„Méhzümmögés és Dühroham” – avagy a figyelemzavar tünetei Reményi Tamás 2010. november 25.
A kapcsolat és forrás 2002-ben 8 hallgataó az ELTE-GYFK-ról Bergenben, Uelzenben és Berlinben Rega Schaefgennél Zentrum für Interdisziplinaere Sensorische Integration /ZISI/ Gyakorlat, elmélet, megfigyelések, tesztek, esettanulmányok
Rega Schaefgen Ergoterapeuta Tanulásterapeuta, Szenzoros Integrációs Terapeuta Német Ergoterapeuták Egyesülete A Nemzetközi Frostig Társaság tagja
Holisztikus szemlélet A szenzoros integrációs terápia a gyermeket egységes egészként és rendszerszemléletben a környezetével szoros kapcsolatban szemléli.
Egységes egészként szemlélve
A megállapítások kiértékelése által Az érzékelési rendszerek érzékenysége által a gyermek erősségei és gyengeségei által Az környezetének hatásaival együtt Családjának rendszerében A gyermekhez illeszkedő eljárásmód által
Körprofil Minden
szakma szempontjai szerinti megállapítások feltűntetése. Becsléseink szerint megjelenítjük az érzékenységeket az érzékelési funkciókat, az érzelmeket, a kötődéseket és ezek egymásra gyakorolt hatását!
Kognitív terápiás irányzat Az
észlelés, az emlékezés, a következtetés, a döntéshozatal és a problémamegoldás, valamint ezeknek a folyamatoknak a viselkedéssel való kapcsolata
Schaefgen nyomán szenzoros fa-ábra Gyökér:
propriocepció szintje, fölérendelt szenzoros rendszerek- ez által táplálkozik, nyer stabilitást, magabiztonságot Törzs: exterocepció szintje, alárendelt szenzoros rendszerek Lombkorona: megismerés, gondolkodás, kreativitás: egyensúlyszabályzás, tónusszabályzás, koncentráció, beszéd stb. Napfény: melegség, kapcsolat, elfogadás
Idegrendszeri háttér
Az idegrendszer aktivitási szintje Adekvát
válasz létrehozásához, szükséges az információk megfelelő észlelése, feldolgozása A bejövő információk alapján a válasz megtervezése Ezekhez nélkülöhetetlen az éberségi, aktivitási szint megfelelő szabályozása
Az idegrendszer aktivitási szintje Optimális teljesítmény
Alacsony éberségi szint
Magas éberségi szint
21. számú ábra Az észleléshez szükséges aktivitási szint, Borchardt, 2005.
Szórt képességprofil veszélye Nagy
rugalmasságot igényel, annak minden előnyével és hátrányával együtt
Alert-program Saját
aktivitási szint felismerése Mások aktivitási szintjének felismerése Mi segíthet a szintek változtatásában? A változtatás begyakorlása védett körülmények között A segítségek átvitele a hétköznapi életbe A segítségek nyilvános alkalmazni tudás
Aktivitási szintet szabályzó technikák Magas
aktivitási szint csökkentése:
Erős nyomás a testre pl.: szönyegbe csavarás, szendvics játék Fárasztó testmozgás Lassú ritmusos mozgás Egyenletes ritmusú hintázás Hideg víz a kezekre Jégkocka Minden, ami megszokott, ismerős Egyedüllét
Aktivitási szintet szabályzó technikák Alacsony
aktivitási szint növelése:
Gyors hintázás Csiklandozás Ritmusos zene Vibráció Minden, ami új Izgalom Játék a tűzzel Játék a vízzel RÁGÓ
Aktivitási szintet szabályzó technikák Kiegyenlítés,
strukturáltság:
Állandó, szervezett napi program Ismétlődő sorrend Minden dolognak legyen meg a maga helye Mindenkinek legyen meg az állandó helye a kocsiban, asztalnál Rituálék étkezéskor, lefekvéskor, iskolában, óvodában Valami, amit a gyermek mindig foghat, gyúrhat pl.: lisztlabda, stresszlabda
További segítségnyújtási lehetőségek I. Diétás kezelés, kihagyásdiéta Szenzoros Integrációs terápia, kognitív fejlesztő eljárások Magatartás-terápia Gyógyszeres kezelés, Amphetaminok, Ritalin Családterápia
További segítségnyújtási lehetőségek II. Különböző lazító technikák Zeneterápia Gyermekpszichoterápia Szomatotechnika, izületközelítés Állatokkal, színekkel megsegítés Percepció /észlelés/ fejlesztése, Marianne
Frostig – Két paripa elmélet
Apa, anya és gyermek egy egységet, rendszert alkotnak, egy közös hajón utaznak. Mindegyiküket érinti, ha csak az egyikük is nehézségekkel küzd. Mindannyian segítséget kapnak, ha jó a széljárás és segíti a haladást, de mindannyian küzdenek, ha viharba kerül a hajó.
A pedagógus és a terapeuta, olyan mint a révész, aki segít a fedélzeten a szülőknek a sziklaszirtek közötti áthaladásban, a viharok leküzdésében, így lehetővé téve, hogy a gyermek biztonságban érezze magát és fejlődjön.
Az együttműködés előnyei Egymás
megerősítése Egyre mélyebb intradiszciplináris, szakmák közötti látásmód, ismeretek A kliensek növekvő bizalma Egymás hatékonyságának segítése, növelése A területek egymás közötti felosztása Javuló hatékonyság
Interdiszciplinaritás Az
interdiszciplináris megközelítés intradiszciplináris ismeretekhez vezet /szakmák együttműködése szakmaközi ismereteket, tudást eredményez/ egymás jobb megértését, egyetértést a gyermek érdekében
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
Képek
Köszönöm a figyelmet!