Miskolci Egyetem Gazdaságtudomány kar Vezetéstudományi Intézet. Egy méhészeti vállalkozás megvalósíthatósága

Miskolci Egyetem Gazdaságtudomány kar Vezetéstudományi Intézet

Egy méhészeti vállalkozás megvalósíthatósága

Készítette:

Konzulens: Dr. Marciniak Róbert

Dudás Roland

2015

Tartalom Bevezető ................................................................................................................................ 3 1. A méhészet hazai története, gazdasági helyzete hazánkban .............................................. 5 1.1. A méhészeti ágazat jelenlegi helyzete Magyarországon ............................................ 9 2. Méhgazdaság eszközigénye, felépítése és feladatai ........................................................ 12 2.1. Méhészeti alapfogalmak tisztázása........................................................................... 16 2.2. A méhész feladatai éves szinten ............................................................................... 19 3. Környezetelemzések bemutatása ..................................................................................... 21 4. Gazdasági elemzések a megvalósíthatósági tanulmány tükrében ................................... 27 4.1. Egy méhészet STEEP elemzése ............................................................................... 27 4.1.1. Társadalmi környezet ........................................................................................ 27 4.1.2. Technológiai környezet ..................................................................................... 28 4.1.3. Gazdasági környezet .......................................................................................... 29 4.1.4. Természeti környezet......................................................................................... 30 4.1.5. Politikai-jogi környezet ..................................................................................... 31 4.2. Egy méhgazdaság Stakeholder elemzése ................................................................. 31 4.2.1. Támogatók ......................................................................................................... 31 4.2.2. Ellenzők ............................................................................................................. 33 4.3. A méhészet kiadásainak és költségeinek meghatározás ........................................... 35 4.3.1. Állandó költségek .............................................................................................. 36 4.3.2. Változó költségek .............................................................................................. 39 4.4. A méhészet bevételeinek meghatározása ................................................................. 42 4.4.1. Fontosabb értékesíthető méhészeti termékek .................................................... 43 4.4.2. Tervezett bevételek ........................................................................................... 44 4.5. Beruházás megtérülés vizsgálat ................................................................................ 45 Összegzés ............................................................................................................................ 48 Javaslattétel.......................................................................................................................... 50 Summary.............................................................................................................................. 52 Mellékletek .......................................................................................................................... 53 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 57

2

"Alig van foglalkozás az életben, mely annyi örömet okozna, gyönyört, érdekes változatosságot nyújtana, mint éppen a méhészkedés.” (Báró Ambrózy Béla: A méh)

Bevezető

Szakdolgozatom fő témája a méhészkedés, mint egyszemélyes gazdálkodás bemutatása és elemzése, illetve pénzügyi megvalósíthatósági tanulmány elvégzése. A témakifejtés során a hazai történelmi háttér bemutatásán túl, fontosnak tartom gazdasági szempontból is elhelyezni ezt az agrár tevékenységet az ágazaton belül. Mint leendő közgazdász különös figyelmet fordítottam a gazdasági környezetelemzésekre, hiszen ezek során arra keresem a választ, hogy vajon nyújthat-e ez a foglalkozás egyetlen bevételi forrásként megélhetést egy méhész számára. Természetesen a vizsgálatok előtt kitértem a méhtartás fontosabb feladataira és speciális eszközrendszerére is, hogy megkönnyítsem a gazdasági környezetelemzések megértését. Elsősorban azért választottam ezt a témát, mert jelenleg hobbiként foglalkozom a méhészkedéssel, illetve jövedelem kiegészítés céljából. Családunk több tagja is tevékenykedik ezen a területen, így volt szerencsém mélyebben is beleásni magamat a témába, mind elméletben, mind pedig gyakorlatban. Többször gondolkodtam azon, hogy a későbbiekben egyéni vállalkozóként, főállás formájában foglalkozzam a méhtartással, ezért a kutatásokban szereplő vizsgálatok során figyelembe vettem a jelenlegi gazdasági, piaci és környezeti viszonyokat is. Sokan, laikusként könnyű pénzkereseti lehetőségnek gondolnák a méhtartást, azonban nagyon sok olyan változó tényező befolyásolja ezt a gazdálkodó tevékenységet, amely bizonytalanná teheti a termelés végeredményét és a gazdaságosságot.

3

A kutatás során 200 családos méhészet felépítésével, fejlesztési lehetőségeivel foglalkozom. Az állomány méretét tekintve azért ezt a számot választottam, mert ennél nagyobb létszámot egy ember tapasztalatom szerint, nem tud eredményesen kezelni. Arra is keresem a választ, hogy mekkora beruházási kiadással, milyen erőforrás befektetéssel járna a vállalkozás elindítása és fenntartása, valamint milyen költségtényezők merülnek fel a működés során. Emellett pedig mennyi idő elteltével térülne meg az általam invesztált összeg és az elvégzett fizikai munka. Megpróbáltam objektív és racionális képet alkotni a leendő vállalkozás egészéről, hogy megtaláljam a kivitelezés során felmerülő problémákat, illetve lehetőségeket. Ehhez segítségül vettem néhány makro- és mikrokörnyezeti tanulmányt is, hogy még reálisabb képet kapjak. A vizsgálatomban szereplő STEEP elemzés során bemutatom és részletezem a felmerülő külső környezeti tényezőket. Emellett a Stekeholder analízis során számba vettem a lehetséges érintetteket, mind a támogatókat, mind pedig az ellenzőket, hiszen ezek nagyban befolyásolhatják a gazdaságot. Dolgozatom megírásával az volt a célom, hogy a megvalósítási tanulmány és a további vizsgálat elkészítése során valós képet kapjak arról, hogyan is épül fel egy jól működő méhészet. Emellett milyen környezeti tényezőkkel, érintettekkel, beruházási költségekkel és egyéb feltételekkel kell számolni egy új vállalkozás elindulásához. Továbbá, a legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e ilyen jellegű gazdálkodásba belevágni, hiszen mint minden vállalkozás, a méhtartás is számos kockázatokat rejt magában.

4

1. A méhészet hazai története, gazdasági helyzete hazánkban

Mint ahogyan sok mesterség, úgy a méhészet története is a régmúltig vezethető vissza. A magyarok már a honfoglalás idején is méhészkedtek, elbeszélések és korabeli énekek is arról tanúskodnak, hogy már Attila fejedelem idejében is ismerték a fortélyait. Emellett arról írnak hajdani források, hogy vendégeiket nagy szeretettel kívánták mézsörrel. Magyarországon - leginkább az erdélyi országrészen - szokás volt a méhvadászat is. Nem pusztították el a szabadban található családokat, így többször is felkeresték ugyanazt a helyet, ebből alakult ki a méhészkedés. Valamivel később Szent István három okiratában is foglalkozik a méhészettel, ebből következtethető hogy országszerte sok méhész és ebben az ágazatban dogozó műhely működött. A mesterséget abban az időben főként a papság illetve a nemesség művelte. Egyik bizonyíték erre, hogy 1015-ben a pécsváradi monostor megszentelése alkalmából kiadott diplomában az egyházi személyzet között említ méhészt és viasziparost egyaránt. Emellett számtalan kolostor alapító levelében szerepelnek a személyzet között. Az akkoriban kiadott királyi diplomák és alapító levelek is arról tanúskodnak, hogy már abban az évszázadban nagy gazdasági jelentősége volt a méhészetnek. A háziasításnak először 1055-ből kerültek elő nyomai a tihanyi apátság oklevelében, ugyanis ebben már említenek kasokat is. (WEB 1, 2015) Az ágazat a középkor idejében nem fejlődött túl sokat, a méheket nem a házak körül tartották, hanem a környező erdőkben, az odvas fákban fészkelő egyedeket fosztogatták. Később nagy valószínűséggel ezeket a fákat kivágták, és velük együtt vitték haza a méheket. A méhészet első oktatói a keresztény papok voltak, viszont szakmai tudásuk meglehetősen felületes volt. A kialakult, megbízható kezelési módnak köszönhetően viszont jelentős gazdasági szerephez jutott, hiszen a méhészeti termékek ekkorra már pótolhatatlanná váltak. A korabeli népesség kizárólag ennek a mesterségnek köszönheti az egyetlen édesítő szert, a mézet, sőt az akkori gyertya alapanyagát, a viaszt is ebből állították elő.

5

A méhészeti termékekre idővel különböző foglalkozások jöttek létre, úgymint viasziparos, mézsörkészítő, viaszbábsütő melyek olyan jó jövedelmezőképességgel rendelkeztek, hogy külön iparággá fejlődtek az idők folyamán. A kereslet pedig elég nagy volt ezekre a készítményekre, hiszen az okiratok pecsétjeihez, a templomi szertartásokhoz jelentős viaszmennyiségre volt szükség. A megnövekedett igény a viasz és az egyéb méhészeti termékek iránt kedvező hatással volt az iparágra. (Zsidei B., 1993)

1. ábra: Viaszgyertya és viaszbábuk a mai napig népszerű termékek Forrás: www.meheszbolt-tamasi.hu

A méhészkedés jelentős anyagi hasznot hozó mesterséggé vált, ezért már kialakulása kezdetén is különféle adókat vetettek ki rá. Mátyás király uralkodása alatt elrendelte, hogy a méhészeti termékekből is járandóság illeti a papokat és a nemeseket. Parancsba adta a hatóságoknak, hogy serkentsék a méhtartást a nép körében, hogy azok méz- és viaszadózási képessége fokozódjon. Akkoriban az egy főre jutó méz- és viaszfogyasztás jóval nagyobb volt, mint manapság, mégis sok jutott exportra. A környező országokat magyar kereskedők látták el mézzel, mézeskaláccsal, mézsörrel és viasszal is. Az egyházi tizedet kiterjesztették a méhészeti termékekre is, valamint a királyok és földesurak kilenced formájában is adóztatták. Ezek az intézkedések újfent kedvező hatással voltak az iparágra, mert a papságnak és a nemességnek érdekében állt, hogy a jobbágyokat méhészkedésre fogják. A török időkben is közkedvelt termék volt a méz, melyre nagy adót vetettek ki ezekben az időkben is, ennek hatására meglehetősen drága terméknek bizonyulhatott. Később a 17. században az ágazat lassú hanyatlásnak indult, már nem volt szükség nagymennyiségű

6

viaszra a gyertyákhoz, hiszen megjelentek az új világító anyagok. Ezzel egy időben Európa szerte cukorfinomító üzemek létesültek és egyre nagyobb mennyiségű nádcukor került az országba, ebből kifolyólag a méznek, mint egyedüli édesítőszernek a szerepe visszaesett. A csökkenő kereslet a méhészeti termékek iránt, viszont nem hozta magával az adók mérséklődését. A termelési eredmények is romlani kezdtek, hiszen nem volt megfelelő tudásháttér, ezáltal felmerült az igény a méhészeti ismeretek rendszerezésére és gyakorlati oktatására. Mária Terézia volt az első, aki felismerte a méhészet támogatásának szükségességét. 1766ban rendeletében mentesítette az adó alól a kezdő méhészeket, majd 1775-ben végleg eltörölték a méztizedet. 1770-ben egyetemet alapította számukra Bécsben és ezt követően különböző módon támogatta a méhészet fejlesztését. Ily módon elérte, hogy ez a magyar iparág új erőre kapott. 1797-ben a keszthelyi Georgikonban kötelezővé tette a méhészet oktatását. Ennek eredménye lett, hogy 60 év alatt közel 40 méhészeti témájú könyv látta meg a napvilágot. (Nikovitz, 1983) A méhkasok ebben az időben vesszőből, például fűz, fagyal, rozs-, ritkábban búza- és zabszalmából vagy gyékényből készültek, több változatuk is volt. Ezeket a vesszőből font kasokat az erdélyi és moldvai magyarságnál lehetett leginkább megfigyelni, a Dunántúl déli részén s helyenként az Alföldön használták. Csak a későbbi időszakban alakultak ki a ma is használatos kaptárrendszerek. (WEB 2, 2015)

2. ábra: Méhkasok fajtái a 18., 19. századi Magyarországon Forrás: http://www.meheszet.comlu.com/stf.html

7

A szakirodalomi paletta az évek folyamán egyre gyarapodott, sőt nemzetközileg is elismerté vált. Viszont a szakmaiság nagy iramú fejlődése ellenére a tenyésztési kedv visszaesett, és az egyre csökkenő kereslet az iparág visszaszorulását eredményezte. A hazai méhészet

ismét

mélypontra

jutott

és

a

fellendítésére

irányuló

intézkedések

eredménytelenek maradtak. Hogy a mélyponton túl jussanak különböző kaptártípusokkal próbálkoztak, de jelentős áttörés ekkor még nem történt. A későbbiek folyamán számos kaptártípussal próbálkoztak a kasokon kívül, ezek közül hazánkban az 1913-ban bemutatott Boczonádi Szabó Imre nevével fémjelzett kaptár terjedt el leginkább. Persze mint a legtöbb dologban, ebben sem volt teljes az egyetértés, hogy ez a legpraktikusabb, legkezelhetőbb kaptártípus, ezért más irányban is voltak próbálkozások. Így lassan elterjedtek a különböző, mai napig ismert és használt kaptárok is. Ebből kifolyólag ismét fellendülés mutatkozott a hazai méhészeti ágazat életében, viszont a fejlődés nem volt töretlennek mondható, hiszen az idők folyamán nagyjából 50 féle kaptárrendszer terjedt el. Ezáltal nem jött létre egységesség és hozzá kapcsolódó technológia, ez lett a hazai méhészet fejlődésének legnagyobb akadályozó tényezője. (Nikovitz A., 1983)

3. ábra: Egy szorgosan dolgozó méh Forrás: http://koronaradio.hu/cikk/nincs-eleg-meh-beporzatlan-marad-sok-virag-13406

8

1.1. A méhészeti ágazat jelenlegi helyzete Magyarországon A méhészet nagy hagyományokkal rendelkező agrárgazdasági ágazat, melynek jelentősége fokozatosan nőt az elmúlt évszázadok alatt. Ennek egyik oka hazánk rendkívül kedvező földrajzi fekvése, melynek következtében egész területe alkalmas a méhészkedésre, ráadásul az egyik a legnagyobb akácerdő területtel rendelkezik Európán belül. Ez a fafajta a magyar méztermelés alapját jelenti, hiszen kiváló és egyedi minőségű. Bár a magyar mezőgazdaságnak

csupán

egy

kis

ágazata,

nemzetgazdasági

szerepének

reális

megítéléséhez figyelembe kell vennünk, hogy a lakosság egy részének - nagyjából 18 - 20 ezer családnak - biztosít fő- illetve részmunka lehetőséget, ezáltal jövedelmet és az ország számára jelentős exportbevételt. Ebből pedig a professzionális fogalomkörbe tartozók, tehát minimum 150 méhcsaláddal rendelkező méhészetek száma jelenleg meghaladja az 1400 darabot. (WEB 4, 2015) A méhészet, ezen felül az agrár ágazat egyéb területein belül is tevékenyen kiveszi a részét, hiszen a méhek ökológiai és gazdasági szerepük vitathatatlan, a megporzásból származó haszon meghaladja a mézből származó hasznot is. Mindezek mellett a mellékes termékeknek kiemelkedő egészségmegőrző hatásuk van, amit sikeresen és eredményesen használnak fel az apiterápiában és a szépségiparban egyaránt. Mint a legtöbb mezőgazdasági ágazatra, úgy a méhészetre is jellemzőek a növekvő költségek. Egyre nagyobb áron lehet biztosítani a termelés szinten tartását, hiszen nőnek a vándorlás költségei, ami nélkül a mai világban eredményesen és gazdaságosan előállítani szinte elképzelhetetlen. Új betegségek és kórokozók jelennek meg, melyeknek kezelési költségei is jelentős összegeket emésztenek fel. Sajnos az ágazatról elmondható, hogy technológiai színvonala még mindig alacsony és jelentős kézi munkaerő szükséglete van a gyártási folyamatoknak. Ezt a tendenciát csak erősítette, hogy a méhészetek hagyományosan magánkézben voltak és az ebből adódó tőkehiány következtében nem jött létre idejében a méhészet támogatására a szükséges iparág. A magyar méhészek nagy része, a beruházási költségeket csökkentse érdekében induláskor, valamint a legtöbb esetben a vállalkozás későbbi időszakaiban is, használt eszközök beszerzése mellett döntött illetve saját készítésű eszközöket használt. Így az idők folyamán közel 50 féle kaptártípus alakult ki, ami a fejlődés és az üzemszerű méhészkedés legnagyobb hátráltatója lett, hiszen a mai napig nincs egységes kaptár és eszközrendszer.

9

A hazai méhészetekben két tendenciával találkozhatunk. Egyik típus a termelésből jelentős részarányt vesz ki és alacsonyan gépesített technológiával, kis méhcsalád számmal dolgozik, mivel így a fenntartási költségek is alacsonyabbak. Emellett a jövedelemtermelő képességük is kisebb, ami nem teszi lehetővé a magasabb szintű technológiát. Egy másik szintén jelentősebb részük a méhészeteknek közepesen gépesített, tehát bizonyos műveleteket felváltottak mechanikai szerkezetekre. Az előrelépés és az eszköz modernizálásának legfőbb hátráltató tényezője a tőkehiány, hiszen a méhészek jövedelmük jelentős részét saját megélhetésükre fordítják, így nem marad visszaforgatható tőke a fejlesztésekre. A másik gátló erő az, hogy a hazai méhészeket kis családszámmal működnek. Kevesen rendelkeznek 150-200 méhcsalád fölötti állománnyal, ami már fedezné a beruházási költségek. Az alábbi 4. számú ábráról leolvashatjuk, hogy a 2000 és 2010 között időszakban a fentebb említett állománynagyságot elérő méhészetek száma nem érte el az összes méhészet számának 10%-át sem. (Dr Szalay, 2006)

20000 18000 16000

847

14000

1076 1080 1096 1104 1117 1112 1050 1057 1064

1210

12000 10000 8000 6000

16331 15732 15185 14519 14238 15295 14895 14668 14979 14777 15328

4000 2000 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

150 család alatti méhésztek

2006

2007

2008

2009

2010

150 család feletti méhészetek

4. ábra: Méhcsaládok számának változása 2000 és 2010 között Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/meheszet.pdf

A kialakult helyzet és a közelmúltban végbement Európai Uniós csatlakozás miatt, viszont meg kell felelni néhány lényeges követelménynek, mint pl.: a kaptárrendszer egységesítése, a különböző gépek korszerűsítése, a méz kezelésével, tárolásával kapcsolatos előírások szigorú betartása. A legtöbb méhészetnél azonban, ezen a követelmények teljesítése csak nagymértékű beruházás mellett lenne megvalósítható, ami

10

rövidtávon a költségeik növekedésével járna, viszont hosszútávon csak így biztosítható a jobb minőségű termék előállítása és a jövedelmezőbb termelés. Magyarország évenkénti méztermelése egyenlőtlen, éves szinten nagyjából 16 – 26.000 tonna termést realizál, melynek csaknem 80%-át külföldön értékesítik. Ennek százalékos változását az 1. táblázaton láthatjuk 2003 és 2012 év között. Napjainkra az Európai Unió lett a világ első számú mézimportőre melynek okai, hogy az egy főre jutó mézfogyasztás világviszonylatban is itt a legmagasabb. Emellett egyre nagyobb az ázsiai és dél-amerikai régiókból beáramló olcsó méz mennyisége, ami által gazdaságtalanná vált a méhtartás. Így a hazai méhészeti ágazat is elsődleges célterületnek mondható export szempontjából. Mindemellett világszerte növekszik a kereslet a jó minőségű méz iránt, mert a nagy termelő területeken kedvezőtlenül alakult az előállítás. A megnövekedett kereslet és a kedvezőtlen termésmennyiség oka a világszerte tapasztalható nagymértékű méhpusztulás, mely óriási károkat okoz és egyre inkább megoldhatatlan feladat elé állítják a termelőket. (WEB 4, 2015.) 1. táblázat: Hazai méztermelés és külföldi értékesítés aránya 2003 és 2012 között Év

Méztermelés (tonna)**

Értékesítés külföldre (tonna)*

Értékesítés külföldre (%)

2003

21900

15773

72,02

2004

19500

15114

77,51

2005

19700

18898

95,93

2006

22500

19400

86,22

2007

24500

21800

88,98

2008

26700

25500

95,51

2009

22500

14400

64,00

2010

16500

13848

83,93

2011

24500

12415

50,67

2012

17500

14513

82,93

Összesen

215.800

171661

79,77

Forrás: Magyar Méhészet Nemzeti Program 2013-2016 alapján saját szerkesztés * Központi Statisztikai Hivatal adatai, ** Országos Magyar Méhészeti Egyesület adatai

11

2. Méhgazdaság eszközigénye, felépítése és feladatai

Az alábbiakban ismertetném a kedves olvasót néhány fontos információval, ami nélkül nehéz lenne átlátni a méhészet struktúráját és a szükséges munkafázisok miértjét és idejét. Beruházások tekintetében egyedi helyet foglal el az agrár ágazatok között a méhészkedés. Itt nincs szükség drága épületekre, viszont olyan sajátságos eszközrendszere van, amely akár költségesebb lehet a többi gazdálkodásnál. Ezáltal elmondható, hogy a beruházások döntő többsége a szükséges kellékek beszerzésére fókuszál. Számos nélkülözhetetlen berendezés van, ami alapfelszerelésnek minősül, ebből kifolyólag felettébb fontosnak tartom ezek bemutatását. Kezdő méhészként a legelső lépés a szükséges méhlakás, a kaptár megvásárlása. Ez az egyik elengedhetetlen kelléke ennek a foglalkozásban, hiszen szinte az összes folyamat ebben zajlik. A beruházás során nagyon jól meg kell gondolni, hogy milyen típusú kaptárt választunk. Számos lehetőség közül lehet választani, minden típusnak vannak támogatói és ellenzői egyaránt. Először el kell dönteni, hogy a vállalkozás szempontjából melyik lehet a legideálisabb. Minden kaptártípus megegyezik viszont abban, ahogyan a méhek azt kialakítják. Így talán érdemes a kaptárak elengedhetetlen kellékeivel, a keretek fogalmi tisztázásával kezdeni. Köztudott tény, hogy ezek a kicsiny teremtmények mérnöki pontossággal megtervezett világban élnek. Minden egyes kereten ugyanakkora, hatszög alakú lépekből kialakított szerkezet található.

5. ábra: Egy keret felépítése Forrás: http://adatlistazo.hu/category/kaptar-tipusok/

12

A lépek a méhek által készített viaszmélyedések, ezeket legtöbbször előre sajtolt lapok formájában helyezik a bedrótozott keretekbe, és ezt a kezdeményt építik tovább a méhek. A dolgozók a lépekbe hordják a virágport és az értékes nektárt, a méhanya pedig élete folyamán ide teszi le petéit az állomány fenntartása érdekébe. Az alábbi képen látható egy régebbi típusú kas, illetve egy ma használatos kaptár rajza a keretek elhelyezkedésével, emellett a tökéletesen egyforma lép és a fészekkeret felépítése is jól felismerhető.

6. ábra: Méhészeti eszközök szemléltető rajzai Forrás: https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378

Miután a keretek felépítését, fontosságát bemutattam, most szeretném ismertetni a két legnépszerűbb kaptártípust, melyeknek egyébként még további változatai vannak. A NagyBoconádi elnevezésű egy 15, 18 vagy 24 keretes, fekvő rendszerű kaptár, a legelterjedtebbek hazánkban. Előnyük, hogy minden kerethez könnyedén hozzá lehet benne férni, könnyen rakodhatóak és biztonságosan szállíthatóak. Fajtaméz termelése viszont nehézkes ezekkel a típusokkal, hiszen nem különül el a fészektér és a méztér egymástól. A gazdag méhlegelők és a tömeges virágzás kaptárjai, mert bőven van hely a fiasításnak és a méznek egyaránt. A 7. számú ábrán láthatunk egy 24 keretnek otthont adó példányt.

13

7. ábra: A Nagy-Boconádi kaptár felépítése Forrás: http://adatlistazo.hu/nb24-kaptar/

A másik népszerű típus a Tamási rakodó kaptár (8. ábra), melynek a keretmérete pontosan fele a Nagy-Boconádi kaptárnak, és azzal ellentétben nem fekvő, hanem álló rendszerű. Itt úgynevezett fiókokban vannak a keretek, amiket egymásra helyeznek, ezáltal a fészektér és a méztér hangsúlyosabban elkülönül. Sokkal inkább alkalmas fajtaméz termelésre, valamint jobban kihasználhatók vele a gyenge legelők adottságai, hiszen a fele akkora keretméret révén, hamarabb telehordják és megérlelik benne a mézet. Viszont valamelyest ellene szól, hogy jóval nagyobb az eszközigénye, mint előző társának.

8. ábra: A Tamási rakodó kaptár felépítése Forrás: http://www.zsotermeheszet.hu

14

Miután megtaláltuk és beszereztük az ideális méhlakást, el lehet kezdeni a családok betelepítését. Természetesen az is gyakran előfordul, hogy a kaptárakat méhekkel együtt árulják. Egy másik nagyon fontosabb eszköz a termelés szempontjából a pergető, mely funkcióját tekintve a mézelvételt szolgálja. Ebbe kerülnek a mézzel teli keretek, melyből forgatás hatására, a centrifugális erő által kinyerjük az édes terméket. Ennek is több típusa van, leginkább aszerint különböztetik meg őket, hogy milyen méretű kereteket tudunk bele tenni, illetve hogy milyen meghajtásúak. A 9. ábrán látható egy motoros, rakodó kaptárakhoz használható pergető szerkezet.

9. ábra: Mézpergető Forrás: http://www.meheszetigepek.hu/keretes-onforditos-mezpergeto-hunor-6.html

További fontos eszközök a füstölő, a kaptárvas, a méhleseprő, valamint a méhész ruha és kesztyű – hiszen a méhcsípés igen kellemetlen tud lenni, még annak is, akinek a szervezete ahhoz hozzá van szokva és különösebb külső vagy belső hatással nincs a szervezetére. Ezek mind a kaptár kezelésének eszközei és nélkülük elképzelhetetlen a hatékony munkavégzés. Természetesen szükség van tároló edényekre, kezelő ládákra, ruházatra és egyéb kisebb beruházásnak számító alapvető eszközökre. Ezek egytől egyig olyan felszerelések, amelyek nélkül egyáltalán nem lehet termelő tevékenységet végezni.

10. ábra: Füstölő - Méhész dzseki - Fedelező kád Forrás: http://www.meheszbolt-tamasi.hu/

15

Az eszközök egy másik része a munkánk könnyítését és az üzemszerű termelést hivatottak elősegíteni például a motoros méhlefújó, elektromos fedelező kés, a kaptármérleg, a kaptárlift, mézszivattyú, viaszolvasztó. Ezek mind olyan eszközök, melyeknek a beszerzése jelentős összegeket emészt fel, és csak nagyobb beruházás alkalmával juthatunk hozzá. Az említett szerszámokat tartós jellegüknél fogva, minél nagyobb kihasználtság mellett érdemes használni, hogy a beruházásunk mihamarabb megtérüljön. Természetesen azt is meg kell említeni, hogy ezen kellékeket el kell helyezni olyan helyiségekben, amelyek megfelelnek az élelmiszerek kezelésére és tárolására vonatkozó törvényi előírásoknak. Tehát a felsorolt eszközök megvásárlása vagy a megfelelő helyszín kialakítása szintén jelentős beruházásnak minősül.

2.1. Méhészeti alapfogalmak tisztázása Ebben a fejezetben szeretném a későbbiekben felmerülő lényeges fogalmakat, meghatározásokat tisztázni, ezzel segítve a gondolatmenetek, gazdasági folyamatok érthetőségét. A dolgozatom során fontos szerepet fognak betölteni az alábbi műveletek, definíciók, viszont nagy valószínűséggel egy laikus számára ismeretlenek. Etetés: A méheket is szükséges időnként etetni, ehhez cukros vizet vagy cukorlepényt használhatunk. Egyrészt élelempótlás gyanánt ameddig nincs nektárt adó méhlegelő, valamint betelelés előtt a téli élelem kiegészítése érdekében. Másrészt serkentés gyanánt is etethetünk, aminek egyik célja, hogy élelem hatására nagyobb intenzitással szaporodjanak méheink. Másik célja pedig, hogy az őszi időszakban az anyát intenzívebb petézésre késztessük a nagyobb telelő népesség elérése érdekében. Fedelezés: A méhek az összegyűjtött és beérlelt mézet viaszfedéllel zárják le a későbbi felhasználásig, amit fel kell szakítanunk ahhoz, hogy kitudjuk pergetni a keretből. Fiasítás: A peték, álcák, bábok és a még ki nem kelt méhek csoportját nevezik fiasításnak. A házi méh teljes fejlődésének szakaszai: pete, lárva, báb, kifejlett rovar.

16

A mindenki által ismert munkásméh 3 napig pete, 6 napig álca, majd ezt követően 12 napig báb. A fejlődéi szakaszokat, az alábbi ábrán jól lehet követni.

11. ábra: A méhek fejlődési szakasza Forrás: https://www.mozaweb.hu/Lecke-AKO-A_Fold_amelyen_elunk_4Edesszajuak_teritett_asztala_A_viragok_es_a_mehek-105378

Hordás: A nektárgyűjtést nevezzük így. A hordás nagysága függ az aktuális időjárástól, a méhek erőnléti állapotától, valamint a mézelő növény fajtájától is. Méhanya: Úgy nevezett anyabölcsőből kel ki és ő a család motorja. Elsődleges feladata a méhek irányítása, peték lerakásával a szaporodás biztosítása. Az irányítását és a kommunikációt feromonok segítségével végzi. Az anya méretesebb a többi méhnél és ő az egyetlen szaporodásra képes női egyed, minden évben eltérő színnel jelöljük meg a korának számontartása érdekében. Méh család: Egy méhcsaládban általában egy anya valamint évszaktól függően 25-40 ezer dolgozó vagy munkásméh és 2-3 ezer here található. A dolgozók nő neműek, ők látják el a mindennapos feladatokat a családban a herék hímneműek és jóformán csak a szaporodási képesség fenntartása miatt nevelik őket.

17

Méz: „A méz az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából előállított természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját különleges anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek.” (Magyar Élelmiszerkönyv, 1-3-2001/110 számú előírása) A

méz

fontos

alkotórésze

az

egészséges

táplálkozásnak,

hiszen

gazdag

vitaminforrásnak számít. B1, B2, B6, C vitamintok mellett tartalmaz ásványi anyagokat is (mint a cink, a magnézium, a fluor, mangán, foszfor, nátrium, jód, réz, kalcium, vas, kálium, kén, klór), valamin értékes enzimeket. Eredet szerint megkülönböztetünk a virágok nektárjából készített virágmézeket (fajta szerint: akác, repce, napraforgó, hárs, selyemfű, gesztenye stb.) és a növények levelein található harmatmézet. (WEB 3, 2015) Pergetés: A méz kinyerésének módja a lépekből, melyhez egy centrifugához hasonló hengeres szerkezetet használunk. A kereteket belehelyezzük és a centrifugális erő hatására csapódik ki a sejtekből a méz. Raj és rajzás: A rajzás méhek természetes szaporodási formája melyet minden esetben új anyák kinevelése előzi meg. Ezt követően a méhcsalád egy része elhagyja a kaptárt egy vagy több anyát követve és új lakóhelyet keres magának. Telelés: A méhek téli nyugalmi időszakára történő felkészítés. Vándorlás: A méhészek gyakran mennek a méhlegelő után méheikkel, amennyiben nincs a röpkörzetükön belül jelentősebb, hordásra alkalmas összefüggő növénykultúra. Így nagyobb mézhozam érhető el, hiszen több fajta méz termelhető. A méhészek általában 2-3 alkalommal vándorolnak egy évben.

18

2.2. A méhész feladatai éves szinten A Kárpát-medencében és ezen belül hazánkban is az őshonos és legelterjedtebb méh faj a krajnai méh. A méhbiológiai fejlődésének pontosan meghatározott ciklusai vannak, amelyekhez igazítanunk kell a termelési folyamatokat és azok előkészületeit. Ezáltal nagyjából előre tervezhető a költségek felmerülése. A méhésznek elengedhetetlenül fontos, hogy az állománya a legjobb termelési állapotban tartsa, de ezt csak bizonyos évközi beavatkozássokkal érheti el. Mindezt úgy kell elvégeznie, hogy a méhcsaládok aktuális állapotát egyénileg felméri, és a megfelelő időben a hozzá illő beavatkozást kell eszközölnie. Ezek mind a kiváló minőségű és az ideális mennyiségű termék előállítására irányulnak.

A méhész szükséges feladatai az állománya jó egészségi és erőnléti állapotának megőrzése érdekében: 1. Nyár végén, amikor az utolsó összefüggő méhlegelő, a napraforgó is levirágzik, és a gyűjtögetés (továbbiakban „hordás”) megszűnik, kipergetik a mézet. Majd az ezt követő élelemszegény, hordásmentes időszakban (hazánkban ez augusztus elejére tehető) az anyákat serkentő etetéssel petézésre késztetik. Ilyenkor az anya lerakja a későbbi telelő népességet jelentő petéinek nagy részét. Ebben az időszakban nagyjából 20 kg-ra pótolják fel az élelem mennyiségét, hiszen ennyi szükséges a tél átvészeléséhez. 2. A telelő állomány egészségének vélelme érdekében, atkairtást végeznek. Hiszen a méheket megtámadó atkának, az élősködőnek nagymértékű elszaporodása végzetes lehet a családok számára. Ehhez különböző állategészségügyileg engedélyezett szerek állnak rendelkezésre, melyeket cseppek formájában bele lehet keverni az élelempótlásként beadott cukorszirupba, vagy porlasztással juttathatják be a kaptár légterébe. Ahogy hidegebbre fordul az idő, egyre inkább kisebb területre korlátozódik a mozgásuk, ezért a szükségtelenné váló kereteket eltávolítják a kaptárból. Majd lassan telelőfürtbe hózódnak a méhek és megkezdik a téli passzív időszakukat, amikor már csak a család melegen tartását igyekeznek biztosítani.

19

3. A tél, a nyugalom időszaka következik. Ekkor csak arra kell vigyázni, hogy ez a békesség zavartalan legyen a környezetben előforduló rágcsálóktól, madaraktól. Az évnek ebben a szakában a fiasítás nevelése szünetel. 4. Január végén, február elején a méhcsalád kezdi visszanyerni aktivitását a téli időszak után. Ilyenkor kezdik meg az első tisztuló kirepülést, amely az aktív időszak kezdetét jelenti. Az anya lassan elkezd petézni és a család folyamatos fejlődésnek indul. Az első melegebb tavaszi napon, amikor a hőmérséklet eléri a minimum +15 °C-ot, az állomány átvizsgálása következik, mely során meg kell győződni a telelés sikerességéről, fel kell mérni az anyák meglétét, a méhcsaládok állapotát, a méz mennyiségét, és adott esetben pótolni kell a hiányosságokat. 5. Április elejére a család népessége ugrásszerű gyarapodást mutat. Erre az időszakra esik a gyümölcsfák, majd valamivel később a repce virágzása is, ami az első nagyobb méhlegelőnek számít hazánkban. Ilyenkor üres lépekkel szokták bővíteni a családokat, majd a fejlődés elősegítésére virágport és nektárt adó méhlegelőre lehet vándorolni velük, amennyiben ilyen nem található a röpkörzetben. 6. Az akác virágzása előtti két- három hetes periódusban a családok méhállományainak egalizálásán van a hangsúly. Az erőseket meggyengítik oly módon, hogy fiasításban gazdag keretet vesznek el tőlük a rajzás megelőzése érdekében, majd áthelyezik ezeket a gyengébb méhtömeggel rendelkező családokhoz. Ekkor az anya mozgási és petézési területét le is korlátozhatják a kaptár egyik részébe, ezzel elkülönítve egymástól a fészket és a mézteret. A begyűjtött mézet ezután beérlelik, amit úgy érnek el, hogy a víztartalmát lecsökkentik 20% alá, majd ezután lehet azt kipörgetni. 7. Az akác levirágzása után kisebb stagnálás következik az állomány fejlődésében, ilyenkor serkentő etetést alkalmaznak az anya petézési kedvének növelése érdekében. Ezután az utolsó legelő a napraforgó virágzása következik. Ez tekinthető a harmadik és egyben utolsó összefüggő legelőnek a méhek életében, ezen időszak után a család ismét a telelésre készül. Ekkor érdemes megvizsgálni az anyákat, ellenőrizni a korukat és ha szükséges le is cserélni őket. Később, ahogy beköszönt a hidegebb idő, a körforgás kezdődik elölről. (WEB 6, 2015)

20

3. Környezetelemzések bemutatása

Dolgozatomban fontosnak tartottam, hogy mind a makro-, mind a mikrokörnyezetet megvizsgáljam, hiszen ezek befolyással vannak a méhészeti tevékenységre. Számos tanulmány közül a külső környezet feltérképezésére szolgáló STEEP elemzést választottam, ahol bemutatom majd a társadalmi, politikai, gazdasági, technológiai és természeti környezetét egy méhészetnek. Emellett egy belső, a vállalat érintettjeit bemutató Stakeholder analízist is készítettem. Ezt követően szemügyre vettem a felmerülő költségeket és ezáltal egy beruházás megtérülési tanulmányt is végeztem. Ebben a fejezetben a felsorolt környezetgazdasági vizsgálatokat szeretném röviden bemutatni.

STEEP elemzés Minden vállalkozás számára elengedhetetlen feltétel, a külső környezet megismerése a gazdaságos működés szempontjából, hiszen csak ezáltal szűrhetőek ki a kockázati tényezők. A kockázatok csökkentése érdekében törekednek a vevői szükségletek felmérésére, a különböző versenytársaknál kedvezőbb termék struktúra kialakítására. Ehhez azonban fontos, hogy alaposan megismerjük az aktuális piacot, a vevői igényeket, a versenytársak teljesítményeit, az értékesítők és egyéb piaci szereplők együttműködési készségét. Ezáltal képessé válik a vállalkozás, a folyamatosan változó igények lereagálására. A külső környezetet 5 tényező csoport alkotja, angol elnevezéseiknek kezdőbetűi alapján STEEP-tényezőknek nevezzük ezeket. Ezen közvetve vagy közvetlenül, de hatással vannak a vállalkozás mikrokörnyezetére. A befolyásoló környezeti tényezők az elábbiak: -

társadalmi (Social) környezet

-

technológiai (Technological) környezet

-

gazdasági (Economic) környezet

-

természeti (Ecological) környezet

-

politikai (Political) környezet

21

TÁRSADALMI (Social)

TECHNOLÓGIAI (Technological)

-lakosság demográfiai struktúrája, -fejlődési tendenciái, -kulturális sajátosságok -fogyasztói aktivitás társadalmi

-technológia-technika fejlődésének felhasználása, -k+f

elemei TERMÉSZETI (Ecological)

GAZDASÁGI (Economic) Mikro-gazdasági növekedés ciklusai, környezet -infláció és kamatok, -munkanélküliség, -nemzetközi gazdasági együttműködés, integrációk, Európai Unió, POLITIKAI-JOGI (Political) -globalizáció,

-Környezetszennyezés a termelésben, -környezetbarát termékelemek, -újrahasznosíthatóság,

-versenyelv érvényesülésének hatásai, -fogyasztóvédelem, -árszabályozás, -kereskedelem-politika -ügyleti jog szabályai, (lobby, monopóliumok, reklámszabályozás, etikai kódexek)

12. ábra: A STEEP elemzés felépítése és elemei Forrás: Jósa – Piskóci – Rekettyés- Veres – Döntésorientált marketing; 45.old

Stakeholder elemzés A stakeholderek azon egyének, csoportok és szervezetek, amelyek valamilyen módon kapcsolatba kerülnek a szervezettel, így befolyásolhatják annak működését. Tehát akiknek valamilyen jellegű érdekeltségük van abba, hogy a szervezet céljait elérje, vagy pedig kudarcot valljon. Az érintettek elemzése lényeges, hogy fel tudjuk mérni kikkel tudunk együtt működni, kikkel lehetünk képesek a szervezetre jelentő veszélyeket elkerülni, amely a fenntarthatóság szempontjából fontos kérdés.

22

Megkülönböztetünk külső és belső érintetteket. A belső érintettek valamilyen jogviszony keretében a szervezethet tartozók, azonban érdekeiket tekintve különböző törekvések által vezérelt személyek. Ilyenek lehetnek: -

a tulajdonos: legfőbb érdekeltsége a befektetett tőke gyarapítása

-

a menedzser: feladata leginkább a szervezet gazdaságos és fenntartható működtetése, viszont egyéni érdekek is vezérelhetik, amelyek szemben állhatnak a tulajdonoséval

-

alkalmazott: a saját jövedelmének maximalizálása a célja, a munka mérséklésével egy időben, ezáltal gyakran kibékíthetetlen ellentét jöhet létre a szervezet többi tagjával kapcsolatban

A külső érintetteknek jelentős szerepük van a vállalat életében, hiszen hosszútávon ők támogathatják vagy korlátozhatják a társaságot céljaik elérésében. Külső érintettek lehetnek: -

a fogyasztók: a vállalkozás célcsoportja, aki számára a terméket előállítja, ezáltal kielégítve a szükségletüket. Ezen csoport magatartása alapján kapjuk a leghitelesebb képet a tevékenységünk és az általunk létrehozott termék vagy szolgáltatás sikerességéről

-

a szállítók: az érintettek fontos csoportja, mert ők látják el a szervezetet termelési tényezőkkel, melyek nélkül a vállalkozás nem végezhetne termelő tevékenységet.

-

a versenytársak: hasonló terméket vagy szolgáltatást előállító szervezetek, akik a piacon ugyan azokat a fogyasztókat célozzák meg

-

az állami intézmények: a szervezet tevékenységével szoros kapcsolatban nem állnak, de kövezett módon például jogszabályokkal, rendeletekkel befolyásolhatják, szabályozhatják a társaság működését

-

egyéb nem állami csoportosulások, érdekvédelmi szervezetek, szövetségek (Dr Roóz, 2008)

23

Költségek felmerülése, csoportosítási lehetőségei A költség a tevékenység érdekében felhasznált erőforrások pénzösszegben kifejezett értéke. A ráfordítás számítás folyamán tudjuk meghatározni, hogy a gazdálkodó által végzett

tevékenység

mennyibe

került

a

tevékenységet

végző

szempontjából.

Csoportosításuk az alábbiak szerint történhet. Megjelenési forma szerint: -

anyag jellegű: a termelés érdekében vásárolt és felhasznált anyagok és szolgáltatások értéke

-

személyi jellegű: az alkalmazottaknak munkabérként, közalkalmazottaknak illetményként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, valamint egyéb személyi jellegű kifizetések, bérjárulékok

-

értékcsökkenési

leírás:

immateriális

javak

és

tárgyi

eszközök

tervezett

értékcsökkenése a hasznos élettartam és a maradványérték figyelembe vételével Felmerülés szerint: -

költséghely

-

költségviselő

Elszámolhatóság szerint: -

közvetlen: már a felmerülése időpontjában meghatározható, hogy melyik költségviselőt terheli és milyen mértékben

-

közvetett: a felmerülés időpontjában nem határozható meg a költségviselőt terhelő mértéke, viszont a költséghely és a felmerülés helye igen

Összetétel szerint: -

egyszerű: olyan költségek melyek tovább nem bonthatóak

-

összetett: elemei költségekből adódnak össze

A termelés volumenével való kapcsolat szerint: -

változó: a termelési volumennel együtt arányosan változnak, lehetnek lineárisan, progresszíven, degresszíven valamint regresszíven változóak

-

állandó: a termelési volumentől függetlenül változatlan költségek egy adott időintervallumban

24

Keletkezés szerint: -

termék költség: a szervezet által egy termékegységre számított költség

-

időszaki költség: egy időszakban felmerülő költségek, nem kapcsolódnak termékekhez

Döntés szerint: -

befolyásolható: azok a költségek, amelyek megváltoznak a döntés következtében

-

nem befolyásolható: azok, amelyek nem változnak a döntés következtében

Döntési szint szerint: -

irányítható

-

irányíthatatlan

(Adorján, 2004)

Beruházás megtérülés vizsgálat Beruházásnak nevezzük azt a tőkekiadást, amely a befektetett eszközök beszerzésére irányul. Ennek célja lehet költségcsökkentés, jövedelemnövelés illetve valamilyen előírásnak való megfelelés. Lényegében egy jelenlegi pénzkiadás, egy adott gazdasági terv megvalósítása érdekében, melytől a jövőben pénzbevételt várunk el. Tehát mivel a beruházás elsődlegesen pénzkiadásként jelentkezik ezért célszerű megvizsgálnunk, hogy a létrehozott eszköz működése során, a megtermelt nyereség tartósan meghaladja-e a kiadásokat illetve a fedezik-e a szervezet zavartalan működést. A leggyakrabban használt beruházás értékelési módszerek: Nettó jelenérték (Net Present Value; NPV) Megmutatja, hogy mekkora lesz a beruházás hozama a tervezett élettartam alatt oly módon, hogy a jövőbeli pénzáramok jelenértékre diszkontált összegéből kivonjuk a kezdő pénzáramot. -

NPV > 0; a beruházás növeli a tulajdonosok vagyonát, tehát megéri megvalósítani

-

NPV < 0; a beruházás csökkenti a tulajdonosok vagyonát, így nem éri meg megvalósítani

-

NPV = 0; a beruházás nem változtatja a tulajdonosok vagyonát

25

Belső megtérülési ráta (Internal Rate of Return; IRR) Megmutatja, hogy évente mekkora átlagos hozamot realizálhatunk: -

ha IRR > tőkeköltség: akkor a beruházás megvalósítható

-

ha IRR < tőkeköltség: nem megvalósítható meg a befektetés

-

ha IRR = tőkeköltség: nincs változás

Jövedelmezőségi index (Profitability Index; PI) Megmutatja az adott beruházás hozamának és tőkeigényének a hányadosát, tehát azt, hogy hányszorosára növekszik a befektetett tőkénk értéke: -

PI > 1; a befektetett tőkénk nő tehát a beruházás elfogadható

-

PI < 1; a befektetett tőkén csökken tehát a beruházás nem elfogadható

-

PI = 1; a befektetett tőkénk értéke nem változik

Diszkontált megtérülési idő (Discounted Payback Period; DPP) Megmutatja, hogy a beruházás jövőbeli pénzáramainak jelenértékre diszkontált összeg mikor éri el a befektetett tőke jelenértékét. (Nábrádi András - Pupos Tibor, 2010; Bélyácz, 2007)

26

4. Gazdasági elemzések a megvalósíthatósági tanulmány tükrében

4.1. Egy méhészet STEEP elemzése 4.1.1. Társadalmi környezet Hazánkban a méh tartás társadalmi megítélése meglehetősen vegyes, a média által gerjesztett pánik illetve szenzációkeltés miatt. A termelők lassan kiszorulnak a vidéki településekről is, mert a környezetük egyre kevésbé tolerálja a méhek jelenlétét. A folyamatos negatív reklám, felhajtás eredményeképpen az emberek félelemmel tekintetnek a szorgos kis élőlényekre. Évtizedekkel ezelőtt a legtöbb falusi háznál jellemző volt a méh tartás és a méz édesítőszerként történő alkalmazása. A cukorgyárak és az egyre nagyobb teret hódító finomított cukor átvette ezt az édesítő szerepet. Különösen akkor számít ez fontos tényezőnek, amikor a cukorbetegségre, mint napjaink egyik legnagyobb civilizációs problémájára gondolunk, mely a túlzott mértékű finomított cukor fogyasztása miatt is kialakulhat. Világszerte és hazánkban is a cukorbetegség kezelése jelentős összegeket emészt fel, de talán még ennél is nagyobb gondot és egészségügyi kiadást generál a szövődményeinek kezelési költsége. A szövődményei között vannak a szív és érrendszer betegségei, amelyek egyébként is vezető halálozási oknak számítanak. Mára viszont újra eljutottunk arra a pontra, hogy akinek csak módja van rá, törekszik az egészségtudatos táplálkozásra. (WEB 7, 2013) Statisztikai felmérések mérik a hazai háztartások mézfogyasztását, ezek alapján a hazai mézfogyasztás éves mennyisége mintegy körülbelül 7000 tonna, ebből kifolyólag az egy főre jutó éves fogyasztás mintegy 0,7 kg-ra tehető. Ez az érték egyre növekvő tendenciát mutat, azonban még így is elmarad az Európai Uniós átlagtól. Ennek oka többek között abban is keresendő, hogy az egyik legkevésbé támogatott termék marketing eszközök szempontjából, valamint, hogy a társadalom pénzügyi viszonyait tekintve is jelentősen elmarad a nyugat-európai átlagétól. Az ország népességének jelentős része az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik, főleg az ország hátrányos helyzetű régióiban, ami által korlátozott nagyságú a fizetőképes kereslet a méz tekintetében is. Összességében azonban elmondható, hogy a méz iránti igény ismét növekedni látszik. Fogyasztása jellemzően ősz elejétől fokozódik leginkább terápiás jelleggel. (WEB 4, 2015)

27

Alkalmazása jótékony tulajdonságai miatt is javasolt az őszi-téli időszakban, hiszen baktériumölő, gyulladáscsökkentő valamint fájdalomcsillapító hatása régóta ismert. Emellett elősegíti az emésztést, a vízkiválasztást, támogatja az immunrendszert, a májat, továbbá táplálja az izmokat és nyugtató hatása is nagymértékű. Az egészségvédelem, a betegségmegelőzés szempontjából nagyon fontos szerepet tölt be. A régi időkben külsőleg sebkezelésre is használták fertőtlenítő gyanánt. Mindemellett a méz gyorsan felszívódó, egyszerű cukrokból – szőlőcukorból és gyümölcscukorból – áll ezért kíméli a májat és a hasnyálmirigyet. Mivel felszívódása gyors, és átalakulás mentes hatékonyan csökkenti az izomfáradtságot és segíti a máj méregtelenítését. Továbbá jót tesz az izomműködésnek, az emésztésnek és serkenti vérkeringést. Tehát számos pozitív hatása indokolná a nagyobb mértékben történő fogyasztását. (WEB 3, 2015)

4.1.2. Technológiai környezet A méhészet sajnálatos módon azon ágazatok közé tartozik, amelyek technológiailag szegényebbnek

mondhatóak.

Azonban

az

leszögezendő,

hogy

olyan

termelő

tevékenységről beszélünk, amelynél az értékesítendő termékek előállítását a méhek végzik és nem is célunk ezek természetes állagát, összetételét megváltoztatni. A termelők tevékenységük kezdetén legtöbbször saját maguk által készített illetve használt eszközökkel dolgoznak. A rengeteg használatban lévő kaptár és keretrendszer miatt nem tudott kialakulni egy egységes rendszer, mert hivatalos szabvány nem rendelkezik ezekről. A munkafolyamatok jó része hagyományosan és jellegénél fogva is manuálisak. Gépesített eszközök csak bizonyos folyamatokhoz szükségesek, amelyek többnyire a méz elvételét, kezelését szolgálja. Az utóbbi években azonban sorban jelentek meg olyan eszközök, melyek az időigényes folyamatok meggyorsítását hivatottak ellátni, ezzel is elősegítve a nagyüzemi jellegű munkát. Ilyen eszközök a gőzviasz olvasztó, a viasz centrifuga, az automata etető berendezés, a palackozó, a mézszivattyú, a kaptárlift.

28

4.1.3. Gazdasági környezet A gazdasági környezet alakulását leginkább a versenytársak és piaci szereplők határozzák meg. A versenytársak száma napjainkra eléggé tekintélyes lett, hiszen sokan gondolják úgy, hogy jól jövedelmező tevékenység a méhészet. Egyre több termelő jelenik meg évről évre, ami által a méhsűrűség is növekszik. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb méz jut egy kaptárra. Az Európai Unió által finanszírozott pályázatok megjelenése óta ez a jelenség csak fokozódott, hiszen a jelenlegi gazdasági tendenciák mellett sokan a megélhetésük jövőjét látják e tevékenységben. A 13. számú ábrán megfigyelhetjük, hogy 2009-es évtől némelyest ingadozó mértékben, de növekszik a méhcsaládok száma 420 ezerről majdnem 800 ezerre nőtt 5 év leforgása alatt, ezáltal nagyobb terhelés jutott a méhlegelőkre, és így kevesebb családonkénti mézhozamot is realizálhattak a méhészek.

13. ábra: Méhcsaládok száma 2007 és 2014 között Forrás: OMME adatai alapján saját szerkesztés

A magyar keresleti viszonyok mellett azonban a legtöbben nem tudnák az összes termelt mennyiséget értékesíteni, ezért nagytételben adnak tovább rajta. A termelők makro környezetének legnagyobb súlyú szereplői a felvásárlók, ők határozzák meg a nagykereskedelmi árakat az export kereslet és kínálat alapján. A statisztikák alapján a magyar mézértékesítésben a megtermelt méz 73 %-át felvásárlóknak, kereskedőknek adják el hordókban. A termelés 1 %-át kiszerelve értékesítik kiskereskedőknek, üzleteknek; további 1 %-át pedig ipari felhasználóknak pl.: mézeskalácsos, édesítőipar. A maradék 25 %-ot pedig közvetlenül a fogyasztóknak, háztól és piacon árusítják. (WEB 4, 2015)

29

A magyar méz világviszonylatban is kiváló minőségű, azonban a termelői ár nem ezt tükrözi minden esetben. Hiszen a kiskereskedelmi szegmensben leginkább az szabja meg a piaci árat, hogy a vásárló mennyit hajlandó fizetni a termékért. Sajnos ezt a tendenciát csak rontja az a tény, hogy az áruházak polcain nagy arányban jelennek meg az olcsó, silány minőségű import termékek, a hazai jó minőségűek mellett, ezzel nyújtva alternatívát az alacsonyabb jövedelműeknek. Az import mézekkel a vásárló azonban élelmiszerbiztonsági kockázatokat vállal, főleg az Európai Unió határain kívülről érkező termékek esetén. Biztató jelnek mondható viszont, hogy az emberek jelentős része hagyományosan a kistermelői piacon keresi ezeket a termékeket, vagy első kézből a termelőtől vásárolnak. Ennek egyik oka, hogy a hamis mézekkel kapcsolatos botrányok miatt kevésbé bíznak a vásárlók a polcokon megjelenő termékekben, a másik, hogy a termelőtől lényeges információkat kaphatnak a termeléssel és tárolással kapcsolatban. (WEB 8, 2015)

4.1.4. Természeti környezet Mint a mezőgazdaság többi ágára, úgy a méhészeti tevékenységre is fokozott hatással van a természeti környezet változása. Az utóbbi évtizedben tapasztalt nagymértékű klímaváltozás rengeteg negatívumot hordoz magában, aminek hatása évről évre érezhető. Az olyan körülmények, mint a szélsőséges hőmérséklet ingadozás, az összemosódott évszakok, a leszűkült gyűjtési idő, a nektárt adó növények számának csökkenése, mind olyan tényezők, amik egyre kiszámíthatatlanabbá, nehezebbé teszik a termelést. Nem beszélve azokról a hatásokról, amik a természeti környezeten kívül érik a szorgos kis állatokat. (Lendvai, 2014) A mezőgazdaságban jelen lévő csávázó anyagok és permetszerek egy része rendkívül mérgező és tömeges elhullást okoznak, hiába vannak tiltólistán, a használatuk ellenőrzése körülményes. Nem beszélve az utóbbi években egyre inkább terjedő GMO-s növényekről, amelyek genetikailag módosítottak, és méreganyagot tartalmaznak a kártevők elleni védekezés gyanánt. A legtöbb ilyen növény laboratóriumi körülmények között van kitenyésztve, így nem is igényelnek megporzást. Ezáltal nektárképződésük sincs, aminek következtében a méhek sem tudnak gyűjtögetni róluk. Az idei évtől a magyar állam is GMO mentes agrár politikát folytat, az Európai Unió számos tagállamával együtt, hiszen ökológiai és élettani szempontból is komoly károkat okoznak az ilyen fajta növények. (Bross, 2014)

30

4.1.5. Politikai-jogi környezet Magyarországon minden állampolgárnak alkotmányos joga a méhtartás, természetesen ezen felül vannak különböző törvények és kormányrendeletek, amelyek a méhészkedést befolyásolják. A tartási és elhelyezési körülmények szabályzásáról szól a 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet, de emellett számos előírás irányul erre az iparágra is, kezdve a méz termeléséről, feldolgozásáról, értékesítésről; a méhállomány védelmén át, az élelmiszer előállításig. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk óta pedig országos szinten lehet igényelni különböző támogatásokat, melyeket központilag felügyelnek. Ilyenek például a Fiatal Gazdák induló támogatása, valamint a Magyar Méhészeti Nemzeti Program, melyet minden állam meghirdet évről évre. (WEB 5, 2015)

4.2. Egy méhgazdaság Stakeholder elemzése Az érintettek száma és jellemzői egy méhészetben általánosságban függ az adott telephelytől és a gazdaság nagyságától. Új vállalkozás létrehozása során, vagy meglévő bővítésében nagy segítség lehet a Stakeholder elemzés, ugyanis ha a gazdálkodó alaposan átgondolja az érintetteket számát és azok befolyását, nem érheti nagy meglepetés tevékenysége során. Az analízisem elkészítése során részletezni fogok egy körülbelül 200 családos méhészet általános támogatóit és ellenzőit, hiszen a továbbiakban egy ilyen nagyságú állományt szeretnék kialakítani. Ezeket pedig az érdekeltség tekintetében is alacsony és magas kategóriákba soroltam, hogy szemléletesebb legyen az analízis.

4.2.1. Támogatók -

Alkalmazottak: A fuvarozók, kisegítők, esetleges családtagok tartoznak ide, akik a gazdálkodás során közvetlenül részt vesznek a termelő feladatokban, a logisztikában vagy akár a marketingtevékenységekben. Az alkalmazottak magas érdekeltségi státuszba tartoznak, hiszen jövedelmük vagy egyéb járulékos hasznuk származik a vállalkozás sikerességéből.

-

Országos Magyar Méhész Egyesület (OMME): Ennek a közösségnek több tagszervezete van, így megyei szinten könnyen elérhetőek a méhészek számára. Az egyesület célja, hogy a gazdálkodókat folyamatosan friss információval lássák el.

31

Ennek érdekében szaktanácsadással, előadás- és vásárszervezéssel is foglalkoznak, hogy mindenki számára elérhetővé váljon a termeléshez szükséges szaktudás és eszközrendszer. Az OMME mindenképpen az erősen érdekelt támogatók közé tartozik, hiszen egy ilyen szervezet célja mindenképpen az, hogy minél több résztvevője legyen. Nem csupán a tagsági díjakból befolyó összegek miatt törekszenek erre, hanem mert minél több új méhész kerül az egyesületbe, annál nagyobb gazdasági szerephez jut a közösség és ez által az ágazat is. (WEB 5, 2015) -

Felvásárlók és fogyasztók: Mint az már korábban is említettem a méztermelés közel háromnegyedét a kereskedőknek, felvásárlóknak értékesítik a méhészek. Még akkor is, ha köztudott tény, hogy így sokkal kevesebb összegért tudják eladni, mintha háztól tennék azt. Ennek oka, hogy általában nincs olyan nagy vevőköre egy-egy méhésznek, hogy az összes megtermelt mézet piacon vagy közvetlenül értékesítse a fogyasztónak. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a vásárlói bizalom javítását - amely a személyes eladás során alakul ki - hiszen ennek erősödésével az eladott mennyiség folyamatosan emelkedhet. Mindezeket együtt véve a vásárlók is magas érdekeltségű kategóriába sorolhatóak az elemzés során, hiszen mind a továbbértékesítésből, mind a fogyasztásból közvetlen hasznuk származik. (WEB 4, 2015)

-

Európai Unió: Az Unióhoz való csatlakozást követően számos támogatást lehet igénybe venni a méhtartóknak is, korábban foglalkoztam ennek fontosságával. A lehetőségeket a Magyar Méhészeti Nemzeti Programban fektetik le 3 évente. A jelenleg érvényben lévő, 2013 – 2016-os ciklusban például az alábbiakat lehet kérvényezni:

technikai

segítségnyújtás,

méhbetegségek

elleni

kezelések,

vándorméhészet ésszerűsítése és a kaptárak állományjavítása. Ezek hozzájárulnak a méhészetek fejlesztésében és karbantartásában, így fontos támogatónak tekinthető az Európai Unió ezen tevékenységeket végző szervei. (WEB 4, 2015) -

Környezetvédő szervezetek: A különböző természet- és állatvédő szervezetek csupán közvetve tesznek hozzá a méhészetek működéséhez, de lényeges megemlíteni, hiszen elsődleges céljuk az élőlények és növények meglétének fenntartása. A méhészet esetében pedig mindkettő megjelenik, hiszen mind a különböző erdők (főként az akácosok), mind pedig a megporzást végző méhek megítélésének javítása lényeges kérdés. Érdekeltség tekintetében középértékre helyeztem őket, mivel közvetlen befolyásuk nincs a tevékenységre.

32

-

Helyi önkormányzat: Általános előírás, hogy a méhtartást minden év február végéig be kell jelenteni az illetékes önkormányzat jegyzője felé, ahol nyilvántartásba veszik a családok számát, telephelyét. Emellett ellenőrzik a méhegészségügyi felelőstől kapott állatorvosi igazolásokat meglétét is. A településvezetőségnek az említett feladatok jogszabályi kötelezettsége, így különösen nincs nagy érdekeltségük a méhészet létrejöttében, de nem is nevezhetőek ellenzőknek. (WEB 6, 2015)

4.2.2. Ellenzők -

Versenytársak: Korábbi bemutatott adatok alapján elmondható, hogy a méhcsaládok, így a méhészetek száma is növekvő tendenciát mutat. Ez azt jelenti, hogy ha egy területen túl sok a méhtartó, úgy az befolyásolja a gyűjtögetés és a méztermelés minőségét és mennyiségét. Így egyértelmű, hogy új méhészet létrehozását erősen ellenzik a már meglévő gazdálkodók. Az előállítás mellett pedig nem vehetjük figyelmen kívül az értékesítési lehetőségek befolyásolását sem, hiszen

az

egyforma

tevékenységet

végzők

leginkább

itt

számítanak

versenytársaknak. A piaci árat és a vevők körét a riválisok nagymértékben befolyásolják, így ők egy erősen befolyásolt csoportot alkotnak. -

Helyi lakosság, szomszédság: Bármelyik településen élünk is, biztosan akadnak olyan állampolgárok, akik nem nézik jó szemmel, hogy a közelükben méheket tartanak, mert sok esetben félnek a kellemetlen csípésüktől. Sajnos ez egy olyan probléma, ami ellen nem csak a méhészek, de ők maguk sem tudnak érdemben tenni – természetesen abban az esetben, amennyiben a jogszabályi feltételeknek megfelelő a méhtartás. Így ezek a lakosok csupán közvetve hatnak a gazdálkodás tevékenységére, így az érdekeltségi befolyásuk is alacsonynak mondhatni. Azt lenne fontos hangsúlyozni és az emberekhez eljuttatni, hogy milyen fontos ökológiai szerepük van a méheknek a megporzás által, hiszen ennek hatására talán kevesebb lenne az ellenséges ember.

-

Allergiás betegek: Ők azok a lakosok, akik nem ok nélkül félnek a méhektől, hiszen egészségügyi kockázatot jelentenek a számukra. Azonban ez a csoport sem tud ellenük tenni, hiszen elkerülhetetlen, hogy találkozzanak a szabadban ezekkel a dolgos rovarokkal. Ebből kifolyólag ők is alacsony érdekeltségűek a méhgazdaság szempontjából. 33

Miután részletesen bemutattam a lehetséges érintetteket egy méhésztre vonatkozóan, készítettem egy ábrát, amin jól láthatóak a részvevők. Mivel korábban említettem, hogy érdekeltség tekintetében is rangsoroltam őket, így azok erőssége vagy éppen gyengesége is jól leolvasható. Összességében pedig elmondható, hogy a támogatók száma sokkal nagyobb, a versenytársak kivételével – persze nekik fontos szerepük van más nagyobb akadályozó csoporttal véleményem szerint nem kell megküzdenie a gazdasági életben egy méhésznek.

14. ábra: Egy méhészet Stakeholder elemzésének szemléltetése Forrás: Saját szerkesztése

34

4.3. A méhészet kiadásainak és költségeinek meghatározás A dolgozatomban szereplő leendő vállalkozást nem egyszeri beruházással kívánom létrehozni, hanem folyamatos fejlesztéssel szeretném elérni a kívánt állomány nagyságát, ami egy 200 családos méhészetet jelent. Az alábbi táblázaton szerepelnek a tervezett beruházási kiadások évekre bontva. Amint látható az első, induló évben a kiadások között szerepel 50 kaptár (1 kaptár értéke 15.000 Ft) és 50 méhcsalád (1 méhcsalád értéke 20.000 Ft) illetve az általam fontosnak tartott eszközállomány. Majd ezt követő években szintén 50 kaptár beszerzését tervezem évente, amíg el nem értem a 200 db-ot. A második évben szerepel a további eszközök megvétele, az üzemszerű termelés érdekében. Azonban ettől az évtől a fejlesztés során csak a méhcsaládok felét, azaz 25 család vásárolását vettem számon, ugyanis a másik felét saját meglévő állományból történő szaporítással kívánom biztosítani. (A megadott számok levezetését a későbbiekben részletesen bemutatom.) 2. táblázat: Beruházási adatok 1. év

2. év

3. év

4. év

Beruházási kiadás

Érték (Ft) Érték (Ft) Érték (Ft) Érték (Ft)

Kaptár Méhcsaládok Gőzviasz olvasztó Pergető Méz palackozó Rezgőkéses fedelező Fedelező kád Egyéb eszközök

750 000 1 000 000 317 500 680 000 100 000 400 000

750 000 500 000 317 500 482 600 200 000

750 000 500 000 -

750 000 500 000 -

Összesen

3 247 500

2 250 100

1 250 000

1 250 000

Forrás: Saját szerkesztés

Mint minden vállalkozásnál, így a méhészetnél is elengedhetetlenül fontos, hogy legalább hozzávetőlegesen meg tudjuk határozni a tevékenység során felmerülő költségek alakulását. Beszélhetünk állandó és változó költségekről egyaránt. Változatlannak tekinthetők azok, amelyek a kimondott méztermeléstől és vándorlástól függetlenül is megjelennek. Ilyenek lehetnek a fenntartási, a méhegészségügyi, a karbantartási költségek, az amortizáció valamint az egyéb kiadások. Illetve úgyszintén beszélünk változó költségekről is, amelyek a termelés és vándorlás volumenével együtt változnak, mint például a saját munkabér, saját gépkocsi használat költsége, vándorlási költségek. 35

4.3.1. Állandó költségek Fenntartási költség Ide tartoznak a kaptárak karbantartási költségei, valamint az élelempótlásra, serkentésre és betelelésre használt cukor költsége. Emellett itt vehetjük figyelembe a műlépek, keretek vásárlását is. A fenntartási költségeket családonként éves szinten 5000 Ft-ban állapítottam meg. Ebbe bele tartozik a különböző célokra felhasznált cukor, ami hozzávetőlegesen évente 17 kilogramm szükségletnek felel meg családonként, valamint az időszakos karbantartás költségei. A cukor árát az elmúlt 10 év adatainak átlaga alapján határoztam meg, így 235 Ft/kg-os ár jött ki. A 15. ábrán látható, hogy az elmúlt években mennyit változott a kristálycukor kilónkénti átlagára. A cukor átlagárának alakulás 2006 és 2015 között 300

Forint / Kilogram

300 250

217

229

209

215

300

275 222

192

190

200 150 100 50 0 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

Év

15. ábra: A kristálycukor kilónkénti átlagárának alakulása 2006 és 2015 között Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

Méhegészségügyi költség Ezekhez a költségekhez tartozik a méhbetegségek megelőzésére szolgáló gyógyszerek költsége, valamint a különböző állategészségügyi vizsgálatok költségei, melyek rendkívül fontosak a megfelelő minőségű termék előállítása érdekében. A méhbetegségek megelőzési költségeként számolni lehet az atka és a vírusos gyomorvész elleni kezelési költséggel.

36

Amortizációs költség Az amortizáció, vagyis a terv szerinti értékcsökkenés egy olyan tétel, amit feltétlenül figyelembe kell vennünk a gazdaságos működés szempontjából, hiszen a beruházásokat követően évről évre csökken a tárgyi eszközök értéke a használat folyamán. Itt azokat az eszközöket vettem figyelembe, amiket kimondottan a méhészeti tevékenység érdekében szükséges beszerezni. Egyéb költségek Ehhez tartoznak a tagsági díjak, lépcseréhez szükséges műlépek költsége, szükség esetén a méhanyák cseréjének összege és különböző egyéb kiadások. A műlépek költségét azonban elhanyagolhatónak vehetjük, hiszen a saját méheink által termelt viasz eladási árából gazdaságosan kivitelezhető.

A 4. táblázatban látható számadatok levezetése és alakulása két vándorlás esetén, 50 családos állománynál Fenntartási költségek: A kaptárak beszerzési értékét 15 ezer forintban állapítottam meg, mert átlagosan 14 és 16 ezer forint között kaphatóak a felszereltségüktől függően. 15 éves amortizációval számolva, hiszen körülbelül ennyi ideig őrzik meg állapotukat, ez évente 990 Ft-nak felel meg, hozzávetőlegesen tehát ennyit kell rákölteni egy kaptárra karbantartás céljából éves szinten. Ehhez számoljuk pluszba hozzá a 17 kg cukrot (235 Ftos átlagáron), ami 3995 Ft. Így a kettő összege 4985 Ft (a számolások megkönnyítésének érdekében kerekítettem 5000 Ft-ra) egy családra vonatkozóan. Méhegészségügyi költségek: Egy család egyszeri atka elleni kezeléséhez szükséges Varidol ára jelenleg 5230 - 7060 Ft között mozog így én egy átlag 6150 Ft-al számoltam. Általánosságban 7 kezelést alkalmaznak, amely teljesen lefedi egy méh fejlődési stádiumát, ennek költsége 43050 Ft. Ezen felül a vírusos gyomorvész ellen Nosevitet használok, melynek egyszeri kezelési költsége 4500 Ft. Három kezelés szükséges, melynek ára így 13500 Ft. Tehát a költség a következőképpen alakul: [(7 kezelés x 6150Ft/ kezelés) + (3 kezelés x 4500 Ft/kezelés)/50 család] = 1131Ft kerekítve 1100 Ft.

37

Amortizáció: A kaptárak leírási idejét átlagosan 15 évnek, míg a további gépesített eszközökét és egyéb berendezésekét 12 évnek számoltam. A 3. táblázatban láthatjuk, hogy alakul az amortizáció értéke forintban. 3. táblázat: Amortizációs költségek számítása 50 illetve 1 családra vonatkozóan

Amortizáció 50 családra Kaptár Pergető Mézpalackozó Fedelező kád Egyéb eszközök

Érték (Ft) 750 000 317 500 680 000 100 000 400 000

Összesen

2 247 500

Leírási kulcs (%) 6,66 8 8 8 8

1 családra

Amortizáció (Ft) 49 500 25 400 54 400 8 000 32 000

Amortizáció (Ft) 990 508 1 088 160 640

169 300

3 386

Forrás: Saját szerkesztés

Egyéb költségek: Egy méhanya ára 3000 - 3800 Ft között van, így egy átlag 3400 Ft-os árral számoltam. Ez a tétel azonban csökkenthető méhanyák beszerzésére igényelhető támogatási összeggel, mely méhanyánként maximum 5 Euronak megfelelő forintösszeg lehet. A többi idetartozó tétel költsége elhanyagolhatónak mondható ezért ezt tételt 1800 Ft-ban állapítottam meg. 4. táblázat: Egy méhcsaládra jutó állandó költségek értéke a vándorlások számától függően

Állandó költségek (Ft/méhcsalád) Fenntartási költség Méhegészségügyi költség Amortizációs költség Egyéb költség

0 5 000 1 100 3 386 1 500

Vándorlások száma 1 2 5 000 5 000 1 100 1 100 3 386 3 386 1 500 1 500

3 5 000 1 100 3 386 1 500

Forrás: Saját szerkesztés

A levezetett adatok alapján jól látható, hogy az állandó költségek, jellegükből adódóan nem változnak annak függvényében, hogy a méhész az év folyamán hányszor vándorol az egyes méhlegelőkre, hiszen ezek a tételek minden esetben felmerülnek.

38

4.3.2. Változó költségek Vándorlási költség Itt az állomány szállításához szüksége költségeket vesszük figyelembe úgy, mint a teherautó fuvardíját, a rakodó munkások bérét és ellátási költségét. Ennek a költségtényezőnek a változása leginkább a vándorlások számának és a vándorláskor megtett távolságnak a függvénye. Azonban nagyban változtathatja még a használt kaptár típusa, hiszen annak méretétől függ a bérelt teherautó típusa is. Nagy-Boconádi kaptárból ez a szám 50-60 db, Tamási féle rakodó kaptárból pedig akár 100 db is lehet egy 7,5 tonnás teherautó esetében. A vándorlások számával valamelyest arányosan nő a megtett út hossza is. A méhész a méhekkel átlagosan egy vándorlás alatt 200, két vándorlás során 350, három vándorlás esetében pedig 500 km tesz meg. Ezt nem árt szem előtt tartani, hiszen egy teherautó átlagos fuvar díja 250Ft/km, pótkocsival 300Ft/km. Fontos, hogy törekedjünk a raktér teljes kihasználtságára, hiszen ezáltal a fajlagos önköltség is kedvezőbben alakul. A következő tényező a rakodók bére, amely az állomány nagyságától függ leginkább. A bér meghatározásához több fuvarozó cég árait is megtekintettem, ezek alapján megállapítható, hogy a rakodómunkások bére 1000 és 1500 Ft/óra/fő közé tehető. Az optimális létszám véleményem szerint 4 fő, akiknek a bérköltsége átlagosan 1250Ft/óra/fő figyelembe véve a munka fizikai jellegét. Ebből kifolyólag 50-100 kaptár rakodási költségét 5000Ft/fő, 150-200 kaptárét pedig 10000 Ft/fő.

Saját bérköltség Egy olyan élőmunkaigényes tevékenységnél, mint a méhészet, nem szabad figyelmen kívül hagyni a méhész saját munkájának költségét. A vándorlások számának függvényében egy 50 - 100 családos méhész átlagosan 10 - 13 órát fordít egy méhcsaládra. Egy 200 családos méhésznél azonban ez az idő akár 20-25%-al is lerövidíthető a magasabb gépesítettség miatt. Hosszabb távon, hatékonyan csak egy szakképzett méhész tud eredményes termelőtevékenységet végezni, ezért a munkabért a szakképzett minimálbérnek megfelelően 702 Ft/órával számoltam. (WEB 9, 2015)

39

Saját gépkocsi használat költsége A méhészeti tevékenység egyik kulcsfontosságú része a saját gépkocsi használata, hiszen a méhészeti eszközök szállítása, beszerzése, a vándortanya látogatása elképzelhetetlen nélküle. A gazdálkodó közvetlen munkaeszközének tekinthető, amelynek karbantartási és amortizációs költsége is a méhészetet terheli. A gépkocsi használati díját 37 Ft/km-ben határoztam meg. Átlagosan 346 Ft/l-es üzemanyagárral, 9 Ft/km személygépkocsi normaköltséggel számoltam 8 literes átlagfogyasztás mellett. Tehát az előbbieket számszerűen levezetve: (346 Ft/liter x 8 liter)/100 km = 27 Ft; 27 Ft/ km + 9 Ft/ km = 36,68 kerekítve 37 Ft/ km. Az üzemanyagárnál szintén egy 10 éves átlagot vettem figyelembe, mert ez a tétel is évről évre kiszámíthatatlanul ingadozik, ahogy azt a statisztikai táblázaton is látni lehet

Forint / Liter

Az benzin átlagárának változása 2006 és 2015 között 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

426 383

418

408 368

336 277

276

293

278

2006.

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015. Év

16. ábra: Az üzemanyag átlagára literenként 2006 és 2015 között Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

A vándorlások számával a megtett távolság is növekszik, így elmondható, hogy átlagosan 4500 - 8000 km-t tesz meg a méhész egy évben a tevékenysége érdekében. Ide értendő a vándorhelyek keresése, megtekintése, a méhek ellenőrzése a hordási időszakban, a pergető vándorhelyre történő elszállítása, stb. Azonban egy év alatt vándorlás nélkül is számolhatunk körülbelül 2500 kilométerrel, hiszen egyéb méhészeti teendők érdekében is szükséges utaznunk, úgymint eszköz és gyógyszer beszerzés, méhanya vásárlás stb.

40

Az 5. táblázatban látható számadatok alakulása két vándorlás esetén, 50 családos állománynál: Vándorlási költség: A megtett út átlagosan 350 km az ehhez szükséges teherautó bérleti díja egy 50 családos állomány esetén 250Ft/km, ehhez hozzáadtam a 4 munkás bérét, ami ebben az esetben 1250Ft/fő/óra. 50 család esetében hozzávetőlegesen 4 óra rakodási idővel számoltam. Így tehát a vándorlási költség a következők szerint alakul: [(350km x 250Ft/km + 4 fő x 4 óra x 1250Ft/fő/óra) / 50 család] = 2150 Ft/család/év Saját bérköltség: Ebben az esetben 12 óra a munkaidő igény melyet óránként 702Ft/óra bérrel számoltam. Így tehát ez a költség: (12 óra x 702Ft/ óra) = 8424Ft/család/év Saját gépkocsi használt költsége: Ebben az esetben a tevékenység érdekében hozzávetőlegesen 6000 km a megtett táv 37Ft/km-es költséggel számítva. Tehát ez a tétel a következők szerint alakul: [(6000 km x 37 Ft/ km) /50 család] = 4440Ft/család/év 5. táblázat: Egy méhcsaládra jutó változó költségek értéke a vándorlások számától függően

Változó költségek (Ft / méhcsalád / év) Vándorlási költségek Saját bérköltség

0 0 7 020

Saját gépkocsi használat költsége

1 850

Vándorlások száma 1 2 1 400 2 150 7 722 8 424 3 330

4 440

3 2 900 9 126 5 920

Forrás: Saját szerkesztés

Hazánkban 3 fő, nagykiterjedésű méhlegelő fordul elő a repce, az akác és a napraforgó. Ezek mellett az ország egész területén számottevő és egybefüggő méhlegelő nem jellemző. Ebből kifolyólag vándorolnunk kell, a megfelelő méhlegelő elérése érdekében. Nagyon fontos előre megtervezni, figyelembe véve az állomány nagyságát, a telephely és az elérni kívánt célterület vagy célterületek távolságát. Egy méhész átlagosan 2 vándorlással számol egy évben, így a számítások során én is ezzel kalkuláltam. A vándorlások száma a tehergépkocsi bérleti költsége vagy a saját gépjármű üzemanyag, kopási és egyéb költségek miatt lényeges. Fel kell mérnünk a szükséges munkaerő igényt, hiszen munkabért kell fizetnünk a rakodóknak, biztosítanunk kell az ellátásukat. Valamint nem utolsó sorban figyelnünk kell a meteorológiai előrejelzést, hiszen olyan tevékenységet végzünk, amely jelentős mértékben függ az aktuális időjárástól.

41

Szem előtt kell tartanunk, hogy a vándorlás révén sok esetben a termelt méz mennyiség is több, viszont az önköltség is növekszik. Amennyiben ezekkel a körülményekkel nem kalkulálunk megfelelő körültekintéssel, abban az esetben az elmaradt haszon mellett jelentős költségnövekedéssel is számolhatunk. (Dr. Vicze, 1997)

4.4. A méhészet bevételeinek meghatározása Az ágazat eredményét leginkább az időjárás, a méhlegelők minősége, a vándorlás és az emberi tényező határozza meg. A megfelelő szakértelem, a hatékony munkavégzés, az eszközök kihasználtsága és a munkaszervezés hatékonysága az eredményes tevékenység és a gazdaságosság egyik kulcspontja. A termelési eredmények évenként változóak lehetnek, hiszen az árak nem számíthatók ki előre pontosan, de a legtöbb esetben egy jól meghatározható tartományon belül mozognak. A méhész bevételének jelentős része elsődlegesen a mézeladásból származó jövedelem, amely jelentős mértékben függ a méz piaci valamint felvásárlási árától. Ezen árat a hazai és export kereslet, valamit az ágazat által termelt méz mennyisége határozza meg. Viszont fontos megjegyezni, hogy a méhészet azon különleges helyzetben lévő tevékenységek egyike, aminek szinte minden melléktermékét értékesíteni lehet, a fő terméke a méz mellett. Vannak közvetlen és közvetett bevételi forrásai. Közvetlen bevételi források a méhcsalád értékesítés, méhanya nevelés és értékesítés, lépesméz termelés, méhviasz-, propolis-, virágportermelés. Esetleg méhméreg értékesítést is megemlíthetjük, bár egyelőre hazánkban komoly piaca nincs, illetve ellene szól közvetlenül a méh pusztulása is. Közvetett bevételi források lehetnek például a különböző állami támogatások, agrár támogatások.

42

4.4.1. Fontosabb értékesíthető méhészeti termékek Virágpor: A virágpor olyan természetes anyag, amelyet a méhek elsősorban a fiasítás etetésére használnak viszont olyan fontos vitaminokat és aminosavakat tartalmaz, ami az emberi szervezet számára is jótékony hatású. Jelentős apiterápiás hatású anyag, javítja a vérképet valamint az anyagcsere folyamatokat, emellett csökkenti a vérnyomást, segíti az immunrendszer működését. Kozmetikai és természetgyógyászati termékekhez is használják. Propolisz: A méhek elsődlegesen ragasztásra, hézagkitöltésre valamint fertőtlenítésre használják ezt a hasznos anyagot, melyet a fák rügyeiről gyűjtenek. Rengeteg jótékony élettani hatása van az emberi szervezetre is. Baktériumölő antibiotikus hatása miatt sebek kezelésére is használható, serkenti a szövetképződést. Kedvező hatású a tüdő, a vérkeringés és a bőr működésére. Elősegíti a vér és csontképződést valamint regeneratív hatása van a porcszövetekre is. Méhpempő: A méhek garatmirigy váladéka mely sárgás-fehér színű savanykás ízű és pépes állagú. Ezzel az anyaggal táplálják az anyát és a fiasítást, vitaminokban rendkívül gazdag. A szervezetet regenerálja, segíti az idegrendszer és a szív működését. Gátolja az érelmeszesedés és a vérnyomás kialakulását, valamint kiegyensúlyozza a szervezet anyagcsere folyamatait. Méhméreg: Savas kémhatású, illékony folyadék, amely a méhek méregzsákjában halmozódik fel. Leginkább ízületi bántalmak kezelésére használják, mérsékli a fájdalomérzetet és növeli a szervezet ellenálló képességét. Hazánkban még kicsi a piaca, de már forgalomban vannak olyan készítmények, amelyek hatóanyagában a méhméreg is megtalálható. Méhviasz: A méhek a potrohukon található viaszmirigyek segítségével állítják elő a méhviaszt, amely építőanyagként funkcionál. Élettani szempontból antibiotikus hatású, ezáltal a gyógyszeriparban, a kozmetikai cikkel gyártása során rúzsok, kenőcsök valamint krémek adalékanyagaként használják fel. (Zsidei, 1993)

43

4.4.2. Tervezett bevételek Jelen dolgozatomban csak a fő bevételi forrásnak minősülő méz fajták értékesítését vettem alapul, az előzőekben felsorolt méhészeti termékek értékesítésével nem számoltam. A három legnagyobb mennyiségben termelt mézfajta a repce, az akác és a napraforgó, melyek lehetséges termelési adatainak meghatározásához véletlen számgenerálást használtam. Oly módon, hogy a több éves átlaghozam alsó és felső határértékei között változzanak az értékek. Az alábbi táblázatban láthatóak az általam várt mézhozamok éves bontásban. Láthatóan nagy ingadozást mutatnak a különböző méhlegelők hozamai, ami a kiszámíthatatlan időjárásnak köszönhető. 6. táblázat: 5 éves családonkénti mézhozam

Mézhozam családonként (kg/család) Repce Akác Napraforgó Összes mézhozam

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

18 8 15 41

13 19 21 53

16 10 24 50

7 14 12 33

20 12 13 45

Forrás: Saját szerkesztés

Az árak meghatározásakor figyelembe vettem, hogy a repcemézet jellegénél fogva nehezebb üvegezve értékesíteni a gyors kristályosodása miatt. Ezért a felvásárlónak történő értékesítési árral számoltam. Viszont a napraforgó és akácmézet érdemes kiüvegezett formában értékesíteni, ezért ezeknél piaci eladási árral kalkuláltam. A felvásárlói és a piaci eladási árat is szintén véletlen számok generálásával határoztam meg, a több éves átlagoknak megfelelő intervallumok ismerete mellett. Az alábbi 7. és 8. számú táblázatban láthatóak a tervezett eladási árak és árbevételek éves szinten. Emellett pedig az 1. számú mellékletben szerepelnek a további évre vonatkozó bevételek és kiadások alakulása. 7. táblázat: 5 éves tervezett méz eladási árak

Méz eladási árak (Ft/kg) Repce Akác Napraforgó

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

650 2250 1450

670 2000 1200

680 2050 1350

730 2150 1400

650 2100 1350

Forrás: Saját szerkesztés

44

8. táblázat: 5 éves családonkénti árbevétel

Bevétel családonként (Ft/család) Repce Akác Napraforgó Összesen

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

11700 18000 21750 51450

8710 38000 25200 71910

10880 20500 32400 63780

5110 30100 16800 52010

13000 25200 17550 55750

Forrás: Saját szerkesztés

4.5. Beruházás megtérülés vizsgálat A 9. számú alábbi táblázatban foglaltam össze a méhészeti vállalkozás éves költségvetését évekre bontva a fejlesztés ütemének megfelelően. Jól látható, hogy az első két évben a legnagyobbak a beruházási kiadások, mert ebben a periódusban terveztem az évenkénti 50 kaptár mellett a szükséges eszközállomány beszerzését is. Majd az ezt követő két évben már csak a szükséges kaptárak és méhcsaládok megvásárlását kell megvalósítani a beruházás keretein belül. Az ötödik évre kalkulációim szerint sikerül elérni a szükséges 200 családos állományt, így beruházással abban az évben nem számoltam. Az árbevétel a fejlesztések hatására folyamatos növekedést mutat, természetesen a kalkulált eladási árak és termelési mennyiségek függvényében. Azonban az árbevétellel szemben a termelési költségek változása nincs összhangban az állomány növekedésével. Ennek oka, hogy a folyamatosan fejlesztett állomány viseli a beruházás folyamán beszerzett eszközök költségét is, azonban az első két év után már csak a méhcsaládok és kaptárak vásárlása valósul meg. Minden vállalkozás számára fontos költségtétel a fizetendő adó, melynek mértéke szintén lényeges szempont. Az általam felvázolt kalkuláció alapján a negyedik év végéig mellékállásban végezném a tevékenységet. Ez esetben a fizetendő adótételek a garantált bérminimum szerinti vállalkozói minimum kivét után 16%-os személyi jövedelemadó (SZJA), 14 %-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) és amennyiben a vállalkozás nyereséges, úgy a 10 %-os nyereségadót jelent.

45

Ezt követően az ötödik évben főállású vállalkozóként a fizetendő tételek a 27 %-os szociális hozzájárulási adó (SZOCHO), a 16 %-os EHO, a 1,5 %-os egészségbiztosítási járulék, a 1,25 %-os társadalombiztosítási járulék valamint a 10 %-os nyereség adó, így ezen szempontokat vettem figyelembe. Mind két esetben, fő és mellékállásban végzett tevékenyég esetében fizetendő tétel még, az iparűzési adó, mely önkormányzatonként 1 és 2 % között változhat. Jelen esetben 2%-al kalkuláltam számításaim során. (WEB 10, 2015) Továbbá leolvasható az összesítő táblázatból, hogy az évenkénti adózás előtti eredményből levonva a fizetendő adótételeket, megkaptam az adózott eredményt, melyhez hozzáadtam az amortizációt. Ezeknek a részletes értékét már kiszámítottam és ismertettem a teljes állományra vetítve a költségek elemzése fejezetben. Azért tartottam fontosnak ezeket a tételeket, mert az amortizáció a vállalkozás adózás előtti eredményét ugyan csökkenti, azonban tényleges pénzkiadással nem jár. Így megkaptam a vállalkozás működési pénzáramát. Ezután meghatároztam a beruházás pénzáramát is, tehát lényegében azt, hogy az adott év bevételei fedezték-e a kiadásokat. Ez úgy tettem meg, hogy a beruházási kiadáshoz hozzá adtam a működési pénzáramot. Látható, hogy az első két évben a kalkulációk alapján még a beruházási kiadást sem fedezték a bevételek A mérleg csak a harmadik évtől lett pozitív, addig az évig veszteséget termelt a vállalkozás. Ezt követően, hogy viszonylag reális és tiszta képet kapjak a beruházással kapcsolatban, diszkontálnom kellett az adott év pénzáramait. Erre azért volt szükség, mert már a tőkekiadás előtt meg kell vizsgálni, hogy az adott évek pénzfolyamai mennyit érnek nekem a jelenben. Ehhez egy 6%-os diszkontrátát használtam, ami az elmúlt 8 év átlagértékéhez közelít. Így tehát megkaptam, hogy az évenkénti pénzáramoknak mennyi a jelenértéke, majd ezután azt tettem vizsgálat tárgyává, hogy hányadik évtől térülnek meg a befektetési kiadásaim. Eredményként, a kalkulációim alapján pedig azt kaptam, hogy 3,8 évtől termel ténylegesen hasznot a vállalkozás, és térül meg az összes beruházási kiadás. (WEB 11, 2015)

46

9. táblázat: A méhészeti vállalkozás 5 éves költségvetése

Éves adatok (Ft) Megnevezés

1. év

Beruházási kiadás Árbevétel Termelési költség Adózás előtti eredmény Adó vállalkozói min. kivét után Nyereség adó Iparűzési adó Adózott eredmény Amortizáció Működési pénzáram Beruházás pénzárama Diszkontráta (6 %) Beruházás pénzáramának jelenértéke Beruházás pénzáramának halmozott jelenértéke

-3 247 500 2 572 500 -1 315 000 -1 990 000 -439 200 0 -51 450 -2 480 650 169 300 -2 311 350 -5 558 850 0,943

2. év

4. év

5. év

-2 300 100 -1 300 000 -1 300 000 0 7 191 000 9 567 000 10 402 000 11 150 000 -2 270 708 -1 914 205 -1 843 904 -1 843 904 1 310 096 5 672 891 7 258 096 9 306 096 -439 200 -439 200 -439 200 -669 780 -87 090 -523 369 -681 890 -863 632 -143 820 -191 340 -208 040 -223 000 927 626 4 518 982 5 928 966 7 549 684 298 808 348 308 397 808 397 808 1 226 434 4 867 290 6 326 774 7 947 492 -1 073 666 3 567 290 5 026 774 7 947 492 0,890 0,840 0,792 0,747

-5 241 996 -5 241 996

3. év

-955 563

2 996 524

3 981 205

5 936 777

-6 197 558 -3 201 035

780 170

6 716 947

Forrás: Saját szerkesztés

A jövedelmezősséget tekintve a beruházás a megvizsgált időtávon belül (5 év), érdemesnek mondható, hiszen a befektetett pénzünk értéke 13 %-kal ér majd többet. Ezt láthatjuk a 10. táblázatban szereplő indexből is. A belső megtérülési ráta pedig kimondottan jónak mondható, annak fényében, hogy jelentős tőkekiadás igénye van a befektetésnek, és viszonylag magas termelési költsége az állománynak. Ebből kifolyólag elmondhatjuk, hogy hosszú távon megéri fenntartani a vállalkozást, hiszen ha nem is gyors ütemben, de megtérül az általunk invesztált tőke és energia. 10. táblázat: Megtérülési mutatók Nettó jelenérték Megtérülési idő Jövedelmezőségi index Jövedelmezőségi index Belső megtérülési ráta

6 716 947 3,80 1,13 13 28

Forrás: Saját szerkesztés

47

Ft év % %

Összegzés

Jelen dolgozatomban próbáltam objektív képet alkotni a méhészeti tevékenység sokszínűségéről és szerettem volna bemutatni, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a vállalkozás sikerességét vagy kudarcát. Ezáltal gátat vetni azon elképzeléseknek, hogy a méhtartás és méztermelés könnyű és viszonylag gyors pénzkereseti lehetőségnek számít. A számításaimat sokéves átlag adatokra és néhány saját tapasztalatra alapoztam, melyeknek hatásait és változásait próbáltam reálisan bemutatni, elkerülve a túlzottan szélsőséges helyzetkép kialakítását. Összességében megállapítható a fenti kalkuláció alapján, hogy tulajdonképpen a 4. évben (pontosabban 3,8 évtől) térülnek meg a beruházási kiadások, tehát ezután termel hasznot a vállalkozás. Ebből kifolyólag az első négy évben mindenképpen szükséges egy főállás megléte a méhészet mellett, hogy ez biztosítsa a bevételt, és amiből fedezni tudjuk a fenntartási költségek és beruházási kiadások egy részét. Főállásban csak az 5. évtől érdemes méhészkedni, mert ekkorra ér el a tevékenység olyan jövedelmezőséget, ami biztos jövedelmet jelenthet. A kalkulált költség, a bevétel, az eladási ár valamint a mézhozamok alapján láthatjuk, hogy az 5. év végére a beruházott tőke 28%-os hozamot generált. Ez viszonylag jónak mondható figyelembe véve a jelenlegi betéti kamatok hozamait. Egyéb befektetési lehetőségekhez képeset lehet, hogy ez nem jelent számottevő vagyongyarapodást, azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben kockázat mentesebb lehetőségnek bizonyul. Munkalehetőséget teremtünk a tőke felhasználásával, valamint olyan eszközök beszerzését valósíthatjuk meg, amit szükség esetén értékesíthetünk, így a vállalkozás kényszerű megszüntetésével sem veszítjük el a teljes befektetett tőkét. Természetesen, mint minden beruházáskor vállalnunk kell olyan kockázatokat, amelyek jelentősen nehezíthetik a gazdaságos működést, úgymint az országos szinten tapasztalható méhcsaládszám növekedés, az egyre nagyobb problémát okozó méhbetegségek és az utóbbi évekre jellemző szeszélyes, változékony időjárás.

48

Ezek után kijelenthető, hogy érdemes lehet tőkét invesztálni egy méhészeti vállalkozásba, de csak olyan személy számára, aki nem vár gyors és nagymértékű vagyongyarapodást. Hanem többre értékeli annak a lehetőségét, hogy pár éven belül saját lábra állhat, megszabadulva a megfelelési kényszertől és még jó néhány stressz-tényezőtől, ami a mai rohanó világban éri a munkavállalókat.

49

Javaslattétel

Mint a legtöbb elemzés esetében, így a méhészeti tevékenység tanulmányozásában is fontos, hogy áttekintsük a fejlődési lehetőségeket, hiszen csak így maradhatunk versenyképesek egy adott piacon. Ahogy azt már említettem a dolgozatom elején, az ágazat technológiailag meglehetősen szegénynek mondható annak ellenére, hogy néhány év alatt szinte egy teljes iparág jött létre a méhészeti eszközök gyártására. Számos olyan eszköz áll az ágazat rendelkezésére, amellyel javítani lehet a hatékonyságon, növelni a bevételeket vagy éppen csökkenteni a fajlagos önköltséget. Egy egyszemélyes vállalkozás számára fontos és viszonylag olcsó beruházás lehet például egy kaptárlift, ami jelentősen megkönnyítheti a különböző munkafolyamatok elvégzését, nem utolsó sorban a rakodási idő hosszát. Azonban a legnagyobb segítség ezáltal, hogy nem kell plusz munkaerőt igénybe venni az állomány telephelyen történő mozgatása során. Így a munkaidő ráfordítás és ezzel egy időben a bérköltség is csökkenthető, hiszen ugyan azt a folyamatot rövidebb idő alatt végezhetjük el.

16. ábra: Egy kaptárlift üzemeltetés során Forrás: http://www.kaptarlift.hu/?page_id=131

50

Nagyobb volumenű fejlesztést is érdemes megvalósítani a vállalkozáson belül, ami által növelhetjük a bevételeinket, ilyen például a krémméz készítő berendezés. Nagy lehetőség van a krémméz előállításában és értékesítésében, főleg ha megpróbálunk export célzattal is termelni, ugyanis külföldön - az Európai Unióban, azon belül is Németország esetében nagy kereslete van ennek a terméknek vajszerűen kenhető állaga miatt. Hazánkban kevésbé ismerik, de idővel keresett termék lehetne belőle, megfelelő marketing kommunikációs tevékenységgel megtámogatva. Az eljárás segítségével sokkal piacképesebbé lehetne tenni, a viszonylag gyorsan kristályosodó mézek nagy tömegét – mint például a repcemézet, ezáltal az ilyen mézfajták eladásakor akár 100%-os bevétel növekedést is realizálhatunk.

16. ábra: Mézkrémesítő berendezés Forrás: http://vargamulep.unas.hu/Mezkremesito-gep

Véleményem és gyakorlati tapasztalatom szerint ez a két fejlesztési beruházás nagyon nagy haszonnal járna egy méhészet működése során. Természetesen ezeken túl még számos újítási

lehetőség

közül

lehet

választani,

amelyek

mind

megkönnyíthetik

és

meggyorsíthatják a munkafolyamatokat, így a méhész dolgát. A magyar állam is nagymértékben támogatja a fejlesztéseket, melyeket a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretein belül lehet igényelni. Ezen alternatívák megvalósításával jelentős összegekkel csökkenthetők a költségek, emellett növelhetők a bevételek, amely egy gazdálkodó vállalkozás legfőbb célja.

51

Summary

In my thesis I would like to find out what expenses and resource investment are needed to start and keep an apicultural enterprise of 200 colonies of bees, and I also want to observe the costs emerging during operation. I would like to know that when my invested money would be recovered along with the physical work. During analysis I am writing about the history of bee-keeping and the present condition of this sector in Hungary. The basic apicultural tasks and concepts are also presented in this thesis. By means of different analytical methods I am looking into the micro- and macroenvironment of apiculture, I am detailing the expenditure structure and the expected measurement of income. With the learnt economic efficiency tests I am analysing the feasibility of the planned investment using indicators such as present value, profitability index and rate of return. Relying on these values and results I have come to the conclusion that it is well worth taking up bee-keeping in the long run. In addition I am presenting a suggestion on how to make the operation more profitable and the working process easier.

52

Mellékletek

1. számú melléklet: A költségek és bevételek alakulása évekre bontva

II. év adatai Beruházás II. évben Beruházási kiadás 50 kaptár 25 méhcsalád Gőzviaszolvasztó Fedelező gép Egyéb eszközök Összesen

Kaptár Pergető Mézpalackozó Gőzviaszolvasztó Rezgőkéses fedelező Fedelező kád Egyéb eszközök Összesen

Ft 800 000 500 000 317 500 482 600 200 000 2 300 100

Amortizáció számítása 100 családra Leírási kulcs Érték (Ft) (%) 1 500 000 6,66 317 500 8 680 000 8 317 500 8 482 600 8 100 000 8 600 000 8 3 997 600

Amortizáció (Ft) 99 000 25 400 54 400 25 400 38 608 8 000 48 000 298 808

Számítás 100 családos állománynál vándorlások függvényében Költségek megnevezése Vándorlások száma 0 1 2 Fenntartási költségek 5 000 5 000 5 000 Méhegészségügyi költségek 1 100 1 100 1 100 Amortizációs költség 2 988 2 988 2 988 Egyéb költség 1 800 1 800 1 800 Vándorlási költségek 0 800 1 175 Saját bérköltség 7 020 7 722 8 424 Saját gépkocsi használat költsége 925 1 665 2 220 Összesen 18 833 21 075 22 707 A méhészet termelési költsége 1 883 308 2 107 508 2 270 708

53

1 családra Amortizáció (Ft) 990 254 544 254 386 80 480 2 988

3 5 000 1 100 2 988 1 800 1 550 9 126 2 960 24 524 2 452 408

Mézfajta repce akác napraforgó

Termelési adatok 1 családra vetítve II. évben mézhozam (kg) eladási ár (Ft/kg) 13 670 19 2000 21 1200

Összesen

53

3870

árbevétel (Ft) 8710 38000 25200 71910

III. év adatai Beruházás III. évben Beruházási költség 50 kaptár 25 méhcsalád Összesen

150 Kaptár Pergető Mézpalackozó Gőzviaszolvasztó Rezgőkéses fedelező Fedelező kád Egyéb eszközök Összesen

Ft 800 000 500 000 1 300 000

Amortizáció számítása 150 családra Leírási kulcs Érték (Ft) (%) 2 250 000 6,66 317 500 8 680 000 8 317 500 8 482 600 8 100 000 8 600 000 8 4 747 600

Amortizáció (Ft) 148 500 25 400 54 400 25 400 38 608 8 000 48 000 348 308

Számítás 150 családos állománynál vádorlások függvényében Költségek megnevezése Vándorlások száma 0 1 2 Fenntartási költségek 5 000 5 000 5 000 Méhegészségügyi költségek 1 100 1 100 1 100 Amortizációs költség 2 322 2 322 2 322 Egyéb költség 1 800 1 800 1 800 Vándorlási költségek 0 400 700 Saját bérköltség 5 616 6 178 6 740 Saját gépkocsi használat költsége 617 1 110 1 480 Összesen 16 455 17 910 19 142 A méhészet termelési költsége 1 645 505 1 791 005 1 914 205

54

1 családra Amortizáció (Ft) 990 169 363 169 257 53 320 2 322

3 5 000 1 100 2 322 1 800 1 000 7 300 1 973 20 495 2 049 505

Mézfajta repce akác napraforgó

Termelési adatok 1 családra vetítve III. évben mézhozam eladási ár (kg) (Ft/kg) 16 680 10 2050 24 1350

Összesen

50

4080

árbevétel (Ft) 10880 20500 32400 63780

IV. év adatai Beruházás IV. évben Beruházási költség 50 kaptár 25 méhcsalád Összesen

200 Kaptár Pergető Mézpalackozó Gőzviaszolvasztó Rezgőkéses fedelező Fedelező kád Egyéb eszközök Összesen

Ft 800 000 500 000 1 300 000

Amortizáció számítása 200 családra Leírási kulcs Érték (Ft) (%) 3 000 000 6,66 317 500 8 680 000 8 317 500 8 482 600 8 100 000 8 600 000 8 5 497 600

Amortizáció (Ft) 198 000 25 400 54 400 25 400 38 608 8 000 48 000 397 808

Számítás 200 családos állománynál vádorlások függvényében Költségek megnevezése Vándorlások száma 0 1 2 Fenntartási költségek 5 000 5 000 5 000 Méhegészségügyi költségek 1 100 1 100 1 100 Amortizációs költség 1 989 1 989 1 989 Egyéb költség 1 800 1 800 1 800 Vándorlási költségek 0 400 700 Saját bérköltség 5 616 6 178 6 740 Saját gépkocsi használat költsége 463 833 1 110 Összesen 15 968 17 300 18 439 A méhészet termelési költsége 1 596 804 1 730 004 1 843 904

55

1 családra Amortizáció (Ft) 990 127 272 127 193 40 240 1 989

3 5 000 1 100 1 989 1 800 1 000 7 300 1 480 19 669 1 966 904

Mézfajta repce akác napraforgó

Termelési adatok 1 családra vetítve IV. évben mézhozam (kg) eladási ár (Ft/kg) 7 730 14 2150 12 1400

Összesen

33

4280

árbevétel (Ft) 5110 30100 16800 52010

V. év adatai

200 Kaptár Pergető Mézpalackozó Gőzviaszolvasztó Rezgőkéses fedelező Fedelező kád Egyéb eszközök Összesen

Amortizáció számítása 200 családra Leírási kulcs Érték (Ft) (%) 3 000 000 6,66 317 500 8 680 000 8 317 500 8 482 600 8 100 000 8 600 000 8 5 497 600

Amortizáció (Ft) 198 000 25 400 54 400 25 400 38 608 8 000 48 000 397 808

Számítás 200 családos állománynál vádorlások függvényében Költségek megnevezése Vándorlások száma 0 1 2 Fenntartási költségek 5 000 5 000 5 000 Méhegészségügyi költségek 1 100 1 100 1 100 Amortizációs költség 1 989 1 989 1 989 Egyéb költség 1 800 1 800 1 800 Vándorlási költségek 0 400 700 Saját bérköltség 5 616 6 178 6 740 Saját gépkocsi használat költsége 463 863 1 110 Összesen 15 968 17 330 18 439 A méhészet termelési költsége 1 596 804 1 733 004 1 843 904

Mézfajta repce akác napraforgó Összesen

Termelési adatok 1 családra vetítve IV. évben mézhozam eladási ár (kg) (Ft/kg) 20 650 12 2100 13 1350 45

4100

56

árbevétel (Ft) 13000 25200 17550 55750

1 családra Amortizáció (Ft) 990 127 272 127 193 40 240 1 989

3 5 000 1 100 1 989 1 800 1 000 7 300 1 480 19 669 1 966 904

Irodalomjegyzék

1. Adorján Cs. et al. (2004.): Üzemgazdasági számvitel, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt., Budapest, 3-13. o. 2. Bélyácz I. (2007.): Vállalati pénzügyek alapjai, Aula kiadó Kft., 201-211. o. 3. Bross P. (2014): GMO, mérgek… Méhészet 62. évfolyam, 2014. január, 19.o. 4. Dr. Roóz J. (2008): A menedzsment alapjai, Perfekt Kiadó, Budapest, 103-113.o. 5. Dr. Szalay L. et al.(2006): Méhészkönyv 2006, Arculat Nyomda kft., 269-273. o. 6. Dr. Vicza E. (1997): Tanuljunk méhészkedni!, Magyar Méhészek Egyesülete, 235-239. o. 7. Jósa L. et al. (2005): Döntésorientált marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 44-47. o. 8. Lendvai P. (2014): Globális felmelegedés Méhészújság, 2014. júliu. 12-13. o. 9. Nábrádi A. – Pupos T.(2010): A stratégiai és üzleti tervezés gyakorlata, Szaktudás Kiadó Ház, 143-151. o. 10. Nikovicz A.(1983.): Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont és a Hungaronektár, Budapest, 5-18. o. 11. Zsidei B. (1993.): Méhészeti ismeretek, Fazekas és Fia nyomdája, Szarvas, 85-87. o. 12. Zsidei B. (1993.): Méhészeti ismeretek, Fazekas és Fia nyomdája, Szarvas, 214-280. o. 13. WEB 1, 2015: Mézmúzeum, Molnár Gergely mesterméhész hivatalos honapja http://www.mezmuzeum.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2&Item id=5 14. WEB 2, 2015: Gáspár János: A magyar méhészet honlapja http://www.meheszet.net/index.php?option=com_content&view=article&id=107&Itemi d=144 15. WEB 3, 2015: Központi Statisztikai Hivatal (2012): A méhészet, méztermelés helyzete és lehetőségei, különös tekintettel Észak-Magyarország megyéire http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/meheszet.pdf 16. WEB 4, 2015: Vidékfejlesztési Minisztérium: Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2013-2016 http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:yGnguXPJPJYJ:https://www. mvh.gov.hu/MVHPortal/files/1040311_Magyar_Meheszet_Nemzeti_Program_2013_20 16pdf+&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu (2015. 09. 01.)

57

17. WEB 5, 2015:

Országos

Magyar Méhészeti

Egyesület

hivatalos

honlapja.

http://www.omme.hu/ 18. WEB 6, 2015: Dr. Hajós László: A mezőgazdasági termelés gyakorlatának alapismeretei http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_529_09_Mezogazdasagi _termeles_gyakorlata/ch05.html#id534712 19. WEB 7, 2015: Észak-Alföld Online: Cukorbetegség oda, tünetei, kezelése, szövődményei http://www.eszaon.hu/egeszseg/Cukorbetegseg_oka,_tunete,_kezelese,_szovodmenye/1 0708/ (2013. április 15.) 20. WEB 8, 2015: Köpöncei Csilla: Ellentétes állítások a magyarországi mézpiacról http://mno.hu/magyar_nemzet_gazdasagi_hirei/ellentetes-allitasok-a-magyarorszagimezpiacrol-1278627 (2015. március 24.) 21. WEB 9, 2015: Minimálbér 2015: http://www.minimalber.info/ (2015.október 7.) 22. WEB 10, 2015: Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos oldala http://nav.gov.hu/ 23. WEB 11, 2015: Referencia és diszkontkamatlábak: http://tvi.kormany.hu/referencia-rata http://nav.gov.hu/data/cms182772/3._fuzet___A_szemelyi_jovedelemado_torveny_hata lya_ala_tartozo_egyeni_vallalkozok_jovedelmenek_meghatarozasara_es_jarulekfizetes ere_vonatkozo_alapveto_szabalyok.pdf.

58