nap kapacítású bioetanol gyár létesítése. Munkaközi anyag. Kőszegen. Megvalósíthatósági tanulmány - 1 -

Változat:2008-04-17

TRIKEMED KFT.

Kőszegen

g

230 m3/nap kapacítású bioetanol gyár létesítése

Mu

nk

ak ö

zi

an ya

Megvalósíthatósági tanulmány

-1-


1.

Bevezetés és célok..............................................................................................................5

2.

Vezetői összefoglaló ...........................................................................................................8

3.

Társadalmi és jogi környezet..............................................................................................8 Társadalmi környezet...................................................................................................9

3.2.

Jogi környezet ............................................................................................................11

3.2.1. 3.3.

an ya

g

3.1.

Magyarországi jogszabályi környezet.............................................................13

Európai stratégia bioüzemanyagok tekintetében...............................................15

3.4. Magyarországi mezőgazdaság energetikai hasznosításának lehetősége .........17 3.5. Összefoglalás és értékelés............................................................................................18 Bioetanol technológia bemutatása ..............................................................................18 Mi a bioetanol? ..........................................................................................................18

4.2.

Bioetanol gyártása ....................................................................................................19

zi

4.1.

ak ö

4.2.1. Bioetanol üzem folyamatai ...................................................................................20 4.2.2. Energiaelőállítás ......................................................................................................23 4.2.3. Alapanyag ...............................................................................................................25

nk

4.2.3.1. Alapanyag kiválasztása .....................................................................................25 4.2.3.2. Alapanyag elérhetősége...................................................................................26 4.2.3.3. Alapanyag termelésének támogatása...........................................................30 4.2.4. Késztermékek ...........................................................................................................32

Mu

4.

4.2.4.1. Kereslet a késztermékek iránt ............................................................................32 4.2.4.2. Késztermékek kínálata .......................................................................................34 4.2.4.2.1. Magyarországi versenytársak .........................................................................39 4.2.5. Egyéb eladható termékek ....................................................................................39 4.2.5.1. DDGS......................................................................................................................39 4.2.5.2. Csíraolaj .................................................................................................................41 4.2.5.3. Széndioxid .............................................................................................................41 -2-

Változat:2008-04-17 4.3.Tárolók ...........................................................................................................................41 5. Rendelkezésre álló terület ...................................................................................................41 5.1. Tulajdonviszonyok ..........................................................................................................41 5.2. Elhelyezkedés .................................................................................................................42 5.2.1. Üzem telepítésének lehetőségei ..........................................................................43

g

5.3. A terület geodéziai tulajdonságai ..............................................................................44

an ya

5.4. Infrastruktúra a területen ..............................................................................................44 5.4.1. Közművek .................................................................................................................44 5.4.2. Közút..........................................................................................................................44 5.4.3. Vasút .........................................................................................................................45 6. Megvalósíthatóság vizsgálata Maguin bioetanol technológia alapján....................48 6.1. Maguin gyártási folyamat ..............................................................................................48

zi

6.2. Anyagáram.....................................................................................................................48

ak ö

6.3. Közmű és energia ..........................................................................................................50 6.3.1. Gőz ............................................................................................................................50 6.3.2. Földgáz .....................................................................................................................50 6.3.3.

Elektromos energia.............................................................................................51

nk

6.3.4. Hűtési energia..........................................................................................................53 6.3.5. Víz...............................................................................................................................54 6.3.6. Az inputok outputok és a belső fogyasztás összegzése. ..................................54

Mu

6.4.Logisztika...........................................................................................................................55 6.4.1. Tervezési alapelvek.................................................................................................56 6.4.2. Alapanyag biztosítása ...........................................................................................57 6.4.2.1.Kukorica..................................................................................................................57 6.4.2.2.Starteranyag ..........................................................................................................61 6.4.3 Kukorica szállítási feladatok ...................................................................................61 6.4.4. Bioetanol szállítási feladatok .................................................................................62

-3-

Változat:2008-04-17 6.4.5. Fapellet szállítási feladatok ...................................................................................63 6.4.6. Egyéb szállítási feladatok ......................................................................................64 6.4.7. Tárolók.......................................................................................................................64 6.4.8. Összefoglalás ...........................................................................................................64 6.5. Telephely kialakítása .....................................................................................................64

g

6.6. Üzem környezeti hatásai...............................................................................................68

an ya

6.6.1. Légszennyezés .........................................................................................................68 6.6.2 Füstgáz .......................................................................................................................68 6.6.3. Vízgőzök....................................................................................................................69 6.6.4. Széndioxid.................................................................................................................69 6.6.5. Por..............................................................................................................................69 6.6.6. Kifolyó vizek ..............................................................................................................69

zi

6.6.7 Talajszennyezés ........................................................................................................70

ak ö

6.6.8 Zaj ...............................................................................................................................71 7. Engedélyezés ........................................................................................................................71 7.1. Környezetvédelmi engedélyezés................................................................................71 7.1.1. Hatósági egyeztetés...............................................................................................73

nk

7.2. Víz engedélyeztetés ......................................................................................................74 7.3. Építési engedély.............................................................................................................75 7.4. Jövedéki engedélyezés VPOP ....................................................................................75

Mu

7.5. Munka- és tűzvédelmi engedélyezés.........................................................................76 7.5.1. Kockázatelemzés: ...................................................................................................76 7.5.2. Munkavédelemi feladatok: ..................................................................................77 7.5.3. Tűz és katasztrófavédelem: ...................................................................................77 7.6. Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal (Szombathely) engedélyeztetés................79 8. Kivitelezési program .............................................................................................................80 8.1. Az építési területen belüli infrastrukturális beruházások ..........................................81

-4-

Változat:2008-04-17 8.2. Az üzem kialakítása (fő, alvállalkozók).......................................................................81 8.3. Fémipari munkák (vegyi üzem tekintetében)...........................................................83

g

1. Bevezetés és célok

an ya

A tanulmány a bioetanol gyártás magyarországi, ezen belül a kőszegi bioetanol gyártás megteremtésének körülményeit, illetve az etanol üzem és a csatlakozó kiszolgáló üzemek megépítésének, telepítésének jellemzőt ismerteti. Az általános bemutatáson túl, a tanulmány foglalkozik a gyártási technológiákkal, a termeltetés a szállítás, a tárolás és a feldolgozás megismertetésével, a gyártás környezetre gyakorolt hatásával, illetve az etanol gyártást befolyásoló európai és magyarországi szabályozással is.

zi

A projekt célja

ak ö

A Kőszegen megvalósuló projekt célja a a régió fejlődésének támogatása, munkahelyek fenntartása, új munkahelyek létrehozása, a helyi ipar megteremtésével a város adóbevételeinek növelése.

A projekt megvalósulása esetén az alábbi előnyöket nyújtja: Éves szinten kb. 200000t kukorica feldolgozásával biztos piacot jelent a termelőknek • Új munkahelyeket hoz létre a termelés, szállítás, feldolgozás területén • Új modern technológiát és ipari kultúrát hoz létre Kőszegen • A termelés, szállítás, feldolgozás helyi és országos járulék és adóbevételeket teremt • Az üzemanyaghoz való zéró nettó kibocsátású adalékkal hozzájárul a CO2 kibocsátás csökkentéséhez • Új beszállítási lehetőséget és új munkahelyeket teremt a helyi vállalkozók számára • A megtermelt villamos energia értékesítésével a helyi vállalkozók egy részét olcsóbb energiával tudja ellátni Lehetőséget nyújt a hulladékhő felhasználásával a városi távfűtési költségek mérséklésére

Mu

nk

•

Magyarország EU csatlakozásával lehetőséget kapott az Európa szerte elismert mezőgazdasági potenciáljának kihasználására. Ehhez a mezőgazdasági termelést, termeltetést gazdaságosabbá, versenyképessé kell tenni, kihasználva az ország jó -5-

Változat:2008-04-17 természeti adottságait. Az EU Magyarországnak, mint meghatározó gabonatermelőnek a bioenergetikai célra történő növénytermesztést jelölte ki célul. Ezt erősíti az EU kukorica intervenciós támogatásának fokozatos megszűnése és az így felszabaduló kukorica bioetanol gyártásra való felhasználása.

an ya

g

Az Európai Parlament 2003/30/EC direktívája és az Európai Bizottság megköveteli, hogy a tagországok a bioüzemanyagok felhasználási részarányát 2005-ig 2%-ra, 2010-re 5,75%-ra. emeljék. Az EU 2007 márciusában elfogadott energiapolitikai javaslatcsomagja a folyékony üzemanyagok esetében a bioüzemanyag arány 10 százalékra történő növelését írja elő 2020-ra. Ezek alapján a 2233/2004 (IX.22.) Kormányhatározat kimondja, hogy a megújuló üzemanyagok, a teljes autó üzemanyagokhoz viszonyított aránya Magyarországon 2010-re érje el a 2%-ot, amit a 63/2005 (VI.28) Országgyűlési határozat 4%-ra emelt.

nk

ak ö

zi

Az EU 2008. márciusi csúcstalálkozóján a tagállamok első emberei a legtöbbet az energiáról beszéltek: áramról, gázról, olajról és a környezetvédelemről. Az ezekkel kapcsolatos problémáknak van praktikus napi jelentősége is, ám szorosan összefügg a nagy kérdéssel is: mi legyen Európával? A kontinens nagy dilemmája ugyanis arról szól, hogy a világon egyedülállóan erős szociális gondoskodás mellett hogyan lehet tartani a versenyt a hatékonyabb USA-val vagy az olcsóbb és elképesztő tempóban fejlődő ázsiai országokkal. A cél, hogy Európa találja ki az új energiaforrások használatának gazdaságos módját és ezzel párhuzamosan a környezetbarát módszerek elterjesztését. A szabályokat az Európai Bizottság már lefektette, és a 2008. márciusi csúcson ugyan vitatkozni kezdtek már a részletekről, de a 3 x 20 becenevű nagy terv szükségességét alapjában nem támadták meg. A nagy terv lényege a következő: 2020-ig 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását (az 1990-es szinthez képest); 2020-ig a tagállamok energiaszükségleteik 20 százalékát megújuló energiából fedezik (tehát nem olajból, gázból, szénből vagy urániumból); illetve 2020-ra a közlekedés üzemanyagigényének 10 százalékát bioüzemanyagból fedezik.

Mu

Magyarországon több szempontot mérlegelve a bioüzemanyagok alapanyagtermelésére legfeljebb 400 ezer hektárt lehetne átengedni. Ekkora területről a legjobb hozamokkal számolva annyi bioüzemanyagot lehet előállítani, amely a jelenlegi fosszilis energiaforrás-alapú üzemanyag-fogyasztás 10 százalékát válthatná ki. Az EU által előírt 2020-ra teljesítendő bekeverési aránycél tehát hazai termelésből megoldható. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 3. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján az Országgyűlés határozatot hozott a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról - 29/2008.(III.20.) OGY határozat- melyben meghatározza a 2025-ig-ig követendő stratégiát a megújuló energiaforrások, köztük a bioetanol felhasználásáról. -6-


A bioüzemanyag-gyártás alapanyagát a mezőgazdaság állítja elő. Ausztriában korlátlan mennyiségben átveszik a nagy üzemanyag-részvénytársaságok ezeket a termékeket, tekintettel az EU kötelező előírásaira. A bioüzemanyag gyártással megoldódnak az időjárás következtében ingadozó kukorica, repce vagy napraforgó stb. terméseredmények értékesítési illetve tárolási problémái.

an ya

g

A legutóbbi irányelvekben a bio üzemanyagok gyártásában elsősorban a bioetanolt tekintik megvalósíthatónak, mivel a biodízel alapanyagának a terméshozama alacsony. A 2010-re előrejelzett autó üzemanyag fogyasztás alapján 2010-ben kb. 230.000 tonna bioetanolt kell gyártani. Magyarország kedvező természeti adottságai kedvező lehetőséget biztosítanak a bioetanol termelés fő alapanyagának tekinthető kukorica- és gabonatermelők számára is.

Mindezen feltételek ismeretében TRIKEMED Kft. Kőszegen évi 200000 t kukorica feldolgozására alkalmas bioetanol gyár telepítését tervezi, segítve a magyarországi célkitűzések teljesítését.

ak ö

zi

Jelen tanulmány célja a Kőszegen telepítendő boietanol technológia telepítési körülményeinek vizsgálata, az alapanyagbeszállítás, a bioetanol technológia, az energiaellátás, a késztermék kiszállítási folyamatok részletes elemzése, a környezeti hatások és technológiai kibocsátások vizsgálata. Ugyancsak célja a tanulmánynak a bioetanol gyártás gazdaságossági vizsgálat, a beruházási, az üzemeltetési, az alapanyag- és a késztermék költségek vizsgálatával meghatározni az optimális üzemnagyságot és technológiai kialakítást.

nk

A bioüzemanyagok a fosszilis üzemanyagok egy részének kiváltását szolgálják. Alapvetően két fajtájuk van:

Mu

• a növényi eredetű szénhidrátok erjesztése útján nyert bioetanol, amelyet Magyarországon a már rendelkezésre álló technológiákkal elsősorban búzából és kukoricából lehet előállítani; • az olajtartalmú növényi részek sajtolásával kapott és tisztított biodízel, amit Európában főként repcéből és napraforgóból nyernek.

Az elsőgenerációs, más néven keményítő alapú bioetanolt a nagy cukortartalmú növényekből állítják elő, összetétele lényegében azonos az élelmiszeripari szeszével. A másodgenerációs, avagy lignocellulóz alapú bioetanol kinyerésénél a teljes növényi részt használják fel, de előállításának technológiája jelenleg még kísérleti fejlesztés alatt áll, szélesebb körű elterjedésük 2012–2015 után várható. Harmadik generációról is lehet már beszélni, amely lényegében a másodgenerációs technológia továbbfejlesztése. Ugyanakkor ennél az eljárásnál az alapanyagul szolgáló növények génmódosítása is történik, ezt a technológiát Magyarország -7-

Változat:2008-04-17 pedig elutasítja. A Magyarországon létesítendő első generációs bioetanol gyárak a várhatóan 2015-re rendelkezésre álló másod, illetve harmadik generációs technológiákra kis költséggel átalakíthatóak lesznek.

Megbízó a megvalósíthatósági műszaki-gazdasági vizsgálatokra társaságunknak (továbbiakban: Mérnökiroda) adott megbízást.

nk

ak ö

zi

an ya

g

A következő oldalon látható ábra a világ egyes országaiban etanolgyártásra felhasznált alapanyagokat mutatja.

Mu

1.ábra: Világ bioetanol gyártása és alapanyagai

2. Vezetői összefoglaló -Kidolgozás alatt-

3. Társadalmi és jogi környezet

-8-


3.1.

Társadalmi környezet

g

A környezetvédelmi jellemzők kihangsúlyozása a nemzeti és vállalati marketingstratégia kidolgozásában alapvető fontosságú. A mezőgazdasági szektor javításán kívül a környezetvédelem is ösztönözheti a fogyasztókat a bioetanol tartalmú üzemanyag vásárlására.

an ya

Az etanol újra bevezetésének Magyarországon ma környezetvédelmi, integrációs és gazdasági megfontolásai vannak. A hazai bioetanol programmal lehetővé válna a nemzetközi környezetvédelmi egyezmények könnyebb teljesíthetősége. A legfontosabb e szerződések közül a Kiotói Egyezmény, melynek értelmében Magyarország 6 %-os szén-dioxidcsökkentést vállalt. Ahhoz, hogy, a vállalt mértéket teljesíteni tudjuk több ilyen jellegű projektnek, kell megvalósulnia. A klíma-egyezményben megfogalmazott kibocsátás csökkentés mellett, az EU motorszabványai is a kibocsátások mérséklésére ösztönöznek. A bioetanol létjogosultságát leginkább, a környezet jelenlegi állapota indokolja.

nk

ak ö

zi

Azok az országok, akik belátva a kérdés fontosságát, mások cselekvési programjaitól függetlenül terveket dolgoznak ki saját szén-dioxid-kibocsátásuk mérséklésére, energia hatékonyságuk javítása és a fosszilis tüzelőanyagok mennyiségének visszaszorítására. Az ENSZ Kormányközi Testülete 2002-ben vizsgálta a fosszilis és egyéb energiahordozókból, előállított elektromos áram költségeit és egyéb külső, úgymond externális költség hatásait. Az externális költségen a környezetvédelemre ráfordított minden olyan költség, ami a széndioxid koncentrációra visszavezethető káros következmény, savas esők, biodiverzitás csökkenése, egészségre káros hatások enyhítésére fordítandó. Az emberi tevékenység következtében minden évben, közel 6 milliárd tonna szén kerül a levegőbe, szén-dioxid formájában ennek a mennyiségnek a legnagyobb hányadát a fosszilis energiahordozóból kinyert energiatermelés teszi ki.

1. táblázat A különböző energiahordozóból előállított elektromos áram költségei

Termelési költség

Mu

Energiaforrás

Napenergia 25 - 50

Externális költség

Összes költség

0,6

25,6 - 50.6

2 -15

6,3 - 19,8

0,2 - 0,7

10,2 - 14,7

1-3

8 – 12

Földgáz 3,4 - 5,0

1-4

4,4 - 9,0

Vízenergia 2,4 - 7,7

0-1

2,4 - 8,7

Szén/lignit 4,3 - 4,8 Nukleáris 10 - 14

Bio-massza 7 - 9

-9-

Változat:2008-04-17 Szél 4 - 6

0,05 - 0.25

4.05 - 6,25

Üvegházhatás csökkentése

g

A bio-masszából előállított bioetanol képes kiváltani a fosszilis energiahordozók egy részét, viszont nem hoz újabb szén-dioxid mennyiséget a légkörbe, mivel a tüzelőanyag elégetése során keletkező szén-dioxid és víz korábban is jelen volt, csak a fotoszintézis hatására beépült a növényekbe.

an ya

Ellenben a fosszilis energiahordozókkal, melyek az év milliókkal ezelőtt földbezárt szén-dioxidot juttatják a légkörbe. Az etanolnak, mint tüzelőanyagnak kedvező tulajdonsága az, hogy nem tartalmaz ként, így égése során nem szabadulnak fel kénoxidok, ezáltal megkíméli a környezetet a savas esők romboló hatásától. Az etanol nem tartalmaz rákkeltő anyagokat, égése során mellőzi a sűrű füstöt. A nitrogénoxidok emisszióját csökkenti nemcsak az etanol nagy párolgáshője és ez által a hengertöltet kisebb hőmérséklete, hanem a kipufogógáz visszavezetésének meg növekedett lehetősége is.

Mu

nk

ak ö

zi

Azoknak a gépkocsiknak működését, amelyek a mezőgazdasági terményekből, cukornádból, vagy bio-masszából előállított Bioetanol üzemanyaggal futnak, ugyanazok a kémiai törvények határozzák meg, mint amelyekben benzint használnak. Ez azt jelenti, hogy mindkettő CO2-t bocsát ki az égési folyamat elkerülhetetlen melléktermékeként.

2. ábra: Üzemanyagok körforgása Ám, van egy döntő különbség a kettő között: az etanol elégése a CO2-t visszavezeti a körfolyamatba, mert azt a növények a természetes növekedési folyamat során korábban a fotoszintézisükkel már kivonták a légkörből. - 10 -

Változat:2008-04-17 Ezzel szemben a benzin vagy a dízelolaj elégése során új CO2 mennyiség kerül a légkörbe, amely több millió éven keresztül a Föld mélyében rejtőző kőolaj készletekben volt lekötve. Az etanol használattal egyrészt kíméljük a meglévő nyersolaj-készleteket, és aktívan hozzájárulunk a légkörbe kerülő CO2 kibocsátás mérsékléséhez, illetve a klímavédelemhez.

an ya

g

A globális CO2 szintben hosszú ideig fennállt természetes egyensúly a fosszilis energiára épülő iparosítás beköszöntésével több, mint egy évszázaddal ezelőtt kezdett megváltozni. Az ENSZ egyik testülete, a Kormányközi Klímaváltozási Bizottság (Inter-governmental Panel on ClimateChange - IPCC) úgy becsüli, hogy ez a folyamat, amely nagymértékben felelős napjaink nehézségeiért, a globális légköri CO2 szintben bekövetkezett 35 százalékos növekedést okozott. Az alternatív energiaforrások kutatásában az ilyen "fosszilis CO2" csökkentése tehát elsőrendű fontosságú. Az EU CO2 kibocsátásának negyedéért a közlekedés felelős, amin a közúti közlekedés (80%) és a légi közlekedés (15%) osztozik. Az üzemanyag-előállításánál nagyobb mértékben használt biomassza egy fontos lépés az energia-utánpótlás biztosításához, illetve a CO2 kibocsátás csökkentéséhez, s ezt a szövetségi üzemanyag-stratégia is deklarálja.

3.2.

ak ö

zi

Mindez azt jelenti, hogy Magyarország számára a helyben termesztett kukoricából végzett bioetanol termelés, nemcsak a nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hanem néhány gazdasági és társadalmi probléma megoldásának politikailag támogatott felbecsülhetetlen módja is.

Jogi környezet

nk

A megújuló energiák elterjedését, gazdaságosságát erőteljesen befolyásolja a jogi szabályozás. A hazánk által megkötött nemzetközi egyezmények, a hatályos hazai jogszabályok és az EU Rendeletek közvetlenül, míg az EU Irányelvei és Határozatai közvetve – egyfajta elvárásként – befolyásolják a bennük foglaltak végrehajtását.

-

Mu

Az EU három fő célkitűzést mentén fogalmazta meg a bioüzemanyag termelést, használatát, elősegítő törvénykezéseit, rendeleteit: Csökkentse az import fosszilis energia függőségét A környezetvédelmi erőfeszítések Mezőgazdasági reform

Az alternatív hajtóanyagok tervezett növelését tartalmazza a 2003/30 EK irányelv a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról. Az irányelv kötelezettséget ír elő a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy alkossák meg a szükséges jogszabályokat annak érdekében, hogy 2005-től a bioüzemanyagok az eladott üzemanyag-mennyiség legalább egy minimális részét képezzék. Ennek megvalósítási módját az irányelv a tagállamokra bízza.

- 11 -

Változat:2008-04-17 Az irányelv konkrét előírást tartalmaz a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy 2005. december 31-ig 2%-ra növeljék a piacukon értékesített és közlekedésre használt bioüzemanyagok arányát, 2010-ig, pedig az elérendő részarány 5,75% az EU átlagában.

g

A rendelet elfogadásától kezdve kötelező erővel bír a tagállamokban, ez a közösségi jogalkotás legerősebb formája, mely közvetlenül alkalmazandó és az egyes nemzeti jogrendek részévé válik. Az irányelvek általános jelleggel fektetik le az egyes közösségi célkitűzéseket, melyeket a tagállamoknak kell átültetni a nemzeti jogrendjeikbe (Európai Közösséget létrehozó szerződés 94. cikkely).

an ya

Az „elvárási rend” nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, a begyűjtött országjelentésekből kiderült, hogy a vállalások 2005-ös első üteme nem valósult meg, ezért Brüsszelben 2005 végére, kidolgozásra és 2006 elején kihirdetésre került az úgynevezett Biomassza cselekvési terv, amelyben a 2010-re előirányzott (5,75%) és kölcsönösen elfogadott bioüzemanyag arányt kötelezővé tenné.

a versenyképesség az ellátás biztonsága

ak ö

a környezet védelme

zi

A közös energiapolitika kialakításában az első olyan mérföldkő, mely ma is hatályos előírásokat tartalmaz, az 1995 decemberében az EU Bizottság által jóváhagyott Fehér Könyv, amely az Unió közös energiapolitikájának legfontosabb célkitűzéseit fogalmazza meg a következőkben:

E célkitűzések elérését támogató legfontosabb eszközökként az alábbiakat határozza meg:

nk

a piac liberalizációja,

világos, áttekinthető árképzés, való

törekvés,

valamint

a

Mu

az energia-hatékonyságra kapcsolatok.

2. táblázat A megújuló energia legfontosabb jogszabályai

Évszám 1974

Jogszabály Határozat az energiatakarékossági politikák fejlesztéséről - 12 -

kölcsönös


19801990 19861995 1995 1996 1997 1999 2001

Energiapolitikai célkitűzések meghatározása Újabb közös energetikai célkitűzések meghatározása

2002 2003

an ya

g

Fehér Könyv a Közösségi energiapolitikáról 96/92/EC: az energiapiac liberalizációjáról 8522/97. sz. határozat („Zöld Könyv”) Felkészülés a Kyotoi Jegyzőkönyv végrehajtására 2001/77/EKr: megújuló erőforrásokból származó energia elterjedésének támogatása Sevillai keret-megállapodás a megújítható energiaforrások fejlesztéséről Az üvegházgázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelemi rendszerének létrehozásáról (a 96/91/EK irányelv módosítása, 2003/87/EKr) 2003/30 EKr a bioüzemanyagok közlekedésben való alkalmazásáról

2005

Biomassza Akcióterv

2006

COM(2006.)34. A bioüzemanyagokra vonatkozó Uniós stratégia

zi

2058/2006. (III. 27.) Korm. határozat a bioüzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztönzéséről

2007

ak ö

2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről

29/2008.(III.20.) stratégiáról

OGY

határozat

a

Nemzeti

Éghajlatváltozási

nk

2008

Mu

Az 1996 júniusában megjelent 96/92/EC direktíva a tagállamok energiapiacainak fokozatos megnyitásával, a határok, átjárhatóságával liberalizálja az Unió energiapiacát. A liberalizáció a monopolpiaci helyzetből a versenypiaci helyzetbe történő átmenetet jelenti, amely mind a mai napig nem zárult le. 3.2.1.

Magyarországi jogszabályi környezet

Jelenleg az EU-előírások teljesítését és az ezzel kapcsolatos joganyag átvételét a következő energiapolitikai jogszabályok biztosítják hazánkban:

A 2233/2004. (IX. 22.) kormányhatározat és a 354/2004.(XII. 22.) kormányrendelet a bioüzemanyagok és egyéb megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználására vonatkozó nemzeti célkitűzésekről. A határozat eszközöket biztosított azzal, hogy 2010-ig fogyasztási adó- 13 -

Változat:2008-04-17 visszatérítési rendszert állított fel. A nemzetközi kötelezettségeknek eleget téve a teljes üzemanyag fogyasztásra viszonyított arány eléri a 2%-ot, de a 63/2005 (VI.28)országgyűlési határozat 4%-ra emelte. A 42/2005 (III. 10) kormányrendelet a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának egyes szabályairól.

an ya

g

A bio-motorhajtóanyagokkal kapcsolatban kitűzött hazai elvárásokat a 2233/2004. (IX. 22.) kormányhatározat és a 354/2004.(XII. 22.) kormányrendelet határozza meg. Eszerint (1.) 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogy érje 0,4 - 0,6%-ot; (2.) 2010. december 31-ig a jövedéki adó visszatérítés érvényben marad és (3.) 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bioüzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogy érje a 4%-ot.

Fontos része ezeknek, a jogszabályoknak az, hogy javasolják az elhasznált étolajhulladékok biodízelgyártásra történő felhasználásának, a bioetanol közvetlen motorbenzinbe keverésének, valamint egyéb megújuló üzemanyagok felhasználásának általános összehasonlító gazdasági, technikai, környezetvédelmi vizsgálatát is, mely jelentősen csökkentheti a hazai bioüzemanyagok önköltségét.

ak ö

zi

Ugyancsak a bioüzemanyagokkal kapcsolatos a 42/2005 (III. 10) kormányrendelet, mely meghatározza a támogatható megújuló üzemanyagok körét és összetételét, valamint a jövedéki adómentesség igénybe vehetőségének feltételeit.

Nagy előnye ennek a jogszabálynak a biodízel előállításnál korábban megkövetelt zártkörű felhasználás feloldása, a korlátozott piaci értékesítés megteremtése.

Mu

nk

Az energia adóztatásáról szóló legutóbbi, múlt év január 1-jétől hatályos EU irányelv felszólítja a tagállamokat, hogy a tiszta vagy alacsony keverési arányú biológiai üzemanyagok esetében mérsékelt adót alkalmazzanak, vagy biztosítsák azok adómentességét. Tavaly ősszel az adótörvények módosítása során elfogadták, hogy a mezőgazdasági eredetű, bioetanol után 2010-ig, nem kell jövedéki adót fizetni (visszaigényelhető). Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága 2005. május 17-én határozati javaslatot fogadott el "Az alternatív energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételéről" címmel, és azt a plenáris ülés elé terjesztette. Ha a plenáris ülés is elfogadja a javaslatot, akkor az alábbi, igen jelentős feladatokat előirányzó országgyűlési határozat fog életbe lépni. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy készítsen elő egy akadálymentesítő jogszabályi csomagot az alternatív energiaforrások elterjedésének gyorsítása érdekében az alábbiak szerint:

- 14 -


3.3.

an ya

g

A mezőgazdasági alapanyagból előállított folyékony energiahordozók térnyerése érdekében az Európai Unió ajánlásait is figyelembe véve kötelezővé kell tenni azok üzemanyagokba bekeverését, 2007-től energiatartalomra vetítve 2%-os, 2010-től legalább 4%-os mennyiségben. A szabályozásnál kiemelten kell érvényesíteni a hazai alapanyag-termelők érdekeit. Az FVM az Európai Unió támogatási rendszereivel összhangban alakítson ki energetikai növény, egyéb mezőgazdasági melléktermék támogatási kosarat, ahol vegye figyelembe a mezőgazdasági eredetű energiahordozók hasznosíthatóságának valamennyi formáját.

Európai stratégia bioüzemanyagok tekintetében

A bioüzemanyagok iránti kereskedelem élénkítése

ak ö

•

A bizottság 2006 folyamán jelentést terjeszt elő a bioüzemanyag irányelv lehetséges felülvizsgálatáról. A jelentés többek között foglalkozik a bioüzemanyagok piaci részarányára vonatkozó nemzeti előirányzatok meghatározásával, bioüzemanyagokkal kapcsolatos kötelezettségekkel és a fenntartható termelés biztosításával; Ösztönözni fogja a Tanácsot és Európai Parlamentet, hogy gyorsított eljárás keretében hagyja jóvá azt a nemrégiben elfogadott jogalkotási javaslatot, amely a tiszta és hatékony –beleértve a nagy arányban bioüzemanyagot tartalmazó keveréket használó- járművek közbeszerzésére vonatkozik.

zi

•

nk

A bioüzemanyag irányelv referencia értékként két százalékos piaci részesedést határoz meg a bioüzemanyagok számára 2005-re, 2010-re pedig 5,75-öt. Az irányelv végrehajtása során számos tagállam az energia adózási irányelv által lehetővé tett üzemanyag adómentességet alkalmaz.

Mu

Néhányan a bioüzemanyagokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat részesítik előnyben, azaz előírják az üzemanyag ellátó vállalatok számára, hogy a nemzeti piacon forgalmazott üzemanyagok bizonyos százalékának bioüzemanyagoknak kell lenni.

Környezeti előnyök kiaknázása •

•

Megvizsgálja, hogy az autóflották esetében hogyan járulhat hozzá a bioüzemanyag a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére vonatkozó célértékekhez Munkájával biztosítja a bioüzemanyagok termelésének fenntarthatóságát az EU-ban

Bioüzemanyag termelésének és forgalmazásának fejlesztése

- 15 -


•

Bátorítja a tagállamokat és régiókat, hogy a kohéziós és vidékfejlesztési politikák hatálya alá tartozó nemzeti kerettervek és operatív tervek elkészítésekor vegyék figyelembe a bioüzemanyagok és egyéb bioenergia előnyeit. Felkéri az érintett iparágakat, hogy adjanak magyarázatot a bioüzemanyagok bevezetését akadályozó gyakorlatok műszaki indokoltságára, és ellenőrzi ezen iparágak magatartását a bioüzemanyagok hátrányos megkülönböztetésének elkerülése érdekében.

g

•

Nyersanyagbázis szélesítése:

•

•

A bioetanol célú cukortermelést jogosulttá fogja tenni mind a pihentetett földre vonatkozó nem élelmiszer célú támogatásokra, mind az energianövényekre vonatkozó árkiegészítésre; Megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a meglévő intervenciós gabonakészletek egy része feldolgozható-e bioüzemanyagokká, hogy hozzájáruljon az export-vissztérítésre jogosult gabona mennyiségének csökkentéséhez. 2006 végéig értékeli az energianövények támogatási rendszerének alkalmazását;

an ya

•

•

•

ak ö

•

Felméri, hogy a bioüzemanyagok külön nomenklatúra kódokba való sorolására vonatkozó javaslat előnyeit, hátrányait, jogi következményeit; Olyan piacra jutási feltételeket tart érvényben az importált bioetanolra, amelyek nem hátrányosabbak a jelenleg hatályos kereskedelmi egyezményekben foglaltaknál, hangsúlyozottan hasonló szintű preferenciális piacra jutást biztosít az AKCS- országok részére, és figyelembe veszi a preferenciális bánásmód felpuhulásának problémáját. Az etanol termelő országokkal folytatott folyamatban levő és jövőbeli tárgyalásokon kiegyensúlyozott megközelítést követ- az EU tiszteletben tartja mind a hazai termelők, mind az EU tárgyalópartnereinek érdekeit a bioüzemanyagok iránti növekvő kereslettel összefüggésben; Javasolja, hogy a metanol, etanollal legyen felváltható;

nk

•

zi

Kereskedelmi lehetőségek javítása:

Mu

Fejlődő országok támogatása: •

Biztosítja, hogy a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró és az EU cukoripari reformja által érintett országokkal kapcsolatos kísérő intézkedések alkalmasak legyenek a bioetanol előállítás fejlesztésének támogatására; • Átfogó bio-üzemanyag segélycsomagot dolgoz ki, amely felhasználható a bioüzemanyag termelési kilátásokkal rendelkező fejlődő országok támogatására; • Megvizsgálja, miként járulhat hozzá az EU a leghatékonyabban a környezetileg és gazdaságilag fenntartható nemzeti bioüzemanyagplatformok és regionális bioüzemanyag cselekvési tervek kidolgozásához; Kutatás és fejlesztés támogatása

- 16 -

Változat:2008-04-17 • • •

g

•

A hetedik keretprogram keretében folytatja bioüzemanyag fejlesztések támogatását és a bioüzemanyag-ágazat versenyképességének erősítését; Kiemelt elsőbbséget biztosít a ,,biofinomítás” (az üzem összes részének értékes használata) fogalmával és a második generációs bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatásoknak; Folytatja az iparág vezetése alatt álló bioüzemanyag-technológia platform kifejlesztésének ösztönzését, és egyéb technológiai platformok mobilizálását; Támogatja az e technológiai platformok által készített stratégiai kutatási menetrendek megvalósítását.

an ya

3.4. Magyarországi mezőgazdaság energetikai hasznosításának lehetősége

zi

Mezőgazdaságunk jövőbeni fejlődésében kulcsfontosságú lesz a fenntartható és egyben multifunkcionális jelleg, melynek egyik lehetősége az élelmiszergazdaságban, az erdészetben és a kommunális szektorban képződő biomassza egy részének energetikai felhasználása. Fenntartható mezőgazdasági modell kidolgozása, melyhez kellő alapot nyújt a kukorica és gabonatermesztési hagyományokkal rendelkező, jó természeti adottságokkal bíró régiók.

ak ö

A biomassza felhasználása a hagyományos energiaforrásokkal és néhány egyéb megújuló energiaforrással szemben számtalan előnyt kínál, így különösen viszonylag alacsony költségeket (pl. a napenergiához képest), kisebb függőséget a rövid távú időjárási változásoktól, regionális gazdasági struktúrák támogatását és a mezőgazdasági termelők számára alternatív jövedelemforrás. Az EU támogatásoknak egyik fontos kritériuma, hogy EU tagállamokban előállított mezőgazdasági alapanyagból lehet bioetanolt termelni.

nk

Csak a fából, mezőgazdasági növényekből és szerves hulladékból álló biomassza az egyetlen megújuló energiaforrás, amely képes nagy mennyiségben folyékony üzemanyagot biztosítani a közlekedés számára.

Mu

Hazánkban a közvetlen biodízel és a bioetanol termelés tekinthető a legígéretesebbnek, hajtóanyagokon belül jelenleg a kukoricára alapozott bioetanol előállítás helyzete tűnik a legbiztatóbbnak. Az ágazat elméletileg 2 millió tonna bioetanol előállítására is képes lenne az átlagos vetésterületen és termésátlaggal.

A kukoricatermelés Európai szinten a legmagasabb minőségű és a hektáronkénti hozama átlag 7-10 tonna. Feldolgozás szerint, 100 kg légszáraz kukoricából átlagosan 65-72 kg keményítő és melléktermékként 3 kg csíraolaj és fehérjetakarmány nyerhető; a keményítőből, pedig kb. 60 kg finomított folyékony cukrot, lehet előállítani.

- 17 -


3.5. Összefoglalás és értékelés

4.1.

an ya

4. Bioetanol technológia bemutatása

g

Az összegyűjtött információk alapján kijelenthető, hogy a bioüzemanyagok előállításának szándéka összhangban van a globális energiapiaci folyamatokkal, az európai környezetvédelmi célokkal, valamint a magyar mezőgazdasági szektor érdekeivel is.

Mi a bioetanol?

nk

ak ö

zi

Az etanolt már a belsőégésű motorok születésekor is hajtóanyag adalékként, elsősorban a motorbenzin oktánszámának javítására használták. A négyütemű ottomotorok prototípusában motorhajtó anyagként az alkoholt alkalmazták, így már ekkor felmerült motorhajtó anyagként való felhasználása. A kőolajtermelés felfutásával, a kőolaj alapú nyersanyagok alacsony ára miatt jelentősége fokozatosan csökkent. Időszakosan, elsősorban nyersnyaghiány estén, a világháborúk energiaínséges időszakában kiemelt jelentőséget kapott mivel motorbenzinre rendkívül megnövekedett az igény. A két világháború között Magyarországon is foglalkoztak az alkohol ilyen jellegű felhasználásával. E kutatások eredményeként jött létre az u.n. „motalko” amely motorhajtásra felhasznált üzemanyagnak kb. 30…40%-át fedezte a 30-as 40-es években. A motalko (benzin és szesz keverékének) használatát Magyarországon pl. 1929-ben kötelezően írták elő a gépjárművek üzemeltetésére.

Mu

A bioetanol gyártás technológiájának kidolgozására ez első olajválság adta meg a kezdő lökést és komoly fejlesztések kezdődtek a kőolaj alapú motorhajtó anyagok kiváltására szolgáló, biomasszából előállítható alkohol gyártási technológiájának a kidolgozására. A bioetanol (etil-alkohol) egy szerves vegyület, képlete C2H5OH és azért nevezzük bioetanolnak, mert megújuló cukortartalmú növényi nyersanyagból erjesztéssel állítjuk elő. A bioetanol gyártásra cukorrépát, búzát, kukoricát és cukornádat használnak. Az egyes növényi alapanyagok cukor, illetve keménytőtartalma határozza meg az alkoholkihozatalt3.táblázat Bioethnaol gyártásához használható alapanyagok

- 18 -


Cukornád Cukorrépa Búza Kukorica Burgony

Bioetanol előállításra felhasználható növények Termésátlag Európai termelés Átalakítási hatékonyság t/ ha millió t % 57 187* 31% 38 143 35% 3,5 82 24% 32% 4,5 49 10,3 0,1 82%

Etanolkihozatal l/ t l/ ha 67 5300 95 4300 356 1200 387 2100 110 3050

g

* Dél-Amerika Forrás: http:/ / www.omgk.hu/ MGUT1/ biomasz3.html

Bioetanol gyártása

an ya

4.2.

Egyszerűen fogalmazva nagy mennyiségben kell szeszt előállítanunk. Részletesebben megfogalmazva két követelménynek kell megfelelnie egy ilyen üzemnek: Megfelelő minőségű végtermék

Gazdaságilag pozitív végeredmény

Mu

nk

ak ö

zi

Ennek a két célnak az elérését rendkívül sok tényező befolyásolja, ezért a lehető legrészletesebben kell sorra venni minden aspektusát a beruházásnak. A 3. ábra a bioetanol gyártás egyszerű modelljét ábrázolja.

3. ábra: A bioetanol gyártás egyszerű modellje

- 19 -

Változat:2008-04-17 A modellből látható, hogy az üzem milyen kapcsolatban áll a környezetével. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy egy ilyen projekt esetében mennyire fontos, hogy ne csak a szorosan vett gyártási folyamattal foglalkozzunk, hanem a lehető legtágabban vizsgáljuk a külső tényezőket is. 4.2.1. Bioetanol üzem folyamatai

g

Ebben a pontban az egyszerű modellben zölddel jelzett területen működő szorosan vett etanol gyártás lépéseit ismertetjük röviden.

nk

ak ö

zi

an ya

A kukoricából, melynek egy részét a helyi tárolókban tárolnak a mágneses leválasztás és a síkrosta után kerül a malomba, ahol nedvesítés és őrlés után eltávolítják a kukorica csírát, melyből kukorica csíraolajat állítanak elő. A csíra eltávolítás után a maradék alapanyagot liszté őrlik és víz hozzáadásával pépet hoznak létre, melyet felfőznek (termikus feltárás) és erjeszthető cukor létrehozása céljából vegyi reakcióknak vetik alá.

Mu

1. kép: Tisztítás, őrlés

Miután a szemes terményt hat szénatomos cukorrá feldolgozzák, erjedés jön létre. Ebben a lépésben élesztősejteket adagolnak a cukoroldatba, hogy etanolt és széndioxidot hozzanak létre. Ahogy az élesztősejtek etanollá alakítják, a cukrot széndioxid képződik, amit folyamatosan el kell szívni. Az erjedés akkor teljes, amikor megszűnik a szén-dioxidképződés. A létrejövő keveréket, „sörnek” hívják.

- 20 -

g


nk

ak ö

zi

an ya

2. kép: Cseppfolyósítás, cukrosítás fermentálás

3. kép: desztilláló torony

Mu

A lepárlás az-az eljárás, amellyel az etanolt a söroldatból elválasztják. Az etanol alacsonyabb hőmérsékleten párolog, mint a víz, így ha a keveréket melegítik, az etanol elpárolog, és kiválik a keverékből. Az összegyűjtött etanol kb. 95%-os tisztaságú. Ahhoz azonban, hogy az etanolt üzemanyagként adjuk el, vízmentesnek, vagyis gyakorlatilag 100%-os tisztaságúnak kell lennie. A víztelenítéssel tökéletesedik a víz leválasztása, és tiszta etanol jön létre.

- 21 -

4. kép: víztelenítést végző berendezések

an ya

g


A gyártási folyamat tehát az alábbi fő technológiai lépésekből áll:

ak ö

zi

előkészítés (tisztítás) nedvesítés kukoricacsíra leválasztás őrlés (keményítővé finomítás) nedvesítés, és cukrosítás (a keményítő cukorrá hidrolizálása) erjesztés lepárlás víztelenítés (retifikálás)

Mu

nk

-

5. kép Szeszmoslék sűrítés

- 22 -

an ya

g


6. kép DDGS Szárítás

A végterméken (etanol) kívül a fő melléktermék a DDGS (oldott anyagtartalmú szárított lepárlási szemcsék), ami szilárd erjesztési maradványokat, és folyékony lepárlási maradványokat tartalmaz. A DDGS fehérjékben, olajokban, vitaminokban gazdag, emiatt leggyakrabban állati takarmánynak használják

zi

Az üzemnek ezen részét a különböző vegyipari berendezéseket gyártó cégek kompletten szállítani tudják, garantálva a gyártási paramétereket. Milyen szempontok alapján lehet értékelni a különböző technológiákat? beruházási költségek

•

kihozatal (alapanyag/késztermék)

•

energiaigény

•

vízigény

•

veszélyes anyagok, zaj, kibocsátások nagysága

•

szállítási határidő

•

berendezések helyigénye

Mu

nk

ak ö

•

4.2.2. Energiaelőállítás

A bioetanol gyártásához energiára van szükség. A berendezések nagy része ráadásul gőzt igényel, amelynek előállítását csak a helyszínen lehet gazdaságosan megoldani. Az energia gazdaságos előállítása kulcsfontosságú az üzem jövedelmezősége szempontjából, valamint zöld jellegének megőrzése szempontjából is.

- 23 -

Változat:2008-04-17 Az energia ellátás biztosítására a tervezéskor több módozatot érdemes megvizsgálni gazdaságossági tanulmány szinten.

Ilyen megoldások lehetnek:

an ya

g

A gyártás során felhasznált különböző energiák mérlege meglehetősen nagy számot mutatnak. Számos nemzetközi tanulmány mutatta ki, hogy a felhasznált energia és a végtermékből kinyert energia negatív mérlegét. A nagy etanol gyártók különböző eljárásokat dolgoztak ki az üzemek energiamérlegének és ezzel egyenes arányban a gazdaságosságuk javítására. A lehetséges módozatok mindegyike nagy beruházást igényel, hatásfoka kielégítő lehet, de a megtérülése nagyobb futam időt igényel.

4. táblázat: Energiatermelés értékelése

Biogáz üzem

Területi igénye

Beruházási igénye

Hatásfoka

Megtérülése

Magas

Magas

Kielégítő

Hosszú

Közepes

Közepes

Közepes

Alacsony

Közepes

Közepes

Alacsony

Hosszú

Biomassza hulladékégető

Közepes

DDGS eltüzelés

Kicsi

Kogeneráció*

Kicsi

zi

Jelleg

Alacsony

ak ö

*Erőmű mellé település, gőz és villamos energia átvétel

Ahogy a technológiai leírásban olvasható, a gyártási folyamat számos eleme (cseppfolyósítás, lepárlás, szárítás) komoly mennyiségű hőenergiát igényel. A hőenergiát közepes nyomású telitett gőzből nyerjük. Nagy gyártólétesítményekben rendszeres, hogy a földgáz költségek csökkentésére alternatív tüzelőanyagok alkalmazásának műszaki feltételeit is kialakítsák.

Mu

nk

A kogenerációban történő elektromos energia illetve gőzgyártás pénzügyileg kedvező lenne (a „zöld” elektromos energia támogatása miatt úgy számoljuk, hogy a hőenergiát kedvező áron tudjuk termelni), és ez nagyban javítja a bioetanol üzem gazdaságosságát és „környezetbarát” arculatát.

- 24 -

zi

an ya

g


4.2.3. Alapanyag

ak ö

4.ábra: Biomassza erőmű folyamatábrája

4.2.3.1. Alapanyag kiválasztása

nk

A bioetanol előállításra alapanyagként két gabonafajtát említhetünk a kukoricát és a búzát.

Mu

A leggyakrabban alkalmazott, és a tervezett termelési technológia a kukorica felhasználását preferálja, a következő tényezők figyelembe vételével:

Egy tonna bioetanol előállítására kevesebb mennyiségű kukoricát kell felhasználni, mint búzát. Kukorica esetén ez a mennyiség 2,5-2,7 tonna, míg búzánál 3,2-3,3 tonna. A kukoricának további előnye még, hogy magasabb a termésátlaga. Egy hektáron 2004-ben átlagosan 7,1 tonna kukorica és csak 5,1 tonna búza termett meg. Tehát azonos termőterületet feltételezve a kukorica esetén több mint másfélszeres mennyiségű bioalkohol állítható elő.

Az éghajlati tűrőképessége magasabb ez által a termeléséhez szükséges költségek alacsonyabbak. A gyártás során ráfordított energia és egyéb alapanyag mennyiség hányada gazdaságosabb. - 25 -


Feldolgozás költsége

bioetanol várható önköltsége

110-120

40

300-350

12-20

40

110-120

10-20

40

90-100

l/ha

eFt/ha

eFt/ha

Cukorrépa

40

4000

185-198

300-320

60-80

Burgonya

20

2000

92-99

600-700

0

Búza

5

1500

69-74

100-120

Kukorica

6

2300

106-114

100-130

eFt/ha

an ya

t/ha

g 30

Haszonáldozati költség

Ft/l

Energetikai érték

Ft/l

Bioetanol hozam

eFt/ha

Termésátlag

Növény

Alkoholgyártás elött keletkező melléktermék é é Várható ugaroltatási támogatás

5. táblázat Különböző alapanyagok termelési indexei

75-80

(1) Termésátlag t/ha, (2) Bioetanol hozam l/ha, (3) Energetikai érték eFt/ha, (4) Haszonáldozati kltgs eFt/ha (5)

zi

Alkoholgyártás előtt keletkező melléktermék értéke (eFt/ha, (6) Várható ugaroltatási támogatás (eFt/ha (7) Feldolgozás ktgs (Ft/l), (8) Bioetanol várható önköltsége (Ft/l)

ak ö

A búza, mint lehetséges alapanyag az elérhető hozamkimutatások szerint alacsonyabb etanol kihozatalt mutat, ezért alapanyagként való felhasználását későbbiekben a technológia ismertetés során alapanyagként a kukoricát veszi alapul. 4.2.3.2. Alapanyag elérhetősége

Mu

nk

5. ábra: Gabonatermelés Magyarországon

A gabonafélék magyarországi terméseredménye 2004…2005-ben 16 és 17 millió tonna között volt, amikor a hazai felhasználás csak 8,5 millió t. Az export ebben az időszakban csak kb. 3 millió t. Átmenetileg segítséget nyújtott az EU intervenciós - 26 -

Változat:2008-04-17 alapja, de az ez irányú támogatás 2009-re megszűnik és ez azt jelenti, hogy új piacot kell találni a felszabaduló készleteknek. A 2007-es csapadékszegény, aszályos időjárás miatti terméscsökkenés várhatóan 2008-ban nem ismétlődik meg és igy újra gondot jelenthet a nagy mennyiségű gabona. Erre lehet jó megoldás a etanolgyártás, ami felszívhatja a hazai felesleget.

ak ö

zi

an ya

g

6. ábra: Kukorica termelés Magyarországon

nk

Az EU-n belüli bioetanol gyártásának alapvető kritériuma, hogy csak a tagállamokban előállított mezőgazdasági alapanyagból lehet készíteni, ezáltal kizárva az importot

Mu

Igényelhetők az EU kompenzációs forrásai Biztos piacot és megélhetést jelent a mezőgazdaságból élőknek Megtakarítható exportszubvenció Munkahelyteremtés, szektorokba

illetve

gátolja

a

munkaerő

átáramlását

más

Gyártásához nem szükséges első osztályú termék, ezzel csökkenthető a termelésből származó ilyen típusú veszteség A Magyarország energetikai növénytermesztésre rövidtávon (3-5 év) a termőterületek 10%-át, hosszútávon (5-10 év), pedig 20%-át, állítja át.

- 27 -


g

Magyarországon, hozzávetőleg 16 millió tonna gabona termelődik, ebből 8 millió tonna a nemzeti felhasználás, 4 millió tonna kerül intervencióra, 4 millió tonna, pedig szabad piacon kerül értékesítésre. A 5. táblázat jól szemlélteti az egyes gabona termőterületek régió szerinti megoszlását. Az egyes térségek termésmennyiségeit figyelembe véve, indokolt olyan stratégiai pontok kiépítése egy az országot átfogó hálózat keretein belül, melynek bázisai képesek ellátni a tárolási, feldolgozási (etanol gyártás) és logisztikai feladatokat. Ennek érdekében a következő feladatok végrehajtására van szükség:

an ya

Stratégiai pontok meghatározása a következő szempontok szerint:

Stratégiai pontként kezelendő az a mezőgazdasági tevékenységben a húzóágazatot képvisel

régió, ahol a kukoricatermelés

-

A megtermelt kukorica mennyiség raktározása, logisztikai kezelése nem kielégítő és az ebből adódó nehézségek gátolják a kereskedelmet

-

A termőterületek közelében elhelyezkedő infrastrukturális fejlesztésre alkalmas művelési ágból kivonható illetve iparterületté nyilvánítható telephelyek kiválasztása. Lehetőség szerint már meg lévő ilyen adottságokkal bíró terület. Közvetlen vasút vonal, főútvonal, villamos- és gázenergia elérhető közelsége mellett.

ak ö

zi

-

nk

Az előzetes tanulmány során megállapítást nyert, hogy Magyarországon hat olyan stratégai pont határozható meg, ahol indokolt és gazdaságos elhelyezni a termelő üzemeket, és azokat kiszolgáló termelésirányító központokat.

Mu

Az első körben megvalósítható bázisok a Dunántúl északi részén, KomáromEsztergom és Fejér megyék termelését összefogó központ, délen, pedig a Jásznagykun, Szolnok és Békés megye találkozási pontján elhelyezkedő beruházás az optimális.

Második körben a Bács-Kiskun, Pest megyei termelést egy Tiszántúli központ létrehozása oldja meg. A Hajdúságban és Szabolcsban termő kukorica feldolgozására Debrecen melletti területen, ideális logisztikai háttérrel bíró terület választható ki. A Dél-Dunántúli termelés lekötésére a kaposvári központ megépítése ideális.

- 28 -

Változat:2008-04-17 6. táblázat Magyarország termőterületeinek régiói

2004 Terület

M.e.

K-Mo

K-Dt

Ny-Dt

D-Dt

É-Mo

É-A

D-A

Mo

Ezer, ha

692

1113

1161

1440

1337

1778

1782

9303

Bio-massza-potenciál Növénytermesztési főtermékek 793

793

793

732

1098

1464

6100

Kukorica

280

672

560

1400

280

1176

1232

5600

Napraforgó

45

90

60

83

75

188

210

750

Jelmagyarázat:

g

427

Ezer, t

an ya

Kalászosok

K-Dt - Közép-Dunántúl, Ny-Dt - Nyugat-Dunántúl, D-Dt- Dél-Dunántúl, É-Mo - Észak-Magyarország,

É-A - Észak-alföld, D-A - dél-alföld, Mo - Magyarország összesen

nk

ak ö

zi

7. ábra Kukoricatermő területek termésátlaga 2004-ben

Mu

A 2005-ben alkalmazott intervenciós rendszer sem oldotta meg a gabonafélék túltermeléséből adódó piaci felszültségeket (Az EU telejs intervenciós raktárkészlete 13,9 millió tonna, ennek majdnem 40%-át és a kukorica készlet 80%-át Magyarország adja). Az intervenciós felvásárlási árak ugyan valamely garanciát adnak a termelőknek, de raktározási és szállítási gondokkal küzd a rendszer.

A szakemberek szerint következő két évben az intervenciós felvásárlási díjak olyan mértékben csökkennek vagy egyéb szabályozásokban olyan változások történnek, hogy a gazdák, a felajánlás helyett, ismét a szabad piacra kényszerülnek. (A 2006-ban megváltoztatott intervenciós minőség szabványok, nagymértékben ellehetetlenítették a termelőket és az elkövetkezendő években nagy arányú intervenciós felajánlás nem várható, így további tonnák százezrei keresnek piacot.)

- 29 -


Mindezeken kívül Románia és Bulgária csatlakozásával nagy versenytársak jelennek meg az exportpiacon és az intervenciós alapok tekintetében is. Ha nem jelenik meg új gabonapiac, ez a helyzet végül újabb földterületek művelésből való kivonását, állások elvesztését, társadalmi feszültségeket, és sok más hátrányos következményeket eredményezhet.

an ya

g

Az állatállomány folyamatos csökkenése (szinte megszűnése) már a korábbi években sem oldotta meg a terményfelesleg felhasználását, ezért a minisztériumok alternatív megoldásként az energetikai hasznosítás felé terelték a mezőgazdaságot.

Az üzem által gerjesztett a mezőgazdasághoz kötődő infrastrukturális fejlesztések például a következők lehetnek:

a vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítása, a vállalkozások növekvő jövedelemszintje,

zi

a vidéki térségek gazdasági életképességének javítása, vállalkozások energiaellátásának korszerűsítése,

ak ö

mezőgazdasági útépítés támogatása.

4.2.3.3. Alapanyag termelésének támogatása

nk

A hagyományos agrárstruktúra sikertelenségének megszüntetésében és az agrárolló csökkentésében jelentős szerepet játszhatnak a szántóföldi energianövények.

Mu

A hazánkban alkalmazott egyszerűsített kifizetési rendszer eltérő támogatási lehetőséget nyújt a különböző energianövények termesztéséhez. A hajtóanyagcéllal termesztett GOFR növények (gabonafélék, olajnövények) jogosultak mind az EU területalapú támogatására, mind a hazai kiegészítésre. A 2010-es évre elérő etanol felhasználás, illetve igényt a jelenleg termelő és a későbbiekben termelni szándékozó országok is nehezen tudják teljesíteni. Az erre a területre szánt termőterületek kapacitásai is végesek. Az újonnan csatlakozott országok mezőgazdaságában, többek között Magyarországnak is jelentős tartalékai vannak a termelésből kivont termőteA bioetanol kereslet olyan mértékeket érhet el, hogy az alapanyag igény kielégítésére előfordulhat, hogy a kivont (Hazánkban 1 mill. Hektár) területeket is termelésre kell fogni. Az egyéb lágyszárú energianövények (energiafű, energianád) csak az EU, a már meglévő rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények, pedig csak 15 - 30 -

Változat:2008-04-17 eFt/ha területalapú támogatást kaphatnak a jelen szabályozás szerint, mivel az EUban az energetikai ültetvények nem minősülnek szántóföldi növénynek. Ez utóbbiak telepítése az AVOP-on keresztül történik.

Az EU mezőgazdasági szabályozása (CAP)

g

A lágyszárú növények szántóföldi termesztését, támogatását azonban a mindenkori agrárpolitika szabályozza. A Közös Agrárpolitika keretében a terület-alapú kifizetés szántóföldi növényekre az alábbiak szerint lehetséges:

an ya

közvetlen kifizetések,

agrár-környezetgazdálkodási kifizetések, valamint

kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs kifizetése. Energia növények támogatása részben a közvetlen kifizetésű, nem ugaroltatott területeken lehetséges a 2003. június 26.-i KAP reform szellemében 2005. január 1.-től a normál támogatási rendszert alkalmazó tagországokban:

zi

Az energia növény rendelet értelmében hazai forrásból 8000 Ft/ha plusztámogatás igényelhető

nk

ak ö

45 €/ha támogatás a közvetlen kifizetés összegén felül. A gazdálkodónak szerződéssel kell biztosítani termékének felhasználását, ez alól kivételt képez a birtokon belüli felhasználás. (A maximálisan támogatható terület nagysága 1.5 millió hektár a tagállamok területén összesen (nem történik az egyes tagállamok területe szerinti arányítás), ha a termesztés ezt meghaladja, a támogatás mértéke arányosan csökken. 2005-ben körülbelül 500 ezer hektáron termesztettek ilyen növényeket az unióban.)A biomassza akció terv keretén belül a támogatott területek nagyságát emelni kívánják.

A bioteanol-termőterületekre is igénybe vehető EU-tól ugaroltatási támogatás, melynek mértéke 75-80 e Ft/hektár.

az

Mu

Az Európai Bizottság javasolta, hogy a 2003-as CAP reform alkalmával bevezetett támogatást terjesszék ki arra a nyolc tagállamra is, amely jelenleg nem jogosult annak igénybevételére. A rendszer keretében támogatható hektárszám 1,5 millióról, 2 millióra nőne, a megújuló energiatermeléshez használható alapanyagok előállításának ösztönzése érdekében tegye lehetővé, hogy a tagállamok olyan területeken, amelyek tekintetében a gazdálkodó már pályázott energianövénytámogatásra, nemzeti támogatást nyújthassanak az évelő növények telepítésével kapcsolatos költségek 50%-ig. A CAP igazgatást megkönnyítendő az egységes terület alapú támogatási rendszer (SAPS) két évvel, vagyis 2010-ig való meghosszabbítását a nyolc új tagállam számára.

- 31 -

Változat:2008-04-17 4.2.4. Késztermékek

A késztermékek értékesítése során keletkezik bevétele az üzemnek. A késztermékek mennyisége és eladási ára határozza meg a bevételek nagyságát. Az eladási árakat a világpiacon számos tényező befolyásolja, amelyből a legfontosabbakat elemezzük.

an ya

g

A termék eladása akár Magyarországon, akár még előnyösebben az európai, főleg az osztrák és a német piacon eladható.

A bioetanol ára a mindenkori tőzsdei jegyzés alapján alakul, 2008 elején ez, 0,66-0,70 €/liter.

Felhasználási területek: Vegyipari felhasználás:

Üzemanyag előállítás

Üzemanyag - adalék előállítás

zi

Festékgyártás Tisztítószerek

ak ö

Műanyaggyártás Kozmetikai ipar

Ipari felhasználás:

Fémfeldolgozás

Autógyártás

nk

Humán eredetű felhasználás:

Gyógyszergyártás

Mu

Laboratóriumi felhasználás

Az elvárt minőségben, az elszámolási ár, a mindenkori tőzsdei jegyzése alapján alakul, naprakész hiteles információk az ICIS LOR ROTTERDAM szolgáltat. 4.2.4.1. Kereslet a késztermékek iránt Az elmúlt 20 évben a személyautók száma világviszonylatban 330 millióról 550 millióra nőtt. Ennek következtében a motorhajtóanyag-fogyasztás az 1980-as 500 millió tonnáról mára 700 millió tonnára emelkedett. A bioetanol többé-kevésbé helyettesítő terméke benzinnek, ezért a bioetanol iránti keresletére befolyása van a benzin keresletének és árának.

- 32 -


zi

an ya

g

8. ábra Autók számának és üzemanyag fogyasztásának várható alakulása

ak ö

Ma úgy becsülik, hogy 2020-ra 950 millió autó fog futni az utakon, és ezek abban az évben egymilliárd (!) tonna motorhajtóanyagot fognak felhasználni

Az autóiparban is elindítottak azok a fejlesztések, ami a bioetanol és a benzin keverékének növelését szorgalmazza az Otto-motoros autók meghajtásánál. A fejlesztés célja, hogy csökkenjen a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása, míg ezzel párhuzamosan növekedjen a megújuló energiaforrásokból származó hajtóanyagok alkalmazása.

Mu

nk

Ezzel egyszerre kíméljük a meglévő nyersolajkészleteket, és aktívan hozzájárulunk a légkörbe kerülő CO2 kibocsátás mérsékléséhez, illetve a klímavédelemhez. Az úgy nevezett flexi-fuel üzemű autóknál ez azt jelenti, hogy a benzinhez vagy 15tömegszázalék ETBE-t, vagy öt százalék etanolt kevernek. Az EU bioüzemanyag előírásai 2010-re azonban a jelenlegi üzemanyag-normák további bővítését írja elő. Ehhez a benzin esetében nagyobb, mintegy 9 tömegszázalékos etanol alkalmazására van szükség.

A autógyárak éppen ezért aktívan támogatják a jövőbeni E-10-es üzemanyagnorma eléréséhez megfelelő üzemanyagok kidolgozását.

Egyes autógyárak a tiszta bioüzemanyag alkalmazásával szemben a jelenlegi és a jövőbeni normák meghatározásánál a ma használatos benzin, illetve dízelüzemanyagok etanollal történő vegyítését támogatja, mivel az etanol-keverékű üzemanyag, jelenti az ökonómiailag értelmes megoldást arra, hogy 2010-ig Európa- 33 -

Változat:2008-04-17 szerte tömegesen és gyors ütemben terjedjen el a bioüzemanyag. Nem utolsósorban az sem elhanyagolható szempont, hogy mindez a jelenlegi infrastruktúra, azaz az üzemanyag-töltő állomások hálózatának segítségével valósulhat meg.

an ya

g

Főbb európai autógyárak többségénél már jelenleg is létezik, illetve folyamatosan fejlesztik a bioüzemanyaggal működő erőforrásokat. Az alkoholt a benzinhez keverve, vagy tisztán töltik az autókba. Hagyományos, benzinüzemű autóba legfeljebb 20% etanol tartalmú üzemanyag tölthető. Léteznek viszont olyan autók, amikbe tiszta alkohol, vagy tiszta ólommentes benzin tankolható (ilyenre egyébként könnyen át lehet alakítani a hagyományos motorokat). A kettő bármilyen keverékével működő rendszer a hangzatos Flexi-Fuel nevet kapta. A "flexi" arra utal, hogy teljesen mindegy, hogy alkohol vagy ólommentes benzin keveréket töltenek a kocsi egyetlen tartályába.

nk

ak ö

zi

9. ábra Az EU-25 bioetanol szükséglete 2010-ig (ezer tonna)

Mu

4.2.4.2. Késztermékek kínálata

A folyékony üzemanyagok iránti kereslet jelenleg rendkívül erős, azonban ez nem jelenti azt, hogy a piac bármennyi bioetanolt képes lesz felvenni a jövőben. -

-

Az EU tagállamok közül, Németország, Franciaország, Svédország, Finnország (ALTIA Corporation), Spanyolország, (BIOETANOL GALICIA, ECOCARBURANTES ESPANOLES) és Olaszország foglalkozik jelentős etanol előállítással. A bioüzemanyag-termelésben Franciaország áll az élen a számottevőbb termelést 4 gyár adja, éves szinten 100-110 ezer tonna körüli mennyiségben, valamint 250 ezer tonnával csökkentenék a szén-dioxid emisszióját. Spanyolország ugyancsak tervezi kapacitásai fejlesztését: 2010- re évi 500 ezer tonna bioüzemanyagot szándékoznak gyártani.

- 34 -

Változat:2008-04-17 -

Franciaország jelenleg 100 000 tonna etanolt állít elő, amelynek nagy részét fosszilis eredetű üzemanyagba keverik. A következő 3 év alatt, megháromszorozza bioüzemanyag-termelését és 2010-re teljesíthetőnek, tartja az EU vonatkozó célkitűzését.

-

A British Sugar’s a legnagyobb angol cukorgyár, kelet angliai etanol gyárának kapacitását 50-ről 60 ezer tonnára bővítette.

g

10. ábra Világ etanol termelése 2001-2010 (milliárd liter (üzemanyag))

an ya

75,6

68,0

60,5

51,0

41,6

34,0

34,4

2 004

2 005

17,0

18,9

2 001

2 002

2 003

2 006

2 007

zi

28,4

2 008

2 009

2 010

7. táblázat: Az EU éves etanol termelése 2007-ig

2007

Franciaország

2005

2004

Millió liter

Millió liter

Millió liter

Millió liter

578

293

144

101

394

431

165

25

nk

Németország

2006

ak ö

Ország

348

396

303

254

lengyelország

155

161

64

48

Swédország

70

140

153

71

Olaszország

60

78

8

0

Csehország

33

15

0

0

Szlovákia

30

0

0

0

Magyarország

30

34

35

0

Hollandia

14

15

8

14

Mu

Spanyolország

- 35 -

Változat:2008-04-17 20

18

8

0

Anglia

20

0

0

0

Lettország

18

12

12

12

Finnország

0

0

13

3

Összesen:

1771

1593

913

528

an ya

g

Litvánia

8. táblázat: Az európai országok bioetanol termelése Ország

Beépített kapacitás

Társaság Agrana Bioetanol GmbH

Bulgária

Euro Ethyl GmbH (Silistra)

Csehország

Agroetanol TTD (Dobrovice)

Finnország

ST1 (Lappeenranta)

Franciaország Tereos (Artenay)

75% búza, 25% kukorica

10

Kukorica

20

Cukorrépa

1.2

Szerves hulladék

40 30

Cukorrépa

Tereos (Morains)

40

Cukorrépa

Tereos (Lillers)

80

Cukorrépa

Tereos (Lillebonne)

250

Búza

Tereos (Origny Sainte-Benoite)

300

Cukorrépa, Búza

Cristanol (Arcis sur Aube)

100

Cukorrépa

Cristanol (Betheniville, Bezancourt)

150

Cukorrépa

Cristanol/Deulep

40

Wine alcohol

Saint Louis Sucre (Eppeville) Ryssen

90

Cukorrépa, melasz

CropEnergies, Ryssen (Dunkerque)

30

Mu

nk

ak ö

Tereos (Provins)

240

zi

Ausztria

Alapanyag

Amylum

Búza

Németország Verbio Vereinigte BioEnergie AG (Zörbig)

100

Verbio Vereinigte BioEnergie AG (Schwedt)

230

- 36 -

Gabona (rozs, Búza és árpa)

Változat:2008-04-17 40

Gabona és melasz

CropEnergies AG (Zeitz)

300

Búza, Cukorrépa

SASOL (Herne)

76

Magyarország Hungrana (Szabadegyhaza)

75

Gabona, Kukorica

Györ Distillery (Györ)

40

Gabona, Kukorica

Alcoplus (Ferrara)

42

Silcompa (Correggio)

60

an ya

Olaszország

IMA (Bertolino Group) Lettország

Jaunpagastas (Riga)

Litvánia

Biofuture

Hollandia

Royal Nedalco

200

Amochim

Szalma, melasz

100

Gabona: 50% Búza, 40% Kukorica, árpa, rozs; 10% melasz

36

Szalma

Bioetanol Galicia

176

Gabona (126), wine alcohol (50)

Biocarburantes Castilla & Leon (Salamanca)

195

Gabona

Agroetanol

50

Gabona

SEKAB

100

Wine alcohol

British Sugar (Downham)

70

Cukorrépa

ak ö

Gabona (100), wine alcohol (50)

Mu

Összesen

35

150

nk

Egyesült Királyság

Rozs, Búza, hybrid

18

Spanyolország Ecocarburantes Españoles (Cartagena)

Swédország

31

zi

Románia

Wine alcohol

12

Lengyelország Akwawit (Leszno) Cargill Polska (Wroclaw)

g

KWST (Hannover)

3.557

9. táblázat: Az EU egyes országaiban jelenleg építés alatt álló bioetanol gyárak

Ország

Belgium

Társaság

Tervezett kapacitás

Alapanyag

BioWanze SA (Wanze)

300

Cukor és gabona

Alco Bio Fuel (Gent)

100

Búza

- 37 -

Változat:2008-04-17 Búza

Euro Ethyl GmbH (Silistra)

30

Kukorica

Crystal Chemicals

13

PLP (Trmice)

100

Gabona (possibly sugar as well)

Agroetanol TTD (Dobrovice)

60

Cukorrépa

Korfil a.s. (Vrdy)

100

Gabona

Etanol Energy (Vrdy) Franciaország AB Bioenergy France (Lacq) Saint Louis Sucre / Ryssen (Dunkerque)

Németország Nordzucker AG (KleinWanzleben)

70

Gabona, Kukorica

250

Kukorica, wine alcohol

100

Cukorrépa, Melasz

200

Búza

130

Cukorrépa

zi

Roquette (Beinheim)

720 Ktonna

g

Csehország

35

an ya

Bulgária

Amylum (Aalst)

8,4 60

Cukorrépa

Danisco (Anklam)

52

Cukorrépa (sűrű folyadék)

Bioetanol Emsland (Papenburg)

90

PROKON Nord (Stade)

100

Búza

Görögország Helenic Sugar EBZ

150

Cukorrépa, Melasz, Gabona

Magyarország Hungrana Kft.

175

Kukorica

First Hungarian Bioetanol Kft (Elsö Magyar Bioetanol Termelökst)

90

Kukorica 30000 tona

Litvánia

Bioetan

100

Gabona

Hollandia

Abengoa (Rotterdam)

480

Búza

Szlovákia

Enviral

138

Corn

Szlovénia

Slovnafta (Bratislava)

75

Búza

Mu

CropEnergies (Zeitz)

nk

ak ö

Wabio Bioenergie (Bad Köstritz)

- 38 -

Változat:2008-04-17 Spanyolország Biocarburantes Castilla & Leon (Salamanca)

5

Ligno-cellulose

150

Alcoholes Biocarburantes de Extremadura (Albiex)

110

Svédország

Agroetanol

155

Gabona

Anglia

Ensus plc (Teesside)

400

Búza

3.826

4.2.4.2.1. Magyarországi versenytársak

an ya

Összesen

Búza

g

SNIACE II (Zamora)

MOL Rt. 8-10 milliárd forintot szán bioetanol üzemek építésére, amelyek közül az első 2005-ben megkezdheti a termelést. Elkezdődött a Dunai Finomító MTBE üzemének átalakítása, amely évente 25 millió liter bioetanolt képes majd befogadni és abból ETBE- t gyártani.

-

A szeszgyárak közül a győri és szabadegyházi üzem összesen évi 50 millió literes kapacitással rendelkezik.

-

A cukoriparban érdekelt vállalatok is a bioetanol termelés felé mozdulnak el, a Magyarországon piacvezető osztrák Agrana Rt, Ausztriában is tervez felépíteni egy üzemet kb. 100 Mio eurós beruházással.

-

SEKAB Bioenergia Magyarország Zrt. komplex hazai bioetanol projekt keretében 4 magyarországi helyszínen kíván, üzemet épít. A cég, mely 75%ban a svéd SEKAB Svensk Etanolkemi AB tulajdonában van, olyan eljárást kíván alkalmazni, amiben kukorica adja az etanol alapanyagot. A teljes egészében "bio"-projekt megvalósításában együttműködő partner az amerikai ICM. Jelenleg a magyarországi projektjeit felfüggesztette.

-

További bioetanol üzemek építésének előkészítése, engedélyezési terveinek készítése folyik. Adony kb. 900.000 t/év kukorica, Csabacsűd kb. 300.000t/év kukorica, Dunaalmás kb. 300.000t/év kukorica feldolgozására alkalmas üzem.

Mu

nk

ak ö

zi

-

4.2.5. Egyéb eladható termékek 4.2.5.1. DDGS A DDGS a keményítős frakcióból fennmaradt, etanol gyártásához válogatott élesztővel és enzimekkel erjesztett kukorica maradvány. Történetileg kétféle mellékterméket gyártottal az alkoholtermelés során, a lepárlási szárított gabonát, és a lepárlási szárított oldott anyagot. Miután az erjesztett pépet lepárolják, a maradékanyag oldható részét elgőzölögtetéssel sűrítették ez a lepárlási szárított - 39 -

Változat:2008-04-17 oldott anyag. Az erjesztési durva maradvány volt a lepárlási szárított gabona. Mindkét frakciót később szárították, hogy a fent említett melléktermékeket megkapják.

an ya

g

Jelenleg az etanol üzemek ezt a két frakciót összekeverik, és így kapják a lepárlási szárított gabonát és oldott anyagokat, amely ma az egyedül hozzáférhető szarvasmarha takarmány. A lepárlási szárított oldható anyagok frakció a legnagyobb koncentrációjú eleség a DDG és a DDGS-hez viszonyítva. Gazdag vitaminforrás, a legkevesebb rost, és a legtöbb zsír van benne.

A takarmánygyártásra történő felhasználásánál, figyelembe kell venni a hatályos élelmiszergyártásra vonatkozó előírásokat, és nem lehet genetikailag kezelt és fertőzött kukorica az alapanyaga ezen kívül meg kell valósítani a:

HACCP típusú folyamatellenőrzési rendszert és a hozzá kapcsolt szabvány és technológiai gyűjteményt

zi

Bakteriális-virális fertőzések, toxikózisok meghatározására alkalmas rutin analitikai eljárások IVD rendszereket

ak ö

Ezek alkalmazása stratégiailag kiemelkedő fontosságú, az élelmiszeripari horizont számára, ugyanakkor jelentős beruházásokat von maga után. Az állati takarmánygyártás, amelynek fontos feltétele, hogy A DDGS piaci ára,a kukorica piaci árát követi mely jelenleg, 180-185 €/tonna.

nk

A DDGS legjobban állati eledelként használható. Magyarországon azonban erre nem a legkedvezőbbek a feltételek. Az állattenyésztés komoly gondokkal küzd ezért az állati takarmány iránti igény korlátozott.

Mu

A DDGS másik lehetséges felhasználója a gyógyszeripar lehet. A gyógyszergyártásnál a különböző gyógyszerek alapanyagainak termelésére szolgáló táptalaj. Az üzem által megtermelt DDGS 15%-kal magasabb fehérjetartalommal rendelkezik, mint a mai piacon található készítmények, így a gyógyszeralapanyag gyártásnál nagyobb hatásfokkal alkalmazható.

A gyógyszeripari felhasználás biztosabb, stabilabb piac és a végfelhasználó számára hatékonyabb nyersanyagot biztosít.

- 40 -

Változat:2008-04-17 A gyógyszeripari felhasználás terén tárgyalásokat kell folytatni, melyek alapján minőségi előírásokat kell betartani, pl.: szemcseátmérő, nedvességtartalom, kiszerelés tekintetében. A nagyobb árrés elérése érdekében további beruházásokat kell alkalmazni a termék kezelését illetően, ennek kifizetődése szerződés esetén garantált. 4.2.5.2. Csíraolaj

g

A jó minőségű csíraolaj a piacon jó áron értékesíthető, mert a kozmetikai iparág, a gyógyszergyártók, valamint a élelmiszeriparban kereslet van iránta.

an ya

4.2.5.3. Széndioxid

A széndioxid palackozva ipari felhasználásra értékesíthető. 4.3.Tárolók

zi

Az üzem területén helyet kell még biztosítani a tárolóknak is, amely a logisztikai stratégiától és a rendelkezésre állóterület nagyságától függően kerülhet megépítésre.

ak ö

Az alapanyag és a nem folyékony melléktermékek részére a mezőgazdaságban elterjedt megoldások közül lehet választani. (különböző silók, síktárolók) A bioetanol részére természetesen tartályokat kell elhelyezni a területen figyelembe véve a jövedéki termék jellegből fakadó hatósági követelményeket is.

5. Rendelkezésre álló terület

nk

A bioetanol üzemnek természetesen megfelelő nagyságú területre van szüksége, ahol a szükséges berendezések elférnek és a logisztikai tevékenységeknek is megfelelő hely áll rendelkezésre.

Mu

5.1. Tulajdonviszonyok

- 41 -


T E R Ü L E T K IM U T A T Á S

m a g á n tu la jd o n ö s s z e s e n

R e n d e lk e z é s r e á lló te r ü le t ö s s z e s e n

RSZ 876 878 879 881 882 883 884 885

k k k k k k k k

iv e iv e iv e iv e iv e iv e iv e iv e

tt tt tt tt tt tt tt tt

b b b b b b b b

M ŰVELÉSI e é p íte tle n e é p íte tle n e é p íte tle n e é p íte tle n e é p íte tle n e é p íte tle n e é p íte tle n e é p íte tle n

ÁG te rü te rü te rü te rü te rü te rü te rü te rü

le le le le le le le le

t t t t t t t t

g

H 2 2 2 2 2 2 2 2

2871 2872 2874 2886 0 6 7 /1 0 6 7 /2 0 6 7 /3 0 6 7 /4

k iv e tt b e é p íte tle n te r ü le t k iv e tt b e é p íte tle n te r ü le t k iv e tt b e é p íte tle n te r ü le t út k ü lte r ü le ti s z á n tó k ü lte r ü le ti s z á n tó k ü lte r ü le ti s z á n tó k ü lte r ü le ti s z á n tó

2880 2875

k iv e tt b e é p íte tle n te r ü le t k iv e tt b e é p íte tle n te r ü le t

an ya

TU LA JD O N O S K ő s z e g V á ro s Ö n k o rm á n y z a ta K ő s z e g V á ro s Ö n k o rm á n y z a ta K ő s z e g V á ro s Ö n k o rm á n y z a ta K ő s z e g V á ro s Ö n k o rm á n y z a ta K ő s z e g V á ro s Ö n k o rm á n y z a ta K ő s z e g V á ro s Ö n k o rm á n y z a ta K ő s z e g V á ro s Ö n k o rm á n y z a ta K ő s z e g V á ro s Ö n k o rm á n y z a ta K ő s z e g V á ro s Ö n k o rm á n y z a ta ö s s z e s e n M a g y a r Á lla m M a g y a r Á lla m M a g y a r Á lla m M a g y a r Á lla m M a g y a r Á lla m M a g y a r Á lla m M a g y a r Á lla m M a g y a r Á lla m M a g y a r Á lla m ö s s z e s e n m a g á n tu la jd o n m a g á n tu la jd o n

M ÉRETE M 2 1 .2 1 7 1 8 .1 2 0 3 .0 4 3 1 0 .1 5 8 1 .9 6 3 4 .7 3 2 4 .2 8 1 1 9 .0 1 2 6 2 .5 2 6 1 .3 3 3 1 .5 8 2 3 .8 5 8 907 2 .7 6 6 1 6 .5 8 4 4 .0 9 9 2 6 .0 0 6 5 7 .1 3 5 2 2 .1 6 9 8 .1 8 3 3 0 .3 5 2

1 5 0 .0 1 3

zi

5.2. Elhelyezkedés

ak ö

Jelenleg ipari és gazdasági létesítményekkel körülhatárolt, a rendezési tervben kereskedelmi gazdasági övezetként kijelölt terület. A későbbiekben vázolt hatósági egyeztetésekből is nyilvánvalóvá válik, hogy a terület különösebb védelem alatt nem áll, kulturális és örökség védelem szempontjából kiemelten kezelendő terület.

nk

A város és környezete olyan ipari forrásokkal nem rendelkezik, amely generálna önálló ipar létrejöttét. Vélhetően bármilyen beruházói szándék jelentős logisztikát indukál – azaz nyersanyagot be kell szállítani és készterméket el kell szállítani melynek legkevésbé zavaró megoldása a vasúti szállítás.

Mu

A település K-i része mint gazdasági iparterület a közúti beszállítás szempontjából is legkevésbé zavaró, Szombathely felől- mint legfőbb útvonal- legkevésbé érinti a várost. A Kőszegről kialakult kép, a lakosság által támasztott igények, amennyiben lehetővé teszik egy ilyen létesítmény létrejöttét, olyan követelményt támaszt a létesítmény tervezését illetően, hogy azt a tájba a környezetbe a lehető legjobban illessze, egyáltalán ne konkuráljon a településsel és ne zavarja a megítélését és ne rongálja a város kulturális és turisztikai értékrendszerét. A település tervezővel történt egyeztetés alapján a tervezési terület, a jelenleg folyamatban lévő rendezési terv módosítás során alkalmassá kell tenni a gyár létesítésére. Az érvényben lévő rendezési terv alapján a területre nem helyezhető el, ezért a beruházónak kezdeményezni kell a változtatást.

- 42 -

an ya

g


7. kép: Üzem elhelyezkedés

zi

5.2.1. Üzem telepítésének lehetőségei

Mu

nk

ak ö

A területre Eov (Egységes Országos Vetületi rendszer) koordináta rendszerben geodéziai felmérés készült. A tervezési terület jelenleg mezőgazdasági területként működik. ÉK- DNY lejtésű. A felmérés feltárta, hogy a szintvonalak merőlegesek a horvátzsidányi útra, tehát a terep az úttal párhuzamosan ereszkedik a város felé. A terület DNY-i vasúti és közúti csomópontjában Balti magasságban mért szinthez képest a terület felső ÉK-i csücske 25 m-rel helyezkedik el magasabban.

8. kép: Üzem tervezett helyének szintvonalai

- 43 -


5.3. A terület geodéziai tulajdonságai A területre előzetes geológiai és talajmechanikai vizsgálatot készítettünk. A laborvizsgálatok folyamatban vannak. A vizsgálatoknak több célja van, egyrészről a talaj teherviselő képességének meghatározása valamint a talajtani adottságok felderítése.

g

5.4. Infrastruktúra a területen

an ya

5.4.1. Közművek

A telephely kiválasztásakor a közüzemi szolgáltatások rendelkezésre állását, kapacitását figyelembe kell venni. Az összes szolgáltatóval kezdeményezni kell a kapcsolatfelvételt, az igényelt teljesítményekkel kapcsolatban.

ak ö

zi

A szolgáltatók a megismert paraméterek alapján gyors és mindenre kiterjedő kiépítési tervet készítenek, amelyben külön kitérnek a beruházás anyagi feltételeire, jó esetben a szerződött kapacitás tükrében a beruházás összegét magukra vállalják, vagy részletekben visszatérítik. Törekedni kell, a technológiát szállító mérnöki gárda és a közüzemi szolgáltatók összehangolt munkájára A gázelosztó hálózatról történő vételezés a 111/2003.(VII.29.) korm. rendelettel kiadott GKSZ alapján történik. A földgáz a terület melletti húzódó vezetékre csatlakozással vezethető az üzembe egy nagyjából km hosszú, NNY 6 gázvezetéken.

nk

Az elektromos 22 kV-os primer hálózathoz való csatlakozás egy új, 2 km hosszú 3x95 mm2 méretű föld feletti vezetékkel végezhető, amit az áramszolgáltató cég Kőszegi 132/22kV alállomásához kell vezetni.

Mu

Az igényelt teljesítmény kielégítésének gazdasági feltételei tekintetében „a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 58/2005. (VII.7.) GKM rendelet” előírásai az irányadók.

5.4.2. Közút

A terület jelenleg, használható közúti csatlakozással nem rendelkezik.

Megközelíthetőség kialakításának ügyében, a Csepregi u. É-i oldaláról (8627 sz. országos közút ) a közúti közlekedési kapcsolat elvi kialakítását egyeztettük a Magyar Közút KHT.-val (közútkezelő) és a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (I. fokú engedélyező Hatóság). Az egyeztetés alapján, a közúti csomópont vázlatatot készítettünk. - 44 -

Változat:2008-04-17 A vázlattervezést megelőzően egyeztettünk az országos közút kezelőjével, melynek során a csomópont kialakítását „teljes értékű”, -balra felálló sávval, jobbra kiváló sávval kiépített- útcsatlakozásként határozta meg. Felhívta a figyelmet, az építmények elhelyezésénél az 50 m-es védőtávolság betartására. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a közútkezelő előírásait tartja irányadónak, és felhívja a figyelmet, a Szabályozási Terv folyamatban lévő átdolgozásánál, a tervezési területre vonatkozó elképzelésekre.

ak ö

zi

an ya

g

A tervezési területre megkaptuk a jelenleg érvényben lévő Szabályozási Terv digitális helyszínrajzát és ezt követően készült el a lehetséges csatlakozás kialakítása:

5.4.3. Vasút

nk

9. kép: Közúti csatlakozás

Mu

A létesítendő bio-etanol gyártó üzem Kőszeg városában a 18-as számú, Szombathely-Kőszeg vasútvonal jobb oldalán épül fel.

A vonal leírása

A 18-as számú egyvágányú vasútvonal jelenleg a MÁV Zrt. tulajdonában van, viszont a közel jövőben elképzelhető a tulajdonosváltás a Gysev Zrt. személyében. Tehát a vonal előreláthatóan nem kerül bezárásra. A vonalon súlykorlátozás nincs, tehát a megengedhető maximális tengelyterhelés 210 KN. Kőszeg állomás ismertetése

- 45 -


•

1 átmenő fővágány

•

2 megelőző fővágány

•

1 raktári, rakterületi vágány A II. és III. vágány között helyezkedik el a peron.

an ya

Csonkavágányok:

g

Kőszeg állomás a Szombathely-Kőszeg vasútvonal végállomása. Az állomásnak jelenleg 4 vágánya van:

az I. vágányból a kezdő- és végponti oldalon a IV. vágányból a végponti oldalon

Az állomási vágányok egy kihúzóvágányban végződnek és a kitérők mind kézi állításúak. A felvételi épület és a rakodó terület a végpont felöl a vágányzat bal oldalán van. Az állomás területén két szintbeni közúti átjáró található:

zi

a kezdőpont felől fénysorompóval biztosítva a végpont felől fénysorompóval biztosítva

ak ö

Iparvágány kialakításának lehetőségei

Két szélső megoldást mutatunk be a telep elrendezésétől és kialakításától függően, amik között bárhova elhelyezhető az üzem vágányhálózata. megoldás:

Mu

nk

Az állomás végponti oldalán lévő közúti átjáró után a kihúzóvágányból egy 150m sugarú ívvel ágazunk ki, mellyel az üzem vágányhálózatához csatlakozunk. Ezt a vágánycsoportot az üzemtől északra, az ipartelep felé helyeztük el. A telepen belül 3 vágányt alakítottunk ki: •

etanol töltő vágány

•

kukoricaürítő vágány

•

mozdonykörüljáró vágány

A tervezett iparvágány teljes hossza kb.720 m. Ez a megoldás a telep területén kívül 3 parcellát érint (2871, 2870/1, 2870/2). megoldás: Az állomás szélső vágányából ágazunk ki szintén 150m sugarú ívvel, keresztezve a Csepregi utat, és csatlakozunk az üzemtől délre kialakított - 46 -

Változat:2008-04-17 vágányhálózathoz. A vágánycsoport felépítése és funkciója megegyezik az 1. pontban leírtakkal.

ak ö

zi

an ya

g

A tervezett iparvágány teljes hossza kb.750 m. Ez a megoldás 5 idegen parcellát érint (2899/8, 2889/4, 2878, 2876, 2875).

Mu

nk

10. kép: Vasúti csatlakozás

- 47 -


6. Megvalósíthatóság vizsgálata Maguin bioetanol technológia alapján 6.1. Maguin gyártási folyamat TISZTÍTÁS - ÖRLÉS - PRÉSELÉS

CSEPPFOLYÓSÍTÁS

GŐZ

Folyékony pép

an ya

ENZIM

ADALÉK VÍZ ADAGOLÁS

Olajpogácsa és héj

g

liszt

KUKORICACSÍRA OLAJ

SSF FERMENTÁCIÓ

GŐZ

Erjesztett pép 12% vol

Visszaforgatott anyag

zi

LEPÁRLÁS

ak ö

Keverék 12% DM

VÍZELVONÁS

Bioetanol 99,9%

SZÉTVÁLASZTÁS tisztítatlan keverék

KEVERÉK KONCENTRÁLÁSA

nk

vizes keverék

szirup

Mu

DDGS SZÁRÍTÁS D.D.G.S. 90%DM

11. ábra Maguin bioetanol gyártási folyamat

6.2. Anyagáram

- 48 -

LP GŐZ


KUKORICA

25 253 kg/h

Nedvesítés

víz

758 kg/h

KUKORICACSÍRA

TISZTÍTÁS - ÖRLÉS - PRÉSELÉS

OLAJ

2080 kg/h

494 kg/h

víz evaporáció 260 kg/h

liszt

22 767 kg/h

héj 1163 kg/h

CSEPPFOLYÓSÍTÁS

788 kg/h

Folyékony pép

19185 kg/h

kondenzáció 4084 kg/h GŐZ

an ya

só és élesztő

477 kg/h

g

olajpogácsa

63711 kg/h

SSF FERMENTÁCIÓ

VÍZ ADAGOLÁS

CO2

8070 kg/h

kondenzáció 6580 kg/h

82195 kg/h

víz adagolás

LEPÁRLÁS

VÍZ ADAGOLÁS

ak ö

1420 kg/h

Erjesztett pép 12% vol

28568 kg/h

zi

Visszaforgatott anyag

VÍZELVONÁS

fel nem használt 1935 kg/h anyag

Keverék 12% DM

feldolgozat 8311 lan alkohol kg/h

7504 kg/t Bioetanol 99,9% visszaforgatott gőz

nk

visszamaradó anyag 82853 kg/h

1129 kg/h

2285 kg/h

SZÉTVÁLASZTÁS

Mu

tisztítatlan keverék

vizes keverék

7277 kg/h

47008 kg/h

KEVERÉK KONCENTRÁLÁSA kondenzáció

szirup

DDGS SZÁRÍTÁS D.D.G.S. 90%DM

víz evaporáció 9784 kg/h

8725 kg/h

12. ábra Maguin technológia anyagáramai

- 49 -

12 989 kg/h

8741 kg/h


6.3. Közmű és energia A külső energia igény minőségi követelményeit a technológia szerint a területileg illetékes szolgáltatóval egyeztetni kell.

g

A kiépítésre vonatkozó szolgáltatási tájékoztatóban és az energia-ellátás műszaki és gazdasági feltételeiben közli az adott területre illetőleg a szolgáltatás paramétereit.

an ya

6.3.1. Gőz Az üzem háromféle nyomású gőzt használ: • • •

2,5 bar nyomású telített gőz 30 t/h 5 bar nyomású telített gőz 2 t/h 7 bar nyomású telített gőz 1 t/h

zi

A teljes gőzigény 33 t/h körül van.

6.3.2. Földgáz

ak ö

Mivel a gőz nagy részét a technológiai műveletek során használják fel, a gőzellátás biztonsága a nyereségességi célok elérése érdekében lényeges. A legfontosabb folyamatokhoz, azaz a zagy átalakításhoz és a lepárláshoz 100 % tartalékot kell biztosítani.

nk

A fenti gőztermeléshez hozzávetőleg 5600 mn3/h földgáz kapacitás szükséges. Bizonyos biztonsági tényezővel és a szélsőséges időjárással számolva 6000 Nm3/h szerződéses mennyiséget vettünk alapul.

Mu

A telephely energia igénye 273.700 MJ/h (6000 m3/h) A telephelyen szükséges teljesítmény igény kielégítését a terület mellett húzódó átadó állomáson keresztül lehet biztosítani.

A közüzemi tervezési, vezetéképítési munkák elvégzését a szolgáltató biztosítja. A csatlakozási ponttól a belső elosztórendszer tervezése, kivitelezése a szükséges nyomásszabályozók és mérőrendszer elhelyezése az igénybejelentő feladata. A gázfogyasztást a mindenkori mértékadó csúcs- és névleges teljesítmények figyelembe vételével méretezett OMH hiteles mérőrendszerrel kell mérni.

- 50 -

Változat:2008-04-17 A mérőrendszernek amennyiben a mérés nem kisnyomáson történik tartalmaznia, kell a gáztechnikai normál állapotra átszámító eszközt (korrektort) is, melynek alkalmasnak kell lennie a teljesítmény elektronikus elven történő regisztrálására.

A csatlakozási ponton a várható gáznyomás. 8 bar

g

A szolgáltatási területen a földgáz átlagos fűtőértéke 34.0 MJ/m3

6.3.3.

an ya

A telephelyen belül létesítendő vezetékrendszer tervezése során a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezések létesítéséhez szükséges engedélyek, és előírások felsorolását pontosítani kell a szolgáltatóval.

Elektromos energia

zi

A középfokú csatlakozási díj mértékét az igényelt 7040kVA teljesítmény után a fentiek alapján állapítják meg.

-

ak ö

Egy 80 millió liter/év etanol gyártására méretezett üzem villamos energia szükséglete:

igényelt teljesítmény 5500 kW (6050 kVA) vételezés 22kV-on tartalék ellátás: üzemszerűvel megegyező

Mu

nk

Műszaki feltételek: az üzem létesítésének közelében lévő áramszolgáltatói infrastruktúra paramétereinek figyelembe vételével, a Kőszegi 132/22 kV-os alállomásból induló célvezetékkel biztosítható. A kiépítésre kerülő új célvezeték az üzem beruházásában megvalósuló transzformátor állomásba történő beforgatásával a középfeszültségű villamos energia biztosított.

Üzemszerű ellátás: az épülő üzem bejárata közelében egy fogyasztói tulajdonú fogadó állomást kell építeni, amelyben el kell helyezni egy darab fogyasztói tulajdonú 22kV-os kapcsoló berendezést. Ebbe a kapcsoló berendezésbe kell bekötni a fogyasztói tulajdonú csatlakozó földkábelt. A földkábel az új szabad vezeték utolsó oszlopáról indul egy szakaszoló kapcsolón keresztül.

Tartalék ellátás: a leendő üzem területének közelében haladó 22kV-os szabad vezetékre egy célszerűen kiválasztott oszlopról indítható egy fogyasztói tulajdonú földkábel egy szakaszoló kapcsolón keresztül. Ezt a kábelt szintén a fogadó állomásban elhelyezett 22kV-os kapcsoló berendezésbe kell érkeztetni. - 51 -


Csatlakozási pont és tulajdoni határ a szakaszoló kapcsolóról induló csatlakozó kábel áramkötései.

an ya

g

A fogyasztói tulajdonú állomásban lévő 22kV-os kapcsoló berendezés javasolt funkcionális felépítése: megszakítós kiépítettségű betápláló mezők . A betápláló mezőt védelemmel kell ellátni . A védelemnek biztosítani kell, hogy fogyasztói berendezési hiba esetén a megszakító működtetésével a hibás rész a hálózatról leválasztásra kerüljön. mérő mező transzformátor leágazó mező (k) Az elszámolási fogyasztásmérést 22kV-on kell megvalósítani. A mérőváltók beszerzése a fogyasztó feladata. Irányár kb. 1,6 millió forint.

ak ö

zi

A lehetséges árszabás középfeszültségű teljesítmény –vagy alapdíjas a fogyasztó döntése szerint.

A fogyasztói berendezések esetén a tervező kérésére az áramszolgáltató közli a műszaki követelményeket, mint a tervezés kiinduló adatait.

nk

Az elkészült terveket az áramszolgáltatóval egyeztetni kell. A tervnek tartalmaznia kell a mérés kialakítását is. A mérés kialakításával kapcsolatban a következő előírásokat szükséges figyelembe venni:

Mu

A kiviteli tervnek tartalmaznia kell egy villamos fogyasztásméréssel foglalkozó részt. Ebben a mérési tervben kell megjelentetni az alábbi műszaki információkat:

az igényelt rendelkezésre álló teljesítményt az igényelt ár/díjszabást a fogyasztási hely rendeltetését a hálózati leágazó pontot, tulajdoni határt a csatlakozási pont kialakítását, a csatlakozó főelosztó műszaki rajzát, és adatait a terheléseknek és feszültségeséseknek megfelelő méretezési számításokat (mérőváltók áttételére és terhelésére vonatkozólag is).

- 52 -

Változat:2008-04-17 Az áramváltók kiválasztása általában akkor megfelelő, ha a primer áram (egy adott primer átkötésben) legalább az üzemidő 85-95 % -ában a névleges áram 50 és 120%a között van.

g

Elszámolási fogyasztás mérés céljára (is) használt mérőváltók esetében egyetlen mag terhelése sem haladhatja meg a magra vonatkozó maximális szekunder teljesítmény 95%-át.

an ya

Ezt minden mag esetében ellenőrizni kell.(az áramváltó terhelhetőségét a szekunder köri impedancia határozza meg, függetlenül az átfolyó üzemi áramtól.

nyomvonalrajzok (mérőváltó-mérési sorkapocs) egyvonalas kapcsolási rajzok elrendezési rajzok

ak ö

o o o

zi

Az áramváltók elszámolási méréséhez használt magjának névleges teljesítményét méretezni szükséges. A méretezés az elszámolási mérés tervének részét kell, hogy képezze, de törekedni kell arra, hogy az áramváltók névleges teljesítménye 15 VA legyen. Az érintésvédelem megoldását, A fogyasztásmérés helyének kialakítását

A rajzoknak tartalmazniuk kell a mérőváltók elhelyezkedését, és a befolyásolhatóság megakadályozására alkalmazott műszaki megoldásokat.

Mu

nk

A fogyasztásmérő szekrény típusát, nem rendszer engedélyes (egyedi) típus esetén a fogyasztásmérő szekrény adatait, szerelési útmutatóját, kültéri villamos szekrényekre vonatkozó vizsgálati eredményeket (megfelelőségi nyilatkozatot). A bekapcsolás csak az alábbi dokumentumok benyújtása után lehetséges:

Mérőváltók adattábláinak adatai Mérőváltók darabvizsgálati jegyzőkönyveinek másolata a mérési adatokkal mérőváltók mű-vagy típusbizonylatainak másolata Az OMH által készített hitelesítési bizonyítvány másolata

6.3.4. Hűtési energia

- 53 -

Változat:2008-04-17 Még nincs pontos adatunk a hűtési energiára vonatkozóan. Bár a technológia tulajdonosa szolgáltatott hűtővíz igény adatokat, és a visszatérő hűtővíz hőmérsékletéről szóló információt. Ahhoz, hogy a hűtőenergia igényt kiszámíthassuk, feltételeztük, hogy minden hűtőenergia fogyasztó 27 ˚C- os vizet kap.

g

Ahhoz hogy a biztonságos oldalon maradjunk, a technológia tulajdonosa által megadott maximális visszatérő hőmérsékletet a hűtési igény kiszámításához használtuk. Ezekkel a feltételezésekkel az összes művelet és a kiegészítő berendezések teljes hűtési igénye 35 MW.

an ya

6.3.5. Víz

Bár a gyártási folyamat maga sok vizet igényel, a belső visszaforgatási lehetőségeknek köszönhetően a frissvíz igény viszonylag kicsi, a nedves vízhűtő tornyokénál sokkal kisebb.

zi

A gyártási folyamatokat a víz csak a DDGS szárítórendszernél hagyja el gőz formájában, és magában a DDGS-ben. Egyébként csaknem minden hulladékvizet közvetve, vagy közvetlenül visszaforgatunk a gyártási folyamatba. A gyártási folyamatok tápvíz igénye körülbelül 25.4 m3 óránként.

ak ö

A hűtőtornyok tápvíz igényét a teljes hűtési igényből lehet kiszámolni. Az elpárologtatás hőigénye távolítja el a hűtővíz melegét. Ha az atmoszférikus nyomású párolgáshővel számolunk (2475 MJ/t), az elpároltatási tápvíz igény 80 m3 óránként.

nk

Megfelelő minőségű hűtővíz biztosításához és a vízkövesedés megelőzéséhez kb. 15% vizet le kell fuvatni. Ezt a mennyiséget is friss (kezelt) vízzel kell pótolni, mint ahogy a cseppek formájában eltávozó vizet. A hűtőrendszer tápvíz igénye tehát összesen 90 m3 óránként.

Mu

Kis tápvíz igénye a kazánháznak is van, hogy a lefújásokat és a tényleges gőzveszteséget pótoljuk. Így az üzem teljes frissvíz igénye 120 m3 óránként

6.3.6. Az inputok outputok és a belső fogyasztás összegzése.

- 54 -

Változat:2008-04-17 10. táblázat Az évi és óránkénti anyag- és energia áramlás

Kimenetek

Mennyiség 75.900.000 liter

DDGS

56.422 tonna

CO2

66.600 tonna

Vízgőz a DDGS szárítóból

88.100 tonna

Vízgőz a hűtőtoronyból

755.900 tonna

an ya

g

Etanol

Lefúvás a hűtőtoronyból (15%)

170.100 tonna

Bemenetek Kukorica (alapanyag)

200.000 tonna

Elektromos energia

31.680MWh

Földgáz

42.700 ezer Nm3

93.900 m3

Kezelt friss víz a hűtéshez

782.000 m3

875.900 m3

Belső fogyasztás Gőz

ak ö

Teljes vízigény

zi

Technológiai friss víz

261.360 tonna

520.500 MWh

nk

Hűtési energia

6.4.Logisztika Anyag

Mértékegység

Évi

Mértékegység

Irány

tonna/m3

200000

tonna

Beszállítás

Bioetanol

tonna/m3

59430,5

tonna

Kiszállítás

Csíraolaj

tonna/m3

3912,40

tonna

Kiszállítás

DDGS

tonna/m3

69100,7

tonna

Kiszállítás

Fa pellet

tonna/m3

90000

tonna

Beszállítás

Mu

Kukorica

Napi

11. táblázat: Logisztikai számítások kiinduló adatai

- 55 -

Változat:2008-04-17 6.4.1. Tervezési alapelvek Az üzem alapanyagának folyamatos biztosítása az üzemeltető egyik legnagyobb kihívása lesz. Az alapanyagnak rendelkezésre kell állnia folyamatosan, mert az üzem kényszerű leállása rendkívül költséges.

g

Az alapanyagokat olyan áron kell beszerezni, hogy az üzem gazdaságosságát ne veszélyeztesse. Az alapanyagok árát leginkább a logisztikai szempontoktól független tényezők befolyásolják, de a szállítási, tárolási, valamint a telephelyen belüli anyagmozgatás költségeit sem érdemes elhanyagolni.

an ya

Tisztán logisztikai szempontból a következő célokat kell elérni: Optimális munkamegosztás a beszállítókkal

•

a lehető legkisebb készlet tartása

•

üzem igényéhez alkalmazkodó beszállítási ütemezés

•

a lehető legkevesebb belső anyagmozgatás

•

folyamatos alapanyag feladás az üzem irányába

zi

•

ak ö

A követelmények kielégítésének eszközei:

Meg kell találni az ellátási láncban azt a pontot ahol az anyagok átadása és átvétele a legoptimálisabb. Ez a pont anyagonként és beszállítónkét változhat.

Mu

nk

A lehető legkisebb készletszintet a beszállítókkal történő hosszú távú megállapodások (szerződések) részletes logisztikai követelményekkel is ellátása, rövidtávon pedig az operatív beszerzési tevékenység biztosíthatja. A szerződésben ezért minél nagyobb rugalmasságot kell kiharcolni az üzem számára, hogy a beszerző az éppen szükséges mennyiségeket pontosan tudja lehívni. Érdemes a szerződések megkötése előtt megvizsgálni, hogy a beszállító képes-e egyáltalán a támasztott követelményeket teljesíteni. Ha nem, akkor a feladatok egy részét át kell tőle venni.

A lehető legjobban alkalmazkodó beszállítási ütemet szintén a szerződések megfelelő tartalmával, illetve a beszállító technológiai felkészítésével érhető el az előző pontban tárgyalt módszereken. A lehető legkisebb mennyiségű belső anyagmozgatás alapfeltétele az előző két pont teljesülése (kis készlet, just-in-time beszállítás). Az üzem belső elrendezését úgy kell kialakítani, hogy az anyagmozgatási utak a lehető legkisebbek legyenek, és kerülni kell a szűk keresztmetszetek kialakulását. Pld: be és kiszállítandó anyagok keresztezése egyidőben. - 56 -

Változat:2008-04-17 Az eddig tárgyalt követelmények mellett végül nem szabad elhanyagolni, hogy az üzemnek a folyamatos alapanyag-ellátása semmilyen körülmények között sem állhat meg. A lehetséges alapanyag-ellátási helyzeteket elemezni kell, és a kellő biztonsági tartalékokat kell elhelyezni a rendszerben. (puffertárolók, gyorsan lehívható készletek)

g

A rugalmasság biztosításának alapja, hogy az anyagmozgató rendszer képes legyen a napi gyártási mennyiségek mellett a kampányszerű kiugró anyagmennyiségek fogadására.

an ya

A beruházási költségek alacsonyan tartása érdekében minden olyan lehetőséget ki kell használni, amely lehetővé teszi bizonyos műtárgyak több célú felhasználását. Például a vasúti garatot alkalmassá lehet tenni közúti fogadásra is. Spekulációs készletezés

A gyakorlat azt mutatja, hogy a kukorica piacán van értelme a spekulációs szándékú saját készlet felhalmozásának. Ennek legvalószínűbb módja a betakarítási időszakok lesznek, amikor érdemes lesz a lehető legtöbb alapanyagot felvásárolni, majd rögtön felhasználni, esetleg tárolni. A spekulációs készletezés érdekében a rendszernek az alábbi követelménynek kell megfelelni nagy rugalmasság fogadási oldalon

•

ugyanakkor még vállalható beruházási költségek

•

kellő mennyiségű tároló kapacitás az „olcsó” kukoricának

•

a tároló kapacitásoknak nem kell feltétlenül helyszínen lennie, ezért meglévő tárolási kapacitások felkutatása javasolt

ak ö

zi

•

nk

6.4.2. Alapanyag biztosítása

Mu

A termeléshez hozzáadott alapanyagok közül két központi komponenst kell elemezni, az egyik a kukorica alapanyag és annak keményítő tartalma, a másik a starteranyag élesztőtartalmának minősége.

6.4.2.1.Kukorica

Kiinduláspontként, mindkét technológia 66%-os keményítőtartalmat vesz alapul az összehasonlítás során. Keményítőtartalomtól és az igényelt tartaléktól függően évi 200000 ezer tonna kukorica kerül beszállításra

- 57 -

Változat:2008-04-17 Magyarországon az egyes kukoricatermő vidékeken termelt átlagos kukoricafajta keményítő tartalma 70-72 % között mozog, hozzáadott fajtanemesítéssel termesztett kukorica keményítőtartalma elérheti a 90%-ot. A magasabb keményítő tartalom, meghatározó szerepet játszhat a termelésben, mivel egy adott mennyiség letermeléséhez kevesebb kukorica alapanyagot kell hozzáadni.

g

Az évi 80 millió literes etanol termelésre vetítve ez azt jelenti, hogy csökkentett alap és hatékonyabb starteranyag alkalmazása mellett a kapacitás növelhető.

an ya

A kukorica árát havi gyakorisággal fogják megállapítania aktuális intervenciós ár a tőzsdei ár és a régióban lévő piaci ár figyelembe vételével.

zi

Az alapanyag ellátás biztonsága a projekt legfontosabb eleme. Ezért a környék egyes gazdáival kötendő szerződések helyett az alapanyag ellátást az úgynevezett rendszer integrátor vállalatokon keresztül, hosszú távú szerződések keretén belül tervezzük megvalósítani. Ezek a szerződések rögzítik a minőséget, mennyiséget, az alapanyag árát és a szállítási ütemezést. A rendszer integrátor vállalat felelős a kukoricatermelésért a vetőmag biztosításától kezdve a betakarításig, tárolásig, az üzembe történő szállításig.

ak ö

12. táblázat A #2 minőségű kukorica egyéb általános jellemzői

Jellemző

Érték

Hőtől károsodott szemek Legfeljebb 0,5%

nk

Károsodott szemek összesen Legfeljebb 3,5% Fehérje

Legalább 9%

Adalék Legfeljebb 2,5%

Mu

Összes aflatoxin

20 PPB

A gyártási alapanyag sárga kukorica #2 minőségű kukorica az alábbi fő paraméterekkel: • •

• •

Nedvesség: legfeljebb 14% Keményítő tartalom: a szárazanyag tartalomhoz viszonyított legalább 74% erjeszthető keményítő Legfeljebb 3% idegen anyag (por, kő, homok, fém, stb.) Penész és patkányürülék, mentes

- 58 -

Változat:2008-04-17 13. táblázat Elvárt kukorica összetétele

Összetétel

Összeállítás 66.0

wt. %

Nyers Rost (cellulóz)

10.0

wt. %

Pentozán/Más

0.4

wt. %

Zsiradék

3.3

wt. %

Salak

1.4

wt. %

Nedvesség

12.0

wt. %

an ya

g

Keményítő+cukor (erjeszthető)

A rendszerintegrátor különösen az alábbiakért felelős:

• • •

zi

• • • • • • •

Megszervezi a kukoricatermelést, szerződést köt a gazdákkal Ellátja a gazdákat megfelelő minőségű vetőmaggal, műtrágyával, gyomirtóval és növényvédő szerrel A gépesített termeléshez gépek biztosítása A kukoricatermelők szakmai felügyelete. A termés betakarítása és összegyűjtése A raktárba történő szállítás Tárolás A termény minőségének ellenőrzése Szárítás és tartós raktározás a magyar szabványoknak és az előírt részletes intervenciós adatoknak megfelelően Az előirt nedvességtartalom fenntartása Logisztikai központok szervezése más gazdáktól történő felvásárlás és minőség ellenőrzés Pénzügyi segítségnyújtás a termeléshez a gazdák részére igény szerint

ak ö

• •

Mu

nk

Kőszegen a CIPKER Kft.-vel megkötött alapanyag beszállítói szerződés minden igény ki tud szolgálni. A beszállított alapanyag egy időszakra vonatkozó mennyiségi és minőségi paramétereit, több hullámban lehet meghatározni, így nem csak a meglévő és a várható tárolási kapacitást kell figyelembe venni, hanem az azt, kiszolgáló létesítményekét is. Az alapvető gyakorlat lesz az aratási szezonban történő nyers kukorica átvétele közvetlenül a földekről.

Az aratási szezon egy évben úgy 90 napra tehető, amely időszakban fel kell készülni a nyers, kezeletlen kukorica fogadására. Az integrátor szerződött partnerei által az aratási szezonban beszállított alapanyag mennyisége 90.000 tonna. Az üzem rendszerében tervezett szárító teljesítménnyel 25 t/óra, azaz 24 órás üzemben, hozzávetőlegesen 36 000 tonna (0.80%-os visszaszárítás) teljes kapacitással kell számolni.

- 59 -

Változat:2008-04-17 A projekt vállalat már kapcsolatba lépett a lehetséges rendszer integrátorokkal, akiknek lényeges tapasztalatuk van a fenti területeken és az állami mezőgazdasági támogatások megszerzése terén is.

A keretszerződések alapján már megkezdték a gazdák értékelését a földek nagyságának és minőségének, a tárolókapacitások és a gépi eszközök felmérését.

an ya

g

A felmérés a különböző minőségbiztosítási tennivalókra és a gazdák minősítésére is kiterjed. A felmérés eredményeként a rendelkezésre álló mezőgazdasági kapacitásokat és a szükséges fejlesztéseket már regisztrálta a rendszer integrátor.

A magyar kukorica átlagos keményítő tartalma 70-72%, mely jóval az EU minőségi elvárásai felett van.

14. táblázat Az alapanyag minőségi elvárásai ( típus: MADEXY)

Madexy sample hungary 2004

sample moisture %

12,9

zi

Jellemző

2,4

%content at 0 % moisture

% fat matter

3,8


%starch

73,9

promatest out of field

69,8

Dry milling ability

65,9


9,4

% cellulose

nk

ak ö


% proteins

% cells walls

9,9

pH

6,9

at 0% moisture

available energy for chicken

3756

at 0% moisture

Raw energy grain

4426

ratio starch / proteins

7,8

Sedimentation

test separation NS

4,4

Sedimentation

test extracted ES

53,9

Sedimentation

test final rating NF

92,1

% of fat

linoleic acid

58,5

Mu


- 60 -

Változat:2008-04-17 oleic acid

23,6

% of fat

stearic acid

1,8

% of fat

poly unsaturatted fatty acids

60,2

%Amylose/starch

9,6

Amylose% dry matter

7,1 66,7

an ya

Amylopectine% dry matter

g

% of fat

Az üzem alapkoncepciója, a hosszú távú együttműködés a termelőkkel, a bioenergetikai növénytermesztés területén. Ez ösztönzi a fajtanemesítőket a további kutatások finanszírozására a kihozatali értékek javítása, új portfoliók létrehozása érdekében.

zi

6.4.2.2.Starteranyag

ak ö

Az erjesztés megindításához szükséges starteranyag, élesztő tartalmának hatékonysága a legbefolyásolóbb tényező a gazdaságosságot tekintve. Mindkét technológia tartalmazza a helyben előállított élesztőkultúrát és starteranyagot.

6.4.3 Kukorica szállítási feladatok

nk

Az üzem fő alapanyagának a beszállítását 90%-ban vasúton tervezzük.

Mu

A kukorica szállítására a legvalószínűbb vagontípus a Tagps különleges építésű gabonaszállító teherkocsi. Önsúly 23,5 tonna, raksúly 56,5 tonna, de maximum 75m3

- 61 -

an ya

g


13. ábra Tagps vasúti kocsi

Kukorica közúti beszállítása

zi

20 vagonból álló szerelvény esetén megközelítőleg 1100t/szerelvény kukorica érkezhet egy ütemben, tehát legoptimálisabb esetben egyenletes eloszlással, 3 naponta két zártvonat szükséges az alapanyag-ellátáshoz. Évente 160 zártvonat beállítása szükséges.

ak ö

.A közúti járművek teherbírása és mérete korlátozott, ezért a telepre várhatóan belépő járműszerelvények száma becsülhető.

nk

Az alapanyagok közül a kukorica beszállítás körülbelül 1/10-e várható közútról, ami mintegy 20000 tonna évente, de ez a mennyiség kb. 3 hónapra koncentrálódik. Egy járműszerelvénnyel beszállítható mennyiség a legjobb esetben is maximum 24 tonna kb. 35m3. Tehát a betakarítási időszakban napi 8-10 járműszerelvényt kell fogadni

Mu

6.4.4. Bioetanol szállítási feladatok

A bioetanol a jelenlegi elképzelések szerint 100%-ban vasúton fog történni. A szóba jöhető szállító eszközök közül a legvalószínűbb a Zaekks típusú tehervagon.

- 62 -

an ya

g


14: ábra Zaekks tehervagon

Saját tömege 21,5 tonna, töltő térfogat 63,5 m3, amely megfelel kb. 50 tonnás raksúlynak.

zi

Az évi 60000 tonna bioetanolt 20 vagonból álló 1000t/szerelvény raksúly esetén 60 zártvonat tudja évente elszállítani.

ak ö

60db üres zártvonat érkezése, és 60db rakott zártvonat indítása hetente átlagosan egyszer de az egyenletes eloszlás a héten belül nem garantált. 6.4.5. Fapellet szállítási feladatok

nk

Az energiaközpont alapanyagának a beszállítását 90%-ban vasúton tervezzük.

Mu

A fapellet szállítására a legvalószínűbb vagontípus a Tagps különleges építésű gabonaszállító teherkocsi. Önsúly 23,5 tonna, raksúly 56,5 tonna, de maximum 75m3

9. kép: Tagps vasúti kocsi

- 63 -

Változat:2008-04-17 20 vagonból álló szerelvény esetén megközelítőleg 1100t/szerelvény fapellet érkezhet egy ütemben, tehát legoptimálisabb esetben egyenletes eloszlással, 3-4 naponta egy zártvonat szükséges az alapanyag-ellátáshoz. Évente 71 zártvonat beállítása szükséges. 6.4.6. Egyéb szállítási feladatok

an ya

g

A DDGS elszállítása is 90%-ban vasúton fog történni, amely évi 55 szerelvényt is elérhet. A csíraolaj mennyisége a többi anyaghoz képest elenyésző, ezért egyenlőre nem kell részletesen foglalkozni a szállításával. 6.4.7. Tárolók

A 6 db síktároló az alapanyag biztosításának egyik pillére lesz. A síktárolók segítségével a kedvező áron (kedvező időben) felvásárolható kukorica kellő időpontban kerülhet gyártásba. A síktárolók biztosítják majd az alapanyag ellátás biztonságát is, amennyiben a beszállítások bármely okból szünetelnének pár napnál hosszabb ideig.

zi

A tervek szerint az egyik síktároló a DDGS, egy másik síktároló a fapellet tárolásához is felhasználható. 6.4.8. Összefoglalás

ak ö

Az üzem logisztikai szempontból igazi kihívás lesz, mivel évente 300000 tonna anyagot kell az üzem területére juttatni, vagy onnan elvinni. A tervek szerint a feladat döntő részét vasúton kell lebonyolítani, és a lehető legkisebb arányú közúti szállítási volument kell elérni.

nk

A feladat nagyságára jellemző, hogy évente mintegy 6000 vasúti vagont kell az üzembe juttatni, és emellett is még évi 1000db közúti forduló is szükséges lehet.

Mu

6.5. Telephely kialakítása Építészeti kialakítás

A tervezés során figyelembe vett főbb szempontok ·

a kialakításra kerülő üzem technológiai elrendezése

·

az adottságok figyelembe vétele

·

a tájba illesztés, elrejtés lehetőségei

·

az egyes szakhatóságok által támasztott követelmények betartása

- 64 -

Változat:2008-04-17 A gyár vasúti rendező udvarát csak síkon lehet megoldani ( A vasúti kocsikat nem lehet lejtős területen tárolni.) Ennek megoldására két lehetőség van, vagy a vonatot a terep területéig olyan magasságig kell emelni, hogy a gyár síkján maradjanak a szerelvények, vagy be kell vájni a terepbe, ez a megoldás és az a lakossági igény, hogy rejtsük el a gyárat adta azt az ötletet, hogy a teljes létesítményt bele süllyesszük a terepbe.

an ya

g

Tehát kialakul egy rézsűfalakkal határolt katlan melynek közepén rejlik a gyár. Az épületegységek elrendezését úgy alakítottuk, hogy a telep vége illetve a magasabb rézsű felé kerüljenek a magasabb épületek – Horvátzsidány felé – a város felé pedig az alacsonyabbak. Mivel az üzemi épületek általában magasabbak ezért teljesül a Környezetvédelmi hatóság azon igénye, hogy a kibocsátó forrást jelentő épületek minél távolabb kerüljenek a várostól. Mivel a gyár alapvetően két nagyobb egységre bontható: a gabonaraktárak és a termelőegységek, így szerencsés módon úgy alakult, hogy raktározási és gyártási egység közé kerül a közúti megközelítés, ami gyakorlatilag megfelezi a telepet.

zi

Épületkialakítás

ak ö

A raktárépületek vasbeton támfallal körülvett, acél tartószerkezetű zöld fémlemezfedésűek. Az üzemi egységeket, szintén acél vázszerkezetű, hőszigetelő falpanellel borított és fémlemezzel burkolt tartályok, gépészeti berendezések alkotják.

Mu

nk

Azért, hogy ezeket a épített szerkezeteket berendezéseket tájba illesszük, elrejtsük tájépítész közreműködésével a ma divatos építészeti és kert tervezési megoldásokkal próbáljuk elrejteni. Tehát az épületeken, azok tetején extenzív zöldtetők kialakítását terveztük, amellett, hogy az összes tetőhajlásszöget a terep hajlásszögéhez igazítottuk. Az épületek berendezések határoló falait függőlegesen szerelt intenzív zöld falakkal rejtettük el. A rézsű falakon háromsoros kötésben tervezett takaró és zajvédő fásítást alakítunk ki, olyan honos fafajokból melyek az év folyamán megfelelő takarást biztosítanak, intenzív növekedésűek. A falpanelek – falborítások – a fémszerkezetek színeit úgy választottuk meg, hogy föld vagy fa színű vagy semleges szürke színűek legyenek. Az így vázolt építészeti elképzeléssel, a legnagyobb - 30m magas – épület is kb. 15m magasnak hat mivel a padlóvonala az eredeti terep alá kerül 20 m-rel és az erőteljes parkosítással kitakarásra kerül. A geológiai és talajmechanikai vizsgálatok után tudjuk meg milyen rézsűszög alakítható ki természetes módon.

- 65 -

zi

an ya

g


Mu

nk

ak ö

10. kép: A tervezett bioetanol üzem felülnézeti képe.

11. kép: Látkép a tervezett üzemről a vasúti átkelő felől.

- 66 -

an ya

g


Mu

nk

ak ö

zi

12. kép: Madártávlat Horvátzsidány felől

13. kép: Távlati kép a telep egészéről

- 67 -


6.6. Üzem környezeti hatásai

g

A technológia egyik legfontosabb jellemzője, hogy az energia és az anyagáram belső visszaforgatásának lehetőségét a lehető legnagyobb mértékben kihasználja. Ezt a gazdasági szükségszerűség és a bioetanol üzletág filozófiája is diktálja: csökkenteni kell a környezeti terhelést.

an ya

6.6.1. Légszennyezés

A légkörbe való kibocsátások, egyben a lehetséges légszennyezési források az alábbiak: • • • •

A kazánház füstgáza A szárítóberendezésből és a hűtőtoronyból elpárolgó vízgőz Az erjedéskor keletkező CO2 A gabona kezelésekor keletkező por

zi

6.6.2 Füstgáz

ak ö

A kazánházban keletkező füstgáz becsült mennyisége az üzemanyagból kalkulálva 70.000 Nm3 körül van óránként.

A piacon kapható korszerű kazánok és égők minden érvényes kibocsátási határértéket be tudnak tartani.

nk

Ezek a határértékek, az 50 MW ot meghaladó hőkibocsátású kazánházakra vonatkozóan a 10/2003 KvVm rendeletben találhatók.

15. táblázat A bioetanol üzem kazánházára vonatkozó határértékek

Kibocsátási határérték mg/Nm3

Mu

Szennyező

Szilárd részecskék

5

CO

100

NOx (NO2-ben kifejezve)

150

SO2 és SO3 (SO2-ben kifejezve)

35

A fenti kibocsátási határértékek a száraz, normálállapotú 3 tf% oxigént tartalmazó füstgázra érvényesek.

- 68 -

Változat:2008-04-17 6.6.3. Vízgőzök A vízgőz óránkénti kibocsátása az alábbi: • •

DDGS szárítási művelet: 17 t/h Nedves hűtőtornyok: 149 t/h

g

A vízgőz rendszerint nem tekintendő légszennyezőnek, de van egy pár negatív hatása, még ha csak lélektani is.

an ya

A tapasztalat azt mutatja, hogy a hagyományos erőművekben a hűtőtornyok páracsóváját a sajtó és a laikusok nagyon gyakran a veszélyes légszennyezéshez társítják. Ipari tradíciókkal rendelkező területek körül, a sík táj fölött kilométerekről látható nagy páracsóva látványa ellenérzéseket nem feltétlenül kelthet, esetleg a pára lecsapódása az útra - különösen télen, amikor oda is fagy – is okozhat lélektani problémákat.

6.6.4. Széndioxid

ak ö

zi

Ezért a projekt fejlesztőinek szándéka szerint a projekt természetbarát jellegének kihangsúlyozására hasznos lenne a száraz hűtésen gondolkodni, a nagy beruházási költségek ellenére is (gazdasági számítások készülőben). Az alábbi fejezetben ismertetjük a meggondolás néhány szempontját.

Bár az erjedéskor lényeges mennyiségű széndioxid szabadul fel, (évente úgy 66.000 tonnányi) ez nem tekintendő szennyezésnek, mert palackozva értékesítésre kerül. A CO2 kibocsátásnak a globális felmelegedés miatt lehet fontossága.

Mu

nk

Nem ez a helyzet azonban a bioetanol üzem esetében. A gyártás során (és az etanol elégetésekor) kibocsátott szén forrása az a szén, amit a kukorica a növény élete során a légkörből összegyűjtött. Így a bioetanol gyártás globális felmelegedési szempontból nulla nettó CO2 kibocsátású technológia.

6.6.5. Por

Ezt a hatást a gabona fogadóállomások minden pontján elhelyezendő porgyűjtők telepítésével csökkentjük. A lényeges szennyezés veszélye elhanyagolható. 6.6.6. Kifolyó vizek

A vízigény fejezetben ismertetettek szerint a technológiai műveletek során keletkezett hulladékvizet közvetlenül, vagy közvetve visszavezetjük a gyártási folyamatba. Az üzemi szennyvizeket összegyűjtjük és egy metán emésztőbe vezetjük. Itt a BOD és a COD eltávolításra kerül, és a kezelt vizet újra felhasználjuk az üzemben. Az emésztőben keletkező metán gázt a kazánházban használjuk fel. Valamennyi kezelt - 69 -

Változat:2008-04-17 technológiai víz pelyhesen kicsapódik hogy a részecskéket lekösse, majd a vízkezelő RO vonalán kiszűrésre kerül, majd ultraibolya szűrővel újra szűrik, majd újra felhasználják a gyártási folyamatban. Más hulladékvizet, mint a gázmosó vizét (amelyben már egyébként is van visszaforgatott víz) a sörkútba és a lepárló toronyba szivattyúzzák.

g

Az üzem egyedüli szennyvíz terhelése a kazánházi és a hűtőtornyi lefuvatás. A technológia tulajdonosának előzetes tervei szerint ezt a két szennyvizet a helyi esővíz gyűjtőbe vezetik, ahonnan természetes módon elpárolog.

an ya

A felgyülemlett sókat aztán kikotorják és földdel lefedik, vagy szabályozott módon megszabadulnak tőlük.

zi

A mennyiségeket és a helyi regionális környezetvédelmi hatóságok hozzáállását észben tartva kétséges, hogy ez a megoldás elfogadásra kerülhet. Hozzávetőleg 24 m3 (évi 170.000 m3) lefuvatott vizet kell óránként elvezetni a hűtőtornyoktól és a kazánházból. A környezetvédelmi hatósággal létrejött korábbi találkozások azt mutatták, hogy az üzem helyszíne szigorúan védett érzékeny vízbázison helyezkedik el.

ak ö

Vagy drága vízálló burkolattal látjuk el az esővíz medencét, vagy más kifolyóvíz eltávolítási módot kell találnunk. Lehetséges változat a száraz hűtőrendszer használata. Javasoljuk, hogy a projekt fejlesztés során keressék fel a környezetvédelmi hatóságot, és kérjenek véleményt.

A száraz, vagy a nedves hűtőtorony kiválasztása előtt néhány szempontot tisztázni kell:

Mu

• • •

A kifolyó víz kezelésének műszaki lehetőségei és költségei (a hatósággal folytatott tárgyalás alapján) A száraz rendszer magas bekerülési költsége A nedves tornyok feletti páracsóva lehetséges negatív megítélése A száraz hűtőrendszer magasabb hőmérséklete miatti további vízhűtő kapacitási- és energiaköltség A száraz rendszer kisebb vízfogyasztású, vagy nulla fogyasztású

nk

•

•

6.6.7 Talajszennyezés

A talajszennyezés veszélye a készárú kezelésekor (tárolás és vagontöltés) a legnagyobb. A kockázat csökkentésére megfelelő műszaki intézkedéseket kell hozni. A projekt leírásban ismertetettek szerint a vagontöltőnél van egy betonmedence, ami fölé a vagont feltolják. Ez a medence minden kicsurgást felfog. Csurgás esetén egy visszanyerő rendszer eltávolítja az alkoholt, és visszavezeti a lepárlóba újrafeldolgozásra. - 70 -


Az alkohol tároló területet földgát veszi körül, amely elég magas, és elég széles ahhoz, hogy az egyik tárolótartály térfogatának megfelelő csorgást felfogjon. A tároló terület belseje Hyperlon vulkanizált béléssel van bevonva, ami megakadályozza, hogy a kifolyt anyag a talajba, vagy a talajvízbe szivárogjon.

g

6.6.8 Zaj

an ya

Bár részletes számítások még nem készültek a magában álló bioetanol üzemre vonatkozóan, a szomszédos bioenergia projekt vizsgálódásai alapján biztosan kijelenthető, hogy a zaj az előírt határértékeket nem fogja meghaladni.

Az üzem által betartandó határértékek a következők: •

zi

•

Nappal (6-22 h) 50 dB, éjjel 40 dB a kb méterre lévő legközelebbi lakóterületen mérve. 70 dB a telephely szélétől 10 méteres távolságban mérve.

ak ö

A bioenergia projekt zajszámításai alapján (akik zajkibocsátása 116 dB) a legrosszabb forgatókönyv szerint (a terep és a növények csökkentő hatását figyelembe nem véve) a távolság, ahol a zaj 35 dB-re csökken, 1000 méter.

A bioetanol üzem a fatüzelésű erőműnél kevesebb zajforrással bír. A fő zajforrások a következők: A kukorica őrlése A kukorica fogadása Hűtőtornyok (elszívó ventilátorok használata esetén)

nk

• • •

Mu

A fenti meggondolásokon alapulva feltételezzük, hogy a zaj nem jelent nagy veszélyt a projektre.

7. Engedélyezés

7.1. Környezetvédelmi engedélyezés A korábbi projektek tapasztalatai szerint az érvényes törvények egyértelmű értelmezése miatt a környezetvédelmi engedély megléte, vagy a környezetvédelmi hatóság jóváhagyása a többi engedélyezési folyamat előfeltétele. - 71 -


A környezetvédelmi engedélyeztetés szempontjából az üzem alábbi adatai a legfontosabbak: A bioetanol üzem zöldmezős beruházásként jön létre A telep helyszíne „ipari gazdasági fejlesztési terület” besorolású, A telek területe Az üzem termelési kapacitása évi 75.900 m3 etanol

g

• • • •

an ya

A környezetvédelmi engedélyezés jogi háttere a 314/2005 (XII.25) kormányrendelet a környezeti hatástanulmányokról és az integrált szennyezés megelőzési és szabályozási engedélyről (IPPC)

Mivel a telep alapterülete a 3 hektárt meghaladja, és a kapacitás is meghaladja az adott határértéket (több, mint 20.000 tonna késztermék évente), be kell szereznünk az IPPC engedélyt. Annak előtte azonban a környezetvédelmi hatóság környezeti hatástanulmányt is kérhet.

zi

Az engedélyezési folyamat, és a szükséges dokumentáció az alábbi:

ak ö

A, az említett rendelet 4 függelék 1 pontja szerinti tartalommal előzetes IPPC dokumentációt kell készíteni. Ennek az előzetes dokumentációnak az alapján a hatóság határoz arról, hogy a folyamat második fázisában szükséges-e hatástanulmány, vagy a végleges IPPC tanulmány elegendő.

Mu

nk

A hivatalos folyamat időtartama 45 + 30 nap, ha közmeghallgatást nem igényel a hatóság, és 60 nap (a hatóság részére) + 30 nap (a szakhatóságok részére), ha közmeghallgatás szükséges. Megjegyezzük, hogy a hivatalos eljárás a szükséges dokumentumok leadásakor, és az engedély megkérésekor kezdődik.

B, Ha a hatóság nem kér hatástanulmányt „csak” a végleges IPPC dokumentációt kell elkészíteni és benyújtani engedélyezésre. A hivatalos eljárás 90 + 30 nap időtartamú.

C, Ha a hatóság hatástanulmányt kér, ez az IPPC dokumentációtól függetlenül elkészíthető és beadható a hatósághoz jóváhagyásra. A végleges IPPC dokumentációt általában a hatástanulmány jóváhagyása után szokták elkészíteni és benyújtani.

- 72 -

Változat:2008-04-17 A hivatalos eljárás időtartama 90 + 30 nap a hatástanulmányra és újra 90 + 30 nap az IPPC-re, ez összesen 240 nap.

an ya

Ilyenkor az eljárás időtartama 120 + 30 nap.

g

D, amennyiben az előző pont szerinti igények állnak fenn, az engedélyeztető kérheti a hatóságot, hogy engedje meg a hatástanulmány és az IPPC dokumentáció kombinálását. Ebben az esetben az eljárás időtartama valamelyest csökkenhet.

Megjegyezzük, hogy ha a hatóság az kérelem beadása után további adatokat kér (vagy szakhatósági jóváhagyást vár) az eljárás időtartama 30 nappal kitolható mind a környezetvédelmi, mind a szakhatóság számára. Emellett a kiegészítő információ összeállításához szükséges idő is hozzáadódik az eljárás időtartamához.

ak ö

zi

Ha az előzetes IPPC dokumentáció igen részletes, és a tartalma a végleges dokumentációval azonos (alapvonali felmérést, szennyezés terjedési számítást, hatóterületi számítást stb. tartalmaz), lehetséges, hogy a hatóság nem kér végleges dokumentációt. Ehhez ugyan igen jó kapcsolatban kell lenni és folyamatosan kell konzultálni a környezetvédelmi- és a szakhatósággal, valamint közmeghallgatást is kell tartani. 7.1.1. Hatósági egyeztetés

Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szombathely

nk

A szakhatóság részére bemutatásra került a tervezett projekt. Az egyeztetésen minden osztály - Természetvédelmi és területrendezési Osztály

Mu

- Vízvédelmi Osztály

- Hulladék gazdálkodási Osztály - Levegő védelmi Osztály képviseltette magát.

A bemutatott technológiai adatok és építészeti elrendezési és látványtervek alapján a hatóság előzetes tájékoztatása alapján a létesítésre vonatkozó kizáró ok nem merült fel. A beruházás létrejöttét lehetségesnek találták, kérték, hogy a kibocsátó források lehetőség szerint a lakóépületektől 500 m-es védőtávolságon kívül essenek. Csapadékvíz elvezetésének megoldására a kitermelt talaj elhelyezésére kezelésére fokozott figyelmet kell fordítani.

- 73 -

Változat:2008-04-17 A kialakított építészeti megoldás elnyerte tetszésüket és méltatták azt a tervezői magatartást, hogy a létesítményt a környezetbe és a tájba próbáljuk illeszteni. Igényként jelentkezett a tájba illesztés pontosításához, hogy a látványterveket a kőszegi kilátókról is készüljön fotómontázs.

g

Az egyeztetés során megállapításra került, hogy tekintettel a beruházás volumenére, a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján 1.számú melléklete alapján környezeti hatásvizsgálat köteles

b)

2. számú melléklete alapján egységes környezethasználati engedély köteles

c)

3. számú melléklete alapján előzetes vizsgálat köteles

an ya

a)

A kormányrendelet értelmében:

„3.§ (1) A környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni

zi

A felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely

ak ö

a) az 1.vagy a 3.számú mellékletben szerepel”

7.2. Víz engedélyeztetés

• •

nk

Az üzem vízellátása (kútfúrás) a vízkezelő és szennyvíz kezelő létesítmények üzemeltetése a csapadék és elfolyó vizek kezelése vízügyi engedélyeztetés tárgya. A törvényi háttér az alábbi: 72/19996 (V.22.) Kormányrendelet a vízügyi hatósági jogok gyakorlásáról, és 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet a vízügyi engedélyezési eljárásról.

Mu

Az engedélyt ugyanaz a környezetvédelmi hatóság adja ki, mint a környezetvédelmi engedélyt de az eljárás attól teljesen független. A gyakorlatban, mivel mindkét engedélyt ugyanaz a hatóság adja ki, előfordulhat, hogy a vízengedélyezési eljárást addig felfüggesztik, míg az IPPC engedélyt ki nem adják. Ezt gyakran úgy indokolja a hatóság, hogy a víz engedély az építési engedélyhez nagyon hasonló, annak meg előfeltétele az IPPC engedély megléte.

Az engedélyezési eljárás időtartama 60 + 30 nap.

- 74 -


7.3. Építési engedély A törvényi keret a 46/1997 (XII.29.) KTM rendelet az ipari épületek építésének hivatalos engedélyezési eljárásairól, és az építési tevékenységről.

7.4. Jövedéki engedélyezés VPOP

an ya

g

Az építési engedély dokumentációnak a környezetvédelmi engedélyt tartalmaznia kell. Az eljárás időtartama 60 + 30 nap.

zi

Az üzem által előállított bioetanol alapvető esetben jövedéki terméknek minősül, attól függően, hogy milyen végfelhasználói piac van megcélozva. A jövedéki termékekre, ezen belül is az alkoholra vonatkozó, a 2003. évi CXXVII. Törvény jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól és a 8/2004. (III. 10.) PM rendelete jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. Törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályok rendelkeznek. A szabályozások konkrét elvégezendő feladatokat írnak elő, az engedélyeztetés megkezdésére és megszerzésére vonatkozólag.

ak ö

Kiemelten kell kezelni az alkoholtermék-adóraktári engedélyre, keretengedélyre (gyógyszergyári felhasználás) jövedéki biztosítékra vonatkozó szabályozások alkalmazását.

nk

2005. január 01.-től új adóraktár létesítésekor minden esetben jövedéki ügyintézőt kell alkalmazni, munkaköre a következő:

Mu

intézkedik a szükséges hatósági engedélyek beszerzése iránt; gondoskodik az okmányok szakszerű kiállításáról, benyújtásáról, valamint a szükséges egyéb feltételek biztosításáról; figyelemmel kíséri, szükség szerint intézkedik a határidős ügyek tekintetében; intézi az esetlegesen felmerülő jogorvoslati ügyeket; közreműködik a kereskedelmi ügyletek megkötésénél, megadja az ügylethez kapcsolódó jövedéki információkat; közreműködik az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzéseknél.

Az engedélyeztetési eljárás dokumentumait parancsnoksághoz kell benyújtani.

- 75 -

a

székhely

szerinti

regionális


7.5. Munka- és tűzvédelmi engedélyezés

g

A munka, tűz és katasztrófavédelemmel kapcsolatos teendők kidolgozásával, erre szakosodott külsős céget célszerű megbízni, mely az alábbiakban felsorolt törvények alkalmazásával a különböző védelmi rendszereket megtervezi, és az építés- üzemeltetés alatt az előírások betartását ellenőrzi.

Mu

nk

ak ö

zi

an ya

A többször módosított 1993. évi XCIII. törvény, ezen belül a 2004. évi XI. törvény előírásai 1992. évi XXII. törvény (munkavállalói kártérítési felelősség) 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (egyes helyiségek, terek) 2/1998 (I.16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről. 8/1998 (III.31.) MüM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 21/1998 (IV.17.) IKIM rendelet 33/1998.(VI.27.) NM rendelet 1999.évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről 47/1999. (VIII.4.) GM rendelet (Emelőgép Biztonsági Szabályzat) 65/1999. (XII:22.) EüM rendelet 80/1999.(XI.11.) Kormányrendelet a telepengedélyről 66/2003 (XII.11.) ESzCsM rendelet a képernyő előtti munkavégzésről 2000.évi (XXV.) törvény a kémiai biztonságról 41/2000. (XII.20.) EüM-KoM együttes rendelet 44/2000.(XII.27) EüM rendelet 2/2001. (I.17.) Kormányrendelet 14/2001 ( V:9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezési határértékekről (környezetvédelem! ) 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet a levegő védelmével (környezetvédelem !) 78/2001 (V.9.) Kormányrendelet a telepengedély alapján 2/2002 (II.7.) SzCsM rendelet 3/2002 (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet, munkahelyek munkavédelme, munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 16/2004 (IV.19.) FMM rendelet 3/2003 (III.11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet

A fent előírt rendeletek, törvényi szabályozások értelmében a megbízott cégnek az alábbi feladatokat kell ellátni az építkezés megkezdése előtt, alatt és az üzemeltetés során.

7.5.1. Kockázatelemzés: komplett kockázatelemzés-értékelés elkészítése, és az éves felülvizsgálat elvégzése, munkavédelmi törvényben előírtaknak megfelelően kockázatelemzés alapján védőeszköz juttatás kidolgozása kockázatértékelés alapján intézkedési utasítás készítése - 76 -

Változat:2008-04-17 tevékenységet rendszerében

érintő

változások

lekövetése

a

kockázatértékelés

7.5.2. Munkavédelemi feladatok:

an ya

g

munkavédelmi szabályzat elkészítése és karbantartása telepengedélyek intézése, szükséges dokumentációk elkészítésével baleset (munka üzemi) kivizsgálása érintésvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálatok megszervezése, szükséges hibaelhárítás elvégzése munkavédelmi üzembe helyezés intézése, dokumentálása időszakos felülvizsgálatok lebonyolítása munkavédelmi bejárások szervezése, dokumentálása, intézkedési utasítások készítése munkáltató képviselete a cég paritásos munkavédelmi testületében kapcsolattartás az illetékes hatósággal, (ÁNTSZ, OMMF) munkavédelmi oktatás 7.5.3. Tűz és katasztrófavédelem:

ak ö

zi

A 32/2002 (XII.12.) BM rendelet meghatározza, hogy felsőfokú tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy láthat el önállóan tűzvédelmi-katasztrófavédelmi feladatokat az „ A-B” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítménynél, illetve ott, ahol létesítményi tűzoltóság működik. A katasztrófa és a tűzvédelem részben összemosódik, tehát a feladatot egy személy is el tudja látni. Ezáltal ellátja a létesítményi tűzoltóság szakmai felügyeletét is.

nk

A létesítményi tűzoltóság szervezeti felépítését, feladatait a 126/2002.(V.21.)Kormányrendelettel módosított 118/1996.(VII.24.)Kormány rendelet szabályozza.

Mu

A tervezés során még lehetőség van felmentésre létesítményi tűzoltóság kialakítása alól, illetve műszaki megoldások ellensúlyozásra, melyet szintén a 118/1996.(VII.24.) Kormányrendelet szabályoz.

A létesítési, illetve a részben használati szabályokat a 2/2002.(I.23.)BM rendelet. A tűzvédelem és a polgárvédelem műszaki követelményeinek megállapításáról, szabályozza. A tűzvédelmi használati szabályokat a 35/1996.(XII.29.)BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat határozza meg.

A tűzvédelmet a tűzelleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. Törvény szabályozza.

- 77 -

Változat:2008-04-17 A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. Törvény alapján belsővédelmi tervet, biztonsági elemzést és biztonsági jelentést kell készíteni.

an ya

Kőszeg Város Hivatásos Tűzoltósággal történt egyeztetés

g

A főbb jogszabályokon kívül számos ágazati rendelkezés jogszabály, szabvány is van életben. Ráadásul az európai jogharmonizáció értelmében a jogszabályok permanensen változnak.

Tűzvédelmi és tűzbiztonsági szempontból megvizsgáltuk a telepi berendezéseket a tárolt anyagok összetételét és a hatóság részéről kifogás nem merült fel a létesítmény megvalósíthatóságát illetően. A beruházás megvalósításához szükséges létesítményi tűzoltóság, melynek helyet kell biztosítani és a jogszabályi előírásoknak megfelelő létszámban megfelelő képesítettséggel kell rendelkezniük. Amennyiben szerződést köt a beruházó az Kőszeg város Önkéntes Tűzoltóságával akkor ellátja ezt a feladatot.

ak ö

zi

A terület Ny-i végében 500 –es körzeten belül el kell helyezni egy legnagyobb terhelésre méretezett tűzivíztározót. A terület adottságaiból és az építmények telepítéséből adódóan épületegységek kívül esnek az 500 m-es távolságon vagy még egy tározónak kell helyet biztosítani, vagy a beruházó az Önkormányzattal kötött szerződés alapján, a jelenleg horgásztóként üzemelő anyaggödröt használhatja azzal a kikötéssel, hogy a jelenlegi vízvételi csatlakozó csonkokat felújítja, kicseréli vagy újat épít ki.

nk

A létesítmények tűzvédelmi osztályba sorolása a tűztávolságok egyeztetésre kerültek, kialakításuknál a 2008. május 22-én hatályba lépő , 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról előírásait vettük figyelembe.

Mu

Tűzvédelmi feladatok:

tűzvédelmi szabályzat, tűzriadó terv készítése szükség esetén Létesítményi tűzoltóság létesítése, szakmai irányítása tűzoltó készülékek, tűzvédelmi rendszerek telepítése, időszakos ellenőrzése, szükség esetén hibaelhárítás tűzvédelmi villamossági szabványossági felülvizsgálatok megszervezése tűzvédelmi oktatás tűzvédelmi szakvizsgára felkészítés, vizsga megszervezése

A tervezés-engedélyezés a következő lépésekben lett meghatározva

- 78 -

Változat:2008-04-17 A projekttársaság szerződött az EGA-NOVA kft. (1016 Budapest, Naphegy Tér 8.) mérnöki irodával, amely a technológia beszállítójával szorosan együttműködve végzi a teljes engedélyeztetési folyamat lebonyolítását. Három szakaszból épül fel a tervezési folyamat

an ya

g

1. az üzem gyártástechnológiájának magyarországi adoptálása és azok magyarországi előírásokhoz való igazítása (EGA-NOVA – Technológia szállító) 2. az üzem energiaellátó központjának tervezése, engedélyezése (EGANOVA) 3. bioetanol tartálypark tervezése, engedélyeztetése (EGA-NOVA) A 2008. elején a technológiaszállító által átnyújtott előzetes mérnöki csomag (PEP), alapján az EGA-NOVA Kft. elkészíti, kiegészíti a megvalósíthatósági tanulmányt, az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat dokumentációját, az engedélyezés, tervezés, gyártás, építés részletes ütemezését az egységes környezethasználati dokumentációt. A fenn említetteken kívül az engedélyezési és kiviteli tervek elkészítését.

zi

7.6. Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal (Szombathely) engedélyeztetés

ak ö

Régészet

A Szakhatósággal folytatott egyeztetés alapján a beruházással érintett területen várhatóan nincs régészeti lelőhely.

nk

Örökségvédelem

Mu

Köszeg és vonzáskörzete kulturális örökségvédelem szempontjából fokozottan érzékeny területek alövezete. A kulturális örökség szempontjából fokozottan érzékeny területek zónájában a műemléki értékek és védendő kultúrtájak együttesen, nagy koncentrációban fordulnak elő, ezek együttes megóvása a cél. Ezeken a területeken a meglévő kulturális örökségi értékek és a meglévő illetve fejlődő települési környezet harmonikus egyensúlyát kell biztosítani. A jelenlegi rendezési tervben szereplő övezet kialakítását a hatóság ellenezte, a beruházásra vonatkozóan az egyeztetés folyamatban van.

- 79 -


8. Kivitelezési program A projekt fejlesztés jelenlegi fázisában nincs kötelező ajánlatunk a lehetséges berendezés szállítóktól. A következő táblázaton egy elsődleges kivitelezési ütemtervet vázoltunk fel.

an ya

g

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ez a változat nagy biztonsági tényezővel készült. A lehetséges Kelet-Európai szállítókkal és gyártókkal kapcsolatba lépve lehetségesnek látszik, hogy a projekt kivitelezése a szerződés aláírásától számított 18 hónap alatt megtörténhet.

A megvalósítási tanulmányban ezt az optimistább forgatókönyvet vettük alapul. Tervek szerint, az üzem építése 2009 elején, és az üzemeltetés 2010 második negyedévében megkezdődik. A kivitelezési program sorainak felirata:

nk

ak ö

zi

Hónap Az idővonal fázisai Szerződés aláírás Az engedélyezési díj befizetése Mérnöki gyári folyamatok Építési kötés Mérnöki telephely és közművek Mérnöki betonalapok A tartály megtöltés meghatározása, acél rendelés Mérnök, összes közmű Mérnök, épületek Az épületek megrendelése Az alapok öntése Az üzemi épületek felépítése Mérnök, támogató berendezések Tartályépítés kezdődik Közműfektetés Gyártástervezés kész A gyártóberendezések megrendelése A fő gyártóépület tervezése A fő gyártóépület megrendelése A kiszolgáló berendezések telepítése A gyártóépület felépítése A gyártó berendezések szerelése A készreszerelt rendszerek végellenőrzése Folyamatos minőség-ellenőrzés Próbaüzem Különböző tételek befejezése Az üzem átadása

Mu

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

- 80 -


8.1. Az építési területen belüli infrastrukturális beruházások

an ya

g

Telken belüli betonúthálózat 500 méter vasúti pályarendező, hozzá tartozó töltősorral Gőzturbina építés 250 méteres kút fúrása vízkezelő Tároló silók Fermentáló tornyok Laboratórium Alapanyag fogadó létesítmények (hídmérleg, mintavételező) Egyéb kiszolgáló egységek Készterméktárolók Irodaépületek

8.2. Az üzem kialakítása (fő, alvállalkozók)

zi

Az üzem tervezésébe bevont magyar mérnöki iroda és a technológia szállítójának mérnökei a konkrét munka megkezdése előtt egyeztetést hajtanak végre.

ak ö

A tárgyalások során pontos és mindenre kiterjedő stratégiát állítanak fel. A kialakult feladatok végrehajtására együttműködési szerződésben rendelkeznek.

nk

A technológia szállítója jól elkülöníthetően értelmezi azokat a feladatköröket, amelyek speciálisan magyar vonatkozásúak.

Mu

Mindkét mérnöki iroda az építkezés idejére saját mérnöki team-et delegál a kivitelezés problémamentes levezetésére, garanciát vállalva az általuk kivitelezett üzemrészekre, a határidők betartása mellett.

A technológia beszállítója ragaszkodhat a speciális üzemrészek, üzemegységek, berendezések legyártásakor a saját jól bevált partnereihez. Ehhez viszonyítottan a megfelelő kondíciók szerint saját kivitelezésben szállítja az egyes üzemrészeket.

A felsorolások kizárólag szemléltetésére szolgálnak.

az

egyes

egységek

lehetséges

kivitelezésének

az alapanyag tároló és őrlő üzem berendezései őrlemény előkészítő, cseppfolyósító és cukrosító folyamatrendszerek fermentációs tornyok - 81 -

Változat:2008-04-17 desztilláló és víztelenítő rendszerek az etanol raktározást kiszolgáló „load-out” rendszerek a cefre elkülönítő és párologtató rendszerek opcionálisan methanator egységet a computeres gyártás folyamatellenőrző berendezések hűtőtornyok

an ya

g

A felsorolt pontokban ismertetett rendszeregységek, a megfelelő magyar kivitelező bevonásával itthon is elkészíthetők, ez megegyezés kérdése. Célszerű a technológia szállítójától csak mérnöki szolgáltatásokat igényelni.

A technológia szállítója által beküldött technológiai előírások alkalmazásával a következő egységek kerülnek hazai kivitelezésre:

nk

ak ö

zi

a teljes épület rendszer fő ellenőrző épület malom épület raktár épület fő üzem épület silók fermentáló torony szerkezeti elemek vízkezelő épület laboratórium épületek tűzoltó állomás áruraktárak vegyszer raktárak épülete ellenőrző épület (vasúti, és vagonürítő rendszerhez) készáru raktározási és kezelési épület szerszámraktár adminisztrációs épület elektromos alállomás épülete starteranyag raktár épület civil épület biztonsági épület elsősegély épület

Mu

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A beruházás során, az épületeken kívül, a következő munkákat gazdaságos további, helyi alvállalkozókkal végeztetni. • • • • • • • •

kerítés kiépítése belső utak, járdák tartó szerkezek építése (csőrendszerhez) alapozás elkészítése festés csőszerkezetek építése (föld alatt és felett) tartály összekötő rendszerek építése daruszerkezetek építése - 82 -

Változat:2008-04-17 • • • •

vízkezelő rendszerek (csapadék, szennyvíz, ivóvíz) feltáró, riasztó rendszerek építése hídmérleg és ellenőrző rendszerének elkészítése kommunikációs rendszerek kiépítése (internet, telefon, tv)

8.3. Fémipari munkák (vegyi üzem tekintetében)

Mu

nk

ak ö

zi

an ya

g

Vegyi üzem létesítése során, csak olyan berendezések, alkatrészek kerülhetnek beépítésre, melyeket a TÜV szakemberei, a gyártás helyszínén elvégzett minőségbiztosítási vizsgálatokkal ellenőriznek.

- 83 -

nap kapacítású bioetanol gyár létesítése. Munkaközi anyag. Kőszegen. Megvalósíthatósági tanulmány - 1 -

Recommend Documents