Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az I. NFT fenntarthatósági értékelése. Értékelı jelentés augusztus 24

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése Értékelı jelentés 2010. augusztus 24.


Az I. NFT fenntarthatósági értékelése Értékelı jelentés 2010. augusztus 18.

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés

Megbízó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Fekete Gergely, projektfelelıs Balás Gábor, minıségbiztosítás

Kidolgozó COWI Magyarország Kft.

Projekt résztvevık Dócsné Balogh Zsuzsanna, projektvezetı Dr. Szabó Piroska, projektvezetı helyettes Timár-Geng Katalin, projektkoordinátor Szathmári Gergı Markó András Kun Krisztina Nováki Attila Thuránszky Miklós Udvardiné Balasházy Ilona Rausz Attila Nagy Andrea

Projekt alvállalkozó Kirowski Zrt. (kérdıívek tömeges kiküldése)

2


3

Tartalomjegyzék 1

Vezetıi összefoglaló

2 2.1 2.2

Bevezetés A szerzıdés szerinti feladat rövid bemutatása Értékelési jelentés értelmezése, az értékelési kérdések köre

3

3.1

3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.1.4 3.1.5 3.1.6 3.1.7 3.1.8 3.1.9 3.1.10 3.1.11 3.1.12 3.1.13 3.2

Fenntarthatósági célok és szempontok fogalmi elemzése, a feladatkiírás 1., 2., és a 7. kérdéseinek megválaszolása Az NFT I., az OP és a PKD dokumentumok fenntarthatósági céljai és az EU elıírások közötti viszony (1. értékelési kérdés) A “Brundtland Bizottság” által megfogalmazott fenntartható fejlıdés fogalom A fenntartható fejlıdés és a környezeti fenntarthatóság kapcsolata Az 1260/1999/EK rendelet fenntarthatósági elıírásai Göteborgi célok Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv fenntarthatósági elıírásai Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) fenntarthatósági elıírásai Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) fenntarthatósági elıírásai Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) fenntarthatósági elıírásai Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) fenntarthatósági elıírásai Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) fenntarthatósági elıírásai Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (2004) Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (2005) Az 1. értékelési kérdés megválaszolása A 2. értékelési kérdés megválaszolása

6 10 10 11

12

12 12 13 13 14 16 20 23 26 30 33 36 43 44 51


3.3 3.3.1 3.3.2

3.3.3 3.3.4 3.3.5 4 4.1 4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.7.1 4.7.2 4.8 4.9 4.9.1 4.9.2 5 5.1 5.2 5.2.1 5.2.2

5.2.3 5.2.4 5.2.5

A fenntarthatóság érvényesítésének intézményi megoldásai (7. értékelési kérdés) A végrehajtás intézményrendszerének bemutatása A fenntarthatósággal kapcsolatos intézményrendszer és a fenntarthatósági útmutatók kialakulása, változása A megvalósítás intézményi megoldásai és tipizálásuk Az intézményi megoldások hatásmechanizmusai A 7. értékelési kérdés megválaszolása Az értékelési módszertan bemutatása Az értékelési módszertan általános bemutatása, értelmezési sajátosságok megadása Az értékelés viszonyítási pontjai Intézkedési tipológia Értékelési standardok elemzése Hipotézisek meghatározása EMIR adatok felhasználása Dokumentumelemzés Mélyinterjúk készítése Mintavételezés alkalmazott módszertana a kérdıívek kiküldéséhez és az esettanulmányokhoz Kérdıívek kiküldése Általános kérdıívek kiküldése Alminta kérdıívek kiküldése Esettanulmányok készítése Mőhelybeszélgetések 1. mőhelybeszélgetés 2. mőhelybeszélgetés Az értékelés és eredményeinek bemutatása EMIR adatok felhasználása Dokumentumok elemzése, értékelése A fenntartható fejlıdés mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban A kis- és középvállalkozások környezetvédelmi tevékenységének kutatása és fejlesztése címő értékelés A Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program idıközi értékelése KIOP indikátorok – Módszertani javaslatok és indikátorok aktuális értékei A KIOP Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése c. intézkedés értékelése

4

52 52

54 54 58 59 61 61 62 62 65 72 76 79 79 81 85 86 87 88 94 94 94 95 95 97 97

98 101 103 106


A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal 5.2.7 A KIOP állati hulladék kezelése intézkedés értékelése 5.2.8 Az I. NFT ex ante vizsgálata 5.2.9 Stratégiai környezeti vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához 5.2.10 A KIOP, AVOP, GVOP, ROP és HEFOP ex ante értékelései 5.2.11 A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlıdés a szabályozás és az ellenırzés tapasztalatainak tükrében 5.3 Mélyinterjúk elemzése, értékelése 5.3.1 IH interjúk elemzése, értékelése 5.3.2 KSZ interjúk elemzése, értékelése 5.3.3 KvVM interjúk elemzése, értékelése 5.3.4 Interjúk eredményeinek összefoglalása 5.4 Kérdıívek elemzése, értékelése 5.4.1 Általános kérdıívekre beérkezett válaszok elemzése 5.4.2 Alminta kérdıívekre beérkezett válaszok elemzése 5.4.3 A kérdıívhez beküldött kiegészítı vélemények értékelése 5.5 Esettanulmányok elemzése, értékelése 5.5.1 Központi projektek esettanulmányainak elemzése, értékelése 5.5.2 Pályázatos projektek esettanulmányainak elemzése, értékelése 5.5.3 Indikátorok elemzése 5.5.4 Esettanulmányok értékelésének összegzése 5.6 Mőhelybeszélgetések elemzése, értékelése 5.6.1 1. mőhelybeszélgetés 5.6.2 2. mőhelybeszélgetés

5

5.2.6

6 6.1

107 108 109

109 111

117 118 119 126 131 132 134 137 149 166 168 169 170 172 175 181 181 182

6.3

Az értékelés eredményeinek összefoglalása A hipotézisvizsgálatok eredményei és az értékelési kérdésekre adott válaszok (3-6., 8-12.) Javaslatok a beavatkozások tartalmának és végrehajtásának javítására Nyomon követési tábla

198 202

7

Rövidítések

205

8

Mellékletek

209

6.2

183 183


1

6

Vezetıi összefoglaló

Az értékelés célja

A horizontális, stratégiai jellegő értékelés célja, hogy átfogó képet adjon az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) környezeti fenntarthatóság tekintetében nyújtott teljesítményérıl, valamint szabályozási és intézményi kerettel kapcsolatos tanácsokat adjon a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítéséhez az ÚMFT-ben.

Az értékelés módszertana

Az értékelés során alkalmazott elemzési módszerek: -

EMIR adatok felhasználása Az EMIR adatbázisát elsısorban alapstatisztikák készítésére, az értékelési módszertanban szereplı feladatok szerinti leválogatásra lehetett használni. Másrészt egy-egy konkrét esetben szükséges volt a felmerülı kérdés megoldásához adatlekérést végezni.

-

Dokumentumelemzés A környezeti fenntarthatóság megjelenése szempontjából elemzésre kerültek az I. NFT dokumentuma, az operatív programok, programkiegészítı dokumentumok, fenntarthatósági útmutatók, pályázati útmutatók. Emellett a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályok, stratégiák, indikátorrendszerek, eddigi értékelések eredményei stb.

-

Mélyinterjúk Az intézményrendszer szereplıi személyes tapasztalatainak, ismereteinek megismerése érdekében az IH fenntarthatósági felelısökkel, valamint KSZ és KvVM munkatársakkal mélyinterjúk készültek.

-

Kérdıívek A pályázók fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos attitődjei, a pályázási tapasztalataik és az elért eredmények vizsgálata érdekében az összes elérhetıséggel (e-mail címmel) rendelkezı kedvezményezett részére kiküldésre került egy általános kérdıív. A mintavétel során kiválasztott 15 intézkedés kedvezményezettjei egy részletesebb (alminta) kérdıívet kaptak.

-

Esettanulmányok A mintavétel során kiválasztott 15 intézkedésbıl 21 projekt, valamint 9 központi projekt projektdokumentációja esettanulmányok formájában részletesen elemzésre került. A dokumentumok áttekintése mellett az esetta-


7

nulmányok része volt a kedvezményezettekkel folytatott telefonos interjú is. -

Fıbb megállapítások

Mőhelybeszélgetések Az értékelés során két mőhelybeszélgetés zajlott az intézményrendszeri szereplık, fenntarthatósági szakértık részvételével. Az elsı mőhelybeszélgetés során a feladat értelmezése, a fenntarthatósági célok és a fenntarthatóság fogalomvizsgálata történt meg, a második témája az értékelés eredményeinek bemutatása és megvitatása volt.

Az I. NFT idıszaka egy tanulási idıszak volt, minimális elızetes tapasztalattal arról, hogyan kell egy pályázati rendszert mőködtetni. Az operatív programokat végrehajtó intézményrendszernek számos új feladattal kellett megbirkóznia, a horizontális szempontok emiatt idınként háttérbe szorultak a nagyobb fontosságúnak tartott szempontok mellett. A tervezés során megvolt a szándék, hogy a környezeti fenntarthatóság szempontjait érvényesítik a projektek során, de ez elsısorban kapacitás hiány miatt csak részben tudott megvalósulni. Általában jellemzı volt, hogy a tervdokumentumokban a környezeti fenntarthatóság szempontjából megfogalmazott elvárások csak általános szinten jelentek meg, nem voltak konkrét, kitőzött fenntarthatósági célok, így indikátorokkal sem lehetett nyomon követni a megvalósítást. A pályázók jelentıs része nem tudta vagy nehezen tudta értelmezni a környezeti fenntarthatóság fogalmát, és hogy ezt a szempontot hogyan lehet érvényesíteni az adott projektnél. Kivételt képeztek ez alól a kifejezetten környezetvédelmi célú, vagy erıs környezetvédelmi vonatkozású projektek. A GVOP és a HEFOP esetében volt leginkább jellemzı probléma, hogy a pályázók nem tudták kezelni a fenntarthatóság kérdését. Az intézményrendszer felismerte, hogy a társadalom szemléletét tekintve még nem áll készen környezeti fenntarthatósági szempontok határozott érvényesítésére. Így az I. NFT közben kialakult az a hozzáállás, hogy a legfontosabb feladat a szemléletformálás. Általában nem vártak el a pályázóktól jelentıs vállalásokat, konkrét, mérhetı eredményeket, költséges beruházásokat. Ahol jogszabályi kötelezettség nem írt elı semmit ezen a területen, ott általában megelégedtek azzal, hogy a pályázó a pályázat elıkészítése során gondolkozott a témáról és megpróbált releváns vállalásokat tenni. A vállalások ellenırzése, szigorú betartatása azonban már túl nagy ellenállásba ütközött volna. Hosszú távon célszerőbbnek bizonyult az, hogy a fenntarthatósági szempontokkal csak így, fokozatosan ismertették meg a pályázókat.

Javaslatok

A pályázati rendszert érintı adminisztratív javaslatok közé tartozik a pályázati rendszer és az eljárásrend bonyolultságának csökkentése, az elvárások ésszerősítése, a bürokrácia csökkentése. A papíralapú dokumentáció-bekérési igények csökkentése (a nagy mennyiségő papír felhasználása ellentétes is a fenntarthatósági szempontokkal!), az elektronikus dokumentumok elfogadási körének bıvítése. Hasznos lenne a pályázati rendszer minden szintjén a dokumentálási rend javítása annak érdekében is, hogy a késıbbiek során az elvégzendı elem-


8

zésekhez, értékeléshez szükséges adatok, információk elérhetıségét biztosítani lehessen. A pályázati rendszer fenntarthatósághoz kötıdı mőködtetését érintı javaslat a pályázók számára széles körő információ nyújtása, az oktatás, tájékoztatás lehetıségének növelése. Fontos a tapasztalatcsere, szakanyagok, a jó gyakorlatot bemutató kiadványok megjelentetése a minél jobb megértés és a hatékonyabb teljesítés biztosítása érdekében. A képzés és információ-szolgáltatás az intézményrendszer szereplıi számára is alapvetı fontosságú, valamint egységes iránymutatás kidolgozása és oktatása szükséges az értékelık/bírálók számára a fenntarthatósági kritériumok érvényesítésére vonatkozóan. Ajánlott a témával foglalkozó civil szervezetek, illetve zöld szervezetek erıteljesebb bevonása. A jövıben megvalósítható a programértékelések során a fenntarthatósági és környezeti értékelési szempontok erıteljesebb bevonása, a horizontális szempontok alárendelt szerepének csökkentése, a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelıségre vonatkozó adatok, aggregálható indikátorok győjtésének erısítése a program-monitoring során. A megfelelı intézményes feltételek biztosításával, illetve erısítésével elérhetı, hogy a kedvezményezett a környezeti fenntarthatósági vállalásaiért felelısséggel helytálljon, s ha valamit önhibájából nem teljesít, vagy hamisnak bizonyuló adatot szolgáltat, az felelısségi kategóriába tartozzon. A fenntarthatósági célok, elvárások megjelenítéséhez kapcsolódó javaslat annak átgondolása, hogy mit célszerő projekt-szinten elvárni a projektgazdától, illetve mit lenne célszerőbb programszinten kezelni. Fontos és folyamatos feladat a jogszabályi környezettel való összehangolás, a rendszerszemlélet, a hosszú távú gondolkodás, hogy ne kampányszerően legyen kezelve a fenntarthatóság. A térségi dimenzióban értelmezhetı fenntarthatósági célok esetében célszerő programszinten illeszkedni a célterület sajátos környezeti problémáinak megoldásához. Az önkormányzatokat érintı témák jó illeszthetıségének érdekében megfontolandó elkészíttetni a településsel, vagy a kis régióval egy 15 éves idıtartamra szóló fejlesztési tervet, amelynek része lenne a fenntarthatósági terv is. Így az adott közigazgatási egység számára adva lenne egy fenntartható stratégiai dokumentum, melyet egy-egy beruházás engedélyezésnél figyelembe vehet. A fenntarthatósági vállalások teljesítése, mérése, ellenırzése, indikátorok szerepe témakörhöz kapcsolódó javaslatok közé tartozik az ellenırzés szerepének növelése, a felelısségvállalás beépítése. A támogatási szerzıdésekben vállalt kötelezettségek akkora terhet rójanak a kedvezményezettre, a projekt volumenéhez is igazodva, amellyel összhangban van az elérhetı fenntarthatósági teljesítmény. Nagyon fontos a hatékony monitoring, a megfelelı indikátor-készletek meghatározása, az EMIR használhatóságának növelése, a minıségbiztosítás szerepének meghatározása. A vállalásokat célszerő a támogatási szerzıdésekben is rögzíteni, illetve az elırehaladási jelentésekben számon kérni. A fenntarthatósági útmutatónak, az értékelési szempontoknak és a kidolgozott indikátorkészletnek igazodniuk kell egymáshoz. A túlzott standardizálás nem vezet jó eredményre – hasznosabb, de lassabb és nehezebb út lehet a szemléletformálás. A kiírásokhoz és útmutatókhoz kötıdı javaslat, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok az adott pályázat jellegéhez igazítva jelenjenek meg a kiírá-


9

sokban. Fontos az útmutatók érthetıségének, használhatóságának javítása; a fenntarthatósági szempontok bemutatásának témára szabása, jobb illesztése az egyes pályázati kiírások tárgyához példák, jó gyakorlat bemutatásával. Szükséges lenne a bírálók számára készített, külön értékelési-bírálati segédlet a környezeti fenntarthatósági szempontok figyelembevételére.


Az I. NFT fenntarthatósági értékelése; a feladat összefoglalása

2

Bevezetés

2.1

A szerzıdés szerinti feladat rövid bemutatása

10

A horizontális, stratégiai jellegő értékelés célja, hogy átfogó képet adjon az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) környezeti fenntarthatóság tekintetében nyújtott teljesítményérıl, valamint szabályozási és intézményi kerettel kapcsolatos tanácsokat adjon a környezeti fenntarthatóság érvényesüléséhez az ÚMFT-ben. Az értékelés kiterjed a teljes I. NFT-re, annak mind az öt operatív programjára, az ezekhez kötıdıen megvalósult projektekre: az Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Programra (AVOP), a Gazdasági versenyképesség Operatív Programra (GVOP), a Humán erıforrások fejlesztése Operatív Programra (HEFOP), a Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív Programra (KIOP), valamint a Regionális fejlesztés Operatív Programra (ROP), a terv teljes, 2004-2008. közötti idıszakára. Az értékelés lehetıleg reprezentatív és legalább operatív program szintre csoportosítható mintán kerül elvégzésre, értékelve a környezeti fenntarthatóság szempontjából mért teljesítményt, valamint a fenntarthatóság szempontrendszerének érvényesítését segítı rendszer (követelményrendszer, intézményi keretek) megfelelıségét, az esetleges alternatívák lehetıségeit.

Feladat inputok

Az értékelési feladat inputjai, információk és adatok forrásai -

Dokumentumok, jogszabályok: Feldolgozásra került anyagok az I. NFT és OP-jai, PKD-jai (Projekt Kiegészítı Dokumentum), Pályázati útmutatók, valamint a Fenntarthatósági útmutatók, a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályok, stratégiák, indikátorrendszerek, a vizsgálandó projektek dokumentációja, EMIR adatok, eddigi értékelések eredményei stb.

-

Mőhelybeszélgetések: Az Értékelésindító jelentésben megadásra került fogalomelemzéshez szükséges volt a szakértık (horizontális/fenntarthatósági felelısök, KSZ, KvVM munkatársak) bevonása, s a velük megtartott elsı mőhelybeszélgetés lefolytatása. A második mőhelybeszélgetés célja az értékelés eredményének bemutatása és megvitatása, amely tovább finomítja a végleges anyag megállapításait.

-

Interjúk: Az IH fenntarthatósági felelısökkel, valamint KSZ és KvVM munkatársakkal készített mélyinterjúk az információgyőjtésen kívül segítséget nyújtottak a dokumentumelemzés szempontjainak, megállapításainak


11

árnyalásához, a kérdıíves lekérdezéshez és az esettanulmányok írásához. Interjú-alanyokként a Mőhelybeszélgetés résztvevıi körén kívüli, további szakértıi kör tagjai is bevonásra kerültek.

Feladat elvégzésének mérföldkövei, a feladat outputjai

-

Kérdıívek: A kérdıívek a pályázók fenntartható fejlıdéssel (környezeti fenntarthatósággal) kapcsolatos attitődjeit, a pályázási tapasztalataikat és az elért eredményeket (illetve azoknak a pályázók által érzett szintjét, fontosságát) voltak hivatottak mérni. A célunk ezekkel az volt, hogy a dokumentum- és adatelemzés során kialakult megállapításokat kiegészítsék. Az általános kérdıívet a lehetıségek szerint valamennyi pályázatos projekt kedvezményezettje megkapta (szőkítı körülményt az ismert elérhetıség hiánya jelenthette), a részletes kérdıívet 15 kiválasztott intézkedés kedvezményezettjei kapták meg kitöltésre.

-

Esettanulmányok: Az esettanulmányokkal részletesen vizsgáltuk az egyes projekteket a pályázati és projektdokumentáció, valamint helyszíni interjúk alapján.

Az értékelési feladat eddigi outputja: -

Értékelésindító jelentés végleges benyújtása: 2010.03.12.

Az értékelési feladat további outputjai: -

Értékelı jelentés 1. munkaváltozatának benyújtása: 2010.07.31.

-

Mőhelybeszélgetés (az értékelés eredményeinek bemutatása és megvitatása): 2010. augusztus.

-

Értékelı jelentés és mellékletei végleges változatának benyújtása: 2010.08.18.

-

Kommunikáció, eredmények prezentálása: 2010.08.18. - 2011.01.21.

2.2 Az értékelı jelentés célja, tárgya

Értékelési jelentés értelmezése, az értékelési kérdések köre

Az értékelı jelentés célját, tárgyát meghatározzák a feladat-kiírás, a szerzıdés és az értékelésindító jelentésben elfogadottak. Az értékelési kérdések közül az értékelésindító jelentésben megválaszolásra került az 1., 2., és a 7. kérdés. A jelentést elfogadó PIB kérésének megfelelıen az értékelés során elvégzett további vizsgálatok fényében ezen kérdésekre adott válaszok aktualizálása is tárgya jelen jelentésnek.


3

12

Fenntarthatósági célok és szempontok fogalmi elemzése, a feladatkiírás 1., 2., és a 7. kérdéseinek megválaszolása

Jelen fejezet az I. NFT-ben érvényesülı fenntarthatósági fogalom megadhatóságával, az egyes OP-k eltérı fenntarthatósági követelményrendszerének bemutatásával, az eltérések feltárásával, s az értékelésnél való figyelembevétel lehetıségének megadásával foglalkozik. Jelen fejezet az Értékelésindító jelentés 3. fejezetének aktualizált változata, mely fejezet az 1., 2., és a 7. értékelési kérdésekre szolgáltat válaszokat.

3.1 Az NFT I., az OP és a PKD dokumentumok fenntarthatósági céljai és az EU elıírások közötti viszony (1. értékelési kérdés) 1. értékelési kérdés

Az I. NFT-ben és operatív programjaiban, valamint annak programkiegészítı dokumentumaiban meghatározott fenntarthatósági célok hogyan viszonyultak az 1260/1999/EK rendeletben lefektetett elvekhez és az EU 2003. december 31-én érvényben lévı fenntarthatósági stratégiájához (Göteborgi célok)?

A fogalomelemzés tárgya

A fogalomelemzés tárgya az ENSZ “Brundtland Bizottság”-a (Környezet és Fejlıdés Világbizottság) 1987-ben megfogalmazott fenntartható fejlıdés fogalmának, az 1260/1999/EK rendeletben lefektetett elveknek, valamint az EU 2001-ben Göteborgban megfogalmazott (Göteborgi célok) és 2003. december 31-én érvényben lévı fenntarthatósági stratégiának az I. NFT tervdokumentumaiban megfogalmazott fenntarthatósági célokkal történı összehasonlító elemzése. Mivel jelen értékelés fókusza a feladat-meghatározással összhangban a környezeti fenntarthatóság vizsgálata, szükségesnek látjuk a fogalomelemzés során külön megfogalmazni a fenntarthatóság – környezeti fenntarthatóság fogalmak viszonyát. 3.1.1 A “Brundtland Bizottság” által megfogalmazott fenntartható fejlıdés fogalom 1987-ben, a “Brundtland Bizottság” a fenntartható fejlıdés fogalmát az alábbi, azóta sokat idézett módon határozta meg:


13

„A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket.” 3.1.2 A fenntartható fejlıdés és a környezeti fenntarthatóság kapcsolata Fenntarthatóság alappillérei: környezetvédelem, gazdasági-, társadalmi fejlıdés

A fenntartható fejlıdés három alappillére a környezetvédelem, a gazdasági fejlıdés és a társadalmi fejlıdés. A környezeti fenntarthatóság tehát a fenntartható fejlıdésnek csak egy része, a két fogalom nem feleltethetı meg egymásnak, rész-egész viszony van köztük. A fenntartható fejlıdésben a környezeti szempontok mellett megjelennek a gazdasági és társadalmi aspektusok is, a három dimenzió együttesen képez egy összefüggı rendszert. A fenntartható fejlıdés során a környezet védelmét úgy kell megvalósítani, hogy az ne jelentse a gazdasági fejlıdés megállítását, és ne akadályozza a társadalmi egyenlıség és igazságosság létrejöttét. A feladatkiírás szerint jelen projekt feladata az I. NFT környezeti fenntarthatóság tekintetében nyújtott teljesítményének vizsgálata. Nem képezi tehát az elemzés részét a fenntartható fejlıdés másik két alappillérének, a gazdasági és a társadalmi fejlıdés szempontjainak elemzése.

1260/1999/EK rendelet

3.1.3 Az 1260/1999/EK rendelet fenntarthatósági elıírásai Az Európai Uniónak (EU) a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekrıl szóló 1260/1999/EK Tanácsi Rendelete alapvetı követelményként két, ún. horizontális elv érvényesítését írja elı az EU források felhasználása során. Ennek értelmében az EU Strukturális Alapjainak tervezésekor és a végrehajtáskor külön figyelmet kell fordítani a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlıség szempontjainak következetes érvényesítésére. Ezt a rendelet Preambulumának (5) pontja fogalmazza meg, mely szerint a rendeletet az EU (többek között) azért fogadta el, mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erısítését célzó törekvéseiben a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós növekedését, a foglalkoztatás magas szintjét, a nemek közötti egyenlıséget és a környezet magas szintő védelmét és fejlesztését is elı kívánja segíteni; mivel ezeknek az erıfeszítéseknek különösen a környezetvédelmi követelményeket kell integrálniuk a Strukturális Alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásába.

A 3 fı célkitőzés

A következı célok kerültek megfogalmazásra, amelyek megvalósítása során ezen törekvések érvényre jutnak. 1. célkitőzés: a fejlıdésben lemaradó régiók fejlıdésének és strukturális átalakulásának elısegítése (ERFA, ESZA, EMOGA Orientációs szekciója, HOPE alapok bevonásával); 2. célkitőzés: a strukturális problémákkal küzdı területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása (ERFA, ESZA alapok bevonásával);


14

3. célkitőzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazását és korszerősítését célzó támogatás (ESZA alap bevonásával) Ezen célkitőzések teljesülése révén a Közösség hozzájárul a harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlıdéshez, a foglalkoztatás és az emberi erıforrások fejlıdéséhez, a környezet védelméhez és rehabilitációjához és a nemek közötti egyenlıtlenség megszüntetéséhez és az egyenlıség elısegítéséhez. A célkitőzések megvalósításához az egyes célkitőzéseknél zárójelben feltüntetett alapok járulnak hozzá. A célok megvalósítására vonatkozó intézkedések kidolgozásában a Bizottság és a tagállam partnersége mellett a rendelet 8. cikke értelmében az érintett nemzeti, regionális, helyi hatóságok, szervezetek szoros együttmőködése és konzultatív kapcsolata szükséges. Ezen partnerség kiterjed a támogatás elıkészítésére, finanszírozására, monitoringjára és értékelésére. Fontos a szubszidiaritás elvének érvényesítése, a támogatás megvalósítása a tagállamok felelıssége. A rendelet a 41. §-ban kimondja, hogy a fejlesztési tervek készítését megalapozó elızetes értékelésnek (ex-ante) ki kell térnie az érintett régió környezetvédelmi helyzetének elızetes értékelésére, a rövid-, és hosszú távú nemzeti és helyi célkitőzésekhez illeszkedés megvalósulására is. Fenntartható fejlıdés érvényesítésének megjelenése

A rendeletben még nem igazán különül el a környezetvédelem és a fenntartható fejlıdés fogalma, habár a 16. cikkben kimondja, hogy a tervezésnek figyelemmel kell lennie a fenntartható fejlıdésre és alakulására, de ennek kifejtésénél a környezetvédelmi fenntarthatóság a meghatározó.

Környezetvédelmi szempontok érvényesítésének megjelenítése

A környezetvédelem érdekében a követezı környezetvédelmi szempontok érvényesítését emeli ki a 1260/1999/EK rendelet:

Göteborgi célok

-

a környezet magas szintő védelme és rehabilitációja, fejlesztése

-

Környezetvédelmi követelmények integrálása a Strukturális Alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásba

-

a környezetvédelemre vonatkozó közösségi szabályok betartása

-

Elızetes óvintézkedések elve a környezetvédelemben (elıvigyázatosság, megelızés)

-

a környezetvédelmi károk orvoslása elsıdlegesen a forrásuknál

-

a szennyezı fizet elv a környezetvédelemben

3.1.4 Göteborgi célok Az Európai Tanács „Fenntartható Európa egy jobb világért: az Európai Unió fenntartható fejlıdésre vonatkozó stratégiája” („A Sustainable Europe for a BetterWorld: A European Union Strategy for Sustainable Development”) cí-


15

men 2001. június 15-16. között Göteborgban tartott ülésén megfogalmazott és 2003. december 31-én érvényben lévı fenntarthatósági stratégiájában hívta fel a kormányokat arra, hogy minden ország készítse el hosszútávra szóló, a gazdasági, szociális és környezeti szempontokat fokozottan figyelembe vevı stratégiáját, amely a következı negatív tényezık visszaszorítását célozza meg a fenntartható fejlıdés megvalósítása érdekében: Visszaszorítandó negatív tényezık

-

globális felmelegedés,

-

közegészség-romlás,

-

biológiai sokféleség-fogyatkozás,

-

szegénység növekedése,

-

népesség elöregedése,

-

szennyezés- és közlekedésnövekedés

A fenntartható fejlıdés teljesülésének elsıdleges szempontja ezen negatív tényezık visszaszorítása, illetve megszőntetése, ami az alábbi intézkedések révén valósítható meg. Megteendı intézkedések

Megteendı intézkedések a fenntarthatóság érdekében: -

jogszabályi elıírások megalkotása a környezet védelmére,

-

a mezıgazdasági, halászati, közlekedési és kohéziós politika szükséges átalakítása ahhoz, hogy a gazdáság egy környezeti szempontból fenntartható pályára kerüljön,

-

új környezetbarát technológiák bevezetésének és széleskörő elterjedésének elısegítése,

-

a kutatások támogatása, különösen a tiszta és megújuló energiaforrások a biztonságos nukleárisenergia és hulladékkezelés területén,

-

globális együttmőködés megvalósítása a cél elérése érdekében,

-

a fenntartható fejlıdés szélesebb körben való elterjesztése az oktatás révén,

-

az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének támogatása a természeti erıforrások használatának mérséklése, az alternatív energiaforrások használatának elıtérbe kerülése révén a közlekedés fejlesztése, a tömegközlekedés elıtérbe helyezése érdekében,

-

a szegénység csökkentése érdekében munkahelyek teremtésének és az oktatás-képzésben résztvevık aránya növelésének ösztönzése,

-

a nyugdíj- és egészségügyi rendszer megreformálása, mőködıképességének


16

fenntartása A göteborgi célok tehát azon intézkedéseket foglalják magukba, amelyek megtétele globális szinten egyre sürgetıbbé vált a környezet megóvása, valamint a már kialakult negatív hatások mérséklése érdekében, mely problémák kialakulásához alapvetıen a természeti erıforrások mértéktelen felhasználása vezetett. A göteborgi ülésen az intézkedések megvalósítására vonatkozó konkrét javaslatok nem kerültek elfogadásra, minden tagállam a hosszú távú stratégiájában dolgozta ki a végrehajtás feltételeit az adott ország megvalósítani kívánt fejlesztésein keresztül. 3.1.5 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv fenntarthatósági elıírásai Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv egy olyan nemzeti stratégiai dokumentum, mely az alapok igénybevételének érdekében a Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999/EK rendeletben lefektetett követelményekhez igazodva, s a Strukturális Alapok tervezéséhez és programozásához kiadott Útmutató (Vademecum) figyelembevételével készült. Általános célok

A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja az életminıség javítása, általános célja pedig az egy fıre esı jövedelem szintjében az EU átlagához képest mutatkozó jelentıs elmaradás mérséklése.

Specifikus célok

Az ezt alátámasztó és ennek elérését lehetıvé tevı három specifikus cél: -

a versenyképesebb gazdaság;

-

a humán erıforrások jobb kihasználása;

-

a jobb minıségő környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlıdés elısegítése.

A három egymást kiegészítı specifikus célkitőzés biztosítja Magyarország dinamikus és fenntartható fejlıdését, ami a humán erıforrások és a természeti adottságok jobb kiaknázását és a fejlettségbeli lemaradás csökkentését eredményezi, így a Nemzeti Fejlesztési Tervben mindenképpen gondoskodni kell róla, hogy a versenyképesség forrásai valóban megfeleljenek a környezetvédelmi elvárásoknak és ne pusztítsák a környezeti értékeket. Ezért az intézkedéseknek eleget kell tenniük a fenntartható fejlıdés horizontális elveinek is. Fejlesztéspolitikai prioritások

A specifikus célok megvalósítását az I. NFT a következı fejlesztéspolitikai prioritásokon keresztül kívánja elérni: 1. termelıszektor versenyképességének javítása; 2. a foglalkoztatás növelése és az emberi erıforrások fejlesztése; 3. jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása;


17

4. a regionális és helyi potenciál erısítése; Ezeket kiegészíti egy, a Közösségi Támogatási Keret (KTK) végrehajtását elısegítı Technikai Segítségnyújtás prioritás (5.). A KTK tartalmazza az Alapokkal és a tagállam által finanszírozni kívánt legfontosabb beavatkozásokkal kapcsolatos stratégiát és prioritásokat, azok sajátos céljait, az alapok hozzájárulását, valamint egyéb pénzügyi forrásokat. A három specifikus cél és ezek megvalósítására kidolgozott fejlesztéspolitikai prioritások egymásra gyakorolt kölcsönhatása révén az életszínvonal javítása a gazdaság fejlıdésével biztosítható, de csak a természeti örökség megırzésével, a természeti erıforrások védelmével és fenntartható használatával, valamint megfelelı minıségő környezet létrehozásával együtt (I. NFT 1.4 Horizontális alapelvek). Az I. NFT nemzeti politikákkal való koherencia vizsgálata során elsısorban a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP II.) kerül elıtérbe, mint nemzeti fejlesztéspolitika, amely szintén azt hangsúlyozza, hogy be kell avatkozni a prioritást élvezı szektorokba, mivel a környezetvédelmi feladatok többségének az a célja, hogy a gazdasági tevékenységek környezetvédelmi szempontból fenntartható módon valósuljanak meg. Ez összhangban van a Közösség Fenntarthatósági Stratégiájának követelményeivel és a Rio-i nyilatkozat alapelveivel (“szennyezı fizet” elve, gondosság elve, hatékonyság elve). Ennek megfelelıen az I. NFT fenntartható fejlıdés elve a hulladékgazdálkodásra, a környezeti biztonságra és a nagyobb környezeti tudatosságra vonatkozó irányelveket tartalmazza. Fenntartható fejlıdés elısegítése

Támogatási területek a fenntarthatóság érdekében

Az I. NFT az egyes prioritásokban és intézkedési területeken belül fogalmazza meg a fenntartható fejlıdés megvalósulásához való hozzájárulás mikéntjét: -

a természeti erıforrások fenntartható kezelése és a környezetminıség javítása,

-

a környezeti szempontok integrálása az ágazati és regionális politikákba, melynek kulcsfontosságú területei az energiagazdálkodás, a közlekedés, az ipar, a mezıgazdaság, az idegenforgalom és a kereskedelem,

-

a természeti örökség védelme és javítása a természet és a biodiverzitás megırzése érdekében,

-

a környezetvédelmi oktatás és tájékoztatás elısegítése

Az I. NFT a következı területeken járul hozzá közvetlenül a fenntartható környezethez: -

a minıségi vízellátásban részesülı lakosság arányának növelése,

18


-

a tisztított lakossági és ipari szennyvíz arányának növelése,

-

a szilárd települési hulladék összegyőjtésének és kezelésének racionalizálása,

-

egy integrált és ágazatközi természetvédelmi politika elısegítése,

-

a természetvédelem területeinek - nemzeti parkok és természetvédelmi területek meghatározása,

-

a vízgazdálkodás és vízügyi tervezés fejlesztése, az árvízvédelmet is beleértve,

-

a légszennyezés ellenırzése,

-

a környezetbarát megoldások alkalmazása

Az I. NFT nem csak a környezet és a természet védelmének területén érvényesíti a fenntarthatóság elvét, hanem szélesebb értelemben is. A településhálózat átalakításával és fejlesztésével, valamint a társadalmi kohéziót erısítı környezetbarát magatartásformák népszerősítésével elısegíti a fenntartható településgazdálkodást. Az NFT olyan átfogó elemei, mint az innováció és minıségi termelés támogatása, vagy a humán erıforrások fejlesztése a fenntarthatóság kulcsfontosságú aspektusát jelentik. Az NFT szélesebb értelemben is kielégíti a fenntarthatóság követelményét, mivel az alacsony költség- és technológiaszinten alapuló tevékenységek helyett a gazdasági versenyképesség új forrásainak használatát és ezek társadalmi beágyazódását támogatja. Az I. NFT tervezési szintjei

Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv szintjei az alábbiak, melyek esetében szükséges annak vizsgálata, hogy hogyan közelítették meg a fenntartható fejlıdés fogalmát: a) I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) b) Operatív Programok és a hozzájuk kapcsolódó Fenntarthatósági Útmutatók (OP) c) Program Kiegészítı Dokumentumok Operatív Programonként (PKD) Az operatív programon belül egymásra épülı tervszintek: -

prioritások, o intézkedések, támogatási konstrukciók

A tervdokumentumokban az egyes tervszinteken belül a fenntartható fejlıdés, mint horizontális elv érvényesülésének az EU elıírásainak való megfelelésére vonatkozó elemzése a következıkben kerül ismertetésre.


19

Az alábbiakban kerülnek bemutatásra az egyes tervdokumentumok abból a szempontból, hogy a fenntartható fejlıdés, mint horizontális elv hogyan érvényesül az EU elıírásaival összevetve.

Operatív Programok

3.1.5.1 Operatív Programok Az I. NFT-ben rögzített célok elérésére kialakított intézkedés-együttes öt Operatív Program (OP) keretében valósul meg. Ahhoz, hogy az NFT-ben megfogalmazott célok teljesülhessenek, szükséges, hogy az OP-k egyes fejlesztései egymást kiegészítve, integrált módon, a szinergikus hatásokat kihasználva valósuljanak meg. Az I. NFT öt operatív programja a 2004-2006-os idıszakra szóló KTK felosztásával:

Operatív Programok fenntartható fejlıdéshez való viszonyának megközelítése

-

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

-

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)

-

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)

-

Regionális Operatív Program (ROP)

-

Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP)

Az Operatív Programok két fejezeten belül taglalják a fenntartható fejlıdés témakörét, ezek a következık: 1. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 2. Közösségi politikák érvényesítése Az 1. fejezetben az egyes OP-knak a fenntartható fejlıdéshez való hozzájárulását, míg a 2. fejezetben a fenntartható fejlıdés megfogalmazott elveinek az OPk végrehajtása során való figyelembevételét részletezi a dokumentum. Az OP-k az 1260/1999/EK rendelet értelmében a Strukturális Alapok által támogatott programok kidolgozása és végrehajtása során a fenntartható fejlıdést, valamint a nık és férfiak esélyegyenlıségének biztosítását horizontális elvnek tekintik. Ennek értelmében minden OP-ban kiemelt szempontként kell érvényesülnie a környezetvédelemnek, valamint a fenntartható fejlıdésnek, és meg kell felelniük a hatályos Európai Uniós és magyar környezetvédelmi jogszabályoknak. Emellett az adott OP célkitőzéseihez igazodó környezetkímélı, környezetbarát technológiák, eljárások és környezetirányítási rendszerek bevezetését célzó fejlesztési tervek prioritást élveznek. A környezetvédelem horizontális megjelenése érdekében szükséges a környezeti szempontok integrálása és érvényesítése az egyes ágazati politikákban. Az ágazatok fejlesztéseinél támogatni kell a környezetkímélı, anyag- és energiaszegény, alternatív eljárások alkalmazását. Ennek megfelelıen a gazdasági tevékenységek fejlesztése során kiemelkedı jelentıségő az integrált, a termékek

20


életciklusát nyomon követı rendszerek kialakítása, a környezetvédelmi hatékonyság ösztönzése. Az ágazati elképzelések kialakításánál és megvalósításánál törekedni kell a környezet ésszerő igénybevételére és a minimális környezetkárosítás megvalósítására. Az OP-knak tehát támogatniuk kell az I. NFT környezetvédelmi célkitőzéseinek teljesülését.

Program-kiegészítı dokumentumok (PKD)

3.1.5.2 Programkiegészítı dokumentum Minden OP-hoz kapcsolódik egy Programkiegészítı dokumentum (PKD), amely az adott OP-ban megfogalmazott intézkedések tartalmi és végrehajtással kapcsolatos részleteit tartalmazza. A PKD bemutatja a pályázható intézkedések körét, ezen kívül tartalmazza a pályázati feltételeket, a pénzügyi tervet, a monitoring és az értékelési mutatókat, illetve a pályázat szempontjából fontos információkat, mint a horizontális szempontokat és azok minimális követelményeit. Az alábbiakban áttekintjük az OP-k és a rájuk vonatkozó dokumentumok körét OP, prioritás és intézkedés szinten. A dokumentumok esetében megadjuk a megjelenés dátumát is.

Pályázati útmutatók dokumentumai

3.1.5.3 Pályázati útmutatók dokumentumai Az intézkedések, illetve konstrukciók szerinti elemzésekhez a pályázati útmutatók dokumentumait használtuk fel. 3.1.6 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) fenntarthatósági elıírásai Tervszint

Kapcsolódó dokumentumok

OP: Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, 2003. december 22. Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, 2005. április Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, Az EU támogatások felhasználásában résztvevık számára, 2004. február 2.

1.

Prioritás: Környezetvédelem 1.1 intézkedés: Vízminıség javítása 1.2 intézkedés: Állati hulladék kezelése 1.3 intézkedés: Egészségügyi és építésibontási hulladék kezelése 1.4 intézkedés: Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok védelme érdekében 1.5 intézkedés: Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem 1.6 intézkedés: A levegıszennyezés és zajter-

Program-kiegészítı dokumentum Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, 2004. szeptember 16. Környezeti Fenntarthatósági Útmutató EU támogatásokra pályázók számára az infrastrukturális és közlekedésfejlesztési típusú intézkedésekre vonatkozóan, 2004. március 5.

21


helés mérése 1.7 intézkedés: Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése 2.

Prioritás: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2.1 intézkedés: A fıúthálózat mőszaki színvonalának fejlesztése 2.2 intézkedés: Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése

3.

Prioritás: Technikai segítségnyújtás 3.1 intézkedés: Technikai segítségnyújtás

Az KIOP tervdokumentumai alapján vizsgált fenntarthatósági szempontok bemutatása tervszintenként történt. 3.1.6.1 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) A KIOP, ahogy a megnevezése is takarja, minden szinten támogatja a környezetbarát technológiák alkalmazását mind a környezetvédelem, mind az infrastruktúra, az egészségügy, valamint a közlekedés területén is. A projekteknek szem elıtt kell tartaniuk a környezetvédelmi tudatosság fontosságát. Az I. NFT hosszú távú célkitőzésének egyik része a "jobb infrastruktúra és tisztább környezet biztosítása" a KIOP segítségével valósul meg. Értékelés

A KIOP programban megfogalmazott fenntarthatósági követelmények kidolgozása a 1260/1999/EK rendelet („környezet magas szintő védelme és fejlesztése”), fenntarthatóságra meghatározott irányelvek alapján történt. A szempontok összevetése alapján megállapítható, hogy a KIOP fenntarthatósági szempontrendszere a felsorolt fenntarthatósági dokumentumokban megfogalmazott célokkal, elvárásokkal, összhangban van, az uniós elvárásokat teljesíti. Részleteiben az alábbi táblázat mutatja be a fenntarthatósági szempontok megjelenését a KIOP dokumentumban a prioritásokhoz, valamint az intézkedésekhez kapcsolódva, illetve általános szempontként megfogalmazva: Fenntarthatósági szempontok

Megjelenése a dokumentumban

A társadalom és környezet közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, egészséges környezet feltételeinek megteremtésével és a környezeti szolgáltatások színvonalának javításával

Általánosan, prioritáshoz nem köthetıen említve

A fenntartható fejlıdés elveinek alkalmazása a természeti erıforrások felhasználásában


A természeti rendszerek és értékek védelme és a biodiverzitás megırzésének biztosítása


Az ország Közösségi jelentıségő területei az EU NATURA 2000 hálózat részévé vál-


22


nak A megújuló energiaforrások használat 2006ra 1%-kal (4,6%-ra) növekszik


A fenntartható fejlıdés elveinek alkalmazása és a környezetvédelmi szempontok szem elıtt tartása a közlekedési (és egyéb) infrastruktúra fejlesztése során, a környezetbarát közlekedés és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése


A környezetvédelem erısítése A káros környezetvédelmi hatások csökkentése


3.1.6.2 Program-kiegészítı dokumentum Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program A KIOP-PKD bemutatja a KIOP prioritásainak, intézkedéseinek a horizontális szempontok érvényesítésével való kapcsolatát, az egyes intézkedések környezetvédelmi hatásait, amelyek az Európai Unió által alapelvként, kiemelten kezelt kérdések, és ezekre a fejlesztés tartalmára való tekintet nélkül minden projekt esetében választ kell adni. Emellett külön fejezet is foglalkozik a horizontális politikával. A program-kiegészítı dokumentumban intézkedésenként vannak megfogalmazva környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos követelmények. A horizontális témák ebben az esetben „átfogó” témák néven jelennek meg. Az intézkedés keretében megvalósuló beruházások, fejlesztések megóvják a természeti erıforrások, környezeti elemek (levegı, víz, föld, élıvilág) készleteit és javítják azok állapotát. Az intézkedés komponensei megfelelnek a vonatkozó környezetvédelmi magyar és EU-s jogszabályoknak. Értékelés

A program kiegészítı dokumentumokban a fenntarthatóságra kidolgozott követelmények a Göteborgi célok és a 1260/1999/EK rendelet („környezet magas szintő védelme és fejlesztése”) szempontrendszere alapján, az uniós elvárásokhoz igazodva kerültek meghatározásra. A KIOP-PKD-ban részletesen ismertetett prioritások, intézkedések elsıdleges célja a környezet megóvása, és ennek érdekében a környezetbarát technológiák fejlesztése és elterjesztése. Kiemeli az egyes intézkedések környezetvédelmi fontosságát és megvalósulása esetén várható pozitív környezeti hatásokat. Részleteiben az alábbi táblázat mutatja be a fenntarthatósági szempontok megjelenését a KIOP-PKD dokumentumban a prioritásokhoz, valamint az intézkedésekhez kapcsolódva, illetve általános szempontként megfogalmazva: Fenntarthatósági szempontok


A fenntartható fejlıdés elveinek alkalmazása a természeti erıforrások felhasználásában

KIOP–1.1, KIOP–1.2

23


A fenntartható fejlıdés elveinek alkalmazása és a környezetvédelmi szempontok szem elıtt tartása a közlekedési (és egyéb) infrastruktúra fejlesztése során, a környezetbarát közlekedés és környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése

KIOP–1.1, KIOP–1.2, KIOP–1.6

Jogszabályoknak való megfelelés

KIOP–1.1, KIOP–1.2, KIOP–2.1, KIOP–2.2

A korszerő, szelektív győjtésére és feldolgozására alapozott hulladékkezelési technológiák

KIOP–1.2, KIOP–1.3

Folyamatos adatszerzés a levegıszennyezés és zajterhelés terén, a levegı illetve zajszennyezés szintjének csökkenése


Az új vagy korszerősített víztisztító technológiák, hálózatrekonstrukciók. A szennyvízelvezetés és –tisztítás fejlesztése. Árvíz elleni védelem, hagyományos ártéri gazdálkodás lehetıségének megteremtése. Vízkészletek védelme, helyreállítása


A szennyezett területek környezetvédelmi kármentesítése A kármentesített talaj, terület használati értékének helyreállítása.

KIOP–1.4

Az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradásának, valamint a fenntartható területhasználat elısegítése. Sajátos és környezetkímélı terület- és tájgazdálkodás kialakulásának biztosítása az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradásával.

KIOP–1.5

Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások arányának növelése

KIOP–1.7

A belterületi fıforgalmi utak forgalmának mérséklése

KIOP–2.1

3.1.7 Agrár- és Vidékfejlesztés fenntarthatósági elıírásai

Operatív

Program

(AVOP)

Tervszint


OP: Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP), 2004. január 20. Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, 2005. április Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, Az EU támogatások felhasználásában résztvevık számára, 2004. február 2. Horizontális elvek érvényesülése az AVOP-ban, FVM Irányító Hatósági Fıosztály, kiadvány, 2005. augusztus

1.

Program-kiegészítı dokumentum Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív

Prioritás*: A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezıgazdaságban

24


1.1 intézkedés: A mezıgazdasági beruházások támogatása

Program, 2005. szeptember 28.

1.2 intézkedés: A halászati ágazat strukturális támogatása 1.3 intézkedés: Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.4 intézkedés: Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 2.

Prioritás: Élelmiszer-feldolgozás modernizálása 2.1 intézkedés: A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése

3.

Prioritás*: Vidéki térségek fejlesztése 3.1 intézkedés: Vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése 3.2 intézkedés: Mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztése 3.3 intézkedés: A falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megırzése 3.4 intézkedés: LEADER+**

4.

Prioritás: Technikai Segítségnyújtás

* Az 1. és a 3. prioritás intézkedéseinek esetében a PKD-ban átszámozás történt; ** Helyi akciócsoportok felkészítése, képzése a vidéki életminıség javítása érdekében

Az AVOP tervdokumentumai alapján vizsgált fenntarthatósági szempontok bemutatása tervszintenként történt.

Fenntarthatósági szempontok érvényesülése

3.1.7.1 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az AVOP dokumentum fenntartható fejlıdésre vonatkozó fejezetében hivatkozik a vonatkozó közösségi joganyagra, amelyet figyelembe vettek a program dokumentum kidolgozása során. A fenntartható fejlıdés támogatása azon projektek elınyben részesítése által valósul meg, amelyek hozzájárulnak a környezet védelméhez, és fenntartható módon használják a természeti erıforrásokat. Az AVOP keretein belül megvalósuló fejlesztésekhez a környezetvédelem és a környezetkímélı termelési eljárások alkalmazása alapvetı követelményként társul. Az AVOP a fenntarthatóság fogalmán alapvetıen azonban a környezeti szempontú fenntarthatóságot érti.

Értékelés

Az AVOP dokumentumban található fenntarthatósági szempontok meghatározása során a 1260/1999/EK rendeletben („környezet magas szintő védelme és fejlesztése”), elıírt fenntarthatósági szempontok kerültek figyelembevételre. Ennek megfelelıen a dokumentumok összhangban vannak, ezzel is biztosítva az uniós normáknak való megfelelést. Az AVOP-ban megjelenı fenntarthatósági szempontok összhangban vannak a Göteborgi stratégiában, valamint az I. NFT-ben megfogalmazott általános és specifikus célokkal.

25


Részleteiben az alábbi táblázat mutatja be a fenntarthatósági szempontok megjelenését az OP dokumentumban a prioritásokhoz, valamint az intézkedésekhez kapcsolódva, illetve általános szempontként megfogalmazva: Fenntarthatósági szempontok


Környezetbarátabb gazdaságirányítás kialakítása

AVOP 1. prioritás

Fogyasztók egészségének védelme, élelmiszerbiztonság, környezet védelme

AVOP 2. prioritás

A mezıgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása, technológiai színvonal fokozása

Általános cél, AVOP-1.1

Környezet védelme

AVOP-1.1, AVOP-2.1, AVOP-3.2.

Környezeti állapot javítása

AVOP-3.2, AVOP-3.3, AVOP-3.4

Magyar (annak hiányában EU-s jogszabályoknak való megfelelés)

Általánosan cél, AVOP-1.1, AVOP-1.4, AVOP-1.3, AVOP-2.1, AVOP-3.1, AVOP3.2, AVOP-3.5

Környezetterhelés csökkentése

AVOP-2.1, AVOP-1.5, AVOP-1.3

Fenntartható fejlıdés a halászatban

AVOP-1.3

A nyersanyag-, víz-, és energiafelhasználás csökkentése

AVOP-2.1, AVOP-3.2

Környezettudatos képzés

AVOP-1.5

A természeti értékek, táji elemek, valamit a települési zöldterületek rendbetétele, védelme, tájképmegırzés, a környezeti állapot javítása

AVOP-3.3, AVOP-3.4

3.1.7.2 AVOP program kiegészítı dokumentum (PKD) A program-kiegészítı dokumentumban megfogalmazott környezeti fenntarthatósági követelmények nagyon hasonlóak az OP-ban megfogalmazottakhoz. Értékelés

Az AVOP-PKD rögzíti, hogy az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kereteiben kiválasztásra kerülı intézkedésnél figyelembe veszik azok környezetre gyakorolt hatását, valamint a fejlesztések eredményei esetében a környezeti fenntarthatóság biztosíthatóságát. Az AVOP-PKD szempontjainak vizsgálata során általános feltételként jelenik meg az operatív program mindegyik intézkedése esetében a környezet védelme, a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés, amit az illetékes hatóságnak igazolnia kell. Általánosan megállapítható az is, hogy a pályázatok értékelésénél elınyt élveznek mindazok a tevékenységek, amelyek pozitív hatással vannak a környezet állapotára. Az AVOP-PKD-ban a fenntarthatósági szempontok megjelenítése az elıbbi alfejezetben beidézett OP- dokumentumhoz hasonló megfogalmazásban és kapcsolódásban jelenik meg.

26


Az AVOP-PKD az OP-hez hasonlóan a fenntarthatóság fogalmán alapvetıen a környezeti szempontú fenntarthatóságot érti. 3.1.7.3 Horizontális elvek érvényesülése az AVOP-ban, FVM Irányító Hatósági Fıosztály, kiadvány A 2005. augusztusban megjelent dokumentum – mely alapvetıen az elızı alfejezetben bemutatott PKD rövidített kivonata, s így kötelezettségekkel nem jár – foglalkozik a horizontális témákkal, azaz az esélyegyenlıséggel és környezetvédelemmel az AVOP esetében. A dokumentumban az egyes intézkedések kapcsán érvényesíteni kívánt általános és specifikus fenntarthatósági szempontok megegyeznek az AVOP-PKDnál kiemelt fenntarthatósági szempontokkal, ezért itt már ezeket nem emeljük ki ismételten. 3.1.8 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) fenntarthatósági elıírásai Tervszint


OP: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), 2003. április 25. Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, 2005. április Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, Az EU támogatások felhasználásában résztvevık számára, 2004. február 2.

1.

Prioritás: Beruházás - ösztönzés 1.1 intézkedés: Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése 1.2 intézkedés: Üzleti infrastruktúra fejlesztése 1.3 intézkedés: Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás

2.

Prioritás: Kis– és középvállalkozások fejlesztése 2.1 intézkedés: Kis- és középvállalkozások mőszaki-technológiai hátterének fejlesztése 2.2 intézkedés: A vállalkozói kultúra fejlesztése 2.3 intézkedés: Az együttmőködés fejlesztése a vállalkozói szektorban

3.

Prioritás: Kutatás – fejlesztés, innováció 3.1 intézkedés: Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológia–fejlesztési tevékenységek támogatása 3.2 intézkedés: Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása 3.3 intézkedés: Vállalati K+F kapacitások és

Program-kiegészítı dokumentum Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, 2004. december 14.)


27

innovációs képességek erısítése 4.

Prioritás: Információs társadalom - és gazdaságfejlesztés 4.1 intézkedés: E-gazdaság fejlesztése, ekereskedelem ösztönzése 4.2 intézkedés: Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése 4.3 intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése (helyi önkormányzatok) 4.4 intézkedés: A szélessávú távközlési infrastruktúra bıvítése

5.

Prioritás: Technikai segítségnyújtás 5.1 intézkedés: GVOP irányításának, megvalósításának, monitoringjának és ellenırzı tevékenységének támogatása 5.2 intézkedés: Kommunikáció, tanulmányok és informatikai fejlesztés

Az GVOP tervdokumentumai alapján vizsgált fenntarthatósági szempontok bemutatása tervszintenként történt. 3.1.8.1 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) A GVOP-ban felvázolt stratégia alapvetı célkitőzése Magyarország gazdasági versenyképességének javítása a fenntarthatóság elvének figyelembe vételével, egy jobb általános környezeti állapot kialakításával. A környezetvédelem és fenntartható fejlıdés elve a végrehajtása során több szinten is érvényesül. A közösségi irányelvek nincsenek nevesítve, csupán a háttérben vannak jelen a programdokumentum szövegében. Ezzel együtt a fenntartható fejlıdés, mint fogalom sincs konkrétan megnevezve, mindössze utalás történik a fenntarthatóság értelmezésének módjára („jobb általános környezet”, „kisebb környezeti terhelés”, „káros környezeti hatások mérséklıdése”, „nemzeti és uniós normáknak való megfelelés”). A prioritásokon belül megfogalmazódnak azok a területek, ahol jelentıs fejlıdésre van szükség a jobb, tisztább környezet érdekében, melyek a következık: a magyar vállalkozások, különösen a KKV-k környezettudatosságának erısítése, a jobb és kevésbé szennyezı hulladék-gazdálkodás bevezetése, az energiagazdálkodás hatékonyságának javítása és a megújuló energia felhasználásának növelése a magyar iparban, a környezeti kockázatokat csökkentı új technológiák bevezetése, valamint egy kevesebb hagyományos, erısen szennyezı tevékenységet és több új high-tech, környezetbarát vállalkozást magában foglaló iparstruktúra felé történı elmozdulás. A GVOP alapvetıen 4 prioritást fogalmaz meg, amelyek megvalósítása révén igyekszik érvényre juttatatni a specifikus szempontokat. -

1. Prioritás: A beruházás-ösztönzés környezetre pozitívan és közvetlenül

28


ható külön szempontjai a következıket foglalják magukban: a káros környezeti hatások csökkentése érdekében a környezetbarát, kevésbé szennyezı technológiák és eljárások bevezetésének támogatása (1.2.2); környezetirányítási rendszerek bevezetése annak érdekében, hogy a nagyvállalatok megfeleljenek az EU szabályozásoknak (1.2.3); és a fejlettebb, innovációorientált ipari parkok támogatása (1.3.1).

Értékelés

-

2. Prioritás: A KKV-k fejlesztése azok technológiai modernizációjával és minıségbiztosítási rendszerek bevezetésének támogatásával (2.1.1.), illetve a vállalkozói ismeretek fejlesztésével, a környezeti tényezık figyelembevételének tudatosításával (2.2) járul hozzá a fenntartható fejlıdés jobb megalapozásához.

-

3. Prioritás: A kutatás-fejlesztés prioritás támogatja az alkalmazás-orientált kutatási és technológia-fejlesztési tevékenységeket a környezetvédelem területén. A támogatással elısegített kutató-fejlesztı munka eredményeképpen bıvülnek a környezettel kapcsolatos ismeretek, és lehetıség nyílik környezetkímélı, ökológiailag tiszta technológiák, termékek és termelési rendszerek kialakítására, bevezetésére.

-

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés prioritás keretében az információs és tudásalapú társadalom fejlesztése elsısorban a hatékonyságra gyakorolt pozitív hatással befolyásolja a versenyképességet, ami tovább gyorsítja a technológiai fejlıdést. Megváltoznak a munkavégzés formái, és az új típusú – képzett munkaerıt igénylı – szolgáltatások terjedése növeli a munkahelyek számát, az értéklánc létrehozása mentén a magasabb értékő és minıségő termékek és szolgáltatások elıállítását segíti.

A GVOP-ban megjelenı fenntarthatósági szempontok összhangban vannak a Göteborgi stratégiában, valamint az I. NFT-ben megfogalmazott általános és specifikus célokkal (pl. új környezetbarát technológiák bevezetésének és széleskörő elterjedésének elısegítése, környezetbarát megoldások alkalmazása), valamint általános fenntarthatósági szempontjai között kiemeli a hazai és Európai uniós normáknak való megfelelést is. A GVOP-hoz kapcsolódóan egyedi környezeti fenntarthatósági útmutató nem került kidolgozásra. Részleteiben az alábbi táblázat mutatja be a fenntarthatósági szempontok megjelenését az OP dokumentumban a prioritásokhoz, valamint az intézkedésekhez kapcsolódva, illetve általános szempontként megfogalmazva: Fenntarthatósági szempontok


K+F támogatása, innováció (technológiatranszferfejlesztés)

2. és 3. prioritás

Infokommunikáció, IT-használat elterjesztése; e-közigazgatás fejlesztése: környezetvédelmi szempontból is hasznos

4. prioritás

Beruházás ösztönzés (a vállalati szektor innovációs, menedzsment és környezetvé-

1. prioritás

29


delmi szempontú technológiai korszerősítése); eszközkorszerősítés, és - fejlesztés, környezetbarát technológiák alkalmazása; ezáltal a környezeti normák jobb betarthatóságának biztosítása Minıségtudatos vállalatirányítás megvalósítása (környezetközpontú szemlélet erısítése)

1., 2. és 3. prioritás

Az NFT környezetvédelmi célkitőzéseinek támogatása - jobb minıségő környezet (környezetvédelmi és természetvédelmi vonatkozásokban), a természeti erıforrásokkal való jobb gazdálkodás, regionálisan kiegyenlítettebb fejlıdés; biodiverzitás megóvása, helyes energiagazdálkodás, jó közlekedési infrastruktúra


3.1.8.2 A GVOP program-kiegészítı dokumentum A GVOP-PKD-ban is megjelenik a környezeti fenntarthatóság, konstrukciónkénti bontásban. A fogalomhasználatban eltérés mutatkozik a megszokottól, ’horizontális’ témákat ’átfogó’ témáknak nevezi. Általánosan megfogalmazható, hogy a környezeti fenntarthatóság jelen van a kiválasztási kritériumok között. Ugyancsak általános kritériumként jelentkezik mindegyik konstrukció esetében a hatályos környezetvédelmi szabályozás betartása. A GVOP-PKD minden intézkedés esetében kiemeli, hogy a kiválasztás során elınyben részesül az a pályázó, aki fokozottan figyelembe veszi a környezetvédelmi szempontokat. Az intézkedések ismertetése során kitér arra, hogy az irányul-e közvetlenül a környezeti fenntarthatóságra vagy sem, ugyanakkor kiemeli, hogy „minden támogatott a projektnek környezetbarátnak kell lennie, azaz minimális elvárás, hogy meg kell felelnie a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak”. Értékelés

A GVOP-PKD-ban megjelenı fenntarthatósági szempontok összhangban vannak a Göteborgi stratégiában és az I. NFT-ben megfogalmazott célkitőzésekkel, bár a program kiegészítı dokumentum jellege miatt ezek sokkal specifikusabban vannak itt megfogalmazva. Amely specifikus célok nem jelennek meg konkrétan a magasabb szintő dokumentumokban (környezeti menedzsment rendszer bevezetése, ökológiailag tiszta technológiák fejlesztése, bevezetése), megfelelnek az azokban lefektetett fenntarthatósági céloknak, elısegítik azok megvalósulását. Részleteiben az alábbi táblázat mutatja be a fenntarthatósági szempontok megjelenését a GVOP-PKD dokumentumban a prioritásokhoz, illetve az intézkedésekhez kapcsolódva megfogalmazva: Fenntarthatósági szempontok


Környezetvédelmi jogszabályi megfelelés

GVOP–1.1 GVOP–1.2 GVOP–1.3 GVOP– 2.1 GVOP–2.3 GVOP–3.2 GVOP–4.1 GVOP–4.3 GVOP–4.4

30


Környezetbarát, korszerő technológiák fejlesztése, terhelés csökkentése

GVOP–1.1, GVOP–1.2, GVOP–1.3, GVOP– 2.1, GVOP–2.3, GVOP–3.2, GVOP–3.3, GVOP–4.2, GVOP–4.3, GVOP–4.4

A Magyarországon található természetes nyersanyagok, új hazai energiaforrások hasznosítása

GVOP–3.1

3.1.9 Regionális Fejlesztés Operatív fenntarthatósági elıírásai

Program

(ROP)

Tervszint

Kapcsolódó dokumentum(ok)

OP: Regionális Fejlesztés Operatív Program

Regionális Fejlesztés Operatív Program, 2003. április 30. Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, 2005. április Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, Az EU támogatások felhasználásában résztvevık számára, 2004. február 2.

1.

Prioritás: Turisztikai potenciál erısítése a régiókban 1.1 intézkedés: Turisztikai vonzerık fejlesztése 1,2 intézkedés: Turisztikai fogadóképesség javítása

2.

Prioritás: Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 2.1 intézkedés: Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása 2.2 intézkedés: Városi területek rehabilitációja 2.3 intézkedés: Óvodai és alapfokú nevelésioktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése

3.

Prioritás: Humánerıforrás – fejlesztés regionális dimenziójának erısítése 3.1 intézkedés: A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 3.2 intézkedés: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 3.3 intézkedés: Felsıoktatási intézmények és helyi szereplık együttmőködésének erısítése 3.4 intézkedés: Régió specifikus szakmai képzések támogatása

4.

Prioritás: Technikai segítségnyújtás 4.1 intézkedés: KTK technikai segítségnyújtás 4.2 intézkedés: Technikai segítségnyújtás

Regionális Fejlesztés Operatív Program Programkiegészítı dokumentum, 2005. november 29.

Környezeti Fenntarthatósági Útmutatók intézkedés típusokra: - EU támogatásokra pályázók számára környezetvédelmi, környezetorientált típusú pályázatokra vonatkozóan, 2004. február - EU támogatásokra pályázók számára a turizmussal kapcsolatos pályázatokra vonatkozóan, 2004. február - EU támogatásokra pályázók számára az infrastrukturális és közlekedésfejlesztési típusú pályázatokra vonatkozóan, 2004. február - EU támogatásokra pályázók számára a humán fejlesztés típusú pályázatokra vonatkozóan, 2004. február

31


Az ROP tervdokumentumai alapján vizsgált fenntarthatósági szempontok bemutatása tervszintenként történt. 3.1.9.1 Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) A ROP a tervezési kereteit meghatározó általános szempontok mellett a fenntarthatósági fejlıdés értékrendjének érvényesítésére is törekszik. A Program az EU Fenntartható Fejlıdés Stratégiájának környezetvédelmi vonatkozásában kiemelt szerepet tölt be, mivel nagyon sok elemében, nagyon sok intézkedésében fellelhetı a környezetvédelmi szempont. A ROP esetében a környezeti szempontok integrációja a tevékenységek jellegénél fogva elsısorban az alábbi fı területeket érinti: fenntarthatóság témakörének kezelése a közlekedési rendszerek kialakításánál, a turisztikai fejlesztéseknél, a települések rehabilitációjánál, földhasználat-kímélı fejlesztések elınyben részesítése és szociális kohézió elısegítése. Minden fejlesztésnél tekintettel kell lenni az Európai Közösség környezet- és természetvédelmi joganyagára. Értékelés

A ROP-ban megjelenı fenntarthatósági szempontok tükrözik az 1260/1999/EK rendeletben megfogalmazott elveket és célkitőzéseket, valamint összhangban vannak a Göteborgi stratégiában, valamint az I. NFT-ben megfogalmazott általános és specifikus célokkal. Ez a többi OP-ra is jellemzı a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés mellett. A ROP-ban a máshol kevésbé jellemzı fenntarthatósági szempontok is megjelennek a ROP alapvetı célkitőzéseinek megfelelıen (a fenntarthatóság figyelembevétele a közlekedési rendszerek kialakításánál, a turisztikai fejlesztéseknél, a települések rehabilitációjánál; földhasználat-kímélı fejlesztések elınyben részesítése; szociális kohézió elısegítése). Részleteiben az alábbi táblázat mutatja be a fenntarthatósági szempontok megjelenését a ROP dokumentumban a prioritásokhoz, valamint az intézkedésekhez kapcsolódva, illetve általános szempontként megfogalmazva: Fenntarthatósági szempontok


Turisztikailag frekventált településeken a szennyvizek által okozott környezetszenynyezés csökkentése

ROP–1.3

Természeti és kulturális értékek védelme

ROP-1.

A turizmusból fakadó környezeti terhelés mérséklése

ROP-1.

Barnamezıs területek újrahasznosítása a területek funkcióváltása érdekében

ROP–2.2

Hatékony és diverzifikált energiaszektor


Magas szintő K+F tevékenység


Kiegyensúlyozott területi szerkezet megteremtése


A fenntarthatóság figyelembevétele a közlekedési rendszerek kialakításánál, a turisztikai fejlesztéseknél, a települések rehabilitá-


32


ciójánál Földhasználat-kímélı fejlesztések elınyben részesítése


Minden támogatott projektnek meg kell felelnie a hatályos környezetvédelmi elıírásoknak, illetve jogszabályoknak


3.1.9.2 Program-kiegészítı dokumentum Regionális Fejlesztés Operatív Program A ROP-PKD elıírja, hogy minden támogatott projektnek meg kell felelnie a hatályos környezetvédelmi elıírásoknak, illetve jogszabályoknak, valamint a negatív környezeti hatásokat visszaszorító, anyag és energiatakarékos fejlesztések elınyben részesülnek. A program-kiegészítı dokumentumban intézkedésenként vannak megfogalmazva környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos követelmények. A ROPPKD-ban intézkedésenként a „horizontális témák” környezetvédelem alcím alatt jelenik meg. Az intézkedés keretében megvalósuló minden projektnek meg kell felelnie a hatályos környezetvédelmi elıírásoknak. Általánosan elmondható még az is, hogy elbírálásnál (ahol értelmezhetı) elınyt élveznek azok a projektek, amelyek kiemelten kezelik a környezeti fenntarthatóság témakörét. Értékelés

A ROP-PKD-ban megjelenı fenntarthatósági szempont, a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés összhangban van a Göteborgi stratégiában és az I. NFT-ben megfogalmazott általános fenntarthatósági szempontokkal. A ROP-PKD további fenntarthatósági szempontjai szintén megjelennek a Göteborgi stratégia és az I. NFT fenntartható fejlıdést elısegítı törekvései között is (pl. természeti erıforrások használatának mérséklése, anyag- és energiatakarékosság), de a ROP-ban megjelennek specifikusabb, a ROP jellegéhez illeszkedı további szempontok is. Részleteiben az alábbi táblázat mutatja be a fenntarthatósági szempontok megjelenését a ROP-PKD dokumentumban a prioritásokhoz, valamint az intézkedésekhez kapcsolódva, illetve általános szempontként megfogalmazva: Fenntarthatósági szempontok


A vonzerık, természeti értékek és területek környezetkímélı használatának biztosítása

ROP–1.1, ROP–1.2

A hatályos környezetvédelmi elıírásoknak, illetve jogszabályoknak való megfelelés

ROP–1.1, ROP–1.2, ROP–2.1, ROP–2.2, ROP–2.3

Anyag és energiatakarékos megoldások

ROP–2.3

Környezeti tudatosság erısítése

ROP–3.1, ROP–3.4

33


3.1.10 Humánerıforrás-fejlesztés Operatív fenntarthatósági elıírásai

Program

(HEFOP)

Tervszint


OP: Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program

Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program, 2003 Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, 2005. április Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, Az EU támogatások felhasználásában résztvevık számára, 2004. február 2. Környezeti Fenntarthatósági útmutató HEFOP/2004 B6 melléklet, 2004. február

1.

Prioritás: Aktív munkaerı piaci politikák támogatása 1.1 intézkedés: A munkanélküliség megelızése és kezelése 1.2 intézkedés: Az állami foglalkoztatási szolgálat fejlesztése 1.2 intézkedés: A nık munkaerıpiaci részvételének támogatása, a család és a munka összehangolásának segítése

2.

Prioritás: Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerıpiacra történı belépés segítésével 2.1 intézkedés: Hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének biztosítása az oktatásban 2.2 intézkedés: A társadalmi beilleszkedés elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével 2.3 intézkedés: A hátrányos helyzető emberek foglalkozathatóságának javítása, különös tekintettel a roma népességre

3.

Prioritás: Az egész életen át tartó tanulás támogatása és az alkalmazkodó-képesség javítása 3.1 intézkedés: Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztése 3.2 intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani, és szerkezeti fejlesztése 3.3 intézkedés: A felsıoktatás tartalmi és szerkezeti fejlesztése 3.4 intézkedés: A munkahelyteremtéshez kapcsolódó és a vállalkozói készségek fejlesztését elısegítı képzések 3.5 intézkedés: A felnıttképzés rendszerének

Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program Programkiegészítı Dokumentum, 2004. január 25.


34

fejlesztése 4.

Prioritás: Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 4.1 intézkedés: A oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése 4.2 intézkedés: A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 4.3 intézkedés: Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a hátrányos helyzető régiókban 4.4 intézkedés: Az egészségügyi IT fejlesztése az elmaradott régiókban

5.

Prioritás: Technikai segítségnyújtás 5.1 intézkedés: Technikai segítségnyújtás

Az HEFOP tervdokumentumai alapján vizsgált fenntarthatósági szempontok bemutatása tervszintenként történt. 3.1.10.1 Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) A HEFOP program dokumentum a fenntartható fejlıdés fogalmát az I. NFT szövegébıl szinte szó szerint emeli át. Ebbıl kifolyólag itt is a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket tekintik alappillérnek a környezeti fenntarthatósági követelmények megvalósulásához. Ex-ante értékelés alapján a HEFOP intézkedései környezeti szempontból alapvetıen semlegesek, mindazonáltal a környezeti tudatosság erısítésével az operatív program hozzájárul a környezet védelméhez. Az OP 3.1 intézkedése szerinti alapkészségek és kompetenciák fejlesztése a többi között magában foglalja a környezeti oktatással összefüggı oktatási anyagok és módszerek kidolgozását, és ezáltal hozzájárul a környezeti tudatosság magasabb szintre emeléséhez. Értékelés

A HEFOP dokumentumaiban megjelenı fenntarthatósági szempontok összhangban vannak a Göteborgi stratégiában, valamint az I. NFT-ben megfogalmazott fenntarthatósági célkitőzésekkel, intézkedési javaslatokkal, mivel meghatározásuk során figyelembe lettek véve lényeges horizontális fenntarthatósági célok (pl. a környezeti tudatosság, a természeti erıforrások védelme). A HEFOP esetében meg kell jegyezni, hogy alapvetıen a terület jellege miatt sokkal könnyebben érvényesíthetık a horizontális szempontok közül az esélyegyenlıségi szempontok, mint a fenntarthatóságiak. Kiemelhetıek a humán vonatkozású, a környezeti oktatással, környezetbarát termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatba hozható szempontok. Részleteiben az alábbi táblázat mutatja be a fenntarthatósági szempontok megjelenését a HEFOP dokumentumban a prioritásokhoz, valamint az intézkedésekhez kapcsolódva, illetve általános szempontként megfogalmazva:

35


Fenntarthatósági szempontok


A szennyezı fizet, megfelelı gondosság, hatékonyság elveinek érvényesítése




Környezetvédelmi oktatás az alap- és középfokú iskolákban, szakképzés során kiemelt figyelem a környezeti témáknak


Környezeti oktatással összefüggı oktatási anyagok és módszerek kidolgozása, fejlesztése


3.1.10.2 HEFOP Program-kiegészítı dokumentum A HEFOP-PKD is kitér az intézkedések részletes ismertetése során a fenntartható fejlıdés szempontjaira, amelyek közvetetten kerülnek érvényesítésre a fejlesztések megvalósítása révén, de az kiválasztási kritérium. A HEFOP-PKD-ban az operatív program az I. NFT gazdasági törekvések elısegítését elsısorban az emberi tényezı fejlesztésével kívánja elérni, így a fenntarthatóság, mint szempont háttérbe szorul, de valamennyi intézkedésnek figyelembe kell vennie a következı általános szempontokat: -

környezeti szempontok figyelembe vétele

-

környezetre gyakorolt pozitív hatás

A HEFOP-PKD a környezetvédelmet, mint általános szempontot figyelembe veszi intézkedései során, de a humán fejlesztések jelenıs környezeti hatást a környezeti tudatosság erısítésével érik el, így specifikus szempont a környezetvédelem és fenntartható fejlıdés beépítése az oktatási rendszerre. Részleteiben az alábbi táblázat mutatja be a fenntarthatósági szempontok megjelenését a HEFOP-PKD dokumentumban a prioritásokhoz, valamint az intézkedésekhez kapcsolódva, illetve általános szempontként megfogalmazva: Fenntarthatósági szempontok



HEFOP–3.2, HEFOP–3.3

Környezetvédelmi oktatás az alap- és középfokú iskolákban, szakképzés során kiemelt figyelem a környezeti témáknak


Környezeti oktatással összefüggı oktatási anyagok és módszerek kidolgozása, fejlesztése

HEFOP–3.5

Fenntartható fejlıdés és a környezettudatos munkavégzés elımozdítása

HEFOP–1.2

Oktatási, képzési infrastruktúrához kapcsolódó fejlesztések elınyös hatása a környezetre


Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

HEFOP–4.3


36

csökkenti a környezeti terhelést

Részletes környezeti fenntarthatósági útmutató

3.1.11 Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (2004) A 2005-ben elfogadott és egységes használatra kidolgozott Környezeti Fenntarthatósági Útmutató elıtt 2003. végére, 2004. elejére (februárra) készült el a Részletes környezeti fenntarthatósági útmutató, melyhez OP-nként további útmutatók kapcsolódtak projekttípusokra kidolgozva. A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (FKTB) 2004. február 5-i ülésén határozatában elfogadta ezen útmutatókat, azonban az FKTB határozat nem volt kötelezı érvényő. Ezen útmutató alapján készült hat darab, szerkezetében egységes, de intézkedéstípusonként kialakított rövid pályázati Környezeti Fenntarthatósági Útmutató. A hat projekttípus: -

agrár- és vidékfejlesztést ösztönzı intézkedések,

-

ipari, vállalkozásfejlesztési típusú intézkedések,

-

turizmussal kapcsolatos intézkedések,

-

infrastrukturális és közlekedésfejlesztési intézkedések,

-

környezetvédelmi, környezet-orientált intézkedések,

-

humán fejlesztés típusú intézkedések.

Az interjúk során nyert információk alapján, illetve a megkapott egyedi útmutatókat tekintve a következı OP-k, illetve projekttípusok esetében kerültek a felhasznált dokumentumok körébe: -

KIOP: infrastrukturális és közlekedésfejlesztési intézkedések

-

ROP: 1.1. intézkedés: turizmussal kapcsolatos 1.2. intézkedés: turizmussal kapcsolatos 2.1. intézkedés: infrastrukturális és közlekedésfejlesztési 2.2. intézkedés: környezetvédelmi, környezet-orientált 2.3. intézkedés: humán fejlesztés típusú


37

3.2. intézkedés: humán fejlesztés típusú 3.3. intézkedés: humán fejlesztés típusú -

HEFOP: humán fejlesztés típusú intézkedések

Az AVOP és a GVOP esetében az elkészített interjúk szerint az „általános” útmutatókat használták, nem került kidolgozásra speciális útmutató. Útmutató célja

Az Útmutató hasznos információkat szolgáltat a fenntartható fejlıdés horizontális elvrıl, és azon belül kiemelten a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének gyakorlati megvalósításáról: -

egyrészt a kedvezményezettek, végsı kedvezményezettek (az EU támogatásokat igénybe vevık, felhasználók) számára a horizontális elv érvényesítésének lehetıségeire (projektkidolgozás),

-

másrészt a projektek, illetve pályázatok kiválasztói, kezelıi számára a horizontális elvnek az értékelés során való figyelembe vételére (projektkiválasztás) vonatkozóan.

Az Útmutató elkészítésének legfontosabb gyakorlati célja, hogy segítse elı az operatív programok intézkedései, illetve komponensei/alintézkedései (illetve konstrukciói) végrehajtása során a környezeti fenntarthatóság feltételeinek megismerését és azok érvényesítését a projekt-kidolgozás és -kiválasztás menetében. Jogi háttér

Dokumentum háttér

A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos jogi szabályozás, mely a kidolgozáskor megadta a kereteket: -

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

-

(Stratégiai) Környezeti Vizsgálat (SKV)

-

Környezeti hatásvizsgálat (KHV)

-

Integrált szennyezés-megelızés és –ellenırzés (IPPC)

-

Jó Mezıgazdasági Gyakorlat

-

NATURA 2000

-

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP)

A fenntartható fejlıdés és a környezetvédelem EU és hazai dokumentumai a kidolgozás idıszakában: -

Az Európai Unió Fenntartható Fejlıdési Stratégiája

-

Az Európai Unió VI. Környezetvédelmi Akcióprogramja


A fenntartható fejlıdés pillérei

Fenntarthatóság fogalom esetenkénti hibás értelmezési gyakorlata

A környezeti fenntarthatóság célkitőzései

II. Nemzeti Környezetvédelmi Program

A fenntartható fejlıdésnek három, egyenrangú pillére, melyek harmonikus fejlesztése együtt szolgálja a megvalósulást: -

gazdaság

-

társadalom

-

környezet

Az Útmutató elemzi a fogalomhasználathoz kapcsolódó esetenkénti hibás gyakorlatot is, miszerint: -

az irodalomban és a tervezési dokumentumokban – sajnos hibásan – gyakran szinonimaként használják a környezetvédelmet és fenntartható fejlıdést; a fenntarthatóság megvalósítása a környezetvédelemnél tágabb célkitőzés, de a környezetvédelem megvalósulása teljes egészében része a fenntartható fejlıdés megvalósulásának;

-

A fenntarthatóság vs. fenntartható fejlıdés esetében a fenntartható kifejezést gyakran alkalmazzák (az EU-ban is) valamely cél folyamatos növekedési ütemének biztosítására, pl. fenntartható gazdasági növekedés, vagy valamely meghatározott szint, illetve állapot folyamatos fenntartására, pl. pénzügyi fenntarthatóságra, holott „fenntarthatóság” alatt a társadalmilag, gazdaságilag és környezetileg egyaránt biztosítható célokat kell érteni.

A fenntartható fejlıdés és azon belül a környezeti fenntarthatóság elemei a következık: I. II.

A környezeti követelmények elfogadása és megtartása Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelı környezet állapot között egyensúlyt kell biztosítani

III.

Természeti erıforrások fenntartható használata

IV.

A meglévı értékek védelme és megırzése

V. Fenntarthatósági elvek

38

A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása

Fenntarthatósági elvek (Útmutató 1. mellékletében felsorolva) 1. A fejlesztések ne veszélyeztessék – sem közvetlen, sem közvetett formában – más régiókban, területeken a fenntarthatósági elvek, illetve követelmények érvényesülését. 2.

Az érintettek döntésekben való részvételét biztosítani kell.


39

3. A lételemeknek tekintett, feltételesen megújuló környezeti elemek (levegı, víz, föld, élıvilág) használata és terhelése ne haladja meg azok önmegújító képességét. 4. A környezeti elemek és rendszerek állapotát, ahol szükséges és lehetséges, javítani kell. 5. A természetbe hulladékként visszakerülı anyagok mennyiségének és veszélyességének csökkennie kell. 6. A megújuló erıforrások alkalmazásának elınybe részesítése (a meg nem újuló természeti erıforrásokkal való takarékos gazdálkodás érdekében). 7. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétıl, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. 8. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehetı területek nagyságát szigorú felsı korlátnak kell tekinteni, azaz a fejlesztéseknél a területkímélı pl. „barna-mezıs” megoldásokat kell elınyben részesíteni. 9. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 10. A biológiai sokféleség megırzésének feltételeit, a természetes és természetszerő élıhelyek sokszínőségét és térbeli koherenciáját biztosítani kell. 11. Az építészeti és kulturális értékek fennmaradását biztosítani kell. 12. A fejlesztéseknél a tájképi és tájhasználati értékek fennmaradását biztosítani kell. 13. A fejlesztések ne veszélyeztessék a helyi kultúra részét képezı hagyományos gazdasági, termelıi kultúrát és fogyasztói szokásokat, illetve a fejlesztéseknek a fenntartható gazdálkodást és fogyasztói szokásokat kell támogatniuk. 14. Meg kell teremteni annak lehetıségét, hogy a fejlesztések pozitív eredményeit és hatásait a helyi közösség minél több tagja kihasználhassa. A helyi közösség csoportjainak ne szőküljenek a lehetıségei az igényelt és választható életmódok tekintetében (esélyegyenlıség). 15. A helyi szinten kezelhetı erıforrások használata elsısorban a helyi közösség hasznát szolgálja, biztosítva a helyi erıforrások hasznosításának elsıbbségét és eltartó-képessége szerinti használatát. 16. A fejlesztések járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelısség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon.

40


A következıkben röviden bemutatásra kerülnek az intézkedés-típusokra kidolgozott specifikus útmutatók.

KIOP: projekttípus szerinti útmutató Értékelési szabályok

3.1.11.1 KIOP: Környezeti fenntarthatósági útmutató az infrastrukturális és közlekedésfejlesztési intézkedésekre vonatkozóan Környezeti fenntarthatósági szempontokra ugyanazokat sorolja fel (I-V. célkitőzés), amelyeket a Részletes környezeti fenntarthatósági útmutató megad. Az útmutató tárgyalja az értékelés folyamatait, valamint az értékelésre vonatkozó szabályokat is. A pályázat elbírálásának eljárásrendjét az alábbiak szerint határozza meg: I.

rész: A pályázat befogadásának vizsgálata az információs tartalom szerint:

-

Kielégítı információ

-

Nem kielégítı információ (visszaadás hiánypótlásra: kiegészítés, pótlás, visszaadás) o Kisebb hiányosságok o Nagyobb hiányosságok

II. A pályázat értékelése a környezeti fenntarthatóság szerint csak a kielégítı információs tartalmú pályázatok esetén: -

Ösztönzı (pozitív)

-

Megfelelı (orientált)

„ belsı küszöb ” -

Negatív megítéléső: Visszaadás átdolgozásra

Összefoglalva az elıbbi eljárást: A környezeti fenntarthatóságot ösztönzı, pozitív megítéléső projektek igazolják, hogy képesek olyan fejlesztések megvalósítására, amelyek figyelembe veszik a gazdaság és környezet közös érdekeit. Ezzel a hazai fejlesztések számára mintaértékővé válnak. A pályázat során e projektek elınye, hogy a pályázatok rangsorolásánál, az azonos tartalmú projektek esetében elınyt élveznek. Ha a projekt környezeti fenntarthatóság szempontjából összességében negatív megítéléső (nulla pontos), akkor az Irányító Hatóság által elfogadott pályázatot benyújtott projektgazdát szerzıdéskötés elıtt célszerő felkérni a projekt terv átdolgozására! Ebben az esetben a pályázat a környezeti fenntarthatóság szempontjából újragondolást, illetve környezeti szempontokkal való további bıvítést igényel.


ROP: projekttípusok szerinti útmutató (1.)

41

3.1.11.2 ROP: EU támogatásokra pályázók számára környezetvédelmi, környezetorientált típusú pályázatokra vonatkozóan Környezeti fenntarthatósági szempontokra ugyanazokat sorolja fel (I-V. célkitőzés), amelyeket a Részletes környezeti fenntarthatósági útmutató megad. A pályázónak a pályázatban a projekt végrehajtása során a környezet-tudatos magatartás (vállalat, intézmények, dolgozók, fogyasztók és más érintettek) ösztönzése érdekében vállalt feladatoknak a szöveges meghatározása szükséges. Szintén szöveges értékelés szükséges a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó várható eredmények értékelésére. Az útmutató szerint szükséges a környezeti információk, adatok és mutatók meghatározása a vállalt környezetvédelmi feladatokat illetıen annak érdekében, hogy a várható eredmények mérhetı, ellenırizhetı bemutatása megtörténjen, hogy késıbb értékelhetı legyen az elırehaladás, nyomon követhetık legyenek az elért eredmények, a projekt megvalósításának számszerősíthetı eredménye.

Értékelési szabályok

ROP: projekttípusok szerinti útmutató (2.) Értékelési szabályok

A pályázat értékelése: -

A pályázónak általánosságban az öt a fenntarthatósági célkitőzésnek kell megfelelnie

-

A környezeti fenntarthatóság a pályázat értékelésekor minimum 5 %-os súllyal kerül figyelembevételre

-

A környezeti hatások alapján „kis” projekteknek tekinthetı projektek esetében csak a II., III., és IV. célkitőzéseknek való megfelelést kell igazolni.

-

A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása

3.1.11.3 ROP: EU támogatásokra pályázók számára az infrastrukturális és közlekedésfejlesztési típusú pályázatokra vonatkozóan Környezeti fenntarthatósági szempontokra ugyanazokat sorolja fel (I-V. célkitőzés), amelyeket a Részletes környezeti fenntarthatósági útmutató megad. Az útmutató szerint Pályázóként tudni kell, hogy nem elégséges pusztán általánosságban leírni a környezet védelmének érvényesítését, pontosan meg kell magyarázni azt szöveges meghatározás formájában, hogy a környezet védelmét milyen szempontok szerint és hogyan fogjuk megvalósítani a projektben. Szintén szöveges értékelés szükséges a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó várható eredmények értékelésére. Az útmutató szerint szükséges a környezeti információk, adatok és mutatók meghatározása a vállalt környezetvédelmi feladatokat illetıen annak érdekében, hogy a várható eredmények mérhetı, ellenırizhetı bemutatása megtörténjen, hogy késıbb értékelhetı legyen az elırehaladás, nyomon követhetık legyenek az elért eredmények, a projekt megvalósításának számszerősíthetı eredménye.


42

A pályázónak kötelezı érvényesíteni a környezeti fenntarthatóság horizontális elvet, így a pályázatnak a környezeti fenntarthatóság szempontjából elfogadhatónak kell lennie. Ha a projekt összességében negatív megítéléső, akkor a pályázót fel kell kérni a pályázat átdolgozására!


3.1.11.4 ROP: EU támogatásokra pályázók számára a turizmussal kapcsolatos pályázatokra vonatkozóan Környezeti fenntarthatósági szempontokra ugyanazokat sorolja fel (I-V. célkitőzés), amelyeket a Részletes környezeti fenntarthatósági útmutató megad. A pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia. A környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét összefoglalóan is értékelnie kell a pályázati adatlap megfelelı pontjában. Szöveges meghatározás és értékelés szükséges a pályázatban. A pályázónak kötelezı érvényesíteni a környezeti fenntarthatóság horizontális elvet, így a pályázatnak a környezeti fenntarthatóság szempontjából elfogadhatónak kell lennie. Ha a projekt összességében negatív megítéléső, akkor a pályázót fel kell kérni a pályázat átdolgozására.


3.1.11.5 ROP: EU támogatásokra pályázók számára a humán fejlesztés típusú pályázatokra vonatkozóan Környezeti fenntarthatósági szempontokra ugyanazokat sorolja fel (I-V. célkitőzés), amelyeket a Részletes környezeti fenntarthatósági útmutató megad. A humán erıforrás fejlesztés típusú intézkedéseknek általában nincs közvetlen környezeti hatásuk. Mindamellett az intézkedések bizonyos környezetvédelmi tartalmú feladatok kibıvítésével és egyes környezeti tartalmak erısítésével jelentıs mértékben hozzájárulhatnak a környezettudatos magatartás és fenntartható gazdasági és társadalmi normák kialakulásához. A Humán erıforrás fejlesztés típusú projektek esetében a fenntarthatósági célkitőzéseket összességében kell megítélni, mivel környezetre gyakorolt hatásuk közvetlen nem kimutatható és mérhetı. Az értékelık minden pályázatot értékelnek a tekintetben, hogy a pályázó hogyan és milyen mértékben építette be a projektbe a környezeti fenntarthatóság szempontjait, amely azonos szempontok alapján történik minden projekt esetében. A környezeti fenntarthatóság a pályázat értékelésekor minimum 5%-os súllyal kerül figyelembevételre. Ez egy százpontos értékelési rendszerben legalább 5 pontot jelent. A pályázónak általánosságban az öt a fenntarthatósági célkitőzésnek kell megfelelnie. Ha a projekt összességében negatív megítéléső, akkor a pályázót fel kell kérni a pályázat átdolgozására.

HEFOP: projekttípus szerinti útmutató

3.1.11.6 HEFOP: Környezeti fenntarthatósági útmutató Környezeti fenntarthatósági szempontokra ugyanazokat sorolja fel (I-V. célkitőzés), amelyeket a Részletes környezeti fenntarthatósági útmutató megad.

43


Útmutatásként mondja ki a dokumentum azt, hogy „pályázóként tudni kell, hogy nem elégséges pusztán általánosságban leírni a környezet védelmének érvényesítését. Pontosan meg kell magyarázni azt, hogy a környezet védelmét milyen szempontok szerint és hogyan fogjuk megvalósítani a projektben.” A humán fejlesztések esetében a környezeti fenntarthatósághoz való konkrét hozzájárulás lehetıségei:

Értékelési szabályok

-

Azoknak az innovációknak kell prioritást élvezniük, amelyek leginkább csökkentik a természet károsodását és az ember egészségének veszélyeztetését.

-

A kommunikáció és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek esetében is célszerő törekedni a környezetvédelmi tartalmakkal való bıvítésre.

-

fontos a környezeti nevelés és képzés elsısorban az intézményes oktatás területe

A fenntarthatóság értékelése a humán fejlesztés típusú intézkedéseknél: -

a projektek esetében a fenntarthatósági célkitőzéseket összességében kell megítélni, mivel környezetre gyakorolt hatásuk közvetlen nem kimutatható és mérhetı

-

Az intézkedésekre adandó összpontszámot nem célkitőzésenként (kategóriánként) adható részpontszámok alapján, hanem a projekt egészében kell megítélni.

-

Vizsgálandó szempontok: o A projektnek milyen környezeti fenntarthatósági vonatkozásai vannak? o A projekt tartalmaz-e a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteket? o A projekt elısegíti-e környezeti menedzsment rendszerek bevezetését, alkalmazását? o A projekt tervezése során felvették-e a kapcsolatot helyi vagy érintett területen lévı társadalmi szervezetekkel?

Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (2005)

3.1.12 Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (2005) A 2005-ben elfogadott útmutató alapján a fenntartható fejlıdés célja, hogy a gazdasági fejlesztések a társadalmi érdekek és a környezet védelmének figyelembe vétele mellett valósuljanak meg. Ennek megvalósítása érdekében az életciklus szemlélet alkalmazására van szükség a projekttevékenység minden fázisában (tervezés, kivitelezés, megvalósítás-mőködés, felhagyás), valamint a projektmenedzsmentben szem elıtt kell tartani a környezeti szempontokat és a jog-


44

szabályi elıírásoknak való megfelelést. Már a projekt megkezdése elıtt át kell tekinteni a tevékenység során felhasználni kívánt természeti erıforrások körét, a környezetet érı kibocsátásokat, a terület-felhasználás szerkezetét. A létrejövı új fejlesztésnek igazodnia kell az érintett környezet, térség, közösség sajátosságaihoz. A fenntarthatóság környezeti szempontjainak biztosítása horizontális elvárás: minden egyes támogatott projektnek figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, a projekt jellegéhez és témájához igazodva. Általános és specifikus fenntarthatósági szempontok

Az útmutató kétféle típusú környezetvédelmi követelményt tartalmaz: 1. általános környezetvédelmi követelményeket, amelyeket minden projekteknek figyelembe kell venni típusától függetlenül, továbbá 2. specifikus környezetvédelmi követelményeket, amelyeket az egyes tevékenység típusoknál kell érvényesíteni. Az útmutató mind az öt operatív programra érvényes szempontokat tartalmaz általános és specifikus fenntarthatósági szempontok megadásával. Alapvetı szempont, hogy a jogszabályoknak való megfelelés érdekében a javaslattevınek meg kell gyızıdnie arról, hogy az általa folyatni kívánt tevékenység megindításához szükséges-e valamilyen környezetvédelmi engedély. A pályázat befogadásának feltétele az engedélyezési eljárások megkezdése, annak igazolása. A specifikus fenntarthatósági szempontokat – összhangban a 438/2001/EK rendeletben foglaltakkal – a projekt tevékenységének jellege, valamint a projekt típusa szerint részletezetten megadja az útmutató.

1. értékelési kérdés megválaszolásának értékelési módszertana

3.1.13 Az 1. értékelési kérdés megválaszolása Az I. NFT tervszintjeinek a fenntartható fejlıdés témakörében történı feltáró elemzését és ennek eredményeit az elızı alfejezetek tartalmazzák. Ezen információkat felhasználva összeállítható volt egy olyan mátrix, amely az 1260/99/EK rendelet és a 2003. december 31-én érvényben lévı göteborgi stratégia fenntarthatósági elvárásainak érvényesülését mutatja az operatív programok egyes tervszintjein. Hét fenntarthatósági kategória került meghatározásra az 1260/99/EK rendelet (EU) és a göteborgi stratégia (GS) fenntarthatósági követelményeinek elemzése és részben összevonása, csoportosítása alapján. Ezen fenntarthatósági kategóriák az alábbiak (megjelölve az eredetet): 1. Környezetvédelemi, természetvédelemi szempontok figyelembevétele (EU, GS) 2. Környezetvédelemre vonatkozó szabályozás betartása (EU, GS)

45


3. Erıforrásokkal való hatékony gazdálkodás (GS) 4. Fenntartható mezıgazdaság és halászat (GS) 5. Környezetbarát közlekedés (GS) 6. Fenntartható gazdasági fejlıdés (EU, GS) 7. Szociális szempontok (GS) A kategóriák abszolút kategóriák, nem kötıdik hozzájuk sorrendiség, illetve erısségi jellemzı. Az alábbi táblázat a 7 fenntarthatósági kategória kialakítását mutatja, követhetı általa a 2 EU-s dokumentum fenntarthatósággal kapcsolatos szempontjainak megjelenése a kialakított fenntarthatósági kategóriákban. A fenntarthatósági kategóriák sorszáma megegyezik a fenti felsorolással. 1. Táblázat: Az EU-s dokumentumok fenntarthatósági szempontjai alapján megállapított fenntarthatósági kategóriák Fenntarthatósági kategóriák

Fenntarthatósági szempontok az EU-s dokumentumokban

1 2 EU*

A gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlıdése/növekedése

EU

A környezet magas szintő védelme és rehabilitációja, fejlesztése

EU

Környezetvédelmi követelmények integrálása a Strukturális Alapok tevékenységének tervezésébe x és végrehajtásba

EU

A környezetvédelemre vonatkozó közösségi szabályok betartása

EU

Elızetes óvintézkedések elve a környezetvédelemben (elıvigyázatosság, megelızés)

EU

A környezetvédelmi károk orvoslása a forrásuknál x

EU

A szennyezı fizet elv a környezetvédelemben

3

4

5

6

7

x x

x x

x

Fenntartható gazdasági fejlıdés/növekedés, szociális és ökológiai szempontok figyelembevételéGS** vel

x

GS

Jobb informáltság biztosítása a kockázatok és a bizonytalanságok csökkentésére

GS

A Közösségi Agrár Politika eltolása a mennyiségi fejlıdésrıl a minıségi fejlıdés felé

x

GS

A Közösségi Halászati Politikában a fenntartható halászat ösztönzése

x

GS

A Közösségi Közlekedési Politikában a környezetbarát közlekedési módok támogatása (road to rail)

x

x

x

46


GS

A Kohéziós Politika keretein belül a régiók közötti különbségek enyhítésére való törekvés támogatása

GS

Piaci alapú árképzés ösztönzése (mely figyelembe veszi a szociális és környezetvédelmi szempontokat költség-hatékony módon)

GS

Technológia fejlesztés ösztönzése

x

x x

x

GS

Kevesebb természeti erıforrás felhasználása x érdekében

GS

Kevesebb szennyezıanyag kibocsátása érdekében

x

x

GS

Kisebb egészségügyi kockázat és nagyobb biztonság elérése érdekében

x

x

x

x

x

GS

olcsóbb legyen, mint az elıdje

x

GS

környezetbarát technológia legyen

x

x

GS

Kutatás-fejlesztés (K+F) támogatása

x

x

x

x

Tiszta, megújuló energiaforrások felhasznáGS

lása

x

x

x

GS

Biztonságosabb nukleáris energia, valamint a x nukleáris hulladék biztonságosabb kezelése

x

x

GS

x

Energiahatékonyság növelése

GS

Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése (1% emisszió csökkentés / év az 1990-es x évi szinthez képest 2020-ig)

GS

„Energia adózás” (energy products tax irányelv alapján) kialakítása

x

x

GS

Alternatív energia felhasználás ösztönzése (2010-re 7%, 2020-ra 20% arányban)

x

x

GS

A szegénység és szociális kirekesztettség elleni küzdelem

x

GS

A foglalkoztatottsági arány emelésére való törekvés támogatása (67%-ra 2005-re és 70%-ra 2010-re)

x

GS

A 18-24 évesek körében megfelezendı a középiskolai képzésnél tovább nem tanulók létszáma

x

GS

Az öregedı társadalom szociális és gazdasági hatásainak kezelése

x

GS

A nyugdíjrendszer megfelelısségének vizsgálata, figyelembe véve annak fenntarthatóságát

x

GS

Az idısebb nıi korosztály (55-64) foglalkoztatási arányának 50%-ra történı emelése 2010-re

x

* 1260/1999/EK rendelet; ** Göteborgi célok

A fenntarthatósági kategóriák meghatározását követıen az elemzés tárgyát képezı dokumentumokból (NFT, OP, PKD) kigyőjtöttük a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásokat, s ezeket egyúttal hozzárendeltük az egyes OP-k megfelelı szintjeihez (OP, vagy PKD). A tartalmilag azonos, de különbözıképpen

47


megfogalmazott szempontok összevonásra kerültek, így csak a ténylegesen információval bíró állítások kerültek megjelenítésre. Következı lépésként az egyes szempontok, elvárások besorolása következett a fenti kategóriák valamelyikébe oly módon, hogy egy fenntarthatósági szempont több kategóriát is reprezentálhatott. Mivel az egyes dokumentumok eltérı számú forrásból eredı, eltérı „erısségő” elvárásokat tartalmaztak, ezért szükségesnek láttuk ezen szempontok súlyozását. A súlyokat egy 1-5 skálán határoztuk meg, ahol az 1-es a „leggyengébb”, míg az 5-ös a „legerısebb” állítást jelenti. Az „erısséget” jelen esetben úgy kell értelmezni, hogy a dokumentumokban szereplı állítások mennyiben reprezentálják a fenti 7 kategória valamelyike alapján az EU-s dokumentumok fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásait. Ezt az „erısséget” egy, a zöld szín 7 különbözı árnyalatából összeállított színskála mutatja. Ezt követıen az egyes kategóriák pontszámai dokumentumonként összesítésre kerültek. Az eltérı számú állítás miatt szükségesnek véltünk egy viszonyítási alapot megadni, ezzel valamelyest csökkentve a pontszámok szóródását annak érdekében, hogy a létrehozható ábra szemléletesen mutassa be a vizsgált összefüggéseket. A színskála legsötétebb színét minden fenntarthatósági kategória esetében a legnagyobb összpontszámot elért dokumentum kapta. A további dokumentumok színskálába történı besorolása ezen maximális pontszám, mint viszonyítási alap használatával történt; vagyis az egyes dokumentumok (OP, PKD) kategóriánkénti összesített pontszáma osztva az adott kategóriában elért maximális összpontszámmal. Az így kialakított fenntarthatósági mátrixról (1. ábra) elmondható, hogy szemléletesen mutatja az EU-s dokumentumok és az I. NFT tervszintjeinek kapcsolatát (A mátrix kialakításának módszertanát a 1. melléklet részletesen tartalmazza, a súlyozás részleteit a „matrix-hatter” nevő munkalap részleteiben is mutatja). A zöld szín különbözı árnyalatai mutatják, hogy az egyes fenntarthatósági kategóriák az adott tervdokumentumban milyen „erısen” vannak jelen – minél sötétebb egy beszínezett négyzet, annál erıteljesebben jelenik meg az adott fenntarthatósági kategória a vizsgált dokumentumban. Amennyiben üresen maradt a kategória-dokumentum metszéspont (a rubrika), ez esetben a fenn-

1 Környezetvédelemi, természetvédelemi szempontok figyelembevétele (EU, GS) 2 Környezetvédelemre vonatkozó szabályozás betartása (EU, GS) 3 Erıforrásokkal való hatékony gazdálkodás (GS) 4 Fenntartható mezıgazdaság és halászat (GS) 5 Környezetbarát közlekedés (GS) 6 Fenntartható gazdasági fejlıdés (EU, GS) 7 Szociális szempontok (GS) 1. ábra: Fenntarthatósági mátrix

HEFOK PKD

HEFOP

ROP HEFOP ROP PKD

GVOP PKD

GVOP

AVOP PKD

AVOP

KIOP PKD

KIOP

KIOP AVOP GVOP

ROP

A fenntarthatósági kategóriák és a tervdokumentumok fenntarthatósági szempontjainak elemzési eredményei


48

tarthatósági kategória egyáltalán nem jelenik meg az adott dokumentumban. Bár az árnyalatok jól értelmezhetıek, s jól mutatják a fenntarthatósági szempontok megjelenését az adott OP, illetve PKD esetében, mégis a pontosabb kép kialakítása érdekében további vizsgálatot végeztünk az egyes fenntarthatósági szempontok esetében nyert pontok figyelembevételével. (Az 1. melléklet „matrix-hatter” nevő munkalapján a C-oszlopban dokumentumonként haladva sorokba rendezve megadtuk az EU-s és a magyar tervszintek szerinti dokumentumban elıforduló fenntarthatósági szempontokat. Az éppen érintett dokumentum oszlopában – a D-P-oszlopokban – X-szel van jelölve az adott sorban vizsgált magyar tervszint, valamint az X-oszlopban a dokumentum rövidítése is szerepel. A Q-W-oszlopok tartalmazzák az adott fenntarthatósági szempont értékelésének pontszámát az 1-7 kategória szerint.) Fontos megjegyezni, hogy a súlyozás eredményeképpen kapott pontszámok abszolút értékben nem értelmezhetıek, csupán a reláció erısségét mutatják, a pontszámok egyedi megfontolások alapján lettek megítélve. A kapott pontszámok dokumentumonkénti összegzett értékének maximumait (valamennyi dokumentum értékét összegezve az adott kategóriánál, jellemezve ezzel a magyar tervszinteken együttesen jelentkezı „erısséget”) mutatja kategóriánként a 2. ábra. Ezen diagram jól szemlélteti, hogy bár az egyes fenntarthatósági kategóriák esetében legerısebben „teljesítı” dokumentumok azonos jelölést kaptak, azonban a pontszámaikban akár jelentıs eltérések is tapasztalhatók. Míg a 2-7. kategória maximális értékeinek (10, 12 és 14) szórása nem nevezhetı jelentısnek (11,66 átlag mellett 1,79), addig a 1. kategória, amely a környezetvédelemre koncentrál, jóval magasabb maximális pontszámot kapott (27). Ha – kiegészítve az elıbbieket – megvizsgáljuk a kategóriánkénti összes pontszámot is (3. ábra), hasonló eredményt kapunk. Míg a 2-7. kategória összesített súlypontszám értékei egy viszonylag szők tartományban szóródnak a 39 pontszám körül (szórás: 10,5), a környezetvédelmi kategória több mint 100 ponttal emelkedik ki a mezınybıl. Ezen elemzés alapján kijelenthetı, hogy az I. NFT tervezési szintjeinek dokumentumai a fenntartható fejlıdés értelmezésében alapvetıen a környezetvédelmi fenntarthatóságot tartják meghatározónak, arra fektetik a legnagyobb hangsúlyt.


2. ábra: A maximális pontszámok ábrázolása fenntarthatósági kategóriánként

49


50

3. ábra: Az összpontszámok ábrázolása fenntarthatósági kategóriánként A tervdokumentumok kidolgozási folyamatának hatása a fenntarthatósági szempontok megjelenítésére

A projekt keretében megtartott 1. mőhelybeszélgetésen a fenntarthatósági fogalommal, illetve az I. NFT tervezési rendszerének kialakításával kapcsolatban számos hasznos információ elhangzott. A 2004-2006-os idıszak megalapozásakor Magyarország még nem volt tagállam, a csatlakozás 2004 májusában történt. A felkészülés és programalkotás idıszakában több kapcsolódó nemzetközi projekt zajlott Magyarországon, illetve Magyarország bevonásával. 2003-2004 körül készítették a környezeti fenntarthatósági útmutatót. A programozást és az ex-ante értékeléseket akkoriban egy nemzetközi team részvételével végezték (Interreg III. keretében). Erre az idıszakra esik a következı dokumentum kidolgozása is: „Greening sustainable development strategies: proposals by the European Environmental Advisory Councils for the EU Sustainable Development Strategy”, EEAC, 2001. Stockholm (EEAC: Európai Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlıdés Tanácsadó Testület). A magyarországi szervezet, a Hungarian National Council on the Environment (NEC), és/vagy a Hungarian Council for Sustainable Development (NFFT) is részt vett ebben. Ezen idıszakban, 2004-ben Sopronban rendeztek egy konferenciát a környezeti fenntarthatósági útmutató kidolgozásáról.


51

Ezek a részletek is azt támasztják alá, hogy a nemzetközi együttmőködés, valamint a jelentıs EU-s hatások megalapozták, hogy az I. NFT-ben, illetve a tervezési rendszer dokumentumaiban a horizontális és így a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételre kerüljenek, attól mindenképpen erısebben, mint amennyire az akkoriban Magyarországon elképzelhetı volt az akkori környezettudatosság szintjének ismeretében. Értékelés, válasz az 1. kérdésre

Összességében kimondható, hogy az OP-k dokumentumaiban található fenntarthatósági szempontok meghatározása során a 1260/99/EK rendeletben, a Göteborgi célokban, valamint az I. NFT-ben elıírt fenntarthatósági szempontok figyelembevételre kerültek. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a fenntartható fejlıdés az I. NFT keretében fıleg, mint környezeti fenntarthatóság jelenik meg, hiszen mindhárom ábrán az látszik, hogy a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok szerepe erıs a többihez képest. Az elemzések alapján mindazonáltal kimondható, hogy az I. NFT tervezési dokumentumai összhangban vannak az EU-s fenntarthatósági elvekkel – azzal együtt, hogy azokat különbözı erısséggel és megjelenítési móddal kezelik.

3.2 A 2. értékelési kérdés megválaszolása 2. értékelési kérdés

Miben tértek el az egyes tervszintek (NFT, OP, PKD) a fenntarthatósággal kapcsolatos fogalomhasználat és annak értelmezése szerint? A 3.1 fejezetben ezen kérdés megválaszolásához is bemutattuk a hátteret, így itt közvetlenül az értékelés következik.

Értékelés, válasz a 2. kérdésre

Ennek a kérdésnek az elemzéséhez is érdemes (az 1. mellékletben is bemutatott) fenntarthatósági szempontokat tartalmazó mátrixot és a fenntarthatósági kategóriákat jellemzı ábrákat (1-3. ábra) figyelembe venni. Az elemzés eredményei részleteiben mutatják a fenntarthatósági szempontok tervszintekhez való kapcsolódását. A mátrix segítségével könnyebben megítélhetı, hogy a fenntarthatósági szempontokat mely dokumentumok, és milyen módon, mértékben tartalmazzák. Az egyes OP-k gyakorlata eltérı e tekintetben, egyes esetekben az OP, más esetekben az OP-PKD tartalmazza részletesebben a fenntarthatósági szempontokat, illetve az AVOP esetében tapasztalható, hogy a két tervszint közel azonos módon kezeli ezt a kérdéskört. Összességében megállapítható, hogy a tervszintek között (NFT, OP, PKD) a fenntarthatósági szempontok megjelenítésében, szerepeltetésében különbségek vannak. A HEFOP esetében viszont - kivételként - az OP nem tartalmaz általános fenntarthatósági szempontokat prioritásainak, intézkedéseinek szerteágazó témái miatt. A HEFOP esetében – az OP jellegébıl adódóan – a mátrix alapján is érzékelhetı a beszélgetésekbıl (mőhelybeszélgetés, interjú) kirajzolódó kép, miszerint a fenntarthatósági szempontokat a többi OP-hoz képest szőkebben értelmezik, szorítkoznak a környezetvédelmi fenntarthatósági szempontra. Azonban az is szembetőnı, hogy a 7. szociális kategória ennél az OP-nál a legerısebb, illetve másként fogalmazva egyedül itt erıs. A KIOP és az AVOP ese-


52

tében látszik a legtöbb fenntarthatósági kategória erısebben megjelenítve. Szintén észlelhetı, hogy a GVOP esetében a fenntartható gazdasági fejlıdés szempont a legerısebb, ami illeszkedik az OP vállalt szerepköréhez. A ROP esetében az látszik – amellett, hogy fenntarthatósági szempontokat az OP és kevésbé a PKD tartalmaz –, hogy a különbözı fenntarthatósági szempontok megítélése, illetve szerepének súlya, jelentısége ennél az OP-nál tér el egymástól legkevésbé. A fogalomhasználat és értelmezés vonatkozásában hangsúlyeltolódások tapasztalhatók – természetesen összefüggésbe hozhatóan az adott OP jellegével is –, azonban alapvetıen összhangban vannak az EU-s fenntarthatósági elvekkel.

3.3 A fenntarthatóság érvényesítésének intézményi megoldásai (7. értékelési kérdés) 7. értékelési kérdés

Milyen intézményi megoldásokkal biztosították a végrehajtás során a környezeti fenntarthatóság céljait a különbözı intézkedésekben, különbözı típusú beavatkozásokban? 3.3.1 A végrehajtás intézményrendszerének bemutatása A végrehajtás intézményi megoldásait biztosító intézményrendszert az I. NFT VI. Végrehajtási rendelkezések fejezete írja le.

KTK Irányító Hatóság

Az 1999. június 21-i 1260/1999/EK Tanácsi Rendelet értelmében a KTK (Közösségi Támogatási Keret) megvalósításáért, annak hatékony kezeléséért a KTK Irányító Hatóság (KTK IH) felelt. Feladatai közé tartozott a KTK megvalósításának folyamatos ellenırzése, ezzel kapcsolatban, jobbító javaslatok elıterjesztése, irányelvek kidolgozása. Az Európai Bizottság központi kapcsolattartójaként koordinálta az OP jelentések továbbítását a KTK teljesítésérıl szóló átfogó Éves Jelentés elkészítéséhez. KTK kérdésekben kompetenciaközpontként mőködött, biztosította a megfelelı nyilvánosságot és információátadást a Strukturális Alapok mőködésérıl. Magyarországon a KTK IH a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalában (röviden: Nemzeti Fejlesztési Hivatal – NFH) mőködött.

KTK Irányító Bizottság

Az Irányító Bizottság látta el az Operatív Programok összességéhez, vagy többségéhez, a KTK-hoz, illetve a Kohéziós Alap mőködtetéséhez kapcsolódó horizontális irányítási és adminisztratív feladatokat. Feladata volt az egységes követelmények biztosítása érdekében horizontális irányelvek kidolgozása és a KTK IH-hoz való beterjesztése, valamint annak szavatolása, hogy szükség esetén ezen irányelvek átkerüljenek a hazai törvényhozásba. A rendszer rugalmasságára jellemzı, hogy az Operatív Programok Irányító Hatóságai dönthettek a saját OP-juk számára kidolgozott különleges eljárási megoldások alkalmazásáról. Ezeket azonban a KTK Irányító Bizottsággal is egyeztetni kellett. Az Irányító Bizottság elnöke a KTK IH vezetıje, állandó tagjai az OP-k Irányító Hatóságainak vezetıi, a Kifizetı Hatóság vezetıje, a Kohéziós Alap Irányító


53

Hatóság vezetıje, valamint a Kohéziós Alap mőködtetésében érintett Végrehajtó Testületek (szakminisztériumok) vezetıi. OP Irányító Hatóságok

Az OP Irányító Hatóságok (OP IH) feladata volt gondoskodni az Európai Strukturális Alapok programjainak hatékony és pontos irányításáról és végrehajtásáról. Ennek során felelısségük és feladatuk volt többek között egyeztetett projektértékelési módszerek alkalmazásával biztosítani a stratégiai célkitőzésekhez legjobban illeszkedı minıségi projektek kiválasztását, figyelni és értékelni a programok végrehajtását, kidolgozni a megvalósításról szóló éves jelentést.

Közremőködı Testületek

Az Irányító Hatóságok és a Kifizetı Hatóságok bizonyos irányítási, ellenırzési és kifizetéssel kapcsolatos feladatokat átadhattak a Közremőködı Testületeknek (KT). Ezek a delegált feladatoknak megfelelıen tájékoztatták az OP IH-t a feladatok elvégzésérıl és az alkalmazott módszerekrıl, így költségtérítéssel kapcsolatos eljárásokról, a végsı kedvezményezettek számára eszközölt kifizetésekrıl, valamint az irányítás és ellenırzés rendszereit szabályozó rendelkezésekrıl. Valamennyi pénzügyi, fizikai és eljárási adatot megküldték az OP IH részére.

KTK Monitoring Bizottság

A KTK Monitoring Bizottság felügyelte a Közösségi Támogatási Keret hatékony és eredményes végrehajtását. Felelıs volt a támogatások felügyeletéért és annak vizsgálatáért, hogy az Operatív Program Irányító Hatóságok (OP IH) miként kezelik a forrásokat. Feladata volt többek között a megvalósítás eredményeinek áttekintése, különös tekintettel a KTK célok elérésére és az értékelések eredményeire, valamint a KTK végrehajtásáról szóló éves és végsı jelentések áttekintése és jóváhagyása az Európai Bizottsághoz történı benyújtás elıtt. A KTK Monitoring Bizottság elnöke a KTK Irányító Hatóság, teljes jogú tagjai az egyes Operatív Programok Irányító Hatóságainak vezetıi (5), Oktatási Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Belügyminisztérium, MEH - Turisztikai Államtitkárság, a régiók képviselıi, gazdasági és szociális partnerek, a kisebbségek és az esélyegyenlıség képviselıje. Konzultatív jogkörrel rendelkezı állandó tagok a Kifizetı Hatóság képviselıje (Pénzügyminisztérium), Kormányzati Ellenırzési Hivatal, Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank képviselıje (ha szükséges).

OP Monitoring Bizottság

A Strukturális Alapokból finanszírozott Operatív Programok mindegyike külön Monitoring Bizottsággal rendelkezik, amelyet specifikus felelısség terhel az adott programmal kapcsolatban. Az OP Monitoring Bizottság az adott Operatív Program átfogó koordinációs és döntéshozó testülete. Feladata a megvalósítás eredményeinek áttekintése, az egyes intézkedések keretén belül támogatandó tevékenységek kiválasztási követelményeinek megfontolása és elfogadása. Feladatai közé tartozik továbbá a Programkiegészítı dokumentum megerısítése vagy módosítása, és a végrehajtásról szóló éves és végsı jelentések áttekintése és jóváhagyása az Európai Bizottsághoz történı benyújtás elıtt. Az OP Monitoring Bizottság felépítésének általános sémája szerint az elnök az OP Irányító Hatóság vezetıje, teljes jogú tagok a KTK Irányító Hatóság, a


54

program végrehajtásában érintett minisztériumok és fıosztályok (kiemelt minisztériumi partnerek), az Operatív Program minden Közremőködı Testülete, a gazdasági és szociális partnerek, a horizontális kérdéseket képviselı szervezetek (esélyegyenlıség, környezetvédelem, roma ügyek stb.) és a régiók képviselıi. Tanácskozási joggal rendelkezı állandó tagok az Európai Bizottság, az EIB (ahol szükséges), a Kifizetı Hatóság és a Kormányzati Ellenırzési Hivatal képviselıi. Kifizetı Hatóság

A Kifizetı Hatóság felelıs a fizetési kérelmek összeállításáért és benyújtásáért, valamint a Bizottság kifizetéseinek fogadásáért. A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap kizárólagos Kifizetı Hatósága a Pénzügyminisztérium. A 2. melléklet tartalmazza a megvalósítási rendszer intézményeinek bemutatását, a 3. melléklet pedig a megvalósítási rendszer egyszerősített intézményi ábráját.

Az intézményrendszer és az útmutatók kialakulása

3.3.2 A fenntarthatósággal kapcsolatos intézményrendszer és a fenntarthatósági útmutatók kialakulása, változása Az I. NFT tervezési idıszakát, az intézményrendszer kialakulását 2002 és 2004 között EU-s szakértık segítették (PHARE, TWINNING és Interreg projektek keretein belül). 2003. márciusában a KTK IH javaslatára a KvVM irányításával elkezdıdött az I. NFT környezetvédelmi útmutatójának kidolgozása. 2003. májusára elkészült a programkiegészítı dokumentumok készítıi számára a Környezetvédelmi Útmutató I. Ezután 2003. szeptemberében a KvVM szervezésében megalakult egy új munkacsoport, mely 2003. végére elkészítette a Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutatót. Ez alapján készült hat darab, szerkezetében egységes, de intézkedéstípusonként (agrár- és vidékfejlesztést ösztönzı intézkedések, ipari, vállalkozásfejlesztési típusú intézkedések, turizmussal kapcsolatos intézkedések, infrastrukturális és közlekedésfejlesztési intézkedések, környezetvédelmi, környezet-orientált intézkedések, humán fejlesztés típusú intézkedések) kialakított rövid pályázati Környezeti Fenntarthatósági Útmutató. A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság 2004. február 5-i ülésén határozatában elfogadta ezen útmutatókat, azonban az FKTB határozat nem volt kötelezı érvényő. Részben ennek tudható be, hogy ezek az útmutatók az egyes OP-k megvalósításában nem kerültek megfelelı mélységben beépítésre. A központi irányítás hiányosságai miatt nem volt egységes rendszer, az OP-k a saját elképzelésük szerint alakították a rendszerüket. Az egységesítés csak 2005-ben valósult meg, az egységes és minden OP-ra kötelezı érvényő, általános Környezeti Fenntarthatósági Útmutató kidolgozásával (ezek az útmutatók részletesebben bemutatásra kerültek a 3.2 fejezetben). 3.3.3 A megvalósítás intézményi megoldásai és tipizálásuk 3.3.3.1 Az intézményi megoldások tipizálása az alkalmazás szintje szerint A fenntarthatóság érvényre jutását támogató intézményi megoldások az alkalmazásuk szintje szerint három csoportba sorolhatók. Az intézményi megoldások alkalmazhatók:


Intézményrendszer intézményi megoldásai

-

a programot megvalósító intézményrendszerben;

-

a projekt kiválasztása során;

-

a projekt megvalósítása során.

55

A programot megvalósító intézményrendszerre, illetve a tervezésre jellemzı intézményi megoldások a következık: A fenntartható fejlıdés szempontjainak érvényesítését segítı útmutató A 2004 elejére elkészített intézkedéstípusonkénti útmutatók használata nem lett kötelezı. Az útmutatók a készítık szándéka szerint intézkedéstípusonként és nem operatív programonként készültek, hiszen egy-egy operatív programon belül is voltak különbözı típusú intézkedések, amelyek különbözı megközelítést igényeltek. A végrehajtó szervezeteknek azonban nem volt kapacitásuk a több útmutató használatára, így az útmutatók nem az eredeti szándék szerint kerültek felhasználásra. A HEFOP használta a „humán fejlesztés típusú intézkedések” útmutatót, a KIOP az „infrastrukturális és közlekedésfejlesztési intézkedések” útmutatót. A ROP intézkedéstıl függıen használta a turizmussal kapcsolatos, az infrastrukturális és közlekedésfejlesztési, a környezetvédelmi, környezet-orientált és a humán fejlesztés típusú útmutatókat. A többi OP esetében nem sikerült biztos információt szereznünk arról, hogy milyen útmutatót használnak. Vélhetıen az általános útmutatót, ami viszont csak 2005-ben került elfogadásra. A külön fenntarthatósági útmutatók mellett az adatlap kitöltési útmutatók is segítették a fenntarthatósági szempontok érvényesítését, operatív programonként és intézkedésenként eltérı mértékben. Fenntarthatósággal foglalkozó szervezet a Monitoring Bizottságban Minden OP-ra jellemzı volt, hogy a Monitoring Bizottságban teljes jogú tagként helyet kapott egy fenntarthatósággal foglalkozó szervezet képviselıje is. Ez a megoldás biztosította, hogy az operatív programok koordinációs és döntéshozó testületében megjelenhessenek a fenntarthatóság szempontjai is. Technikai segítségnyújtás Minden OP-ra jellemzı volt a technikai segítségnyújtás adta lehetıségek igénybevétele a fenntartható fejlıdéssel összefüggésben. Az alapadatok létrehozásához, illetve az elırehaladás figyelemmel kíséréséhez, tanulmányok készítéséhez, jellemzıen a monitoring-feladatok végrehajtásához vették igénybe. Horizontális referens az IH-nál Az IH-knál dolgozó horizontális referensek feladata a horizontális elvek érvényesülésének figyelése és folyamatos biztosítása volt. Jellemzıen a két horizontális szempontot, a fenntarthatóságot és az esélyegyenlıséget nem választották ketté, ugyanaz a munkatárs látta el mindkét szempont esetében a feladatot.


56

Horizontális felelıs a KSZ-nél A KSZ horizontális felelıse a horizontális szempontok (esélyegyenlıség és fenntartható fejlıdés) érvényesítésével kapcsolatos feladatokat látta el. Feladatkörébe tartozott a pályázók támogatása, valamint részt vett a monitoring bizottságban is. A KIOP KSZ-nél (KvVM FI) 2005. novemberétıl alkalmazott horizontális felelıs teljes munkaidıben látta el ezt a feladatot. Horizontális munkacsoport/albizottság A minden OP-ra jellemzıen volt, hogy a horizontális munkacsoportok, illetve albizottságok a Monitoring Bizottság munkáját segítı szakmai testületek voltak. Feladatuk és jogosultságuk volt a horizontális szempontokkal kapcsolatos kérdésekben javaslatokat tenni. Kis létszámú tagsággal mőködve operatív szakmai segítséget jelentettek a végrehajtásban. A horizontális albizottságok kezdeményezésére jött létre a környezeti fenntarthatósági adatlap, melyet a KIOP, az AVOP és a GVOP kedvezményezettjeinek kellett kitölteniük, és amely információt adott arról, hogy milyen módon érvényesülnek a fenntarthatóság szempontjai a kedvezményezett szervezeteknél. Projekt kiválasztás intézményi megoldásai

A projekt kiválasztása során alkalmazott intézményi megoldások: A fenntartható fejlıdés szempontjainak bemutatása a pályázatban Általános megoldás volt a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének szöveges bemutatása. Horizontális adatok kötelezı megadása nem volt jellemzı, így a szöveges bemutatás sok esetben csak pár sablonszerő mondatot jelentett, nem volt kézzelfogható, számon kérhetı vállalás. Pályázat értékelésének részét képezik a fenntartható fejlıdés szempontjai Minden OP-ra jellemzı intézményi megoldás volt, hogy a benyújtott pályázatok értékelésekor a fenntartható fejlıdés szempontjait is figyelembe vették. A ROP-ra jellemzı megoldás volt, hogy a fenntarthatósági szempontok értékelését nem az általános értékelık végezték, hanem a Magyar Természetvédık Szövetsége adott szöveges értékelést. Az értékelık a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének bemutatása alapján általában 0-5 pontot adhattak (az értékelés során a projekt általában maximálisan 100 pontot érhetett el). Ez nem volt általános érvényő, operatív programokon belül is változott, hogy maximálisan 2, 3, 5, 6, 10 vagy akár 13 pont volt adható a környezeti fenntarthatóság szempontjainak való megfelelésre. Az I. NFT idıszakában eleinte nem volt meghatározva, hogy minimum pontszámot kell elérni a fenntarthatóságra kapható (általánosan) 5 ponton belül, késıbb kialakult, hogy egy minimális pontszám (AVOP, ROP esetén 2 pont, GVOP-nál és HEFOP-nál 1 pont) elérése szükséges ahhoz, hogy a pályázat támogatásban részesülhessen. A KIOP esetében a fenntarthatóságra a környezetvédelmi intézkedéseknél 2, az energetikai intézkedésnél 5 pontot lehetett kapni, és minimum 1 pont kellett a támogatáshoz.


57

Többletet nyújtó pályázatok elınyt élveznek az értékelés során Minden OP-ra jellemzı volt, hogy a fenntartható fejlıdést elısegítı, környezetvédelmi szempontból többletet nyújtó pályázatok elınyt élveztek az értékelés során. Ez alapvetıen összefüggött az elızı intézményi megoldással, s abban nyilvánulhatott meg, hogy a többletet nyújtó pályázatok magasabb pontszámot kaptak, illetve a fenntarthatósággal ellentétes pályázatok nem részesülhettek támogatásban. Jogszabályi kötelezettségek betartatása Minden OP-ra jellemzı intézményi megoldás volt. A jogszabályi elıírásoknak megfelelıen számos beruházás esetén kötelezı volt hatástanulmány készítése, illetve hatósági engedélyek megszerzése. Az engedélyezési eljárások biztosították a környezetvédelmi szempontból megfelelı projektek megvalósítását. Projekt megvalósítás intézményi megoldásai

A projekt megvalósítása során alkalmazott intézményi megoldások: Konkrét vállalások a Támogatási Szerzıdésben A pályázó a fenntarthatósági szempontok érvényesítését az adatlapon szövegesen bemutatta. A KIOP és a ROP esetén ezt a szöveges leírást vették alapul és a szerzıdéskötési idıszakban konkrét vállalásokat alakítottak ki belılük. A pályázóval egyeztetve valamilyen szinten számszerősített célokat fogalmaztak meg, melyeket a támogatási szerzıdésbe is belefoglaltak, segítve ezzel a vállalások megvalósulását. Beszámolási kötelezettség a végrehajtási jelentésekben Az éves, illetve végsı jelentések (PEJ, Zárójelentés) minden OP esetében kiterjedtek a környezeti fenntarthatóság érvényesítése érdekében tett lépésekre is. A beszámoló szöveges formában tartalmazta a környezetvédelmi tevékenységeket, az elért eredményeket. A fenntarthatósági szempontok érvényesítésének ellenırzése A projekt megvalósítása során a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének ellenırzését a Közremőködı Szervezetek végezték a helyszíni ellenırzések során, illetve dokumentum alapon. Mivel a KIOP-nál és a ROP-nál a fenntarthatósági vállalásokat a támogatási szerzıdés tartalmazta, a projekt megvalósítása során ezeknek a vállalásoknak a teljesülését ellenırizték. A többi OP esetében a vállalások nem kerültek be a támogatási szerzıdésbe, a pályázati adatlapon megadott általános, sokszor sablonos leírás alapján az ellenırzés is nehézségekbe ütközött. Részben emiatt nem kapott hangsúlyt a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének ellenırzése. 3.3.3.2 Az intézményi megoldások tipizálása a hatásuk szintje szerint Az intézményi megoldások tipizálhatók a szerint is, hogy milyen szinten fejtették ki hatásukat. Eszerint a megoldások hathatnak:


Program menedzsment szintjén ható megoldások

Projekt menedzsment szintjén ható megoldások

Program és projekt menedzsment szintjén egyaránt ható megoldások

-

program menedzsment szintjén;

-

projekt menedzsment szintjén;

-

program és projekt menedzsment szintjén egyaránt.

58

A program menedzsment szintjén ható megoldásokra jellemzı, hogy a program tervezésére (pl. egyes kiírások kialakítására), a monitoringra stb. hatottak. Ebbe a csoportba tartoznak a következı megoldások: -

Fenntarthatósággal foglalkozó szervezet a Monitoring Bizottságban

-

Technikai segítségnyújtás

-

Horizontális referens az IH-nál

-

Horizontális munkacsoport/albizottság

A projekt menedzsment szintjén ható megoldások az egyes pályázatok, projektek tartalmára, a kiválasztásukra, értékelésükre és monitoringjukra voltak hatással. Ilyen megoldások voltak a következık: -

Horizontális felelıs a KSZ-nél

-

A fenntartható fejlıdés szempontjainak bemutatása a pályázatban

-

Pályázat értékelésének részét képezik a fenntartható fejlıdés szempontjai

-

Többletet nyújtó pályázatok elınyt élveznek az értékelés során

-

Konkrét vállalások a támogatási szerzıdésben

-

Beszámolási kötelezettség a végrehajtási jelentésekben

-

A fenntarthatósági szempontok érvényesítésének ellenırzése

Néhány megoldás esetén nem sorolható be a fenti két kategóriába, mert program, vagy projekt szintő hatásuk egyaránt van. Ezek a megoldások: -

A fenntartható fejlıdés szempontjainak érvényesítését segítı útmutatók

-

Jogszabályi kötelezettségek betartatása

3.3.4 Az intézményi megoldások hatásmechanizmusai A lehetséges hatásmechanizmusok vizsgálatával képet kaphatunk arról, hogy az intézményi megoldások milyen módon próbálták elısegíteni a fenntartható fejlıdés szempontjainak érvényesülését. A fı hatástípusok a következık: Szemléletformálás


59

Az intézményi megoldás hatása lehetett a fenntartható fejlıdés megvalósulását elısegítı gondolkodásmód kialakítása, mind a pályázó, mind a kiíró esetében. A fenntarthatósági szempontoknak a minimális kötelezı szinten túli figyelembe vétele mutathatja a megfelelı szemlélet elsajátítását. Magatartás átalakítás A programokat megvalósító intézményekre jellemzı volt, hogy a pályázóktól elvárták a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételét, ugyanakkor ık maguk nem jártak elöl jó példával. A magatartás átalakítás tehát jellemzıen inkább projekt szinten, a pályázók esetén valósult meg. A pályázatnak az elvárásokhoz való igazítása azonban nem feltétlenül járt együtt szemléletváltozással, történhetett pusztán a magasabb pontszám elnyerése érdekében is. Fenntarthatósági szempontú szelekció A fenntarthatósági szempontú szelekció több szinten mőködött. Az elsı szelekciós hatás programdokumentumok, illetve a pályázati kiírások tervezésekor figyelhetı meg, a környezetvédelem elveivel ellentétes konstrukció nem jelenhetett meg. További szelekciós hatás érvényesült a beérkezett pályázatok értékelésekor, illetve a megvalósítás alatt álló projekteknél az ellenırzések során. A hatások érvényesülhettek az elızı fejezetben bemutatott tipológiáknak megfelelıen program és/vagy projekt szinten, illetve az intézményrendszerben, valamint a projektek kiválasztása/megvalósítása során. Az intézményi megoldások tipológiája és a hatásmechanizmus összefüggéseit bemutató táblázat a 4. mellékletben található.

Értékelés, válasz a 7. kérdésre

3.3.5 A 7. értékelési kérdés megválaszolása Az I. NFT idıszaka egy kísérleti idıszak volt, minimális elızetes tapasztalattal. Az operatív programokat végrehajtó intézményrendszernek számos új feladattal kellett megbirkóznia, a horizontális szempontok emiatt idınként háttérbe szorultak a nagyobb fontosságúnak tartott szempontok mellett. A kiforratlan rendszerben eleinte nem volt meg az erıs központi akarat, amely a fenntarthatósági szempontok egységes érvényesítését megfelelıen biztosította volna. Ezért az egyes OP-k esetében eltérések voltak a környezeti fenntarthatóság kezelésében, bár az intézményi megoldások jórészt egységes képet mutatnak, kismértékő eltérésekkel egyes OP-k esetében. Az Irányító Hatóságok vezetıi döntéshozó pozícióban voltak, a környezeti fenntarthatóság szempontjainak kezelésére ezáltal jelentıs hatással volt az IH vezetık beállítottsága, a kérdéshez való hozzáállása. Az intézményi megoldásokra jellemzı, hogy az egységes, nagyvonalú meghatározások mellett nem volt pontosan megszabva a kivitelezés módja. Jellemzıen bizonytalanság volt a projektek értékelésénél és végrehajtásánál használt intézményi megoldásoknál. A pályázat értékelésekor bizonytalanság volt abból a szempontból, hogy 0 pont esetén is jogosult-e támogatásra a projekt, vagy megbukhat a környezeti fenntarthatóság miatt. Nem volt értelmezhetı, hogy a maximális 5 ponton kívül hogyan részesülnek elınyben a környezetvédelmi


60

szempontból többletet nyújtó pályázatok. Kérdéses volt az ellenırzés, a monitoring módja és ezáltal a hatékonysága is. Az éves jelentésekben csak szöveges beszámoló volt, ami nem volt alkalmas az elért teljesítmény mérésére. Nem volt egyértelmően meghatározva, hogy a vállalásokat a monitoring során milyen szigorúan kell ellenırizni, és milyen következményekkel jár a teljesítés elmaradása. Mindezen kiforratlanságokból adódóan a fenntarthatósági szempontok érvényesítése nem tudott az elképzelések szerinti mértékben megvalósulni. Ebbıl a szempontból a KIOP jelentett bizonyos mértékig kivételt, ahol az adatlapon megadott vállalások alapján a KSZ és a pályázó közösen dolgozta ki a konkrét vállalásokat, amik aztán a Támogatási Szerzıdés részét is képezték, és ez alapján valósították meg a teljesítés ellenırzését is, minden egyes projekt esetében. A KIOP rendszerének mőködését a KSZ-nél alkalmazott, technikai segítségnyújtásból finanszírozott horizontális felelıs munkája tette lehetıvé, valamint az, hogy a KIOP-ban viszonylag kis számú projekt volt, így megoldható volt a szoros együttmőködés minden egyes pályázóval. A környezeti fenntarthatóság céljait biztosító intézményi megoldások nagymértékő egységességet mutattak az I. NFT-ben, csupán egyes megoldásokon belüli kismértékő eltérésekkel az OP-k között. Az egyes OP-kon belül azonban már nem voltak eltérések az egyes intézkedések, a különbözı típusú beavatkozások között. Bizonyos fokú eltérés legfeljebb abból adódhatott, hogy a beavatkozások jellegébıl adódóan más-más jogszabályi kötelezettség vonatkozott rájuk. Kimondható, hogy ezen kívül azonban az intézményi megoldások egységesek voltak, függetlenül az intézkedésektıl, illetve beavatkozásoktól.


4

61

Az értékelési módszertan bemutatása

4.1 Az értékelési módszertan általános bemutatása, értelmezési sajátosságok megadása Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az értékelési módszertan kialakításához figyelembe vett értékelési szempontok és az alkalmazott értékelési módszerek. Alapvetı értékelési szempontok az expost értékeléseknél

Az alapvetı értékelési szempontok az ex-post értékeléseknél az alábbiak: o eredményesség (e szempont vizsgálatánál a legfıbb megválaszolandó kérdés, hogy az OP által kitőzött célokat milyen mértékben sikerült az adott projekteknek megvalósítani) o hatékonyság (e szempont vizsgálatánál a legfıbb megválaszolandó kérdés, hogy az elért eredmények megfelelı arányban állnak-e a felhasznált forrásokkal) o hatásosság (a hatásosság alapvetıen arra vonatkozik, hogy milyen hatásmechanizmusokat indítottak, indíthattak el az adott projektek: fıbb társadalmi-gazdasági-környezeti hatások bemutatása).

Alkalmazott értékelési módszertan

Az alkalmazott módszertan bemutatása, lépései: Az alkalmazott értékelési módszertan meghatározásánál, illetve kiválasztásánál a cél egy olyan értékrend kialakítása volt, amely alapul veszi a már meglévı és bevált elveket, megközelítéseket, másrészt pedig a fenntarthatósági elveknek való megfelelés folyamán mérhetı és/vagy összevethetı jellemzıket alkalmaz. Az értékelés elvégzésének eszközei voltak: adatgyőjtés, dokumentum-, illetve adatelemzés, indikátor-értékelés, mőhelybeszélgetés, kérdıívezés, esettanulmányok kidolgozása, interjúk elkészítése intézményi szereplıkkel és az esettanulmányokhoz kapcsolódóan a kedvezményezettekkel. A módszertan meghatározása és alkalmazása során megtett fıbb lépések: -

Az értékelés céljának meghatározása

-

Az értékelés témakörének meghatározása (az elemzés az I. NFT-nél az egyes OP-k horizontális értékelésére, a fenntarthatósági értékelésre terjedt ki - a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Értékelési Tervébe illeszkedıen)


-

A hipotézisek, segédhipotézisek felállítása az értékelési kérdésekhez

-

Az értékelés során alkalmazott elemzési módszerek:

62

o Dokumentumelemzés o Adatbázis-elemzés, statisztikai adatelemzés o Kérdıívek kiküldése, válasz-adatbázis elemzés o Esettanulmányok készítése, részletes projekt-elemzés o Interjú készítés, elemzés o Mőhelybeszélgetések lefolytatása, információ-értékelés

4.2

Az értékelés viszonyítási pontjai

4.2.1 Intézkedési tipológia Az I. NFT-s intézkedések tipizálására értékelési tipológiát készítettünk a következı szempontok szerint: -

az I. NFT intézkedéseirıl a beavatkozások típusa szerint,

-

a fenntarthatóság érvényesülését segítı intézményi megoldások szerint.

A tipológiák figyelembevételével fogalmaztuk meg a javaslatot a vizsgálatba bevonandó intézkedési körre vonatkozóan. Az intézkedési tipológiák meghatározása a pályázati rendszer szakaszainak figyelembevételével történt (pályázatkészítés, értékelés, megvalósítás szakaszok). 4.2.1.1 Intézkedési tipológia a beavatkozások típusa szerint A fenntarthatóság szempontjából a beavatkozások csoportosítása célszerő a következı szempontok alapján: -

Az intézkedés célja szerint: o Környezetvédelmi célú: a projekt, az intézkedés fı célja a fenntarthatóság elısegítése (pl. környezetvédelmi projektek) o Nem környezetvédelmi célú: a projekt, az intézkedés fı elsıdleges célja nem a fenntarthatóság elısegítése, de a projekt hatással van a fenntarthatóság érvényesülésére

-

A projekt mérete szerint: o 250 millió Ft alatt


63

o 250 millió Ft – 1 milliárd Ft o 1 milliárd Ft felett -

A projekt típusa alapján: o pályázatos projektek: egy vagy kétfordulós pályázati eljárásban vizsgálják a pályázók megfelelését a pályázati kiírásokban szereplı, elıre meghatározott feltételeknek o központi projektek: a központi projektek olyan projektek, amelyeknél a támogatott programok, illetve projektek kiválasztása pályáztatás nélkül, elıre meghatározott feltételrendszer szerint történik

-

Az elszámolható költségek jellege szerint: o fejlesztési típusú (ERFA, HOPE, EMOGA) alapból finanszírozva o ESZA típusú alapból finanszírozva

-

A pályázat benyújtásának idıpontja szerint: o 2005. április elıtti benyújtás o 2005. április utáni benyújtás

4.2.1.2 Intézkedési tipológia az intézményi megoldások szerint Az intézkedési tipológiákat az intézményi háttér vizsgálatához dolgoztuk ki azon intézményi megoldások figyelembevételével, amelyek segítették a fenntartható fejlıdés érvényre jutását az adott konstrukción belül a végrehajtás során. Jellemzıen nem csak az egyes OP-k, illetve intézkedések között volt tapasztalható eltérés, hanem idıben is történtek változások. -

Program szinten (NFT, OP, PKD) a célok beépítése szempontjából: o a fenntarthatóságot szolgáló célokat minden intézkedésbe beépítették o a fenntarthatóságot szolgáló célokat bizonyos intézkedésekbe építették be o a fenntarthatóságot szolgáló célokat fenntarthatósági intézkedések létrehozásával építették be

-

Az intézkedésnél használt fenntarthatósági útmutató o intézkedés specifikus o általános, nem specifikált


-

64

A horizontális témák kezelése a KSZ-nél o a KSZ alkalmazott horizontális felelıst o a KSZ nem alkalmazott horizontális felelıst

-

A horizontális témák kezelése a Monitoring Bizottságban o Horizontális munkacsoport/albizottság mőködött o Horizontális munkacsoport/albizottság nem mőködött

-

A fenntarthatóság bemutatása a pályázatban o kötetlen szerkezető, szöveges bemutatás az adatlapon o kötött szerkezető, adatokkal alátámasztott

-

A pályázat értékelése során a fenntarthatósági szempontokat o a pályázat egészét értékelı értékelte o egy fenntarthatósággal foglalkozó szervezet képviselıje értékelte

-

A pályázat értékelése során a fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele o pontozással történt, meghatározott minimum pontszámmal o pontozással történt, meghatározott minimum pontszám nélkül o pontozás nélkül történt

-

A betartandó jogszabályi kötelezettségek o szigorúak voltak, környezetvédelmi eljárásokkal jelentısen korlátozták a projekteket o nem voltak szigorúak, nem jártak együtt jelentıs korlátozással

-

Az intézkedésnél a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalás o konkrét, esetenként indikátorokkal megjelölt, a támogatási szerzıdésbe beépülı o nagyvonalú, nem konkretizált, indikátorok megadása nem jellemzı

-

A projekt megvalósítása során a fenntarthatósági vállalásokat o minden projektnél ellenırizték


65

o esetenként ellenırizték 4.2.2 Értékelési standardok elemzése Az értékelési standardok elemzése a következı megközelítések alapján történt:

EUROSTAT indikátorrendszere

-

az EU-s fenntartható fejlıdés stratégia és a fenntarthatósági teljesítményt mérı EUROSTAT indikátorrendszer alapján

-

a magyar tervdokumentumok alapján

4.2.2.1 Értékelési standardok vizsgálata indikátorok alapján Az Európai Bizottság 2005-ben – az I. NFT idıszaka alatt – fogadta el és hagyta jóvá azt az indikátorkészletet, melyet az EU Statisztikai Hivatal (EUROSTAT) dolgozott ki az EU fenntartható fejlıdés stratégiája megvalósításának mérhetıvé tételére. Az európai statisztikai rendszerbe illeszkedı fenntartható fejlıdési indikátorkészlet ekkor 155 mutatót tartalmazott, melyek közül 34 még nem volt elıállítható, 11-et pedig „közelítı mutatóval” helyettesítettek. A mutatók 3 szintő hierarchiarendszert alkotnak, az alábbi 10 téma köré csoportosítva: 1.

Gazdasági fejlıdés

2.

Szegénység és társadalmi kirekesztés

3.

Elöregedı társadalom

4.

Közegészségügy

5.

Éghajlatváltozás és energia

6.

Termelési és fogyasztási minták

7.

Természeti erıforrás-gazdálkodás

8.

Közlekedés

9.

Kormányzás és közélet

10. Globális partnerség Ezek a témák tovább bomlanak altémákra és célzott területekre. Ezek az indikátorok Az indikátorok hierarchikus rendszere

A hierarchikus rendszer elsı szintjén, a témákhoz kapcsolódva 12 indikátor (fı indikátorok) helyezkedik el. Ezek a mutatók a politikai döntéshozóknak és a nyilvánosságnak szolgáltatnak alapvetı információt, átfogó képet nyújtanak az egyes területeken végbemenı fıbb tendenciákról. A második szinten található indikátorok (politikai indikátorok) az altémákhoz kapcsolódnak, az elsı szint indikátoraival együtt a fı politikai célkitőzések megvalósulásának folyamatát


66

mérik. Ezek az indikátorok a legfontosabb politikai területek értékelésére és a nyilvánosság tájékoztatására szolgálnak. A harmadik szint indikátorai (elemzı indikátorok) célzott területekhez kapcsolódva egy-egy altéma mélyebb megismerésére adnak lehetıséget, ezáltal a hosszú távú stratégiák kialakításához és a trendek, komplexebb témák megértéséhez jelentenek hasznos információt. Az indikátorkészlet 12 fı indikátort, 45 politikai indikátort és 98 elemzı indikátort tartalmaz. KSH fenntartható fejlıdési indikátor rendszere

A hazai fenntartható fejlıdésrıl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2007ben adott ki jelentést, amelyben a fıindikátorok megegyeznek az EUROSTAT fıindikátoraival, azzal a különbséggel, hogy a „Kormányzás és közélet”, valamint a „Globális partnerség” fıindikátorok nem szerepelnek. Az altémákon belül a KSH egy szőkebb indikátor-készletettel értékelte a hazai fenntartható fejlıdés jellemzıit. A fenntartható fejlıdés indikátorairól 2008-ban megjelentetett kiadvány már a fenti fıindikátorokat is tartalmazza és azokon belül az alábbi indikátorcsoportokat különbözteti meg: 1. Társadalmi és gazdasági fejlıdés o Innováció, versenyképesség, gazdasági hatékonyság o Foglalkoztatottság 2. Fenntartható termelés és fogyasztás o Természeti erıforrások felhasználása o Fogyasztási szokások o Termelési szokások 3. Társadalmi integráció o Munkaerıpiac elérhetısége o Oktatás 5. Népegészségügy o Az egészséget meghatározó tényezık 6. Klímaváltozás, energetika o Klímaváltozás o Energetika 7. Fenntartható közlekedés


67

o A forgalom növekedése o A közlekedés társadalmi és környezeti vonatkozásai 8.Természeti erıforrások o Biodiverzitás o Földhasználat 9. Globális partnerség o Magyarország termékbehozatala o Magyarországon mőködı külföldi tıke és a külföldön mőködı magyar tıke alakulása o Az EU-tagállamok CO2-kibocsátása 10. Kormányzás és közélet o Bőnözés o A közösségi jogszabályok átvétele o Részvételi arány az EU- és a nemzeti parlamenti választásokon o E-kormányzás használata o A környezeti adók aránya a teljes adózási rendszerben A hazai gyakorlatban az I. NFT idıszakában még nem volt kidolgozott fenntartható fejlıdési indikátor rendszere a KSH-nak. Elemzésünk emiatt elméleti síkon futtatható, hiszen a tervezési rendszer számára még nem álltak rendelkezésre ezek az eredmények, s a tervezési, projektkiválasztási és megvalósítási folyamatokra nem gyakorolhattak hatást. EUROSTAT standardok elıállítása

A releváns nemzetközi és hazai fenntarthatósági mutatószámokat figyelembe véve a fenti indikátorlistákat értékeltük az indikátorokkal szemben támasztott követelmények szempontjából. Az EU és a KSH indikátorok közül a környezetvédelemmel közvetlenül nem kapcsolatos témában kiválasztott indikátorokat nem vettük figyelembe. Az alábbi témaköröket ezért nem vizsgáltuk: -

társadalmi integráció

-

népegészségügy

-

globális partnerség


-

68

valamint kormányzás és közélet

Ez utóbbi kettı esetében a KSH nem is határozott meg indikátorokat, mint fentebb már említettük. Az indikátorokkal szemben az alábbi követelményrendszernek kell teljesülnie:

Javasolható értékelési standard EU indikátorok alapján

-

reprezentatív (értéke a leírt tulajdonságot, paramétert jól jellemzi)

-

tudományosan alátámasztható

-

egyszerő és jól értelmezhetı

-

képes legyen az idıbeli változások gyors követésére

-

visszafordíthatatlan folyamatokról idıben értesítsen

-

érzékeny legyen a leírt tulajdonságban bekövetkezett változásokra

-

az adatok forrása folyamatosan hozzáférhetı, vagy költséghatékonyan elıállítható legyen

-

dokumentált és jó minıségő forrásból származzon

-

rendszeresen aktualizálható legyen

A pályázatok értékelésére és nyomon követésére létrehozott indikátorlista elemzése alapján az alábbi értékelési standardokat határozhatjuk meg: 1. Társadalmi- és gazdasági fejlıdés o A környezetvédelem és a fenntartható fejlıdés ismereteinek szélesebb körő elterjesztése 2. Fenntartható termelés és fogyasztás o Közvetlen energiafelhasználás csökkentése o Anyagfelhasználás csökkentése o A környezetterhelést csökkentı, valamint a hulladékok/veszélyes hulladékok elkülönített győjtését és kezelését szolgáló, a feldolgozó üzem területén belüli fejlesztések, korszerősítések 6. Klímaváltozás, energetika o Az üvegházhatású gázok kibocsátása, a kibocsátás csökkenése o Tiszta, megújuló és biztonságos nukleáris energiatermelés, kutatás


69

7. Közlekedés o Tömegközlekedés használati arányának növekedése o A közlekedés üvegházhatású gáz-kibocsátása, a kibocsátás csökkenése 8. Természeti erıforrások o Természeti erıforrások használatának mérséklése (zöldmezıs beruházások mérséklése, települési szennyvíztisztítás fejlesztése) A fentiekben rögzített értékelési standardok verifikálása a Göteborgi célok figyelembevételével megtörtént, az értékelési standardok a Göteborgi célok elvárásait is tartalmazzák. A standardok segítségével lehet meghatározni, hogy a projektek során vállalt fenntarthatósági intézkedések milyen mértékben teljesültek a megvalósítás során és ezek mennyiben járultak hozzá az elérni kívánt fenntartható fejlıdés céljaihoz.

A magyar tervdokumentumokban rendelkezésre álló információk

4.2.2.2 Értékelési standardok vizsgálata magyar tervdokumentumok alapján A fentiekben ismertetett módon elıállított értékelési standardokat a projektszinten rendelkezésre álló adatok alapján lehet vizsgálni és megállapítani. Az indikátorok aggregálásával magasabb szintő indikátorok származtathatók, amelyek további értékes információt nyújtanak az értékeléshez. Az operatív programokban az indikátorok három szinten kerültek alkalmazásra: -

az egyes operatív programok

-

az intézkedések

-

és projektek szintjén

Ez a három szint az információtartalom és a feldolgozottság alapján megfeleltethetı az EUROSTAT indikátorrendszer fentiekben ismertetett három szintjének (1. szint: fı indikátorok – a politikai döntéshozók számára átfogó képet nyújtó indikátorok, 2. szint: politikai indikátorok - a fı politikai célkitőzések megvalósulásának folyamatát mérik, tájékoztatják a nyilvánosságot, 3. szint: elemzı indikátorok - célzott területekhez kapcsolódva egy-egy altéma mélyebb megismerésére adnak lehetıséget). Az I. NFT-hez az OP-khoz kapcsolódóan (a HEFOP és a ROP kivételével) benyújtásra kerültek ún. környezeti fenntarthatósági adatlapok, melyekben a kedvezményezettek a környezeti fenntarthatóság és a környezetvédelem saját szervezetükön belüli érvényesülésérıl számoltak be. Ezekben az esetekben az adatlapok benyújtása a támogatási szerzıdéssel együtt történt meg, kitöltésük önkéntes volt, nem számított bele az értékelésbe, így az csak a pályázók egy hányada részérıl állhat rendelkezésre.


70

Az adatlapok a következı fıbb témákban tartalmaz kérdéseket: -

Területhasználat (újonnan beépített területek) (ez csak a GVOP esetében szerepel)

-

Energiafelhasználás o Megújuló energiaforrások használata o Energiahatékonysági beruházások

-

Közlekedés o Beszállítóknál szempont-e a környezetbarát szállítás o Tömegközlekedéssel való utazás támogatása

-

Víz- és levegıszennyezés csökkentése o Vízfelhasználás csökkentése o Szennyvíztisztítás o Levegıszennyezés csökkentése

-

Hulladékkezelés és anyagfelhasználás o Szelektív győjtés o Újrahasznosítás

Javasolható értékelési standard a magyar tervdokumentumok alapján

Természetvédelem és lakosság bevonása

Az EUROSTAT indikátorok alapján javasolható értékelési standardok és az I. NFT-hez kapcsolódó környezeti fenntarthatósági adatlapban foglaltak vizsgálata alapján az alábbi táblázat szerint megállapítható, hogy a két szempontrendszer között jelentıs eltérés nincsen, azok egységes standard keretében vizsgálhatóak. Azonban meg kell jegyeznünk, hogy az I. NFT idıszakában alkalmazott környezeti fenntarthatósági adatlapok nem tartalmaznak konkrét, mérhetı indikátorokat, legtöbb helyen szöveges válaszokat kérnek, melyek azonban közvetlenül nem számszerősíthetık. A választott értékelési standardok meghatározása a 3. fejezetben bemutatott fenntarthatósági fogalmak (a 1260/1999EK rendelet és a göteborgi célok alapján készített mátrix elemzési eredményeinek a figyelembe vétele) alapján történt.

71


EUROSTAT indikátoroknak és a környezeti fenntarthatósági adatlapok témáinak összevetése

4.2.2.3 Az EU indikátorok és a magyar tervdokumentumok alapján javasolt értékelési standardok összehasonlítása Ennek megfelelıen az EUROSTAT alapján javasolható indikátorok és az I. NFT környezeti fenntarthatósági adatlapjának kérdései a következı módon feleltethetıek meg egymásnak: Az EUROSTAT indikátorok alapján általunk javasolt standardok

I. NFT környezeti fenntarthatósági adatlapjának kérdése

Környezetvédelmi képzettséget szerzett személyek száma, fı

Természetvédelem és lakosság bevonása

Közvetlen energiafelhasználás mértéke, tonna olajegyenérték

Energiahasználat, Energiahatékonysági beruházások

Anyagfelhasználás, anyagfelhasználás csökkenése, tonna

Hulladékkezelés és anyagfelhasználás

A környezetterhelést csökkentı, valamint a hulladékok/veszélyes hulladékok elkülönített győjtését és kezelését szolgáló, a feldolgozó üzem területén belüli fejlesztések, korszerősítések, db

Hulladékkezelés és anyagfelhasználás Szelektív győjtés Újrahasznosítás

Az üvegházhatású gázok kibocsátása, a kibocsátás csökkenése, millió tonna CO2ekvivalens

Levegıszennyezés csökkentése

Megújuló energiaforrásokkal elıállított energia mennyisége, tonna olajegyenérték

Megújuló energiaforrások használata

Tömegközlekedés használati arányának növekedése, %

Tömegközlekedéssel való utazás támogatása

A közlekedés üvegházhatású gázkibocsátása, a kibocsátás csökkenése, millió t CO2-ekvivalens

Beszállítóknál szempont-e a környezetbarát szállítás

Települési szennyvíztisztítás aránya, %

Szennyvíztisztítás

Beépített területek aránya, %

Területhasználat (újonnan beépített területek)

A fenti táblázat alapján is megállapítható, hogy az EU indikátorok alapján javasolható értékelési standardok jól megfeleltethetık az I. NFT környezeti fenntarthatósági adatlapjaiban szereplı kérdésköröknek. A környezeti fenntarthatósági adatlapokon a „Hulladékkezelés és anyagfelhasználás” kérdés a hulladékgazdálkodás területet is tartalmazza, a javasolt standard ebben az esetben ezért anyagfelhasználás lesz. Ugyanakkor az adatlapon a környezetbarát szállítás is hasonló, de tartalmában tágabb és kevésbé pontosan meghatározható, mint a közlekedés üvegházhatású gáz kibocsátása, ezért ebben az esetben is az EUROSTAT indikátort vettük alapul. Mennyiségi adatigényt kielégítı adatokról

Itt emelendı ki, hogy az EU indikátorok konkrét mennyiségi adatigényt tesznek szükségessé (fı, db, t, %), a magyar tervdokumentumok szerinti standardokban azonban ezen idıszakra vonatkozóan nem, vagy alig állnak rendelkezésre


72

mennyiségi adatigényt kielégítı, számszerősített, vagy számszerősíthetı adatok.

3. értékelési kérdés

4.2.3 Hipotézisek meghatározása 3. értékelési kérdés: Az I. NFT egyes operatív programjai milyen teljesítményt nyújtottak a saját maguk által deklarált fenntarthatósági célok tekintetében? Hatások, ahol lehet hatékonyság feltárása. Javasolt hipotézisek:


-

Amelyik OP-nál/prioritásnál nem lettek az általános fenntarthatósági elvárások OP/prioritás specifikusan kialakítva, ott azok hatásossága is alacsony fokú

-

A környezetvédelmi célú intézkedések fenntarthatósági teljesítménye magas

-

A fenntarthatósági célok teljesítése összefügg a projektek méretével, illetve jellegével (fejlesztési vagy ESZA típusú)

-

A Környezeti Fenntarthatósági Útmutató bevezetését követıen a fenntarthatósági teljesítmények javultak, nyomon követhetıbbé váltak

-

A teljesítmény kvantitatív mérése csak a közvetlen környezetvédelmi célú intézkedések esetében lehetséges

4. értékelési kérdés: Adekvátak voltak-e az egyes OP-k számára a tervdokumentumokban (OP, PKD) a környezeti fenntarthatóság szempontjából megfogalmazott elvárások? Értelmezésünk szerint a kérdés arra irányul, hogy sikerült-e OP specifikussá tenni a fenntarthatósági szempontokat, relevánsak-e az adott fenntarthatósági szempontok az egyes OP-k esetében. Javasolt hipotézisek: -

Az egyes OP-k esetében megfogalmazott fenntarthatósági elvárások az EU által megfogalmazott követelményeket általánosan kielégítették, az 1260/1999/EK rendeletnek megfeleltek, a göteborgi célokhoz általánosságban igazodtak, nem minden esetben teljes részletességgel

-

A környezetvédelmi célú fejlesztések esetében a megfogalmazott OPspecifikus fenntarthatósági elvárások megfelelnek a szakterülethez kapcsolható fenntarthatósági elvárásoknak

-

A legtöbb, nem környezetvédelmi célú intézkedés esetében az OPspecifikus fenntarthatósági elvárások mechanikusan követték a fenntarthatósági útmutató követelményeit, az OP szakterületi adottságain felül is



73

5. kérdés: Adekvátak voltak-e az egyes OP-k számára az útmutatókban a környezeti fenntarthatóság szempontjából megfogalmazott elvárások? Javasolt hipotézisek:


-

A HEFOP, a KIOP és a ROP által alkalmazott, adott intézkedéstípusokra kialakított fenntarthatósági útmutatókban (2004) megfogalmazott elvárások adekvátak voltak

-

Az általános Környezeti Fenntarthatósági Útmutatóban (2005) megfogalmazott elvárások általánosak voltak, az egyes OP-kra való specifikáció nélkül

6. kérdés: Okozott-e gondot és milyen mértékben a fogalom konkrét intézkedésekre történı alkalmazása? Javasolt hipotézisek:


-

A fogalom általános alkalmazása megtörtént, az idıszak elején az OP-knál nem volt egységes, késıbb a képzések és útmutatók egységesebbé tették, ami alapján a fogalom értelmezése javult, az intézkedések végrehajtásába jobban beépültek a fenntarthatósági követelmények

-

A nem fejlesztés típusú intézkedések esetében nehéz volt az alkalmazás

-

Azon nem környezetvédelmi célú projektek esetében, amelyeknél a fenntarthatóságra gyakorolt hatás kisebb, ott nehéz volt az alkalmazás

8. kérdés: Az I. NFT egyes operatív programjai milyen teljesítményt nyújtottak az EU-s standardokhoz viszonyítva? Hatások, a hatásmechanizmusok bemutatása, ahol lehet hatékonyság. Milyen mértékben járultak hozzá az adott idıszak teljes magyar teljesítményéhez? Javasolt hipotézisek: -

A környezetvédelmi célú intézkedések fenntarthatósági teljesítménye magas

-

A fenntarthatósági célok teljesítése összefügg a projektek méretével, illetve jellegével (fejlesztési vagy ESZA típusú)

-

A Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (2005) bevezetését követıen a fenntarthatósági teljesítmények javultak, nyomon követhetıbbé váltak

-

A teljesítmény kvantitatív mérése csak a közvetlen környezetvédelmi célú intézkedések esetében lehetséges

-

A szemléletformáló hatás elsısorban a program megvalósítás intézményrendszerének intézményi megoldásaira jellemzı



74

-

A projekt kiválasztás intézményi megoldásaira jellemzıbb a magatartás átalakító, illetve a szelekciós hatás, mint a szemléletformálás

-

A projekt megvalósítás intézményi megoldásai számottevı szemléletformáló hatással nem bírtak, magatartás átalakító és szelekciós hatásuk abban az esetben lehetett, ha a vállalások számon kérhetı formában megfogalmazódtak

9. kérdés: A fenntartható fejlıdés érvényre juttatása érdekében alkalmazott egyes intézményi megoldások mennyire voltak hatékonyak az OP-k által kitőzött fenntarthatóság értelmezés szerint? Javasolt hipotézisek: Szemléletformáló hatás -

A 2005-ben elfogadott Környezeti Fenntarthatósági Útmutató fejlesztette a kiírásokat tervezık fenntarthatósági értelmezését, így a kiírásokban a fenntarthatósági szempontok tisztábban jelentek meg

-

Az intézkedés specifikus fenntarthatósági útmutatók erısebb szemléletformáló hatással bírtak, mint az általános útmutató, mert az intézkedéshez illeszkedı elvárásokkal a pályázó jobban összhangba tudta hozni a pályázatát

-

A fenntarthatósági útmutatók szemléletformáló hatása csak azoknál a pályázóknál érvényesülhetett, akik nem alkalmaztak külsı szakértıt a pályázatírásra

-

A fenntarthatósággal foglalkozó szervezet részvétele az IH-k Monitoring Bizottságaiban hozzájárult az intézményi szereplık fenntarthatósági szemléletének kialakulásához

-

Az IH-knál dolgozó horizontális referenseknek fontos szerepük volt az intézményi szereplık szemléletének alakításában

-

A KSZ-nél dolgozó, feladatát teljes munkaidıben ellátó horizontális felelıs közvetlen kapcsolatban állt a pályázókkal, illetve kedvezményezettekkel, így a magatartásuk befolyásolása mellett a szemléletükre is hatással lehetett

-

A fenntarthatósági szempontok érvényesítésének szöveges bemutatásához a pályázónak jobban át kellett gondolnia a kérdést, ezért nagyobb szemléletformáló hatással bírt, mint a táblázatos bemutatás

Magatartás átalakító hatás -

A horizontális munkacsoportok/albizottságok javaslattételi jogkörükkel elsısorban az intézményrendszer szereplınek magatartását befolyásolva értek el eredményeket

-

A fenntarthatósági szempontok érvényesítésének táblázatos bemutatása ha-


75

tékonyabban szolgálta a fenntarthatósági szempontok beépítését a pályázatba, mert konkrétabb vállalásokkal járt, mint a szöveges bemutatás során írt néhány általános mondat -

A fenntarthatósági szempontok pontozásos értékelésének hatására a pályázók jobban próbálták a pályázatot az elvárásokhoz igazítani, mert a fenntarthatósági szempontokra kapott pontszámok befolyásolták a támogatás elnyerését

-

A fenntarthatósági szempontok érvényesítése bemutatásának konkrét vállalásokká történı átkonvertálása és a támogatási szerzıdésben való megjelenítése jelentısen növelte a vállalások megvalósításának eredményességét

Szelekciós hatás


-

A Monitoring Bizottságok tagjaként a fenntarthatósággal foglalkozó szervezetek szem elıtt tartották a fenntarthatósági szempontokat a programok tervezése és végrehajtása során, így azok jobban beépülhettek a folyamatokba

-

Az IH-knál dolgozó horizontális referensek biztosították a fenntarthatósági szempontok megjelenését a pályázati kiírásokban

-

A feladatát teljes munkaidıben ellátó horizontális felelıs alkalmazása a KSZ számára lehetıvé tette a konkrét vállalásokon alapuló ellenırzést

-

Az értékelés során a minimum pontszám bevezetése javított a pontozás szelekciós hatásán

-

A szigorú környezetvédelmi szabályozásoknak való megfelelés elvárásának pályázati kiírásokba való beépítésével biztosított volt, hogy nem nyer támogatást olyan projekt, amely ellentétes a környezetvédelem elveivel

-

A fenntarthatóság érvényesítése érdekében tett lépésekre is vonatkozó beszámolási kötelezettség a végrehajtási jelentésekben nem járt együtt jelentıs szelekciós hatással, inkább csak magatartás átalakító hatása volt

-

A fenntarthatósági szempontok érvényesítésének ellenırzése akkor volt hatékony, ha a konkrét vállalásokat a támogatási szerzıdésbe foglalták és azt helyszíni ellenırzés során végezte a megfelelı orientáltságú személy (pl. KSZ horizontális felelıse)

10. kérdés: Ezek az intézményi megoldások mennyire voltak hatékonyak az EU által kitőzött fenntarthatósági értelmezés szerint? Javasolt hipotézisek: Az 1. értékelési kérdésre adott válasz szerint a magyar tervezési dokumentumok összhangban vannak az EU-s fenntarthatósági elvekkel, tehát az OP-k által kitőzött fenntarthatósági értelmezés megfeleltethetı az EU által kitőzött fenn-


76

tarthatósági értelmezésnek; ezért ez az értékelési kérdés külön hipotézisek felállítását nem igényli, a 9. kérdés megválaszolásával a 10. kérdés is megválaszoltnak tekinthetı 11. értékelési kérdés

11. kérdés: Milyen és nagyságrendileg mekkora nem szándékolt hatásokkal jártak a fenntarthatóság szempontjából alkalmazott intézményi megoldások? Javasolt hipotézisek:


-

Nem szándékolt hatás volt, hogy a kedvezményezetteknek a fenntarthatósági értelmezés bonyolultsága miatt gyakrabban kellett külsı szakértıt bevonni a pályázat készítésébe

-

A fenntarthatósági szempontrendszer jelentıs hatást gyakorolt a kiválasztási rendszerre, ezért hasznos projektek bukhattak el a fenntarthatósági szempontrendszernek való nem megfelelés miatt

-

A pályázati költségek megnövelése (a pályázatírói tudás felértékelése) miatt a kisebb projekttel pályázókat versenyhátrányba hozta, számukra jelentıs költséggel jártak a fenntarthatósági elıírások

-

Az egységesítés hatására növekedtek a fenntarthatósági pályázati pontok megszerzésének költségei és a fenti torzítások idıvel növekedtek

12. kérdés: Lehetne-e a környezeti fenntarthatóság érvényesülésének hatásosságát, hatékonyságát a fenntarthatóság fogalmának differenciáltabb kezelésével, az eljárásrend, követelmények változtatásával növelni? Ha, igen, beavatkozás típusonként hogyan? Javasolt hipotézisek: Mivel kérdésként lett megfogalmazva a javaslattételi kötelezettség, hipotézist nem igényel. A 5. melléklet tartalmazza a hipotézisek és a megválaszolásukhoz alkalmazott módszertan összefüggéseit.

4.3 EMIR – Egységes Monitoring Információs Rendszer

EMIR adatok felhasználása

EMIR: országos szintő központi adatbázis, melyben az Európai Uniós támogatásra benyújtott pályázatok legfontosabb adatai vannak nyilvántartva. Naprakész adatokat szolgáltat az EU-támogatások felhasználásáról, és lehetıvé teszi a pályázatok nyomon követését a beadástól a fejlesztések megvalósításáig. Az EMIR az adatbázis jellegén túl szolgáltatásokat is nyújt: menedzseli például a pályázatok hiánypótlását, feldolgozását és összefoglalását. A fejlesztési elképzeléseket, az azokhoz tartozó számokat, szöveges részeket, valamint a pályázók adatait beérkezésük után a rendszerbe iktatják, melyet követıen az EMIR-be épített ellenırzési szempontok mentén azonnal jelzi a rendszer, ha


77

egy adat nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezzel kiemelve hiánypótlás, roszszabb esetben kizárás tényállását. Az EMIR elektronikus oldalán valamennyi pályázathoz kapcsolódik egy kezelıfelület, ahol a rendszer rögzít minden lépést, mutatja a határidıket, és megmondja, ki végezte el a feladatot. A rendszerben benne van a pályázathoz tartozó levelezés is, hogy ki és mikor küldte, arra ki és mikor válaszolt. Döntésre csak akkor mehet a pályázat, ha minden formai és tartalmi feltétel teljesült. Az EMIR-ben elıre elkészített formalevelek vannak, a dokumentumokat a nyomtatáshoz csak a pályázó adataival kell aktualizálni. Az I. NFT adatai az EMIR-ben

Az EMIR-ben jelenleg (2009. november 19.) 77 999 beérkezett pályázat adatait tárolják, melybıl „Az I. NFT fenntarthatósági értékelése” c. projekt szempontjából 21 362 pályázat releváns (I. NFT projektjei). A projekt szempontjából különösen fontos az EMIR-nek azon fejlesztése, hogy a bevitt pályázati adatok utólag lekérdezhetıek, megkönnyítve ezáltal a pályázatok pályázati célonként, konstrukciónként való feldolgozását, kiértékelését. Ennek alapján megmondható, hogy egy-egy pályázat milyen sikerrel érte el a pályázati vagy jelen esetben a fenntarthatósági célokat (jó esetben). Az ezáltal megismert adatok és teljesítések lehetıséget nyújtanak a késıbbi tervezés korrigálására, a fenntarthatósági célok még jobb eléréséhez, azok pontosabb megjelölésére. Az NFÜ-tıl Excel táblázatos formában megkapott, az AVOP, GVOP, HEFOP, KIOP és ROP Operatív Programok EMIR-ben tárolt információi a következı paraméterekre terjednek ki: -

konstrukció

-

A pályázó neve

-

Igényelt támogatás összege (Ft)

-

A beruházás tervezett összköltsége

-

A pályázat benyújtásának és beérkezésének napja

-

Iktatási dátuma

-

Elutasítás iktatásnál

-

Formai ellenırzés dátuma

-

Jogosultsági ellenırzés dátuma

-

Hiánypótlás dátuma

-

Értékelésének dátuma


-

Bizottsági ülés dátuma

-

A bizottság által javasolt támogatás összege (Ft)

-

A Bizottság által javasolt összköltség (Ft)

-

Támogatási döntés dátuma

-

A Megítélt támogatás összege (Ft)

-

Elfogadott összköltség

-

A pályázat elutasításának dátuma

-

Visszalépés dátuma

-

A pályázó adószáma vagy adóazonosító jele

-

A pályázó gazdálkodási formája

-

Minısítési kód száma

-

Minısítési kód neve

-

A pályázó TEÁOR kódja

-

A projekt megnevezése

-

A projekt kezdetének és befejezésének dátuma

-

A projekt helye (régió, megye, helyiség)

-

A pályázó székhelye (régió, megye, helyiség)

-

A kapcsolattartó neve, beosztása, telefonszáma, email címe

78

A projekt során hozzáférési jogot kaptunk az EMIR-hez (2009.12.21.) a teljes EMIR-bıl történı lekérdezések generálásához. Az EMIR alapstatisztikák

A fentieken túl legyőjtésre kerültek még az EMIR rendszerbıl a következı adatok: -

a pályázatok finanszírozásának forrása (Strukturális Alaponként bontva)

-

a pályázat típusa (központi, pályázatos)

-

egyéb, aktuális igény szerinti adatok


4.4

79

Dokumentumelemzés

A dokumentumelemzés azt a célt szolgálja, hogy a jelen értékeléshez kapcsolódó eddigi értékelési eredmények / információk feldolgozásra és bemutatásra kerüljenek, s az ezen dokumentumok által közvetített eredmények, tapasztalatok egyúttal kiindulási információval is szolgáljanak az elemzéshez. Jelen értékeléshez kapcsolódó – a feladatkiírás 4. pontjában felsorolt – angol, illetve magyar nyelvő dokumentumok listája: -

A fenntartható fejlıdés mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban címő értékelés

-

A kis- és középvállalkozások környezetvédelmi tevékenységének kutatása és fejlesztése címő értékelés

-

A Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program idıközi értékelése

-

A KIOP környezetvédelmi intézkedések értékelése

-

A KIOP Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése c. intézkedés értékelése

-

A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal

-

„Állati hulladék kezelése” intézkedés értékelése

-

Az I. NFT ex ante vizsgálata

-

Az I. NFT ROP Stratégiai Környezeti Vizsgálata

-

Az AVOP, KIOP, GVOP, HEFOP és ROP ex ante értékelési

4.5 A mélyinterjú mint módszer bemutatása

Mélyinterjúk készítése

Az egyéni és csoportos interjúk olyan anyaggyőjtési módszerek, amelyek a kérdezett személyeknek az értékelés tárgyára vonatkozó koncepcióit, tapasztalatait, illetve egyéb véleményeit tárjuk fel, valamint az egyéni gyakorlatra vonatkozóan is nyerünk információt. Az interjúk célja a jelen projekt keretében ennek megfelelıen olyan adatok, információk összegyőjtése volt, amelyek a dokumentumelemzés eszközeivel nem szerezhetıek meg, illetve annak szempontjainak, megállapításainak árnyalására is használhatóak. Emellett segítséget nyújtanak a kérdıíves lekérdezés lefolytatásához és az esettanulmányok leírásához is. Az értékelési feladat elvégzése során elsısorban személyes interjúk kerültek megszervezésre telefonon és levélben (e-mail) történı megkeresés révén. Az információk feldolgozása, dokumentumok elemzése során felmerülı, az értékelést pontosító kérdések telefonos beszélgetés folyamán kerültek megválaszolásra.


80

A személyes interjúk módszere elsısorban a tervezés, illetve a végrehajtás irányításában jelentıs szerepet játszó vezetı szakemberek esetében került alkalmazásra, akik többsége a jelen projekt mőhelybeszélgetéseinek is résztvevıi voltak. Tekintettel a téma jellegére, az információk sokrétőségére, félig strukturált interjúk lefolytatása történt meg, amelyek keretében elıre meghatároztuk az interjú fı témaköreit, azonban nem dolgoztuk ki a konkrét, szigorúan követendı kérdéssort. Ez lehetıvé tette a nagy mennyiségő információ közös áttekintését, valamint nem kötötte meg a beszélgetést, csak annak fı irányait jelölte ki, szabad teret engedve ezáltal annak, hogy új szempontok, megközelítések, javaslatok merüljenek fel. Interjúvázlat

A mélyinterjú során elsıdleges cél az volt, hogy az interjúalany tudását, tapasztalatait megismerve információt győjtsünk a fenntarthatóság kérdésének kezelésérıl az I. NFT tervezése és megvalósítása során. A releváns munkatársak (IH fenntarthatósági felelısök, KSZ szakértık stb.) tapasztalatainak megismerése kulcsfontosságú az értékelési kérdések megválaszolása szempontjából, ezért az interjú tervezésekor fontos szempont volt, hogy minél több használható információhoz jussunk. Ennek érdekében az interjú során a következı fı témakörökre tértünk ki, amelyek az értékelés során megválaszolandó kérdések köré csoportosultak: -

Az interjúalany érintettsége, beosztása, feladatköre az I. NFT idıszakában

-

A releváns OP teljesítménye a vonatkozó fenntarthatósági célok tekintetében

-

A fenntarthatóság szempontjából megfogalmazott elvárások megfelelısége, alkalmazásuk az egyes intézkedéseknél

-

A releváns OP teljesítménye, hatásai, hozzájárulása Magyarország teljesítményéhez

-

Intézményi megoldások és hatásaik, hatékonyságuk

-

A releváns OP végrehajtásából adódó tapasztalatok: fenntarthatóság érvényesülésének javítási lehetıségei a fogalom meghatározás, az eljárásrend és a követelmények módosításán keresztül

Az interjú során törekedtünk a fenti témakörök minél teljesebb feltárására, ugyanakkor az egyes interjúalanyok eltérı érintettségének megfelelıen rugalmasan kezeltük a témák részletes kibontását. A fıbb témakörökhöz tartozó alap-kérdéseket pedig az interjúk átiratait tartalmazó 13. melléklet 1. fejezetében található interjúvázlat mutatja be, amelyet az egyes interjúalanyok elızetesen megkaptak annak érdekében, hogy az interjú elıtt feleleveníthessék, átgondolják múltbéli tapasztalataikat.


Interjúalanyok körének meghatározása

81

Az interjúalanyok körének és a lefolytatandó interjúk számának meghatározásához a feladatkiírásban a következı iránymutatás került rögzítésre: -

IH fenntarthatósági felelıs: 5-8

-

KSZ munkatárs: 5-10

-

KvVM munkatárs: 2

Ezen feltételek alapján a potenciális interjúalanyok körét képezı szakértıi névsort a PIB tagok és a Megbízó (NFÜ) által tett javaslatok alapján készítettük el. A javasolt szakértıi körbıl az interjúalanyok kiválasztása során arra törekedetünk, hogy minden OP IH-ból, valamint KSZ-bıl minimum egy személyt megkeressünk, aki lehetıség szerint fenntarthatósági vagy horizontális felelıs, illetve a fenntartható fejlıdés szempontjainak érvényesítésében érintett volt. Azon OP-k esetében kerestünk fel több szakértıt is, ahol nem csak egy KSZ mőködött, illetve ahol a pályázatok kapcsán elvégzendı feladatok győrőzıdése, vagy a felelıs személyek intézményen belüli rotációja miatt több személy munkakörének részét képezték a horizontális szempontok, ezen belül is a fenntartható fejlıdés figyelemmel kísérése. A megkérdezettek közé kiválasztásra kerültek olyan vezetı beosztású személyek is, akiknek rálátásuk volt az adott OP fenntarthatósági kérdéseire. A KvVM munkatársai közül azon személyeket interjúvoltuk meg, akik a tervezés folyamatában részt vettek és erıteljes rálátásuk volt a fenntartható fejlıdésnek az intézményrendszerbe, illetve az egyes tervdokumentumokba való beépülésére. Az interjúalanyok körét szőkítette azon tényezı, hogy az I. NFT idıszakában mőködı intézményrendszer horizontális felelısei, illetve horizontális témákért is felelıs munkatársai közül többen az eltelt idı alatt kikerültek az intézményrendszerbıl, és személyes megkeresésük nem vált lehetségessé. Ezen szakértık helyett azon munkatársakat tudtuk felkeresni, akik az I. NFT idıszakának második felétıl, illetve az ÚMFT ideje alatt kapcsolódtak be a témába, és szereztek tapasztalatot a fenntartható fejlıdés kérdéskörérıl. Ezáltal egyes esetekben közvetett módon jutottunk információhoz.

4.6 A mintavételezés célja

Mintavételezés alkalmazott módszertana a kérdıívek kiküldéséhez és az esettanulmányokhoz

Az értékelés egyik fı célja – az I. NFT környezeti fenntarthatóság tekintetében nyújtott teljesítményének mérése mellett –, hogy a szabályozási és intézményi kerettel kapcsolatos javaslatokkal támogassa a környezeti fenntarthatóság érvényesülését az ÚMFT-ben. A mintavételezés ahhoz szükséges, hogy az I. NFT-ben alkalmazott intézményi megoldások, a fenntarthatósági szempontok érvényesítését célzó eszközök megfelelıségét és felhasználhatóságát kellı mélységben vizsgálni lehessen. Az intézkedésekbıl vett minta alaposabb vizsgálata elısegíti a pontosabb eredmények elérését.


82

A mintavételi eljárás révén meghatározott vizsgálati minta elsısorban az alminta kérdıív célcsoportjának meghatározásához szükséges, de a pályázatos projekteket vizsgáló esettanulmányok körét is célszerően ezen vizsgálati minta intézkedéseibıl határoztuk meg. A mintavételezés módszertana

Ahhoz, hogy az intézményi megoldásokra vonatkozóan javaslatokat lehessen megfogalmazni, az intézményi megoldások eltérésein alapuló intézkedési tipológiát kell felhasználni. Az intézményi megoldások nagy vonalakban egységes képet mutattak mind az OP-kon belül, mind az I. NFT-n belül, ugyanakkor kisebb eltérések megjelentek. Ezen különbségek elsısorban az egyes OP-k között, vagy egyes OP-kon belül az egyes intézkedések között voltak jellemzık, emellett jelentısek az idıbeli változások is, egyes intézkedéseken belül. Ebbıl következik, hogy a mintavételezés nem csak az egyes intézkedések közötti eltérésen alapul, hanem figyelembe veszi az intézményi megoldások idıbeli módosulásait is. A mintavételezés elsıdlegesen dokumentumelemzés és interjúk lefolytatása segítségével történt. A dokumentumok (elsısorban pályázati útmutatók, adatlapok, adatlap kitöltési útmutatók) átvizsgálásával és az interjúk során szerzett információk által képet kaptunk arról, hogy mely intézményi megoldások mutattak egységes képet, és melyek esetén voltak érzékelhetı, markáns különbségek. A mintavételezés során azon megoldásokat vettük figyelembe, amelyek nem mutattak egységes képet. Az eltérés lehet intézkedések, gyakrabban OP-k és elvétve egy intézkedésen belül konstrukciók/komponensek közötti, illetve idıbeli. Az idıbeli eltérések figyelembe vétele bonyolította a klaszterek képzését, az intézményi megoldások egyes módozatai által meghatározott klaszterek elemei ez esetben nem intézkedések, hanem intézkedések bizonyos idıszakai. Több esetben tovább nehezítette a feladatot, hogy egyes idıbeli változások pontos dátumáról nem sikerült információt szerezni sem a dokumentumokból, sem az intézményi szereplıktıl. Így egyes intézkedések bizonyos idıszakait bizonytalannak kellett tekintenünk, így azok az adott szempontból nem kerültek értékelésre. Az intézkedéseket, illetve intézkedés-idıszakokat az intézményi megoldások szerint klaszterekbe soroltuk, és igyekeztünk oly módon kiválasztani a vizsgálati mintába bekerülı 15 intézkedést, hogy az egyes megoldások megközelítıen azonos súllyal szerepeljenek a mintában. Ez azonban egyes klaszterek kis elemszáma miatt nem mindig volt lehetséges. Négy olyan intézményi megoldást találtunk – alapvetıen az elkészített interjúkra, valamint az eddigi tapasztalatokra, vizsgálatokra alapozva -, melyek megfelelıen markáns különbségeket mutattak ahhoz, hogy a különbözıségeket vizsgálni lehessen, az egyes eltérı megoldások összehasonlíthatóak legyenek. Ezen jellemzık a következık: - környezeti hatásvizsgálat elıírás (I/N) Egyes intézkedéseknél elıírás volt a környezeti hatásvizsgálat (KHV) készítése, amennyiben a fejlesztés, beruházás a környezetre gyakorolt hatása folytán hatásvizsgálat köteles volt. A KHV ennek megfelelıen a környezetre gyakorolt


83

jelentıs hatásnak lehet a jelzıje. Így két kategóriát alakítottunk ki, a mintába bekerültek olyan intézkedések, ahol a KHV követelmény volt (I), és olyanok, ahol nem (N). Az I. NFT elsı szakaszában elızetes környezeti hatástanulmány (EKHT) készítése felelt meg ennek az elvárásnak, összhangban az érvényes jogi szabályozással. - környezeti fenntarthatósági adatlap (I/N) A környezeti fenntarthatósági adatlap egyes OP-kra volt jellemzı. Az adatlapot a kedvezményezetteknek kellett kitölteniük, célja annak felmérése, milyen módon érvényesülnek a fenntarthatóság szempontjai a kedvezményezett szervezeteknél, valamint milyen segítséget igényelnek a kedvezményezettek ezen a téren. Az adatlap kitöltése önkéntes vagy kötelezı volt, de ez esetben se a válaszadás elmulasztása, se a válaszok milyensége nem járt semmilyen következménnyel a kedvezményezettre nézve. Feltételezésünk szerint az adatlap kitöltése hozzájárulhatott a szemléletformáláshoz, azáltal, hogy a kedvezményezett a kitöltés (vagy akár csak az adatlap kérdéseinek elolvasása) révén többet foglalkozott a témával, jobban megismerve annak aspektusait, a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételének lehetséges megoldásait. A mintába így bekerültek olyan intézkedések, ahol volt környezeti fenntarthatósági adatlap (I), és olyanok, ahol nem volt (N). A klaszterek képzését bonyolította, hogy az adatlapok bevezetése nem egységesen történt, így az idıbeli eltéréseket is figyelembe kellett venni, azonban a dokumentumelemzés során nem találtunk a bevezetés idıpontjára vonatkozóan pontos dátumot, és az intézményi szereplık sem minden esetben tudtak biztos információval segíteni. - környezetvédelem/környezeti fenntarthatóság pontszám (2-3/5/10) A pályázatok tartalmi értékelésénél a környezetvédelemre/környezeti fenntarthatóságra adható pontszám esetén eltérések figyelhetık meg egyes OP-k között, egyes intézkedések között, illetve idıben is. Jellemzı volt az 5 pont (100 pontos maximum esetén), ez adta az egyik kategóriát, emellett két másik kategóriát alakítottunk ki: a 2-3 pontos és a 10 pontos intézkedések közül választottunk. Hogy a pontszámok összehasonlíthatóak legyenek, a mintába csak olyan intézkedéseket választottunk be, amelyeknél a projekt maximális pontszáma 100 volt. Ettıl egy esetben tértünk el, amire azért volt szükség, mert az adott intézkedés egy másik jellemzıje olyan fontos értékkel bírt, amit nem nélkülözhetünk a jellemzı értékeinek összehasonlítása érdekében. Ugyanakkor az érintett intézkedés (GVOP-3.3.) három konstrukciója közül csak az egyik esetén nem 100 volt a maximális elérhetı pontszám. Ennél a konstrukciónál 70 pontot lehetett elérni, amibıl 2 pont volt adható a fenntartható fejlıdéshez és környezetvédelemhez való hozzájárulásra. Ez 100 pontos maximumra kivetítve 2,86 pontnak felel meg, ami jól beleillik a 2-3 pontos kategóriába, amibe az intézkedés másik két konstrukciója is tartozik. A klaszterek képzését bonyolította, hogy egyes esetekben a rendelkezésünkre álló és vizsgált pályázati útmutatók az I. NFT idejének csak bizonyos idıszakára voltak érvényesek. - adatlap és útmutatója leírás részletezettség (1-5-ig skálázva)

84


Jellemzı eltérés mutatkozott abból a szempontból, hogy az adatlap, illetve adatlap kitöltési útmutató mennyire segítette a pályázót az adatlap vonatkozó pontjának kitöltésében. Az eltérések egyes OP-k között, egyes intézkedések között, illetve egyes intézkedéseken belül idıben is megfigyelhetıek. A leírást ennek megfelelıen 1-5 pont között skálázva értékeltük, 1 pontot adtunk a leírásra, ha semmilyen információval nem segítette a pályázót, 5 pontot, ha több bekezdésnyi szövegben részletezte a kitöltés elvárásait, utalva a vonatkozó útmutatóra és/vagy a környezeti fenntarthatóság szempontjaira. A pontértékeknek megfelelıen öt kategóriát alakítottunk ki. Az elızıekben bemutatott nehezítı körülmény (egyes esetekben a rendelkezésre álló és vizsgált adatlap útmutatók az I. NFT idejének csak bizonyos idıszakára voltak érvényesek) itt is jelen volt. 2.Táblázat: A vizsgálati mintába bekerülı intézkedéseket és az intézményi megoldásokat az alábbi táblázat mutatja. Intézkedések OP-k szerint

Környezeti hatásvizsgálat elıírás (KHV, korábban EKHT)

Környezeti fenntarthatósági adatlap

Környezetvédelem/ környezeti fenntarthatóság pontszám

(I/N)

(I/N)

Adatlap és útmutatója leírás részletezettség (1-5-ig skálázva)

(2-3/5/10) ? I KIOP-1.1.

I KIOP-1.2.

N KIOP-1.7.

I

(2005

(2005

májusig)

júniustól)

?

I

(2005

(2005

májusig)

júniustól)

?

I

(2005

(2005

májusig)

júniustól)

I

I

2-3

5

2-3

5

5

5

5

AVOP-1.1. N

I

5

AVOP-1.3. N

I

5

AVOP-3.4.

N GVOP-1.2.

N GVOP-3.3.

GVOP-4.2.

I

N (2004)

N (2004)

2 (2005-

? (2004)

2006) 2 (2005-

? (2004)

2006) 4 (2005-

? (2004)

2006)

I (2005-

5

5 (2005-

4 (2004)

2006)

2006) I (2005-

2-3

3 (2005-

1 (2004)

2006)

2006)

N

I

(2004)

(2005-

5

4

85


2006) ROP-1.2.

N

N

10

4

ROP-2.1.

I

N

10

4

ROP-2.2.

I

N

10

4

ROP-2.3.

N

N

5

4 5 ?

N

N

(20 05

? (2005

januárjúnius)

júliustó l)

júniusig)

?

(20 05

? (2005

júliustó l)

júniusig)

2-3

(2005

(2004)

HEFOP1.3.

5 N

N

HEFOP2.2.

2-3

(2005

(2004)

januárjúnius)

1 (20 05 júliustó l) 1 (20 05 júliustó l)

A táblázatban az egyes intézményi megoldásoknál az intézkedéseken belüli idıbeli változatokat is jelöltük. Amennyiben valamely idıszakra nem volt lehetséges beszerezni információt, az adott idıszakban benyújtott pályázatokat nem használtuk fel a releváns intézményi megoldás vizsgálatához. Ezeket a táblázatban a jobb észrevehetıség kedvéért szürke háttérszínnel jelöltük.

4.7 A kérdıívezés mint módszer bemutatása

Kérdıívek kiküldése

A kérdıíves vizsgálati technika a társadalomtudományi kutatásoknak azon kvantitatív módszere, ahol az elemzési egységek attitődjeirıl, társadalmi, demográfiai (de természetesen akár gazdasági) jellemzıirıl úgy győjtünk adatokat, hogy a kutatási téma szempontjából általunk megfogalmazott relevánsnak vélt kérdéseket, és/vagy állításokat írott formában eljuttatjuk az elemzési egységekhez és a kitöltés, vagy lekérdezés után elemezzük a kapott válaszokat. A módszer elınye, hogy eredménye könnyen számszerősíthetı, az egyes válaszadóktól beérkezı adatok összevethetıek. Hátránya viszont, hogy költséges, idıigényes, valamint hogy a válaszadók köre nem fedi le a vizsgált sokaságot, sıt reprezentatív mintát sem ad róla (a válaszadók aránya természetesen függ a kérdıíves felvételek technikájától, de 100%-os visszaküldési arányra nem lehet számítani).

A kérdıívek kiküldése

A kérdıíveket az NFÜ-tıl kapott, az EMIR-ben tárolt e-mail címek alapján, az elérhetıséggel rendelkezı összes pályázónak kiküldtük. A kapott táblázatban 14751 pályázathoz (a feladatleírás szerint a központi projektekre nem, csak a pályázatosakra készítettük el a kérdıíves felmérést) állt rendelkezésre e-mail cím, ezek közül a hibásan beírt, vagy idıközben megváltozott (nem elérhetı) email címek miatt összesen 10971 (9558 címre az általános, és 1413 címre az alminta kérdıívet) címre tudtuk a kérdıívet eljuttatni. A kérdıívek tömeges kiküldését erre szakosodott cég végezte el. Az egyes pályázatokat sorszámmal


86

láttuk el, ami a beérkezı válaszok feldolgozását segítette. Azon e-mail címekre, melyekrıl nem érkezett válasz, a kiküldést két héttel az elsı küldés után megismételtük. A kérdıívhez tartozó kísérılevélben válasz e-mail címet is megjelöltünk, az erre a címre érkezett kérdésekre telefonon, vagy e-mailben válaszoltunk. Azoknak a kedvezményezetteknek, akik jelezték, hogy technikai problémájuk adódott a kérdıív megnyitásakor, elküldtük a kérdıívet Word formátumban, és az így kitöltve visszaküldött kérdıíveket manuálisan vittük be a rendszerbe. A beérkezett eredmények feldolgozása

A beérkezett válaszokat Excel-táblázatba rendezve – adatbázist kialakítva tároljuk (6. melléklet), a pályázatok, valamint a kérdések sorszáma szerint rendezve. A táblázatba egyaránt bekerültek az interneten kitöltött kérdıívek, valamint a hozzánk egyéb módszerrel (e-mail, fax) eljuttatottak is. Az értékelésnél az adatokat az egyes pályázatokról az EMIR-ben fellelhetı adatok felhasználásával elemeztük.

Az általános kérdıív feladatkiírás szerinti célja

4.7.1 Általános kérdıívek kiküldése Az általános kérdıív célja volt a pályázók fenntartható fejlıdéssel (környezeti fenntarthatósággal) kapcsolatos attitődjeinek, a pályázási tapasztalataiknak és az elért eredményeiknek (illetve azoknak a pályázók által érzett szintjének, fontosságának) felmérése, ezáltal a dokumentum- és adatelemzés során kialakult megállapítások kiegészítése.

Megkérdezettek köre

Az általános kérdıív a pályázatos projektek kedvezményezettjeit célozta meg. A felmérés során törekedtünk a teljes lekérdezésre, a kérdıívet minden elérhetıséggel (e-mail címmel) rendelkezı kedvezményezett részére eljuttattuk.

Megkérdezés módja

A kérdıíves felmérés során az elérendı pályázók nagy száma miatt, az ún. CAWI (Computer Assisted Web Interviewing) módszer került alkalmazásra. A módszer lényege, hogy a válaszadó számára a kérdıív interaktív weboldalként jelenik meg számítógépe képernyıjén, ugyanis egy saját URL címmel rendelkezik. Ezen interaktív weboldalt kitöltve a válaszait jellemzı adatokat eljuttatja a kutató cég adatbázisába. Ebbıl kifolyólag a válaszadó bárhol és bármikor kitöltheti e kérdıívet, és egy gombnyomással eljuttathatja a kutató céghez. A módszer alkalmazásának elınyei között említi a szakirodalom, hogy az adatfelvétellel kapcsolatos kiadások csökkenek azáltal, hogy a kérdezıbiztosok alkalmazásának, a rögzítésnek, valamint a kérdıív sokszorosításának költségei megspórolhatók. További elınyei, hogy az eredmények gyorsan feldolgozhatóak. Fı hátránya, hogy a populáció csak egy bizonyos (az internetet használók) szegmense érhetı el ezzel a módszerrel. Emellett, mint minden önkitöltıs kérdıíves kutatás esetében, viszonylag alacsony válaszadási hajlandósággal lehet számolni.


Az általános kérdıív tartalma

87

A kérdıív kérdéssorának összeállításakor a legfontosabb tényezık a következıek voltak: -

olyan kérdések feltétele, melyekre viszonylag magas válaszadási hajlandóságot lehet prognosztizálni;

-

a kérdésekbıl olyan információkat lehessen kinyerni, melyek elérése a dokumentum- és adatelemzés során nem lehetséges;

-

a kitöltés legfeljebb 10 percet vehet igénybe.

Az általános kérdıív vázlatát a 7. melléklet tartalmazza.

Az alminta kérdıív feladatkiírás szerinti célja

4.7.2 Alminta kérdıívek kiküldése Az alminta kérdıív célja a kiválasztott konstrukciók pályázóinak fenntartható fejlıdéssel (környezeti fenntarthatósággal) kapcsolatos attitődjeinek, a pályázási tapasztalataiknak és az elért eredményeiknek (illetve azoknak a pályázók által érzett szintjének, fontosságának) felmérése, valamint az alkalmazott intézményi megoldások hatásainak vizsgálata volt. Az alminta kérdıív eredménye kiegészíti a dokumentum- és adatelemzés megállapításait.

Megkérdezettek köre

Az alminta kérdıív a 4.6 fejezetben bemutatott mintavételi eljárás alapján kiválasztott intézkedések kedvezményezettjeit célozta. A kérdıívet a vizsgálati mintába tartozó intézkedéseken belül minden elérhetıséggel (e-mail címmel) rendelkezı kedvezményezett részére eljuttattuk.

Megkérdezés módja

A részletes kérdıív esetében is a fentebb bemutatott CAWI módszert alkalmaztuk, vagyis a kérdıív kitöltése az interneten keresztül, on-line történt.

Az alminta kérdıív tartalma

A kérdıív kérdéssorának összeállításakor a legfontosabb tényezık a következıek voltak: -

olyan kérdések feltétele, melyekre viszonylag magas válaszadási hajlandóságot lehet prognosztizálni;

-

a kérdésekbıl olyan információkat lehessen kinyerni, melyek elérése a dokumentum- és adatelemzés során nem lehetséges;

-

a kérdésekbıl olyan információkat lehessen kinyerni, melyek az egyes intézményi megoldások hatásaira vonatkozzanak;

-

a kitöltés legfeljebb 15-20 percet vehet igénybe.

Az alminta kérdıív vázlatát a 8. melléklet tartalmazza. Az alminta kérdıív az általános kérdıívhez képest további öt kérdést tartalmaz, ezt leszámítva a kérdések megegyeznek. Ezen plusz kérdések révén szándékoztunk további információkat nyerni a pályázók tapasztalatairól, a környezeti

88


fenntarthatóság érvényesítésének szerepérıl a pályázatírás és projektmegvalósítás során, illetve egyes intézményi megoldások hatásairól.

4.8 Az esettanulmányok készítésének célja

Esettanulmányok készítése

Az esettanulmányok vizsgálatának célja, hogy kiegészítse, valamint adott esetben tesztelje a dokumentum- és adatelemzés során kialakult megállapításokat. Kiemelt fontosságú az intézményi megoldások hatásmechanizmusának, hatékonyságának vizsgálatában. Az esettanulmányok segítségével bepillantást nyerhetünk a kiválasztott projektek elıkészítésének és megvalósításának folyamatába, tapasztalatokat szerezhetünk arról, hogy a program-dokumentumokban, útmutatókban lefektetett elvek és elıírások hogyan valósultak meg a konkrét projektek esetén. Az esettanulmányokhoz kapcsolódó interjúk révén közvetlen információkat kaphatunk a kedvezményezettek tapasztalatairól, véleményérıl, a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos esetleges fogalmi, vagy megvalósítási nehézségekrıl. A pályázatok vizsgálata során értelemszerően elsısorban a környezeti fenntarthatósághoz köthetı vonatkozásokra fókuszáltunk, de természetesen a szükséges mélységben a pályázatok egyéb tartalmi részeit is áttekintettük. A teljes projektdokumentáció áttekintése (a nem környezetvédelmi fejezetek áttekintése is) azért fontos, mert a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényre juttatása valójában akkor hatékony, ha a környezetvédelem szempontjai lehetıleg minél inkább áthatják a projektet, a tevékenységek összességét. Így érdemes megvizsgálni, mit írtak a projekt indokoltságára, vagy projekt hatásaira, stb.

Mintavétel módszertana

A feladatkiírásban megfogalmazott követelményeknek megfelelıen összesen 30 projektet elemeztünk, melyek közül 9 központi és 21 pályázatos projekt volt.

Központi projektek

A vizsgált központi projektek kiválasztásakor az egyes intézkedéseket, konstrukciókat annak figyelembe vételével választottuk ki, hogy a vizsgált projektek OP-k közötti eloszlása a lehetıségeknek megfelelıen egyenletes legyen. A tervidıszakban összesen 108 db központi projekt volt. Az AVOP-nál nem volt központi kiírás, a többi OP-nál két-két projektet vizsgáltunk, a KIOP esetében hármat. 3.Táblázat: A vizsgált központi projekteket és a kiválasztási kritériumokat az alábbi táblázat mutatja be. Kiválasztási kritérium Sorszám

Projekt kód

Projekt cím

KIOP-1.5.1-200601-0002/2

Szabadvezeték kiváltás, illetve megszüntetés a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén

KIOP-2.1.2-2004-

4 sz. fıút 294+700 -

Prioritás, Intézkedés, Konstrukció* 1

KIOP-1. környezetvédelem 1.5. Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem 1.5.1 Természetvédelem erısítése

2

KIOP-2. A közlekedés infrastruktúra fejlesz-

89


tése

07-0002/1

299+500 km között Székely elkerülı szakasz építése

KIOP-2.2.1-200509-0001/1

Budapest-Érd kötöttpályás elıvárosi tömegközlekedés fejlesztése, I. projekt: Érd, Diósdi úti vasúti átjárók különszintő kialakítása

GVOP-1.3.12005-06-0006/6.0

Egyablakos ügyintézés informatikai háttere

GVOP-2.2.12004-12-0003/1.0

Alapszintő tanácsadás nyújtása

ROP-3.1.3–200505-0002/1.0

Intézmények és szervezetek közötti együttmőködés elımozdítása

ROP-3.4.1-2005ÉMRK/1

Regionális humán erıforrás fejlesztés

HEFOP 1.1.1-K2004-07-0019/3.0

„A munkanélküliség megelızése és kezelése” / Nógrád megye

HEFOP-3.5.1-K2004-10-0001/2.0

Korszerő felnıttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása

2.1 A fıúthálózat mőszaki színvonalának fejlesztése 3

KIOP-2. A közlekedés infrastruktúra fejlesztése 2.2 A környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése 2.2.1 B” komponens: Elkerülı és tehermentesítı utak építése

4

GVOP-1. Beruházás-ösztönzés 1.3 Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás 1.3.1 Pro-aktív beruházás-ösztönzés tanácsadás

5

GVOP-2. Kis- és középvállalatok fejlesztése 2.2. Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése 2.2.1 Alapszintő tanácsadás

6

ROP-3. A régiók humán erıforrásának fejlesztése 3.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítés 3.1.3 Regionális és kistérségi szintő együttmőködések ösztönzése

7

ROP-3. A régiók humán erıforrásának fejlesztése 3.4 Régióspecifikus szakmai képzések támogatása 3.4.1 A regionális munkaerı-piaci kereslet és kínálat közötti összhang erısítése

8

HEFOP-1. Aktív munkaerıpiaci politikák támogatása 1.1 A munkanélküliség megelızése és kezelése 1.1.1 A munkanélküliség megelızése és kezelése

9

HEFOP-3. Az élethosszig tartó tanulás és alkalmazkodó-képesség támogatása 3.5 A felnıttképzés rendszerének fejlesztése 3.5.1-K. Korszerő felnıttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása

* KIOP esetében komponens

Pályázatos projektek

A vizsgált pályázatos projektek körét a mintavételezés során kialakított vizsgálati minta intézkedéseibıl, illetve intézkedés-idıszakaiból választottuk ki, hogy az intézményi megoldások vizsgálata a lehetı legeredményesebb legyen. Ezen belül az egyes projektek kiválasztása véletlenszerően történt, a projektdokumentációkat rendelkezésünkre bocsátó szervezetekre bízva a választást. Az általunk megszabott kritériumoknak való megfelelésen túl (adott intézke-

90


dés/konstrukció, esetenként adott idıszak, illetve környezeti hatásvizsgálat megléte) nem szabtuk meg, hogy melyik projektet kívánjuk megvizsgálni a csoportból. A kiválasztás alapját képezı mintavételi módszert a 4.6 fejezetben mutattuk be. 4. Táblázat: A vizsgált pályázatos projekteket és a kiválasztási kritériumokat az alábbi táblázat mutatja be. Kiválasztási kritériumok az intézményi megoldások figyelembevételével Sorszám

Projekt kód

Projekt cím

Prioritás, Intézkedés, Konstrukció 1

KHV elıírás: I Környezeti fent. adatlap: I Pontszám: 2-3 Adatlap útmutató részletesség*: 5

2

KHV elıírás: I Környezeti fent. adatlap: I

3

Adatlap útmutató részletesség: 5

1.2.0F. Állati hulladék kezelése

KHV elıírás: N**

KIOP-1. Környezetvédelem


KHV elıírás: N*** Környezeti fent. adatlap: I Pontszám: 5 Adatlap útmutató részletesség: 2

KHV elıírás: N Környezeti fent. adatlap: I Pontszám: 5 Adatlap útmutató részletesség: 2

6


Pontszám: 2-3

Pontszám: 5

5

1.1 Vízminıség javítás

KHV elıírás: N

KIOP-1.1.1-F2005-100001/2

Gyöngyöspata térségi ivóvízminıség-javítás

KIOP-1.2.0-F2006-020012/2

Pályázat a Szatev Rt. integrált környezetvédel mi fejlesztésének támogatására

KIOP-1.7.0F05/1-2005-100002/3

Pálhalmai Biogáz Üzem

AVOP-1.1.52005-060005/0.2

Makroöntözı rendszer beszerzése

AVOP-1.3.42005-040001/0.2

Különleges minıségő biohaltermékek kifejlesztése és piaci bevezetése Magyarországon

AVOP-3.4.1-

Nagy Lajos

1.1.1 Ivóvíz minıségjavítása („A” komponens)

1.2 Állati hulladék kezelése

Környezeti fent. adatlap: I

4


1.7 Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése 1.7.0F-05/1. Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztés AVOP-1. A versenyképes alapanyagtermelés megalapozása a mezıgazdaságban 1.1 A mezıgazdasági beruházások támogatása 1.1.5 Öntözési beruházások támogatása AVOP-1. A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezıgazdaságban 1.3 A halászati ágazat strukturális támogatása 1.3.4 Promóció

AVOP-3. Vidéki térségek

91


Környezeti fent. adatlap: I Pontszám: 5 Adatlap útmutató részletesség: 4

fejlesztése 3.4 Falufejlesztés, megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése

2004-100141/0.3

király tér kialakítása

GVOP-1.2.2.2004-100001/5.0

A Horváth Rudolf Intertranspor t Kft. II. számú logisztikai raktárcsarnok építése a Gyöngyösi Ipari Parkban

GVOP-1.2.2.05/1-2005-070001/5.0

A SygnusPort Harta Kft. kikötıi logisztikai központjának létesítése Hartán

GVOP-3.3.12004-040020/3.0

Virtuális valóság terápia rendszer termékesítése és magyarországi klinikai bevezetése

GVOP-3.3.105/1-2005-050168/30

Gyógyszerjelölt vegyületek és célfehérjék párhuzamos azonosítása, valamint terápiás alkalmazhatós águk igazolása kémiai genomikai módszerekkel; DNS és Ligand-chip integrált alkalmazásáva l

3.4.1 Falufejlesztés, megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének megırzése 7

KHV elıírás: N Környezeti fent. adatlap: N

8

Pontszám: 5

1.2 Ipari infrastruktúra fejlesztése


1.2.2 Logisztikai központok fejlesztése

KHV elıírás: N

GVOP-1. Beruházásösztönzés

Környezeti fent. adatlap: I Pontszám: 5

9

1.2 Ipari infrastruktúra fejlesztése


1.2.1-05/1 Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése

KHV elıírás: N

GVOP-3. Kutatásfejlesztés, innováció

Környezeti fent. adatlap: N Pontszám: 2.3 Adatlap útmutató részletesség: 1

10

GVOP-1. Beruházásösztönzés

KHV elıírás: N Környezeti fent. adatlap: I Pontszám: 2-3 Adatlap útmutató részletesség: 3

3.3 Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erısítése 3.3.1 Induló technológia és tudás-intenzív mikro vállalkozások, és ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása (TST) GVOP-3. Kutatásfejlesztés, innováció 3.3 Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erısítése 3.3.1. Induló technológia - és tudás-intenzív mikro vállalkozások, és ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása (TST)

92


11

KHV elıírás: N*** Környezeti fent. adatlap: I Pontszám: 5 Adatlap útmutató részletesség: 4

12

KHV elıírás: N Környezeti fent. adatlap: N Pontszám: 10 Adatlap útmutató részletesség: 4

13

KHV elıírás: N*** Környezeti fent. adatlap: N Pontszám: 10 Adatlap útmutató részletesség: 4

14


15

KHV elıírás: N*** Környezeti fent. adatlap: N Pontszám: 10 Adatlap útmutató részletesség: 4

16


17

KHV elıírás: N Környezeti fent. adatlap: N Pontszám: 5 Adatlap útmutató rész-

GVOP-4. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés

GVOP-4.2.105/1-2006-080053/4.0

Tartalomfejlesztés az axioart.com mőkereskedelmi oldalon

ROP-1.2.105/1-2005-080044/36

A tatai Hotel Kristály mőemléki megújítása, bıvítése a hivatásturizmus és a családbarát szolgáltatások erısítésével

ROP-2.1.22004-08003/32

Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ – „A” jelő győjtıút építése

ROP-2.1.32005-050001/36

Zirci autóbusz terminál áthelyezése, új személyforgalmi logisztikai központ kialakítása

ROP-2.2.12004-070011/33

Marcali város barnamezıs területének rehabilitációja

ROP-2.2.12004-090003/34

Gyula, történelmi városrész rehabilitációja

ROP-2.3.12004060022/35

Ceglédberceli óvoda bıvítése

4.2 Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése 4.2.1 Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kkv-k esetében ROP-1. A turisztikai potenciál erısítése a régiókban 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítás 1.2.1-05/1 Szálláshelyek fejlesztése

ROP-2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 2.1 Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása 2.1.2 Ipari területekhez vezetı utak építése és felújítása ROP-2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 2.1 Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása 2.1.3 Helyi tömegközlekedés fejlesztése ROP-2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 2.2 Városi területek rehabilitációja 2.2.1 Város-rehabilitáció ROP-2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 2.2 Városi területek rehabilitációja 2.2.1 Város-rehabilitáció ROP-2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 2.3 Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktú-

93


letesség: 4

rájának fejlesztése 2.3.1 ua.

18

KHV elıírás: N Környezeti fent. adatlap: N Pontszám: 2-3 Adatlap útmutató részletesség: ?

HEFOP-1. Aktív munkaerı piaci politikák támogatása

HEFOP-1.3.1P-2004-060008/2.0

Esélyteremtı oktatási modell a társadalmi megbecsülésért

HEFOP-1.3.105/1-2005-090040/2.0

NÖvekedj! A könyvviteli szolgáltatást végzı nıi vállalkozások megerısítése vállalkozói klubok létrehozásával és a vállalkozói tevékenység sikerességéhez nélkülözhetetlen általános és szakmai képességek és készségek fejlesztésével

HEFOP-2.2.1P-2004-070046/4.0

Mégis kinek az érdeke? Családtámogató szolgálat a fogyatékos embert nevelı családok munkaerıpiacra kerülése és bennmaradása érdekében

HEFOP-2.2.106/1-2006-100045

Bihari Foglalkoztatási Mentor Hálózat kiépítése

1.3 A nık munkaerıpiaci részvételének támogatása, a család és a munka összehangolásának segítése 1.3.1 A nık foglalkoztathatóságának javítása és munkába helyezés

19


20

KHV elıírás: N Környezeti fent. adatlap: N Pontszám: 2-3 Adatlap útmutató részletesség: ?

HEFOP-1. Aktív munkaerıpiaci politikák támogatása 1.3 A nık munkaerıpiacra való visszatérésének segítése 1.3.1-05/1 A nık munkaerıpiacra visszatérésre ösztönzése

HEFOP-2. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem 2.2 A társadalmi beilleszkedés elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével 2.2.1-P A társadalmi befogadás elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével

21


HEFOP-2. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem 2.2 A társadalmi beilleszkedés elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével 2.2.1-06/1 A társadalmi befogadás elısegítése a

94


szociális területen dolgozó szakemberek képzésével

I: igen; N: nem * Adatlap és útmutatója leírás részletezettség (1-5-ig skálázva) - az alminta kiválasztási módszertan alapján ** A konstrukcióra nem volt jellemzı a KHV elıírása, azonban a vizsgált projekt pályázati dokumentációjának részét képezte a beruházásra vonatkozó elızetes környezeti hatástanulmány (EKHT) *** A konstrukcióra jellemzı volt a KHV elıírása azon projekteknél, melyeknél a beruházás méretébıl adódóan jogszabályi kötelezettség volt a KHV elkészítése. A szándékunk ellenére ez ezen konstrukció esetében nem valósult meg (nem volt ilyen projekt-dokumentáció elérhetı).

Az esettanulmányok menete

Az esettanulmányok során a projektek környezeti fenntarthatósági vizsgálata a projektdokumentáció elemzésén keresztül történt meg. A projektdokumentációt az illetékes KSZ bocsátotta rendelkezésünkre, általában papír alapon, néhány esetben elektronikus formában. A dokumentumok áttekintése során – mint már említettük – különösen azokra a részekre fókuszáltunk, ahol a környezeti szempontok megjelenhetnek (a számlákat, pénzügyi beszámolókat nem vizsgáltuk). A projekt megismerése után a projektgazdával, projektmenedzserrel interjút készítettünk, mely telefonon keresztül zajlott. Ezen keresztül feltártuk a projekt megvalósulása során szerzett tapasztalataikat, a környezeti fenntarthatósági vállalások teljesülését, azok ellenırzését, illetve a környezeti szempontok pályázatban való megjelenésének a hatásait (szemléletformálás).

4.9

Mőhelybeszélgetések

Az 1. mőhelybeszélgetés

4.9.1 1. mőhelybeszélgetés A szakértık (horizontális/fenntarthatósági felelısök, KSZ, KvVM munkatársak) bevonásával megtartott 1. mőhelybeszélgetés célja a feladat értelmezése, a fenntarthatósági célok és a fenntarthatóság fogalomvizsgálata, az indító jelentés tartalmi elfogadása volt.

A 2. mőhelybeszélgetés célja

4.9.2 2. mőhelybeszélgetés A meghívott szakértık alapvetıen azonos köre mellett a 2. mőhelybeszélgetésre további szakértık is bevonásra kerültek. A 2. mőhelybeszélgetés elsıdleges célja az értékelés során kapott eredmények megvitatása, a szakértık véleményének megismerése volt.

95


Az EMIR alapstatisztikák

5

Az értékelés és eredményeinek bemutatása

5.1

EMIR adatok felhasználása

Az EMIR adatbázisból nyert adatokat több szinten használtuk fel elemzésünkben. Egyrészt alapstatisztikákat készítettünk a tervezési rendszer áttekinthetısége végett, másrészt az értékelési módszertanban szereplı feladatok szerint válogattunk le adatokat az adatbázisból. Harmadrészt idınként szükséges volt egy-egy konkrét esetben felmerülı kérdés megoldásához adatlekérést végezni. 5. Táblázat: Alapadatok az Operatív Programok nyertes pályázatairól (NFÜ adatbázisok alapján)

Adat megnevezése (mértékegységgel)

Operatív Program AVOP

GVOP

HEFOP

KIOP

ROP

Nyertes pályázatok száma (db)

7221

10914

3715

273

762

Összes megítélt támogatás összege (ezer Ft)

122.316.051

176.466.227

211.115.152

126.542.609

125.144.553

Legkisebb megítélt támogatás összege (ezer Ft)

15

50

50

120

15

Legnagyobb megítélt támogatás öszszege (ezer Ft)

833.598

1.519.950

10.800.000

7.025.090

3.330.000

16.939

16.169

56.828

463.526

164.232

Nyertes pályázatok száma (db)

6833

10895

2679

194

761

Összes megítélt támogatás összege (ezer Ft)

120.624.679

176.358.041

196.969.647

117.365.247

124.971.175

Legkisebb megítélt támogatás összege (ezer Ft)

15

50

50

120

15

Legnagyobb meg-

833.598

1.519.950

10.800.000

7.025.090

3.330.000

Megítélt támogatás átlagos összege (ezer Ft)

96


ítélt támogatás öszszege (ezer Ft) Megítélt támogatás átlagos összege

17.648

16.187

73.523

604.975

164.219

Pályázat benyújtás elsı idıpontja

2004.05.10.

2003.09.30.

2004.02.20.

2004.03.31.

2004.02.02.

Pályázat benyújtás utolsó idıpontja

2007.05.15.

2007.06.14.

2007.06.28.

2007.03.20.

2007.03.06.

2004: 40%

2004: 46%

2004: 24%

2004: 30%

2004: 57%

2005: 15%

2005: 44%

2005: 44%

2005: 46%

2005: 38%

2006: 44%

2006: 10%

2006: 31%

2006: 21%

2006: 5%

2007: 1%

2007: 0%

2007: 1%

2007: 3%

2007: 0%

Pályázat típusa (központi/pályázatos)

Központi: 0%

Központi: 0,2%

Központi: 1,4%

Központi: 17%

Központi: 1,7%

Pályázatos: 100%

Pályázatos: 99,8%

Pályázatos: 98,6%

Pályázatos: 83%

Pályázatos: 98,3%

ESZA/Fejlesztési

ESZA: 0%

ESZA: 0%

ESZA: 99,5%

ESZA: 0%

ESZA: 21,2%

Fejlesztési: 100%

Fejlesztési: 100%

Fejlesztési: 0,5%

Fejlesztési: 100%

Fejlesztési: 78,8%

(ezer Ft)

Pályázatok benyújtásának idıbeli részarányai (%/adott év)

Az EMIR alapadatok felhasználása

Az EMIR-bıl legyőjtött adatokat a projektek osztályozásához, csoportosításához használtuk fel, ezen keresztül számos más elemzési feladat elıkészítéséhez, elvégzéséhez nyújtottak segítséget: -

az esettanulmányok kiválasztásához, valamint a kérdıív-kiküldéshez alapul szolgáló alminta leválogatásához kapcsolódó mintavételezési eljáráshoz

-

a kérdıíveknek az adatbázisban található elérhetıségek felhasználásával történı kiküldéséhez

-

a beérkezett kérdıívek elemzéséhez adatok leszőréséhez

-

egyes pályázatokra vonatkozó információk lekereséséhez, így többek között: o értékelık által a környezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó értékelési szempontra adott pontszámok lekeresése o projekt adatlapok megtekintése o hiánypótlások dokumentációjának megtekintése o helyszíni ellenırzések idıpontjainak legyőjtése o stb.

97


5.2

Dokumentumok elemzése, értékelése

Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a feladat tárgyát képezı értékelés tématerületéhez kapcsolódó – a feladatkiírásban meghatározott – eddigi értékelési eredmények a korábban elkészült dokumentációk elemzésének, értékelésének bemutatásával. A 11. melléklet tartalmazza a dokumentációk értékelésének részletes bemutatását, jelen fejezetben ebbıl alapvetıen a vizsgálati módszereket és a fontosabb megállapításokat idézzük be. 5.2.1 A fenntartható fejlıdés mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készítette: Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK AKI) Békéscsabai Osztálya; 2007. szeptember A dokumentum bemutatása

A tanulmány fı célja annak vizsgálata volt, hogy a 2004-2006 idıszakra érvényes ROP dokumentumban miként valósultak meg a fenntartható fejlıdés környezeti vonatkozású elvei, mint horizontális szempontrendszer, valamint annak megállapítása volt, hogy milyen típusú konstrukciókkal, pályázati kiírásokkal lehet ezeket aktívan érvényesíteni. Általános cél volt az NFT I. ROP-ban szereplı célkitőzések szintjén megfogalmazott konkrét célok és a megjelenített indikátorok értékelése.

A dokumentum elemzése, értékelése

Vizsgálták a ROP monitoring és értékelési folyamatokat is a 4 intézkedés esetében. Azt találták, hogy a monitoring-folyamat során összegzett információk hiányosak, a környezeti fenntarthatóságot tekintve nem elég hangsúlyosak, ami összevág a jelen vizsgálat során, szélesebb vizsgálati körben szerzett tapasztalatainkkal. Összegzett eredményeik szerint az általuk vizsgált 4 ROP intézkedésben nagyobb hangsúlyt kellett volna kapnia a területiségnek. A fenntarthatósági értékrendszert szigorúbban kellett volna megjeleníteni. A környezetpolitikai célokat erıteljesebben kellett volna hangsúlyozni. Véleményük szerint fontos lenne a projektmenedzserekkel szemben követelményként támasztani a fenntartható fejlıdés, illetve az EU-s horizontális elvek ismeretét. Javaslataik az ÚMFT 2007-2013 közötti idıszakára a ROP végrehajtásához: -

a fenntarthatóság projekt szintő érvényesítése során: o az egyes OP-kra, vagy akár egyes prioritásokra készüljön speciális fenntarthatósági értékelési kritérium és útmutató; o nem csak tematikus, de területi fókuszálás is szükséges a ROP ezen intézkedéseinél; o legyen elıny, ha a PM rendelkezik fenntarthatósági ismeretekkel; o a kétkörös pályáztatásnál a 2 forduló között történjen meg a projektfejlesztéseknek a fenntarthatósági kritériumokhoz való iga-

98


zítása; -

a fenntarthatóság program szintő érvényesítése során: o a KSZ és az IH szakemberei kapjanak fenntarthatósági témában képzést; o a bírálók kapjanak egységes iránymutatást a fenntarthatósági kritériumok érvényesítésére vonatkozóan; o a program-monitoring győjtsön adatokat a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelıségrıl is o a programértékelések tartalmazzanak fenntarthatósági és környezeti értékelési szempontokat is o fontos a fenntarthatósági szempontoknak az eddigiektıl hangsúlyosabb figyelembe vétele

5.2.2 A kis- és középvállalkozások környezetvédelmi tevékenységének kutatása és fejlesztése címő értékelés A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírt KÉ-8621/2006. számú Kutatási témák kidolgozásaként készítette: ÖKO ZRt.-CONSACT Kft. konzorcium; 2006.12.01. A dokumentum bemutatása

A GVOP IH a kutatás keretén belül javaslatokat dolgoztatott ki a kkv-k káros környezeti hatásainak csökkentésére, illetve a kkv-k számára biztosított fejlesztési források (GVOP) környezetvédelmi hatásainak javítására. A tanulmány pillérei: felhasznált dokumentumok, adat-és információbázis; kérdıíves felmérés 600 kkv részvételével, rétegzett mintavétellel; interjúk 30 kkv és egyéb szervezetek esetében.


A vizsgálat meghatározó eleme a kérdıívek kiküldése és értékelése volt. A vizsgálat második módszertani eleme a 30 telefonos/személyes interjú volt. Tapasztalataik alapján a nyertes pályázatok között is meglepıen magas számban fordulnak elı a környezetvédelmi szempontból 0%-ot elérı pályázatok, másrészt a nyertesek között is szép számmal akadnak olyan pályázatok, amelyek viszont 100%-nyi pontszámot értek el. Megállapították, hogy a környezetvédelemre kapott pontszám (aránya) nem igazán korrelált a pályázat végsı, nyertes vagy nem nyertes megítélésével; mert a környezetvédelem 5%-os súlya (vagy ettıl eltérı, de hasonló értékő) nem domináns szempont az elbírálás során. A pályázatok vizsgálata alapján a legfontosabb következtetéseik az alábbiak: -

a pályázók, a pályázatírók vagy nem ismerik a Környezeti Fenntarthatósági

99


Útmutatót vagy nem használják -

a fenntarthatóság fogalmával kapcsolatosan nagyon sok a téves értelmezés, félreértelmezés

-

nem „járja át” a környezetvédelem a pályázatok, illetve a KKV-k tevékenységét, nem integrálódik a mőködésük minél nagyobb területébe

-

a hatások (ezen belül kibocsátások, erıforrások felhasználása, területhasználat) feltárása, meghatározása túlnyomórészt minıségi módon történik, a mennyiségi meghatározás nagyon ritka, elvétve fordul csak elı

Tapasztalataik a GVOP pályázati rendszer elemzésénél: -

a PKD környezeti, fenntarthatósági szempontjait a pályázók jószerével nem ismerik, így azokat alkalmazni sem tudják

-

a felhívások környezeti és fenntarthatósági szempontjait a pályázók általában „átugrották”, kivéve, ha pályázatuk kifejezetten környezeti tárgyú volt; ez esetben általában a „Fenntarthatósági Útmutatóban” tájékozódtak a szükséges teendıkrıl

-

nagyon nehezen értelmezhetık és alkalmazhatók az útmutatók elıírásai a környezeti és fenntarthatósági szempontok megadására

-

a Környezeti fenntarthatósági útmutató (2005. április) teljes körőnek tekinthetı, ugyanakkor a megfelelısség javítása érdekében bizonyos fogalmakat még inkább a laikus pályázó szemszögébıl kellene megközelíteni

A vizsgálatuk fıbb tapasztalatai: -

Kérdıívek esetében: o nincsenek tisztában a környezetterhelésük mértékével o jellemzıen nem alkalmaznak objektív környezeti indikátorokat o költséghiány az oka legtöbbször a környezetvédelmi fejlesztéseknél, pedig a pénzügyi megtérülésrıl is sokszor lemondanak környezetbarát megoldás alkalmazása esetén o életciklus elemzés nem jellemzı o a fenntarthatósági fogalmak gyenge ismerete, a környezetvédelmi szempontok ismerete gyenge o a „terület-felhasználás és térszerkezet” szempont nem jelenik meg o környezetvédelmi szempontból a pályázatok 2/3-a 0 pontot kapott!

100


-

Interjúk esetében: o nehéz egységes módszerrel felmérni és értékelni minden pályázót, eltérıek a környezeti relevanciáik, eltérıek a projekt, illetve a pályázó tevékenységének környezeti szempontjai o az 5%-os pontozás elfogadható o a környezetvédelmi szempontok nehezen számszerősíthetık, ellenırizhetıek, sok pályázó így „túlígérte” magát o nincs objektív visszacsatolás a környezetvédelmi vállalások teljesülésének értékelhetısége szempontjából, ehhez „megfogható” értékek kellenének, a PEJ-ekben kellenének megjeleníthetı környezetvédelmi mutatók o az értékelık, de a pályázatírók között is akadt, aki nem ismerte a Környezeti fenntarthatósági útmutatót, képzetlenek voltak o nehezen adaptálható a Környezeti fenntarthatósági útmutató az adott projektre o hatósági szakemberek szerint a cégek nem tudják sok esetben felmérni a tevékenységük, beruházásuk környezetvédelmi vonatkozásait

Javaslataik a GVOP pályázati rendszer elemzése alapján: -

Készüljön stratégiai környezeti vizsgálat a GOP tervezésével és annak exante értékelésének kidolgozásával párhuzamosan

-

készüljenek új szemlélető Környezeti Fenntarthatósági Útmutatók; a különbözı célcsoportok (bírálók, pályázók) és a különbözı funkciók (környezeti szempontú projekt tervezés, adatlap kitöltés) ésszerő szétválasztásával

-

készüljön külön értékelési-bírálati segédlet a környezeti és fenntarthatósági szempontok figyelembevételére

-

a Pályázati Útmutatók a környezetvédelmi, fenntarthatósági tudnivalókat két részben adják meg: általános követelmények, (2) intézkedés-specifikus követelmények

-

a környezeti fenntarthatósági kritériumok meghatározása szélesebb szakmai konszenzuson alapuljon, differenciáltabban épüljön be a PkD-be és a kommunikációs terv hangsúlyosan foglalkozzon a környezeti fenntarthatósági szempontok propagálásával

-

a pályázati felhívások részletesebb, egyértelmőbb és összehangolt környezetvédelmi, fenntarthatósági követelményeket tartalmazzon


101

-

az értékelık részére információ-szolgáltatás és rendszeres képzés (pl. hírlevél, hotline, workshop stb.) induljon

-

készüljön tematika a közbensı jelentések „kötelezı” és „ajánlott” környezeti és fenntarthatósági szempontjaira

A GVOP dokumentumainak a fenntarthatósággal kapcsolatos párhuzamosan 3 funkciót kell ellátniuk: -

környezeti szempontú értékelés

-

a projektek környezeti teljesítményének javítása

-

környezeti szemléletformálás

Ehhez javasolják a fenntartható fejlıdés horizontális szempontjainak érvényesítési lehetıségeire a késıbbi pályázati rendszer fejlesztéseként, hogy a környezetvédelmi szempontoknak a korábbi szempontokhoz képest jobban nyomon követhetıeknek, ellenırizhetıeknek, objektívebbeknek kellene lenniük. 5.2.3 A Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program idıközi értékelése Az értékelést készítette: EX ANTE Iroda, 2006. április 30. A dokumentum bemutatása

A tanulmány feltárja az esélyegyenlıség és a környezetvédelem, mint minden projekt esetében kötelezı szempont, horizontális elv érvényesülését a pályázatokban és a megvalósuló projektekben. Ezek kapcsán javaslatot fogalmaz meg a pályázókat segítı szolgáltatások (mindenekelıtt az esélyegyenlıségi és környezeti fenntarthatósági útmutató) továbbfejlesztésével kapcsolatban, megnevezi a horizontális vállalások teljesülését egyértelmőbben igazoló (indikátor)rendszert, valamint a példamutatás, a jó gyakorlatok kiemelésének rendszerére is javaslatot tesz. Módszertani szempontból a következıket alkalmazzák:


-

dokumentumelemzés

-

intézményi szereplıkkel folytatott interjúk

-

kedvezményezetti interjúk

-

kérdıíves megkeresés

-

záró workshop

Az elemzés során felmerült/tapasztalt módszertani problémák: -

adathiányok: az EMIR-ben rögzített adatok a horizontális kérdésekre adott válaszok kapcsán olyan mértékig voltak hiányosak, hogy még mintavételre sem voltak alkalmasak (egyes intézkedéseknél egyáltalán nem rögzítették


102

ezt a mezıt) -

az újabb útmutatók nem, vagy késve váltak használttá a kedvezményezettek körében (pl. a 2005-ös Fenntarthatósági útmutató esetében)

-

mintavételi pontatlanságok

-

az intézményrendszerben dolgozóknak és a további érintetteknek az értékelésre fordítható erıforrásai nem elégségesek: a megbízó oldali (HEFOP) erıforrások elégtelenek voltak a megfelelı színvonalú végrehajtáshoz

Javaslatok a tapasztalatok alapján: A horizontális elvek érvényesítése kapcsán két szcenárió játszódhat le, a pályázó, kedvezményezett, de akár az elıértékelı is kétféle utat járhat be. −

Az egyik út a mechanikus megfelelésé – márpedig a túlzott standardizálás minden célcsoport esetében ide vezet. Ez az út azonban vakvágány, a horizontális szempontoknak való megfelelés követelményét ugyan formailag kipipálja, de a valóságban azok érvényesüléséhez nem járul hozzá.

−

A másik út a szemléletformálásé, ami sokkal hosszabb és nehezebb is. A megfelelési szándékot itt a gondolkodás kell, hogy kövesse, hogy kialakuljanak azok az ötletek, gondolatok, amelyek specifikusan alkalmazhatóak, majd cselekvés által megvalósíthatóak, amellyel elérhet bizonyos eredményeket. Ez lenne a helyes út, amely valódi és fenntartható hatást produkál.

Komplex megközelítést ajánlanak: -

útmutatók esetében: kiigazítások, továbbfejlesztés, testre szabott elektronikus verzió

-

referensek: jó gyakorlatok győjtése, közzététele, aktív segítségnyújtás

-

hozzáférés: az információhoz való hozzáférés célcsoportra szabott technikáinak kialakítása

-

tapasztalatcsere: intézményrendszeren belül, kedvezményezettek között

-

szemléletformáló akciók: intézményi példamutatás, díjak, média

-

képzés: referensek, elıértékelık, monitorok, kedvezményezettek

-

és mindennek ki kell egészülnie a horizontális vállalások értékelésénél a gateway-elv, a horizontális témákból való kötelezı minimum-pontszám elérésének további szigorú alkalmazásával is, hogy ezáltal is a témát komolyan vegyék a pályázók


103

Indikátorok vizsgálata: A pályázók nem definiálnak speciális indikátorokat a horizontális vállalásaik igazolására. Kimondott horizontális indikátorokat a pályázók nem használnak. A horizontális vállalások megvalósítása – a monitorok véleménye szerint – jelentıs részben nem pénzkérdés, hanem fıképp szemlélet kérdése. A nem konkrét, nem számszerősített vállalásokat viszont nagyon nehéz számon kérni a kedvezményezetten. Mindazonáltal fontos, hogy a monitoring rendszer is szigorú legyen, és tényleg kikényszerítse a vállalások teljesítését. Probléma az is, hogy a közbeszerzési kiírás során szempontként igen nehéz megjeleníteni a horizontális szempontokat. Javaslatok az indikátorrendszerre: A horizontális vállalások mérésének módszertanára az ún. „puha indikátorok” alkalmazását javasolják. Ezek az indikátortípusok nem elégítik ki a SMART kritériumokat, azonban jól használhatók olyan, nehezen számszerősíthetı tényezık mérésére, mint a horizontális témák. A HEFOP pályázati programokban érvényesített horizontális szempontok a kérdıívek alapján: -

Az esélyegyenlıségi célcsoportok, mint alkalmazottak, elenyészı mértékben jelennek meg projektmenedzsmentben.

-

A beruházások esetében jellemzıen csak a létrehozandó szolgáltatások kapcsán értelmezik az esélyegyenlıséget, a beruházási idıszakra nem.

-

Horizontális indikátorokat csak az intézkedés célcsoportjainak egybeesése esetén határoznak meg.

-

A humán szakemberek ismeretei is hiányosak a témában.

-

Az esélyegyenlıség iránti elkötelezettség mellett annak gyakorlati megvalósíthatóságához kevés a használható példa, igen kevés jó gyakorlat bukkan elı.

-

Szinte teljesen hiányzik a társadalompolitikai szemléletmód, az átfogó, komplex tervezés és gondolkodásmód.

5.2.4 KIOP indikátorok – Módszertani javaslatok és indikátorok aktuális értékei A tanulmányt készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda, 2008. november A dokumentum bemutatása

A munka azokra az indikátorokra terjedt ki, amelyek esetében értelmezési, módszertani problémák merültek fel, illetve a végrehajtási rendszerbıl szolgál-

104


tatott adatok, értékek nem voltak megfelelıek és egyértelmőek OP/PKD szinten, amely szinteken az indikátorok egy része meghatározásra került. Problémát jelentett amellett, hogy néhány esetben nem lett kijelölve célérték, hogy jellemzıen semmilyen útmutatás nem kapcsolódott az egyes indikátorokhoz azok számítását, a kiindulási értéket, stb. tekintve. −

OP-szintő indikátorok:

−

Horizontális indikátorok:

−

Prioritásszintő indikátorok:

−

Intézkedésszintő indikátorok:

A tanulmány az elıbbiekben megadott KIOP-indikátorokat vizsgálja az elért értékeik alapján. A dokumentum elemzése, értékelése

Az értékelés során tett megállapítások a problémákra vonatkozóan: -

nagy a heterogenitás a programok szerteágazóságának megfelelıen

-

nem megfelelı a lefedettség (ez azt jelenti, hogy az adott projekteket nem lehet nyomon követni az elıre megtervezett indikátorokkal, nem járulnak hozzá a célérték eléréséhez)

-

az útmutatás hiánya (értelmezési problémákat okozott)

-

hiányos indikátor-nyilvántartás

-

az egységes rendszer hiánya adminisztrációs szempontból)

(EMIR

mellızése

indikátor-

A tanulmány beidézi az E&Y indikátor-vizsgálatának eredményeit (2008): -

az Európai Bizottság útmutatása alapján csak korlátozott számú indikátor meghatározására volt lehetıség (intézkedésenként legfeljebb három, ebbıl legalább egy output és egy eredmény-indikátor), ami a komplex intézkedéseket nem minden esetben tudta megfelelı módon lefedni; gondot jelentett továbbá, hogy nem állt rendelkezésre módszertani útmutató az indikátorok meghatározásához

-

részben elıbbi miatt a prioritásszintő indikátorok nem fedik le maradéktalanul a célkitőzéseket

-

az intézkedésszintő indikátorokból nem összegezhetık a prioritásszintő indikátorok

-

az intézkedésszintő indikátorok elemzése alapján:

105


o az alkalmazott kisszámú indikátorral nehezen megfogható az intézkedések szerteágazó célrendszere o egyes célkitőzések nehezen számszerősíthetık o az indikátorok értelmezése sokszor nehézségeket okozott a kedvezményezetteknek o egyes indikátoroknak nem állt rendelkezésre az indikátorok kiindulási értéke, ami akadályozza a célkitőzések teljesítésének mérhetıségét o a támogatási szerzıdések megkötésekor nem helyeztek kellı hangsúly a szakmai indikátorokra, illetve túlvállalások történtek a célértékekben o a projektszintő indikátorok nem-teljesülésének konzekvenciái korlátozottak o nem kellı mértékben biztosítottak az indikátorok nyomon követésének feltételei az eljárásrendekben -

a horizontális indikátorok elemzése alapján: a jelentés megállapítja, hogy az intézkedések szintjén nem történt meg ezen indikátorok értelmezése, illetve intézkedésszintő horizontális indikátorok meghatározása

A tanulmány beidézi az ÖKO Zrt. vizsgálatát, melyben a KIOP környezetvédelmi intézkedéseinek értékelését végezték el (2008): a vizsgálat során a fentiekhez hasonló eredményekre jutottak: -

jelentıs értelmezési problémák voltak, emellett jelentısen eltérı szerkezetben kerültek bemutatásra az MT-kben

-

nem volt olyan horizontális indikátor, amelyet minden projekt esetében mértek volna

Javaslatokat tettek a 2007-2013 közötti tervezési idıszakra, a programok végrehajtására vonatkozóan: -

az operatív programban, az akciótervekben, a pályázati felhívásokban és a támogatási szerzıdésekben megjelenı indikátorok mindegyikéhez pontos definíció és számítási módszertan kerüljön rögzítésre olyan részletességgel és pontossággal, hogy az az alternatív értelmezési lehetıségeket kizárja

-

kerüljön áttekintésre, hogy melyek azok az OP-ban, illetve akciótervekben szereplı indikátorok, amelyek értéke a kedvezményezetti projektadatok aggregálásával állítható elı


106

-

az operatív programban és a – PkD szerepét is betöltı – akciótervekben meghatározott indikátor célértékek esetében, ha nem is magukban a programozási dokumentumokban, mégis jól dokumentált formában kerüljön rögzítésre, hogy milyen logika, számítási metódus támasztotta alá a célérték meghatározását

-

át kell tekinteni az indikátorokat olyan szempontból, hogy melyek azok, amelyek kiinduló értéke jelenleg nem ismert, és késıbbi idıpontban visszamenıleg nem, vagy nem kellı pontossággal állapítható meg

-

a horizontális mutatókat egyértelmően meg kell határozni projektenként már a pályázati felhívásban, kiindulási és célértéküket rögzíteni minden egyes támogatási szerzıdésben, és gondoskodni a megvalósítás során való rendszeres és a normál projektmonitoring folyamatba épített adatgyőjtésrıl

5.2.5 A KIOP Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése c. intézkedés értékelése Az érékelést készítette: Korzó-Szeged Kft., 2008. augusztus A dokumentum bemutatása

Az értékelés célja a KIOP energetikai pályázati kiírásaiban szereplı indikátorok eredményeinek áttekintése és értékelés volt, összevetve az Uniós, a kormányzati és a pályázati célkitőzésekkel. Az indikátorok megfelelısségének vizsgálatához a SMART módszert alkalmazták.


A 44 pályázat értékelése során kiderült problémák, és azok megoldására tett javaslatok A korábbi hiányosságok kiküszöbölésére, valamint a még célirányosabb pályázatok elkészítéséhez az értékelés az alábbi javaslatokat adta: -

A konstrukcióban elvárt 3 indikátor további 3 indikátorral való kiegészítése;

-

Javasolják, hogy a támogatási szerzıdések külön pontban tartalmazzák és rögzítsék a végsı kezdeményezettel szembeni indikátor elvárásokat;

-

Azáltal, hogy a projekt hatására jelentkezı foglalkoztatás bıvülés erısen projektfüggı, ezért ilyen jellegő indikátor beépítése nem célszerő;

-

Mivel a 2020-ig tartó célkitőzések megvalósítása nagyobb anyagi és szervezeti koncentrációt követel meg, azok elérése céljából szükséges lenne egy az energetikai célkitőzések és azok eléréséhez szükséges erıforrás allokációra vonatkozó hatásvizsgálat elkészítése, és egy 2020-ig szóló Nemzeti Energia Stratégia kidolgozása;

-

Javasolják egy felhasználó barátabb, kigyőjtésre és szőrésre is alkalmas adatstruktúra kialakítását az EMIR-ben, a késıbbi hasonló elemzések könnyebb elkészíthetısége érdekében.


107

-

A nagy energiafogyasztású berendezésekre, azok árába beépített „energia adó” kivetését javasolják;

-

A projektélettartam, mint mutató létjogosultságnak felülvizsgálata szükséges egyes indikátorok meghatározása során;

Az értékelésben elhangzottak alapján a környezeti fenntarthatóság aktualitását az is indokolja, hogy az ország energia fogyasztása növekszik, a világban fellelhetı fosszilis tüzelıanyagok mennyisége viszont csökken, mellyel párhuzamosan azok ára egyre emelkedik, a kimutatható megnövekedett energia igény fıként fosszilis tüzelıanyagokból való fedezése pedig már most is jelentıs környezeti károkat okozott (globális klímaváltozás). 5.2.6 A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal Az érékelést készítette: ÖKO Zrt., 2008. augusztus A dokumentum bemutatása

Az értékelés fı célja annak vizsgálata volt, hogy az egyes fejlesztési területek milyen mértékben és milyen eredményekkel/fejlesztésekkel járultak hozzá a hazai (és kapcsolódó) környezetvédelmi politika célkitőzéseihez, és a tapasztalatok alapján hogyan javítható a hazai környezetpolitika hatékonysága (az EU támogatások igénybevételével). A vizsgálat a KIOP projektek utólagos (expost), környezetvédelmi teljesítményének értékelésére terjedt ki, hozzátéve, hogy az elemzés szintje az intézkedés/komponens.


Fıbb megállapítások, javaslatok: -

A ZJ-k és PEJ-ek tartalmi megfelelısége közepes

-

A projektek monitoring adatainál az output indikátorok minden esetben jól azonosítható kategóriákat jelentenek, amelyek a pályázók által egyértelmően megfogalmazhatók, megjeleníthetık, használatuk egyértelmő volt

-

Több esetben azonban az intézkedés szintő indikátorokat nem adták meg a PEJ/ZJ-kben, amelyek megnehezítették az intézkedés szintő indikátorok képzését

-

Legnagyobb problémát a közvetlenül és közvetve érintett háztartások meghatározása jelentette az eredmény indikátorok esetében, amely az egyetlen közös indikátor volt minden projekt esetében

-

Egy intézkedésen belül megfigyelhetı az azonos szemlélető horizontális indikátor képzés, de vizsgálatunk során nem volt olyan horizontális indikátor, amelyet minden projekt esetében mértek volna

-

Az indikátorok megadásának módját több esetben félreértették, eltérıen értelmezték a kedvezményezettek


108

-

Az adatok ellenırzését a megvalósíthatósági tanulmányokban nehezítette, hogy az MT-kben az intézkedéseken belül is nagyon eltérı szerkezetben készültek, a becslések nagyon eltérı módszertan alapján lettek meghatározva

-

A PEJ-ekben a „fizikai és pénzügyi megvalósítás” táblázatai nagyon fontos információkat tartalmaznak a projektek értékeléséhez

5.2.7 A KIOP állati hulladék kezelése intézkedés értékelése A tanulmányt készítette: KPMG Tanácsadó Kft.; 2008. december 8. A dokumentum bemutatása

A projekt célja egy olyan értékelı dokumentum létrehozása volt, mely strukturált formában, meghatározott értékelési kérdések mentén vizsgálja az intézkedés szükségességét, a kedvezményezetti kör meghatározásának megfelelıségét, a beavatkozás megvalósulását.


Javaslataik: −

Az országos állati hulladék győjtési rendszer újragondolása

−

Az állati hulladék győjtı-átrakó állomások kialakítására vonatkozó javaslatok

−

A feldolgozás fejlesztésére vonatkozó javaslatok

−

Az uniós támogatás folytatására vonatkozó javaslatok

Az intézkedés elfogadottsága, pozitív és negatív tapasztalatok: A válaszadó nyertes pályázók az elbírálási és értékelési szempontrendszerrel (a jogosult és teljes pályázatok közötti szelektálási módszerrel) való elégedettségüket magasra értékelték (4,2 / 5), azonban a kizárólag nyertes pályázatok miatti torzítás figyelembevételével kell kezelni ezeket a számokat. A döntés-elıkészítési folyamatot a válaszadó pályázók szintén magasra értékelték (4 / 5), megfigyelhetı azonban, hogy a szerzıdéskötési folyamat körüli tapasztalatok már kevésbé pozitívak (3,5 / 5). A válaszadó pályázók a saját szervezetük általi lebonyolítást szintén magasra értékelték (4,2 / 5), a magas értékben nagy valószínőséggel szerepet játszik, hogy a pályázók saját szervezetüket pozitívan értékelik. Mind az önkormányzatok, mind az ATEV-csoport szerint a nyílt pályáztatási rendszer megfelelt az adott komponensnek (4,5 / 5). Intézményi rendszer megfelelısége: A pályázók nagy része úgy értékelte, hogy az Irányító Hatóság és a Közremőködı Szervezet nagymértékben (4,2 / 5) segítették a projekt sikeres megvalósítását.


109

Összességében kijelentették, hogy pályázói szemszögbıl a KIOP sikeresen járult hozzá az állati hulladékkezeléshez kapcsolódó fejlesztések finanszírozásához. 5.2.8 Az I. NFT ex ante vizsgálata A tanulmányt készítette: ÖIR – Managementdienste GmbH, 2003. november A dokumentum bemutatása

A vizsgálat keretében áttekintették a korábbi elemzéseket, vizsgálták hogy az NFT hogyan hasznosította a korábbi programok (Széchenyi terv, PHARE-, ISPA-, SAPARD-projektek) tapasztalatait, elvégezték az erısség/gyengeség analízist, vizsgálták a stratégia megfelelıségét, a várható hatásokat, a pénzügyi allokálás, valamint a végrehajtás és a monitoring kérdéseit és a humán erıforrás igényeket. Az elemzés legfontosabb hozadéka a különbözı társadalmi-gazdasági szükségletek mibenlétének, fontosságának, a problémák hierarchiájának és az ezekhez köthetı célcsoportoknak, lehetséges kedvezményezetteknek a vizsgálata volt. A tanulmány tartalmazza az NFT dokumentum elemzését, megadva az adott résznél a konkrét értékeléseket, a hibákat, hiányokat, hangsúlyeltolódásokat, stb.


Az ex ante értékeléssel kapcsolatos megállapítások és az értékelés alapján tett fontosabb ajánlások: −

a nemzeti politikára vonatkozó információhiány volt a legnagyobb gyengesége az NFT-nek, ezt javították

−

az értékelı csapat legerısebb kritikája az NFT-vel azzal kapcsolatban érte, hogy megítélésük szerint túl nagyarányú támogatást rendeltek az alap mezıgazdasági termeléshez; ennek hatására ezen csökkentettek

−

a második jelentısebb változtatás volt a HEFOP prioritásainak átszervezése; integrált megközelítést vittek az ún. élethosszig tartó, illetve felnıtt-képzési rendszerbe, 2 prioritásba vették szét a területet, a 3. és a 4. prioritásba is bekerült

Az ex ante vizsgálat eredményeit, a helyzetfelméréshez tett javaslataik jó részét figyelembe vették és beépítették a végleges dokumentumba, így a projekt eredményessége az NFT és az OP-k dokumentumaiban mutatkozott meg. 5.2.9 Stratégiai környezeti vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához A tanulmányt készítette: az ÖKO Rt. és az Env-in-Cent Kft. külsı szakértık bevonásával (SKV csoport); 2003. augusztus A dokumentum bemutatása

2002. áprilisában három szervezet – VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Regionális Környezetvédelmi Köz-


110

pont – szakmai együttmőködése eredményeként kezdıdött meg a ROP környezeti szempontú ex-ante értékelése SKV formájában. A tervek, programok környezeti hatásainak elızetes értékelésére nem volt általánosan elfogadott módszertan, éppen ezért a ROP stratégiai vizsgálatát célzó munka egyik fı feladata egy módszertan kialakítása volt. A módszertan két fı részre különíthetı el: −

környezeti szempontból minısíti a terv nyomán kialakuló várható új állapotokat,

−

meg kell találni azokat a feltételeket, amelyek környezetkímélı megoldásokat szolgáltatnak válaszolva a „hogyan” kérdésre.

A fentiekkel párhuzamosan környezeti indikátorok kerülnek meghatározásra, amelyek az elızıekben feltárt folyamatok mérését szolgálják a végrehajtás és ellenırzés során. A terveknek meghatározott (jogszabályi, stratégiai stb.) elveknek, prioritásoknak, céloknak kell megfelelnie, s ehhez a környezetvédelmi feltételrendszer (viszonyítási alap) három pillére:


−

fenntarthatósági értékrend kialakítása

−

környezeti problémák és azok okainak, következményeinek azonosítása

−

hazai és EU-s környezetpolitikai célok azonosítása

Az elemzés fıbb következtetései: −

Helyzetértékelés és SWOT elemzés A ROP szerkezete egy logikus tervezései módszert ad a tervezéshez, ennek ellenére a dokumentumban az állapot – problémák – okok – célok prioritások – eszközök logikai sor nem áll össze. A helyzetleíró fejezetekbıl pont ez az összefüggéseket feltáró szemlélet hiányzik (környezeti, gazdasági, társadalmi kérdések tekintetében is).

−

A ROP célrendszere Az általános cél a kiegyensúlyozott területi fejlıdés, a területi különbségek felszámolása. A helyzetelemzés is bizonyos fokig a területi egyenlıtlenségekre koncentrál (pl. fıváros-vidék, kelet-nyugat stb.), az intézkedések olyan általánosak, hogy igazából nem lehet meghatározni, hogy mely régiók, térségek, kistérségek azok, ahol a fejlesztések megvalósítása indokolt.


111

A ROP SKV fıbb tapasztalatai: Összességében arra a következtetésre jutottak, hogy a ROP környezeti szempontból egy „szelíd” program, bár bizonyos intézkedései (pl. a turizmusfejlesztés) számottevı – azonban a ROP kidolgozottságának jelenlegi szintjén csak bizonytalanul becsülhetı – környezeti kockázatot rejteget. Megítélésük szerint ugyan az SKV folyamat javította a ROP környezeti integritását, ám az NFT egészének környezeti teljesítménye összességében nem javult, hiszen a ROP „zöldítése” valamilyen mértékben maga után vonta más operatív programok „szürkésítését”. Megjegyezték, hogy az SKV ellenére a gazdasági típusú szemlélet még mindig dominánsan jelen van a ROP-ban, amely egyrészt abból származik, hogy az SKV csoport szerepe többnyire a véleményezı semmint javaslattevı karaktere dominálhatott. Indikátorok alkalmazása a környezetvédelmi célrendszer és annak teljesülése vonatkozásában: Az értékeléshez három fajta mutatót lehet általában használni: −

a környezet állapotának alakulását jellemzı adatokat

−

az egyes hatótényezık alakulását jellemzı adatokat

−

valamilyen intézkedés mőködését, alkalmazását, eredményeit jellemzı adatokat

Megállapításuk szerint a prioritások esetében csak az állapotmutatóknak van értelme. A ROP-ban szereplı indikátorok jellegüket tekintve „intézkedés (teljesítmény) indikátorok”. A prioritásokhoz rendelt indikátorok esetében, miután az intézkedéshez csak teljesítmény indikátor tartozik, olyan várható hatásokat, mint a környezetterhelés, területi kiegyenlítıdés, fenntarthatóság a ROP jelenlegi formájában nem mér. Az intézkedések mellé rendelt környezeti indikátorok kettıs feladatot látnak el, egyrészt jelzik a tényleges tevékenységek környezeti hatásait, másrészt információkat nyújtanak a környezet állapotának alakulásáról egy-egy területre vonatkozóan, ami lehetıséget nyújt általánosabb értékelések elvégzésére. Szerintük az állapotindikátorok a legfontosabbak. 5.2.10 A KIOP, AVOP, GVOP, ROP és HEFOP ex ante értékelései 5.2.10.1 A KIOP ex ante értékelése A tanulmányt készítette: KPMG, Belgium; 2003. november


A dokumentum bemutatása

112

A tanulmány elsısorban dokumentumelemzéssel készült, erısen támaszkodik a Technikai Idıközi Jelentésekre is. A KIOP környezetvédelmi vizsgálatához alkalmazott módszerek a következık voltak:


−

Az OP releváns vállalásainak felülvizsgálata

−

A helyzetelemzés áttekintése és a lehetséges hatások értékelése

−

Az irányítási, tájékoztatási, monitoring és értékelési módszerek megfelelıségének vizsgálata

A program hiányosságaként jelzi az elemzés, hogy a horizontális politikák nem kapnak kellı figyelmet, nincsenek jól kifejtve, hogy milyen intézkedéseken keresztül kívánják elérni a célokat. A közlekedési szektor akkori helyzetének leírásánál nem szerepel fenntartható fejlıdési fejezet, és nincs leírva az ágazat jelenlegi környezeti hatása sem, mely alapul szolgálhatna a késıbbi fejlesztésekhez. A közlekedési prioritás hatásainak leírásánál nincs leírva, hogy milyen módon szeretnék csökkenteni a beruházások káros környezeti hatásait. Összességében, mivel az OP egyik fı célja a környezetvédelmi fejlesztések támogatása, valamint mivel jelentıs környezeti hatású beruházásokat is finanszíroz, a KIOP-nak jelentısebb környezeti hatásai vannak, mint a többi OP-nak. Emiatt az intézkedéseknek különös figyelmet kell fordítaniuk a projektek környezeti hatásaira. 5.2.10.2 Az AVOP ex ante értékelése A tanulmányt készítette: ECORYS-NEI Regional & Urban Development; 2003. november


A jelentés az értékelési folyamat eredményeit tartalmazza, alapvetıen azokat a megállapításokat már nem tartalmazza, amelyek elfogadásra kerültek és beépültek. A tanulmány célja az intézkedések elemzése volt. A módszer alapvetıen a dokumentum-elemzés volt.


Általános megjegyzések: −

a megjegyzések fıként az indikátorokra és a kiválasztási kritériumokra vonatkoztak (átláthatóság hiányával volt a fı gond)

−

a kiválasztási kritériumok sok bizonytalanságot tartalmaztak

−

az indikátorok figyelembe vétele alapján számos következetlenséget találtak, sokszor visszavezethetıen az egyeztetés hiányára, illetve fordítási problémára


113

−

a néhány hibától eltekintve az indikátorok és a táblázatok szerkezete, logikája (output-eredmény-hatás) rendben voltak

−

szükségét látták az indikátorokhoz főzıdıen az alaposabb magyarázatok megadásának

−

a kiindulási indikátorok esetében jelezték, hogy az nem lehet mindig automatikusan 0, meg kéne határozni valamilyen releváns kiindulási értéket

−

a regionális egyenlıtlenségek okozta hatásbeli különbségek magyarázatával kapcsolatban is voltak megjegyzéseik

Specifikus megjegyzéseket az egyes fejezetekhez: −

kommunikációhoz: különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a tényleges kedvezményezettet a kommunikációban elérjék

−

az intézkedések leírásához: a kiválasztási kritériumok szigorítása, súlyozása és az átláthatóság javítása szükséges

−

a fiatal gazdálkodókra vonatkozó intézkedések összehangolását kérték az egyéb adatokkal

−

a megadott indikátorok felülvizsgálatát, pontosítását látták szükségesnek

5.2.10.3 A GVOP ex ante értékelése A tanulmányt készítette: KPMG, Belgium; 2003. november A dokumentum bemutatása

A tanulmány a GVOP vizsgálatát a következı szempontokon keresztül végezte: −

A jelenlegi helyzet és a SWOT analízis vizsgálata

−

A program ésszerőségének és következetességének vizsgálata

−

A célkitőzések számszerősítésének vizsgálata

−

A várt hatások értékelése, valamint az ezek elérését célzó stratégia megfelelıségének vizsgálata

−

A megvalósítási és nyomonkövetési mechanizmusok megfelelıségének vizsgálata

−

A GVOP horizontális célkitőzésekkel kapcsolatos hatásainak megbecslése

−

A GVOP foglalkoztatási stratégiához való kapcsolódásának elemzése


−

114

A PKD intézkedéseinek értékelése

A tanulmány elsısorban dokumentumelemzéssel készült. A GVOP környezetvédelmi vizsgálatához alkalmazott módszerek a következık voltak:


−

Az OP releváns vállalásainak felülvizsgálata

−

A helyzetelemzés áttekintése és a lehetséges hatások értékelése

−

Az irányítási, tájékoztatási, monitoring és értékelési módszerek megfelelıségének vizsgálata

−

A partnerség elvének megjelenésének vizsgálata

A tanulmány kimondja, hogy a GVOP-ban jobban kellene hangsúlyozni a Közösségi politikákhoz való kapcsolódást, valamint a környezeti politikákat, amelyeknek a keretein belül a GVOP megvalósul. A tanulmány utal rá, hogy a GVOP-ban meghatározott indikátorok nem teszik lehetıvé a program teljes környezeti vizsgálatát, valamint, hogy a program- és prioritás-szintő indikátoroknak a kitőzött célokhoz való kapcsolódása nem minden esetben volt optimális. Mindemellett a készítık javaslatot tettek arra, hogy miként lehet a horizontális elveket mélyebben beépíteni az OP-ba. Az ex ante értékelés a GVOP-ban pozitívumként jelezte, hogy a fenntartható fejlıdés elveit nem egységesen, hanem intézkedésenként különbözı részletességgel, módszerekkel kívánja beépíteni. Emellett azonban azt is megemlíti, hogy problémát okozhat a megvalósításban a konkrét értelmezés, az adatok rendelkezésre állása, és a rendszeres adatszolgáltatás milyensége is. A tanulmány készítıi szerint az OP összeállításakor nem mértek fel minden lehetséges hatást és lehetıséget, valamint szociális és miniszteriális partnerek is nagyobb mértékben kerülhettek volna bevonásra. 5.2.10.4 A ROP ex ante értékelése A tanulmányt készítette: Research voor Beleid International (RVBI), Centre for Regional Studies (RKK), Stichting Economisch Onderzoek (SEO); 2003. november


A ROP ex ante értékelésének célja elsısorban a következı 4 kérdés megválaszolása, valamint feladatok ellátása volt:


115

−

A program megfelelı módszerekkel dolgozik-e az ország regionális és gazdasági problémáinak mérsékléséhez.

−

Annak vizsgálata, hogy a program megfelelı stratégiai tengelyeket, prioritásokat, célkitőzéseket tartalmaz-e, ezek relevánsak, elérhetı célokat fogalmaznak-e meg

−

A célkitőzések mérhetıvé tételéhez járul hozzá, valamint segíti a további monitoring és értékelési tevékenységet

−

Elemzi a megvalósítás és monitoring tervezett menetének hatékonyságát, valamint javaslatokat ad a projektkiválasztás folyamatára is.

Ezek mellett a dokumentum kiemelt figyelmet fordít az EU horizontális politikáinak a ROP-ban való teljesülésére is. A dokumentum elemzése, értékelése

A dokumentumban található, jelen értékelésben is releváns, de nem konkrétan a környezeti szempontok kapcsán tett fıbb megállapítások: −

Az OP hatásainak nagy része csak hosszú távon jelentkezik, így egyes indikátorok (pl. foglalkoztatottság, aktivitás, GDP növekedése) nehezen elıre jelezhetıek, közvetlenül az OP lezárása után nehezen értelmezhetıek.

−

Egyes mutatókra (foglalkoztatás, GDP növekedése) az OP intézkedéseinek jelentıs hatása lehet ugyan, de ennek számszerősítése nehézségekbe ütközik.

−

Az elégedettségi típusú mutatóknál a lakosság mellett a vállalkozások elégedettségét is mérni kell

5.2.10.5 A HEFOP ex ante értékelése A tanulmányt készítette: Research voor Beleid International (RVBI), SEED, Stichting Economisch Onderzoek (SEO); 2003. november A dokumentum bemutatása

A tanulmány a HEFOP vizsgálatát a következı szempontokon keresztül végezte: −

A jelenlegi helyzet és a SWOT analízis vizsgálata

−

A program ésszerőségének és következetességének vizsgálata

−

A célkitőzések számszerősítésének vizsgálata

−

A várt hatások értékelése, valamint az ezek elérését célzó stratégia megfelelıségének vizsgálata

−

A megvalósítási és nyomonkövetési mechanizmusok megfelelıségének vizsgálata


116

−

A HEFOP horizontális célkitőzésekkel kapcsolatos hatásainak megbecslése

−

A PKD intézkedéseinek értékelése

Az értékelés elkészítését elsısorban a releváns dokumentumok elemzésén keresztül végezték, de szoros együttmőködésben, a Miniszterelnöki Hivatal, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium (beleértve az Irányító Hatóságot), az Oktatási Minisztérium, valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium szakértıivel. A dokumentum elemzése, értékelése

Az ex-ante értékelés fenntartható fejlıdést vizsgáló fejezete megállapítja, hogy a humán erıforrás fejlesztésére irányuló projektek csak nagyon gyengén kapcsolódnak a környezethez. Ennek ellenére más tagállamokban az ESZÁ-n keresztül támogatott pályázatok elbírálásánál a pályázó szervezetnek kötelezı valamilyen fenntarthatósági szempontot érvényesítenie pályázatában (pl. újrahasznosított papír használata), vagy a fenntartható fejlıdésre valamilyen pozitív hatással levı projekteket helyezik elıtérbe azokkal szemben, amelyeknek nincs ilyen hatása. Az ilyen priorizálásnál azonban figyelembe kell venni annak a veszélyét, hogy egyes, a humán erıforrásra jelentıs pozitív hatással bíró pályázatok nem kerülnek támogatásra, csak azért, mert a környezetre nincsenek pozitív hatásai. Az értékelık meglátása szerint a humán erıforrás fejlesztését szolgáló programok környezeti fenntarthatósági elvárásainak a következık köré kellene épülnie: −

Biztosítsa, hogy a HEFOP tevékenységei a környezetre semleges (vagy enyhén pozitív) hatással valósuljanak meg.

−

Az építési beruházásoknál környezetbarát alapanyagokat és technológiákat alkalmazzanak.

−

Fordítson figyelmet egyes tevékenységek (pl. környezeti oktatás) támogatására, melyek a HR és a fenntarthatóság szempontjából is jelentısek.

Az OP három indikátort jelöl meg a fenntartható fejlıdésre való hatás mérésére: −

Környezettudatosság, mint hatásindikátor:

−

Eredményindikátorként a környezeti oktatásban résztvevık száma:

−

Output indikátorként a környezeti oktatásra kiképzett tanárok száma:

A fenntarthatóság monitoring és értékelési rendszere nincs részletesen kidolgozva a HEFOP-ban (ami érthetı a viszonylag kis környezeti hatások miatt), azonban kijelentik, hogy az értékelési szempontok között szerepelni fog.


117

Nincsenek konkrét kommunikációs tevékenységek említve a fenntartható fejlıdéssel kapcsolatosan a HEFOP-ban. Az OP kidolgozásában köz-, vagy non-profit szervezetek nem vettek részt. A PKD kidolgozásában a KvVM tevékeny részt vállalt, valamint környezetvédelmi szervezetek írásban nyújthatják be hozzá a kapcsolódó javaslataikat. Összességében a tanulmány azt állapítja meg, hogy a humán erıforrás fejlesztését nehéz kapcsolatba hozni a környezeti szempontokkal, valamint hogy az OPban megjelenı környezetvédelmi szempontok elég, ha arra korlátozódnak, hogy a környezettudatosság növelése céljából bıvüljön a környezeti oktatás, valamint hogy a környezetre pozitív hatással bíró projektek elınyben részesüljenek az elbírálásnál. 5.2.11 A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlıdés a szabályozás és az ellenırzés tapasztalatainak tükrében A tanulmányt készítette:Állami Számvevıszék Fejlesztési és Módszertani Intézet; 2005. december A dokumentum bemutatása

A környezeti fenntarthatóság és a fenntartható fejlıdés hatékonyabb megvalósításának eléréséhez a környezeti nevelés és tudatformálás által kialakuló belsı motiváltságon kívül, a környezetvédelmi szabályozás és ellenırzés révén a külsı motiváltság is meghatározó. Az elemzés ezen külsı motivációt segítı környezeti szabályozás és ellenırzés módszereit, és gyakorlatát tekinti át a hazai és nemzetközi jogi és ellenırzési háttéranyagok megvizsgálásával, valamint bemutatja az Állami Számvevıszék környezetvédelemmel kapcsolatos ellenırzéseit és nemzetközi tevékenységeit. A tanulmány célja, hogy legalább minimálisan segítsen elırelépni a „környezettudat” kialakításában, a környezetvédelem javításában, Magyarországon való hatásosabbá tételében.


A tanulmány tapasztalatai, a problémák megoldására tett javaslatok, elıremutató törekvések A nemzetközi és hazai, a környezetvédelemmel valamint a fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos joganyagok vizsgálatából kiderült, hogy rendkívül sokoldalú, átfogó és korszerő szabályozás van érvényben, melybıl következıen a lehetıség nem pusztán adott, hanem a kötelezettség is minden szinten hatásos a környezetvédelemre. Ennek ellenére azonban az ellenırzésekbıl, és a jogszabályi elıírások be nem tartásából eredı egyre gyakoribb környezeti katasztrófákból látható, hogy az emberek nem hogy nem élnek a szabályozás adta lehetıségekkel, de eleget sem tesznek a nemzeti törvényekben vagy a nemzetközi megállapodásokban elıírt kötelezettségüknek, illetve akadályozzák a megállapodások létrejöttét. Ennek egyik alapvetı oka, hogy a „zöld” irányzatok képviselıin kívül a társadalom zöme nem kellı módon foglalkozik a környezetvédelemmel, fenntartható környezetgazdálkodással, és az egész kérdés komplexummal, mivel vagy nincse-


118

nek tisztában a kérdés fontosságával, súlyával, vagy nem ismerik a szóba forgó törvényi lehetıségeket, kötelezettségeket. Az elıírások és a tapasztalat közti „szakadék” megszüntetése érdekében kiemelt fontosságú a környezeti nevelés és a fenntarthatóságra való nevelés, ennek minden szinten való oktatása. Az ellenırzés javítására tett konkrét javaslatok: -

Az Állami Számvevıszék megújuló stratégiájában külön figyelmet kell fordítani a környezetvédelmi ellenırzésre. Ezt egyrészt az Európai Unióból származó követelmények, másrészt az ország helyzete, környezetvédelmi problémái indokolják.

-

A stratégia keretében mérlegelni szükséges egyrészt a környezetvédelmi ellenırzések terén lehetséges további nemzetközi együttmőködést, másrészt az ellenırzési feltételek javítását, bıvítését a nemzetközi tapasztalatok, az oktatás és a kutatás intézményesített kihasználásával.

-

A környezetvédelmi ellenırzési munka színvonalának javítását szolgálná az INTOSAI környezetvédelmi ellenırzéssel foglalkozó dokumentumainak szervezeten belüli (esetleg szervezeten kívüli) közreadása, illetve az itthoni tapasztalat alapján saját útmutatók kidolgozása és hasznosítása, a civil társadalom fokozott bevonása, és támogatásának megnyerése.

-

Új munkaszervezési megoldásokkal is segíteni lehet a környezetvédelmi ellenırzéseket, például a számvevık egy olyan csoportjának létrehozásával, akik a környezetvédelmi ellenırzések szakmai hátterét biztosítják, s részt vesznek a szakmai útmutatók kidolgozásában.

-

További elınyök származhatnak az Állami Számvevıszék korábbi környezetvédelmi ellenırzési tapasztalatainak megfelelı elemzésébıl, értékelésébıl, feldolgozásából és ezek visszacsatolásából (például szakmai megbeszélések vagy továbbképzések formájában), a nyilvánosság megteremtésébıl.

5.3

Mélyinterjúk elemzése, értékelése

A PIB tagok és a Megbízó (NFÜ) által javasolt szakértıkbıl horizontális érintettség, valamint a potenciális interjúalanyok elérhetıségének lehetısége alapján – minden OP-t érintve – 19 szakértıt kérdeztünk meg a fenntartható fejlıdés, mint az I. NFT egyik horizontális szempontjának érvényesítésével kapcsolatos tapasztalatairól, véleményérıl. A interjúalanyok megoszlása szervezeti hovatartozás alapján a következı: -

IH munkatárs: 8

-

KSZ munkatárs: 9

119


-

KvVM munkatárs: 2

Az interjúalanyok körét (név, szervezeti hovatartozás, beosztás, elérhetıség) a 12. melléklet tartalmazza. Az interjú alanyokkal folytatott beszélgetések elızetes engedélyükkel digitálisan (diktafon) rögzítésre kerültek az elhangzott információk minél pontosabb rögzítése érdekében, valamint hogy a munkafolyamat során bármikor feleleveníthetıek legyenek a mondottak visszahallgatás révén. A hangfájlok számítógépre történı letöltését követıen begépelésre kerültek. Az interjú átiratok a 13. mellékletben olvashatóak. Az egyes interjúalanyokkal folytatott beszélgetések a következıkben kerülnek röviden ismertetésre. 5.3.1 IH interjúk elemzése, értékelése 5.3.1.1 Interjú Csizmadia Istvánnal

Az interjú fı tapasztalatai

Interjúalany

Csizmadia István

Interjúalany szervezeti hovatartozása

KIOP IH

Interjúalany érintettsége az I. NFT idıszakában

KIOP

Interjúalany beosztása

Fıosztályvezetı

Interjú idıpontja

2010. június 25.

A környezeti fenntarthatóság másodlagos kérdés volt, ennek megfelelıen nem fektettek rá nagy hangsúlyt. A KIOP esetében az I. NFT indulásakor jól felépített intézményrendszert fokozatosan, létszámcsökkentések révén igyekeztek hatékonyabbá tenni. Ez azonban azzal járt, hogy munkaköröket, feladatokat vontak össze, és az önálló, fenntarthatósággal foglalkozó szervezeti egységek megszőntek. A kialakuló létszámhiány miatt az elsıdleges fontosságú feladatokra lehetett csak koncentrálni (projektek mőszaki-pénzügyi megvalósítása), a horizontális politikákra nem jutott kapacitás. Ha az elıírásokat általános szabályok írnák le, amelyek jogszabályi szinten rögzítettek és általánosan vonatkoznak mindenkire, támogatástól függetlenül, az megkönnyítené az intézményrendszer dolgát. Akkor csak ezeknek a szabályoknak a betartását kellene elıírni, illetve ellenırizni. A fejlesztéspolitika szerepe, feladata lehetne ebben a tekintetben az, hogy elısegítse a jogszabályok olyan irányú fejlesztését, módosítását, aktualizálását, ami ennek irányába hat. Az elvárások jogszabályokon keresztüli megjelenése az intézményrendszer számára olcsóbb, hatékonyabb, és vélhetıen a kedvezményezettek számára is elfogadhatóbb megoldás lenne. 5.3.1.2 Interjú Grónay Andreával Interjúalany

Grónay Andrea


Energia Központ Kht.


KIOP

120



EU regionális koordinátor (tervezés) Stratégiai Operatív Osztály vezetıje IH vezetı helyettes (2006)

Interjú idıpontja


2010. április 12.

Az I. NFT idıszaka egy alapozó, tapasztalatgyőjtı idıszak volt. A horizontális szempontok megjelenése mindenki számára új volt, az egész intézményrendszerben és a kedvezményezetteknél is. Korábban, az uniós elıcsatlakozási alapoknál nem jelentek meg ezek a szempontok. Az útmutatók csak nagyon általános szinten kezelték ezeket a szempontokat. Általánosan fogalmaztak, hogy hogyan kell ezeket értelmezni, illetve hogyan lehet az OP vagy a projekt teljesülése során figyelembe venni, illetve ezekrıl számot adni. Késıbb az útmutató változott, finomodott. A környezeti fenntarthatóság definíciója pontosodott, mind az intézményrendszer, mind a kedvezményezett jobban megértették, hogy a fenntarthatóság mint szempont mit jelent a projekt esetében. A KIOP-ban egy OP-szintő horizontális indikátor volt a környezeti fenntarthatóságra vonatkozóan: azon projektek részesedése az OP-ban, amelyeknek pozitív vagy semleges környezeti hatásuk van. Ez viszont nagyon nehezen megfogható, nehezen meghatározható. Az ilyen nem mérhetı, adatokkal nem definiálható indikátorok helyett lehetıleg olyan indikátorokat kellene a horizontális célokhoz rendelni, amik mérhetık, jobban megfoghatók és a kedvezményezettıl bekérhetı rájuk adat, illetve számon kérhetık. Szükség lenne speciális képzésekre az intézményrendszeren belül is, hogy egységes legyen a környezeti fenntarthatóság értelmezése, ne lehessenek félreértelmezések. Az útmutatókban, segédanyagokban is ki kell emelni a fenntarthatóság jelentıségét, be kell mutatni magának a környezeti fenntarthatóságnak a fogalmát, kezelését, valamint a pályázatokhoz, uniós forrásokhoz, pályázatkezeléshez való viszonyát. Meg kell teremteni az összhangot a pályázatkezelés és a környezeti fenntarthatóság értelmezése szempontjából. Az egységes fogalom meghatározás mellett szükség van az OP specifikus értelmezésre is. 5.3.1.3 Interjú Kasza Györggyel Interjúalany

Kasza György


KOR IH


I.NFT; KIOP


OP koordinátor környezeti fenntarthatóságért felelıs

Interjú idıpontja


2010. február 26.

A tervdokumentumokban nem volt meghatározva a környezeti fenntarthatóság érvényesítéséhez sem iránymutatás, sem konkrét elérendı cél, amit számszerő-

121


síteni lehetne. A fenntarthatósági útmutató alapján jártak el és vették figyelembe ezeket a szempontokat a pályázók, a pályázatokat értékelık és az intézményrendszer is. Az I. NFT alatt kidolgozott útmutatók értelmezéséhez a KOR IH tartott néhány képzést az értékelık, OP és KSZ koordinátorok számára, de ez nem integrálódott be az egész folyamatba. Az elsı útmutató lexikális tudást nyújtott a pályázónak a környezeti fenntarthatóságról és az erre vonatkozó jogszabályokról, nemzetközi egyezményekrıl, de konkrétumot nem fogalmazott meg a projektjére vonatkozóan. A 2005-ben készült útmutató táblázatos formában tartalmazta azokat a szempontokat, amelyekbıl a kedvezményezett kiválaszthatta a projektjére értelmezhetıeket, amiket azután kifejtett az adatlapon. A környezeti fenntarthatóság hatékonyságának fokozása érdekében elıször ki kellene jelölni a konkrét megvalósítandó célt, aminek elérése érdekében kötelezı képzést kellene tartani minden projektgazdának. Egyszerőbb és eredményesebb lenne bizonyos projektkategóriákat kijelölni és konkrétan meghatározni, hogy ezekben a kategóriákban mit kell teljesítenie a pályázónak. Így a környezettudatosság értékrendjét a megvalósulás során tapasztaltható pozitív hatásokon keresztül ismerheti meg a pályázó. A környezeti fenntarthatóság komplex és bonyolult téma, ami nagyon fontos, de mivel horizontális téma, nem kiemelni kellene, hanem integrálni mindenbe, az egész projektet át kellene hatnia. 5.3.1.4 Interjú Dr. Sramkó Katalinnal


Interjúalany

Dr. Sramkó Katalin


FVM


AVOP


Horizontális referens

Interjú idıpontja

2010. február 15.

Az AVOP pályázatoknak környezetvédelemi szempontból a törvények és a hatósági engedélyek szigorú rendszerének kellett megfelelniük. A magyar környezetvédelmi szabályozás szigorúnak mondható, de ezek nem specifikus szempontok voltak, így nem biztos, hogy kellıen hozzájárultak a környezeti fenntarthatóság fontosságának hangsúlyozásához a mindennapi élet vagy egy projekt esetében. A környezetvédelmi elıírások betartatásra kerültek, de ez a pályázó szemléletére nem volt jelentıs hatással. A program elindulásakor nem volt meg a kellı szakmai tudás a fenntartható fejlıdés jelentésével kapcsolatban és hogy ezt a fogalmat hogyan lehetne specializálni. Az erre irányuló képzések idıben késın indultak, majd megrekedtek, emellett erıforrás hiányában nem volt olyan szakember, aki teljes munkaidejét erre a kérdéskörre fordíthatta volna. Specifikusabban, hatékonyabban, nagyobb erıforrás ráfordításával kellene az intézményrendszerben kezelni a kérdést. Már a kiírás megfogalmazására több idıt, energiát kellene fordítani és az adott in-

122


tézkedés szakemberével megfogalmazni azt, hogy mi az elvárás, mi az általános tanács arra a konkrét intézkedésre. A környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítéséhez az intézményrendszernek kellene jobban magáévá tennie ezt az eszmét, és ennek a szemléletnek az elterjesztéséhez minden segítséget meg kellene adniuk a pályázóknak. Nagyon fontos a példamutatás, hogy hiteles legyen az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó személy, illetve az intézményrendszer. 5.3.1.5 Interjú Novák Csabával Interjúalany

Novák Csaba


GVOP IH


GVOP


Tervezı GVOP operatív vezetı

Interjú idıpontja


2010. április 22.

Az I. NFT idején a GVOP pályázók részérıl jelentıs elutasítás volt a horizontális szempontok érvényesítésével szemben. Nem volt még meg a társadalmi elfogadottsága ezeknek a kérdéseknek. A nagy cégek általában nyitottabbak voltak, de a KKV-k esetében sokszor nagyon nehéz volt megértetni velük, hogy miért kell az amúgy is szigorú környezetvédelmi szabályozáson felül plusz dolgokat vállalni. Ezért ebben az idıszakban nem lehetett sokat elvárni a pályázóktól, az volt a fı cél, hogy ne legyen ellenséges a pályázói kör, kialakuljon a környezeti szempontok társadalmi elfogadottsága. Ezért a GVOP-ban nem követelték meg a vállalások teljesítését, nem ellenırizték azt. Megelégedtek azzal, ha elgondolkodott a pályázó és eljutott arra a szintre, hogy megértette a lényeget és képes volt konkrét vállalásokat tenni. Jelentıs fejlıdés volt ebben az idıszakban, a pályázók fokozatosan megismerkedtek a környezeti fenntarthatóság fontosságával, megértették, hogy a környezeti szempontok figyelembe vétele nem öncélú. Az I. NFT alapozó munkájának eredményeképpen mára már nincs ilyen mértékő probléma az elfogadottsággal. Ugyanakkor a szemléletformálásra továbbra is szükség van. A környezeti fenntarthatósági szempontokat inkább a szabályozási környezetben kellene érvényesíteni. Annak sokkal szélesebb körő hatása lenne, hiszen a strukturális alapból a magánberuházásoknak csupán 5%-át finanszírozzák. Hasznos lenne az is, ha a környezetvédelem mellett például a társadalmi felelısségvállalás is bekerülne ebbe a fogalomkörben, gazdagítva a fenntarthatósággal összefüggı lehetıségek körét. Vannak cégek, amelyeknél az ilyen típusú vállalások jobban illeszkednek a profiljukba. 5.3.1.6 Interjú Polgár Zsuzsannával Interjúalany

Polgár Zsuzsanna


GFP IH

123



GVOP


EMIR koordináció Monitoring osztályvezetı

Interjú idıpontja


2010. február 16.

A GVOP operatív programjában, pályázati kiírásaiban, illetve az egyes pályázatokban nem lettek konkrét fenntarthatósági célok meghatározva. A tervdokumentumokban meghatározott indikátorokat nem lehet környezeti fenntarthatósági elvárásnak tekinteni. Az útmutatók hosszúak és bonyolultak voltak és nem is életszerőek, valamint nagyon általános elvárásokat tartalmaztak. A környezeti vállalások szöveges megjelenítése és ellenırzése megfoghatatlan volt mind a pályázók, mind az intézményrendszer számára, a képzések ellenére is. A pályázók nem a projektet egészítették ki egy új fenntarthatósági szemponttal, hanem a saját projektjüket próbálták meg beleszorítani az általános elvárásba és így egy általános szöveget írtak be, ami nem nyújtott többletet. A környezeti fenntarthatóság érvényesítésében hatékony intézményi megoldásnak bizonyult a horizontális albizottság és annak a téma iránt elkötelezett civil képviselıi. A horizontális albizottság szervezésében képzések valósultak meg, fenntarthatósági adatlapot hoztak létre, stb. 5.3.1.7 Interjú Tégen Katalinnal


Interjúalany

Tégen Katalin


ROP IH


ROP


Referens ezen belül horizontális szempontokért is felelıs

Interjú idıpontja

2010. február 26.

A ROP tervdokumentumokban, útmutatóban, pályázati útmutatóban nem voltak megfogalmazva kellıen egyértelmő elvárások a pályázók felé, így nem sikerült elérni azokat a célkitőzéseket, amik miatt elindult ez a folyamat. Az elsıdleges cél inkább az volt, hogy a pályázók átgondolják, mit és hogyan akarnak tenni, és ezzel hogyan segítik elı a horizontális szempontok érvényesülését projektszinten. A pontrendszer nem volt egységes, a kiírástól függıen változott a súlyozása 010 pont között. A környezeti fenntarthatóság értékelését külsı szakértı, a Magyar Természetvédık Szövetsége végezte. Bár a támogatási szerzıdésben rögzítésre került, hogy mit és hogyan kell megvalósítania a pályázónak a saját vállalásai alapján, de mivel nem volt kidolgozott rendszere a horizontális szempontok monitoringjának, ezek nem lettek számon kérve sem a monitoring jelentésben, sem a fenntarthatósági jelentésben, így megfelelı módon nem is voltak

124


ellenırizhetıek. Környezeti fenntarthatóságra vonatkozó indikátorok sem kerültek kidolgozásra, ezáltal számszerősíthetı eredmények sem adhatók meg. A környezeti fenntarthatóság szempontjainak eredményesebb érvényesítése érdekében egy sokkal szigorúbb és egzaktabb rendszert kellene kialakítani, ahol kiírás specifikusan és számszerősíthetıen jelennek meg a vállalási lehetıségek, és amelyben egy olyan monitoring rendszer mőködne, amelyben nyomon követhetıvé válnának ezen vállalások teljesülése, és ezáltal a helyszíni ellenırzés során is jobban vizsgálható lenne. 5.3.1.8 Interjú Hárs Veronikával


Interjúalany

Hárs Veronika


HEFOP IH


HEFOP


Horizontális témákért is felelıs

Interjú idıpontja

2010. február 2.

A HEFOP-nál nehézséget okozott a környezeti fenntarthatóság szempontjainak beépítése a projektekbe, az ESZA-típusú projektek sajátossága miatt nem tartották releváns kérdésnek, így nem kezelték igazán komolyan, intézményrendszer szinten sem. Problémát jelentett továbbá, hogy az útmutatót kidolgozó szervezetek túl sokat akartak elérni, több eredményt akartak, mint amennyire a társadalom fel volt készülve. A pályázók többségének szemlélete még nem volt olyan szinten, hogy jól fogadta volna ezeket az elvárásokat. A pályázók az útmutatót sem tudták jól kezelni, hosszú volt és nehezen értelmezhetı. Az intézményi megoldásokra jellemzı volt, hogy nem kapott hangsúlyt a környezeti fenntarthatóság. Az IH horizontális felelıse csak munkaidejének kb. 5%-ában foglalkozott a témával, egyéb feladatai mellett. A horizontális albizottság késın alakult meg, 2005. második felétıl mőködött, de munkáját nehezítette, hogy nem tudtak egyezségre jutni a vitás kérdésekben, illetve nem volt megfelelı anyagi fedezet. A pályázati adatlapban leírt vállalások nem kerültek be a TSZ-be, és a végrehajtás ellenırzése során nem az adatlap, hanem a PEJekben leírtak képezték az ellenırzés alapját. Tehát hiányzott a környezeti fenntarthatóságnak a pályázatírástól a projekt megvalósításig végigfutó egységes kezelése, megszakadt a kapcsolat a pályázati adatlapon vállalt és a megvalósítás során ellenırzött horizontális tevékenységek között.

125


5.3.1.9 Interjú Ríz Ádámmal Interjúalany

Ríz Ádám


HEFOP IH


HEFOP


PC tervezés, koordináció PEA koordináció projektfejlesztési és - támogatási terület vezetı, divízió vezetı (igazgató) az IH-n belül

Interjú idıpontja


2010. június 4.

A HEFOP által támogatott projektek közül az elsı 3 prioritásba tartozó pályázatok ESZA, a 4. prioritásba tartozók pedig ERFA finanszírozásúak voltak. Az Európai Szociális Alaphoz kötıdı pályázatok esetében, amelyek elsısorban képzésekre irányultak, nehéz volt a fenntarthatóságot mind megfogalmazni, mind elvárni a pályázóktól. Ezekre a fejlesztésekre nem volt egyértelmő szabályozás kidolgozva, a tervdokumentumok, útmutatók, segédletek is kevéssé voltak használhatóak, az erre irányuló képzések is megrekedtek, így az információ nem tudott tovagyőrőzni minden szintre, sem az intézményrendszer egészében, sem a pályázók körében. Ebbıl kifolyólag a projekt megvalósítás során sem tudták igazán, hogy mit és hogyan kellene ellenırizni és számon kérni. A cizelláltság is hiányzott az I. NFT intézkedéseiben, hogy hol érdemes elvárni a környezet fenntarthatóságot és hol kevésbé releváns. Nem volt meg ennek a szempontnak a megfelelı súlya sem, így nem kezelték kellı komolysággal. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatott infrastrukturális fejlesztéseknél a fenntarthatósági elvárásokat, mint hatástanulmány benyújtása, jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés, tudták teljesíteni, és ezt ellenırizték is. A környezeti tudatosságért nem EU szinten kellene kampányolni, hanem társadalmi szinten. Be kellene építeni az oktatási rendszerbe, nevelési stratégiába. Gyakorlatiasabb útmutatót kellene kidolgozni, amelyben példák segítségével kerülnek szemléltetésre a környezeti fenntarthatóság elveinek alkalmazási lehetıségei és azok kedvezı hatásai. Az útmutatónak érdemes lenne projektméret és a finanszírozás forrása szerint differenciálni a projekteket és ennek függvényében meghatározni a teljesítendı fenntarthatósági elvárásokat.

126


5.3.2 KSZ interjúk elemzése, értékelése 5.3.2.1 Interjú Boros Norberttel Interjúalany

Boros Norbert


KvVM-FI


KIOP


Projektmenedzser (TA) EMIR szakmai referens és képzések koordinálása Fıosztályvezetı helyettes Fıosztályvezetı

Interjú idıpontja


2010. június 3.

A KIOP környezetvédelmi célú projektjei esetében nehézséget okozott a környezeti szempontok horizontális érvényesítése. Az alapvetıen környezeti fenntarthatóságra irányuló projekteknél sok esetben nem volt könnyő horizontális vállalásként valóban releváns, teljesíthetı, és a projektbıl önmagából nem adódó, plusz vállalásokat tenni és indikátorokat meghatározni. A KIOP intézményrendszere igyekezett minden segítséget megadni ehhez, mind az intézményrendszer szereplıinek, mind a pályázóknak. Ennek érdekében elsıként hozott létre horizontális albizottságot a KIOP monitoring bizottság kezdeményezésére, horizontális témákért felelıs kollégát teljes munkaidıben alkalmazott a KSZ-nél, aki képzéseket tartott arról, hogy mit és hogyan célszerő horizontális témában megvalósítani, valamint a szakértık helyszíni bejárások tapasztalatai alapján javaslatokat tettek a Kedvezményezetteknek arra vonatkozóan, hogy milyen környezeti fenntarthatósági vállalásokat tegyenek. A környezeti fenntarthatóság eredményesebb érvényesítése érdekében minden egyes projekttípusnál, vagy intézkedésnél, konstrukciónál súlyozni lehetne ezt a kérdést annak alapján, hogy az adott témánál mennyire fontos és alapvetı ezen szempont kifejtése. 5.3.2.2 Interjú Haidegger Klárával Interjúalany

Haidegger Klára

További résztvevı

Szendreiné Bencsik Gabriella




KIOP

Interjúalany beosztása az I. NFT idıszakában

Monitoring menedzser

További résztvevı szervezeti hovatartozása


További résztvevı érintettsége az I. NFT idıszakában

KIOP

További résztvevı beosztása az I. NFT idıszakában

Mőszaki teljesítési igazolási csoportvezetı

Interjú idıpontja

2010. április 9.

127



A KIOP 1.7 intézkedés (Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése) projektjei speciálisak a környezeti fenntarthatóság szempontjából, hiszen az intézkedés alapvetı célja a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, illetve a tudatos és ésszerő energiafelhasználás elısegítése. Ebbıl következik, hogy a projektekben nem csak horizontálisan jelenik meg a fenntarthatóság kérdése, ennél az intézkedésnél az egész projekt a fenntartható fejlıdés elısegítésérıl szól. A projektek kedvezményezettei nem a pályázatírás során találkoznak elıször a fenntartható fejlıdés fogalmával, a szemléletformáló hatás itt nem releváns, hiszen az energetikai beruházásoknál a pályázók már eleve ezzel a szemlélettel kezdenek neki a pályázatírásnak. Az energiagazdálkodásos projektek nyilvánossági tevékenységük által szerepet kaptak a tágabb körő szemléletformálásban is. A projektekrıl beszámolók jelentek meg a helyi újságokban, helyi tévékben, lakossági fórumokat tartottak, internetre felkerültek. Sok helyen fogadnak látogatókat, így szélesebb körben ismertté válnak ezek a lehetıségek és technológiák. A projekt megvalósítás indikátorai a beépített teljesítmény mellett a termelési adatok (pl. mennyi villamos energiát termel a beépítésre került szélkerék a fenntartási idıszakban), és a megtakarítási adatok (mennyi fosszilis energiahordozót vált ki, illetve mennyi CO2 kibocsátás csökkenést ér el). Ezek a mutatók képezik az alapot, ezeket kellett a pályázónak vállalnia, ezeket kell teljesítenie, ezekrıl kell beszámolnia az éves fenntartási jelentésekben. Költséghatékonysági szempontokat lehetne bevenni a projektek kiválasztásánál, a beruházási tervek rangsorolásánál. Ezt fajlagos értékekkel lehetne megoldani, annak meghatározásával, hogy milyen magas költségig támogatandó pl. 1 GJ energia éves szintő megtakarítása, vagy 1 kWh megújulóval termelt villamosenergia. Ily módon szigorítva a kritériumokat, elérhetı, hogy igazán azok a beruházások kapjanak állami támogatást, amelyek a legpozitívabbak a környezetre gyakorolt hatás szempontjából. 5.3.2.3 Interjú Könczey Rékával


Interjúalany

Könczey Réka


KvVM-FI


KIOP


Horizontális felelıs

Interjú idıpontja

2010. február 2.

A KIOP jellegébıl adódóan azok a környezeti fenntarthatósági célok, amelyeket az OP, valamint az útmutató megfogalmazott, alapvetıen nem horizontális célok voltak, hanem vertikálisak. Nem volt sem elvárás, sem objektív útmutató, mérırendszer ezen szempont érvényesítésére. Egy konkrét horizontális cél volt, hogy a környezetvédelmi szemponttal ellentétes projekt nem részesülhet támogatásban.

128


A pályázati adatlapon megadott vállalások alapján a szerzıdésindító megbeszélésen a pályázókkal leegyeztetett indikátor vagy célkitőzés szintjén számszerősíthetı célok kerültek megfogalmazásra, amelyek bekerültek a támogatási szerzıdés 4. számú mellékletébe. Minden jelentésben adatokat kellett szolgáltatni teljesülésükre vonatkozóan. A fenntarthatóság érvényesülésének elısegítésére több forrást kellene fordítani, elsısorban képzéseken keresztül, a humán kapacitás fejlesztésére (pl. értékelık képzése). Emellett elı kellene segíteni, hogy településenként vagy kisrégiónként készüljenek fenntarthatósági tervek, helyi részvétellel, kellı szakmai háttérrel. Ezek a stratégiai dokumentumok képezhetnék az alapján aztán annak, hogy egy tervezett beruházás környezeti szempontból megvalósítható, támogatandó-e. 5.3.2.4 Interjú Márton Andrással


Interjúalany

Márton András


MVH


AVOP


Elemzési vezetı szakreferens

Interjú idıpontja

2010. április 16.

Az AVOP tervdokumentumaiban, útmutatóiban nem voltak direkt környezetvédelmi, vagy környezeti fenntarthatósági szempontú célok megfogalmazva, csak általánosan kerültek meghatározásra a horizontális célok. Nem jelent meg releváns, mérhetı adat sem erre vonatkozóan. Ennek fıként az volt az oka, hogy nem volt elég erıs szándék erre vonatkozóan, sem elegendı pénzügyi forrás, sem szakértelem. Az agráriumban a beruházások nagy része önmagában is a környezet javítását célozta meg, egyrészt direkt módon, azáltal, hogy a megvalósult létesítményeknél külön elıírt feladatként jelentek meg bizonyos környezetvédelmi szempontú kérdések (élelmiszeripari objektumoknál a szennyvíz, állattartó telepeknél a hígtrágya) megfelelı kezelése. Másrészt indirekt módon azáltal, hogy csak azon eszközbeszerzési projektek kaptak támogatást, amelyek az EU-s szabványoknak megfelelı, környezetbarát gépek vásárlására és technológiák bevezetésére irányultak. Az AVOP esetében a környezeti fenntarthatóság érvényesítését elsısorban a jogszabályi elıírásokon, a hatósági engedélyek megkövetelésén keresztül valósították meg. A környezeti szempontból jelentısebb beruházásoknál környezetvédelmi hatástanulmányt kellett benyújtani, valamint mind a létesítmények megvalósításához, mind üzembe helyezésükhöz szükséges volt a szakhatósági engedély megléte, amely szigorúan ellenırzésre került. 5.3.2.5 Interjú Puskás Attilával Interjúalany

Puskás Attila


MVH


AVOP

129




EMIR szakmai referens

Interjú idıpontja

2010. június 9.

A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) mint AVOP KSZ feladata az NFÜ által elıírt adatok EMIR-ben való rögzítése, technikai háttér biztosítása az eljárásrendben, valamint ezen adatok EMIR felületen való megjelenítése volt. Ezeket az adatokat az IH indikátorként jelenítette meg a pályázati anyagokban, és kérte a szöveges éves jelentésekben való szerepeltetését is. Ezáltal vált nyomon követhetıvé, hogy a kedvezményezettek a mőködtetési kötelezettségüket teljesítik-e, megfelelnek-e a kritériumoknak. Ezen adatokból készítettek külsı szakértık az NFÜ megbízásából értékelı tanulmányokat, éves, illetve mid-term jelentéseket. A környezetvédelmi célok tekintetében a mindenkor hatályos hazai és EU-s jogszabályi elıírásoknak való megfelelés volt az elıírás. A pályázati felhívásoknál, a program végrehajtásánál figyelembe vételre kerültek a környezeti fenntarthatósági szempontok, de az EMIR-ben nem jelent meg, esetleg papír alapon került benyújtásra. 5.3.2.6 Interjú Kovács Zsuzsával


Interjúalany

Kovács Zsuzsa


MAG Zrt.


GVOP


Pályázatkezelı menedzser

Interjú idıpontja

2010. április 14.

A GVOP esetén problémát jelentett, hogy se a pályázók, se az intézményrendszer szereplıi nem voltak tisztában a fenntarthatóság fogalmával. A környezeti fenntarthatóságnak való megfelelés abban merült ki, hogy a pályázó cégnek van-e hatályos környezetvédelmi engedélye, hulladékgazdálkodási terve. Feltételezték, hogy ha a hazai jogszabályoknak megfelelıen mőködött egy cég, akkor az az EU-s normáknak is megfelel. Arra jó volt az I. NFT idıszaka, hogy a pályázók tudatába valamilyen szinten beépültek ezek a szempontok. Ugyanakkor az útmutatók nem voltak eléggé érthetıek, a pályázók nem tudták a saját projektjük konkrét esetére vonatkoztatni, a jogszabályi megfelelésen túl. Az intézményrendszer felıl pontosabb útmutatás lenne szükséges, konkrétabb, érthetı megfogalmazás, hogy a pályázók megértsék, mi az, amit projekt szinten teljesíteniük kell. Át kellene gondolni, hogy mi az, amit érdemes levinni projekt szintre (pl. jogszabályi megfelelést), és mi az, amit program szinten kellene kezelni. Bizonyos elvárásokat (pl. szelektív hulladékgyőjtés) akár jogosultsági

130


feltételként is be lehetne vezetni, ehhez azonban az kell, hogy ezeknek megteremtsék a feltételeit is. 5.3.2.7 Interjú Kovács Zsolttal Interjúalany

Kovács Zsolt


VÁTI Kht.


ROP


Irodavezetı helyettes (Szombathely) ROP régiófelelıse

Interjú idıpontja


2010. április 1.

Az elıcsatlakozási alapok, a PHARE programok tapasztalatait az intézményrendszer igyekezett felhasználni az I. NFT tervezése során. Ugyanakkor nem készült az elızı programciklusról olyan tanulmány, ami segítséget nyújthatott volna az I. NFT-hez a környezeti fenntarthatósági szempontrendszer indikátor és célrendszerét kidolgozni. Ezáltal ez a szempont nem lett konzekvensen átvezetve, számon kérve és végéig vezetve az egész programon. Az I. NFT letette az alapokat a környezeti fenntarthatóság kérdéskörében. Felhívta a pályázók figyelmét arra, hogy ezeket a szempontokat hosszú távon érvényesíteni kell, ugyanakkor nem voltak 100%-ban rákényszerítve arra, hogy a környezeti szempontokat figyelembe véve állítsák össze a pályázataikat. Nem volt egyértelmően megfogalmazva sem a környezeti fenntarthatóság fogalma, sem a megvalósításának elvárásai, csak ajánlásként szerepelt. A 2005-ben kidolgozott fenntarthatósági útmutató révén szőkült a fogalom meghatározás. A Regionális Fejlesztés Operatív Programban a pályázókkal leegyeztetett indikátorok és a környezeti fenntarthatósági mutatók vállalása alapkritériuma volt a TSZ-nek, de ezek csak nyilatkozat formájában kerültek ellenırzésre, dokumentum alapon nem. Szigorúbb ellenırzés azoknál a projekteknél történt, amelyek megvalósítása a környezeti fenntarthatóság szempontjaira volt alapozva. A ROP pályázatokat nyolc közremőködı szervezet kezelte, az értékelés a regionális ügynökségek feladata volt. Az egyes régiókban eltérı volt a környezeti szempontok fontosságának megítélése, és ezzel összefüggésben a pontozás súlya is. Alapvetıen a turisztikai és a barnamezıs projekteket kellett a környezetvédelmi szempontok mentén megvalósítani. 5.3.2.8 Interjú Oláh Gáborral Interjúalany

Oláh Gábor


ESZA Kft.


HEFOP


Belsı ellenırzési fıosztályvezetı

Interjú idıpontja

2010. április 21.

131



A HEFOP speciális a környezeti fenntarthatóság szempontjából, mert ennél az OP-nál a legtöbb projekt „soft” projekt, fizikai eredményük nincs, így sokan úgy gondolják, itt nem is lehet környezeti fenntarthatóságról beszélni. A legtöbb „soft” projekt esetében általában a két oldalra történı nyomtatás, újrahasznosított papír használata jelent meg vállalásként, és ezt az értékelés során el is fogadták. A megvalósítás során se az intézményrendszer, se a kedvezményezeti kör nem fordított túl nagy figyelmet ezekre a szempontokra, vállalásokra. A beruházásos projekteknél, ahol komolyabb relevanciája volt a környezeti fenntarthatóságnak, az ellenırzés is jobban kitért erre a szempontra, elsısorban a veszélyes hulladékok kezelése területén. Az I. NFT idején még korai lett volna konkrét vállalásokat elvárni a pályázóktól, szigorú jogkövetkezményekkel. Bár a programdokumentáció alapján ez volt az elvárás, ennek megvalósítása nem volt reális. A gyakorlatban nem is valósult meg. Az I. NFT nagy eredménye, hogy megismertette a pályázókkal a horizontális szempontokat. Elkezdıdött egy szemléletváltási folyamat, amelynek eredményeképpen az ÚMFT-ben már markánsabban lehet elvárni a horizontális szempontok beépítését a pályázatokba. Ehhez szükség volt a fokozatosságra, az I. NFT alapozó idıszakára. Továbbra is nagy szerepe van a szemléletformálásnak, melyben kulcsfontosságú a megfelelı, hatékony kommunikáció. 5.3.3 KvVM interjúk elemzése, értékelése 5.3.3.1 Interjú Csanádi Andrással


Interjúalany

Csanádi Andás


KvVM-KFF


KIOP fıként, de az egész I. NFT


tervezı, osztályvezetı, szakmai tanácsadó

Interjú idıpontja

2010. január 14.

Az I. NFT az útkeresés idıszaka volt, minimális elızetes tapasztalattal. Nagyok voltak az elvárások, de kevés volt rá a kapacitás. Az NFT-t végrehajtó intézményrendszernek rengeteg új feladata volt, amivel meg kellett birkózni a projektek pályáztatásával, értékelésével, menedzselésével kapcsolatban. Részben ezzel magyarázható, hogy a másodlagos fontosságú horizontális szempontok háttérbe szorultak. Túl sok egyéb, kötelezı és mély tudást igénylı feladat volt a projektmenedzselésben, illetve a végrehajtásban, így a kevésbé fajsúlyos horizontális szempontokra nem jutott kellı kapacitás. A fenntarthatósági útmutatót 2004-ben nem OP-nként, hanem projekttípusonként készítették el. Erre azért volt szükség, mert egy OP-n belül is nagyon eltérı jellegő projektek lehetnek, amelyekhez egész más környezeti megközelítés szükséges. Így lett a közös útmutató mellékleteként hatféle, projekttípusonként (agrár- és vidékfejlesztést ösztönzı intézkedések, ipari, vállalkozásfejlesztési típusú intézkedések, turizmussal kapcsolatos intézkedések, infrastrukturális és közlekedésfejlesztési intézkedések, környezetvédelmi, környezet-orientált in-

132


tézkedések, humán fejlesztés típusú intézkedések) elkészített útmutató. Sajnos az intézményrendszer nem tudta megfelelıen kezelni ezt a megoldást, mert azáltal, hogy nem az operatív programokra készített útmutatók voltak, minden OP-nak végig kellett volna gondolnia, hogy ıt melyik érinti a hatból. Erre pedig már nem volt az intézményrendszerben kapacitás. Az IH vezetıket a kormányzati irányítás nevezte ki, uniós jóváhagyással. Egy személyben voltak felelısek az adott operatív programért, önálló döntési jogkörrel. Ezáltal sok múlott az IH vezetı hozzáállásán, hogy hogyan kezelték, mennyire vették komolyan a környezeti fenntarthatóság kérdését. 5.3.3.2 Interjú Nemes Csabával Interjúalany

Nemes Csaba


KvVM




Fıosztályvezetı

Interjú idıpontja

2010. május 12.

Az I. NFT alatt nem volt sem jogszabályi háttér, sem gyakorlat arra vonatkozóan, hogy hogyan kellene érvényesíteni a környezeti fenntarthatóság szempontjait, így egyik OP-ban sem voltak konkrét, számszerősíthetı fenntarthatósági célok meghatározva. Maga a fogalom is nehezen megfogható, ami nehezítette az érvényesítését, így – bár többet vártak – csak szemléletformáló hatása lett ennek a szempontnak azáltal, hogy a pályázatírók elgondolkodtak raja a pályázatba való beépítés során. Az alkalmazás terén egyedül a ROP volt sikeres, itt projekt szintre tudták levinni a szempont érvényesítését. A ROP projektkiválasztó bizottságában a fenntarthatósági szempontokat zöldszervezet – Magyar Természetvédık Szövetsége – értékelte. Ezen szempontok nem minısültek kizáró oknak, de a támogatási szerzıdésig mindenképp vállalást kellett tenniük a kedvezményezetteknek. A pontozás mértékét befolyásolta, hogy az intézkedés gazdája mennyire volt elkötelezett a téma iránt. De az ezen szempontért járó 2-3 pont nem bírt jelentıs befolyásoló szereppel a pályázatírók számára. A környezeti fenntarthatóság érvényesítése érdekében magát a fogalmat nem csak tudományosan kellene megfogalmazni, hanem gyakorlati példákon keresztül levetíteni, konkrét, megfogható indikátorokkal, számokkal meghatározni. Az intézményrendszert úgy kellene kialakítani, hogy érdekelté tegye a pályázót ezen szempont érvényesítésében.

Intézményrendszer szereplıinek tapasztalatai - mélyinterjú

5.3.4 Interjúk eredményeinek összefoglalása A mélyinterjúk segítségével képet kaptunk az intézményrendszer szereplıinek tapasztalatairól, megismerhettük véleményüket. Világossá vált, a fenntarthatóság témájában mik voltak azok a jelenségek, amelyek általában jellemzıek vol-


133

tak az I. NFT idıszakára, és mik voltak OP-specifikusnak tekinthetı problémák. Számos interjú során megállapításra került, hogy az I. NFT elıtt még nem volt hazai tapasztalat a környezeti fenntarthatósági szempontok, illetve általában a horizontális szempontok pályázati rendszerekben történı megjelenítésérıl. Az elıcsatlakozási alapokban ez a szempont még nem kapott szerepet, így az I. NFT során elıször szembesült ezzel a feladattal mind a pályázói oldal, mind az intézményrendszer. Az intézményrendszernek az I. NFT beindulásával, a nagyszámú projekt menedzselése során sok komoly feladattal kellett megbirkóznia. A másodlagos fontosságú kérdésekre, így a horizontális kérdésekre ezért nem tudtak megfelelı figyelmet fordítani. A tervezés során megvolt a szándék, hogy a környezeti fenntarthatóság szempontjait érvényesítik a projektek során, de ez elsısorban kapacitás hiány miatt csak részben tudott megvalósulni. A pályázók jelentıs része nem tudta vagy nehezen tudta értelmezni a környezeti fenntarthatóság fogalmát, és hogy ezt a szempontot hogyan lehet érvényesíteni az adott projektnél. Kivételt képeztek ez alól a kifejezetten környezetvédelmi célú, vagy erıs környezetvédelmi vonatkozású projektek. Ebbıl a szempontból tehát jelentıs különbségek voltak tapasztalhatók az egyes OP-k között, az interjúalanyok a GVOP és a HEFOP esetében számoltak be leginkább arról, hogy a pályázók nem tudták kezelni a fenntarthatóság kérdését. Általában jellemzı volt, hogy a tervdokumentumokban a környezeti fenntarthatóság szempontjából megfogalmazott elvárások csak általános szinten jelentek meg, nem voltak konkrét, kitőzött fenntarthatósági célok, így indikátorokkal sem lehetett nyomon követni a megvalósítást. A környezeti fenntarthatósági útmutatókról megoszlott az interjúalanyok tapasztalata. Voltak, akik szerint megfelelıek voltak az útmutatók, mások azt tapasztalták, hogy a pályázók nem tudták kezelni, értelmezni az abban leírtakat. Gyakori észrevétel volt, hogy a 2004-es útmutató túl általánosan fogalmazott, nem adott konkrét iránymutatást, inkább csak a tágabb fogalom értelmezését mutatta be. A 2005-ös új útmutató szőkítette a fogalmat, de az ezzel kapcsolatos tapasztalatok sem voltak egységesek. Fı tapasztalat

Az interjúk alapján az I. NFT fı tapasztalata, hogy abban az idıben még sem az intézményrendszer, sem a társadalom nem volt felkészülve a környezeti fenntarthatósági szempontok határozott érvényesítésére. Intézményrendszeri oldalról nem volt meg a megfelelı tapasztalat és kapacitás, a társadalom pedig szemléletében nem állt megfelelı szinten hozzá. Ezt az intézményrendszer is felismerte, így az I. NFT közben kialakult az a hozzáállás, hogy a legfontosabb feladat a szemléletformálás. Általában nem vártak el a pályázóktól jelentıs vállalásokat, konkrét, mérhetı eredményeket, költséges beruházásokat. Ahol jogszabályi kötelezettség nem írt elı semmit ezen a területen, ott általában megelégedtek azzal, hogy a pályázó a pályázat elıkészítése során gondolkozott a témáról és megpróbált releváns vállalásokat tenni. A vállalások ellenırzése, szigorú betartatása azonban már túl nagy ellenállásba ütközött volna. Hosszú távon célszerőbbnek bizonyult az, hogy a fenntarthatósági szempontokkal csak így, fokozatosan ismertették meg a pályázókat. A szemléletformálás eredményeképpen magában a pályázóban alakul ki az igény a fenntarthatósági szempontok

134


figyelembevételére, ami által a késıbbi pályázati ciklusokban jobban elfogadja a már magasabb követelményszintet is.

5.4 Beérkezett kérdıívek

Kérdıívek elemzése, értékelése

Összesen 14751 címre küldtük ki a kérdıívet (12960-re az általános, valamint 1791-re az alminta kérdıívet), melyek közül 9558, illetve 1413 érkezett meg a címzetthez, külön-külön. Mivel a meg nem érkezett levelek OP-nkénti megoszlásáról nem áll rendelkezésünkre adat, a következıkben az összes kiküldött kérdıívhez viszonyított adatokat ismertetjük. 2010.06.21. 12.00-ig összesen 2458 válasz érkezett be, melyek intézkedésenkénti megoszlását a következı táblázat mutatja: 6. Táblázat: A kérdıívek adatai intézkedésenként és OP-nként Intézkedés

Kedvezményezettek száma

Kiküldött kérdıívek száma

Beérkezett kérdıívek száma

Válaszadási arány (%)

KIOP-1.1

11

10

2

20

KIOP-1.2

15

15

4

26,7

KIOP-1.3

9

9

0

0

KIOP-1.4

5

4

0

0

KIOP-1.6

3

1

1

100

KIOP-1.7

48

39

9

23,1

KIOP-3.1

146

143

2

1,4

KIOP összesen

273

221

18

8,1

AVOP-1.1

2 612

608

59

9,7

AVOP-1.3

55

37

6

16,2

AVOP-1.4

285

29

2

6,9

AVOP-1.5

38

32

6

18,8

AVOP-2.1

155

106

20

18,9

AVOP-3.1

499

182

29

15,9

AVOP-3.2

381

273

38

13,9

AVOP-3.4

247

96

15

15,6

AVOP-3.5

2806

2040

316

15,5

AVOP-4.1

143

141

0

0

7221

3544

491

13,9

GVOP-1.1

322

240

61

25,4

GVOP-1.2

62

48

12

25

GVOP-2.1

7 800

5200

916

17,6

GVOP-2.2

655

402

42

10,4

GVOP-2.3

151

100

14

14

GVOP-3.1

274

240

29

12,1

AVOP összesen

135


Intézkedés





GVOP-3.2

258

246

18

7,3

GVOP-3.3

454

387

95

24,5

GVOP-4.1

573

431

70

16,2

GVOP-4.2

93

74

28

37,8

GVOP-4.3

46

41

11

26,8

GVOP-4.4

93

77

13

16,9

GVOP-5.1

42

42

0

0

GVOP-5.2

86

83

0

0

10914

7611

1309

17,2

ROP-1.1

48

8

1

12,5

ROP-1.2

94

58

10

17,2

ROP-2.1

84

22

1

4,5

ROP-2.2

36

9

0

0

ROP-2.3

128

7

0

0

ROP-3.2

86

17

0

0

ROP-3.3

63

48

0

0

ROP-4.1

41

38

1

2,6

ROP-4.2

170

59

2

3,4

ROP összesen

762

266

15

5,6

HEFOP-1.3

116

102

27

26,5

HEFOP-2.1

348

286

56

19,6

HEFOP-2.2

307

279

61

21,9

HEFOP-2.3

187

165

27

16,4

HEFOP-3.1

663

618

166

26,9

HEFOP-3.2

17

16

6

37,5

HEFOP-3.3

79

76

10

13,2

HEFOP-3.4

1 739

1375

233

16,9

HEFOP-3.5

37

36

10

27,8

HEFOP-4.1

35

30

4

13,3

HEFOP-4.2

73

69

20

29

HEFOP-4.3

13

12

4

33,3

HEFOP-4.4

3

3

1

33,3

HEFOP-5.1

GVOP összesen

77

42

0

0

HEFOP összesen

3715

3109

625

20,1

Összesen

22885

14751

2458

16,7

7.Táblázat: Az alminta kérdıívek adatai intézkedésenként Intézkedés





136


KIOP-1.1

11

10

2

20

KIOP-1.2

15

15

4

26,7

KIOP-1.7

48

39

9

23,1

AVOP-1.1

2612

608

59

9,7

AVOP-1.3

55

37

6

16,2

AVOP-3.4

247

96

15

15,6

GVOP-1.1

322

240

61

25,4

GVOP-1.2

62

48

12

25

GVOP-3.3

454

387

95

24,5

GVOP-4.2

93

74

28

37,8

ROP-1.2

94

58

10

17,2

ROP-2.1

84

22

1

4,5

ROP-2.2

36

9

0

0

ROP-2.3

128

7

0

0

HEFOP-1.3

116

102

27

26,5

HEFOP-2.2

307

279

61

21,9

Összesen

4684

2031

390

19,2

Megjegyzendı, hogy ha csak azon kérdıívek számához viszonyítjuk a beérkezettek arányát, amelyek megérkeztek a címzetthez, a válaszadási arány összesen 22,4%.

4. ábra: A beérkezett kérdıívek aránya operatív programonként.

A kérdıívet megválaszolók arányairól összességében az jegyezhetı meg, hogy az általában kisebb projektméretekkel jellemezhetı OP-k (HEFOP, GVOP) esetében a kitöltve beérkezett kérdıívek aránya jelentısen magasabb, mint az általában nagyobb, de kevesebb projektet tartalmazó KIOP és ROP esetében. A jelentıs különbség egyik magyarázata lehet, hogy a KIOP és a ROP pályázói körében fıleg nagyobb, gyakran állami szférába tartozó szervezetek nyújtottak


137

be pályázatokat, melyeknél az e-mail címek megváltozása miatt elképzelhetı, hogy a kiküldött kérdıívek kisebb arányban jutottak el a címzetthez (pontos információnk nincs arról, hogy az egyes kiküldött kérdıívek megérkeztek-e, csak összegzett adat áll rendelkezésünkre). A beérkezett válaszok szempontjából alminta és az általános kérdıív értékei között kis mértékő különbség tapasztalható az alminta kérdıív javára, ami elsısorban abból adódik, hogy az almintában nem szerepelnek az egyes OP-khoz tartozó „Technikai segítségnyújtás” kiírások, melyekkel kapcsolatban kiküldött kérdıívekre elenyészı mennyiségő válasz érkezett. Kérdıív kérdésekre érkezett válaszok értékelése

Általános kérdıív válaszok

Az értékelés során más szempontok szerint kezeltük az általános és az alminta kérdıívet. Mindkét kérdıív esetén elsısorban a pályázók tapasztalatainak, illetve a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos attitődjének a megismerése volt a fı cél. Ezen túl viszont eltérnek a két kérdıív vizsgálati szempontjai. Az általános kérdıív értékelése során egyrészt a válaszok megoszlását néztük I. NFT szinten, másrészt vizsgáltuk, hogy az egyes OP-k között van-e különbség a válaszok megoszlásának arányában. Az alminta kérdıív ezzel szemben 15 kiválasztott intézkedést vizsgál, melyek kiértékelésével a mintavételezés során kiemelt intézményi megoldások hatásáról is próbáltunk árnyaltabb képet kapni. Így az egyes kérdésekre adott válaszok eloszlását aszerint elemeztük, hogy a válaszadók a vizsgált intézményi megoldásoknak melyik változatával találkoztak. 5.4.1 Általános kérdıívekre beérkezett válaszok elemzése A 7. mellékletben bemutatott általános kérdıív13 feltett kérdésére érkezett válaszok eloszlását mind összesítve, mind operatív programonként megvizsgáltuk. Az egyes operatív programokhoz tartozó pályázók válaszainak arányát öszszehasonlítottuk egymással, valamint az összes beérkezett válasz megoszlásával. Jelen tanulmányban a teljes I. NFT-t reprezentáló válaszok megoszlását szerepeltetjük minden kérdésnél. A válaszok OP-nkénti megoszlását csak abban az esetben mutatjuk be, ha valamelyik OP esetében az átlagostól jelentıs mértékben eltérı válaszokat adtak. Megjegyzendı, hogy bár szerepeltetjük a válaszok KIOP-ra és ROP-ra vonatkozó megoszlását is, ezek a beérkezett kis számú válasz miatt (18, ill. 15 db) az OP-nkénti elemzésben külön nem szerepelnek. 1. kérdés1: Mit jelentett a fenntarthatóság a pályázatban? A kérdés feltevésével elsısorban arra szerettünk volna választ kapni, hogy a pályázók a „fenntarthatóság” kifejezést mennyire kötötték csupán a pénzügyi fenntarthatósághoz. Tisztában voltak-e azzal, hogy a fenntarthatóság alatt környezeti és pénzügyi fenntarthatóságot egyaránt lehet érteni, és ezek elkülönülnek egymástól.

1

A kérdések számozásánál ebben a fejezetben az általános kérdőív szerint számozást tüntettük fel, egyes esetekben az alminta kérdőívben ezen kérdések más sorszámmal szerepeltek


138

A kérdésre adott válaszok alapján (5. ábra) megállapítható, hogy a válaszadók 78%-a a fenntarthatóság kifejezés alatt környezeti fenntarthatóságot, vagy azt is szerepeltetett a pályázatban. Azon 20%, akik csak a pénzügyi fenntarthatóságot jelölték meg, 50-70%-ban egybeesnek azokkal, akik a kérdıív 4., 6., 13., és 17. kérdésére azt válaszolták, hogy a pályázatban nem szerepelt a környezeti fenntarthatóság. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a pályázók jelentıs része (kb. 80%) tisztában van a fogalom jelentésével, komplexitásával, ugyanakkor nem elhanyagolható azon pályázók aránya, akik a fenntarthatóság alatt csupán a pénzügyi fenntarthatóságot értették. A válaszok operatív programonkénti megoszlásában jelentıs különbség nem tapasztalható, a pályázók ez irányú ismeretei nagyjából egyformának tekinthetıek. 5. ábra: A kérdıív 1., „Mit jelentett a fenntarthatóság a pályázatban?” kérdésére adott válaszok megoszlása

2. kérdés: A pályázat készítését megelızıen ismerte a környezeti fenntarthatóság fogalmát? A kérdésre adott válaszokból arra kaptunk információt, hogy a pályázók körében mennyire volt ismert a fogalom jelentése a pályázat benyújtását megelızıen, mennyire volt jelentıs az I. NFT szerepe a fogalom ismertté tételében. A beérkezett válaszokból (6. ábra) az állapítható meg, hogy a pályázók nagy része (attól függetlenül, hogy melyik OP keretein belül pályázott) a benyújtás elıtt is ismerte a környezeti fenntarthatóság fogalmát. Az összes válaszadók közül kevesebb, mint 10% írta, hogy nem ismerte a pályázat készítését megelızıen a fogalmat, valamint, hogy a projektjében sem jelent meg a környezeti fenntarthatóság (lásd alább a 4. kérdésre adott válaszként), ez alapján feltételezhetı, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítésének szemléletformáló hatása csak a pályázók töredékénél nem érvényesülhetett.


139

6. ábra: A kérdıív 2., „A pályázat készítését megelızıen ismerte a környezeti fenntarthatóság fogalmát?” kérdésére adott válaszok megoszlása

3. kérdés: Milyen érzései vannak a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban, a pályázathoz kötıdıen? A kérdés elsıdlegesen a pályázók környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos attitődjét hivatott vizsgálni. Emellett a kérdést azért is tettük fel, hogy megállapíthassuk, hogy az egyes operatív programok, intézkedések között (intézményi megoldásokban) fennálló különbségek érzékelhetı módon befolyásolták-e a pályázók környezeti fenntarthatósághoz főzıdı hozzáállását. Így ezt a kérdést az alminta kérdıív elemzésénél is vizsgáljuk. A válaszok operatív programonkénti megoszlásából (7. ábra) megállapítható, hogy minden OP esetében elenyészı azok aránya, akiknek negatív érzései voltak a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban. A legpozitívabb kép a KIOP és az AVOP pályázatot benyújtók körében alakult ki – bár nem jelentıs az eltérés –, ami adódhat abból, hogy ezen projektek között volt a legmagasabb a kifejezetten környezetvédelmi célú projektek aránya.


140

7. ábra: A kérdıív 3., „Milyen érzései vannak a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban, a pályázathoz kötıdıen?” kérdésére adott válaszok megoszlása operatív programonként

4. kérdés: Okozott nehézséget a környezeti fenntarthatóság megjelenítése a pályázatban? A kérdéssel azt vizsgáltuk, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok szerepeltetése jelentıs problémát okozott-e a pályázóknak, illetve a szempont megjelenítésének problematikája összefügg-e a pályázat jellegével: elızetes információk alapján feltételezhetı volt, hogy az OP-k között eltérés lesz ebben a kérdésben. A kérdést elsısorban annak a tisztázására szerepeltettük a kérdıívben, hogy a különbözı típusú (környezetvédelmi – nem környezetvédelmi célú; fejlesztési – nem fejlesztési) pályázatok esetében volt-e különbség abban, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés milyen problémát okozott a pályázóknak. Összességében a válaszadók nagyjából fele írta, hogy nem okozott problémát, valamint nagyjából harmada, hogy kismértékő problémát okozott (8. ábra). Jelentıs mértékő problémát kevés (1,9%) esetben okozott a szempont érvényesítése.


141

8. ábra: A 4., „Okozott nehézséget a környezeti fenntarthatóság megjelenítése a pályázatban?” kérdésre adott válaszok megoszlása

A kérdésre adott válaszok OP-nkénti megoszlását vizsgálva (9. ábra) megállapítható, hogy a HEFOP esetében az átlagosnál magasabb azok aránya, akiknek problémát okozott a szempont megjelenítése. Ez arra vezethetı vissza, hogy ezek elsısorban képzési célú projektek, amelyeknek közvetlen környezeti hatása nincs, így fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele nem volt egyszerő, esetenként csak a projekt bıvítésével volt lehetséges. Ezzel szemben az AVOP esetében, ahol a pályázatok környezetvédelmi vonatkozása jellemzıen közvetlenebb volt, magasabb arányban, közel 60%-ban válaszolták, hogy nem okozott nehézéséget a környezeti fenntarthatósági szempontok belillesztése. 9. ábra: A 4., „Okozott nehézséget a környezeti fenntarthatóság megjelenítése a pályázatban?” kérdésre adott válaszok megoszlása operatív programonként

5. kérdés: Kellett módosítani az eredeti projektelképzelést a környezeti fenntarthatóság elıírásainak való megfelelés érdekében?


142

A kérdés szerepeltetésének célja alapvetıen az volt, hogy információt szerezzünk arról, hogy az FF szempontok beépítése mekkora mértékben befolyásolta a projektek eredeti formában történı megvalósítását (arról természetesen a megvalósult projektek vizsgálatával nem szerezhettünk információt, ha egy projektet éppen a környezeti szempontok miatt nem valósítottak meg, azonban az intézményi szereplıkkel folytatott interjúink alapján ezek aránya elenyészıen alacsony lehetett). A válaszok megoszlásából (10. ábra) kitőnik, hogy jelentıs mértékben csak elhanyagolható számú pályázatot kellett módosítani (0,4%), ami arra utal, hogy a környezeti fenntarthatósági elıírásoknak való megfelelés viszonylag könnyen teljesíthetı volt, függetlenül a pályázat típusától. A kérdıívet visszaküldık 22%-a válaszolta, hogy nem voltak ilyen elıírások, ami jóval magasabb arány annál, akik projektjében más kérdésre adott válaszaik szerint nem szerepelt a környezeti fenntarthatóság. Ebbıl arra lehet következtetni, hogy ezen pályázatok egy része esetében a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó követelmények minimálisak, a pályázók számára jelentéktelenek voltak. A pályázók csaknem fele az eredeti projektelképzelés módosítása nélkül, vagy a projekt kis mértékő módosításával tudott megfelelni a szempontoknak. 10. ábra: A kérdıív 5., „Kellett módosítani az eredeti projektelképzelést a környezeti fenntarthatóság elıírásainak való megfelelés érdekében?” kérdésére adott válaszok megoszlása

6. kérdés: Ön szerint hogyan módosította a projekt minıségét a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítése? A kérdéssel a pályázat benyújtóinak a környezeti szempontok érvényesítésének hatásáról alkotott képérıl szereztünk információt. A kérdésre a válaszadók közel kétharmada (11. ábra) jelölte meg, hogy a környezeti szempontok pályázatba való beépítése a minıséget nem érintette, mert már eleve megfelelt az elvárásoknak. Ez egyrészt arra vezethetı vissza, hogy az elvárások sok esetben alacsonyak voltak, másrészt (amint az a mélyinterjúkból


143

is kiderült) a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítésének elsısorban szemléletformáló hatása volt, amit a pályázók nem biztos, hogy realizáltak, valamint a pályázatok minıségét közvetlenül nem javította. A válaszadók közel harmada szerint javult a szempontok beépítésétıl a projekt. 11. ábra: A 6., „Ön szerint hogyan módosította a projekt minıségét a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítése?” kérdésre adott válaszok megoszlása OP-nként

7. kérdés: Milyen módon érvényesítették a környezeti fenntarthatóság szempontjait a pályázatban? A kérdés szerepeltetésének célja az volt, hogy információt nyerjünk arról, hogy a pályázók milyen módszereket alkalmaztak az elvárások teljesítésére (a kérdésnél több választ is megjelölhettek a válaszadók). Összességében a pályázók nagyjából 40%-a jelölte meg, hogy a jogszabályoknak való megfeleléssel, valamint korszerő, környezetbarát technológiák alkalmazásával tudták érvényesíteni ezen szempontokat. Ez az arány mindhárom vizsgálható OP esetében nagyjából megegyezik (12. ábra). A válaszadók 12%-a jelölte meg a természeti erıforrások fenntartható használatát, ez az arány az OP-kat tekintve az AVOP esetében a legmagasabb (22%), mely elsısorban a termıföld fenntartható használatára vonatkozhat. Viszonylag magas ez az arány a HEFOP esetében is, itt a képzések célcsoportokhoz közelálló módon való megtartása okozhatja ezt, esetleg a környezeti szempontok energiatakarékos izzók alkalmazásán és takarékos papírhasználat révén való érvényesítése. A megújuló energiaforrások használata is az AVOP esetében a legmagasabb, míg a környezetirányítási, vagy minıségbiztosítási rendszerek bevezetése elsısorban a GVOP-ra jellemzı, ahol ez az 1. prioritás esetén elvárás volt, a pályázatok elbírálásakor 1 pontot jelentett, ha a pályázónak van, vagy tervezi ilyen rendszer bevezetését.


144

A HEFOP esetében válaszolták a legtöbben, hogy a felsoroltakon kívül más módszerrel érvényesítették a környezeti fenntarthatósági szempontokat, ami

feltételezhetıen a képzések ilyen irányú kibıvítését jelenti a legtöbb esetben. 12. ábra: A 7., „Milyen módon érvényesítették a környezeti fenntarthatóság szempontjait a pályázatban?” kérdésre érkezett válaszok OP-nkénti megoszlása

8. kérdés: A vonatkozó fenntarthatósági útmutató, leírás mennyire volt jól használható, érthetı? A kérdés célja annak megállapítása volt, hogy a különbözı fenntarthatósági útmutatókat használó operatív programok között tapasztalható-e különbség abban, hogy a pályázók mennyire jól tudták használni ezeket. A válaszok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy sok esetben a pályázatot nem a projektgazda készítette el, így elıfordulhat, hogy a kérdıív kitöltıje részleteibe menıen nem ismerkedett meg a fenntarthatósági útmutatóval. Intézkedésspecifikus útmutatókat információink szerint a HEFOP, a KIOP és a ROP intézkedéseinél használtak, az NFT I. indulásától 2005. áprilisáig, az Általános Fenntarthatósági Útmutató bevezetéséig.


145

A válaszadók közel fele jelezte, hogy az útmutató érthetı volt (13. ábra), ezek aránya valamivel magasabb azon pályázatok esetében, ahol rendelkezésre állt intézkedés-specifikus útmutató. Ezzel szemben azok aránya, akik szerint az útmutató nem volt érthetı, 1% alatt marad. 13. ábra: A 8., „A vonatkozó fenntarthatósági útmutató, leírás mennyire volt jól használható, érthetı?” kérdésre adott válaszok megoszlása a rendelkezésre álló útmutató fajtája szerint

A kérdésre adott válaszokban az OP-k szerint jelentıs különbségek nem tapasztalhatóak. 9. kérdés: A pályázat készítése során fenntarthatósággal kapcsolatos felmerülı kérdéseire megfelelı válaszokat kaptak a hatóságoktól? A kérdés szerepeltetésének célja egyrészt az volt, hogy arról nyerjünk információt, hogy a hatóságok mennyiben tudták segíteni a pályázókat a szempontok beépítésében, másrészt, hogy a pályázók milyen mértékben vették igénybe (szorultak rá) a hatóságok segítségére. A válaszadók közel 60%-ának egyáltalán nem voltak ilyen jellegő kérdései a hatóságok felé (14. ábra), ami egybevág a 4. kérdésre adott válaszokkal, ahol is a válaszadók kb. 80%-ának nem, vagy csak kismértékben okozott nehézséget a környezeti szempontok pályázatban való megjelenítése. Azok körében, akik nem használták, vagy nehezen érthetınek találták a fenntarthatósági útmutatót (8. kérdés), azok aránya, akik nem tettek fel ilyen jellegő kérdést a hatóságok felé, 80% közeli. Ez arra utalhat, hogy a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos elvárások alacsonyak voltak. A válaszadóknak csak kis része (összesen 5%) jelölte meg, hogy a hatóságok nem tudtak megfelelıen válaszolni, vagy nem voltak elérhetıek.


146

A válaszok megoszlásában az egyes OP-k között nem tapasztalható jelentıs különbség, ez alapján feltételezhetı, hogy a hatóságok hasonló hatékonysággal tudtak a felmerülı kérdésekre válaszolni a pályázóknak. 14. ábra:A kérdıív 9., „A pályázat készítése során fenntarthatósággal kapcsolatos felmerülı kérdéseire megfelelı válaszokat kaptak a hatóságoktól?” kérdésére adott válaszok megoszlása

10. kérdés: Teljesültek a vállalt környezeti fenntarthatósági szempontok a projekt megvalósítása során? A kérdésbıl arról nyertünk információt, hogy a pályázóknak mennyire sikerült megvalósítaniuk a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos vállalásokat. A beérkezett válaszok alapján (15. ábra) a projektek többségében maradéktalanul teljesültek ezen szempontok, a válaszadók mindössze 10% írta, hogy csak részben teljesültek, és elhanyagolható számban érkezett olyan válasz, ami szerint egyáltalán nem. A válaszadók 3%-a jelölte meg, hogy a teljesítés még folyamatban van. Feltételezhetı, hogy ezen esetek többségében is teljesíteni tudják végül a vállalt környezeti fenntarthatósági szempontokat.


147

15. ábra: A 10., „Teljesültek a vállalt környezeti fenntarthatósági szempontok a projekt megvalósítása során?” kérdésre érkezett válaszok megoszlása

A beérkezett válaszok között operatív programonként jelentıs eltérés nem volt. 11. kérdés: Ellenırizték a teljesítést a hatóságok? A válaszok alapján, a pályázók 59%-ánál ellenırizték a fenntarthatósági szempontok teljesítését (16. ábra), ezek 8%-ában azonban nem járt jelentıs következménnyel a teljesítés elmaradása. A HEFOP és a GVOP esetében írták a legtöbben, hogy nem ellenırizték a teljesítést, ami arra is utalhat, hogy az ezen OP-kba tartozó pályázatok között nagyobb arányban találhatóak olyanok, amelyeknél ez a szempont nem képviselt nagy súlyt, így vagy nem is ellenırizték azokat szigorúan, vagy a kérdıívre válaszolók nem emlékeznek már rá. Ez azzal is összekapcsolható, hogy gyakran nem kellett számszerősíthetı vállalásokat tenni, így teljesülésüket akár puszta szemrevételezéssel is lehetett ellenırizni. Bár a ROP és a KIOP esetében az értékelhetıséghez kevés kérdıív érkezett be, ezen kérdés esetében a válaszokból látható, hogy a két OP esetében szinte minden esetben szigorúan ellenırizték a teljesítést.


148

16. ábra: A kérdıív 11., Ellenırizték a teljesítést a hatóságok?” kérdésére beérkezett válaszok megoszlása operatív programonként

12. kérdés: A projekt megvalósítása során fenntarthatósággal kapcsolatos felmerülı kérdéseire megfelelı válaszokat kaptak a hatóságoktól? A kérdés célja egyrészt az volt, hogy megtudjuk, jelentett-e problémát a pályázóknak a fenntarthatósági vállalások megvalósítása, másrészt, hogy a hatóságokkal való kapcsolatukról is információt szerezzünk. A beérkezett válaszok alapján (17. ábra) a pályázók 59%-ának nem voltak ilyen jellegő kérdései, további 35%-nak pedig a hatóságok megfelelıen válaszoltak. Azok aránya, akiknek nem, vagy nem megfelelıen válaszoltak kérdéseikre, minden OP esetében 4% alatt maradt. 17. ábra: A 12., „A projekt megvalósítása során fenntarthatósággal kapcsolatos felmerülı kérdéseire megfelelı válaszokat kaptak a hatóságoktól?” kérdésre adott válaszok megoszlása

A válaszok megoszlásában nem tapasztalható szignifikáns különbség az OP-k között.


149

13. kérdés: Ön szerint hasznos volt a fenntarthatósági szempont kötelezı érvényesítése a pályázatban? A kérdést azért szerepeltettük a kérdıívben, hogy arról kapjunk információt, hogy a pályázók saját pályázatuk esetében hasznosnak találták-e a környezeti fenntarthatósági szempontok szerepeltetését. A beérkezett válaszok alapján (18. ábra) a pályázók több, mint kétharmada fontosnak találta, hogy ilyen szempont is megjelenjen a pályázatban, és mindössze 7%-uk írta, hogy kifejezetten haszontalannak ítéli meg. A legnagyobb arányban a környezetre közvetlenebbül ható (eszközbeszerzések, technológiai fejlesztések) projekteket tartalmazó AVOP-ban találták fontosnak a környezetvédelmi szempontok pályázatban való szerepeltetését, míg a GVOP és HEFOP esetében ennél valamivel alacsonyabb arányokkal találkozhatunk. Ez abból adódhat, hogy ezen OP-k pályázatai esetében gyakran nehezebb volt értelmezni, hogy annak milyen negatív, vagy pozitív környezeti hatásai lehetnek. 18. ábra: A 13., „Ön szerint hasznos volt a fenntarthatósági szempont kötelezı érvényesítése a pályázatban?” kérdésre adott válaszok megoszlása operatív programonként

Az általános kérdıívhez képest feltett plusz kérdések

5.4.2 Alminta kérdıívekre beérkezett válaszok elemzése 9. kérdés: Kellett külsı szakértı segítségét igénybe venniük a pályázatírás során? A kérdést azért szerepeltettük a kérdıívben, mert az elızetes feltételezéseink szerint azon pályázatok esetében, ahol a környezeti fenntarthatósági részt külsı szakértı készítette el, a környezeti fenntarthatósági szempontok pályázatba való beépítésének szemléletformáló hatása kisebb lehetett, mivel a pályázók valószínőleg nem, vagy nem olyan részletesen tekintették át ilyen esetekben a fenntarthatósági útmutatót.


150

A kérdés másik célja volt, hogy információt kapjunk arról, hogy a fenntarthatósági (vagy általában véve a horizontális) szempontok érvényesítése bonyolította-e annyira a pályázatírást, hogy külön emiatt külsı szakértıt kelljen igénybe venni. A beérkezett válaszok alapján a pályázók több mint fele (57%) nem vett igénybe külsı szakértıt a pályázati dokumentáció összeállításához. Azon pályázók esetében viszont, akik esetében a dokumentáció egyes részeit, vagy egészét külsı szakértı állította össze, alacsony azok aránya, akiknél a fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés teljesítési módjának megválasztására ne külsı szakértıt bíztak volna meg. A HEFOP esetében kimagasló azok aránya (75,9%, szemben az AVOP 45%-os arányával), akik egyáltalán nem alkalmaztak külsı szakértıt a pályázat elkészítéséhez (19. ábra). A különbség elsısorban arra vezethetı vissza, hogy a HEFOP esetében jórészt képzési projektek kerültek megvalósításra, melyek szinte kizárólag a pályázók saját szakterületébe tartozó feladatokat öleltek fel, így a pályázat tartalmát külsı szakértık bevonása nélkül is ki tudták dolgozni, valamint a már említett összefüggés, hogy a HEFOP esetében a környezeti fenntarthatósági szempontok nem voltak „jelentısek” a pályázat kidolgozásánál. Ezzel szemben az AVOP és a GVOP esetében nagyobb volt azon beruházással járó projektek aránya, melyekhez kapcsolódóan különbözı engedélyezési, mőszaki tervezési feladatot is el kellett látni, melyeket gyakran a pályázatírási feladatokkal együtt külsı szakértıre ruháztak át. Ebbıl adódhat, hogy az AVOP esetében a legmagasabb azon pályázatok aránya, ahol a teljes pályázatírás külsı szakértık kezében volt. Összességében feltételezhetı, hogy külön, a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítésének szükségessége a legtöbb esetben nem okozott olyan pluszfeladatokat, amelyek miatt a pályázóknak külön külsı szakértıt kellett volna alkalmazniuk, vagyis alapvetıen nem önmagában ezért alkalmaztak külsı szakértıt.


151

19. ábra: A 9., „Kellett külsı szakértı segítségét igénybe venniük a pályázatírás során?” kérdésre adott válaszok megoszlása operatív programonként

11. kérdés: Az értékelés során hány pontot kapott a pályázat a környezeti fenntarthatóságra? A kérdés célja nem elsısorban az volt, hogy információt kapjunk a környezeti fenntarthatóságra kapott pontszámokról. Sokkal inkább az, hogy megtudjuk, mennyire ismerik a pályázók ezeket a pontszámokat. A kérdésre mindössze egy válaszadó írta be, hogy 5 pontot kapott, ezen túlmenıen egyetlen kérdıívben sem volt pontszám megjelölve. A pályázók tehát nem ismerik a pályázatuk ezen részpontszámát. Ez alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a pályázók nem rendelkeznek részletes információval arról, hogy a bírálat során hogyan értékelték projektjüket környezeti fenntarthatósági szempontból, a támogatás/elutasítás tényét közölték csak a pályázóval. 12. kérdés: Megfelelı mértékőnek tartja a környezeti fenntarthatóság súlyát az értékelési rendszerben? A kérdés feltételének célja az volt, hogy információt szerezzünk a pályázók véleményérıl azzal kapcsolatosan, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontokat mennyire tartották fontosnak a pályázatukkal kapcsolatban, illetve az értékelés súlya véleményük szerint összhangban volt-e a téma fontosságával.. A válaszokból az derül ki, hogy a pályázók nagy része szerint az értékelés súlya megfelelı volt (20. ábra). Mindössze a pályázók 8%-a jelezte, hogy nagyobb súlyt is indokoltnak tartott volna, ami arra utal, hogy a legtöbb esetben a környezeti fenntarthatóságot nem tekintették elsıdleges fontosságúnak a projektek megítélése szempontjából. A HEFOP és a GVOP esetében 25%-ot is meghaladja azon pályázók aránya, akik szerint túl nagy súlyt kapott a környezeti fenntarthatósági szempontok bemutatása az értékelésnél, vagy akik véleménye szerint egyáltalán nem kellett


152

volna szerepelnie a pályázatban. Ennek magyarázata lehet az, hogy ezen OP-k esetében számos esetben nehezen voltak értelmezhetıek a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó elvárások. 20. ábra: A 12., ”Megfelelı mértékőnek tartja a környezeti fenntarthatóság súlyát az értékelési rendszerben?” kérdésre adott válaszok megoszlása operatív programonként

14. kérdés: Kellett külsı szakértı segítségét igénybe venniük a projekt megvalósítása során? A kérdést azért szerepeltettük a kérdıívben, hogy információt nyerjünk arról, hogy a megvalósítás során a környezeti fenntarthatósági vállalások teljesítése okozott-e olyan szintő problémát a pályázóknak, amiért külön külsı szakértıt kellett alkalmazniuk. A kérdésre adott válaszok alapján a projektek megvalósításához a pályázatok közel kétharmadánál nem alkalmaztak külsı szakértıt (21. ábra). Azon esetekben, amikor a megvalósításhoz, vagy annak egyes részeihez külsı szakértıt vettek igénybe, nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg a pályázatok, melyekben a környezeti fenntarthatósági vállalások teljesítését külsı szakértıre bízták és amelyeknél nem. Azon pályázatok aránya elenyészı (0,6%), ahol csak a környezeti fenntarthatósági szempontok miatt kellett külsı szakértıt igénybe venni. A számokból arra lehet következtetni, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez a legtöbb esetben nem volt szükség külsı szakértıt igénybe venni, azokat a pályázó jellemzıen maga is teljesíteni tudta. A válaszok megoszlásában OP-nként kisebb különbségek tapasztalhatóak. A HEFOP esetében a legmagasabb azok aránya, akik a megvalósításhoz nem vettek igénybe külsı szakértıt, ami abból adódhat, hogy a szociális, vagy képzési


153

célú projektek esetében a szükséges tevékenységek a pályázó szakterületén belül maradtak. Ezzel szemben pl. az AVOP esetében, a nagyobb beruházásokkal járó feladatokat, vagy azok egy részét nem minden pályázó tudta egymaga megoldani ezt. Szintén a GVOP és HEFOP projektek jellegébıl adódik, hogy ezek esetében alacsony azok aránya, ahol a teljes megvalósítást külsı szakértı végezte. Azok esetében, ahol a megvalósítás egyes részeihez szerzıdtettek külsı szakértıt, általában a környezeti fenntarthatósági részek nem szerepelnek, így azt lehet mondani, hogy a vállalások teljesítése általában nem jelentett nagy problémát. 21. ábra: A 14.,”Kellett külsı szakértı segítségét igénybe venniük a projekt megvalósítása során?” kérdésre adott válaszok megoszlása operatív programonként

17. kérdés: Milyen mértékő többletköltséget jelentett a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a projekt során a projekt összköltségéhez képest? A kérdés kérdıívben való szerepeltetésének célja az volt, hogy információ szerezzünk arról, hogy a pályázóknak jelentett-e anyagilag is számottevı többletterhet, hogy a projektnek a környezeti fenntarthatósági szempontoknak is meg kellett felelnie. A beérkezett válaszok alapján a pályázók 80%-ának nem okozott, vagy csak kismértékő többletköltséget okozott a szempontok érvényesítése (22. ábra), tehát a szempontok beépítése a legtöbb pályázat esetében pénzügyileg könnyen megvalósítható volt, valamint az is megállapítható, hogy az ilyen irányú elvárások nem voltak túl költségigényesek. Egyedül a KIOP és az AVOP esetében éri el az 5%-ot azok aránya, akiknek jelentıs mértékő többletköltséget jelentett a környezeti szempontoknak való megfelelés. Egyes esetekben kötelezı környezeti hatásvizsgálat is jelentıs költségekkel járhatott. A KHV készítését, s a környezetvédelmi engedélyt, mint


154

pályázati feltételt, bizonyos méretet meghaladó beruházások esetén jogszabály írta elı,. Így a válaszadók a KHV elkészítésének költségeit a projekt megvalósításához kötıdı, környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésével járó költségnek tekinthették. 22. ábra: A 17., „Milyen mértékő többletköltséget jelentett a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a projekt során a projekt összköltségéhez képest?” kérdésre adott válaszok megoszlása operatív programonként

KHV-hoz köthetı kérdések

Az intézményi megoldások között jelentıs volt a jogszabályi kötelezettségek betartatása. Ezen belül is jelentıs szerepe lehetett a környezeti hatásvizsgálat végzésének, mely egyes intézkedések esetén követelmény volt, amennyiben a beruházás jellege/mérete alapján a jogszabály ezt elıírta. A KHV mint erıs jogi szabályozás hatásait a kérdıíven belül a 4, 5, 6. és, 17. kérdésen keresztül vizsgáltuk. 4. kérdés: Okozott nehézséget a környezeti fenntarthatóság megjelenítése a pályázatban? Azon intézkedések esetén, ahol a KHV elvégzése elıírás volt, kisebb arányban okozott nehézséget a környezeti fenntarthatóság megjelenítése a pályázatban, és kisebb arányban válaszolták azt, hogy a pályázatban nem jelent meg a környezeti fenntarthatóság (23. ábra).


155

23. ábra: A 4., „Okozott nehézséget a környezeti fenntarthatóság megjelenítése a pályázatban?” kérdésre adott válaszok megoszlása olyan intézkedéseknél, ahol a KHV elvégzése elıírás volt, és olyan intézkedéseknél, ahol nem volt elıírás

5. kérdés: Kellett módosítani az eredeti projektelképzelést a környezeti fenntarthatóság elıírásainak való megfelelés érdekében? Azon intézkedések esetén, ahol a KHV elvégzése elıírás volt, kisebb arányban válaszolták azt a pályázók, hogy módosítaniuk kellett az eredeti projektelképzelést az elıírásoknak való megfelelés érdekében. Ugyanakkor nagyobb volt azon projektek aránya, ahol az eredeti projektelképzelés már magába foglalta a fenntarthatósági elıírások teljesítését (24. ábra).


156

24. ábra: A kérdıív 5., „Kellett módosítani az eredeti projektelképzelést a környezeti fenntarthatóság elıírásainak való megfelelés érdekében?” kérdésére adott válaszok megoszlása olyan intézkedéseknél, ahol a KHV elvégzése elıírás volt, és olyan intézkedéseknél, ahol nem volt elıírás

6. kérdés: Ön szerint hogyan módosította a projekt minıségét a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítése? Ebben a kérdésben nem volt jelentıs eltérés a két vizsgált csoport között (25. ábra) 25. ábra: A 6., „Ön szerint hogyan módosította a projekt minıségét a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítése?” kérdésre adott válaszok megoszlása olyan intézkedéseknél, ahol a KHV elvégzése elıírás volt, és olyan intézkedéseknél, ahol nem volt elıírás


157

17. kérdés: Milyen mértékő többletköltséget jelentett a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a projekt során a projekt összköltségéhez képest? Azon intézkedések esetén, ahol a KHV elvégzése elıírás volt, valamivel nagyobb arányban jelentett többletköltséget a környezeti fenntarthatóság szempontjainak beépítése a projekt során (26. ábra). Ez összefügghet azzal, hogy KHV-t azon beruházásoknál kell lefolytatni, melyek várható környezeti hatása jelentıs, így a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezı beruházások, illetve költségek nagyobb szerepet kapnak. Emellett magának a környezeti hatástanulmány elkészítése, illetve az eljárás lefolytatása is költségtényezıként lép fel. 26. ábra: A 17., „Milyen mértékő többletköltséget jelentett a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a projekt során a projekt összköltségéhez képest?” kérdésre adott válaszok megoszlása olyan intézkedéseknél, ahol a KHV elvégzése elıírás volt, és olyan intézkedéseknél, ahol nem volt elıírás

A környezeti fenntarthatósági adatlaphoz köthetı kérdések

A környezeti fenntarthatósági adatlap szemléletformáló hatású lehetett, hiszen az adatlap kitöltése (átolvasása) során a kedvezményezetteknek foglalkozniuk kellett a környezeti fenntarthatóság témakörével, a kérdéseken keresztül képet kaptak annak különbözı aspetkusairól. A környezeti fenntarthatósági adatlap szemléletformáló hatását az alminta kérdıív 3, 6, 12. és 18. kérdésén keresztül vizsgáltuk. 3. kérdés: Milyen érzései vannak a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban, a pályázathoz kötıdıen?


158

Ebben a kérdésben nem volt jelentıs eltérés a környezeti fenntathatósági adatlappal találkozott és nem találkozott intézkedések kedvezményezettjei között (27. ábra). 27. ábra: A kérdıív 3., „Milyen érzései vannak a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatban, a pályázathoz kötıdıen?” kérdésére adott válaszok megoszlása olyan intézkedéseknél, ahol volt környezeti fenntarthatósági adatlap, és olyan intézkedéseknél, ahol nem volt

6. kérdés: Ön szerint hogyan módosította a projekt minıségét a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítése? Azon intézkedések esetében, ahol volt környezeti fenntarthatósági adatlap, nagyobb arányban ítélték meg a pályázók úgy, hogy a projekt minıségét nem érintette a környezeti szempontok beépítése, ezzel öszefüggésben kevesebben válaszolták, hogy javította a projektet (28. ábra).


159

28. ábra: A 6., „Ön szerint hogyan módosította a projekt minıségét a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítése?” kérdésre adott válaszok megoszlása olyan intézkedéseknél, ahol volt környezeti fenntarthatósági adatlap, és olyan intézkedéseknél, ahol nem volt

12. kérdés: Megfelelı mértékőnek tartja a környezeti fenntarthatóság súlyát az értékelési rendszerben? Azon intézkedések esetében, ahol volt környezeti fenntarthatósági adatlap, kisebb arányban érezték a válaszadók úgy, hogy egyáltalán nem kellett volna megjelennie a környezeti fenntarthatóság szempontainak a pályázatukban, és valamivel nagyobb volt azok aránya, akik azt válaszolták, hogy a környezeti fenntarthatóság súlya nagyobb is lehetett volna az értékelés során (29. ábra).


160

29. ábra: A 12., ”Megfelelı mértékőnek tartja a környezeti fenntarthatóság súlyát az értékelési rendszerben?” kérdésre adott válaszok megoszlása olyan intézkedéseknél, ahol volt környezeti fenntarthatósági adatlap, és olyan intézkedéseknél, ahol nem volt

18. kérdés: Ön szerint hasznos volt a fenntarthatósági szempont kötelezı érvényesítése a pályázatban? Azon intézkedések esetében, ahol volt környezeti fenntarthatósági adatlap, kisebb arányban érezték a válaszadók úgy, hogy a fenntarthatósági szempont kötelezı érvényesítése nem volt hasznos, csak értelmetlen plusz kötelezettséget jelentett, ezzel szemben nagyobb volt azok aránya, akik erre a kérdésre a „nem tudom” választ jelölték meg (30. ábra).


161

30. ábra: A 18., „Ön szerint hasznos volt a fenntarthatósági szempont kötelezı érvényesítése a pályázatban?” kérdésre adott válaszok megoszlása olyan intézkedéseknél, ahol volt környezeti fenntarthatósági adatlap, és olyan intézkedéseknél, ahol nem volt

A környezetvédelmi/kö rnyezeti fenntarthatósági pontszámhoz köthetı kérdések

A pályázatok értékelése során a környezeti fenntarthatóság (illetve az annak megfeleltethetı környezetvédelem) szempontjainak érvényesítését pontszámokkal értékelték, ezáltal a pályázatok elbírálása, kiválasztása során a környezeti szempontok szerepet kaptak. A kérdıív segítségével vizsgáltuk, hogy a maximálisan kapható pontszám, tehát az értékelés súlya mennyire mutat összefüggést egyéb kérdésekkel, mint a projektben való megjelenítés nehézségei, az ellenırzés szigorúsága, és hogy mit gondol az értékelı az értékelés súlyának megfelelıségérıl. Ezekhez a 4, 5, 12, 15. és 17. kérdéseket vizsgáltuk. 4. kérdés: Okozott nehézséget a környezeti fenntarthatóság megjelenítése a pályázatban? Azon intézkedések esetében, ahol a környezeti fenntarthatóság maximális pontszáma magasabb volt, nagyobb arányban jelentett (kismértékő) nehézséget a fenntarthatóság megjelenítése a pályázatban. Ugyanakkor azon esetekben volt a legnagyobb annak az aránya, hogy a pályázatban nem jelent meg a környezeti fenntarthatóság, amikor a fenntarthatóságra adható maximális pontszám 10 volt (31. ábra).


162

31. ábra: A 4., „Okozott nehézséget a környezeti fenntarthatóság megjelenítése a pályázatban?” kérdésre adott válaszok megoszlása a környezeti fenntarthatóságra adható különbözı maximális pontszámok esetén

5. kérdés: Kellett módosítani az eredeti projektelképzelést a környezeti fenntarthatóság elıírásainak való megfelelés érdekében? Azon intézkedések esetében, ahol a környezeti fenntarthatóság maximális pontszáma 10 volt, nagyobb arányban volt szükség a projektelképzelés módosítására az elıírásoknak való megfelelés érdekében (32. ábra). 312. ábra: A kérdıív 5., „Kellett módosítani az eredeti projektelképzelést a környezeti fenntarthatóság elıírásainak való megfelelés érdekében?” kérdésére adott válaszok megoszlása a környezeti fenntarthatóságra adható különbözı maximális pontszámok esetén


163

12. kérdés: Megfelelı mértékőnek tartja a környezeti fenntarthatóság súlyát az értékelési rendszerben? Azon intézkedések esetében, ahol a környezeti fenntarthatóság maximális pontszáma 10 volt, nagyobb arányban volt az a pályázók véleménye, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontoknak egyáltalán nem kellett volna megjelenniük az adott pályázatban. Ugyanakkor a 2-3 pontos maximummal jellemzı intézkedéseknél is nagyobb volt ez az arány, mint az 5 ponttal jellemzı intézkedéseknél. Tehát a ponszám és a pályázók véleménye nem mutatott szoros összefüggést (33. ábra), illetve elképzelhetı, hogy a 10 pontos részarányt soknak érezték a pályázók, emiatt nem örültek ennek a szempontnak, a 2-3 pontost pedig esetleg kevésnek. Az 5 pontos részarány tőnhet ez alapján a gondolatkísérlet alapján a megfelelıbbnek. Ezt állapították meg egyébként az Öko Zrt. által a GVOP esetében a KKV-kra vonatkozóan készített jelentésben az interjúik tapasztalataira alapozva. 323. ábra: A 12., ”Megfelelı mértékőnek tartja a környezeti fenntarthatóság súlyát az értékelési rendszerben?” kérdésre adott válaszok megoszlása a környezeti fenntarthatóságra adható különbözı maximális pontszámok esetén

15. kérdés: Ellenırizték a teljesítést a hatóságok? A környezeti fenntarthatóságra adható magasabb maximális pontszámok esetén nagyobb arányban válaszolták azt a pályázók, hogy a vállalások teljesítését a hatóságok szigorúan ellenırizték, és kisebb arányban adtak olyan választ, hogy nem volt ellenırzés (34. ábra). Az ellenırzés mértéke talán az elızı kérdésre adott válaszba is belejátszhatott, a komolyabb ellenırzéseknek senki nem örül, ha egyet is ért a teljesítendı szempontokkal.


164

34. ábra: A kérdıív 15., Ellenırizték a teljesítést a hatóságok?” kérdésére beérkezett válaszok megoszlása a környezeti fenntarthatóságra adható különbözı maximális pontszámok esetén

17. kérdés: Milyen mértékő többletköltséget jelentett a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a projekt során a projekt összköltségéhez képest? A környezeti fenntarthatóságra adható magasabb maximális pontszámok esetén nagyobb arányban járt együtt többletköltséggel a környezeti szempontok érvényesítése a projekt során (35. ábra).


165

35. ábra: A 17., „Milyen mértékő többletköltséget jelentett a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése a projekt során a projekt összköltségéhez képest?” kérdésre adott válaszok megoszlása a környezeti fenntarthatóságra adható különbözı maximális pontszámok esetén

Az adatlap és útmutatója leírás részletezettségéhez köthetı kérdés

Az adatlap és annak kitöltési útmutatója elsıdleges informcióforrásnak tekinthetı abból a szempontból, hogy ezekkel a pályázatíró akkor is találkozott, ha az egyéb releváns útmutatókat (környezeti fenntarthatósági útmutató) nem is olvasta el. Ezzel kapcsolatban a 4. kérdésen keresztül vizsgáltuk, hogy van-e az adatlapnak és kiöltési útmutatójának olyan fokú meghatározó szerepe, hogy a leírás részletezettsége befolyásolja a környezeti fenntarthatóság pályázatban való megjelentítésének problémáját. 4. kérdés: Okozott nehézséget a környezeti fenntarthatóság megjelenítése a pályázatban? Az adatlap és annak kitöltési útmutatója részletezettsége nem mutat összefüggést a környezeti fenntarthatóság megjelenítésének problémájával. Az ilyen szempontból 1 és 5 pontot kapott intézkedéseknél közel azonos arányban okozott, vagy nem okozott nehézséget a környezeti szempontok pályázatba való beépítése (36. ábra).


166

36. ábra: A 4., „Okozott nehézséget a környezeti fenntarthatóság megjelenítése a pályázatban?” kérdésre adott válaszok megoszlása az adatlap és annak kitöltési útmutatója különbözı részletezettsége esetén

5.4.3 A kérdıívhez beküldött kiegészítı vélemények értékelése A kedvezményezettek az általános és a részletes kérdıív kitöltésekor az „Amennyiben bármelyik kérdéssel, vagy általában a fenntarthatóság témakörével kapcsolatban egyéb mondanivalója van, ami hasznos lehet az értékelés számára, kérjük tegye meg” címő kérdésre jelentıs számban válaszoltak, mely válaszokat a kérdıívekre beérkezett válaszok adatbázisa tartalmazza is. Egy részük az értékelésünk tárgya szempontjából érdektelen, ezek elemzésével nem foglalkoztunk. Annyit megjegyzünk, hogy ezen megjegyzések egy része a pályázat sikertelenségérıl, a megvalósítás elmaradásáról szól, másik része a pályázati rendszerrel szembeni érzelmi kritikát tartalmazza, míg egy további részük a pénzügyi fenntarthatóság és a környezeti fenntarthatóság fogalmi keveredése miatt született, stb. A fenntarthatósággal, illetve a kérdıívvel kapcsolatban történt felvetéseket, véleményeket az alábbi témákhoz soroltuk be: −

Nem tartják relevánsnak a projektjük témája alapján a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásokat és/vagy túlzott, indokolatlan mértékőnek ítélték; Túlzottan/aránytalanul magasnak ítélték a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos vállalás költségeit

−

Nem tartották érthetınek az útmutatókban, a pályázati anyagokban megadott fenntarthatósági fogalmat és elvárásokat a pályázat kidolgozásakor, a képzés fontosságát hangsúlyozzák

−

Értékelés, kritika, javaslat megfogalmazása az I. NFT-re vonatkozóan


−

167

Értékelés, kritika, javaslat megfogalmazása az ÚMFT-re vonatkozóan

A 14. melléklet tartalmazza ezen válaszokat részletesen. A megjegyzések rövid értékelése: Az értékelı, illetve kritikai megjegyzések zöme mind az I. NFT-re, mind az ÚMFT-re vonatkozóan azt mutatja, hogy a kedvezményezettek a pályázati rendszert túlzottan bürokratikusnak tartották, illetve tartják - különös tekintettel a kérdıív témájára, a környezeti fenntarthatóságra -, úgy ítélik meg, hogy túlzottan sok nyomtatott anyagot kértek be tılük a pályázás és a megvalósítás, valamint a fenntartás idıszakában is, mely elvárás eleve nem illeszkedik a fenntarthatósági elvárásokhoz. Látnak fejlıdést ebben a tekintetben az ÚMFT javára írhatóan, mert ma már sok esetben beérik a kiírók kevesebb dokumentummal, kevesebb nyomtatott példánnyal, illetve részben elektronikusan is elfogadnak már bizonyos dokumentumokat. Javaslatok a megjegyzésekbıl: −

sokan nem tudják, hogy mi a fenntarthatóság, szükséges lenne oktatás, illetve akár a tanítása kötelezı tantárgyként az iskolai oktatásban; jó néven vennének hasznosítható kiadványokat is; a szemléletváltás fontos lenne

−

csökkentsék a felesleges elvárásokat, a bonyolult lépéseket lehetıleg egyszerősítsék a folyamatokban

−

szükséges a nyomtatott dokumentációs igény drasztikus csökkentése, az elektronikus ügyintézés, dokumentumok benyújtása elektronikusan indokolt lenne, ahol ez lehetséges

−

csökkentsék a bürokratikus, erıforrás pazarló pályázati megoldásokat, ami a pályázóból adott esetben éppen az ellenkezı reakciót váltja ki, nem növeli a szándékok szerint a környezeti fenntarthatósági szempontok elfogadottságát

−

környezetvédelmi célú pályázatok esetében különösen indokolt csak elfogadható környezeti fenntarthatósági elvárásokat támasztani; azoknál a pályázatoknál, ahol a technológia korszerősítése a pályázat fı célja, másodlagos cél a környezeti fenntarthatósággal szembeni elvárás, nehezen is értelmezhetı

−

ha a pályázat elsıdleges elvárása az árbevétel növekedés (emellett létszámnak is növekedni szükséges!), akkor ennek függvényében a káros és egyéb anyagok felhasználása is növekedni fog, amennyiben az árbevétel döntıen termelı ágazatból származik, ezeket a szempontokat célszerő összehangolni


168

−

az egyes pályázati kiírásokhoz tartozó fenntarthatósági szempontok jobban illeszkedjenek a kiírás tárgyához, s legyenek reális elvárások, s ha lehet, a vállalásokat példák bemutatásával tegyék érthetıbbé

−

ne kampányszerően legyen kezelve a fenntarthatóság, hanem a pályázati eredmények rendszer-szintő hasznosításával valós hatás elérésére kellene törekedni; a rendszerszemlélet, a hosszú távú gondolkodás indokolt lenne

−

ne kérjenek jelentısebb környezetvédelmi beruházást a projekttıl, mint ami releváns, ne kérjenek olyat, ami a projekt lehetıségein túlmutat, s ami hasonló fejlesztések esetén, nem pályázati megvalósításnál nem is merül fel (pl. olajfogó beépíttetése esıvíz-elvezetıbe elhanyagolható olaj-terheléshez)

ÚMFT-re vonatkozó javaslatok a megjegyzésekbıl: −

az ÚMFT pályázatokban nagyszámú fenntarthatósági kritérium került meghatározásra, azonban az útmutatók nehezen értelmezhetık és a teljesítésük is nagyon nehézkes

−

a fenntarthatóság fontos, azonban az AVOP pályázatokban kért környezeti követelmények sok esetben nem hatékonyak, illetve nem célra vezetıek; pl. a CO2-kibocsátás számítását a pályázók eléggé szubjektíven értelmezik, megfelelı útmutató hiányában; valójában ezek a paraméterek fontosak, mégsem mérhetı velük a projekt környezeti fenntarthatósága, illetve nem alkalmasak a káros projektek kiszőrésére; a válaszolók egyúttal figyelembe ajánlják a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által kidolgoztatott fenntarthatósági szőrıt; a projektek megítélésénél alkalmazni javasolják az ökológiai láblenyomat számítást és egyéb fenntarthatósági mutatókat.

5.5

Esettanulmányok elemzése, értékelése

Az esettanulmányokban vizsgált projektek kiválasztásának mintavételezési módszertanát jelen tanulmány 4.6 fejezetében, az esettanulmányok elkészítésének célját, az elkészítés menetét, a kiválasztott projekteket mind a központi, mind a pályázatos projektek esetében a 4.8 fejezetben mutattuk be. A 15. melléklet tartalmazza a 30 esettanulmány bemutatását. A kötet bevezetı fejezete adja meg az esettanulmányok felépítését. Az esettanulmányok ugyanazon szempontrendszer, illetve struktúra alapján készültek. Ezen esettanulmány-kötet melléklet 1. függelékében esettanulmányonként bemutatásra kerülnek a Kedvezményezetteknek a pályázati formanyomtatványok megfelelı pontjában megadott konkrét környezetvédelmi/fenntarthatósági vállalásai, s az ehhez megadott kitöltési elıírások. A 16. mellékletben szereplı térképen ábrázoltuk a kiválasztott esettanulmányok megvalósítási helyszíneit, a projektek országos regionális elhelyezkedését.


169

Az alábbiakban az esettanulmonyok elemzése következik központi és pályázatos projektek szerint. 5.5.1 Központi projektek esettanulmányainak elemzése, értékelése Az esettanulmányok elkészítéséhez a központi projektek kiválasztási módja, illetve a kiválasztott konkrét projektek az elızı fejezetekben már bemutatásra kerültek. A központi projektek speciális helyzetőek, mivel elıre meghatározott döntéshozói szándék szerint kerültek kijelölésre a megvalósítandó fejlesztések, természetesen azzal a feltétellel, hogy elfogadható, a pályázati feltételeknek megfelelı pályázati dokumentációt kell összeállítani és benyújtani. Mint már említettük a 4.8 fejezetben, az AVOP területén központi projekt nem került meghatározásra, így a 4 további OP projektjei vizsgálhatók környezeti fenntarthatósági szempontokból. A pályázati dokumentumokban a fenntarthatósági horizontális szempont értelmezése többnyire a környezeti fenntarthatóságra szőkül. A már említett 15. mellékletben az egyes esettanulmányoknál jól követhetıek az adott pályázathoz az OP-, PKD dokumentumokban, s a pályázati, valamint a fenntarthatósági útmutatókban szereplı csokorba szedett fenntarthatósági elvárások. Szintén bemutattuk az egyes esettanulmányoknál a projektben a kedvezményezett által tett környezeti fenntarthatósági vállalásokat. A mellékelt 1. függelékében az adatlapon megadott konkrét vállalások is követhetık. Következtetetések a 9 központi projekt vizsgálata alapján: −

az intézményi elvárások alapvetıen az általánosság szintjén mozogtak az I. NFT dokumentumokban, a környezetvédelmi szempontoknak való megfelelés és jogi normák betartása szinte minden esetben elvárás volt

−

a vállalások legtöbb esetben – bár összhangban az elıírásokkal – általánosság szintjén mozogtak szöveges vállalások formájában, az indikátorként, számszerősíthetıen megfogalmazott vállalásokat az alábbiakban külön is vizsgáltuk

−

az alapvetıen környezetvédelmi, természetvédelmi projektek, melyek eleve a fenntarthatóságra irányultak, inkább tartalmaztak megfogható, számszerő, ellenırizhetı vállalásokat

−

a KIOP esetében a vállalások - a KIOP intézményrendszerének erısségét tükrözve - rögzítésre kerültek a TSZ-ben is, valamint a KIOP esetében az ellenırzések is szigorúbbak voltak


170

−

az ellenırzések általában nem voltak szigorúak, de a vállalások elfogadása végül az esetek zömében megtörtént

−

az IH-kkal és a KSZ-ekkel szinte kivétel nélkül jó kapcsolatról, segítıkészségrıl számoltak be a projektgazdák

A vizsgált projekteknél a vállalásokhoz kapcsolódó fenntarthatósági indikátorok vizsgálata érdekében a 17. mellékletben bemutatott táblázatban összegyőjtöttük azokat az adatokat, amelyek az indikátorok megítélhetısége, a számszerősíthetı vállalás és azok ellenırzése szempontjából relevánsak lehetnek. A táblázatból látható, hogy számszerősített indikátor megadásával történt vállalás a 9 projektbıl 2 esetében történt. Ezek ellenırzésekor 100%-os teljesítést fogadtak el. Az elmondható HEFOP IH interjús tapasztalatok alapján, hogy a projektekben nagyon gyakori teljesítés volt az energiatakarékos izzók alkalmazása - számlákkal igazolva (könnyen ellenırizhetıen). A 9 vizsgált eset közül a megítélt támogatási összeg nagysága alapján a HEFOP 3.5.1 konstrukcióban nyertes projekt emelhetı ki a hozzárendelhetı 3,5 Mrd Ft-os támogatási összeggel. A konstrukcióban ez az 1 projekt szerepelt. A témája a korszerő felnıttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása volt jelentıs eszközbeszerzéssel kiegészülve, s a kedvezményezett a Nemzeti Felnıttképzési Intézet és a megvalósításban szintén résztvevı további 10 alapvetıen regionális képzıközpont volt. A projektben tett környezeti fenntarthatósági vállalások általános vállalások voltak, konkrét mutatók megadása nélkül. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a távoktatási elemek, az elektronikus eszközök alkalmazása a képzésekben mindenképpen a fenntarthatóság felé mutat, hatása ilyen értelemben pozitívként értékelhetı. A projekt a tudásalapú társadalom építéséhez járult hozzá, s a projektben környezettudatos magatartásra nevelı új tananyagok is készültek a vállalásaik szerint. A projektben közvetlenül megjelenik a fenntarthatósági szempont az infokommunikációs eszközök, lehetıségek alkalmazása, kihasználása révén, ugyanakkor a kiírásban nincs erre vonatkozó elvárás megfogalmazva. Sajnos ez esetben a pályázat kidolgozói már nem voltak elérhetıek, csak utódaik, szervezeti átalakulás is történt, így a vállalások konkrét megvalósulásáról nem sokat tudtunk meg. 5.5.2 Pályázatos projektek esettanulmányainak elemzése, értékelése Az esettanulmányok elkészítéséhez a pályázatos projektek kiválasztási módja, illetve a kiválasztott konkrét projektek az elızı fejezetekben már bemutatásra kerültek. A pályázatos projektek esetében is az egyes esettanulmányoknál a 15. mellékletben mutattuk be összegyőjtve az adott pályázathoz rendelhetı OP-, PKD dokumentumokban, s a pályázati, valamint a fenntarthatósági útmutatókban szereplı fenntarthatósági elvárásokat.


171

A projektben a kedvezményezett által tett környezeti fenntarthatósági vállalásokat is bemutattuk az esettanulmány adatlapjában. A mellékelt 1. függelékében pedig ezekben az esetekben az adatlapon is követhetıek a konkrét vállalások. Következtetetések a 21 db pályázatos projekt vizsgálata alapján: −

az intézményi elvárások alapvetıen az általánosság szintjén mozogtak az I. NFT dokumentumokban, a környezetvédelmi szempontoknak való megfelelés és jogi normák betartása szinte minden esetben elvárás volt

−

a vállalások legtöbb esetben – bár összhangban az elıírásokkal – általánosság szintjén mozogtak szöveges vállalások formájában, az indikátorként, számszerősíthetıen megfogalmazott vállalásokat az alábbiakban külön is vizsgáltuk

−

a KIOP esetében a vállalások ezekben az esetekben is rögzítésre kerültek a TSZ-ben is, s a KIOP esetében az ellenırzések is szigorúbbak voltak

−

az ellenırzések általában nem voltak szigorúak, de a vállalások elfogadása végül az esetek zömében megtörtént, néhány esetben azonban a projekt-dokumentációban nem találtunk utalást arra, hogy a környezeti fenntarthatósági vállalásokat végül ellenırizték és kimondták volna a teljesülésük elfogadását; meg kell jegyeznünk, hogy a dokumentáció nem volt minden esetben teljes, megtörténhetett, hogy erre vonatkozó dokumentum hiányzott, ezen szempontok ellenırzése nem mindig került be a vizsgált dokumentumokba (volt, ahol a kedvezményezettel folytatott interjúból lehetett tudni a vállalások elfogadásáról, ami annyiból is állhatott, hogy nem emlékezett problémára)

−

az alapvetıen környezetvédelmi célú projektek, melyek eleve a fenntarthatóságra irányultak, inkább tartalmaztak megfogható, számszerő, ellenırizhetı vállalásokat

−

a Környezeti fenntarthatósági útmutató ismerete, használata kb. 50%ban volt jellemzı, ami részben amiatt is ilyen alacsony érték, hogy a pályázat kidolgozásába sokszor bevontak külsı szakértıket (a kérdıívek feldolgozása alapján ez kb. szintén 50%), akik esetleg a megbízó bevonása nélkül oldották meg ezeket a kérdéseket

−

a vizsgált esettanulmányoknál elenyészı számú esetben találtunk KHVt, illetve információt a Környezetvédelmi fenntarthatósági adatlappal kapcsolatban

A pályázatos projekteknél a vállalásokhoz kapcsolódó fenntarthatósági indikátorok vizsgálata érdekében szintén a 17. mellékletben bemutatott táblázatban győjtöttük össze azokat az adatokat, amelyek az indikátorok megítélhetısége, a számszerősíthetı vállalás és azok ellenırzése szempontjából relevánsak lehet-


172

nek. A táblázatból látható, hogy számszerősített indikátor megadásával történt vállalás a 21 projektbıl 6 esetében történt, 2 db KIOP és 4 db ROP pályázatnál. Ezeket ellenırzésekor elfogadták, de különbözı okokra visszavezethetıen nem volt mindegyik 100%-os teljesítéső, bár ezek közül egyik esetben késıbbi idıpontban ez teljesült. A másik nem 100%-os teljesítéső esetben a keletkezett hulladékmennyiségek elızetes hibás becslésével indokolták, hogy az újrahasznosított mennyiség kevesebb lett a vállalásnál, s ezt az ellenırzéskor elfogadható indoknak találták.

Környezeti fenntarthatósági indikátorok alkalmazása az I. NFT-ben

5.5.3 Indikátorok elemzése A már idézett 17. mellékletbıl megállapítható, hogy az esettanulmányok alapján a központi és a pályázatos projektek eseteit is nézve számszerő indikátorral történt vállalás-megadás csak a KIOP és a ROP esetében történt, összesen 8 esetben, ez 27%-ot jelent. A pályázati dokumentációk és a tervdokumentumok elemzésbıl megállapítható, hogy az I. NFT idıszakában sem az elvárások, sem a vállalások nem erısítették a számszerősített indikátorok szerepeltetését, követését. Maguk az útmutatók nem voltak eléggé támogatóak, leginkább az általánosság szintjén mozogtak. A fenntarthatóság megértése, elterjedtsége, elfogadása még alacsony volt, habár folyamatosan javult, inkább egy tanulási folyamatnak minısíthetı az indikátorok tekintetében is. Az útmutatók részletesebb magyarázatokat, az adott intézkedésre, konstrukcióra vonatkozó speciális utalásokat alig tartalmaztak, a megérthetıséget segítı példákat nem tartalmaztak (nem volt még a jó gyakorlatra tapasztalat). A folyamat értékelése alapján szintén megállapítható, de ezt az interjúk is alátámasztották, hogy a környezeti fenntarthatósági vállalások ellenırzése sem volt erıteljes és következetes. A KIOP és a ROP esetében erısebbnek mondható a számszerősíthetı indikátorok alkalmazása, a KIOP esetében általános volt az is, hogy a TSZ mellékletében (általában a 4.) ezeket elızetes egyeztetés alapján meg is jelenítették. Az esettanulmányokra alapján megállapítható, hogy a pályázati dokumentáció adatlapja, amelyen alapvetıen a környezeti fenntarthatósági vállalásokat meg kellett tenni a pályázat benyújtásához, nem tartalmaznak ilyen indikátorokat, szöveges módon kellett megadniuk a pályázóknak a vállalásaikat. Ez a most folyó pályázati rendszerben, az ÚMFT-ben már nem így van, itt megadott szempontokból, indikátorkészletekbıl kell kiválasztania a pályázónak a kért számú vállalást. Az ÖKO Zrt. a KIOP-ra fókuszálva készített egy tanulmányt 2008-ban a környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálatára, összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal (jelen tanulmányban az 5.2.6 alfejezetben elemeztük a tanulmányt). Vizsgálták a KIOP projektek megfelelését a magyar és az EU-s elvárásokhoz, az eredményességet, a források és az eredmények szerinti hatékonyságot (fajlagos költségekkel), valamint a hatásosságot. Tapasztalatuk, hogy még a vizsgált KIOP esetében - ahol a projektek zöme eleve környezeti szempontú -, sem tudtak intézkedésszintő, vagy OP-szintő indikátorokat aggregálni, mivel a projektszintő indikátorok nem öszszesíthetık az eltérı indikátorkészletek alkalmazása miatt. (Amint azt már említettük, a nyertes pályázónak a horizontális elvekre vonatkozó indikátorokat a támogatási szerzıdésben kellett megadniuk. A támogatási szerzıdésben meghatározott környezeti fenntarthatósági indikátorokat a támogatási szerzıdést elıkészítı megbeszélésen a megbízó és a pályázó egyeztetése alapján határozták


173

meg.) Egy pályázattípusban levı projektek hatásai a fenntarthatóságra, szőkebben a környezeti fenntarthatóságra nehezen becsülhetı aggregálható indikátoradatok nélkül, azonban az is problémát okoz, ha az azonos indikátorok minden projekt esetében való alkalmazása leszőkíti az alkalmas indikátorok körét, hiszen alig van minden esetben illeszkedı, tartalmas, mérhetı indikátor, ami minden projektnél alkalmazható lenne. A többi OP esetében ezek a folyamatok, már csak a nehezebb megközelíthetıség végett sem jutottak el még arra a szintre sem, amelyen a KIOP mőködött. A többi OP esetében a tapasztaltak szerint a környezeti fenntarthatósági elvárások konkrét projektbe való illesztése még nehezebben ment, kevésbé sikerült mutatószámokkal kifejezhetı fenntarthatósági kritériumokat megfogalmazni, ha történt egyáltalán indikátor-meghatározás. A HEFOP ex ante vizsgálatában (5.2.3 alfejezet) például indikátorként kifejezetten ún. puha-indikátort ajánlanak, ami a horizontális vállalások mérésének módszertanára azzal együtt, hogy ezek az indikátortípusok nem elégítik ki a SMART kritériumokat, de jól használhatók nehezen számszerősíthetı témáknál. A közösségi fejlesztési források felhasználása kapcsán kialakított SMART kritériumrendszer ugyanis az ideális indikátort specifikusnak, mérhetınek, elérhetı/rendelkezésre állónak, relevánsnak, megbízhatónak és aktuálisnak határozza meg. Összességében megállapítható, hogy az I. NFT-ben az intézkedések szintjén nem történt meg ezen indikátorok értelmezése, illetve intézkedésszintő horizontális indikátorok meghatározása; így a mutatók győjtése és feldolgozása nem lehet kielégítı. Értékes kivételként említendı meg a KvVM FI horizontális referense, aki az egyes projektek indikátorainak és a program-szintő indikátoroknak is nyomon követi a teljesülését. Azt már a jelen feladat indítójelentése is tartalmazta, hogy a magyar tervdokumentumok szerinti standardokban nem állnak rendelkezésre megfelelı mennyiségi adatok, így az EU-s indikátorok konkrét adataival (%, db, stb.) nem vethetık össze. Az I. NFT zárási folyamatában jelenleg folyik az I. NFT indikátorainak értékelése. A ROP vizsgálata elvileg 2010.03.31-re befejezıdött – bár az értékelést nem láttuk – a többi OP esetében az értékelés várható befejezése 2010.09.30. lesz. Elvárások az indikátorok alkalmazásával szemben

Az indikátorok használata nagyon fontos, lényeges szempont a számszerősíthetıség, mérhetıség, ellenırizhetıség biztosítása a kialakításuknál. Az OP-k esetében nagyon eltérı szempontrendszerek vezethetnek a jó indikátorok meghatározásához. Eleve más egy környezetvédelmi, fenntarthatósági célú projekt esetében a helyzet, mint egy ilyen céllal közvetlenül, vagy közvetve sem rendelkezı projektnél. A környezetvédelmi célú/tartalmú fejlesztési tevékenység esetében kérdés az is, hogy egy adott vállalás esetében mi lehet a célérték és mi a növekmény.


174

Az indikátoroktól elvárható, hogy az objektív környezeti mutató szerepét töltse be. A követési folyamattól elvárható, hogy a vállalás és a teljesítés vonatkozásában mőködjön a pozitív visszacsatolás. Az EMIR-nek a követésben fontos szerepe lenne. Az indikátorok vizsgálata, az alkalmas indikátor-készletek meghatározása, az ellenırzés jó eljárásrendjének kidolgozása, s ennek a hozzárendelhetı forrásokhoz való igazítása nagyon fontos. Ez egy nehéz optimálási feladat, hiszen a túlzott standardizálás is vezethet eredménytelenségre. Ahhoz, hogy egy projekttípus, egy intézkedés szintjén indikátor-készletet határozzanak meg, biztosítani kell az indikátorok aggregálhatóságát. Az ezzel kapcsolatban felmerülı nehézségeket az elıbbiekben már említettük, azonos indikátorok nem jók minden esetben, különbözı indikátorok pedig nem aggregálhatóak. Ez túlmutat az indikátorok kiválasztási problémáján. Ugyanis, ha a környezeti fenntarthatósági szempontokat aszerint (is) választjuk ki, hogy ezek közül melyik írható le jól számszerősíthetı, jól mérhetı, jól ellenırizhetı módon, egy bizonyos szőkítést viszünk be a rendszerbe. Ha pedig leszőkítjük a tartalmat, ezzel a környezeti fenntarthatóság jelentését, akkor ennek egy szegmensét lehet, hogy jobban lehet kezelni, azonban rosszabbul lehet mérni magát a fenntartható fejlıdést. Márpedig, ha a számokkal kifejezhetı indikátorokhoz kapcsolódó tevékenység értéke megnövekszik, ez hozzájárul a szőkítı szelekcióhoz. Hasonlóan vélekedett a KvVM KSZ horizontális referense is a vele készített interjúban. Ez megerısíti az elıbbiekben tett megjegyzést, a fenntarthatóság mérése, az alkalmas indikátor-rendszerek kidolgozása egy nehéz optimálási feladat. További problémaként vetjük fel az interjúkban és a korábbi tanulmányokban is felmerült nehézséget, nevezetesen a mérések és az ellenırzések esetleges minıségi problémáit. A részletekbe nem belemenve is kijelenthetjük, hogy a minıségellenırzéssel együtt is nehezen biztosítható, hogy az aggregálás során csak korrekt adatokat összegezzünk. A bekerült rossz adatok olyan torzulásokat okozhatnak, amelyek félrevihetnek értékeléseket úgy, hogy az okok közben nagyon nehezen felderíthetıek (ráadásul a felhasználható forrás mindig véges). Magunk részérıl mégsem látnánk ilyen sötéten a helyzetet a fenntarthatóság oldali nyereség ügyében, mivel azt gondoljuk, hogy a mérhetıség nehézsége miatt nem kéne elvetni magának a környezeti fenntarthatóságot szolgáló beavatkozásnak az eredményeit abban az esetben sem, ha számokkal nem pontosan közelíthetık. Nagyon sok olyan eredménye van a projektek megvalósításának a fenntarthatóság szempontjából, ami kvalitatív módon írható csak le, de az eredménye mégis érzékelhetı. Mi ide sorolnánk a tervezési idıszak azon eredményeit is, hogy a szemléletváltás terén jelentıs elırelépés történt, ami a projektekben is realizálódott, de hosszabb távon is vezethet olyan eredményekre (a fenntarthatósági szempontok beépülése a kedvezményezett és/vagy környezete gyakorlatába, stb.), amelyek már eleve nem is köthetık a projekthez, illetve az OP-hoz, de a projekt során alapozódtak meg.


Intézkedésekre jutó források

175

5.5.4 Esettanulmányok értékelésének összegzése Az alábbi 2 ábrában (37., 38. ábra) bemutatjuk az 5 OP esetében a pályázatos projektek elemzéséhez mintavételi eljárással kiválasztott intézkedésekre vonatkozóan az EMIR adatbázis alapján készült kimutatásokat a megítélt támogatások intézkedésenként aggregált összegeirıl, valamint a megítélt támogatásnak az adott OP keretösszegéhez viszonyított arányáról. Az összevetés azzal a céllal készült, hogy az egyes kiválasztott intézkedéseknek a forrásokból való részesedése mértékét össze lehessen hasonlítani. 37. ábra: A megítélt támogatások összege intézkedésenként (ezer Ft-ban kifejezve)


176

38. ábra: A megítélt támogatások aránya az adott OP forráskeretéhez viszonyítva (%ban kifejezve)

Fenntarthatósági szempontok megjelenése a kiválasztott intézkedések szintjén, valamint a környezeti fenntarthatóság szempontjából mérhetı teljesítmény vizsgálata a projekteknél

A következıkben bemutatjuk az intézményi megoldások eltéréseit figyelembe vevı mintavételi eljárással kiválasztott intézkedések szintjén az EU által és az I. NFT által elfogadott, s a tervezési dokumentumok által közvetített fenntarthatósági szempontok megjelenését, illetve erısségét a jelen tanulmány 3. fejezetében bemutatott, az EU-s fenntarthatósági szempontok alapján kialakított 7 kategória figyelembe vételével. A 8. táblázat segít megítélni az egyes fenntarthatósági szempontok megjelenésének becsült súlyát a kiválasztott intékedések esetében. A fenntarthatósági kategóriákkal való összevetés alapjául az OP-khoz kapcsolódó tervdokumentumokban az egyes intézkedésekre vonatkozó fenntarthatósági szempontok szolgáltak. (A kapcsolat erısségének meghatározása természetesen szubjektív megítélésen alapszik.) A célunk az volt ezen összevetés elkészítésével, hogy az elıbbiekben bemutatott esettanulmányok eredményei alapján a konkrét projektek esetében felvállalt és ténylegesen megvalósított fenntarthatósági teljesítmények megítéléséhez közelebb kerüljünk. Annak érdekében, hogy az adott intézkedés és a hozzá kapcsolód projekt ténylegesen összevethetı legyen, az intézkedés sora alatt megjelenítettük az adott prjektet. Az intézkedés sora szürke hátterő a könnyebb áttekinthetıség végett.

8.Táblázat: A fenntarthatósági szempontok megjelenése a kiválasztott intézkedések szintjén, valamint a környezeti fenntarthatóság szempontjából felmutatott teljesítmény a központi és pályázatos projektek szintjén a fenntarthatósági kategória megjelenésének erıssége alapján

177


Fenntarthatósági kategóriák

1

2

3

4

5

6

7

Intézkedések / Projektek Az EU-s fenntarthatósági szempontok alapján kialakított fenntarthatósági kategóriák (1-7): 1. Környezetvédelemi, természetvédelemi szempontok figyelembevétele 2. Környezetvédelemre vonatkozó szabályozás betartása 3. Erıforrásokkal való hatékony gazdálkodás 4. Fenntartható mezıgazdaság és halászat 5. Környezetbarát közlekedés 6. Fenntartható gazdasági fejlıdés 7. Szociális szempontok

Központi projektek KIOP 1.5: Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem

++

++

+

KIOP-1.5.1.-2006-01-0002/2

++

++

+

KIOP 2.1: A fıúthálózat mőszaki színvonalának fejlesztése

++

++

KIOP-2004-2.1.0-04.03-08

++

++

KIOP 2.2: Környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése

++

++

KIOP-2.2.1.-2005-09-0001/1

++

++

GVOP 1.3: Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás

++

++

++

+

+

++

++

GVOP-1.3.1.-2005-06-0006/6.0 GVOP 2.2: Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése

++

GVOP-2.2.1-2004-12-0003/1.0

++

+

++

+

++

+

++

++

+

+

++

+

+

+

++

+

++

+

+

+

ROP 3.1: A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése

++

+

ROP-3.1.3-2005-05-0002/1.0

+

ROP 3.2: A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

+

++

+

+

ROP-3.4.1-2005-ÉMRK/1

++

++

+

+

HEFOP 1.1: A munkanélküliség megelızése és kezelése

+

HEFOP 1.1.1-K.-2004-07-0019/3.0

+

HEFOP 3.5: A felnıttképzés rendszerének fejlesztése

+

HEFOP-3.5.1-K-2004-10-0001/2.0

++

+

KIOP 1.1: Vízminıség javítása

++

++

++

KIOP-1.1.1.-F-2005-10-0001/2

++

++

++

KIOP 1.2: Állati hulladék kezelése

++

++

++

KIOP-1.2.0-F.-2006-02-0012/2

++

++

KIOP 1.7: Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése

++

++

++

KIOP-1.7.0F-05/1.-2005-10-0002/3

++

++

+

AVOP 1.1: A mezıgazdasági beruházások támogatása

++

AVOP-1.1.5.-2005-06-0005/0.2

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Pályázatos projektek +

+

+ + ++ ++

+

++

++

++

++

++

++

AVOP 1.3: A halászati ágazat strukturális támogatása

++

++

++

AVOP-1.3.4.-2005-04-0001/0.2

+

+

++ ++

+

+

178


AVOP 3.4: Falufejlesztés, -megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése

++

+

AVOP-3.4.1.-2004-10-0141/0.3

++

++

GVOP 1.2: Ipari infrastruktúra fejlesztése

++

++

GVOP-1.2.2.-2004-10-0001/5.0

+

++

GVOP-1.2.2.-05/1.-2005-07-0001/5.0

++

++

GVOP 3.3: Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erısítése

++

GVOP-3.3.1.-2004-04-0020/3.0

++ + ++

+

++ ++ +

+

++

++

+

+

+ +

+

+

GVOP-3.3.1-05/1-2005-05-0168/3.0

+

++

+

GVOP 4.2: Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése

++

++

++

GVOP-4.2.1.-05/1-2006-08-0053/4.0

++

++

++

+

ROP 1.2: Turisztikai fogadóképesség javítása

++

++

ROP-1.2.1-05/1-2005-08-0044/36

++

++

++

+

ROP 2.1: Hátrányos helyzető régiók és kistérségek elérhetıségének javítása

++

++

ROP-2.1.2-2004-08-003/32

++

++

+

ROP-2.1.3-2005-05-0001/36

+

++

+

ROP 2.2: Városi területek rehabilitációja

++

++

ROP-2.2.1-2004-07-0011/33

++

++

ROP-2.2.1-2004-09-0003/34

++

++

+

ROP 2.3: Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése

++

++

+

ROP-2.3.1-2004-060022/35

+

++

+

HEFOP 1.3: A nık munkaerıpiacra való visszatérésének segítése

+

HEFOP-1.3.1-P.-2004-06-0008/2.0

+

+

HEFOP-1.3.1-05/1.-2005-09-0040/2.0

+

+

HEFOP 2.2: A társadalmi beilleszkedés elısegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével

+

HEFOP-2.2.1-P.-2004-07-0046/4.0

+

HEFOP-2.2.1-06/1-2006-10-0045

+

+

+

++

+

+ +

+

+ +

++

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Jelmagyarázat: ++: erıs kedvezı kapcsolat, a fenntarthatóság szempontjából +: kedvezı kapcsolat, a fenntarthatóság szempontjából Üres rubrika: semleges kapcsolat, a fenntarthatóság szempontjából

Az értékeléshez kiegészítésképpen hozzátartozik, hogy a projekt tartalmából adódó környezeti fenntarthatósági teljesítményt/hatást akkor is igyekeztünk a teljesítmény felmérésénél figyelembe venni, ha kifejezetten nem tett ilyen vállalást (talán tapasztalatlanságból nem ékt a megfogalmazásávalí), de

+


179

„megvalósította” azt. Ezt azzal indokoljuk, hogy ezekben az esetekben projekt szinten épült be a kiírás szerinti feladatba a környezeti fenmntarthatósági szempont. Másik megjegyzésünk, hogy a teljesítmény megítéléséhez nem csak a számszerősítetten, mérhetıen, ellenırizhetıen megadott indikátorokat vettük figyelembe, úgy nagyon kevés helyen lett volna lehetıség ilyen értékelésre. Ahol adtak is meg számszerő indikátorokat, az indikátorok ott sem fedték le a teljes tevékenységbıl származtatható hatásokat, vagy rosszabb esetben nem is azt jellemezték (pl. a fejlesztési tevékenységre megadtak célértéket, mely tevékenységhez részben fenntarthatósági hatás is társult, azonban a számszerő érték igazából nem azt fedte le). Az szembetőnı, hogy a környezetvédelmi szempontok figyelembevétele, valamint a környezetvédelmi jogszabályok kényszerítı szerepe miatt az elsı két oszlopban minden projekt kapott „+” jelet legalább a jogi szabályozás oszlopban, természetesen nem azonos kapcsolat erısséggel. Ez alapjában összecseng a jelen tanulmány 1. ábrájában (3. fejezet) bemutatott fenntarthatósági mátrixban tapasztalható képpel. Az intézkedéseknél a tervezési dokumentumok által közvetített fenntarthatósági szempontok jelentıs arányban a projekteknél is megjelennek, bár sok helyen van eltérés. A kapcsolatok erısségében inkább vannak eltérések. Az intézkedések és a hozzátartozó projektek összevetésébıl helyenként túlvállalás is kimutatható. Végezetül újra ki kell hangsúlyozni a kialakított fenntarthatósági kategóriáknak és a besorolásoknak az adottságokból következı nagyfokú szubjektivitását, inkább csak a tendenciákat, az arányokat érdemes megfigyelni. Kedvezményezettek véleménye az esettanulmányok interjúi alapján

Az esettanulmányokban elkészített kedvezményezetti interjúk során elhangzottak észrevételek és javaslatok is a feltett kérdésekre adott válaszadás mellett. Az alábbiakban az esettanulmány kötetbıl beidézünk néhány jellegzetes véleményt a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásokra vonatkozóan (itt mind a központi, mind a pályázatos projektek esetében): −

Hasznos volt, mivel új szemléletet adott, egyébként a többi hasonló (nem EU-s támogatásból finanszírozott) képzés esetén nem foglalkoztak vele.

−

Pályázatonként külön kellene meghatározni, mivel így voltak olyan elvárások esetükben, amiket nehéz volt tartani.

−

A jogszabályi környezettel össze kellene hangolni, mivel így voltak olyan jogszabály módosítások, amik éppen ellenkezı irányba hatottak, mint a projekt maga.

−

Az indikátorok teljesülésének ellenırzését komolyan kell venni, de figyelembe kell venni azt is, hogy egyes pályázatok esetén objektív okokból nem lehet környezetvédelmi hatásokat elvárni.


180

−

Az adott pályázat témájához igazítaná az elvárásokat, mert mások a szempontok pl. egy vasútépítésnél, mint a jelen projektnél, egy kis dísztér kialakításnál. Jobban összhangba kellene hozni az elıírásokat a projektekkel.

−

Haszna volt, mert olyan kikötések voltak, amik segítették a munkát. A vállalások (ISO, környezetvédelmi elıírások) elınyükre voltak.

−

A kedvezményezett ilyen beállítottságú, ezért számukra ez nem jelentett terhet, egybevág a szemléletükkel. Például rengeteg fát ültettek, madáretetıket, fészekodúkat tettek ki. Úgy látja, lassan elterjed ez a szemlélet, de az jó, hogy ilyen módon is elısegítik ezt. Hasznosnak tartja, nem változtatna rajta. Szerinte a környezeti fenntarthatóság csak kis szelete az egésznek, egy projekt során sok más fontos szempont is van (pl. pénzügyi szempontok), így nem kellene, hogy nagyobb szerepet kapjon.

−

A Kedvezményezett véleménye szerint nem kell hangsúlyosabbá tenni, de megfelelıen pontozni kellene, valamint nem csak a pályázati dokumentációban fontos rögzíteni, hanem ezek teljesülésére ki kellene térni az elırehaladási jelentésekben is, amelyek alapján ellenırizhetıvé is válna ez a szempont.

−

A környezeti fenntarthatósági szempontok tekintetbe vételét jó célnak, jó küldetésnek tartja; a pályázatuk idején nem találta kézzelfoghatónak az elvárásokat; de azóta is pályáztak, most KEOP pályázatuk fut, így a környezeti fenntarthatósági szempontok fontosságáról az azóta szerzett tapasztalatok alapján is azt gondolja, hogy fontosak; azóta viszont tapasztalatokat is győjtött erre vonatkozóan, s ezek alapján a következıket gondolja: o a pályázati folyamatban – bár a javuló tendenciát érzi – a sok másolat, a mérhetetlen mennyiségő papírdokumentáció benyújtásának az elvárása ellentétes a nemes fenntarthatósági célokkal o javasolja, hogy sokkal inkább kerüljön elıtérbe az elektronikusan benyújtható dokumentáció elvárása, s a kevesebb erıforrást igénybevevı folyamatok preferálása

−

A kedvezményezett véleménye szerint az adott projekthez jól megfogalmazott környezeti fenntarthatósági elıírások kellenek, de ezek ne „központilag, sablonként”elıírtak legyenek, melyek bevállalása többlet pontot ér a bírálatnál.

−

Egyszerősíteni kellene, túldimenzionáltnak tartja. Olyan pályázatok esetében, ami egyértelmően ezt szolgálja (pl. gyalogos zónák, kerékpárutak, zöldfelületek kialakítása) nem kellene tovább részletezni ezt a szempontot.

181


−

A környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítésével maximálisan egyetért. Amiben örülne a változtatásnak – a késıbbi pályázati tapasztalatait is figyelembe véve: o ne projektszinten kelljen tenni olyan vállalást, ami a projekt hatáskörét meghaladja o egyszerősíteni kellene a pályázati folyamatot, nagyon sok dokumentációt bekérnek, ez különösen a nyomtatott módon bekért dokumentumok esetében problémás fenntarthatósági szempontból is o a jelen vizsgált ROP-pályázat esetében még elfogadhatóbbnak érezte a fenntarthatósági elvárásokat, mint a késıbbi ciklusban (most éppen KEOP-pályázatuk van); az a tapasztalata, hogy az elvárások inkább merevedtek, sok olyan, számszerően megadandó vállalás került be, aminek a teljesítése, vonatkozásai esetleg meg is haladhatják a projekt hatáskörét, s a kért adatok becslése, megadása gondot jelent és a továbbiakra nézve bizonytalanságot is hordozhat. o a pályázatértékelés során a fenntarthatósági vállalások pontozását a maga részérıl elvetné, aláírt vállalás és ellenırzés elfogadhatóbb lenne számára; azt gondolja, a siker érdekében olykor túlvállalásokat is tesznek; szerinte a vállalt dolgokért felelısséggel kéne helytállni, s ha valami nem teljesül, vagy hamisnak bizonyul a beadott adat, felelısségi kategóriába tartozzon.

−

Alapvetıen helyes törekvés, hogy pozitív környezeti hatást szeretnének látni, azonban az érthetetlen bürokratikus folyamatok a papírfelhasználás indokolatlan növekedését okozza. Elektronikusan is sok dokumentumot elégségesnek gondolna.

−

Nem tartja feleslegesnek, fontosnak tartja, jó, hogy vannak ilyen elıírások. Nem ehhez a projekthez kötıdı tapasztalat, hanem egy késıbbi, KEOP projekthez, hogy nehézséget okoz a különbözı elvárt adatok megadása (pl. CO2 kibocsátás, termelt hulladék). Mivel bérleményekben vannak, ahol több bérlı is van, nem egyszerő kiszámolni a rájuk esı részt ezeknél az indikátoroknál.

5.6 Az 1. mőhelybeszélgetés eredményei

Mőhelybeszélgetések elemzése, értékelése

5.6.1 1. mőhelybeszélgetés Az 1. mőhelybeszélgetés 2009. november 12-én zajlott le. Ezen mőhelybeszélgetés részletes emlékeztetıjét a 9. melléklet tartalmazza. A megtartott 1. mőhelybeszélgetés nagyon hasznosnak bizonyult, mert az emlékek részletes feltárásával a részvevık nagyon sokban hozzájárultak az adott idıszakra vonatkozó összkép kialakíthatóságához, a tényleges folyamatokra,


182

eseményekre, dokumentumokra, a részvevı személyekre vonatkozó információk összegyőjtéséhez, a hazai és az EU-s vonatkozások felderítéséhez, valamint az események idırend szerinti elhelyezhetıségéhez. A mőhelybeszélgetésen elhangzottak beépültek az értékelés indító jelentésbe, alapvetıen a mőhelybeszélgetés témaköréhez kapcsolódó fejezetekhez.

A 2. mőhelybeszélgetés eredményei

5.6.2 2. mőhelybeszélgetés A 2. mőhelybeszélgetés az értékelı szakasz második felében került megtartásra (2010. augusztus). A meghívott szakértık köre alapvetıen azonos volt az 1. mőhelybeszélgetésre meghívottakkal, de további szakértık is bevonásra kerültek. A 2. mőhelybeszélgetés elsıdleges célja az értékelés során kapott eredmények megvitatása, a szakértık véleményének megismerése volt. A felmerült észrevételek, javaslatok beépítésre kerültek az értékelı jelentésbe annak véglegesítése során. A 2. mőhelybeszélgetés részletes emlékeztetıjét a 10. melléklet tartalmazza.


6

Az értékelés eredményeinek összefoglalása

6.1

A hipotézisvizsgálatok eredményei és az értékelési kérdésekre adott válaszok (3-6., 8-12.)

183

Az 1., 2., és a 7. értékelési kérdések Indító jelentésben megadott válaszainak aktualizálását jelen tanulmány 3. fejezete tartalmazza. A 3-6., valamint a 8-12. értékelési kérdésekre az alábbiakban adjuk meg az elvégzett vizsgálataink alapján a válaszokat. 3. értékelési kérdés

3. értékelési kérdés: Az I. NFT egyes operatív programjai milyen teljesítményt nyújtottak a saját maguk által deklarált fenntarthatósági célok tekintetében? Hatások, ahol lehet hatékonyság feltárása. A 3. fejezetben, az 1. értékelési kérdés kapcsán összevetettük az EU-s dokumentumokban lefektetett fenntarthatósági szempontrendszert az I. NFT dokumentumaiban az 5 OP-nál – tervdokumentumaik alapján – megfogalmazott fenntarthatósági szempontokkal. Ehhez egy 7 elemő fenntarthatósági kategória rendszert határoztunk meg, melynek segítségével az összevetés szöveges elemzésen túl is bemutatható volt. Az 1. ábrában bemutatott fenntarthatósági mátrixból látható az 5 OP esetében az egyes kategóriák felvállalásának erıssége. Az ábrában jól követhetı, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok jelennek meg legerısebben, a fenntartható mezıgazdaság az AVOP-nál a legerısebb, a fenntartható gazdaság szempontja a GVOP-nál erıs, a HEFOP-nál mindegyik szempont elég gyenge az OP-hoz kapcsolódó feladatoknak megfelelıen, de az viszont látszik, hogy a szociális szempontok itt jelennek meg a legerısebben. A ROP összetett program, ez tükrözıdik abban, hogy a szempontok hasonló erısségőek, de valamennyi megjelenik az oszlopaiban. A 2. és a 3. ábra is ehhez kapcsolódik, ezekben az I. NFT fenntarthatósági kategóriákhoz való kapcsolata látható. Az elemzések alapján azt a megállapítást tettük, hogy az I. NFT tervezési dokumentumai összhangban vannak az EU-s fenntarthatósági elvekkel – azzal együtt, hogy azokat különbözı erısséggel és megjelenítési móddal kezelik. Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy az I. NFT keretében a fenntartható fejlıdés megjelenítésében a környezeti fenntarthatóság a legerısebb. Az OP-k esetében a fenntarthatósági teljesítmény az OP-k fenntarthatósági hatásában nyilvánul meg.


184

Az esettanulmányok elemzése során, a kiválasztott intézkedések (15 db) esetében vizsgáltuk a fenntarthatósági szempontok megjelenésének erısségét a fenntarthatósági kategóriákhoz kapcsolódva (a vizsgálat alapjául szolgáló adatok, információk felhasználásával kvalitatív meghatározást alkalmazva, ami természetesen jelentıs szubjektivitást tartalmazhat). Ez alapján hasonló kép kirajzolódása látszik, amint azt a táblázat (8. táblázat) bemutatásánál elemeztük is, hogy a környezeti szempontok minden OP esetében megjelennek, markánsabban a KIOP, az AVOP, a GVOP és a ROP esetében, kevéssé markánsan a HEFOP esetében. A HEFOP-nál viszont itt is megfigyelhetı, hogy esetében a szociális szempontok erısebbek, de a gazdasági fenntarthatóság szempontja is megjelenik (utóbbi talán erısebben, mint az OP esetében az 1. ábra alapján). A tanulmányban többször említésre került, hogy az I. NFT korszaka egy tanulási folyamat volt mindkét oldalon (pályázó, pályázat kiíró), ami bizonytalanságot vitt a folyamatokba. Emellett általában nem vették túl komolyan a fenntarthatósági vállalásokat, s talán azok ellenırzését még kevésbé. A folyamatok dokumentáltsága, adatokkal való jellemzése nem volt még kiegyensúlyozott. Az EMIR sem vállalt fel még minden olyan adattárolást, -követést, ami a rendszer elemzését, értékelését megfelelıen támogatni tudta volna. Ezen utóbbi közbevetéssel együtt is megállapítható, hogy az I. NFT egyes OPjai a saját maguk által deklarált fenntarthatósági célokat a kiválasztott intézkedési mintán végzett nagyvonalú becslés/összevetés alapján összességében jól közelítették. A hatékonyságra nehéz adatokkal alátámasztott választ adni, mert ilyen adatokkal nem rendelkezünk. Az I. NFT most zárul, valamint egyes projektek fenntarthatósági vállalásának teljesítése túl is nyúlhat az idıszakon, így késıbb ítélhetı meg a hatása. A hatékonyság mutatók általános képlete: eredmény/ráfordítás. Ebben az esetben az OP fenntarthatósági hatása lehet a számlálóban, a nevezıben pedig az adott hatás elérésének költsége. A költség teljes költség kellene, hogy legyen: a támogatást nyújtóknál és igénybe vevıknél felmerült beruházási és mőködési jellegő költségek összessége. Az indítójelentésben azt a feltételezést tettük, hogy ilyen hatékonysági elemzések a munka során reálisan nem végezhetık el, ez beigazolódott. Itt jegyezzük meg, hogy a kérdıívek és az esettanulmányok alapján az körvonalazódott, hogy az esetek kis részében jelentett a fenntarthatósági vállalás többletköltséget az utólagos visszaemlékezések alapján. Azokban az esetekben, ahol az engedélyezés és egyéb jogi szabályozás miatt jelentıs költségeket fordítottak a környezeti szempontokra, ott a környezetvédelmi jogszabályok miatt azokat az elvárásokat egyébként is teljesíteni kellett volna, bár fenntarthatósági szempontként is minden OP elıírta a jogszabályoknak való megfelelést. Hipotézis: Amelyik OP-nál/prioritásnál nem lettek az általános fenntarthatósági elvárások OP/prioritás specifikusan kialakítva, ott azok hatásossága is alacsony

185


fokú Az esettanulmányok alapján kijelenthetı, hogy a projektre szabott fenntarthatósági elvárásokat jobban el tudták fogadni, s jobban meg tudták valósítani. Gyakori panasz volt az esettanulmányoknál, hogy nehezen értelmezhetı, általánosan megfogalmazott, vagy a projektjéhez nem illeszkedı elvárásokkal találkozott. Hiányolták a példákat is, amelyek segítenének a projektjükhöz illeszteni a vállalásokat. Hipotézis: A környezetvédelmi célú intézkedések fenntarthatósági teljesítménye magas A környezetvédelmi célú intézkedések fenntarthatósági teljesítménye azért lehet magasabb a többi, nem környezetvédelmi célú intézkedések projektjeinél nyújtottaknál, mert eleve környezetvédelmi célokat szolgálnak a projektek. A KIOP esetében hozzájárult ehhez az is, hogy a TSZ-ben a horizontális felelıssel együtt határozták meg a fenntarthatósági vállalásokat, amelyek így megvalósíthatóbbak, és a dokumentumba foglalás miatt követhetıbbek, ellenırizhetıbbek is voltak. Több esetben azonban a pályázók épp azt kifogásolták, hogy egy eleve környezetvédelmi célú projekt esetében miért kell erıltetni a további fenntarthatósági szempontok vállalását. Hipotézis: A fenntarthatósági célok teljesítése összefügg a projektek méretével, illetve jellegével (fejlesztési vagy ESZA típusú) Ez a hipotézis részben támasztható alá: −

a fenntarthatósági vállalások szintje és teljesítése sokkal inkább függött a projekt típusától, mint a méretétıl

−

a fejlesztési típusúak esetében általában erısebb volt a környezeti fenntarthatósági vonatkozás, az ESZA típusúaknál gyengébb volt a kötıdés a fenntarthatósági szempontokhoz, ott inkább az esélyegyenlıséget kapcsolták hozzá

Hipotézis: A Környezeti Fenntarthatósági Útmutató bevezetését követıen a fenntarthatósági teljesítmények javultak, nyomon követhetıbbé váltak Elhangzottak dicsérı vélemények a Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (2005) jobb érthetıségével és minıségével kapcsolatban a kedvezményezettek részérıl, illetve az interjúk során is, de a vizsgálataink ennek hatását nem támasztották alá, illetve ilyen adatot nem szolgáltattak. Jelentısen hozzájárult ehhez az, hogy a pályázók kb. fele nem is ismerkedett meg ezzel az útmutatóval. Az I. NFT tanulási folyamat volt, talán mondható, hogy az ÚMFT szakasza is az még, csak más szinten. A kérdıívek elemzése alapján sem támasztható alá a hipotézis: A Környezeti Fenntarthatósági Útmutató 2005. áprilisában került bevezetésre, így az ennél késıbb benyújtott pályázatok fenntarthatósági teljesít-


186

ményére lehet hatással. A kérdıívben feltett kérdésekre adott válaszok alapján csak minimális különbség mutatható ki a két idıszak (2005.04 elıtt / 2005.04 után) eredményei között. Azok aránya, akik válaszukban azt jelölték meg, hogy a pályázat minıségét javította a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítése, kis mértékben (29,6%-ról 32,5%-ra) nıtt, azonban azok aránya, akik a vállalások teljesülésérıl számoltak be, valamelyest csökkent (63,5-rıl 61,7%-ra). Utóbbit azonban magyarázza, hogy a pályázatok benyújtása óta kevesebb idı telt el, így az Útmutató bevezetése után benyújtott pályázatok közül több esetében a vállalások teljesítése még folyamatban van (a válaszok alapján ezek aránya 1,5, illetve 3,9%). Hipotézis: A teljesítmény kvantitatív mérése csak a közvetlen környezetvédelmi célú intézkedések esetében lehetséges Az állítás úgy lehet igaz, hogy ezen intézkedések esetében jelentısen könnyebb a kvantitatív mérés, azonban az értékelés elvégzése után az mondható, hogy ennek ellenére ott sem történtek megfelelı volumenben kvantitatív mérések, különösen olyanok nem, amelyek aggregálása lehetséges a magasabb tervezési szintek teljesítményének kimutathatósága érdekében. 4. értékelési kérdés

4. értékelési kérdés: Adekvátak voltak-e az egyes OP-k számára a tervdokumentumokban (OP, PKD) a környezeti fenntarthatóság szempontjából megfogalmazott elvárások? Értelmezésünk szerint a kérdés arra irányul, hogy sikerült-e OP specifikussá tenni a fenntarthatósági szempontokat, relevánsak-e az adott fenntarthatósági szempontok az egyes OP-k esetében. A 3. kérdés megválaszolásánál bemutattuk az EU-s dokumentumokban lefektetett fenntarthatósági szempontrendszert az I. NFT dokumentumaiban az 5 OPnál – azok tervdokumentumai alapján – megfogalmazott fenntarthatósági szempontokkal. Az elemzések eredményeként kapott ábrákon láthatóak az OPk vállalásai, a vállalások erıssége és az OP-k vállalásai közötti különbségek. A tervdokumentumokkal, illetve a pályázati útmutatókkal kapcsolatos tapasztalatunk összefoglalóan az, hogy általánosság szintjén mozogtak, a specifikus szempontokat kevésbé tudták kezelni. Az általános fogalmazás miatt az érthetıség nem volt elégséges. A pályázó nehezen tudta illeszteni a saját témájához a szempontokat, példák, jó gyakorlat bemutatása ebben sehol sem segített. A tervidıszak alatt a dokumentumok, útmutatók változtak, a feltárt problémákat igyekeztek kezelni, viszont utólag nem mindig deríthetı ki, hogy egy-egy dokumentum pontosan mikortól volt elérhetı és lehetett hatása. Az esettanulmány kötetben valamennyi pályázat esetében adatlapos formában bemutattuk a tervezési dokumentumokban, a pályázati útmutatókban és a környezeti fenntarthatósági útmutatókban a pályázó számára releváns, az adott intézkedésre vonatkozó konkrét pályázati elıírásokat a fenntarthatósági elvárásokra vonatkozóan. Végignézve ilyen szempontból az esettanulmányokat, szinte minden esetben ugyanazokat a szempontokat találhatjuk, természetesen va-


187

lamennyire igazítva a témához, de kevés konkrétummal, indikátorok formájában történı megfogalmazások nélkül. Hipotézis: Az egyes OP-k esetében megfogalmazott fenntarthatósági elvárások az EU által megfogalmazott követelményeket általánosan kielégítették, az 1260/1999/EK rendeletnek megfeleltek, a göteborgi célokhoz általánosságban igazodtak, nem minden esetben teljes részletességgel A 3. kérdésre adott válasznál is említettük, hogy az elemzések alapján az I. NFT tervezési dokumentumai összhangban vannak az EU-s fenntarthatósági elvekkel – azzal együtt, hogy azokat különbözı részletességgel és megjelenítési móddal kezelik. Ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy az I. NFT keretében a fenntartható fejlıdés megjelenítésében a környezeti fenntarthatóság a legerısebb. Hipotézis: A környezetvédelmi célú fejlesztések esetében a megfogalmazott OP-specifikus fenntarthatósági elvárások megfelelnek a szakterülethez kapcsolható fenntarthatósági elvárásoknak Az elvárások megfeleltek, azonban általánosságban voltak megfogalmazva, nem nagyon voltak konkrét elvárások Hipotézis: A legtöbb, nem környezetvédelmi célú intézkedés esetében az OPspecifikus fenntarthatósági elvárások mechanikusan követték a fenntarthatósági útmutató követelményeit, az OP szakterületi adottságain felül is A specifikus fenntarthatósági elvárások esetében is jórészt általánosságban fogalmaztak 5. értékelési kérdés

5. kérdés: Adekvátak voltak-e az egyes OP-k számára az útmutatókban a környezeti fenntarthatóság szempontjából megfogalmazott elvárások? Hipotézis: A HEFOP, a KIOP és a ROP által alkalmazott, adott intézkedéstípusokra kialakított fenntarthatósági útmutatókban (2004) megfogalmazott elvárások adekvátak voltak 2004. elejére (februárra) készült el a Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, melyhez OP-nként további útmutatók kapcsolódtak. Az FKTB határozatban fogadta el ezeket, azonban ez a határozat nem volt kötelezı érvényő. A kapcsolódó rövid útmutatók a KIOP, a ROP és a HEFOP esetében, összesen 6 projekttípusra készültek el, amelyekben a részletes útmutatóban megadott I-V. célkitőzésekhez megadják a fenntarthatósági értékeket, a vizsgálati szempontokat és a megítélés szempontjait és súlyszámait. Ezek az útmutatók azonos anyagból indultak ki, jórészt általános megfogalmazásokat tartalmaztak mindegyik esetben. Hipotézis: Az általános Környezeti Fenntarthatósági Útmutatóban (2005) megfogalmazott elvárások általánosak voltak, az egyes OP-kra való specifikáció nélkül


188

Az általános megfogalmazás itt is jellemzı volt, azonban itt a specifikus fenntarthatósági szempontokat a projekt tevékenységének jellege, valamint a projekt típusa szerint adja meg az útmutató, s ezt elırelépésnek szánták. A projekt esetében a releváns terület tevékenység jellege és a projekt típusa szerint választva a megfelelıt, az ezekkel kapcsolatos útmutatóbeli elvárások közül választhatta ki a pályázó a vállalható szempontokat. 6. értékelési kérdés

6. kérdés: Okozott-e gondot és milyen mértékben a fogalom konkrét intézkedésekre történı alkalmazása? Gondot okozott a fogalom – különösen kezdeti - idegensége, az értelmezése, a konkrét tartalommal való megtöltése. Az esettanulmányok tanulsága alapján sok esetben feleslegesnek érezték, különösen az olyan intézkedéseknél, amelyekhez kevésbé tudtak kapcsolni környezeti fenntarthatósági szempontokat, pl. képzési projektek, IT-projektek, vagy éppen szociális jellegő projektek. Hipotézis: A fogalom általános alkalmazása megtörtént, az idıszak elején az OP-knál nem volt egységes, késıbb a képzések és útmutatók egységesebbé tették, ami alapján a fogalom értelmezése javult, az intézkedések végrehajtásába jobban beépültek a fenntarthatósági követelmények Az idı elıre haladtával a fogalom értelmezése javult, az intézkedések végrehajtásába jobban beépültek a fenntarthatósági követelmények, azonban, ahogy az már több helyen említésre került, az I. NFT idıszaka végig egy tanulási folyamat volt, ami más szinten, de most is folytatódik. Az I. NFT-ben a fenntarthatóság fogalmának még részben meglévı értelmezési zavarára utal az, hogy a kedvezményezettek egy köre (esettanulmányok dokumentumai, kérdıívre adott válaszok alapján) a fenntarthatóságot sok esetben pénzügyi fenntarthatóságként értelmezi, vagy keveri a két fogalmat. Hipotézis: A nem fejlesztés típusú intézkedések esetében nehéz volt az alkalmazás A nem fejlesztés típusú intézkedések esetében még nehezebb volt az alkalmazás, mint a fejlesztési típusú esetekben, mert nehezebben találtak kapcsolatot az intézkedés és így a projekt tartalma és a környezeti fenntarthatósági elvárások megjelenítése között. A kérdıívben feltett kérdésekre beérkezett válaszok alapján a fejlesztés típusú intézkedések körében benyújtott projektek esetében szignifikánsan többen válaszolták, hogy nem okozott problémát a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítése a pályázatba, mint a nem fejlesztési típusúaknál. Azon pályázatok aránya, melyekben egyáltalán nem jelent meg a környezeti fenntarthatóság, nagyjából megegyezik (15%), azon pályázók száma, akiknek jelentıs nehézséget okozott a szempont megjelenítése pedig mindkét típus esetében alacsony.


189

Hipotézis: Azon nem környezetvédelmi célú projektek esetében, ahol a fenntarthatóságra gyakorolt hatás kisebb, ott nehéz volt az alkalmazás. A nem környezetvédelmi célú projektek esetében, ahol a fenntarthatóságra gyakorolt hatás kisebb, ott nehezebb volt az alkalmazás. A kérdıívben feltett kérdésekre beérkezett válaszok alapján az alapvetıen nem környezeti célú projektek esetében szignifikánsan kevesebben válaszolták, hogy nem okozott problémát a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítése a pályázatba, mint a kifejezetten környezetvédelmi célú pályázatok esetében. A kérdıívben feltett kérdésekre beérkezett válaszok alapján az alapvetıen nem környezeti célú projektek esetében, ahogy említettük, szignifikánsan kevesebben válaszolták, hogy nem okozott problémát a környezeti fenntarthatósági szempontok beépítése a pályázatba, mint a kifejezetten környezetvédelmi célú pályázatok esetében. A különbség azonban döntıen abból ered, hogy a környezetvédelmi célú pályázatok esetében – természetesen – nagyon alacsony volt azok száma, akiknek a projektjében nem jelent meg a környezeti fenntarthatóság. Azok aránya, akiknek válaszai alapján problémát jelentett a környezeti fenntarthatóság beépítése a pályázatba nagyjából egyforma a két típus esetében (36, illetve 33%). A válaszokból az is megállapítható, hogy a környezetvédelmi célú projektek esetében jelentısen kevesebben (15%, illetve 23%) válaszolták, hogy nem voltak fenntarthatósági elıírások, viszont magasabb volt azok aránya, akiknek pályázata az elıírásoknak már eleve megfelelt, vagy a projektelképzelés változtatása nélkül beépíthetık voltak ezen szempontok (összesen 71%, illetve 63%). Azon pályázatok aránya, amelyekben a projekt eredeti elképzelésén változtatni kellett, mindkét típus esetében 14% körülinek adódott. 8. értékelési kérdés

8. kérdés: Az I. NFT egyes operatív programjai milyen teljesítményt nyújtottak az EU-s standardokhoz viszonyítva? Hatások, a hatásmechanizmusok bemutatása, ahol lehet hatékonyság. Milyen mértékben járultak hozzá az adott idıszak teljes magyar teljesítményéhez? Ez a kérdés az alapfogalmakhoz kapcsolódik, így összefügg a 3. kérdéssel, az ott adott válasz ide is kapcsolódó részeit itt nem ismételjük meg. A 2008-as, a jelen tanulmányban is elemzett – Ex Ante vizsgálat a horizontális indikátorok elemzése alapján megállapítja, hogy az intézkedések szintjén nem történt meg ezen indikátorok értelmezése, illetve intézkedésszintő horizontális indikátorok meghatározása; így a mutatók győjtése és feldolgozása jobbára nem kielégítı, s kiemeli, hogy mindössze a KvVM FI horizontális referense értelmezte az egyes projektek vonatkozásában a program-szintő indikátorokat, és követi nyomon ezek teljesülését. Az interjúk alapján az a kép alakult ki, hogy KSZ szinten a projektekre a teljes idıtartamra vonatkozóan nem igazán tudnak adatokat győjteni, ehhez átfogó makroszintő statisztika kellene, mivel a megvalósításhoz és a fenntartáshoz kapcsolódó feladatok több intézmény között oszlanak meg. Az OP-kat - a még-


190

is meglevı információkra alapozva - alapvetıen elfogadhatónak tartják azzal, hogy tanulási folyamat volt. Azt már nagy eredménynek, jelentıs hatásnak tartják, hogy bekerült a fenntarthatóság szempontrendszere. Különösen a környezetvédelmi célú projekteknél (fıként KIOP, ROP) a teljesítés megfelelı volt, mert eleve nem támogattak olyan projekteket, amelyek ellentétesek lettek volna a környezetvédelmi célokkal. Az AVOP esetében is eleve a – szerintük túlságosan is - szigorú jogszabályi háttérhez kellett igazodni. Az interjúalanyok ebben egységes vélekedése alapján a teljes magyar teljesítményhez való hozzájárulás mértéke reálisan nem ítélhetı meg, különösen nem az I. NFT teljes lezárása elıtt. 9. értékelési kérdés

9. kérdés: A fenntartható fejlıdés érvényre juttatása érdekében alkalmazott egyes intézményi megoldások mennyire voltak hatékonyak az OP-k által kitőzött fenntarthatóság értelmezés szerint? Szemléletformáló hatás Hipotézis: A 2005-ben elfogadott Környezeti Fenntarthatósági Útmutató fejlesztette a kiírásokat tervezık fenntarthatósági értelmezését, így a kiírásokban a fenntarthatósági szempontok tisztábban jelentek meg A hipotézis egyértelmően nem igazolható. A 2005. májusában megjelentetett Környezeti Fenntarthatósági Útmutató elırelépést jelentett, azonban a szakasz második felében megjelenve erıs hatást már nem tudott játszani, illetve a vizsgálatokból az derült ki, hogy a fenntarthatósági útmutatók ismertsége, felhasználása nem volt általános a pályázók között. A kiírásokban általánosan nem figyelhetı meg jelentıs idıbeli változás, 2005-2006ban bizonyos konstrukciókhoz tartozó útmutatókban részletesebb leírás segítette a pályázókat. Ez azonban nem köthetı határozottan az új fenntarthatósági útmutató bevezetéséhez, inkább az I. NFT idıszakára jellemzı tanulási folyamat része lehetett. Hipotézis: Az intézkedés specifikus fenntarthatósági útmutatók erısebb szemléletformáló hatással bírtak, mint az általános útmutató, mert az intézkedéshez illeszkedı elvárásokkal a pályázó jobban összhangba tudta hozni a pályázatát Intézkedésspecifikus útmutatókat ismereteink szerint a HEFOP, a KIOP és a ROP intézkedéseinél, illetve intézkedés-csomagoknál használtak, az I. NFT indulásától 2005. áprilisáig, az Általános Fenntarthatósági Útmutató bevezetéséig. A beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy azon pályázatokra érkezı válaszok alapján, amelyek kidolgozásához rendelkezésre állt intézkedésspecifikus útmutató, a válaszok között valamivel magasabb arányban szerepelt, hogy a környezetvédelem megjelenését fontosnak tartják a pályázatokban (77, a 67%-kal szemben). Hipotézis: A fenntarthatósági útmutatók szemléletformáló hatása csak azoknál a pályázóknál érvényesülhetett, akik nem alkalmaztak külsı szakértıt a pályá-


191

zatírásra A kérdıívekre beérkezett válaszok alapján nem tapasztalható szignifikáns összefüggés aközött, hogy a pályázat fenntarthatósággal kapcsolatos részeit külsı szakértı készítette-e el, és hogy a pályázónak milyen érzései vannak a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatosan. Kérdések közötti korrelációvizsgálatot is végezve ezek alapján megállapítható, hogy a környezeti fenntarthatóság pályázatban való szerepeltetésének szemléletformáló hatását nem elsısorban a fenntarthatósági útmutatókon keresztül fejtette ki. Hipotézis: A fenntarthatósággal foglalkozó szervezet részvétele az IH-k Monitoring Bizottságaiban hozzájárult az intézményi szereplık fenntarthatósági szemléletének kialakulásához A civil szervezetek, zöld szervezetek részvétele nagyon fontos volt, az ilyen szervezetek részérıl tudás/ismeret „áramlott” a Monitoring Bizottsági munkához, hiszen ık elkötelezetten, esetleg már hosszabb ideje foglalkoztak a témával. A mőködésük hozzájárult ahhoz, hogy az intézményrendszer szereplıinek szemlélete változzon, a környezeti fenntarthatóság jelentıségét felismerjék. Hipotézis: Az IH-knál dolgozó horizontális referenseknek fontos szerepük volt az intézményi szereplık szemléletének alakításában Az interjúk alapján igazolható, hogy az IH-knál dolgozó horizontális referenseknek fontos szerepük volt az I. NFT-ben a fenntarthatósági szempontok érvényesítésében, és munkájukkal hozzájárultak az intézményi szereplık szemléletének megváltoztatásához is. Hipotézis: A KSZ-nél dolgozó, feladatát teljes munkaidıben ellátó horizontális felelıs közvetlen kapcsolatban állt a pályázókkal, illetve kedvezményezettekkel, így a magatartásuk befolyásolása mellett a szemléletükre is hatással lehetett Feladatát teljes munkaidıben ellátó horizontális felelıs információink szerint csak a KIOP IH-ban dolgozott, a további OP-khoz kapcsolódó KSZekben ezt a feladatot nem teljes munkaidıben látták el. Mivel a KIOP-os pályázatokhoz kapcsolódóan beérkezett kérdıívek aránya alacsony, a teljes munkaidıs horizontális felelıs hatásait a kérdıívek alapján nem tudtuk vizsgálni. Az interjúk és az esettanulmányok alapján megállapítható, hogy a horizontális felelıs alkalmazása jól mőködı és hasznos intézményi megoldás volt a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére. Valószínősíthetı, hogy a pályázók, illetve kedvezményezettek felé szemléletformáló hatással is bír ez az intézményi megoldás, ez azonban az I. NFT-ben nem egyértelmően igazolható, mert teljes munkaidıben dolgozó horizontális felelıs csak a KIOP környezetvédelmi célú projektjeinél mőködött. A kérdıívre érkezett válaszok alapján a pályázók környezeti fenntarthatóságról és ennek a pályázatokban való megjelenítésérıl való véleménye je-


192

lentısen pozitívabb volt azon esetekben, amikor a pályázat írása, vagy a projekt megvalósítása során a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseikre megfelelı válaszokat kaptak a hatóságoktól. Utóbbi esetben a válaszadók 78%-ában alakult ki pozitív kép a környezeti fenntarthatóság pályázatban való szerepeltetésérıl, valamint 87% tartja fontosnak a környezetvédelem megjelenítését. Ellenkezı esetben a számok 60, illetve 59%. Magatartás átalakító hatás Hipotézis: A horizontális munkacsoportok/albizottságok javaslattételi jogkörükkel elsısorban az intézményrendszer szereplınek magatartását befolyásolva értek el eredményeket A horizontális albizottságok munkájuk révén számos módon képviselték a fenntarthatóság témáját: képzéseket szerveztek (intézményrendszeri szereplıknek és pályázóknak), kutatásokat finanszíroztak, stb. Ezáltal jelentısen hozzájárulhattak az intézményi szereplık szemléletformálásához is, tehát nem igazolható, hogy elsısorban a magatartásuk befolyásolásával értek el eredményeket. Hipotézis: A fenntarthatósági szempontok pontozásos értékelésének hatására a pályázók jobban próbálták a pályázatot az elvárásokhoz igazítani, mert a fenntarthatósági szempontokra kapott pontszámok befolyásolták a támogatás elnyerését Az esettanulmányok alapján megállapítható, hogy a pályázók tudatában voltak annak, hogy az értékelés részét képezték a fenntarthatósági szempontok is, és pontszámokkal értékelték. Ezt a pályázatírás során figyelembe vették. Ugyanakkor a kérdıív eredményei alapján nem állapítható meg szoros összefüggés a környezeti fenntarthatóságra adható maximális pontszám és a pályázók hozzáállása között, tehát feltehetıen nem a pontszám maga, hanem a pontozásos értékelés ténye az, ami meghatározó volt ebbıl a szempontból. Hipotézis: A fenntarthatósági szempontok érvényesítése bemutatásának konkrét vállalásokká történı átkonvertálása és a támogatási szerzıdésben való megjelenítése jelentısen növelte a vállalások megvalósításának eredményességét A támogatási szerzıdésben való megjelenítése jelentısen növelhette az eredményességet, ahogy erre máshol is utaltunk. Az interjúk alapján az látszik, hogy a vállalások támogatási szerzıdésben való megjelenítése nem jelenti egyértelmően a vállalások megvalósításának ellenırzését, így önmagában nem biztosítja a megvalósítás eredményességét. A kérdıívekre érkezett válaszok alapján abban, hogy a fenntarthatósági vállalások teljesültek-e, nem mutatható ki szignifikáns különbség azon pályázatok között, amelyek esetében a támogatási szerzıdésben megjelenik a környezeti fenntarthatóság szempontja, és amelyekben nem (59, illetve


193

62%). Különbség a további válaszok megoszlásában tapasztalható, ez elsısorban a projektek típusából adódik. Mivel azon pályázatok, melyeknél a TSZ-ben szerepel a fenntarthatósági szempont, elsısorban környezetvédelmi célúak, kevesebben válaszolták, hogy nem voltak ilyen szempontok, valamint, mivel ezek a projektek általában hosszabb megvalósítási idejőek, illetve a környezeti szempontok érvényesítése is nagyobb beruházásokat kívánt meg, többen válaszolták, hogy csak részben teljesültek a vállalásuk, vagy teljesítésük folyamatban van. Szelekciós hatás Hipotézis: A Monitoring Bizottságok tagjaként a fenntarthatósággal foglalkozó szervezetek szem elıtt tartották a fenntarthatósági szempontokat a programok tervezése és végrehajtása során, így azok jobban beépülhettek a folyamatokba A hipotézis igazolható, a mélyinterjúk alapján megállapítható, hogy a Monitoring Bizottságban helyet kapó zöldszervezetek hasznos munkát végezhettek a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése terén. Ugyanakkor ennek mértéke változó volt, sok múlott az illetı bizottsági tagok személyes aktivitásán. Hipotézis: Az IH-knál dolgozó horizontális referensek biztosították a fenntarthatósági szempontok megjelenését a pályázati kiírásokban A hipotézis részben igazolható, a horizontális referenseknek fontos feladatuk volt ilyen téren. Sajnos a horizontális referensek nem teljes munkaidıben kerültek alkalmazásra, az ezt a feladatot megkapó munkatársak csak munkaidejük bizonyos részét tudták ilyen feladatokra fordítani. Ezáltal nem mindig volt biztosított a kellı alaposság a fenntarthatósági szempontok megjelenítése terén. Hipotézis: A feladatát teljes munkaidıben ellátó horizontális felelıs alkalmazása a KSZ számára lehetıvé tette a konkrét vállalásokon alapuló ellenırzést A hipotézis igazolható, a horizontális felelıssel folytatott mélyinterjú és az esettanulmányok is azt támasztják alá, hogy ez az intézményi megoldás hatékony volt, lehetıvé tette a fenntarthatósági szempontok érvényesítését, ezen belül a kedvezményezettel történı megbeszélés során a konkrét vállalások megfogalmazását és a megvalósítás ellenırzését is. Hozzá kell tenni azonban, hogy az egyetlen érintett KSZ-hez (KvVM FI), ahol teljes munkaidıben foglalkoztattak horizontális felelıst, viszonylag kis számú projekt tartozott. Így olyan KSZ-ek esetében, ahol a projektek száma magas volt, nem biztos, hogy a horizontális felelıs ilyen hatékony munkát tudott volna végezni. Hipotézis: Az értékelés során a minimum pontszám bevezetése javított a pontozás szelekciós hatásán A hipotézis nem igazolható. Az értékelés során a minimális pontszámot ál-


194

talánosan akkor is megkapta a pályázó, ha konkrét vállalásokat nem írt az adatlapra a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez, csak általános mondatokat. A minimum pontszám bevezetése tehát nem jelentett szelekciós hatást. Hipotézis: A szigorú környezetvédelmi szabályozásoknak való megfelelés elvárásának pályázati kiírásokba való beépítésével biztosított volt, hogy nem nyer támogatást olyan projekt, amely ellentétes a környezetvédelem elveivel Az interjúk alapján a hipotézis igazolható, ezt az állítást a KIOP KSZ horizontális referense is megerısítette. Az intézményrendszer a szigorú környezetvédelmi szabályozás révén biztosította, hogy a projektek ne lehessenek ellentétesek a környezetvédelem elveivel. A kérdıívekre beérkezett válaszok szerint nincs jelentıs eltérés abban, hogy milyen mértékben kellett a pályázatot módosítani annak érdekében, hogy a környezeti fenntarthatósági vállalások megtehetıek legyenek azon projekteknél, ahol szükséges volt környezeti hatásvizsgálat lefolytatása, és ahol nem. Kevéssel nagyobb arányban (43, illetve 37%) válaszolták a KHV-ra kötelezett pályázók, hogy nem kellett a pályázaton módosítani, mivel már eredetileg is megfelelt a fenntarthatósági követelményeknek. Ez abból adódhat, hogy a kötelezettségek teljesítése miatt ezen esetekben ez a vállalásoktól függetlenül is szükséges volt. Hipotézis: A fenntarthatóság érvényesítése érdekében tett lépésekre is vonatkozó beszámolási kötelezettség a végrehajtási jelentésekben nem járt együtt jelentıs szelekciós hatással, inkább csak magatartás átalakító hatása volt A beszámolási kötelezettséget sok esetben nem teljesítették, mert sajnos nem is volt rá érdemi igény az I. NFT idejében. Ebben az értelemben úgymond negatív magatartásalakító hatással lehet inkább számolni, mivel az ellenırzéstıl, a beszámolási kötelezettség meglététıl feltehetıleg erısödhetett volna a teljesítési szándék. A megvalósítás során a beszámolási kötelezettség a fenntarthatóság szempontjainak érvényesítésérıl nem jelentett szelekciós hatást. Nem ismert olyan eset, amikor támogatást vontak volna meg a környezeti fenntarthatósági szempontok nem megfelelı érvényesítése miatt. Ez részben azzal magyarázható, hogy tehát az ellenırzésre általában nem fektettek hangsúlyt, illetve szintén lényeges, hogy nem járt jogkövetkezménnyel az esetleges hiányos teljesítés. Hipotézis: A fenntarthatósági szempontok érvényesítésének ellenırzése akkor volt hatékony, ha a konkrét vállalásokat a támogatási szerzıdésbe foglalták és azt helyszíni ellenırzés során végezte a megfelelı orientáltságú személy (pl. KSZ horizontális felelıse) A mélyinterjúk, az esettanulmányok és a kérdıív alapján a hipotézis iga-


195

zolható. Mivel a TSZ-ekben megjelenített környezeti fenntarthatósági vállalásokat KSZ egyeztetéssel alakították ki, ezek a vállalások eleve átgondoltabbak lehettek, s mivel szerzıdési elıírássá váltak, ismeretelméleti alapon is komolyabban vették a teljesítésüket. Az ellenırzés is korrektebb formában volt elvégezhetı, így könnyebben is szánták rá magukat az ellenırzésre az ellenırzést végzık. Amennyiben a nem teljesítés várhatóan következményekkel jár, az „megnöveli” a projektgazda felelısségérzetét. EU-s tapasztalatok is azt mutatják, hogy a monitoring nagyon fontos a folyamat egészének eredményességét tekintve. A kérdıívre adott válaszok alapján az látszik, hogy ahol az ellenırzés következményekkel is járt, a vállalások teljesítése is nagyobb arányban valósult meg (73%, amennyiben szigorú ellenırzések voltak, 58%, amennyiben az ellenırzések nem jártak következményekkel, 50%, amennyiben nem voltak ellenırzések). A válaszok alapján megállapítható, hogy az ellenırzések szigorúsága hatással lehetett a fenntarthatósági szempontok teljesülésére, hiszen, amely esetekben az ellenırzések nem jártak következményekkel, jelentısen magasabb azok aránya, akik válasza szerint a szempontok csak részben teljesültek a pályázat megvalósításával. 10. értékelési kérdés

10. kérdés: Ezek az intézményi megoldások mennyire voltak hatékonyak az EU által kitőzött fenntarthatósági értelmezés szerint? Hipotézis: Az 1. értékelési kérdésre adott válasz szerint a magyar tervezési dokumentumok összhangban vannak az EU-s fenntarthatósági elvekkel, tehát az OP-k által kitőzött fenntarthatósági értelmezés megfeleltethetı az EU által kitőzött fenntarthatósági értelmezésnek; ezért ez az értékelési kérdés külön hipotézisek felállítását nem igényli, a 9. kérdés megválaszolásával a 10. kérdés is megválaszoltnak tekinthetı


11. kérdés: Milyen és nagyságrendileg mekkora nem szándékolt hatásokkal jártak a fenntarthatóság szempontjából alkalmazott intézményi megoldások? Hipotézis: Nem szándékolt hatás volt, hogy a kedvezményezetteknek a fenntarthatósági értelmezés bonyolultsága miatt gyakrabban kellett külsı szakértıt bevonni a pályázat készítésébe A hipotézis nem igazolható. A kérdıívre válaszolók közül egy sem vett igénybe külsı szakértıt kizárólag a fenntarthatósági részek elkészítéséhez, és összesen 15% válaszolta, hogy a pályázat egyes részeit beleértve a fenntarthatósági részt is) külsı szakértı írta. A projekt megvalósítása során is elenyészı számban válaszolták (összesen 2 kedvezményezett), hogy csak a tarthatóság biztosítása érdekében kellett külsı szakértıt megbízniuk, összesen is csak a pá-


196

lyázatok 21%-ban végezte külsı szakértı a fenntarthatósághoz kapcsolódó feladatokat. Hipotézis: A fenntarthatósági szempontrendszer jelentıs hatást gyakorolt a kiválasztási rendszerre, ezért hasznos projektek bukhattak el a fenntarthatósági szempontrendszernek való nem megfelelés miatt A hipotézis nem igazolható, a környezeti fenntarthatóság szempontja nem volt olyan jelentıs tényezı a kiválasztási rendszerben, hogy emiatt kelljen pályázatokat visszautasítani. Ugyanakkor elképzelhetı olyan eset, hogy a pályázat benyújtási kritériumoknak való nem megfelelés miatt nem került beadásra pályázat. Mivel azonban az elvárások nem voltak magas szintőek, hanem alapvetıen a jogszabályi kötelezettségekhez igazodtak, ezen projektek egyéb esetben sem valósulhattak volna meg. Hipotézis: A pályázati költségek megnövelése (a pályázatírói tudás felértékelése) miatt a kisebb projekttel pályázókat versenyhátrányba hozta, számukra jelentıs költséggel jártak a fenntarthatósági elıírások A hipotézis nem egyértelmően igazolható. A kérdıívre érkezett válaszol alapján a megítélt támogatás összege, valamint az, hogy mekkora mértékő többletköltséget jelentett a fenntarthatósági vállalások pályázatba való beépítése, gyenge pozitív korrelációt mutat, azaz a nagyobb pályázatoknál arányosan kisebb többletköltséget jelentett a szempontok megjelenítése a pályázatban. Emellett a pályázatok mérete negatív korrelációt mutat a fenntarthatósági szempontok pályázatba való beépítésének egyszerőségével, azaz a kisebb projektekben nehezebb volt az elvárásoknak való megfelelést biztosítani. Ugyanakkor egyik OP esetén sem volt számottevı azon pályázatok aránya, amelyeknél jelentıs többletköltséggel járt a fenntarthatósági szempontok beépítése, és a mélyinterjúkból, valamint az esettanulmányokból is az derült ki, hogy nem okoztak jelentıs költésnövekedést a fenntarthatósági elıírások. Hipotézis: Az egységesítés hatására növekedtek a fenntarthatósági pályázati pontok megszerzésének költségei és a fenti torzítások idıvel növekedtek A hipotézis nem támasztható alá. A pályázatok benyújtásának idıpontja a kérdıívre érkezett válaszok alapján nem mutat összefüggést a pályázók fenntarthatóság beépítésére fordított többletköltségeivel. Kiegészítve az elıbbieket, a mélyinterjúk során elhangzott, hogy volt olyan nem szándékolt hatása, hozzáadott értéke a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatoknak, hogy aki – akár az intézményrendszerben, akár a pályázók esetében, pl. vállalkozóknál, hogy az emberek közelebb került ezekhez a szempontokhoz, bekerült a tudatukba és ettıl kezdve az egyéb tevékenységükre is hatással volt.


197

Errıl az esettanulmány interjúban és a mélyinterjúkban is beszéltek. Másrészt nem szándékolt hatásként humán szervezet fejlesztési hatása is volt, a kedvezményezettek ráébredtek arra, hogy tudnak és szeretnének is a környezeti fenntarthatóság érdekében tenni és meg tudják oldani a feladatot. 12. értékelési kérdés

12. kérdés: Lehetne-e a környezeti fenntarthatóság érvényesülésének hatásosságát, hatékonyságát a fenntarthatóság fogalmának differenciáltabb kezelésével, az eljárásrend, követelmények változtatásával növelni? Ha, igen, beavatkozás típusonként hogyan? Mivel kérdésként lett megfogalmazva a javaslattételi kötelezettség, hipotézist nem igényelt. A fenntarthatóság fogalmának kezelése egyértelmően hatással van a környezeti fenntarthatóság érvényesülésének hatásosságára. Az I. NFT fontos tapasztalata, hogy a témában nem járatos kedvezményezettek az általános megfogalmazást nem, vagy csak nehezen tudják a saját projektjükre vonatkoztatni. Az általános megfogalmazású kérdésre általános válaszokat adtak. Az eljárásrend, tehát a környezeti fenntarthatóság szempontjai érvényesítésének pályázati adatlapon történı bemutatása, az értékelés során pontozással történı értékelés alapjaiban nem igényel változtatást. Ugyanakkor segítené a kedvezményezetteket a releváns vállalások megadásában, ha konkrét szempontok, vállalások közül választhatnának (az ÚMFT-ben ebben jelentıs elırelépés van már). Ezen választható szempontoknak értelemszerően igazodniuk kellene a fejlesztés/beruházás típusához, illetve a nem fejlesztés típusú ESZA-n belüli projekttípusokhoz. A fogalom differenciált kezelésével lehetıség adódik a különbözı beavatkozás típusokra konkrétabb szempontokat megadni. Hasznos lenne a gyakorlati példákon keresztüli bemutatás is, hogy a kedvezményezettek példákon keresztül ismerhessék meg a környezeti fenntarthatóság érvényesítésének lehetıségeit - a jó gyakorlatot - a saját projektjükhöz hasonló beavatkozás esetében. Mindemellett megfontolandó annak a kockázata, amit a KSZ horizontális referense vetett fel, hogy a fenntarthatóság fogalmának differenciáltabb kezelésével a környezeti fenntarthatóság érvényesülésének hatásosságát, hatékonyságát nem rontjuk-e az alacsonyabb tervszintekhez való illesztés/specifikálás esetén. Az elıbbiek összegzéseképpen azt mondhatjuk, hogy az alapszemléletet nem kellene differenciálni, át kell hatnia a környezeti fenntarthatóságnak, a horizontális politikának az egész projektet, az operatív programot. Amennyiben a differenciáláson azt értjük, hogy ezen kiindulópontot szem elıtt tartva, a részszempontokat kellene illeszteni a beavatkozás típushoz, hogy a megvalósításban, illetve az adott területen tehetı vállalásokban az eltérések megmutatkozhassanak, elfogadható a fenntarthatóság fogalmának differenciáltabb kezelése.


6.2

198

Javaslatok a beavatkozások tartalmának és végrehajtásának javítására

Ebben az alfejezetben csoportosítva adjuk meg az elemzések alapján összegezhetı fıbb javaslatainkat, megjegyzéseinket. A jelentésben természetesen az elemzés során is említésre kerültek javaslatok a jobb gyakorlatra, s a pályázatkezelık és a pályázók részérıl felmerült jobbító elképzeléseket is bemutattuk. A jelen feladatnak nem képezte részét az ÚMFT vizsgálata, illetve összevetése az I. NFT idıszakával, így a javaslatok egy részét meghaladhatta az idı, amennyiben a jelenleg mőködı rendszerben a célzott problémát részben, vagy egészben már kezelték, mint ahogy ez történt pl. a vállalható szempontok rendszerének kidolgozásával, stb. Több helyen a jelentésben is történt utalás egyes kérdéseknél az ÚMFT már eltérı gyakorlatára. A javaslatainkat, megjegyzéseinket a vizsgálatunk során elkészített esettanulmányok, a kiküldött nagyszámú kérdıívre adott kedvezményezetti válaszok, az IH-k, a KSZ-ek és a KvVM szakértıivel készült mélyinterjúk és a mőhelybeszélgetés tapasztalatai, valamint a feladat során elemzett számos korábbi tanulmány elemzése alapján tesszük. A pályázati rendszert érintı adminisztratív javaslatok

A pályázati rendszer mőködtetését érintı javaslatok

A pályázati rendszert érintı adminisztratív javaslatok: −

a pályázati rendszer és az eljárásrend bonyolultságának csökkentése, az elvárások ésszerősítése

−

a pályázati folyamat ügymenetében a felesleges bürokrácia csökkentése

−

a papíralapú dokumentáció-bekérési igények csökkentése a pályázás és a megvalósítás, valamint a fenntartás idıszakában is (a nagy mennyiségő papír felhasználása ellentétes is a fenntarthatósági szempontokkal!)

−

az elektronikus dokumentumok elfogadási körének bıvítése

−

a pályázati rendszer minden szintjén a dokumentálási rend javítása annak érdekében is, hogy a késıbbiek során az elvégzendı elemzésekhez, értékeléshez szükséges adatok, információk elérhetıségét biztosítani lehessen

A pályázati rendszer fenntarthatósághoz kötıdı mőködtetését érintı javaslatok: −

az intézményrendszer mőködése során a pályázók számára széles körő információs és ügyfélszolgálati támogatást kellene nyújtani, szükséges az oktatás, tájékoztatás lehetıségének növelése, tapasztalatcsere, szakanyagok, tájékoztatók, a jó gyakorlatot bemutató kiadványok megjelentetése a minél jobb megértés és a hatékonyabb teljesítés biztosítása érdekében


A pályázati rendszerben a fenntarthatósági szempontokhoz kapcsolódó javaslatok

199

−

humán szervezetfejlesztési feladatként képzés és információszolgáltatás a KSZ és az IH szakemberei számára fenntarthatósági témában, valamint az értékelık/bírálók számára egységes iránymutatás kidolgozása és oktatása a fenntarthatósági kritériumok érvényesítésére vonatkozóan

−

a témával foglalkozó civil szervezetek, illetve zöld szervezetek erıteljesebb bevonása (ez a Monitoring Bizottságok munkájában hasznosnak bizonyult)

−

a programértékelések során a fenntarthatósági és környezeti értékelési szempontok erıteljesebb bevonása, a horizontális szempontok alárendelt szerepének csökkentése; a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelıségre vonatkozó adatok, s a magasabb tervezési szinteken aggregálható indikátorok győjtésének erısítése a program-monitoring során

−

a megfelelı intézményes feltételek biztosítása, illetve erısítése annak érdekében, hogy a kedvezményezett a környezeti fenntarthatósági vállalásaiért felelısséggel helytálljon, s ha valamit önhibájából nem teljesít, vagy hamisnak bizonyuló adatot szolgáltat, az felelısségi kategóriába tartozzon

A pályázati rendszerben a fenntarthatósági szempontokhoz kapcsolódó javaslatok, megjegyzések A fenntarthatósági fogalom meghatározásához kapcsolódó megjegyzés: −

a fenntartható fejlıdés komplex fogalom, nincs objektív mérıeszköze, a fogalom definiálása nem függhet a fenntarthatósági teljesítmény mérhetıségétıl, mert ezáltal leszőkülhet a tartalma; megfontolandó az alacsonyabb tervszintekhez való illesztés/specifikálás esetén is, hogy nem csökken-e ezáltal a fenntarthatóság (esetleg nem a fenntarthatóságot mérnénk jobban, hanem jobban alkalmazhatóvá tennénk a fenntarthatóság egyes aspektusainak mérését az adott intézkedésnél)

A fenntarthatósági célok, elvárások megjelenítéséhez kapcsolódó javaslatok: −

a fenntarthatósági célok minél jobb elérése érdekében annak megfontolása, hogy mit célszerő projekt-szinten elvárni a projektgazdától, illetve mit lenne sokkal szerencsésebb programszinten kezelni, eleve olyan kiírásokat tervezni, melyek a releváns fenntarthatósági célokat is szolgálják, akár fenntarthatósági minimum kritériumok megadásával

−

a jogszabályi környezettel való összehangolás nagyon fontos és folyamatos feladat kellene, hogy legyen

−

ne kampányszerően legyen kezelve a fenntarthatóság, hanem a pályázati eredmények rendszer-szintő hasznosításával valós hatás elérésére kel-

200


lene törekedni; a rendszerszemlélet, a hosszú távú gondolkodás indokolt lenne −

térségi dimenzióban értelmezhetı fenntarthatósági célok (pl. ROP egyes témái) esetében célszerő programszinten illeszkedni a célterület sajátos környezeti problémáinak megoldásához, illetve eleve kizárni azokat a lehetıségeket, amelyek ezeket súlyosbítják

−

önkormányzatot érintı témák jó illeszthetıségének, s a helyi szempontok jobb figyelembe vehetıségének érdekében merült fel egy olyan javaslat, hogy célszerő lenne a településsel, vagy a kis régióval elkészíttetni (esetleg anyagi támogatással) egy 15 éves idıtartamra szóló fejlesztési tervet helyi részvétellel, amelynek része lenne a fenntarthatósági terv is; így az adott közigazgatási egység számára adva lenne egy fenntartható stratégiai dokumentum, így egy-egy beruházás engedélyezésnél ezt vehetné figyelembe

Javaslatok, megjegyzések a fenntarthatósági vállalások teljesítése, mérése, ellenırzése, indikátorok szerepe témakörhöz: −

a fenntarthatósági szempontok érvényesítését jobban elıtérbe kéne helyezni, az ellenırzés szerepét, a pozitív visszacsatolás lehetıségét biztosítani kell, a felelısségvállalás beépítése a vállalás teljesítésével kapcsolatban szintén nagyon fontos, már említett szempont

−

a pályázatok kiíróinak és értékelıinek felelıssége, hogy az egyes operatív programok kiírása és a pályázatok értékelése során szigorú, de reális szempontok alapján értékeljék a pályázók környezeti teljesítményét; a támogatási szerzıdésekben vállalt kötelezettségek akkora terhet rójanak a kedvezményezettre, a projekt volumenéhez is igazodva, amellyel összhangban van az elérhetı fenntarthatósági teljesítmény

−

az egyetlen mód annak biztosítására, hogy az alapok hatékonyan mőködjenek, a hatékony monitoring (ezt már az 1260/1999/EK Preambuluma is kimondja), s ez a jobb és alaposabb értékelések függvénye; ehhez az értékelések megbízhatóságát garantáló feltételeket meg kell állapítani, ehhez nagyon fontos: o a megfelelı indikátor-készletek meghatározása: projektszinten nyomon követhetı, ellenırizhetı, objektív, lehetıleg számszerősíthetı adatok szolgáltatásához, valamint a magasabb tervezési szintekre, s az EUadatszolgáltatáshoz aggregálható adatok győjtéséhez egyaránt; ehhez külön vizsgálni kell, hogy melyek azok az OP-ban szereplı indikátorok, amelyek értéke a kedvezményezetti projektadatok aggregálásával elıállíthatók; a kiindulási és célértékek rögzítése szintén nagyon fontos

201


vizsgálni kell, hogy a kiválasztott mutatóval nem csökken-e le a fenntarthatósági teljesítmény a „csak” mérhetı szempontokra, szem elıtt tartva, hogy nincs objektív eszköz, a számszerősíthetıség és ellenırizhetıség nem fetisizálható a horizontális teljesítmény mértékének rovására! (A környezeti szempontokkal kapcsolatos mérés önmagában is egy nagyon nehéz feladat, a környezeti teljesítmény értékelésének vannak már jól kidolgozott mutatórendszerei és mutatói, de sok nehézséget okoz az adatok győjtése, minısítése, összevetése. I. NFT utáni tapasztalat, hogy a 2007-tıl meghirdetett ÚMFT pályázatokban nagy számú fenntarthatósági kritérium került meghatározásra, az útmutatók azonban egyes esetekben nehezen értelmezhetıek és a teljesítésük is nehézkes.) a meghatározott indikátorok esetében a pályázati felhívásokban és a támogatási szerzıdésekben megjelenık mindegyikéhez pontos definíció és számítási módszertan kerüljön rögzítésre olyan részletességgel és pontossággal, hogy az alternatív értelmezési lehetıségek kizárásra kerüljenek; ez legyen elérhetı minden szereplı (intézményoldali, pályázói kör) számára o az EMIR használhatóságának növelése o az adatbekérés, az adatminıség, az adatbizonytalanság kockázatainak felmérése, a minıségbiztosítás szerepének meghatározása −

a környezeti mutatók alkalmazását célszerő a támogatási szerzıdésekben is rögzíteni, illetve az elırehaladási jelentésekben számon kérni; a fenntarthatósági útmutatónak, az értékelési szempontoknak és a kidolgozott indikátorkészletnek igazodniuk kell egymáshoz

−

a horizontális szempontoknak való megfelelésnél a túlzott standardizálás, a minden célcsoport esetében való mechanikus megfelelés nem vezet jó eredményre; hasznosabb, de lassabb és nehezebb út lehet a szemléletformálás, aminek eredményeképpen a megfelelési szándék olyan gondolkodást indít el, ami elvezet azokhoz a megoldásokhoz, amelyek specifikusan alkalmazhatóak és fenntartható hatást produkálnak

Javaslatok a kiírásokhoz és útmutatókhoz: −

szükséges lenne a környezeti fenntarthatósági szempontokat az adott pályázat jellegéhez igazítva megadni a kiírásban

−

fontos az útmutatók érthetıségének, használhatóságának, hatásosságának javítása; a fenntarthatósági szempontok bemutatásának témára sza-

202


bása, jobb illesztése az egyes pályázati kiírások tárgyához a realitás szem elıtt tartásával, példák, jó gyakorlat bemutatásával −

Egyéb javaslat, felvetés

szükséges lenne külön értékelési-bírálati segédlet a környezeti és fenntarthatósági szempontok figyelembevételére (a bírálók számára)

Egyéb javaslat, felvetés: Szakmai vita kezdeményezése arról, hogy a horizontális elvek fenntarthatósági szempontokra és esélyegyenlıségi szempontokra való bontása szolgálja-e a horizontális szempontok erısebb megjelenítését, avagy a horizontális szempontok egységes rendszerben való kezelése jelentene-e jobb megoldást.

6.3

Nyomon követési tábla

Az alábbi nyomon követési táblázat tartalmazza a fıbb javaslatokat és azok megvalósításának célszereplıit. Javaslat

Célszereplıi szint

A pályázati rendszert érintı adminisztratív javaslatok a pályázati rendszer és az eljárásrend bonyolultságának csökkentése, az elvárások ésszerősítése, a bürokrácia csökkentése

programtervezés, programkezelés

a papíralapú dokumentáció-bekérési igények csökkentése, az elektronikus dokumentumok elfogadási körének bıvítése

programkezelés

a dokumentálási rend javítása

programkezelés

A pályázati rendszer mőködtetését érintı javaslatok a pályázók számára széles körő inprogramkezelés formáció nyújtása, az oktatás, tájékoztatás lehetıségének növelése tapasztalatcsere, szakanyagok, a jó gyakorlatot bemutató kiadványok megjelentetése

programkezelés

képzés és információ-szolgáltatás az intézményrendszer szereplıi számára

programkezelés

egységes iránymutatás kidolgozása és oktatása az értékelık/bírálók számára

programkezelés

a témával foglalkozó civil szervezetek, illetve zöld szervezetek erıteljesebb bevonása

programkezelés

203


a programértékelések során a fenntarthatósági és környezeti értékelési szempontok erıteljesebb bevonása, a horizontális szempontok alárendelt szerepének csökkentése

programkezelés

a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelıségre vonatkozó adatok, aggregálható indikátorok győjtésének erısítése a program-monitoring során


a vállalások megvalósítására irányuló kedvezményezetti felelısségvállalás intézményes feltételeinek biztosítása

programkezelés

A fenntarthatósági célok, elvárások megjelenítéséhez kapcsolódó javaslatok annak átgondolása, hogy mit célszerő projekt-szinten elvárni a projektgazdától, illetve mit lenne célszerőbb programszinten kezelni

programtervezés

a jogszabályi környezettel való összehangolás

programtervezés

rendszerszemlélet, hosszú távú gondolkozás

programtervezés

térségi dimenziók figyelembevétele

programtervezés

önkormányzatokat érintı témák jó illeszthetısége érdekében helyi fejlesztési tervek készítése fenntarthatósági tartalommal

???

Javaslatok, megjegyzések a fenntarthatósági vállalások teljesítése, mérése, ellenırzése, indikátorok szerepe témakörhöz az ellenırzés szerepének növelése, a felelısségvállalás beépítése

programkezelés, projektkezelés

a vállalt kötelezettségek által a kedvezményezettre rótt terhek igazítása a projekt volumenéhez, és összhangba hozása az elérhetı fenntarthatósági teljesítménnyel

projektkezelés

hatékony monitoring: a megfelelı in- programkezelés, projektkezelés dikátor-készletek meghatározása, az EMIR használhatóságának növelése, a minıségbiztosítás szerepének megha-

204


tározása a vállalások támogatási szerzıdésekben való rögzítése, illetve elırehaladási jelentésekben történı számonkérése

projektkezelés

a fenntarthatósági útmutató, az értéke- programtervezés lési szempontok és a kidolgozott indikátorkészlet egymáshoz igazítása a túlzott standardizálás, mechanikus megfelelés helyett a szemléletformálás eszközének alkalmazása


Javaslatok a kiírásokhoz és útmutatókhoz a kiírásban a környezeti fenntarthatósági szempontok hozzáigazítása az adott pályázat jellegéhez

programtervezés

az útmutatók érthetıségének, használhatóságának javítása; a fenntarthatósági szempontok bemutatásának témára szabása, jobb illesztése az egyes pályázati kiírások tárgyához példák, jó gyakorlat bemutatásával

programtervezés

külön értékelési-bírálati segédlet a bírálók számára a környezeti fenntarthatósági szempontok figyelembevételére


205


7

Rövidítések

Rövidítés

Magyarázat

1260/99/EK rendelet

A TANÁCS 1999. június 21-i 1260/99/EK RENDELETE a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekrıl

438/2001/EK rendelet

A BIZOTTSÁG 2001. március 2-i 438/2001/EK RENDELETE a Strukturális Alapok keretében nyújtott támogatások kezelési és ellenırzési rendszerei tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól

ATEV

Állati fehérje Takarmányokat Elıállító Vállalat

AVOP

Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program

CATI módszerrel

Computer Assisted Telephone Interviewing

CAWI

Computer Assisted Web Interviewing

EEAC

Európai Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlıdés Tanácsadó Testület

EFRA

Európai Regionális Fejlesztési Alap

EIB

Európai Beruházási Bank

EKTB

Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság

EMIR

Egységes Monitoring Információs Rendszer

EMOGA

Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garanciaalap

ENSZ

Egyesült Nemzetek Szervezete

EQUAL

Esélyegyenlıség, az emberi erıforrások fejlesztésének elısegítésére

ESZA

Európai Szociális Alap

EU

Európai Unió

EUROSTAT

Európai Közösségek Statisztikai Hivatala

FF szempont

Fenntartható Fejlıdés szempont

FKTB

Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság

FVM

Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

GDP

Gross Domestic product

Göteborgi célok

Az Európai Tanács „Fenntartható Európa egy jobb világért: az Európai Unió fenntartható fejlıdésre vonatkozó stratégiája” címen 2001. június 15-16. között Göteborgban tartott ülésén megfogalmazott és 2003. december 31-én érvényben lévı fenntart-

206


hatósági stratégiája GS

Göteborgi Stratégia

GVOP

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program

GYIK

Gyakran Ismételt Kérdések

HEFOP

Humánerıforrás- Fejlesztés Operatív Program

HIR,

Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer

HOPE

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

I. NFT

I. Nemzeti Fejlesztési Terv

IH

Irányító Hatóság

INTERREG

Határokon átnyúló, transznacionális és interregionális együttmőködés

IPPC

Integrált szennyezés-megelızés és –ellenırzés

K+F

Kutatás-fejlesztés

KA

Kohéziós Alapok

KFÚ

Környezeti Fenntarthatósági Útmutató

KHV

Környezeti hatásvizsgálat

KIOP

Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program

KKV

Kis- és középes mérető vállalkozások

KOR IH

Koordinációs Irányító Hatóság

KÖVET

Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület

KPMG

Klynveld Peat Main Goerdeler

KSH

Központi Statisztikai Hivatal

KSZ

Közremőködı Szervezet

KSZ-EK Kht.

Közremőködı Szervezet – Energiaközpont Közhasznú társaság

KT

Közremőködı Testületek

KTK

Közösségi Támogatási Keret

KTK IH

Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság

KvVM

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

KvVM FI

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága

LEADER

A vidékfejlesztés elımozdítására

MB

Monitoring Bizottság

MB HAB

Monitoring Bizottság Horizontális Albizottsága

MEH

Miniszterelnöki Hivatal

MT

Megvalósíthatósági Tanulmány

MTA RKK AKI

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja

MTSz

Magyar Természetvédık Szövetsége

MVH

Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

207


NAKP

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program

NEC

Hungarian National Council on the Environment

NFFT

Hungarian Council for Sustainable Development

NFT

Nemzeti Fejlesztési Terv

NFH

Nemzeti Fejlesztési Hivatal

NFÜ


NKP II.

II. Nemzeti Környezetvédelmi Program

NUTS

Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája

OFK

Országos Fejlesztési Koncepció

OKKP

Országos Környezeti Kármentesítési Program

OKT

Országos Környezetvédelmi Tanács

OMAI

Oktatási Minisztérium Alapkezelı Igazgatóság

OP

Operatív Program

OP IH

Operatív Program Irányító Hatóság

PEJ

Projekt Elırehaladási Jelentés

PIB

Projekt Intézı Bizottság

PKD

Program Kiegészítı Dokumentum

PNDP

Preliminary National Development Plan

PM

Projekt Menedzsment

QQTTP szer

kritériumrend-

mennyiség – minıség – idı – célcsoport – hely (indikátorokhoz)

RKK

Centre for Regional Studies

ROP

Regionális Operatív Program

RO-RO

Felgördülés - Legördülés

RVBI

Research voor Beleid International

SA

Strukturális Alapok

SEO

Stichting Economisch Onderzoek

SKV

Stratégiai Környezeti Vizsgálat

SMART kritériumok

Specific Measurable Achievable Realistic Time-based – Konkrét Mérhetı, Elérhetı, Reális, Idıhöz kötött kritériumok (indikátorokhoz)

SWOT-analízis

Strength, Weaknesses, Opportunities, Threats

SzATEV

Szikszói Állati fehérje Takarmányokat Elıállító Vállalat

TEÁOR

Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere

TEN

Trans European Network

TOR

Terms of Reference – feladatleírás, feladat meghatározás

T-STAR

Települési Statisztikai Adatok Rendszere

ÚMFT

Új Magyarország Fejlesztési Terv

URL

Uniform Resource Locator

208


ÜHG

Üvegházhatású Gáz

ZPEJ

Zárójelentés


8

209

Mellékletek 1. melléklet: Fenntarthatósági mátrix a fenntarthatósági kategóriákkal 2. melléklet: A megvalósítási rendszer intézményeinek bemutatása 3. melléklet: A megvalósítási rendszer egyszerősített intézményi ábrája 4. melléklet: Az intézményi megoldások tipológiája és a hatásmechanizmus összefüggéseit bemutató táblázat 5. melléklet: A hipotézisek és a megválaszolásukhoz alkalmazott módszertan összefüggései 6. melléklet: A kérdıívre megküldött válaszok Excel-adatbázisa 7. melléklet: Az általános kérdıív vázlata 8. melléklet: Az alminta kérdıív vázlata 9. melléklet: Az 1. mőhelybeszélgetés részletes emlékeztetıje 10. melléklet: A 2. mőhelybeszélgetés részletes emlékeztetıje 11. melléklet: Korábbi tanulmányok elemzéseinek kötete 12. melléklet: Az interjúalanyok köre 13. melléklet: Az interjú átíratok kötete 14. melléklet: A kérdıívhez beküldött kiegészítı kedvezményezetti vélemények bemutatása 15. melléklet: Az esettanulmányok kötete 16. melléklet: A kiválasztott esettanulmányok megvalósítási helyszíneit bemutató térkép


210

17. melléklet: Az esettanulmányok vizsgálata a fenntarthatósági indikátorok szempontjából 18. melléklet: Munkanaplót az elvégzett feladatokról és azok ütemezésérıl, a megkérdezettek körérıl 19. melléklet: Felhasznált dokumentumok és adatbázisok listája

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az I. NFT fenntarthatósági értékelése. Értékelı jelentés augusztus 24

Recommend Documents