Ne légy Jeti!
Hatástanulmány a „NE LÉGY JETI! – fenntarthatósági rendezvénysorozat a kiskunfélegyházi kistérségben” című pályázat keretében megrendezésre kerülő programsorozatának hatásosság méréséről
HBF Hungaricum Kft. Kecskemét 2014. szeptember 29.
Ne légy Jeti!
Tartalomjegyzék
Bevezetés .................................................................................................................................... 3 A kérdőíves lekérdezés eredményeinek összefoglalása ............................................................. 3 Módszertan ................................................................................................................................. 7 Ne légy Jeti! rendezvénysorozat .............................................................................................. 10 Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................... 14 Anyagfelhasználás (víz) ........................................................................................................... 25 Energiafelhasználás .................................................................................................................. 36 Ökológiai lábnyom ................................................................................................................... 44 A programsorozat hatása .......................................................................................................... 47 Mellékletek ............................................................................................................................... 50 Kérdőívek ............................................................................................................................... 50 Óvodapedagógusoknak készített kérdőív ...................................................................................... 50 Általános iskola alsó tagozatának készített kérdőív ...................................................................... 55 Általános iskola felső tagozatának készített kérdőív ..................................................................... 60 Középiskolásoknak készített kérdőív ............................................................................................ 67
Mélyinterjúk ........................................................................................................................... 74 Óvodapedagógusoknak készített mélyinterjú kérdések ................................................................. 74 Általános iskola alsó tagozatos tanítóknak készített mélyinterjú kérdések ................................... 76 Általános iskola felső tagozatos diákoknak készített mélyinterjú kérdések .................................. 78 Középiskolás diákoknak készített mélyinterjú kérdések ............................................................... 80
2
Ne légy Jeti!
Bevezetés 2011 tavaszán a NE LÉGY JETI! – fenntarthatósági rendezvénysorozat a Kiskunfélegyházi kistérségben című pályázathoz felmérést végeztünk környezetvédelem témakörben, a kistérség óvodáiban, iskoláiban, pedagógusok és nyugdíjasok körében. Az eredményeket egy Primer Kutatás Jelentésben összegeztük és elemeztük. A felmérés eredményei a támogatásból megvalósuló „Ne légy Jeti!” rendezvénysorozat előkészítéséhez kerültek felhasználásra, melynek keretében különféle, a környezetvédelemmel, anyaghasználattal, hulladékkezeléssel kapcsolatos rendezvények megszervezésére (tematikus hetek, diáknapok, stb.) került sor. A „Ne légy Jeti!” programsorozat végén ismételten felmérést végeztünk. A hatásosság mérésénél elsődleges célunk volt, hogy a programsorozat hatására bekövetkezett változásokat nyomon tudjuk követni. A pályázatban kijelölt célcsoportok körében a támogatási döntés költségcsökkentése miatt szűkítést kellett a projektben tenni, így a pedagógusokra vonatkozó programelemek, továbbá a lakosságot érintő Falunapok rendezvényei, a nyugdíjas klubok rendezvény- és előadás sorozatai nem kerültek megrendezésre, így a hatásosság mérés sem terjedt ki ezekre a célcsoportokra. Az iskolások és óvodások körében felmértük, hogy milyen új ismeretekre tettek szert, mennyiben változtak a környezetvédelmi szokásaik.
A kérdőíves lekérdezés eredményeinek összefoglalása Ne légy Jeti! rendezvénysorozat A Ne légy Jeti! rendezvénysorozat keretében megrendezésre kerülő programok nagy része elnyerte tetszését a résztvevő gyerekeknek. Továbbá elmondható, hogy nem csak tetszett nekik, de nagyobb részben hasznosnak is találták a programokat. Sokan megosztották a közvetlen és távolabbi családtagjaikkal, barátaikkal, tanáraikkal, óvó nénikkel a programokon elhangzott ismereteket, beszélgettek róla. A programok hatására a gyerekek nagy része és családjaik jobban odafigyelnek a környezetükre, a hulladékok szelektív gyűjtésére, a kevesebb hulladék termelésére, az áram- és vízfogyasztás mérséklésére. Elmondhatjuk, a Ne légy Jeti! programsorozat elérte célját, a célcsoport kellően informálva lett, megszerezte azokat az ismereteket, mellyel ők is tehetnek a környezetvédelem érdekében. 3
Ne légy Jeti! Legtöbben a nevelőkön/pedagógusokon keresztül értesültek a programokról. A programokat hirdető eszközök közül az intézményekben kihelyezett plakát bizonyult a leghatásosabb hirdetőeszköznek.
Hulladékgazdálkodás Általában a környezetvédelem témakörére, így a hulladékgazdálkodásra is elmondható, hogy korcsoportonként eltérő elméleti tudás és aktivitás jellemzi a gyerekeket, amely az oktatási rendszerrel is összefüggésben van, hiszen a környezettudatosság, környezetvédelem az iskolai oktatásnak is szerves része. A hulladékgazdálkodás ezen belül olyan téma, amelyre legkönnyebben lehet programokat, szemléletformáló, rendszeres iskolai tevékenységeket (PET palack, papír gyűjtés) rendezni. Összességében minden korcsoportnál elmondható, hogy átlagos mennyiségű hulladékot termelnek, már a legkisebbeknek is több mint fele elmondásuk szerint tisztában van a megtermelt hulladék mennyiségével, de inkább csak az idősebb gyerekek fejében fordul meg, hogy hogyan tudnák azt csökkenteni. A szelektív hulladékgyűjtés fogalmának ismeretével kapcsolatban nagy előrelépést hozott a rendezvénysorozat a gyerekek körében, és a gyerekek egyre nagyobb hányada már nem csak hallott a szelektív hulladékgyűjtésről, hanem ismeri is ennek jelentőségét, sőt ő maga és a családja is legalább részben szelektálja a hulladékokat, továbbá az oktatási intézményekben is sok helyen van lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre. A keletkezett hulladék sorsával és újrahasznosításával kapcsolatban még mindig nem rendelkeznek a gyerekek elegendő ismerettel, ennek a témának a rendszeres ismertetésével, bemutatásával, az újrahasznosítás technológiájának megismertetésével tovább lehetne a célcsoportot érzékenyíteni ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban. A környezettudatos vásárlási szokások esetében mutatkozik némi javulás, de az nem markáns. Szerencsére sokak családja használ a bevásárláskor már többször használatos műanyag szatyrot, vagy textil szatyrot, kosarat, de az előzetes felméréshez képest az arányuk nem minden
korcsoportban
növekedett.
A
termékek
csomagolásának
környezetvédelmi
jelentőségét a kutatás alapján egyre többen felismerik és figyelembe is veszik vásárlásaik során, viszont a családon belül leggyakrabban használt csomagoló anyagoknál még mindig nagy a szórás és a látható javulás mellett még mindig sokan a praktikum, kényelem alapján választanak csomagolóanyagot.
4
Ne légy Jeti!
Anyagfelhasználás (víz) A takarékos vízfelhasználásra, mely magába foglalja a fürdést, mosogatást, a csapok csepegését is, jellemzően minden korcsoport figyel továbbra is, melynek egyik magyarázata a vízfelhasználás anyagi vonzata is lehet. A fiatalok körében a takarékosság igénye még nem annyira fejlett, de a legtöbb korcsoportban érzékelhető némi javulás, de továbbra is nagy szerepe van a pedagógusoknak és a családnak a még környezettudatosabb viselkedés kialakításában. A vezetékes és palackozott ásványvizet sokan egyaránt fogyasztják, de az általános iskola alsó tagozatos diákjainak kivételével minden csoportban kismértékben eltolódott a vízfogyasztás a csapvíz fogyasztás irányába az előzetes felméréshez képest. Továbbra is az óvodáskorú gyermekek fogyasztanak csapvizet a legnagyobb arányban. Még mindig megfigyelhető, hogy a vizek tulajdonságai, minőségi paraméterei tekintetében nincsenek a gyerekeknek kellő ismeretei, mert ugyan kicsit nőtt azok aránya, akik szerint a csapvíz ugyanolyan jó, mint a palackozott víz, de emellett sokan gondolják azt, hogy palackozott vizet inni „trendi” és a csapvíznek nem olyan jó az íze. A fürdési szokásoknál az előzetes vizsgálathoz képest egyre többen részesítik előnyben a zuhanyzást a kádban fürdéshez képest és érthető okokból ez az arány az idősebb diákoknál még jóval magasabb. A mosogatási szokásoknál is megfigyelhető javulás, egyre kevesebben mosogatnak folyóvízben, és egyre magasabb a mosogatógép használat aránya is, amely megoldások mind víztakarékosabbak a folyóvízhez képest. A program hatására jelentősen csökkent azok száma, akik még egyáltalán nem hallottak a szürkevíz fogalmáról, de még mindig jelentős azok száma, aki hallott ugyan róla, de nem igazán tudja mit jelent, vagyis ebben a témában is szükséges az ismeretket bővíteni.
Energiafelhasználás Elmondható a primer kutatás alapján, hogy a válaszadók már eredetileg is jelentős mértékben tisztában voltak az energiatakarékosság fontosságával, ismerték, hogy mire kell odafigyelni, mivel a legalapvetőbb dolgokat a családok már fiatal korban igyekeznek megtanítani a gyerekeknek. Ennek hatására a gyerekek nagy százaléka igyekszik odafigyelni a felesleges villanyhasználat elkerülésére. Az energiatakarékos izzó fogalmával tisztában vannak a megkérdezettek, sokan otthonukban legalább részben használják is azt.
5
Ne légy Jeti! A gyerekeknek ugyan kicsit kisebb aránya továbbra is nagy százaléka használ párhuzamosan elektronikai eszközöket, de minimális javuló tendencia ebben is megfigyelhető. A használaton kívüli elektromos eszközök áramtalanításában is kismértékű javulás mindenképpen megfigyelhető, még ha van is mit javítani ezen a téren. A környezetbarát közlekedés témájában csak kisebb aránybeli eltolódás figyelhető meg az előzetes felméréshez képest, a nagyobb gyerekek közül például többen használnak biciklit, vagy járnak gyalog, mint korábban, és a középiskolásoknál nőtt a tömegközlekedés aránya is. A fűtési igény kielégítésére szolgáló energiahordozó típusok tekintetében továbbra is a válaszadók döntő többsége fával és földgázzal fűt, és kisebb mértékben jelenik meg a távhő és a szén. Az eredmények alapján elmondható, hogy a megkérdezettek körében még mindig főként a fosszilis energiahordozókat használják igényeik kielégítésére, szemben a megújuló energiaforrásokkal, melynek egyik magyarázata a költséges beruházási igény lehet.
Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom fogalmának ismerete korcsoportonként változó, de a korábbi felméréshez képest sokkal nagyobb arányban hallottak már a gyerekek róla, még úgy is, hogy a pontos jelentését nem biztos, hogy meg tudják határozni. Nőtt azok aránya is, akik úgy gondolják tudják, hogy mivel járulhatnak hozzá az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. A helyi élelmiszerek preferálása is kisfokú növekedést mutat, de továbbra is gondot okoz ezen áruk megkülönböztethetősége.
Összegzésként megállapítható, hogy az egyszerűbb témákban (hulladékgazdálkodás, energiahatékonyság) már korábban is jelentősen nagyobb ismerettel rendelkeztek a diákok, mint a kevésbé általános kérdéskörökben (ökológiai lábnyom, szürkevíz használat), de egyértelműen látszik, hogy mindegyik területen látható javulás mutatkozik a gyermekek tudásszintjében. A pedagógusok szerint a városban élők általában nagyobb tudással rendelkeznek a környezetvédelem területén, a falun, tanyán élők pedig ösztönösen így élnek, de minden gyermek nyitott a nevelésre, szemléletformálásra, főleg ha az az érdeklődésüknek megfelelően, játékos, látványos, érdekes formában van bemutatva. Így egyértelmű, hogy a Kiskunfélegyházi
kistérségben
megrendezett
NE
LÉGY
JETI!
–
fenntarthatósági
rendezvénysorozat elérte célját, mind a gyermekek, mind a pedagógusok tudásszintje és érzékenysége növekedett azokban a témákban, amelyekben rendezvényeket rendeztek az adott iskolában. 6
Ne légy Jeti!
Módszertan A projekt hatásainak mérésére többféle vizsgálati módszert is alkalmaztunk a minél átfogóbb kép elérése érdekében. A projekt hatásosságának mérésénél felhasznált eszközök és módszertan: 1. KÉRDŐÍVES VIZSGÁLAT: A primer kutatásnál megkeresett célcsoportok elérése a primer kutatáshoz hasonló kérdőíves közvélemény kutatással. A hatásosság mérésére szolgáló kérdőívek esetében elsődleges célunk volt, hogy minimum a primer kutatásban elért kérdőívet kitöltők számát szintén elérjük, és amennyiben lehetséges, azt 10-15%-kal növeljük, és lehetőség szerint jelentős átfedés legyen a kérdőíveket kitöltők személyében a primer kutatás és a hatásosság mérés esetében. Vagyis a kérdőívek kitöltetésébe törekedtünk azon csoportokat mindenképpen bevonni, akik már az első kérdőívet is kitöltötték, és részt vettek a programsorozat valamelyikén, így megfelelő látásmóddal rendelkeznek a kérdőív hátterével kapcsolatban. Ez a törekvés az óvodákban és iskolákban viszonylag könnyen követhető volt (kivéve az időközben az adott oktatási intézményt elhagyó osztályok, csoportok esetében). Összességében 27,2%-os növekedést sikerült elérni a kérdőív kitöltők számát tekintve, ugyanis míg az előzetes felmérésnél 1.084 gyermeket, addig a hatásvizsgálatnál összesen 1.379 iskolást és óvodást sikerült elérni. A kérdések között megjelentek az első kérdőív elemei is, hogy a változás megfigyelhető legyen, de újabb kérdéscsoportot jelentettek a rendezvénysorozattal, valamint az ATL-BTL eszközökkel való találkozás vizsgálata is, azok minőségi megítélése. A vizsgálat során az alábbi főbb kérdésekre kívántunk választ adni: -
Ki mennyire tartotta hasznosnak a rendezvénysorozatot?
-
Változott-e valamit a megítélésük a környezetvédelemmel kapcsolatban?
-
Milyen azóta tanult módszereket alkalmaznak a mindennapjaik során?
-
Mennyiben lett más a célcsoport szemléletmódja?
-
Milyen kihatással volt a program a környezetükre, átadták-e másnak az ismereteiket? Mennyire vannak tisztában a fenntartható fejlődés témakörébe tartozó fogalmakkal? 7
Ne légy Jeti! -
Mit tartottak a leghasznosabbnak a program során?
-
Mennyire voltak megelégedve az információs csatornák működésével?
Az új kérdőívek eredményeit lehetőség nyílt a program megkezdése előtt kitöltött és már kiértékelt kérdőívek eredményeivel összevetni, ezáltal tudtunk következtetéseket levonni és számszerűsíteni a rendezvénysorozat eredményességére vonatkozóan. A hét oldalas, 36-40 kérdésből álló kérdőívet a http://www.kerdoivem.hu weboldalon keresztül lehetett kitölteni az általános iskola felsős diákjainak és a középiskolásoknak. Körükben összesen 725 db kérdőív került kitöltésre és feldolgozásra. A két fiatalabb korcsoport képviselői nem saját maguk töltötték ki a kérdőívet, hanem pedagógusaik segítségével kerültek megkérdezésre. A pedagógusok csoportonként, a csoportra vonatkozóan töltöttek ki 1-1 kérdőívet. Így a pedagógusok összesen 29 óvodás és általános iskola alsó tagozatos csoportban kérdezték meg az adott témákban a gyerekeket, így összesen 654 gyermek – 237 általános iskola alsó tagozatos, 417 óvodás – véleményét és tudását foglalják össze a kérdőívek. E szám elegendő a korcsoport statisztikai elemzéséhez. Az óvodai és általános iskola alsó tagozatos kisiskolás csoportokkal a pedagógusok az adott témákban hosszabb beszélgetést tartottak, megkérdezték a gyerekek szokásait, ismereteit, a konkrét kérdések kapcsán pedig felmérték, hogy az adott csoporton belül a gyerekek milyen választ adtak az egyes kérdésekre. A kérdőívek megfogalmazását igyekeztünk a korcsoportok szókincsének és tudásának megfelelően leegyszerűsíteni, de mivel a legkisebbek esetében a kérdőívek megválaszolása a pedagógusok segítségével történt, biztosak lehettünk abban, hogy ők tudják leginkább úgy megfogalmazni a kérdéseket, hogy azok teljesen érthetőek legyenek a legkisebbek számára is. (A kérdőívek megtalálhatóak a tanulmány mellékletében.) A kérdőívek a csoportok tekintetében, míg tartalmilag szinte teljesen megegyeztek, a kérdések mélységében és megfogalmazásában különböztek egymástól a különböző korcsoportoknak megfelelően. A táblázatban a nemek aránya csoportonként is látható. Ez az elemszám elégséges a kitöltők véleményeinek statisztikai módszerekkel történő elemzésére.
8
Ne légy Jeti! A középiskolás és az általános iskola felsős diákjai körében a kérdőív kitöltők száma a primer kutatás és a hatásvizsgálat során:
Hatásvizsgálat
Középiskolások
Általános iskola felső tagozatosok
Összesen
420
305
725
Fiú
Lány
Fiú
Lány
Fiú
Lány
156
264
141
164
297
428
393 Primer kutatás
170
563
Fiú
Lány
Fiú
Lány
Fiú
Lány
180
213
99
71
279
284
Az alsó tagozatos diákok és az óvodások körében a kérdőív kitöltők száma a primer kutatás és a hatásvizsgálat során:
Általános iskola alsó tagozatosok
Óvodások
Összesen
12 csoport
17 csoport
29 csoport
Megkérdezett gyermekek száma
Hatásvizsgálat 237
417
654
10 csoport
15 csoport
25 csoport
Megkérdezett gyermekek száma
Primer kutatás 169
352
521
Összes megkérdezett gyermekek száma:
Középiskolások
Általános iskola felső tagozatosok
Általános iskola alsó tagozatosok
Óvodások
Összesen
Hatásvizsgálat
420
305
237
417
1379
Primer kutatás
393
170
169
352
1084
Ugyanúgy, ahogy a primer kutatásnál, négy fő témát határoztunk meg (Hulladékgazdálkodás, Vízzel történő anyagfelhasználás, Energiafelhasználás, Ökológiai lábnyom), mely kiegészült a közben megvalósításra került programsorozattal kapcsolatos kérdésekkel, valamint az ATLBTL-re vonatkozó kérdésekkel.
9
Ne légy Jeti! 2. MÉLYINTERJÚS VIZSGÁLAT A PROGRAM HATÁSAIRÓL: célcsoportonként 2 db mélyinterjú elkészítését terveztük, amely minőségi adatokat szolgáltat majd minden célcsoport tekintetében. A mélyinterjú a kérdőívekhez képest részletesebb információk, érzések, vélemények lekérdezésére alkalmas, de természetesen nem alkalmas általános vélemény közvetítésére. Az alábbi célcsoportok esetében folytattunk le 2-2 mélyinterjút: - Középiskolások - Általános iskola felső tagozatosok - Általános iskola alsó tagozatosok pedagógusai - Óvodapedagógusok A mélyinterjúk elkészítésének célja volt, hogy minőségi információkat nyerjünk a primer célcsoportokról és azok programsorozattal kapcsolatos véleményéréről, attitűdjeiről, amely a kérdőívek adatainak megértését segíti, és minőségi információt nyújtsanak a hatásosságra vonatkozóan is. (A mélyinterjúk kérdései megtalálhatóak a tanulmány mellékletében.) Az elemzés áttekinthetőségének érdekében az elemzést kérdéskörönként értékeljük, úgy, hogy az magában foglalja a különböző korcsoportok eredményeit mind az előzetes felmérés, mind a hatásosság vizsgálat keretében adott válaszok esetében is.
Ne légy Jeti! rendezvénysorozat A primer kutatás eredményeit felhasználva kidolgozásra kerültek a Kiskunfélegyházi kistérség működési területén (Bugac, Bugacpusztaháza, Fülöpjakab, Gátér, Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Pálmonostora, Petőfiszállás, Tiszaalpár) megrendezésre kerülő Ne légy Jeti! rendezvénysorozat programelemei, melyek megvalósítására az elmúlt és az idei tanévben került sor. A rendezvénysorozat célja volt, hogy minden célcsoport saját nyelvén kerüljön megszólításra, ezzel elősegítve a környezettudatos életmód kialakítását, megalapozását, szemléletformálásra ösztönzését. Minden korosztály megismerhette az ökológiai lábnyom fogalmát, illetve színes programokkal, játékos szórakozással próbálták bennük tudatosítani a saját valamint tágabb környezetünk fenntarthatóságának elősegítését. Az ökológiai lábnyom tudatosításával lehet rávezeti a résztvevőket arra, hogy konkrét lépéseket tegyenek a hulladéktermelés
csökkentéséért,
valamint
a
takarékos
vízfelhasználás
és
az
energiahatékonyság területein. A megrendezett programcsomag így korcsoportonként más és 10
Ne légy Jeti! más volt, illetve míg az iskolákban témanapok, úgy az óvodákban témahetek kerültek megrendezésre. Mennyire nyerték el tetszésüket a gyerekeknek a programok? Az alábbi grafikonból jól látható, hogy nagy része tetszett az egyes korcsoportoknak, különösen az óvodákban és az általános iskola alsós osztályaiban. Az általános iskola felső tagozat és a középiskola diákjainál tapasztalható egyéb vélemény is, az ő köreikben volt olyan, aki kitöltötte a kérdőívet, de a rendezvénysorozaton nem vett részt, illetve, ha részt is vett, akkor az nem tetszett neki. Az interjúalanyoknak is a sport programok, a kirándulások, a vetélkedők, a filmvetítések, az óriásplakát készítés, a gyógynövényes előadás, a helyi gazda bemutatkozása tetszett a legjobban. Az óvodás gyermekek nagyon élvezték a programokat, különösen, amikor aktív részesei, szereplői lehettek a játékoknak, programoknak. Az általános iskola felső tagozatos és a középiskolás diákok szívesen részt vennének hasonló sportprogramokon máskor is. Az interjúk alapján a gyerekekre nagy hatással voltak a programok, mert az idő múltával még mindig sokszor felemlegetik az élményeiket, a szemetet szelektíven gyűjtik, egy tanító néni elmondása szerint a környezetismeret órákon aktívabb a részvétel.
Mennyire tetszett a Ne légy Jeti! programsorozat? nem tudják, nem vettek részt rajta 1
13% 22%
0,9 0,8 32%
0,7 0,6
82%
15%
80%
0,5
30% 33%
0,4 0,3
a programok nagy része tetszett a programok fele tetszett
15%
0,2 0,1
minden program nagyon tetszett
18%
20%
9% 8% 5%
14% 4%
0
1-2 program tetszett nem tetszett
Óvoda
Ált. iskola alsó tagozat
Ált. iskola felső tagozat
11
Középiskola
Ne légy Jeti! A programok hasznosságáról is megkérdeztük az iskolás korcsoportokat, vagyis azt, hogy a programok során megismert új dolgokat, elhangzott új ismereteket mennyire értékelték. Az alsó tagozatos iskolások a programokat és rajtuk keresztül az új ismereteket döntően hasznosnak találták. Az általános iskolás felső és középiskolás diákok egy része kitöltötte ugyan a kérdőívet, de a rendezvénysorozaton nem vett részt, így véleményt nem tudott alkotni a témáról. Illetve volt olyan is, aki ha részt is vett rajta, nem tartotta hasznosnak az adott programot.
Mennyire volt hasznos a programsorozat? nem tudja, nem vett részt rajta 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
14% 50%
27%
minden programot nagyon hasznosnak ítélt meg a programok nagy részét tartotta hasznosnak a programok felét tartotta hasznosnak
22% 15%
30% 32% 50%
15% 14% 9% 4%
Ált. iskola alsó tagozat
Ált. iskola felső tagozat
csak kis részét tartotta hasznosnak
14% 4%
nem tartotta hasznosnak
Középiskola
Az alábbi táblázatból látható, hogy az óvodás korcsoport a leghasznosabbnak a tanulmányi kirándulásokat, a sport programokat és a vetélkedőket jelölte. Az iskolás korcsoportban a sportprogramokat, a kézműves és drámafoglalkozásokat, a filmvetítést, a kirándulásokat, a gyógynövényes előadást jelölték a leghasznosabbnak. Leghasznosabbnak tartott programok sport programok vetélkedők tanulmányi kirándulások kézműves foglalkozások barkácsolás „Fuss az egészségedért” program társasjátékok, vetélkedők a fenntarthatóságról természetvédelmi játszóház rendhagyó irodalom óra csiribiri vásár
Óvoda 28% 17% 30% 9% 15% -
12
Ált. iskola alsó tagozat
Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
28% 22% 6% 13% 3% 9% -
21% 10% 6% 8% 4% 3%
19% 10% 7% 2% 3% 3%
Ne légy Jeti! Leghasznosabbnak tartott programok filmvetítés, drámajáték helyi gazdaság bemutatkozása madáretető készítése környezetvédelmi játszóház ismerkedés a gyógynövényekkel tanulmányi verseny Kirándulás a Gátéri Fehér tóhoz vagy a Péteri tóhoz író-olvasó találkozó Találkozás az egészséggel - Héri Márta előadása helyi nagyüzem bemutatkozása alternatív buli fizikai eszközökkel szelektív gyűjtési rendszer kiépítése természetjáró túra kistérségi természetismereti vetélkedő egyik programon sem vettem részt
Óvoda
Ált. iskola alsó tagozat
Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
-
19% -
13% 2% 8% 6% 5% 3% 2% 2% 3% 5%
5% 6% 7% 4% 2% 3% 5% 2% 3% 3% 7% 9%
Az interjúkból az is kiderült, hogy a környezetismeret órákon, a földrajz órákon, osztályfőnöki órákon, az óvodában is sokszor beszélgetnek a környezetvédelem fontosságáról, mely a rendezvénysorozatot követően még inkább jellemző. Tudják a gyerekek, hogyan tehetnek a környezet megóvásáért, odafigyelnek jobban a csapok elzárására, a kevesebb szemét termelésére, az elektronikai eszközök ésszerű használatára. A továbbiakban arra kérdeztünk rá, hogy a programokon elhangzottakról, az ott tanultakról beszéltek-e valakivel, átadták-e másnak az ismereteiket? Legtöbben otthon, a szüleiknek, testvéreiknek beszéltek az óvodában, iskolában elhangzottakról valamint az osztálytársakkal, pedagógusokkal osztották meg élményeiket. Volt, aki olyan barátainak mesélt, aki nem abba az intézménybe járt, de olyan is akadt természetesen, aki senkivel nem beszélt a rendezvényről, bár csak alacsony arányban. Az erre a kérdésre adott válaszokból is jól látszik, hogy a játékos, élményszerű programokon keresztül bemutatott
bármilyen
téma
jobban
megragad,
könnyebben
rögzül
a
gyermekek
emlékezetében, sokkal inkább mesél a programokról, átélt élményekről, feladatokról, mint ha csak előadás vagy a hagyományos tanóra keretében hallana egy adott kérdéskörről. Továbbá az is hasznos következménye az ilyen típusú szemléletformáló témafeldolgozásnak, hogy a pedagógusok, és akár a szülők is sokkal könnyebben tudják a megszerzett tudást továbbvinni, a hétköznapokba átültetni a rendezvényeken részt vett gyermekek esetében azáltal, hogy időről-időre felidézik a programsorozat feladatait, az ott megtanultakat.
13
Ne légy Jeti!
A rendezvényekről kinek meséltek? 100%
0% 7%
9%
15% 22%
90% 80%
senkivel nem beszéltek róla
15% 7%
5% 2% 9%
11%
8%
21%
70%
szomszédoknak, ismerősöknek
6% 5% 12%
óvónéninek, osztályfőnöknek, tanárainak
50%
12%
osztálytársainak
40%
7%
60%
20% 12% 15%
30%
50%
44%
olyan barátainak, akik nem az iskolába járnak
49%
20%
37% távolabbi rokonainak (pl. nagymama, nagybácsi, unokatestvér, stb.)
10% 0% Óvoda
Ált. iskola alsó tagozat
Ált. iskola felső tagozat
szüleinek, testvéreinek
Középiskola
Hulladékgazdálkodás Ahogy a primer kutatás során, a hatásvizsgálat keretében is ezen a kérdéskörön belül a hulladékgazdálkodással és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szokásokra, általános véleményekre
voltunk
kíváncsiak.
Általánosságban
továbbra
is
elmondható
a
korcsoportonkénti eltérő elméleti tudás és aktivitás a témával kapcsolatban. A mélyinterjúkból kiderült, hogy az óvodai, általános iskolai nevelésnek része a környezetvédelem, fokozatosan válik a gyerekek mindennapjainak részéve a környezettudatosság. Kezdve olyan alapvető dolgokkal, hogy a saját közvetlen környezetükre figyeljenek oda, például hogy ne szemeljenek. Illetve, hogy aktívan is részt vegyenek az közvetlen környezetük, életterük tisztán tartásában, amely a nevelés első lépcsője. Az óvodások időről időre beszélgetnek pl. a szelektív hulladékgyűjtésről, sőt több esetben számoltak be arról a pedagógusok, hogy a szülők bevonásával papír és műanyag PET palack gyűjtéseket rendeztek, és egyre több család hozza be tudatosan pl. a száraz elemeket az óvodába, ha lehetőség van ott gyűjteni őket. A gyerekek a látott példát sajátítják el, ennek értelmében, ha a felnőttek – legyenek azok a szüleik, vagy pedagógusok – számára a mindennapok során egyértelmű a szelektív 14
Ne légy Jeti! hulladékgyűjtés, akkor a gyermek számára is az lesz. Ahol ennek megfelelően élnek, ott a gyermek számára sem új ez a magatartás. A kérdőívek alapján elmondható, hogy az életkor emelkedésével a hulladékgazdálkodási ismeretek is bővülnek, egyre több ismeretre tesznek szert a gyerekek. Az óvodások körében jellemzően néhány kivételtől eltekintve, nem ismert a családokban keletkező hulladék mennyisége. Ez a mindennapok során állandóan újratermelődik, és a hulladékgyűjtő edények rendszeres ürítésének köszönhetően nem feltűnő a háztartási és egyéb hulladékok keletkezése és nagy valószínűséggel nem a gyerekek feladata otthon az összegyűjtött hulladék kukába ürítése. Így az óvodás korú gyerekek számára is kevésbé feltűnő az állandó újra termelődésük. A megkérdezett óvodás és alsó tagozatos általános iskolás gyerekek több mint fele elmondás szerint viszonylag tisztában van a családjuk termelt hulladék mennyiségével, 53-59%-ban azt mondták, hogy tisztában vannak vele, 41-47%-ban pedig, hogy nincsenek vele tisztában. Az általános iskola alsó tagozatos diákjai és a többi kérdőívező csoport már fogékonyabb ezen problémára. Már meg tudja mondani, hogy a megítélésük alapján mennyi hulladékot termelnek és annak mennyiségét meg is ítélik. Pozitív tendencia az idősebb korosztály esetében, hogy foglalkoztatja, hogy miként tudná a megtermelt hulladék mennyiségét csökkenteni. A primer kutatás során a megkérdezettek majdnem ¾-e mondta, hogy a családban termelt hulladékot átlagos mennyiségűnek ítéli meg. Jelentősen nőtt azok aránya, aki elmondása alapján igyekszik odafigyelni a keletkező hulladék mennyiségére (30%), illetve kiemelkedő azok aránya az előzetes felméréshez viszonyítva, akik az átlaghoz képest sokkal kevesebb hulladékot termelnek (18%). A hatásvizsgálat során megkérdezett középiskolások körében adatott válaszok ennél is jobban alakultak. Összesen a középiskolások 60%-a mondta, hogy igyekeznek csökkenteni a megtermelt hulladék mennyiséget (33%) vagy állandóan odafigyelnek a keletkezett hulladék mennyiségére és az átlagtól kevesebbet is termelnek (27%). Az előzetes tanulmány adataival összehasonlítva jól látszik, hogy az utóbbi két korcsoport esetében jelenetős mértékű változás történt, több mint a duplájára nőtt azok száma, akik igyekeznek csökkenteni a megtermelt hulladék mennyiségét, és annak ellenére, hogy az előzetes vizsgálat során szinte elenyésző mennyiségben volt kimutatható az átlagostól sokkal kevesebb szemetet termelők száma (1-3%), a hatásvizsgálat során ez a csoport is már szignifikánsan jelentkezik (18-27%). A keletkező hulladék mennyiségét kérdőív csoportonként az alábbi diagram szemlélteti.
15
Ne légy Jeti!
Az elszállított háztartási hulladék iránti érdeklődés megoszlik a korcsoportok között. Ennek következtében a hulladékkezelés helyének, módjának, technológiájának megismerése, mint igény nem jelentkezik a fiatal korosztály körében, azonban az általános iskolások közül a felső tagozatos tanulók körében, valamint a középiskolások körében érzékelhető azok aránya, akik fokozottan érdeklődnek a keletkező hulladék további sorsa, vagy a szelektív gyűjtés során keletkezett hulladék újrahasznosításának technológiájával kapcsolatban. A hulladékgazdálkodás témakörén belül a környezetszempontú vásárlási szokásokra is rákérdeztünk, tekintettel arra a tényre, hogy a csomagolóanyagok mennyisége által keletkezik a mindennapok során a legtöbb hulladék. Általános tény, hogy minél jobb a lakosság életszínvonala, annál több hulladékot termel. Ezt a hulladékgazdálkodási elméletet lehet szabályozni a lakosság környezettudatos gondolkodásának fejlesztésével, ami többek között a vásárlási szokásokra is kiterjed. Fontos, hogy igyekezzünk megértetni a gyerekekkel a fogyasztói társadalom milyen negatív hatással van a hulladék mennyiségére, ezáltal a környezetünk védelmére. Már gyerekkorban megismerhessék a tudatos vásárlás, a tudatos fogyasztás fontosságát. 16
Ne légy Jeti! A kérdőívet kitöltők körében újra megkérdeztük, hogy családjaik milyen gyakran visznek magukkal nejlon szatyrot, textil szatyrot vagy kosarat. Az eredmények alapján elmondható, ha néha szórtan is, de általában a kérdőívezők többsége (minden korcsoportban), az esetek többségében (mindig vagy általában) visz magával a bevásárláshoz szatyrot. A legszembetűnőbb, hogy az óvodások körében milyen pozitív változás történt a primer kutatás eredményeihez képest, amely kedvező tendencia megjelenik a középiskolások körében is. Az eredményeket az alábbi táblázat dolgozza fel. Bevásárláskor visz-e magával nejlon szatyrot, textil szatyrot vagy kosarat? Igen Mindig Általában Hatásvizsgálat Néha Hol igen, hol nem Nem, soha Nem tudom Igen Mindig Általában Primer kutatás Néha Hol igen, hol nem Nem, soha Nem tudom
Óvoda
Ált. iskola alsó tagozat
Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
64% 22% 14% 57% 26% 17%
63% 28% 9% 82% 14% 4%
25% 26% 17% 20% 8% 4% 25% 27% 17% 21% 7% 3%
27% 28% 14% 19% 8% 4% 30% 28% 14% 18% 7% 3%
A nejlon szatyrok többszöri használatának, valamint a szatyrok termékdíjának jogosságát ismét megkérdeztük a primer kutatás alapján, de csak a középiskolásoktól. A megkérdezettek egyértelműen egyetértettek abban a feltevésben, mely szerint a műanyag szatyrokat többször kell használni. A primer kutatás alapján a középiskolások megítélése szerint majdnem a válaszadók fele (48,6%,) mondta, hogy többször kell használni a műanyag szatyrokat. A hatásvizsgálat szerint ez az arány továbbra is maradt, némi növekedést mutatva a válaszadók 52,1%-a volt ezen az állásponton. A vásárláshoz szükséges műanyag szatyrokhoz kapcsolódik ezen termékekre bevezetett termékdíj, amely értelmében fizetni kell a szatyrokért. A primer kutatásban a válaszadók 48,6%-a mondta, hogy nem ért vele egyet, az az érték a hatásvizsgálatban 46,7%-ra csökkent. Ennek alapján elmondható, hogy kezdik felismerni a fiatalok, hogy miért fontos a termékdíj bevezetése. Megkérdeztük a felső tagozatos és középiskolás kérdőívet kitöltőktől azt is, őket mennyiben befolyásolja a termék kiválasztása során, hogy az adott termék környezetbarát csomagolásban van vagy sem. Az eredményeket az alábbi diagramon foglaltuk össze. 17
Ne légy Jeti!
Környezetbarát csomagolás figyelembe vétele vásárlás során (Hatásvizsgálat)
100%
16%
13%
4%
6%
17%
21%
90% 80% 70%
nem tudom
mindig
általában
hol igen, hol nem
néha
soha
60%
23% 50%
25%
Primer kutatás
40%
16% 30%
100%
17%
90%
20%
9% 3% 10%
80%
25% 10%
70%
18%
20% 19%
60% 50%
0% Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
12% 2%
24% 25%
40%
18%
30% 20%
34% 24%
10% 0% Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
A primer kutatásban a diagramon látható az eredmények nagyfokú szórása, amely arra enged következtetni, hogy akkoriban a kérdőívet kitöltő alanyok és családjaik körében nem, vagy csak elvétve volt szempont a termékek környezetbarát csomagolása. A hatásvizsgálat alapján kismértékű pozitív változásra tudunk következtetni. Növekedés figyelhető meg a hol igen, hol nem, az általában és mindig válaszok összesített arányában, az általános iskola felső tagozatosainál ez az összesített arány 33%-ról 44%-ra nőtt, míg a középiskolásoknál 46%-tól 52%-ra. Egyértelműen csökkent azok aránya, akik azt jelölték meg, hogy soha nem veszik figyelembe a vásárlásaiknál ezt a kérdést, viszont a most megkérdezettek közül többen adták azt a választ, hogy nem tudják, hogy a családjuk hogyan viselkedik ezen kérdés tekintetében. Ennél nagyobb mértékű változás vélhetően leginkább a családok és a diákok anyagi helyzetére visszavezethetően nem mutatható ki, valamint a kellő tájékozottság hiánya miatt. Az ilyen módon csomagolt termékek magasabb ára, termékdíja lehet a visszatartó tényező,
18
Ne légy Jeti! fontos, hogy a vásárlókban erősödjön az szemlélet, hogy inkább az ilyen csomagolással ellátott terméket válasszák. A környezetvédelmi szempontból gazdaságosabb csomagolóanyag felhasználású termékek iránt keresletet is felmértük a kérdőívezők körében. A primer kutatás eredményeinek tükrében megállapítható volt, a válaszadók döntő többsége nem vásárol mindig családi kiszerelésű termékeket. A hatásvizsgálat eredményeképpen megállapítható, hogy a középiskolások közül majdnem a válaszadók fele az, aki jellemzően családi kiszerelésű terméket választ, a felső tagozatos általános iskolások körében pedig valamivel ez alatt van, de ha a teljes megkérdezettek arányát vesszük figyelembe, ez igen jó eredménynek számít.
A visszaváltható palackok felhasználása hasonló képet mutat az előző eredményekhez, amit az alábbi táblázatban mutatunk be. A hatástanulmányban ismét feltettük a kérdést, hogy preferálják-e azokat a termékeket, amelyek visszaváltható palackban vásárolhatók meg? Az óvodás, kisiskolás csoportokban a válaszadók 1/3-a válaszolt igennel, de a felső tagozatos tanulók és középiskolás tanulók esetében sokkal magasabb azok aránya (70-74%), akik esetében előfordul, hogy ilyet vásárol. A mutatók további növekedésére nagy hatása van a piacon kapható termékeknek is. Jellemzően sajnos a csomagolások esetében nem ilyen megoldásokat választanak a gyártók, amely kihat a vásárlói magatartásra is. Szoktak-e visszaváltható palackba töltött termékeket vásárolni? Igen Nem Nem tudja Soha Hatásvizsgálat Néha Hol igen, hol nem Általában Mindig
Primer kutatás
Óvoda
Ált. iskola alsó tagozat
Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
32% 18% 50% -
38% 43% 19% -
11% 19% 27% 17% 17%
12% 14% 28% 22% 17%
9%
7%
-
-
Igen
23%
58%
-
-
Nem
25%
34%
-
-
Nem tudja
49%
8%
6%
6%
Soha
-
-
9%
13%
Néha
-
-
42%
40%
Hol igen, hol nem
-
-
18%
19%
Általában
-
-
20%
19%
Mindig
-
-
5%
3%
19
Ne légy Jeti! Csomagolóanyag tekintetében a papírszalvéta, az alufólia, a folpack és a nejlon zacskó felhasználása a legjelentősebb, főként az iskolások körében, akik valószínűleg a tízórai és a nap közben elfogyasztott ételek csomagolásához használják a fent említett anyagokat, amelynek megoszlását az alábbi diagram mutatja be. A hatásvizsgálat során ismételten feltettük a kérdést, amely arányaiban hasonló tendenciát mutat a primer kutatás eredményeihez képest. Uralkodó a papír szalvéta használata, amely főleg az óvodások elmondása szerint a legelterjedtebb (52%), a felső tagozatos tanulók (36%) és az alsó tagozatosak (28%) körében is jellemző. Ez a választás környezetvédelmi szempont alapján jobb, hiszen a papír szalvéták kis anyagigényűek, és gyorsan lebomlanak. A másik jellemző csomagoló anyag az alufólia, amely környezeti szempontból sokkal terhelőbb választás, s középiskolások körében a legelterjedtebb (35%), majd ezt követik a felsősök (29%) és az alsósok (27%) körében. A harmadik legnagyobb mennyiségben a nejlon zacskót jelölték (1326%), amely valószínűsíthetően kombinálva jelenik meg az előző két csomagoló anyaggal együtt. A felmérésből kitűnik egy nagyon pozitív változás, a többször felhasználható, mosható textil szalvéták használata. A primer kutatás során ennek a környezetvédelmi szempontból legjobb változatnak a jelenléte alig volt tapasztalható, ezzel szemben a hatásvizsgálatból kiderül, hogy a programnak köszönhetően minden korosztálynál használják, ezen belül a középiskolások csoportja estében 7% válaszolta, hogy textil szalvétát használ a korábbi 3%kal szemben.
20
Ne légy Jeti!
Leggyakrabban használt csomagolóanyagok (hatásvizsgálat) 120% 3% 100%
2%
4% 2%
80%
26%
26%
60%
0% 9%
10%
0%
15%
13%
9% 7% 9% 1%
19%
Folpack
Alufólia
Textil szalvéta
35%
3% 2% 28%
Primer kutatás
7%
36%
17%
100%
0% Óvoda
Nejlon zacskó
29% 27%
20%
Egyéb
Papír szalvéta
11%
40% 52%
Nem tudja
Ált. iskola alsó tagozat
Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
11%
80%
27%
60%
11% 14%
40% 20%
6% 1% 16% 12% 32% 1%
36%
33%
4%
9%
26%
14% 17%
11% 31% 1% 28%
32% 3% 24%
0% Óvoda
Ált. iskola felső tagozat
A primer kutatás során kiderült, hogy az óvodások és az általános iskola alsó tagozatos diákjainak néhány százalékát kivéve, minden korcsoport hallott már a szelektív hulladékgyűjtésről. A hasznosságát tekintve is megegyeztek a vélemények, azonban minden kérdőívcsoportban akadtak olyanok, akik bár hasznosnak tartják, nem látják át a rendszerét, ez főként a fiatal korosztályra volt jellemző. Az általános iskola felső tagozatának 16,5%, középiskola 14%-a nyilatkozott így. A hatásvizsgálat eredményeképpen elmondható, hogy az összes korosztály hallott már a szelektív hulladékgyűjtésről. Az óvodások is kiemelkedően, 95%-uk válaszolt igennel, azaz elmondásuk szerint hallottak erről a fogalomról, hasonlóan jó arányok vannak az összes korosztályban, amelyek közül még kiemelkedő az alsó tagozatos iskolások 99%-os eredménye is. Ez szakmai szempontból tekintve is nagyon jó eredménynek könyvelhető el. A szelektív hulladékgyűjtés hatásosságát tekintve a feslő tagozatos diákok 70%-a, a középiskolások 65%-a mondta, hogy hasznosnak gondolja, ill. további 15% és 20% vélekedett úgy, hogy hatásosnak látja ezt a megoldást, azonban, nem látja át a rendszerét. 21
Ne légy Jeti! Továbbra is vannak szkeptikusok, akik azt gondolják, hogy az összegyűjtött szelektív hulladék nem hasznosul, összekeverik a vegyes háztartási hulladékkal. További szemléletformálás szükséges, hogy közelebb kerüljenek a diákok a technológiai folyamathoz, ezáltal a saját szemükkel láthassák, megérthessék, hogy van értelme annak, hogy ha időt és energiát szánnak az elkülönített hulladékgyűjtésnek, az újrahasznosul, abból ismét terméket állítanak elő.
A primer kutatatás eredményeként kiderült, hogy a megkérdezettek lakhelyén magas arányban található szelektív hulladékgyűjtő hely. Azonban azok használata megoszlik a csoportok között. Az akkori felmérés alapján a hatásvizsgálatban is résztvevő csoportok közül kiderült, hogy a fiatalok kevésbé látják át a jelentőségét a szelektív gyűjtésnek, az általános iskola felső tagozatából 28,2%, a középiskolából a tanulók 27,2%-a mondta azt, hogy fontosnak tartja a szelektív hulladékgyűjtést. A családok háztartásában keletkező hulladékok szelektálását a megkérdezettek csak bizonyos hulladékfajtákon végzik el. Az előzetes felmérés során kiderült, hogy az óvodás korúak családjának körében mintegy 33%-uk teljes mértékben szelektíven gyűjti a hulladékot, illetve további 38%-uk részben gyűjti szelektíven a hulladékot, ez együttesen a megkérdezettek 71%-át jelenti, ahol valamilyen módon szelektív hulladékgyűjtés történik. Természetesen figyelembe kell venni, hogy ezek az eredmények az óvodás kisgyermekek szemszögéből tükrözik a családok magatartásmódját, ami vélhetően a valóságban ennél árnyaltabb képet mutat, de a magas arány talán részben annak is köszönhető, hogy az óvodás korúak szülei még vélhetően a 25-40 éves korosztályhoz tartoznak, akik a leginkább fogékonyak a felnőtt korosztályból a környezetvédelem témakörére. A kisiskolások körében feltett ugyanezen kérdésre, 35%-uk mondta, hogy teljes mértékben, további 29%-uk pedig részben gyűjti szelektíven a hulladékot. Ez együttesen a megkérdezettek 64%-át jelenti, akik otthon szelektíven gyűjtik a hulladékot. A felső tagozatos általános iskolások és középiskolások körében is hasonlóan pozitív az összkép. A felsősök 45%-a mondta, hogy bizonyos hulladékot gyűjt szelektíven, a 21%-uk pedig azt, hogy teljes mértékben külön gyűjtik a termelt hulladékot, amely összesen azt jelenti, hogy a családok 62%-nál van jelen valamilyen formában a szelektív hulladékgyűjtés, a középiskolások körében pedig még ennél is jobb eredményekről lehet beszámolni. A középiskolások elmondása szerint a családok 45%-a csak bizonyos hulladékot gyűjt otthon szelektíven és további 26%-uk pedig teljes mértékben gyűjtik a szemetet, amely összesítve 71%-os részleges vagy teljes szelektálást mutat. Ugyanerre a kérdésre a primer kutatás során az óvodások 22%-a mondta, hogy teljes 22
Ne légy Jeti! mértékben illetve 37%-uk pedig részlegesen gyűjti szelektíven a hulladékot, a alsó tagozatosok körében teljes mértékben 25%, részlegesen pedig 36%-nál jellemző otthon a szelektív hulladékgyűjtés, a felsősöknél, ugyanezek a számok 14% és 49%, a középiskolásoknál pedig 17%-uk mondta a primer kutatás során, hogy teljes mértékben szelektíven gyűjti otthon a szemetet, 42%-uk pedig részlegesen. A fenti értéketeket összehasonlítva egyértelműen látszik a fejlődő tendencia, jellemzően a családok tudatosan gondolnak az otthoni hulladék keletkezésére, és odafigyelnek annak újrahasznosítására. Az alábbi diagram átláthatóan mutatja a háztartások általános szelektálási kedvét.
Háztartások szelektálási kedve (hatásvizsgálat) 100%
Csak bizonyos hulladékokat
8% 18%
90% 80%
21%
Nem, mert nincs időnk vagy lehetőségünk rá.
41%
45%
Nem, nem tartjuk fontosnak.
18%
70%
Nem tudja
60% 38%
19%
14%
40%
8%
30%
11%
7% 8%
50%
20% 10%
33%
29%
Nem gyűjtik szelektíven a szemetet Részben szelektíven gyűjtik a szemetet (bizonyos hulladékokat). Teljes mértékben szelektíven gyűjtik a szemetet /Igen
35% 21%
26%
0%
Primer kutatás 100%
21%
15%
80%
25%
49%
42%
20%
40%
37%
36%
20%
22%
25%
17% 16% 5% 14%
19% 15% 6% 17%
60%
0% Óvoda
Ált. iskola felső tagozat
A primer kutatás során a kérdőívet kitöltőknek feltett utolsó kérdés a témakörön belül az iskolák, óvodák, munkahelyek szelektív hulladékgyűjtésére vonatkozott. A primer felmérés során beérkezett eredmények alapján azt a következtetést lehetett levonni, hogy a kép igen komplex és nem egyértelmű. Ennek oka a több helyszínen végzett kérdőíveztetés is volt. Az akkor megkérdezett óvodások 69%-a szerint az óvodában szelektíven gyűjtötték a hulladékot, 5% szerint nem, 26%-uk nem tudta. A kisiskolások 70%-a szerint gyűjtötték az iskolában 23
Ne légy Jeti! szelektíven a hulladékot, 24% szerint nem, és csak 6% válaszolta azt, hogy nem tudja, ezzel szemben az akkor megkérdezett tíz csoport tanítóinak válaszai alapján egy iskolában van jól működő szelektív hulladékgyűjtés, négyben nincs, négyben pedig van, de nem jól működik. Általánosan kijelenthető volt, hogy a kisgyerekeknek pozitívabb a képük az intézmények ezirányú tevékenységéről, vagy annak hatékonyságáról, mint a valóság. A hatásvizsgálat során feltett hasonló kérdésre az óvodások 61%-a válaszolta, hogy szelektíven gyűjti az intézmény a hulladékot, 18%-a szerint nem, 20%-a pedig nem tudja. Az intézményt megkérdezve a valóságban 24%-uk gyűjti szelektíven a hulladékot, 24% pedig csak egyes anyagot gyűjt szelektíven, 52% nem. Az általános iskolák estében, az alsó tagozatos tanulók 73%-a válaszolta, hogy szelektíven gyűjti az intézmény a hulladékot, 11%-a szerint nem, 16%-a pedig nem tudja. Ezzel szemben a valóságban a programban résztvevő általános iskolákra vonatkozóan összesítve 42%-uk gyűjti szelektíven a hulladékot, 58% pedig csak egyes anyagot gyűjt szelektíven, és egyik megkérdezett iskolában sem volt vegyesen gyűjtött hulladék. A nagyobb iskolások és a pedagógusok körében megkérdeztük, hogy az iskolájukban folyik-e szelektív hulladékgyűjtés, a válaszokat az alábbi táblázat mutatja. A táblázat a tényleges valóságot mutatja az intézményekre vonatkozóan összesítve, ebben az esetben nagy eltérés nem tapasztalható.
Hatásvizsgálat
Primer kutatás
Az iskolában szelektíven gyűjtik-e a hulladékot? Igen. Nem. Csak bizonyos hulladékokat Nem tudja
Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
43% 13%
26% 29%
29%
24%
15%
21%
Igen.
42%
16%
Nem. Csak bizonyos hulladékokat Nem tudja
22%
39%
18%
25%
18%
20%
A mélyinterjú során megkérdeztük az óvodás és az alsó tagozatos általános iskolásokat, hogy hallottak-e a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtésről. Mindegyik esetben igen volt a válasz. Sok helyen nem csak hallottak róla, hanem mint az a kérdőívekből ki is derült szelektíven is gyűjtik a hulladékot. A fiatalabb óvodás és alsó tagozatos gyerekektől megkérdeztük, hogy családi környezetben szelektíven gyűjtik-e a hulladékot. A válaszok alapján elmondható, hogy sok családban 24
Ne légy Jeti! gyűjtik így az otthon keletkezett szemetet. Az évről-évre növekszik azok aránya, akik így tesznek, azok körében, ahol a településen közel van a szelektív hulladékgyűjtő sziget, ott népszerűbb ennek a használata. Az óvodás csoport pedagógusaival végzett mélyinterjúból kiderült, hogy náluk a családok 60-70%-a gyűjti szelektíven a hulladékot. annak érdekében, hogy ez az arány tovább növekedjen a gyerekek mellett a szülők számára is szükséges lenne az információ átadása, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának megismertetése. A felső tagozatos tanulók és középiskolásokkal készült interjúból egyöntetűen kiderült, hogy ismerik a szelektív hulladékgyűjtőket és azok fontosságát. A mélyinterjúkból megtudtuk, hogy a gyerekeknek több intézményben is lehetőségük van szelektíven gyűjteni a szemetet. Valamelyik intézményben ez teljes mértékben megvalósul, valamelyikben csak részlegesen, csak bizonyos hulladékokat (papír, műanyag PET palackok, növényi hulladékot) gyűjtenek külön a többi hulladékfajtától. A pedagógusok elmondása szerint is hasznosnak találják a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtést. A kisebbek egy része nem érti teljesen a jelentőségét, de a nagy részük meg tudja fogalmazni, hogy miért fontos. A megkérdezett felsős és középiskolás tanulók közül 50-50%-ban mondták, hogy otthon szelektíven ill. vegyesen gyűjtik a keletkezett hulladékot. A tanulóktól megtudtuk, hogy az adott intézményben csak részlegesen gyűjtik külön a hulladékot. A tantermekben külön nincs szemetes a különböző hulladék fajták számára, viszont az intézmény közös udvarán vannak papírgyűjtő konténerek. Az általános környezet védelemmel kapcsolatban a gyerekek tisztában vannak, hogy mit tehetnek az ügy érdekében, az óvodások az alapokat ismerik, megértik, hogy ne égjen a lámpa feleslegesen és hogy a gépeket nem hagyjuk bekapcsolva használat után, stb. Az általános iskolások és középiskolások számtalan példát tudnak felsorolni, hogy ők maguk milyen eszközökkel tehetnek a környezet védelméért, a leggyakoribbak a villany lekapcsolása, az energiatakarékos izzók használata, TV kikapcsolása, stb.
Anyagfelhasználás (víz) A hatásvizsgálat elkészítse során a primer kutatáshoz hasonlóan az anyagfelhasználáson belül a vízhasználattal kapcsolatos szokások ezúttal is felmérésre kerültek. Napjaink egyik nagyon fontos, mindenkit érintő kérdése a Föld ivóvíz készlete. Az élethez nélkülözhetetlen és a természetben korlátozottan rendelkezésre álló víz felelősségteljes és takarékos bánásmódot igényel. A takarékos vízfelhasználás nem csak környezettudatosság szempontjából, hanem 25
Ne légy Jeti! pénztárca kímélés tekintetében is jelentős. A tudatos, környezetkímélő vízfogyasztásra, mely magába foglalja a fürdést, mosogatást, a csapok csepegését is, jellemzően minden korcsoport figyel. A takarékos szemlélet jelen van, az emberek egyre jobban szem előtt tartják ennek jelentőségét,
amelynek
természetesen
költségcsökkentési
vonatkozása
is
van.
A
pedagógusokkal folytatott mélyinterjúkból kiderül, hogy a víz témaköre ismert a gyerekek előtt és a mindennapokban is lehetőségünk van a szokás kialakítására. Az otthoni vízfogyasztási szokások még nagyban a felnőttek szemléletén múlik, de már ismerik pl. a víztakarékos fürdési alternatívát. E témakör feldolgozása során hasonlóan feltettük újra a kérdéseket a fiatal célcsoportok számára. Az első kérdésekben megtudhattuk, hogy a válaszadók mennyire figyelnek a takarékos vízfelhasználásra, illetve a gyerekeknél, hogy elzárják-e maguk után a csapot. A primer kutatás eredményéből kitűnt, hogy a megkérdezettek 59%-a mindig figyel a takarékos vízfelhasználásra, 30%-uk válaszolta azt, hogy néha elfelejti, vagy előfordul, hogy nem jut eszébe, és csak 10% az aránya azoknak, akik nem figyelnek rá, vagy a kisebbek esetében, hogy nem tudják. A válaszok korcsoportonként elemzésre kerültek, megállapítható, hogy szembetűnő különbségek voltak. Azok aránya, akik mindig odafigyelnek a takarékos vízfelhasználásra az óvodáskorúaknál 74%, az alsós iskolásoknál 91%. Ez azzal is magyarázható, hogy a pedagógusok, óvónők napjainkban egyre jobban tudatosítják bennük a környezetvédelem fogalmát, fontosságát, illetve az óvodában a gyerekek nagyobb kontroll alatt vannak, figyelnek rájuk a kézmosások alkalmával. A primer kutatást követő tanulmány során ugyanezekre a kérdésekre kerestük a választ. Az óvodásoknál és az alsósoknál egyaránt a legutóbbi felmérésből kiderül, - amennyiben önállóan is használják a csapokat – a gyerekek 80%-a figyel oda a vízfogyasztásra azzal, hogy elzárják azt maguk után. Az önálló felsősök és középiskolások elmondása szerint 81% és 82%-uk mondta, hogy jellemzően odafigyel a vízcsapok használatakor, hogy megfelelően elzárja azokat. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a tendencia gyakorlatilag kevésbé változó. Fontos, hogy a nevelés során a gyermekek számára felhívják a figyelmet és sulykolják a téma fontosságát, illetve fontos, hogy megismerjék a vízkészlet mennyiségi és minőségi védelmének a fontosságát és leromlásának az emberiségre gyakorolt következményeit. A vízhasználatra vonatkozó válaszadások százalékos értékét a következő diagram tartalmazza. A grafikon alapján látszik, hogy alapvetően növekszik azok aránya akik, mindig odafigyelnek a takarékos vízhasználatra. Az általános iskola alsó tagozatosok esetében ismerhető fel némi visszaesés, amely leginkább az önállóság elsajátításának tudható be. 26
Ne légy Jeti!
Figyel a takarékos vízhasználatra? (hatásvizsgálat) 100% 90%
5% 12%
1% 18%
7% 12%
Nem tudom mit jelent
14%
Soha / Nem
80% 70%
38%
60%
Sokszor nem
44%
Néha elfelejtem / csak ha eszembe jut
50% 40%
83%
80% Igen, mindig
30% 20%
43%
42%
10%
Primer kutatás
0% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
3% 6% 17%
1% 7%2%
74%
91%
2% 13%
17%
51%
44%
34%
39%
Megkérdeztük alanyaink ivóvíz fogyasztási szokását. A korábbi felmérés során kiderült, hogy 55%-uk palackozott ásványvizet és csapvizet is iszik vegyesen. A megkérdezett gyerekek akkor úgy válaszoltak, hogy 26,6%-uk csak csapvizet fogyaszt és 16%-uk csak palackozott ásványvizet. illetve a primer kutatásból kiderült az is, hogy a célcsoportból 2,6%, akik egyáltalán nem fogyasztanak vizet. Ennek különböző okai is lehetnek. Az óvodások körében a csak csapvizet fogyasztók aránya jelentősen nagyobb (53%), mint a többi korcsoportnál. A csapvíz lényegesen olcsóbb, mint a különböző ásványvizek és nem szennyezi a környezetet az ásványvíz csomagolására felhasznált PET palackokkal. Majd ezt követően az elkészített második körös kérdéssorból kiderült, hogy azok aránya az összesített korcsoportokra vonatkozóan nem változott, akik egyaránt fogyasztanak vezetékes és palackozott ásványvizet is, az óvodások körében ez a szám 36%, az alsósok körében 64%, a felsősök 61% a középiskolások esetében pedig 62%. Ennek megfelelően gyakorlatilag ugyanazok az értékek jelentkeznek a vezetékes vizet fogyasztók körében is, az alsó
27
Ne légy Jeti! tagozatosok körébe jelentősebb a változás, ott többen fogyasztanak csak vezetékes vizet, az óvodások esetében pedig kismértékű csökkenés történt. A csapvíz és a palackozott ásványvíz fogyasztásának megoszlását az alábbi diagram szemlélteti.
Csapvíz és ásványvíz fogyasztás megoszlása korcsoportonként (hatásvizsgálat) 100%
3%
80%
36%
2%
64% 60%
4%
61%
5%
nem iszik vizet.
62%
hol vezetékes vizet, hol palackozott vizet.
10%
mindig ásványvizet iszik.
40%
51%
mindig vezetékes vizet iszik. 21%
20%
18%
13%
15%
14%
20% 0%
Primer kutatás 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
0%
4%
3%
5%
36% 11%
64%
65%
62%
53%
7% 27%
20% 12%
22% 11%
A családok vízfogyasztásának egyik jelentős hányadát a napi tisztálkodással elhasznált víz mennyisége teszi ki. A primer kutatásban kiderült, hogy ki melyik fürdési módot részesíti előnyben. Az eredmények azt mutatták, hogy nagyon sokan fürdenek kádban (44%), 31%-uk zuhanyozik és 25% azok aránya, akik egyaránt fürdenek és zuhanyoznak is. Köztudott, hogy egy-egy fürdés alkalmával akár 150-180 liter vizet is elhasználunk, ezzel is nagyobb mértékben terhelve környezetünket. A zuhanyozással viszont – eltöltött időtől függően - csak 30-40 liter víz fogy el általában. A kádban fürdők legnagyobb hányadát az óvodások (66%) és az alsó tagozatos iskolások (59%) teszik ki. A gyerekek jobban szeretnek kádban fürdeni, napjaik még inkább játékkal telnek, amihez a fürdés is jó alkalom és valószínűsíthető, hogy a
28
Ne légy Jeti! kisebb gyermekek esetében kisebb a kádban fürdésre elhasznált vízmennyiség is, mint egy felnőtt esetében. A hatásvizsgálat eredményeként feltűnik, hogy a kádban fürdőzők többségét még mindig a fiatalabb korosztály alkotja. Az óvodások 62%-a, az alsósok 43%-a mondta, hogy általában kádban fürdik, ez valamivel kevesebb, mint a primer kutatás eredményei, ennek megfelelően egyaránt nőtt a zuhanyzással tisztálkodók aránya. Az óvodások esetében a korábbi 18%-ról 20%-ra, az alsós tanulók esetében 14%-ról 34%-ra nőtt az arány. A felső tagozatos diákok esetében 35%-ról 30%-ra csökkent azok száma, akik a fürdést választják, középiskolások estében pedig az egyaránt a fürdést és a zuhanyozást választók aránya növekedett az előzetes felméréshez képest.
Fürdeni vagy zuhanyozni szokott?
Hatásvizsgálat
1. Általában zuhanyozok 2. Általában kádban fürdök 3. Ugyanannyiszor fürdök, mint zuhanyozok Összes válasz:
1. Általában zuhanyozok 2. Általában kádban fürdök Primer kutatás 3. Ugyanannyiszor fürdök, mint zuhanyozok Összes válasz:
Összesen
Óvodások
Alsó tagozatos diákok
Felső tagozatos diákok
Középiskolások
431
31%
84
20%
81
34%
101
33%
165
40%
564
41%
257
62%
101
43%
91
30%
115
27%
384
28%
76
18%
55
23%
113
37%
140
33%
1379
100%
417
100%
237
100%
305
100%
420
100 %
307
28%
62
18%
24
14%
55
32%
166
42%
498
46%
234
66%
100
59%
59
35%
105
27%
279
26%
56
16%
45
27%
56
33%
122
31%
1084
100%
352
100%
169
100%
170
100%
393 100%
A vízfogyasztás részeként a mosogatási szokásokat is meg megvizsgáltuk. A korábbi felmérés alapján a válaszadók családjának 25%-a folyóvíznél mosogat. A korcsoportonkénti eredmények is nagyjából ezt az értéket tükrözik. A nem folyóvízzel mosogatók aránya 40%, ez nagyon jó eredménynek mondható, főleg, hogy ehhez még hozzájön azoknak a 7%-a, akik mosogatógéppel mosogatnak. A telepakolt mosogatógép egy nagycsalád teljes terítékét elmossa kb. 15 liter vízzel, míg folyóvízzel mosogatva 50-100 liter vizet is elhasználhatunk. Az óvodások esetében a „nem tudja” válasz majdnem eléri az 50%-ot, ez annak is betudható, hogy ők még nem szoktak mosogatni, nem vesznek részt a háztartási munkában. A második, eredményességet vizsgáló kérdőívek alapján összesítve a válaszokat, a teljes megkérdezettek 38,5%-a mondta, hogy nem folyóvíz mellett mosogat, amely csökkenő tendenciát mutat az előzetes primer kutatás eredményéhez viszonyítva. Amely eredményen még tovább javít, hogy a megkérdezettek között még további 19%-ban mondták, hogy 29
Ne légy Jeti! mosogatógéppel végzik ezen háztartási munkát, amely tovább csökkenti az összesen felhasznált víz mennyiségét. Csoportonként feldolgozva a válaszokat, az óvodások 40%-a mondta, hogy nem folyóvíz mellett mosogatnak a családban, és csak 24%-uk mondta, hogy nem tudja, amely szintén egy kiemelkedő eredmény. Ez alapján elmondható, hogy ebből a szempontból a gyerekek érzékenyebbek lettek a környezetükkel szemben és ez vélhetően azt jelenti, hogy később is odafigyelnek majd erre. A megkérdezettek körében felmérés történt arról is, hogy mi a véleményük a csapvízről illetve a palackozott ásványvízről. Ez a rész az óvodai és az általános iskolás alsós diákjainak készült interjú kérdéseiből hiányzik, hiszen ők még koruknál fogva nem tudtak volna nyilatkozni. Megadtunk állításokat, melyre „Egyetértek”, „Nem értek egyet” és „Nem tudom” válaszokat lehetett adni. „A vezetékes víz rosszízű” A primer kutatásban a válaszadók 57%-a gondolta úgy, hogy a vezetékes víz nem rosszízű, ugyanúgy iható, mint a palackozott társa. 26%-uk gondolta úgy, hogy a csapvíz rosszízű és 16%-uk nem tudta. A vezetékes vízzel szemben sokaknak van fenntartása, a köznyelv által terjesztett tévhitek hatása miatt. Sajnos elmondható, hogy manapság divatos palackozott vizet inni, annak ellenére, hogy egyes termékek több szempontból nagyobb veszélyt jelenthetnek, mint a vezetés víz, arról nem is beszélve, hogy jóval drágább is. Ugyanerre a kérdésre a hatásvizsgálat készítése során 54%-uk nem értett azzal egyet, hogy a vezetékes víz rossz ízű, és változatlanul 16% volt a válaszadók közül, akik nem tudták.
"A vezetékes víz rossz ízű"
Hatásvizsgálat
Primer kutatás
Általános iskola felsős diákjai
Összesen
Középiskolások
egyetértek
216
30%
73
24%
143
34%
nem értek egyet
392
54%
183
60%
209
50%
nem tudom
117
16%
725
100%
100%
68 420
16%
Összes válasz:
49 305
16%
100%
egyetértek
152
27%
36
21%
116
29,5%
nem értek egyet
328
57%
107
63%
211
53,7%
nem tudom
93
16%
27
16%
66
16,8%
Összes válasz:
573
100%
170
100%
393
100%
30
Ne légy Jeti! „A palackozott víz a trendi, divatos” Következő állításról már a primer kutatás során is 30%-ban nyilatkozták azt, hogy divatos palackozott vizet inni. A hatásvizsgálat felmérése alapján ez az arány tovább nőtt. Már a válaszadók 33%-a mondta, hogy a palackos vizet inni divatos. Szerencsére ebből látszik, hogy a fogyasztók nagyobb aránya felismerte, hogy nagyban ösztönöznek bennünket a palackos víz fogyasztására, azonban ennek jó része csak reklámfogás. Mindezek mellett megjelennek a józan vélemények is, amely alapján elutasítják a palackozott víz fogyasztását, és a vezetékes vizet egyenértékűnek vagy jobbnak ítélik meg, ezek a hatásvizsgálat során 45%-os arányban jelentkeztek. "A palackozott víz a „trendi”, divatos"
Hatásvizsgálat
Primer kutatás
Általános iskola felsős diákjai
Összesen
Középiskolások
egyetértek
242
33%
127
42%
115
27%
nem értek egyet
308
42%
103
34%
205
49%
nem tudom
175
24%
75
25%
100
24%
Összes válasz:
725
100%
305
100%
420
100%
egyetértek
170
30%
53
31%
117
30%
nem értek egyet
253
45%
73
43%
180
46%
nem tudom
140
25%
44
26%
96
24%
Összes válasz:
563
100%
170
100%
393
100%
„A vezetékes víz ugyanolyan egészséges, mint a palackozott” „A palackozott és vezetékes víz ugyanolyan jó” A fentebb már említett közvélekedés a csapvizet nem tartja egészségesnek, jónak, sokan azért isznak palackos ásványvizet, mert arról azt gondolják, hogy abban nem lehet szennyezettség, méreganyag. Az alábbi két táblázatból kitűnik, hogy eredmények szerint a kiindulási állapotban átlagban 43% nem értett egyet ezzel az állítással, 34,7 illetve 30,3%-uk viszont igen, nem gondolta ugyanolyan egészségesnek a csapvizet, mint az ásványvizet. A hatásvizsgálatban az összes válasz 38%-a értett egyet azzal, hogy egyaránt egészséges a vezetékes és a palackozott víz is. Az előzetes vizsgálat során ez az érték 32%-volt, amely alapján elmondható, hogy pozitívan változott ebben a témában is az emberek szemlélete.
31
Ne légy Jeti! "A vezetékes víz ugyanolyan egészséges, mint a palackozott"
Hatásvizsgálat
Primer kutatás
Primer kutatás
Középiskolások
egyetértek
276
38%
125
41%
151
36%
nem értek egyet
263
36%
113
37%
150
36%
nem tudom
186
26%
67
22%
119
28%
Összes válasz:
725
100%
305
100%
420
100%
egyetértek
178
32%
59
34,7%
119
30,3%
nem értek egyet
242
43%
68
40,0%
174
44,3%
nem tudom
143
25%
43
25,3%
100
25,4%
Összes válasz:
563
100%
170
100%
393
100%
"A palackozott és vezetékes víz ugyanolyan jó"
Hatásvizsgálat
Általános iskola felsős diákjai
Összesen
Általános iskola felsős diákjai
Összesen
Középiskolások
egyetértek
334
46%
163
53%
171
41%
nem értek egyet
249
34%
105
34%
144
34%
nem tudom
142
20%
37
12%
105
25%
Összes válasz:
725
100%
305
100%
420
100%
egyetértek
256
45%
81
47,6%
175
44,5%
nem értek egyet
212
38%
62
36,5%
150
38,2%
15,9%
68
17,3%
100%
393
100%
nem tudom
95
17%
27
Összes válasz:
563
100%
170
„A palackozott víz csak az egészséges” A fenti állításhoz viszonyítva itt konkrétan rákérdeztünk arra, hogy kik tartják a palackozott vizet az egészségesnek és a csapvizet nem. 25%-uk jelölte egészségesnek az ásványvizet, de ezzel szemben 51%-uk nem értett egyet ezzel az állítással. A hatásvizsgálat során pedig az összesített eredmény alapján a felső tagozatos és középiskolás tanulók vélekedése alapján már csak 22%-uk értet egyet azzal, hogy egészséges a palackozott víz, és 54%-uk pedig nem értett egyet ezzel az állítással. A két adat alapján elmondható, hogy a vezetékes víz fogyasztásának egyes csoportok alapján nő a tendenciája, de mindenképpen minimum állandó.
"A palackozott víz csak az egészséges"
Hatásvizsgálat
Általános iskola felsős diákjai
Összesen
Középiskolások
egyetértek
161
22%
67
22%
94
22%
nem értek egyet
389
54%
164
54%
225
54%
nem tudom
175 725
24% 100%
74 305
24% 100%
101 420
24% 100%
Összes válasz:
32
Ne légy Jeti! "A palackozott víz csak az egészséges"
Primer kutatás
Általános iskola felsős diákjai
Összesen
Középiskolások
egyetértek
140
25%
35
21%
105
27%
nem értek egyet
289
51%
97
57%
192
49%
nem tudom
134
24%
Összes válasz:
563
100%
38 170
22% 100%
96 393
24% 100%
„Vezetékes vizet inni olcsóbb” Kíváncsiak voltunk, hogy a gyerekek miként vélekednek a csapvíz áráról, hogy gondolják, melyik víz fogyasztása a gazdaságosabb. A primer vizsgálat során a válaszadók több mint fele (54%) gondolja azt, hogy csapvizet inni olcsóbb, mint palackos ásványvizet. Kevés hányaduk (15%) nem ért ezzel egyet, nem tartja olcsóbbnak. 29% jelölte a „nem tudom” választ. A hatásvizsgálat során kiderült, hogy a válaszadók 53%-a ért egyet azzal, hogy csapvizet olcsóbb inni.
"Vezetékes vizet inni olcsóbb"
Hatásvizsgálat
Primer kutatás
Általános iskola felsős diákjai
Összesen
Középiskolások
egyetértek
381
53%
160
52%
221
53%
nem értek egyet
126
17%
54
18%
72
17%
nem tudom Összes válasz:
218 725
30% 100%
91 305
30% 100%
127 420
30% 100%
egyetértek
303
54%
89
52,4%
214
54,5%
nem értek egyet
87
15%
19
11,2%
68
17,3%
nem tudom
173
31%
Összes válasz:
563
100%
62 170
36,5% 100%
111 393
28,2% 100%
Az állításokkal kapcsolatos válaszadásokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a vizek tulajdonságai, minőségi paraméterei tekintetében nincsenek kellő ismereteik a fiataloknak. Ez nem változott a primer kutatás eredményeiből levont következetés óta. Sajnos nagyon nagy szerepe van a médiának és a nem megfelelő és kellő alapossággal körbejárt híradások miatt olyan károkat okoznak, amelyek miatt csökken az emberek bizalma a szolgáltatott vezetékes ivóvízben. Sokan hisznek a vezetékes vízről terjesztett rossz hírekben, illetve nem ismerik, nem tudják annak pozitív hatásait. A témakör keretein belül az óvodásokon és az általános iskola alsó tagozatos diákjain kívül megkérdeztük, hogy figyelnek-e a csepegő csapokra? Fontosnak tartják-e, hogy feleslegesen ne folyjon a víz, hiszen ezzel nem csak a környezetet, hanem pénztárcánkat is kíméljük. 33
Ne légy Jeti! A válaszadók elmondása az előzetes felmérés kapcsán az alábbi adatokat tartalmazta: 51%-a nem csak azért figyel fel rá, mert zavarja, idegesíti a csepegés hangja, hanem azért is, hogy feleslegesen ne folyjon el a víz. 15%-uk csak akkor figyel rá, ha már idegesíti. Alanyaink 22%-a úgy tartja, hogy csapjaik nem csepegnek, ezért nem is figyelik csaptelepeiket. A válaszadók 13%-a viszont egyáltalán nem figyel rá, nem törődik vele, hogy csepeg a csap és ezzel víz folyik el feleslegesen. A hatásvizsgálat alapján kiderült, hogy a felsősök 53%-a figyel arra kimondottan, hogy a vízcsapok ne csepegjenek, illetve további 32%-a mondta, hogy biztosan nem csepegnek a csapok, amely azt jelenti, hogy megbizonyosodnak róla. A középiskolások körében 21%-a mondja, hogy nem csepegnek a vízcsapok, illetve 43%-uk figyel rá mindig, hogy feleslegesen ne folyjon a víz.
Figyelsz-e a csaptelepek csepegésére? (hatásvizsgálat)
Igen, figyelek rá, hogy feleslegesen ne folyjon el víz
100% 90% 80%
Igen, de csak ha meghallom és idegesít
43% 53%
70% Nem, mert a mi csapjaink nem csepegnek
60% 50%
28%
Nem
40% 30%
32% 21%
20% 10%
15%
Primer kutatás
8%
0% Ált. iskola felső tagozat
100%
Középiskola
80%
54%
60%
42% 23%
40%
31%
20%
16%
21% 14%
0% Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
A témakör utolsó kérdése a szürkevíz ismereteivel volt kapcsolatos. A primer kutatás során kiderült, hogy a célcsoport lényegében nem ismeri a szürke víz fogalmát. Nálunk egyelőre a mindennapokban technikailag kevésbé biztosított a háttere, a kiépítése költséges. A szürkevíz felhasználása főként Európa fejlettebb országaiban terjedt el. Inkább mindennapos praktikák 34
Ne légy Jeti! vannak jelen az életben, amely segítségével a családok spórolnak, és csökkentik a felhasznált vezetékes víz mennyiséget. Akiket újra megkérdezünk a témáról, a felső tagozatosok és középiskolások körében 23-23%-uk mondta, hogy halott róla és tisztában van a fogalommal, és további 14% és 21% mondta, hogy hallott róla, de nem igazán van tisztában a jelentésével. Az előzetes vizsgálathoz viszonyítva pozitív tendenciát mutat, hogy a csoportok majdnem ¼ sajátította el az ezzel kapcsolatos ismereteit.
Hallottál-e már a szürkevíz felhasználásáról?
Általános iskola felsős diákjai
Középiskolások
59%
63%
56%
18%
14%
21%
23%
23%
23%
100%
100%
100%
73%
80,0%
75,8%
13%
8,8%
13,0%
14%
11,2%
11,2%
100%
100%
100%
Összesen
Nem, még nem hallottam. Igen, hallottam róla, de nem igazán tudom mi az és mire használható. Igen, hallottam és tisztában vagyok vele. Összesen: Nem, még nem hallottam. Igen, hallottam róla, de nem igazán tudom mi az és mire használható. Igen, hallottam és tisztában vagyok vele. Összesen:
Víztakarékosság témakörben a mélyinterjúkból kiderül, hogy a nagyobb gyerekek használják önállóan a vízcsapokat, a kicsiket figyelmeztetni kell, meg kell tanítani őket a helyes használatra. Az alsósok körében elzárják a csapokat, nem jellemző, hogy úgy maradna. Ha esetleg valamiért mégis így történik, akkor az iskolástársak odafigyelnek és elzárják a csapot, ezek az esetek nem jutnak el a nevelőhöz. A nagyobb diákokat kérdeztük vízfogyasztási szokásaikról is. Mindegyik megkérdezett diák csapvizet iszik, mert jó íze van, és nem kell érte fizetniük. A csepegő vízcsapok zavarják, ezekben az esetekben vagy elzárják, vagy ha szükséges szólnak a felnőtteknek, hogy javítsák meg. Tudják, hogy napi szinten sok lehet a vízfogyasztás a mosogatás és tisztálkodás során, ezért általában nem folyóvíz mellett mosogatnak, ill. a tisztálkodás során a zuhanyozást választják. A szürkevíz fogalmáról jellemzően nem hallottak, azonban a megkérdezettek közül van olyan, akik az esővizet felfogja és locsolásra használja.
35
Ne légy Jeti!
Energiafelhasználás A primer kutatás elvégzése során a felmérés kiterjedt a célcsoportok energia felhasználásának feltérképezésére is. A kérdések alapján válaszokat kaphattunk arra, hogy a kérdőívezők tettek-e és ha igen, milyen lépéseket az energiafelhasználás csökkentésének, gazdaságosabb felhasználásának érdekében. A primer felmérés alapján elmondható, hogy a válaszolókban már eredetileg is kialakult egy környezettudatos kép, tisztában voltak az energiatakarékosság fontosságával. Ismerik, hogy a mindennapok során mire kell odafigyelni, hogy ne pazarolják feleslegesen villamos energiát, vagy a fűtési hőenergiát. A legalapvetőbb gazdálkodást a villamos energiával a családok már korán igyekeznek a gyerekeknek megtanítani (villanykapcsolók lekapcsolása).
A
közlekedési eszközök
tekintetében, a gazdaságos autóhasználat párosul a környezetbarát közlekedési eszközökkel (kerékpár, séta, tömegközlekedés). A pozitív környezetbarát közlekedési képhez valószínűleg nagyban hozzájárul a településeken belüli rövid elérési idő (a válaszadók döntő többsége városban él – a program megvalósulásának helyszínén, Kiskunfélegyházán -, de itt sincsenek nagy távolságok), valamint a rövidtávon gazdaságtalan autóhasználat. A primer kutatás során az is kiderült, hogy a fűtési szokások tekintetében a földgáz felhasználása a leggyakoribb, valamint a városokban a távhő. A hatásvizsgálat elvégezése során a primer kutatás kérdéseihez hasonlóan az energiafelhasználási szokásokról kérdeztük a különböző korosztályba tartozó gyerekeket. Az alanyok válaszai alapján továbbra is elmondható, hogy ezen a téren nagyfokú a takarékos energiafelhasználás, ami azonban nem feltétlenül a környezettudatosságból ered. A választási lehetőségek alapján az igenlő válaszok aránya a legnagyobb, a hatásvizsgálat során kiderült, hogy a tendencia továbbra is hasonló. Az óvodások kivételével – az ő esetükben még nem nagyon beszélhetünk önálló villany használatról – az általános iskola alsó és felső tagozatosai és a középiskolások jelentősebb része tudatosan használja a villanyt. Az alsó tagozatosak 70%-a, a felső tagozatosak 58%-a mondta, hogy feleslegesen nem felejti felkapcsolva otthon a villanyt. A középiskolások esetében összesen 91%-a mondta, hogy valamilyen formában odafigyel a villanyhasználatra. Továbbra is több szempont alapján lehet különbséget tenni a válaszok között. Az egyik a gazdaságosság által elérhető költségcsökkenés, a másik a környezettudatos szemléletmódból eredő gazdaságos felhasználás, melynek eredményei között közvetlenül megjelenik a környezet védelme. Az alábbi táblázatban találhatók a kérdésre adott válaszok:
36
Ne légy Jeti! Óvodások
Általános isk. alsó tagozat
Általános isk. felső tagozat
Középiskola
40%
19%
13%
9%
-
-
-
32%
38%
70%
58%
36%
-
-
-
23%
Nem tudja
20%
11%
29%
-
Nem, nem figyelek.
20%
17%
12%
13%
-
-
-
31%
47%
75%
68%
41%
-
-
19%
15%
32%
8%
-
-
Figyel-e a felesleges villanyhasználatra? Nem, nem figyelek. Igen, elvileg figyelek, de gyakorlatilag nem nagyon sikerül betartani. Igen, feleslegesen nem égetem a villanyt Hatásvizsgálat otthonomban, mert ezzel igyekszem spórolni. Igen, környezettudatosan élek, mindig lekapcsolom azokat a lámpákat, amelyek nem feltétlenül szükségesek, és ezzel még spórolok is.
Igen, elvileg figyelek, de gyakorlatilag nem nagyon sikerül betartani. Primer kutatás
Igen, feleslegesen nem égetem a villanyt otthonomban, mert ezzel igyekszem spórolni. Igen, környezettudatosan élek, mindig lekapcsolom azokat a lámpákat, amelyek nem feltétlenül szükségesek, és ezzel még spórolok is. Nem tudja
Az első kérdést tovább taglalva kíváncsiak voltunk a családokban használt energiatakarékos izzók felhasználásának arányára. A primer kutatásból kiderült, hogy a különböző korosztályok közötti megoszlás az alábbiak szerint alakult: az óvodások körében döntő többségében nem ismert az energiatakarékos izzók felhasználása, akiknek azonban van információjuk a felhasználásról, többségében használják is a takarékos izzókat. Az általános iskola alsó tagozatos diákjai valamivel több, mint fele nem vagy nem tudja, hogy használnake ilyen izzókat, azonban e korcsoport 42%-ának családja használja. A hatásvizsgálat hasonló kérdésére érkezett válaszok alapján megállapítható, hogy az összes korosztály tisztában van az energiatakarékos izzó fogalmával. Az óvodások közül a válaszadók 36%-a válaszolt igennel, 23%-a nemmel és 41%-uk nem tudja. Az általános iskolások közül a felső tagozatosak több mint a fele mondta, hogy vegyesen használnak hagyományos és energiatakarékos izzót, ill. további 25% állítása szerint mindenhol energiatakarékos izzó világít. A középiskolásoknál hasonlóan a válaszadók fele mondta, hogy vegyesen van az otthonukban mindkét féle izzót és náluk további 31% válaszolt úgy, hogy mindenhol az energiatakarékost használják. Az egyszerre több elektronikai készülék használatára vonatkozó kérdést csak a két idősebb korosztálynak tettük fel, mivel a legfiatalabbak esetében valószínűleg ez a kérdés még életkoruk miatt nem releváns. A primer kutatás eredményi alapján az iskolás gyerekek 37
Ne légy Jeti! eredményei szinte teljesen megegyeztek, ennek oka a kis korkülönbség is lehet. A fiatalok közül a középiskolások 33,1%-a; az általános iskola felső tagozatosainak 37,1% szokott egy időben több elektronikai eszközt is használni. A legtöbb választ kapott lehetőség az időnkénti párhuzamos felhasználás lett mindkét korcsoportnál (középiskola 44%; általános iskola felső tagozat 42,9%). A nemleges válaszok tekintetében két lehetőség közül lehetett választani, az első a kellő figyelem megoszlásának hiánya egy időben (középiskola 11,5%; általános iskola felső tagozat 10%), a másik a környezettudatosság, valamint az energiapazarlás miatti párhuzamos felhasználás mellőzése, ennek a válasznak az eredményei megegyeztek a másik nemleges válaszéval. Az eredményességet mérő kérdéssorban ugyanerre a kérdésre feltett válaszok alapján a felső tagozatos általános iskolások 34%-a válaszolta azt, hogy általában egyszerre több elektronikus eszközt is használ. A középiskolások esetében már tudatosabb magatartás mutatkozik, mert ebből a korcsoportból 22% mondta ugyanezt. A felsősök közül 42%, a középiskolások közül pedig válaszadók 50%-a mondta, hogy egyszerre több szórakoztató elektronikai eszközt is használ párhuzamosan, de csak néha. Ennek több oka is lehet, elsősorban az infokommunikáció fejlődése az oka, pl. több eszközzel rendelkeznek, amelyek közül mindegyiket másra lehet használni. Vagy további ok lehet erre, hogy egyszerre minden szórakoztató eszközt bekapcsolnak annak reményében, hogy így gyorsan én hatékonyan kielégítik az információ éhségüket, gyorsan hozzájutnak az információhoz. A megkérdezett két korcsoport közül egyaránt 14-14%-uk esetében tudatos, hogy az energiapazarlás miatt nem használnak egyszerre párhuzamosan szórakoztató elektronikát.
38
Ne légy Jeti!
Elektronikai eszközök párhuzamos használata (hatásvizsgálat) Nem, mert szerintem ez energiapazarlás 100%
14%
14% Nem, mert nem tudok több helyre figyelni egyszerre
90%
10%
14%
80%
Igen, de csak néha
70% 60%
42%
Igen, mert így érzem jól magam
50%
50% 40% 30% 20%
34%
Primer kutatás
22% 10% 0% Ált. iskola felső tagozat
100%
Középiskola
10,0% 10,0%
11,5% 11,5%
42,9%
44,0%
37,1%
33,1%
80% 60% 40% 20% 0% Általános isk. felső tagozat
Középiskola
Köztudott tény, hogy a kikapcsolt, készenléti állapotba helyezett elektronikus készülékek is fogyasztanak elektromos áramot, ha a hálózatra vannak csatlakoztatva. Arra voltunk kíváncsiak,
hogy
a
kérdőívező
alanyok
mennyire
veszik
ezt
figyelembe
saját
energiagazdálkodásukkal kapcsolatban. A primer kutatásból kiderült, hogy a legalacsonyabb életkorú interjúalanyok jelentős része (65%) nem tudta megmondani, hogy otthonaikban bevett-e ez a gyakorlat. 21 % nyilatkozta, hogy náluk nem szokás kihúzni az elektronikus készülékeket a hálózatból, azonban a gyerekek 14 %-ának családja megteszi ezt. Az általános iskola alsó tagozatos diákja körében már valamivel kedvezőbb kép mutatkozik, szemben az óvodás korcsoporttal a tanulók 22 %-a kihúzza az elektromos készülékeket. Az életkor miatti szélesebb látókörnek tudható be, hogy a gyerekek már konkrétan tudják, hogy nem húzzák ki a készülékeket (72%), így az előző korcsoporthoz képest csak 7 % nem tud állást foglalni a kérdéssel kapcsolatban. A középiskolások körében 15,8 % szerint semmi értelme, 32,8 % szerint pedig csak akkor van értelme, ha vihar van. A további három választási lehetőség egységesen igenlő válasznak tekinthető, mivel csak a módokban fedezhető fel némi 39
Ne légy Jeti! különbség, ezért elemzési szempontból nem meghatározó. Így a három választ egybevéve a diákok 51,4 %-a kihúzza a készülékeket a konnektorból. A hatásvizsgálatból kiderül, hogy az óvodások válaszai alapján a használaton kívüli elektronikus készülékeket 51%-uk nem húzza ki a konnektorból, 23%-uk igen és 27% nem tudja. A középiskolások esetében erre a kérdésre 22% mondta azt, hogy igen mert így kevesebb áramot fogyaszt. Azaz elmondható, hogy a magasabb önállósággal rendelkező korcsoport esetében már a válaszadók majdnem ¼-e környezeti szempontok alapján dönt úgy, hogy kihúzza a feleslegesen bedugott elektromos eszközöket a konnektorból. Azt, hogy semmi értelme kihúzni az eszközöket pedig a válaszadók 9%-a mondta. Ez nagyon jó eredmény, annak értelmében, hogy a primer kutatásban 6,8%-kkal többen mondták ezt. A további válaszadók közül 25%-azt mondta, hogy csak viharban van értelme kihúzni az eszközöket és összesen további 44% vélekedett úgy, hogy van olyan eset, azaz igenlő választ adott.
Az energiafelhasználás másik módja a közlekedés, hogy a közlekedés során milyen járművet választunk. Az előzetes felmérés részét képezte a közlekedés szokások feltérképezése. Ez alapján az óvodások és általános iskola alsó tagozatos diákjai körében a környezetbarát közlekedési eszközök használatának tekintetében legnagyobb arányban a kerékpár, a tömegközlekedés és a gyaloglás szerepel (óvodások 59%, általánosa iskola alsó tagozat 73%). Az autó használata főként az óvodások körében nagyobb arányú (32%), ennek oka valószínűleg az óvodások önállótlansága az alacsony életkor miatt, valamint az időjárás viszontagságainak való csekély ellenállás. Természetesen a kicsik saját bevallásuk szerint sokkal szívesebben járnának biciklivel óvodába, de a szülőknek az ő esetükben valószínűleg sokszor még egyszerűbb és gyorsabb autóval közlekedni. Az általános iskola alsós diákjai körében kisebb arányú (16%) az autóhasználat mértéke. Mindkét megkérdezett csoportnál alacsony azon válaszadók száma, akik nem tudták megítélni a kérdésre a választ (óvodások 8%, általánosa iskola alsó tagozat 11%). A másik két csoport és családjaik körében mindenki jelentős mennyiségben igyekszik csökkenteni az autóhasználatot (általános iskola felső tagozat 27,6%, középiskola 18,3%), amely a viszonylag kisebb százalékos arány mellett is nagy jelentőségű, tekintve hogy a többi választási lehetőség főként a fosszilis energia felhasználás nélküli közlekedési eszköz vagy költséghatékonyabb jármű (tömegközlekedés) használatát jelenti. A tömegközlekedés használata csak az iskolások körében népszerű
40
Ne légy Jeti! szolgáltatás (általános iskola felső tagozat 10%, középiskola 16,5%), míg a felnőttek körében ennek használata elhanyagolható mértékű. A hatástanulmány készítésekor feltett kérdésekből kiderült, hogy az óvodások esetében igen magas arányban, 62%-ban használnak a közlekedés során környezetbarát eszközt, amely leginkább a kerékpáros közlekedést jelenti. Illetve a válaszolók 1/3-a mondta, hogy sajnos nincs idejük erre odafigyelni, ez a családok életmódja miatt van, sokszor a praktikusabb változat mellett döntenek, ha a napi tevékenység során szükséges eljutniuk egyik pontból a másikba. Azonban azok arány a primer kutatáshoz viszonyítva majdnem 3%- kal nőtt, akik inkábba a környezetbarát közlekedést használják. További pozitív változás figyelhető meg a nagyobb gyerekek körében, a felsősök és a középiskolások közül nőtt azok aránya, akik biciklivel járnak, 33% ill. 31%-os értékekkel. Ez a felsősök esetében a primer kutatás eredményéhez viszonyítva 5,4%-os, a középiskolások esetében 5,6%-os növekedést mutat.
Hogyan figyelnek arra, hogy környezetbarát módon közlekedjenek? Hatásvizsgálat
Általános isk. felső tagozat
Középiskola
Igyekszünk csökkenteni az autóhasználatot.
-
-
22%
16%
Biciklivel járunk.
-
-
33%
31%
Gyalog járunk.
-
-
22%
14%
Tömegközlekedéssel járunk.
-
-
8%
23%
Elektromos autóval járunk.
-
-
2%
2%
34%
26%
7%
7%
-
-
1%
2%
-
-
5%
5%
62%
67%
-
-
4%
7%
-
-
Igyekszünk csökkenteni az autóhasználatot.
27,6%
18,3%
Biciklivel járunk.
27,6%
25,4%
Gyalog járunk.
22,4%
17,3%
Tömegközlekedéssel járunk.
10,0%
16,5%
-
2,0%
5,3%
11,5%
Nincs rá pénzünk, hogy ilyen eszközöket használjunk.
4,1%
3,8%
Nem figyelek, mert nem tudom melyek a környezetbarát közlekedési eszközök.
2,9%
5,1%
Nincs lehetőségünk és időnk erre figyelni. Nincs rá pénzünk, hogy ilyen eszközöket használjunk. Nem figyelek, mert nem tudom melyek a környezetbarát közlekedési eszközök. Környezetbarát eszközöket használunk Nem tudom Primer kutatás
Általános isk. alsó tagozat
Óvodások
Elektromos autóval járunk. Nincs lehetőségünk és időnk erre figyelni.
Környezetbarát eszközöket használunk Nem tudom
41
32,1%
16,0%
59,7%
72,8%
8,2%
11,2%
Ne légy Jeti! Jelen témakör utolsó kérdése a fűtési igény kielégítésére felhasznált energiahordozókra irányult. A lehetőségek közül több is megjelölhető volt, gondolva a kombinált fűtési rendszerekre. A kérdést csak a felső két korcsoportnak tettük fel, kiszűrve ez által a fiatal életkorból származó esetleges tévedéseket. A primer kutatásból kiderült, hogy az eredmények magyarországi
viszonylatban
átlagos
képet
mutatnak,
a
legnépszerűbb
fosszilis
energiahordozók a földgáz, a fa és a távhő felhasználás, melyek százalékos megoszlását a többi fűtési nemhez képest az alábbi ábra mutatja. A kérdések alapján kiderült, hogy az általános iskolások elmondása szerint a legnagyobb százalékban fával fűtenek a családok, 42%-ban fával, valamint 27%-ban földgázzal, illetve 9%-os arányt tesz ki a szén felhasználás is. A középiskolásokra vonatkoztatva 39 % jelölte azt, hogy fával fűtenek, 17 % földgázzal, 10 % szénnel. A fűtési módot - az eddig megkérdezet elemek, fogyasztási szokások - mellett nagyban meghatározza a családok anyai helyzete. Legnagyobb mértékben a tűzifa elérhető a lakosság számára, az utóbbi években jellemző folyamatos gázár növekedés miatt. Ha a gazdasági és a tüzelőanyag piaci tendenciák nem változnak még inkább növekedni fog a tűzifával fűtők aránya, ennek hatása azonban környezeti szempontból káros, a szilárd tüzelőanyag (fa, szén, stb.) felhasználással sok légszennyező anyag keletkezik. A hatásvizsgálat során megkérdezettek közül a felső tagozatosok közül most 40%-a válaszolta, hogy fával fűtenek, 13%-a földgázzal, 8% pedig szénnel. A középiskolások közül 43% válaszolta, hogy fával fűtenek, 20% földgázzal, és 7%-uk szénnel.
42
Ne légy Jeti!
Fosszilis tüzelőanyagok felhasználása (hatásvizsgálat) Nem tudom 100% 90%
22%
80% 70% 60%
9% 1% 1% 8%
10%
Geotermikus energia (földhő) Napkollektor
1%
Fűtőolaj Szén (ide sorolva minden szén típust) Fa (ide sorolva minden fa alapú terméket) Távhő
40%
Földgáz
30% 20%
Geotermális energia (termálvíz)
43%
50% 40%
Egyéb
6% 9% 1% 3% 2% 7%
9% 5%
Primer kutatás 20%
13%
0%
Ált. iskola felső tagozat
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
Középiskola
7% 10% 1% 9% 1% 42% 3% 27% Általános isk. felső tagozat
9% 11% 1%3% 2% 10% 39% 8% 17% Középiskola
Az energia felhasználás témakör a mélyinterjúk kérdései között is megjelent. Megtudtuk, hogy pl. az energiatakarékos izzók az általános iskolások körében teljes megszokottak, sokaknál használnak otthon is ilyet. Az óvodások viszont életkoruknál fogva még nem tesztnek ebben különbséget. A felsősök és középiskolások már tudatosabbak ezen a téren is, náluk már egyértelmű, hogy lekapcsolják a villanyt, ha nem használják, illetve nem hagyják úgy a szórakoztató elektronikai eszközöket sem, ha már nincs rá szükségük. Tudják, hogy fontos, hogy takarékoskodjanak a villamos energiával. Az energiatakarékosság egyik módja, hogy a téli időszakban megfelelően történik-e a szellőztetés, vagy csak nem maradnak-e nyitva az ajtók. Ebben a témában az óvodások még általában nem tudatosak, intézményen belül pedig nem is ők kezelik a nyílászárókat. A közlekedési eszközöket tekintve leginkább kerékpárral járnak vagy télen gyalogosan, azok pedig, akik távol laknak tömegközlekedéssel jutnak el az iskolába.
43
Ne légy Jeti!
Ökológiai lábnyom Az előzetes primer kutatás kiterjedt az ökológiai lábnyom foglalom ismeretének felmérésére is. Az ökológiai lábnyom egy hagyományos erőforrás tervezési közgazdasági mutató, amely meghatározza, hogy tevékenységeink milyen hatást gyakorolnak a világra. Kiszámításának lényege, hogy minden tevékenységet, folyamatot, amely a környezetre valamilyen hatással van, földterület egyenértékre számítanak át, bizonyos egyszerűsítő feltételeket alkalmazva. Az ökológiai lábnyom tehát az a föld - ill. vízterület, amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen (tetszőlegesen hosszú) ideig való fenntartásához szükség lenne. E számításnál olyan kézzel fogható adatot kapunk, amely kifejezi egy személy vagy csoport életszükségleteinek kielégítéséhez, a fogyasztott áru előállításához és a megtermelt hulladék elnyeletéséhez a Földnek mekkora részére van szükség. Az előzetes vizsgálatból kiderült, hogy az ökológiai lábnyom fogalmának elterjedése még nem általános, a fiatalabb korosztályok (általános iskola felső tagozat 63,5%-a, középiskola 78,9%-a) döntő többsége nincs tisztában a definícióval, az óvodások pedig egyáltalán nem ismerik, de elmagyarázva nekik megértették a lényegét. A lezajlott programok után ismét feltettük a kérdést a célcsoportok számára. Ebből kiderült, hogy az összes megkérdezettek közül 31% hallott róla, 35% pedig hallott róla, és meg is tudja határozni a fogalom lényegét. A megkérdezettek 33%-a nem hallott róla. A korcsoportonkénti megoszlásban elmondható, hogy az idősebbek jobban tisztában vannak a fogalommal, illetve annak jelentőségével. Az óvodások körében 42% hallott róla, 28%-uk hallott róla és tudja is, hogy mit jelent, és 30%uk nem hallott. Az általános iskolás alsó tagozatos tanulók közül 23% hallott róla, további 40%-a hallott róla és ismeri is, 37% pedig nem hallott a fogalomról. A felső tagozatos általános iskolások közül 24% hallott róla, további 33% ismeri is a fogalmat. Kiemelkedő a középiskolások válasza a témában, itt 27% mondta, hogy ismeri és további 44%, hogy ismeri is, azaz ebben a korcsoportban a válaszadók ¾-e válaszolt pozitívan. A fogalom kapcsán állításokat adtunk meg az előzetes felmérés kapcsán. A kérdőívezők az ökológiai lábnyom csökkentésének szükségességéről eltérően vélekedtek. A környezettudatosság, valamint az ökológiai lábnyom csökkentéséhez való hozzájárulás az egyénenkénti felelősségvállalással kezdődik. Ezért tudni kell azt, hogy ki mivel tud hozzájárulni a Föld fenntartható fejlődéséhez. Megkérdeztük tehát, hogy a kérdőív alanyok tudják-e mivel tudnak hozzájárulni a fent felsoroltakhoz, melyet az alábbi diagramon mutatunk be. A primer kutatásban kimutatható eredmények alapján az látható, hogy általában 44
Ne légy Jeti! a megkérdezettek 33-35%-ának van ötlete arra, hogy hogyan tud hozzájárulni az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. A hatásvizsgálat folyamán megkérdezettek közül a válaszadók közel 40%-a mondta, hogy tudja, mivel járulhat hozzá az ökológiai lábnyom csökkentéséhez.
Tudom, hogy mivel járulhatok hozzá az ökológiai lábnyom csökkentéséhez (hatásvizsgálat) 100% 90% 80%
54%
47% Nem tudom
70%
Nem igaz
IGAZ
60% 50%
13% 7%
40%
Primer kutatás
30% 20%
39%
41%
10%
100%
0% Ált. iskola felső tagozat
80%
Középiskola
67%
65%
33%
35%
60% 40% 20% 0% Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy vajon tesznek is-e az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. Az előzetes felmérés adataiból látszott, hogy még azok közül, akik az előző kérdésre azt válaszolták, hogy tudják mit kellene tenniük, azoknak is csak egy kisebb része tesz a csökkentés érdekében. Azonbna az eredményeket tekintve nagyon ígértes változást mutatnak az eredmények. A primer kuatás során a felső tagozatos és középiskolás tanulók 19%-21%- a mondta, hogy tesz valamit a mindennapok során a saját ökológiai lábnyomának csökkentésére, ez az eredmény a hatásvizsgálat során már 30% és 34%-ra változott. Azaz projekt hatására a felső tagozatosok esetében 11%-os, a középiskolások esetében pedig 14%-os változás mutatható ki.
45
Ne légy Jeti!
A mindennapok során teszek is az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében (hatásvizsgálat) 100%
Nem tudom
Nem teszek
Teszek
90% 80%
54%
47%
70% 60%
Primer kutatás
50% 40%
19% 16%
30% 20%
100%
30%
34% 80%
10%
57%
56%
40%
24%
23%
20%
19%
21%
60%
0%
Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
0% Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
Az ökológiai lábnyom csökkentésének egyik eszköze az energiatakarékosság, amelyet elérhetünk többek között a helyben előállított termékek fogyasztásával is. A primer kutatásban is kiderült, hogy a célzottan helyi élelmiszerek vásárlására irányuló kérdésünkben a kérdőívezők általában figyelembe veszik, előnyben részesítik a helyben készült élelmiszereket, mivel jelentős részük szerint egészségesebb és 12-18%-uk szerint olcsóbb, de sok esetben nem tudják eldönteni melyik élelmiszer a helyi. Az iskolások kb. 12%-a úgy gondolja, hogy a helyi élelmiszerek drágábbak, és néhányan úgy vélik, hogy rosszabb minőségűek. A válaszokat az alábbi diagramon mutatjuk be. A hatásvizsgálatra adott válaszok alapján megállapítható, hogy bizonyos fokú növekedést mutat az általános iskolások körében – 17%-ról 20%-ra – a helyi élelmiszer preferálása, elsősorban anyagi szempont miatt. Továbbra is gondot okoz a helyi termékek, a helyi termelők állal előállított áru megkülönböztethetősége, amely pozitívan befolyásolná az ez irányú választást.
46
Ne légy Jeti!
Helyi élelmiszerekre vonatkozó vásárlási szokások (hatásvizsgálat) Igen, mert a helyi élelmiszer olcsóbb. 100% 90%
20%
Igen, mert a helyi élelmiszer egészségesebb.
13%
Nem, mert a helyi élelmiszer drágább.
80% 70% 60%
39%
Nem, mert a helyi élelmiszer rosszabb minőségű.
40%
Nem, mert nem tudjuk eldönteni melyik élelmiszer a helyi.
50% 40% 30% 20%
14% 8% 8%
7%
24%
27%
Primer kutatás
10% 0%
100%
17%
19%
41%
33%
40%
12% 6%
12% 10%
20%
25%
27%
80% 60%
0% Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
A programsorozat hatása Kérdőívünk végén arra kérdeztünk rá, hogy a programokat követően a résztvevő gyerekek változtattak-e korábbi szokásaikon, milyen azóta tanult módszereket alkalmaznak a mindennapjaik
során,
változott-e
valamit
a
megítélésük
a
környezetvédelemmel
kapcsolatban? Mennyiben lett más a célcsoport szemléletmódja? Mennyire voltak megelégedve az információs csatornák működésével? A grafikonból látható, hogy minden korcsoportban jobban odafigyelnek a szelektív hulladékgyűjtésre, a kevesebb hulladék termelésére, az áramfogyasztás mérséklésére, és a helyi élelmiszereket is előtérbe helyezik. Van, aki nem változtatott a szokásain, mert eddig is figyelt ezekre a dolgokra, és vannak olyanok, akik számára nem fontos a környezetvédelem kérdésköre.
47
Ne légy Jeti!
A rendezvények után volt-e olyan terület, ahol a gyerekek a családjukkal együtt változtattak a korábbi szokásaikon?
100%
7%
6%
90%
7%
10%
22%
16%
3%
Nem, mert a szüleik nem értenek egyet ezekkel az elvekkel
11%
Nem, mert nem tartják fontosnak ezt a kérdést
21%
Nem, mert korábban is figyeltek a környezetükre
12% 80% 70% 60%
10%
31%
14%
50% 40% 30%
12%
14%
12%
Nem tudja
16%
Igen, azóta a helyi élelmiszereket előtérbe helyezik
14%
Igen, a családban jobban odafigyelnek a vízfogyasztásra
11%
Igen, a családban jobban odafigyelnek az áramfogyasztásra
12%
Igen, azóta igyekeznek sokkal kevesebb hulladékot termelni
18% 13%
11% 14%
20% 10%
32% 22%
17%
0% Óvoda
Ált. iskola alsó tagozat
Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
Igen, azóta sokkal jobban figyelnek a szelektív hulladékgyűjtésre
A Ne légy Jeti! programsorozat korcsoportonként más-más eszközökkel került meghirdetésre. Az óvodások körében az óvónők hirdették ki a témaheteket, az iskolákban azonban a tanítók/tanárok kihirdetésén felül plakátokon, újságban, rádióban, az interneten is meghirdetésre kerültek a programok. A diákok az alábbi diagram szerinti megoszlásban hallottak a programokról: a legtöbben az osztályfőnöküktől, tanáruktól hallottak róla, sokan az iskolában kihelyezett plakátot látták.
48
Ne légy Jeti!
Hol hallottak a gyerekek a „Ne légy Jeti!” című programsorozatról? nem hallottak sehol róla 100%
5%
90% 80% 70%
47%
17%
17%
5% 3% 3% 13%
6% 4% 5% 19%
60% 50%
hallották a rádióban a felhívást plakátot látták
40% 30%
interneten látták a nelegyjeti.hu oldalon újságban olvasták
59% 49%
48%
osztályfőnökük/tanítójuk mondta
20% 10% 0% Ált. iskola alsó tagozat
Ált. iskola felső tagozat
Középiskola
A lakóhely szerinti megoszlásban a nevelők szerint városban élők rendelkeznek nagyobb tudással a környezetvédelem témakörben. A falun, tanyán élők nem is pazarolnak úgy, az életvitelükből kifolyólag ez a tudás más jellegű. Ők úgy élnek, a városiak meg tanulják, hogy hogyan kellene. A falvakban élők jobban értékelik a környezetüket. De a nevelésre mindenkinek nyitottnak kell lenni. A pedagógusok értékelése alapján a rendezvény elérte a célját. Sokat segített, hogy a gyerekek megértsék, takarékoskodni kell az energiával, védeni a környezetet. A pedagógusok örömmel vették a megszervezett rendezvényeket, a könnyed játékos feladatok során tudatosult a gyerekekben a téma fontossága, a pedagógusok számára is mindig lehet meríteni az építő jellegű, nevelés célzatú, szemléletformáló programokból.
49
Ne légy Jeti!
Mellékletek
Kérdőívek Óvodapedagógusoknak készített kérdőív
Kérdőív fenntartható fejlődés témában az óvodásokra vonatkozóan az őket tanító Pedagógusok körében Kedves Kérdőív Kitöltő! Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata nevében felmérést végzünk a Kiskunfélegyházi kistérség óvodás gyerekeire vonatkozóan a Pedagógusok körében fenntartható fejlődés témakörben. Biztosan emlékeznek Ön és a gyerekek is rá, hogy a „Ne légy Jeti!” programsorozat keretében sok érdekes program került megrendezésre, amelyek közül reméljük ők is részt vettek több programon. Szeretnénk felmérni, hogy milyen új ismeretekre tettek szert, mennyiben változtak a környezetvédelmi szokásaik, ezért arra kérjük Önt, hogy a lehető legpontosabb válaszokat adja meg a kérdőív kitöltésekor. Kérjük, hogy a kérdéseket a gyerekekkel a témáról/programokról folytatott beszélgetése alapján válaszolja meg az egész csoportra vonatkozóan. A felmérés névtelen, az adatokat csak összesítve elemezzük, és mutatjuk be a programsorozatot követő hatástanulmányban. Köszönjük segítségét, és a kérdőívre szánt idejét! 1. Általános információk: 1.1.
Hány éves gyerekekre vonatkozóan készült a kérdőív? 1. átlag 3 évesek 2. átlag 4 évesek 3. átlag 5 évesek 4. átlag 6 évesek 5. vegyes csoport (3-6 évesek)
1.2.
Hány gyermek jár az adott csoportba? ……………………
2. Ne légy Jeti! - rendezvénysorozat: 2.1.
Mennyire tetszett a gyerekeknek az elmúlt tanévben megrendezett „Ne légy Jeti!” programsorozat ? A többségnek… 1. nem tetszett 2. 1-2 program tetszett csak 3. a programok fele tetszett 4. a programok nagy része tetszett 5. minden program nagyon tetszett 6. nem tudják, nem vettek részt rajta
50
Ne légy Jeti! 2.2.
A megrendezett programok közül melyik programot (programokat) tartották a gyerekek a legérdekesebbnek? (maximum 3 jelölése lehetséges) A többség érdekesnek találta a … 1. sport programokat 2. vetélkedőket 3. kirándulásokat (Bácsvíz, Felgyő üzemlátogatás, kerékpártúra) 4. kézműves foglalkozásokat (ajándékcsomagolás, textil táska készítés, ehető szobrok készítése) 5. barkácsolást (madáretető készítés)
2.3.
A rendezvények után a gyerekek kinek meséltek arról, hogy milyen programok voltak, milyen új dolgokat tanultak? (több válasz is adható) 1. ……………. fő a szüleinek, testvéreinek 2. ……………. fő a távolabbi rokonainak (pl. nagymama, nagybácsi, unokatestvér, stb.) 3. ……………. fő az óvó néninek 4. ……………. fő senkinek
3. Hulladék gazdálkodás (A következő néhány kérdés a gyerekek hulladék gazdálkodással és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos ismereteire, szokásaira, véleményére vonatkozik) 3.1.
A gyerekek tisztában vannak-e azzal, hogy a családjuk mennyi hulladékot termel, és hogy az sok vagy kevés? 1. …………..fő tisztában van vele. 2. ..................fő nincs tisztában vele.
3.2.
A gyerekek családjának vásárlási szokásai 1. A gyerekek családja bevásárláskor visz-e magával nejlon szatyrot, textil szatyrot vagy kosarat? 1. Igen:………… fő. 2. Nem: ……….. fő. 3. Nem tudja, hogy a családja visz-e magával szatyrot vagy kosarat: …. fő. 2. A gyerekek családjában gyakran vásárolnak-e családi kiszerelésű termékeket? 1. Igen:………… fő. 2. Nem: ……….. fő. 3. Nem tudja: …. fő. 3. Szoktak-e visszaváltható palackba töltött termékeket vásárolni? 1. Igen:………… fő. 2. Nem: ……….. fő. 3. Nem tudja: …. fő.
3.3.
A gyerekek családjában melyik a leggyakrabban használt csomagolóeszköz élelmiszerek (pl. szendvicsek) csomagolása esetében? 1. Papír szalvéta: ………….. fő 2. Textil szalvéta: ………….. fő 3. Alufólia: ………….. fő 4. Folpack: ………….. fő 5. Nejlon zacskó: ………….. fő 51
Ne légy Jeti! 6. Egyéb: ………….. fő 7. Nem tudja:……………fő 3.4.
Hallottak-e már a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtésről? 1. ……………… fő hallott róla. 2. ……………… fő nem hallott róla.
3.5.
Hasznosnak találják-e a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtést? (A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti.) 1. ………… fő szerint hasznos. 2. ………… fő nem találja hasznosnak. 3 ……….. fő nem tudja.
3.6.
A gyerekek tudják-e, hol van szelektív hulladékgyűjtő hely, találkoztak-e már ilyennel? 1. ………….. fő tudja hol van. 2. ………….. fő nem tudja hol van.
3.7.
Hány gyerek családjában gyűjtik szelektíven a szemetet? 1. …………. fő családjában teljes mértékben szelektíven gyűjtik a szemetet. 2. ………….. fő családjában részben szelektíven gyűjtik a szemetet (bizonyos hulladékokat). 3. ………….. fő családjában nem gyűjtik szelektíven a szemetet. 4. ………….. fő nem tudja, hogy a családja szelektíven gyűjti-e a szemetet.
3.8.
A gyerekek véleménye szerint az óvodában szelektíven gyűjtik-e a szemetet? 1. ………… fő szerint igen. 2. ………… fő szerint nem. 3. ………… fő nem tudja, hogy az óvodában szelektíven gyűjtik-e a szemetet.
3.9.
Az óvodában ténylegesen szelektíven gyűjtik-e a hulladékot? 1. Igen. 2. Nem. 3. Van szelektív hulladékgyűjtő, de nem teljes mértékben valósul meg a szelektív hulladékgyűjtés.
4. Anyagfelhasználás (víz) A következő kérdések gyerekek vízhasználatával kapcsolatos szokásaira, véleményére vonatkoznak 4.1.
A gyerekek elzárják-e a csapot maguk után? 1. Igen, mindig …….…. fő 2. Néha elfelejtik ..……. fő 3. Sokszor nem …….…. fő 4. Soha ……………..…. fő
4.2.
A gyerekek csapvizet vagy palackos vizet isznak általában? 1. …………. fő mindig vezetékes vizet iszik. 52
Ne légy Jeti! 2. …………. fő mindig ásványvizet iszik. 3. …………. fő hol vezetékes vizet, hol palackozott vizet. 4. …………. fő nem iszik vizet. 4.3.
A családok folyóvíznél mosogatnak-e otthon? 1. …………. főnél igen. 2. …………. főnél nem. 3. …………. fő nem tudja.
4.4.
A gyerekek inkább kádban fürdenek vagy zuhanyoznak? 1. …………. fő általában zuhanyozik. 2. …………. fő általában kádban fürdik. 3. …………. fő kb. ugyanannyiszor fürdik, mint zuhanyozik.
5. Energiafelhasználás 5.1.
A gyerekek családja sokat égeti-e otthon a lámpát/lámpákat? 1. ………… fő családjában gyakran égve felejtik otthon a lámpákat. 2. ………… fő családjában figyelnek rá, hogy ne maradjanak felkapcsolva a lámpák. 3. ………… fő nem tudja.
5.2.
A gyerekek családja használ-e otthon energiatakarékos izzót? 1. …………. főnél nem. 2. …………. főnél igen. 3. …………. fő nem tudja.
5.3.
A használaton kívüli elektronikus készülékeket kihúzzák-e a konnektorból? 1. …………. főnél nem. 2. …………. főnél igen. 3. …………. fő nem tudja.
5.4.
Környezetbarát közlekedési eszközöket használnak-e a gyerekek? 1. …………. fő sokat biciklizik, gyalogol és tömegközlekedik, amikor el szeretne jutni valahova. 2. …………. fő családja mindenhova autóval jár. 3. …………. fő nem tudja.
6. Ökológiai lábnyom 6.1.
Hallottak-e már a gyerekek az ökológiai lábnyomról? 1. …………. fő nem hallott róla. 2. …………. fő hallott róla, de nem tudja mi az. 3. …………. fő hallott róla és tudja is, hogy mi az. (Ökológiai lábnyom: adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak, populációnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.) 53
Ne légy Jeti!
7. Összegző kérdések a csoportra vonatkozóan: 7.1.
Az Ön megfigyelése szerint melyik nemhez tartozó gyerekek rendelkeznek nagyobb tudással környezetvédelmi / fenntartható fejlődés témakörben a megkérdezett csoportban? 1. A fiúk rendelkeznek általában több tudással. 2. A lányok rendelkeznek általában több tudással. 3. Nincs különbség a lányok és fiúk között.
7.2.
Mely típusú lakóhelyen élő gyerekek rendelkeznek általában nagyobb tudással környezetvédelmi / fenntartható fejlődés témakörben a megkérdezett csoportban az Ön véleménye / megfigyelése alapján? 1. A városban élők 2. Községben élők 3. Tanyán élők 4. Nem tudom
8. Általános kérdések 8.1.
A rendezvények után volt-e olyan terület, ahol a gyerekek a családjukkal együtt változtattak a korábbi szokásaikon? (több válasz is adható) 1. ......... fő családja sokkal jobban figyel a szelektív hulladékgyűjtésre 2. ......... fő családja igyekszik sokkal kevesebb hulladékot termelni 3. ......... fő családja sokkal jobban figyel az áramfogyasztásra 4. ......... fő családja sokkal jobban figyel a vízfogyasztásra 5. ......... fő családja a helyi élelmiszereket előtérbe helyezi 6. …….. fő nem tudja változtatott-e valamin a családja
54
Ne légy Jeti! Általános iskola alsó tagozatának készített kérdőív
Kérdőív fenntartható fejlődés témában az általános iskola alsó tagozatos diákjaira vonatkozóan az őket tanító Pedagógusok körében Kedves Kérdőív Kitöltő! Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata nevében felmérést végzünk a Kiskunfélegyházi kistérség általános iskolás diákjaira vonatkozóan a Pedagógusok körében fenntartható fejlődés témakörben. Biztosan emlékeznek Ön és a gyerekek is rá, hogy a „Ne légy Jeti!” programsorozat keretében sok érdekes program került megrendezésre, amelyek közül reméljük ők is részt vettek több programon. Szeretnénk felmérni, hogy milyen új ismeretekre tettek szert, mennyiben változtak a környezetvédelmi szokásaik, ezért arra kérjük Önt, hogy a lehető legpontosabb válaszokat adja meg a kérdőív kitöltésekor. Kérjük, hogy a kérdéseket a gyerekekkel a témáról/programokról folytatott beszélgetése alapján válaszolja meg az egész csoportra vonatkozóan. A felmérés névtelen, az adatokat csak összesítve elemezzük, és mutatjuk be a programsorozatot követő hatástanulmányban. Köszönjük segítségét, és a kérdőívre szánt idejét! 1. Általános információk: 1.1.
Hányadik osztályos gyermekekre vonatkozóan készült a kérdőív? 1. első osztály 2. második osztály 3. harmadik osztály 4. negyedik osztály
1.2.
Hány gyermek jár az adott csoportba / osztályba? ……………………
2. Ne légy Jeti! - rendezvénysorozat: 2.1.
Mennyire tetszett a gyerekeknek az elmúlt tanévben megrendezett „Ne légy Jeti!” programsorozat ? A többségnek…. 1. nem tetszett 2. 1-2 program tetszett csak 3. a programok fele tetszett 4. a programok nagy része tetszett 5. minden program nagyon tetszett 6. nem tudják, nem vettek részt rajta
2.2.
Mennyire tartották hasznosnak a gyerekek a programok során megismert új dolgokat, elhangzott új ismereteket? A többség … 1. nem tartotta hasznosnak 2. csak kis részét tartotta hasznosnak 3. a programok felét tartotta hasznosnak 55
Ne légy Jeti! 4. a programok nagy részét tartotta hasznosnak 5. minden programot nagyon hasznosnak ítélt meg 6. nem tudja, nem vett részt rajta 2.3.
A megrendezett programok közül melyik programot (programokat) tartották a gyerekek a leghasznosabbnak? (maximum 3 program jelölése lehetséges) A többség a … 1. sportprogramot 2. „Fuss az egészségedért” programot 3. kézműves foglalkozásokat 4. társasjátékokat a fenntarthatóságról 5. természetvédelmi játszóházat 6. rendhagyó irodalom órát 7. merített papír készítését 8. csiribiri vásárt 9. filmvetítést 10. helyi gazdaság meglátogatását
2.4.
A rendezvények után a gyerekek kinek meséltek arról, hogy milyen programok voltak, milyen új dolgokat tanultak? (több válasz is adható) A többség a… 1. szüleinek, testvéreinek 2. távolabbi rokonainak (pl. nagymama, nagybácsi, unokatestvér, stb.) 3. olyan barátainak, akik nem az iskolába járnak 4. osztálytársainak 5. osztályfőnöknek, tanárainak 6. szomszédoknak, ismerősöknek 7. senkivel nem beszéltek róla
3. Hulladék gazdálkodás (A következő néhány kérdés a gyerekek hulladék gazdálkodással és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos ismereteire, szokásaira, véleményére vonatkozik) 3.1.
A gyerekek tisztában vannak-e azzal, hogy a családjuk mennyi hulladékot termel, és hogy az sok vagy kevés? 1. …………..fő tisztában van vele. 2. ..................fő nincs tisztában vele.
3.2.
A gyerekek családjának vásárlási szokásai 1. A gyerekek családja bevásárláskor visz-e magával nejlon szatyrot, textil szatyrot vagy kosarat? 1. Igen:………… fő. 2. Nem: ……….. fő. 3. Nem tudja, hogy a családja visz-e magával szatyrot vagy kosarat: …. fő. 2. A gyerekek családjában gyakran vásárolnak-e családi kiszerelésű termékeket? 1. Igen:………… fő. 2. Nem: ……….. fő. 3. Nem tudja: …. fő. 56
Ne légy Jeti! 3. Szoktak-e visszaváltható palackba töltött termékeket vásárolni? 1. Igen:………… fő. 2. Nem: ……….. fő. 3. Nem tudja: …. fő. 3.3.
A gyerekek családjában melyik a leggyakrabban használt csomagolóeszköz élelmiszerek (pl. szendvicsek) csomagolása esetében? 1. Papír szalvéta: ………….. fő 2. Textil szalvéta: ………….. fő 3. Alufólia: ………….. fő 4. Folpack: ………….. fő 5. Nejlon zacskó: ………….. fő 6. Egyéb: ………….. fő 7. Nem tudja: ……………fő
3.4.
Hallottak-e már a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtésről? 1. ……………… fő hallott róla. 2. ……………… fő nem hallott róla.
3.5.
Hasznosnak találják-e a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtést? (A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti.) 1. ………… fő szerint hasznos. 2. ………… fő nem találja hasznosnak. 3 ……….. fő nem tudja.
3.6.
A gyerekek tudják-e, hol van szelektív hulladékgyűjtő hely, találkoztak-e már ilyennel? 1. ………….. fő tudja hol van. 2. ………….. fő nem tudja hol van.
3.7.
Hány gyerek családjában gyűjtik szelektíven a szemetet? 1. …………. fő családjában teljes mértékben szelektíven gyűjtik a szemetet. 2. ………….. fő családjában részben szelektíven gyűjtik a szemetet (bizonyos hulladékokat). 3. ………….. fő családjában nem gyűjtik szelektíven a szemetet. 4. ………….. fő nem tudja, hogy a családja szelektíven gyűjti-e a szemetet.
3.8.
A gyerekek véleménye szerint az iskolában szelektíven gyűjtik-e a szemetet? 1. ………… fő szerint igen. 2. ………… fő szerint nem. 3. ………… fő nem tudja, hogy az iskolában szelektíven gyűjtik-e a szemetet.
3.9.
Az iskolában ténylegesen szelektíven gyűjtik-e a hulladékot? 1. Igen. 2. Nem. 3. Van szelektív hulladékgyűjtő, de nem teljes mértékben valósul meg a szelektív hulladékgyűjtés.
57
Ne légy Jeti! 4. Anyagfelhasználás (víz) A következő kérdések gyerekek vízhasználatával kapcsolatos szokásaira, véleményére vonatkoznak 4.1.
A gyerekek elzárják-e a csapot maguk után? 1. Igen, mindig …….…. fő 2. Néha elfelejtik ..……. fő 3. Sokszor nem …….…. fő 4. Soha ……………..…. fő
4.2.
A gyerekek csapvizet vagy palackos vizet isznak általában? 1. …………. fő mindig vezetékes vizet iszik. 2. …………. fő mindig ásványvizet iszik. 3. …………. fő hol vezetékes vizet, hol palackozott vizet. 4. …………. fő nem iszik vizet.
4.3.
A családok folyóvíznél mosogatnak-e otthon? 1. …………. főnél igen. 2. …………. főnél nem. 3. …………. fő nem tudja.
4.4.
A gyerekek inkább kádban fürdenek vagy zuhanyoznak? 1. …………. fő általában zuhanyozik. 2. …………. fő általában kádban fürdik. 3. …………. fő kb. ugyanannyiszor fürdik, mint zuhanyozik.
5. Energiafelhasználás 5.1.
A gyerekek családja sokat égeti-e otthon a lámpát/lámpákat? 1. ………… fő családjában gyakran égve felejtik otthon a lámpákat. 2. ………… fő családjában figyelnek rá, hogy ne maradjanak felkapcsolva a lámpák. 3. ………… fő nem tudja.
5.2.
A gyerekek családja használ-e otthon energiatakarékos izzót? 1. …………. főnél nem. 2. …………. főnél igen. 3. …………. fő nem tudja.
5.3.
A használaton kívüli elektronikus készülékeket kihúzzák-e a konnektorból? 1. …………. főnél nem. 2. …………. főnél igen. 3. …………. fő nem tudja.
5.4.
Környezetbarát közlekedési eszközöket használnak-e a gyerekek? 1. …………. fő sokat biciklizik, gyalogol és tömegközlekedik, amikor el szeretne jutni valahova. 2. …………. fő családja mindenhova autóval jár. 3. …………. fő nem tudja. 58
Ne légy Jeti! 6. Ökológiai lábnyom 6.1.
Hallottak-e már a gyerekek az ökológiai lábnyomról? 1. …………. fő nem hallott róla. 2. …………. fő hallott róla, de nem tudja mi az. 3. …………. fő hallott róla és tudja is, hogy mi az. (Ökológiai lábnyom: adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak, populációnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.)
7. Összegző kérdések a csoportra/osztályra vonatkozóan: 7.1.
Az Ön megfigyelése szerint melyik nemhez tartozó gyerekek rendelkeznek nagyobb tudással környezetvédelmi / fenntartható fejlődés témakörben a megkérdezett csoportban? 1. A fiúk rendelkeznek általában több tudással. 2. A lányok rendelkeznek általában több tudással. 3. Nincs különbség a lányok és fiúk között.
7.2.
Mely típusú lakóhelyen élő gyerekek rendelkeznek általában nagyobb tudással környezetvédelmi / fenntartható fejlődés témakörben a megkérdezett csoportban az Ön véleménye / megfigyelése alapján? 1. A városban élők 2. Községben élők 3. Tanyán élők 4. Nem tudom
8. Általános kérdések 8.1.
A rendezvények után volt-e olyan terület, ahol a gyerekek a családjukkal együtt változtattak a korábbi szokásaikon? (több válasz is adható) 1. Igen, azóta sokkal jobban figyelnek a szelektív hulladékgyűjtésre 2. Igen, azóta igyekeznek sokkal kevesebb hulladékot termelni 3. Igen, a családban jobban odafigyelnek az áramfogyasztásra 4. Igen, a családban jobban odafigyelnek a vízfogyasztásra 5. Igen, azóta a helyi élelmiszereket előtérbe helyezik 6. Nem, mert korábban is figyeltek a környezetükre 7. Nem, mert nem tartják fontosnak ezt a kérdést 8. Nem, mert a szüleik nem értenek egyet ezekkel az elvekkel
8.2.
Hol hallottak a gyerekek a „Ne légy Jeti!” című programsorozatról? (több válasz adható) 1. osztályfőnökük/tanítójuk mondta 2. plakátot látták 3. hallották a rádióban a felhívást 4. újságban olvasták 5. interneten látták a nelegyjeti.hu oldalon 6. nem hallottak sehol róla 59
Ne légy Jeti! Általános iskola felső tagozatának készített kérdőív
Kérdőív fenntartható fejlődés témában az általános iskola felső tagozatos diákjai körében Kedves Kérdőív Kitöltő! Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata nevében felmérést végzünk a Kiskunfélegyházi kistérség általános iskolásainak körében fenntartható fejlődés témakörben. Biztosan emlékszel rá, hogy a „Ne légy Jeti!” programsorozat keretében sok érdekes program került megrendezésre, amelyek közül reméljük Te is részt vettél több programon. Szeretnénk felmérni, hogy milyen új ismeretekre tettél szert, mennyiben változtak a környezetvédelmi szokásaid, ezért arra kérünk, hogy a lehető legpontosabb válaszokat add meg a kérdőív kitöltésekor. A felmérés névtelen, az adatokat csak összesítve elemezzük, és mutatjuk be. A kérdőív kitöltése kb. 15-20 percet vesz igénybe. Köszönjük segítséged, és a kérdőívre szánt idődet! 1. Általános információk: 1.1.
Nemed: 1. Fiú 2. Lány
1.2.
Életkorod: ……………………………
1.3.
Lakóhelyed: 1. Város 2. Község 3. Tanya
2. Ne légy Jeti! - rendezvénysorozat: 2.1.
Kérlek, jelöld, hogy mennyire tetszett az elmúlt tanévben megrendezett „Ne légy Jeti!” programsorozat! 1. nem tetszett 2. 1-2 program volt csak jó 3. a programok fele tetszett 4. a programok nagy része tetszett 5. minden program nagyon tetszett 6. nem tudom, nem vettem részt rajta
2.2.
Mennyire tartottad hasznosnak a programok során megismert új dolgokat, elhangzott új ismereteket? 1. számomra nem volt hasznos 2. csak kis részét tartottam hasznosnak 3. a programok fele volt hasznos 4. a programok nagy része hasznos volt 5. minden programot nagyon hasznosnak ítélek meg 6. nem tudom, nem vettem részt rajta 60
Ne légy Jeti!
2.3.
A megrendezett programok közül melyik programot (programokat) tartottad a leghasznosabbnak? (jelölj be maximum 3 programot) 1. sportprogramok 2. madáretető készítése 3. környezetvédelmi játszóház 4. helyi gazda bemutatása 5. rendhagyó irodalom óra 6. csiribiri vásár 7. kézműves foglalkozások (pl. gardrób tuning) 8. ismerkedés a gyógynövényekkel 9. iskolai vetélkedő 10. filmvetítés, drámajáték 11. szelektív hulladékgyűjtő, szennyvíztelep meglátogatása 12. tanulmányi verseny 13. író-olvasó találkozó 14. helyi nagyüzem bemutatkozása 15. kistérségi természetismereti vetélkedő 16. egyik programon sem vettem részt
2.4.
A rendezvények után kinek meséltél róla, hogy milyen programok voltak, milyen új dolgokat tanultál? (több válasz is adható) 1. szüleimnek, testvéreimnek 2. távolabbi rokonaimnak (pl. nagymama, nagybácsi, unokatestvér, stb.) 3. olyan barátaimnak, akik nem az iskolába járnak 4. osztálytársaimnak 5. osztályfőnökömnek, tanáraimnak 6. szomszédoknak, ismerősöknek 7. senkinek nem beszéltem róla
3. Hulladék gazdálkodás (A következő néhány kérdés a hulladék gazdálkodással és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szokásaidra, véleményedre vonatkozik) 3.1.
Véleményed szerint a Te családod mennyi hulladékot termel? 1. Nagyon sokat. 2. Az átlagnál valamivel többet. 3. Átlagos mennyiséget. 4. Igyekszünk csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét. 5. Nagyon odafigyelünk a keletkező hulladék mennyiségére, így az átlaghoz képest sokkal kevesebb hulladékot termelünk.
3.2.
Tudod-e, hova kerül a tőletek elszállított háztartási hulladék? 1. Nem, és nem is érdekel. 2. Nem, mert nem mondta meg nekem senki. 3. Még nem gondolkodtam róla. 4. Igen, de nem szeretném látni. 5. Igen, és ismerem, láttam is a helyet.
61
Ne légy Jeti! 3.3.
Vásárlási szokások 1. Amikor bevásárolni mentek, milyen gyakran visztek magatokkal nejlon szatyrot, textil szatyrot vagy kosarat? 1. soha 2. néha 3. hol igen, hol nem 4. általában 5. mindig 6. nem tudom 2. A családodban bevásárláskor befolyásol-e benneteket, hogy környezetbarát-e a termék csomagolása? 1. soha 2. néha 3. hol igen, hol nem 4. általában 5. mindig 6. nem tudom 3. Gyakran vásároltok-e családi kiszerelésű termékeket? 1. soha 2. néha 3. hol igen, hol nem 4. általában 5. mindig 6. nem tudom 4. Milyen gyakran szoktatok visszaváltható palackba töltött termékeket vásárolni? 1. soha 2. néha 3. hol igen, hol nem 4. általában 5. mindig 6. nem tudom
3.4.
A családodban melyik a leggyakrabban használt csomagolóeszköz élelmiszerek (pl. szendvics) csomagolása esetében? 1. Papír szalvéta 2. Textil szalvéta 3. Alufólia 4. Folpack 5. Nejlon zacskó 6. Egyéb
3.5.
Hallottál-e már a szelektív hulladékgyűjtésről? 1. Igen 2. Nem
3.6.
Hasznosnak találod a szelektív hulladékgyűjtést? (A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti.) 1. Igen, szerintem nagyon hasznos. 2. Igen, de nem látom át hogyan működik. 3. Nem, szerintem ugyanoda kerül minden szemét. 4. Nem, feleslegesnek tartom. 5. Nem tudom hasznos-e.
3.7.
Lakóhelyeden van-e szelektív hulladékgyűjtő hely? 1. Nincs. 2. Van, hallottam már róla, de nem tudom pontosan hol. 3. Van, de nem szoktunk elmenni odáig. 4. Van, és használjuk is. 5. Nem tudom.
3.8.
Otthonodban szelektíven gyűjtitek-e a keletkező hulladékot? 1. Nem, nem tartjuk fontosnak. 2. Nem, mert nincs időnk vagy lehetőségünk rá. 3. Csak bizonyos hulladékokat. 62
Ne légy Jeti! 4. Igen. 5. Nem tudom. 3.9.
Az iskolában szelektíven gyűjtitek-e a hulladékot? 1. Igen. 2. Csak bizonyos hulladékokat. 3. Nem. 4. Nem tudom.
4. Anyagfelhasználás (víz) A következő kérdések a vízhasználatoddal kapcsolatos szokásaidra, véleményedre vonatkoznak 4.1.
Figyelsz-e a takarékos vízfelhasználásra? 1. Igen, mindig. 2. Igen, de csak ha eszembe jut. 3. Nem. 4. Nem tudom mit jelent.
4.2.
Vezetékes vizet vagy palackozott ásványvizet iszol általában? 1. Csak vezetékes vizet iszom. 2. Csak palackozott vizet iszom. 3. Hol vezetékes vizet, hol palackozott vizet. 4. Nem iszom vizet.
4.3.
Egyetértesz-e az alábbi állításokkal? 1. A vezetékes víz rossz ízű. egyetértek nem értek egyet
nem tudom
2. A palackozott víz a „trendi”, divatos. egyetértek nem értek egyet
nem tudom
3. A vezetékes víz ugyanolyan egészséges, mint a palackozott. egyetértek nem értek egyet nem tudom
4.4.
4. A palackozott víz csak az egészséges. egyetértek nem értek egyet
nem tudom
5. Vezetékes vizet inni olcsóbb. egyetértek nem értek egyet
nem tudom
6. A palackozott és vezetékes víz ugyanolyan jó. egyetértek nem értek egyet
nem tudom
Folyóvíznél mosogattok-e otthon? 1. Nem, mosogatógépben. 2. Nem. 3. Néha igen. 4. Igen, mindig. 5. Nem tudom.
63
Ne légy Jeti! 4.5.
Fürdeni vagy zuhanyozni szoktál? 1. Általában zuhanyozok. 2. Általában kádban fürdök. 3. Mindkettő.
4.6.
Figyelsz-e a csaptelepek csepegésére? 1. Nem. 2. Nem, mert a mi csapjaink nem csepegnek. 3. Igen, figyelek rá, hogy feleslegesen ne folyjon el víz.
4.7.
Hallottál-e már a szürkevíz felhasználásáról? 1. Nem, még nem hallottam. 2. Igen, hallottam róla, de nem igazán tudom mi az és mire használható. 3. Igen, hallottam és tisztában vagyok vele. A szürkevíz a kézmosásnál és a mosásnál keletkező víz, hűtővíz, ami azután a WC öblítésére, felmosásra, öntözésre kiválóan használható, és ez által ivóvizet tudunk megspórolni.
5. Energiafelhasználás 5.1.
Figyelsz-e a felesleges villanyhasználatra? 1. Nem, nem figyelek. 2. Igen, feleslegesen nem égetem a villanyt otthonomban, mert tudom, hogy ezzel lehet spórolni. 3. Igen, mindig lekapcsolom a lámpákat, mert tudom, hogy ezzel védem a környezetet.
5.2.
Használtok-e otthon energiatakarékos izzót? 1. Nem, mert a szüleim nem tartják fontosnak. 2. Nem, mert drága. 3. Igen, de csak párat. 4. Igen, mindenhol az világít.
5.3.
Otthonodban gyakran használsz egyszerre (egy időben) több szórakoztató elektronikai (TV, számítógép, Hi-Fi, stb.) eszközt? 1. Igen, mert így érzem jól magam. 2. Igen, de csak néha. 3. Nem, mert nem tudok több helyre figyelni egyszerre. 4. Nem, mert szerintem ez energiapazarlás.
5.4.
Hogyan figyeltek arra, hogy környezetbarát módon közlekedjetek? (A rátok legjellemzőbb választ jelöld meg) 1. Igyekszünk csökkenteni az autóhasználatot. 2. Biciklivel járunk. 3. Gyalog járunk. 4. Tömegközlekedéssel járunk. 5. Elektromos autóval járunk. 6. Nincs lehetőségünk és időnk erre figyelni. 7. Nincs rá pénzünk, hogy ilyen eszközöket használjunk. 64
Ne légy Jeti! 8. Nem figyelek, mert nem tudom melyek a környezetbarát közlekedési eszközök. 5.5.
Milyen energiahordozóval fűtötök otthon? (több lehetőség is megjelölhető) 1. Földgáz 2. Távhő 3. Fa (ide sorolva minden fa alapú terméket) 4. Szén (ide sorolva minden szén típust) 5. Fűtőolaj 6. Napkollektor 7. Geotermikus energia (földhő) 8. Geotermális energia (termálvíz) 9. Egyéb 10. Nem tudom
6. Ökológiai lábnyom 6.1.
Hallottál-e már az ökológiai lábnyomról? 1. Nem, még nem hallottam. 2. Igen, de nem tudom mi az. 3. Igen, tisztában vagyok vele.
(Ökológiai lábnyom: adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak, populációnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.) 6.2.
Az ökológiai lábnyom fogalmának ismeretében válaszolj arra, hogy egyetértesz-e az alábbi állításokkal. 1. Az ökológiai lábnyom csökkentése szükséges. igaz nem igaz
nem tudom
2. Az ökológiai lábnyom csökkentésére csak a nagy környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek tudnak hatni. igaz nem igaz nem tudom 3. Tudom, hogy én magam mivel tudok hozzájárulni az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. igaz nem igaz nem tudom 4. A mindennapok során teszek is az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében lépéseket. igaz nem igaz nem tudom 6.3.
Vásárláskor a családod ügyel-e arra, hogy helyi élelmiszereket vásároljon? 1. Nem, mert nem tudjuk eldönteni melyik élelmiszer a helyi. 2. Nem, mert a helyi élelmiszer rosszabb minőségű. 3. Nem, mert a helyi élelmiszer drágább. 4. Igen, mert a helyi élelmiszer egészségesebb. 5. Igen, mert a helyi élelmiszer olcsóbb.
65
Ne légy Jeti! 7. Általános kérdések 7.1.
A rendezvények után volt-e olyan terület, ahol a családoddal együtt változtattál a korábbi szokásaidon? (több válasz is adható) 1. Igen, azóta sokkal jobban figyelek a szelektív hulladékgyűjtésre 2. Igen, azóta igyekszem sokkal kevesebb hulladékot termelni 3. Igen, a családban jobban odafigyelünk az áramfogyasztásra 4. Igen, a családban jobban odafigyelünk a vízfogyasztásra 5. Igen, azóta a helyi élelmiszereket előtérbe helyezzük 6. Nem, mert korábban is figyeltünk a környezetünkre 7. Nem, mert nem tartom fontosnak ezt a kérdést 8. Nem, mert a szüleim nem értenek egyet ezekkel az elvekkel
7.2.
Hol hallottál a „Ne légy Jeti!” című programsorozatról? (több válasz adható) 1. osztályfőnököm/szaktanárom mondta 2. plakát 3. hallottam a rádióban a felhívást 4. újságban olvastam 5. interneten láttam a www.nelegyjeti.hu oldalon 6. nem hallottam sehol róla
66
Ne légy Jeti! Középiskolásoknak készített kérdőív
Kérdőív fenntartható fejlődés témában a középiskolások körében Kedves Kérdőív Kitöltő! Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata nevében felmérést végzünk a Kiskunfélegyházi kistérség középiskolásainak körében fenntartható fejlődés témakörben. Biztosan emlékszel rá, hogy a „Ne légy Jeti!” programsorozat keretében sok érdekes program került megrendezésre, amelyek közül reméljük Te is részt vettél több programon. Szeretnénk felmérni, hogy milyen új ismeretekre tettél szert, mennyiben változtak a környezetvédelmi szokásaid, ezért arra kérünk, hogy a lehető legpontosabb válaszokat add meg a kérdőív kitöltésekor. A felmérés anonim, az adatokat csak összesítve elemezzük, és mutatjuk be a programsorozatot követő hatástanulmányban. A kérdőív kitöltése kb. 15-20 percet vesz igénybe. Köszönjük segítséged, és a kérdőívre szánt idődet! 1. Általános információk: 1.1.
Nemed: 1. Fiú 2. Lány
1.2.
Életkorod: …………………
1.3.
Milyen típusú iskolába jársz? 1. Szakmunkásképző iskola 2. Speciális szakiskola 3. Szakközépiskola 4. Gimnázium
1.4.
Lakóhelyed: 1. Város 2. Község 3. Tanya
2. Ne légy Jeti! - rendezvénysorozat: 2.1.
Kérlek, jelöld, hogy mennyire tetszett az elmúlt tanévben megrendezett „Ne légy Jeti!” programsorozat! 1. nem tetszett 2. 1-2 program volt csak jó 3. a programok fele tetszett 4. a programok nagy része tetszett 5. minden program nagyon tetszett 6. nem tudom, nem vettem részt rajta
2.2.
Mennyire tartottad hasznosnak a programok során megismert új dolgokat, elhangzott új ismereteket? 1. számomra nem volt hasznos 67
Ne légy Jeti! 2. 3. 4. 5. 6.
csak kis részét tartottam hasznosnak a programok fele volt hasznos a programok nagy része hasznos volt minden programot nagyon hasznosnak ítélek meg nem tudom, nem vettem részt rajta
2.3.
A megrendezett programok közül melyik programot (programokat) tartottad a leghasznosabbnak? (jelölj be maximum 3 programot) 1. sportprogramok 2. környezetvédelmi tudásház 3. helyi biogazda bemutatása 4. rendhagyó irodalom óra 5. csiribiri gyűjtés 6. kézműves foglalkozások 7. ismerkedés a gyógynövényekkel 8. filmvetítés 9. szelektív hulladékgyűjtő, szennyvíztelep meglátogatása 10. kirándulás a Gátéri Fehér tóhoz vagy a Péteri tóhoz 11. író-olvasó találkozó 12. „Találkozás az egészséggel” – Héri Márta előadása 13. helyi nagyüzem bemutatkozása, környezetvédelmi tevékenysége 14. alternatív buli fizikai eszközökkel 15. szelektív gyűjtési rendszer kiépítése 16. fenntarthatósági vetélkedő 17. természetjáró túra 18. egyik programon sem vettem részt
2.4.
A rendezvények után kinek meséltél róla, hogy milyen programok voltak, milyen új dolgokat tanultál? (több válasz is adható) 1. szüleimnek, testvéreimnek 2. távolabbi rokonaimnak (pl. nagymama, nagybácsi, unokatestvér, stb.) 3. olyan barátaimnak, akik nem az iskolába járnak 4. osztálytársaimnak 5. osztályfőnökömnek, tanáraimnak 6. szomszédoknak, ismerősöknek 7. senkinek nem beszéltem róla
3. Hulladék gazdálkodás (A következő néhány kérdés a hulladék gazdálkodással és a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szokásaidra, véleményedre vonatkozik) 3.1.
Véleményed szerint a Te családod mennyi hulladékot termel? 1. Nagyon sokat 2. Az átlagnál valamivel többet 3. Átlagos mennyiséget 4. Igyekszünk csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét 5. Nagyon odafigyelünk a keletkező hulladék mennyiségére, így az átlaghoz képest sokkal kevesebb hulladékot termelünk.
3.2.
Tudod-e, hova kerül a tőletek elszállított háztartási hulladék? 68
Ne légy Jeti! 1. Nem, és nem is érdekel. 2. Nem, mert nem mondta meg nekem senki. 3. Még nem gondolkodtam róla. 4. Igen, de nem szeretném látni. 5. Igen, és ismerem, láttam is a helyet. 3.3.
Környezetszempontú vásárlási szokások 1. Amikor bevásárolni mentek, milyen gyakran visztek magatokkal nejlon szatyrot, textil szatyrot vagy kosarat? 1. soha 2. néha 3. hol igen, hol nem 4. általában 5. mindig 6. nem tudom 2. Szerinted kell-e többször használni a műanyag szatyrot? 1. igen, fontos 2. nem olyan fontos 3. egyáltalán nem fontos 4. nem tudom 3. Egyetértesz-e az egyszer használatos műanyag szatyrok termékdíjával? 1. egyetértek 2. nem értek egyet 3. nem tudom 4. Mennyiben befolyásol Téged, vagy a családodat vásárlás esetén a termék kiválasztásában az, hogy az adott termék környezetbarát módon került becsomagolásra, vagy sem? 1. soha 2. néha 3. hol igen, hol nem 4. általában 5. mindig 6. nem tudom 5. Milyen gyakran vásároltok nagyobb kiszerelésű terméket? 1. soha 2. néha 3. hol igen, hol nem 4. általában 5. mindig 6. nem tudom 6. Milyen gyakran szoktatok visszaváltható palackba töltött termékeket vásárolni? 1. soha 2. néha 3. hol igen, hol nem 4. általában 5. mindig 6. nem tudom
3.4.
Milyen csomagolóeszközt részesít a családod előnyben élelmiszerek becsomagolásánál? 1. Papír szalvéta 2. Textil szalvéta 3. Alufólia 4. Folpack 5. Nejlon zacskó 6. Egyéb
3.5.
Hallottál-e már a szelektív hulladékgyűjtésről? 1. Igen 2. Nem
3.6.
Hasznosnak találod a szelektív hulladékgyűjtést? (A szelektív hulladékgyűjtés a hulladékok anyagfajta szerinti elkülönített gyűjtését jelenti.) 1. Igen, szerintem nagyon hasznos. 2. Igen, de nem látom át a rendszerét. 3. Nem, szerintem ugyanoda kerül minden szemét. 4. Nem, feleslegesnek tartom. 69
Ne légy Jeti! 5. Nem tudom hasznos-e. 3.7.
Lakóhelyeden van-e lehetőség a szelektív hulladékgyűjtésre? 1. Nincs. 2. Van, hallottam már róla, de nem tudom pontosan hol. 3. Van, de nem szoktunk elmenni odáig. 4. Van, és használjuk is. 5. Nem tudom.
3.8.
Otthonodban szelektíven gyűjtitek-e a keletkező hulladékot? 1. Nem, nem tartjuk fontosnak. 2. Nem, mert nincs időnk vagy lehetőségünk rá. 3. Csak bizonyos hulladékokat. 4. Igen. 5. Nem tudom.
3.9.
Az iskolában szelektíven gyűjtitek-e a hulladékot? 1. Igen. 2. Csak bizonyos hulladékokat. 3. Nem. 4. Nem tudom.
4. Anyagfelhasználás (víz) A következő kérdések a vízhasználatoddal kapcsolatos szokásaidra, véleményedre vonatkoznak 4.1.
Figyelsz-e a takarékos vízfelhasználásra? 1. Igen, mindig. 2. Igen, de csak ha eszembe jut. 3. Nem.
4.2.
Vezetékes vizet vagy palackozott ásványvizet iszol általában? 1. Csak vezetékes vizet iszom. 2. Csak palackozott vizet iszom. 3. Hol vezetékes vizet, hol palackozott vizet. 4. Nem iszom vizet.
4.3.
Egyetértesz-e az alábbi állításokkal? 1. A vezetékes víz rossz ízű egyetértek nem értek egyet
nem tudom
2. A palackozott víz a „trendi” egyetértek nem értek egyet
nem tudom
3. A vezetékes víz ugyanolyan egészséges, mint a palackozott egyetértek nem értek egyet nem tudom 4. A palackozott víz csak az egészséges egyetértek nem értek egyet 5. Vezetékes vizet inni olcsóbb 70
nem tudom
Ne légy Jeti! egyetértek
nem értek egyet
6. A palackozott és vezetékes víz ugyanolyan jó egyetértek nem értek egyet
nem tudom nem tudom
4.4.
Folyóvíznél mosogattok-e otthon? 1. Nem, mosogatógépben. 2. Nem. 3. Néha igen. 4. Igen, mindig.
4.5.
Fürdeni vagy zuhanyozni szoktál? 1. Általában zuhanyozok. 2. Általában kádban fürdök. 3. Mindkettő.
4.6.
Figyelsz-e a csaptelepek csepegésére? 1. Nem. 2. Nem, mert a mi csapjaink nem csepegnek. 3. Igen, de csak ha meghallom és idegesít. 4. Igen, figyelek rá, hogy feleslegesen ne folyjon el víz.
4.7.
Hallottál-e már a szürkevíz felhasználásáról? 1. Nem, még nem hallottam. 2. Igen, hallottam róla, de nem igazán tudom mi az és mire használható. 3. Igen, hallottam és tisztában vagyok vele. A szürkevíz a kézmosásnál és a mosásnál keletkező víz, hűtővíz, ami azután a WC öblítésére, felmosásra, öntözésre kiválóan használható, és ez által ivóvizet tudunk megspórolni.
5. Energiafelhasználás 5.1.
Figyelsz-e a felesleges villanyhasználatra? 1. Nem, nem figyelek. 2. Igen, elvileg figyelek, de gyakorlatilag nem nagyon sikerül betartani. 3. Igen, feleslegesen nem égetem a villanyt otthonomban, mert ezzel igyekszem spórolni. 4. Igen, környezettudatosan élek, mindig lekapcsolom azokat a lámpákat, amelyek nem feltétlenül szükségesek, és ezzel még spórolok is.
5.2.
Használtok-e otthon energiatakarékos izzót? 1. Nem, mert a szüleim nem tartják fontosnak. 2. Nem, mert drága. 3. Igen, de csak párat. 4. Igen, mindenhol az világít.
5.3.
Otthonodban gyakran használsz egyszerre (egy időben) több szórakoztató elektronikai eszközt? 1. Igen, mert így érzem jól magam. 71
Ne légy Jeti! 2. Igen, de csak néha. 3. Nem, mert nem tudok több helyre figyelni egyszerre. 4. Nem, mert szerintem ez energiapazarlás. 5.4.
A használaton kívüli elektronikus készülékeket kihúzod-e a konnektorból, áramtalanítod-e? 1. Nem, semmi értelme. 2. Nem, csak akkor, ha vihar van. 3. Ha eszembe jut, akkor igen. 4. Igen, mert így biztonságosabb. 5. Igen, mert felesleges áramot fogyaszt.
5.5.
Hogyan figyeltek arra, hogy környezetbarát módon közlekedjetek? (A rátok legjellemzőbb választ jelöld meg) 1. Igyekszünk csökkenteni az autóhasználatot. 2. Biciklivel járunk. 3. Gyalog járunk. 4. Tömegközlekedéssel járunk. 5. Elektromos autóval járunk. 6. Nincs lehetőségünk és időnk erre figyelni. 7. Nincs rá pénzünk, hogy ilyen eszközöket használjunk. 8. Nem figyelek, mert nem tudom melyek a környezetbarát közlekedési eszközök.
5.6.
Milyen energiahordozóval fűtötök otthon? (több lehetőség is megjelölhető) 1. Földgáz 2. Távhő 3. Fa (ide sorolva minden fa alapú terméket) 4. Szén (ide sorolva minden szén típust) 5. Fűtőolaj 6. Napkollektor 7. Geotermikus energia (földhő) 8. Geotermális energia (termálvíz) 9. Egyéb 10. Nem tudom
6. Ökológiai lábnyom 6.1.
Hallottál-e már az ökológiai lábnyomról? 1. Nem, még nem hallottam. 2. Igen, de nem tudom mi az. 3. Igen, tisztában vagyok vele. Információs panel: Ökológiai lábnyom: adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak, populációnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.
6.2.
Az ökológiai lábnyom definíciójának ismeretében válaszolj arra, hogy mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal. 72
Ne légy Jeti! 1. Az ökológiai lábnyom csökkentése szükséges. igaz nem igaz
nem tudom
2. Az ökológiai lábnyom csökkentésére csak a nagy környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek tudnak hatni. igaz nem igaz nem tudom 3. Tudom, hogy én magam mivel tudok hozzájárulni az ökológiai lábnyom csökkentéséhez. igaz nem igaz nem tudom 4. A mindennapok során teszek is az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében lépéseket. igaz nem igaz nem tudom 6.3.
Vásárláskor a családod ügyel-e arra, hogy helyi élelmiszereket vásároljon? 1. Nem, mert nem tudjuk eldönteni melyik élelmiszer a helyi. 2. Nem, mert a helyi élelmiszer rosszabb minőségű. 3. Nem, mert a helyi élelmiszer drágább. 4. Igen, mert a helyi élelmiszer egészségesebb. 5. Igen, mert a helyi élelmiszer olcsóbb.
7. Általános kérdések 7.1.
A rendezvények után volt-e olyan terület, ahol változtattál a családoddal együtt a korábbi szokásaidon? (több válasz is adható) 1. Igen, azóta sokkal jobban figyelek a szelektív hulladékgyűjtésre 2. Igen, azóta igyekszem sokkal kevesebb hulladékot termelni 3. Igen, a családban jobban odafigyelünk az áramfogyasztásra 4. Igen, a családban jobban odafigyelünk a vízfogyasztásra 5. Igen, azóta a helyi élelmiszereket előtérbe helyezzük 6. Nem, mert korábban is figyeltünk a környezetünkre 7. Nem, mert nem tartom fontosnak ezt a kérdést 8. Nem, mert a szüleim nem értenek egyet ezekkel az elvekkel
7.2.
Hol hallottál a „Ne légy Jeti!” című programsorozatról? (több válasz adható) 1. osztályfőnököm/szaktanárom mondta 2. plakát 3. hallottam a rádióban a felhívást 4. újságban olvastam 5. interneten láttam a www.nelegyjeti.hu oldalon 6. nem hallottam sehol róla
73
Ne légy Jeti!
Mélyinterjúk Óvodapedagógusoknak készített mélyinterjú kérdések
Mélyinterjú fenntartható fejlődés témában az óvodásokra vonatkozóan az őket tanító Pedagógusok körében Kedves Kérdőív Kitöltő! Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata nevében felmérést végzünk a Kiskunfélegyházi kistérség óvodás gyerekeire vonatkozóan a Pedagógusok körében fenntartható fejlődés témakörben. Biztosan emlékeznek Önök és a gyerekek is, hogy a „Ne légy Jeti!” programsorozat keretében sok érdekes esemény került megrendezésre, amelyek közül reméljük ők is részt vettek több programon. Az alábbi kérdések segítségével szeretnénk felmérni, hogy milyen új ismeretekre tettek szert, mennyiben változtak a környezetvédelmi szokásaik. Kérjük, hogy a kérdéseket néhány mondatban összefoglalva válaszolják meg. A felmérés névtelen, az adatokat csak összesítve elemezzük, és mutatjuk be a programsorozatot követő hatástanulmányban. Köszönjük segítségét, és a kérdések megválaszolására szánt idejét! 1. Milyen korcsoportban kerültek a projektek megrendezésre? 2. Hány gyermek vett részt a „Ne légy Jeti!” programsorozaton? 3. Milyen programokon vettek részt a gyerekek? 4. Az Ön véleménye szerint, mennyire tetszett a gyerekeknek az elmúlt tanévben megrendezett program? 5. Mely programo(kat)t tartották a gyerekek a legérdekesebbnek? 6. Az Ön véleménye szerint, hatással voltak –e a programok a gyerekekre? Ha igen, milyen formában? 7. Beszéltek-e az óvodában – a programokon kívül – a gyerekekkel a környezetvédelem fontosságáról vagy az „ökológiai lábnyomról”? (Ökológiai lábnyom: adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak, populációnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.) 8. Ismerik-e a gyerekek, hogy hogyan tehetnek a környezet állapotának megóvásáért? Ismerik-e az „alapelveket”? Pl.: az elektromos eszközök (villany, tv, számítógép, stb.) ne működjenek feleslegesen, energiatakarékos izzók (vagy egyéb energiatakarékos készülékek), szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, víz takarékosság, papír takarékosság, stb. 74
Ne légy Jeti!
9. Szoktak-e ezekről a témákról beszélni az óvodában? 10. Hallottak-e már a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtésről? 11. Az Ön véleménye szerint, a gyerekek milyen arányban gyűjtik szelektíven, családi környezetben a hulladékot? 12. Van-e lehetőségük a közvetlen környezetükben (pl. az Önök intézményében) szelektíven gyűjteni a hulladékot? Ha igen, mennyire veszik (helyesen) igénybe? (pl. megfelelő gyűjtőedénybe kerül-e a hulladék) 13. Hasznosnak találják-e a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtést? 14. Az Ön véleménye szerint, a gyerekek tudják-e, hogy azzal is tehetnek a környezet védelme érdekében, ha lekapcsolják a villanyt, miután nincs rá szükségük? 15. Az Ön véleménye szerint, a gyerekek tudják, hogy léteznek-e energiatakarékos izzók? 16. Az Ön véleménye szerint, a gyerekek odafigyelnek-e télen a szobák vagy tantermek szellőztetésének idejére? 17. A mosdó használatakor a gyerekek elzárják-e a vízcsapot maguk után? 18. Az Ön véleménye szerint mely típusú lakóhelyen (városi, vidéki, stb.) élő gyerekek rendelkeznek általában nagyobb tudással a környezetvédelem/fenntartható fejlődés témakörben? 19. Pedagógusként, Ön hogyan értékeli a rendezvényeket? Elérte-e a célját? 20. Melyek voltak a rendezvény pozitívumai? Ön mit tett volna másként? 21. Ön szerint a rendezvény mely programcsomagját lehetne tovább fejleszteni, melyik programnak látná szívesen a folytatását? 22. Milyen egyéb szemléletformáló, ismeretterjesztő tevékenyességgel találkozna az intézmény falai között?
75
Ne légy Jeti! Általános iskola alsó tagozatos tanítóknak készített mélyinterjú kérdések
Mélyinterjú fenntartható fejlődés témában az általános iskola alsó tagozatos diákjaira vonatkozóan az őket tanító Pedagógusok körében Kedves Kérdőív Kitöltő! Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata nevében felmérést végzünk a Kiskunfélegyházi kistérség kisiskolás gyerekeire vonatkozóan a Pedagógusok körében fenntartható fejlődés témakörben. Biztosan emlékeznek Önök és a gyerekek is, hogy a „Ne légy Jeti!” programsorozat keretében sok érdekes esemény került megrendezésre, amelyek közül reméljük ők is részt vettek több programon. Az alábbi kérdések segítségével szeretnénk felmérni, hogy milyen új ismeretekre tettek szert, mennyiben változtak a környezetvédelmi szokásaik. Kérjük, hogy a kérdéseket néhány mondatban összefoglalva válaszolják meg. A felmérés névtelen, az adatokat csak összesítve elemezzük, és mutatjuk be a programsorozatot követő hatástanulmányban. Köszönjük segítségét, és a kérdések megválaszolására szánt idejét! 1. Milyen korcsoportban kerültek a projektek megrendezésre? 2. Hány gyermek vett részt a „Ne légy Jeti!” programsorozaton? 3. Milyen programokon vettek részt a gyerekek? 4. Az Ön véleménye szerint, mennyire tetszett a gyerekeknek az elmúlt tanévben megrendezett program? 5. Mely programo(kat)t tartották a gyerekek a legérdekesebbnek? 6. Az Ön véleménye szerint, hatással voltak –e a programok a gyerekekre? Ha igen, milyen formában? 7. Beszéltek-e az iskolában – a programokon kívül – a gyerekekkel a környezetvédelem fontosságáról vagy az „ökológiai lábnyomról”? (Ökológiai lábnyom: adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak, populációnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.) 8. Ismerik-e a gyerekek, hogy hogyan tehetnek a környezet állapotának megóvásáért? Ismerik-e az „alapelveket”? Pl.: az elektromos eszközök (villany, tv, számítógép, stb.) ne működjenek feleslegesen, energiatakarékos izzók (vagy egyéb energiatakarékos készülékek), szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, víz takarékosság, papír takarékosság, stb. 76
Ne légy Jeti! 9. Szoktak-e ezekről a témákról beszélni az iskolában? 10. Hallottak-e már a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtésről? 11. Az Ön véleménye szerint, a gyerekek milyen arányban gyűjtik szelektíven, családi környezetben a hulladékot? 12. Van-e lehetőségük a közvetlen környezetükben (pl. az Önök intézményében) szelektíven gyűjteni a hulladékot? Ha igen, mennyire veszik (helyesen) igénybe? (pl. megfelelő gyűjtőedénybe kerül-e a hulladék) 13. Hasznosnak találják-e a gyerekek a szelektív hulladékgyűjtést? 14. Ha van lehetőségük választani, akkor a gyerekek csapvizet vagy palackozott vizet fogyasztanak általában? 15. Az Ön véleménye szerint, a gyerekek tudják-e, hogy azzal is tehetnek a környezet védelme érdekében, ha lekapcsolják a villanyt, miután nincs rá szükségük? 16. Az Ön véleménye szerint, a gyerekek tudják, hogy léteznek-e energiatakarékos izzók? 17. Az Ön véleménye szerint, a gyerekek odafigyelnek-e télen a szobák vagy tantermek szellőztetésének idejére? 18. A mosdó használatakor a gyerekek elzárják-e a vízcsapot maguk után? 19. Milyen arányban használnak a gyerekek környezetbarát közlekedési eszközöket (kerékpár, roller, gyalogos közlekedés vagy tömegközlekedés)? 20. Az Ön véleménye szerint mely típusú lakóhelyen (városi, vidéki, stb.) élő gyerekek rendelkeznek általában nagyobb tudással a környezetvédelem/fenntartható fejlődés témakörben? 21. Pedagógusként, Ön hogyan értékeli a rendezvényeket? Elérte-e a célját? 22. Melyek voltak a rendezvény pozitívumai? Ön mit tett volna másként? 23. Ön szerint a rendezvény mely programcsomagját lehetne tovább fejleszteni, melyik programnak látná szívesen a folytatását? 24. Milyen egyéb szemléletformáló, ismeretterjesztő tevékenyességgel találkozna az intézmény falai között?
77
Ne légy Jeti! Általános iskola felső tagozatos diákoknak készített mélyinterjú kérdések
Mélyinterjú fenntartható fejlődés témában az általános iskola felső tagozatos diákjai körében Kedves Kérdőív Kitöltő! Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata nevében felmérést végzünk a Kiskunfélegyházi kistérség általános iskola felső tagozatos gyerekek körében fenntartható fejlődés témakörben. Biztosan emlékeztek a „Ne légy Jeti!” programsorozat keretében sok érdekes esemény került megrendezésre, amelyek közül reméljük több programon is részt vettetek. Az alábbi kérdések segítségével szeretnénk felmérni, hogy milyen új ismereteket szereztetek, mennyiben változtak a környezetvédelmi szokásaitok. 1. Hányadik osztályos tanuló vagy? 2. A „Ne légy Jeti!” programsorozaton belül milyen programokon vettél részt? 3. Mennyire tetszettek a programok? Melyiket találtad a legérdekesebbnek és miért? 4. A programok közül melyiken vennél részt újra szívesen? 5. Hogyan érzed, hatással voltak–e a programok rád? Változott-e a környezet védelemmel kapcsolatban a véleményed? Ha igen, milyen formában? 6. Szoktatok-e beszélni az iskolában a környezet védelem fontosságáról? Tudod-e, hogy mit jelent az ökológiai lábnyom kifejezés? (Ökológiai lábnyom: adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak, populációnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.) 7. Tudod-e, hogy te hogyan tehetsz a környezet állapotának megóvásáért? Pl.: az elektromos eszközök (villany, tv, számítógép, stb.) ne működjenek feleslegesen, energiatakarékos izzók (vagy egyéb energiatakarékos készülékek), szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, víz takarékosság, papír takarékosság, stb. 8. Tudod, hogy mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés? Hasznosnak találod-e ? 9. Otthon hogyan gyűjtitek a hulladékot? 10. Az iskolában van-e lehetőségetek szelektíven gyűjteni a hulladékot? 11. Ha van lehetőséged választani, akkor a csapvizet vagy palackozott vizet iszol inkább? Miért? 12. Tudod-e, hogy miért fontos lekapcsolni a villanyt, miután nincs rá szükséged?
78
Ne légy Jeti! 13. Fel tudnál sorolni néhány módszert arra, amely segítségével csökkenthetitek az áramfogyasztást? 14. A kézmosásnál szerinted odafigyeltek a vízcsapok helyes elzárására? Zavar-e ha csöpög? 15. Hogyan mosogattok otthon? 16. Fürdeni vagy zuhanyozni szoktál? Melyik a környezet kímélőbb? 17. Hallottál-e a szürkevízről? Ha igen, használtok-e otthon? 18. Milyen fűtés van nálatok? Szerinted melyik fűtési mód a legkörnyezetkímélőbb? (geotermikus) 19. Mivel jársz az iskolába (kerékpár, roller, gyalogos közlekedés vagy tömegközlekedés)? Miért? (közel lakom, távol lakom)
79
Ne légy Jeti! Középiskolás diákoknak készített mélyinterjú kérdések
Mélyinterjú fenntartható fejlődés témában a középiskola diákjai körében Kedves Kérdőív Kitöltő! Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata nevében felmérést végzünk a Kiskunfélegyházi kistérség középiskola diákjai körében fenntartható fejlődés témakörben. Biztosan emlékeztek a „Ne légy Jeti!” programsorozat keretében sok érdekes esemény került megrendezésre, amelyek közül reméljük több programon is részt vettetek. Az alábbi kérdések segítségével szeretnénk felmérni, hogy milyen új ismereteket szereztetek, mennyiben változtak a környezetvédelmi szokásaitok. 1. Hányadik osztályos tanuló vagy? 2.
„Ne légy Jeti!” programsorozaton belül milyen programokon vettél részt?
3. Mennyire tetszettek a programok? Melyiket találtad a legérdekesebbnek és miért? 4. A programok közül melyiken vennél részt újra szívesen? 5. Hogyan érzed, hatással voltak–e a programok rád? Változott-e a környezet védelemmel kapcsolatban a véleményed? Ha igen, milyen formában? 6. Szoktatok-e beszélni az iskolában a környezet védelem fontosságáról? Tudod-e, hogy mit jelent az ökológiai lábnyom kifejezés? (Ökológiai lábnyom: adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak, populációnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez.)
7. Tudod-e, hogy te hogyan tehetsz a környezet állapotának megóvásáért? Pl.: az elektromos eszközök (villany, tv, számítógép, stb.) ne működjenek feleslegesen, energiatakarékos izzók (vagy egyéb energiatakarékos készülékek), szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás, víz takarékosság, papír takarékosság, stb.
8. Tudod, hogy mit jelent a szelektív hulladékgyűjtés? Hasznosnak találod-e ? 9. Otthon hogyan gyűjtitek a hulladékot? 10. Az iskolában van-e lehetőségetek szelektíven gyűjteni a hulladékot? 11. Ha van lehetőséged választani, akkor a csapvizet vagy palackozott vizet iszol inkább? Miért? 12. Tudod-e, hogy miért fontos lekapcsolni a villanyt, miután nincs rá szükséged? 13. Fel tudnál sorolni néhány módszert arra, amely segítségével csökkenthetitek az áramfogyasztást? 80
Ne légy Jeti!
14. A kézmosásnál szerinted odafigyeltek a vízcsapok helyes elzárására? Zavar-e ha csöpög? 15. Hogyan mosogattok otthon? 16. Fürdeni vagy zuhanyozni szoktál? Melyik a környezet kímélőbb? 17. Hallottál-e a szürkevízről? Ha igen, használtok-e otthon? 18. Milyen fűtés van nálatok? Szerinted melyik fűtési mód a legkörnyezetkímélőbb? (geotermikus) 19. Mivel jársz az iskolába (kerékpár, roller, gyalogos tömegközlekedés)? Miért? (közel lakom, távol lakom)
81
közlekedés
vagy
