KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A 2009. ÉVI ÁLLANDÓ JELLEGŰ HELYI IPARŰZÉSI (HIPA) TEVÉKENYSÉG UTÁNI ADÓBEVALLÁSI NYOMTATVÁNYHOZ Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, valamint Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 40/2004. (XII.17.) rendelete az egri városi portálon, a www.eger.hu adóügyek honlapunkon megtalálhatóak. Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 60/2009.(XI. 27.) számú a helyi iparűzési adó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló rendelete értelmében 2009. évi HIPA tekintetében lehetőség van az adó 3%-ának „címkézésére”. Javasoljuk, hogy a bevallását az ellenőrzött verzióval szíveskedjék elkészíteni! Az iparűzési adókötelezettséget a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) felhatalmazása alapján, Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének a helyi adókról szóló 40/2004. (XII.17.) számú rendelete állapította meg. A 2009. évi iparűzési adóról 2010. május 31-ig kell bevallást benyújtania a naptári évvel azonos üzleti év szerint működő adóalanynak az adókötelezettség helye – székhely, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szerinti telephely – szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz. A 2009. december 31-ig terjedő adóévekre ugyanis az önkormányzati adóhatóság gyakorolja az iparűzési adóban az adóigazgatási hatás- és feladatköröket [a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (Krtv.) 214. (2) bekezdése alapján]. Az iparűzési adó bevallást az adózónak székhelye, illetve Htv. szerinti telephelye(i) szerinti települési önkormányzatonként kell elkészítenie. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak bevallási kötelezettségét az adóév utolsó napját követő 150. napig kell teljesítenie az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 32. § (1) bekezdésének első mondata és 6. számú melléklete alapján. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó, ha például adóéve 2009. szeptember 1-jétől 2010. augusztus 31-ig tart, akkor annak utolsó napját követő 150. napig – legkésőbb tehát 2011. január 28-ig – az önkormányzati adóhatósághoz nyújtja be adóbevallását. Az adózó 2009. évre vonatkozó adóbevallását az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló – a 29/2009. (XII. 4.) PM. - rendelettel módosított, 2010. január 1-jétől hatályos – 35/2008. (XII. 31.) PM-rendelet (PM-rendelet) 12. számú melléklete alapján, az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon „EGER0987” teljesíti. [Amennyiben az adózó a 2009. adóévet megelőző év(ek)re vonatkozó bevallási kötelezettségét késedelmesen, csak 2010. január 1-jét követően teljesíti, akkor a 2008. évre vonatkozóan a PM rendelet 11. számú melléklete, míg a 2008. évet megelőző (elévülési időn belüli) évekre vonatkozóan a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet 2009. év előtt hatályos 16. számú melléklete alapján az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített bevallási nyomtatványon teheti meg.] A 2009. adóévről szóló bevallás alapszerkezete – hasonlóan a korábbi évekhez – főlapból és betétlapokból áll. A főlap tartalmazza –többek között – a bevallás jellegét, a bevallott időszakot, a záró bevallás benyújtásának okát, az adóalany azonosító adatait, az alkalmazott adóalap-megosztás módszerét és a vállalkozási szintű adóalap meghatározásából kiindulva a települési iparűzési adó alap meghatározásán keresztül az adott településen fennálló fizetési kötelezettség kiszámítását, illetve (korábbiakhoz képest új elemként) az adóelőleg bevallását. Az „A”, „B”, „C”, „D” és „E” betétlapok a sajátos nettó árbevétel-fogalmat alkalmazó vállalkozások nettó árbevételének, valamint a vállalkozási szintű adóalap települési önkormányzatok közötti megosztásának levezetésére szolgálnak. Az iparűzési adó helyi adó jellegéből következik az a sajátosság, hogy az adóalanynak több településen is fennállhat adókötelezettsége, így az annak részelemét képező adóbevallás-benyújtási kötelezettsége is. A PM-rendelet 12. melléklete szerinti 2009. évre vonatkozó adóbevallás szerkezetében és tartalmában – korábbi évek bevallásaihoz képest – egy lényegi ponton egészült ki. Az adózónak a helyi iparűzési adóban a 2010. évtől kezdődő előlegfizetési, keresztféléves időszakra – azaz 2010. július 1-jétől 2011. június 30-ig terjedő időszakra (Htv. 41. §) – meg kell állapítania, és be kell vallania az egyes előlegrészletek összegét és esedékességét.
1
A helyi iparűzési adóban is – a társaságiadó-előleg analógiájára – az adózónak kell a 2010. évtől kezdődő előlegfizetési időszakra vonatkozó adókötelezettségét megállapítania és bevallania, adóhatóság általi fizetési meghagyás kiadásárára tehát már nem kerül sor. A vállalkozót a Htv. alapján a székhelye, telephelye szerinti önkormányzatnál terheli az állandó jellegű iparűzési adó kötelezettség. Ez a Htv-ből fakadó „potenciális” adókötelezettség gyakorlati adókötelezettséget azonban csak akkor eredményez, ha az adott önkormányzat rendelettel működteti az adónemet. A vállalkozót tehát minden olyan településen terheli iparűzési adó kötelezettség – így annak részelemét képező bevallási kötelezettség –, amely az adónemet működteti. Az adóbevallás benyújtására Eger város illetékességi területén gazdasági tevékenységet végző vállalkozók kötelezettek, azaz akiknek/amelyeknek székhelyük, telephelyük a települési önkormányzat területén van. E kötelezettség akkor is fennáll, ha az adott adóévben a vállalkozásból nem volt adóköteles bevétele. Adóalanyok köre (Htv. 52. § 26. pont) Az iparűzési adó alanya a vállalkozó, azaz a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző: a) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §17. pontja által taxatíve felsorolt egyéni vállalkozó: – az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében, – a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja), – az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja), – az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében, – az ügyvéd az ügyvédekről szólótörvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja), – a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében. b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele 2009. évben a 600 ezer forintot meghaladta, c) a jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyt is, d) az egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak. Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely megállapítása során a Htv. rendelkezéseiből kell kiindulni. Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ct.) szabályai szerint, ha a cég székhelye és központi ügyintézés helye nem azonos (címen, településen van), akkor a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Ezen rendelkezésből és a Htv. 52. § 31. pont a) alpontjának logikai összevetéséből következően a cég székhelyétől eltérő településen lévő központi ügyintézés helye Htv. szerinti telephelynek minősülhet.
2
Telephely:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát [Htv. 52. § 31. pont a) alpont], Az idézett normaszöveg nyelvtani és logikai értelmében Htv. szerinti telephely létrejöttének, azaz az iparűzési adó kötelezettség fennállásának hármas feltétele van. Egyrészt az „állandó üzleti létesítmény” léte, mely alatt mindig az adóalany által például tulajdonolt, lízingbe/bérbe vett/adott ingatlan jellegű létesítmény értendő. Másrészt kritérium, hogy az üzleti létesítmény iparűzési tevékenység (vállalkozási tevékenység) színtere legyen. Harmadrészt – előbbi feltételből következően – az adóalany (saját maga vagy foglalkoztatottai révén) vállalkozási tevékenysége az „állandó üzleti létesítményben/létesítményen” vagy a létesítményből kiindulóan kerüljön kifejtésre. A hivatkozott feltételeknek konjunktívan kell teljesülése ahhoz, hogy állandó jellegű iparűzési tevékenységről lehessen beszélni. A Htv. szerinti telephely nem minden esetben azonos a Gt. és a Ct. által szabályozott telephely fogalommal, a Htv. szerinti telephelynél ugyanis nem feltétel, hogy az a cégjegyzékben is szerepeljen. Ugyancsak az egyéni vállalkozó telephelyengedélyében bejegyzett ingatlan automatikusan nem jelent Htv. szerinti telephelyet.
b) a hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván [Htv. 52. § 31. pont b) alpont], A rendelkezés kettős feltétel együttes teljesülését szabja a Htv. szerinti telephely létéhez, egyfelől – többek között – hang, kép, adat továbbítását szolgáló berendezés létét, másfelől annak rendszeres személyes jelenlétet igénylő üzemeltetését. Azaz, egy vállalkozás hang, kép, adat továbbítását szolgáló műszaki berendezése – pl. internetelérést biztosító beltéri modul, tv-adás vételét kábelen, műholdas rendszeren biztosító „műszaki végpont” – a végső felhasználó fellelhetősége szerinti önkormányzat illetékességi területén Htv. szerinti telephelyet csak akkor keletkeztet, ha e berendezés rendeltetésszerű üzemeltetése rendszeres személyes jelenléttel történik. A korrelációt tehát a műszaki berendezés és annak rendszeres személyes jelenléttel történő üzemeltetése jelenti. Egy műszaki berendezés rendszeres személyes jelenléttel való üzemeltetése azt jelenti, hogy annak rendeltetésszerű működése csak és kizárólag (munkarend szerint) folyamatosan jelen levő emberi közreműködéssel (ez persze lehet akár a berendezés működésének pusztán megfigyeléssel való nyomon követése is) valósul meg. Azaz, a rendszeres személyes jelenlét hiányában maga a berendezés sem működtethető. A „személyes jelenlét” szövegrész a vállalkozó (saját személyében vagy munkavállalóin keresztül történő) jelenlétére utal. Ha a feladat ellátást más vállalkozás (pl. megbízási szerződés alapján vagy alvállalkozóként) végzi, akkor az adóalany vállalkozó személyében nem lehet jelen, e tény önmagában kizárja a telephely létét. Az előzőekben kifejtettektől függetlenül, ha egy műszaki berendezés üzemeltetéséhez nincs szükség „rendszeres személyes jelenlétre”, azaz a vállalkozás munkavállalóinak „jelenléte” csak a berendezés beüzemeléséhez, esetenkénti javításához, időszakos karbantartásához, a berendezés üzemeltetési szerződés módosításával járó programcsomagváltoztatásához szükséges, tehát kizárólag eseti vagy ad hoc jellegű a berendezés működését érintő személyi kontaktus, akkor az ilyen esetben sem keletkezik a vállalkozásnak a műszaki berendezés fellelhetősége szerinti településen Htv. szerinti telephelye. Az egyes műszaki berendezések rendeltetésszerű használatához szükséges karbantartások (pl. szoftverfrissítés, időszakos beállítás) ugyanis olyan tevékenységek, amelyek személyes jelenlét rendszerességét nem igénylik, kizárólag a feladatok rendszerességeként értékelhetőek. A feladatok rendszeressége azonban nem azonos a jelenlét rendszerességével.
3
c) (2009. évre hatályos normaszöveg) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamosenergia-elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó részére történik [Htv. 52. § 31. pont c) alpont]. 2010. január 1-jétől hatályos e telephelyfogalom – 2009. évi normaszöveghez képest – egy feltétel beiktatásával egészült ki. Azaz, a villamos energia vagy földgáz egyetemes szolgáltató, villamos energia- vagy földgázkereskedő, illetve elosztói engedélyesek esetén a végső fogyasztók/felhasználók helye szerinti település csak akkor válik telephellyé, ha a vállalkozó adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75 százaléka a villamos energia, földgáz végső fogyasztók/felhasználók részére történő értékesítésből, elosztásból származik. E törvényi feltétel – annak hatályba lépése okán, átmenti szabály hiányában – először a 2010. adóévre vonatkozó adókötelezettségnél érvényesíthető. A 2009. évről szóló bevallásban ezt még nem kell (lehet) figyelembe venni.
d) Az a), b) és c) pontokban foglaltakon túl – a Htv. 37. § (2) bek. b) pontja alapján – telephelynek minősül az építőipari tevékenységet folytatatása, illetőleg természeti erőforrás feltárása vagy kutatatása, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladja. [Építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) 2008. január 1-jén hatályos besorolás szerint a 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységek összessége (Htv. 52. § 24. pont)]. A helyi iparűzési adóbevallást - az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott időpontig – (általános esetben 2010. május 31-ig) az iparűzési adót „működtető” székhely, telephely szerinti település önkormányzati adóhatóságához kell benyújtani!
A BEVALLÁSI NYOMTATVÁNY EGYES SORAI 1. AZONOSÍTÓ ADATOK Az adózó azonosításához szükséges adatokat értelemszerűen kell kitölteni. Felhívjuk a figyelmet a vállalkozás adatainak pontos és teljes körű kitöltésére! 2002. évtől az önkormányzati adóhatóságok alapnyilvántartásában kötelező a statisztikai számjel használata, ezért kérjük az adóbevallásban ezt pontosan megadni. A bankszámlaszám(ok) feltüntetésének elmulasztása esetén a bevallás nem kerül feldolgozásra, és az adóhatóság hiánypótlásra fogja felszólítani! Itt kell szerepeltetni a bevallás kitöltőjének nevét. Ha az adóalany tölti ki és írja alá a bevallási nyomtatványt, akkor esetében csak a telefonszámot és az e-mail címet beírni. Ha azonban az adóalany helyett és nevében a bevallást képviselője (Art. 7–9. §) tölti ki (és írja alá vagy ellenjegyzi), akkor a képviselő nevét, telefonszámát és e-mail címét fel kell tüntetni. (A telefonszám, illetve az e-mail cím feltüntetése az adóhatóság részéről esetlegesen jelentkező vagy szükséges gyors kapcsolatfelvételt szolgálja.) 2. A BEVALLÁS JELLEGE Az Art. többféle esetre ír elő bevallás benyújtási kötelezettséget. Ebben a pontban a bevallás jellegét kell megjelölni, mégpedig a felsorolt nyolc lehetőség egyike melletti négyzetben történő X beírásával.
2.1. Éves bevallás melletti négyzetet kell jelölni, ha a vállalkozást az önkormányzat illetékességi területén a 2009. teljes adóévében iparűzési adó kötelezettség terhelte, továbbá akkor is, ha az iparűzési adó kötelezettség a 2009. év során év közben keletkezett (pl. az adózó év közben kezdte meg tevékenységét), és az adókötelezettség fennállt 2009. december 31-én is (ebben az esetben jelölni kell a 2.5. pontot is).
4
Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a 4. pontban a "Bevallási időszak" sorban 2009. január 1. naptól 2009. december 31-ig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától 2009. december 31-ig terjedő időszakot kell beírni. Például: ha a vállalkozást 2009. október 1-én jegyezte be a cégbíróság, vagy ekkortól létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettől az időponttól kezdődően vezette be, akkor a bevallási időszak 2009. október 1-től – 2009. december 31-ig tart. A bevallást az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani! Ezt követően benyújtott 2009. évi adóbevallások után mulasztási bírságot is kell fizetni.
2.2. Záróbevallás melletti négyzetbe kell X-et tenni, ha a 3. számú rovat valamely esete áll fenn, így például a vállalkozás átalakul (egyesülés/szétválás), vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, illetőleg adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, vagy például az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát az okmányiroda visszavonta, továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33.§-ának (3) bekezdésében foglalt egyéb esetekben. A záróbevallás benyújtásának okát a 3. pontban, a megfelelő négyzetben kell jelölni. A 4. pontban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik. A bevallás benyújtásának időpontjára az adózás rendjéről szóló törvényben és az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben foglaltak az irányadóak. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre helyezi át vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az iparűzési adókötelezettsége továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhely-áthelyezés, telephelymegszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás benyújtására kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás mellett is egyaránt X-et kell tenni, a 3. pontban pedig az adóévben a településen fennálló adókötelezettség időtartamát is meg kell jelölni.
2.3. Előtársasági bevallás mellett kell jelölnie a jogelőd nélkül alakult (nonprofit) gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokossági társulatnak, ezen adóalanyoknak a bevallást az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről kell benyújtani. (A 4. pontban az előtársasági létforma alatti adókötelezettség időtartamát kell megjelölni.) Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzékbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül. Ha az adózót a cégbíróság a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében bejegyezte, akkor az adót a bejegyzéstől számított 120 napon belül kell megállapítani, az előtársaság adókötelezettségéről szóló bevallást azonban csak a bejegyzést követő év május 31-ig kell benyújtani. Ebben az esetben a cégbejegyzést követő naptól az adóév utolsó napjáig tartó időszakról szóló éves bevallást is az adóévet követő év május 31-ig kell benyújtani! Ha az adózót a cégbíróság nem a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe, vagy a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet jogerősen elutasította, vagy az adózó a bejegyzési kérelmet visszavonta, akkor az adókötelezettség keletkezésétől az előtársasági időszak utolsó napjáig terjedő időtartamról szóló bevallást az előtársasági időszak utolsó napjától számítva 120 napon belül kell benyújtani.
2.4. Naptári évtől eltérő üzleti év választása esetén e szöveg mellé X-et kell tenni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, illetve az Art. 32. §-ának (1) bekezdése és 6. számú melléklete alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóév utolsó napját követő 150. napig kell az éves bevallást benyújtania. A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév (üzleti év) első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét. Ez utóbbi esetben az adóév első napja a naptári év első napjával, az utolsó napja pedig a választott mérlegforduló nappal egyezik meg.
2.5. Év közben kezdő adózó bevallása melletti négyzetet kell jelölni, ha a gazdasági társaság, egyéb jogi személy év közben alakul meg, illetőleg az egyéni vállalkozó év közben kéri a KEKKH által vezetett, egyéni vállalkozók nyilvántartásába való felvételét. Ilyen esetben az „éves bevallás” mellé is kell X-et tenni.
5
2.6. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó jelöli ezt a pontot az áttérés évéről készült évközi bevallása esetén. 2. 7. Az Szja-tv. szerint mezőgazdasági őstermelőnek – feltéve, ha éves árbevétele a 600 ezer forintot meghaladta e szöveg és az „éves bevallás” mellett is jelölnie kell. Ha az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység [Htv. 37. § (2) bek. b) pont] időtartama az adóévben a 180 napot meghaladta, akkor e tevékenység már állandó jellegű iparűzési tevékenységnek minősül, s így a 8. pont mellett és az „éves bevallás” mellett is kell X-et tenni. 3. ZÁRÓ BEVALLÁS BENYÚJTÁSÁNAK OKA A záró bevallás benyújtásának oka mellett X jelet kell tenni. Ha a „2. záróbevallás” mellett X szerepel, akkor e pontban a záróbevallás benyújtásának konkrét okát is – a taxatíve felsorolás 1–10. pontja egyikét – kell jelölni a megfelelő négyzetbe tett X beírásával. 4. BEVALLÁSI IDŐSZAK A bevallás jellegének (éves, záró, előtársasági, év közben kezdő, üzleti éves) megfelelően szükséges kitölteni. Azt az időtartamot jelöli, amelyre a bevallás vonatkozik. Ha teljes adóévben fennállt az adókötelezettség, akkor e pontban 2009. 01. 01. naptól 2009. 12. 31. napig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség nem állt fenn a teljes adóévben, például év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától 2009. december 31-ig terjedő időszakot kell beírni. Például, ha a vállalkozást 2009. július 15-én jegyezte be a cégbíróság, vagy a vállalkozás ekkortól létesített a településen telephelyet, akkor a bevallási időszak esetében 2009. 07. 15-től 2009. 12. 31-ig tart. 5. CSATOLT KIEGÉSZÍTŐ LAPOK JELÖLÉSE A bevallási nyomtatványhoz különböző kiegészítő lapok tartoznak. A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is - tevékenység jellegének megfelelően - ki kell tölteni. Az "A"-tól "E"-ig terjedő lapok a nettó árbevétel levezetését tartalmazzák. Ezek közül csak egyet - a vállalkozásra irányadó kiegészítő lapot - kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. Az „F” jelű betétlapot a vállalkozási szintű adóalap-megosztásával összefüggésben kell kitölteni annak, aki/amely a székhelyén kívül más (minimum egy) településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap-megosztásra kötelezett. A „G” jelű betétlap a túlfizetésről szóló nyilatkozat megtételére szolgál. -
Az „A” jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak.
-
A „B” jelű kiegészítő lapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteni.
-
A „C” jelű kiegészítő lapot a biztosítóknak kell kitölteni.
-
A „D” jelű lapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteni.
-
Az „E” jelű lapot a kockázati tőkealapoknak és a kockázati tőketársaságoknak kell kitölteni.
-
A „F” jelű kiegészítő lapot az adóalap megosztással összefüggésben szükséges csatolni, annak aki/amely a székhelyén kívül legalább egy településen telephellyel rendelkezik, azaz adóalap megosztásra kötelezett.
-
A „G” jelű kiegészítő lap a más adóhatóságnál fennálló köztartozások megnevezésére szolgál. Csak akkor kell kitölteni, ha más adóhatóságnál (állami, önkormányzati adóhatóságnál) van köztartozása.
-
A „H” jelű kiegészítőlap az ún. „Felhasználási Javaslat”, amelyet szintén a bevallással egy időben kell beadni. A kitöltésénél Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 60/2009.(XI. 27.) számú a helyi iparűzési adó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló rendeletének szabályait kell alkalmazni.
-
A „I” jelű kiegészítő lapot az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választó adóalanyoknak kell kitölteni.
6
6. A 2009. ÉVI ADÓALAP EGYSZERŰSÍTETT MEGHATÁROZÁSI MÓDJÁT VÁLASZTÓK NYILATKOZATA Az adózónak akkor kell X-et tennie a megfelelő helyre, ha a 2009. évre (a 2008. évről beadott bevallásában előre jelzett módon) az adóalap egyszerűsített meghatározását választotta, vagy utólagosan a 2009. évi bevallás benyújtásával egyidejűleg választja azt. 6.1. ponthoz: Ha 2009. adóévre az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választotta, a 6.1. pontban kell jelölni. A 2009. évben a korábbi éveknek megfelelően lehetett élni az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: a) a Htv. 39/A. § (1) bekezdése alapján, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a 2009. évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozók. Ezen vállalkozók esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt (azaz 1,2-del szorzott) összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka. b) az a) pontban említetteken kívül mindazon (pl. tételes költségelszámolást alkalmazó) magánszemély, illetőleg gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, akinek/amelynek a nettó árbevétele 8 millió forintot a 2008. adóévben nem haladta meg. Továbbá azon magánszemély vállalkozó esetében, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint munkaviszony létesítése miatt veszítette el az átalányadózásra való jogosultságát, de az árbevétele a 2008. évben a 8 millió forintot nem haladta meg, az iparűzési adó alap összege a nettó árbevétel 80 százaléka (azaz 0,8-del szorzott összege). 6.2. ponthoz: Az egyszerűsített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a 2010. adóévre. A Htv. A 2010. évre is lehetővé teszi az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját az alábbi adózói körben: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, a 2009. évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b) más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, 6.3. ponthoz: Az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) adóalanyának nyilatkozata, amennyiben az iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítási módját választja. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanyának itt kell nyilatkoznia (a négyzetben X-et tenni), amennyiben 2009. évre (a 2008. évről beadott bevallásában előre jelzett módon) az adóalap egyszerűsített megállapítási módját választotta, vagy utólagosan a 2009. évi bevallás benyújtásával egyidejűleg választja azt. Az eva alany a helyi iparűzési adóalanya. [Az eva alanyt megilleti a választás joga az iparűzési adóban, azaz az adó alapjának egyszerűsített megállapítási módját választhatja, választás hiányában azonban az általános szabályok szerint [Htv. 39. § (1)–(2) bek.] köteles az adó alapját megállapítani.] Ha az eva alany az egyszerűsített adóalap megállapítási módot választotta, akkor 2009-ben az eva alapjának 50 százaléka lesz a vállalkozási szintű iparűzési adó alapja. 6.4. ponthoz: Az EVA alanyának nyilatkozata az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározásáról a 2010. adóévre. Ha 2010. évre élni kíván az adóalap ezen meghatározási módjának lehetőségével, akkor a megfelelő helyen „X” jellel jelölje! Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módja adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.
7
Az egyszerűsített adóalap meghatározás választásakor nem kell kitölteni az „A” jelű kiegészítő lapot. A 911. sorban az átalányadózónak a 6.1. a) alpont szerinti esetben az átalányadó alapját a 6.1. b) alpont szerinti esetben a nettó árbevétel összegét, a 6.3. pont szerinti esetben az EVA alapját kell beírni, a 915. sorban pedig az adóalap – az előzőek szerint számított – összegét kell feltüntetni. Amennyiben az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választotta, jelölje X-el, ebben az esetben a 912914. sorokat nem kell kitölteni, viszont be kell adni az „I” jelű kiegészítő lapot. 7. KÖNYVVEZETÉS MÓDJA A könyvvezetés, nyilvántartás-vezetés módját a megfelelő helyen „X” jellel kell jelölni. 8. ALKALMAZOTT ADÓALAP MEGOSZTÁS MÓDSZERE Itt kell megjelölni a – többször módosított – helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39.§-ban és a törvény mellékletében foglaltak alapján a 2009. évben számított adóalap telephelyenkénti megosztásának módját. 9. AZ ADÓ KISZÁMÍTÁSA Az egyes sorok adatait a számviteli, vagy más egyéb illetve a helyi adókról szóló törvényben foglalt szabályok alapján kell megadni. 911. sor: Ez a sor szolgál a vállalkozás egészének szintjén képződő Htv. szerinti nettó árbevétel összegének feltüntetésére, függetlenül attól, hogy az adóalany a tevékenységét hol (belföldön és/vagy külföldön) folytatta. A nettó árbevétel kimunkálásához szükséges a megfelelő jelű betétlap kitöltése is. A nettó árbevétel elemek részletezése és azok értelmezése a vonatkozó betétlapon találhatóak. Mivel a vállalkozási szintű nettó árbevételt a vonatkozó kiegészítő lapon kell levezetni, ezért elsőként a vonatkozó kiegészítő lap 911. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni! Az adott kiegészítő lapon szereplő (kiszámított) 911. sor összegét ebben a mezőben kell feltüntetni. (Lásd. még 6. pont) 912. sor: Ebbe a sorba kell beírni a vállalkozási szintű eladott áruk beszerzési értékének összegét. Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ): a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – az Szja-tv. hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany anyagköltségként, illetve közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. 913. sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni. Azaz, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) azonos elnevezésű fogalmával, tartalmában azzal egyező (szűkebb értelemben vett) közvetített szolgáltatások értékét, illetőleg az ún. alvállalkozói teljesítések értékét, ez utóbbiba tartozik (2009. évtől) azon szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új lakás előállításához a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Az Sztv.-vel azonos tartalmú közvetített szolgáltatások értékével való nettó árbevételcsökkentésnek egyfelől tartalmi, másfelől számlázási, nyilvántartási kritériumai vannak, melyek egyébként a közvetített szolgáltatásokat megkülönböztetik az igénybevett szolgáltatásoktól és az egyéb szolgáltatásoktól [Szvt. 3. § (7) bekezdés 1–2. pontok]. Közvetített szolgáltatások értéke: A Sztv.-vel azonos tartalmú közvetített szolgáltatásról lehet szó, ha az adóalany saját nevében, de más javára rendel meg valamely szolgáltatást és azt változatlan formában részben, illetőleg egészben „továbbadja”, továbbszámlázza. Ekkor az adóalany az adott szolgáltatást nem saját teljesítményéhez használja fel, azt a megbízója javára rendeli meg, a szolgáltatás tényleges igénybe vevője pedig a megrendelő. Az
8
adóalany tehát „beékelődik” a szolgáltatást ténylegesen nyújtó, illetve fogadó közé, és ez megnyilvánul a háromoldalú számlázási kapcsolatban is, amikor a szolgáltatás nyújtója az adózónak számláz (jogi értelemben vele áll kapcsolatban), az adózó pedig e teljesítményt – változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron – továbbszámlázza megrendelője részére. A „változatlan formában történő továbbszámlázás” fogalom feltételezi, hogy az adózó közvetítőként jár el a szolgáltatás tényleges igénybevevője és a szolgáltatás tényleges nyújtója között, tehát a megrendelt szolgáltatást nem saját teljesítményéhez használja fel, mert azt saját nevében más javára rendeli meg. A szolgáltatás fizikai teljesítését a szolgáltatás tényleges nyújtója az adózó megrendelője részére teljesíti, azonban a teljesítést az adózó ismeri el, így a szolgáltatás tényleges nyújtója az adózónak számláz. Részben és változatlan formában történik a vevő javára megrendelt (ténylegesen a vevő által igénybe vett) szolgáltatás továbbadása abban az esetben is, ha az adóalany több megrendelő részére közvetíti ugyanazon, neki számlázott szolgáltatást. Természetesen ebben az esetben sem lehet több azonban a nettó árbevétel-csökkentő tétel az adózónál a szolgáltatás tényleges nyújtója által részére kiszámlázott összegnél. A tartalmi kritériumot a megrendelővel – írásban – kötött szerződés, illetve az ügylet lényegi tartalma alapján lehet megállapítani. Másként fogalmazva, a megrendelővel kötött szerződés támasztja alá (teszi lehetővé) egy szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való minősítését. Természete szerint lehet szó közvetített szolgáltatásról, például az utazásszervező és az utas közötti utazási szerződés alapján igénybe vett szálláshely-szolgáltatás esetén. Ez esetben ugyanis az utazási iroda saját nevében a megrendelője, az utasa javára rendeli meg, illetve veszi igénybe a szálláshelyszolgáltató szolgáltatását. Egy adott igénybe vett szolgáltatás közvetítése tényének ki kell tűnnie a számlázási, nyilvántartási rendből is. Az idézett fogalom szerint ugyanis a számlából a közvetítés tényének is egyértelműen ki kell tűnnie. Amennyiben a vállalkozás egyben saját teljesítményét és az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti, azt a számlában el kell különíteni. Nem feltétel azonban, hogy az adózó az igénybe vett szolgáltatást azonos összegben számlázza tovább megrendelőjének. Ahhoz, hogy az iparűzési adóalapjának kiszámítása során a nettó árbevételt e jogcímen csökkenteni lehessen, az adózónak a következők szerinti nyilvántartási rendet kell kialakítania. A nyilvántartás alapján, megrendelőnként egyértelműen egymáshoz rendelhetőek legyenek: az adózó által igénybe vett (közvetítendő) szolgáltatás (bejövő) számlájának sorszáma, a szolgáltatás megnevezése, ellenértéke; a megrendelő számára továbbszámlázott szolgáltatás (kimenő) számlájának sorszáma, a megrendelő megnevezése, a továbbszámlázott szolgáltatás ellenértéke, továbbá a közvetítés tényét (a tartalmi feltétel teljesülését) alátámasztó, megrendelővel kötött szerződés hivatkozási száma. Több megrendelő és/vagy több közvetített szolgáltatás esetén minden megrendelőre, illetőleg mindegyik közvetített szolgáltatásra vonatkozó adatot külön-külön kell feltüntetni. Ezen analitikus nyilvántartással egyenértékű az az eljárás is, melynek során az adóalany a kimenő számla nála maradó (másod)példányán feltünteti az ahhoz tapadó bejövő számla sorszámát, a szolgáltatás megnevezését, ellenértékét, továbbá a megrendelővel kötött szerződés hivatkozási számát. Amennyiben az adózó egy adott szolgáltatást több megrendelő részére közvetít, akkor kimenő számla másodpéldányán a közvetített szolgáltatás ellenértékét a megrendelőnek való teljesítéssel arányosan kell szerepeltetni. Az előzőekben ismertetett – tartalmi, számlázási, nyilvántartási – feltételek teljesülésének elmaradása esetén nem beszélhetünk közvetített szolgáltatások értékéről a Htv. értelmében. 9131. sor: Itt kell feltüntetni a 913. sorból a Htv. szerinti közvetített szolgáltatások értékéből az alvállalkozói teljesítések értékét, illetve alvállalkozói teljesítés értékének minősülő azon szolgáltatásnak az ellenértékét, amelyet az adóalany az általa értékesített új lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Alvállalkozói teljesítés igénybevételéről csak akkor beszélhetünk, ha az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ez a törvényi rendelkezés nem követeli meg tehát olyan háromoldalú szerződéses jogviszony létrejöttét, amelynek a megrendelő, a „fővállalkozó” (a teljesítés kötelezettje), illetve az alvállalkozó egyaránt résztvevője. Valójában két egymástól független önálló
9
vállalkozási szerződés köttetik meg, a megrendelő és az alvállalkozó egymással nem áll szerződéses jogviszonyban. A Htv. szerinti alvállalkozói teljesítések értéke, mint nettó árbevétel-csökkentő tétel azonban mindenképp feltételezi, hogy háromszereplős teljesítésről legyen szó. A megrendelő a fővállalkozótól várja a szerződés teljesítését, a fővállalkozó pedig ezen szerződéses kötelezettségének részben az „alvállalkozóval” kötött szerződés alvállalkozó általi teljesítésével tesz eleget. E háromszereplős modellt fűzi eggyé a fővállalkozónak (adózónak) a megrendelővel, illetve az alvállalkozóval kötött Ptk. szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződése. Alvállalkozói teljesítésértékének minősül (2009. évtől) annak a – közvetített szolgáltatásnak nem minősülő – szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe. Ebben a konstrukcióban a beruházó vállalkozó egyfelől a lakásépítést végző (generálkivitelező) vállalkozással – mint alvállalkozójával Ptk szerinti, írásba foglalt vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, másfelől a kulcsrakész lakásokat „harmadik személyeknek” adásvételi szerződéssel – tehát nem vállalkozási szerződéssel – értékesíti. Ennek eredményeként a (fő)vállalkozó-adóalany a lakásértékesítésből befolyt nettó árbevételét a lakásépítést végző alvállalkozó(k)nak kifizetett díj ellenértékével csökkentheti. 914. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a vállalkozási szintű nettó árbevételt-csökkentő anyagköltség összegét. Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak – a számvitelről szóló törvény szerint – anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – az Szja-tv. hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany az eladott áruk beszerzési értékeként, illetve a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette. Anyag, áru: a számvitelről szóló törvény szerinti vásárolt készletekből az anyagok, az áruk. 915. sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől. Ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési adókötelezettség, akkor ezt az összeget kell – az adóalap-megosztásra irányadó jogszabályok szerint – megosztani az egyes települések között. Ha a 911. sor összegét eléri vagy meghaladja a 912., 913., 914. sorok együttes összege, akkor ebben a sorban „0”-t kell szerepeltetni. Az adóalap egyszerűsített meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a 6.1., a 6.2., és a 6.3. pontokhoz fűzött magyarázat alapján. 916. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a Htv. 39/D §-a szerinti foglalkoztatás növeléshez kapcsolódó adóalapmentesség összegét. A 915. sorban szereplő vállalkozási szintű adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Állami támogatásnak minősül a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. A bevallást megelőző évben és a bevallással érintett évben változatlan formában működő vállalkozás esetén a bevallást megelőző évre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz kell viszonyítani a bevallással érintett év átlagos
10
statisztikai állományi létszámát, a pozitív létszámkülönbözet adja az adóalap-mentesség összegét. (A főben kifejezett növekménynek nem szükséges egész számnak lennie, kerekítésnek nincs helye, például 16,46 fő éves növekmény esetén a vállalkozási szintű adóalap 16,46 millió forinttal csökkentendő.) Az adóalap-mentesség mindig az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban érvényesíthető. Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó - esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a helyi adóról szóló törvény 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. Amennyiben ezen jogcímen adóalap-mentesség keletkezik, az legfeljebb a 915. sorban szereplő összeg erejéig vehető igénybe. 9161. sor: Ebben a sorban kell beírni a foglalkoztatás csökkenéséhez kapcsolódó adóalap-növekmény összegét. A Htv. 39/D §-ának (6) bekezdése szerint, ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. Az idézett normaszöveg egy példa tükrében: egy kft. foglalkoztatotti létszáma 2007-ben 30 fő volt, 2008-ban – a 2007. évhez képest – az átlagos statisztikai állományi létszám 45 főre emelkedett, azaz a növekmény 15 fő volt. A kft. a 15 fős létszámnövekménye okán a 2008. évről beadott adóbevallásában 15 millió forint adóalap-mentességet érvényesített. A kft. 2009. évi átlagos statisztikai állományi létszáma 40 főre visszaesett, ez a 2008. évi létszámhoz képest 5 fős csökkent jelent, azaz a kft. statisztikai állományi létszáma 2008. évről 2009. évre 8,9 százalékkal csökkent. Tekintve, hogy e 8,9 százalékos „változás” a normaszöveg szerinti 5 százalékot meghaladja, ezért a 2009. évről (2010. május 31-ig) benyújtandó adóbevallás 9. sorában a 2008. évre 15 fő után érvényesített 15 millió forint adóalap-mentesség egészét adóalap-növekményként kell szerepeltetni. 917. sor: Ebben a sorban a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentességének összegét kell feltüntetni. A Htv. 39.§ – 2009. évtől hatályos – (1) bekezdés második mondata szerint mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, közszolgáltató szervezetnek nem minősülő vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. Kivételt egyedül a közszolgáltató szervezetnek minősülő adóalany képez, esetében ugyanis a Htv. nem tette a mentesség feltételévé azt, hogy a külföldi telephelyen keletkezett adóalaprész után az adóalanynak külföldön önkormányzati adófizetési kötelezettsége álljon fenn. A külföldi telephelyre jutó adóalaprész egészének – átmenti szabály hiányában – a vállalkozási szintű adóalapból való levonása először a 2009. évről benyújtandó adóbevallásban érvényesíthető. (Megjegyezzük, a 2010. adóévtől hatályos normaszöveg értelmében a vállalkozási szintű adóalapnak a külföldi telephelyre jutó része teljes egészében mentes – minden feltétel nélkül – az adófizetés alól.)
11
918. sor: Ez a sor szolgál a helyi adókról szóló törvény szerinti, a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalapmentességgel illetve a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységre jutó adóalap mentességgel csökkentett Htv. szerinti vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység után adókötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fenn), akkor ezt az összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között. Ebben az esetben az F jelű lap kitöltése is szükséges. 919. sor: Itt kell feltüntetni a 918. sorban szereplő, mentességekkel csökkentett Htv szerinti vállalkozási szintű iparűzési adóalap megosztása eredményeként előálló - törvényi szabályok szerinti - települési adóalapot. Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség (székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelye), akkor az ezen sorban szereplő összeg megegyezik a 918. sor összegével. Amennyiben a vállalkozót adóalap-megosztási kötelezettség terheli, az „F” lap kitöltése kötelező. 920. sor: Az egri adóalapra jutó adó összegét kell feltüntetni, az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték alapulvételével, amely Egerben 2009. évben is 2 százalék. 921. sor: Az önkormányzat rendeletében jogosult adókedvezményt megállapítani a vállalkozók számára. Az a vállalkozó, akinek az éves árbevétele nem éri el a 10 millió forintot, valamint a vállalkozás szintű adóalapja a 2,5 millió forintot nem haladja meg, az éves végleges iparűzési adóból 50%-os kedvezményre jogosult. (R.18.§). Ebben a sorban ezt az összeget kell feltüntetni. 922. sor: A Htv. szabályai szerint az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összegét – az adóalap-megosztás arányában – le lehet vonni a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz kimutatott adó összegéből, legfeljebb azonban csak annak mértékéig. Például, ha az adózó adóévben 100.000 forintot fizetett ki adóátalány címén, az adóalap-megosztás eredményeként pedig a települési adóalap a vállalkozási szintű adóalap 20%-a, akkor az adott önkormányzatnál levonható összeg az adóévben megfizetett adóátalány 20%-a, azaz 20.000 forint. Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a 920. sor összegét, akkor itt csak a 920. sorban szereplő összeget lehet feltüntetni, a településre jutó adóátalány teljes összegét pedig 10. sorban kell szerepeltetni. 923. sor: Ez a sor szolgál az egri önkormányzat illetékességi területén keletkezett 2009. adóévi iparűzési adófizetési kötelezettség megállapítására. A fizetendő iparűzési adó összegét 100 forintra kell kerekíteni! Az adóköteles települési adóalapra vetített adó összegéből le kell vonni a különféle jogcímeken csökkentő tételeket. Abban az esetben, ha az adót csökkentő tételek együttes összege eléri vagy meghaladja a 920. sor összegét, akkor itt "0"-t kell feltüntetni. 924-927. sorok: E sorok szolgálnak a 2009. évi végleges adó elszámolására, pénzforgalmi tételek rendezésének ellenőrzésére. A 924. sorban az adóévben adóelőlegre ténylegesen befizetett összeget, a 925. sorban pedig az adózás rendjéről szóló, 2003. évi XCII. törvény által előírt feltöltési kötelezettség (előző év december 20-ig) miatt befizetett összeget kell feltüntetni. Amennyiben a 923. sorban szereplő összeg meghaladja a 924. sor és a 925. sor együttes összegét, akkor a különbözetet a 926. sorban (még fizetendő adó) kell feltüntetni. Ezt az összeget kell - éves bevallás esetén - legkésőbb az adóévet követő év május 31. napjáig befizetni az önkormányzati adóhatóság helyi iparűzési adó számlájára. (Eger Megyei Jogú Város esetében a 12033007-00102883-02200006 számú számlára). Abban az esetben, ha a 924. sor és a 925. sor együttes összege meghaladja a 923. sor összegét, akkor a különbözetet a 927. sorban kell feltüntetni.
Figyelem! Az adókülönbözetet a bevallás benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb 2009. május 31-ig kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Záró bevallás és előtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyező időpontban kell az adót megfizetni. Ha az adókülönbözet, illetve a visszajáró előleg 100 Ft-nál kevesebb, azt nem kell megfizetni és az adóhatóság sem téríti vissza.
12
10. IDEIGLENES JELLEGŰ TEVÉKENYSÉG UTÁNI ADÓÁTALÁNY Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó összegét. Ez az összeg megegyezik a 922. sorban feltüntetett összeggel, ha a 920. sorban szereplő adó arra fedezetet biztosít. 11. ADÓELŐLEG BEVALLÁSA Előlegfizetési időszak E sorba az előlegfizetési időszakot kell beírni, az iparűzési adó előleg megfizetésének keresztféléves jellegére tekintettel – függetlenül attól, hogy az adózónak az adott településen 2009-ben 365 napon vagy csak az adóév utolsó napján (tehát 1 napra) állt fenn iparűzési adókötelezettsége – (általában) 2010. július 1-jétől 2011. június 30-ig terjedő időszakot. 1. sor: a) ebben a sorban – általános esetben – az adóhatóság által a 2008. évi adóbevallás alapján kiadott fizetési meghagyásban előírt, március 16. napjáig esedékes adóelőleg összegét kell szerepeltetni. b) amennyiben Ön előlegcsökkentési kérelmet nyújtott be a 2010. március 16-ig fizetendő előlegére vonatkozóan, úgy a csökkentett összeget kell ebben a sorban szerepeltetni. c) Előfordulhat, hogy Önnek 2009. évben alacsonyabb volt az árbevétele, mint a megelőző adóévben, így ebből következően adóelőleg fizetési kötelezettsége is alacsonyabb lesz. Ha nem kérte a március 16-ig esedékes adóelőleg csökkentését, úgy ebben a sorban a 2009. évi végleges adó összegét kell szerepeltetni, mivel az adóhatóság hivatalból erre az összegre fogja csökkenteni az előleg összegét. 2. sor: E sorba egyfelől az előlegfizetési időszak első előlegrészletének esedékességi időpontját – ez az előlegfizetési időszak harmadik hónapjának 15. napja (naptári évvel azonos üzleti év esetén ez 2010. szeptember 15.) – kell beírni. Másfelől az előlegfizetési időszak első félévére, azaz 2010. július 1-jétől 2010. december 31-ig tartó időszakra (mely az adóév II. félévének felel meg) vonatkozó adóelőleg összegét, ez a 2009. teljes évre vonatkozó adó összegnek és a 2010. adóév I. félévére (március 15-ig) az önkormányzati adóhatóság által (fizetési meghagyásban) megállapított adóelőleg különbözete. 3. sor: E sorba egyfelől az előlegfizetési időszak második előlegrészletének esedékességi időpontját – ez az előlegfizetési időszak kilencedik hónapjának 15. napja (naptári évvel azonos üzleti év esetén ez 2011. március 15., mivel azonban ez ünnepnap, ezért a következő munkanap, azaz 2011. március 16-a gyakorlatilag az esedékesség napja) – kell beírni. Másfelől az előlegfizetési időszak második félévére, azaz 2011. január 1-jétől 2011. június 30-ig terjedő időszakra (mely az adóév I. félévének felel meg) vonatkozó adóelőleg összegét. Ez a 2009. év egészére vonatkozó, bevallott (a főlap 923. sorában szereplő) adóösszeg fele.
13
Példa: a) Az adózó bevallása alapján a 2009. évi végleges adófizetési kötelezettsége (bevallás 923. sora) 100 000 Ft, fizetési meghagyásban előírt, 2010.március 16. napjáig esedékes adóelőleg összege 70 000 Ft. Ebben az esetben a bevallás sorai a következő módon alakulnak: 1. sor: esedékesség: 2010. 03. 16. összeg: 70 000 Ft (fizetési meghagyásban előírt összeg) 2. sor: esedékesség: 2010. 09. 15. összeg: 30 000 Ft (a 2009. évi végleges adó és a március 16-ig esedékes adóelőleg különbözete, azaz 100 000 Ft – 70 000 Ft) 3. sor: esedékesség: 2011. 03. 16. összeg: 50 000 Ft (2009. évi adófizetési kötelezettség fele) b) Az adózó bevallása alapján a 2009. évi végleges adófizetési kötelezettsége (bevallás 923. sora) 100 000 Ft, fizetési meghagyásban előírt, 2010. március 16. napjáig esedékes adóelőleg összege 130 000 Ft. Az adózó az előleg csökkentését kérte 80 000 Ft-ra. Ebben az esetben a bevallás kitöltése a következő: 1. sor: esedékesség: 2010. 03. 16. összeg: 80 000 Ft (az előlegcsökkentést követően fizetendő előleg összege) 2. sor: esedékesség: 2010. 09. 15. összeg: 20 000 Ft (a 2009. évi végleges adó és a március 16-ig esedékes fizetendő adóelőleg különbözete, azaz 100 000 Ft – 80 000 Ft) 3. sor: esedékesség: 2011. 03. 16. összeg: 50 000 Ft (2009. évi adófizetési kötelezettség fele) c) Az adózó bevallása alapján a 2009. évi végleges adófizetési kötelezettsége (bevallás 923. sora) 100 000 Ft, fizetési meghagyásban előírt, 2010. március 16. napjáig esedékes adóelőleg összege: 130 000 Ft. Az adózó nem kérte az adóelőleg csökkentését. Ebben az esetben a bevallás sorai a következő módon alakulnak: 1. sor: esedékesség: 2010. 03. 16. összeg: 100 000 Ft (a bevallás 923. sorában szereplő összeg), ugyanis az adóhatóság hivatalból csökkenti az előírt adóelőleg összegét. 2. sor: esedékesség: 2010. 09. 15. összeg: 0 Ft (a 2009. évi végleges adó és a március 16-ig esedékes fizetendő adóelőleg különbözete, azaz 100 000 Ft – 100 000 Ft) 3. sor: esedékesség: 2011. 03. 16. összeg: 50 000 Ft (2009. évi adófizetési kötelezettség fele) A Htv. 2010. január 1-jétől hatályos 41. §-a alapján az iparűzési adóban 2010-ben kezdődő adóelőleg-fizetési időszakra (keresztfélévekre) vonatkozó adóelőleg-részleteket az adózónak kell megállapítania, bevallania az előlegfizetési időszak egyes esedékességi időpontjaira. Az előlegfizetési időszak általánosságban a bevallásbenyújtás esedékességét követő második naptári hónap 1. napjával kezdődő 12 hónapos időszak [Htv. 41. § (2) bek.]. A 2010. évtől a naptári évvel azonos üzleti évet választó adózó előleg-fizetési időszaka a keresztfélév miatt 2010. július 1-jétől 2011. június 30-ig tart. A 2010. évtől kezdődő előlegfizetési időszakra tehát az adózó önadózással állapítja meg és vallja be az előlegfizetési időszakra eső első és második adóelőleg-részlet összegét, ezen előlegfizetési időszaktól ugyanis az APEH nem bocsát ki fizetési meghagyást. – Ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap, akkor az előleg-fizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének összege az adóévet megelőző adóév adójának az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójának fele. – Ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg első részletének az összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg és az adóév harmadik hónapjának 15. napjára már bevallott, bejelentett adóelőleg-részlet pozitív különbözete, az előlegfizetési időszakra fizetendő adóelőleg második részletének összege az adóévet megelőző adóév adójából az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összeg fele. A 2010-ben kezdődő előlegfizetési időszakra vonatkozó adóelőleg-részleteket az adózó a 2009. évről az önkormányzati adóhatósághoz 2010. május 31-ig benyújtott adóbevallásában vallja be.
14
Az adózó a 2010-ben kezdődő előlegfizetési (2010. július 1. és 2011. június 30. közötti) időszakra vonatkozó egyes adóelőleg-részletek megállapítását és bevallását a 2009. (teljes) adóévi fizetési kötelezettsége alapulvételével köteles teljesíteni. Az adózó 2010-ben kezdődő előlegfizetési időszakra – annak egyes esedékességi időpontjaira – vonatkozóan megállapított és bevallott előlegrészletek összege megalapozottságának vagy megalapozatlanságának ellenőrzése az önkormányzati adóhatóság hatásköre [Krtv. 214. § (2) bek.]. 12. sor: Amennyiben az adózónak visszaigényelhető túlfizetése keletkezik, úgy nyilatkozhat a túlfizetés rendezésére. Ha az önkormányzatnál más egyéb adóban tartozása van, úgy a túlfizetés összege – esetleges végrehajtási szakaszban - erre kerülhet átvezetésre. 917. sor tájékoztató adata: Ha a külföldi telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli a vállalkozást, úgy ezt itt szerepeltetni kell. Megjelölve az adónemet és állam, önkormányzat nevét is. Nyilatkozat társaságiadó-előleg kiegészítésről Ebben a pontban az „igen”mellé azoknak az adózóknak kell X-et tenniük, akik a társaságiadó-előlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezettek, míg azoknak az adózóknak, akik feltöltésre nem kötelezettek, a „nem” mellé kell X-et tenniük. Amennyiben az adózó az „igen” mellé tette az X-et, s 2009. december 20-ig (naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az adóév utolsó hónapja 20. napjáig) adóelőleg-feltöltési kötelezettségének nem tett eleget, akkor az Art. 172. § (12) bekezdése szerint a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírságot fizet. A társaságiadó-előlegnek az adóévi várható fizetendő adóösszegre történő kiegészítésére kizárólag az a társaságiadóalany kötelezett, amelynek tárgyévet megelőző (jelen esetben 2008.) évi bevétele az 50 millió forintot meghaladta. Mindebből az is következik, hogy a társaságiadó-kötelezettnek nem minősülő (akár társas, akár egyéni vállalkozó) eva alanyokat, illetve szja-alanyokat feltöltési kötelezettség az iparűzési adóban nem terheli. Aláírás Ide kell a bevallás kitöltésének helyét és időpontját (év/hónap/nap feltüntetésével) beírni, valamint az adózónak vagy a képviselőjének (meghatalmazottjának) (Art. 7-9. §) aláírnia. A bevallás aláírás hiányában, illetve aláírásra jogosulatlan személy aláírása esetén érvénytelen, azaz joghatás kiváltására nem alkalmas. Ha az adózó a bevallás aláírója és egyben benyújtója, akkor a bevallás 1. pontjánál a telefonszámát és e-mail címét is meg kell adnia. Ha a bevallást az adózó helyett és nevében képviselője (meghatalmazottja) írja alá,és egyben nyújtja be, akkor e képviselő telefonszámát és e-mail címét a bevallás 1. pontjának tartalmaznia kell. Amennyiben az adóbevallást az adózóképviselője (meghatalmazottja) írja alá, akkor a státusz mellé X-et kell tenni aszerint, hogy állandó meghatalmazott vagy eseti meghatalmazott és a meghatalmazást egyúttal csatolta vagy pénzügyi képviselő. Lehetőség nyílik arra, hogy az adózóbevallását adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyezze, ekkor ezen személy nevét, adóazonosító számát és bizonyítvány vagy igazolvány számát is be kell írni az erre szolgáló sorba.
KIEGÉSZÍTŐ LAPOK A kiegészítő lapot együtt kell kezelni a bevallási főlappal, ezért ki kell tölteni a kiegészítő lap fejrészét is, továbbá ezt az oldalt is (cégszerűen) alá kell írni! Az Adóalany”megnevezésű rovatba az adóalany nevét és adószámát (adóazonosító jelét), az „utolsó” rovatba pedig a bevallás kitöltésének helyét és időpontját kell beírni. E rubrikába kell a bevallási nyomtatványt az adózónak vagy a képviselőjének (meghatalmazottjának) aláírnia. A „főlapot”, és a csatolt betétlapok mindegyikét alá kell írni.
15
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "A" JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ Az "A" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteniük, akik/amelyek az általános szabályok szerint állapítják meg nettó árbevételüket. E körbe tartozik minden iparűzési adóalany, aki/amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak és kockázati tőketársaságnak. Az „A” jelű betétlapot nem kell kitöltenie az adóalap egyszerűsített megállapítási módját választó átalány szerinti jövedelem megállapítást alkalmazó magánszemélynek [Htv. 39/A § (1) bekezdés a) pont], illetve azon eva alanynak, aki/amely iparűzési adóalapját az eva alap 50 százalékában állapítja meg (39/B §). 911. sor: Ebben a sorban kell levezetni a - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A 9111. sorban szereplő összegből le kell vonni a 9112. sorban, a 9113. sorban, a 9114. és a 9115. sorokban szereplő összegeket. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 911. sorában feltüntetendő összeggel! 9111. sor: A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75.§-ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebben a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. Az egyszerűsített adóalap megállapítást választó magánszemélyek esetén itt a nettó árbevételt, vagy az átalányadó alapját (a bevételt) kell feltüntetni és a 911. sorba beírni. Ezen adózói körnek a 9112-9113. sorokat nem kell kitöltenie. 9112. sor: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint jogdíjnak minősül a szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak, a know-hownak, az üzleti titoknak, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogának, valamint a szerzői joggal szomszédos jognak használatáért, felhasználásáért vagy a használat jogáért kapott ellenérték. Ebbe a sorban jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték összegét kell beírni. 9113. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott – az adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó összegét. 9114. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegét. 9115. sor: Külön jogszabály szerint felszámítható - árbevételként elszámolandó - felszolgálási díjat nem terheli iparűzési adó, ezért azt le kell vonni a nettó árbevételből. Ebbe a sorba a felszolgálási díj árbevételeként elszámolt összeget kell beírni. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "B" JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ A "B" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek hitelintézetnek, vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülnek. 911. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 9111 - 9117. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét, oly módon, hogy a 9111 -9116. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 9117. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 911. sorában feltüntetendő összeggel!
16
9111- 9117. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "C" JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ A "C" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek biztosítónak minősülnek. 911. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 9111 - 9117. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 9111 - 9116. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 9117. sor összegét le kell vonni. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 911. sorában feltüntetendő összeggel! 9111 - 9117. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI.24.) Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "D" JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ A "D" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek befektetési vállalkozásnak minősülnek. 911. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 9111 - 9115. sorokban szereplő egyes - vállalkozási szintű - nettó árbevétel-elemek összegét. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap 911. sorában feltüntetendő összeggel! 9111 - 9115. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak. Az egyes sorokat a számviteli törvény és a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII.24.) Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "E" JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ Az "E" jelű lapot azon adózóknak kell kitölteni, akik/amelyek tőkealapoknak minősülnek.
kockázati tőketársaságoknak
és kockázati
911. sor: Ebben a sorban kell összesíteni a 9111. – 9115. sorokban szereplő egyes – vállalkozási szintű – nettó árbevétel-elemek összegét, oly módon, hogy a 9111 - 9114. sorokban szereplő összegeket össze kell adni, majd abból a 9115. sor összegét le kell vonni. Ez sor megegyezik a bevallási főlap 911. sorában feltüntetendő összeggel! 9111 – 9115. sorok: Az egyes sorok a vállalkozási szintű nettó árbevétel-elemek kimutatására, a vállalkozási szintű nettó árbevétel levezetésére szolgálnak.
17
9111. sor: A számviteli törvény (2000. évi C. tv.) hatálya alá tartozó adóalanyok esetében itt kell szerepeltetni a számviteli törvény 72-75. §-ában szereplő rendelkezések alapján meghatározott – vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét. A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek (pl.: társadalmi szervezet, egyház, alapítvány, költségvetési szerv stb.) esetében a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben realizált árbevétel összegét kell feltüntetni. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó (magánszemély) adóalany esetében ebbe a sorba a tevékenységgel (termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni. 9112. sor: Ebbe a sorba a számviteli törvény 84.§-ának (1)-(2) bekezdéseiben leírtak alapján kell kiszámítani és bejegyezni a befektetett pénzügyi eszközöknek minősülő részvények, részesedések a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott (járó) osztalék és részesedés együttes összegét. 9113. sor: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint jogdíjnak minősül a szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak, a know-hownak, az üzleti titoknak, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogának, valamint a szerzői joggal szomszédos jognak használatáért, felhasználásáért vagy a használat jogáért kapott ellenérték. Ebbe a sorban jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték összegét kell beírni és levonni a nettó árbevételből. 9114. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékekét, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott – adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó, összegét. 9115. sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegét.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "F" JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ
Ha a vállalkozó (adózó) több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az „F” jelű kiegészítő lapot is ki kell tölteni. A kiegészítő lap 101-104. soraiba a vállalkozás egésze, illetőleg az adott önkormányzat területére jutó személyi jellegű ráfordítás, illetőleg eszközérték összegét kell beírni. Ha a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap megosztást alkalmazza, akkor a 101. és 102. sorokat kell kitölteni. Amennyiben az eszközérték arányos megosztási módszert alkalmazza, úgy a 103. és a 104. sorokat kell kitölteni. Ha a vállalkozás a komplex megoldási módszert alkalmazza, abban az esetben a 101-104. sorokat kell kitölteni. 101. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.1. pontja alapján számított (vállalkozási szintű) személyi jellegű ráfordítás összegét, azaz a személyi jellegű ráfordítás arányában történő adóalap-megosztás vetítési alapját. 102. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztási módszer alkalmazása során az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült személyi jellegű ráfordítás összegét. 104. sor: Itt kell feltüntetni a Htv. mellékletének 1.2. pontja alapján számított a székhely, telephely szerinti településre jutó összes eszközérték összegét, azaz az eszközarányos adóalap-megosztás vetítési alapját.
18
105. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az adott (székhely, telephely szerinti) településen felmerült eszközérték összegét. A vezetékes gázszolgáltatást, villamosenergia-szolgáltatást közvetlenül a végső fogyasztó részére nyújtó vállalkozásoknak csak a 107-108. vagy a 109-110. sorokat kell kitölteni. 107. sor: Itt kell feltüntetni – Htv. melléklet 2.2. pont alapján – az egyetemes vagy közüzemi szolgáltatók, villamosenergia- vagy földgázkereskedők villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítésből származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételt. 108. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az egyetemes vagy közüzemi szolgáltatók, villamosenergia- vagy földgázkereskedők villamos energia vagy földgáz végső fogyasztók részére történő értékesítésből származó, az adott önkormányzat illetékességi területére jutó számviteli törvény szerinti nettó árbevételt. 109. sor: Itt kell feltüntetni – Htv. melléklet 2.2. pont alapján – a villamosenergia-elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az összes végső fogyasztónak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyiségét kWh-ban vagy ezer m3-ben megadva. 110. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a villamosenergia-elosztó hálózati engedélyes és földgázelosztói engedélyes esetén az adott önkormányzat illetékességi területén lévő végső fogyasztóknak továbbított villamos energia vagy földgáz mennyiségét kWh-ban vagy ezer m3-ben megadva. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat – a kerekítés általános szabályai alapulvételével – hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A "H" JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 60/2009. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról 5. Helyi iparűzési adóbefizetés célirányos felhasználásának jelölése
Általános rendelkezések 1.§
E rendelkezés jogot ad a vállalkozónak arra, hogy befizetett helyi iparűzési adója (továbbiakban: HIPA) meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követő évben (a rendelkező nyilatkozat évében) önkormányzati rendeletben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett javára nyilatkozatban rendelkezzék. A vállalkozó e jogának megvalósulását szolgáló eljárás szabályairól e rendelkezés tárgyát képező adórész mértékéről és a kedvezményezettek köréről a Képviselőtestület a következő rendeletet alkotja:
A HIPA meghatározott részéről történő rendelkezés különös szabályai 2.§
E rendelet alkalmazásában befizetett adónak azt az összeget kell tekinteni, amelyet a vállalkozó az állandó jelleggel végzett HIPA bevallásában végleges adóként szerepel, feltéve, hogy a vállalkozó a) a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig (május 31), a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó akkor, ha a bevallás benyújtása a naptári év július 30-ig megtörténik, illetve amennyiben a bevallás
19
adóhatósági javítása alapján az adózót további befizetendő adó terheli, az annak megfizetésére előírt határidőig, vagy
b) az esedékességet megelőzően benyújtott kérelmére az adóhatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és a vállalkozó az engedélyező határozatban foglalt feltételeknek maradéktalanul eleget téve a felszámított pótlékot és az adót hiánytalanul megfizette. 3.§
Az adó abban az esetben is határidőben megfizetettnek minősül, ha az adózó a határidőben benyújtott bevallásában az adótartozás megfizetéséről átvezetés útján rendelkezik, és a tartozás kiegyenlítésére az átvezetés forrásául megjelölt összeg az átvezetés időpontjában ténylegesen fedezetet nyújt.
4.§
(1) A vállalkozó nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának három százalékáról a 7.§-ban meghatározottak közül kiválasztott egy kedvezményezett javára. (2) A befizetett adó három százalékáról csak teljes egészében lehet rendelkezni a 8-9.§-okban meghatározott feltételeknek megfelelő, egy kedvezményezett javára. (3) Ha a vállalkozó a befizetett adójának felhasználásáról rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg kizárólag abban az esetben módosítható, ha a módosítás a rendelkező nyilatkozat évének július 31. napjáig megtörténik.
5.§
E rendelet „I. számú mellékletében” rendszeresített nyomtatványon „Nyilatkozatot” tehet az a vállalkozó, akinek az éves iparűzési adóbevallásában legalább 300 ezer Ft adófizetési kötelezettsége keletkezett.
6.§
(1) A nyilatkozatban jelölhető az éves helyi iparűzési adóbevallásban szereplő adó összegének 3 %-a, de legfeljebb 300 ezer forint. (2)
Az adózó jelölése nem lehet 9 ezer forintnál kisebb összegű.
7.§
A vállalkozó nyilatkozatában Eger közigazgatási területén lévő állami, egyházi és önkormányzati fenntartású költségvetési szervei, intézményei részére, valamint egri székhelyű oktatási intézmények, civil szervezetek (alapítványok, egyesületek, társadalmi szervezetek) részére jelölhet.
8.§
E rendelet alkalmazásában kedvezményezettnek minősül: (1) azon - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezet (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet), amelyet a bíróság az adózó felhasználási javaslata évének első napján, és (2) azon alapítvány, amelyet a bíróság az adózó felhasználási javaslata évének első napján, továbbá (3) azon kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság az adózó felhasználási javaslata évének első napján, kiemelkedő közhasznú szervezetként, illetve közalapítványként a nyilvántartásban szerepeltet.
9.§
A civil szervezetek közül az a szervezet lehet kedvezményezett, amely: (1) A rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem kötött vagy nem tartott fenn együttműködési megállapodást párttal, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési és helyi képviselőjelöltet az utolsó választáson nem állított és nem támogatott, valamint a rendelkező nyilatkozat évét megelőző öt évben nem állított párttal közös jelöltet országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson. (2) Nyilatkozik arról, hogy esedékes köztartozása nincs, valamint arról, hogy a felhasználási javaslatot benyújtó adózóval semmiféle alapítói, vagyoni, irányítói, ellenőrzési kapcsolata és kötelezettsége nincs. (3) Nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti tevékenységét a rendelkező nyilatkozat évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja.
20
10.§
Felhasználási javaslata érvénytelen annak az adózónak, aki: (1) az éves adóbevallását vagy javaslatát a törvényben előírt helyi iparűzési adóra vonatkozó bevallási határidőt, üzleti évet választó adózó esetében pedig július 30-át követően nyújtja be, (2) helyi adó, gépjárműadó és egyéb önkormányzati hatáskörbe tartozó esedékes, összesítetten egy ezer forintnál nagyobb összegű adó és díjhátralékkal rendelkezik és ezt az esedékes tartozást az adóév augusztus hó 10-ig nem rendezi. (3) Adó és díjhátraléknak minősül az augusztus 10-i nappal az önkormányzat nyilvántartásában lévő, esedékes 1 000 Ft-nál magasabb helyi adó, gépjárműadó, vagy más önkormányzati hatáskörbe tartozó adó, díj és adók módjára behajtásra kimutatott követelés, késedelmi pótlék, bírság illetve illetéktartozás. (4) Feldolgozhatatlan, hiányos, vagy hibás jelölést tesz és az adóhatóság felhívására előírt határidőig annak javítását nem végzi el. (5) Az előírt nyilatkozattételi és közlési kötelezettségét nem teljesíti.
11.§
(1) Ha a vállalkozó a befizetett adójának nyilatkozatban meghatározott részéről e rendelet szabályai szerint rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, akkor a teljesítés szerinti összeg sem adóhatósági ellenőrzés, sem önellenőrzés következményeként utóbb nem módosítható. (2) Ha az adózó nyilatkozatát tartalmazó adóbevallásának önellenőrzése vagy adóhatósági ellenőrzése az önkormányzati adóalap adójára kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, akkor a különbözetnek a felhasználási javaslatban rögzített hányadát - ha az legalább ezer forint, és a rendelkezés teljesítése a kedvezményezett javára megtörtént - az önkormányzati adóhatóság határozata alapján, a vállalkozónak a költségvetési számla javára meg kell fizetnie.
12.§
Az önkormányzati adóhatóság a helyi iparűzési adóbevallások feldolgozását követően, a címkézésben érintett intézmények, egyesületek, alapítványok részére tételesen jelölt összegekről készült adatokat átadja a kiutalásra illetékes Gazdasági Irodának. A további feladatokat az ágazatilag szakirodák folytatják le.
13.§
A nyilatkozatban jelölt rendelkezések teljesítése más magasabb szintű jogszabályokban foglaltak szerint történik.
14.§
A 2009. évi kedvezményezettekről az őket megillető összegekről, valamint az érvényesen rendelkezők számáról az önkormányzati adóhatóság internetes honlapján tájékoztatást ad. A felhasználás abban az esetben tekinthető megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást a kedvezményezett az alapító okiratában, alapszabályában alaptevékenységként meghatározott tevékenység megvalósítására fordítja, illetve a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja.
15.§
KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ "I" JELŰ KIEGÉSZÍTŐ LAPHOZ
A hatályos helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján választható a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózók, illetve az előző évben 8 millió forint nettó árbevételt el nem érő vagy – kezdő vállalkozó esetén – várhatóan el nem érő egyéb iparűzési adóalanyok számára az iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítási módja. Az egyszerűsítés lényege, hogy nincs szükség az egyes adóalap-elemek tételes kigyűjtésére és összegzésére az adóalap-megállapítás során. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók az iparűzési adó alapján az EVA alapjának 50%-ban is megállapíthatják.
I. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózók: A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó vállalkozók esetében az adó alapja az Szja. szerinti átalányadó-alap 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy az iparűzési adóalapjának felső határa a személyi jövedelemadó szerinti bevétel 80 százaléka.
21
1. sor: A vállalkozó által adóévben elért bevétel összege, amelyet a 1995. évi CXVII. törvény 4. és 10. melléklete szerint kell megállapítani. 2. sor: A levonható költséghányad összegét kell ebben a sorban feltűntetni, amelyet a 1995. évi CXVII. törvény 54. §ának rendelkezései szerint kell megállapítani. A személyi jövedelemadóról szóló törvény az átalányadózást választó egyéni vállalkozókra differenciált költségátalányt ír elő az átalányadó alapjának megállapításához. Ez a költségátalány valamennyi felmerült költség fedezetét jelenti. 3. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának összegét. Ez az adóévben elért bevétel és a levonható költséghányad különbsége. 4. sor: Az átalányadó alapjának – a 3. sorban lévő összeg - 20 százaléka. 5. sor: Ebben a sorban kerül megállapításra az iparűzési adóalap. A 3. sorban és a 4. sorban szereplő összeget össze kell adni.
II.
Egyéb adózók (nem átalányadózó) iparűzési adóalapjának egyszerűsített meghatározási módja
Azon iparűzési adóalanyoknak, akik nem minősülnek a személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózónak, de nettó árbevételük 4 millió forint alatt van, szintén lehetőség nyílik az adóalap egyszerűsített meghatározási módjára. A helyi adókról szóló törvény a nettó árbevétel 80 százalékában rögzíti az iparűzési adó alapját. 1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni a helyi adókról szóló törvény szerinti nettó árbevétel összegét. (1990. évi C. törvény 52.§ 22. pontja alapján) 2. sor: Itt kell feltüntetni a megállapított nettó árbevétel összegének 80 százalékát, amely az iparűzési adóalap lesz. Amennyiben az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározására vonatkozó feltételek nem teljesülnek az adóév egészére, akkor az általános szabályok szerint kell az adóalapot kiszámítani. Ha a vállalkozó az átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját a II. pontban leírt módon is megállapíthatja.
III. Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózók iparűzési adóalapjának egyszerűsített meghatározási módja: 1. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az EVA adó alapjának összegét. 2. sor: Itt kell feltüntetni a megállapított az EVA alapjának 50%-át, amely az iparűzési adóalapja lesz. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabályok szerint, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módja adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz. Az egyszerűsített adóalap meghatározás választásakor nem kell kitölteni az „A” jelű kiegészítő lapot. A 911. sorban az átalányadózónak a 6.1. a) alpont szerinti esetben az átalányadó alapját a 6.1. b) alpont szerinti esetben a nettó árbevétel összegét, a 6.3. pont szerinti esetben az EVA alapját kell beírni, a 915. sorban pedig az adóalap – az előzőek szerint számított – összegét kell feltüntetni. Amennyiben az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választotta, ebben az esetben a 912-914. sorokat nem kell kitölteni, viszont be kell adni az „I” jelű kiegészítő lapot.
22
Figyelem!
A befizetést Eger Megyei Jogú Város Iparűzési Adó Számla 12033007-00102883-02200006 javára kell teljesíteni!
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adóbevallást és a csatolt kiegészítő lapokat az önkormányzati adóhatóság aláírás (cégszerű) nélkül nem fogadja el! Levelezési cím: Eger MJV. Polgármesteri Hivatal 3300 Eger, Dobó tér 2. Ügyfélfogadás helye: Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadó helyisége (bejárat a Bajcsy u. felől) Amennyiben érdeklődni kíván önkormányzati hatáskörbe tartozó adóügyekben, úgy kérjük az alábbi telefonszámot használja: (36)/523-700
Az ügyfélfogadó telefonszámai, melyeket a keddi, szerdai és csütörtöki napokon, ügyfélfogadási időben reggel 9 órától hívhat: (36) 523-725 vagy (36) 523-726 E-mail:
[email protected] Egyéb tájékoztatók, ismertetők, háttéranyagok: www.eger.hu adóügyek intézése
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzati Adóhatósága
23