Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014

Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon – 2014

Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014

Összeállította: Sipos Norbert intézményi DPR felelős

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA Karrier Központ és Gazdálkodási Intézet BAJA, 2015. MÁRCIUS

A tanulmány letölthető a http://sugoszemle.ejf.hu/ weboldalról. Baja, 2015. március 10.

Sorozatszerkesztő: Sipos Norbert Mácsik Petra Szakmai lektor: dr. Póla Péter dr. Simon József Összeállította és szerkesztette: Sipos Norbert Korrektúra, grafikai tervezés: Mácsik Petra

Felelős kiadó: dr. Simon József Kiadja az Eötvös József Főiskola Karrier Központja és Gazdálkodási Intézete. ISSN 2064-9193

A kiadvány a „Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért” TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 számú projekt részeként készült el.

TARTALOM Tartalomjegyzék BEVEZETÉS

7

1. GDP

8

2. GAZDASÁGI SZERVEZETEK

12

3. DEMOGRÁFIA

15

4. MUNKAERŐPIAC

20

4.1. Gazdasági aktivitás

20

4.2. Foglalkoztatottság

25

4.3. Munkanélküliség

30

4.4. Összefoglaló adatok

34

5. KERESETEK

37

6. DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ – BÁCS-KISKUN MEGYE – BAJA

40

ÖSSZEGZÉS

46

IRODALOMJEGYZÉK

48

MELLÉKLETEK

50

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A magyar GDP alakulása, 2000–2012 (Ft).......................................................................... 8 2. ábra: A régiók területi hozzájárulása a GDP-hez, 2012............................................................... 8 3. ábra: Egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, 2000–2012 ...................................... 10 4. ábra: Egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, 2000–2012 ...................................... 10 5. ábra: Regisztrált gazdasági szerveztek számának alakulása, 2000–2013 (db) ......................... 12 6. ábra: Regisztrált gazdasági szervezet összesen; ebből társas vállalkozás; önálló vállalkozás; nonprofit szervezet, 2013 ............................................................................................... 14 7. ábra: Magyarország népességének alakulása 1990–2060 között a népesség-előreszámítás alap-, alacsony és magas változata szerint ..................................................................... 15 8. ábra: A népesség megoszlása korcsoportok szerint nemenként, 2011 .................................... 16 9. ábra: A népesség megoszlása családi állapot szerint (15 éves korosztálytól) (2011) ............... 16 10. ábra: A népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (7 éves korosztálytól), 2011 (fő) .... 17 11. ábra: A gazdaságilag aktívak számának változása, 2005–2013 (ezer fő) ................................ 20 12. ábra: A gazdaságilag aktívak megoszlása régiónként, 2013 ................................................... 21 13. ábra: A gazdaságilag aktívak megoszlása korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) ..................... 21 14. ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2013 .......................... 22 15. ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2005–2013 ................ 22 16. ábra: A gazdaságilag nem aktívak számának változása, 2005–2013 ...................................... 23 17. ábra: A gazdaságilag nem aktívak megoszlása régiónként, 2013 ........................................... 24 18. ábra: A gazdaságilag nem aktívak megoszlása korcsoportok szerint, 2013 ........................... 24 19. ábra: A foglalkoztatottak számának változása, 2005–2013 (ezer fő) ..................................... 25 20. ábra: A foglalkoztatottak megoszlása régiónként, 2013 ........................................................ 26 21. ábra: A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) ................................... 26 22. ábra: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szektor szerint, 2008–2013 (ezer fő)...... 27 23. ábra: A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2013 ........................... 29 24. ábra: A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2005–2013 (ezer fő)... 29 25. ábra: A munkanélküliek számának változása, nemenként, 2005–2013 (ezer fő) .................. 30 26. ábra: A munkanélküliek megoszlása régiónként, 2013 .......................................................... 31 27. ábra: A munkanélküliek megoszlása korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) ............................ 31 28. ábra: A munkanélküliek száma a munkakeresés időtartama szerint (hónap), 2013 (ezer fő) .................................................................................................................................... 32 29. ábra: A munkanélküliség által érintett háztartások száma a háztartás nagysága szerint, 2013 (ezer fő) .................................................................................................................. 32 30. ábra: A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2013 (ezer fő)............... 33 31. ábra: A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2000–2013 (ezer fő) .... 34 32. ábra: A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása, 2005–2013 (ezer fő) .............................. 35 33. ábra: A 15–74 éves népesség megoszlása régiónként, 2013.................................................. 35 34. ábra: A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása régiónként, 2013 .................................... 36

35. ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint a Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) ........................................................................................................................... 41 36. A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2005–2013 (ezer fő) ........................................................................................................................... 42 37. A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) ..... 42 38. A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2005–2013 (ezer fő) ........................................................................................................................... 43 39. A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) ....... 44 40. A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2005–2013 (ezer fő) ........................................................................................................................... 44 41. ábra: A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása a Dél-Alföldön, 2005–2013 (ezer fő) ...... 45

TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat: A régiók területi hozzájárulás arányának változása, 2000, 2012 ................................. 9 2. táblázat: Regisztrált gazdasági szerveztek száma, 2011–2013 ................................................. 13 3. táblázat: A népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásának változása a 7 évesnél idősebb lakosság körében, 2001, 2011 ............................................................. 18 4. táblázat: A népesség nyelvismeret szerint, 2011 ...................................................................... 18 5. táblázat: A gazdaságilag nem aktívak száma munkavállalási szándékuk szerint, nemenként, 2013................................................................................................................................. 25 6. táblázat: Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak (TEÁOR ’08) szerint, 2013 ............. 27 7. táblázat: Foglalkoztatottak száma foglalkoztatásuk jellege szerint, 2013 ................................ 28 8. táblázat: A munkanélküliek száma az előző munkahelyük megszűnésének oka szerint (ezer fő) .................................................................................................................................... 33 9. táblázat: A minimálbér és a reálkeresetek alakulása, 2005–2015 (Ft) ..................................... 37 10. táblázat: Átlagkereset, fizikai és szellemi foglalkozásúak keresete gazdasági ágak szerint, 2014 (Ft) .......................................................................................................................... 37 11. táblázat: Az egy főre jutó GDP változása országosan, a Dél-Alföld régióban és a régióban található megyékben, 2006–2012 .................................................................................. 40

Bevezetés

BEVEZETÉS A tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson az Eötvös József Főiskola székhelye, azaz BácsKiskun megyének, illetve régiójának munkaerő-piaci helyzetébe. Ennek érdekében az elemzésünket az általánostól a kisebb egység felé történő haladás logikájára építettük fel, azaz először sor kerül a magyar gazdaság helyzetének általános ismertetésére, majd ezt követően térünk ki a megyei és régiós sajátosságokra. Az adatok elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ismertetőire támaszkodnak, ebből adódóan az Irodalomjegyzékben az egyes fejezetek mentén mutatjuk be a feldolgozott forrásokat. Mivel a KSH információközlése időben eltolódott, így fenntartással kell vizsgálni azt a jelen időszakra vonatkozóan, azonban mindvégig arra törekedtünk, hogy a legfrissebb adatokat tüntessük fel. Középpontban a munkaerőpiac vizsgálata áll, viszont ehhez elengedhetetlen, hogy általános képet adjunk a magyar gazdasági helyzetről. Először a GDP alakulását elemezzük, majd ezt követően a gazdasági szervezetekkel kapcsolatos információkat vizsgáljuk meg közelebbről. Ezután a demográfiai tendenciák taglalása következik, majd sor kerül a fő téma, a munkaerőpiaccal kapcsolatos adatok tanulmányozására. Ezen belül először a gazdasági aktivitás, majd a foglalkoztatottság és a munkanélküliség kérdéskörét fejtegetjük. A munkaerőpiac elemzése után a keresetekkel kapcsolatos adatokat mutatjuk be. Az utolsó fejezetben az előbbi szerkezet mentén ismertetjük a Főiskola szempontjából érdekes és meghatározó Dél-Alföld régió és Bács-Kiskun megye helyzetét.

7

1. GDP Ebben a fejezetben a KSH által kiszámításra kerülő GDP segítségével kerül sor az ország teljesítményének értékelésére. A magyar GDP 2000 és 2008 között évről évre folyamatosan növekedett, majd 2009-ben – feltehetően a válság hatására – az előző évhez képest 3%-os csökkenés mutatkozott, de ezt követően ismét egy növekedési pályára állt. Ez a növekedési ütem azonban még így is elmarad a 2009 előtti időszakhoz képest. (1. ábra)

1. ábra: A magyar GDP alakulása, 2000–2012 (Ft) Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

Érdemes megvizsgálni a GDP területi megoszlását is, hogy láthatóvá váljon, melyik magyarországi régió milyen mértékben járul hozzá az ország teljesítményéhez. A régiók területi hozzájárulását mutatja a 2. ábra.

2. ábra: A régiók területi hozzájárulása a GDP-hez, 2012 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

8

GDP A Közép-Magyarország régióhoz tartozó Budapesten termelődik a GDP közel 40%-a, illetve ugyanezen régió többi részén további 10%. Még három régió van, amely szintén 10% közeli mértékben járul hozzá az ország teljesítményéhez: Közép- és Nyugat-Dunántúl, valamint ÉszakAlföld. Nem sokkal marad le tőlük a Dél-Alföld régió, majd ezt követi Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl. Az egyes régiók teljesítménye a 2000 és 2012 közötti időszakban évről évre nem változott jelentős mértékben, azonban összességében már látványosabb az alakulás, ami az 1. táblázatban figyelhető meg. 1. táblázat: A régiók területi hozzájárulás arányának változása, 2000, 2012 Budapest Pest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

2000 34,45% 8,04% 10,58% 11,10% 7,35% 8,27% 10,11% 10,11% 100,00%

2012 37,93% 10,17% 9,55% 10,20% 6,38% 7,17% 9,69% 8,91% 100,00%

Változás 110,13% 126,55% 90,28% 91,87% 86,86% 86,67% 95,79% 88,15% 100,00%

Forrás: Saját szerkesztés KSH alapján

A Közép-Magyarország régió az egyetlen, amelynek hozzájárulása nőtt 2012-re a 2000-es értékhez képest, az összes többi tartományban kisebb-nagyobb csökkenés volt tapasztalható. Ezen régión belül Budapest esetében 10,13%-os, míg az ezen kívüli területek esetében 26,55%os növekedés történt. A legnagyobb mértékű csökkenés a legkisebb hozzájárulást mutató területeknél látható (Dél-Dunántúl -13,14%, Észak-Magyarország -13,33%), ezeket követi a DélAlföld régió 11,85%-os csökkenése, majd Közép- (-9,72%) és Nyugat-Dunántúl (-8,13%) kerül sorra, végül a legkisebb visszaesés az Észak-Alföld régióban mutatkozott (-4,21%). A bruttó hazai termék kapcsán érdemes megvizsgálni az egy főre jutó GDP alakulását az egyes régiókban, melynek formálódását vázolja a 3. ábra, az országos átlag százalékában. Budapesten a régiókhoz képest kimagaslóan nagy az egy főre jutó GDP, továbbá még két csoportot lehet azonosítani, amelynek 100% körül mozog az országos átlaghoz viszonyítva ez a mérőszáma, és amelynek 60% körül alakul. Az első kategóriába tartozik Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Pest megye Budapesten kívüli területei. A sorban a második helyen, a főváros után a NyugatDunántúl régió következik. A második csoporthoz tartozik a Dél-Alföld, az Észak-Alföld és a DélDunántúl régió. Ezek közül a legrosszabb helyzetben az Észak-Alföld régió van, hiszen 2008 óta minden évben az utolsó helyen áll ebben az összehasonlításban, vagyis itt a legkisebb az egy főre jutó GDP. A budapesti, a legfejlettebb és a legfejletlenebb vidéki régió egy főre jutó GDPjét érzékelteti a 4. ábra.

9

3. ábra: Egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, 2000–2012 Forrás: Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

4. ábra: Egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában, 2000–2012 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A középen elhelyezkedő Nyugat-Dunántúl régió az egyetlen valamennyi közül, amely esetében az egy főre jutó GDP meghaladja az országos átlagot. A magyar GDP-t vizsgálva tapasztalható 2009-ben egy törés, amikor a korábbi évekkel ellentétben csökkent az ország teljesítménye és ezt követően a korábbiaktól elmaradt a növekedés mértéke is. A GDP legnagyobb része a Közép-Magyarország régióban termelődik, a legkisebb hozzájárulása pedig a Dél-Dunántúl régiónak van. Az egy főre jutó GDP tekintetében is hasonló képet láthatunk; a Közép-Magyarország régióban a legnagyobb annak mértéke, a legkisebb hozzájárulással bíró Dél-Dunántúl azonban itt nem az utolsó helyet foglalja el. Az egy főre jutó GDP az Észak-Magyarország régióban a legkisebb az országos átlaghoz képest. Mindezekből észlelhető, hogy Magyarország e szempontból erőteljesen Budapest centrikus. Az

10

GDP 1. táblázat adatai megerősítik, hogy ez a főváros-központiasodás 2000 és 2012 között is folyamatosan erősödött. Ebben az időszakban valamennyi vidéki régió hozzájárulása a GDP-hez csökkent, míg a Közép-Magyarország régió esetében ugyanakkor növekedésnek lehettünk tanúi.

11

2. GAZDASÁGI SZERVEZETEK A gazdasági fejlődést befolyásoló tényezők közé tartozik a gazdaság szervezeti hátterének alakulása. A regisztrált gazdasági szervezetek számának változását mutatja az 5. ábra, melybe beletartozik minden olyan gazdasági szervezet, amely a megfigyelés időpontjában adószámmal rendelkezik, még akkor is, ha az adott időpontban csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll. (KSH, é. n.)

5. ábra: Regisztrált gazdasági szerveztek számának alakulása, 2000–2013 (db) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

Az ábrából kitűnik, hogy a regisztrált gazdasági szervezeteknek 2008-ra adódott egy nagyobb mértékű növekedése, majd az ezt követő években is töretlen volt az alapítási kedv, de már kisebb mértékben. A 2008-as gyarapodás jelentős része annak tudható be, hogy az őstermelőknek kötelező módon ki kellett váltaniuk vállalkozói igazolványt. A gazdasági szervezetek gazdasági forma szerinti osztályozása alapján megfigyelhető, hogy ez a növekedés ténylegesen milyen kategóriát érintett, hiszen nem mindegy, hogy a nonprofit szervezetek, az önálló vállalkozók vagy a társas vállalkozások száma emelkedik nagyobb mértékben. 2011. január 1-jétől változott a törvényi szabályozás az egyes kategóriákba sorolás tekintetében. Jelentős fordulat például, hogy a nonprofit szervezetek száma a 2010-es évhez viszonyítva másfélszeresére növekedett az átsorolásoknak köszönhetően. Ezen átalakulások miatt csak a 2011 és 2013 közötti időszak adatai kerülnek elemzésre.

12

Gazdasági szervezetek 2. táblázat: Regisztrált gazdasági szerveztek száma, 2011–2013 Gazdálkodási forma Társas vállalkozás Önálló vállalkozó Vállalkozás összesen Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek Nonprofit szervezet Egyéb szervezet Összesen

2011 594 097

Szerveztek száma 2012 600 759

2013 600 346

Változás 2012 2013 101,12% 99,93%

1 057 410 1 651 507

1 065 643 1 666 402

1 087 823 1 688 169

100,78% 100,90%

102,08% 101,31%

15 234

14 603

12 952

95,86%

88,69%

120 903 1 865 1 789 509

123 301 1 756 1 806 062

124 913 1 658 1 827 692

101,98% 94,16% 100,93%

101,31% 94,42% 101,2%

Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján 2012-ben a regisztrált gazdasági szerveztek száma az előző évihez viszonyítva 16,5 ezerrel, 2013-ban pedig 2012-höz képest 21,6 ezerrel nőtt, amely emelkedés mindként évben a bejegyzett vállalkozások és a nonprofit szervezetek számának volt betudható, míg a költségvetési és társadalombiztosítási szerveztek és az egyéb szerveztek száma csökkent. 2012ben a gazdasági szervezetek számának növekedése elmaradt az előző évekhez képest, ami azzal magyarázható, hogy megszigorították a cégalapítást, ez pedig kevesebb cégbejegyzéshez vezetett. Ennek keretében 2012. január 1-jétől megszűnt az egyórás cégbejegyzés, az adószám kiadása már csak a NAV előzetes ellenőrzése után történhet meg, másrészt 2012. március 1jétől megemelték a cégbejegyzési illetéket. Ezt követően 2013-ban a gazdasági szervezetek számának bővülése kis mértékben meghaladta az előző évit, ami egyértelműen az önálló vállalkozások számának növekedésének tudható be. Ezen – a korábbiakhoz képest nagyobb – növekedés ellen hat a költségvetési szervek jelentősebb mértékű csökkenése, amely annak következménye, hogy 2013. január 1-jétől a közoktatási feladatellátás állami fenntartásba került, ezzel pedig több mint 2 ezer költségvetési szervezet szűnt meg. Ha megfigyeljük, hogy ezek a változások hogyan érintették az egyes régiókat, az látható, hogy 2012-ben egy kivételével a regisztrált gazdasági szerveztek számára az összesnél növekedés volt jellemző, míg 2013-ban már valamennyi régióban bővülés azonosítható (1. sz. melléklet). A Közép-Dunántúl régiónál 2012-ben mutatkozott csökkenés az önálló vállalkozások számának visszaesésére vezethető vissza, míg a társas vállalkozások és a nonprofit szervezetek növekedése nem tudta ezt ellensúlyozni, azonban 2013-ra ebben a régióban is emelkedést tapasztalhatunk. A társas vállalkozások esetében látható, hogy 2012-ben az Észak-Magyarország régióban csökkent a számuk, viszont mivel ez az önálló vállalkozók és a nonprofit szerveztek növekedésével párosult, ezért összességében még így is több lett a gazdasági szervezet a régióban. Ugyancsak a társas vállalkozások esetében mutatkozott csökkenés régiós szinten, illetve itt már összesítve is egy csökkenő tendencia azonosítható. Ez a Közép-, Nyugat- és DélDunántúl, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld régiókat érintette. A 6. ábra szemlélteti, hogyan oszlanak meg a gazdasági szervezet típusok az egyes régiók között. Tekintve, hogy 2011 és 2013 között nem változott jelentős mértékben a megoszlásuk, ezért csak a 2013-as adatok mutatkoznak meg rajta.

13

6. ábra: Regisztrált gazdasági szervezet összesen; ebből társas vállalkozás; önálló vállalkozás; nonprofit szervezet, 2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

Az első körről –, amely az összes gazdasági szervezet megoszlását mutatja – leolvasható, hogy Budapesten található a regisztrált szervezetek egynegyede. Ezt követi sorban 15%-kal ÉszakAlföld, 14%-kal Dél-Alföld, 11%-kal Pest megye, majd 9-9%-kal Észak-Magyarország, Dél-, Nyugat- és Közép-Dunántúl. A társas vállalkozások esetében sokkal kimagaslóbb a KözépMagyarország régió, ezen belül is a főváros előnye, hiszen Budapesten található 41%, Pest megyében pedig további 15%, tehát összesen a szervezetek több mint fele. A vidéki régiókban nagyjából arányosan, területenként mindössze 6–8% közötti eloszlással vannak jelen. Az önálló vállalkozások tekintetében egészen más képet láthatunk. A legtöbb ilyen vállalkozás az ÉszakAlföld régióban helyezkedik el (19%), míg Budapesten csak 14%-a és Pest megye az utolsó helyen áll a Közép-Dunántúl régióval együtt. A nonprofit szervezetek esetében ismét Budapesté az első hely 30%-kal, míg Pest megye ezen kívüli része úgyszintén az utolsó helyre szorul a maga 9%-ával. A többi régióban hasonló arányban oszlik meg az ilyen típusú szervezetek száma, 10% és 11% között alakul. Összességében megállapítható, hogy ugyan kis mértékben, de a 2011 és 2013 közötti időszakban növekedett a regisztrált gazdasági szervezetek száma. A régiók szerinti megoszlást vizsgálva itt is, ahogy a GDP esetében, egy Budapest centrikus képet láthatunk. Az összes gazdasági szervezet 35%-a a Közép-Magyarország régióban található. A társasági formánkénti vizsgálatból az is kitűnik, hogy ezek elsősorban társas vállalkozások, valamint nonprofit szervezetek. Az önálló vállalkozások inkább a vidéki régiókra jellemzőek, de még így is azok 23%-a a Közép-Magyarország régióra koncentrálódik.

14

Demográfia

3. DEMOGRÁFIA Az értekezés ezen részében Magyarország demográfiai jellemzőit vizsgáljuk meg. Ennek keretében először a településszerkezet és a népesség változásának tanulmányozására kerül sor, majd a népesség korcsoportonkénti, családi állapot és iskolai végzettség szerinti megoszlásának vizsgálata következik, végül a nyelvismerettel zárjuk a fejezetet. Elemzéseink a 2011-es népszámlálási adatok alapján készültek. Hazánk településszerkezetét tekintve 2001-ben Magyarországon 237 város és 2 898 község létezett, majd 2011-re a városok száma 328-ra gyarapodott, a községeké pedig 2 826-ra csökkent. 2013-ig nem történt változás, ezt követően 2014-ben a városok száma további tizennyolccal nőtt, a községek száma pedig ugyanennyivel csökkent. Az ország lakossága a 2011es népszámlálási adatok alapján 9 937 628 fő volt, amely 2,6%-os visszaesést jelentett a 2001-es népszámláláshoz képest.

7. ábra: Magyarország népességének alakulása 1990–2060 között a népesség-előreszámítás alap-, alacsony és magas változata szerint Forrás: KSH NKI

A 7. ábrán látható, hogy ez a változás már az 1990-es évek óta folyamatosan tart. Megfigyelhető továbbá az is, hogy a KSH Népességtudományi Kutatóintézete által kalkulált előrejelzés szerint ez a csökkenő tendencia a jövőben is folytatódik, bármelyik változatot tekintjük is. Az előrejelzés során három feltevést fogalmaznak meg. Az alapeset a jövőben legvalószínűbben bekövetkező történést jelenti, míg az alacsony és a magas változatok pedig a számítások készítéskor elképzelhető határait jelölik a változásoknak. A számítások alapján 2060ban az alapváltozat esetén 7 millió 920 ezer fő lesz Magyarország lakossága, az optimális változat 8 millió 590 ezer fős népességet jelez előre, a pesszimista szerint pedig 6 millió 920 ezer főre csökkenne az ország lakossága. A halálozások száma az utóbbi években csökkent, viszont még így is magasnak mondható, mert ezzel együtt az élveszületések száma is visszaesett. A legutóbbi népszámlálás idején a lakosság

15

17,2%-a Budapesten, 52,8%-a városban és 30,4%-a pedig községben lakott, ezek aránya az elmúlt években nem változott jelentős mértékben. A népsűrűségi adatok alapján 2011-ben 107 fő jutott 1 km2-re, a legsűrűbben lakott terület Budapest (3 301 fő/km2), míg a legritkábban pedig a Dél-Dunántúl régió (66 fő/ km2).

8. ábra: A népesség megoszlása korcsoportok szerint nemenként, 2011 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A 2011-es népszámlálási adatokból látszik, hogy a 30–39 éves korosztályig minden korcsoport tekintetében a férfiak aránya valamivel magasabb, azonban a 40 –49 éves korcsoporttól kezdve a nők vannak egyre nagyobb túlsúlyban. (8. ábra)

9. ábra: A népesség megoszlása családi állapot szerint (15 éves korosztálytól) (2011) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A 9. ábra mutatja, hogy a 15 évesnél idősebb lakosság 44%-a házas, 33%-a nőtlen vagy hajadon, 12% már volt házas, de elvált, és 11%-uk özvegy.

16

Demográfia A fiatalabb generációkon belül sokkal magasabb az egyedülállók aránya. Az összes egyedülálló 42,88%-a a 15–24 éves korosztályból kerül ki. A 30-as korcsoportig legnagyobb arányban az egyedülállók vannak, de itt már 40% fölötti a házasok aránya is. Ettől kezdve a 70-es korosztályig mindegyik korcsoportnál a házasok jelenléte tapasztalható a legnagyobb arányban, majd pedig az özvegyeké. A házasság tekintetében jól látszik az a tendencia, hogy egyre később határozzák el magukat a párok, hiszen a 30 fölötti kategóriától kezdve növekszik csak meg a házasok száma jelentősen, ugyanakkor a 35 fölöttiek körében már kezd megemelkedni az elváltak aránya. A 45–59 éves korosztály esetében a korcsoporton belül a második legnagyobb arányban az elváltak vannak, majd ezt követően már az özvegyek száma kerül a második helyre a házasok mögött. Az özvegyek aránya 55 év fölött – az általános életkori tendenciákból adódóan – a legnagyobb.

10. ábra: A népesség megoszlása iskolai végzettség szerint (7 éves korosztálytól), 2011 (fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A népesség iskolai végzettség szerinti megoszlását mutatja a 10. ábra. Jól látható, hogy a 7 évesnél idősebb lakosság körében a legnagyobb arányban az érettségit megszerző személyek vannak (27,54%), a második legnépesebb csoportot az általános iskola 8. osztályát elvégzett személyek alkotják (25,03%), őket követik a szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők (19,48%). Valamivel kevesebben vannak jelen az egyetemet, főiskolát végzők, a 7 évesnél idősebb lakosság 15,54%-át teszik ki. A maradék 12,4% 8 osztálynál is kevesebbet végzett el. Összehasonlítva a 2001-es és a 2011-es népszámlálási adatokat az figyelhető meg (3. táblázat), hogy az általános iskolát végzett lakosság aránya összességében majdnem 28%-kal csökkent. Ugyanakkor a szakiskolát végzettek száma 14%-kal emelkedett, a gimnáziumot vagy egyéb középiskolát végzetteké pedig közel 18%-kal. A legnagyobb növekedés 2001-hez képest viszont a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében tapasztalható, 54%-kal nőtt azoknak a száma, akik a felsőoktatásban szereztek oklevelet.

17

3. táblázat: A népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásának változása a 7 évesnél idősebb lakosság körében, 2001, 2011 Iskolai végzettség Általános 1. osztály Általános 1-3. osztály Általános 4-5. osztály Általános 6-7. osztály Általános 8. osztály Szakiskola Érettségi Egyetem, főiskola Összesen

2001 164 163 431 701 413 235 888 372 2 911 369 1 581 315 2 162 996 934 036 9 487 187

2011 109 673 316 651 272 917 449 959 2 319 319 1 805 051 2 551 276 1 439 616 9 264 462

Változás 66,81% 73,35% 66,04% 50,65% 79,66% 114,15% 117,95% 154,13% 97,65%

Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

Az iskolai végzettség mellett fontos ismeretekhez juthatunk annak megvizsgálásával, hogy milyen nyelvismerettel rendelkezik a lakosság. (4. táblázat) 4. táblázat: A népesség nyelvismeret szerint, 2011 A beszélt nyelv Magyar Angol Német Orosz Román Francia Cigány (Romani, Beás) Olasz Spanyol Szlovák Horvát Szerb Ukrán Latin Kínai Lengyel Arab Holland Eszperantó Japán Népesség

Összesen (fő) 9 896 333 1 589 180 1 111 997 158 497 128 852 117 121 87 549 80 837 49 618 44 147 36 296 28 707 21 218 12 372 12 163 11 127 9 295 8 659 8 397 5 391 9 937 628

Ebből: anyanyelvén kívül beszéli (fő) 68 458 1 356 307 923 423 130 538 90 733 98 178 27 423 67 287 40 075 29 542 19 059 17 449 10 479 10 956 1 609 6 677 3 166 5 206 7 412 3 505 2 220 807


A nyelvismeretet tanulmányozva azt láthatjuk, hogy a lakosság 22%-a beszél valamilyen idegen nyelven. A legtöbben az angolt beszélik idegen nyelvként, a második legkedveltebb nyelv a német. A harmadik legtöbben az oroszt ismerik, de a számuk már jelentősen kevesebb, mint az első két helyen álló nyelv esetében. A legkevesebben a kínai nyelvet használják idegen nyelvként Magyarországon.

18

Demográfia Látható tehát, hogy Magyarország lakossága folyamatosan csökken, és a KSH előrejelzése szerint ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A családi állapotot vizsgálva megismerhettük, hogy a 15 évesnél idősebb lakosság körében 44% házas és az egyedülállók közel fele a fiatalabb korosztályba tartozik. A jelenlegi irányvonalat igazolja, hogy egészen a harmincas korosztályig meghatározó az arányuk, hiszen egyre későbbre tolódik a házasságkötés, a családalapítás időszaka. Az iskolai végzettség elemzéséből látható, hogy míg az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma csökkent, addig a felsőfokú végzettek száma jelentősen növekedett.

19

4. MUNKAERŐPIAC Ez a fejezet a munkaerőpiaccal kapcsolatos elemzések bemutatására szolgál. Először a gazdasági aktivitást, majd a foglalkoztatottságot, ezt követően pedig a munkanélküliség kérdéskörét vesszük górcső alá. A fejezet célja, hogy megismertesse a magyar munkaerő-piaci tendenciákat az olvasóval. 4.1. Gazdasági aktivitás Ebben az alfejezetben a gazdasági aktivitást vizsgáljuk, először a gazdaságilag aktívak, majd a gazdaságilag nem aktívakkal kapcsolatban.

11. ábra: A gazdaságilag aktívak számának változása, 2005–2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A 11. ábra mutatja a gazdaságilag aktívak számának változását 2005 és 2013 között összesen és nemenkénti bontásban. (További adatok a 2. számú mellékletben olvashatóak.) A gazdaságilag aktívak száma 2005-ről 2006-ra növekedett, az ezt követő három évben kis mértékben, de évről évre csökkent, majd 2010 után minden évben 1% körüli növekedést mutatott. A férfiak és nők aránya az évek előrehaladtával nem változott jelentősen; a férfiak a gazdaságilag aktívak 5354%-át teszik ki, tehát alapvetően többen vannak, mint a nők. Nemenként vizsgálva a változást azt látjuk, hogy az együttes értéknek megfelelően növekszik vagy csökken a számuk az egyes években. Egy év van, ahol eltérés kimutatható, 2006-ról 2007-re összességében csökkent a gazdaságilag aktívak aránya, viszont a férfiak esetében ekkor is növekedés tapasztalható, ez a nők körében bekövetkezett csökkenést ellensúlyozta valamelyest. Ki kell emelnünk, hogy a közfoglalkoztatottak számának növekedése, valamint a rokkantnyugdíjas ellátásban részesülők számának visszaszorulása is jelentős szerepet játszott az elmúlt évek pozitív adataiban. A 12. ábrán megfigyelhető a gazdaságilag aktívak megoszlása a régiók között. A legtöbben – több mint 32% – a Közép-Magyarország régióban laknak, a gazdaságilag aktívak 14%-a az Észak-

20

Munkaerőpiac Alföld régióban telepedett le. A legkevesebben –, ahogy a gazdaságilag aktívak is – a DélDunántúl régióban élnek életvitelszerűen (9%).

12. ábra: A gazdaságilag aktívak megoszlása régiónként, 2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

13. ábra: A gazdaságilag aktívak megoszlása korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

Érdemes megvizsgálni, hogy a gazdaságilag aktívak hogyan oszlanak meg az egyes korcsoportok között, ezt mutatja a 13. ábra a 2013-as évre vonatkozóan. Látható, hogy az egyre idősebb korosztály esetében mind nagyobb a gazdaságilag aktívak aránya. Ez egészen a 35–39 éves korosztályig jellemző, majd ezt követően jobbára csökken a számuk. A legkevesebben a 15–19 éves korosztályból tartoznak ebbe a csoportba, de ez nem meglepő, tekintve, hogy többségében még tanulmányokat folytatnak. A 65–74 éves korosztály esetében is alacsony a számuk, itt értelemszerűen a nyugdíjba vonulás az elsődleges ok.

21

14. ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A gazdaságilag aktívak a legmagasabb iskolai végzettség szerinti bontásban láthatóak a 14. ábrán. 2013-ban a legnagyobb számban a gimnáziumot vagy egyéb középiskolát végzettek tartoztak a gazdaságilag aktívak közé, a második legnépesebb csoport a szakmunkásképzőt végzetteké, a harmadik helyen a főiskolai vagy egyetemi diplomát megszerzők helyezkednek el és a legkevesebben pedig a 8 általánossal vagy annál kevesebbel rendelkezők vannak. Érdemes azt is megfigyelni, hogyan változott évről évre az egyes kategóriákba tartozók száma, ez a 15. ábrán jól nyomon követhető.

15. ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2005–2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A legnépesebb, gimnáziumot végzett csoport esetében a vizsgált időszakban majdnem minden évben nőtt a gazdaságilag aktívak aránya, kivéve a 2008-as évet. Ennek következtében 1 380,5 ezer főről 2013-ra 1 455 ezer főre növekedett a csoportba tartozók száma. A

22

Munkaerőpiac szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek esetében 2008-ban egy látványosabb csökkenés mutatkozott, ami 2009-ben tovább folytatódott. 2010-ben már emelkedett a számuk, majd rá egy évre ismét egy nagyobb mértékű visszaesés következett, viszont az ezt követő két évben már egy növekedési tendencia kezd kibontakozni. A főiskolát, egyetemet végzettek esetében ezzel szemben egy igen jelentős mértékű fejlődés mutatkozik, aminek következtében a kezdeti 851 ezer főről 2013-ra 1088,8 ezer főre gyarapodott a számuk. A 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzettek száma évről évre csökkent a vizsgált időszakban. Gazdaságilag nem aktívak A gazdaságilag nem aktívak számának nemenkénti változását mutatja a 16. ábra a 2005 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan. A részletes adatokat nemenként és összesítve a 3. sz. melléklet tartalmazza. Összességében és nemenként nézve is ugyan kis mértékben, de szinten valamennyi évben csökkent a gazdaságilag nem aktívak aránya az előző évhez képest. Csupán néhány esztendőben látható stagnálás (a férfiaknál 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben; a nőknél 2007-ben és 2008-ban), 2010-től kezdve azonban az idő előrehaladtával folyamatosan csökkent a számuk.

16. ábra: A gazdaságilag nem aktívak számának változása, 2005–2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A 17. ábrából látható, hogy a gazdaságilag nem aktívak megyénkénti megoszlásában csak kevés az eltérés a gazdaságilag aktívak megyénkénti megoszlásához képest. Tekintve, hogy alapvetően az első helyen álló Közép-Magyarország régió után az egyes régiók között nincs jelentős differencia, ezért akár kismértékű különbség is eredményezheti a minimálisan más sorrendet.

23

17. ábra: A gazdaságilag nem aktívak megoszlása régiónként, 2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

18. ábra: A gazdaságilag nem aktívak megoszlása korcsoportok szerint, 2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A gazdaságilag nem aktívak korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a 18. ábra. Látható, hogy pontosan az ellenkezője jellemző esetükben a korcsoportok szerinti megoszlásra, mint ami a gazdaságilag aktívaknál tapasztalható. A legnagyobb számban a 24 év alattiak és a 60 év felettiek tartoznak a gazdaságilag nem aktívak kategóriájába, ami a fiatalok esetében az iskolai tanulmányoknak, az időskorban pedig a nyugdíjba vonulásnak tudható be.

24

Munkaerőpiac 5. táblázat: A gazdaságilag nem aktívak száma munkavállalási szándékuk szerint, nemenként, 2013 Nem kíván dolgozni Férfi Nő Összesen

86,40% 89,07% 88,00%

Szeretne rendszeres munkát, de nem keresett 13,40% 10,71% 11,79%

Ebből: passzív munkanélküli

Keresett munkát, de nem állt rendelkezésre

Összesen

5,20% 3,05% 3,91%

0,20% 0,21% 0,21%

100% 100% 100%


A gazdaságilag nem aktívak jövőbeli munkavállalási szándékait vizsgálva (5. táblázat) az állapítható meg, hogy összességében a gazdaságilag nem aktívak jelentős része (88%) nem kíván dolgozni; közel 12%-uk szeretne munkát találni, de nem keresett ténylegesen állást; és mindössze 0,21% az, aki keresett munkát, de valamilyen okból kifolyólag nem talált. 4.2. Foglalkoztatottság Ebben az alfejezetben a foglalkoztatottakkal kapcsolatos adatok elemzésére kerül sor. A foglalkoztatottak számának változását mutatja a 19. ábra a 2005 és 2013 közötti időszakra vonatkozóan. Összességében nézve 2005-ről 2006-ra csekély mértékben, de nőtt az arányuk, majd a 2007 és 2010 közötti időszakban évről évre csökkent, az ezt követő években azonban ismét növekedésnek indult. Nemenként vizsgálva, a férfiak esetében az összesítetthez képest annyi eltérés látható, hogy 2006-ról 2007-re is egy kismértékű emelkedés tapasztalható, a nők esetében pedig 2010-ben növekedés, 2011-ben csökkenés jellemző.

19. ábra: A foglalkoztatottak számának változása, 2005–2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A foglalkoztatottak régiónkénti megoszlását a 20. ábra vázolja elénk. Itt is, ahogy a gazdaságilag aktívak és nem aktívak között, csak minimális eltérés látható abban a tekintetben, hogy az

25

egyes régióban milyen arányban oszlanak meg a foglalkoztatottak a Közép-Magyarország régiót kivéve.

20. ábra: A foglalkoztatottak megoszlása régiónként, 2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A következőkben a foglalkoztatottak számának korcsoportok szerinti megoszlását vizsgáljuk meg, melyet a 21. ábra tartalmaz. Ahogyan várható volt, a foglalkoztatottak korcsoportok szerinti megoszlása hasonlóan alakul, mint azt a gazdaságilag aktívaknál tapasztaltuk. Ugyanúgy érvényes, hogy minél idősebb korosztályról van szó egészen a 35–39 éves korosztályig, annál nagyobb a gazdaságilag aktívak aránya, ezt követően a számuk csökken.

21. ábra: A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A foglalkoztatottak számának megoszlását mutatja a 2008 és 2013 közötti időszakban tapasztaltak alapján a következő ábra.

26

Munkaerőpiac

22. ábra: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szektor szerint, 2008–2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

Látható, hogy a legnagyobb arányban minden évben a szolgáltatási szektorban dolgozók vannak jelen, 60–65% körül alakul az arányuk. Nagyjából feleannyian dolgoznak az iparban (30% körül), és mindössze alig 5% a mezőgazdaságban. Jelentős változás a megoszlásban nem észlelhető a vizsgált időszakban. A mezőgazdaságban dolgozók aránya 2008-ról 2009-re 3%-kal növekedett, majd 2009-ben 3%-kal csökkent. Az ezt követő két évben 7,74%-kal majd 8,22%-kal emelkedett, 2013-ra viszont 4%-kal csökkent az előző évhez képest, egybevéve azonban 2008-ról 2013-ra 13%-kal nőtt az arányuk. Az iparban foglalkoztatottak aránya összességében több mint 6%-kal csökkent, majd 2011-ben valamelyest bővült, ezt követően ismét fogyatkozott, majd 2013-ban némileg gyarapodhatott. A szolgáltató szektorban munkát vállalók aránya 2009-re kisebbedik, viszont az ezt követő időszakban évről évre, ugyan csekély mértékben, de növekedésnek indult. 6. táblázat: Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak (TEÁOR ’08) szerint, 2013 Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

Foglalkoztatott száma (ezer fő) 192,7 8,2 826,6 32,4

4,89% 0,21% 20,99% 0,82%

62,0

1,57%

249,1 536,6 263,1 159,9 110,7 97,3 20,6 151,0 137,6

6,32% 13,62% 6,68% 4,06% 2,81% 2,47% 0,52% 3,83% 3,49%

Arány

27

Nemzetgazdasági ág Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb tevékenység Nemzetgazdaság összesen

Foglalkoztatott száma (ezer fő) 365,9 313,6 265,5 54,8 90,9 3 938,4

Arány 9,29% 7,96% 6,74% 1,39% 2,31% 100%


A foglalkoztattak számának nemzetgazdasági ágak szerinti alakulását vizsgálva (6. táblázat) megállapítható, hogy a foglalkoztatottak jelentős része (majdnem 21%) a feldolgozóiparban dolgozik, 13,62% a kereskedelem és a gépjárműjavítás területén, 9,29% pedig a közigazgatásban. A lista végén 0,21%-kal a bányászat és kőfejtés ágazatban dolgozók szerepelnek, valamivel többen (0,52%) dolgoznak ingatlanügyekkel foglalkozó részlegben. A következő táblázat (7. táblázat) a foglalkoztatottak számát a foglalkozásuk jellege szerinti csoportosításban tartalmazza. Látható, hogy a foglalkoztatottak közel 89%-a alkalmazottként dolgozik, 10,66% társas vállalkozás önálló tagja, és csak elenyésző számban vannak azok, akik szövetkezet tagjaként (0,09%) vagy segítő családtagként (0,36%) tevékenykednek. 7. táblázat: Foglalkoztatottak száma foglalkoztatásuk jellege szerint, 2013 Foglalkozás jellege Alkalmazott Szövetkezet tagja Társas vállalkozás tagja, önálló Segítő családtag Összesen

(ezer fő) 3 501,0 3,542 419,862 14,045 3 938,436

Arány 88,89% 0,09% 10,66% 0,36% 100%


Végül fontos megvizsgálni a foglalkoztatottakkal kapcsolatban, hogy milyen végzettség birtokában vannak. A 23. ábrán látható, hogy a legnagyobb számban azok szerepelnek, akik legalább gimnáziumi bizonyítvánnyal rendelkeznek, a második legtöbben azok, akik szakmunkásképzőben vagy szakiskolában tanultak. A főiskolát vagy egyetemet végzettek csoportja a harmadik legnépesebb, és a legkevesebben pedig azok vannak, akik 8 vagy annál kevesebb osztályt teljesítettek.

28

Munkaerőpiac

23. ábra: A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

24. ábra: A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2005–2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A 24. ábrán végigkövethető, hogyan változtak az előbb ismertetett kategóriák 2005 és 2013 között. Az általános iskolát végzettek száma a vizsgált időszakban évről évre folyamatosan csökkent, ezzel egy időben a főiskolát vagy egyetemet végzettek száma pedig folyamatosan növekedett. A szakiskolai végzettséggel rendelkezők aránya 2005 és 2007 között emelkedett, majd egészen 2011-ig minden évben csökkent, ezt követően 2012-ben és 2013-ban megint ugrásnak indult a számuk. A gimnáziumot végzettek jelenléte nem változott jelentősen, összességében csupán 2%-kal növekedetett 2005 és 2013 között.

29

4.3. Munkanélküliség Ebben az alfejezetben a munkanélküliséggel kapcsolatos adatokat mutatjuk be. A 25. ábrán a munkanélküliek számának változása követhető végig a 2005 és 2013 közötti időszakban. Összességében nézve a vizsgált időszakban közel 50%-kal nőtt az arányuk. Jelentősebb eltérés következett be 2009-ben, amikor 27,79%-os növekedés tapasztalható az előző évhez képest, és 2010-ben, amikor 12,85%-al emelkedett a számuk. A munkanélküliek között több a férfi, mint a nő, és a férfiak esetében nagyobb volt a növekedés mértéke, mint a nőknél. Mindkét nem esetében –, ahogy összességében nézve is – 2009-ben és 2010-ben vehető észre hangsúlyos gyarapodás. 2009-ben a férfiak esetében 34,03%-os, a nők esetében 20,82%-os, 2010-ben a férfiaknál 13,21%-os, a nőknél 12,4%-os volt az emelkedés.

25. ábra: A munkanélküliek számának változása, nemenként, 2005–2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A 26. ábrán a munkanélküliek régiónkénti megoszlása látható. Az előzőekhez hasonlóan a munkanélküliek közül is a legtöbben a Közép-Magyarország régióban laknak, ellenben kevesebben, mint a foglalkoztatottak esetében. A második helyen itt is az Észak-Alföld régió található, viszont arányaiban több munkanélküli él ebben a térségben, mint foglalkoztatott.

30

Munkaerőpiac

26. ábra: A munkanélküliek megoszlása régiónként, 2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

27. ábra: A munkanélküliek megoszlása korcsoportok szerint, 2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlását mutatja a 27. ábra. Itt egész más kép rajzolódik ki, mint az eddigi kategóriákban: míg a gazdaságilag aktívak és a foglalkoztatottak esetében is a legnagyobb arányban a 35–39 éves korosztályba tartoztak, és mindkét irányba távolodva csökken az arányuk; ettől eltérően itt az tapasztalható, hogy a fiatalabb generációkban több a munkanélküli. A 20–24 évesek közt vannak a legtöbben, majd ettől kezdődően egyre inkább csökken a számuk az egyes korcsoportokban. Az álláskeresés időtartamát vizsgálva (28. ábra) azt láthatjuk, hogy a munkanélküliek közel negyede fél éven belül, és csaknem az 50%-a egy éven belül talált állást 2013-ban. 37,8% azok aránya, akik egy éven túl, de két éven belül álltak munkába és mindössze 4,5% az, aki két évnél is hosszabb ideig volt munkanélküli.

31

28. ábra: A munkanélküliek száma a munkakeresés időtartama szerint (hónap), 2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A munkanélküliség által érintett háztartások háztartási méret szerinti megoszlását mutatja a 29. ábra. A legtöbb munkanélküliség által érintett háztartás 3 fős (27,32%), a legkevésbé összefüggésbe hozható ezzel a jelenséggel pedig az egy fős (6,36%).

29. ábra: A munkanélküliség által érintett háztartások száma a háztartás nagysága szerint, 2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A munkanélküliek számát mutatja a 8. táblázat az előző munkahelyük megszűnésének oka szerint. Látható, hogy a legtöbben – több mint 70% – azért nem dolgoznak, mert elveszítették az állásukat vagy valamilyen időszakos, szezonális munkát végeztek. 3,13%-uk mondott fel, 2,62%-uk családi kötöttségek miatt hagyta ott munkáját, 2,24% feladta önálló vállalkozását vagy tönkrement. Valamivel több mint 1-1% pedig nyugdíjba vonult vagy saját betegsége miatt veszítette el az állását. Elenyésző azok száma, akik tanulmányok miatt hagyták ott

32

Munkaerőpiac munkahelyüket. Viszonylag magas azok aránya, akik soha nem dolgoztak, őket sokkal nehezebb bevonni a munkaerő-piaci folyamatokba. 8. táblázat: A munkanélküliek száma az előző munkahelyük megszűnésének oka szerint (ezer fő) Megszűnés oka Elveszítette az állását / időszakos, szezonális, közhasznú, közmunkája befejeződött Felmondott Önálló vállalkozását feladta, tönkrement Nyugdíjazás miatt Saját betegség Családi kötöttségek Tanulásban, képzésben való részvétel Egyéb Soha nem dolgozott, ismeretlen Összesen

(ezer fő)

Arány

314,4

70,04%

14,1 10,1 5,0 4,7 11,9 0,8 9,8 78,3 448,9

3,13% 2,24% 1,11% 1,06% 2,64% 0,17% 2,18% 17,44% 100%


30. ábra: A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlását a 30. ábra mutatja, valamint a 2005 és 2013 közötti változását a 31. ábrán olvashatjuk. Az első három helyen álló végzettség esetében nincs jelentős eltérés, legtöbben azok a személyek vannak, akik szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végeztek (32,8%); a második helyen az általános iskolát befejezettek vagy 8 osztálynál is kevesebbet teljesítők (29,26%); a harmadik helyen a gimnáziumot végzettek találhatóak (28,19%). A legkevesebben a munkanélküliek között (9,79%) a főiskolát vagy egyetemet végzettek szerepelnek. Ezek alapján még mindig érdemes energiát fektetni a felsőoktatásba, mert egy felsőfokú oklevél, diploma birtokában sokkal kisebb a munkanélküliség esélye.

33

31. ábra: A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2000–2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

Az ábrából látható, hogy a szakmunkásképzőt végzettek száma 2005-ről 2006-ra nőtt, majd a következő évben stagnált, 2009-ben egy jelentős növekedés következett be (az előző évhez képest 34,01%), ami a további évben is folytatódott, innentől pedig esett az arányuk. Az általános iskolát végzettek száma 2005 és 2010 között minden évben növekedett a megelőző évhez képest, majd 2011 és 2013 között csökkenés tapasztalható. 2007-ben és 2008-ban a számuk meghaladta a szakmunkásképzőt végzettek számát, de azok 2009-es jelentős mértékű növekedése miatt a további években nem ismétlődött meg többször. A gimnáziumot végzettek száma is jelentős növekedést mutatott, összességében több mint 55%-kal nőtt 2005 és 2013 között (a 2007-ben és 2013-ban megérezhető csekély csökkenés ellenére). A legnagyobb mértékű növekedés ennél a kategóriánál is a 2009-es évben volt. A főiskolát vagy egyetemet végzettek esetében is előrelépés látható, egyedül 2013-ban esett vissza a számuk. A legjelentősebb változás 2005 és 2013 között ebben a kategóriában észlelhető, a vizsgált időszakban majdnem kétszeresére nőtt a felsőoktatásban résztvevők aránya. Jól érzékelhető a 2008-as gazdasági világválság hatása, viszont egyértelműen a deprivált, kitett csoportokat sújtotta nagyobb mértékben, a magasabb szintű tanulmányokat folytatottak körében kevesebben veszítették el állásukat. A tanulmányokba való befektetés fontossága egyértelműen megmaradt. 4.4. Összefoglaló adatok A 32. ábra mutatja a 15–74 éves népesség gazdasági aktivitásának változását a 2005 és 2013 közötti időszakban. Látható, hogy összességében nem változott jelentősen a korcsoport számossága, és ezen belül az egyes kategóriák aránya sem módosult jelentős mértékben. A foglalkoztattak aránya 50% körül mozog, a munkanélküliek aránya a korcsoporton belül 2005ben még 4% alatt volt, 2010 és 2012 között minden évben meghaladta a 6%-ot, majd 2013-ra már valamivel 6% alá csökkent.

34

Munkaerőpiac

32. ábra: A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása, 2005–2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A 33. ábrán megfigyelhető, hogy hogyan oszlik meg a 15–74 éves korosztály az egyes régiókban. A legtöbben (több mint 30%) a Közép-Magyarország régióban laknak, ezután az Észak-Alföld régió következik 15%-kal, a legkevesebben a Dél-Dunántúl régióban élnek.

33. ábra: A 15–74 éves népesség megoszlása régiónként, 2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A 34. ábra mutatja, hogy az egyes régiókban milyen a 15–74 éves korosztály nemenkénti aktivitása.

35

34. ábra: A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása régiónként, 2013 Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A foglalkoztatottak a legnagyobb arányban a Közép-Magyarország régióban találhatóak (több mint 55%). Nem sokkal marad le mögötte Nyugat-Dunántúl (54,75%) és Közép-Dunántúl (53,84%), a többi régióban a foglalkoztatottak aránya nem éri el az 50%-ot. Arányaiban a legkevesebben az Észak-Magyarország régióban dolgoznak (45,4%). A legkevesebb munkanélküli a Nyugat-Dunántúl régióban regisztrált (4,62%), ezt követi a DélDunántúl régió 4,91%-kal, a többi térségben pedig 5% fölött alakul a munkanélküliek aránya, míg a legmagasabb viszonyszám az Észak-Alföld régióban tapasztalható 8,02%-kal.

36

Keresetek

5. KERESETEK A keresetek vizsgálata azért elengedhetetlen, mivel ez alapvető fontosságú a társadalmi folyamatok vizsgálatánál, valamint elsődleges fokmérője a felsőoktatási intézmények sikerességének is. A keresetek esetében érdemes megvizsgálni a minimálbér, a nettó és a bruttó átlagkeresetek alakulását. (9. táblázat) 9. táblázat: A minimálbér és a reálkeresetek alakulása, 2005–2015 (Ft) Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Minimálbér 57 000 62 500 65 500 69 000 71 500 73 500 78 000 93 000 98 000 101 500 105 000

Bruttó bér 158 343 171 351 185 017 198 964 199 837 202 525 213 094 223 060 237 736 n.a. n.a.

Nettó bér 103 149 110 951 114 282 122 267 124 116 132 604 141 151 144 085 155 717 n.a. n.a.

Minimálbér változás

Bruttó bér változás

109,65% 104,80% 105,34% 103,62% 102,80% 106,12% 119,23% 105,38% 103,57% 103,45%

Nettó bér változás

108,22% 107,98% 107,54% 100,44% 101,35% 105,22% 104,68% 106,58% n.a. n.a.

107,56% 103,00% 106,99% 101,51% 106,84% 106,45% 102,08% 108,07% n.a. n.a.


A minimálbér, a bruttó és a nettó bér növekedési üteme nem azonos mértékű. Az elmúlt évek adatait vizsgálva azt látjuk, hogy 2012-ben a minimálbér több mint 19%-os növekedése ellenére a bruttó és nettó átlagbérek mindössze 4,68%-kal és 2,08%-kal emelkedtek, ami alacsonyabb, mint az azt megelőző évben, pedig 2011-ben alig harmad akkora volt a minimálbéremelkedés. 2013-ban azonban már fordult a helyzet, és a minimálbér 5,38%-os növekedése mellett a bruttó bérek 6,58%-kal, a nettó bérek pedig több mint 8%-kal gyarapodtak. A 10. táblázat szemlélteti, hogy az egyes szektorokban hogyan alakulnak a keresetek, valamint, hogy milyen eltérés tapasztalható a fizikai és a szellemi foglalkozású munkavállalók között. 10. táblázat: Átlagkereset, fizikai és szellemi foglalkozásúak keresete gazdasági ágak szerint, 2014 (Ft) Gazdasági ág Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése; hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás

bruttó 172 401 248 256 232 081 354 272

nettó 117 973 187 886 165 623 276 812

Fizikai foglalkozásúak bruttó nettó 146 672 98 804 196 808 145 907 179 636 125 688 279 156 210 173

208 384

147 461

176 734

121 480

285 805

211 013

174 874 209 713 216 989

121 425 146 776 150 816

142 162 145 111 183 627

96 916 97 897 123 908

262 293 304 877 277 646

186 922 218 780 199 736

Átlagkereset

Szellemi foglalkozásúak bruttó nettó 261 995 184 724 386 666 300 820 378 852 277 386 426 780 341 137

37

bruttó 148 214 403 594 421 694 202 131 318 137

nettó 100 322 294 245 317 773 140 910 225 943

Fizikai foglalkozásúak bruttó nettó 124 731 82 946 211 613 144 283 218 161 150 388 131 451 88 782 151 420 102 051

175 571

120 389

140 564

94 982

273 942

191 783

247 042

171 647

187 619

124 197

272 821

192 232

236 053 139 652 211 536 170 529 221 729

161 088 93 698 147 874 118 516 155 717

120 359 91 155 147 705 130 542 155 553

81 300 60 101 100 826 88 239 106 338

255 696 194 121 237 610 236 510 295 742

174 634 131 433 167 092 168 474 210 944

233 126 200 342

165 525 137 358

165 839 122 445

114 087 81 243

341 162 243 732

248 112 168 614

Átlagkereset

Gazdasági ág Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Egyéb szolgáltatás Nemzetgazdaság összesen Ebből: versenyszféra költségvetés

Szellemi foglalkozásúak bruttó nettó 217 682 151 723 417 622 305 203 424 508 320 087 291 707 206 974 352 998 251 849


A táblázat adatai alapján összességében elmondható, hogy minden egyes gazdasági ágazatban a szellemi foglalkozásúak magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mint a fizikai dolgozók. Az eltérés mértéke változó az ágazatok között; legnagyobb a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet végzők körében látható, itt a szellemi foglalkozásúak nettó jövedelme majdnem két és félszer akkora, mint a fizikai munkásoké. A második legnagyobb különbség az ingatlanügyekkel foglalkozók esetében tapasztalható (itt 2,33-szoros a különbség), ezt követi a kereskedelem és gépjárműjavítás, azt a feldolgozóipar, a humán-egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozók, majd az oktatásban foglalkoztatottak. A lista másik végén a legkisebb differencia a két kategória bére között a közigazgatás és védelem területén van, itt alig több mint másfélszer annyi fizetést visznek haza a szellemi foglalkozásúk, mint a fizikaiak. Ezt követi a szállítás és raktározás ágazat, majd a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén alkalmazottak. Az is látható a táblázatból, hogy a legmagasabb átlagjövedelmet a pénzügyi, biztosítási tevékenységet végző munkavállalók kapják kézhez, átlagosan közel nettó 318 ezer forintot. A második legtöbb jövedelemmel az információ és kommunikáció területén munkát végző személyek rendelkeznek, ami átlagosan nettó 294 ezer forintot jelent. Valamivel kevesebbet, közel 276 ezer forintot keresnek nettóban a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás területén foglalkoztattak, őket már nagyobb különbséggel lemaradva a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységet végző munkavállalók követik majdnem 226 ezer forintos havi nettó átlagjövedelemmel. A lista másik végén a legkevesebb jövedelmet a humán-egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozók kapják kézhez, akik átlagosan kevesebb, mint havai nettó 94 ezer forintot keresnek. Valamivel több mint 100 ezer forintot visznek haza a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén munkát vállaló személyek, a

38

Keresetek mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat ágazatban pedig átlagosan kevesebb mint 118 ezer forint a havi nettó munkabér. Megállapítható tehát, hogy összességében igen eltérő az egyes ágazatokban a havi átlagkereset, valamint a különbözet a fizikai és a szellemi foglalkozást végző személyek között. A felsőoktatásból kikerülők döntő többsége a végzettségének megfelelő munkát végez, ez pedig elsősorban szellemi típusú tevékenységet jelent. Ebből adódóan ismételten bérelőnyt tapasztalhatunk, ami tovább erősíti a felsőfokú oktatás szerepét és jelentőségét.

39

6. DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ – BÁCS-KISKUN MEGYE – BAJA Az országos adatok elemzése után ebben a fejezetben kerül sor a Bács-Kiskun megyére, illetve a Dél-Alföld régióra vonatkozó adatok bemutatására. A tanulmány eddigi felépítését követve először a régió GDP-hez való hozzájárulását ismertetjük, majd a gazdasági szervezetek helyzetét. Ezt követően a munkaerőpiaccal kapcsolatos elemzésekre fókuszálunk: a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság, majd a munkanélküliség szemszögéből. A régió hozzájárulása az országos GDP-hez 2012-ben 8,91% volt, ez csökkenést jelentett a 2000es 10,11%-hoz képest. Ezzel a Dél-Alföld régió csak két másikat tudott megelőzni, az ÉszakMagyarország (7,17%) és a Dél-Dunántúl (6,38%) régiókat. Szintén az utolsó három között szerepel, ha az egy főre jutó GDP-t vizsgáljuk az országos átlag százalékában az ÉszakMagyarország és a Dél-Dunántúl régió mellett. Az egy főre jutó GDP a régióban és Bács-Kiskun megyében is az országos átlag alatt van a 2005 és 2013 közötti időszakban, kivétel nélkül minden évben. A Dél-Alföld régióba tartozó három megye közül Bács-Kiskun megyében a második legnagyobb az egy főre jutó GDP, az első helyen Csongrád, a harmadik helyen pedig Békés megye található. A 11. táblázatban követhető, hogy hogyan változott évről évre az egy főre jutó GDP a régióban, a régióhoz tarozó megyékben és országosan. 11. táblázat: Az egy főre jutó GDP változása országosan, a Dél-Alföld régióban és a régióban található megyékben, 2006–2012 Területi egység Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Ország összesen

2006 106,79% 104,04% 103,93% 105,12% 107,69%

2007 102,96% 106,33% 102,44% 103,66% 105,72%

2008 109,64% 106,54% 108,46% 108,50% 106,40%

2009 94,88% 92,26% 97,84% 95,32% 96,70%

2010 101,41% 103,56% 101,53% 102,01% 103,69%

2011 108,43% 104,31% 103,03% 105,53% 104,53%

2012 106,83% 102,37% 107,02% 105,74% 102,02%


Megfigyelhető a táblázatból, hogy 2006-ban, 2007-ben és 2010-ben az országos és a régiós növekedési ütem alatt marad Bács-Kiskun megyében az egy főre jutó GDP növekedése, 2009ben pedig nagyobb mértékű a csökkenés. 2008-ban, 2011-ben és 2012-ben meghaladja a megye növekedési üteme az országosat és a régiósat egyaránt, ez pedig kedvező kontratendenciát mutat. A régióban 2013-ban összesen 256 554 regisztrált gazdasági szervezet volt, ez 14,04%-a az országosnak, amivel a harmadik helyen áll az Észak-Alföld régió és Budapest mögött. A regisztrált szervezetek 19,24%-a társas vállalkozás, 74,8%-a önálló vállalkozás és 5,27%-a nonprofit szervezet. A hazai társas vállalkozások 8,22%-a létezett 2013-ban a régióban. Ez ugyan alacsonynak tűnik az összes szervezethez képest, azonban azt láthatjuk, hogy nem más vidéki területeken jelenik meg az eltérés, hanem Budapesten, a fővárosban van azok 40%-a. Valamelyest több vállalkozás található az Észak-Alföld régióban, és még Pest megye előzte meg majdnem kétszer annyi társas vállalkozással. Az önálló vállalkozások 17,64%-a lelhető fel e

40

Dél-Alföld régió – Bács-Kiskun megye – Baja térségben, ennél csak az Észak-Alföld régió 19,46%-os aránya volt több. A nonprofit szervezetek esetében nagyjából hasonló arány látható a vidéki régiók között, 10-11% között mozog. A DélAlföld régió helyzete semmilyen tekintetben nem kiemelkedő. A régióban 2014-ben a népsűrűség 70 fő/km2 volt, vagyis a második legritkábban lakott terület a Dél-Dunántúl régió után. A magyarországi 346 város közül 54 található erre, ennél csak a Közép-Magyarország és az Észak-Alföld régióban létezik több. Az országban regisztrált 2 808 községből 200 található itt, aminél kevesebb csak a Közép-Magyarország régióban van. 2013-ban a gazdaságilag aktív lakosság 12,7%-a élt a vizsgált régióban. A 15–74 éves korosztály 56,29%-a volt gazdaságilag aktív, ez megközelíti az országos átlagot, ami 57,5%. A régióban élő gazdaságilag aktív lakosság legmagasabb iskolai végzettség szerinti bontásban kerül bemutatásra a 35. ábrán.

35. ábra: A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint a Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

Az országos adatokhoz képest a régióban más a gazdaságilag aktív népesség összetétele, míg általánosságban a legtöbben legalább gimnáziumot vagy egyéb középiskolát végeztek, addig a régió esetében a legnagyobb számban szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek. Csak a második helyen áll a gimnázium, a harmadik helyen pedig a főiskolai vagy egyetemi végzettség található, míg a legkevesebben azok vannak, akik általános iskolai 8 osztályt vagy annál kevesebbet teljesítettek. Érdemes azt is megfigyelni, hogy hogyan alakultak ezek a számok 2005 és 2013 között, ezt szemlélteti a 36. ábra.

41

36. A gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2005–2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A vizsgált időszakban végig a szakmunkásképző iskolát vagy szakiskolát végzettek aránya volt a legmagasabb, ugyan 2010-ben megközelítette a gimnáziumot végzettek száma. Ezt követően azonban előbbiek száma folyamatos növekedésbe kezdett, míg ezzel egy időben a gimnáziumi érettségivel rendelkezők száma folyamatosan csökkent. Látható az is, hogy az országos trendhez hasonlóan a régióban is évről évre fokozatosan növekedett a főiskolán vagy egyetemen abszolváltak aránya, valamint csökkent a 8 osztállyal vagy annál kevesebbel rendelkezőké.

37. A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A 37. ábrán megfigyelhető, hogy – ahogyan a gazdaságilag aktívak esetében – a foglalkoztatottaknál is eltérés tapasztalható a régióban az országoshoz képest. A legtöbben

42

Dél-Alföld régió – Bács-Kiskun megye – Baja ebben a kategóriában is azok szerepelnek, akik szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végeztek, a második legtöbben gimnáziumban folytattak tanulmányokat, őket a felsőfokú végzettséggel rendelkezők követik és a legkevesebben azok vannak, akik általános iskola után nem tanultak tovább. A 38. ábrán látható, hogy hogyan változott a legmagasabb iskolai végzettség 2005 és 2013 között. Egy év kivételével mindig a szakmunkásképzőt végzettek voltak a legtöbben a vizsgált időszakban. Ez annak tudható be, hogy míg a szakiskolát végzettek száma 2007 és 2010 között évről évre csökkent, addig a gimnáziumot végzettek száma ugyanezen időszakban növekedett. Az ezt követő években viszont fordult a helyzet, és a szakmunkásképzőt végzettek száma nőtt, míg a gimnáziumot végzetteké pedig csökkent. Az országoshoz hasonlóan a régióban is jelentősen gyarapodott a vizsgált időszakban a felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak száma és csökkent az általános iskolai 8 osztályt vagy annál kevesebbet elvégzettek aránya.

38. A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2005–2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

43

39. A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A 39. ábra szemlélteti, hogy hogyan alakul a munkanélküliek száma a legmagasabb iskolai végzettség tekintetében. Dél-Alföld régióban a munkanélküliek között a legtöbben azok vannak, akik szakmunkásképzőt, a második legtöbben, akik általános iskolát, valamivel kevesebben azok, akik gimnáziumot és a legkevesebben pedig azok, akik főiskolát vagy egyetemet végeztek. Ez a sorrend megegyezik az országossal.

40. A munkanélküliek legmagasabb iskolai végzettség szerint Dél-Alföldön, 2005–2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A 40. ábra mutatja, hogy hogyan változott a legmagasabb iskolai végzettség alapján a munkanélküliek száma 2005 és 2013 között. A legnagyobb mértékű változás összességében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében látható, ezek száma 2005 és 2013 között majdnem két és félszeresére emelkedett. A vizsgált időszakban összességében 56,06%-kal nőtt

44

Dél-Alföld régió – Bács-Kiskun megye – Baja az általános iskolát vagy annál kevesebbet elvégzettek száma, 35,89%-kal a szakmunkásképzőt végzettek és 26,84%-kal a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők aránya. 2013-ban a 15–74 éves korosztályba 7 630,7 ezer fő tartozott, 12,97%-uk (989,6 ezer fő) lakik a Dél-Alföld régióban. Ennek a 49,92%-a, vagyis 494 ezer fő foglalkoztatott, 6,37%-a (63,1 ezer fő) munkanélküli és 43,71%-a sorolható a gazdaságilag nem aktív kategóriába. A munkanélküliek aránya viszonylag magas a régióban, ennél csak két másik területen, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön volt magasabb. A 41. ábrán látható, hogyan alakult a 15–74 éves korosztályon belül a munkanélküliek, a foglalkoztatottak és a gazdaságilag nem aktívak aránya 2005 és 2013 között.

41. ábra: A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása a Dél-Alföldön, 2005–2013 (ezer fő) Forrás: Saját szerkesztés KSH adatai alapján

A munkanélküliek aránya az ábrázolt időszak alatt évről évre folyamatosan emelkedett, a 2005ös 4,22%-ról 2013-ra 6,37%-ra. Ugyanakkor a foglalkoztatottság is növekedett, igaz itt három évben is csökkenés mutatkozott (2008, 2009, 2011) az azt megelőző évhez képest. A gazdaságilag nem aktívak aránya visszaesett az évek során, 2005-ben a korosztály 48,39%-a tartozott ebbe a kategóriába, 2013-ban pedig már csak a 43,71%-a.

45

ÖSSZEGZÉS Magyarország a 2009-es évben rendkívül erős recesszióval szembesült; nagymértékben visszaesett a GDP, a munkanélküliség ugrásszerűen emelkedett. A külső és a belső piacok tekintetében is szűkölést tapasztalhatunk meg; a fogyasztás csökkenése mellett a kibocsátás mértéke is visszaesett. A gazdasági válság előtti szintet 2010 közepére értük el, valamint a gazdaságpolitikai intézkedések hatására az uniós átlag alatt volt a bruttó hazai termék volumenének mérséklődése. E mellett azt érzékeltük, hogy a gazdaságilag aktív népesség aránya és a foglalkoztatottság az aktív és passzív munkaerő-piaci eszközök hatására jelentősen növekedett, a foglalkoztatottak száma 4 millió fő feletti. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul a közfoglalkoztatási program és a rokkant nyugdíjellátásra jogosultak felülvizsgálata, viszont ezen intézkedéseket figyelmen kívül hagyva is gyarapodás figyelhető meg. Minden előrejelzés szerint nagymértékű csökkenés várható a következő évtizedekben a lakosságszám és így a gazdaságilag aktív népesség tekintetében, amely a kitolódó házasságkötésnek, gyermekvállalásnak, ebből adódóan a csökkenő születésszámnak és növekvő halálozási adatoknak tudható be. A foglalkoztatottság aránya jobb a férfiaknál, ez a szezonális munkák fizikai jellegére, valamint a természetesnek tekinthető, gyermekvállaláshoz kötődő karrier-kiesésekre vezethető vissza. A nemi hatás mellett erőteljesen jelenik meg az is, hogy a magasabb végzettség alapvetően nagyobb valószínűséggel jelent sikert a munkaerőpiacon. Arra a következtetésre juthatunk, hogy ugyan eltolódás tapasztalható a végzettség szintjének növekedésében, de a deprivált rétegek újratermelik önmagukat, így továbbra is jelentős mértékű alacsonyabban kvalifikált munkaerővel számolhatunk a jövőben. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a mezőgazdaság jelenléte mind GDP arányosan, mind a foglalkoztatotti létszám tekintetében alacsony, a legnagyobb mértékben a szolgáltatás szívja fel a munkaerőt. A Dél-Alföld régió vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy az országos GDP megoszlása csökkent, a 2000-es 10,11%-hoz képest 2012-ben már csak 8,91%. Nagy mértékben ebből adódik, valamint a demográfiai trendek lassabb bekövetkezéséből következik, hogy az egy főre jutó bruttó hozzáadott termék tekintetében is a leszakadó régiók között található. A regisztrált szervezetek ennek ellentmondanak, viszont elsősorban a mezőgazdasági őstermelők magasabb jelenlétére utal, a regisztrált társas vállalkozások aránya csupán 8,22%. Jellemző a városi, nagyobb településszerkezet; 2014-ben összesen 54 város található a 346 közül a régióban. A gazdaságilag aktív lakosság 12,7%-a él Magyarország ezen területén, a régión belüli aktivitási szint az országos átlagnak megfelelő. A régió lehetőségét mutatja, hogy az országos tendenciával ellentétesen nem a gimnáziumi, hanem a szakmunkás végzettség a legjellemzőbb ebben a térségben, viszont pozitív, hogy magas a felsőfokú végzettségűek aránya mind a gazdaságilag aktív népesség, mind a foglalkoztatottak körében. A felsőoktatási intézmények helyi jelentősége vitathatatlan mind a gazdasági hatásuk tekintetében, mind a lokális kultúra-mediációjából kifolyólag, viszont figyelembe kell venni azt is, hogy kedvezőtlen gazdasági helyzet jellemző a Dél-Alföld régióra. Ezzel párhuzamosan a

46

Összegzés magasabb végzettségűek nagyobb eséllyel helyezkednek el sikeresen a munkaerőpiacon, így alapvetően alátámasztott és indokolt az Eötvös József Főiskolán folytatott felsőfokú tanulmányok elvégezése.

47

IRODALOMJEGYZÉK 1. fejezet KSH.hu (é. n.): Bruttó hazai termék (GDP) (2000-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt012b.html Letöltve: 2014. október 29. KSH.hu (é. n.): Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) (2000-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt014.html Letöltve: 2014. október 29.

2. fejezet KSH (é. n.): A regisztrált gazdasági szervezetek száma – GFO'02 (1990–2010) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd001c.html Letöltve: 2014. október 29. KSH (é. n.): A regisztrált gazdasági szervezetek száma – GFO'11) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd008.html Letöltve: 2014. október 29. KSH (é. n.): A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, december 31. – GFO'02 (2000–2010) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd003.html Letöltve: 2014. október 29. KSH (é. n.): A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint, december 31. – GFO'11 Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd009.html Letöltve: 2014. október 29. KSH (é. n.): Gazdasági és nonprofit szerveztek Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz32.html Letöltve: 2014. október 30. Központi Statisztikai Hivatal: A regisztrált gazdasági szerveztek száma, 2011 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gaz/gaz21112.pdf Letöltve: 2014. október 30. Központi Statisztikai Hivatal: A regisztrált gazdasági szerveztek száma, 2012 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gaz/gaz21212.pdf Letöltve: 2014. október 30. Központi Statisztikai Hivatal: A regisztrált gazdasági szerveztek száma, 2013 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/gaz/gaz21312.pdf Letöltve: 2014. október 30.

3. fejezet Népszámlálási adatok. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_00 Letöltve: 2014. október 31. KSH (é. n.): Népsűrűség, települések száma, január 1. (2001-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd005.html Letöltve: 2014. október 31. KSH NKI (é. n.): Népesség-előreszámítások Forrás: http://www.demografia.hu/index.php/kutatasok/nepelo Letöltve: 2014. november 3.

4. fejezet KSH (é. n.): A munkaerőpiac alakulása Magyarországon táblák Forrás: http://www.ksh.hu/mpiacal9807_tablak Letöltve: 2015. február 25. KSH (é. n.): A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként (1998-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf001.html Letöltve: 2014. december 15.

48

Irodalomjegyzék A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása nemenként (1992-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qlf001a.html Letöltve: 2015. február 25. KSH: A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szektorok szerint, nemenként (2008-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qlf017.html Letöltve: 2015. február 25. KSH: A foglalkoztattak száma foglalkoztatásuk jellege szerint, nemenként (1992-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qlf004a.html Letöltve: 2015. február 25. KSH: A foglalkoztattak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, nemenként (1992-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qlf005a.html Letöltve: 2015. február 25. KSH: A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qlf006a.html Letöltve: 2015. február 25. KSH: A munkanélküliek száma korcsoportok szerint, nemenként (1992-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qlf010a.html Letöltve: 2015. február 25. KSH: A gazdaságilag aktívak száma korcsoportok szerint, nemenként (1992-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qlf013a.html Letöltve: 2015. február 25. KSH: A gazdaságilag aktívak száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, nemenként (1992-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qlf014a.html Letöltve: 2015. február 25. KSH: A gazdaságilag nem aktívak száma korcsoportok szerint, nemenként Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qlf015a.html Letöltve: 2015. február 25. KSH: A munkanélküliek száma legmagasabb iskolai végzettségük szerint, nemenként (1992-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_qlf011a.html Letöltve: 2015. február 25. KSH: A munkanélküliek száma a munkakeresés időtartama szerint, nemenként (1998-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf011.html Letöltve: 2015. február 25.

5. fejezet KSH: Reálkeresetek alakulása (1992-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli042.html Letöltve: 2015. február 27. KSH: Minimálbér (1992-) Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qli041.html Letöltve: 2015. február 27.

49

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Gazdasági szervezet száma 2011 2012 2013

Területi egység

Változás 2012 2013

Regisztrált gazdasági szervezet összesen Budapest Pest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Külföld Ország összesen

420 175 191 864 161 778 170 730 160 487 160 068 267 792 252 404 4 211 1 789 509

Budapest Pest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Külföld Ország összesen

239 303 87 587 48 373 42 258 37 693 39 591 49 888 49 058 346 594 097

424 171 195 250 161 064 171 282 161 666 160 232 272 998 255 044 4 355 1 806 062

431 685 199 573 161 938 172 451 162 802 161 192 276 939 256 554 4 558 1 827 692

100,95% 101,76% 99,56% 100,32% 100,73% 100,10% 101,94% 101,05% 103,42% 100,93%

101,77% 102,21% 100,54% 100,68% 100,70% 100,60% 101,44% 100,59% 104,66% 101,2%

Ebből: Társas vállalkozás 242 854 89 707 48 414 42 333 37 851 39 195 50 257 49 802 346 600 759

243 964 91 651 47 498 41 826 37 211 38 512 49 974 49 352 358 600 346

101,48% 100,46% 102,42% 102,17% 100,08% 98,11% 100,18% 98,80% 100,42% 98,31% 99,00% 98,26% 100,74% 99,44% 101,52% 99,10% 100,00% 103,47% 101,12% 99,93%

Önálló vállalkozó Budapest Pest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Külföld Ország összesen

143 459 92 816 99 322 113 680 108 393 105 082 202 633 188 198 3 827 1 057 410

Budapest Pest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Külföld Ország összesen

382 762 180 403 147 695 155 938 146 086 144 673 252 521 237 256 4 173 1 651 507

143 120 93 810 98 454 114 114 109 256 105 641 207 425 189 851 3 972 1 065 643

149 325 96 363 100 361 115 881 110 852 107 265 211 701 191 912 4 163 1 087 823

99,76% 101,07% 99,13% 100,38% 100,80% 100,53% 102,36% 100,88% 103,79% 100,78%

104,34% 102,72% 101,94% 101,55% 101,46% 101,54% 102,06% 101,09% 104,81% 102,08%

393 289 188 014 147 859 157 707 148 063 145 777 261 675 241 264 4 521 1 688 169

100,84% 101,73% 99,44% 100,33% 100,70% 100,11% 102,04% 101,01% 103,47% 100,90%

101,90% 102,45% 100,67% 100,81% 100,65% 100,65% 101,55% 100,67% 104,70% 101,31%

Összes vállalkozás

50

385 974 183 517 146 868 156 447 147 107 144 836 257 682 239 653 4 318 1 666 402

Mellékletek

Területi egység

Gazdasági szervezet száma 2011 2012 2013

Változás 2012 2013

Nonprofit szervezet Budapest Pest Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Külföld Ország összesen

35 406 9 780 12 205 12 631 12 117 12 782 12 832 13 118 32 120 903

36 313 10 103 12 405 12 769 12 333 12 899 12 974 13 474 31 123 301

37 017 10 207 12 503 12 844 12 509 13 129 13 160 13 513 31 124 913

102,56% 103,30% 101,64% 101,09% 101,78% 100,92% 101,11% 102,71% 96,88% 101,98%

101,94% 101,03% 100,79% 100,59% 101,43% 101,78% 101,43% 100,29% 100,00% 101,3%

2. sz. melléklet Gazdaságilag aktívak (e fő) Összesen Férfi Nő

Összesen

Változás (%) Férfi

Nő

2005

4 205,4

2 275,2

1 930,2

2006

4 246,9

2 302,0

1 944,9

100,99%

101,18%

100,76%

2007

4 238,1

2 307,2

1 930,9

99,79%

100,23%

99,28%

2008

4 208,6

2 285,1

1 923,5

99,30%

99,04%

99,62%

2009

4 202,6

2 278,5

1 924,1

99,86%

99,71%

100,03%

2010

4 256,0

2 287,1

1 968,9

101,27%

100,38%

102,33%

2011

4 279,8

2 310,6

1 969,3

100,56%

101,03%

100,02%

2012

4 353,4

2 345,0

2 008,5

101,72%

101,49%

101,99%

2013

4 387,4

2 371,6

2 015,8

100,78%

101,14%

100,36%

3. sz. melléklet

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Gazdaságig nem aktívak (e fő) Összesen Férfi Nő 3 517,1 1 409,7 2 107,4 3 474,9 1 385,5 2 089,4 3 481,3 1 386,0 2 095,3 3 501,6 1 403,5 2 098,1 3 487,1 1 406,2 2 081,0 3 430,4 1 398,0 2 032,4 3 395,9 1 376,0 2 019,8 3 303,2 1 334,8 1 968,4 3 243,3 1 299,5 1 943,9

Összesen 98,80% 100,18% 100,58% 99,59% 98,37% 98,99% 97,27% 98,19%

Változás (%) Férfi 98,28% 100,04% 101,26% 100,19% 99,42% 98,43% 97,00% 97,36%

Nő 99,15% 100,28% 100,14% 99,18% 97,67% 99,38% 97,45% 98,75%

51

4. sz. melléklet

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

52

Foglalkoztatottak Együtt Férfi Nő 3 901,5 2 116,1 1 785,4 3 930,1 2 137,4 1 792,7 3 926,2 2 143,0 1 783,2 3 879,4 2 110,8 1 768,6 3 781,9 2 044,9 1 737,0 3 781,2 2 022,6 1 758,6 3 811,9 2 057,3 1 754,6 3 877,9 2 082,4 1 795,5 3 938,4 2 128,5 1 809,9

Együtt 100,73% 99,90% 98,81% 97,49% 99,98% 100,81% 101,73% 101,56%

Változás Férfi 101,01% 100,26% 98,50% 96,88% 98,91% 101,71% 101,22% 102,22%

Nő 100,41% 99,47% 99,18% 98,21% 101,24% 99,77% 102,33% 100,80%

A jelen kiadvány tartalmának részbeni, nem kereskedelmi célú sokszorosítása engedélyezett, feltéve, ha az idézett szövegeket teljes körűen hivatkozzák. A dokumentum egészének sokszorosítása iránti kérelmeket az Eötvös József Főiskola Rektori Hivatalához kell eljuttatni.

Felelős szerkesztő: Sipos Norbert, Mácsik Petra Műszaki szerkesztő: Sipos Norbert

ISSN 2064-9193

© Sipos Norbert, Mácsik Petra © Eötvös József Főiskola

Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014

Recommend Documents