SZKSZAINE NAGY IRMA /
/
L H R O MAG1AR SZÖVEGTAN
OSIRIS KIADÓ • BUDAPEST, 1999
TARTALOM
ELOSZD
15
1. SZÖVEGTAN = TEXTOLÓGIA = SZÖVEGTUDOMÁNY
Q
6
1. A szövegtan fogalma — 2. A szövegtanulmányozás általános elméletének elnevezései 3. A textológia anyaga és tárgya— 4. A textológiai kutatás célja — 5. A textológia feladata (T^A textológia gyökerei — 7. A textológia kialakulása és fejlődése — ^ 8^)V textológia elméleti keretei (jK)A szövegtan ágai 10. A szövegtan a tudományok rendszerében 10.1. A szövegtan helye a nyelvleírás rendszerében 110.2. A szövegtan kapcsolata más nyelvészeti tudományágakkal .V 10.2.1. A mondattan és a szövegtan kapcsolata 10.2.2. A szövegtan kapcsolata a stilisztikával ^10.3. A szövegtan kapcsolata egyéb tudományágakkal I 11. A magyar nyelvű textológia / 11.1. A magyar nyelvű textológia elméletének kidolgozása 11.2. A magyar nyelvű textológia vázlatos tudománytörténete ^Összefoglalás Vitakérdés Szakirodalom
2. A SZÖVEG
1. A szöveg szó jelentése és eredete j 2. Mi szöveg? 3. Mi egy szöveg? 4. Mi a szöveg? "TI. A szöveg elhatárolása a mondathalmaztól
[y
17
17 17 18 18 18 19 20 22 22 23 23 24 24 24 25 25 25 ^ 26 31 32 32
(SÍT
38 39 I 43 46 í 46 i
Tartalom
( X T ) ' 4.2. A szöveg szembeállítása a szövegmondattal 4.3. A szöveg az egyes elméleti keretek szemszögéből 4.4. A szöveg kapcsolódása a langage szintjeihez 4.5. A szöveg és a nyelv viszonya Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdés Szakirodalom
TEXTUALITAS n 1. Textualitás
fL
ü
2. A szövegértékűség 2.1. A szövegértékűség fogalma 2.2. A szövegértékűséget mutató nyelvi és nem nyelvi jellemzők 3. A szövegösszefüggés 3.1. A szövegösszefüggés fogalma 3.2. A szöveg szintjei szerinti szövegösszefüggést eredményező szövegszervező erő fajtái 3.3. A szövegösszefüggés megvalósulásának foka, erőssége 3.4. A szövegösszefüggés az utalás iránya szerint 3.5. A szövegösszefüggés hatósugara 3.5.1. A lineáris típusú szövegösszefüggés eszközei, jelei 3.5.2. A globális jellegű szövegösszefüggés eszközei, megnyilvánulásai 3.6. A szövegösszefüggés az utalás kiterjedése szerint 3.6.1. Pontszerű utalás 3.6.2. Foltszerű utalás 3.7. A szövegösszefüggés az utalás jellege szerint 3.8. A szövegösszefüggés az utalás mértéke szerint 3.9. A szövegösszefüggés szövegszintek szerinti eszközei 3.10. A szövegösszefüggés szövegtípus-függősége Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdés Szakirodalom
4. A SZÖVEG AKUSZTIKUMA
1. Az élőbeszéd 2. A szövegfonetika tárgya 3. Az elhangzó szöveg fonetikai eszközei 4. A szöveg kötöttségének hatása akusztikumára 4.1. A beszélt nyelv kötetlen szövegeinek akusztikus jellemzői 4.2. Az előadott kötött szövegek akusztikuma 4.3. A felolvasás akusztikus sajátságai 5. Az írott szöveg akusztikus tagolódását éreztető nyelvi elemek 5.1. A retorikus jellegű elemek tagoló szerepe
48 49
I í ® 53 53 54
5ÍT 55 56 56 57 57 57 58 59 62 64 64 65
66
66 66 67 3 ) 69 69 V 69 22) 72 72 73 74"' 74 75 /75-yi 76 76 78 81 83 83
V
Tartalom
5.2. A szövegtagolás poétikai eszközei 5.3. A szövegszók akusztikuma 5.4. A szöveg ritmikai kohéziója 5.5. A szöveg artikulációs és intonációs kohéziója 6. A magyar akusztikus stílusideál 6.1. A tájnyelvi hangzás 6.2. Az archaikus ejtés 7. A magyaros intonálás megtörése 7.1. Idegenszerű beszéd 7.2. Idegen nyelvi hangzás magyar szövegben 7.3. Hangzáskeverés 8. Belső hallás Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdések Szakirodalom
5. A SZÖVEG ÍROTT FORMAJA
1. A z íráskép 2. írásforma 3. A nyomdatechnikai eljárások 4. A z írástípusok 5. A betűtípusok 6. A z írásjelhasználat Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdések Szakirodalom
6. MULTIMEDIÁLIS SZÖVEGELŐ
A
1. A multimediális szöveg {4 'J 2. A szöveg és a különböző médiumok összefonódásának sajátosságai 3. A látható nyelv a költészetben 3.1. Betű- és sortipografizálás 3.2. Vizuális költészet 3.2.1. Képversek 3.2.2. Konkrét költészet 4. Multimediális szövegek a reklámban, a publicisztikában 5. A multimediális szövegek értelmezése Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdés Szakirodalom
7
85 86 89 90 90 90 91 92 92 92 93 94 94(2 0 97 97 97 1 98 98 99 100 109 110 112 123 124 124 124 125 125 127 128 128 128 129 132 134 134 135 135 135 135
5
3
Tartalom
7. SZÖVEGGRAMMATIKA U
137 137 138 139
1. A szöveggrammatika fogalma 2. A mondat- és a szöveggrammatika szétválasztása 3. A szövegkonnexitás p*. A konnexitás szöveggrammatikai kifejezőeszközei 4.1. Egyes szófajok 4.1.1. A névelő 4.1.2. A névmás 4.1.2.1. A főnévi névmások 4.1.2.2. A melléknévi névmások 4.1.2.3. A névmási határozószók 4.1.3. A sorszámnév 4.1.4. Az ige 4.2. Promondat 4.3. Anaforikus elemekkel bővített korreferens szavak 4.4. Utalás ragozással 4.5. Utalás jelezéssel 4.6. Az egyenes idézés Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdés Szakirodalom
l—
f ÖSZÖVEGSZEMANTOKA 1 1 1. A szövegszemantika 2. A szöveg jelentése 3. A szövegkohézió 3.1. Szövegkohéziót teremtő lehetőségek 3.2. A kohézió fajtái szemantikai hatókörük szerint 4. A szöveg globális kohéziója ^ , 4.1. A szöveg tematikus szöveghálója 4.2. A cím 4.3. A fókuszmondat 4.4. A tételmondat 4.5. A szöveg indító és záró mondata 4.6. A kulcsszó 4.7. A szemantikai kapcsolódás (progresszió) 4.8. Helyet jelölő szemantikai kötőelemek 4.9. Az időt jelölő szemantikai kötőelemek 5. A szöveg lineáris kohéziója 5.1. Korreferencia 5.1.1. Ismétlés 5.1.2. Azonosítás 5.1.3. Rokon értelmű szó
BT
140 141 146 146 150 150 151 -S\ 151 152 152 153 154 155 156 4 159 159 159 161 161 161.,.
—
1 6 3
o
V
164 v_V 164 165 166 168 172 173 173 174 175 179 179 181 181 181 183 184
Tartalom
5.1.4. Értelmezés 5.1.5. Körülírás 5.1.6. Azonos alakú szó 5.2. Mezőösszefüggés 5.3. Asszociációs mező 5.4. Mellérendelő kötőszók 5.5. Szemantikai hiány (ellipszis) Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdés ^Szakirodalom
9. SZOVEGPRAGMATIKA
aA 1. A szövegpragmatika fogalma 2. A szövegpragmatika fő elméleti forrásai 2.1. Kommunikációelmélet 2.2. Beszédaktus-elmélet 2.3. Grice interakcióelmélete 3. Á sikeres kommunikáció leglényegesebb pragmatikai tényezői 3.1. A szövegértéshez szükséges nyelvi (nyelvhez kötődő) tényezők y,-| j j 3.1.1. Közös nyelvűség 3.1.2. A kontextus í" 3.1.3. Nyelvi-pragmatikai kötőelemek ML 3.1.3.1. Az aktuális tagolás 3.1.3.1.1. Fogódzók a téma-réma elkülönítésére 3.1.3.1.2. A téma-réma sorrendje 3.1.3.1.3. Tematikus progresszió 3.1.3.2. Deixis 3.1.3.3. Pragmatikai jellegű kötőszók 3.1.4. Pragmatikai előfeltevés (preszuppozíció) 3.1.5. Pragmatikai implikáció 3.1.6. Pragmatikai következtetés 3.1.7. A szövegalkotó nézőpontja 3.2. A szövegértelmezéshez szükséges egyéb (alapvetően) nem nyelvi tényezők 3.2.1. Közös előismeretek 3.2.2. Közös előzmény 3.2.3. A szituáció 3.2.4. A szöveget kísérő nonverbális eszközök Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdés V Szakirodalom
9
184 185 185 185 188 189 192 195 198 198 198 *""255 200 201 201 204' 206 207: 207 &0 207 209 210 210 214 217 217 221 222 223 225
226
227 ~228] 228 231 231 235 236j 239 239 239
10
Tartalom
10. A SZÖVEG SZERKEZETE
1. A szöveg szerkesztettségi típusai 1.1. A szövegszerkezet egységei 1.2. A szövegstruktúra fajtái 2. A szöveg szerkesztettségének általános jellemzői 3. A szöveg mikroszerkezeti egységei 3.1. A szövegszerkezet alapegysége: a szövegmondat 3.2. A szövegmondatok kapcsolódásának típusai 3.2.1. Folytatásos szövegmondatok 3.2.2. Nem folytatásos szövegmondatok 3.3. A mondattömb 3.4. A konstrukciótípus 3.5. A bekezdés 4. A szöveg makroszerkezeti egységei 4.1. A makroszerkezeti egységek funkciója 4.2. A makroszerkezeti egységek hírértéke 4.3. A makroszerkezeti egységek terjedelme, aránya 4.4. A makroszerkezeti egységek megléte vagy hiánya 5. A nyelvi szintektől függő szerkezeti struktúra 6. A szövegtípustól függő szövegszerkezeti egységek 7. A szónoki beszédek szokásos szerkezeti felépítése Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések ^Vitakérdések Szakirodalom
11. SZÖVEGTIPOLÓGIA
^
V
,
1. Intuitív szövegtípus-kompetencia 2. Szövegtipológia 3. Szövegtípus 4. A szövegtipológia elméleti keretei 5. A szövegtipológia-alkotás alapfeltételei 6. Szövegtipológia-fajták 6.1. Szövegtipizálás a szöveg belső jellemzői szerint 6.2. Szövegtipizálás a szövegen kívüli tényezők figyelembevételével 6.3. Szövegosztályozás a szöveg belső és külső tényezői alapján 7. A magyar szövegtipológia 8. Szövegtípus-szembenállások 8.1. A nyelvhasználat szabályozottsága 8.2. A közlemény közege 8.3. Az információ iránya 8.4. A közlemény jellege 8.5. A közlemény funkciója 8.6. A közlemény tárgya
242li 242 242 243 pi3 2% 246 248 248 249 250 250 251 255 255 257 258 259 260 262 264 268 272 273 273
"275!
275 277 277 277 278 278 279 280 280 280 283 283 284 (287 ] 290 290 291
<ö
Tartalom
8.7. A szövegtípus hatóköre 9. Szövegtípusok átalakulása 10. Szövegtipizálási gondok Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdés Szakirodalom I
292 292 293 293 294 294 294
12. A SZÖVEG S I I L m — — ^
296
JL
rj
1. A szöveg és a stílus viszonya 2. A szövegtan és a stilisztika kapcsolata 3. Stíluskohézió 4. A stíluskohézió legfőbb stiláris eszközei 4.1. A hangzáspárhuzamok és -ellentétek 4.2. A szöveg stílusára kiható szó- és kifejezéskészlet 4.3. A mondatépítés mint szövegstílus-jellemző 4.4. A mondatkapcsolással összefüggő mondatalkotás 4.5. A mondatsorozatot vagy szövegegészt átfogó stilisztikai alakzatok 4.6. A képek 4.7. A stílus ökonómiája 4.8. Stílusutánzás 4.9. A stílusárnyalat 4.10. A műfajiság 4.11. Egyetlen nyelvi-stiláris eszköz dominánssá válása Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdés Szakirodalom j
SZÖVEGEK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS
^
\\
O
1. A szövegek közötti kapcsolat típusai 1.1. A radiális kohézió 1.2. Intertextuális kohézió 1.2.1. A párbeszéd 1.2.2. Szöveg a szövegben 1.2.3. A fordítás 2. A szövegköziség 2.1. A szövegköziség jellemzői 2.2. A szövegköziség okai | 3. A szövegköziség (transztextualitás) típusai 3.1. Az „intertextualitás" 3.1.1. Korlátozott „intertextualitás", azaz intratextualitás 3.1.2. Általános „intertextualitás" 3.1.2.1. A szó szerinti idézés
296 296 297 297 & 298 299 300 302 304 309 310 318 320 321 323 325 f 328 328 328
32S, g ) 329 329 330 331 331 332 333 335 335 339 339 339 342 342
\2
Tartalom
3.1.2.2. Az idézett szöveg montázsszerű beépítése 3.1.2.3. Jelöletlen idézetek 3.1.2.4. A vendégszöveg átlényegülése 3.2. Paratextualitás 3.3. Metatextualitás 3.4. Hypertextualitás 3.5. Architextualitás Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdés Szakirodalom
14. SZOVEGALKOTAS
Á t )
L
1. A szövegalkotás mibenléte 2. A szövegalkotás feltételei 3. A szövegalkotás körülményei 4. A szónoki beszéd kidolgozásának fázisai 5. A szövegalkotás szabályai 5.1. A szövegképző szabályok 5.1.1. Egység 5.1.2. Haladás 5.1.3. Folytonosság 5.1.4. Tagoltság 5.1.5. Arányosság 5.1.6. Teljesség - befejezettség 5.1.7. Törlés 5.2. A művészi szövegképzés 5.2.1. A szövegalkotás terve és a kész mű viszonya 5.2.2. A művészi szövegformáló eljárások 6. Szövegjavítás 6.1. Szövegkorrekció-típusok 6.1.1. Helyesírás-változtatás 6.1.2. Lexikai változtatás 6.1.3. Grammatikai természetű átalakítás 6.1.4. Pragmatikai jellegű változtatás 6.1.5. Stiláris indítékú változtatás 6.1.6. Tartalmi módosítás 6.1.7. Prozódiai indítékú korrekció Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések Vitakérdés Szakirodalom
343 344 345 346 347 348 3531 355 355 355 357 358 358 359 359 359 360 362 365 368 368 369 370 370 371 372 372 373 373 374 375 375 376 376 376 377) 377 377 377
Tartalom
s
15. SZOVEGBEFOGADAS
379
16. TEXTOLÓGIAI SZEMPONTÚ SZÖVEGELEMZÉS
397
1. A szövegbefogadás 1.1. A szövegbefogadás elméleti keretei 1.2. A szövegbefogadás (hallás-olvasás) fázisai 1.3. Befogadói magatartás a szóbeli és az írott szöveg értelmezésekor 2. A szövegértés 2.1. A szövegértés foka 2.2. A szövegek informativitása a befogadó számára 2.3. A szemantikai szövegértést meghatározó tényezők 2.4. A szöveg megértésének pragmatikai kerete 2.5. A szövegértés hatékonyságát segítő szövegalkotási tényezők 3. Szöveginterpretáció: szövegértelmezés - szövegmagyarázat 3.1. A szövegértelmezés folyamata 3.2. A szövegértelmezés módja 3.3. Szöveginterpretációs típusok az eljárás, a módszer alapján 3.4. A szövegtípusok szerinti szövegértelmezés 3.4.1. A köznapi szövegek értelmezése 3.4.2. Szakmai szöveg értelmezése 3.4.3. Vallásos tartalmú szövegek magyarázata 3.4.4. Irodalmi szövegek interpretációja 4. A szöveg hatása Összefoglalás Alapfogalmak és fontos kifejezések ^ Vitakérdés Szakirodalom 1. A nyelvészeti indíttatású textológiai elemzés mibenléte 1.1. Tárgya 1.2. Célja 1.3. Érvényességi köre 1.4. Területei 1.5. A textológiai elemzés módszerei 1.6. A textológiai elemzés típusai hatókörük szerint 1.6.1. A textológiai elemzés típusai a szöveg megközelítésének módja alapján 1.6.2. A textológiai elemzés típusai az elemzés jellege alapján 1.7. A textológiai elemzésnek a szöveg szintjei szerinti főbb szempontjai 1.8. A textológiai elemzés módszeres lépései 2. Irodalmi szövegek textológiai elemzésének sajátossága Szakirodalom
379 379 380 380 381 381 381 382 382 383 f 384" r 384 385 385 386 386 387 388 389 392 394 395 395 395 397 397 397 397 398 398 399 399 399 400 402 403 403
\\
Tartalom
17. TEXTOLÓGIAI SZEMPONTÚ SZÖVEGELEMZÉSI MINTÁK
I. Textológiai elemzések egyetlen kiemelt szempont szerint I/I. Határozottság - határozatlanság I/II. A párhuzam és az ellentét együttes szövegszervező szerepe II. Textológiai elemzés két szempont együttes érvényesítésével II/L A szövegpragmatikai adekvátságot biztosító eszközök összefonódása egy reklámszövegben II/II. A stiláris adekvátságot érvényre juttató korreferencia III. Komplex textológiai elemzés III/I. Egymondatos vers textológiai vizsgálata III/II. Részszöveg szövegtani megközelítése III/III. Leíró jellegű vers szövegtani elemzése Vitakérdés Szakirodalom
405 405 405 414 416
416 426 438 438 443 451 460 460
TEXTOLÓGIAI FOGALOMTÁR
463
A TEXTOLÓGIAI SZAKIRODALOMBÓL
477
JELMAGYARÁZAT
499
RÖVIDÍTÉSEK FELOLDÁSA
499
NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ
501
