Petőfi Sándor tájleíró költeményei
Petőfi Sándor élete
1823 jan. 1-jén született Kiskőrősön. Édesapja:Petrovics István Édesanyja:Hrúz Mária Kiskunfélegyházára költöztek. Ez verseiben a szülőfaluja. Kecskeméten,Pesten,Kiskunfélegyházán,Sárszentlőrincen,Aszódon,Pápán(it t ismerkedett meg Jókaival),Selmecbányán tanult. 1838-ban elszegényedett a család. A hadseregben felmentették betegsége miatt. Volt vándorszínész is. 1846-ban megismerkedett Szendrey Júliával, majd egy évvel később ugyan ezen a szeptember 7.-ei napon összeházasodtak. A nászutat Teleki Sándor gróf koltói kastélyában töltötték, és itt sok verset írt. Gyermekük: Zoltán 1847-ben összebarátkoztak Arany Jánossal. Az 1848-49-es Szabadságharc vezetője volt. 1848 március 13-án megírta a Nemzeti dalt. Bem seregében szolgált, majd a segesvári csatában, Fejéregyháza közelében tűnt el.
Petőfi költészete Sok oldalú költő sok fajta verstípussal.
Népies költemények:Befordultam a konyhába, Megy a juhász szamáron
Forradalmi versek:Nemzeti dal, Egy gondolat bánt engemet
Elbeszélő költemények:János vitéz, Az apostol
Szerelmes versek:Reszket a bokor, Minek nevezzelek
Tájversek:Az Alföld, Tisza, A puszta,télen
Alföld(1844) Első tájleíró költeménye. Szenvedélyes vallomás a szülőföldről, a szülőföldhöz való ragaszkodásról. 1-2.versszak:Ellentétezés és szembeállítás (legfőbb elvek). Rónák végtelenje:a korlátok nélküli szabadság. 3. versszak:Látókör kiszélesedésével kezdődik. 4-5. versszak:Az Alföld jellegzetességeit mutatja be a kisebbtől nagyobb felé haladva. 6-7. versszak:A tanya csendes életét és a nádast mutatja be( vadkacsák). 8. versszak:Csárda (a betyárok búvóhelye) bemutatása. 9-10. versszak:A látótér összezsugorodik-az emberi világtól való távoli messzeség képzetét idézi fel. 11.versszak:A látóhatár szélén, "hol az ég a földet éri", gyümölcsfák orma kéklik, s mögöttük, a homályba vesző ég alján néhány nagyon távoli templomtorony körvonalai sejlenek fel. 12.versszak:A költemény végső szakasza visszatér a szülőföld iránti vonzalomhoz, a meghitt, személyes vallomáshoz.
Tisza(1847)
1.versszak:Festői rajz,kisgyermek képe.
2-3.versszak:Szín és hanghatásokkal varázsolja elénk a folyót.
4-9. versszak:Távolodik a látókép,határa a mármorosi bércek. A hasonlatok és jelzők megfoghatóan és festőien ábrázolják a tájat és egyben a költő érzelmeit is.
10.versszak:A minden költői képzeletet felülmúló gazdag természet dicsérete.
11-12.versszak:Késői estét írja le a tanyán.
13-15.versszak:A békés kezdőkép ellentétének a kettő versszakos leírása drámai befejezést eredményez. A láncát letépő őrült képével pedig a vers társadalmi mondandóval zárul, és a Tisza az erejére ébredt népet idézi.
A puszta télen (1848) Puszta:kettős jelentésű, a rónaságot (főnévi értelem) és a sivárságot (melléknévi értelem) jelenti. Szerkezete
1.versszak: Az író az évszakokat személyesíti meg.
2.versszak: Negatív tájfestést kapunk.
3.versszak:”Fáradt madárként” mozgó nap szemszögéből láthatjuk a pusztát.
4-5-6.versszak:Az élet jeleire bukkanunk; a 6. versszak vezet át újra a kinti világba.
7-8.versszak:Megváltozik a nézőpont, a földön álló ember magasságából látunk mindent.
9.versszak:A vérrel összekapcsolódó napmotívum jelenik meg, mely a lírai alany királyellenes világába vezet.
Fogalmak
Tájleíró költemény:a lírai alany egy táj vagy természeti jelenség érzelemgazdag bemutatására törekszik. A leírás mellett fontos szerepet kap a személyes érzelmek megvallása is.
Metafora:két fogalom vagy jelenség azonosítása a köztük levő tartalmi hasonlóság vagy hangulati egyezés alapján.
Megszemélyesítés:egy élettelen tárgyat élőlények tulajdonságával ruház fel.
Hasonlat:két fogalom összehasonlítása közös tulajdonság alapján.
Népies költemény:a népköltészetből merít, az egyszerű emberi élet egy jelenetét mutatja be
Forradalmi versek:buzdító, lázító hatással van a népre
Elbeszélő költemény:egy történetet elbeszélő,epizódokkal teli,verses formájú lírai alkotás
