Ára 1 Ft
MI AZ IGAZSÁG?
Irta': ."Fülemen Lajos^ Gaál Gyula, Táncsics Ottó, Varga. József, a TIT nemzetközi szakosztálya tagjai.
Szerkesztette: Varga József
1961
A Szovjetunió születésének első pillanatától harcol a békéért, a háború elkerüléséért. A békés egymás mellett élés elvének érvényesítéséért szállnak síkra a szocialista tábor többi országai is. Ez. mindenek előtt azzal magyarázható, hogy a szocialista táborban a jólét megteremtésén dolgoznak, amelyhez. békére van szükség. Ezekben az országokban nincsenek olyan embercsoportok, amelyeknek anyagi érdekük fűződne a -háborúhoz. Területi követeléseik'sincsenek egyetlen állammal szemben sem. Békét akar a szocialista tábor azért is, mert felelősséget érez az egész emberiség sorsáért, tudva azt, hogy egy új háború százmilliók életét oltaná ki és pótolhatatlan anyagi károkat okozna a világnak. A szocialista tábor békéért folytatott küzdelme arra irányul, hogy békés egymás mellett élésre kényszerítse azokat az imperialista köröket is, amelyek háborúba, pusztulásba akarják •dönteni az emberiséget.
1. Hogyan kell értelmezni a békés egymás mellett élés politikáját?
Kiadja: Az MSZMP Szolnok mefiyoi BIZOIISÍ'IKM AKÍI. Prop. Osztálya és a Megyei Tanács Mítvrli'xlósl Osztálya. Felelős kiadó: Arvul István. 3276-61. Szolnoki Nyomda Vállalat Szolnok, Malinovszki ui 19< Felelős vezető: Mészáros Sándor.
Sokszor elhangzik a sajtóban és rácüótan, hogy békésen kell egymás mellett megférnie a két rendszernek": a szocializmusnak és a kapitalizmusnak. Hruscsov elvtárs ezt így fogalmazta meg: „Akár tetszik nekünk a szomszédunk, akár nem, nincs mit tenni, valahogy meg kell lennünk vele, mert egy • bolygón élünk." A szocialista tábor a békés egymás mellett élés alatt azt érti, hogy ne legyen háború. Ennek érdekében javasolja: hajtsunk végre általános és teljes leszerelést, semmisítsünk meg minden fegyvert. Mert ha nincs fegyver, nem lehet háború sem. A világon különböző rendszerű
országok vannak. Rendszerük szerint a kapitalista, vagy a szocialista táborhoz tartoznak. Természetes, hogy harc van a két rendszer között. Versenyezzen a két rendszer azon, hogy melyik termel és ad többet az emberiségnek. A vita eldöntésével bízzuk meg a népeket. Az emberek bizonyára azt a rendszert választják majd, amelyik jobbnak bizonyul. A szocialista országok nem félnek ettől a versenytől. Nálunk nincs munkanélküliség, nem hal éhen senki, sőt — mint az SZKP programtervezete is mutatja — a nagyszerű jövő körvonalad bontakoznak ki.
1965-re a világ egyharmadát kitevő szocialista tábor már többet terimel, mint az egész 'kapitalista .JIÍ—.».1J...í.„ ^Magyarország ^„„„^„„„„^Í^ világ együttvéve. 1965 végére hét-nyolcszor - annyi
iparcikket állít elő, mint a háború előtti utolsó békeévben. Ugyanaikkor 250 ezer lakást is felépítünk. A. dolgozóik életszínvonala közel 30 százalékkal nfi.
2. Hogyan alakult a világpolitikai helyzet a második világháború után? Mindez nagy tekintélyt biztosít Az első világháború után a Szovjetunió kiszakadt az egységes im- a Szovjetuniónak, növelj az egész perialista láncolatból. A kapitalis- szocialista tábor erejét és tekintéták már nem voltak elég erősek • lyét. Mind több ember érti meg a ahhoz, hogy egységűiket visszaállít- világ minden táján, hogy az igazság és az erő a Szovjetunió, a szosák. A Szovjetuniót többé nem tudták megsemmisíteni. Arra azon- cialista tábor oldalán van. • A szocialista tábor léte, erősöban, futotta még az erejükből a két háború között, hogy rákény'szerít- dése, rohamosan növekvő tekintésék akaratukat a világra. Japán; lye lehetővé tette, hogy a béke erőinek akarata érvényesüljön a például megszállta Mandzsúriát. A nemzetközi rekació el tudta- nyom- világon. A mi korunkban ugyanis a szoni a spanyol szabadságiharcot, Hitler sorra megszállta az európai ál- cialista világrendszer már az emlamokat. Az olaszok Abesszíniá- beri társadalom döntő tényezőjévé ban vetették • meg a lábúikat. A válik. Ereje, hatalma nemcsak sagyarmati népek felszabadító ..küz- ját nagyságában rejlik, hanem abdelme is sikertélen maradt. Nem ban is, hogy kifejezi az emberiség érdekeit, tudták lerázni az igát, mert erősen . túlnyomó többségének megtestesíti vágyait. tartották azt az imperialisták. A kapitalista világrendszer ma A második világháború után — melyből mint tudjuk, a Szovjet- már nem egészen azt csinál, amit unió került ki győztesen — meg- akar. Nem sikerült eltiporniuk a változtak a viszonyok. Egész sor vietnami és., a koreai nép hatalország szakadt ki a kapitalista mát. Vesztes félként hagyták el tábortól — köztük hazáink is. A 1956-ban Egyiptomot, levertük a vilégreakciió összefogása már nem magyar ellenforradalmat is. De tudta ezt a folyamatot meggátol- nem sikerült az a tervük sem, ni. Létrejött a szocialista világ- hogy megfojtsák a kubai nép szabadságharcát. Ijno.sr/foa;n, Kongórendszer.A szocialista világrendszer roha- ban seim úgy alakultak a körülmémosan fejlődik és a Szovjetunió nyek, ahogyan az . imperialisták vezetésével politikai, gazdasági és szorotk'ik vo'ína. A második világháború előtt kulturális sikerek sorozatát éri el. Az elmaradott agrárországokból még Vórbe tudták fojtani a gyarfejlett iparral rendelkező ipari ag- mati népek szabadságharcait. A rárországok lettek. Rövid idő alatt második világháború után már maguk mögött hagyták a kapita- több mint 1 milliárd 200 millió lista országokat, az ipar, mezőgaz- ember rázta le magáról az elnyodaság és a kultúra fejlődése terén. más jármát. Sem fegyverrel, sem Olyan tények bizonyítják ezt. mint cselszövéssel, sem gyilkosságokkal a szovjet emberek űrrepülése, M nem sikerült ezt a folyamatot megszovjet atom- és rakétatechnika állítani. Nincs a földnek olyan pontja napjainkban, ahol a még fölénye.
meglévő gyarmatokon ne égne a talaj • az imperialisták talpa alatt. Nincs messze az az idő, amikor ezek az országok is felszabadulnak. Minden jel azt mutatja, hogy az imperializmus hanyatlik, s végleg át kell,adnia majd helyét a szocializmusnak. Annak a nagy küzdelemnek, • mely a két rendszer között gazda-
sági, politikai és ideológiai síkon. folyik, szerves része a német békeszerződés megkötésének ügye is. E körül csúcsosodik most ki a harc, méghozzá olyan körülmények között, amikor a szocialista rendszer ereje, tekintélye rohamosan nő, s. mind. szélesebb azoknak az erőknek a. köre, akik aktív harcot folytatnak a békéért.
3. Mii értünk német kérdés alatt? A második világháború utolsó éveiben kiűzte hazájából a betolakodó fasisztákat a szovjet hadsereg, A nyugati hatalmak — így az USA és Anglia — szövetségre léptek a Szovjetunióval, de nem erőltették meg magukat a támogatásban. Köztudomású például, hogy mennyire halogatták az európai második front megnyitását is. Az volt a céljuk, hogy legyengítsék a Szovjetuniót, s a háború után esetleg le is számoljanak vele. De : ter. vük nem sikerült. A Szovjetunió legyőzte a német fasizmust, s megerősödve került ki a háborúból. A nagyhatalmak a háború után megegyeztek abban, hogy Németországot , á négy nagyhatalom Szövetséges Ellenőrző Bizottsága irányítja. Ezt a megegyezést az úgynevezett potsdami egyezmény tartalmazza, melyről más helyen még - részletesebben szó lesz. Zónákra osztották fel Németországot. Berlin a szovjet zónába .
esett. A megegyezés szerint itt székelt a Szövetségi Ellenőrző Bizottság, innen, irányította az országot. (Berlin 150 kilométerre van a nyugati zónahatártól). Berlint teljes egészében a Szovjetunió csapatai foglalták el. A szövetségesek a Szovjetunió beleegyezésével egyetlen puskalövés nélkül sétáltak be a fővárosba. Nyilvánvaló, hogy semmi joguk nincs jelenleg a berlini tartózkodásra, miután maguk rúgták fel a potsdami egyezményt, amelynek alapján oda bevonultak. A nyugatiak a potsdami megállapodásokat megszegve, kettéosz-. to'ttáki Németországot. Az általuk megszállt területen létrehozták a' Német Szövetségi Köztársaságot. Nyugat-Berlinben hasonló akciót hajtottak végre, így Berlint is ketté vágták. Az NSZK-nak ezután minden segítséget megadtak ahhoz, hogy a német militarizmus mielőbb talpra álljon. így keletkezett az úgynevezett német kérdés. '
4. Mit ír elő a potsdami egyezmény Németország megszállásáról és a nácizmus felszámolásáról? „Németországban a legfőbb hatalmat a Szovjet Szocialista, Köztársaságok Szövetsége, az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és a Francia Köztársaság haderőinek főparancsnokai gyako-
rolják, mindegyik saját megszállást övezetében felelős kormánya utasítása szerint, valamint együttesen is azokban a kérdésekben, amelyek az egész Németországra vonatkoznak. Ebben az esetben, mint
az Ellenőrző Tanács tagjai működnek?'. A2( egyezmény a továbbiakban leszögezi: „Teljesen és véglegesen fel kell számolni Németország egész szárazföldi, tengeri, légi haderejét, az SS, SA és a Gestapo összes alakulatait, parancsnokságait is intézményeit, beleértve a német fővezér-
kart, a tényleges és a tartalékos tiszti.kart, a katonai iskolákat, a háború veteránjainak- egyesületeit, valamint minden más katonai jel- • legű szervezetet, azok klubjait és egyesületeit, amelyek Németország katonai hagyomáimainak érdekeit szolgáltaik. Ezzel a német militarizmus és nácizmus újjászületése örök időkre megakadályozandó".
5. Hogyan hajtották végre az NDK-ban a potsdami egyezményt? A potsdami egyezmény, egyik alapvető pontjában a győztes nagyhatalmak képviselői kijelentették, hogy örökre megsemmisítik a német militarizmust. Ezzel meg is jelölték az emberiség által remélt tartós béke egyik legfontosabb előfeltételét. 1947. év végére a Külügyminiszterek Tanácsa londoni értekezletének megnyitása idejére már be is fejezték Németország szovjet •meg-
szállása övezetének demilitarizálását. Megsemmisítettek 15 ezer katonai épületet, 182 katonai repülőteret, 800 ezer tonna hadianyagot, 20 ezer tonna V—1 és V—2 lövedéket, továbbá 4500 partvédő- és hajóágyút, 20 ezer tábori löveget, több mint 2000 légvédelmi ágyút és 1000 harci repülőgépet. A hitleri hadsereg katonai .felszerelési tárgyainak megsemmisítéséré 30 millió kilogramm robbanóanyagot használtak fel.
íKurt Meyer egykori SS tábornok, iömeggyilkos, ma a ;bonni államtól 5000 márka : nyugdíjat kap.
Sepp- Dietrich ugyancsak SS tábornok volt, 4000 foglyot mészároltatott le a koncentrációs táborban. Ma megbecsült nyugdíjas az NSZKban.
6. Es a másik oldalon? Alig száradt meg a tinta a potsdami egyezmény aláírásain, a nyugati hatalmak már is felrúgták a német militarizmus megsemmisítésére vonatkozó kötelezettséget. •Előbb burkoltan, később már teljesen nyíltan rátértek a. német militarizmus feltámasztásának végzetes útjára. . • Az. amerikai imperialisták voltak a kezdeményezők. Az amerikai finánctőkének 500 nyugatnémet nagyvállalatnál van érdekeltsége. (Opel, Ford Werke, Telefunken, stb.). Ezért történhetett meg, hogy sokkal rövidebb idő alatt és sokkal nagyobb erővel szervezték meg az új német hadsereget, segítették nyeregbe az európai népek békéjének legveszedelmesebb ellenségét,
a nyugatnémet militarizmust, mint az az első világháború után történt. Hatalmas anyagi támogatással állították lábra és fejlesztették a nyugatnémet ipart. Emnek eredményeként a nyugatnémet ipar 1950— 1958 között 114 százalékos termelés emelkedést ért el. 1958-ban például ezs az; ipar 7800 harckocsit, 2700 re* pülőfiópet, 30 ezer lövegeit gyártott. Az- NSZK hadi költségvetése elérte az évi (50 milliárd márkát. " Ez az egyik, fő oka annak, hogy Európában a második világháború befejezése után 16 évvel még mindig nem lehet igazi békéről beszélni, s nem jöhetett létre békeszerződés Németországgal. A német militarizmus mint vérszomjas tigris
Lemmer;, ' a hírhedt bonni össznémetíigyi miniszter. •Ö irányítja az NDK ellen ürányuló felforgató tevékenységet és kémkedést.
Er. Grewe, Hitler egykori ideológusa, ma Adenauer washingtoni nagykövete.
ugrásra készen áll, hogy Európát egy új, atomháború csatatereinek színhelyévé változtassa. Jelenleg Nyugat-Németországnak -aspBq ujapotu saiza 09£ luxui qqo; rege. van a legkorszerűbb harci esz. közökkel felszerelve. Ezen kívül két és fél millió ember tagja a militarista szervezeteknek. • Ez óv május 24-én kapott Nyugat-Németország engedélyt nyugati szövetségeseitől 8 darab 6 ezer tonnás romboló és 12 darab 3500 tonnás tengeralattjáró elkészítésire Ezek a hajók rakétáiegyverek hordozására is alkalmasak. Az újjászületett német miitarizmust megtestesítő Bundeswehr {Szövetségi Haderő) élén - túlnyomó résziben Hitler, volt tábornokai, admirálisai, vezérkari tisztjei állnak; háborús bűnösök, tömeggyilikosok, Hitler rablóhadjáratának végrehajtói, Európa kifószfói,. sok ezer ártatlan polgári túsz kivégzésének elrendelői, olyan emberek, akik .valójában Hitler háborúját akarják folytatni. . A legismertebb náci tábornokok egyike: Speidel, a volt „Rommel
hadsereg" vezérkari főnöke. Nevéhez fűződik „a felperzselt föld", a békés polgári települések elpusztításának ördögi, taktikája. Speidel. tábornok jelenleg a NATO KözépEurópai Hadseregének parancsnoka. Heusinger. tábornok Hitler egyik, volt bizalmasa, ma Washingtonban székel a NATO Katonai Bizottságának elnökeként. A hitleri haditengerészet egyik volt vezetője, Wagner tengeirnagy ma a NATO Északi-tengeri" haderejének parancsnoka. A hitleri idők vezetői, náci funkcionáriusok háborítatlanul élik világukat, mert az NSZK-ban nem hajtották végre a nácitalanítást. Jelenleg a nyugatnémet igazságszolgáltatásban 600 • náci bíró és ügyész dolgozik. A bonni államminisztériumfoan 1100 alkalmazott közül 936, a belügyminisztériumban 710 alkalmazott közül 536 náci. van. Nem vonták felelősségre a háborús bűnösöket. Egymás után helyezik szabadlábra a nürnbergi törvényszék által elítélteket.
Adenaiier haláltánca nyomán a horogkereszt árnyéka borul Nyugat-Németországra.
7. A potsdami egyezmény a továbbiakban meghatározta: „Németországban a nevelést úgy sét eredményezze és lehetővé tegyekell ellenőrizni, hogy
8. Hogyan hajtották végre ezt Nyugat-Németországban? A fasizmus mindig számít arra, fiatal antifasiszta pedagógusokat hogy a 'tapasztalatlan, kellő kriti- is valósággal terror alatt tartják... kával még1 nem rendelkező ifjúság Meghamisítják a történelmet, halelkét könnyebb megjmérgezni; A zug módon eltagadják az ifjúság, fasiszta propaganda veszedelmes előtt mindazokat a bűnöket és: gazméreteket öltött a nyugatnémet is- tetteket, amelyek a fasizmus kor• kólákban. Hasonló a helyzet,' mint szakát terhelik. amilyen a nácik hatatomra kerüléA történelemhamisítás egy tipise előtt volt. kus példáját mutatja, be a kölni. A pedagógusok egy része, főleg „Welt der Arbeit" című szakszera kulcspozíciókban lévők, a régi vezeti újság. A lap ismerteti, hogy garnitúrából kerültek ki; ezek a • milyen változásokon ment kereszS
nyugatnémet kiadó•vállalat sajtó alá rendeztette és kiadta „Hitler máxodik könyve" cím alatt •a fasiszta diktátor Írásait. Talán azért, hogy legyen •miből tanulnia a mai nyugatnémet fiataloknak?
tül az V—VI. osztályos tanulók történelemkönyve. Az 1949-es kiadás még negyvenegy oldalon foglalkozott a hitleri Harmadik Birodalommal. Ez a terjedelem 1958-ban már tizenhárom oldalra zsugorodott össze. 1949-ben még három oldalon ismertette a történelemkönyv a zsidóknak és sok más európai üldözöttnek a nácik által történt meggyilkolását. 1958-ban csupán tizennégy semmitmondó sor foglalkozik ezzel a kérdéssel. A fasizmus ellen irányuló ellenállási mozgalmat 1949-ben még öt oldalon keresztül tárgyalta a könyv, 1958-ban azonban már egy szóval sem említi. Tizenegy 'évvel 'ezelőtt még öt oldalon foglalkozott a könyv a koncentrációs táborokkal, ma már egy szót sem szól róluk, mintha nem is léteztek volna.
Sok tízezer nyugatnémet tanulót már áz iskolában a haditudományra oktatnák. A tanulóknak az iskolában vázlatot kell készíteni a második világháború nyugati és keleti frontjának csatatereiről. Be kell rajzolniuk a német éa az ellenséges vonalakat és azt a feladatot kapják, hogy válaszoljanak milyen megoldásra jutnának ők az adott helyzetben.. Ugyanakkor az általuk elképzelt helyzetről írásbeli jelentéseket is kell szerkeszteniük a felsőbb parancsnokságoknak. Ezek általában így szólnak: „A Korridorban elvágtam a lengyeleket — Minszknél és Szmolenszknél bekerítettem.' 'az oroszokat —'•' Az angolokat a tengerbe szorítottam". így .,nevelik" ma a nyugatnémet • fiatalokat. *
9. Mit tett a Német Demokratikus Köztársaság a potsdami egyezmény fenti pontja értelmében?
Újból szól w 5 iarsona. A re— •# vansista, H5i— *f litarista szel— ' • lemben nevelt ' ; ifjúság felsoi rakozik a régi' <*j zászlók alatt, ~«í 0, régi jelsza— Z'\ vakat hangoz-
A Német Demokratikus Köztársaságban a kultúra kincsei a nép tulajdonában vannak. Mintegy 1350 klubház és művelődési ház működálk. Ezek mellett még 17 ezer klubhelyiség van a dolgozók tulajdonában. 1947 óta a könyvtárak száma megháromszorozódott. —•' Több mint 10 millió kötet könyv közül válogathatnak az olvasók.' A Német Demokratikus Köztársaság lakosai élnek is e lehetőségékkel. 1956-ban az NDK községeinek 95 százalékában volt nyilvános könyvtár. 1933 előtt Németországnak csak minden negyedik községében volt könyvtár, NyugatNémetországban ma is csak a községek 29 százalékában lehet könyvet kölcsönözni. Kelet-Németországiban azokat a pedagógusokat, akiknek bármi közük volt a hitleri fasiszta szellem terjesztéséhez, vagy egyéb háborús bűnöket követtek el, leváltották
beosztásukból. Nem taníthatnak. Helyűikbe a néppel együttérző, a dolgozók soraiból kikerült új értelmiségieket állították. Az uralkodó osztályom művelődési kiváltságait megszüntették és minden gyermek számára azonos művelődési lehetőségeket teremtettek. Hét—tizennégy éves korig minden gyermek a nyolcosztályos általános iskolát látogathatja. Kidolgoztak egy olyan iskolareformot, mely szerint az iskolát közelebbi kapcsolatba hozzák az élettel és a szocialista termeléssel. 1964-ig fokozatosan bevezetik a tízéves általánosan képző politechnikai i'skolát. Berlin és Halle körzetében, ahol az ipar és a mezőgazdaság és ezzel a munkások . és parasztok is a legfejlettebbek — megvalósították már ezt a célt. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói élnek a szocialista 11
rendszer biztosította lehetőségekkel. A Német Demokratikus Köztársaság mindenben végrehajtotta.
e téren is azokat a feladatokat, amelyek a potsdami egyezményből reá hárultak.
10. Miért nem hajtották végre a nyugatiak a potsdami szerződést? A kérdés tisztázása rávilágít De gazda nélkül számolnak. Csoigazi céljaikra. A nyugati nagy- dálatos, mennyire elfelejtették, hatalmak nem akarják tudomásul hogy ezt már Hitler is megpróvenni, hogy áz a rendszer, mely-' bálta, de beletört a bicskája. Azben milliószámra vannak az em- óta tnéginkábfo megváltozott a berek munka nélkül, éheznek, ron- helyzet. gyoskodnak, az a rendszer, mely A szocialista országok elleni' tászázmilliók pusztítását jelentő há-' madásuk teljes kudarcra lenne borút is képes lenne kirobbantani ítélve. A szocialista tábor nem — ha csupán rajta állna —, túlélte azért beszél olyan sokat a német önmagát. Bukásra ítélte a törté- agresszió veszélyéről, mert fél tőnelem. Erőszakkal akarják fenn- le. Erről szó sincs. Mi az egész emtartani a kapitalizmust. beriségért érzett felelősségérzettől A tervük az, hogy a felfegyver- áthatva hangoztatjuk figyelmeztető zett nyugatnémet hadsereg segít- szavunkat, hogy megmutassuk: ségével előbb bekebelezik a. Német honnan fenyegeti veszély a világ Demokratikus Köztársaságot, az- • békéjét. tán megtámadják — a második A német kérdés rendezése azért világ-háború befejezése után kiala- sürgős — nemcsak a szocialista tákított határok revíziója ürügyén — bor, hanem az egész emberiség Csehszlovákiát és Lengyelországot, majd az egész szocialista tábort. számára —•, hogy eltorlaszoljunk Katonai erővel visszaállítják ezek- egy veszélyes háborús tűzfészket. ben az országokban a kapitaliz- Ne engedjük, hogy e tűzfészek must. lángra lobbanjon.
11. Hogyan alakult ki a nyugat-berlini helyzet és miért kellett az NDK kormányának lezárni a nyugat-berlini határokat? „Berlinben ismét feszült a helyzet." „A berlini válság miatt fokozódik a nemzetközi feszültség." — Ilyen . és ehhez hasonló elsőoldalas újsághíreiket sokszor olvastunk már az elmúlt években. A nemzetközi tárgyalásokon is állandóan • felmerült Berlin neve olyan értelemben, hogy az ottani súlyos problémákat rendezni kell. S "valahogyan beívódott mindennapi szóhasználatunkba ez a kifejezés: a berlini kérdés, pedig nem berlini kérdésről van szó, ha12
nem nyugat-berlini kérdésről. Berlint 15 évvel ezelőtt 1945 április végén a .szovjet hadsereg szabadította fel, szovjet katonák vére hullt Berlin utcáin. A nyugati csapatok messze voltaik, egyetlenegy katonájuk sem harcolt Berlin bevételéárt. A német főváros első katonai főparancsnoka szovjet tiszt volt. A szovjet katonai hatóságok segítették Berlin városának antifasiszta demokratikus erőit, hogy életre keltsék a polgári közigazgatást. .
»
Az amerikai megszálló hadsereg katonái utcáin.
Nyugat-Berlm
A szövetséges nagyhatalmak Nagy-
A Nyugatnémet militaristák atomfegyvert követelnek
rancsnokból áll, akikből egy-egy felváltva, mint főparancsnok működik." Ezek szerint a nyugati csapatok jelenléte egyik felet sem jogosította íel arra, hogy a város bármely részét kivonja az egységes közigazgatás alól.
12. Hogyan történt Berlin kettészakítása? '
Berlin húsz kerületéből tizenket
A nyugatnémet militaristák atomfegyverekkel kívánják fokozni a Bundeswehr ütőerejét. A bonni szövetségi gyűlés reakciós többsége . az atomfegyverkezés szükségességét már 1958. március 25-én határozatban mondotta ki. Strauss hadügyminiszter nem is késlekedett, hogy katonai és politikai téren egyaránt mindent meglegyen e határozat megvalósításáért. 1960-ban a Bundeswehr keretében rakéta-zászlóaljakat állítottak fel, amelyeket amerikai típusú ..Honest John" atomrakétákkal láttak el. Célul tűzték ki, hogy a Bundeswehr minden hadosztályában egy-egy rakétazászlóaljat rendszeresítenek. Felállították már az első légAhárító rakéta-zászlóaljakat is, amelyeket a „Nike-Ajax" és a „Nike-Herkules" típusú rakétákkal szerelnek fel.
állomást, amelynek egyetlen célja: támadni és akadályozni a szocialista fejlődést a demokratikus övezetben. A gazdasági megosztottság sem váratott magára." Bevezették a nyugati márkát. Berlin gazdasági szétszakítását gyors ütemben követte a város politikai széttagolása is. 1948. október 18-án Nyugat-Berlin területén külön városi képviselőtestületi választásokat tartottak. Ezzel az intézkedéssel végképp felborították a Berlin egységes igazgatását szabályozó valamennyi . egyezményt. Berlin kettészakítása része azoknak a lépéseknek, amelyekkel a% 1945-ben kötött potsdami egyezményt teljesen' felrúgták. A nyugati hatalmak e szerződés felrúgásával kettészakították Németországot. Ezzei "megfosztották magukat mindazon jogaiktól, amelyek kezdetben indokolták csapataik nyugat-berlini tartózkodását.
13. Mi tette szükségessé a berlini határok lezárását? A legutóbbi intézkedések — melyeket az NDK kormánya foganatosított — azért váltak szükségessé, hogy megakadályozzák a puskaporos hordó ' felrobbantását. Nyugat- és Kelet Berlin között teljesen szabad volt a közlekedés. Nyugat-Berlinben kapitalizmus van, Kelet-Berlinben — az NDK fővárosában — pedig szocialista
rendszer. A nyugatiak ezt a szabad mozgást arra használták fel, hogy átfcüldjék kémeiket, kártevőiket a Német Demokratikus Köztársaságba. Közel kétszáz kém- és katonai szervezet működik ugyanis Ny ugat-B erlínb en. A Német Demokratikus Köztársaságnak a szabadon közlekedő csempészek és spekulánsok évente V>
Hiába sírnak
: a híres Branúxnburgi Kapu, Berlin két övezeteközött
az árvák . . .
Alul: most' már csak szigorú ellenőrzéssel, megfelelő okmányokkal lehet közlekedni.
Az elhagyott lakásban árván maradtak a gyermé1 k.. Szüleiket NyugatVerlinbe csábították a ryiigati emherkereskedők.-
több mint 3 milliárd márka kárt •okoztak. Embereket csábítottak át felelőtlen módon, elhagyatva azokkal családi fészküket, biztos munkahelyeiket. Természetes, hogy neon tűrhette ezt a Német Demokratikus Köztársaság a végtelenségig. Cselekednie kellett, mielőtt teljesen elmérgesedett a helyzet. A nyugati hátaim? k és a Német Szövetségi Köztársaság azt a jogát, hogy a kijelölt utakon összeköttetést tarthat fenn Nyugat-Berlinnel, a többek között arra használta fel, hogy kémeket és diverzánsckat juttasson az NDK területére. Az ilyen és ehhez hasonló háborús elő készül eteket az NDK kormánya nem nézhette tétlenül és ezért 1981. augusztus 13-án határozatot hozott a határok lezárására. ;;
A Német Demokratikus Köztársaság kormánya magáévá téve a varsói szerződés tagállamai kormányainak javaslatát, hatékony intézkedéseket foganatosított, hogy megerősítse a nyugati határait, beleértve a fővárost kettéosztó határt js. Nyugodtan mondhatjuk, hogy azok a népi rendőrök, munkásőrök, katonák, akik a berlini határokon elfoglalták posztjukat, egy történelmi jelentőségű lépésnek voltak végrehajtói. Olyan lépésnek, amely végetvetett egy abnormális állapotnak. Egy csapásra megszűnt az a tűrhetetlen állapot, hogy Nyugat-Berlinből bárki beléphetett az NDK, s vele a szocialista tábor területére.
14. Mit mond az így kialakult helyzetről Hruscsov elvtárs? „Ilyen a helyzet, amelyben mi •ma önökkel együtt élünk, ilyen a világ 1981 derekán a maga gondjaival és aggodalmaival. Ha arra •gondolunk, voltak-e az elmúlt esztendőkben ilyen bonyolult helyzetek, sikeriüit-e kijutni e helyzetekből a józan, ész segítségével háború nélkül, akkor a történelem tapasztalatai azt mutatják, hogy már voltak ilyen vagy hasonló helyzetek és a józan ész diadalmaskodott. Pártunk Központi Bizottsága, a szovjet kormány minden lehetőt 'megtesz és meg fog tenni ezután is, hogy a szovjet nép, •a világ népei ebből a veszedelmes helyzetből is kijussanak háború nélkül. Mi nem akarunk háborút, de népünk nem retten vissza a -megpróbáltatásoktól: erőszakra
nak, hogy közömbösek legyünk, nem számíthatunk rá, hogy „valahogy magától" majd csak kialakul a helyzet. Csak a tetterő, a szívósság, az ügyünk helyességébe vetett szilárd hit, a marxizmus—leninizmus eszméi iránt való odaadás, az összefogás a párt és a szovjet kormány körül: csak ezek a tulajdonsúgok adnak új, meg új erőt, segítenek leküzdeni az akadályokat. Mi valamennyien békés dolgokkal foglalkozunk,' készülünk az SZKP XXII. kongresszusára, amelynek az lesz a lényege, hogy megerősíti életünk újabb grandiózus, békés terveit. Tudja meg mindenki, hogy mi továbbra is szívósan dolgozunk a békéért, az egész szovjet nép hal•erővel válaszol, vereséget mér min- latja hangját, latbaveti erejét, hogy dennemű agresszorra. megakadályozza egy új háború kiNem engedhetjük meg magunk- törését, megőrizze a békét." 18
15. Néhány szó a német békeszerződésről A német békeszerződés megkötésével az a cél, hogy szerződésben is rögzítsük a potsdami egyezmény elveit. Miután jelenleg két' Németország van, mindkettővel meg kell kötni a békeszerződést. A külföldi csapatok kivonása után rá kell bízni a két német államra sorsának további intézését. Nyugat-Berlinből szabad várost kell csinálni. Ez azt jelenti, hogy éljen olyan rendszerben, amilyenben akar, de legyen semleges, úgy mint például Ausztria. Ne legyen támaszpontja egy szuverén állam szívében, a támadó szándékú nyugati imperialistáknak. Ha a nyugati nagyhatalmaik nem hajlandók megkötni a békeszerződést, akikor a Szovjetunió — azokkal az országokkal együtt, melyek erre hajlandók .— megköti a békét a Német Demokratikus Köztársasággal. Ennek alapján a Német Demok-' ratikus Köztársaság kormányának ellenőrzése alá kerülnék majd azok a légi és szárazföldi útvonalak is, amelyeken most még szabadon közlékedhétnek a • különféle nyugati katonai alakulatok, kémek és más ellenséges' szándékú egyének: A békeszerződés után megszűnik a hadiállapot. Semmi keresnivalója nem lesz tehát Berlinben, az NDK
területén a nyugati csapatoknak. Aki be alkar lépni az NDK területére, hogy azon át eljusson NyugatBerlinbe, annak engedélyt kell kérnie az NDK kormányától. Ehhez viszont el kell ismerni a nyugatiaknak is az NDK létezését. Ettől félnek nagyon a nyugati imperialisták. Eddig ugyanis nem ismerték el á Német Demokratikus Köztársaságot szuverén államnak. Most gyakorlatilag el kell ismerniök, mert hiszen csak annak engedélyével léphetnek majd területére. A szocialista ' tábor országai a békeszerződést még ebben az évben megkötik. Tárgyalni hajlandóik, de üres szócsépléssel nem hagyják magukat félrevezetni. — Nem nézhetik tovább tétlenül a nyugatnémet' háborús előkészületeket. A második világháború is azért tört ki, mert a nyugati hatalmak eltűrték Hitler garázdálkodását és katonai készülődését. Ennek végül is az lett a vége, hogy 50 millió ember lelte halálát. Közülük több mint 4 milliót Hitler gázkamrái emésztették el. Most ezt megelőzzük. Akkor foganatosítunk ellenintézkedéseket, amikor még meg lehet gátolni, hogy újabb 50, vagy 500 milliók pusztuljanak el.
16. Két német állam létezik! A szocialista országoknak a véleménye a következő: Két német állami létezik.. Mindkettőnek más a társadalmi berendezkedése. Egyik állam sem erőszakolhatja rá a másikra rendszerét. Ebből tehát logikusan adódik, hogy a német egy•ség jövendő megvalósítása érdekében közelebb kell kerülni egymáshoz, a megértést kell keresni; ezt a célt szolgálja az a javaslat, amely az NDK és az NSZK között létrehozandó államszövetségre (konfö-
deráció) irányul. Mivel a konföderációval kapcsolatos javaslat eddig ellenállásba ütközött, az NPK kormánya egy össznémet bizottság megteremtésére, is javaslatot tett. • A bizottság paritásos alapon működnék, így egyik fél sem kényszeríthetne bármit is a másikra. Ez a bizottság egész sor olyan intézkedést vitathatna meg, készíthetne elő, amelyek a két német állam közeledését szolgálnák. Az NDK Genfben többek között
javaslatod tett a két német állam között megkötendő megnemtámadásd szerződésre is. A megnemtámadási szerződés olyan kétoldalú megállapodás lenne, amely megakadályozná a háborús ellentéteket Németországban. Minden vitás kérdést a. megértés szellemében, fenyegetés, illetve kényszer alkalmazása nélkül lehetne' megoldani. Az NDK
kormánya már több mint száz, a közeledést szolgáló javaslatot tett a szövetségi kormánynak. Adenauer kormánya minden alkalommal nemiméi válaszolt. Az NDK szükségesnek tartja a békeszerződés megkötését. A szövetségi kormány azonban a békeszerződés megkötésére tett javaslatot is elutasította.
17. Az NDK jelentőségéről Az NDK. szocialista állam. Munkások és parasztok hozták létre és ők gyakorolják a hatalmat. Ez a neméit forradalmi munkásság és szövetségeseinek hatalmas vívmánya. Az NDK bástya a nyugatnémet militarizmussal szemben. A.
szocializmus és a béke táborának szilárd tagjaként meghiúsítja a nyugatnémet militaristák minden támadásét és provokációját.. Az NDK azzal járul hozzá a béke győzelméhez, hogy utoléri és túlszárnyalja Nyugat-Németországot.
18. Milyen a gazdasági fejlődés a két német államban? Rövidesen az NDK túlszárnyalja majd Nyugat-Nétrrtországot az egy főve eső fogyasztás terén. A két ország gazdasági fejlődéséinek üteme közötti különbség 1959-ben — a gazdasági fő feladat döntő évében — is nagy volt. Míg a wiesibademi Statisztikai Hivatal 1959 első felében 4,8 százalékos rátát mutatott ki, az NDK Állami Tervbizottsága azonos időszakban 12,4 százalékos növekedést állapított meg. Sőt augusztusban a nö-
vekedés 14,7 százalékot tett ki, ami mintegy 700 millió márkával magasabb termelési értéket jelent, mint az előző év azonos időszakában. Azonos, idő alatt az NDK. gazdasága kereken háromszor olyan gyorsan fejlődött, mint Nyugat-Németországé. Ez az ütemelőny bizonyossá teszi, hogy két-három éven belül a gazdasági helyzet és a lakosság életszínvonala döntő mértékben megváltozik az NDK javára.
19. Honnan indultak el? Hajlamosak vagyunk csodákról megszállási övezeteket lerögzítetbeszélni, ha összehasonlítjuk az ték,- az angol—amerikai haderők NDK ipari kapacitását az 1945-ös még a; háború utolsó hetében é» kiindulási helyzettel. A háború napjaiban is pusztító légitámadásokatasztrofális nyomokat hagyott kat intéztek a keletnémet terület hátra az NDK mai területén. A ipari központjai .és városai ellen. rombolást nem lehet összehasonlí- Emlékezzünk csupán a Drezdát és tani a hajdani háborúk pusztítá- Potsdamot sújtó megsemmisítő tásaival, de még azokkal a háborús madásra. nyomóikkal sem, amelyek NyugatA barbár pusztítás egyedüli érNémetországban . voltak. Ismeretes, telme: a jövőbeni szovjet megszálmiután a szövetséges hatalmak a lási övezet előre kigondolt gyengíjaltai konferencián a jövőbeni tése volt. 20
20. Milyenek a két Németország nyersanyagforrásai? Az NDK gazdasága számára a rendkívüli kedvezőtlen nyersanyaghelyzet jelentette a legnagyobb nehézséget. Az acél, kőszén és koksztermelés csaknem egészében a ny^gatnémetországi Ruhr vidéken összpontosult. Az NDK egyetlen említésre méltó nyersanyaga a barnaszén. Az ipari apparátus túlnyomórészt a készárui pax, világhírű ágaiból állott: textilipar, gépipar, finommechanika és optika, elektromosipar, stb. Az ipar sűrűsége itt sem volt jelentéktelen, de az egész óriási apparátus a Ruhrvidéki kőszénre és acélra volt utalva.
Nyugat-Németország gazdasága könnyebb helyzetben volt, hiszen röviddel a háború befejezése után megkapta az amerikai milliárdos hiteleket. Az USA-nak ez nem, jelentett különösebb megterhelést. Hiszen ők abban a háborúban, amely a Szovjetuniónak 679 milliárd rubeles kárt okozott (1710 város és 70 ezer falu hevert romokban!) 160 milliárd dollárt kerestek. A kölcsönzött USA milliók révén Nyugat-Németország könnyebben kezdhette meg a háborús károk helyreállítását.
21. Honnan számítják a nagy kezdetet az NDK-ban? ' „Először jól dolgozni, azután jól élni'- — ez lett az NDK lakosságának jelszava. Ezt a kezdeményezést az a tudat szülte, hogy a nép most saját üzemeiben dolgozik, és a munka gyóitnölcsét is a munkások élvezik. Az osztályellenség féktelen gyűlölettel próbálta megakadályozni ' ezt a tömegmozgalmat. —Mégis ma már több mint 700 ezer élmunkás van az NDK-ban. Húsz árleszállítás és a sok béremelés, nyugdíjemelés után az
NDK állampolgárai tudják, hogy az eddigi út, a leghelyesebb útja volt a haladásnak. Saját maguk tapasztalják, hogy ezen az úton egyre tovább haladnak. Meg vannak győződve arról, hogy a helyzet a jövőben sem alakulhat másképp. A jövőben is folytatják a csökkenő árak és a növekvő bérek politikáját. Az NDK dolgozói ma öntudatosan vallják: „Ahogyan ma dolgozunk, úgy élünk majd holnap!'
22. Hol tart a fejlődésben jelenleg az NDK? Ez a hatalmas erő olyan nagy dolgot alkotott, amit az NDK ellenségei is kénytelenek elismerni. A lipcsei vásárokon tágranyílt szemekkel nézik eredményeiket, anélkül, hogy megértenék az összefüggéseket és okokat. 1949—50-ben készült az ötéves terv: Az első ötéves terv folyamán (1951—1955) az NDK a világ egyik jelentős ipari állama lett. Az ipari termelés a háború előtti évekhez viszonyítva megkétszereződött — pe-
dig az már a háború előtti években (1936) is igen jelentős volt. Az NDK felküzdötte magát az ipari termelésben Európa 5. helyére. Világviszonylatban pedig a 10. helyen áll. Mint ismeretes, Európa legnagyobb ipari állama a Szovjetunió, ezután következik Anglia, Nyugat-Németország, Franciaország és a ranglista 5. helyén ; a N —:et Demokratikus Köztársaság áll. -•...• 21
4,
. i- üt-
Felül: az NDK-ban szovjet segítséggel épült atomreaktor képe.
NDK ifjúságának nagy vállalkozása
i
£
Alul: a világ első barnaszénfeldolgozó műve, a lahchammeri nagykohó látképe.
Csatornáképítésével termővé varázsolják a, Berlin környéki terméketlen földeket.
/ ' "j 1 '&,
23. Az NDK jelentős szerepet játszik a szocialista táboron belül 1965-ig az ipari termelésnek ismét meg kell kétszereződnie. Ezt ügy érik el, hogy bevezetik a legmodernebb technikát, a gépesítést és automatizálást. Áz NDK fejlődésével bebizonyította a szocialista rendszer fölényét. Öt év alatt az ipari termelés megkétszereződött, méghozzá kedvezőtlen gazdasági feltételek mellett. A kapitalizmus gazdaságtörténelme nem ismer ehhez ha•sonló jelenséget. Akaratlanul is felmerül a gondolat: milyen eredményeket érhettek volna el, ha a szocializmus építéséhez egy Ruhrvidék is adva van! A Frankische 'Tagespost szerkesztője a lipcsei vásárról így ír: „Amit Lipcsében láttam, és hallottam, történelmi jelentőséggel bir". Több ebben a megérzés, mint . megértés. De ez az igazság. „Mi nem értékeljük kellőképp ezeket az embereket" — írja a „Daily Telegraph". Abban az időszakban, amikor a szocializmus erőinek gazdasági és tudományos fölénye nemzetközi méretekben is megmutatkozik, német földön is történelmi döntés született: a szocializmus javára. Az NDK a Szovjetunió legna.gyobb -külkereskedelmi partnere. De fordítva is így van: az NDK külkereskedelmének első helyét a
Szovjetunió foglalja el. Az NDK gépei nem csupán a szocialista országok nagy építési programját segítik elő, de a szabadságukért harcoló gyarmati országok is fontos segtséget kapnak gazdasági függetlenségük kivívásához. Jelenleg is az állami ipar mérnökeinek és szerelőinek százai tartózkodnak külföldön, Kínában, Indonéziában, Dél-Amerikában stb., ahol NDK gépeket vagy egész üzemeket szerelnek. A gyors általános gazdasági fellendülés légkörében ült össze a NSZEP V. kongresszusa. (1958. július, Berlin.) A gazdasági téren elért nagyszerű eredmények új feladatokát, bátrabb célkitűzéseket tettek lehetővé. Az N SZÉP KB megbízásából Walter Ulbricht a következő javaslatot tette: Az elkövetkező három éven belül, 1959—-1961-ig az NDK népgazdaságának olyan fejlettségi fokot kell elérnie, hogy túlszárnyalja Nyugat-Németországot az egy főre eső fogyasztási cikkek terén. Az V. pártkongresszus nagy lelkesedéssel . fogadta el ezt a célkitűzést. Ezt o, főfeladatot már törvényerőre is emelték s az' NDK dolgozói most annak megvalósításán dolgoznak.
24. Hogyan emelkedett az életszínvonal az NDK-ban? A gazdasági főfeladatat teljesítése alapján az elkövetkező három évben — az eddigiekhez hasonlóan — béremeléseket és árleszállításokat hajtanak végre. Ezáltal jelentősen megjavulnak a lakosság életkörülményei. A szocialista állam politikája mindig arra irányul, hogy növekedjék a lakosság életszínvonala. Az NDK kormánya kezdettől fogva ezt a politikai vonalat követte, így tudta elérni, 24
hogy az NDK dolgozói már sok szempontból jobban élnek, mint a nyugatnémet munkások. .Nehéz, a két, ország életszínvonalát összehasonlítani, mégis szükség van bizonyos áttekintésre. Az egy főre eső fogyasztás terén sok különbség van, az eltérések azonban nem nagyok. Az életszínvonalhoz nem csupán az eszem-iszom tartozik. A szociális ellátottság, áz egészségügy te-
Sok tekintetben az NDK marisrén . az NDK már túlszárnyalta Nyugat-Németországot. A munka- elérte a nyugat-németországi fonélküliség megszüntetése olyan gyasztási átlagot. 'Sőt néhány élelszociális biztonságot jelent az NDK miszer fogyasztása terén már túl állampolgárainak, ami Nyugat- is szárnyalta (hús, kenyér, hal, cuNémetországban ismeretlen. Nyu- kor stb.). Különösen a yajfogyaszgat-Németország különböző ipar- tás alakulása érdekes. 1960-ban az ágaiban tavaly 10 ezrével bocsátot- NDK-ban személyenként 11,9 kiták el a nyugatnémet . munkáso- lót, Nyugat-Németországban pedig kat. A bizonytalan munkahely kü- 7,4 kilót tett ki a vajfogyasztás. A lönösen á Ruhr-vidéki bányákban háború előtti Németország vajfodolgozókat tartotta állandó rette- gyasztása csupán 8,1 kiló volt. Lip• csében 1959 augusztusában keresgésben. A nők egyenjogúsága is megva- kedelmi konferenciát ' tartottak, lósult az NDK-ban. Azonos mun- amelyen Walter Ulbricht kijelenkáért — azonos bért; ezt a politi- tette, hogy. az NDK a k>alóriafokát folytatta az , első német mun- gyasztásíban világviszonylatban az kás-paraszt • kormány megalakulása élen halad, az USA és a Magyar első pillanatától kezdve. Az anyák- Népköztársaság mellett. Ilyen az'élet az-NDK-ban. ról való gondoskodással, a bölcsőSzámunkra a Német Demokratidék és napközi otthonok számával, és a nők és anyák érdekében ' kus Köztársaság — amely igen erős: tett intézkedésekkel az NDK ugyan- szocialista állam — létezése nacsak messze túlszárnyalja Nyugat- gyon megnyugtató. Ez az első, deNémetországot. mokratikus, békeszerető német álEz a gondoskodás jellemzi a kor- lam, amely többé 'nem fenyegeti mánynak az ifjúsággal folytatott Európa népeinek békéjét, hanem politikáját is. Mindenki előtt nyitva állanak az iskolák, a tanulás iníkább erős védelmezője annaik. A' kapui, mindenki tovább képezheti Német Demoliratikus Köztársaság' magát. így lehetne sorolni a többi, a béke és a szocializmus szilárd az életszínvonalhoz tartozó ténye- , bástyája. A szocialista tábor erős zőket, olyanokat, mint: az ala- és megbecsült tagja. Büszskék vacsony lakbérek, olcsó színház- és mozijegy, üdülés, olcsó és kényel- gyunk arra, hogy ilyen szövetsé-gesünk van. mes otthonok stb.
25. Miért támogatja a magyar nép a német békeszerződés megkötéséért folyó harcot? Mert a magyar nép mérhetetlen sokat szenvedett már' a német imperialisták által ki robbantott két világháborúban. Űgyszólván egyetlen olyan magyar család nincs, amelyik ne siratná a világháborúban elvesztett valamelyik családtagját. Hatszázezer magyar ember az életével fizetett a második világháborúért.
Elpusztították, vagy elhurcolták a németek a magyar nemzeti vagyon 45 százaiéikát. A második világháborúban 35 milliárd aranypengő értékű háborús kárt szenvedett Magyarország. Ennek az .összegnek a nagyságára jellemző, hogy minden család részére 2 szobás összkomfortos lakást lehetne belőle építeni. 25-
26. Milyen kárt szenvedett Szolnok megye lakossága a két világháborúban? Megyénk lakói közül is sokan meghaltak, súlyos sebesüléseket, rokkantságot szenvedtek a második világháborúban. Rengeteg anyagi kár is származott. Csupán Szolnokon teljesen rombadőlt 521 ház, súlyosan megrongálódott 468, egyéb sérülést .•szenvedett 700 ház. Súlyos károkat szenvedett a Cukorgyár, a Papírgyár, a MÁV épületei, több nagyüzem leégett és rombadőlt. Az ösz'szes hidak, vasúti felüljárók elpusztultak. Kisújszálláson leégett 30 ház, Karcagon közel száz épület rongálódott meg, vagy pusztult el. — Jászárokszálláson 68, Abádszalókon 27, Kenderesen 150 ház rongálódott meg. így folytathatnánk a felsorolást szinte megyénk minden községéről. Néhány idézet a korabeli Szolnok megy,ei újságokból: . „Csütörtökről péntekre virradó éjjelen... a rádió műsorának éjjeli befejeződése után röviddel több
Képeink a háborúban elpusztított szolnoki Tiszahíd roncsait ábrázolják. 26
riagyar város zavaró repülésbe került. Egyedül Szolnokon volt szirénázás és ezután percek múlva megjelentek a bombázógépek és a várost védő ágyúk heves fogadtatása és eredményes védése közben több bomba lecsapódása után 3 óraikor elrepültek a bombázógépek." (Jász-Nagykun-Szolnoik megyei Lapok, 1944. jún. 7. LIV. évf. 41. sz.) „ . . . Az • ország többi városaihoz viszonyítva feltehető, hogy a szolnoki támadás volt a legkönyörtelenebb és legpusztítóbb, mert sajnos, vannak utcák, amelyeket nem kímélve, hogy azok szegényemberek laíkta helyek, mégis tönkre bombázták. Szomorú és megdöbbentő kép tárul a szemlélő szemei elé a vasút körüli részen, a Liget utcán, a Baross utcán, ,a Kisgyepen, a MÁV sporttelepen, a MÁV kolónia részén is igen. nagy a pusztítás." — (Jász-Nagykun-Szolnok, megyei La-
pok, 1944. jún. 7. LIV. évf. 41* sz.) „A város területére június 2-án 673 bomba hüllőit, kb. 2000 mázsa súlyban. A bombák nyomán rombadőlt és eltűnt a föld színéről 185 ház, erősen megrongálódott 136, könnyebben 268 ház ... A bombázás halálos áldozatainak száma 150. Kórházi ápolásra szoruló sebesülteké 532. A Nemzeti Jövőnk közli a halottak névsorát." (Jász Hírlap, 1944. jún. 17.) „Mintegy 120 gép nyolc hullámban erős terrortámadást intézett városunk különböző részei ellen, melyeknek során tizenöt utcában keletkeztek súlyos károk .., A támadás nagyságéhoz merten aránylag csekély az áldozatok szúrna ... A város határában több áldozatot követelt a bombázás és sérülés is több volt, mivel itt a bombázók kis űrméretű bombákat szórtak nagy mennyiségben." (Jász Hírlap, 1944. aug. 26.)
A. térkép a nyugatnémet hadsereg vezérkarában készült. Egy magasrangú tiszt hozta magával, amikor az NDK-ba menekült. A térképen a Bundeswehr Kelet felé irányuló támadási irányát látjuk. Egyik főiránya: Magyarország. 27
27. Miért' jelent Magyarországon különös veszélyt a nyugatnémet imperializmus? Mert Nyugat-Németország' az egész ' imperialista tábor előretolt bástyája', a szocialista országok elleni esetleges agresszió kíindulór pontja-. A nyugatnémet imperialisták — a nemzetközi imperializ-
mus biztatására — nem egyszerűen új háborút alkarnak, hanem a szocialista tábor országai elleni háborút, a szocialista rendszer felszámolását szeretnék. Ezért egyik fő támadási irányuk a mi' hazánk is.
28. Milyen helyet foglal el hazánk a nyugatnémet háborús tervekben? . Nyugat-Németország, vezető politikusai rendszeresen . tesznek ilyen . kijelentéseket: „Németország nagyobb életteret találhat szomszédainál, akiknek erre nincs szü'kségük." (Stein bajor miniszter.)
„Csehországot, Kelet-Németországot, Szlovákiát Németországhoz kell csatolni." (Seebohm miniszter.) „Ha Németországról beszélünk,, akkor azt értjük, hogy ebbe beletartozik Varsó, Prága és Budapest." (Willy Brandt, Nyugat-Berlin főpolgármestere.
29. Nyugat-Németország a volt magyarországi fasiszták ménedékhelye A második világháború után hazánkból elmenekült volt földbirtokosok, gyárosok, Hortíhy volt ' tábornokai, háborús bűnösök, a magyar nép esküdt ellenségei, nagyrészt Nyugat-Németországban élnek. Itt különböző szervezeteikbe tömörülnek, volt csendőrökből, disszidált huligánokiból fegyveres bandákat szerveznek — abban a
reményben, hogy a nyugatnémet hadsereg oldalán, az új világháborúban, visszatérnek Magyarországra.' Remélik, hogy vágyálmuk, a régi, úri Magyarország visszaállítása sikerül. Sőt, az egyetlen reményűik ma már egy háború, melynek következtében esetleg még egyszer hatalomra kerülhetnék Magyarországon.
30. Milyen következtetéseket vont le mindebből dolgozó népünk? Az imperialista Nyugat-Németország háborús veszedelmet idéz fel Európáiban — ezért helyes az a törekvés, hogy mielőbb mégkössék a német békeszerződést. Népünk helyesli az NDK és a Szovjetunió határozott intézkedéseit, amelyeket a béke védelme ér28
delkéfoen tesznek. Helyesli és támogatja, ha kell,. anyagilag is segíti az NDK népét,, amely a függetlenségéért, szabadságáért, a szocializmus megszilárdításáért tesz erőfeszítéseket. Helyesli népünk a forradalmit
Az Európában állomásozó" NATO csapatok főereje: Adenauer Nyugat-Németországának mintegy 360'000-nyi katonája. Az alábbi kép az európai NATO államok hadseregének megoszlását ábrázolja.
Norvég
munkás-paraszt kormány állásfoglalását, amely így szól: „A Magyar Népköztársaság_ kormánya fenntartás nélkül támogatja a testvéri Német Demokratikus Köztársaság kormányát a Német Demokratikus Köztársaság állami szuverenitásának és biztonságának védelmében; így támogatja a hidegháborús erők nyugat-berlini felforgató gócának elszigetelésére tett hatékony intézkedéseit is. Ha-r laszthatatlan' követelménynek te-'
kinti, hogy a. Német Demokratikus Köztársaság szuverenitása a békeszerződés megkötésével teljessé váljék... ... Az európai béke és biztonság ezen alapvető kérdésének békés rendezése nem tűr halasztást. Ha most . nem teszünk meg mindent az agresszív nyugatnémet revanspolitika visszaszorítása érdekében,, akkor megnövekszik a háborús veszély Európában." •
31. Van-e egyéb feladatunk? Igen, van. Nem elég nemzetközi síkon harcolni a német békeszerződés megkötéséért. Az sem elég, ha erkölcsi, politikai és — szükség esetén — gazdasági segítséget nyújtunk- a testvéri Német Demokratikus Köztársaság népének és kormányának. Mindent meg kell tennünk, hogy biztosítsuk nyugodt, békés építőimunkánkat. Az MSZM-P Központi Bizottsága ezért szeptember 12-1 ülésén a többek között így határozott:
„Súlyos bűnt követnénk el népüntkkel,szqcialista hazánkkal szemben, ha a nagy és legyőzhetetlen szocialista táboron belül — erőnkKöz mérten '— nem tennénk meg mindent szocialista vívmányaink védelmének, népünk békés alkotómunkájának biztosítására. Ezért a. Központi Bizottság helyesli, hogy második ötéves tervünk, figyelémbeveszi honvédelmünk megerősítésének szükségességét."
sem tudta dolgozóink hangulatát megzavarni. Sőt. Népünk minderre újabb és újabb munkasiteerelkfcel válaszol. JVe
feledjük:
Miként az Óceán is cseppekből áll, úgy az emberek millióinak erőfeszítéséből jön létre hazánk és az egész szocialista tábor ereje. Tekintsünk bizalommal a Szovjetunió, a szocialista tábor és saját államunk erejére, határozottságára azzal a biztos tudattal, hogy az igazság a mi oldalunkon van, a kezdeményezés a mj kezünkben van, s amit elterveztünk, azt annak rendje és módja szerint végrehajtjuk.
Ezt egyre többen látják nyugaton is. Ennek következménye, hogy mind többen hangoztatják nyugaton is a tárgyalások szükségességét. Valóban, ma már olyan a nemzetközi # helyzet, az erőviszonyok: oly mértékben eltolódtak a mi javunkra, hogy legyen bármilyen Kritikus helyzet, annak megoldása tárgyalások irányába kényszeríti a józanabb nyugati politikusokat. A szocializmus tábora hatalmas,, befolyása egyre nő az egész világon, mert az igazság és az erő mellettünk van. Ez .ügyünk győzelmének biztosítéka.
J2. Van-e összefüggés a jó munka és a béke védelme között? Igen, van. Hisz már eddig is bebizonyosodott, hogy a béke legbiztosabb záloga a Szovjetunió és a szocialista országok ereje. Márpedig a gazdasági és katonai erő az emberek millióinak szorgos munkája nyomán gyarapodik. Azért vagyunk erőseik, mert tervszerűen és rendületlenül haladunk a szocializmus útján előre. S .még erősebbek leszünk, annak, arányában, ahogyan, a Szovjetunióban megvalósulnak a kommunizmus építésének tervei, ahogyan a szocialista országokban erősödik a népgazdaság, s valóraválnak a nagyszerű célkitűzéseik. Ezért mondjuk, hogy a béke fenntartásához a dolgozók milliói mindennapi szorgalmas munkajuk30
kai, helytállásukkal járulhatnak hozzá. Népünk megérti a jelenlegi nemzetközi helyzetet, egyetért a párt és a kormány politikájával. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a magyar munkások,, parasztok és értelmiségiek szorgalmas és odaadó munkájukkal nap mint nap erősítik népi államunkat, fegyelmezetten, öntudatosan teljesítik és túlteljesítik kötelességüket a termelés, a kultúra, a honvédelem frontján. Népünk nagy politikai érettségéről tesz tanúbizonyságot, hogy a nemzetközi helyzet pillanatnyi ingadozása, az imperialisták háborús, kardcsörtető manőverei, egyes sötét elemek hisztériás rémhírkeltése 31-'
Az NDK és az NSZK térképe
BALTI T,
