NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

Munkaügyi Központ

Tájékoztató

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS

~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

Gönc (2,2 %) Edelény

Sátoraljaújhely

Encs Sárospatak

Putnok Szikszó Ózd

Szerencs

Kazincbarcika

Tokaj Miskolc

Tiszaújváros Mezőkövesd Mezőcsát

MISKOLC

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, 2011

Tájékoztató

Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató

3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) 513-200 Fax: (46) 513-214 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.munka.hu

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011. IV. negyedév

T ART ALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

________________________________________________________________ 4

A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE

_________________________________________ 5

A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI ___________________________________________________ 8 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2011. IV. NEGYEDÉVBEN_______________ 10 A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2012. SZEPTEMBER VÉGÉN _____________ 13 A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI ________________________________ 15 MÓDSZERTAN ______________________________________________________________ 16 MELLÉKLETEK

_____________________________________________________________ 19

TÁBLÁZATOK

1.

sz. melléklet:

2.

sz. melléklet:

3.

sz. melléklet:

4.

sz. melléklet:

5. 6. 7.

sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet:

Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján (a 10 főnél nagyobb létszámot érintő) FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRET ÉS FŐBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT

GRAFIKONOK

1.

sz. melléklet:

2. 3. 4. 5.

sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet: sz. melléklet:

6.

sz. melléklet:

A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRET, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai CÉGMÉRET SZERINT A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MEGYEI BONTÁSBAN Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok bevonásra kerültek) Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok kizárásra kerültek)

KÉRDŐÍV

1.

sz. melléklet:

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV

3

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011. IV. negyedév BEVEZETÉS

2011. októberében huszonhatodik alkalommal kerestük meg postai úton megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A korábbi felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerőpiac várható folyamatairól. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, illetve területileg illetékes kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerőkeresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a megyei kormányhivatal munkaügyi központjának kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy gyorsan kitölthető, négy kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első három kérdése a létszámmozgásra, a negyedik – negyedévente változó – kérdése pedig egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy a munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2011. október 10-21. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a 2011. szeptember 30-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A kérdőív ez év második felétől változott – egészen pontosan egy új alkérdéssel egészült ki –, melynek eredményeképp az adatközlő munkáltatók által alkalmazott közfoglalkoztatottak jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói is megjelennek a tájékoztatóban. A

Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében

megkérdezett

munkaadóktól

beérkező

adatok

alapján

megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 3,6%-os, míg egy év távlatában 2,4%-os létszámcsökkenéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat.

4

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011. IV. negyedév A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE

A KSH munkaerő-felmérése szerint 2011. II. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4.269,5 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 17,3 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 55,6%, amely 0,3%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 3.808,8 ezer fő volt, mely 29,9 ezer fővel, 0,8%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, miközben a munkanélküliek száma 12,6 ezer fővel, 460,7 ezer főre csökkent, így arányuk 10,8% lett, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évinél. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3.406,7 ezer fő volt, 29,3 ezer fővel mérséklődött 2010. második negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* 2011. II. negyedév Magyarország Megnevezés

2011. II. negyedév

Észak-Magyarország

Változás 2011-2010. II. negyedév %-ban, illetve %-pontban

ezer főben

2011. II. negyedév

Borsod-Abaúj-Zemplén megye


ezer főben

2011. II. negyedév


ezer főben

Foglalkoztatottak

ezer fő

3 808,8

29,9

0,8

385,1

-7,5

-1,9

218,5

0,8

0,4

Munkanélküliek

ezer fő

460,7

-12,6

-2,7

76,3

1,2

1,6

44,6

-1,9

-4,1

Gazdaságilag aktívak

ezer fő

4 269,5

17,3

0,4

461,4

-6,3

-1,3

263,1

-1,1

-0,4

Gazdaságilag inaktívak

ezer fő

3 406,7

-29,3

-0,9

442,7

-5,2

-1,2

251,1

-5,5

-2,1

15-74 éves népesség

ezer fő

7 676,2

-12,0

-0,2

904,1

-11,5

-1,3

514,2

-6,6

-1,3 0,5

Aktivitási arány

%

55,6

-

0,3

51,0

-

-0,1

51,2

-

Foglalkoztatási ráta

%

49,6

-

0,4

42,6

-

-0,3

42,5

-

0,7

Munkanélküliségi ráta

%

10,8

-

-0,3

16,5

-

0,5

17,0

-

-0,6

*A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján

Az észak-magyarországi régióban 2011. II. negyedévében a gazdaságilag aktív 15-74 éves népesség száma, 461,4 ezer fő, aránya 51,0% az egy évvel korábbihoz képest épphogy csökkent, az inaktívak létszáma pedig 5,2 ezer fővel 442,7 ezer főre mérséklődött. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma a negyedévben átlagosan 385,1 ezer fő volt, 7,5 ezer fővel, 1,9%-kal alacsonyabb, mint a megelőző év azonos időszakában, arányuk 42,6%. A munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 76,3 ezer főt tett ki, aránya pedig 16,5%-nak felelt meg. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében 2011. II. negyedévében a 15-74 évesek 51,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 42,5%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 17,0% volt, ami magasabb az észak-magyarországi régió átlagánál, s a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az - uniós viszonylatban egyébként nagyon alacsonynak számító országos arányszámoktól is.

5


A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának 15 munkaügyi kirendeltsége 2011. október végén 63 635 regisztrált álláskeresőt tartott nyilván, melynek az előző hónaphoz képest mért alig kétszáz fős (191 fős, 0,3%-os) emelkedése lényegében stagnálásnak minősül. Éves összehasonlításban is hasonló mértékű, de ellentétes irányú változás volt megfigyelhető, idén 149 fővel (0,2%-kal) süllyedt a tavalyi létszámszint alá az állástalanok száma. Az elmúlt hónapokban a megye munkaerőpiacán élénkülés volt tapasztalható, hiszen a pályakezdő fiatalok munkaerőpiacra lépése, az álláslehetőségek bővülése, különösen a közfoglalkoztatással összefüggő munkaalkalmaké, erre az időszakra esett. A munkaerő-kereslet bővülésében, illetve a nyilvántartott álláskeresők számának csekély mértékű változásában az is szerepet játszott, hogy szeptember-október hónapban rendezte meg a munkaügyi szervezet a megyében három helyszínen (Miskolc, Sárospatak és Kazincbarcika) az immár több éves múltra visszatekintő állás- és képzési börze-sorozatot, amelyre több figyelem irányul a munkavállalókat kereső cégek részéről is. A belépők (8288 fő) létszáma a múlt hónaphoz képest kevéssel (247 fővel, 3%-kal) volt több, míg éves összehasonlításban mintegy 1,7 ezer fővel (26%-kal). A beáramlók között most is azok részaránya a döntő (93%), akik korábban már szerepeltek az álláskereső-nyilvántartásban (7746 fő), míg a munkaügyi nyilvántartási rendszerbe első alkalommal belépő állástalanoké 7% (542 fő). A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2009. január - 2011. október 100 000 95 000 90 000 85 000 80 000 fő 75 000 70 000 65 000 60 000 55 000

2009

2010

dec

nov

okt

szept

aug

júl

jún

máj

ápr

márc

febr

jan

50 000

2011

A megyében a regiszterbe belépők legtöbbje (79%-a, 6,6 ezer fő) változatlanul munkaviszonyának leggyakrabban közfoglalkoztatási jogviszonyának - megszűnése

miatt kérte kirendeltségeinken

nyilvántartásba vételét, létszámuk szeptemberhez képest 285 fővel több volt. A nyilvántartásba történő belépés második leggyakrabban előforduló oka továbbra is a nappali tagozatos hallgatói jogviszony megszűnése volt, ilyen okból lényegében ugyannyian (1082-en, 13%) kérték regisztrációba vételüket ebben a hónapban is, mint szeptemberben.

6


Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2011. október végén 7658 főt tett ki, ami egy hónap alatt az álláskeresői kör egészében tapasztalthoz képest csökkenést mutatott (2,8%-os, 221 fős). Éves összevetésben a fiatal pályakezdők 155 fővel (2,1%) többen voltak. Országosan az előző hónaphoz viszonyítva hasonló arányban (3%-kal, 1666 fővel) kerestek kevesebben álláshelyet a pályakezdő fiatalok közül (53 301 fő), míg az egy évvel korábbi állapothoz képest országosan fogyás volt kimutatható (3,3%-os, 1803 fős). Az előző hónapokhoz képest, ebben a hónapban 8,1 ezren kerültek ki - elhelyezkedés, együttműködés hiánya, vagy egyéb okból - a nyilvántartásból, közel 2 ezer fővel kevesebben, mint egy hónappal ezelőtt. A csökkenés legfőképp a közfoglalkoztatásban történő elhelyezések mérséklődésére vezethető vissza. Az éves összehasonlításban mért növekedés 18%-os (1,2 ezer fő), ami az ugyanilyen jellegű közfoglalkoztatás idei bővülésével, különösen az ún. Startmunka-programok erre a hónapra eső indulásával hozható összefüggésbe. Októberben a megye 15 körzetének nagyobbik felében együttvéve 591 fővel csökkent ugyan a nyilvántartott álláskeresők létszáma, de a másik hét körzetben összességében ezt meghaladóan (782 fővel) emelkedett, s így végeredményként, ha csak minimálisan is, de növekedést eredményezett a hónap végi zárólétszámban. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány B.-A.-Z. megyében 21,5%-os, amely az országos ugyanilyen jellegű mutatót változatlanul nagymértékben, 9,5%-ponttal haladja meg. Az egyes körzetek közti területi különbségek továbbra is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a tiszaújvárosi, a miskolci és a mezőkövesdi körzetben a legalacsonyabb, 12,4-16,7% közötti. A többi körzetben meghaladja a 20%-ot (öt körzetben a 30%-os aránytól, illetve Gönc térségében a 40%-tól is magasabb). Borsod-Abaúj-Zemplén megye kirendeltségei 2011. októberben összesen 5893 fő felvételére vonatkozó új munkaerőigény-bejelentést fogadtak, s az előző hónap végéről még érvényes állásajánlatokkal együtt összesen 11 322 álláshelyre közvetíthettek. A hónap folyamán szeptemberhez képest 5%-kal (278 fővel) több munkaerő-igényt regisztráltak kirendeltségeink. A bővülést teljes egészében a támogatási igénnyel társuló munkaalkalmak 635 fős emelkedéséből fakadt, melyet a normál állásbejelentések csökkenése 357 fővel mérsékelt. Az új munkaerő-igények ebben a hónapban még nagyobb részben (93%-ban) a támogatási igénnyel társuló állásajánlatokhoz voltak köthetőek, s összességében 5501 fő foglalkoztatására irányultak, míg a nem támogatottak 392 főre (részesedésük 7%). A megye nyolc munkaügyi körzetében (Kazincbarcika, Tiszaújváros, Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Szerencs, Edelény, Tokaj, és Gönc) 5-60%-kal mérséklődött, a többi hét térségben (Miskolc, Encs, Ózd, Sárospatak, Szikszó, Putnok és Mezőcsát) pedig 2-142%-kal bővült az állásajánlatok száma. A változást mindkét irányban a támogatott, azon belül is főként a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó állásbejelentések alakították.

7

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011. IV. negyedév A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI

2011. október hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében munkaügyi szervezetünk 15 kirendeltségi területén működő 629 munkáltatóját kerestük meg, hogy tájékoztatást kérjünk az elmúlt negyedévi munkaerő-gazdálkodási adataikról, valamint az elkövetkező időszakra (2011. október - december, illetve 2012. szeptember) vonatkozó létszám terveikről. A postai úton, valamint esetenként e-mailben kiküldött kérdőívünkre 490 szervezet, a megkeresett munkáltatók 77,9%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint Válaszadó szervezetek száma és megoszlása

Vállalati méret

db Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN

Foglalkoztatottak száma és megoszlása fő

% 126 218 122 24 490

25,7 44,5 24,9 4,9 100,0

% 655 4927 13452 12604 31638

2,1 15,6 42,5 39,8 100,0

Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt – 44,5% arányban – a kisvállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 25,7%-a a mikro-, és 24,9%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú nagyvállalatok 4,9%-os arányt képviselnek a mintában. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2011. szeptember 30-ra vonatkozó létszáma 31.638 fő volt. Ez a szám – a KSH adatai alapján – 2011. I. félévében a megyében alkalmazásban állók létszámának

1

23,9%-át teszi ki, ily módon a mintavételi arány kellően

informatívnak tekinthető. Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk ágazati hovatartozása szerint B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben

2

válaszadói kör

B.-A.-Z. megye

0,0%

20,0%

40,0%

Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Építőipar Gazdasági szolgáltatás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

60,0%

80,0%

100,0%

Ipar Kereskedelem, javítás Szállítás , raktározás Közösségi és személyi szolgáltatás

1

A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai 2 Az egyes nemzetgazdasági ágak összevonásával, nevének rövidítésével kapcsolatos leírás a módszertani összefoglalóban található.

8


A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipari, a mezőgazdasági, a közösségi és személyi szolgáltatás, illetve a kereskedelem, javítás gazdasági ágakba tartozó munkáltatók felül, míg a gazdasági szolgáltatás és a szállítás-raktározás tevékenységet folytató ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és az építőipar ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak – például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, – másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be mezőgazdasági munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei-, országos megoszlása – a statisztikai állományi létszám szempontjából is – mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro-, és kis vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a középvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 70%-ot is meghaladja, miközben ez az arány az országban (3,8%-ponttal) alacsonyabb. A 2011. IV. negyedévi munkaerő-gazdálkodási mérésben résztvevő munkaadók területi megoszlása

Kirendeltség/Megye

bevont munkaadók száma db

Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ Ózdi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Szerencsi Kirendeltség Sárospataki Kirendeltség Edelényi Kirendeltsége Tiszaújvárosi Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltsége Encsi Kirendeltsége Mezőkövesdi Kirendeltség Szikszói Kirendeltsége Tokaji Kirendeltsége Mezőcsáti Kirendeltsége Putnoki Kirendeltsége Gönci Kirendeltsége Borsod-Abaúj-Zemplén megye

% 40 57 97 33 81 42 74 34 49 46 20 20 10 9 17 629

6,4 9,1 15,4 5,2 12,9 6,7 11,8 5,4 7,8 7,3 3,2 3,2 1,6 1,4 2,7 100,0

kitöltött adatlapok száma* db

% 40 33 90 28 50 27 61 32 35 40 20 20 9 9 15 509

7,9 6,5 17,7 5,5 9,8 5,3 12,0 6,3 6,9 7,9 3,9 3,9 1,8 1,8 2,9 100,0

* 19 db adatlap hibásan, vagy a rögzítési határidő leteltét követően került kitöltésre, ezért nem vesz részt a mérésben

A munkáltatók legtöbbje a Kazincbarcikai (17,7%), a Tiszaújvárosi (12,0%), a Sárospataki (9,8%), a Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ, valamint a Mezőkövesdi Kirendeltség (egyaránt 7,9%) munkaerő-piaci körzetéhez tartozik.

9

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011. IV. negyedév A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2011. IV. NEGYEDÉVBEN

Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. Az elmúlt negyedévben változott az NMF mérés kérdőíve, amely - két ponton is - kiegészült a közfoglalkoztatással kapcsolatos adatszolgáltatással. A válaszadó munkáltatók így már nemcsak a jelenlegi, hanem a 3-hónap múlva várható statisztikai állományi létszámról, ezen belül a közfoglalkoztatott létszámról is tájékoztatást nyújtanak.

Három hónapon belüli létszámváltozás (%)

Gönc (2,2 %) Edelény

Sátoraljaújhely

Encs Sárospatak


Kazincbarcika

Szerencs

Tokaj

Jelmagyarázat:

Miskolc

Növekedés:

10% felett 5-10% között

NÖVEKEDÉS

Tiszaújváros 5% alatt

Mezőkövesd

0%

Mezőcsát

5% alatt 5-10% között

CSÖKKENÉS

10% felett

2011. IV. negyedévben a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma 31 638 fő volt, ebből közfoglalkoztatás keretében 2021 főt (6,4%) foglalkoztattak. A korrigált - közfoglalkoztatás nélküli - statisztikai állományi létszám 29 617 főt tett ki. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma a IV. negyedév végére várhatóan átlag 3,6%-kal csökken (országosan ennél kisebb mértékű csökkenés várható). Mindez - a közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak létszámmozgását külön nem vizsgálva - 3,9%os létszám-felvétellel és 7,5%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 11,4%át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 1226 fős létszámfelvétel és 2377 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 3603 fő munkavállalót fognak érinteni.

10


Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként 2011. szeptember 30-án összesen 30 487 fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, melyből 4,2% (1349 fő) a közfoglalkoztatottak létszáma, ami a 2011. szeptember 30-ai közfoglalkoztatási bázisadatához képest 33,3%-os (672 fős) csökkenést jelent. A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy - 3 kivétellel - Borsod-AbaújZemplén megye valamennyi kirendeltségi területéről kisebb-nagyobb csökkenést jeleztek a munkáltatók, ezek közül a legjelentősebb: Ózd (-559 fő; -11,1%), Kazincbarcika (-248 fő; -7,4%), Sárospatak (-90 fő; -3,9%) és Edelény (-73 fő; -4,6%). A putnoki körzetben szintén csökkenést prognosztizálhatunk, az itt kialakult 20,5%-os csökkenés, abszolút értékben magas, 59 fő kilépését jelenti. Három kirendeltség területén (Gönc, Mezőcsát, Sátoraljaújhely) december végén is a szeptemberi létszámszinten – illetve 1-10 fővel felette – alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Vállalati méret szerint azonos előjelűek, de különböző mértékűek az előrejelzések. A foglalkoztatottak létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú csökkenésre a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol mintegy 5%-kal (33 fővel) csökken a létszám az elkövetkező három hónap során. Abszolút számokban viszont a legnagyobb kilépés a közép- és a nagyvállalkozások esetén prognosztizálható, előbbi 544 utóbbi, 489 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 3,9 és 4,0% csökkenést jelent. A felmérésben részt vett kisvállalkozások várakozásai valamivel mérsékeltebbek, náluk várhatóan 85 fővel csökken a foglalkoztatott létszám. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Vállalati méret db Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN

18 47 39 11 115

Stagnálást

Növekedést

jelző szervezetek száma és megoszlása % db % db 14,3 79,4 100 8 21,6 60,6 132 39 32,0 36,9 45 38 45,8 25,0 6 7 23,5 283 57,8 92

ÖSSZESEN

% 6,3 17,9 31,1 29,2 18,8

db 126 218 122 24 490

% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A vállalkozások 57,8%-a három hónapon belül stagnálással számol, 23,5%-uk létszámcsökkenést, és mindösszesen 11,8%-uk jelez növekedést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben sem várható számottevő elmozdulás. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 55,0%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 24,2% növekedést, 20,8% pedig létszámcsökkenést jelzett.

11


A 3 hónap múlva várható létszámváltozás - munkaerő-leépítés, munkaerő- felvétel nemzetgazdasági ágak szerint -14,3

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1,6

-12,7 -5,6

Bányászat, kőfejtés

1,0

-4,6 -2,0

Feldolgozóipar

5,4

-6,8 -9,9

Építőipar

5,4

-4,4 -1,9

Kereskedelem, gépjárműjavítás

2,5

-2,8 -1,6

Szállítás, raktározás

1,2

-0,5 0,0

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

1,7 1,7

-3,6

Ingatlanügyletek

3,6

0,0 -5,2

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

0,9

-4,3 -11,0

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

0,8

-10,2 -34,6

16,1

-18,4 -9,4

Oktatás

1,2

-8,2 -1,6

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

0,8 -5,3

Egyéb szolgáltatások -40,0

1,8

-0,1 -5,3

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít

3,0

1,0

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás

-12,3

2,8

-2,5 -35,0

-30,0

-25,0

-20,0

-15,0

-10,0

-5,0

2,4

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

% Létszámcsökkenés

Létszámfelvétel

Létszámváltozás

A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában – a létszámnövekedések, illetve -csökkenések

egyenlegét vizsgálva – a negatív előrejelzések

dominálnak. A be- és kilépési forgalom átlagot (-6,3%-ot) meghaladó létszámcsökkenést okoz várhatóan a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (-18,4%); a

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás,

halászat (-12,7%), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (-10,2%); valamint az oktatás (-8,2%); nemzetgazdasági ág(ak)ban. Pozitív, létszámbővítést eredményező egyenleget a pénzügyi, biztosítási tevékenység (1,7%); a feldolgozóipar (1,0%) és a humán-egészségügyi, szociális ellátás (0,8%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A konkrét foglalkozásokat tekintve a létszámváltozás negatív eredője kiugró a szakképzettséget nem igénylő munkakörök, nevezetesen az egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatások (-1134 fő); a szemétgyűjtő, utcaseprő (-241 fő); illetve az egyéb takarító és kisegítő (94 fő) foglalkozási csoportban. Ezen felül az erdészeti foglalkozású (-130 fő) munkakörök vonatkozásában várható jelentősebb létszámleépítés, ez viszont már a magasabban kvalifikált szegmenst is érinti. Nagyobb létszámmozgás várható az egyéb termék összeszerelő; az intézményi takarító és kisegítő; a ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó; a kárpitos és a bolti eladó foglalkozási csoportok esetében is, ugyanakkor ezen munkakörökben a létszámfelvétel és elbocsátás volumenének pozitív (3-45 fős) egyenlege várható.

12

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011. IV. negyedév A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2012. SZEPTEMBER VÉGÉN

Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható – a közfoglalkoztatási állományúak létszámadatait is tartalmazzák. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%)

Gönc (2,2 %)

Sátoraljaújhely

Edelény Encs Sárospatak


Kazincbarcika

Szerencs

Tokaj

Miskolc

Jelmagyarázat: 10% felett

Tiszaújváros

5-10% között

NÖVEKEDÉS

5% alatt

Mezőkövesd

0%

Mezőcsát

5% alatt 5-10% között

CSÖKKENÉS

10% felett

A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a 2011. szeptember 30-i bázis időszaki létszámhoz képest 2012. szeptember végére 2,4%-al csökken az alkalmazásban állók száma, míg országosan stagnálásra számítanak 2012. III. negyedév végére. A jelzett változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 751 fős munkahely-vesztést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. Ebben az előrejelzésben nagy szerepe lehet annak, hogy a válaszadók az állományi létszám tervezési bizonytalanságain túl nehezen tudják megbecsülni a közfoglalkoztatás egy év múlva várható létszámkihatását is. A munkáltatók által jelzett várakozások elég borúlátóak, hiszen a megye 15 munkaügyi körzetéből, mindösszesen

hat

kirendeltség

jelzett

kisebb-nagyobb mértékű

növekedést.

Legnagyobb

létszámbővülést a kazincbarcikai (61 fő), a sátoraljaújhelyi (40 fő), illetve az encsi (19 fő) térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak. Kilenc körzetben a munkáltatók létszámcsökkenést jeleztek 2012. szeptember végére, ezek közül a legnagyobbat Miskolc és Edelény (előbbi 500, utóbbi 100 fő felettit), míg 25-75 fő közöttit Szikszó, Tiszaújváros, valamint Gönc körzetéből.

13


A vállalatok mérete szerint a legnagyobb arányú létszámnövekedésre, 6,9%-ra (45 fő) a 10 fő alatti létszámú

mikro-vállalkozásoknál

számítanak.

A

kisvállalkozások

esetében

szintén

létszámnövekedéssel számolnak, de ennél jóval alacsonyabb 0,7%-os mértékben. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében nagyobb arányú leépítésre – 831 főt érintően – a nagy-, és a középvállalatok esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. A nagyvállalkozások -4,7%-os (589 fős), míg a középvállalkozások -1,8%-os (242 fős) csökkenést prognosztizálnak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Vállalati méret

Növekedést

jelző szervezetek száma és megoszlása % db % db 7,9 73,8 93 23 21,6 52,8 115 56 39,3 30,3 37 37 45,8 12,5 3 10 23,7 248 50,6 126

db Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás ÖSSZESEN

Stagnálást

10 47 48 11 116

ÖSSZESEN

% 18,3 25,7 30,3 41,7 25,7

db 126 218 122 24 490

% 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A vállalkozások 50,6%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számol, míg 25,7%-uk növekedést, 23,7%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok valamivel kedvezőbben alakultak, ugyanis : a vállalkozások 47,7%-a tizenkét hónapon belül stagnálással számolt, míg 30,5% növekedést, 21,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. Gazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb

mértékű

(abszolút

számokban

kifejezett)

létszámnövekedést

eredményezhet

a

feldolgozóipar (253 fő, 2,3%); a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás (140 fő 8,7%); valamint az építőipar (49fő, 3,9%) területén foglalkozó szervezeteknél. Létszámcsökkenést

2012.

III.

negyedévének

végére

a

közigazgatás,

védelem;

kötelező

társadalombiztosítás (910 fő, 31,5%); a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (167 fő, 5,6%), illetve az oktatás (104 fő, 6,6%) területen tevékenykedő munkáltatók jeleztek. Miután ezekben az ágazatokban idén is számottevő a közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás, ezért az általuk előre

jelzett

nagyarányú

létszámapadást

ennek

a

területnek

a

tervezési

nehézségei

is

magyarázhatják.

14

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011. IV. negyedév A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI

Kérdőívünk – a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül – tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. A 4. kérdésben szereplő változók mindegyike az egy évvel korábbi kérdőíven is szerepelt. Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN* 0,0

20,0

Hírdetés útján

11,6

Pályázatokkal

9,1

40,0 43,6

26,0

Interneten keresztül 2,5 9,6

34,7

57,7

Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 1,9 8,2

100,0

52,1

61,1

Informális csatornákon keresztül

80,0 44,8

38,7

Munkaügyi kirendeltségek segítségével

Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással

60,0

4,2

16,4

89,9

21,1

76,4

45,5

Gyakran

44,9

Alkalmanként

Soha

* a diagram a „nincs válasz”-ok kizárásával készült

A fenti - halmozott sáv - diagramból jól látható, hogy a felmérésbe vont munkáltatók döntő többsége igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, és munkaerő-igényét leginkább a munkaügyi központ, illetve a területileg illetékes kirendeltségei segítségével elégíti ki. Közel ugyanennyien informális csatornákon keresztül töltik be üres álláshelyeiket, azonban ennél a forrásnál az alkalmankénti gyakoriságot választók száma, több mint kétszerese azokénak, akik ezt a formát választják. Legutóbb egy évvel ezelőtt vizsgáltuk ezt a kérdést és a kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a legkedveltebb források rangsorában változás nem következett be.

A munkáltatók

leggyakrabban továbbra is a munkaügyi kirendeltségek, az informális csatornák, valamint a külsőbelső hirdetések által kínált lehetőséget választják. A munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül történő toborzás most is az egyik legkevésbé ismert vagy kedvelt változó. Egyetlen változásként a pályázatok szerepének növekedését (14,5%-ponttal), és Internetes álláshely betöltés (-40,4%-ponttal) térvesztését rögzíthetjük, amely részint adódhat abból is, hogy a válaszadók köre nem fedi teljesen egymást.

15


MÓDSZERTAN

1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely 2005. közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 169, a régióban 27, míg B.-A.-Z. megyében 15 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérés lényege A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának – foglalkoztatottságának és munkanélküliségének – vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban – az un. vonatkozási héten – legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.

16


A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának,

a

NACE

Rev.2-nek

magyar

nyelvű

változata.

A

köznyelvben,

illetve

tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le:

17


Ágazat betűjele A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U

Ágazat megnevezése mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat bányászat, kőfejtés feldolgozóipar villamosenergia-, gáz-, hőellátás, légkondicionálás vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés építőipar kereskedelem, gépjárműjavítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás információ, kommunikáció pénzügyi, biztosítási tevékenység ingatlanügyletek szakmai, tudományos, műszaki tevékenység adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás oktatás humán-egészségügyi, szociális ellátás művészet, szórakoztatás, szabadidő egyéb szolgáltatás (például szakszervezeti érdekképviselet, egyházi tevékenység, számítógépjavítás, fodrászat, temetkezés stb.) háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra területen kívüli szervezet

Ágazat megnevezése (rövidített változat) mezőgazdaság ipar

gazdasági szolgáltatások

közaigazgatás oktatás humán-egészségügyi, szociális ellátás

egyéb szolgáltatások

18

MELLÉKLETEK

(táblázatok, grafikonok, kérdőív)

19

TÁBLÁZATOK 1. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN

Kirendeltség/Megye/Régió/Ország

válaszadók száma

jelenlegi létszám

+3 hó múlva várható létszám

db

fő

fő

Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Tiszaújvárosi Kirendeltség Mezőkövesdi Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sárospataki Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Szerencsi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Tokaji Kirendeltség Putnoki Kirendeltség Gönci Kirendeltség Mezőcsáti Kirendeltség Borsod-Abaúj-Zemplén megye Észak-Magyarország Magyarország

90 26 49 30 25 61 40 27 35 40 17 20 6 9 15 490 937 6 553

9 142 1 113 3 329 2 327 1 765 5 089 2 324 1 708 1 305 1 579 516 278 288 188 687 31 638 69 996 531 815

változás +3 hónap múlva fő

9 138 1 108 3 081 2 292 1 721 4 530 2 234 1 709 1 294 1 506 488 266 229 198 693 30 487 68 789 524 816

változás +12 hónap múlva

+12 hó múlva várható létszám fő

% -4 -5 -248 -35 -44 -559 -90 1 -11 -73 -28 -12 -59 10 6 -1 151 -1 207 -6 999

0,0 -0,4 -7,4 -1,5 -2,5 -11,0 -3,9 0,1 -0,8 -4,6 -5,4 -4,3 -20,5 5,3 0,9 -3,6 -1,7 -1,3

fő 8 531 1 132 3 390 2 295 1 784 5 067 2 295 1 748 1 302 1 458 489 284 233 200 679 30 887 69 883 531 556

% -611 19 61 -32 19 -22 -29 40 -3 -121 -27 6 -55 12 -8 -751 -113 -259

-6,7 1,7 1,8 -1,4 1,1 -0,4 -1,2 2,3 -0,2 -7,7 -5,2 2,2 -19,1 6,4 -1,2 -2,4 -0,2 0,0

2. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRET SZERINT

Vállalati méret Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megye

válaszadók száma

jelenlegi létszám


db

fő

fő

126 218 122 24 490

655 4 927 13 452 12 604 31 638


622 4 842 12 908 12 115 30 487

fő

% -33 -85 -544 -489 -1 151


+12 hó múlva várható létszám -5,0 -1,7 -4,0 -3,9 -3,6

fő 700 4 962 13 210 12 015 30 887

% 45 35 -242 -589 -751

6,9 0,7 -1,8 -4,7 -2,4

3. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. júliusában adott munkáltatói előrejelzések alapján NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK, ÁGAZATOK SZERINT Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd. Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Borsod-Abaúj-Zemplén megye

válaszadók száma

jelenlegi létszám


db

fő

fő

49 4 145 1 12 42 93 11 24 1 7 2 13 13 23 10 20 4 16 490

2 980 196 10 788 34 1 600 1 268 3 138 861 566 9 229 55 116 246 2 885 1 577 3 860 124 1 106 31 638


2 602 187 10 896 34 1 491 1 212 3 134 857 550 9 233 55 111 221 2 353 1 448 3 892 124 1 078 30 487

fő

% -378 -9 108 0 -109 -56 -4 -4 -16 0 4 0 -5 -25 -532 -129 32 0 -28 -1 151


+12 hó múlva várható létszám -12,7 -4,6 1,0 0,0 -6,8 -4,4 -0,1 -0,5 -2,8 0,0 1,7 0,0 -4,3 -10,2 -18,4 -8,2 0,8 0,0 -2,5 -3,6

fő 2 813 194 11 041 34 1 740 1 317 3 128 864 561 9 235 55 116 255 1 975 1 473 3 852 124 1 101 30 887

% -167 -2 253 0 140 49 -10 3 -5 0 6 0 0 9 -910 -104 -8 0 -5 -751

-5,6 -1,0 2,3 0,0 8,7 3,9 -0,3 0,3 -0,9 0,0 2,6 0,0 0,0 3,7 -31,5 -6,6 -0,2 0,0 -0,5 -2,4

4. számú melléklet Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2011. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján - a 10 főnél nagyobb pozitív egyenleget mutató FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT

Belépő

Foglalkozási csoport (FEOR 2008)

∑ Egyenleg

Kilépő

belépő-kilépő

fő

Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Egyéb termék-összeszerelő Egyéb takarító és kisegítő Intézményi takarító és kisegítő Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Szemétgyűjtő, utcaseprő Kárpitos Bolti eladó Hegesztő, lángvágó Lakatos Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Egyszerű ipari foglalkozású Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalkozás

520 101 55 51 38 36 25 20 18 14 11 11 11

-1134 -56 -94 -33 0 -241 -5 -17 -11 -24 -47 -15 -14

-614 45 -39 18 38 -205 20 3 7 -10 -36 -4 -3

5. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT Mikro

Kirendeltség/Megye db Miskolci Kirendeltség és Szolgáltató Központ Encsi Kirendeltség Kazincbarcikai Kirendeltség Tiszaújvárosi Kirendeltség Mezőkövesdi Kirendeltség Ózdi Kirendeltség Sárospataki Kirendeltség Sátoraljaújhelyi Kirendeltség Szerencsi Kirendeltség Edelényi Kirendeltség Szikszói Kirendeltség Tokaji Kirendeltség Putnoki Kirendeltség Gönci Kirendeltség Mezőcsáti Kirendeltség Borsod-Abaúj-Zemplén megye

22 7 18 7 4 18 4 4 15 7 5 8 1 2 4 126

Közép

Kis % 17,5 5,6 14,3 5,6 3,2 14,3 3,2 3,2 11,9 5,6 4,0 6,3 0,8 1,6 3,2 100,0

db 38 13 16 12 13 27 17 13 11 23 9 12 2 5 7 218

% 17,4 6,0 7,3 5,5 6,0 12,4 7,8 6,0 5,0 10,6 4,1 5,5 0,9 2,3 3,2 100,0

db 20 6 12 10 7 10 19 8 8 10 3 0 3 2 4 122

ÖSSZESEN

Nagy % 16,4 4,9 9,8 8,2 5,7 8,2 15,6 6,6 6,6 8,2 2,5 0,0 2,5 1,6 3,3 100,0

db 10 0 3 1 1 6 0 2 1 0 0 0 0 0 0 24

% 41,7 0,0 12,5 4,2 4,2 25,0 0,0 8,3 4,2 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0

db 90 26 49 30 25 61 40 27 35 40 17 20 6 9 15 490

% 18,4 5,3 10,0 6,1 5,1 12,4 8,2 5,5 7,1 8,2 3,5 4,1 1,2 1,8 3,1 100,0

6. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA

Ágazat betűjele

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S-T-U A-U

Alkalmazásban állók száma (KSH*)

Ágazat megnevezése TEÁOR '08

fő 4552 329 38053 1189 3 067 6048 9987 5732 3318 803 854 1432 1672 4692 12285 17339 18769 1398 1043 132562

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások ÖSSZESEN

A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma

Reprezentációs arány % 65,5 59,6 28,3 2,9 52,2 21,0 31,4 9,9 25,9 1,1 26,8 3,8 6,9 5,2 23,5 9,1 20,6 8,9 106,0 23,9

2980 196 10788 34 1600 1268 3138 566 861 9 229 55 116 246 2885 1577 3860 124 1106 31638

* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai

7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRET ÉS FŐBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások ÖSSZESEN (fő, oszlop %) ÖSSZESEN (fő, sor %)

Mikro fő 33 0 108 0 9 68 209 54 22 9 5 0 65 23 17 17 7 9 0 655

Kis %

fő

5,0 0,0 16,5 0,0 1,4 10,4 31,9 8,2 3,4 1,4 0,8 0,0 9,9 3,5 2,6 2,6 1,1 1,4 0,0 100,0 2,1

564 52 1540 34 76 423 1024 241 119 0 163 55 51 147 103 10 138 0 187 4927

Közép % fő 11,4 1488 1,1 144 31,3 4429 0,7 0 1,5 587 8,6 777 20,8 1303 4,9 271 2,4 405 0,0 0 3,3 61 1,1 0 1,0 0 3,0 76 2,1 1288 0,2 570 2,8 1019 0,0 115 3,8 919 100,0 13452 15,6

Nagy % fő 11,1 895 1,1 0 32,9 4711 0,0 0 4,4 928 5,8 0 9,7 602 2,0 0 3,0 315 0,0 0 0,5 0 0,0 0 0,0 0 0,6 0 9,6 1477 4,2 980 7,6 2696 0,9 0 6,8 0 100,0 12604 42,5

ÖSSZESEN fő 7,1 2980 0,0 196 37,4 10788 0,0 34 7,4 1600 0,0 1268 4,8 3138 0,0 566 2,5 861 0,0 9 0,0 229 0,0 55 0,0 116 0,0 246 11,7 2885 7,8 1577 21,4 3860 0,0 124 0,0 1106 100,0 31638 39,8 %

% 9,4 0,6 34,1 0,1 5,1 4,0 9,9 1,8 2,7 0,0 0,7 0,2 0,4 0,8 9,1 5,0 12,2 0,4 3,5 100,0 100,0

GRAFIKONOK 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRET, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT

250

15000

200

12000

150

9000 fő

db 100

6000

50

3000

0

0 Mikro

Közép

Kis

Válaszadó szervezetek (db)

Nagy

Foglalkoztatottak (fő)

2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai CÉGMÉRET SZERINT

6

3 4,4

4,0

3,1

3,3

0 -1,7

% -5,0

-3

-3,9

-4,0 -5,7

-8,1

-7,2

-8,4

-6

-9 Mikro

Kis Munkaerő-felvétel

Közép Munkaerő-csökkenés

Létszámváltozás

Nagy

3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT

2011. dec. 31-ig várható létszámváltozás (%)

2012. szept. 30-ig várható létszámváltozás (%)

10 5 0 -5 % -10 -15

Mezőcsát

Gönc

Putnok

Tokaj

Szikszó

Edelény

Szerencs

Sátoraljaújhely

Sárospatak

Ózd

Mezőkövesd

Tiszaújváros

Kazincbarcika

Encs

-25

Miskolc

-20

munkaügyi körzet

4. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MEGYEI BONTÁSBAN

3 2,6 2

1

1,1 0,1

0 -0,3 %

B.-A.-Z.

Heves

Nógrád

-1

-2

-2,4

-3 -3,6 -4 2011. dec. 31-ig várható létszámváltozás (%)

2012. szept. 30-ig várható létszámváltozás (%)

5. számú melléklet Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok bevonásra kerültek) Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét?

Alkalmanként

Gyakran (db)

(%)

(db)

(%)

Soha (db)

(%)

Nincs válasz

ÖSSZESEN

(db)

(db)

(%)

(%)

Hírdetés útján

41

8,4

154

31,4

158

32,2

137

28,0

490 100,0

Pályázatokkal

30

6,1

127

25,9

171

34,9

162

33,1

490 100,0

259

52,9

147

30,0

18

3,7

66

13,5

490 100,0

95

19,4

211

43,1

60

12,2

124

25,3

490 100,0

Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül

6

1,2

26

5,3

284

58,0

174

35,5

490 100,0

Interneten keresztül

8

1,6

67

13,7

243

49,6

172

35,1

490 100,0

32

6,5

152

31,0

150

30,6

156

31,8

490 100,0

Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül


6. számú melléklet Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a „nincs válasz”-ok kizárásra kerültek) Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét?

Alkalmanként

Gyakran (db)

(%)

(db)

ÖSSZESEN

Soha

(%)

(db)

(%)

(db)

(%)

Hírdetés útján

41

11,6

154

43,6

158

44,8

353

100,0

Pályázatokkal

30

9,1

127

38,7

171

52,1

328

100,0

259

61,1

147

34,7

18

4,2

424

100,0

95

26,0

211

57,7

60

16,4

366

100,0

Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül

6

1,9

26

8,2

284

89,9

316

100,0

Interneten keresztül

8

2,5

67

21,1

243

76,4

318

100,0

32

9,6

152

45,5

150

44,9

334

100,0

Munkaügyi kirendeltségek segítségével Informális csatornákon keresztül


26

KÉRDŐÍV 1. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye IV. negyedév

Recommend Documents