Mert mi teremtünk szép, okos lányt és bátor, értelmes fiút, ki őriz belőlünk egy foszlányt, mint nap fényéből a Tejút." József Attila
Készítette: a Kolozsvári úti Óvoda nevelőtestülete
1
„A múlt tisztelete az a vallás, mely az új nemzedék köteléke. Ne veszítsünk el semmit a múltból, mert csakis a múlttal alkothatjuk a jövőt” /Anatole France/
Nevelési gyakorlatunk elkészítésekor arra törekedtünk, hogy olyan programot hozzunk létre, amelyben a következő alapvető szempontok határozzák meg a mindennapjainkat: - Nevelő munkánkban a minden gyermeket elfogadó, megértést, szeretetet sugárzó szemléletet, és az ezt megvalósítandó gyakorlatot tartjuk a legfontosabbnak. - Pedagógiai hitvallásunkban hangsúlyozzuk a gyermeki személyiség tiszteletét és szeretetét. Valljuk, hogy meghatározó szerepe van az emberi kapcsolatoknak a mindennapi életünkben, a nevelő munkánkban. Meggyőződésünk szerint a fentiek csakis a kölcsönösen toleráns és bizalomra épülő, szeretetteljes, érzelmi biztonságot adó légkörben teljesedhetnek ki. - Arra törekszünk, hogy az óvodánkba járó gyermekek ismerjék meg a népi kultúra értékeit, eszközeit, legyenek részesei az óvoda saját hagyományainak, erősödjön bennük a lokálpatriotizmus és a magyarságtudat. Nevelőtestületünk elkötelezett az elkészített Helyi Nevelési Programunk iránt, megvalósítását, az értékek közvetítését magára nézve kötelező érvényűnek tekinti.
Kolozsvári úti Óvoda Nevelőtestülete
2
Tartalomjegyzék 1. Helyzetkép az óvodáról ..........................................................................................................5 1.1. Óvodánk bemutatása........................................................................................................5 1.1.1. Küldetésnyilatkozat ..................................................................................................5 1.1.2. Hagyományaink........................................................................................................6 1.1.3.. Jövőkép....................................................................................................................6 1.2. Személyi feltételek...........................................................................................................6 1.3. Tárgyi feltételek...............................................................................................................7 1.3.1. Program specifikus eszközök....................................................................................8 1.4. Nevelésünk rendszerábrája ...........................................................................................12 2. Nevelésünk alapelvei, céljai, feladatai .................................................................................14 2.1. Nevelésünk alapelvei ....................................................................................................14 2.2. Célunk ...........................................................................................................................14 2.3. Feladatunk .....................................................................................................................14 3. Nevelésünk keretei ...............................................................................................................15 3.1. Egészséges életmód alakítása ........................................................................................15 3.1.1. Célunk.....................................................................................................................15 3.1.2. Feladatunk...............................................................................................................15 3.1.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére.................................................17 3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció ...................................................................................17 3.2.1. Célunk.....................................................................................................................17 3.2.2. Feladatunk...............................................................................................................18 3.2.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére.................................................18 4. Nevelési programunk tevékenységkeretei: hagyományápolás, népszokások.......................20 4.1. A hagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban..............................................20 4.1.1. Célunk.....................................................................................................................20 4.1.2. Feladatunk...............................................................................................................20 4.1.3. A hagyományápolás és a tevékenységformák kapcsolata.......................................21 4.2. Óvodánk jeles napjai .....................................................................................................21 4.3. A hagyományápolás jellegzetes tartalmai .....................................................................22 4.3.1. Őszköszöntő............................................................................................................22 4.3.2. Advent, Mikulás, karácsonyi gyertya-gyújtás.........................................................22 4.3.3. Farsang, Kiszebáb-égetés........................................................................................22 4.3.4. Húsvét.....................................................................................................................23 4.3.5. Anyák napja............................................................................................................23 4.3.6. Majális, Májusfa-állítás...........................................................................................23 4.3.7. Gyermeknap Évzáró, nagyokat búcsúztató.............................................................23 4.4. Az évszakokhoz kapcsolódó tevékenységek..................................................................24 4.4.1. Ősz..........................................................................................................................24 4.4.2. Tél...........................................................................................................................24 4.4.3. Tavasz.....................................................................................................................24 4.4.4. Nyár.........................................................................................................................25 5. Nevelési programunk tevékenységformái.............................................................................26 5.1. Játék...............................................................................................................................26 5.1.1. Célunk.....................................................................................................................26 5.1.2. Feladatunk...............................................................................................................26 5.1.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére.................................................27 5.2. Mozgás, mozgásos játék ...............................................................................................27 5.2.1. Célunk.....................................................................................................................27 3
5.2.2. Feladatunk...............................................................................................................28 5.2.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére.................................................29 5.3. Ének - zene, énekes játék ..............................................................................................29 5.3.1. Célunk.....................................................................................................................29 5.3.2. Feladatunk...............................................................................................................29 5.3.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére.................................................30 5.4. Mese - vers, dramatikus játék........................................................................................31 5.4.1. Célunk.....................................................................................................................31 5.4.2. Feladatunk...............................................................................................................31 5.4.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére.................................................32 5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka .....................................................................................33 5.5.1. Célunk.....................................................................................................................33 5.5.2. Feladatunk...............................................................................................................33 5.5.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére.................................................34 5.6. A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................34 5.6.1. Célunk.....................................................................................................................34 5.6.2. Feladatunk...............................................................................................................34 5.6.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére.................................................36 5.7. Munkajellegű tevékenységek ........................................................................................36 5.7.1. Célunk.....................................................................................................................36 5.7.2. Feladatunk...............................................................................................................36 5.8. Tanulás ..........................................................................................................................38 5.8.1. Célunk.....................................................................................................................38 5.8.2. Feladatunk...............................................................................................................38 5.8.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére.................................................40 6. Óvodánk kapcsolatrendszere ................................................................................................41 6.1. Óvoda - család ...............................................................................................................41 6.1.1. Célunk.....................................................................................................................41 6.1.2. Feladatunk...............................................................................................................41 6.2. Partnerközpontú együttműködés (Intézményünk kapcsolatrendszere) .........................42 6.2.1. Óvoda - család ........................................................................................................42 6.3. Szakmai kapcsolatok .....................................................................................................43 6.3.1. Óvoda - iskola ........................................................................................................43 6.3.2. Óvoda - bölcsőde ...................................................................................................44 6.3.3. Óvoda - Pedagógiai Intézet ....................................................................................44 6.3.4. Óvoda - Pedagógiai Szakszolgálat .........................................................................44 6.3.5. Egyéb kapcsolataink ..............................................................................................44
4
1. Helyzetkép az óvodáról 1.1. Óvodánk bemutatása Óvodánk Szolnok város központjában helyezkedik el. 1974-ben társadalmi összefogással épült, könnyűszerkezetes építmény. Kezdetben négy csoportszobát alakítottak ki, az ötödik terem kialakítását az óvoda nagy kihasználtsága indokolta. A szülők igényét figyelembe véve homogén csoportokat szervezünk. Folyamatos napirenddel, többségében kötetlen szervezeti formában folytatjuk nevelő munkánkat. Az épületet tágas zöldövezet veszi körül. Előkertjében virágok, fák, cserjék találhatók. Belső udvara tágas, parkosított, mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt. Játékaink euszabványosítottak, a gyermekek biztonsága érdekében. A folyamatosan nyíló virágok, a zöld növények sajátos hangulatot árasztanak. Pedagógiai hitvallásunkban
fontos szerepe van
az emberi kapcsolatoknak.
Meggyőződésünk szerint ez csakis kölcsönösen kezdeményezhető, toleráns és egymás ismeretén,
szeretetén
alapuló,
bizalomra
épülő
kapcsolatban
valósulhat
meg.
Nevelőmunkánkban a minden gyermeket elfogadó megértést, szeretetet sugárzó szemléletet és az ezt megvalósító gyakorlatot tartjuk a legfontosabbnak. Cselekedeteinkkel pozitív mintát adunk gyermekeinknek.
1.1.1. Küldetésnyilatkozat A Kolozsvári úti Óvoda dolgozói elkötelezettek vagyunk hagyományőrző programunk értékei iránt. Arra törekszünk, hogy az óvodánkba járó gyermekek váljanak fogékonnyá a népi kultúra értékei iránt, és pozitív érzelmi viszonyulással őrizzék azokat. Vállaljuk, hogy a lokálpatriotizmus megalapozása érdekében régiónkból összegyűjtjük a népi kultúra tárgyi emlékeit, megismertetjük a gyermekekkel a népi kismesterségeket, felelevenítjük a népszokásokat, népi gyermekjátékokat. Elhivatottságunk és a partnereinkkel való szoros együttműködésünk garanciát jelent céljaink eléréséhez.
5
Büszkék vagyunk rá, hogy a szülők elismerik munkánkat, és igénylik az óvodát, aktív résztvevői az óvodai életnek.
1.1.2. Hagyományaink A projektekhez kapcsolódó kirándulások, élményszerző séták, Őszköszöntő, Az Advent időszakának megünneplése, Mikulás-várás, Karácsonyi gyertya-gyújtás. Derűs színfolt óvodai életünkben: a jelmezes nyílt Farsang és Kiszebáb-égetés, az ünnepkörökhöz kapcsolódó játszóházak, a Húsvét, a Majális, az Anyák napja, a közös Gyermeknap és Évzáró, valamint az Alapítványi bál.
1.1.3.. Jövőkép Hagyományőrző programunk partnereink körében váljon ismertté és elismertté.
1.2. Személyi feltételek Az óvoda személyi ellátottsága megfelelő: Felsőfokú végzettségű főállású óvónők száma:
10 fő
Dajkák száma (szakképzett):
6 fő (3 fő)
Udvaros:
1fő
6
A
nevelési
programunk
működtetéséhez
megfelelő
szakmai
feltételekkel
rendelkezünk. Az óvodában folyó nevelőmunkát közvetlenül a tagóvoda vezető irányítja. Óvónőink heti váltásban dolgoznak, az átfedési idő két óra. A dajkákkal közvetlen, egymás munkáját segítő kapcsolatban vagyunk. Egy dajka konyhai feladatok ellátásával megbízott. Tiszteletben tartjuk és támaszkodunk a nem pedagógus alkalmazottak munkájára, akik óvodai nevelésünk eredményességét segítik. Rendszeres tájékoztatást kapnak nevelési elveinkről, a csoport életéről, a kialakítandó szokás- és szabályrendszerről.
1.3. Tárgyi feltételek Az öt csoportszoba közül egy kisméretű, 36 m2 alatti, négy 44 m2 alapterületű, A csoportszobák tágasak, színviláguk vidám, gyermekközeli. Az élelmezést központi konyha biztosítja, az óvodában csak melegítő konyha működik. A csoportszobák alapfelszereltsége megfelelő, az esztétikus díszítések tükrözik az óvónők ízlését, egyéniségét. A mesesarok, az élősarok, a babaszobai kuckók kialakítása a gyermekek igényeihez igazodnak. A terek szükség szerinti lehatárolásához minden csoportszobában rendelkezésre állnak a mobilizálható polcok és térelválasztók. Minden csoportszobában fellelhetők a mozgásfejlesztő sportszerek, az egész alakot láttató tükrök. Az udvarunk felszereltsége, elrendezése a gyermekeknek megfelelő mozgásteret biztosít. A terület 1/3-a füvesített, mintegy 100-110m2 esztétikusan burkolt terület áll a gyermeke rendelkezésére sáros, havas idő esetén is. Esős időben egy viszonylag kis alapterületű terasz nyújt lehetőséget a levegőzésre. Programunk igényli a folyamatos eszköz és alapanyag pótlását, bővítését mind mennyiségi, mind minőségi értelemben. Szükséges a mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, újságok és a folyamatosan megjelenő szakirodalom beszerzése. Fontosnak tartjuk a hagyományápoláshoz szükséges eszközök bővítését (gyermek méretű korongozó, népi hangszerek, agyag, természetes anyagból készült bútorok, játékok, természetes alapanyagok a tevékenykedtetéshez).
7
1.3.1. Program specifikus eszközök Tevékenységek
Eszközlista csoportonként képes mesekönyvek, mesepárna, állítható magasságú paraván, bábok (ujj, sík, kesztyű, fakanál), felnőtt mérető kesztyűbábok, bábtartók, fejdíszek, textil állatfejek, hangkazetta, magnó, tv, videó, kamera
magnó, kazetták, ritmusbotok, népi hangszerek triangulum ujjtányér, cintányér, dobok, csörgődob, népi játékok kellékei: filckalap, szoknya, kötény, párta, mellény, vőfélybot rögtönzött hangszerekhez eszközök (dobozok, termések, különböző alapanyagú tárgyak) textil állatfej - maszkok
8
Tevékenységek
Eszközlista csoportonként Agyagozáshoz: anyag, palatáblák, mintázó eszközök fazekaskorong, Gyurmázáshoz: plasztilin só-liszt, színezőfestékek, Rajzoláshoz: zsírkréta, különböző vastagságú színes ceruza, filctoll, rajztábla, Festéshez:
gombfesték,
tempera,
textil
és
üvegfesték,
szivacskocka, szivacshenger, ecsetek (többféle vastagságú), Festőállvány, Különböző papírok: rajzlap, színes kartonok, krepp papír, színes hajtogató
lapok,
fűzőlapok,
csomagolópapír,
fotókarton,
selyempapír, Vágáshoz jó minőségű, tompa hegyű olló (jobb - balkezes), Cikk - cakk olló, mintavágó olló, Gyöngyfűzéshez: különböző méretű gyöngyök, damil, drót, Fonalmunkához: különböző vastagságú fonalak, hímzőfonal, szövőkeret, különböző ágú körmöcske, tompa hegyű tű, Ragasztók: stiftek, folyékony ragasztó, tapétaragasztó, Barkácsoláshoz: textilek, hurkapálca, fakanál, csipkék, bőrök, gombok, puha fadarabok, szögek, szerszámok, szerszámosláda, Batikoláshoz: gyertya, textilfesték, vászon, rafia, Lemosható asztalterítő Polc az alkotások elhelyezéséhez Faliújság a képek elhelyezéséhez
9
Tevékenységek
Eszközlista csoportonként • színes, tudományos képeskönyvek, •
nagyítók, kosarak, csiráztató tálak,
•
állat és növényhatározók,
•
földgömb,
•
térkép,
•
mikroszkóp,
•
cserepek, virágládák - magok, virágföld,
•
üvegek a gyűjteményeknek
Munkajellegű tevékenységekhez: •
locsolókanna, talicska, cirokseprű,
•
kerti szerszámok (ásó, kapa, lapát, gereblye, lombseprű),
•
hólapát,
•
gyúródeszka, nyújtófa, műanyagterítők, darabolókések (gyerekeknek),
•
robotgép, mérleg,
•
zöldségszeletelő, hámozókés, ruhakefe, cipőkefe,
Matematikai fejlesztés eszközei: •
logikai készlet
•
minimat garnitúra,
•
logikó tábla cserélhető feladatlapokkal,
•
madzagos logikai könyvek,
•
Ravensburger logikai társasjátékok,
•
kirakójátékok,
•
fa logikai játékok
10
Tevékenységek
Eszközlista csoportonként Udvari játékhoz: •
létráshinta, kötéllétra, mászókötél, gyűrűhinta, tárcsahinta,
•
egyensúlyozó gerenda, távolugráshoz homok medence,
•
mászó házak, csúszda, rönklépők, kugli, teke,
•
falovacska, rugós billegők, focikapu,
•
gólyaláb,
•
tollas, tenisz felszerelések,
•
kosárlabda,
•
gyermekkerékpárok,
•
rollerek
Csoportszobai játékok, eszközök: •
egyensúlyozó deszka, ugráló labda, zsámoly, gumiszalagok, különféle erősségű ugrókötelek, tornabotok, karikák, csukló szorító gumik, babzsák, kendők,
•
magasugró készlet,
•
bóják,
•
alacsony gerenda,
•
tornaszőnyeg,
•
labdák (normál, gumi, marok),
•
1 kg-os medicin labda,
•
mocsárjáró (2 - 3 méteres),
•
egyensúlyozó tárcsa kapaszkodóval,
•
bordásfal,
•
Wesco tappancsok,
•
Wesco ejtőernyő
•
Wesco formák (hengerek, alagutak),
•
Wesco téglák,
•
gimnasztikához kis szőnyegek
11
1.4. Nevelésünk rendszerábrája
12
PROGRAMUNK CÉLJA ÉS FELADATAI
A NEVELÉS KERETEI
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA
ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ
Nevelési programunk tevékenységkeretei, hagyományápolás, népszokások
PROGRAMUNK TEVÉKENYSÉGFOMÁI Játék A külső világ tevékeny megismerése Rajzolás, kézimunka, mintázás Ének – zene, énekes játékok Mese – vers, dramatikus játék Mozgás, mozgásos játék Munka jellegű tevékenységek Tanulás
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére
13
2. Nevelésünk alapelvei, céljai, feladatai 2.1. Nevelésünk alapelvei Programunk legfőbb alapelve a gyermekközpontúság, ennek érdekében: családias, szeretetteljes légkört teremtünk, a gyermeki kíváncsiságra alapozva sokoldalú tevékenységen, tevékenykedtetésen keresztül fejlesztjük értelmi képességeiket, gazdagítjuk érzelmi világukat, akarati tulajdonságaikat.
2.2. Célunk Óvodás gyermekeink egyéni és életkori sajátosságainak figyelembevételével a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése. Az egészséges életmód helyes szokás és szabályrendszerének kialakítása. Indirekt nevelési módszerekkel a tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. Az iskolakezdéshez a szükséges testi, értelmi és szociális érettség kialakítása. A hagyományok ápolásával pozitív érzelmi viszony létrehozása a gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezettel.
2.3. Feladatunk Biztonságos, nyugodt, bizalomra épülő légkör megteremtése. Az óvodáskorú gyermek alapvető megnyilvánulási módjára: a mozgásra és fő tevékenységi formájára: a játékra alapozása . Egészséges környezettel, sokirányú gondozási tevékenységgel az egészséges életvitel kialakítása. Rendszeres
mozgástevékenységekkel
testi
képességeik,
fizikai
erőnlétük
gyermekek
érzelmi
fejlesztése. Családias
óvodai
légkör
biztosításával
a
kiegyensúlyozottságának, az erkölcsi és akarati tulajdonságainak fejlesztése. Sokoldalú tevékenységeken keresztül a hagyományok, a népszokások tárgyi és szellemi értékeinek megismertetése. A gyermekek spontán szerzett ismereteinek rendszeres bővítése. Érdeklődésükre, kíváncsiságukra alapozva az értelmi képességek, a kreativitás, a kommunikációs készség fejlesztése. 14
3. Nevelésünk keretei 3.1. Egészséges életmód alakítása 3.1.1. Célunk A gyermekek testi - lelki egészségének biztosítása, komfortérzetének kielégítése. A gyermekek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi fejlődés biztosítása.
3.1.2. Feladatunk A családi szokásokat figyelembe véve a gondozási feladatok során megfelelő szokásrend kialakítása. A testi nevelés feltételeinek biztosítása, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségük fokozatos fejlesztése. Folyamatos kapcsolat tartása az orvossal, a védőnővel a rendszeres egészségügyi szűrés érdekében. Az egészséges életvitel szokásrendszerének kialakítása a drogprevenció érdekében. A gyermekek életkorának megfelelő életritmus kialakításánál figyelembe vesszük a családlátogatás tapasztalatait. Tájékozódunk mozgás- és beszédfejlődésükről, a család nevelési attitűdjéről. Ez az ismerkedési folyamat elengedhetetlen ahhoz, hogy a családdal együttműködve, a gyermek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe véve alakítsuk ki a helyes szokásokat, szabályokat. Tájékozódunk a gyermekek esetleges érzékenységéről, betegségéről. A testi komfortérzet kialakítása az egészséges fejlődésük alapfeltétele. A felnőttekkel kialakult szeretetteljes kapcsolat segíti a gondozási feladatok elsajátítását. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajkával megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. Napi háromszori étkezést biztosítunk. A központi étrendet kiegészítjük a gyermekek által hozott gyümölcsökkel, zöldségfélékkel és az ebből készített gyümölcslevekkel, vitaminsalátákkal. Az étkezések azonos időpontban, három órás időközökre elosztva, kulturált körülmények között zajlanak. A tízórai és az uzsonna folyamatos, az ebéd kötött időtartamú. 15
Mindenkor figyelembe vesszük a gyermekek tempóját, egyéni szükségleteit. Egyéni fejlettségükhöz mérten megfelelő segítséget nyújtunk. Az étkezésnél érzékelt ízeket, illatokat, színeket megnevezzük, ezzel is segítjük a keresztcsatornák fejlődését. Tapintattal szoktatjuk őket a korszerű táplálkozási követelményekhez, ismeretlen ízekhez. A tisztálkodási tevékenységeket (kézmosás, fogmosás, zsebkendőhasználat, mosdó WC használat) bármikor szükségleteiknek megfelelően önállóan vagy felnőtt irányítása, segítség adása mellett végezhetik. A mosdóban válaszfallal és függönnyel ellátott WC-kel biztosítjuk az intimitásra nevelést. A papírzsebkendőt minden csoportban a gyermekek számára elérhető helyen tartjuk, hogy szükségleteiknek megfelelően használhassák. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülők körében is. Fontosnak tartjuk, hogy a ruházatuk tiszta, kényelmes, ízléses és praktikus legyen. Arra neveljük őket, hogy maguk is igényeljék a rendezett megjelenést. Az öltözködés gyakorlásával jelzéseket kapnak a gyermekek a testsémáról, megtanulják a helyes sorrendet. A csoportszobában elhelyezett nagyméretű tükör segítséget ad ruházatuk rendben tartására. A testi nevelés magában foglalja a gyermekek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) és a természetes mozgásigényének kielégítését. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. Minden csoportban megteremtjük a nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket (szellőztetés, csend, mese, halk zene, árnyékolás). Figyelembe vesszük a különböző alvásigényeket, az aktív pihenést nem erőltetjük. Lehetővé tesszük, hogy folyamatosan ébredhessenek. A 6 - 7 évesek számára nyártól lehetőséget biztosítunk, hogy a pihenőidőt csendes tevékenykedéssel töltsék, ezzel is előkészítjük őket az iskolások napirendjére. Az óvodában megbetegedett gyermekeket elkülönítjük és értesítjük a szülőket. A fertőzések elterjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, naponta többszöri portalanítással igyekszünk elkerülni. Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, a szülőkkel közösen próbáljuk az okokat megkeresni és kiküszöbölni. A gyermekek edzését elsősorban a szabad levegőn való tartózkodással biztosítjuk, figyelembe véve ellenálló képességüket, és az időjárást. Kihasználjuk a levegő és a napfény
16
kedvező élettani hatását. A nagycsoportosok számára minden évben vízhez szoktatást szervezünk. Gyermekeink
edzését,
mozgásigényének
kielégítését,
mozgáskoordinációjuk
fejlődését a csoportszoba adta lehetőségeken túl az udvari famászókák és játékok biztosítják. A szereken korlátozás nélkül engedjük őket mozogni fejlettségük és bátorságuk szerint. A balesetek megelőzése érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük őket. Az eszközök ellenőrzése, karbantartása, a hibák megszüntetése folyamatosan történik.
3.1.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni. Képesek az önálló WC használatra, a mosdó tisztaságának megóvására. Köhögéskor, tüsszentéskor rendeltetésszerűen használják a zsebkendőt. Az étkezéshez önállóan esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal és környezetük rendjére, tisztaságára. Az evőeszközöket megfelelően, a szalvétát szükség szerint használják. Tudnak önállóan megfelelő mennyiséget szedni az ételből, önteni a folyadékból. Önállóan, hőérzetüknek megfelelően öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki- és begombolják, feltűrik a ruha ujját, cipőjüket befűzik, bekötik. Igényükké válik a rendszeres mozgás, megtanulnak tájékozódni, erejükkel gazdálkodni. Ez magabiztossá öntudatossá, teherbíróvá teszi őket.
3.2. Érzelmi nevelés és szocializáció
3.2.1. Célunk Szeretetteljes, derűs légkör megteremtése, mellyel érzelmi biztonságot nyújtunk a gyermekeknek. A családi nevelés kiegészítése az alapvető erkölcsi normák és tulajdonságok kialakítása.
17
3.2.2. Feladatunk Ismétlődő közös örömteli tevékenységek szervezése, amely nevelésünk hagyományrendszerébe épül és mélyíti az összetartozás érzését. A társas kapcsolatokat, az egymás iránti tisztelet érzésének, a másság elfogadásának, a reális énkép kialakulásának fejlesztése. Olyan óvónői modell állítása a gyermekek elé, mely példaként szolgál, és segíti a szociális érzelmek kialakulását. A szülőknek és gyermekeknek már jelentkezéskor lehetőséget biztosítunk az óvodai életbe való betekintésre. Folyamatos és rendszeres kapcsolatot tartunk a családdal, melynek alapja az őszinteség, a bizalom, a segítő szándék. Igyekszünk minden fontos információt megadni, az átmenetet megkönnyíteni. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek a kedvenc tárgyaikat magukkal hozhatják, amely az új környezetben érzelmi biztonságot jelent számukra. Kiscsoportban a beilleszkedés megkönnyítése érdekében szükség szerint a két óvodapedagógus teljes műszakban dolgozik együtt. Ölbeli játékokkal, mondókákkal, bábozással, elfogadó, szeretetteljes kapcsolatot alakítunk ki a gyermekekkel.
Ésszerű
szokás
és
szabályrendszerrel
biztonságérzetet
teremtünk. Mindig figyelembe vesszük az egyéni képességeiket, eltérő szokásaikat, tempójukat. Nagycsoportosaink szeretettel és segítő szándékkal veszik körül a kicsiket. Ilyen családias légkörben kedvezően alakulnak a társas és baráti kapcsolatok, egymás segítése, az együttműködés. Nevelésünk alapja a feltétel nélküli szeretet. A gyermekek tevékenységében szabadságot biztosítunk, a feladatokat vonzóvá tesszük számukra. A szabályokat úgy állítjuk fel, hogy a gyermekek meg tudjanak felelni az elvárásoknak.A hagyományok ápolásával, a jeles napok megünneplésével gazdagítjuk a közös élményeket, melyekre a szülőket is meghívjuk.
3.2.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Szívesen járnak óvodába, ragaszkodnak egymáshoz és a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben is kifejezik. Igényükké válik a helyes cselekvés és viselkedés szabályainak betartása. Örülnek a közösen elért sikereknek, a közös élményeknek, kialakul az egymás iránti érdeklődés.
18
Segítőkészek,
megértők,
türelmesek
lesznek,
társas
kapcsolataik
megszilárdulnak. Figyelemmel hallgatják társaik és a felnőttek közlését. Szívesen dolgoznak a közösségért, tudnak kezdeményezni. Elismerik saját hibájukat, konfliktus helyzetekben tudnak egyezkedni. Szociálisan éretté válnak az iskolakezdésre.
19
4. Nevelési programunk tevékenységkeretei: hagyományápolás, népszokások 4.1. A hagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban 4.1.1. Célunk múlt iránti tiszteletre nevelés, alkotókészség, önmegvalósítás fejlesztése, lakóhelyünk és szűkebb környezetünk szokásainak megismertetése, ápolása.
4.1.2. Feladatunk a gyermekek életkorának megfelelően a művészeti értékek megismertetése, ünnepek, ünnepkörök és jeles napok sajátos hangulatának megteremtése, készülődéssel, várakozással az ünnepekhez fűződő érzelmek fokozása, a
szülőkkel
való
együttműködő
munkakapcsolat
kialakítása
a
hagyományápoláson keresztül. A népszokások, hagyományok életünkből kihalóban vannak. Szerencsére egyre többen felismertük, hogy ezt az örökséget nem hagyhatjuk, hogy elvesszen. Gyermekeink egészséges értelmi, érzelmi neveléséhez nélkülözhetetlen, hogy életkoruknak megfelelő mélységben megismertessük velük az évszázadok óta kikristályosodott művészeti értékeket. Valljuk, hogy a hagyomány ápolásának kiváló színtere lehet az óvodai nevelőmunka. Ezen a területen a feladatok megoldása legkevésbé sem tűri el az "uniformizálást". Óvodánkban az évszakokhoz kapcsolódó ünnepkörök és a jeles napok jelentik az óvodai élet vezérfonalát. Nevelőmunkánk fontos része, hogy megteremtjük az ünnepek sajátos hangulatát, felelevenítjük a hozzákötődő hagyományokat, szokásokat. A gyermekek megszokják, hogy a jeles napok ismétlődnek. A készülődéssel, a várakozással fokozzuk az ünnepekhez fűződő érzelmeket, ezáltal segítjük a személyiségük kiteljesedését. A nevelésünk fő eszköze az önfeledt játék, melyben a valóság és a képzelet egymásba szövődik. A gyermekekhez közelálló élményeket nyújtunk, ezzel a múlt iránti tiszteletre neveljük őket. Tudatos, tervszerű nevelésünk során a gyermekek megvalósíthatják
20
önmagukat. Kibontakoztatjuk alkotókészségüket a magyar nyelvben, a népi dallamban, a táncos mozgásban, erősítjük a magyarságtudatukat. Feladatunknak
tartjuk
lakóhelyünk
és
szűkebb
környezetünk
szokásainak,
hagyományainak, kulturális értékeinek összegyűjtését, megőrzését, továbbadását a jövő nemzedék számára. Törekszünk arra, hogy a hagyományápoláson keresztül a szülőket is bevonjuk óvodai életünkbe, és szorosabb, mélyebb kapcsolatot alakítsunk ki velük.
4.1.3. A hagyományápolás és a tevékenységformák kapcsolata Gyűjtőmunka
során
a
hagyományok
tárgyi
és
szellemi
értékeinek
megismertetése a gyermek életkori sajátosságainak megfelelően. Népi mesterségekkel és azok tárgyi emlékeivel való ismerkedés. Az ősi magyar kultúra díszítő elemeinek felelevenítésével a gyermekek ízlésvilágának fejlesztése. A népmese nyelvi fordulatainak, szóképeinek segítségével az anyanyelvi kultúra fejlesztése, szókincsének gazdagítása. Magatartás kultúra, erkölcsi értékítélet pozitív irányba fejlesztése a népmese által. A jeles napok megünneplésével szociális érzék fejlesztése.
4.2. Óvodánk jeles napjai Őszköszöntő
okt. 10-ig
Advent
nov. 30 - tóI
Mikulás
dec. 06.
Karácsonyi gyertya-gyújtás
dec.20-tól
Farsang, Kiszebáb-égetés
Naptár szerint
Húsvét
Naptár szerint
Majális
Május.1 körül
Anyák napja
Naptár szerint
Gyermeknap, évzáró, nagycsoportosokat búcsúztató
Május vége
21
4.3. A hagyományápolás jellegzetes tartalmai A természet változásai, az ünnepkörök mindig meghatározott mondanivalóval jelennek meg a tanulás folyamatában. Minden alkalmat hosszabb előkészület előz meg, mely a gyermekek kíváncsiságára építve, változatos tevékenységek alkalmazását teszi lehetővé. A tevékeny készülődés, a tervezgetés teszi izgalmassá, gyermek közelivé, örömtelivé a jeles napokat. A tartalmi megvalósításban korosztályok szerint mennyiségileg és minőségileg eltérő, azonban egymásra épülő ismereteket adunk át a gyermekeknek.
4.3.1. Őszköszöntő A nagyobb óvodások lehetőség szerint szüreten vesznek részt, ahol aktívan bekapcsolódnak a munkákba. Segítenek az óvodai Őszköszöntő előkészületeiben. Az őszi munkálatokkal kapcsolatos
verseket, mondókákat, népi játékfűzéseket ismertetünk meg
velük.
4.3.2. Advent, Mikulás, karácsonyi gyertya-gyújtás Megismertetjük a gyermekeket az Advent jelképével. Borbála napon ágat hajtatunk, Luca napon búzát ültetünk. Egyszerű fenyődíszeket, ajándékokat készítünk. Verssel, énekkel, mondókával várjuk a Mikulást. Mézeskalácsot sütünk, melyet a gyermekek egyéni elképzelésük alapján díszítenek. A Karácsony, mint családi ünnep meghagyása mellett karácsonyi hangversennyel, óvónői kórus előadásával az ünnep hangulati előkészítése. Megfigyeljük az időjárással kapcsolatos népi jóslatokat. Beszélgetünk a naptári évfordulókról, az Újévi szokásokról.
4.3.3. Farsang, Kiszebáb-égetés Játszó délelőttöt szervezünk a szülőkkel és a gyermekekkel közösen, ahol természetes anyagokból farsangi kellékeket készítünk.. A kisebbek egyszerű technikával farsangi álarcokat, szemüvegeket, sapkákat díszítenek. Tréfás meséket, történeteket, verseket mondunk, melyekkel emeljük az ünnepvárás hangulatát. Kedvük szerint jelmezbe öltözhetnek, táncolhatnak, mókázhatnak. A nagyobbak saját munkájukkal díszítik a termeket. A farsangi süteményeket, fánkokat a szülők sütik és maguk is bekapcsolódnak a gyermekek egész nap tartó mulatságába. A téltemetés egyik leglátványosabb mozzanata az ünnepnek. A közösen készített Kisze - bábot körbe táncoljuk, és elégetjük az óvoda udvarán. 22
4.3.4. Húsvét A csoportszoba dekorálásával ünnepi hangulatot teremtünk. Óvónői segítséggel, változatos technikákkal tojást díszítenek a gyermekek. A kisfiúk a lányokat meglocsolják, akik tojással, apró ajándékkal kedveskednek nekik. Locsoló versekkel, népi mondókákkal, rigmusokkal színesítjük az ünnepet.
4.3.5. Anyák napja Óvodánkban kedves színfolt az Anyák napi köszöntés. A készülődés, a ráhangolódás, az ajándékkészítés, beszélgetés az édesanyáról, szeretetről minden csoportban egyénileg történik. Az óvodapedagógusok szabadon dönthetik el, hogy milyen ünnepi formában köszöntik az édesanyákat és a nagymamákat.
4.3.6. Majális, Májusfa-állítás A néphagyománynak megfelelően a kisfiúk májusfát állítanak az óvoda udvarán. Ezután népi játékfűzérrel köszöntjük a Májust, és végül kezdetét veszi a szülőkkel közösen megrendezésre kerülő majális, sergővel, körhintával, lovaskocsikázással, vattacukorral, igazi „majálisos” hangulattal.
4.3.7. Gyermeknap Évzáró, nagyokat búcsúztató Csoportonként, többnyire a szülőkkel közösen buszkirándulásokat szervezünk (Tisza-, Zagyva part, Tiszaliget, Millér, Jászberény - Állatkert, Tiszakürt Arborétum). Óvodai szinten játékfűzérrel búcsúzunk a mögöttünk lévő évtől és az iskolába készülő nagycsoportosoktól. Sokféle játékeszköz biztosításával ezután veszi kezdetét a Gyermeknapi rendezvény, melynek a szülők is aktív részesei.
23
4.4. Az évszakokhoz kapcsolódó tevékenységek
4.4.1. Ősz teremrendezés, művészeti jellegű díszítés, régi tárgyak gyűjtése, őszi termések gyűjtése, szüret, betakarítás, befőzés, kompótkészítés, savanyúság elrakás, terménybábok, termény játékok készítése, megfigyelések, őszi kirándulások a természetben, kerti munka, élősarok gondozása, látogatás a fazekasnál, megismertetjük a gyermeket az évszakhoz kapcsolódó dalos játékokkal, népi mondókákkal, népmesékkel
4.4.2. Tél különböző mesterségekkel való ismerkedés (pékség, varroda, cukorgyár, tűzoltóság, repülőtér, rendőrség stb.), Mikulás-várás, agyagozás, korongozás, készülődés az Advent jegyében, Lucázás, Beigli-sütés, mézeskalács készítés, téli természet megfigyelése, farsangi dekoráció, Kiszebáb készítése.
4.4.3. Tavasz környezetük tavaszi rendbetétele (udvar, csoportszoba), séták, kirándulások, állatok, növények megfigyelése, kerti munkák, rügyeztetés, hajtatás, csíráztatás, tojásfestés, díszítés, locsolkodás, Anyák napi ajándék készítése, 24
Gyermeknapi kirándulás, sportversenyek, iskolalátogatás.
4.4.4. Nyár kirándulások, séták, könyvtárlátogatás, múzeumlátogatások, hajókirándulás, strandolás, vízhez szoktatás
25
5. Nevelési programunk tevékenységformái 5.1. Játék 5.1.1. Célunk A játék során a világról szerzett ismeretek, tapasztalatok gazdagítása, szociális érzelmek fejlesztése. A játék tartalmi és formai gazdagítása. Megfelelő szokás és szabályrendszer kialakítása. A gyermeki személyiség komplex fejlesztése.
5.1.2. Feladatunk A nyugodt, elmélyült játékhoz megfelelő idő, hely, élmény és eszköz biztosítása. A játék önállóságának tiszteletben tartása. A
játék,
mint
komplex
tevékenységforrás,
tudatos
alkalmazása
a
személyiségfejlesztésben. Csoportjainkban
olyan
légkört
teremtünk,
mely
pozitív
hatással
van
a
játéktevékenységre. Megfelelő szokás és szabályrendszer kialakításával, betartásával biztosítjuk a nyugodt hangulatot, az egymáshoz való alkalmazkodást. Lehetőséget adunk, hogy az egyéni igényeknek és a játék témájának megfelelően alakítsanak ki játszóhelyet maguknak. Az óvodáskorú gyermek elsődleges tevékenységének a játékot tekintjük, ezért minél hosszabb összefüggő játékidőt biztosítunk számukra. A játékeszközök gondos megválasztásával pozitívan alakítjuk a játék tartalmát, fejlesztjük képességeiket. Ötleteket adunk kiegészítő játékeszközök készítéséhez, támogatjuk, s biztatjuk őket az egyéni elképzelések megvalósítására. Fontosnak tartjuk a spontán és irányított élményszerzést, mellyel gazdagítjuk játéktémájukat, fejlesztjük kreativitásukat. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekek játékát, így képet kapunk személyiségükről és ennek ismeretében határozzuk meg a fejlesztés további feladatait.
26
Óvodánk udvara sokféle játéklehetőséget kínál, alkalmas a több érzékszervet igénybe vevő tapasztalásra, és a sokoldalú cselekedtetésre. Közösségi érzésüket jól fejleszti, hogy együtt játszhatnak testvéreikkel, más csoportba járó barátaikkal. A játékfajták megjelenése óvodáskorban Gyakorlójáték (ismétléses cselekvések, ritmikus mozgás, szöveg, dallam egyszerű szabályok felállítása). Szerepjáték (utánzás, szerepvállalás, jellegzetes cselekvések, műveletek). Barkácsolás játékkészítés, javítás, kiegészítő eszközök és ajándékok készítése). Dramatikus játékok (bábmozgatási kísérletek, hangutánzások, önálló történetek megjelenítése). Építő- és konstruáló játék (összerakó-összeszerelhető játékok, a valós élet tárgyainak elkészítése). Szabály
játékok
(egyszerű
szabályokat
tartalmazó
játékok,
játékos
versengések)
5.1.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Önállóak, kezdeményezőek, elfogadják egymás ötleteit, javaslatait. Képesek az egymáshoz való alkalmazkodásra, a szabályok betartására. Pozitív magatartásformák jellemzik az együttjátszásukat. Tiszteletben tartják egymás játékát, vigyáznak a játékeszközök épségére.
5.2. Mozgás, mozgásos játék 5.2.1. Célunk A testi képességek fejlesztése, a mozgás megszerettetése. A pozitív személyiségjegyek kialakítása (versenyszellem, egymás segítése, alkalmazkodóképesség). Harmonikus, összerendezett mozgás, edzettség kialakítása. Egészséges életmódra nevelés.
27
5.2.2. Feladatunk A gyermekek mozgásigényének kielégítése. Szervezetük teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességének növelése. Erő, ügyesség, gyorsaság fejlesztése. Testséma fejlesztése, testrészek megismertetése. Egészséges versenyszellem, akarati tulajdonságok fejlesztése. Kihasználjuk a gyermekekben élő természetes mozgásvágyat. Mozgásukat tudatossá, rendezetté tesszük, hogy a testi-lelki fejlődésüket elősegítsük. Az egészséges életmód szokásainak megalapozását a mozgásos tevékenységek iránti érdeklődés felkeltésével kezdjük. Játékos mozgásra a teremben és a szabadban egyaránt lehetőséget biztosítunk. A csoportszobában kedvük és igényük szerint a nap folyamán bármikor használhatják a mozgásfejlesztő eszközöket, tornaszereket. Megismertetjük velük az udvari játékeszközök biztonságos használatát is. Szabadidőben versenyjátékokat szervezünk, biztosítjuk számukra az erőt, ügyességet, egyensúlyérzéket fejlesztő (labda, karika, kötél) eszközök használatát. A mozgást, a mozgásos játékokat úgy szervezzük, hogy hassa át a jókedv, a játékosság, jelentsen örömöt és sikerélményt a gyermekek számára. Heti 1 alkalommal Mozgásos napot tartunk, melynek keretében játékos formában, folyamatos gyakorlási lehetőség biztosításával valósítjuk meg a fejlesztési feladatainkat. A fejlesztésnél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a feladatot, a mozgás anyagát, a tárgyi feltételeket és eszközöket. A nagycsoportos gyermekek részére minden évben vízhez szoktatást szervezünk. A mozgásfejlesztés lehetőségei Mindennapos testnevelés A délelőtti játékidőben kötelezően szervezett mozgás. Időpontját az óvónők határozzák meg. Időjárástól függően a szabadban vagy a csoportszobában szervezzük úgy, hogy kiemelten érvényesüljön benne a játék, a játékosság. Szervezett mozgás A szervezett mozgás kötelező tevékenység. Ennek során fejlesztjük a gyermekek természetes mozgását járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás). Növeljük állóképességüket, és nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges életmódra nevelésre, egészségük megőrzésére.
28
Az irányított mozgásos tevékenység Mindhárom korosztálynak heti egy alkalommal szervezünk, különböző időkeretekkel ilyen jellegű tevékenységeket. A kötelezőség nem jelent kényszert a gyermekek számára. Fejlettségüktől függően biztosítjuk számukra a megfelelő gyakorlási időt, az örömteli önálló mozgást. Egyszerű magyarázattal, óvónői bemutatással tesszük érthetővé, szemléletessé a gyakorlatokat, a játék módját és a szabályokat. A foglalkozások anyagát atlétikai, torna és játék jellegű gyakorlatokból állítjuk össze. A fokozatosság elvét minden esetben figyelembe vesszük, alapvető eszköznek a játékot, alapvető módszernek a játékosságot tekintjük. A mozgásanyagot az életkori sajátosságoknak megfelelően állítjuk össze. Gyakran használunk kézi szereket, amelyek érdekesebbé teszik a mozgást és fejlesztik a finommotorikát.
5.2.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Igényükké válik a testedzés és a mozgás. Erősödik kitartásuk, önfegyelmük, versenyszellemük. Mozgásuk harmonikussá, összerendezetté válik. Kialakul testséma ismeretük, téri tájékozódásuk.
5.3. Ének - zene, énekes játék 5.3.1. Célunk A zene megszerettetése, a zenei anyanyelv megalapozása. Az énekes játékok, népi mondókák, hagyományok megismertetése. Éneklési kedv felkeltése. Ritmikus, esztétikus mozgás kialakítása. Zenei készségek, képességek kialakítása, fejlesztése.
5.3.2. Feladatunk Élményt nyújtó tevékenységek biztosításával a zene iránti érdeklődés felkeltése. Énekléssel, zenéléssel, a környezet hangjainak megfigyeltetésével zenei ízlés, esztétikai fogékonyság formálása.
29
Népdalokkal,
néptáncokkal
és
népi
játékokkal
a
hagyományok
megismerésének és megőrzésének segítése. Zenei nevelésünk során Kodály Zoltán és Forrai Katalin zenepedagógiájának elveit követjük. Zenei anyanyelvünk, az énekes és hangszeres népzene, a gyermekjátékok és népszokások megismertetésével alapozzuk meg az egyetemes kulturkincset. A megismerés központjában az énekes játék áll, melyhez szervesen kapcsolódik a zenehallgatás és a zenei készségek fejlesztése. Az énekzenei tevékenységek során találkoznak a gyermekek más népek zenéjével és a zeneirodalom értékes alkotásaival is. A zenei nevelés az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, melyben az érzelmeken keresztül hatva fejlesztjük a gyermekek személyiségét. Zenei élményeket nyújtunk játék közben, valamint kötött és kötetlen foglalkozásokon. Minden adódó lehetőséget kihasználunk a napi kötetlen éneklésre, énekes játékra,
zenehallgatásra.
Játékos
módon
valósítjuk
meg
a
zenei
készség-
és
képességfejlesztést. Az ének-zenei tevékenység anyagát a gyermekek aktív zenélő kedvét kielégítő énekes és mondókás népi játékanyagból állítjuk össze. A dalanyagot úgy választjuk ki, hogy az a gyermekek képességének, fejlettségének megfelelő hangkészletű legyen. Komplex módon, a fokozatosság elvét betartva valósítjuk meg a hallás, ritmusérzék és zenei kreativitás fejlesztését. Önfeledt együttjátszással, jó hangulatú vidám énekléssel az érzelmekre hatva érjük el, hogy képessé váljanak a zenei élmények befogadására.
5.3.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Örömmel játsszák az énekes játékokat, és maguk is kezdeményezik azokat. Figyelmesen hallgatják a zenehallgatásra szánt műveket. Tudnak ritmikusan mozogni, ritmust visszaadni. Ismernek egyszerű tánclépéseket. Ismerik és tudják érzékeltetni a zenei fogalompárokat. Képesek önálló ritmus- és dallamalkotásra.
30
5.4. Mese - vers, dramatikus játék
5.4.1. Célunk Az irodalmi fogékonyság megalapozása, a könyv iránti szeretet kialakítása. Kifejező beszédkészség és a biztonságos önkifejezés megalapozása Az aktív és passzív szókincs gazdagítása. A korosztálynak megfelelő irodalmi anyag nyújtásával érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlesztés.
5.4.2. Feladatunk A korosztálynak megfelelő igényes irodalmi anyag kiválasztásával az irodalom iránti érdeklődés felkeltése. Nyugodt
feltételek
megteremtése
a
mese
átéléséhez,
az
élmények
befogadásához. Helyes mintaadással az anyanyelvi és kommunikációs készség fejlesztése. Dramatikus játékokkal a sokoldalú személyiségfejlesztés, a pozitív érzelmek erősítése. A csoportszobákban hangulatos mesesarkokat alakítunk ki, amely segíti az élménynyújtást, befogadást, átélést. A korcsoportnak megfelelő könyvgyűjteményeket, mesekellékeket, bábokat úgy helyezzük el, hogy azok könnyen hozzáférhetőek legyenek, és bármikor használhassák őket. Az irodalmi anyag összeállításánál elsősorban a magyar népmesékből, vers- és mondókagyűjteményekből válogatunk. Minden óvónő rendelkezik igényesen összeállított, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi gyűjteménnyel, így az adott alkalomhoz mindig tudunk verset, mesét kapcsolni. A mesélés naponta többször ismétlődő tevékenység. Meghitt, nyugodt hangulatot, állandóságot jelent a pihenőidő előtti mese, mellyel érzelmi biztonságot nyújtunk számukra. Ugyanazt a mesét egymás után több alkalommal elmondjuk. Hozzászoktatjuk a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatásához, biztosítjuk a mese elmélyülését, az élmények fokozódását. Az óvónők előadásmódjában nyelvtanilag helyes, érthető, követhető, kellemes beszédmód érvényesül. 31
Az mese, vers, dramatikus játék tevékenység a gyermekek igényének megfelelően spontán vagy szervezett módon történik, kötött vagy kötetlen formában. Az irodalmi anyag összeá1lításánál fontosnak tartjuk a gyermekismeretet és fejlettségük szintjét. Így jutunk el az egyszerű ölbeli játékoktól, állatmeséktől, láncmeséktől az összetettebb tündérmesékig, folytatásos történetekig. Ez a fokozatosság a versek és mondókák kiválasztásánál is érvényesül. Alkalmat adunk arra, hogy a gyermekek elmondják véleményüket, eljátsszák, elbábozzák kedvenc meséjüket. Lehetőséget adunk az önálló mesélésre, az ismert cselekmények továbbszövésére, befejezésére. A
gyermekek
életkorának,
nyelvi
fejlettségének,
érdeklődésének
megfelelő
beszédhelyzeteket teremtünk. A bábozás élményét az óvónői bábjátékban éreztetjük meg, de lehetőséget biztosítunk a gyermekek próbálkozásainak is. Az egyszerű sík- és fakanálbábokon túl megtanítjuk őket a kesztyűbábok és ujjbábok mozgatására. A nagycsoportosokkal rendszeresen látogatjuk a gyermekkönyvtárat. Bekapcsolódunk a Költészet hetében a Gyermekkönyvtár rendezvényeibe, részt veszünk sokszínű programjaikon. Ezzel is segítjük az irodalom, a könyvek szeretetének kialakulását. Munkánk során tudatosan építjük be az anyanyelvi játékokat. Folyamatosan alkalmazzuk a fonémahallás játékos fejlesztését, a hangelválasztást, a hangok helyének jelölését. Ezáltal javulnak az élettani beszédhibák, bővül aktív szókincsük, hatására az átlagosnál gyorsabban és biztonságosabban tanulnak meg olvasni az iskolában.
5.4.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére A gyermekek várják és igénylik a versmondást, mesehallgatást. Gondolkodásuk, képzeletük, kommunikációs készségük fejlődik. Képesek önálló vers és mesemondásra. Képesek a meseszereplőket megjeleníteni, kellékeket, díszleteket elkészíteni. Kreativitásuk, önállóságuk életkoruknak megfelelő. Beszédük nyelvtanilag helyes, mondanivalójukat árnyaltan fejezik ki.
32
5.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka
5.5.1. Célunk Vizuális önkifejezés megalapozása. A gyermekek tér-, forma- és színvilágának gazdagítása. Egyszerű munkafogások, eszközhasználat megismertetése, elsajátíttatása. Mozgáskoordináció fejlesztése. Műalkotásokkal és népi kultúrával való ismerkedés.
5.5.2. Feladatunk A szükséges feltételek megteremtésével a vizuális érdeklődésük felkeltése. A környezet esztétikája iránti igény felkeltése. A
sokrétű
tevékenység
feltételeinek
biztosítása,
különféle
technikák
gyakorlásával, alkotókedvük, fantáziájuk kibontakoztatása. Barkácsolás során kreativitásuk fejlesztése. A vizuális nevelés tartalmát adja a festés, rajzolás, mintázás, kézimunka és a műalkotásokkal való ismerkedés. Az óvodai nevelés egészében érvényesülő komplex folyamat. Az alkotó, alakító tevékenységek a gyermekek mindennapi játékából, élményeiből indulnak ki, amit tudatosan irányított kötetlen formában szervezünk. Leghatékonyabbnak a mikrocsoportos foglalkozást tartjuk, ahol kiemelten kezeljük az egyéni segítségnyújtást. Az ábrázolást az önkifejezés legfőbb eszközének tartjuk, célja sohasem a végeredmény, hanem kizárólag maga az önként vállalt tevékenység, a kényszer nélküli alkotás. Fontosnak tartjuk a természetes anyagok minél szélesebb körű felhasználását, melyet az egész év folyamán gyűjtünk. A gyermekek szabad próbálkozásaiból kiindulva játszva ismertetjük meg az alapvető technikákat, eszközöket. Az ábrázoló tevékenység eszközei mindig a gyermekek rendelkezésére állnak, így lehetőség van kedvük szerinti használatukra. Figyelünk a gyermekek igényeire, engedjük őket szabadon próbálkozni, szükség szerint segítséget nyújtunk. Indirekt irányítással, dicsérettel, buzdítással segítjük az egyéni kifejezésmódok, az alkotó fantázia kibontakoztatását.
33
5.5.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Biztonsággal használják a megismert technikákat. Esztétikai érzékenységük kialakult. Bátrak, ötletesek, együttműködők, céljaik kreatív megvalósítására képesek. Fejlett a finommotorikájuk, az íráshoz szükséges készségekkel rendelkeznek.
5.6. A külső világ tevékeny megismerése 5.6.1. Célunk Minél több mozgásos és érzékszervi tapasztalat nyújtása az őket körülvevő világról. A környezetben való biztonságos tájékozódás és eligazodás segítése. Mennyiségi, téri és formai összefüggések és tapasztalatok felfedeztetése. A természeti és társadalmi környezethez való pozitív viszony kialakítása, lokálpatriotizmus megalapozása.
5.6.2. Feladatunk A gyermekek tapasztalataira és élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása. A már meglévő ismeretek mélyítése, rendezése. A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok - okozati összefüggések megláttatása. A logikai gondolkodás megalapozása. A természeti, társadalmi környezet szépségeinek, értékeinek megismertetése és védelme. A témák megválasztásánál figyelembe vesszük óvodánk területi elhelyezkedését (belváros, közlekedés, Tisza, Zagyva folyók). A természeti és társadalmi környezet témakörei átfogják a nevelés többi területét, több ponton kapcsolódnak, összefüggnek egymással Mozgásos játékokra, egészséges életmódra, cselekvésre, érzékszervi megtapasztalásra, környezetkultúrára és védelemre épülnek. Az emberi munka jelentőségének, értékeinek megismerése érdekében a város, a közvetlen környezetünk adottságait és lehetőségeit is kihasználjuk. Helyszíni kirándulások során különböző munkahelyekkel ismertetjük meg a gyermekeket. 34
Megfigyeltetjük az évszakok színeit, szépségeit. Megláttatjuk az évszakok, az öltözködés és az időjárás közötti ok - okozati összefüggéseket. Megfigyeltetjük, hogy a természeti változások milyen hatással vannak a növények és az állatok életére. Környezetünk védelmére, gondozására neveljük őket. Megismertetjük a gyermekeket a testrészekkel, az érzékszervekkel és azok funkcióival Felhívjuk figyelmüket egészségük megőrzésének, tisztálkodási szokásaink, táplálkozásunk fontosságára. Gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait, megismertetjük őket a közlekedési eszközökkel (légi, vízi, szárazföldi), a közlekedés kultúrájával. A témákhoz kapcsolódóan folyamatos gyűjtőmunkát végzünk. Óvodába kerülés után tájékozódunk a gyermekek érdeklődéséről, aktivitásáról, képességeiről. Ennek tudatában határozzuk meg további feladatainkat, alkalmazzuk a differenciálást, az egyénre szabott feladatadást. 3 - 4 éves korban a mindennapi tevékenységekbe ágyazva használjuk a matematikai fogalmakat. Matematikai érdeklődésüket különböző játékos helyzetek megteremtésével keltjük fel.. Igyekszünk minden érzékszervüket bevonni a tapasztalatszerzésbe. Óvodánkban a matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése egyéni, mikrocsoportos és minimális frontális foglalkoztatási formában történik. A tevékenységekhez szükséges eszközök a gyermekek számára biztosítottak. Játékidőben, a séták, kirándulások során is sok tapasztalatot szereznek környezetük mennyiségi és formai összefüggéseiről, térbeli viszonyairól. A képességfejlesztést a következő témakörökben valósítjuk meg: halmazok képzése, összehasonlítása, bontása, számlálása, halmazok elemeinek sorba rendezése, összemérése, becslés, párosítás, mennyiségek összemérése síkban, térben, sorszámok, tevékenységek tükörrel, tájékozódás térben (irányok, névutók), geometriai formák.
35
5.6.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Biztonságban érzik magukat környezetükben. Kialakul fogalomkörük az emberek, az állatok, a növények világáról életkoruknak megfelelő szinten. Ismerik lakóhelyük: nevezetességeit. Kialakulnak alapszintű matematikai fogalmaik. Gondolkodásuk
logikus,
problémamegoldó
képességük
életkoruknak
megfelelő. Igényük: az esztétikus környezet létrehozása és megóvása.
5.7. Munkajellegű tevékenységek 5.7.1. Célunk Tapasztalatok nyújtása a gyermekeket körülvevő tárgyi világról. Olyan képességek, erkölcsi tulajdonságok, szokások kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, közösségi magatartását. A munkaeszközök használatának megismertetése. A munka során a gyermekek kitartásának, fegyelmének, aktivitásának, felelősségérzetének alakítása.
5.7.2. Feladatunk Közös tevékenységekkel társas kapcsolatok, erkölcsi normák fejlesztése, a saját és mások munkájának értékelése. A munkához szükséges eszközök, idő és motiváció biztosítása. Egyéni és életkori sajátosságaiknak megfelelő feladatadással sikerélmény biztosítása. A tevékeny élet biztosítása nagyon fontos a gyermekek számára, mert a fejlődés feltétele, s nélküle a személyiség nevelése nem mehet végbe. A munka áthatja a mindennapi tevékenységeket és játékos jellegét az óvodáskor végéig megőrzi. A munka során az érzelmek felől közelítjük meg a gyermekeket, hogy szívesen tevékenykedjenek. Minden olyan munkát végezzenek el, ami nem haladja meg erejüket, és amihez kedvet éreznek. A munkavégzés figyelmet, kötelességvállalást és kitartást igényel, 36
felelősséggel
jár,
melyhez
megfelelő
ismeret
és
készség
szükséges.
Olyan
munkalehetőségeket kínálunk fel, melyek közül önállóan választhatnak, kedvüknek és egyéniségüknek megfelelően. Kitűzött céljainkat úgy érjük el, hogy a munkafajtákat rendszeresen és folyamatosan szervezzük. Önkiszolgálás Fontosnak tartjuk a gyermek és az óvónők közötti meleg, megértő, testközeli kapcsolat kialakítását. Az önkiszolgálás a saját személyével kapcsolatos feladatok elvégzését jelenti. Megismertetjük őket a munka folyamatával, sorrendjével. Az önkiszolgálás tartalma a testápolás, étkezés, öltözködés. A feladatokat nem korcsoportonként határozzuk meg, mivel minden gyermeket saját fejlődési ütemének, tempójának megfelelően juttatunk el a teljes önállóságig. Naposi munka A naposság a közösségért végzett munka. Bevezetésére 4 - 5 éves korban kerül sor, amikor megfelelő jártasságot szereznek az önkiszolgáló munkában. Pontosan megismertetjük a feladatokat, a kiválasztás sorrendjében. Megfelelő nevelési eljárásokkal kialakítjuk, hogy önállóan kezdeményezzenek, a feladatokat tudják egymás között megosztani. A feladatokat, azok tartalmát és bővítését a gyermek fejlődési üteme és egyéni sajátosságainak figyelembevételével határozzuk meg. A környezet rendjével kapcsolatos munkák, alkalomszerű megbízatások Saját példánkon keresztül környezetünk tisztántartására, az értékek megóvására neveljük őket. Folyamatos ellenőrzéssel, értékeléssel alakítjuk ki, hogy váljon igényükké a rendezett környezet az udvaron és az óvoda épületében. A közösen végzett tevékenységekkel segítjük a társas kapcsolatok, az erkölcsi tulajdonságok pozitív alakulását. A nap folyamán alkalmi megbízatásokat adunk a gyermekeknek,
melyek
fejlesztik
emlékezetüket,
önállóságukat. A feladatokat személyiségüknek, fejlettségüknek ismeretében, a környezeti adottságoknak megfelelően határozzuk meg. A munka tartalmának egy részét előre megtervezzük, vagy a napi élethelyzetekben spontánul adódnak (kisebbek segítése, ajándékkészítés, jeles napokra készülés).
37
Növény és állatgondozás A növény és állatgondozás során megismertetjük a környező világot, az értékteremtő emberi munkát. A munkát úgy irányítjuk, hogy minél több tapasztalatra, ismeretre tegyenek szert. Megfelelő mennyiségű, minőségű és a gyermekek méreteihez alkalmas eszközöket biztosítunk. Lehetőséget adunk élő sarok, szobanövények, akvárium, madáretető gondozására. Segíthetnek az udvar rendbentartásában (sepregetés, gereblyézés, hólapátolás, levelek összegyűjtése). Az udvaron lévő gyümölcsfák terméseit közösen szüreteljük le és fogyasztjuk el
(befőzés,
vitamintál).
A
szülőket
folyamatosan
tájékoztatjuk
és
bevonjuk
tevékenységeinkbe, idejük és beállítódásuk szerint.
5.7.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Szívesen és önként kapcsolódnak be a munkatevékenységekbe. Önállóan és felelősséggel végzik a saját személyükkel kapcsolatos és a közösségért végzett munkát. Ismerik a részműveleteket, a munkavégzés pontos menetét, az eszközök használatát. Megbecsülik saját és a mások munkáját, pozitív viszony alakul ki a környezetükhöz. Testi és értelmi képességük életkori szintjüknek megfelelő.
5.8. Tanulás 5.8.1. Célunk A tanulás iránti vágy felkeltése. A gyermekek testi, érzelmi, értelmi képességeinek fejlesztése.
5.8.2. Feladatunk Minél több élmény, tapasztalat biztosítása az őket körülvevő világról. A gyermekek ismereteinek bővítése, rendszerezése. Problémamegoldó gondolkodásra nevelés. Differenciálással az egyéni képességek kibontakoztatása, tehetséggondozás. Nevelőtestületünk a Projektrendszerű tanulási formát alkalmazza. A projektek elkészítésénél a gyermekek érdeklődését, a hagyományhoz, az aktuális ünnephez, ünnepkörhöz kapcsolódó
38
eseményeket tartjuk szem előtt. A tanulás az egész nap adódó helyzetekben alakul ki, nem szűkül le az ismeretszerzésre. Természetes, spontán helyzetekben, valamint szervezett tevékenységekben valósítjuk meg. Nagy hangsúlyt fektetünk a konkrét cselekvő tapasztalatszerzésre, az inger-gazdag élménynyújtásra. A tanulás folyamán a gyerekek önkéntelen figyelmére, játék kedvére építünk. Sok mozgással, cselekedtetéssel biztosítjuk a sokoldalú tapasztalatszerzést, a gondolkodás
fejlődését.
Kiemelten
kezeljük
a
tevékenységaktivitást
(megfoghat,
megkóstolhat, manipulálhat, kipróbálhatja stb.). Legfontosabb eszköznek a játékot, legfontosabb alapelvnek a játékosságot tekintjük. A fejlődés dinamikája egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet. Ezért nem az ismeretanyag növelésére, hanem a minél többoldalú megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Az ismeretanyag tervezésekor figyelembe vesszük az adott csoport fejlettségét, érdeklődését, az aktualitásokat, a nevelés és tanulás komplex egymásra hatását. A gyermekek kíváncsisági vágyára, érzelmi beállítottságára építve úgy irányítjuk az ismeretszerzést, hogy lehetőséget adjunk a próbálgatásra, tévedésekre, a javításra, fejlesztjük helyzetfelismerő, problémamegoldó képességüket. A fejlődést állandó folyamatnak tekintjük. Figyelembe vesszük, hogy fejlődési ütemük különbözőek, s hogy mindenki a saját képességeinek a szintjén érhet el eredményeket. Arra törekszünk, hogy differenciált bánásmóddal, feladatadással, értékeléssel minden gyermeket sikerélményhez juttassunk. A tanulási folyamatot úgy irányítjuk, hogy az játék és öröm legyen a gyermek számára, s úgy tekintjük, mint kölcsönösen egymásra ható kapcsolatot óvónő és gyermek között. A szervezett tanulás formái: Kötetlen Ének-zene, énekes játékok Mese –vers, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka Külső világ tevékeny megismerése
Kötelező Testnevelés
39
A kötetlenség biztosítja leginkább az egyénenkénti segítségadást, alkalmat ad a gyermekek véleményének meghallgatására, a problémahelyzetek megbeszélésre, a fejlődés egyéni ütemének figyelembevételére. Nagycsoportban nagyobb hangsúlyt kapnak a kötelező szervezett tanulási formák, de természetesen továbbra is jelen van a kötetlenség. A kötelező szervezeti formák esetében is a játékosságot tekintjük legfőbb alapelvnek. Az ismeretszerzésen túl segítjük az önfegyelem, a szándékos figyelem, az egymásra figyelés, a kitartás és feladattudat kialakulását, melyek az iskolakezdés elengedhetetlen feltételei. Egy napra egyféle tevékenységet tervezünk, melyet nem határozunk meg kötött időkeretben. Így lehetőséget teremtünk az egy-egy tevékenységben való elmélyülésre. A megismerési folyamat a játékidőben komplexen valósul meg. A témakörök és módszerek megválasztásában teljes mértékig érvényesül az óvónők módszertani szabadsága.
5.8.3. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére Érthetően, logikusan fejezik ki gondolataikat. Képesek figyelem összpontosításra. Kialakul szándékos figyelmük. Fejlődik helyzetfelismerő, problémamegoldó képességük. Gazdagodnak ismereteik, kialakulnak jártasságaik. Fejlődik önállóságuk, akarati, erkölcsi tulajdonságaik. Alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére.
40
6. Óvodánk kapcsolatrendszere 6.1. Óvoda - család Nagy hangsúlyt fektetünk a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítására. Az együttnevelés hatékonysága érdekében folyamatosan tájékoztatást adunk a gyermekek fejlődéséről (napi beszélgetések, fogadóóra, szülői értekezlet). Hagyománnyá vált óvodánkban az összevont szülői értekezlet. A csoportokban rendszeresen az aktualitásnak megfelelő témákban tartunk szülői értekezletet. Óvodánk nyitott, a szülők előzetes megbeszélés alapján bármikor betekinthetnek a csoportok életében. A szülői képviseletet a Szülői Választmány látja el, melyek tagjait és vezetőségét a szülők közössége választja. A szülők rendszeresen részt vesznek a különféle programok lebonyolításában, szervezésében (kirándulások, vízhez szoktatás, színházlátogatások). A Kolozsvári úti Óvodáért Alapítvány –melyet a szülők hoztak létre,- évek óta anyagilag is támogatja célkitűzéseinek, feladataink megvalósítását.
6.1.1. Célunk Korrekt, partneri kapcsolat kidolgozása a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. A továbbfejlesztés lehetőségeinek megkeresése a gyermekek érdekeit szem előtt tartva.
6.1.2. Feladatunk Az együttműködés formáinak megszervezése. Az együttműködési formák továbbfejlesztése. Konkrét feladatok meghatározása. A kapcsolattartó személyek kijelölése. A partneri igények, elégedettségek, elégedetlenségek évenkénti felmérése. Az eredmények nyilvánosságra hozatala. Az elégedetlenség megoldására intézkedési terv kidolgozása. 41
6.2. Partnerközpontú együttműködés (Intézményünk kapcsolatrendszere) 6.2.1. Óvoda - család A kapcsolattartás formái: Beíratás: •
a szülők, gyermekek megismerkednek az óvodával,
•
egyéni elbeszélgetés,
•
óvoda bemutatása - PR anyag, videó,
•
ismerkedés az óvónőkkel.
Szülői értekezletek a leendő óvodások szülei részére •
az
óvoda
bemutatása,
PR
anyag,
videó,
nevelési
program
megismertetése (kivonat), •
ismerkedés az óvónővel,
•
összevont szülői értekezletek: az óvoda életével kapcsolatos
•
információk közvetítése
•
csoportos szülői értekezletek: a csoportra jellemző problémák megbeszélése,
fejlődés
megbeszélése,
szakemberek
meghívása
(tanítónő, esetleg a Szolnok Városi Pedagógiai Szakszolgálat) •
szülők igényeinek, elégedettségének, elégedetlenségének folyamatos felmérése, értékelése - kérdőíven folyamatosan a beiratkozástól kezdve
Családlátogatás •
előzetes - a gyermekekkel, életkörülményeikkel való ismerkedés,
•
szükség szerinti - a felmerülő egyéni problémák megbeszélése, beiskolázás.
Fogadó órák •
a szülők igénye szerint,
•
szükség szerint az óvónő kezdeményezésére.
Nyílt napok •
A szülők igénye és előzetes jelentkezése alapján bármikor lehetőség van a csoport életébe való betekintésre.
42
Közös ünnepségek, rendezvények: •
Őszköszöntő
•
Mikulás ünnep,
•
Játszóház - az éves munkatervben jelenik meg, hogy milyen eseményhez, jeles ünnephez kapcsolódik,
•
Farsang, Kiszebáb-égetés
•
Majális
•
Anyák napja,
•
Gyermeknap, évzáró, nagyok búcsúztatása
•
alkalmankénti szervezéssel kirándulások.
Napi kapcsolattartás formái: •
faliújságon tájékoztató a heti eseményekről,
•
gyermeki munkák kiállítása,
•
fontosabb napi események megbeszélése,
•
sikerkritériumok megismertetése a szülővel, az értékelésről a faliújságon keresztül történő tájékoztatás.
6.3. Szakmai kapcsolatok 6.3.1. Óvoda - iskola Rendszeres, folyamatos, hagyományteremtő és megtartó kapcsolatot tartunk fenn a Kodály Zoltán és a Fiumei úti Általános Iskolával. Nagyon fontosnak tartjuk munkánk összehangolását annak érdekében, hogy az iskolába menő gyermekek számára minél zökkenőmentésebbé tegyük az átmenetet. A kapcsolattartás formái: Szakmai kapcsolat az alsós nevelőkkel, érdeklődés egymás munkája iránt. Nagycsoportosokkal iskolalátogatások. Tanítónők látogatása a nagycsoportban. Közös rendezvények, ünnepélyek, iskolások bábelőadása, hangversenyek. Partneri elégedettség mérés
43
6.3.2. Óvoda - bölcsőde Hagyománnyá vált, hogy a nagycsoportos bölcsődések minden évben ellátogatnak óvodánkba. Ismerkednek az új környezettel, a gyermekekkel, az óvónőkkel. A közös játék után ajándékkal kedveskedünk a kicsiknek, megvendégeljük őket. Ezzel is szeretnénk segíteni, hogy a gyermekekben oldódjanak az új, az ismeretlen iránti feszültségek. A kapcsolattartás formái: A leendő óvodásoknak, szüleinek •
Játszóház,
•
Szülői értekezlet.
A gondozónőknek: szakmai rendezvények.
6.3.3. Óvoda - Pedagógiai Intézet A kapcsolattartás formái: Folyamatosan
részt
veszünk
az
intézet
által
szervezett
továbbképzéseken,
előadásokon, szakmai napokon. Kiadványaikat rendszeresen megvásároljuk, melyek nagy segítséget nyújtanak szakmai munkánkhoz.
6.3.4. Óvoda - Pedagógiai Szakszolgálat A kapcsolattartás formái: A gyermekvédelmi felelős állandó kapcsolatot tart a Szakszolgálattal. Szükség esetén igénybe vesszük szakmai segítségüket, egyes problémás esetek megoldásában.
6.3.5. Egyéb kapcsolataink
Közművelődési intézmények: •
A Napsugár Gyermekházzal,
•
Az Aba-Novák Kulturális Központtal,
•
a Gyermekkönyvtárral,
•
a Damjanich Múzeummal.
44
Egészségügyi intézmények: •
Védőnővel: havonta,
•
Orvossal: kéthavonta,
•
Fogorvossal: évente kétszer,
•
Családsegítővel: szükség szerint,
•
Segélyezési csoporttal: szükség szerint.
45
