MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK
OEE • Mikológiái és Faanyagvédelmi Társasága
CLUSIAN A
Periodical of the Hungarian Society for General and Forestal Mycology
84/1
- 2 -
CLUSIANA MIKOLÓGIÁI
KÖZLEMÉNYEK
Az O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t M i k o l ó g i á i és F a a n y a g v é d e l m i T á r s a s á g á n a k kiadványa
S z e r k e s z t i a M I K O L Ó G I Á I ÉS F A A N Y A G V É D E L M I TÁRSASÁG Szerkesztőbizottsága Felelős szerkesztő: DR. KALMÄR ZOLTÄN HU-ISSN 0133-9095
KíaiUlt:
•I Erdéasatl én Faipari TarvesO 6a SxarveaO Iroda aokaaoroattó réazlegében Budapaat VII., Caengery u. 11. Falelőa vezotö: Bedfi Tibor Igazgató TörzaatU: Példínjajám: 33« Tarjadala.: S50/A/5/1» FalalSa kiadó: Orazágoa S r d é a a o t l Sgyeoület
- 3 -
T A R T A L O M Oldal: "Clusiana" LÁSZLÓ
.
5
KÁLMÁN: A nagygombák kutatása és ujabb Hargita és Kovászna megyékben
DR. STEFÁNDEL ISTVÁN: Szolnok megye humán g o m b á i 12 é v v i z s g á l a t a a l a p j á n
adataik 9
börpatogén 27
DR. VÉGHELYI KLÁRA - DR. KONECSNI ISTVÁN: Gyümölcsfák gyökerein élö parazita gombák előfordulása M a g y a r o r s z á g o n . I. r é s z BÖSZ
ZSUZSA: A gombafelhozatal vizsgálata ben a p é c s i v á s á r c s a r n o k b a n
55
Egyéb közlemények
65
I N H A L T
Seite:
"Clusiana" LÁSZLÓ,
45
1980-1982-
5
K . : F o r s c h u n g d e r G r o s s p i l z e n und n e u e im K o m i t a t H a r g i t a und K o v á s z n a
Angaben 9
DR. S T E F Á N D E L , I.: Z w ö l f j ä h r i g e U n t e r s u c h u n g e n der h u m a n p a t h o g e n e H a u t p i l z e n in K o m i t a t S z o l n o k . . .
27
D R . V É G H E L Y I , K. - D R . K O N E C S N I , I.i D a s V o r k o m m e n d e r W u r z e l p a r a s i t i s c h e n P i l z e d e r O b s t b ä u m e in U n g a r n , I. T e i l
45
BÖSZ,
ZS.: U n t e r s u c h u n g e n v o n P i l z e in d e r d e r S t a d t P é c s im Jahre• 1 9 8 0 - 8 2
Andere Mitteilungen
Markthalle 55 65
C O N T E N T Page "Clusiana"
5
L Á S Z L Ö , K.j
STEFÁNDEL,
VÉGHELYI,
BÖSZ, Other
ZS.:
R e s e a r c h of M a c r o m y c e t o u s in the c o u n t i e s H a r g i t a and K o v á s z n a / T r a n s s y l v a n i a / and n e w e r data to t h e i r K n o w l e d g e I.s I n v e s t i g a t i o n o n the d i s t r i b u t i o n f r e q u e n c y of p a t h o g e n i c d e r m a t o p h y t a Szolnok county
9
and in 27
K. - K O N E C S N I , I.s O c c u r r e n c e of p a r a s i t e f u n g i living o n f r u i t t r e e r o o t s in H u n g a r y , 1 45 I n s p e c t i o n o f M u s h r o o m s in the o f P é c s in the y e a r s 1 9 8 0 - 8 2
publications
Market-hall 55 65
- 5 -
"CLUSIANA"
C A R O L U S C L U S I U S , a 16. század m á s o d i k f e l é n e k n e v e s term é s z e t t u d ó s a m a g y a r b a r á t i k a p c s o l a t a i r é v é n a P a n n ó n flóra kutatásának jelentős személyisége lett. 1584-ben magyar mec é n á s főúr, B A T T H Y Á N Y B O L D I Z S Á R t e t t e l e h e t ő v é a h a z a i g o m b á inkat felvételező Clusius-kódex akvarelljeinek elkészítését, a m e l y n e k a l a p j á n a s z e r z ő 1 6 0 1 - b e n m e g j e l e n t e t t e Fungorum in Pannoniie observatorum brevis história-ját, korának rangos gombamonográfiáját. Az ő t i s z t e l e t é r e a l a p í t o t t C l u s i u s - d i j a t a d j u k át é v r ő l - é v r e a l e g j e l e s e b b m a g y a r és k ü l f ö l d i m i k o l ó g u s o k t e v é kenységének elismerésére. Emléke jelképévé vált ä hazai mikológia tudomány nemzetközi kapcsolatokra nyitottságának. Ennek jegyében adjuk kiadványunk alcíméül a CLUSIANA eln e v e z é s t . E g y i d e j ű l e g t i s z t e l g ü n k v a l a m e n n y i v o l t é s jelen m a g y a r mikológus érdemei előtt. Meggyőződésünk, hogy ISTVÁNFFI-t németországi kutatásai, HOLLÖS-t kaukázusi tanulmányútja gazdagította abban, hogy itthon értékes m u n k á s s á g o t fejth e s s e n e k k i . S z á z a d u n k ő k e t k ö v e t ő t u d ó s a i a n e m z e t k ö z i tudom á n y o s együttműködés jegyében bontakoztatták ki adottságaikat és ez biztosítja a m a g y a r mikológia jövőjét is. A hazai eredményeket közölni kívánjuk külföldi kollégái n k k a l : ezt szolgálja a bővült terjedelmű, angol nyelvű Öszs z e f o g l a l ó k r e n d s z e r e s í t é s e . T ő l ü k h a s o n l ó é r z ü l e t e t és k a p c s o l a t o t v á r u n k , h i s z e n a g o m b á k v i l á g a n i n c s t e k i n t e t t e l az emberek állította határokra. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Mikológiái és Faanyagvédelmi Társaságának Vezetősége
S. A U M U L L E R
kitüntetése
Az Országos Erdészeti Egyesület Elnöksége a Mikológiái és Faanyagvédelmi Társaság előterjesztésére, STEPHAN AUMÜLLER-t a Clusius dijjal tüntette ki. AUMÜLLER tudománytörténeti kutatásai szorosan kapcsolódnak CLUSIUS tevékenységének feltárásához. B u r g e n l a n d b a n szen-
- 6 vedélyes ápolója CLUSIUS hagyományainak, szerkesztője a két s z o m s z é d o s o r s z á g e g y ü t t m ű k ö d é s é v e l tavaly m e g j e l e n t e t e t t C l u sius-kódex fakszimile kiadásnak. A kitüntetetteknek v e i h e z jó e g é s z s é g e t
jókívánságainkat kivánunk !
küldjük,
további
ter-
A Tdrsasdg Vezetősége és a Közlemények Szerkesztősége
"CLUSIANA"
C a r o l u s C L U S I U S , f a m o u s n a t u r a l s c i e n t i s t of the s e c o n d h a l f o f the 16th c e n t u r y , b e c a m e by h i s r e l a t i o n s h i p to h i s H u n g a r i a n f r i e n d s an i m p o r t a n t p e r s o n a l i t y of the r e s e a r c h of the f l o r a of H u n g a r y . In 1584 a H u n g a r i a n a r i s t o c r a t and p a t ron o f art, B o l d i z s á r B A T T H Y Á N Y m a d e p o s s i b l e to p a i n t the w a t e r - c o l o u r s of t h e C L U S I U S - c o d e x w h i c h s e r v e d as a b a s e for the a u t h o r ' s w o r k F u n g o r u m in P a n n o n i i s o b s e r v a t o r u m b r e v i s h i s t ó r i a , a s i g n i f i c a n t m o n o g r a p h of fungi of C L U S I U S ' e r a , p u b l i s h e d in 1 6 0 1 . T h e C L U S I U S - p r i z e f o u n d e d o u t of C L U S I U S ' r e s p e c t is a w a r ded e a c h y e a r as a r e c o g n i t i o n to the a c t i v i t y of the b e s t H u n g a r i a n and f o r e i g n m y c o l o g i s t s . C L U S I U S ' m e m o r y h a s b e c o m e a s y m b o l of ow i n t e r e s t in i n t e r n a t i o n a l s c i e n t i f i c r e l a t i o n s , in t h e field of m y c o l o g y . In the s p i r i t o f the a b o v e - m e n t i o n e d w e g i v e the s u b t i t l e C L U S I A N A to our p u b l i c a t i o n . A t the same t i m e w e e x p r e s s o u r r e s p e c t for the m e r i t s of all t h e former and p r e s e n t - d a y m y c o l o g i s t s . We a r e c o n v i n c e d that the r e s e a r c h a c t i v i t y of I S T V Á N F F I in G e r m a n y and the s t u d y - t o u r of H O L L Ö S in the C a u c a s u s c o n t r i b u t e d to t h e i r u s e f u l a c t i v i t y in H u n g a r y . A f t e r w a r d s , the s c i e n t i s t s of o u r c e n t u r y w e r e a c t i v e in the s p i r i t o f the i n t e r n a t i o n a l s c i e n t i f i c c o - o p e r a t i o n and this is a l s o the m e a n s w h i c h a s s u r e s the f u t u r e of H u n g a r i a n m y c o l o g y . W e w a n t to a c q u a i n t o u r r e s u l t s in H u n g a r y w i t h o u r for e i g n c o l l e a g u e s . T h i s aim is s e r v e d by the i n t r o d u c t i o n of l o n g e r s u m m a r i e s in E n g l i s h . W e h o p e to r e c e i v e in r e t u r n from t h e m a s i m i l a r d i s p o s i t i o n and the e s t a b l i s h m e n t of s i m i l a r r e l a t i o n s h i p s as t h e flora o f f u n g i is not d i v i d e d in a c c o r dance with national boundaries. Administrative Board of the Hungarian Society for General and Fore8tal Mycology
- 7 Decoration
of M r . S.
AUMULLER
T h e P r e s i d e n c y of t h e H u n g a r i a n F o r e s t r y S o c i e t y rewarded M r . S. A U M Ü L L E R w i t h the C L U S I U S - p r i z e a c c o r d i n g to the p r o p o s i t i o n of the S o c i e t y for M y c o l o g y and Wood P r o t e c t i o n . T h e r e s e a r c h w o r k o f M r . S. A U M Ü L L E R in the f i e l d of the h i s t o r y of s c i e n c e is c l o s e l y r e l a t e d t o the r e v e l a t i o n of C L U S I U S ' a c t i v i t y . In B u r g e n l a n d he d e v o t e d l y c u l t i v a t e s C L U S I U S ' legacy and he w a s t h e e d i t o r o f the f a c s i m i l e e d i t i o n of the C L U S I U S c o d e x p u b l i s h e d in c o - o p e r a t i o n o f t h e two neighbouring countries. W e e x p r e s s our b e s t w i s h e s to M r . S. A U M Ü L L E R and w e w i s h h i m g o o d h e a l t h for c a r r y i n g o u t h i s p l a n s . the Administrative Board of the Society and the Editorial staff
"CLUSIANA"
C A R O L U S C L U S I U S , der b e r ü h m t e N a t u r w i s s e n s c h a f t l e r d e r z w e i t e n H ä l f t e des 1 6 . J a h r h u n d e r t s w u r d e d u r c h seine u n g a r i s c h e n freundschaftlicen B e z i e h u n g e n zur b e d e u t e n d e n P e r s ö n l i c h k e i t d e r Forschung der p a n n o n i s c h e n Flora. 1584 ermöglichte ein ungarischer Mäzen, BOLDIZSÁR BATTHYÁNY die Anfertigung der Aquarelle d e s d i e u n g a r i s c h e n P i l z a r t e n a u f n e h m e n d e n C l u s i u s - K o d e x e s , auf d e s s e r G r u n d l a g e d e r V e r f a s s e r 1 6 0 1 d i e F u n g o r u m in P a n noniis observatorum brevis história, die wichtige Pilzmonogr a p h i e der E p o c h e e r s c h e i n e n liess. D e r zu s e i n e m A n d e n k e n g e g r ü n d e t e C l u s i u s - P r e i s w i r d J a h r für J a h r in B u d a p e s t als A n e r k e n n u n g d e r T ä t i g k e i t d e r b e s t e n ung a r i s c h e n und a u s l ä n d i s c h e n M y k o l o g e n U b e r g e b e n . S e i n A n d e n k e n w u r d e zum S y m b o l zur Ö f f n u n g d e r u n g a r i s c h e n m y k o l o g i s c h e n W i s s e n s c h a f t zu i n t e r n a t i o n a l e n B e z i e h u n g e n . In d i e s e m Z e i c h e n g a b e n w i r u n s e r e r A u s g a b e als U n t e r t i t e l d i e Bezeichnung CLUSIANA, womit wir gleichzeitig dem Verdienst e i n e s jeden u n g a r i s c h e n M y k o l o g e n u n s e r e Ehre b e z e u g e n . W i r sind d a v o n U b e r z e u g t , d a s s I S T V Á N F F I s e i n e d e u t s c h e n F o r s c h u n gen, HOLLÖS seine K a u k a z u s - S t u d i e n r e i s e damit b e r e i c h e r t e n a u c h zu H a u s e e i n e w e r t v o l l e T ä t i g k e i t leisten zu k ö n n e n . Die ihnen folgenden Wissenschaftler unseres Jahrhunderts haben i h r e G e g e b e n h e i t e n im Z e i c h e n der i n t e r n a t i o n a l e n w i s s e n s c h a f t l i c h e n Z u s a m m e n a r b e i t e n t f a l t e t und d a s sichert a u c h d i e Zukunft der ungarischen M y k o l o g i e .
- 8 D i e u n g a r i s c h e n E r g e b n i s s e w o l l e n wir a u c h u n s e r e n a u s l ä n d i s c h e n K o l l e g e n b e k a n n t m a c h e n , d a s b e z w e c k e n die r e g e l m ä s s i g e r s c h e i n e n d e n e r w e i t e r t e n e n g l i s c h e n R e s ü m e s . Von ihnen e r w a r t e n w i r e i n e ä h n l i c h e G e s i n n u n g und B e z i e h u n g , da d i e W e l t d e r P i l z e die v o n M e n s c h e n h a n d g e s c h a f f e n e n G r e n z e n a u s s e r A c h t lässt. Leitung der Mykologisahen und Holz8chutzge8ell8chaft des Landesverein für Forstwesen
Die Auszeichnung
von S. AUMt)LLER
D a s P r ä s i d i u m d e s L a n d e s f o r s t v e r e i n s hat a u f V o r s c h l a g d e r M y k o l o g i s c h e n u n d H o l z m a t e r i a l s c h u t z g e s e l l s c h a f t hin, S . A U M Ü L L E R mit d e m C l u s i u s - P r e i s a u s g e z e i c h n e t . D i e w i s s e n s c h a f t h i s t o r i s c h e n F o r s c h u n g e n v o n S. A U M Ü L L E R sind e n g m i t der E r s c h l i e s s u n g d e r T ä t i g k e i t v o n C L U S I U S v e r b u n d e n I m B u r g e n l a n d i s t e r ein l e i d e n s c h a f t l i c h e r P f l e g e r d e r T r a d i t i o n e n von C L U S I U S , er ist R e d a k t e u r d e r in Z u s a m m e n a r b e i t d e r b e i d e n N a c h b a r l ä n d e r im V o r j a h r e r s c h i e n e n e n F a c s i m i l e - A u s g a b e des Clusius-Kodexes. D e m A u s g e z e i c h n e t e n senden w i r unsere guten Wünsche und w ü n s c h e n ihm für seine w e i t e r e n Pläne g u t e G e s u n d h e i t ! Leitung der Geseellschaft und Redaktion der Mitteilungen
MIKOLÖGIAI KÖZLEMÉNYEK 1984.. évi 1. s z á m
A nagygombák kutatása Kovaszna megyekben
és ujabb
LÁSZLÓ K Á L M Á N , Kolozsvár A
terület
adataik Hargita
és
/ Cluj-Napoaa/
leirása
A jelenlegi közigazgatási beosztás szerint Hargita megye a régi C s i k és U d v a r h e l y m e g y é k t e r ü l e t e i t f o g l a l j a m a g á b a n , K o v á s z n a m e g y e p e d i g a r é g i H á r o m s z é k m e g y e uj e l n e v e z é s e . E t e r ü l e t e t k e l e t e n és d é l k e l e t e n a K á r p á t o k h e g y g e r i n c e ö v e z i , északnyugaton a Kelemen havasok nyúlnak be. Hargita megyét é s z a k - d é l i i r á n y b a n a G ö r g é n y i h a v a s o k és a H a r g i t a o s z t j a ketté. Kovászna megye nyugati részén a Baróti hegyek, középső jrészén a B o d o k i h e g y e k e m e l k e d n e k k i . A h e g y e k n e k egy r é s z e v u l k á n i k u s e r e d e t ű . E g y é s fél m i l lió é v v e l e z e l ő t t a H a r g i t á b a n m é g v u l k á n o k m ű k ö d t e k , e n n e k d é l i r é s z é n a Szent A n n a tó é s a m e l l e t t e e l t e r ü l ő M o h o s tőz e g l á p v i l á g o s a n m u t a t j a a Csornád h e g y k i a l u d t t ű z h á n y ó m i voltát. A vulkánikus kőzeteken kivül kristályos palák, homokk ö v e k a l k o t j á k a v i d é k h e g y e i t , de a G y i l k o s - t ó , a B é k á s - s z o ros, a N a g y h a g y m á s s t b . a l a p k ő z e t e a c s o d á l a t o s a l a k o k b a n jelentkező mészkő. F o l y ó i k ö z ü l a M a r o s és az O l t M a r o s f ő n é l e g y m á s h o z k ö z e l ered. A M a r o s északnak tart, majd nyugatra kanyarodik, és Toplicánál hagyja el Hargita megye területét. Az Olt e l l e n k e ző i r á n y b a d é l felé f o l y i k , m a j d n y u g a t r a é s é s z a k r a t a r t v a Bárót körül távozik K o v á s z n a m e g y e területéről. Az udvarhelyi r é s z e k e n á t f o l y i k a N a g y k ü k ü l l ő , m i g az e g y k o r i H á r o m s z é k m e gye folyója a Feketeügy. A folyók és mellékvizeik üledékéből m i n d k é t m e g y e t e r ü l e t é n sik m e d e n c é k l é t e s ü l t e k , a m e l y e k n e k tengerszint feletti m a g a s s á g a 5 0 0 - 7 0 0 m. A Hargita legmagasabb c s ú c s a 1 8 0 0 m . így a v i d é k d o m b o r z a t a r e n d k í v ü l v á l t o z a tos . A z i d ő j á r á s is n a g y o n s z é l s ő s é g e s . R o m á n i a l e g h i d e g e b b p o n t j a , G y e r g y ó a l f a l u i d e e s i k . A t é l i n é h a 40 f o k o s h i d e g e t a n y á r g y a k r a n 40 f o k o t is e l é r ő m e l e g e v á l t j a fel. A z i d ő j á rást n a g y b a n b e f o l y á s o l j á k a k e l e t r ő l jövő h i d e g s z e l e k . Ilyen a h i r e s N e m e r e szél, a m e l y K o v á s z n a m e g y é t á r a s z t j a el h ó f ú v á s a i v a l . A z évi c s a p a d é k m e n n y i s é g 5 0 0 - 7 0 0 m m k ö z ö t t v á l t a k o zik, de m e g o s z l á s a n a g y o n s z é l s ő s é g e s . V o l t n y á r , a m i k o r jun i u s h ó n a p b a n az é v i c s a p a d é k f e l e l e e s e t t , é s u t á n a h ó n a p o k o n
- 10 át ú g y s z ó l v á n s e m m i e s ő sem h u l l o t t . S o k s z o r fordul e l ö e g é s z e n k a t a s z t r ó f á l i s j e l l e g ű s z á r a z s á g . M i n d e n e s e t r e az e r d ő k k e l b o r i t o t t h e g y e k jobban t a r t a l é k o l j á k a v i z e t . Az a l a c s o n y a b b f e k v é s ű , f ő k é p p e n d é l i h e g y o l d a l a k o n g y e r tyános tölgyeseket találunk. Leggyakoribb a kocsánytalan tölgy, a k o c s á n y o s t ö l g y csak s z ó r v á n y o s e l ő f o r d u l á s ú , a c s e r t ö l g y h i á n y z i k . M á s l o m b o s f á k k ö z ü l l e g g y a k o r i b b a b ü k k , amely n a g y á l l o m á n y o k a t a l k o t , és s o k s z o r i n v e r z i ó s z e r ü e n a lucerdők fel e t t m é g 1 2 0 0 m m a g a s r a is f e l h a t o l . 1 0 0 0 m f e l e t t a lue az u r a l k o d ó , de e z a faj m á r 7 0 0 - 8 0 0 m m a g a s s á g b a n alkot e r d ő k e t . A j e g e n y e f e n y ő , a nyir, a r e z g ő n y á r , a m o g y o r ó m á s fákkal k e v e r t e n fordul e l ő . A m i k o l ó g u s o k s z á m á r a a l e g é r d e k e s e b b e k a nagykiterjedésű tőzeglápok, mint a Mohos, a Lucs, a Buffogó, a Veresvizi láp. A f e l v á z o l t r e n d k í v ü l v á l t o z a t o s f ö l d r a j z i fekvés, az i d ő j á r á s i és t a l a j v i s z o n y o k , a s o k f é l e t á r s u l á s b ó l ö s s z e t e v ő dő növénytakaró kedvező feltételeket biztositanak a nagygomb á k n a k . A t e r m é s z e t n e k e z t az a d o m á n y á t az ott é l ő l a k o s s á g i g y e k e z e t t a m a g a javára h a s z n o s í t a n i , é s b i z o n y o s g o m b á k a t étkezési c é l o k r a felhasználni. Érdekes azonban, hogy a nép ált a l e h e t ő n e k t a r t o t t g o m b a f a j o k s z á m a m e g l e h e t ő e n k e v é s . így GAZDA KLÁRA etnográfus a Kovászna megyei Esztelnek községből m i n d ö s s z e 13 e h e t ő n e k t a r t o t t g o m b á t k ö z ö l t / 9 /. M a g a m a s e p s i s z e n t g y ö r g y i piacon 21 g o m b a f a j t f i g y e l t e m m e g / 19 / . A g a l a m b g o m b á k k ö z ü l 1-2 fajt f o g y a s z t a n a k . M é r g e z ő n e k t a r t j á k a z ő z l á b g o m b á k a t , a r a g a d ó s k a l a p u t i n o r u k a t , de a c s i p e r k e g o m b á k k ö z ö t t k ü l ö n b s é g e t n e m t e s z n e k . E z é r t t ö b b Ízben f o r dultak elő mérgezések a karbolszagu csiperke fogyasztása miatt.
Eddigi
irodalmi
adatok
H a r g i t a megye n a g y g o m b á i r ó l a legkorább általános jellegű k ö z l é s t M Á T Y U S I S T V Á N o r v o s , P o z s o n y b a n , 1 7 8 7 - b e n m e g j e l e n t "6é s uj D i a e t e t i c a " cimü m ü v é b e n t a l á l j u k , a m e l y b e n egy f e j e z e tet szentelt a gombáknak. Mai é r t e l e m b e n vett t u d o m á n y o s s z i n t e n az e l s ő a d a t o k a t MICHAEL FUSS segesvári tanár 1878-ban megjelent tanulmányában / 8 / t a l á l j u k , a m e l y b e n e t e r ü l e t r ő l 7 g o m b a f a j t k ö z ö l t , de e b b ő l 4 ü s z ö g g o m b a , igy c s a k a 2 b u n k ó g o m b a és e g y k o r a l l g o m b a esik a m i é r d e k l ő d é s i k ö r ü n k b e . 1 8 8 4 - b e n J U L I U S R Ö M E R b r a s s ó i t a n á r /31/ az a k k o r i H á r o m s z é k m e g y e i z a b o l a i e r d ő b ő l 7 e h e t ő g o m b á t irt le /Boletus edulie, rufue , ecáber, CantharelluB oibarius, Lactariue piperatue, volemue, Rueeula viresoens/. Érdekes, h o g y a többi erdélyi nagy botanikus - mint BAUMGARTEN , S C H U R é s S I M O N K A I - nem f o g l a l k o z t a k a g o m b á k k a l é s
- 11 n a g y s z a b á s ú b o t a n i k a i m ü v e i k b e n egy g o m b a f a j t sem e m i i t e t t e k . I S T V Á N F F I G Y U L A / 12 /, S Z I L V Ä S S Y J Á N O S b o r s z é k i o r v o s és HOLLŐS LÁSZLÖ kecskeméti tanár gyűjtései alapján 40 nagygombafajt k ö z ö l t . S a j n o s a z o n b a n az o l y a n f a j m e g j e l ö l é s , m i n t Agatíoub campe8tri8 var. vaporaria OTTO n e h e z e n a z o n o s i t h a t ó . H O L L Ö S L Á S Z L Ö 1 9 0 4 - b e n L e i p z i g b e n m e g j e l e n t m ü v é b e n /10/ 2 p ö f e t e g f é l é t , 1 9 1 1 - b e n p e d i g a f ö l d a l a t t i g o m b á k k a l foglalk o z ó k ö n y v é b e n / 11 / 16 fajt irt le a k ö r n y é k b e l i l e l ő h e l y e k ről. MOESZ GUSZTÁV a sepsiszentgyörgyi muzeum 1929. évben megj e l e n t j u b i l e u m i é v k ö n y v é b e n ö s s z e f o g l a l ó t a n u l m á n y t tett k ö z zé " G o m b á k a S z é k e l y f ö l d r ő l " c i m m e l / 2 4 / . A b e v e z e t ő b e n m e g j e g y e z t e , h o g y s z i v e s e b b e n a d t a v o l n a "A S z é k e l y f ö l d g o m b á i " C i m e t , de ezt az i s m e r t fajok k i s s z á m a m i a t t nem t e h e t t e . Megállapitotta, hogy ezen a területen rendszeres mikológiái k u t a t á s n e m f o l y t . D o l g o z a t á b a n 1 6 0 g o m b á t k ö z ö l t e r r ő l a vidékről, megjegyezve, hogy legalább h ú s z s z o r ennyinek kellene l e n n i e . A M O E S Z á l t a l f e l s o r o l t fajok n a g y része m i k r o g o m b a , a n a g y g o m b á k h o z az á l t a l a k ö z ö l t 10 f a j j a l e g y ü t t m i n d ö s s z e 63 faj t a r t o z i k . / E z e k k ö z ü l 21 faj p ö f e t e g , 25 fai l e m e z e s g o m b a , 4 t i n o r u f é l e , 5 t ö m l ő s g o m b a , 9 faj a Cantharellales, 7 a Porialee é s 2 a Tremellalee s o r o z a t b a t a r t o z ó . / M O E S Z f e l h í v á s sal f o r d u l t a t e r m é s z e t k u t a t ó k h o z , h o g y f o g l a l k o z z a n a k a g o m b á k f e l k u t a t á s á v a l . S a j n o s , a f e l h í v á s n a k nem volt sok e r e d ménye . 1936-ban BÁNYAI J Á N O S a Botanikai Közleményekben k ö z s é g b ő l a Cyathus etercoreus e l ő f o r d u l á s á t j e l e n t e t t e
Vargyas / 3 /.
1942-ben BÁNHEGYI JÖZSEF ugyancsak a Botanikai Közlemén y e k b e n / 2 / s z á m o l t b e egy n a g y o n jól s i k e r ü l t s z é k e l y f ö l d i g y ü j t ő u t j a e r e d m é n y é r ő l , a m e l y e n 63 t ö m l ő s g o m b á t t a l á l t , ezek k ö z ü l 60 u j a t e r ü l e t e n . Két é v v e l k é s ő b b , 1 9 4 4 - b e n B O H U S G Á B O R t a n u l m á n y á b a n /4/ az e d d i g i s m e r t 3 t i n o r u f a j t t o v á b b i 1 2 , a t e r ü l e t r e n é z v e uj fajjal g y a r a p í t o t t a . C S Ű R Ö S - K Á P T A L A N M A R G I T és C S Ű R Ö S I S T V Á N 1 9 5 6 - b a n a c s i k s z e n t i m r e i B ü d ö s f ü r d ő b ő l / 5 / és 1 9 5 8 - b a n a K á s z o n i m e d e n c é b ő l / 6 / k ö z ö l t e k n a g y g o m b á k a t , a m e l y e k k ö z ü l 25 uj faj a két megyére nézve. MIKLÖSSY V. VILMOS mertetett Csikmindszent
1 9 8 0 - b a n / 22 községből.
/ 40 n a g y g o m b a f a j t
is-
M I S K Y M I H Á L Y 1 9 8 1 - b e n k ö z r e m ű k ö d é s e m m e l az A c t a H a r g i t a e n s i a é v k ö n y v r é s z é r e / 23 / t e r j e d e l m e s e b b t a n u l m á n y t á l l í tott ö s s z e , a m e l y b e n R u g o n f a l v a és S z é k e l y k e r e s z t u r v i d é k é r ő l 237 n a g y g o m b a f a j t s o r o l t f e l . E z e k k ö z ü l 71 uj e t e r ü l e t e n .
- 12 S A L A G E A N U /SILAGHI / G H E O R G H E é s S T E F U R E A C T R A I A N közös d o l g o z a t b a n Zsögöd m e l l ő l i s m e r t e t t é k a Bovietella paludoßa e l ő f o r d u l á s á t / 30 /. P Á Z M Á N Y D É N E S é s PAP G É Z A k ö z l e m é n y ü k b e n / 28 / 7 f ö l d alatti gombáról számoltak be, amelyek közül 5 uj. Ugyancsak P Á Z M Á N Y D É N E S s a j á t g y ű j t é s é b ő l 2 lemezes g o m b á t k ö z ö l t e ter ü l e t r ő l / 27 / é s a Tylopilua felleua e l ő f o r d u l á s á t T u s n á d f ü r d ő r ő l / 2 0 /. R o m á n i á b a n ez a m á s o d i k a d a t a .
Saját
megfigyeléseim
Megszivlelve MOESZ GUSZTÁV-nak a sepsiszentgyörgyi muzeum é v k ö n y v é b e n közölt felhivását, 1953-tól kezdődően a virágos n ö v é n y e k h e l y e t t a g o m b á k k a l k e z d t e m f o g l a l k o z n i , és k ü l ö n ö s figyelmet forditottam szülőföldem nagygombáinak megismerésére. Az induláskor nagy segitségemre voltak BABOS LÖRÁNTNÉ és BOHUS G Á B O R , akik jó t a n á c s o k k a l és m e g f e l e l ő s z a k i r o d a l o m m a l l á t t a k e l . B A B O S L Ó R Á N T N É - v a l t ö b b s z ö r is a l k a l m a m v o l t g o m b a g y ü j t ő k i r á n d u l á s o k o n r é s z t venni, é s k ö z ö s g y ü j t é s ü n k e r e d m é n y e i r ő l b e s z á m o l n i . Igen g y ü m ö l c s ö z ő v o l t S A L A G E A N U /SILAGHI/ G H E O R G H E val a kolozsvári Babes-Bolyai E g y e t e m mikológusával való együttm ű k ö d é s e m , a k i v e l s z i n t é n j e l e n t e k meg k ö z ö s k ö z l e m é n y e i n k /l, 29/. Jelenleg legfőbb munkatársam PÁZMÁNY DÉNES, a kolozsvári G r o z a Petru Főiskola tanára. A k é t m e g y e t e r ü l e t é n g y ű j t ö t t n a g y g o m b á k r ó l r é s z b e n saját n e v e m a l a t t , r é s z b e n t á r s s z e r z ő k k e l 12 t a n u l m á n y b a n s z á m o l t a m b e / 1, 14, 15, 16, 17, 1 8 , 19, 20, 21, 26, 27, 29 /. E z e k b e n a k ö z l e m é n y e k b e n B A B O S L Ö R Á N T N É - v a l k ö z ö s e n 43, P Á Z M Á N Y D É N E S - s e l 20, saját e g y é n i g y ű j t é s e m b ő l e r e d ő e n 277, ö s z s z e s e n 340, e k é t m e g y e t e r ü l e t é r e n é z v e uj n a g y g o m b a f a j v á l t i s m e r t t é . F i g y e l e m b e véve a k o r á b b i közléseket a gombafajok s z á m a 1 9 8 0 - i g ö s s z e s e n 589 v o l t .
Ujabb tehez
adatok H a r g i t a
és K o v á s z n a m e g y é k
nagygombáinak
ismere-
E b b e n a k ö z l e m é n y b e n t o v á b b i 154 n a g y g o m b a f a j n e v é t k ö z l ö m , a m e l y e k k e l e k é t m e g y e t e r ü l e t é r ő l az i s m e r t g o m b a f a j o k s z á m a 74 3-ra e m e l k e d i k . Ezek k ö z ü l 105-öt a k ö v e t k e z ő k b e n m e g n e v e z e t t m i k o l ó g u s o k k a l azokon a közös kirándulásokon g y ű j töttünk, amelyeket 1980 augusztusában Gyergyószentmiklós közp o n t t a l , 1981. s z e p t e m b e r e l e j é n é s 1983 j u n i u s á b a n a K a r c f a l va m e l l e t t i Madicsafürdőtől, és 1982 augusztusában Szárhegy központból kiindulva rendeztünk, felkeresve a Lucs /Csikszentimre/, Mohos és ördögtó /Libántelep/ tőzeglápokat, Toplica, B é l b o r , Marosfő /Gyergyóujfalu-Libántelep/, Libán-völgy és a G y i l k o s - t ó v i d é k é t . T o v á b b i 49 f a j s a j á t , i l l e t v e a C S E T R I I M R E g y ó g y s z e r é s s z e l és M I S K Y M I H Á L Y a g r á r m é r n ö k k e l v é g z e t t közös gyüjtésünk eredménye.
- 13 A z itt k ö v e t k e z ő f a j j e g y z é k b e n a g y ű j t é s b e n és a gombák meghatározásában résztvevő személyek neveinek jelölésére a köv e t k e z ő r ö v i d i t é s e k e t a l k a l m a z t a m : A L B E R T L Á S Z L Ö : A, B A B O S L O R A N T N É : B, Q ß E T R I IMRE: C S , K R E P U S K A I S T V Á N : K, L Á S Z L Ó K Á L M Á N : L, M I S K Y M I H Á L Y : M, S A R K A D I Z O L T Á N : S. A gombák preparátumai a magam, illetve munkatársaim báriumában vannak elhelyezve. Egy részükről szines fotók készültek.
heris
A g o m b á k r e n d s z e r t a n i b e s o r o l á s á b a n és m e g n e v e z é s é b e n M I C H A E L , E. - H E N N I G , B. - K R E I S E L , H. / 1 9 7 5 / : " H a n d b u c h für P i l z f r e u n d e " , V I . k ö t e t é t é s M O S E R , M . / 1 9 7 8 / : Die R ö h r l i n g e und B l ä t t e r p i l z e " c . k ö n y v é t v e t t e m f i g y e l e m b e .
A gombafajok
jegyzéke ASCOMÍ COTINA
Bulgariaceae 1. B u l g a r i a i n q u i n a n s FR. 1 9 7 2 . a u g . 31. /LM/
- Rugonfalva,
Querco-Carptnetum,
Pyrenoma taaeap 2. S c u t e l l i n i a s c u t e l l a t a / L . e x FR/ C O O K E - K a r c f a l v a : c s a f ü r d ő , r é t , 1983. j u n . 15. /ALS/
Madi-
3. G e o p y x i s c a r b o n a r i a / A L B . e t . S C H W . / S A C C . - M a r o s f ő , n a r i a - s t ü z n y o m o n , 1 9 8 3 . V I . 16. /S/
Fu-
BASIDIOMJCOTINA Tremellaaeae 4. T r e m i s c u s h e l v e l l o i d e s / D C . ex P E R S . / P i c e e t u m , 1 9 8 0 . aug. 1 1 . /ALS/
DONK -
Gyilkos-tó,
Meruliaceae 5. M e r u l i u s t r e m e l l o s u s / S C H R A D . / F R . - K a r c f a l v a : P i c e e t u m , 1 9 8 2 . aug. 1 1 . /ALS/
Lok-völgy,
Bcmkeraceae 6. B a n k é r a v i o l a s c e n s /A. e t . S. ex F R . / P O U Z . s z e n t m i k l ó s , P i c e e t u m , 1 9 8 0 . a u g . 1 1 . /ALS/
Gyergyó-
Thelephoraceae 7. T h e l e p h o r a c a r y o p h y l l e a /SCHFF./ F R . - T u s n á d f ü r d ő , h o s - l á p , S p h a g n e t u m , 1 9 6 4 . a u g . 16. /BL/
Mo-
- 14 Scutigeraceae 8. G r i f o l a f r o n d o s a /DICKS, ex FR./ S . F . G R A Y Q u e r c o - C a r p i n e t u m , 1 9 7 2 . ä u g . 30. /LM/
-
Rugonfalva,
9. B j e r k a n d e r a a d u s t a / W I L L D . ex FR./ P. K A R S T . P o p u l u s r ö n k ö n , 1 9 8 3 . j u n . 16. /K/
Marosfő,
Hymenochaetaceae 1 0 . P o l y s t i c t u s t o m e n t o s u s /FR./ K A R S T . - S z á r h e g y , P i c e e t u m , 1982. a u g . 1 4 . /AKLS/ T o p l i c a : B á n f f y - h e g y , P i c e e t u m , 1 9 8 0 . a u g . 15. /K/ 11.
I n o n o t u s r a d i a t u s /SOW. e x FR./ K A R S T . - M a r o s f ö , r ö n k ö n , 1 9 8 3 . j u n . 16. /K/
12.
I n o n o t u s r h e a d e s /PERS./ B O N D , et SING. m i k l ó s , P i c e a t ö n k ö n , 1 9 8 2 . aug. 20. /K/
Populus
Gyergyószent-
1 3 . P h e l l i n u s t r e m u l a e / B O N D . / B O N D , et BORIS - Toplica: P i s z t r á n g o s p a t a k m e l l e t t , P o p u l u s t r e m u l a á g o n , 1982. a u g . 21. /KI Coriolaceae 14. L a r i c i f o m e s o f f i c i n a l i s / W I L L D . ex F R . / K O T L . et B o r s z é k , P i c e a r ö n k ö n , 1 9 8 0 . aug. 13. /AKLS/ 15. Lenzites b e t u l i n a V I I I . 30. /LM/
/L./ F R . - R u g o n f a l v a ,
POUZ.
Betula-n,
-
1972.
1 6 . T r a m e t e s q u e r c i n a /L. e x F R . / P I L Á T - M á l n á s f a l u : h e g y , 1 9 7 7 . o k t . 28. /L/
Herec-
1 7 . O s m o p o r u s o d o r a t u s / W U L F , e x FR./ S I N G . - B é l b o r , tuskón, 1979. IX. 2./LCS/
Picea
AuriecaIpiaceae 1 8 . L e n t i n e l l u s o m p h a l o d e s /FR./ P. K A R S T . - K a r c f a l v a , d i c s f ü r d ö , P i c e e t u m , 1 9 8 3 . jun. 12. /ALS/
Ma-
Boletaceae 1 9 . B o l e t u s e d u l i s L. v a r . c l a v i p e s /PECK/ S I N O . s z e n t m i k l ó s , P i c e e t u m , 1 9 8 0 . a u g . 10. /ALS/ 20. Boletus junquilleus /QUÉL./ BOUD. C a r p i n e t u m , 1 9 7 6 . a u g . 31. /LM/
Gyergyó-
- Rugonfalva,
21. Boletus splendidus M A R T I N - Toplica, tum, 1 9 8 2 . a u g . 17. /ALS/
Querco-
Fagetel erd5,
Picee-
22. Leccinum rotundfoliae /SING./ SMITH, THIERS et. W A T L . C s i k s z e n t i m r e : L u c s - l á p , S p h a g n e t u m , 1 9 8 2 . a u g . 15. /A/ 2 3 . L e c c i n u m s u b c i n n a m o m e u m P I L . et alatt, 1983. jun. 16./AS/
DERM. - Marosfö,
Betula
- 15 24. L e c c i n u m v a r i l c o l o r W A T L . - T u s n á d f ü r d ő , M o h o s - l á p , S p h a g n e t u m , B e t u l a a l a t t , 1981. s z e p t . 1. /ABLS/ Csikszentimre: Lucs-láp, Sphagnetum, Betula alatt, 1982. aug, 15. /ALS/ Paxillaceae 25. P a x i l l u s p a n u o i d e s F r . - S z á r h e g y : t ö n k ö n , 1 9 8 2 . a u g . 25. /S/
Piricske-hegy,
Picea
Hygrophoraoeae 26. H y g r o p h o r u s c a m a r o p h y l l u s P i c e e t u m , 1 9 8 1 . s z e p t . 4.
/A. et /ALS/
S. ex FR./
27. H y g r o p h o r u s p u d o r i n u s /FR./ F R . - K a r c f a l v a : P i c e e t u m , 1 9 8 1 . s z e p t . 5. /ABLS/ 28. H y g r o c y b e c a n t h a r e l l u s /SCHW./ rét, 1 9 8 0 . a u g . 10. /ALS/ 29. H y g r o c y b e c h l o r o p h a n a lanc-hegy, rét, 1981. 30. H y g r o c y b e h e l o b i a a u g . 21 /A/
MURR. -
-
Szárhegy,
Köves-patak,
Gyergyószentmiklós,
/FR./ K A R S T . - C s i k s z e n t t a m á s : s z e p t . 3. /ABLS/
/ARNOLDS/ BON. - Bélbor,
31. H y g r o c y b e m e t a p o d i a /FR./ M O S . - T o p l i c a , e r d e i t i s z t á s , 1 9 8 0 . a u g . 15. /A/
rét,
II-
1982.
Bánffy-hegy,
32. H y g r o c y b e o v i n a / B U L L . ex FR./ K Ü H N . - T o p l i c a , rét, 1 9 8 2 . a u g . 17. /ALS/ 33. H y g r o c y b e p s i t t a c i n a / S C H F F . ex FR./ W Ü N S C H E rét, 1 9 7 2 . a u g . 31. /LM/ 34. H y g r o c y b e t r i s t i s /PERS./ M O E L L . - T o p l i c a , 1 9 8 2 . a u g . 17. /ALS/
-
Fagetel, Rugonfalva,
Fagetel,
rét,
Tricholomataaeae 35. G e r r o n e m a s t r o m b o d e s /BK. et c e e t u m , 1 9 8 0 . a u g . 13. /ALS/
MONT./
SING. - Borszék,
36. R i c k e n e l l a s e t i p e s /FR./ R A I T H - L i b á n t e l e p : P i c e e t u m , 1 9 8 3 . j u n . 1 3 . /ALS/
Pi-
ördögtó-láp,
37. C l i t o c y b e d i t o p a /FR. ex FR./ G I L L . - S z á r h e g y , 1 9 8 1 . s z e p t . 4. /ABLS/
Piceetum,
38. C l i t o c y b e r i v u l o s a / P E R S . e x F R . / K U M M E R - K a r c f a l v a : d i c s a f ü r d o , r é t , 1 9 8 1 . a u g . 31. /ABLS/
Ma-
39. C l i t o c y b e t u b a 13. /ALS/
aug.
/FR./ G I L L . - B o r s z é k , P i c e e t u m ,
40. L e p i s t a i n v e r s a / S C O P . ex FR./ P A T . P i c e e t u m , 1 9 8 0 . a u g . 1 1 . /ALS/
1980.
Gyergyószentmiklós,
41. L e p i s t a n e b u l a r i s /FR./ H A R M A J A v a r . alba B A T A I L L E - T o p l i c a , L u c f e n y 5 e r d ö m e l l e t t i t i s z t á s o n nagy b o s z o r k á n y k ö r b e n , 1 9 7 8 . a u g . 1 1 . /LCS/
- 16 42. Tricholoma bresadolianum CLC. - Rugonfalva, n e t u m , 1 9 7 9 . s z e p t . 17., P A P P g y ű j t é s e /L/ 43. Tricholoma gausapatum getum, 1 9 7 6 . a u g . 17.
Querco-Carpi-
/FR./ Q U É L . - O l t s z e m , /L/
Carpino-Fa-
4 4 . T r i c h o l o m a s c i o d e s /SECR./ M A R T . - K a r c f a l v a : Piceetum, 1981. aug. 3 1 . /ABLS/ 45. Tricholoma virgatum tum, 1 9 7 8 . a u g . 9.
Lok-völgy,
/FR. e x FR./ K U M M E R - T o p l i c a , /LCS/
4 6 . L y o p h y l l u m i m m u n d u m /BK./ K Ü H N . - R u g o n f a l v a , pinetum, 1 9 7 8 . szept. 2 6 . /LM/ 4 7 . C a l o c y b e p e r s i c o l o r /FR./ S I N G . - K a r c f a l v a : ligetes r é t , 1 9 8 3 . jun. 1 6 . /ALS/
Picee-
Querco-CarMadicsafürdő,
48. LeucopaxiIlus paradoxus /COST. et. DUFOUR/ BOURS. - Karcfalva: M a d i c s a f ü r d ő , P i c e e t u m , 1 9 8 1 . a u g . 30. /ABLS/ 4 9 . M e l a n o l e u c a g r a m m o p o d i a / B U L L , ex F R . / P i c e e t u m , 1 9 8 1 . s z e p t . 4. /ABLS/
PAT. - Szárhegy,
5 0 . M e l a n o l e u c a s u b a l p i n a /BRITZ./ B R S K Y . et STANGL. - Toplica, rét, 1 9 7 8 . jun. 7. / L C S / . Az e g é s z t e r ü l e t e n g y a k o r i gomba, a m e l y e t a lakosság lasagomba n é v alatt fogyaszt /MACALIK k ö z l é s e / . 5 1 . C a t a t h e l a s m a i m p e r i a l e /FR./ S I N G . - T o p l i c a , 1978. a u g . 11. /LCS/ K a r c f a l v a : L o k - v ö l g y , P i c e e t u m , 1 9 8 1 . a u g . 31. /ABLS/ 5 2 . A r m i l l a r i a l u t e o v i r e n s /A. et falva, l e g e l ő , 1982. a u g . 1 0 .
S. ex F R . / /LM/
GILL. -
Rugon-
53. Collybia c i r r h a t a / S C H U M . ex FR./ K U M M E R - K a r c f a l v a : M a d i c s a f ü r d ő , P i c e e t u m , 1 9 8 1 . a u g . 2 9 . /ABLS/ 5 4 . C o l l y b i a e x s c u l p t a /FR./ G I L L . - K a r c f a l v a : P i c e e t u m , 1 9 8 3 . jun. 14. /ALS/
Lok-völgy,
5 5 . C o l l y b i a t u b e r o s a / B U L L . e x FR./ K U M M E R - C s i k s z e n t i m r e : L u c s - l á p , P i c e e t u m , 1 9 8 1 . s z e p t . 1. /ABLS/ 56.
Strobilurus esculentus P i c e a t o b o z o k o n , 1978.
57. Marasmius bulliardii 1 3 . /ALS/
/ W U L F , ex F R . / j u n . 7. /LCS/
QUÉL.
- Borszék,
SING. - Toplica, Piceetum,
1980.
5 8 . M a r a s m i u s c o h a e r e n s / P E R S . ex FR./ F R . - B é l b o r , tum, 1 9 8 2 . a u g . 21. /ALS/ 59. Marasmius lupuletorum g e t u m , 1 9 7 6 . a u g . 11. SO.
/WEINM./ FR. - B o d o k , /L/
M a c r o c y s t i d i a c u c u m i s / P E R S . ex F R . / tum, 1982. a u g . 16. /ALS/
61. Mycena epipterygioides s z e p t . 2. / L C S /
HEIM
PEARS. - Bélbor,
Picee-
Carpino -
- Güdüc,
Piceetum,
aug.
Fa-
Picee1979.
- 17 6 2 . M y c e n a c h l o r i n e l l a /LGE/ S I N G . - T o p l i c a : B á n f f y - h e g y , P i c e e t u m , 1 9 8 1 . j u n . 7. /LCS/; C s i k s z e n t t a m á s s I l l a n c - h e g y , P i c e e t u m , 1 9 8 1 . s z e p t . 3. /ABLS/ 63. Mycena cyanipes GODEY 1 9 8 3 . j u n . 12. /ALS/
- Karcfalva: Madicsafürdő:
Piceetum,
64. M y c e n a p o l y g r a m m a /BULL, ex FR./ S. F. G R A Y - M á l n á s f a l u , a S ü t ő p a t a k m e l l e t t , 1975. a u g . 2. /L/ 65. Mycena purpureofusca láp, P i c e e t u m , 1 9 8 3 .
/PECK/ S A C C - L i b á n t e l e p : j u n . 13. /ALS/
Ördögtó-
66. M y c e n a r u b r o m a r g i n a t a /FR. e x FR./ K U M M E R - G y e r g y ó u j f a l u : L i b á n - v ö l g y , P i c e e t u m , 1 9 8 3 . jun. 1 6 . /AS/ 67. M y c e n a v i r i d i m a r g i n a t a K A R S T . - L i b á n t e l e p : ö r d ö g t ó S p h a g n e t u m , 1 9 8 3 . j u n . 13. /AS/
-
láp,
68. X e r o m p h a l i n a c a m p a n e l l a /BATSCH ex FR./ R. M A I R E - B é l b o r , 19 7 9 . s z e o t . 1 . /LCs/; L i b á n t e l e p : ö r d ö g t ó - l á p , k o r h a d t P i c e a r ö n k ö n , Í 9 8 3 . j u n . l 3 . /ALS/ Entolomataceae 69. E n t o l o m a l a p m r o p u s /FR./ H E S L E R r é t , 1 9 8 3 . j u n . 17. /ALS/
-
Karcfalva:Madicsafürdő,
70. E n t o l o m a m a m m o s u m /FR./ H E S L E R - B é l b o r : c e e t u m , 1 9 7 9 . s z e p t . 2. /LCS/
Székpatak,
Pi-
71. E n t o l o m a n i t i d u m Q U É L . - C s i k s z e n t t a m á s : I l l a n c h e g y , c e e t u m , 1 9 8 2 . o k t . 14. M a c a l i k g y ű j t é s e /L/ 72. E n t o l o m a ceetum,
s e r i c e u m /BULL. ex M É R A T / Q U É L . 1 9 8 1 . s z e p t . 4. /ABLS/
73. R h o d o p h y l l u s alatt, 1979.
lividocyanulus j u l . 13. /L/
- Szárhegy,
KÜHN. - Málnásfalu,
Pi-
Alnus
74. R h o d o p h y l l u s s o d a l i s K Ü H N . e t . R O M A G N . - K a r c f a l v a : c s a f ü r d ő , r é t e n , 1 9 8 3 . jun. 14. /ALS/ 75. Rhodophyllus juncinus KÜHN. et. ROMAGN. - Toplica, t u m , 1 9 7 8 . a u g . 11. /LCS/ 76. R h o d o p h y l l u s s c a b r o s u s /FR./ Q U É L . - K a r c f a l v a , P i c e e t u m , 1 9 8 3 . j u n . 18. /A/
Pi-
MadiPicee-
Ráckebele,
Pluteaoeae 77. V o l v a r i e l l a h y p o p i t h y s /FR. e x K A R S T . / M O S . M a d i c s a f ü r d ő , P i c e e t u m , 1 9 8 1 . a u g . 30. /ALS/
Karcfalva:
78. P l u t e u s g r a n u l a t u s B R E S . - B o r s z é k , a u g . 13. /ALS/
1980.
Piceetum,
79. P l u t e u s l e o n i n u s / S C H F F . ex F R . / K U M M E R Q u e r c o - C a r p i n e t u m , 1 9 7 2 . a u g . 31. /LM/; Bélbor, Piceetum, 1 9 7 9 . s z e p t . 2. /LCS/
Rugonfalva,
80. P l u t e u s p l a u t u s / W E I N M . / G I L L . - B á l v á n y o s f ü r d ő : h e g y , F a g e t u m , 1 9 7 6 . a u g . 14. /L/
Büdös-
- 18 Amanitaaeae 81. Amanita alba GILL. - Málnásfürdő, /L/
Fagetum,
8 2 . A m a n i t a a s p e r a /FR./ H O O K E R - K a r c f a l v a : P i c e e t u m , 1 9 8 3 . jun. 1 2 . /ALS/
1979.
jul.
Madicsafürdő,
83. Amanita eliae QUÉL. - Gyergyószentmiklős, Piceetum, a u g . 11. /ALS/; T o p l i c a : F a g e t o - P i c e e t u m . 1 9 8 2 . a u g . 17. /ALS/ 84. Amanita inaurata SÉCR. 1979. j u l . 15. /L/
- Málnásfalu,
85. Amanita subalpina MOS. - Karcfalva: P i c e a a l a t t , 1983. j u n . 14. /ALS/
15.
1980.
Carpino-Fagetum, Réckebele, Corylus
és
Agaricaceae ö6. Agaricus altipes /MOELL./ MOELL. - Karcfalva: d ő , P i c e e t u m , 1983. j u n . 13. /ALS/ 87. Agaricus excellens /MOELL./ 1980. a u g . 1 3 . /ALS/ 88. Agaricus macrocarpus 1978. a u g . 11. /LCS/
MOELL.
/MOELL./
- Bélbor,
MadicsafürPiceetum,
MOELL. - Toplica,
Piceetum,
89. Agaricus porphyrizon ORTON - Gyergyószentmiklős, 19 80. a u g . lO. /ALS/; B o r s z é k , P i c e e t u m , 1 9 8 0 . a u g . 13. /ALS/
Piceetum,
90. Agaricus semotus FR. - Szárhegy, Piceetum, 1981. szept. 4. /ALS/; K a r c f a l v a : M a d i c s a f ü r d ő , P i c e e t u m , 1 9 8 3 . j u n . 1 4 . /ALS/ 91. Agaricus silvicola /VITT./ 1981. s z e p t . 4. / A B L S /
SACC. - Szárhegy,
92. Agaricus squamulifer /MOELL./ MOELL. P i c e e t u m , 1 9 7 7 . s z e p t . 1 1 . /L/
-
Piceetum,
Bálványosfürdő,
9 3 . P h a e o l e p i o t a aurea / M A T T , ex FR./ M R E . patak p a r t j á n , 1 9 8 1 . n o v . 2. /L/
Bálványosfürdő,
Coprinaaeae 94. Coprinus angulatus PECK m o n , 1 9 8 3 . j u n . 14. /AS/
Karcfalva:
Lok-völgy,
95. Psathyrella hirta PECK - Karcfalva: Madicsafürdő, / t r á g y á n / , 1 9 8 3 . j u n . 1 5 . /S/ 9 6 . P s a t h y r e l l a v e l u t i n a / P E R S . ex F R . / F a g e t u m , 1 9 7 9 . jul. 1 5 . /L/
SING. -
tüznyoréten
Málnásfalu,
- 19 Strophariaceae 97. S t r o p h a r i a l u t e o n i t e n s / V A H L ex F R . / Q U É L . - K a r c f a l v a : M a d i c s a f U r d ö , r é t / t r á g y á n / , 1 9 8 1 . a u g . 30. /ABLS/ 98. H y p h o l o m á m a r g i n a t u m /PERS. e x FR./ c e e t u m , 1 9 8 2 . a u g . 16. /ALS/ 99. P s i l o c y b e m e r d a r i a /FR./ 1 9 7 8 . a u g . 1 1 . /LCS/ 100. P h o l i o t a rönkjén,
RICKEN
SCHROET. - G ö d ű c ,
- Toplica,
Pi-
/lótrágyán/,
c a r b o n a r i a /FR./ S I N G . - M a r o s f ö , P i c e a 1 9 8 3 . j u n . 16. /AS/
megégett
101. P h o l i o t a l e n t a /PERS. e x . F R . / S I N G . - C s i k s z e n t i m r e : L u c s - l á p , P i c e e t u m , 1 9 8 2 . s z e p t . 1. /ALS/ 102. P h o l i o t a l u b r i c a /PERS. e x F R . / 1 9 8 2 . a u g . 2 1 . /ALS/ 103. K u e h n e r o m y c e s m y r i a d o p h y l l a Libán:ördögtó-láp, Piceetum, 104. F l a m m u l a s t e r Picea száraz
SING.
- Bélbor,
Piceetum,
/ORTON/ P E G L E R et Y O U N G 1 9 8 3 . j u n . 1 3 . /ALS/
l i m u l a t a / W E I N M . ex F R . / W A T L . á g á n , 1 9 7 8 . a u g . 9. /L/
-
Toplica,
Crepidotaaeae 105. C r e p i d o t u s v a r i a b i l i s /PERS. ex FR./ K U M M E R Q u e r c u s á g o n , 1 9 7 2 . a u g . 31. /LM/
Rugonfalva,
Cortinariaceae 106.
Inocybe godeyi GILL. - Rugonfalva, 1 9 7 2 . a u g . 3 1 . /LM/
107.
I n o c y b e t e r r i g e n a /FR./ K Ü H N . - C s i k s z e n t t a m á s : I l l a n c h e g y , P i c e e t u m , 1 9 8 1 . s z e p t . 3. / A B L S / ; K a r c f a l v a : O s t o r o s t e t ö , P i c e e t u m , 1 9 8 1 . s z e p t . 5. /ABLS/
108. H e b e l o m a t r u n c a t u m / S C H F F . Lok-völgy, Piceetum, 1983.
Querco-Carpinetum,
ex F R . / K U M M E R j u n . 14. /ALS/
Karcfalva:
109. N a u c o r i a b o h e m i c a V E L . - K a r d v a l v a : L o k - v ö l g y , / l á p o s h e l y e n / , 1 9 8 1 . a u g . 31. /ABLS/ 110. G y m n o p i l u s Lok-völgy, 111. D e r m o c y b e lanchegy,
penetrans Piceetum,
Piceetum,
/FR. e x F R . / M U R R . - K a r c f a l v a : 1 9 8 1 . a u g . 31. /ABLS/
c r o c e i f o l i a /PECK/ M O S . - C s i k s z e n t t a m á s : P i c e e t u m , 1 9 8 1 . s z e p t . 3. /ABLS/
112. C o r t i n a r i u s a e r e u s R. H R Y . - B é l b o r , s z e p t . 2. /LCS/
Piceetum,
113. C o r t i n a r i u s b i v e l u s F R . - K a r c f a l v a : t u m , 1 9 8 1 . a u g . 30. /ABLS/
Ráckebele,
114. C o r t i n a r i u s b r u n n e u s F R . - C s i k s z e n t i m r e , c e e t u m , 1 9 8 1 . s z e p t . 1. /ABLS/
1979. Picee-
Lucs-láp,
115. C o r t i n a r i u s castaneus /BULL. ex FR./ B U L L . R á c k e b e l e , 1 9 8 1 . a u g . 31. /ABLS/
II-
Pi-
Karcfalva:
- 20 116. Cortinarlus 1 7 . /ALS/ 117.
cyanites FR.
- Toplica,
Piceetum,
1982.
aug.
Cortinarius elegantior FR. - Toplica, Piceetum, 1978. a u g . 11. /LCS/ ; K a r c f a l v a : L o k - v ö l g y , P i c e e t u m , 1 9 8 2 . a u g . 18. /ALS/
1 1 8 . C o r t i n a r i u s f r a u d u l o s u s BRIT- - G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s : k é n y , P i c e e t u m , 1982. a u g . 19. /ALS/
Bei-
1 1 9 . C o r t i n a r i u s g l a u c o p u s / S C H F F . ex F R . / F R . - C s i k s z e n t t a m á s : I l l a n c - h e g y , P i c e e t u m , 1 9 8 1 . s z e p t . 3. /ABLS/ 120. Cortinarius hercynicus /PERS./ MOS. - Toplica, P i c e e t u m , 1 9 8 2 . aug. 1 7 . /ALS/
Fagetel,
121. Cortinarius herpeticus FR. - Gyergyószentmiklós: P i c e e t u m , 1 9 8 2 . aug. 19. /ALS/ 122.
Cortinarius isabellinus ö r d ö g t ó - l á p , 1983. jun.
/BATSCH ex FR./ FR. 1 8 . /A/
1 2 3 . C o r t i n a r i u s l a t u s FR. - T o p l i c a : a u g . 17. /ALS/
Fagetel,
Belkény,
Libántelep:
Piceetum,
124. Cortinarius multicolor /MOS./ MOS. - Libántelep: tó-láp, Piceetum, 1 9 8 3 . j u n . 13. /A/
1982.
ördög-
125. Cortinarius occidentalis SMITH var. obscurus MOS. - Karcf a l v a : L o k - v ö l g y , P i c e e t u m , 1 9 8 1 . a u g . 31. /ABLS/ 126. Cortinarius orichalceus s z e p t . 2. /LCS/
FR. - Bélbor, Piceetum,
1979.
127.
Cortinarius paleaceus FR. - Csikszentimre: Lucs-láp, Pic e e t u m , 1 9 8 1 . s z e p t . 1. /ABLS/; Bélbor, Pioeetun, 1979. szept. 2. /I£s/ 128. Cortinarius praestans /CORD./ GILL. - Toplica, Piceetum, 1 9 7 8 . a u g . 1 1 . /LCS/ 129. Cortinarius pseudocolus MOS. - Gyergyószentmiklós, c e e t u m , 1 9 8 0 . aug. 11. /ALS/ 130.
Cortinarius renidens FR. - Karcfalva: a l a t t , 1 9 8 3 . jun. 15. /S/
MadicsafUrdő,
131.
Cortinarius rubricosus FR. - Karcfalva: P i c e e t u m , 1 9 8 3 . jun. 1 6 . /ALS/
134. Cortinarius scandens FR. 1 9 8 2 . a u g . 1 7 . /ALS/
- Toplica,
Abies
Madicsafürdő,
1 3 2 . C o r t i n a r i u s s a n i o s u s /FR./ F R . - M a r o s f ö , B e t u l a r y l u s a l a t t , 1983. j u n . 1 6 . /A/ 133. Cortinarius scaurus FR. - Csikszentimre: c e e t u m , 1 9 8 1 . szept. 1. / A B L S /
Pi-
és
LUCS-láp,
Fagetel,
135. Cortinarius subfulgens ORTON - Rugonfalva, n e t u m , 1 9 7 6 . a u g . 31. / L M / ; M á l n á s f ü r d o , 1983. s z e p t . 1 8 . /L/
CoPi-
Piceetum,
Querco-Carpi-
- 21 136. Cortinarius s z e p t . 24.
uraceus FR. - Veresviz, Piceetum, 1980. P á z m á n y D é n e s s e l k ö z ö s g y ű j t é s /L/
1 3 7 . C o r t i n a r i u s v e n e t u s /FR. ex F R . / FR. v a r . m o n t a n u s M O S . - T o p l i c a , P i c e e t u m , 1 9 7 8 . aug. 11. /LCS/; G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s , P i c e e t u m , 1 9 8 2 . a u g . 1 8 . /ALS/ 1 3 8 . C o r t i n a r i u s v i o l a c e o - c i n e r e u s /PERS. ex F R . / F R . - C s i k s z e n t i m r e : L u c s - l á p , S p h a g n e t u m , 1982. a u g . 15. /ALS/ Ru88ulaeeae 139.
Russula adulterina 2. /LCS/
FR. - Bélbor,
Piceetum,
1979.
szept.
140. Russula anatina ROMAGN. - Karcfalva: Madicsafürdő, 1 u s t r e m u l a a l a t t , 1 9 8 3 . j u n . 12. /ALS/ 1 4 1 . R u s s u l a c h a m a e l e o n t i n a /FR./ F R . ss. R O M A G N . f ü r d ő , v e g y e s l o m b e r d ő , 1 9 7 9 . j u l . 15. /L/; M a r o s f ő , P i c e e t u m , 1 9 8 3 . j u n . 1 6 . /S/
Málnás-
142.
Russula ceetum,
e l a e o d e s /BRES./ M O S . - G y e r g y ó s z e n t m i k l ó s , 1 9 8 0 . a u g . 1 1 . /ALS/
143.
Russula emeticicolor J. SCHFF. - Karcfalva: P i c e e t u m , 1 9 8 3 . j u n . 1 4 . /ALS/
144.
Russula faginea R O M A G N . - M á l n á s f a l u Herec hegy, 1 9 7 9 . j u l . 13. /L/
147.
Russula pectinatoides PECK. t u m , 1 9 8 3 . jun. 1 6 . /ALS/
150.
Bálványos-
ss. SING. - M a r o s f ő ,
viscida KUDR. - Marosfő,
Russula transiens /SING./ 1 9 8 0 . a u g . 13. /ALS/
-
Piceetum,
et
Ernő 1983.
ROMAGN. -
152. Lactarius fuliginosus FR. - Rugonfalva, t u m , 1 9 7 2 . a u g . 31. /LM/ 153. Lactarius semisanguifluus HEIM P i n e t u m , 1 9 7 0 . a u g . 30. /L/
et
Picee-
1978. V I I I .
ROMAGN. - Borszék,
151. Lactarius badiosanguineus KÜHN, P i c e e t u m , 1 9 7 8 . a u g . 9 . /LCS/
Fagetum,
Gyergyószentmiklós,
148. Russula rhodopoda ZV. - Toplica, Piceetum, /LCS/; K a r c f a l v a , P i c e e t u m , 1 9 7 8 . o k t . 8. M a c a l i k se /L/ 149. Russula ISI
Pi-
Lok-völgy,
145. Russula lilacea QUÉL. var. carnicolor BRES. f ü r d ő , F a g e t u m , 1 9 7 8 . a u g . 6 . /L/ 146. Russula olivaceoviolascens GILL. Piceetum, 1 9 8 2 . a u g . 1 9 . /ALS/
Popu-
9.
gyűjtéjun.
16.
Piceetum, Toplica,
Querco-Carpine-
LECLAIR
-
Büdösfürdő,
- 22 Geaatraceae 154. Geastrum pectlnatum 21. /K/
PERS. - Bélbor,
Piceetum,
1982.
aug.
Mint é r d e k e s s é g e t m e g e m l i t e m az Agarieus maskae PILÁT u j a b b lelőhelyét a M a d l c s a f ü r d ő feletti réten /1983. junius 12-én, A / . Hargita m e g y é b e n MISKY MIHÁLY g y ű j t ö t t e még Rugonfalván. E g y é b k é n t R o m á n i á b ó l csak K o l o z s v á r m e l l e t t i e l ő f o r d u l á s a ismeretes .
összefoglaló táblázat közölt nagygombakrol
a H a r g i t a és K o v á s z n a m e g y é b ő l
eddig
összesen 107
Ascomycetess
3
110
1
1
Basidiomycetes; Tremellales Auriculariales
2
-
2
Poriales
30
13
43
Cantharellales
24
1
25 2
Dacryomycetales
2
-
Polyporales
7
Agaricales
7
-
Paxillaceae
4
1
5
Gomphidiaceae
3
-
3
Hygrophoraceae
18
9
27
Tricholomataceae
99
34
133
Entolomataceae
11
8
19
7
4
11
Amanitaceae
16
5
21
Agaricaceae
19
8
27
Coprinaceae
19
3
12
Pluteaceae
Bolbitiaceae Strophariaceae Crepidotaceae
5 16
-
8
5 24
2
1
3 91 96
58
33
Russulales
81
15
Boletales
42
6
48
27
1
28
589
154
743
Cortinariaceae
Gasteromycetes s összesen:
- 23 Irodalom 1.
B A B O S , M . - L A S Z L Ö , K . - S I L A G H I , G H . / 1 9 6 8 / : C o n t r i b u t i i la c u n o a s t e r e a m a c r o m i c e t e l o r rare d i n R o m a n i a - S t u d i i S i c e r c e t a r i d e B i o l o g i e torn. 2 0 : 1 9 7 - 2 0 2 .
2.
BÁNHEGYI,I./1942/r Discomyceták Közi.43: 261-269 .
3.
B Á N Y A I , I. /19 36 / : Cyanthus eteraoreue /Schw./ gyas mellett. Bot.Közi.Bp.
4.
B O H U S , G . /1944/: A m a g y a r o r s z á g i Boletue-dk k r i t i k a i fels o r o l á s a . A n n l s . h i s t - n a t M u s . n a t . - h u n g . , 3 7 : 1 7 - 6 5.
5.
C S Ű R Ö S - K Á P T A L A N , M . - C S Ű R Ö S , s t . / 1 9 5 6 / : C o n t r i b u t i i la s t u diul macromicetelor din muntii Harghita-Revista Padu Bucuresti No.l.
6.
C S Ű R Ö S - K Á P T A L A N , M . / 1 9 5 8 / : Date asupra m a c r o m i c e t e l o r din depresiunea Casin. Studia Universitatis BabesB o l y a i S e r i e s B i o l o g i a C l u j torn III. N o . 7 . f a s c . 2 .
7.
E L I A D E , E . / 1 9 65/: C o n s p e k t u l m a c r o m i c e t e l o r d i n R o m a n i a Lucrarile G r á d i n i i Botanice din Bucuresti pp. 185-323.
8.
F U S S , M . / 1 8 7 8 / : S y s t e m a t i s c h e A u f z a h l u n g d e r in S i e b e n bürgen angegebenen Cryptogamen - Archiv des Ver e i n s für S i e b e n b ü r g i s c h e L a n d e s k u n d e X I V . H e r mannstadt .
9.
GAZDA,K./1980/: Gyermekvilág karest
a
Székelyföldről.Bot.
de T o m i
Var-
Entelneken - Kriterion,
Bu-
pp.457.
10.
HOLLÖS,L./1904/:
Die Gasteromyceten
Ungarns -
11.
HOLLÖS,L p .e/s1t9.1 1 / :
Magyarország
12.
I S T V Á N F F I , G Y . / 1 8 9 5 / : A d a t o k M a g y a r o r s z á g g o m b á i n a k ismeretéhez, T e r m é s z e t r a j z i füzetek XVIII. - Budapest.
13.
I S T V Á N F F I , G Y . / 1 8 9 9 / : A m a g y a r e h e t ő és m é r g e s könyve - Budapest.
gombák
14.
KOVÁCS,S./1976/: Fagetele din Muntii Bodoc, siszentgyörgy pp. 227-253.
Aluta,Sep-
15.
L Á S Z L Ö , K . / 1 9 7 0 / : C o n t r i b u t i i la c u n o a s t e r e a m a c r o m i c e t e l o r din B a z i n u l S f . G h e o r g h e si i m p r e j u r i a n i - A l u t a , - Sepsiszentgyörgy pp. 63-73.
földalatti
Leipzig.
gombái
-
-
Buda-
- 24 -
16.
L Á S Z L Ö , K . / 1 9 7 2 / : Noi C o n t r i b u t i i l a c u n o a s t e r e a m a c r o m i c e t e l o r din R. S . R o m a n i a - A l u t a , pp. 4 1 - 6 0 .
17-18.
L Á S Z L Ö , K . : Noi C o n t r i b u t i i la c u n o a s t e r e a m a c r o m i c e t e l o r din B a z i n u l S f . G h e o r g h e si i m p r e j u r i m i A l u t a /1975/ p p . 4 6 3 - 4 6 8 . A l u t a /1979/ p p . 4 1 5 - 4 2 0 .
19.
LÁSZLÖ,K./1978/: árusított
20.
L Á S Z L Ö , K . - P Á Z M Á N Y , D . / 1 9 7 6 / : S e l t e n e P i l z e aus R u m ä n i e n Z e i t s c h r i f t für P i l z k u n d e , Leipzig, 42:179-184.
21.
LÁSZLÖ,K.-PÁZMÁNY,D.-KOVÁCS,S./1981/: Adatok a Nemere hegységhez tartozó Veresviz-völgy nagygombáinak ismeretéhez, Aluta pp. 353-362.
22.
M I L Ö S S Y , V . / 1 9 8 0 / : F l o r a si a s p e k t e d e v e g e t a t i e din i m p rejuri mile satulini Mirentea, judetul Harghita Acta Hargitensia, Csíkszereda pp. 389-390.
23.
M I S K Y , M . / 1 9 84 /: S z é k e l y k e r e s z t u r é s k ö r n y é k é n e k lága. A c t a H a r g i t e n s i a , k ö z l é s a l a t t .
24.
MOES Z , G . / 1 9 2 9 / : G o m b á k a S z é k e l y f ö l d r ő l . E m l é k k ö n y v a Székely Nemzeti Muzeum ötvenéves jubileumára Sepsiszentgyörgy pp. 545-556.
25-26.
A b r a s s ó i és s e p s i s z e n t g y ö r g y i gombák - Aluta, pp. 210-218.
piacon
gombavi-
P Á Z M Á N Y , D . - L Á S Z L Ö , K . : Seltene Pilze aus Rumänien, II-III. Notulae Botanicae Hort. Agrobotanicii-ClujN a p o c a pp. 5 9 - 6 7 / 1 9 7 9 / ; p p . 3 1 - 5 3 /1981/.
27.
P Á Z M Á N Y , D . / 1 9 7 8 / : B e i t r ä g e zur K e n n t n i s d e r M a c r o m y c e t e n Rumäniens Notulae Botanicae Hort. Agrobotanici C l u j Napoca pp. 51-57.
28.
PÁZMÁNY,D.-PAP,G./1979/: Angaben über unterirdische Pilze Rumäniens Notulae Botanicae Hort. Agrobotanici Cluj Napoca, pp. 77-80.
29.
RÖMER,J./1905/: Unsere wichtigsten Pilze - Kronstadt
30.
S I L A G H I , G . - L Á S Z L Ö , K . / 1 9 6 8 / : C o n t r i b u t i i la C u n o a s t e r e a m a c r o m i c e t e l o r d i n R o m a n i a - Contrib'. B o t a n i c a e Cluj Napoca pp. 109-117.
31.
S I L A G H I , G . - S T E F U R E A C , T . : C i t e v a m a c r o m y c e t e din noi pentru Romania
»
essbaren
und
giftigen
turbsrii,
- 25 -
R e s e a r c h o f M a c r o m y c e t o u s in the c o u n t i e s H a r g i t a and na / T r a n s s y l v a n i a / and n e w e r d a t a to t h e i r k n o w l e d g e
Kovász-
T h e c o u n t i e s H a r g i t a and K o v á s z n a in T r a n s s y l v a n i a h a v e an e x t r e m e l y c o n t i n e n t a l c l i m a t e and a y e a r l y a v e r a g e of 5 0 0 7 0 0 m m of p r e c i p i t a t i o n . T h e c h a i n s o f m o u n t a i n s of a m a x i m u m h e i g h t of 1 8 0 0 m h a v i n g p r e v a i l i n g l y v o l c a n i c rock and to a l e s s e r e x t e n t l i m e s t o n e s u r r o u n d s o m e r e c e s s e s of an a v e r a g e h e i g h t of 5 0 0 - 7 0 0 m . On the S o u t h e r n s i d e of the m o u n t a i n s there are h o r n b e a m and oak g r o v e s and on the N o r t h e r n s i d e t h e r e are b e e c h - w o o d s . O v e r a h e i g h t of l O O O m the s p r u c e is the d o m i n a n t s p e c i e s , b u t t h e r e a r e s p r u c e g r o v e s a l s o in a h e i g h t of 7 0 0 - 8 0 0 m a n d at s o m e p l a c e s o n e c a n find a l s o b e e c h e s u n t i l a h e i g h t o f 1 2 0 0 m . T h e p l a n t c o m m u n i t y of s o m e s p h a g n u m m o o r l a n d s in t h e area have a special botanic s i g n i f i c a n c e . T h e m u s h r o o m f l o r a o f the a r e a is r i c h but p e o p l e l i v i n g h e r e d o n o t g a t h e r m u c h of them b e c a u s e of m i s c o n c e p t i o n s : t h e y t a k e m a n y e d i b l e m u s h r o o m s p e c i e s for t o a d s t o o l s and they do not g a t h e r them. T h e f i r s t a c c o u n t a b o u t the r e s u l t s of r e s e a r c h of the f l o r a s of the t w o c o u n t i e s d a t e s b a c k to 1 7 8 7 . In the n e x t a l m o s t 2 0 0 y e a r s 589 s p e c i e s w e r e d e s c r i b e d on the w h o l e . F r o m 1953 I h a v e a l s o a c t i v a l y p a r t i c i p a t e d in the r e s e a r c h w o r k s - it is a l s o p r o o v e d b y m y 12 p u b l i s h e d s t u d i e s . My earlier collaborator was Gheorghe SALAGEANU /SILÄGHI/, m y c o l o g i s t of t h e U n i v e r s i t y B a b e s - B o l y a i o f C l u j and m y Present-day c o l l a b o r a t o r in the f i e l d o f r e s e a r c h is D é n e s P Á Z M Á N Y , p r o f e s s o r o f the C o l l e g e G r o z a P e t r u of C l u j . In t h e y e a r s 1 9 8 0 - 1 9 8 3 I o r g a n i z e d four s i g n i f i c a n t c o l l e c t i n g t o u r s as a r e s u l t of w h i c h 154 n e w s p e c i e s c o m p l e t e d the k n o w n m u s h r o o m f l o r a of the a r e a . A t the c o l l e c t i n g t o u r s p a r t i c i p a t e d L á s z l ó A L B E R T , L ó r á n t n é B A B O S , Imre C S E T R I , I s t ván K R E P U S K A , K á l m á n L Á S Z L Ö , M i h á l y M I S K Y and Z o l t á n S A R K A D I . T h e p r e p a r a t i o n s o f the m u s h r o o m s c a n b e found in the h e r b a r i a o f t h e c o l l e c t o r s and t h e list of s p e c i e s at the end o f the a r t i c l e w h e r e the n a m e s o f the c o l l e c t o r s are i n d i c a t e d o n l y by their initials.
- 26 A laskagomba nemzetség
fajkérdéseinektisztázásáról
A " N o v a H e d w l g i a " / B r a u n s c h w e i g / 27. k ö t e t é n e k 221. o l d a l á n K U U L O K A L A M E E S /Tartu/ i s m e r t e t i O . H I L B E R : D i e G a t t u n g P l e u r o tus /FR. / K U M M E R cimii, 1 9 8 2 - b e n a " B i b l i o t h e c a M y c o l o g i c a " 87. k ö t e t e k é n t m e g j e l e n t 448. o l d a l a s k ö n y v é t /kiadó: J . C R A M E R , V a d u z / . Az ismertetésből megtudjuk, hogy HILBER hoszszas morfológiai anatómiai, származástani és biokémiai tanulmányai alapján megirt müvében rendkivüli részletességgel tárgyalja a Pleurotue g e n u s z ö s s z e s f a j a i n a k j e l l e g z e t e s s é g e i t , a v á l t o z a t o k i s m e r t e t ő j e g y e i t , é s é r t é k e l i azok r o k o n s á g i k a p c s o l a t a i t . így p é l d á u l f o g l a l k o z i k a P. florida k ö r ü l i zav a r o k k a l , é s a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e jut, h o g y az e n é v e n t e r m e s z t e t t t ö r z s e k e t e s e t l e g c s a k a P.oatreatus é s a P.pulmonariu8 keresztezésének kell tartani. M i n d e n e s e t r e ez a szines fényképekkel illusztrált alapos mü jó a n y a g o t n y ú j t h a t egy m i n d e n r e k i t e r j e d ő Pleurotue m o n o g r á fia e l k é s z í t é s é n e k , a m e l y h e z a z o n b a n m é g t o v á b b i m e g f i g y e l é s e k r e é s t u d o m á n y o s k u t a t á s o k r a is s z ü k s é g v a n . F o n t o s j e l e n t ő s é g e az i s m e r t e t e t t m ű n e k , h o g y n e m c s a k az e u r ó p a i , h a n e m a t ö b b i k o n t i n e n s e n e l ő f o r d u l ó f a j o k a t is t á r g y a l j a . Ugy v é l e m , h o g y a h a z a i l a s k a g o m b a t e r m e s z t é s s z á m á r a is h a s z n o s lehet a HILBER müvében foglaltak ismerete, ezért tartottam s z ü k s é g e s n e k K A L A M E E S i s m e r t e t é s e a l a p j á n f e l h í v n i rá a f i gyelmet.
D R . K A L M Á R Z.
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1 9 8 4 . évi 1. szám
Szolnok megye alapján
humán bőrpatogén
DR. STEFÁNDEL
ISTVÁN
mikrobiológus vezető, Megyei KÖJÁL,
szakmérnök,
gombái
12 év
vizsgálata
élelmezésegészségügyi
laboratórium
Szolnok
1. A h a z a i b ő r g o m b a - k u t a t á s
rövid
ismertetése
A m i k r o g o m b á k egy r é s z e , a h u m á n p a t o g é n g o m b á k , á z e m b e r i test b e l s ő és k ü l s ő s z e r v e i t b e t e g i t i k m e g . E z e k k e l a g o m b á k kal az o r v o s i m i k o l ó g i a , e z e n b e l ü l az e m b e r b ő r é t , n y á l k a h á r t y á j á t , b ő r f ü g g e l é k e i t /haj, k ö r ö m , s z ő r z e t / k á r o s i t ó gom bákkal a bőrgyógyászati- vagy dermatomikológia foglalkozik. Felfedezésük a mult század közepe táján k e z d ő d ö t t . Az úttörő t u d ó s o k k ö z ö t t s z e r e p e l t a m a g y a r s z á r m a z á s ú G R U B Y D Á V I D is, aki 184 3 - b a n k i a d o t t k ö z l e m é n y é b e n m e g á l l a p í t o t t a , h o g y e g y e s b ő r b e t e g s é g e k e t f o n a l a s g o m b á k idéznek elő. A bőrgyógyászati mikológiái kutatás Magyarországon azonban csak századunk első felében bontakozott ki, néhány kiváló bőr gyógyász orvos gyógyitó munkája melletti másodlagos, szenvedélyes tevékenységeként. Az első magyar "Bőrgyógyászati Mykol ó g i á t " B A L L A G I irta 1 9 2 9 - b e n . A k ó r o k o z ó k g y a k o r i s á g á r a n é z v e az e l s ő o r s z á g o s v i z s g á l a t o t 1 9 2 9 - e s é s 1 9 3 0 - a s é v e k a d a t a i a l a p j á n B E R D E v é g e z t e . 2821 g o m b á s e r e d e t ű m e g b e t e g e d é s r ő l s z á m o l t b e , a m e l y e k b e n a- Miarosporon-dk. á l t a l e l ő i d é z e t t k ó r k é p e k d o m i n á l t a k . O L Á H 1 9 4 9 50-ben végzett hasonló országos adatgyűjtést, amelyben a Trichophyton-ok á l t a l o k o z o t t k ó r k é p e k k e r ü l t e k t ú l s ú l y b a . K ü l ö n ö s e n a l á b g o m b á s o d á s t e r j e d t el, é s az á l l a t g o n d o z ó k fertőződtek nagyobb arányban a megbetegedett állatoktól. Kiemelt e , h o g y B u d a p e s t e n s z i n t e j á r v á n y o s m é r e t e k e t ö l t ö t t az Epidermophyton o k o z t a l á b - é s t e s t h a j l a t g o m b á s o d á s . B u d a p e s t e n az O r s z á g o s K ö z e g é s z s é g ü g y i I n t é z e t b e n f ő l e g sarjadzógombás kutatások indultak CSILLAG ANNA, majd NÓVÁK ERVIN vezetésével. Az O r s z á g o s Bőr- és Nemikórtani Intézetben a bőr gombákat FLÓRIÁN EDE irányításával vizsgálták. Értékes kutat ó m u n k á t v é g z e t t a t o v á b b i a k b a n G A L G Ó C Z Y J Ó Z S E F , aki F L Ó R I Á N -
- 28 nal és NOVÁK-kal eredményeiről.
nagyszámú közleményben
számolt be
kutatási
A g o m b á s b ő r b e t e g s é g e k l e k ü z d é s e é r d e k é b e n az E g é s z s é g ü g y i Mi n i s z t é r i u m 1 9 5 3 - b a n 3, 1 9 6 0 - b a n p e d i g 8 k e r ü l e t i m i k o l ó g i á i laboratóriumot jelölt ki. Szolnok megye mikológiái vizsgálata it e l ő s z ö r a k e c s k e m é t i , m a j d k é s ő b b a k a r c a g i l a b o r a t ó r i u m végezte. Az 1968-ban létesitett szolnoki mikológiái laboratór i u m k é s ő b b az e g é s z m e g y é t e l l á t t a . N a g y s e g i t s é g e t j e l e n t e t t e k a m i k o l ó g u s o k n a k az i d ő k ö z b e n m e g j e l e n t s z a k k ö n y v e k / F L Ó R I Á N , G A L G Ö C Z Y / , a m e l y e k a k o r á b b i ter jedelmes munkákkal szemben tömörek, áttekinthetők és korszerű e k . F L Ó R I Á N ö s s z e g e z t e az o r s z á g b a n m ű k ö d ő 8 m i k o l ó g i á i l a b o r a t ó r i u m b a n 1961. és 1967. k ö z ö t t i időszakban kitenyésztett g o m b á k r ó l szóló jelentéseket. Megállapította, hogy leggyakor i b b k ó r o k o z ó a Trichophyton rubrum és a Trichophyton mentagrophytes. E g y é b g o m b a f a j o k c s a k k i s s z á m b a n k e r ü l t e k e l ő . A Trichophyton rubrum h a z á n k b a n az 5 0 - 6 0 - a s é v e k b e n tünt föl, é s r o h a m o s a n el szaporodott. Hasonlóan megnőtt a sarjadzógombák szerepe a bőr b e t e g s é g e k e l ő i d é z é s é b e n , a m i t az a n t i b i o t i k u m és s z t e r o i d te rápia elterjedésével hozott összefüggésbe. A b ő r p a t o g é n g o m b á k n a k é p p ú g y , m i n t az e r d ő k - m e z ő k g o m b a v i l á g á n a k , v a g y a n ö v é n y e k és á l l a t o k p a t o g é n g o m b á i n a k m e g j e l e nése, földrajzi területenként kisebb-nagyobb eltérést mutat, sőt e g y a z o n t e r ü l e t e n is v á l t o z h a t n é h á n y é v t i z e d a l a t t . K ö z i s m e r t , h o g y az erre vonatkozó vizsgálatok eredményének nemc s a k t u d o m á n y o s é r t é k e , h a n e m g y a k o r l a t i h a s z n a is j e l e n t ő s . S z o l n o k m e g y e g o m b a f l ó r á j á r a v o n a t k o z ó e l s ő a d a t o k a t az O r s z á gos Bőr- Nemikórtani Intézet Mikológiái Laboratóriuma által 1958-59-ben a szolnoki gondozóintézet részére végzett vizsgál a t i e r e d m é n y e k i r a t t á r i p é l d á n y a i s z o l g á l t a t t á k . A b b a n az időben összegyűjtöttem a kecskeméti mikológiái laboratórium 1960-ban és a k a r c a g i m i k o l ó g i á i laboratórium 1961-től 1966ig k i a d o t t e r e d m é n y e i t . M i n d h á r o m l a b o r a t ó r i u m e r e d m é n y e i k ö z ö t t a Trichophyton mentagrophytes s z e r e p e l t l e g t ö b b s z ö r . L E N G Y E L és F L Ó R I Á N k ö z l e m é n y é b ő l m e g t u d h a t t u k , h o g y S z o l n o k m e g y é b e n az 5 0 - e s é v e k m á s o d i k f e l é b e n sok m e z ő g a z d a s á g i d o l g o z ó b e t e g e d e t t m e g t a r l ó s ö m ö r ö s b o r j a k t ó l . E z e k e t a Trichophyton verrucosum és Trichophyton mentagrophytes okozta. Szolnok megyében a bőrgyógyászati mikológiái laboratórium 1978-tól 1980 k ö z e p é i g évente átlagban több mint ezer b e k ü l dött bőrgyógyászati klinikai anyag vizsgálatát végezte el a megye területén működő bőrgyógyászati szakrendelők és kórházi bőrosztályok részére. E laboratórium elfekvő dokumentumainak feldolgozása alapján S z o l n o k m e g y e b ő r p a t o g é n g o m b á i r ó l k i v á n o k itt k é p e t a d n i , rámutatva, melyek a dominánsak, következett-e be változás a
- 29 -
v i z s g á l t i d ő s z a k b a n , v o l t a k - e j á r v á n y t o k o z ó fajok, é s a m e gyei a d a t o k m e n n y i b e n e g y e z n e k m e g m á s s z ó r v á n y o s h a z a i v i z s gálatok eredményeivel.
2. A b ő r b e t e g s é g e t o k o z ó g o m b á k szertani besorolása
vázlatos
jellemzése
és
rend-
A z e m b e r i bőrt és f ü g g e l é k e t é r i n t ő g o m b á s b e t e g s é g e k k é t nagy csoportra oszthatók aszerint, hogy a kórokozó a gombáknak c s a k az e m b e r és a g e r i n c e s á l l a t o k k ü l t a k a r ó j á t / t e h á t k e r a tinban gazdag szöveteit/ megbetegitő speciális csoportjába /dermatofitonok = bőrgombák/ tartozik-e, vagy olyan egyéb gombák k ö z é , amelyek más s z e r v e k , ill. szervrendszerek m e g b e t e g i t é s e m e l l e t t a b ő r t és e s e t l e g a k ö r m ö t is k é p e s e k m e l l é kesen megtámadni /élesztők, p e n é s z e k , dimorf gombák/. Hazai vonatkozásban a b ő r g o m b á k n a k van nagyobb jelentőségük, de f o n t o s a k az é l e s z t ő k is. A p e n é s z e k k ö z ü l c s u p á n n é h á n y faj jön s z á m i t á s b a , a d i m o r f g o m b á k p e d i g r e n d k i v ü l r i t k á n okoztak megbetegedést hazánkban. A g o m b á k a t u j a b b a n e g y e s s z a k i r ó k nem a n ö v é n y e k k ö z é s o r o l ják / G A L G Ö C Z Y , K A L M Á R / , h a n e m a n ö v é n y e k k e l és á l l a t o k k a l e g y e n r a n g ú r e n d s z e r t a n i r e g n u m b a , Fungi v a g y Myoetes n é v e n . A b ő r g o m b á k a t az Eumyeota t a g o z a t , Deuteromyaotina a l t a g o z a t á n a k Hyphomycetes o s z t á l y á b a h e l y e z i k / G A L G Ö Z C Y / , e z e n b e l ü l a Moniliale8 r e n d b e és Trichophytonaceae c s a l á d b a . T u l a j d o n k é p p e n e n nek f e l e l m e g a r é g i e l n e v e z é s , a " d e r m a t o f i t o n " , a m e l y m é g m a is k ö z h a s z n á l a t ú .
2.1
Bőrgombák
A bőrgombák mikroszkópos méretű fonalai a bőrben és a bőrfügg e l é k e k b e n hol g y ö k é r s z e r ü e n e l á g a z v a , h o l p á r h u z a m o s a n a szőrszálakban kúsznak előre. Fogyasztják a hámsejtek keratin anyagát, mellette egyéb szerves anyagokat, aminek következtében a hámsejtek, szőrszálak elpusztulnak, elporlanak. Mikroszkóppal vizsgálva a megbetegedett bőrterületről vett kaparékot, a fonalakon kivül a z o k feldarabolódásával k e l e t k e z e t t s p ó r a l á n c o k a t is l e h e t l á t n i , e z e k e t a r t r o k o n i d i u m o k n a k /régebbi nevükön artrospóráknak/ nevezzük. Rendkivül ellenállóak és az e l h a l t , l e v á l ó b ő r d a r a b o k b a n s o k á i g m e g t a r t j á k é l e t k é pességüket. Talajjal, ruhaneművel, különféle használati tárg y a k k a l k e r ü l h e t n e k az e g é s z s é g e s e m b e r b ő r é r e , o t t k i c s i r á z n a k , f o n a l a t f e j l e s z t e n e k , e l s z a p o r o d n a k . így k ö v e t k e z i k b e a fertőzés. Néhány faj szőrszál vagy h a j s z á l megbetegedése esetén nemcsak a szőrszál belsejében képez s p ó r á k a t , hanem körkörösen annak f e l ü l e t é n igen n a g y s z á m b a n , e z t s p ó r a h ü v e l y n e k n e v e z z ü k .
- 30 Szabad porral
s z e m m e l is l á t h a t ó , lenne b e s z ó r v a .
olyan mintha
a hajszál
töve
fehér
E z e k a g o m b á k s p e c i á l i s t á p t a l a j o k o n jól t e n y é s z t h e t ő k . T e l e peik penészszerüek, kezdetben fehérek, majd fajokra jellemzőe n v á l t o z h a t a szinük d r a p p o s , z ö l d e s v a g y lilás á r n y a l a t u r a . E g y e s e k t e l e p e i a t á p t a l a j b ó l k i e m e l k e d n e k , k o r o n g v a g y félg ö m b a l a k ú a k , b o l y h o s a k . M á s o k a t á p t a l a j h o z s i m u l n a k és p o rosak. A t e l e p e k általában k ö r vagy c s i l l a g alakúak. Fajra jellemzően e g y e s gombák telepeinek a k ö z e p e gombszerüen kiemelkedik vagy kráterszerüen bemélyed a táptalajba. Néhány faj jellegzetes piros, zöldessárga vagy lila pigmentet termel é s bocsájt ki a telep körüli t á p t a l a j b a . Növekedésük a baktér i u m o k h o z é s p e n é s z e k h e z k é p e s t l a s s ú /1-3 h é t / . A kifejlett telepekből készített mikroszkópos preparátumot vizsgálva szeptált fonalakat láthatunk nagy tömegben. Ezenkiv ü l fajonként jellemzőek a fonalformák is: spirális, kampós, szarvasagancs szerüek. A fonalakon nyélen ülő vagy nyél nélk ü l i , gömb v a g y csepp alakú m i k r o k o n i d i u m o k helyezkednek el. Á l t a l á b a n f o n a l v é g e k e n k é p z ő d n e k az o r s ó v a g y b u n k ó a l a k ú , t ö b b r e k e s z ü m a k r o k o n i d i u m o k . Ezek a l a k t a n i j e l l e m z ő i f o n t o s fajmeghatározó bélyegek. A Trichophytonaceae c s a l á d o n b e l ü l a l e g ú j a b b h a z a i lom /GALGÖCZY/ 3 nemzetséget különböztet meg: 1/
szakiroda-
Microaporum . T a g j a i n a k o r s ó a l a k ú , v a s t a g falu, é r d e s f e l szinü m a k r o k o n i d i u m a i k v a n n a k . E z e k a f o n a l a k t ó l , a m e l y e k végén f e j l ő d t e k , jól e l k ü l ö n í t h e t ő k . 15 faj t a r t o z i k i d e .
2/ Trichophyton. T a g j a i n a k m a k r o k o n i d i u m a i v é k o n y f a l u a k , b u n k ó a l a k ú a k , a m e l y e k nem k ü l ö n í t h e t ő k e l é l e s e n a t t ó l a f o n a l tól, m e l y n e k v é g é n ü l n e k . 25 fajt s o r o l t a k i d e . 3/ Epidermophyton. T a g j a i n a k u g y a n c s a k b u n k ó szerű m a k r o k o n i d i u mai v a n n a k , d e m i g az e l ő b b i k é t g e n u s z t a g j a i n a k v a n n a k m i k r o k o n i d i u m a i is, az i d e t a r t o z ó k é t fajra a m i k r o k o n i diumok h i á n y a a jellemző.
2.2
Ii§szt5szerü_gombák
A z élesztők /régi néven sarjadzógombák/ főleg a nyálkahártyák a t b e t e g i t i k m e g , de m e g t á m a d j á k a b ő r t é s k ö r m ö t is, v i szont a hajat és szőrszálakat nem. Súlyosabb betegséget idéznek elő a b e l s ő szervekben vagy a bőr un. m é l y g o m b á s folyamataiban. Az élesztőszerü gombák mikroszkóp alatt többnyire kerek, ovál i s a l a k ú a k , l e h e t n e k m a g á n y o s a k , de g y a k r a n j e l l e g z e t e s s z a porodásmódjuk, a sarjadzás révén a sejtek együtt maradnak, és e g y e n e s v a g y e l á g a z ó s a r j l á n c o k a t k é p e z n e k . Jól t e n y é s z t h e t ő k ,
- 31 v i s z o n y l a g g y o r s n ö v e k e d é s ü e k . T e l e p ü k k r é m s z e r ü vagy n y á l k á s á l l o m á n y ú , m a t t vagy c s i l l o g ó f é n y ű , s i m a vagy r á n c o s f e l ü l e tű. A t á p t a l a j b ó l nem n a g y o n e m e l k e d n e k k i , t ö b b n y i r e v i a s z c s e p p r e emléke.ztetnek. A t e l e p e k s z i n e á l t a l á b a n f e h é r v a g y k r é m s z i n ü , e g y e s fajok n a r a n c s s á r g á k , i l l e t v e r ó z s a s z í n ű e k . Speciális táptalajokon és a bőrben, körömben egyes fajok álfonalat vagy valódi fonalat k é p e z n e k . Ezek a fonalak ugyancsak artrokonidiumokra eshetnek szét. A p a t o g é n é l e s z t ő k n e k sok f a j a i s m e r t . M e g h a t á r o z á s u k i g e n munkaigényes, csakis erre specializálódott laboratóriumok tudják e l v é g e z n i . A z o n o s i t á s u k a n a g y alaki h a s o n l ó s á g o k m i a t t főleg szénhidrát hasznosításuk és fonalképzési módjuknak a v i z s g á l a t á n a l a p s z i k . A s p ó r á t k é p e z n i tudó é l e s z t ő k e t az Asaomyaotina, a s p ó r á t nem k é p z ő k e t p e d i g a Deuteromyaotina altagoz a t b a s o r o l j á k . F o n t o s a b b n e m z e t s é g e i k : Geotriahum, Candida3 Torulopsia, Cryptocoocue, és Rhodotorula.
2.3
Penészek
A p e n é s z e k k ö z ü l e g y é r t e l m ű e n c s a k a Saapulariopsie brevioaulis kórokozónak elfogadott, ha megbetegedett köröm kaparékából tenyésztik ki. Fonalas gomba, fonalainak oldalán forditott palackszerü elágazások végén spórák láncai helyezkednek el. Telepe tenyészetben jellegzetes fahéjbarna, poros, lapos. Az Aspergillus n e m z e t s é g n é h á n y f a j a is k i t e n y é s z t h e t ő m é g , főleg k ö r ö m b ő l , d e primér k ó r o k o z ó s z e r e p ü k k e l l ő e n n e m b i z o n y í t o t t . Ezek t ö b b s é g é t a Deuteromyaotina a l t a g o z a t b a s o r o l j á k , de e g y e s e k a m á r m e g i s m e r t i v a r i f o l y a m a t u k m i a t t az Asaomyaotinaba tartoznak.
3. A v i z s g á l a t i
anyagok
és
származási
helyük
A bőrgyógyászati anyagok: b ő r - és körömkaparék, hajszálak, szőrszálak, valamint n y á l k a h á r t y á k r ó l vett tamponos váladék vagy fiziológiás sóoldat, ö b l i t ő folyadék voltak. A v i z s g á l a ti a n y a g o k m i n t e g y k é t h a r m a d a v o l t b ő r k a p a r é k . Az 1 9 6 8 - 1 9 8 0 k ö z ö t t v i z s g á l t m i n t á k s z á m a ö s s z e s e n 1 4 5 2 0 v o l t . A beküldő bőrgyógyászati rendelők a következők voltak: szolnoki, törökszentmiklósi, kisújszállási, karcagi, tiszafüredi, j á s z b e r é n y i , t u r k e v e i é s m e z ő t ú r i B ő r - é s N e m i b e t e g g o n d o z ó Intézetek, a szolnoki gondozó által ellátott martfűi és kunszentmártoni rendelők, valamint a szolnoki és karcagi kórházi bőrosztály .
- 32 -
4. V i z s g á l a t i ^ •1
eredmények
Á_go^agozitiv_anyagok_száma_és_aránYa
A laboratóriumba vizsgálatra beküldött 14520 bőrgyógyászati klinikai anyagból összesen 5059-ből sikerült kitenyészteni k ó r o k o z ó g o m b á t . E z a v i z s g á l a t i a n y a g o k 34,8 % - á n a k , a z a z t ö b b mint e g y h a r m a d á n a k f e l e l t m e g . A gombapozltiv minták %-os aránya nemcsak a hazai, hanem a k ü l f ö l d i l a b o r a t ó r i u m i e r e d m é n y e k n e k is m e g f e l e l . A z e l s ő k é t é v b e n a 43,2 é s 4 1 , 8 % - o s p o z i t i v i t á s u g y a n m a g a s a b b , de ez a z z a l m a g y a r á z h a t ó , hogy a l a b o r a t ó r i u m b e i n d u l á s á n a k k e z d e t é n a r e n d e l ő k b ő l főleg c s a k o l y a n a n y a g o k a t k ü l d t e k b e tenyésztésre, melyekről a klinikai kórkép alapján nagyobb valószínűséggel t u d t á k , hogy g o m b á s eredetű folyamatról van szó. E z z e l a laboratórium tenyésztési és Identifikálási munkájának megindítását kívánták elősegiteni. K é s ő b b m á r o l y a n m i n t á k is é r k e z t e k , a m e l y e k n e k c é l j a a g o m b á s f o l y a m a t k i z á r á s a v o l t , m i v e l a k l i n i k a i k é p ezt nem v a lószínűsítette. A negativ eredmények között szerepelt olyan e s e t is, a m i k o r m á r k e z e l t e n k e r ü l t a r e n d e l ő b e a b e t e g . T o v á b b i oka a n e g a t i v i t á s n a k , h o g y egy r é s z e az a n y a g o k n a k a k e z e l é s utáni gombamentességet kivánta igazolni.
4•2
A_kitenyésztett_gombafajok_megoszlása
A z 5059 p o z i t í v m i n t a k ö z ü l c s o p o r t o n k é n t arány a k ö v e t k e z ő volt:
a
kitenyésztési
dermatofiton
3.271
64,7 %
élesztő
1.745
34,5 %
43
0,8 %
penesz
- 33 -
1.
táblázat:
A vizsgálati megoszlasa
ÉV
anyagok
Vizsgálati
pozitív gombatenyésztésének
anyag
Gombapozitiv száma
évenkénti
anyagok %-a
1968.
280
117
41,8
1969.
511
221
43,2
1970.
1075
345
32,1
1971.
1004
336
33,5
1972.
1265
464
36,7
1973.
1328
451
34,0
1974.
1236
448
36,0
1975.
1234
445
36,0
1976.
1512
489
32, 3
1977.
1386
352
25,4
1978.
1419
556
39,2
1979.
1539
561
36,5
1980.
731
274
37,5
14520
5059
34,8
ÖSSZESEN:
A dermatofitonok tették ki a b ő r p a t o g é n gombák 2/3-ad részét, v i s z o n t m e g l e p ő e n m a g a s az é l e s z t ő g o m b á k a r á n y a . A p e n é s z e k mennyisége elhanyagolhatóan kicsi. E gombák bőrpatogenitása a m ú g y is v i l á g s z e r t e v i t a t o t t . F e l t é t e l e z i k , h o g y m á s ok m i a t t pusztulóban levő bőrön vagy bőrfüggeléken másodlagosan, csupán szaprobiontaként élnek. Éppen e z é r t célszerű penészgátlő anyagot használni a rutin táptalajhoz. A d e r m a t o f i t o n ö k k ö z ü l 9 faj t e n y é s z e t t k i , m é g p e d i g 5 Trichophyton, 4 Micro8porum és 1 Epidermophyton n e m z e t s é g b e t a r t o z ó . A r é s z l e t e s s z á m s z e r ű a d a t o k a t a 2. t á b l á z a t b a n t ü n t e t t e m f e l .
- 34 2.
táblázat:
A kitenyésztett
Gombafaj
dermatofiton
neve
fajok
megoszlása
Kitenyésztett száma
Trichophyton _ it _ H
_
II II Microsporum _ ii _ ii M
_
rubrum
gombafaj %-a
2528
77,3
464
14,2
verrucosum
44
1,3
violaceum
40
1,2
mentagrophytes
tonsurans
9
0,3
audouinii
36
1,1
gypseum
16
0,5
ferrugineum
4
0,1
canis
1
0,0
129
4,0
Epidermophyton
floccosum
H a a d e r m a t o f i t o n o k s z á m á t Í O O % - n a k v e s s z ü k , é s ezen b e l ü l n é z z ü k a számok alapján e l ő f o r d u l á s i arányukat, látható, h o g y a Trichophyton rubrum r e n d k i v ü l i m ó d o n k i e m e l k e d i k 77,3 % - o s e l ő f o r d u l á s á v a l . M e l l e t t e a Trichophyton mentagrophytes és Epidermophyton floccosum f o r d u l t m é g e l ő s z á m o t t e v ő , 1 4 , 2 i l l . 4 , 0 % os arányban. C s u p á n i d ő s z a k o s e l ő f o r d u l á s u a k n a k m o n d h a t ó k az 1 % - o t m e g h a ladó Trichophyton verrucosum, Trichophyton violaceum és Microsporias audouinii. A 3 4 , 5 %-ot k i t e v ő é l e s z t ő s z e r ü / s a r j a d z ó / g o m b á k t e n y é s z e t e i nek részletes i d e n t i f i k á l á s á r a laboratóriumunkban idő- é s munkaigényességük m i a t t nem v o l t l e h e t ő s é g . A z e s e t e k n a g y o b b i k r é s z é b e n a z o n b a n az 5 5 - 6 0 % - b a n j e l e n l e v ő Candida albicans-ot k i s z ü r t ü k . M i n t a h o g y a d e r m a t o f i t o n o k o n b e l ü l az u r a l k o d ó b ő r p a t o g é n faj a Trichopyton rubrum, é p p ú g y a s a r j a d z ó g o m b á k o n b e l ü l a Candida albicans. / U j a b b n e v e Syringospora albicans - S z e r k . / A z e l s ő két é v b e n l a b o r a t ó r i u m u n k által kitenyésztett és nem Candida albicans-nák t a l á l t g o m b a t ö r z s e k e t k é r é s ü n k r e az O r s z á gos Közegészségügyi Intézet Mikológiái osztálya identifikálta.. A k é s ő b b i e k b e n k a p a c i t á s h i á n y á b a n e l a b o r a t ó r i u m s z á m u n k r a ilyen v i z s g á l a t o k a t m á r n e m t u d o t t v á l l a l n i . A k é t é v v i z s g á l a t i e r e d m é n y e alapján azonban lehet következtetni Szolnok megye un. e g y é b s a r j a d z ó g o m b á i n a k összetételére. Ezek a k ö v e t k e z ő fajok v o l t a k :
- 35 Candida krusei C.parapeilo8Í8, C .melibioeis , C.flareri Torulopsia famata, T.inoon8picua, T.candida Rhodotorula glutinie, Rh.muailaginosa Sacaharomyaes aevevieiae Geotriahum candidum Piahia aarl8onii Dekkeromyae8 marxianus Azymocandida saserii Han8enula subpelliaulosa Dekkeromyces maaedonien8Í8 Az egyéb élesztőszerü gombák között tehát a Candida, TorulopsÍ8 é s Rhodotorula n e m z e t s é g b ő l fordult e l ő t ö b b f a j . M e g l e p ő , h o g y az é l e l m i s z e r i p a r i l a g f o n t o s Saccharomycee cerevisiae is k i t e nyészett a beteganyagbői. H a a b ő r p a t o g é n g o m b á k é v e n k é n t i a l a k u l á s á t v i z s g á l j u k /3. t á b l á z a t / , a Trichophyton rubrum és a s a r j a d z ó g o m b á k n e m c s a k l e g n a g y o b b s z á m u k k a l , h a n e m e m e l k e d ő t e n d e n c i á j u k k a l is k i t ű n n e k egyenlee g y é b g o m b a f a j o k r o v á s á r a . A Trichophyton mentagrophytes tes előfordulású volt. Az Epidermophyton floccosum é s Scopulariop8Í8 brevicaulÍ8 s z á m a n ö v e k e d e t t , a Trichophyton verruaosum-é c s ö k kent a vizsgált időszakban. A Trichophyton violaaeum és Miarosporum audouinii csak b i z o n y o s i d ő s z a k b a n f o r d u l t e l ő .
4
•3
Az_egyes_testtáj^k_szerinti_bete^
A h a j a s f e j b ő r m e g b e t e g e d é s é t a Miarosporum audouinii, Miarosporum ferrugineum és Trichophyton violaaeum i d é z t e e l ő . H a t á s u k r a a h a j szálak tövét fehér, poros bevonat vette körül, majd a szálak letöredeztek. Az arc, s z a k á l l t á j m e g b e t e g e d é s é t / s z a k á l l m é r g e z é s / a Trichophyton mentagrophytes o k o z t a , g y a k r a n m é l y g o m b á s f o l y a m a t o k a t idézve elő. A törzs gombás elváltozásait a legnagyobb számban ton rubrum o k o z t a , p i r o s , k a r é j o s f o l t o k k a l . Jellegzetes volt a és n y a k t á j o n , főleg
Trichophyton verrucosum állatgondozóknál.
a
előfordulása
Trichophy-
alkaron
A t e s t h a j l a t o k , é r i n t k e z ő b ő r f e l ü l e t e k , ugy m i n t a l á g y é k h a j lat, h ó n a l j , l á b u j j k ö z , n ő k n é l a m e l l a l a t t i r é s z , i g e n k e d v e ző a g o m b á k m e g t e l e p e d é s e é s n a g y m é r e t ű e l s z a p o r o d á s a s z á m á r a . E z e k r ő l a h e l y e k r ő l s z á r m a z ó a n y a g o k b ó l f ő l e g az é l e s z t ő szerü gombák, valamint a Trichophyton rubrum é s az Epidermophyton floccosum t e n y é s z e t t k i . A g o m b á k a h a j l a t o k b ó l k i i n d u l v a n a g y o b b k ö r n y é k i b ő r f e l ü l e t e k r e is k i t e r j e d t e k . A l á b u j j k ö z gombásodása gyakran kiterjedt a talpra és lábfejre, melyet a m ű s z á l a s r o s s z u l s z e l l ő z ő z o k n i k , h a r i s n y á k , s z o r o s , zárt c i p ő k h a s z n á l a t a e l ő s e g í t e t t . H a z á n k b a n ez a l e g j o b b a n e l t e r -
- 36 jedt zók,
gombás bőrbetegség. Terjedését elősegiti a közös zuhanyoaz ö l t ö z ő k l á b r á c s a i n a k , s z ő n y e g e i n e k h a s z n á l a t a .
A k é z u j j k ö z g o m b á s o d á s á é r t is l e g g y a k r a b b a n az é l e s z t ő s z e r ü gombák a felelősek. Főleg olyanok fertőződtek, akiknek keze huzamosabb ideig élelmiszerekkel érintkezett, és közben kezük átázott, elősegitve a gombák behatolását a bőrbe. Ezzel öszszefügg a kézujjak körömágygyulladása, melynél szinte minden e s e t b e n a Candida albicans tenyészett ki a körömágyból vett gennyes váladékból. A kézujjköz gombásodás másik gyakori kórTrichophyton rubrum, a m e l y a t e n y é r r e is á t t e r j e d , és okozója a s z á r a z , e r ő s e n b e r e p e d e z e t t , v i s z k e t ő , n e h e z e n g y ó g y í t h a t ó elváltozást idéz elő. A k é z - és l á b k ö r ö m g o m b á s o d á s á b a n az é l e s z t ő s z e r ü g o m b á k , val a m i n t a Trichophyton -dk. é s az Epidermophyton floccosum s z e r e p e l t a l e g g y a k r a b b a n . F ő l e g a n a g y l á b u j j k ö r m é b ő l t e n y é s z t e t t ü k ki e z e n k í v ü l a s t a t i s z t i k á b a n e l ő f o r d u l ó Scopulariopsis brevicaulis penészgomba törzset. A köröm megbetegedésének gyógyitása a l e g n e h e z e b b , m i v e l a k e m é n y á l l o m á n y b a n m e g t e l e p e d e t t é s jól s z a p o r o d ó g o m b a e l e m e k h e z n e h e z e n j u t n a k el a g o m b a ö l ő g y ó g y szerek . A l á b s z á r a k b ő r e l v á l t o z á s . .uol v e t t a n y a g b ó l a Trichophyton rubrum tenyészett ki.
majdnem
mindig
A száj nyálkahártyáján is e l ő s z e r e t e t t e l t e l e p e d n e k m e g a eg y e s élesztők. Elváltozást okoztak a nyelven, inyen, különös e n m ü f o g s o r t v i s e l ő e g y é n e k n é l . A m ü f o g s o r a l a t t u g y a n i s kitűnő életfeltételek vannak e gombáknak. Főleg kisgyermekeknél a s z á j s z ö g l e t b ő l k i i n d u l v a az a r c b ő r ö n j e l e n t k e z e t t e l v á l t o z á s , amely á l t a l á b a n az a l v á s k ö z b e n b e k ö v e t k e z ő n y á l f o l y á s , é s az e z z e l j á r ó h á m s z ö v e t f e l o u h u l á s k ö v e t k e z m é n y e . Igen nagyszámú volt a női külső nemiszervek, a hüvely nyálkah á r t y á j á n a k v á l a d é k á b a n az é l e s z t ő s z e r ü g o m b á k j e l e n l é t e . A f e r t ő z é s h a t á s á r a a f e h é r f o l y á s / f l u o r / e g y i k f o r m á j a lép fel. L e g g y a k r a b b a n a Candida albicans o k o z t a , de m á s s a r j a d z ó g o m b á k is k i v á l t h a t t á k . A s a r j a d z ó g o m b á k e l ő f o r d u l á s á t m á r 1 9 7 1 - b e n s z á m o t t e v ő n e k tal á l t u k a h ü v e l y v á l a d é k o k b a n , b á r nem o l y a n m é r t é k b e n , m i n t azt a nyugati szakirodalomban a fogamzásgátlószerek használatának következményeként leirták. A későbbi években azonban már észleltük a hüvelymikózisok számának emelkedését a fogamzásgátlószerek hazai széles körű elterjedésének hatására. P r ó b á l t u k v i z s g á l a t o k k a l t i s z t á z n i , h o g y az é l e s z t ő g o m b á s b e tegségek terjesztésében szerepet játszik-e a termálfürdők medencevize, m i v e l Szolnok megyében viszonylag nagyszámú ilyen f ü r d ő van, é s e z e k n y á r i h é t v é g e k e n r e n d k i v ü l i m é r t é k b e n zsúf o l t a k . E g y e s f ü r d ő k n é l k i m u t a t t u k , h o g y a n a g y á s v á n y i só tartalmú meleg vizbe került sarjadzó gombák megtartják életk é p e s s é g ü k e t , e z é r t a f e r t ő z é s l e h e t ő s é g é v e l m é g igy is s z á molni kell.
violaceum
tonsurans
audouinii
gyp se um
ferrugineum
canis
floccosum
T.
T.
M.
M.
M.
M.
E.
S. brevicaulis
Sarjadzó gombák
39
verrucosum
T.
.
mentagrophytes 10
T.
56
rubrum
5
1
-
-
1
-
1
-
4
-
47
5
-
-
-
1
1
8
-
-
5 -
-
-
-
-
-
130 -
101
-
2
-
4
196
-
-
5
1
-
1
46
211
12
-
-
-
5
37
147
- 3 5
41
157
12 9
14
23
122
1
-
2
133
10
-
-
-
1
4
43
4
3
-
209
1
-
2
4
-
-
32
2
142
-
-
-
8
110
-
-
8
190
1
-
9
-
1
55
266
-
14
2
-
-
5
-
27
189
11
18
-
-
3
-
288
12
-
14
-
154
-
-
7
32
240
2
13
-
4
-
6
51
170
-
12
-
-
-
2
256
-
4
205
-
-
-
41
89
26
281 145
1968. 1969. 1970. 1971. 1972. 1973. 1974. 1975. 1976. 1977. 1978. 1979. 1980.
T.
Gombafaj
A bőrpatogén gombafajok évenkénti megoszlása
3. táblázat:
37
- 38 4 .4
A_me2^e_bőrgo^ásodási_esetelnek_összehaso 5?®9ÉiiSBitásaival
A s z o l n o k i m i k o l ó g i á i l a b o r a t ó r i u m 12 é v e s v i z s g á l a t i e r e d m é n y e a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az o r s z á g o s ö s s z e s í t e t t a d a t o k k a l , és a d e b r e c e n i a d a t o k k a l e l l e n t é t b e n a b ő r p a t o g é n g o m bák közül a dermatofitonok a jellemzők Szolnok megyére. E r e d ményeinkkel alátámasztjuk DARABOS-nak Komárom megyére vonatk o z ó k o r á b b i , 15 é v e s i d ő s z a k r a v o n a t k o z ó m e g á l l a p í t á s a i t . E g y e t é r t ü n k F L Ö R I Á N - n a k 1 9 7 2 - b e n tett a z z a l a m e g á l l a p í t á s á v a l , h o g y a faj j e g y z é k h a z á n k b a n f o k o z a t o s u n i f o r m i z á l ó d á s t m u t a t , a Trichophyton rubrum é s a Candida albicans v á l t a l e g g y a koribb kórokozóvá. A z é l e s z t ő s z e r ü g o m b á k e l ő r e t ö r é s é t mi is t a p a s z t a l t u k . V i t a t juk a z o n b a n a z o n m e g á l l a p í t á s t , h o g y a s a r j a d z ó g o m b á k n a k n a g y o b b a szerepe a b ő r f e r t ő z é s e k b e n , mint a dermatofitonoknak. Feltételezhető, hogy a valóban kórokozó dermatofiton mellett, v a g y a n n a k h i á n y á b a n k i t e n y é s z ő e g y - k é t s a r j a d z ó g o m b á t ugy m i n ő s i t i k , m i n t k ó r o k o z ó t , p e d i g csak a v i z s g á l a t i a n y a g o n jel e n l e v ő s z a p r o t r ó f g o m b á r ó l van- s z ó . A s a r j a d z ó g o m b á k j e l e n tős része ugyanis környezetünkben /talajban, élelmiszerekben, n ö v é n y e k e n / j e l e n v a n . P o z i t i v n a k e z é r t m i c s a k azt a v i z s g á l a t i a n y a g o t m i n ő s í t e t t ü k , a m e l y b ő l több t e l e p s z i n t e s z i n t e n y é s z e t b e n fejlődött ki. V é l e m é n y ü n k s z e r i n t az e l m o n d o t t o k o k m i a t t e g y e s l a b o r a t ó r i umok adataiból, és ezen adatokat tartalmazó országos összes í t é s b ő l nem m i n d i g lehet p o n t o s a n a v a l ó s á g n a k m e g f e l e l ő következtetéseket levonni a gombafajok arányára.
4.5
Megyénkben_előfordult_kisebb_járván^os_bőrbetegségek
L E N G Y E L és F L Ö R I Á N t a n u l m á n y o z t á k a 6 0 - a s é v e k e l s ő f e l é b e n Szolnok megyében egyre nagyobb számban megjelenő mélygombás és felületes, un. trichofitiás megbetegedések okát, amelyeket a Trichophyton verrucosum és k i s e b b a r á n y b a n a Trichophyton mentagrophytes o k o z o t t . M e g á l l a p í t o t t á k , h o g y e z t a b e t e g s é g e t s z i n te kizárólag mezőgazdasági dolgozók kapják közvetlenül vagy k ö z v e t v e a tarlósömörös borjaktól. A megye állatállományának jelentős része, főleg a tavaszi hónapokban fertőzött volt. A 6 0 - a s évek m á s o d i k f e l é t ő l f o k o z a t o s a n c s ö k k e n t e k az i l y e n m e g b e t e g e d é s e k , ennek okát k u t a t v a komplex istállóhigiénés vizsgálatokat végeztünk. A tarlósömörös borjuállományt most m á r j ó v a l k i s e b b a r á n y ú n a k t a l á l t u k . E n n e k o k a az á l l a t o r v o s i s z a k i r o d a l o m s z e r i n t az v o l t , h o g y á t t é r t e k a s z é n a k a z l a k vent i l l á t o r o s s z e l l ő z t e t é s ü t é l i t á r o l á s á r a , m i á l t a l az A - v i t a m i n kevésbé b o m l o t t el, tehát a borjak e l l e n á l l ó képessége javult a vitamin hatására. Az emberi megbetegedések számát c s ö k k e n t e t t e a f e j ő g é p e k e l t e r j e d é s e , é s a m e l e g v i z n e k az i s t á l l ó b a való b e v e z e t é s e is. A d o l g o z ó k n a k t ö b b l e h e t ő s é g e
- 39 -
nyilt ugyanis a munka közbeni és utáni tisztálkodásra. Ezzel m a g y a r á z h a t ó , h o g y a l a b o r a t ó r i u m u n k b a n k i t e n y é s z t e t t Trichophyton verrucosum s z á m a 1 9 6 8 - t ó l c s ö k k e n ő t e n d e n c i á t m u t a t o t t . A Miarosporum audouinii által okozott hajasfejbőr mikrospória különböző szerzők adatai szerint századunk első felében gyak o r i m e g b e t e g e d é s v o l t . Az ö t v e n e s é v e k b e n m á r v i s s z a s z o r u l t , é s a 6 0 - a s é v e k v é g é n ugy v é l t é k , h o g y e l t ű n t h a z á n k b ó l . 1972-ben egy tiszaföldvári eset kapcsán a hajszálcsonkok mikroszkópos és tenyésztéses vizsgálata megerősítette azonban a k l i n i k a i d i a g n ó z i s t , h o g y Microsporia audouinii o k o z t a m l k r o s poriáról van szó. A későbbiekben további 5 egyénnél á l l a p í tottuk meg e kórképet. M i v e l l á t t u k e z e k u t á n , h o g y e g y t e r j e d ő b e n l e v ő j á r v á n y t fed e z t ü n k fel, W o o d - l á m p á s s z ű r ő v i z s g á l a t o t v é g e z t ü n k . W o o d lámpa alatt elsötétített helyiségben a fertőzött hajszálak, nyakra, hátra, ruházatra hulló hajtöremlékek zöldes-sárgás f é n y b e n f l u o r e s z k á l t a k . így s i k e r ü l t k i s z ű r n i 196 g y e r m e k k ö zül e g y h a j a s f e j b ő r és 3 v á l l ö v é s m e l l k a s t á j i m e g b e t e g e d é s ben szenvedőt. A h a j a s f e j b ő r m i k r o s p ó r l á b a n s z e n v e d ő k n e h e z e n g y ó g y u l t a k , az 1 é s fél - 2 h ó n a p o s k e z e l é s a l a t t t ö b b s z ö r p o z i t i v v o l t a tenyésztés , m i g n e m a k e z e l é s h a t á s o s s á v á l t . A k i s s é m á r feledésbe ment mikrosporia járvány felszámolásának járványtan!, diagnosztikai és terápiás tapasztalatairól közleményben számoltunk be. Emlitésre méltó még egy, a megyénkben észlelt, másik kisebb j á r v á n y , a m e l y e t a s z á z a d u n k e l s ő f e l é b e n g y a k o r i , az u t ó b b i é v t i z e d b e n a z o n b a n csak e l s z ó r t e s e t e k b e n é s z l e l t Trichophyton violaceum I d é z e t t e l ő . K u n s z e n t m á r t o n i s z a k r e n d e l é s e n 1 9 7 6 - b a n j e l e n t k e z t e k k ü l ö n b ö z ő i d ő b e n g y e r m e k e k , a k i k n e k t ö r z s é n , lábán, ritkábban arcán jelentkeztek felületi gombás e l v á l t o z á s o k , a m e l y e k b ő l a Trichophyton violaceum t e n y é s z e t t k i . H e l y i k e z e l é s r e k ö n n y e n gyógyultak, de hónapok múlva ismét jelentkeztek más testtájukon észlelt elváltozással. Kiderült, hogy k é t á l t a l á n o s i s k o l a d i á k o t t h o n á b a n lakó, de i s k o l a u t á n i k ö zös f o g l a l k o z á s o n r é s z t v e v ő g y e r m e k e k r ő l v a n s z ó . T ö b b s z ö r i s z ű r ő v i z s g á l a t t a l s i k e r ü l t a 13, k ö z ü l ü k több a l k a l o m m a l m e g b e t e g e d e t t g y e r m e k e t m e g g y ó g y í t a n i , és e z z e l a b e t e g s é g j á r ványos továbbterjedését megakadályozni.
- 40 -
6.
Irodalom
1 . ALFÖLDI
Z.-IVÁNOVICS GY.-RAUSS K./1973/: Orvosi mikrobiológia - immunitástan - parazitológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
2. BÉLADI I . - K É T Y I I . - N A S Z I . - V Á C Z I I . / 1 9 7 8 /: O r v o s i ológia - immunitástan - parazitológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
mikrobi-
3. DARABOS L . / 1 9 7 4 / : K o m á r o m megye g o m b a f l ó r á j a a 15 éves tatabányai mikológiái laboratórium vizsgálatai alapján. Magyar Dermatológiai Társulat Vándorgyűlése, Esztergom. 4. D e b r e c e n i O r v o s t u d o m á n y i E g y e t e m B ő r g y ó g y á s z a t i K l i n i k á j á n a k M i k o l ó g i á i L a b o r a t ó r i u m a : J e l e n t é s a laborat ó r i u m évi m ű k ö d é s é r ő l / k é z i r a t / , 1971., 1912., 1 9 7 3 . , 1 9 7 4 . , 1975., 1 9 7 6 . és 1977. 5. FEJÉR E . - O L Ä H D . - S Z A T H M Ä R Y S . - S Z O D O R A Y L . - U R I J . SZODORAY L./1957/: Orvosi Mykológia. Akadémiai Kiadó, Budapest.
/Szerk.:
6. FLÓRIÁN E . / 1 9 6 8 / : A h a z a i k ó r o k o z ó g o m b a f l ó r a . A D e r m a t o - V e n e r o l ó g i a H a l a d á s a , 1^2, 25-32. 7. FLÖRIÁN E . / 1 9 6 9 / : G o m b á s b e t e g s é g e k f e l i s m e r é s e és k e z e l é se . Medicina Könyvkiadó, Budapest. 8. FLÖRIÁN E . / 1 9 7 2 / : A T r i c h o p h y t o n r u b r u m és a C a n d i d a a l b i c a n s mint a m y k o s i s o k m a l e g g y a k o r i b b k ó r o k o z ó i . A D e r m a t o - V e n e r o l ó g i a H a l a d á s a , 16, 87-96. 9. GALGÓCZY J . / 1 9 7 5 / : B ő r g o m b á k - g o m b á s b ő r b e t e g s é g e k . Medicina Könyvkiadó, Budapest. 1 0 . GALGÖCZY J . / 1 9 8 2 / : G o m b á s b e t e g s é g e k . Medicina Könyvkiadó, Budapest. 1 1 . GALGÖCZY J . - N Ó V Á K E . / 1 9 6 3 / : A D e r m a t o p h y t o n g o m b á k l a b o r a tóriumi identifikálása. A D e r m a t o - V e n e r o l ó g i a H a l a d á s a , _10, 1 3 9 - 1 4 7 . 1 2 . Guszman J ó z s e f M e g y e i B ő r - N e m i b e t e g g o n d o z ó Intézet M i k o l ó g i á i L a b o r a t ó r i u m a , S z o l n o k : J e l e n t é s a labor a t ó r i u m é v i m ű k ö d é s é r ő l /kézirat/, 1968., 1969., 1 9 7 0 . , 1 9 7 1 . , 1972., 1 9 7 3 . , 1974., 1975., 1976., 1 9 7 7 . , 1 9 7 8 . , 1979. é s 1 9 8 0 .
- 41 -
13. K A L M A R Z . / 1 9 8 2 / : A g o m b á k Gondolat Kiadó,
világa. Budapest.
14. L E N G Y E L B , - F L Ö R I Á N E . / 1 9 6 6 / : E g y i k m e z ő g a z d a s á g i mikológiái problémái. Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 44-48.
vidékünk 42,
15. L E N G Y E L B . - S T E F Á N D E L I . - P Ä S Z T O R G . - S A W I N S Z K Y A . / 1 9 6 9 / : Zoophyl dermatomikózisok epidemiológiai problémáinak vizsgálata Szolnok megye állattartó gazdaságaiban . Magyar Dermatológiai Társulat Vándorgyűlése, előadás, Karcag. 16. L E N G Y E L B . - S T E F Á N D E L I . / 1 9 7 1 / : S a r j a d z ó g o m b á k e l ő f o r d u l á s a a s z o l n o k i g o n d o z ó i n t é z e t és b ő r o s z t á l y v i z s gálatai alapján. Magyar Dermatológiai Társulat Tudományos ülése, előadás, Budapest. 17. L E N G Y E L B . - S T E F Á N D E L I . / 1 9 7 2 / : E g y m i k r o s p o r i a j á r v á n y nulságai . B ő r g y ó g y á s z a t i és V e n e r o l ó g i a i S z e m l e , 48, 256-260.
ta-
18. N Ó V Á K E . - G A L G Ő C Z Y J . / 1 9 6 9 / : A s u g g e s t e d S y s t e m for D e r m a tophyta. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae, 1 5 , 123. 19. O R M A Y L.
/Szerk./1969/: Az orvosi laboratóriumi t e n s e k k é z i k ö n y v e , II. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
asszisz-
20. O r s z á g o s B ő r - N e m i k ó r t a n i I n t é z e t M i k o l ó g i á i O s z t á l y a : J e l e n t é s az o r s z á g b a n m ű k ö d ő m i k o l ó g i á i l a b o r a tóriumok évi munkájáról /kézirat/, 1968., 1969., 1970., 1971., 1972., 1973., 1974., 1975., 1976., 1977., 1978., 1979. és 1980. 21. S T E F Á N D E L
I.-LENGYEL B./1975/: Szolnok megye bőrpatogén gombaflórája a szolnoki mikológiái laboratórium 5 éves anyag alapján. Szolnok megyei Orvos-Gyógyszerész Napok, előadás, Szolnok.
22. S T E F Á N D E L
I.-LENGYEL B./1977/: Sarjadzógombák előfordulása t e r m á l f ü r d ő k v i z é b e n , I. é s II. B ő r g y ó g y á s z a t i és V e n e r o l ó g i a i S z e m l e , 53, 207-214.
- 42 23. VÖRÖS J . - U B R I Z S Y G . / 1 9 6 0 / : A p e n é s z g o m b á k . Mucorales; Hyphomycetes. Magyarország Kulturflórája. Akadémiai Kiadó, Budapest.
I n v e s t i g a t i o n o n the d i s t r i b u t i o n d e r m a t o p h y t a in S z o l n o k c o u n t y
and f r e q u e n c y
of
pathogenic
W i t h the p u r p o s e o f s t u d y i n g the p a t i e n t s o f d e r m a t o l o g i c a l d i s p e n s a r i e s in S z o l n o k c o u n t y from 1 9 6 8 to 1 9 8 0 a l a b o r a t o r y s e c t i o n a t t e n d i n g to d e r m a t o - m y c o l o g i c a l t a s k s and w o r k i n g up m o r e than 1 0 0 0 e x a m i n a t i o n m a t e r i a l s on an a n n u a l a v e r a g e f u n c t i o n e d in t h e S z o l n o k K Ö J Á L / p u b l i c h e a l t h - and e p i d e m i ological service/. T h e p a p e r g i v e s a b r i e f a c c o u n t of the c h a r a c t e r i s t i c s and t a x o n o m i c a l p l a c e of d e r m a t o p h y t o u s , p r o l i f e r a t i n g / y e a s t - 1 1 k e / and m o u l d f u n g i , of t h e few r e s u l t s o f w o r k i n g up t h e H u n g a r i a n f l o r a , b e f o r e d i s c u s s i n g the a c t i v i t y of the a b o v e mentioned laboratory. B e s i d e the a n n u a l a m o u n t a n d o r i g i n o f t h e e x a m i n a t i o n m a t e r i a l it is i m p o r t a n t that d u r i n g the p e r i o d of i n v e s t i g a t i o n o u t of 14 5 2 0 c l i n i c a l e v i d e n c e s 5059 /34,8 p e r c e n t / w e r e f o u n d to b e p a t h o g e n i c f u n g i , 6 4,4 p e r c e n t of them d e r m a t o p h y tous, 3 4 , 5 p e r cent p r o l i f e r a t i n g and 0 , 8 p e r c e n t m o u l d fungi. O f t h e d e r m a t o p h y t e s 9 s p e c i e s w e r e i d e n t i f i e d in c u l t u r e s , 5 o f them f r o m t h e g e n u s Trichophyton /T. rubrum, T. mentagrophytes, T. verrucosum, T. violaceum a n d T. tonsurans/, 4 s p e c i e s f r o m the g e n u s Microsporum /M. audouinii, M. gypseum, M. ferrugineum and M. canis/ and 1 s p e c i e s from t h e g e n u s Epidermophyton /E. floccosum/. I n t h e g r o u p o f d e r m a t o p h y t e s T. rubrum e x c e l l e d w i t h i t s 77,3 p e r c e n t o c c u r r e n c e , f o l l o w e d b y T. mentagrophytes w i t h 1 4 , 2 a n d E. floccosum w i t h 4,0 p e r c e n t . T h e i r a n n u a l o c c u r r e n c e w a s c o n s i s t e n t in t h e p e r i o d u n d e r d i s c u s s i o n , o n l y s o m e o f the o t h e r d e r m a t o p h y t e s found in s m a l l e r n u m b e r s s h o w e d a h i g h e r f r e q u e n c y o f o c c u r r e n c e c h a r a c t e r i s t i c of c e r t a i n p e r i o d s . N o n - s p o r i n g , y e a s t l i k e f u n g i w e r e a l s o f o u n d In c o n s i d e r a b l e n u m b e r s ; 5 5 - 6 0 p e r cent o f t h e m w e r e Candida albicans, t h o u g h a f a i r n u m b e r o f o t h e r g e n e r a b e l o n g i n g to t h e F u n g i I m p e r f e c t i w e r e a l s o i d e n t i f i e d in the c o u r s e o f 2 y e a r s of a n a l y s e s in an a s s o c i a t e d l a b o r a t o r y . S p e c i e s f r e q u e n t l y a f f e c t i n g t h e d i f f e r e n t p a r t s o f the b o d y h a v e been analysed. Among them Trichophyton rubrum and T. floccosum c a u s i n g t h e w i d e - s p r e a d m y c o t i c d i s e a s e o f f o o t , as w e l l a s Candida albicans, the p a t h o g e n of v a g i n a l m y c o s i s s h o u l d b e m e n t i o n e d in t h e first p l a c e .
- 43 T h e f u n g u s s p e c i e s of S z o l n o k c o u n t y c o m p a r e d w i t h s p o r a d i c d a t a from o t h e r p a r t s of H u n g a r y h a s b e e n found c o n s i s t e n t w i t h that in K o m á r o m c o u n t y a n d d i f f e r e n t from b o t h t h e d a t a o f H a j d u - B i h a r c o u n t y and t h e n a t i o n a l o v e r - a l l d a t a , s i n c e in t h e latter t h e y e a s t l i k e f u n g i w e r e p r e v a l e n t w h i c h - in o u r o p i n i o n - is u n r e a l . F i n a l l y , a c c o u n t is given o f s o m e e p i d e m i o l o g i c a l i n v e s t i g a t i o n s in the c o u r s e of w h i c h w e t r i e d to find the r e a s o n for t h e s u p p r e s s i o n o f t r i c h o p h y t o s e s c a u s e d by T. verruoosum, and s t o p p e d a d e v e l o p i n g e p i d e m i c c a u s e d b y M. audouinii and T. violaoeum3 r e s p e c t i v e l y , in t w o c h i l d r e n ' s c o m m u n i t i e s .
Gyászhir 1 9 8 4 . f e b r u á r 1 8 - á n , 84 é v e s k o r á b a n e l h u n y t D R . K O M L Ó S S Y GYÖRGY aranydiplomás mezőgazdasági mérnök, volt tudományos k u t a t ó . M i n t a n ö v é n y n e m e s i t é s é v t i z e d e k e n át l e l k e s s z a k e m b e r é n e k , számos publikációja jelent meg, tudományos eredmén y e i t k ü l f ö l d ö n is i s m e r t é k . N ö v é n y v é d e l m i k u t a t ó m u n k á j a sor á n a n ö v é n y i k ó r o k o z ó g o m b á k k a l is s o k a t f o g l a l k o z o t t , igy azok kiváló ismerSjeként értékes felfedezésekkel gazdagította a tudományt. K é s ő b b r é s z t v e t t a f e l s ő f o k ú g o m b a i s m e r ő i t a n f o l y a m o n is, és m i n t g o m b a s z a k é r t ő , t á r s a s á g u n k t a g j a lett. É r t é k e s e l ő a d á s a i v a l , élénk r é s z v é t e l é v e l é v e k e n át b u z g ó n f á r a d o z o t t a z o n , hogy emelje egyesületi életünk színvonalát. Ennek elismeréseként Társaságunk a Clusius emlékéremmel tüntette ki. M a g a s k o r a é s m e g r o m l o t t e g é s z s é g i á l l a p o t a e l l e n é r e , m é g az u t ó b b i é v e k b e n is s o k s z o r ü d v ö z ö l h e t t ü k k ö r ü n k b e n , a h o l m o s t jellegzetes egyéniségére visszaemlékezve jelenlétét nélkülözni fogjuk.
DR. K A L M Á R
Z.
- 44 IRODALOM
ISMERTETÉS
KUBICKA,
JIRI
Nővé nálezy hub v Ceska Mykologie
Ceskoslovensku
/Praha/
1983.
37i99-10Q.
Ebben a közleményében a szerző ismerteti egy Csehszlovákiában uj g o m b a f a j , a Leptogloeeum polycephalum /BRES./ MOSER leirását, valamint annak első előfordulási adatát. Hivatkozik a korábbi i r o d a l o m b a n , e l s ő s o r b a n B R E S A D O L A /1881/ m ü v é b e n az e z z e l a gombafajjal kapcsolatos leírásokra, illetve a vele azonosítható Cantharellus s t b . f a j o k k a l való ö s s z e h a s o n l í t á s o k r a .
D R . K A L M A R Z.
Termeszthető
a gyapjas
tintagomba ?
A krefeldi gombatermesztési kísérleti állomás igazgatója, DR. J A N LELLEY intézetének kiadványában közzétette magántanári d i s s z e r t á c i ó j á t , a m e l y b e n a g y a p j a s t i n t a g o m b a /Caprinus aomatus/ t e r m e s z t é s é r e i r á n y u l ó , évek ó t a f o l y ó k í s é r l e t e i r ő l nyújt részletes beszámolót. E b b ő l az a n y a g b ó l a r r a a m e g á l l a p í t á s r a a gombafajnak a mesterséges termesztése d o t t lesz.
j u t h a t u n k , hogy e n n e k is r ö v i d e s e n ipegol-
D R . K A L M Á R Z.
- 45 -
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1 9 8 4 . évi 1. s z á m
Gyümölcsfák gyökerein é!5 parazita gombák előfordulása Magyarorszagon. I.resz. A r m i l l a r l e l l a mellea s.l. DR. VÉGHELYI KLÁRA —
DR. KONECSNI
ISTVÁN,
Budapest
A gyökérparazita gombák szerepe a gyümölcsfák korai pusztulás á b a n h a z a i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t m é g nem t i s z t á z o t t . A k ö v e t k e zőkben három közleményben a gyökerek kórokozóiként szóbajöhető g o m b a f a j o k k a l k a p c s o l a t o s e d d i g i m e g f i g y e l é s e i n k e r e d m é n y e it, az e l ő f o r d u l á s i és a g a z d a n ö v é n y k ö r r e v o n a t k o z ó a d a t o k a t szeretnénk ismertetni. A z Armillariella mellea /VAHL in F l . D a n . ex F R . / K A R S T . /Baaidiomycetes o s z t á l y , Agarioales r e n d / M a g y a r o r s z á g o n g y ü r ü s t u s k ó g o m b a /régebben mézszinü g y ü r ü s tölcsérgomba/ néven ismert faj e g y i k e a l e g g y a k o r i b b , a z e g é s z o r s z á g t e r ü l e t é n t e r m ő , ehető termőtestü kalapos gombáknak. Jelenleg a kalapszin, gall é r s z i n és a g a z d a n ö v é n y a l a p j á n 5-6 t a x o n t k ü l ö n i t e n e k e l . P E G L E R - G I B S O N /1972/ s z e r i n t az e g y e s t a x o n o k g a z d a n ö v é n y spec i a l i z á l ó d á s é s p a t o g e n i t á s t e k i n t e t é b e n t é r n e k el e g y m á s t ó l . M O S E R /1978/ az Armillariella mellea / V A H L in F l . D a n . ex K A R S T , fajt a k ö v e t k e z ő öt f a j r a b o n t o t t a : A.mellea
/ V A H L in F l . D a n . ex F R . / K A R S T ,
A.polymyae8 / P E R S . ex S . F . G R A Y / A.obscura
/SECR./
A. 08 toyae
ROMAGN.
A.bulboea
/BARLA/
S I N G , et
FR./
ss.restr. CLC
ROMAGN.
ROMAGN.
M i v e l az e u r ó p a i és a h a z a i g o m b a t é r k é p e z é s a d a t a i a k o r á b b a n egy f a j k é n t l e i r t A.mellea fajra vonatkoznak, a továbbiakban nincs lehetőségünk a revíziót utólag elvégezni. A gyürüs tuskógomba a szakirodalom szerint a mérsékelt égövi és a s z u b t r ó p u s i l o m b o s e r d ő k b e n az e g é s z v i l á g o n e l t e r j e d t polifág fakultativ parazita /PEGLER-GIBSON, 1972/. Az Európában folyó g o m b a t é r k é p e z é s r ő l kiadott első k ö z l e m é n y b e n LANGE /1974 / i s m e r t e t t e az Armillariella mellea e u r ó p a i e l t e r j e d é s é t
- 46 /1. ábra/. A térképezésben résztvevő országok közül Görögors z á g , J u g o s z l á v i a , N é m e t D e m o k r a t i k u s K ö z t á r s a s á g és M a g y a r o r s z á g g o m b a t é r k é p e z ő b i z o t t s á g a azt j e l e n t e t t e , h o g y t e r ü l e t ü k ö n az A.mellea a n n y i r a g y a k o r i , h o g y s z i n t e f e l e s l e g e s a d a tait feljegyezni. A térképen fehéren maradt Spanyolország, P o r t u g á l i a , O l a s z o r s z á g , A l b á n i a és S z o v j e t u n i ó n e m vett részt a z e u r ó p a i g o m b a t é r k é p e z é s b e n . Az i r o d a l m i a d a t o k s z e r i n t / M A T O V I C , 1973; S T A I C H E N K O , 1 9 7 8 / a z o n b a n e z e k b e n az o r s z á g o k b a n is e l ő f o r d u l a g y ü r ü s t u s k ó g o m b a . /Az 1. á b r á t lásd a 47. oldalon!/ A K á r p á t o k b a n é s az A l p o k b a n 2 1 0 0 m m a g a s s á g b a n a t ö r p e f e n y v e s e k b e n /Pinu8 mugo/ is m e g t a l á l h a t ó . A 70. s z é l e s s é g i k ö r ö n , a f a h a t á r o n t u l n e m j e l e z t é k e faj m e g j e l e n é s é t . V I A L A /1983/ a z t á l l í t o t t a , h o g y ez az e r d e i fák p a r a z i t á j a , de a s z ő l ő k b e n r i t k á n f o r d u l e l ő .
veszélyes
G y ü m ö l c s ö s ö k b e n való előfordulásáról több közlemény jelent m e g . G U I L L A U M I N /1977/ a k a j s z i g u t a ü t é s e g y i k k ó r o k o z ó j á n a k t a r t o t t a . K A B L E /1974/ az ő s z i b a r a c k , V E R G A R A / 1 9 6 7 / , M A C E R W R I G H T /1970/ é s C L A Y T O N e t a l . /1976/ az a l m a , M I L L E T et a l . / 1 9 5 8 / a dió g y ö k é r r o t h a d á s á n a k egyik o k o z ó j a k é n t irta le. A Kárpát-medence területére állitotta össze.
vonatkozó
irodalmat BOHUS
/1943/
H a z á n k b a n az o r s z á g e g é s z t e r ü l e t é n , k ü l ö n ö s e n a h e g y - é s d o m b v i d é k e k e n g y a k o r i . H O L L Ö S / c i t . H U S Z , 1947/ m e g f i g y e l é s e szer i n t K e c s k e m é t k ö r n y é k é n a k á c - és t ö l g y f a t u s k ó k o n is e l ő f o r d u l . M a j d n e m v a l a m e n n y i l o m b h u l l a t ó fán é s f e n y ő n m e g t e l e p e d het. A magasabb hegyvidékeken a fenyvesekben, a középhegységb e n é s a d o m b v i d é k e k e n a t ö l g y e s e k b e n , az A l f ö l d ö n a n y á r a s o k b a n gyakori. A z 1 9 5 0 - e s é v e k m á s o d i k f e l é b e n az " E r d e i T e r m é k e k e t G y ű j t ő é s É r t é k e s í t ő V á l l a l a t " o r s z á g o s a n g y ű j t é s t s z e r v e z e t t az A. melled-.ra is. O r s z á g s z e r t e t ö l g y e s b e n g y ű j t ö t t é k m á z s a s z á m . A megfigyeléseik szerint a gyürüs tölcsérgomba a hazai tölgyes e k b e n 80 % - b a n s z a p r o t r ó f m ó d o n t e r e m . S z ő l ő k b e n és g y ü m ö l c s ö s ö k b e n v a l ó k á r o s í t á s á r ó l k e v é s h a z a i i r o d a l m i adat v a n . H U S Z / 1 9 4 1 , 1947/ c s a k n é h á n y a l k a l o m m a l á l l a p í t o t t a m e g e l ő f o r d u l á s á t , de m i n d e n e s e t b e n e r d ő h e l y é r e v a g y erdő k ö z e l é b e telepitett keserümandula alanyu kajszi, őszibarack és egy esetben diófa gyökerén. T U Z S O N /1943/ az ő s z i b a r a c k f a b e t e g s é g é n e k o k o z ó j a k é n t t á r g y a l t a , de n e m s a j á t m e g f i g y e l é s , h a n e m k ü l f ö l d i i r o d a l o m a l a p j á n . Házikerti szőlőben 1976-ban Kajárpécen /Győr-Sopron m e g y e / és T i h a n y b a n , 1 9 7 7 - b e n S z e k s z á r d o n é s V e l e n c é n , k i v á g o t t g y ü m ö l c s f a v a g y e r d e i fa t u s k ó j á r ó l k i i n d u l v a t á m a d t a m e g é s p u s z t í t o t t a el a t ő k é k e t .
- 47 -
1. dbra: Az Armillariella mellea 8.1. európai, előfordulási adatai. /Lone Lange nyomán/ Fig. 1. Data of European occurrence of A.mellea 8.I./after Lone Lange/
- 48 -
2. ábra: Az Armillariella mellea 8.1. magyarországi előfordulási adatai. 1981-82-83-ban végzett gombatérképezés alapján. Fig. 2. Data of occurrence of A.mellea s.l. in Hungary /1981-83/
- 49 A m a g y a r o r s z á g i g o m b a t é r k é p e z é s i m u n k a s o r á n 1 9 8 0 . - 1 9 8 1 . és 1 9 8 2 . é v b e n a b e k ü l d ö t t t ö b b m i n t 10 e z e r a d a t b ó l a g y ü r ü s tuskógombáról összesen 618 előfordulási helyet közöltek a t é r k é p e z ő k . A 2. á b r á n e z e k az e l ő f o r d u l á s i adatok l á t h a t ó k . /A 2. á b r á t lásd a 48. o l d a l o n ! / A l e g k e v e s e b b adat a N a g y alföld középső és délkeleti részéről érkezett. Ennek oka, hogy S z o l n o k , B é k é s , B á c s - K i s k u n é s H a j d ú m e g y é b e n k o r á b b a n a ter ü l e t n e k csak n é h á n y s z á z a l é k á t b o r i t o t t a e r d ő . A f i a t a l e r d ő t e l e p í t é s e k b e n p e d i g m é g n e m s z a p o r o d o t t el a g o m b a . E z e k b e n az a l f ö l d i m e g y é k b e n i n k á b b a f o l y ó m e n t i g a l é r i a e r d ő k b e n található a g y ü r ü s tuskógomba /KONECSNI et al. 1981/. A jelentőlapok adatai szerint évente csak 7-8 esetben fordult e l ő az Armillariella mellea k e r t b e n /3. á b r a / , e b b ő l g y ü m ö l c s f a t u s k ó r ó l csak n é h á n y / ő s z i b a r a c k f á r ó l 1, k a j s z i r ó l 1, s z i l v á ról 1, d i ó r ó l 2, e p e r f á r ó l 1 / a d a t v a n . /Gombatérképezési a d a t l a p o k , 1 9 8 0 , 1981, 1 9 8 2 / . D u n a s z e k c s ő n , V a s v á r o n é s N a g y m á k f á n idős d i ó f a és k i v á g o t t d i ó f a t u s k ó j a k ö r ü l c s o p o r t o s a n f e j l ő d ö t t a g y ü r ü s t u s k ó g o m b a / D R A S K O V I T S P Ä L és F Ü V E S I L Á S Z LŐNÉ g o m b a t é r k é p e z ő levélben! közlése/. Hencidán kivágott őszibarackfa földben hagyott tuskója körül fejlődött
3. ábra: Az Armillariella mellea 8.1. előfordulása termőhelyek szerint. Fig. 3. Habitat conditions of A.mellea s.l. as connected to tree species.
-
50
-
A.mellea t e r m ő t e s t c s o p o r t / D R . S Z A B Ö A N D O R g o m b a t é r k é p e z ő lev é l b e n i k ö z l é s e / . A 3. á b r á n a k e r t m e g n e v e z é s ű k a t e g ó r i á b a n o l y a n e l ő f o r d u l á s i adatok is v a n n a k , a m e l y e k s z e r i n t k e r t b e n , d e n e m g y ü m ö l c s f a , h a n e m u n . e r d e i fa /akác, nyár/ t u s k ó m a r a d v á n y a i n f i g y e l t é k m e g az A.mellea t e r m ő t e s t e i t / T A K A R Ö L A JTOS g o m b a t é r k é p e z ő l e v é l b e n i k ö z l é s e / . A 4 . ábra az Armillariella mellea t e r m ő t e s t e k i d ő s z a k i m e g j e l e n é s é t t a r t a l m a z z a . /A 4. á b r á t lásd a 51. o l d a l o n ! / E s z e r i n t h a z á n k b a n a g y ű r ű s t u s k ó g o m b a fő m e g j e l e n é s i ideje s z e p t e m b e r , október és november. Á l t a l á b a n akkor kezd teremgi, ha a t e r m ő h e l y á t l a g h ő m é r s é k l e t e a nyári meleg után 8-12 C-ra süllyed. Legkorábban a hegyvidéken jelenik meg, legkésőbben a Dél-Alföldön található. 1983-ban a hosszú meleg nyár után a h e g y v i d é k e n s z e p t e m b e r v é g é n , október elején jelent meg aránylag kis mennyiségben. Október végén és november elején tömegesen fejlődött B u g a c pusztán a nyárasokban. A z eddig rendelkezésünkre álló, ismertetett irodalmi és gombat é r k é o e z é s i a d a t o k e g y é r t e l m ű e n b i z o n y i t j á k , h o g y az Armillariella mellea e s e t e n k é n t m e g t e l e p e d h e t u g y a n g y ü m ö l c s f á k g y ö k e r é n , o k o z h a t j a a z o k p u s z t u l á s á t , de m a g y a r o r s z á g i v i s z o n y o k k ö z ö t t ez csak s z ó r v á n y o s a n f o r d u l e l ő . ü z e m i g y ü m ö l c s ö s ö k b e n é s jól k e z e l t h á z i k e r t e k b e n a fák p u s z t u l á s á t k i v á l t ó t é n y e zők k ö z ö t t n e m j e l e n t ő s . V i z s g á l a t a i n k i g a z o l j á k K A L M Á R - M A K A R A /1978/ m e g á l l a p í t á s á t i s , m e l y s z e r i n t az A.mellea n á l u n k é l ő t a x o n j a á l t a l á b a n e l h a l t f a a n y a g o n t e r e m , p a r a z i t a k é n t é l ő fán csak r i t k á n j e l e n t k e z i k . E l ő f o r d u l á s i a d a t a i n k s z e r i n t az e r ő d t e r ü l e t e k e n g y a k o r i , az e r d ő b e n s z e g é n y a l f ö l d i t e r ü l e t e k e n a z o n b a n c s a k k e v é s h e l y e n f o r d u l e l ő , ami a z t m u t a t j a , h o g y e l s ő s o r b a n n e m a gyümölcsfákon él. Közleményünkkel mégis szeretnénk felhivni a gombatérképezők f i g y e l m é t az A.mellea gyümölcsösben való előfordulásának leh e t ő s é g é r e , mert a hivatkozott irodalmi adatok alapján feltét e l e z h e t ő , h o g y e l h a n y a g o l t g y ü m ö l c s ö s ö k b e n h a z á n k b a n is g y a k o r i b b a g y ű r ű s t u s k ó g o m b a , m i n t a h o g y e z t az e d d i g i m e g f i g y e l é s e k m u t a t j á k . A gyümölcsfákon való előfordulása azonban m é g n e m j e l e n t i a z t , h o g y az A.mellea p a r a z i t a . F e l t e h e t ő az i s , h o g y a m á s k ó r o k o z ó á l t a l e l p u s z t i t o t t fa a n y a g á n t ö b b n y i re s z a p r o b i o n t a , m á s o d l a g o s a m e g j e l e n é s e .
- 51 -
4. dbra: Az Atmillariella mellea s.l. termésadatainak havonkénti megoszlása. Fig. 4. Monthly distribution of body appearenne of A.mellea s.l. in Hungary.
-
52
-
összefoglalás A z 1 9 8 1 - 8 2 - 8 3 é v b e n v é g z e t t g o m b a t é r k é p e z é s a d a t a i s z e r i n t az Armillariella mellea s . l . M a g y a r o r s z á g e g é s z t e r ü l e t é n e l s ő s o r b a n tölgyesekben, vegyes lomberdőkben és akácosokban gyakori, p o l i f á g , e h e t ő t e r m ő t e s t ü g o m b a f a j . A t e r m ő t e s t fő m e g j e l e n é si ideje s z e p t e m b e r e l e j é t ő l n o v e m b e r v é g é i g t a r t . F ő l e g t ö l g y fák tuskóin, elhalt faanyagon terem. Gyümölcsösökben való e l ő f o r d u l á s a ritka, a gombatérképezési m u n k a során ő s z i b a r a c k , k a j s z i , s z i l v a , d i ó és eperfa tuskón figyelték meg előfordulását. Gondozott gyümölcsösökben, rendszeresen eltávolitják, ra.
a h o l a k i s z á r a d t i d ő s fák t u s k ó j á t n e m jelent v e s z é l y t a g y ü m ö l c s f á k -
Irodalom BOHUS, G./1943/: A mézszinü tölcsérgomba /Armillaria mellea V A H L / magyarországi irodalma. - Kertészeti Irodalm i T á j é k o z t a t ó , 1/3 : 1 - 5 . CLAYTON,C.N.
- JULIS,A.J. - SUTTON,T.B./1976/: s e a s e s of a p p l e in N o r t h C a r o l i n a . B u l l . , 455. 11.
R o o t rot d i - Raleigh.
G U I L L A U M I N , J . J . : A p r i c o t r o o t rot, A r m i l l a r i e l l a m e l l e a K A R S T . - E P P O B u l l . , 7 /l/ : 1 2 5 - 1 3 5 .
/VAHL/
HÚSZ
B./1941/: A beteg növény és gyógyítása. - Magyar szettudományi Társulat, Budapest.
Termé-
HUSZ
B./1947/: Mikológiái vizsgálatok pusztuló kajszifákon. M a g y a r G a z d á s z a t i Lapok, IV. /l-2/:6-12.
K A B L E , P . F . / 1 9 7 4 / r S p r e a d o f A r m i l l a r i e l l a s p . in a p e a c h orchard. - Trans. Br. Mycol. Soc., 1 : 89-98. K A L M A R Z. - M A K A R A G y . / 1 9 7 8 / : tura, Budapest. KONECSNI
Eheitő és m é r g e s
gombák. - Na-
I. et a l . / 1 9 8 1 / : H a z a i n a g y g o m b a f a j o k Mikológiái Közlemények, /1-2/:9-22.
térképezése.
L A N G E , L . / 1 9 7 4 / : T h e d i s t r i b u t i o n of M a c r o m y c e t e s in E u r o p e . 30. 1. U d g i v e t a f D a n s k . B o t a n i s k F o r e n i n g , K o benhavn. M A C E R W R I G H T , D . / 1 9 7 0 / : T h e p r o g r e s s of A r m i l l a r i a G d n r e s ' C h r o n . , 1 6 7 . /1/s 1 0 - 1 1 .
mellea.
-
- 53 M A T O V I C , A. / 1973/: S y m p o z i u m o v á c l a v c e obecné - A r m i l l a r i a m e l l e a /VAHL ex FR./ KUM. - Sbornik r e f e r a t u . Vysoká Skola Z e m e d e l s k a . , 173 pp. MILLER,P.W. -"PAINTER, J.H. - RAWLINGS, C.O./1958/: Blackline and root r o t s of P e r s i a n W a l n u t in O r e g o n . - M i s c . Pap. O r e . A g r i c . E x p . Sta., 55. M O S E R , M . / 1 9 7 8 / : Die R ö h r l i n g e und B l ä t t e r p i l z e in G A M S , H . : Kleine K r y p t o g a m e n f l o r a , 116/2. - J e n a , 4. aufl. p p . 532. P E G L E R , D . N . - G I B S O N , I . A . S . /1972/ : A r m i l l a r i e l l a m e l l e a . C . M . I . D e s c r i p t i o n s of P a t h o g e n i c F u n g i and B a c t e ria, 321. S T A I C H E N K O , N . I . / 1 9 7 8 / : C o n d i t i o n s for the p r o d u c t i o n of fruiting b o d i e s in c u l t i v a t e d honey f u n g u s . Pr. - vo V y s s h . S e d o b n . G r i b o v v SSSR. K i e v U k r a i n i a n SSR, 108-110. TUZSON,J./1943/i Az őszibarackfa Agaricus melleus okozta betegsége. - A n n l s h i s t . - n a t . M u s . n a t n . h u n g . 36 : 132-136. V E R G A R A , C . C . / 1 9 6 7 / : N u e v a s d e t e r m i n a c i o n e s de o r g a n i s m o s p a togenos q u e a f e c t a n c u l t i v o s de i m p o r t a n c i a e c o n o m i c a p a r a C h i l e . - F i t o p a t o l o g i a , 2/1/: 4 6 - 4 8 . V I A L A , P . / 1 8 9 3 / : Les m a l a d i e s de la v i g n e . - L i b r a i r e de le N a t i o n a l e d ' A g r i c u l t u r e , Paris M a s s o n .
l'Éco-
O c c u r r e n c e of p a r a s i t e fungi living on fruit tree roots in H u n g a r y . I. A r m i l l a r i e l l a m e l l e a s.l. Armillariella mellea s.l. /Sasidiomyaetes, Agariaales/ a p o l y p h a g u e , edible Macromyaetes is f r e q u e n t on the w h o l e t e r r i t o r y of H u n gary, first of all in oak and mixed d e c i d u o u s as w e l l as in locust forests, a c c o r d i n g to fungus m a p p i n g d a t a , c o l l e c t e d in 1 9 8 1 - 8 2 - 8 3 . The a p p e a r a n c e of the f r u c t i f y i n g b o d y lasts from the b e g i n n i n g of S e p t e m b e r to the end of N o v e m b e r . Its o c c u r r e n c e in fruit tree o r c h a r d s is rare, it w a s o b s e r v e d d u r i n g fungus m a p p i n g on p e a c h , apricot, p r u n e , w a l n u t and m u l b e r r y trees. The f u n g u s is not d a n g e r o u s in w e l l k e p t o r c h a r d s w h e r e t r u n k s of d e a d are regularly r e m o v e d .
» * * * •
- 54 Mikológiái
vándorgyűlés
Pécsett
Az O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t M i k o l ó g i á i é s F a a n y a g v é d e l m i T á r s a s á g a az 1983. é v i v á n d o r g y ű l é s é t P é c s e t t r e n d e z t e , o k t ó b e r 8-9-én. A helyi szervezés a Janus Pannonius Muzeum T e r m é s z e t t u d o m á n y i O s z t á l y á n ö s s z p o n t o s u l t . A k é t nap p r o g r a m ja a k ö v e t k e z ő e n a l a k u l t : o k t ó b e r 8 - á n d é l e l ő t t a k ö l c s ö n ö s üdv ö z l é s után a s z e r v e z e t t p r o g r a m ü z e m l á t o g a t á s v o l t , a P é c s i Á l l a m i Gazdaság g o m b a p i n c é j é b e n RÖZSAI A N T A L ágazatvezető szakmérnök vezetésével. A m u z e u m b a n valamennyi társaság jelenlevő vezetője rövid, b a r á t i - s z a k m a i m e g b e s z é l é s t t a r t o t t . D é l u t á n 15 ó r a k o r ismét a muzeumban DR. V A S S ANNA tárlatvezetés keretében ismertette röviden a Dél-Dunántul növénytársulásait, élőhelyeit, geológiai kialakulását. A tárlatvezetés után DR. V A R G A J Á N O S , a pécsi csoport elnöke üdvözölte a vándorgyűlés résztvevőit. Ezután a M e c s e k virágos növényeinek, valamint a Barcsi Borókás Tájvéd e l m i Körzet t á r s u l á s a i b a n é l ő fontosabb növények és gombák s z i n e s diaképeit v e t í t e t t é k . Este a szállás elfoglalása után a s i k o n d a i v e n d é g l ő b e n k ö z ö s v a c s o r á n v e t t ü n k r é s z t , ahol a p é c s i csoport erejéhez m é r t e n hozzájárult a kollégák megvendégeléséhez. Másnap, október 9-én reggel indultunk a Barcsi Borókás T K t e r ü l e t é r e . A "Kuti ő r h á z " e l ő t t a v á n d o r g y ű l é s r é s z t v e v ő it S Z A B Ó IMRE t á j v é d e l m i k ö r z e t v e z e t ő ü d v ö z ö l t e , r ö v i d e n ismertetve a terület nevezetésségeit, szigorúan védett növényeit é s á l l a f a j a i t . E z u t á n a v á n d o r g y ű l é s r é s z t v e v ő i D R . V A S S A N N Á - n a k , a ter ü l e t kutatójának vezetésével különböző erdőtársulásokban vég i g h a l a d v a g o m b a g y ü j t é s e n vettek részt és fotóztak. A szárazs á g e l l e n é r e az é l e s s z e m ű g o m b á s z o k m e g l e p ő e n sok fajt g y ű j töttek össze. A gombafajok szétválogatása már szemerkélő esőb e n történt- A z é r t a g o m b á k n é v j e g y z é k é t s i k e r ü l t e l k é s z í t e ni, néhány k é r d é s e s , illetve érdekesebb fajt a pécsi muzeumban preparáltam. A pécsi c s o p o r t tagjai remélik, hogy a k e d v e s gombász k o l l é g á k jól é r e z t é k m a g u k a t , é s szép é l m é n y e k e t ő r i z n e k e r r ő l a területről. DR. VASS Pé.cs
ANNA,
- 55 A barcsi Ssborókásban jegyzeke Agaricus Agaricus
1983. X. 9 - é n talált
arvensis
Hygrophorus
haemorrhoidarius
gombafajok
eburneus
Hypholoma
fasciculare
Amanita
citrina
Hypholoma
sublateritium
Amanita
muscaria
Laccaria
Amanita
pantherina
Lactarius
chrysorrheus
Amanita
phalloides
Lactarius
deliciosus
Amanita
rubescens
Lactarius
? mitissimus
Amanita
spissa
Lactarius
necator
Lactarius
rufus
Lactarius
?
Lactarius
quietus
Lactarius
torminosus
Armillariella
mellea
Boletus
aestivalis
Boletus
luridus
Calvatia
utriformis
Cantharellus Chroogomphus
laccata
cibarius
Laetiporus
rutilus
Lenzites
semisanguifluus
sulphureus
betulina
Clavicorona
pyxidata
Lepista
eristata
Clitocybe
?
cerussata
Lepista
nebularis
Clitocybe
gibba
Lepista
inversa
Clitocybe
incilis
Leucoagaricus
? cretaceus
Collybia
acervata
Leucoagaricus
? pudicus
Collybia
distorta
Lycogala
Collybia
dryophila
Lycoperdon
echinatum
Collybia
maculata
Lycoperdon
perlatum
Coltricia
perennis
Cortinarius Craterellus
epidendron
Macrolepiota
mastoidea
triviális
Macrolepiota
procera
cornucopioides
Macrolepiota
rhacodes
Crepidotus
applanatus
Mycena
galericulata
Crepidotus
variabilis
Mycena
haematopoda
Mycena
polygramma
Mycena
tintinnabulum
Daedalea
quercina
Daedaleopsis Dermocybe Fomes
confragosa
? cinnamomea
fomentarius
/nyiren/
Oudemansiella
plathyphylla
Oudemansiella
radicata
Gymnopilus
hybridus
Panellus
stypticus
Gymnopilus
sapineus
Paxillus
involutus
Hygrophoropsis
aurantiaca
Peniophora
quercina
- 56 -
Pholiota
alnicola
Russula
pectinatoides
Pholiota
aurivella
Russula
pulchella
Pholiota
flammans
Russula
rosacea
Pholiota
flavida
Russula
vesca
Russula
xerampelina
Piptoporus Pluteus
betulinus
atricapillus
Polyporus
Schizophyllum
coronatus
Psathyrella
hydrophila
commune
Scleroderma
citrinum
Scleroderma
verrucosum
fibula
Suillus
granulatus
Russula
aeruginea
Suillus
luteus
Russula
amoenea
Stereum
hirsutum
Rickenella
Russula
atropurpurea
Trametes
hirsuta
Russula
brunnoeviolacea
Trametes
versicolor
Russula
chloroides
Tricholoma
imbricatum
Tricholoma
lascivum
Russula
cyanoxantha
Russula
emetica var.
Russula
fragilis
Russula
betularum
Tricholomopsis
rutilans
Xerocomus
badius
grisea
Xerocomus
chysenteron
Russula
heterophylla
Xerocomus
subtomentosus
Russula
nigricans
DR. VASS ANNA
/Pécs/
és VASAS GIZELLA
/Budapest/
összeállítása
- 57 -
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1984. é v i 1. s z á m
A gombafelhozatal csarnokban BÖSZ
ZSUZSA,
vizsgálata
1980 - 1982-ben a pécsi
vásár-
Pécs
A szabadban /erdőkben, legelőkön stb./ termő gombákat Pécsett két h e l y e n á r u s i t j á k : a "Nagy P i a c " - o n és a V á s á r c s a r n o k b a n . A "Nagy P i a c " - n a k á l l a n d ó v e v ő k ö r e v a n , é v t i z e d e k ó t a h a g y o mányosan árusitanak ott gombát, é v e s szinten több q-s forgalmat b o n y o l í t a n a k le. F e l m é r ő e l e m z é s r e 1 9 8 0 - i g n e m k e r ü l h e tett s o r , m e r t csak a n a p i m e n n y i s é g e k e t irták ö s s z e , igy az á r u s i t á s r a k e r ü l t fajok a d a t a i n a k n i n c s n y o m a . A p o n t o s a d a t felvétel /nyomtatvány-engedély/ 1980-ban kezdődött. A b b a n az é v b e n /1980/ a d t á k át a V á s á r c s a r n o k é p ü l e t é t , a h o l g o m b a á r u s i t á s r a is sor k e r ü l h e t e t t e g y g o m b a v i z s g á l ó f o g l a l k o z t a t á s á v a l . A z e l t e l t i d ő s z a k b a n az á r u s i t á s s ú l y p o n t j a á t tevődött a minden szempontból előnyösebb feltételeket biztositó V á s á r c s a r n o k b a . 1980-ban k e z d t e m meg a g o m b a f e l h o z a t a l vizsgálatát. H á r o m éven keresztül elemeztem a gombafajok megjelenését, mennyiségét az á r u s i t á s i e n g e d é l y e k a l a p j á n . A h á r o m é v a l a t t k ö z e l 30 O O O a d a t o t v e t t e m f e l . A d a t a i m b ó l főleg a D é l - D u n á n t u l r a jellemző fajokat emelem ki. A V á s á r c s a r n o k l e g g y a k r a b b a n e l ő f o r d u l ó fajai t ü k r ö z i k az é g h a j l a t i , f ö l d r a j z i a d o t t s á g o k a t . T ö b b m e l e g k e d v e l ő faj / p l . Ru.ssu.la/ k e r ü l p i a c r a , m i n t az o r s z á g m á s r é s z e i n . E g y e s fajok e l ő f o r d u l á s á n a k g y a k o r i s á g a j ó v a l n a g y o b b , m i h t h a z á n k m á s t e r ü l e t e i n /pl. Lepista personata/, és ez a p i a c i f e l h o z a t a l b a n is k i f e j e z ő d i k . A z o r s z á g b a n e g y e d ü l itt á r u s i t j á k a M e c s e k e n i g e n g y a k r a n e l ő f o r d u l ó p i r u l ó g a l ó c á t /Amanita rube8aens/J amelyet a gombagyüjtők nagy b i z t o n s á g g a l különítenek el a mérg e z ő g a l ó c á k t ó l . É v e n t e több q k e r ü l b e l ő l e e l a d á s r a . A déli fekvésből adódóan a piacon korábban jelenik meg és később t ű n i k el a g o m b a / á p r i l i s e l e j é t ő l n o v e m b e r v é g é i g / , m i n t az o r s z á g m á s t e r ü l e t e i n . A V á s á r c s a r n o k b a n főként a pécsi, pécskörnyéki g o m b a g y ü j t ő k á r u j a k e r ü l e l a d á s r a , de m a j d n e m u g y a n i l y e n a r á n y b a n j e l e n i k
- 58 meg a Darány és Barcs /Belső-Somogy/ környéki hatalmas, öszs z e f ü g g ő e r d e i f e n y v e s e k , t ö l g y e s e k g a z d a g g o m b a v i l á g a is. II. á b r a / A gombafelhozatal mennyiségi a következő volt:
alakulása
év
mennyiség
1980 1981 1982
9 009 kg 10 1 1 0 k g 15 6 5 5 k g
A begyűjtóhelyek
területi
1. dbra
a vizsgált
megoszlása
időszakban
- 59 A mennyiségek emelkedése a Vásárcsarnok fokozatos megkedvelése, a k ö z e l i a u t ó b u s z p á l y a u d v a r m e g é p ü l é s e , és e g y é b h e l y i s a j á t o s s á g o k e r e d m é n y e , n e m az i d ő j á r á s i t é n y e z ő k k ö v e t k e z ménye . A Vásárcsarnokban árusított l á s á t a 2. á b r a m u t a t j a .
gombák mennyiségének
2. dbra
havi
elosz-
- 60 A h á r o m év a l a t t a V á s á r c s a r n o k b a t ö b b m i n t 70 e h e t ő b a fajt á r u s í t o t t a k . E z e k b ő l a négy l e g g y a k o r i b b :
nagygom-
Marasmiuß oreades Agaricus campester Russula 8p. Boletus edulÍ8 E g y faj /Lepista personata/ e l ő f o r d u l á s a az ő s z i s z e z o n b a n k i e m e l k e d ő , b á r 1 9 8 2 - b e n a k é s ő b b i p e r i ó d u s b a n m e g j e l e n ő fajok e l n y o m t á k , d e az o k t ó b e r i r é s z e s e d é s e igy is 2 0 % - o s v o l t . A pécsi piacok legfeltűnőbb gombája a piruló galóca /Amanita rubescen8/. E faj nagy t ö m e g b e n , r e n d s z e r e s e n e l ő f o r d u l . K ö z k e d v e l t , k e r e s e t t faj, é s e g y e s e k e l ő i t é l e t e l a s s a n fogy a n e v e m e l l ő l . G y a k o r i s á g i é r t é k e i a h á r o m év a l a t t h a v o n t a 0 , 3 2 és 0 , 8 0 k ö z ö t t v á l t o z t a k , e z e n k i v ü l e l ő f o r d u l t n e q a t i v é s p o z i t i v i r á n y b a n is k i u g r á s /3. á b r a / . /Lásd 59. old./ J ó l l á t h a t ó , h o g y az é r t é k e k e g y r e n ő n e k . E n n e k o k a , h o g y a nagy termésmennyiségből egyre többször hoznak be árusitásra, m e r t a vevők m e g i s m e r t é k , e l f o g a d t á k , sőt m e g k e d v e l t é k e fajt i s . A z ö s s z g o m b a m e n n y i s é g b ő l a r é s z e s e d é s e á t l a g b a n 6,64 %. E z m a g á b a n f o g l a l 1 %-ot é s 13 %-ot i s . J e l l e m z ő a faj k é t p e r i ó d u s u t e r m é s i d e j e /a k é t m a x i m u m j u l i u s és o k t ó b e r / , i l y e n k o r n ő a r é s z e s e d é s i a r á n y a . Az ő s z i v i s s z a e s é s o k a a t ö b b i faj s z á m á n a k é s m e n n y i s é g é n e k n ö v e k e d é s e . A k ö v e t k e z ő é v e k b e n e faj f e l h o z a t a l á b a n f o k o z a t o s n ö v e k e d é s v á r h a t ó . A 4 - 9 . á b r á k a többi j e l l e g z e t e s e n D é l - D u n á n t u l i t a r t a l m a z z á k . /Lásd 60., 6 1 . és 62. o l d a l t ! /
faj
adatait
A Marasmius oreades m e n n y i s é g e i n e k n a g y e l t é r é s e i t e l s ő s o r b a n n e m az i d ő j á r á s v á l t o z á s o k o z z a , h a n e m , h o g y e faj s z e d é s e sok m u n k á t i g é n y e l , igy ha a t ö b b i faj m e n n y i s é g b e n e l n y o m j a , n e m h o z n a k be b e l ő l e a n n y i t . A z Agaricus campester e l s ő s o r b a n ő s z i f a j , de k é p v i s e l t e t i m a gát nyár e l e j é t ő l a szezon végéig. Az 1982-es évben a hűvös t a v a s z e r ő s e n é r e z t e t t e h a t á s á t , c s ö k k e n t az ö s s z m e n n y i s é g is, é s a r é s z e s e d é s e is l é n y e g e s e n k i s e b b v o l t . A h á r o m év a l a t t a Russula fajok ö s s z m e n n y i s é g e is f o k o z a t o s a n n ő t t , a részesedési arányok körülbelül azonosak maradtak. G y a k o r i s á g u k k ü l ö n ö s e n az 1 9 8 1 - e s é v b e n volt f e l t ű n ő , a k e d v e z ő időjárás hatására több fajából nagy mennyiség fejlődött. A fajok n e h é z s z é t v á l a s z t á s a m i a t t a Russula f a j o k a t ö s s z e s í t v e , egy f a j c s o p o r t k é n t b i r á l t a m e l . A Boletus edulis a l e g s z e m b e t ű n ő b b e n k e d v e l t t é v á l ó g o m b a . K i m o n d o t t a n n y á r i , az 1 9 8 2 - e s év v i s z o n y a i k e d v e z t e k s z á m á r a , a u g u s z t u s b a n r é s z e s e d é s i a r á n y a 0 , 3 1 /31 %/ v o l t , k i e m e l k e d ő m e n n y i s é g g e l /1294 k g / .
éa réazesedése az ősszmencyiaégetcből / % / jk
Az Amanita rubeacena mennyiségi megoezl^sa havonta / ; év /
havi aenny. kg.-ban - menny, az Saainenny. %-ban
3. ábra
- 62 -
- 63 -
- 64 A Lepista pevaonuta 1 9 8 0 - b a n az ö s s z m e n n y l s é g 6 5 - 7 0 % - á t adta, 1 9 8 1 - b e n , n o v e m b e r b e n 9 0 % - o s , még d e c e m b e r b e n Is 1 6 0 kg k e r ü l t eladásra. Érdekessége, hogy 15-25 kg-os tételekben árus í t o t t á k , ami m á r 5-6 e l a d ó e s e t é b e n is ritka l á t v á n y t n y ú j t . Országos viszonylatban ekkora m e n n y i s é g alig f o r d u l e l ő . A z évi 1 0 - 1 5 t o n n á s f e l h o z a t a l a v á r o s egyik e l a d á s i h e l y é n n e m h a g y h a t ó f i g y e l m e n k i v ü l , i g a z o l j a a t e r ü l e t k e d v e z ő term é s z e t i a d o t t s á g a i t . A b e g y ű j t é s t u d a t o s s z e r v e z é s é v e l , a term e s z t é s i lehetőségek jobb kihasználásával elegendő alapanyag o t lehetne b i z t o s i t a n i e g y g o m b a f e l d o l g o z ó ü z e m m ű k ö d t e t é s é h e z , amely a z o r s z á g s z á m á r a n y u g a t i e x p o r t l e h e t ő s é g e t j e l e n t hetne .
Inspection of Mushrooms years 1980-82. T h e article market-hall
in
the Market-hall
of P é c s
in
o u t l i n e s the m u s h r o o m a s s o r t m e n t d e l i v e r e d of Pécs during the years 1980-1982.
A c c o r d i n g to t h e o b l i g a t o r y s e l l i n g d a t a w e r e p r o c e s s e d and e v a l u a t e d .
permits many
the
to
thousands
the
of
T h e m u s h r o o m s p e c i e s m o s t f r e q u e n t l y d e l i v e r e d to t h e m a r k e t - h a l l r e f l e c t t h e c l i m a t i c and g e o g r a p h i c a l c o n d i t i o n s . O n e c a n find h e r e m o r e t h e r m o p h y l i c s p e c i e s than in o t h e r p a r t s o f H u n g a r y / e . g . Russula s p . / . S o m e s p e c i e s c a n b e found in t h e area of P é c s in a m u c h g r e a t e r q u a n t i t y than in o t h e r p a r t s of H u n g a r y /e.g. Lepista personata/ and this is a l s o r e f l e c t e d by t h e a s s o r t m e n t o f the m a r k e t - h a l l . It is o n l y in t h i s m a r k e t - h a l l in H u n g a r y y o u can f i n d Amanita mibescens p r e s e n t in a g r e a t n u m b e r in t h e m o u n t a i n s of M e c s e k . It is d e s t i n c t e d w i t h g r e a t s e c u r i t y from the d e a d l y Amanita b y the p e o p l e g a t h e r i n g m u s h r o o m s a n d they a r e s o l d e a c h y e a r in a quant i t y of many quintals. A n a s s o r t m e n t o f 10-15 t o n s of m u s h r o o m s at a s a l e s p o i n t of t h e town s h o w s t h a t the a r e a of P é c s h a s f a v o u r a b l e c o n d i t i o n s for m u s h r o o m s . By a c o n s c i o u s o r g a n i z a t i o n o f g a t h e r i n g a l s o by m a k i n g u s e of t h e p o s s i b i l i t i e s for c u l t i v a t i o n o n e c o u l d a s s u r e a s u f f i c i e n t q u a n t i t y o f m u s h r o o m s for the o p e r a t i o n of a m u s h r o o m p r o c e s s i n g f a c t o r y p r o v i d i n g p r o s p e c t s f o r export to W e s t e r n c o u n t r i e s .
- 65 -
Nemzetközi
szimpózium
A gombatermesztésben használt komposztok é s a l a s k a g o m b a - t e r m e s z t é s t é m a k ö rében 1984. október 23-25-én, Budapesten .
A N e m z e t k ö z i G o m b a t u d o m á n y i T á r s a s á g /ISMS/, a M a g y a r A g r á r t u d o m á n y i E g y e s ü l e t és a C s e p e l i D U N A M g t s z , a s z i m p ó z i u m ra v á r j a m i n d a z o k j e l e n t k e z é s é t , akik a c i m b e n m e g a d o t t t é m a körökben érdekeltek. A Szimpózium szinhelye a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Szabadság-hegyi Oktatási és üdültetési Központja, a N o r m a f a s z o m s z é d s á g á b a n , f e s t ő i k ö r n y e z e t b e n . U g y a n i t t el t u d j u k h e l y e z n i a z o k a t a r é s z t v e v ő k e t , akik s z á l l á s r a i g é n y t tartanak. A Szimpózium háromnapos
szakmai
programja
a
következő:
Okt.
22,
hétfő
du.: Jelentkezés a TOT szállóban, lást i g é n y l ő k n e k .
Okt.
23,
kedd
de.: Megnyitó, és a gombatermesztésben /Agaricus bisporus/ h a s z n á l t k o m p o s z t o k ról szóló e l ő a d á s o k . Előadók: FERMOR,T.R., FLEGG,P.B., GERRITS,J.P.G., GRABBE,K., HAYES,W.A., LABORDE,J., LELLEY,J. du.:
Okt.
24,
szerda
a szál-
Poszter-kiállítás.
d e . : A l a s k a g o m b a t e r m e s z t é s é r ő l szóló előadások. Előadók: BALÁZS,S., DELMAS,J., EGER- H U M M E L G . , IMBERNON,M., LABORDE,J., LELLEY,J., VISSCHER,H.R., ZADRAZIL,F. du.: üzemlátogatás a Csepeli DUNA Mgtsz-ben. A k o m p o s z t k é s z i t ő ü z e m r é s z é s a laskagomba termesztés tanulmányozása.
Okt.
25, c s ü t ö r t ö k :
Egész napos szakmai kirándulás a Borotai M g t s z - b e a l a s k a g o m b a k o m p o s z t üzemének meglátogatására; valamint a Kiskunhalasi Állami Gazdaságba, ahol bemutatják a laskagomba nyárfatönkön való termesztését.
- 66 További jelentkezési cimre:
r é s z l e t e s t á j é k o z t a t á s t a z o k n a k k ü l d ü n k , akik a lapot k i t ö l t v e i d ő b e n v i s s z a k ü l d i k a k ö v e t k e z ő
Csepeli 17 51
DUNA
Mgtsz.
BUDAPEST
Pf.
46
L e h e t ő s é g van olyan p o s z t e r e k n e k b e m u t a t á s á r a , a m e l y a gombatermesztésben alkalmazott komposztok és a laskagomba termesztés témakörében vagy azzal szoros kapcsolatban jelent ő s uj e r e d m é n y r ő l s z á m o l b e . A p o s z t e r h a s z n o s m é r e t e : 100 c m s z é l e s , 125 c m m a g a s . A poszter összefoglalóját A/4 formátumu /21 x 30 c m - e s / p a p i r r a gépelve, ugyancsak a DUNA Mgtsz, cimére kérjük beküld e n i . Ennek a l a p j á n d ö n t ü n k az e l f o g a d á s á r ó l . A b e m u t a t á s r a k é s z posztert elég a S z i m p ó z i u m r a behozni vagy eljuttatni.
International
symposium
o n S u b s t r a t e s for M u s h r o o m G r o w i n g C u l t i v a t i o n of P l e u r o t u s S p e c i e s 23-25.
october,
1984.
Budapest-Hun-
3MZ T h e I n t e r n a t i o n a l S o c i e t y for M u s h r o o m S c i e n c e , t h e H u n g a r i a n S o c i e t y o f A g r i c u l t u r a l S c i e n c e s and the " D U N A " A g r i c u l t u r a l C o o p e r a t i v e i n v i t e to the S y m p o s i u m e v e r y b o d y inter e s t e d in t h e s e s u b j e c t s s a i d a b o v e . T h e Symposium Center is l o c a t e d in a h i l l y a r e a of B u d a p e s t w i t h a b r e a t h t a k i n g v i e w , a b o u t at a 2 0 m i n u t e s d r i v i n g d i s t a n c e from t h e town c e n t e r .
and
An i n t e r e s t i n g p r o g r a m m e accompanying persons.
is a l s o s c h e d u l e d
for
ladies
T h e m a i n p r o g r a m m e w i l l b e o r g a n i z e d on 22-25 O c t o b e r , a n d on 26th O c t o b e r w i l l b e o r g a n i z e d a P o s t - S y m p o s i u m p r o g ramme .
- 67 Monday
22 O c t .
Afternoons
General
Tuesday
2 3 Oct.
Morning:
O p e n i n g C e r e m o n y and p a p e r s on S u b s t r a t e s for M u s h r o o m G r o w i n g /Agaricus biaporus/. C o n t r i b u t o r s : F e r m o r T . R . , Flegg P.B., Gerrits J.P.G., Grabbe K., Hayes W.A., Laborde J., Lelley J.,
Afternoon:
P o s t e r s w i l l b e on
Evening:
Reception.
Morning:
L e c t u r e s on G r o w i n g Pleurotus Species. Contributors: Balázs S., Delmas J . , E g e r - H u m m e l G., I m b e r n o n M . , Laborde J., Lelley J., Visscher H . R . , Z a d r a z i l F.
Afternoon:
T e c h n i c a l v i s i t in t h e C o - o p e rative "DUNA": Composting-plant, Oyster mushroom growing Hungar i a n Pleurotue s t r a i n s .
Wednesday
24 O c t .
registration
display.
Thursday
25
Oct.
A w h o l e - d a y t e c h n i c a l v i s i t to an up-to-date. Oyster mushroom substrate-preparing and g r o w i n g p l a n t .
Friday
26
Oct.
Post-Symposium programmes
two
options
1.
V i s i t t o M u s e u m of A g r i c u l t u r e s i g h t s e e i n g tour B u d a p e s t .
and
2.
Visit to Agricultural Research Instit u t e o f the H u n g . A c a d , of S c i e n c e s M a r t o n v á s á r , v i s i t to M u s e u m o f L. v. B e e t h o v e n , e x c u r s i o n to L a k e B a l a t o n and s o m e b e a u t y s p o t s n e a r b y .
C i r c u l a r s u p p l y i n g m o r e d e t a i l s w i l l b e sent t o t h o s e p e r s o n s h a v i n g r e t u r n e d the A p p l i c a t i o n F o r m to t h e f o l l o w i n g address: "DUNA" 1751
Mgtsz.
BUDAPEST
Pf.
46
HUNGARY
- 68 T h e r e is p o s s i b i l i t y for e v e r y b o d y w h o h a s new r e s u l t s , to show a p o s t e r w h i c h d e a l s w i t h S u b s t r a t e s for M u s h r o o m G r o w i n g /Agaricus bisporus/ a n d / o r C u l t i v a t i o n of Pleurotus S p e c i e s . For t h e e x h i b i t i o n o f the p o s t e r / p h o t o s , g r a p h s , t a b l e s are i n c l u d e d / a lOO c m w i d e x 125 c m tall t a b l e a u w i l l be provided. S u m m a r y o f the p o s t e r is r e q u e s t e d t o be w r i t t e n to A / 4 f o r m sheet /21 x 30 cm/ in E n g l i s h , F r e n c h and in G e r m a n . S u m m a r y s h o u l d b e sent as r o o m as p o s s i b l e to the same a d d r e s s as a b o v e . P o s t e r r e a d y for d i s p l a y is r e q u e s t e d o n l y for the S y p o s i u m . Y o u r p o s t e r can b e e x h i b i t e d w i t h o u t p e r s o n a l p a r t i c i p a t i o n as w e l l , if sent t o o u r a d d r e s s in t i m e . Organizing
Beszámoló a Mikológiái és Faanyagvédelmi 1 9 8 3 . evi t e v e k e n y s e g e r o l
Committee
Társaság
1983 e l e j é n v á l t o z á s o k t ö r t é n t e k a T á r s a s á g v e z e t é s é n e k személyi összetételében. DR. KONECSNI ISTVÁN elnök egészségi állapota miatt januárban lemondott, a vezetőségi ülés TESZÁR T I B O R t a g t á r s a t a l e l n ö k k é v á l a s z t o t t a , az ü g y e k e t p e d i g - a márciusi elnökválasztó taggyűlésig - DR. KALMÁR ZOLTÁN tiszteletbeli elnök intézte. Az elnökválasztó taggyűlésen a tagság DR. V E T T E R J Á N O S e g y e t e m i adjunktust választotta meg.
molok
Társaságunk be.
mult évi
tevékenységéről
az a l á b b i a k b a n
szá-
Rendezvényeink a k o r á b b a n kialakult hagyományok szerint folytatódtak. A program összeállításakor arra törekedtünk, h o g y v á l t o z a t o s , a m i k o l ó g i a több, k o r á b b a n kevéssé érintett t e r ü l e t é t is b e v o n j u k m u n k á n k k ö r é b e , é s e d d i g m é g n e m fogl a l k o z t a t o t t e l ő a d ó k a t , f i a t a l s z a k e m b e r e k e t is i g y e k e z t ü n k megnyerni előadásainkra. 1983-ban
összesen
a Rendszertani az É l e t t a n i
18 r e n d e z v é n y t
és ö k o l ó g i a i
és Kémiai
a Faanyagvédelmi
Szakosztály
Szakosztály
Szakosztály
tartottunk.
Ebből:
4 előadást, 4 előadást, 1 ankétot /ez 3 kisebb előadásból állt/
szervezett. Általános mikológiái témából 2 előadásra került sor, termesztési jellegű kérdésekről kétszer hallhattunk. Klubestet h á r o m alkalommal szerveztünk. Az előadásokat minden e s e t b e n v e t i t e t t k é p e s /ill. i r á s v e t i t ő s / d e m o n s t r á c i ó k i s é r t e .
- 69 Vezetőségünk határozata alapján megszerveztük a kétnapos ő s z i v á n d o r g y ű l é s t , m e l y r e P é c s e t t és k ö r n y é k é n k e r ü l t s o r . A p é c s i s z a k c s o p o r t u n k s e g í t s é g é v e l m e g s z e r v e z e t t és a D U N A M g t s z t á m o g a t á s á v a l l é t r e j ö t t v á n d o r g y ű l é s során e l ő a d á s t h a l l o t tunk a M e c s e k n ö v é n y - é s g o m b a v i l á g á r ó l , l á t o g a t á s t t e t t ü n k a pécsi Á.G. gombatermesztő üzemében, illetve gombász kirándulást t e t t ü n k a b a r c s i b o r ó k á s b a n . 1983 o k t ó b e r é b e n k e r ü l t sor a C l u s i u s - é r m e k ü n n e p é l y e s á t a d á s á r a . V e z e t ő s é g ü n k h a t á r o z a t a é r t e l m é b e n - és az O E E jóv á h a g y á s a a l a p j á n - e b b e n az é v b e n D R . F I R B Á S O S Z K Á R e r d ő m é r n ö k - t a n á r , s o p r o n i m i k o l ó g u s k o l l é g á n k és a s o k u n k á l t a l r é g ó ta i s m e r t és t i s z t e l t k o l o z s v á r i m i k o l ó g u s , L Á S Z L Ó K Á L M Á N n y . tanár kitüntetését adhattuk át. Harmadikként Társaságunk prof. STEPHAN AUMÜLLER-nek, a nemzetközi Clusius-társaság volt elnökének itélte a Clusius-érmet, ő azonban adminisztratív okok m i a t t ezt c s a k k é s v e , 1984 t a v a s z á n v e t t e á t . A z o k t ó b e r i ünnepélyes taggyűlésünkön kitüntetettjeink r ö v i d b e s z á m o l ó b a n szóltak é l e t ú t j u k r ó l , m i k o l ó g i á i t e v é k e n y s é g ü k r ő l . M i n d a n n y i a n m e g h a t o t t a n h a l l g a t t u k a z o k a t a s z a v a k a t , a m e l y e k k u t a t ó , illetve oktató-ismeretterjesztő tevékenységük sok-sok áldozatáról, eredményeikről, a mikológia ügyének önzetlen szolgálatáról s z ó l t a k . T á r s a s á g u n k uj v e z e t é s e h e l y é n v a l ó n a k t a r t o t t a t a g r e v i z i ó végrehajtását, ennek érdekében kérdőivek segitségével frissít e t t ü k fel t a g n y i l v á n t a r t á s u n k a t , e g é s z í t e t t ü k ki t a g j a i n k k a l kapcsolatos információinkat. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy tagjaink sora bővüljön, elsősorban olyan lelkes, fiatal mikológusokkal, illetve mikológiái érdeklődésű tagtársakkal, akik céljainkkal e g y e t é r t e n e k . Várjuk tehát jelentkezésüket! A z év f o l y a m á n r e n d s z e r e s e n i g y e k e z t ü n k s z o r o s r a f ű z n i kapcsolatainkat vidéki szakcsoportjainkkal. Megítélésünk szer i n t jól s z e r v e z e t t , e l e n k m i k o l o g u s e l e t f o l y i k m i s k o l c i , p é c s i és s z e g e d i s z a k c s o p o r t u n k b a n . A k a p o s v á r i c s o p o r t é l e t e megujitásra var. A Mikológiái Közlemények g y o r s u l t , s ugy l á t s z i k , h o g y szám időben való kiadása.
szerkesztése és kiadása 1984 e l e j é r e s i k e r ü l az
felesedékes
Fokozott figyelmet szeretnénk fordítani a kiadványunkban megjelenő cikkek, közlemények színvonalának javítására, ezért szakembereinktől minél több dolgozatot kérünk és várunk. Szeretnénk buzdítani fiatal tagtársainkat, próbálkozzanak dolgozatok, cikkek, kisebb beszámolók Írásával. Hozzákezdtünk könyvtári állományunk rendezéséhez, nemzetközi folyóiratcserénk lényeges kibővítéséhez. Ennek eredmények é n t m á r k ö z e l 20 m i k o l ó g i á i f o l y ó i r a t t a l á l l u n k r e n d s z e r e s cserekapcsolatban. DR. VETTER JÁNOS egyetemi adjunktus, a Társaság elnöke
- 70 Szerzőinkhez
és olvasóinkhoz I
Társaságunk kiadványa, az évente megjelenő "Mikológiái Közlemények" /Clusiana/ h a s á b j a i n mikológiái kutatások beszámolói, megfigyelések leirása, külföldi eredmények, publikációk stb. ismertetése lehetséges. A szerkesztői munka zökkenőmentessége érdekében kérjük tisztelt szerzőinket, hogy a kéziratok elkés z í t é s e k o r az a l á b b i a k s z e r i n t s z í v e s k e d j e n e k e l j á r n i : 1. N a g y o b b t e r j e d e l m ű c i k k e k : tudományos e r e d m e n y e k e t feldolgozó munka legyen, 2 p é l d á n y b a n , o l d a l a n k é n t 25 s o r b a n , 3 - 3 , 5 c m - e s m a r g ó v a l , 2 - e s sortávolsággal," soronként 55-65 leütéssel, A/4 méretben készítendő. Fényképek, táblázatok, graf i k o n o k m e l l é k e l h e t ő k , f o r m á j u k és m i n ő s é g ü k l e g y e n alkalmas közvetlen nyomdatechnikai eljárásra. A dolgozat magyar n y e l v ű összefoglalóval készüljön, amely l e g a l á b b 1 - 1 , 5 o l d a l t e r j e d e l m ű és a l k a l m a s arra, h o g y róla angol nyelvű szakfordítást készíttessünk. Tart a l m a z n i a k e l l t e h á t a c i k k főbb e r e d m é n y e i t , m e g á l lapításait. Az irodalomjegyzék tükrözze a dolgozathoz v a l ó b a n f e l h a s z n a i t i r o d a l m a t . A z i d é z é s m ó d j á r a az alábbi p é l d á k a t m e l l é k e l j ü k : Folyóirat BOHUS,G./1944/:
A magyarországi Boletusok kritikai felsorolása. - A n n l s . h i s t . - n a t . M u s . n a t . h u n g . , 37:17-65.
Könyv BOHUS,G.
Közlemény
- BABOS,M./1974/ - Icones colorate V a d u z , p p . 32.
fungorum, VIII.
-
idézése:
MOSER,M./1978/:
Die R ö h r l i n g e und B l ä t t e r p i l z e in G A M S , H . : Kleine Kryptogamenflora, II.b/2. - Jena, 4. A u f l . p p . 1 4 .
2. K i s e b b k ö z l e m é n y e k : /megfigyelések, ismeretterjesztő jellegű és utibeszámolók, egyesületi hirek stb./. Terjedelmük legfeljebb 5 o l d a l , e g y é b k é n t az 1. p o n t b a n m e g a d o t t a k s z e rint. Fontos 1 M i n d e n közlésre szánt anyagban szíveskedjenek a személyneveket C S U P A NAGY B E T Ű V E L Írni, a latin neveket pedig aláhúzva kérjük jelölni. A szakkifejezések, idegen eredetű szavak helyesírását illetően BAKOS F E R E N C : I d e g e n s z a v a k és k i f e j e z é s e k s z ó t á r a /Akad. K i a d ó , 1978/ az i r á n y a d ó .
- 71 -
A megjelent dolgozatokért tiszteletdijat nem tudunk fizetni, a n a g y o b b k ö z l e m é n y e k s z e r z ő i a z o n b a n c i k k ü k b ő l 30 d b k ü l ö n lenyomatot kapnak. Tisztelt Szerzőink munkáikat szíveskedjenek T á r s a s á g u n k c i m é r e /1061 B u d a p e s t , A n k e r k ö z 1./ k i a d v á nyunk Szerkesztőbizottságának küldeni.
A Mikológiái Közlemények
Szerkesztőbizottsága
Ara:
62,-
Ft
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK
OEE • Mikológiái és Faanyagvédelmi Társasága
CLUSIANA
Periodical of the Hungarian Society for General and Foreslal Mycology
84/2-3
MIKOLÖGIAI
KÖZLEMÉNYEK
Az O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t M i k o l ó g i á i Faanyagvédelmi Társaságának kiadványa
Szerkeszti:
a MIKOLÖGIAI
ÉS FAANYAGVÉDELMI
és
TÁRSASÁG
Szerkesztőbizottsága Felelős
szerkesztő: HU-ISSN
DR. KALMÁR
ZOLTÁN
0133-9095
Réssült: az Erdéazeti i s F a i p a r i Tervező éa S z a r v a i t I r o d a sokszorosító részlegében Budapest V I I . , Ceengery u . 11, F a l e l ó s v e z e t ő : BadS Tibor I g a z g a t ó T ö r z a s z é » : 85.« Példiifrazám: 300 T e r j e d e l a i : 5.80/A/5 1»./ F e l e l ß a kiadó: Országos Erdészeti Egyesület
- 75 -
T A R T A L O M
D R . B O H U S G A B O R : E r d ő t i p u s o k t a l a j lakó g o m b a c ö n ó zisainak néhány jellemzőjéről, összefüggéséről D R . V E T T E R J Á N O S : A Pleurotue f a j o k proteáz termeléséről
sejten
77
kívüli 103
DR.VÉGHELYI KLÁRA: Gyümölcsfák gyökerein élő parazita gombák előfordulása Magyarországon. II.rész. /HART./ B E R L Ro8ellinia necatrix ALBERT
LÁSZLÖ: Néhány előfordulása bükkösökben
r i t k a c s e n g e t t y ü g o m b a /Pluteue/ a N o r m a f a k ö r n y é k i /MTB 8479/ 123
VASAS GIZELLA: Ehető gombák problémái BABOS MARGIT: HOLLÖS nyékén 1
táplálkozásegészségügyi 133
LÁSZLÓ nyomában
Szekszárd
kör141
TÓTH LÁSZLÓ: A coprin gyógyászati hetősége Irodalom
115
alkalmazásának
le157
ismertetése
161
C O N T E N T B O H U S , G . : On s o m e c h a r a c t e r i s t i c s and i n t e r c o n n e c t i o n s of t e r r i c o l o u s m y c o c o e n o s e s of f o r e s t t y p e s . . . . VETTER, J.: Exocellular protease the s p e c i e s Pleurotua
enzyme production
92
of 113
V É G H E L Y I , K . : O c c u r e n c e o f p a r a s i t e f u n g i living f r u i t t r e e r o o t s in H u n g a r y . I I . Rosellinia necatrix / H A R T . / B E R L
on 122
A L B E R T , L.: The presence of some scarce Pluteue s p e c i e s in a b e e c h w o o d of B u d a p e s t
130
VASAS, G.: Nutrition-sanitary fungi
138
probléma
of the
edible
- 76 -
B A B O S , M.i the
In t h e f o o t s t e p s of L Ä S Z L Ö a u n o u n d i n g s of S z e k s z á r d
TÖTH, L.: Possibility coprine R e w i e w of
literature
HOLLÖS
for t h e r a p e u t i c a l
in 156
use
of 160 161
- 77 -
MIKOLÓGIÁI 1984. évi
E r d ő t i p u s o k talaj lakó g o m b a c ö n ó z i s a i n a k jellemzőjerol, összefüggéséről DR.BOHUS
néhány
GÁBOR
Természettudományi 1.
KÖZLEMÉNYEK 2 - 3 . szám
Muzeum Növénytár,
Budapest
Bevezetés
Az ö s s z e f ü g g é s e k k o r á b b i t a n u l m á n y o z á s a f o l y a m á n soj; k e rült: a d o m i n a n c i a , a s u l y d o m i n a n c i a , az a b u n d a n c i a , a p r o d u k c i ó , a k a r a k t e r - és d i f f e r e n c i á l i s fajok k é r d é s e i r e , t o v á b b á a t a l a j r e a k c i ó s z e r e p é n e k a n a l í z i s é r e , és a j e l e n d o l g o z a t b a n tárgyalt jellemzők előzetes vizsgálatára. Az eddig megjelent vonatkozó közlemények voltak: B O H U S , G . et B A B O S , M . / 1 9 6 0 / : C o e n o l o g y o f t e r r i c o l o u s m a c r o s c o p i c fungi of d e c i d u o u s forests.- B o t . J b . » S t u t t g a r t , 80:l-lOO. B O H U S , G . et B A B O S , M . / 1 9 6 7 / : M y c o c o e n o l o g i c a l i n v e s t i g a tion of a c i d o p h i l o u s d e c i d u o u s f o r e s t s in H u n g a r y . - B o t . Jb., Stuttgart, 87:304-360. B O H U S , G . / 1 9 7 3 / : S o i l a c i d i t y and the o c c u r r e n c e of fungi in d e c i d u o u s forests. - Annals.hist.-nat.Mus.natn.hung. 65:63-81. * B O H U S , G . et B A B O S , M . / 1 9 7 3 / : D a t a to the r o l e of t e r r i c o l o u s m a r c r o f u n g i in d e c i d u o u s f o r e s t e c o s y s t e m s . - M y c o l . Mitt. 77-79. B O H U S , G . / m e g j e l e n é s a l a t t / : E x a m i n a t i o n s i n t o the p H - d e m a n d o f soil i n h a b i t i n g large f u n g i . On the R - s p e c t r u m of fungi c o m m u n i t i e s o f d e c i d u o u s f o r e s t s . - A c t a b o t . A v i z s g á l a t o k a l a p j a M a g y a r o r s z á g hét h e g y s é g é b e n és egy csaknem síkvidéki területen, különböző erdőtipusokban kijelölt állandó négyzetek sulyméréses felvételezése volt, továbbá a k i j e l ö l t n é g y z e t e k e n k i v ü l i t e r ü l e t e k e t is f i g y e l t ü k . 2 Felmerülhet a kérdés, hogy miután 500 m - e s területegységek k e r ü l n e k ö s s z e h a s o n l í t á s r a , v a j o n nem k i s t e r ü l e t e z ? M i az e r e d m é n y a k k o r , h a o l y a n e r d ő t i p u s o k g o m b a e g y ü t t e s e i t j h a s o n l i t j u k ö s s z e , a h o l r e n d s z e r e s e n f e l j e g y e z t é k az 5 0 0 m - e s
- 78 n é g y z e t e k e n k i v ü l t e r m ő g o m b á k a t is. P é l d á u l a B a k o n y h e g y s é gi Farkasgyepü Luzula m é s z k e r ü l ő b ü k k ö s é b e n az 5 0 0 m ^ - e s n é g y z e t b e n és a z o n k i v ü l 95 f a j t t a l á l t u n k , a Z e m p l é n - h e g y s é g i Kiskerekhegy mészkerülő Luzula b ü k k ö s é b e n p e d i g 1 1 5 - ö t . A k ö z ő s fajok s z á m a : 6 0 . E z e k a l a p j á n a k é t g o m b a e g y ü t t e s m e g e g y e z é s e 63 %, c s a k 9 % - k a l n a g y o b b , m i n t az á l l a n d ó n é g y z e t e k a l a p j á n s z á m í t o t t é r t é k . E m e g o l d á s n a k , az á l l a n d ó n é g y z e t e k e n k i v ü l i t e r ü l e t e k f i g y e l e m b e v é t e l é n e k h á t r á n y a , h o g y nem e g y forma területegységeket hasonlít össze. Egyes kérdések tisztázásához például a szomszédos erdőtip u s o k összehasonlításához elegendő lehet 300 m 2 területegység is. Legalábbis ezt m u t a t j a a Budai-hegységi Tökhegy szubacidofil Carex g y e r t y á n o s t ö l g y e s é b e n és az a c i d o f i l Diaranum mészkerülő tölgyesében v é g z e t t 22-22 f e l v é t e l e z é s e r e d m é n y e . M e g á l l a p í t h a t ó v o l t , h o g y a g y e r t y á n o s t ö l g y e s b e n a fajok szám a 5 5 , a Diaranum t ö l g y e s s e l k ö z ö s fajok s z á m a 24, a m e g e g y e z é s 43 % - o s , ami i l y e n e l t é r ő j e l l e g ű t á r s u l á s o k e s e t é b e n e l é g m a g a s . Ha m e g v i z s g á l j u k a k ö z ö s f a j o k a t , a k k o r a z t t a l á l j u k , h o g y azok d ö n t ő t ö b b s é g e t á r s u l á s k ö z ö m b ö s , m e l y e k m e g j e l e n é s e érintkező erdőkben természetes. A dolgozatban szereplő erdőtipusok részben acidofilok, 3,7-5,0 pH-ju talajjal: Diaranum m é s z k e r ü l ő bükkös, Luzula mészkerülő bükkös, Vaaainium m é s z k e r ü l ő t ö l g y e s , Diaranum m é s z k e r ü l ő t ö l g y e s , Luzula m é s z k e r ü l ö t ö l g y e s és a Luzula m é s z k e rülö gyertyános tölgyes.Részben szubacidofilok, 5,0-6,5 pH-ju t a l a j j a l : Melica c s e r e s t ö l g y e s és a k ü l ö n b ö z ő g y e r t y á n o s tölgyesek . A s u l y m é r é s t a h e l y s z í n e n v é g e z t ü k . E s ő u t á n nem f e l v é t e leztünk. A kontinentális klimában a termőtestek hamar elveszít i k az e s ő t ő l k a p o t t f ö l ö s v í z t a r t a l m u k a t . K é t s é g t e l e n ü l az E . O H E N O J A / 1 9 7 8 / : M u s h r o o m s a n d m u s h r o o m y i e l d s in f e r t i l i z e d forests. Ann.bot.fen.15:38-46./ által alkalmazott módszerrel c é l s z e r ű a g o m b á k a t l a b o r a t ó r i u m i s z á r í t á s u t á n m é r n i . De h e g y v i d é k e k e n , az országúttól távolról, nagy mennyiségű gombát t ö r ő d é s n é l k ü l r o m l á s m e n t e s e n l a b o r a t ó r i u m b a s z á l l í t a n i , alig m e g o l d h a t ó f e l a d a t . C é l s z e r ű b b az értékes anyagot megfelelően preparálni. A terepen való sulymérés esetében, hosszabb felvét e l e z é s i i d ő s z a k a l a t t az e g y s z e r s z á r a z a b b , m á s k o r k i s s é n y i r kosabb gombapéldányok lemérése - a nagy számok törvénye alapján - a hibaforrást feltételezhetően csökkenti. Eredmények A z i r o d a l o m a d a t a i s z e r i n t a g o m b a c ö n o l ó g u s o k - e l é g n a g y jelentőséget tulajdonítanak a konstancia értékeknek. A korábbi /1960/ publikációban még nem volt módom foglalkozni a regionális k o n s t a n c i á v a l , a k o n s t a n c i a fokozatok talán legérdekesebbj é v e l , m e r t a k k o r m é g nem k e r ü l h e t e t t sor az o r s z á g k ü l ö n b ö z ő t e r ü l e t é n az e r d ő k i l y e n s z e m p o n t b ó l v a l ó v i z s g á l a t á r a . A reg i o n á l i s k o n s t a n c i á t a k k o r k a p j u k m e g , ha v a l a m e l y biocönózis
- 79 k ü l ö n b ö z ő á l l o m á n y a i b a n j e l ö l j ü k ki a k o n s t a n c i a sához használt állandó négyzeteket.
megállapítá-
A konstans fajokat definiálhatjuk ugy, hogy azok a fajok, amelyek az e g y s é g e k ÍOO % - á b a n t a l á l h a t ó k m e g , é s u g y is - m i n t az á l t a l á b a n s z o k á s - , h o g y az e g y s é g e k 8 0 - 1 0 0 % - á b a n m e g j e l e n ő k . A s z u b k o n s t a n s f a j o k a t is k é t v á l t o z a t s z e r i n t d e f i n i á l h a t j u k , e l ő s z ö r is u g y , h o g y a z o k a f a j o k , a m e l y e k az e g y s é g e k 80 % - á b a n f o r d u l n a k e l ő , m á s o d s z o r p e d i g u g y , hogy az e g y s é g e k 6 0 - 8 0 % - á b a n . A k o n s t a n c i a s z á z a l é k o k a t t a r t a l m a zó faj lista az a n g o l s z ö v e g b e n t a l á l h a t ó .
Társulások / z á r ó j e l b e n az á t l a g o s szám/ 5-5 Luzula
állomány mészkerülő bükkösökben
faj-
alapján
/67/
Gyertyános tölgyesekben /51/ Luzula mészkerülő tölg y e s e k b e n / 63 /
Állandó négyzetek 80-100 80 60-80 százalékában előforduló konstans, szubkonstans fajok száma 100
17
28
11
35
7
17
10
29
10
29
19
38
Ha a konstans - szubkonstans fajokat ökológiai jellegük szerint csoportosítjuk, akkor a k ö v e t k e z ő képet kapjuk: E f a j o k k ö z ü l az a c i d o f i l /tehát az R - é r t é k s k á l a 1 A , 1 B , 2 A o s z t á l y á b a t a r t o z ó fajok/ s z á m a i l l e t v e a r á n y a : Luzula mészkerülő bükkösökben
55
Gyertyános
30 %
tölgyesekben
Luzula mészkerülő
tölgyesekben
%
30 %
A konstans-szubkonstans fajok közül a társulásközömbös, /az R - é r t é k s k á l a 6 A , 6 B , 6C, o s z t á l y a i b a t a r t o z ó f a j o k / a r á nya: Luzula mészkerülő bükkösökben Gyertyános
tölgyesekben
Luzula mészkerülő
tölgyesekben
40 % 70 % 65
%
Itt k e l l m e g j e g y e z n i , h o g y a 2B o s z t á l y b a t a r t o z ó fajok is - tehát azok, amelyek a gyengén és erősen savanyu talajokon egyaránt előfordulnak - társulásközömbös fajoknak tekinthetők e z e n v i z s g á l t a c i d o f i l és s z u b a c i d o f i l e r d ő t i p u s o k e s e t é b e n .
- 80 A f e n t i e k b ő l kittlnik, h o g y v a n b i z o n y o s m e g o s z l á s ö k o l ó g i a i jelleg s z e r i n t . M e g á l l a p í t h a t ó t o v á b b á , h o g y a k o n s t a n s f a j o k száma m a g a s , jóllehet a v i z s g á l t e g y s é g e k zöme e g y m á s t ó l m e s s z e f e k s z i k , e s e t e n k é n t t ö b b s z á z k m - r e is. A gombacönózisok megegyezésének, különbözőségének megállap i t á s á r a a l k a l m a s n a k b i z o n y u l t a k a B r i d g e - C o o k e féle f a j a z o n o s s á g i számok. Különböző területek két vagy több b i o c ö n ó z i s á n a k B r i d g e - C o o k e f é l e s z á m á t m e g k a p j u k , h a az ö s s z e h a s o n l í t á s i a l a p u l v e t t c ö n ó z i s f a j s z á m á t 1 0 0 - n a k v e s s z ü k , és e h h e z v i s z o n y í t v a h a t á r o z z u k meg a t ö b b i c ö n ó z i s b a n m e g l e v ő k ö z ö s f a jok számának százalékát. L u z u l a mészkerülő< b ü k k ö s ö k a
gombacönózlsainak
Zempléni-hegységl Kiskerekhegyen bükköséhez
hasonlítva
-
Visegrádi-hegység: Luzula mészkerülő
mészkerülő
/fajszáma:
Közös fájók száma
Nyalkabérc, bükkös
69/ Hasonlóság mértéke
32
46 %
bükkös
38
55 %
Lomhe^y, bükkös
30
43 %
31
44%
D i er ein um m é s z k e r ü l ő Visegrádi-hegység: Luzula mészkerülő
a Luzula
megegyezése
Bakony: Farkasgyepü, Luzula m é s z k e r ü l ő bükkös
Átlag:
•
E g y m á s h o z közel fekvő hasonló erdőtipusok zés természetesen jóval n a g y o b b lehet:
között a megegye-
Közös fajok száma Visegrádi-hegység: Nyalkabérc Luzula m é s z k e r ü l ő bükkös megegyezése a szomszédos Dicranum mészkerülő bükkössel
47 %
51
Hasonlóság mértéke
73
%
- 81 Luzula mészkerülő megegyezése
tölgyesek
a Visegrádi-hegységi
kerülő
tölgyeséhez
gombacönózisainak Nyalkabérc
hasonlítva
Luzula
mész-
/fajszáma:60/
Bükk-hegység: Samassahegy, Luzula mészkerülő tölgyes
27
45 %
Visegrádi-hegység: Nyalkabérc, részben Luzula m é s z k e r ü l ő tölgyes, részben Luzula c s e r e s - t ö l g y e s
35
58
Visegrádi-hegység: Lomhegy, Helyiipari forráshoz közel eső Luzula mészkerülő gyertyános tölgyes
33
55 %
Budai-hegység: Tökhegy, Dicranum mészkerülő tölgyes
28
46
Murarátka: Luzula mészkerülő
35
tölgyes
tölgyesek
cönózisainak megegyezése gyertyános
és cseres
a Budai-hegységi
tölgyeséhez
hasonlítva
Bükk-hegység: Samassahegy, Carex gyertyános tölgyes Bükk-hegység: Balázshegy, Csupasz talajú g y e r t y á n o s
tölgyes
Visegrádi-hegység: Helyiipari Asperula gyertyános tölgyes
forrás,
Visegrádi-hegység: Helyiipari Melica gyertyános tölgyes
forrás,
Bükk-hegység: Samassahegy, Melica cseres-tölgyes Budai-hegység: Remetehegy, Melica cseres-tölgyes
tölgyesek
«
58 % Átlag:
Gyertyános
«
53 %
gomba-
Tökhegy
Carex
/fajszám:58/
22
37 %
22
37 %
23
39 %
29
50 %
27
46 %
29
50
% Átlag
43
«
- 82 Luzula mészkerülő gyertyános
tölgyesek
tölgyesek
és L u z u l a
mészkerülő
gombacönózisalnak megegyeszése
Zemplénl-heqyséqi Klskerekhegy
Luzula
bükköséhez hasonlítva
a
mészkerülő
/fajszáma:
69/
Közös fajok száma
Hasonlóság mértéke
Bükk-hegység: Samassahegy Luzula mészkerülő tölgyes
24
34 %
Bükk-hegység: Balázshegy Vaccinium mészkerülő tölgyes
23
33 %
Mátra: Parádsasvár Luzula mészkerülő
gyertyános tölgyes
21
30 %
Visegrádi-hegység: Nyalkabérc részben L u z u l a mészkerülő tölgyes részben Luzula cseres-tölgyes
19
27 %
Visegrádi-hegység: Nyalkabérc Luzula mészkerülő tölgyes
23
33 %
Visegrádi-hegység: Lomhegy Luzula mészkerülő tölgyes
32
46 «
V i s e g r á d i - h e g y s é g : H e l y i i p a r i forrás Luzula m é s z k e r ü l ő g y e r tyános tölgyes
31
44 %
Budai-hegység: Tökhegy Dicranum m é s z k e r ü l ő tölgyes
23
33 %
Murarátka Luzula mészkerülő
23
tölgyes
33 % Átlag
Gyertyános a
tölgyesek
Zempléni-hegységi
és cseres-tölgyesek
Klskerekhegy
séhez hasonlítva
Luzula
34 %
megegyezése
mészkerülő
/fajszáma:
bükkö-
69/
Visegrádi-hegység:Helyiipari forrás, Asperula gyertyános tölgyes
13
18 %
Budai-hegység: Tökhegy, Carex gyertyános tölgyes
15
21
Bükk-hegység: Samassahegy, Carex gyertyános tölgyes
9
«
13 %
- 83 -
BUkk-hegység: Balázshegy, C s u p a s z talajú g y e r t y á n o s
tölgyes
11
16 %
13
18 %
BUkk-hegység: Samassahegy, Melica cseres-tölgyes
14
20 %
Budai-hegység: Remetehegy, Melica cseres-tölgyes
12
17 %
Visegrádi-hegység: Helyiipari Mellea gyertyános tölgyes
forrás
Átlag
17 %
összefoglalás . ö s s z e f o g l a l v a m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y Luzula m é s z k e r ü l ő b ü k k ö sök g o m b a c ö n ó z i s a i n a k h a s o n l ó s á g a á t l a g 47 %, a Luzula m é s z k e tülő t ö l g y e s e k é 53 %, a g y e r t y á n o s - t ö l g y e s e k é és a c s e r e s - t ö l g y e s e k é p e d i g 43 %. H a Luzula m é s z k e r ü l ö b ü k k ö s t h a s o n l í t u n k össze Luzula mészkerülö tölgyessel, akkor a hasonlóság átlag 34 %. H a p e d i g Luzula m é s z k e r ü l ö b ü k k ö s t v e t ü n k ö s s z e g y e r tyános-tölgyesekkel illetve cseres-tölgyesekkel, akkor a mege g y e z é s á t l a g 17 % . Látható tehát, hogy a cönológiailag távolabb álló társulások e s e t é b e n a h a s o n l ó s á g nem n a g y , p e d i g a t á r s u l á s k ö z ö m b ö s fajok s z á m a s z á m o t t e v ő . E z , s z á m s z e r ű e n is d o k u m e n t á l j a , hogy az e r d ő t á r s u l á s o k m e n n y i r e i r á n y í t j á k a g o m b a v e g e t á c i ó ö s s z e tételét. A Luzula m é s z k e r ü l ő b ö k k ö s ö k é s sek g o m b a c ö n ó z i s a i n a k m e g e g y e z é s e :
Luzula
mészkerülő
tölgye-
5 - 5 á l l o m á n y t f i g y e l e m b e v é v e a Luzula b ü k k ö s ö k ö s s z e s f a j s z á m a 15 4, a Luzula t ö l g y e s e k é 15 4; a k ö z ö s fajok s z á m a 107, a m e g e g y e z é s t e h á t 69 %. A Luzula m é s z k e r ü l ő b ü k k ö s ö k bacönózisainak megegyezése:
és g y e r t y á n o s - t ö l g y e s e k
gom-
5 - 5 á l l o m á n y t f i g y e l e m b e v é v e a Luzula b ü k k ö s ö k ö s s z e s fajszáma 1 5 4 , a g y e r t y á n o s - t ö l g y e s e k é 1 2 2 ; a k ö z ö s fajok s z á m a 51, a m e g e g y e z é s t e h á t 33 %. Maximális
produkció
A t a l a j lakó n a g y g o m b á k s z e r e p é n e k m é r t é k e az e r d ő k é l e t é ben f ü g g a t a l a j t á t s z ö v ő m i c é l i u m t ö m e g é t ő l . E r r ő l a d a t o k a t csak i n d i r e k t uton, a maximális termőtestprodukció megállapít á s á v a l lehet n y e r n i .
- 84 A m a x i m á l i s p r o d u k c i ó , t ö b b évi m e g f i g y e l é s i a d a t o k a l a p ján v a l a m e l y m i n t a t e r ü l e t e n e g y ü t t é l ő fajok t e r m ő t e s t c s u c s p r o d u k c i ó i n a k ö s s z e g e . E g y b e n t á j é k o z t a t á s t ad az e r d ő t i p u s o k g o m b a t e r m e l ő k é p e s s é g é n e k m é r t é k é r ő l i s , ha a f e l v é t e l e z é s e k e l é g h o s s z ú i d e i g f o l y t a k , v a g y pedig s z e r e n c s é s e n g a z d a g term é s e k idejére e s t e k . Magyarországi viszonyok között a maximális p r o d u k c i ó é r t é k e 5 0 0 m 2 - e n a c i d o f i l e r d ő t i p u s o k e s e t é b e n 15 kg k ö r ü l i , s z u b a c i d o f i l e r d ő t i p u s o k e s e t é b e n p e d i g 7 kg k ö r ü l v a n . Az eddig megállapított értékek kiegészítve - a következők:
- az 1 9 7 3 - b a n
Acidofil erdőtipusok Murarátka:
Luzula mészkerülő
Visegrádi-hegység: Nyalkabérc,
esetében
bükkös
15 ,2 k g
Luzula mészkerülő
tölgyes
15 ,6 k g
Bükkös
savanyu
bükkös
Luzula mészkerülő
tölgyes
14 ,7 k g
gyertyános— tölgyes
14 ,2 k g
Dicranum mészkerülő
tölgyes
Szubacidofil erdőtipusok
Budai-hegység:
Budai-hegység: Remetehegy:
Melica
Bükk-hegység: Samassahegy:
Carex
16 ,6 kg
esetében
Helyiipari forrás, Asperula gyertyános-tölgyes
T ö k h e g y ,Carex
14 ,3 kg 15 ,9 k g
talajjal
Visegrádi-hegység: Helyiipari forrás: L u z u l a mészkerülő
Visegrádi-hegység:
15 ,2 kg
csetes-tölgyes
Dicranum mészkerülő
Budai-hegység:Tökhegy,
16 ,8 kg
gyertyános-tölgyes
Luzula mészkerülő
Luzula
Visegrádi-hegység: Lomhegy,
közölteket
7 ,7 kg
gyertyános-tölgyes
5 ,9 k g
cseres-tölgyes gyertyános-tölgyes
7 ,3 kg
.
6 ,1 k g
A maximális produkció döntő hányadát a mikorrhizás gombák a d j á k . Ezek k ö z ü l az Amanita, Boletus s. 1 . , Laotarius és Russule fajok részesedése a következő:
- 85 -
Murarátka:
Luzula mészkerülő
gyertyános-tölgyes
Visegrádi-hegység:Nyalkabérc,Luzula
mészkerülő
Luzula mészkerülő Luzula
>89 % bükkös
76 %
tölgyes
77 %
cseres-tölgyes
Dicranum mészkerülő Visegrádi-hegység:
Bükkös,savanyu Helyiipari forrás,
Luzula mészkerülő gyertyános Visegrádi-hegység:
b ü k k ö s 61 %
talajjal
88 %
tölgyes
69 %
Lomhegy,
Luzula mészkerülő Budai-hegység:
82 %
tölgyes
80 %
Tökhegy:
Dicranum mészkerülő tölgyes Visegrádi-hegység: Helyiipari forrás, Asperula
gyertyános-tölgyes
Budai-hegység:
Tökhegy;
Budai-hegység:
Remetehegy:
Carex
gyertyános-tölgyes
Melica
cseres-tölgyes
81 % 59 %
77 %
58 %
Fajsűrűség A t e r ü l e t e g y s é g r e v o n a t k o z t a t o t t f a j s z á m o t az e s e t e k t ö b b s é g é b e n e l é g h o s s z ú i d e i g tartó m e g f i g y e l é s a l a p j á n lehet m e g állapítani . A vizsgált erdőtipusok sorrendje a legsavanyubb talajútól kezdve a kővetkező:
Acidofil
Mátra:
erdők
Fajszám
Vaccinium
mészkerülő bükkös
Nagylápafő, Dicranum
mészkerülő bükkös
Visegrádi-hegység:
48 +
Nyalkabérc,
Luzula m é s z k e r ü l ő Zempléni-hegység: Kiskerekhegy Visegrádi-hegység: Nyalkabérc, Visegrádi-hegység: Lomhegy Bakony: Farkasgyepű
82 bükkös 69 69 63 60
- 86 -
Acidofil erdők
/folyt./
Luzula mészkerülő Bükkrhegységs
Fajszám
tölgyesek
Samassahegy
75
Visegrádi-hegység:
Nyalkabérc
60
Visegrádi-hegység:
Lomhegy
74
Murarátka
63 Dicranum mészkerülő
Budai-hegység:
tölgyes
Tökhegy,
52 +
Luzula mészkerülő tölgyes Visegrádi-hegység:
Helyiipari
Visegrádi-hegység:
Bükkös savanyu jal Nyalkabérc
gyertyános-
forrás, jellegű
69 talaj70 Átlag
Szubacidofil Melica Budai-hegység: Bükk-hegység:
65
erdők
cseres-tölgyesek
Remetehegy
51
Samassahegy
54
Gyertyános-tölgyesek Asperula Visegrádi-hegység:
gyertyános-tölgyes
Helyiipari
Carex
forrás,
53
gyertyános-tölgyes 58 52
B u d a i - h e gys ég: T ö k h e g y Bükk : Samassahegy, Csupasz Bükk
talajú
gyertyános-tölgyes 50
: Balázshegy, Melica gyertyános - tölgyes
Visegrádi-hegység:
Helyiipari
forrás
46 Átlag
52
M e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az a c i d o f i l e r d ő t i p u s o k b a n a f a j s z á m n a g y o b b , mint a s z u b a c i d o f i l ó k b a n , a n n a k e l l e n é r e , h o g y a z a c i dofil erdőkben a kevesebb avar miatt kevesebb - szórványosabb az a v a r l a k ó g o m b a f a j o k e l ő f o r d u l á s a . + - s z a l megjelölt termőhelyek a fajok s z á m a .
erősen köves
talajuak,ezért
kisebb
pes-caprae Calvatia exeipuliformis Cantharellus cibarius cibarius f. paliidus
20
20
60 60 20 20 ÍOO 40
20
60
20
80 60
20
20 80 20 20
H-0
20 60
40
LCO %
20 40 40 80 80 60 ÍOO 20
40 100 40
ÍOO 40
LCB
60 40
100 80 20 20
40
60 40
80
20 40
20 80 60 100 20 20 40
20
20
H-0
60
i
40 80
20
40
40
20
LCO % LCB
Camarophyllus"Caprlnus Chalciporus piperatus Clavariadelphus pistillaris Clavulina eristata 80 Clitocybe cerussata gibba 20 hydrogramma 20 inornata odora Clitopilus prunulus 60 Collybia butyracea confluens ' 40 dryphila 40 peronata tuberosa 20 Coltricia perennis 20 Coprinus domesticus micaceus 60 Cortinarius anomalus 40 balaustinus
i-nhap-forrni s
Cantharellus cinereus
Species
Ffijok és a konstancia százalék Luzula mészkerülő bükkösök /LCB/, Luzula mészkerülő tölgyesek /LCO/ és gyertyános-tölgyesek /H-0/ különböző állományaiban, 5-5 állandó négyzetben
Species and the percentage of constancy in 5-5 permanent quadrats of various stands of Luzula calcifugous beechwoods /LCB/, Luzula calcifugous oakwoods /LCO/, and of hornbeam-oakwoods /H-0/
abruptibulbus semotus Agrocybe erebia praecox Amanita aspera titrina excelsa fúlva gemmata muscaria pantherina phalloides rubescens Boletus aestivalis pinicola pulverulentus regius Caloporus eristatus
Agaricus
Species
1.táblázat
Table 1.
- 87 -
LCB
Cortinarius brunneofulvus bulliardii casimiri causticus corruscans cotoneus croceo-coeruleus diabolicorigens duracinus eburneus emollitus glandicolor glaucopus glaucopus var olivaceus hinnuleus infractus junghunii mucifluoides nemorensis olivascentior orellanus ' pilatii privignoides pseudorigens purupurascens var. largusoides
Species
20 40 20 20 40 20
20
40
60 40
20 60 20 40 40 60 60 20 100 20
20
20
20
40
60 20 20 20
,
20
%
H-0
40 40
20
60 20 20
40 20
- ,
LCO
20
80
100
20
20
60 40 20
LCB
LCO
H-0
60
Cortinarius renidens 40 rufoalbus rufoolivaceus tophaceus torvus ;LOO triumphans 20 triviális 40 uraceus 20 venetus 20 vibratilis 40 xanthophyllus 20 Craterellus cornucopioides LOO sinuosus 40 granulosum 20 20 Cystoderma granulosum Cystolepiota sistrata Dermocybe cinnamomea cinnamomea var. schaefferi cinnamomeolutea croceifolia 40 phoenicea 20 20 Entoloma nidorosum rhodopolium Galerina hypnorum Gyroporus castaneus 20 Hebeloma crustuliniforme crustuliniforme f.minor
Species
80 40 60 40
40 20 80
20
20
20
20 20 20 60 40
100 20 20
%
60
60 80
40
20 20 40
60 60
20
- 88 -
LCB
Hebeloma pumilum radicosum sacchariolens sarcophyllum strophosum Helvella elastica lacunosa Hydnellum velutinum Hydnum repandum repandum var. rufescens Hygrocybe psittacina Hygrophorus arbustivus eburneus leucophaeus nemoreus russula Inocybe asterospora atripes auricoma casimiri cincinnata descissa fastigiata geophylla godeyi maculata patouillardi petiginosa pyriodora Laccaria amethystina laccata
Species
20
20
100 60 100
60 60 100
20
20
20 60 40 20 20 80 20 20
20 40
40 20
H-0 %
20 40 20
40
60
100
20 20
20 100
20 20
20 20
LCO
40 40 100
40 40 40 100 20 40 20
40
80
60
20
20 20
20
LCB
LCO
Lactarius azonites blennius camphoratus chrysorrheus circellatus decipiens ichoratus paliidus picinus piperatus s.l. pterosporus quietus resimus serifluus subdulcis torminosus uvidus vellereus volemus Leccinum griseum quercinum Leotia gelatinosa Lepiota aspera clypeolaria eristata ignicolor metulaespora Leucocortinarius bulbiger Lycoperdon molle perlatum polymorphum
Species
80 20
20
40
60 40
20 40 40 20
100 20
20 20 100
20 100 100 20
H-0
20 60 60 40
60 60 60 40 20
80 80
20 100 80 40 40 100 20 40 20 60 20 80
%
40 80 20
40 20 20 20 20 20
40
40
40
20
20
ÍOO 40
40
- 89 -
LCB
Lycoperdon pusillum pyriforme Lyophyllum infumatum transforme Macrolepiota procera Marasmius alliaceus cohaerens lupuletorum prasiosmus rotula scorodonius wynnei Melanoleuca melaleuca Mutinus caninus Mycena crocata epipterygia galopoda haematopoda pelianthina polygramma pura stylobates Otidea onotica Oudemansiella platyphylla radicata Paxillus involutus Phallus impudicus Phellodon confluens Pholiota lenta Pulveroboletus cramesinus Ramaria aurea botrytis
Species
20 60 60
20
60 100
60 20
20 100 80 20
20 20
20
40 40
LCO
20
20 20 80 20
40 100 80
40 80
20
20 20 20
20
40 20
40 20
%
H-0
40
80 20 20 20 60 40 40
20
40 20 40 20 20 40
40 40
20
LCB
LCO
Ramaria fennica flava formosa stricta Rhodocybe nitellina truncata Rickenella fibula Ripartites tricholoma Russula acrifolia atropurpurea aurata ch amaele ont ina cyanoxantha delica delica var. trachyspora emetica fellea foetens fragilis grisea heterophylla lactea lepida lepida var. lactea luteotacta maculata minutula nigricans odorata
Species
40 20
20 80 40
40 80 80 40 40
20 80 80
40 20 20
40 60 80
H-0
20 20 20 80 40
20 20 80
80 100 60 ÍOO 100
100 80
20 60 20 60
20 40
%
60
20
60 40 40 40
20
20 20 20 20 80 60 60
20 20
- 90 -
Russula olivacea pectinatoides roméIlii rosea solaris sororia vesca vinosopurpurea virescens Scleroderma citrinum verrucosum Stropharia aeruginosa Tephrocybe rancida
Species
80 40 80 20
20
40
20 20 20 20
%
LCO
60 20 20
100 60 20
20
LCB
40 40 20
20 60 40 20
100 60
H-0
Thelephora terrestris Tricholoma acerbum album columbetta saponaceum scalpturatum sciodes sulphureum ustale ustaloides Xerocomus chrysenteron chrysenteron var. acidophilus subtomentosus
Species
40 20
60 20
20
60 60
20 20
LCB
60
20 40 40 60
20 40 60
%
LCO
60
ÍOO
60
60
20
H-0
- 91 -
- 92 On of
some c h a r a c t e r i s t i c s and i n t e r c o n n e c t i o n s t e r r i c o l o u s m y c o c o e n o s e s of f o r e s t t y p e s
BOHUS, G., I.
Budapest
Introduction
In the c o u r s e of s t u d y i n g the i n t e r c o n n e c t i o n s u p to p r e s e n t t i m e q u e s t i o n s like d o m i n a n c e , w e i g h t d o m i n a n c e , a b u n d a n c e , p r o d u c t i o n , c h a r a c t e r - and d i f f e r e n t i a l s p e c i e s h a v e b e e n g i v e n c o n s i d e r a t i o n , as w e l l as the a n a l y s i s of the r o l e o f soil r e a c t i o n and the p r e l i m i n a r y e x a m i n a t i o n of the c h a r a c t e r i s t i c s t o be d i s c u s s e d in t h i s p a p e r h a v e b e e n c a r r i e d o u t : BOHUS, G. et B A B O S , M . 7 1 9 6 0 / ; C o e n o l o g y of t e r r i c o l o u s m a c r o s c o p i c f u n g i of d e c i d u o u s forests.-Bot.Jb.,Stuttgart, 80: l - l O O . BOHUS, G. e t B A B O S , M . / 1 9 6 7 / : M y c o c o e n o l o g i c a l investigation of a c i d o p h i l o u s deciduous f o r e s t s in H u n g a r y . - B o t . J b . , S t u t t g a r t , 87: 3 0 4 - 3 6 0 . B O H U S , G . /1973/ : S o i l a c i d i t y and the o c c u r r e n c e o f fungi in d e c i d u o u s forests. - Annals.hist.n$t.Mus.natn.hung. 65: 63-81. B O H U S , G . et B A B O S , M . / 1 9 7 3 / : Data t o t h e role o f terricolous m a c r o f u n g i in d e c i d u o u s forest e c o s y s t e m s . - M y c o l . Mitt.77-79. B O H U S , G . : E x a m i n a t i o n s i n t o the p H - d e m a n d of s o i l inh a b i t i n g l a r g e f u n g i . O n t h e R - s p e c t r u m of f u n g i communities of deciduous forests. - Acta bot./under publication/ . T h e b a s i s o f the e x a m i n a t i o n s is the s u r v e y w i t h w e i g h t m e a s u r e m e n t s in c o n s t a n t q u a d r a t s a s s i g n e d to the e x a m i n a t i o n s in v a r i o u s f o r e s t t y p e s o f s e v e n m o u n t a i n s o u s a r e a s a n d in an almost level tract of H u n g a r y , a n d in a r e a s o u t s i d e o f the constant quadrats. T h e q u e s t i o n m a y arise h e r e w h e t h e r the s i z e of the u n i t of a r e a s to be c o m p a r e d - 5 0 0 m 2 - is not t o o s m a l l . L e t u s see t h e r e s u l t s in t h e c a s e o f c o m p a r i n g the m y c o c o e n o s e s of s u c h f o r e s t t y p e s in w h i c h the s p e c i e s of the a r e a s o u t s i d e of the 500 m units were also recorded regularly. A sampling example: in t h e L u z u l a c a l c i f u g o u s b e e c h w o o d of F a r k a s g y e p ü , in the Bak o n y m o u n t a i n , 95 s p e c i e s h a v e b e e n r e c o r d e d in the 5 0 0 m u n i t s , r e s p . o u t s i d e of t h e m , w h i l e in the L u z u l a c a l c i f u g o u s b e e c h w o o d o f K i s k e r e k h e g y in t h e Z e m p l é n m o u n t a i n , 115 s p e c i e s . T h e n u m b e r of c o m m o n s p e c i e s : 6 0 . On the b a s i s o f this the c o n c o r d a n c e b e t w e e n the two m y c o c o e n o s e s is 63 %. T h i s is only 9 % h i g h e r than the v a l u e c a l c u l a t e d on the b a s i s of the c o n s t a n t q u a d r a t s o n l y . T h e d i s a d v e n t a g e of t h i s m e t h o d of t a k i n g i n t o c o n s i d e r a t i o n a l s o the a r e a s o u t s i d e of the c o n s t a n t q u a d r a t s is that in it c o m p a r i s o n is m a d e n o t b e t w e e n equal units of areas.
- 93 F o r the c l a r i f i c a t i o n of c e r t a i n q u e s t i o n s , as e . g . f o r a c o m p a r i s o n b e t w e e n a d j a c e n t f o r e s t t y p e s , a r e a u n i t s of 3 0 0 m^ s i z e may also s u f f i c e . At l e a s t this is i n d i c a t e d by the r e s u l t s of 22 s u r v e y s c a r r i e d out in e a c h of two a r e a s , v i z . the s u b a c i d o p h i l o u s C a r e x h o r n b e a m o a k w o o d o f T ö k h e g y , r e s p e c t i v e l y the a c i d o p h i l o u s D i c r a n u m c a l c i f u g o u s o a k w o o d of the m o u n t a i n B u d a i . It could be s t a t e d that the n u m b e r of s p e c i e s in t h e h o r n b e a m o a k w o o d w a s 55 and the n u m b e r of s p e c i e s c o m m o n w i t h that o f the D i c r a n u m c a l c i f u g o u s o a k w o o d is 24; the c o n c o r d a n c e is of 43 %, w h i c h is fairly h i g h in the c a s e of a s s o c i a t i o n s w i t h such a d i f f e r e n t c h a r a c t e r . In e x a m i n i n g the c o m m o n s p e c i e s w e find that a d e c i s i v e m a j o r i t y of t h e m is ass o c i a t i o n i n d i f f e r e n t , w h o s e a p p e a r a n c e in a d j a c e n t f o r e s t s is natural. T h e f o r e s t types m e n t i o n e d in the p r e s e n t p a p e r are partly a c i d o p h i l o u s in a soil of p H 3 , 7 - 5 , 0 : D i c r a n u m c a l c i f u g o u s beechwood /Deschampsio-flezuosae-Fagetum dicranetosum/, Luzula calcifugous beechwood /Deschampsio-flexuosae-Fagetum luzuletosum/, Vaccinium calcifugous oakwood /Genisto tinctoriaeQuercetum petraeae myrtilletosum/, Dicranum calcifugous oakwood /Genisto tinctoriae-Quercetum petraeae dicranetosum/, Luzula calcifugous oakwood /Genisto tinctoriae-Quercetum petraeae luzuletosum/, Luzula calcifugous hornbeam oakwood /Luzulo-QuercoC a r p i n e t u m p a n n o n i c u m / . P a r t l y s u b a c i d o p h i l o u s , in a s o i l of p H 5 , 0 - 6 , 5 : M e l i c a - Q u e r c u s oerris p e t r a e a f o r e s t / Q u e r c e t u m petraeae-cerris pannonicum melicetosum/, a n d the d i f f e r e n t hornbeam oakwoods /Quercetum petraeae-Carpinetum pannonicum/. It s h o u l d b e m e n t i o n e d h e r e that the m e a s u r i n g o f w e i g h t w a s carried o u t on s i t e . N o m e a s u r i n g w a s c a r r i e d o u t a f t e r r a i n . Here, in the c o n t i n e n t a l c l i m a t e , the f r u i t b o d i e s are q u i c k to lose t h e i r s u r p l u s w a t e r c o n t e n t o r i g i n a t i n g from r a i n . U n d o u b t e d l y , E . O h e n o j a ' s m e t h o d /1978/ of m e a s u r i n g the fungi a f t e r drying t h e m in the l a b o r a t o r y is the p r e c i s e o n e . B u t , in m o u n t a i n o u s r e g i o n s , far from r o a d w a y s , the t r a n s p o r t a t i o n of a large q u a n t i t y o f f u n g i w i t h o u t d e s t r u c t i o n and d e c a y is a h a r d l y f e a s i b l e t a s k . It is r e a s o n a b l e a l s o to p r e p a r e the v a l u a b l e m a t e r i a l a d e q u a t e l y , and in c a s e o f d r y i n g the fungi in t h e l a b o r a t o r y , this is n o t p o s s i b l e e i t h e r . In t h e c a s e of m e a s u r i n g t h e w e i g h t o n s i t e , in the c o u r s e o f a l o n g period o f s u r v e y i n g , the s o u r c e o f e r r o r is s u p p o s e d l y d i m i n i s h e d - on t h e b a s i s o f t h e law o l a r g e n u m b e r s - by m e a s u r i n g a great n u m b e r of n o d r y e r , t h e n a g a i n of s l i g h t l y h i g h e r h u m i d i t y content. Results Regional
constancy
A c c o r d i n g to the d a t a of the l i t e r a t u r e m y c o c o e n o l o g i s t s attribute a f a i r l y h i g h i m p o r t a n c e to t h e c o n s t a n c e v a l u e s . In o u r e a r l i e r p a p e r /1960/ w e did not y e t h a v e o p p o r t u n i t y to d e a l w i t h the r e g i o n a l c o n s t a n c y , w h i c h is, the m o s t i n t e r e s t i n g
- 94 a m o n g the d e g r e e s o f c o n s t a n c y , b e c a u s e at this t i m e n o exa m i n a t i o n s from s u c h a v i e w p o i n t could be c a r r i e d o u t in the f o r e s t s of the v a r i o u s a r e a s in the c o u n t r y . T h e r e g i o n a l c o n s t a n c y is o b t a i n e d if the c o n s t a n t q u a d r a t s u s e d for the d e t e r m i n a t i o n o f c o n s t a n c y a r e a s s i g n e d t o v a r i o u s s t a n d s of given biocoenoses. T h e c o n s t a n t s p e c i e s can b e d e f i n e d in a w a y that w e c o n s i d e r those o c c u r r i n g in l O O % of the u n i t s , and a l s o in such a m a n n e r - as is in g e n e r a l c u s t o m e r y - t h a t we c a l l c o n s t a n t s p e c i e s the o n e s t h a t o c c u r i n 8 0 - J 0 0 % o f the u n i t s . The s u b c o n s t a n t s p e c i e s can a l s o b e d e f i n e d b y t w o v a r i e t i e s , v i z . /i/the species o c c u r r i n g in 8 0 % of the u n i t s ; /ii/ t h o s e in 6O-8O
%.
Associations: in b r a c k e t s , t h e average s p e c i e s n u m b e r in 5 stands e a c h
In L u z u l a c a l c i f u g o u s b e e c h w o o d s / 6 7/ In h o r n b e a m o a k w o o d s / 51 / In L u z u l a c a l c i f u g o u s oakwoods / 6 3 /
N u m b e r of c o n s t a n t , s u b c o n s t a n t s p e c i e s o c c u r r i n g in 100 60-80 80-100 80 percent of constant quadrats
17
28
11
35
7
17
10 |
29
10
29
19
38
I n g r o u p p i n g t h e c o n s t a n t - s u b c o n s t a n t s p e c i e s a c c o r d i n g to t h e i r e c o l o g i c a l c h a r a c t e r , t h e f o l l o w i n g p i c t u r e is o b t a i n e d : In t h e s e s p e c i e s , t h e r a t i o o f a c i d o p h i l o u s s p e c i e s , i . e . t h o s e b e l o n g i n g i n C l a s s e s 1 A , IB, 2A v a l u e s c a l e R, i s : In L u z u l a
calcifugous
In h o r n b e a m In L u z u l a
beechwoods
55 %
oakwoods
30 %
oakwoods
calcifugous
0 %
In the c o n s t a n t - s u b c o n s t a n t s p e c i e s , t h e r a t i o of i n d i f f e r e n t s p e c i e s b e l o n g i n g in C l a s s e s 6A, 6B, 6C o f v a l u e s c a l e R, i s : L e t u s n o t e , h e r e t h a t also t h e s p e c i e s b e l o n g i n g in C l a s s 2B - i . e . those o c c u r r i n g in b o t h w e a k l y a c i d o p h i l o u s s o i l s and in s t r o n g l y a c i d o p h i l o u s ones - c a n also be c o n s i d e r e d a s associaticni n d i f f e r e n t in t h e c a s e of t h e e x a m i n e d a c i d o p h i l o u s and subacidophilous forest types. In L u z u l a
calcifugous
In h o r n b e a m In L u z u l a
beechwoods
44 %
oakwoods
65 %
oakwoods
calcifugous
70 %
- 95 It a p p e a r s that t h e r e is a c e r t a i n d i s t r i b u t i o n a c c o r d i n g to e c o l o g i c a l c h a r a c t e r . It can be s t a t e d that the n u m b e r of c o n s t a n t s p e c i e s is h i g h in s p i t e of the fact t h a t the m a j o rity of t h e e x a m i n e d u n i t s lie far from one a n o t h e r , e v e n at a distance of several hundred km-s. Agreement
and deviations of
mycocoenoses
Foe d e t e r m i n i n g t h e a g r e e m e n t and the d e v i a t i o n s in m y c o c o e n o s e s , the s p e c i e s i d e n t i t y n u m b e r s of B r i d g e - C o o k e p r o v e d to be s u i t a b l e . T h e B r i d g e - C o o k e ' s n u m b e r of t w o or m o r e b i o c o e n o s e s in v a r i o u s a r e a s is o b t a i n e d if the s p e c i e s n u m b e r of the c o e n o s i s t a k e n as a b a s i s of c o m p a r i s o n is c o n s i d e r e d as 100, a n d the p e r c e n t a g e s of the c o m m o n s p e c i e s p r e s e n t in the rest o f the c o e n o s e s are d e t e r m i n e d in r e l a t i o n to t h i s .
Agreement beechwoods Luzula
of the m y c o c o e n o s e s in c o m p a r i s o n w i t h
calclfugous mountains
of
beechwood
in L u z u l a that
calcifugous
occurring
of K i s k e r e k h e g y
Zemplén/species number:
in in
the the
69/
N u m b e r of common species
Agreement
VisegrádiMts.: Nyalkabérc Luzula calclfugous beechwood
32
46 %
Visegrádi Mts.:Nyálkabérc Dicranum calclfugous beeshwood
38
55 %
Visegrádi Mts.: Lomhegy Luzula calclfugous beechwood
30
43 %
Bakony M t s . : Farkasgyepü Luzula calclfugous beechwood
31
44 %
On the a v e r a g e Agreement
of
t y p e s can b e
Agreement
the m y c o c o e n o s e s of a d j a c e n t n a t u r a l l y of h i g h e r
forest
level
between
Luzula calclfugous Dicranum
47 %
beechwood
calclfugous
in V i s e g r á d i M t s . :
and
beechwood Nyalkabérc
51
73 %
- 96 Agreement oakwoods Luzula
of
the m y c o c o e n o s e s
in c o m p a r i s o n w i t h
calcifugous
mountains
in L u z u l a
calcifugous
that o c c u r r i n g
o a k w o o d of N y a l k a b é r c
of V i s e g r á d i / s p e c i e s
in
in
the the
number:60/
Number of common species
Agreement
Bükk Mts.: Samassahegy Luzula calcifugous oakwood
27
45 %
Visegrádi Mts.: Nyalkabérc partially Luzula calcifugous oakwood partially Quercus cerrispetraea forest
35
58 %
Visegrádi Mts.: Lomhegy Luzula calcifugous hornbeam oakwood
33
55 %
Budai Mts.: Tökhegy Dicranum calcifugous
28
46 %
Murarátka: Luzula calcifugous
oakwood
oakwood
48 %
35 On the a v e r a g e
Agreement
of
and Q u e r c u s with
the m y c o c o e n o s e s cerris-petraea
that occurring
Tökhegy
in
f o r e s t s in
in C a r e x h o r n b e a m
the m o u n t a i n s
subnude
Visegrádi Mts.: Helyiipari Asperula hornbeam oakwood
forrás
Visegrádi Mts.: Helyiipari Melica hornbeam oakwood
forrás
Bükk Mts.: Samassahegy Melica-Quercus cerris-petraea forest Budai Mts.: Remetehegy Melica-Quercus cerris-petraea forest
oakwoods
comparison oakwood
of
of Budai/specles number
Bükk Mts.: Samassahegy Carex hornbeam oakwood Bükk Mts.: Balázshegy Hornbeam oakwood,type
in h o r n b e a m
53 %
58/
22
37 %
22
37
«
23
39
«
29
50 %
27
46 %
50 %
29 On
the a v e r a g e
43 %
- 97 A g r e e m e n t of the m y c o c o e n o s e s oakwoods
and L u z u l a
in c o m p a r i s o n w i t h beechwood
of
In L u z u l a
calcifugous
calcifugous
hornbeam
that o c c u r r i n g
K i s k e r e k h e g y in the
oakwoods
in L u z u l a
calcifugous
m o u n t a i n s of
/species number:
Zemplén
69/
N u m b e r of common species
Agreement
Btlkk Mts.: Samassahegy Luzula calcifugous oakwood
24
34 %
Bükk Mts.: Balázshegy Vaccinium calcifugous
23
33 %
Mátra Mts.: Parádsasvár Luzula calcifugous hornbeam oakwood
21
30 %
Visegrádi Mts.: Nyalkabérc partially Luzula calcifugous oakwood partially Luzula-Quercus cerris-petraea forest
19
27 %
Visegrádi Mts.: Nyalkabérc Luzula calcifugous oakwood
23
33 %
Visegrádi Mts.: Lomhegy Luzula calcifugous oakwood
32
46 %
Visegrádi Mts.: Lomhegy Luzula calcifugous oakwood
31
44 «
B u d a i M t s .: T ö k h e g y Dicranum calcifugous
23
33 %
23
33 %
Murarátka: Luzula calcifugous
oakwood
oakwood
oakwood
On t h e a v e r a g e A g r e e m e n t of the m y c o c o e n o s e s Quercus
cerris-petraea
occurring hegy
in L u z u l a
in h o r n b e a m
oakwoods
f o r e s t s in c o m p a r i s o n w i t h
calcifugous
in the m o u n t a i n s
34 %
of
beechwood
of
and that
Kiskerek-
Zemplén/species number;
69/
V i s e g r á d i M t s . : H e l y i i p a r i forrás Asperula hornbeam oakwood
13
18 %
Budai M t s . : Tökhegy Carex hornbeam oakwood
15
21 %
Bükk M t s . : S a m a s s a h e g y Carex hornbeam oakwood
9
13 %
- 98 -
N u m b e r of common species Bükk Mts.: Balázshegy Hornbeam oakwood,type Visegrádi Mts.: M e l i c a hornbeam
subnude
Helyiipari forrás oakwood
Agreement
11
16 %
13
18 %
Bükk Mts.: Samassahegy Melica-Quercus cerris-petraea forest
14
20 %
B u d a i Mts.: Remetehegy Melica-Quercus cerris-petraea forest
12
17 %
On t h e a v e r a g e
17 %
S u m m a r i l y , it can be s t a t e d , that the a g r e e m e n t in the m y c o c o e n o s e s o f t h e L u z u l a c a l c l f u g o u s b e e c h w o o d s is on the a v e r a q e 47 %, o f t h e L u z u l a c a l c l f u g o u s o a k w o o d s 53 %, of the h o r n b e a m o a k w o o d s and of the Q u e r c u s c e r r i s p e t r a e a forests 43 % . If we c o m p a r e L u z u l a c a l c l f u g o u s b e e c h w o o d w i t h L u z u l a c a l c l f u g o u s o a k w o o d s then t h e a v e r a g e of a g r e e m e n t is 34 %. If w e c o m p a r e L u z u l a c a l c l f u g o u s b e e c h w o o d w i t h C a r e x h o r n b e a m o a k w o o d s , or w i t h Q u e r c u s c e r r i s - p e t r a e a f o r e s t s , t h e n the a g r e e m e n t is on t h e a v e r a g e 17 %. It can be s e e n , t h e r e f o r e , that in t h e c a s e c o e n o l o g i c a l l y f a r t h e r s t a n d i n g a s s o c i a t i o n s the a g r e e m e n t is o f lower l e v e l , w h i l e the n u m b e r o f i n d i f f e r e n t s p e c i e s is s i g n i f i c a n t . T h i s demonstrates fairly well, also numerically, how significantly t h e f o r e s t a s s o c i a t i o n s , n a r r o w i n g d o w n t h e d e g r e e of a c i d i t y in t h e soil, c o n t r o l the c o m p o s i t i o n o f f u n g u s v e g e t a t i o n e v e n a g a i n s t the a s s o c i a t i o n - i n d i f f e r e n t s p e c i e s as w e l l . A g r e e m e n t in t h e m y c o c o e n o s e s of L u z u l a c a l c l f u g o u s b e e c h w o o d s and L u z u l a c a l c l f u g o u s o a k w o o d s as f o l l o w s : T h e t o t a l s p e c i e s n u m b e r o f L u z u l a c a l c l f u g o u s b e e c h w o o d s taking 5 s t a n d s from e a c h o f t h e m , is 1 5 4 , that o f the L u z u l a c a l c l f u g o u s o a k w o o d s is 1 5 4 ; the n u m b e r of c o m m o n s p e c i e s is 107; t h e a g r e e m e n t is 69 %. A g r e e m e n t in t h e m y c o c o e n o s e s of L u z u l a c a l c l f u g o u s b e e c h w o o d s and h o r n b e a m o a k w o o d s as f o l l o w s : T h e t o t a l s p e c i e s n u m b e r of L u z u l a c a l c l f u g o u s b e e c h w o o d s taking 5 s t a n d s from e a c h o f them, is 1 5 4 , t h a t o f the h o r n b e a m o a k woods is 122; t h e n u m b e r of c o m m o n s p e c i e s is 51; the a g r e e m e n t is 33 %.
- 99 Maximal
production
T h e e x t e n t of the r o l e of t e r r i c o l o u s l a r g e f u n g i d e p e n d s on the m a s s o f the m y c e l i u m i n t e r w e a v i n g the s o i l . D a t a on t h i s c a n be o b t a i n e d only by d e t e r m i n i n g the m a x i m u m f r u i t b o d y in an i n d i r e c t w a y . The m a x i m u m p r o d u c t i o n , w h i c h is the s u m - t o t a l of the f r u i t b o d y p e a k p r o d u c t i o n of s p e c i e s c o h a b i t i n g in a c e r t a i n a s s i g n e d s a m p l e - a r e a , p r o v i d e s at the s a m e t i m e i n f o r m a t i o n on the e x t e n t o f f u n g u s - p r o d u c i n g a b i l i t y of f o r e s t t y p e s . T h i s i s , h o w e v e r , p r o v i d e d o n l y if the s u r v e y i n g w a s c a r r i e d on a for a s a t i s factorily l o n g - t i m e , o r the s u r v e y d i d take p l a c e at the t i m e of fortunately rich c r o p s . A c o n t r o l h e r e is, if u n d e r t h e c l i m a t i c c o n d i t i o n s of H u n g a r y , the v a l u e of m a x i m u m p r o d u c t i o n in t h e case o f a c i d o p h i l o u s f o r e s t types is a r o u n d 15 kg in s u b a c i d o p h i l o u s f o r e s t t y p e s it an a r e a of 5 0 0 m , w h i l e in is a b o u t 7 k g . The value established 1 9 7 3 - are a s f o l l o w s :
In t h e case o f Murarátka:
s o far - s u p l e m e n t i n g
acidophilous
Luzula calcifugous
Visegrádi-Mts.:
hornbeam
Lomhegy:
Visegrádi-Mts.:
Helyiipari
Luzula
calcifugous
Budai-Mts.:
Bükk-Mts.:
16 ,8 k g 15 ,2 k g 15 ,6 k g 15 ,2 k g 14 ,3 k g 15 ,9 k g
oakwood
14 ,7 k g
hornbeam oakwood
14 ,2 k g
calcifugous
In t h e c a s e of s u b a c i d o p h i l o u s Visegrádi-Mts.:
oakwood
forrás:
Luzula calcifugous Tökhegy: Dicranum
in
types
Nyalkabérc: Luzula calcifugous beechwood Luzula calcifugous oakwood Luzula-Quercus cerris-petraea forest Dicranum calcifugous beechwood B e e c h w o o d w i t h a soil o f a c i d i c character
Visegrádi-Mts.:
Budai-Mts.:
forest
those g i v e n
Helyiipari forrás, Asperula hornbeam
oakwood
forest
16 r6 k g
types
oakwood
Tökhegy: Carex hornbeam oakwood Remetehegy: M e l i c a - Q u e r c u s cerris-petraea forest Samassahegy: Carex hornbeam oakwood
7 ,3 k g 7 ,7 k g 5 ,9 k g 6 ,1 k g
- 100 A d e c e s i v e p r o p o r t i o n of t h e m a x i m u m p r o d u c t i o n is p r o v i d e d by the m y c o r r h l z a l f u n g i . A m o n g these the p e r c e n t a g e o f A m a n i t a , B o l e t u s s s . l . , L a c t a r i u s and R u s s u l a s p e c i e s is as follows:
Murarátka : Luzula calcifugous
hornbeam
oakwood
Visegrádi Mts. s Nyalkabérc, Luzula calcifugous beechwood Luzula calcifugous oakwood L u z u l a - Q u e r c u s c e r r i s - p e t r a e a forest Dicranum calcifugous beechwood Beechwood w i t h a soil of acidic character Visegrádi-Mts.:
Helyiipari forrás, Luzula calcifugous Lomhegy: Luzula
B u d a i - M t s .: T ö k h e g y : Dicranum
calcifugous
calcifugous
V i s e g r á d i --Mts.: H e l y i i p a r i f o r r á s : Asperula hornbeam Budai-Mts
Species
hornbeam
: Tökhegy s Carex hornbeam Remetehegy: Melica-Quercus
«
76 77 82 61
% % % %
88 %
oakwood
69 %
oakwood
80 %
oakwood
81 %
oakwood
59
oakwood cerris-petraea
89
%
77 % forest
58 %
density
The species number related m a j o r i t y of c a s e s b e d e t e r m i n e d long observation p e r i o d s . The order of forest types to t h e l e a s t a c i d i c o n e s :
Acidiphilous Mátra-Mts.:
t o an u n i t of a r e a could in o n the b a s i s o f o n l y f a i r l y
f r o m o f the m o s t a c i d i c
N u m b e r of species
forests Nagylápfo: Vaccinium
Visegrádi-Mts.: Zemplén-Mts.:
calcifugous
Nyalkabérc: Dicranum calcifugous
Kiskerekhegy: Luzula calcifugous
Visegrádi-Mts.:
soils
Nyalkabérc: Luzula calcifugous Lomhegy: Luzula calcifugous
beechwood beechwood
48 + 82
beechwood
69
beechwood
69
beechwood
63
the
- 101 -
Acidophilous Bakony-Mts.: Bükk-Mts.:
forests
N u m b e r of species
Farkasgyepü: Luzula calcifugous
Samassahegy: Luzula calcifugous
beechwood
60
oakwood
75
Visegrádi Mts.: Nyalkabérc: Luzula calcifugous Lomhegy: Luzula calcifugous
oakwood
60
oakwood
74
Murarátka:
oakwood
60
Budai-Mts.:
Luzula calcifugous Tőkheqy: Dicranum
calcifugous
oakwood
Visegrádi-Mts.: Helyiipari forrás, Luzula calcifugous hornbeam Visegrádi-Mts.: Nyalkabérc: Beechwood with
52 + oakwood
a soil of acidic character
69
70
O n the a v e r a g e Subacidophilous Budai-Mts.:
65
forests
Remetehegy: Melica-Quercus
cerris-petraea
forest 51
Bükk-Mts.:
Samassahegy: Melica-Quercus
cerris-petraea
Visegrád-Mts.: Helyiipari forrás: Asperula hornbeam oakwood Budai-Mts.: Bükk-Mts.:
forest
53 54
Tökhegy: Carex hornbeam
oakwood
58
Samassahegy^ Carex hornbeam
oakwood
52
Balázshegy: Hornbeam oakwood,
type
Visegrádi-Mts.: Helyiipari forrás: Melica hornbeam oakwood
subnude
50 46
O n the a v e r a g e It c a n be s t a t e d that In the a c i d o p h i l o u s f o r e s t s p e c i e s n u m b e r is h i g h e r t h e n t h a t is s u b a c i d o p h i l o u s
52 types ones.
+ The h a b i t a t s m a r k e d w i t h an a s t e r i s k a r e o f too s t o n y therefore the s p e c i e s n u m b e r is s m a l l e r , e v e n t h o u g h soil r e a c t i o n is s t r o n g l y a c i d . * * »
soil, the
- 102 -
Pécsi mikológiái
Az
szakülés
Országos Erdészeti Egyesület Mikológiái
delmi Társaságának c e m b e r 8.-án
Pécsi M i k o l ó g i á i
szakülést
tartott,
Természettudományi
Osztályán
Az
LÁSZLÓ
gén
ülésen D R . S Z A B Ó
gyüjteményéről
Kutató
Faanyagvé-
Szakcsoportja
a Janus Pannonius
/Pécs, R á k ó c z i u .
Intézet
WALCZ
tartott
de-
Muzeum
fitopato-
ILONA a
kórokozó mikrogomba
é s DR. V A S S A N N A d é l - d u n á n t u l i
gombacsoportokról
1984.
64./.
és WALCZ ILONA néhány
gomba gammasugár érzékenységéről,
mánytermesztési
és
Takartörzs-
mikroszkópi
előadást. DR.KALMÁR
Z.
• ••
összeállítás
a nagygombák
hazai
szakirodalmáról
A Kertészeti Egyetem kiadásában megjelent egy stencillel készült összeállítás, amelyben a nagygombák magyarországi 4 0 0 é v e s k u t a t á s á n a k és i s m e r e t t e r j e s z t é s é n e k , v a l a m i n t a h a z a i 125 éves g o m b a t e r m e s z t é s n e k s z a k i r o d a l m á t t a l á l h a t j u k m e g . Az i r o d a l o m nagy s z o r g a l o m m a l ö s s z e g y ű j t ö t t , m a j d n e m 40 o l d a l t e r j e d e l m ű ö s s z e á l l í t á s a T A S N Á D I G Á B O R /Duna M G T S Z / f e l sőfokú gombaismerői tanfolyamot végzett mikológus munkája. DR.KALMÁR
Z.
- 103 -
MIKOLÓGIÁI 1 9 8 4 . évi
A P l e u r o t u s fajok s e j t e n k i v ü l i termeléséről DR. V E T T E R
KÖZLEMÉNYEK 2 - 3 . szám
proteáz
JÄN0S
Állatorvostudományi Budapest
Egyetem, Növénytani
Tanszék,
Bevezetés A magasabbrendü gombák sokféle anyagcsere-folyamatában font o s s z e r e p e v a n a s e j t e n b e l ü l i / e n d o c e l l u l á r i s / és a s e j t e n kivüli /exocelluláris/ enzimeknek. A gombasejtek enzimtermelését és az e n z i m e k k i v á l a s z t á s á t k ü l ö n f é l e g e n e t i k a i , é l e t t a n i és ö k o l ó g i a i t é n y e z ő k s z a b á l y o z z á k . E g y e s g o m b a f a j o k e x o c e l l u láris e n z i m t e r m e l é s e o l y m é r t é k ű l e h e t , h o g y a l a p j á t k é p e z h e ti é l e l m i s z e r i p a r i h a s z n o s í t á s ú e n z i m k é s z i t m é n y e l ő á l l í t á s á nak i s . A t e r m e l ő g o m b a n é z ő p o n t j á b ó l a z o n b a n az e n z i m t e r m e l é s á l t a l á ban a táplálkozással vagy a fejlődéssel, a termőtestképzéssel függ ö s s z e . E b b e n a dolgozatban azokról a vizsgálatokról szám o l o k b e , m e l y e k n e k c é l j a a pleurotus fajok p r o t e o l i t i k u s e n zimtermelésének vizsgálata volt. Irodalmi
áttekintés
D E N I S O V A /1982/ ö s s z e f o g l a l t a a m a g a s a b b r e n d ü g o m b á k p r o teolitikus enzimtermelő képességével fogllalkozó vizsgálatokat. S z e r i n t e e g y e s g o m b á k /Polyporaaeae c s a l á d f a j a i , f ő k é n t p e d i g a Flammulina velutipes / j e l e n t ő s t r o m b o l i t i k u s a k t i v i t á s u a k , a m e lyeknek reménytkeltő hasznosítására kerülhet sor a gyógyászatban. A mikorrhizás gombák gyakorlatilag nem, vagy csak kis menyi nyiségben termelnek proteázokat. Ujabb adatok /RAMSTEDT-SÖDERH A L L 1983/ e l l e n t m o n d a n a k e n n e k a m e g á l l a p í t á s n a k , h i s z e n f e l tételezik, hogy a gombasejtek által termelt proteázoknak font o s h a t á s a vem a s e j t e k n ö v e k e d é s é r e . A f a r o n t ó g o m b á k r ó l D E N I S O V A /1982/ u g y v é l i , h o g y a f e h é r k o r h a s z t ó k á l t a l á b a n m é r hető, sokszor jelentős proteolitikus /proteáz/ aktivitásuak, mig a barna korhasztók aktivitása lényegesen kisebb. FEDOROVA é s S I V R I N A /1974/ 51 faj 79 t ö r z s é t t e s z t e l t e a t e j a l v a s z t ó a k tivitás kimutatása érdekében. A farontó fajok k ö z ü l legaktivabbn a k a Flanmulina velutipes b i z o n y u l t . F E D O R O V A /1973/ k o r á b b i raun-
- 104 -
k á j á b a n n é h á n y m a g a s a b b r e n d ü g o m b a f a j g y a r a p o d á s á t és p r o t e á z aktivitását hasonlította össze. A szubmerg kulturákban a proteolitikus aktivitás gyorsabban nőtt, mint a felületi kultur á k b a n . N é h á n y f a j n e m v á l a s z t o t t ki e n z i m e t a t á p k ö z e g b e \Agarious arvensia, Pleurotus dryinus, Lentinus lepidus/. A f e l ü l e t i k u l turák a maximális aktivitást általában a 25-35. napok között mutatták. A l e g n a g y o b b a k t i v i t á s u a k : a Flcmmulina velutipes, a Coprinus domesticus, a C. radians, a Paxillus panuoides a Pleurotus ostreatus f a j o k . N I Z K O V S Z K A J A és m u n k a t á r s a i /1975/ á l t a l á b a n azt tapasztalták, hogy a micélium sejtjeiben nagyobb a proteolitikus aktivitás, m i n t a sejten kivül. A Flammulina velutipes és a Pleurotus ostreatua e s e t é b e n a z o n b a n a t á p k ö z e g s z ü r l e t é n e k a p r o teolitikus aktivitása felülmúlta a micéliumét. B U H A L O és m u n k a t á r s a i /1971/ k o r á b b i v i z s g á l a t a i b a n 36 f a j b ó l 2 3 faj t e r m e l t p r o t e o l i t i k u s e n z i m e k e t . A n a g y o b b e n z i m a k t i v i t á s u fajok k ö z ö t t több f a r o n t ó is v o l t , u g y a n a k k o r n é h á n y t i p i k u s farontó g o m b a i n a k t í v n a k b i z o n y u l t /pl. Kuhneromyoes mutabilis/. F E D O R O V A és S I V R I N A /1975 / a m i c é l i u m o k és a t á p k ö z e g s z ü r let k a z e i n á z és z s e l a t i n á z a k t i v i t á s á n a k d i n a m i k á j á t h a t á r o z ták m e g . S z e r i n t ü k a m i c é l i u m a k t i v i t á s a a s z á r a z m i c é l i u m t ö meg gyarapodásával arányosan emelkedett. A tápközegbe kiválaszt o t t p r o t e á z a k t i v i t á s és a m i c é l i u m g y a r a p o d á s ü t e m e m e g e g y e zett. A tápközeg maximális aktivitású akkor volt, amikor a gomba már teljesen elfogyasztotta a cukrot. A micélium enzim aktiv i t á s a á l t a l á b a n n a g y o b b v o l t , m i n t az e x o c e l l u l á r i s a k t i v i t á s , k i v é v e a Flarmulina velutipes Ramaria flava és Agarious campe8trÍ8 faj o k a t . N I Z K O V S Z K A J A és m u n k a t á r s a i /1979/ m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y a maximális proteáz aktivitás legtöbbször a leggyorsabb micél i u m k é p z é s i d e j é r e v a g y v a l a m i v e l k é s ő b b r e e s e t t . L A M A I S O N és m u n k a t á r s a i /1975/ 334 m a k r o g o m b a t e r m ő t e s t é n e k p r o t e o l i t i k u s aktivitását határozták meg. A vizsgált fajok közel felében mut a t t a k ki a k t i v i t á s t , n é h á n y f a j IPleurotus oervinus, Lyophyllum aggregátum, Trioholoma columbetta, Clytoaybe Candida/ e s e t é b e n p e d i g a talált aktivitás mértéke megközelítette a kereskedelmi proteáz készítmények aktivitását. A vizsgálat
anyaga
és
módszerei
A vizsgálatsorozatban Pleurotus Pleurotus Pleurotus Pleurotus Pleurotus Pleurotus Pleurotus Pleurotus P.fusous Pleurotus
az a l á b b i
Pleurotus
fajok
oalyptratus / L I N D B L . in F R . / S A C C . eandidissimus aolumbinus Q U É L . ap. BRES. oomuoopiae PAUL.ex FR. oystidio8us O.K.MILLER elongatipes /PECK/ eryngii /DC.ex FR. QUÉL./ eryngii var. ferulae LAN ZI / B A T T . / B R E S . ferulae L A N Z I / euosmus /BERK, a p u d H U S S E Y / S A C C .
szerepeltek:
- 105 Pleurotus florida / =Pleurotus floridanus S I N G . / Pleurotuß japoniaua / K A W A M U R A / SING. / =Lampteromyce8 japoniaus /KAWAMURA/,.SING./ FR. GILL. Pleurotu8 mutilus l=Clitoaybe josserandii /SING./ SING./ Pleurotu8 08treatu8 / J A C Q . e x FR. / K U M M E R Pleurotus paeseakerianue PILAT Pleurotu8 pulmonarius /FR./ Q U É L . Pleurotus 8apidu8 KALCHBR. Pleurotus ulmarius /FR. / K U M M E R /MOSER s z e r i n t : Lyophillum ulmarium /BULL. ex
FR.KÜHN./
A k í s é r l e t e k során a t á p k ö z e g e t N I Z K O V S Z K A J A és m u n k a t á r sai /1979/ n y o m á n k é s z í t e t t e m . A m i c é l i u m t e n y é s z e t e k b ő l 3 a l k a l o m m a l v e t t e m m i n t á t , és a t á p k ö z e g s z ü r l e t e k v a l a m i n t a m i c é l i u m p r o t e á z a k t i v i t á s á t m é r t e m . A r e a k c i ó során a k a z e i n s z u b s z t í á t u m f o s z f á t - p u f f e r e s o l d a t á t /pH=8,0/ 40 ° C - o n , 2 óra h o s s z a t b o n t o t t a m , m a j d az enzimreakciót t r i k l ó r - e c e t s a w a l leállítottam. Az el nem bontott kazein eltávolítása után a szürlet UV elnyelését mértem. A b o n t á s m é r t é k e k é n t az 1 m l szürlet által 1 óra alatt e l b o n t o t t kazeinnel arányos fényelnyelés n ö v e k e d é s t a d t a m m e g t i r o z i n b a n k i f e j e z v e . A micélium aktivitásának meghatározása foszfát-pufferes kiv o n a t b ó l az itt l e i r t m ó d o n t ö r t é n t . A z a k t i v i t á s t é r t e l e m s z e rűen 1 g micéliumra vonatkoztattam. A kísérletek
eredményei és
értékelésük
A tápközeg, illetve m i c é l i u m enzim aktivitásának adatait az 1. t á b l á z a t t a r t a l m a z z a . A 1 7 . n a p o n t ö r t é n t e l s ő m i n t a v é t e l k o r a t á p k ö z e g b e n j e l e n t ő s a k t i v i t a s u v o l t a P. pulmonarius és a P. oolunibinus. A m i c é l i u m o k e x t r a k t u m a i b a n v a l a m e n n y i f a j nál jelentős proteáz aktivitást lehetett mérni. Kiemelkedően n a g y a k t i v i t á s ú a P. oystidiosus /2,18 ug t i r o z i n / g . ó r a / , de m a gas a P. pulmonarius, a P. eíongatipes, a P. eryngii és a P. mutilus Is. . A legkisebb aktivitású micéliuma a P. oolutnbinusnak v o l t . A 2. m i n t a v é t e l k o r /39. n a p o n / a fajok d ö n t ő t ö b b s é g é n é l a tápközeg aktivitása n ö v e k e d e t t vagy éppen csak elérte a kimut a t h a t ó s á g h a t á r á t . T o v á b b r a sem t u d t a m p r o t e á z a k t i v i t á s t k i mutatni a P. florida és a P. eryngii var. ferulae fajok t á p k ö z e g e i b e n , b á r m i n d k é t faj m i c é l i u m a t o v á b b r a is a k t i v v o l t . A m i c é l i u m o k b a n a 2. m i n t a v é t e l r e m á r j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t az endocelluláris aktivitás. A csökkenés mértéke 12-77 % k ö z ö t t i , legg y o r s a b b a n a P. cy8tidio8U8, l e g k e v é s b é a P. mutilu8 m i c é l i u m á n a k enzim aktivitása csökkent. A 3. m i n t a v é t e l /az 51. n a p o n / a d a t a i a l a p j á n m e g á l l a p í t h a tó v o l t : n é g y faj e s e t é b e n a t á p k ö z e g m á r i s m é t n e m t a r t a l m a z o t t e x o c e l l u l á r i s p r o t e á z t . E z e k : a P. aornuaopiae, a P. florida„ a P. cy8tidio8ue és a P. eryngii var. ferulae ; c s ö k k e n ő a k t i v i t á s ú v o l t a P. columbinuB, a P. mutilus; az a k t i v i t á s s z i n t j e a l i g v á l -
- 106 t o z o t t , a c s ö k k e n é s m é g nem k e z d ő d ö t t e l a P. ulmariua, a P. elongatipea és a P. eryngii esetében. A m i c é l i u m o k b a n a p r o t e á z akt i v i t á s c s ö k k e n é s e f o l y t a t ó d i k , bár m é g m i n d e n m i c é l i u m jel e n t ő s , jól m é r h e t ő a k t i v i t á s ú v o l t . N ö v e k v ő t e g y e d ü l a P.elongatipe8 f a j n á l m é r t e m . M i n d h á r o m m i n t a v é t e l t f i g y e l e m b e v é v e változatlan szintet mutatott a micélium a P.eryngii var.ferulae e s e t é b e n . Az e n z i m a k t i v i t á s v á l t o z á s o k a l a p j á n a g o m b a f a j o k alábbi csoportosítása adódik: 1. C s a k e n d o c e l l u l á r i s lehet k i m u t a t n i
proteázt
P. eryngii var. ferulae, P. florida
2. F ő k é n t e n d o c e l l u l á r i s p r o t e á z termelés a j e l l e m z ő /a t á p közegbe csak igen kis m e n y nyiségbe v á l a s z t j a ki a gomb a az e n z i m e t /
P. oornucopiaet P. eryngii
P. oyatidiosua,
3. E n d o - és e x o c e l l u l á r i s p r o teáz egyaránt kimutatható
P. oolumbinua, P.elongatipea, P. mutillus, P. pulmonarius, P. ulmariu8
A második fajcsoport hasonlóképpen beállított kisérlets o r o z a t á n a k a d a t a i t a 2. t á b l á z a t b a n k ö z l ö m . Az 1. m i n t a v é t e l /a 27. n a p o n / i d ő p o n t j á b a n a f a j o k n a g y r é s z e n e m v a g y c s a k alig v á l a s z t o t t ki e n z i m e k e t a t á p k ö z e g b e . E m e l l e t t a z o n ban a micéliumok jelentős aktivitásuak voltak: legnagyobb értéket a P. euo8mu8 és a P. paaseokerianus m i c é l i u m á b a n m é r t e m , l e g k i s e b b a k t i v i t á s a a P. o8treatusnak v o l t . A 27. és a 42. napok k ö z ö t t i i d ő s z a k b a n a fajok e g y r é s z é n é l t e t e m e s e n n ő t t az e x o c e l l u l á r i s a k t i v i t á s /P. aapidus, P. euosmus, P.pa88eokerianu8/, m i k ö z b e n e g y e s f a j o k n á l l é n y e g é b e n v á l t o z a t l a n m a r a d t /P. 08treatuB, P. aandidÍ88Ímu8, P. 8apidu8/, m á s o k n á l m á r j e l e n t ő s e n c s ö k k e n t /P. oalyptratua, P. pa88eckerianus/. A 3. m i n t a v é t e l k o r /az 58. n a p o n / m á r c s a k a P. sapidus és a P. euo8mu8 mutatott jelentősebb enzimaktivitást, a micéliumok a k t i v i t á s a is m i n d e n e s e t b e n c s ö k k e n t / 0 , 0 8 - 0 , 5 6 e g y s é g k ö zöttiek/ . A m á s o d i k k í s é r l e t s o r o z a t a l a p j á n m e g á l l a p i t h a t ó , hogy exocellulárisan nem választ ki proteázt a P.oalyptratua és a P. japonioua, i g e n j e l e n t é k t e l e n m e n n y i s é g b e n t e r m e l a P. pa88eckerianus, a P. ostreatue. A z e x o c e l l u l á r i s a k t i v i t á s a 2. m i n t a v é t e l k o r é r t e el a m a x i m u m á t , a m i c é l i u m a k t i v i t á s p e d i g e z t m e g e l ő z t e , és ugy l á t s z i k , h o g y az 1. és 2. m i n t a v é t e l k ö z ö t t v o l t m a x i m á l i s . Az itt i s m e r t e t e t t k é t k í s é r l e t s o r o z a t a l a p j á n a legnagyobb aktivitásúnak bizonyult nyolc f a j t v á l a s z t o t t a m ki további négyféle táptalajvarláns kísérletre. A cukorkoncentráció 20 g/l, a N-koncentráció pedig 6 g/l pepton N-tartalmával azon o s . E b b e n a k í s é r l e t b e n m á r csak az e x o c e l l u l á r i s p r o t e á z a k tivitás értékeit mértem/3, táblázat/.
0,435 0,010
0,007 0,000
P.ulmarius
s
s
X
1,490 0,120
P.mutilus 0,234 0,023
0,895 0,032
0 0
P.pulmonarius
0,354 0,017
0 0
1,120 0,010
s
x
s
1,370 0,070
1,330 0,040
0 0
0,022 0,015
0,052 0,013
P.florida
P.eryngii var. fer.
P.eryngii
P.elongatipes
0,140 0,015
0,089 0,056
0,238 0,012
0 0
0 0
0,007 0,003
0,218 0,035
0,064 0,012
2,180 0,270
0 0
P.cystidiosus
0,145 0,030 0,006 0,001
0,229 0,017 0,855 0,052
0,224 0,040
0,248 0,005
1,150 0,000
0,990 0,038
0,575 0,030
0,362 0,015
0,582 0,029
0,625 0,032
0,516 0,012
0,298 0,011
0,066 0,005
2. MINTAVÉTEL 39. napon TÁPKÖZEG MICÉLIUM
0 0
s
x
1. MINTAVÉTEL 17. napon TÁPKÖZEG MICÉLIUM
0,152 0,026
0,098 0,009
0,127 0,098
0 0
0 0
0,006 0,000
0,237 0,023
0 0
0 0
0,119 0,004
0,340 0,009
0,481 0,028
0,940 0,035
0,219 0,028
0,345 0,080
0,589 0,061
0,971 0,081
0,361 0,010
0,225 0,016
0,157 0,053
3. MINTAVÉTEL 51. napon TÁPKÖZEG MICÉLIUM
Pleurotua faiok tápközegeinek és micéliumának proteáz aktivitásának változása felületi kulturában. Az aktivitás egységei: y g tirozin /ml x óra /a tápközegre/és u g tirozin /g micélium x óra
P.cornucopiae
P.columbinus
1. táblázat
- 107 -
0,081 0,024 0,573 0,019
0 0 0,067 0,010 0,029 0,013 0,116 0,018
1,490 0,010
-
0,421 0,019 0,852 0,050 1,850 0,010
0,210 0,070 0 0 0,040 0,003 0,084 0,001 0,289 0,044
2,360 0,110 1,280 0,280 0,494 0,004 1,870 0,050 1,790 0,030
0,009 0,007 0 0 0,016 0,000 0,006 0,000 0,016 0,004
P.passeckerianu
P.sapidus *
P.ostreatus
P.japonicus
s
x
0,121 0,022
0,256 0,004
0,562 0,056
0,555 0,014
0,072 0,007
x s
P.euosmus
0,093 0,010
1,200 0,010
1,310 0,050
0,330 0,050
0 0
0,380 0,010
0,012 0,003
x
0,019 0,006
s
P.candidissimus
x
1,030 0,060
calyptratus
MICÉLIUM
TÁPKÖZEG I — ^ —
MICÉLIUM
0 0
P.
TÁPKÖZEG
3. MINTAVÉTEL 58. napon
MICÉLIUM
2. MINTAVÉTEL 42. napon
TÁPKÖZEG
.
1. MINTAVÉTEL 27. napon
2. táblázat A tápközegek és a micéliumok proteáz aktivitásának változása felületi kulturában. Az aktivitás egységei: p g tirozin/ml x óra /tápközegre/ és yg tirozin/g micélium x óra /a micéliumra/.
- 108 ~
°»383
x
s
°'073
Qf048 0
d P.sapidus
s
0
x0
!
Q/0090f009
0,181 0,049
S
0
0
0
0
°
0 0
0
0 0
O'006
x 0 0 0
s
x0 0 0 s0 0 0
x
J ° °%
1
I
0
0
S
0
0
1 TÁPKÖZEG 2 3 4
M
N
S
T A
L
0 0
0,079 0,002
0,124 0,024
0 n 0 0
0 n
0,202 0,063
0 n
0,235 0,001
0 n
0,110 0,002
0 0
0
0
0 0
0
0 0
0,194 0,012 0
0 0
E
K
0 0
0,033 0,021 0.024 0.005
0 0
4
E
0 0
0 0
E
2 TÁPKÖZEG 2 3
T
0,050 0,030
0 0
É
0,024 0,042 0 0,019 0,008 0
0 O
0,180 0,011
0 0
1
V
0 0
0 o
0,026 0,016
0 0
0 n
0 0
0 0
0 O
0 0
0 0
0,218 0,020
0,214 0 0,021 0
0 n
0,022 0 0,009 0
0,156 0 0,067 0
0,083 0 0.066 O
0,116 0 0.017 0
0 0
1
0,171 0,010
0,227 0,037
0 n
0 0
0 0
0,038 O.Oll
0,159 0,006
0,168 0.089
0 0
3 TÁPKÖZEG 2 3 4 1
Pleurotua fajok tápközegbe kiválasztott proteáz aktivitása különböző nitrogén-forrást tartalmazó tápközegen /cukorkoncentráció: 20 g/l, N-koncentráció: 6 g/l peptonnak megfelelő. Tápközegek: l=pepton, 2=aszparagin, 3=ammónium-dihidrogén-foszfát, 4=kazein. Az aktivitás egysége: ug tirozin/ml tápközeg x óra.
P. passe ckerix0 0 0 anus sn nn n
D P.ostreatus
Dr^-n,«, P.imitilus
P.euoatus
D P.coluntonus
P.calyptratus
3. táblázat
- 109 -
- llO 4. t á b l á z a t .
A szalma szubsztrátumon növő Pleurotus fajok extrahálható proteáz aktivitása /yig t i r o z i n / m l x ó r a /
M I N T A V É T E L E K 1. 26.
2. 44. nap
3. 80.
0,055
0
0
P.candidissimus
0
0
0
P. cornucopiae
0
O
0
P.cystidiosuB
0
0
0
P.elongatipes
0,149
0
0
P.eryngii
0
0
0
P . e r y n g i i var.ferulae
0
0
0
P.euosmus
0,031
0,033
0,014
P.florida
0,048
0
0
0
0
0
0,452
0,406
0,302
0
0
0
P.passeckerianus
0,198
0,302
0,137
P.pulmonarius
0,018
0,020
0,032
P.sapidus
0
0,010
0
P.ulmarius
0
0,356
0,235
P.calyptratus
P.japonicus P.mutilus P.ostreatus
Az
adatok á t t e k i n t é s e k o r
az a l á b b i k ö v e t k e z t e t é s e k
adódtaks
1. A f a j o k t ö b b s é g e az a s z p a r a g i n és a z a m m ó n i u m - d i h i d r o gén f o s z f á t N - f o r r á s o k a d a g o l á s a e s e t é n nem t e r m e l e x o c e l l u l á r i s p r o t e á z t . A P.sapiduß é s a P.aolwribinuB a z o n b a n i l y e n t á p k ö z e g e n is p r o d u k á l e n z i m e t , ez e s e t ben a t ö b b i N - f o r r á s b i z o n y u l t k e v é s b é h a t é k o n y n a k .
- Ill -
2. A P. pulmcmariuB m i n d k é t k o m p l e x /pepton és k a z e i n / N f o r r á s o n t e r m e l , a P. oetreatus és a P. mutilue csak a peptonos tápközegen. 3. Azok a f a j o k , a m e l y e k k i s e x o c e l l u l á r i s a k t i v i t á s u a k v o l t a k az 1. k i s é r l e t s o r o z a t b a n , a l i g k i m u t a t h a t ó akt i v i t á s u a k n a k b i z o n y u l t a k a p e p t o n o s és a k a z e i n e s tápk ö z e g e n is. így a P. oalyptratus, a P.passeckerianus, a P. euo8mu8 e s e t é b e n e g y i k m i n t a v é t e l k o r sem s i k e r ü l t aktivitást találnom.Ugy látszik tehát, hogy a m e g v á l t o z t a t o t t C:N a r á n y t , i l l e t v e a k o n c e n t r á c i ó k m a g a s a b b értékeit a proteáz termelés gátló tényezőjeként kell é r t é k e l n ü n k . Az e x o c e l l u l á r i s p r o t e á z t e r m e l é s t e h á t a táplálkozási tényezők, feltételek romlásával nő, magas c u k o r , i l l e t v e ö s s z - N k o n c e n t r á c i ó e s e t é n a k i v á lasztott enzimek mennyisége viszont gyorsan csökken. A szalma szubsztrátumon végzett kisérletsorozatban a sulyegységnyi szalmából extrahálható proteáz aktivitásokat m é r t e m /4. t á b l á z a t / . A fajok n a g y o b b r é s z é n é l - v á r h a t ó m ó d o n - az e x t r a k t u m ban n e m t u d t a m p r o t e á z t ' k i m u t a t n i . a l a c s o n y és l e g i n k á b b v á l t o z a t l a n a k t i v i t á s ú v o l t a P. euosmus, a P.mutilus, a P. pulmonarius, n ö v e k v ő a P. ulmarius, a P. ostreatuss m a x i m u m j e l l e g ű a P. passeckerianus. H a a k a p o t t a d a t o k a t összevetjük a folyadékkulturás kísérletek eredményeivel, m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y az o t t p r o d u c e n s n e k b i z n y u l t f a jok itt is t e r m e l n e k e n z i m e t , k é t faj /P. sapidus és P. elongatipes/ kivételével. Az eredmények
értékelése
A Pleurotus fajok m i c é l i u m t e n y é s z e t e i á l t a l t e r m e l t e x o c e l l u l á r i s és a m i c é l i u m b a n l e v ő e n d o c e l l u l á r i s p r o t e á z aktivitás o k a t t ö b b k í s é r l e t b e n v i z s g á l t a m /1-4. t á b l á z a t o k / . A fajok között jelentős eltéréseket tapasztaltam: noha valamennyi - micélium friss-sulyegységre vonatkoztatva - jelentős endocelluláris proteáz aktivitású v o l t , ennek csak igen kis része került exocelluláris formába. A két kísérletsorozat alapján megá l l a p í t h a t ó , h o g y h á r o m faj - a P. florida, a P.eryngii var. ferulae é s a P. japoniaus e g y i k m i n t a v é t e l k o r m é g n y o m o k b a n sem v á l a s z t o t t ki enzimet a tápközegbe, jóllehet jelentős endocelluláris aktivitású. N é h á n y t o v á b b i fajt az j e l l e m e z , h o g y k i s m e n n y i s é g ű e x o c e l l u l á r i s e n z i m e t t a r t a l m a z a t á p k ö z e g /P.cystidiosus, P.eryngii, P. oornuoopiae/. A többi vizsgált fajnál jelentősebb enzim kiv á l a s z t á s t ö r t é n t . Ugy l á t s z i k t e h á t , h o g y f o l y a d é k k u l t u r á b a n a Pleurotus f a j o k p r o t e á z a e l s ő s o r b a n e n d o c e l l u l á r i s , s csak kis mennyiségben kerül a tápközegbe. Szalma szubsztrátumon végzett k í s é r l e t e i m a r r a a j o g o s k é r d é s r e is v á l a s z t a d n a k , h o g y a n a l a k u l az e x o c e l l u l á r i s e n z i m t e r m e l é s n e m m e s t e r s é g e s t á p k ö z e g e n . A f o l y a d é k t á p k ö z e g b e e n z i m e t n e m v a g y csak i g e n k e v e s e t k i v á l a s z t ó fajok a s z a l m á n sem t e r m e l n e k j e l e n t ő s e b b m e n n y i s é g ű enzimet.
- 112 Jelentősebb exocellulárls enzimtermelőnek P. mutiluB, a P. pasaeokerianus és a P. ulmarius
a szalmán csak bizonyult.
a
Hogyan határozhatjuk meg a proteázok valószínű szerepét a Pleurotus fajok t á p l á l k o z á s á b a n ? Az i r o d a l m i a d a t o k á l t a l á b a n csak a termelés kimutatására, összehasonlítására vonatkoznak. A farontó g o m b á k n á l BUHALO és munkatársai /1971/, DENISOVA /1982/ a fehér korhasztók aktivitását nagyobbnak modják, mint a b a r n a k o r h a s z t ó g o m b á k é t . A d a t a i m a Pleurotus fajok p r o t e á z á n a k endocelluláris jellegét bizonyítják és azt, hogy alapvető szerepük a micélium táplálkozásában nincs. Ellentétben FEDOROV A és SIVRINA /1975/ megállapításával nem tapasztaltam, hogy a t á p k ö z e g b e n a k k o r lenne a p r o t e á z a k t i v i t á s m a x i m á l i s , a m i k o r a gomba már teljesen elfogyasztotta a cukrot. A proteázoknak a nitrogén tartalmú anyagok anyagcseréjében van szerepe, NETZER / 1 9 7 8 / , v a l a m i n t J A B L O N S K Y /1981/ a p r i m o r d i u m , i l l e t v e a t e r m ő t e s t képzés folyamán emelkedő exocellulárls aktivitásról s z á m o l b e . V a l ó s z í n ű n e k l á t s z i k , h o g y az i l y e n k o r m e g n ö v e k e d ő n i t r o g é n i g é n y k i e l é g í t é s é b e n j á t s z h a t s z e r e p e t az e n z i m . A m i c é l i u m tápanyag felvételében még nitrogénben aránylag szeg é n y s z u b s z t r á t u m o n t e n y é s z t é s során s e m l á t s z i k f o n t o s n a k . L e hetséges, hogy ebben szerepe van a Pleurotus f a j o k - m á i g e g y é r t e l m ű e n b e n e m b i z o n y í t o t t , de e l s e m v e t e t t - n i t r o g é n k ö t ő képességének is /GINTEROVA - GALTON 1979/. Az e x o c e l l u l á r l s p r o t e á z termelés N-forrásoktól való függésével kapcsolatban a 3. táblázat adatai azt bizonyítják, h o g y az a s z p a r a g i n és N H ^ H ^ O ^ j e l e n l é t é b e n c s a k a P.sezpidus és a P. columbinuß termelt exocellulárls proteázt. A komplex N-forrásokon a P.pulmonariuat a P.oetreatus é s a P.mutilus term e l e x o c e l l u l á r l s e n z i m e t . A k o r á b b i s o r o z a t b a n nem t e r m e l ő fajok a megnövelt cukor koncentráció, illetve a különböző N-forr á s o k egyike m e l l e t t sem t e r m e l t e k p r o t e á z t . Ugy l á t s z i k t e h á t , hogy a c u k o r , v a g y a s z e r v e s N - f o r r á s o k k o n c e n t r á c i ó j á n a k n ö v e l é s e az e x o c e l l u l á r l s p r o t e á z k i v á l a s z t á s á b a n g á t l ó t é n y e ző. Irodalom 1 . B U H A L O , A . S Z . - B I L A J , T . I . - B E S Z A R A B , B . N . /1971/: P r o t e o liticsna aktivnoszt dejakin viscsih Bazidiomicetov. Mikrobiol. Zs., 33. p . 663-665. 2. DENISOVA, N . p . /1982/: Proteoliticseszkaja aktivnoszt kultur vüszsih g r i b o v . Mikol. i fitopat., 16. p.458-466. 3 . F E D O R O V A , L . N . /1973/* P r o t e o l i t i c s e s z k a j a a k t i v n o s z t v ü s z s i h gribov v poverhnosztnoj i pogruzsennoj kulture. Mikol. i f i t o p a t . , 7. p . 5 4 2 - 5 4 4 . 4.
FEDOROVA, L . N . - SIVRINA, A.N. /1974/: Proteázü szücsuzsnovo dejsztvija v kulturah vüszsih gribov. Mikol. i fitop a t . , 8. p . 2 2 - 2 5 .
- 113 5. F E D O R O V A , L . N . - S I V R I N A , A . N . /1975/: D i n a m i k a p r o t e o l i ticseszkoj aktivnoszti v kulturah vüszsih gribov. M i k o l . i f i t o p a t . , 9. p . 3 0 7 - 3 1 0 . 6 . G I N T E R O V A , A . - G A L T O N , J . R . /1979/» P l e u r o t u s o s t r e a t u s : a Nitrogen-Fixing Fungus? Biochemical Society Transa c t i o n s 7. 1 2 9 3 - 1 2 9 5 . 7. J A B L O N S K Y , I. /1981/s C h a n g e s in b i o c h e m i c a l and p h i s i o l o g i cal a c t i v i t i e s of s u b s t r a t e s c o l o n i z e d by f u n g i P . o s t r e a t u s , L . e d o d e s and A . a e g e r i t a . M u s h r o o m Sei., 11. 8. L A M A I S O N , J . L . - P O U R R A T , H . - P O U R R A T , A . /1975/s A c t i v i t é proteolytique des Macromycetes. Annales pharmac e u t i q u e s f r a n ^ a i s e s , 33. p . 7 0 1 - 7 0 6 . 9. N E T Z E R , U . /1978/s I n d u k t i o n d e r P r i m o r d i e n b i l d u n g b e i dem Basidiomyceten Pleurotus ostreatus. Bibliot. Mycol., 62. p . 95. 1 0 . N I Z K O V S Z K A J A , O . P . - F E D O R O V A , L . N . - D R O Z D O V A , T . N . /1979/: P r o t e o l i t i c s e s z k a j a a k t i v n o s z t b a z i d i o m i c e t o v iz p o r j a d k a A p h y l l o p h o r a l e s . II. K a z e i n a z a . M i k o l . i fitopat., 13. p. 217-220. 11.1 N I Z K O V S Z K A J A , O . P . - F E D O R O V A , L . N . - M I L O V A , N . M . /1975 / : H a r a k t e r i s z t i k a k u l t u r agarikovtlh g r i b o v p o p r o teoliticseszkoj aktivnoszti. M i k o l . i fitopat., 9.p. 486-489. 1 2 . R A M S T E D T , M . - S Ö D E R H A L L , K . /1983/: P r o t e a s e , p h e n o l o x i d a se and p e c t i n a s e a c t i v i t i e s in m y c o r r h i z a l f u n g i . T r a n s . B r . m y c o l . S o c . , 81. p . 1 5 7 - 1 6 1 . Exocellular
p r o t e a s e e n z y m e p r o d u c t i o n of t h e s p e c i e s
V E T T E R , J.,
Budapest
Pleurotus
P u r p o s e o f the e x a m i n a t i o n s e r i e s r e p o r t e d in t h i s p a p e r w a s to d e t e r m i n e and f o l l o w u p the e n d o - a n d e x o c e l l u l a r prot e a s e a c t i v i t y s h o w e d b y t h e m y c e l i u m c u l t u r e s of the s p e c i e s Pleurotus On the b a s e o f e x p e r i m e n t s c a r r i e d o u t o n l i q u i d c u l t u r e m e d i a a n d s t r a w s u b s t r a t e s the f o l l o w i n g h a s b e e n established: 1. The m y c e l i u m s o f all s p e c i e s s t u d i e d c o n t a i n e d e n d o c e l l u l a r p r o t e a s e in s i g n i f i c a n t e x t e n t . E n z y m e s in c o n s i d e r a b l e q u a n t i t i e s w e r e h o w e v e r s e c r e t e d o n l y by a few s p e c i e s e x o c e l l u l a r l y /i.e. P. pulmonarius, P. oolumbinua, P. eapidua, P.euoemue and P.paeseokeriami8 /, w h i l e p r o t e a s e s e c r e t i o n of the o t h e r species was either i n s i g n i f i c a n t , o r it c o u l d not be r e v e a l e d at a l l .
- 114 The s p e c i e s s h o w e d s i m i l a r b e h a v i o u r on s t r a w culture m e d i a to that f o u n d on the l i q u i d o n e , i . e . m o s t of t h e m s e c r e t e d p r o t e a s e i n t o t h e i r e n v i r o n m e n t only in an e x t e n t of n o i m p o r t a n c e . On the b a s e of d a t a o b t a i n e d f r o m two d i f f e r e n t e x p e r i m e n t a l s y s t e m s w e h a v e to d r a w the c o n c l u s i o n that t h e p r o t e i n - d e c o m p o s i t i n g e n z y m e s of the s p e c i e s Pleurotua m a y h a v e r o l e s w i t h i n the c e l l s in the first p l a c e . T h e s e e n z y m e s h a v e no any d e f i n i t i v e role in the n u t r i t i o n of the s p e c i e s Peurotue at the time of w e a v i n g - f o r m a t i o n of the m y c e l i u m . I n c r e a s i n g of the s u g a r - and N - c o n c e n t r a t i o n of the nutriculture h i n d e r s the e x o c e l l u l a r p r o t e a s e a c t i v i t y of the f u n g u s - m y c e l i u m , i n d i c a t i n g that in case o f a m p l e e n e r g y - and N - s u p p l y the p o s s i b l e n u t r i t i o n f u n c t i o n of the e n z y m e w i l l be o v e r s h a d o w e d . The q u a l i t y of N - s o u r c e of the n u t r i c u l t u r e e f f e c t s also t h e e n z y m e p r o d u c t i o n , s u r e l y o n l y t w o s p e c i e s h a v e p r o d u c e d e x o c e l l u l a r p r o t e a s e as a r e s u l t of asparagin and the i n o r g a n i c N H 4 H 2 P 0 4 . In h i g h e r c o n c e n t r a t i o n the c o m p l e x N - s o u r c e / c a s e i n , p e p t o n e / s e e m s t o h i n d e r the e n z y m e p r o d u c t i o n , h o w e v e r the species P. oatreatue a n d P. mutilua p r o d u c e d them also i n s u c h c a s e s . D i f f e r e n c e s in p r o t e a s e a c t i v i t y found b e t w e e n the species suggest ecological / a d a p t a t i o n / a b i l i t y d i f f e r e n c e s , r e s p e c t i v e l y they may i n d i c a t e the p h y s i o l o g i c a l b a s e of t h a t .
• ••
- 115 -
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1984. é v i 2 - 3 . szám
Gyümölcsfák gyökerein élő parazita gombák elofordulasa Magyarorszagon.il. resz. Roselllnla n e c a t r i x /Hart./ BERL." DR. V É G H E L Y I
KLftRA
Gyümölcs- és Disznövénytermesztési Budapest
Fejlesztő
Vállalat
Az I. r é s z b e n / V É G H E L Y I - K O N E C S N I 1984/ i s m e r t e t e t t Armillariella mellea s . l . g y ü r ü s t u s k ó g o m b a g y ü m ö l c s f a k á r o s í t á s á n á l s o k k a l v e s z é l y e s e b b a r o z e l l i n i á s g y ö k é r p e n é s z . A g y ü r ü s tuskógombával ellentétben a rozelliniás gyökérpenész kórokozója n e m f e j l e s z t a t a l a j f e l s z í n e f e l e t t jól l á t h a t ó t e r m ő t e s t e t , és e z é r t k á r o s í t á s a a fa t e l j e s p u s z t u l á s á t k ö v e t ő k i á s á s i g általában rejtve marad. A Rosellinia necatrix /HAFT./ BERL. lAacomyaetes o s z t á l y , , Sphaeriales r e n d ; a k o n i d i u m o s a l a k j a Dematophora necatrix HART./ előfordulása és károsítása a mérsékelt égöv m e l e g e b b , a szőlő termesztésére alkalmas európai övezetében /HARTIG 1883, VIALA 1891, 1893, G O V I - T A G L I A N I 1973/, Á z s i á b a n / S H A R M A - A G A R W A L A 1967, S H U K L A - N A Y A R 1 9 7 2 , B E H D A D 1 9 7 5 , G U P T A 1 9 7 7 , S Z T E J N B E R G M A D A R 1 9 7 9 / , A f r i k á b a n / M E R W E - M A T T H E E 1974, G O R T E R 1 9 7 7 / , A m e r i k á b a n / T H O M A S et a l . 1 9 3 4 , H A N S E N e t a l . 1 9 3 7 , K H A N 1959/ és A u s z t r á l i a - Ó c e á n i á b a n /KHAN 1 9 5 9 , B O E S E W I N K E L 1 9 7 7 / , a s z ő l ő és gyümölcsös kertekben általános. Rendkívül polifág kórokozó. G a z d a n ö v é n y e a s z ő l ő n és g y ü m ö l c s f á k o n k í v ü l s z á m o s d i s z f a és e r d e i l o m b o s fa / V I A L A 1 8 9 1 , I A K I e t al. 1 9 6 9 , B E H D A D 1 9 7 5 / . A k ó r o k o z ó l á g y s z á r ú n ö v é n y e k k ö z ü l - az e d d i g i a d a t o k szer i n t - a l u c e r n a , b a b , b o r s ó , b u r g o n y a é s r é p a g y ö k é r z e t é t is fertőzheti /VIALA 1891, HUSZ 1943, B E H D A D 1975/. M a g y a r o r s z á g o n m á r a m u l t s z á z a d b a n , a k ó r o k o z ó e l s ő leír á s á t / H A R T I G 1883/ k ö v e t ő e n L I N H A R T - M E Z E Y /1895/ s z ő l ő b e t e g s é g e k c i m ü k ö n y v é b e n - H A R T I G /1883/ é s V I A L A /1893/ n y o m á n i s m e r t e t i a Roeellinia necatrix é l e t m ó d j á t és k á r o s í t á s á t . A k é s ő b b m e g j e l e n t k ö z l e m é n y e k és k é z i k ö n y v e k is t ö b b n y i r e e z e k r e a f o r r á s m u n k á k r a h i v a t k o z n a k / K O N D O R 1888, I S T V Ä N F F I 1 9 0 8 , H U S Z 1941, 1943, UBRIZSY 1953, 1965/.
- 116 Az első tényleges hazai kóresetet k e r t é s z k e d ő nagy Írónk, J Ő K A I M Ő R / 1 8 9 6 / i r t a le K e r t é s z g a z d á s z a t i j e g y z e t e k c i m ü m u n k á j á b a n . B u d a i k e r t j é b e n a s z ő l ő t m e g t á m a d ó 11 demaitof o r á t " L I N H A R T - M E Z E Y /1895/ k ö n y v e a l a p j á n a z o n o s í t o t t a , és a k á r t é t e l t olyan "egyiptomi c s a p á s k é n t " jellemezte, amely v e t e k s z i k a filoxérával. ISTVÁNFFI /1906/ Magyarád és Agris község határában erdőirtást követően telepitett szőlő gyökerein találta nagy menygombafonalait. Mórott a túlzott n y i s é g b e n a Rosellinia necatrix istállótrágyázás következménye VQlt a kórokozó elszaporodása. Kismartonban szőlőiskolában több százezer vessző ment tönkre a gyökérpenész fertőzése következtében. Törökbálinton a szőlő zöld porbujtásait támadta meg a dematofora. A g y ö k é r p e n é s z m e g t á m a d h a t j a a sima v e s s z ő t , az a l a n y v e s z s z ő t é s o l t á s u t á n a m e t s z l a p o k a t is, m a j d t o v á b b t e r j e d v e f e r t ő z h e t i a n e m e s r é s z t , s ő t a t e r m ő s z ő l ő m é g z ö l d v e s s z ő i t is / B Á L I N T 1906/. A Rosellinia necatrix e l ő f o r d u l á s á t , k á r o s í t á s á t g y ü m ö l c s f á k o n korábban M a g y a a r o r s z á g o n nem v i z s g á l t á k . A Gyümölcs- és Disznövénytermesztési Fejlesztő Vállalatnál /korábban Kertés z e t i Kutató Intézet/ 1974-ben megkezdett, a gyümölcsösök újratelepítésének növényvédelmi problémáival foglalkozó kutató munk a t á r t a fel a g y ü m ö l c s f á k g y ö k e r e i n é l ő p a r a z i t a g o m b á k s z e r e p é t a fák k o r a i p u s z t u l á s á b a n / J E N S E R e t a l . 1 9 7 7 , 1 9 7 9 / . A rozelliniás gyökérpenész kártétele e l s ő s o r b a n az e r d ő irtás, kivágott szőlőskert vagy gyümölcsös helyére telepitett g y ü m ö l c s ö s ö k b e n j e l e n t k e z i k / V É G H E L Y I 1 9 7 6 / . E z e k b e n az úgynevezett "újratelepített" gyümölcsösökben a betegség foltokban t e r j e d . Az e g y m á s m e l l e t t á l l ó fák h a j t á s n ö v e k e d é s e c s ö k k e n , levelei halványak, sárgulnak. A végső pusztulás általában csak é v e k m ú l v a a t e r m ő r e f o r d u l á s k o r , de n é h a a t e l e p í t é s t k ö v e t ő m á s o d i k évben k ö v e t k e z i k b e . A z év folyamán a tavaszi k i h a j t á s k o r , az e l s ő h a j t á s n ö v e k e d é s b e f e j e z ő d é s e k o r és a g y ü m ö l c s é r é s k o r , tehát a gyümölcsfa fokozott vizigényü fenológiai szakaszaib a n figyelhető m e g a levelek leszáradása és a hirtelen p u s z t u lás. A gyökérpenész károsítására következtethetünk abból is, h a a kipusztult fa tövénél n e m fejlődnek gyökérsarjak. A pontos d i a g n ó z i s h o z a g y ö k e r e k e t k i k e l l á s n i . A Rosellinia necatrix f e r t ő z é s e k ö v e t k e z t é b e n b e t e g g y ö k é r e n nincsenek g y ö k é r s z ő r ö k és h a j s z á l g y ö k e r e k . A v a s t a g a b b g y ö k e r e k kérge leválik és jellegz e t e s g o m b a - i l l a t a v a n . G y a k r a n , ha a k ö r ü l m é n y e k k e d v e z ő e k , már a kiásáskor megtaláljuk a kórokozó fehérpelyhes micéliumát é s zsinórhoz h a s o n l ó r i z o m o r f á j á t /l.ábra/. A fertőzött fák g y ö k é r z ó n á j á b a n is gyakran m e g f i g y e l h e t ő a kórokozó terjedését b i z t o s í t ó r i z o m o r f a . A m e n n y i b e n kiásáskor a kórokozó nem határozható meg, ugy 25-27 °C-on inkubáljuk a gyökereket 2-4 héten keresztül.
- 117 -
1. dbra A Rosellinia necatrix /Hart./ Berl. m i c é l i u m a
cseresznyefa
gyökerén
1. Fig. M y c e l i u m of Rosellinia necatrix / H a r t . / B e r l . roots of a sweet cherry tree
on
Tiz év óta v é g z e t t v i z s g á l a t a i n k k i t e r j e d t e k a f a i s k o l á k r a , a f i a t a l , a t e r m ő és a m á r k i s e l e j t e z e t t , k i v á g o t t idős gyüm ö l c s ö s ö k r e . A m á r k i v á g o t t fa g y ö k é r z ó n á j á b ó l , a k i p u s z t u l t , a p u s z t u l ó és az e g é s z s é g e s n e k látszó fák g y ö k e r é b ő l is r e p r e z e n tatív m i n t á t v e t t ü n k . A g y ö k e r e k e t folyó vizben a l a p o s a n m e g m o s v a , lazán r o t á c i ó s p a p i r b a t e k e r v e , m e g n e d v e s i t v e , m a j d m ű anyag zacskóba lezárva i n k u b á l t u k . A m e g h a t á r o z á s o k a t 2-4 h e t e s , m a j d több h ó n a p o s i n k u b á c i ó alatt f e j l ő d ő p e l y h e s m i c é l i u m , zsinóros r i z o m o r f a és a k o r é m i u m o n f e j l ő d ő k o n i d i u m o k alapján v é g e z t ü k . Az i v a r o s t e r m ő t e s t , a p e r i t é c i u m f e j l ő d é s é t a v i z s gált anyagon nem figyeltük m e g . A Rosellinia necatrix l a b o r a t ó r i u m i t e n y é s z t é s é h e z Biomalozagar táptalajt h a s z n á l t u n k . A t e n y é s z e t e k m e g h a t á r o z á s á t a C o m m o n w e a l t h M i c o l o g i c a l I n s t i t u t e /Kew/ g y ű j t e m é n y é b ő l származó 108336 s z á m ú , alma g y ö k é r r ő l i z o l á l t Rosellinia necatrix törzzsel végzett egybevetés alapján végeztük.
- 118 Egy é v t i z e d e n k e r e s z t ü l , 1 9 7 4 a u g u s z t u s á t ó l 1984 a u g u s z t u s i g az e g é s z o r s z á g t e r ü l e t é n , de e l s ő s o r b a n a g y ü m ö l c s t e r m e s z t ő k ö r z e t e k b e n g y ü j t ö t t ü n k v i z s g á l a t i a n y a g o t , és m á s f é l e z e r g y ö k é r m i n t á t é r t é k e l t ü n k . /Az 1 5 0 0 s z á m o z o t t g y ö k é r m i n t a a G Y D F V Növényvédelmi Osztály mikológiái gyűjteményében találhat ó ./A k i s z á r í t o t t h e r b á r i u m ! m i n t á k a t i n k u b á l v a a k ó r o k o z ó tenyészteste k i f e j l ő d i k , m i c é l i u m a , konidiuraai és klamidospór á i a l a p j á n j e l e n l e g is h a t á r o z h a t ó , t á p t a l a j r a o l t v a a g o m b a kitenyészthető. A Rosellinia necatrix gombának- e z a n a g y f o k ú v i t a l i t á s a t e szi érthetővé a fehérpelyhes gyökérpenész széleskörű magyaro r s z á g i e l t e r j e d é s é t /2. á b r a / . H a g y o m á n y o s g y ü m ö l c s t e r m e s z t ő v i d é k e k e n e l ő f o r d u l á s a f a i s k o l á k b a n , f i a t a l és t e r m ő g y ü mölcsösökben általános. A gyümölcsös kivágása után mindaddig életképesen fennmarad a g o m b a - fertőzési veszélyt jelentve a következő ültetvényre, - amig a talajban fertőzött gyökérmaradvány található. A gyökérmaradványok természetes lebomlása függ a kivágott ültetvény korától, telepítési rendszerétől, az alkalmazott alanytól és a talaj természetes mikroflórájától. A gyökérmaradványokon fejlődő rizomorfa a felszivó övön t á m a d j a meg a g y ö k e r e k e t . A g a z d a n ö v é n y g y ö k é r s z ő r e i n e k k o r a i elhullatásával reagál a fertőzésre. A hajszálgyökerek elbarn u l n a k , e l h a l n a k , majd a k ó r o k o z ó továbbterjedve a vastagabb gyökereket f e r t ő z i . A kéreg és a fatest között legyező alakú micélium-szövedék képződik. A kéreg elhal, korhad, a bélsugár b a r n u l . A p u s z t u l á s végül o l y a n nagy m é r t é k ű , hogy a gyökérz e t nem t u d j a e l l á t n i a n ö v é n y t v i z z e l é s a v í z b e n o l d o t t t á p a n y a g o k k a l . A fa gyengén f e j l ő d i k , sárgul, majd általában e g y száraz i d ő s z a k o t követően kipusztul. összefoglalás Az 1974-1984 évig végzett vizsgálatok adatai szerint a Rosellinia necatrix /HART./BERL., gyökérparazita gomba Magyarország gyümölcstermesztő vidékein általánosan elterjedt. A s z ő l ő m e l l e t t k á r o s í t j a az a l m a , k ö r t e , b i r s , ő s z i b a r a c k , m a n d u l a , kajszi, cseresznye, m e g g y , szilva, dió, málna, köszméte és ribiszke gyökérzetét. Megtámadva a gyökereket, tulását okozza.
azok gyenge
fejlődését, majd
pusz-
A b e t e g s é g e l s ő s o r b a n az ú j r a t e l e p í t e t t g y ü m ö l c s ö s ö k b e n é s a rövid, 3-4 éves faiskolai forgóval üzemelő faiskolákb a n t e r j e d és p u s z t í t v e s z é l y e s m é r t é k b e n .
- 119 -
2. ábra A Rosellinia necatrix / H a r t . / B e r l . magyarországi előfordulási adatai /1974-1984/. Fig. 2 D a t a of o c c u r a n c e of Rosellirvia necatrix /Hart./ Berl. in Hungary /1974-1984/ pr-71 1/N
vizsgálat helye s i t e of i n v e s t i g a t i o n
1/^J
a kórokozó előfordulása faiskolában o c c u r a n c e of the f u n g u s in n u r s e r i e s a kórokozó előfordulása fiatal o c c u r a n c e o f the f u n g u s in n e w
B
ültetvényben orchards
a
a kórokozó előfordulása termő ültetvényben o c c u r a n c e o f the f u n g u s in fruit p r o d u c i n g
fT7|
a kórokozó előfordulása kivágott ültetvény talajában o c c u r a n c e o f the f u n g u s in the s o i l c l e a r e d orchards
orchards
- 120 Irodalom BÁLINT
S. /1906/s A gyökérpenész /Dematophora/ tünetei veszszőkön. A M.Kir. Központi Szőlészeti Kisérleti Állom á s é s A m p e l o l ó g i a i I n t é z e t É v k ö n y v e . I. 5 7 - 5 8 .
B E H D A D , E . /1975/s V e r b r e i t u n g v o n R o s e l l i n i a n e c a t r i x / H a r tig/ B e r l e s e als W u r z e l f ä u l e e r r e g e r im Iran u n d M ö g l i c h k e i t e n der S c h a d e n s v e r h ü t u n g . S t u t t g a r t - H o h e n heim. BOESEWINKEL, H.J./1977/s Walnut diseases. New Zealand Journal of A g r i c u l t u r e .
135. 5.
G O R T E R , G . J . M . A . / 1 9 7 7 / : I n d e x of p l a n t p a t h o g e n s and d i s e a s e s they c a u s e in c u l t i v a t e d p l a n t s In Africa. P r e t o r i a , D e p . A g r . T e c h . S e r v . 177.
21-22. the South
G O V I , G . - T A G L I A N I F. /1973/s R e s i s t e n z a di a l c u n i portinnesti di f r u t t i f e r i ad a g e n t i dl m a r c i u m e r a d i c a l e . Inf o r m á t o r é F i t o p a t o l o g i c o . , B o l o g n a , 23. 6 : 5 - 1 1 . G U P T A , V . K . / 1 9 7 7 / : Root rot of a p p l e and i t s c o n t r o l b y b e n d a z i m . P e s t i c i d e s X I . 9. 4 9 - 5 2 .
car-
H A N S E N , H . N . - T H O M A S , H . E . - T H O M A S , H. E a r l . / 1 9 3 7 / : T h e c o n n e c t i o n b e t w e e n D e m a t o p h o r a n e c a t r i x and R o s e l l i n i a n e c a t r i x . H i l g a r d i a /A J o u r n a l of A g r i c u l t u r a l Science Published by the California Agricultural E x p e r i m e n t S t a t i o n 10. 14. 5 6 1 - 5 6 5 . HARTIG,
R. /1883/s Der W u r z e l p i l z d e s W e i n s t o c k e s D e m a t o p h a r a n e c a t i x R. H r t g . B e r l i n , V e r l a g v o n Julius Springer
1-18. H A R T I G , R. / 1 8 8 8 / : A l l g . F o r s t u . J a g d z e i t u n g , c i t . K o n d o r Vilmos. A növényi gyökérparaziták cimen. Erdészeti lapok. 27. HUSZ
B.
/ 1 9 4 1 / : A b e t e g n ö v é n y és g y ó g y í t á s a . B u d a p e s t , M. Természettudományi Társulat Kiadása.
Kir.
HUSZ
B.
/1943/: Kertészeti N ö v é n y k ó r t a n . Budapest, M . K i r . tészeti Akadémia Ifjúsági Egyesülete.
Ker-
I E K I , H . - K U B O M U R A , Y. - I T O I , S . / 1 9 6 9 /: D e t e c t i o n a n d v e r t i c a l d i s t r i b u t i o n of w h i t e r o o t roti f u n g u s in f o r e s t s o i l . A n n . P h y t o p a t h , S o c . J a p a n , T o k y o 3 5 . 1. 7 6 - 8 1 . ISTVÁNFFI GY./1906/i Adatok a gyökérpenészek /Dematophorák/ ismeretéhez. A M.Kir. Központi Szőlészeti Kisérleti Á l l o m á s és A m p e l o l ó g i a i I n t é z e t É v k ö n y v e . I. 5 1 - 5 7 .
- 121 I S T V Á N F F I G y . /1908/: A g y ö k é r p e n é s z e k e l l e n i v é d e k e z é s . A M . K i r . K ö z p - i S z ő l é s z e t i K i s é r l e t i Á l l o m á s és A m p e lológiai Intézet Évkönyve. III: 98-125. J E N S E R G. - K O V Á C S G . - M A G Y A R K . - V É G H E L Y I K . /1977/: A gyümölcsösök újratelepítésének növényvédelmi problémái. Mg. Kiadó. Budapest. J E N S E R G . - K O V Á C S G . - M A G Y A R K . - V É G H E L Y I K . /1979/: A g y ü m ö l c s ö s ö k ú j r a t e l e p í t é s e - talaj f e r t ő t l e n í t é s e . Ujabb kutatási eredmények a gyümölcstermesztésben. A csonthéjas g y ü m ö l c s ü e k t e r m e l é s é n e k f e j l e s z t é s e . G y ü m ö l c s - és D í s z n ö v é n y t e r m e s z t é s ! K u t a t ó I n t é z e t . Budapest JÖKAI M . /1896/: Kertészgazdászati jegyzetek. Az A t h e n a e u m R . T . K ö n y v n y o m d á j a . K H A N , A . H . / 1 9 5 9 / : B i o l o g y and p a t h o g e n i c i t y of necatrix. Biologia, Lahore 5 :199-245.
Budapest.
Rosellinia
L I N H A R T G Y . - M E Z E Y G y . /1895/s S z ő l ő b e t e g s é g e k . A M . K i r . Földművelésügyi miniszter megbízásából, Magyar- övár. MERWE, J.J.-H. - MATTHEE, F.N. /1974/: Rosellinia o f a p p l e and p e a r trees in S o u t h A f r i c a . Phytophylactica, 6.2:119-120.
- root
S H A R M A , V . C . - A G A R W A L A , R.K. / 1 9 6 7 / : In v i t r o s t u d i e s of e f f e c t of a n t i b i o t i c s on D e m a t o p h o r a n e c a t r i x . Indian Phytopathology. 20. 291-293.
rot
the
S H U K L A , U . S . - N A Y A , S . K . - S U R Y A N A R A Y A N A , D. /1972/: L a b o r a tory e v a l u a t i o n of F u n g i c i d e s for the c o n t r o l of w h i t e root rot d i s e a s e of t e m p e r a t e f r u i t s c a u s e d by D e matophora necatrix. Indian Phytopathology, New Delhi. 2 5 . 3. 4 1 7 - 4 2 2 . THOMAS, Harold E. - HANSEN, H.N. - THOMAS, H. Earl./1934/: D e m a t o p h o r a Root R o t . P h y t o p a t h o l o g y . 2 4 . 1 0 . 1 0 . 1 1 4 5 . S Z T E J N B E R G , A . - M A D A R , Z. / 1 9 7 9 / : H o s t r a n g e of D e m a t o p h o r a n e c a t r i x , the c a u s a l a g e n t o f the w h i t e root rot d i s e a s e in f r u i t t r e e s and p r e l i m i n a r y t e s t s for its control. Alon Hanotea 33. 11. 3-7. UBRIZSY G . /1953/: A növényvédelem gyakorlati Budapest. Mezőgazdasági Kiadó. UBRIZSY G.
/1965/: Növénykórtan.
kézikönyve.
Budapest, Akadémiai
Kiadó.
V É G H E L Y I K . /1976/s A r o s e l l i n i á s g y ö k é r p e n é s z k á r o s í t á s a g y ü m ö l c s f á k o n . K e r t é s z e t és S z ő l é s z e t . 2 5 . 38: 4.
a
- 122 V É G H E L Y I K . - K O N E C S N I I. / 1 9 8 4 / : G y ü m ö l c s f á k g y ö k e r e i n é l ö p a r a z i t a g o m b á k e l ő f o r d u l á s a M a g y a r o r s z á g o n . I. r é s z . Armillariella mellea s.l. Mikológiái Közlemények. 1 s 45-53. V I A L A , P. /1891/s M o n o g r a p h i e Paris, 1-95.7.
du Pourridie. Georges
V I A L A , P . / 1 8 9 3 / s Les M a l a d i e s de la V i g n e . P a r i s Camille Coulet, Libraire Editeur.
O c c u r e n c e o f p a r a s i t e f u n g i l i v i n g on fruit tree in H u n g a r y . I I . Rosellinia necatrix /HART./ B E K L T VÉGHELYI, K.,
Masson,
Montpellier
roots
Budapest
The rootrot fungus Rosellinia necatrix /HART./ w i d e s p r e a d in t h e fruit g r o w i n g a r e a s of H u n g a r y e x p e r i m e n t a l d a t e of 1974 t o 1 9 8 4 .
B E R L . is according
to
R o o t s of a p p l e - , p e a r - , q u i n c e - , p e a c h - , a l m o n d - , a p r i c o t s w e e t - and s o u r c h e r r y - , p l u m - and w a l n u t t r e e s a s w e l l a s those o f q o o s e b e r r i e s and c u r r a n t s a r e d a m a g e d b e s i d e g r a p e v i n e s . R o o t i n f e c t i o n c a u s e s p o o r g r o w t h and d e a t h of the t r e e s in the end. The disease endangers primarily replanted orchards a n d n u r s e r i e s o f short t e r m - r o t a t i o n .
- 123 -
MIKOLÖGIAI KÖZLEMÉNYEK 1 9 8 4 . évi 2 - 3 . szám
N é h á n y ritka c s e n g e t t y ü g o m b a /Pluteus/ e l ő f o r d u l á s a N o r m a f a k ö r n y é k i /MTB 8479/ b ü k k ö s ö k b e n ALBERT
LÁSZLŐ,
a
Budapest
Az 1 9 8 3 - a s e s z t e n d ő h a z á n k b a n a r e n d k í v ü l k e v é s c s a p a d é k m i a t t a g o m b a s z e g é n y é v e k k ö z é t a r t o z o t t . A t a l a j lakó n a g y g o m b á k csak m i n i m á l i s m e n n y i s é g b e n és fajszámbein f o r d u l t a k e l ő . Ugyanakkor a szárazság kevésbé érintette a fántermő gombák életét. A kidőlt fatörzseken előforduló gombafajok rendszeresebb t a n u l m á n y o z á s á r a igy v i s z o n y l a g t ö b b l e h e t ő s é g e m a d ó d o t t . A megfigyeléseket a Budai-hegységben, a közeli Normafa körn y é k i b ü k k ö s b e n v é g e z t e m , k ü l ö n b ö z ő l e b o n t á s i f á z i s b a n levő idős, kidőlt bükktörzseken. A záródó cserjeszint alatt fekvő 16 d b v i z s g á l t t ö r z s ö n a k i a l a k u l t p á r á s , n e d v e s m i k r o k l í m a h a t á s á r a s z á m o s r i t k a és é r d e k e s g o m b a f a j is e l ő f o r d u l t . A t ö r zsekről idáig összesen 110 gombafajt sikerült azonosítani. Az u r a l k o d ó Trametetum gibbosae g o m b a t á r s u l á s f a j o k b a n e g y i k leggazdagabb nemzetsége a csengettyügombáké. A Pluteus nemzets é g b ő l e d d i g 16 fajt s i k e r ü l t m e g h a t á r o z n i , t o v á b b i 5 t a x o n m é g k é r d é s e s . A k ö v e t k e z ő k b e n n é h á n y r i t k á b b f a j á t s z e r e t n é m ism e r t e t n i e n n e k az é r d e k e s n e m z e t s é g n e k . 1.
Pluteus thomscmii /BERK, e t BR./
S y n .:
Pluteus cinereus
DENNIS
QUÉL.
Kalapja 10-45 mm átmérőjű, kezdetben kúpos, púpos, később laposan szétterülő. A közepén többnyire hálózatosan eres. Higrof á n , n e d v e s e n s ö t é t s z ü r k e , f e k e t é s , k é s ő b b s z ü r k é s b a r n a és ü v e g e s e n f é n y l ő . S z á r a z o n s z ü r k é s , e s e t l e g o l a j s z ü r k e és m a t t fel ü l e t ü . A k a l a p p e r e m e c s a k az i d ő s é s n e d v e s p é l d á n y o k n á l b o r dás . Lemezei sokáig halvány szürkések, később piszkos sak. Az élük fehéren pillás.
husrózsá-
T ö n k j e 2 0 - 5 0 / 2 - 4 m m . e z ü s t s z ü r k e , s ö t é t s z ü r k e s z i n ü , a felülete végig finoman, fehéren korpás. N e d v e s példányoknál a korpázottság mellett hosszanti szálazottság figyelhető meg.
- 124 H u s a s z á r a z o n f e h é r e s , d e a tönk b ő r e a l a t t v e s e n m i n d e n h o l szürke s z i n ü .
szürkés,
ned-
I. 1. dbJa PluteuB thcmaonii /BERK, et 1. t e r m ő t e s t ,
2. k e i l o c i s z t i d á k ,
Spórák 6,2-8,5/5-7 elliptikusak.
BR./DENNIS
3. k a l a p b ő r
gm m é r e t ű e k , g ö m b ö l y d e d e k
véghifák vagy
enyhén
K e i l o c i s z t i d á k 3 5 - 7 0 / 1 5 - 2 5 pm m é r e t ű e k , b u n k ó v a g y orsó alakúak, a csúcsokon gyakran antennaszerü nyúlványokkal. Pleurocisztidák
hiányoznak.
K a l a p b ő r k e v e r t s z e r k e z e t ű : 40-85 pm h o s s z ú s á g ú o r s ó a l a k ú , v a l a m i n t 1 5 - 4 0 um-es g ö m b ö l y d e d , k ö r t e a l a k ú v é g h i f á k b ó l é p ü l fel. Az i r o d a l o m b a n t a l á l h a t ó á b r á z o l á s o k jól m u t a t j á k be e z t a f a j t . L A N G E / 1 9 36/ jő k é p é t a d t a a 7 1 - D t á b l á n , P. oinereua Q U É L . név a l a t t . D A H N C K E / 1 9 8 0 / á b r á z o l á s a a 272 . o l d a l o n m á r k e v é s b é jó, m i v e l v a l ó s z í n ű l e g f i a t a l és k e v é s b é e r e s k a l a p u példányokat f é n y k é p e z h e t t e k le. A m i t v i s z o n t u g y a n i t t a 2 7 3 . oldalon P: phlebophovus / D I T T M . ex F R . / K U M M E R n é v e n l á t h a t u n k , az m i n d e n v a l ó s z í n ű s é g s z e r i n t t i p i k u s P. thomsonii p é l d á n y o k r ó l k é s z ü l t . A k é p e n jól l á t s z i k a s ö t é t s z ü r k e k a l a p s z i n és a szürke, fehéren d e r e s t ö n k , amit a s z ö v e g e s r é s z n e m is emlit. A "P. phlebophorue" e z e k szerint azonosítható itt a P. thomeonii-val, és e n n e k a d j a n a g y o n jó k é p é t .
- 125 -
2 . Pluteue boudieri Syn . s
ORTON
Pluteus gracilis/BRESt/LGE. Pluteus 8emibulboBU8 /LASCH ap. F R . / G I L L . ss. B O U D . , K Ü H N . - R O M A G N . ,
MOS.
K a l a p j a 2 0 - 6 0 nun á t m é r ő j ű , e l e i n t e f é l g ö m b a l a k ú v a g y enyhén púpos, később kiterülő. Fiatalon a felülete selymes ben y o m á s u és a k ö z e p é n d u d o r o s /nem e r e s / . S z i n e e k k o r f e h é r e s , k r é m s z i n ü v a g y főleg n e d v e s e n s z ü r k é s o k k e r . A k i f e j l e t t p é l d á n y o k o n a d u d o r o s s á g e l t ű n i k és fehéres alapon szürkés vagy b a r n á s s z á l a k l á t s z a n a k . A. k a l a p p e r e m e c s a k az i d ő s p é l d á n y o k n á l b o r d á s , és e k k o r a k a l a p s z i n l e h e t r ó z s á s á r n y a l a t ú is. L e m e z e i k e z d e t b e n f e h é r e k , az é l ü k p i l l á s , resztül husbarnára változnak.
rózsaszínen
ke-
Tönkje 20-55/2-7 m m , fehéres, többnyire enyhén gumós alapp a l . F i a t a l o n f e h é r e n b á r s o n y o s és n e d v e s e n h o s s z a n , b a r n á s a n m á r v á n y o z o t t . Az i d ő s e b b p é l d á n y o k n á l c s u p a s z , és az alsó részen b a r n á s a n , o k k e r e s e n e l s z í n e z ő d i k . Husa higrofán, szürkés árnyalatú,
szárazon fehér, mig nedvesen a a tönkben enyhén okkeres.
kalapban
2. ábra Pluteus boudieri 1. t e r m ő t e s t ,
ORTON
2. k e i l o c i s z t i d á k , 3. p l e u r o c i s z t i d á k , lapbőr véghifák
4. k a -
- 126 Spórák
6 - 8 / 5 - 7 y m m é r e t ű e k , enyhén
Keilocisztidák
oválisak.
4 0 - 7 5 / 1 4 - 2 0 pm m é r e t ű e k , orsó
alakúak.
P l e u r o c i s z t i d á k 5 5 - 9 0 / 1 5 - 3 0 pm m é r e t ű e k , orsó v a g y a l a k ú a k , t ö b b n y i r e 1-3 v a k u o l u m m a l .
palack
K a l a p b ő r s z á l a s s z e r k e z e t ű . Az 50-140/10-25 pm m é r e t ű , b u n k ó , orsó alakú véghifák változatos állásúak. A fiatalabb példányokon v i z s g á l v a szinte h i m e n o d e r m a s z e r ü e k , de a k i f e j l e t t p é l d á n y o k o n e l f e k v ő k k é v á l n a k /e2 adja a j e l l e g z e t e s , f i a t a lon d u d o r o s , m a j d k é s ő b b s z á l a s , p i k k e l y e s k a l a p b ő r s z e r k e z e tet/ . E z a g o m b a f a j a Pluteus n e m z e t s é g n o m e n k l a t ú r á j á n a k e g y i k k r i t i k u s p o n t j a . Az i r o d a l o m b a n több s z i n o n i m név és n é h á n y k ö z e l rokon faj l e í r á s a t a l á l h a t ó , m e l y e k e m l í t é s t é r d e m e l n e k . M O S E R / 1 9 7 8 / m ü v é b e n a P. 8emibulho8U8 e l n e v e z é s t a l á l h a t ó , K Ü H N E R - R O M A G N E S I / 1 9 5 3 / is u g y a n e z t a n e v e t h a s z n á l t a . A P.eemibulbosus e l n e v e z é s F R I E S / 1 8 7 4 / s z e r i n t i é r t e l m e z é s e a z o n b a n k é t s é g e s s é teszi e név h a s z n á l a t á t . Ugyanis inkább ráillik a sejtes kalapbőr strukturáju P. alborugoeus KÜHN, fajra, ahogy e r r e 0 R T 0 N / 1 9 6 0 / és B O N / 1 9 7 8 / is r á m u t a t t a k . ök B O U D I E R / 1 9 0 5 / m ü v é n e k a 8 9 . á b r á j á r a h i v a t k o z v a a s z á l a s k a l a p b ő r s z e r k e z e t ű fajra a P. boudieri O R T O N n e v e t h a s z n á l t á k . M i v e l ORTON l e í r á s a n a g y o n p r e c í z és i g e n jól r á i l l i k az á l t a l a m g y ű j t ö t t g o m b á k r a , e z é r t az ő e l n e v e z é s é n e k h a s z n á l a t a b i z t o n s á g o s a b b . L A N G E / 1 9 3 6 / v a l ó b a n jó k é p é t a d t a g o m b á n k n a k a 71-E táblán, viszont a P.gracilis B R E S . e l n e v e z é s e n e m é r v é nyes. BRESADOLA/1929/ a " g r a c i l i s " n e v e t csak m i n t a P.pellitus v á l t o z a t á t e m l i t i , de ez s e m m i k é p p e n n e m a z o n o s í t h a t ó a gombánkkal, mivel koronás cisztidái vannak. A rokon f a j o k é r t e l m e z é s é v e l is sok a p r o b l é m a a z i r o d a l o m b a n . A P. depauperatus ROMAGN. valóslzinüleg közeli rokona, c s a k b a r n á s a b b s z í n é v e l és hialin cisztidáival különíthető e l . K ö z e l á l l ó m i k r o s z k o p o s a n a P. hiatulus R O M A G N . i s , de e n n e k kalapbőrét vékony, h e n g e r e s hifák épitik fel. 3.
Pluteus luteovirens
REA
Kalapja 1 5 - 3 0 m m á t m é r ő j ű . Szine fiatalon sötét o l a j z ö l d e s , m a j d k é s ő b b s á r g á s b a r n a , m é z s á r g a , de v é g i g o l a j s z í n ű árnyalattal. A felülete c s u p a s z , üvegszerü, finoman deres, n é h a főleg fiatalon a közepén dudoros vagy kissé e r e s . A kalap p e r e m e csak az i d ő s példányokon bordás. L e m e z e i f e h é r e s e k , de a k a l a p p e r e m é n é l később husrózsásak.
sárgás
szinüek,
T ö n k j e 2 5 - 5 0 / 2 - 4 m m , c s ö v e s e d ő , f e h é r , de az a l a p n á l s á r g á n s z á l a s , p i k k e l y e s . Az i d ő s p é l d á n y o k o n o k k e r e s e n e l s z í n e ződik.
- 127 -
gás
H u s a f e h é r , de a tönk színezett!.
a l a p j á n á l és a k a l a p b ő r e
alatt
sár-
3. dbra Pluteus luteoxnrene REA 1. t e r m ő t e s t ,
2. k e i l o c i s z t i d á k , 3. p l e u r o c i s z t i d á k , bőr véghifák
Spórák 5-7/5-6 liptikusak.
ha
gm m é r e t ű e k , g ö m b ö l y d e d e k v a g y e n y h é n
Keilocisztidák 40-65/15-20 sárgás tartalommal.
Pleurocisztidák palack alakúak.
4.
40-75/18-25
ym m é r e t ű e k , b u n k ó
kalap-
el-
alakúak,
ym m é r e t ű e k , b u n k ó , o r s ó ,
Kalapbőr sejtes szerkezetű. A véghifák körte alakúak g ö m b ö l y d e d e k , 1 2 - 3 0 um á t m é r ő j ű e k , s á r g á n p i g m e n t á l t a k .
né-
vagy
vagy
Á b r a a n y a g o t az i r o d a l o m b a n c s a k P H I L L I P S / 1 9 8 1 / m ü v é b e n t a l á l t a m / 1 3 . / , é s ez n a g y o n k ö z e l i k é p é t adja az á l t a l a m l á t o t t gombáknak. A határozás egyébként nem ütközik nehézségekbe, mivel a sárgás-olaj zöldes szin m á s sejtes k a l a p b ő r - s t r u k t u r á j u Pluteus f a j n á l n e m f i g y e l h e t ő m e g . 4.
Pluteus hiepidulus /FR. e x F R . / G I L L ,
Kalapja 12-20 mm átmérőjű, kezdetben nyujtottan ovális, később kiterülő, közepén többnyire kúpos, csúcsos. Szine fiatalon ólomszürke, egérszürke, elálló vagy letapadt sötétebb szálak-
- 128 kai borltottan bordás. Lemezei
szőrös. A kalap pereme
fehérek,
csak
az id5s
elég h a m a r h u s r ó z s á s r a
példányokon
változnak.
T ö n k j e 2 0 - 4 0 / 1 , 5 - 3 m m , k e z d e t b e n f e h é r és f i n o m a n d e r e s , k é s ő b b szürkés é s U v e g s z e r ü . A z a l a p n á l f e h é r e s m i c é l i u m b o z o n t látható. Husa vékony,
fehéres, nedvesen
üvegszerü.
3.
2. 4.
dbra
Pluteus hÍ8pidulu8 1. t e r m ő t e s t , Spórák
2. keilocisztidák,
5-7,5/4,5-6
Keilocisztidák
/FR. e x F R . / G I L L . 3. k a l a p b ő r
ym m é r e t ű e k , e n y h é n
35-55
véghifák
oválisak.
pm h o s s z ú a k , b u n k ó s a k
vagy
hengere-
sek . Pleurocisztidák
hiányoznak.
K a l a p b ő r s z á l a s s z e r k e z e t ű . A v é g h i f á k 4 0 - 1 2 0 / 6 - 1 5 pm m é r e t ű e k , h e n g e r e s e k , a v é g ü k ö n t o m p á n k i h e g y e s e d ő k , az a l a p h i fákkal ellentétben többnyire pigmentáltak. E z t a g o m b á t n a g y o n jól á b r á z o l t a LANGE/1936/ a 70-B valamint KÜHNER-ROMAGNESI/1953/ is a 25/1 táblákon. Viszont a M I C H A E L - H E N N I G - K R E I S E L /1979/ s z e r i n t i 44. á b r a k i s s é n a g y o b b t e r m e t ű n e k és e r ő s e n b a r n á s n a k m u t a t j a e g o m b a f a j t , l e g a l á b b is a z á l t a l a m m e g f i g y e l t p é l d á n y o k h o z k é p e s t . A
4. ábrán
látható
termőtesteket
erősen korhadt
bükktörzsön
- 129 g y ű j t ö t t e m , de t ö b b s z ö r a v a r o n , t a l a j o n is. 5,
Pluteus punatipe8
t a l á l t a m m á r e z t a fajt
korhadó bükk
ORTON
Kalapja 15-40 mm átmérőjű, fiatalon tompán kúpos, púpos, lassan k i t e r ü l ő . Szine sötét szépia, szürkés, ibolyás árnyala tu, közepén sötétebb, feketés. Felülete finom, sötét szálkás pikkelyekkel borított. A kalap pereme kezdettől bordás. Lemezei fiatalon szürkésfehérek, barnás husszinüre változnak.
az élük p i l l á s ,
később
Tönkje 20-40/2-6 m m , viszonylag vaskos, legfelül fehéres, lefelé a kalap színéhez hasonló. F e l ü l e t e h o s s z a n s z á l a s és f i n o m a n s z e m c s é s , s z á l k á s . Az a l a p n á l e n y h é n g u m ó s és f e h é r e s H u s a a k a l a p b a n f e h é r e s , de a k a l a p b ő r a l a t t t ö n k b e n s z ü r k é s b a r n a , az idős g o m b á b a n o k k e r e s .
szürke,
mig
5. äbra Pluteus punatipe8 1. t e r m ő t e s t ,
ORTON
2 . k e i l o c i s z t i d á k , 3. p l e u r o c i s z t i d á k , lapbőr véghifák
4.
ka-
- 130 Irodalom 1. B O N , M . / 1 9 7 8 / : QUÉL. 2. BOUDIER, E.
Pluteus boudieri
1884. -Doc. myc. /1905/:
ORTON
1960, Pluteus
30/11-12.:
Icones Mycologlcae,
cinereus
75-78. I.-Paris,
1-193.
3. B R E S A D O LtAa, b . G .5/0119-2595/0:. I c o n o g r a p h i a M y c o l o g i c a ,
XI.-Mediolani,
4. D X H N C K E ,
in
R.M.-DXHNCKE,
S.M.
-Aarau-Stuttgart, 5. FRIES, E. 6. GRÖGER,
/1980/:
2. A u f l . ,
/1874/: Hymenomycetes
F.
700 Pilze 1-6 86.
Európáéi. - Upsaliae,
/ 1 9 6 1 / : Die D a c h p i l z e . - M y k .
7. K O N R A D , IP B, L A N1C-,1 0A0.. /192 4 /: I c o n e s .. -PM aA rU is 8. K Ü H N E R ,
Farbfotos.
Mitt.5/3.:49-71. selectae
Fungorum,
R.-ROMAGNESI, H. /1953/: Flore analytique gnons supérieurs. - Paris, 1-557.
9. L A N G E , J . E . Tab.
/1936 /: F l o r a A g a r i c i n a 41-80.
p.1-755.
des
champi-
Danica, II.-Copenhagen,
10. MICHAEL, E . - H E N N I G , B.-KREISEL, H. /1979/: Handbuch P i l z f r e u n d e , I I I . - J e n a , 3. A u f l . , 1 - 4 6 4 .
für
1 1 . M O S E R , M . / 1 9 7 8 / : Die R ö h r l i n g e u n d B l ä t t e r p i l z e , in G A M S , H.: Kleine Kryptogamenflora, Bd. IIb/2.-Jena, 4. A u f l . , 1 - 5 3 2 . 1 2 . O R T O N , P . D . / 1 9 6 0 / : N e w c h e c k l i s t of B r i t i s h A g a r i c s and Boleti, III.-Trans. Br. myc. Soc. 43/2.: 159-439. 1 3 . P H I L L I P S , R. / 1 9 8 1 / : M u s h r o o m s and o t h e r f u n g i of B r i t a i n and E u r o p e . - L o n d o n , p . 1 - 2 8 8 .
Great
The presence of Budapest
wood
A L B E R T , L.,
of
some
s c a r c e Pluteus
species
in a b e e c h
Budapest
1983 w a s an e x t r a o r d i n a r y r a i n l e s s y e a r in H u n g a r y . F o r this r e a s o n the b i g s o i l fungi o c c u r e d o n l y in m i n i m a l q u a n t i t i e s . H o w e v e r d r o u g h t d i d not h a v e any e f f e c t on the p r e s e n c e of f u n g i g r o w i n g on t h e t r u n k s , c o n s e q u e n t l y I had r e l a t i v e l y b e t t e r c h a n c e s to s t u d y t h e m . I c a r r i e d o u t m y o b s e r v a t i o n s on old f a l l e n b e e c h t r u n k s of v a r i o u s d e c o m p o s i t i o n p h a s e , in the b e e c h w o o d s u r r o u n d i n g N o r m a f a , b e l o n g i n g to the t e r r i t o r y of B u d a p e s t .
- 131 S o m e scarce a n d i n t e r e s t i n q f u n g u s s p e c i e s w e r e a l s o found o n the e x a m i n e d 16 t r u n k s lying b e l o w the c l o s i n g u p b u s h level, as a result o f the v a p o r y , h u m i d m i c r o c l i m a t e d e v e l o p e d t h e r e . It w a s p o s s i b l e to i d e n t i f y 1 1 0 s p e c i e s in a l l . The g e n u s Pluteus w a s the m o s t r i c h in s p e c i e s a m o n g the p r e vailing fungus a s s o c i a t i o n Trametetum gibbosae; it w a s p o s s i b l e to i d e n t i f y 16 s p e c i e s a n d b e s i d e s f u r t h e r 5 t a x o n s are u n certain. In this p a p e r 5 s c a r c e r s p e c i e s of the g e n u s Pluteus w i l l be d e s c r i b e d in d e t a i l s , i . e . :
P. thomsonii P. boudieri
/BERK, et BR./ ORTON,
P. l u t e o v i r e n s P. hispidulus P. punctipes
Dr. M a k a r a G y ö r g y
DENNIS,
REA, IFR. ex
FR./GILL.,
ORTON.
köszöntése
A Magyar Parazitolőgusok Társasága Budapest, 1984. s z e p t e m b e r 27-én a z O r s z á g o s K ö z e g é s z s é g ü g y i I n t é z e t b e n t u d o mányos ülést rendezett DR. M A K A R A GYÖRGY, ny. osztályvezető f ő o r v o s t i s z t e l e t é r e , 7 5 . s z ü l e t é s n a p j a a l k a l m á b ó l . Pz ü l é sen D R . L Ö R I N C Z F E R E N C n y . e g y e t e m i t a n á r e l n ö k ö l t , é az ü n n e p e l t v o l t t a n í t v á n y a i k ö z ü l n é h á n y a n e l ő a d á s t tartol cak a h u m á n p a r a z i t o l ó g i a t á r g y k ö r é b ő l . Az e l ő a d á s o k u t á n U R . M A K A R A GYÖRGY sokoldalú, magasszintü tudományos munkásságát méltatv a , v o l t t a n í t v á n y a i n a k , t i s z t e l ő i n e k és b a r á t a i n a k n a g y s z á m ú képviselői megható ünnepség keretében köszöntötték a parazitolőgiai tudomány nemzetközileg elismert tekintélyét. E b b ő l az a l k a l o m b ó l M i k o l ó g i á i és F a a n y a g v é d e l m i T á r s a s á g n a k t a g s á g a , v a l a m i n t az ö s s z e s h a z a i g o m b a s z a k é r t ő k n e vében e helyről is tisztelettel köszöntjük DR.MAKARA GYÖRGY f ő o r v o s t , m i n t a g o m b a m é r g e z é s t á r g y k ö r é n e k k ü l f ö l d ö n is i s mert tudósát. DR.KALMÁR
Z.
- 132 '-
JALKANEN,
Lehet-e
RISTO:
redSs papsapkagombát
termeszteni
az
erdSkben?
A redős papsapkagombát /Gyromitra eaaulenta/ - i r j a a s z e r z ő - a s z á z a d e l e j e ó t a g y ű j t i k és f o g y a s z t j á k F i n n o r s z á g b a n . /A s z e r z ő J . R I S T O / A l e g j o b b g o m b a t e r m ő é v e k b e n m i n t e g y 100 t o n n a r e d ő s p a p s a p k a g o m b á t é r t é k e s í t e n e k o t t a k e r e s k e d e l e m b e n . A g o m b á b a n lev ő m é r e g a n y a g o t , a g y r o m i t r i n t s z á r í t á s s a l v a g y 10 p e r c i g tartó főzéssel csökkentik a veszélytelenség szintjére.
F i n n o r s z á g t ű l e v e l ű e r d e i b e n m i n d e n ü t t m e g t a l á l h a t ó ez a t a v a s s z a l t e r m ő g o m b a , de k i v á l t k é p p e n a L a p p f ö l d ö n v a n nagy jelentősége, ugyanis ott, a gyakran korán beköszöntő t e l e k m i a t t , az ő s z i gctnbavilág n e m m i n d e n é v b e n t u d k i f e j lődni. Megfigyelték, hogy a talajmüvelés elősegíti a termőtestek képződését, növeli a termést. Egyes erdőgazdálkodási m u n k á l a t o k k ü l ö n ö s e n k e d v e z n e k a s z á m á r a , m i v e l a t a l a j "megbolygatása" a gomba-szövedékben olyan reakciót vált ki, ami több termőtest produkciót e r e d m é n y e z .
A tudományos kutatás során ezt a gombafajt eddig mesterséges tápközegen, laboratóriumban nem sikerült termeszteni. Ezzel szemben egyes szabadföldi kísérletek eredményesek volt a k , amikor a talajt a g o m b a természetes lelőhelyein "megb o l y g a t t á k ." A z e l j á r á s t f é l t e r m e s z t é s n e k n e v e z t é k e l . A s z e r z ő a r r a is m e g e m l í t e t t e g y p é l d á t , a m i k o r egy p i n c e f ü r é s z p o r - s z i g e t e l ő rétegében hét nagyméretű gomba nőtt ki. TÖTH
MIKLÖS
Tata
- 133 -
MIKOLÓGIÁI KÖZLEMÉNYEK 1 9 8 4 . évi 2 - 3 . szám
Ehető gombák VASAS
táplálkozásegészségílgyl
problémái
GIZELLA
O r s z á g o s É l e l m e z é s - és T á p l á l k o z á s t u d o m á n y i Budapest
Intézet,
Bevezetés Az i l l e t é k e s e g é s z s é g ü g y i s z e r v e k m á r n y o l c é v e az O r s z á g o s É l e l m e z é s - és T á p l á l k o z á s t u d o m á n y i I n t é z e t /OÉTI/ g o m b a v i z s g á l ó l a b o r a t ó r i u m á b a k ü l d i k be a g o m b a m é r g e z é s r e g y a n ú s egyénektől származó v i z s g á l a t i a n y a g o k a t . Az 1 9 8 1 - 1 9 8 3 . köz ö t t b e é r k e z ő esetek k i v i z s g á l á s a és é r t é k e l é s e s o r á n k a p o t t eredmények táblázatban láthatók.
ÉV
összes értékelt esetszám
Gombamérgezések eset%-a szám 50,50
Egyéb gombaártalmak eset%-a szám 150
49,50
1981
303
153
1982
240
151
62,97
89
37,03
1983
204
117
57,35
87
42,65
A táblázatból megállapítható e g y r é s z t , h o g y az u t ó b b i k é t é v b e n a s z á r a z i d ő j á r á s m i a t t c s ö k k e n t a g o m b a fog y a s z t á s á b ó l származó m e g b e t e g e d é s e k s z á m a , m á s r é s z t a b e k ü l d ö t t é r t é k e l h e t ő m i n t á k k ö z ö t t i g e n sok az e g y é b g o m b a á r t a l o m b ó l s z á r m a z ó e s e t . I l y e n k o r a m e g b e t e g e d é s p o n t o s o k á t csak ritkán tudjuk megállapítani, mivel ez a probléma nagyon öszszetett, és részleteiben még felderítetlen. Érdemes azonban ö s s z e f o g l a l n i , hogy j e l e n l e g i t u d á s u n k s z e r i n t az e h e t ő g o m bák fogyasztása után m i l y e n táplálkozásegészségügyi problémák m e r ü l h e t n e k fel.
- 134 A gomba kitintartalmából
eredő
problémák
A g o m b a s e j t f a l a k i t i n t a r t a l m ú , s m i v e l az e m b e r i e m é s z tőrendszer nem termel kitináz enzimet, a gombás étel nehezen e m é s z t h e t ő . A k ö z t u d a t b a n e z m é g nem e l é g g é t e r j e d t e l , e z é r t n e m ritka, h o g y i g e n nagy m e n n y i s é g e t f o g y a s z t a n a k b e l ő l e . Sok a n nem k é s z í t i k e l ő m e g f e l e l ő e n a f ő z é s h e z a g o m b á t , n e m d a r a b o l j á k fel a p r ó r é s z e k r e , sőt az e g y e s f a j o k r a j e l l e m z ő S Z Í V Ó S , rostos t ö n k ö t is b e l e f ő z i k az é t e l b e . M i n d e z e k e r e d m é n y e k é n t emésztési zavar következhet be. A nagy mennyiségű, nehez e n e m é s z t h e t ő é t e l növeli a g y o m o r - b é l r e n d s z e r perisztaltikáját. A s i m a i z m o k i n t e n z í v ö s s z e h ú z ó d á s á t az e m é s z t ő r e n d s z e r g ö r c s ö s hasi f á j d a l o m m a l j e l z i . Sokan f i g y e l m e n k i v ü l h a g y j á k a z t is, h o g y a g y o m o r - b é l b e t e g s é g e k b e n é s e p e b á n t a l m a k b a n szenvedőknek nem tanácsos a nehezen emészthető gombás étel fogyasztása. M e g kell azonban jegyezni, hogy kis mennyiségb e n a g o m b a k i t i n t a r t a l m a , m i n t r o s t a n y a g , az e g é s z s é g e s e m b e r anyagcseréjére kedvező hatással van. Gombás
ételmérgezések
A g o m b á s é t e l m é r g e z é s t ü n e t e i is h a s o n l ó a k l e h e t n e k , m i n t a g o m b a m é r g e z é s e k é , tehát az i l y e n e s e t e k i s az O É T I g o m b a vizsgáló l a b o r a t ó r i u m á b a n k e r ü l n e k k i v i z s g á l á s r a . Az é t e l m é r g e z é s t romlott, helytelenül, sokáig tárolt gomba felhasználás á v a l készült v a g y állott g o m b á s étel o k o z z a . A gombák sejtjeib e n o l y a n e n z i m e k t e r m e l ő d n e k , a m e l y e k m a g á t az e l ö r e g e d e t t g o m b a f e h é r j é i t b o n t j á k le e g y s z e r ű , uj v e g y ü l e t e k k é . E z e k a b o m l á s t e r m é k e k n e m m i n d i g k ö z ö m b ö s e k az e m b e r i s z e r v e z e t s z á m á r a . A m é r g e z é s 4 - 6 órás i n k u b á c i ó s i d ő u t á n g a s t r o e n t e r i t i s f o r m á j á b a n j e l e n t k e z i k . A g o m b á s é t e l m é r g e z é s m á s i k o k a , hogy az e l ö r e g e d e t t g o m b a v a g y az á l l o t t g o m b á s é t e l jó t á p t a l a j a a k ó r o k o z ó és a f e l t é t e l e s k ó r o k o z ó m i k r o o r g a n i z m u s o k n a k . Az OÉTI-ben olyan kísérletet végeztünk, hogy szelektív és differenciáló táptalajra oltottunk abból a vizsgálati anyagb ó l , amelyet g o m b a m é r g e z é s g y a n ú j a m i a t t k ü l d t e k be az i l l e t é k e s egészségügyi szervek, s b e n n e csak e h e t ő gombára utaló a l a k e l e m e t t a l á l t u n k . 33 i l y e n e s e t b ő l e g y b e n t a l á l t u n k é t e l f e r t ő z é s t okozó k ó r o k o z ó t , nevezetesen Salmonella thompson-t, és a f e l t é t e l e s k ó r o k o z ó k k ö z ü l e g y b e n v o l t Streptococcus faecalÍ8, hét e s e t b e n Bacillus cereus, h é t m i n t á b a n p e d i g Pseudomonas aeruginosa. M i u t á n a b e k ü l d ö t t m i n t á k a t n e m s t e r i l k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t v e t t é k , é s az a n y a g p o s t á z á s a is t ö b b n a p o t v e t t i g é n y b e , igy a b a k t é r i u m o k c s i r a s z á m a n e m v o l t p o n t o s a n é r t é k e l h e t ő , tehát a z é t e l m é r g e z é s t é n y é r e a f e l t é t e l e s k ó r o k o z ó k e s e t é b e n nem t u d t u n k k i e l é g í t ő f e l v i l á g o s í t á s t a d n i . 23 m i n t á b a n lehetett k i m u t a t n i Coli form b a k t é r i u m o t , amely a b e k ü l dött anyagok szennyezettségére utalt. Gombák
gőből
termőtestében
koncentrált mérgező
anyagok
Ujabban feltárt kérdés, hogy a gombák a talajból, levefel tudnak-e v e n n i m é r g e z ő anyagokat, és azt termőtestük-
- 135 b e n r a k t á r o z z á k . A k ü l ö n b ö z ő n ö v é n y v é d ő s z e r e k és azok b o m l á s termékei leülepedhetnek a termőtestek felületére, illetve a t a l a j b ó l k e r ü l h e t n e k be a g o m b á k b a . E z az oka a n n a k , hogy csak növényvédőszer lebomlása után szabad a permetezőszerrel k e z e l t b a r a c k o s o k b a n t e r m e s z t e t t t ö v i s a l j a g o m b á t /Entoloma clypeatum/ leszedni. A m é r g e z ő n e h é z f é m e k - k ü l ö n ö s e n az ólom, k a d m i u m , r é z , h i g a n y n é h á n y g o m b a f a j b a n f e l d u s u l h a t ; p l . a Flaveaoéntee c s o portba tartozó csiperkék sokkal több kadmiumo.t raktároznak el m a g u k b a n , m i n t a Rubeaoentes c s o p o r t t a g j a i . A n e h é z f é m t a r talom mennyisége a l e l ő h e l y t ő l is f ü g g . A n a g y o b b p e r n y e k i b o csátásu üzemek közelében a gombában nagyobb koncentrációban találtak kadmiumot, a forgalmas autóutak közelében növök ped i g több ó l m o t t a r t a l m a z n a k , m i n t a t á v o l a b b f e j l ő d ő k / W E T Z E L 1 9 7 9 . e x H E R M A N N 1983/. A n a g y o b b r á d i ó a k t i v i t á s u h e l y e k e n s u g á r z ó i z o t ó p o k , főleg c é z i u m - 1 3 7 , s t r o n c i u m - 9 0 , k á l i u m - 4 0 kerülhetnek a gombába. S z e r e n c s é r e ezek a p r o b l é m á k n e m j e l e n t e n e k k o m o l y v e s z é l y t az e m b e r r e , h i s z e n n e m f o g y a s z t u n k n a p o n t a n a g y o b b m e n y n y i s é g ü g o m b á t . Ezen k i v ü l S C H E L L M A N N é s m u n k a t á r s a i / 1 9 8 0 ' k i m u t a t t á k , h o g y a réz és k a d m i u m t a r t a l m ú c s i p e r k é k f o g y a s z t á s a u t á n az e m b e r i s z e r v e z e t b e n csak k i s m e n n y i s é g b e n a k k u m u l á l ó d nak, ezek a nehézfémek jelentősebb részben kiválasztódnak. A v i z s g á l t s z e m é l y e k v i z e l e t é b e n és s z é k l e t é b e n a k í s é r l e t a l a t t n a g y o b b m e n n y i s é g ű k a d m i u m o t és r e z e t l e h e t e t t k i m u t a t n i , m i n t a kontroll személyekében. Intolerancia
a gombatartalommal
szemben
1. A n a g y g o m b á k b a n i s t a l á l t a k e d d i g csak m i k r o g o m b á k b ó l i s m e r t a n t i b i o t i k u m o k a t . E z e k az a n y a g o k v a g y a n o r m á l b é l f l ó r á t z a v a r h a t j á k meg, v a g y f e l s z í v ó d v a a l l e r g i á s t ü n e t e k e t v á l t hatnak ki. 2. Az e h e t ő g o m b á k o k o z t a g a s t r o e n t e r i t i s e g y k ü l ö n l e g e s esetét a trehaláz enzim hiányára lehet visszavezetni. A trehaláz az e m é s z t ő s z e r v - r e n d s z e r e n z i m j e , s a g o m b á b a n t a l á l h a t ó t r e h a l ó z t / d i s z a h a r i d / g l ü k ó z z á b o n t j a le. N é h á n y s z e m é l y n é l e z az e n z i m k i v é t e l e s e n h i á n y o z h a t , s igy a g o m b á b ó l s z á r m a zó t r e h a l ó z e m é s z t e t l e n m a r a d , a m i f e l f u j ó d á s t é s e m é s z t é s i z a v a r o k a t o k o z . Ez az e n z i m h i á n y ö r ö k l e t e s a n y a g c s e r e b e t e g s é g /GERAULT 1977 ex HERMANN 1983/. 3. E g y r e több e h e t ő g o m b á b a n m u t a t t a k ki c i á n h i d r o g é n t . L e g i s m e r t e b b a mezei s z e g f ü g o m b a /Marasmius oreadea/, a l i l a p e r e s z k e /Lepiata nuda/3 a szürke tölcsérgomba /Lepiata nebularis/, j a m á r v á n y o s p e r e s z k e /Lepiata lu8cina/ c i á n h i d r o g é n k i b o c s á t á s a . E z a keserüir.andula s z a g ú v e g y ü l e t n a g y o n i l l é k o n y é s főzés során eltávozik. így ezen gombák fogyasztása nem jelent k o m o l y v e s z é l y t / G E R A U L T 1977 e x H E R M A N N 1 9 8 3 / .
- 136 Gombától származó
allergiás
megbetegedések
Egyes személyeknél bizonyos gombafajok p l . lila p e r e s z ke /Lept8ta nuda/, szürke t ö l c s é r g o m b a /Lepista nebularis/ ö r e g e b b termőtestjeinek elfogyasztása után allergiás gastroenteAz a l l e r g i a sok e s e t b e n c s a k t ö b b s z ö r i , ritis fejlődhet ki. ismételt gombafogyasztás után jelentkezik. A r é g e b b i m i k o l ó g i á i s z a k i r o d a l o m b a n e h e t ő n e k t a r t o t t begöngyölt-szélü cölöpgomba /Paxilly.8 involutus/ az u t ó b b i i d ő k t a p a s z t a l a t a i s z e r i n t ugy n y e r s e n , m i n t f ő z v e f o g y a s z t v a , s ú l y o s m e g b e t e g e d é s t o k o z . Az u j a b b v i z s g á l a t o k k i d e r i t e t t é k , h o g y a g o m b a e g y h ő l a b l l i s m é r e g a n y a g o t , az involutint tartalm a z z a . S C H M I D T é s m u n k a t á r s a i /1971/ u g y a n a k k o r f e l h i v j á k a figyelmet arra,hogy a megfelelő ideig hőkezelt Paxillus involutus allergiás gastroenteritist és esetenként haemoglobinuriát / h a e m o g l o b i n t a r t a l m ú v i z e l e t ü r i t é s / o k o z . sőt h a l á l e s e t is e l ő f o r d u l t e gomba fogyasztása miatt /KUBICKA 1980/. A g o m b a s p ó r a b e l é l e g z é s e is a l l e r g i á t o k o z h a t . 1 9 8 2 - b e n a m o n t r e á l i A l l e r g i a és I m m u n o l ó g i a i I n t é z e t kutatói kimutatták^ hogy a termesztett csiperke /Agaricus bÍ8porus/ s p ó r á j á t ó l s z é n a n á t h á t lehet k a p n i . E z k o m o l y m u n k a e g é s z s é g ü g y i p r o b l é m á t jelent a gombatermesztők számára. 1 9 6 1 - b e n S R B A R és V E S A L S K Y leirtak egy allergiás kötőhárt y a g y u l l a d á s t , a m i k o r apa é s fia b i m b ó s p ö f e t e g /Lyooperdon perlatum/ s p ó r a p o r á t j á t é k b ó l e g y m á s a r c á b a f ú j t á k . Ez k ü l ö n b e n közismert jelenség. Nyers
gomba
fogyasztása
E l é g g y a k r a n e l ő f o r d u l t - 19 8 2 - b e n 6 e s e t , 19 83-ban 5 e s e t - , hogy az ó v o d a v a g y b ö l c s ö d é u d v a r á n n ő t t g o m b á t a g y e r e k e k m e g k ó s t o l t á k , és az a z o n n a l i k ó r h á z b a s z á l l i t á s u k u t á n az e g é s z s é g ü g y i s z e r v e k az O É T I - b e k ü l d t é k be v i z s g á l a t r a a gyomormosó folyadékokat vagy a még fellelhető gombákat. Szerenc s é r e e b b ő l m é r g e z é s m é g nem f o r d u l t e l ő . 1 9 8 2 - b e n egy e s e t b e n Minores c s o p o r t b a t a r t o z ó c s i p e r k é t , a t ö b b i öt e s e t b e n é s 1 9 8 3 - b a n m i n d az ö t i l y e n a l k a l o m m a l a k e r t i t i n t a g o m b á t /Coprinus miaaoeus/ k ó s t o l g a t t á k a g y e r e k e k . A z i j e d e l e m és a g y o r s i n t é z k e d é s a z o n b a n j o g o s v o l t , m i v e l sok n y e r s á l l a p o t b a n l e v ő e h e t ő g o m b a - h a e m o l y s i n és h a e m a g l u t i n i n t a r t a l m a m i a t t h a e m o g l o b i n u r i á t o k o z . / W I E D E M A N N 1 9 7 3 ex K U B I C K A 1 9 8 0 / . E z e k a v e g y ü l e t e k h ő l a b i l i s a k , s m á r 6 0 - 6 5 ° C - o n fél ó r a a l a t t , 1 0 0 ° C - o n azonnal lebomlanak. Egyes gombafajok - pl. ráncos tintagomba /Coprinus atramentarius/ é s e g y e s t ő k e g o m b á k •/Pholiota sp./ n y e r s fogyasztása kis gyerekeknél akut encephalitis veszélyével jár /LINDNER 1979 ex LÉVAI 1981/. A k ö z i s m e r t e n j ó i z ü , á r u s i t h a t ó g y ü r ü s t u s k ó g o m b a \Amillariella mellea/ és az u j a b b a n n a g y é r d e k l ő d é s r e s z á m o t tartó v á l t o z é k o n y t i n o r u /Boletus luridus/ n y e r s e n v a g y 2 0 p e r c n é l r ö v i d e b b i d e i g tartó főzés után fogyasztva gastroenteritist okozhatnak. Ezek méreganyagai szintén hőlabilisak/SINGER 1967/.
- 137 A röviden ö s s z e f o g l a l t p r o b l é m á k a l a p j á n é r t h e t ő , h o g y az ehető gombák fogyasztása u t á n bekövetkezö rosszullétek érték e l é s e m i l y e n ö s s z e t e t t , é s sok e s e t b e n n e h e z e n m e g o l d h a t ó feladat . E l ő f o r d u l h a t az is, h o g y a b e t e g p a n a s z a i n i n c s e n e k o k o z a ti ö s s z e f ü g g é s b e n a g o m b a f o g y a s z t á s s a l . A h e l y z e t v a l a m i v e l e g y e s z e r ü b b l e n n e , ha a f o g y a s z t o t t g o m b a d i a g n o s z t i z á l á s a , majd a tényleges betegség megállapítása a gombaszakértővel, a b e t e g g e l és a k e z e l ő o r v o s s a l ö s s z h a n g b a n történnék. Végezetül köszönetet mondok a Gombavizsgáló laboratórium d o l g o z ó i n a k , h o g y az á l t a l a m nem v i z s g á l t m i n t á k e r e d m é n y e i t is f e l h a s z n á l h a t t a m a s t a t i s z t i k a i é r t é k e l é s n é l . összefoglalás A gombamérgezésre gyanús egyénektől származó vizsgálati a n y a g o k é r t é k e l é s é n e k e r e d m é n y e k é n t é v r ő l - é v r e i g e n m a g a s az egyéb gombaártalmakból származó esetek száma. Ilyenkor a megb e t e g e d é s e k p o n t o s okát c s a k r i t k á n l e h e t m e g á l l a p í t a n i . E l ő f o r d u l h a t az i s , hogy a b e t e g p a n a s z a i n i n c s e n e k o k o z a t i ö s s z e f ü g g é s b e n a g o m b a f o g y a s z t á s s a l . A s z e r z ő az e h e t ő g o m b á k fogyasztása során felmerülő táplálkozásegészségügyi problémákat foglalja össze. 1. Nagy m e n n y i s é g b e n f o g y a s z t o t t , a g o m b a s e j t f a l k i t i n t a r t a l m a m i a t t n e h e z e n e m é s z t h e t ő g o m b a e m é s z t é s i zavarokat okozhat, különösen a gyomor-bélbetegségekben, epebántalmakban szenvedőknél. Kis mennyiségben viszont a g o m b a k i t i n t a r t a l m a m i n t r o s t a n y a g , az e g é s z s é g e s e m ber a n y a g c s e r é j é r e k e d v e z ő h a t á s ú . 2. G o m b á s é t e l m é r g e z é s e k e g y r é s z e az e l ö r e g e d e t t g o m b a fehérjéinek bomlástermékeitől, másrészt a helytelenül tárolt gcntoák vagy a g o m b á s é t e l e n m e g t e l e p e d ő k ó r o k o z ó k tól é s f e l t é t e l e s k ó r o k o z ó k t ó l s z á r m a z i k . 3. A g o m b á k a t a l a j b ó l , l e v e g ő b ő l fel t u d n a k v e n n i p e r m e tező s z e r e k e t , v e g y i m é r g e z ő a n y a g o k a t , és a z t t e r m ő testükben raktározzák. 4. I n t o l e r a n c i a a g o m b a t a r t a l o m m a l
szemben:
a/ A n a g y g o m b á k b a n is t a l á l t a k a n t i b i o t i k u m o k a t , amel y e k a normál b é l f l ó r á t m e g z a v a r h a t j á k v a g y a l l e r g i á t válthatnak ki. b/ E g y e s e m b e r e k ö r ö k l e t e s t r e h a l á z e n z i m h i á n y a m i a t t a g o m b a t r e h a l ó z a e m é s z t e t l e n m a r a d , ami f e l f ú v ó d á s t és e m é s z t é s i z a v a r o k a t o k o z h a t .
138 c/ E g y r e több é t k e z é s i g o m b á b a n m u t a t t a k ki rogént, de e n n e k f o g y a s z t á s a n e m j e l e n t v e s z é l y t , m e r t f ő z é s során e z e l i l l a n .
ciánhidkomoly
d/ A l l e r g i á s m e g b e t e g e d é s e k e l ő f o r d u l h a t n a k e g y e s g o m b á k f o g y a s z t á s a vagy a s p ó r a p o r b e l é l e g z é s e e s e tében. e/ T ö b b é t k e z é s i g o m b a nyerseh fogyasztva hőlabilig haemolizin és haemaglutinin tartalma miatt haemoglobir.uriát o k o z h a t . Egyéb nyers g o m b á t ó l szárm a z ó á r t a l m a k is e l ő f o r d u l h a t n a k . Irodalom H E R M A N N , W . / 1 9 8 3 / : N e u e r e E r k e n n t n i s s e ü b e r die G i f t i g k e i t einiger Pilzarten. Mykologisches Mitteilungsblatt Heft 1. KUBICKA, J., ERHART, J. ERHARTOVA, M. Praha.
/1980/: Jedovaté
Houby,
L É V A I J . /19 8 1 / : É t k e z é s i g o m b á k o k o z t a b e t e g s é g e k . A tápl á l k o z á s t u d o m á n y h e l y z e t e és f e l a d a t a i M a g y a r o r s z á g o n . Budapest, 727-731. M I C H A E L , E. - H E N N I G , B . - K R E I S E L , H . für P i l z f r e u n d e 1 - 6 B a n d . J e n a M O S E R , M . / 1 9 7 8 / : Die Kryptogamenflora S I N G E R , R.
R ö h r l i n g e und B l S t t e r p i l z e . II. Stuttgart.
/ 1 9 6 7 / : Die R ö h r l i n g e . T e i l I I .
Nutrition-sanitary V A S A S , G.,
/1960-1978/:
problems
of
the e d i b l e
Handbuch
Kleine
Heilbrunn.
fungi
Budapest
The e v a l u a t i o n of t e s t m a t e r i a l s d e r i v i n g from i n d i v i d u a l s s u s p e c t e d of m u s h r o o m p o i s o n i n g i n d i c a t e s that c a s e s o f o t h e r m u s h r o o m i n j u r i e s i n c r e a s e y e a r by y e a r . E x a c t r e a s o n o f d i s e a s e s c a n be e s t a b l i s h e d o n l y r a r e l y in s u c h c a s e s . It m a y o c c u r that c o m p l a i n t s of t h e s i c k p e r s o n s a r e n o t in c a u s a l r e l a t i o n to the m u s h r o o m c o n s u m p t i o n . T h e a u t h o r g i v e s a s u m m a r y o f n u t r i t i o n - s a n i t a r y p r o b l e m s a r i s i n g in t h e c o u r s e of c o n s u m i n g edible mushrooms: I. M u s h r o o m s c o n s u m e d in an e x c e s s q u a n t i t y c a u s e d i g e s t i v e p r o b l e m s due t o t h e c h i t i n c o n t e n t ' o f the m u s h r o o m c e l l w a l l s , e s p e c i a l l y for i n d i v i d u a l s s u f f e r i n g in s t o m a c h - i n t e s t i n a l and g a l l - b l a d d e r d i s e a s e s . T h e c h i t i n c o n t e n t of the m u s h r o o m in a s m a l l e x t e n t - a s fibre m a t e r i a l - h a s a f a v o u r a b l e e f f e c t on t h e metabolism of a healthy p e r s o n .
- 139 II. F o o d p o i s o n i n g s from m u s h r o o m s d e r i v e from the dec o m p o s i t i o n p r o t e i n - p r o d u c t s of the a g e d m u s h r o o m on the one h a n d and from the p a t h o g e n e s and p r e s u m e d p a t h o g e n e s s e t t l i n g d o w n on the a g e d m u s h r o o m o r on the food p r e p a r e d from t h a t , on the other hand.
soil
III. M u s h r o o m s c a n t a k e up p o i s o n i n g m a t e r i a l s and air and can s t o r e them in t h e i r b o d y . IV. I n t o l e r a n c e
to mushroom
from
the
content:
1. O n e h a s found a n t i - b i o t i c s a l s o in the b i g m u s h r o o m s , w h i c h may d i s t u r b the n o r m a l i n t e s t i n e f l o r a , or may b r i n g about a l l e r g y . 2. Due t o the i n h e r i t a b l e lack of the t r e h a l a s e e n z y m e s o m e p e o p l e , t h e t r e h a l a s e o f the m u s h r o o m r e m a i n s u n d i g e s t e d , c a u s i n g h e n c e f l a t u l e n c e and d i g e s t i v e troubles. 3. H y d r o g e n cyanides h a v e b e e n t r a c e d in m o r e and m o r e e d i b l e m u s h r o o m s , h o w e v e r t h e i r c o n s u m p t i o n is of no s e r i o u s d a n g e r , as this c o m p o u n d v o l a t i l e s in the c o u r s e of c o o k i n g . V. R e v i e w o f a l l e r g y d i s e a s e s in c a s e of m u s h r o o m sumption and inhalation of sporule powders.
con-
V I . S e v e r a l e d i b l e m u s h r o o m v a r i e t i e s c o n s u m e d in raw s t a t e cause h a e m o g l o b i n u r i a t e due t o their content of heatunsteady h a e m o l y s i n e a n d h a e m a g g l u t i n i n e . Review of i n j u r i e s d e r i v i n g from o t h e r raw m u s h r o o m s .
of
- 140 -
Mikológiái
tanácskozások
Pécsett
Az O r s z á g o s E r d é s z e t i védelmi Társaságának kétizben
rendezett
Pécsi
Egyesület Mikológiái Szakcsoportja
tudományos
és
az 1 9 8 4 .
tanácskozást
Faanyagévben
a mikológia
tárgy
körében. Az első félévi vasta STEPHAN a
"Clusisus
tanácskozáson AUMÜLLER
Codex"-ról, majd
dást. A második valamint
félévben
a piaci
a rendezvényeken fejt k i
is
folytat
felol-
előadását
gombák
előa-
tárgyköréből,
a l a k u l á s á r ó l és a n é p i e s
el előadások. A Szakcsoport ismeretterjesztő
társegyesületekkel,
latokat, tanulmányutakat vékenységet
a mikroszkópi
kivül értékes
a helyi
professzor
BABOS LÖRÁNTNÉ tartott
gombaárusitás
gombanevekről hangzottak
dést
DR. VASS A N N A társelnök
/Ausztria/
tudományos
szervez, valamint
a tömegkommunikációs
ezeken
együttműkövizsgá-
felvilágosító
DR.KALMÁR
Gombakiállitás
te-
vonalon. Z.
Miskolcon 3
Az O r s z á g o s E r d é s z e t i E g y e s ü l e t M i k o l ó g i á i védelmi Társaságának Miskolci k e l karöltve
gombakiállitást
Könyvtár előcsarnokában, A kiállítást
Egyesület
son gombatermesztési tatót
szervezetek-
a II. Rákóczi 6 - á n és
amit
része
megyei
kiállítá-
és s z a k i r o d a l m i
csak egyik
Ferenc
7-én.
titkára nyitotta meg.,A
szaktanácsadást
ismeretterjesztő munkának,
rendszeresen
más
Faanyag-
a Borsod-Abaúj-Zemplén
is t a r t o t t a k . Ez a k i á l l í t á s
az é r t é k e s kolcon
rendezett
1984. október
CZAGÁNYI JÖZSEF,
Természetvédelmi
Szakcsoportja
és
bemuannak
a Szakcsoport
szervez. DR.KALMÁR
Z.
Mis
- 141 -
MIKOLÖGIAI
KÖZLEMÉNYEK
1 9 8 4 . évi 2 - 3 .
HOLLOS BABOS
LÁSZLÓ
nyomában Szekszárd
környékén
szám
I.
MARGIT
Természettudományi
Muzeum Növénytár,
Budapest
A Kiskunsági Nemzeti Park gombaflórájának kutatása során azt a t e r ü l e t e t v i z s g á l t a m , a h o l H O L L Ö S L Á S Z L Ó a s z á z a d f o r d u lón, 189 2 - 1 9 1 1 k ö z ö t t i é v e k b e n - k e c s k e m é t i t a n á r k o r á b a n számos gyüjtöutat tett. összefoglaló munkáiból /1896, 1903, 1904, 1 9 1 1 , 1913/ a l k a l m u n k n y i l t m e g i s m e r n i a D u n a - T i s z a k ö zének é r d e k e s g a z d a g g o m b a v i l á g á t . H e r b á r i u m i a n y a g a z o n b a n e b b ő l az i d ő s z a k b ó l alig m a r a d t m e g . K ö z t u d o t t , h o g y H O L L Ö S 1 9 1 1 - b e n , - az őt é r t s é r e l e m m i a t t - e l é g e t t e g y ű j t e m é n y é t és a n e h e z e n ö s s z e g y ű j t ö t t i r o d a l m i a n y a g á t . 1 9 1 1 - b e n v i s s z a költözött szülővárosába, Szekszárdra. Azzal tért haza, hogy f e l h a g y m i k o l ó g i á i m u n k á j á v a l , de v é r b e l i t u d ó s h o z m é l t ó a n v o l t ereje újra kezdeni. 1912-ben már ismét g y ű j t ö t t e a g o m b á k a t , s különösen aktivan az 1 9 2 6 - 1 9 2 9 - e s i d ő s z a k b a n t e t t e e z t . M u n k á j a e r e d m é n y e i r ő l t ö b b c i k k b e n /1926 a, 1926 b, 1 9 2 7 , 1 9 2 8 , 1929/ és e g y összefoglaló t a n u l m á n y b a n /1933/ s z á m o l t b e . E b b ő l az i d ő s z a k b ó l m a k r o gomba gyűjtéseinek jelentős része megtalálható a T e r m é s z e t t u dományi Muzeum Növénytár herbáriumában. HOLLÓS Szekszárd környéki vizsgálati területe, a Mezőföld és a S o l t i s i k s á g /Eupannonicum: Colocense/ k ö z v e t l e n ü l k a p c s o l ó dik a k o r á b b a n v i z s g á l t D u n a - T i s z a k ö z i f l ó r a j á r á s s a l /Eupcmncmicum,Praematricim/. Az o t t s z e r z e t t n e g y e d s z á z a d o s t a p a s z t a l a t a s e g í t s é g é v e l t u d t a c s a k m u n k á i á t v é g h e z v i n n i . N a g y neh é z s é g e v o l t a h a t á r o z á s o k n á l az i r o d a l o m h i á n y o s s á g a . G y ű j t é sei jól t ü k r ö z i k azt a h e l y i s a j á t o s s á g o t , a m e l y S z e k s z á r d f e k véséből adódik. A környék talaja f ő l e g l ö s z és h o m o k . S z e k s z á r d t ó l k i s s é n y u g a t ra-<5élnyugatra, a T o l n a - m e g y e i d o m b o k e r d e i b e n a M a g v a r K ö z é p h e g y s é g r e j e l l e m z ő e r d e i f a j o k g y ű j t h e t ő k /Amanita3 fíuseula, Lactarius, s t b . / . S z e k s z á r d t ó l é s z a k r a v i s z o n t n a g y k i t e r j e d é s ű homoki legelőket találunk jellegzetes sztyepplakó fajokkal. A t e l e p i t e t t h o m o k i a k á c o s o d n a k , n v á r a s o k n a k is n a g y o n j e l l e g z e tes g o m b a e g y ü t t e s e v a n . A h o m o k j e l l e m z ő f a j a i t jól s z e m l é l t e tik H o l l ó s Gasteromycetidae a d a t a i és az u j a b b g y ű j t é s e k
- 142 Agaricalee a n y a g a . É r d e k e s - de e d d i g m é g csak n a g y o n t a n u l m á n y o z o t t a Duna á r t e r ü l e t é n e k g o m b a f l ó r á j a is.
kevéssé
H O L L Ó S L Ä S Z L Ö 100. s z ü l e t é s n a p j a k a p c s á n IMREH L Á S Z L Ó s z e k s z á r d i b i o l ó g i a tanár h i v t a fel a f i g y e l m ü n k e t a T o l n a megyei legelők mikológiái kutatására. Kiséretében néhány eredményes, emlékezetes gyüjtőutat tettünk BOHUS GÁBOR, VÉSSEY EDE és ALBERT P I L Á T akadémikus, a jeles cseh mikológus társasáq á b a n . E g y é b f e l a d a t o k m i a t t a z o n b a n rtem j u t o t t e z i d á i g idő intenzivebb kutatások végzésére..Most, HOLLOS LÁSZLÓ születés é n e k 125. é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l m u n k á j á n a k f e l i d é z é s é v e l , a r e v i d e á l t a n y a g k ö z l é s é v e l é s az u j a b b k u t a t á s o k é r d e k e s e b b eredményeinek közreadásával kívánunk tisztelegni emlékének. 1 9 3 3 - a s faj f e l s o r o l á s á b ó l n e m v e h e t ő k f i g y e l e m b e azok a fajok, melyeknek közölt termőhelye vagy termésidőszaka ellentm o n d az e d d i g i m e g f i g y e l é s e k n e k , v a g y a n n y i r a tág é r t e l e m b e v e t t "fajok" / p l . Pealliota-k/, h o g y c s a k a n e m z e t s é g ü k t e k i n t hető biztosnak. Mivel herbáriumi példány ezekből a gombákból n i n c s e n , revíziójuk sajnos nem végezhető el. CHtocybe diatreta Coprinus crenatua Coprinus ephemeruB Hebeloma clavicepe: H O L L Ó S l o m b e r d ő b ő l k ö z l i . M o s e r s z e r i n t fenyőerdei faj. Magyarországi előfordulása nem ismert. Hygrophorus limacinua Inocybe rimosa Lactariu8 hysginua Lactarius pyrogalus: e z t a fajt g y a k r a n ö s s z e t é v e s z t e t t é k a g y a k o r i L.circellatus - s a l , s m i v e l n e m e m l í t i , h o g y Corylus a l a t t t e r m e t t , nem t e k i n t h e t ő b i z t o s a d a t n a k . / H a s o n l ó e s e t b e n , a Lactarius torminosus-nkl e l f o g a d h a t ó v o l t a h a tározás, annak ellenére, hogy bükkerdőben termő fajnak i r j a . A s z ő r g o m b a n e m t é v e s z t h e t ő ö s s z e m á s f a j j a l , talán i n k á b b s z á l a n k é n t n y i r e k is v o l t a k az e r d ő b e n . / Marasmius androsaceus: H O L L Ó S s z e r i n t t ö l g y l e v é l e n t e r e m . T a p a s z talatunk szerint fenyőtűn található. Marasmius terginus Marasmius vaillanti Naucoria 8triaepee P8alliota arvensie Psalliota campe8tri8 Pealliota flavescene RuB8ula alutacea Rus8ula caerulea Ruesula lutea Ru88ula rubra Rueeula 8 ardoni a Tricholoma albellum: őszi t e r m é s i d ő s z a k a Calocybe gambosa-w a l .
miatt nem azonosítható
a
- 143 Trioholoma albus: HOLLÖS szerint a homoki akácosokban ősszel g y a k o r i . Az a l f ö l d i a k á c o s o k k u t a t á s a során e z t a fajt a k á c o s b a n s o h a nem t a l á l t u k . T ö m e g e s e n j e l e n i k meg viszont a fiatalon gyakran fehéres szinü, kellem e s v i r á g i l l a t u Lepista irinoid.ee, de e z t i l l a t a és jó ize r é v é n n e m l e h e t "Triaholoma albus"-nak v é l n i . Trioholoma terreus var. orirubens: v a l ó s z í n ű l e g n e m egy f a j r a v o n a t k o z i k H o l l ó s m e g á l l a p í t á s a . K é t t e r m é s i d ő s z a k o t iris Kora tavasszal, márc., ápr. hónapokban bőven terem. " T ü s k e g o m b á n a k h í v j á k " . E z e k a megfigyeilések m i n d e n b i z o n n y a l az Entoloma clypeatum s . l . - r a v o n a t k o z h a t n a k , "ősszel, szept.-nov.-lg szórványosan hozzák": egyezik c s a k t e r m é s i d ő s z a k b a n a Triaholoma orirubens-szel. H á r o m p u b l i k á l t /1933/ fajból r e n d e l k e z ü n k u g y a n h e r b á r i u m i a n y a g g a l , de a l e í r á s o k h i á n y a é s a p é l d á n y o k á l l a p o t a a r e v í z i ó t nem teszi l e h e t ő v é . Ezek a következők: Hygrophorus coccineus Psathyrella pronus. Psathyrella gracilis. Három faj nem t a l á l h a t ó H O L L Ö S /1933/ f a j l i s t á j á b a n , de r e v i d e á l h a t ó h e r b á r i u m i a n y a g van b e l ő l ü k : s. n. Ozonium auricomum - Coprinus radians Stropharia semiglobata s.n. Lepiota georginae. F e l t ű n ő e n v ö r ö s ö d ő , k i s t e r m e t ű ő z l á b g o m b a , m e l y a r e v í z i ó s o r á n a Leucocoprirms pilatianus v ö r ö s ö d ő v á l t o z a t á n a k b i z o n y u l t , s l e í r á s r a k e r ü l t Leucocoprinus pilatianus /DEM;/ BON et B O I F F . var. erubeeaens / B A B O S , 1979/ n é v e n . E z t BON / 1981/ a keilocisztidákon esetenként előforduló függelékek miatt a Leucoagaricus badhamii f a j r o k o n s á g á b a h e l y e z t e é s Leucoagaricus badhamii / B E R K . / S I N G . var.erubescens / B A B O S / B O N n é v e n k ö z ö l t e . É r d e k e s , h o g y H O L L Ö S két m u n k á j á n a k / 1 9 2 6 , 1933/ b e v e z e t ő jében a "hegyi" e r d ő k b ő l /dombvidéki erdőkből/ emliti a Suillu8 bovinus-1 /s.n. Boletus bovimis, B O H U S , 1 9 4 4 . i s / , de a f a j l i s t á k b ó l ez a g o m b a k i m a r a d t . A d a t á t n e m t e k i n t e m b i z t o s nak . A " G o m b á k S z e k s z á r d p i a c á n " /1926/ és " T ö m e g e s g o m b a m é r "Cantharellus aurantiacus HOLLÖS*' g e z é s " /1927 / c. c i k k é b e n k ö z ö l t /non F R . / - r ó l H O L L Ö S k é s ő b b m a g a d e r í t e t t e k i , h o g y az n e m m á s , m i n t az Omphalotus olearius /s .n.Clitocybe ziziphina/, 1933-as m u n k á j á b a n m á r e z u t ó b b i n é v e n ir r ó l a .
Boletus aestivalis s .n.B.edulis Boletus luridus Boletus radicans s .n.B.cyanescens rev.BOHUS Chroogomphus rutilus s.n.Gomphidius viscidus Leccinum sp./cf.griseum/ s.n.Boletus scaber Omphalotus olearius s .n.Clitocybe ziziphina
BOLETALES
Lentinus cyathiformis s.n.L.pulverulentus rev.BOHUS et BABOS Panus rudis Panus tigrinus Pleurotus dryinus s.n.P.corticatus Pleurotus ostreatus Polyporus arcularius Polyporus badius s.n.P.picipes Polyporus brumalis Polyporus rhizophilus Polyporus squamosus Polyporus varius s .n.P.elegáns
1 POLYPORALES
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Lit. Herb.
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+ +
+
+
Lit. Herb.
Agrocybe aegerita s.n.Pholiota mutabilis rev. BABOS Agrocybe dura s.n.Pholiota dura Agrocybe praecox s.n.Pholiota praecox Agrocybe semiorbicularis s.n. Naucoria cerodes rev.BABOS Amanita caesarea Amanita pantherina Amanita phalloides Amanita rubescens Amanita strobiliformis Amanita vaginata /s.l./ Anellaria semiovata s.n.Panaeolus fimiputris Armillariella mellea /s.l./ s.n.Armillaria melleus Calocybe gambosa s.n.Tricholoma gambosus et T.graveolens
AGARICALES
-
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Lit. Herb.
+
+
+
Lit. Herb. 1
Bymerumyne-ti.ái*!
Paxillus atrotomentosus Suillus granulatus s.n.Boletus granulatus Xerocomus subtomentosus s.n.Boletus subtomentosus
BOLETALES
1. táblázat:HOLLÓS LÄSZLÖ Szekszárd körnvékérSl közölt /1933/ Polyporales, Boletales, Agaricálee fajai
- 144 -
Clitocybe odora Clitopilus prunulus Collybia dryophila Collybia fusipes Flammulina velutipes s.n.Collybia velutipes Conocybe tenera /s.l./ s.n. Galera tener Coprinus atramentarius Coprinus comatus Coprinus micaceus Coprinus picaceus Coprinus plicatilis Crepidotus mollis s.n.C. mollis et C.applanatus rev.BABOS Crepidotus subsphaerosporus s.n.C.applanatus rev.BABOS Endoptychum agaricoides s.n.Secotium agaricoides Galeropsis desertorum s.n.Bolbitius luteolus rev.BABOS, lit.:1968,1980 Hohenbuehelia mastrucata s.n.Pleurotus mastrucatus Hygrocybe conica s.n.Hygrophorus conicus Hygrophorus eburneus Hypholoma fasciculare
AGARICALES
1.táblázat folytatása
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Lit.
+
+
+
+
+
+
Herb. Hypholoma sublateritium Laccaria laccata Lepiota aspera s.n.L.acutesquamosa Lepiota cristata Lepista flaccida s.n.Clitocybe flaccidus Lepista inversa s.n.Clitocybe inversa Lepista nebularis s.n.Clitocybe nebularis Leptoglossum muscigenum s.n.Cantharellus muscigenus Leucoagaricus sp. s.n.Lepiota naucina Leucoagaricus pudicus s.n.Lepiota pudica Lyophyllum ulmarium s.n.Pleurotus ulmarius Macrolepiota excoriata s.n.Lepiota excoriata Macrolepiota procera s.n.Lepiota procera Macrolepiota rhacodes s.n.Lepiota rhacodes Marasmiellus ramealis s.n.Marasmius ramealis Marasmius oreades Melanoleuca melaleuca 1?.B.I.I s.n.Tricholoma melaleucum
AGARICALES
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Lit.
r
+
Herb.
- 145 -
Hycena alcalina Mycena polygramma Mycena pura Oudemansiella longipes s.n.Collybia longipes Oudemansiella radicata s.n.Collybia radicatus Panaeolus retirugis Panellus stypticus s.n.Panus stipticus Pholiota aurivella s.n.Ph.subsquarrosa rev.BOHUS et BABOS Pholiota destruens s.n.Ph.comosa Pluteus atricapillus s.n.P.cervinus Pluteus leoninus s.n.Annularia Fenzlii /PILÁT, 1951/
AGARICALES.
1.táblázat folytatása
+ + +
+ + +
+ +
Herb.
+
+ + + + + + +
Lit.
Lactarius deliciosus Lactarius pergamenus Lactarius piperatus Lactarius rufus Lactarius torminosus Russula foetens Russula vesca Russula virescens
RUSSULALES
Pseudoclitocybe cyathiformis s.n.Clitocybe cyathiformis Stropharia aeruginosa Stropharia coronilla Stropharia melasperma Tricholoma populinum s.n.T.Pessundatus rev.BABOS Volvariella bombycina • s.n.Volvaria bombycina Volvariella speciosa s.n.Volvaria speciosa
AGARICALES
+ + + + + + + +
Lit.
+ + + + + + +
Lit.
+
Herb.
+ +
Herb.
- 146 -
- 147 -
A z u j a b b gyűjtések
adatai
A k ö z ö n s é g e s , t ö b b n y i r e jól ismert fajokat csak név szerint e m l í t e m m e g . E z e k is jellemzőek a M e z ő f ö l d legelőire, n y á r a s a i r a , vagy a D u n a - m e n t i f ü z e s e k r e , de g y a k o r i a k az ország m á s t e r ü l e t e i n is. Ezek a k ö v e t k e z ő k : Panus t i g r i n u s P l e u r o t u s eryngii P o l y p o r u s badius, A g a r i c u s bisporus Agaricus xanthoderma A g r o c y b e dura Lactarius controversus
Leucoagaricus holosericeus Marasmius oreades Marasmius wynnei Macrolepiota excoriata Stropharia coronilla Stropharia melasperma
A ritka, é r d e k e s fajok irodalmi és h e r b á r i u m i f e l s o r o l á s á n k i v ü l rövid j e l l e m z é s ü k e t is k ö z l ö m .
adatainak
Polyporales Polyporus móri
POLLINI/FR.
Herb. BP: G e m e n c i - e r d ő /9679/, k o r h a d ó fán, 5 . V . 1 9 7 9 . leg.: J.BÜKI. k i s vagy k ö z e p e s termetű l i k a c s o s g o m b a . K a l a p j a o k k e r szinü, barnán p i k k e l y e s . Pórusai n a g y o n t á g a k . T ö n k j e rövid, a kalaphoz hasonló szinü. Magyarországon nagyon ritka. Polyporus rhizophilus
PAT.
Lit.: B A B O S , 1 9 8 0 . # Herb. BPí . N a g y d o r o g - B i k á c s k ö z ö t t / 9 3 7 7 - 9 3 7 8 / , legelőn , 1 2 . V I I I . , 2 0 . V I I I . , 1 9 6 8 . leg.: I. F E R E N C Z - E . V É S S E Y ; 30.VIII. 1969. leg.: M . B A B O S - G . B O H U S - L . I M R E H Homoki l e g e l ő i n k b e n , főleg a fűfélék g y ö k é r k o r h a d é k á n élő, t a lajon t e r m ő l i k a c s o s g o m b a . Boletales Xerocomus rubellus
/KRBH./QUÉL.
Herb. .BP: Alsótengelic leg.: M . BABOS
/9478/, a k á c o s - n y á r a s ,
10.VIII.1972.
Az a l f ö l d i n y á r a s o k b a n - de e g y é b e r d e i n k b e n is, - h e l y e n k é n t g y a k o r i . Tipikus p é l d á n y a i jól f e l i s m e r h e t ő k , de k a l a p s z i n é b ő l néha szinte t e l j e s e n e l t ű n i k a v ö r ö s v a g y r ó z s á s szin. Agaricales Agaricus bitorquis / Q U É L . / S A C C . var. ndnayi B O H U S Lit.: B O H U S , 1 9 6 1 , 1975, 1980. Herb.: B P : B o g y i s z l ó /9679/, a D u n a á r t e r ü l e t é n ,
'legelőn = Festucetum vaginatae danubiale/száraz
31.V.1953.
homoki
gyep/
- 148 leg.s
G.BOHUS;
8.V.1954.
leg.:?
Az Ízletes csiperke vágásra élénken vörösödő változata. Speciál i s t e r m ő h e l y é v e l /ártéri ö n t é s t a l a j / és t ö m e g e s t e r m é s m ó d j á v a l is e l t é r a f a j t ó l . A t e l e p e k j e l e n l e g i á l l a p o t á t t a n u l m á n y o z n i k e l l e n e . Olyan é r t e s ü l é s ü n k v o l t , h o g y a D u n a t a r t ó s á r a d á s a után k i p u s z t u l t a k . Agariaua breeadolianua
BOHUS
L i t . : B O H U S , 1 9 6 9 , 1975, 1 9 8 0 . H e r b . BP: K ö l e s d /9477/, a k á c o s , 1 1 . V I I . 1 9 6 2 . letf.» G . B O H U S ; T e n g e l i c / 9 4 7 8 / , a k á c o s , 1 2 . V I I I . 1 9 7 2 . l e g . : M.BABOS A homoki akácosok jellemző v van. Agarioue oampeater /L./FR.
faja. A tönk bázisán
var. equeetrie
L i t . : B O H U S , 1 9 7 5 , 1978, 1 9 8 0 . H e r b . BP:. K ö l e s d /9477/, l e g e l ő n , BOHUS-L.IMREH A mezei csiperke megsárguló, Agariaua oampeater /L./FR.
MOELL.
2.X.1972.
kis spórás
var. aquamuloeue
micéliumistráng
leg.:M.BABOS-G.
változata. REA
L i t . : B O H U S , 1 9 7 5 , 1978, 1 9 8 0 . Herb.BP! Nagydorog - Bikács között /9377-9378/, legelőn, 1 . V I I I . 1 9 6 6 . leg.: M . B A B O S - G . B O H U S - L . I M R E H - E . V É S S E Y ; 12. VIII. 1 9 6 8 . leg.: I. F E R E N C Z - E . V É S S E Y ; 3 0 . V I I I . 1 9 6 9 . l e g . : M . B A B O S G.BOHUS-L.IMREH A mezei
csiperke
pikkelyes-szálaspikkelyes
Agariaua
ccmpeater /L./FR.
L i t . : BOHUS, 1982. Herb.BPi Sárszentágota HUS-G.LENDVAY
var.xanthodermatoidee /9077/,
legelőn,
kalapu
változata.
BOHUS
18.IX.1980.
leg.:
G.BO-
A z A g a r i c u s c a m p e s t e r egy o l y a n , e l é g g é n a g y t e r m e t ű v á l t o z a t a , amelynél a t ö n k a l j a és b e n n e a h u s is é r i n t é s r e , v á g á s r a c i t r o m s á r g a lesz. /Nem karbolszagul/ Csak a fenti egyetlen lelőh e l y e ismert. Agariaua maskae
PI LAT
Lit.s
B O H U S , 1 9 6 1 , 1971, 1 9 7 5 , 1 9 8 0 : I M R E H - B O H U S , 1 9 6 9 ; P I L Á T , 1966. Herb.BP» K ö l e s d /9477/, l e g e l ő n , 1 8 . V I . 1 9 5 9 . l e g . : L . I M R E H ; 2 2 . V I I I . 1 9 5 9 . l e g . : G . B O H U S - L . I M R E H ; 2 . V I I I . 1 9 6 0 . • l e g . : G.BOHUS-L.IMREH; 11.VII.1962. leg.: G.BOHUS-L.IMREH; 2.X.Í972. leg.: M.BABOS-G.BOHUS-L.IMREH Kajdacs /9477/ l e g e l ő n , 1 1 . V I I . 1 9 6 2 . l e g . : G . B O H U S - L . IMREH Bikács /9377-9378/, legelőn, 19.X.1965. leg.: A . P I L Á T M.BABOS-G.BOHUS-L. IMREH
- 149 N a g y d o r o g / 9 3 7 7 - 9 3 7 8 / , l e g e l ő n , 2 5 . V I I . 1 9 6 2 . l e g . : L. IMREH; 1.VIII.1966. leg.: M.BABOS-G.BOHUS-L.IMREH-E.VÉSSEY; 24.X.1974. leg.: G.BOHUS-E.VÉSSEY Nagydorog - Bikács között /9377-9378/, legelőn, 12.VIII. 1 9 6 8 . leg.: I . F E R E N C Z - E . V É S S E Y ; 2 0 . V I I I . 1 9 6 8 . l e g . : I . F E R E N C Z E.VÉSSEY; 30.VIII.1969. leg.: M.BABOS-G.BOHUS-L.IMREH A Szekszárd környéki legelők /Festucetum vaginatae danubiale/ j e l l e m z ő , g y a k o r i faja. N a g y boszorkánygyürlli - a fü. e l s z í n e ződése m i a t t — 30I l a t h a t ó k a g y e p b e n . IMREH L Á S Z L Ó c s a k n e m h á r o m é v t i z e d e n k e r e s z t ü l f i g y e l t e és f e l j e g y e z t e a r e n d s z e r e s e n v i z s g á l t t e l e p e k p r o d u k c i ó j á t és a c s a p a d é k v i s z o n y o k a t . Érdekes, hogy éppen HOLLÓS LÁSZLÓ születésének 100. évfordul ó j á n h i v t a fel B O H U S G Á B O R f i g y e l m é t e r r e az é r d e k e s - M a g y a r o r s z á g r ó l a d d i g m é g nem i s m e r t - s z t y e p p f a j r a , m e l y e t a z ó t a n e m c s a k az a l f ö l d i l e g e l ő k ö n /pl. B u g a c , H o r t o b á g y / , de d o m b é s h e g y v i d é k i t e r ü l e t e i n k s z á r a z a b b l e g e l ő i n is m e g t a l á l t u n k . T ö m e g e s t e r m é s e a z o n b a n m á i g is csak a S z e k s z á r d k ö r n y é k i leg e l ő k r ő l i s m e r t . Tiz é v v e l e z e l ő t t a N a g y d o r o g h a t á r á b a n lév ő l e g e l ő t e r ü l e t e t - a faj t e r m ő h e l y é n e k m e g ó v á s a é r d e k é b e n v é d e t t é n y i l v á n í t o t t á k . Ez az e l s ő - m i k o l ó g i á i é r t é k m i a t t védett - természetvédelmi területünk. A védettség az Agaricus maskae e s e t é b e n az j e l e n t i , h o g y a l e g e l ő t t o v á b b r a is intenziven kell legeltetni, nem változtatható meg a művel é s , nem s z á n t h a t ó f e l , n e m ü l t e t h e t ő b e . A j u h o k k a l t ö r t é n ő legeltetés biztosítja a taposást, a gyommentes állapotot. Fontos feladat volna, hogy termésidőszakban a terület bejárásával a jelenlegi körülményeket felmérni. Agaricus maskae
P I L Á T var. imrehii
L i t . : BOHUS, 1974, 1975, Herb.BP:• Kölesd /9477/, L.IMREH
BOHUS
1980. legelőn,
1.VII.1962.
leg.:
G.BOHUS-
Kalapja hegyes szálas-pikkelyekkel borított, széle a részleg e s b u r o k m a r a d v á n y a i t ó l c a f r a n g o s - r o j t o s . A g a l l é r alsó o l d a l a ó r a k e r é k s z e r ü e n d i s z i t e t t . H ú s á n a k szine a l i g v á l t o z i k . Csak egyetlen alkalommal sikerült gyűjteni. Agaricus pilatianus
BOHUS
L i t . : B O H U S , 1974, 1 9 7 5 , 1 9 8 0 . Herb.BP! Alsótengelic /9478/, akácos, M.BABOS
10.VIII.1972.
leg.:
Nitrofil faj, bolygatott talajokon gyakori. Intenziven ló, karbolszagu g o m b a . G a l l é r j a gyakran 3-élü. Agaricus placomycee
PECK
var. meleagris
L i t . : B O H U S 1974, 1 9 8 0 . Herb.BP.' V a j t a /9278/, homoki G.BOHUS-G.LENDVAY
sárgu-
J.SCHFF.
tölgyesben,
18.IX.1980.
leg.«
K a l a p j a f e h é r - f e h é r e s a l a p o n s z ü r k e - f e k e t é s - f e k e t e , s ü r ü , apró p i k k e l y k é k k e l d i s z i t e t t . F o g á s r a , v á g á s r a e r ő s e n s á r g u l . Tintaszerű szaga többé-kevésbé intenzív.Homoki lombérdeinkben helyenként gyakori.
- 150 -
Agaricus squamuliferus
/MOELL. /MOELL.
L i t . : B O H U S 1 9 7 5 , 1980. H e r b . B P ; - V a j t a /9278/, a k á c o s G . B O H U S - G . L E N DV A Y
szélén,
18.IX.1980.
lea.:
F e h é r e s szinti,elég v a s t a g é s é l é n k e n v ö r ö s ö d ö h u s u g o m b a . K a l a p j a f e h é r e s p i k k e l y k é k k e l d i s z i t e t t é s a t ö n k alsó r é s z é n p i k k e l y k é k b ő l á l l ó övek l á t h a t ó k . Agrocybe aegerita
/BRIG./SING.
Herb.BPí
Bogyiszló /9679/, 27.IX.1963. leg.: A.UZONYI Alsótengelic /9478/, Populus-ok tövében, 10.VIII. 1 9 7 2 . leg.: M . B A B O S
Az Alföldön és a Dunántul e g y e s r a n láthatók c s o p o r t j a i . Agrocybe vervacti
részein
a nyárfák
tövében
/FR./ROMAGN.
Herb.BP: Nagydorog - Bikács között /9377-9378/, leg.: M.BABOS-G.BOHUS-L.IMREH V I I I . 1969.
legelön,
Az nü
kis
alföldi gomba.
gyak
legelökön,
füves
Amanita vittadinii
/MOR./VITT.
Herb.BP! L.IMREH
/9477/,
Kölesd
területeken
legelön,
gyakori
2.VIII.1960.
leg.:
30.
okkerszi-
G.BOHUS-
E l é g nagy t e r m e t ű , f e h é r e s s z i n ü , c s e r e p e s e n p i k k e l y e s k a l a p u g o m b a . L e m e z s z i n e zöldes á r n y a l a t ú . B o c s k o r a f e h é r e s . Az A m a n i t a f a j o k t ó l e l t é r ő az é l e t m ó d j a : f á t l a n , f ü v e s t e r ü l e t e k e n található. Rendszertani helye vitatott volt. Magyarországon e l é g ritka. Clitocybe dealbata
/S0W.:FR. / K U M M E R SZEMERE/ BOHUS
var. corda
/SCHULZ,
em.
L i t . : SZEMERE, 1932; BOHUS, 1942. H e r b . BP: ö c s é n y /9678/, 2 9 . X I . 1 9 3 0 . l e g . : L . S Z E M E R E F e l i r a t a h e r b á r i u m i cédulán: "Ilyen gomba okozta a halálát Kovács Mártonnénak és Kovács M á r i á n a k . " N a g y d o r o g - B i k á c s k ö z ö t t / 9 3 7 7 - 9 3 7 8 / , l e g e l ö n , 30. V I I I . 1969. l e g . : M . B A B O S - G . B O H U S - L . I M R E H Legelőinken f ő l e g a k é s ő ő s z i h ó n a p o k b a n g y a k o r i . Az e u r ó p a i i r o d a l o m b a n n e m s z e r e p e l , d e H A R M A J A /1969/ a m a g y a r a n y a g vizsgálata a l a p j á n kelet-európai sztyeppfajnak tartja. Clitocybe herbarum
ROMAGN.
L i t . : BABOS, 1 9 8 0 . Herb.BP*. K ö l e s d / 9477/, BOHUS-L.IMREH Apró
legelőn,
termetű, világosszürke,
2.X.1972.
koncentrikusan
leg.:
M.BABOS-G.
repedező
kalapu
- 151 g o m b a . Lefutó lemezei f e h é r e k . Erősen liszt szagú, liszt izü. 1 9 7 8 - b a n irta le F r a n c i a o r s z á g b ó l R O M A G N E S I . Ezenkiviil csak C s e h s z l o v á k i á b ó l és M a g y a r o r s z á g r ó l i s m e r t . CrinipellÍ8 8tipitari.ua / F R . / P A T . herb.BP! * Kölesd BOHUS-L.IMREH
/9477/,
legelőn,
2.X.1972.
leg.:
M.BABOS-G.
Barnán szőrös-pikkelyes kalapjáról könnyen felismerhető. Apró t e r m ő t e s t e i k o r h a d ó f ű s z á l a k o n , f ű c s o m ó k t ö v é b e n j e l e n n e k meg* E l é g g y a k o r i , d e nem k ö n n y ű é s z r e v e n n i . Endoptychum agaricoidea C Z E R N . L i t . : H O L L Ó S , 1 9 0 3 /1904/, 1 9 3 3 : s . n . S e c o t i u m /CZERN./ HOLLÓS; PILÄT, 1966; BABOS, 1980.
agaricoides
H O L L Ó S " M a g y a r o r s z á g G a s t e r o m y c e t á i " / 1 9 0 3 / 1 9 0 4 / / c. m ü v é b ő l jól i s m e r j ü k e fajt, m e l y e t u j a b b a n az Agaricalee rendbe h e l y e z t e k . Az e m i i t e t t m ű b e n c s a k a S c h u l z e r - f é l e b ö l c s k e i adat található Tolna megyéből. Az 1933-ban publikált gazdag anyagot később, 1927-1928 évek őszi hónapjaiban gyűjtötte HOLLÓS /Kajdacs, Hidja-Apáti, Fácánkert/. H e r b . : " S e c o t i u m Thunii S c h u l z . " Tolna m . a bölcskel mocsárokban leg.: Őchulzer Ex Herbario Frid. Hazslinskyi " S e c o t i u m a c u m i n a t u m M o n t . 1899 á p r . c o r r i g . d r . H o l l ó s László" A " m o c s á r o k b a n " t e r m ő h e l y m e g j e l ö l é s igy t é v e s , H O L L Ó S /1903 / 1 9 0 4 / / igy Í r j a : ".... a b ö l c s k e i m o c s á r o k n y u g a t i é s k e l e t i s z é l é n /azon, a m o c s á r f e l é e s ő f e n s i k l e j t ő j é n , m e l y e n az ut Kömlődről Földvárra vezet/, a z t á n a m a d o c s a i ut m e l l e t t az úgynevezett Fölhágon /Kömlőd és Madocsa közt/,".... Nagydorog /9377-9378/, legelőn, 1.VIII.1966. leg.: M.BABOS-G.BOHUS-L.IMREH-E.VÉSSEY Nagydorog - Bikács /9377-9378/, legelőn, 12.VIII.1968. leg.: I.FERENCZ-E.VÉSSEY; 30.VIII. 1969. leg.: M.BABOS-G.BOHUÖL.IMREH A l s ó t e n g e l i c / 9 4 7 8 / , a k á c o s - n y á r a s , 1 0 . V I I I . 1 9 7 2 . leg.S M.BABOS Entoloma undatum
/Í"R. /MOS. s s . B R E S . , F A V R E
Herb.BP*. Bikács / 9377-9378/, M.BABOS-G.BOHUS-L.IMREH
legelőn,
30. V I I I . 1969 . l e g . :
F ü v e s h e l y e n t e r m ő , apró t e r m e t ű s z ü r k e g o m b a . L e m e z e i l e f u t ó k , k a l a p j a k i s s é t ö l c s é r e s e d ő . S z a g a é s ize nem l i s z t s z e r ü . Inocybe brunneotomentosa
HUIJS.
/=I. similis K Ü H N . , MOSER, MICHAEL-HENNIG-KREISEL, etc., BRES./ Herb.: Alsótengelic /9478/, nyárfák alatt, 10.VIII.1972. M.BABOS
non leg.!
- 152 A szerzők e g y része a B R E S A D O L A által leirt I. eimilie - n e k t a r t o t t a ezt a m a k r o s z k o p i k u s a n v a l ó b a n h a s o n l ó , de spórájában BRES. e l t é r ő fajt. B R E S A D O L A /1930, t a b . 7 3 0 / 2 / I. 8Ímilie spóraméretes 1Q-15 x 6,5-8,5 uy., a fentebb emiitett s z e r z ő k n é l pedig 6 - 9 x 4,5-5,5u|i és az a l a k j u k is eltér e g y m á s t ó l . E N D E R L E - S T A N G L /1980-1981/ m u n k á j a a l a p j á n sikerült csak m e g h a t á r o z n i . K a l a p j a barna, sötétebb b a r n a szinü s z á l a s - p i k k e lyekkel b o r í t o t t . Tönkje felül d e r e s , az alsó fele feketésbarn a szinü v o l t / f e k e t é s b a r n á r a s z í n e z ő d ő / . M a g y a r o r s z á g területére uj faj. Lepiota alba
/BRES./SACC.
Lit.s B A B O S , 1974 H e r b . B P : N a g y d o r o g - B i k á c s között / 9 3 7 7 - 9 3 7 8 / , legelőn, l.VIII 1966. leg.: M . B A B O S - G ; B O H U S - L . I M R E H - E . V É S S E Y K ö l e s d /9477/, legelőn, 2.X. 1972 .leg.: M . B A B O S - G . B O H U S L.IMREH A gyapjas ő z l á b g o m b a r o k o n s á g á b a t a r t o z ó , m e g n y ú l t s p ó r á s , feh é r szinü g o m b a . Tönkje a g a l l é r t ó l lefelé g y a p j a s - p e l y h e s . H e l y e n k é n t n e m ritka. Lepiota langei K N U D S E N / n o n
L O C Q . / = Cyatolepiota eriophora / P E C K / KNUDSEN/ /9478/, a k á c o s - n y á r a s , 1 0 . V I I I . 1 9 7 2 .
H e r b . BP: A l s ó t e n g e l i c leg .: M . B A B O S
K i s t e r m e t ű . O k k e r s z i n ü k a l a p j a a p r ó , b a r n a , felálló t ü s k é k k e l diszitett, epikutisza számos szferocisztával. Magyarországról két a d a t a i s m e r t . Lepiota oreadiforvrí-8 VEL. L i t . : B A B O S , 1974. Herb.BP:Sárszentágota HUS-G.LENDVAY
/9077/,
l e g e l ő n , 1 8 . I X . 1 9 8 0 . leg.:
G.BO-
A Lepiota alba - h o z h a s o n l ó , de h a l v á n y r ö t - , a széle felé i n k á b b z s e m l y e s z í n ű a k a l a p j a és a tönk alsó f e l e . K a l a p j a szélét és a tönköt v a t t á s - p e l y h e s vélummaradványok diszitik. Elég ritka. Lepieta irinoides B O H U S L i t . : B O H U S , 1979. H e r b . B P : T e n g e l i c /9478/, a k á c o s , 1 0 . X . 1 9 7 0 .
leg.:
M.BABOS
É p p e n olyan I r i s z - s z a g u , m i n t a Triaholoma irinum, de a spórák felülete s z e m c s é s és szinei k e v é s b é é l é n k e k : e l e i n t e fehéres, majd krémbarnás-husbarnás szinü. Leucoagariaus pulverulentus Herb.BP: Vajta leg.: G . B O H U S
/HUIJS/ M O S .
/ = Lepiota pulverulenta HUIJS./
/9278/, h o m o k i e r d ő b e n ,
Apró termetű. Fehér kalapját
18.IX.1980.
és a t ö n k j é t
rózsásbarnásra-vörö-
- 153 -
s e s b a r n á s r a s z í n e z ő d ő l i s z t e s - p e l y h e s b e v o n a t t a k a r j a . Ez a l i s z t e s b e v o n a t a k a l a p k ö z e p é n p i k k e l y k é k k é áll ö s s z e . M e g nyúlt, különféle a l a k ú , v é k o n y falu s e j t e k b ő l á l l , az e g y e s sejtek alakja l e g i n k á b b a k é p e s k i r a k ó j á t é k o k /puzzle/ d a r a b j a i h o z h a s o n l í t a n a k . P o r o s b e v o n a t ú k a l a p j a m i a t t Cyetolepiota h a b i t u s u , de m e t a k r o m a t i k u s a n s z í n e z ő d ő s p ó r á j a m i a t t a Leucoagariaue n e m z e t s é g b e s o r o l t á k . Leucopaxilluß
lepißtoide8
/R. M A I RE/
SING.
L i t . : B O H U S , 1962. s .n. Tricholoma pannonicum B O H U S , 1967, s • n • Leucopaxi l lu8 lept8toide8 var. pannonicus; BOHUS - BABOS, 1977. Herb.BP: Szekszárd környéke, legelőn, 27.VII.1959. leg.: L. IMREH N a g y d o r o g / 9 3 7 7 - 9 3 7 8 / , l e g e l ő n , 2 3 . V I I I . 1 9 5 9 . leg.: L . I M R E H ; 2 5 . V I I . 1 9 6 2 . leg.: L . I M R E H Nagydorog - Bikács között, /9377-9378/, legelőn, 1.VIII.1966. leg.: M.BABOS-G.BOHUS-L.IMREH-E.VÉSSEY; 30.VIII. 1969. leg.: M.BABOS-G.BOHUS-L.IMREH K i s k a j d a c s /9477/, l e g e l ő n , 1 3 . V I I I . 1 9 5 9 . l e g . : L.IMREH Kajdacs /9477/, legelőn, 22.VIII.1959. leg.: G.BOHUSL.IMREH K ö l e s d / 9 4 7 7 / , l e g e l ő n , 2 . V I I I . 1 9 6 0 . leg.: G . B O H U S - L . IMREH; 11.VII.1962. leg.: G.BOHUS-L.IMREH Tejpereszke n é v e n e l é g g é k ö z i s m e r t t é v á l t , nagy t e r m e t ű , v a s tag h u s u , f e h é r e s szinü g o m b a . T ö n k j é n é s / v a g y k a l a p j á n t ö b b nyire halvány kékeszöldes színárnyalat látható. Észak-Afrikából irták le. Európában ritka. A Szekszárd környéki legelőkön e l é g g y a k o r i , s z é p b o s z o r k á n y g y ü r ü k b e n is l á t h a t ó . Leucopaxillua rhodoleucua
/ROMELL/
Lit.: BOHUS, 1967. Herb.BP: Nagydorog /9377-9378/, G.BOHUS-E.VÉSSEY
KUHN. akácos,
24.X.1974.
leg.:
Közepes termetű fehér gomba. Lefutó lemezei rózsaszínűek. m a g y a r o r s z á g i a k á c o s o k j e l l e m z ő , de nem g y a k o r i f a j a . Limacella delioata
/FR./ E A R L E
Herb.BP:Alsótengelic M.BABOS
A
: V.H.SMITH
/9478/, akácos-nyáras,
10.VIII.1972.
leg.:
Kis termetű. Kalapja rózsáshusszines-narancsos-vörösbarnás, kissé r a g a d ó s , s z á r a z o n f é n y l ő . L e m e z e i f e h é r e s - k r é m s z i n ü e k . T ö n k jét a gallérka alatt a kalap színéhez hasonló gyapjas-pelyhes p i k k e l y k é k b o r í t j á k . M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é n uj f a j . PluteuB pear8onii
ORTON
Herb.BP: Alsótengelic M. BABOS KözepeS
/ 9 4 7 8 / , a k á c o s - n y á r a s ,10.-VIII. 1 9 7 2 .
termetű csengettyügomba. Kalapja
leg.i
koromfekete-feketés-
- 154 szürke, bársonyos-pikkelykés. A kutikula repedéseiből előtűn i k a h u s fehér s z i n e . A p r ó , f e k e t é s s z á l a s - p i k k e l y k é k l á t h a tók a t ö n k ö n is, l e g a l á b b i s az a l s ó r é s z é n . T a l a j o n , t a l a j b a n k o r h a d ó f a a n y a g o n t e r e m . M a g y a r o r s z á g o n h e l y e n k é n t nem r i t k a . Trieholoma populinum Herb.BPs
Tengelic
LANGE /9478/, nyáras,
10.X.1970.
leg.:
M.BABOS
Homoki nyárasokban gyakran nagy mennyiségben terem, öszi gomb a . L i s z t izü, l i s z t szagú v a g y k e s e r n y é s . T e r m ő h e l y e a l a p j á n k ö n n y ű e l v á l a s z t a n i a Genuina s z e k c i ó e g y é b fajaitól* Volvariella taylori
/BERK./SING.
Herb.BP: Bikács /9377-9378/, I.FERENCZ-E.VÉSSEY
akácos,
20.VIII.1968.
leg.:
K i s - k ö z e p e s t e r m e t ű f a j . K a l a p s z i n e - e l t é r ő e n az i r o d a l o m t ó l n e m s z ü r k e - s z ü r k é s , h a n e m L A N G E /1936/ 68 F á b r á j á h o z h a s o n l ó , o k k e r e s s z i n ü . B o c s k o r a b a r n a . A z a l f ö l d i h o m o k i és s z i k i g y e p társulásokban több helyen előfordul.
Irodalom B A B O S , M . / 1 9 6 8 / : A d a t o k a G a l e r o p s i s d e s e r t o r u m V E L . et D V O R . m a g y a r o r s z á g i e l t e r j e d é s é h e z . / D a t e n zur V e r b r e i t u n g d e s G a l e r o p s i s d e s e r t o r u m V E L . e t D V o R . in U n g a r n . / - Mikol.Köziem., 1968/1:35-36. B A B O S , M . / 1 9 7 4 / : S t u d i e s on H u n g a r i a n L e p i o t a s . l . s p e c i e s , IV. - Annls hist.-nat. M u s . n a t n . h u n g . , 66:65-75. B A B O S , M . 11979/: T h e s p e c i e s o f the " R u b e n t e s " g r o u p in genus Leucocoprinus. - Sydowia, Beih. 8:33-53. B A B O S , M . 11980/: Seltene P i l z a r t e n der Sandgebiete III. - Studia bot.hung., 14:55-61. B O H U S , G . - B A B O S , M . /1977/s F u n g o r u m r a r i o r u m ratae, VIII.- Vaduz, pp.20, pl. 57-64. BOHUS,
the
Ungarns,
icones
colo-
G . /1942/: ü b e r die G i f t i g k e i t d e r " w e i s s e n " C l i t o c y b e n . /Clitocybe corda SCHULZ./ - Annls hist.-nat.Mus.natn. hung., 35:101-106.
B O H U S , G . /1944/: E n u m e r a t i o c r i t i c a B o l e t o r u m H u n g á r i á é . A magyarországi Boletusok kritikai felsorolása. - Annls hist.-nat.Mus.natn.hung., 37:17-65 . B O H U S , G . /1961/: Psalliota studies, natn.hung., 53:187-194. BOHUS,
G.
/1969/:Agaricus /1971/: " /1974/ " /1978/: " /1980/: "
I. - A n n l s hi.st.-nat .Mus.
studies, II. " III. " IV. " VIII. " IX.
- ibid. 61:151-156. " 63:77-82. " 66:77-85. n 70:105-110. " 72:91-96.
- 155 BOHUS, G. /1962/: A k a l a p o s g o m b á k r a /Agaricales-re/ vonatk o z ó r e n d s z e r t a n i és ö k o l ó g i a i v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i , V. - Bot.Közi., 49:246-250. B O H U S , G . /196 7/: L e u c o p a x i l l u s - A r t e n 4:33-42.
in U n g a r n . - Fragm.bot.hung
BOHUS, G. /1975/: A Kárpát-medence Agaricus fajainak áttekint é s e . A g a r i c u s s p e c i e s in C a r p a t h i a n B a s i n . - M i k o l . Közlem., 1975/3:115-120. 3 0 H U S , G. / 1 9 7 9 / : S o m e r e s u l t s o f s y s t e m a t i c a l and e c o l o g i c a l r e s e a r c h on A g a r i c a l e s , V I I . - S t u d i a bot.hung.,13:19-27. /1982/: " IX. - ibid. 16:41-47. B R E S A D O L A , J . /1930/: tab. 701-750.
Iconographia
Mycologica, XV. -
Mediolani,
E N D E R L E , M . - S T A N G L , J . / 1 9 8 0 - 1 9 8 1 / : 4. B e i t r a g zur K e n n t n i s der Ulmer Pilzflora. Risspilze /Inocyben/. - Mitt. Vereins Naturwiss. u. M a t h . Ulm, p. 79-170. H A R M A J A , H . /1969/: T h e g e n u s C l i t o c y b e scandia - Karstenia 10:1-121. HOLLÖS, L. /1903/: Magyarország p p . 2 5 9 , tab. 1 - 2 9 .
/Agaricales/
Gasteromycetái. -
H O L L Ö S , L. / 1 9 0 4 / : Die G a s t e r o m y c e t e n p p . 2 7 5 , tab. 1-29.
Ungarns. -
in
Fenno-
Budapest, Leipzig,
H O L L Ö S , L. / 1 9 1 1 / : M a g y a r o r s z á g f ö l d a l a t t i g o m b á i . /Fungi hypogaei Hungáriáé./ - Budapest, pp.248, tab.1-5. HOLLÓS, L. /1926/: Gombák Szekszárd piacán. M a r k t e s von S z e k s z á r d . / - B o t . K ö z i . ,
/Die P i l z e 23:18-30.
des
HOLLÖS, L. /1927/: Tömeges gombamérgezés. 59:631-633.
Term.tud.Közi.,
HOLLÖS,
L . / 1 9 2 8 / : Uj g o m b á k S z e k s z á r d v i d é k é r ő l , II. /Fungi n o v i r e g i o n i s S z e k s z á r d i e n s i s , II./ - B o t . K ö z i . , 25: 125-133.
HOLLÖS,
L . /19 33 /: S z e k s z á r d v i d é k é n e k g o m b á i . /Fungi r e g i o n i s Szekszárdiensis./ - Math.természettud.Közi., 37/2:1-215.
I M R E H , L. - B O H U S , G . / 1 9 6 9 / : S t u d i e n h ä l t n i s s e n von A g a r i c u s m a s k a e 47:17-25. LANGE, J.E. /1936/: Flora A g a r i c i n a pp. 105, pl. 41-80.
zu d e n ö k o l o g i s c h e n V e r Pllát. - Schw.Z.Pk.,
Dancia, II. -
Copenhagen,
M I C H A E L , E . - H E N N I G , B . - K R E I S E L , H. /1981/: H a n d b u c h Pilzfreunde, IV. - Jena, 2.Aufl., pp.472.
für
M O S E R , M . / 1 9 8 3 / : Die R ö h r l i n g e u n d B l ä t t e r p i l z e in G A M S , H . : Kleine Kryptogamenflora IIb/2. - Jena, 5.Aufl.,pp.533. PILÁT, A.
/1951/s
Klic. Agaricales.
- Praha, pp.
722.
- 156 P I L Á T , A . / 1 9 6 6 / : Der M a s k e n - C h a m p i g n o n / A g a r l c u s m a s k a e PILÄT/ in U n g a r n . - S c h w . Z . P k . , 4 4 : 9 6 - 9 9 . S Z E M E R E , L . / 1 9 3 2 / : Der t ö d l i c h g i f t i g k e i t H e i d e - T r i c h t e r l i n g . Clitocybe corda SCHULZER. - Zeitsch.Pk., 16:92-98. BABOS
MARGIT
Természettudományi Muzeum vénytár Budapest, Pf. 222. H-1476
In the f o o t s t e p s of L Á S Z L Ó H O L L Ö S s u r r o u n d i n g s o f S z e k s z á r d . I. BABOS,
in
Nö-
the
M.:
A p a r t of s p e c i e s of Polyporales, Boletales, Agaricalee a n d Ru8Bulale8 o r i g i n a t i n g from " F u n g i r e g i o n i s S z e k s z á r d i e n s i s " / 1 9 3 3 / c o l l e c t e d by L Ä S Z L Ö H O L L Ö S w e r e r e v i d e d on the b a s i s o f h e r b a r i a l m a t e r i a l s /BP/ / T a b l e 1 . / . T h e u n c e r t a i n d a t a a r e b e i n g p u b l i s h e d in a s e p a r a t e l i s t . T h e d a t a and a n n o t e d l i s t of t a x o n o m i c a l l y i n t e r e s t i n g a n d r a r e s p e c i e s , c o l l e c t e d by u s d u r i n g the last 25 y e a r s t h e a r e a s e x a m i n e d by H O L L Ö S /Eiqpannonioum: Colooenae; c o m i t a t T o l n a and F e j é r / are a c c o u n t e d , t o o . Key words occurring
on the h e r b a r i a l
akácosban akácos-nyárasban ártéri erdőben legelőn nyárfák alatt tölgyesben
= = = =
in in in in
labels:
locust-tree wood locust-tree - poplar wood inundation forest p a s t u r e /Featuoetum vaginatae danubiale/ = under Populus = in o a k w o o d
- 157 -
MIKOLÓGIÁI 1984. évi
A coprin gyógyászati TÖTH LÄSZLÖ,
alkalmazásának
KÖZLEMÉNYEK 2.-3. szám
lehetősége
Budapest
Mintegy negyven éve ismeretes tény, hogy a ráncos tintag o m b a /Coprinu8 atramentarius/ us/ a l k o h o l l a l e g y ü t t f o g y a s z t v a m é r q e z é s i t ü n e t e k e t o k o z . A i e l e n s é a é r t több t i n t a g o m b a f a i b a n /C. quadrifidue, variegatus, insignie/ m e g t a l á l h a t ó v e g y ü l e t a c o p r i n a f e l e l ő s . P o n t o s s z e r k e z e t é r e csak 1 9 7 5 - b e n d e r ü l t fény LINDBERG munkássága nyomán.
A s z e r v e z e t b e j u t o t t és f e l s z í v ó d o t t e t i l a l k o h o l a m á j ban bomlik le. Első lépésben alkohol-dehidrogenáz enzim közreműködésével acetaldehiddé alakul, majd ezt kővetően aldehid dehidrogenázzal alakul további vegyületekké. A coprin a m á s o dik lépésben az aldehid-dehidrogenáz enzim működését gátolja. E g á t l á s k ö v e t k e z t é b e n az e l n e m b o m l o t t a c e t a l d e h i d koncentrációja ugrásszerűen megnövekszik a szervezetben, mely enyhébb lefolyású mérgezési tünetek formájában jelentkezik: arckipirul á s , m e l e g s é g é r z é s , i z z a d á s , v é g t a g r e m e g é s , n y u g t a l a n s á g , zavartság, erős szívdobogás, hányinger. A klinikai alkoholelvonó kúrákon - melyeken tartós abs z t i n e n c i a k i a l a k í t á s a a cél - h a s z n á l a t o s g y ó g y s z e r e k / A n t i c o l , A n t a e t i l , E s p e r á l / u g y a n c s a k áz e m i i t e t t p o n t o n b e f o l y á s o l j á k az a l k o h o l l e b o m l á s i f o l y a m a t á t . H a t ó a n y a g u k e g y s z i n t e t i k u s molekula, a diszulfirám, amelyet a terápiába 1948-ban vezet e t t be H E L D é s J A K O B S E N . CH
3
— CH2^
CH2—CH3 N —
CHJ-CH^
C
S
S
S
C S
diszulfirám
N ^ X C H ^ — C H
3
- 158 K é m i a i s z e r k e z e t e l á t h a t ó a n e l t é r a c o p r i n t ó l , de az a l d e h i d - d e h i d r o g e n á z m ű k ö d é s é t u g y a n u g y g á t o l j a az m i n d az é l ő szervezetben, mind a laboratóriumi körülmények között. Ezzel s z e m b e n a c o p r i n in v i v o o k o z i n h i b i c i ó t , in v i t r o nem! K e z « detben egyes k u t a t ó k , alapos szerkezetfelderités hiányában, a diszulfirám jelenlétét feltételezték - tévesen - a ráncos tintagombában a két vegyület azonos élettani hatása alapján. összehasonlítva hatásmechanizmusukat a diszulfirám hatása gyorsan b e k ö v e t k e z i k / b e a d á s u t á n 5 - 1 0 p e r c r e / , mig a c o p r i n é l a s s a n / 1 6 - 2 4 óra m ú l v a / . A h a t á s t a r t a m á t v i z s q á l v a az e l s ő h o s s z ú i d e j ű /6-12 n a p / , a m á s o d i k r ö v i d /1-3 n a p / . A z e m i i t e t t e k a l a p j á n l e h e t s é g e s n e k l á t s z i k a c o p r i n felh a s z n á l á s a az a l k o h o l e l v o n ó k e z e l é s b e n , b á r n e m h a g y h a t ó f i gyelmen kivül, hogy hatásmechanizmusa kedvezőtlenebb a diszulfirámnál. A jelenleg használhatos, szintetikus gyógyszerek jón a k m o n d h a t ó k u g y a n , de c s a k szigorú orvosi ellenőrzés m e l lett alkalmazhatóak kellemetlen mellékhatásaik miatt. A coprin ilyen jellegű vizsgálata kedvező kezdeti eredményeket m u t a t , de t o v á b b i k u t a t á s t i g é n y e l , u g y a n i s a v e g y ü l e t k i n y e r é se a n y e r s , e s e t l e g s z á r í t o t t g o m b á b ó l l a b o r a t ó r i u m i k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t is m e g l e h e t ő s e n h o s s z a d a l m a s f o l y a m a t . friss |-
gomba aprítás,
alkoholos extrakció,
bepárlás
sűrítmény oldás j vizes
vizben hexános extrakció
zsírok
eltávolítása
fázis
- dializálás — kation
—
nagy mólsulyu komponensek
eltávolítása
cserélő
kromatografálás
—
anion c s e r é l ő
neutrális egyes
és bázikus vegyületek e l távolítása
aminosavak
eltávolítása
kromatografálás frakcionált
kristályos
kristályosítás
—
további
aminosavak lítása
eltávo-
coprin
E z e n a m ó d o n L I N D B E R G 65 k g g o m b á b ó l 7 g c o p r i n t n y e r t k i . A m ó d s z e r ipari méretekre való növelése igen nehéz, mivel e g y e s lépések /pl. dializálás/ szinte csak laboratóriumi m é r e t ben kivitelezhetők. Ugyancsak gondot okozna a nagymennyiségű gombanyersanyag begyűjtése, szállítása, a tintagombák közismer-
- 159 ten gyors öregedése, elfolyósodása miatt. E káros jelenség például fagyasztással elkerülhető ugyan, azonban a hűtés energiaigényes folyamat, s ez tetemes költségráfordítással járna. A c o p r i n s z i n t e t i k u s e l ő á l l í t á s á r a több l a b o r a t ó r i u m i e l j á r á s is i s m e r e t e s , s e s z i n t é z i s u t a k n a k n a g y v o l u m e n ű i p a r i m é r e t e k r e n ö v e l é s e is l e h e t s é g e s l e n n e , b á r m é g n e m m e g o l d o t t feladat. G y ó g y á s z a t i f e l h a s z n á l á s á n a k Í g é r e t e s p o n t j a az a m á r e m i i t e t t t é n y , h o g y in v i t r o n e m o k o z e n z i m g á t l á s t . E n n e k magyarázata az, hogy a szervezetben tovább alakyl /metabolizálódik/, - s egy ilyen átalakult közti termék /intermedier/ o k o z z a az e n z i m g á t l á s t . E f o l y a m a t o k b e h a t ó t a n u l m á n y o z á s a , a hatásos intermedier vegyület szerkezetének felderítése, toxicit á s á n a k v i z s g á l a t a u t á n s z i n t e t i k u s uton k e l l e n e f e l é p í t e n i a hatásos vegyületet, amely minden bizonnyal egyszerűbb szerkezetű a coprinnál. A forgalomban levő gyógyszerek között ugyanis jónéhánynak a h a t ó a n y a g á t a t e r m é s z e t b ő l i z o l á l t á k /pl. a V i n k a m i n t a Vinca minorból I. E v e g y ü l e t e k k e d v e z ő g y ó g y h a t á s a á l t a l á b a n m á r régóta ismeretes volt. Később következett a pontos szerkezetf e l d e r í t é s , az é l e t t a n i - h a t á s t a n i v i z s g á l a t o k s o r a , m a j d a tisztán kémiai módszerekkel való laboratóriumi előállítás. Az igy k i d o l g o z o t t s z i n t é z i s ut m á r t ö b b é - k e v é s b é m a g á b a n h o r d o z za az ipari m é r e t e k r e v a l ó á t t é r é s m ó d j á t l s . U g y a n a k k o r a k í sérletek során n a g y s z á m ú hasonló szerkezetű vegyület előállít á s á r a és é l e t t a n i v i z s g á l a t á r a is sor k e r ü l h e t . A coprin e s e t é b e n is m i n d e n b i z o n n y a l k e d v e z ő b b h a t á s t v á r h a t u n k e s z á r m a z é k o k t ó l , igy t a l á n l e h e t ő s é g n y i l n a az á l l a n d ó o r v o s i f e l ü g y e l e t e t i g é n y l ő d i s z u l f i r á m jobb k é s z í t m é n n y e l v a l ó h e l y e t tesítésére . E helyen szeretném köszönetemet kifejezni Gyertyánffy Gáb o r n é n a k és V a s a s G i z e l l á n a k /OÉTI/ a t é m a f e l v e t é s é é r t és egyes irodalmi forrásmunkák megszerzésében nyújtott segítségükért. Irodalom I. F I S C H E R
/1945/:
P. LINDBERG et.al. G.M. HATFIELD
Svensk
42:
/1976/: J.C.S. Perkin,
- J.P. SCHAUMBERG
T.H.KOCH - R.J. SLUSKI W.J.M. TILBORG
Läkartidning,
et.al.
2513.
684-690.
/1975/: L L o y d i a ,
/1970/: Tetrahedron /1973/: Synth.Comm.,
38:489-496.
Letters, 93
2391.
:294.
R.A. DEITRICH
- V.G. ERWIN
G.M. HATFIELD Diagnosis
- J . P . SCHAUMBERG /1978/: M u s h r o o m s Poisoning: and t r e a t m e n t , C R C W e s t P a l m B e a c h , F l o r i d a
KNOLL
J.: GYÓGYSZERTAN
/1970/: Mol. Pharmacol.,
/1976/: Medicina
kiadó,
7:
301.
Budapest.
- 160 Possibility TÖTH,
L.
for therapeutical
use of
coprine
Budapest
T h e fact t h a t the f u n g u s Coprinue atramentarrua c a u s e s poisoning when consumed together with alcohol has been known f o r s o m e f o u r t y y e a r s . T h e s t r u c t u r e of the c o m p o u n d c o p r i n e - r e s p o n s i b l e f o r this p h e n o m e n o n - c o u l d be c l e a r e d up in 1975 o n l y . T h i s c o m p o u n d h i n d e r s the o p e r a t i o n / a c t i v i t y / of the e n z y m e a l d e h y d e - d e h y d r o g e n a s e - p a r t i c i p a t i n g in t h e d e c o m p o s i t i o n p r o c e s s o f e t h y l a l c o h o l - h e n c e c a u s i n g a c t u a l l y an acetaldehyde poisoning. T h e m e d i c i n e s of the a c t i v e i n g r e d i e n t d i s u l p h i r a m e / A n t i c o l , E s p e r a l , A n t a e t i l / u s e d in the a v a i l a b l e t a p e r i n g - o f f c u r e s in H u n g a r y h a v e s i m i l a r e f f e c t s . T h e a p p l i c a t i o n uf c o p r i n s e e m s to be p o s s i b l e f o r the t h e r a p y , h o w e v e r this r e q u i r e s the clearing up of several p r o b l e m s . Although the laboratory e x t r a c t i o n of c o p r i n e f r o m t h e f u n g u s h a s b e e n s o l v e d , h o w e v e r it c a n not be c a r r i e d o u t e c o n o m i c a l l y u n d e r l a r g e - s c a l e c o n ditions . T h e q u i c k aging a n d g e t t i n g in l i q u i d state of t h e i n k - m u s h r o o m s a r e a l s o u n f a v o u r a b l e p h e n o m e n a . C o p r i n d o e s n o t h i n d e r the e n z y m e a c t i v i t y in v i t r o , n a m e l y it t u r n s i n t o an a c t i v e f o r m i n t h e o r g a n i s m . T h e c l e a r i n g u p of the s t r u c t u r e and e f f e c t m e c h a n i s m of t h i s c o m p o u n d c o u l d lead to p r o d u c e a n e w m e d i c i n e o f m o r e f a v o u r a b l e b y - e f f e c t t h a n t h a t of d i s u l p h i r a m e and b e s i d e s it w o u l d be c h e a p e r and m o r e s i m p l e in r e s p e c t of synthetic production. This requires however further chemical, toxicological and p h y s i o l o g i c a l research w o r k s . Tóth László Budapest H-1021. Kuruclesi ut 50.II.9.
• •••
- 161 -
I R O D A L O M F U G M A N N , B. és S T E G L I C H , fl L y o p h y l l u m
connatum
^ngew. Chem. 96.
W.
lemezesgomba
/1984/
szokatlan
hatóanyagai
71.
A Lyophyllum aonnatum / S C H U M . ex F R . / S I N G . a c s o p o r t o s p e res zke e g y i k v á l t o z a t a . N é m e t o r s z á g e g y e s h e l y e i n g y a k o r i e h e t ő g o m b a , a m e l y n e k t e r m ő t e s t e v a s /III/ - k l o r i d o l d a t t a l l e c s e p p e n t v e i b o l y á s k é k s z i n r e a k c i ó t ad. A s z i n r e a k c i ó é r t f e l e l ő s v e g y ü l e t e k u t á n n y o m o z v a a b o n n i e g y e t e m k u t a t ó i az alábbi anyagokat különítették el és azonosították: Elnevezés
-
Connatin
Kémiai
név
Szerkezet
N'-hidroxi-N,N-dimetil-karbamid N "hidroxi-N 1 ", N W dimetil-citrullin
Koncentráció % / friss termőtest-
&-NHOH
0,01 -
0,02
0,20 -
0,25
CH 2 -8-?-N (013) 2 a^-a^-cH-cocH ™2
Lyophillin
N , N - d i m e t i l - m e t i l - (CH^N-^ azoxi-karboxamid
0,04
Mind a connatin, mind a lyophillin a gombákból izolált anyagyok közt eddig ismeretlen tipusu vegyületcsoport képviselője. Egyes alifás azoxivegyületek mutagén hatására, valamint arra u t a l v a , h o g y az N - h i d r o x i - k a r b a m i d a D N A - a n y a g c s e r é t b e f o l y á soja, a szerzők a L.aonnatum f o g y a s z t á s á t ó l ó v a i n t e n e k . MARKÖNÉ, DR.MONOSTORY Veszprém
BERNADETT
- 162 -
DR.RIMÖCZI
IMRE
88 s z i n e s o l d a l Mezőgazdasági
a leggyakoribb
Kiadó, Budapest,
gombákról 1984.
U j a b b s z é p k i a d v á n n y a l b ő v ü l t az e g y é b k é n t m e g l e h e t ő s e n szerény magyar nyelvű gombaszakirodalom. A nagyközönség számár a k é s z ü l t k ö n y v k e d v c s i n á l ó és f i g y e l e m f e l k e l t ő c é l z a t ú , igyekszik hozzáférhetővé tenni a n a g y g o m b a fajokat a m i n d e n n a p i e m b e r s z á m á r a . A s z e r z ő 13 év a l a t t ö s s z e g y ű j t ö t t m i n t egy másfélezer diájából válogatta ki a bemutatott 88-at.
A k ö n y v e s b o l t o k b a k e r ü l t 36 0 0 0 p é l d á n y /a t e r v e z e t t 50 000 helyett/ kevésnek bizonyul ilyen kimondottan ismeretterjesztő m ü esetében. Az alacsonyabb példányszámot magyarázó k i a d ó i v é l e m é n y s z e r i n t a z o n b a n b ő v e n v a n /?/ h a z á n k b a n forgalomban magyar nyelvű gombákkal foglalkozó szakkönyv!
A megjelent műben igényes papiron természethü képeket l á t h a t u n k , a m e l y e k e r e d e t i m é r e t b e n m u t a t j á k be a f a j o k a t . T ö m ö r k i s é r ő s z ö v e g u t a l a t e r m ő h e l y r e é s a s z i n e l t é r é s e k r e is.
ötletes, újszerű megoldás a gombanaptár formája. A szinf o k o z a t o k j ó l é r z é k e l h e t ő e n j e l l e m z i k a fajok b i z o n y t a l a n megjelenési, illetve eltűnési idejét. E jelölésmóddal m i n d e n k i s z á m á r a k é z z e l f o g h a t ó i n f o r m á c i ó t ad a t á b l á z a t a t ö m e g e s vagy szórványos megjelenésről.
A s z e r z ő m á r a f o l y t a t á s o n d o l g o z i k : 88 s z i n e s o l d a l a ritkább gombákról, - mely minden bizonnyal a gombák világában járatosabbak részére is h a s z n o s s e g i t s é g e t fog n y ú j t a ni. TÖTH
LÄSZLÖ
Budapest
