NATO Híradó egyezményes jelek EGYEZMÉNYES JELEK ÁBRÁZOLÁSA ÁLTALÁNOS ALAPJELEK A harcászati, ezen belül a híradó-harcászati egyezményes jelek (a továbbiakban egyezményes jelek) egy olyan egyszerű, a katonai alkalmazásra kidolgozott jelek rendszere, amit a csapatok szárazföldi tevékenységére és az azzal kapcsolatos feladatok, feladatrendszerek jelölésére szolgál. Ezeket a jeleket a légierőnél is alkalmazni kell a velük való együttműködés során. A jelrendszer biztosítja, hogy a híradás térképen, vázlaton történő kézi ábrázolás mellett számítógépes feldolgozás során is alkalmazható legyen. Az alapjelek Az alapjelek általános jelek, amelyek meghatározzák, hogy mi kerül ábrázolásra (szervezet, létesítmény, feladat stb.). Például, hogy egy vezetési pont milyen és mekkora szervezet részére, milyen feladat végrehajtására lett vagy lesz létrehozva, az ábrázolás időszakában mit csinál, milyen a feltöltöttsége, kapott e megerősítést stb., azt a további jelölésekkel kell ábrázolni. Az alábbi alapjelek alkalmazhatók: A jelek megnevezése Kötelék jelölése:
Vezetési pont, vagy egy elemének jelölése
Figyelőpont jelölése: Logisztikai, vagy adminisztrációs létesítmény jele:
Elektronikai létesítmény jele: Leszállóhely jele:
Nemzeti, nem NATO alárendeltségű kötelék jele:
Katonai parancsnok, személy jele: *)
A jelek ábrázolása
A színek alkalmazása 1. Az egyezményes jelek ábrázolhatók egyszínű, vagy többszínű formában. Ideális esetben a saját és az ellenséges erőket, eszközöket és eseményeket más-más színekkel kell ábrázolni. Abban az esetben, ha csak egyszínű ábrázolás alkalmazható, illetve fekete-fehér képernyő alkalmazása esetén is biztosítani kell a saját és az ellenséges csapatok egymástól való megkülönböztetését. A különböző színek alkalmazására az alábbi alapelvek az irányadók. Az alapszínek: − saját erők színe: kék; − ellenséges erők színe: piros; − saját / ellenséges mesterséges akadály színe: zöld; − saját / ellenséges ABV események színe: sárga. Az egyezményes jelek ábrázolása lehet: − egyszínű; − kétszínű; − háromszínű vagy − többszínű. Saját, vagy ellenséges mesterséges akadály jelölése:
A jelek pontos helye 2. A jelek ábrázolásával szemben fontos követelmény − legyen az akár térképen vagy számítógépen −, hogy minden jel, illetve azokkal jelölt szervezet, objektum stb. pontos helye megállapítható legyen. A jelek azonosítási pontja az alábbiak (ezek általánosan meghatározottak, esetenként számítógépek alkalmazása esetén eltérhetnek). a) Geometriai formájú jelek (téglalap, háromszög. kör), továbbá eszközök ábrázolása esetében a jel alsószéle közepe. Példa:
b) Vezetési pont jele esetében a zászló nyelének vége. Példa:
c) Kiegészítő vonal esetében a kiegészítő vonal végpontja. Példa: (A 12. alaphírközpont.)
AHK 12
d) Ha több vezetési pont van egy helyen elhelyezve, akkor több parancsnokságot jelző zászló is feltűntethető egy zászlószáron.
2
A szervezeti szintek jelölése Az adott kötelék szervezetét kiegészítőjelek alkalmazásával lehet ábrázolni, amelyet az alapjel fölött kell feltűntetni. Ezeket a jeleket egy katonaszemély jelölése fölött alkalmazva az adott színtű parancsnokot lehet ábrázolni. A szintek jelölésére az alábbi jeleket kell felhasználni A szervezet megnevezése
A szervezet jelölése
Részleg, kezelőszemélyzet Raj Szakasz Lépcső Század Zászlóalj Ezred / Csoport Dandár
X
Hadosztály
X X
Hadtest
X X X
Hadsereg
X X X X
Hadseregcsoport, vagy Front
X X X X X
A mozgásképesség jelölése 3. A mozgásképességet különböző jelekkel ábrázoljuk A mozgásképesség ábrázolásának jelei Megnevezés
jele
Kétéltű Hójáró Vasúti Vontatott jármű / Tréler Lánctalpas Fél lánctalpas Kerekes Kerekes terepjáró Uszály vagy hajó
3
Az elektronikai létesítmények egyezményes jelei A HÍRADÓ LÉTESÍTMÉNYEK EGYEZMÉNYES JELEINEK MEGSZERKESZTÉSE 4. A feladatjelzővel ellátott híradó létesítmények és a híradó-technikai eszközök ábrázolását − az I. részben meghatározott elvek és előírások figyelembevételével − kell végrehajtani. Az egyezményes jelek megszerkesztése itt is beírási mezőkkel történik. Ezek elhelyezését az alábbi ábra szemlélteti. A mezők elhelyezkedése és megnevezése (Az ábra csak a híradó létesítményeknél alkalmazott mezőket tartalmazza)
„C” Mennyiség jelző
„E” meg nem erősített
„W” Dátum – idő csoport (− tól)
adat, vagy kérdőjel (?)
A
„W”
átalárendelés
„H” * Szabad szöveg
Dátum – idő csoport (− ig)
„J” ** Értékelési fok jelző „K” Harcérték
„V” Egység neve / felszerelés típusa
„F” Megerősítés vagy -
„L” Jeleket kibocsátó
Alapjel
-
berendezés
„M” * Felettes szervezet „N” ** Ellenségjelző
„T” Egyedi megnevezés
„P” Tetszőleges Egység Jelölő „Q” Mozgási irányjelző
Jelmagyarázat: − kötelezően kitöltendő mezők. A magyarázó vázlaton
mintázattal jelölve;
− feltételes információkat tartalmazó mezők. Kitöltése csak információ esetén kötelező. A magyarázó vázlaton mintázattal jelölve; − alkalmazható mezők. Kitöltésüket − adat esetén − a szükségletnek megfelelően kell kitölteni. A magyarázó vázlaton mintázattal jelölve.
4
A mező jele
hossza 1
A
⎯
P
21
Példa
neve Alapjel és feladatjelző jelölése
Magyarázat
a
Egy híradó létesítmény általános jelölése.
Tetszőleges Egység Jelölés (TEJ) 1HU567UR
T
15
Egyedi megnevezés
Csak az ellenség eszközei és létesítményeinek ábrázolására alkalmazható. Alkalmazása akkor is lehetséges, ha az azonosítás még nem teljes, vagy kétséges. A példa a 4. gl. dd. tábori hírközpontját ábrázolja. Az ellenég kivételével mindenesetben alkalmazandó. Ha az egyedi megnevezés nem ismert, vagy nem azonosított „?” jelet kell írni. Az egyedi megnevezésnek – híradó létesítménynél – tartalmaznia kell a szint megnevezését is.
4. gl. dd.
A feltételes információkat tartalmazó mező A mező jele
N
hossza
21
neve
Példa
Ellenségjelző EL
Magyarázat Csak ellenség esetén alkalmazható. A példa egy ellenséges rádióreléállomást ábrázol. Nem kell alkalmazni, ha a jel piros színnel, vagy kettősvonallal van rajzolva. A jelölést akkor is alkalmazni kell, ha a TEJ jelölés is alkalmazásra került.
Az alkalmazható mezők 2 A mező jele
C
hossza
6
neve
Eszközmenynyiség
Példa
Csak eszköz esetén alkalmazható. A példa 3 db rádiórelé-állomást ábrázol. Ha a darabszám nem ismert, vagy nincs megerősítve a „?” kell alkalmazni.
3
? E
1 2
1
Meg nem erősített adat
Magyarázat
Ha az azonosított kötelék jellemzői (mennyiség, felszerelés stb.) nem ismert, vagy nincs megerősítve a mezőbe „?” jelet kell írni. A példa egy valószínű ellenséges tábori hírközpontot ábrázol. Minden esetben alkalmazható.
A mező hossza a beírható karakterek száma. Ezek kitöltését csak szükségesetén kell kitölteni.
5
A mező jele
6
hossza
Példa
neve
H
21
Szabad veg
szö-
J
2
Értékelési fok
K
5
Harcérték
M
15
Magasabb egység
Q
⎯
Mozgási irányjelző
Magyarázat
Olyan kiegészítő információk beírására szolgál, amit a többi mező nem tartalmaz. Minden esetben alkalmazható, de ügyelni kell, hogy a képernyő ne legyen túltelített. A „?” az ellenségre vonatkoztatva is RAK alkalmazható. A példa egy rádióadó-központot ábrázol. (RAK) Csak az ellenség értékelésekor alkalmazzuk. Egy betűt és egy számot tartalmaz, amely mutatja az adatforrás megbízhatóságát. B1 A H mezőben is alkalmazható, de az előtte beírt szövegtől ferdevonallal (/) kell elválasztani. Minden egység, létesítmény esetén alkalmazható. Megjeleníthető HE (CE), vagy „%” jel HE10 után két számjeggyel, amely a hadrafoghatósági százalékot jelenti. vagy Ha a H mező is alkalmazva van, ekkor %10 azt kell először beírni, majd egy ferdevoCE10 nal (/) után a harcértéket. Ez a jelölés mindenesetben alkalmazható. Ebben a mezőben kell feltűntetni az adott kötelék néhány, vagy az összes elöljáró szervét. Ha valamelyik színt nem ismert a „?” jelet kell alkalmazni. Ha valamelyik kötelékszintet az adott nemzet nem használja, vagy olyan színt 44/0/0/1 nincs, akkor a „0” jelet kell beírni. A példa az 1. hdt, 44. hír. z. által telepített tábori hírközpontot ábrázolja. A példa a egy tábori hírközpontot ábrázol, amely nyugati irányban mozog. Minden esetben alkalmazható. A nyíl nem a konkrét útvonalat adja meg, de a nyíl hegye mindig a konkrét – jelen esetben a települési – helyet mutatja.
Híradókészülékek, vezetékek jelölése Rádiókészülékek jelölése Alapjelölések 5. A rádiókészülékeket jelölő általános jel egy kör. A különböző típusú rádiókészülékek között úgy kell különbséget tenni, hogy az alapjelet (kört) egy antenna jellel egészítjük ki. A rádiókészülék, vagy berendezés típusára, frekvencia tartományára vonatkozó információkat az alapjelbe kell beírni, vagy az alapjel mellett kell feltűntetni. A készülék megnevezése
A készülék jelölése
megnevezése
Rádiókészülék (berendezés) általános jele
Rádiókészülék jelölése típus feltűntetésével
Rádiókészülék jelölése frekvencia tartomány feltűntetésével
Egy települési helyen levő, egymással kapcsolatban nem álló állomások jelölése
URH
jelölése
159
130
Egycsatornás rádiókészülék (berendezés)
Többcsatornás rádiókészülék (berendezés)
Rádióadó-készülék (berendezés)
Rádióvevő-készülék (berendezés)
Vezetőállomás (alapjelben elhelyezve parancsnoki rádióállomás)
Tagállomásként üzemelő egycsatornás rádiókészülék
Egycsatornás rádiórelé-készülék
Többcsatornás rádiórelé-készülék
Többcsatornás troposzféra készülék
Többcsatornás műholdas földi rádiókészülék
Nemzeti felügyelet alá tartozó rádiókészülék A berendezések jeleinek alkalmazása, kombinálása 6. Ha egy járműbe több rádiókészülék (berendezés) van beépítve, akkor azok szimbólumait az adott jármű jelébe kell berajzolni. Az azonos körletben, épületben vagy helyiségben települt készülékek (berendezések) jeleit egy közös téglalap belsejébe kell rajzolni. Amikor ismert vezetési színtű parancsnokságnál, egységnél vannak együtt telepítve, akkor azt a zászlójelet, ami a meghatározott parancsnokságot vagy egységet jelzi, az együtt telepített rádiók jeleit befoglaló téglalap fölé kell rajzolni. Kerekes gépkocsiba épített rádió berendezés
Páncélozott, lánctalpas járműbe épített rádió berendezések
130 130
Konténerbe épített rádió berendezés
123 130
7
22. gl. dd. fő harcálláspontján együtt telepített rádió- és vonali berendezések (általános jelölés)
Tartalék berendezések jelölése: mobil rádióállomásba beépímobil rádióállomásba beépített 2 tett tartalék R-111 db tartalék R-111 (árnyékolással)
X 111 22
FH
130
130
111
111
Jelmagyarázat:
A tartalék berendezések szürke színnel vannak jelölve. Központ (kapcsoló) berendezések A koncentrátor jelébe azt a jelet kell rajzolni, amilyen központhoz csatlakozik. A készülék
A készülék
megnevezése
jelölése
megnevezése
Távbeszélőközpont
K
Távgépíró-központ
Kapcsolóközpont
K
Koncentrátor (távbeszélő)
jelölése
K
Végberendezések (készülékek) jelölése 7. A vonali végberendezéseknek az általános jele a téglalap. Az általános jelbe a végberendezés egyezményes jelét kell rajzolni, vagy betűjelét kell beírni. A végberendezés megnevezése
A végberendezés jelölése
megnevezése
Általános jele
Analóg távbeszélőkészülék
Távgépíró-készülék
Digitális távbeszélőkészülék
Adatátviteli végberendezés
D Fax
Telefax
Csomagkapcsolt végberendezés
8
D
TV
Televízió készlék
V
Vizuális kijelző
A végberendezés megnevezése
jelölése
A végberendezés jelölése
PT
megnevezése Többtípusú kapcsolat (a)
jelölése
Fax
D
Összeköttetések, kapcsolatok jelölése Rádióösszeköttetések jelölése A jelölések − a jelölés céljától függően − alkalmazhatók állomások, készülékek, harcálláspontok, objektumok, kötelékek stb. közötti rádióösszeköttetések ábrázolására. Általános jelölésnél, ha a két pont között több egynemű kapcsolat létesül, az összeköttetés jelét csak egyszer kell lerajzolni, de a kapcsolatok számát − négyzetben jelölve − a jel fölött fel kell tűntetni. Az összeköttetés fajtája
Az összeköttetés jelölése
fajtája
Rádióösszeköttetés
3 db rádióösszeköttetés
Rádiórelé-összeköttetés
Troposzféra-összeköttetés
jelölése
3
Műholdas összeköttetés Vezetékes, kábeles összeköttetések jelölése 8. A híradóeszközök közötti vezetékes, kábeles kapcsolatoknál (az összeköttetések jelölésére) az alábbi jeleket kell használni. Példák: A vezeték (kábel) megnevezése
jelölése
Kéthuzalos Négyhuzalos Többérpáros kábel általános jelölése Koaxiális kábel általános jelölése Optikai kábel általános jelölése *) Oszlopon lévő légvezeték Magasépítésű tápvezeték A vezetékek, kábelek jelölését meg kell szerkeszteni. Amennyiben szükséges a kiépítés módját, illetve az elhelyezkedés helyét is jelölni kell. A jelölések sűrűsségét az adott ábrázolás hossza határozza meg. Többérpáros kábel jelölésénél az érpárok számát is jelölni kell. A vezetékek, kábelek típusának jelölésénél betűjelzéseket is fel lehet használni, ez esetben a kábel típusára utaló egyezményes jelet nem szükséges alkalmazni. (Például: „F” egy eres vezeték, „Q” érnégyes, „Co” koaxiális, „Pr” több érpár, ez utóbbi esetben az érpár számát mindig jelölni kell.) A rajzolás, ábrázolás egyszerűsítése érdekében a kéthuzalos vonalak jeleit egyetlen vonallá is össze lehet fogni. A közös szakaszon az érpárok számát itt is jelölni kell.
9
Példák: A vezeték (kábel) megnevezése
jelölése
Hat érpáros kábel jelölése
6 Pr
Tábori kábel általános jelölése (két érpáros) *)
2 Pr
Földalatti kábel általános jelölése Vizalati kábel általános jelölése *) A vezeték (kábel) megnevezése
jelölése
Földalatti koaxiális kábel Tábori koaxiális kábel
5 Pr
Kéthuzalos vezetékek, áramkörök összefogása
Vezetékes, kábeles vonalak jelölése 9. A kábelnyomvonalak és azok elektromos jellemzőinek jelölése. A kábelek jelölésénél az egyezményes jeleket, az elektromos jellemzők és a fizikai kialakítás jelölésére pedig a meghatározott betűk, rövidítések használhatók. Az ettől eltérő jelöléseke jelmagyarázat kell ellátni. Példák: A vezetékes, kábeles vonalak megszerkesztésére. A vezeték (kábel) megnevezése Oszlopon lévő vezeték. (12 egyerű vezeték.)
nyomvonalának jelölése
12 X F
Föld- vagy tengeralatti kábel. (7 érnégyest tartalmazó kábel.)
7 Q
Földre fektetett azonos nyovonalú kábel. (5 db Quad /érnégyes/ kábel.)
5 X Q
Két földalatti kábel. (Egyenként 3 érnégyes és 3 koaxiális káb.)
2 X (3Q+3 Co)
Magasvezetésű tápvezeték. (50 kV) Pupinozott áramkör jelölése. (Egy 16 érpárból álló, érnégyes kábel, amelynek az 1-10 érpárja 400 méterenként van pupinozva, a csévék induktivitása 6 mH.)
10
50 kV 16 Pr
1-10
6 mH 400 m
Az összeköttetés irányának jelölése 10. Szükség esetén az összeköttetés irányát is jelölni kell. Az irány jelölését nyíllal kell ábrázolni. A jelölésre az alábbiak szerint kell végrehajtani. Egyirányú összeköttetés
Kétirányú összeköttetés Nem egyidejűleg
Egyidejűleg.
Kábel ellenőrzési pontok és csatlakozó dobozok jelölése
A hírközpontok és főbb elemeinek jelölése A hírközpontok jelölése 11. A tábori hírközpontok jelölése körrel, az állandó (objektumba épített) hírközpontok jelölése négyzettel történik. Ezen alapjelbe a híradó létesítmény jelét kell rajzolni. Az alap- és kisegítő hírközpontok ábrázolásánál a hírközpont jelébe − a híradójel helyett − a hírközpont rövidített megnevezését, ha van annak számát is, be kell írni. A védett objektumba települt hírközpontokat egy külön vonással kell jelölni. A rádió-felvevőpont jelölését egy körbe rajzolt fekvő téglalappal kell jelezni, melynek közepébe írható a rádió-felvevőpont rövidítése és száma. Tábori hírközpont
Állandó hírközpont *)
Alaphírközpont *) Kisegítő hírközpont *) (Tábori elhelyezésben) (Állandó elhelyezésben)
AHK 15
Védett hírközpont *)
Rádió-felvevőpont *) (Tábori elhelyezésben)
KHK 9
RFP 22
A hírközpont elemek jelölése 12. A hírközpont elemek jelölésénél az adott hírközpont egyezményes jelébe − a híradójel helyett − az adott rádió, központ stb. jelét kell berajzolni. Ha az elem több állomást, készüléket tartalmaz, pl. a rádió általános jelét meg kell duplázni. Szükség esetén az elem jele mellé annak megnevezését is fel kell tűntetni. Ha az adott elemből több van, akkor annak számát is jelölni kell. Rádióadó-központ
1. RAK
Tábori elhelyezésben Rádióvevő-központ
RVK
Távbeszélőközpont (Kézi kapcsolású)
K
Ké
11
Hírközpontok és hírközpontelemek mozgásának ábrázolása Tábori hírközpont
Rádióadó-központ
3. RAK 2. HK
A 2. HK nyugati, a 3. RAK dél-keleti irányba mozog. A nyíl hegye a menetcélt jelöli. Állandó elhelyezésben *) Rádióadó-központ
Rádióvevő-központ (Védett hírközpontban)
Távbeszélőközpont (Automatakapcsolású)
20 + 80 RAK
K
RVK
A
A központ jele mellett szükség szerint fel lehet tűntetni annak működésére vonatkozó jelzést („A” automata, „Ké” kézi kezelésű), továbbá az egyezményes jel felett a központ vonalkapacitását, ahol az első szám a beköthető trönkök számát, a második szám pedig a helyi áramkörök számát mutatja. A számokat „+” jellel kell elválasztani. Rádióállomások jelölése 13. A különböző rádióállomásokat (rádiórelé stb.) úgy kell jelölni, hogy az elektronikai létesítmény általános jelébe az adott rádió-, rádiórelé-készülék, stb. (eszköz) jelét kell berajzolni. Tábori elhelyezésben. Többcsatornás rádióállomás Egy állomás jelölése
Két állomás jelölése *) Több állomás jelölése *) (3 db) (5 db)
R-140
vagy
Rádiórelé-állomás (Rádió-felvevőponton)
Troposzféra-állomás
5
Hordozható rádióállomás (Tagállomásként jelölve.)
157
Megjegyzés: Az állomás típusát − amennyiben annak jelölése szükséges − a rádióállomás jele mellé kell írni. A hordozható vagy szállítható rádióállomásokat a készülék jelével kell ábrázolni, annak típusát a kör belsejébe kell írni. Állandó elhelyezésben Többcsatornás rádióállomás Állandó elhelyezésben
12
Védett objektumban
Többcsatornás rádiórelé-állomás Állandó elhelyezésben
Védett objektumban
Kapcsoló berendezések jelölése A HÍRADÓ TECHNIKAI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK JELÖLÉSE RÁDIÓÁLLOMÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK JELÖLÉSE Átjátszóállomások, interfészek 14. Rádióforgalmi rendszerek és rádiórelé vonalak átjátszóállomásait két berendezéssel kell ábrázolni Az állomások összekapcsolását szimplex összeköttetésnél kéterű, duplex összeköttetésnél pedig négyhuzalosan összekapcsolt berendezéssel kell ábrázolni. Az adás-vétel váltásának módját betűjelzéssel kell jelölni. A jelölésre kézi átjátszás esetén a „K” (M) betűket, automatikus átjátszás esetén pedig a „A” (A) betűket kell használni. Automatikus átjátszás esetén a jelölő betű elhagyható. Megnevezés
Jelölés
Automatikus, szimplex átjátszás általános jelölése, betűjelzés nélkül
Kézi, szimplex átjátszóállomás jelölése, betűjelzéssel
Duplex átjátszóállomás jelölése, betűjelzéssel
Rádiórelé átjátszóállomás jelölése, jelzéssel
Ké (M)
Dx
vagy
Rádiórelé és troposzféra átjátszóállomás jelölése
Illesztő egység (interfész) jelölése II. fejezet HÍRADÓ ÖSSZEKÖTTETÉSEK JELÖLÉSE 15. A berendezések közötti vezetékes és vezeték nélküli összeköttetéseket általában a végberendezések közé húzott egyenes vonallal kell jelölni. Tehát a híradó összeköttetési vázlatoknál a vezeték nélküli összeköttetések sem kötelező különbséget tenni (például harcászati rádió-, rádiórelé vagy troposzféra összeköttetés) mivel, hogy milyen az adott összeköttetés, a berendezés típusából lehet következtetni.
13
Példa: Vezetékes összeköttetés ábrázolása:
Vezeték nélküli összeköttetés ábrázolása
Rádióhíradás (összeköttetés) jelölése 16. Rádióforgalmi rendszerek ábrázolásánál az eddig ismertetett jeleket kell alkalmazni oly módon, hogy a vezetőállomás és a tagállomások közé egyenes vonalat, vagy a megfelelő rádiókapcsolati jelet kell húzni. Sok rádióállomást magába foglaló rádióhálókban a vonalak sok száma úgy kerülhető el, hogy a vezetőállomástól nem húzunk minden tagállomáshoz vonalat, elég, ha csak néhány tagállomást kötünk össze a vezetőállomással, a többi tagállomást egy közös vonallal kötjük öszsze. A rádióháló megnevezését (pl.: 22. gl. dd. 3. sz. rhl.) vagy számát (pl.: 3. sz. rhl.) a jele mellé, a hívójeleket pedig a tagállomások jele mellé kell írni. (A NATO-ban a vezetőállomás azonosító jelét pl.: SO „Sierra Oscar” kell írni.) 1. sz. minta
SBM4 (32) 3
22. gl. dd. 3. sz. rhl. (SO) 2. sz. minta
K8BA (31)
CJZ7 (33)
22. gl. dd. rádióhíradás vázlata (Részlet)
CJZ7 (21)
G8JP (22)
AJ9E (23)
U6TV (28)
Z4ED (26)
IZT6 (27)
2. g. hdt. 1. sz. rhl. / E3RB 130 123 (EZ / 15) 4. sz. rhl. (PC)
SNI7 (29)
LO9F (25) K8ZT
2. sz. minta magyarázata: Az R-123 rádióval szervezett rádióhálóba kilenc tagállomás van, ahol a vezetőállomás a 22. gl. dd. 3. sz. rhl. vezetőállomása. A R-130 rádiókészülék a 2. g. hdt. 1. sz. rádióhálójában tagállomás, ezért annak a hívójelét is fel kell tűntetni. 17. Nagytávolságú rövidhullámú (RH) rádióösszeköttetéseket is − amennyiben a rádióállomások ugyanazon a vázlaton ábrázolhatók − az előzőek szerint kell ábrázolni. Ha az ellenállomás nem ábrázolható ugyanazon a rajzon, akkor egy egyenes vonalat vagy a megfelelő rádiókapcsolati jelet egy nyílban kell végződtetni, amely mellé az ellenállomás megnevezését (hívójelét) fel kell tűntetni.
. . . . .-hoz
(Az ellenállomás megnevezése.) 3
A katonai szervezet megnevezését nem kell feltűntetni, amennyiben a vázlat (terv stb.) címéből, tartalmából egyértelműen kiderül a vezetőállomás hovatartozása.
14
Vezetékes híradás (összeköttetés) jelölése 18. A vezetékes összeköttetéseket úgy kell ábrázolni, hogy a végberendezések közé egy egyenes vonalat vagy az összeköttetés egyezményes jelét kell rajzolni. Szükség esetén a jelölés fölött fel lehet tűntetni annak típusát (betűjelzését) és az érpárok számát is. Példa: Általános jelölésre:
Egyezményes jellel történő jelölésre:
6 Pr
U 6 Pr
Parancsnokságok, szervezetek közötti híradás (összeköttetés) jelölése 19. Különböző parancsnokságok, szervezetek közötti közvetlen összeköttetéseket mind vázlaton való jelöléskor, mind térképen (valós földrajzi helyzetben) történő ábrázolásakor, azok települési helyét egy egyenes vonallal kell össze kötni. Példa: A 31. gl. dd. és a 2. f. z. fő harcálláspontjai közötti összeköttetés általános jelölése.
X 31
2
FH
FH
A két vezetési pont között ténylegesen rendelkezésre álló összeköttetéseket (szolgáltatásokat) az alábbi formában kell jelölni. Példa: (általános jelölés):
X 31
2
FH
FH
a+b+c+d Jelmagyarázat: A biztosított: a = távbeszélő áramkörök száma; b = távgépíró áramkörök száma; c = képtávíró (FAX) áramkörök száma; d = adatátviteli áramkörök száma. A képtávíró és az adatátviteli áramkörök számát csak akkor kell feltűntetni, ha az adott lehetőségek külön áramkörökkel vannak biztosítva. Ahol csak távbeszélő áramkörök vannak biztosítva, de a felhasználói végberendezés lehetővé teszi más üzemmódok (képtávíró, adatátvitel) használatát is, akkor csak a távbeszélő áramköröket kell jelezni. Az összeköttetés vázlatán nem kell feltűntetni a készenléti, tartalék, továbbá a technikai és a híradó szolgálati összeköttetések céljára biztosított áramköröket. Példák: 4+1 = 0+5 = 5+0+2 = 0+8+3+5 =
4 távbeszélő és 1 távgépíró áramkör; 5 távgépíró áramkör; 5 távbeszélő és 2 képtávíró átvitelre biztosított áramkör; 8 távgépíró, 3 képtávíró és 5 adatátvitelre biztosított áramkör.
15
A rejtjelzési lehetőséget a „Z” betű alkalmazásával kell jelezni. Az „on-line” és az „off-line” információvédelmi módszerek megkülönböztetése e vázlatoknál nem szükséges. Példák: (4+1)Z = 4 távbeszélő és 1 távgépíró áramkör, mind rejtjelezve; 4Z+8 = 4 rejtjelzett távbeszélő és 8 nyílt távgépíró áramkör; 5+3(2Z)+0+1 = 5 távbeszélő, 3 távgépíró és 1 adatátvitelre biztosított áramkör, a 3 távgépíró áramkörből 2 rejtjelzett. Híradás vázlata A híradás vázlata különböző katonai szervezetek, létesítmények és berendezések közötti híradást ábrázolja. A híradás vázlatán, tehát csak a pont-pont közötti kapcsolatokat kell ábrázolni. Híradás vázlata (Minta.)
X 23
2
4Z+2
3(1Z)+0
XXX HK (COMCEN)
2
(6+6)Z
1Z+0
AHK 14
2+1
1+0
AHK 45
26
Összeköttetési vázlat 20. Az összeköttetési vázlat azt ábrázolja, hogy a híradás vázlatán lévő különböző katonai szervezetek, létesítmények és berendezések közötti híradás hogyan, milyen eszközökkel került biztosításra. Összeköttetési vázlat (Minta.)
X 2
23
XXX HK (COMCEN)
2 1406
412
AHK 14
412
1406
AHK 45
26
130 123 1406
16
130
1. BEVEZETÉS 1.1. Előszó A Magyar Honvédség 1999-ben a NATO teljes jogú tagja lett. Ez a tény megköveteli, hogy olyan egységes egyezményes jeleket és jelzéseket, rövidítéseket kell alkalmazni, melyek azonos jelentéssel bírnak minden, nemzetközi kontingensben tevékenykedő tagország katonái számára. 1.2. A katonai jelekről általában 1.2.1. A katonai jel A katonai jeleket NATO okmányokban, térképeken, vázlatokon és sematikus ábrákon használják az okmánykészítés meggyorsítása, az egyértelműség növelése és a nemzeti hadseregek együttműködésének megkönnyítése érdekében. A NATO terminológia szerint a katonai jel egy olyan grafikai jel, mely általában térképen, képernyőn vagy sematikus vázlaton kerül alkalmazásra egy adott katonai egység, létesítmény, tevékenység vagy más katonai érdekeltségű dolog jelölésére. A katonai jeleket ki lehet egészíteni alfanumerikus karakterekkel is. Az egyezményes jeleknek a következő tulajdonságokkal kell rendelkezniük: - legyenek könnyen megrajzolhatók olyan egyszerű geometriai segédeszközök alkalmazásával, mint sablon és vonalzó; - legyenek alkalmasak képtávírón, telefaxon vagy televíziós rendszereken keresztül való továbbításra; - csak a minimálisan szükséges számú eltérő formát, betűt és jelet tartalmazzanak, amelyek úgy társíthatók, hogy logikus formában reprezentálják a különféle berendezéseket és a berendezések közötti kapcsolatokat.
1.2.2. A katonai jelek ábrázolása A jelrendszerben mind az egyszínű, mind a többszínű ábrázolási lehetőség rendelkezésre áll. Többszínű ábrázolásnál: - a kék (kézzel történő rajzolás esetén kék vagy fekete) szín a saját egységek, álláspontok és létesítmények, eszközök, tevékenységek és az alapkörzet jelölésére szolgál; - a piros szín az ellenséges egységek, álláspontok és létesítmények, eszközök, tevékenységek és az alapkörzet jelölésére szolgál; - a sárga szín a saját és / vagy az ellenséges vegyi események és szennyezett terepszakaszok, körletek jelölésére szolgál; - a zöld szín a saját vagy az ellenség által létrehozott mesterséges akadályok jelölésére szolgál; - a többi szín tartalékként szerepel, felhasználásuk esetén jelentésüket mindig külön kell megadni. Két szín esetén: - egy szín a saját jelek ábrázolására (lehetőleg kék vagy fekete, esetleg zöld szín); - egy szín az ellenséges jelek ábrázolására (lehetőleg piros szín). Három szín esetén: - egy szín a saját jelek ábrázolására (lehetőleg kék vagy fekete); - egy szín az ellenséges jelek ábrázolására (lehetőleg piros szín). - egy szín a saját csapatok és az ellenség által létrehozott atom, biológiai és vegyi (ABV) események és / vagy mesterséges akadályok jelölésére (célszerű sárga vagy zöld szín).
Amennyiben a fentiektől eltérő színt kell alkalmaznunk, akkor valamilyen formában fel kell tüntetnünk, hogy az adott színt minek a jelölésére használtuk. Abban az esetben, ha csak egyetlen színt alkalmazunk, akkor az ellenségre vonatkozó jelet kettős vonallal kell ábrázolni. Ha a kettős vonal nem alkalmazható (pl. felszerelés feltüntetésekor), az „EN” (enemy = ellenség) betűket kell a jel mellé írni. 1.2.3. Az alapjelek és azok kiegészítése A NATO-ban alkalmazott jelrendszer nem biztosít minden katonai egység, harctevékenység vagy felszerelés részére külön jelet, hanem számos alapjelet mutat be, amelyeket a felhasználó megfelelő kiegészítésekkel tud bővíteni, így alkalmassá téve a helyzet ábrázolására. Ilyen kiegészítések a mezők és a feladatjelzők. A feladatjelzők egy vagy több jel kombinációjából állnak, és az alapjelen belül vannak elhelyezve, hogy megmutassák az egység vagy berendezés típusát. A mezők az alapjel körül található betűk, számok és / vagy rövidítések csoportosításának kombinációja. A mezők helyére és szélességére szigorú szabályok vonatkoznak annak érdekében, hogy a katonai jel egy átlagos számítógép képernyőjén ábrázolható legyen. 1.2.3.1. A szövegmezők elrendezése - a jel felett két mező lehet, mindegyik maximum 6 alfanumerikus karaktert tartalmazhat; - a jel jobb oldalán négy mező lehet, mindegyik maximum 21 alfanumerikus karaktert tartalmazhat (mindegyik mezőben több információ szerepelhet, de a maximális hosszúságot nem léphetik túl); - a jel alatt két mező lehet, mindegyik maximum 6 alfanumerikus karaktert tartalmazhat, illetve szükség esetén egy nyíl mutathatja a mozgás irányát; - a jel bal oldalán négy mező helyezkedhet el, mindegyik maximum 15 alfanumerikus karaktert tartalmazhat. A mezők azonosítására a mező neve, hossza és betűjele szolgál.
1. ábra: A mezők elrendezésének vázlata
A mezők értelmezése az APP-6 Katonai jelek a szárazföldi bázisú rendszerekhez című kiadványban megtalálható. 1.2.4. A kötelékek méretének jelzése
1.
raj
2.
részleg
3.
szakasz
4.
lépcső
5.
század
6.
zászlóalj
7.
ezred, csoport
8.
dandár
9.
hadosztály
10.
hadtest
2. ábra: A kötelékek méretének jelzése
1.3.
Általános információk a katonai távközlésről és a távközlési jelek használatáról
1.3.1. Alapfogalmak A továbbiakban a NATO Fegyveres Erőinél (NATO Armed Forces) szabványosított katonai távközlési lehetőségek jelzésére használt jelek bemutatása következik, kiegészítve azon elektronikai hadviselési jelekkel, melyeknek valamilyen hatása lehet a katonai távközlésre. A katonai távközlés nem más, mint a híradás. A NATO értelmezés szerint a híradás (communications) egy személytől vagy szervtől másik személyhez vagy szervhez irányuló bármely fajta információtovábbítással foglalkozó természettudomány és gyakorlati tevékenység, kivéve a technikai közreműködést nem igénylő közvetlen (személyes) beszélgetést vagy üzenetváltást. A híradás biztosítására híradó rendszereket szerveznek és üzemeltetnek, vagyis a híradás a híradó rendszerekben realizálódik. A híradó rendszer (communication system) az információk cseréjének felhasználása céljából szervezett eszközök, módszerek, eljárások és üzemeltető személyzet (ha szükséges) összessége. A híradó rendszer az információcsere lehetőségét biztosítja a rendszer felhasználói között, és rendszerint átviteli, kapcsoló és felhasználói alrendszerekből épül fel. Felhasználó (user) bármely személy vagy dolog, amely híradó vagy információs rendszer szolgáltatásait használja. (A fontos felhasználó magas prioritási követelményekkel rendelkező felhasználóra utal). A NATO-ban alkalmazott távközlési installációk, szolgáltatások, tevékenységek vagy egységek azonosítása és megkülönböztetése céljából használt jelek feldolgozásához meg kell ismerni a tárgyra vonatkozó definíciókat. Jel (szimbólum): olyan egységes jelölés, amely minden NATO ország számára ugyanaz kell, hogy legyen, és amelyet a katonai távközlési lehetőségek jelzéseire kell felhasználni. Katonai távközlési ábrajel: olyan jel vagy jelek kombinációja, amely szükség szerint betűkkel, számokkal, rövidítésekkel vagy szavakkal van kiegészítve, és amit az egyes sajátos távközlési installációk, szol-
gáltatások, tevékenységek vagy egységek azonosítása illetve megkülönböztetése céljából a távközlési vázlatoknál használnak. Egység: az egység kifejezést minden típusú és méretű, emberekből álló (haditengerészeti, szárazföldi vagy légierőhöz tartozó) testület értelmében használják. A NATO-ban a katonai jeleket, rövidítéseket is szabványosítják annak érdekében, hogy minden jel mindenki számára ugyanazt jelentse. A katonai távközlési jeleket a STANAG 5042 (Standardization Agreement = Szabványosítási Megállapodás) tartalmazza, melyet a Katonai Szabványügyi Hivatal (Military Agency for Standadization = MAS) adott ki, és a NATO tagállamok ratifikáltak. A megállapodásban foglaltaktól a MAS-sal caló konzultáció nélkül eltérni nem lehet, de bármikor javaslat tehető a változtatásokra. 1.3.2. A katonai távközlési jelek kiegészítése A katonai távközlési jeleket tartalmazó megállapodás lehetőséget ad az alkalmazónak arra, hogy olyan kiegészítő információkat (szavakat, rövidítéseket) használjon, amikre saját céljaihoz szüksége lehet. Ezeket a kiegészítéseket az alkalmazó ország nyelvén kell megtenni. Ha kérdéses, hogy a címzett az adott jelet negérti, akkor a szimbólum jelentését jelmagyarázatban is meg kell adni. Amennyiben az a vázlat, térkép vagy terv, ami ezt a jelmagyarázatot tartalmazza valamlyen NATO hadműveletnél lesz felhasználva, akkor a szükséges megjegyzéseket valamelyik hivatalos NATO nyelven is meg kell tenni. A különböző alapjelek kiegészítésére a következő táblázatban lévő betűk és rövidítések alkalmazhatók további magyarázat nélkül: A
Automatic
Automatikus továbbítás vagy működés
C
Centre
Általában kapcsoló központ (amikor egy berendezés jelének kiegészítésére alkalmazzák)
Co
Co-axial
Vezeték vagy kábel jelének kiegészítéseként annak koaxiális kivitelére utal
D
Data
Adatátviteli rendszer vagy berendezés
Dx
Duplex
Duplex üzemmód
F
Fil
Egyszerű vezeték
Fax
Facsimile
Telefax berendezés
Los
Line of sight Átláthatósági vonal
M
Manual
Kézi továbbítás vagy működés
Mux
Multiplex
Multiplex berendezés
Pr
Pair or pairs Érpár vagy érpárak
Q
Quad
Négyerű kábel vagy érnégyes
Rx
Receiver
Vevőkészülék
Svc
Service
Szolgálati vagy műszaki áramkör
Sx
Simplex
Szimplex üzemmód
Tf
Telephony
Telefon
Tg
Telegraphy
Távíró
TV
Television
Televízió
Tx
Transmitter
Adóberendezés
U
Underground Földalatti
V
Visual display Vizuális megjelenítés
W
Radio
Rádió
X
Exchange
Digitális telefonközpont
Y Z
Cable „T”
„T” kábelcsatlakozás
Cryptographic Információvédelmi (rejtjelző vagy equipment titkosító) berendezés vagy azzal védett áramkör
3. ábra: Az alapjelek kiegészítésére felhasználható betűk és rövidítések
2. A TÁVKÖZLÉSI ÁBRÁK JELEI 2.1. Az egységek jelölése A távközlési ábrák, blokksémák a hírrendszer fő elemeinek elhelyezkedését és a közöttük lévő összeköttetéseket mutatják meg. A távközlési blokksémák a különböző parancsnokságok, egységek elhelyezkedését földrajzilag helyesen mutatják. Ezért azokat a térképre helyezett papírlap (pausz) vagy fólia segítségével készítik el. A különböző parancsnokságok és egységek közötti híradó összeköttetéseket csak vázlatosan, a parancsnokságok és egységek közé rajzolt egyenes vonalakkal ábrázolják. A Magyar Honvédségben használt jelölési rendszerhez hasonlóan a NATO-ban is folyamatos vonallal jelölik a jelenlegi vagy adott időbeni elhelyezkedést, szaggatott vonallal a jövőbeni vagy tervezett elhelyezkedést.
4. ábra: Híradó egység vagy a híradó eszközök nagyobb koncentrációját jelölő általános jel
+ 12 5. ábra: A 12. híradó zászlóalj (megerősítve) tervezett helye
6. ábra: Futár- és táboriposta szervezet
EWEW 7. ábra: Elektronikai hadviselési (Electronic Warfare = EW) egység jelölési lehetőségei
2.2. A jelek helyzete a térképen és a képernyőn Minden jellel szemben fontos követelmény, hogy valósan és pontosan azonosítható legyen a térképen vagy a számítógépen. Tehát minden jelnek legalább egy helymeghatározó ponttal kell rendelkeznie. A jelek pontos helyét megmutathatja: - a zászló nyelének a vége (8. ábra); - a jel alsó széle közepe (előző ábrákon); - a helymeghatározó vektor végpontja (9. ábra). A helymeghatározó vektor a jelbe becsatlakozó vonal, mely megtörhető és meghosszabbítható annak érdekében, hogy annak vége az adott egység, létesítmény vagy eszköz pontos helyét mutassa. Az egyezményes kiegészítő jelzések vagy az egyezményes NATO rövidítések felhasználhatók az ábrázolt egységek megnevezésének, rendeltetésének és funkciójának ismertetéséhez. Például a hírközpont (Communication Centre = COMMCEN) jelölésénél az adott jel fölé vagy mellé írjuk, hogy COMMCEN. Az egyesített haderőnemek ábráinál horgony, légcsavar vagy bajonett szimbólumok használhatók fel a haditengerészet, a légierő és a szárazföldi hadsereg híradó összeköttetéseinek megkülönböztetésére.
20 MAIN 8. ábra: A 20. páncélos dandár fő harcálláspontja (a tényleges elhelyezés jelölésével)
COMMCEN
COMMCEN 8
8
9. ábra: A 8. páncélos hadosztály hírközpontja (a tényleges elhelyezés jelölésével
20 COMMCEN
10. ábra: A 20. páncélos dandárral együtt települt és azt kiszolgáló hírközpont
11. ábra: Több egy helyen települt egység, létesítmény vagy eszköz jelölése
2.3. Elektronikai létesítmények jelölése
12. ábra: Az elektronikai létesítmény általános jele
13. ábra: Híradó létesítmény jele
EW
14. ábra: Elektronikai hadviselési létesítmény jele
15. ábra: Elektromos sugárzást kibocsátó létesítmény jele
16. ábra: Elektronikai iránymérő létesítmény jele
17. ábra: Elektronikai felderítő létesítmény jele
18. ábra: Elektronikai zavaró létesítmény jele
A gerincvonali (fővonali) csomópont (trönk központ) a híradó berendezéseknek egy olyan nagyobb komplexuma, amely rádiórelé, multiplex, demultiplex és információvédelmi berendezéseket, valamint távíróés távbeszélőközpontokat foglalhat magába. Ezek a csomópontok a nagytávolságú távbeszélő- és távíró forgalmakat teszik lehetővé. A csomópont sorszámát vagy azonosító számát a jel belsejébe kell írni.
52 19. ábra: 52-es számú fővonali csomópont
A harcászati gerincvonali rendszer rádiós hozzáférési pontok (Radio Acces Point = RAP) segítségével biztosítja egy adott terület rádióeszközökkel történő lefedését. Az egycsatornás rádiós hozzáférési (Single Channel Radio Access = SCRA) végberendezéssel ellátott felhasználó a RAP-on keresztül csatlakozhat be a gerincvonali rendszerbe. A rádiós hozzáférési pontot egy körbe rajzolt fekvő téglalap jelzi, melynek közepébe írjuk a sor- vagy azonosítószámot.
14 20. ábra: 14-es számú rádiós hozzáférési pont
2.4. Távközlési összeköttetések jelölése Különböző parancsnokságok illetve egységek közötti közvetlen öszszeköttetéseket úgy jelöljük, hogy a parancsnokságok illetve egységek földrajzi helyét egy egyenes vonallal összekötjük.
31
2
21. ábra: A 31. páncélos dandárparancsnokság és a 2. légvédelmi hadosztályparancsnokság közötti távközlési kapcsolat jelzése
Két települési hely között ténylegesen rendelkezésre álló szolgáltatások a 22. ábrán láthatók, ahol:
- a: - b: - c: - d:
a biztosított távbeszélő áramkörök száma; a biztosított távíró áramkörök száma; a biztosított képtávíró (FAX) áramkörök száma; a biztosított adatátviteli áramkörök száma.
a+b+c+d 22. ábra: Két hely között fennálló távközlési lehetőségek bemutatásának általános módszere
A képtávíró és az adatátviteli áramkörök számát csak akkor tüntetik fel, ha az adott lehetőségek kijelölt áramkörökkel vannak biztosítva. Ahol beszédáramköröket biztosítottak, de a felhasználói végberendezések lehetővé teszik más üzemmódok (telefax, adatátvitel) használatát is, akkor ott csak beszédáramkörök lesznek jelezve. A távközlési összeköttetéseket tartalmazó vázlaton nem tüntetik fel a készenléti és tartalék áramköröket, valamint a híradó törzs által műszaki vagy szolgálati célra biztosított áramköröket. Példák: -
4+1 0+5 5+0+2 0 + 12 + 3 + 5
4 távbeszélő, 1 távíró áramkör 5 távíró áramkör 5 távbeszélő, 2 képtávíró áramkör 12 géptávíró, 3 képtávíró, 5 adatátviteli áramkör
A titkosítási és rejtjelzési lehetőségeket a „Z” betű használatával jelezzük. Az „on-line” és az „off-line” információvédelmi módszerek megkülönböztetése a távközlési blokksémáknál nem szükséges.
Példák: -
(4 + 1)Z
4 távbeszélő, 1 géptávíró áramkör, mind titkosítva; 4Z + 8 4 zárt távbeszélő, 8 nyílt távíró áramkör; 5 + 3 (2Z) + 0 + 1 5 távbeszélő, 3 géptávíró (2 titkosított), 1 adatátviteli áramkör.
Az alábbi szimbólumokat kell alkalmazni, ha különbséget akarunk tenni a különböző vezeték nélküli összeköttetések között:
23. ábra: Harcászati rádióösszeköttetés
24. ábra: Rádiórelé összeköttetés
25. ábra: Troposzféra összeköttetés
26. ábra: Műholdas összeköttetés
2.5. Példa egy távközlési vázlatra A katonai távközlési vázlatok a különböző egységek, létesítmények és berendezések közötti összeköttetéseket mutatják meg. Tehát a híradásra vonatkozó vázlatokon csak a pont-pont közötti közvetlen összeköttetések vannak jelölve.
2
COMMCEN
23 3 (1Z) + 0
4Z + 2 (6 + 6)Z
1Z + 0
1+0
14
2+1
26 45 27. ábra: Híradó vázlat
A 27. ábra szerint a 2. légvédelmi ezred és a 23. tüzérdandár között 3 távbeszélő áramkör áll rendelkezésre, melyekből egyet összekapcsolnak a 23. tüzér dandárparancsnokságtól a hírközpontba menő távbeszélő áramkörökkel. Ennek a jelölésére használják az ábrán látható szaggatott vonalat. A fenti ábra a következő összeköttetéseket mutatja: -
2 távbeszélő áramkör (vezetéken biztosítva) a 2. légvédelmi ezred és a 23. tüzér dandárparancsnokság között;
-
1 zárt távbeszélő áramkör (vezetéken és relén biztosítva) a 2. légvédelmi ezred és a hírközpont között;
-
4 zárt távbeszélő és 2 nyílt géptávíró áramkör (relén biztosítva) a 23. tüzér dandárparancsnokság és a hírközpont között;
-
1 távbeszélő összeköttetés (rádión biztosítva) a hírközpont és a 26. harckocsi-zászlóalj között;
-
6 zárt távbeszélő és 6 zárt géptávíró összeköttetés (troposzféra eszközzel biztosítva) a hírközpont és a 14. számú fővonali csomópont között;
-
2 távbeszélő és 1 géptávíró összeköttetés (rádiórelén biztosítva) a hírközpont és a 45. számú fővonali csomópont között.
3. A BERENDEZÉSEK JELEI ÉS AZ ÖSSZEKÖTTETÉSEK ÁBRÁZOLÁSA 3.1. Rádióberendezések jelölésére használt jelek A rádiókat jelölő általános szimbólum egy kör. A rádióállomás vagy berendezés típusára, hívójelére vagy frekvencia tartományára vonatkozó információkat az alapjelbe lehet beírni, illetve az alapjel mellett lehet feltüntetni.
28. ábra: Rádióberendezés vagy állomás általános jele
AN/PRC-10 29. ábra: Rádiókészülék jelölése a típus feltüntetésével
VHF 30. ábra: A VHF frekvenciasávban működő rádiókészülék jelölése
3.2. A berendezések jeleinek általános használata D11
31. ábra: Kerekes járműbe (nem terepjáró, nem páncélozott) épített D11 típusú rádiókészülék
353
32. ábra: Konténerbe épített 353 típusú rádióberendezés
A nemzeti felügyelet alá tartozó, a NATO rendelkezésére nem bocsátott távközlési berendezéseket az alábbi módon kell jelölni:
33. ábra: Nemzeti felügyelet alatt álló rádióállomás
Az ellenség távközlési lehetőségei, erői, eszközei piros színnel vannak jelölve. Ha színezésre nincs lehetőség, akkor kettős vonallal kell az ellenséget jelölni, vagy az adott jel mellé kell írni az „EN” betűket.
34. ábra: Egy ellenséges híradó egység jelölése
EN 35. ábra: Az ellenség által üzemeltetett rádióberendezés jelölése
A különböző típusú rádióberendezések között úgy teszünk különbséget, hogy az alapjelet egy antenna jellel egészítjük ki. Az adó és vevő berendezések az antenna jel nyílheggyel történő kiegészítésével különböztethetők meg.
36. ábra: Egycsatornás adó-vevő berendezés
37. ábra: Rádióadó berendezés
38. ábra: Rádióvevő berendezés
39. ábra: Vezetőállomás vagy parancsnoki rádióállomás
40. ábra: Harcászati rádióhálóhoz tartozó egycsatornás adó-vevő
41. ábra: Távbeszélő üzemmódú egycsatornás adó-vevő (rádiórelé)
42. ábra: Többcsatornás rádióberendezés vagy állomás
43. ábra: Többcsatornás rálátásos (Line of sight = LOS) rádiórelé berendezés vagy állomás
44. ábra: Többcsatornás troposzféra berendezés vagy állomás
45. ábra: Többcsatornás műholdas földi állomás
3.3. Az elektronikai hadviselési berendezések jelölése A rádió- és rádiórelé felderítő, iránymérő és zavaró berendezések jelölése a rádió vagy a rádiórelé állomások jeleinek az alábbiak szerinti kiegészítésével történik:
46. ábra: Rádiófelderítő berendezés vagy állomás
47. ábra: Rádiórelé felderítő berendezés vagy állomás
48. ábra: Rádió iránymérő berendezés vagy állomás
49. ábra: Rádiórelé iránymérő berendezés vagy állomás
50. ábra: Rádiózavaró berendezés vagy állomás
51. ábra: Rádiórelé zavaró berendezés vagy állomás
3.4. Rádió- és rádiórelé átjátszó állomások, interfészek Rádióhálók átjátszó állomásait két rádióberendezéssel ábrázoljuk, melyeket egy kéterű vezeték köt össze. A duplex üzemmódra képes átjátszó állomásokat két, egymással négyhuzalosan összekapcsolt berendezéssel ábrázoljuk. Az adás-vétel váltásának módját „M” (kézi) illetve „A” (automata) betűkkel jelöljük. Ha nincs kiegészítő betűjelzés, akkor automata módon történik a váltás.
52. ábra: Automatikusan váltó szimplex átjátszó állomás
M 53. ábra: Kézi váltású szimplex átjátszó állomás
Dx 54. ábra: Duplex átjátszó állomás
A rádiórelé rendszerekben lévő duplex átjátszó állomásokat az alábbi módokon ábrázolhatjuk:
55. ábra: Rádiórelé átjátszó állomások jelölési lehetőségei
A különböző típusú rendszerek összekapcsolását illesztő egységek (interfészek) segítségével lehet megvalósítani. Az adás-vételi funkciók kézi váltását itt is „M” betűvel lehet jelölni, kiegészítő jelzés nélkül automatikus adás-vétel váltás tételezhető fel.
56. ábra: Az illesztő egység jele
57. ábra: Rádiórelé és troposzféra állomás illesztése
3.5. Együtt telepített egységek, berendezések Ugyanolyan típusú, közös elhelyezésben lévő egységeket, berendezéseket az árnyék módszerrel lehet ábrázolni.
58. ábra: Két, együtt települt híradó század
353 59. ábra: Egy települési helyen lévő (egymással kapcsolatban nem álló) 353 típusú rádióberendezések
Ha egy járműben több berendezés van beépítve, akkor azok szimbólumait az adott jármű jelébe kell berajzolni. Az azonos körletben, épületben vagy helyiségben lévő berendezések jeleit egy közös téglalap belsejébe kell rajzolni. Amikor ismert formációjú parancsnokságoknál vagy egységeknél vannak a berendezések együtt telepítve, akkor azt a zászlójelet, ami a meghatározott parancsnokságot vagy egységet jelzi, az együtt telepített berendezések jeleit befoglaló téglalap fölé kell rajzolni.
353
353
60. ábra: Páncélozott, lánctalpas járműbe épített 353 típusú rádióberendezések
22 MAIN
61. ábra: A 22. harckocsi ezred fő harcálláspontján együtt telepített rádióés vonali berendezések
3.6. A készenléti és tartalék berendezések jelölése A tartalék berendezéseket az adott eszköz jelének alkalmazásával ábrázoljuk anélkül, hogy a hozzá tartozó összeköttetési szimbólumot berajzolnánk. Az árnyék ábrázolási módszert itt is lehet alkalmazni.
C 50 C 50
C 50
62. ábra: Mobil rádiórelé állomás (nem páncélozott terepjáró gépjárműben) tartalék berendezéssel
C 50
C 50
63. ábra: Alternatív módszer a tartalék berendezés jelölésére
3.7. Híradó összeköttetések A berendezések közötti vezetékes és vezeték nélküli összeköttetéseket is általában a végberendezések közé húzott egyenes vonallal jelölik. Tehát a híradó összeköttetési vázlatoknál a vezeték nélküli összeköttetések között sem kötelező különbséget tenni. Arra, hogy milyen az adott összeköttetés, a berendezések típusából lehet következtetni.
64. ábra: Vezetékes összeköttetés ábrázolása
65. ábra: Vezeték nélküli összeköttetés ábrázolása
Rádióberendezések ábrázolásánál az eddig ismert jeleket kell alkalmazni oly módon, hogy a vezető állomás és a tagállomások közé egy egyenes vonalat kell húzni. Sok rádióállomást magába foglaló rádióhálókban a vonalak nagy száma úgy kerülhető el, hogy a vezető állomástól nem húzunk minden tagállomáshoz vonalat, hanem néhány tagállomást
összekötünk egymással. A rádióháló azonosító jele (Net Identification Sign = NIS) a vezető állomás jele mellé, a hívójelek a tagállomások jelei mellé írhatók.
32 31 SO
33
66. ábra: A „Sierra Oscar” (SO) rádióháló 3 tagállomással, melyek hívójele 31, 32, 33
27
24
25
26 EZ/15
353
21
22
23
28
353
PC
29
67. ábra: Példa egy nagyobb rádióhálóra
A fenti ábrán lévő rádióhálóban kilenc tagállomás van és a „Papa Charlie” (PC) jelzésű állomás a vezető állomás. Az „Echo Zulu” (EZ) 15 jelzésű rádióállomás az „EZ” nevű rádióháló 15-ös hívójelű állomása, de ezen az ábrán az „EZ” rádióháló nem szerepel. A felületi vagy térhullámú terjedést felhasználó nagytávolságú rövidhullámú rádióösszeköttetéseket is normál rádióösszeköttetésként ábrázolják, amennyiben a rádióállomások ugyanazon a rajzon ábrázolhatók. Ha az ellenállomás nem fér rá ugyanarra a rajzra, akkor egy egyenes vo-
nalat vagy a megfelelő összeköttetés jelét egy nyílban végződtetik, mely mellé odaírják az ellenállomás megnevezését (hívójelét). ……………-hoz (az ellenállomás megnevezése) 68. ábra: Nagytávolságú rádióösszeköttetés, ahol az ellenállomás nem fért rá a rajzra
3.8. Példa egy összeköttetési vázlatra Az összeköttetési vázlat azt mutatja meg, hogy a híradó vázlaton lévő különböző egységek, létesítmények vagy berendezések közötti összeköttetések hogyan biztosíthatók. A 69. ábrán lévő 14-es és 45-ös számmal jelzett csomópontoknál lévő nyitott téglalapok azt jelzik, hogy az átfogó összeköttetési vázlat befejezetlen. A 14. és 45. számú csomópontoknál még további összeköttetések vannak biztosítva, melyek nincsenek az ábrán kirészletezve. A következő ábra azt mutatja be, hogy a 27. ábrán lévő összeköttetéseket hogyan lehetne biztosítani.
2
45
23 C 50 C 50
C 50
C 50
353
353
C 50
14
26 353
412
412
69. ábra: Egy összeköttetési vázlat blokksémája
4. ÁRAMKÖRI NYOMVONAL TERVEK Az áramköri nyomvonal tervek részletesen bemutatják az áramkörök útját valamely parancsnokságon vagy a hírrendszer egy adott elemén belül. Az áramköri nyomvonal terveken minden távközlési berendezést (a szükséges végberendezéseket is) feltüntetnek a közöttük lévő áramkörök nyomvonalával együtt. A nyomvonal tervnek összhangban kell lennie a kábel jegyzékkel, a kábel érpár kiosztási jegyzékkel és a multiplex, demultiplex berendezések csatorna kiosztási jegyzékével. Az áramköri nyomvonal tervek magyar megfelelője a vázlatparancs. Az áramköri nyomvonal tervekben azokat a berendezésekre és híradó összeköttetésekre vonatkozó jeleket használjuk fel, amelyeket az összeköttetések vázlatainál alkalmaztunk, kiegészítve az ebben a részben bemutatandó további jelekkel. 4.1. A berendezések összekapcsolása A berendezések összekapcsolásánál egy egyenes vonal kéthuzalos csatlakozást jelöl, ha más meghatározás nem történt. Kettő darab egyenes vonal négyhuzalos összeköttetést jelöl. A rajzolás egyszerűsítése érdekében egyedi kéthuzalos vonalak jeleit egyetlen vonallá is össze lehet fogni (74. ábra). Az érpárak száma természetesen itt is jelezhető. Megfelelő számértékkel a „Pr”, „F”, „Q” és „Co” rövidítéseket lehet alkalmazni annak jelölésére, hogy több érpárat, egyeres vezetéket, érnégyest vagy koaxiális kábelt jelölünk-e egyetlen vonallal.
70. ábra: Kéthuzalos áramkör jelölése
71. ábra: Négyhuzalos áramkör jelölése
n Pr 72. ábra: Többérpáros áramkör jelölése
73. ábra: Koaxiális áramkör jelölése
4 Pr
74. ábra: Kéthuzalos áramkörök összefogása
A NATO tagállamok bármikor tehetnek javaslatot a MAS felé a jelek változtatására. Így tett Belgium is amikor fenntartással élt a két- és négyhuzalos áramkörök jelölésével kapcsolatban arra hivatkozva, hogy az egyértelműbb blokkséma rajzolás és a félreértések elkerülése érdekében az alábbi jeleket helyezi előtérbe:
75. ábra: Kéthuzalos áramkör jelölése
76. ábra: Négyhuzalos áramkör jelölése
77. ábra: Hathuzalos áramkör jelölése
Belgium arra is hivatkozik, hogy a STANAG 5042 a hathuzalos áramkörök jelölésével kiemelten nem is foglalkozik, pedig bizonyos feladatok végrehajtásánál (például rádiók távvezérlésénél) előszeretettel alkalmazzák azokat. A kábelek és vezetékek elektromos csatlakozását egy pont segítségével ábrázoljuk (78. ábra). A kábelek és vezetékek elektromos érintkezés nélküli kereszteződését áthidalással vagy a pont elhagyásával jelöljük (79. ábra).
78. ábra: Vezetékek közötti elektromos csatlakozás jelölése
79. ábra: Vezetékek kereszteződése elektromos kapcsolat nélkül
Az egy- és a kétirányú összeköttetés között nyilak használatával tehető különbség a következő ábrák szerint:
80. ábra: Egyirányú összeköttetés
81. ábra: Kétirányú összeköttetés (nem egyidejűleg)
82. ábra: Kétirányú összeköttetés (egyidejűleg)
4.2. Külső vonaltelepítések jelölése A következő jelölések a kábelnyomvonalak fizikai kialakításának és a kábelek elektromos elrendezéseinek jelölésére használhatók: 12 X F
83. ábra: Oszlopon lévő felsővezeték (Ez esetben 12 egyerű vezeték)
7Q
84. ábra: Földalatti vagy tengeralatti kábel (Hét érnégyest tartalmazó kábel)
5XQ 85. ábra: Földre fektetett azonos nyomvonalú kábel (Öt darab Quad /érnégyes/ kábel)
2 X (3Q + 3Co)
86. ábra: Két földalatti kábel (Egyenként 3 érnégyes és 3 koaxiális kábellel)
Az induktív terhelés beiktatását a vonalba (pupinozást) a következő ábra alapján lehet jelölni. Az ábra egy 16 érpárból álló, érnégyesenként lefektetett kábelt mutat, melynek az első 10 érpárja 400 m-enként van pupinozva. A pupincsévék induktivitása 6 mHy. Pr
6 mHy
1 - 10
400 m
87. ábra: Pupinozott áramkör jelölése
A kábel ellenőrzési pontokat és a csatlakozó dobozokat a szükséges részletességtől függően a következők szerint lehet alkalmazni. Az ellenőrzési pont földrajzi helye 88. ábra: Kábel ellenőrző pont jele, ha csak annak helyét kell jelezni
Pr 6 - 12 12 Pr 89. ábra: Kábel ellenőrző pont (A számozás azt jelzi, hogy a 12 érpárból csak a 6-12 számú érpárokat végződtették az ellenőrző dobozban)
16 Pr
10 Pr 6 Pr
90. ábra: Kábel csatlakozó doboz a becsatlakozó érpárak számának jelölésével
A nagyfeszültségű elektromos tápvezetékek 91. ábrán bemutatott módon jelölhetők. Ha nincs más meghatározás, oszlopokra szerelt, magasan vezetett kiépítést tételezünk fel. 50 kV 91. ábra: Magasfeszültségű vezeték (50 kV)
92. ábra: Földelés jelzése
4.3. Erősítők, ismétlők és regenerátorok Az analóg erősítőket és jelismétlőket a következő ábrákon bemutatott módon jelezzük. A regenerátorokat ugyanazon jelek felhasználásával
ábrázoljuk, de kiegészítjük azokat a „Tg” vagy „D” betűkkel aszerint, hogy távíró- vagy adatjelek regenerálását akarjuk jelölni.
93. ábra: Hang- vagy vivőfrekvenciás erősítő (egyirányú)
94. ábra: Távbeszélő jelismétlő, kéthuzalos
95. ábra: Távbeszélő jelismétlő, négyhuzalos
96. ábra: Alternatív jelölés a 2/4 huzalos jelismétlőkre (Két erősítőből és egy készlet hibridtranszformátorból áll)
Tg 97. ábra: Egyirányú géptávíró jelismétlő
Tg
98. ábra: Duplex géptávíró jelismétlő
Tg
99. ábra: Duplex géptávíró jelismétlő (Csak az egyik irányban végzett regenerálással)
4.4. Multiplex és demultiplex berendezések A multiplex berendezések általános jele négy bemenetet és egy kimenetet tüntet fel. A nagyobb csatornaszámú berendezéseket a 101. ábrán jelzett módon lehet ábrázolni. A két- és négyhuzalos csatlakozásokat az eddig ismertetett módon kell jelölni. A műszaki szabályozó áramkört (Engineering Order Wire = EOW) vagy a szolgálati csatornát külön bemenettel lehet jelölni a multiplex alapjelének alján vagy tetején. A berendezés megnevezését az alapjel mellé vagy azon belülre kell írni.
100. ábra: Multiplex és demultiplex berendezés általános jele
1
12
CST
12 Ch
101. ábra: 12 csatornás vivőfrekvenciás távbeszélő rendszer (Carrier System Telephone = CST) ábrázolása
A 101. ábrán bemutatott multiplex berendezés 12 forgalmi és 1 szolgálati csatornával, valamint 1 négyhuzalos csatlakozással rendelkezik a multiplexer be- és kimenetéhez. 4.5. Konverterek A különböző típusú konverterek jelölésére a következő szimbólumok alkalmazhatók:
102. ábra: A konverter alapszimbóluma
500 20
103. ábra: Hangfrekvenciás jelzőegység (500 Hz vonali jelzőhanggal és 20 Hz csengető frekvenciával)
500 20
20
104. ábra: Hangfrekvenciás jelzőegység (500 Hz vonali jelzőhanggal és 20 Hz szaggatással a 20 Hz-es csengetőjel vételéhez)
T
D
105. ábra: Hangfrekvenciás (TONE) üzemmódú hívómű
A D 106. ábra: Analóg / digitális átalakító
4.6. Az információvédelmi berendezések jelölése Az „on-line” és az „off-line” típusú berendezések jelölése az alábbiak szerint történik:
107 ábra: Off-line típusú rejtjelző berendezés
108. ábra: On-line típusú rejtjelző berendezés
4.7. Végberendezések jelölése A vonali végberendezések általános jele a téglalap. A végberendezések ábrázolásánál, ha nincs külön nyíllal jelezve az egyirányú működés, akkor a szimbólumok az adási és vételi funkciót is jelölik. Az együttesen telepített végberendezések köré négyzet vagy téglalap rajzolható.
109. ábra: Vonali végberendezés vagy készülék általános jele
110. ábra: Végződés nélküli vonal
111. ábra: Analóg telefonkészülék
D 112. ábra: Digitális telefonkészülék
113. ábra: Telex
FAX 114. ábra: Telefax
D 115. ábra: Adatátviteli végberendezés
V 116. ábra: Vizuális kijelző egység
TV 117. ábra: Televízió készülék
PT 118. ábra: Csomagkapcsoló végberendezés
D FAX T 119. ábra: Többtípusú kapcsolat (Ugyanazt a vonalat használó végberendezések együttes telepítése)
4.8. Kapcsoló berendezések A telefonkoncentrátor kevesebb számú központba menő vonalon keresztül biztosítja több helyi felhasználó bekötését egy alközpontba vagy egy központba. A helyi felhasználók csak akkor kerülnek összekötésre a központba menő vonallal vagy vonalak valamelyikével, amikor szükség van hívás fogadására vagy kezdeményezésére.
1 120. ábra: Távbeszélőközpont általános jele
2 Pr 6 121. ábra: Hatvonalas távbeszélőközpont
Analóg távbeszélő és géptávíró kapcsolók és központok ábrázolását a következőkben bemutatandó jelek segítségével lehet végrehajtani. A távbeszélő vagy géptávíró berendezések szimbólumainak függőleges szárán lévő „C” betűs kiegészítés távbeszélő vagy géptávíró kapcsolóközpontokra utal. A manuális és automata működést a központoknál is „A” és „M” betűvel jelöljük, illetve a betűk elhagyása automatikus működést tételez fel. A központok vonalkapacitását a központ jele fölé írt „a + b” betűkkel lehet jelezni. Az „a” betű a központba maximálisan beköthető trönkök számát, a „b” betű a központba maximálisan beköthető helyi áramkörök számát mutatja meg. a+ b
C 122. ábra: Analóg távbeszélőközpont általános jele
8 + 16
C
M
123. ábra: Kézikapcsolású távbeszélőközpont ( 8 trönk és 16 helyi áramkör csatlakoztatásának lehetőségével)
C 124 ábra: Analóg géptávíró központ általános jele
4 + 16
C
A
125. ábra: Automata géptávíró központ (4 trönk és 16 helyi áramkör csatlakozással)
A távíró forgalmi átjátszó (retranszlációs) központok lehetnek számítógép vezérlésűek (tároló és továbbító berendezések) vagy pedig manuális feldolgozásúak (szalag módszer) A két módszer megkülönböztetése itt is „A” és „M” betűkkel történik.
M 126. ábra: Szalagátjátszó távíró központ
A 127. ábra: Számítógép vezérelt tároló és továbbító központ
A digitális központokat az alábbi ábrák szerint lehet jelölni. Digitális rádióközpont alatt a SCRA előfizetők közötti összeköttetéseket biztosító központ értendő, mely automata kapcsolási lehetőséget biztosít.
128. ábra: Digitális kapcsolóközpont jelölése
129. ábra: Digitális rádióközpont jelölése
Színek: • kék: saját egységek; • piros: ellenséges egységek; • sárga: vegyi-, és radioaktív anyaggal szennyezett körletek jelölése; • zöld: saját vagy ellenség által létrehozott mesterséges akadályok; Korlátozott színek esetén: • két szín esetén: egy szín saját – egy szín ellenség; • három szín esetén: egy szín saját – egy szín ellenség – rgy szín ABV;
Vonalak: • folyamatos: jelenlegi vagy adott időbeni elhelyezkedés: •Szaggatott: jövőbeni vagy tervezett elhelyezkedés.
D
B
W
E (vagy ?)
W
F/G
V
A
H/J/K
T
M/P S/R Q
A: alapjel *;
M: magasabbegység;
B: méret jelző *;
P: tetszőleges egységjel *;
E: meg erősített adat;
W: dátum – idő csoport;
F: megerősítés vagy csökkentés;
V: egység megnevezése;
G: kiegészítő információ;
T: egyedi megnevezés *;
H: szabad szöveg;
S: harcálláspont megnevezése;
J: értékelési fok;
R: mozgásképesség jelző;
K: harcérték
Q: mozgásirány jelző nyíl.
Méret jelző: ●
raj;
●●
csoport;
●●●
szakasz;
|
század;
||
zászlóalj;
|||
ezred;
×
dandár;
××
hadosztály;
×××
hadtest;
××××
hadsereg;
×××××
hadseregcsoport;
××××××
körzet.
gépesített lövész
elektronikai harc
harckocsizó
híradó
önjáró tüzér
légvédelmi rakéta
vontatott tüzér
páncéltörő
felderítő
műszaki
javító
logisztikai létesítmény
szállító
logisztika (közvetlen támogató)
komendáns
FEBA (forward edge of battle area) harcérintkezés terepszakasza
egészségügyi
tábori hírközpont
vegyivédelmi
stacioner hírközpont
páncélozott, terepjáró harcjármű, kerekes
helikopter leszállóhely
URH
rádióberendezés általános jelölése (URH)
111
R-111 rádióberendezés
nem páncélozott, terepjáró gépjármű
142
R-142 rádióállomás
145
R-145 rádióállomás
páncélozott, terepjáró harcjármű, lánctalpas
1V14
1V14 mozgó tüzérségi vezetési pont
