Nemzetközi finanszírozási folyamatok aktualitásai 2012. november 8.
Wolf László vezérigazgató-helyettes
A vállalati és bankközi hitelezés helyzete Közép-Kelet-Európában 2009-2012 között 2008. szeptember: Lehmann Bros. csőd
A kialakult pénzügyi válság erősen megrázta a világgazdaságot, Európában pedig kiélezte az északi és déli régiók közötti különbséget 2008 – 2009: A bankközi és vállalati hitelezési tevékenység drasztikusan visszaesett. Az európai kormányok, a
Központi Bank és az EU igyekeztek védelmet nyújtani a bajbajutott országoknak, bankoknak 2009 – 2010: A hitelpiacok bizalmi válságának lassú enyhülése 2010 – 2011: A válság újabb hullámának megjelenése (W válság kialakulása)
European Financial Stability Fund felállítása
Finanszírozás (2012.08.03) mrd EUR Kifolyósított Folyósítás Teljes alatt kötelezettség állomány Írország
12
5,7
17,7
Portugália
17,4
8,6
26
Görögország
73,9
70,7
144,6
A vártnál kisebb hatás: a szuverén kockázatok magasak maradnak a bankok veszteségei a kötvénypiacokon tovább növekednek francia bankok leértékelése, az általuk biztosított jelentős forrásállomány kiapadása a bankok forrásköltségeinek emelkedése, hitelszűkülés Az EFSF ideiglenes mechanizmus volt, helyére 2012 okt. 8-án megalakították az ESM –t (European Stability Mechanism), mely már állandó.
2
A magyar gazdaság 2005-ig a régió többi országával együtt fejlődött, majd 2005-től kezdődően az ország relatív teljesítménye jelentősen visszaesett és a Visegrádi országok között sereghajtóvá vált Egy főre jutó GDP (dollár és %, PPP-n számolva, folyóáras) 28.000$
CZ
26.000$
150%
PL 150
2005 = 100%
SLK 145
145%
24.000$
SLK
22.000$
+19%
20.000$
HU
18.000$
140%
PL
BG 137
135%
RO 133 130%
16.000$
CZ 128
14.000$
BG
12.000$
RO
125% 120%
10.000$ 8.000$ +59% 6.000$
HU 115
115% 110%
4.000$
105%
2.000$
2011
2010
2009
2008
2007
2006
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
2005
100%
0$
• Magyarország Szlovákiával egy szintről indult, ma viszont a szlovák egy főre jutó GDP 19%-kal magasabb.
• Lengyelországgal szembeni jelentős előnyünket 2011-re elvesztettük. Forrás: IMF
3
A gazdasági növekedés tényezői – az aktív népesség növekedése, a tőkefelhalmozás (beruházások) és a hatékonyság (innováció) – közül a bankrendszer alapvetően a beruházásokra van hatással Aktív népesség aránya a 15-64 éves korosztályban, 2011 (%) 75% 70%
Aktív népesség
65%
63,3
66,0
66,1
68,9
70,5
BG
PL
SLK
CZ
62,7 10% HU
RO
A beruházások a GDP arányában, 2012Q2 (%) 30%
GDP növekedés
Tőkefelhalmozás, beruházások
20% 27,3 10%
16,3
20,7
20,1
20,9
24,4
BG
PL
SLK
CZ
0%
HU
RO
A K+F kiadások régiós összehasonlításban, 2010 (GDP %-ában) 2,0%
Hatékonyság, innováció
1,5% 1,0% 0,5%
2,0 1,2
0,0%
HU
EU27
Forrás: Eurostat
4
A bankrendszer által közvetített vállalati hitelállomány visszaesésének dinamikája a régióban, mely tükrözi a bankok tőkeproblémáját és óvatosságát A vállalati hitelezés nemzetközi összehasonlításban Árfolyamhatástól szűrt vállalati hitelezés (2004.12.31. = 100%, zárójelben: 2012.06.30. / 2004.12.31. %-ban) BG (377%)
380%
RO (368%)
360% 340%
320%
PL (214%) SLK (200%)
200%
CZ (188%)
180% 160%
Eurozóna (149%) 140% 120%
HU (103%)
100%
2012 Q2
2012 Q1
2011 Q4
2011 Q3
2011 Q2
2011 Q1
2010 Q4
2010 Q3
2010 Q2
2010 Q1
2009 Q4
2009 Q3
2009 Q2
2009 Q1
2008 Q4
2008 Q3
2008 Q2
2008 Q1
2007 Q4
2007 Q3
2007 Q2
2007 Q1
2006 Q4
2006 Q3
2006 Q2
2006 Q1
2005 Q4
2005 Q3
2005 Q2
2005 Q1
2004 Q4
80%
Forrás: nemzeti jegybankok
5
Hitelezéssel ellentétben látványos a vállalati kötvénykibocsátás növekedési dinamikája Belföldi hitelezési piaci volumenek Vállalkozások hitelei 2008 2009 2010 2011 2012 F 2013 F 10 245 9 449 9 291 9 230 8 060 7 571
mrd Ft
Összesen Nem pénzügyi vállalatok 8 011 7 650 7 591 7 732 6 868 6 563 Pénzügyi vállalatok 2 234 1 800 1 700 1 498 1 191 1 008
Vállalati kötvénykibocsátás a régióban A likviditásbőséget mutatja az Európai vállalati kötvénykibocsátás látványos növekedése 2012-ben (egy havi, júliusi adatok)
12 000 10 000 8 000
Összesen
6 000
Nem pénzügyi vállalatok
4 000
Pénzügyi vállalatok
2 000 0 mrd Ft
2008 2009 2010 2011 2012 F 2013 F
6
A tulajdonosi segítség lehetősége a közép-kelet európai leánybankok számára jelentősen csökkent , mely prolongálja a visszafogott hitelezési tevékenységet A krízis előtt
A többségében nyugat-európai anyabank által felvett olcsó források felhasználásával nyújt hiteleket a kelet-európai leánybankok számára. Nagy a verseny, a konkurencia hajtja a piacot
A krízis után
A nyugat-európai anyabankok saját veszteségeit kell finanszírozzák. Megkezdődnek az eszközeladások, a deleveraging: a magasabb kockázati kategóriákba eső eszközök széleskörű értékesítése, még jelentős veszteségek mellett is. A magasabb forrásköltségek miatt az ügyletek elvesztik vonzerejüket, harc a betétekért. A jelentősen szigorodó szabályozási környezet korlátozó hatása. 130 120 110
Nemzetközi bankrendszer külső forrásainak alakulása 2010. júniushoz képest*
HU: 44 mrd EUR
BG
100
CZ LV
90
LT HU
80
PL 70
RO HU: 31 mrd EUR
szept..12
aug..12
júl..12
jún..12
máj..12
ápr..12
márc..12
febr..12
jan..12
dec..11
nov..11
okt..11
szept..11
aug..11
júl..11
jún..11
máj..11
ápr..11
márc..11
febr..11
jan..11
dec..10
nov..10
okt..10
szept..10
aug..10
júl..10
%
jún..10
60
Forrás*: OTP Elemzési Központ
7
A beruházási ráta Magyarországon legalacsonyabb a régióban, ami jelentősen lassítja a tőkefelhalmozást, és így a gazdasági felzárkózás ütemét – a beruházások jelenlegi trendje a GDP csökkenését determinálja A beruházások a GDP arányában (%)
35
CEE max (w/o HU)
ÁTLAG KÖRÜLI
ÁTLAG ALATTI
30 CEE átlag
25
20 HU
15 CEE min (w/o HU)
10
5
2011. Q4: Németország: 18,3% Franciaország: 20,4% Spanyolország: 20,4% Ausztria: 21,6% Magyarország: 16,3%
1996Q1 1996Q2 1996Q3 1996Q4 1997Q1 1997Q2 1997Q3 1997Q4 1998Q1 1998Q2 1998Q3 1998Q4 1999Q1 1999Q2 1999Q3 1999Q4 2000Q1 2000Q2 2000Q3 2000Q4 2001Q1 2001Q2 2001Q3 2001Q4 2002Q1 2002Q2 2002Q3 2002Q4 2003Q1 2003Q2 2003Q3 2003Q4 2004Q1 2004Q2 2004Q3 2004Q4 2005Q1 2005Q2 2005Q3 2005Q4 2006Q1 2006Q2 2006Q3 2006Q4 2007Q1 2007Q2 2007Q3 2007Q4 2008Q1 2008Q2 2008Q3 2008Q4 2009Q1 2009Q2 2009Q3 2009Q4 2010Q1 2010Q2 2010Q3 2010Q4 2011Q1 2011Q2 2011Q3 2011Q4 2012Q1 2012Q2
0
Forrás: Eurostat CEE : Visegrádi országok és Románia, illetve Bulgária
8
A bankadó mértéke Magyarországon jóval magasabb, mint azokban a nyugat-európai országokban, ahol a bankrendszerben jelentős állami tőkebevonásra került sor 2010-2012 bankadó / mérlegfőösszeg(1) (%, becslés) 1,0%
0,8%
0,6%
0,4%
Állami tőkebevonások 2008-2012Q2 / mérlegfőösszeg(2) (%)
0,2%
0,0%
0,04
Németország
0,04
Belgium
0,11
0,5
1,0
1,5
Egyesült Királyság
0,10
0,92
0,0
0,01
Franciaország
0,01
Hollandia
2,5
3,0
1,5
1,0
2,0
0,2
3,0
Ausztria Magyarország
2,0
0,7
0,2
A bankrendszertől 2010-12-ben beszedésre kerül(t) ~290 Mrd Ft bankadó3. Az MFB tőkeemelése 60 Mrd Ft, az FHB-nek nyújtott alárendelt kölcsöntőke-injekció 30 Mrd Ft, illetve a DZ Bank ~4-5 Mrd forinthoz4 jut (Takarékbank 38,5%-os tulajdonrészének állami megvásárlása). (1) (2) (3) (4)
becslés, adatforrás: KPMG, ECB (Magyarországnál a végtörlesztés miatti visszaigénylés benne van) Adatforrás: Eurostat, ECB; HU: bankok jelentései, sajtó Feltételezve, hogy 2012. évi = 2010. évi Sajtóértesülések alapján
9
Minden közép-kelet-európai országban lelassult a vállalatok banki hitelezése és ezzel együtt a beruházások növekedése a válságot követően, ami külső és belső okokra volt visszavezethető
A CEE banki hitelezés lassulásának külső okai
Recesszió esetén a tőkeáramlások megállnak, vagy megfordulnak a fejlődők felől a fejlett országok felé
A CEE banki hitelezés lassulásának belső okai
A hitelkereslet visszaesett: •
Exportkereslet csökkenése
Emelkedő kockázati felárak
•
Ingatlanpiaci korrekciók, beruházások visszaesése
Anyabanki „subprime” és „perifériás” eszközökön elszenvedett veszteségek miatti „deleveraging”
•
Alacsonyabb növekedési várakozások csökkentik a beruházási hajlandóságot
•
Lakossági fogyasztás csökkenése
•
Állami beruházások csökkenése fiskális kiigazítás miatt
Szigorodó tőkeszabályozás (Core Tier1 min. 9%)
Szigorodó likviditási szabályozás (LCR, NSFR) Szigorodó – egységesülő felügyelet (EBA)
Szigorodó csoport szintű kockázatkezelési szabályok
10
Az országkockázati felárak Európában jelenleg jelentősen lecsökkentek A régiós országok CDS árai (bp)
Szuverén CDS fejlemények
700
A CDS, mint indikátor szerepe háttérbe szorul
600
HU
500
RO
400
BG
300
SLK
200
PL
100 2012.09
2012.07
2012.05
2012.03
2012.01
2011.11
2011.09
2011.07
2011.05
2011.03
2011.01
2010.11
2010.09
2010.07
2010.05
2012.11
CZ
0
Az európai ország CDS árak a 2009-es szintekre süllyedtek Ez adhatna némi okot optimizmusra az EU illetve az EURO jövőjét illetően Ugyanakkor ez a fejlemény nem igazán mutatja az európai kockázatok csökkenését, mivel 2012 november 1-től az EU-ban tilos szuverén CDS vásárlása spekulatív céllal. A döntéshozók szerint a CDS-ek spekulatív kereskedelme hajtotta fel az EU országok forrásköltségét. Ezentúl az EU-ban a piaci résztvevők kizárólag akkor vásárolhatnak CDS-t, ha bizonyíthatóan birtokolnak szuverén (államkötvény stb.) vagy ahhoz szorosan kapcsolódó követelést.
Hátrány: A CDS piac illikvid lett, nem igazán tükrözi a kockázatokat, a finanszírozási költségeket és nem nyújt többé teljes védelmet. A CDS hatékonysága már korábban is megkérdőjeleződött a görög adósságcsökkentés kapcsán, ahol hónapokig nem juthattak a biztosítottak a pénzükhöz. Helyettesítő módszerek: Államkötvények shortolása, szuverén kockázathoz szorosan kapcsolódó (nagybanki stb.) CDS-ek kereskedése
A kelet-európai kitettség a nyugat-európai bankrendszerek meggyengülését is okozták: a nyugat-európai bankok átlagosan 3 szinttel kerültek alacsonyabb minősítési kategóriába 2011. év eleje óta. Forrás: Reuters, Bloomberg
11
Nyugat-európai országok CDS árai – határozottan csökkenő felárak, mely az LTRO-k, a válságkezelés sikeres hatását mutatják, illetve várhatóan az államkötvényhozamok csökkenését vonják maguk után CDS árazás (5 éves, bp) 1 600 1 400 1 200 1 000 Portugal
800 Ireland
600 ITA
400
200 0 2008.01.01
2008.07.01 Spain
2009.01.01
2009.07.01
Portugal
2010.01.01
United Kingdom
2010.07.01 France
2011.01.01
2011.07.01
Germany
Ireland
2012.01.01
2012.07.01
Italy
Forrás: Reuters, Bloomberg
12
A bankok hitelezési tevékenységének kilátásai Basel III. tőkemegfelelési előírásai nehéz feladatok elé állítják a pénzintézeteket
A tőkeerős bankok számára a hitelexpanzió lehetséges kiút A jó adósok kiválasztásának nehézségei, tovább szigorodó kockázatkezelési szempontok
Szuverén kockázati besorolástól függő kockázati kamatfelár vs. hitelforrások IMF/EU megállapodás sokat segítene
Átalakuló hitelezési landscape a régióban Szelektív hitelezés – országonként eltérő árazás
Stabil makrogazdaság jelentős hatása a banki hitelezési tevékenység dinamikájára és abból eredően a vállalati beruházásokra, növekedésre
Tipikus felárak a jó ügyfelek részére az OTP Bankcsoporti országokban
ORSZÁG Bulgária Horvátország Magyarország Montenegró Oroszország Románia Ukrajna Szerbia Szlovákia
FELÁR (bp) 340 330 350 470 300 300 650 440 160
13
Köszönöm a figyelmet!
