MEZŐKÖVESD VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Mezőkövesd Város Önkormányzata

MEZŐKÖVESD VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

Helyi Esélyegyenlőségi Program Mezőkövesd Város Önkormányzata

2013

1


2


Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .......................................................................................... 4 Bevezetés ...................................................................................................................................... 4 A település bemutatása ................................................................................................................. 4 Értékeink, küldetésünk................................................................................................................ 12 Célok ........................................................................................................................................... 13 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) .............................................. 14 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................. 14 2. Stratégiai környezet bemutatása .......................................................................................... 20 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ................................... 25 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ......................................... 65 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................................... 93 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ............................................................................... 102 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................ 110 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ............................................................................................... 121 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ............................................................. 129 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ............................................ 130 1. A HEP IT részletei ............................................................................................................ 130 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ............................................................... 130 A beavatkozások megvalósítói........................................................................................... 131 Jövőképünk ........................................................................................................................ 132 Az intézkedési területek részletes kifejtése ........................................................................ 132 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..... 140 3. Megvalósítás ...................................................................................................................... 151 A megvalósítás előkészítése ............................................................................................... 151 A megvalósítás folyamata .................................................................................................. 151 Monitoring és visszacsatolás .............................................................................................. 153 Nyilvánosság ...................................................................................................................... 153 Érvényesülés, módosítás .................................................................................................... 155 4. Elfogadás módja és dátuma ............................................................................................... 156

3


Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)

Bevezetés

Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és ahelyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendeletrendelkezéseivel, Mezőkövesd Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését.Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása A majd 17 ezer fős Mezőkövesd Budapesttől 130 km-re a Bükk-hegység déli lábánál terül el. Mind közúton (M3 autópálya), mind vasúton egyszerűen elérhető a kistérség gazdasági, kereskedelmi, kulturális és turisztikai központja. Centrális fekvésének köszönhetően könnyen megközelíthető innen több nemzeti park, történelmi emlékhely és világörökségi helyszín. A turistabarát városvezetésnek köszönhetően folyamatosan fejlődik, virágzik a város. Nemrég újult meg számos épület, köztük a Matyó Múzeum, a Városi Galéria, a Közösségi Ház, a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő a Szent László tér, a Sportcsarnok és a Sportpálya. A matyó népművészet 2012. decembere óta része az UNESCO szellemi világörökségeinek, illeve hungarikum is egyben, a Zsóry fürdőt és üdülőterületét pedig hivatalosan gyógyhellyé nyilvánították 2013-ban. Régészeti emlékek azt mutatják, hogy már a népvándorlás korában lakott település volt, és feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarság is megtelepedett ezen a helyen.

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 1

4


Keletkezésének idejét nem ismerjük, de az egri káptalan dézsmaszedője 1275-ben lakatlan faluként tünteti fel, ami azt mutatja, hogy nem sokkal korábban még dézsmálható lakott település volt. Egy 1323-as oklevél úgy említi, mint a diósgyőri királynéi uradalom tartozékát, s kisebb hányódtatás mellett a középkorában végig a diósgyőri várbirtok legnyugatibb települése volt. Az Anjouk uralkodása idején sokat fejlődhetett, mert a 15. Században már rendszeresen mezővárosként említik. Mátyás király 1464-ben pecsétet adott a városnak,majd kiváltságlevelét 1472-ben megerősítette, s mivel a város sokat szenvedett a huszita háborúktól, minden adófizetés alól mentesítette, csupán évente 200 aranyforintot tartoztak fizetni a diósgyőri várnagynak. A város kiváltságait II. Ulászló és II. Lajos is megerősítették, sőt ez utóbbi engedélyezte a Cserépvár körüli erdőkben a fakitermelést is. A Mohács utáni időszak igen sok viszontagságot hozott a városra. Már 1544 után hódolt területté vált, de elpusztult 1552-ben is, az 1596-os mezőkeresztesi csata után pedig évekig lakatlan volt. A lakosság egy része ugyan visszatelepült, de a hódoltság végéig gyéren lakott volt, így a 18. század elején kisebb idegen telepítés is történt. A török kiűzése után Kövesd ismét kincstári birtok lett, s megtartva mezővárosi rangját, lakói úrbéres jobbágyok lettek. A város vezetése a mezővárosi kollektíva nevében 1784-ben szerződést kötött a kincstárral, melynek értelmében évi 5539 forinttal földesúri szolgáltatásait megváltotta. Ekkor az itt élők többsége legalább fél telekkel rendelkező gazda volt, s a Mária Terézia-féle úrbérrendezés kimutatásai szerint a falu határa igen termékeny volt. Az 1848-as jobbágyfelszabadítást Mezőkövesd úgy élte meg, hogy 100 holdon felüli magánbirtok a község határában nem volt, csupán a községnek és a közbirtokosságnak volt néhány száz hold legelője. A 19. század végén jó vásárlóerővel rendelkező parasztgazdaságok voltak a községben, az 1860-as évektől vasúti fővonal érintette, amely megkönnyítette a szállítást és bekapcsolódhatott a kapitalista gazdasági rendszerbe. 1870-ben a községnek 9324 lakója volt, a falu határa pedig 16.748 kh. Ez 5 fős családokkal számolva mintegy 1600 családnak felelt meg. Ez elvileg azt jelentette, hogy minden családnak (városi tisztviselőket, értelmiséget, iparosokat, kereskedőket is ide számítva), 10 hold föld jutott. Ez viszont vonzotta a betelepülőket. Kövesd népessége 50 év alatt megduplázódott és 1920-ban 18.705 fő volt. A betelepülők földeket is vásároltak, ami rontott a birtokarányt, de rontotta ezt a magyar paraszti örökösödési rend is, amely generációkként osztotta a földtulajdont, mind kisebb és kisebb földterületre szorítva ezzel a termelőket. Kövesd minden fejlődés ellenére megmaradt paraszti településnek, ráadásul szinte egyoldalú hagyományos szemtermelést folytatott. A falu paraszti lakosságának közel 75%-a nem rendelkezett annyi földterülettel, amennyi megélhetéséhez szükséges lett volna. Mivel pedig a falu határában nem volt olyan nagybirtok, amely mezőgazdasági munkásokat állandóan tudott volna foglalkoztatni, így alakult ki főleg fiatalokból a summások több ezres tömege, akik kora tavasztól késő őszig, alföldi gazdaságokban keresték kenyerüket.

5


1. számú táblázat Lakónépesség száma az év végén

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás:TeIR,KSHTSTAR

Fő

Változás

17009 16905 16770 16607 16538 n.a. n.a.

99% 99% 99% 100% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Lakónépesség 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

A lakónépesség az állandó lakosok és a településen ideiglenes lakcímmel rendelkezők számát jelenti, csökkentve azon állandó lakosok számával, akiknek más településen van ideiglenes lakcímük (tartózkodási helyük). Statisztikailag a lakónépesség száma mutatja valójában, hogy a településen a szolgáltatásokat milyen népességszám figyelembe vételével kell megszervezni, milyen népességszám ellátásáról kell gondoskodni. Az 1. sz. táblázat adataiból látható, hogy a lakónépesség – 5 éves intervallumban – folyamatosan csökken.

6


2. számú táblázat - Állandó népesség fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

nők 8855 1049 275 4169 625 2011

férfiak összesen 8011 16866 405 1131 2180 273 548 5109 9278 464 1089 1034 3045

% nők 53%

férfiak 47%

48% 50% 45% 57% 66%

52% 50% 55% 43% 34%

Állandó népesség - nők

0-14 éves 13%

15-17 éves 3%

65 év feletti 25% 60-64 éves 8% 18-59 éves 51%

7


Állandó népesség - férfiak 60-64 éves 6%

65 év feletti 13%

0-14 éves 14%

15-17 éves 3%

18-59 éves 64%

Az állandó lakosok számának évenkénti alakulására (csökkenésére) következtethetünk a lakónépesség változásából is. Míg az állandó lakosok száma 2007-ben 17009 fő volt, addig – mint a fenti táblázat is mutatja – 2011-ben 16538 főre csökkent. A 2. számú táblázatban az állandó lakosok számát nemek és korcsoportok szerint taglaltuk. Fontos mutatószámok ezek az esélyegyenlőség különböző célcsoportjai nagyságrendjének, ezáltal a célcsoportokhoz kapcsolódó feladatok ellátása mennyiségének meghatározásában. A fenti táblázat szerint a gyermek és fiatalkorú lakosság aránya az összlakossághoz 16 %, a munkaképes korúak aránya (18-59 év) 54 %, az idős korúak aránya pedig 22 %. Pozitív mutató, hogy a munkaképes korú lakosság még többségben van az ellátást, gondoskodást igénylő lakosságszámhoz képest.

Hasonló célt – célcsoport nagyságrendjének a meghatározását is - szolgál az öregedési index vizsgálata.

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 3429 2008 3083 2009 3095 2010 3065 2011 3045 2012 n.a. 2013 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 2829 2316 2270 2226 2180 n.a. n.a.

Öregedési index (%) 121,2% 133,1% 136,3% 137,7% 139,7% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

8


Öregedési index (%) 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0%

0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Az öregedési index majdnem eléri a 140%-ot, így tehát a lakosság erőteljes elöregedéséről beszélhetünk. Ez önmagában is magában hordozza a lakosságszám fogyását. Az esélyegyenlőségi feladatoknál az idősek célcsoportja ellátására fel kell készülni. A lakosságszám csökkenése okának keresésekor további két mutatószámot elemzünk: a belföldi vándorlási és a természetes szaporodási mutatót. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 244 2009 185 2010 217 2011 211 2012 n.a. 2013 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

elvándorlás

egyenleg

290 239 230 220 n.a. n.a.

-46 -54 -13 -9 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

9


Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-10 -20 -30 -40 -50 -60

A 2008-as és 2009-es évek között láthatóan erőteljesen csökken az odavándorlás mutatója, ám ezzel egy időben az elvándorlási mutató is csökken. 2010-2011-es évben az állandó jellegű odavándorlások száma újra megnő, míg az elvándorlások mutatója továbbra is csökkenő tendenciát mutat. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma 2008 146 2009 138 2010 132 2011 144 2012 n.a. 2013 n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

halálozások száma 226 257 259 233 n.a. n.a.

természetes szaporodás (fő) -80 -119 -127 -89 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

10


természetes szaporodás (fő) 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

-20 -40 -60 -80 -100 -120 -140

Megállapíthatjuk, hogy a természetes szaporodási mutató fogyást mutat az 5 év vonatkozásában. Az elvándorlási mutató egyenlege ugyanebben az időszakban lakosságszám csökkenést jelent. A 2008-as és 2009-es évben kiugrást mutat a halálozások száma, ami azonban a 2010-es és 2011-es évben csökkenést mutat. Ezzel egy időben az élve születések száma is emelkedik, így lassan javuló tendenciát figyelhetünk meg a 2009-2010-es évek meglehetősen rossz arányaihoz képest. 1870-től egészen a második világháborúig népszámlálási adatok tanúsága szerint dinamikusan nőtt a lakosságszám. Míg 1870-ben 9.324 főt számoltak össze, addig az 1941-es népszámlálásnál Mezőkövesden 20.988 személyt írtak össze. Ez volt a legnagyobb népessége a településnek. Az ezt követő népszámlálásoknál lassú csökkenés figyelhető meg. A Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a rendszerváltást követő két évtizedben Mezőkövesd városára is jellemző volt. 2001-ben 18.080 lakosa volt, 2010-ben már csak 16.607 fő. Ilyen lélekszámú településnél a 8-10%-os mozgás még nem tragikus. Az utóbbi, közel két évtizedben a településen a születések száma rendre elmaradt a halálozásokétól, s a jellemzően negatív vándorlási különbözet is hozzájárult a lassú népességvesztéshez. A születések száma magasabb a segélyre szoruló, hátrányos helyzetű, iskolázatlan családok körében, ezért különös fontossággal bír a város Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 3,27%-a (585 fő) tartozott valamilyen nemzetiséghez: a legnagyobb nemzetiség a roma 507 fő (2,84%), mellettük élnek itt németek, szlovákok, görögök, ruszinok, ukránok, szerbek, szlovének, horvátok, lengyelek és románok is.

Mezőkövesd arculatában, szerkezetében és építészetében a mezőgazdasági, a fejlett ipari, valamint a kulturális-turisztikai jegyek egyaránt tükröződnek.

11


A Zsóry Fürdő gyógyvize, a gazdag matyó népművészeti kincs és a mozgalmas kulturális élet méltán tette ismertté településünket hazánkban, Európában és szerte a világon. Elődeink és a ma itt élők vallásos lelkületét hirdetik a város templomai, őseink iránt érzett tiszteletünk jele a múzeumok, gyűjtemények gazdag tárháza. A turistabarát városvezetésnek köszönhetően folyamatosan fejlődik, virágzik a város. Nemrég újult meg számos épület. Mezőkövesd a múltja mellett jelene, jövője okán is méltán lehet büszke, bizakodó. Az autópálya és a vasútvonal közelsége gazdaság-földrajzi értelemben is előnyös helyzetbe hozza városunkat, amelyet az utóbbi években megpróbáltunk és a jövőben is törekszünk kihasználni. Olyan európai kisvárost építünk, amely nyugodt, rendezett, tiszta, továbbra is fejlődik és ahová vendégként ellátogatni, fiatalként pedig hazatérni, családot alapítani is érdemes.

Értékeink, küldetésünk

Mezőkövesd Város Önkormányzata és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a város nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, hivatalaival, civil szerveződéseivel, egyházaival közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Mezőkövesd büszke arra, hogy története folyamán mindvégig olyan polgárok lakták, akik befogadó szellemiségükkel, egymás iránt kölcsönös tiszteletükkel és türelmükkel, kitartó munkájukkal és példás összefogásukkal megteremtették egy emberi, élhető, pezsgő szellemi és kulturális hagyományokkal és élettel rendelkező, a gazdasági jólét potenciálját magában hordozó város lehetőségét. A különböző nemzetiségek, vallások, generációk mindig békében éltek egymás mellett, egymás értékeinek elismerésével, közös teljesítményükkel hozták létre a mai virágzó várost. Mezőkövesd Város Önkormányzata a továbbiakban is biztosítani kívánja minden polgára számára, tekintet nélkül nemzetiségre, vallásra, nemre vagy életkorra, az egyenlő bánásmódhoz és az esélyegyenlőséghez való jogot. A szolidaritás, az igazságos esélyteremtés olyan értékek, amelyek garantálása minden kecskeméti polgár számára az önkormányzat alapvető célkitűzése. Az önkormányzat az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a mélyszegénységben élők, a romák, a gyermekek, a nők, az idősek és a fogyatékkal élők helyzetére, igényeire, fontos küldetéseként fogalmazva meg az említett célcsoportok életkörülményeinek javítását és esélyegyenlőségének biztosítását.

12


Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Mezőkövesd Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). AHEPhelyzetelemző részének célja

Elsődleges célunk számba vennia 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.

AHEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

13


A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)

1. Jogszabályi háttér bemutatása

1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása





      

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: EU 2020 stratégia, Nemzeti Reform Program, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia, Roma Integráció Évtizede Program, Nemzeti Ifjúsági Stratégia.

1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Mezőkövesd Város Önkormányzata rendeletei és határozatai meghozatala során törekszik a hátrányos helyzetű csoportok érdekeit lehetőségeihez képest figyelembe venni. Az alábbiakban szerepelnek az ide vonatkozó rendeletek, valaminta HEP adott részeiben ezen rendeletek részletes kifejtése az esélyegyenlőségi célcsoportok vonatkozásában.

14


Mezőkövesd Város Önkormányzatának esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő rendeletei:

Mélyszegénységben élők, romák

-

Együttműködési megállapodások, valamint támogatási szerződések a Mezőkövesdi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a B-A-Z Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a Lungo Drom Mezőkövesdi Szervezetével

-

Mezőkövesd Város Önkormányzatának igazgatásról és ellátásokról

4/2007. ((III.1.) ÖK. számú

rendelete a szociális

Az állam és az önkormányzat által biztosított ellátások

(1) Az állam és az önkormányzat – a feltételek megléte esetén – normatív és szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatást nyújt. (2) Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2345 a/ Lakásfenntartási támogatás (Szt. 38-39. §, Ptszr. 20. §) b/ Átmeneti segély (Szt. 45. §, Ptszr. 31. §) c/ Temetési segély (Szt. 46. §, Ptszr. 32. §) d/ Rendszeres szociális segély (Szt. 37. §, 37/A-B. §-ai, Ptszr. 15-17. §-ai) e/ Helyi buszközlekedés igénybevételéhez támogatás ( R. 17. §) f/ 62.életévet betöltött személyek szemétszállítási díjának átvállalása (R.16.§) g/ Zsóry Gyógy-és Strandfürdőbe belépéshez támogatás (R.18.§) h/ 6Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (Szt.33-36. §) i/ 7A mezőkövesdi belterületi ingatlanon – kivéve egyéb belterület – szennyvízberuházás megvalósítása érdekében lakás-takarékpénztári szerződést kötött személy támogatása (R 17/A. §a).

Módosítva: Mezőkövesd Város Önkormányzatának 3/2009. (II.26.) ÖK számú rendeletével. Hatályos 2009. 01.01-től. 3 Módosítva: Mezőkövesd Város Önkormányzatának 8/2010. (II.25.) ÖK számú rendeletével. Hatályos: 2010. február 25-től 4 Módosítva: Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(II.23.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2011. március 1-től. 5 Módosítva: Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012. (III.29.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2012. március 30-tól. 6 Módosítva: Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011.(IX.01.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2011. szeptember 1-től. 77 Módosítva: Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2011.(IX.01.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2011. szeptember 1-től. 2

15


(1) Az önkormányzat a – feltételek megléte esetén – szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátást nyújt. (2)8 Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások a./ Köztemetés (Szt. 48. §) b) Szociális földprogram

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások (1) A Bayer Róbert Kollégium és Élelmezési Központ keretében az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátást biztosítja: a./ étkeztetés (2) A Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat keretében az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákat biztosítja a./ családsegítés, b./ jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, c./ közösségi ellátás, d./ házi segítségnyújtás

Személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások Az önkormányzat az arra rászorultak részére – a feltételek megléte esetén a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátási formákat biztosítja. a./ Idősek nappali ellátását nyújtó szolgáltatás továbbiakban: Idősek Klubja (Szt. 65/F.§) b./ 9Idősek átmeneti elhelyezését biztosító szolgáltatás továbbiakban: Időskorúak Gondozóháza (Szt. 80. § (3) bekezdés a)pontja) c./ Ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézmény továbbiakban: Idősek Otthona (Szt. 67.§, 68. §)

8. §

Módosítva: Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011.(VII.29.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2011. július 30. 9 Módosítva: Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012.(I.26.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2012. január 27-től. 8

16


Az önkormányzat az arra rászorultak részére a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mezőkövesdi Csoportja szervezésében biztosítja a Hajléktalan éjjeli menedékhelyet és Nappali melegedő szociális ellátást, az ellátási szerződésben meghatározott időpontig. 9. § Az önkormányzat az arra rászorultak részére – saját intézményein túlmenően – regionális, vagy megyei szervezet, illetve megállapodás útján kívánja biztosítani az alábbi ellátásokat. (1)

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: a./ Idősek otthona (Szt. 67. §, 68.§) b./ Fogyatékosok otthona (Szt. 70.§) c./ Pszichiátriai betegek otthona (Szt. 71.§) d./ Szenvedélybetegek otthona (Szt. 71/A §) e./ Hajléktalanok otthona (Szt. 71/B §)

(2)

Rehabilitációs intézmények a./ Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye (Szt. 72.§ (2), 73. §) b./ Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye (Szt. 72.§ (2) b./, 73. §) c./ Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye (Szt. 72.§ (2) c./, 74. §) d./ Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye (Szt. 72.§ (2) d./, 74/A. §)

(3)

Nappali ellátást biztosító intézmények: a./ Fogyatékosok nappali intézménye (Szt. 65/F. (1) bek. c/) b./ Szenvedélybetegek nappali intézménye (Szt. 65/F.§ (1) bek. b/) c./ Pszichiátriai betegek nappali intézménye (Szt. 65/F. § (1) bek. b/) d./ Hajléktalan személyek nappali melegedője (Szt. 65/F.§ (1) bek.)

(4)

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a./ Időskorúak gondozó háza (Szt.80.§ (3) bek. a/) b./ Fogyatékosok gondozó háza (Szt. 83. § (3) bek. b/) c./ Pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona (Szt. 80.§ (3) bek. c/-d/)

(5)

Lakóotthoni elhelyezés: a./ Pszichiátriai betegek lakóotthona (Szt. 85/A.§ (2) b./) b./ Fogyatékos személyek lakóotthona (Szt. 85/A.§ (2) a./)

-

Mezőkövesd Város Képviselő-testületének 104/2013. (IV.24.) önkormányzati határozata Önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójáról

-

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (III.31.) rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás –étkeztetés – térítési díjáról

az

17


-

Mezőkövesd Város Önkormányzatának meghatározására

22/2002.(VI. 27.) rendelete

a háziorvosi körzetek

-

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 26/2008. (X.30.) rendelete Mezőkövesd Város képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 1.§-ának felhatalmazása alapján a mezőkövesdi egészségügyi alapellátás (háziorvos, házi gyermek-orvos és fogorvos) hosszú távú biztosításáról

-

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 10/2006. (III.30.) rendelete az önkormányzatának tulajdonában lévő önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének, a lakbérek mértékének megállapítására

-

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 28/2007.(V.31.) rendelete a közkifolyók használatának szabályozásáról

-

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 17/2004.(IV.1.) r e n d e l e t e a lakáscélú támogatásokról Gyermekek

-

Nevelési-oktatási intézmények esélyegyenlőségi programja, az intézmények alapdokumentumai (nevelési program, házirend, stb.)

-

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 6/2007. (III.1.) rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

-

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 6/2007.(III.1.) önkormányzati rendelet módosításáról

-


-


-


-

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 1/2004.(I.29.) rendelete a felsőoktatásban tanulók ösztöndíj pályázati rendszerére

19/2005.(IV.28.) rendelete a védőnői körzetek



18


-

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 1/2001.(I.18.) rendelete a felsőoktatási önkormányzati szociális ösztöndíjról

-

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 4/2007. ((III.1.) számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról

-


-

Human Papilloma Vírus elleni támogatott oltási program

az

Nők -

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2011. (II.23.) önkormányzati rendelete Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

-

Képviselő-testületének 104/2013. (IV.24.) önkormányzati határozata az Önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójáról

-


-


-

Human Papilloma Vírus elleni támogatott oltási program



Idősek -

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 3/1999.(I.28.)sz. rendelete a Szociális és Gondozási Központ Idősek Otthonába történő felvételéről szóló 20/1998.(IV.30.) sz. rendelet módosítása és egységes szerkezetbe foglalása

-

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól

-

Mezőkövesd Város Önkormányzatának igazgatásról és ellátásokról

4/2007. ((III.1.) ÖK. számú

rendelete a szociális

19


-




-


-


az

Fogyatékkal élők -

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 4/2007. ((III.1.) számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról

-


az

Több célcsoportra vonatkozó rendeletek, dokumentumok -

Mezőkövesd Város Sportrendelete Integrált Városfejlesztési Stratégia Mezőkövesd Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Terve

2. Stratégiai környezet bemutatása

2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az esélyegyenlőség, a szolidaritás, az igazságos esélyteremtés olyan egyetemes értékek, amelyek megjelenésére Mezőkövesd Város Önkormányzata azokban a stratégiai dokumentumaiban, koncepcióiban, programjaiban és cselekvési terveiben is törekszik, amelyek vagy az önkormányzat átfogó, vagy egy-egy szektorra vonatkozó konkrét jövőbeli terveit, célkitűzéseit határozzák meg. Az esélyegyenlőség ily módon horizontális értékként és követelményként jelenik meg az önkormányzat stratégiai dokumentumaiban, ami biztosítja azt, hogy a város közép- és hosszú távú fejlődését meghatározó elképzelésekben hangsúlyos elemként jelenjen meg ez a szemléletmód.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § értelmében a jegyző általelkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig benyújtja a képviselő-testületnek, amit a közgyűlés határozattal fogad el.

20


Mezőkövesd Város Önkormányzata az adott évi költségvetésére vonatkozó intézkedéseit mindig oly módon határozza meg, hogy kiemelt figyelmet fordítson az esélyegyenlőség biztosítására a finanszírozás tekintetében is. Ezt támasztja alá, hogy Mezőkövesd Város Önkormányzatának a költségvetésről szóló rendeleteiben a nevesített előirányzatok között megjelennek az idősügyi feladatok, a közfoglalkoztatási feladatok támogatása, valamint több szociális jellegű feladat (pl. rászoruló családok) támogatása is. Az elmúlt évek sikeres pályázatai is mutatják, mennyire fontos Mezőkövesd Városának a különböző esélyegyenlőségi célcsoportok felmerülő problémáinak megoldása. Mezőkövesd Város Önkormányzata a korábbi években több jelentős összegű pályázati támogatást – ÉMOP, TÁMOP, TIOP – nyert a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére, ami elengedhetetlen követelménye volt annak, hogy Mezőkövesd város oktatási-nevelési mikroközponttá fejlődjön. 2010 áprilisában adták át a 336 millió Ft összköltségből megépült ÉMOP 4.3.1/2/2F„Többcélú körzeti általános iskola fejlesztése Mezőkövesden” pályázat keretében felújított Szent Imre Tagiskolát. A projekt révén a felújításon túl kibővítették az oktatási intézmény épületét. Kicserélték az épület külső, illetve belső nyílászáróit vizesblokkjait, a tornaterem fölé magas tetőt építettek. Az egész épületben kiépült a tűzjelző-hálózat, illetve az oltórendszer. A beruházás keretében az intézmény komplex akadálymentesítése is megvalósult, rámpákat, kapaszkodókat, infokommunikációs rendszert, liftet kapott az oktatási intézmény. Emellett eszközbeszerzésre, nyelvi labor kialakítására szintén lehetőség nyílt a pályázat keretében. A beruházásnak köszönhetően a 21. századi európai uniós követelményeknek minden tekintetben megfelel az oktatási intézmény. Az előbbi pályázathoz kapcsolódott a TÁMOP-3.1.4 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Mezőkövesd Város közoktatási intézményeiben” nyertes pályázat, amelyen 120,5 millió Ft támogatást nyert a település. A fenti összegből 5 feladat-ellátási helyen – a MÁAMIPSZ Bárdos Lajos Tagiskolájában, a Szent Imre Tagiskolában és a Mező Ferenc Tagiskolában, valamint a Széchenyi István Szakképző Iskolában és a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában – kerül megvalósításra a projekt. Az intézményegységekben bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás, új elemekkel bővült a pedagógusok módszertani kultúrája. Az ÉMOP 4.2.1-es „Mezőkövesdi Városi Bölcsőde kapacitásbővítő fejlesztése” című pályázatnak köszönhetően 2012 márciusában adták át a teljesen felújított bölcsődét, a városi önkormányzata a teljes költségből 80 millió forintot nyert el támogatásként. A felújítást megelőzően a városban két bölcsőde működött, az önkormányzat úgy döntött, hogy a pályázat útján kibővíti a Deák Ferenc úti bölcsödét és összevonja a két tagintézményt. A projektnek köszönhetően az épület egy új szárnnyal bővült, melynek eredményeként közel 40%-kal megnőtt az intézmény befogadóképessége, emellett megújultak a már meglévő helységek, valamint négy új csoportszobát is kialakítottak a bölcsődében. Megújult az épület teljes tetőszerkezete, az új épületrészek 10 cm vastag hőszigetelést kaptak, valamint kicserélték a nyílászárókat is. Az építkezés során gondoltak az akadálymentesítésre, így könnyen megközelíthető kerekesszékkel vagy babakocsival is. A beltérben speciális burkolatok és jelzések segítik a nehezen közlekedőket. A nagyszabású uniós támogatással megújult épületben mostantól XXI. századi körülmények között cseperedhetnek a legkisebbek. A

21


térségben eddig is népszerű intézmény ezentúl kétszer annyi gyermek napközbeni ellátásáról tud gondoskodni, segítve ezzel az édesanyák visszatérését a munkába. A Mezőkövesd Város Önkormányzata sikeres közbeszerzési eljárást bonyolított le a TIOP1.1.1-07/1-2008-0097 – „Informatikai infrastruktúra fejlesztés Mezőkövesd Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézményekben” című pályázat vonatkozásában. Ennek eredményeként a számítástechnikai eszközök leszállítására és üzembe helyezésére legkésőbb 2012. augusztus 31-ig kerül sor a kilenc feladat-ellátási helyen. A projekt értéke megközelítőleg 54 millió forint. A Mezőkövesd Város Önkormányzata által fenntartott oktatási intézmények összesen 141 eszközcsomagot kapnak, melyek nagy része iskolai PC-t, interaktív táblát, projektort és notebookot tartalmaz. A nagyothalló és mozgássérült diákoknak pedig speciális számítástechnikai eszközöket biztosítanak. Ezek a beruházások is jól mutatják, Mezőkövesd mennyire komolyan gondolja a központi szerepet a térségben, legyen szó idegenforgalomról vagy az oktatás területéről.Az északmagyarországi regionális fejlesztési politikának az egyik kitörési ágazata – miként az országnak is – az egészségturizmus, ezért fontos, hogy minél több vonzó, a mai kor igényeinek megfelelő fürdő, egészségturisztikai szolgáltatás legyen. Mezőkövesd legnagyobb lehetősége is a gyógyvízben rejlik. Az utóbbi években a Zsóry Strand- és Gyógyfürdő teljes felújítására és fejlesztésére két pályázaton is nyert a város. 2011 nyarán fejeződött be a nettó 1 milliárd forintos beruházással megvalósuló ÉMOP-2.1.1 projekt, amihez az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap 416,6 millió forinttal járult hozzá, a fennmaradó részt az önkormányzat önerőből biztosította. A fejlesztés keretében, a többi között épült egy közel 800 négyzetméteres wellness részleg a hozzá tartozó pihenőtérrel, gyermekmedencével és gyermekmegőrzővel, egy 1100 négyzetméteres élménymedence, illetve fedett öltözők. Felújítottak két gyógymedencét, új elektronikus beléptető rendszert alakítottak ki, illetve ugyancsak a projekt keretében megújult a strandfürdőt a várossal összekötő kerékpárút egy 1,2 kilométer hosszú szakasza és az út teljes hosszán közvilágítást építettek ki. A másik beruházás a KEOP 4.2.0 „Zsóry-fürdő termálvíz hasznosításra épülő épületgépészeti rekonstrukció” pályázat keretében valósult meg, amihez a város 90,6 millió forintos támogatást nyert. Az ÉMOP-3.1.2 pályázat keretében megvalósuló városrehabilitációs projekt beruházásának összege mintegy 1,5 milliárd forint. A projekt keretében megújult a Városi Galéria, illetve az új busz- és személygépkocsi-parkolókkal ellátott, megszépült Szent László tér díszíti Mezőkövesd főutcáját. A buszállomás mögött megépült a Piaccsarnok, a Kavicsos-tó partján szabadidőparkot alakítottak ki. Az utóbbi években előkészített és elvégzett városi beruházások által (pl.: Zsóry-fejlesztés, Szent Imre tagiskola felújítása, Városrehabilitációs Program, stb.) megújult a város arculata, nő Mezőkövesd idegenforgalmi vonzereje, és helyi vállalkozók, helyi emberek számára adódik munkalehetőség. A hazai és uniós pályázatokon való indulás egyik feltétele lesz a települések esélyegyenlőségi programjának megléte.

22


A városi önkormányzat a továbbiakban is szeretné az állami és uniós forrásokat becsatornázni a város fejlesztésére, ezért elhatározta, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadnak el, melyet meghatározott időszakonként felülvizsgálnak.

2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A mezőkövesdi kistérséget a Bükk-hegység és az Alföld öleli közre, csodálatos természeti környezetet eredményezve. A kistérségbe 21 település tartozik, amelyeket egyszerre jellemez a hagyományok tisztelete és az innovatív törekvések. Ezen települések gazdag természeti értékekkel építészeti emlékekkel, kulturális örökségekkel rendelkeznek, amelyet igyekeznek programokkal, rendezvényekkel népszerűsíteni. A településeket azonban nem a zárt egymás mellett létezés jellemzi, hanem az együttműködésre való törekvés.

Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás Mezőkövesd Város Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87. §-ában foglaltak szerint, jogi személyiséggel rendelkező többcélú kistérségi társulást hozott létre és működtet egyes önkormányzati közszolgáltatások közös ellátására. A Társulás által ellátott feladat-és hatáskörök: a) biztosítani a Társulásban részt vevő települések összehangolt fejlesztését, a térség gazdasági fejlődésének előmozdítását, b) Személyes gondoskodás keretében: ba) a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. 57. §. (1) bek. c ,d, e, f, g, j és a (2) bek. a, d pontja alapján étkeztetés, házi, segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátás (közösségi pszichiátriai ellátás), nappali ellátás (idősek klubja) valamint ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idősek otthona), átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (idősek gondozóháza),

bb) Gyermekjóléti szolgálat működtetése az 1997. évi XXXI. tv. 39-40.§-a alapján; c) Egészségügyi alapellátás keretében ca) védőnői szolgálat és cb) központi orvosi ügyelet közös szervezése; d) Településüzemeltetés, település-egészségügy keretében állati hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának közös szervezése;

23


e) A bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok kistérségi koordinálása, szervezése, segítése; f) Mozgókönyvtári feladatok ellátása; g) Közművelődési, idegenforgalmi és turisztikai tevékenység; h) Kistérségi sporttevékenység; i) Közösségi autóbusz fenntartása és üzemeltetése önkormányzati közszolgáltatások ellátása a kistérségi igényekhez igazítottan, hatékonyan és magas szakmai színvonalon történjen. Különböző fórumok is működnek pl. Idősügyi Tanács, Térségi Ifjúsági Kerekasztal és Szociális Kerekasztal. A Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társuláshoz 21 település tartozik: Bogács, Borsodgeszt, Borsodivánka, Bükkábrány, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Csincse, Egerlövő, Kács, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Négyes, Sály, Szentistván, Szomolya, Tard, Tibolddaróc, és Vatta.

A Közkincs Kerekasztal program keretében sikerült a közművelődés területén is kistérségi szinten elindítani a kommunikációt, így közös projektek, pályázatok megvalósítására volt és van lehetősége az itt élőknek. Az együttműködés olyan sikeres, hogy a jövőben is szeretnék ezt a munkát folytatni a Közkincs Kerekasztal résztvevői és keresni azon lehetőséget, amelyekkel közösen tehetnek a mezőkövesdi kistérség fejlődésért. Jelenleg két szervezet – a Mezőkövesdi KÖZKINCS-TÁR Nonprofit Kft. és a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás - és 21 település támogatja a kultúra kistérségi szintű működését. Ennek eredményeként született meg a Kistérségi Kulturális Adatbázis, melynek célja, hogy összegyűjtse azon értékeket, amelyekkel képet kaphatunk a kistérségben folyó közművelődési munkáról. Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Szolgáltatásaink:  Gyermekjóléti Szolgálat  Családsegítő Szolgálat  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás  Közösségi pszichiátriai ellátás  Idősek Klubja  Idősek Gondozóháza  Idősek Otthona  Házi segítségnyújtás

24


A fenntartó önkormányzatok: Mezőkövesd, Bogács, Borsodgeszt, Borsodivánka, Bükkábrány, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Csincse, Egerlövő, Kács, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Négyes, Sály, Szentistván, Szomolya, Tard, Tibolddaróc, Vatta a csatlakozás mellett döntöttek, majd létrehozták az intézményt, 2005. augusztus 1-től.

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapjául szolgált adatokat a TEIR adatbázisából, a KSH-ból, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Több adat hiányzik, így a 2012. évi adatok egy része is. A jövő feladatai között kell szerepelnie a hiányzó adatok megszerzésének. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége

A mélyszegénység számos társadalmi tényező által meghatározott összetett jelenség, amelynek kialakulásában egyaránt szerepet játszanak a társadalmi és kulturális hátrányok, a szocializációs hiányosságok, az iskolai és képzési deficitek, valamint a munkaerő-piacon elszenvedett hátrányok is. A mélyszegénység elsősorban azt a jelenséget, állapotot jelenti, amikor az egyes emberek vagy meghatározható társadalmi csoportok tartósan a létminimum szintje alatt élnek, a fentebb felsorolt hátrányok vagy hiányok közül több is sújtja őket, és szinte semmi esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből önerőből képesek legyenek kikerülni. A mélyszegénység állapotának egyik legpontosabban meghatározható indikátora az egyes emberek vagy társadalmi csoportok jövedelmi helyzete. A mélyszegénységben élő személyek jövedelmi helyzetét az egyes támogatásokhoz tartozó KSH statisztikai adatok alapján tudjuk bemutatni. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken. Lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik jóval alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. A romák helyzetét pusztán a fenti jellemzőkkel meghatározni – az őket körülölelő társadalmi előítéletek hatásának számbavétele nélkül – pontosan mégsem lehet. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség a legtöbb roma közös jellemzője, és e két jellemző együtthatója az a kilátástalan élethelyzet, amely jó eséllyel egész életükben távol tartja őket a társadalmi fősodortól. Az egyre erősödő társadalmi feszültségek és az ezzel párhuzamosan megszaporodó radikális és szélsőséges megnyilvánulások is mutatják, a roma lakosság társadalmi integrációja ma sürgetőbb feladat, mint valaha. A helyzettel történő őszinte, közhelymentes szembenézés, valamint a felelős döntéshozatal nem várhat tovább helyi szinten sem. A romák széleskörű társadalmi kirekesztődésének erősödése az etnikai feszültségek kezelhetetlen mértékű kiéleződéséhez vezethet, egyszersmind súlyosan visszavetheti a település és az egész ország gazdasági teljesítőképességét.

25


Gyakori tévhit, hogy a romák (érdemtelenül) túltámogatottak, ezzel szemben kutatások igazolják, hogy sem a helyi, sem az országos hatáskörű különböző fejlesztési programokban nincs kellő mértékben reprezentálva a roma lakosság, sőt a célzottan romáknak szánt források is sokszor alacsony hatásfokkal érik el a célcsoportot. A helyi esélyegyenlőségi program éppen abban segíthet, hogy megmutassa milyen eszközök egymásra építésével lehetséges valódi eredményeket elérni akár anélkül, hogy arra jelentős külön forrást biztosítanának. A települési önkormányzatnak esélyegyenlőségi programja tervezésekor nem csak arra kell ügyelnie, hogy miként javítsa célprogramokkal, vagy többségi programokba történő integrálásuk révén a romák lakhatási, oktatási, szociális és egészségügyi helyzetét: olyan beavatkozásokat szükséges terveznie, amelyek egyszersmind oldják a romák kirekesztettségét is. Nem elég tehát például betonúttal ellátni egy telepet, szükség van a szegregációból történő kitörés útjainak megkönnyítésére is. Még a legjobban előkészített programok sem fogják elérni hatásukat, ha maguk a romák nem vonódnak be a programok előkészítésétől a végrehajtásig minden szinten. A romák helyzetének vizsgálatakor óhatatlanul felmerülő alapprobléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A települési önkormányzatnak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával arra kell törekednie, hogy minél több adatot gyűjtsön be a településen élő romák helyzetével kapcsolatban. Amennyiben az önkormányzat (illetve partnerei, intézményei) nem rendelkeznek pontos adatokkal, és ezek pótlása a tervezés időszakában nem megoldható, a beavatkozások irányultságának meghatározásához sokszor már az is elegendő lehet, ha megbecsülik az adott jellemző előfordulási gyakoriságát. Természetesen nem mindig kell a becslésekre hagyatkozni, ha nincsenek egzakt etnikai adatok, hiszen vannak olyan alternatív lehetőségek az információgyűjtésre, amelyek jó eséllyel alkalmasak adott problémák feltérképezésére. Oktatási területen ilyen alternatíva például a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek adatainak vizsgálata, míg a lakhatási szegregáció meghatározására egy többdimenziós mutatórendszert hívhatunk segítségül. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete – a számviteli nyilvántartások alapján – 2012. I. negyedévben 175 ezer forint volt, ami 2,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A havi bruttó átlagkereset a megyében 44 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól. A bányászat, a tudományos műszaki tevékenység, a közigazgatás és a humánegészségügyi, szociális ellátás kivételével minden gazdasági ágban növekedést figyelhettünk meg. A havi bruttó átlagkeresetek a versenyszférában 6,8%-kal emelkedtek, a költségvetési szerveknél 3,9%-kal mérséklődtek. A közszféra vonatkozásában nemcsak a létszámadatokat, hanem a keresetek alakulását is befolyásolta a közfoglalkoztatás keretében történő munkavégzés. A megyében az alkalmazásban állók az adózás és egyéb levonások után a bruttó átlagkeresetük 65%át, 113,7 ezer forintot kaptak kézhez, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 86,4 ezer forintot, a szellemiek 146,5 ezer forintot. A havi nettó – családi kedvezmény nélkül számított – átlagkeresetek összességében 1,8%-kal csökkentek, ezen belül a fizikaiaknál 3%-kal elmaradtak a 2011. I. negyedévitől, a szellemieknél 1%-kal meghaladták azt. (Forrás: KSH)

26


3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladataialapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is.

a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti nyilvántartott álláskeresők száma (fő) lakónépesség (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő 2008 5922 5951 11873 2009 5846 5887 11733 2010 5814 5853 11667 2011 5795 5846 11641 2012 n.a. n.a #ÉRTÉK! 2013 n.a. n.a #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő 412 458 496 512 n.a. n.a.

% 7,0% 7,8% 8,5% 8,8% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

fő 445 601 516 530 n.a. n.a.

% 7,5% 10,2% 8,8% 9,1% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma fő 857 1059 1012 1042 összesen fő 33 41 47 49 20 éves és fiatalabb % 3,9% 3,9% 4,6% 4,7% fő 137 177 162 164 21-25 év % 16,0% 16,7% 16,0% 15,7% fő 117 153 120 141 26-30 év % 13,7% 14,4% 11,9% 13,5% fő 113 139 132 135 31-35 év % 13,2% 13,1% 13,0% 13,0% 36-40 év fő 104 133 140 134

fő 857 1059 1012 1042 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

% 7,2% 9,0% 8,7% 9,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

2012

2013

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a.

n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a.

27


% fő % fő % fő % fő % fő %

41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett

12,1% 114 13,3% 99 11,6% 98 11,4% 37 4,3% 5 0,6%

12,6% 123 11,6% 118 11,1% 117 11,0% 55 5,2% 3 0,3%

13,8% 128 12,6% 101 10,0% 109 10,8% 66 6,5% 7 0,7%

12,9% 125 12,0% 97 9,3% 122 11,7% 72 6,9% 3 0,3%

#ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!

#ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresők aránya 12,0%

10,0%

8,0%

6,0%

4,0%

2,0%

0,0% 2008

2009

2010

2011 nők

2012

2013

férfiak

összesen

2014

2015

2016

2017

A táblázat adatai rámutatnak, hogy a lakosság száma csökken, ugyanakkor a munkanélküliek száma - különösen a férfiaké - nőtt az elmúlt néhány évben.

28


Álláskeresők száma (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2016

2017

180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008

2009

2010

2011 nők

2012

2013

férfiak

összesen

2014

2015

29


A 2008-as és 2011-es adatokat összevetve kiderül, hogy a regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan nő, aránya a férfiaknál magasabb, mintegy 530 regisztrált munkanélküli. A 180 napnál régebben regisztrált munkanélkülieknél amellett, hogy összességében itt is állandó növekedés figyelhető meg, azonban itt is nagyobb a férfi munkanélküliek aránya.

A pályakezdő álláskeresők száma szintén folyamatos emelkedést mutat, vélhetően a gazdasági válságnak köszönhetően is. A tendencia szerint itt is magasabb a férfi munkanélküliek aránya, kivéve 2010-ben. 2011-ben már ismét a férfiak aránya a magasabb, azonban csökken a különbség a két nem arányai között. Észak-Magyarország Magyarország gazdaságilag kevésbé fejlett, országos viszonylatban magas munkanélküliséggel és alacsony foglalkoztatási és aktivitási aránnyal rendelkező régiója. A régió gazdasági élete a szolgáltatásokra és az ipari tevékenységre épül. A lakosság megközelítőleg 60%-a a szolgáltatói szférában dolgozik. Legnagyobb mértékű (16,0%-os) munkanélküliség 2010ben Észak-Magyarországot jellemezte. A munkanélküliség leginkább a 15-24 éves, pályakezdő korosztályt sújtja. A KSH lakossági munkaerő-felmérésének adatai alapján 2012 I. negyedévében BorsodAbaúj-Zemplénben a 15-74 éves népesség száma 510,6 ezer fő volt, ebből 209,8 ezer fő a foglalkoztatottak, 50,7 ezer fő a munkanélküliek, 250,2 ezer fő a gazdaságilag inaktívak közé tartozott. Az aktivitási arány 51%-os (lényegesen kisebb az országos átlagnál), a foglalkoztatási arány 41,1%-os, a munkanélküliségi ráta 19,4%-os (a megyék között a második legmagasabb) volt. Egy év alatt a foglalkoztatási arány 0,3 százalékponttal csökkent, az aktivitási arány 0,1, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal emelkedett. A munkaerő-piaci helyzet területi különbségei továbbra is jelentősek. A termelő szférában 2012. január-márciusban a mezőgazdaságban 6,2%-kal emelkedett az alkalmazásban állók száma, viszont az iparban 3,2%-kal, ezen belül a feldolgozóiparban 2,6%-kal, a víz- és hulladékgazdálkodásban 0,5%-kal, az energiaiparban 28%-kal, a bányászatban 11%-kal kevesebb munkavállalót foglalkoztattak, mint egy évvel korábban. Az építőiparban 1,3%-os mérséklődést figyelhettünk meg. A szolgáltatások területén változóan alakult a létszám. Az adminisztratív szolgáltatásban (23%-kal), a pénzügyi szolgáltatásban (0,8%-kal), valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátásban (15%-kal) és a közigazgatásban (8%-os) növekedést, a többiben csökkenést lehetett tapasztalni. 2012. március végén a megye munkaügyi kirendeltségein összesen 70.533 fő álláskeresőt tartottak nyilván, 9,9%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időpontjában. A megyei álláskeresők 47%-a a nők, 17%-a a 25 éven aluliak köréből került ki. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2012. I. negyedév végén 7960 fő nyilvántartott pályakezdő álláskereső volt (az összes regisztrált álláskereső 11%-a), számuk az egy évvel korábbihoz képest 6,8%-kal emelkedett. Az álláskeresési ellátásokra 6549 fő volt jogosult, 35%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A regisztrált álláskeresők közül szociális ellátásban 34.888-an részesültek. Március végén 4399 bejelentett betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk egy év alatt 47%-kal csökkent.

30


3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év

nő

férfi

összesen

nő

fő fő fő 2008 1341 1509 2850 2009 1321 1469 2790 2010 1300 1432 2732 2011 1277 1405 2682 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2013 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Férfi

összesen

fő % fő % 46 3,4% 48 3,2% 54 4,1% 68 4,6% 70 5,4% 62 4,3% 73 5,7% 71 5,1% n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!

fő 94 122 132 144 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

% 3,3% 4,4% 4,8% 5,4% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Pályakezdő álláskeresők száma 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012 nők

2013

2014

2015

2016

2017

férfiak

A pályakezdő álláskeresők száma szintén folyamatos emelkedést mutat, vélhetően a gazdasági válságnak köszönhetően is. A tendencia szerint itt is magasabb a férfi munkanélküliek aránya, kivéve 2010-ben. 2011-ben már ismét a férfiak aránya a magasabb, azonban csökken a különbség a két nem arányai között. Észak-Magyarország Magyarország gazdaságilag kevésbé fejlett, országos viszonylatban magas munkanélküliséggel és alacsony foglalkoztatási és aktivitási aránnyal rendelkező régiója. A

31


régió gazdasági élete a szolgáltatásokra és az ipari tevékenységre épül. A lakosság megközelítőleg 60%-a a szolgáltatói szférában dolgozik. Legnagyobb mértékű (16,0%-os) munkanélküliség 2010ben Észak-Magyarországot jellemezte. A munkanélküliség leginkább a 15-24 éves, pályakezdő korosztályt sújtja. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves 15 éves és legalább általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők idősebb lakosság általános iskolát 15-x évesek száma száma összesen év végzettek száma össze férf összes nő nő sen i en fő fő fő fő fő 1492 798 693 67 2001 13118 1 7 4 13 1468 780 688 #ÉRT 2011 n.a. 6 6 0 ÉK! Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás

fér fi fő 64 05 n.a.

Összesen

nő

férfi

fő

%

fő

%

fő

%

1803

12,1%

1274

16,0%

529

7,6%

#ÉRT ÉK!

#ÉRT ÉK!

#ÉRT ÉK!

#ÉRT ÉK!

#ÉRT ÉK!

#ÉRT ÉK!

Mezőkövesden a munkaképes korú lakosság 87,9%-a végezte el az általános iskolát. A felnőtt korú lakosság 39,1%-a rendelkezik legalább középiskolai érettségivel. Az érettségizett nők aránya magasabb a férfiakénál. Napjainkban Mezőkövesden általános a gyerekek továbbtanulása gimnáziumban vagy szakközépiskolában. A továbbtanulás elsősorban helyben történik, de sokan járnak Miskolcra vagy Egerbe, és vannak Sárospatakra vagy még messzebbre járó diákok is. A felnőtt lakosság iskolai végzettségének megoszlása érdekes képet mutat. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aranya az aktív korúakon belül magas . A felsőfokú végzettségűek aranya a 25-60 évesek körében alacsony A nem kielégítő iskolázottság gátat szab az aktív népesség elhelyezkedése elé a munkaerőpiacon, összességében alacsony jövedelmi szinttel, esetenként szegénységgel, társadalmi kirekesztettséggel párosul.

32


3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen

év

8 általánosnál magasabb 8 általános iskolai végzettség % fő % fő % 8,5% 229 26,7% 555 64,8% 5,8% 230 21,7% 768 72,5% 8,3% 255 25,2% 673 66,5% 8,3% 270 25,9% 686 65,8% #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK!

8 általánosnál alacsonyabb végzettség

Fő fő 2008 857 73 2009 1059 61 2010 1012 84 2011 1042 86 2012 #ÉRTÉK! n.a. 2013 #ÉRTÉK! n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

8 általánosnál alacsonyabb

2012

2013

8 általános

2014

2015

2016

2017

8 általánosnál magasabb

A munkanélküliek iskolai végzettségével kapcsolatos adatgyűjtés során kiderült, hogy csak nagyon kevés százalékuk az, aki alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Kiugró a magasabb iskolai végzettségű munkanélküliek száma.

33


3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők

év

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma fő

Fő

%

2009 9 5 56% 2010 13 1 8% 2011 10 3 30% 2012 n.a n.a. #ÉRTÉK! 2013 n.a n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) eredményes végzők aránya (%) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Mezőkövesden nem számottevő az általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma.

34


3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú felnőttoktatás szakiskolai szakközépiskolai gimnáziumi ban felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők résztvevők résztvevők résztvevők év összesen fő

fő

%

fő

2009

39

0

0,0%

39

2010

122

0

0,0%

122

2011

27

0

0,0%

27

2012

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

2013

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

% 100,0 % 100,0 % 100,0 % #ÉRT ÉK! #ÉRT ÉK!

fő

%

0

0,0%

0

0,0%

0

0,0% #ÉRTÉ K! #ÉRTÉ K!

n.a. n.a.

Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

Felnőttoktatásban résztvevők száma (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0 2009

2010

2011 szakiskola

2012

2013

szakközépiskola

2014

2015

2016

2017

gimnázium

Mezőkövesden nem számottevő az általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma.

35


2010-ben ugyan elég magas szám, 122 fő vett részt szakközépiskolai felnőttoktatásban, ám ez 2011-re újra lecsökkent 27 főre. c) közfoglalkoztatás 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásb Közfoglalkoztatásb Közfoglalkoztatásb an résztvevők an résztvevő an résztvevők aránya a település romák/cigányok száma aktív korú száma lakosságához képest

év

201 0 201 1 201 2

Közfoglalkoztatásb an résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest

545

5%

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

201 3 n.a. Forrás: Önkormányzat adatai

Közfoglalkoztatottak száma (fő) 600

500

400

300

200

100

0 2010

2011

2012

2013

Közfoglalkoztatottak száma

2014

2015

2016

2017

Közfoglalkoztatott romák száma

36


Bár a közfoglalkoztatásban alkalmazottak számát egészen pontosan nem ismerjük, de az elmúlt időszakban növekedett az arányuk, hiszen egyre több közfoglalkoztatási program indul el városunkban. 2010-ben 545-en dolgoztak közfoglalkoztatásban, ez a gazdaságilag aktív népesség 4,67%-a. A becsült adatok szerint a kereső lakosság nagyobb része iparban és a szolgáltatásban dolgozik, jellemző a minimálbérért történő foglalkoztatás. Azonban a fekete foglalkoztatás problémája is jelen van a településen.

d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A kistérség gazdasági helyzete átlagosnak tekinthető. Meghatározó jellegű, országos jelentőségű ipari-gazdálkodó szervezet sajnos nincs a térségben. A vállalkozások száma az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén növekvő tendenciát mutat. Ezek az egyéni és társas vállalkozások jól igazodnak a lakosság igényeihez. A foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek Mezőkövesden és térségében is érzékelhetők. Javulás ezen a területen az idegenforgalomtól, turisztikai adottságok kedvező kihasználtságától várható. A foglalkoztatási helyzetet döntően a kistérségben nagynak számító 13 munkaadó (alkalmazotti létszám 150 fő felett), a közszféra foglalkoztatási helyzete, valamint nagy számuk miatt az egyéni vállalkozások gazdasági helyzete és munkaerő felvevő képessége határozza meg. A kistérségben kb. 3500 vállalkozás van bejegyezve, ebből 2800 körüli az egyéni vállalkozás. A kistérség a megyén belül vállalkozási jellegű térségnek tekinthető. A Mezőkövesdi kistérségben az 1000 lakosra jutó vállalkozások számának értéke 55, kedvezőnek mondható, mely megegyezik a tiszaújvárosi és a megyei mutató értékével. Kedvező területi adottságokból kifolyólag a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya 8%, mely az országos 6%-os átlagot jelentősen meghaladja. A foglalkoztatottak aránya a 56,5%-kal a szolgáltatás szektorban a legmagasabb, ezt követi 35,6%-kal az ipar. (Forrás: Mezőkövesdi Kistérségi Társulás Szolgáltatásszervezési Koncepciója) A Kormány a központi költségvetésből 153,8 milliárd forintot különített el a közfoglalkoztatási projektre 2013-ban. Ez az összeg 16,3 milliárd forinttal több az egy évvel ezelőttinél és idén augusztus 20-ig országos szinten összesen 226 ezren dolgoztak benne. Mezőkövesden hat területet érint a Start munkaprogram. Mezőkövesd Önkormányzata az elmúlt évek pozitív tapasztalata alapján idén is élt a startmunkaprogram lehetőségével, amely révén a település 100%-kos támogatás mellett tudja foglalkoztatni a program résztvevőit, hiszen a Kormány mind a bérjellegű, mind pedig az eszközök, kellékek, alapanyagok beszerzését is támogatja. Mezőkövesd esetében 135 fő foglalkoztatására pályázott és nyert támogatás az Önkormányzat. A közmunkások egy része a télen kiszórt érdesítő anyag összetakarításán, a Jázmin, illetve a János úti csapadékvíz-elvezetésen, a Bogácsi úti illegális szemétlerakó felszámolásán dolgoznak. Ezen kívül a Városgazdálkodási Zrt. irányítása alatt mintegy 50 közmunkás vesz részt a település 37


zöldfelületének karbantartásában, gondozásában. A közfoglalkoztatás másik pillére a mezőgazdasági földmunkaprogram, amely szintén látványos eredményekkel zajlik a városban. A Zsóry Gyógy- és Strandfürdő területén kialakított virágkertészetben található két fóliasátorban folyamatosan zajlik a virág-, illetve az uborkatermesztés, valamint a Bogácsi út mellett 4,5 hektáron alapvető zöldségeket, hagymát, babot, burgonyát, répát, borsót ültettek. Itt is már látványos a közfoglalkoztatottak által elvégzett munka eredménye, gyümölcse. A program harmadik eleme pedig az Európa, de világszerte is ismert matyó hímzésre épül, amely keretében az egykori hímző bedolgozó ipart élesztik újjá. Országos szinten teljesen egyedülállónak mondható a közfoglalkoztatásnak az az ága, amely 2013ban indult Mezőkövesden. A matyó hímzésre épült ún. Matyóház programban 11 nő bevonásával készülnek a különböző matyó mintával, hímzéssel ellátott textíliák, ajándéktárgyak, ruhadarabok. Cél, hogy újraindítsuk Mezőkövesden a bedolgozóipart. A startmunkaprogram keretében a résztvevők értékteremtő munkát végeznek, amely után fizetést kapnak, így segítve, javítva a hátrányos helyzetű családok megélhetését. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és a Mezőkövesdi Önkormányzat közös programjának köszönhetően ezentúl akár virtuálisan is ellátogathatunk Matyóföldre. Mindez az internet és a kormány új típusú közfoglalkoztatási mintaprogramjának segítségével. A 2012-ben indult mintaprojekt lényege, hogy a helyben fellelhető kulturális értékeket info-kommunikációs eszközök segítségével előbb digitalizálják, majd a legfontosabb vonatkozó információk rögzítésével egy speciális adatbázisba töltik fel, ahonnan azt később akár egy okostelefon segítségével is megismerhetjük, megtekinhetjük A program mintegy negyven, többségében diplomás, pályakezdő fiatal számára biztosít munkahelyet Mezőkövesden, a munkához pedig korszerű számítógépeket, fénymásolókat, szkennereket, fényképzőgépeket és más, multifunkcionális eszközöket is biztosítanak. A kormány tervei szerint a projekt jövőre már országos méretűvé bővül, amelynek köszönhetően még több fiatal juthat álláslehetőséghez. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A közmunka olyan foglalkoztatási programok indítását jelenti, amelyek a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi szintjének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok megszerzését teszik lehetővé. Az áttekinthető, nyilvános pályázati rendszerben elérhető programok egyidejűleg helyi, illetve térségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatással. A határozott idejű, legalább 3-8 hónapos közmunkaprogram helyi, nemzeti vagy nemzetgazdasági szempontból fontos állami vagy önkormányzati feladat ellátását célozza.

38


Mezőkövesden az elmúlt években több közmunka program is elindult. Megváltozott munkaképességű dolgozók képzésére és továbbképzésére nyílik lehetőség az Új Széchenyi Terv keretében.A FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft. mezőkövesdi telephelyének dolgozói közül 30 fő vehet részt szakképzésben. Rehabilitáció, Érték, Változás (RÉV) Modellprogram a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci versenyképességéért című TÁMOP-os projekt alapvető célja, hogy szakmai képzésekkel segítse a hátrányos helyzetű dolgozók elhelyezkedését a nyílt munkaerőpiacon. Az önkormányzat és a FŐKEFE Nonprofit Kft. együttműködése 2004. óta tart. Az önkormányzat számára nagy öröm, hogy a cégnek köszönhetően a város és a térségben élő megváltozott munkaképességű emberek el tudnak helyezkedni. A képviselő-testület folyamatosan támogatja és segíti a vállalatot, emellett az önkormányzat határozatlan idejűre módosította a telephelyre vonatkozó ingyenes bérleti szerződést. A város vezetőinek mindössze egyetlen kérésük volt, hogy a munkavállalók 60%-a mezőkövesdi lakos legyen és ez megvalósult. Mezőkövesd Város Önkormányzata az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan 2013-ban is él a Kormány által biztosított startmunka-program nyújtotta lehetőséggel. A március 1-jével induló újabb közfoglalkoztatási turnus célja igazodik a település sajátosságához, a matyó népművészethez. Ez a munkahely-teremtés egyben egy régi, jól működő rendszert pótol majd. A startmunka-program keretében 11 fő számára biztosít az Önkormányzat munkát, akik bedolgozói jelleggel matyó hímzéses textíliákat, ajándéktárgyakat készítenek majd. A bedolgozó rendszerben foglalkoztatottak munkáját népművészek, a szakma elismert személyei irányítják, koordinálják. A 11 hímző asszony az első időszakban főként kisebb terítőket, ajándéktárgyakat készített, de idővel divatos, hímzett ruhák is felkerültek a termékpalettára. E program keretében előállított hímzett textileket értékesíteni is kívánják, hiszen ennek révén válhat ez a kezdeményezés egy idő után önfenntartóvá. Az Önkormányzat terve, hogy az így előállított népművészeti textileket, ajándéktárgyakat egy, a Zsóry Gyógy- és Strandfürdőben működtetett ajándékboltban árusítják majd. Mezőkövesden hat területet érint a Start munkaprogram. A mezőgazdasági projektben 22 fő vett részt. Eddig 20 mázsa vöröshagymát, 9,3 mázsa uborkát, 4 mázsa zöldbabot, 3 mázsa sárgarépát, valamint 1,5 mázsa zöldborsót vett át a Bayer Róbert Kollégium és Élelmezési Központ, de ezen felül további két és fél hektáron burgonyát termelnek. Számunkra nemcsak azérthasznos a program, mert saját nyersanyagot tudunk előállítani és felhasználni, hanem azért is, mert a programban résztvevők megtanulják a mezőgazdasági munkálatokat. A Start munkaprogram többi elemében is jelentős előrelépés történt, hiszen a zöldfelület-gondozás,

39


illegális hulladéklerakók felszámolása és vízelvezető-árkok tisztítása mellett járdákat is építenek városunkban. Külön öröm, hogy olyan munkákat is el tudnak végezni, amelyre az önkormányzat nem biztos, hogy találna vállalkozót. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az Önkormányzat közmunkaprogramjai lehetőséget nyújtanak a c élcsoportok tagjainak elhelyezkedésére. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem jellemző, illetve nincs feltárt eset a településen. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások

ellátások,

aktív

3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti év segélyben részesülők fő lakónépesség száma 2008 11873 2009 11733 2010 11667 2011 11641 2012 n.a. 2013 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

73 109 99 17 n.a. n.a.

korúak

ellátása,

segélyben részesülők % 0,6% 0,9% 0,8% 0,1% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

40


Segélyezettek száma (fő) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2008

2009

2010

2011

15-64 évesek

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Segélyben részesülők száma

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma álláskeresési nyilvántartott álláskeresők járadékra száma év jogosultak fő 2008 825 2009 1029 2010 914 2011 1041 2012 1166 2013 n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

fő

%

149 235 138 142 125 n.a.

18,1% 22,8% 15,1% 13,6% 10,7% #ÉRTÉK!

41


Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma rendszeres Foglalkoztatást Azoknak a Azoknak a száma, szociális helyettesítő támogatás száma, akiktől akik 30 nap segélyben (álláskeresési helyi munkaviszonyt nem év részesülők támogatás) önkormányzati tudtak igazolni és az rendelet alapján 15-64 évesek munkanélküliek FHT jogosultságtól megvonták a fő fő elesett %-ában %-ában támogatást 2008 45 0,4 347 42 0 0 2009 48 0,4 305 29 0 0 2010 51 0,4 292 32 0 0 2011 54 0,7 371 35 0 5 2012 88 n.a. 480 41 30 6 n. 2013 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

42


Ellátottak száma (fő) 600 500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Segélyezettek száma

Támogatottak száma

Jogosulatlanok száma

Támogatástól megvontak száma

2016

2017

A pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása minden önkormányzat esetében egységes. A támogatások egy része rendszeres, más része pedig eseti jellegű támogatási forma. A segélyezés egy-egy korcsoport vagy népréteg, illetve hátrányos helyzetű csoport életmódjának javítását célozza meg, mivel a támogatási formák kiterjednek a gyermekekre, az idősekre, a fogyatékosokra, a munkanélküliekre, a súlyos mozgáskorlátozottakra, illetve egyéb krízishelyzetben lévő emberekre. A törvények, illetve egyéb jogszabályok által előírt pénzbeli és természetbeni ellátásokat az önkormányzat teljes körűen biztosítja. Az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott anyagi támogatások nagy részénél a jogosultsági feltételek konkrétan kidolgozásra kerültek. Más ellátások esetében – mint pl. az átmeneti segély – csekély mértékű eltérés engedélyezett. A pénzbeli támogatásoknál megállapítható, hogy a legnagyobb összeget a rendszeres jellegű segélyekre fizeti ki az önkormányzat, amelyek közül kiemelkedik az aktív korúak ellátása (ezen belül a foglalkoztatást helyettesítő támogatás). A támogatások egy része jelentős változásokon ment keresztül 2006-2007-ben. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépült a családi pótlékba, helyére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került. A munkanélküliek támogatási segélye először családi jellegű támogatássá változott, ami azzal a kedvezőtlen változással járt, hogy a segély összege az esetek többségében nem ösztönözte a munkaerő-piacra való visszatérést. Ez 2010-től ismét változott és családi jellegét elveszítette. A pénzbeli és természetbeni ellátások esetében 2013. január 1-jétől változás állt be, mivel ettől az időponttól az alanyi jogon biztosított közgyógyellátásról és ápolási díjról, valamint az időskorúak járadékáról és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról a járási hivatalok döntenek. 43


3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Mezőkövesd Város Önkormányzata a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.21.) Korm. rendelet, valamint Mezőkövesd Város Önkormányzata a 4/2007. ((III.1.) rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról, 17/2004.(IV.1.) rendelete a lakáscélú támogatásokról, a 10/2006. (III.30.) rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének, a lakbérek mértékének megállapítására, valamint a 9/2012. (III.29.) rendelet az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazálkodás szabályairól. 3.4.1. számú táblázat – Lakásállomány

év

bérla kás állom ány (db)

összes lakásállom ány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások száma

egyéb lakásc élra haszn ált nem lakásc élú ingatl anok (db)

szociális lakásállo mány (db)

ebből elégtelen lakhatási körülmé nyeket biztosító lakások száma



44


200 8

7539

n.a.

54

0

18

4

0

0

200 9

7546

n.a.

53

0

18

4

0

0

201 0

7566

n.a.

52

0

18

4

0

0

201 1

7569

n.a.

51

0

18

4

0

0

201 2

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

201 3

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok Lakásállomány megoszlása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008

2009

2010 bérlakás

2011

2012

szociális

2013

2014

2015

2016

2017

egyéb lakáscélra használt

45


Összes lakásállomány (db) 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2008

2009

2010

2011 Összes

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Ebből elégtelen körülményű

a) bérlakás-állomány Megállapítható, hogy Mezőkövesden a bérlakás-állomány száma ugyan kis mértékben, de folyamatosan nő. Az elégtelen lakhatási körülményekkel bíró lakásokról az Önkormányzatnak nincs információja, kivéve a saját tulajdonú lakásokat.

Mezőkövesd Város Képviselő-testülete az 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a Mezőkövesd Város Önkormányzatának 10/2006. (III.30.) rendeletének keretei között a.) megállapítja az üresen álló, vagy megüresedett lakások, illetve újonnan épült lakások, lakótömbök bérbeadási jogcímét, b.) dönt lakás közérdekű bérbeadásáról, kijelöli a bérlőt, c.) dönt lakás költségalapon történő bérbeadásáról, kijelöli a bérlőt, d.) dönt a lakás nem lakás céljára történő bérbeadásáról és annak feltételeiről, e.) dönt az ingatlancserére vonatkozó felajánlásról, f.) évente felülvizsgálja és megállapítja a költségelvű lakbéreket, g.) dönt a költségelvű bérlakások üzemeltetési, fenntartási és felújítási költségei után fennmaradó többletbevétel felhasználásáról,

46


h.) évente elfogadja a karbantartási, felújítási tervet, valamint a lakbérek beszedéséről, felhasználásáról szóló beszámolót. Lakás bérbe adható: a.) szociális helyzet alapján, b.) piaci alapon, c.) költségelven, d.) bérlőkijelölésre vagy bérlőkiválasztásra jogosult döntése alapján, e.) törvényben előírt elhelyezési kötelezettség alapján, f.) törvényben és e rendeletben előírt bérbeadási kötelezettség alapján, g.) lakáscsere esetén, h.) e rendeletben vállalt másik lakás bérbeadása alapján, i.)e rendeletben meghatározott közérdekű célok–szakember ellátás-megvalósítása érdekében.

Összes bérlakás (db) 60 50 40 30 20

10 0 2008

2009

2010

2011

Összes bérlakás

2012

2013

2014

2015

2016

2017


b) szociális lakhatás A szociális lakásállományt tekintve az elmúlt években nem következett be változás. A 18 szociális lakásból 4 elégtelen körülményű.

47


Az Önkormányzat a megüresedő bérlakások bérbevételére pályázatot ír ki, a szociális helyzetük alapján rászoruló személyek, családok részére. A szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati lakásra való jogosultságot a pályázó és a vele közös háztartásban együttlakó és költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, valamint szociális helyzetének vizsgálata alapján állapítja meg . Jövedelmi viszonyai szerint az a család (személy) tekinthető rászorulónak, akinek családjában - a vele együtt költöző családtagokat számítva - az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetén két és félszeresét. Szociális lakások (db) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008

2009

2010

2011

Szociális lakások

2012

2013

2014

2015

2016

2017


c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

48


Egyéb lakáscélra használt ingatlanok (db) 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 2008

2009

2010

2011

2012

Összes lakáscélú ingatlan

2013

2014

2015

2016

2017


Nincs egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság

A hajléktalanok átmeneti szállását és nappali melegedőjét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mezőkövesdi Szervezetével kötött együttműködési szerződés keretében biztosítja az önkormányzat. Az Önkormányzat a feladat ellátásához térítésmentes használatba adja tulajdonában álló Mátyás kir. u. 112. sz. alatti ingatlant. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások legközelebb Miskolcon érhetők el. 1991ban nyitotta meg kapuit a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona Miskolcon, amely családok átmeneti otthonaként funkcionál. Célcsoport: a lakhatási lehetőségüket elveszett, vagy rossz lakhatási körülmények között élő gyerekek és szüleik, családon belüli erőszak elől menekülő édesanyák és gyermekeik. Az otthonban 40 főt tudnak egyidejűleg elhelyezni. A családok önként kérhetik felvételüket az intézményvezetőnél személyesen, telefonon vagy levélben. A jelentkezés oka lehet anyagi probléma (megélhetési nehézségek, rossz

49


lakáskörülmények, albérlet felmondása), konfliktus, családon belüli erőszak, bántalmazás, titkolt terhesség, egyéb. Az átmeneti intézményben az egyszülős családok átlagosan 12 hónapig tartózkodhatnak. A gondozási időszak alatt a gyermekek teljes körű ellátást kapnak (étkezés, iskoláztatás költsége, ruházat, szabadidős tevékenység járulékos költség), a felnőttek szükség szerinti ellátásban részesülnek. A gondozottak folyamatos személyi segítséget kapnak annak érdekében, hogy az intézményen kívüli életüket minél előbb megkezdhessék. 2005-től az intézmény egy modell-kísérletben vesz részt. A szakminisztérium támogatásával családon belüli erőszak áldozatává vált egyedülálló nőket, valamint gyermekes anyákat fogadnak be. Az úgynevezett „krízis-ellátásban” más segítő munkát alkalmaznak, mint az átmeneti otthonba került családoknál. Az akut bántalmazás miatt bekerülő nők és gyermekek 30 napig maradhatnak, ahol teljes körű, ingyenes ellátásban részesülnek. A krízis ellátás célja, hogy az akut krízist feldolgozhassák a bántalmazottak, illetve a megfelelő pszichés, mentális, jogi, anyagi és személyi segítséggel tartós, biztonságos lakhatáshoz jussanak. A krízis-ellátást az intézményen belül integráltan végezik. A bántalmazottak így a profi szakemberek támogatásán kívül az átmeneti otthonban élők segítségét is élvezhetik.

e) lakhatást segítő támogatások A normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező személy, aki normatív lakásfenntartási támogatásra válik jogosulttá, az Szt. 38. §-ában foglaltakon felül a jogosultságának egyéb feltételeként köteles lakókörnyezetének rendben tartására az alábbiak szerint: A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a lakásfenntartási támogatást kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást, vagy házat a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja, b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja, c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, továbbá, d) az ingatlanhoz tartozó járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsávnak, ároknak úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozását, tisztán tartását, szemétés gyommentesítését biztosítja.

50


(2) A jegyző a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül – a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat és a közterület-felügyelet bevonásával – győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. (3) Amennyiben a lakókörnyezet a (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemle során a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat és a közterület-felügyelet bevonásával győződik meg. A kérelmező köteles a (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (4) Aki ezen rendelet 13. §-ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy felszólítás ellenére nem gondoskodik annak fenntartásáról, annak a normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmét el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni. (5) A jogosultság feltételeként előírt szabályok betartását a jegyző a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat és a közterület-felügyelet bevonásával ellenőrzi. (6) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 napon belül köteles az ellenőrzést elvégezni, és annak eredményét írásban közölni.

f) eladósodottság Az önkormányzatnak nincs erre vonatkozó adatbázisa. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Minden ország, régió, megye és település fejlettségét jól jelzi az infrastruktúrával való ellátottsága, a közművek kiépítettsége és állapota. Mezőkövesd varos infrastrukturális helyzetet elemezve az út-, víz-, villamos energia és vezetékesgáz-hálózat kiépítettsége mind megyei, mind kistérségi viszonylatban megfelelő, ugyanez elmondható a csatornázottság esetében. A város területén összesen 99 km hosszú úthálózat épült ki, amelynek 92%-a burkolt út és az összterülete 390.000 m2. Részben a sajátos városépítészet miatt (korábban a főútra koncentrálódtak a kereskedelmi egységek, a környező utcák pedig teljesen beépítettek), részben az

51


egykor a városközponton keresztül áthaladó 3. számú főút forgalmának városon kívülre helyezésével tehermentesíteni lehetett a Mátyás király utcát, ezzel az útfelületen kialakított sáv korlátozott használatával – csak 11 es 13 óra között ingyenesen – lehetővé teszik a parkolást, elősegítve ezzel a lakosság ügyintézési lehetőségét. 1997-től a helyi járatú autóbusz-közlekedés üzemeltetését a Városgazdálkodási Rt. végzi. 17 buszjárat összeköti a város különböző részeit és benne a Zsóry területet. Az ivóvizet az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Rt. biztosítja átvett karsztvízből. A Városgazdálkodási Rt. által fenntartott ivóvízhálózat hossza 127 km, amely a város teljes területet lefedi. A vizet a sályi és kácsi kutakból nyerik, az Andornak-völgyi középmélységű kutakból biztosítják a tartalék vízkészletet. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 7246, amely a teljes lakásállomány 97%-a. A szolgáltatott víz mennyisége 658.000 m3, amelyből a lakosság fogyasztása 494.000 m3 évente. Az egy lakosra jutó vízfelhasználás 28 m3/év. A szennyvízhálózatot csakúgy, mint a vízhálózatot a Városgazdálkodási Rt. tartja fenn. Ők végzik a szennyvíz gyűjtését, kezelését, tisztítását. A közüzemi szennyvízhálózat mérete alatta marad a vízhálózaténak. A közüzemi szennyvízhálózat hossza 65 km. A lakások 60%-a (4506 lakás) van közcsatorna-hálózatba kapcsolva. A helyi hálózaton évente 484.000 m3 szennyvizet vezetnek el a felhasználóktól (ennek 56%-at a háztartásoktól), amelynek 100%-át tisztítják.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete

 

Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Az általános tapasztalatok alapján elmondható, hogy ezen területeken az alacsony státuszú mélyszegénységben élő és roma népesség koncentrációja igen magas, éppen ezért a városi szegregátumok meghatározásának egyik elsődleges célja az ilyen jellegű területek lehatárolása. Városszerkezetileg a szegregátumoknak alapvetően kétféle típusa jelentkezik: a városszövetbe agyazódott szegregált, szegregálódó területek (általában ezek jelentik a telepszerű környezetet), a városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakó-funkciójú területekbe ékelődött szegregátumok (általában ezek jelentik a telepeket). a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

52


A 2008-ban elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégia szerint az elmúlt évtizedek alatt Mezőkövesden a városközpontban a városszövetbe agyazódott szegregált, szegregalódó területek alakultak ki. A város anti-szegregációs terve szerint Mezőkövesden 3 városközponti területen teljesülnek a szegregátum definíciójának megfelelő jellemzők. Ezeket a városközponti területeket Mezőkövesd fő utcájához viszonyított földrajzi elhelyezkedésük alapján a következők: Északi-Hadas 1.sz. szegregátum (Éva u. - Margit u. - Kürt u. - Bem apó u. - Hór köz - Lehel u.) Északi-Hadas 2.sz. szegregátum (Lajos köz - Pece-patak - Edit u. - Klára u. - - Gergely u. - Hóripatak - Gaál István .u. - Károly u. - Ádám u. - Kereszt köz - Damjanich u. - Dávid u. Déli-Hadas 3.sz. szegregátum (Kőrisfa u. - Fűzfa u. - Fűzfa tér - Orgona köz - Orgona u.)

b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Mezőkövesd lakónépességének mintegy 4,5%-a lakik ebben a 3 szegregátumban. A szegregátumokban lakók több mint 1/4-e 0-14 év közötti életkorú, és a településen lakó minden tizedik gyermek valamelyik szegregátumban el. A szegregátumokban lakók közel 2/3-a alacsony iskolai végzettségű, miközben arányuk a szegregátumban élők között közel háromszorosa a települési átlagnak. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya kirívóan magas, a települési átlag másfélszerese. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai A 2001-es népszámláláskor mindösszesen 507 ember vallotta magát romának, ez a lakosság alig 2,8%-a. A népszámlálási adatok azért megbízhatatlanok, mert a legtöbb roma származású ember nem vallja magát romának.A cigány kisebbségi önkormányzat becslése szerint a Mezőkövesden élő romák száma mintegy 1700 fő, ami megközelítőleg a lakosság 10%a. A roma lakosság koncentráltan a város három szegregátumában él. A lakások nagy része több mint 100 éves, vályogból készültek. Az itt élők jelentős része munkanélküli, az egy főre jutó jövedelem a családon belül rendkívül alacsony, így mindennapi létfenntartási gondokkal küzdenek. Az átlagos családnagyság 6-8 fő. A gyerekeknél jelen van az alultápláltság, rendszeres étkezéshez csak az óvodában és az iskolában jutnak. A településen az alacsony komfort fokozatú lakott lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli szükséglakás) 19%. A szegregátumokon belüli lakásállomány jelentős mértékben ebbe a kategóriába sorolható.

53


A terület vezetékes vízzel, árammal és közvilágítással ellátott, szennyvízcsatornázás nincs, gázellátás részleges és jelentős számú a nem pormentesített utak száma. A természetes és az épített környezet egyaránt rekonstrukcióra szorul. A szegregátumok a települési központhoz közel helyezkednek el, ezért a közszolgáltatások (közigazgatás, egészségügyi és szociális ellátás, stb.) egyszerűen és teljes körűen elérhetőek. A jelenleg meglevő közszolgáltatások elérésének kedvező adottságait az új lakóterületek kialakításánál a helyi közlekedés fejlesztésével, illetőleg a közvetlen lakóterületi környezetbe telepítendő egyes közszolgáltatásokkal (pl. egészségügyi ellátás, óvoda, idősek napközi szociális ellátása) biztosítják. Az oktatási-nevelési intézményekben meglévő szegregációs jelenségek megszüntetésére 2007-ben a település egészére Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Esélyegyenlőségi terv készült, melyet a Képviselő Testület elfogadott. A szegregátumok elérése, külső közlekedési kapcsolata biztosított. A szegregátumokon belüli közlekedés az Északi-Hadas területen kifejezetten mostoha körülmények között zajlik. A terület-rehabilitáció előfeltétele feltáró utak létesítése, kapcsolódó közművesítés és környezeti rehabilitáció végrehajtása. A szegregátumokat is magába foglaló fejlesztési projektek a komplex városfejlesztési stratégia integrált részeként kezelik a fenti problémák megoldását, és hátasukat tekintve közvetlenül és közvetve egyaránt a jelenleg fennálló szegregációs jelenségek megszűntetésére irányulnak. Az elmúlt években megvalósított városfejlesztési programok és a tervezett városfejlesztési projektek sem céljukat, sem hátasukat tekintve, sem összességében, sem különkülön nem járulnak hozzá a szegregáció növekedéséhez a város más területein. Mezőkövesd Város Önkormányzata alapelvként rögzíti, hogy a városfejlesztési projektek megvalósításáról szóló döntések előfeltételeként projektszinten vizsgálandó és érvényesítendő ezen szempontok biztosítása. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek Csak felnőttek részére év részére tervezett háziorvosi szervezett háziorvosi szolgálatok száma szolgáltatások száma 2008

0

2009 0 2010 0 2011 0 2012 n.a. 2013 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma

8

3

8 7 7 n.a. n.a.

3 3 3 n.a. n.a.

54


Az egészségügyi alapellátásban jelenleg 7 területi ellátással rendelkező felnőtt háziorvos és 2 területi ellátási kötelezettség nélkül dolgozó háziorvos, valamint 3 területi ellátással rendelkező gyermek háziorvos dolgozik. A háziorvosok mindegyike vállalkozó háziorvos, akikkel az önkormányzat feladatátvállalási szerződést kötött (kivéve a 2 területi ellátási kötelezettség nélküli orvosok). Az egészségügyi alapellátáshoz tartozik a fogorvosi ellátás is, amelyet szintén feladatátvállalási szerződés alapján, 4 vállalkozó fogorvos lát el. A városban hat vegyes körzeti, egy iskola-egészségügyi és egy ifjúsági feladatot ellátó védőnő dolgozik. A védőnő gondozási tevékenységét azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0-16 éves korú gyermek él. Betöltetlen háziorvosi, védőnői valamint ápolónői státusz nincs Mezőkövesden. A vizsgált időszakban az ellátásban megjelentek száma arányos a település lakónépessége számának változásával. A szakorvosi ellátás nem tartozik a szorosan vett alapellátási feladatokhoz, ez az önkormányzat által elvállalt lakossági szolgáltatás. A város saját lakosságán túl biztosítja a vonzáskörzetébe tartozó mintegy 50 ezer fő ellátását is. Az elmúlt időszakból kiemelendő a digitális tüdőszűrő gép, gasztroszkóp, nőgyógyászati ultrahang, szív-ultrahang, röntgen-digitalizálás, korszerű beteg behívó és betegadminisztrációs rendszer megvalósítása. A Városi Rendelőintézet és a Belgyógyászati Osztály rekonstrukciója évek óta napirenden lévő feladat. Ezen beruházások megvalósítására azonban pályázati forrás megszerzése esetén lehet reális. A város célja, hogy az egészségügyi ellátás színvonalának folyamatos növelése mellett Mezőkövesd egészségturisztikai vonzerejét is erősítse. A Képviselő testület 2011. február 23-án hozott határozatával kifejezte szándékát az egykor városi irányítás-működtetés alá tartozó Mozgásszervi Rehabilitációs Központ (Reuma Kórház), illetve az általa ellátott feladatok átvételére. Remények szerint a megyei önkormányzattal kötött megállapodás révén az egészségügyi ellátások, a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő és a szálláshelyek összehangolt fejlesztésével új perspektívákat nyithatunk a város idegenforgalmában és a helyi foglalkoztatásban egyaránt.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

55


év

közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma

2008

392

2009

514

2010

427

2011

686

2012

n.a.

2013

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar

Közgyógyellátotttak száma (fő) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A közgyógyellátásban ellátottak száma 2010-ről 2011-re ugrásszerűen megnőtt.2008 és 2009 között is volt hasonló növekedés,de az nem volt ilyen nagy mértékű. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008

108

2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar

117 120 129 n.a. n.a.

56


Ápolási díjban részesülők száma (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Kötelező jellegű népegészségügyi szűrések már nem léteznek. A behívóleveles szűrések ajánlottak. Kötelezően elrendelt szűrővizsgálat járványügyi indokkal lehetséges, ezek nem tartoznak a népegészségügyi szűrések közé. A helyi önkormányzat az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek terjesztésében, a helyi társadalom egészségtudatos attitűdjének formálásában közvetlenül nem vállal szerepet. A hatékony egészségvédelem hangsúlyos eleme a közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjának. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Településünkön a fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés megoldott. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat által biztosított közétkeztetés megfelel az érintett korosztály egészséges étrendjére vonatkozó elvárásoknak. A 0-18 éves roma korosztály körében az alultápláltság nem jellemző probléma. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Mezőkövesd Város Önkormányzatának Sportról szóló rendelete a következőket határozza meg: -

A sporttal kapcsolatos célok, feladatok:

57


(1) A testnevelés és a sport részterületei az óvodai testneveléstől a versenysportig önálló egészet képezzenek, egyik terület fejlesztése sem indokolt a másik rovására. - (2) Az Önkormányzat lehetővé kívánja tenni, hogy a testnevelés és a sport valamennyi hasznos funkciója (egészségmegőrzés, személyiség formálás, mozgáskultúra fejlesztése, nemzeti tudat erősítése, közösségi magatartás kialakítása, a nemzetek és az országok közötti kapcsolatok fejlesztése a szabadidő kulturált eltöltése, szórakozás és szórakoztatás) érvényesülhessen. - (3) Az önkormányzat a sporttevékenységgel kapcsolatos feladatait a sportról szóló törvény - 2004. évi I. tv. 55. § (1) bekezdése ( a továbbiakban: Sport tv.) és a város sportkoncepciója alapján az alábbiak szerint határozza meg: - a) Sportlétesítmények építése, fejlesztése, fenntartása. - b) A nevelési és oktatási intézmények sportlétesítményei működési - feltételeinek biztosítása, felszereléseinek fejlesztése. - c) A gyermek, ifjúsági, diáksport feltételrendszerének megfelelő biztosítása. - d) A szabadidősport feltételeinek fejlesztése, a napi mozgást biztosító játszóterek, közparkok - kialakítása, fenntartása. - e) Sportrendezvények támogatása. - f) Önszerveződő sportegyesületek, civil szervezetek támogatása (egyedi és pályázati úton). - g) Utánpótlás nevelés, és sportiskolai képzés működtetésének támogatása. - h) Versenysport, élsport támogatása. - i) Fogyatékosok sportjának támogatása -

f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a szociális segítségre szorulókért érzett felelősségtől vezérelve az állam a továbbiakban ismertetett ellátási formák megszervezésével gondoskodik az arra rászorulókról.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat jegyzője a törvényben meghatározott feltételek szerint:     

időskorúak járadékát, rendszeres szociális segélyt, ápolási díjat, lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt,

58


 

temetési segélyt, bérpótló juttatást

állapíthat meg a településen élők számára. Természetben nyújtott szociális ellátások: Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók:     

köztemetés, közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési szolgáltatás, energiafelhasználási támogatás.

A személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek a) Minden települési önkormányzat köteles biztosítani:  

étkeztetést, házi segítségnyújtást.

Állandó lakosainak számától függetlenül a számukra nem kötelezően biztosítandó szolgáltatásokhoz - különös tekintettel a családsegítéshez - való hozzáférést minden településnek biztosítani kell. b) Az a települési önkormányzat, amelyiknek területén   

kétezer főnél több állandó lakos él, étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, háromezer főnél több állandó lakos él, az előbbiekben felsoroltak, valamint idősek nappali ellátást, tízezer főnél több állandó lakos él, az előbbiek, valamint nappali ellátást.

A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat. A települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotuktól, mentális állapotuktól vagy más okból származó problémáik megoldásában. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége a település lakosságára, valamint a településen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokra terjed ki, kivéve, ha az önkormányzat

59


társulás keretében közösen tartják fenn, vagy az intézménnyel nem rendelkező önkormányzattal kötött szerződésben a fenntartó az ellátást más önkormányzat lakosaira is vállalta. Szociális alapszolgáltatások formái:         

a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás.

Szakosított ellátás Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított formában kell gondozni. Szakosított ellátási formák:    



az ápolást, gondozást nyújtó intézmények : idősek, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és hajléktalanok otthona, a rehabilitációs intézmények : pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek és a hajléktalanok számára, a lakóotthonok: pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek számára, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények : időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai betegek átmeneti otthona, szenvedélybetegek átmeneti otthona, éjjeli menedékhely, hajléktalan személyek átmeneti otthona, az egyéb speciális intézmény.

Mezőkövesd Város Önkormányzatok által fenntartott tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmény a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Idősek Otthona. Nem állami szervezetek fenntartásában működő tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmény Mezőkövesden a Szent József Idősek Otthona, az "Add a kezed" Lakóotthon valamint a "Matyóföld" Idősek Otthona.

60


g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nem volt ilyen jellegű probléma. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A polgármester átmeneti segélyt nyújthat azoknak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére, akiknek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében 150 %-át, ha a megélhetéshez szükséges feltétel más módon nem biztosítható. Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. (Szt. 45.§ (1)-(4) bekezdés)

Átmeneti segély – élethelyzettől függően nyújtható pénzbeli vagy természetbeni, illetve egyszeri segély, vagy havi rendszerességgel (időszaki támogatás) formájában. A természetbeni juttatásként megállapított átmeneti segély szociális célú vásárlási utalvány formájában nyújtható. A vásárlási utalvány típusa: étkezési utalvány, tüzelőutalvány. aa) Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás azon háztartások részére állapítható meg, ahol a lakás fűtését szénnel vagy fával biztosítják. ab)Szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás ugyanazon lakásra vonatkozóan csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. ac) Az utalvány értéke sem egészben, sem részben készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható. Az utalvány az azon feltüntetett számú személyi igazolvánnyal, valamint a támogatást megállapító határozattal együtt érvényes. ad) Az egyszeri segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. Az egyszeri gyógyszertámogatás kifizetését követő 8 napon belül a felhasználást igazolni szükséges (nyugta-másolat benyújtásával). b)Az átmeneti segélyt kérelmező személy átmeneti segélyre válik jogosulttá - az egyébfeltételek fennállása esetén- amennyiben a lakókörnyezete rendben tartott.

61


3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása

a) közösségi élet színterei, fórumai Mezőkövesd Város Önkormányzata 20/2006. ÖK határozatában hozta létre a Mezőkövesdi Média Közhasznú Társaságot. A Kht. a törvényi változásokkal összhangban 2009-től Mezőkövesdi Média Nonprofit Kft-ként folytatja működését. A társaság célja, hogy komplex médiaszolgáltatást nyújtson mind a helyi újság, a helyi televízió, továbbá a városi honlap, – mint internetes felület – számára úgy, hogy az lehetőleg minden korosztály igényének megfeleljen. A kft ellátja ezen kívül az Önkormányzat sajtóreferensi feladatait is. Mezőkövesd Város Képviselő-testülete az 1997. évi CXL. törvény 4.§-ában foglaltak szerint a művelődési jogokat minden Mezőkövesden élő lakost megillető jognak tekinti, azok feltételeinek biztosítását kötelező feladatának elismeri. A kötelező közművelődési feladatok ellátását közművelődési intézmények, szervezetek működtetésével, a művelődési közösségek létrejöttének és működésének szakmai, tárgyi és anyagi támogatásával segíti. A városoktatási - nevelési intézményi is - sajátos lehetőségeiknek megfelelően – részt vállalnak a város közművelődési feladatainak ellátásában. Mezőkövesd Város kiemelt városi ünnepei és közművelődési rendezvényei 1. Kiemelt városi rendezvény Város Napja 2. Hagyományos rendezvények Matyó Húsvét Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat és Kiállítás Zsóry-fesztivál Matyóföldi Folklórfesztivál Fúvószenekarok és Mazsorettcsoportok Nemzetközi Fesztiválja, Országos Mezőgazdasági Gépésztalálkozó Város Napja Matyó Expo és Fesztivál Jazz est 3. Állami és nemzeti ünnepek: Március 15.- az 1848. évi Forradalom és Szabadságharc ünnepi megemlékezés, Augusztus 20. - Államalapító Szent István Ünnepe, Október 23.- az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc ünnepi megemlékezés

62


4. Nemzetközi és hazai emléknapok Magyar Kultúra Napja, Költészet Napja, Magyar Nyelv Hete, Hősök emléknapja Fájdalom Napja Aradi Vértanúk napja Föld Napja Szabadság Napja Zenei Világnap Idősek Világnapja b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Az ezzel kapcsolatos szabályokat Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelete tartalmazza A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul. A közigazgatási hatósági eljárás a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől, b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától, c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 3 hónapon belül indítható meg. (4) Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel. (5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben százezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye. (6) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskör gyakorlását Mezőkövesd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjére ruházza át. 2. § (1) Helyszíni intézkedés során, ha a helyszíni intézkedés alkalmával az ügyfél a jogsértést teljes mértékben elismeri, a közterület-felügyelő ötezer forinttól ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki. (2) A kiszabásra kerülő pénzbírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni a) a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, 63


b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az erre vonatkozó tájékoztatásra igazolja. (3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt kiszabott közigazgatási bírságot 30 napon belül átutalási postautalványon vagy banki utalással Mezőkövesd Város Önkormányzatának számlájára kell befizetni. Az elmúlt három évben nem fordult elő a településen a romákat ért, feltételezhetően rasszista indítékú támadás, inzultus. A romák és nem romák között erőszakba torkolló konfliktus sem volt. Az önkormányzat kommunikációjában tudatosan fellép a helyi társadalom esetleges előítéletességével, cigányellenességével szemben. A közpolitika helyi képviselői, döntéshozói megnyilvánulásaikkal elősegítik a kisebbségeket védő alkotmányos értékek érvényesülését és a társadalmi szolidaritást, ösztönzik a többség és a romák közötti hatékony együttműködést. A helyi sajtóban, médiumokban nem jelentek és jelennek meg olyan közlések, amelyek a romákkal szembeni előítéletességet növelhetik. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A városban működő civil szervezetek rengeteget dolgoznak a város érdekében. Az egyesületek tagjainak hozzáállása példás, hiszen önzetlenül, anyagi ellentételezés nélkül és önkéntesen végzik a tevékenységüket, amiért köszönet illeti a szervezetek tagjait. A Karitász Mezőkövesdi Szervezete és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is folyamatosan segíti a rászorulókat, rendszeres élelmiszer- és ruhaosztással. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Mezőkövesd Város Önkormányzata együttműködési nyilatkozattal rendelkezik és folyamatosan egyeztet a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal és a Lungo Drom Mezőkövesdi Szervezetével, valamint pénzügyi és természetbeli támogatásokkal is segíti a szervezetek munkáját.. Az állandó együttműködési nyilatkozat mellett bizonyos esetekben külön megállapodásokat is köt Mezőkövesd Város Önkormányzata és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat. Legutóbb 2013. júliusában jött létre külön együttműködési nyilatkozat, mely szerint a ROMRKT-13 számú pályázati kiírás alapján tervezett Roma kulturális gyermeknap megrendezésében is együttműködik a két önkormányzat. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön

64


beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

A településen élők-különösen a romákfoglalkoztatottsági helyzetének feltérképezése hiányzik Munkanélküliség

A településen élők foglalkoztatottsági helyzetének feltérképezése Átképzés, képzési programok szervezése, munkahelyteremtés

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A Mezőkövesdi Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenységei:

A szolgálat feladatai a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében:  a gyermeki jogokról, és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése.  tanácsadás (egészségügyi, pszichológiai, mentálhigiénés, életvezetési, nevelési, stb. problémák esetén)  hivatalos ügyek intézésének segítése  kérelmek írása, kérvények kitöltése, továbbítása  közvetítés más intézmények, szakemberek felé  munkahelykeresés  a gyermek, illetve a szülő tájékoztatása az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségeiről  hatósági beavatkozás kezdeményezése  javaslat készítése gyermekvédelmi intézkedés megtételére  a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése  a gyermek panaszának meghallgatása, annak orvoslása érdekében a szükséges intézkedések megtétele  szociális válsághelyzetben lévő várandós kismama segítése,  gondozási-nevelési terv készítése  adományok közvetítése  környezettanulmány készítése.

4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)

65


a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete

Elmondható, hogy a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekeknél a felmerülő okok és megoszlásuk hasonló arányú az előző évekéhez. A halmozottan problémás, anyagilag és egzisztenciálisan hátrányos helyzetű családok továbbra is bennmaradtak a gyermekvédelem rendszerében, valamint egyre több iskolai deviáns magatartási forma fordul elő. A szociálisan hátrányos helyzet halmozódása magával vonhatja a negatív életfeltételeket, melyek más, ezzel összefüggő tényezőkkel együtt nagyobb mértékben eredményeznek normaszegést. A családi értékek labilitása és eltérése a közértékektől kedvezőtlen minta a gyermekek számára. 2012. évben felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzés jelenleg is folyamatban van. A gyermekvédelemben dolgozók évről-évre észlelik, hogy a munkájuk nehezebb, egyre bonyolultabb, és olyan összetett esetekkel kell szembesülni, ahol a jogszabály egyébként logikus elvárásai nem minden esetben alkalmazhatók. A változások szembetűnők és a jelenlegi helyzetben csak arra lehet számítani, hogy a jól képzett és jó gyakorlati érzékkel rendelkező szakemberek képesek idomulni a változásokhoz, képesek tudásukat, empátiás készségüket annak érdekében kamatoztatni, hogy a környezetünkben felnövekvő gyermekek sorsát megfelelő módon előkészítsék, alakítsák. A gyermekvédelmi törvény előírása szerint a jelzőrendszer tagjai a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében az elmúlt évben is folyamatosan együttműködtek szinte minden esetben. Mindannyiunk fontos feladata, hogy a törvényben biztosított eszközökkel, különösen a településen kialakított jelzőrendszer minél magasabb szintű működtetésével segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a gyermekek és szüleik életvezetését a lehető leghelyesebb irányba tereljük. A fentiekben megfogalmazott cél a gyermekvédelemben működő hatékony részvétel, a jelzőrendszer szorosabb működésével, teljes körű információáramlással és egymás tevékenységére épülő gyermekvédelmi munkával érhető el. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

év

védelembe vett 18 év alattiak száma

Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül

veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma

2008

45

13

487

66


2009

56

13

512

2010

49

7

560

2011

48

18

584

2012

n.a.

27

571

2013

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 700

600

500

400

300

200

100

0 2008

2009

2010

védelembe vett

2011

2012

2013

megszüntetett eset

2014

2015

2016

2017

veszélyeztetett kiskorú

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a veszélyeztetett kiskorúak száma. Bár a megszüntetett esetek száma nőtt, de ezzel párhuzamosan nem csökkent jelentősen a védelembe vett kiskorúak száma.

67


2012. 2011. 2010. 2009. 2008. 2007. 2006. 2005. Nyilvántartott veszélyeztetett száma:

kiskorúak 571

584

560

512

487

469

445

491

Ebből: okból

129

135

105

86

81

93

78

89

Magatartási veszélyeztetett:

okból

109

111

89

61

79

72

68

78

Anyagi veszélyeztetett:

okból

314

318

329

342

308

289

281

307

Egészségi veszélyeztetett:

okból

19

20

37

23

19

15

19

17

Ezen belül: miatt is

70

73

62

83

72

81

91

89

Szenvedélybetegség miatt is veszélyeztetett:

62

65

59

62

51

59

45

18

Bántalmazás(testi):

0

0

0

0

7

9

2

5

Bántalmazás(szexuális):

0

0

0

0

0

0

0

0

Bántalmazás(érzelmi):

0

0

0

0

16

21

17

11

Testi(fizikai) elhanyagolás:

58

64

55

38

35

15

19

28

Lelki(érzelmi)elhanyagolás:

24

26

18

17

12

27

21

21

Környezeti veszélyeztetett:

Alkoholizmus veszélyeztetett:

68


Lakáskörülmények miatt is veszélyeztetett:

339

340

356

312

294

257

250

319

Tankötelezettség elmulasztása miatt tanórát meghaladta)

18

16

10

-

-

-

-

-

335

342

339

318

306

312

287

328

(10

A családok száma, amelyekben a veszélyeztetett kiskorúak élnek:

A veszélyeztetett kiskorúak száma 2012-ben lakáskörülményeik miatt veszélyeztetettek.

csökkent.

Ők

főként

anyagi

és

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből Kiegészítő Rendkívüli Rendszeres Ebből tartósan tartósan gyermekvédel gyermekvédel gyermekvédelmi beteg beteg mi mi év kedvezményben fogyatékos fogyatéko kedvezménybe kedvezménybe részesítettek gyermekek s n részesítettek n részesítettek száma száma gyermeke száma száma k száma 2008

843

n.a.

4

n.a.

49

2009

913

n.a.

4

n.a.

95

2010

1027

n.a.

4

n.a.

120

2011

n.a.

n.a.

4

n.a.

112

2012

960

n.a.

6

n.a.

68

69


2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Gyermekvédelmi kedvezmények 100%

90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

0% 2008

2009

2010

2011

rendszeres kedvezmény

2012

2013

2014

kiegészítő kedvezmény

2015

2016

2017

rendkívüli kedvezmény

Rendszeres kedvezmények 1200 1000

800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

70


A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek száma csökkent az elmúlt két évben. A tartósan beteg, fogyatékos gyermekek számáról nincs információja az Önkormányzatnak. Kiegészítő kedvezmények 7 6 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a) gyermekétkeztetés normatív kedvezményére, b) természetbeni támogatásra (fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában éves szinten két ízben 5.800,- Ft/gyermek értékben), c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál terjeszti elő. A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át, (2012. évben 39.900.forintot)

71


aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselőgondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek, ha nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át (2012. évben 37.050.-forintot) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg, külön–külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát (2012. évben 570.000-Ft), együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét (2012. évben 1.995.000-Ft) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, illetve ha a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. (2012. évben 5.800.- Ft/gyermek értékben). 2012. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény teljes egészében természetbeni juttatásként került megállapításra a jogosultak részére. A természetbeni juttatás egyik formája a kedvezményes, vagy ingyenes gyermekétkeztetés; a másik normatív kedvezmény pedig az ingyenes tankönyvellátás.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: Mezőkövesd Város Önkormányzatának a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 6/2007. (III.1.) számú rendelete alapján, a Képviselő-testület a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás- miatt anyagi segítségre szorulnak. A támogatás mértéke 1.000-Ft-tól - 10.000-Ft-ig terjedhet alkalmanként. A támogatás készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában nyújtható. 2012-ben a Gyermekjóléti Szolgálatnál a gyermekek értelmi, érzelmi, testi, lelki- erkölcsi veszélyeztetettségének hátterében a képzeletbeli dobogó első 4 fokán, a „szülők, család

72


életvitele”, „gyermeknevelési” gondok, „magatartászavar, teljesítményzavarral”, és az „anyagi, megélhetési, lakhatással” összefüggő problémák álltak. Mellettük látványos mértékben növekedett a „szülői elhanyagolás”, a „gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség”, valamint a „családi konfliktusok” száma. A kategóriák szorosan összefüggenek, a családi háttér stabilitásának gyengülésével, növekednek a gyermek deviáns viselkedésének, beilleszkedésének a problémái. A gyermekjóléti szolgálat alapvetően a másodlagos prevencióval foglalkozik, vagyis a jelzésekből érkező problémák feltárása során - amennyiben szükséges, és amennyiben azt a család önkéntesen elfogadja – alapellátásban, vagy a veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése érdekében, hatósági közreműködéssel, védelembe vétel mellett foglalkozik a családokkal, gyerekekkel. 2012-ben, az előző évhez hasonlóan, döntően az igazolatlan iskolai mulasztások miatt volt magasabb a védelembe vettek száma. A rendszeresen hiányzó gyerekek esetében megállapítható, hogy a legtöbb család mélyszegénységben él. A hiányzás alapvetően a túlkoros gyerekeknél, nagyobb százalékban a középiskolásoknál fordul elő, vagy olyan családban figyelhető meg, ahol a nagyobb gyerekek mintái adják az alapot a negatív viselkedés folytatására. Az igazolatlan mulasztással rendelkező középiskolás gyerekek szülei tehetetlennek érzik magukat, „nem tudnak hatni a gyerekre.” Ugyanakkor mind a szülők, mind a kamasz gyermekek felelőssége egyértelmű a kialakult helyzettel kapcsolatban. A kisebb gyerekek igazolatlan mulasztásai esetén, pedig a szülők sok esetben hárítani igyekeznek, kicsinyítik az esetjelzés súlyát. Az alapvető problémaforrás, hogy az állami akarat egyfajta következetességre törekszik, addig a családok életében nincs rendszeresség, nincs minta arra, hogy hogyan végezzenek hatékony munkát, ebből fakadóan az elvárás sem belülről fogalmazódik meg a szülőben, hanem egyfajta külső kontrollnak való megfelelés következménye. A nevelési problémák egy része abból fakad, hogy maguk a szülők is alulszocializált családból kerültek ki, esetlegesen maguk a szülők is fogyatékossággal rendelkeznek, nem értik a rendszeresség, és a következetesség fogalmát, vagy mást értenek alatta. Jellemző a hó végi éhezés, így sokszor a mindennapi problémák inkább előtérbe kerülnek, mint a gyermeknevelési kérdések. A legnehezebb körülmények között élő gyermekek esetében, a háztartásszervezési feladatok ismeretének hiánya, együtt jár rendszeresség, a fegyelem, a szabályok kialakulatlanságával. Célszerű megoldás lehetne, hogy csoportfoglalkozás keretén belül nyissunk a gyerekek felé, de a magas esetszám, és a kötelező feladatok ellátásának elsődlegessége miatt, ennek megszervezése eddig akadályba ütközött. Mindez ráirányítja a figyelmet a gyermeknevelés problémáira, illetve annak fontosságára, hogy állást foglaljunk, a családban lezajló, sok esetben hiányos szocializációs folyamatot, milyen értékek, elvek mentén, milyen módszerekkel tudjuk, mi felnőttek, szociális segítők, óvoda pedagógusok, pedagógusok, védőnők, bűnmegelőzési szakemberek, karitatív szervezetek tagjai elősegíteni. Ennek kapcsán ki kell mondanunk, hogy kell a gyermeknevelésben korlát, szükség van, világos határvonalak meghúzására.

73


c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A kutatások azt igazolják, hogy minél korábban kezdi meg a gyermek az „óvodába járást”, annál nagyobb esélye van arra, hogy sikeresen kezdje meg az iskolai tanulmányait. A közoktatásról szóló törvény megteremti annak a lehetőségét, hogy minden gyermek felvételt nyerjen az óvodába. Az óvodai nevelésben való részvétel szülői döntésen múlik mindaddig, ameddig a gyermek nem lép az ötödik életévébe. 2009. január 01. napjától kezdődően ugyanis a nevelési év első napjától kezdődően a szülőnek a gyermekét be kell íratni az óvodába. Azoknál a gyermekeknél azonban, ahol a szülő iskolai végzettsége alacsony, indokolt, hogy a gyermek lehetőség szerint már három éves korában óvodába járjon. A törvény támogatási rendszerrel ösztönzi a szülőket arra, hogy gyermeküket minél korábbi életkorban beírassák az óvodába. A törvény szerint a jegyző annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, és gondoskodik a gyermeke rendszeres óvodába járatásáról pénzbeli támogatást, óvodáztatási támogatást biztosít. További feltétele a pénzbeli támogatás folyósításának, hogy a gyermek felett szülői felügyeletét gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig csak az általános iskola 8 évfolyamát fejezte be. A támogatás elnyerése után a gyermeknek rendszeresen járnia kell az óvodába, ami azt jelenti, hogy naponta legalább 6 órát ott kell töltenie, és az óvodai tanév 25%-ánál többet nem hiányozhat. A családi pótlék – a családtámogatási ellátások egyik legfontosabb elemeként – a tanköteles korú gyermek esetében annak iskoláztatási költségeihez nyújtott állami hozzájárulás. Az ellátás célja és funkciója hangsúlyozottan a tanuláshoz kapcsolódó kiadások részbeni átvállalása. Fontos, hogy a családok érezhető támogatást kapjanak a gyermekek felneveléséhez, iskoláztatásához. Ugyanakkor az is össztársadalmi érdek, hogy az iskoláskorú gyermekek maradéktalanul eleget tegyenek tankötelezettségüknek. Ha a tanköteles gyermek a közoktatási intézmény, kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva: az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a meghatározott jogkövetkezményekre, miszerint ha a tanköteles gyermek az adott tanévben igazolatlanul mulaszt ötven kötelező tanórai foglalkozást – amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn – elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését,

74


az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn – elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését. Amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a támogatást a kiskorú a hátrányos helyzetére való tekintettel havonta természetben kapja meg. Ezen gyermekek esetében a pénzfelhasználási terv elkészítése, és az eseti gondnok személyére történő javaslattétel időpontja megelőzi a felfüggesztésről, illetve a védelembe vételről szóló határozat megszületését. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermekek számára a felfüggesztés ideje alatt eseti gondnokot a jegyzői gyámhatóság nem rendel ki, mert a családtámogatási számlán felgyülemlett összeget, a felfüggesztése kapcsán folyó védelembe vételi eljárásban még nem feladata a gyermekjóléti szolgálatnak a pénzfelhasználási terv készítése. Amennyiben a jegyzői gyámhatóság a támogatás felfüggesztésének megszüntetését indokoltnak látja, megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy készítse el a családtámogatási folyószámlán felhalmozott, valamint a jövőben arra utalandó támogatásra vonatkozó pénzfelhasználási tervet. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Az önkormányzat rendelete szerint gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő, valamint a fogyatékos gyermekek után – aki bölcsődés, óvodás, valamint 1-6. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő – az intézményi térítési díj 100 %-át kell biztosítani. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után, aki 7. évfolyamon és afelett végzi nappali tanulmányait, három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként, valamint a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani.

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nincs ilyen a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A cigány kisebbségi önkormányzat becslése szerint a Mezőkövesden élő romák száma mintegy 1700 fő, ami megközelítőleg a lakosság 10%-a. A roma lakosság koncentráltan a város három 75


szegregátumában él. A lakások nagy része több mint 100 éves, vályogból készültek. Az itt élők jelentős része munkanélküli, az egy főre jutó jövedelem a családon belül rendkívül alacsony, így mindennapi létfenntartási gondokkal küzdenek. Az átlagos családnagyság 6-8 fő. Az önkormányzati segélyezési politika középpontjában a család áll, hiszen a család az a társadalmi egység, amely a gyermek nevelését, gondozását biztosítja. Az önkormányzat filozófiája, hogy a támogatói rendszerrel a családot kell képessé tenni e feladatának ellátására. Veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése: A Gyermekjóléti Szolgálatveszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert működtet. Tagjai: egészségügyi szolgáltatók (védőnők, orvosok, gyermekorvosok, stb), családsegítő szolgálat, oktatási-nevelési intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák), rendőrség, egyház, de a szolgálat feladata a nem állami szervek és magánszemélyek részvételének elősegítése az észlelő-és jelző rendszerben. A jelzőrendszer tagjai kötelesek, lehetőleg írásban, jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé, ha a gyermek veszélyeztetettségét észlelik. A szolgálat folyamatos kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések formájában. A megbeszéléseken feltárjuk a veszélyeztetettséget előidéző okokat és ezek megoldására közösen teszünk javaslatot. A gyermekjóléti szolgálat fontos feladata, az intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. A jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni, és egymást kölcsönösen tájékoztatni a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése érdekében. A Mezőkövesdi Városi Rendőrkapitánysággal közösen 2012.március 1. - 2012. május 31. között, 7 alkalommal „Ifjúságvédelmi Őrjáraton” vettek részt. Ennek célja az iskolai hiányzások megelőzése, az iskola mellé járók felkutatása, a szülők értesítése. Az akció sikerét jelzi, hogy ezen tanulók közül, a figyelmeztetést követően nem vált szükségessé gondozásba vétel a szolgálatnál.

4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma

76


év

védőnői álláshelyek száma

Egy védőnőre jutó gyermekek száma

2008

9

68

2009

9

67

2010

9

64

2011

9

61

2012

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Védőnői álláshelyek (db) 10

9 8 7 6 5 4 3 2 1

0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

77


Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 80 70

60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

A városban hat vegyes körzeti, két iskola-egészségügyi és egy ifjúsági feladatot ellátó védőnő dolgozik. A védőnő gondozási tevékenységét azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0-16 éves korú gyermek él. Betöltetlen háziorvosi, védőnői valamint ápolónői státusz nincs Mezőkövesden. A vizsgált időszakban az ellátásban megjelentek száma arányos a település lakónépessége számának változásával. A szakorvosi ellátás nem tartozik a szorosan vett alapellátási feladatokhoz, ez az önkormányzat által elvállalt lakossági szolgáltatás. A város saját lakosságán túl biztosítja a vonzáskörzetébe tartozó mintegy 50 ezer fő ellátását is. Az elmúlt években a születések számának csökkenése az egy védőnőre jutó gyermekek számának csökkenését eredményezte. 2011-ben 61 gyermek ellátása jutott 1 védőnőre. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) Az alapellátásban jelenleg 3 területi ellátással rendelkező gyermek háziorvos dolgozik. A háziorvosok mindegyike vállalkozó háziorvos, akikkel Önkormányzatunk feladatellátási szerződést kötött. Az egészségügyi alapellátáshoz tartozik a fogorvosi ellátás is, amelyet szintén feladatellátási szerződés alapján, 4 vállalkozó fogorvos lát el. Orvosaink és a mellettük dolgozó asszisztencia több évtizede látja el az egészségügyi szolgáltatást, ami az orvos-beteg kapcsolat kialakításában nagyon hatékony, kevés település mondhatja el, hogy az egészségügyi ellátás szempontjából ilyen stabilitással rendelkezik.

Teljeskörű a gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, nincs ellátatlan gyermek a településen. c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok

78


A városban megtalálható és jól kidolgozott rendszerben működik az oktatás. Mezőkövesd a bölcsődei, óvodai ellátás mellett mind az alapfokú, mind a középfokú oktatás lehetőségét biztosítja az itt élő, valamint a térség fiataljai számára. Mezőkövesd városa kiemelten kezeli az ifjúság nevelésétoktatását, az ehhez kapcsolódó intézményrendszer működtetését. Kiterjedt intézményhálózaton keresztül biztosított a 3-18 éves korosztály többirányú nevelése, oktatása. A jövőbeni cél a szakmai színvonal emelése, a minőségfejlesztés biztosítása mellett az intézmények gazdaságos, racionális keretek között történő működtetése, a csökkenő gyermeklétszám és a gazdasági, társadalmi változások miatt.

4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai

ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

db

4 Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek 528 Óvodai férőhelyek száma 21 Óvodai csoportok száma 6:30-17:00

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

6 hét A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

Fő

Hiányzó létszám

21

0

21

0

5

0

21

0

Gyógypedagógusok létszáma

Dajka/gondozónő

79


8

0

Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves korú gyermekek száma

óvodai gyermekcsoportok száma

óvodai férőhelye k száma

óvodai feladat ellátási helyek száma

200 8

420

19

435

4

454

0

200 9

424

20

464

5

481

0

201 0

462

20

464

5

494

0

201 1

466

20

464

5

528

0

201 2

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

201 3

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

201 4 201 5 201 6 201 7

óvodába beírt gyermeke k száma

óvodai gyógypedagógia i csoportok száma

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Bölcsődei és óvodai feladatellátás Mezőkövesd Város Képviselő-testülete 2003-ban a városban működő óvodákat egységes irányítás alá vonta és létrehozta a Mezőkövesd Város Napköziotthonos Óvodája intézményét. A városi óvoda négy

80


óvoda integrációjából jött létre, egy óvodát pedig – a csökkenő születések számát figyelembe véve – jogutód nélkül megszüntetett az önkormányzat. 2009-ben újabb átszervezés eredményeként az óvodai feladatellátás bölcsődei ellátással egészült ki, így az intézmény. 2013 óta a Mezőkövesdi Óvoda és Bölcsőde nevet viseli az intézmény. A 2012-ben befejezett nagyszabású bölcsődefelújítást megelőzően a városban két bölcsőde működött, az egyiknek 1988 óta egy óvoda adott otthont 15 férőhellyel, míg a másik a Deák Ferenc úton található. Az utóbbi, épület 1984-ben nyitotta meg kapuit, ahol 5 játszószoba fogadta a kicsiket. A telephelyek évek óta 120%-os feltöltöttséggel működtek, ezért is döntött úgy az önkormányzat, hogy pályázat útján kibővíti a Deák Ferenc úti bölcsödét és összevonja a két tagintézményt. A projektnek köszönhetően az épület egy új szárnnyal bővült, melynek eredményeként közel 40%-kal megnőtt az intézmény befogadóképessége, emellett megújultak a már meglévő helységek, valamint négy új csoportszobát is kialakítottak a bölcsődében. A belső átrendezés mellett megújult az épület teljes tetőszerkezete, az új épületrészek 10 cm vastag hőszigetelést kaptak, valamint kicserélték a nyílászárókat is. Az építkezés során gondoltak az akadálymentesítésre, így könnyen megközelíthető kerekesszékkel vagy babakocsival is. A beltérben speciális burkolatok és jelzések segítik a nehezen közlekedőket. Természetes anyagokból készült praktikus játékokat és foglalkoztató eszközöket is vásároltak, ezeket a mai naptól a bölcsődések is használatba vehetik. Az új intézmény munkahelyeket is teremtett, hiszen öt új gondozói álláshely létesült. A nagyszabású uniós támogatással megújult épületben mostantól XXI. századi körülmények között cseperedhetnek a legkisebbek. A térségben eddig is népszerű intézmény ezentúl kétszer annyi gyermek napközbeni ellátásáról tud gondoskodni, segítve ezzel az édesanyák visszatérését a munkába. A bölcsődei ellátás keretében az intézmény biztosítja a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését a gyermek 3 éves korának betöltéséig, illetve annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a gyermek 3. életévét betölti. Orvosi szakvélemény alapján biztosítja az óvodai nevelésre még nem érett gyermekek gondozását és nevelését a gyermek 4. életévének betöltését követő augusztus 31. napjáig. Továbbá a fogyatékkal élő gyermekek napközbeni ellátását a gyermek 6. életéve betöltését követő augusztus 31-ig. Az óvoda szabadon választja meg a szakmai programját. Arra törekednek, hogy a gyermekek fejlődését legjobban biztosító programokkal dolgozzanak. Az óvodákban 19 gyermekcsoportban 43 óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodai férőhelyek száma 528 fő. Az óvoda felvállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését, ellátását. A rászoruló gyermekekkel – pedagógiai szakszolgálati intézményből – logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus foglalkozik.

81


Nagy gondot fordítanak a népi hagyományok ápolására, az anyanyelvi és művészeti nevelésre, a zenei előképzésre és az egészséges életmód iránti igény kialakítására. Egy-egy óvodában a szülői igények kielégítésére idegen nyelvvel való játékos ismerkedés folyik. Az óvodákban a foglalkozásokat úgy szervezik, hogy egyrészt eleget tudjanak tenni az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak, másrészt az iskolai életmódra is felkészítik őket. Az óvodában roma kulturális nevelés is folyik. Mezőkövesden 2009-ben nyitotta meg kapuit a Fundamentum Óvoda, amelynek fenntartója a Keresztény Család Gyülekezet Vallási Egyesülete.

Egyetlen, vegyes csoportban jelenleg huszonhárom

kisgyermekkel működik az óvoda, két óvónő és egy dajka segítségével.

82

d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulni a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgálat, gyermekek napközbeni ellátása, bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, gyermekek átmeneti gondozása, helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona. A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat rendelete értelmében a városi bölcsődében, óvodákban és iskolai napközi ellátás keretében vehetik igénybe az ellátást igénylők. A Városi Bölcsődében 84 férőhely áll rendelkezésre a bölcsődei elhelyezés céljára. A bölcsőde egy telephelyen működik. A városi bölcsődében gondozott gyermekek közül hátrányos helyzet, illetve orvosi, védőnői, gyógypedagógiai javaslatra került felvételre a gyermekek 30 %-a, akiknek napi ellátásában, gondozásában az intézmény kiemelkedő szerepet vállal.

e) gyermekvédelem A gyermekvédelem, a gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások egy olyan széles körű és sokszereplős, több ágazatot érintő és befolyásoló rendszer, amelynek struktúrája és működési formája alapvetően meghatározza a rendszer egyes elemeinek hatékonyságát és hatásosságát. A helyi rendszer elemeinek sajátossága, hogy részben minden gyermek számára nyújt gondoskodást, részben pedig fokozott védelembe részesíti az arra rászorulót. A kötelező tartalmi követelmények több ellátórendszert ölelnek fel, mely a gyakorlati munka során a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásában fokozatosságot jelentenek. Az első lépcső a kötelező jelzőrendszerek: védőnő, gyermekorvos, háziorvos, bölcsőde, óvoda, iskola. Ezt követik a segítők: családsegítő, gyermekjóléti, nevelési tanácsadó, szakpszichológus. Végül a hatóságok: jegyzői gyámhatósági intézkedések, szabálysértési intézkedések, rendőrhatósági intézkedések, gyámhivatali intézkedések. Az önkormányzati segélyezési politika középpontjában a család áll, hiszen a család az a társadalmi egység, amely a gyermek nevelését, gondozását biztosítja. Valljuk, hogy a támogatói rendszerrel a családot kell képessé tenni e feladatának ellátására. 2012. évben a pénzbeli és természetbeni ellátásokra 12.111.520.-forintot fordított a város önkormányzata.


f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások legközelebb Miskolcon érhetők el. 1991-ban nyitotta meg kapuit a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona Miskolcon, amely családok átmeneti otthonaként funkcionál. Célcsoport: a lakhatási lehetőségüket elveszett, vagy rossz lakhatási körülmények között élő gyerekek és szüleik, családon belüli erőszak elől menekülő édesanyák és gyermekeik. Az otthonban 40 főt tudnak egyidejűleg elhelyezni. A családok önként kérhetik felvételüket az intézményvezetőnél személyesen, telefonon vagy levélben. A jelentkezés oka lehet anyagi probléma (megélhetési nehézségek, rossz lakáskörülmények, albérlet felmondása), konfliktus, családon belüli erőszak, bántalmazás, titkolt terhesség, egyéb. Az átmeneti intézményben az egyszülős családok átlagosan 12 hónapig tartózkodhatnak. A gondozási időszak alatt a gyermekek teljes körű ellátást kapnak (étkezés, iskoláztatás költsége, ruházat, szabadidős tevékenység járulékos költség), a felnőttek szükség szerinti ellátásban részesülnek. A gondozottak folyamatos személyi segítséget kapnak annak érdekében, hogy az intézményen kívüli életüket minél előbb megkezdhessék. 2005-től az intézmény egy modell-kísérletben vesz részt. A szakminisztérium támogatásával családon belüli erőszak áldozatává vált egyedülálló nőket, valamint gyermekes anyákat fogadnak be. Az úgynevezett „krízis-ellátásban” más segítő munkát alkalmaznak, mint az átmeneti otthonba került családoknál. Az akut bántalmazás miatt bekerülő nők és gyermekek 30 napig maradhatnak, ahol teljes körű, ingyenes ellátásban részesülnek. A krízis ellátás célja, hogy az akut krízist feldolgozhassák a bántalmazottak, illetve a megfelelő pszichés, mentális, jogi, anyagi és személyi segítséggel tartós, biztonságos lakhatáshoz jussanak. A krízis-ellátást az intézményen belül integráltan végezik. A bántalmazottak így a profi szakemberek támogatásán kívül az átmeneti otthonban élők segítségét is élvezhetik. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Mezőkövesden az egészségfejlesztési, sport, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés biztosított. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Gyermekétkeztetés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1-8 évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő, valamint a fogyatékos gyermekek után - aki bölcsődés, óvodás, valamint 1-8 évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő - az intézményi térítési díj 100 %-át kell biztosítani. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után, aki a 8. évfolyam felettvégzi nappali tanulmányait, három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként, valamint a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után az intézményi térítési díj 50%-át kedvezményként kell biztosítani.

i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei

84


Nem jellemző, nem jutott az Önkormányzat tudomására ilyen jellegű eset. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, illetve ha a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. (2012. évben 5.800.- Ft/gyermek értékben). 2012. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény teljes egészében természetbeni juttatásként került megállapításra a jogosultak részére. A természetbeni juttatás egyik formája a kedvezményes, vagy ingyenes gyermekétkeztetés; a másik normatív kedvezmény pedig az ingyenes tankönyvellátás.

4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Az országos tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogellenes elkülönítés leggyakrabban a köznevelés területén tapasztalható, éppen ezért alapvető fontosságú Mezőkövesd Város Önkormányzata számára, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel küzdjön a szegregáció ilyen formája ellen, és biztosítsa minden gyermek számára az egyenlő bánásmódot, illetve szükség esetén a pozitív diszkriminációt a köznevelési intézményekben. Ugyanakkor ezen a szakterületen fokozottan szükséges a partneri együttműködés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, hiszen a köznevelési intézmények a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében 2013. január 1-től –az óvodák kivételével- már nem önkormányzati fenntartásúak. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 2013. szeptember 1-jéig hatályos a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíció a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni. A 2013. szeptember 1-jéig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt.-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

85


A mezőkövesdi iskolák különböző tanórán kívüli programokat kínál a gyerekeknek. Alapfokú művészetoktatás és a szakkörök széles palettája várja délután az érdeklődő és tehetséges gyerekeket, ahol az alapfokú művészetoktatás munkájában HH/HHH gyerekek is szép számban vesznek részt. Kisebbségi program nem működik az iskolákban. Az iskola biztosítja a napközis ellátást a gyerekek számára, amit a HH/HHH gyermekek szülei is igénybe vesznek. Nyáron lehetőség van iskolai táborozásra is, ahova a HH és HHH gyermekek is eljutnak. Az iskolán kívüli segítő programokban – pl. Útravaló Program, Arany János Program – az iskolák hátrányos helyzetű diákjai alacsony számban vesznek részt. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3.

év

3-6 éves óvodai korú gyermekcsopo gyermekek rtok száma száma

óvodai férőhelyek száma

óvodai feladatellátási helyek száma

óvodába beírt gyermekek száma

óvodai gyógypedag ógiai csoportok száma

2008

420

19

435

4

454

0

2009

424

20

464

5

481

0

2010

462

20

464

5

494

0

2011

466

20

464

5

528

0

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően elsőalkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) a naptári év elsőfelében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában,

86


ab) az naptári év elsőfelében történik, de júniusig nem telt el két hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) a naptári év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) a naptári év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el két hónap, a következőév június hónapjában b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülőa jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege a 2012. évben gyermekenként elsőalkalommal húszezer forint, ezt követően esetenként és gyermekenként tízezer forint. Önkormányzatunk az elsőalkalommal folyósításra kerülő óvodáztatási támogatást a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás formájában nyújtja. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma

Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma

általános iskolások száma

fő

fő

fő

fő

%

2010/2011

405

450

855

586

68,5%

2011/2012

355

436

791

566

71,6%

2012/2013

360

416

776

321

41,4%

2013/2014

n.a.

n.a.

#ÉRTÉK!

n.a.

#ÉRTÉ K!

napközis tanulók száma

tanév

Forrás: TeIR, KSH Tstar

87


Általános iskolai tanulók (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

általános iskolai tanulók száma

2014/2015

2015/2016

2016/2017

napközisek szááma

A település társulás formában látja el az általános iskolai oktatás-nevelés feladatát. A településen négy általános iskola működik, ebből három önkormányzati tagiskola egy pedig az egyházi fenntartású katolikus általános iskola. A 2005-ben Mezőkövesdi Általános Alapfokú és Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat (MÁAMIPSZ) néven megalakult intézmény egységes irányításúvá vált. Az önkormányzati iskolák azonos szakmai követelményrendszerrel működő komplex szolgáltató oktatási intézménye jött így létre. Az intézmény igyekszik kiemelt figyelmet fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének biztosítására. Az összevont iskola a megyében elsőként kaphatta meg az ún. „előminősített referencia intézmény” minősítést, ami jelentős szakmai előrelépést jelent. Ezáltal további források nyílnak meg eszközbeszerzésekre, szakmai kompetenciák fejlesztésére. A megújuló pedagógiai együttműködésekben való részvétel, valamint a kompetencia-fejlesztés mellett a tárgyi eszközök terén is komoly előrelépés jellemezte az elmúlt néhány évet. A városban ugyan csökken a gyermeklétszám, de a folyamatot pozitívan befolyásolja, hogy bővült több környékbeli település önkormányzatával megkötött társulási szerződések száma. Egerlövő mellett Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Tard település általános iskoláskorú gyermekei oktatási és nevelési feladatát Mezőkövesd látja el 2007. szeptember 1-től. A vidéki tagiskolákból bejáró tanulók előreláthatólag kompenzálni fogják a helybeli tanulószám csökkenést.

88


A zeneiskolában, mely az elmúlt időszakban zene és művészeti iskolává fejlődött, szolfézs, zongora, fa és rézfúvós, vonós, gitár, ütő és magánének tanszakon képezhetik magukat a diákok. Ugyanakkor különböző képző és iparművészeti valamint tánc ágakban bővíthetik ismereteiket. Az iskolák a szülők igényeinek megfelelően napközi otthoni illetve tanulószobai csoportokat szervezhetnek. A jelentkező tanulók számának függvényében az önkormányzat évenként határozza meg az indítható csoportok számát. A TÁMOP 3.1.4. illetve a TÁMOP 3.3.2. nyertes pályázatok megvalósítása támogatja a mezőkövesdi általános iskolák megújulását, a kompetencia-alapú oktatás bevezetését, az iskolák inkluzív intézménnyé válását. Az elmúlt években jelentős mértékű szakmai megújító továbbképzéseken vehettek részt az intézmény pedagógusai. Jelentős mértékű beruházás volt a Szent Imre Tagiskola épület-rekonstrukciója, a Mező Ferenc Tagiskola fűtéskorszerűsítése, a Bárdos Lajos Tagiskola akadálymentesítése. A TIOP 1.1.1 program keretében informatikai eszközök beszerzésére is mód nyílt, így már az órák 25%-át informatikai támogatással tartják a pedagógusok. A megfelelő kompetenciák, és eszközrendszer kialakítása után egy olyan szervezeti kultúrát kell felépíteni, mely biztosítja és támogatja a fejlesztő értékelést és a tanulói szervezetet. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeként működik. Évente kb. 1200 gyermek (0-18 év közöttiek) veszi igénybe szolgáltatásait. Feladatkörébe tartozik a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, logopédiai ellátás, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás valamint a nevelési tanácsadás. Az intézmény 2007 szeptemberétől a Bárdos Lajos tagiskolában működik, ugyanebben az évben lett felújítva, karbantartásra szükség jelenleg nincs, az épület akadálymentesített. A tárgyi feltételek megfelelőek, a felszereltség, ellátottság, a fejlesztő eszközök színvonala kielégítő.

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban

általános iskolai feladat-ellátási helyek száma

tanév 1-4 évfolya mon

5-8 1-4 5-8 összese összese évfolyam évfolyam évfolyam n n on on on

db

2010/2011

27

29

56

2

0

2

5

2011/2012

25

26

51

2

0

2

5

2012/2013

16

18

34

2

0

2

5

89


2013/2014

n.a.

#ÉRTÉ K!

n.a.

n.a.

#ÉRTÉ K!

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar Általános iskolák adatai - gyógypedagógia 60

50

40

30

20

10

0 2010/2011

2011/2012

2012/2013

osztályok száma (db)

2013/2014

2014/2015

2015/2016

2016/2017

osztályok száma gyógypedagógiai oktatásban (db)

Az általános iskola gyógypedagógiai osztályai a Bárdos Lajos Tagiskolában kapnak helyet. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma /aránya a nappali rendszerű oktatásban tanév

fő

%

2010/2011

231

n.a.

2011/2012

189

n.a.

2012/2013

94

n.a.

90


2013/2014

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Mezőkövesd város Önkormányzata 2003. július 01-i hatállyal (határozatszám: 186/2003 VII.2. ) Egerlövő község Önkormányzatával, 2005. július 01- i hatállyal, Cserépváralja község Önkormányzatával (határozatszám: 109/2005 III.30.), 2007. július 1-i hatállyal pedig Bükkzsérc, Cserépfalu és Tard községek Önkormányzataival (határozatszám: 5/2007 I.31.) határozatlan időre szóló intézményfenntartói társulási megállapodást kötött, az érintett településeken élő általános iskolás tanulók oktatására-nevelésére vonatkozóan. Ez gyakorlatban a Mezőkövesdi Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (MÁAMIPSZ) társulásban történő fenntartását jelentette. A megállapodás és az intézmény fenntartása a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 11997. évi CXXXV. törvény 8. §. - ban foglaltaknak megfelelően történt. Az új köznevelési törvény 2013. január 1-i hatállyal állami feladattá tette a köznevelést, ami alapján az általános iskolákért a továbbiakban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felel.

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A Mezőkövesdi Óvoda és Bölcsőde óvodapedagógusai között 4 fő fejlesztőpedagógusi végzettséggel is rendelkezik, ők folyamatosan foglalkoznak a gyermekekkel, de rajtuk kívül 1 fő szakember hetente egyszer külön kijár minden óvodába és iskolába a Nevelési Tanácsadóból. Az eltérő nevelési igényű gyerekekkel a Bárdos Lajos Tagiskolában foglalkoznak. A főállású gyógypedagógusok száma összesen 5 fő. Ebből 1 fő oligofrén(pedagógus), 3 fő logopédus és 1 fő pszichopedagógus. A városban lakó gyermekek körében a sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar – a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdő) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot nem haladja meg (vagyis jelenleg nem több 7%-nál). Területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően nem mutatható ki. Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörténik a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben (14/1994 MKM rendelet). Megvannak a közoktatási törvényben előírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelésnek-oktatásának. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös iskolai nevelésének, oktatásának feltételei is adottak. 40 sajátos nevelési igényű gyermek jár a város általános iskoláiba, többségük diszlexia-diszgráfia problémákkal küzd. Az SNI gyerekek eloszlása a párhuzamos osztályokban nem mutat nagy eltérést. 3 főállású logopédus segíti az oktató-nevelő munkát.

91


c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs Nincs ilyen jellegű probléma a településen.

d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések Az intézmények továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. A gimnáziumokban továbbtanulók száma az intézményekben jóval meghaladják a 2006/2007-es országos átlagot, a szakközépiskolák érettségit is adó képzésénél úgyszintén. Szakiskolai képzésre egyre kevesebben jelentkeznek. A Bárdos Lajos Tagiskolában végző HH és HHH gyermekek viszont túlnyomó többségben szakiskolai képzést választanak. Az általános iskola befejezése után nagyon kevés az olyan tanuló, aki nem tanul tovább.

e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában, illetve ha a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. (2012. évben 5.800.- Ft/gyermek értékben). 2012. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény teljes egészében természetbeni juttatásként került megállapításra a jogosultak részére. A természetbeni juttatás egyik formája a kedvezményes, vagy ingyenes gyermekétkeztetés; a másik normatív kedvezmény pedig az ingyenes tankönyvellátás. Mezőkövesd Város Önkormányzata minden évben kiírja az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködésben a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot, amelynek célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatási részvételének támogatása. Mezőkövesd Város Önkormányzata is csatlakozott az Arany János Tehetséggondozó programhoz. A program a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés érdekében a programban résztvevő gimnáziumok és kollégiumok pedagógusai, szakértők bevonásával, speciális programot dolgoztak ki a kistelepülési hátrányok leküzdésére. Az ötéves program első előkészítő-gazdagító évében a tanulók magas óraszámban, kiscsoportokban tanulnak angol nyelvet és informatikát. A program során az iskolák és kollégiumok kiemelt figyelmet fordítanak a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika kis csoportokban történő tanításának. A tanulók humán, művészeti és természettudományos ismereteiket speciális programok keretében gazdagítják, s a pályázatban szereplő intézmények biztosítani tudják a magas színvonalú sportolási lehetőségeket is. A 92


programban résztvevők az előkészítő-gazdagító évfolyamot követően a hagyományos gimnáziumi oktatás keretei között folytatják tanulmányaikat. A tehetséggondozó osztályokban önismereti, személyiségfejlesztő, tanulás-módszertani és kommunikációs foglalkozásokon is részt vesznek a tanulók, s pszichológusok nyújtanak segítséget tehetségük kibontakozásában. A programban tanuló diákok az érettségiig C típusú középfokú nyelvvizsgát tehetnek angol nyelvből, és megszerzik a nemzetközi ECDL számítástechnikai tanúsítványt. Ehhez az iskolák és a kollégiumok a program keretében minden segítséget megadnak. A nevelő-oktató munka délután a kollégiumokban folytatódik, egységet alkotva a délelőtti gimnáziumi tevékenységgel, ezért a programban tanulók számára a kollégium kötelező. A programban résztvevő diákok - a délutáni kötelező foglalkozásokon és tanuláson túl - szabadon választhatnak a kulturális, művészeti, kézműves és sportfoglalkozások széles kínálatából. A speciális program többletfeladatainak fedezésére az Oktatási Minisztérium kétszeres normatívát biztosít a tanulók után a gimnáziumok és a kollégiumok számára. Ehhez csatlakoznak a delegáló önkormányzatok a tanulók részére biztosított havi 5000 Ft-os tanulmányi ösztöndíjjal.

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák HHH adatbázis hiányos

fejlesztési lehetőségek Adatbázis létrehozása és folyamatos frissítése

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége

5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A foglalkoztatottsági szerkezet kiegyensúlyozottabbá tétele és a munkanélküliség nemek szerinti különbségének csökkentése érdekében az Európai Unió már az 1997. évi luxemburgi csúcsértekezleten a foglalkoztatási irányelvek közé emelte a női-férfi esélyegyenlőség biztosítását ezen a téren is. A következő évek során az irányelvek minden évben bővültek néhány ponttal: az 1999. évi foglalkoztatási irányvonalak fő célkitűzései között például szerepelt a családbarát intézkedések és szolgáltatások kezdeményezése, a nők munkaerő-piaci re-integrációjának elősegítése. Az uniós foglalkoztatási stratégia részévé vált a férfiak és nők foglalkoztatási arányának kiegyensúlyozása, és az egyenlő bérezés elvének érvényesítése is. Magyarországon a nők az átlagosnál rosszabb pozíciót foglalnak el a foglalkoztatási struktúrában, így keresetük is alacsonyabb (bár nem jelentős a különbség, kb. 4%), mint a férfiaké, s ez különösen

93


megnehezíti egy nő helyzetét válás esetén, amikor a gyermekek nevelése, eltartása, iskoláztatása jelentős részben rá hárul. Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez:    

Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.

a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében

év

Munkavállalási korúak száma

férfiak

nők

2008 6032 6045 2009 4851 4943 2010 5970 5945 2011 5945 5936 2012 n.a. n.a. 2013 n.a. n.a. Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés

Foglalkoztatottak

Munkanélküliek

férfiak

nők

férfiak

nők

5587 4250 5454 5415 n.a. n.a.

5633 4485 5449 5424 n.a. n.a.

445 601 516 530 n.a. n.a.

412 458 496 512 n.a. n.a.

94


Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2008

2009

2010

foglalkoztatottak

2011

2012

2013

munkanélküliek

2014

2015

2016

2017

munkavállalási korúak száma

Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2008

2009

2010

foglalkoztatottak

2011

2012

munkanélküliek

2013

2014

2015

2016

2017

munkavállalási korúak száma

95


Munkavállalási korúak száma (fő) 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2008

2009

2010

2011

2012 férfiak

2013

2014

2015

2016

2017

2014

2015

2016

2017

nők

Foglalkoztatottak (fő) 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2008

2009

2010

2011

2012 férfiak

2013 nők

96


Munkanélküliek (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012 férfiak

2013

2014

2015

2016

2017

nők

A nők munkaerő-piaci hátránya összetett, nehezen vizsgálható jelenség. A férfiak és a nők adott településen való foglalkoztatottságának mutatói arról nyújthatnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. Pontosabb képet kapnánk a kérdésről, ha a rendelkezésre álló adatok között lenne, hogy az érintett csoportból hányan nevelnek gyermeket, hányan nevelnek 15 évesnél fiatalabb gyermeket, hányan egyedülállók. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A Munkaügyi Központ képzésein való részvételre van lehetőség. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Nem jellemző az alacsony iskolai végzettség, inkább a munkahelyek hiánya miatt kevés a lehetőség. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Nincs ilyen jellegű feltárt eset a településen. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

97


év

családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma

családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma

2008

0

0

2009

0

0

2010

0

0

2011

0

0

2012

n.a.

n.a.

2013

n.a.

n.a.

2014

n.a.

n.a.

2015

n.a.

n.a.

2016

n.a.

n.a.

2017

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi

Nincs lehetőség a településen a családi napközi igénybevételére. 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások

év

3 év alatti gyermekek száma a településen

működő bölcsödék száma

bölcsődei férőhelyek száma

működő családi napközik száma

férőhelyek száma családi napközikben

férőhelyek összesen

2008

609

1

önkormányzati 84

0

0

0

84

2009

603

1

84

0

0

0

84

2010

577

1

84

0

0

0

84

2011

550

1

84

0

0

0

84

2012

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

egyéb

98

MEZŐKÖVESD VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2014

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2015

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2016

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

2017

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Az óvodai és bölcsődei férőhelyek száma megfelelő, hála a legutóbbi Egri úti Tagóvoda kapacitásbővítő fejlesztésének, minden gyermeket fel tudnak venni az óvodai ellátásba. Az Önkormányzatnak nincs tudomása a hatáskörén kívül álló cégek, szervezetek munkavállalóinak kedvező családbarát intézkedéseiről, de a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat családbarát munkahely. Rugalmas, csúsztatható munkaidő is jellemző.

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év

védőnők száma

0-3 év közötti gyermekek száma

átlagos gyermekszám védőnőnként

2008

9

609

68

603 577 550 n.a. n.a.

67 64 61 #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

2009 9 2010 9 2011 9 2012 n.a. 2013 n.a. Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017 99


A Gyermekjóléti szolgálat működtetése az 1997. évi XXXI. tv. 39-40.§-a alapján az egészségügyi alapellátás keretében az alábbi feladatokat látja el: - védőnői szolgálat és - központi orvosi ügyelet közös szervezése; A városban hat vegyes körzeti, egy iskola-egészségügyi és egy ifjúsági feladatot ellátó védőnő dolgozik. A védőnő gondozási tevékenységét azon családok körében végzi, ahol várandós és gyermekágyas anya, illetve 0-16 éves korú gyermek él. Betöltetlen háziorvosi, védőnői valamint ápolónői státusz nincs Mezőkövesden. A vizsgált időszakban az ellátásban megjelentek száma arányos a település lakónépessége számának változásával. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nem jellemző, illetve nincs az önkormányzatnak erre vonatkozó információja. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A Családsegítő Szolgálat segítséget nyújt a személyek, családok kapcsolatkészségének javításához, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez. Szervezi az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját, üdültetést, táboroztatást, gyermekfelügyeletet szervez, segíti a speciális, önsegítő csoportok működését, információkat gyűjt és ad. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata a gyermek testi-lelki egészségének családban történő nevelésének elősegítése érdekében: -a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése. - A családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése. - A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése. Szabadidős programok szervezése. -Hivatalos ügyek intézésének segítése. A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatása térítésmentes.

Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások legközelebb Miskolcon érhetők el. 1991-ban nyitotta meg kapuit a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona Miskolcon, amely családok átmeneti otthonaként funkcionál. Célcsoport: a lakhatási lehetőségüket elveszett, 100


vagy rossz lakhatási körülmények között élő gyerekek és szüleik, családon belüli erőszak elől menekülő édesanyák és gyermekeik. Az otthonban 40 főt tudnak egyidejűleg elhelyezni. A családok önként kérhetik felvételüket az intézményvezetőnél személyesen, telefonon vagy levélben. A jelentkezés oka lehet anyagi probléma (megélhetési nehézségek, rossz lakáskörülmények, albérlet felmondása), konfliktus, családon belüli erőszak, bántalmazás, titkolt terhesség, egyéb. Az átmeneti intézményben az egyszülős családok átlagosan 12 hónapig tartózkodhatnak. A gondozási időszak alatt a gyermekek teljes körű ellátást kapnak (étkezés, iskoláztatás költsége, ruházat, szabadidős tevékenység járulékos költség), a felnőttek szükség szerinti ellátásban részesülnek. A gondozottak folyamatos személyi segítséget kapnak annak érdekében, hogy az intézményen kívüli életüket minél előbb megkezdhessék. 2005-től az intézmény egy modell-kísérletben vesz részt. A szakminisztérium támogatásával családon belüli erőszak áldozatává vált egyedülálló nőket, valamint gyermekes anyákat fogadnak be. Az úgynevezett „krízis-ellátásban” más segítő munkát alkalmaznak, mint az átmeneti otthonba került családoknál. Az akut bántalmazás miatt bekerülő nők és gyermekek 30 napig maradhatnak, ahol teljes körű, ingyenes ellátásban részesülnek. A krízis ellátás célja, hogy az akut krízist feldolgozhassák a bántalmazottak, illetve a megfelelő pszichés, mentális, jogi, anyagi és személyi segítséggel tartós, biztonságos lakhatáshoz jussanak. A krízis-ellátást az intézményen belül integráltan végezik. A bántalmazottak így a profi szakemberek támogatásán kívül az átmeneti otthonban élők segítségét is élvezhetik.

5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A nők tevékenyen részt vesznek a helyi közéletben.A Képviselő-testület tagjai között 1fő nő képviselő van, a bizottságok belső és külső tagjai között pedig 4fő nő. Több önkormányzati intézmény élén is női vezető áll.

5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Nincs ilyen jellegű kezdeményezés a városban. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

Elmondható, hogy a nők munkanélkülisége komoly probléma a településen. Erre megoldást jelenthet az átképzés, valamint a különböző továbbképzési programok indítása.

101


A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Nők munkanélkülisége

fejlesztési lehetőségek Átképzési lehetőségek, pályázati forrásokból képzések megvalósítása

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége

6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az esélyegyenlőségi szempontok fejlesztését az európai közösségi politikában elsődlegesen gazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontok vezérelték, ám fokozatosan teret nyert az a felismerés, hogy az esélyegyenlőség elvének e téren történő biztosítása önmagában nem képes a már meglevő egyéb társadalmi egyenlőtlenségeket felszámolni. Azok viszont negatívan befolyásolják az országok gazdasági teljesítményét és versenyképességét. Az emberi jogi kérdések térnyerésével párhuzamosan az esélyegyenlőségi szempontok fokozatosan középpontba kerültek, velük együtt az életkor alapú diszkrimináció is. Az Európai Unió a tagországok számára fontos esélyegyenlőségi ajánlásokat fogalmaz meg a szakpolitikai stratégiák fejlesztésének érdekében. Az európai jogalkotásban az idősebb személyek csak 1987-ben, illetve 1989-ben szerepeltek először úgy, mint a közösségi cselekvés kedvezményezettjei. Az ageizmus az életkor alapú diszkriminációt jelöli. E fogalmat Európában és a világban is főként az idősekkel szembeni diszkriminációval összefüggésben használjuk. Az ageizmus, akárcsak a más típusú megkülönböztetések, megvalósulhat direkt vagy indirekt módon, és következményei is hasonlóak az egyéb típusú diszkriminációnál tapasztaltakhoz. Az idevágó tudományos elméletek szerint, a korszerinti diszkriminációt elkövetők az idősödésről alkotott negatív nézeteket teszik magukévá, és ennek a negatív képnek megfelelően kezdenek el viselkedni. Habár a társadalom egy jelentős csoportját érinti ez a fajta diszkrimináció, mégis alig van jelen a köztudatban. Az időseket az élet számos területén éri hátrányos megkülönböztetés Magyarországon. Legjelentősebb az idősek foglalkoztatásbeli diszkriminációja, mely súlyos következményekkel jár, különösen a nők esetében. Ezen kívül gyakori még az egészségügyben és a szociális ellátások, szolgáltatások biztosítása területén elszenvedett diszkrimináció. Habár a 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) és a munka törvénykönyve is tiltja az életkor alapú diszkriminációt, a magyarországi idősebb korosztály már 45–50 éves kortól nagyobb mértékben kitett a foglalkoztatásbeli diszkriminációnak, mint a hasonló korú Uniós állampolgárok. A kor alapú megkülönböztetés az új állások betöltésénél, a létszámleépítésnél és az elbocsátásoknál is gyakori.

102


6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű év ellátásban részesülő férfiak ellátásban részesülő nők összes nyugdíjas száma száma 2008 2142 3503 5645 2009 2070 3420 5490 2010 2026 3303 5329 2011 1978 3290 5268 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 2013 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Tstar Nyugdjasok száma (fő) 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2010-ben a lakosság 32%-a részesült valamilyen nyugellátási formában. Összességében elmondható, hogy a férfiakkal összehasonlítva jóval magasabb a nyugdíjas korú nők száma. Ez a mutató egyértelműen a már vizsgált demográfiai folyamatokkal magyarázható, ti. a nők magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak. A vizsgált időszakban egészségkárosodás miatt szociális járadékban részesülő nők aránya kb. 4050%-kal magasabb, mint a férfiaké. A nyugdíjasok körében magas a rokkantnyugdíjasok aránya. A rokkantnyugdíjasoknál viszont magasabb a férfiak aránya a nőkénél. A vizsgált időszakban a nyugdíjasok 25%-a rokkantnyugdíjas volt. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Mivel a munkanélküliség magas a városban, és ez főleg a pályakezdő fiatal álláskeresőkre jellemző, ezért kevés lehetőség nyílik az idősek foglalkoztatására.

103


b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Nincs ilyen jellegű program a településen. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Nem jellemző. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az önkormányzat azon mezőkövesdi lakóhellyel rendelkező személyek háztartásának 60 literes űrtartalmú hulladék-gyűjtő edényének hetenkénti gyakorisággal történő ürítésének szemétszállítási díját vállalja át, ahol kizárólag a/ 62 év feletti, b/ ba) rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket, bb) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, bc) az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy bd) öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a ba) vagy bb) alpont hatálya alá tartozott; c/ az a/ és b/ pontban felsorolt feltételeknek megfelelő személyek élnek, d/ az a/, b/ és c/ pontban felsorolt feltételeknek megfelelő személyek, és kizárólag ezen személyek családjában élők, valamint gyámság-, gondnokság alatt álló személyek laknak; és az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a (2) bekezdésben foglaltakat.

A helyi buszközlekedési támogatás igénybevételére jogosult: a) Korhatár előtti ellátásban, átmeneti bányászjáradékban, öregségi nyugdíjban, rokkantsági ellátásban részesülő személy nyugdíjas igazolványa alapján, feltéve, hogy a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát. b)

Időskorúak járadékában részesülő személy.

a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 104


6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma

év

nappali ellátásban részesülő időskorúak száma

fő 2008 3083 2009 3095 2010 3065 2011 3045 2012 n.a. 2013 n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar

fő 30 26 24 20 n.a. n.a.

% 1% 1% 1% 1% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

64 évnél idősebbek (fő) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

nappali ellátásban részesült

105


64 évnél idősebbek 3500

1%

3000

1%

2500

1%

2000 1% 1500 0%

1000 500

0%

0

0% 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

nappali ellátásban részesültek aránya

6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év

időskorúak járadékában részesülők száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: TeIR, KSH Tstar

3 5 7 7 n.a. n.a.

időskorúak járadékában részesülők (fő) 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017 106


Idősek Otthona Az intézményi egység tartós bentlakást nyújtó, idősek ellátását szolgáló intézmény. Napi háromszori étkezést, orvosi felügyeletet biztosít, teljes körű ápolási-gondozási feladatokat lát el. A bentlakók részére kulturális programokat, rendezvényeket szervez. Idősek Klubja

Napközbeni ellátást nyújt idősek, egészségi állapotuk és szociális körülményeik miatt arra rászorulók részére. Napi háromszori étkezést kapnak az igénylők. Kulturális rendezvényeket, egyéb szabadidős tevékenységeket szervezünk számukra. Idősek Gondozóháza Az intézményi egység átmeneti bentlakást nyújtó - idősek, valamint egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek ellátását szolgáló intézmény. Napi háromszori étkezést, orvosi felügyeletet biztosít, teljes körű ápolási-gondozási feladatokat lát el. A bentlakók részére kulturális programokat, rendezvényeket szervez. Házi segítségnyújtás Koruk és egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek otthonában történő ápolását, gondozását biztosító intézményi egység. Ezen túlmenően a házi segítségnyújtás keretében a házi gondozónők bevásárlást, gyógyszer felíratást ill. kiváltást, egyéb hivatalos ügyeket is intéznek.

b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés A fent említett otthonok és klubok, civil szervezetek, valamint a Mezőkövesdi Közkincs-tár Nonprofit Kft. programjai. c) idősek informatikai jártassága 6.3.4. számú táblázat - Idősek informatikai jártassága év 2008 2009

Összes megkérdezett fő n.a. n.a.

Számítógépet használni tudók száma fő n.a. n.a.

% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

Internetet használni tudók száma fő n.a. n.a.

% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 107


2010 n.a. 2011 n.a. 2012 n.a. 2013 50 Forrás: Helyi adatgyűjtés

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 14,0%

n.a. n.a. n.a. 7

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 14,0%

n.a. n.a. n.a. 7

Idősek infromatikai jártassága (fő) 60 50 40 30 20 10 0 2008

2009

2010

2011

összes megkérdezett

2012

2013

számítógépezik

2014

2015

2016

2017

internetezik

Az idősek informatikai jártassága átlagosnak mondható, azonban folyamatosan lenne igény az ehhez kapcsolódó képzésekre, hiszen sok idős csak így tud kapcsolatot tartani az esetlegesen távol élő családtagokkal.

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.4. számú táblázat - Az időseket célzó programok a településen év

Az idősebb célcsoport igényeit célzó programok száma

2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Helyi adatgyűjtés

6 6 6 6 6 n.a.

108


Idősprogramok száma (db) 7 6 5 4 3 2 1 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

A településen sok program van, ami az időseket célozza, a táblázatban csak a hagyományos rendezvényeket tüntettük fel, de ezeken kívül még számos program szolgálja az idősek szórakozását és hasznos időtöltését.

109


Az időseket célzó programok a településen: Idősek Napja Idősek Karácsonya Halló még itt vagyok! – nyugdíjas klubok találkozója Operett műsorok

Illetve több civil szervezet is összefogja az időseket: Matyó Nagymama Klub Egyesület, Idősügyi Tanács, Közalkalmazottak és Köztisztviselők Nyugdíjas Klubja Ők folyamatosan programokat biztosítanak az időseknek. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Megállapítható, hogy az idősek megfelelően el vannak látva a településen. Az Önkormányzat igyekszik kellő számú programot és kedvezményt biztosítani az idősek számára. Probléma az idősek informatikai ismereteinek hiánya, igény viszont lenne rá, hogy bővítsék ismereteiket ezen a téren, mivel sok idős ember nem tud kapcsolatot tartani családja esetlegesen távol élő tagjaival. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Informatikai ismeretek hiánya

fejlesztési lehetőségek Képzések szervezése

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok – köztük a fogyatékossággal élő emberek – számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékossággal élő emberek számára megszervezendő hatékony ellátórendszer kialakításához szükség van helyi, kistérségi és regionális szinten szerveződő civil szervezetekre, amelyek a klasszikus érdekvédelmi feladatok ellátása mellett aktívan szerepet vállalnak az államtól átvállalt közfeladatok megvalósításában, valamint együttműködő partnerei kívánnak lenni a területen dolgozó valamennyi állami és nem-állami szereplőnek. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítésével, az intézmények kiépítésével, korszerűsítésével és átalakításával, illetve a lakókörnyezeti és az integrált formában történő ellátásszervezés erősítésével.

110


Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006. december 13-án egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az új nemzetközi egyezmény közel 650 millió fogyatékossággal élő embert érint a világon. A hazai fogyatékosságügyi politika kiemelkedő sikere, hogy hazánk volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt, mind pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel. Az Egyezmény szerint „fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”. Az egyenlőség, az egyenlőtlenségek kérdése különböző mértékben ugyan, de valamennyi – a többségtől eltérő jellemzőkkel rendelkező – személyt, csoportot érint ma Magyarországon. Különösen veszélyeztetett csoport a cigányság, más szempontból a nők, ismét más szempontból, de külön figyelmet érdemel a fogyatékos emberek helyzete is. A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Az Európai Unióban közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életük során – a fizikai és szellemi környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ügyek, közlekedés stb.) egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. Magyarországon a legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFIG 2007-es adatai alapján mintegy 700 ezer főre tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80-85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között. A fogyatékos személyek körén belül: – a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6% – a vak és gyengénlátó emberek aránya 14,4%. – hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. – Az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6% (Forrás: 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékosügyi Programról) A fogyatékosságügy – és általában az esélyegyenlőség – talán legfontosabb feladata, hogy az államigazgatás területén meghonosodjon a mainstreaming elve, vagyis az a szemlélet, hogy a fogyatékos emberek ügye nem (csak) szociális kérdés: valamennyi ágazat, minden közigazgatási szereplő kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket. Mint általában az esélyegyenlőség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Komoly kihívás, és súlyos feladat hárul a döntéshozókra és végrehajtókra a társadalom egésze tekintetében: mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, 111


amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is. Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember – azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosanhalmozottan fogyatékos emberek – speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. (Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb.) A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több. Az akadálymentesítés követelménye beépítésre került a nem kifejezetten akadálymentesítési célú pályázatokba is, hogy a különböző közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői szembesüljenek azzal, hogy az ő ügyfélkörükben is vannak, lehetnek fogyatékos emberek. A fentieken túl pedig minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon a mainstreaming szemlélete, vagyis az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés módszere. Ennek lényege, hogy a használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor, eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, s hogy ezért ne kelljen – jelentős idő, energia és pénz ráfordításával – utólag akadálymentesíteni. A 2009. év legnagyobb fogyatékosságügyi sikere kétségkívül az, hogy – bő egy éves előkészítő munka után – az Országgyűlés 2009. november 9-i ülésén 359 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt, amely szintén az Egyezményben foglaltak teljesítése érdekében történt. A jelnyelvi törvény a siket, nagyothalló és siketvak emberek ún. nyelvi jogainak deklarálása mellett a hazánkban 6 éve működő ingyenes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás jogi szabályozását is tartalmazza. Folyamatosan megjelenő pályázatok támogatják a kormányzati és önkormányzati intézmények akadálymentesítését, melynek köszönhetően évről évre több száz közszolgáltatás válik egyenlő eséllyel hozzáférhetővé. Európa jóléti államai, ahogy hazánk is igyekszik különböző intézkedésekkel, programokkal, törvényekkel, rendeletekkel elősegíteni a fogyatékosok esélyegyenlőségét. Hatalmas anyagi forrásokat bevonva, természetbeni és anyagi juttatásokat igyekeznek biztosítani a rászorulóknak. Különböző hivatalokat, szakértői bizottságokat állítottak fel, támogatják a fogyatékosok által alapított szervezeteket. Pozitív diszkriminációt alkalmaznak az oktatásban és a munkaerő piacon. Mindezek ellenére a statisztikák csúnyán rácáfolnak az erőfeszítésekre. Ahelyett hogy a fogyatékkal élők felfelé mobilitását mutatnának, megrekednek, sőt lecsúsznak, elszakadnak és kirekesztődnek a társadalomból. 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

112


év

megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma

egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma

2008

350

9

2009

321

9

2010

294

7

2011

n.a.

7

2012

n.a.

8

2013

n.a.

n.a.

Forrás: TeIR, KSH Tstar szociális ellátásban részesülők száma (fő) 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2008

2009

2010

2011

2012

2013

megváltozott munkaképességű

2014

2015

2016

2017

egészségkárosodott

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év

önkormányzati fenntartású intézményben

egyházi fenntartású intézményben

civil fenntartású intézményben

2008

0

28

0

2009

0

28

0

2010

0

28

0 113


2011

0

28

0

2012

0

28

0

2013

n.a.

n.a.

n.a.

2014

n.a.

n.a.

n.a.

2015

n.a.

n.a.

n.a.

2016

n.a.

n.a.

n.a.

2017 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével

Mezőkövesd Város Önkormányzata feladatellátási szerződést kötött a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mezőkövesdi szervezetével, mely szerint a Máltai Szeretetszolgálat látja el a fogyatékosokkal kapcsolatos feladatokat. Cserébe az Önkormányzat pénzbeli és természetbeli támogatásban részesíti a szervezetet a feladatellátás megkönnyítésére. Az Önkormányzat ingyen ingatlanhasználatot is biztosít a szervezet számára. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái

a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) Az Önkormányzat közmunka-programjaiban rendszeresen foglalkoztat fogyatékossággal élő személyeket, és erre ösztönzi a helyi vállalkozásokat is. Megváltozott munkaképességű dolgozók képzésére és továbbképzésére nyílik lehetőség az Új Széchenyi Terv keretében.A FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft. mezőkövesdi telephelyének dolgozói közül 30 fő vehet részt szakképzésben. Rehabilitáció, Érték, Változás (RÉV) Modellprogram a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci versenyképességéért című TÁMOP-os projekt alapvető célja, hogy szakmai képzésekkel segítse a hátrányos helyzetű dolgozók elhelyezkedését a nyílt munkaerőpiacon. Az önkormányzat és a FŐKEFE Nonprofit Kft. együttműködése 2004. óta tart. Az önkormányzat számára nagy öröm, hogy a cégnek köszönhetően a város és a térségben élő megváltozott munkaképességű emberek el tudnak helyezkedni. A képviselő-testület folyamatosan támogatja és segíti a vállalatot, emellett az önkormányzat határozatlan idejűre módosította a telephelyre vonatkozó ingyenes bérleti szerződést. A város vezetőinek mindössze egyetlen kérése volt, hogy a munkavállalók 60%-a mezőkövesdi lakos legyen. Ez maradéktalanul megvalósult. 114


b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Az Önkormányzatnak nincs erre vonatkozó információja. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete folyamatosan egyeztet az Önkormányzattal, segítséget nyújt a fogyatékkal élőknek az élet minden területén. Mezőkövesd Város a civil szervezetek támogatásával folyamatosan segíti a célcsoportok egyesületeit.

7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás feladatait jelenleg a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat végzi, de ellátási szerződés megkötésével más formában is teljesíthető. 10

Mezőkövesd város Önkormányzata az ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményi ellátást, valamint átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményi ellátást, a Mezőkövesd városban lakóhellyel rendelkező állampolgárok részére az önkormányzat tulajdonában álló, illetve a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat által működtetett épületekben biztosítja: a./Mezőkövesd, Mátyás király u. 90. (Idősek Otthona) b./Mezőkövesd, Bogácsi u 4. sz. (Időskorúak Gondozóháza) Az egyéb ápolást-gondozást nyújtó intézményekben (Szt. 67-71/B. §), valamint rehabilitációs intézményekben (Szt. 72-74/A §) történő elhelyezést az önkormányzat a regionális, vagy a megyei

Módosítva: Mezőkövesd Város Önkormányzatának 7/2008. (II.28.) ÖK számú rendeletével. Hatályos: 2008. február 28-tól. 10

115


önkormányzat által fenntartott és későbbiekben kialakítandó intézményekben biztosítja. Az együttműködési megállapodást az önkormányzat nevében a polgármester köti meg.

7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Az építésügyi hatóság megfelelően felkészült az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatára. Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek akadálymentesítése még nem 100%os. A közszolgáltatások info-kommunikációs akadálymentesítése csak részben megoldott. Az önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a települést érintő friss hírek, információk is elérhetők. A honlapon működik e-ügyintézés is, amelynek keretében elérhetők és letölthetők az ügyintézéshez szükséges dokumentumok.

Közel 110 millió forint értékben öt közintézmény fizikai és infokommunikációs akadálymentesítését végezték el 2011-ben. A rendelőintézetben elkészült a belső udvari rámpa, a belső udvari bejárat akadálymentesítése, illetve mosdók és mellékhelyiségek akadálymentesítése. Mind a három intézmény kapott egy az akadálymentesítés feltételeinek megfelelő liftet is. Mind a három intézménynél az akadálymentesítés útvonalába eső nyílászárók cseréje, illetve az infokommunikációs rendszer kiépítése is megvalósult, amely a vakok, illetve gyengén látók számára nyújt segítséget. Az Egri úti óvodában egy rámpa kiépítése, egy mozgássérült mosdó, vizesblokkok kialakítása, a főbejárati porta átépítése történt meg. A Gyula úti rendelőben elkészült két rámpa kiépítés, felújításra került a bejárat, mozgássérült mosdót alakítottak ki, illetve a belső vizesblokkokat is akadálymentesítették. Az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlást és együttműködést megfelelőnek tartja az önkormányzat. Egészségügyi dolgozók képzéséről, a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről nem nyilatkozott az önkormányzat. A személyes gondoskodást igénylő alapellátásokat az önkormányzat a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti szolgálat útján látja el. a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az építésügyi hatóság megfelelően felkészült az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatára. Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek akadálymentesítése még nem 100%-os. A közszolgáltatások info-kommunikációs akadálymentesítése csak részben megoldott. Az önkormányzat saját honlapot üzemeltet, ahol a települést érintő friss hírek, információk is elérhetők. A honlapon működik e-ügyintézés is, amelynek keretében elérhetők és letölthetők az ügyintézéshez szükséges dokumentumok. 7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Igen/nem 116


Mozgáskor Hango Tapint Jelny Vakve látozottak Rá s Indukci ható elvi Lift zető Egyéb részére mpa tájéko ós hurok inform segíts sáv mosdó ztatás áció ég alapfok Igen

n.a.

van

van

nincs

n.a.

n.a.

Nem

n.a.

n.a.

van

van

nincs

n.a.

n.a.

Nem

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Nem

n.a.

n.a.

van

van

nincs

n.a.

n.a.

Nem

n.a.

n.a.

Igen

Igen

Nem

n.a.

n.a.

Nem

n.a.

n.a.

Igen

Igen

Nem

n.a.

n.a.

Nem

n.a.

n.a.

Igen

Igen

Igen

n.a.

n.a.

Nem

n.a.

Igen

n.a.

Igen

Igen

Nem

n.a.

n.a.

Nem

n.a.

igazságszolgáltat ási, rendőrség, Igen ügyészség

n.a.

Igen

Igen

Nem

n.a.

n.a.

Nem

n.a.

n.a.

Nem

n.a.

oktatási középf Igen intézmé ok nyek felsőfo n.a. k fekvőb eteg Igen ellátás egészség járó ügyi beteg intézmé Igen szakell nyek átás alapell Igen átás kulturális, művelődési Igen intézmények önkormányzati, közigazgatási intézmény

szociális ellátást nyújtó Igen Igen Igen Igen Nem n.a. intézmények Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei

Az Önkormányzat igyekszik az összes középületet akadálymentessé tenni. Nagy részükben már megvalósult az akadálymentesítés, a további források előteremtése zajlik a többi intézmény tekintetében. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége

117


Mezőkövesd Város Sportrendelete alapján a sporttal kapcsolatos célok, feladatok között kiemelten szerepel a fogyatékosok sportjának támogatása.

-

c) munkahelyek akadálymentesítettsége Néhány helyen már megtörtént az akadálymentesítés, de továbbra is törekedni kell a többi munkahely akadálymentesítésére. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége Néhány helyen már megtörtént az akadálymentesítés, de továbbra is törekedni kell a akadálymentesítésére. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk b) egészségi állapotuk c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. Az önkormányzat az arra rászorultak részére – saját intézményein túlmenően – regionális, vagy megyei szervezet, illetve megállapodás útján kívánja biztosítani az alábbi ellátásokat. (1)

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények: a./ Idősek otthona (Szt. 67. §, 68.§) b./ Fogyatékosok otthona (Szt. 70.§) c./ Pszichiátriai betegek otthona (Szt. 71.§) d./ Szenvedélybetegek otthona (Szt. 71/A §) e./ Hajléktalanok otthona (Szt. 71/B §)

(2)

Rehabilitációs intézmények a./ Pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye (Szt. 72.§ (2), 73. §) b./ Szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye (Szt. 72.§ (2) b./, 73. §) c./ Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye (Szt. 72.§ (2) c./, 74. §) d./ Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye (Szt. 72.§ (2) d./, 74/A. §)

(3)

Nappali ellátást biztosító intézmények: a./ Fogyatékosok nappali intézménye (Szt. 65/F. (1) bek. c/) b./ Szenvedélybetegek nappali intézménye (Szt. 65/F.§ (1) bek. b/) c./ Pszichiátriai betegek nappali intézménye (Szt. 65/F. § (1) bek. b/) 118


d./ Hajléktalan személyek nappali melegedője (Szt. 65/F.§ (1) bek.) (4)

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények a./ Időskorúak gondozó háza (Szt.80.§ (3) bek. a/) b./ Fogyatékosok gondozó háza (Szt. 83. § (3) bek. b/) c./ Pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona (Szt. 80.§ (3) bek. c/-d/)

(5)

Lakóotthoni elhelyezés: a./ Pszichiátriai betegek lakóotthona (Szt. 85/A.§ (2) b./) b./ Fogyatékos személyek lakóotthona (Szt. 85/A.§ (2) a./)

Az „Add a kezed” Lakóotthon Mezőkövesden 2000. június 1-én nyitotta meg kapuit. A lakóotthon 14 fő enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos számára biztosít ellátást. A lakóotthon épülete egy nagy parkos, ligetes telken található, mely a lakók számára kertészkedést, parkgondozást, illetve állattartást tesz lehetővé. A lakók képességeiknek megfelelően részt vállalnak a napi feladatok elvégzésében, pl: reggeli elkészítés, takarítás, mosogatás, bevásárlás. A lakóotthoni lakóforma a fogyatékosok számára az eddig elzárt, kirekesztett élettel szemben, egy tartalmasabb, önállóbb, nyitottabb, a normalizációs elveknek megfelelően, a társadalom többi tagjához hasonló életet tud biztosítani, ahol családias légkörben egyéni kívánságaikat figyelembe véve élhetnek. A Lakóotthon célja az egyéni fejlesztés, személyes odafigyelés, segítségnyújtás, önálló életre nevelés, a foglalkoztatás biztosításával a társadalomba való beilleszkedés. Segítünk megteremteni azokat az életfeltételeket, amelyekkel a társadalom többi tagjai is élnek és biztosított számukra. A Lakóotthon szakmai feladatainak fontos alapja a szabadidő hasznos eltöltése. Heti, és napi foglalkoztatási terv alapján foglalkoztatjuk őket: Kreatív játékok, testmozgás, gyurmázás, konyhai, főzési feladatok elsajátítása. Lovas oktatás, sakk szakkör, könyvtárlátogatás, úszásoktatás, jógaoktatás. Tevékenységünk 2006 decemberétől kibővült a Támogató Szolgálat működtetésével. Célja a Mezőkövesd és környező településeken élő fogyatékkal élő emberek, lakókörnyezetében történő segítségnyújtás, alapvető szociális szükségleteinek kielégítése, és szállítása. A Támogató Szolgálat az ellátási területén életvitelszerűen tartózkodó fogyatékossággal élő személyek (siketek és nagyothallók, vakok és gyengén látók, értelmi sérültek, mozgássérültek, autisták, halmozottan sérültek) részére nyújt szolgáltatást. A szolgáltatások célja a súlyosan fogyatékos személyek önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságuk megőrzése mellett lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. Fogyatékos személyek nappali ellátása 2012 márciusától működik. Helyileg a Mezőkövesd, Dohány út 8/a szám alatt található.

119


Tolókocsival jól megközelíthető akadálymentes az intézmény. Az intézmény az európai uniós előírásoknak megfelelően van kialakítva. Egy gyengén látó, vagy hallássérült is könnyen eligazodik az intézmény falai között a korszerű önálló életvitelt segítő technikai eszközökkel. Legfontosabb számunkra, hogy a Napközi Otthonban tartózkodó értelmileg akadályozott emberek is a lehető legmagasabb ellátásba részesüljenek. Fontos a társadalmi elfogadás hangsúlyozása, az integráció megvalósítása. Önálló életre neveljük őket, esélyegyenlőségük biztosításával, amely az ellátottak számára örökös tanulási folyamatot jelent. Életvezetést, viselkedést, probléma megoldást tanítunk. Maximálisan figyelembe vesszük ellátottaink igényeit, és szükségleteit. Képességeiknek megfelelően önállóan részt vállalnak a napi feladatok elvégzésében, például reggeli, ebéd elkészítésében, takarításba, mosogatásban, virágöntözésben. Munkatevékenységre is lehetőség lesz az intézményen belül heti, és napi foglalkoztatási terv alapján: kézműves foglalkozások, rajzolás, festés, gyurmázás, festés, batikolás, háztartási, és fejlesztő feladatok elvégzése.

f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Mezőkövesd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 23. §-ban foglaltak alapján a lakáshoz jutást elősegítő helyi támogatási rendszert az Mezőkövesd Város Önkormányzatának 17/2004.(IV.1.) rendelete - a lakáscélú támogatásokról szerint szabályozza. E rendelet célja, hogy Mezőkövesd városban elősegítse a lakáshoz jutás anyagi feltételeit a szubszidiaritás és a rászorultság elvének egyidejű érvényesítésével. E rendelet alapján a következő támogatás igényelhető: a./ lakásépítési támogatás b./ lakásvásárlási támogatás c./ önerős közterületi gázvezeték építési támogatás. A támogatás - vissza nem térítendő támogatás és - kamatmentes kölcsön formájában nyújtható a Képviselő-testület döntése szerint. A lakásépítési, lakásvásárlási támogatási kérelmek elbírálásáról az éves költségvetés elfogadása után a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság véleménye, az Ügyrendi és Szociális Bizottság által kialakított javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. Az önerős közterületi gázvezeték építési támogatási kérelmek elbírálásáról a Városfejlesztési, Városüzemeltetési Bizottság javaslata alapján a Képviselőtestület dönt. A támogatás iránti kérelmek elbírálása során előnybe kell részesíteni – ebben a sorrendben: -

az azonos támogatási jogcím alá eső kérelmek között a kettő, vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó kérelmezőket a 35 év alatti házastársakat, a fogyatékos, vagy fogyatékos személy eltartásáról gondoskodó kérelmezőket.

120


Az önkormányzat minden rendelkezésére álló eszközzel segíti a fogyatékosok esélyegyenlőségének elősegítését. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Épületek , munkahelyek akadálymentesítése még nem 100%-os A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerőpiaci esélyeit és integrációját segítő komplex képzési-átképzési program szükségessége

Pályázati források felkutatása, akadálymentesítés A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerőpiaci esélyeit és integrációját segítő komplex képzési-átképzési program megvalósítása

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása

a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Közfeladatot ellátó Önkéntesek száma szervezet (Igen/Nem) Magyar Máltai Igen (Hajléktalanok, n.a. Szeretetszolgálat fogyatékosok ellátása) Mezőkövesdi Szervezete Civil szervezet

Gondoskodás Alapítvány

Nem

n.a.

Mozgássérültek Nem Egyesülete Mezőkövesdi Szervezete

n.a.

Roma Nemzetiségi Nem Önkormányzat

n.a.

Partnerségi megállapodások száma 1 (Támogatási szerződés Mezőkövesd Város Önkormányzata) 1 (Támogatási szerződés Mezőkövesd Város Önkormányzata) 1 (Támogatási szerződés Mezőkövesd Város Önkormányzata) 1 (Támogatási szerződés Mezőkövesd Város Önkormányzata) 121


Lungo Drom

Nem

n.a.

Kabócák és Manócskák Nem Közhasznú Egyesület

40

Matyó Nagymama Klub Nem Egyesület

40

Közalkalmazottak Köztisztviselők Nyugdíjas Klubja

és Nem

30

Nem

30

Mezőkövesdi Nyugdíjasokért Alapítvány

Mezőkövesdi Civil Nem Szövetség Egyesület

500

Szent László Alapítvány Nem

n.a.

1 (Támogatási szerződés Mezőkövesd Város Önkormányzata) 1 (Támogatási szerződés Mezőkövesd Város Önkormányzata) 1 (Támogatási szerződés Mezőkövesd Város Önkormányzata) 1 (Támogatási szerződés Mezőkövesd Város Önkormányzata) 1 (Támogatási szerződés Mezőkövesd Város Önkormányzata) 1 (Támogatási szerződés Mezőkövesd Város Önkormányzata) 1 (Támogatási szerződés Mezőkövesd Város Önkormányzata)

b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A városnak mozgalmas a társadalmi élete, számos program áll az érdeklődők rendelkezésére egész évben. A város lakóilétrehoztak 78 egyesületet, alapítványt és szövetséget, amelyek keretet adnak atársadalmi életnek. Jelentős szervező erő a kultúra, az oktatás és a vallás a településen, így a kulturális, népművészeti, valamint vallási célú és tevékenységű és a civil szervezetek integrálják a város társadalmát, és segítséget nyújtanak a fiatalok tehetséggondozásában és a felnőtt lakosság esélyegyenlőségének támogatásában. Mezőkövesd Város Képviselő-testülete minden évben pályázatot hirdet a költségvetésben meghatározott keretösszeg terhére a társadalmi szervezetek, alapítványok, egyesületek, egyházak támogatására. 122


A támogatás célja: Az Önkormányzat és civil szerveződések együttműködésének elősegítése, ezáltal az erőforrások összegzése, a Képviselő-testület által az éves költségvetési koncepcióban megfogalmazott célok színvonalas megvalósítása. I. A pályázók köre: Pályázatot nyújthat be az a megyei bíróságnál bejegyzett, Mezőkövesdi székhellyel /telephellyel/ rendelkező társadalmi szervezet, alapítvány, egyesület, egyház, aki megfelel a II. pontban foglalt feltételeknek. II. Pályázati feltételek: (1) Az az I. pontban meghatározott szervezet pályázhat, amelynek célja: a) hogy a sport, az egészségmegőrzés területén biztosítsa a város közigazgatási területén lakó állampolgárok jogát a rendszeres testedzéshez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez vagy, b) hogy a kultúra, városszépítés területén biztosítsa az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek segítését, a környezetkultúra javítását, a városesztétikai kultúra fejlesztését, a kegyeleti kultúra és az ünnepek kultúrájának gondozását, az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatását, különös tekintettel a kiemelkedő értékeket produkáló művészeti és szellemi alkotóközösségek, műhelyek tevékenységére vagy, c) a helyi idegenforgalom, a helyi gyógy-turizmus fejlesztése vagy, célja közösségfejlesztés, a rászorulók megsegítése, vagy d) a közrend, a közbiztonság védelme. (2) Támogatásban az a szervezet részesülhet, aki a) igazolja, hogy az elmúlt évben közreműködött városi kezdeményezésű, szervezésű rendezvény lebonyolításában, vagy tevékenységét döntően saját tagjain kívül álló, Mezőkövesden élő személyek érdekében, javára végezte és b) pályázatában megjelöli azt az a) pontban megjelölt rendezvényt, illetve célt, amelynek megvalósítására adott évben vállalkozik.

c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat

d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Együttműködési megállapodások, valamint támogatási szerződések a Mezőkövesdi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a B-A-Z Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a Lungo Drom

123


Mezőkövesdi Szervezetével, melynek értelmében folyamatosan egyeztetnek és támogatják egymást az esélyegyenlőségi célcsoportok jogainak érdekében. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A civil szervezetek tevékenységében különösen fontos a más szervezetekkel és az Önkormányzattal való együttműködés helyi és térségi szinteken is. Ez annál is inkább alapvető fontosságú, mert csak így tudnak komoly és hosszú távon is fenntartható eredményeket elérni az általunk támogatott rászorulók részére. Mezőkövesdi Civil Szövetség Egyesület: A legtöbb Mezőkövesden működő civil szervezet tagja a szövetségnek, így hatékonyabban tudnak fellépni a képviselt csoportok érdekérvényesítése tekintetében. Mélyszegények, romák: Roma Nemzetiségi Önkormányzat: Az Önkormányzat folyamatosan együttműködik és egyeztet Mezőkövesd Város Önkormányzatával. Lungo Drom Mezőkövesdi Szervezete: Szintén együttműködési megállapodás van érvényben velük, tevékenyen részt vesznek a roma esélyegyenőségi jogainak érvényesítésében. RomaHang Alapítvány: A roma - nem roma integráció, együttélés és együttműködés elősegítése az emberi élet különböző színterein Magyarországon. Az alapítvány közhasznú tevékenysége: -szociális tevékenység, családsegítés; -gyermek- és ifjúságvédelem,; -nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; -kulturális tevékenység; -hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; -a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenység Gyermekek és nők: Egri Úti Óvodásokért Alapítvány: A mezőkövesdi Egri Úti Óvodások nevelésének, oktatásának, képességfejlesztésének elősegítése. A gyermekek érdekképviseletének, egészségmegőrzésének segítése. Az óvodai tárgyi feltételeinek 124


javítása, játékok,szemléltető eszközök beszerzésének, bővítésének anyagi támogatása. Szociális tevékenységnek a rászoruló, hátrányos helyzetben lévő óvodások segítése. Kabócák és Manócskák Közhasznú Egyesület: Az egyesület jelmondata: tudatos szülő-boldog gyermek. Az egyesület azzal a céllal jött létre, hogy a családok számára tartalmas kikapcsolódási lehetőségeket biztosítson, új ismereteket nyújtson és egy olyan közösséget hozzon létre, amely felel azon kérdésekre, amelyek a gyermeknevelés közben felmerülnek. Az egyesület játszóház kialakításával hozzájárul a családok szociális életterének növeléséhez és egy olyan helyet biztosít a programjaihoz, amely a családok igényeinek megfelel. A gyermekek számára életkoruknak megfelelő játékokat, eszközöket biztosít, így helyet adva a szabad, kreatív, fejlesztő játéknak is. Az egyik legfontosabb küldetése az egészséges életmódra nevelés, a gyermekek testi, lelki, szellemi, szociális és erkölcsi fejlesztése játékos formában. A szülők számára olyan ismeretek nyújtása, amely harmonikus, kiegyensúlyozott kapcsolatot eredményez a családon belül és segíti a gyermeknevelést, legyen szó egészséges vagy sérült, fogyatékos gyermekről. Segíteni kívánja továbbá különböző programokkal a kismamákat Az egyesület vállalja, hogy önállóan szervez rendezvényeket, illetve részt vesz más szervezetek, intézmények rendezvényein, ahol programokat biztosít a családok számára. Az egyesület céljai érdekében a következő feladatokat vállalja fel: Kismamák számára előadások, bemutatók, foglalkozások szervezése. Olyan foglalkozásokat indít gyermekek számára, amely lehetőséget teremt az egyéni fejlesztésre és a közösségi együttlétre. Zenés-, kézműves-, mozgásos-, fejlesztő-, idegen nyelvű-, helyismereti, népi, környezetvédelmi, természetismereti jellegű foglalkozások biztosításával hozzájárul a gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi, szociális fejlődéséhez. Táborok, vetélkedők, kiállítások és foglalkozások szervezése szintén az egyesület önként vállalt feladatai közé tartozik. A szülők számára olyan előadások, képzések, bemutatók biztosítása, melynek hatására a gyermeknevelési ismereteik bővülnek és kellő képet kapnak a gyermekek testi, lelki, szellemi és szociális fejlődésével kapcsolatban, továbbá hozzájárulnak önmaguk fejlesztéséhez, belső egyensúly, valós énkép kialakításához, a családi harmónia megteremtéséhez. Az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés érdekében rendezvények, előadások, bemutatók, foglalkozások szervezése. Más szervezetekkel együttműködve azon családok segítése, amelyben sérült gyermek született, hiszen számukra a legfontosabb azon lehetőségek igénybevétele, amellyel segíthetik gyermekük fejlesztését, egészségmegőrzését. A szülők számára olyan előadások, bemutatók szervezését tűzte ki célul az egyesület, amely kellő ismeretet nyújt gyermekük állapotáról és az otthon is végezhető fejlesztési lehetőségekről. A játszóház jó lehetőség a különböző korú, nemű és állapotú gyermekek szocializálására, illetve a szülők számára tapasztalatok átadására. Gyermekek napközbeni ellátásához is szeretne az egyesület hozzájárulni nappali gyermekfelügyelet, táborok, foglalkozások keretében. Más szervezetekkel való együttműködve programok szervezése, illetve rendezvényeken való megjelenés. Az egyesület vállalja továbbá, hogy önállóan, a különböző szervezetek, csoportok által szervezett rendezvényeken a családok számára programokat szervez.

125


Az Egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, 2. családsegítés, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem 10. gyermekvédelem, gyermek érdekképviselet 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének növelése. Idősek: Idősügyi Tanács: Mezőkövesdi Idősügyi Tanácsminden évben megszervezi az Idősek Fórumát, ahol az időseket érintő kérdésekben hallgathatnak előadásokat, kaphatnak tanácsokat és kérhetnek segítséget az idősek. Az Idősügyi Tanács folyamatosan ülésezik, egyeztet a célcsoportot érintő kérdésekben – többek között a város önkormányzatával és a civil szervezetekkel is. Egyéb idősekkel kapcsolatos szervezetek: Matyó Nagymama Klub Egyesület Közalkalmazottak és Köztisztviselők Nyugdíjas Klubja Mezőkövesdi Nyugdíjasokért Alapítvány

Fogyatékosok: Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete A Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesülete 1995-ben alakult és 1998 óta végzi közhasznú tevékenységét. Egyesületünk 4 kistérségben (Mezőkövesd, Mezőcsát, Tiszaújváros és Emőd), 39 településen szolgáltat. Feladatainkat székhelyünkön és mezőcsáti telephelyünkön kívül 41 helyi csoport, számos összekötő és önkéntes segítségével végezzük, melynek köszönhetően taglétszámunk mára meghaladja az 5200 főt. Körülbelül ötvenen segítik önkéntesként egyesületünk munkáját. Többségében Ők az egyesület működési területét érintő településeken lévő csoportok vezetői. Az önkéntes csoportvezetők feladata, hogy értesítsék a sorstársakat a változásokról, programokat szervezzenek a csoport tagjainak, illetve, hogy összegyűjtsék a tagdíjakat. Az egyesület működése során 39 településsel, köztük négy várossal is tart szoros kapcsolatot: Mezőkövesd, Tiszaújváros, Emőd és Mezőcsát. Az egyesület fő célja a fogyatékos, elsősorban mozgásfogyatékos emberek egyéni és társadalmi helyzetének segítése. E cél elérése érdekében igen kiterjedt egyéni és közösségi érdekképviseleti tevékenységet folytatunk, valamint speciális segítségnyújtási, szolgáltatási tevékenységet végzünk a fogyatékos személyek szociális alapellátásában, az információhoz való 126


hozzáférés, a fejlett infrastruktúra használatában és foglalkoztatási rehabilitációs kérdésekben. Ezen tevékenységek eredményeképp hoztuk létre a Támogató Szolgálatot. Egyesületünk a megalakulása óta szoros kapcsolatot ápolt tagságával, így lehetőségünk volt felmérni azokat az igényeket, szükségleteket, amelyek kielégítetlensége a térségben élő egészségkárosodott és fogyatékossággal élő lakosoknak és családjaiknak valós problémákat és nehéz élethelyzetet okozott. Az elmúlt években sikerült a szolgáltatásainkat úgy kialakítani, hogy a problémákra és nehézségekre, olyan megoldási alternatívákat biztosítsunk, amely a célcsoportunk szükségleteinek leginkább megfelel. Ma elérhető szolgáltatásainkat azok a valós igények hívták életre, amellyel munkánk során szembesültünk. Az elmúlt években kiegyensúlyozott és hatékony együttműködés alakult ki a szervezetünk és a kistérségek önkormányzatai között, úgy gondoljuk, hogy a települések lakosságának az életminőségét javító szolgáltatásainkkal számos ponton kapcsolódunk az önkormányzatok által ellátandó feladatokhoz is. Egyik legalapvetőbb feladatunk volt a rászorultak naprakész, hiteles informálása az őket érintő kérdésekről, jogszabályokról, támogatási formákról. Közösségi érdekérvényesítési tevékenységünk keretén belül a legkülönfélébb fórumokon képviseltük a fogyatékosok érdekeit az esélyegyenlőség szellemében az európai normáknak megfelelően. Egyesületünk által végzett Lakás Akadálymentesítési Támogatás teljes körű ügyintézését 2011. május hónaptól az OTP BANK végzi. Munkájukat megkönnyítve a hozzánk érkezőket teljes körű információval látjuk el továbbra is az igényléssel kapcsolatban. Súlyosan mozgáskorlátozott sorstársainknak a személygépkocsi járműszerzési támogatás odaítélésénél, annak döntés előkészítésénél aktívan tevékenykedtünk. ABorsod Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szociális és gyámhivatalánál az elosztóbizottság munkájában történő sorstársi jelenlét, számukra a tárgyszerű javaslataink előkészítése alapján mintegy 26 fő mozgássérült részesült gépjárműszerzési támogatásban. Ezen jellegű tevékenységünkre is jellemző a tájékoztató, tanácsadói szolgáltatás, valamint a személyes környezettanulmányok elkészítése. Számos esetben elősegítettük a fogyatékossági támogatás, üdülési támogatás, méltányossági nyugdíjemelés, közlekedési támogatás kedvező elbírálását nyomtatványok kitöltésével.Egyesületünk különböző típusú mozgásszervi betegségben szenvedőnek, valamint egészségüket megőrző, helyrehozó, javítani vágyó személy részére biztosít folyamatos klubfoglalkozásokat. Ifjúsági csoportunk fogyatékos gyermekek részére megszervezte a gyermek- és mikulásnapot; Reuma szekciónk havonta egy alkalommal klubnapot tartott a tagságot érdeklő szakmai, kulturális, és szabadidős programok céljából, továbbá csoportos gyógytorna és jóga gyakorlatokat nyújtott heti rendszerességgel; Heyne Medine csoportunk, valamint Sclerosis Multiplex csoportunk havi rendszerességgel tartott összejöveteleket. A MEOSZ által elnyert TÁMOP 2.5.1 projektnek köszönhetően létrehozott interaktív információs oldalt 2009 áprilisa óta folyamatosan működtetjük. Egyesületünk a tartalmat heti rendszerességgel frissíti, helyi eléréssel feltöltjük a településünkön lévő aktualitásokat, híreket, rendezvényeket, pályázatokat, apróhirdetéseket és a településünkön lévő akadálymentes helyeket.2006. januártól működik az egyesületünk által fenntartott, az NRSZH által támogatott „Kéz a Kézben” Támogató Szolgálat, mely folyamatos fejlődésnek köszönhetően 2011 évben 53 fő ellátottal teljesített 6463,633 feladategységet, melyből 2134,833 egység személyi segítés, illetve 4328,8 egység szállítás volt. A minőségbiztosítás megtartása érdekében szolgáltatásunkat folyamatosan az ISO előírásaiban foglaltaknak megfelelően nyújtjuk annak érdekében, hogy minőségi szolgáltatást biztosítsunk a szolgáltatást idénybevevőknek. Az Egyesületünk fontosnak tartja dolgozóink, aktivistáink szakmai továbbképzését, fő tevékenységünk és céljaink magas színvonalú ellátása érdekében. Ennek megfelelően folyamatosan figyelemmel kísértük és megpályáztuk az elérhető szakmai munka fejlesztése szempontjából releváns képzési lehetőségeket. Egyesületünk 2011 márciusában kezdte meg sorstársi tanácsadó 127


tevékenységét, melyet a MEOSZ által szervezett és 2010-ben megvalósított sorstársi tanácsadó képzés keretében végzett tanácsadónk végez. Tanácsadó szolgáltatásunk egy országos rendszer keretében működik, melyet internetes szolgáltatás, személyes szolgáltatás, valamint intézményi szolgáltatás keretében működtetünk. A civil szervezetek tevékenységében különösen fontos a más szervezetekkel való együttműködés helyi és térségi szinteken is. Ez annál is inkább alapvető fontosságú, mert csak így tudunk komoly és hosszú távon is fenntartható eredményeket elérni az általunk támogatott rászorulók részére. Az egyesület kapcsolatai, közös megjelenése, programjai és közösen végzett tevékenységei más szervezetekkel igen magas szintűek. Több országos, megyei (Szikra Alapítvány, Human Integra Alapítvány, ÖMÉFA) és helyi civil szervezetekkel, társegyesületekkel, önkormányzatokkal, munkáltatókkal működünk együtt, valamint tagjai vagyunk több országos, regionális hálózatnak, kistérségi társulásnak is (MEOSZ, Magyar SM Társaság, Országos Reumaklub Egyesület, Fogyatékkal Élők Regionális Szövetsége, Dél-borsodi LEADER Egyesület, Mezőkövesdi Civil Szövetség stb). Legfontosabb kihívásaink: A támogató szolgálat szolgáltatásainak bővítése, korszerűsítése és fejlesztése. Szolgálatunknak továbbra is célja kell, hogy legyen a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen - az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, ..) - az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, - információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, - segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, társadalmi integrációjának megvalósulásához családi kapcsolatainak erősítéséhez, speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz.

Gondoskodás Alapítvány: Az egészségügyi és szociális okok miatt nehéz helyzetbe jutott személy megsegítéséhez szükséges anyagi és tárgyi feltételek biztosítása., nevezetesen egészségmegőrzés, betegség megelőzés, gyógyító egészségügyi rehabilitációs tevékenység. Az alapítvány a szociális tevékenységként kifejtett családsegítés, valamint idős korúak gondozása, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, fogyatékos gyermekek gondozása, ápolása, képességfejlesztése célkitűzései közül az utóbbi kapcsán a főcél a már működő " Add a kezed lakóotthon" folyamatos működésének biztosítása. Az alapcélok hatékonyabb megvalósítása érdekében az alapítvány az alábbi működést segítő célokat határoz meg: - A lakóotthoni gondozottak részére rehabilitációs foglalkoztatás megteremtése - támogatások igénylésével, valamint pályázatok benyújtásával - mind otthonon belüli, mind kívüli munkavégzés formájában. - Otthonápolási szolgálat működtetése az otthon alkalmazottai, munkatársai és társadalmi segítők 128


által. - Lakóotthonban ún. napközi otthonos ellátás biztosítása bejáró rászoruló gondozottak részére. -Az alapítvány keretein belül az alapítványi otthon alkalmazottaiból, munkatársaiból, társadalmi segítőiből, ún. támogató szolgálat működtetésének biztosítása oly módon, hogy ezen támogató szolgálat Mezőkövesd város és környéke vonatkozásában az arra rászoruló lakosok ellátását, a jogszabályban előírt feltételek szerint valósítja meg. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Nem jellemző a for-profit szervezetek részvétele az esélyegyenlőségi feladatok ellátásában.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága

a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A HEP készítése során folyamatos kapcsolatot tartunk a közreműködő civil szervezetekkel, egyházakkal. Ezek fórumok, kerekasztal-beszélgetések formájában jönnek létre. Mezőkövesden esélyegyenlőségi referens tartja a kapcsolatot az érintett területek képviselőivel, majd a problémákról folyamatosan tájékoztatja az Önkormányzat vezetőségét. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Biztosítani kell, hogy a település minden lakója, az önkormányzat intézményei és azok munkatársai, valamint az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen Mezőkövesd Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja áll rendelkezésre, a nyilvánosság biztosítása a Mezőkövesdi Média Kht. feladata. A település lakói lakossági fórumokon vehetnek részt, amelyek folyamatosan megrendezésre kerülnek a városban. Indítványaikat, véleményeiket, javaslataikat előzetesen írásban is eljuttathatják a Polgármesteri Hivatal „A” épület földszintjén elhelyezett gyűjtőládába. A közmeghallgatást a Mezőkövesdi Városi Televízió élőben közvetíti.

129


A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve(HEP IT)

1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése

Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Munkanélküliség

Romák Szegregációk és/vagy mélyszegénységben élők A településen élők foglalkoztatottsági helyzetének feltérképezése Gyermekek

HHH adatbázis hiányos

Idősek

Probléma a településen az idősek informatikai ismereteinek hiánya

Nők

Nők munkanélkülisége

Fogyatékkal élők

Épületek , munkahelyek akadálymentesítése még nem 100%-os A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő-piaci esélyeit és integrációját segítő komplex képzési-átképzési program szükségessége

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Új munkahelyek teremtése, átképzések, igényfelmérés A szegregált területeket érintő komplex városfejlesztési program végrehajtása Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal. Az iroda által készített munkaerő-piaci elemzés eljuttatása a település önkormányzatához Adatbázis létrehozása és folyamatos frissítése Igényfelmérés, pályázati források felkutatása, képzések szervezése Új munkahelyek teremtése, átképzések, igényfelmérés Pályázati források felkutatása, akadálymentesítés A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő-piaci esélyeit és integrációját segítő komplex képzési-átképzési program megvalósítása

130


A beavatkozások megvalósítói

Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Munkahely teremtés

Romák Szegregációk megszüntetése és/vagy mélyszegénységben élők

Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Önkormányzat, jegyző, polgármester, esélyegyenlőségi referens, Munkaügyi Központ Önkormányzat, jegyző, polgármester, esélyegyenlőségi referens, Munkaügyi Központ, Intézmények

Önkormányzat, jegyző, polgármester, A településen élők foglalkoztatottsági esélyegyenlőségi referens, Munkaügyi helyzetének feltérképezése Központ, Intézmények

Gyermekek

Idősek

Nők

HHH adatbázis létrehozása

Informatikai kompetenciák fejlesztése

Nők foglalkoztatásának elősegítése

Akadálymentesítés Fogyatékkal élők

Önkormányzat, jegyző, polgármester, esélyegyenlőségi referens, Oktatási Intézmények , szülők Önkormányzat, jegyző, polgármester, esélyegyenlőségi referens, képzők Önkormányzat, jegyző, polgármester, esélyegyenlőségi referens , Munkaügyi Központ Polgármester, jegyző, esélyegyenlőségi referens, pályázati források

A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességű munkavállalók Polgármester, jegyző, esélyegyenlőségi munkaerő-piaci esélyeit és integrációját referens, pályázati források, Munkaügyi segítő komplex képzési-átképzési Központ program

131


Jövőképünk Fontos számunkra, hogy a romák és a mélyszegénységben élők helyzete javuljon. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek nevelését Folyamatosan odafigyelünk az idősek problémáira. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetében a továbbképzést, átképzést, hogy elhelyezkedésük könnyebb legyen. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására.

Az intézkedési területek részletes kifejtése

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Munkahely teremtés A várost általánosságban jellemzi a munkanélküliség

A városban élők és a mélyszegénységben élők jövedelmi viszonyai érjék el az országos átlagot, találjanak munkát

Hiányszakmák adatbázisának elkészítése OKJ-s szakképzések indítása a hiányszakmáknak megfelelően lehetőleg pályázati forrásból Polgármester, esélyegyenlőségi referens

Partnerek

Munkaügyi Központ és vezetője, Civil szervezetek

Határidő(k) pontokba szedve

Hiányszakmák adatbázisának elkészítése OKJ-s szakképzések indítása a hiányszakmáknak megfelelően lehetőleg pályázati forrásból

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása A városban élők és a mélyszegénységben élők találjanak munkát, jövedelmi (rövid, közép és viszonyai elérik az országos átlagot hosszútávon), valamint fenntarthatósága 132


Kockázatok és csökkentésük Nincs kockázat eszközei Szükséges Pályázati források erőforrások

A szegregált területeket érintő komplex városfejlesztési program végrehajtása Az érintett területeken élő, többnyire alacsony státuszú lakók számára nem Feltárt probléma biztosított az egyenlő hozzáférés a közszolgáltatásokhoz, a munkaerő-piaci (kiinduló értékekkel) lehetőségekhez Célok Cél a szegregáció oldása az adott területeken, annak megakadályozása, hogy Általános ezeken a területeken tovább növekedjen az alacsony státuszú népesség megfogalmazás és koncentrációja. További cél az életkörülmények és a lakókörnyezet rövid-, közép- és állapotának javítása, a társadalmi kohézió erősítése, a közösségi hosszútávú szolgáltatások bővítése, a helyi társadalom képzése és a szegregátumok időegységekre minőségi környezetjavítása infrastrukturális fejlesztések által. bontásban  Szociális integráció: humán szolgáltató intézmények, Tevékenységek létrehozása. (a beavatkozás tartalma) pontokba  Lakhatási integráció: önkormányzati tulajdonú bérlakások szedve felújítása. Intézkedés címe:

Résztvevők és felelős

célterület lakosai, Önkormányzata.

Partnerek

Szociális intézmények, Munkaügyi központ, civil szervezetek, pályázati források

Határidő(k) 2014. május 31. pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, Megvalósul a szociális és lakhatási integráció.Az életkörülmények és forrása a lakókörnyezet állapotának javul, a társadalmi kohézió erősödik. (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük Nincs kockázat. eszközei 133


Szükséges erőforrások

Intézkedés címe:

EU támogatás+ önkormányzati önerő.

Romák esélyegyenlősége

A romák esélyegyenlőségét biztosító konkrét intézkedések nincsenek a Feltárt probléma város szolgáltatásszervezési koncepciójában. A roma lakosság 1700 fő, ami (kiinduló értékekkel) megközelítőleg a lakosság 10%-a a város három szegregátumában él. Célok Általános Az önkormányzat által biztosított szociális ellátások területén a romáknak a megfogalmazás és szolgáltatásokhoz való hozzáférését javító konkrét tervek szerepelnek a rövid-, közép- és koncepcióban, illetve a helyi szolgáltatásszervezés hatékonyságának hosszútávú értékelésében kiemelt szempontként érvényesül, hogy a szolgáltatások a időegységekre romák integrációját hatékonyan támogatják-e. bontásban Tevékenységek (a beavatkozás A település szociális szolgáltatás-szervezési koncepciójának elemzése és tartalma) pontokba értékelése (és szükség esetén felülvizsgálata, átdolgozása). szedve Résztvevők és Polgármester, esélyegyenlőségi referens felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Munkaügyi Központ, Kisebbségi Önkormányzat, civil szervezetek 2015.05.31.

Romák esélyegyenlőségének megvalósulása

Nincs kockázat Humán erőforrás, pályázati erőforrás

134


Intézkedés címe:

HHH adatbázis létrehozása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

A település nem rendelkezik adatokkal az iskolába járógyermekeket illetően HHH adatbázissal

Partnerek

Mezőkövesd - Általános iskolák, Gyermekjóléti szolgálat, KLIK

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Intézkedés címe:

A település pontos adatokat kap a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről

Adatgyűjtés és folyamatos frissítés

Polgármester

Adatgyűjtés az iskolai ellátásokat illetően 2015.05.31.

A település pontos adatokat kap HHH gyermekekről, összeállít egy adatbázist, amit ezt követően folyamatosan frissít

Nincs kockázat. Humán erőforrás

Informatikai kompetenciák fejlesztése 135


Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Probléma a településen az idősek informatikai kompetencáinak hiánya

Az idősek megtanulják az informatikai eszközök használatát,ezáltal jobban tudnak kapcsolatot tartani a távol élő családdal is.

Igényfelmérés, pályázati források keresése, képzések szervezése

Polgármester, jegyző, esélyegyenlőségi referens

Partnerek

Képzők, pályázatkiírók


Igényfelmérés, 2016.05.31.

Intézkedés címe:

Nők foglalkoztatásának elősegítése

pályázati

források

keresése,

képzések

szervezése

Az idősek megtanulják a számítástechnikai eszközök használatát, képesek lesznek kezelni a számítógépet.

Nincs kockázat. Humán erőforrás, pályázati erőforrás

Feltárt probléma Magas a nők munkanélküliségének aránya (kiinduló értékekkel) Célok Általános Igényfelmérés, szükség esetén átképzés, elhelyezkedés elősegítése megfogalmazás és rövid-, közép- és 136


hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Hiányszakmák adatbázisának elkészítése, OKJ-s szakképzések indítása a hiányszakmáknak megfelelően lehetőleg pályázati forrásból, majd munkahelyek teremtése Polgármester

Partnerek

Munkaügyi központ, civil szervezetek, egyházak, alapítványok


2015.05.31. Hiányszakmák adatbázisának elkészítése, OKJ-s szakképzések indítása a hiányszakmáknak megfelelően lehetőleg pályázati forrásból

Intézkedés címe:

Akadálymentesítés

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A településen és a mélyszegénységben élők nők munkához jutnak, jövedelmi viszonyai elérik az országos átlagot

Nincs kockázat. Humán és pályázati erőforrás.

A település nem rendelkezik elég akadálymentesített épülettel

Az épületek akadálymentesítettek legyenek, pályázati források bevonásával.

Pályázati források felkutatása, pályázatok beadása, sikeres pályázat esetén épületek akadálymentesítésének megvalósítása

137



Polgármester

Partnerek

Pályázati rendszerek


Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

2017.12.31., illetve folyamatos a pályázati kiírásoktól függően.

Akadálymentesített épületek száma növekszik, ezzel könnyebbé tesszük a fogyatékkal élők életét

Nincs kockázat. Humán és pályázati erőforrás.

A fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő-piaci esélyeit és integrációját segítő komplex képzésiátképzési program Jelenleg a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű munkavállalók iránti kereslet nem halad együtt az elsődleges munkaerőpiaccal. A fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának növelése, a fogyatékkal élők foglalkoztatását végző szervezetek támogatása, az érintett emberek munkaerő-piaci (re)integrációja által a tolerancia növelése, a diszkrimináció és a szegregáció csökkentése. 

Komplex képzési program megvalósítása, amely keretében az alábbi részfeladatokat kell teljesíteni:

-

A célcsoport meghatározása, az előzetes tudásszint, valamint a munkaerő-piac igényeinek felmérése.

-

A felmérések alapján a konkrét képzések meghatározása, a képzéseken résztvevők kiválasztása, a képzési tananyag és az adott

138


képesítéshez szükséges meghatározása. -

tanulmányi

és

vizsgakövetelmények

A tényleges képzés megvalósítása.


Fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű lakosok. Önkormányzat.

Partnerek

Munkaügyi Központ, érintett civil szervezetek, a munkaadók képviselői, jó példával szolgáló munkáltatók.


2017. december 31.

Legalább 1 megvalósított képzési program

A munkáltatók motiválatlansága a célcsoport tagjainak foglalkoztatására. A csökkentés eszközei: esélyegyenlőségi fórum és fogyatékosok foglalkoztatását megcélzó állásbörze megszervezése. Pályázati forrás, önkormányzati önerő.

139


2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez

A

B

C

D

E

F

G

H

A helyzetelemzé A célkitűzés Az Az Intézke s Az összhangja Az intézkedés intézkedés Az intézkedés dés következtetés intézkedéssel egyéb Az intézkedés eredményess címe, intézkedés megvalósítá sorszá eiben feltárt elérni kívánt stratégiai tartalma égét mérő megnevezés felelőse sának ma esélyegyenlősé cél dokumentu indikátor(ok) e határideje gi probléma mokkal megnevezése

I

J

Az intézkedés Az megvalósítá intézkedés sához eredményein szükséges ek erőforrások fenntartható (humán, sága pénzügyi, technikai)

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

Munkahely teremtés

Hiányszakmák A városban adatbázisának A városban élők és a elkészítése, élők és a A várost mélyszegénys Városi OKJ-s mélyszegénys általánosságba égben élők Területfejlesz szakképzések égben élők Polgármest Pályázati n jellemzi a jövedelmi tési indítása a 2018.06.30. jövedelmi er források munkanélkülis viszonyai Koncepció és hiányszakmákn viszonyai ég érjék el az Program ak megfelelően elérik az országos lehetőleg országos átlagot pályázati átlagot forrásból

A városban élő roma népesség pontos száma, adatai (iskolai végzettség, szociális és egészségügyi helyzet, foglalkoztatot tság) ismertté válik. A városban 140


A

B

C

D

E

F

G

H


I

J

Az intézkedés Az megvalósítá intézkedés sához eredményein szükséges ek erőforrások fenntartható (humán, sága pénzügyi, technikai) élők és a mélyszegény ségben élők jövedelmi viszonyai elérik az országos átlagot

2

A település nem A rendelkezik településen pontos élők adatokkal a foglalkoztato mélyszegénysé ttsági gben élők, helyzetének valamint a feltérképezés roma emberek e foglalkoztatott ságáról

Kapcsolatfelvét A város el a munkaügyi pontos központtal. Az adatokkal Romák és a Integrációs iroda által rendelkezik a mélyszegénys Városfejleszt készített Polgármest fogyatékkal Humánégben élők ési Stratégia munkaerő-piaci 2014.01.30. zer élők és a roma erőforrás foglalkoztatási Antiszegregá elemzés lakosság helyzete ciós Terv eljuttatása a foglalkoztatott település sági önkormányzatá helyzetéről hoz

A város pontos adatokkal rendelkezik a fogyatékkal élők és a roma lakosság foglalkoztatot tsági helyzetéről 141


A

B

C

D

E

F

G

H


3

A szegregált területeket érintő komplex városfejleszt ési program végrehajtása

Az érintett területeken élő, többnyire alacsony státuszú lakók számára nem biztosított az egyenlő hozzáférés a közszolgáltatás okhoz, a munkaerőpiaci lehetőségekhez

Cél a szegregáció oldása az adott területeken, annak megakadályoz ása, hogy ezeken a területeken tovább növekedjen az alacsony státuszú népesség koncentrációja . További cél az életkörülmény

• Szociális integráció: humán szolgáltató intézmények, létrehozása. • Szociális integráció: humán polgármest szolgáltató er intézmények, létrehozása. • Lakhatási integráció: önkormányzati tulajdonú bérlakások felújítása.

Megvalósul a szociális és lakhatási integráció.Az életkörülmény ek és a 2018.12.31. lakókörnyezet állapotának javul, a társadalmi kohézió erősödik.

I

J


Megvalósul a EU szociális támogatás+ integráció, önkormányz szegregáció ati önerő. megszűnik

142


A

B

C

D

E

F

G

H


I

J


ek és a lakókörnyezet állapotának javítása, a társadalmi kohézió erősítése, a közösségi szolgáltatások bővítése, a helyi társadalom képzése és a szegregátumo k minőségi környezetjavít ása infrastrukturál

143


A

B

C

D

E

F

G

H


I

J


is fejlesztések által.

4

A romák esélyegyenlősé gét biztosító konkrét intézkedések nincsenek a város Romák szolgáltatássze esélyegyenlő rvezési sége koncepciójába n. A roma lakosság 1700 fő, ami megközelítőle g a lakosság 10%-a a város három

Az önkormányzat által biztosított szociális ellátások területén a romáknak a szolgáltatások IVS hoz való hozzáférését javító konkrét tervek szerepelnek a koncepcióban, illetve a helyi szolgáltatássz

A település szociális szolgáltatásszervezési koncepciójának POlgármest elemzése és er értékelése (és szükség esetén felülvizsgálata, átdolgozása).

Romák esélyegyenlős égének megvalósulás a

Humán erőforrás, pályázati erőforrás

-

144


A

B

C

D

E

F

G

H


I

J


szegregátumáb ervezés an él. hatékonyságá nak értékelésében kiemelt szempontként érvényesül, hogy a szolgáltatások a romák integrációját hatékonyan támogatják-e. II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

HHH adatbázis

A település nem rendelkezik adatokkal az

A település A Integrációs Adatgyűjtés és Jegyző, Esélyegyenlő pontos nyilvántartás Humánerőfo Városfejleszt folyamatos intézményv 2013.12.31. ség adatokat kap a folyamatos rrás ési Stratégia frissítés ezető, biztosításával halmozottan karbantartása,

145


A

B

C

D

E

F

G

H

A helyzetelemzé A célkitűzés Az Az Intézke s Az összhangja Az intézkedés intézkedés Az intézkedés dés következtetés intézkedéssel egyéb Az intézkedés eredményess címe, intézkedés megvalósítá sorszá eiben feltárt elérni kívánt stratégiai tartalma égét mérő megnevezés felelőse sának ma esélyegyenlősé cél dokumentu indikátor(ok) e határideje gi probléma mokkal megnevezése iskolába hátrányos járógyermekek helyzetű et illetően gyerekekről HHH adatbázissal

Antiszegregá ciós Terv

polgármest er

folyamatos naprakész információk alapján a támogatások igényelhetősé ge

I

J

Az intézkedés Az megvalósítá intézkedés sához eredményein szükséges ek erőforrások fenntartható (humán, sága pénzügyi, technikai) kapcsolatos intézkedések

III. A nők esélyegyenlősége

1

Igényfelmérés Nők , szükség Magas a nők foglalkoztatá esetén munkanélkülis sának átképzés, égének aránya elősegítése elhelyezkedés elősegítése

Hiányszakmák adatbázisának elkészítése, OKJ-s szakképzések Polgármest 2017. 12. 31. indítása a er hiányszakmákn ak megfelelően lehetőleg pályázati

A településen és a mélyszegénys égben élők Pályázati és tartós nők humán foglalkoztatá munkához erőforrás s jutnak, jövedelmi viszonyai elérik az

146


A

B

C

D

E

F

G

H

A helyzetelemzé A célkitűzés Az Az Intézke s Az összhangja Az intézkedés intézkedés Az intézkedés dés következtetés intézkedéssel egyéb Az intézkedés eredményess címe, intézkedés megvalósítá sorszá eiben feltárt elérni kívánt stratégiai tartalma égét mérő megnevezés felelőse sának ma esélyegyenlősé cél dokumentu indikátor(ok) e határideje gi probléma mokkal megnevezése forrásból, majd munkahelyek teremtése

I

J


országos átlagot

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Az idősek megtanulják az Probléma a informatikai településen az eszközök Informatikai idősek használatát,ez kompetenciá informatikai által jobban k fejlesztése kompetencáina tudnak k hiánya kapcsolatot tartani a távol élő családdal is.

Az idősek Igényfelmérés, megtanulják a pályázati számítástechn források ikai eszközök Pályázati és Polgármest Folyamatos keresése, 2016.05.31. használatát, humán er képzések képzések képesek erőforrás szervezése lesznek 2016.05.31. kezelni a számítógépet.

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

147


A

B

C

D

E

F

G

H


1

I

J


Meg kell vizsgálni, hogy A fogyatékkal a élők munkavédelmi esélyegyenlős A előírások ége fogyatékkal Maradéktala betartása Az biztosítottá élők nul maradéktalanul önkormányzat válik: a Érvényesül a esélyegyenlő érvényesül-e IVS megvalósul-e; tulajdonában munkakörök fogyatékos sége a fogyatékos Önkormányz érdemes humánerőfor lévő akadálymente polgármest munkavállaló biztosítottá munkavállal at stratégiai fejleszteni, 2015.12.31. rás Pályázati középületek sítése er, jegyző k munkahelyi válik ók dokumentum illetve forrás akadálymentes folyamatosan esélyegyenlős Esélyegyenlő munkahelyi ai ergonómiailag ítése még nem történik, a ége ség esélyegyenlő a teljes körű. munkavédelm biztosításával sége? legoptimálisabb i előírások kapcsolatos munkakörnyeze maradéktalanu intézkedések tet kialakítani. l betartásra Érvényesíteni kerülnek. kell a humánerőforrás 148


A

B

C

D

E

F

G

H


I

J


stratégiában az esélyegyenlősé get. Biztosítani kell a munkakörök és munkaterületek folyamatos akadálymentesí tését. Új álláshelyek meghirdetésekor biztosítani kell a jelentkezők részére, hogy fogyatékosságu kból eredő speciális igényeiket az 149


A

B

C

D

E

F

G

H


I

J


állásinterjú előtt jelezzék, illetve az állásinterjún a szükséges akadálymentesí téseket elő kell készíteni.

2

A település nem Akadálymen rendelkezik tesítés elég akadálymentes ített épülettel

Az épületek akadálymente sítettek legyenek, pályázati források bevonásával.

Pályázati Akadálymente források sített épületek felkutatása, száma pályázatok növekszik, pályázati és beadása, Polgármest 2018.12.31. ezzel humán sikeres pályázat er könnyebbé erőforrás esetén épületek tesszük a akadálymentesí fogyatékkal tésének élők életét megvalósítása

150

3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése

Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogyvizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi EsélyegyenlőségiProgramjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveketés évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata

A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. AHEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,

- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum tagjai:

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: 152

A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

Monitoring és visszacsatolás

A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.

Nyilvánosság

A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek:

153

A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a mindenkori esélyegyenlőségi referens felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -

a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen a HEP Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők 154

ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás

Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

155

4. Elfogadás módja és dátuma

I. Mezőkövesd VárosHelyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Mezőkövesd Város Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és ………………………… számú határozatával elfogadta. Mellékletek:

Dátum

Aláírás

Mezőkövesd Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

Dátum

Partner aláírás

156

HEP elkészítési jegyzék11 NÉV12

11Ez

HEP részei13

Aláírás14

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

RÉTE

a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 13A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 14Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban. 12

158

159

MEZŐKÖVESD VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Mezőkövesd Város Önkormányzata

Recommend Documents