VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Évek óta foglalkoztat a kérdés: mi lenne az a „nagy dobás”, mely elkerülhetetlenül és tartósan a Balatonra irányítja a figyelmet, ugyanakkor az akció költséghatékony és „fenntartható”? A „Karnyújtásnyi Balaton” időben és térben egy adott pontra koncentrálva ad erre választ. A világrekord kísérlet annyi emberrel számol, amennyivel már bármely szponzornak számolnia érdemes, ugyanakkor megszervezése már az utószezontól, az előszezon végéig folyamatos a Balatonról szóló (az időben egyre inkább személyre szabottabbá váló) kommunikációt eredményez. 240 ezer résztvevőre és további érdeklődőkre számítunk. Most csak a résztvevőknél maradva, 40 ezer főt remélünk a helyiek soraiból – velük az alábbi kalkulációban nem is számolunk -, a fennmaradó 200 ezer fő feléről azt feltételezve, hogy személyenként 10 ezer forintot költ, a másik feléről pedig csupán az összeg felét, 10 jegyű számot kapunk. Szerényen számolva is 1,5 milliárdos forgalmat érhet el a Balaton egésze ezen a május végi hosszúhétvégén. A haszon nem is biztos, hogy azonnali, hiszen elvárjuk a szolgáltatóktól, hogy a legnyomottabb áraikon dolgozzanak, azonban a szolgáltatóknak minden bevételük után adózniuk kell, aztán ott az ÁFA, önmagában 400 milliós „azonnali” bevételt hoz az államnak, míg az önkormányzatok implicit szinten, „megelégedhetnek” a rendezvényre eső kurtaxa bevétellel. 200 ezer ember partra csábítása önmagában is óriási marketing kihívás, hát még előzetes akciócsoportokba, mikró és makró közösségekbe szervezésük, a személyes és személyre szabott heti szintű kommunikáció fenntartása. A Balatoni Sokadalom óriási (célközönséget) tömegeket vonzó, hosszúhétvégés, sokhelyszínes gigarendezvényként írható le, mely az esemény marketing, a helyi mini expók (nyitott napok, „open days”) és az
ekkorra kihegyezett döbbenetes kedvezmények terén ölt testet, teljesedik ki, nagyban támaszkodva a közösségi marketing eszközeire. Az előkészítés és a lebonyolítás „össztársadalmi” szervezőmunkát igényel, a feladatban rejlő igazi kihívás ez, nem pedig a megfelelő számú résztvevő partra csábítása és e folyamat finanszírozása. Ha az előbbi megvan, az eredmény nem lehet kétséges. Éppen e széles társadalmi összefogás igényét felismerve láttam be, a projektet nem szabad siettetni, konszenzus hiányában az elképzelés nem valósítható meg. E tanulmány is ennek érdekében készült, tekintsék vitaanyagnak, mely a közös gondolkodás és cselekvés kiindulópontja lehet. A Balatoni Sokadalom – Karnyújtásnyi Balaton, ennek értelmében, a rendelkezésre álló feltételek jelenlegi hiányában 2013 májusában kerülhet megrendezésre! E tanulmány íródásakor a Balaton-régióban nem épp feszültségmentes a formálódó szerepű és finanszírozású TDM-ek „hely” és feladatkeresése, ám társadalmi beágyazottságuk és területi, szervezeti felépítésük szinte predesztinálja a szervezetet e nemes feladat megvalósításában való részvételre. Természetesen bármely civil szervezet (alapítvány, egyesület), vagy állami fenntartású intézmény is szóba jöhet még az „anyaszervezet” szerepkörében, ahogy egy közhasznú társaság is. Világosan kell látni, hogy, a Balatoni Sokadalom évek múltán akár a Karnyújtásnyi Balaton megismétlése nélkül is évente visszatérő általános balatoni szezonnyitó rendezvénnyé válhat, ahol az összes itteni szolgáltatás meg tudja mutatni magát: erényeit, értékeit és újdonságait, mindezt – a hagyományokról sem megfeledkezve – innovatívan. Magyarán: a Balaton körbeölelése egyszeri, vissza nem térő alkalom mindenki számára, de a
pünkösdi balatoni sokadalom hagyományozható, évente megismételhető, bevezetett és várt eseménnyé tehető. A sokaságot az egyedi közösségi élmény, az elérhető kedvezmények soha nem látott mértéke, az egyszeriség és a nyitottság biztosíthatja. Cserébe nagy tömegű célközönséget kapunk, akiket nekünk arról kell meggyőznünk, hogy érdemes a Karnyújtásnyi Balatonra időben jelentkezniük, a helyi szolgáltatóknak pedig arról, hogy érdemes nyáron, vagy legközelebb, pont ugyanoda, pont hozzájuk visszatérniük. Három milliós célcsoportunk 30 százalékát kell elérnünk, és harmadát kell meggyőznünk… Ez kellően felépített kommunikációs és marketing stratégiával nem lehetetlen, mi több megvalósítható. Célközönségünk, vagyoni és iskolázottsági szintje, mobilitása és médiafogyasztási szokásai, internet penetrációja, közösségi aktivitása, illetve önszerveződő képessége magasan átlagon felüli! Nem utolsósorban a rendezvénysorozat marketingjénél számításba kell és lehet venni annak egyediségét, és minden korosztály felé nyitott „életérzés” jellegét is. Ez annyit tesz, hogy tudatosítani kell, hogy ilyesmire az életben talán csak egyszer kerül sor. Ekkora gigarendezvényre világraszóló megmozdulásra alig van példa! A világrekord kísérlet, mindenképpen az országmarketing részévé is tehető, feltehetőleg sokakat vonzana külföldről is, de minden település meghívhatná testvér településeinek delegációit, illetve minden uniós országból várhatnánk „segítőket”! Legvégül említést érdemelhet a „szociális, jótékonysági opció” is. Állami üdülök, táborok, feltölthetők a Balatonra más lehetőség híján kis eséllyel eljutó fiatalokkal és kísérőikkel, vagy „csak” osztálykirándulókkal, és így tovább.
Mit értek nyitott napok alatt? Elsősorban azt, hogy az adott településen az adott időszakban, minél több egyébként belépti díj ellenében (vagy csak időszakosan) látogatható intézmény a résztvevők számára ingyenesen, az érdeklődők számára kiemelt kedvezménnyel˙tartson nyitva, illetve, hogy a jelentkező szálláshelyek, vagy például az eladó ingatlanok személyesen szemrevételezhetőek legyenek. A szolgáltatónak pedig nem kell vásárokba utaznia, kitelepülésre költenie, prospektusokat mutogatnia, az érdeklődő célközönség helybe jön… Kell ennél több? Említést teszek itt a szponzorációról, annyiban, hogy a fentiekből is következően a lehetséges támogatásoknak nagyon széles spektruma alakítható ki, és mivel időben vagyunk, a cégek minderről időben értesülve be tudják ezeket építeni 2013-as éves terveikbe. A „Balatoni Sokadalom – Karnyújtásnyi Balaton” fentiek értelmében elvárható, elsőfokú, „pénzszerűsíthető” haszna, minimum fél milliárdos. A megarendezvény kalkulált költsége ezzel szemben, ennek tizede, vagy ennél is kevesebbe kerül. A nagy számok miatt is, maximálisan törekednünk kell a hatékonyságra, az elérhető erőforrások korlátozottak. Ennek érdekében a szervezés és lebonyolítás során a legmodernebb, legköltséghatékonyabb, de bevált internetes „felhőalapú” technológiákra fogunk hagyatkozni. A pénzügyi tervet tehát a január-februári időszakban lehet csak véglegesíteni, de addig (a projekt egészéhez képest) nem is jelentkeznek markáns költségek (3.740.000), azaz az első nyolc hónap összköltsége nem éri el az tervezett összköltségvetés tizedét, az 5 millió forintot.
Végezetül fontos „kőbe vésni”, hogy a gigaprojekt megvalósulásának két tovább értékesíthető (előfinanszírozható) haszna keletkezik. Az egyik egy 250 ezres (aktualizált) a Balaton iránt elkötelezett címlista, a másik, egy soha nem látott, vízen, földön és levegőben egyszerre jelenlevő tömeg, amely reklámfilm forgatásra kínálja magát, és eleve országmarketing értéket képvisel. Egy több csatornán finanszírozható, össztársadalmi bevontságú projektről beszélünk tehát, mely szokatlannak ható elemeket is tartalmaz, de megfelelő szervezeti és területi lefedettségű szervezet nélkül nehezebben megvalósítható. E „anyaszervezet” megtalálása és a pénzügyi terv, hozzá igazítása, további megtakarítási lehetőségeket rejt. E kiragadott, vezérfonalnak tekinthető gondolatok kibontására az alábbiakban teszek kísérletet, kérem, szánjanak rá egy órát, lévén egy nagyon sokrétű és összetett továbbgondolásra érdemesnek tűnő kérdésre keressük a választ!
