BANYALEVEGÖ
A
FELMELEGEDÉSÉVEL,
LEHÜLÉSÉVEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ KÉRDÉS VIZSGÁLATA
ILLETVE
NÉHÁNY
Ki
v
o n
bányagépészmémöknek
Minősítő
Tudományos
a
t
IVÁN*
TARJÁN okl.
a
Bizottsághoz
benyújtott
és
elfogadott
értekezésíéből
kandidátusi
Aspiránsvezető: Boldizsár
Tibor,
a
műszaki
tudományok
doktora.
opponensek: műszaki kandidátusa. a tudományok Richárd, kandidátusa. Macskássy Árpád, a műszaki tudományok Falk
értekezés
Az
Esztó
Nagy Egyed Martos Zambó Az Az
Péter, Sándor,
a
László,
az
Ferenc,
János,
értekezés értekezés
Bíráló megvédésének Bizottsága: tudományok doktora, elnök; tudományok kandidátusa, MTA levelező tagja; műszaki tudományok kandidátusa; MTA levelező tnagja.
műszaki a műszaiki a az
beadásának
megvédésének
titkár;
1960. február 4. időpontjai: 1962. szeptember időpontja:
21.
Bevezetés kezdte aknák meg, hogy szwénibányászatunlk olyan mély telepítését hűtésével nálunk nevezetesen ismeretlen bányáik mély eddig problémáik, A kapcsolatos kérdések teszik szóban forgó mélységekben megoldását szükségessé. az feladatot minden kérdés. a szellőztetés alapvető megelőz. egyéb amely tervezése, A bányalevegő a behúzó tartalmazza szakirodalom felmelegedésével foglalkozó ezzel azonban leVegő évi köwzépihőmérsékletével számítható Általában eredményeket. nem hőlehet sok az évi és napi esetben nélkülözhetetlen periodikus megelégedni; az I. fejezet. Ezt is figyelembe venni. a ihiámyt mérséíkletingadozást igyekszik pótolni Kíindulásul A disszertáció munkái szolgáltak alapvető [1;2;4]. König és Boldizsár Í- fejezetének szükséwcélkitűzése az évi és napi számításához hőmérsékletingadozás ges és eddig a viszoazoknak rendelkezésre mem továbbá álló táblázatok kiszámítása,
Ismeretes,
amelyek
*Dr.
Banyamémöki ,
Tarján Kar
Iván
a Nehézipari dékánhelyettese.
Műszaki
Egyetem
Bányagéptani
Tanszékének
docense,
a
267
és körülményeknek ahol elhatárolása, ilyem vizsgálatok nyolcnak elvégzése indokolt a kérdésnekaszámításokat jelentékenyen figyelemmel bonyolító, megnehezítő voltára: A bányalevegő állandó keresztmetszetű felmelegedése egyenes, vágatokban és az számítható, aknákban kezelhetők. A bányák összefüggések aránylag könnyen szelt állunk azonban lőztetésénél vágathálózatokkal szemben, mélyek! soros, párhuzamos és hálózati elemekből tehetők össze. Erre kapcsolású diagonális gyakran vonatkozólag semmit sem tartalmaz és ez szarkirodalom teszi a bizonytalanná olyan fontos kérdés mint a szintek szellőztetéséhoz mélyebb megoldását, szükséges légmennyiség előzetes kérdése. A II. az foglalkozom meghatározásának fejezetben aequivalens henger foga1_ bevezetése szellőztetésére tervezendő melynek veuntillátorok mély bányák mával, kiszámowlásutól kíméli a választásánál szakembereket. Ennek fáradságos meg az lényege ismeretében célszerű viszonyok hogy a bányabeli elhanyagolásokkal egyszerűsítjük a az és alkalmassá tesszük kérdésnek alapösszefüggéserket egyszerű megoldására az
lhibalhatároun
ésszerű
belül.
a levő víz a fejezetben vágatokban párolgásával kapcsolatban bányacsökkentő hatás kérdésével az levegő felmelegedését foglalkozom, amely eddigiekben esetekre amikor a érte olyan nyert el. Itt megoldást, levegő telítettségét még nem a azt a jelenséget amikor közben mindig vizgőzzel vizsgálom, levegő áramlása telített, A ebányalevegőt és hűtő hatásoknak említett három kérdését felmelegítő elméleti és gyakorlati kell ítélnünk az szempontból levont alaipvetőknelc eredményekből következtetések alap-ján.
A
III.
I. Periodikus a
hatása hőmérsékletingadozás felmelegedésére bányalevegő
hőmérsékletét a bányalevegő kérdése hűtésének: befolyáA levegőt teszi melegítő és hűtő szükségessé. mérlegelését matea kérdés hatása ellenére megoldása tényezők bonyolult egymásra a matikai és az módszerekkel végzett bányában lehetséges eredmények kellő mérésekkel összevetve pontosságúak. a kőzetből A bányalevegőt f-elmelegítő tényezők közül leglényegesebb a A vonatkozói szakirovdahő és a levegő kompresszióhője. vágatba áramló a behúzó lom [2; 4] tartalmazza a levegő felmelegedésének meghatározását és kompresszióhő aknában és egyenes a kőzethő figyelembevágatokban bevételével. Ezekben az vagy összefüggésekben mindig szerepel a külső és az évi húzó kívül évi hagyva levegőnek k-iözéphőmérsékluete. Figyelmen számolva és csupán az évi középhőmérséklettel napi hőmérsvékletingladozást az el. Erre hibát között követünk bizonyos körülmények elhanyagolható renállnak esetre a számításokat táblázatok és nomogramok egyszerűsítő alatt rövid idő delkezésre, elegendő pontosságú melyeknek segítségével évi és Azok mellett az a amelyek eredményeket kapunk. körülmények, hatása nem akkor láthatók, napi hőmérsékletingadozások elhanyagolható, ha néhány esetben a figyelembe meghatározzuk levegő felmelegedését. véve a behúzó Sok esetben változását. levegő hőmérsékletének periodikus ez a számítás azzal az felmelegedés eredménnyel jár, hogy az így kapott és az évi középhőmérséklettel elszáJnolt között felmelegedés lényegtelen térés A szellőztetés van. nevezhetjük, szempontjából elhanyagolhatónak midőn a kihúzó akna hőmérsékletkülönbség. talpán 0,5 OC az így adódó A behúzó változik és a következő levegő hőmérséklete periodikusan közelíthető összefüggéssel [1]:
Mély bányák
soló
268
összes
hatás
i.
Tb
T0+ Aoexp
í
l
[v] Vc,, z] |7_ Vcp nxt l-L m2) ['- Vcp z] ívg z] Z 2
+
Be exP
4
COS
cos
+
t*
n
e
f
V 0,,
ahol
To
[CG] [Col
Ao Bo
[CG] [CG]
A
'_kcal
Tb
m
a
-
_
CD
_
J
e:
V
hőmérséklete,
évi számított bányalevegő hőmérsékközéphőmérsékleüből lete, a behúzó évi whőmérsékletváltowzásáxnak levegő amplitúdója,
ó
-
bányalevegő
a
a
behúzó
a
kőzet
a
behúzó
a
levegő
által
a
levegő
fajhője,
ó
levegő
hőmérékletváltozásának
napi
hővezetési
tényezője,
levegő
mennyisége,
amplitúdója,
_
[m]
z
út,
megtett
"
kcal
cp
m*
(í;
-
[Ó]
t*
az évi számított
maximális
hőmérsékletnek
megfelelő
időpillanattól
idő,
_
1
"1
f, o _
J
hőmérsékletingadozás
körfrequenvciája,
hőrmétrsékletin-gadozás
körfrequenciája,
az
évi
a
napi
az
évi
periódus
ideje,
napi
periódus
ideje,
1 v,
-A
P
F2
[o]
a _
x
M1
xug R
É
R
dimenziónélküli
változók,
:
[m1
akna
az
vagy
vágat
sugara,
nz
a
-L
kőzet
a
Ó
f(,u) FCUXÉS dosaival
tényezője.
lhőmérsékletvezetési
hamnavdfajú hengerfüggvényekkel ki [1] fejezhetők F(
y
m,
)
:
[u
:
,
és
azok
differenciálhánya-
50104) 58101) + Go2(lu)GőÁ/i) G:1(H) + G§2(1u)
j:ZZLÉ/SLÉÁE). 269
disszertációban
A
táblázat,
mely
értékeit matíkus
három
közölt, gondos számítás eredményein kapott tartalmazza 8,00 intervallumában y-nek 0,01 .
.
F(,u) F(,u) megkönnyíti
.
és és
f(,u) f(,u)
tizedes a klipontossággal, nagymértékben és lehetővé kérdésekkel teszi a tomunkáját foglalkozó mérnök közölt is. ,u ) 8,00 értékek vábbiakban esepraktikus vizsgálatokat határoztam lineáris a következő tén egyenleteket meg extrapolációval, érvényesek melyek igen jó közelítéssel
F(,u)
=
0,708
,u +
0,481,
ma)
=
0,740
a
+
0,032.
a kérdéssel azzal mikor érf(,u) ismeretében foglalkozhatunk, a számításánál az évi és bányában levegő felmelegedésének venni. napi hőmérsékletingadozást figyelembe A levegő felmelegedését illetve aknákban, Vágatokban az ezzel foglalkozó szajkirodalom értékének 3]. Itt csak az amplitúdó meghatároztam, változását nézzük, amely additív tag a léghőmérsléiklet összefüggésében. Az. 1., 2. és 3. ábra az értékét A/AO maximális ábrázolja a mélység P 1 [év] pemiódusidő 2,5 m, 3 m és 3,5 m sugarú aknákban függvényében
és adott
F(,u)
demes
=
A 2%
m,
24
P-
b
3,577)
P= m
02'
0,1,
JWFL"
amim o
m
40,,
m,
1_ ábra
270
M0
mm
IM
a
200
mí"
A
.
600
wo
2.
ábra
800
m
z[m]
i Mm
ax
Á)rmx Áo 1
V:
700000a,,,%4
íoooao*x
a?
000000
150017037
00
a7
00
0:
0,4
0,3
02
01-
jnnsxmy
MMEXNTI 0 a
200
.
.
,
400
600
300
3.
esetén,
o
,
1000
z[m]
o
200
ábra
400
600
4.
000
1000
1[m]
ábra
különböző
mellett. Az ábrák alapján megállapítlégmennyiségek esetén az aknatalpon légmennyiség sugár és növekvő 10 külső hőmérsékletérték. AO [OCJ Magyarországon a behúzó akna íngadozás esetén hőmeéiisékletingadotalpán tapasztalható zás nem nem érték. elhanyagolható, jelentős Ugyancsak elhanyagolható a 5 10 [OC], napi hőmérséklet amplitúdója ingadozása, melynek külszíni az akna talpán pedig a 4., 5. és 6. ábrák légmennytiség lalapján nagyobb esetén szintén számításba veendő tényező. A vágatok hossza .az aknához mentén, képest kisebb légmennyiségek csökkenése miatt, az A/Ao és BBO amplitúdóhányadosok nagyobb. Ezeket a viszonyokat a 7. és 8. ábra mutatja be R 1,5 [m] vágat1[m] és R 1 [év] periódusiwdő esetére, 1 [nap] P Sugár és P továbbá a 9. és 10. ábra
ható, hogy csökkenő az A/AO nagyobb
=
.
=
=
.
.
=
=
Pelíódusidőre.
Altalában tehát elmondható, nagy légmennyiségekmél és szűk
különösen esetén, hogy mély bányák szükséges vágatoknála bizonyos esetekben .a nemcsak az évi megvizsgálni levegő felmelegedését középhőmérséklet, Élnem az is. A leévi és napi hőmérsékletingadozás figyelembevételével Vffgőmennyiség növelése, mely a bánya bizonyos pontjában az. évi középAz növeli. Omérséklettel számolt az csökkenti, felmelegedést amplitúdót
271
(É/mar
1
Rdjm
'
P-
1170/7
NME XIMTI NHIIIVJI
a
zba
m
aoo
5.
800
7500z[m]
a
Ím
400
ovo
aha
1500 ztm]
6x. ábra
ábra
számítható hőm-érsékletingadozásból kihúzó akna talpán jelentkezik (a itt érdektelen) mély és nagy kitertera szükséges ventillátor, vagy hűtőgép az évi hőaz esetben is jelentős Ebben 11. a azt mint ingadozás elhanyagolható,
évi és az évi középhőmérsékletből maximális levegiőfelmelegedués, mely kihúzó aknában történő felmelegedés
jedésű
a
bányákban meghatározza szükséges alapadatot. de a napi mérsékletingadozás, ábra ies mutatja. Az évi és napi különösen hőmérsékletingadozások figyelembevétele esetekben amikor olyan szükséges, mély vagy közepes mélységű bányákban hőmérsékletméréeseket végzünk. Ilyenkor a hőmérsékletingadozások kívül a hullám hőmérsékleti fáziseltolásiának amplitúdóján szögét is ÍGmerni a mérés értékelése kell, eredményének helyes céljából. A fáziseltolás szögének a 13. és 14. ábrák 12., befolyása légút, kíS alapján hosszú és nagyobb esetén légmennyiség vágatsugár jelentősebb. almaaz évi vés napi hőmérsékletingadozások az hatása Nagy fontosságú szemközel szellőztetése talpon, az aknához telepített szivattyúkamrák Itt ugyanis az évi középhőmérsékletből számított pontjából. felmelegedés mellett a hatása is tekintélyes érték, mellyel felhőmérsékletingadozások vezéséhez
tétlenül
272
számolni
kell.
A
h, h" P=
R= lm
m
f
145000007: d íoaoo
30%
Záoóv aj
.
70049 unt
xxvtn
5000 '
'
'
0
'
oao
1,00
w
a
7.
A
ma
40)
1000
aoa
z
[m]
álbm
x
l?
1
-
P: fér
1,5m
0.550
Őopoíomi/o
30000 as
90%
-
'%
o
5090 0
1
0
NME
200
600
400
8.
ÍS,
a periodikus Figyelemreméltó elkerülése a Íagyveszély
amikor
hogy az akna talpán, legyen. Ilyenkor nem tására
18
van
vagy a
más
közepes,
xnvrg
'
v
l
800
1000
z[m]
áxbma
hőmérsékletingadozás
esetekben szebjuk mfg, Cl] -_l-1,[ k1szam1-
olyan
feltételként érdekében hatara alsó a hőmérséklet helyen hőmérséklet a minimális hanem
szükség. 2 73
R- 15/a
P:
fnap
0,8
a?
as-
NrF
03'
455544 720
9.
ábra
10.
7bmax [N] 50
Mélyszínt
Alma
30
20
10017
11.
2 74
ábra
ábra
150
zao
zpn]
"z-uJoom/Md
4mvu
n
.
111700
3000
ábra
12.
Vz=rovom
[WP]
30"
NHI
í
203000ooőaao 14,
XIVII
507000
puma
W?!
ábra
20
;NME_X"LTL
x
200000
r
400000
500000
,
800000
r"!
V=7 13.
ábra
275
Összefoglalva,
szellőztetés
tervezésénél nem elegendő az évi középminden esetben kiindulni; felmelegedésből megaz hatása is. Ménapi periodikus hőmérsékletingadozási vizsgálandó a mérési értékelése az réseknél évi és napi elengedhetetlen eredmények mivel a és bánya, hőmérsékletingadozás figyelembevételével, geotermikus kiinduló adata számítások klimatikus mindig az -évi vagy napi középhöa
számított évi és
hőmérsékletből
mérséklet.
II.
felmelegedése
bányalevegő
A
vágathálózatokban
termeleg bányák szellőztetésének hanem a 1-egtöbb probléma meg.a feladatkörébe tartozik. Sok még a bizonymert sok a kérdés. Az utóbbi időben rendszeres talanság, megoldatlan kutatások révén több olyan akadály elhárult, amely eddig gátolta az áttervezés e területen. megvalósulását Legnagyobb jelentőgondolt műszaki áramló a matematimély bányákban levegő felmelegedésének ségű lépés volt kai összefüggéssel való felírása Ez az öszhengeres vágatban. egyenes áramló hengeres vágatban levegőre, csak a kőzetből szefüggés vízszintes a Boldizsár szerint hőmennyiség figyelembevételével vágatba áramló [2]:
Régi
vezése oldása
nem
felismerés,
jellegzetes tudományos
hogy
:
13
és
mély
a
műszaki kutatás
feladat,
tAexpíAELÜZ], Vcp
u)
ahol rA TK- TB; továbbá TK T, é-s n; TK a vágtat szintjén az eredeti középhőmérsékl-et oC-ban, T A a vágat elején bevezetett levegő hőmérOCséklete a a hőmérséklete oC-ban, TB vágat végé-n felmelegedett levegő körülvevő kőzet hővezetési ban, Á a vágatot kcal/m. h. CC-ban, tényezője monoton csökkenő F(q)) pozitív értékű függvény, mely az =
=
-
(D
FM
zs
W
e?
nÍ1:(5)+Y:(5)5 0
számítható [2] és táblázatban hőmérsékletvezetési tényező mZ/h-ban, órákban m-ben, [h], R a vágat sugara
integrállal
t
adott, vágtat
továbbá
=
w
a-t/R2,
amelyben
a
időtartama m-beTl, vágtat hossza átalatt az időegység
szellőztetési
a
z
a
levegő fajhője kcal/m3 OC-ban, és V a vágatom áramló levegő térfogata m3/h-ban. Az -(1) olyan vágatra jellemzői a geotermikus érvényes, amelynek aZ érték hossz Az nem változnak. adódó hőmérsékleti függvényében így ellenőrző mutat. A mérések vágatbányabeli eredményeivel jó egyezést vállalHa azonban hálózatok össze. tevődnek ugyanilyen vágatelemekből Összetett kozni kívánunk bányaíarra, felmelegedését hogy a bányalevegő különféle hálózatra számítsuk előbb a vágaateltemek ki, akkor krapcsnolásyait kell megvizsgálni. geotermikus szempontból cr,
276
a
az áramlástani kérdéseket hogy Vizsgálataimbaln Megjegyzem, nem tárgyalom, kérdések a a megoldásának eredményeként geotermikus szellőztető berendezés vágatok egyes elsőrendű és az légmennyiségét határozzuk megnmelynek biztosítása az áramlási feladat és amelynekásrnaereteben lehelt azután, csaukraterní ellenállások, aramlastam es 1egmenny1seg depresszló szükséges megoldására, amely szintén nem a
mivel
egyszerű
feladat.
a)
soros és párhuzamos, bányalevegő felmelegedés esetében diagonális vágatkapcsolás
A
továbbá
először a 15.
Vizsgáljuk amelyet
esetet,
két ábra
vágat
kapcsolása
soros
esetén
a
legáltalánosabb
be.
mutat
Kr VI
V1
A
C
B
NME XIVTI NMS XIMTI
15'. ábra
Az
=
s
,
ábrán
Párhuzamos látható. 713 e
TA
A"B
pontban
Sulnek
Íí
z
és
a
=
Az
exp
e:
:
fi TA
)'1F('P1)Z1
[e
exp
1.4
gyakorlatban l, az egyenlet
a
12
exp
_
12F('P2)z2 Vzcp
_
szorzásával
egyenlet
Abban
Z
TB
cp
58
=
E
és
exp
ábra
felírható
[_Á1FÜP1V1J VI
_
TA
31
felhasználásával
alapegyenlet
"_B A két
16.
Á2F('P2)Z2J_
_
VZcp
VI 6,,
megvalósuló egyszerűsödik
rendszerint
z
exp
esetben,
amikor
Vz
0 és
=
[-ima) +F(w2) Vc
(2)
21
p
kapcsolású vágatrendszerek írható lábra jelöléseivel
legegyszerűbb
esete
a
16.
[_MFÜPOHJ [_Á2F(VJ2)Z2J_ VI Ígg
a különböző hőmérséklettel kialakult közös hőmérséklet
V
TB
=
:
TA
cp
exp
Vz cp
érkező
Vl és Vz légáramok
egye-
V
71T1B+72T2B 277
számítható.
összefüggéssel
TK
levonásával
és
véve,
figyelembe
hogy
I
KL+LÁ V V továbbá
és
113
12,,
YLÍIB-l-ETIZB. V V
í
TB
Behelyettesítve
adódik
rendezésével
célszerű
egyenlet
az
1,
értékeit
l3psEL:LeXP[***L'IF(w1)ZIJ+hexPl" J. m
V
V
Vlcp
(3)
V2cp
előtt nézzük a díagonális vizsgálata vágatkapcsolás meg párhuzaazt az összetett amikor az esetét, kapcsolású Vágatoknak egyik párhuzamos esetű sorbakapcsolt vágat (17. ábra). ág egy általános A soros kapcsolású wáglatban a felmelegedés A
mos
ÉG
A
C
tehát
pontra
í
_
felírható
a
AVW-lgzx] _
Vx 6,,
cp
párhuzamos
kapcsolásnál
érvényes
egyenlet
2
diagonális
a
l
p
Vx 6,,
V] 6,,
után
é
eXp[__)"1_F('/)1)Z1_;'xF(7/'x)ZxJ [_ÁgF(w2)iAJ
Vx
TA
Ezek
IV_V,
exp
TA
kapcsolású
exp
l,
V2 0,,
2
esetében
vágatrendszer
is
felírható
a
levegő felmelegedése.
Zic
lnmm
e t
17.
A
18.
Ti
ábra
m,
TA
19 TA
:
18.
ábra
jelöléseivel
MFU/a) IVICp
_
h
álbrra
exp '
21
gyúlna]; V'1c,,
)'1F('P1)Z1
[_
VI Cp
__
ÁxFÜ/Jx) Vx Cp
322
:
exp
TA
[_léFúpínzél, V; [ l-zFWÜiJ 6,,
4_155 2x]
exp
_
cp
278
A
két Igp
utóbbi
--7
TA
2
+
r; l
a
D
e-
exp
_
Végül
í
Vx
ÍN
szorzásával
egyenlet
pontban
a
-
pedig
l] F(1p1)z] VI cp a-
eie
ÁxF (tpy)2x
---
Jeríe-
[e
2
levegő
a;
_
l; ----7
Vx cn
amaz;
ex,
-
F
F
(zpg)z; H;
T;
V2 Cp
go z;]_
V? cp
V? 6,,
felmelegedését
kifejező
egyenlet
gexpísz1F(w1)z12_;F§w;)z;]+ Vlcp z1F(w1)z,_ wopxnx j; +yíexpí_Vl F/(u);)2;]+ ('F2)z2 VÍZ, exp[_ _"2F(L'2Z_2]_ V;
főd
:
11;
:
TA
V
V
Vlcp
tzF
+
V
b) Egyenértékű szellőztetési
bánya nyait resszió
hengerek
tankönyvekből
egyenértékű segítségével
és
kiszámítható.
V, 6,,
Vx cp
0,,
keresztmetszete különböző
(4)
V2 cp
bevezetése és
a
6,,
a
geotermikus
szakirodalomból
számításokba
ismeretes, szellőztetési
bánya jellemzi a meghatározott légmennyirsiégekhez a
hogy
a
viszo-
dep-
n-em Mély és meleg bányákban bányák szellőzteelégedhetünk meg és adott az keresztmetszet jellemzésénél megadásával egyenértékű esetben annak hanem erőfeszítésekkel, javítására geotermikus irányuló vizsgálatok alapján a klimatikus viszonyokat is Valamilyen, az egyenértékű Ezt keresztmetszethez tenni. hasonló jellegű jellemzővel kell szemléletessé a ún. 1942-ben bánya klimatikus viszonyait hengert egyenértékű jellemző Boldizsár a pécsi már András-aknánzál bevezette végzett vizsgálatainál [5]. A geotermikus kérdések egész sorának megoldásával lehetőség nyílt az kibővítésére is. egyenértékű henger fogalmának Az előzőkben bármia meghatározni levegő sikerült felmelegedését Az összefüggés is az esetben lyen bonyolult váglathálózatban. még abban ha csupán a kőzetből száa áramló hőt Vesszük igen bonyolult, vágatba és a párolgás mításba, és egyéb rhőhatásokat befolyását egyelőre elhanyagoljuk. A szellőztető berendezés tervezésénél a szállítandó légelőzetes a mennyiség meghatározása zszükséges, amelynél levegő felmeleA léggedése nem 28 "C hőmérsékleti értéket. haladja meg .a megengedett előzetes a a mennyiség meghatározása levegő felmelegevágathálózatban désére felírt lehetcsak hosssziadalmas összefüggésből grafikus módszerrel célunk a séges. Ezért egyetlen vábonyolult vágatrendszer helyettesítése Az. egyenértékű gtattál, melyre az. össze-függés aránylag henger egyszerű. tehát kőzetben TK eredeti egy kiterjedésű kőzethőmérsékletű, végtelen Az áramlik. V légmennyiség egyenkihajott hengeres vágtat, amelyben értékű bevezetett a ugyanakkora hengerbe beáramló levegő hőmennyiség
tésének
279
az elő, mint amennyire egész bonyolult vágathálózatfelmelegszik. jellemző értékeket hengert Összefoglaló összefüggést ha a bonyolult tehát áramló meg, vágatrendszerben úgy kaphatjuk levegő a következő alakban írlható fel: felmelegedését meghatározó egyenlet
idézi áramló levegő Az egyenértékű
felmelegedését ban
T
[_leF(1pe)z,J, Vcp
e
7
exp 0
z TK TK TO és 10 TOO, amelyben TO a levegő véghőmiérsékhőmérséklete oC-ban, TOOa bevezetett oC-ban, le Füpe) ze az levegő egyenértékű hengert meghatározó Összefügg-és. Nézzük meg az egyenértékű hengert a legegyszerűbb soros kapcsolás esetén. Erre az előbbiekben (2) egyenlet érvévonatkozólag meghatározott A jelen esetben, is, a gyakorlatnak nyes. jól megfelelő de a továbbiakban V légmennyiségének berendezés változtafeltételezés, hogy a szellőztető tásával az a Víg/Vlégáramarányok nem változnak. Tehát vágatokban egyes
ahol lete
=
-
-
=
Á F
l
5s:exp
Á F
_____
_
cp
461)
lep
V
Az nos
egyenértékű
meghatározó
hengert
V
egyenlet
soros
ÁeF(1pe)ze
általá-
:
1
2
V
Ha
kapcsolásánál
esetben
Vi
=
V2
=
V
és
21 le
F
=
2.2
(W) Ze
egyenl-et egyszerűsödik
2., az
=
2
V
ÍV[F(W1)Z1+ F
(Vb)Z-zl -
a kapcsolásnál felmelegedést (3) egyenlet két meghatározó ki az csak akkor áll, melyet exponenciális tag összegéből fejezhetünk felírható egyetlen exponenciális tagot tartalmazó, egyenértékű hengerre telha a két exponens nem azonos. Ez azonban általában összefüggéssel, jesül. A kérdés érdekében megoldása képezzük két vágat párhuzamos kapcsolása esetén és ugyanezen két vágyat soros kapfelmelegedés érvényes csolásakor ha mindkét vágatkapcsolás érvényes felmelegedés különbségét, be: V légmennyiséget vezetünk esetében
Párhuzamos
l1F('/'1)z1
V1
1
__)2E('P2lZ2 _1_
,V2
Brőstvexpíovfvltvexpv] _
v2
ma!) V
VC"
nxp
_
V 0,,
280
Vc,,
_
Vezessük
be
a
következő
jelöléseket '*"
Vl
í
'2'1F(W1)Z1
77
(11
V
::
'
1
jelölésekkel
2
alakja
a
következő
c] -
-
Í
A5:a1e továbbá
Érvényes
.
lesz
g
(c1+c2)
-
a-z
-e
+a2e
az
al + a2
egyenlet. Képezzük
:
Vcp
egyenlet
az
s
,
Vcp A
az
V
l2F(1/J2)Z2
C
:
Vz
9
l.
keressük
diffenenciálhányadosát,
m1 szerinti
Afi-nak
:
szélső-
értékét Cl
EZ
d(A/3):(1+í)e_í-(1+&)e_72 dal x
0.
:
(12
al
Szélsőértéíke
tehát
lehet
Képezzük
helyen.
az
második
a
differenciálhányadost 2
-
dal Tehát
A/í-nak
minimuma akkor
helyettesítjük, Figyelembe
véve,
2
0_
al
van
A/f
:
=
helyen, Ha vagyis érvényes ai
0
*%*TBS TK
előbbi
2
értékét
ai a
4,8 kifejezéslébe ,6p É És egyenlőtlenség.
hogy
ős az
1
) íáeftcí+íiewí a2
:
egyenlőtlenségből TK*TBS
É
-
TA
és
'81;
:
míg-TB!) TK
-
s
TA
adódik
TK-"TBP,
azaz
TB;
É
TBp.
Bebizonyítható tehát, felmelegedése sohasem
a levegő kapcsolásakor hogy két vágtat párhuzamos két vágat soros kapcsolásánál, nagyobb ugyanazon ha a bevezetett a azonos. Ha tehát esetben párhulégmesrmyiség mindkét esetre a soros adódott kapcsolású vágatoknál összefüggést (egyen§amos Ertékű akkor a bányalevegő hengert) használjuk, felmelegedwérsére valamia szellőztetéshez kapunk; szükséges légmennyis-ég Vel nagyobb értéket szintén javítja. nagyobb, ami a biztonságot
281
Nézzük:
hibát adódott
hogy mekkora vágatoíknál kapcsolású
soros
a
nálva
az
meg,
előbbi
jelöléseket,
követünk
el, ha
összefüggést
képezzük
a
relatív
ee
esetre párhuzamos Felhaszhasználjuk. a
(eltérés)
hiba
összefüg-
S
behelyettesítésével:
gését előbbiek
41/9
01
62
ahol
_
:1
a1+a2
(Ocal
ÍZ__Á az 2 1
55
l).
4
adódik
Sorbafejtéssel
42':
01
Ez
alexpletbazlltlzexpl
_
"Bíö
2
3
aga
)
2!
AB
m
:
(11 4
3
.
arat
3
l
3!
4
m 5!
4
%
/3s
10,
j. N"UÉ!Y-_""
a
tb
05
19.
H.a
x
közelítőleg
elég kicsinyhakkor
413
w "
71102 "73 21
5,. Az elkövetett metríai sornal
(
(12
(11
az
62
al
1_. Ha a
282
levegő
két
Váglatotnsorbla és felmelegszik
exponenciális,
sornak
kapcsolunk hőmérséklete:
majd
ge0-
lehetséges:
M;_.__ G1E2(% _c1)3 31
(19. ábra)
( "T.
hiba becslése a maradék történő majorízálásával H
lcz ím s]
álbra
és
a2
cl
a] 4
V légmennyílséget TBS. Ha ugyanezt
vezetünk a
két
be,
vágatot
V légmennyiséget és ugyancsak vezetünk kapcsoljuk be, egyik ágban a levegő Tu, nagyobb, a másik ágban Ty; kisebb közös légárarnok kialakult melegszik fel, és az egyesült hőhőmérsékletre a következő hogy érvényes bebizonyítható, Tp, akkor mérséklete egyenlőtlenség TI 1: 4 Tns 4 TB í: T2B'
párhuzamosan továbbá
az
felső határát, Vagyis, hogy az egyenértékű hengermint a vápárhuzamos felmelegedése nagyobb, kapcsolású levegő de kisebb, mint a melegebb az hőmérséklete, légáram egyesült ággatban nélkül nem kézenfekvő. a felmelegedés. bizonyítás ban Ennek belátása
Ez utóbbi ben
megadja Tm
a
c) Mélyebb A
szintek
bányaműveleteknek jelentkezik
szellőztetéséhez szükséges előzetes meghatározása
mélység
"
haladásával
felé
légmennyiség A
egyre
'
kőzet-
nagyobb
a bányamunhogy nagyobb mélységben feltételei a kák élettani legyenek, bányába egyre nagyobb leAhol ez már nem a vezet hőszükségesé. pedig vegőmennyiség bevezetése is sor kerülmérséklet csökkenésére, hűtőgép alkalmazására gazdaságos het. Az első lépés tehát meghatározni T" azt a levegőmennyiségwet, mely a mé/ í, 7 ű/VW előre meghatározható lyeb-b szinten V; elviselhető maxi-mávágathálózatiban g! lis hőmérsékletre melegszik fel. Ezzel l'a 9" kiküszöbölhető az a gyakorlatban v! FM j zh leüt!" becslémeghonosodott szokás, hogy f" sen határozzák alapuló próbálgatással V! a hőmérsékletnek h. F/Vídzxe meg a, megengedett r" ön megfelelő ami_.nem Numm légmennyiséget, közvetlenül célravezető l: eljárás és sok 20' alma idővevsztefelesleges tevékenységgel, és seggel költséggel jár. Az előző sikerült pont eredményei alapján a bonyolult vágathálózatot az klimatikus egyenértékű szempontból egyetlen vágattal helyettesíteni, előforduló a gyakorlatban henger bevezetésével_..Ez_ lehetővé teszi annak szelkérdésnek a a mélyebb szint megoldását, "hogyan lehet meghatározni lőztetéséhez (2). A bányaszellőztetés egyszerűsíá szükséges légmennyiséget tett vázlwatán (20. ábra) Ti," a bányába behúzó Eddig levegő hőmérséklete. az első szinten kőzethőmérséklet folyt a bxányáeszkodás, ahol az eredeti Tm. Az I. szint egyenértékű 2,19F(1,U[e)Z]ejellemzi és benne V[g hengerét A II. szintet telepítik; Ay távolsággal mélyebben légmennyizség áramlik. itt TKH .az eredeti henger kőzethőmérséldet. az egyenértékű Á[](,F(I_1J[Ie)Z1Je előre kiszámítható keresett. jellemzője és Vu légmennyiség azon feltétel Vn légmennyiség hogy meghatározása alapján lehetséges, a II. szinten a kihúzó akna ne egy megtalpán a hőmérséklet emelkedjen érték fölé. Az aknában a engedett levegő felmelegedése
hőmérséklet
és ahhoz, biztosítva
7-
zWZlÉWZ/iz/fii
/
j,
e
'
Ú
v
i
'"
"
,
V
W
"
'
A
g
"
a
m,
ÉÉF;
(l A?) FÜPna) í;_,gxp(__ a
gg
CP
Illa
AMC,
4'
VII Cp 283
A II.
szinten
egyenértékű
az
összefüggésben
felmelegedése
FI
__
V
Cp
II
jelöl-éseiv-el
TKII-Toxx,
í"
Ton
GXPí
1011
ábra
20.
a
levegő
a
ÁÍIe
í:
Tzn
Az
hengerben
7211
TKn-Tzn,
=
II
TKH
AH"
:
lit+T00.
l:
1011
behelyettesítésével
(L_H)ír;[1 _exp(_Í1i'qHHg)-V_"
:
m1
CP
99
F
lua
VII Cp
(Wna)
II
Vezessük
be
a
következő
jelöléseket
ü
1 Z
_
9_g B
Z
p
c
ZIIaFÜ/Jlla)
Z
D ÁIIeFÜPIIÖZIIe, z
C
Cp
Vn-re
tehát
a
következő
függvényt
Tzn _
öyll
kapjuk
B
_B+c
VII
e
yn
CP
Cp
D
Vn
e
_
:
(5)
_-.
VII Az egyenlet x oldásná1
=
egyenleteknek
csak
akkor
y
Z
evBa:__e-(B+C)1_
y
:
Dm
létezik
y'(O) Vagyis,
módszerrel
megoldása grafikus 1 /VH helyettesítéssel
z
x
c
)
D
z
A
megoldása,
ha
CL", 51111
ha 1211 __._
5.111: 284
m0 =Í=0
=
lehetséges.
(
1
grafikus
meg-
teljesül.
egyenlőtlenség
egyenlőtlenslégben
Az
Z
Tzn
TKII
Tzu
-
Too +
:
43%Tzll -
,
továbbá
_1__H
5
előbbi
ezért
feltétel
Zgy
formában
következő
a
6p' írható
fel:
A
TzII P
1111
Ty+Too
-
P
A
hőmérséklet
maximális
megengedett
Tzu
í1_y_ Cp Az
értékek
behelyettesítésével
x
létezik.
esetén
Minthogy bányászikodásra jelenlegi letnek van megoldása. Ha
1011
akkor
adott,
1700
VII
:
és
1[c0'
aco =l=O
=
1700
m-nél,
megoldás
[m]
vagy
ismereteink
VII
[oC]-ra választható
_%Í_ (
yn
28
=
szerint
számítással
ennél
nagyobb
kerül
nem
sor,
mélységben az (5) egyen-
a
meghatározható.
_7vr1eF('P1Ie)ZIIe1 cp
ln
7111
Toll
III. A
vízgőzzrel a)
A
telített
bányalevegő
felmelegedése
áramló vágatban levegő felmelegedése a telítettségi állapot eléréséig
vonatkozó szakirodalom [2; 6; 7] foglalkozik a levegő felmelegedévíz elérhető hűtőhatás mély bánywavágatokban, figyepárolgásával lembevételével. A párolgás tekintve két, minőségivágatmenti lefolyását lég eltérő jelenség különböztethető meg. A Tm hőmérsékletű és (po relatív levegő, amely a vápáratartalmú a falán hatására átadódó felmelegszik vágat hőmennyiség gIatba áramlik, e-S a A víz hatásána lehűl. vágathossz párolgás vágatmentén elpárolgó menti lefolyása különböző meggondolások alapján tárgyalható. A
sével
285
azt be párolgási feltételnél mondjuk; hogy a vágatba növekedése exponenciális levegő vízgőztartalmának jellegű. Jelölje b; az.t a vízgőzmennyiséget, amely a vizes vágatból a levegőbe szerint kerül párolgás útján, A feltételezés b; (a vágtatba áramló levegő felvett a által a vágat tetszőleges pontjáig vízgőzznennyisség) következő határozható (21. ábra): függvénnyel meg
Exponenciális
vezetett
_+k e
bz:bl A
egyenlet
levegő (7)
Z
leezkz. differenciál-
leíró
felmelegedését
_NME)_(lVTl_
f."
s _
dz
Liáb-É
+
r
differencíálegylenletbe
A
gí
.
dz
_g_lF(1p)T_
*
ábra
b; összefüggését
behelyettesítve
Ilgk
e
Vc,,'
cp(l
megoldása
differencíálegyenlet
A
21.
l
dz.
cp
Vc,,
0
=
z
FM
.
rkz)
-
10 feltétellel
=
z
K
Z
expx
*'
"r
F
b
v) z
--e
10
_
Í
k
o
l
*
e?
m-
elvvzw-
[Afíyg
c,,(1-c*'
Vcp
[exp( e
e
Vép
1
Jk
kz)
e
Z
(._Lili)
_exp i
ahol
[8]
,
VCP
Í
r
e
b
:
(x"_
y
k
m0)(l
E'i
:
evkz)
-
,
e,
':
V
Vcp
továbbá í
33
gőz
n
7
7'
199 gaz kg gőz
a
_
víz '
hőmérsékletén
telített
gőz-gáz
'
7
a
gőz-gáz
elegy
a
levegő
fajsúlya;
kezdeti
gőztartalma;
,
kg.
_
7
E; A
levő
gwőztaxtallxrxa;
íkglhgáz
__
'
1 '
awjvágatban
7%
[m]
.a
kcal a
a
,, -
h
szélessége;
_
**'É
m-
vízfelület
_
-
CG
gáz
és
folyadék
között
kialakuló
hőátadási
tényező.
elegy
Az
tehát
egyenlet
a
következő
formában
,wp(jgwzj+ewawa cp
Vcp
írható
fel:
Ad Ígyl?
*
A
Ama)
(Z
mexpraxail a párolgási feltételből Megállapítható, hogy exponenciális levegő felnem számítása feladat. kényelmes Exponenciális elpárolmelegedésének értelmetlen vonatkozásban fogalmak megadáolyan bányászati gás esetén mint például a folyadékfelület sára kényszerülnénk, szélessége. A bányanem hanem vizfelülettel, sárral, víztótcsákugyanis Összefüggő vágatokban Nem beszélve arról, hogy exponencsepegő vízzel találkozunk. kal, továbá feltétel víz a hőmérsékletének ciális állandósága, jellegű elpárolgásnál a nem közel állandósága, am-ely bányában teljesül. vagy ahol klimatikus kérdések felvetődnek, egyáltalán Mély bányákban, közelítés a párolgás lineáris lefolyásának figyelembeegyedül célravezető
I/ Iejfakna Szyóxzanfpéfer
7.959.nar. 12 17017 'Ü_ 10'
15_ 15
97,":
9
C
13013 12.. 12 b
75 71-. H
10" 10 1-9
3. 3 7
xmra
NM: _l______ '
7
x
1
200
300
400
1
1
700
800
I
I
500
600
000
m
7050
m
z
22.
1
n
ábra
vétele. A párolgás vágaltmenti lefolyása a mérések alapján jó közelítéssel egyenletesnek mindig tekinthető, Vagyis egységnyi Vágathosszúságon víz
Pgyanarmyi Igazolta, egyezést méréseket
mények
és
vele mutatnak. a
párolog
elért Erre
el.
A
lineáris
eredmények vonatkozóan
Assmann-fréle végeztem alapján felrajzolt diagram
a feltételt gyakorlat is elpárolgási igen jó gyakorlati megfigyelésekkel II. lejtős aknájánál Sajószentpéter Az eredaspirátoros pszichrométeirel. vízgőztartalmat (22. ábra) az abszolút a
287
áramló levegő felmelegedését vágatban A növekedés vízgőztartalom nagy Vényében. és
ábrázolja
a
lom
érték,
állandó esetben
közel
amit
a
az
relatív
a
hőfokemelkedéssel
nagy
például az exponenciális vezet, míg a lineáris párolgási eredményekre (23. ábra) Egyenletes párolgás esetén Ebben
vágathosssz függpáratarta-
a
ellenére
magyarázhatunk hamis
párolgás feltétel
feltételezése
jó közelítést
ad.
z
b
b,
b:
4'
Z
z
l
Az szakaszban a egyenletes párolgási levegő Boldizsár felmelegedésének differenciálegyenlete sze.
l F
,
ábra
23.
.
Z
b 9
(w) T
__íídz+í-dz,
dz:
Zcp
Vcp
elpárolgott
b a Z bosszúságon ahol kcal/g-ban. A dífferenciálegyenlet
Víz
g/m3-ben,
g
víz
a
párolgási
hője
megoldása
ÁF
ÁF
Vb
J
A megoldás feltétele, érvényességének hogy a vágtat elején bo abszobeáramló ne havízgőztartalommal levegő a Vizsgált vágatszakiaszon a való állapotát, ladja meg Vízgőzbezn telítettség vagyis
lút
b; lom
A levegő értéke
vízgőzzel
s
b,(T0)_b0.
telítettségének
való
elérésekor
a
relatív
pártarta-
Z
bí1+b0 ""
vágwat b;A(TO)függvényben letet kapjuk: Ha
a
azon
határozható.
adott Ha
közelítjük, miatt nyolultsága
mal
288
z
e
z
1.
bm)
pontját, ahol To összefüggését
F(Z1,b) amelyből
:
ez
bekövetkezik,
Zi-gyel
behelyettesítjük,
a
következő
jelöljük
rés
egyen-
bxzg-(boei-bg) z
o,
esetén Z], a telítettségi állapot elérésének helyerrteg" b;(T0) görbét táblázatok segítségével negyedfolsnú polinom" és F(Z1, b) függvényt ez az egyenlet 110" meghatározzuk, nehezen számszerű használható, példa esetén b
azonban gyorsan pontos eredményt módon el: következő a végezhetjük esetén érvényes egyenletes
Szerkeszt-essél szerkesztést
A b
ismeretében
párolgás
az
megszerkesztjük
nek felhasználásával tében a
felrajzoljuk
adott
enT0(z, b) görbét; görbét; b és bO ismere-
bt[T0(Z)]
a
kaphatunk.
z
bo-i-bí szégpontja megadja oldását A
b,;(2') és b0+bz/Z metF(Z1, b) egyenlet Zi meg-
ábrázolható,
is
egyenes
az
(24. ábra).
különböző
értékekhez
b
Zí
tartozó
érté-
görbét kaphatjuk meg, lineáris bármely párolamelynek segítségével mellett hol intenzitás meghatározhatjuk, gási a áramló éri el telítettségét bányavágatblan levegő összekötésével
kek
a
azt
l'*3,15_§.',VJ'
a
24.
és
ábra
mekkora
lesz
ott
hőmérséklete.
felmelegedése
levegő
A
b)
a
telítettségi
állapot
után
elérése
kezdve, ahol a levegő telítettségi vágtat azon pontjától állapotát elcsak vágat bármely pontjában annyi víz párolog el, amennyi abban telítí a pontban az ott levő hőmérsékleten levegőt. A 25. ábra egy vízA
éri, a
a
ábrázol.
bányavágatot
szintes
To, a vízgőzzel telített Legyen z helyen a hőmérséklet levegő nedvességtartalma pedig bw(T0). A z+dz helyen a hőanérsaéklet TO-l-dTO, a telített a levegő vízgőztartalma bt'(T0+dT0). A dz elemi vágathosszúslágon levegő
felmelegedése
d W/
TÓ
:_
turfa
3
A
Z
j; N
9
szétválasztásával V Cv
.
dz:
ábra
Táblázatok I
levegő
AF
alapján
következő
a
1
d b
T
mlii-g-Jdjdre. TO
(w) TK__ TO
összefüggést
d
írhatjuk
6,,
fel
a
vízgőzzel
páratartalmára
b,(T0)
Behelyettesítve
a
Vg
unt) N
1
j
p"
telített
__
"íz/N ,
25.
TO)dz
_
cp
A változók
MTWA
MUlÉTOLM _
(TK
Vcp
4,,,,,%,,,,_,W///4
Enni)
l M
:
aO+a1T0+a2T§+a3T§+a4T§.
dífferenciálegyenletbe
%+a1+2a2T0+3a3T§+4a4T§ M0. TK-TO 289
_
elvégezve To
integrálást
Az véve
feltételt
kezdeti
a
T
ura)
mm?
21+
:
TK
a dífferenciálegyenlet T0' ha z Zl)
=
_T T
e
megoldása
(figyelembe
=
í+a1+2a2TK+3a3T§+ 9
0
4a4TI§
+
TOW (2a2-l-3G3TK+4(I4T§()+(T§ (TouTONEaftÉazLTK V? í +lTglroglaa4ll zmunl I
+
'2
3
-
+
_
A
TO
=
most már T0(z) görbét felrajzolva teljes képet kapunk a vváhőmérsékletének változásáról és végeredményben levegő a vágat TOOhőmérsékletű kezdőpontjlán beáramló levegő T0(Z) a vágtat végporntjában.
áramló
gatblan megkapjuk
hőmérsékletét
253!"
v
[r]
r:
mi
w
20
..N_"SAV_U o
m
26.
21700
1500
mag
IM
ábra
közelítő említett kiszámítására a Kézikönyv negyedfokú polinom Bányászati oldalon található Az táblázatot fel. telitett-vízgőz aO, (11, (12, használhatjuk állandókat annak a3,a4 alapján határozhatjuk hogy 10, 20, 30, 40 50 ["C] hőmérmeg, a sékletnél közelítő a értékeket Ekkor egyenlet pontos szolgáltassa. Az
I. köt.
815.
ao al A
4,96, 3,0w8116 -10-1,
=
=
levegőt telítő
b,(T0)
az 0.3 közelítő
vízgőz
123991610-2, -10*5,
=
114
-10-'*
a
egyenlete
4,96+3,O8ll6-l0*1T0+l,239916-10*2T§ 104) Tg. + 3/1033
z
3/1083
=
8,283
=
+8,283-10-5T§+
.
A
26.
ábrán
vízgőzzel
gatban
számszerű egy telített levegő
példa áramlik
eredményei és a vágat
láthatók. mentén
hosszúlva"
Z=2000
[m]
mindig
vízgőzzel
telített
marad. A
Ha a
levegő
hőmérséklete
290
vágat
végén
a
telítődik, 21
"C
majd (27.
hőmérséklete
levegő
lineáris
b9=2,5[kcal/m3] a
telített
ábra).
25,3 OC. párolgással számolunk, ismét felmelegszik. levegő
_
Z, A
[m] vágatpontlg vágat végén a leivego
=680
2wo
4
ME a 500
o
27.
zaoa
1500
1000
z,
XXMTI
l
.
z
[m]
ábra
I R O D A L O M
[1] König, 1952.
H.:
Jg.
[2] Boldizsár:
Mathematische
über
Untersuchungen
das
Grubenvklima.Bergbau-Archiv
13.
hőmérsékleti hatása földkéreg mezejének mély bányák levegőjének 1956. 9-10. Bányászati Lapok, influence of the varíation air The oÍ the intake periodical temperature in deep and holt mline és Földwonkings. temperature Bányamémöki Karok XIX. (1956). Közleményei A
felmelegedésére. [3] Boldizsár:
the air mérőmérnöki Crust and its Influence on VenThermal Field of hhe Earth's the The [4] Boldizsár: Acta Techn. Acad. Sc. tilation of Deep XVI. and Hort Mines. Hung. Tom. a számítása hőmérsékletének emelkedé[5] Boldizsár: bányalevegwő Bányaszellőztetőw sét okozó és Kohászati 1942. 20. figyelembevételével. Bányászati tényezők Lapok, számítása Nedves numerikus és grafikus [6] Boldizsár: felmelegedésének bányalevegő Kutató Intézet eljárás Bányászati Közlenméwnyei, 1957. II. segítségével. Rise of Mine Air Flow with Calculation of the [7] Boldizsár: Temperature Regard to the Content. Acta Techn. Acad. Sc. Tom. Effect of its Water Vapour Hung. XXI. és. hőwátadás mellett történő során [8] Szűcs: Állandó anyagletfolyó folyadékihxőifok és Ato-mtechnika, 1958. III. analitikai Energia vizsgálata. állapotváltozások ón
I/ICCHEHOBAHI/IE l/lJH/I
CBfIBAHHbIX BOHPOCOB, [IIAXTHOFO BOSJIYXA OXHAHDEHI/IEM
HEROTOPbIX
JI-p
H.
E
3
P B CTBonax
llamuero
zmcceprauun LUaXTbl,
nccnenoaan ccmx
aeücrsna
TeMnepaTypu
Boauyxa
Bmpaöorox ncnapnxomeücíx Bxozmmeü
eKTl/lpoBaHl/Ie BCHTHJIHLLI/II/l, 19:
HarpeB c yueToM BOZIbI,
cTpyn.
Heoöxonnmoü
HAFPEBOM
TapbHH lO
M
E
uiaxruoro He
a
Bosnyxa TOIIbKO
Tawxe
Llenbro mm
C
B
TeIUIOTbI
ronoaoro
FOpHbIX noponm,
supaőoTxax, HO
n
oxnam-
KOHEŐaÍWH cyTouHoro HBIIHBTCH 11130ncnuranuü u
npoBeneHx-mx oöecneqeuna pynHHqHoü
anvlocmepbx, npuem291
nemoü
Üy-rcm
uenoBeKa.
mm
HOHHTHH
BBCILCHHH
atmnaanex-xmoro Konnuecrsa
MCTOJJ,
noxaaau
HDCIIBHDHTCHBMOFO onpcaeneuuyl öonee ropnsol-ITOB. myőoknx
Bemnnsuun
EINIGER
UNTEESUCHUNG
GRUNDLEGENDEN BZW. GRUBENWETTERS
ERWÁRMUNG
DER
BEZUGLICH
uhnvnnpa BDMCCEpTauuu Hcoöxolnuuoro Bosayxa, mm
DES
I.
Dr.
FRAGEN
ABKÜHLUNG
TARJÁN
ZUSAMMENFASSUNG Der
strecken_ wirkung paratur rung Im
sích
der des Grubenwetters in Erwármung Gruben. unter der der Beachtung Küh1_ Gebirgswárme, sowíe der der Jahresund Swchwankung TagestemEndzweck díeser ist die Planung der zur Eínzíehstroms. SicheForschung Gruvbenklimas für den Menschen erwtráglícxhen notwendígen Bewetterung, wírd durch des des Begriffs áquivalenten Zylinders eine Einführung zur der der tíeferen Niveaus Vorausgehenden Bestímmung Bewetterung
Aufsatz
bevfasst
mit
Scwháchtewn, Streckvennetzen der Wasserverdamapfung
des eines
Aufsatz
Möglichkeit notwendigen
mitgeteilt.
Wettermenge
INVESTIGATION OF TO THE WARMING
SOME OB,
PRINCIPAL COOLING I.
Dr.
OF
PROBLEMS RELATED MINE ATMOSPHERE
TARJÁN
SUMMARY of mine roadatmowsmhere ín roadwaysy, shafts, of besides the rock the effect temperamre cooling the of the intake air the Íurthe-rmore fluctuatiouns water wtemperature o-f this researcíh is to plan Ventüatioun a stream and day. T'hwe fínaal purpose per year term for man. the a mine clímate for Introducing assuring supportable necessary shows an oÍ applicatíon to determine of the preeXampJe equivalent cylinder paper for the ventilation of deepwer levels. needed Viously the air Volume
Paper
deals
systems,
way
wítlh
taking evaporation,
L'ÉTUDE
the
into
Warming
account
GUELGUES UÉCHAUFFEMENT DE
GUESTIONS ET LE UATMOSPHERE
Dr.
I.
FONDAMENTALES REFROIDISSEMENT MINIERE
TOUCHANT
TARJÁN
RÉSUMÉ de Iéchauffewment de Iair est étudíée des pour ga1eries_ des puits, d'e galeríes tenant en en-dehors des roches, de la chaleur compte, dans aussi Ieau l'effet refroidíssant de de des variations Tévaporation que la Atempérature décrites diurne et annuelle de Iaír entrant. Le but des investigatiowns est de á ceux un miniére aide une assurant préter aérage projetant atmosphére les mineurs. Par Tintroduction de la notion du cylíndre supportable pour équivalent, d'ail' Iauteur un 1a détermination des volumes présente example pour prélíminaire nécessaíre la ventilation des étages pour plus profonds. La
et
292
des
question
réseaux bien de
A
MÜSZAKI EGYETEM NEHEZIPARI KÖZLEMENYEI KÖTET
XIV.
A
Műszaki
Nehézipari
fokozat;
ipari
Műszaki
oktatói
Egyetem cím
doktori
i11.
Egyetem
elnyeréséért KohóBánya-,
által a kandidátusa tudományok doktora, tudományok és továbbá a Nehézbenyújtott elfogadott disszertációk, és Karán doktori Gépészmernöki megvédett egyetemi
rövid
disszertációk
kivonatai
SZERKESZTŐ
Dr.
BIZOTTSÁG
BÉDA felelős
Dr.
FALK
KÁLDOR
Dr. Dr.
TAKÁCS
GYULA szerkesztő
RICHÁRD
_
MIHÁLY
GELEJI
Dr.
Dr.
ERNŐ Dr.
évekből
19w60-63-as
az
ifj. Dr.
VINCZE
ENDRE
MISKOLC 1967
SÁNDOR
SÁLYI
ISTVÁN
TERPLÁN
ZÉNÓ
ábrák
Az
legtöbbjét
a
szenkesztők
irányításával
ISTVÁNNÉ
HERCZEG műszaki
rajzoló
készítette
Saj tó
Dr.
alá
rendezte
TERPLÁN
ZÉNÓ
tanár egyetemi irányításával
Dr.
VINCZE egyetemi
9
Nehézipari
Műszaki
ENDRE
docens
Egyetem,
Miskolc
A
MÜSZAKI
NEHÉZIPARI
NYELVÜ
MAGYAR
EGYETEM
KÖZLEMÉNYEI
TARTALOMJEGYZÉK
Nándort
kandidátusa: Gyula, tszv. egyetemi tudományok docens, a műszaki keletkezésének és jelenlétének öntöttvasban Szilikátzárványok vizsgálata Drahos a műszaki kandidátusa: István, egyetemi tudományok docens, A hipoid-kúpfogaskerékpárok méretezésének geometriai alapjai Lévai a műszaki kandidátusa: egyetemi docens, IIDTE, tszv. tudományok szerszámmal és a foggörbe nem lefejthető Íoggörbe Egyenesélű evolutája kerekeknél kör .alakú hengeres Maschek okl. hevítése Hengerszimmetrikus bugák Tivadar, gépészmémök: Horváth a műszaki doktora: tszv. tanár, tudományok Zoltán, egyetemi A cinkkohászatban lejátszódó folyamatok termodinamikája
'.
.
-
'.
.
.
-
műszaki a docens, egyetemi vizsgálata hővezetésprobléma
Czibere Tibor, A nemlineáris
.
László,
Huszthy
.
a
tszv.
adjunktus:
egyetemi
31 43 47
-
-
kandidátusa:
tudományok potenciálelméleti
Fogpirofilnk
m1
-
61
alapon
meghatározása
számítással
a műszaki kandidátusa: docens, tudományok Szaladnya Sándor, egyetemi hidraulikus másolwóberendezés sztatikus Differenciálhenugeres egyvezérlőélíi pontosságvizsgálata Béda a műszaki kandidátusa: Módtudományok egyetemi docens, Gyula, hullám szera vizsgálatára képlékeny műszaki a Gribovszki kandidátusa: docens, tudományok László, egyetemi hőálló ötvözetekben. Maradó feszültségek Kozák a műszaki kandidátusa: docens, tudományok Imre, egyetemi Vékony alakváltozása belső korlátozott hafalú cső rugalmas-képlékeny nyomás __.__.____:_..__._.___.____
.
-
1
v.
tására .
'.
--
-
-
-
-
-
-
-
-
docens: Az S és Mn-tartalom János, egyetemi változására minőségét jellemző tulajdonságok MTA az levelező Zambó tszv. tanár, János, egyetemi legfőbb paraméterei telepítésének Az Ms acél Szombatfalvy Árpád, okl. gépészmérnök:
Vereskői öntöttvas
a
szerepe
szürke
Bányaüzemek
tagja:
-
.
rozása-------
Ádám
'.
A
okl.
Antal, földi-áram
és
("magnetotellurikus .
Obádovícs
pontjának
meghatá-
------------
J.
bányakutatómérnök, a földmágneses anizotropia")
Gyula,
értékproblémái
és
a
műszaki
tudományok jelentkező módja
kapcsolatában és meghatározási
tér
docens: egyetemi a sajátértékek
kandidátusa:
anizotropia -
Differenciálegyenlet-rendszerek kiszámítása
digitális
sajátgép
matematikai
felhasználásával
Zoltán, egyetemi alapján-----------------
Szarka
'.
.
.
Gál
A teljesítmények szénbányászatban
okl, István, mérnök-közgazdász: és lehetőségei a gessége magyar
László, szültségvizsgálata
Kapolyi
Kiegyenlítöszámítás
adjunktus:
bányarné-rnök:
okl. -
-
-
a
-
--
-
-
szüksé-
emelésének --
Bányabiztosítószerkezetek -
mátrixkalkulus
-
optikai -
-
Ie-
83
103
123
tszv. Ferenc. egyetemi Siemens-Martin-kemencék suk szempowntjábóldocens, Iván, egyetemi Tarján felmelegedésével. nyalevegö kérdés vető vizsgálata-
tanár,
Sulcz
'.
-
2
Bíró Attila, cékben
a
Péntek
'.
x
kandidátusa:
tudományok önműködő vizsgálata
-
-
-
-
-
-
szabályzá-
-
_
műszaki kandidátusa: tudományok lehűlésével illetve kapcsolatos néhány -
-
-
-
Áramlási
-
és
-
-
-
hőátadási
_
_
vizsgálat
alap__
okl. kohómérnök: és hőtechnikai
István.
Földgáz-befúvással elemzéseviszonyainak
dolgozó -
nagyolvasztó _
-_
_
flotálás levegőkiválasztásos vegyészmérnök: Károly, műszaki kandidátusa: a tudományok docens, Tibor, egyetemi álló ívelt erősen egyenes szárnyrács pwrofilos lapátokból eljárás A
okl.
Farkas Ottó, olvasztósalaltok
:.
[OC!-1
_
mélykemen-
egyetemi
docens:
összetételének
maximálisan
Vizsgálatok kialakítására
-
-
-
301
_
Méreter-
kéntelenítő -
297
._
-
Czibere tezési vezéséhez--------------__
.
263
_
bá-
A
a
-------------____.
metallurgiai Németh
-
-
kohómérnök:
okl.
műszaki
a
hőüzemének
nagy-
_
.-
Fúrt többcsatornás villamosmérnök: okl. lyukak irányított Gábor, ellenállásszelvényezése Közelszintes okl. feltárása Molnár együttes telepek Sándor, bányamé-rnök: ésfejtése--------------___ a műszaki kandidátusa: Forrai tudományok docens, egyetemi Sándor, és rekonstrukciós és ipari létebányászati főleg centralizációs Különleges, analitikus műszaki-gazdasági helyének vizsgálata sítmények telepítési a matematikai docens. kandidátusa: Vincze Endre, tudományok egyetemi és néhány alkalmegoldása függvényegyenletek trigonometriai Komplex
Márföldi
'.
áramterű
.
-_
-
-
-
-
-
-
-
_
_
._
-
,
mazása Kovács
.
--------------_-__
Ferenc,
legkedvezőbb Patvaros
-.
tusa: .
448
Steiner
egyetemi termelési
tudományos József, Bányavágathálózatok
Ferenc, egyetemi Maradékanomália-számítás
tanársegéd: kapacitásának
kritikus és Külfejtések mélységének meghatározása a műszaki kandidámunkatárs, tudományok racionális telepítése -
adiunktus, --
a -
műszaki -
-
-
-
-
-
-
tudományok -
-
-
-
-
kandidátusa: -
-
_
_
MI/IIJJKOÍIbILIíOFO.
TIXVJbI
THÍHÉÍÍOIHI
lIHC'1'TTT.VT,-X
HOIII/ITEXHI/IHECKOPO
IIPÜMMIIIZIEPIHÜCTII
(BEHPPIISI)
(JOJLBJPHxCAAHI/IIG IL-p. ,'[. Haltüopu: n
jL-p
H.
11-1)
lI.
Hccilcnulzzlullu
llyryne
.
Ocnonu
Llpaxotu:
xyóqawnnx
.
n
.
.
.
.
Crmxtamtast
.
.
.
.
.
.
.
xmmqecxnx
rn11o1r,'1,rnux
.
.
.
.
.
npsuxoíí npomaoü
c
xruc'rpy.uou'ro_xn
unnuwueunü
cmunzrrnrax
nmm-uxsx
.
pun-nemz
rcoxxouqnvxocnn)ro
nap
Jlecau:
noaunlumnouuu .
.
.
xzpnnux
nonec. IZPIIBOÍÍ nyón n cslyrlac IIOHRVIYIIJX unnrnmpnqecnnx óonnanol; Píarpen numuilprxuecnnx CHAIMPTDHÍIHBIX í). Xopeam: n 1%]mouuuaxxxnta nporzoccon, xre1'a.1.n_yprzrrr nporonamnmx T. lluóepe: Ha, neannníínoí"x Jlc(:.1e,1ona1un' npomexrm TGHJOIIpOBOIIIIOCTII IIIOTD.
ÍL-p. JL-p. jL-p.
.
sgyóu
Mautelc:
T.
1Io'rexln,11a:1:t
rr-opnn
.
.
.
ILIIJIIIIIIIPH'IC('I(OL'O
_vnpann:nnn1eí'í
.
.
.
.
nyTexu
or-none
öl
.
.
.
.
.
coporo
qyrynn
oxnoü
e .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
cmmxr
c
zsommnn
Toumx
11 unxrumr
xtarnunnaxn
u
ITOSIPM,
.
105!
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
102%
.
.
.
.
[L-p. H. 31141160: líaxnuní'imno xxnpnxuvrpl.x PEZBIOIIIOIXIISI pvmn11:n1; Ms cTaJn 1-1). A. CoMőczmgianbsLz: Onp0,Ie.'Ie1-un- u-ornm [l-lv. A. AOaM: AIIKBWIDOIIIHI(MarnurorosxzxyplluocIzan mnxanTponnn). r.
73%
.
.
omqyxvxonamra .
uzmccrno
47
mnma
BOJIHM Hztacluxtluníi IL-p. II. 53011: Merog: 11cc.'1e,1o1;zu11n1 1: [L-p. .'[, Fpuőocc/cu: Owrsvro-Ixxhtn uanpmrconxro Tepx1oc'roí'ír:nx cmanax fL-p. II, Koaalc: Orpaur1qeriliazr y)rpyro-ImncTnuecna:1 gtmpopxtalnn; rommcTouuofi Jannonnn Tpyóhr rrojn mnannoxr xu1_v'rpeHHero cnoücrr. n xianonertns; [I-p. H. Bepezuiceu: lirmmne cepu co,1epn-:aH11n uapvaxma
xapanwopnzgvuuunx
231 42';
.
JLHLIMPO]JBHIIIIEIJIEHOFO
rouuocTn
.
.
.
.
.
pncutyrnnqxr
nortupnoru
rn,'q)a1;;xx1uec1;oro
1:po.x11:o17i
.
.
.
JL-p. .'I. Xycmu: Orrpe_'ncaenur(sIIpO(Í)H.'Í('Í'Íayóoxs Il'(.-:-Je,1ona1nxe wznwrrluocnofí jL-p. Ill. Ca/ldÖHbílZ
zmo-
.
.
.
n
.
.
npoaranuxnuznm-u né? onpcloJeHllfí
xwrox
cncuwnxx coóoTncnnrnx nuaqenuíí LL-p 171.II. Oőczüosutt: ÍÍpOŐJHLNILI ,'1x1cpqJepeHnna.'unnax 11 pacqcr coócuwsoanhxx c unnqounü nouonuuo HIND:+ne1:'1*])0H1l0l'1 ypanuennü xrannnnbt ponofi xxarosxzvnluecnoü na oouone [L-p. JS. Capmi: Honnc-rxcalmonunfi pacueTa pacuew xlzrrpxxtmoro IIOIHJIIIOHIIJ! Tpyqzt [L-p. II. Fa/l: Hooóxo,'xn.xroc'rh u BO13NIOJHEIO(*'I'II 11pnx13no,'urre.71nnnwrxr n BHP _xfr0;[I.H0í'i IIPOMIMIIJIOIIIIOVTII Owrnuecnnqw IIPlIbTFallIH) [L-p. II. Runnüu: upenefi nanpnznvuxtsu p_xf,'r,unuuux 'rr'n:1o1301*o ,'[-p, (h, llLv/lbq: ÍÍl'c.'l(','10I'.a|IIIG poznnxm 1Ím!eHc-BÍ2lpu'o1ionm;11x HOHGÜ .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
*
.
v
jL-p,
II.
muxn
Hvc.'m,1onuvxlrie
(uxnzuuuennxxxr
JL-p.
A.
aB'I'OMH'FIFIO('IÍOFO
nx
zapuuuu
Tzlpfm:
uelctyropxux
Bzzpo: An|uunHamlllorunxn Ireunx
.
nux
m-ucfi,
11-1), Ií. HeMem:
.
nmtpncon,
Bnxjlyxál
maxruoro
1-1). JT, Helznletc:
1uarysm]nmnmIH
.
.
.
_Y(','IUBIHI .
.
n
.
.
.
.
.
.
)IG'I'a.'I.TI_V[JPII'JGCIRIIX n 'ren.'tn'rexurarmcnnx rasszt c paónrauuurxx ,1_y-"rl.e.xx IIpIIjÍ)0,'[HOI'0
*Í3.'I()'J'HIIIIH
c
BHJIGIIGHIIOJXI
Bozuyxa
.
.
mn
narpeBnM
.
.
.
.
.
.
.
.
c
TC-HJUIIepGJIENIII
ycixonnn
Anzmus
.
munmnxuux
UJHYFNIHX
13 -
yoxunnnfx
-
[Lovon-
.
_7[-p_T_ ljuőepe: IIOIIETICBJIH
1-13, O.
díaplcauz:
IOMGHHBIX
fI-p.
Pacqemnuü
TypŐHHhL
MBTOIL
líccnegxoxxaunn mnaxou
.
HüHPÉLBIIGIíHOM
IIOIÍB
HBOFHyTOFO
cocTaBa .
.
Mapgóeaböu: Cermnounpoxazume
1'.
pememn, oőpaayemoü HPOÓHJIH MaKCHMBSIBHO oóeccepnnamlunx
CUJIBHO
nonyuexuxa .
npsmoü
npoemnponanrm
lIOIIaTKaMII
('
.
o
POIIpWFHHJIGIíIIH
nmxaznmt
n
IÍIÍOFOHÜHHJBIYÖH ,
n nmexma noxromonlza nJacTon ropnzaonranlxmx jL-p. 111. IVÍO/lbl-lap: Comrecmay] anaznttrrltlecltoe Macn" nanoIlccnegxosanxte JI-p, II]. (Doppau: TexzmHo-auouoxmtleclcoo rgmmxmx: n amnmi ocoómx, oópaaoxr uenwpaxxnaaaxnouurxx pexoncxrpvnnxxo)nmx n HPOMIJIILYIUHIIHX coopvaxralmfi ropumx uoxmnoucnbxx TpIIFOIIUMOTpIJ*l('('HHX iIIYHIIIIHOIIHJLHHX JL-IL i). Buliue: Pemeuno
ypawsueuníi
JI-p
tb.
Koeau:
II
HÜKOTODHB
IIDI/IMOPDI
OHpeJLeJeHIIO Rpunmecxoü
MOIIIHOCTIT HpOIHBOJICTBBIH-IOILÍ
HX
SMS)
HPYIMBHOIWIH
myónnm
OTIIDHTHX
11-1). H. Flameapouz: PRIUIOHHJIBHOG pacnonosnerllte oc-TaTnlIHofi nnoxmsmxr JÍl-p. (I). IUINEÜHEP:PacrreT
450
-
53.;
TORR
n
nanónnoe
őnaronpnirrnnü 9.31
paspaGoTnr: cewnü
ropnux
mapaócvror:
38.7
42?
NIITTEILUNGEN
FÜR
DIE
DER
UNIVERSITÁT
TECHNISCHEN
SCHWERINDUSTRIE.
MISKOLC
(UNGARN)
INHALTSVERZEICHNIS
Dr.
Gy.
Nándori:
Dr. Dr.
Dr. Dr. Dr.
Dr. Dr.
ín
Gusse-ísen
Drahos:
I.
Lévai: Mit Zahnflankenevolute
-
-
-
-
-
-
beí
-
-
-
Problems des Bíasísw
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Dr. Dr.
Huszthy:
-
-
Dr. Dr.
Dr.
-
-
-
-
-
-
Vereslcői:
J.
Ceualítát Zambó:
Einfluss
-
-
S- und Mn-Gehalts charakterísíerendem
des
-
auf
díe
-
-
--
-
Ánderung
-
des
-
61 73
83 103 123
137
díe
der
Graugusses Eígenschaften Parameter der Von Grubenbetríeben wichtígeren Anlage Á. Szombatfalvy: des des Ms-Punktes Stahls Bestímmung A. Ádám: ím. Zusamwmenhang dem erdw Erdsvtrom und dem mít Anisotropíe Feld und Bestimihre magnetíschen (Magnewtotellurísche Anísotropíe) mungsmethode J. Gy. Obádovics: und der Dífferentíalgleichungssysteme Eígenwertprobleme Rechender Mitvtels eínerelektronischen digítalen Berechnung Eígenwerte J.
-
--
Die
161 7
-
-
-
Dr.
w
-
-
-
43 47
-
Wármeleitung -
-
der
Bestimmung
-
Dr.
-
-
-
Dr.
31
-
-
-
-' durch Berechnung Zahnprofíle S. Szaladnya Statische dífferentíalzylindríscher hydGenauigkeitsprüfung mít einer raulischer Nachformvorríchtungen Führungskante Eíné von Methodc zur Gy. Béda: DÍaSUSCÍTSűI Wcllen Untersuchung L. Gribovszki: Bleíbende ín vszárínebestáíndígen L-egíerungen Spannungen I. Kozák: Deformatíon eínes Verhinderte dünwandígen elastísch-plastísche Röhres ínneren D-ruc-ks ínfolge
L.
7
-
und
Zahnflanke Rádern
níchtlínearen
3
-
Hypoíd-
von
-
-
-
-
zylíndríschen Byöcke der Zinkmetallurgíe
der
--
-
abwálzbare
ín
Prozesse
Silíkat-
von
-
Dimensíoníe-rung
zylíndrísch-symmetrischen der
-
-
XVerkzeug níchtkreísíörmígeíí
Erwármuung Z. Horváth: Thermodynamik T. Czibere: Untersuchung auf potentíaltheoretíscheír
Anwesezuheít
und -
-
geradschneídígem
Maschek:
T.
-
geometrischeíí
der
Grundlagen kegelzahnradpaaren
I.
Ewntsteahuííg
der
Untersuchung
eínschlüsísen
--
-
-
--
-
-
-
-
-
-
-
-
-
--
-
-
179
181
maschine---w---------------195 Dr.
Z.
Dr.
I.
Dl".
Szarka:
Ausgleíchsrechnung
Gál: Notwendígkeit rischen Kohlenbergbau
L.
Optísche
Kapolyi:
und
auf
Grund
-
-
Matrízenkalküls
des
Möglíchkeíten --
-
_
Spannungsprüfung
-
-
-
-
Leistung-Steígerung
der
-
_
Unga-
-
ín
Ausbauelementen
von
229
-
ím
-
237
den
Gruben----_-___----------253 Dr.
Dr.
F.
I.
Tarján: wármung
Dr.
A.
Dr.
I.
Dr.
K.
2%
Sulcz: des Prüfung lích íhrerautomatíschen
Wármebetriebs
Síemens-Maríin-Öfen
von
Regelungeiníger grundlegenden -
-
-
-
Fragen Untersuchung Grubenwetters des Abkühlung Bíró: und StrömungsWárníeübertragungsverháltnísse Péntek: der und wármetechnischen Analyse metallurgíschen eines mit Hochofens Eínblasen von arbeitenden Erdgas Németh: Flotation mit Luft-Ausscheídung bzw.
-
-
-
-
hinsicht-
-
-
-
bezüglích -
-
ín
-
-
-
der
253
Er-
-
Tíeföten
-
267
--
293
Verháltnísse -
-
--
-
-
-
-
--
-
297 301
451
Czibere:
T.
Dr.
Berechnungsverfahren stark gewölbten zwecks Prüfungen
mit
felgitters O.
Farkas:
für
Hochofenschlacken G.
Dr.
Már-földi: entiertem
S.
Dr.
Molnár:
gerten S.
Dr.
Forrai:
Mehrkanálige Strömungsfeld
Gemeinsame Flözen
E.
Vincze:
Projektíerung
der Feststellung Entschwefelung Widerstandsprofilierung und
Schau-
Zusammensetzung
maximale
Ausrichtúng
geraden
eines
-
Abbau
von
-
der
bohrlöcher
in
zueínander
von
ori-
nahegela-
-
Technisch-wwtschaíthche
Grubenorts besonderer Rekonstruktion und tration .
zur
Profilschaufeln
Löwsung
und
und
einíge
analytische Industrieanlagen Anwendungen
Untersuchung haupátsáchlich
komplexer
de; bei
AnlageKonzen-
trigonometríscher
Funktíonalgleichungen .
F.
Kovács:
kapazítát Dr.
J.
Patvaros:
Dr.
F.
Steiner:
452
krítíschen Teufe und der Bestimmung Tagebauen von Grubenstreckennetzen Rawtíonelle Anlage
von
-
Restawnomalie-Rechnung
der
günstigen
Förder381 Í585
427
PUBLICATIONS OF
THE
OF
HEAVY
THE
UNIVERSITY
TECHNICAL MISKOLC
INDUSTRIES
(HUNGARY)
INDEX
Nándori ín
Gy.
'.
Drahos:
I.
.
I.
Lévai: tooth
of -
-
-
v-
Bases
couples. .
ínto
Inve-stigating cast-iron
sions
-
-
dímensíoning be
may cxrcular
'.
T.
Maschek:
Heatíng
'.
Z.
Horváth:
Thermodynamics
of
the Examiníng of potentials theory
problem
of
of
presence
silicate
inclu-
of
bevel
hypoid
gear
-
-
which for not
curve
evolute
and
formation
-
geometrícal
the -
Tooth curve
the -
hobbed by straight wheels cylindrical cylínder profile ingots
edgewd tool
and 31
-
symmetrical the
ín
taking
place
linear
heat
conductíon
by
calculatíon
pro-cesses
43
-
ziwncíc
the
metallurgy Dr.
the
Huszthy:
L.
'.
S.
'.
Béda: Gribovszki:
L.
.
I.
'.
J,
.
method
A
Vereskői:
characterízing Zambó:
the
'.
Á.
Szombatfalvy:
A,
Ádám:
Main
S
quality
the
plastic
deternainíng the
Ms
thín
Walled
on
the
change
tube
in
-
ín
the
ste-el
relation
the
of
aniso-tropr
mines
Z.
'.
I.
coal
179
the and
currents earth íts method
LA F.
'.
I.
'.
Necessity industry mining
Kapolyi:
Photo-optícal of
Tarján: Investígation of mine cooling
atmosphuere
or '.
A.
'_
I.
.
K.
Bíró:
Stream
and
Flotation
of
heat
by
ín
outpout ín
systems
support
principal
some
and
system .._:
-
hungarían
the
mínes
Siemens--Ma-rtín
from
furnaces
-
problems
related
the
to
warming 267
-
transfer
the
increasíng
oÍ regime regulatíon
the heat automatic of
Péntek: Analysíng furnace blast working Németh:
of
analysis
Sulcz: Investigating the of view poínt
of
-
--
possibílíties
and
177
-
of ditíferential Gy. Obádovics: Eingenvalue problems equatioun the digítal computer determining eígenvalues -by electroníc Szarka: matrix based on calculus Compensating computation
Gál:
properties -
--
'.
caused
161
of
location
of
powint
presenting (magnetotelluric -
123
alloys of
íron
the
fíe-ld -
83 103
wave
137
and Mn contents of the carst grey
itself
--
cyliwnder-
edge
heat-resístíng
ín
differential
a
controllmg
-
Determining
Anisotropy
of
accuracy owne
defowmatíon
of
parameters
and geomwagtnetic determination J.
the
on
61
statical with
-
based
-
stresses
-
not
profíles
plastic-elastic of
Effect
J.
.
-
tooth
investigating
Remaining
Kozák: Limited pressur-e by internal
'.
Dr.
for
of
-
the
Determining
the Szaladnya: Examining attachmewnt hydraulic copyíng
Gy.
'.
47
Czibere:
T.
ín
relations
and
metallurgical with
natural
air
separating
gas
deep
293
furnaces
heat-technical
injection
-
of
relation -
-
-
-
a -
297 301
453
T.
.
Dimensíoning swtrongly
Czibere:
of
consisting Dr.
O.
Dvr.
G.
Dr,
S.
blast
Márföldi:
Multi-channel
field
Molnár:
S.
_
E.
Vincze: tional
F.
Kovács: ductiown
straight
a
flange
grid 321
composítion
the
of
maximally
slags
331
bore-hole
logginug
with
directed
cur-
335
-
Simultanous
and
development
working
of
nearly
horizontal
coal
--
and and
analytical reconstructional
ínve-stigatio-n mining
of the location and industrial
-
Solvin-g equatíons
and
Determinatíon of
capacity
Dr.
J.
Patvaros:
Rational
Dr.
F.
Steiner:
Calculation
454
projecting blades form
to
reswístance
Technico-econonlical Forrai: of special, maínly centralízing
plants Dr.
order
fumace
desulfurizing
seams
Dr.
ín
Investígatians
Farkas:
rent
method for arched profiled
applications
sonue
of
the
critical
míning locationw of ro-adway
of
complex
depth
and
trigownometrical
func-
favounable
pro-
most
surface of
residuals
networks
ín
mines
-
385 427
ANNALES
ILUNIVERSITE
DE
LOURDE
DE
formation
ei-la
LINDUSTRIE
DE
MISKOLC,
(HONGRIE)
TABLE
Nándort
Gy.
'.
I.
'.
I.
'.
Drahos: denbées
Principes coniques
Lévai:
i
'.
provblémes
des silicate
dans
MATIERES
la et
la
concemant. la
présence
Íonte
géométrique
dimensíonnement
du
nypoi-des
Izexannen. de tajlle droirte
outil a circulaires .
Isértude de
ínclusions
des
DES
des
de
paires
roues
-1
--
tailxlewr des pour
de dent évolut
courbe de son
a
en
roues
développanwte cylindriques
un
par
znon-
31
-
symétriques cylindriques conwditions des se déroulant Z. Horváth Les thermodynamiques processus. du zinc lors du traitemenít métallurgique de la conduction non-linéaire Ijétude du probleme de chaleur T. Czibere: de potentiel a partim de la théorie L. Huszthy: Détermination des de dent calcul profiles par Lexamen de la précision d'un machine a S. Szaladnya: statique copier hyddun au différentiel seul taillant de commande et équipé raulique cylindre Íexamen dé Ionde Une méthode Gy. Béda: pour plastique Réchauffement
Maschek:
T.
des
lingots
43
-
47 81
-
'. '.
'.
L.
.
I.
Gribovszki: chaleur Kozák:
J.
'.
de d'une
Linvestigation Ieffet
a
Vereskői: Leffet tés caractéristiques
des
.
'.
Z.
'.
I. L.
Szarka:
1
la
déiormation élastico-plastique .-intérieure
d'un
tuyau
a
pression
S et Mn de la
en
qualité princípaux
Problemes etleur calcul
Calcul
Gál: La l'industrie le
Sulcz: de
nécessité et charbownniere
Izétude soutenement Eétude leur
des valeurs afaide d'une
dégalisation
Kapolyi:
121 modification
sur
fonte
proprié-
des
grise des
sieges
-
le
et
telluriques maéthode
et
pour
par
des
sut
calculatrice le
calcul
de
matrica
daugmenter possibilités howngroise méthodes des photoélastiques les
miwnier
réglage
basé
déquations systemes digitale électronique
des
propres
conditioans
dans
rendemen-ts
les
sollicitations
agissant
-
thermiques
des
fours
Siemens-Martin
en
Iéchauífe-
touchant -
chaleur
dans
195
229
-
-
automatique de quelques ILétude I_ Tarján: questiouns fondamentales de atmosphere et le refroidissement ment miniere et transmissíon A. Bíró: Condítions rhéologíques de profonds vue
-.
a
181
Obádovics: différentielles
Gy.
sur
F.
résistant
alliages
détemniwnation
sa
J.
'.
des
Zamnbó: Les parametres du choix de la place Á. Szombatfalvy: La détermínation du poinwt Ms de Iacier A. Ádám: des relations entre les courant Lanisotropie champ géomagneétique (anisotropie magnétotellurique)
'.
'.
la
teneurs la
pour
J.
'.
dans
83 103
._._.
mince
paroi
résíduelles
Conwtraintes
73
des
fours
.
Péntek:
I.
fourneau
Németh:
thermiques ILalnalyse des conditions de gaz naturel opéré par insufflation (fair Flottatíon par séparation
'.
K,
-.
T.
Méthode Czibere: des droit composé
'.
O.
Farkas: désulfurant
'.
G.
Étude
des maxímal
.
.
S. S.
E.
Molnár:
ILétude établissemenrts centralisés---------------Vincze:
La
Kovács:
F.
a
J.
Patvaros:
'.
F.
Steiner:
critíque
301
des
-
-
de
scories
-
-
trous
aubage 321
haut-foumeau -
de
champ
d'un
-
deffet
-
331
_
courant
de
couches
quasihorizontales
direc-
mesure
-
335
et
du choíx surtout
de
la
place
349
des
revconstruits
La des
qúelques
et
déterminatio-n
explitatiorxs Emplacement
Le
domaines
dapplication
des
équations
calcul
de
a
379
de ciel
Megjelent megyei
ouvert
Mb.
'v.:
1a
profonder 381
Vállalat,
milniéres
galeries
A
385
427
-
Béda 40
Marton
de
systemes
Dr.
példányban,
Nyom-daipuaari
de
-
des
kiadó;
et
optimale
résiduelle
Íanomalíe
500
capacité
la
raticxnnel
Felelős Borsod
et
355
solution
trigonométriques
fonctionnelles '.
-
résistance
haut 297
la construction bovmbé
de forage commun des abattage analytique techníco-économique miniers et industriels spéciaux
Préparation
Forrai:
-
-
de Márföldi: Sondage des multícanal tionnel,
.
dobtenier
d'un
-
de dimensiownnemewnt pour au fortemelnt aubes profil
possibilités
métallurgiques
et
5
Gyula terjedelemben
ív
Miskolc Szilárd
-
1967
-
10162
