Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény 4171 Sárrétudvari Erzsébet utca 1 szám
PEDAGÓGIAI PROGRAM
TARTALOMJEGYZÉK I. INTÉZMÉNYI HELYZETKÉP ................................................................ 4 A Sárrétudvari Napsugár Óvoda bemutatása ........................................................ 4 Az óvoda adatai 5 Az óvoda tárgyi – dologi feltétele ......................................................................... 6 Az óvoda személyi feltétele……………………………………………………...7 II. AZ ÓVODA NEVELÉSI FELADATAI ................................................. 9 Pedagógiai hitvallásunk ...................................................................................... 10 Gyermekképünk .................................................................................................. 10 Óvodaképünk ...................................................................................................... 10 Óvodapedagógus képünk .................................................................................... 10 Általános alapelveink .......................................................................................... 11 Nevelési céljaink ................................................................................................. 12 Általános nevelési feladataink ............................................................................ 12 Az egészséges életmód alakítása ........................................................................ 12 Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés................................................... 18 Esztétikai nevelés, ízlésformálás ........................................................................ 24 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés .......................................................... 26 III. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ............................. 34 Játék 34 A külső világ tevékeny megismerése .................................................................. 37 Verselés, mesélés, dramatikus játék .................................................................... 43 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ............................................................... 47 Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ................................................................ 51 Mozgás, ............................................................................................................ 54 Óvodánk munkajellegű tevékenységei ............................................................... 57 A tevékenységekben megvalósuló tanulás ......................................................... 60 A nevelés időkeretei ............................................................................................ 64 IV. TERVEZÉS, PEDAGÓGIAI ADATKEZELÉS .................................... 66 A gyermek fejlődésének nyomon követése ........................................................ 66 Megfigyelési szempontok ................................................................................... 67 V. A DOLGOZÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK GYAKORLATA ............ 70 Az óvónők együttműködésének gyakorlata ....................................................... 70 Az óvónők és a dajkák együttműködésének gyakorlata ................................... 71
2
VI. A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............................................................ 71 VII. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI.................................................................. 75 VII. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN............................................. 77
3
I. INTÉZMÉNYI HELYZETKÉP 1.1. A Sárrétudvari Napsugár Óvoda bemutatása
Sárrétudvari Hajdú-Bihari megyei település, az Alföld bihari részén, annak egyik legjellegzetesebb földrajzi tájegységén, a Sárréten található. Lélekszámát tekintve alig több mint 3000-en élnek itt. Az utóbbi években a népesség számának kismértékű csökkenő tendenciája állandósult. A mezőgazdasági jellegű település gazdaság szerkezetében számottevő változás az utóbbi években nem történt. Jellemző a családi vállalkozások jelenléte a mezőgazdaságban, illetve a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységekben. A családok jelentős részének a munkanélküli segély, a szociális támogatások, illetve a családi pótlék képezi a bevételeit. Nő a kedvezőtlen hátterű, ingerszegény környezetben élő, szociálisan hátrányos helyzetű családból óvodába kerülő gyermekek száma. A lakosság 9-10 %-a cigány kisebbséghez tartozik. A munkanélküliség, a szegénység az ő körükben a legsúlyosabb. Az óvodába beíratott gyermekek létszámában nőtt a nemzetiségi kisebbséghez tartozó gyermekek aránya. Az óvodába járó gyermekek közel 70 % részesül gyermekvédelmi támogatásban. A gyermekek 37%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az elmúlt években jelentősen megnőtt óvodai nevelőmunka kompenzáló szerepe. Nagyon fontos a családdal kialakított jó kapcsolat, hiszen a család szerepének közvetett módon való erősítése, a szülői szerep segítése napjainkban feladatunkká vált. Létkérdéssé vált a környezetkultúra iránti szemléletmód formálása, épp úgy, mint az egészséges életmódra nevelés is – csak közös akarattal valósulhat meg. Szeretnénk a szülők figyelmét felhívni, hogy a közös cselekvéssel szerzett tapasztalatok, élmények milyen fontosak a gyermek életében. Hangsúlyosabb lett az óvoda közösségformáló szerepe nemcsak a gyermek, de a felnőtt/szülői közösségben is. A megváltozott társadalmi környezetben az óvodai szerep rugalmas alkalmazkodást, tartalmi, módszertani megújulást kíván a dolgozók ismereteiben, „attitűdjében” képességeiben/képzettségében. Az óvodai pedagógiai program tartalmi követelményeinek újraszabályozása nagyobb hangsúlyt helyez a gyermek differenciált fejlesztésére. Nem a felzárkóztatást tűzi ki célul, hanem a megelőzést, a gyermek fejlődésének segítését preferálja. Ezért mindent el kell követnünk a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődésének érdekében. Nálunk minden kis és nagy döntés a gyermekek érdekét szolgálja – gyermekközpontúság -.
4
1. 2. Az óvoda adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Az óvoda pontos címe: telefonszáma:
Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény Sárrétudvari, Erzsébet u. 1. 54/474-546
Erzsébet úti óvoda:
50 férőhely, két csoport
Kossuth úti óvoda:
70 férőhely, három csoport
Az óvoda fenntartója, címe.
Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Sárrétudvari, Kossuth út 72. 54/474-011
Telefonszáma:
Az óvoda alapító okiratának száma, kelte: Az engedélyező szerv neve:
Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testület
Óvodánk több mint 100 éves múlttal rendelkezik. Thomasich Hermina óvónéni óvodája 1898-ban nyitotta meg kapuit és azóta is megszakítás nélkül fogadja a kisgyermekeket. Jelenleg két, eltérő adottságokkal rendelkező épületben 120 férőhellyel, öt osztatlan csoporttal működik. Az épületek állaga folyamatosan romló. Óvodánk belső terének szépítése, korszerű foglalkoztatási és játékeszközökkel való felszereltsége az elmúlt években sokat fejlődött. Az igényes belső környezet kialakítását, a gyermekek játékeszközeinek beszerzését önkormányzati-, alapítványi támogatásból és pályázati úton sikerült megvalósítani. Jelentős támogatást nyújtottak a szülők, az „Együtt a gyermekekért” óvodai alapítvány. A régi és új épületet zöld övezet, tágas udvar veszi körül. A füvesített, gondozott udvarokat igyekeztünk minél több cserjével, növénnyel beültetni, minden évben virágokkal szebbé/ kellemesebbé tenni. Az udvari játékeszközök teljes cseréje valósult meg az elmúlt tíz évben. Az óvodás korosztály mozgásigényét kielégítő, mozgásfejlesztő, korszerű, fából, kötélből, természetbarát anyagokból készült udvari játékokon játszhatnak gyermekeink. Óvodánk a községi önkormányzat által fenntartott (önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény) költségvetési szerv.
5
1.2.2. Az óvoda tárgyi - dologi feltétele Az óvoda a község középpontjában elhelyezkedő két telephelyen működik. A Kossuth utcán lévő 1950 m2 telken, 180 m2alapterületű, közel 100 éves épületben, mely eredetileg nem óvodai célra épült, három foglalkoztató van. A csoportszobák alapterülete változó, felszereltsége jó. A legkisebb terem alapterületét galéria létrehozásával növeltük. Csoporttermeink több funkciót töltenek be: játék, torna, étkezés, pihenés és egyéb gyermeki tevékenységek színterei. Az óvodai testnevelés foglalkozások megtartásához továbbra is szükségünk lenne egy tornateremre. 2009 szeptemberében, a korszerűsítés után új tetőszerkezettel, teljesen felújított, esztétikus, a gyermekek általi használatnak teljesen megfelelő két mosdóhelyiséggel, új burkolattal ellátott folyosóval – mely egyben 2 csoport öltözője is -, és öltözővel kezdhetjük a nevelési évet. Kicserélték az elavult vízvezeték és elektromos hálózatot. Az épület nyílászáróinak és foglalkoztatók padlójának cseréjével rég várt álmunk teljesült. Bár a gyermeklétszámhoz és gondozási teendők ellátásához kevés az öltöző, a mosdó, WC helyiség mérete kicsi, de a felújítás nagyban hozzájárul komfortérzetünk javításához és nevelő munkánk hatékonyságához. A melléképületben 2011-benfelújított előmelegítő konyha, mosogató mosókonyha és kazánház található. Az Erzsébet utcán lévő 2100 m2 alapterületű telken 220 m2 -es épület helyezkedik el. A két csoport részére megfelelő méretű foglalkoztató, külön mosdó és öltöző helyiség biztosított. 1982-ben épült az óvoda. A 2010-ben akadálymentesített épületben korszerűen felújított mosdó és öltöző helyiségben fogadjuk a gyerekeket. Ebben az épületben sincs tornaszoba. Az óvoda tárgyi felszereltsége, eszközellátottsága jó. A mozgásukban korlátozott gyermekek fogadásához, szükséges az épületen belüli és kívüli akadálymentesítés, illetve a mellékhelyiségek megfelelő kialakítása, amely a gyermekek függőségének csökkentését szolgálja, és alapfeltétele a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek befogadásának. A bútorzatot, berendezési tárgyakat folyamatosan pótoltuk, szükség szerint cseréltük. Sportszerekkel közepesen, az óvodai ismeretszerzéshez szükséges fejlesztő eszközökkel jól ellátottak vagyunk. Az 1996-ban létrehozott „Együtt a gyermekekért” óvodai alapítvány segítségével gazdagítjuk, fejlesztjük eszközellátottságunkat. Meglévő szakmai könyvtárunkat folyamatosan bővítjük, figyelemmel kísérjük az új kiadványokat, és azok beszerzésére törekszünk.
6
1.2.1. Az óvoda személyi feltétele Az óvoda dolgozóinak létszáma: 15 fő Jelenleg
A program megkívánta módosítás
Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvónők száma:
10
------
Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák száma:
5
-------
Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállásúak száma:
1
------
Jelenleg a függetlenített intézményvezetővel együtt az óvodapedagógusok állományi létszáma 11 fő. Az óvodapedagógusok az alábbi képesítésekkel/ képzetségekkel rendelkeznek: 2 fő szakvizsgázott óvodapedagógus, vezető óvodapedagógusi képzettséggel 6 fő szakvizsgázott óvodapedagógus, differenciáló pedagógiai képzettséggel 1 fő szakvizsgázott óvodapedagógus, tanügyi igazgatási, nevelési-oktatási, intézményi ismeretekkel, 1 fő szakvizsgázott óvodapedagógus, kommunikáció és beszédfejlesztő differenciáló pedagógiai ismeretekkel rendelkezik. Ketten felsőfokú közművelődési szakemberek, népi játszóházi foglalkozásvezetők, egy fő gyermektorna és mozgásfejlesztő végzettséggel rendelkezik. Az óvoda munkáját 5 dajka és egy óvodatitkár segíti. Ez a személyi feltétel rendkívül fontos ahhoz, hogy az oktatási törvényben előírt optimális feltételekkel dolgozzunk. Minden dajka elvégezte a dajkaképzőt, illetve a gyermekfelügyelői tanfolyamot, így kellő pedagógiai - pszichológiai, egészségügyi ismeretek birtokában tevékeny segítői az óvónőknek a nevelőmunka eredményes, színvonalas végzésében. Az elmúlt években megnövekedett a részképesség zavarral küzdő és/vagy kiemelt figyelmet igénylő -, sokasodott a tanulási, magatartási zavarral küzdő - illetve a család szociális helyzete és a szülők alacsony iskolai végzettsége miatt hátrányos helyzetben levő óvodás gyermekek száma. Ők mindannyian speciális ellátást igényelnek, ezért előnyben részesítettük a továbbképzések elvégzésekor a fejlesztő-, differenciáló ismeretek megszerzését. Igyekszünk az itt szerzett ismereteket a napi gyakorlatban hatékonyan alkalmazni.
7
Szakmai munkánk alapja: Programunk a "Óvodai nevelés országos alapprogram"- jára épült. 2004 évtől végezzük a roma nemzetiséghez tartozó gyermekek nevelését magyar nyelven és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai integrációját. Ezt követően 2007-tól sikeresen kiegészítettük helyi nevelési programunkat a „Kompetencia-alapú óvodai programcsomaggal”. Amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának szellemiségét hordozta magán, de ugyanakkor a XXI. század szemléletmódjának megfelelően, a kompetencia, mint kategória határozta meg az egész programcsomagot. 2010. szeptembertől – eleget téve a törvényi előírásnak - programunk egyes tartalmi jegyeit hangsúlyosabban jelenítjük meg: a gyermekközpontúságot, az óvoda funkcióinak, szerepének, nevelési rendszerének hatékonyságát. Kiemeljük az inkluzív pedagógiai szemléletet, megerősítjük a kompetencia-alapú nevelést, segítjük a környezettudatos magatartás kialakulását a játék a játékosság elsődleges jellegét hangsúlyozva. Az óvoda arculatát a nevelőtestületben együtt tevékenykedő óvodapedagógusok alakítják, pedagógiai hitükkel, módszereikkel, közösen vállalt értékeikkel. Nevelési programunkat a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program alapján fogalmaztuk meg, helyi sajátosságainkat, céljainkat figyelembe véve, hol kiegészítettük, máshol módosítottuk ezt a programot. Az óvodában folyó pedagógiai munkát a szülők ismerik, és a kötetlen, játékos formában folyó nevelés értékeit elismerik. A szűkebb – tágabb környezet adta lehetőségeket igyekszünk kihasználni. Az átdolgozás során olyan helyi pedagógiai program megalkotására törekedtünk, amelyben kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek megismerésére, eltérő szükségleteik kielégítésére, a megelőzésre, a differenciált egyéni képességfejlesztésre. A program átdolgozói: a Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény nevelőtestülete. 1.2.2. A program törvényi és jogszabályi háttere - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17. ) Korm. rendelet - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet. - A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet - 229/20012.(VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve - 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésének irányelve 8
II. AZ ÓVODA NEVELÉSI FELADATAI
Pedagógiai hitvallásunk Az ÉRTÉKET - a gyermekszeretetet, a természet szeretetét, a múlt értékeinek megbecsülését, a SZÉP, a JÓ, az IGAZ iránti fogékonyságot - kaptuk szüleinktől, nevelőinktől, és mindazoktól, akik valamiképpen hatottak ránk személyiségükkel. Ezt az örökséget és pedagógiai alaptételt tekintjük meghatározónak helyi pedagógiai programunkban. Úgy gondoljuk, hogy az örömteli óvodásévek alatt szerzett tapasztalatok mélyen nyomot hagynak a gyermekekben, olyan kulcskompetenciákat alakítunk ki, amely segíti őket sikeres, környezetét, nemzetét szerető emberré válni. Gyermekképünk Óvodásaink olyan érzelmileg gazdag, környezetük felé nyitott, érdeklődő, az új iránt fogékony, másokat elfogadó, önmagukat értékelni tudó, önállóan tevékenykedő gyermekek, akik életkoruknak megfelelő tudással bírnak, szeretettel ápolják szűkebb, tágabb közösségük hagyományait és felnőttként büszkén vallják hovatartozásukat. Óvodaképünk Vegyes életkorú csoportokban, biztonságos, nyugodt, szeretetteljes légkörben, esztétikus környezetben gondoskodunk a gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulása, a játékban történő tevékenykedtetése során a személyiségük harmonikus kibontakoztatásáról. Óvodapedagógus képünk Nálunk olyan pedagógusokra bízzák a gyermekeket, akik fontosnak tartják az egészséges élethez elengedhetetlen mozgás, a környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony megalapozását. Akik tisztelik a másságot, nagyfokú empatikus képességekkel rendelkeznek, s ezt a gyermekközösségek életében is fontos értékként tartják számon. A gyermeket körülvevő felnőttek olyan magatartást, viselkedést, kommunikációt gyakorolnak, amely a gyermek személyiségére példaértékűen hat és segíti a mintával való azonosulás igényének kialakulását.
9
Felnőtt közösségünk azért dolgozik és képzi magát folyamatosan, hogy a családi nevelést tiszteletben tartva a lehető legjobbat, legtöbbet, legértékesebbet adhassa át a ránk bízott gyermekeknek. Lényegesnek tartjuk, hogy pedagógusainknak megfelelő jártasságuk legyen a differenciáló pedagógiában, igazodjanak a gyermekek egyéni szükségleteihez, aminek következtében a gyermekek adott képességeit legjobban ki tudják bontakoztatni. Törekszünk az új innovatív pedagógiai eljárások, módszertanok megismerésére, elfogadására, alkalmazására, és olyan beállítódás ébrentartására, amely a prevenció hatékonyságát előnyben részesíti a korrekcióval szemben. Az előzőek alapján választottuk mottónknak a következő gondolatot: A MI ÓVODÁNK EGY OLYAN NAPFÉNYES SZIGET, AHONNAN VIDÁM, KIEGYENSÚLYOZOTT, TEVÉKENYSÉGRE VÁGYÓ, KÖRNYEZETE APRÓ PROBLÉMÁIRA FOGÉKONY GYERMEKEK INDULNAK ÚTRA, HOGY MAJDAN BÜSZKÉN MONDHASSÁK EL BÁRHOL A NAGYVILÁGBAN – ITT VOLTAM ÓVODÁS!
10
2.1. Általános alapelveink A nevelés érdemi kezdőpontja, hogy a gyermekben milyen értékeket milyen mértékben kívánunk fejleszteni. Az ideális vagy örök értékek az IGAZ, a JÓ és a SZÉP, melyek nevelési törekvéseinkben, az értékválasztásban szolgálhatnak iránymutatóként. Programunkkal helyi szükségleteket, az óvodánkba járó gyermekeket és családjukat kívánjuk szolgálni. Falusi gyermekeket nevelünk, akiknek a közvetlen környezettel való kapcsolatuk tág lehetőségeket biztosít a fejlesztésükre. Megbecsülés és tisztelet egymás iránt: Óvodai nevelésünkben, tiszteletben tartjuk a gyermek egyéniségét, érdeklődését, adottságait, önállóságát, autonómiáját, segítjük önkifejezését. Minden nevelési és feladat helyzetben arra törekszünk, hogy a gyermekek minél több pozitív megerősítést kapjanak, erősségeik váljanak hangsúlyossá. A nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy hangsúlyozottan kerüljenek felszínre és elfogadásra erkölcsi értékeink: becsületesség, igazmondás, segítőkészség, igazságosság, együttérzés, önmaguk és mások elfogadása, szeretet, tisztelet, megbecsülés. Befogadó, elfogadó és segítő légkör a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Változatos tevékenységek a mindennapokban: Törekszünk arra, hogy gyermekek változatos, sokszínű tevékenységek között válogathassanak, amelyek mindegyike igazodik az életkor követelményeihez, az egyéni sajátosságokhoz, fejlettségi szintekhez, és ebben mindenki egyenlő eséllyel részesüljön. A tevékenységi formák kölcsönhatását, egymásra építettségét fontosnak tartjuk, mert a gyermek az általa szívesen és könnyedén végezhető tevékenységek összességében fejlődik. Az apró természeti csodák, változások egyéni felfedezésének, megtapasztalásának biztosítása a mindennapok során. A tevékenységek tervezésének alapját a természet körforgása, változásai, a hozzá kapcsolódó jeles napok, hagyományok adják. Figyelem a gyermek különbözőségére és fejlődésére: Az ismeretszerzést a kisgyermek eredendő kíváncsiságára, tevékenységi vágyára építjük, a tevékenységét úgy szervezzük, hogy az motiválja a gyermek szóbeli közléseit. Az óvoda felnőtt közössége az értő figyelem és a pozitív nevelés szellemiségét szem előtt tartja, módszereit alkalmazza. A képességfejlesztés ütemét és tartalmát nem az életkorhoz, hanem az egyéni fejlettséghez igazítjuk. 11
2. 2. Nevelési céljaink A 3-7 éves gyermek eltérő fejlődési ütemének és érési jellemzőinek szem előtt tartásával a gyermeki személyiséghez igazított pedagógiai módszerek alkalmazásával, tanulási képességeket meghatározó funkciók differenciált fejlesztése általa, játékos keretek között alakuljon az egészséges sokoldalú személyiség, gyermekek környezettudatos szemlélete, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi- lelki, szociális, értelmi érettség. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésében fontos, hogy o
A sajátos nevelési igényű gyermekeknél érvényesüljenek a gyermekeket megillető jogok, és csökkenjenek a sajátosságokból adódó különbségek
o
A tehetséges gyermek átlag feletti speciális egyéni képességei kerüljenek felszínre és intenzíven fejlődjenek
o
A hátrányos helyzetű gyermekek összehangolt integrált nevelése révén, az esélyeik növekedjenek, az indulási hátrányaik csökkenjenek, az iskolába való átmenet zökkenő mentesebbé váljon
o
A roma nemzetiségű gyermekek egyéni fejlettségüknek, képességeiknek megfelelően ismerjék meg kultúrájuk elemeit, szokásait, ezáltal erősödjön identitástudatuk
2.3. Nevelési feladataink A sikeres nevelő munkához szükséges hely, idő, eszköz, légkör biztosítása. A gyermekek mozgásszervi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: o
Egészséges életmód kialakítása, prevenciós feladatok ellátása, külső szakemberek bevonásával.
o
Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés és szocializáció biztosítása.
o
Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, anyanyelvi nevelés
Hátrányos helyzetű gyermek differenciált fejlesztése, egyéni bánásmóddal az esélyegyenlőség megteremtése.
12
Az óvodáskorú gyermek fejlődésének, és nevelésének optimális feltételeinek biztosítása, az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiség vonások fejlődését. Olyan gyermeket kívánunk nevelni, aki az alábbi kompetenciákkal rendelkezik: testileg, lelkileg egészséges érzelmekben gazdag képes érzelmeit kifejezni, mások érzelmeit felismerni és tolerálni környezetét szereti, tiszteli (szülőt, felnőttet, társait) kötődik a természethez és megóvja azt a világra nyitott, érdeklődő személyiség, kötődik a szűkebb és tágabb környezetéhez (család, város, táj), annak hagyományaihoz probléma érzékeny és kreatív kommunikációra, kooperációra képes önállóságra törekvő és mások érdekeit is elfogadja képes kifejezni saját szükségleteit, választásokra és döntésekre képes képes az egészséges önérvényesítésre és a mások érdekeinek figyelembevételére együtt érző, segítő, a hagyományok iránt fogékony, az identitástudat elemi szintjén álló gyermek (családi kötődés, hazaszeretet) 2.3.1. Az egészséges életmód kialakítása Alapelvünk, értékeink A testi szükségletek egyénenként változó kielégítése által a gyermek megelégedett lesz. Ezáltal JÓL érzi magát. Kellő önállóságot kell adnunk a gyermekeknek ahhoz, hogy önmagukat próbára tehessék. Erősödjön magabiztosságuk. Hisszük, hogy a túlvédés és kiszolgálás gátolja az önérvényesítést, fékezi a gyermek aktivitását.
13
Helye a nevelés folyamatában Az utóbbi években sokat változott a társadalom szemlélete az egészséges életmóddal, életvitellel kapcsolatban. A betegségekkel, az egészségromlással együtt felerősödtek a megelőzésre irányuló törekvések. Így természetes elvárásként jelent meg, hogy az óvodák kiemelt feladatként kezeljék a 3-6-7 éves korú gyermekek egészséges életmódra nevelését, különösen hangsúlyos a prevenció azoknál, akiknél a kora gyermekkori fejlődés valamilyen külső ok miatt akadályoztatott volt. Az egészséges életmódra nevelés folyamatában segíti a gyermekek életkorának megfelelő természetes szükségletek kielégítését, testi növekedését, fejlődését, egyben hozzájárul egészségének megőrzéséhez, egészséges életvitelének kialakításához, megteremtve a személyes kompetenciák érvényesülésének feltételeit. Hangsúlyosan érvényesítjük: a gyermekek egyéni testi szükségleteit differenciáltan kielégítő, védő, óvó, ellátó feladatokat, a gyermekek egyéni fejlettségének ismeretében a mozgáskészség differenciált fejlesztését, a tartásjavító prevenciós és korrekciós feladatokat, a multiszenzoros tanulást szolgáló percepciófejlesztést, téri tapasztalatok szerzését. A környezeti tényezők hatására kibontakozó öröklött adottságok az óvoda feltételrendszerében, szokásrendjében a nevelési hatások segítségével váljanak képességgé, lehetővé téve, hogy a gyermekek egyéni fejlettségük szintjén a lehető legoptimálisabban alkalmazkodjanak környezetükhöz és elégíthessék ki saját szükségleteiket. Cél Az egészséges életmód, az egészséges életvitel iránti igény és szokások megalapozása az óvodai életet követő életszakaszokra. Feladat
Egészséges környezet biztosítása. A gyermekek egészségének védelme, betegségek megelőzése. Helyes életritmus kialakítása. A gyermekek kultúrált étkezési szokásainak, higiénés szokásainak és szabályainak megalapozása és kialakítása.
14
A fejlesztés tartalma A gyermek egészségügyi-, étkezési-, önkiszolgálási szokásainak megismerése a hiányosságok és az okok feltárása után a fejlesztési lehetőségek kidolgozása. A prevenciós és korrekciós nevelési feladatok szükség szerint átszövik a fejlesztés tartalmának egészét. Egészséges környezet biztosítása, környezettudatos életvitel megalapozása Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják az egészséges életmód kialakulását. Az óvoda udvara, épülete, tárgyi környezete, ezek állaga, minősége, légköre egész nap hatással van a kisgyermekre és az ott dolgozókra. Két igen eltérő óvoda épületünket, udvarunkat évek óta igyekszünk otthonosabbá, barátságosabbá tenni. Udvaraink tágasak, szellősek, napos és árnyékos részeket változatosan tartalmaznak, a gyermeklétszámnak megfelelő nagyságúak. A játszóhelyeket folyamatosan átalakítva igyekszünk régi, elavult játékeszközeinket kicserélni, felújítani. Természetes anyagokból készült udvari játékokkal bővítettük, élő sövények, cserjék, virágok telepítését végezzük, tervezzük. Egyik óvodaudvarunkon található fedett terasz. Az óvoda épületéhez vezető utak burkoltak. Az óvoda helyiségeinek elrendezését, nagyságát változtatni már nem tudjuk, ezért nagyobb hangsúlyt kap a szervezés a mindennapi munkában. Két csoportszobának a folyosó egyben öltözője is. Itt gondot a szeparálatlanság jelent. E két csoport egy mosdó, WC helyiséget használ, így egyéni megoldásokat kell keresnünk a zsúfoltság elkerülésére. A terek funkcionálisan rosszul kapcsolódnak egymáshoz. Ez a helyzet nagy terhet ró a kisgyermekekre. A csoportszobák - egy kivételével – megfelelő nagyságúak, jól felszereltek. A falak színe világos, megvilágításuk megfelelő, a folyamatos szellőztetés megoldható, a hőmérséklet szabályozható. A csoportszobák bútorai berendezési tárgyai a gyermekek méreteinek megfelelőek, könnyen tisztán tarthatóak. Az egészséges, tiszta környezet fenntartásának feltételei adottak. A környezet tudatos életvitelt a természeti környezet megóvásával, a tiszta élhető környezet fenntartásával, a keletkező hulladék szelektálásának megismertetésével igyekszünk megalapozni. A napi gyakorlatban nagyon fontos a felnőtt környezeti követendő mintája. A gyermekek egészségének védelme, betegségek megelőzése Óvodába csak egészséges gyermek járhat. A napközben megbetegedett gyermek megnyugtatásával egy időben azonnal tájékoztatjuk a szülőt, szükség esetén orvoshoz visszük. A betegségből felgyógyult gyermeket csak orvosi igazolással fogadjuk. A fertőző betegségek és a személyi higiénia érdekében biztosítjuk a megfelelő feltételeket, eszközöket (külön törölköző, ágynemű, megfelelő fertőtlenítések stb.). Az óvónőnek fel kell figyelni a rendellenességekre vagy a gyermek egészségével kapcsolatos egyéb tünetekre. Szükség esetén vegye fel a kapcsolatot a családdal és a megfelelő szakemberekkel (védőnő, gyermekorvos, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti, ill. családsegítő szolgálat). 15
A szervezett orvosi szűrővizsgálatok lehetőséget adnak, a gyermekek testi fejlettségének ellenőrzésére, a rendszeres súly és magasságmérés, látás-, hallásvizsgálatára, a fejlődésük figyelemmel kísérésére. A helyes életritmus kialakítása A helyes életritmus kialakítása többnyire az óvodában kezdődik és életkoronként is eltérést mutat. Így a gyermek, előre érzi és tudja egy idő után, hogy mi következik, mi történik. Ez számára biztonsági érzetet ad, magabiztosabbá válik, jobban érzi magát a közösségben. A ritmikus életvitel erős szokásrendszert alakít ki. A szabályok elfogadásához, betartásához, a szokások kialakításához minden gyermeknek elegendő időt kell biztosítani, szem előtt tartva adottságaikat, egyéni képességeik fejlettségi szintjét. Minden tevékenységnél alapfeltétel a jó hangulat, oldott légkör, kellemes közérzet. Az egyéni fejlődést legjobban biztosító folyamatos napirend kialakításának fő szempontjai: a gyermek életkora (a csoport összetétele) a gyermekek óvodába érkezésének ideje és az itt eltöltött órák száma az évszak (az udvaron tölthető idő aránya) az ebéd érkezésének ideje. Az óvónő legyen tekintettel a vegyes életkorú csoportösszetételre. A napirendben kerüljük a rohanást, a feszültségeket, az értelmetlen várakozásokat, tétlenséget. Legyen rugalmas, biztosítva a tervszerűséget és folyamatosságot, mellőzve a merevséget és kerülve a koordinálatlan tevékenységeket. A napirend összeállítása és megvalósítása a csoportvezető óvónők felelőssége és kötelessége. A napirendben vannak azonos időpontban megvalósuló tevékenységek, ezek biztosítják a rendszerességet, állandóságot, pl.: étkezések, pihenés. A gyerekek eltérő életkora, egyéni fejlettsége, tempója szükségszerűvé teszi a rugalmasságot. A napot nagy intervallumokra bontottuk, kevés tevékenység kezdetét illetve befejezését kötöttük időpontokhoz. Délelőtt: érkezéstől kb. 12 óráig. A gyermekek különböző játéktevékenységeivel párhuzamos tevékenységekre a kötelező foglalkozásokra és kezdeményezésekre, a játéktevékenységbe integrált egyéni, differenciált képességfejlesztésre kerül sor. Délelőtt szervezünk megfigyelő, élményszerző sétákat, kirándulásokat. Ez az időszak a leginkább alkalmas a mozgásos játékra, a mozgásfejlesztő, testmozgató gyakorlatok végzésére. Az időjárástól függően 1030-1100 órától a szabad levegőn tartózkodunk, az udvari játék közben igyekszünk lehetőségeket teremteni az egyéni fejlesztésre. Dél: Az ebédeléshez készülődés, illetve az ebédelés ideje. (12-13 óra) 16
Délután: ebédeléstől-hazamenetelig Ebéd után pihenő mindenkinek. A nagycsoportos gyermekek részére egy idő elteltével csendes foglalatosságot kínálunk. Uzsonnázás után - évszaktól, időjárástól függően - lehetőleg a szabadban biztosítunk játéklehetőséget, egyéb tevékenységeket. A gyermekek gondozása Testápolás: A testápolás a gyermek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükség szerinti tisztálkodásukat és a tisztaság iránti igényüket fejleszti. A kisgyermek jó közérzetéhez – kezdetben – a felnőtt közreműködésére is szükség van. Eleinte ez a kapcsolatfelvételt szolgálja, majd a tevékenység megtanulására irányul. Alkalmazkodunk a gyermek egyéni igényeihez, családból hozott jó szokásokat megerősítjük, a hiányzóakat igyekszünk folyamatosan kialakítani (korrekció). A személyi higiénia szempontjából fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek szükség szerint használják a WC-t, mosdót. Váljon szokásukká a kézmosás, fésülködés, körömápolás. Orrtörlésre papír zsebkendőt használunk, amely a gyermek által elérhető helyen van, használat után fedett szeméttárolóba kerül. A gyermekek fokozatosan, az egyéni fejlődésük ütemének megfelelően jutnak el a személyes gondozottságukig. Fokozott figyelemmel kísérjük, segítjük a halmozottan hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek szokásainak alakulását. A testápolási teendők közbeni feladatmegoldásokban rejlő nevelési lehetőségeket kihasználjuk (testrészek tudatosítása, testséma ismeret, sorrendiség, gondolkodás, együttműködés, tolerancia fejlesztése, szókincs bővítése, önbizalom erősítése). Öltözködés: Az öltözködés védekezés az időjárás hatásai ellen, de fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát. A ruha, az öltözködés hangsúlyozza a kislányos és fiús jegyeket. A szülők számára is elfogadott a réteges, évszaknak, időjárásnak megfelelő öltözködés, amely a gyermek egyéni igényeit szolgálja. A szülők biztosítják a csereruhát, benti cipőt, tartalék-fehérneműt, a tornaruhát a gyermekek számára. Az edzés nagyon fontos az egészség megőrzéséhez. A légfürdőzés, a tornaruhában végzett testnevelés és a szabadban töltött minél több idő hozzájárul a gyermekek egészségének, erőnlétének, szellemi aktivitásának fokozásához. Ősztől nyárig nagyon sok időt töltünk az udvaron, a délelőtti és délutáni órákban egyaránt. Fontos a fokozatosság és a folyamatosság, az időjárásnak megfelelő öltözködés.
17
Pihenés, alvás: Az óvodáskorú gyermekek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő pihenés. A kipihenten óvodába érkező gyermek nyugodt, derűs. Alvási, pihenési szükségleteik eltérőek. A délutáni pihenés előtt mesével, énekkel nyugtatjuk meg őket. Figyelünk a zaklatott, nyugtalan gyermekekre, ha szükséges simogatással altatjuk el őket, apróbb tárgyakat, kendőt, játékot maguknál tarthatnak (ha igénylik, jellel ellátott saját párnán, saját takaróval alszanak, pihennek). Akiknek szükségük van pihenésre, de nem igénylik az alvást, hamarabb felkelhetnek. Ez a szituáció rendkívül sok nevelési lehetőséget teremt. A gyermekek megtanulnak tapintatosan alkalmazkodni egymás szükségleteihez, igényeihez. Erősödik önfegyelmük, hisz nem könnyű olyan halkan játszani, beszélni, hogy ne zavarják az alvókat. Kultúrált étkezési szokások megalapozása Az óvodának nincs saját konyhája. A gyermekeknek napi háromszori étkezést biztosítunk. Az óvodáskorú gyermekeket erőteljes testi fejlődés jellemzi. Ehhez sok energiában gazdag ételt, zöldségeket, gyümölcsöket kellene fogyasztaniuk. Ismernünk kell az egyes gyermekek étkezési szokásait, az ételek iránti érzékenységüket. A gyermekek étkezési szokásaikat elsősorban a családban sajátítják el. Ezek sokfélék, ezért feladatunk, hogy helyes táplálkozási szokásokat alakítsunk ki és erősítsünk meg. A korszerű táplálkozási követelmények betartásában fokozatosan és tapintatosan járunk el, ezt előzetesen a szülővel egyeztetjük, megbeszéljük. A gyerekeknek a nap folyamán – a csoportszobában és az udvaron egyaránt- rendelkezésükre áll az ivóvíz, jellel ellátott pohárral. Különös figyelmet fordítunk kultúrált étkezési szokások kialakítására, az esztétikus terítésre, a viselkedési formák, szabályok elfogadására, betartására. A tízórai és uzsonna önkiszolgálással, az ebéd naposi teendők végzésével valósul meg. Az étkezések ideje alatt az óvónők folyamatosan kihasználják a nevelési lehetőségeket. (a helyes testtartás tudatosítása, testséma ismeret, sorrendiség, gondolkodás, együttműködés, tolerancia, esztétikai érzék, közösségi érzés fejlesztése, munkára nevelés szókincs bővítése, önbizalom erősítése, sikerélményhez juttatás). Különösen fontos a felnőttek példa értékű étkezési kultúrája. Az 5-7 éves gyerekek folyamatosan gyakorolják a kész használatát. Az óvodapedagógus feladata: A gyermekek gondozása, egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, mozgásszervi szükségleteiknek, mozgásigényüknek kielégítése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés (minden nap zöldség, gyümölcs, szükség szerint speciális étrend biztosítása), az öltözködés, a
18
betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. Az egészséges, biztonságos környezet kialakítása. Rugalmas napirend folyamatosság biztosítása. A gyermekek és a velük foglalkozó felnőttek közötti megértő viszony, tapintatos, elfogadó, tiszteletteljes, segítőkész magatartás és szeretetteljes légkör kialakítása, biztosítása. Személyes példamutatás a helyes környezeti attitűd és értékrend elsajátításához. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása (fenntarthatóságra nevelés). Megfelelő szakemberek bevonásával, a szülőkkel együttműködve prevenciós és korrekciós mozgásszervi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermek mozgásszervi képességeinek fejlesztése. Edzés, sport, levegőzés, kirándulás biztosítása, megszervezése.
A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére Igényesek lesznek a tisztaság iránt. Önállóan mosakodnak, törölköznek, használják a körömkefét, a fésűt, rendben tartják a hajukat. Önállóan mosnak fogat, fogápoló szereket tisztán tartják. Helyesen és időben használják a zsebkendőt. Saját magukat kiszolgálják, önállóan tevékenykednek, öltöznek, vetkőznek. Holmijukat rendben tartják, ruhaneműiket összehajtogatják, önállóan gombolnak, használják a húzózárakat, patentot, cipőjüket megkötik törekednek az esztétikus viselésre. Képesek önállóan eldönteni, hogy fel vagy levegyenek ruhadarabot magukról. Mindennapi szükségleteiket önállóan kielégítik. Igényesek a pontos feladat végrehajtására, képesek önmagukat ellenőrizni, kijavítani. Tisztán étkeznek, közben kultúráltan viselkednek. Megfelelően, biztonsággal használják az evőeszközöket. Önállóan töltenek folyadékot a pohárba. Az elfogyasztandó étel mennyiségét előre meg tudják ítélni. Csukott szájjal rágnak. Igénylik az asztal esztétikai rendjét. Használják a papírszalvétát. Nem csak az asztal megterítését, leszedését is igényesen végzik. Ügyelnek saját személyük és a környezetük rendjére, gondozottságára. Az eszközökkel, berendezésekkel óvatosan bánnak, a rendetlenséget megszüntetik. Igényükké válik a levegőzés, szívesen tornáznak, vesznek részt a mozgásos játékokban.
19
2.3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció Alapelvünk, értékeink A szeretetkapcsolatok óvó-gyermek, gyermek-gyermek között az egész óvodai nevelést átszövik. Belső és külső hatások elősegíthetik vagy korlátozhatják JÓRA való szabadságának feltételeit. A gyermek még nincs birtokában tényleges döntési képességének. Az elfogadás, a megértés, a tisztelet az óvodapedagógus mintájában nyernek értékközvetítést, ugyanúgy, mint a derű, az őszinteség, a segítés, az egymásra odafigyelés, az udvariasság. Ahhoz, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe, különböző szokásokat, szabályokat, kell megismertetnünk, gyakoroltatnunk, ápolnunk a hagyományokat. Kialakításuknál kezdettől fogva arra figyelünk, hogy pozitív érzelmekhez kapcsolódjanak, és fokozatosan ismerjék fel a szokások értelmét, egyre önállóbban alkalmazzák az udvariassági kifejezéseket. Saját példamutatással adunk mintát a gyermekeknek az utánzásra. Helye a nevelés folyamatában Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága: magatartásának érzelmi beállítódása. Szorosan kötődik az őt körülvevő személyi és tárgyi környezethez. A legelső érzelmi biztonságot nyújtó közeg a család és a legszorosabb kötelék: az anyagyermek kapcsolat. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy az óvodában a gyermeket érzelmi biztonság, otthonos, szeretetteljes légkör vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmód szükséges a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet. Kiemelten igaz ez a halmozottan hátrányos helyzetű és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében. Az óvodáskor az ÉN kialakulásának intenzív szakasza, hatalmas a változás, amíg az önérvényesítő agressziótól, énes magatartástól eljutnak az együttműködésre képes, szociális alkalmazkodás szintjére, ennek feltétele a szociális kompetenciák fejlesztése, teret engedve önkifejező törekvéseinek. A fejlett szociális kompetencia nagyrészt tanult elemekből áll. A kisgyermek életében a környezetnek, a csoportnak kiemelkedő jelentősége van A szociális tanulás legfőbb eszköze óvodáskorban az utánzás, mintakövetés, a felnőtt, majd a társmodell szociális viselkedésének átvétele, majd e minta egyre szélesebb kiterjedése. Az együttesség, a közösen átélt élmények növelik az egyén társas hatékonyságát, módosíthatják viselkedésmódjait, egészséges összehasonlítási lehetőséget kínálnak, ebből következően reális ügyismeret, önértékelés kialakulását teszik lehetővé.
20
Cél A gyermek személyiségének alakítása, az ÉN határok és a lehetőségek megismerésével, pozitív érzelmi viszony megerősítése a gyermek szűkebb és tágabb környezetében. Olyan közösség formálása, amely minden gyermek számára megalapozza az elfogadható szokás- és szabályrendszert. A hagyományőrzés célja a generációkon áthagyományozódott tevékenységek megismerésének lehetősége, a néphagyomány, a jeles napok útján a népi örökség befogadásának átgondolt beillesztése az óvodai élet mindennapjaiba.
Feladat
Érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése. Befogadás, egymás tiszteletben tartása, másság elfogadtatása. Kapcsolatok kialakulásának segítése, közösségformálás. Hagyományok, ünnepek, jeles napok szervezése.
A fejlesztés tartalma Az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése Mindannyian bizonyos szabályok, normák, korlátok között élünk munkahelyünkön, otthonunkban egyaránt. Az óvodapedagógus felelőssége a gyerekekkel megismertetni, elfogadtatni azokat az elvárásokat, amelyek eltérnek az otthoniaktól, de teljesítésük elengedhetetlen a közösségi élet és tevékenység szempontjából. Arra törekszünk, hogy a gyermekeket az óvodába lépéstől kezdve pozitív érzelmi hatások érjék, úgy a felnőtt-gyermek, mint a gyermek-gyermek kapcsolatban. A gyerekek társas kapcsolataira oda kell figyelnünk, adott esetben erősítenünk a baráti kötődéseket, társakhoz segítenünk a magányosokat. A gyermek gyengeségeinek, negatív személyiségjegyeinek feltárása és az okok megismerése, majd a fejlesztési lehetőségek kidolgozása. A gyermekek közösségi életének színterei legyenek összhangban az óvoda környezetével, a gyermekek ötleteinek, igényeinek megfelelően is formálódjék. Megpróbálunk bensőséges játszóhelyeket, leválasztott sarkokat, játékkuckókat kialakítani, hogy a csoportszobák családias, bensőséges jellegét növeljük. A folyamatos napirenddel az a célunk, hogy a gyermekek kedvük, egyéni tempójuk, teljesítőképességük és igényük szerint választhassanak a különböző tevékenységek közül. Észre kell vennünk a félszeg, szorongó gyerekeket és csökkenteni a nemkívánatos magatartásmódokat, figyelni és elemezni azokat a tüneteket, amelyek a gyerekek társas kapcsolatainak zavarát jelzik, és megkeresni az egyén viselkedésének rendezési lehetőségeit. 21
A kapcsolatok kialakulásának segítése A felnőtt-gyermek közötti kapcsolat alapja és háttere minden pedagógiai munkának. Az óvodáskor idején meghatározó az érzelmileg fűtött, biztonságérzetet és örömet adó felnőtt-gyermek kapcsolat. Nemcsak az óvónő, hanem az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt egyénhez és közösséghez fűződő viszonya, viselkedése serkentője gyermekeink fejlődésének, alapja a normák, szabályok elfogadásának, a konfliktushelyzetek megoldásának, az élményfeldolgozásnak. A gyermekek érzékenyen reagálnak az óvónő jelzéseire, viszonya egy-egy gyermekhez szándéka ellenére is hat a csoporton belüli kapcsolatokra. A gyermekekkel minden esetben éreztessük cselekedeteik helyességét, következményeit. Egyéni sajátosságaikhoz igazodva bánjunk velük igazságosan és differenciáltan, követeléseinkben vegyük figyelembe a gyermekek fejlettségét, törekvéseit, de tartsuk szem előtt fejlesztésük feladatait is. Olyan élethelyzeteket teremtünk, amelyek az alapvető illemszabályok, kultúrált viselkedés megismerésére és gyakorlására ad módot, pl. köszönés, kapcsolat felvételi módok, megköszönés, megszólítás, tudakozódás, kérés, véleménynyilvánítás, figyelmesség, lemondás, igazságosság, együttérzés. A közösségben átélt játék felszabadító érzésének átélése segíti a konfliktustűrő, kezelő, - megoldó képesség fejlődését. Lehetőséget ad a csúfolódások, bántások kezelésére, a düh levezetésére, az agresszivitás visszaszorítására, mások haragjának megértésére. Fontos követelmény, hogy az óvoda valamennyi dolgozójának magatartása legyen határozott, következetes, hiteles és megértő, minden gyermeket elfogadó, mintaértékű. Gyermek-gyermek közötti kapcsolatok viszonyában fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek egyéniségét tiszteletben tartsák, másságát elfogadják, ugyanakkor törődjenek társaikkal, segítsék egymást. A vegyes életkorú csoportban a gyermek egyéni szocializációja, több korcsoport interaktív kapcsolatán keresztül valósul meg. Ezáltal az óvodai nevelés – a családi neveléssel együtt– semmivel sem pótolható szocializációs színteret biztosít a gyermek számára. A csoportközeg segíti, sokszínűvé teszi a tapasztalatszerzést, alkalmat ad a problémák többirányú megközelítésére, lehetőséget nyújt az „én” és a „másik” összehasonlítására. Az osztatlan életkorú csoportokban a fejlődésbeli egyéni különbségek jobban láthatóak, egyértelműbben észrevehetőek. Segítenünk kell a különböző életkorú és különböző fejlettségi szintű gyermekek közötti együttműködés kialakulását, ugyanakkor biztosítani, hogy tevékenységeikkel ne zavarják egymást, ne legyenek egymás terhére. A konfliktushelyzeteket engedjük, hogy önállóan oldhassák meg, indokolt esetben avatkozunk be.
22
A befogadás, egymás tiszteletben tartása, a másság elfogadtatása Az első találkozás az új környezettel, minden gyermek esetében alapvetően befolyásolhatja a gyermek óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. Ezért kiemelten kezeljük gyakorlatunkból és tapasztalatainkból adódóan a gyermek befogadását, annak előkészítését és folyamatosságát. Az óvodába felvett minden egyes gyermekkel és szüleivel való ismerkedés az első lépés a gyermekek nevelésében. A csoport mindkét óvónője felvétel után meglátogatja otthonában a gyermeket. Lényeges, hogy a kisgyerek otthoni körülmények között ismerkedjen a nevelőivel. Az óvónők számára is komoly szerepe van a családlátogatásnak, hiszen ekkor természetes körülmények között figyelhetjük meg a gyerek otthoni megnyilvánulásait, ami hozzásegíthet bennünket a később alkalmazható megfelelő bánásmód, eljárás kiválasztásához. Képet kapunk egyrészt a szülők nevelési kultúrájáról, másrészt arról, hogy a közvetlen környezete milyennek látja a gyereket, és milyen szerepet juttat neki. Az így kapott információk kiegészülnek az eddigi fejlődésről kitöltött anamnézissel, melyek együttesen adják a kisgyerekről kialakított képet. A beíratást követően lehetőséget biztosítunk a szülőnek, hogy – előzetes egyeztetés után – bármikor ellátogathassanak, együtt ismerkedhessenek az óvodai élettel. A befogadás alatt elsősorban az anyukáknak (szülőknek) kell meggyőződniük arról, hogy jó helyre kerül majd gyermekük, akkor nyugodtabban hagyják őket az óvodában, és ezt a biztonságot a gyermekük is megérzi. Lehetőséget biztosítunk a szülőknek arra, hogy a befogadás idején a szülők jelenlétükkel megkönnyítsék gyermekük számára az óvodai beilleszkedést. Természetesnek tekintjük, hogy a szülőtől való elválás ambivalens érzelmeket vált ki a gyermekből. A befogadás menetét, időtartamát a szülők és a gyermekeik igényeihez igazítjuk. Óvodásaink „kedves” tárgyaikat, érzelmi biztonságot jelentő játékukat bármikor magukkal hozhatják, érvényesítjük az egyéni differenciált bánásmód elvét. Minden emberi együttlétnek feltétele a bizalom. Ezt érvényesítjük felnőttgyermek, gyermek-gyermek kapcsolatában. A tiszteletadás – alapvető követelmény. Tisztelet a felnőttekkel, családtagokkal, az óvoda dolgozóival, vendégekkel, csoporttársakkal szemben. Ezt várjuk el önmagunktól, ill. a gyermekektől szóban és cselekedetekben egyaránt. Igyekszünk megtalálni minden gyermekben azt a sajátos vonást, azt a többletet, ami csak benne van meg, ami segít a gyereknek pozitív énképe kialakításához. Eközben fejlődik az a képessége, hogy másokat is megértsen, s természetes módon fogadja el a másságot. Hangsúlyos az óvónői példaadás. Tevékenységük során gyakorolják a tapintatos viselkedést, legyenek figyelmesek, segítőkészek. Tanulják meg késleltetni vágyaikat, kívánságaikat, fokozatosan alakuljon türelmük, önfegyelmük, önértékelésük, kudarctűrő képességük. Hagyományok, ünnepek, jeles napok szervezése A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelenthet a gyermek számára. Komplex lehetőséget biztosít a gyermekeink számára: élményt ad, szórakozást nyújt, ismeretekhez segít, fejleszti az ízlést, közösséget épít, hazasze23
retetre nevel, viselkedési mintákat közvetít, megalapozza a gyermek érzelmi, hitbeli, esztétikai és erkölcsi biztonságát. A gyermek önmaga és társai képességeinek megismerésével alakíthatja saját személyiségét. Sokszínűsége által fejlesztő hatást biztosít minden kompetencia területen. Tág lehetőséget nyújt a prevencióra, a differenciált képességfejlesztésre, és a részképesség zavarral küzdő gyermekek fejlesztésére. Az óvodai élet szokásai, hagyományai, ünnepi érzelmei átélésre, gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőségeket. Programunkból adódóan a jeles napokhoz kapcsolódva alakítottuk ki óvodánk ünnepeit. A tevékenységek egy része kizárólag a gyermekcsoportban kerül megvalósításra / sütés, gyermek műsor, kirándulások/, más részük az egész óvodára kiterjed. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a napok a mindennapi élettől külsőségeiben is eltérőek legyenek (közös díszítés, ünneplő ruha, névnapok, születésnapok megtartása, jelmezkészítés, vendégek várása stb.). A gyermekek maguk is részt vesznek a szervezésben. Az esemény tartalmától függően a szülők is aktívan közreműködnek (karácsonyi játszóház, farsangi jelmezek készítése, báli készülődés, tavaszi nyílt napok, családi sportnap, év végi kerti partik, közös kirándulás). Az óvodánk hagyományos ünnepei három témakörre épülnek: A gyermekek ünnepei – születésnap, névnap, szülők bálja, családi sportnap, anyák napja, gyermeknap, nagycsoportosok búcsúztatása. A természettel, néphagyománnyal összefüggő ünnepek, jeles napok – télapó, karácsony, farsang, húsvét. Társadalmi ünnepekhez kapcsolódó megemlékezések, rendezvények – március 15-e, október 23-a, falunap. Az ünnepeket és a hagyományőrzést óvodánkban összekapcsoljuk. A népszokások általában az egyházi ünnepekhez és évszakok változásához kötődnek. Jeles napként tartjuk számon azokat az ismert ünnepeket, amelyeket az óvodánkban is megrendezünk. Az őszi ünnepkörhöz elsősorban gazdasági jellegű szokásokat kapcsolunk, ezek kevésbé épülnek be az óvodai ünnepek közé. Együtt figyeljük a fecskék, gólyák gyülekezését, alma-, szőlő-, diószüret, kukoricatörés, zöldségek betakarítása, kóstolás, befőzés, tartósítás. A gyűjtögető munkát követi a természetes anyagok feldolgozása szabadidőben (csuhé-, csutka-, kukoricababák, töklámpás, stb. készítése). A téli ünnepkörhöz kapcsolódnak az adventi előkészületek, a Mikulásvárás, (a nagyok kirándulása Debrecenbe), Karácsony, közös karácsonyi készülődés a szülőkkel, Újév és a farsangi mulatságok, (nagyok műsora, szülők bálján). Tavaszi ünnepkör eseményei a természet megújulásának időszakában a húsvéti népszokások felelevenítése, családi sportnap, édesanyák köszöntése. Gyermeknapkor búcsúzunk a nagyoktól, óvodai kirándulás szülőkkel. 24
Nyáron séták, kirándulások alkalmával a természet változásainak megfigyelése (aratás, gyümölcsök érése, gólyák és fecskék életmódja), időjárás hatásainak megtapasztalása (pancsolás, levegőzés, napozás). Kihasználjuk azokat az alkalmakat, amelyeken lehetőségük nyílik gyermekeinknek a tágabb környezetünk előtti bemutatkozásra. Bármilyen eseményre készülünk, fontosnak tartjuk, hogy ne jelentsen kényszert a gyermekek számára. A közös szereplést egy nagy játéknak fogjuk fel, ugyanakkor gondosan, alaposan megtervezzük az ünnephez vezető utat. Az óvodapedagógus feladata: Szeretetteljes, derűs, kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó légkör kialakítása. Segítse az érzelmek kifejezését. Használja a pozitív fegyelmezés módszereit és erre ösztönözze a gyermekeket is. Az óvodapedagógus–gyermek, a gyermek–dajka, a gyermek-gyermek kapcsolat pozitív érzelmi kötődés szerinti alakítása (pozitív attitűd). Én-kép, én tudat, önkifejező készség formálása az önállósági törekvések erősítésével. A gyermekek önállóságának, kitartásának, önfegyelmének, feladattudatának kialakítása. A gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának, helyes magatartási formák kialakítása szokás és normarendszer megalapozása (együttérzés, önzetlenség, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat). Közös tevékenységek, élmények biztosítása. Közös szokások, élmények, jelképek segítségével a csoporttudat kialakítása. Lehetőség teremtése arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes szükségleteit, elfogadja és tisztelje a különbözőségeket. Az óvodapedagógus nevelje a gyereket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. Az egyéni érdeklődésre, és a tehetséges gyermekre felfigyeljen és segítse a közösség formálódását. Modell nyújtás, amelyben a következő emberi értékeket közvetítjük: o nyitottság, őszinteség, figyelmesség, segítőkészség, o különbözőség elfogadása, o az érzelmek kifejezési módjai, o rácsodálkozás a környezet kincseire, o sajátos törődés a kiemelt figyelmet igénylő, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekekkel. Az otthonról hozott „kincsek”, játékok behozatalának támogatása. 25
A hagyományok, ünnepek rendjének kialakítása. Általunk felkínált befogadási terv közvetítése a szülők számára. A szűkebb és tágabb környezet megismertetése, mert ez a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére Kialakul a gyermekek öntudata, megismerik önérvényesítő magatartásuk eredményeit, de már tudnak bizonyos dolgokról lemondani. Képesek együttműködésre, közös tevékenységre, általában természetes módon fogadják el a „másságot”. Megbecsülik és értékelik egymás és a felnőttek munkáját, figyelnek társaikra és örülnek az együtt elért eredményeknek. Észreveszik, ha társuk szomorú, vagy segítségre van szüksége. Apróbb problémák esetén önmaguktól is segítenek neki. Birtokában vannak elemi viselkedési és erkölcsi szabályoknak /pl.: köszönés, udvariasság, tapintat, önfegyelem stb./ Megfelelő önbizalommal rendelkeznek, amely nélkülözhetetlen feladatainak ellátásához. Kialakul feladattudatuk, kitartásuk és akaratuk elegendő a feladatok befejezéséhez. Képesek szabályokhoz alkalmazkodni, szükségleteik kielégítését késleltetni tudják. Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás területén tisztelettudóak /kérés, megköszönés, köszönés, válaszolás, megszólítás, stb. Képesek kisebb konfliktusaikat önállóan megoldani, elítélik a tiszteletlen viselkedést, a durva beszédet. 2.3.3. Esztétikai nevelés, ízlésformálás Alapelvünk, értékeink A SZÉP felfedeztetése, megláttatása az esztétikai érzelmek nevelésének, az esztétikai értékelés az ízlés formálásának legértékesebb lehetősége. Ha az óvodapedagógus képes rácsodálkozni a szépre, ha képes gyönyörködni, akkor az esztétikai értékek, a SZÉP közvetítőjévé válik. Helye a nevelés folyamatában A gyermekek esztétikai nevelése az óvodai nevelés keretein belül a spontán hatások mellett tudatos nevelői tevékenység. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek ebben a fogékony életkorban ösztönzést és lehetőséget kapjanak környezetükkel való helyes, értékes kapcsolatteremtésre. Mindennapi feladataink közé tartozik megismertetni az óvodásainkat a 26
világ szépségeivel. Az óvodai környezet esztétikája formálja a gyermek ízlését ugyanúgy, mint a környezetet alakító óvodapedagógus megjelenése, ápoltsága, igényessége. A sokszínű óvodai tevékenység mindegyike alkalmas a SZÉP értékek közvetítésére. A közös tevékenységek során alakul a látás és ábrázolás a mozgásharmóniája. A gyermekek az esztétikai élményt nyújtó tevékenységekben szívesen vesznek részt, mert újraélhetik élményeiket. Az esztétikai nevelés sokrétű, összetett és komplex folyamat, számos lehetőséget kínál a differenciált egyéni képességfejlesztésre, a prevencióra. Beletartozik a mese-vers, az ének-zene, a tánc, a mozgás, a játék, a bábozás, a dramatizálás, a vizuális tevékenységek, a barkácsolás, a környezet esztétikája. Cél Kialakítani a gyermekek igényét az esztétikus környezet iránt, s képessé tenni őket a valóság esztétikai felismerésére, befogadására és létrehozására. Feladat A gyermek fejlődéséhez szükséges esztétikus környezet biztosítása. Változatos és rendszeres élménynyújtás, képességfejlesztésé különféle tevékenységeken keresztül. Illemszabályok kialakítása. A fejlesztés tartalma A gyermek fejlődéséhez szükséges esztétikus környezet biztosítása. A gyermekek esztétikai nevelését elsősorban azokkal a környezeti hatásokkal biztosítjuk, amelyek őket körül veszik, amelyben tevékenykednek. Ezért is fontos, hogy egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermekeket. Tudatosan kell kiválasztani az alap és kiegészítő színeket, a jellemző alapanyagokat és tárolóhelyeket. A gyermek környezete szín- és forma világában egységes és harmonikus legyen. A csoportszobák és a folyosók dekorációja egységes képet mutat. Jól és ésszerűen megtervezett, kialakított és berendezett belső terek segítik az életszervezést, a különböző egymás mellett, egyszerre folyó tevékenységeket. Az évszakonként változó, jól megválasztott színek érzékletessé teszik egy-egy évszak hangulatát. Változatos és rendszeres élménynyújtás, képességfejlesztésé különféle tevékenységeken keresztül. Igyekszünk lehetőséget adni az életkori sajátosságokból fakadó gyermeki kíváncsiságnak, fantáziának. Az óvodáskorban nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Fontosnak tartjuk a változatos és rendszeres élménynyújtást. Minél több alkalmat biztosítunk arra, hogy a gyermekek érzései27
ket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, rajzolásban, stb. kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzést alapvetően fontos feladatnak tekintjük. Arra törekszünk, hogy a gyermekek maguk találják ki és valósítsák meg elképzeléseiket. Ahhoz, hogy a gyermekek az életükben adódó helyzetekben gyorsan és megfelelően tudjanak dönteni, meg kell velük tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, mert viselkedésük része a környezet esztétikájának, információt ad látható jeleivel az ember belső állapotáról. A világban való eligazodáshoz önmaguk és mások elfogadásában feltétlenül szükség van illemszabályok kialakítására, megértésére, alkalmazására. Illemszabályok kialakítása. A szabályok elsajátíttatásának lehetőségeit többek között: a drámajátékban, a szituációs játékban, bábjátékban és az óvodában dolgozó felnőttek mintaadó viselkedésében látjuk. Az óvodapedagógus megtanítja a gyermekeket a JÓ, a SZÉP megjelenítésére (tisztaság, ápoltság, rendezettség) a társas érintkezés elemi szabályaira (halk beszéd, udvariassági szokások, bemutatkozás, köszönés, kérdezés, bocsánatkérés módjai, a konfliktusok intelligens rendezése egymás között, óvodán kívüli viselkedés, stb.) Az óvodapedagógus feladata: Szeretetteljes, derűs, kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó, derűs légkör, ízléses környezet kialakítása A hagyományok, ünnepek megtartásának esztétikus külső megjelenítése, kialakítása. A fejlesztés várható eredményei, jellemzői óvodáskor végére Kialakul igényességük az esztétikus környezet iránt, képesek maguk is létrehozni, alakítani, formálni azt. Fogékonyak a szépre a természetben, a társadalomban és a művészeti alkotásokban. /Képesek megfogalmazni esztétikai élményeiket, beszédükben igényükké válik az ízléses, csendes tónusú, finom beszédstílus. Igényesek megjelenésükre, /a viselkedés és az érintkezés szabályait ismerik és betartják. Az esztétikai tevékenységek belülről fakadó, belefeledkező, gátlásoktól mentes, szívesen vállalt tevékenységgé válnak.
28
2.3.4. Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés és nevelés Alapelvünk, értékeink Az értékek rendszerében az IGAZ, vagy a kognitív értékdimenzió jeleníti meg az ismeretek, mondhatjuk a tudás megszerzéséhez szükséges, lehetséges értékhordozókat. Az ismeretek és a műveltség megszerzését az értékek választása, közvetítése és a tevékenységek által történő egyéni, differenciált képességfejlesztés eredményezi. Helye a nevelés folyamatában Az értelmi képességek kibontakoztatása, az önálló alkotó, aktív gondolkodás alapjainak lerakása nagyon fontos helyet foglal el az óvodai nevelésünkben. A 2,5 - 7 éves korosztály potenciális érési és elsajátítási lehetőségei óriásiak. Ebben az időben rendeződnek azok a képi és szimbolikus reprezentáción alapuló kognitív (gondolkodási) folyamatok, amelyek az alap kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátítását teszik lehetővé. Meghatározzák a gyermek információszerző és feldolgozó folyamatait, ismeretszerzési lehetőségeit. A fejlesztést megelőzi a gyermek értelmi képesség szintjeinek megismerése a hiányosságok és az okok feltárása, majd a megsegítés lehetőségeinek kidolgozása. Az óvodáskorú gyermek értelmi képességeinek fejlődését ismerve a spontaneitás és a tudatos tanulás elveit követjük. A nyelv az emberi kapcsolatok, kommunikáció egyik legfontosabb eszköze, fejlesztése ezért szélesebb alapokon, a közösségi és társas viselkedés fejlesztésén keresztül igazán hatékony. Mozgás, beszéd és gondolkodás egymással szoros kölcsönhatásban fejlődnek. A beszédfejlődéshez állandó társas kötődés (anya, gyermek, család), szervezett, differenciált környezet, megfelelő idegrendszer, ép beszéd és hallásszervek kellenek. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Egyre több olyan gyermek érkezik óvodánkba, akinek a nyelvi fejlődés terén valamilyen elmaradása van. Különös figyelmet kell fordítanunk, azoknak az óvodába kerülő gyermekek beszédfejlettségére, akiknél a kora gyermekkori fejlődés valamilyen külső ok miatt akadályoztatott volt. Kiemelt feladatunk a prevenció a beszédszervek ügyesítése, beszédhanghallás, beszédészlelés, beszédértés, kifejezőkészség fejlesztése, szókincsbővítés. Ezáltal fejlődik a gyermek kommunikációja, az írás, olvasás elsajátításához szükséges képessége. (A nyelvi kommunikáció fejlesztése alapvető pedagógiai feladatunk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében is.) 29
Az anyanyelvi nevelés alapja: a nyugodt, szeretetteljes légkör megteremtése, a környezet példamutató tiszta szép beszéde.
Cél A gyermekek olyan ismereteket, jártasságokat, készségeket sajátítsanak el, értelmi képességeik úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudják oldani, el tudjanak igazodni a világban. Óvodáskor végére rendelkezzenek olyan kommunikációs készséggel, hogy képesek legyenek élményeiket, elképzeléseiket bátran megfogalmazni, tisztán, nyelvtanilag helyesen használni a magyar nyelvet.
Feladat A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltáráshoz szükséges képességek harmonikus fejlődési lehetőségének biztosítása. A megismerő tevékenységet segítő képességek /érzékelés, észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás/ fejlesztése. Az óvónő modell szerepe érvényesüljön az anyanyelvi nevelésben. Az óvodába érkező gyermekek beszédkészségének felmérése. Beszéd és kommunikációs képességfejlesztés különböző tevékenységeken keresztül. Beszédtechnikai hibák korrigálása. A fejlesztés tartalma: A valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltáráshoz szükséges képességek harmonikus fejlődési lehetőségének biztosítása. Az óvodás gyermek értelmi képességei, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, gondolkodása leginkább a játék során fejlődik és fejleszthető. Óvodai nevelésünkben a feladatok megoldása szerves egységben valósul meg. Nem külön képességeket fejlesztünk, hanem az egész értelmet, a megismerés egész folyamatát, tehát komplexen az egész személyiséget, szinte minden kompetencia területet. A megismerő tevékenységet segítő képességek /érzékelés, észlelés, figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, képzelet, gondolkodás/ fejlesztése. Kiinduló pontunk az óvodába érkező gyermekek értelmi szintjének, észlelésének, megfigyelőképességének fejlettsége. 30
3-4 éves korban elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük, az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük manipulációs-, gyakorló-, szerep- és mozgásos játékokkal. /Helyszíni megfigyelések alkalmával biztosítjuk a sokrétű tapasztalatszerzést ének-zenével, énekes játékokkal, verssel, mesével egybekötve. Arra törekszünk, hogy a tapasztalatokat minél több „csatornán” szerezzék meg a gyermekek érdeklődésüknek, egyéni fejlettségüknek megfelelő szinten, minden gyermek önmaga lehetőségeihez mérten fejlődhessen. A fejlesztést megelőzi a gyermek beszédkészségének megismerése, a hiányosságok és az okok feltárása, majd a megsegítés lehetőségeinek kidolgozása. A gyermek gondolkodásának legfőbb mozgatója az érdeklődés fenntartása. Ahhoz, hogy a probléma megoldására való kedv és képesség kialakuljon a gyermekekben, az kell, hogy önállóságukat tiszteletben tartsuk és minél több lehetőséget biztosítsunk ismeret- és tapasztalatszerzésre. A megértés, a gondolkodás egyik alapfeltétele, hogy a gyermek újonnan szerzett ismereteit összefüggésbe tudja hozni a régiekkel. Minél többet lát és tapasztal, annál tágabb lesz az érdeklődési köre, annál inkább meglát problémákat, és igyekszik azokat a maga erejéből megoldani. Fokozzuk az értelmi erők fejlődését mind magasabb szintű ismerettartalom, értelmi erőfeszítést kínáló új feladatok állításával. A fejlődésre döntő hatással van a nevelés-tanulás tartalma, az ismeretanyag jellege, formája és módszere. Fő hangsúlyt helyezünk a gondolkodás, az ok-okozati összefüggések megláttatására. A helyes gondolkodás feltétele, hogy a gyermek tudjon összehasonlítani, meglássa a dolgok közötti hasonlóságokat és különbségeket. Az óvónő modell szerepe érvényesüljön az anyanyelvi nevelésben. Programunkban úgy szervezzük a tapasztalatszerzést, hogy a gyermekek egy adott témakörben évről-évre ugyanazokat a dolgokat, eseményeket tapasztalják meg lineárisan mélyülő, koncentrikusan bővülő tartalommal. Az óvodás gyermek elsősorban érzelmi alapon, mintaköveteléssel tanul, ezért lényeges szempont az óvónő modellértékű megnyilatkozása. Az óvónő gyermekekhez fűződő viszonyában legyen elfogadó, együttműködő, a kapcsolatteremtésben kezdeményező. Egyénenként ismerje a gyermekek szokásait, kedvenc tevékenységeit, érdeklődési körét. Legyen támogató, határozott és következetes, használja változatosan verbális és metakommunikációs eszköztárát, alkalmazza az anyanyelvi játékokat. A gyermek kommunikációs nevelése fantáziára épülő szövegalkotási készségének fejlesztésével történik. (Fantáziájára épülő kommunikációs játékok, mesék kitalálása, elkezdett mesék folytatása, mesebefejezések kitalálása.) A rövid és hosszú távú verbális- és vizuális emlékezet fejlesztése kommunikációs eszközökkel (versekkel, mesékkel). A gondolkodás és a kreatív gondolkodás fejlesztése kommunikációs eszközökkel. (Egyénileg, csoportban, feladatok megoldása közben.) A tartós figyelem, a megfigyelő és összpontosító képesség fejlesztése kommunikációs eszközökkel. (Játékokkal, feladatokkal.)
31
Beszéd és kommunikációs képességfejlesztés különböző tevékenységeken keresztül. A beszéd az önkifejezés fontos eszköze. Mivel a beszédkészség olyan közegben fejlődik egyenletesen, amely ösztönzőleg hat a gyermekre, ezért bőséges alkalmat biztosítunk a manipulációra, a tárgyak, eszközök használatára. Olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben a gyermekek érzelmileg is kapcsolatba kerülnek környezetükkel, érik megszólalásra késztető, változatos új ingerek. A gyerekek eljutnak arra a szintre, hogy alkalmasak lesznek a fölfedezésre, az összehasonlításra, a megkülönböztetésre, a gondolkodás és beszéd elemi formáinak gyakoroltatásával, életszerű szituációk és szöveghelyzetek teremtésére. Arra ösztönözzük gyerekeinket, hogy az újonnan megismert szavakat, kifejezéseket változatos szövegösszefüggésekben is alkalmazzák. Beszédük legyen jól érthető, tagolt. Az óvodába érkező gyermekek beszédkészségének felmérése. A gyermekek interakciós zavarait gondos odafigyeléssel feltárjuk, megkeressük az okokat, s törekszünk tapintatosan annak megszüntetésére. Igyekszünk felismerni a beszédtechnikai hibákat (légzéstechnikai, artikulációs, stb.) spontán beszédnél, vers és mesemondásnál példaadással korrigáljuk. Ez hosszadalmas és nagy tapintatot igénylő feladat, amelyet beépítünk a mindennapi tevékenységek rendszerbe. A nagycsoportos korú gyerekek beszédfejlettségét szeptemberben a logopédus méri fel. Nagyfokú elmaradás esetén az ő segítségét vesszük igénybe. Az óvodapedagógus feladata: Olyan nevelési légkör megteremtése, mely megnyilvánulási, közlési és megismerési vágyat ébreszt. A gyerekek meghallgatása. A gyermek meglévő élményeire, tapasztalataira, ismereteire építve további élmények biztosítása. Az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés, a kommunikációs kedv fenntartására ösztönzés. Az anyanyelv fejlesztése, beszélő környezettel, szabályközvetítéssel, valamennyi tevékenységi forma keretében. A gyermekek önálló döntési lehetőségének biztosítása problémahelyzetek során, illetve választási helyzetekben. Szabadon választott játék által a spontán tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása. Az értelmi képességek fejlődésében való lemaradás felismerése és a problémákkal küzdő gyermekek segítése. Ajak- és artikulációs gyakorlatok, hallásészlelés és beszédértés fejlesztése. 32
Beszédhelyzetek teremtése, beszélőkedv fokozása, kifejezőkészség fejlesztése mintaadással. Udvarias magatartás erősítése helyes minta megismertetésével, beszédfegyelem kialakítása / pl.: köszönés, egymás meghallgatása/. Olyan légkör teremtése, mely lehetővé teszi a gyermek számára a többféle megoldást és az esetleges tévedéseket. Az értelmi képességek - érzékelés, észlelés, emlékezés, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztése. Tudásvágy felkeltése és kielégítése. Problémamegoldó és kreatív gondolkodás elősegítése. Folyamatos megfigyelés által, célirányos egyénre szabott képességfejlesztés megtervezése, fejlesztési terv készítése. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére Múltbeli tapasztalataikra építve fogják fel környezetük eseményeit, jelenségeit. Kialakul tér és időészlelésük. Önkéntelen figyelmünk szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő motiváltsággal kellő ideig tart. Sokoldalú tevékenységek során formálódik és tökéletesedik megfigyelőképességük. Képesek megértésen alapuló emlékezésre, tudatos emlékezetbe vésésre. Képesek emlékképek kombinálására, új alkotására, különbséget tesznek a képzelet és valóság világa között. Meglátnak dolgok közötti összefüggéseket, a tárgyak lényegtelen tulajdonságaitól el tudnak vonatkoztatni, lényeges jegyek alapján általánosításokra képesek. Felismerik az ok-okozati összefüggéseket. Tapasztalataiknak, ismereteiknek gazdagsága által problémamegoldó képességük az önálló problémamegoldás felé halad. Szívesen beszélnek, és fejlett az emlékezetre, a fantáziára épülő szövegalkotási készsége. A gyermekek eljutnak arra a szintre, hogy aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Beszédük összefüggő, elbeszélésük folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz. Figyelmesen, nyugodtan képesek végighallgatni a másik megnyilatkozását. Helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidőket, módokat. Ejtsenek tisztán minden beszédhangot.
33
III. ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 3.1. Játék Helye a nevelés folyamatában A játék a kisgyermek legfejlesztőbb és legfontosabb tevékenysége, önkifejezésének természetes megnyilvánulása. A játék a kisgyermeknek semmi mással nem pótolható tevékenysége. A játék a gyermek fejlődésének alapja, a magasan szervezett idegrendszer kialakulásának egyik feltétele. Mindezek alapján a játék az óvodai nevelés rendszerén belül kiemelt szerepet kap, jelentősége vitathatatlan. A szabad játéknak – mint pszichikus elemi szükségletnek – a mindennapok során hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A gyermek mind a külvilágból, mint a belső világából származó benyomásait, információit játékában tükrözi. Játék közben számtalan ismerettel, tapasztalattal gazdagodik. „Az óvodás életkor szenzitív periódus, azaz bizonyos értelmi és szociális képességek kialakulásának optimális időszaka. A gyermek ebben az életszakaszban többet tanul – anélkül, hogy ennek tudatában lenne -, mint később egész életében. Ez a tanulási folyamat szinte teljes egészében a játékban talál közvetítő közegére.” /Páli Judit – Játékfórum 1991./ A játék így elválaszthatatlan a tanulástól, az értelmi, az érzelmi, akarati, szociális társas fejlődéstől, a kognitív kompetencia / kíváncsiság, érdeklődés, játékszeretet, alkotási vágy, tanulási teljesítményvágy/ fejlesztésétől, a fejlődés egészétől. Elválaszthatatlan a mozgástól, formálja az önértékelés, az önszabályozás, az alkalmazkodás, az egészséges én-fejlődés funkcióit, tehát a szociális és a személyes kompetenciák területeit. A játék elsősorban örömforrás és nem a szándékos tanulás eszköze. A kisgyermek számára ösztönző a mozgás, a felfedezés, a cselekvés, a fantázia, a szabadság és az alkotás öröme. Az önmaguk választotta játék során fejlődik leginkább a kitartásuk, akaratuk. A gyermek játéka, mint leggyakoribb tevékenysége – egyben személyiségének tükre – a fejlesztésének leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő, az óvónő. Az óvónő viselkedése, beállítottsága, érzelmei, érdeklődése minta, követendő példa a gyermek számára. Cél A gyermek kielégíthesse belső motiváltságát, kíváncsiságát, manuális és intellektuális tevékenységvágyát. A tapasztalatok, élmények többszöri átélésével, önmaguk, a tárgyi világ és az emberi kapcsolatok megismerésének elősegítése.
34
Feladat A zavartalan játék feltételeinek biztosítása. Különböző játékfajták felkínálásával segítjük érzelmi és értelmi képességeik gazdagodását. A fejlesztés tartalma A zavartalan játék feltételeinek biztosítása. A zavartalan játék feltételeinek biztosítása Olyan nyugodt, barátságos és családias légkört alakítsunk ki, amelyben a gyerekek lehetőséget kapnak, hogy kiválaszszák a számukra legvonzóbb játéktevékenységet. (megfelelő hely, idő, játékeszközök A folyamatos napirend kialakításával, kötetlen tevékenységek szervezésével érvényesíteni szeretnénk a játék szabadságát, folytonosságát. Az óvónő szerepvállalása a gyerekek igényeihez igazodik (együttjátszás, ötletadás, technikai segítségadás, stb.). Az óvónő inkább partner, aki segít, de nem feltétlenül old meg minden problémavagy konfliktushelyzetet, lehetőséget teremt a gyerekeknek a nehézségek, akadályok önálló leküzdésére, megoldások keresésére. Különböző játékfajták felkínálásával segítjük érzelmi életük, és értelmi képességeik gazdagodását. Vegyes életkorú csoportokban lehetőséget teremtünk a különböző korosztályok számára – fejlettségük, életkoruk, érdeklődésük alapján – a nyugodt együtt- vagy különjátszásra, csoportos tevékenységre vagy egyéni képességfejlesztő játékokhoz, munkákhoz (pl.: nagyoknak szabály- és társasjátékok, kreatív egyéni vagy kollektívmunka zavartalansága, kicsiknek nagyobb méretű papírlapok, vastagabb ceruzák, védettebb zugok, stb. biztosítása). E tevékenység tervezését, szervezését megelőzi a gyermek játéktevékenységének megfigyelése, megismerése, amely meghatározza a fejlesztés irányát. Különösen fontosnak tartjuk az adekvált játékhasználat megtanítását, a nyugodt játékkörülmények, a megfelelő idejű játék és eszközök biztosítását azoknál a gyermekeknél, akiknél a kora gyermekkori fejlődés valamilyen külső ok miatt akadályoztatott. A játék tükörként adja vissza a gyermek érzelem- és gondolatvilágát, a felnőttvilágból átvett benyomásokat. Időnként megjelennek a negatív viselkedésminták vetületei. Arra kell törekednünk, hogy a szabadság határai addig terjedjenek, amíg a másik gyermek érdekei nem sérülnek. Az agresszivitásnak és a rongálásnak nem adhatunk teret. A készen kapható játékok mellett fontos szerepet kapnak a természetes anyagokból barkácsolt – a gyermekek és az óvónő által készített – eszközök, játékszerek (csutka, csuhé, szalma, termések, ágak, kavicsok, stb.).
35
Az osztatlan csoportokban különösképpen keverednek a klasszikus felosztás szerinti játékfajták: gyakorló-, építő-konstruáló, szerep-, szabályjáték, barkácsolás, bábozás, dramatizálás. Minél több élményt gyűjtenek a gyerekek együtt a csoporttal, annál tartalmasabb, gazdagabb lehet játékuk. Lehetőség szerint gyakran tervezünk – szülőkkel együtt - közös programokat, sétákat, kirándulásokat. Az élmények hatnak érzelmi életükre, közelebb hozzák számukra a környező valóságot (pl.: aratás, szüret, termény-betakarítás kiskertekben, kirándulás kiserdőbe, utazás vonattal vagy autóbusszal, szülők munkahelyeinek megismerése, orvosi rendelővel való ismerkedés, iskolalátogatás, stb.) Ezeknek az élményszerző sétáknak a megtervezését az éves projekttervünkhöz igazítjuk. A gyerekek szívesen tartózkodnak a szabadban, sokat mozognak, futkároznak, erre óvodánk udvara és a falusi környezet megfelelő helyet biztosít (pl.: hagyományos népi játékok felelevenítése, akadályverseny az udvar tárgyaival, fáival, különböző mozgásos játékok, stb.).
A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyerekek – felnőtt segítsége nélkül is – találnak számukra megfelelő játéktevékenységet, elfoglaltságot. Önálló ötleteik megvalósításához igénylik társaik, óvónőjük figyelmét, támogatását, szívesen együttműködnek másokkal (pl.: barkácsolás, bábkészítés, kollektív munka, hiányzó játékeszközök pótlása, stb.). Szívesen játszanak szerep- és szabályjátékokat, amelyekben a szerepeket már önállóan is képesek elosztani, a szabályokhoz és egymáshoz alkalmazkodni. Kisebb konfliktusokat egyedül is megoldanak. Vannak ötleteik, elképzeléseik problémahelyzetekben, megpróbálkoznak nehéznek tűnő megoldásokkal, törekszenek a befejezésére. Az óvodapedagógus feladata: A jó játék feltételeinek biztosítása /hely, idő, eszköz, élmény, légkör/ Élményszerzés lehetőségének biztosítása a gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, a konstruáló játékhoz, a szerepjátékhoz. Egymástól elhatárolt, meghitt, kuckószerű helyek biztosítása: o családi játék helye: babaszoba, babakonyha, o mesesarok, o építősarok, építőjátékok, o rajzolás, festés, mintázás, agyagozás, barkácsolás helye, o természetsarok, kísérletező tevékenységre serkentő hely. 36
A gyermekek ismeretére és sokirányú megfigyelésére alapozva a játék fejlődésének segítése, szükség esetén irányítása. A játék folyamatosságának biztosítása (csak szükség esetén rakjuk el a játékokat). A nyugodt, derűs légkör, a balesetek megelőzése és játékeszközök épségének megőrzése megfelelő szokás- és szabályrendszerrel. A konfliktushelyzetek megoldásának segítése. Indirekt játékirányítás a szabadjáték során. Közös élmények által játéktémák biztosítása. Az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő játék lehetőségének biztosítása. A gyermekek játéktevékenységének tiszteletben tartása, tartatása. A szabad játék túlsúlyának érvényesítése. 3. 2 . A külső világ tevékeny megismerése Helye a nevelés folyamatában Az élet legősibb, legigazabb alapja a természet, amely minden megismerni való közül a legközelebb áll az emberhez. Megfelelő feltételeket biztosít a fejlődéshez, egyben a nevelés alapvető eszköze és módszere. Esztétikai nevelésünk tapasztalati alapját a környezeti nevelés határozza meg. Az óvodába lépés első pillanatától kezdve olyan légkört kell teremtenünk, hogy a gyermekekben megalapozódjék az élet tisztelete, nyitottabbá váljanak a környezetük, a természet irányában a JÓRA, a SZÉPRE, az IGAZRA, és becsüljék azt. A világot pontosan, valóságszerűen ismerjék meg a cselekvés, a kép és a szó egységében. Olyan szemléletre és gondolkodásra szeretnénk nevelni gyermekeinket, hogy kérdéseiket bátran feltehessék az őket körülvevő világról, a környezetről, a természethez fűződő viszonyukról. Sok-sok lehetőséget kínálunk a tapasztalatszerzésre, hogy tudatosan fejlődjön megfigyelőképességük, formálódjon társas magatartásuk. Természet iránti vonzódásukat úgy alapozzuk meg, hogy környezetszerető, az ÉRTÉKEKET megbecsülő, védő emberré válhassanak. A felnőttek részéről elfogadó, egymás kölcsönös tiszteletét kifejező magatartással mintát kell adni a gyermekeknek ahhoz, hogy ők is hasonlóan tudjanak viselkedni egymással és másokkal. A külső világ tevékeny megismerése programunkban két részből tevődik össze: Környezet megismerésére nevelés Matematikai nevelés.
37
Cél A gyermekek ismerjék fel az őket körülvevő környezet értékeit, tisztázódjanak a fogalmak a valós ismeretek nyújtásán keresztül. Ez által pozitív viszony és környezetorientált magatartás, tudatos és felelősségteljes környezeti cselekvés (természetvédelem) alakuljon ki bennük. Környezetünk matematikai tartalmú tevékenységein keresztül a problémák megoldásával jussanak el a célig, amely az iskolai életmódhoz nélkülözhetetlen gondolkodási műveletek kialakulásához vezet.
3.2.1. Környezeti nevelés Feladat A gyermekek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetése, megszerettetése, óvása. Konkrét tapasztalatokon keresztül az élő-és élettelen tényezők leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása Olyan szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, olyan képességek és készségek tudatos fejlesztése, amelyek szükségesek a természetes és az ember által épített, létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolat, a környezeti problémák iránti érzékenység, a helyes értékrendszer, a környezettudatos életvitel kialakításához. A fejlesztés tartalma A gyermekek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetése, megszerettetése, óvása. konkrét megtapasztalás. Szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetünk számtalan alkalmat kínál arra, hogy a gyermekek figyelmét ráirányítsuk az őket körülvevő világ értékeire, szépségeire. A gyermekekben a megélt, átélt ismeretszerzést igyekszünk tudatosítani a játékos tevékenységek során. Témaköreinket az évszakok változásainak alapján a természet jelenségeiből, a mindennapi életünk aktuális eseményeiből, élményeiből állítjuk össze, mert ezek táplálják a gyermekeink játékát, alkotásait, érzés- és gondolatvilágát. Óvodai életük során megtanulnak eligazodni környezetükben, az óvoda környékén megismerik a változásokat, új építkezések, parkosítás, épületek felújítása. Az óvodai élet során a gyermekek ellátogatnak a községünkben és elérhető környezetünkben található intézményekhez, középületekhez. Közben megismerkednek az ott dolgozó felnőttek munkájával is.
38
Az óvoda napirendje, a rendszeresen ismétlődő tevékenységek, öltözködés, egészségügyi teendők elvégzése, az önkiszolgálás bőven kínál lehetőséget a gyermeknek saját testén való eligazodásra, az önmagáról való tudás gyarapítására. Ez által alakul saját külső önmagáról alkotott képe, a testtudata, a testséma ismerete, az oldaliság, illetve téri tájékozódó képessége. A mindennapi tevékenységek által megtapasztaltakat a foglalkozásokon rendszerezzük és az ismereteket folyamatosan bővítjük. Ismerkednek a községben élő néphagyományokkal, kézműves technikákkal, a kiállításokkal, tárlatokkal (pl. Cséri Lajos szobrászművész kiállítása). Mindennapi tevékenységük és óvodai életük során megtapasztalják az idő múlását, megismerik a napszakokat, a napokat, évszakokat, éveket. A természet, az időjárás változásainak megfigyelésével megismerkednek okokozati összefüggésekkel. Környezetükben megjelennek azok a szimbólumok, amelyek a rögzítést segítik. A séták és kirándulások alkalmával gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, megismerkednek a személy- és teherszállító járművekkel, tömegközlekedési eszközökkel. Ismereteket szereznek a szárazföldi-, vízi- és légi közlekedésről is. Kialakul a környezettudatos, önmagáért és a környezetért felelős magatartásuk. Természetes környezetükben ismerhetik meg az állatok egy részét, életüket, az emberrel való kapcsolatukat. Egyénenként sokat beszélgetünk a családról, otthoni élményekről, a családtagok életének jellemzőiről. Ismerkednek a legszükségesebb személyi adataikkal. Megismerkednek községünk utcáival, alkalmanként ellátogatnak egymáshoz. Az óvoda udvara, környezete, a családok otthona, a szülők munkahelye, az intézmények, mind a megismerés forrásai. Ezek feltárásában, az előkészületekben, a szervezésben a gyermekek és szülők is aktívan részt vehetnek. Szokásrendszerek, viselkedési formák megalapozása, A jeles napok, az ünnepek, ünnepélyek, örömteli élmények, a szeretetteljes élethelyzetek, természetes módon teszik lehetővé a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztését, közösségi érzésük, összetartozásuk erősítését. Tevékenyen részt vesznek az ünnepek előkészítésében, megélésében. Ez alatt megismernek illemszabályokat, magatartásformákat gyakorolnak. Már az óvodában fel lehet, és fel kell készíteni a gyermekeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A bennünket körülvevő valós társadalmi környezetből megismertetjük mind azt ami megérthető és hasznosítható a gyermek számára. A felnőttek munkája, a környezetvédelem, a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy lehetnek különböző vélemények, értékítéletek egymás mellett. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. A szegényekkel, idősekkel, betegekkel, fogyatékkal élőkkel 39
való szolidaritás érzésén keresztül megtapasztalják, észre veszik emberi értékeiket. Ezáltal megerősödik a gyermekek személyes és társadalmi identitása, a társakkal, másokkal szembeni előítélet-mentes magatartás, mely a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Tudatosan fejlesztjük a gyermek társadalmi érzékenységét, szociális kompetenciáit, ezáltal a természetes viselkedési formájává válik a másság elfogadása. Tudatos, életkorának megfelelő felkészülés az iskolára. Általános tájékozottságuk, a feladattudatuk, szabálytudatuk, kötelességtudatuk, személyes adataik ismerete legyen életkoruknak megfelelő. A tapasztalati összefüggések, tapasztalati következtetések adják az alapját a kognitív kompetenciák fejlődésének. A prevenció érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében különös hangsúlyt fordítunk a sokoldalú tapasztalatszerzésre, az általános ismeretek bővítésére, a szókincs gazdagítására, a kifejezőkészség és a gondolkodás fejlesztésére. A környezeti nevelés komplexitását nemcsak a témák tartalmában valósítjuk meg, hanem ahol lehet, összekapcsoljuk a gyermekek vizuális, zenei, irodalmi, matematikai, anyanyelvi ismereteivel is. A témakörök egymással szoros kölcsönhatásban vannak, az aktuális helyi lehetőségekben konkretizálódnak: E témák feldolgozásának ütemét az éves projekttervünk tartalmazza. Az egyéni képességszintek fejlettségéhez igazodó differenciálás a csoportok heti ütemtervében konkretizálódik. Séták, kirándulások előtt minden esetben felhívjuk a gyerekek figyelmét a helyes viselkedésre, a balesetmentes közlekedés szabályaira, az aktuális veszélyforrásokra. Autóbusszal, vonattal vagy más közlekedési eszközzel történő kiránduláshoz minden esetben kérjük a szülő írásbeli nyilatkozatát. Szervezeti keretek: - Kihasználjuk a környezeti tapasztalatszerzés lehetőségeit. - A témák feldolgozása a képességszinteknek megfelelően, kötött illetve kötetlen formában történik heti egy alkalommal, szervezett foglalkozás keretében. Az óvodapedagógus feladata: Élmények, tapasztalatszerzési lehetőségek és munkajellegű tevékenységek életkorhoz igazított gazdagítása. A gyermekek közvetlen óvodai környezetében azon lehetőségek felismerése, amelyek gazdagítják az élményeket, a tapasztalatokat, formálják a képességeket, tulajdonságokat. A tevékenységek közbeni lehetőségek felismerése, kihasználása.
40
A természetszemlélet tudatos formálása, a gyermekek megtanítása arra, hogy észrevegyék a természet apró csodáit. Papírhulladék tárolására alkalmas gyűjtő doboz biztosítása. Az óvoda és a lakóhely környékének alapos megismertetése, helyi hagyományok, szokások, családi és tárgyi kultúra értékeinek megismertetése, megszerettetése, védelme /az óvoda udvarán található növények és állatok megfigyelése, évszakonkénti tevékenységek pl. komposztálás, kiskert-gondozás stb./. A környezet tudatos magatartás alakítása a fenntartható fejlődés érdekében. A környezet kultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása. Tágabb környezetünk megismertetése kirándulások során (Debrecen, Hortobágy, Püspökladány, Nyíregyháza)a szülőföld és lakóhelyünk megismertetése, helyi hagyományok, néphagyományok, szokások megismertetése. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek ismerik nevüket, szüleik nevét, foglalkozását, lakásuk címét. Pontosan azonosítják a megismert testrészeket, azok nevével. Igényesek testük tisztaságára. Gyakorlatra tesznek szert az elemi közlekedési szabályok betartásában, felismerik a közlekedési eszközöket, járműveket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellemző tulajdonságaikat. Ismernek az évszakokhoz kapcsolódóan néhány kiemelkedő jeles napot, hagyományt. Felismerik és megnevezik a napszakokat, hónapokat, a hét napjait. Ismerik a növény szót, annak tartalmát, tudják, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Tudják, hogy a növényeket gondozni kell, ismernek néhány növényekkel kapcsolatos munkát /ásás, szántás, vetés, szüret, aratás stb./ Ismerik és megnevezik a környezetükben élő állatokat, tudják csoportosítani életmódjuk, egyéb tulajdonság szerint. Ismernek néhány vadonélő állatot, néhány madarat - költözőt és itthon telelőt – van fogalmuk óvásukról, védelmükről. Vannak ismereteik a környezetükben dolgozó felnőttek munkájáról, közeli munkahelyeken végzett tevékenységekről (posta, gyógyszertár, áruház, orvosi rendelő, varroda, pékség, stb.). Ismerik és megnevezik környezetük színeinek sötét és világos árnyalatait. Képesek lesznek ismert tárgyak, jelenségek közötti összehasonlításokat végezni külső jegyeik, rendeltetésük szerint. Megkülönböztetik a jobb és bal oldalt. 41
3.2.2. Matematikai nevelés Feladat: A gyerekek kognitív kompetenciájának, logikus gondolkodásának, problémafelismerő és –megoldó képességének, fejlesztése. Környezetük mennyiségi, formai és kiterjedésbeli viszonyainak megtapasztalása. A feladatok megoldására irányuló önállóságuk, feladattudatuk, szóbeli kifejezőkészségük fejlesztése. A fejlesztés tartalma Úgy gondoljuk, a matematikai nevelés anyagát nem elvont "ismeretek" alkotják, hanem a környezet megismerése során szerzett élmények, tapasztalatok feldolgozásával, az egyéni fejlődés figyelembevételével, a problémamegoldó tevékenység környezetre való kiterjesztése. A matematikai tapasztalatszerzés komplexen összefügg a külső világ tevékeny megismerésével. A differenciált feladatadás, egyéni sikert eredményez. Különösen fontos ez, az ingerszegény környezetből érkező gyermekek esetében. Főbb tevékenységek a matematikai tapasztalatszerzés területén: Megfigyelések, összehasonlítás, szétválogatás tulajdonságok szerint, saját és kapott szempontok alapján. A számfogalom megalapozása mennyiségekkel, a nulla/semmi megismertetése, halmazokkal, becslési, mérési feladatokkal. Sorba rendezés, mennyiségi tulajdonságok, felismert szabályosság szerint. Kiterjedések térben és síkban (hosszabb, rövidebb, alacsony, magas, ugyanolyan …, egyenes, görbe, stb.). Becslés, összemérés, sorba rendezés. Tapasztalatszerzés a tér- és síkmértani formákról (gömbölyű és szögletes, szabályos és szabálytalan síkmértani formák), rész-egész viszonyának felfedezése, gyakorlása. Téri viszonyok tapasztalása, megnevezésének játékos gyakorlása (alatt-fölött, előtt-mögött, jobb-bal, stb. viszonya, tükörkép érdekességei). A matematikai nevelés szervezeti keretei: - Kihasználjuk a spontán adódó helyzetekben a matematikai tapasztalatszerzés lehetőségeit. - 4-5 évesek részére heti egy alkalommal kezdeményezünk, 5-6-7 évesek részére, heti egy alkalommal kötött foglalkozást szervezünk.
42
Az óvodapedagógus feladata: Annak biztosítása, hogy a gyermekek a matematikai ismereteiket természetes környezetben szerezhessék meg és matematikai tapasztalataikat tevékenység közben alkalmazhassák. A gyermek önálló véleményalkotásának elősegítése, döntési képességeinek fejlesztése. Az állandó kísérletezés, gyakorlás lehetőségének /hely, eszköz, idő/ biztosítása, mely közben alakul a gyermek ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiség szemlélete. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyerekek képesek az óvónő kérdéseit, gondolatait, megérteni, követni. Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon is elmondani, egymás állításainak igazságát megítélni. Jól ismert tulajdonság szerint válogatást, összehasonlítást, sorba rendezést végeznek. Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, a halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket (több, kevesebb, ugyanannyi, nulla v. semmi, rövidebb, hosszabb, stb.). Elő tudnak állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással, többet, kevesebbet, ugyanannyit. Meg tudnak számolni tárgyakat legalább 10-ig oda-vissza. Számfogalmuk kialakult, elemi műveletekre képesek 10-es számkörön belül. Önállóan is össze tudnak mérni térbeli, síkbeli kiterjedéseket, különféle geometriai tulajdonságok szerint szétválogatni, egyszerű tulajdonságokat megnevezni. Másolással képesek megépíteni, kirakni a minta alapján térbeli és síkbeli alakzatokat. Mérnek űrtartalmat, súlyt. A téri, síkbeli viszonyokat a tájékozódásban értik és alkalmazni tudják (irányokat, helyeket, névutókat, stb.) 3.3. Vers, mese, dramatikus játék Helye a nevelés folyamatában Az óvodai nevelésnek fontos területe az esztétikai nevelés részeként a mese, vers, irodalmi nevelés. Része az óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá. A mese és a vers emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. Fejleszti a személyes kompetenciákat /befogadó képességet,
43
önkifejezési képességet, előadói és szövegalkotó képességet, speciális képességet: a tehetséget/. A mese a vers az óvodai élet mindennapjait kitöltő és megszépítő szórakozás, az együvé tartozás eszköze. Sajátosságai: szereplői sajátos személyek, cselekményük sajátos környezetben játszódik meseszerű fordulatokkal. A gyermek nem tart rá igényt, hogy igaz legyen, kettős tudattal éli meseélményeit. Képzeletbeli beleélése segíti és megalapozza a műalkotás befogadását. A mese oldja a szorongást, belső képteremtésre tanít, fejleszti fantáziáját, segíti önbizalmuk „én” képük alakulását. A mese és vers élmény a kisgyermek számára, irodalmi nevelésről azonban csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek szereti a verset, a mesét, ha örömet okoz neki, ha kéri, várja az újabb és újabb élményt. Az irodalom közege a nyelv, ezért lényeges, hogy nyelvileg tiszta, esztétikailag értékes mesét, verset halljanak a gyermekek. Cél A gyerekek erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődésének segítése. Beszédkészség fejlesztése, aktív szókincs bővítése. A gyermekek irodalomhoz fűződő pozitív viszonyának kialakítása. Feladat Nyelvi érintkezés lehetőségeinek formálása, a gyermekek aktív bekapcsolása a verbális tevékenységbe. A hosszútávú emlékezet, a verbális és a nonverbális kifejezőkészség fejlesztése. A gyermekekkel való különös játékos beszédkapcsolatok lehetőségének megteremtése, kellemes időtöltés, együttes élmény biztosítása. Irodalmi anyag igényes összeállítása. A fejlesztés tartalma Nyelvi érintkezés lehetőségeinek formálása, a gyermekek aktív bekapcsolása a verbális tevékenységbe. Az irodalmi művek megértése, elsajátítása visszahat a gyermekek érzelmeire, értelmi fejlődésükre, melyek a gyermekek személyiségének gazdagodását segítik elő. Irodalmi nevelésünk akkor éri el célját, ha a gyermek befogadóból előadóvá válik. Mindennapi életükben felismerik azokat a helyzeteket, amelyekre ráillenek az irodalmi alkotásokban megismert fordulatok, felfedezik környezetükben a SZÉPET, a JÓT, az IGAZAT, harmóniában élnek önmagukkal és a világgal.
44
Az anyanyelvi nevelés és kommunikációs képesség fejlesztésének eszközei, a versek, a mesék, a mondókák, a bábok, a bábjátékok, dramatikus és kommunikációs játékok. Naponta kezdeményezünk mesét, verset a gyermekek kívánságának, érdeklődésének, életkori sajátosságának figyelembe vételével, a szabadidő tartalmassá tételére és a mindennapi tevékenységek színesítésére, délelőtt vagy délben, elalvás előtt vagy délután. A gyermekekkel való különös játékos beszédkapcsolatok lehetőségének megteremtése, kellemes időtöltés, együttes élmény biztosítása. Mesehallgatáshoz megteremtjük a szükséges külső-belső feltételeket: mesesarok, nyugodt derűs légkör, eszközök, fény, zene, természeti környezet. Lehetőséget teremtünk a gyermekek önálló szöveg- és mesemondásához. Elő- segítjük, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. Tekintettel vagyunk arra, hogy a gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások. Kedvelt tevékenység a bábozás és a dramatizálás. Az ehhez szükséges eszközöket (bábkészlet, bábparaván, leplek, textilek, párnák, kosarak, stb.) , díszleteket, kiegészítőket, maguk is elkészíthetik barkácsolás keretében, ezzel a játék és az önálló alkotás örömét fokozva. A hosszútávú emlékezet, a verbális és a nonverbális kifejezőkészség fejlesztése. Az óvónő magatartásával közvetítse, saját élményként élje át a mesékben rejlő üzeneteket. A mese és a vers élményszerű átadásához fontos a közvetlen kapcsolat, a szemkontaktus, a metakommunikáció, amelyek az óvónő biztos szövegtudása nélkül nem érvényesülnek. Az irodalmi anyag tartalmát elsődlegesen a gyermekek életkorához, érdeklődéséhez, az alkalomhoz illően állítjuk össze. Mese-vers kezdeményezések anyaga legyen változatos, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja, kapcsolódva mindennapi életünkhöz, a fejlesztés területeihez: az évszakok változása, a környezet megismerésére nevelés, hagyományápolás, az évszakhoz kötődő jeles napok, ünnepeink, stb.. Irodalmi anyag igényes összeállítása. Jelenjenek meg népi gyermekköltészetünk (altatók, ujjsorolók, mondókával kísért mozgásos játékok, népi eredetű drámajátékok, növényekhez, állatokhoz kapcsolódó kiolvasók, hőcögtetők, stb.), a magyar és a világirodalom gyermekek számára készült alkotásai, és a Kompetencia alapú óvodai csomag ide vonatkozó részei. A bábozással, dramatizálással gyakorlatban irodalmi élményeik, kreativitásuk, fantáziájuk gazdagodik. A gyermekek kifejezhetik, átélhetik, eljátszhatják saját érzéseiket, élményeiket, ezáltal fejlődik személyiségük. Az anyanyelvi nevelésben jelentős tartalommal bír a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a nyelvtanilag helyes beszéd, a mondanivaló árnyalt megfogalmazása. 45
A nyelvi nevelést szolgáló játékok, játékos tevékenységek, játékos helyzetek folyamatosan lehetőséget teremtenek a verbális és metakommunikációs eszközök – hanglejtés, hangerő, hangszín, ill. tekintetváltás, arcjáték, gesztusok, mimika, testbeszéd – használatának gyakorlására. A mese, a vers reprodukálása, élmény a kisgyermek számára, erősíti önbizalmát. Ezért azoknak, akik fokozott érdeklődést mutatnak a versek és mesék iránt, évente egy alkalommal, 4-5 éveseknek vers, az 5-6-7 éveseknek mesemondó délutánt szervezünk. A felkészítéshez a szülők segítségét is igényeljük, ezáltal mélyítve a szülő-gyermek közötti kapcsolatot, illetve az irodalom iránti érdeklődést. A mondókák, versek, mesék a grammatikailag helyes beszéd, és a prevenció fontos eszközei, a gyermek óvodába kerülésének első pillanatától. A mese, vers, dramatikus játék szervezeti keretei: - Spontán lehetőségeket kihasználva pl.: Játékidőben, vizuális tevékenységek, séták és kirándulások, udvari játék, öltözködés, reggeli gyülekezés közben, délutáni pihenés kezdetén stb. gyakran: - kezdeményezünk a 3-4 éveseknek, - 4-5 évesek részére kötetlenül kezdeményezünk, folyamatosan motiválva a gyermekeket a tevékenységben való részvételre, - 5-6-7 évesek esetében a heti kezdeményezés egyikén elvárjuk hogy a kisgyermek részt vegyen. Lehetőség szerint a szabadban is mesélünk, verselünk, dramatizálunk. Az óvodapedagógus feladata: Játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók és versek által érzelmi biztonság nyújtása a gyerekeknek. Az irodalmi anyagok életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő igényes összeállítása. Az irodalmi alkotások megszerettetése. A mese-, vershallgatás lehetőségének biztosítása minden nap (pszichés problémáikra a meséken keresztül megoldásokat kapnak, ezáltal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak lesznek – gyógyító mesék, erkölcsi értékeik alakulnak). Lehetőség biztosítása a többszöri dramatizálásra, bábozásra. Keretmeséink folyamatos ismétlése az óvodai élet során. Az irodalmi alkotások elmélyítése: érzelemre ható egyszerű eszközökkel, csoportonként kialakított szokásokkal. Egyszerű történetek, mesék önálló elmondására ösztönzés. Szókincsbővítés. A szülők figyelmének felhívása a rendszeres mesélés, az élőszó, a beszél46
getés fontosságára. A mesekönyvek használatának megismertetése. A gyermek önkifejezésének elősegítése (a gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja). A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére Részt vesznek a mesemondás feltételeinek kialakításában. A gyermekek szeretik és igénylik a mesemondást. Figyelmesen végighallgatják a mesét, azt átélve, érzelmeiket, gesztusokkal tudják kifejezni. Folytatásos mesét, verses mesét, meseregények szálait össze tudják kötni. Van kedvelt mesehősük, a mese fordulatait beviszik játékukba. A meséről beszélgetnek, szófordulatait mindennapi beszédükben alkalmazzák. Kedvelt tevékenységükké válik a bábozás, dramatizálás, mesejelenetek ábrázolása. Önállóan kezelik a könyvespolc könyveit, vigyáznak rájuk. Önállóan nézegetik a mesekönyveket, a hozzájuk kapcsolódó szöveget, a képekről történeteket tudnak mesélni, akár összefüggően is. Biztos szövegtudással, bátran mesélnek, verselnek. 3.4. Ének-zene, énekes játék Helye a nevelés folyamatában A zenei nevelés – mint művészeti nevelés – az esztétikai nevelés része. Az óvodai zenei nevelés az óvodáskorú gyermeket élményhez juttatja, felkelti érdeklődését, formálja, alakítja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Hatást gyakorol a testi és szellemi fejlődésre, gazdagítja a gyermekek érzelemvilágát, ezáltal a személyiség harmonikus fejlődését segíti elő, a személyes kompetencia / önkifejezési képesség, befogadó képesség / és a kognitív kompetenciák fejlesztésével. A zenei nevelés szorosan kapcsolódik más nevelési területekhez, az évszakokhoz, jeles napokhoz, a mozgáshoz, az óvodai élet egészéhez. Cél Érzelmeken keresztül felkelteni a gyermekek zenei érdeklődését, érezzék meg az éneklés és a közös játék örömét, fejlődjön mozgáskultúrájuk. A népzene és a
47
komponált zene éneklésével és hallgatásával a gyerekek zenei anyanyelvének megalapozása, zenei ízlésének fejlesztése. Feladat A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése és a zenei anyag igényes, életkor szerinti kiválasztása. A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, élménynyújtás. A gyermekek megismertetése egyszerű hangszerek használatával. Különböző zenei képességek fejlesztése/ hallás, éneklési készség, ritmusérzék, harmonikus szép mozgás kialakítása/ a fokozatosság elvének biztosításával és az egyéni képességfejlesztés kiemelésével. A fejlesztés tartalma A zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése és a zenei anyag igényes, életkor szerinti kiválasztása. A gyermekek megismertetése egyszerű hangszerek használatával. A nap folyamán kihasználjuk a zenei nevelésben rejlő lehetőségeket. Megszerettetjük a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és szoktatjuk őket a szép, tiszta éneklésre. Fejlesztjük a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, mozgáskultúráját. A sikeres zenei neveléshez megfelelő teret, eszközöket biztosítunk. A gyermekek rendelkezésére áll sokféle hangszer (dob, ritmusbot, zenei háromszög, …) és kellék (fejdíszek, kalap, kendő, botok, népies jellegű szoknyák, blúzok, párták, stb.), melyek a zenei anyag, a néphagyomány, a külső megjelenés komplex alkalmazását szolgálják. A zenei anyag kiválasztásánál a Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott Ének-zenei nevelés (ÉNO) a meghatározó. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzése. A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, élménynyújtás. Lehetővé kell tenni, hogy a gyermek minél korábban találkozzon rendszeresen a zenével, jussanak hangi, ritmikai élményhez, mivel több lelki jelenségre hat, azokat befolyásolja. A zene képes felkelteni és fokozni az aktivitást, szabályozni feszültséget; indulatokat kelt és levezet, nyugalmat teremt, a legkülönbözőbb érzelmeket mobilizálja, serkenti a képzeletet, a képzettársítást, az emlékeket, befolyásolja a közérzetet, alakítja a viselkedést. Ennek előnyeit használjuk ki az egyéni differenciált képességfejlesztés alkalmával. Különböző zenei képességek fejlesztése/ hallás, éneklési készség, egyenletes lüktetés, ritmusérzék, harmonikus szép mozgás kialakítása/ a fokozatosság elvének biztosításával és az egyéni képességfejlesztés kiemelésével és zenei kreativitásának alakításában.
48
A fejlesztés tartalma a korosztálynak és az egyéni képességeknek megfelelő mondókákból, dalanyagból, egyszerű tánclépésekből, mozgásformák elsajátításából, zenehallgatási anyagból áll, amelynek tervezésekor figyelembe vesszük a Kompetencia Alapú Óvodai csomag idevonatkozó részeit. Az óvónő biztosítja a gyermekek által kezdeményezett éneklés, mozgásos játékok lebonyolítását. A tudatosan tervezett foglalkozások mozgás- és zenei anyaga lehetőség szerint kapcsolódik a környezeti nevelés anyagához és a jeles napokhoz. A zenei nevelés szilárd alapja a közös éneklés, a közös játék, amely gazdagítja az anyanyelvi örökséget. Eredményes munkánk mutatói a zenében, mozgásban feloldódó, önmagát adó, önfeledten játszó, boldog gyermekek látványa. Tájegységünk zenei hagyományának ápolásaként a zenehallgatás anyagában szerepel néhány ismert sárréti népdal. A készségfejlesztő feladatokat egymásra építjük, s addig gyakoroljuk, amíg minden gyermek el nem sajátítja. Az óvónők a zenei képességek fejlesztésének területeit tudatosan tervezik: Éneklési készség /tiszta éneklés, hangszínérzék, a halk-hangos közötti különbség érzékelése, belső hallás/ fejlesztése. Ritmusérzék fejlesztése /egyenletes lüktetés, mondóka- dalritmus kiemelése, tempóérzék, hangszerhasználat, tánc- mozgáskultúra alapjai/. Zenei formaérzék fejlesztése /motívumhangsúly kiemelése, dallammotívumok, ritmusmotívumok/. Zenehallgatáskor a gyermek figyelmét az ének, a zene szépségével köti le, a helyesen megválasztott anyag türelmes hallgatásra, zenei átélésére szoktatja őket. Zenei nevelésünk szervezeti keretei: - Spontán lehetőségek pl: vizuális tevékenységek, séták és kirándulások, udvari játék, öltözködés, reggeli gyülekezés közben, délutáni pihenés kezdetén stb. - 3-4-5 évesek részére kezdeményezett zenei tevékenység kötetlen, rendszeres jellegű. - 5-6-7 évesek részére hetente egy alkalommal kötött formában szervezzük. Amikor lehetőség van rá a szabadban gyakoroljuk a dalos játékokat. Az óvodapedagógus feladata: A zenei anyagok életkornak megfelelő igényes összeállítása ÉNO-ra építve (A dalanyaggal egyenértékűek a mondókák, kisebb szerepet kapnak a műzenei anyagok és a magyar zenei sajátosságokhoz hasonló más népek gyermekdalai, ölbeli játékok, népi – énekes játékok). Zenei képességek (egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és
49
zenei kreativitás fejlesztése. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, a zenélés váljék részévé a mindennapi tevékenységeknek. Zenei ízlés formálása, elsősorban a néphagyomány gazdag gyermek és népdalkincséből való válogatással. A zenei ízlés formálása és a felnőtt-gyermek közötti érzelmi kapcsolat továbbmélyítése a zenehallgatással (elsősorban az óvónő(k) éneke, hangszeres játéka). Az éneklési készség fejlődésének elősegítése gyakori ismétléssel. A beszoktatás ideje alatt főleg ölbeli játékok kezdeményezése. A hangszerek megismertetése, rendszeres használatának biztosítása. Az éneklés, zenélés, mondókázás megszerettetése. A zenei fogalompárok megismertetése. Egyszerű tánclépések, sor és páros tánclépések megismertetése. Hallásfejlesztés. Ritmusérzék fejlesztés. Improvizációs készség fejlesztése.
A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére Halk-hangos, gyors-lassú tempó, a magas-mély hang közötti különbséget önállóan is képesek érzékelni. Egyszerű dallammotívumokat tisztán énekelnek vissza. Dallamfelismerést, ritmusvisszaadást tudják alkalmazni. Belső hallásuk fejlődik, dallambújtatásra, hangok utánzására, felismerésére, felelgetős játékok játszására, hangszerek hangjának felismerésére képesek lesznek. Érzékelik a zenei motívumok hosszát, azt mozgásban és térben is kifejezni tudják. Szép testtartással, kézfogással illetve kézfogás nélkül is összehangoltan tudnak körben járni, tánclépéseket párban végezni. Ismerik az egyszerű mozgások, tánclépések elemeit /pl.: egyéni, ill. páros forgás, dobbantás, sarokkoppantás, különböző térformák/. Képesek lesznek egy időben figyelni a szép tiszta éneklésre, a játékszabályok betartására, az esztétikus mozgásra. Az élőzenét, /gépi zene/ népdalokat igénylik és figyelmesen, örömmel hallgatják. A gyermekek önként, örömmel, felszabadultan énekelnek.
50
3.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Helye a nevelés folyamatában A vizuális nevelés - mint művészeti nevelés – az esztétikai nevelés része. A rajzolás, a festés, a mintázás, a képalakítás, a kézimunka, a műalkotásokkal való találkozás, a környezet alakítása fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermek az őt érő spontán vizuális ingerek és a szervezett foglalkozások hatására egyaránt fejlődik, tapasztalatokkal gazdagodik. A tárgyi világról egyre pontosabb ismereteket szerez, majd sokrétű ábrázoló tevékenysége során újraalkotja azokat. A tevékenységek megszervezéséhez alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépsége, a gyermekek által megérthető világ tárgyai és eseményei. Cél Az óvodai nevelésben ismeret- és képesség jellegű tudás megszerzése, mely által a gyermek vizuális és kommunikációs képessége fejleszthető. Ennek eredménye kreatív, esztétikus munkák létrehozására, tartalom és forma összhangjának kifejezésére képes, én tudattal rendelkező és önelfogadó gyermek nevelése. Feladat A látó, érzékelő rendszer, a testséma, az alaklátás, a kis- és nagy mozgások, a manuális érzékelés, a finommotoros mozgás, a színérzék, színészlelés fejlesztése. A gyermeki alkotókedv, közlésigény felkeltése és segítése, kreativitás fokozása, ezáltal a gyermek sikerélményhez, örömhöz juttatása, egyéni képességek fejlesztése. Feladatunk a feltételek biztosítása (tapasztalat, élmény, lehetőség, eszközök), technikai ismeretek elsajátíttatása. A fejlesztés tartalma A látó, érzékelő rendszer, a testséma, az alaklátás, a kis- és nagy mozgások, a manuális érzékelés, a finommotoros mozgás, a színérzék, színészlelés fejlesztése. Alkotásaik által gazdagodik belső képi világuk, fantáziájuk, képessé válnak az esztétikai élmények befogadására. Az óvodai élet során sokféle tevékenység szervezésére, kezdeményezésre van lehetőség: rajzolás, festés, mintázás, vágás, ragasztás, fonás, szövés, barkácsolás stb. Többféle anyagból (agyag, gyurma) próbálkozhatnak a mintázással. Egyszerűbb kézműves technikákkal: fonással, szövéssel és különböző kézimunkákkal (papír51
hajtogatás, varrás, fűzés, tépés, vágás, ragasztás, nyomatolás, stb.) ismerkedhetnek meg. Barkácsoláshoz egyszerűbb eszközöket biztosítunk, hogy elképzeléseiknek megfelelően, kedvük szerint dolgozhassanak. Hetente számba vesszük a környezet változásából, az ünnepek tartalmából és a jeles napok szokásaiból adódó lehetőségeket, az oda illő tevékenységeket és az ezekkel kapcsolatos technikákat, mely által az ábrázolás, barkácsolás komplexen kapcsolódik, a külső világ tevékeny megismeréséhez, a zenei, az irodalmi anyaghoz. A gyermeki alkotókedv, közlésigény felkeltése és segítése Sok kisgyermek az óvodában találkozik először a vizuális tevékenység eszközeivel. Feladatunk az eszközök használatának megismertetése, az ábrázoló tevékenység iránti érdeklődés felkeltése, mely a korai képességfejlesztés alapja. Az egyéni képességek szerinti differenciálás a különböző eszközök, technikák megválasztásával valósul meg. Ezen tevékenységek alkalmával fejlődik a gyermek személyes kompetenciája, vizuális önkifejező képessége. Alapvetően fontos az egyéni különbségek figyelembe vétele, az egyéniséggé nevelés. Az óvónő folyamatosan (figyelemmel kísérve) motiválja a gyermekeket az ajánlott tevékenységbe való bekapcsolódásra, különböző technikákat kínálva az egyéni képességek differenciált fejlesztésére. Ösztönözzük a gyerekeket a szabadrajzok, meseillusztrációk készítésére, saját élmények megjelenítésére. Arra törekszünk, hogy az ötlettől a megvalósításig útmutatást, bátorítást, dicséretet kapjanak. Feladatunk a feltételek biztosítása (tapasztalat, élmény, lehetőség, eszközök), technikai ismeretek elsajátíttatása. A gyermekek számára megszokott és elérhető helyen mindig rendelkezésükre állnak az ábrázoláshoz, alkotáshoz szükséges anyagok (színes rajzeszközök, ecsetek, festékek, papírlapok, stb.), amivel fantáziájuknak megfelelően egy meghatározott, nyugodt helyen alkothatnak. Az ábrázoló tevékenység az egész nap folyamán biztosított lehetőség. Fontosnak tartjuk, hogy a gyakorlás során kedveljék meg az adott tevékenységet, és képességeiknek megfelelően fejezzék be munkájukat. Mikro csoportban készüljenek közös munkák, mert egyrészt az együtt alkotás során inspirációt kaphatnak egymástól, másrészt a közösen átélt élmények újra felidézésével és reprodukálásával erősödik a közösséghez való tartozás érzése. A rajzolás, mintázás, kézimunka szervezeti keretei: - A hét minden napján, általában a reggeli órákban kezdeményezünk vizuális tevékenységet, a 3-4-5 évesek részére kezdeményezett tevékenység kötetlen, rendszeres jellegű. - Bonyolultabb munkák elkészítésére, nehezebb technikák megismertetésére a választott témától és a gyermekek fejlettségi szintjétől függően, eltérő időpontban kerül sor. 52
- A heti rend szerint egy alkalommal, az 4-5-6-7 évesek részére szervezett formában szervezünk foglalkozást. Az óvodapedagógus feladata: A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka – mint az ábrázolás fajtáinak változatos alkalmazása. A csoportszobák évszaknak megfelelő, esztétikus díszítése. A környezet formai, színbeli tulajdonságainak megfigyeltetése. Természetes anyagok gyűjtése későbbi felhasználásra, megmunkálásra. A gyerekek valamennyi alkotásának gyűjtése értékként való kezelése. A gyermekek műalkotásokkal való megismertetése: művészeti albumok, múzeumok, kiállítások által, véleményalkotásra buzdítás. A gyermekek megismertetése különböző anyagokkal, eszközök használatával. technikákkal. Ábrázoló tevékenységek állandó helyének kialakítása olyan módon, hogy az eszközök az egész nap folyamán könnyen elérhetők legyenek. Az eszközök biztonságos használatának megtanítása. A vizuális tevékenységek lehetőségeinek biztosítása a szabadban is. A gyermekek érdeklődésének felkeltése sokszínű tevékenységgel. Adott témában többféle technika biztosítása. A fantázia, az önmegvalósítás és az egyéni kifejezésmód motiválása. Egyéni képességek figyelembevétele. Közös, csoportos alkotások készítése, készíttetése. A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére
Örömmel, saját kezdeményezésre ábrázolnak. Élményeiket, tapasztalataikat vizuálisan képesek megjeleníteni. A rendelkezésükre álló tér alakításában ötletesek, célszerűek. A tárgyak térbeli kiterjedésével tisztában vannak, főbb formai jellemzőket megneveznek. A kép kifejezés változatos eszközeit készségszinten alkalmazzák. Színhasználatuk valóságnak megfelelő, vannak kedvenc színeik. Formaábrázolásuk változatos, arányok, egyensúly és térbeliség létrehozására képesek. Emberábrázolásuk részletező, mozgásábrázolással próbálkoznak. Tárgydíszítésben önállóak, az ábrázolás technikáit készségszinten művelik. Tevékenységük kitartó, egymás munkáit értékelik. Fejlettségi szintjük a részletgazdagságban, kompozíciókészítésben, bonyolultságban, tervszerűségében tükröződik. 53
Egyre gyakoribb az együttes alkotás. Díszítőjellegű, írás-előkészítő feladatokat szívesen oldanak meg. A balról-jobbra haladás a díszítő munkában – szín, forma, mennyiség- ritmus tartásával nem okoz problémát. 3. 6. Mozgás Helye a nevelés folyamatában Az egészséges életmódra nevelés folyamatában a mozgás, a testi képességfejlesztés egyik eszköze. A mozgás az óvodába kerülő egészséges gyermek természetes, szinte állandóan jelenlevő napi tevékenysége, melynek során szerzett tapasztalatai érthető és számára jól feldolgozható információt jelentenek. Ezáltal hozzájárul az értelmi nevelés megvalósításához, mivel a természetes mozgások befolyásolják az idegrendszeri érési folyamatokat, segítik az információ összerendeződését. A kisgyermek beszédének, gondolkodásának, mozgásának viszonyában a mozgás az, melyet leginkább képes autodidakta módon elsajátítani, gyakorolni. A természetes mozgások a gyermek fejlődésében az oktatástól függetlenül játszódnak le. „A motoros képességek fejlesztése már óvodáskorban – figyelembe véve természetesen az életkori sajátosságokat – nem csak lehetséges, hanem elengedhetetlen feltétele az alapmozgásokkal kapcsolatos jártasságok és készségek kialakításának.” Cél A gyermeki személyiség, az akarati tulajdonságok /kitartás, szabálytudat / fejlesztése. A gyermek testi képességeinek /erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, egyensúlyérzék/ fejlesztése, a mozgáskoordináció alakítása. Az egyénre jellemző természetes mozgások fejlesztése játékos formában. A sikeres mozgásos feladatmegoldások eredményeként az önbizalom növelése, az önértékelés fejlesztése, a gyermek problémamegoldó, alkotó gondolkodásának kibontakoztatása, a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. Feladat A testnevelés foglalkozásokon - kötelező jellegükből adódóan - a gyermekek motiválása úgy, hogy a részvételt lehetőségként éljék meg. Kiscsoportban a legfontosabb a testnevelés megszerettetése (örömteli mozgás, játék), gátlások feloldása. Középső és nagycsoportban a terhelés fokozatos növelése és a gyakorlatok pontos, fegyelmezett, kitartó végeztetése.
54
A balesetveszély fokozott elhárítása a foglalkozások idejének megszervezésekor, a hely és az eszközök biztosítása mellett. A fejlesztés tartalma A mozgás fejlesztése szoros kapcsolatban áll az egyéb képességek fejlődésével, hatással van a kognitív, a szociális, a személyes kompetenciák alakulására, ezért a preventív munkánk alapja. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakításában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. Az egészségfejlesztés céljainak megvalósulása érdekében tervezett mozgásanyag, a szervezett testnevelés foglalkozás, a frissítő jellegű, a gyermek napirendjében fontos szerepet betöltő tevékenységek, a szabadidőben – lehetőleg a szabadban – biztosított mozgás közben valósul meg: A testnevelés foglalkozásokon - kötelező jellegükből adódóan - a gyermekek motiválása úgy, hogy a részvételt lehetőségként éljék meg. A mindennapos testneveléshez elsősorban az udvaron, a szabadlevegőn kell a megfelelő helyet és időt biztosítani. A játékban gazdag kellő intenzitású napi 2025 perces testmozgás nemcsak kondicionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul az egészséges életmód szokásainak kialakításához és a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A mindennapos testnevelés minden gyermek számára kötelező, de az óvónő ötletes és játékos feladatokat összeállítva érje el, hogy gyerekek egy jó hangulatú közös játékként éljék meg és vegyenek benne részt. Minden, ami az óvoda udvarán található ( fák, bokrok, homokozó játékeszközök, stb.) felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. Ugyan ez mondható el az épületen belül szervezett mindennapi testnevelésre is. Az udvari játékok szervezése során hangsúlyossá válik a nagymozgások, erő, állóképesség gyors reagáló képesség, téri tájékozódás, egyensúlyérzék fejlesztése. A gyermekek nyelvi kompetenciáját fejlesztjük azáltal, hogy használjuk a téri irányok, téri helyzetek kifejezéseit és ezek épülnek be szókincsükbe. Kiscsoportban a legfontosabb a testnevelés megszerettetése (örömteli mozgás, játék), gátlások feloldása. Középső és nagycsoportban a terhelés fokozatos növelése és a gyakorlatok pontos, fegyelmezett, kitartó végeztetése. A testnevelési foglalkozások – kötelezően szervezett tevékenységek, melyek nem jelentenek kényszert a gyermek számára. Ennek figyelembe vételével a gyermekek különböző nehézségű feladatokat sajátítanak el, fokozatosan és folyamatosan úgy, hogy közben a mozgás igény, és öröm legyen számukra.
55
A gyermekek óvodában eltöltött idejét úgy szervezzük, hogy minden gyermek számára biztosítva legyen az a mozgáslehetőség, amit szervezete, idegrendszere igényel. Mozgásukat az óvónő csak akkor korlátozza, ha az veszélyt jelent saját magára vagy társaira. Az óvónő mintaadó magatartásával aktívan hozzájárul ahhoz, hogy a mozgás élmény és öröm forrása legyen. Az előzőekben megfogalmazott célok és feladatok megvalósításához dr. Tótszöllősyné Varga Tünde Mozgásfejlesztés az óvodában c. könyvében megfogalmazottakat alkalmazzuk, a gyermekek képességszintjeinek illetve, a helyi adottságaink figyelembevételével: A nagy és finommozgások, a testséma és a fizikális erőnlét fejlesztése. Egyensúly- és ritmusérzék fejlesztése. Az „oldaliság” fejlesztése és a dominancia erősítése. A szem-kéz, szem-láb, szem-kéz-láb koordináció fejlesztése. A vizuális és auditív percepció fejlesztését alapozó mozgások gyakoroltatása. Pantomimika gyakorlásával a testséma és az érzelmek kifejezésének fejlesztése. A problémamegoldások erősítése mozgásos tevékenységgel elvégzett feladatok megoldásával. A mozgással kapcsolatos és mozgáshoz kapcsolható szókészlet fejlesztése. Az egészséges versenyszellem kialakítása. A koordinációs és erőnléti képességek fejlesztése közben az egyéni nevelési lehetőségek kihasználása. Testi nevelésünk szervezeti keretei: Hetente két alkalommal van (az 5-7 éveseknek) foglalkozás, ebből az egyik helyettesíthető valamilyen kötött keretű sportfoglalkozással (verseny és ügyességi játékok, hosszabb gyalogtúra). A 3-5 éves gyermekek heti egy testnevelés foglalkozáson vesznek részt, a két épület közötti különbségből adódóan eltérő életkorilletve fejlettség szerinti eltérő bontásban. Az udvaron a mozgásos játéknak, a jól megválasztott udvari játékok spontán mozgásfejlesztő hatásának különösen nagy szerepe van. Kora tavasztól késő őszig kihasználjuk a szabadlevegő, napfény edző hatását. A nyári óvodai életet vízfürdőzéssel tesszük tartalmasabbá. Az óvodapedagógus feladata: A rendszeres mozgás élményszerű, játékos megszervezése. Mozgásigény kielégítése (spontán és irányított mozgásos tevékenységek). Testséma fejlesztése, testrészek megismertetése. Téri tájékozódás fejlesztése. Nagy- és finom mozgások fejlesztése. Érzékelés, észlelés finomítása. Motoros képességek fejlesztése. 56
Kondicionális képességek fejlesztése (különösen erő és állóképesség fejlesztése). Koordinációs képességek fejlesztése. Ügyesség, alkalmazkodóképesség fejlesztése. Akarati tényezők fejlesztése. A gyermekek mozgás-biztonságának fejlesztése. Helyi, idő, eszköz biztosítása a mozgáshoz. Életkori- és egyéni sajátosságok, fejlődési fokozatok figyelembe vétele a mozgásanyag összeállításában és a végrehajtásnál. Önálló próbálkozási lehetőségek nyújtása a gyermekek számára a szabadidőben is. Szabad levegő kihasználása, kooperatív mozgásos játékok alkalmazásával .
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Szeretik és igénylik a mozgást. Erőnlétük, egyensúlyérzékük, ritmusérzékük fejlett. Kitartóan képesek a feladatok elvégzésére: futás, járás, egyensúlyozás, irányváltoztatás, téri tájékozódás, térben való mozgás, játékokhoz eszközhasználat, ugrás, kúszás. Mozgásuk összerendeződött, harmonikus. Ellenálló képességük, edzettségük, a szabályokhoz és a társakhoz való alkalmazkodó képességük életkoruknak megfelelő. Magatartásukban megnyilvánulnak erkölcsi tulajdonságaik, mint felelősségérzet, segítőkészség, önuralom. Ismerik az eszközök nevét és a helyes használatukat, a gyakorlatokhoz kapcsolódó kifejezéseket. Játékos és versenyhelyzetekben megfelelő akarattal, fantáziával, kreativitással, önálló szervezéssel bírnak. Figyelmük, gondolkodásuk, képzeletük, emlékezőképességük, ötletességük megfelelő szintű. 3. 7. Óvodánk munkajellegű tevékenységei Helye a nevelés folyamatában A munka, és a munkajellegű tevékenység óvodánkban a személyiség fejlesztésének fontos eszköze. Pedagógiai funkciója sem vitatható, hatékonyan fejleszti az önállóságot, az együttműködés képességét, a felelősségtudatot, a társas kap-
57
csolatok pozitív alakulását, a kitartást, a felelősségérzetet. Figyelemre, fegyelemre nevel, de csak akkor, ha kellőképpen motivált, célja van. A munkavégzés során gyerekeink folyamatosan tapasztalatokat szereznek, melyeket kihasználva egyrészt fejleszthető esztétikai fogékonyságuk és alkotóképességük, másrészt új ismeretekhez juttatjuk őket, megerősítjük a már meglévő tapasztalatokat. Tehát a gondolkodás fejlesztése is folyamatosan jelen van. Arra törekszünk, hogy az óvodás gyermekek számára a munka ne jelentsen kényszert, hanem a felnőttek mintájára, és az ő irányításukkal a kisgyermek életkorának, egyéni teljesítő képességének és érdeklődésének megfelelő, szívesen végzett tevékenység legyen. A munkavégzés épüljön be a mindennapi tevékenykedtetésbe, tervezetten, rendszeresen és kiszámíthatóan, mert fejlesztő hatása csak így érvényesül. Cél Tevékenységeken keresztül, cselekvő tapasztalással fejleszteni a gyermekek akarati tulajdonságait, mint kitartás, felelősségérzet, fegyelmezettség. Pozitívan befolyásolja a közösségi kapcsolatok alakulását, az önállóságot. Az erőfeszítéseken keresztül sikerélményhez való juttatás, a közösségi kapcsolatok alakításának, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Feladat A gyerekek motiválása, hogy kialakuljon igényük az esztétikus, tiszta, rendezett külső és a környezet iránt. A munkára nevelés feltételeinek megteremtése (megfelelő méretű eszközök, hely biztosítása). Elegendő idő biztosítása az önálló gyakorlásra, az ismeretek elsajátítására ahhoz, hogy a készségek /kitartás, felelősségtudat, türelem, céltudatosság, alkalmazkodó képesség /megfelelően fejlődjenek, a tapasztalatok megszilárduljanak. Mások munkájának megbecsülésére való nevelés. A fejlesztés tartalma A folyamatos napirend a játék kötetlensége és nyitottsága kedvez az önállóság fejlődésének. Megnövekszik az önkiszolgálás és az egyéni megbízások szerepe. A felnőttek mintaadó szerepe fontos az eszközök használatának elsajátításában, a munkafázisok sorrendiségének megismertetésében. Az óvónő a gyermekkel együttműködve folyamatosan, konkrétan és reálisan, saját magához mérten fejlesztően értékelje a gyermekek munkáját, és törekedjen arra, hogy mindig a pozitív értékelés kerüljön előtérbe.
58
Lehetőséget biztosítunk, a gyermekek számára, hogy azokat feladatokat melyek elvégzésére képesek, szabadon megoszthassák egymás között, önállóan dönthessenek. A gyermek épp úgy élvezi a munkatevékenységet, mint a játékot, ha tiltásokkal, vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. A munka az életre való felkészítés, a társadalmi gyakorlat megismerését épp úgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését, és ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni. Önkiszolgálás, saját magukkal kapcsolatos tevékenységek: Óvodás korban a legjelentősebb munkajellegű tevékenység az önkiszolgáló munka a saját magukkal kapcsolatos tevékenységek: testápolás, étkezés, öltözködés, környezetük rendben tartása. Elvégzését nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot mindenkitől, saját fejlődési ütemében, tempójában. Az ingerszegény környezetből érkező és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek önellátási képességének fejlesztését kiemelt feladatként kezeljük, ezáltal erősítve a személyes kompetenciájukat. A mindennapi élettel kapcsolatos munkák: Ide sorolunk minden olyan tevékenységet, amelyek előre tervezhetően bekövetkeznek, vagy közvetlen élethelyzetek teremtik meg. Játszóhelyek, játékok, eszközök rendben tartása, javítása, teremrendezés. Naposi (segítői) munka 4-5 éves kortól. Takarítás, söprögetés, törölgetés, tisztálkodó eszközök rendben tartása. Egyéb egyéni megbízatások. Madáretetés, élősarok kialakítása, gondozása (akvárium tisztán tartása). Udvari játékok ki- és behordása, rendbetétele. Kerti munka: Vigyázunk az udvar tisztaságára, a gyerekek erejüknek megfelelően segítenek annak rendezésében, szépítésében. Az évszaknak megfelelően végezzük az udvar és a kert gyomtalanítását, takarítását: virágos- és veteményeskert gondozása, veteményezés, palántázás, öntözés, kapálás, gyomlálás, a termés betakarítása, tárolása és felhasználása, a lehullott falevelek összegyűjtése. A kerti munka egyik legnagyobb értéke, hogy közvetlen kapcsolatot létesít a természet és az ember tevékenysége között. Alkalmi jellegű munkák: Ide tartoznak az ünnepekhez, jeles napokhoz, óvodai vagy csoportrendezvényekhez kapcsolódó munkák (díszítés, mézes-sütés, ajándékkészítés, teremrendezés az alkalomnak megfelelően).
59
Az óvodapedagógus feladata: A gyermekek egyéni fejlettségnek megfelelő munkafolyamatok biztosítása (önkiszolgálás, naposi munka, csoporttársakkal együtt végzett munka, egyéni megbízások teljesítése, környezet-, növény- és állatgondozás). A cselekvő tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása. Tudatos szervezés, irányítás és folyamatos, konkrét, reális vagyis a gyermek saját mérhető fejlesztő értékelése. Azon készségek kialakítása játékos tevékenység által, melyek során a gyermek képes lesz önmagát kiszolgálni. A közösség érdekében végzett munka felelősségének kialakítása. Közvetlen környezetünk rendben tartásával kapcsolatos tevékenységek (csoportszoba, udvar) végeztetése. Szokások kialakítása: o takarékossági szokások (víz, villany stb.), o külső környezettel kapcsolatos szokások (szemét, hulladék megfelelő kezelésének fontossága), o növények, állatok gondozásával kapcsolatos tevékenységek. A szülők tájékoztatása napi tevékenységeinkről, bevonásuk a nevelési folyamatba. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyerekek képesek önállóan ellátni magukat. Szívesen segítenek a felnőtteknek és egymásnak. Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat, számon tartják, és felelősséggel végzik azokat. Örömmel tevékenykednek társaik, a közösség érdekében. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére. Ismerik, és rendeltetésüknek megfelelően használják a munkavégzéshez szükséges eszközöket. Ismerik azok helyét, tisztántartásuk módját. 3. 8. A tevékenységben megvalósuló tanulás Helye a nevelési folyamatban Valljuk, hogy a kisgyermek alapvető joga, hogy egyéni fejlődési ritmusa nem sérülhet külső kényszerek hatására. Nem egyforma képességekkel rendelkeznek, az ismeretek elsajátítása az egyik gyermeknek gyorsabban, a másiknak lassabban sikerül. Az óvodába széles szociokulturális háttérből érkeznek, amely a minden60
napi életben való eligazodáshoz eltérő tapasztalati alapot nyújt. A szabálytudat hiánya vagy a kommunikációs képtelenség a gyermek számára beilleszkedési problémát vagy egyáltalán nem megoldható lelki terhet jelent. Fontos számunkra a gyermekek egyéni képességeinek mielőbbi megismerése, és erre építve azoknak a részképességeknek a korai fejlesztése, (a korrekció és a prevenció) ahol elmaradást tapasztalunk. A különböző hátrányok, a fejlettségbeli különbségek indokolják a fejlesztő játékok eltérő szinten való alkalmazását, biztosítva a választási lehetőséget és a saját szükségleteire épülő tevékenységi formákat. Fedezzük fel együtt a gyermekekkel az apró csodákat, hogy később önállóan is reagálni tudjanak a világ sok és érdekes jelenségére. Mutassunk példát, követhető mintákat együttműködésre, társas kapcsolatokra, helyes viselkedésre, ami kíváncsisággal, teljes odafordulással, belső késztetéssel párosul. A tanulás alapja a megismerő folyamat és a tevékenység, cselekvés összekapcsolódása. A 3-4 éveseknél a cselekvések, tevékenységek bemutatása, 5 év körül a bemutatás és magyarázat együttesen, míg később már a magyarázat is hatékonyan ösztönöz tevékenységre, eredményez tanulást. Az óvodáskorú gyermek tanulási folyamata beilleszthető a spontán bekövetkező, ill. a tudatosan szervezett keretek közé. A fejlesztő munka szervezhető csoportosan, mikro csoportosan, spontán szerveződő csoportban és egyéni formában is. Az óvodában a tanulás folyamatos, mert a gyermek minden helyzetet utánoz, tapasztal, tevékenykedik. A korai tanulás tevékenységformáját tekintve sokkal inkább játék, mint tanulás. Ez különösen a korai óvodás évekre a jellemző. A tagolt képzeti szabályozás kialakulásával önállósodik a tanulás folyamata, a nagyóvodás esetében már a játék és tanulás elkülönültebb funkciók. Cél A gyermekek mozgásának, kommunikációjának, értelmi képességeinek fejlesztésével párhuzamosan fejlődjenek a magatartási, a viselkedési és akarati tulajdonságok, amelyek nélkülözhetetlenek a tanuláshoz való pozitív viszony kialakításához. Feladat
A játékba ágyazott tanulás feltételeinek megteremtése. Megismerni a gyerekek egyéni képességeinek szintjét A befogadó tevékenység, az alkotói, alakítói kedv felkeltése, motiválása. A tudatosan tervezett tanulás megszervezése.
61
A fejlesztés tartalma A gyerekek attól a személytől tanulnak legszívesebben, akihez érzelmileg közel állnak, akit szeretnek, elfogadnak, akikkel szüleik is tisztelettel viseltetnek. Igyekszünk olyan kapcsolatot kialakítani, melyek segítik az eredményes együttműködést. Mivel a tevékenységeken keresztül szerzett ismeretek a leghatékonyabbak, a gyermek természetes érdeklődését, kíváncsiságát célozzuk meg. A belső motiváció a biztosítéka a tevékenységhez való pozitív viszonyulásnak. Az óvónő felelőssége, hogy a játék vagy tevékenység közben úgy befolyásolja a gyermeket, hogy az erőfeszítést igényeljen, de szükség esetén kapjon segítséget. A készen vásárolt ill. az általunk készített játékeszközök közül azt igyekszünk kínálni a gyermek számára, amely az ő képességének egyéni fejlettségi szintjének, leginkább megfelel. A kezdeményezések, foglalkozások alkalmával szerzett ismereteiket a gyermekek tovább mélyíthetik, bővíthetik a különböző képességfejlesztő játékokkal, melyre az óvőnő képességek szerinti differenciálással tudatosan készül. Arra törekszünk, hogy az ismeretszerzés feltételei nyugodtak, kiegyensúlyozottak, a kötetlen kezdeményezések tevékenységbe ágyazottak, játékosak legyenek. A 3-4 évesek 5-10 percet, a 4-5 évesek 10-20 percet, az 5-6 évesek 20-35 percet töltsenek a számukra szervezett tevékenységekben, változatos foglalkoztatási formában. Az adott hétre tervezett fejlesztőjátékok szorosan kapcsolódnak a külső világ tevékeny megismeréséhez, az ismeretszerzés anyagához, annak fejlesztési területeihez. Tervezése pedig a képességszintekre lebontva valósul meg. A gyermekek a tevékenységek befejezése után visszatérhetnek eredeti játékukhoz vagy újat kezdhetnek, illetve elkészíthetik a folytatáshoz szükséges kellékeket. Tiszteletben tartjuk az elmélyülten játszó gyermeket, a gyermek szándékát, és döntési jogát. Kialakítjuk a megfelelő munkafegyelmet, elősegítjük az önálló feladat végzést, halk beszédre, türelmes várakozásra szoktatjuk őket. Követelménynek tartjuk az 5-6-7 éveseknél, hogy feladataikat befejezzék, a szándékos figyelem, kitartás, feladattudat, feladattartás erősítése érdekében. Különösen fontos, hogy ebbe a tevékenységbe a gyermek önként kapcsolódjon be és örömmel vegyen részt. Ez egy jó játék a gyermeknek. Az óvodapedagógus feladata: Spontán módon és célirányosan szervezett sokféle tevékenységben a gyermekek megismerési vágyának, tanulási igényének kielégítése. A tanulást támogató környezet megteremtése során a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire való építés. A gyermekek kutató, felfedező kíváncsiságának fenntartása, kreativításának erősítése. Játékos tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása, cselekvéses
62
tanulás elősegítése. A tanulási helyszín és tartalom kiválasztása. Kedvező helyi adottságok (kertes övezet!) kihasználása. A tanulás hiteles, élmény és inger gazdag lehetőségének biztosítása. Felkészítés a folyamatosan megújuló, bővülő információk szelektálására, befogadására, feldolgozására. A folyamatos tanulás, részben utánzásos, spontán tevékenység által a teljes személyiség fejlődésének elősegítése. A gyermekek egyéni különbözőségeinek, egyedi személyiségvonásainak és egyéni szükségleteinek figyelembe vétele. A szülők, nagyszülők bevonása a gyermekek otthoni és óvodai megbízatásaiba. Kötött forma alkalmazása főleg 6-7 éves gyermekeknél. Valamennyi tanulási formában érvényesüljön a nevelői céltudatosság, fokozatosság. Buzdítás, dicséret, pozitív megerősítés (sztereotip értékelések kerülése, pl.: ügyes vagy… Helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetének kiemelése.). A tanulás során személyre szabott, pozitív értékelés differenciált alkalmazása. Problémahelyzetek teremtése és ezek változatos megoldásának segítése, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon stb. Tévedések elfogadása, elfogadtatása, „aha”-élmény biztosítása. A tehetséges gyermekek felkarolása, a tehetség felkutatása, gondozása
A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére Képesek azonosulni az óvónő által meghatározott feladattal. Képesek frontális foglalkoztatási formában feladatot végezni, együttműködni 5-35 percig. Kialakul bennünk az igény, hogy a feladatokat sikerrel oldják meg. Átélik az eredményes, jól végzett feladat megoldásának örömét, sikerélményét. Megkezdődik az önellenőrzés képességének alakulása, fejlődik együttműködő képességük. Eligazodnak a felnőttek és a társak elvárásai között, segítőkészséggel értékelik egymás megoldásait. Az elvárások, szokások normarendszerként épülnek be személyiségükbe.
63
Megfelelő ismeretekkel, képességekkel, készségekkel, önfegyelemmel, kitartással rendelkeznek, felkészültek az iskolai életmódra. 3. 9. A nevelés időkeretei A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósul meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenység és a pihenés váltakozó biztosítása. A gondozás és a szabadlevegőn való tartózkodás jól illeszthető a játéktevékenység egész napos folyamatába. A gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja, de nevelőmunkájába be vonja a csoportban dolgozó dajkát vagy pedagógiai aszszisztenst. Javaslat a heti rendhez :
Kötetlen, rendszeres
3 – 4 éves 4 – 5 éves Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
5 – 7 éves
Ének, énekes játék, gyermektánc Külső világ tevékeny megismerése Ének, énekes játék, gyermektánc Külső világ tevékeny megismerése
Kötött rendszeres Mozgás, Mindennapos testmozgás,
64
Javaslat a napirendhez: NAPIREND
Szeptember 01-től május 31-ig „A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével.”
Az óvoda nyitva tart: 645-től -1645-ig Időtartam
645 - 730 30
7 - 12
00
Tevékenységek
A gyerekek fogadása, szabadjáték összevont csoportban. Szabad játék, egyéb szabadon választott tevékenység, személyes percek, 8,30-től folyamatosan testápolási teendők, folyamatos tízóraizás, tevékenységben megvalósuló tanulás, élményen alapuló ismeret- és tapasztalatszerzés, készség- és képességfejlesztés, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások, mindennapos mozgás a szabadlevegőn.
1200 - 1300
Előkészületek az ebéhez, testápolási teendők folyamatosan, ebédelés, teremrendezés, tisztálkodás, fogmosás készülődés a délutáni pihenőhöz.
1300 - 1500
Mesehallgatás, altatás, alvás, pihenés.
1500 - 1530
Folyamatos ébredés, teremrendezés, testápolási teendők, uzsonnázás, öltözködés.
1530 - 1600
Szabadjáték (jó idő esetén, az udvaron), egyéni képességfejlesztés, egyéb szabadon választott tevékenység. A gyermekek átadása a szülőknek.
1600 – 1645
Szabadjáték az ügyeletes csoportban a szülők érkezéséig.
65
IV. TERVEZÉS, PEDAGÓGIAI ADATKEZELÉS 4.1. Tervezés, pedagógiai adatkezelés, dokumentációk és azok vezetése A tervezésnél a sokoldalú tevékenykedtetésre, a cselekedtetési, megismerési, tapasztalatszerzési lehetőségekre, ugyanannak a tevékenységnek más megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Inkább kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. A nevelés és tanulás tervezéséhez megkeressük a nevelési-tanulási feladatokat, az egyéni fejlesztési lehetőségeket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában egy vagy két hetes periódusokban tervezünk. A tervezés során külön is szükséges biztosítani a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A tanulásban felhasznált eszközök kiválasztásánál (tárgyak, képek, munkaasztalok, játékfajták, stb.) vegye figyelembe a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát, felfedező-kutató tevékenységüket, kreativitásukat, aktivitásukat, ösztönözze a gyerekeket a gondolkodási műveletek alkalmazására, a feladatban rejlő probléma felismerésére és megoldására. A gyermekek önállóan, spontán szerzett, és szervezett ismeretszerzési lehetőségei, tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A tevékenységeket a környezeti nevelés éves terve alapján tervezzük. A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára. 4.2. A gyermekek fejlődésének nyomon követése A gyermekek megfigyelése, a játéktevékenységben, a játékos, spontán és irányított feladat helyzetekben történik. Fontos, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. E megfigyelések alapján dolgozzuk ki a csoport, a korcsoport, a gyermekek egyéni fejlesztési tervét. Az óvónők az értékelést kellő objektivitással adják, lehetőséget nyújtva arra, hogy a szülő érdeklődhessen a gyermek fejlődéséről és elmondja, vagy elmondhassa véleményét. A gyermek fejlődéséről rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket: A újonnan érkező gyermekek szüleit a befogadás tapasztalatairól és a 3-4 éveseket november végéig. A 4-5 éves gyermekek szüleit a fejlődés üteméről május végéig. 5-7 gyermekek szüleit az iskolakészültségről januárban. 66
4.2. Megfigyelési szempontok A gyermekek megfigyeléséhez alábbi területeket állítottuk össze: I. TESTI ÉRETTSÉG MOTOROS KÉPESSÉGEK 1. FIZIKÁLIS ADATOK: A gyermek mozgása Laterális dominancia Kondicionáló képesség Koordinációs képesség – nagymozgás Koordinációs képességek – finom-motorika Koordinációs képességek szem-láb-kéz koordináció Térbeli tájékozódás 2. TESTSÉMA Testséma ismerete II SZOCIALIZÁCIÓS KÉPESSÉGEK 1. ÖNISMERET, ÉNKÉP, ÖNÉRVÉNYESÍTÉS Önértékelés Önbizalom Az önérvényesítés módja 2. ÖNISMERET, ÉNKÉP, ÖNÉRVÉNYESÍTÉS Egészségügyi szokások Udvariassági szokások Tevékenységhez kötődő együttműködési formák 3. NORMÁKHOZ, SZABÁLYOKHOZ, SZOKÁSOKHOZ VALÓ VISZONY TÁRSAS KAPCSOLATOK A gyermek közösségben elfoglalt helye A gyermek viszonya a mikro csoporthoz 4. TEVÉKENYSÉGEKHEZ VALÓ VISZONY SZERVEZETT TEVÉKENYSÉG ESETÉN Kezdeményezőképesség Együttműködési képesség szervezett tevékenység közben: Alkalmazkodóképesség III. ÉRZELMI-AKARARTI KÉPESSÉGEK (FEJLETTSÉGI SZINTEK RENDSZERE) 1. ÉRZELEM Alapvető érzelmi állapot Temperamentum Érzelmi reakciók minősége – indulat, érzelmek kifejeződése Feladattudata, a szervezett tevékenységekhez fűződő érzelmi viszonya 2. AKARAT Akadályok, nehézségek leküzdésének módja (frusztrációs tolerancia) 67
Szabálytudat Siker esetén mutatkozó érzelmi megnyilvánulások Kudarc esetén mutatkozó érzelmi megnyilvánulások IV. ÉRTELMI KÉPESSÉGEK (FEJLETTSÉGI SZINTEK RENDSZERE) 1. ÉRZÉKELÉS-ÉSZLELÉS Vizuális ritmus Vizuális időrendiség Vizuális észlelés – a forma egészének észlelése Tapintásos – vizuális észlelés Auditív – vizuális észlelés 2. EMLÉKEZET Rövid távú emlékezet Rövid távú emlékezet – vizuális Rövid távú emlékezet- verbális: Rövid távú emlékezet – sorrendiség Hosszú távú emlékezet (mese) 3. FIGYELEM Szándékos figyelem (figyelem terjedelme) 4. GONDOLKODÁS Gondolkodási szint Gondolkodási műveletek Analízis – szintézis (10 elemes puzzle) Általánosítás Konkretizálás 5. SZÁMOLÁSI KÉPESSÉG Számsor ismerete Matematikai műveletvégzés V. ANYANYELVI KÉPESSÉGEK RENDSZERE (FEJLETTSÉGI SZINTEK RENDSZERE) 1. BESZÉD Beszédstílus Hangerő Beszédtempó 2. BESZÉDÉRTÉS Szavak szintjén (passzív szókincs) Mondatmegértés Szövegértés 3. KIFEJEZŐKÉPESSÉG Aktív szókincs Általános szókincs Relációs szókincs Mondatalkotás (mondatszerkesztés 68
Szövegalkotás Artikulációs képesség 4. KOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLATTEREMTŐ ÉS KAPCSOLATTARTÓ KÉPESSÉG Kommunikációs viszony Felnőtt-gyermek viszonylatában Gyermek-gyermek viszonylatában Metakommunikációs kapcsolatteremtő és kapcsolattartó képesség Tekintet Térköz Felnőtt-gyermek kapcsolatban Gyermek-gyermek kapcsolatban A gyermekek fejlődését az alábbi dokumentumok alapján értékeljük: A PP tartalmazza az óvodáskor végére elérendő fejlettségi szinteket A gyermekek fejlődésének nyomon követéséhez az „Egyéni fejlődési naplót” használjuk. Folyamatos megfigyeléseket évente két alkalommal november és április hónapban a fenti szempontok alapján rögzítjük. A megfigyelés, mérés rendje: A megfigyelést, mérést mindig a gyermek megszokott természetes környezetében kell elvégezni, vagyis a csoportszobában. Mérés alatt ki kell iktatni minden zavaró tényezőt. Mérni a gyermeket a megszokott óvónője mérheti. Ha a gyermeknek látható kezdődő betegségei vannak, vagy vélhetően túl fáradt a gyerek, akkor a tervezett mérést el kell halasztani. A mérés elvégzéséhez szükséges eszközök előre elkészítve, megfelelő minőségben és mennyiségben álljanak az óvodapedagógus rendelkezésére. Amikor az óvodapedagógus mér, a csoport többi tagjával legyen egy másik felnőtt. A dokumentumok kezelésének rendje: A mérőlapokat, a személyiségi jogokat betartva csak a szülőnek lehet megmutatni, illetve konkrét egyéni adatot csak a szülőnek lehet adni. A kimeneti mérések összesítő eredményeit minden tanév június 15- ig kell összesítve leadni az óvodavezetőnek. A kimeneti átadó lapokat június 15- ig kell összesítve leadni az óvodavezetőnek. Az óvodai integrációs programban résztvevő gyerekek mérését, fejlesztését az integrációs programban külön meghatározottak szerint végezzük. 69
V. A DOLGOZÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK GYAKORLATA 5.1. Az óvónők együttműködésének gyakorlata Az együtt dolgozó óvónők munkája szorosan összefügg, egymásra épül. A csoportban szervezett tevékenységek (a nevelési feladatok és az ismeretszerzés) öszszehangolása közös felelősségük. A negyedéves nevelési tervek, értékelések elkészítése és dokumentálása közös feladatuk. Az egy csoportban dolgozó óvónők kéthetente váltják a délelőttös és délutános munkarendben egymást. Feladatmegosztás a délelőttös és a délutános munkarendben: A délelőtti tevékenységek tervezése, szervezése a délelőttös óvónő feladata és felelőssége. Az ő irányításával a délutános óvónő segít ezek sikeres megvalósításában, illetve előkészíti a következő napra szükséges eszközöket. Amikor a gyerekek levegőzéshez készülődnek, akkor a délelőttös óvónő induljon a néhány már felöltözött gyermekkel az udvarra. A mozgatható udvari játékokat a dajka néni még kimenetel előtt készítse ki, délután vigye vissza nagyobb gyerekek segítségével. A délelőtt történt bármilyen rendkívüli esemény (baleset, megbetegedés stb.) kapcsán az intézkedés a délelőttös óvónő felelőssége. A délután történt rendkívüli eseményekben a délutános óvónő jár el. Miután a dajka néni előkészítette az ebédhez szükséges eszközöket, a naposok a délutános óvónő irányításával terítenek. Ha ebben a tevékenységben már megfelelő jártasságot szereznek a gyerekek az irányítást a dajka néni veszi át. A délelőttös óvónő engedi el a délben hazamenő gyerekeket. A délutános óvónő kíséri a gyerekeket a mosdóba, a délelőttös az öltözőben irányítja a tevékenységet. A délutános óvónő feladata a szülők írásbeli tájékoztatása, az újságok, fényképek, prospektusok, stb. átadása, rendezése. Nyitástól 730-ig az ügyeletes óvónő saját csoportjában fogadja a gyerekeket (üzenetet, pénzt papírra írva vegyünk át). A délutános óvónő munkaidejének vége előtt öt perccel viheti át a gyerekeket az ügyeletes csoportjába. Köteles az aznap történt fontos eseményekről az ügyeletes óvónőt szóban, a szülőt írásban tájékoztatni. Az udvari játéknál az óvónők és a dajka néni beszéljék meg, hogy ki hol ügyel a gyerekekre.
70
5.2. Az óvónők és a dajkák együttműködésének gyakorlata Programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőtteknek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Az óvónők tájékoztassák a nap aktuális tevékenységeiről, feladatairól és útmutatásuk alapján segítse a feladatok megvalósítását. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. VI. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. JÁTÉKOK A CSOPORTSZOBÁBAN (CSOPORTONKÉNT) A JÁTÉK MEGNEVEZÉSE
FAJTÁJA
DARABSZÁMA K
1. Konstrukciós játék 2. Társas játék
4-5 kirakó logikai memóriafejlesztő 3. Kártyák 2-3 4. Képdominó 3 5. Számdominó 3 6. Szerepjátékok használható eszközök, főzőcske, babázás, anyagok orvosos játék, stb. 7. Szerepjátékhoz használható játékbú„ tor, konyhaszekrény, babaszobai bú- tor 8. Nagyméretű kockák kirakók, sző2-3 nyegen építőjátékhoz 9. Nagyméretű babák főzőcske, babázás 10. Különböző méretű és nagyságú törszemélyautók, hetetlen autók munkagépek 11. Állatfigurák házi és vadonélő 71
2-2 2-3 2-3 2-3 1-1 1-1 1-1 1-1 4-4 5-5 2-2
12. Barkácsolás eszközei
olló, tű, ragasztó, dobozok, stb. kézitükör falitükör
13. Anyanyelvi játékok
10-10 3-4 1
2. JÁTÉKESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK AZ UDVARI JÁTÉKHOZ (UDVARONKÉNT) Az udvarokon legyen füves, betonozott, homokos, kavicsos rész, a fajátékok alatt ütéscsillapító burkolattal ellátott rész. NÉV 1. Ivókút 2. Fajátékok 3. Létrák, mászókák 4. Hálók, lógók, hinták 5. Mobil padok 6. Labdák 7. Homokozó játékok 8. Kerékpár, roller
FAJTÁJA nagymozgások gyakorlásához 4-5 3-4 3 6 2-2
DARABSZÁMA 1 2-2 1-1 1-1 5-6 2-2 5 1-1
3. VERSELÉS, MESÉLÉS, DRAMATIKUS JÁTÉKHOZ HASZNÁLATOS ESZKÖZÖK (CSOPORTONKÉNT) NÉV 1. Mesekönyvek, leporellók
2. Rigmusok, közmondások gyűjteménye 3. Magnó 4. Kazetták 5. Párnák 6. Kosarak 7. Leplek, textilek 8. Bábkészlet 9. Bábparaván
FAJTÁJA állatmesék népmesék klasszikus mesék mai magyar írók meséi verses meseregények
DARABSZÁMA 2-3 5-6 3-4 2-3 4-5
4
1-1
10-15 gyermekenként 2 8-10 minimum 3 (sík, gyűszű, kesztyű) 1
1 1-1 1-1 2-2 1-2-3
72
10-12 1
4. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC (CSOPORTONKÉNT) NÉV 1. Kazetták 2. Ritmushangszerek 3. Dallamjátszó hangszerek 4. Barkácsolt ritmushangszerek 5. Kendők, kalapok 6. Szoknyák, mellények
FAJTÁJA 10-15 5 2 3 2 1
DARABSZÁMA 1-1 7-7 1-1 7-7 5-5 8-8
5. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA (CSOPORTONKÉNT) NÉV 1. Ceruzák 2. Tábla és viaszkréta 3. Gyermekméretű állványos tábla rajzoláshoz 4. Filctollak 5. Festékek
6. Ecsetek 7. Ragasztó 8. Papírok 9. Gyurmák 10. Olló 11. Tű 12. Gyöngyök 13. Hurkapálcák 14. Szövőkeret, körmöcske 15. Fonalak, gyapjú 16. Gyertyák 17. Termések, dobozok 18. Csuhé, szalma, csutka
FAJTÁJA különböző vastagságú és puhaságú 2 1
DARABSZÁMA 6-6 doboz
különböző vastagságú vízfesték tempera üvegfesték ruhafesték különböző vastagságú papír, textil, dekopázs különböző anyagú, színű, vastagságú gyurma, lisztgyurma, agyag 2 2 minimum 3 2 10 csepegtetni, karcolni 5-6 -
2-2 6 2-3 1-1 1-1 6-6 1-1 10-10 ív
73
3-3 2
folyamatosan 6-7 6-7 állandóan állandóan 2-2 állandóan állandóan állandóan állandóan
6. MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKHOZ HASZNÁLANDÓ ESZKÖZÖK (ÓVODÁNKÉNT) NÉV 1. Greswald-készlet 2. Padok 3. Body-Roll készlet 4. Labdák
5. Karikák 6. Kötelek
7. Botok 8. Babzsák 9. Szalagok 10. Barkácsolt kézi szerek 11. Különböző egyensúlyérzék és mozgáskoordinációt fejlesztő eszközök
FAJTÁJA 1 1 gumi két méretben léglabda óriáslabda maroklabda 2 mászó húzó körkötél ugráló 1 1 3 3
DARABSZÁMA 1 3 5-5 10-10 10 3 30 30-30 1 1 1 5-6 30 30 30-30 30-30
3-4
1-2
7. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK (CSOPORTONKÉNT) NÉV 1. Ismeretterjesztő és tudományos könyvek 2. Növény- és állathatározó 3. Akvárium 4. Nagyítók 5. Távcső 6. Gyermekméretű munkaeszközök 7. Madáretető
74
FAJTÁJA
DARABSZÁMA
10
1-1
1-1 1 2 1 5 2
1 1-1 5-5 1-1 6-6 1-1
8. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEKHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK (CSOPORTONKÉNT) NÉV 1. Kötények különböző tevékenységekhez 2. Gyermekméretű partvis, lapát, törlőkendő 3. Gyermekméretű kerti szerszámok 4. Vödrök, kosarak, locsolók
FAJTÁJA 1-2 1-2 3-4 1-2
DARABSZÁMA 7-8 3-3 8-8 8-8
VII. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI A családdal, a szülőkkel való kapcsolatunk: Az óvodai nevelés alapértékei a családdal történő együttnevelésben teljesednek ki, őrizhetők meg. Óvodánk a nevelésben a család szerepének elsődlegességét úgy tekinti, mint amire építhet és kiegészítheti azt. Figyelembe véve a gyermekek környezetét, a szülők értékátörökítő hatását, befolyásolni tudjuk a családok értékrendjét, hathatunk normáikra, műveltségükre, életvitelükre. Kapcsolatunk őszinteségre és tapintatosságra épül, és mindig segítő szándék vezérli. Arra törekszünk, hogy tájékoztatásunk hiteles legyen a gyermekek fejlődéséről, feladataink megvalósításával kapcsolatos kérdésekről, az óvoda helyzetéről. Az óvodába felvételt nyert gyermekek szüleikkel együtt előzetes egyeztetés után ismerkedhetnek intézményünkkel. A csoport mindkét óvónője az óvodába érkezés előtt meglátogatja otthonában a gyereket. Lényeges, hogy a kisgyerek megszokott környezetben ismerkedjen a nevelőivel. Az óvónők számára is komoly szerepe van a családlátogatásnak, hiszen ekkor természetes körülmények között figyelhetjük meg a gyerek otthoni megnyilvánulásait, ami hozzásegíthet bennünket a később alkalmazható megfelelő bánásmód, eljárás kiválasztásához. Képet kapunk egyrészt a család nevelési kultúrájáról, másrészt arról, hogy a közvetlen környezete milyennek látja a gyereket, és milyen szerepet juttat neki. Kitöltjük az anamnézis lapot, mely a gyermek eddigi fejődésével kapcsolatos legfontosabb információkat tartalmazza. Új óvodásaink szüleinek a tanév megkezdése előtt szülői értekezletet szervezünk, melynek keretében tájékoztatást adunk az óvoda napi életéről. Bemutatjuk az óvodai nevelés törekvéseit. Meghatározzuk közös céljainkat, valamint azokat az alapvető feladatokat, amelyek az egységes felfogást és az azonos bánásmódot szolgálják. Minden újonnan érkező gyermeket – akár év elején, akár év közben – különös gonddal fogadunk. Lehetővé tesszük az anyás, apás befogadást. Egyértelműen megfogalmazzuk, hogy milyen elvárásaink vannak a szülőkkel szemben. Elmondjuk, hogy milyen
75
téren számítunk a segítő munkájukra. Fokozatosan növeljük azt az időtartamot, amit a gyerek a szülő nélkül tölt az óvodában! A kapcsolattartás leggyakoribb, és talán legfontosabb formái a napi beszélgetések, mert tapasztalataink szerint ezen alkalmak a leginkább őszinték és hatékonyak. Szükség szerint szülői értekezleteket, rendszeresen nyílt napokat tartunk, ilyenkor a szülők közvetlenül is betekintést nyernek mindennapi életünkbe. Fogadó órák keretében tanévenként és korcsoportonként egy-egy alkalommal tájékoztatjuk a szülőket, a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleit pedig az integrációs programban foglaltak alapján. Alkalmanként közös programokat szervezünk rendezvények és munkadélutánok formájában: kirándulás autóbusszal (pl.: Püspökladányi Arborétum, Nyíregyházi Vadaspark), gyermeknap, családi sportnap. Óvodánkban a szülők képviseletét a Szülői Szervezet látja el. Bölcsődével való kapcsolatunk: A kölcsönös érdeklődés és a gyermekek megismerésének alapján hangoljuk öszsze nevelési törekvéseinket. Kapcsolattartásunk formái: Alkalmanként meghívjuk a leendő óvodásainkat közös óvodai játékra. Az átmenet megkönnyítése érdekében személyes beszélgetés keretében tájékozódunk a gyermekek fejlődéséről, egyéni fejlődési üteméről, az egyéni bánásmód alkalmazásának tapasztalatairól és az esetleges alkalmazkodási nehézségekről. Lehetőséget biztosítunk a gondozó néniknek a gyermekek beilleszkedésének nyomon követésére. Iskolával való kapcsolatunk: A Jókai Mór Általános és Alapfokú Művészeti Iskola községünk egyetlen iskolája. Együttműködésünk során arra törekszünk, hogy alapelveinket szem előtt tartva kölcsönösen megfeleljünk egymás elvárásainak. Elsősorban a 1-4. osztályokban tanító pedagógusokkal alakítottunk ki szorosabb kapcsolatot. Óvoda-iskola átmenet: Folyamatosan azon munkálkodunk, hogy a gyermekek zavartalan iskolakezdését segítsük. Az óvodai programunk az egész személyiség – és benne a pszichikus funkciók – fejlesztését hangsúlyozza, amelyek alkalmassá teszik a gyermeket az alapkulturtechnikák elsajátítására. A tanítókat írásban tájékoztatjuk a leendő első osztályos gyermekek részképességeinek fejlettségi szintjéről. Kapcsolattartásunk formái: Óvodai rendezvényekre meghívjuk a tanítókat.
76
Nagycsoportosok látogatása az első osztályban. A pozitív érzelmi ráhangolódás segítése: találkozás a volt csoporttársakkal, ismerkedés a tanítókkal, az iskolai környezettel. Lehetőséget biztosítunk a tanítóknak, hogy az óvodai környezetben ismerkedhessenek meg először az iskolába készülő gyermekekkel, illetve megosztjuk velük tapasztalatainkat. Találkozás a volt óvodásainkkal. Ellátogatunk az első osztályokba, tájékozódunk a gyermekek közösségbe való beilleszkedéséről, valamint arról hogyan sikerült megfelelniük az iskolai követelményeknek és kihívásoknak. Óvodánk egyéb kapcsolatai: Fenntartónk a Polgármesteri Hivatal. Meghatározza munkánk feltételeit, és folyamatosan figyelemmel kíséri azt. A hivatali kapcsolat mellett időrőlidőre segítő-, támogató szándékukat is élvezzük. Közművelődési intézményeink: a Költő Nagy Imre Művelődési Ház és Könyvtár. Látogatásaink és együttműködésünk folyamatos, ez gazdagítja, színesíti nevelő munkánkat. Jó a kapcsolatunk az iskolaorvosi feladatokat ellátó házi orvossal és a védőnővel is. A "kötelező" kapcsolat mellett kérésünknek megfelelően készségesen segítenek minket. A Gyermekjóléti Szakszolgálat munkatársával rendszeres kapcsolatban állunk. A Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Intézettel, a Püspökladányi Nevelési Tanácsadóval, és az illetékes Szakértői Bizottsággal általában egy-egy aktuális probléma esetén vesszük fel a kapcsolatot. A környékünkön található óvodákkal jó kapcsolatot, színvonalas szakmai együttműködést sikerült kialakítanunk (Sárréti Óvodák Egyesülete, szakmai napok stb.).
VII. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN Alapelvünk, értékeink A gyermeknek joga, hogy a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék, képességének, adottságainak, érdeklődésének megfelelő fejlesztésben részesüljön. Személyiségének jogait, így személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa. A társadalmi, gazdasági körülmények változásával egyre több a szociálisan nehéz körülmények között élő családok száma. Ebből adódóan sokasodnak gyermekvédelmi tennivalóink is. Fokozottan érvényes ránk – óvodai dolgozókra – a titok77
tartási kötelezettség. Minden igyekezetünk mellett számolnunk kell azonban azzal, hogy kompetenciánk véges.
Cél A helyi sajátosságok ismeretében feltárni azokat a körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásolhatják. Minden érintett óvodáskorú gyermekre kiterjedő preventív tevékenység megszervezése, a rászoruló gyermekek komplex gondozása és családok segítése.
Feladat Az új óvodások befogadásának elősegítése, beilleszkedésük legzavartalanabbá tétele. A gyerekek és családjuk - a lehetőségekhez képest - minél alaposabb megismerése. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodába kerülésének, járatásának elősegítése. A hiányzások dokumentálása, jelzése. A hátrányos helyzetből eredő tünetek, problémák felismerése, az okok feltárása, szükség esetén szakember segítségét kell kérni. Feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálása egyéni fejlesztés alkalmazásával. Egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában való részvétel, a szűrés szükség szerinti javaslata. Az integrált nevelés elősegítése, a gyermek problémája szerinti, súlyossági foknak megfelelő ellátási formában. A szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése. A fejlesztés tartalma Az óvónők első családlátogatáskor a kisgyermeket és környezetét megismerik, a tapasztalatokat dokumentálják (anamnézis). Az óvodai kereteknek megfelelően megadunk minden segítséget a hátrányok csökkentéséhez. A nap folyamán kiemelt figyelemmel kísérjük ezen gyermekek egészségügyi, higiéniai szokásainak kialakulását, fizikai szükségleteinek kielégítését, közösségbe való beilleszkedését. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése csak korai felderítés alapján lehetséges. Ezért elsősorban a megelőzést tartjuk feladatunknak.
78
Fejlődési naplóban rögzítjük a gyermekek fejlődésének folyamatát, a fejlesztés tartalmát, illetve a speciális gyermekvédelmi intézkedéseket. Veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos feladatok : A veszélyeztetett gyermekek felmérése az óvodapedagógusok közreműködésével: nyilvántartásba vétel. A veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral. A veszélyeztetett gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása délelőtti időszakra). Szociális ellátások számbavétele. Differenciált fejlesztés speciális foglalkoztatás figyelemmel kísérése. Támogatás nyújtása a lehetőségekhez mérten (rendezvények díjának kifizetése, természetismereti táborunk költségének támogatása, külön foglalkozások támogatása. Erről dönt: csoportos óvodapedagógusok, óvodavezető, gyermekvédelmi felelős). Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos tevékenységek: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jegyzői nyilvántartásból való beazonosítása. A hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra. Differenciált fejlesztés speciális foglalkoztatás figyelemmel kísérése. Szociális ellátások számbavétele. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedés. Az óvodapedagógus feladata: A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felderítése. A veszélyeztető körülmények megelőzése, megszüntetése. Prevenció, segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. A gyermekek mozgásszervi, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása. Biztosítani bármely oknál fogva a hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását (differenciált fejlesztés, speciális foglalkoztatás). Felfigyelni a családban jelentkező gondokra, problémákra, jelezni az 79
óvoda gyermekvédelmi felelősének. Évenként felmérni azokat a körülményeket, melyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Nyilvántartást vezetni az alábbi szempontok szerint: o hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek száma, o három, vagy több gyermekes családban élő gyermekek száma, o igazolt és igazolatlan hiányzások vezetése, o csonka családban nevelkedő gyermekek száma, o fogyatékos gyermekek száma. Baráti és társas kapcsolatok kialakulásának segítése A nevelő közösség és a szülők kapcsolatai: Az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi tevékenységének segítése, összehangolása. Az estek megkonzultálása az arra illetékes személlyel. A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások rendszeres figyelemmel kísérése, az óvodavezető és a pedagógusok figyelmének ezekre való felhívása. Önképzés, a szakirodalom tanulmányozása, továbbképzéseken való részvétel. A szülők tanév eleji (szülői értekezleten) és folyamatos (faliújságon) tájékoztatása saját tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy milyen problémával mikor és hol kereshetik fel (fogadóóra). Szülők, pedagógus kollégák segítése fogadóórákon meghallgatással, pedagógiai-családpedagógiai eszközökkel, tanácsadással. A szülők tájékoztatása arról, hogy problémáikkal – az óvodán kívülmilyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. Egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezése. A szülők részére tájékoztató, ismeretterjesztő, érték- és szemléleterősítő, illetve formáló szülői értekezletek, fórumok, programok szervezése. Javaslat tétel az óvoda általános prevenciós gyermekvédelmi tevékenységére az óvodát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. Tájékozódás a gyermeki személyiséget fejlesztő-korrigáló óvodai gyermekvédelmi programokról, módszerekről, szükség és igény szerint átvételük és/vagy adaptációjuk szorgalmazása. A gyermekvédelemben felhasználható új pedagógiai módszerek, eszközök, 80
szakirodalom gyűjtése és terjesztése. Az e témában meghirdetett pályázatok figyelemmel kísérése közzététele, illetve pályázatok készítése. Munkafeljegyzések készítése az óvodapedagógusok és más segítő szakemberek jelzései, információi, valamint saját tapasztalatai alapján az óvoda hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és egyéb problémával küzdő gyermekeiről. A veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű gyermekek családlátogatása. Cselekvési terv készítése a probléma megoldására. Gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése és egyéb források felkutatása szükség esetén. A gyermekjóléti szolgálat értesítése óvoda-pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező esetén. A családok figyelmének felhívása a szabadidő hasznos eltöltésére
Sárrétudvari, 2014. augusztus 25.
81
Nemzetiségi kisebbséghez tartozók integrált óvodai nevelésének kiegészítö programja
82
NEMZETISÉGI KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓK INTEGRÁLT ÓVODAI NEVELÉSÉNEK KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMJA .................................................... 82 1. 2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 4.1 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6. 4.7. 4.8.
HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................... 84 A PROGRAM CÉLJA .................................................................................................... 84 ALAPVETŐ NEVELÉSI CÉLOK, FELADATOK ....................................................... 84 Az egészséges életmód alakítása ................................................................................ 85 Az érzelmi, az erkölcsi nevelés és szocializáció ........................................................ 86 Esztétikai nevelés és ízlésformálás ............................................................................ 87 Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés ................................................................... 88 ÓVODAI ÉLETÜNK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ...................................................... 90 Játék ........................................................................................................................... 90 Verselés, mesélés, dramatikus játék ........................................................................... 91 Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ....................................................................... 92 Rajzolás, mintázás, kézimunka .................................................................................. 92 Mozgás ....................................................................................................................... 93 A külső világ tevékeny megismerése ......................................................................... 94 Óvodánk munka jellegű tevékenységei ...................................................................... 96 Tevékenységben megvalósuló tanulás ....................................................................... 97
83
1. HELYZETELEMZÉS Az elmúlt években növekedett az óvodánkba beíratott szociális és szociokultúrális szempontból hátrányos helyzetű gyermekek száma. Intézményünkben a cigány gyermekek egyre növekvő aránya indokolttá teszi, hogy a Nemzeti nemzetiségi kisebbség óvodai nevelésének irányelveiben megfogalmazottak alapján nagyobb odafigyeléssel tervezzük a cigánygyermekek beilleszkedését, fejlesztését, integrálódását az óvodai gyermekcsoportokba. A gyerekek eltérő egyéni fejlődéséhez igazított differenciált fejlesztést változatos tevékenységekkel a játékban, a játék által, a szükséges szakemberek bevonásával igyekszünk biztosítani. Nevelőtestületünkben két óvodapedagógus fejlesztő pedagógusi végzettséggel rendelkezik, további két kolléganő jelenleg ezen a szakon tanul. A kisebbségi óvodai nevelésünk formája: Cigány kulturális nevelést folytató óvoda, melyben magyar nyelven folyik a nevelés. 2. A PROGRAM CÉLJA Heterogén óvodai csoportokban a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, szeretetteljes, gyermekközpontú, a másságot elfogadó, az emberi értéket egymásban tisztelni tudó légkörben. A sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítása úgy, hogy tudatosan építünk a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözőségekre és hagyományokra. A kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások ápolása és fejlesztése. A tevékenységek során a bizalom, a barátság, az együttműködés kialakítása a gyerekek között. A fejlesztés nem valósulhat meg a családok támogatása, megnyerése nélkül. 3. ALAPVETŐ NEVELÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK 3.1. Az egészséges életmód kialakítása Cél Legyenek a gyermekek egészségesek, testileg fejlettek.
84
Feladat Egészséges életvitel igényének alakítása a megfelelő testi fejlődés érdekében. A családok szemléletének formálása az egészséges életvitel kialakításának érdekében. A fejlesztés tartalma: Legelőször a gyermekek komfortérzetének kielégítésére törekszünk. Megismertetjük a gyermekekkel a mosdó használatát, a testápolási szokások helyes sorrendjét, a tisztálkodási eszközök használatát. A tisztálkodási szokások kialakításánál differenciált, egyéni bánásmódot alkalmazunk. Bonyolultabb szokásoknál (fésülködés, körömkefe használata) figyelembe vesszük a helyettesítő és pótló nevelés szükségességét, e téren a családi minták egészen eltérőek lehetnek. A gyermek az öltözködés gyakorlásával jelzéseket kap a testsémáról és az öltözködés sorrendjéről. A réteges öltözködés előnyeit, fontosságát hangsúlyozzuk. A cigány gyermek jó kézügyességét és fejlett cselekvéses aktivitását aknázzuk ki a ruhák elrakásával, a terem rendjének megőrzésére irányuló szokások elsajátításánál. Az optimális, a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakításánál figyelembe vesszük a családi szokásokat. A másfajta szokások mögött igyekszünk meglátni annak valódi értékét. Nagyon lényeges a szülök széleskörű tájékoztatása, a családok életmódbeli, szemléletformálása. A gyermekek mindennapi mozgásigényének kielégítését, a változatos udvari játékokkal, sokféle mozgásos szabályjátékkal biztosítjuk. Minden csoportban megteremtjük a feltételeit a kultúrált étkezési szokások kialakításának. A tapasztalt egyéni különbségeket, lemaradást, személyes példaadással próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. A gyermekek fejlődéséhez igyekszünk egészséges környezetet biztosítani. Udvarunk megfelelően tágas ahhoz, hogy minden gyermek szabadon és eleget mozoghasson. A csoportszobák világosak - a játék az étkezés és alvás színterei. A mosdókban minden gyermeknek saját törölközője, fésűje, fogmosó felszerelése van, ezek csoportonként el vannak különítve egymástól, jellel vannak ellátva. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Önállóan tisztálkodnak, öltözködnek, a kialakított egészségügyi szokásoknak megfelelően. A tisztálkodási eszközöket rendeltetésszerűen használják. Kialakul bennük az esztétikus étkezés igénye, igyekeznek betartani az óvodában kialakított étkezési szokásokat. Ügyelnek a környezet rendjére, tisztaságára, kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye.
85
3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció Cél A gyermekek identitástudatának kialakítása a közösség által, a közösség normáinak betartásával. A gyermekekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt. A családok eltérő szokásrendszerének összehangolása az óvodai szokásokkal. Épüljön ki tartós, stabil, szeretetteljes kapcsolat a cigány és a többségi gyermekek között, különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre. Feladat
Biztonságot nyújtó, derűs légkör kialakítása. Érzelmekre épülő kapcsolatok kialakítására nevelés. A kultúrák közötti különbségek elfogadására nevelés. Az óvoda rendezvényeit előkészítő folyamatba a szülök bevonása, aktivitásuk fokozása.
A fejlesztés tartalma: Óvodáinkban a cigánygyerekek nevelését integráltan, osztatlan csoportokban oldjuk meg. Ez azért fontos, mert ebben a közegben elegendő olyan modell van, amely számukra pozitív értéket közvetít, ugyanakkor lehetőséget biztosít a kisgyermeknek a kapcsolatok kialakítására. Így lehet a gyermekeket természetes módon a másság elfogadására nevelni. A szegényesebb, gondozatlanabb külső, a szélsőséges magatartás, az alacsony értelmi színvonal és a nehezen szocializálhatóság miatt kerülhetnek a gyerekek a közösség perifériájára. A felnőttek, az óvoda dolgozói, a család érzékeltessék, hogy bár minden ember más, mindenki egyformán fontos a közösség számára. Olyan visszajelzéseket kapjanak, amelyek segítik pozitív énképük kialakulását. Az elfogadó, odaforduló légkörben megtanulják becsülni, tisztelni egymást, ez az érzelmi hatás megerősíti a közösséghez tartozást, a szülőföldhöz kötödést, melyhez szükség van az egészséges lelki fejlődéshez. Kialakítjuk a gyermek- gyermek, a felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatát. Formáljuk az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességeket, s erősítjük ezeket a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet korlátokkal együtt. A korlátokat úgy állítjuk, hogy a gyermekek meg tudjanak felelni az elvárásoknak. Az együttneveléshez bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel. A különbségek elfogadása szempontjából különös szerepe van a közös élményekre épülő együttes tevékenységeknek. Az együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint a figyelmesség, az együttérzés, a segítőkészség, önzetlenség. A gyermekek kezdetben érzelmileg, 86
majd belátásuk alapján azonosulnak azzal az értékrenddel, amelyet a felnőttek közvetítenek. Ahhoz, hogy elfogadják egymás kultúráját, szokásait, hagyományait, és a tárgyi kultúrák értékeit azokat előbb meg kell ismerniük. Az óvodában a mindennapokban és a rendezvényeken egyaránt teret és helyet biztosítunk a magyar és a cigány néphagyományok, szokások megjelenésének. A családok közötti kapcsolatok mélyülését szolgálják az óvoda által szervezett rendezvények, kirándulások. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak óvodájukhoz. Örülnek a közösen elért sikernek, a közös élményeknek. Kialakul pozitív érzelmi viszonyuk a kisebbség kultúrája iránt. Ismerik és alkalmazzák az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat. Magatartásukban az elfogadás és tolerancia a domináns, az egyéni értékek pozitív irányú megközelítése érvényesül. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 3.3. Esztétikai nevelés és ízlésformálás Cél A kisebbségi identitástudat kialakulásának, fejlődésének elősegítése. Azonosság és másság jegyek megerősítése és elfogadtatása, ízlésformálás. Feladat A kisebbség külső megjelenésben, öltözködésben, nyelvhasználatban, viselkedési szokásokban, ünnepekben és más közösségi hagyományokban fellelhető esztétikai értékének felismerése, megismertetése. A fejlesztés tartalma: Az esztétikai nevelés a cigány gyermekek szempontjából sajátos tartalommal bír, mert ez a nevelési terület hordozza magában az identitástudat kialakulásának fejlesztését, lehetőségét. Ugyanakkor a többségi kultúra e területhez tartozó tevékenységének megjelenési formái, viselkedési formái által érzékelik e gyermekek leginkább másságukat (lakókörnyezet milyensége, öltözködés, nyelv, hiedelmek, babonák, sajátos szín- és formavilág, tánc- és mozgáskultúra, stb.). A fejlesztés tartalma arra irányuljon, hogy mindkét közösség ismerje és fogadja el egymás kultúrájában lévő értékeket. Az óvónő napi tevékenységek tervezésénél tudatosan épít e lehetőségekben rejlő fejlesztő hatásra. 87
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Saját és többségi kultúrában életkoruknak megfelelő szinten biztosan mozognak. Életkoruknak megfelelő képességekkel rendelkeznek a többségi és kisebbségi kultúrák esztétikai tartalmai közötti eligazodásban. 3.4. Anyanyelvi és értelmi nevelés fejlesztés megvalósítása Cél Különböző képességekkel rendelkező gyermekek eltérő egyéni fejlődési üt méhez igazított differenciált fejlesztés. Sikerélmény segítségével pozitív énkép kialakítása. Feladattudat kialakítása. Emlékezet, beszéd, gondolkodás fejlesztése, kiejtés és szóhasználat, szókincsbővítés. Feladat Beszédfejlődés megindulásának segítése játékos feladatokkal. A gyermekek egyéni képességeinek megismerése után differenciált feladatokkal, tevékenységekkel biztosítsa az optimális fejlődés lehetőségét. Figyelem, gondolkodás, kifejezőkészség együttes fejlesztése. A fejlesztés tartalma: A helyi pedagógiai programban meghatározott módon a gyermekek számára változatos tevékenységeket biztosítunk az ismeretek elsajátítására, tapasztalatszerzésre. A foglalkozások, kezdeményezése, tervszerű kötetlen és kötött formában kerülnek megszervezésre. Kötelező a testnevelés, kötetlen és kötött formában kerül szervezésre az ének-zene, a matematika, mely minden tevékenységben jelen van, valamint a külső világ tevékeny megismerése. Kötetlen formában szervezzük a vizuális tevékenységeket és az irodalmat. A tevékenységek évszakonként, illetve jeles napokhoz kapcsolódnak. Az óvónő a gyerekek ismereteire épít, figyelembe veszi a gyermekek egyéni képességeit, ennek tudatában tervez, szervez, irányít, differenciál a tartalommal (sokféle megközelítés), a munkaformákkal (csoportos, mikro csoportos, egyéni feldat megoldás),technikával (pl.: vizuális tevékenységek során többfé88
le technika), követelménnyel (a megoldás sokféle lehet), szervezeti kerettel (több tevékenységből választhat), eszközzel (pl.: képkirakó ügyesebbek több részből, apróbb elemekből rakják ki a képet, stb.) időtartalommal (más és más a gyerekek türelme, figyelme, kitartása). Az óvodás gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, integrált napirendben folyamatos a játékidő, melyben helyet kapnak a különböző műveltségtartalmat közvetítő tevékenységek. Ebben a folyamatban az óvónő az egyes gyerekek tanulási képességeinek alakulását nyomon követi és segíti. Elfogadó, megerősítő, szeretetteljes légkört teremt, melyben az önkéntelen tanulás lehetősége egész nap biztosított. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek a különböző tevékenységek során tapasztalatokat, ismereteket szereznek. Beszédükben folyamatosan kifejezésre tudják juttatni. Cselekvés hatására kialakulnak jártasságaik, készségeik. Fejlődik értelmük, intelligenciájuk. Kialakul pozitív énképük, mely később alkalmassá teszi őket eligazodni a közvetlenül szűkebb és tágabb környezetükben. Nő a sikeresen iskolakezdők aránya. 4. ÓVODAI TEVÉKENYSÉGÜNK FORMÁI 4.1. Játék Cél A gyermekek kielégíthessék belső motiváltságukat, kíváncsiságukat, manuális és intellektuális tevékenységi vágyukat. Ezáltal érzelmi azonosulás jöjjön létre. Egyéni és közös élmények újraélése. Feladat A játékeszközök használatának megismertetése a gyerekekkel. Egyéni és közös élményszerzés után nyugodt légkör, elegendő hely, idő, eszköz biztosítása a játékhoz. A gyerekek társas kötödésének alakítása. A gyermekek beszédkészségének, viselkedési kultúrájának, szabálytudatának kialakítása.
89
A fejlesztés tartalma: A gyermekek az óvodába érkezéskor a felnőttek és a többi gyermek példájából tanulhatják meg a játék eszközök nevét és helyes használatát. A családokkal ismertetjük a játék szerepét, a szülőktől tájékozódunk a gyerek otthoni szokásairól, kedvelt tevékenységeiről. Tudatosan építünk a játék fejlesztő hatására, biztosítjuk a helyet, eszközöket, élményeket, mint a játék feltételeit. Lehetőséget biztosítunk a sokrétű ismeretszerzésre, amit később a gyerekek játéktémaként feldolgozhatnak. Tervszerűen biztosítjuk az egyéni képességekhez igazított lehetőségeket, melyből a gyerek érdeklődésének megfelelően önként választ. Mindig csak ott és annyit segítünk, amennyi a játék továbbfejlődéséhez, a továbblépéshez szükséges, nem irányítunk, hanem bekapcsolódunk, ötletet adunk. A helyi óvodai programunkhoz kapcsolódva lehetőséget biztosítunk az énekes, táncos, mozgásos, küzdő játékokhoz, népi játékok készítéséhez, merítünk a cigányság kultúrájából és ezzel gazdagítjuk tevékenységeiket. Az udvaron is megteremtjük a lehetőségét annak, hogy mozgásos vagy szerepjátékokat játszhassanak a gyerekek. Figyelemmel kísérjük az egyes gyerekek fejlődését, a csoportközösség alakulását. Segítjük a baráti kapcsolatok erősödését, különös figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és a peremhelyzetű gyerekekre. Érzékeltetjük, hogy minden ember értékes, csak mindenkiben más és más értékek rejtőznek. A gyermekek beszédkészségének alakítása a nap során folyamatosan történik, fontos a felnőttek példaadása. A kultúrált viselkedés szabályainak betartásakor a pozitív megerősítést alkalmazzuk. A csoportban dolgozó felnőttek közös értékrendet és szabályrendszert képviselnek. A közösen kialakított szabályok betartatása valamennyiünk feladata. Szerepjátékban a felnőtt együttjátszásakor minden lehetőséget kihasználunk az elvárható beszédstílus, és a megfelelő szókapcsolatok megtanítására. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Változatos játéktevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük. Megismerkednek a játékok építőelemek tulajdonságaival (szín, alak, forma, nagyság), a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk. A játékban örömüket lelik, képesek egy játéktémát több napon keresztül is játszani. Kedvelik a szabályjátékokat, képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elvárt viselkedési szabályok. 4.2. Verselés, mesélés Cél 90
Pozitív személyiségjegyek megalapozása, a cigánykultúra irodalmi értékeinek felfedeztetése.
Feladat Cigány mondókák, mesék, versek, kiszámolók, megismertetése, a gyermekek szókincsének bővítése. Kiegyensúlyozott, barátságos légkör kialakítása a meséléshez, dramatikus játékokhoz. A fejlesztés tartalma: Az óvodai irodalmi nevelés a cigánygyermek identitástudatának lehetőségeit rejti magában. A cigányság köztudottan hagyománytisztelő népcsoport, ünnepeikhez, szokásaikhoz ragaszkodnak, szeretik. A cigány gyermekek szókincsének bővítése, gazdagítása lehetséges képolvasással, hangutánzó játékokkal, mesével, dramatizálással és bábozással. Kezdetben önbizalmuk erősítése érdekében versmondásra, éneklésre bátorítjuk őket. Tudatosan építünk az eltérő kultúrából érkező gyermekek élményeire, szokásaira, ismereteire. Később dramatizálásra, szerepjátékok játszására, bábozásra ösztönözzük a gyerekeket, mely jól szolgálja a szorongás feloldását, a személyiség megismerését és fejlesztését. Odafigyelünk verbális önállóságuk, bátorságuk fokozásához, többjelentésű szinonim kifejezéseket tanítunk. Állandó helyet, nyugodt körülményeket biztosítunk a mindennapi meséléshez, a meséket több napon keresztül hallgathatják a gyermekek. A cigánykultúrára jellemző, hogy szeretik a feltűnően színes, virágos bő szoknyákat, kendőket, díszes csatokat, öveket, stb., a dramatikus és szerepjátékokhoz biztosítjuk ezeket a kellékeket. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat A mesehallgatást várják, igénylik. Egyszerűbb meséket szívesen mesélnek, báboznak és jelenítik meg dramatikus játékkal. Játékukban megelevenedik néhány kedvelt mesehőssel megtörtént dolog. Ismernek cigány verseket, meséket.
4. 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
91
Cél A gyermekek szeressék az éneklést, az énekes játékokat. Formálódjon ritmusérzékük, mozgáskultúrájuk, zenei hallásuk. Jussanak minél több hiteles zenei élményhez, formálódjon zenei ízlésük. Feladat Az óvodáskornak megfelelő tartalom biztosítása. A zenei anyag igényes válogatása, zenei eszközök megismertetése. A fejlesztés tartalma: Az óvodai zenei nevelésnek jelentős hagyományai vannak (gyermekdalok, népdalok, mondókák, ünnepekhez kapcsolódó dalok). A cigány gyermekek körében emeltszintű zenei nevelés és korai tehetséggondozás valósítható meg, mivel a cigány családok többsége kedveli a zenét. Már gyermekkorban is tiszta, szép éneklés, jó ritmusérzék jellemzi őket. Szeretnek énekelni, táncolni, szívesen improvizálnak és jól utánoznak, ez kellő alapot ad fejlesztő munkánkhoz. Éneklésüket a romakultúrában egyszerű – zenei – eszközökkel (kanál, kanna, stb.) kísérik, amelynek kipróbálására lehetőséget kínálunk. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek mernek és tudnak egyedül énekelni, örömmel játszanak énekes játékokat. Érzik az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Ismernek néhány cigány népdalt, rigmusokat. 4.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Cél A gyermekek személyiségének fejlesztése sikerélmény biztosításán keresztül, finommozgásuk, fantáziájuk fejlödése. Formálódjon a tervezés-megvalósítás képessége, tér- forma és színérzékük, esztétikai érzékenységük, igényességük. Feladat A zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeinek biztosítása. A szokások, szabályok rögzítése, a technikák használatának pontos megtanítása. 92
Művészeti élmények biztosítása. A fejlesztés tartalma: Gondoskodunk azoknak a cigánygyermekeknek a foglalkoztatásáról, akiknek otthon hiányosak a rajzoláshoz, képi megjelenítéshez szükséges tárgyi feltételei. Feladatunk, hogy minél többféle eszközt, anyagot ismerjenek meg és használjanak a gyerekek. Az eszközökkel való bánásmód szokásait, szabályait fokozatosan kialakítjuk, rögzítjük, a technikákkal folyamatosan megismertetjük őket, egyénileg segítséget nyújtunk a bátortalanabbaknak, az arra rászorulóknak. Az elkészült gyermekmunkákkal díszítjük a csoportszobákat, öltözőket, folyosókat. Sárrétudvariban lehetőségünk van arra, hogy a gyermekekkel ellátogassunk falunk állandó kiállításaira (Cséri Lajos Múzeum, Falumúzeum). A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Az ábrázoláshoz szükséges eszközöket készségszinten kezelik. A megismert technikákat önállóan képesek alkalmazni. Élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon jelenítik meg a képalkotásban. Kedvelt színeiket bátran használják, a téralkotásban ötletesek. Emberábrázolásukban megjelenítik a részleteket is. Képesek művészeti élmények befogadására és elmondására. 4.5. Mozgás Cél A gyermekek mozgásigényének kielégítése és a mozgás megszerettetése. Mozgáskoordináció fejlesztése. A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése. Az állóképesség, a kitartás és az akarat fejlesztése. Feladat Megfelelő mennyiségű szabad és szervezett mozgástevékenység biztosítása. Testséma, térbeli, időbeli tájékozódás képességeinek fejlesztése. Sokféle eszköz biztosításával szabály- és ügyességi játékok szervezése. Korrekciós, prevenciós mozgásos tevékenységek biztosítása A fejlesztés tartalma:
93
Az etnikumra jellemző, hogy a testi képességek közül az állóképességük gyengébb. Ügyességük, mozgékonyságuk feltűnően jó. Ösztönösen sokat mozognak. Az ugrálás, a futás, a labdázás, a versenyjátékok különösen közel állnak hozzájuk. A rendszeres mozgás során fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi és szociális képességeik, ennek eredményeképpen egészségesebbek lesznek. Különböző nehézségű differenciált feladatok adásával segítjük elő, hogy minden gyermek megtalálja a képességeinek megfelelő mozgásos feladatot. A mozgásfejlesztő program és a testséma fejlesztés valamennyi feladata beépíthető a testnevelés foglalkozásokba: az észlelés területéről az alaklátás, a forma állandóság fejlesztése, térészlelés fejlesztése. A verbális fejlesztés során a testrészek, helyzetek, mozgások, téri irányok pontos és gyakori megnevezésére van mód. A cigánygyermekeknek fokozott a mozgásigényük, ezért a mindennapos mozgás része a napirendünknek. A szabadban végzett mozgások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, az egészség megőrzését, megóvását. A testnevelés foglalkozásokba beépítve prevenciós láb és tartásjavító mozgásokat is végzünk. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése, összerendezett mozgása kialakul, fejlődik. Betartják a szabályokat, versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. Jó fizikai állóképességű, teherbírású gyermekekké válnak. 4. 6. A külső világ tevékeny megismerése 4.6.1. Környezeti nevelés Cél Természeti és lakókörnyezet megismerése, szülőföldhöz való kötödés megalapozása. Feladat A szűkebb és tágabb környezet megismertetése, pozitív érzelmi viszony kiépítése. Környezet harmonikus magatartásuk, ízlésük formálása.
94
A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat, ismerkedés során. A fejlesztés tartalma: A cigány gyermekeknél más összefüggésekre kerül a hangsúly a család, az öltözködés, a tisztálkodás, az időjárás, az ünnepek témakörében. A közlekedés feldolgozásakor bővítjük a gyermekek közlekedési szabályismereteit, fogalmait. A családból hozott hiedelmekkel, babonákkal óvatosan bánunk, szükség esetén igyekszünk megbeszélni a családdal, együtt megoldani a problémákat. Közvetlen tapasztalat útján és élményszerző megfigyelések, séták, kirándulások alkalmával ismerkednek a gyermekek lakóhelyükkel, annak nevezetességeivel. Felhívjuk gyermekeink figyelmét a természeti és az ember alkotta szépségekre. Megtanítjuk arra, hogy ezeket az értékeket csak úgy tudjuk sokáig csodálni, ha vigyázunk rájuk. Fontos feladatunknak tekintjük a cigánygyermekek környezeti, esztétikai nevelését, ízlésformálását. Ez azért fontos, mert pozitív példát otthon kevesen látnak, ezáltal nem tanulnak. Arra neveljük őket, hogy ne szemeteljenek, óvják, gondozzák környezetük tárgyait, növényeit. Ne rongáljanak! A gyermekek által igyekszünk formálni a szülök szemléletét. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek tudnak tájékozódni környezetükben. Ismerik az egyes évszakok jellemző jegyeit. A növénygondozás legegyszerűbb feladatait (gyomlálás, locsolás) önállóan végzik. Felismerik környezetükben élő háziállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik a közlekedési eszközöket, képesek az elemi közlekedési szabályok betartására. 4.6.2. Matematikai nevelés Cél Alakuljon ki a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemlélete. Feladat Matematikai érdeklődésük felkeltése. Tevékenységeken keresztül sikerélményhez juttatás. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése közvetlen tapasztalat, ismerkedés során. 95
Matematikai ismeretek bővítése összefüggések megláttatása alapján, tevékenységeken keresztül. A fejlesztés tartalma: A környezet megismerése közben matematikai tapasztalatok birtokába is jut a gyermek. A matematikai kifejezések fokozatosan épülnek szókincsükbe. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat, fejlődik tér-, síkés mennyiségfogalmuk., hogy Egyéni képességeiknek megfelelően fejlesztjük matematikai ismereteiket. A meglévő ismeretanyagra építve igyekszünk elvezetni a gyermeket az ismeretlen felé, együtt élve a gyermekek otthonról hozott élményanyagával. Séták során vagy a napi gyakorlatból adódó valós élethelyzetekben sokszor gyakorolhatják a matematikához kapcsolódó (számlálási, összehasonlítási, becslési, mérési, stb.) fogalmak, kifejezések helyes értelmezését, használatát. A séták utáni megbeszélések jó alkalmat nyújtanak a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztésére. Megismertetjük a gyermekeket a számukra nehéz gyűjtőfogalmakkal, rászoktatjuk őket, hogy élményeiket, benyomásaikat merjék szóban kifejezni, tudjanak kérdezni. Nagy hangsúlyt fektetünk a névutók, irányok térben, síkban történő gyakorlására. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére Megtudnak számlálni tárgyakat legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé, stb.) Elsajátítják el az alapvető gondolkodási műveleteket (analízis, szintézis, összehasonlítás, megkülönböztetés, stb.). Életkoruknak megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a társadalmi és természeti környezetükről 4.7.Óvodánk munkajellegű tevékenységei Cél Közösségi kapcsolatok fejlesztése, a közösen végzett tevékenység, illetve a társakért végzett munka segítse elő a szocializáció folyamatának sikerét. Feladat A munka eredményének, környezeti hatásának felismertetése.
96
Különböző munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása. Munkaeszközök használatának megtanítása. A fejlesztés tartalma: Az óvodában a munka játékos jellegű, amely áthatja a mindennapi tevékenység egészét. Az önkiszolgálás, a naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében végzett munkák, vagy kerti munka tényleges munkavégzést jelent a gyermekek számára. Munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül választható. A gyermekeknek a munkavégzés alapképességei, szokásai az óvoda hatására kialakulnak, ezért rajtuk keresztül próbálunk hatni a családokra. Próbáljuk bevonni őket különböző óvodai feladatokba (udvar rendezése, társadalmi jellegű munka). Vannak azonban a munkavégzésnek a családi modellből hiányzó elemei is, ezért itt be kell tartani a fokozatosság és rendszeresség elvét, s ezeket a játékba beépítve is gyakoroltatjuk (pl. terítés, mosogatás, takarítás, tisztálkodás, babaápolás, stb.). A felnőttek és a gyermekek közötti szeretetteljes kapcsolat alapvetően meghatározza a munkára való motiváltságot. A felnőttek és a gyermekek modell szerepe a munka területén kiemelkedően fontos! A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére
Kialakul bennük a környezetük tisztasága és esztétikuma iránti igény. Kötelességüket, egyéni megbízásaikat szívesen teljesítik. Segítenek a kisebbeknek. A gyermekek bekapcsolódnak a közös munkába és szívesen végzik azt. Az örömmel végzett munka során kialakul kitartásuk és felelősségtudatuk. Megtanulják használni a munkaeszközöket 4.8. Tevékenységben megvalósuló tanulás Cél Az óvodáskorú gyermekek részképesség –zavarainak kiszűrése, differenciált, speciális fejlesztés. Az észlelés, a gondolkodás, a beszédfejlődés életkornak megfelelő szintre való eljuttatása. Feladat
97
A gyerekek egyéni képességeinek felmérése, egymás értékeinek elfogtatása. A folyamatos, integrált napirendben változatos, különböző nehézségű feladatok segítségével a figyelem, emlékezet, logikus gondolkodás fejlesztése. A fejlesztés tartalma: Az óvodában nagyon fontos a játékosság, játék és tanulás nem különül el élesen egymástól. A játékos feladatok lehetőséget biztosítanak a sikerélmény átélésére, ugyanakkor a kudarc nem vezet ellenszenvhez, a feladattal újból és újból megpróbálkozhatnak a gyerekek. Pontosan ismerni kell a játékos feladatok nehézségi szintjét ahhoz, hogy differenciáltan tudjunk feladatot adni. Akkor megfelelő nehézségű a feladat, ha a gyerekeknek erőfeszítéseket kell tenni a sikerért. Amennyiben segítségre szorul, azt közvetetten mindig kapja meg, de a feladatmegoldó ö maradjon. Az óvodai tevékenységek során a fejlesztési területek összekapcsolódnak. A fejlesztő foglalkozásokon minden területet fejlesztünk (testséma, nagymozgás, finommotorika, verbális fejlesztés, emlékezet, stb.). A fejlesztés alapját a fent említett pszichikus funkciók fejlődésének alapos ismerete nyújtja (fejlesztőpedagógusaink szakmai képzettsége). Minden csoportban ezeket a területeket érintve, lépcsőzetes ütemezéssel végezzük a fejlesztő munkát. Sokféle játékos feladatot gyűjtünk, ezek alkalmazása teszi lehetővé egyrészt a gyermekek képességeinek felmérését, másrészt alkalmasak arra is, hogy egy adott fejlettségi szinten megerősítsék a gyermek képességeit, s eljuttassák a következő szintre. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére A gyermekek szívesen vesznek részt a tanulási folyamatban. Képesek azonosulni az óvónő által meghatározott feladattal. Önbizalmuk elegendő ahhoz, hogy a feladatokat egyéni képességeiknek megfelelően megoldják. Kialakul társaikkal együttműködési képességük, pozitív viszonyuk a tanuláshoz.
98
Legitimációs záradék Készítette: Napsugár Óvoda és Bölcsőde Egyesített Intézmény nevelőtestülete Egyetértését nyilvánította: Szülői Szervezet:
Szülői Szervezet képviselője
Dátum: 2014. augusztus 25. Egyetértését nyilvánította: Kisebbségi Önkormányzat
Kisebbségi Önkormányzat képviselője
Dátum: 2014. augusztus 25.
Elfogadta: Az óvoda nevelőtestülete:
intézményvezető
Sárrétudvari 2014. augusztus 25. Tervezett felülvizsgálat időpontja: törvényi változások és jogszabály alapján. A dokumentum tárolásának helye, hozzáférhetősége: Nyomtatott formában – irattárban, mindkét óvoda épületben Elektronikus és nyomtatott formában: az intézmény honlapján és az irodában.
99
