H U N G . KÖZL. 13. E V F . 3. (4E.) SZ. 169—196. L. N O V I 1981. S Z E P T E M B E R
SAD—ÚJVIDÉK
ETO: 894.511:784
169 KOTTA
MEGZENÉSÍTETT JÓZSEF ATTILA-VERSEK Hartig Tibor Szerb Nemzeti Színház, Újvidék Közlésre elfogadva: 1981. 5. 15. Hartig Tibor Zrenjaninban született 1934-ben. A Belgrádi Zeneakadémia művészképző gordonka-tanszakának befejezése után zenekari állást vállalt. Évek óta az újvidéki Szerb Nemzeti Színház operazenekarának szólócsellistája. „Szerényen, de határozott következetességgel küzdötte fel magát . . . a vajdasági zenei élet ismert egyéniségei közé", írja Pándi Oszkár Valamit keresni . . . c. tanulmányvázlatában (Híd 1977/6. 760—765.). „Eleinte mint megbízható gordonkás hívta fel magára a figyelmet, majd — hosszas és sokáig titokban tartott kísérletezés után — önálló szerzeményeivel lépett a zeneértő és zenekedvelő nyilvánosság elé. Zeneszerzőként való fellépése kellemes meglepetés volt, de az igazat megvallva, nem keltett nagy feltűnést, hisz a művek természetszerűen születtek a gyakorló csellóművész mindennapjaiból, mintegy belső használatra, vagy mint első bemutatott alkotása, az Első vonósnégyes, az akkoriban (1966-ban) sikeresen működő Újvidéki Kvartett számára. Bármennyire különös, az első művek, nyilván a műhely falai közé zárt sokéves készülődés időszakánal vajúdásai, útkeresései után, már teljes mértékben mutatják Hartig alkotói stílusának valamennyi lényeges ismérvét. A későbbi változások, egy fokozatos fejlődés jegyében, csupán a tapasztalatokból leszűrt s a modern zenei irányzatok eredményeiből óvatosan átvett zeneszerzői eljárások, főleg szerkesztési megoldások többletével gazdagították alapvető kifejezésmódját." „Zeneszerzői fejlődésére két tényező hatott a legmélyebben: a már említett körülmény, hogy Hartig ma is elsősorban gordonkás, tagja a Jugoszláv Előadóművészek Szövetségének, és az a tudat, hogy nem hivatásos zeneszerző . . nem is nagyon törődik műveinek a sorsával, nem tolakszik a nyilvánosság elé . . . »Számomra fontos, hogy a zene érthető legyen, ami nem zárja ki a korszerű hangzás állandó kutatását« — mondja. Ez a korszerű hangzás, legalábbis ezt tanúsítják a partitúra-elemzések, Hartig számára az egészhangú sorok és a belőlük eredő hangköz-kombinációk következetes alkalmazását jelenti." Művei: 1. Marionett (gordonka-zongora), 1958; 2. Első vonósnégyes, 1965; 3. Gyermek síremléke (gordonka-zongora), 1966; 4. A lepke és a lányka (gordonka-zongora), 1966; 5. Tekinteted (ének-zongora), Lermontov versére; 6. Gordonkaverseny (vonószenekari kísérettel), 1971 — 1973; 7. A romlás 1
170
HARTIG
TIBOR
virágai (kantáta énekhangra, vegyes karra, vonószenekarra, zongorára és ütőhangszerekre), Baudelaire verseire, 1974; 8. U dosluhu sa letom (énekzongora), Pero Zubac versere, 1976; 9. Piroska és a farkas (táncjáték gyermekeknek a szerző librettójára), 1976; Versenymű brácsára és vonószenekarra, 1976; Oboaverseny, 1981. stb. József Attila versei közül a Kertész leszek és a Majd . . . címűt 1968ban, a Homály borult az erdőre . . . , a Kedves Jocó! és az Egyedül címűt 1974-ben, az Összetört szívem . . . címűt pedig 1979-ben zenésítette meg. E művek közül csak az Egyedül című szerzeménye jelent meg nyomtatásban, a Vajdasági Zeneszerzők Egyesületének kiadásában, 1981-ben, a többi folyóiratunkban jelenik meg először.
28
M E G Z E N É S Í T E T T J ó Z S E F A T T I L A - V E R S E K1913
171
|I
17
172
4
HARTIG
TIBOR
M E G Z E N É S Í T E T T J Ó Z S E F A T T I L A - V E R S E K1915
173
HOMÁLY BORULT A Z E R D Ő R E . .
17
174
28
H A R T I G TIBOr
MEGZENÉSÍTETT JÓZSEF ATTILA-VERSEK
175
KEDVES J O C Ó !
17
176
28
HARTIG
TIBOR
M E G Z E N É S Í T E T T J Ó Z S E F A T T I L A - V E R S E K 19
EGYEDÜL
177
178
HARTIG
TIBOR
M E G Z E N É S Í T E T T JÓZSEF A T T I L A - V E R S E K
179
180
28
HARTIG
TIBOR
MEGZENÉSÍTETT JÓZSEF ATTILA-VERSEK
19
181
HARTIG
182
TIBOR
JELMAGYARÁZAT: A leütött hangok addig hangzanak, amíg a vízszintes vonal a vonalrendszerben fel van tüntetve.
2.
A feltüntetett ritmusban balkezünk tenyerével ütéseket gyakorolunk a zongora legmélyebb húrjaira, s a pedált lenyomva tartjuk.
3.
A balkéz mutatóujjával glissandót játszunk a zongora legmélyebb húrjaitól felfelé, kb. két oktávon át.
28
MEGZENÉSÍTETT JÓZSEF ATTILA-VERSEK
183
MAJD...
17
M E G Z E N É S Í T E T T J Ó Z S E F A T T I L A - V E R S E K 27
17
186
HARTIG
TIBOR
HARTIG
188 ÖSSZETÖRT SZÍVEM...
28
TIBOR
MEGZENÉSÍTETT JÓZSEF ATTILA-VERSEK
19 1 8 9
190
HARTIG
TIBOR
MEGZENÉSÍTETT JÓZSEF ATTILA-VERSEK
191
192
HARTIG
TIBOR
MEGZENÉSÍTETT JÓZSEF ATTILA-VERSEK
193
194
HARTIG
TIBOR
MEGZENÉSÍTETT JÓZSEF ATTILA-VERSEK
19 1 9 5
196
28
HARTIG
TIBOR
