NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret német nyelven Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába német nyelven Nemzetiségi irodalom Nemzetiségi nyelv Társalgás Népismeret Fonetika Szókincs Angol nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk német nyelven Informatika Gépírás Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Művészetek Kötelező óraszám 1. emelt szintű 2. emelt szintű Nem kötelező óraszám Kötelező és nem kötelező óraszám összesen

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok 10. 11. 9. évfolyam évfolyam évfolyam Kötelező tantárgyak

12. évfolyam

13. évfolyam

4É 1É 3É

3É 1É 4É

2 2 2 2

2 2 2

1 1

6 6 2 1 3 3 2

2 3

3 3

4É 2É

1

1

1

3 3 1,5 2

3,5 3 2 2 1 2

3 ÉV 3É 2 ÉV ÉV 2 ÉV ÉV

3 ÉV 4É ÉV ÉV 2 ÉV ÉV

ÉV

ÉV

ÉV

ÉV

2 ÉV 1

2 ÉV 1

1 30

1 28

2 2 4 34

2 2 4 32

2 2

4É 2É

2 1 1 2 2 1 1 Tantervi modulok 1 1

1 1 2 1

31 31,5 31,5 Szabadon tervezhető, választható

31

31,5

31,5

ISZ: Informatika és számítástechnika speciális képzés Tantárgyak és óraszámok 10. 11. Tantárgy 9. évfolyam évfolyam évfolyam Kötelező tantárgyak

12. évfolyam

Irodalom

2

2

4É

3É

Magyar nyelv

2

2

1É

1É

Történelem és társadalomismeret Emberismeret és etika

2

2

3É

4É

1

Bevezetés a filozófiába

1

1. Idegen nyelv*

3

3

3É

3É

2. Idegen nyelv*

3

3

3 ÉV

3 ÉV

Matematika

3

3

3É

4É

Fizika

1,5

2

2 ÉV

ÉV

Kémia

2

2

ÉV

ÉV

1

2 ÉV

2 ÉV

Biológia Földünk és környezetünk

2

2

ÉV

ÉV

Informatika

1

1

1 ÉV

1 ÉV

Gépírás*

2

1,5

Számítástechnika*

2

2

2

3

Ének-zene

1

1

ÉV

ÉV

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Testnevelés és sport

2

2

2 ÉV

2 ÉV

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

29

29

1. emelt szintű tantárgy

2

2

2. emelt szintű tantárgy

2

2

Nem kötelező óraszám

4

4

33

33

Tantervi modulok Tánc és dráma

1

Művészetek Kötelező óraszám

31,5

31,5

Szabadon tervezhető, választható

Kötelező és nem kötelező óraszámok összesen

31,5

31,5

Javasoljuk a Gépírás tantárgy további tanulását heti 2 órában a 11. és 12. évfolyamon.

NYS: Utazás és turizmussal bővíthető nyelvi speciális képzés Tantárgyak és óraszámok 10. 11. 12. Tantárgy 9. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Kötelező tantárgyak Irodalom

2

2

4É

3É

Magyar nyelv

2

2

1É

1É

Történelem és társadalomismeret Emberismeret és etika

2

2

3É

4É

1

Bevezetés a filozófiába

1

1. Idegen nyelv*

6

7

6É

7É

2. Idegen nyelv*

3

3,5

3 ÉV

3 ÉV

Matematika

3

3

3É

4É

Fizika

1,5

2

2 ÉV

ÉV

Kémia

2

2

ÉV

ÉV

1

2 ÉV

2 ÉV

2

ÉV

ÉV

ÉV

ÉV

ÉV

ÉV

Biológia Földünk és környezetünk

2

Informatika*

2

Ének-zene

1

1

Rajz és vizuális kultúra

1

1

Testnevelés és sport

2

2

2 ÉV

2 ÉV

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

29

29

4 ÉV

4 ÉV

4

4

33

33

Tantervi modulok Tánc és dráma

1

Művészetek Kötelező óraszám

31,5

31,5

Szabadon tervezhető, választható U&T vagy 1., 2. emelt szintű Nem kötelező óraszám Kötelező és nem kötelező óraszám összesen

31,5

31,5

Javasoljuk az Utazás és turizmus tantárgy tanulását heti 4 órában a 11. és 12. évfolyamon. Ha a tanuló az 1. Idegen nyelv tantárgyon kívül más tantárgyat emelt szinten választ, akkor U&T tantárgyat nem tanul.

Tantárgy

E: Angol nyelvi előkészítő csoport Tantárgyak és óraszámok 9. 10. 11. évfolyam évfolyam évfolyam Kötelező tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom (beszéd) Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába

3

Angol nyelvtan Társalgás Fonetika Szókincs Német nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk

6 2 1 6

Informatika Gépírás Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Művészetek Kötelező óraszám 1. emelt szintű 2. emelt szintű Nem kötelező óraszám Kötelező és nem kötelező óraszám összesen

2 2 2

2 2 2

12. évfolyam

13. évfolyam

4É 1É 3É

3É 1É 4É

1 1

2

6

7

6É

7É

3 3 1,5 2

3,5 3 2 2 1 2

3 ÉV 3É 2 ÉV ÉV 2 ÉV ÉV

3 ÉV 4É ÉV ÉV 2 ÉV ÉV

ÉV

ÉV

ÉV

ÉV

2 ÉV 1

2 ÉV 1

1 29

1 29

2 2 4 33

2 2 4 33

2 5 2

2

1 1 2 2 1 1 Tantervi modulok 1

1 1 2 1

30 31,5 31,5 Szabadon tervezhető, választható

30

31,5

31,5

Felnőttoktatás, esti tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam 10.évfolyam Magyar irodalom 2 2 Magyar nyelv 1 1 Történelem és társadalomismeret 1,5 1,5 Bevezetés a filozófiába Idegen nyelv 2,5 2,5 Matematika 3 3 Fizika* 1 0,5 Kémia* 1 0,5 Biológia* 0,5 1 Földünk és környezetünk* 0,5 1 Informatika Művészetek 0,5 0,5 Osztályfőnöki 0,5 0,5 Szabad sáv Óraszám összesen 14 14

11.évfolyam 2 1 2 2,5 3 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 1 15

12.évfolyam 3 1 2,5 0,5 2,5 3

0,5 2 15

A *-gal jelölt tantárgyakból a 11. és 12. évfolyamon a szabadsáv terhére igény szerint érettségi előkészítő órákat tartunk. Ez –ha legalább 8 fő kéri– csoportbontással több tárgyból is lehetséges. Ezeket az órákat úgy kell az órarendbe illeszteni, hogy mindkét évfolyam tanulói látogathassák őket. A következőekben megjelenített új óratervek a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre a nappali tagozaton. Az esti felnőttképzésen az óratervek nem változnak. 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015 2015/2016 9. évfolyam

új óraterv

új óraterv

új óraterv

új óraterv

új óraterv

10. évfolyam

régi óraterv

új óraterv

új óraterv

új óraterv

új óraterv

11. évfolyam

régi óraterv

régi óraterv

új óraterv

új óraterv

új óraterv

12. évfolyam

régi óraterv

régi óraterv

régi óraterv

új óraterv

új óraterv

13. évfolyam

régi óraterv

régi óraterv

régi óraterv

régi óraterv

új óraterv

2011/2012. tanévtől érvényes összesítő táblázat NNYS/GI

ISZ: Informatika speciális képzés

Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

9. évfolyam

Irodalom

2

2

4

3

2

Magyar nyelv

1

1

1

1

Történelem és társ.ism.

2

2

2,5

4

Emberismeret és etika

0,5

10. évfolyam

E: Angol nyelvi előkészítő csoport

11. évfolyam

12. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

11. 12. 13. évfolyam évfolyam évfolyam

2

4

3

3

2

2

4

3

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

2,5

4

2

2

2,5

4

Kötelező tantárgyak

0,5

Bevezetés a filozófiába

1

Idegen nyelv (angol) 2. Idegen nyelv Matematika

3 5

3 3

3

Fizika Kémia

2

5

1

3 3

5

3 3

5

3

3

3

4

2

2

1,5

2

2

2

1

Földünk és környezetünk

2

2

Informatika

2

1

Osztályfőnöki

3

3

12

5

6

6

5

3

3

3

3

3

4

4

2

3

3

3

4

2

2

1,5

2

2

3

3

2

2

2

2

2,5

2

3

3

4

2

2

1,5

2

2

2 1

2 5

2

2

2

Gazdasági ismeretek

Testnevelés és sport

3 3

1

Gépírás

Rajz és vizuális kultúra

3

2

1

1

3 3

2

Biológia

Ének-zene

0,5

2 1

2

2

2

1

1

2

1

1

2

1

2

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

2,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Tantervi modulok Tánc és dráma

1

Művészetek Kötelező óraszám

29

28,5

1

1

30

30

4

4

1 29

28

1

1

29

30

0 28,5

29

1 28,5

1

1

30

30

4

4

Szabadon tervezhető, választható U&T vagy 1., 2. emelt Nem kötelező összesen Köt. és nem köt. összesen

29

28,5

4

4

34

34

4 29

28

4

4

4

33

34

28,5

29

28,5

4

4

34

34

2011. szeptemberétől érvényben lévő óratervek Német nyelvi speciális képzés/Gazdasági ismeretekkel bővített általános tantervű Tantárgyak és óraszámok 9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Tantárgy Kötelező tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Gazdasági ismeretek 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Művészetek Kötelező óraszám

g

nys

nys

2 1 2 0,5

g

nys

2 1 2

g

nys

4 1 2,5

g 3 1 4

1 2 3

5 3 3 2 2 2 1 2 2,5 1 Tantervi modulok

2 3

5

5

3 3 2

3 4 1,5

2

2

2

1

2,5 1

2,5 1

2,5 1

1 30

1 1 30

4 4 34

4 4 34

U&T vagy 1., 2. emelt szintű 29

5

2 3

3 3 2 2 1 2 1 1

29 28,5 Szabadon tervezhető, választható

Nem kötelező óraszám Kötelező és nem kötelező óraszámok összesen

2 3

28,5

2011. szeptemberétől érvényben lévő óratervek ISZ: Informatika speciális képzés Tantárgyak és óraszámok 9. 10. 11. évfolyam évfolyam évfolyam

Tantárgy Kötelező tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába 1. Idegen nyelv (angol) 2. Idegen nyelv (választott) Matematika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Informatika Gépírás Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok

2 1 2 0,5 3 3 3 2 2 2 2 1 2 2,5 1

2 1 2

12. évfolyam

4 1 2,5

3 1 4

1 3 3 3 2

3 3 4 1,5

2

2

3

3

2,5 1

2,5 1

28

1 29

1 1 30

28

4 4 33

4 4 34

3 3 3 2 2 1 2 2,5 1 2,5 1

Tantervi modulok Tánc és dráma Művészetek Kötelező óraszám

29 Szabadon tervezhető, választható

U&T vagy 1., 2. emelt szintű Nem kötelező óraszám Kötelező és nem kötelező óraszámok összesen

29

2011. szeptemberétől érvényben lévő óratervek E: Angol nyelvi előkészítő Tantárgyak és óraszámok 9. 10. 11. 12. 13. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

Tantárgy Kötelező tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába Angol nyelv 2. Idegen nyelv (választott) Matematika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Művészetek Kötelező óraszám

3

12 3 2

2 1 2 0,5 5 3 3 2

5

2,5 1

2 2 1 2 2,5 1

2 1 2

6 3 3 2 2 1 2

2,5 1

U&T vagy 1., 2. emelt szintű 29

3 1 4

1 6 4 3 2

5 4 4 1,5

2

2

2,5 1

2,5 1

1 30

1 1 30

4 4 34

4 4 34

1

28,5 29 28,5 Szabadon tervezhető, választható

Nem kötelező óraszám Kötelező és nem kötelező óraszámok összesen

4 1 2,5

28,5

6. Tantárgyak, tananyagok Az esti képzésen azonos a nappali tagozaton leírtakkal. A tantárgyi programok tantervei/tanmenetei készítésénél az egyes tantárgyak éves óraszámának megállapításához figyelembe vehető tanítási hetek száma: − Az 9-11. évfolyamokon: 37 hét − A 12. évfolyamon: 32 hét A részletes tantárgyi programok az óratervek alapján:

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM NN: 9. évfolyam Évi óraszám: 74 Célok A nemzetiségi gimnáziumra felkészítő 9. osztálybeli magyar nyelv- és irodalomtanítás célja és feladata létéből adódóan is többrétű. Elsődleges célja, hogy a tanulókat a nemzetiségi gimnáziumi tanulmányokra jobban felkészítse. Nem kevésbé fontos azonban az sem, hogy a diákokban tudatosodjon – Kisfaludy Sándor szavaival -: „amely nemzetnek nincs nyelve, annak nincs hazája. Nem a föld, nem a folyók tartják össze a nemzetet, hanem a nyelv.” Ezt figyelembe véve tudnunk kell, hogy jelen esetben tudatos kétnyelvűségről van szó. Éppen ezért fontos annak hangsúlyozása, hogy mindkét nyelv (magyar-német) és nép egyenrangú, egyformán fontos. Mivel a tanulók egy része, ámbár német nemzetiségű, mégsem tekintheti anyanyelvének a németet, ezért elengedhetetlen, hogy a magyar nyelvben való mélyebb elmélyülése segítse nemzetiségi nyelvének minél jobb elsajátításában. Az irodalomtanítás célja ezen az évfolyamon mindössze az olvasás igényének fenntartása, a fogalmazási készség fejlesztése, az irodalom alapfogalmainak elmélyítése. Témakör Magyar nyelv 50 óra Gondolatok a nyelvről 6 óra A nyelv felépítése működése 34 óra Nyelvművelés 10 óra Magyar irodalom 24 óra Bevezetés az irodalomba 3 óra Irodalmi élménye(i)m 8 óra Miért szép? 11 óra

Tartalmak

Anyanyelv. A nyelvek osztályozása. A nyelvek egymásra hatása. és Beszédhangjaink. A szóelemektől a szövegig. Szófajok a mondatban. A létige és a birtoklás kifejezése. A szórend nyelvtani kötöttsége. A mondatbeli egyeztetés kérdése. A névmások szerepe. Időviszonyok kifejezése. Írjunk és beszéljünk magyarosan magyarul!

A szépirodalom. Az ábrázolás módjai. Műnemek. Legkedvesebb könyvem (versem, mesém, filmem, színházi előadásom). Egy-két (műnemenként) különböző műnembeli alkotás megismerése. pl. 1 népballada Kőmíves Kelemen 1 vígjáték Kisfaludy: A kérők 1 dal, óda – vers és dallam Weöres S.: A tündér

elemző

Az iskolai könyvtár 2 óra

Könyvtárhasználat, kölcsönzés.

E: 9. évfolyam Évi óraszám: 111 Célok és feladatok Az angol előkészítő csoport 9. osztálybeli magyar nyelv- és irodalomtanítás célja és feladata többrétegű. Elsődleges célja, hogy a tanulókat az angol speciális tantervű osztályban való tanulmányokra jobban felkészítse. Nem kevésbé fontos azonban az sem, hogy a diákokban tudatosodjon –Kisfaludy Sándor szavaival–: „amely nemzetnek nincs nyelve, annak nincs hazája. Nem a föld, nem a folyók tartják össze a nemzetet, hanem a nyelv.” Fontos annak hangsúlyozása is, hogy minkét nyelv (magyar-angol) és nép egyenrangú, egyformán fontos. A magyar nyelvben való elmélyülés segíti a tanulókat az angol nyelv jobb elsajátításában. A magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül oktatjuk az anyanyelvi beszédkultúrát. A beszédkultúra célja, hogy a diákok megismerkedjenek a kommunikáció nyelvi eszközrendsze-rével, a szövegalkotás szabályaival és technikáival, a stilisztika élőszóbeli sajátosságaival és a formális vita szabályrendszerével. A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink egyaránt képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni önmagukat, és ezzel fontos személyes és társadalmi igényeknek tesznek eleget. Az Európai Unióban való csatlakozáskor az összeurópai munkaerőpiacon kell tanulóinknak ver-senyképesnek lenniük a nemzetközi kommunikációban, ezért erősíteni kell a kommunikációs képzést. A kommunikációs képzésének erős személyiségfejlesztő hatása van, mert növeli az érzékenységet és a tudatosságot a kommunikációban, erősíti az önbizalmat. Az irodalmon kívüli szövegfajtákban való nagyobb jártasság megszerzése a cél egy olyan tantárgy segítségével, amely a szóbeli kommunikációt állítja a középpontba. A szövegalkotási készség fejlettsége összefügg a rendszeres és kritikai gondolkodás képességével, ezen keresztül az emberi autonómia fokával. Cél, hogy a tanulók ismerjék és tartsák be a kommunikáció szabályait, ismerjék meg a kommunikáció és a metakommunikáció különböző formáit, ismerjék, helyesen és helyükön használják a kommunikáció különböző műfajait (magyarázat, bizonyítás, érvelés, kommentár, fejtegetés, esszé, összehasonlítás stb.), legyenek képesek véleményük, álláspontjuk kialakítására és pontos, árnyalt tolmácsolására különféle stílusokban. A beszédkultúra középpontjában a gyakorlat áll: az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése induktív módon, játékok, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. Ezért a tanár szerepköre is megváltozik: az ismeretek átadójának szerepéből moderátorrá, szervezővé, segítővé válik. Az irodalomtanítás célja ezen az évfolyamon az olvasás igényének fenntartása, a fogalmazási készség fejlesztése, valamint az irodalom alapfogalmainak elmélyítése. Témakör Magyar nyelv összesen 50 óra Gondolatok a nyelvről 6 óra A nyelv felépítése működése 34 óra

Tartalmak

Anyanyelv. A nyelvek osztályozása. A nyelvek egymásra hatása. és Beszédhangjaink. A szóelemektől a szövegig. Szófajok a mondatban. A létige és a birtoklás kifejezése. A szórend nyelvtani kötöttsége. A mondatbeli egyeztetés kérdése. A névmások szerepe. Időviszonyok kifejezése.

Nyelvművelés 10 óra Magyar irodalom összesen 24 óra Bevezetés az irodalomba 3 óra Irodalmi élménye(i)m 8 óra Miért szép? 11 óra

Az iskolai könyvtár 2 óra Anyanyelvi beszédkultúra 37 óra Beszédképzés, kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra 10 óra Bevezetés a szövegértés és a szövegalkotás folyamatába 20 óra Stilisztikai gyakorlatok 3 óra Disputa 4 óra

Írjunk és beszéljünk magyarosan magyarul!

A szépirodalom. Az ábrázolás módjai. Műnemek. Legkedvesebb könyvem (versem, mesém, filmem, színházi előadásom). Egy-két (műnemenként) különböző műnembeli alkotás megismerése. pl. 1 népballada Kőmíves Kelemen 1 vígjáték Kisfaludy: A kérők 1 dal, óda – vers és dallam Weöres S.: A tündér A könyvtár megismerése. Könyvtárhasználat.

elemző

Kommunikáció és metakommunikáció Beszédkultúra Testbeszéd Zenei kifejezőeszközök az élőszóban Szerepvállalás nyilvánosság előtt. Szövegtan Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése A szövegalkotás gyakorlata Szemléltető eszközök használata Gyakorlatok a stílusárnyalatok felismeréséhez és alkalmazásához Feladatok a trópusok használatához A disputáról általában A vita elemei Konszenzust kereső viták

Fogalmak anyanyelv, nemzeti nyelv, kétnyelvűség; nyelvjárás, idegen szó, jövevényszó, nyelvtípus; agglutináció, izoláció a nyelvben. hangrendszer, hangjelölő írás (?), hangok egymásra hatása, névszói-igei állítmány, tagadó mondat, nyelvtani nemek, jelzős szerkezetek, igenevek, függő beszéd anglicizmus, fordítás-műfordítás, helyesírási alapelvek, írásbeliség, szóbeliség, „szépirodalom”; líra, epika, dráma; párbeszéd, monológ, írói közlés; vers és próza téma, szerkezet, érték, katarzis, szerző és mű viszonya Sajátosságok 1. Az átlagosnál több órai gyakorlás közös feldolgozással. A nyelvi példa gyűjtése többször házi feladat, az elemzés, szabályok, törvények megfogalmazása tanári vezetéssel tanórán valósul meg. 2. Lehetőség szerint az idegen nyelvet tudó magyartanár tanítja, hiszen mindvégig a nyelvek azonosságainak és különbségeinek a tudatosítása, gyakoroltatása a feladat. 3. A helyesírást nem önálló órák keretében, hanem minden egyes óra anyagába építve fejlesztjük. A továbbhaladás feltétele

A két nyelv legalapvetőbb grammatikai különbségeinek felismerése, értelmezése. Szép magyar beszédre való törekvés. Legalább közepes szintű helyesírás elsajátítása. Önálló véleményalkotás, tartalmi összegző készség szóban és írásban művészi élményekről. 2-3 költemény könyv nélküli tudása. Alapvető irodalomelméleti fogalmak készségszintű ismerete. A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása. Beszédpartnerrel való együttműködés, érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítás, az eltérő vélemény tisztelete. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, képesség kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására, a manipulációs szándékok felismerése. A kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonságos használata. Szövegformázás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően. Nem igényel külön tankönyvet. A feldolgozandó műveket az iskolai könyvtár kötetei, ill. helyi sokszorosítás segítségével ismerjük meg. Az elméleti kérdésekhez a korábbi évfolyamok tankönyvei (otthoni tanuláshoz) és a tanórai vázlatok elegendőek. (esetenként magnetofon, videó, tévé, lemezjátszó, térkép) Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Minden órára a tanórai vázlat megtanulása, szövegértési, -alkotási és grammatikai feladatok elvégzése. Alkalmanként fogalmazás készítése; olvasás.

EMELT SZINT: NYS, ISZ: 11. évfolyam, NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 74 TÉMAKÖR Szó- és írásbeli készségmérések 6 óra A műelemzés alapjai 8 óra

Írásbeli feladatsorok 6 óra A világirodalom századaiból 10 óra

Verstani gyakorlatok 6 óra A műfordítás elmélete és gyakorlata 4 óra Az irodalmi mű mint szöveg 6 óra A kortárs irodalomból 12 óra

TARTALMAK

Genetikai elemzés Strukturális elemzés Műfaji, stilisztikai, szerkezeti rendszerezés A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi hagyományokban

Az ókori görög színház A római komédia Hellenisztikus irodalom Középkori legendák Dante, Boccaccio Művek értelmezése a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben Klasszikus formák, ismert strófaszerkezetek új tartalommal Ritkább sor- és szakaszfajták Tartalom és forma egyensúlya

Elemzési gyakorlatok Grammatikai, szemantikai, szövegtani megközelítés 1980-tól napjainkig. Néhány ma élő magyar és külföldi szerző 1-2 művének ismerete, értelmezése

Gyakorlati szövegalkotás 12 óra

Memoriterek 4 óra

Irodalmi folyóiratok megismerése Antológiák Irodalmi rendezvények, író-olvasó találkozók A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében Kötelező formai elemek szóban és írásban Hangzó szövegek összehasonlítása Levél, megbízás Kérvény, pályázat Felszólalás, hozzászólás Szövegtanulás és szövegfelismerési gyakorlatok

A továbbhaladás feltételei Nyelv és nyelvhasználat kapcsolatának értelmezése. A nyelvhasználati normákhoz való tudatos alkalmazkodás. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe; a tömegkommunikáció. A szókészlet rétegei. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. Néhány nyelvjárástípus főbb jellemzőinek ismerete. A szociolingvisztika néhány alapkérdése (rétegnyelv, kétnyelvűség, kettősnyelvűség). A retorika jelentősége. Irodalmi művek önálló értelmezése, memoriterek, olvasmányok ismerete.

EMELT SZINT: NYS, ISZ: 12. évfolyam, NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 64 óra Témakör

Tartalmak

Szó- és írásbeli készségmérések 6 óra Műnemek, műfajok, korstílusok rendszerezése 6 óra Szövegalkotási feladatok 6 óra

A műnemek szerinti megközelítések lehetséges szempontjai Művelődés- és irodalomtörténeti vázlat

Könyvtár- és internethasználat 8 óra

Szövegtípusok szerinti fogalmazások megadott terjedelemben Szövegszerkesztési kérdések Nyelvhelyességi gyakorlatok Alapvető kézikönyvek használata Téma szerinti keresés Cédulázás Az internet előnyei és veszélye

Készülés az emelt szintű szóbeli érettségire kiírt tételek alapján 34 óra Írásbeli típusfeladatok ismétlése 4 óra

Továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. Szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény

kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmai-tudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Minden órára a füzetbeli és tankönyvi lecke anyagának elsajátítása, a szöveggyűjteményben lévő, ill. kötelező olvasmányok olvasása. Alkalmanként, bizonyos témáknál otthoni fogalmazás készítése. Memoriterek. Átlagos képességű tanuló számára kb. 30 perc intenzív tanulást igényel az otthoni készülés.

MAGYAR NYELV Célok és feladatok A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, s szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztatóábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását.

A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán nyílik valódi lehetőség az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában.

ISZ, NYS: 9. évfolyam; NN, E: 10. évfolyam Évi óraszám 74 Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai

eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában. TÉMAKÖRÖK Kommunikáció, nyelvművelés, hozzászólás, felszólalás 6 óra Nyelvváltozatok 10 óra A nyelvtani szintek grammatikája 35 óra

különféle szövegek

TARTALMAK A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése.

Nyelvjárások, csoportnyelvek. Az ember mint nyelvhasználói - művelő

Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag - kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer; mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken A szöveg szerkezete és A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat. A szöveg felépítése, a szintaktikai szintje szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat 5 óra szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolása A szöveg jelentése A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, 5 óra kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. Helyesírás A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei 10 óra Könyvés Témafeldolgozás különböző - verbális és audiovizuális elektronikus és digitális könyvtárhasználat információhordozók felhasználásával. 3 óra

Fogalmak Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. A helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve. A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a lényeg kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülön-böztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság.

ISZ, NYS: 10. évfolyam; NN, E: 11. évfolyam Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegalkotás és stíluseszközök felismerése Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása. TÉMAKÖRÖK Stílus 20 óra Alapvető retorikai ismeretek 15 óra

Szövegtípusok 25 óra

Helyesírás 10 óra Könyv- és könyvtárhasználat 4 óra

TARTALMAK A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommuni-káció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, s kidolgozásának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd) előadásának követelményei. Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. Stílus és szövegtípus kapcsolatai. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hétköznapi hivatalos iratok készítése, kitöltése. A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei

Fogalmak Stílus: társalgási, publicisztikai, tudományos, hivatalos Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, deduktív, induktív módszer, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, kérvény A továbbhaladás feltételei Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása.

ISZ, NYS: 11. évfolyam; NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban. TÉMAKÖRÖK Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban 3 óra Tömegkommuni-káció 6 óra Szépirodalmi stílus 10 óra

Helyesírás 8 óra Fogalmazási kalauz 10 óra

Fogalmak

TARTALMAK A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. A sajtó, rádió, tévé, Internet nyelve; Médiaműfajok Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalom-ban és egyéb szövegekben A szöveg kidolgozása. Névjegy, önéletrajz, pályázat

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; interjú, riport, bírálat; egy- és többprofilú csatornák, műsortípusok, élőadás, konzervműsor Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura ethymologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció. A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmaitudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben.

ISZ, NYS: 12. évfolyam; NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 32 Belépő tevékenységek Kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Szövegértés Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Szövegalkotás Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés

eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra.

TÉMAKÖRÖK Általános nyelvi ismeretek 5 óra A magyar nyelv története 10 óra

Nyelv és társadalom 5 óra Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése 12 óra

TARTALMAK A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel (areális kapcsolat). Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé.

Fogalmak Jel, jelrendszer, beszéd; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény- és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történetietimológiai szótára (TESZ). A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, idézés. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: 1. Tankönyvek, munkafüzetek: világos, rövid szövegű, munkáltató A magyar helyesírás szabályai 2. Térképek, házi készítésű falitáblák 3. Magnófelvételek vagy videofelvételek A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége):

Bár a magyar nyelv 4 éven keresztül önálló tantárgy, az értékelése, illetve tanítása - miként az érettségin is - szorosan összefügg a magyar irodaloméval. Feltétlenül külön tárgyként kezeljük azonban, hisz a tudásszint meglehetősen eltérő az irodalom és a nyelvtan közt, többnyire az előző javára. Így lehetőség nyílik az esetleges külön javításra. A helyesírás és nyelvhelyesség nem kizárólagos, de meghatározó jegyforrás. Különösen a 1112. évfolyamon, ahol az alacsony óraszám alapján mintegy 70 %-ossá válik a szerepe. Iskolai keretben rendszeresen tartunk a gyengébbeknek helyesírási, grammatikai korrepetálásokat. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Minden órára a tankönyvi lecke és az órai vázlat anyagának elsajátítása, szövegtani és grammatikai feladatok elvégzése. Alkalmanként otthoni fogalmazás készítése.

Középszintű érettségi témakörök magyar nyelvből 1. Ember és nyelv – A nyelv mint jelrendszer – Nyelv és gondolkodás 2. Kommunikáció – A jel, a jelrendszer – Nyelvi és vizuális kommunikáció – A nyelvhasználat mint kommunikáció – Kommunikációs funkciók és közlésmódok – A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története – A magyar nyelv rokonsága – Nyelvtörténeti korszakok – Az írott nyelvi norma kialakulása – Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom – Nyelvváltozatok – Kisebbségi nyelvhasználat – A határon túli magyar nyelvűség – Tömegkommunikáció és nyelvhasználat – Az információs társadalom hatása a társadalomra és a nyelvhasználatra 5. A nyelvi szintek – Hangtan – Alaktan és szótan – Mondattan – A mondat szintagmatikus szerkezete – A mondat a szövegben – Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban – Szókincs és frazeológia 6. A szöveg – A szöveg és a kommunikáció – A szöveg szerkezete és jelentése – Szövegértelmezés – A szöveg szóban és írásban – Az intertextualitás – A szövegtípusok – Szöveg a médiában

7. A retorika alapjai – A nyilvános beszéd – Érvelés, megvitatás, vita – A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés – Szóhasználat és stílus – A szójelentés – Állandósult nyelvi formák – Nyelvi- stilisztikai változatok – Stíluseszközök – Stílusréteg, stílusváltozat

Levelező tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 16 Kommunikáció, nyelvművelés, hozzászólás, felszólalás Nyelvváltozatok A nyelvtani szintek grammatikája A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje A szöveg jelentése Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat

1 óra 3 óra 7 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra

10. évfolyam Évi óraszám: 16 Stílus Alapvető retorikai ismeretek Szövegtípusok Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat

4 óra 4 óra 5 óra 2 óra 1 óra

11. évfolyam Évi óraszám: 16 Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban Tömegkommunikáció Szépirodalmi stílus Helyesírás Fogalmazási kalauz

1 óra 3 óra 4 óra 3 óra 5 óra

12. évfolyam Évi óraszám: 15 Általános nyelvi ismeretek A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

2 óra 5 óra 3 óra 5 óra

Esti tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 36 Kommunikáció, nyelvművelés, hozzászólás, felszólalás Nyelvváltozatok A nyelvtani szintek grammatikája A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje A szöveg jelentése Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat

3 óra 5 óra 16 óra 2 óra 3 óra 5 óra 2 óra

10. évfolyam Évi óraszám: 36 Stílus Alapvető retorikai ismeretek Szövegtípusok Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat

10 óra 7 óra 12 óra 5 óra 2 óra

11. évfolyam Évi óraszám: 36 Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban Tömegkommunikáció Szépirodalmi stílus Helyesírás Fogalmazási kalauz

2 óra 6 óra 10 óra 8 óra 10 óra

12. évfolyam Évi óraszám: 32 Általános nyelvi ismeretek A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

5 óra 10 óra 5 óra 12 óra

IRODALOM Belépő tevékenységformák Tapasztalat szerzése az irodalmi (például műfaji, képi vagy tematikus) konvenciók szerepéről, ennek megfogalmazása néhány tanult példa bemutatásával. Az epikai konvenciók ironikus kezelése, a hagyományos elbeszéléstől a síkváltások, a leírás, a reflexivitás és metaforikusság megnövekedett szerepével jellemezhető próza felé tett lépések fölismerése. Az elemzés során a nyelvi nézőpont, a látókör és az értékelési pozíció vagy ideológiai nézőpont megkülönböztetése. A szerzői névadás jelentőségének értelmezése. Különböző nyelvi eszközök (igétlenség és a mondattani párhuzamok, a főnévi igenév, a versmondat hosszúság) funkciójának fölismerése a versben - egy-egy nyelvtani eszköz mint versszervező elv, mint domináns jegy jelentésteremtő szerepének megragadása. A metaforizálódás fölismerése. Annak megfogalmazása, hogy a szöveg jeleiből az olvasás során hogyan jön létre a mű "lehetséges", illetve "teremtett" világa. "Kísértetfejezetek" (a műben le nem írt, de kikövetkeztethető cselekményrészek) írása. Megszakításos felolvasás mellett kifejleti jóslatok alkotása. Szövegközi (intertextuális) utalások, jelképes tárgyak és visszatérő motívumok fölismerésével az elbeszélő mű metaforikus szintjének bemutatása. Értékelést kifejező eszközök (szinonimák) beiktatása, illetve semleges eszközökkel való fölcserélése: gyakorlati tapasztalatszerzés arról, hogy a stílus mindig értékelő gesztus. A vers esetleges jelenetkeretének, epikus magjának fölismerése a tanult művekben. A versszervező elvnek, a költemény domináns elemének, uralkodó mondatfajtájának, jellemző modalitásának, grammatikai és retorikai eszközeinek, képrendszerének fölismerése. A vers írásképének átrendezése. Minta alapján önálló mű, például szatirikus természetrajzi szócikk, paródia, szatirikus portré, egyperces novella, epigramma alkotása. Metaforaalkotás, halott metafora életre keltése.

ISZ, NYS: 9. évfolyam, NN, E: 10. évfolyam Évi óraszám: 74 TÉMAKÖR Az irodalmi szövegek világában 12 óra

Mitológia 4 óra

A Biblia 8 óra

Az ókori görög és római

TANANYAG Értelmező olvasás, szövegértés Önálló szóbeli előadás Memoriterek világában Irodalom és más művészetek A művészet mint tükör Hely, idő, forma és tartalom az irodalmi alkotásokban Egy történet ismerete az antik mitológiából Az irodalmi művek iránti igény kitágítása Eligazodás az olvasott művek tágabb kontextusában Olvasmányok: Pl. Görög mítoszok Római regék és mondák Ó- és újszövetségi részletek Máté-evangélium Példabeszéd

Művek ismerete, magyarázata,

FOGALMAK

művészeti ágak írói jelenlét fikció mitológia mítosz monda

biblia zsoltár evangélium szimbólumok jövendölés antik, antikvitás

irodalomból 14 óra

A középkor kultúrája 12 óra

A reneszánsz kultúra alkotásaiból 18 óra

kulcsmotívumok, poétikai ismeretek Szövegolvasás: Iliász Odüsszeia Szophoklész Görög líra Vergilius Horatius Tájékozottság, művelődéstörténet, magyar középkori kultúra, szövegelemzés, történeti érzék, memoriter Vallási és világi műfajok A művelődés központjai A magyar középkori kultúra Halotti beszéd Ómagyar Mária-siralom Himnusz Lovagregény Dante: Isteni színjáték Villon: A Nagy Testamentum Művek ismertetése, tájékozottság, néhány mű, szerkezet és stílus, élmények felidézése, a művek hatása, fogalmak, az információ, memoriter 1. Reneszánsz Itáliai reneszánsz Petrarca: 1-2 mű Boccaccio: 1 novella Angol reneszánsz színház Shakespeare: 1 dráma szonettek Elemzések-fogalompárok 2. Magyar humanizmus és reneszánsz Janus Pannonius: 4 vers Balassi Bálint: élet és pályakép, 5 vers Balassi-strófa

3. A reformáció irodalma: Kecskeméti: LV.zs. Világi énekek Fabulák, históriás énekek 4. Barokk kultúra: Barokk ízlés Néhány barokk alkotás: Zrínyi M.: Szigeti veszedelem (részl.) Mikes K.: 1 mű

epika, eposz dráma görög színház aurea mediocritas

középkor kódex, szóbeliség és írásbeliség, néhány irodalmi műfaj, testamentum, villoni ballada

humanizmus reneszánsz Szonett: Petrarca Shakespeare novella a shakespeare-i színház a shakespeare-i dráma magyar humanizmus és reneszánsz Corvina énekvers-szövegvers epigramma elégia, ciklus kompozíció számvetés önmegszólítás zsoltár, fabula

barokk miszticizmus eposz levél rokokó

Műelemzési gyakorlatok: Moliere egy drámája 6 óra

Pázmány P.: 1 mű Egy dráma ismerete, elemzése Európai színház Francia színház és dráma Egy Molière-dráma

manierizmus udvari dráma klasszicizmus helyzet és jellemkomikum

ISZ, NYS: 10. évfolyam, NN, E: 11. évfolyam Évi óraszám: 74 TÉMAKÖR Az európai felvilágosodás kora 14 óra

TANANYAG A felvilágosodás Rokokó és neoklasszicizmus Defoe 1 regénye Swift: Gulliver Voltaire: Candide Rousseau: Tanulmányok Goethe: Sturm und Drang Werther Faust (részl.) Schiller: Don Carlos A magyar felvilágosodás kora A magyar felvilágosodás A nemesi ellenállás kora Bessenyei Gy.: Tariménes 14 óra Batsányi J.: 2 mű Kármán J.: Fanni (részl.) Kazinczy F.: irodalmi viták Csokonai: életrajz, műfajai, gondolati ódái: 2 Szentimentális és rokokó versek: 4 Berzsenyi D.: irodalomszemlélet, verselés Létösszegző versek: 2 Hazafias versek: 2 A Kisfaludy-fivérek Az európai romantika kora Az európai romantika Byron, Shelly, Keats, Hölderlin 12 óra Hoffmann: Az arany virágcserép V. Hugó: A nyomorultak Puskin: Anyegin A reformkor A romantika kora A népköltészet felfedezése Magyarországon A magyar dráma kezdetei 34 óra Katona J.: Bánk bán: cselekmény szerkezet, keletkezés, források jellem, üzenet nyelv, stílus verselés Kölcsey F.: irodalomszemlélete Himnusz Vanitatum vanitas Zrínyi-dalok Parainesis Vörösmarty M.: életrajz pályakép Szózat Az emberek epikai művei szerelmi költészete Rapszódiák: Előszó

FOGALMAK felvilágosodás klasszicizmus regény kalandregény szatíra kulcsregény, filozófia szentimentalizmus német filozófia

utazó regény

nyelvújítás

ritmika, bimetrikusság időmértékes verselés óda magyar színjátszás romantika fantasztikus regény romantikus regény verses regény magyar népköltészet iskoladráma nemzeti kérdés

nemzeti kultúra himnusz

szózat, skót balladaforma romantikus eposz rapszódia

A vén cigány Csongor és Tünde Petőfi S.: életrajz, pályakép műfajai első költői korszak A helység kalapácsa tájversek Felhők ars poeticák forradalmi látomásköltészet forradalmi versek Júlia-versek Az apostol Jókai M.: pályakép, egy regény pl.: Az aranyember ~ Egy magyar nábob Arany J.: A Toldi-triológia Más elb. művek Balladák Az ’50-es évek lírája Őszikék

mesedráma

vígeposz válságlíra

irányköltészet

realizmus és romantika

ballada, népballada elégia, létösszegzés

ISZ, NYS: 11. évfolyam, NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 148 óra (111 óra irodalom + 37 óra médiaismeret) TÉMAKÖR A magyar irodalom 1849 után 8 óra

Világirodalom - széppróza, líra, dráma 15 óra

Portrék a magyar szépprózából 15 óra

TANANYAG Madách : A madáchi életmű Az ember tragédiája keletkezés, források keretszínek történeti színek jellemek értelmezés Vajda János: portré A romantikus nemzeti líra: A virrasztók, Credo modern látásmód A váli erdőben Nádas tavon Gina-szerelem A 19. századi realizmus Balzac: Goriot apó Gogol: A köpönyeg Tolsztoj: Iván Iljics halála Ibsen: A vadkacsa Csehov: Sirály Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Mallarmé és Rilke 1-2 verse Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, legalább 3 novellája Krúdy Gyula két novellája Móricz Zsigmond egy regénye (Rokonok), 3 novellája (Tra-

FOGALMAK drámai költemény, világdráma Ószövetség utópizmus determinizmus

allegória hitvallás

realizmus, naturalizmus regényciklus groteszk, tragikomédia drámaiatlan dráma analitikus dráma szimbolizmus impresszionizmus karcolat

Ady Endre 38 óra

gédia, Szegény emberek, Barbárok) A Nyugat és előfutárai Jellemző témák, korszakok Ady életművében (Léda és Páris – 4 vers Kuruc-versek – 2 vers Forrad. költ. – 1 vers Istenes versei – 2 vers Létharc-versek – 2 vers Halál-versek – 1 vers Lírája a világháború idején – 2 vers Csinszka-versek – 2 vers) Néhány alapismeret a kötet- és cikluskompozíciókról Karinthy Frigyes 3 műve Juhász Gyula 3 verse Tóth Árpád 4 verse Jónás könyve és még 7 mű

Portrék a Nyugat első nemzedékéből 10 óra Babits Mihály 10 óra Egy regény, két novella, 4 vers Kosztolányi Dezső 10 óra Mozgókép és médiaismeret 37 óra „A” variáció: SÉTA-programmal bővítve Ismerkedés a Pannon Lapok SÉTA Társaságával 18 óra Újságolvasás Napilapszerkezet Szerkesztőség, nyomda Sajtóetika Újságírás Alapvető műfajok Hírforrások Írásaink a FMH-ban

Médium, médiumfajták 8 óra

Mozgóképnyelv 3 óra

Médiumfajták Plakát, szórólap Sajtó/helyi szükségessége Helyi rádió és televízió Rádiós műsortípusok

A keretezés Képkivágás, képnézet A montázs szerepe a jelentésalkotásban Jellegzetes montázstípusok

szecesszió

paródia

parafrázis novellaciklus

Sajtó és Tanulás PLT Rovatok MTI, szerkesztők

Tájékoztató műfajok Hír, közlemény Tudósítás, képes hír Interjú, körinterjú, portré Véleménynyilvánító műfajok: jegyzet, kommentár, glossza Médium Aktualitás, minimális közlés Ezerjó Rádió, városi tévé Közvetett és közvetlen műfajok (hír, zenei és beszélgetős, kisebbségi, tudományosismeretterjesztő, irodalmi, sport, magazin, sorozat) Mozgókép Leíró- és szubjektív kép Montázs

Lineáris-cselekményábrázoló montázs

A mozgóképi szövegek 6 óra

A szerepjáték. A valószínűség és a hitelesség Rendszerezés kultúrtörténeti összefüggésben Jellemző filmműfajok A sztár szerepe a tömegkultúrában Műsortípusok

Reklám Interaktivitás Hatás, közönség, befogadás Médiafogyasztási szokásaink Mozgókép és médiaismeret 37 óra „B” variáció: Séta-program nélkül Médiumfajták Médium, médiumfajták Plakát, szórólap 5 óra Sajtó – a terjesztés köre ideje − célcsoportok − tematika szerint Helyi sajtó szükségessége A média nyelve Az elektronikus média etikája funkciója, jelentősége funkciója 3 óra Közös jellemzők Rádiócsatornák csoportosítása A rádió 4 óra Műsortípusok (élő-konzerv) A média társadalmi szerepe 2 óra

Mozgóképnyelv 4 óra

Értékőrzés és –teremtés Helyi adó A keretezés Képkivágás, képnézet A montázs szerepe a jelentésalkotásban Jellegzetes montázstípusok

A mozgóképi szövegek rendszerezése 12 óra

Dokumentumfilm-játékfilm Tömegfilm-művészfilm Western, krimi, családi film Filmsztár, médiasztár Szappanopera Tabloid Talkshow… Világfalu ORTT

Médium Aktualitás, minimális közlés

Hír, interjú, intermedia Közszolgálati, kereskedelmi, egy- és többprofilú hír, zenei és beszélgetős, kisebbségi, tudományosismeretterjesztő, irodalmi, sport, magazin, sorozat Ezerjó Rádió Mozgókép Leíró- és szubjektív kép Montázs

Lineáris-cselekményábrázoló montázs

A szerepjáték. A valószínűség és a hitelesség Televíziós műsortípusok Hírműsorok Reklám Klip Vetélkedők Talkshow Ismeretterjesztő Sport Szappanopera Játékfilm Dokumentumfilm

Játékfilm 3 óra A sztár 2 óra A média társadalmi szerepe 4 óra

Tévéfogyasztási szokásaink Sorozatok típusai Szappanoperák Mozgóképtörténet dióhéjban Dokumentum- és játékfilm Jellemző filmműfajok műfajjegyek 1 film megtekintése és beszélgetés a filmről Szerepe a modern társadalomban Megasztárok ~ piacgazdaság A hatástól a használatig A globális média közönsége Médiaetika A jövő

Western, krimi, családi, akció, vígjáték

Hős – sztár – médiasztár

világfalu

A tanulói teljesítmény értékelésének specifikuma: 1. Nem szerepel önálló tantárgyként, hanem a magyar irodalomba integrált formában. 2. Osztályzatai a történelem rovatába kerülnek bejegyzésre fekete színnel. 3. A jegyek a félévi és a tanév végi alaptantárgyi jegyet módosítják. 4. A magyar irodalom elégséges tudása nélkül nem zárható le a tanuló elégségesre a mozgókép és médiaismeret osztályzatai ellenére sem.

ISZ, NYS: 12. évfolyam, NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 96 TÉMAKÖR Az európai avantgárd 5 óra

TANANYAG Apollinaire, Kassák és Füst Milán egy-egy verse

Világirodalom a 20. században Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete (Franz Kafka, 1. Thomas Mann, Hemingway, 10 óra Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov)

FOGALMAK avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szűrrealizmus, képvers szabad vers epikus dráma és színház mítosz

József Attila 25 óra

Jellemző témák és korszakok az életműben, legalább nyolc-tíz mű tematikai változatosságban (Óda és további 8-10 műve. Legalább egy vers választhatóan: a Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül. Legalább egy vers a Karóval jöttél, Tudod, hogy nincs bocsánat, Talán eltűnök hirtelen..., Íme, hát megleltem hazámat c. versek közül.)

egzisztencializmus

Látásmódok, portrék a századközépi magyar irodalomban 25 óra

Választható minimum: 4 költő, 3 próza-, 2 drámaíró néhány v. 1-1 műve Lírikusok: Illyés Gyula, Radnóti ecloga, idill, bukolika Miklós, Szabó Lőrinc, Weöres tárgyias költészet

Sándor, Pilinszky János, Nagy László Írók: Illyés Gyula, Németh László, Tamási Áron, Márai Sándor, Ottlik Géza, Örkény István Drámaírók: Illyés Gyula, Örkény István, Sarkadi Imre, Sütő András Világirodalom a 20. században Szépprózai művek, műrészletek, legalább három szerző egy-egy 2. (kortárs) alkotása vagy részletek, legalább 5 óra egy dráma (Pl. Camus, Golding, Garcia, Marquez, Hesse, Beckett, Hrabal) Néhány mű és műrészlet a Kárpát-medencei irodalom szomszédos államok magyar 5 óra irodalmából Sajátos témák – az anyanyelv szerepe Fábry Zoltán, Gál Sándor, Vári Fábián László, Reményik Sándor, Wass Albert, Kányádi Sándor, Gion Nándor Művek, műrészletek legalább 3 Kortárs magyar irodalom szerzőtől. (Pl. Nemes Nagy 10 óra Ágnes, Szilágyi Domokos, Utassy József, Parti Nagy Lajos, Kertész Imre, Esterházy Péter) Irodalmi közéletünk Legalább egy regény a 20. század második felének magyar irodalmából Az irodalom létmódja filmen, Az irodalom határterületei televízióban, dalszövegben, a 4 óra virtuális valóságban. Krimi, bestseller Csoóri Sándor, Gárdonyi Géza, Regionális irodalom Radó Antal, Balajthy Ferenc, 4 óra Simek Valéria

szonettciklus hosszúvers szociográfia esszé, napló egyperces, groteszk történelmi dráma tragikomédia, abszurd

parabola 5 → 8 ágú síp azonosság és másság

Írószövetség, PEN Könyvhét

Regionalitás, a szülőföld szerepe

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: 1. Médiaismeret – rövid, fogalmakat, filmtörténetet tartalmazó, képekkel illusztrált könyv. 2. Videó, hangkazetta, CD-anyag és lejátszók – részben van, fejlesztendő – az önálló filmkészítésnek sem a tárgyi, sem a személyi feltételei nincsenek meg. 3. Térképek – tanulóknak irodalomtörténeti atlasz. 4. Kézikönyvek. 5. Szépirodalom. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai:

Minden órára a tankönyvi lecke anyagának elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó munkafüzet kitöltése, a szöveggyűjteményből ill. kötelező olvasmányok olvasása. Alkalmanként, bizonyos témáknál otthoni fogalmazás készítése. Átlagos képességű tanuló számára kb. 30 perc intenzív tanulást igényel az otthoni készülés.

Középszintű érettségi témakörök irodalomból 1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János Ady Endre, Babits Mihály Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Portrék Az életmű néhány jellemzője keretében egy vagy néhány mű bemutatásával: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály Berzsenyi Dániel Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós 3. Látásmódok A világlátás és kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű értelmezésével: Zrínyi Miklós, Jókai Mór Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes Nagy László, Örkény István 4. A kortárs irodalomból Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban Ma élő vagy a közelmúltban elhunyt magyar költő vagy író egy-két művének értelmezése Esterházy Péter, Utassy József, Kalász Márton, Kertész Imre 5. Világirodalom Az európai irodalom hagyományi Antikvitás, Biblia A felvilágosodás irodalma A XIX. századi regény 6. Színház és drámatörténet Az adott korszak hagyományainak összefüggésében: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József, Madách Imre 7. Az irodalom határterületei Az irodalom filmen, televízióban, rádióban Film- és könyvsikerek, divatjelenségek Egy-két tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása (dalszöveg, vicc, krimi, reklám, útirajz) Népköltészet 8. Regionális kultúra A régió/Mór kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása

Levelező tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 48

A könyvek világában Mitológia A Biblia Az ókori görög és római irodalomból A magyar népművészet és népköltészet A középkor kultúrája A reneszánsz kultúra alkotásaiból

5 óra 4 óra 5 óra 9 óra 6 óra 9 óra 10 óra

10. évfolyam Évi óraszám: 48 Az európai felvilágosodás kora A magyar felvilágosodás kora Az európai romantika kora A romantika kora Magyarországon

9 óra 9 óra 9 óra 21 óra

11. évfolyam Évi óraszám: 48 Világirodalom - széppróza, líra, dráma Portrék a magyar szépprózából Ady Endre Portrék a Nyugat első nemzedékéből Babits Mihály Kosztolányi Dezső Az európai avantgárd

9 óra 9 óra 14 óra 4 óra 5 óra 5 óra 2 óra

12. évfolyam Évi óraszám: 60 József Attila Portrék a magyar irodalomból Regionális irodalom Szerzők és művek Világirodalom a 20. században 1. Széppróza, líra dráma Világirodalom a 20. században 2. Kortárs magyar irodalom Az irodalom határterületei

12 óra 10 óra 2 óra 7 óra 7 óra 8 óra 6 óra 6 óra 2 óra

Esti tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 72 A könyvek világában Mitológia A Biblia Az ókori görög és római irodalomból A magyar népművészet és népköltészet A középkor kultúrája A reneszánsz kultúra alkotásaiból

6 óra 4 óra 6 óra 14 óra 8 óra 12 óra 16 óra

Műelemzési gyakorlatok

6 óra

10. évfolyam Évi óraszám: 72 Az európai felvilágosodás kora A magyar felvilágosodás kora Az európai romantika kora A romantika kora Magyarországon

14 óra 14 óra 12 óra 32 óra

11. évfolyam Évi óraszám: 72 Világirodalom - széppróza, líra, dráma Portrék a magyar szépprózából Ady Endre Portrék a Nyugat első nemzedékéből Babits Mihály Kosztolányi Dezső Az európai avantgárd

14 óra 14 óra 24 óra 6 óra 6 óra 6 óra 2 óra

12. évfolyam Évi óraszám: 96 József Attila Portrék a magyar irodalomból Regionális irodalom Szerzők és művek Világirodalom a 20. században 1. Széppróza, líra dráma Világirodalom a 20. században 2. Kortárs magyar irodalom Az irodalom határterületei

20 óra 20 óra 5 óra 10 óra 10 óra 15 óra 5 óra 10 óra 1 óra

TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére. Az önálló tematikával megjelenő társadalomismeret olyan tudásterületeken nyújt rendszeres ismereteket, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi beilleszkedését, és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához. A tárgy segíti a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra. Megismertet a az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival, valamint a gazdaság működésével. Tudatosan készít arra, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjék diákjaink is a világon zajló napi eseményeket, és azokban könnyebben eligazódjanak. A lelki jelenségek és a társas viselkedés tudományos igényű megközelítése egy igen érzékeny életkorban nyújt támpontokat a tanulóknak a mindennapos élethelyzetekben való eligazodáshoz, személyiségük és kapcsolataik tudatos formálásához, s egyúttal a humán műveltség valamennyi területén jól hasznosítható elméleti alapokkal szolgál. A tárgy bemutatja az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit. Korunk legégetőbb kérdéseiben segít eligazodni egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie. Fejlesztési követelmények Történelem

A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a felelettervkészítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egyidőben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. Állampolgári és társadalmi ismeretek A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék és a felelősségtudat együttes fejlesztése.

Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megéréséhez és tiszteletéhez szükséges kognitív és kommunikatív képességek kibontakoztatása. Olyan közösségi magatartás kialakítása, melyben az autonómia és a szolidaritás igénye között összhangot teremt a felismerés, hogy a közjó előmozdítása, a mások iránti türelem és segítőkészség az egyén önmegvalósításának nem korlátja, hanem elengedhetetlen feltétele. Az önálló értelmezés, vizsgálódás és következtetés képességének elmélyítése a személyes tapasztalatok, valamint a hagyományos és modern információforrásokból származó ismeretek feldolgozásánál. Társadalomismeret A fejlesztési törekvések középpontjában itt a globalizáció kihívásaira válaszolni képes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll. Ennek előfeltétele az új kommunikációs és kulturális környezetben való önállótájékozódás képessége. Diákjaiknak meg kell ismerkedniük a modernizáció főbb trendjeivel és ellentmondásaival. Kívánatos a mai világgazdaságban érvényesülő törvényszerűségek megértése, a folyamatok hatásmechanizmusainak és dinamikájának ismerete. A nemzeti és európai identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelmezése. Az életmód átalakulásával kapcsolatos kockázatok és dilemmák kezelésére képes, autonóm értékelő magatartás kialakításának elősegítése.

ISZ, NYS: 9. évfolyam; NN, E: 10. évfolyam Évi óraszám: 74 TÉMAKÖRÖK Az őskor és az ókori Kelet 15 óra

TARTALMAK Bevezetés a történelembe. / Helyi értékek kiemelése. Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. Kr e 3000 körül, Kr e XVIII. sz, Kr e X. sz, Kr e 525 Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha, Si Huang-ti, Konfuciusz. Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Türosz, Judea, Izrael, Jeruzsálem.

Az ókori Görögország 16 óra

Az ókori Róma 21 óra

A korai feudalizmus története Európában 9 óra

A krétai és a mükénéi kultúra. A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Piac, pénz, kereskedelem a görög világban. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. A hellenizmus. Kronológia: Kr.e. XIII. sz, Kr.e. 776, Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476 Személyek: Hannibal, Cornelius Scipio, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Lívius, Tacitus, Plutarkhosz. Fogalmak: patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. A Frank Birodalom kialakulása. A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak, Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Cordoba, Bagdad. Fogalmak: gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.

A magyar nép története Bevezetés a magyar őstörténet kutatásba. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király az államalapításig életműve. 9 óra Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség tözs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized. A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Az Mindennapi élet, ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Eltérő elméletek, mítoszok a életmódtörténet magyarság őstörténetéről. 4 óra

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-20 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek jól felépített tanórai feleletekre, összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.

ISZ, NYS: 10. évfolyam; NN; E: 11. évfolyam Évi óraszám: 74 TÉMAKÖRÖK Az érett középkor 8 óra

TARTALMAK A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak. A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: Királyi udvar, kamara, kancellária, invesztitúra, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika. Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala. Az Árpád-házi királyok Az új rend megszilárdítása – társadalmi változások a XI. században. Szent László és Könyves Kálmán. III. Béla kora. Az Aranybulla és a tatárjárás. kora II. András és IV. Béla kora. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. 8 óra században. A vértesi várak. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Fogalmak: várnépek, várjobbágyok, hiteleshely, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda, Csókakő, Várgesztes, Vitány, Székelyföld

A késő középkor 10 óra

Magyarország a XIV– XV. században 10 óra

Kora újkor (1490– 1721) 14 óra

Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humaniz-mus és a reneszánsz. Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453 Személyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella. Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, reconquista. Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező, Károly Róbert és Nagy Lajos. A Csákok megyénkben. Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. A központosítás kísérlete. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443–44, 1444, 1448, 1456, 145890, Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina. Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs, Csákvár, Csákberény, Hunyad A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában: a francia hegemónia kísérlete. Háborúk és hadseregek a kora újkorban. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter

Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok A Jagelló-kor. A török hódoltság. / Fejér megye a török korban. A Habsburgok Magyarország története a kora és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A újkorban (1490–1711) reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi 18 óra változások. Népesség és környezet. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, Varkocs György, Wathay Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta, Gyulafehérvár Mindennapi élet, életmódtörténet 6 óra

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődés sajátosságai: az abszolutizmus.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem korszakainak szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.

ISZ, NYS: 11. évfolyam; NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 111 TÉMAKÖRÖK A felvilágosodás kora (1721–1789) 9 óra

TARTALMAK A felvilágosodás. Az európai egyensúly. Az abszolutizmus válsága Franciaországban. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. A XVIII. századi életviszonyok. Kronológia: 1740–48, 1756–63 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak- Amerikában

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711– 1790) 12 óra

A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. Mór és Fejér megye népességének átalakulása. A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar. A társadalom képe. A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. Művelődés, egyházak, iskolák. Kronológia: 1696, 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz, Hochburg (Ábele, Hippele.) Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet, rácok, tótok, svábok, belső vándorlás Topográfia: Határőrvidék, Bánát, Svábország, Württemberg Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. Az Egyesült Államok alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az emberi és polgári jogok nyilatkozata. A napóleoni háborúk Európája. 1815 nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század első felében. A XIX. század eszméi. A művészet fő irányai. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1830, 1848 Személyek: Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Mazzini, Marx, Engels Fogalmak: nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, “harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár, civil társadalom Topográfia: Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo

A polgári átalakulás kora (1776–1849) 18 óra

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847) 14 óra

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849) 15 óra

A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914) 20 óra

A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyány Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc, Táncsics Mihály Fogalmak: magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Nagycenk, Monok, Ácsteszér, Pozsony A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi ország-gyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai. A nemzeti önvédelem megszerve-zése 1848 őszén és telén. A pákozdi és móri csata. A tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jellasic, Windischgratz, Haynau, Perczel Mór Fogalmak: márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad, Világos, Debrecen Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. A krími háború. Az orosz reformkísérletek. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. Latin-Amerika, Kína és Japán. A “keleti kérdés” és a Balkán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A művelődés új keretei. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotharingia, Románia, Szerbia, Bulgária Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek.

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914) 17 óra

Mindennapi élet, életmódtörténet 6 óra

A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A passzív ellenállás. A kiegyezés megszületése. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Pártok és pártküzdelmek. A szocialista és agrárszocialista mozgalmak. A dualizmus válsága a XX. század elején. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár, Wekerle Sándor Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia, Bukovina Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés, emancipáció A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. A hatalmi ágak kialakulása és működése a kora újkortól napjainkig. Az iskola régen és ma. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák–Magyar Monarciában. Vallások és egyházak a dualizmus idején. A modern városfejlődés.

A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak jól felépített, szabadon előadott feleletet tartani történelmi témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

EMELT SZINT: ISZ, NYS: 11. évfolyam; NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 74 TÉMAKÖRÖK Források használata és értékelése 22 óra

TARTALMAK Az írásos források csoportosítása, műfajának meghatározása, a szerző szándékának megállapítása Különböző írásos források összevetése a saját ismerettel, a forrásban rejlő szándékok kimutatása Különböző képi források összevetése a saját ismerettel, eltérések megfogalmazása, indoklása Különböző térképek összehasonlítása, folyamatok bemutatása Szöveges értelmezés készítése a különböző statisztikai adatsorokból Tények és feltételezések önálló megkülönböztetése és ennek indoklása Szemléltető ábrák kiegészítése, kulcsszavak segítségével önállóan ábrák készítése A szerző által használt források kiválasztása A forrásokban a történelmi háttér, illetve a műfaji, nyelvi sajátosságok bemutatása Források alapján történelmi személyek és események megítélésének értelmezése Önálló véleményalkotás az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről

Szaknyelv alkalmazása 4 óra Tájékozódás térben és időben 18 óra

Az ókor és kultúrája 6 óra

A középkor 8 óra

Történelmi szakszókincs használata, történelmi fogalmak meghatározása

A történelmi régiók önálló jellemzése források alapján. Történelmi térképvázlat készítése források alapján történelmi jelenségek és események bemutatására Történelmi régiók határváltozásainak indoklása, ugyanazon régió különböző korokat ábrázoló térképeinek felismerése. Konkrét eseménysorok önálló bemutatása, adatainak táblázatba rendezése Egy folyammenti civilizáció jellemzői (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata A római köztársaság kormányzati rendszere. Augustus principatusának jellemző vonásai A római hitvilág sajátosságai, néhány római isten, természettudomány és történetírás ismerete. Görög tudomány egyes területeinek egyes alkotója A páli fordulat, az első keresztény gyülekezetek, a kereszténység történetének néhány állomása A népvándorlás legfontosabb eseményei, személyei. A Római Birodalom kettéválása, bukása A Frank Birodalom történetének főbb állomásai A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői, az ortodox és a nyugati kereszténység főbb jellemzői Az arab hódítás, az iszlám elterjedésének fontosabb szakaszai A középkori céhes ipar bemutatása Híres egyetemek Nyugat- és Közép Európában, az egyetemi oktatás jellemzői, a skolasztika A humanizmus és a reneszánsz jellemzői, fontosabb képviselői A rendi állam kialakulása, működése Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi háttere

A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban. Eltérő tudományos elképzelések az őstörténettel kapcsolatban A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban. Szent István törvényalkotó tevékenysége Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom, Zsigmond külpolitikája Mátyás bel- és külpolitikája Mátyás király és a reneszánsz Szellemi, társadalmi A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és politikai változások és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században Nyugat-Európában az újkorban Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a kora újkori Európában 4 óra Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában; nagyhatalmi erőviszonyok a XVIII. században Az új világszemlélet kialakulása az újkori természettudományok és társadalomtudományok kibontakozása Összetartó és elválasztó erők az ország három részében, a rendi és vallási Magyarország a törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban Habsburg Bethlen Gábor bel- és külpolitikája Birodalomban A törökök kiűzésének kérdései és Zrínyi Miklós, a spanyol örökösödési háború és 6 óra a Rákóczi szabadságharc Az udvar és a rendek viszonyának alakulása Az állami oktatáspolitika főbb intézkedései A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 6 óra

A továbbhaladás feltételei

A tanuló tudjon bibliográfiákat készíteni, s ennek segítségével önálló kiselőadásokat hosszabb önálló témabemutatást tartani, projektmunkákat elkészíteni. A különböző típusú forrásokat térben és időben egybevetni, és megfelelő módon a következtetéseket levonni (forráskritika). Tudjon ábrákat, táblázatokat, grafikonokat önállóan – megadott szempontok alapján – készíteni. Térképeket tudjon értelmezni, és azokat – ha szükséges – egymással összevetni.

ISZ, NYS: 12. évfolyam; NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 128 óra (96 óra történelem + 32 óra társadalomismeret) TÉMAKÖRÖK TARTALMAK TÖRTÉNELEM 96 ÓRA Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az Az első világháborútól orosz forradalmak. A bolsevik pártállam kiépítése. Tekintélyuralmi rendszerek a nagy gazdasági Közép-Európában. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek (USA, Nagyválságig (1914–1929) Britannia, Franciaország, Németország).A gazdaság és a társadalom új 16 óra jelenségei, a fejlett világban. A női emancipáció. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Verdun, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal, Tannenberg, Compiégne Fogalmak: villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem Magyarország részvétele a világháborúban. Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a Az első világháború és kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke. következményei Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli Magyarországon. A Trianon utáni ország magyarság sorsa. Az ellenforradalom. A Horthy rendszer konszolidációja. A Habsburg-kérdés. A művelődési viszonyok. Az életmód változásai. élete (1914–1931) Évszámok: 13 óra 1914.július 28., 1918.október 31., 1918.november 3., november 16., 1919.március 21., augusztus 1., 1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave, Padova, Prsemysl Fogalmak: őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció

A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945) 18 óra

Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931– 1945) 10 óra

Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati demokráciákban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A német – olasz – japán tömb sikerei. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941.június 22., 1944.június 6., 1945.május 9., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia, Jalta, Potsdlam, Nürnberg Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Führer-elv, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. A revíziós külpolitika eredményei. Belesodródás a világháborúba. Magyarország háborús részvétele. A Kállay kormány politikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938.november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941. április 11. 1941.június 26., 1943.január 12., 1944.március 19., 1944.október 15., 1944.december 21., 1945.április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc, Bárdossy László, Kállay Miklós, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar, Fornai sík Fogalmak: népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, “hintapolitika”, “kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, Margit-vonal

Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A “harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. A távol-keleti régió. Közép-Kelet Európa és a Balkán a rendszerváltás után. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A Magyarország a párizsi békeszerződés. A határon túli magyarság sorsa. A szlovák-magyar második világháború után (1945 –napjainkig) lakosságcsere-egyezmény. A magyarországi németek kitelepítése. A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság- és kultúrpolitika. A forradalomhoz vezető út. Az 20 óra 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Eltávolodás a szovjet modelltől. Gazdasági reformkísérletek. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás. Évszámok: 1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni. Mindennapi élet, Demográfiai és etnikai változások a magyar történelemben. A népirtás a múltban, életmódtörténet a közelmúltban és a jelenben. Fogyasztói társadalom és az ökológia, a 4 óra fenntartható fejlődés. A média és a közgondolkodás. Érdekérvényesítés és érdekképviselet a mai Magyarországon. Elitkultúra és tömegkultúra. TÁRSADALOMISMERET 32 ÓRA I. Bevezetés a Én és a világ. Elődeink és hagyományaink. Állami és egyházi ünnepek. A társadalomismeretbe diákjogoktól az emberi jogokig. 4 óra II. Jog, társadalom, Állam. Államformák. Hatalmi berendezkedés. Alkotmány. Az alkotmányosság politika alapelvei. Választási rendszer. Parlamentarizmus, önkormányzatiság. Nemzetiség, nemzet, Európai Unió. A magyar nemzettudat sajátosságai. 10 óra III. Jelenkori egyetemes A rendszerváltás következményei. Érdekazonosságok és különbségek az európai kérdések államok között. Az Egyesült Államok és a rohamosan fejlődő Távol-Kelet katonapolitikai és gazdasági nyomásának kérdései. A harmadik világ nehézségei. 7 óra IV. A globális világ Fogyasztói társadalom, információrobbanás. Ökológiai problémák. A fenntartható kihívásai fejlődés. Demográfiai kérdések Korfák. A média előnyei és hátrányai. A jelenkor (1945– napjainkig 15 óra

5 óra V. A mai Magyarország 6 óra

Oktatás és szociálpolitika. A magyarországi romák. Esélyegyenlőség. Változások a gazdaságban. Hogyan tovább?

A tanulói teljesítmény értékelésének specifikumai 1. Nem szerepel önálló tantárgyként, hanem a történelembe integrált formában. 2. Osztályzatai a történelem rovatába kerülnek fekete színnel bejegyezve. 3. A jegyek a félévi és tanév végi alaptantárgyi jegyet módosítják. 4. A történelem elégséges tudása nélkül nem zárható le a tanuló elégségesre a társadalomismeret jobb osztályzatai ellenére sem.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal kapcsolatban. Tudja. értelmezni e folyamatoknak a kulturális és természeti környezetre gyakorolt hatását. A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, legyen tisztában alapvető jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyar Köztársaság állam-és közigazgatási intézményrendszerét. A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, önálló véleményalkotásra. A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, legyen tisztában alapvető

EMELT SZINT: ISZ, NYS: 12. évfolyam; NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 64 TÉMAKÖRÖK Eseményeket alakító tényezők feltárása 26 óra

TARTALMAK Történelmi események okairól és következményeiről feltételezések megfogalmazása és indoklása Példákkal bizonyítani, hogy egy történelmi eseménynek egyszerre több oka és következménye van Történelmi események, összefüggések lényeges és kevésbé lényeges szempontjainak megkülönböztetése Különböző feltételezések megfogalmazása Önálló kérdések megfogalmazása történelmi események okairól és következményeiről Változás és fejlődés közti különbség meghatározása Jelenkori esemény történelmi előzményeinek bemutatása Hasonló történelmi események összevetése Történelmi jelenségek változásainak hosszabb időtávon való végigkísérése Tanult történelmi korok sokrétű összehasonlítása Példák a magyar történelem sorsfordító eseményeinek eltérő értékeléseire

Történelmi események és jelentőségek problémaközpontú bemutatása 12 óra

A polgári átalakulás, nemzetállamok és az imperializmus kora 4 óra

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 5 óra

Az I. világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 6 óra

Gazdasági változások végigvezetése több korszakon át Tulajdonviszonyok és gazdasági szereplők bemutatása egy adott korban Eltérő gazdasági fejlődésű területek bemutatása Egyes korok gazdaságpolitikájának jellemzése Felekezeti, társadalmi, politikai és népesedési viszonyok kölcsönhatásainak értelmezése Egyén és közösség érvényesülése és kapcsolatai különböző történelmi korokban Társadalmi viszonyok jellemzése Történelmi személyiségek életművének értékelése Politikai érdekérvényesítés különböző formáinak ismerete Demokratikus hatalom gyakorlásformái Egyes kormányzati struktúrák jellemzése és összehasonlítása Állam és egyház viszonyának bemutatása Eszmék, ideológiák az egyes történelmi korokban Egy szövetségi rendszer kialakulásának bemutatása Egy –egy háború bemutatása A francia polgári forradalom főbb irányzatai és képviselőik A jakobinus diktatúra A napóleoni háborúk fordulópontjai A nagyhatalmi együttműködés rendszere a bécsi kongresszus nyomán Az alapvető eszmeáramlatok bemutatása Az ipari forradalom eredményeinek bemutatása A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az I. világháború előtt Gyarmatok és gyarmattartók Az ipari forradalom legfontosabb találmányai és hatásuk a társadalomra és az életmódra Rendi országgyűlés és a megyerendszer működése A gazdasági átalakulás és a társadalmi szerkezet jellemzése A nemzeti érzés megerősödése Magyarországon A német, az olasz és ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra Nemzetiségi törekvések a Habsburg Birodalomban Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása A kiegyezés és annak lehetőségei A polgári állam kiépülése és a tömegkultúra megjelenése Magyarországon Hatalmi érdekek az I. világháborúban Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a békatárgyalásokon A világgazdaság átrendeződése a háború után A gyarmati rendszer szétesésének kezdetei Az olasz fasizmus jellemzői Az USA gazdasági fellendülése és a világgazdasági válság kezelésének módjai A nácizmus ideológiájának és gazdaságpolitikájának bemutatása A bolsevista ideológia és gazdaságpolitika A II. világháború nagyobb csatái A szövetséges hatalmak együttműködése A gyarmati rendszer felbomlása A „harmadik világ” kialakulása A német kérdés

Magyarország története az I. világháborútól a II. világháborús összeomlásig 4 óra

Magyarország története 1945től a rendszerválásig 4 óra

A jelenkor- a mai magyar társadalom és életmód 3 óra

A Károlyi-kormány bel- és külpolitikája A tanácskormány jellemzői Trianon és következményei Ellenzéki pártok és mozgalmak bemutatása Politikai életpályák bemutatása Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában Tudomány, művészet és kultúrpolitika a két világháború közti Magyarországon Magyarország a náci birodalom árnyékában A területi revízió lépései Kállay Miklós miniszterelnöksége Háborúellenes törekvések A zsidókérdés Magyarországon A nemzetközi helyzet hatása a magyar politikai életre 1945-48 A magyarság sorsa a szomszédos országokban Proletárdiktatúra és kultúrpolitika A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései A Kádár- rendszer jellemzése Magyarország a 90-es években A balkáni konfliktusok, Jugoszlávia felbomlása Nemzeti kisebbségek helyzete egyes országokban A Közös Piactól az Európai Unióig Környezetvédelem kialakulása A romák helyzetének sajátos problémái A magyar alkotmányosság elemei és intézményei A magyar társadalom szerkezetváltozásai és a gazdaság beilleszkedése az európai illetve a világgazdaságba

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje korunk legfontosabb problémáit, a mai társadalmat és a világgazdaság változásait meghatározó tényezőket. Ismerje a különböző történelmi korszakokat és azok problémáit, s ezeket legyen képes egymással összevetni. Ismerje a tanuló a tankönyvi anyaghoz kapcsolódó legfontosabb szakirodalmat, és legyen képes a világ-, az európai és a magyar történelem korszakait szinkronban látni (önálló kronológiák készítése). A helytörténeti kérdések tanításának jellegzetességei Alapvetően fontosnak tartjuk az elérhető, látogatható értékek megismerését. Gimnáziumunk sajátosságait figyelembe vevő együttműködéssel törekszünk arra, hogy a 4 év során meglátogassuk a helytörténeti kiállításokat: 1. Móron, 2. Székesfehérváron. Jusson el minél több csoport Gorsiumba, 1 világörökség részévé nyilvánított közeli területre (Pannonhalma, Budai vár)! Hagyományápoló tevékenység része a részvétel a móri rendezvényeken (Móri Bornapok, koszorúzás nemzeti ünnepen). Megemlékezünk a XX. századi áldozatokról pl. kiselőadás, vita, temetőlátogatás formájában. A gimnáziumi tanárok a helytörténeti ill. nemzetiségi tagozat valamint a társadalmi ismeretek oktatásakor/-hoz az eddigieknél gyakrabban s esetenként más formában együttműködnek a móri, Fejér megyei önkormányzati, ill. kulturális szférában dolgozó személyekkel. Ez lehet pl. levéltári, önkormányzati látogatás megszervezése, 1-1 tanóra megtartása külső előadókkal (kisebbségi kérdés, Wekerle-hagyományok, móri csata, egyházak a mai magyar társadalomban) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Forrásokat, ábrákat, képeket, táblázatokat, diagramokat is tartalmazó, lehetőleg 4 évre szóló, azonos szemléletű, tanórai egységekre bontott, nyomdai kiemeléseket is alkalmazó tankönyvet használunk. Részletes, szemléletes színkombinációkkal dolgozó; történelmi problémákat részben és egészben megfelelően bemutató, névjegyzéket tartalmazó atlaszt használunk. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége): 1. Szó- és írásbeli feleletek alapján 9-10. évfolyamon évi 3 témazáró dolgozat 11-12. évfolyamon évi 4 témazáró dolgozat 2. Egyéb tevékenységformák értékelésével: kiselőadás, ábra és térkép készítése 3. Tanórai aktivitás 4. Tanórán kívüli tárggyal kapcsolatos munkák pl. részvétel versenyeken, rendezvényeken Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Minden órára a tankönyvi lecke anyagának elsajátítása, és a hozzá kapcsolódó házi feladatul adott munkafüzeti rész kitöltése. Átlagos képességű tanuló számára kb. 30 perc intenzív tanulást igényel az otthoni készülés.

Középszintű érettségi témakörök történelemből 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Középkori (feudális) gazdálkodás és technikai fejlődés Gazdaságpolitika, városfejlődés Magyarországon Az ipari forradalmak kora Világgazdasági válság Állam és gazdaság kapcsolata 2. Népesség, település, életmód Középkori városok kialakulása Urbanizáció és a modern nagyváros Művelődéstörténet Modern életforma Demográfiai változások 3. Egyén, közösség, társadalom Kiemelkedő ókori politikusok munkássága Kiemelkedő magyar személyiségek szerepe Nemzet, állam, nemzetiség Egyén és közösség egymásra találása a történelem fordulópontjain – újkori forradalmak Világvallások 4. Modern demokráciák működés A parlamenti monarchiák és az alkotmány Önkormányzatiság a mai Magyarországon Alapvető emberi és polgári jogok, kötelességek Civil mozgalmak és szervezetek Diszkrimináció, asszimiláció, együttműködés 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Az állam fogalma, jellegzetes államformák A felvilágosodás

A XIX. sz. uralkodó eszméi (liberalizmus, racionalizmus, szocializmus…) Szélsőséges ideológiák és intézmények a XX. Században. 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Nagyhatalmi politika az ókorban Iszlám (arab, török) terjeszkedés Világháborúk ENSZ, Népszövetség Globalizáció (Olimpiák) 7. Helytörténet Kiemelkedő személyek élete Országos jelentőségű események megyénkben. Megőrzendő művészeti értékeink Nemzetiségi kérdés településünkön, kistérségünkben. Szülőhelyem múltja és jövője Hagyományőrzés

Levelező tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 32 Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Görögország Az ókori Róma A korai feudalizmus története Európában A magyar nép története az államalapításig Mindennapi élet, életmódtörténet

7 óra 6 óra 9 óra 4 óra 4 óra 2 óra

10. évfolyam Évi óraszám: 32 Az érett középkor Az Árpád-házi királyok kora A késő középkor Magyarország a XIV–XV. században Kora újkor (1490–1721) Magyarország története a kora újkorban (1490–1711) Mindennapi élet, életmódtörténet

3 óra 4 óra 4 óra 5 óra 6 óra 8 óra 2 óra

11. évfolyam Évi óraszám: 48 A felvilágosodás kora (1721–1789) Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790) A polgári átalakulás kora (1776–1849) A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847) Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849) A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914) A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914) Mindennapi élet, életmódtörténet

3 óra 6 óra 8 óra 6 óra 7 óra 8 óra 6 óra 4 óra

12. évfolyam Évi óraszám: 45 Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929) Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914–1931) A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945) Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931–1945) A jelenkor (1945–napjainkig) Magyarország a második világháború után (1945 –napjainkig) Mindennapi élet, életmódtörténet Bevezetés a társadalomismeretbe Jog, társadalom, politika Jelenkori egyetemes kérdések A globális világ kihívásai A mai Magyarország

3 óra 5 óra 5 óra 5 óra 6 óra 7 óra 1 óra 2 óra 5 óra 2 óra 2 óra 2 óra

Esti tagozat 9. évfolyam Évi óraszám: 54 Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Görögország Az ókori Róma A korai feudalizmus története Európában A magyar nép története az államalapításig Mindennapi élet, életmódtörténet

12 óra 12 óra 14 óra 6 óra 6 óra 4 óra

10. évfolyam Évi óraszám: 54 Az érett középkor Az Árpád-házi királyok kora A késő középkor Magyarország a XIV–XV. században Kora újkor (1490–1721) Magyarország története a kora újkorban (1490–1711) Mindennapi élet, életmódtörténet

6 óra 6 óra 8 óra 8 óra 8 óra 14 óra 4 óra

11. évfolyam Évi óraszám: 72 A felvilágosodás kora (1721–1789) Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790) A polgári átalakulás kora (1776–1849) A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847) Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849) A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914) A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914) Mindennapi élet, életmódtörténet

6 óra 8 óra 12 óra 10 óra 10 óra 12 óra 10 óra 4 óra

12. évfolyam Évi óraszám: 80 Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929) Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914–1931) A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945) Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931–1945) A jelenkor (1945–napjainkig) Magyarország a második világháború után (1945 –napjainkig) Mindennapi élet, életmódtörténet Bevezetés a társadalomismeretbe Jog, társadalom, politika Jelenkori egyetemes kérdések A globális világ kihívásai A mai Magyarország

10 óra 10 óra 12 óra 8 óra 10 óra 15 óra 2 óra 2 óra 5 óra 2 óra 2 óra 2 óra

EMBERISMERET ÉS ETIKA ISZ, NYS: 11. évfolyam; NN, E: 12. évfolyam Évi óraszám: 37 Célok és feladatok Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végső soron az ember önmegértésének elmélyítését szolgálja. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények mibenlétéről folyó – civilizációnk történetével egyidős – disputában kiérlelt főbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal. Fejlesztési követelmények Az erkölcsi érzék kiművelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlődésének főbb állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően. Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és a má-sok meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése. A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú megvilágítása. Az etikai gondolkodás és más tudásnemek (vallás, művészet, tudomány) viszonyának megértése. Belépő tevékenységformák Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Feladatok, példák az erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására. Az irodalmi, történelmi stb. tanulmányok során megismert esetek feldolgozása etikai tartalmuk szerint. Szövegelemzés. Irányított viták, szerepjátékok. Logikus, koherens, lineáris szövegalkotás. Különböző erkölcsi álláspontok megkülönböztetése. Önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás, ítélőképesség. Párbeszéd képessége, mások szempontjainak – előismeretének, érintettségének, céljának figyelembe vétele. Másokkal való együttműködés. A testbeszéd jelentőségének ismerete. TÉMAKÖRÖK Az emberi természet 5 óra

Az erkölcsi lény 2 óra

TARTALMAK A különféle tudásterületek emberképének sajátossága és összefüggése. Biológiai és kulturális evolúció. Az ember történetisége. Az eszes lény (tudat, öntudat, szimbolikus gondolkodás, nyelvhasználat; az érzelmek és a képzelet szerepe). A társas lény (csoport és egyén; a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege). Az alkotó ember (tudatos környezetalakítás, eszközhasználat, célkövetés, munka, munkamegosztás). Tények és értékek; a nyelvi megértés tárgyi-instrumentális, illetve normatív-kommunikatív mozzanatának összefüggése. A kultúra fogalma. A hagyomány értelme. Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása. Én és te. A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásra utaltság.

Az erkölcsi cselekedet feltételei 3 óra

Az etika megalapozása 3 óra Az erények és a jellem 3 óra

Szeretet és erkölcs 3 óra Személy és erkölcs 3 óra

Társadalom és erkölcs 3 óra

Vallás és erkölcs 4 óra

Korunk erkölcsi kihívásai 5 óra A globális felelősség kérdései 3 óra

A szabadság értelmezés különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése. Szabadság és meghatározottság. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. A rossz eredete. Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. Materiális és formális etikák. A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősségés konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján. A jellem és az illem. Képességek és erények. Törekvés a jóra (a jó akarat). Önnevelés, önfegyelem. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma. Az alapvető erények néhány klasszikus és modern értelmezése. A szeretet forrásai és nemei. A személyi szabadság és az individuális szeretet összefüggése. Szeretetkapcsolat és önmegértés. Szolgálat és kímélet: önkorlátozás vagy önmegvalósítás? Szeretet, harc, gyűlölet, áldozat. Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek. Etikai közösség és társadalom. Erkölcs és jog eltérő illetékessége. Személyes elkötelezettség és tolerancia. Hazaszeretet. A társadalmi identitás szerkezete. Erkölcs és politika. Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. Etika és gazdaság. A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. Valláserkölcs és világi etika viszonya. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A tudományos-technológiai fejlődés etikai dilemmái. A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól. Az etika emberközpontúságának értelmezése.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: Problémacentrikus és egyben szemelvényeket, műrészleteket is tartalmazó tankönyvet választunk a tantárgy tanításához. Továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az etika alapfogalmainak jelentését. Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben. Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett. Értse és értelmezze felelősségét a maga és a mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások Számonkérés: szóban és írásban (fogalommagyarázat, szövegértelmezés, érvelés, a megismert esetek etikai tartalmának elemzése, szituációk feldolgozása) házi dolgozat, kiselőadás, röp- és témazáró dolgozat formájában.

Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Minden órára rendszeresen alapfogalmak tanulása, alkalmanként esszé-jellegű házi dolgozat készítése, gyűjtőmunka. Átlagos képességű tanuló számára kb. 20 perc tanulást igényel az otthoni készülés. Intézményünk helyi tantervében szereplő órakeret nem teszi lehetővé a felkészítést középszintű érettségi vizsgára emberismeret és etika tantárgyból.

Középszintű érettségi témakörök emberismeret és etikából Az emberi természet Az erkölcsi lény Az etika megalapozása Az erények és a jellem Társas kapcsolatok Erkölcs és társadatom Vallás és erkölcs Korunk erkölcsi kihívásai

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA ISZ, NYS: 12. évfolyam; NN, E: 13. évfolyam Évi óraszám: 32 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító funkciója értelmében. Ezért fontos, hogy a felnövekvő ifjúság ismerje meg a bölcselet és az élet kapcsolatát. A tanulók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különböző gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések feltevésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre. Ismerjék fel a filozófiának a különböző, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát. Ismerjék fel azt, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges kritikai szemlélet s a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele. Ismerjék fel a tanulók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekből fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink. Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy az a hiteles személyiség, akinek a gondolkodása, a szavai és a tettei szinkrónban vannak. A tantárgy számára adott szűk lehetőségek arra elegendőek, hogy a tanulókban felébredjen az érdeklődés a filozófia iránt. A fent leírtak megvalósulása jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az éretté nyilvánított tanulók erkölcsileg felelősen gondolkodó, kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségekké váljanak. Fejlesztési követelmények A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis, szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak. Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban és írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben, valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye. Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor előtérbe kerül a szövegelemzésnek, a különböző lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége.

A tanulói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére. Belépő tevékenységformák A tantárgy specifikumának megfelelően egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis, dedukció, indukció) és az integráló képességek fejlesztése. Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának a megismerése. Az egyszerűbb erkölcsi kérdések, életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, filozófiai szempontú értelmezése. Egyszerűbb filozófiai szövegek olvasása. Ennek során ismerkedés a filozófia szaknyelvével, alapvető fogalmaival, az értelmezés lehetőségeivel. Korábban ismeretlen fogalmak megértésének, meghatározásának a gyakorlása a szöveg kontextusából. Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett műrészletben. Az olvasott szövegekben ismerje fel a különböző érvelési technikákat. Fejlessze argumentációs készségét, tanuljon meg különbséget tenni helyes és inkorrekt érvelés között. Minden tanuló kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen. A művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások áttekintése során készítsen áttekintő táblázatokat, melyekben a korszakok, események, irányzatok, alkotók, alkotások, eszmék és problémák egymáshoz rendeltsége tükröződik. Használatuk révén tanulja meg kezelni a legfontosabb korszerű, magyar nyelven is forgalomban lévő, ismeretterjesztő célú filozófiai kézikönyveket. Szisztematikus megközelítésmód TÉMAKÖRÖK Mi a filozófia? 2 óra

TARTALMAK A filozófia fogalma és tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez. Fogalmak Csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételkedés (szkepszis), logosz Ajánlott műrészletek

Metafizika, ontológia 7 óra

Platón: Hetedik levél. Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába. A létről való gondolkodás születése, monizmus, dualizmus, pluralizmus, immanencia és transzcendencia. Fogalmak Arkhé, logosz, metafizika, jelenség és valóság, idea, részesedés (methexisz), visszaemlékezés (anamnézisz), szubsztancia, lényeg, kauzalitás, teleológia, lét. Ajánlott műrészletek

Ismeretelmélet 6 óra

Parmenidész: 8. Töredék. Hérakleitosz: Töredékek. Platón: Barlanghasonlat. Arisztotelész: Metafizika. Immanuel Kant: Prolegomena. Martin Heidegger: Mi a metafizika? Szkepszis, racionalizmus és empirizmus, transzcendentalizmus, esszencializmus és fenomenalizmus. Fogalmak Idolumok, empíria, racionalizmus, empirizmus, szkepszis, indukció, kriticizmus, transzcendentális módszer, Ding an sich, a priori szintetikus ítélet, igazság. Ajánlott műrészletek

Tudományfilozófia 4 óra

Francis Bacon: Novum Organum. René Descartes: Értekezés a módszerről. Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája, Előszó. Friedrich Nietzsche: A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról. A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományosságának összemérhetetlensége. Fogalmak Verifikáció, falszifikáció, normál tudomány, anomália, paradigmaváltás. Ajánlott műrészletek

Etika 2 óra

Karl Popper: A tudományos kutatás logikája. Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. + egy választható magyar szerző (pl. Polányi, Lakatos). Eudaimonisztikus és erényetikák, deontikus etika, etikai racionalizmus, emotivizmus, materiális és formális etikák. Fogalmak Erény, mezotész, igazságosság, szabadság, boldogság, eudaimónisztikus etika, bűn, szabad akarat, Hume villája, maxima, autonómia, kategorikus imperativusz, szabadság és felelősség. Ajánlott műrészletek

Vallásfilozófia 7 óra

Arisztotelész: Nikomakhoszi ethika. Epiktétosz: Kézikönyvecske. Aurelius Augustinus: Vallomások, A szabad akaratról. David Hume: Értekezés az emberi természetről. Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. Jean-Paul Sartre: Egzisztencializmus. A hagyományos, metafizikus filozófiai istenkép és problémái, felbomlása, a modern filozófiai istenkép. Fogalmak Hit és tudás, istenérv, racionalista valláskritika, természetes észvallás, személyes Isten. Ajánlott műrészletek

Politikai filozófia 4 óra

Aurelius Augustinus: A rendről. Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae. Voltaire: Filozófiai ábécé. Sören Kierkegaard: Félelem és reszketés. + egy választható 20. századi szerző (pl. Hamvas Béla). A politika filozófiai tematizálása, elválasztása az etika kérdéseitől, szerződéselméletek, a modern polgári szabadságfelfogás. Fogalmak Politika, népszuverenitás, közakarat, közjó, szabadság, (pozitív) diszkrimináció. Ajánlott műrészletek Niccolo Machiavelli: A fejedelem. Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről. John Stuart Mill: A szabadságról. + egy választható 20. századi szerző (pl. Bibó István).

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: Olyan tankönyveket választunk, melyben a szisztematikus megközelítésű, problémacentrikus feldolgozás mellé rendelve művelődéstörténeti anyagok, műrészletek is segítik a feldolgozást és a tananyag elsajátítását. A továbbhaladás feltételei

Tudatosuljon a tanulókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokat. A tanulók ismerjék fel a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. Legyenek képesek egy-egy szerző jellemző szövegeinek értelmezésére, filozófiai fogalmak jellemző kontextusának felismerésére. Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai kérdésekként is megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a tolerancia, a gondolati alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak tudomásulvétele. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások: Számonkérés: szóban és írásban (fogalommagyarázat, szövegértelmezés, érvelés, a megismert esetek etikai tartalmának elemzése, szituációk feldolgozása) Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Minden órára rendszeresen alapfogalmak tanulása, alkalmanként esszé-jellegű házi dolgozat készítése, gyűjtőmunka. Átlagos képességű tanuló számára kb. 20 perc tanulást igényel az otthoni készülés. Intézményünk helyi tantervében szereplő órakeret nem teszi lehetővé a felkészítést középszintű érettségi vizsgára bevezetés a filozófiába tantárgyból.

Középszintű érettségi témakörök bevezetés a filozófiába tantárgyból Antik görög filozófia Felvilágosodás Életfilozófiák Mi a filozófia? A létre vonatkozó kérdés A test-lélek probléma Megismerhetőség, igazság, bizonyosság Az én problémája A végesség emberi problémája Az érték problémája: a jó és a szép A szabadság kérdése A környezet- és bioetika problémái Globalizáció és társadalom

Levelező tagozat 12. évfolyam Évi 15 óra Mi a filozófia? Metafizika, ontológia Ismeretelmélet Tudományfilozófia Etika Vallásfilozófia Politikai filozófia

1 óra 3 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 2 óra

Esti tagozat 12. évfolyam Évi 16 óra Mi a filozófia? Metafizika, ontológia Ismeretelmélet Tudományfilozófia Etika Vallásfilozófia Politikai filozófia

1 óra 3 óra 2 óra 2 óra 2 óra 4 óra 2 óra