Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat. 2. Az intézmény jogállása

Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat

Pedagógiai Program

1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. JOGI STÁTUS 2. § Az intézmény jogállása Az alapító okirat szerint, 2010. szeptember 23-án kelt 304/2010. (IX.23.) Kt. határozat alapján. 1. Az intézmény teljes neve: Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Rövid neve: Nagykállói Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat OM azonosító: 200 645 2. Az intézmény székhelye: 4320 Nagykálló, Szabadság tér 5-8 sz. 3. Működési területe: elsősorban Nagykálló város közigazgatási területe. 4. Alapító szerve: Nagykálló Város Önkormányzata (4320 Nagykálló, Somogyi Béla út 5-7. sz.) 5. Alapításának éve: 2005. – ( 167/2005. (VI.29.) KT. határozat) 5.1. Jogelőd neve, címe: Nagykálló Város Önkormányzata Általános Művelődési Központ 4320 Nagykálló, Nagybalkányi út 2-6. 6. Az intézmény irányító, fenntartó és felügyeleti szerve: Nagykálló Város Önkormányzat Képviselő-testülete (4320 Nagykálló, Somogyi Béla út 5-7.) 7. Az intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, összetett iskola 8. Jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény képviseletére az intézmény igazgatója jogosult. 9. Gazdálkodási besorolása: önállóan működő, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Gazdálkodási feladatait Nagykálló Város Polgármesteri Hivatala látja el.” 10. Az intézmény típus szerinti besorolása: Jogszabályban meghatározott közfeladat: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott alapfokú nevelés-oktatás, melynek során a tanuló felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre. 11. Szakágazat szerinti besorolás: 852010 – alapfokú oktatás TEÁOR: 8520 12. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 1100 fő Évfolyamainak száma: 8 13. Feladata: - általános iskolai nevelés, oktatás - Pedagógiai Szakszolgálat (4320 Nagykálló, Szabadság tér 5-8.) 14. Alaptevékenység:

852011 852021

852012

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Gyógypedagógiai (konduktív) nevelés, oktatás Ezen belül: - gyógypedagógiai nevelésből visszahelyezettek, valamint folyamatosan figyelemmel kísért tanulók nevelése, oktatása - beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása -1-


852022 855911 855912

megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása testi, érzékszervi, súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Gyógypedagógiai (konduktív) nevelés, oktatás Ezen belül: - gyógypedagógiai nevelésből visszahelyezettek, valamint folyamatosan figyelemmel kísért tanulók nevelése, oktatása - beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása testi, érzékszervi, súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855914

Általános iskolai tanulószobai nevelés

-

856011 856012 856013

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Iskolai intézményi közétkeztetés Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (Feladata: A nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását valamint a szülő és a pedagógus nevelő munkáját pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat - a nevelési tanácsadás, iskolapszichológiai szolgáltatás; - a logopédiai ellátás; - a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; - a konduktív pedagógiai ellátás; - a gyógytestnevelés. ) Korai fejlesztés, gondozás Fejlesztő felkészítés

890115

Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére

890215 931204

A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

811000

Építményüzemeltetés

855915 562913

-2-

Pedagógiai Program


821900

Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

823000 931102 682002 772100

Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetés Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése

852000

Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

890111

Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

890112

Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok

479901 562920 900400 932918

Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Egyéb vendéglátás Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Mindenféle m.n.s. szabadidős szolgáltatás

856000 8560

Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Oktatást kiegészítő tevékenység Oktatási, nevelési módszertani tanácsadás, szakmai tervezés, szakértés Pedagógiai Szakmai szolgáltatás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

856001 856020 856099

Pedagógiai Program

15. Hatályon kívül helyezte a 304/2010. (IX.23.) KT. határozat. 16. Vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény igazgatóját a Képviselő-testület bízza meg, nyilvános pályázat útján határozott időre (5-10 év). A megbízás előkészítése az Oktatási és Kulturális Bizottság feladata. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el. Felette a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 17. Feladat ellátására szolgáló vagyon: Nagykálló Szabadság tér 5-8 sz 1141 hrsz-ú, 4328 m2, 1142 hrsz. 1587 m2, ingatlan a rajta található épületekkel és a 1153 hrsz 6984 m2 ingatlanból a jelen állapot szerint használatba vett terjedelemben. Leltár szerinti ingóságok. 18. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog : A fenntartó használatba adja az intézmény feladatainak ellátására az előző pontban megnevezett ingatlanokat. Az intézmény kezelésében lévő vagyon analitikus nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal végzi. Az intézményt előzetes fenntartói jóváhagyás mellett megilleti a bérbeadás joga. A fenntartó 300 fős létszám erejéig a művészet oktatás feladat ellátása céljából férőhelyet biztosít, külön megállapodás alapján a feladat-ellátó részére. 19. Vállalkozási tevékenység: Vállalkozási tevékenységet nem végez. 20. Az intézmény képviseletére jogosult: Az intézmény képviseletére az intézmény vezetője jogosult. 21. A foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: Az intézmény foglalkoztatottjaira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

-3-


Pedagógiai Program

1.2. HELYZETELEMZÉS 1.2.1. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET Nagykálló, a volt megyeszékhely napjainkban 10 és 11 ezer közötti lakónépességet számláló kisváros. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyházától 15 km-re található. A település infrastruktúrája az elmúlt évtizedben sokat fejlődött. A településen található 3478 lakásnak 99 %-a be van kapcsolva a közüzemi vízhálózatba. Ez az érték az országos átlagnál is magasabb. Bár a közüzemi szennyvíz-csatorna hálózatra való 46 %-os rákötöttségi arány alacsonynak tűnik, még így is jóval meghaladja a régiós átlagot. A háztartások 56 %-a van rákötve a vezetékes gázhálózatra. Nagykállóban az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 224 darab, amely alig marad el a megyei átlagtól. Az autópálya Nagykálló Város közigazgatási területére érkezésével szinte egy időben elkezdődik a Nyírbátort Nyíregyházával összekötő, és a várost elkerülő út építése is. Így Nagykálló egy gyorsforgalmú úttal közvetlen összeköttetésben lesz a vajai határátkelővel Romániába, valamint le/felhajtó csomóponttal csatlakozik az M3-as autópályához. Bár Nagykállóban az ipar szerepe nagyobb, mint a környező településeken, mégis mezőgazdasági jellegűnek mondható. A kistérség települései között az ipar foglalkoztatásban betöltött szerepe Nagykállóban a legmagasabb. Az ipar szerkezetében az élelmiszer-, valamint a textilipar (textil, ruházati termékek gyártása) dominál. A városban található a Benetton Ungheria Kft, a Benetton magyarországi leányvállalatának székhelye, a térség legnagyobb számú munkaerőt foglalkoztató vállalata. A város szolgáltatási kínálatában a kiskereskedelmi üzletek lakosságarányos száma elmarad a megyei átlagtól. 1.2.2. A TELEPÜLÉS NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYHÁLÓZATÁNAK ÁTTEKINTÉSE Az óvodai nevelésben 340 fő gyermek vesz részt a 2 tagintézményben. A város alapfokú iskoláinak gyökerei az 1400-as évekig nyúlnak vissza. A 2006/2007-es tanév végéig működő alapfokú intézmény alapító okirata 2003-ban kelt, 2 intézményegységet egyesített 3 telephelyen működve. A Nagykállói Általános és Alapfokú Művészeti Iskola látta el a korábbi egyházi iskolák, az 1. és 2. számú, majd Szilágyi István és Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolák alapfokú neveléshez és oktatáshoz kapcsolódó feladatait. 1990-től alapfokú művészeti oktatás is folyt az intézményben. A város középiskoláiban gimnáziumi és szakmai képzés keretében közel 1300 diák tanul. 1.3. AZ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA 1.3.1. A GYERMEKEK, TANULÓK ÖSSZETÉTELE: A 2010/2011-es tanévre 810 fő beírt tanuló neveléséről és oktatásáról gondoskodik az iskola, 1-8. évfolyamon 34 tanulócsoportban, 9 napközis csoportban és 1 tanulószobai csoportban. A sajátos nevelési igényű tanulók számára 1 összevont csoportban szervezzük meg az oktatást.

-4-


Pedagógiai Program

A tanulók összetétele: Az intézményben tanuló diákok összlétszáma:

810 fő

…Ebből a hátrányos helyzetű fiatalok száma

52 %

A hátrányos helyzetű diákok közül:

Arány

nagycsaládban (három vagy több 18 év alatti gyermek) él

35 %

csonka családban él

10 %

egy aktív kereső van a családban

30 %

egy aktív kereső sincs a családban

11 %

tartósan beteg

8%

árvasági járadékban részesül

2%

sajátos nevelési igényű

4%

gyermekvédelmi kedvezményre jogosult

52 %

a szülők csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek

27 %

1.3.2. A NEVELŐTESTÜLET ILLETVE AZ ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA, ÖSSZETÉTELE: Iskolánkban a fenntartói határozattal összhangban a foglalkoztatottak száma 68 fő. A 2010/2011-es tanévben 29 fő tanító, 31 fő tanár (ebből 2 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős), 7 fő szakszolgálati munkatárs összehangolt munkájával szervezzük meg a nevelési oktatási tevékenységet. Pedagógiai munkánkat 1 fő iskolatitkár segíti. Az intézmény szakmai munkáját segítő egyéb tevékenységeket a Polgármesteri Hivatal végzi. A végzettség alakulását az alábbi táblázat mutatja:

Alkalmazottak Pedagógusok Pszichológus Gyógypedagógus Logopédus Fejlesztő pedagógus Gyógytestnevelő Gyermekés ifjúságvédelmi felelős Iskolatitkár

Alapfokú Középfokú

Iskolai végzettség Főiskolai Egyetemi Felső1 2 1 2 fokú diplomás diplomás diplomás diplomás 35 15 6 1 1 1 1 3 1 2

1

Összes létszám 57 1 1 1 3 1 2 1

1.3.3. AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEINEK BEMUTATÁSA: Két épületben – alsó tagozat és felső tagozat -, 38 tanteremben – ebből 1 számítástechnika terem - 6 csoportszobában, 6 fejlesztő szobában, 1 mozgásfejlesztő terem, 1 könyvtárban, 1 kondi teremben, 1 tornateremben, folyik az oktatás. A városi sportcsarnok is az iskola tanórai és tanórán kívüli testnevelési és sporttevékenységének megszervezését biztosítja. Az alsó tagozat épületének alagsorában kialakított ebédlő, mintegy 170 fő befogadására alkalmas. Szintén az alagsor 4 tantermében kap helyet az alapfokú művészeti oktatási tevékenység tánc, zene és képzőművészeti ágban. Az intézmény udvarainak fejlesztése 2008-2010. között megtörtént. Az alsó tagozat épülete akadálymentesítése 2010-ben megtörtént.

-5-


Pedagógiai Program

1.3.4. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI MUNKÁJÁNAK RÖVID BEMUTATÁSA: Az alsó tagozat kisfelmerő oktatási rendszerében az 1-2. évfolyamon osztálytanítás módszerével tanítanak. A 3-4. évfolyam tantárgycsoportos módszerrel tanít. A tanulók sajátos nevelési igényének figyelembe vételével egyéni és kiscsoportos fejlesztés folyik a pedagógia szakszolgálati tevékenység keretében. Az idegen nyelvet – angol, német - nyelvet már 1. osztálytól tanulhatják gyermekeink, az osztálykeret felbontásával kis létszámú csoportokban. Kifutó oktatási tevékenység az enyhe értelmi fogyatékos és tanulásban akadályozott tanulók két összevont tanulócsoportokban történő fejlesztése. A szülői ház és az iskola közötti, a felek egyenrangúságán alapuló kapcsolatok kialakítására törekszünk. A pedagógus szakmai munka irányítását, koordinálását 10 munkaközösség végzi, melyek tevékenységébe szervesen beépítjük a minőségbiztosítási tevékenységet. Működik az iskolában énekkar, tantárgyi szakkörök, sportkör, valamint egyéni igények szerint tantárgyi fejlesztő foglalkozások. A gyermekek szabadidejét a sportkör, az iskolarádió, diákönkormányzat igyekszik színesebbé tenni. Helyet kap az iskolában a felekezetenkénti hitoktatás is. Az iskola hagyományőrző és szabadidős rendezvényei:  Témanap, témahét  Iskolai projektek  Mikulásnap  Farsang  Nyílt tanítási nap  Gyermeknap  8. osztályosok búcsúztatása  Nevelőtestületi kirándulás  Megemlékezések a nemzeti ünnepeken és emléknapokon. 1.3.5. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZEREI: A fenntartó önkormányzat az iskola célkitűzéseit anyagi lehetőségeihez mérten támogatja, költségvetésében gondoskodik az iskola zavartalan működéséről. A szülői munkaközösség évről évre működik iskolánkban. Segítve a szabadidős programok szervezését és a nevelő-oktató munkát. Az iskola alapítványai a szülők közreműködésének köszönhetően támogatják a tanulási környezet javítását, a versenyeztetést. Az alapítvány anyagi hátterének biztosítására minden tanévben Jótékonysági Bált szervezünk. Az egyházak vezetőivel koordináljuk a vallásórák megtartásának idejét, a közoktatási törvény előírásainak megfelelően. Az egyházak vezetőivel kapcsolatunk a kölcsönös megértésen alapul. Ünnepi rendezvényeinken jelenlétükre számítunk. Az óvodával az iskola-előkészítő nevelési szakaszban együttműködésünk jó, bővülő elemekkel segítjük az óvoda-iskola átmenetet. Ünnepi rendezvényeinket kölcsönösen látogatjuk. Gyermekjóléti Szolgálat létével és eddigi tevékenységével segíti nevelő-oktató munkánkat. Napi kapcsolatban vagyunk a szolgálat munkatársaival a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül. Az iskolának a város közművelődési intézményeivel való kapcsolata jó, együttműködésünk a művészeti nevelés területén jelentős. A Cigánykisebbségi Önkormányzat megalakulása óta segíti az iskola célkitűzéseit a roma tanulók iskolai lemorzsolódásának elkerülésében. A testvér kapcsolatot ápolunk Nagykálló város testvértelepüléseinek iskoláival.

-6-


1.3.6. PEDAGÓGUS

Pedagógiai Program

ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK

Az intézményi pedagógus szakszervezeti csoport mellett a közalkalmazotti tanács is működik az alkalmazotti képviselet és érdekvédelem biztosítására. A szakszervezet és a közalkalmazotti tanács vezetője részt vesznek a kibővített iskolavezetés munkájában. A szakszervezet és a közalkalmazotti tanács soron kívül megbeszélést tarthatnak az intézmény közalkalmazottait érintő váratlan, de lényeges problémákról, kölcsönösen informálják egymást. 1.4. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Az a célunk, hogy iskolánkban a kiváló, igényes, színvonalas szakmai munka úgy valósuljon meg, hogy felelősségteljes tevékenységünket nyugodt, zavartalan légkörben, együttműködő, támogató környezetben valósíthassuk meg.  Az a célunk, hogy a pedagógus szakmailag jól felkészült, magasan képzett, sokoldalú legyen. Munkáját színvonalasan, lelkiismeretesen, örömmel, szeretetteljesen végezze, akarjon és tudjon a gyermekekkel személyiségük tiszteletben tartásával humánusan, személyre szabottan foglalkozni.  Az a célunk, hogy iskolánk értékrendje egységes minőségi követelményrendszeren, az emberi, a szellemi és tárgyi értékek következetes megőrzésén alapuljon. 

1.5. JÖVŐKÉP Tantestületünk számára olyan arculatú iskola megteremtése a cél, amely számba veszi az elmúlt évek haladó emberi, szellemi és tárgyi értékeit, hagyományait, az iskola változó társadalmi környezetét. Kiemelten kezeli a következőket:  a demokratikus belső légkört  a gyermeknek joga:  hogy olyannak fogadják el amilyen , függetlenül testi felépítésétől,  hogy ne bánjanak vele felelőtlenül,  a méltóság, a bizalom, az öröm, a siker,  elvárni személyisége tiszteletben tartását,  a tudás megszerzése,  hogy megértse az őt körülvevő világot.  a tanár és tanuló motiváltságát  a nyugodt és biztonságos tanítási, tanulási környezet erőforrásainak biztosítását, tervezését, szervezését 1.6. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban a tanulói személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:  iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;

-7-


             

 

Pedagógiai Program

alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra; pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk; a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van; a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat:  a szövegértési – szövegalkotási,  matematikai – logikai,  szociális, életviteli és környezeti,  az életpálya-építési,  idegen nyelvi,  valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek:  óvoda-iskola átmenet  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás  habilitációs és rehabilitációs tevékenység  az inkluzív nevelés  attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak  multikulturális tartalmak  tanórai differenciálás (heterogén csoport)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei -8-


          



Pedagógiai Program

 projektmunka (egyéni és csoportos)  prezentációs technikák  tanulói értékelési formák gazdagítása  módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer A tanulásszervezés alapelvei:  differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése  szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret  motiváló módszerek alkalmazása: kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia, digitális pedagógiai módszertan és az 1:1 arányú IKT eszközök alkalmazása hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; a szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csök-9-


Pedagógiai Program

kentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási. továbbtanulási esélyének növeléséhez. Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk;  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe;  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük;  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük;  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban;  az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Iskolafilozófiánk, amit iskolánk valamennyi pedagógusa elfogad, és ennek szellemében végezzük közös munkánkat. Célunk olyan gyermekek nevelése, akik:  használható értékekkel hagyják el iskolánkat korszakoktól és politikától függetlenül,  megállják helyüket a középiskolákban,  megtanulnak tanulni, tudásukat használni, ismereteiket bővíteni,  elsajátítják az egész életen át tartó tanulás alapjait, valamint a tanulási folyamatot meg könnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat:  anyanyelvi (szövegértési-szövegalkotási),  idegen nyelvi,  matematikai-logikai,  természettudományos,  digitális (SDT alkalmazás),  a hatékony önálló tanulás,  szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák,  kezdeményezőképesség és vállalkozói,  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség,  életpálya-építési.  a társas kapcsolataikat az emberek egymás iránti tisztelete hatja át, jellemezi őket az udvariasság, jó modor, kedvesség,  a kultúrált együttlét szabályait ismerik és alkalmazzák,  akarnak együttműködni másokkal, elfogadják a szabályokat és megállapodásokat,  szeretik és védik környezetüket, az őket körülvevő természetet,  igénylik a játék, a mozgás szabadságát, az egészséges versenyszellemet,  megfelelő kommunikációs készséggel, munkakultúrával rendelkeznek,  ismerik és büszkék nemzeti értékeinkre, ápolják hagyományainkat,  képesek az önmegvalósítást, az önértékelést, az önuralmat és toleranciát személyiségük részévé tenni. Az eszményekben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus;  erkölcsös;  fegyelmezett;  művelt;  kötelességtudó; - 10 -


           

Pedagógiai Program

érdeklődő, nyitott; kreatív, alkotó; becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát; képes a problémák érzékelésére és megoldására; gyakorlatias; képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében; jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban); van elképzelése a jövőjét illetően; becsüli a tudást; öntevékenyen, aktívan részt vesz a tanulásban; ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit; képes az egész életen át tartó tanulásra;  tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,  képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik;  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit;  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben;  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartásformákat;  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) harmonikus együttélését biztosító szabályokat;  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit;  viselkedése udvarias;  beszéde kultúrált;  társaival együttműködik;  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli;  képes szeretetet adni és kapni;  szereti hazáját;  megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket;  szellemileg és testileg egészséges, edzett;  egészségesen él;  szeret sportolni, mozogni;  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. A nevelők szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt;  az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése;  fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit;

- 11 -


Pedagógiai Program

 elérendő cél, hogy a tanulóik körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete;  törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; Az iskola - elsősorban a szülőkkel, fenntartóval, lelkészekkel, iskolaorvossal, szociális és közművelődési szakemberekkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal;  igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, a település érdeklődő polgáraival a helyi sajtó adta lehetőségek kihasználásával is;  tovább ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait a térségben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel;  a pedagógusok fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola - eddigi hagyományaihoz híven - képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken, és ilyen - a tanulók számára szervezett települési szintű - megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető (1–2. évfolyam), kezdő (3–4. évfolyam) és alapozó (56. évfolyam) szakaszára:  az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;  vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;  az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának;  az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;  az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;  társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;  szeressék és óvják természeti környezetüket;  az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;  mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását; Célok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszára (7 – 8. évfolyam):  folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;  vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;  vegye figyelembe, hogy 12 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;  a kötelező iskolázás szakaszai: a bevezető, az alapozó, a fejlesztő, az általános műveltséget megszilárdító, az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz, amelyeknek a folyamaton belül a NAT által pontosan körülhatárolt funkcióját érvényesítjük;  az alapkészségek kimunkálása (írás, értő olvasás, számolás, beszéd) és differenciált fejlesztése;

- 12 -


         

             

Pedagógiai Program

a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra; a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre; alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására; magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását; a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával; tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését; segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak; elégedett, magabiztos, optimista és felelősséget vállaló embereket akarunk nevelni; az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez; a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvikommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze; fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját; a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét; jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához; alakítsa ki az egyéni életélés kultúráját, a konstruktív életvezetés képességét; ismerje és alkalmazza a közösségi együttélés pozitív magatartásformáit; legyen képes az asszertív (egészségesen önérvényesítő) viselkedésre, ugyanakkor tanúsítson önuralmat, toleranciát másokkal szemben; személyiségében legyen: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó, nyitott, kreatív; alakítsa ki a saját hatékony tanulási stratégiáját, célszerűen alkalmazza a tanulási módszereket.

- 13 -


Pedagógiai Program

Célok pedagógiai szakszolgálat tevékenységében: Minden gyermek különleges emberi lény, aki a saját egyéni módján növekszik és fejlődik. Van, aki később éri el a fejlődés egyes mérföldköveit, mint a társai. Előfordul, hogy ez a késés a normál fejlődés változata. Sok esetben viszont az eltérő fejlődésű gyermekek segítségre szorulnak abban, hogy képességeiket a lehető legteljesebben kibontakoztathassák. 













A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul. A korai fejlesztésben a 0-6 éves korú az átlagostól eltérően fejlődő gyermekek körében a fejlődési elmaradás (mozgásprobléma, megkésett beszédfejlődés, viselkedészavar, halláslátásprobléma, étkezéssel/alvással/szobatisztasággal kapcsolatos gondok), sérülés korai életszakaszban történő felismerése, a teljes család segítése és a kis- és nagyközösségbe való beilleszkedés, az integrált nevelés lehetőségének megteremtése, a gyermek sérült vagy lassabban kialakuló készségeinek fejlesztése, a jobb életminőség és a szociális kapcsolatok támogatása. A nevelési tanácsadás keretében az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása, az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alóli felmentés, a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetőleg iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása a cél. A logopédiai ellátás keretében a beszédfogyatékos tanuló veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarainak és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottságának javítása, fejlesztése. A beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavarainak, a beszédritmus sérülésének, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségének, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesések fejlesztése. Cél a beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatás a különleges gondozási igény feltételeinek biztosításával. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében a tanulók adottságainak, tanulási képességének, irányultságának megállapítása. Cél a pálya és a személyiség egymásra vonatkoztatott kifejtése. Cél az önálló döntés, választás, ami azt jelenti, hogy a tanácsadó nem választ a tanácsot kérő helyett, hanem elvezeti a megfelelő választáshoz. Nem egy meghatározott pályát javasol csupán, hanem pályaköröket, amelyek a választást a képességek és az érdeklődés szerint teszik lehetővé. További cél a szülő-gyermek összhang megteremtése, a jószándékú, de téves szülői döntés helytelen választása sikertelen életút elkerülése. A konduktív pedagógiai ellátás célja megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Célunk kialakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, növelni a kudarctűrő képességüket, önállóságra nevelni őket. A gyógytestnevelés keretében a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegek, ifjúkori hypertonia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küszködő, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék stb.) eszközeivel annak érdekében, hogy alkotó s örömteli felnőtt életet éljenek és a munkaerőpiacon versenyképesek legyenek.

Feladatok a nevelés-oktatás bevezető (1–2. évfolyam), kezdő (3–4. évfolyam) és alapozó (5-6. évfolyam) szakaszára:  a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;  a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; - 14 -


            

Pedagógiai Program

alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; támogassa az egyéni képességek kibontakozását; az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; a bevezető és a kezdő szakaszban - az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerű oktatás megszervezése a NAT követelményeire alapozottan; az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás kereteinek kialakítása.

Feladatok a nevelés-oktatás fejlesztő szakaszára (7 – 8. évfolyam):  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;  az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;  olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;  tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és jellemzőit;  tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;  a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;  vállalja identitását, a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;  erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;  fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására, tudjon „globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni”;  felelősen alakítsa saját természeti, társadalmi és emberi környezetét;  a test és a lélek harmonikus fejlesztése;  a szocializáció folyamatainak elősegítése;  az elemi műveltség alapjainak lerakása, elmélyítése;  a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;  a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;  adaptív tanulásszervezéssel hasznosítsuk a számítógépet, s az info-kommunikációs technikákat;  a fejlesztő szakaszban - a 7-8. évfolyamon – a szakrendszerű oktatás megszervezése.

- 15 -


Pedagógiai Program

A pedagógiai szakszolgálat feladatai: A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását segíteni. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján megszervezni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátását.  A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. A gyógypedagógiai nevelés, a fogyatékosság típusa és mértéke szerint egyéni bánásmódot igényel. Az iskola feladata a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása terén, a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások szervezése, olyan mennyiségben amennyi a tanuló sajátos nevelési igényéből eredő hátrányának csökkentéséhez szükséges. Megfelelő fejlesztő terápia biztosítása annak érdekében, hogy az olyan ép értelmű gyermekek, akik a nélkül lényegesen gyengébb eredményeket érnének el annál, mint amilyen az értelmi képességük alapján elvárható lenne. A tanulásban akadályozott gyermek kötelező óraszámának egy részét belső differenciálás keretében, az osztályon belül a többi tanulóval közös teremben tölti (kéttanáros modell). Lehetőleg csak a rehabilitációs órákat tölti a fejlesztőszobában. Integrált oktatás esetén a tanulásban akadályozott gyerekek a rehabilitációs órákon az osztályból kiemelve gyógypedagógus segítségével sajátítják el a számukra előírt matematika-, magyar-, környezetismereti tananyagot speciális tanterv alapján. A rehabilitációs órák száma a tanulásban akadályozott gyermek állapotának megfelelő. A készségtantárgyak óráin társaikkal együtt dolgoznak. A gyógypedagógus idejének egy részét azokban az osztályokban tölti, ahol SNI gyermek van. Ha ezt első osztálytól kezdve megszokják a gyermekek, nem lesz furcsa számukra, hogy több csoportban dolgoznak, és két tanító van az osztályban. Arra is lehetőség nyílik, ha a normál pedagógia módszerével nem sikerül a tanulók egy részével megértetni a tananyagot, a gyógypedagógus átveszi az óra vezetését, és sajátos módszereivel magyarázhatja az anyagot. Ha a gyógypedagógus nincs az osztályban, a tanulásban akadályozott tanuló számára olyan feladatokat kell előkészítenie, amelyeket a gyerek már kevés hibával meg tud oldani az osztálytanítóval differenciált munkaforma keretei között. Komplex képességfejlesztő programok alkalmazása gyógypedagógus közreműködésével történik. A gyógypedagógusnak ismernie kell a BNO-kódokat, hogy ki tudja dolgozni a tanuló egyéni fejlesztési tervét, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy milyen terápiát kell alkalmaznia.  A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. A fejlesztő foglalkozások megszervezése egyéni (1-3 fő) és kiscsoportos (maximum 5 fő) formában. A fejlesztő pedagógus jelenlétével lehetővé tehető, hogy adott gyerekcsoporttal egy időben több szakember dolgozzon az osztályteremben, differenciált óravezetés keretében vagy az osztályból kiemelve. A fejlesztő pedagógus órarendje csak óraszámban kötött, az órarendjének egy bizonyos százalékában mobilizálható, például hosszas betegeskedésből visszaérkező gyermekeket kiemelhet az osztályból a tananyag pótlása érdekében, a lassabban haladókkal kéttanáros modell alapján (két tanár van jelen az órán), differenciált munkaformában dolgozhat.  A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége azt szükségessé teszi. A beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézség a gyermek, a szülő, a pedagógus és a környezet számára is jellegzetes tünetek, panaszok képében jelenik meg. E gyermekek fejlesztésében a tartalmilag és módszertanilag sokszínű és differenciált oktatási programokkal lehetséges.

- 16 -


Pedagógiai Program

A nevelési tanácsadóban történő vizsgálat a szülő vagy a gyámhivatal kérésére indul, de annak elvégzését a családvédelmi intézmény is kezdeményezheti. Minden esetben fontos a szülő konkrét tájékoztatása azokról az okokról, amelyek alapján a gyermek fejlődésének segítésére a nevelési tanácsadó szakembereinek - pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, gyermek-szakorvos vagy gyermekpszichiáter - felkeresése javasolt. A nevelési tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételére minden gyermek jogosult. Abban az esetben, ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermeknél testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosság gyanúja merül fel, javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményeit és a rendelkezésére álló egyéb iratokat ez esetben megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottság részére. A nevelési tanácsadók feladata és tevékenységi köre: pszichológiai diagnosztizálás, pszichológiai tanácsadás, pedagógiai diagnosztizálás, pedagógiai korrekció, (gyógy)pedagógiai fejlesztés, gyermekcentrikus, lélektani hátterű családgondozás, fejlettségi vizsgálatok végzése a tanköteles korba lépő gyermekeknél. A tanácsadó eredményes működése érdekében együttműködik az óvodákkal, iskolákkal, gyermekvédelmi intézményekkel, családsegítő központokkal, gyermekideggondozókkal. A gyermekkel való foglalkozás eredményessége megköveteli a nevelési tanácsadó és a gyermekkel nap mint nap foglalkozó pedagógusok és a szülők együttműködését. A nevelési tanácsadó is jogosult arra, hogy szakvéleményében egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alóli mentesítésre tegyen javaslatot. Az iskolának ez esetben a mentesítés mellett kötelessége a tanuló egyéni fejlesztési terv alapján történő felzárkóztató foglalkoztatásának biztosítása. A beilleszkedési, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek folyamatos gondozását szolgálja a felülvizsgálati kötelezettség is, melyet az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően pedig három évenként kell elvégezni.  A logopédiai szolgáltatás feladata a megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), diszfónia, disarthria, mutizmus, diszlexia, diszgráfia megelőzése és gyógyítása. A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőttet partnerként kell bevonni.  A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. - 17 -


Pedagógiai Program

A pályaválasztás nem egyszeri aktus, hanem a korai gyermekkor élményeiben gyökerező, s a serdülőkorban kibontakozó, éveken át tartó folyamat. A pályaválasztási érettség a jól végzett nevelői munka eredménye (Rókusfalvy: az érettség a tanuló egész személyiségének olyan fejlettségi állapota, mely lehetővé teszi az elhelyezkedési lehetőségeknek megfelelő adekvát pálya kiválasztását, biztosítja a szakmai képzés sikerét.) Az általános iskola feladata a pályaismeret kialakítása (pálya-felvilágosítással), a helyes önismeret kialakítása, a helyes pályaválasztási elhatározás kialakítása. Pályaválasztási szaktanácsadásra azoknál a tanulóknál van szükség, akik a pedagógusok vezetésével megvalósuló tanácsadás ellenére sem tudják eldönteni, hogy merre induljanak, nem alakult ki elhatározás, érdeklődés egyetlen pálya vagy szakma iránt sem. A tanácsadás alapvető feladata a személyi és pályaadottságok összehangolása. Ehhez a tanácsadóban dolgozók ismerik a pályákat és meg kell ismerniük a pályát kereső, illetve a tanácsot kérő személyiségét. A pályaismeret tartalmazza a különböző pályák tárgyi és személyi tényezőit, lényeges és jellemző tulajdonságait. A pályatevékenység leírása tartalmazza a munkafeladatokat, a munka tárgyának anyagát, a munkaeszközök, a kész termék adatait. A pálya környezeti tényezőinek leírásához tartozó ismereteket (pl: a munkahely méreteit, klimatikus adatait, a megvilágítás, a zajok, a kényelem jellemzőit stb.) A pálya jellemző műszaki adatait, gazdasági és szociális jellemzőit (a bérezés formája, mennyisége, kedvezmények, szociális juttatások, szabadság, pótlékok). A pálya egészségügyi jellemzését, jellemző jog és pedagógiai adatait (alkalmazási lehetőségek és feltételek, a szakképzettség megszerzésének módja, előrejutási lehetőségek és feltételek). A személyi tényezők között a pályaismeret tartalmazza: A szomatikus, azaz testi-, egészségügyi követelményeket. Az érzékelési-mozgásos funkciók, képességek területén (általános reakciógyorsaság, kiegyensúlyozottság, mozgástempó, ritmusérzék, kézbiztonság, kézügyesség, különböző képességek és készségek) fejlettségét. Az értelmi tevékenység területén (felfogás, megértés, megfigyelés, lényeglátás, emlékezésbeli funkciók, kritikai készség, rugalmasság, gyorsaság és alaposság, beszédbeli kifejezőkészség) megfigyelhető jellemzőket. A személyiség dinamikus tulajdonságainak mutatóit (érzelmi adottságok, törekvésbeli tényezők, társas tendenciák, akarati önállóság és kitartás, munkaszokások, munkamagatartás). A tanácskérő személyiségének megismerése érdekében a tanácsadó feladata vizsgálatok elvégezése. A vizsgálatok általában először csoportosan történnek. Szükséges egy általános orvosi vizsgálat. Szükség van az érdeklődés és motiváció differenciált vizsgálatára, az érzékelési és mozgásfunkciók vizsgálatára. Sor kerülhet az értelmi működések és képességek differenciált vizsgálatára.  A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.  A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógy- vagy könnyített testnevelésre utalja. A gyógytestnevelési tevékenység megszervezése mozgásszervi deformitásokkal és belgyógyászati panaszokkal küszködő tanulók számára, együttműködve orvossal, szakorvossal. Az ellátásra szoruló tanulók névjegyzékét az orvos készíti el - az adott tanévet megelőző tanév május 15-ig -, melyet továbbít a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának. A könnyített és gyógytestnevelés szervezésének és a gyógytestnevelési órára történő beosztásnak rendje: I. kategória: könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kisméretű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatai nem végezheti. A könnyített testnevelés általában a normál testnevelési órán kerül megszervezésre, az adott iskolában tanító testnevelő tanár vezetésével. II. kategória: gyógytestnevelési órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembevevő foglalkozásokat javasol a szakorvos. II/A kategória: Az orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg. - 18 -


Pedagógiai Program

II/B kategória: Csak a gyógytestnevelési órán vehet részt, az egészségügyi diagnózisnak megfelelő foglalkozásokon. A féléves és év végi osztályzatát a gyógytestnevelő tanár állapítja meg. III. kategória: Fel kell mentenie a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem. Könnyített testnevelési órán (I. kategória) vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kismértékű mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása van, s emiatt a testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. A könnyített testnevelés a testnevelési órák keretében vagy azok helyett is megszervezhető. Gyógytestnevelési órán (II. kategória) vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembe vevő foglalkozásokat kell részére szervezni. A tanuló orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet. Fel kell menteni a tanulót a testnevelési órán való részvétel alól (III. kategória), ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. elváltozása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelési órán való részvételét sem. Az orvosi szűrővizsgálatot - kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be - május 15-ig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A külön órakeretben szervezett könnyített, illetve gyógytestnevelési tanítási órák száma nem lehet kevesebb, mint az azonos évfolyamra járó tanulók kötelező testnevelési óráinak száma. A tanulók részére lehetőség szerint heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni. Csoportos órák szervezésére azonos vagy hasonló mozgásállapotú, azonos intellektusú tanulókból kell szervezni, figyelembe véve az életkort és a nemek elkülönítését, különösen felső tagozaton. Egyéni óra szervezése szükséges azoknak a tanulóknak, akik mozgásukban gátoltak, mentálisan subnormalis alsó határ övezetébe sorolhatók, csoportban nem foglalkoztathatók eredményesen. Biztosítva mindegyiküknek a visszahelyezés lehetőségét a számukra legmegfelelőbb csoportba.

1.7. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat Nagy József nyomán az alábbi négy területre bonthatjuk: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)

1.8. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK A tevékeny közösség nevelőerejének tudatos kiaknázása, az egyéni fejlődés érdekében. Olyan folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. E folyamatban alakul ki az egyén és a társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya. A közösségfejlesztés színterei: 1. Iskolai közösségek: i. Alsó tagozat: 1. Tanítók 2. Tanulók ii. Felső tagozat 1. Tanárok - 19 -


Pedagógiai Program

2. Tanulók iii. Szakmai munkaközösségek iv. Évfolyam közösségek: 1. Egy évfolyamon tanító tanárok 2. Egy évfolyamon tanuló diákok v. Osztályközösségek vi. Szakkörök vii. Csoportok 2. Iskolai diákönkormányzat 3. Szülői közösségek a. SZMK választmány b. Osztály szülői közösség c. Iskolahasználók közössége 4. A műveltségi területek, tantárgyak oktatásának közös követelményeiben érvényesülő közösségfejlesztési lehetőségek: a. Hon- és népismeret: harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel b. Nemzetközi kapcsolatok kialakítása: nemzetközi diákcsereprogramok szervezése, az ebben való személyes részvétel c. Környezetvédelem: kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük védelmébe, a környezeti értékek megőrzésébe, gyarapításába. d. Személyes tapasztalatszerzés: biztosítani kell tanulóink együttműködését a környezeti konfliktusok megoldásában (hulladék elhelyezés, veszélyes hulladék kezelése, környezetre veszélyes üzemek telepítése, köztisztasági problémák megoldása) e. Kommunikációs kultúra, önálló ismeretszerzés: fejlesszük ki a tanulókban a vélemény, az érvek kifejtésének és értelmezésének képességeit és technikáit (véleményformálás, érvelés, párbeszéd, vitakultúra kifejlesztésének iskolai lehetőségei, fórumai) f. Az új információs technikák megismerése és használata: az informatika, a virtuális világ megismertetésének iskolai lehetőségei és feladatai. Eligazodás az információs világban (információ gyűjtés, szűrés, szelektálás) g. Az elfogadást segítő magatartási formák kialakítása: a sérült, beteg, fogyatékos gyermekek és embertársak iránti elfogadó és segítő magatartás kialakítása 1.8.1. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskolai követelményeket. A nehezen nevelhetőséget kiváltó okok sokfélék, nagyon összetettek a problémák megoldásához széleskörű társadalmi összefogásra több személy és intézmény összehangolt együttműködésére van szükség. A tennivalók zöme két alapvető fogalom köré csoportosítható: 1. Prevenció: Ami azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása előtt az illetékes szakemberek és szervezetek közbelépjenek és megakadályozzák a gyermekek személyiségfejlődésének bármiféle torzulását. 2. Korrekció: A meglévő problémák szakszerű, azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történő kezelése a személyiség pozitív irányú átépítése. A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. E tevékenység-területen nagy segítség számunkra intézményen belül a nevelési tanácsadó, a fejlesztő, a logopédiai és a gyógytestnevelési szakemberek jelenléte. A - 20 -


Pedagógiai Program

szakirodalom folyamatos nyomon követésével, a segítő szakember háttér jelenlétével a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel oldjuk meg e pedagógiai feladatokat. Feladataink:  diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése,  az okok felderítése,  családlátogatások,  a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése,  a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel,  fejlesztő programok kidolgozása,  speciális szakember jelenlétének biztosítása,  fejlesztő pedagógiai tevékenység,  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése támogatja a prevenciót és a korrekciót egyaránt a közösségfejlesztő, közösségépítő és mentálhigiénés programokkal, melyek elsősorban osztálykeretben és érdeklődési körökben valósulnak meg. 1.8.2. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK Kapcsolódó pedagógiai tevékenységek:  az integrált oktatás kereteinek és a fejlesztő pedagógia eszközeinek összehangolása;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a tanulási folyamatot megkönnyítő kompetenciák fejlesztése:  anyanyelvi (szövegértési-szövegalkotási),  idegen nyelvi,  matematikai-logikai,  természettudományos,  digitális (SDT alkalmazás),  a hatékony önálló tanulás,  szociális (állampolgári) életviteli és környezeti kompetenciák,  kezdeményezőképesség és vállalkozói,  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség,  életpálya-építési,  a nem kötelező, tanórán kívüli tevékenységek;  iskolai sportkör;  szakkörök;  művészeti tevékenységek;  versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);  a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);  a városi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. 1.8.3. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, aki együttműködik a szociális ellátó rendszer intézményeivel és munkatársaival. Elsődleges feladatunk:

- 21 -






  

     

 

Pedagógiai Program

A gyermekek tájékoztatása arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőshöz, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, hogy a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) milyen címen, illetve telefonszámon érhetők el. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatások megszervezése a tanuló családi környezetének megismerésére. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása. A gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az igazgató értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. Részvétel a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi az iskola igazgatója a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő megállapítását. Kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében segítséget nyújtani a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez. Csökkenteni azon tanulók arányát, akik egy vagy több éves késéssel, vagy egyáltalán nem fejezik be általános iskolai tanulmányaikat. A mulasztások fokozott ellenőrzése és az illetékesek értesítése. Pótolni a megfelelő otthoni tanulási lehetőségek hiányát. Lehetőséget adni a szűkebb család és a gyermek tágabb társadalmi környezetében észlelhető szociális problémák a tanulási motivációkat kedvezőtlenül befolyásoló munkanélküliség, a tanulás jelentőségét lebecsülő értékrendek szerepe, a szülők és rokonság körében észlelhető alkoholizmus – negatív hatásának enyhítésére. Lehetőséget adni a gyermekeket körülvevő közeg kulturális jellemzőinek, különféle negatív környezeti hatásoknak a csökkentésére. A napközi otthon és tanulószoba működtetése.

1.8.4. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A tanulási nehézségeknek kitett tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskolai követelményeket. A gyermekek között különbségek óriásiak lehetnek. Tudjuk azt, hogy minden gyermek egyedi, megismételhetetlen. Minden gyermeknek egyéni, nevelési, oktatási szükségletei, igényei, lehetőségei vannak. Különösen érvényes ez a tanulási nehézségeknek kitett tanulókra. A tanulási nehézségeknek számtalan oka lehet, pl. alacsonyabb kognitív képességek, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok amelyeket figyelembe veszünk a tanulók nevelése,oktatása során. A tanulói kudarcok csökkentése érdekében a pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció – rehabilitáció áthatja a nevelésünk egészét, célunk tanulóink szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. Segítő tevékenységeink:  Fejletlen, vagy sérült funkciók feltárása, korrigálása, kompenzálása  Eszköztudás fejlesztése  Felzárkóztatás  Tanulási technikák elsajátítása – tanulás tanítása  Szociális képességek fejlesztése - 22 -

Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat    

Pedagógiai Program

Megkülönböztetett feléjük fordulás Egyéni bánásmód és egyénre szabott lassabb tananyag feldolgozás, több magyarázat Napközis és tanulószobai foglalkozás megszervezése Lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a tanuló felkeresse az iskolai pszichológust és közösen megkeressék a tanulási zavar okát és hatékony tanulási stílust dolgozzanak ki.

1.8.5. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK Feladata az iskolának kiteljesíteni a helyi szociális intézményrendszer és a pedagógiai háttérintézmények (pl. gyámügyi igazgatás, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, kisebbségi önkormányzat, alapítványok, civil szervezetek) szolgáltatásainak elérését. A háztartási ismeretek oktatásában egy működő családi háztartás modelljét célszerű használat közben ismertetjük meg a gyermekekkel. Kiegészítésként az elsősegélynyújtást, a lakás belső és külső környezetének rendben tartását, a ruházat gondozását is megtanulják. A felső tagozatban tanuló gyermekek nevelésénél kiemelt területek a személyes és környezeti higiénia igényének kialakítása, táplálkozási szokások kialakítását és ehhez kapcsolódó ismeretek elsajátítása, helyes értékrend és viselkedéskultúra kialakítása a társadalomba való beilleszkedés tükrében. A hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységként alkalmazzuk a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítését segítő pedagógiai rendszer elemeit: Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről: Az önálló tanulást segítő fejlesztés  a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok:  napközi, tanulószoba: 1-8. évfolyamon  képességfejlesztő foglalkozások  pszichoterápia  közösségépítő terápia: 3-8. évfolyamon  önismereti foglalkozások: 4-8. évfolyam  relaxáció: 1-8. évfolyam  mozgásterápia: 1- 8. évfolyam  az önálló tanulási képességet kialakító programok:  tanórán kívül egyéni fejlesztési tervre alapozottan  a tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások: o orientációs képzések: 1-4. évfolyamon  matematika 1-4. évfolyamon  angol nyelv 1-3. évfolyamon  német nyelv1-3. évfolyamon  tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek:  tantárgyi és sport szakkörök, énekkar  versenyeztetés  tanulás tanítása Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése  tantárgyi képességfejlesztő programok: o kiscsoportos angol és német nyelvoktatás: 4-8. évfolyamon o emelt óraszámú képzések:  matematika 5-8. évfolyamon  angol nyelv 5-8. évfolyamon  német nyelv 5-8. évfolyamon  informatika 5-8. évfolyamon  testnevelés és sport – labdarúgás 5-8. évfolyamon Szociális kompetenciák fejlesztése  közösségfejlesztő, közösségépítő programok osztálykeretben és iskolai projektekben  mentálhigiénés programok témahét keretében - 23 -


Pedagógiai Program

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek  mentori rendszer működtetése:  1-8. évfolyamon  Útravaló program 7-8. évfolyamon  témahét - Nagykállói Erdei Iskola program Az integrációt elősegítő módszertani elemek  egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés: 1-8. évfolyam tantárgyi tanmenetei alapján  projektmódszer: 1-8. évfolyam tantárgyi tanmenetei alapján  kooperativitás: 1-8. évfolyam tantárgyi tanmenetei alapján  drámapedagógia: 1-8. évfolyam tantárgyi tanmenetei alapján Műhelymunka – a tanári együttműködés formái  hospitálásra épülő együttműködés és értékelő esetmegbeszélések:  szakmai munkaközösségi szinten  módszertani adaptációs munkacsoportokban  óvoda-iskola szakmai munkaközösségi szinten  problémamegoldó fórumok:  esetmegbeszélés  egy évfolyamon tanítók szakmai fóruma A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei  a szöveges értékelés – árnyalt értékelés:  értékelő lap alapján  egyéni fejlődési napló  SNI tanulók Multikulturális tartalmak  multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban  multikulturális tartalmak megjelenítése iskolai projektekben A továbbhaladás feltételeinek biztosítása  pályaorientációs foglalkozások:  osztályfőnöki tematika alapján  a nevelési tanácsadóban  továbbtanulásra felkészítő program:  osztályfőnöki tematika alapján 1.9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. 1.10. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az intézmény közvetett és közvetlen partnereivel való együttműködés és kommunikáció meghatározása, szabályozása – beleértve a panaszkezelést is – az SZMSZ és a minőségfejlesztés területén szabályozott. A szülő, tanuló és a pedagógus együttműködésének formáit a pedagógiai programon túl az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint házirendje szabályozza. 1.10.1. A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A tanuló és a pedagógus együttműködésének szervezeti keretei a tanórák és a tanórán kívüli tevékenység formái, amelybe beletartozik a diákönkormányzat tevékenysége is. - 24 -


Pedagógiai Program

A pedagógia tevékenység megvalósulása során a diák a legfontosabb partnere a pedagógusnak, az iskolának. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése során valósítjuk meg pedagógiai céljainkat. A munka hatékonyságát a diákok igényeinek, elvárásainak megismerése és tejesítése befolyásolja. A tanári attitűd alapvető jellemzői az intézmény pedagógiai gyakorlatára jellemző tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása körében nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. A tanórán kívüli tevékenységek együttműködési formái:

a) Hagyományőrző tevékenységek: Fontos feladat az iskola és a város hagyományainak ápolása. Ezt szolgálják a tanév helyi rendjében tervezett megemlékezések, emléknapok, iskolai ünnepségek, a különféle iskolai és körzeti szinten szervezett versenyek is. b.) Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetősége irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott a gyermekek által elfogadott nevelők segítik. c.) Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásának megfelelően, ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1.-4. évfolyamon napközi otthon, 5.-8. évfolyamon tanuló szoba működik. A tanítási szünetekben munkanapokon összevont napközi otthon csoport üzemelhet, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igényelik. d.) Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebéd biztosított, térítési díj ellenében. e.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. f.) Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g.) Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészeti, szaktárgyi, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. h.) Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában vagy az iskolán kívül megrendeznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik. i.) Kirándulások: Az iskola a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy vagy több alkalommal kirándulást szervez. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j.) Szabadidős foglalkozások, közösségi tevékenységek: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szerveznek osztály és iskolai keretek között. (pl. túrák, táborok, sítábor, színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k.) Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár és a községi könyvtár is segíti. l.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetősége nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve esz- 25 -


Pedagógiai Program

közeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használhassák. m.) Témahét a Nagykállói Erdei iskola program keretében: Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják A témahét tervezete az iskola éves munkatervének mellékletét képezi, a 8. számú melléklet szerinti sablon alapján kidolgozva. n.) Három hetet meghaladó projektek az iskola éves munkatervében tervezettek. Adott tanév három hetet meghaladó iskolai projektjeinek terve az éves munkaterv mellékletét képezik, a 9. számú melléklet szerinti sablon alapján kidolgozva. A nagy iskolai projektek célja a tanulói alapkompetenciák fejlesztése, a tantárgyak célok és feladatok szerinti bevonása. Várt eredmények (produktumok, hatások stb.): A választott témát minél több szempont alapján bemutató projektmunka elkészítése során - a közösségi kapcsolatok, összetartozás erősebbé válása - a közösségi együttéléshez szükséges magatartás és viselkedés pozitív irányba történő változása - a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javulása, a társak empátiája növekszik az együttműködést igénylő tevékenységek és produktumok létrehozása során - tanulóink mintákat látnak a szabadidő hasznos eltöltésére - a szülői ház és az iskola kapcsolatának erősítése.

1.10.2. A SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Az iskolai nevelés és a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztése érdekében pedagógusaink aktív együttműködés kialakítására törekednek a szülői házzal. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. A pedagógus magabiztos szakmai felkészültsége, figyelmes, jóindulatú és körültekintő fellépése elősegíti a megfelelő kapcsolat megteremtését, a problémák konstruktív kezelését és hozzájárul, hogy az esetleges félreértések, súrlódások elkerülhetők, megelőzhetők legyenek. Kívánatos, hogy a tanár képes legyen felelősségteljesen összeegyeztetni a gyermek érdekeit és a kollegialitás szempontjait, valamint megőrizze erkölcsi feddhetetlenségét, mint a bizalom és tisztelet legfontosabb zálogát A tanárok és a szülők együttműködése azoknak a felnőtteknek az egyenrangú szövetsége, akik egymást kiegészítve felelősen fáradoznak gyermekek és fiatalok, a felnövekvő nemzedék szellemi és testi fejlődésén. Összefogásuk, közös gondolkodásuk és harmonikus együttműködésük fontos tényezője a nevelésnek. Találkozásaik - melyek részben szervezettek (fogadóóra, szülői értekezlet), másrészt rugalmasan alkalmazkodnak a felek igényeihez - a kölcsönös tájékoztatást és a felmerülő problémák együttes megoldását szolgálják. A tanár a tanuló előmeneteléről, magaviseletéről köteles rendszeresen érdemben - írásban és szóban - tájékoztatni a kiskorú tanuló szüleit. A család és az iskola közötti együttműködésben kulcsszereplő az osztályfőnök. Az iskola munkájában épít a szülők hathatós közreműködésére, ebben a szülői munkaközösség tölt be döntéshozó és szervező funkciót. A szülői munkaközösség osztályonkénti megválasztásával erősíteni kívánjuk a szülők és pedagógusok kapcsolatát. Minél több iskolai rendezvényen kérjük a szülők segítségét. A családlátogatások számának növelésével, szülői értekezletekkel, szaktanári fogadó órákkal, a háromhavonkénti szöve- 26 -


Pedagógiai Program

ges értékeléssel, a rendszeres igény és elégedettség méréssel kívánjuk elérni, hogy a szülők nevelők jobban megismerjék egymás igényeit/elvárásait és ennek következményeként eredményesebb nevelőmunkát, végezhessenek. Az iskolai rendezvények (nyílt tanítási nap, alapítványi bál, ünnepi rendezvényeink) koordinálásába és bonyolításába fokozottabban be kell vonni a szülői szervezetet. 1.10.3. PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE Iskolánkban a pedagógusok meghatározott feladatok elvégzésére szerveződnek. Együttműködésükkel elősegítik, hogy az iskolára háruló szakmai és nevelési célok megvalósítása magas színvonalon, elmélyülten, a problémákra érzékenyen és időben reagálva történhessen meg. Ilyenek az azonos pedagógiai feladatokat végzők kisebb szakmai közösségei - különböző szaktárgyak oktatói, az egy osztályban tanító nevelők. A szakmai közösségek tevékenysége akkor eredményes, ha olyan műhelyekként képesek működni, amelyek elősegítik a kollégák szakmai fejlődését, lehetővé teszik egymás kölcsönös támogatását, a megerősítő visszajelzéseket, a problémák megoldásának közös keresését, átélhető számukra a színvonalas, értékes, hasznos munka tudata, a védettség, s elkerülhető, hogy szakmai gondjaival bárki magára maradjon. Emellett időszakosan valamilyen konkrét feladat elvégzésére alkalmi munkacsoportok alakulnak. Egymás közötti együttműködési formák: szakmai munkaközösségek, minőségi körök, nevelőtestületi/alkalmazotti értekezletek, vezetőségi értekezletek, pedagógus érdekvédelmi szervezetek, baráti összejövetelek, személyes beszélgetések, szabadidős rendezvények. Az évenkénti igény és elégedettség mérés valamint a klímatesztek a szervezet és az intézmény folyamatos fejlesztésének eszközei. A szakmai tájékoztatás eszközei a tanári szobák faliújságjai és egyéb írásos értesítés.

- 27 -


Pedagógiai Program

1.10.3.1. PEDAGÓGUS SZAKMAI SZERVEZETEK A munkaközösség a legmagasabb szintű nevelési oktatási kooperációra képes csoport az iskolánkban. Létrehozásában érdekelt: - a pedagógus, mert szakmai, és emberi kiteljesedésre adhat lehetőséget egy jól működő munkaközösség, - az igazgató, mert nagyobb biztonságot érezhet az adott szakterület színvonalasságát, fejlődését illetőleg, - tanuló, mert több tanár együttes hatását kapják és így összegződik a tanárok szellemi értéke, kreativitása. Feladatuk, hogy a maguk részterületén:  kimunkálják azokat a fontosabb szakmai és pedagógiai célokat és elveket, amelyek szellemében az iskolavezetés felé, illetve a kollégák, a tanulók, esetleg a szülők körében is szükségesnek tartják az egységes fellépést. Kívánatos, hogy vitás helyzetekben viselkedésük, megoldásaik hasonló irányt mutasson, és ezúton erősítse az elérni kívánt hatást.  a közösen használt munka- és szemléltető eszközöket, könyveket megőrzése, lehetőségek szerint gyarapítása;  segítse a pályakezdőket és az iskolába újonnan belépő kollégákat;  javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munkát;  fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, módszertani kultúrát;  kialakítják az egységes követelményrendszert;  a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítését segítő pedagógiai rendszer elemeinek alkalmazása, fejlesztése;  a munkatársi közösség fejlesztése;  hospitálás;  felmérések, összehasonlító elemzések végzése.

- 28 -


Pedagógiai Program

2. HELYI TANTERV A nevelőtestület döntésének megfelelően a Nyíregyházi tantervcsalád kerettanterve alapján került kidolgozásra az alábbiak szerint iskolánk helyi tantervének tantárgyi rendszere és óraterve. A helyi tanterv tantárgyainak cél- tananyag- követelmény rendszerét 1-8. évfolyamra a 2. számú melléklet tartalmazza. A sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tantervét a 3. számú melléklet tartalmazza. A 2010/2011-es tanévben az 5. évfolyamon az óraszám teljes egészében szakrendszerű oktatásra történik az áttérés. A 2010/2011-es tanévben a 6. évfolyamon felmenő rendszerben befejeződik a nem szakrendszerű oktatás. A 2011/2012-es tanévtől a 7. számú melléklet hatályát veszti.

A TÁMOP 3.1.4 projektben az intézmény által vállalt kompetencia alapú oktatás fenntarthatóságát az alábbiak szerint biztosítjuk: Magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásában a szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program szerint oktatunk, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által kifejlesztett program modulok alkalmazásával. A 2010/2011-es tanévtől kezdődően a 3. és 5. évfolyamtól felmenő rendszerben történik a bevezetés. A 2009/2010-es tanév során az implementációba bevont tanulócsoportokat felmenő rendszerben 2010/2011-es tanévben 4. évolyamon és a 6. évfolyamon a szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program szerint oktatjuk. Matematika tantárgy oktatásában a matematika kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program szerint oktatunk, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által kifejlesztett program modulok alkalmazásával. A 2010/2011-es tanévtől kezdődően a 3. és 5. évfolyamtól felmenő rendszerben történik a bevezetés. A 2009/2010-es tanév során az implementációba bevont tanulócsoportokat felmenő rendszerben 2010/2011-es tanévben 4. évolyamon és a 6. évfolyamon a matematika kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program szerint oktatjuk. Az angol nyelv és német nyelv tantárgy oktatásában az „Idegen nyelvi" kompetencia területen kompetencia alapú oktatási program szerint oktatunk, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által kifejlesztett program modulok alkalmazásával. A 2010/2011-es tanévtől kezdődően az 5. évfolyamtól felmenő rendszerben történik a bevezetés. A 2009/2010-es tanév során az implementációba bevont tanulócsoportokat felmenő rendszerben 2010/2011-es tanévben a 6. évfolyamon a kompetencia alapú oktatási program szerint oktatjuk. A "Szociális, életviteli és környezeti" " kompetencia területen kompetencia alapú oktatási program szerint oktatunk, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által kifejlesztett program modulok alkalmazásával a 3- 8. évfolyamon az „Osztályfőnöki”, az 5-6. évfolyamon a „Természetismeret” és az „Életvitel és gyakorlati ismeretek” tantárgyakba épített modulok alapján. A 2010/2011-es tanévtől kezdődően a 3-8. évfolyamon egyszerre történik a bevezetés. Az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában, ezen tanórák jelölése a tantárgyi tanmenetekben IKT. A tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítését segítő pedagógiai rendszer módszertani elemeit alkalmazzuk a tanítás-tanulás folyamatában, ezen tanórák jelölése a tantárgyi tanmenetekben IPR. MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁS:

- 29 -


Pedagógiai Program

Az intézmény helyi tanterve alapján a NAT szerinti 10 műveltségterületből 6 műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktat: Anyanyelv és irodalom, Élő idegen nyelv, Matematika, Informatika, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Testnevelés és sport. Műveltségterületek

Tantárgy

Anyanyelv és irodalom Élő idegen nyelv

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv, Német nyelv Matematika Történelem Természetismeret, Fizika, Kémia, Biológia Földrajz, Környezetismeret Ének-zene, Tánc és dráma, Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Számítástechnika, Könyvtárismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport

Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk és környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Szakrendszerű oktatás időkeretében a tantárgyi bontás nélküli műveltségterületi oktatásban részesülő tanulócsoportok aránya 100%, tekintettel arra, hogy a 6 műveltségterület oktatása minden tanulócsoport esetében tantárgyi bontás nélkül valósul meg. Moduláris oktatási program keretében oktatja: Tánc és dráma, Hon és népismeret, Mozgókép és médiaismeret modulokat. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által kifejlesztett program modulokat beépítjük a „Magyar nyelv és irodalom”, „Matematika”, „Angol nyelv”, „Német nyelv”, „Osztályfőnöki”, „Természetismeret”, „Életvitel és gyakorlati ismeretek” tantárgyakba. MODULÁRIS OKTATÁSI PROGRAMOK:

- 30 -


Pedagógiai Program

2.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK TANTÁRGYI RENDSZER ÉS HETI ÓRASZÁM 1-4. ÉVFOLYAMOKON Évfolyam Tantárgy Bevezetés tanéve Magyar nyelv és irodalom

1.

2.

3.

4.

2007/08.

2008/09.

2008/09.

2007/08.

8

8

7,5

7,5

Angol nyelv/Német nyelv Orientáció - matematika - idegen nyelv Matematika

+2 +2 +2 +2 +2 +2 +2 +2 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 +1

4

4

Informatika

4

4

0,5

1

Környezetismeret

1

1,5

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1

Vizuális kultúra Technika és életvitel Osztályfőnöki Testnevelés és sport Kötelező óraszám Választható óraszám Kötelező óraszám összesen

3

3

3

3

20 2 20,5

20 2 21

20 3 22

22 3 22,5

- 31 -


Pedagógiai Program

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS HETI ÓRASZÁM 5-8. ÉVFOLYAMOKON Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Tantárgy Bevezetés tanéve

2007/08.

2007/08.

2007/08.

2007/08.

Magyar nyelv és irodalom Történelem

4,5+0,5 1

4 1,5+0,5

4 3

4 2

Angol nyelv / Német nyelv

Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma (modul) Hon és népismeret (modul) Mozgókép és médiaismeret (modul) Kötelező óraszám Választható óraszám Kötelező óraszám összesen

2,5 +0,5 2,5 +0,5

2,5 +0,5 2,5 +0,5

2,5 +0,5 2,5 +0,5

4 1 2

1 1,5 1 2,5+0,5 1 1

2,5 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 +0,5 2,5 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 +0,5 3 1 2 1

1 1 1 2,5+0,5 1

3 1

3 1,5

1 1 1,5 1 1 1 1,5 2,5+0,5 1

1,5 1 1,5 1 1 1 1 2,5+0,5 1

1 22,5

22,5

25

0,5 25

6 24,5

6 24

8 26

8 26

- 32 -


Pedagógiai Program

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANTERVE (3. számú mellékletben: Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat) Műveltségi területek tantárgyi óraszámai Műveltségi terület Tantárgy Osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Magyar nyelv és irodalom

Beszédfejlesztés

4

4

4

4

4

4

-

-

Olvasás-írás előkészítése

2

2

-

-

-

-

-

-

Matematika

Olvasás-írás Számolás-mérés előkészítése

2

2

3 -

4 -

3 -

3 -

3 -

3 -

Ember és társadalom

Számolás-mérés Játékra nevelés

2

2

1 2

4 -

3 -

3 -

2 -

2 -

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Környezet és egészségvédelem

-

-

-

-

2

2

2 2

2 2

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Önkiszolgálás

2

2

2

-

-

-

-

-

Testnevelés és sport

Életvitel és gondozási ismeretek Mozgásnevelés

3

3

3

2,5 3

2,5 3

2,5 3

6 -

6 -

Testnevelés Ének - zene

2

2

2

2

2

2

3 2

3 2

Ábrázolás - alakítás

2+1

2+1

2+1

2

2

2

3

3

Tánc- és drámajáték Számítástechnika

-

-

-

1 -

1 -

1 -

1 1

1 1

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

Ember a természetben Földünk - környezetünk

Művészetek

Informatika Összesen

- 33 -


Pedagógiai Program

2.2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

 Az iskolánkban folyó oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított és a nyíregyházi tanterv család használata során előnyös. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.)  Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.  A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév megkezdése előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők, diákok kötelessége.  A taneszközök kiválasztásánál szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  A taneszköz feleljen meg a kompetenciaalapú oktatás feltételeinek.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.  A taneszközök használatában a stabilitásra törekszik: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségének javítására vezetjük be.  Az iskola - a pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár állományának gyarapítására. Ezeket a taneszközöket a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.  Az iskolai tankönyvbeszerzések során a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény előírásai irányadóak. 2.3. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI

 Az iskola beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.  Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben elérje a tanköteles életkort, legyen iskolaérett és a szülő kérje az első évfolyamra történő felvételét.  A tanköteles tanuló beiratkozásakor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvódás volt);  a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);  a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét;  halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó szülői nyilatkozatot. A 2.-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:  a gyermek anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot;  sajátos nevelési igényt tanúsító szakvéleményt;  halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó szülői nyilatkozatot.

- 34 -


Pedagógiai Program

 A 2.-8. évfolyamba más iskolából átjelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában - a bizonyítvány bejegyzései alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti, a szaktanár időközben felzárkóztató foglakozásokat tart a tanuló igénye szerint.  A beiskolázási körzeten kívül lakó tanköteles tanulók felvételéről  a szülő kérésére:  a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyeinek;  az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A döntésről a szülőt értesíteni kell. 2.4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt minimális tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból sikeresen teljesítette.  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon és az idegen nyelv tanulásának első évében csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.  A tanuló megismételheti az iskola évfolyamát abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.  A tanuló eredményes felkészüléséhez első-negyedik évfolyamon, továbbá ha második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot az iskola lehetővé teszi, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt.  A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.  A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók tanév közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.  Ha a tanuló a 2.-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy több tantárgyból „elégtelen” minősítést kap, augusztus hónapban javító vizsgát tehet vagy az évfolyamot ismételni köteles a tankötelezettségének végéig.  A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi minősítés megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  magántanuló volt ( magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni),  a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát,  a nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát meghaladja;  egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

- 35 -


Pedagógiai Program

 A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét megtagadhatja, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.  Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 2.5. ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS 2.5.1. AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.  A tanuló teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).  Az értékelés közös követelményei:  objektív és tájékoztató,  alapja a számonkérés,  tárgyi tudást reálisan tükrözi,  lehetőség szerinti önértékelés, osztályértékelés,  értékelés szempontjai ismertek a tanulók előtt (szeptember közepe),  értékelés előremutató (ha ezt tudod, jobb jegyet kaphatsz),  összefüggések ismerete.  A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Az 1-2. évfolyamon minden tantárgy esetében a szöveges értékelést a 4. A számú mellékletben szereplő Értékelő lapok alapján végezzük. A tanulók munkáját minden tantárgyból év közben szövegesen és érdemjeggyel értékeljük és minősítjük.  Az 2.-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősítjük.  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók munkáját 1.-8. évfolyamon minden tantárgyból háromhavonként - a szülő és más segítő szakember jelenlétében - szövegesen értékeljük a 4. B számú mellékletben szereplő IPR Értékelő lapok alapján.  A tanulók teljesítményének értékelése, minősítése: Jeles (5)  90-100%,  a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz,  a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza,  a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz,  kiemelkedő teljesítményt nyújt. Jó (4)  75-89%,  a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Közepes (3)  50-74%,  a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, - 36 -




 

   

Pedagógiai Program

 tanári segítségre többször is rászorul. Elégséges (2)  30-49%,  a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik,  fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes. Elégtelen (1)  0-29%,  a tantervi követelmények minimumát sem tudja,  ennek eleget tenni tanári útbaigazítással sem képes,  megtagadja a munkát. Érdemjegyek számának meghatározása:  1 órás tantárgy: tanulmányi félévenként minimum 3 érdemjegy,  2-3 órás tantárgy: havonta 1 jegy, félévente minimum 5 érdemjegy,  4-több órás tantárgy: tanulmányi félévenként minimum 7érdemjegy. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. A félévi osztályzat megállapítása a tanuló érdemjegyeinek átlaga alapján történik, x,51-től felfelé kerekítve. A tanév végi osztályzat megállapításánál a félévi osztályzat egy érdemjegynek számít, x,51-től felfelé kell kerekíteni az osztályzatot. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A félévi osztályzatoknak a tanuló továbbhaladása szempontjából nincs jelentősége.

2.6. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

 A tanulók magatartásának értékelése és minősítése az 1.-8. évfolyamon: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).  A tanulók magatartását az 1.-8. évfolyamon az osztályfőnök minden hónap végén szövegesen vagy érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.  Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;  kötelességtudó, feladatait teljesíti;  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;  tisztelettudó;  társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - 37 -


Pedagógiai Program

 nincs írásbeli figyelmeztetése, elmarasztalása vagy intője; b) Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja;  tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;  feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;  feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;  az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;  nincs írásbeli elmarasztalása vagy intője; c) Változó (3) az a tanuló, aki:  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;  a tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül;  feladatait nem teljesíti minden esetben;  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;  igazolatlanul mulasztott;  osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti;  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;  több alkalommal igazolatlanul mulaszt;  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki intője vagy ennél magasabb fokú büntetése.  A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése az 1.-8. évfolyamon: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).  A tanulók szorgalmát az 1. - 8. évfolyamon az osztályfőnök minden hónap végén szövegesen vagy érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.  Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a.) Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;  a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;  munkavégzése pontos, megbízható;  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b.) Jó (4) az a tanuló, aki: - 38 -


Pedagógiai Program

 képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;  a tanórákon többnyire aktív;  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;  taneszközei tiszták, rendezettek; c.) Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől;  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d.) Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;  feladatait folyamatosan nem végzi el;  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.  Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeket, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.  Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret  napközis (tanulószobai) nevelői dicséret  osztályfőnöki dicséret  igazgatói dicséret b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén  szaktárgyi teljesítményért  példamutató magatartásért  kiemelkedő szorgalomért  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.

- 39 -


Pedagógiai Program

c) Az egyes tanévek végén az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepség nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. d) A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv és tárgyjutalomban kell részesíteni, a házirendben megadott szabályok szerint. e) A nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók „A Nagykállói Általános Iskola Kiváló Tanulója” elismerő oklevelet és a vele járó bronz emlékérmet kapnak. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. g) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. h) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek az iskola közössége előtt.  A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.  Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely módon árt az iskola jó hírnevének megelőző jelleggel fegyelmező intézkedésben kell részesíteni.  Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés;  napközis/tanulószobai/ügyeletes nevelői figyelmeztetés;  osztályfőnöki figyelmeztetés;  osztályfőnöki elmarasztalás;  osztályfőnöki intés;  igazgatói figyelmeztetés;  igazgatói elmarasztalás;  igazgatói intés; => kártérítési kötelezettség. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A fegyelmező intézkedéseket az osztálynaplóba be kell írni, és azt a szülő tudomására kell hozni a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzéssel. A büntetést és kártérítési kötelezettséget együttesen is lehet alkalmazni.

- 40 -


Pedagógiai Program

2.7. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓ TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái: a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat - írásbeli felelet -: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető. c) felmérő dolgozatot a készség tantárgyak kivételével a tanév elején az ismétlést követően, év végén az összefoglalást követően íratja meg a szaktanár; Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai: a) témazáró és felmérő dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk; b) egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja; d) a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. Az írásbeli beszámolóra adható összes pontszám százalékában megadott ponthatárok a következők: a) jeles (5): kilencven százaléktól; b) jó (4): hetvenöt százaléktól; c) közepes (3): ötven százaléktól; d) elégséges (2): harminc százaléktól; d) elégségtelen (1): harminc százalék alatt. Ha a szaktanár az e fejezetben meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb öt százalékkal - a tanulók javára módosíthatja. A szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor egyszeres súllyal veheti figyelembe. 2.8. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják.  Az írásbeli házi feladatok elkészítése kötelező a tanulók számára. A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék. Pénteki tanórán hétfői tanórára kötelező írásbeli házi feladatot nem kaphat a tanuló.  Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét értékelheti és érdemjeggyel minősítheti.  Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai a következők: a) a kötelező szóbeli házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki; - 41 -


Pedagógiai Program

b) a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kéri számon. Ha a kötelező szóbeli házi feladat számonkérésekor az előző pontban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül vagy a tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére az értékelésnél, minősítésnél a kapott érdemjegyet nem vesszük figyelembe. 2.9. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE

A tanulók tánc és dráma modult moduláris oktatási programként tanulják az 5. évfolyamon. A hon és népismeret modult moduláris oktatási programként tanulják a 6. évfolyamon tanulóink. Mozgókép és médiaismeret modult moduláris oktatási programként tanulják a 8. évfolyamon tanulóink. A tanulók teljesítményének értékelése és minősítése a moduloknál is a többi tantárgyhoz hasonlóan érdemjegyekkel és osztályzatokkal történik. 2.10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket az 5. számú melléklet tartalmazza. 2.11. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskola környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakításának elősegítése. Az egészség nevelés célja, hogy az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. A tanulók egészség- és környezeti nevelésében alkalmazott módszereket és programot a 6/A. és 6/B. számú melléklet tartalmazza. 2.12. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE  Az iskola első alkalommal a 2010/2011. tanévben szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján.  Ezen pedagógiai program érvényessége ideje a visszavonásig tart. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint:  a nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását;  a nevelőtestület felkéri az SZMK-et, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását legalább három évente (2013-ban) átfogóan elemezze. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA  A pedagógiai program módosítására: - 42 -


Pedagógiai Program

 az iskola igazgatója;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  az iskola fenntartója tehet javaslatot.  A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az SZMK szülői, illetve diák önkormányzati képviselői javasolhatják.  A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el az SZMK és a Diákönkormányzat egyetértésével, a fenntartó hagyja jóvá a szakértői vélemény figyelembe vételével.  A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév első tanítási napjától kell bevezetni. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA Az iskola pedagógiai programja nyilvános. A pedagógiai program egy-egy példánya megtekinthető:  az iskola fenntartójánál;  az iskola irattárában;  az iskola nevelői szobáiban;  az iskola igazgatójánál;  az igazgató helyetteseknél.

- 43 -


Pedagógiai Program

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. számú melléklet a Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat pedagógiai programjához A nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2. számú melléklet a Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Sza kszolgálat pedagógiai programjához A helyi tanterv tantárgyainak cél- tananyag- követelmény rendszere a Nyíregyházi Tantervcsalád adaptálásával és a kerettantervi rendelet figyelembe vételével (1-8. évfolyam) 3. számú melléklet a Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat pedagógiai programjához Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanterve (Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat) 4. számú melléklet a Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Sza kszolgálat pedagógiai programjához A/ Értékelő lapok tantárgyanként: Az 1. évfolyam a félévi és tanév végi szöveges értékeléséhez B/ IPR értékelő lap a háromhavonkénti szöveges értékeléshez 5. számú melléklet a Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Sza kszolgálat pedagógiai programjához A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 6. számú melléklet a Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Sza kszolgálat pedagógiai programjához A/ A Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat egészségnevelési programja B/ A Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Sza kszolgálat környezeti nevelési programja 7. számú melléklet a Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Sza kszolgálat pedagógiai programjához A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretében folyó nem szakrendszerű oktatás időkeretei és tantárgyai 1-6. évolyamra 8. számú melléklet a Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Sza kszolgálat pedagógiai programjához Az intézményben tervezett „Témahét” sablonja 9. számú melléklet a Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Sza kszolgálat pedagógiai programjához Az intézményben tervezett „Három hetet meghaladó iskolai projektek” sablonja

- 44 -


Pedagógiai Program

1.

TARTALOMJEGYZÉK 1. NEVELÉSI PROGRAM ..........................................................................................................................1 1.1. JOGI STÁTUS ...................................................................................................................................1 1.2. HELYZETELEMZÉS ..........................................................................................................................4 1.2.1. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI KÖRNYEZET .......................................................................4 1.2.2. A TELEPÜLÉS NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYHÁLÓZATÁNAK ÁTTEK INTÉSE ................4 1.3. AZ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA ..................................................................................4 1.3.1. A GYERMEKEK, TANULÓK ÖSSZETÉTELE: ........................................................................4 1.3.2. A NEVELŐTESTÜLET ILLETVE AZ ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA, ÖSSZETÉTELE:..............5 1.3.3. AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEINEK BEMUTATÁSA:..................................................5 1.3.4. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI MUNKÁJÁNAK RÖVID BEMUTATÁSA: .......................................6 1.3.5. AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZEREI :..............................................................................6 1.3.6. PEDAGÓGUS

ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK ...................................................................7

1.4. KÜLDETÉSNYILATKOZAT................................................................................................................7 1.5. JÖVŐKÉP .........................................................................................................................................7 1.6. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................................................................................................7 1.7. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................19 1.8. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉST SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ...............................................................19 1.8.1. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK .....................................................................................................................20 1.8.2. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK .........................21 1.8.3. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK...............................21 1.8.4. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .........................................................................................................................22 1.8.5. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK ............................23 1.9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............................................................................................................................................24 1.10. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI ............................24 1.10.1. A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ..................................................24 1.10.2. A SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE .....................................................26 1.10.3. PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ............................................................................27 1.10.3.1. PEDAGÓGUS SZAKMAI SZERVEZETEK ...........................................................28 2. HELYI TANTERV ..............................................................................................................................29 2.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK .........31 TANTÁRGYI RENDSZER ÉS HETI ÓRASZÁM 1-4. ÉVFOLYAMOKON ............................................31

- 45 -


Pedagógiai Program

TANTÁRGYI RENDSZER ÉS HETI ÓRASZÁM 5-8. ÉVFOLYAMOKON ............................................32 ÓRATERVEK ......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANTERVE ..................................33 2.2. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...................................................................................................................34 2.3. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ...................................................................................................................................................34 2.4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ...........................................................35 2.5. ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS ......................................................................36 2.5.1. AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI .........................................................................36 2.6. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI................................................................................................................................................37 2.7. AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓ TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA ....................................................................................41 2.8. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI .............................................................................................................................41 2.9. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE .....................................................................................................................................42 2.10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .................................42 2.11. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA .....................................42 2.12. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .........................................42 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE .......................................................................42 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA ....................................................42 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ...................................................................................42 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA ........................................................43 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ... Hiba! A könyvjelző nem létezik. TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................................45

- 46 -

Nagykállói Város Önkormányzat Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat. 2. Az intézmény jogállása

Recommend Documents