Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi 7. szám március 31. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal

1

DEBRECEN

Megyei Jogú Város Önkormányzatának

K Ö Z L Ö N Y E

2011. évi 7. szám

2011. március 31. TARTALOMJEGYZÉK

___________________________________________________________________________ Szám Tárgy Oldal ___________________________________________________________________________ II. kötet

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 78/2011. (III. 31.) önkormányzati határozata

A Nagysándor telep – Vulkán telep szociális városrehabilitációs pályázat Előzetes Akcióterületi Tervének elfogadásáról

1198

79/2011. (III. 31.) önkormányzati határozata

Pályázat benyújtásáról és saját forrás biztosításáról az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó központosított előirányzatból származó támogatás igénybevételéhez

1454

KÖZLEMÉNY A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott támogatásokról és vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződésekről

1455

2

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

78/2011. (III. 31.) önkormányzati határozata

1

a Nagysándor telep – Vulkán telep szociális városrehabilitációs pályázat Előzetes Akcióterületi Tervének elfogadásáról

A Közgyűlés Pajna Zoltán alpolgármester előterjesztésére, az 1990. évi LXV törvény 80. § (1) bekezdés alapján, figyelemmel az 53/2011. (III. 18.) önkormányzati határozatra elfogadja a Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja Előzetes Akcióterületi Tervét a melléklet szerint.

Dr. Szekeres Antal sk. jegyző

1

A Közgyűlés a határozatot a 2011. március 31-ei rendkívüli ülésén fogadta el.

Kósa Lajos sk. polgármester

3

Melléklet:

Előzetes Akcióterületi Terv 1. számú melléklete: A DÉSZ akcióterületre vonatkozó szabályozási tervlapjai: -12-3a -12-3c -18-1a -jelmagyarázat 2. számú melléklete: A ROP pályázat közvetlen támogatásával megvalósuló „soft” elemek bemutatása 3. számú melléklete: Lakossági, civil és vállalkozói fórum dokumentumai Összefoglaló előzetes társadalmi egyeztetésről Jelenléti ív 4. számú melléklete: A pályázat részletes pénzügyi terve

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja Előzetes Akcióterületi Terv

Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft Debrecen, 2011. március

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja

Akcióterületi Terv

Tartalom 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................... 4 2. AZ AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ................................ 6 2.1. Az akcióterület lehatárolása ..................................................................................................................... 6 2.2. Jogosultság igazolása ............................................................................................................................. 11

3. HELYZETELEMZÉS .......................................................................................................... 13 3.1. A szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai ....................................................................... 14 3.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása az akcióterületen .................................... 18 3.3. Az akcióterület társadalmi és gazdasági jellemzői ............................................................................... 20 3.3.1. Demográfiai viszonyok ....................................................................................................................... 20 3.3.2. Gazdasági helyzet.............................................................................................................................. 21 3.3.3. Társadalmi helyzet ............................................................................................................................. 28 3.4. Az akcióterület környezeti adottságai, jellemzői ................................................................................... 31 3.4.1. A természeti környezet állapota ......................................................................................................... 31 3.4.2. A természeti és az épített környezet értékei ...................................................................................... 33 3.4.3. Közigazgatási és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények ........................................................... 34 3.4.4. A közbiztonság helyzete az akcióterületen ........................................................................................ 37 3.5. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzői .................................................................. 39 3.5.1. A közlekedési hálózat helyzete .......................................................................................................... 39 3.5.2. A közműhálózat jellemzői az akcióterületen ....................................................................................... 44 3.5.3. Lakáshelyzet ...................................................................................................................................... 46 3.5.4. Közigazgatási és közösségi szolgáltatást nyújtó közcélú létesítmények állapota .............................. 47 3.6. Funkcióelemzés ....................................................................................................................................... 49 3.7. Tulajdonviszonyok értékelése ................................................................................................................ 53 3.8. Igényfelmérés és kihasználtsági terv ..................................................................................................... 55 3.9. Helyzetfeltárás összegzése ..................................................................................................................... 74

4. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI ............................. 76 4.1. A Nagysándortelep – Vulkán telep AT fejlesztésének céljai ................................................................ 76 4.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége .......................................................................................................................................................................... 79 4.3. Az akcióterületen tervezett beavatkozások ........................................................................................... 80 4.3.2. Kapcsolódó „soft” tevékenységek bemutatása ................................................................................... 94 4.3.3. Szinergia vizsgálat ........................................................................................................................... 103 4.3.5. Az Önkormányzat által ellátott feladatok a pályázat tárgyát képező projektben ............................... 106 4.3.6. A projekt indikátorainak bemutatása ................................................................................................ 108 4.4. A tervezett fejlesztések várható hatásai .............................................................................................. 111 4.4.1. Társadalmi-gazdasági hatások ........................................................................................................ 111 4.4.2. Esélyegyenlőségi hatások ................................................................................................................ 112 4.4.3. Környezeti hatások........................................................................................................................... 113 4.5. Kockázatok elemzése ............................................................................................................................ 114 4.5.1. A pályázati projekt előkészítése és megvalósítása során felmerülő kockázatok .............................. 114 4.6. Partnerség az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során ................................................. 116

5. PÉNZÜGYI TERV ............................................................................................................ 118 5.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve ............................................................................. 118

2



5.2. A pályázat részletes pénzügyi terve ..................................................................................................... 119

6. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ................................................................... 121 6.1. Előzmények, a városfejlesztés helyi sajátságai .................................................................................. 121 6.1.1. DMJV Önkormányzatának vagyonkezelési gyakorlata .................................................................... 121 6.1.2. Alapelvek, a városfejlesztő társasággal szemben támasztott elvárások .......................................... 122 6.2. Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ........................................................................ 123 6.2.1. A városfejlesztő társaság szervezete, kompetenciái ........................................................................ 124 6.2.2. A városfejlesztő társaság munkatársai............................................................................................. 125 6.3. A projektmenedzsment szervezet feladatai és működése ................................................................. 126 6.3.1. A kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek ................................................. 126 6.3.2. Az akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatmegosztás ...................................................... 128 6.3.3. Külső szakértők feladatai ................................................................................................................. 131 6.3.4. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje ............................................................. 131 6.4. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, tájékoztatás ......................................... 134 6.5. Üzemeltetés és működtetés .................................................................................................................. 135

ÁBRAJEGYZÉK .................................................................................................................. 139 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE ................................................................................................. 140 MELLÉKLETEK ................................................................................................................... 141 1. melléklet: A DÉSZ akcióterületre vonatkozó szabályozási tervlapjai 2. melléklet: A ROP pályázat közvetlen támogatásával megvalósuló „soft” elemek bemutatása 3. melléklet: Lakossági, civil és vállalkozói fórum dokumentumai 4. melléklet: A pályázat részletes pénzügyi terve

3



1. Vezetői összefoglaló Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban Közgyűlési határozattal elfogadta Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Az Önkormányzat a városfejlesztési stratégiában meghatározott akcióterületek közül jelen pályázati konstrukcióban a Nagysándortelep - Vulkán telep Akcióterületen tervezett fejlesztésekre nyújtja be szociális városrehabilitációs pályázatát. A 82 hektáros akcióterület Debrecen központi belterületének nyugati részén, döntően iparterületek közé ágyazva helyezkedik el, a szabályozási terv szerint kertvárosias (Lke), a Vulkán telepi rész pedig falusias (Lf) lakózónába tartozik. A Vulkán telepi részt a város egyik főforgalmi útja, a Kishegyesi út választja el a Nagysándorteleptől, amely egyszersmind biztosítja az akcióterület összeköttetését az M35 autópálya és a belváros felé is. A jelenleg 3.150 fős népességű terület kialakulásától kezdve a hátrányos helyzetű, alacsony jövedelmű lakosság lakóhelyéül szolgált, s a helyi népesség végzettségi mutatói a mai napig is a legrosszabbak közé tartoznak a városban. A településrész kisméretű magántulajdonú telkekből álló szerkezete nem segíti elő a fejlesztések végrehajtását. A környező ipari területek fejlődése, illetve a kereskedelmi szolgáltató központok közeli telepítése miatt az elmúlt másfél évtizedben az akcióterület fekvése felértékelődött, viszont a helyi problémák megoldását nehezíti a közösségi szerveződés alacsony foka, amely fejlődésének egyik legfontosabb akadálya a megfelelő közösségi tér hiánya. Az akcióterület céljai Az IVS-ben is megjelölt akcióterületek közül a Nagysándortelep-Vulkán telep átfogó célja:

„A lakosság életfeltételeinek javítása a helyi közösség erősítése és képzettségi szintjének növelése, az infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztése által.” Az akcióterület sajátosságait és a helyzetfeltárás megállapításait figyelembe véve a következő specifikus célok kerültek meghatározásra:      

A helyi közösség erősítése, a minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése A lakosság képzettségének növelése A városi élettér minőségének javítása, zöldfelületek fejlesztése Az akcióterület közlekedési rendszerének fejlesztése A közszféra által nyújtott szolgáltatások fejlesztése Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése

Az akcióterületi fejlesztés összefoglalása, tartalma A szociális városrehabilitációs fejlesztés célja a közösségi, városi és közszféra funkciók megerősítése. A fejlesztések eredményeként az akcióterületen a legfontosabb cél egy közösségi tér kialakítása, amely megfelelő alapot teremt a lakókörnyezetéért és saját életkörülményeinek javításáért tenni akaró társadalom céljainak eléréséhez. Fontos szempont az akcióterület közúti infrastruktúrájának fejlesztése, a r endezetlen, burkolat nélküli utak burkolattal történő ellátása, valamint a kerékpárút kiépítése által a terület

4



bekapcsolása a város kerékpárút-hálózatának vérkeringésébe. Az akcióterület további városi funkcióinak (játszótér, sportudvar) megerősítései is hozzájárulnak a városkép javításához, a közösségi élet önszerveződéséhez. A pályázat keretében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a következő fejlesztések megvalósulását tervezi:    

Közösségi Ház kialakítása (közösségi funkció) EU konform játszótér és sportudvar létesítése (városi funkció) Balásházy és Szent Mihály utcák szilárd burkolattal való ellátása (városi funkció) Kerékpárút létesítése (városi funkció)

Szociális típusú városrehabilitációs projektek nélkülözhetetlen elemei a beruházásokat kiegészítő „soft” tevékenységek, amelyek a lakosság, a civil szféra számára segítséget nyújtanak a közösségformálásban, a helyi identitás erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítésében egyaránt, emellett pedig hozzájárulnak a városfejlesztés eredményeinek elfogadottságához, közép- és hosszútávon történő társadalmi-környezeti fenntartásához. Az akcióterület „soft” tevékenységeinek célja egy jól működő aktív helyi közösség megteremtése. A projekthez kapcsolódó „soft” elemek tervezése és lebonyolítása a tervezési útmutató elvárásainak megfelelően két részre oszlik: egyik része a kötelező „soft” elemeket, úgy mint rendezvények, előadások, szabadidős programok szervezése tartalmazza, amelyek fő célja a helyi közösség erősítése (ezeket a helyi viszonyokat ismerő civil szervezetek valósítják majd meg elsősorban a Közösségi Házhoz kapcsolódóan). A „soft” elemek másik része pedig közvetett támogatás, ún. „Programalap” keretében valósul majd meg. A Programalap céljainak megfelelő tevékenységek megvalósítására helyi civil szervezetek pályázhatnak. Az ESZA támogatási forrás felhasználásával megvalósuló programok legtöbb esetben a fejlesztésekként megjelölt Közösségi Házban kerülnek megrendezésre.

Ütemezés és költségek A szociális városrehabilitációs célú fejlesztés infrastrukturális beruházásainak tervezett időtartama 2012. I. és 2013. II. negyedév közötti időszak, míg a soft tevékenységek a projekt megkezdésétől 2014. I. negyedévében érnek véget. Mindezt egy csaknem két éves előkészítési szakasz előzte meg, melynek során elkészült a pályázati dokumentáció alapjaként szolgáló Előzetes Akcióterületi Terv, az engedélyes és kiviteli terv dokumentációk, valamint a helyi szereplők bevonásával kialakult a soft program tervezete.. A projekt elszámolható összköltsége 370.000.000 Ft, melynek támogatás tartalma 314.500.000 Ft, 85%-os igényelt támogatási intenzitás mellett.

5



2. Az akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 2.1. Az akcióterület lehatárolása Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008-ban fogadta el a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amelynek 7. fejezete a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan 9 fejlesztendő akcióterületet jelölt meg, amelyek közül 5 a funkcióbővítő, 4 pedig a szociális típusú városrehabilitáció potenciális helyszínét képezi. Az IVS a következő sorrendet állapítja meg a megjelölt akcióterületek vonatkozásában: Funkcióbővítő akcióterületek:

Szociális típusú akcióterületek:

1.

Belváros AT

1.

Nagymacs AT

2.

Nagyállomás környéke AT

2.

Nagysándortelep–Vulkán telep AT

3.

Nagyerdő AT

3.

Dobozikert AT

4.

Déli ipari terület AT

4.

Sóház AT

5.

DE – Tudományos, Technológiai és Innovációs Park AT

Az IVS-ben felsorolt akcióterületek közül DMJV Önkormányzata jelen akcióterületi terv keretében a Nagysándortelep – Vulkán telep Akcióterületen kíván szociális városrehabilitációs beavatkozásokat megvalósítani az ÉAOP-2009-5.1.1/B konstrukció forrásainak igénybevételével. A Nagysándortelep városrész teljes egészét, valamint a tőle közvetlenül délre fekvő, hasonló adottságú ún. Vulkán telepet magába foglaló akcióterület Debrecen központi belterületének nyugati részén helyezkedik el. A Nagysándortelep az IVS-ben megjelölt kategóriák közül a Kertváros városrészhez sorolható, míg a Vulkán telep ipari területbe ékelődött, 3 utcából álló kertvárosias lakóterület. A szabályozási terv a Nagysándortelepet a kertvárosias lakóterület (Lke), míg a Vulkán telepet a falusias lakóterület (Lf) zónába sorolja. Az egykor Tégalvetőnek nevezett terület mai neve az 1849. augusztus 2-i debreceni csata magyar tábornokának, Nagysándor Józsefnek állít emléket. A akcióterület kiterjedése 82 ha, amely Debrecen teljes belterületének (5.963,8 ha) 1,37%át, központi belterületének (4.958,3 ha) pedig 1,65%-át teszi ki. Az önkormányzati népességnyilvántartás 2009. november 30-ai adatai alapján a lakónépesség száma 3.150 fő volt, amely Debrecen teljes népességének (210.866 fő) 1,49%-át tette ki. Az akcióterület állandó népességének száma ennél 2 fővel alacsonyabb volt (3.148 fő), a város állandó népességének (204.612 fő) 1,54%-át tette ki. Az akcióterület városon belüli elhelyezkedését a következő ábrák szemléltetik: 1. ábra: Az akcióterület elhelyezkedése Debrecen teljes területén belül 2. ábra: Az akcióterület és az IVS-ben megjelölt városrészek viszonya 3. ábra: Az akcióterület elhelyezkedése telekhatáros földhivatali alaptérképen

6



1. ábra. Az akcióterület elhelyezkedése Debrecen teljes területén belül

7



2. ábra. Az akcióterület és az IVS-ben megjelölt városrészek viszonya

8



3. ábra. Az akcióterület elhelyezkedése telekhatáros földhivatali alaptérképen

9



A Nagysándortelep – Vulkán telep Akcióterületet a következő közterületek határolják: Harsona utca – Torockó utca – Kunhalom utca – Poprád utca – Kishatár utca – Görgény utca – 18220/13 hrsz. földút – Kishegyesi út – Vulkán utca – Balásházy János utca – Szent Mihály utca – Kishegyesi út által határolt terület (a Kishegyesi út k ivételével valamennyi határoló utca mindkét oldala beletartozik az akcióterületbe). Az akcióterület összesen 33 különböző közterületet érint, illetve foglal magába (1. táblázat). Jellegüket tekintve a közterületek közül 30 utca, 1 út, 1 tér, 1 pedig köz (a felsoroltakon kívül az akcióterülethez tartozik még annak keleti határát képező 18220/13 hrsz. földút is). 1. táblázat. Az akcióterülethez tartozó közterületek Közterület neve

Közterület jellege

páratlan oldal

Páros oldal

BALÁSHÁZY JÁNOS

UTCA

összes szám

összes szám

BARCASÁG

UTCA

összes szám

összes szám

BOKRÉTA

UTCA

összes szám

összes szám

CIMBALOM

UTCA

összes szám

összes szám

CITERA

UTCA

összes szám

összes szám

CSÁSZÁR PÉTER

UTCA

összes szám

összes szám

DÉVÉNY

UTCA

összes szám

összes szám

DOB

UTCA

összes szám

összes szám

ÉRMELLÉK

UTCA

összes szám

összes szám

FURULYA

UTCA

összes szám

összes szám

GÖRGÉNY

UTCA

összes szám

összes szám

GYULAI

UTCA

összes szám

összes szám

HARGITA

UTCA

összes szám

összes szám

HARSONA

UTCA

1-25

2-30

KADARCS

UTCA

összes szám

összes szám

KISHATÁR

UTCA

csak az utca

csak az utca

ÚT

115-207

252-258

KISTEGEZ

UTCA

összes szám

összes szám

KÓCSAG

UTCA

összes szám

összes szám

KUNHALOM

UTCA

összes szám

összes szám

LANT

KISHEGYESI

UTCA

összes szám

összes szám

MEGYER

KÖZ

összes szám

összes szám

MEGYER

TÉR

összes szám

összes szám

POPRÁD

UTCA

összes szám

összes szám

PÓSA

UTCA

összes szám

összes szám

SÁRMÁS

UTCA

összes szám

összes szám

SÍP

UTCA

összes szám

összes szám

SZENT MIHÁLY

UTCA

összes szám

összes szám

TEGEZ

UTCA

összes szám

összes szám

TÉGLAVETŐ

UTCA

összes szám

összes szám

TOROCKÓ

UTCA

összes szám

összes szám

VILÁGOS

UTCA

összes szám

összes szám

VULKÁN

UTCA

összes szám

összes szám

10



2.2. Jogosultság igazolása A Nagysándortelep – Vulkán telep Akcióterület teljesíti a tervezési felhívásban a szociális városrehabilitáció akcióterületeivel szemben elvárt követelményeket: •

A Nagysándortelep – Vulkán telep Akcióterület teljes területe a város központi belterületén belül, annak nyugati részén, hagyományos beépítésű területen helyezkedik el. A szabályozási terv a Nagysándortelepet a kertvárosias lakóterület (Lke), míg a Vulkán telepet a falusias lakóterület (Lf) zónába sorolja.

•

Az akcióterületen a R OP pályázat keretében tervezett beavatkozások (Közösségi Ház létesítése, sportpálya és EU-konform játszótér kialakítása, a Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása, az akcióterület bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba, „soft” elemek) egymásra szinergikus hatást gyakorolva, és a korábbi városrehabilitációs fejlesztésekhez is szervesen kapcsolódva illeszkednek az akcióterület és a város fejlesztési céljaihoz, elképzeléseihez.

•

A ROP forrásaiból a Nagysándortelep – Vulkán telep Akcióterület támogatásra jogosult, mivel hagyományos beépítésű akcióterületként a lakosság száma 3.150 fő, amely meghaladja a tervezési útmutatóban minimálisan elvárt 500 főt. Az akcióterület emellett az Integrált Városfejlesztési Stratégia antiszegregációs terv részében szociálisan kedvezőtlen adottságú területként lett megjelölve és lehetséges akcióterületként szerepel.

•

Az akcióterületen 2001 ót a nem történt a jelenlegi lakássz ám 20%-ánál nagyobb mértékben új építés vagy bontás, DMJV PH Műszaki Osztályának adatai alapján 16%.

•

A Nagysándortelep – Vulkán telep Akcióterület a megyei jogú városokra vonatkozó tervezési útmutatóban szociális városrehabilitáció akcióterületeire vonatkozó 6 számszerűsített jogosultsági indikátor közül 5-öt teljesít:

Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 1559 éves népesség körében magas volt 2001-ben Minimum 30% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony Minimum 8% volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001ben (7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/ Minimum 30% foglalkoztatottak) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi Minimum 65% lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + Észak-Alföld: 11% foglalkoztatottak száma) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Indikátor típusa

11

Az akcióterület mutatói

51,5%

1,9%

61,7%

68,1%

17%



Határérték a hagyományos városi beépítésű területeken

Indikátor típusa

Az akcióterület mutatói

Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 6,9% Számítás: tartós munkanélküliek száma/ Észak-Alföld: 5% munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (a mutatószámokból legalább kettőt teljesíteni kell.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a 19,3% Észak-Alföld: 15% jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen Minimum 10% 0% (jelen időszakban) Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális támogatásokból a lakásszámhoz viszonyított városi átlaghoz képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható A rendszeres szociális támogatásformák: rendelkezésre állási támogatás, rendszeres szociális támogatások száma a 3,12-szerese a segély, lakásfenntartási támogatás minden formája, rendszeres háztartások számához képest városi átlagnak gyermekvédelmi támogatás, adósságcsökkentési támogatás.) legalább 1,5-szerese a városi Számítás: összes rendszeres szociális támogatás darabszáma a átlagnak. városban/összes lakásszám a városban aránya a célterületre kiosztott támogatások száma/célterületi lakások száma Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2009-ben A maximum 3 éves a 2007-2008-2009-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a gépjárművek száma a lakások 60,8% lakások számához képest számához képest legfeljebb Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa a gépjárműadó 60%-a városi átlagnak nyilvántartás alapján ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET (a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások Hagyományos beépítésű magas aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban. területek esetében nem – releváns Adatforrás: DMJV Önkormányzatának adatbázisa A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott 42,7% lakásokon belül magas volt 2001-ben Minimum 25% Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Magas volt a maximum egy szobás lakások aránya a lakott Minimum 30% 21,2% lakásokon belül, 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Hagyományos beépítésű területek esetében nem releváns Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás adatai, Önkormányzat adatszolgáltatása

A számszerűsített indikátorok közül a hagyományos beépítésű területekre vonatkoztatható mind az 5 kat egóriában megfelel az akcióterület. Az indikátorok releváns mutatószámait vizsgálva pedig megállapítható, hogy mindössze 3 mutatószám tekintetében kedvezőbbek a Nagysándortelep – Vulkán telep AT értékei a minimálisan elvárt kritériumnál: a legfeljebb 3 éves személygépjárművekre vonatkozó mutatószám kevesebb, mint 1 s zázalékponttal magasabb a városi érték 60%-ánál, a ter ület sajátos beépítési és tulajdonviszonyai folytán pedig az egyszobás lakott lakások aránya alig haladja meg a 20%ot, míg önkormányzati lakás nincs a területen.

12



3. Helyzetelemzés Az akcióterületre vonatkozó helyzetértékelés elkészítése során többféle adatbázis is felhasználásra került. Az akcióterületi terv egyrészt támaszkodik az Integrált Városfejlesztési Stratégia város és városrész szintű elemzéseire, Debrecen egészét illetően az elérhető legfrissebb TEIR adatbázisra, de alapvetően speciálisan az akcióterületre vonatkozó számos forrásból származó adatok elemzését foglalja magában. Az akcióterületre vonatkozó statisztikai adatok nagy részét Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának illetékes osztályai szolgáltatták, emellett igénybe vettük a Debreceni Körzeti Földhivatal, a Cívis Ház Zrt., a K SH adatbázisait is (2. táblázat). A statisztikai adatok mellett alapvető információk (pl. beépítettség, közterületek állapota) származnak a terület többszöri helyszíni bejárásából, saját adatgyűjtésből. 2. táblázat. Az akcióterületi adatok forrása Téma

Adatok forrása

Adatszolgáltatás időpontja

Kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatóegységek és vendéglátóhelyek adatai

DMJV PH Igazgatási Osztály

2009.12.01.

Szociális segélyben részesülők adatai

DMJV PH Szociális Osztály

2009.12.01.

Az akcióterületre vonatkozó demográfiai adatok

DMJV PH Okmányosztály

2009.12.08.

Az akcióterületen működő vállalkozások adatai

KSH Cég Kód Tár adatbázis

2009. november

Debreceni műemlékek jegyzéke

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda

2010.02.04.

Debrecen építészeti örökségének és természeti értékeinek helyi védelme

DMJV PH Városépítési Osztály

2010.02.04.

Közterületi műalkotások

http://www.dbvk.hu/szoborpark/

2010.02.04.

Szálláshelyek adatai

Tourinform

2009.12.09.

Közlekedés, utak állapota, kerékpárutak, parkolók, zöldterületek

DMJV PH Városüzemeltetési Osztály

2010.02.17.

Intézményhálózat adatai

DMJV honlapja (www.debrecen.hu)

2010.02.04.

A lakosság végzettségi és foglalkoztatottsági adatai, lakásállomány (2001. évi Népszámlálás)

KSH Népességstatisztikai Osztály

2009.12.01.

Debrecen egészére vonatkozó KSH adatok

TEIR adatbázis 2008.

2010.01.08.

Bankfiókok, ATM-ek adatai

www.bankkartya.hu, saját adatgyűjtés

2010.01.12.

Bérlakás állomány adatai

Cívis Ház Zrt.

2010.01.05.

Megelőző városrehabilitációs beavatkozások Az akcióterület tulajdonviszonyai Közbiztonságra vonatkozó adatok

DMJV PH Városépítési Osztály Cívis Ház Zrt. saját adatgyűjtés DMJV PH Vagyonkezelési Osztály Debreceni Körzeti Földhivatal Debreceni Rendőrkapitányság

13

2010.02.23. 2010.02.08. 2010.03.05. 2010.02.08.



Itt kell megjegyezni, hogy a KSH által szolgáltatott 2001. évi népszámlálási adatok nagyobb területre vonatkoznak (vasút - Kishegyesi út - Vulkán u. - belterületi határ - patak - vasút), mint a k ijelölt akcióterület. Mindez a KSH által használt népszámlálási tömbök kijelöléséből adódik, viszont a lakosság számát (ezáltal az adatok felhasználhatóságát) alapvetően nem befolyásolja, hiszen a nagyobb terület mindössze néhány iparterületbe ékelődött házzal, illetve annak néhány fős lakosságával lehet nagyobb.

3.1. A szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai DMJV Közgyűlése 8/2003. (V. 23.) Kr. szám alatt fogadta el Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletét, amely jelenleg többszöri módosításával együtt van érvényben (a figyelembe vett legutóbbi módosítás 2010. március 1-én lépett hatályba). A szabályozási tervlapoknak (SZT) DMJV Közgyűlése által 2010. március 18-án módosításokkal elfogadott változata állt rendelkezésre a v izsgálat és értékelés elvégzéséhez. A zónaelőírások fajtái szerint a szabályozási terv Debrecenben a következő zónákat jelöli ki: a) rendeltetési b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák) c) környezetvédelmi

d) értékvédelmi e) tilalmi és korlátozási f.) várospolitikai

Az akcióterület a szabályozási terv szerint teljes egészében lakózónában (L) lett kijelölve, amelybe közlekedési célú területek ékelődnek. A város szabályozási tervében előforduló rendeltetési zónák közül az akcióterület az alábbiakat érinti: A) horizontális rendeltetési zónákat 1. a beépítésre szánt területen: a.) lakó: (L) ezen belül: - kertvárosias (Lke) - falusias (Lf) 2. a beépítésre nem szánt területen: a.) közlekedési és közmű:(Kö) ezen belül: - általános közlekedési (Köá) Az akcióterületen a kertvárosias lakózónába (Lke) a K ishegyesi úttól északra található Nagysándortelep egésze tartozik, a falusias lakózónába a Vulkán telep (Kishegyesi úttól délre), míg az általános közlekedési zónába (Köá) a településrészt a város központi területeivel összekötő Kishegyesi út, valamint a Nagysándortelepet átszelő, a Kishegyesi és a Balmazújvárosi (33. főút) utat összekötő Pósa, Torockó és Kishatár utcák tartoznak. Az akcióterületen zöldterület besorolású rész nem található, a dél keleti lakózónával érintkező részt leszámítva iparterületek közé ékelődik. A Nagysándortelepet északról és nyugatról övező keskeny sáv erdőzóna besorolású (nem része az akcióterületnek).

14



A Debreceni helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv (továbbiakban: DÉSZ) a vizsgált akcióterületi területegységre sorrendben, az alábbi előírásokat tartalmazza: Az akcióterületet érintő rendeltetési zónák előírásai:

“6. § Lakó zóna (V) … 3) Kertvárosias lakózóna (Lke) a) A terület alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhető: - legfeljebb két rendeltetési egység, mely lehet lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, illetőleg ahol azt az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet megengedi, állattartó épület, továbbá - különleges esetben a hel yi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, maximum 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek kiszolgálására alkalmas üzemanyagtöltő. c) A területen lakásonként (rendeltetési egységenként) 450 m2 telekhányadot kell biztosítani. d) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. e) A területen hulladékudvar kialakítható. f.) Az előírt gépjármű-elhelyezési igényt saját építési telken belül kell kielégíteni és a gépkocsi épületben történő elhelyezésének lehetőségét a telek beépítettségénél (minimum bruttó 20 m2/gépkocsi tároló) figyelembe kell venni.

(4) Falusias lakózóna (Lf) a) A terület alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, állattartó épület, valamint a lakóépület kiszolgálására szolgáló épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő helyezhető el. c) Lakásonként (rendeltetési egységenként) legalább 600 m2 telekhányadot kell biztosítani.. ………….

15



“11. § Közlekedési és közmű zóna (Kö) (1) Általános közlekedési zóna (Köá) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve - az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei. - a zóna közlekedés, parkolás céljára szolgáló létesítménnyel térszint alatt beépíthető. Az így kialakított építmények a telekhatárokon keresztül összekapcsolhatók a szomszédos zónák pinceszintjeivel, és számukra közös lejárat is biztosítható. - a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, különleges esetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület helyezhető el. c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

Az építési zónák akcióterületre vonatkozó előírásai: „22. § Külső kertségi karakterű építési zóna (1) A zónában a jellemzően külsőségi karakterű kialakult, illetve nem kialakult területek tartoznak. (2) A zóna területén a) újonnan legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el; b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadonálló és oldalhatáron álló beépítés esetén 720 m2, ikres beépítés esetén 600-600 m2 lehet; c) az építményeket szabadon álló-általános, oldalhatáron álló, ikres beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni; d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén, legalább 5,0 m-es előkert létesítése kötelező, zártsorú építési hely szerinti beépítési módban a kialakult állapot az irányadó (a területen kötelező beépítési vonal nincs, az épület, épületek helye az építési helyen belül szabadon megválasztható) e) az építési telek újonnan legfeljebb 30%-ig építhető be.

16



(3) Az építési hely mélységét az előkerti építési vonal határától merőlegesen mért 30 m-ben kell kijelölni, kivéve, ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelettel összhangban állattartó épület elhelyezhető, akkor erre a célra az építési hely mélysége további 15 m-rel növelhető. Ettől eltérni csak különleges esetben lehet. (4) A zónában önálló rendeltetési egység építésének feltétele a teljes közművesítettség. (5) A helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírt gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni. (6) Valamennyi melléképítmény elhelyezhető, kivéve ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet ettől eltérően rendelkezik. Állattartó épület csak a beépítési vonalra merőlegesen, a szabályozási vonaltól 30 m-en túl helyezhető el.” A DÉSZ akcióterületre vonatkozó általános előírásai közül kiemelhető, hogy a telken belüli beépítettség mértéke legfeljebb 30%, míg a z öldfelületi fedettség legalább 50% kell hogy legyen. A kertvárosias jellegű Nagysándortelepen a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5m, míg a f alusias lakózónába tartozó Vulkán telepen 4,5 m. A levegőtisztaság védelme szempontjából a Nagysándortelep a II., míg a Vulkán telep a III. zónába tartozik (itt meg kell azonban jegyezni, hogy az újabb szabályozás szerint az előírások szigorodtak, a II. és a III. zónában a korábban I., illetve II. zónáknak megfelelő határértékeket kell betartani). A DÉSZ mellékletei közül az 1. sz. mellékletet képező belterületi szabályozási tervlapok érintik az akcióterületet (konkrétan a 12-3/a, a 12-3/c és a 18 -1/a jelű szelvények). A vonatkozó szabályozási tervlapok az akcióterületi terv 1. mellékletét képezik.

A Nagysándortelep – Vulkán telep AT fejlesztési akcióinak listája I. A pályázat (ÉAOP-5.1.1/B) keretében tervezett fejlesztések: •

Közösségi ház létesítése az általános iskola használaton kívüli részében

•

Sportpálya és EU-konform játszótér kialakítása

•

A Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása

•

Az akcióterület bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba

II. Tervezett egyéb fejlesztések: •

Általános iskola gépészeti rekonstrukciója

•

Idősek klubjának felújítása (Pósa u. 41.)

•

A Nagysándortelep szilárd burkolattal nem rendelkező utcáinak leburkolása

•

valamint több, kisebb egyéb, a fentiekhez kapcsolódó fejlesztés.

A DÉSZ akcióterültre vonatkozó előírásait, illetve az ÉAOP pályázat segítségével megvalósítani tervezett városrehabilitációs beavatkozásokat összevetve megállapítható, hogy ezek összhangban vannak, illetve, - a két témakör kidolgozottsági

17



mélységének különbségéből adódóan – összhangba hozhatók, megvalósíthatók a DÉSZ módosítása nélkül.

3.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása az akcióterületen A Nagysándortelep – Vulkán telep AT területén az elmúlt évtizedben nem voltak jellemzőek a kifejezetten városrehabilitációs céllal megvalósított beavatkozások. Az infrastruktúrát érintő beavatkozások közül ki kell emelni az ISPA program keretében elvégzett, szennyvízcsatorna-hálózatot érintő fejlesztéseket, amelynek keretében kiépült/megújult az akcióterületen a szennyvízhálózat alapinfrastruktúrája. Az akcióterületen összesen több, mint 140 millió Ft költséggel megvalósult, a terület valamennyi utcáját érintető ISPA program lehetővé tette a szennyvizek elvezetését, ezáltal a talajterhelés csökkenését és s tisztább, egészségesebb lakókörnyezet megteremtését. Emellett 2005-ben történt a Pósa utca 1. szám alatt található Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola nagyobb felújítására, valamint a Pósa Utcai Óvoda mindkét telephelyén több alkalommal sor került kisebb felújítási munkálatokra (homlokzat, gépészet, nevelő és kiszolgáló helyiségek). Ki kell emelni továbbá a közlekedés biztonságát és minőségét szolgáló fejlesztéseket: az akcióterület valamennyi közintézményét felfűző, jelentős átmenő forgalmat bonyolító Pósa és Torockó utcák nagyfelületű aszfaltozását, az akcióterület földútjainak stabilizálását, radaros sebességkijelző állomás telepítését a Pósa utcán, valamint a város autóbusz megállóinak korszerűsítését célzó program részeként a 4 db akcióterületi buszmegálló átépítését és felújítását, a Vulkán utca leaszfaltozását. Kis beavatkozásként megtörtént az utcanév táblák pótlása, valamint a Pósa utcán hulladékgyűjtők kihelyezése is. A felsorolt beavatkozások döntő többsége önkormányzati forrásból valósult meg, az Európai Unió támogatását a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztéséhez (ISPA program része), valamint a buszmegállók felújításához (ÉAOP-2007-3.1.4/B konstrukció) vette igénybe DMJV Önkormányzata. A Kishegyesi út vasúti átjáró és Határ út közötti szakaszának felújítása a TEUT támogatásával valósult meg.

18



Megelőző városrehabilitációs tevékenységek jellemzői az akcióterületen Projekt megnevezés

Projekt leírás

Gázóra, falikazán felújítás Homlokzat felújítás Pósa Utcai Óvoda felújítási Épület felújítása munkálatai (több alkalommal) Csoportszoba, előtér, fürdőszoba, öltöző felújítása Gyermek fürdőszoba+öltöző felújítása Gárdonyi Géza Általános A Nagysándor József Általános Iskola alkalmassá tétele Iskola és Előkészítő a Gárdonyi Géza iskola befogadására, amelynek során Szakiskola áthelyezése a 5 tanterem kialakítása került sor. Pósa utcai épületbe Nagysándor telep utcanévUtcanévtáblák pótlása táblák pótlása

Projekt helyszín Pósa u. 49. Pósa u. 1. Pósa u. 1.

több érintett utcában

Hatása Az épület állagának és felszereltségének javulása által javultak az óvodai nevelés feltételei.

Az iskola kihasználtságának növekedése, jobb oktatási feltételek, hatékonyabb intézményi működés.

Projekt ütemezés 2004 2005 2006 2008 2009 2005

Az új utcanévtáblák segítik a lakosság és 2006 az ide látogatók tájékozódását, esztétikai megjelenésük javult. Sebességmérő kihelyezése a Radaros sebességkijelző készülék telepítése Pósa utca A járművezetők figyelmének felhívása a 2008 Pósa utcán középső sebességhatár betartására, amely elősegíti szakasza a sebességtúllépések miatti balesetek megelőzését, javítja a közlekedők és a közlekedés biztonságát Pósa utca – Torockó utca Nagyfelületű aszfaltozás Pósa utca A jelentős átmenő forgalmat is bonyolító 2008 aszfaltozása amely különösen indokolttá vált a szennyvízcsatornateljes hossza, utcák alkalmassá váltak a forgalom fejlesztések miatt felbontott burkolat következtében. Torockó u. elvezetésére. Javult a Nagysándortelep, főforgalmi különösen pedig a Pósa utca mentén része található közintézmények elérhetősége. Utcák stabilizálása Az akcióterület földútjainak stabilizálása földutak A földutak stabilizálásával javult az érintett 2008 utcák megközelíthetősége, biztonságosabbá vált a közlekedés. Hulladékgyűjtők kihelyezése Hulladékgyűjtők kihelyezése a Pósa utca közterületén Pósa u. Köztisztaság javulása, szebb településkép 2009 és környezet Szennyvízcsatorna felújítás Az akcióterületen a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat Valamennyi Talajterhelés csökkenése a hálózatra 2007-2008 és építés megújítása, a hiányzó vezetékek kiépítése az átfogó utca csatlakozás megteremtésével, ezáltal városi ISPA program részeként tisztább és egészségesebb környezet Debrecen város 47 darab A projekt során 4 db akcióterületi buszmegálló Pósa u. 1, 29, A buszöblök korszerűsítésével a 2009 buszmegállójának korszeátépítésére és felújítására került sor, amelyeket a 42 és 38, 80 közlekedés biztonsága és komfortossága rűsítése, illetve átépítése 43 buszjáratok, valamint a Cora járatok is használnak is javult, emellett a településképre is (ÉAOP-2007-3.1.4/B) kedvező hatást gyakorolt a projekt. Kishegyesi és Határ út A Kishegyesi út vasúti átjáró és Határ út közötti Kishegyesi és Az érintett utak minősége javul, ezáltal az 2010 részleges felújítása szakaszának, illetve a Határ út ipari park bejáratáig Határ út akcióterület megközelíthetősége is. A tartó szakaszának felújítása. forgalom gyorsabb levezetésével a környezet terhelése is csökken.

19

Költségek 899 581 Ft 5 000 000 Ft 3 335 036 Ft 2 319 000 Ft 1 309 788 Ft 76 000 000 Ft

200 000 Ft 1 080 000 Ft

41 974 800 Ft

15 000 000 Ft 390 000 Ft 140 175 000 Ft (ISPA támogatásával) 15 071 000Ft (ÉAOP-2007-3.1.4/B pályázat támogatásával) 57 389 699 Ft (TEUT 50%-os támogatásával)



3.3. Az akcióterület társadalmi és gazdasági jellemzői 3.3.1. Demográfiai viszonyok A demográfiai viszonyok szemléltetéséhez a KSH 2001. évi Népszámlálásból származó adatai mellett a városi népesség nyilvántartásból származó 2009. november 30-ra vonatkozó adatokat használtuk fel. Debrecen az ország második legnépesebb városa, a városi népesség-nyilvántartás szerint a lakónépesség száma 2009. november 30-án 210.866 fő volt. A Nagysándortelep – Vulkán telep AT lakónépessége ugyanebben az időpontban 3.150 főt tett ki, amely a v áros lakosságának 1,49%-át jelenti. A lakónépesség száma a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest alig változott. A 82 hektáros, kis telkeken földszintes családi házakkal beépített akcióterület a város legsűrűbben lakott kertvárosi területei közé tartozik, a népsűrűség 3.841,5 fő/km2, amely 8,4-szeresen múlja felül a városi értéket (456,8 fő/km2). Az akcióterület népességének korstruktúrája a Debrecenre jellemző korszerkezethez képest kedvezőbb, fiatalosabb. A városi átlagnál csaknem 4 százalékponttal magasabb a 0-14 éves korosztály aránya, meghaladja a lakónépesség 17%-át. Ezzel szemben az időskorúak aránya több mint 4 százalékponttal alatta marad a városi átlagnak, a 15-59 éves korosztály aránya Debrecen egészéhez hasonlóan a lakosság 2/3-át teszi ki. A 2001. évi népszámlálás adataival összehasonlítva az akcióterület népességének korszerkezetét a debrecenihez hasonlóan – viszont annál nagyobb mértékben – csökkent a fiatalkorúak és nőtt az idősek aránya. A városi stagnálással, illetve kismértékű csökkenéssel szemben viszont a 15-59 éves korosztály aránya csaknem 6 s zázalékponttal emelkedett. Az öregedési index értéke jelentősen, bár a debr eceni átlagnál kisebb mértékben növekedett 2001-hez képest, de a ezzel együtt is 1 alatt marad, amely városi szinten (és a kertvároson belül is) kiemelkedően alacsony értéknek számít (3. táblázat). 3. táblázat. Debrecen és az akcióterület lakónépességének korösszetétele Mutató megnevezése

2001 Debrecen

2009 Akcióterület

Debrecen

Akcióterület

Lakónépesség száma (fő)

211.034

3.160

210.866

3.150

0-14 évesek aránya (%)

15,8

23,5

13,7

17,4

15-59 évesek aránya (%)

66,8

60,5

65,8

66,4

60-x évesek aránya (%)

17,4

16,0

20,5

16,2

1,10

0,68

1,50

0,93

Öregedési index

Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás, DMJV PH népesség nyilvántartás 2009.11.30.

A Nagysándortelep – Vulkán telep AT a lakosság iskolai végzettsége szempontjából az egyik legkedvezőtlenebb mutatókkal jellemezhető része a városnak. Az aktív korú lakosság között

20



a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 51,5%-ot tett k i 2001-ben, amely 2,4-szerese a debreceni átlagnak. Még kedvezőtlenebb a helyzet a magasan képzettek arányát vizsgálva: a 25 évesnél idősebb akcióterületi népességnek mindössze 1,9%-a rendelkezett 2001-ben felsőfokú végzettséggel, amely csak tizede a Debrecen egészére vonatkozó értéknél (4. táblázat). A kedvezőtlen végzettségi viszonyok nagyrészt a terület történeti fejlődéséből eredeztethetők, hiszen az ipartelepek közé ékelődő (akkor még Téglavetőnek nevezett) városrész benépesítői a 19-20. század fordulóján a legszegényebb társadalmi rétegek voltak, az évtizedek alatt konzerválódott helyzet pedig csak lassan változik. Pozitív tendencia viszont, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya növekedett, hiszen 1990-ben még 1%-ot sem ért el az arányuk. 4. táblázat. A lakosság iskolai végzettsége 2001-ben Mutató megnevezése

Debrecen

Akcióterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

21,5

51,5

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%)

19,1

1,9

Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás

Az akcióterület népességéről összességében megállapítható, hogy 2001-hez képest a lakosság száma stagnál. A korszerkezet a városi korstruktúrához viszonyítva kedvezőbb, fiatalosabb képet mutat, bár az elmúlt 10 évben itt is megfigyelhető a fiatalok számának csökkenése és az idősek arányának növekedése. Az öregedési index 1 a latti értéke – bár jelentősen romlott egy évtized alatt – még mindig az egyik legkedvezőbb Debrecenben. Az akcióterületi lakosság iskolázottsági viszonyai nagyon kedvezőtlenek, az aktív korúak fele csak maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arány 2% alatt marad.

3.3.2. Gazdasági helyzet Debrecen központi területeitől eltérően az akcióterület kialakulása óta mindig lakófunkciót töltött be, s bár iparterületek veszik körül a gazdasági funkciók sokáig mindenekelőtt a helyi lakosság igényeit kiszolgáló kereskedelmi-szolgáltató egységeket jelentették. A terület lassú fejlődését mutatja, hogy az ezredforduló óta növekedett a gazdasági aktivitás és a vállalkozási kedv, amelyet az is alátámaszt, hogy az akcióterületi székhelyű vállalkozások több mint kétharmada 2000 óta jött létre. Az akcióterületen regisztrált székhellyel működő társas vállalkozások száma a KSH adatai szerint 2009. novemberében 51 db volt (KSH Cégkódtár, 2009. IV. negyedév), amely a Debrecenben működő vállalkozásoknak mindössze 0,4 %-át jelentette. Az akcióterületen debreceni mércével mérve a vállalkozássűrűség is kifejezetten alacsony, a 10.000 főre jutó társas vállalkozások száma 161,9, amely 3,7-szeresen alacsonyabb a városi értéknél (603,7).

21



Az akcióterületen található vállalkozások tevékenységei köreit vizsgálva megállapítható az építőipar és a kereskedelem-javítás területén 12-12 vállalkozás, az összes vállalkozás 57%a tevékenykedik. A kereskedelmen belül megfigyelhető a kiskereskedelmi vállalkozások dominanciája (10 db). A különböző gazdasági szolgáltatást végző vállalkozások képviselik a harmadik legnagyobb csoportot, amelyek együttesen az összes vállalkozás 17,6%-át teszik ki (a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedő 9 cég közül a szakértői és tanácsadó cégek száma 3, míg az ingatlanügyeket 1 cég képviseli). Az akcióterületen 5 ipari vállalkozás van jelen, a mezőgazdaságot viszont egy cég sem képviseli (4. ábra). Szálláshely szolgáltatás az akcióterületen nem található, a vendéglátást viszont 6 vállalkozás jelölte meg fő tevékenységeként, amelyből 5 az italszolgáltatást területén tevékenykedik. A pénzügyi tevékenységeket, az oktatást, valamint az egyéb szolgáltatásokat 1-1 vállalkozás képviseli az akcióterületen.

4. ábra. Az akcióterületi vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlása

2,0%

2,0%

10%

17,6%

23,5%

2,0%

7,8%

23,5%

11,8%

Ipar

Építőipar

Kereskedelem, javítás

Szálláshely szolg., vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Pénzügyi tevékenység

Gazdasági szolgáltatás

Oktatás

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Forrás: KSH Cég-Kód-Tár (2009. IV. negyedév) adatai alapján saját szerkesztés

A vállalkozások nagyságát tekintve a foglalkoztatottak létszáma (5. ábra) és az árbevétel kategória (6. ábra) ad i nformációt. Az akcióterületi vállalkozásokat általában véve az

22



alacsony árbevétel és alkalmazotti létszám jellemzi, amely elsősorban a jellemzően a kisvállalkozási kategóriába eső kiskereskedelmi és egyéb szolgáltató vállalkozások jelentős arányával magyarázható. Az akcióterületen működő vállalkozások közül mindössze 4 foglalkoztat legalább 10 főt, az egy főt foglalkoztatók aránya 29,4 %, a két főt foglalkoztatóké pedig 17,6%. Debrecen egészét vizsgálva is hasonlóan alakul a vállalkozások foglalkoztatotti létszáma: a legalább 10 főt foglalkoztatók aránya 6,2%, az egy, vagy két főt foglalkoztatóké pedig 36,6%, illetve 12,4%. Az akcióterületen a 2, az 5-9 és a 10-19 főt foglalkoztató vállalkozások aránya kedvezőbb a városi átlagnál.

5. ábra. A vállalkozások nagysága az akcióterületen a foglalkoztatottak létszáma alapján

Akcióterület

1,1

50

fő

fe

9

le t

t

0,0

1,9

2,0 fő

5,9

3,2

-4 20

Is m

10

-1

9

fő

fő 5

-4 3

-9

fő

7,8

6,9

8,9

12,4 fő 2

fő 1

fő 0

er e

tle

n

0

11,8

17,6

15,9

13,1

10

15,7

20

36,6

29,4

30

9,8

Vállalkozások aránya(%)

40

Debrecen

Forrás: KSH Cég-Kód-Tár (2009. IV. negyedév) adatai alapján saját szerkesztés

Az árbevételi kategóriák alapján vizsgálva az akcióterület vállalkozásait megállapítható, hogy – a városi adatokhoz hasonlóan – a vállalkozások több mint 60%-a a 20 m illió Ft al atti kategóriába tartozik, 300 millió Ft fel etti kategóriába sorolható vállalkozás nem található az akcióterületen.

23



6. ábra. A vállalkozások nagysága az akcióterületen az árbevétel alapján

Vállalkozások aránya (%)

70,0 60,0 50,0 40,0 62,7 64,2

30,0 20,0 10,0

15,7

9,8 12,7

0,0

len

Is

ret me

0-

2

ó ill i 0m

Ft 21

-5

i lli 0m

óF

10,1

t 51

-

11,8

t óF il li m 0 30

Akcióterület

9,5

130

0

50

ó ill i 0m

1,2

0

Ft 1m 50

2,2

t l et t fe F ó il li

Debrecen


Az akcióterületen székhellyel rendelkező vállalkozásokat gazdálkodási formák szerint elemezve látható, hogy a városi értékekhez hasonlóan az összes vállalkozás több mint felét a Kft-k teszik ki (7. ábra), a betéti társaságok aránya pedig eléri 43,1%-ot. Ezek mellett mindössze 2 k özkereseti társaság található itt. Egyértelműen az akcióterület családi házas beépítésére utal, hogy nem található a ter ületén társasház. A Nagysándortelep – Vulkán telep periférikus helyzetét és központtól távoli, lakó jellegét jelzi, hogy nem található a területen ügyvédi iroda.

7. ábra. A vállalkozások megoszlása az akcióterületen gazdálkodási forma szerint 0,7

Debrecen

51,8

36,1

1,4 1,5

8,6

4,0

Akcióterület

52,9

0%

10%

20%

30%

43,1

40%

50%

60%

70%

80%

90%

Korlátolt felelősségű társaság

Betéti társaság

Közkereseti társaság

Társasház

Ügyvédi iroda

egyéb


24

100%



Az akcióterületen székhellyel rendelkező kiskereskedelmi vállalkozások száma nem ad pontos képet a kiskereskedelem helyzetéről, mivel a legtöbb itt működő kiskereskedelmi egységet üzemeltető vállalkozás központja nem az akcióterületen található, illetve előfordul, hogy egy vállalkozás több üzletet is üzemeltet. DMJV Polgármesteri Hivatalának nyilvántartása szerint a kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek száma az akcióterületen 2009. d ecember 1-én 31 db, a melyek közül 8 (25,8%) az élelmiszer-, vagy élelmiszer jellegű üzletek száma. A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek kategóriájába az üzletek szintén negyede (8 db) sorolható, amelyek között 2 táp- és takarmánybolt, valamint 1-1 tüzelő- és építőanyag kereskedés, háztartási gép alkatrész szaküzlet, papír írószer, csapágybolt, vegyesiparcikk bolt, illetve postabolt található. A vendéglátóhelyek közé sorolható 12 üz let, valamint emellett az akcióterületen 1 hulladékanyag nagykereskedés (Barcaság u. 22) és 2 kölcsönző (videotéka Hargita u. 28, utánfutó és kisgép kölcsönző Császár P. u. 107.) is üzemel. Legnagyobb számban tehát a v endéglátóhelyek vannak jelen az akcióterületen, amelyek között egy melegkonyhás vendéglátóhely (Hajdú Vendéglő, Kishegyesi út 203.), 3 munkahelyi vendéglátóhely (az általános iskola étkezdéje és büféje, valamint az idősek klubja melegítőkonyhája), 2 italüzlet (Pósa u. 10, Császár Péter u. 46), illetve 6 egyéb vendéglátóhely található. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyéb vendéglátást fő tevékenységként megjelölő üzletek fele elnevezésük (presszó, eszpresszó, söröző) alapján szintén inkább a bár, borozó, italüzlet kategóriába tartozik. Az akcióterület elhelyezkedése és az idegenforgalmi vonzerők hiánya miatt nem meglepő, hogy szálláshely-szolgáltatás itt egyáltalán nem található. A kereskedelmi egységek és a vendéglátóhelyek akcióterületen belüli elhelyezkedéséről elmondható, hogy a legtöbb üzlet a Nagysándortelep tengelyét képező Pósa utcán (10 db), valamint a Torockó (9 db), a Kishegyesi (4 db) és a Császár Péter (3 db) utcákon található. A Kishegyesi úttól délre fekvő Vulkán telepen kizárólag lakóépületek vannak, üzlet nem található (8. ábra) Az akcióterület a város más kertvárosi területeivel összehasonlítva a k iskereskedelmi egységekkel való ellátottság tekintetében nem szerepel előkelő helyen. Megfigyelhető, hogy a ruházati üzletek gyakorlatilag teljesen hiányoznak. Ez részben a városnegyed alacsonyabb jövedelmű lakosságával magyarázható, az akcióterület ellátottságát ugyanakkor nagymértekben javítja a tőle északra, a Balmazújvárosi út mentén kialakult kereskedelmi központ (pl. METRO, CORA hipermarket, Park Center, Stop Shop bevásárlóközpontok). A nagy bevásárlóközpontok igen közel helyezkednek el az akcióterülethez, illetve azok megközelíthetősége tömegközlekedési eszközzel (a menetrend szerinti helyi buszjáratok mellett 2 ingyenes CORA busz útvonala is a Pósa utcán halad) is biztosított. A közeli bevásárlóközpontok számos funkcióval rendelkeznek, emiatt érthető, hogy az akcióterületen a kiskereskedelmi egységek elsősorban a lakosság legalapvetőbb igényeinek kielégítésére koncentrálnak.

Az akcióterületről megállapítható, hogy egyértelműen lakófunkciójú terület, ahol a gazdasági aktivitás a városi értékekkel összevetve alacsony, a 10.000 főre vetített társas vállalkozások

25



száma 3,7-szeresen alacsonyabb a debreceni átlagnál. A helyben működő kereskedelmi egységek száma szintén alacsony, elsősorban a lakosság legalapvetőbb igényeinek kielégítését szolgálja. Ugyanakkor az akcióterület kereskedelmi ellátottságát jelentős mértékben javítja az északra kiépült bevásárlóközpontok közelsége. A termelő tevékenységek gyakorlatilag teljes egészében hiányoznak, csakúgy mint a szálláshelyszolgáltatás.

26



8. ábra. A kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek elhelyezkedése az akcióterületen

27



3.3.3. Társadalmi helyzet Az akcióterület társadalmi helyzetének vizsgálata a DMJV Polgármesteri Hivatalának Szociális Osztálya által rendelkezésre bocsátott segélyezési adatok mellett jelentős részben a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján történt. Igaz ugyan, hogy a KSH által szolgáltatott adatok a kijelöltnél valamivel nagyobb akcióterületre vonatkoznak (mivel a KSH által használt népszámlálási tömbök nem esnek egybe az akcióterület határaival), de mivel ez a „ többlet terület” nem lakóövezetet, hanem ipari területeket érint a KSH által megadott arányok jól tükrözik az akcióterület társadalmának 2001. évi állapotát. A Nagysándortelep – Vulkán telep AT lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlását elemezve megállapítható, hogy ez a város egyik legkedvezőtlenebb iskolázottsági mutatókkal jellemezhető területe: a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya jelentősen, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya pedig sokszorosan kedvezőtlenebb volt a 2001-es városi átlagnál. A max. általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya meghaladta az aktív korú (15-59 évesek) lakosság felét (51,5%), amely 2,4-szerese a Debrecenben regisztrált értéknek (21,5%). Mindez valódi problémákra utal, mivel a város egyik legfiatalosabb korösszetételű területéről lévén szó a lakosság alacsony iskolai végzettsége csak kismértékben tudható be az idős népesség esetében gyakrabban megfigyelhető alacsony képzettségnek. A felsőfokú végzettségűek 25 éves és idősebb népességen belüli arányát vizsgálva még inkább kidomborodik az akcióterület képzettség terén megfigyelhető hátrányos helyzete: a 2001. évi népszámlálás idején az akcióterületen rendkívül alacsony (1,9%) volt a felsőfokú végzettségűek aránya, amely tízszeresen kedvezőtlenebb a debreceni átlagnál (19,1%). Ez az érték Debrecen városrészei közül is – még a külterületeket is figyelembe véve – az egyik legkedvezőtlenebb mutató.

A 2001. évi népszámlálás adatai alapján az akcióterület foglalkoztatottsági viszonyai is egyértelműen kedvezőtlenek voltak, mindegyik mutató tekintetében a városi átlagnál jelentősen rosszabb értékek figyelhetők meg. A foglalkoztatottak aránya alig érte el a 15-64 éves korosztály 40%-át, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 6 százalékponttal haladta meg az aktív korú lakosság felét, a háztartásoknak pedig közel felében nem volt foglalkoztatott. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterület lakónépességének több mint 2/3-át tette ki, miközben Debrecen egészében ez az arány 60% alatt maradt (5. táblázat). Megfigyelhető, hogy ezek a mutatók 9-11 százalékponttal magasabbak, minta a városi átlagértékek Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak magas aránya (61,7%), illetve munkanélküliségi ráta és a t artósan munkanélküliek aránya szintén az akcióterület társadalmának hátrányos helyzetére utal. A foglalkoztatásra és munkanélküliségre vonatkozó adatok arra engednek következtetni, hogy az akcióterület

28



társadalmában a v árosi átlaghoz képest 2001-ben markánsan jelen voltak a leszakadó és hátrányos helyzetű csoportok. 5. táblázat. Az akcióterület foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai 2001-ben Mutató megnevezése

akcióterület

Debrecen

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)

40,6

51,2

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

56,3

45,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

48,3

39,5

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (%)

68,1

59,2

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%)

61,7

-

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

17,0

-

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya

6,9

-

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (%)

19,3

-

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

34,1

-

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

Az akcióterület lakosságának szociális és jövedelmi helyzetére utal a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (szegregációs mutató), amely a 20 01. évi népszámlálás adatai szerint 34,1% volt. Ez az érték bár csaknem 2,5-szeresen meghaladta a városi átlagot (13,9%) nem érte el sem a szegregátumokra vonatkozóan megállapított 50%-os, sem pedig az erősen leromlott területekre vonatkozó 40%-os határértéket. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 19,3%-ot tett ki. Mivel a 20 01. évi népszámlálás adatai 10 év távlatából nem adnak pontos képet az akcióterület lakosságának jelenlegi szociális helyzetéről, a város és akcióterületi lakosság társadalmi státusz szerinti megoszlásának vizsgálatára direkt módon nincs lehetőség, ezért csak közvetetten, bizonyos társadalmi státuszra utaló indikátorok segítségével lehet ilyen vonatkozású következtetéseket levonni. Az elemzésnél DMJV Polgármesteri Hivatala Szociális Osztályának 2009. december 1-ei állapotra vonatkozó szociális segélyezési adataira támaszkodtunk, amely az aktuális helyzetet pontosabban mutatja, mint a 2001. évi adatok.

29



A város 2009-es öt fő segély, illetve támogatási típusra vonatkozó adatközlésére támaszkodva (6. táblázat) megállapítható, hogy az akcióterület társadalma segélyezettségi rászorultságát tekintve jóval kedvezőtlenebb helyzetben van, mint az Debrecen város egészében tapasztalható. A városi átlagnál egyedül az adósságcsökkentési támogatás 1000 főre jutó értéke kedvezőbb, a lakásfenntartási támogatás különféle formáiban részesülők 1000 főre vonatoztatott értéke is csupán 4 százalékponttal magasabb a városi értékeknél. A többi mutató esetében viszont igen jelentős, a városi átlaghoz képest negatív irányú eltérés tapasztalható: a r endszeres szociális segély esetében 1,6-szeres, a rendelkezésre állási támogatás tekintetében 2,1-szeres, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás vonatkozásában pedig 3-szoros különbség figyelhető meg. Az akcióterületen összesen 583 volt a különféle segélytípusokban részesülők száma, amely 1000 főre vetítve 185,1-es értéket jelent, amely csaknem 2,4-szeresen múlja felül a debreceni átlagot. A Debrecenben folyósított összes szociális segélyezés 3,5%-a irányul az akcióterületre. 6. táblázat. Az egyes segélytípusokban részesülők száma 2009. december 1-én Szociális segély típusának megnevezése Rendelkezésre állási támogatás

Akcióterület db

%

Debrecen 1000 főre

db

%

1000 főre

148

25,4

47,0

4.650

28,0

22,1

Rendszeres szociális segély

14

2,4

4,4

587

3,5

2,8

Lakásfenntartási támogatás

58

9,9

18,4

3.149

19,0

14,9

357

61,2

113,3

7.757

46,8

37,8

6

1,0

1,9

446

2,7

2,1

583

100,0

185,1

16.589

100,0

78,7

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Adósságcsökkentési támogatás Összesen:

Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály 2009.

Az egyes segélytípusok megoszlása az akcióterületen és a v áros egészében hasonló. A folyósítások számát tekintve Debrecenben és az akcióterületen egyaránt a m eghatározó segélytípus a r endszeres gyermekvédelmi támogatás, amelyet a r endelkezésre állási támogatás és a l akásfenntartási támogatás követ. Az arányokat tekintve csak a lakásfenntartási támogatások és a rendszeres gyermekvédelmi támogatás tekintetében figyelhető meg jelentősebb különbség: az előbbi Debrecenben magasabb 9 százalékponttal, utóbbi viszont az akcióterületen jelentősebb 14,4 százalékponttal. A rendszeres gyermekvédelmi támogatások magas aránya a kedvezőtlen társadalmi viszonyok mellett az akcióterület lakosságának fiatalos korösszetételét is jelzi. Az akcióterület társadalmi helyzetét leíró mutatók vizsgálatából megállapítható, hogy a Nagysándortelep – Vulkán telep napjainkban is Debrecen olyan városrészei közé tartozik,

30



ahol jellemző alacsony státuszú népesség koncentrációja. Meg kell azonban jegyezni, hogy a terület megítélése az elmúlt 20 év alatt sokat változott, ma már korántsem olyan pejoratív, mint két évtizeddel korábban. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy az akcióterület közvetlen közelében épült ki a v áros egyik legfontosabb bevásárlóközpontja (Metro, Cora, Stop Shop, Park Center), illetve az akcióterülettől délre kiépült Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Parkba számos meghatározó vállalat települt (pl. National Instruments, FAG, Bumet), amely által felértékelődött a terület elhelyezkedése. Emellett ugyancsak a Nagysándorteleptől délre létesült a modern Fészek Lakópark.

A Nagysándortelep – Vulkán telep AT társadalmi viszonyairól összefoglalóan megállapítható, hogy a 2001. évi népszámlálás adatai szerint az akcióterület lakosságának iskolázottsági viszonyai a legkedvezőtlenebbek közé tartoznak a városon belül. A 2001. év i foglalkoztatottsági és szociális mutatók egyértelműen kedvezőtlenek, városi átlagnál jelentősen rosszabbak voltak. Bár javuló tendencia figyelhető meg, a kedvezőtlen társadalmi képet a 2009. év végi önkormányzati segélyezési adatok is megerősítik. Az akcióterület közelében megvalósult fejlesztések (bevásárlóközpontok, ipari park, lakópark) miatt a terület helyzete felértékelődött, megítélése napjainkban már nem annyira kedvezőtlen, mint két évtizeddel korábban volt. Ezzel együtt az akcióterület ma is a város egyik legkedvezőtlenebb helyzetben lévő lakóterülete,

3.4. Az akcióterület környezeti adottságai, jellemzői 3.4.1. A természeti környezet állapota Az akcióterület kertvárosias jellegű, ahol sűrűn elhelyezkedő kis telkeken családi házas beépítés jellemző. Ez a beépítési mód nem jelent túl nagy talajfedettséget (a DÉSZ szerint a telken belüli beépítettség mértéke legfeljebb 30%, míg a zöldfelületi fedettség legalább 50% kell hogy legyen), ennek ellenére a 19. században beépült terület talaja az emberi használat nyomait magán viseli. A talajok terheltsége mindenekelőtt kommunális jellegű, hiszen a területen a nemrég elkészült ISPA beruházásig szennyvízcsatorna nem épült ki. A természetes növénytakaró az intenzív beépítés és tájhasználat következtében csak nyomokban lelhető fel. A talajok számottevő közlekedési eredetű terhelésnek csak a forgalmas átvezető utak mentén (Kishegyesi út, valamint a Pósa, Torockó és Kishatár utcák) vannak kitéve.

Az akcióterület levegőminőségéről, a légszennyezettség mértékéről több összetevő vonatkozásában közvetlen adatok nem állnak rendelkezésre, mivel az akcióterületen sem automata sem manuális mérőállomások nem működnek. Debrecenben az országos légszennyezettségi mérőhálózat három automatikus mérőállomása (a Kalotaszeg téren, a Klinikák területén és a Dobozi utcán) működik, amelyek nyomon követik, hogy a városban hogyan alakul a levegő minősége, regisztrálva a kén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ózon és szálló por tíz mikron alatti frakciójának mennyiségét (a Dobozi utcai

31



mérőállomás 2008. július végéig működött, majd áthelyezésre került a Hajnal utcára). A mérőállomások az akcióterülettől távol vannak, ezért adataik csak indikatív jellegűek az akcióterület levegősminősége szempontjából (7. táblázat).

7. táblázat. Légzsennyezettségi index és határérték túllépések Debrecen automatikus mérőállomásain 2008-ban Szennyező SO2

Határérték* túllépések (db) Dobozi u.**

Kalotaszeg tér

Klinika

éves átlagos index (2008)

0

0

0

Kiváló

NO2

1

1

8

Jó

NOx

55

79

35

Jó

CO

0

0

0

Kiváló

O3 (ózon)

5

13

37

Jó

PM10 (szálló por)

21

32

43

Jó

nincs adat

2

nincs adat

Jó

Benzol Összesen

Jó

* az SO2, az NO2, NOx és CO esetében az 1 órás, az ózon esetében a 8h napi max., a szálló por és a benzol esetében pedig a 24 órás határértékek alapján

** A Dobozi utcán a mérőállomás 2008.01.01. – 2008.07.24. között üzemelt

Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai (www.kvvm.hu/olm)

A kén-dioxid és a szén-monoxid vonatkozásában a légszennyezettségi index kiváló értéket mutatott 2008-ban, egyik mérőállomás esetében sem történt határérték-túllépés, a többi komponens esetében pedig a 2. kategóriába (jó) sorolták Debrecent az ötfokozatú skálán. A város levegőminősége az egyesített légszennyezettségi index alapján a „jó” kategóriába esett. A többi hazai nagyobb városhoz hasonlóan Debrecenben is a közlekedés és fűtés a légszennyezettség alapvető meghatározói, ezen túlmenően pontszerű források (pl. termelő üzemek) léphetnek fel szennyezőként. Az akcióterület ugyan ipari területek közé ágyazva fekszik, ám ez mégsem tekinthető a levegőminőséget számottevően befolyásoló tényezőnek, mivel az ipari parkokban található üzemek emissziója nem jelentős. Az akcióterületen a téli időszakban van szerepe a családi házak fűtéséből származó szennyezésnek, bár az akcióterület egészén elérhető a gázszolgáltatás. A lakófunkciójú akcióterületen e közlekedési eredetű levegőszennyezettség csak a jelentős átmenő forgalmat lebonyolító Kishegyesi úton, v alamint a P ósa, a Torockó és a Kishatár utcákon számottevő, amely az elmúlt években a közelben megvalósult jelentős beruházások (ipari park, bevásárlóközpontok) miatt jelentősen megnövekedett. Emellett az M35 autópálya Debrecent elkerülő szakaszának egyik elágazása a Kishegyesi úton át vezet a város központja felé, amely tovább erősíti ennek az útnak a forgalmát.

Debrecen felszíni vizekben szegény, az akcióterületen sem folyó, sem pedig állóvíz nem található. A város viszont gazdag felszíni vizekben, különösen a rétegvizek számítanak

32



kiemelt környezeti erőforrásnak. Debrecen városa vízbázisvédelmi védőterületen fekszik, a terület kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. A talajvizek és a felszíni vizek tisztasága hosszú távon ezen védett vízbázisok minőségét is befolyásolják, a terület ún. leáramlási zónában fekszik, a homokos-kavicsos földtani rétegeken keresztül a talajvizek a rétegvizekbe is eljuthatnak. Ezek alapján az akcióterület a vízi erőforrásokat leginkább érintő tényezője talajvíz, ahol a csapadékvizek és a lakossági szennyvizek határozzák meg az ezzel kapcsolatos problémákat. A szennyvizek tekintetében elmondható, hogy az akcióterületen a nemrég befejeződött ISPA beruházás eredményeként mára már kiépült a csatornázottság, amely várhatóan már középtávon is kedvező hatást gyakorol a jelenleg megvalósítás a teljevizek minőségére.

A természeti környezetről összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterület családi házas beépítettsége miatt a t alajtakaró fedettsége viszonylag alacsony, az intenzív tájhasználat miatt természetes növénytakaróról gyakorlatilag nem beszélhetünk. Lakóterületről lévén szó a közlekedési eredetű levegő- és talajszennyezettség csak a jelentős átmenő forgalmat bonyolító utcák mellett jelentkezik (Kishegyesi, Pósa, Torockó, Kishatár). Az akcióterület közelében megvalósult fejlesztések (bevásárló központok, ipari park) hatására az átmenő utcákon viszont megnövekedett a forgalom és ezáltal a közlekedési eredetű terhelés. Az akcióterület felszíni vizekkel nem rendelkezik, a csatornázottság teljes körű.

3.4.2. A természeti és az épített környezet értékei Debrecen város és környezete jellegzetes alföldi kultúrtáj, amelyet a természetes élőhelyek viszonylag kis száma és területi kiterjedése jellemez. A város fontos védett természetes élőhelyei közé tartozik Magyarország első védett területe, a Nagyerdő, illetve emellett a természetes vegetációból még megmaradt egyéb pusztai és homoki tölgyes foltok. Az akcióterületen napjainkban természetes élőhely és vegetáció nem fordul elő és védett természeti terület, illetve természeti emlék sem található. Helyi jelentőségű természeti értékek védelméről DMJV Önkormányzatának 24/2006. (VIII. 14.) számú rendelete rendelkezik, amely alapján az akcióterülethez legközelebb található helyileg védett természeti terület az 1,9 hektáros Debreceni Nagysándor halom, amely a HB Megyei Tanács VB. 2/1986. ( VI. 25.) rendelete nyilvánított védetté. A halom jelentős helyi értéket képvisel, fontos történelmi emlékhely, tájképi szempontból is kiemelkedő, értékes löszpusztai növényzetnek ad otthont. Az akcióterület beépítési sajátossága a sűrűn elhelyezkedő kis telkek és szűk utcák, ahol park, vagy más zöldfelület alig fordul elő. Jelentősebb gondozott zöldfelület az általános iskola udvara, valamint a Tor ockó, a Gyulai és a Cimbalom utcák találkozásánál található, mintegy 2500 m2-es parkszerű zöldterület. A Nagysándortelepen illetve a Vulkán telepen sem az országos műemlékjegyzék, sem pedig a Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet nem vesz számba védett, vagy védendő épületet. Az építészeti értékek hiánya a településrész benépesedési idejét és viszonyait (a 19-20. század fordulóján a legszegényebb rétegek foglalták el és népesítették be) ismerve nem meglepő.

33



A 19-20. század fordulóján benépesült lakófunkciójú akcióterületről elmondható, hogy területén sem védett természeti érték, sem pedig építészetileg értékes épület nem található.

3.4.3. Közigazgatási és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények Az akcióterületre közigazgatási és igazságszolgáltatási funkciót ellátó intézmények nem települtek (amely az akcióterület elhelyezkedése, központtól távolabbi fekvése miatt érthető), viszont több humán közszolgáltatást nyújtó létesítmény is található a Nagysándortelepen, amelyek sokszor az akcióterület határain túlmutató ellátási körzettel rendelkeznek.

A Pósa Utcai Óvoda 1930-ban épült központi épülete a Pósa u. 49. szám alatt található, míg telephelye a Pósa u. 1. szám alatt, az általános iskola mellett található épületben működik. Összesen 7 óvodai csoport fogadja a gyermekeket (ebből 2 működik a tagóvoda épületében), akik nevelésében 15 óv odapedagógus és 7 dajka gondoskodik a g yerekek neveléséről. Az óvoda a Lépésről - lépésre óvodai program szerint látja el feladatait. A gyermekek úgynevezett "tevékenységközpontokban" (művészeti-vizuális-, családi-, építő-, irodalmi-, manipulációs-, természeti és tudományos központ, valamint a homok- víz asztal) szerzik tapasztalataikat, élik át élményeiket. A vegyes életkorú csoportok hetirendjében egy nap az élményszerzést szolgálja, a csoportok kezdetben a mikrokörnyezettel ismerkednek (táj, kultúra, infrastruktúra) majd a környező világ megismerése, az élményszerzés a cél. A 2009/2010-es nevelési években az óvoda 7 csoportjába 136 gyerek járt, az átlagos csoportlétszám 20 fő alatti. 2008. szeptember 1-től a Pósa Utcai Óvodában folyik a Debreceni Befogadó Állomáson lakó 5. életévüket betöltött menekült gyermekek óvodai nevelése, oktatása (kb. 15 gyermeket jelent). A tapasztalatok szerint a migráns gyermekek könnyen és viszonylag gyorsan beilleszkednek az óvodai csoportközösségbe, az első alkalmakat követően elkezdik használni a magyar nyelvet, az alapvető utasításokat hamar megértik, gyorsan megindul a migráns és a helyi gyermekek közötti kapcsolatépítés. A multikulturalitás következtében mind a magyar, mind a külföldi gyerekeknél jelentős fejlődés figyelhető meg a metakommunikáció fejlődésében, árnyaltabb használatában. Az óvoda rendszeresen szervez különféle rendezvényeket, programokat. Havonta játszóház kerül megszervezésre, ahol az aktuális évszakhoz, ünnepekhez kapcsolódóan csoportonként más-más tevékenységgel várják az érdeklődőket, vendégeket. Emellett ugyancsak havi rendszerességgel szerveznek meseszínházat, illetve alkalmanként egyéb nyilvános rendezvényeket (pl. Parlagfűmentes Nagysándortelepért akció, gyermeknap, farsangi hét).

Az akcióterület oktatási intézménye a Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, amely a Pósa u. 1 s zám alatt üzemel két épületegységben. Az iskola többcélú közös igazgatású, összetett közoktatási intézmény (általános iskola, gyógypedagógiai intézmény, előkészítő szakiskola), 8 általános iskolai és 2 szakmai előkészítő évfolyammal.

34



Az intézményben alkalmazott legfontosabb pedagógiai módszer a differenciált és kooperatív tanulási eljárás, valamint a „lépésről lépésre” program, ötödik évfolyamon magyar nyelv és irodalom, illetve matematika tantárgyakból csoportbontásban tanulnak a gyerekek. Első osztálytól heti 1 órában angol és német nyelv, 5. évfolyamtól pedig heti 3 órában választott idegen nyelv oktatása folyik, emellett az 5. évfolyamtól fakultatív idegen nyelv tanulására is lehetőség van heti 1 órában. A tanulóknak lehetőségük van a tantárgyi rendszerbe illesztett felzárkóztató és tehetséggondozó tantárgyi foglalkozások látogatására (báb, informatika, hon- és népismeret, hagyományőrzés, kézműves és sportjáték foglalkozások). A városi pedagógiai szakszolgálat logopédusa az iskolában kialakított foglalkoztatóban végzi a beszédhibás, dyslexia-tünetekkel induló gyermekek fejlesztését. Az intézmény munkáját segíti a Nagysándor József Általános Iskola Alapítványa, amelyet 1997-ben hoztak létre.

A Pósa u. 1. s zám alatt található a DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja területi irodája. A gyermekjóléti központ az integrált intézmény önálló szervezeti egységeként, a B öszörményi út 68 . szám alatti székhely (központ) és három területi iroda (ezek egyike a P ósa utcai) működtetésével biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. A Pósa utcai területi iroda ellátási területe jóval meghaladja az akcióterület határait: Balmazújvárosi, Böszörményi, Pesti, Kishegyesi, Lóskúti, utcák és a 4. számú főút vasútvonala által határolt városrész, valamint a Domokos Márton kert, Nagy Mihály kert, Nagymacs, Ondód külterületek. A Gyermekjóléti Központ olyan gyermekjóléti szolgáltatást végez, mely a gyermek érdekeit védi, a s zociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a c saládjából kiemelt gyermek visszahelyezését (pl. információ nyújtása szociális ellátásokról, ifjúsági programokról közreműködés szociális ügyek intézésében, életvezetési tanácsadás, gyermeknevelési tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, jogi tanácsadás, komplex családgondozás).

DMJV Városi Szociális Szolgálatának egyik egységeként működik az akcióterületen a Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek Klubja. A Pósa u. 41 s zám alatt található 30 fő ellátását biztosító idősek klubja a nappali ellátásban, a házi segítségnyújtásban és étkeztetésben az ügyfelek számára nyitva álló helyiségként, heti 6 napos nyitva tartással üzemel. A Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat működési területe főleg keleti irányban jóval túlmutat az akcióterület határain (Balmazújvárosi, Füredi, Bem tér, Péterfia, Hunyadi, Mester, Bartók Béla, Vasútoldal, Bíbor, Tócópart utcák és a 4. sz. főút kivezető szakasza által körülhatárolt területet foglalja magába, emellett a város külterületébe ágyazott belterületi besorolású településrészek közül Kismacs, Nagymacs és Ondód tartozik még hozzá).

DMJV Önkormányzata a Héra Egyesülettel kötött határozatlan időre szóló ellátási szerződés keretében látja el az akcióterületen a Családsegítő Szolgálat feladatait. A Héra Egyesület a családsegítés feladatait a N agysándortelep, Nagy Mihály kert, Téglagyár, Ondód, Nagymacs, Domokos Márton kert, Csigekert, Hatvan utcai kert, Köntöskert ellátási

35



területeken látja el. A családsegítés keretében az egyesület a következő feladatok ellátását biztosítja: • a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, • az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, • a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, • közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, • a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, • a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehé z élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. A Héra Családsegítő a fentieken túl még számos szolgáltatást kínál a lakosság számára. Ezek közé tartozik: a jogi tanácsadás, jogi ügyek vitelének magyarázata; adományok gyűjtése, osztása, közvetítése; közösségi programok, kirándulások szervezése; internetezési, faxolási, fénymásolási lehetőség hivatalos ügyintézéshez. Ezen szolgáltatások további fejlesztésének, illetve megfelelő keretek közötti ellátásának gátat szab a rendelkezésre álló hely szűkössége. A Héra Családsegítő Szolgálat jelenleg a Pósa Utcai Óvoda központi épületében, a Pósa u. 49. szám alatt látja el feladatait, ahol a rendelkezésre álló hely szűkössége miatt a tevékenységek további bővítésére a tel ephelyen nincs lehetőség. A ROP pályázat részét képező Közösségi Ház olyan módon kerül kialakításra, hogy abban a Héra Családsegítő Szolgálat is helyet kapjon, lehetővé téve ezáltal az akcióterületen a családsegítő szolgáltatások kibővítését, illetve a jelentős helyi beágyazottsággal és a különféle közösség építését szolgáló tevékenységek megvalósítása terén jelentős tapasztalatokkal rendelkező civil szervezet üzemelteti majd a Közösségi Házat a tervek szerint.

Az akcióterületen az egyházi intézményeket egyedül az 1985-ben épült református templom és parókia képviseli (Pósa u. 23.), amely a D ebreceni Református Egyházmegyéhez tartozó Nagysándortelep Missziói Egyházközség működtet.

Az akcióterületen belül egészségügyi ellátást biztosító intézmény nem található, viszont közvetlenül az akcióterület határát jelentő Kishegyesi út túloldalán, a 158. szám alatt (a Pósa utcával szemben) háziorvosi rendelők találhatók, ahol 2 felnőtt háziorvosi körzet, 1 gyermek háziorvosi körzet, illetve 3 védőnői körzet működik. Összefoglalóan megállapítható, hogy a város központjától távolabb elhelyezkedő akcióterületen közigazgatási, vagy más igazgatási funkciót ellátó intézmény nem települt, viszont több humán közszolgáltatást nyújtó létesítmény (óvoda, általános iskola, idősek klubja, családsegítő szolgálat) is található a Nagysándortelepen, amelyek sokszor az

36



akcióterület határain túlmutató ellátási körzettel rendelkeznek. Emellett a református templom található az akcióterületen. Problémaként jelentkezik a közösségi szolgáltatások gyenge színvonala, amelyek fejlesztésének egyik legfontosabb akadálya a megfelelő méretű és funkciókat ellátó közösségi ház hiánya az akcióterületen.

3.4.4. A közbiztonság helyzete az akcióterületen A 2007. évi statisztikai adatok szerint Magyarországon a százezer lakosra jutó ismertté vált közvádas bűncselekmények száma (4.245) mintegy 9-10%-al magasabb volt az Északalföldi Régióban, illetve Hajdú-Bihar megyében regisztrált értékeknél (3.875, illetve 3.836). Az országoshoz hasonlóan a régióban és megyében a bűncselekmények több mint 60%-a tartozott a vagyon elleni bűncselekmények közé. Megállapítható, hogy az Észak-Alföldön és Hajdú-Biharban százezer lakosra vetítve a vagyon- és a közrend elleni bűncselekmények száma 11-20%-al alacsonyabb, míg a s zemély elleni bűncselekmények száma 40-60%-al magasabb volt az országos átlagnál. Magyarországon általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a városok, azon belül is elsősorban a nagyobb városok a bűncselekmények által jobban fertőzött településtípusok közé tartoznak. Ezt támasztja alá, hogy 2007-ben Debrecenben a százezer lakosra jutó ismertté vált bűncselekmények száma (4.974) 17%-al haladta meg az országos átlagot (KSH, Hajdú-Bihar Megye Statisztikai Évkönyve, 2007). Debrecenben az összes ismertté vált bűncselekmények száma 2009-ben 9.788 volt, amelyek között dominánsan a közrend elleni bűncselekmények (19%), valamint a vagyon elleni bűncselekmények (60%), ezen belül is a l opás (34%) domináltak. A városban a bűncselekmények száma az utóbbi években enyhén csökkenő tendenciát mutat, 2009-ben a bűncselekmények száma az előző évinek 88%-a volt. Valamennyi kategóriában csökkent a bűncselekmények száma, egyedül a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűnesetek száma növekedett az előző évi érték hatszorosára, amely minden bizonnyal egy komolyabb bűncselekmény-sorozat felderítésére vezethető vissza (8. táblázat). 8. táblázat. Debreceni bűncselekmény statisztika 2008, 2009 A bűncselekmények típusa szerinti megoszlás Személy elleni bűncselekmény Közlekedési bűncselekmény Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény Államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmény Közrend elleni bűncselekmény Gazdasági bűncselekmény Vagon ellen bűncselekmény, ebből: Lopás Betörés Rablás Összesen

2009 (db)

Forrás: Debreceni Rendőrkapitányság, 2010.

37

%

2008(db)

%

2009/2008 (%)

603 350

7 4

728 499

7 5

83 70

677

8

112

1,1

604

20

0,2

33

0,3

61

1716 164 5258 3025 1198 89

19 2 60 34 14 1

1976 184 6447 3455 1324 103

20 2 65 35 13 1

87 89 82 88 90 86

8788

100

9979

100

88



A 2009-ben elkövetett bűnesetek ismertté vált elkövetőinek száma 2.567 fő, amelyből majdnem 9% fiatalkorú (228 fő) és 2% (51 fő) gyermekkorú volt. Az elkövetők mintegy 37%-a büntetett előéletű. A Debreceni Rendőrkapitányság 2009. évi bűnelkövetési statisztikája alapján a Nagysándortelep – Vulkán telep AT Debrecen nem tartozik a v áros bűncselekmények által leginkább fertőzött területei közé. 2009-ben összesen 112 bűncselekményt követtek el az akcióterületen, amely az összes ismertté vált debreceni bűncselekmény 1,26%-át tette k i. Debrecenben 2009-ben 4.019 elkövetett bűncselekmény jutott százezer lakosra, eddig ez a szám az akcióterületen 3.556 volt, tehát kedvezőbb a városi átlagnál. Debrecen 35 legfertőzöttebb utcájából/teréből (ahol minimum 10 elkövetést regisztráltak) 4 érintette az akcióterület (9. táblázat). Ezek közül a Kishegyesi út emelkedik ki 33 elkövetéssel (meg kell azonban jegyezni, hogy a bűnelkövetési adatok az adott közterületek teljes hosszára vonatkoznak, a Kishegyesi útnak pedig csak egy kisebb szakasza érinti az akcióterületet). 9. táblázat. Az akcióterületen elkövetett bűncselekmények száma 2009-ben

Közterület neve Kishegyesi Tegez Pósa Torockó Kunhalom Téglavető Harsona Bokréta Cimbalom Császár Péter Görgény Poprád Dob Kadarcs Lant Világos Balásházy János Szent Mihály Összesen:

Ebből:

Elkövetett bűncselekmények száma összesen 33 22 19 10 5 4 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 112

Közrend elleni bűncselekmények

Személyes javak elleni bűncselekmények

5 4 4 1

25 14 8 1 4 4 2 2 1 2 2 1

1 1

15

1 1 69

Forrás: Debreceni Rendőrkapitányság, 2010.

A bűnelkövetésekről megállapítható, hogy azok mindenekelőtt az akcióterület fő közlekedési útvonalai mentén (Kishegyesi, Pósa és Torockó utcák), illetve a Tegez utcában koncentrálódnak. Ebben a 4 legfertőzöttebb utcában regisztrálták az összes akcióterületen elkövetett bűncselekmény háromnegyedét. Megállapítható tehát, hogy a bűnelkövetések az akcióterület forgalmasabb, kereskedelmi egységek által sűrűbben ellátott északi és keleti

38



részén a leginkább jellemzőek. Az összes akcióterületen elkövetett bűncselekmény 61,6%-a személyes javak ellen irányult, a közrend elleni elkövetések aránya 13,4%-ot tett ki. Az akcióterület közbiztonságáról a bűnelkövetési statisztikák alapján összességében elmondható, hogy a százezer főre jutó elkövetések száma alacsonyabb a városi átlagnál. Az akcióterületen belül a legtöbb elkövetés a terület északi és keleti részén, a legforgalmasabb és kereskedelmi egységekkel jobban ellátott utcáiban fordult elő. A legfertőzöttebb Kishegyesi, Pósa, Tegez és Torockó utcákon az összes akcióterületi bűncselekmények 75%-át követték el, ezzel szemben a Nagysándortelep déli részén és a Vulkán telepen jóval kevesebb elkövetést regisztráltak.

3.5. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzői 3.5.1. A közlekedési hálózat helyzete A Nagysándortelep – Vulkán telep AT Debrecen központi belterületének legnyugatibb lakóterületi része, viszont városszéli fekvése ellenére a debreceni közlekedés szempontjából meghatározó útvonalak érintik. Az akcióterület közúton történő megközelíthetőségének legfontosabb útvonala a Kishegyesi út, amely az itt elhelyezkedő fontos iparterületeknek köszönhetően jelentős forgalmat bonyolít. Dél felől a Kishegyesi utat és a 4. számú főutat összekötő Határ úton keresztül közelíthető meg az akcióterület, míg északról (a 33. számú főút részét képező Balmazújvárosi út irányából) a Kishatár úton át lehet elérni a Nagysándortelepet. Az M35 autópálya Debrecent elkerülő szakaszának megépítésével az elmúlt években jelentősen nőtt a Kishegyesi és a Balmazújvárosi utak forgalma, mivel az autópálya 4 lehajtója közül egy-egy ezekbe az utakba csatlakozik. Emellett a Kishegyesi út forgalmát a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park elmúlt évtizedben történt betelepülése által indukált célforgalom is terheli. Az akcióterületen belüli közlekedési hálózat meghatározó tengelye az összes közintézményt és a kereskedelmi egységek jelentős részét felfűző Pósa utca, illetve annak északi folytatásaként a Torockó utca. A Pósa utca – Torockó utca észak-dél irányú tengely átmenő forgalma is jelentős, mivel a vasútvonaltól nyugatra – az autópályát nem számítva – egyedül ez köti össze a Balmazújvárosi (33. sz. főút) és a Kishegyesi utakat. Emellett jelentős forgalmat generálnak az útszakaszon az akcióterülettől északra kiépült bevásárlóközpontok (Metro, Cora, Stop Shop, Park Center) is. Az akcióterület egyéb belső utcáit csak célforgalom terheli, amely nem jelent jelentős terhelést, viszont a belső úthálózat szűk keresztmetszetű, rossz állapotú, sok egyirányú utcával. Debrecen tömegközlekedési vonalai közül több Kishegyesi úton közlekedő autóbuszjárat is érinti az akcióterületet. A menetrend szerinti buszjáratok közül csak a 42 és a 43 j áratok térnek le a N agysándortelep belsejébe, amelyek a P ósa utca – Torockó utca – Kishatár út nyomvonalon érik el a Cora áruházat. A többi autóbusz a K ishegyesi és a H atár úton található iparterületek összeköttetését biztosítja a város belső területeivel. A 17, a 17A és a 17Y jelű autóbuszok kiindulási pontja a Segner tér, míg a 42, 43 és 46 buszok a Nagyállomás felől érkeznek. Az akcióterületet érintő buszjáratok a következők:

39



•

17. számú autóbusz: Segner tér - Határ úti Ipari Park - Kádár dűlő – Ondód

•

17A. jelű autóbusz: Segner tér - Dorottya utca - Határ úti Ipari Park - Műanyaggyár

•

17Y. jelű autóbusz: Segner tér - Dorottya utca - Ipari Park, bejáró út - Határ út

•

42. számú autóbusz: Nagyállomás - Segner tér - Tegez utca - Kishatár utca

•

43. számú autóbusz: Nagyállomás - Dobozi lakótelep - Kenézy Gyula Kórház - Kishatár utca

•

46. számú autóbusz: Nagyállomás - Segner tér - FAG - Inter Tan-Ker Zrt.

A menetrend szerinti tömegközlekedést biztosító autóbusz járatok mellett meg kell még említeni, hogy a Cora áruház elérhetőségét biztosító ingyenes buszjáratok közül kettő nyomvonala is a N agysándortelepen, konkrétan a P ósa, Torockó, Kishatár utcákon halad keresztül. A Debrecen – Füzesabony és a Debrecen – Tiszalök vasútvonalak közös szakaszán található Tócóvölgy vasútállomás az akcióterülethez közel, annak délkeleti csücskénél helyezkedik el. Ez az elérhetőség szempontjából kedvező ugyan, másfelől viszont a vasút akadályozza is a közúti közlekedést, mivel az említett vasútvonalaknak a város központjától nyugatabbra történő helyezése (az 1990-es évek közepén) kettévágta a Kunhalom és a Bartók Béla utcák addig létező összeköttetését. A Kunhalom utca jelenleg a vasútvonalnál megszakad, a vasút túloldalán közvetlenül pedig a Bartók Béla utca kezdődik. Ez a jelenleg nem járható kelet-nyugati irány fontos vonal lenne, mivel a Bartók Béla utca elején található a Kenézy Gyula Kórház szolgáltatásait az akcióterületről sokan veszik rendszeresen igénybe, az újbóli összekapcsolást ugyanakkor jelentősen megnehezíti, hogy ezen ponton hat vasúti vágány található.

Az akcióterület úthálózatának állapota meglehetősen vegyes képet mutat (10. táblázat). Az akcióterület megközelíthetőségét biztosító Kishegyesi út mellett csak a Pósa utca képezi a városi főforgalmi úthálózat része, a többi utca lakóutca. Az utcák mindössze egyharmada rendelkezik aszfalt burkolattal, a többi utca földút, illetve stabilizált földút. Ha viszont az utak hosszát vesszük alapul, akkor megfordul a helyzet: a kb. 8,7 km. Hosszú akcióterületi úthálózat 61 %-a rendelkezik aszfalt burkolattal. A Nagysándortelep és a V ulkán telep úthálózatának közös jellemzője, hogy az utak keskenyek, illetve kevés kivételtől eltekintve a csapadékvíz elvezetése sem megoldott rajtuk. A keskeny utcák miatt az úthálózat több elemén is csak egyirányú forgalom megengedett. A Pósa utca kivételével az utak nincsenek kitéve számottevő forgalmi terhelésnek, viszont 4 utca kivételével (Gyulai, Kistegez, Pósa és

40



Vulkán utcák) valamennyi felújításra szorul. A Vulkán telepi rész jobb megközelíthetőségének érdekében indokolt a Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása, ugyanis jelenleg csak a befelé egyirányú Vulkán utca burkolt, a kivezető utcák nem.

Az akcióterület megközelíthetőségét biztosító főbb utak állapotáról elmondható, hogy a Kishegyesi út és a Határ út egyaránt túlterhelt és burkolatuk rossz állapotban van, sürgősen felújításra szorulnak. Az északra található bevásárlóközpontokkal összeköttetést teremtő Kishatár utca viszont jó állapotú, felújítást nem igénylő városi főforgalmi út, amelynek forgalmi terhelése is megfelelő keretek között mozog. A Nagysándortelepen és a V ulkán telepen – Debrecen legtöbb kertvárosi lakóövezetéhez hasonlóan – parkolóhelyek nem kerültek kialakításra, az akcióterület nem része a v áros parkolási övezeteinek. Az akcióterület megközelíthetőségét biztosító kerékpárút eddig nem épült, pedig indokolt lenne a Nagysándortelep bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba, mivel a városrész lakosai – különösen a számottevő arányt képező alacsony jövedelmű lakosok – gyakran választják a k özlekedésnek ezt a módját. A Balmazújvárosi úton a Kishatár utcáig van kiépített kerékpárút, amely megfelelő csatlakozási pontot j elentene az akcióterületet elérő kerékpárút számára. Az akcióterület belső úthálózata a Kishegyesi és a Balmazújvárosi utak összekötő szakaszaként is szolgáló Pósa és Torockó utcák kivételével gyér forgalmat bonyolító szűk utcák, amelyek külön kerékpárút hálózat nélkül is alkalmasak a kerékpáros forgalom elvezetésére.

Az akcióterület közlekedési hálózatáról összefoglalóan megállapítható, hogy a megközelítését biztosító Kishegyesi és Határ utak rossz állapotúak és túlterheltek. Ugyancsak forgalom által túlterhelt tömegközlekedési vonalak által érintett, jelentős átmenőés célforgalmat lebonyolító Pósa utca is. A lakóutcák forgalom által kevésbé terheltek, viszont keskenyek, többségükön nem megoldott a vízelvezetés és jelentős részük rossz állapotban lévő földút. Indokolt a Vulkán telepi rész jobb megközelíthetőségének biztosítása érdekében a Balásházy és a Szent Mihály utcák leburkolása. Az akcióterület összeköttetése a városi kerékpárút-hálózattal nem biztosított, kiépítése indokolt.

41



10. táblázat. Az akcióterületi utak főbb jellemzői Közterület neve Közterület jellege

Közterület kategória

Burkolat állapota

Forgalomi viszonyok

Egyéb jellemző, probléma

Felújításra szorul-e?

BARCASÁG

UTCA

Lakóutca

megfelelő állapotú aszfalt út

megfelelő

Keskeny

igen

BOKRÉTA

UTCA

Lakóutca

rossz állapotú földút

megfelelő

vízelvezetés nincs

igen

CIMBALOM

UTCA

Lakóutca


megfelelő

keskeny, vízelvezetés nincs

igen

CITERA

UTCA

Lakóutca


megfelelő


igen

CSÁSZÁR PÉTER

UTCA

Lakóutca


megfelelő

Keskeny

igen

DÉVÉNY

UTCA

Lakóutca

stabilizált földút, rossz állapotú

megfelelő


igen

DOB

UTCA

Lakóutca


megfelelő


igen

ÉRMELLÉK

UTCA

Lakóutca


megfelelő


igen

FURULYA

UTCA

Lakóutca


megfelelő


igen

GÖRGÉNY

UTCA

Lakóutca

stabilizált földút, megfelelő állapotú

megfelelő


igen

GYULAI

UTCA

Lakóutca


megfelelő

Keskeny

nem

HARGITA

UTCA

Lakóutca

földút, rossz állapotú

megfelelő


igen

HARSONA

UTCA

Lakóutca


megfelelő


igen

KADARCS

UTCA

Lakóutca


megfelelő


igen

KISHATÁR

UTCA

városi főforgalmi út

jó állapotú út

megfelelő

rendben

nem

KISHEGYESI


rossz állapotú út

megfelelő


sürgősen

KISTEGEZ

UTCA

lakóutca


megfelelő

Rendben

nem

KÓCSAG

UTCA

lakóutca


megfelelő


igen

KUNHALOM

UTCA

lakóutca

földút, rossz állapotú, aszfalt jó

megfelelő

Keskeny

igen

LANT

UTCA

lakóutca


megfelelő


igen

KÖZ

lakóutca


megfelelő


igen

MEGYER

ÚT

MEGYER

TÉR

lakóutca


megfelelő


igen

POPRÁD

UTCA

lakóutca


megfelelő


igen

PÓSA

UTCA


Jó állapotú út

túlterhelt


nem

SÁRMÁS

UTCA

lakóutca


megfelelő


igen

SÍP

UTCA

lakóutca


megfelelő


Igen

TEGEZ

UTCA

lakóutca


megfelelő

Keskeny

Igen

TÉGLAVETŐ

UTCA

lakóutca


megfelelő

Keskeny

Igen

42

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja Közterület neve Közterület jellege

Közterület kategória

Akcióterületi Terv Burkolat állapota

Forgalomi viszonyok

Egyéb jellemző, probléma

Felújításra szorul-e?

TOROCKÓ

UTCA

lakóutca

rossz állapotú aszfalt út

megfelelő

Keskeny

Igen

VILÁGOS BALÁSHÁZY JÁNOS SZENT MIHÁLY

UTCA

lakóutca


megfelelő


Igen

UTCA

lakóutca

stabilizált földút, burkolása indokolt

megfelelő


Igen

UTCA

lakóutca

stabilizált földút, burkolása indokolt

megfelelő


Igen

VULKÁN

UTCA

lakóutca

jó állapotú aszfaltút

megfelelő

keskeny

nem

Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása

43



3.5.2. A közműhálózat jellemzői az akcióterületen A fejezetben a Nagysándortelep – Vulkán telep AT területén tervezett fejlesztések szempontjából leginkább releváns, a ter vezési útmutató által is elvárt energia (áram- és gázszolgáltatás), valamint vízi közművek (ivóvíz, szennyvíz) általános állapotának bemutatása történik a jelenleg ismert fejlesztési igények és a problémák megjelölésével. A városi távhőszolgáltatás az akcióterületet nem érinti. Az akcióterületen a 60-as, 70-es években épültek ki az ivóvízellátást biztosító gerincvezetékek, amelyek anyaga zömében PVC, de kisebb számban azbesztcement anyagú vezetékek is előfordulnak a területen. Mivel a vezetékek kora a város – korábban kiépített ivóvízrendszerrel rendelkező – részeihez képest fiatal, az ellátás szempontjából problémás területeket nem lehet kiemelni. Helyi javításokat esetenként egyedül az acélidomok és a hor ganyzott acél bekötővezetékek igényelnek az elöregedés és korrózió miatt. Gondot jelent, hogy a vezetékek építésekor nem kerültek nyilvántartásba az idomok, így előre nem lehet tervezni az acél anyagú idomok cseréjét, mivel ezek helye ismeretlen, csak véleményezhetők a beépítésük helyei. A Nagysándortelepen és Vulkán telepen tervezett projektelemek közül a Szent Mihály és Balásházy utcák szilárd burkolattal való ellátása érinti az ivóvízvezeték hálózatot. Ezekben az utcákban PVC gerincvezetékek üzemelnek, amelyekről az egyes ingatlanokra csatlakozó bekötővezetékek szorulhatnak felújításra, amely munkálatokat az útfelújításokhoz igazítva célszerű elvégezni. Debrecen ivóvízellátó hálózatára alapvetően a körvezeték jelleg jellemző, ebből adódóan egy-egy településrész ellátását gyakran több fővezeték is biztosítja. Az akcióterületet megtápláló fővezetékek a Bartók B. – Kunhalom utcai NA 200 mm-es és a Kishatár úti, ill. Határ úti NA 150es vezetékek. Ezen fővezetékek PVC anyagúak és az 1970-es 80-as években épültek. Kapacitásuk megfelelő, a cső anyaga még hosszú távú megoldást biztosít az ellátásra. Javításokat a leágazó idomok, acél anyagú kiváltó idomok korróziós hibái jellemzőek és várhatók. Az akcióterület ivóvízellátását biztosító fő- és egyéb vezetékek kapacitása megfelelő a jelenlegi vízigényekhez, sőt hasonlóan az egész városhoz az ellátást biztosító megtápláló fővezetékek túlméretezettek. A ROP pályázat keretében tervezett fejlesztések közül a Vulkán telepen tervezett útburkolások érinthetik az ivóvízhálózatot, az egyes ingatlanokra csatlakozó bekötővezetékek vonatkozásában.

Debrecen szennyvízelvezető rendszerének működtetését az ivóvízellátáshoz hasonlóan a Debreceni Vízmű Zrt. végzi. Az akcióterület sokáig nem volt ellátva megfelelően szennyvízcsatorna rendszerrel, viszont a közelmúltban megvalósult nagyszabású debreceni ISPA program jelentősen javított ezen a hel yzeten: a szennyvíz elvezető hálózat gerinc- és gyűjtővezetékei, több helyen pedig bekötő vezetékei is modern technológia alkalmazásával felújításra kerültek, számos korábban feltáratlan utcában pedig új vezetékek létesültek. Az akcióterületen a hálózatot kapacitási gondok nem jellemzik.

44



A ROP pályázat segítségével megvalósítani tervezett fejlesztések jellegük miatt a szennyvízhálózatot jellemzően nem érintik. A Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása érinthetné a szennyvízelvezető rendszert, de mivel ezekben az utcákban az ISPA beruházás keretében megfelelő kapacitású új elválasztott rendszerű szennyvíz gyűjtő és bekötővezetékek épültek ki, nem szükséges olyan fejlesztés végrehajtása, amely befolyásolná az útépítést. Az akcióterületen a szennyvízhálózat a csapadékvíz-elvezető rendszertől elválasztottan működik, az elválasztott rendszerű csapadékcsatornák kezelője a DMJV Önkormányzata. Mint ahogyan az már az úthálózat állapotánál is bemutatásra került, a c sapadékvíz elvezetése az akcióterület utcáinak többségében nincs kiépítve (10. táblázat). A jelen pályázat keretében a Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása mellett ezen utcákban a csapadékvízelvezetés is kiépítésre kerül. Az akcióterület szennyvízcsatorna-hálózatáról összefoglalva megállapítható, hogy az ISPA program fejlesztéseinek köszönhetően a kiépítettség mértéke jelentősen javult, a vezetékek jó állapotban vannak, kapacitásuk megfelelő. A csapadékvíz elvezető rendszer a szennyvízcsatorna-hálózattól elválasztva működik az akcióterületen és legtöbb utcában még kiépítetlen. A ROP pályázat révén a Balásházy és a Szent Mihály utcákban csapadékvíz elvezetés is kiépül.

Az akcióterület gázellátása a Tigáz – DSO Földgázelosztó Kft. Debreceni Üzemeltetési Egysége, mint a településen található gáz-elosztóvezeték hálózat tulajdonosa és üzemeltetője szolgáltatási körébe tartozik. A szolgáltató tájékoztatása szerint a Nagysándortelep területén középnyomású (3,0 bar) elosztóvezeték hálózat húzódik, amelynek anyaga polietilén (PE). Az akcióterület határán futó Harsona utcán és a Kishegyesi út akcióterület által érintett részen nagyközépnyomású (6,0 bar), szintén PE anyagú gázvezeték van. A területen valamennyi utcában biztosított a gázszolgáltatás, a jelenlegi felhasználói igények kiszolgálásához a rendszer megfelelő kapacitással rendelkezik, a fogy asztók ellátását biztosító gázvezeték-hálózat jó állapotban van. Kisebb hálózatbővítésekre, elsősorban azoknál az ingatlanoknál lehet szükség, amelyek jelenleg még nem rendelkeznek elosztó vezetéki csatlakozással. Ezeknél utólagos leágazások kiépítésével lehet számolni. A gázellátás színvonala az akcióterületen megfelelő, a gázvezetékek állapota és kapacitása lehetővé teszi az igények kiszolgálását. A Tigáz a R OP pályázat keretében megvalósuló beavatkozások miatt kapacitásnövelést közmű vezetékein nem tervez.

Debrecen villamos energia ellátása – a Tiszántúl nagy részéhez hasonlóan – az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. szolgáltatási körébe tartozik. A szolgáltató adatközlése szerint a Nagysándortelepen és a V ulkán telepen közép- és kisfeszültségű hálózat üzemel, amely túlnyomórészt légvezetékes hálózatot jelent. Földkábeles hálózat csak a Torockó és a Pósa utcák találkozásánál, illetve a Kishegyesi út Császár Péter utcáig terjedő részén, valamint a Császár

45



Péter utca általános iskoláig terjedő szakaszán fordul elő. Mivel a hálózat többségében légvezetékes, a hálózatot kiszolgáló transzformátor állomások oszlopokra telepítettek. A szolgáltató közelmúltban elvégzett beruházásainak köszönhetően az akcióterületen a villamos energia hálózat állapota jónak tekinthető, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. jelenleg nem tervez olyan karbantartási munkálatokat, amelyek a pál yázat részeként megvalósítani tervezett fejlesztéseket akadályoznák. Az egyes projektelemek megvalósítása kisebb hálózatot érintő beavatkozásokkal járhat, amelyek villamos energia hálózatot érintő részeinek konkrét leegyeztetése az engedélyes és kiviteli terveket készítő tervezők feladatkörébe tartozik és az ezzel kapcsolatos igények a műszaki tervekben rögzítésre kerülnek. A szolgáltató szerint a rendelkezésre álló kapacitás megfelelő a jelenlegi igények kiszolgálásához. Az akcióterület villamos energia ellátásáról összefoglalóan elmondható, hogy a meglévő, túlnyomórészt légvezetékes hálózat állapota és kapacitása megfelelő e jelenleg ismert igények kiszolgálására, a s zolgáltató nagyobb beavatkozást a te rületen jelenleg nem tervez. A ROP pályázat keretében tervezett projektelemek nem igényelnek jelentősebb villamos energia hálózatot érintő beavatkozást.

3.5.3. Lakáshelyzet Az akcióterület egyértelműen lakófunkciójú városrész, amelynek a beépítési viszonyaira a családi házas beépítés jellemző. A jellemzően kisebb méretű házak a külön álló családi házas beépítéshez mérten viszonylag kicsi telkeken létesültek. Az utcák a főforgalmi utak kivételével keskenyek, emiatt több helyen egyirányú forgalom került bevezetésre. A Kishegyesi út akcióterületre eső szakaszának középső részétől északra benyúlva, a Nagysándortelep közepén nagy területű hosszú telkek találhatók, amelyek telekalakítással, közterületek nyitásával és közművesítésével alkalmasak lehetnek beépíthető ingatlanok kialakítására, de ezek jelenleg magánkézben lévő, mezőgazdasági hasznosítású területek, ezért az önkormányzat beavatkozási lehetőségei meglehetősen korlátozottak. Az akcióterületen található lakások száma a 2001-es népszámlálás adatai szerint 990, amelyek mintegy 60%-a még az 1970-es évek előtt épült. A 2001-es adatok alapján, az akcióterületen a város 83.423 dar abos lakásállományának csak töredéke, 1,2%-a található. Az akcióterületi lakásállományban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városban az egyik legmagasabb, 43,6% volt, amely több mint 4-szeresen meghaladta a 10,7%-os debreceni átlagot. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 42,7%, gyakorlatilag megegyezik az alacsony komfortfokozatú lakásállomány arányával. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 21,2% volt 2001-ben, amely csaknem 10 százalékponttal magasabb a debreceni átlagnál. Az alacsony komfortfokozatú aránya csak Debrecen egyes külterületen elhelyezkedő részein magasabb az akcióterületen megfigyelhető értéknél. A lakások jellemzően alacsony komfortfokozata összefügg a városrész 19. század végétől kezdődő betelepülésével, amikor is a jellemzően téglavetéssel foglalkozó szegény társadalmi csoportok telepedtek itt le a téglagyár közelében (korábban a városrész neve is Téglavető volt). A lakónépesség számát összevetve az akcióterület lakásállományával megállapítható, hogy egy lakásra 3,2 lakos jutott, amely jóval kedvezőtlenebb érték, mint a Debrecen esetében regisztrált

46



2,5 lakos/lakás mutató és a k ertvárosi városrészek átlagánál (2,8) is magasabb. Ez a mutató is alátámasztja az akcióterület domináns lakójellegét. Az akcióterületen a lakásállomány tulajdonviszonyainak tekintetében a m agántulajdon dominanciája figyelhető meg, a területen önkormányzati tulajdonú bérlakás nem található. Több olyan önkormányzati tulajdonú lakótelek-ingatlan helyezkedik el viszont a N agysándortelepen, amelyek a pártállami időkben magántulajdonú felépítményekkel beépítésre kerültek határozatlan idejű (a felépítmény fennállásáig tartó) térítésmentes telekhasználati joggal. Ezek a telkek a felépítmények tulajdonosainak értékesítésre ki lettek jelölve a pi aci árhoz képest jelképesnek mondható összegért. Az értékesítés elsődleges célja a terület tulajdonviszonyainak rendezése, mivel az értékesítés mennyiségéből és a fennálló jogi helyzet miatti telekárból adódóan számottevő önkormányzati bevétel ezekből az ingatlaneladásokból nem képződhet.

Az akcióterületen Debrecen lakásállományának mindössze 1,2%-a található, az egy lakásra jutó lakosok száma (3,2) magasabb a városi értékénél. A beépítettség sűrű, külön álló családi házak jellemzőek, amelyek többsége még 1970 előtt létesült, ebből fakadóan korszerűtlen. A lakásállomány magántulajdonú, önkormányzati bérlakás az akcióterületen nem található. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a városban az egyik legmagasabb, 43,6% volt, amely több mint 4-szeresen meghaladta a 10,7%-os debreceni átlagot. Emellett a városi átlaghoz képest magas az egyszobás lakások aránya is.

3.5.4. Közigazgatási és közösségi szolgáltatást nyújtó közcélú létesítmények állapota A Nagysándortelepen, illetve a hoz zá kapcsolódó Vulkán telepen közigazgatási funkciót ellátó intézmény nem található. Az akcióterület városközponttól távolabbi elhelyezkedése miatt igazságszolgáltatási, egyéb igazgatásai funkciójú intézmény sem települt ide. Az akcióterület Vulkán telepi részén csak lakóházak találhatók, a N agysándortelepre viszont több, a 3.4.3. fejezetben már részletesebben bemutatott humán közszolgáltatást nyújtó létesítmény is települt (óvoda, általános iskola, idősek klubja, családsegítő szolgálat), amelyek jellemzően az akcióterület határain túlmutató ellátási körzettel rendelkeznek. A humán közszolgáltatást nyújtó akcióterületi intézmények kapacitása megfelelő a feladatok ellátásához, a s zolgáltatásoknak helyt adó épületek állapota is lehetővé teszi a megfelelő színvonalú ellátást. A több év tizede épült épületek folyamatos karbantartást, bizonyos elemek, épületrészek időközönként felújítást igényelnek, amelyeket az Önkormányzat lehetőségeihez mérten elvégez (az elmúlt fél évtizedben sor került például a Pósa Utcai Óvoda mindkét telephelyének felújítására, vagy a Nagysándor József Általános Iskola épületén elvégzett különféle munkálatokra: nyílászáró csere, homlokzat felújítás, betonudvar felújítás). Az általános iskola épületének leginkább felújításra szoruló része a j elenleg használaton kívüli, két technika termet és a hozzájuk kapcsolódó szertárat tartalmazó épületrész, amely teljes rekonstrukciót igényelne (fűtési rendszer, nyílászárók, falak, homlokzat, padló, hőszigetelés stb.). A jelen pályázat keretében DMJV Önkormányzata funkcióváltással Közösségi Házat kíván kialakítani a használaton kívüli épületrészben, annak teljes, akadálymentesítéssel egybekötött felújításával. Az akcióterület egyik legfontosabb hiányosságaként jelentkezik a megfelelő

47



közösségi tér és az ehhez kapcsolódó funkciók, programok hiánya. Erre reagálva kíván az Önkormányzat a használaton kívüli épületrész átalakításával egy olyan közösségi házat létrehozni, amely hatékony működésével elősegíti a helyi közösség szerveződését, információhoz való hozzájutását, a helyi identitás erősödését, helyszínt biztosít különféle rendezvények, tanácsadások és képzési programok lebonyolításához.

48



3.6. Funkcióelemzés A Nagysándortelep – Vulkán telep AT Debrecen központi belterületének legnyugatibb kertvárosi beépítésű lakóterülete, amelyet iparterületek vesznek körül. Az akcióterületen egyértelműen meghatározó a lakófunkció, amely mellett a helyi lakosság kiszolgálását célzó gazdasági funkciót ellátó kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, valamint az akcióterület határán túlmutató hatókörrel rendelkező (de csak a közvetlenül szomszédos területekre kiterjedő) humán közszolgáltatásokat biztosító intézmények települtek. Az akcióterületen a r eformátus templom kivételével közösségi funkciót ellátó intézmény nem található. Az egyes funkciókat ellátó intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek elhelyezkedését a 9. ábra mutatja.

Lakófunkció Az akcióterület a 19. századtól egyértelműen lakófunkciójú városrészként jött létre, amely a mai napig is meghatározó, domináns funkciója a területnek, ahová más funkciók jellemzően csak a helyi lakosság kiszolgálására települtek. A kertvárosias területen a beépítettség sűrű, külön álló, földszintes családi házak jellemzőek, amelyek többsége még 1970 előtt létesült, ebből fakadóan korszerűtlen. A 2001. évi népszámlálás idején 990 darabos lakásállományában nagy arányban (43,6%), a v árosi átlagot 4-szeresen meghaladó mértékben voltak jelen az alacsony komfortfokozatú lakások. A lakások jellemzően alacsony komfortfokozata összefügg a városrész 19. század végétől kezdődő betelepülésével, amikor is a jellemzően téglavetéssel foglalkozó szegény társadalmi csoportok telepedtek itt le a téglagyár közelében (korábban a városrész neve is Téglavető volt). Az akcióterületen társasházak nem létesültek, a c saládi házak magántulajdonban vannak, önkormányzati tulajdonú lakóépület nem található.

Közszféra funkciók Az akcióterület város központjától távolabbi, iparterületek közé ékelődő elhelyezkedése miatt nem meglepő, hogy ide közigazgatási, illetve állam- vagy egyéb igazgatási funkciót ellátó intézmények nem települtek. A közszféra funkciót ellátó intézmények közül humán közszolgáltatást nyújtó létesítmények települtek a N agysándortelepre, amelyek hatóköre, ellátási körzete kisebb mértékben ugyan, de jellemzően túlmutat az akcióterület határain. A 3.4.3. fej ezetben már részletesebben bemutatott oktatási és szociális ellátást nyújtó intézmények a következők: • Pósa Utcai Óvoda (Pósa u. 49., Pósa u. 1.) • Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola (Pósa u. 1.) • Nagysándor Telepi Gondozó Szolgálat Pósa Utcai Idősek Klubja (Pósa u. 41.) • Családsegítő Szolgálat (Pósa u. 49., az óvoda épületében) • DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja területi irodája (Pósa u. 1. az általános iskola épületében)

49



Gazdasági funkciók Debrecen központi területeitől eltérően az akcióterület kialakulása óta mindig lakófunkciót töltött be, ezért bár iparterületek veszik körül, a gazdasági funkciók máig is elsősorban a helyi lakosság igényeinek kiszolgálását biztosító kereskedelmi-szolgáltató egységeket jelentetik. DMJV Polgármesteri Hivatalának nyilvántartása szerint 2009. december 1-én a Nagysándortelepen 31 db kereskedelmi és vendéglátó ipari egység működött (az akcióterület Vulkán telepi részén csak lakóépületek találhatók), amelyek közül 8 az élelmiszer-, vagy élelmiszer jellegű üzletek száma. A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek kategóriájába az üzletek szintén negyede (8 db) sorolható, amelyek között 2 táp- és takarmánybolt, valamint 11 tüzelő- és építőanyag kereskedés, háztartási gépalkatrész szaküzlet, papír írószer, csapágybolt, vegyesiparcikk bolt, illetve postabolt található. A vendéglátóhelyek közé sorolható 12 üzlet, valamint emellett az akcióterületen 1 hulladékanyag-nagykereskedés és 2 kölcsönző (videotéka, illetve utánfutó és kisgép kölcsönző) üzemel. A legtöbb üzlet a N agysándortelep tengelyét képező Pósa utcán (10 db), valamint a Tor ockó (9 db), a Kishegyesi (4 db) és a Császár Péter (3 db) utcákon található. Az akcióterület a város más kertvárosi területeivel összehasonlítva a k iskereskedelmi egységekkel való ellátottság tekintetében nem szerepel előkelő helyen, viszont ellátottságát nagymértekben javítja a Balmazújvárosi út m entén kialakult kereskedelmi központ (pl. METRO, CORA hipermarket, Park Center, Stop Shop bevásárlóközpontok), amely a Nagysándortelephez igen közel helyezkedik el (és tömegközlekedési eszközzel is jól megközelíthető). A közeli bevásárlóközpontok számos funkcióval rendelkeznek, emiatt érthető, hogy az akcióterületen a kiskereskedelmi egységek elsősorban a lakosság legalapvetőbb igényeinek kielégítésére koncentrálnak.

Városi funkciók Az akcióterület városi funkcióit tulajdonképpen a közterületek és az itt található épületek adják. Az utcák zöme lakóutca, az akcióterület megközelíthetőségét biztosító Kishegyesi út mellett egyedül a Balmazújvárosi út fel é összeköttetést biztosító Pósa utca – Torockó utca tengelyen meghatározó a közlekedési funkció. Ezen az útvonalon haladnak a tömegközlekedést biztosító helyi autóbuszjáratok, ide települt a k ereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek jelentős része, illetve itt található valamennyi közintézmény is. A lakóutcák jelentős része földút, illetve stabilizált földúlt, csak kb. harmaduk rendelkezik aszfaltburkolattal (ezek viszont az úthálózat hosszának 61%-át adják). Az akcióterületen közpark, illetve a városrész központjának nevezhető, városképileg meghatározó köztér nem található. Az általános iskola melletti telken elhanyagolt állapotú, korszerűtlen és nem biztonságos játékokkal felszerelt játszótér található, amely jelenleg használaton kívül van. A Nagysándortelep belső úthálózatán viszonylag jelentős a kerékpárforgalom, viszont kiépített kerékpárút az akcióterületen nem található. A jelentős átmenő forgalmat (gépjármű és tömegközlekedés) bonyolító Pósa utca szélessége nem teszi lehetővé nyomvonalán kerékpárút kialakítását. A zömében egyirányú belső utcák az akcióterületen belüli kerékpáros célforgalom

50



lebonyolítására általában alkalmasak, viszont indokolt egy olyan kerékpárút létesítése, amely által összeköttetésbe kerül az akcióterület a v áros kerékpárút-hálózatával. Ez legcélszerűbben a Balmazújvárosi úttól a Cora áruház körforgalmi csomópontjáig megépített városi kerékpárúthálózathoz való csatlakozás kiépítésével oldható meg. A Nagysándortelep északi részéig mintegy 682 m hosszan kialakítandó egyesített rendszerű gyalog és kerékpárút által az akcióterület összeköttetésbe kerülne a városi hálózattal. Mivel az akcióterület belső úthálózata csekély forgalmat bonyolít, ezért alkalmas a k erékpárforgalom elvezetésére külön kijelölt nyomvonal nélkül is. A jelen akcióterületi tervvel alátámasztott ÉAOP forrásainak igénybe vételével megvalósítani tervezett pályázat kiemelt figyelmet fordít az akcióterület városi funkcióinak erősítésére. A tervezett projektelemek közül a Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása, a városi hálózathoz csatlakozó kerékpárút létesítése, valamint az EU-konform játszótér és sportpálya kialakítása járul hozzá a városi funkciók erősítéséhez.

Közösségi funkció Az akcióterületen a közösségi funkciót ellátó intézmények hiánya tekinthető az egyik legjelentősebb problémának. Jelenleg mindössze a református templom tekinthető közösségi funkciójú létesítménynek. Az akcióterület lakossága zömében református vallású, a Debreceni Református Egyházmegyéhez tartozó Nagysándortelep Missziói Egyházközség található itt. A helyi református gyülekezet 120 ülőhelyes templomát és a hozzá tartozó parókiát 1985-ben építették (Pósa u. 23.) . Az egyházközség óvodai és iskolai hitoktatást tart, diakóniai munkát végez (segélyezés), illetve különféle egyéb alkalmakat, rendezvényeket is szervez (csendes napok, nyári táborozás, karácsonyi ünnepség stb.). Emellett a D ebreceni Baptista Gyülekezet vasárnaponként rendszeresen istentiszteletet tart a Nagysándortelepen, viszont önálló templom, vagy imaház nincs az akcióterületen, az istentiszteletek helyszíne az általános iskola épülete (Nagysándor-telepi Misszióállomás). Az alacsony státuszú népességet jelentős arányban tömörítő akcióterület fejlesztésének egyik meghatározó kulcskérdése a helyi lakosság működő közösségé való szervezése, amely alapot teremt a további felzárkóztató programok, képzések számára. A megfelelő közösségi tér kialakítása és a közösség fejlődését elősegítő programokkal, rendezvényekkel való megtöltése a helyi társadalom részéről is egyértelmű igényként jelentkezik, amelyet a lakossági igényfelmérés is egyértelműen alátámaszt. Mindezt figyelembe véve DMJV Önkormányzata az ÉAOP forrásainak igénybevételével jelen pályázat keretében közösségi ház kialakítását tervezi a Nagysándortelepen, amelyet az általános iskola jelenleg használaton kívüli, leromlott állapotú részének funkcióváltással történő felújításával kíván megvalósítani. A tervek szerint a közösségi ház olyan módon kerül kialakításra, hogy abban a Héra Családsegítő Szolgálat is helyet kapjon, lehetővé téve ezáltal az akcióterületen a családsegítő szolgáltatások kibővítését, illetve a jelentős helyi beágyazottsággal és a különféle közösség építését szolgáló tevékenységek megvalósítása terén jelentős tapasztalatokkal rendelkező civil szervezet üzemelteti majd a K özösségi Házat a tervek szerint. Héra Egyesület jelenleg DMJV Önkormányzatával határozatlan időre kötött ellátási szerződés keretében látja el az akcióterületen a családsegítés feladatait, a lehetőségeihez mérten a helyi közösség szervezését is feladatának tekinti. A családsegítő szolgálat jelenlegi telephelyének szűkössége (Pósa Utcai Óvoda főépületének egy kis része) nem alkalmas a

51

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja családsegítő szolgáltatások rendelkezésre.

kiterjesztésére,

közösségi

Akcióterületi Terv tér

pedig

9. ábra. Az akcióterület funkcióinak elhelyezkedése

52

egyáltalán

nem

áll



3.7. Tulajdonviszonyok értékelése A Nagysándortelep – Vulkán telep AT tulajdoni viszonyait DMJV Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztályának adatai (az önkormányzati tulajdonra vonatkozóan), illetve a Debreceni Körzeti Földhivatal adatai alapján vizsgáltuk. Az önkormányzati, az egyházi, illetve a magyar állam tulajdonát képező ingatlanok területi elhelyezkedését a 10. ábra szemlélteti. Az ábrán nem látható az akcióterület északi részét képező kerékpárút nyomvonala, amely az önkormányzati tulajdonú Kishatár utca mellett egy keskeny sávon a CORA áruház telkét is érinti. Mivel a kerékpárút a szabályozási tervben útként szerepel ez nem képezi akadályát az építésnek és a CORA is hozzájárulását adja a beruházáshoz. Az akcióterületen természetesen DMJV Önkormányzata rendelkezik a legnagyobb tulajdoni hányaddal: összesen 164 külön helyrajzi számmal jelölt ingatlanban rendelkezik tulajdonnal, ebből 163 esetben kizárólagos, 1/1 tulajdoni hányaddal, amelyek területe együttesen megközelíti a 16 hektárt, azaz az akcióterület közel ötödét (19,5%). Az Önkormányzat tulajdonú ingatlanok közül 114 forgalomképes, 45 forgalomképtelen, 5 pedig korlátozottan forgalomképes. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok területének 63,6%-át a forgalomképtelen (kizárólag közterületek), 7,2%-át a korlátozottan forgalomképes (általános iskola, óvoda telephelyei, idősek klubja, iskola melletti játszótér), míg a fennmaradó 29,2%-át pedig a forgalomképes ingatlanok teszik ki. A forgalomképes vagyon jelentős részét olyan önkormányzati tulajdonú lakótelek-ingatlanok alkotják, amelyek még a s zocialista államrendszerben magántulajdonú felépítményekkel kerültek beépítésre, a felépítmény fennállásáig tartó határozatlan idejű térítésmentes telekhasználati joggal. Ezek a telkek a felépítmények tulajdonosainak értékesítésre ki lettek jelölve a piaci árhoz képest jelképesnek mondható összegért. Az értékesítés elsődleges célja a terület tulajdonviszonyainak rendezése, az értékesítés mennyiségéből és a fennálló jogi helyzet miatti telekárból adódóan számottevő önkormányzati bevétel ezekből az ingatlaneladásokból nem képződhet. Az önkormányzat ingatlangazdálkodási eszközei az akcióterületen meglehetősen korlátozottak, mivel a város sem forgalomképes lakásállománnyal, sem pedig forgalomképes helyiségállománnyal nem rendelkezik. Az önkormányzati tulajdon mellett az akcióterületen a m agántulajdonú ingatlanok (lakóingatlanok, illetve néhány üzleti-szolgáltató helyiség) a meghatározók. Állami tulajdonú ingatlan egyáltalán nincs az akcióterületen, és az egyházi tulajdont is mindössze a Pósa u. 23. szám alatt található református templom és parókia képviseli. A kerékpárút nyomvonalának kivételével a ROP pályázat támogatásával megvalósítani tervezett projektelemek által érintett valamennyi ingatlan DMJV Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll. Egyedül a Kishatár úton létesítendő kerékpárút egy szakasza érinti a CORA áruház telkét (az építéshez a CORA hozzájárulását adja). Az akcióterület tulajdonviszonyairól összefoglalva megállapítható, hogy a magántulajdonú lakóházak és néhány üzleti-szolgáltató egység mellett egyedül az önkormányzati tulajdon (elsősorban közterületek, középületek, illetve magántulajdonú ingatlannal beépített tel kek) képvisel számottevő arányt (az akcióterület területének 19,5%-a). Állami tulajdonú ingatlan egyáltalán nincs az akcióterületen, egyházi tulajdont is csak a református templom jelent.

53



10. ábra. Az akcióterület tulajdonviszonyai

54



3.8. Igényfelmérés és kihasználtsági terv Előzmények: A Nagysándortelep – Vulkán telep AT a város legnyugatibb fekvésű, iparterületek közé ágyazott kertvárosias lakóterülete, amelyre betelepülésétől fogva jellemző a hátrányos helyzetű, alacsony státuszú lakosság jelenléte. Az akcióterület helyzete az utóbbi évtizedben felértékelődött, amelyben nagy szerepe van a környező iparterületek fejlődésének, illetve az északra található kereskedelmi övezet kiépülésének, illetve a megvalósított infrastrukturális beruházásoknak (ISPA projekt, közeli autópálya csatlakozás, útfelújítások). A terület megítélése a v ároson belül már korántsem olyan kedvezőtlen, mint korábban volt. A helyzetfeltárás is rámutat azonban, hogy az akcióterület és a környező városrészek felértékelődése nem állítható párhuzamba az itt élő lakosság életkörülményeinek, szociális helyzetének javulásával. A régóta helyben élők lakáshelyzete és szociális rászorultsága gyakorlatilag változatlan. Az akcióterületen még mindig jelentős az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, a családi házas beépítésű területen számos lakóépület műszakilag nagyon leromlott állapotban van. A kisnyugdíjasok, nagycsaládosok számára sok esetben jelentős problémát jelent a rezsiköltségek előteremtése is, állagjavításra alig, vagy egyáltalán nem tudnak költeni. A családok számára a lakásfenntartás költségei sokszor még kis alapterület esetén is megterhelők, esetükben az önkormányzat által nyújtott támogatások (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás) fontos forrást jelentenek a fenntartásban. A lakosság állapotát leginkább kedvezőtlenül befolyásoló tényezők: a nagyarányú munkanélküliség következtében az elszegényedés, a hel ytelen életmód, a hiányos, rossz táplálkozási szokások miatt kialakult betegségek, az elmagányosodás, kiürült családi kapcsolatok, a szenvedélybetegség különböző formái. Az itt élő lakosság jelentős hányada a fent említett okok következtében támogatásra szorul. A helyi intézmények (oktatási és szociális) és civil szervezetek együttműködése során minden lakoshoz eljutnak a szolgáltatások, a jelzőrendszer jól kiépített, gyakorlatilag a családok életvezetési képességét több szolgáltatási formával is segítik a s zervezetek, ki-ki feladatának, rendeltetésének megfelelően. A településrész nagy hiányossága viszont, hogy nincs helyben elérhető közösségi szintér, a kulturálódási és sportlehetőségek helyben igen szűkösek, s a gyermekek számára biztonságos játszótér sem áll rendelkezésre. A közösségi tér és a hozzá kapcsolódó programok elengedhetetlen feltételét képezik egy olyan erős, saját életkörülményeik és környezetük fejlődése érdekében tenni akaró helyi közösség létrejöttének, amely a helyi társadalom fejlődésének alapja lehet.

IGÉNYFELMÉRÉS Az akcióterületen a családsegítés feladatait ellátó, jelentős helyi beágyazottsággal rendelkező civil szervezet, a Héra Családsegítő Szolgálat lebonyolításában került sor 2009 nyarán egy lakossági kérdőíves vizsgálat lefolytatására. A helyben élő lakosokkal készült kérdőíves felmérés kérdezőbiztosok segítségével, személyes kontaktuson alapuló strukturált interjúk formájában történt. A megkérdezettek kiválasztásában a véletlenszerűség

55



érvényesült, a mintavétel módja a lakossági nyilvántartásból véletlenszerűen kiválasztott lakosok megkérdezése volt. Összesen 125 kérdőív kitöltésére és kiértékelésére került sor, amely a teljes akcióterületi lakosság 4%-át teszi ki. A vizsgálat az alábbi témákra irányult: 1. A településrész állapotának, jellemzőinek értékelése: az akcióterületet leginkább ismerő helyi lakosság milyennek ítéli a lakókörnyezet állapotát, a helyben elérhető szolgáltatásokat, lehetőségeket. Mik a l egfontosabb helyi értékeket és problémák a lakosság szemszögéből, amelyek feltárása fontos a városrész fejlesztése érdekében. 2. Szabadidő eltöltése: a telepen élők több fórumon felvetették, hogy nincsenek lehetőségek a szabadidejük hasznos eltöltésére, ezért érdemes volt megvizsgálni azt, hogy egyáltalán milyen szabadidő „kapacitással” rendelkeznek, és milyen formáját preferálják a szabadidő eltöltésnek. 3. Közösségi tér/közművelődés: egy közösségi színtér és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások régóta hiányoznak a ter ületen. A helyi igényeknek megfelelő közösségi tér és szolgáltatások csak az ott élőkkel együttműködve működhet hatékonyan, ezért fontos annak feltárása, hogy milyen formában képzelik el a lakosok ennek kialakítását, milyen szolgáltatásokat vennének igénybe, és személyesen hogyan járulhatnak ehhez hozzá. A megkérdezettek nemek szerinti megoszlása esetében enyhe nőtöbblet figyelhető meg (55,2%-a nők, 44,8%-a férfiak aránya), ami jól reprezentálja a v áros, és a településrész általános demográfiai adatait. A válaszadók életkor szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az akcióterület korösszetételének megfelelően a felnőtt (30-59 éves) korosztály a m egkérdezettek több mint 60%-át teszi ki, a fi atalkorúak (18-29 éves) aránya meghaladja a minta ötödét (11. ábra). 11. ábra. A megkérdezettek életkor szerinti megoszlása

10,4%

7,2% Gyermekkorú (0-17 éves) 21,6% Fiatalkorú (18-29 éves) Felnőttkorú (30-59 éves)

60,8%

Időskorú (60-x éves)

56



A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a településrészen élők legnagyobb hányada alapfokú, vagy középfokú végzettséggel rendelkezik, a felsőfokú végzettségűek aránya elenyésző. A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása is alátámasztja a hel yi lakosság alacsony képzettségére utaló adatokat: a m aximum általános iskolát végzettek aránya a válaszadók közel harmadát teszi ki, a diplomások aránya 5% alatt marad. A középfokú végzettségűek aránya viszonylag magas, a v álaszadók több m int negyede érettségivel rendelkezik, 36%-uk pedig kitanult valamilyen szakmát (12. ábra). A megkérdezettek iskolai végzettségét korcsoportok szerint elemezve megállapítható, hogy a maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya különösen az idősek és a felnőttek között magas (69,2%, illetve 26,4%), míg az érettségivel, vagy diplomával rendelkezők aránya a fiatalkorúakon belül a legjelentősebb (13. ábra).

12. ábra. A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása

2,4%

nem válaszolt

4,8%

diplomás

26,4%

érettségizett

36,0%

szakmunkás 24,0%

8. általános 6,4%

8. általános alatt 0%

10%

20%

30%

40%

13. ábra. A megkérdezettek iskolai végzettsége korcsoportok szerint

15,4%


Felnőttkorú (30-59 éves) 2,6% Fiatalkorú (18-29 éves)

53,8%

23,8%

43,4%

7,4%

37,0%

44,5%

0%

10%

8. általános

20%

40%

szakmunkás

57

50%

7,7%

60%

érettségizett

2,6%

11,2%

33,3%

30%

7,7%

27,6%

37,0%

Gyermekkorú (0-17 éves)

8. általános alatt

15,4%

11,1%

70%

80%

diplomás

7,4%

11,1%

90%

100%

nem válaszolt



A családszerkezetre vonatkozó kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek háromnegyede (76%) családban él, ötöde pedig egyedülálló (21,6%). A kérdésre 3 fő (2,4%) nem adott választ. A megkérdezettek gazdasági aktivitása tekintetében megállapítható, hogy a dolgozók aránya meghaladja az összes megkérdezett felét (50,6%), amely kedvezőbb az akcióterület egészére jellemző statisztikai értéknél. A magukat nyugdíjasnak vallók aránya 20%, az egyéb inaktívaké pedig 9,6% (14. ábra). 14. ábra. A megkérdezettek gazdasági aktivitás szerinti megoszlása

5,6%

dolgozó

14,4%

nyugdíjas 9,6%

50,4%

egyéb inaktív 20,0%

eltartott nem válaszolt

A gazdasági aktivitást a megkérdezettek korcsoport szerinti megoszlásával összevetve megállapítható, hogy dolgozók 81%-a felnőtt korosztályból, 19%-a pedig a fiatal korosztályból kerül ki. Meglepő viszont, hogy a magukat nyugdíjasnak vallók mindössze 52%-a a 60 év feletti, 48%-uk viszont a 30-59 éves korosztályba tartozik (a felnőtt korosztály nyugdíjasok között meglévő magas aránya egyfajta munkanélküliség előli „menekülési útvonalat” jelenthet ennek a korosztálynak). Az egyéb inaktívak háromnegyedét a felnőttek, negyedét pedig a fiatalkorúak teszik ki. Az eltartottak között szintén a fi atalok túlsúlya jellemző (44,4%), amit összevetve az iskolai végzettség adataival, kiderül, hogy nem a felsőfokú tanulmányaikat folytatókról van szó, hanem olyan középfokú végzettségűekről, akik nagy valószínűséggel munkanélküliek, vagy munkát kereső eltartottak (15. ábra). Az akcióterület állapotát, helyzetét felmérő kérdések közül az egyik legfontosabb annak a vizsgálata, hogy a megkérdezettek szeretnek-e az akcióterületen élni? A megkérdezettek többsége (56,8%) igennel válaszolt a kérdésre, míg az egyértelműen nemmel válaszolók aránya a 14%-ot sem érte el. A bizonytalanok aránya a 9%-ot sem éri el, a kérdésre választ nem adók viszont a m egkérdezettek ötödét tes zik ki (16. ábra). A nagyarányú válaszmegtagadás oka többféle lehet: például a válaszadó nem gondolkodott még el ezen, esetleg kényszerből, vagy átmenetileg él még itt, de lehetséges az is, hogy nem „szimpatikus” bevallani azt, hogy nem szeret itt élni, ezért inkább megtagadja a választ. Előfordulhat, hogy a megkérdezettnek nincs semmilyen érzelmi kötődése se pro se kontra, de az is megeshet, hogy feltehetően tudják, hogy miért nem szeretnek itt élni, de az okairól

58



nem akarnak nyilatkozni. A gyermek korosztály és az idősek több mint 2/3-a szeret a településrészen élni, a felnőttek estében ez az arány 56,6%, míg a fiatal korosztálynak már csak kevesebb, mint a fel e (48,1%) válaszolt igennel a kérdésre. A válaszok alapján a fiatalok 25,9%-a nem szeret itt élni, emellett körükben magas (22,2%) volt a kérdésre nem válaszolók aránya is, hasonlóan a 30-59 évesekhez, akiknek negyede nem válaszolt. 15. ábra. A megkérdezettek gazdasági aktivitása korcsoportok szerint

nem válaszolt eltartott egyéb inaktív nyugdíjas dolgozó

0%

10%

20%

Gyermekkorú (0-17 éves)

30%

40%

Fiatalkorú (18-29 éves)

50%

60%

70%

80%

Felnőttkorú (30-59 éves)

90%

100%


16. ábra. „Szeret-e a Nagysándortelepen élni”

igen

20,8% 8,8%

56,8%

nem nem tudja

13,6%

nincs válasz

Azok, akik szeretnek itt élni elsősorban érzelmileg kötődnek a helyhez (család, barátok, szomszédok) révén. A legtöbb válaszadó érzelmileg kötődik a helyhez és az itt élő emberekhez: már gyermekkora óta itt él, családi, rokoni kapcsolatai vannak, illetve szereti az itt élő embereket (40 válasz). Másodsorban a nyugodt, csendes környezet jelent vonzótényezőt az itt élőknek (15 válasz). A válaszok között megjelennek továbbá a k özeli bevásárlóközpontok (5 esetben), a településrész fejlődése és a megfizethető itteni élet (3, illetve 2 esetben). Azok, akik inkább nem szeretnek itt élni, elsősorban a szabadidő eltöltési

59



lehetőségek hiányát, az elhanyagolt környezetet, illetve az emberi kapcsolatok alacsony színvonalát jelölte meg okként. A településrészen elérhető különféle szolgáltatások és egyéb lehetőségek értékelése egy 1-től (nagyon rossz) 5-ig (nagyon jó) terjedő skálán történt. A válaszokból kitűnik, hogy az akcióterületen a m egkérdezettek szerint egyértelműen a kulturális és sportolási lehetőségek helyzete a legrosszabb, 70% feletti az 1-es minősítések aránya (17. ábra). A válaszadók többsége szintén nagyon rossznak tartja helyben (az 1-es osztályzatok aránya 50-60 százalék közötti) az információhoz jutás lehetőségeit (helyi szolgáltatások, hírújság hiánya), a munkalehetőségek és képzéseket, a megfelelő játszótér jelenlété, illetve a bűnözés helyzetét. A parkok, zöldterületek állapota kielégítőbb, de inkább rossznak és elhanyagoltnak érzik az emberek, amin változtatni kellene. Relatíve kedvező megítélést kapott (a válaszadók több m int 50%-a legalább közepesnek, vagy ennél jobbnak ítélte meg) az emberek részvételi lehetőségét és tényleges részvételét a település életében és a helyieket érintő ügyekben, az önkormányzattal való kapcsolatok minőségét, a kábeltévé ellátottságot, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi ellátás színvonalát. Emellett kielégítőnek tekinthető a rendőrség aktivitása. A válaszokból viszont egyértelműen kiderül, hogy a helyben elérhető lehetőségek és szolgáltatások a legtöbb esetben hiányosak, egyértelműen fejlesztésre szorulnak. A „Mit tart a legnagyobb értéknek a településrészen?” kérdésre a megkérdezettek 39%-a nem válaszolt, emellett igen magas volt a nem tudom válaszok aránya is (35%). Mindez arra utal, hogy az akcióterületen nincsenek olyan értékek, amelyeket az emberek egyértelműen és nagy arányban a magukénak éreznek és büszkék rá. Legtöbben a környező bevásárlóközpontok kiépülését és közelségét jelölték meg értékként, amely mellett a környezeti értékeket (csendes környék, zöld területek) emelték ki legnagyobb arányban. Pozitív tényezőként említették továbbá a válaszadók a közeli ipari parkok és az infrastruktúra fejlődését (pl. szennyvízcsatorna kiépülése), valamint a „közösséghez tartozást” (közvetlen, összetartó emberek). A legtöbb válaszadó csupán egyetlen ilyen értéket nevezett meg. A megkérdezettek jóval több megoldásra váró helyi problémát tudtak felsorolni a településrészen, mint értéket (mindössze 14% a nem válaszolók és 19% a nem tudom válaszok aránya, a válaszadók 43,4%-a pedig egynél több problémát is megjelölt). Kiemelt helyen szerepel a buszközlekedés és a közbiztonság, ezt követi a hulladékgyűjtés problémái (szelektív gyűjtőhelyek környékére sok háztartási hulladékot raknak ki az emberek), valamint a szabadidő eltöltési és sportolási lehetőségek hiánya. A szabadidős programoknak is helyt adó közösségi tér/ház hiányát szintén sokan jelölték meg, de többen említették az infrastuktúra hiányosságait (pl. aszfaltozott utak, közművek), a játszótér hiányát és a környezet elhanyagoltságát is. Többen fontos problémának tartják és említették a településrészen a k óborló kutyákkal kapcsolatos gondokat (nem feltétlenül gazdátlan, hanem sok esetben a közterületre felügyelet nélkül kijutó kutyákról van szó). Az egyéb kategóriába tartozó válaszok aránya 14,1%, amelyen belül az akcióterület általános fejletlenségét, a helyi munkalehetőségek hiányát, a szükséges felújításokat és a szegénységet jelölték meg a l egtöbben (3-3 említés), a településrész rossz imázsát csak egyetlen válaszadó jelölte meg problémaként (18. ábra).

60



17. ábra. Milyennek értékeli a településrész nyújtotta lehetőségeket? (1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1 a legrosszabb, 5 a legjobb minősítés) Lehetőségek (értékelés átlga) Rendőrség aktivitása (2,64) Bűnözés helyzete (2,00) Tanórán kívüli elfoglaltságok az iskolában (2,25) Az emberek részvétele a településrész életében (2,95) Civil szervezetek aktivitása (1,95) Részvételi lehetőség a helyieket érintő ügyekben (2,90) Gyermek- és ifjúságvédelmi szolgáltatások (2,41) Információhoz jutás lehetősége az elérhető szolgáltatásokról (2,05) Önkormányzat kapcsolata a településrésszel (3,07) Kábeltévé helyzete (3,25) Helyi újság, hírlevél a Nagysándortelepről (1,92) Internethez jutás lehetősége (2,40) Játszóterek (1,78) Parkok és zöldterületek állapota (2,09) Amatőr művészeti tevékenységek (1,33) Kulturális rendezvények (1,24) Könyvtári lehetőségek (1,39) Kulturális lehetőségek (1,32) Sportolási lehetőségek (1,38) Munkalehetőség az emberek átképzési lehetőségei (1,57)

0%

10%

20%

30%

40%

61

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1

2

3

4

5



18. ábra. „Mit tart a legnagyobb megoldásra váró problémának a településrészen?” (az összes válasz százalékában) egyéb 14,1%

közbiztonság 16,4%

játszótér hiánya 4,7% elhanygoltság 4,7%

buszközlekedés 15,6%

kóbor kutyák 6,3% infrastruktúra hiányosságai 6,3% közösségi tér hiánya 8,6%

hulladékgyűjtés 11,7% szabadidő eltöltési/sportolási lehetőség hiánya 11,7%

Az akcióterületen jelentkező egyik fontos hiányosság a szabadidő helyben történő hasznos eltöltésének hiánya. A felmérés megpróbálta feltárni, hogy a helyi lakosság mennyi szabadidővel rendelkezik. A megkérdezettek háromnegyede legkevesebb 6 óra szabadidőt tud beiktatni hetente, az 1-5 óra szabadidővel rendelkezők aránya 20%, míg mindösszesen 3,2% nyilatkozta, hogy egyáltalán nincs szabadideje. A hetente 6-15, a 16-30 és a 30 ó ránál több szabadidővel rendelkező egyaránt 20% feletti arányt képviselnek (19. ábra). A legtöbb szabadidővel a nyugdíjas korosztály rendelkezik, őket követi a gyermek korosztály, majd a fiatalok és végül a felnőttek csoportja. A fiatal és a gyermek korosztályba tartozó megkérdezettek 40-44%-a hetente átlag 16-30 óra közötti szabadidővel rendelkezik. A felnőttek 38%-a 6-15 óra, 28%-uk pedig ennél is kevesebb, mindössze 1-5 óra szabadidővel rendelkezik hetente. 19. ábra. A hetente rendelkezésre álló szabadidő nagysága nem válaszolt 1,6%

0,8%

nem tudja

24,8%

31 óra felett

21,6%

16-30 óra

28,0%

6-15 óra

20,0%

1-5 óra

3,2%

egyáltalán nincs 0%

5%

10%

15%

62

20%

25%

30%



A megkérdezettek 35,2%-a a hét minden napjára elosztva rendelkezik szabadidővel, 50,4%uk inkább csak hétvégén tud több szabadidős tevékenységet végezni, hétköznap csak néhány óra áll rendelkezésükre, míg 10%-uknak csak hétvégén van szabadideje. A gyermekkorosztály 44,4%-a hét minden napján rendelkezik szabadidővel, 33,3%-uk pedig hétköznap is tud több mint 2 órát szabadidős tevékenységre szánni. A fiatalok szintén ezt a két időintervallumot jelölték meg a legtöbben, bár 11%-uknak csak hétköznap van 1-2 óra szabadideje, a többi inkább hétvégén. A felnőtt korosztály esetében árnyaltabb a kép: 27,6%-uk esetében egyenletes a megoszlás a hét minden napjára, csaknem ugyanennyien hétköznap 1-2 órával rendelkeznek, a többi vel hétvégén. Az idősebb korosztálynak van a legtöbb szabadideje, 69,2%-uknak a hét minden napjára egyenletesen elosztva. A szabadidő eltöltése jellemzően otthon (lakáson, házon) történik, mintsem azon kívül. A megkérdezettek 35%-a inkább „kimozdul” otthonról és így keres lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére. Az otthon eltöltött szabadidő oka lehet, hogy nincs miért elmenni otthonról, nincs lehetőség, eszköz (kulturális program, hely ill. pénz) arra, hogy rávegye magát a „kimozdulásra”. A fiatalok legszívesebben a házon kívül töltik a szabadidejüket, ők azok, akik szívesen „kimozdulnak” (59,3%). A gyermek korosztály is „aktív”, ebben a tekintetben, bár 55,6%-uk inkább otthon próbál kikapcsolódni (itt szerepet játszik, hogy egyedül még nem mindig mehetnek el otthonról, elkísérni pedig csak alkalmanként tudják őket szüleik). A felnőtt és az idős korosztály jellemzően otthon tölti a szabadidejét (63,2%, illetve 84,6%). A megkérdezettek 34,4%-a döntően valamilyen passzív tevékenységgel tölti el a szabadidejét (pl. tv-nézés, mozi látogatás), a döntően aktív szabadidős tevékenységeket (pl. sport, kertészkedés, túrázás) folytatók aránya 20%, míg a l egtöbben (42,4%) aktív és passzív tevékenységeket egyaránt, közel azonos mértékben végeznek. A döntően passzív szabadidős elfoglaltság a fiatalkorúak körében a legalacsonyabb (22,2%), a gyermekkorúak esetében pedig a legmagasabb (55,6%), a felnőtt és idős korosztály esetében pedig hasonló arányok figyelhetők meg (36,8% és 30,8%). A megkérdezettek 85,6% támogatja egy közösségi ház létrehozásának ötletét a településrészen, mindössze 4% (5 fő) válaszolt nemmel erre a kérdésre. A támogatottság a fiatalkorúak esetében 74,1%, a t öbbi korcsoport esetében viszont egységesen magas (84,6% és 89,5% közötti). A megkérdezettek túlnyomó többsége (93,6%) venne részt a közösségi ház által szervezett programokon: 85,6%-uk csak résztvevői minőségben, 46%-uk viszont szervezőként, önkéntesként, lebonyolítóként is közreműködne. Támogatóként való részvételre a közösségi ház programjaiban a válaszadók negyede (25,6%) vállalkozna. A létesítendő közösségi ház tartalommal való megtöltéséhez fontos annak felmérése, hogy a lakosság milyen szolgáltatásokat látna szívesen, venne igénybe ott. A közösségi házba telepítendő leginkább preferált tevékenységek között (80% feletti az igenek aránya) jelenik meg a városszépítés (parlagfű írtás, szemétszedés stb.), a kirándulások szervezése, az álláskereső klub, a könyv-és folyóirattár, az internetezési lehetőség és az egészségvédelmi előadások. A válaszadók ugyancsak fontosnak tartják (az igenek aránya 60-80% közötti) családi- és sportrendezvények, napközis tábor, nyelvtanfolyam, csere-bere

63



börze, táncház, tánc klub, torna és kertbarát kör megszervezését a k özösségi ház keretei között (20. ábra). 20. ábra. „Milyen szolgáltatásokat látna szívesen egy közösségi házban a településrészen?” (az igen válaszok aránya összesen és korcsoportonként) 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Nagysándor telepi fesztivál Bál Városszépítés (parlagfű irtás, virágosítás, szemétszedés stb.) Kirándulások Napközis tábor gyerekeknek Csere-bere börze Sport rendezvények Családi rendezvények Korrepetálás Kiállítások megtekintése Álláskereső klub Nyelvtanfolyam Tánc klub / Táncház Kertbarát kör Egészségvédelmi előadások Baba-mama klub Kézműves klub Torna (alakformáló, terhestorna, gyógytorna, jóga stb.) Nóta klub Könyv és folyóirattár Internetezési lehetőség

igenek aránya összesen

0-17 éves

64

18-29 éves

30-59 éves

60-x éves



A kevésbé preferált szolgáltatások közé tartozik a Nagysándortelepi fesztivál, a bál, a korrepetálás, a kiállítások szervezése, a baba-mama klub, a kézműves klub, valamint a nóta klub. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes tevékenységek korcsoportonkénti támogatottsága eltérő, így egy-egy tevékenység alacsony összesített támogatottsága mellett lehetséges egy adott korcsoport magas igénye a szolgáltatás iránt (pl. a nóta klub esetében az igenek arány csupán 36,8%, viszont az idősek több mint ¾-e igényt tartana rá; a torna és a korrepetálások esetében pedig a gyermekkorúak igénye jelentős). Emellett előfordul, hogy egy adott tevékenység fontosságát és szükségességét a válaszadók nem mindig érzékelik. A közösségi ház szolgáltatásainak kialakításakor ezeket az igényeket is indokolt figyelembe venni, legfeljebb kisebb gyakorisággal kell ilyen jellegű rendezvényeket szervezni. A kérdőívben meg nem nevezett egyéb közösségi házba telepítendő szolgáltatást mindössze 11 válaszadó nevezett meg. Ezek között a hittant említették legtöbben (4), bár hitoktatás jelenleg is van a Nagysándortelepen. Emellett 1-1 válaszadó említette a következőket: „bármi építő jellegű, fiatalok nevelése, történelem, filmvetítés, játszótér, környezetvédelmi fórum, sportolás gyermekeknek, számítástechnikai foglalkozás”. Az igényfelmérés összegzéseként megállapítható, hogy az akcióterületen élőknek erős érzelmi kötődésük van a településrészhez: itt élő család, barátok, szomszédok (emberi kapcsolatok) jelentik a legfontosabb kötődést, tehát a k özösség iránti igény fontos a számukra. A környezetük/lakókörnyezetük, a zöld övezet is jelentős értéket képvisel, amit szeretnének még inkább megóvni, gondozni, ápolni. Többen úgy vélekednek, hogy a településrész fejlődésnek indult, azonban a válaszokból kiderül, hogy jelentős hiányosságok és problémák is jelen vannak, mindenekelőtt a közösségi tér, a szabadidő eltöltési lehetőségek, az infrastruktúra és a közbiztonság területén. A közelben induló építkezések és ipari park fejlesztések fontosságát, a bevásárlóközpontok közelségét többen kiemelték, mint olyan elemeket, amely elősegíti ennek a településrész integrálódását a városhoz, emellett munkalehetőséget és a szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférést is jelenti. Az akcióterületen nincs igazi, mindenki számára igénybe vehető közösségi színtér. Alapvető igény fogalmazódott meg, hogy legyen egy olyan hely, ahol az itt élő emberek, közösségek találkozni tudnak. Ugyancsak nem áll rendelkezésre elegendő információs csatorna: itt elsősorban a könyvtári szolgáltatások hiányát említették, de az internethez való hozzáférés sem olyan „természetes” mindenkinek. A megkérdezettek túlnyomó többsége támogatná egy közösségi ház létrehozását, ami ezeket a problémákat orvosolná. A közösségi ház szolgáltatásait sokan akár minden nap i génybe tudnák venni, hiszen az itt élők jelentős hányada a hét minden napján rendelkeznek szabadidővel, de azoknak az aránya is jelentős, akik hétvégén kapcsolódnának be az egyes tevékenységekbe. A közösségi színtér funkcióinak tekintetében a válaszadók olyan szolgáltatások és programok megjelenését szeretnék, amelyekben „aktívan” részt vehetnek (pl. városszépítés, kirándulások, családi rendezvények, klubok/körök), illetve, amelyek a mindennapi életüket hatékonyan segítik (pl. álláskereső klub, egészségvédelem, könyvtár).

65



KIHASZNÁLTSÁGI TERV Az igényfelmérés eredményeinek figyelembe vétele Az igényfelmérés eredményei egyértelműen azt tükrözik, hogy az akcióterület lakossága kiemelt fontosságúnak tartja a közösségi ház létrehozását. A kérdőíves felmérés több kérdése irányult arra, hogy milyen formában vennék igénybe a ház szolgáltatásait. A lakosság nemcsak részvevőként, hanem szervezőként, lebonyolítóként is részt vállalna a közösség életében. A ház kihasználtsági mutatójára következtetni tudunk továbbá azokból az adatokból, amelyek a lakosság szabadidejének felmérése és a ház szolgáltatásainak igénybevételére irányultak. A kérdőíves felmérés ezen pontjai is alátámasztják, hogy egyértelmű az igény a kulturális és szabadidős programok szervezésére, a kikapcsolódási lehetőségek biztosítására, illetve olyan tér létrehozására, amely közege lehet a különböző csoportok kiteljesedésének. A közösségi ház létrehozása a városrész, az itt élők társadalmi felértékelődését is magával hozza, megteremti a lehetőséget a közösség értékeinek megmutatására is. A felmerült igények, és szükségletek figyelembevételre kerültek a kihasználtsági terv készítése során, ezért az igényfelmérés eredményeit figyelembe véve az alábbi kihívások, feladatok és problémák megoldására válhat alkalmassá a ház: • Akadálymentesen megközelíthető és használható közösségi tér • Korszerű fűtési rendszerrel, nyílászárókkal és hőszigeteléssel ellátott, fenntartható üzemeltetési költségekkel jellemezhető létesítmény • Megfelelő belső elrendezés kialakítása, ezen belül: -

a kulturált várakozásra és tartalmas kikapcsolódásra lehetőséget biztosító előtér;

-

a mozgássérültek számára is alkalmas WC blokk kialakítása, kisgyermekkel érkezőknek a pelenkázó használatának lehetősége;

-

a klubterem mobilizálhatósága, variálhatósága;

-

a központi ügyféltér információs helyiségének kialakítása, az internet elérés biztosítása;

-

az elkülöníthető szociális anonimitás biztosítása;

-

az udvarrész kihasználhatósága (ping-pong asztal felállítása, a s zabadban tartózkodás biztosítása a részben fedett terasz kialakításával)

szolgáltatás

(családsegítés)

keretében

az

Az épületrész korszerűsítése nemcsak esztétikai szempontból valósul meg, hanem az igénybevevők számára könnyen megközelíthető és akadálymentes kialakítást eredményez. Az iskola épületétől teljesen leválasztva kialakítandó közel 130 m 2-es épületrész belső tereinek kialakítása a belső funkciók mellett a kötelező önkormányzati alapszolgáltatási forma, a családsegítő szolgálat működésének is helyet biztosítana, melyet a Héra Egyesület biztosít az itt élő lakosok számára, a várossal kötött ellátási szerződés alapján.

66



Helyszín: 4031 Debrecen, Pósa u. 1. A létesítményben végzett tevékenységek A közösségi ház létrehozására a Debrecen, Pósa u. 1. szám alatti iskola épületének elkülöníthető szárnyában kerül sor. Az épületrész a Pósa utca felől önállóan megközelíthető bejárattal rendelkezik. A ház fontos közlekedési csomópontban helyezkedik el: 6 helyi járatú autóbuszvonal, illetve a Tócóvölgyi vasútállomás közelsége biztosítja a város más részéről érkezőknek az elérhetőséget. A viszonylag jelentős átmenő forgalmat lebonyolító Pósa utca zajától elkülönült a közösségi ház épületrésze, környező fáknak, a kialakítandó korszerű szigetelésnek és az utcafronttól való távolságnak köszönhetően. A közösségi ház nemcsak közlekedési, hanem szolgáltatási központban is fekszik, közvetlen szomszédságában általános iskola, óvoda, orvosi rendelők, védőnői szolgálat, különböző kereskedelmi egységek találhatók. Az épületen belül klubhelyiség, ügyféltér, előtér, interjúszoba, dolgozószoba, teakonyha és egyéb szociális helyiségek kerülnek kialakításra. A közösségi ház két fő tevékenységtípusnak ad majd helyet: Közösségi ház

Családsegítő szolgálat

• kulturális programok (előadások, kiállítások, nemzeti ünnepeink megemlékezése stb.) rendezése

• Szociális tanácsadás, ügyintézés és eljárás • Életvezetési - és mentálhigiénés tanácsadás

• egészségmegőrző programok (babamama torna, női torna)

• Családgondozás

• klubok szervezése (nóta klub, kézműves klub)

• Észlelő és jelzőrendszer működtetése • Jogi tanácsadás

• szabadidős programok szervezése (kirándulások, vetélkedők, játszóházak, családi napok)

• Információnyújtás szociális, társadalombiztosítási ügyek tekintetében

• rekreációs tevékenységek biztosítása

• Adományok gyűjtése, osztása, közvetítése

• helyi közösségi élet elősegítése • helyi hagyományok megőrzése, és kialakítása

• Közösségi szociális munka • Speciális ellátotti csoportok érdekvédelme

• Telepi információs központ működtetése

Célcsoport elemzés A létrehozandó közösségi ház célcsoportját közvetlenül érintett és a szolgáltatásokat igénybe vevő magánszemélyek, illetve társadalmi csoportok, valamint a k özvetett módon érintett szervezetek alkotják.

67

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja Településrészi és városi szint Közvetlen célcsoport

•

Az akcióterület lakossága 3150 fő, ebből 0-18 éves: 724 fő 19-120 éves 2426 fő

•

Városi lakosok Debreceni teljes lakossága

•

Civil szervezetek akcióterület: 4 civil szervezet

Akcióterületi Terv Regionális, országos, nemzetközi szint - Belföldi magánszemélyek

• Akciótrerületi oktatási-nevelésiegészségügyi intézmények Közvetett célcsoport

- Önkéntesként regisztrált magánszemélyek, - Szakmai gyakorlaton lévő egyetemista hallgatók (Szociális, ifjúsági, felnőttképzési, művelődésszervező területről)

- önkéntesekkel foglalkozó szervezetek - felsőoktatási intézmények - rendezvényszervezők - vállalkozók

Mind a közvetlen, mind a közvetett célcsoport területi szinten differenciált. Ennek megfelelően a közvetlen célcsoport a közösségi ház programjai iránt érdeklődők, amely további két nagyobb csoportra bonthatók: •

az akcióterületen élő lakosok, a helyi civil szervezetek (Héra Egyesület, Nagysándor Telepért Egyesület, Nagysándor József Általános Iskola Alapítványa, Értelmi Fogyatékos Gyermekek és Szüleik Szülői Szervezete, valamint az oktatási-nevelési intézménynek (Pósa Utcai Óvoda, Nagysándor József Általános Iskola, Bárczy Gusztáv általános iskola tagintézménye), egészségügyi intézmények (Városi Védőnői szolgálat, felnőtt- ill. gyermek háziorvosi körzetek) tartoznak.

•

A másik csoportba a Debrecen városába látogató belföldi személyeket soroltuk.

A közvetett célcsoport szintén két csoportra osztható: •

Bármelyik szervezetnél önkéntesként regisztrált, az akcióterületen önkéntes munkát végző, vagy végezni szándékozó magánszemélyek köre; illetve a közösségi házban szakmai gyakorlatot teljesítő egyetemista hallgatók: andragógus, művelődésszervező, kulturális menedzser szakos hallgatók; a családsegítő részleges szociális munkás, szociálpedagógus, ifjúságsegítő szakos hallgatók.

•

A másik közvetett célcsoport az előzőekben említett hallgatókat képző felsőoktatási intézmények, illetve önkéntesek közvetítésével foglalkozó civil szervezetek jöhetnek szóba, valamint azon vállalkozások, amelyek termékeikkel, szolgáltatásaikkal a Nagysándortelepen és Vulkán telepen élőket célozzák meg, illetve igénybe veszik a ház termeit saját céljaikra.

68



Az egyes célcsoportok jellemzői Közvetlen célcsoport

Közvetett célcsoport

Célcsoport Jellemző Akcióterület lakossága A lakosok számára rendelkezésre fog állni olyan és a város lakossága közösségi tér, amely biztosítja a lehetőséget a kulturális, szabadidős és információs programok igénybevételére. Az önszerveződő csoportok nemcsak teret, hanem szakmai segítséget is kapnak programjaik megvalósításához. A ház általános információs pontként is szolgál, amellett, hogy a s zociálisan rászorulók részére segítséget nyújt a családsegítő szolgálat helybeni elérésének biztosításával. A ház szolgáltatásai kiemelten célozzák a családot, a családi funkciók erősítését. A gyermek és fiatalkorúakra irányuló programok preventív jellegűek, az elkallódást, csellengést is megelőzik, valamint közösségformáló szemlélettel bírnak. A telep társadalmi megítélése erősödik városi szinten. Az intézmény szolgáltatásai elérhetővé válnak a fogyatékkal élők számára is. Civil szervezetek

A civil szervezetek önszerveződő programjai számára a közösségi ház helyszínt biztosít

Intézmények

Az oktatási-, nevelési-, egészségügyi intézmények programjai számára a közösségi ház helyszínt biztosít

Önkéntesek

Az intézmény lehetőséget teremt az önkéntesek számára a m unkafolyamatok elsajátítására, ezáltal munkatapasztalatot biztosít a későbbi elhelyezkedéshez. Az önkéntesek önértékelése nő, tevékenységükkel a helyi közösség egészét szolgálják.

Szakmai gyakorlatot A hallgatók szakmai irányítás mellett végzik azokat a tevékenységeket, amelyek a k özösségi funkciókat töltő egyetemisták erősítik, közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a célcsoport tagjaival. Felsőoktatási intézmények

Gyakorlati terephely biztosításával együttműködés valósul meg.

szakmai

Rendezvényszervezők Részt vehetnek a közösségi ház programokkal való megtöltésében Vállalkozások

A cégek, vállalkozások programjai közösségi ház helyszínt biztosít

számára

a

A város lakónépessége DMJV PH népesség nyilvántartása alapján 2009. végén 210.866 fő volt, az akcióterület lakossága pedig 3.150 főt tett ki, amely a 2001-es adatokhoz képest kismértékű csökkenést jelent. Viszont ha figyelembe vesszük, hogy a 2001. évi KSH népszámlálási adatok az akcióterületnél nagyobb területre terjednek ki megállapítható, hogy az akcióterület lakosságának száma stagnál, vagy valószínűleg néhány fővel emelkedett.

69



Nagysándortelep és a Vulkán telep infrastrukturális és társadalmi sajátosságai miatt a város más területeihez képest összetettebb problémákkal rendelkezik: a lakónépesség iskolázottsága és foglakoztatása itt jelentősen rosszabb a városi átlagnál és ezen a terén kevés elmozdulás tapasztalható az elmúlt időszakban. Jellemző a helyi fiatal, képzetlen munkavállalók körében, hogy nem ismerik azokat a szolgáltatási formákat, amelyekkel a munkahely keresést megkönnyíthetnék (internet használat biztosítása, álláskereső klubok igénybevétele, tapasztalatcsere stb.) Nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb korosztály vonatkozásában is biztosítani kell a változatos szolgáltatásokat biztosító, közösségi igényekre szenzitíven reagáló közösségi szolgáltatások igénybevételi lehetőségét. A közvetlen célcsoporthoz tartozó helyi civil szervezetek szociális, környezetvédelmi, érdekvédelmi célokkal rendelkeznek. Ezek a szervezetek szoros együttműködésben vannak az önkormányzati fenntartású intézményekkel, városrészi programokat közösen valósítanak meg. Az önálló programjaiknak teret adó közösségi tér hiánya a programok csökkenéséhez vezethet, ezért a közösségi ház szolgáltatási palettájában a civilek részvételével számolhatunk. A közösségi ház funkciói – a tervezett szolgáltatások tükrében – ezért az alábbiakban fogható meg: - közösségépítő- fejlesztő funkció - információ nyújtó funkció - kulturális, művelődési funkció - prevenciós, szociális funkció - érdekérvényesítő funkció

Tervezett éves szintű kihasználtság bemutatása Nyitvatartási idő, működési idő, programtervezet A közösségi ház hétköznapokon 9 – 20 óra között, hétvégén rendezvénytől függően tart nyitva, a családsegítő szolgálat hétköznapi, heti 40 órás nyitva tartással, naponta változó ügyfélfogadási renddel üzemel. A közösségi ház téli és nyári időszakban eltérő nyitvatartási renddel üzemel, figyelembe véve a lakosok szabadidő eltöltési szokásait. A nyári időszakban nagyobb érdeklődésre számítunk az iskolai szünet miatt, ezért a nyitva tartást is ehhez igazítjuk. A közösségi ház munkatársait ebben az időszakban az önkéntesek, a szakmai gyakorlatot töltő egyetemista hallgatók, és a telei lakosok szervezőmunkája segíti.

70



A közösségi ház nyitvatartási ideje a tervek szerint a következőképpen alakul: Napok

Közösségi ház

Családsegítő szolgálat

Téli időszak

Nyári időszak

Hétfő

10 - 18

9 - 20

8 - 13

Kedd

10 - 18

9 - 20

8 - 16

Szerda

10 - 18

9 - 20

8 - 13

Csütörtök

10 - 18

9 - 20

8 - 17

Péntek

10 - 18

9 - 20

8 - 13

Szombat, Vasárnap

Rendezvénytől függően

zárva

A megrendezésre kerülő programok, rendezvények függvényében a közösségi ház alkalmanként hosszabb, vagy módosított nyitva tartással áll az érdeklődők rendelkezéseire. A belső terek kialakításának köszönhetően központi helyet foglal el az ügyfélfogadó rész, amely az intézménybe betérők számára nyújt teljes tájékoztatást, biztosítja az aktuális információkat a ház szolgáltatásairól, illetve az érdeklődőket a megfelelő szakemberhez irányítja. A regisztráció is itt történik mind a két szolgáltatási formához. Az előtér-váró helyiségben kap elhelyezést az internet sarok, az olvasósarok, valamint a családsegítő szolgálathoz érkezők számára biztosít várakozási lehetőséget. E központi részekből közvetlenül elérhetőek a szociális helyiségek is, és itt kerülhet elhelyezésre a ruhatári szolgáltatás. Az interjúszoba elsődlegesen a családsegítő szolgálat ügyfelei részére biztosítja az anonimitást, de a tanácsadók számára is itt nyúlik lehetőség a meghatározott időpontokban meghirdetett fogadóórák megtartására. A közösségi ház szolgáltatásai közül lehetőséget teremt például pár fős korrepetálások, kézműves klub megtartására. A klubhelyiség a nagyobb számú érdeklődőt számláló rendezvények helyszíne. Itt kapnak helyet az állandó és időszakos kiállítások, a különböző mozgásos programok (tánc, torna), a nagyobb létszámot vonzó klubok (baba-mama, nóta), a nyári időszakban a vakáció utca programjainak helyszíne, ahol a filmvetítések, különböző előadások, játszóházak zajlanak. A dolgozó helyiségében a családsegítő szolgálat adminisztrációs, családgondozási tevékenység.

71

munkatársainak

biztosított

az



Az egyes szolgáltatások, programok éves szintű kihasználtságának bemutatása A közösségi ház funkciókat ellátó intézmény korábban nem működött a településrészen, így erre vonatkozóan adatokat a korábbi évekről nem tudunk kimutatni. A közösségi ház rendezvényeinek és látogatói számának várható alakulása a 2013-2020 években 1600 1400 információs pont hobbicsoportok kiállítások előadások mozgásos programok vakáció utca családi rendezvények egyéb

Létszám

1200 1000 800 600 400 200 0 2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

A közösségi ház elsődleges céljának tekinti, hogy a településrészen korábban nem működő közösségi funkciókat ellátó intézményt teremtsen, és ezáltal a településrész és a város lakosságának minden korosztályát kiszolgálja. A közösségi ház kialakítását követő években egy fokozatos, lassú emelkedésre számítunk az összes látogatói létszám tekintetében. Az egyes szolgáltatások kihasználtsági mutatóit a fenti ábrán összesítettük. Egyes programelemek kapcsán a látogatószám emelkedésére számítunk, például a vakáció utca, az előadások tekintetében, míg mások esetében lassú stagnálásra, illetve csökkenésre. A hosszú távú előrejelzésben számolunk azokkal a tendenciákkal is, amelyek az egyes szolgáltatási elemek „kiüresedéséhez”, illetve új igények megjelenéséhez, vagy a szolgáltatási elem módosulásához vezethetnek. Például a különböző csoportok közül a baba-mama klub „kinevelhet” egy kisgyermekes szülők klubját, a családszerkezet változásaira reagálva egyszülős klubot, illetve a nótakedvelők számának csökkenése esetén más zenei irányzatot kedvelőknek, vagy táncolni vágyó nyugdíjasoknak indítunk szakkört stb.

72



Az információs pont igénybevételének csökkenése a háztartásokban egyre inkább elterjedő internet használattal magyarázható. A lakosok folyamatos visszajelzésére számítunk, ezért elégedettségi kérdőívet szeretnénk készíteni, illetve folyamatosan várjuk az új igénnyel jelentkező magánszemélyeket, csoportokat. A közösségi házhoz kapcsolódóan megvalósítani tervezett soft programelemek mellett a ház teret biztosít majd különböző külső csoportok számára is a helyi közösséghez kapcsolódó saját programjaik, rendezvényeik számára is. A közösségi ház alkalmas arra, hogy ezeket az igényeket is kiszolgálja, így lehetővé válik például osztálytalálkozók, társasházi közgyűlés, egyesületi közgyűlések, egyéb tanfolyamok, képzések, tréningek, szakmai napok stb. lebonyolítására. A nem a helyi közösséget érintő külső igények tekintetében az igények függvényében elképzelhető a helyiségek bérbe adása is, viszont az ebből származó esetleges bevételek minden esetben a közösségi ház működésére kerülnek majd visszaforgatásra.

73



3.9. Helyzetfeltárás összegzése A Nagysándortelep – Vulkán telep Akcióterület a v áros központi belterületének nyugati részén, iparterületek közé ágyazódva fekszik. A viszonylag kis telkeken családi házas beépítésű akcióterületet a szabályozási terv a kertvárosias lakózónába (Nagysándortelep egésze), a falusias lakózónába (Kishegyesi úttól délre Vulkán telep), és általános közlekedési zónába (Kishegyesi út, P ósa, Torockó és Kishatár utcák) sorolja. Az akcióterületen önkormányzati tulajdonú lakás nem található, a m agántulajdonú lakások jelentős hányada leromlott állapotú, az alacsony komfortfokozatú lakások a ránya a városban az egyik legmagasabb (43,6%). A 82 hektáros akcióterület lakónépessége 3.150 fő, a népesség korstruktúrája a Debrecenre jellemző korszerkezethez képest kedvezőbb, fiatalosabb, bár az elmúlt 10 évben itt is megfigyelhető a fiatalok számának csökkenése és az idősek arányának növekedése. A lakosság iskolai végzettsége az egyik legkedvezőtlenebb a városon belül: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aktív korú népesség arány 51,9% volt, felsőfokú végzettséggel pedig a 25 évesnél idősebb lakosság mindösszesen 1,9%-a rendelkezett 2001-ben (Debrecenben ezek az értékek 21,5%, illetve 19,1%). A lakosság foglalkoztatottsági viszonyai is egyértelműen kedvezőtlenek, mindegyik mutató tekintetében a városi átlagnál jelentősen rosszabb értékek figyelhetők meg: magas a munkanélküliek és a tartósan munkanélküliek, az inaktív népesség, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A kedvezőtlen foglalkoztatás kedvezőtlen jövedelmi és s zociális helyzettel párosul, az akcióterület társadalma segélyezettségi rászorultságát tekintve jóval kedvezőtlenebb helyzetben van, mint az Debrecen város egészében tapasztalható. A szegregációs mutató értéke viszonylag magas (34,1%), bár jelentősen elmarad a szegregátumokra vonatkozó határértéktől. Az akcióterületről egyértelműen lakófunkciójú terület, ahol a gazdasági aktivitás a városi értékekkel összevetve alacsony (a 10.000 főre vetített társas vállalkozások száma 3,7szeresen alacsonyabb a debreceni átlagnál). A helyben működő kereskedelmi egységek száma szintén alacsony, elsősorban a lakosság legalapvetőbb igényeinek kielégítését szolgálja. Ugyanakkor az akcióterület kereskedelmi ellátottságát jelentős mértékben javítja az északra kiépült bevásárlóközpontok közelsége. Említésre méltó természeti, vagy épített é rtékkel az akcióterület nem rendelkezik, a levegőminősége jónak mondható, egyedül a jelentősebb átmenő forgalmat bonyolító utcákon (Kishegyesi, Pósa, Torockó, Kishatár) jelentkezik kisebb közlekedési eredetű terheltség. A közeli ipari területeken jelentős szennyező forrás nem található, a talaj terheltsége a közelmúltban megvalósult szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztés nyomán csökkent. A közbiztonság helyzete átlagosnak tekinthető, a bűnelkövetések egységnyi lakosra vetített száma kismértékben alacsonyabb a városi átlagnál. Az akcióterület infrastrukturális szempontból vegyes képet mutat: Az alapvető közművek mindenütt rendelkezésre állnak (a csapadékvíz elvezetése viszont több helyen még nem

74



megoldott), viszont az úthálózat több helyen is fejlesztésre szorul (jelentős a földutak és a rossz minőségű útburkolatok aránya). Az intézményellátottságot egyedül a csak a szociális és az oktatási alapintézmények jelentik az akcióterületen. A funkcióellátottság tekintetében megállapítható, hogy az akcióterületen egyértelműen meghatározó a lakófunkció, amely mellett a helyi lakosság kiszolgálását célzó gazdasági funkciót ellátó kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, valamint az akcióterület határán túlmutató hatókörrel rendelkező alapvető humán közszolgáltatásokat biztosító intézmények települtek. Az akcióterületen a református templom kivételével közösségi funkciót ellátó intézmény nem található. A lakossági igényfelmérésből egyértelműen kiderül, hogy az akcióterületen élők részéről jelentős igény mutatkozik egy közösségi ház létesítése iránt, amely hatékony működésével elősegíti a helyi közösség szerveződését, információhoz való hozzájutását, a helyi identitás erősödését, helyszínt biztosít különféle rendezvények, tanácsadások és képzési programok lebonyolításához. A kihasználtsági terv alapján a k özösségi ház működése hosszabb távon is fenntartható.

75



4. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai 4.1. A Nagysándortelep – Vulkán telep AT fejlesztésének céljai Az IVS-ben megjelölt célokhoz való kapcsolódás . Debrecen az ország második legnagyobb városa, az Észak-alföldi Régió központja. Egyes funkciók hatásterülete a határon túli térségekre is kiterjed, mely tendencia erősítése nem csak helyi regionális, hanem országos, nemzeti érdek is. Ennek érdekében a város regionális és nemzetközi funkcióinak, meglévő logisztikai szerepének növelését szolgáló beruházások, fejlesztések szükségesek, a nagytérségi közlekedési hálózati kapcsolatok és a regionális intézményrendszer fejlesztésével együtt. Ennek megfelelően a város fejlesztésének Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott átfogó célja: „A város földrajzi elhelyezkedésére, jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodó, szolgáltatásai révén a határon is túlnyúló befolyással rendelkező regionális központ és tudáscentrum, valamint magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes, az értékek megőrzésével és fenntartható használatával az itt élők számára a minőségi élet feltételeit hosszú ideig biztosító gazdaság kialakítása”. Az akcióterület beépítési jellege és domináns lakófunkciója miatt az IVS-ben megjelölt Kertváros városrészhez tartozik, bár több jellemzőjét tekintve is elkülönül attól: iparterületek közé ágyazva fekszik; betelepülésének kezdetétől mindig is inkább az alacsony státuszú népesség lakóhelye volt; az infrastruktúra kiépülése később történt; a lakóépületek között magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A Kertváros IVS-ben megjelölt városrészi célja: „A lakosság közintézményekkel való ellátásának és a v árosrész megközelíthetőségének a javítása, valamint a város felsőoktatási és K+F szerepének növelése”. A városrészi cél első része vonatkozik erősen az akcióterülethez, egyrészt a megközelíthetőség fejlesztésének vonatkozásában, másrészt különösen a lakosságot összefogó közösségi tevékenységek magasabb szintű ellátásához szükséges feltételek megteremtése révén. Az IVS-ben megfogalmazott tematikus célok közül az alábbiak állnak kapcsolatban az akcióterülettel: T2. A városon belüli közlekedés feltételeinek javítása T8. A város oktatási és közművelődési infrastruktúrájának a fejlesztése T9. A szociális és egészségügyi hálózat fejlesztése A városon belüli közlekedési feltételek javítása (T2) egyrészt a r ossz állapotú felújításra szoruló belső úthálózat (amelyből sok utca földút), másrészt a városrészben jelenleg hiányzó kerékpárút hálózat révén kapcsolódik az akcióterülethez. Kisebb mértékben a v áros elérhetőségének javítása cél (T1) is kapcsolódik az akcióterülethez, a Vulkán telepi részt és a Nagysándortelepet elválasztó, sürgősen felújításra szoruló Kishegyesi út révén, amely a Debrecent elérő M35 autópályához akcióterülettől kb. 1 km-re nyugatra közvetlen csomóponttal csatlakozó út. Az oktatási és közművelődési infrastruktúra fejlesztése (T3) a Nagysándortelepen található óvoda és iskola, valamint a hi ányzó közösségi tér és a hoz zá

76



kapcsolódó programok okán vonatkoztatható az akcióterületre. A szociális hálózat (T9) akcióterületi épületeinek (idősek klubja, családsegítő szolgálat, gyermekvédelem) fejlesztése is fontos helyi igény.

Mindezek figyelembevételével került megahatározásra az akcióterület fejlesztésének átfogó célja: A lakosság életfeltételeinek javítása a helyi közösség erősítése és képzettségi szintjének növelése, az infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztése által. Az akcióterület fejlesztésének specifikus céljai – illeszkedve a k orábban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia, mint irányadó stratégiai dokumentum célrendszeréhez és az akcióterület helyzetelemzéséből levont következtetésekre alapozva – elsősorban a közösségi, a városi és a közszféra erősítésére irányulnak. Az egyik leghangsúlyosabb elem az akcióterületen eddig hiányzó közösségi tér létrehozása és a helyi közösség erősítését szolgáló programokkal, szolgáltatásokkal való megtöltése, amely megfelelő alapot teremt a lakókörnyezetéért és saját életkörülményeinek javításáért tenni akaró társadalom létrejöttéhez. Fontos szempont a közlekedési feltételek javítása is, hiszen a közeli bevásárlóközpontok, ipari park és lakóövezet fejlesztések révén az akcióterület közlekedési szerepe is felértékelődött az elmúlt évtizedben. Emellett figyelmet kell fordítani az egyéb városi funkciók (pl. játszótér, zöldfelületek) és a lakosság számára alapvető szolgáltatásokat nyújtó közszféra funkciók erősítésére is. A fentiekkel összhangban az akcióterület fejlesztésének specifikus céljai a következők: 1. A helyi k özösség erősítése, a minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése 2. A lakosság képzettségének növelése 3. A városi élettér minőségének javítása, zöldfelületek fejlesztése 4. Az akcióterület közlekedési rendszerének fejlesztése 5. A közszféra által nyújtott szolgáltatások fejlesztése 6. Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése

Az akcióterület fejlesztése csak az esélyegyenlőség és fenntarthatóság biztosítása mellett lehet sikeres és hatékony, ezért a terv horizontális célkitűzésként tartalmazza azokat, mint minden fejlesztést átfogó célokat. Az egyenlőség célkitűzés biztosítja, hogy minden tervezett középület- és közterület rekonstrukciós, valamint közlekedésfejlesztési beruházásnál kiemelt figyelmet fordítsanak az akadálymentesítésre és a fogyatékkal élők közlekedésének és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének megteremtésére. A fenntarthatóság a tervezett beavatkozások között több helyen is megjelenik (pl. a közösségi ház kialakításánál leromlott állapotú, használaton kívüli épületrész kerül átalakításra

77



korszerű, az energiahatékonyságot és ezáltal a fenntarthatóságot figyelembe vevő technológiák alkalmazásával; a kerékpárút kialakítása szintén a környezetet kímélő, egészséget támogató közlekedést ösztönzi). Az akcióterület fejlesztési céljaihoz kapcsolódó indikátorok: Indikátor megnevezése

Adatok forrása Kiindulási érték Célérték (2013) ÁTFOGÓ CÉL A lakosság életfeltételeinek javítása a helyi közösség erősítése és képzettségi szintjének növelése, az infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztése által. Az akcióterületi lakosság elégedettsége (%) Önkormányzat 0 75 Közösségi ház látogatóinak száma (fő/év) Héra Egyesület 0 5440 SPECIFIKUS CÉLOK 1. A helyi közösség erősítése, a minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése e Közösségi ház létrehozása (db) Önkormányzat 0 1 Sportpálya kialakítása (db) Önkormányzat 0 1 EU-konform játszótér létesítése (db) Önkormányzat 0 1 Szabadidős programok száma (db/év) Városfejlesztő társaság 0 100 Szabadidős programokon résztvevők száma (fő) Városfejlesztő társaság 0 1340 2. A lakosság képzettségének növelése Megvalósuló képzési programok száma (db) Városfejlesztő társaság 0 3 A képzési programokon résztvevők száma (fő) Városfejlesztő társaság 0 60 A képzési programokat sikeresen befejezők aránya (%) Városfejlesztő társaság 0 75 3. A városi élettér minőségének javítása, zöldfelületek fejlesztése A rehabilitációval érintett terület nagysága (m2) Önkormányzat 0 5500 A helyi környezetformáló akciók száma (db) Városfejlesztő társaság 0 2 4. Az akcióterület közlekedési rendszerének fejlesztése A létrehozott kerékpárutak hossza (m) Önkormányzat 0 682 A szilárd burkolattal újonnan ellátott úthálózat hossza (m) Önkormányzat 0 374,48 5. A közszféra által nyújtott szolgáltatások fejlesztése A közszféra által kialakított új funkciók száma (db) Önkormányzat 0 1 6. Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése Megvalósított új közösségi akciók száma (db) Városfejlesztő társaság 0 2 Az új közösségi programokban résztvevők száma (fő) Városfejlesztő társaság 0 1000

78



4.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége Debrecen Megyei Jogú Város az ország kiemelkedő funkciógazdag regionális központja, amelynek stratégiájában megjelölt legfontosabb prioritásai közé tartozik a versenyképes gazdaság, az oktatás és K+F, valamint az idegenforgalom fejlesztése. A sikeres fejlesztések egyik fontos feltétele, hogy Debrecenről pozitív és vonzó kép alakuljon ki a befektetők, a turisták, a város szolgáltatásait igénybe vevők látogatók (pl. diákok, különféle rendezvények iránt érdeklődők, azt egészségügyi ellátórendszert használók stb.), valamint a lakosság tudatában. Ennek érdekében az Önkormányzat tudatosan szervezett kommunikációs tevékenységet (városmarketing) folytat a különböző célcsoportok (pl. helyi és vonzáskörzeti lakosság, civilek, befektetők, turisták) irányába egyebek mellett a városrehabilitációs beavatkozások tekintetében is. A jelenleg EU-támogatás igénybevételével folyamatban lévő belvárosi városrehabilitációs program megvalósításával kapcsolatban például a különböző médiákon keresztül és az Önkormányzat honlapjának külön felületéről is tájékoztatják a közvéleményt. A városrehabilitációs tevékenységek tudatos tervezése a város szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának rendszeres felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása formájában is megjelenik, amely például már régóta tartalmazza a Nyugati kiskörút teljes nyomvonalát. DMJV Önkormányzata egyrészt közvetlenül, másrészt pedig az Önkormányzat cégeit tömörítő Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül folyamatosan kapcsolatban áll a városban beruházást tervező magánbefektetőkkel és egyéb szervezetekkel (pl. Debreceni Egyetem) annak érdekében, hogy a beruházó igényei összeegyeztethetők legyenek a város fejlesztési szempontjaival. Ha a város érdeke úgy kívánja, az Önkormányzat a magánbefektetők által megvalósított beruházásokért, rehabilitációs tevékenységekért cserébe különböző engedményeket tesz (pl. belvárosi földterület átadása a régi Piac tömb teljes rekonstrukciójáért cserébe, amelynek eredményeként új bevásárlóközpont, iroda- és üzletház, valamint a városi tulajdonba átadott új piaccsarnok létesült). Az önkormányzat a v árosrehabilitációs beavatkozások tervezése és megvalósítása során előnyben részesíti a funkcióvesztett, használaton kívüli épületek hasznosítását. Ilyen projekt például a jelenleg megvalósítás alatt álló ifjúsági közösségi ház kialakítása a Simonffy utcai egykori általános iskola használaton kívüli épületében, de i de sorolható a j elen pályázat segítségével megvalósítani tervezett Nagysándortelepi általános iskola használaton kívüli részének közösségi házzá történő átalakítása is. A különféle hatóságokkal (pl. közlekedési, környezetvédelmi) az Önkormányzat rendszeresen kapcsolatban áll annak érdekében, hogy a fejlesztési elképzeléseket a szakágazati tervekkel, lehetőségekkel összehangolják. A jelenleg folyamatban lévő nagyprojektek (ISPA, 2. villamos vonal létesítése) például tipikusan ilyen, nagy körültekintést és sokszintű egyeztetést igénylő beruházások.

79



4.3. Az akcióterületen tervezett beavatkozások Az integrált városfejlesztés lényege, hogy olyan fejlesztési elemeket fog össze egy projektté, melyek egy adott pr obléma megoldása vagy fejlesztési cél megvalósítása érdekében több funkció szinergikus egymásra-hatásával a lehető legkisebb forrásigény mellett a l egjobb eredmény érhető el. Az akcióterület lehatárolása a tervezett projekteket funkcionálisan és szerkezetileg is a város célkitűzéseihez illeszkedő, egységbe foglaló elven történt, kiemelt szempontként figyelembe véve a te rület szociális szempontjait. A tervezett beavatkozások elsősorban a Nagysándortelep és a Vulkán telep közösségi szolgáltatásainak bővítése és fejlesztése által a helyi közösség erősítését, az akcióterület megközelíthetőségének és a városi élettér minőségének javítását, a helyi szabadidő-eltöltési lehetőségek fejlesztését szolgálják. A „soft” programelemek megvalósítása a helyi közösség szerveződését és erősítését, a lakosság képzettségi szintjének javítását, illetve a szabadidő hasznos helyi eltöltését segítik elő. Az akcióterületi terv a ROP városrehabilitációs pályázat keretében kétféle funkcióhoz kapcsolódóan négy beruházás, valamint „soft” elemek megvalósítását tervezi, emellett az akcióterületen további beruházások is körvonalazódnak. Az akcióterületen tervezet fejlesztéseket a 11. táblázat összesíti, a beavatkozások területi elhelyezkedését pedig a 21. ábra szemlélteti. 11. táblázat. A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése

Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

ROP támogatással

Beava tkozás típusa

Projekt neve

Kapcs. specifikus cél

Megvalósítás feltétele

1. Közösségi ház kialakítása

1, 6

Építési engedély

2. Sportpálya és EUkonform játszótér létesítése

1, 3

-

3. A Balásházy és a Szent Mihály utcák burkolása

4

Útépítési engedély

4. Az akcióterület bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba

4

MÁV engedélye

Kapcsolódó „Soft” tevékenységek

6, 1, 2

Közösségi ház és közösségfejlesztő szervezet

Általános iskola gépészeti rekonstrukciója

5

-

Idősek klubjának felújítása

5

-


4, 3

Pályázati forrás, lakossági hozzájárulás

80

2011 1. f.év

2012 2. f.év

1. f.év

2013 2. f.év

1. f.év

2014 2. f.év

1. f.év

2. f.év



21. ábra. Az akcióterületen tervezett fejlesztések elhelyezkedése

81



A közösségi ház létesítése a helyi közösség erősítése, a minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése specifikus célhoz járul hozzá azáltal, hogy olyan új funkciót hoz létre, amely eddig egyáltalán nem volt jelen az akcióterületen. Mivel a közösségi ház egyúttal a megvalósuló „soft” tevékenységek nagy részének helyszínéül is szolgál majd, így a közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése célhoz is hozzájárul. A Balásházy és a S zent Mihály utcák leburkolása és az akcióterület bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba projektelemek az akcióterület közlekedési rendszerének fejlesztése specifikus cél megvalósulását segítik elő a Vulkán telep megközelíthetőségének javítása, illetve az akcióterületnek a város kerékpárút-hálózatával történő összekötése által. A sportpálya létesítése, illetve az EU-konform játszótér kialakítása elsősorban az 1. specifikus célt támogatja a minőségi és hasznos szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése által, emellett a városi élettér minőségének javítását és a zöldfelületek fejlesztését (3. cél) is segíti. A projekthez kapcsolódó „soft” tevékenységek megvalósítása elsősorban a közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése és a helyi közösség erősítése specifikus célok elérését szolgálja a v árosrehabilitációs tevékenységhez kapcsolódó különféle programok (részletesen a „soft” elemek bemutatásánál) által. Emellett a programalapból megvalósuló elemek a l akosság képzettségi szintjének növelését (2. cél) is támogatják a különféle képzési programok megvalósítása révén. A közszféra pályázaton kívüli tervezett akcióterületi fejlesztései közül az általános iskola gépészeti rekonstrukciója és az Idősek Klubjának felújítása a közszféra által nyújtott szolgáltatások fejlesztése specifikus cél eléréséhez járulnak hozzá. A Nagysándortelep szilárd burkolattal nem rendelkező utcáinak leburkolása az akcióterület közlekedési rendszerének fejlesztése mellett a városi élettér minőségének javulását is eredményezi (4. és 3. cél) a sáros, poros utcák megszűntetése révén. Az akcióterületen tervezett fejlesztések vonatkozásában a logikai kapcsolatok bemutatása a projektelemek megvalósításához szükséges elengedhetetlen előfeltételek, esetlegesen szükséges megelőző beavatkozások bemutatását jelenti. Az ÉAOP pályázat támogatásával megvalósítani tervezett projektelemek közül az akcióterületet a Kishatárút utcán keresztül a városi kerékpárút-hálózatához kapcsolódó kerékpárút építésnek fontos előfeltétele a CORA áruház hozzájárulása, mivel a tervezett kerékpárút nyomvonalának egy szakasza az áruház telkét is érinti (a szabályozási tervben ez a sáv már régóta közlekedési célú területként szerepel). A CORA áruház a s zükséges hozzájárulását megadja. Emellett a k erékpárút iparvágánnyal történő keresztezésénél a MÁV szakvéleményével kiadott közlekedési hatósági engedély szükséges a létesítendő vasúti átjáró kiépítése miatt, amely kérelme beadásra került. Emellett a „soft” programelemek megvalósításának előfeltételét képezi a Közösségi ház kialakítása, hiszen a legtöbb „soft” tevékenységnek ez lesz a helyszíne, illetve a k özvetlenül támogatott „soft” programelemek megvalósítója is itt kerül majd elhelyezésre. A közszféra jelen pályázatból nem támogatott fejlesztései közül a Nagysándortelep utcáinak szilárd burkolattal történő ellátásához egyrészt az Önkormányzat

82



szűkös költségvetése miatt pályázati forrás szükséges, másrészt a lakosság hozzájárulása (nemcsak anyagi értelemben, mivel az utcák nem érik el mindenhol a szilárd burkolatú utak esetében előírt minimális szabályozási szélességet).

83



4.3.1. A Regionális Operatív Program városrehabilitációs célú pályázat tartalma 12. táblázat. Összefoglaló táblázat a ROP pályázat keretében tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa

Gazdasági célú

Finanszírozó strukturális alap Közösségi ház létesítése az általános iskola használaton kívüli részében Pósa u. 1. Hrsz.: 17935/3 Sportpálya létesítése és EU-konform játszótér kialakítása Furulya u. 2. Hrsz.:17934 A Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása Balásházy János u. és Szent Mihály u. Hrsz.: 17119/55, 17119/18 Az akcióterület bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba Az akcióterület északi részén, a Kishatár úr-Torockó utca , Hrsz.: 17231, 17235/9, 17357/4,17416 Közvetlenül támogatott „soft” elemek Progaramalap „soft” tevékenységei

ERFA

Városi funkciót erősítő ERFA

Közösségi célú ERFA

Közszféra funkcióit erősítő ERFA

Lakás célú

„Soft” tevékenység

ESZA-típusú tevékenység

ERFA

ERFA

ESZA

X

X

X

X X X

84

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott



13. táblázat. A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása 1. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

Közösségi ház létesítése az általános iskola használaton kívüli részében DMJV Önkormányzata

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

A tervezett projektelem helyszíne DMJV Önkormányzatának 100%-os tulajdonában van.

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Utca: Pósa u.

Házszám: 1

Helyrajzi számok: 17935/3

Az akcióterületen eddig nem létező közösségi ház létesítése a tervezési útmutató szerint közösségi funkciót szolgáló tevékenységnek, azon belül közösségi ház kialakításának minősül. (A közösségi házzá átalakítandó épületrész az általános iskolához tartozik, de mivel jó ideje használaton kívül áll és nem az oktatást fogja szolgálni, semmiképp sem tekinthető közszféra funkció megerősítésének). Közösségi funkciókat szolgáló fejlesztés ERFA Közösségi ház létrehozása által a helyi közösség erősítése, a szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése. Közösségi tér biztosítása a helyi lakosság részére szervezett programok és képzések számára. A közösségi házban elérhető szolgáltatások (pl. internet, sajtó) a lakosság információhoz jutásának segítése. A családsegítő szolgálat épületben történő elhelyezése által a családsegítő szolgáltatások bővítésének elősegítése, hozzáférhetőségének növelése. A közösségi ház akadálymentes megközelíthetősége által az érintett célcsoportok számára a szolgáltatások igénybevételének biztosítása. A kialakított közösségi ház alapterülete (m2), célérték 129,6 m2 A közösségi házban kialakított klubhelyiség alapterülete (m2), célérték 49,7 m2 Akadálymentes parkoló kialakítása (db), célérték 1 db A Nagysándor József Általános Iskola használaton kívüli épületrészének funkcióváltásával a Pósa utca közterületéről közvetlenül megközelíthető közösségi ház kerül kialakításra. A közösségi házként funkcionáló épületrész teljesen elrekesztésre kerül az iskola többi részétől, új bejárat kerül kialakításra előtetővel. Az akadálymentesített megközelítést és használatot a bejárat mellett kialakításra kerülő akadálymentes parkoló, az aszimmetrikus kialakítású bejárati ajtóhoz rámpa vezet, a belső térben 1 db akadálymentes WC és mosdó kerül kialakításra, illetve akadálymentesen használhatók a közösségi ház belső helyiségei. Az akadálymentes használatot emellett előírás szerint megtervezett vezetősávok, táblák és egyéb eszközök (pl. alacsonyan elhelyezett kapcsolók) biztosítják majd. Az épület bejárati ajtajától szélfogón át jutunk az előtér-váróba, amely a központi térnek tekinthető: innen balra nyílik a többfunkciós, két részre rekeszthető Klub helyiség (rendezvényhelyszín, folyóirattár, internet elérhetőség), jobbra található az Ügyfél fogadó, az Interjú szoba, valamint a mozgás korlátozott WC és a látogatók illemhelyei. A bejárattal szemben kerül kialakításra a dolgozó helyiség és a hozzá kapcsolódó dolgozói mosdó, valamint a

85


Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek


teakonyha. A dolgozó, az ügyfélfogadó és az interjúszoba parketta, a többi helyiség pedig gress lap burkolatot kap. Az belső oldalfalak vizes bázisú festést kapnak, a vizes helyiségekben 2,1 m magasságig csempe burkolat kerül felhelyezésre. A közösségi ház külső felületén az épületrész meglévő homlokzat vakolata leszedésre kerül, a felület 15 cm vastag hőszigetelést és alumínium szerkezetű külső burkolatot kap. A lapos tetőn lévő régi szigetelésrendszert visszabontjuk, új műanyag vízszigetelés készül, alatta 20-25 cm vastagságú lejtésben képzett hőszigeteléssel. Az átalakításra kerülő homlokzati szakaszon a h omlokzati nyílászárók hőszigetelt üvegezésű műanyag nyílászárókra cserélődnek, a bejárati ajtó aszimmetrikus kialakítású, kétszárnyú. A Pósa utca felőli megközelítést bitosító szakaszon térburkolat kerül kialakításra. A közösségi ház belső gépészeti rendszerei és vezetékei újakra cserélődnek, külön hőmennyiség- vízfogyasztás- és villanyóra kerül beépítésre. Az átalakítás során az épület tetőzetén napelemes rendszer lesz kialakítva. (2007. évi LXXXVI. Törvény szerinti háztartási kiserőmű, 30 db Sun Earth monokristályos 18 Wp napelem, 5,4 kW összteljesítménnyel). A napelemekhez kapcsolódóan 3 db inverter kerül beépítésre, új, ad-vesz fogyasztásmérő rendszert kell a létesítménynél kialakítani, az áramszolgáltató E-ON előírásai szerint. A közösségi ház szolgáltatásait és a benne megvalósuló programokat igénybe vevő helyi lakosság, fogyatékkal élők. A családsegítő szolgálat kibővített szolgáltatásait használó családok, hátrányos helyzetű lakosság. Az akcióterületen korábban nem működött hasonló intézmény, a közösségi szolgáltatások helyi elérhetősége nem volt biztosított, nem állt rendelkezésre a közösségi programok szervezéséhez megfelelő színtér. A közösségi ház kialakítását az akcióterületen jelenlévő hátrányos helyzetű, alacsonyan képzett lakosság debreceni átlaghoz viszonyított magasabb aránya is indokolja, akik körében az egyik legfontosabb teendő egy erős helyi közösség megteremtése, amelyre alapozva megvalósíthatók a fejlődésüket elősegítő oktatási, képzési és egyéb programok. A közösségi ház létesítésének fontos indoka az akcióterületen élő gyermekek számára hasznos programok és szabadidő eltöltési lehetőségek megteremtése, hiszen a terület korösszetétele fiatalosabb a városi átlagnál és korábban csak nagyon kevés helyi program volt számukra elérhető (zömmel az iskolában). Az akcióterületen működő családsegítő szolgálat jelenleg az óvoda épületében működik, ahol nem áll rendelkezésre elegendő tért a szolgáltatások bővítéséhez. Ezért a családsegítés feladatait helyben ellátó – a közösségi programok szervezésében és megvalósításában is jelentős tapasztalatokkal rendelkező – Héra Egyesület a közösségi házban kerül elhelyezésre, megteremtve ezáltal a szolgáltatások bővítésének lehetőségét. A Héra Egyesület üzemelteti majd a te rvek szerint a k özösségi házat és konzorciumi partnerként részt vesz a so ft programelemek megvalósításában. A közösségi ház kialakításának indokoltságát a helyi lakosság körében végzett kérdőíves felmérés is alátámasztja (lásd igényfelmérés fejezet). Év: 2012 Hónap: május Nap: 2 Év:2013

Hónap: április

59.818.500

59.818.500

86

Nap: 30

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


50.845.725 85%

8.972.775 15

A kiviteli szintű tervdokumentáció rendelkezésre áll Az akadálymentesítés érdekében a tervezési folyamatba rehabilitációs szakmérnök bevonása szükséges. A kivitelezők kiválasztására folytatott közbeszerzési eljárás a támogatási szerződés megkötése után indul. A megvalósítás során a tájékoztatás és nyilvánosság biztosított lesz.

2. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

Sportpálya létesítése és EU-konform játszótér kialakítása DMJV Önkormányzata

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység

A tervezett projektelem helyszíne DMJV Önkormányzatának 100%-os tulajdonában van.

Utca: Furulya u.

Házszám: 2

Helyrajzi számok: 17934

A sportpálya létesítése és EU-konform játszótér kialakítása a tervezési útmutató szerint közcélokat szolgáló sportés szabadidős tevékenységnek minősül (közösségi funkció) Közösségi funkciókat szolgáló tevékenység ERFA

87

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása


A jelenleg használaton kívüli egykor játszótérként funkcionáló, elhanyagolt állapotú telken sportpálya és EUkonform játszótér kialakítása révén a minőségi szabadidő-eltöltési lehetőségek megteremtése a helyi közösség, kiemelten pedig a gyerekek és a fiatalok számára. Élhetőbb városrész kialakítása, az épített környezet minőségének fejlesztése. A megépített sportpálya (40x19 m kézilabdapálya) területe (m2), célérték 760 m2 A kialakított EU-konform játszótér területének nagysága (m2), célérték 207,59 m2 Az átalakítással érintett jelenleg füves területen használaton kívüli játszótér található korszerűtlen játékokkal. Ennek helyén kialakításra kerül egy többfunkciós, sportaszfalttal burkolt sportpálya, mely a jelenlegi előírásoknak megfelel. A tervezett burkolt sportpálya a telek észak-keleti oldalán helyezkedik majd el, 1 db kézilabda (40x19 m), illetve 2 db kosárlabdapálya (15x19 m) felfestéssel. A sportpálya alapját tömörített talajra 30 cm zúzottkő ágyazat, 15 cm zúzottkővel kevert CKT ágyazat alkotja, majd erre 2 réteg (összesen 6,5 cm) aszfalt kerül. Az új aszfaltra korszerű előre gyártott kültéri sportburkolat kerül 4+4 mm vastagságban, amely időtálló, színtartó és kíméli az ízületeket (BSW Regupol Kombi). Az új sportpályát 5,5 m magas ponthegesztett táblás labdafogó kerítésrendszer veszi körül, hosszanti oldalán 2 db kétszárnyú kapu kerül kialakításra. A telek jelenlegi rossz állapotú kerítése lebontásra kerül, helyette új, zsalukő tartószerkezetű kerítés készül. A sportpálya világítása 6 db 10 m-es, karos acéloszlopon elhelyezett fémhalogén reflektorokkal lesz megoldva, önálló méréssel. A pálya mellett ivókút és kerti csap is kialakításra kerül. A játszótér a sportpálya mellett az EU előírásokat szem előtt tartva kerül kialakításra és 1,8 m magas kerítéssel lesz körbevéve, a Pósa utca felől kiegészülve zajvédő sövény telepítésével. A játszótér 194 m2 területen kap 60 mm gumilap borítást (HYKOMM A2 típus), amely megfelel az a MSZ EN 1177 szabvány előírásainak. A játszótér területén a következő játékok kerültek elhelyezésre: kéttornyú vár, lengő gerenda, négyüléses rugós hinta, kétüléses lengőhinta, mászótorony kigyórúddal és 2 db rugós állatfigura. A játékok és tornaeszközök fenyőfából, illetve HDPE műanyagból készülnek, az oszlopokat tüzihorganyzott acél fogadókehelybe rögzítik.


Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek

Az akcióterület lakossága, mindenekelőtt a gyerekek és a fiatal korosztály. Az általános iskola tanulói. A Furulya utcán található füves területen elhagyatott játszótéri elemek találhatók. A terület jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy betöltse funkcióját. A terület megújítása emeli a te lepülésrész városban betöltött szerepét, javítja a városképbe való illeszkedését, valamint közösségformáló szerepe erősödik. A település részen nagy számú a k isgyermekes, fiatalkorúak száma, akik számára egy rendezett, megfelelő minőségű játszótéri elemekből álló közterület javítaná a biztonságérzetüket, valamint közösség formáló ereje is van. Év: 2012 Hónap: május Nap: 2 Év:2012

Hónap: szeptember

66.772.752

66.772.752

88

Nap: 30

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

3. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység


56.756.838 85%

11.015.914 15%

Kiviteli terv rendelkezésre áll A projektelem megvalósításához kapcsolódó közbeszerzési eljárások lebonyolítása a kivitelező kiválasztására. A tervezett projektelem bemutatásra került a lakosság részére lakossági fórumok keretében. A megvalósítás során a tájékoztatás és nyilvánosság biztosított lesz.

A Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása DMJV Önkormányzata Utca: Balásházy János u. Házszám: utcák teljes hossza Helyrajzi számok: 17119/55, Szent Mihály u. 17119/18 A tervezett projektelem helyszíne DMJV Önkormányzatának 100%-os tulajdonában van. A Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása városi funkciókat támogató tevékenység, amely a tervezési útmutató szerint önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységnek minősül (az akcióterületre eső belterületi közúthálózat felújítása, szilárd burkolattal történő ellátása) Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA

89

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes


A jelenleg rossz minőségű földutak leaszfaltozása révén az akcióterületi fejlesztések megközelíthetőségének javítása a Vulkán telep akcióterület-rész irányából. Az aszfalt burkolattal ellátott utak hossza (m), célérték 374,48 m Az akcióterülethez tartozó Vulkán telep 3 utcából áll, amelyek közül a Vulkán utca 2009-ben szilárd burkolattal lett ellátva, a Balásházy és Szent Mihály utcák viszont jelenleg is rossz minőségű, rendezetlen földutak. A projektelem megvalósítása során a Balásházy és a Szent Mihály utcák szilárd aszfaltburkolatot kapnak, ezáltal nemcsak a Vulkán telep elérhetősége lesz kedvezőbb, hanem a Kishegyesi út által elválasztott akcióterület-részről az akcióterületen megvalósuló többi fejlesztés (közösségi ház, játszótér és sportudvar, kerékpárút) megközelíthetősége is jelentősen javul. Az új útpályák szélessége 3m, melynek peremén kiemelt szegély kerül kialakításra. Az aszfalt pályaszerkezet 5-féle rétegből áll, melynek tervezett rétegvastagsága összesen 44cm. A Szent Mihály utcában csapadékvíz elvezetés is kiépítésre kerül, melynek során 219,3fm hosszú csapadékelvezető csatornát helyeznek el. A csapadékvíz csatornán 7db víznyelős ellenőrző akna és 1 db víznyelő kerül beépítésre. Az ellenőrző aknák és víznyelők anyaga előre gyártott aknaelemek vagy monolit beton. A Szent Mihály utca csapadékvíz elvezető csatornájának befogadója a Balásházy utca CS-1-0 jelű elválasztott rendszerű zárt csapadékvíz-elvezető gravitációs csatorna lesz. Az aszfalt burkolattal ellátott utcákon tervezett út burkolati jeleket a 2-1.113. számú Közúti útburkolati jelek megtervezése, alkalmazása és elhelyezése műszaki előírásokban előírtaknak megfelelően helyezik el. Forgalom irányítás szempontból a Szent Mihály utca teljes szakasza „Lakó-pihenő övezet” lesz. A Szent Mihály utca a Kishegyesi út irányába egyirányú közlekedési forgalomra lesz alkalmas, melyeket megfelelő közúti jelző táblák fognak jelezni. Az akcióterület, különösen pedig a Vulkán telep lakossága. A beavatkozás megvalósítását a Vulkán telep elérhetőségének javítása és az akcióterületi fejlesztések Vulkán telep irányából való megközelíthetőségének javítása indokolja. Emellett az érintett utcák szilárd burkolattal való ellátása a közlekedésbiztonság szempontjából is indokolt, a Kishegyesi útra történő sárfelhordás elkerülésének érdekében. Év: 2012 Hónap: május Nap: 2 Év: 2012

Hónap: augusztus

36.279.172

36.279.172 30.837.296 85%

90

Nap: 31

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

4. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


5.441.876 15%

Kiviteli terv, vízjogi engedélyezési terv A projektelem megvalósításához útépítési engedélyre van szükség. A projektelem megvalósításához kapcsolódó közbeszerzési eljárások lebonyolítása a kivitelező kiválasztására. A tervezett projektelem bemutatásra került a lakosság részére lakossági fórumok keretében. A megvalósítás során a tájékoztatás és nyilvánosság biztosított lesz.

Az akcióterület bekapcsolása a városi kerékpárút-hálózatba DMJV Önkormányzata Utca: az akcióterület északra eső Házszám: Helyrajzi számok: 17231, része, Kishatár utca és a Torockó 17235/9,17357/4, 17416 utca, önkormányzati út A tervezett projektelem helyszínei a CORA áruház telkét érintő sáv kivételével (amely hozzájárulását adja az építéshez) DMJV Önkormányzatának 100%-os tulajdonában vannak. A kerékpárút építése a tervezési útmutató szerint a közlekedési fejlesztések kategóriába tartozik (kerékpárutak, kerékpársávok, kerékpáros létesítmények, kerékpártárolók kialakítása) Közterületek fejlesztését (városi funkció) szolgáló tevékenység ERFA Az akcióterület bekapcsolása a v árosi kerékpárút-hálózatba, az akcióterület megközelíthetőségének javítása, a környezettudatos közlekedési módok preferálása, a jelenleg illegális vasúti átjáró biztonságossá tétele a közlekedés biztonságának javítása és a balesetek megelőzése érdekében.

91

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása



A megépített kerékpárút hossza (m), célérték 682 m A kiépített gyalogos és kerékpáros vasúti átjárók száma (db), célérték 1 db A tervezett kerékpárút az akcióterület északi részéhez közel haladó (Balmazújvárosi út - Kishatár utca) városi kerékpárút-hálózatba kapcsolódik be, melynek nyomvonala a Poprád utcától a Kishatár utca – CORA, KIKA áruházak körforgalmáig tart a Kishatár és a Torockó utcák burkolatával párhuzamos építéssel, illetve keresztezéssel. A tervezett kerékpárút hossza 682m lesz. A kerékpárút az útügyi műszaki előírásoknak megfelelően egyesített rendszerű gyalog- és kerékpárút hálózat lesz, melynek szélessége 2,75m, az egyesített gyalog- és kerékpárút mindkét oldalán 0,50-0,50m széles biztonsági sáv kerül kialakításra. A kerékpárút nyomvonala a Kishatár utca mindkét oldalát érinti közterületen, illetve magán terület határa mellett. A nyomvonal a Kishatár utca keleti szélénél kezdődik, a Cora parkolója melletti zöldterületen, a tervezett és a meglévő telekhatárok mentén. A tervezett nyomvonal a közutat a 0+293km szelvényben keresztezi a Kishatár utcán, majd a Kishatár utca - Házgyár utca találkozásától kezdve a közút jobb oldalán folytatódik. A gyalogos, kerékpárút átkelőhelyet felfestett sárga útburkolati jelek jelzik. A kerékpárút a Kishatár utca jobb oldalán folytatódik egészen a 0+490km szelvényig, melyen belül a 0+372km szelvény szakaszon egy buszöblöt is érint. A beruházás során buszöböl peronja felújításra kerül. A tervezett nyomvonal a 0+442km szelvényszakaszon ipar területre vezető vasúti vágányt is keresztez, ahol a biztonságos áthaladás céljából vasúti biztosító berendezés kiépítésére is sor kerül. A nyomvonal a 0+490 és a 0+682 km szelvények közötti szakaszon a kerékpárút burkolt kivitelben , sárga színű burkolati jel felfestésével kerül kialakításra. A 0+580km szelvényszakasznál egy árokrendszert érint a nyomvonal, ahol kerékpárút tervezett koronájára rézsűburkolatot helyeznek, a koronához tartozó padkát 1 méterrel szélesítik, míg a gyalogos forgalom számára gyalogos csőkorlát kerül kiépítésre. A tervezett létesítmény 0+682km szakaszon csatlakozik a Poprád utca jelenleg kiépített burkolatához. A pályaszerkezet méretezése az Útügyi Műszaki előírásoknak megfelelően került összeállításra, amely az összekötő utakra 10 év tervezési élettartamot ír elő. A gyalog- és kerékpárút, valamint a felújításra kerülő buszmegállóhely pályaszerkezetének rétege aszfaltbeton kopórétegből, zúzottkő útalapból és 20 cm vastag homokos kavics fagyvédő rétegből fog készülni. Kapubehajtók esetében a gyalog- és kerékpárút pályaszerkeztének típusa aszfaltbeton kopóréteg, 20cm vastag zúzott kőalap és szintén 20cm vastag homokos kavics fagyvédő réteg lesz. A beruházás során a kerékpárút nyomvonalába eső járdaburkolatok, a közúti keresztezéseknél a meglévő kiemelt szegélyek elbontásra kerülnek. A 4,0 méternél szélesebb kapubejárókon az egyesített rendszerű gyalog- és kerékpárutak átvezetését útburkolati jelek jelzik majd. A nyomvonal mentén vízelvezetésre szolgáló nyílt árokrendszer kikotrására is sor kerül, az ehhez kapcsolódó szakági tervdokumentum is rendelkezésre áll. A területrészen található közműveket is érinti a beruházás, ezért a tervezés során a közmű szolgáltatókkal egyeztetés történt, melyeknek egyeztetési jegyzőkönyveit a tervdokumentáció tartalmazza. A kerékpárút mentén a Határ út bal oldalán és a buszmegálló környezetében összesen 20db kerékpár tárolására alkalmas 2,0mx0,80m méretű kerékpártároló kerül kialakításra. Az akcióterület lakossága, a Nyugati kertváros lakossága. A városi kerékpárút hálózat egyre szélesebb körű kiépítettsége és jelenléte iránti igény jelentkezik a városban. Az akcióterület jelenleg nem kapcsolódik egyetlen kerékpárút hálózatba sem, melynek megoldása nélkülözhetetlen a lakosság biztonságosabb közlekedési igénye szempontjából. Az akcióterület bekapcsolásával a lakosság számára kényelmesebben és közlekedés szempontjából is biztonságosabban elérhetővé válnak a kereskedelmi- és bevásárló egységek a Kishatár út mentén. Az akcióterület belső úthálózatán a Pósa utca kivételével gyér az autóforgalom, így

92


Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


az úthálózat külön kerékpárút nélkül is alkalmas a kerékpáros forgalom levezetésére. Év: 2012 Hónap: május Nap: 2 Év:2012

Hónap: október

Nap: 31

96 000 000

96 000 000 81 600 000 85

14 400 000 15

A nyomvonal kijelölése megtörtént, a kiviteli tervdokumentáció rendelkezésre áll. A projektelem megvalósításához útépítési engedélyre, a Cora hozzájárulására, valamint a kerékpárút iparvágánnyal történő keresztezésénél a MÁV szakvéleményével kiadott közlekedési hatósági engedélyre van szükség a létesítendő vasúti átjáró kiépítése miatt. A projektelem megvalósításához kapcsolódó közbeszerzési eljárások lebonyolítása a kivitelező kiválasztására. A tervezett projektelem bemutatásra került a lakosság részére lakossági fórumok keretében. A megvalósítás során a tájékoztatás és nyilvánosság biztosított lesz.

93



4.3.2. Kapcsolódó „soft” tevékenységek bemutatása Szociális típusú városrehabilitációs projektek nélkülözhetetlen elemei a „soft” tevékenységek, amelyek a lakosság, a civil szféra számára segítséget nyújtanak a közösségformálásban, a helyi identitás erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítésében egyaránt, emellett pedig hozzájárulnak a városfejlesztés eredményeinek elfogadottságához, közép- és hosszútávon történő társadalmi-környezeti fenntartásához. A projekthez kapcsolódó „soft” elemek tervezése és lebonyolítása a tervezési útmutató elvárásainak megfelelően két részre oszlik: az ÉAOP pályázat közvetlen támogatásával közvetlenül megvalósuló, illetve a közvetett módon, programalap keretében továbbpályáztatásra kerülő programelemekre. Az akcióterület „soft” tevékenységeinek tervezése kapcsán, közösségfejlesztés alapfeltevéseiből, módszereiből indultunk ki.

elsősorban

a

Maga a közösség, egy széleskörűen használt fogalom, mely kifejezhet embercsoportot; minőséget (közösségi, közösséghiányos); lokalitást (helyi vagy faluközösség); közös alkotást; érzést, szándékot; képességet, az együttműködésre (közösségi ember); gazdálkodási formát; azonos eszmék, célok, azonos értékrend vállalását; etnikai és kulturális értékekhez tartozást; nemzeti–állami–politikai együvé tartozást. A közösségfejlesztés a helyi emberekből, a humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból, alulról építkezik. Közösségi úton, a c ivil szervezetekkel és az aktív helyi polgárokkal tárja fel a helyi közösség szükségleteit, azok kielégítésének lehetséges módjait és elkötelezi a helyieket saját problémáik közösségi megoldása, a helyi cselekvés mellett. A közösségfejlesztés alapvető elve és célja az aktív részvétel, az emberek bevonása a problémák megoldásának folyamatába. Helyi szinten olyan együttműködéseket indíthat el, amely „összekovácsolja” az embereket, és motivál arra, hogy szívesen vegyenek részt az őket érintő problémák megoldásában vagy akár a problémák kialakulásának megelőzésében. Minden közösségfejlesztő tevékenység egyúttal hozzájárul a tár sadalom fejlődéséhez is, hiszen az emberi jogok, a társadalmi bevonás, az egyenlőség és a sokszínűség elfogadását érvényesíti. A közösségfejlesztés (community development), vagy közösségszervezés (community organisation) a tel epülések, térségek, szomszédságok közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését jelenti, amelyben kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a helyi szükségletek mértékében a közösségfejlesztőknek is, akiknek bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerősítheti a meglévő közösségi erőforrásokat.

94



A közösségfejlesztés főbb jellegzetességei: •

mint alkalmazási terület: alkalmazza a tel epülésszociológia, a tel epüléstervezés, a néprajz, az antropológia, a pedagógia, a szociálpszichológia, a jog és a gazdaságtan egyes eredményeit és módszereit;

•

határterületein lévő főbb szakmák: közművelődés, felnőtt-képzés, szociálpolitika, közösségi szociális munka, településtervezés, településmenedzsment;

•

az eredményeként megjelenő jellemző tevékenység mindaz, amit a lakosság önmaga végez el annak érdekében, hogy önmagán segítsen a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem, az egészségügy, a lakáshelyzet, az oktatás, a kultúra, a művészetek, a szabadidő, valamint a (helyi – térségi – városi) nyilvánosság és közösségi információáramlás megszervezése terén, városokban, városkörnyéken és vidéki térségekben egyaránt. Ez a tev ékenység vonatkozhat lakossági tervezésre, fejlesztésre és szolgáltatásokra az élet minden területén;

•

főbb partnerei: civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, regionális kutatási központok, a m unkaügy- és a v állalkozásfejlesztés szerve¬zetei, képzési szervezetek, információs adattárak.

•

kulcsszavak, amelyek a leginkább jellemzik: o

közösségfejlesztés, közösségszervezés, közösségi (szociális) munka;

o

közösség, fejlődés, lokalitás – szomszédság, társadalmi nyilvánosság;

o

helyi cselekvés, helyi fejlesztés, társadalmi tervezés, társadalmi akció, szomszédsági munka, kistérségi- és regionális fejlesztés, városfejlesztés, közösségi gazdasági fejlesztés;

o

önszerveződés, önkéntesség, önsegítés, érdekérvényesítés, részvétel, partnerkapcsolatok építése.

4.3.2.1. A ROP pályázat közvetlen támogatásával megvalósuló „soft” elemek Az akcióterület „soft” tevékenységei szerves részét képezik ennek a fejlesztő folyamatnak, melynek célja egy jól működő, aktív helyi közösség megteremtése. Ennek megvalósítása leghatékonyabban egy a településrészen működő civil szervezet aktív bevonásával érhető el, amely jól ismeri az ott élők szükségleteit rendszeres „élő” kapcsolatban van a te lepülésrész lakosaival, „hiteles, elfogadott” az ott l akó emberek körében, s nem utolsó sorban tapasztalatokkal rendelkezik a k özösség fejlesztését célzó programok megvalósítása terén is. A szervezet kiválasztása közbeszerzés útján történik majd. Az akcióterület fejlesztési céljaihoz igazodva és az igényfelmérés során feltárt szükségletekre reagálva a kialakításra kerülő közösségi házban a következő „soft” programelemek megvalósítását tervezzük (részletesen a 2. mellékletben kerülnek bemutatásra):

95



Baba-mama klub • A program indokoltsága, célja: A tizenéves generáció nagyon keveset tud önmagáról, sok felszínes információval rendelkeznek például a szexualitás terén, hiányosak az ismereteik a gy ermekek gondozása, táplálása és a családtervezés terén. Az említett rizikófaktorok közül összetett módon veszélyeztetettek a nők és a fiatal lányok, mindenekelőtt a sokgyermekes, külvilág ingereitől elszigetelt családanyák, akik nemcsak testi, de mentális problémáik tekintetében is többszörösen hátrányos helyzetűek. Helyben nem elérhető számukra speciális szolgáltatás, a Debrecen belvárosában működő különféle prevenciós szolgáltatások számukra anyagi helyzetüknél, elszigeteltségüknél fogva szinte elérhetetlenek. Cél: a kisgyermeket váró, vagy nevelő hátrányos helyzetű fiatalok felkészítése, támogatása. • Célcsoport: Az akcióterületen élő kisgyermekes anyukák, apukák, várandós kismamák. • A program leírása: Az egyenként 2 órásra tervezett foglalkozások tematikus felépítésűek, havonta egy alkalommal kerülnek megrendezésre. Minden alkalommal trénerek irányítanák a lebonyolítást, a különböző tevékenységek, feszültségoldó játékok közbeiktatásával. A program során filmvetítéseket, és ehhez kapcsolódó beszélgetéseket tervezünk. Ezen kívül a személyiségfejlesztő és önismereti játékok a csoportépítés, személyiségépítés azt a célt szolgálná, hogy a tradicionális női szerepek új elemekkel egészüljenek ki, illetve a hibás, korrekciót igénylő szerepmintázatokat életképes modellek váltsák fel. A klub keretén belül tanácsadást, családtervezéssel, születésszabályozással kapcsolatos előadásokat, közös beszélgetéseket tervezünk. • A program várható eredményei: A program a N agysándor telepen élő családok otthoni, munkahelyi, háztartásban való helytállásához kíván segítséget nyújtani, hogy megtalálják helyüket az átalakuló társadalomban, érdekeiket felismerjék, és élni tudjanak a lehetőségekkel önmaguk, gyermekeik és a társadalom egésze érdekében.

Egészségvédelmi előadások • A program indokoltsága, célja: A hátrányos helyzetű társadalmi csoportoknak kevesebb lehetőségük van életmódjuk megválasztására, kisebb arányban vesznek igénybe egészségügyi vagy közoktatásiközművelődési szolgáltatásokat, a munkanélküliség következtében beszűkült életlehetőségeik adódnak, egészségtelen lakáskörülmények között élnek stb. Kedvezőtlen helyzetüket a problémák halmozódása tovább fokozza: a szegénység mellett a krónikus betegségek megjelenése, a családban előforduló káros szenvedélyek is gyakori körükben. A program célja, hogy e településrész egészségügyi és mentális ellátásának javítását szolgálja, amely jelentékeny szemléletváltozást eredményez a lakosság testi, lelki egészségvédelme terén. • Célcsoport: Az akcióterület lakossága (valamennyi korosztály).

96



• A program leírása: Prevenciós előadásokat tervezünk havi rendszerességgel, előadásonként 20-40 fő érdeklődőre számítva. Az előadások nemcsak témájukban, hanem korosztályonként is differenciáltak, amelyeken törekszünk a szemléletes, oktató előadásmód mellett a kötetlen formában történő témafeldolgozásra, „kérdezz-felelek” típusú aktív kommunikációra az előadó és a hallgatóság között. Az előadások kísérőrendezvényei témához kapcsolódóan az ingyenes vérnyomásmérés, testtömeg mérés, vércukorszint mérés, testtömeg-index számítás; szórólapok, tájékoztatók, promóciós anyagok osztása. Ételbemutató, receptcsere, kedvezményes vásárlási lehetőségek biztosítása. Kalkulátorok, tesztek kitöltése. • A program várható eredményei: A résztvevők a foglalkozások révén érezzék jobban magukat testben, lélekben, legyenek eredményesebbek a k ommunikációban, kapjanak olyan érzelmi töltést, sajátítsanak el olyan konfliktuskezelési módokat, melyek később is megoldási mintául szolgálnak.

Sport- és mozgásos programok • A program indokoltsága, célja: Az akcióterületen eddig hiányoztak a mozgásos programok feltételei, nem állt rendelkezésre sportpálya, játszótér, fitnessz terem, táncklub stb. A korábbi évek felméréseiből kiderül, hogy a gyermekek, fiatalok nagyon igénylik a mozgásos programokat, amelyek jelenleg csupán egykét alkalommal kerülnek megrendezésre az év folyamán. A cél a lakosság bevonása a mozgásos- és sportprogramokba, amelyek az egészséges életmód preferálása mellett a helyi közösséget is erősítik. • Célcsoport: Az akcióterület lakossága (valamennyi korosztály). • A program leírása: A sport és mozgásos programokon belül három formában szeretnénk biztosítani a lehetőséget azoknak, akik önszerveződő formában mozgásos, rekreációs tevékenységet végeznek: - állandó tér és lehetőség biztosítása a mozgásra (sportpálya igénybevétele, csocsó, asztalitenisz, lengőteke a közösségi házban) - klub formában működtethető tevékenységek (pl. alakformáló női torna, táncszakkör, terhes torna, gyógytorna) - időszakos mozgásos programok szervezése (pl. táncház, biciklitúra, természetjáró kirándulások, sportrendezvények) • A program várható eredményei: A mozgással egészségünket védve, életmódváltásra ösztönözzük a l akosokat. Preventív jellegű a betegségek megelőzésében. Közösségformáló ereje miatt a csoportok önműködővé válhatnak, erős baráti kapcsolatok alakulhatnak ki.

97



Hobbicsoportok működtetése • A program indokoltsága, célja: Lehetőséget kívánunk teremteni az olyan önszerveződő csoportok megalakulásához, amelyek szabadidős tevékenységeik megteremtéséhez teret igényelnek. A csoportok kialakításában az igényfelmérésben preferált tevékenységi formákra fókuszálunk, de ny itottak vagyunk új programok beindítására is. A program célja a helyi társadalom önszerveződésének elősegítése, a közösség erősítése, a tartalmas helyi szabadidő eltöltési lehetőségek megteremtése és bővítése által. • Célcsoport: Az akcióterület lakossága, amelyen belül az egyes csoportok tevékenységi köre differenciál. A hobbicsoportok alakulásánál minden korosztály elérésére törekszünk. • A program leírása: Az igényfelmérés alapján a következő hobbicsoportok indítását tervezzük: Senior nóta klub (elsősorban idősek) Kézműves klub –praktika szakkör (főleg iskoláskorú fiatalok) • A program várható eredményei: A résztvevők szabadidejük tartalmas eltöltése mellett hasznos ismeretekre tesznek szert. Kibontakoztathatják és fejleszthetik egyéni képességeiket, amelyeket gyermekeikre is tovább hagyományozhatnak. A hagyományos kézműves technikák nem merülnek feledésbe. A környezettudatos gondolkodás ösztönzése a résztvevők körében.

Vakáció utca működtetése • A program indokoltsága, célja: A nyári szünet csaknem „eseménytelenül” telik az akcióterületen, hiányoznak azok a programok, melyek tartalmas elfoglaltságot nyújtanak a fiataloknak. A szabadidős tevékenységek és az érzelmi, szociális területeket fejlesztő tevékenységek megvalósításával a célunk az, hogy a résztvevő gyermekek ne az utcán csellengjenek, hanem szervezett formában az őket érdeklő programokon vegyenek részt. Azt szeretnénk, hogy saját választásuk legyen ez a klub, ahol az idejüket eltöltik az utca helyett az iskolai szünetben, ahol szervezett kereteken belül jól érzik magukat, és a jelenlévő felnőttek közvetíteni tudják számukra a helyes erkölcsi normákat. A program indokoltságát kérdőíves felmérés is alátámasztja • Célcsoport: Az akcióterületen élő, elsősorban a helyi általános iskola tanulói. A kallódó gyermekek számára tervezett klubban, amely gyakorlatilag több szolgáltatási forma igénybevételét is jelentheti párhuzamosan, mindenekelőtt azokkal a gy ermekekkel foglalkozunk, akik veszélyeztetett és hátrányos életkörülmények között élnek. A programban 30, 6-14 éves korosztályba tartozó gyerek részvételére számítunk. • A program leírása:

98



A program több egymást kiegészítő általában heti rendszerességgel ismétlődő tematikus elemet tartalmaz: Kölyök-klub – mentálhigiénés program kallódó gyerekek számára (önismeret a fő cél) Filmklub (3 megadott korosztályuknak megfelelő film közül választhatnak a gyerekek) Játszóház (nagyobb ünnepek alkalmával ajándéktárgyak, díszítések készítése) Játékbarlang (kéthetente tematikus drámajátékok és társasjátékok) Korrepetálás (heti 2 alkalommal pedagógus alapvégzettségű szakemberek segítségével) Nyári táboroztatás (az akcióterületen élő szociálisan rászoruló, vagy mentálisan sérült gyerekek számára, akik folyamatos aktív részvétele kiemelt szempont) Nyári napközis tábor (különféle tartalmas programok a nyári iskolaszünetben állandó felügyelet nélkül maradó gyermekek számára) • A programok várható eredményei: Az akcióterületen élő gyermekek érdeklődésüknek, korosztályuknak és egyéni képességeiknek megfelelő tartalmas programokat találnak a közösségi ház programjai által. A programokon való részvétellel nemcsak személyiségük fejlődik, hanem felügyeletük is megoldottá válik. A nyári szünet idején kevesebb csellengő gyerek lesz az utcán, kevesebb bűnelkötés fordul elő azáltal, hogy igénybe veszik a közösségi ház programjait.

Kiállítások szervezése • A program indokoltsága, célja: Az akcióterületen teljességgel hiányoznak a helyi értékek és a képzőművészeti alkotások bemutatkozási lehetőségei. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni azzal, hogy lehetőséget teremtünk a helyi képzőművészek számára a bemutatkozásra. • Célcsoport: Az akcióterület valamennyi lakosa. Kiemelt célcsoport az öntevékeny hobbicsoportok, az óvodai, iskolai közösségek, a helyi civil szervezetek. • A program leírása: Az igényfelmérés alapján a következő hobbicsoportok indítását tervezzük: Állandó kiállítás a N agysándor telep természeti értékeiből (a Nagysándortelepért Egyesület helyi természeti értékeket bemutató 20-25 darabos A/4-es méretű színes fotósorozatának állandó kiállítása a közösségi házban) Időszaki kiállítások (a közösségi házban működő klubok és helyi amatőr képzőművészek munkáiból) • A program várható eredményei: A helyi kötődés erősítése a helyi értékek megismerése által. Az állandó és az időszakos kiállítások szervezésével felfedezésre kerülhetnek a helyi tehetségek, akiknek ez idáig nem voltak lehetőségeik a bemutatkozásra. A helyi lakosoknak állandó igénye alakuljon ki arra, hogy keressék a szépet, az esztétikusat és érdekeset a tárgyi világban is, lássák meg az alkotásokban rejlő művészi erőt.

99



Információs pont működtetése • A program indokoltsága, célja: Az akcióterületen sem e-Magyarország pont, sem nyilvános könyvtár nem található. Országos szinten egyre elterjedtebb a háztartásokban a szélessávú internet, a leghátrányosabb területeken, mint amilyen a projekt akcióterülete, sok család számára még gondot jelent a világhálóhoz való hozzáférés. Amennyiben a s zolgáltatás pozitív visszhangra talál, úgy szeretnénk azt e-Magyarország ponttá fejleszteni, és az internethez való hozzáértésre is hangsúlyt fektetni. Az igényfelmérésből egyértelműen kiderül, hogy a helyiek országos és helyi napilapokat, folyóiratokat is szívesen olvasnának a közösségi házban. Cél a l akosság információhoz jutásának elősegítése, az internetes ügyintézés lehetővé tétele. • Célcsoport: Az akcióterület teljes lakossága. • A program leírása: Internet elérés biztosítása (a közösségi házon belül kialakításra kerülne egy információs részleg, ahol 2 db számítógépen internet elérést biztosítanánk állandó szakmai és technikai segítségnyújtás mellett) Kultúra sarok működtetése (országos és helyi napilapokat, folyóiratok olvasásának lehetősége a közösségi házban) Közérdekű információk naprakész biztosítása (szórólapok és tájékoztató kiadványok elérhetősége a közérdekű információkról, rendezvényekről, eseményekről) Nagysándor telepi hírmondó (saját szerkesztésű hírlevél a helyi aktualitásokról, a közösségi ház programjairól stb.) Internetes portál működtetése (a közösségi ház programjainak és tevékenységének népszerűsítése, naprakész információkkal) • A program várható eredményei: Az igénybevevők naprakész információkkal könnyebben boldogulnak a mindennapi életben, az ügyintézések és a szolgáltatások elérése terén, esélyegyenlőségük nő azáltal, hogy azonos módon tudnak hozzájutni közérdekű információkhoz és szolgáltatásokhoz.

Családi rendezvények • A program indokoltsága, célja: A Nagysándor telep kertvárosias jellege lehetővé teszi, hogy családi rendezvények kerüljenek megrendezésre, amelyekre korábban kevés lehetőség kínálkozott. A szükségletfelmérésből kiderül, hogy a családi rendezvények megszervezését valamennyi korosztály igényli, a gyermekkorúaktól az idősekig. Az eddigi tapasztalatok alapján nagyon sikeresek azok a programok, amelyek a család valamennyi tagját megmozgatják, több generációt is érintenek. A program céljai: egymás megismerése, közösségformálás, családi hagyományok felelevenítése, családi kapcsolatok erősítése, közösségépítés. • Célcsoport: Az akcióterület teljes lakossága, kiemelten a családok

100



• A program leírása: Városrészi gyermeknap (számos színes programelemmel kerül megrendezésre, a hasonló programok iránt általában jelentős érdeklődés tapasztalható) Autóbuszos kirándulások szervezése (évi kb. 3 alkalommal, a rászoruló családok részére) Nagysándor telepi Téglavető napok (a településrész régi elnevezésére utaló nagyszabású rendezvény évi 1 alkalommal, a helyi identitás erősítését célozza) • A program várható eredményei: A településrész lakossága megismerkedik a szűkebb és tágabb lakókörnyezetével. A közösségi élet erősödik, az emberek közötti kapcsolat javul. A közösség ereje fontos erőforrása lesz a településnek. A kialakult mag aktivitása hosszútávon mozgatja a közösségi életet. A családok szintjén várható eredmények közül a l egfontosabb, hogy olyan életforma alakul ki, ahol a gyermekek számára magas szintű testi és szellemi fejlődés lehetőségét kínálja a t elepülésrész. Az emberek jobban odafigyelnek egymásra, szomszédi, baráti kapcsolatok erősödnek, melyben az egyén életvitele, életminősége pozitív irányban változik.

A közösségi ház és programjainak pályázaton túli működtetésének alapjait DMJV Önkormányzata a működtető szervezettel megkötésre kerülő közművelődési megállapodás keretében biztosítja. Az 1997.évi CXL. törvény 77.§-ában kapott felhatalmazás alapján Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 39/1999.(XII.23.) Kr. rendeletében megalkotta Debrecen város közművelődési feladatairól szóló 39/1999 (XII.23.) Kr. rendeletét. Ennek célja, hogy a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek alapján meghatározza a helyi önkormányzat közművelődési feladatait, azok formáit, a feladatok ellátásának módját és mértékét. E helyi szabályozáshoz kapcsolódóan a Közgyűlés 220/2000 (IX.7.) Kh. határozatával elfogadta Debrecen Város közművelődési fejlesztési programját, amely a prioritások közé emelte a közművelődési feladatok ellátását szolgáló önkormányzati közművelődési intézmények, közösségi színterek fejlesztését illetve új közösségi színterek nyitását. A helyi közművelődés alapvető erőforrásai a már meglévő közművelődési és egyéb, alaptevékenységükhöz kapcsolódóan közművelődési tevékenységet is végző, intézmények, szervezetek. Az intézmények fenntartása mellett, közművelődési feladatainak ellátásra, az önkormányzat az 1997. évi CXL. törvény, valamint a város közművelődési rendelete alapján közművelődési megállapodást köt az ezen feladatokat ellátó szervezetekkel és nem önkormányzati fenntartású intézményekkel. A Közgyűlés mindenkori költségvetésében forrást biztosít a megállapodás keretében ellátandó feladatokra, melyek megkötéséről a mindenkori szakbizottság - Kulturális Bizottság - javaslatára a P olgármester dönt. A megállapodásban foglaltak alapján a feladatot vállaló szervezet minden évben beszámol az illetékes szakbizottság előtt a vállalt feladat pénzügyi és szakmai teljesítéséről, és abban az esetben, ha nem határozatlan, vagy hosszabb távú megállapodásról van szó, kezdeményezheti a következő évi megállapodás megkötését. A kulturális szféra intézményrendszere átalakulóban van, a k öltségvetési intézmények mellett mindinkább fontos szerephez jutnak az öntevékeny társadalmi szervezetek, civil szervezetek.

101



4.3.2.2. A programalap keretében továbbpályáztatásra kerülő „soft” elemek A jól működő közösségeknek van egyfajta hiánypótló funkciója is, hiszen azzal, ha egy ilyen közösség tagjává válunk, olyan tulajdonságokkal leszünk felruházva, melyek a tár sadalom fejlesztését, a társadalmi hiányok visszaszorítását szolgálják, valamint a résztvevők és környezetük életét is pozitívan befolyásolják. Ilyen lehet például a minden közösségben szükségszerűen előforduló konfliktusok kialakulása és kezelése, amely egy jól működő közösségben is meglévő jelenség. Ennek legnagyobb haszna abban rejlik, hogy a konfliktusok által fejlődnek az önismereti és szociális képességek. A közösség tagjává válás is egy hosszú folyamat, amely az alábbi értékek figyelembevételével történhet: •

Részvétel – az emberek demokratikus bevonásának elősegítése az életüket befolyásoló kérdések megoldásába a tel jes állampolgáriság, az autonómia és a közösen gyakorolt hatalom, valamint a készségek, tudás és tapasztalat alapján.

•

Egyenlőség – az olyan egyéni megnyilvánulások, illetve intézményi és társadalmi gyakorlatok megkérdőjeleződése, melyek diszkriminálják és marginalizálják az embereket.

•

Tanulás – az olyan készségek, tudás és szakértelem elismerése, mellyel az emberek hozzájárulnak a tár sadalmi, gazdasági, politikai és környezetvédelmi problémák megoldásához, illetve melyeket a folyamat során sajátítanak el.

•

Együttműködés – közös munka a megfelelő tevékenységek meghatározásában és végrehajtásában, a különböző kultúrák és hozzájárulások kölcsönös tisztelete alapján.

A közösségfejlesztés fő alapelvei a részvétel és a bevonás. A részvétel, mint alapelv célja a helyi közösséghez és a társadalomhoz tartozás elősegítése, és hogy az egyén részt vegyen a közös cselekvésben. Hiszen lehetőséget nyújt az emberek számára az, ha tartoznak valahova. Lehetőséget arra, hogy a kialakult kapcsolatok, együttműködések révén felelősséget vállaljanak, magabiztosak legyenek és cselekvőként vegyenek részt a társadalomban. A részvétel folyamatában az egyén szintjén az egyénnek konkrét céljai vannak, nem csak sodródik, hanem saját maga vesz részt élete irányításában. Ezáltal a közösségben közös normák, bizalom és szolidaritás a jellemző. A bevonás szükségességéről akkor beszélünk, amikor az adott k özösség és tagjai alacsony részvételi aktivitást mutatnak. Tehát akkor van rá szükség, amikor az egymás iránti bizalom és szolidaritás gyenge, a kölcsönös segítés, a cselekvő viszonyok száma csekély, a lakosok nem ismerik jogaikat, kötelességeiket, lehetőségeiket. A közvetett támogatási forma kapcsán az elsődleges célunk a részvétel és a bevonás erősítése. A tevékenységcsoportokat is erre a logikai vázra építettük fel: I.

Előkészítő tevékenység- ismerd meg környezeted Cél: olyan közösségi programok előkészítése, amelyek során a közösség szembesülhet a lokális környezete problémáival (hulladékgyűjtés, parlagfű stb.)

102



Eszköz: tömegsport rendezvények (akcióterületi utcai futóverseny, kerékpáros túra stb.), illetve a tel ep kultúrájával kapcsolatos „rendezvénysorozatok”, amelyek kutatómunkát is igényelnek. (pl.: kalendárium összeállítása). II. Érzékenyítés Cél: Közös alkotás; érzés, szándék kialakítása; képesség az együttműködésre (közösségi ember) Eszköz: érzékenyítő, szemléletformáló programok, amelyek reagálnak az előkészítő tevékenység kapcsán tudatosított problémákra. (zöld programok, szelektív hulladékgyűjtési programok, tiszta udvar-rendes ház stb.). A programok fő jellemzője a társadalmi munka, amely a bevonás egyik legeredményesebb eszköze lehet. III. A részvétel erősítése Cél: az egyéni értékek megteremtése, hogy az egyén hasznos tagja lehessen a közösségnek Eszközök: - általános iskolai tanulmányok befejezését célzó programok (pályaorientáció, „felnőttek általános iskolája” stb.) - OKJ-s képzések indítása. Szükséges feltétel a lehetőségekhez képest, hogy a képzésekhez tapadjanak motiváló tényezők is (képzési támogatás, védett munkahely) A programalap kereteinek részletes kidolgozása a pál yázat 2. for dulójára történik meg, a programalap kezelésével kapcsolatos feladatokat a Városfejlesztő Társaság látja el.

4.3.3. Szinergia vizsgálat A ROP pályázat keretében megvalósítani tervezett beruházások szorosan illeszkednek Debrecen városfejlesztési elképzeléseihez és a városrész fejlesztési céljaihoz, emellett szinergikusan kapcsolódnak az akcióterületen az elmúlt évtizedben megvalósított városrehabilitációs tevékenységekhez. A jelen ROP pályázatból megvalósítani tervezett fejlesztések a 3.2. fejezetben részletezett megelőző beavatkozásokkal nem állnak igazán szoros kapcsolatban, mivel a lakófunkciójú akcióterületen korábban kifejezetten városrehabilitációs céllal nem történt beavatkozás (inkább csak közlekedési, infrastrukturális és állagmegóvó fejlesztések történtek). Leginkább a megelőző közlekedési fejlesztésekhez kapcsolódnak a j elenleg tervezett beruházások: a P ósa utca felújítása és a bus zmegállók korszerűsítése elősegíti a létesítendő közösségi ház, a játszótér és a sportpálya megközelíthetőségét, a Balásházy és a Szent Mihály utcák leburkolása pedig a Vulkán utca 2009-ben megvalósult leburkolása folytatásának tekinthető. A közösségi ház kialakítása az általános iskola használaton kívüli részéből inkább csak helyileg és a településkép javítása miatt köthető a korábbi iskolarekonstrukciós munkálatokhoz, új funkciójában teljesen elkülönül attól.

103



Erősek viszont a jele nleg tervezett beruházások közötti szinergikus kapcsolatok. A közösségi ház kialakítását remekül kiegészíti a közösség számára is igénybe vehető közeli sportpálya és játszótér létesítése, amely a mozgásos programok számára biztosítanak helyszínt és a szabadidő tartalmas helyi eltöltését is segítik. A közlekedési fejlesztések (kerékpárút létesítése és utcaburkolás) pedig elősegítik a közösségi célú létesítmények megközelíthetőségét, ezáltal növelik hatékonyságukat.

4.3.4. Bevonandó partnerek a pályázat tárgyát képező projektben A projekt gazdájaként DMJV Önkormányzata a projekt menedzsmentjét és a „ soft” elemek megvalósítását kivéve valamennyi projektelem tervezésében, előkészítésében és végrehajtásában részt vesz. A projekt végrehajtását DMJV Önkormányzata a pályázat által közvetlenül támogatott „soft” programcsomagot megvalósító szervezetet pályázat útján választja ki. A Városfejlesztő Társaság szerepét ellátó, a projekt menedzsmentjét és a programalap kezelését végző Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. a programalap kezelésének vonatkozásában vesz részt a konzorciumban.

14.táblázat. A konzorciumi partnerek bemutatása Konzorcium vezetője: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben: Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft)

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata önkormányzat 370 000 000 Igen 314 500 000 Igen 55 500 000 a projekt menedzsmentjét és a „soft” elemek megvalósítását kivéve valamennyi tevékenység Fejlesztési elképzelések és keretek meghatározása Tervek elkészíttetése, engedélyek beszerzése Szabályozási tervben szükséges módosítások Terület előkészítési feladatok Szükséges vezetői és közgyűlési döntések Közbeszerzések lefolytatása kivitelezők és a „soft” program megvalósítója kiválasztására Kivitelezőkkel megbízói jogviszonyban van Felügyeli a végrehajtást A támogatással megvalósuló valamennyi projektelem fenntartója és üzemeltetője Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft.* (Városfejlesztő Társaság) Közhasznú Nonprofit Kft. 27.000.000 Ft (ebből: menedzsment 14.800.000 Ft + 3.000.000 Szolgáltatások 9.200.000 Ft) Igen 2.550.000 Ft (programalap 10%-ának 85%-a) gen 450.000 Ft (programalap 10%-ának 15%-a)

104

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:


Projektmenedzsmenti feladatok ellátása (a projekt koordinálása, kifizetési kérelmek összeállítása és benyújtása, a projekt előrehaladási jelentések és a záró projekt jelentés elkészítése és benyújtása a Közreműködő Szervezet felé). Kapcsolódó szolgáltatások beszerzése külső szakértők bevonásával (nyilvánosság, műszaki ellenőrzés, könyvvizsgálat, Konzorciumi partneri minőségben csak a közvetett támogatáshoz kapcsolódó Programalap kezeléséhez kapcsolódó feladatok ellátásában veszt részt Pályázat előkészítéséhez kapcsolódó feladatok ellátása (Akcióterületi Terv és a pályázat elkészítésének koordinációja, kapcsolattartás) A Támogató Csoport működéséhez kapcsolódó koordinációs feladatok koordinálása. Igényfelmérés elkészítésében és a „soft” programcsomag tervezésében való közreműködés. Program alap kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek ellátása (konzorciumi partneri minőségben) Projekt menedzsmentje (Városfejlesztő Társaság feladata). Fenntartási jelentések elkészítésében aktív közreműködés, kapcsolattartás

* A projekt menedzsmentjét a Városfejlesztő Társaság látja el, de konzorciumi partneri minőségében csak a „soft” tevékenységekhez kapcsolódó programalap kezelésében vesz részt

További partnerek (nem konzorciumi tagok) és szerepük a projekt megvalósításában: •

A ROP pályázat közvetlen támogatott „soft” elemek megvalósítója

A ROP pályázat közvetlen támogatott „soft” elemek megvalósítását végző civil szervezet közbeszerzés útján kerül majd kiválasztásra, feladata az akcióterületi tervben bemutatott „soft” programcsomag megvalósítása. Szempont, hogy megfelelő szakértelemmel és gyakorlattal, illetve helyismerettel is rendelkező szervezet legyen a megvalósító. •

Programalap forrásaira pályázó, „soft” tevékenységeket megvalósító szervezetek

A résztvevő szervezet köre még nem ismert, pályázati úton kerülnek kiválasztásra és a vállalt „soft” tevékenység megvalósítása a feladatuk. •

Támogatói Csoport

DMJV Önkormányzatának célja, hogy a Nagysándortelep – Vulkán-telep Akcióterületen megalapozott, a helyi lakosság, valamint az akcióterületen tevékenykedő különböző szervezetek és intézmények igényeinek megfelelő városrehabilitációs tevékenységet valósítson meg, amely elképzelhetetlen a helyi szereplők bevonása nélkül. A hatékony, valós igényekre, illetve problémákra reagáló program megalkotása érdekében támogatói csoport került felállításra, amely a szociális városrehabilitációs program tervezését és megvalósítását segíti. A támogató csoport megállapodását 2009. május 20-án írták alá az érintett felek, a működéséről szóló dokumentumok (megállapodás, jegyzőkönyvek, emlékeztetők, jelenléti ívek a pályázathoz csatolásra kerülnek).

105



A támogatói csoport feladata: az akcióterületen felmerülő helyi problémák, szükségletek és igények feltárásának, illetve az azokra reagáló szociális városrehabilitációs program összeállításának és megvalósításának támogatása. A támogatói csoport működését a Városfejlesztő Társaság koordinálja, DMJV Polgármesteri Hivatal adott szakosztályainak bevonásával. DMJV PH Polgármesteri Kabinetje nem tagja a támogatói csoportnak, de felügyeli annak működését és képviselője meghívást kap az egyeztetésekre. A támogatói csoport tagjai a program előkészítési szakaszban és a megvalósítás során a f eladatok függvényében meghatározandó rendszerességgel tartanak egyeztetéseket. Az egyeztetések összehívása alapesetben a Városfejlesztő Társaság feladata, de azt a támogatói csoport bármely tagja kezdeményezheti. A támogatói csoport a következő tagokból áll: o DMJV Polgármesteri Hivatal Családvédelmi Osztály o DMJV Polgármesteri Hivatal Kulturális Osztály o DMJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály o DMJV Polgármesteri Hivatal Oktatási Osztály o A Városfejlesztő Társaság feladatit ellátó Euro-Régió Ház Kft. o Héra Egyesület o Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola o EU-Roma Országos Egyesület

4.3.5. Az Önkormányzat által ellátott feladatok a pályázat tárgyát képező projektben A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok Ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat látja el, amely jelen pályázat keretében nem releváns, mivel a tervezett projektelemek önkormányzati tulajdonban állnak. Telekalakítás a sportpálya kialakítása kapcsán vált szükségessé, a létesítmény elhelyezéséül szolgáló telket kismértékben bővíteni kellett a szomszédos általános iskola telke terhére. A telekalakítás gond nélkül megtörtént, mivel mindkét ingatlan 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll. Terület-előkészítési feladatok A tervezett fejlesztések nem igényelnek jelentős terület előkészítési munkálatokat. Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A jelen pályázat keretében a Balásházy és a Szent Mihály utcák leburkolása, valamint a kerékpárút létesítése minősül útfejlesztésnek, amelyhez kapcsolódóan számottevő közműalakítás nem történik. Az utak terveit készítő tervezők feladata a közműszolgáltatókkal való egyeztetés a s zükséges felújítások és fejlesztések ügyében, amelynek költségei a tervekben pontosan beépítésre kerülnek. Az érintett fejlesztések vonatkozásában az Önkormányzat előzetesen egyeztetett a közműszolgáltatókkal a tervezett beruházásokról. A többi projektelem közműfejlesztést nem igényel.

106



Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok Jelen pályázat keretében tervezett tevékenységek esetében nem releváns.

illetve

A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok Jelen pályázat keretében kismértékű zöldfelület fejlesztés a játszótér és a s portpálya kialakításához kötődik. A feladatokat az Önkormányzat látja el. A kármentesítési tevékenység Jelen pályázat keretében tervezett tevékenységek esetében nem releváns. Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok Jelen pályázat keretében a közösségi ház kialakítása, valamint a s portpálya és a j átszótér létesítése minősül közösségi szolgáltatások fejlesztésének, amelyek vonatkozásában a fejlesztési cél kijelölője és a műszaki tervek megrendelője is az Önkormányzat. Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja Jelen pályázat keretében nem releváns, mivel ilyen ingatlan nem található az akcióterületen. Építési, telekalakítási feladatok Jelen pályázat keretében tervezett tevékenységek esetében nem releváns. Akadálymentesítés a 253/1997. kormányrendelet szerint A elsősorban a közösségi ház kialakítása esetében releváns, amelyhez kapcsolódóan komplex akadálymentesítés valósul meg. Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában Jelen pályázat keretében tervezett tevékenységek esetében nem releváns. Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában Ilyen jellegű tevékenység a pályázat keretében a közösségi ház létesítése. Az erre vonatkozó tervek készíttetését, a kivitelező kiválasztását DMJV Önkormányzata (pontosabban DMJV Polgármesteri Hivatala) végzi, ő köt vele szerződét, azaz a feladat egyértelműen az önkormányzat kompetenciája

107



4.3.6. A projekt indikátorainak bemutatása Mutató neve

Mutató típusa (output/ eredmény)

Mértékegység

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték, ha a pályázati felhívásban meg van adva

Célérték elérésének időpontja

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató forrása

Mutató mérésének módszere* és gyakorisága

Kedvezményezett adatszolgáltatása

Évente PFJ, ZPFJ alkalmával

ÁLTALÁNOS KULCSINDIKÁTOROK A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése (db) Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken (fő) Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága (ha)

Eredmény

db

0

0

ZPFJ

0

0

Output

Fő

3150

500

ZPEJ

3150

-

Output

ha

0

-

ZPEJ

82

-

Önkormányzat nyilvántartása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása

ZPEJ ZPEJ Évente PFJ, ZPFJ alkalmával Évente PFJ, ZPFJ alkalmával Évente PFJ, ZPFJ alkalmával Évente PFJ, ZPFJ alkalmával

Teremtett munkahelyek száma (fő)

Eredmény

Fő

0 (3)

-

ZPFJ

7

7

Teremtett munkahelyek száma – nők (fő)

Eredmény

Fő

0 (2)

-

ZPFJ

4

4

Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek (fő)

Eredmény

Fő

0

-

ZPFJ

0

0

Megőrzött munkahelyek száma (fő)

Eredmény

Fő

3

-

ZPFJ

3

3

A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás (csak a Közösségi Ház esetében releváns)

Eredmény

TJ

0,0045864

-

ZPEJ

0,0003528

-

Output

db

0

-

ZPEJ

0

-

Output

db

0

-

ZPEJ

0

-

Eredmény

db

0

-

ZPEJ

2

-


ZPEJ

Támogatással felújított lakások száma Támogatással felújított önkormányzati bérlakások száma A fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi szolgáltatások száma a projekt által érintett akcióterületen

Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása

ZPEJ ZPEJ ZPEJ

SZAKMAI KULCSINDIKÁTOROK Létrehozott közösségi szintterületek nagysága a projekt által érintett akcióterületen A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen/ településen A szociális rehabilitáció akcióterületén az egy lakásra eső szociális segélyben (rendszeres szociális támogatások, pl. 2009-ben RÁT, RGYK) részesülők aránya a települési/kerületi átlaghoz képest

Eredmény

m

2

0

-

ZPEJ

1094

-


ZPEJ

Eredmény

%

0

75

1. PFJ

75

-


1. PFJ

Hatás

%

312

-

ZPFJ

-

295

Kedvezményezett adatszolgáltatás

ZPFJ

108

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja Mutató neve

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen Az akció keretében képzési – foglalkoztatási programokban részt vevők száma


Mutató típusa (output/ eredmény)

Mértékegység

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték, ha a pályázati felhívásban meg van adva

Célérték elérésének időpontja

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Eredmény

db

0

-

ZPEJ

2

-

Output

fő

0

10

ZPEJ

60

-

Mutató forrása

Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása

Mutató mérésének módszere* és gyakorisága

ZPEJ ZPEJ

TOVÁBBI SZAKMAI INDIKÁTOROK Megvalósuló képzési programok száma

Output

db

0

-

ZPEJ

3

-

Eredmény

%

0

-

ZPEJ

75

-

A helyi környezetformáló akciók száma

Output

db

0

-

ZPEJ

2

-

A létrehozott kerékpárutak hossza

Output

m

0

-

ZPEJ

682

682

Közösségi ház létrehozása

Output

db

0

-

ZPEJ

1

1

Sportpálya kialakítása

Output

db

0

-

ZPEJ

1

1

EU-konform játszótér létesítése

Output

db

0

-

ZPEJ

1

1

A Közösségi Ház látogatóinak száma

Hatás

fő/év

0

-

ZPEJ

5440

5440

A képzési programokat sikeresen befejezők aránya

* A kulcsindikátorok számítása minden esetben a kiíráshoz közétett Indikátor mérési és célérték számítási útmutatóban foglalt módszertan szerint történik

109

Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása

ZPEJ ZPEJ ZPEJ ZPEJ ZPEJ ZPEJ ZPEJ ZPEJ



4.3.7. A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen Projekt neve

Projekt rövid leírása

Projekt helyszíne

Projektgazda

Előkészítettség

Általános iskola gépészeti rekonstrukciója Idősek klubjának felújítása

Kazán cseréje, szerelvények, vezetékek

Pósa u. 1. hrsz: 17935/3

Debrecen MJV Önkormányzata

Nem engedélyköteles

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Piac utca 20. szám alatti Városháza épülete

Pósa u. 41. hrsz: 17857


Nem engedélyköteles


A földutak aszfaltburkolattal való ellátása a megközelíthetőség javítása érdekében

Több utca


110

Megvalósítás lehetséges kezdete vége 2013 2013 2013

2013

2013

2015



4.4. A tervezett fejlesztések várható hatásai 4.4.1. Társadalmi-gazdasági hatások A Nagysándortelep – Vulkán telep akcióterületén végrehajtott város-rehabilitációs tevékenységnek csak kismértékű közvetlen hatása van a foglalkoztatási és munkaerőpiaci helyzetre. A teljes beavatkozás egyedül a k özösségi ház létesítése esetében közvetlen munkahelyteremtő jellegű, amely az üzemeltetés során 4 új alkalmazott foglalkoztatását jelenti (2 fő közösségfejlesztő, 1 fő pénzügyes-adminisztrátor, 1 fő technikai alkalmazott). Emellett a városfejlesztő társaság 1 fő szociális-közösségfejlesztő szakembert fog alkalmazni a „ soft” elemek megvalósításának koordinálásában. Közvetett munkahelyteremtő hatása a „soft” programelemek között megvalósuló képzéseknek van, amelyeknek célja a lakosság elhelyezkedési esélyeinek javítása. A magasabb minőségű városi tér irányában a társadalom egyes tagjai sok esetben nem éreznek kellő felelősséget, ezáltal a város közösségi használatban lévő területei többször esnek a vandalizmus és nemtörődömség áldozatául. A helyi lakosság szívesen használ olyan tereket, amelyeket nem készen kap, hanem részt vállal azok formálásában. A jelen projekt keretében tervezett beruházások jellege nem teremti meg annak a lehetőségét, hogy a lakosság közvetlenül részt vegyen a közösség által is használt beruházások építésében, viszont a k apcsolódó „soft” tevékenységek megteremtik a részvétel lehetőségét, ezáltal elősegíti, hogy a lakosok sajátjuknak érezzék a fejlesztéseket, felelősséget érezzenek ezek vonatkozásában. Különösen fontos, hogy a nyilvánosság különféle elemein keresztül is megfelelő kapcsolat legyen a lakossággal, rendszeresen és pontosan tájékoztatást kapjon a lakosság arról, hogy a vársorehabilitáció keretében mi, miért és milyen következményekkel zajlik a az akcióterületen, növelve azok elfogadottságát. Lényeges ezen kapcsolat későbbiek során történő fenntartása is, amikor már az új közösségi terek közhasználatban vannak. A projekt igen nagy hangsúlyt fektet a közösségépítésre, amelynek hatásaként a társadalmi kohézió szintjének növekedése prognosztizálható. A közösségi terek és a hozzájuk kapcsolódó programok megvalósítása az akcióterületen élő valamennyi korosztály számára lehetővé teszi a részvételt, a saját és a többiek tulajdonságainak, valamint a helyi értékek megismerését, a közös tevékenységek végzését, ezáltal erősítve a helyi közösségen belüli kapcsolatokat és magát a k özösséget is. A közösségi ház célja az információkhoz való hozzáférés magasabb szintre emelése, ezen belül a helyi szolgáltatásokról és programokról részletes tájékoztatás nyújtása, amely a bevonás és a részvétel ösztönzése által szintén pozitív hatást gyakorol a tár sadalom kohéziójára. A képzési programok hozzájárulnak a lakosság elhelyezkedési esélyeinek javításához, ezáltal pedig a jövedelmi helyzetük javulásához is. A projekt közszférát érintő gazdasági hatásai. Az akcióterület rehabilitációja túlnyomórészt az Önkormányzat által üzemeltetett, illetve kezelt közterületeket (út és kerékpárút), valamint közösségi funkciót betöltő objektumokat érint (közösségi ház, sportpálya, játszótér), ezért a fej lesztéseknek közvetlen, vagy közvetett módon számos következményük van a város gazdálkodására nézve. A projekt megvalósulásával az

111



önkormányzati költségvetésben költségmegtakarítások is megjelennek, ezzel párhuzamosan viszont új kiadási tételek is jelentkeznek. A közösségi ház kialakítása során használt energiatakarékos megoldásokhoz (hőszigetelés, napelemek, nyílászárók cseréje) megtakarítás kötődik, a többi projektelem viszont újabb fenntartási költséget generáló tételt jelent.

4.4.2. Esélyegyenlőségi hatások A városi átlaghoz képest több szempontból is hátrányos helyzetű akcióterületen megvalósuló fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó programok egyik legfontosabb célkitűzése a leginkább elmaradott társadalmi csoportok gazdasági, társadalmi és kulturális integrációjának elősegítése, lehetővé téve számukra az alapvető szolgáltatások helyi elérését, a hozzáférés lehetőségének megteremtését. Az akcióterületen belül a közösségi funkciót szolgáló létesítmények, valamint az új és rehabilitált közterületek olyan módon kerülnek kialakításra, hogy az esélyegyenlőség szempontjai maximálisan érvényre jussanak. Ez a mozgásukban korlátozottak és a közösségi beilleszkedésükben egyébként is nehézségekkel küzdő, testi fogyatékkal élők számára megkönnyíti a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A közösségi ház kialakítása során megvalósul annak komplex akadálymentesítése is (akadálymentes parkoló, bejárat, mosdó és belső közlekedés), valamint az épületben az információkhoz való széleskörű hozzáférés is biztosított (internet, napilapok, folyóiratok). Az akadálymentes kialakítás nemcsak a közösségi ház, hanem valamennyi projektelem esetében fontos szempont. Az érintett társadalmi csoportok a fejlesztések hatásaként egyenlő eséllyel férnek hozzá a közösségi szolgáltatásokhoz és terekhez, így az új fejlesztések napi tevékenységük részévé válhatnak. Az ilyen irányú beavatkozások egyértelműen ezen hátrányos helyzetű csoportok fizikai védelmét és esélyegyenlőségének biztosítását is jelentik, ezzel elősegítve a jelenleginél fokozottabb társadalmi integrációjukat. Az akcióterületi fejlesztések és mindenekelőtt a hozzájuk kapcsolódó programok megvalósítása kifejezetten az alacsony státuszú társadalmi csoportok helyzetének javítására, szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőségük megkönnyítésére, tanulási és beilleszkedési lehetőségeik segítésére koncentrálnak, tehát nem eredményezik az alacsony státuszú lakosság háttérbe szorítását, sőt akcióterületen való maradásukat ösztönzik. Az alacsony státuszú lakosság számára az akcióterületen a fizikai infrastruktúra, illetve a közösségi és szociális szolgáltatások (közösségi terek és programok, kerékpárút-hálózat, szabadidő hasznos eltöltése, képzésekhez, tanácsadásokhoz való hozzáférés, stb.) a fejlesztések eredményeként egyértelműen javul majd. A projekt megvalósítása és kommunikációja során az érintett szervezetek kiemelt szempontként kezelik az esélyegyenlőség érvényesülését, nem közvetítenek szegregációt és törekednek az előítélet csökkentésére. Emellett a „soft” programelemek is esélytudatosságot közvetítenek.

112



4.4.3. Környezeti hatások A tervezett fejlesztések egyértelműen pozitív hatást gyakorolnak az akcióterület környezetének minőségére. Különösen a közlekedési fejlesztések, ezen belül pedig a városi kerékpárút-hálózatba történő bekapcsolódás pozitív hozadékai emelhetők ki. A létesítendő kerékpárút közlekedésre gyakorolt hatása sokrétű: egyrészt preferálja a környezetkímélő kerékpáros közlekedést, másrészt az akcióterület a fej lesztéssel összeköttetésbe kerül a B almazújvárosi úton tal álható kerékpárút hálózattal és a Balmazújvárosi úton ta lálható üzletközpontokkal, harmadrészt csökkenti a kerékpáros balesetek kockázatát. A kerékpárút beköti az akcióterületet a v árosi hálózatba, ezáltal biztonságos elérhetőséget teremt más városrészek irányába. A Balásházy és Szent Mihály utcák leburkolása a V ulkán telepi rész elérhetőségének javítása mellett a Kishegyesi útra történő sárfelhordás megszűntetésével a közlekedésbiztonságot is javítja. A fejlesztések közül a település levegőminőségére a közlekedési rendszer fejlesztése bír a legfontosabb befolyással. A város kerékpárút-hálózatához való kapcsolódás megteremti annak lehetőségét, hogy az akcióterületi lakosság a város más (központi) részének szolgáltatásait kerékpárral érje el, ezáltal is csökkentve a környezet terhelését, illetve az alacsonyabb státuszú lakosság esetében különösen fontos szempontként a közlekedésre szánt anyagi ráfordításokat. A kerékpáros és gyalogos vasúti átjáró kiépítése lehetővé teszi a Kishatár és a Balmazújvárosi út közvetlen megközelítését az akcióterület felől, amely egyrészt az ott található bevásárló központok elérhetősége szempontjából fontos, másrészt az autóforgalomtól leválasztott kerékpárút használata révén a bal esetveszély is csökken, nem utolsó sorban pedig a környezetet is kímélő kerékpáros megközelítést preferálja az útvonal. A fejlesztések jellege és a rendelkezésre álló hely szűkössége jelentős zöldfelületi fejlesztést nem tesz lehetővé. A város-rehabilitációs program a burkolt területek arányának növekedésével jár (útburkolás, kerékpárút, sportpálya), amely területfoglalásának helyén a talajra, talajéletre kedvezőtlen hatást gyakorol. Ugyanakkor a sportpálya és játszótér kialakításakor alkalmazásra kerülő műszaki megoldások a csapadékvíz helyi elszikkasztására törekednek, nem eredményezik annak gyors lefolyását. A zöldfelületek fejlesztése, rehabilitációja mindazonáltal kedvezően befolyásolja a tal ajok vízháztartását, oxigénellátottságát és anyagcseréjét. Mivel az akcióterületen a leburkolt területek aránya nem jelentős és a fejlesztések eredményeként sem növekszik számottevően (nem eredményez nagyterületű egybefüggő talajtakarást), a program megvalósításának pozitív hatásai jóval felülmúlják a negatívakat.

113



4.5. Kockázatok elemzése 4.5.1. A pályázati projekt előkészítése és megvalósítása során felmerülő kockázatok Kockázat megnevezése

Valószínűség Hatás (1-7)* (1-7)*

A műszaki tervek nem felelnek meg a minőségi elvárásoknak

2

6

A közbeszerzési eljárás sikertelen

2

4

Műszaki-kivitelezési problémák felmerülése

3

5

Nem megfelelő műszaki teljesítés kockázata

3

4

A kivitelezők nem tartják be a vállalt határidőt

3

3

Előre nem látható problémák felmerülése a megvalósítás során

2

5

A kockázat kezelésének módja

Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

MŰSZAKI KOCKÁZATOK Megfelelő referenciákkal és szakmai tapasztalattal rendelkező tervezők kiválasztása. Gyakori egyeztetések, és Elsősorban a az elvárások egyértelmű kommunikációja biztosítja a kerékpárút a vasúti megrendelőnek való megfelelést. Az engedélyezéshez átjáró létesítése és kapcsolódó kockázatok megfelelő előkészítéssel, a engedélyeztetése szükséges információk időben és megfelelő minőségben miatt történő biztosításával, valamint az elkészült anyagok szakértői átvizsgálásával csökkenthetők. Közbeszerzési szakértő alkalmazásával és a közbeszerzés Valamennyi alapos előkészítésével a kockázat minimálisra csökkenthető. projektelem Az önkormányzat és a projektmenedzsment szervezet a projekt előkészítése során előtérbe helyezi a megfelelő Valamennyi tartalék időkkel bíró ütemezés összeállítását, valamint a projektelem rendelkezésre álló finanszírozási források összehangolását. A közbeszerzési kiírások során a kivitelezők és a szolgáltatást nyújtók olyan referenciák bemutatására és Valamennyi garanciák vállalására kötelezése, amely elősegíti a projektelem megfelelő műszaki minőség biztosítását. Megfelelő végrehajtási ütemterv megállapítása. A kivitelezővel kötött vállalkozási szerződésben a befejezés Valamennyi csúszása miatt olyan kötbért kell meghatározni, ami fedezi projektelem az Önkormányzatnak a projekt tervezettek szerint történő lezárása elmaradásából származó kockázatát. A projekt ütemezésének és költségvetésének kalkulálása a lehetőségekhez képest olyan legyen, hogy lehetőséget teremtsen az előre nem várt helyzetek kezelésére is.

Valamennyi projektelem

JOGI KOCKÁZATOK A vonatkozó jogszabályok és eljárásrendek időközi változása miatt a projekt nem lesz azokkal összhangban A lakossági ellenállás a projekt megvalósításával szemben Társadalmi szervezetek ellenállása A pályázati elemek végrehajtásában részt vállaló partnerek (civil szervezetek, vállalkozások, Önkormányzat) kapcsolata megromlik A programalapból meghirdetett pályázati

3

4

2

4

1

3

A jogi, eljárásrendi és tartalmi követelményeket meghatározó intézményekkel való folyamatos kapcsolattartás, illetve a vonatkozó jogszabályok és eljárásrendek módosításainak folyamatos figyelemmel kísérésével a kockázat jelentősen csökkenthető. TÁRSADALMI KOCKÁZATOK A lakosság folyamatos és részletes tájékoztatása, illetve az előkészítés / tervezés folyamán a lakosság érdekeinek figyelembe vétele miatt bekövetkezésének valószínűsége csekély. Folyamatos jó kommunikációval és az érintett felek, civil szervezetek bevonásával csökkenthető a kockázat. A potenciálisan szóba jöhető társadalmi szervezetek bevonása a projekt előkészítésébe, hatékony társadalmasítás

2

4

A kezelésének módja 3 részből áll: - olyan társadalmi szervezetek/intézmények bevonása, amelyek helyi beágyazottsága erős, ugyanakkor referenciákkal bírnak az Önkormányzattal való kapcsolatban - a partnerekkel kötendő megállapodások megfelelő jogi szabályozása - a programalap használata során megfelelő kritériumrendszer alkalmazása

2

3

A programalaphoz kapcsolódó pályázati kiírások céljainak körültekintő, az akcióterület problémáira és a helyi társadalom igényeire egyaránt reagáló definiálása.

114


Valamennyi projektelem Valamennyi projektelem

„Soft” elemek

„Soft” elemek

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja Kockázat megnevezése

Valószínűség Hatás (1-7)* (1-7)*


A kockázat kezelésének módja

konstrukciókban alacsony részvétel Az előkészítésre szánt források szűkössége

2

Pályázati forrás rendelkezésre állása

2

Engedélyek beszerzésének hiánya miatt a TSZkötés meghiúsul A projekt költségei meghaladják az előzetesen meghatározott értéket Önerő nem elegendő mértéke Rugalmatlan projektmenedzsment szervezet, amely nem képes alkalmazkodni az előre nem látható helyzetekhez A projekt irányításában és /vagy lebonyolításában érintett szervezetek átfogó strukturális átszervezése

2

3

2

1

1

PÉNZÜGYI, GAZDASÁGI KOCKÁZATOK A kockázat jelentős mértékben csökkenthető a költségek pontos tervezésével és ütemezésével. Az esetlegesen 4 felmerülő kisebb többletköltségek saját forrásból vagy hitelből biztosíthatók, így a kockázat elkerülhető. Lehetséges további pályázati lehetőségek feltárása, saját 6 forrás, vagy hitel bevonása. A projekt elemeinek más beruházásokhoz kapcsolódó megvalósításának vizsgálata. Egyeztetések a támogatóval és annak képviselőivel a projekt tartalmát és kidolgozását érintő kérdésekben, a projekt 7 alapos és körültekintő kidolgozása és az engedélyek megszerzése. Az előkészítés során figyelemmel kell lenni az előzetes költségbecslésekre és a költséghatékony megoldások 4 alkalmazására. A kockázat a megfelelően kiírt közbeszerzésekkel és a körültekintően megkötött szerződésekkel csökkenthető. A projektgazdának megfelelő forrásokat kell felszabadítani 4 az önerő biztosítására. Lehetőség nyílik továbbá külső forrásbevonásra (hitel, kötvény) INTÉZMÉNYI, SZERVEZETI KOCKÁZATOK

Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

Valamennyi projektelem Valamennyi projektelem Valamennyi projektelem

Valamennyi projektelem Valamennyi projektelem

4

A projektmenedzsment szervezet modellje alapos előkészítés eredményeként, a kockázatok és azok kezelési lehetőségeinek számbavétele után kerül kidolgozásra, törekedve arra, hogy az előre nem látható helyzetekben is rugalmasan alkalmazkodni képes szervezet kerüljön felállításra.


3

A Polgármesteri Hivatal esetleges átszervezése előre tervezhető folyamat, az irányításért és a lebonyolításért felelős egységek és személyek szerepköre más egységek számára átadható. A projekt menedzsmentjét bonyolító szervezet átalakulása esetén a szerződésben ki kell térni az ilyen esetekre.


* 1 – leggyengébb, 7 - legerősebb

4.5.2. A akcióterületi egyéb (pályázathoz nem kapcsolódó) fejlesztések kockázatai Az egyéb akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolatos kockázatok és azok kezelésének módja hasonló a ROP pályázat támogatásával megvalósítani tervezett projektelemek esetében leírtakhoz. Emiatt azokat táblázatos formában külön nem részletezzük, amelyet az akcióterületi fejlesztések hatásaként megvalósuló tervezett beruházások száma és az előkészítettség eltérő állapota is indokol. Ebben a fejezetben a kapcsolódó beruházásokra átfogóan jellemző kockázatokat emeljük ki. A közszféra tervezett kapcsolódó beruházásaira is hatással van a kedvezőtlen gazdasági helyzet, mivel általában ilyenkor csökkenek az önkormányzatok adóbevételei, amelyeket költségvetési elvonások is tetéznek, amely által csökken a beruházásokra fordítható saját források mértéke. Ebben a helyzetben azoknak a beruházásoknak kedvezőbb a helyzete, amelyek megvalósításához pályázati források vehetők igénybe, illetve sikerül azokat

115



megszerezni. A közszféra által az akcióterületen jelenleg tervbe vett fejlesztésekre vonatkozóan nincs folyamatban pályázat.

4.6. Partnerség az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során Debrecen Megyei Jogú Város a k orábbi partnerség alapú tervezési gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat bevonja a városrehabilitációs tervezés folyamatába. Már a városrehabilitáció stratégia alapjainak kidolgozásakor, az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008-as elkészítése kapcsán is történtek partnerségi egyeztetések, illetve a jelen Akcióterületi Terv kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába is bevonásra került a helyi társadalom és szakmai szervezetek. Az elfogadott IVS-ben jelen akcióterület már szerepelt, megjelölve annak legfontosabb céljait és a tervezett tevékenységeket is, amelyekben lényeges változások a pályázat beadásáig nem történtek. Amellett, hogy az Önkormányzaton belül a k ülönböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés kezdetekor megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. A fejlesztéseket kiegészítő, azokhoz kapcsolódó „soft” tevékenységek megvalósításának szociális városrehabilitáció megvalósítása esetében különösen nagy jelentősege van. Ezt felismerve DMJV Önkormányzata a hatékony és valós szükségletekre reagáló szociális program kidolgozását segítendő támogató csoport létrehozását kezdeményezte, amely 2009. május 20-án alakult meg. A csoport több al akalommal ülésezett és már a tervezés során tevékeny részt vállalt az akcióterület programjának összeállításában (részletesebben lásd 4.3.4. fejezet). Az Akcióterületi Terv elkészítése kapcsán több szinten is történtek partneri egyeztetések: egyrészt a helyi lakossággal és civil szervezetekkel, másrészt az akcióterületen működő vállalkozásokkal a tervezett beruházások, fejlesztési szándékok bemutatása, véleményezése és a helyi igények megismerése céljából. A közműszolgáltatók is bevonásra kerültek a partnerség folyamatába, ahol egyrészt ismertetésre kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztések, másrészt ezekhez kapcsolódóan a közműszolgáltatók felmerülő igényei (pl. szükséges megalapozó fejlesztések, esetleges közműkiváltások, közművek védelem alá helyezése), illetve az általuk az akcióterületen tervezett felújítások ütemezése. A konkrét fejlesztések tartalmát emellett a műszaki tervek készítői (szerződésben előírt kötelezettségüknek megfelelően) minden esetben leegyeztették az érintett közművekkel és hatóságokkal. Az akcióterület fejlesztésével kapcsolatos dokumentumok folyamatosan felkerülnek DMJV honlapjára, ahol az érdeklődők megtekinthetik, letölthetik azokat, a megadott elérhetőségeken pedig jelezhetik kapcsolódó észrevételeiket, javaslataikat. A beérkezett észrevételek megválaszolásra kerülnek, a releváns, megvalósítható javaslatok pedig lehetőség szerint beépítésre kerültnek az akcióterületi terv megfelelő részébe. A projekthez kapcsolódó „soft” elemek tervezése és lebonyolítása a tervezési útmutató elvárásainak megfelelően két részre oszlik. A pályázatból közvetlenül támogatott „soft”

116



elemek tervezésébe a Támogatói Csoport, illetve annak különösen a különféle „soft” jellegű tevékenységek szervezése terén jelentős tapasztalatokkal rendelkező egyik tagja Héra Egyesület került bevonásra, akik a Támogató Csoport felügyelete és szakmai javaslata mellett dolgozták ki a „soft” programcsomagot. A Nagysándortelepen az Önkormányzattal kötött szerződés értelmében a családsegítő szolgálat feladatait is ellátó, jelentős helyi beágyazottsággal rendelkező egyesület lesz a tervek szerint a Közösségi ház működtetője. A „soft” programelemek másik fele közvetett módon, programalap keretében kerül továbbpályáztatásra, amely tématerületeinek helyi igényeknek és fejlesztési céloknak megfelelő kidolgozását is segíti a támogatói csoport. A pályázat 1. fordulójára csak a programalap célterületei kerültek nevesítésre, részletes kidolgozás a 2. fordulóra készül el. A „soft” elemek megvalósítása maga is szolgálja a partnerség építését és a helyi társadalommal való kapcsolatok erősítését, növeli a beruházások elfogadottságát. Az akcióterületi terv elkészítése során lezajlott partnerségi egyeztetések: •

közműszolgáltatókkal való egyeztetés (2010. március 12., Régi Városháza 63. terem)

•

2011. március 28-án megtartott lakossági, civil és vállalkozói fórum (kapcsolódó dokumentumokat a 3. melléklet tartalmazza)

A partnerségi egyeztetések és a kétirányú kommunikáció Debrecenben már a tervezett fejlesztések előkészítő lépései során is működő, megkezdett folyamat, amelyet mind nagyobb hatékonysággal és szélesebb körre kiterjesztve folytatni kell a megvalósítás és az üzemeltetés, illetőleg a terület további fejlesztései kapcsán is. Ezt szolgálják a korábbi fejezetekben már bemutatott, a beruházásokat kísérő „soft” tevékenységek megvalósítása, a projekt nyitó és záró rendezvénye, illetve a p rojekthez kapcsolódó egyéb kommunikációs felületek (nyomtatott és elektronikus sajtó, szóróanyagok, kiadványok, honlap). A projekt megvalósítása során minden fontos eseményről tájékoztatjuk a sajtó képviselőit (sajtóközlemények és sajtótájékoztatók), illetve DMJV honlapjának külön felületén is elérhetők lesznek a megvalósítással kapcsolatos információk. A honlapon és a szóróanyagokon a vélemények fogadására alkalmas elérhetőségek feltüntetésre kerülnek.

117



5. Pénzügyi terv 5.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve A „Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja” című pályázat átfogó pénzügyi terve projektelemenkénti megbontásban, féléves időrendi ütemezésben tartalmazza a projekt keretében elszámolható, támogatható költségtételeket, valamint a megvalósítás során esetlegesen felmerülő, előre nem látható el nem számolható költségtételeket (15. táblázat). Az átfogó pénzügyi terv táblázatában szereplő projektelemek költségei a beruházási jellegű (építés, eszközbeszerzés) költségek, vagy a „soft” programok költségei mellet magukban foglalják az adott projektelemhez tartozó megosztható előkészítési költségeket (műszaki tervdokumentációk és hatósági díjak, közbeszerzés költségei), valamint a megvalósításhoz szükséges egyéb szolgáltatások költségeit (független könyvvizsgálat, műszaki ellenőrzés). 

Beruházási jellegű költségek (eszközökkel együtt): 1.) Közösségi Ház esetében bruttó 63.005.500 Ft, 2.) Játszótér és sportpálya esetében bruttó 66.772.751 Ft, 3.) Balásházy és Szent Mihály utcák esetében bruttó 36.279.171 Ft, 4.) Kerékpárút esetében bruttó 96.000.000 Ft, összesen bruttó 262.057.423 Ft.



Műszaki tervek: A 4 db projektelem műszaki tervének költségei és a kapcsolódó hatósági díjak. 1.) Közösségi Ház esetében bruttó 1.862.500 Ft, 2.) Játszótér, sportpálya esetében bruttó 1.475.000 Ft, 3.) Balásházy és Szent Mihály utcák esetében bruttó 1.449.250 Ft, 4.) Kerékpárút esetében bruttó 9.187.500 Ft. Összesen bruttó 13.974.250 Ft.



Közbeszerzési költségek: Közbeszerzési eljárások költségei a projektelemek és a soft tevékenység esetében. 1.) Közösségi Ház esetében bruttó 400.000 Ft, 2.) Játszótér és sportpálya esetében bruttó 200.000 Ft, 3 .) Balásházy és Szent Mihály utcák esetében bruttó 200.000 Ft, 4.) Kerékpárút esetében bruttó 200.000 Ft, valamint a soft tevékenység esetében bruttó 350.000 Ft. Összesen bruttó 1.350.000 Ft.



Műszaki ellenőrzés díja: A projektelemek esetében felmerült építési műszaki ellenőr díja, mely költsége nem lépi túl az építési költségek 1,5 %-át (összesen: 3.740.000 Ft), amely építési projektelemenként a következőképpen alakul: 1.) Közösségi Ház esetében bruttó 897.250 Ft, 2.) Játszótér és sportpálya esetében bruttó 858.600 Ft, 3.) Balásházy és Szent Mihály utcák esetében bruttó 544.150 Ft, 4.) Kerékpárút esetében bruttó 1.440.000 Ft.



Független könyvvizsgálat: Kötelezően elvégzendő projektszintű külön könyvvizsgálat díja projektelemekre vetítve, mely nem lépi túl az elszámolható költségek 0,5 %-át (összesen bruttó 1.850.000 Ft).



„Soft” tevékenységek (ESZA és Programalap) költségei: egyrészt a ROP által közvetlenül támogatott „soft” programcsomag díját tartalmazza (29.600.000 Ft), másrészt a Programalap költségét kezelési díj nélkül (27.400.000)

118



A nem megosztható költségekhez egyrészt az előkészítéshez tartozó akcióterületi terv és a CBA elemzés költségei tartoznak, másrészt a pr ojekt megvalósítása során felmerülő projektmenedzsment költségei, a nyilvánosság biztosításának díja, valamint a tartalék: 

Akcióterületi terv: A projekt szakmai tartalmának megalapozottságához szükséges Előzetes Akcióterületi Terv elkészítése a Városfejlesztő Társaság által, mely összege bruttó 3.750.000 Ft



CBA elemzés: A projekt pénzügyi hátterének megalapozottságához szükséges Költség-haszon elemzés elkészítése a Városfejlesztő Társaság által, mely bruttó összege 1.250.000 Ft



Nyilvánosság biztosítása: Az „Arculati Kézikönyv” szerint meghatározott kötelező elemek. 4 db "B" típusú hirdetőtábla, 4 db "D" típusú emlékeztető tábla, 3 db rendezvény szervezése, projekthez kapcsolódó szórólapok, kiadványok, meghívók tervezése és legyártása. Összesen bruttó 3.610.000 Ft.



Projekt menedzsment: A projekt és a projekt részét képező PROGRAMALAP projekt menedzsmentjének ellátása a Városfejlesztő Társaság által. A költségsor nem haladja meg az elszámolható költségek 4%-át + a P ROGRAMALAP 10%-át összesen: 14.800.000 Ft + 3.000.000 Ft.



Tartalék: Az előre nem tervezhető, de elszámolható költséget jelentő kiadások betervezett összege (3.618.327 Ft) az összes elszámolható költség nem egészen 1%-át teszi ki.

BEVÉTELEK Regionális Operatív Program támogatás rész 

A bevételi oldal legnagyobb tétele a Regionális Operatív Program által nyújtott támogatás, mely az elszámolható költségek 85 %-át teszi ki, 314.500.000 Ft-ot.

Saját forrás 

DMJV Önkormányzata, mint beruházó által történő finanszírozás összege a támogatott projekt vonatkozásában 55.050.000 Ft, amely az elszámolható költségek 14,88 %-át teszi ki. Az esetlegesen felmerülő el nem számolható költségeket teljes egészében saját forrásból biztosítja az Önkormányzat.



A Városfejlesztő Társaság, mint a Programalap kezelésében konzorciumi partner 450.000 Ft saját forrást biztosít (összes elszámolható költség 0,12%-a)

Bérleti díjak, jegybevételek 

A Közösségi Házban megszervezésre kerülő rendezvényekből eredő bevétel.

5.2. A pályázat részletes pénzügyi terve A pályázat részletes pénzügyi terve a 4. mellékletben található az útmutató által előírt excel táblázat formájában.

119



15. táblázat. Az akció megvalósításának átfogó költségvetése 2010 2011 I. félév II. félév I. félév II. félév 3 750 000 0 14 004 250 1 280 000 3 750 000 0 13 974 250 1 250 000 0 0 1 862 500 0 0 0 1 475 000 0 0 0 1 449 250 0 0 0 9 187 500 0 0 0 0 0 0 0 0 0

KIADÁSOK Projekt keretében elszámolható ktg-ek 1. Közösségi Ház létesítése 2.Játszótér és sportpálya kialakítása 3. Balásházy és Szent Mihály u.javítása 4. Kerékpárút kialakítása 5.a) SOFT-ESZA 5.b) SOFT-PROGRAMALAP 6. Nem megoszatndó költségek (ATT, CBA, 3 750 000 nyilvánosság, projekt menedzsment, tartalék) Projekt keretében nem elszámolható ktg-ek 0 1. Előre nem tervezett, beruházással 0 kapcsolatban felmerülő költségek 2. Előre nem tervezett, pénzügyi jell.-ű kts.-ek 0

BEVÉTELEK, FORRÁSOK ROP vissza nem térítendő forrás Saját forrás EREDMÉNY (kiadás-forrás)

3 750 000 3 187 500 562 500 0

0 0

0 1 250 000 30 000 30 000

0 0

0 30 000

0 30 000

0 14 004 250 1 280 000 0 11 878 112 1 062 500 0 2 126 138 217 500 0

0

0

120

2012 2013 2014 I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév 7 042 250 282 352 300 31 641 200 18 097 500 15 142 500 0 7 012 250 279 322 300 31 511 200 18 067 500 15 112 500 0 1 297 250 51 400 550 11 963 700 0 0 0 200 000 68 006 352 0 0 0 0 200 000 37 032 072 0 0 0 0 200 000 98 020 000 0 0 0 0 350 000 7 400 000 7 453 750 7 453 750 7 456 250 0 0 6 850 000 6 903 750 6 903 750 6 906 250 0

ÖSSZESEN 373 310 000 370 000 000 66 524 000 69 681 352 38 681 322 107 407 500 30 113 750 27 563 750

4 765 000 30 000

10 613 326 3 030 000

5 190 000 130 000

3 710 000 30 000

750 000 30 000

0 0

30 028 326 3 310 000

0 30 000

3 000 000 30 000

100 000 30 000

0 30 000

0 30 000

0 0

3 100 000 210 000

7 042 250 282 352 300 31 641 200 18 097 500 15 142 500 5 960 413 237 423 955 26 784 520 15 357 375 12 845 625 1 081 837 44 928 345 4 856 680 2 740 125 2 296 875 0

0

0

0

0

0 373 310 000 0 314 500 000 0 58 810 000 0

0



6. A megvalósítás intézményi kerete 6.1. Előzmények, a városfejlesztés helyi sajátságai 6.1.1. DMJV Önkormányzatának vagyonkezelési gyakorlata DMJV Önkormányzata forgalomképes vagyona jelentős részének kezelésére 1994-ben egyszemélyes gazdasági társaságként megalapította a Cívis Ház Kft-t, a mai Cívis Ház Zrt. jogelődjét. A közgyűlés döntésével összhangban megkötésre került a felek között a kezelés jogi és pénzügyi kereteit szabályozó Vagyonkezelési Szerződés. Az Rt-vé alakuláskor a korábban kezelésbe adott lakás- és nem lakás célú ingatlanok döntő részét az Önkormányzat apportálta a tár saság vagyonába, így az saját tulajdonaként funkcionál. A kezelésébe átadott /döntően korlátozottan forgalomképes/ ingatlanokat a társaság idegen tulajdonként, a tul ajdonos mindenkori döntései alapján kezeli, kivéve a k ülön szabályozott eseteket. A Cívis Ház kezelésébe át nem adott, illetve a társaságba be nem apportált önkormányzati forgalomképtelen, illetve részben forgalomképtelen vagyon (pl. közterületek, közintézmények) kezelési feladatait DMJV Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztálya látja el. A Cívis Ház Zrt. 2000-ben a Debreceni Vagyonkezelő Rt. – a városi tulajdonú gazdasági társaságokat magába tömörítő holdingszervezet – tagvállalata lett, és az ingatlanfejlesztési profil ettől kezdve kiemelt jelentőségűvé vált. A cég tevékenységi köre az évek folyamán fokozatosan bővült, és a kezdeti városi és közcélú feladatok ellátásán túl mára Debrecen ingatlan- és városfejlesztésében fontos szerepet betöltő szervezetté vált. DMJV Önkormányzata a jogszabályokkal és szerződésekkel szabályozott, jelenleg jól működő vagyonkezelési rendszerébe kívánja illeszteni a városrehabilitációs projektek megvalósítását. Az Önkormányzat a városfejlesztő társaságot direkt módon vagyonkezelői jogosítvánnyal nem kívánja felruházni, a tár saságnak viszont koordinációs szerepet kell ellátnia az akcióterület fejlesztéssekkel érintett vagyonelemeinek vonatkozásában. A Belváros Akcióterületen jelen pályázat keretében fejlesztéssel érintett vagyonelemek kezelése és fenntartása is DMJV Önkormányzat feladata, mivel ezen vagyonelemek tulajdonosa és kezelője az Önkormányzat. Az akcióterületen több olyan ingatlan található, amelyek a Cívis-Ház kezelésében áll, viszont ezek nem érintettek a j elen pályázat keretében. Az akcióterületi fejlesztések szinergiája azáltal biztosított, hogy a vagyongazdálkodási kompetenciával rendelkező Polgármesteri Hivatal és Cívis Ház Zrt, valamint az akcióterületen koordinációs szerepet betöltő Városfejlesztő társaság egyaránt a stratégia irányait kijelölő DMJV Önkormányzatának felügyelete alatt áll.

121



6.1.2. Alapelvek, a városfejlesztő társasággal szemben támasztott elvárások •

A városfejlesztő társaság az Önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az Önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője.

•

A hatékony önkormányzati irányítás és ellenőrzés biztosításának érdekében városfejlesztő társaság 50% feletti arányban közvetlenül DMJV Önkormányzatának tulajdonban legyen.

•

A városfejlesztő társaság feladata az Akcióterület stratégiai fejlesztései céljainak és programjának operatív érvényesítése, a hor izontális elemek, azaz a fe nntarthatóság és az esélyegyenlőség, illetve a nyilvánosság biztosítása.

•

Az önkormányzat az ATT alapján megbízási szerződést köt a városfejlesztő társasággal a városfejlesztési akció megvalósítására, a v árosfejlesztő társaságnak az ATT minden egyes éves szakasza teljesítéséről beszámolót kell készítenie a megbízó felé, amelyet a közgyűlés fogad el.

•

A városfejlesztő társaságnak az önkormányzat hivatala felé történő rendszeres (negyedéves) jelentéstételi kötelezettsége legyen, amely biztosítja az önkormányzat számára a folyamatos ellenőrzés, és a társaság irányításába történő beavatkozás lehetőségét.

•

A városfejlesztő társaságnak napi kapcsolatban kell állnia DMJV Polgármesteri Hivatalának illetékes osztályaival (elsősorban Városfejlesztési Főosztály, Pénzügyi Osztály, Városfejlesztési szakmai főtanácsadó) a közvetlen, projekt-szintű felügyelet biztosítása érdekében

•

A támogatási szerződés alapján vállalt kötelezettségnek megfelelően a városfejlesztő társaságnak könyveléstechnikailag külön kell nyilvántartania mind a bev ételt, mind a felhasználást. A társaság pénzügyi, könyvelési rendszerei lehetőséget kell, hogy biztosítanak a városfejlesztési tevékenység eredményeinek folyamatos követésére.

•

A városfejlesztő társaság feladatait ellátó társaság úgy készíti el üzleti tervét, hogy abban önálló fejezetként jelenjen meg a városfejlesztési társasággal kapcsolatos valamennyi tevékenység és annak pénzügyi háttere.

•

A városfejlesztő társaságnak nem feladata a vagyongazdálkodás, viszont a városrehabilitációs forrásokból támogatott akcióterület ingatlanfejlesztéseinek esetében koordinációs szerepet kell ellátnia. Az akcióterület fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében már az akcióterületi tervek elkészítésétől kezdődően be kell vonni a projekt lebonyolításának folyamatába a DMJV Önkormányzat ingatlanvagyonát kezelő Cívis Ház Zrt, a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyont érintő beruházások esetében pedig DMJV Polgármesteri Hivatalának (Városfejlesztési Főosztály, Vagyonkezelési Osztály) szakembereit is. Ugyanezen célok elérésének érdekében az önkormányzat vagyonkezelői által az Akcióterületen tervezett fejlesztések esetében egyeztetniük kell a városfejlesztő társasággal is.

•

A városfejlesztő társasággal szemben elvárás a piaci szemléletű menedzsment és eredményorientált működés.

122



•

A városfejlesztő társaság az akcióterület vonatkozásában a fejlesztési szemléletet kell, hogy előtérbe helyezze a „fiskális” megközelítéssel szemben, azaz az akcióterületen városrehabilitációs forrásokból támogatott projektelemekből származó bevételeket további rehabilitációs célokra kell fordítania.

•

A városfejlesztő társaság szerepét betöltő társaságnak szervezeti és működési szabályzatát úgy kell átalakítania, hogy abban önálló fejezetben kerüljön megfogalmazásra a városfejlesztő társasági feladatok ellátására vonatkozó SZMSZ. Ennek a fej ezetnek tartalmaznia kell: a döntés hozatali eljárásrend, az igazgató és a munkatársak hatásköreinek és feladatainak bemutatását, a városfejlesztő által biztosított és a szolgáltatásvásárlással biztosított kompetenciákat.

•

Projekttársaság létrehozását igénylő, befektető bevonásával megvalósuló akcióterületi projekt esetén a közszféra (önkormányzat) nevében a projekttársaságban lehetőség szerint a városfejlesztő társaság vesz részt.

6.2. Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A Városfejlesztési kézikönyv, valamint a Tervezési útmutató a M egyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz c. dokumentumok a m egyei jogú városok számára kötelezően írja elő városfejlesztő társaság létrehozását. DMJV Önkormányzata a jelenleg megvalósítás alatt álló, a ROP előző kiírásán nyertes városrehabilitációs pályázatához kapcsolódóan egy már működő nonprofit gazdasági társaságot (Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft.) bízott meg a városfejlesztő társaság feladatainak ellátásával, amely az Önkormányzat többségi tulajdonában van, és amely már korábban is számos város- és területfejlesztési feladatot látott el. DMJV Önkormányzata az elmúlt években a városfejlesztéssel kapcsolatos feladatok egy jelentős részét delegálta az Euro-Régió Ház Kft-hez. Az alábbi típusú városfejlesztési tevékenységek számottevő részének ellátása valósult meg ilyen formában: •

Településfejlesztési dokumentumok készítése, a tervezés koordinálása (településfejlesztési koncepció, stratégia, operatív program, Debrecen Fejlesztési Pólus Programja, stb.);

•

Konkrét településfejlesztési akciókhoz kötődő tervezési tevékenység, koordináció (pl. DMJV Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése, Akcióterületi Terv véleményezése, az Európai Neutronkutató Központ magyarországi pályázatához a Debrecent érintő feladatok koordinálása);

•

Forrásfeltárás és projektgenerálás DMJV Önkormányzata számára (az ÚMFT operatív programjai akcióterveinek értékelése és összefoglalása, a D MJV Önkormányzata szempontjából releváns konstrukciók megjelölése, a konstrukciók folyamatos nyomon követése, konkrét projekt elképzelések összegyűjtése az önkormányzat szakosztályaitól, projektcsatornázás);

•

Pályázatírás DMJV Önkormányzata számára számos témában (kerékpárút fejlesztés, oktatás, kultúra, intézményfejlesztés, képzés stb.);

123

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja •


Projektmenedzsment tevékenységek ellátása (többek között jelentős infrastrukturális beruházás menedzsment feladatainak ellátása).

DMJV Önkormányzata a városfejlesztő társaság feladatait ellátó Euro-Régió Ház Nonprofit Közhasznú Kft-t 2009 januárjában közé tett nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként választotta ki. A városfejlesztő társaság és az Önkormányzat között 2009. április 30-án megkötött alapszerződés részletesen tartalmazza az akcióterületi városrehabilitációs tevékenység alapelveit, meghatározza az Önkormányzat feladatait, valamint a városfejlesztő társaság saját erőforrásai, illetve külső szolgáltatások igénybevételével ellátandó feladatait.

6.2.1. A városfejlesztő társaság szervezete, kompetenciái Igazgató Feladata: a szervezet irányítása Az igazgató felelős az akcióterületi tervek elkészítéséért, és az akcióterületi fejlesztések megvalósításáért. Ez magában foglalja az Önkormányzat számára az akcióterületi fejlesztéssel/rehabilitációval kapcsolatos előkészítő munkát, és a fejlesztések végrehajtását, menedzsmentjét is. Az igazgató előterjesztési jogot gyakorol a hatáskörébe tartozó akcióterületek vonatkozásában. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Beszámolási kötelezettséggel rendelkezik az Önkormányzat felé. Projektmenedzser Feladata: projektvezetés A projektmenedzser felelős a projektben az irányítása alá tartozó munkatársak tevékenységeinek összehangolásáért és a projekt-elemek megvalósulásáért. A projekt vezetője tapasztalatai révén átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait, képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni, továbbá az előkészítésben résztvevő vállalkozókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a szerződések előírásait és a jogszabályok betarttatását. A projektmenedzser felügyeli a projektmenedzsment szervezetben résztvevő szakemberek munkáját. Beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgató felé. Műszaki ügyintéző Feladata: a projekt műszaki ellenőrzése A műszaki menedzser felelős a beruházás szakmai ellenőrzéséért, a műszaki szempontok érvényesüléséért, a beruházási elemek időben, megfelelő minőségben történő előállításáért. A tervezés-előkészítés során proaktív kapcsolatban van a tervezőkkel. A generálkivitelező kiválasztására kiírt közbeszerzés előkészítő szakaszában részt vesz a kiírások műszaki tartalmának összeállításában, a beruházás megvalósítása során a műszaki ellenőrrel közösen fogja felügyelni a kivitelezési szerződések megállapodás szerinti teljesítését. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a projektmenedzser felé.

124



Pénzügyi ügyintéző Feladata: a projekt pénzügyi ellenőrzése A pénzügyi menedzser felelős a beruházás pénzügyi lebonyolításért, a pénzügyi beszámolók elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásért. Feladatai közé tartozik a projekt költségvetésének, elszámolásának, gazdaságossági számításainak, finanszírozási formáinak az ellenőrzése, valamint a kifizetési kérelmek előkészítésében, elkészítésében való közreműködés. A pénzügyi szakember bevonását a projekt összetett cash-flowjának folyamatos biztosítása, valamint az elszámolások nyomon követése teszi szükségessé. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a projektmenedzser felé. „Soft” elemek lebonyolításért felelős (a támogatási szerződés megkötésével kerül alkalmazásra) A projektben meghatározott kiegészítő projektelemek lebonyolítása, melyek magukban foglalnak városmarketing akciókat, környezetvédelmi szemléletváltással kapcsolatos rendezvényeket. A városfejlesztési társaságon belül alkalmazásra kerül egy megfelelő végzettségű „soft” elemek lebonyolításáért felelős munkatárs, akinek feladata a Kulturális Osztállyal és „soft” elemek megvalósítását végző szervezetekkel (Héra Egyesület, civil szervezetek) való szoros együttműködés a „soft” elemek lebonyolításában. Feladata továbbá a fejlesztés európai uniós társfinanszírozásának a nyilvánossággal történő megismertetése, illetve a projekt lebonyolítása alatt a lakosság tájékoztatása. Területi tervező Feladata a városrehabilitációs tevékenységet megalapozó tervezési dokumentumok (pl. IVS, ATT) elkészítésének, karbantartásának irányítása. A területi tervező bevonását az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterület teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek egy köre indokolja (IVS és ATT felülvizsgálata, új ATT készítése, azok illeszkedésének biztosítása a város egyéb fejlesztési dokumentumaihoz stb.).

6.2.2. A városfejlesztő társaság munkatársai Név: Beosztás: Kompetencia: Végzettség: Foglalkoztatás formája: Ellátandó feladat:

Név: Beosztás: Kompetencia: Végzettség: Foglalkoztatás formája:

Dancs László az Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője Igazgató menedzseri kompetencia Debreceni Egyetem - Tájvédő szakgeográfus, Területfejlesztő szakgeográfus Földrajz szakos középiskolai tanár határozott munkaviszony, melynek meghosszabbításáról a taggyűlés dönt a szervezet irányítása, projektvezetés

Berki-Dobi Katalin Projektmenedzser pénzügyi, közgazdasági kompetencia Debreceni Egyetem – okleveles agrármérnök Debreceni Egyetem – okleveles közgazdász határozatlan idejű munkaszerződés

125



Ellátandó feladat:

pénzügyi ellenőrzés, előkészítés, kifizetési kérelmek összeállítása

Név: Beosztás: Kompetencia: Végzettség:

Vámos Mariann területfejlesztési és pályázati projektmenedzser térségi/települési tervezői kompetencia Debreceni Egyetem – tájvédő- és területfejlesztő geográfus Angol-magyar szakfordító határozatlan idejű munkaszerződés

Foglalkoztatás formája: Ellátandó feladat:

Név: Beosztás: Kompetencia: Végzettség: Foglalkoztatás formája: Ellátandó feladat:

a városrehabilitációs tevékenységet megalapozó tervezési dokumentumok elkészítésének, karbantartásának irányítása Tóth Tamás műszaki ügyintéző műszaki szakértői kompetencia Debreceni Egyetem – településmérnök Felelős műszaki vezetők névjegyzékében szerepel Felsőfokú műszaki ellenőri képesítés megbízási szerződés a projekt műszaki szempontú ellenőrzése, koordinációja

6.3. A projektmenedzsment szervezet feladatai és működése 6.3.1. A kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek A városfejlesztő társaság az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője. A Városfejlesztő Társaság feladata az akcióterület stratégiai fejlesztései céljainak és programjainak operatív érvényesítése, különösen a horizontális elemek tekintetében, azaz a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség biztosításában, illetve a nyilvánosság biztosításában. Az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterület teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek: •

Közreműködés az aktualizálásában.

Integrált

Városfejlesztési

•

Akcióterületi terv felülvizsgálata, aktualizálása önállóan vagy partner bevonásával.

•

Közreműködés a program végrehajtás 2013-ig terjedő időszakhoz tartozó ütemeihez szükséges stratégiai döntések előkészítésében.

•

Közreműködés a program végrehajtás 2013-ig terjedő időszakhoz tartozó ütemeihez szükséges Akcióterületi tervek készítésében, műszaki és tervezési előkészítésében. A projekt előkészítés munkáinak koordinálása (közreműködés tervek elkészíttetésében, kivitelezési munkák pályáztatásában a következő ütemekhez szükséges egyéb dokumentációk megrendelésében).

126

Stratégia

felülvizsgálatában,

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja szerződéskötés


•

Befektetőkkel való tárgyalás, rehabilitáció érdekében.

•

Gazdaságfejlesztési elemek integrációja, a jelen projekt keretén túlmutató magánberuházások ösztönzési-, koordinálási-, és tájékoztatási célú, befektetőkkel történő, tárgyalások lebonyolításával.

•

Egyéb források felkutatása.

•

A projekthez kapcsolódó magánberuházói, építési tevékenységének koordinálása a támogatási szerződés teljesülése érdekében.

•

A gazdasági, civil, közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja az akcióterületi terv(ek)ben megfogalmazott szervezeti keretek között a tul ajdonos (Önkormányzat) képviselőinek, szervezeti egységeinek és külső szakértőknek a bevonásával

•

Lakosság bevonása

•

A fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések (programok) megvalósítása önállóan vagy partner illetve szakértő bevonásával.

•

Megvásárlandó ingatlanok adásvételének, szükség esetén kisajátításának az előkészítése (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése) az önkormányzat nevében, javára, és költségvetésének terhére.

•

A tárgyi projekthez tartozó terület előkészítési munkáinak irányítása (bontások, közműépítési munkák egyeztetése, elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében).

•

Közreműködés a beruházók közbeszerzés útján történő kiválasztásában, a vállalkozói szerződések megkötésében a Polgármesteri Hivatal illetékes szakosztályaival. A közbeszerzések lefolytatása a Polgármesteri Hivatal Közbeszerzési Osztályának feladata.

•

Az ajánlat dokumentációk és a szerződések elkészítése.

•

A projekt megvalósításának műszaki irányítása.

•

A munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele, a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai, illetve szükség szerint külső szakértők (pl. független mérnök) közvetlen közreműködésével. (A közterületek-, közterületi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos feladatokat jelenleg a Polgármesteri Hivatal megfelelő osztályai végzik. Ezen ügyekben közreműködésük továbbra is szükséges, és megkerülhetetlen).

•

A projekt pénzügyeinek koordinálása (a megvalósítás költségeihez kapcsolódó számlák előkészítése, koordináció DMJV Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályával, kifizetési kérelmek elkészítése).

•

A projekt dokumentáció, jelentések elkészítése.

adminisztrációs

127

előkészítése

feladatainak

az

ellátása,

akcióterületi

előrehaladási



•

Adminisztratív, információs, kapcsolattartási feladatok ellátása (kapcsolattartás a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal),

•

Projektfenntartás koordinációja, a beszámolók előírt rendszerességgel történő elkészítése a támogatással megvalósult projektek esetében.

•

Koordináció, kapcsolattartás és egyeztetések megszervezése a pr ojektben szerepet vállaló és érintett összes céggel, szakértővel, felügyeleti és engedélyezési hatóságokkal, minisztériumokkal, intézményekkel, az engedélyeztetésben, tervezésben, jóváhagyásban, tenderfolyamatokban, építés-felügyeletben és üzembe helyezési eljárásokban érintett felekkel.

•

Értekezletek, rendezvények emlékeztetők készítése.

•

A projekthez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása.

•

Az Akcióterületen megvalósuló „soft” projektelemekkel való összhang megteremtése.

•

Programalap kezelése.

•

Az akcióterületen városrehabilitációs forrásokból támogatott származó bevételek visszaforgatása további rehabilitációs célokra.

megszervezése,

lefolytatása

és

szükség

esetén

projektelemekből

6.3.2. Az akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatmegosztás DMJV Önkormányzatának Közgyűlése a rehabilitáció stratégiai irányait határozza meg. A projektek koncepcionális-stratégiai irányítását a fejlesztésekért felelős Gazdasági Alpolgármester végzi. Az operatív irányítás a belső projektmenedzsment kompetenciájába tartozik, együttműködve a Polgármesteri Hivatalban lévő Városfejlesztési szakmai főtanácsadóval és az illetékes osztályok szakembereivel. A Városfejlesztő Társaság feladatkörét ellátó munkaszervezet önálló szervezeti és pénzügyielszámolási egységként működik, a DMJV Önkormányzatával kötött Alapszerződés, illetve a konkrét akcióterületi beavatkozások megvalósítására kötött rehabilitációs szerződés alapján. A városfejlesztő társaság a projekthez kapcsolódó tevékenységeit a „Debrecen Belváros funkcióbővítő rehabilitációja” tárgyú projekt megfelelő költségvetési sorainak terhére végzi, számlákkal történő elszámolás szerint. DMJV Önkormányzatának feladatai: •

A városfejlesztés stratégiai irányainak kijelölése, az IVS elfogadása

•

Az akcióterületek meghatározása és az akcióterületeken belül az egyes fejlesztések, projektek kijelölése, az ATT elfogadása

•

A Városfejlesztő Társaság tevékenységének irányítása

•

A projekt előkészítés munkáinak koordinálása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése)

128

Nagysándortelep – Vulkán telep szociális városrehabilitációja •


A fejlesztések irányításában, a k özbeszerzések lefolytatásában és a pr ojektelemek tervezésében, a beruházások kivitelezésében való operatív részvétel a Polgármesteri Hivatal illetékes szakosztályainak közreműködésével valósul meg: o

Közbeszerzési Osztály – kapcsolódó közbeszerzések lefolytatása

o

Várostervezési Osztály, Főépítész – IVS, ATT és rendezési terv összhangja

o

Városfejlesztési Főosztály – projektelemek kiválasztásában, tervezésében való közreműködés, kivitelezés felügyelete, üzemeltetés, koordináció a P H érintett szakosztályaival és a Városfejlesztő Társasággal

o

Kulturális Osztály – „Soft” elemek kereteinek meghatározása

o

Városfejlesztési szakmai főtanácsadó – IVS kidolgozásáért felelős, közreműködik az akcióterületek kijelölésében, nyomon követi a fejlesztéseket

o

Pénzügyi Osztály – számlák befogadása, számlakifizetések, az önkormányzat saját erejének folyósítása

A Városfejlesztő Társaság önállóan ellátandó feladatai: A projektmenedzsment szervezet feladatai közé tartozik az akcióterület stratégiai fejlesztései céljainak és programjainak érvényesítése, különösen a hor izontális elemek tekintetében, azaz a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség biztosításában, illetve a nyilvánosság biztosításában. Közreműködik a projektek megvalósulásában a stratégiai döntéseket előkészítésében és a projektek koncepcionális – stratégiai irányításában. Kapcsolatot tart a hatóságokkal, a l akossággal és a helyi civil és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a vállalkozókkal. •

Az IVS karbantartásában való közreműködés,

•

A meglévő akcióterületi tervek felülvizsgálata, karbantartása,

•

Közreműködés a stratégiai döntések előkészítésében, új akcióterületi tervek elkészítésében

•

A gazdasági, civil, közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja az akcióterületi terv(ek)ben megfogalmazott szervezeti keretek között a tul ajdonos (Önkormányzat) képviselőinek, szervezeti egységeinek és külső szakértőknek a bevonásával

•

Befektetőkkel való tárgyalás, rehabilitáció érdekében

•

A beruházók közbeszerzés útján történő kiválasztásának, a vállalkozói szerződések megkötésének előkészítése

•

A projekt munkafolyamatainak ellenőrzése, koordinációja, a projekt előrehaladásának ellenőrzése

•

A pályázati program esetleges változásainak, a lebonyolítást érintő módosításoknak a nyomon követése, és beavatkozás a projekt megvalósítási folyamatába.

•

Közreműködés a pénzügyi menedzsmentben, kifizetési kérelmek készítése, ellenőrzése és jóváhagyása, közreműködés a végső pénzügyi elszámolás és a záró beszámoló elkészítésében.

szerződéskötés

129

előkészítése

az

akcióterületi



•

A Támogató felé történő előrehaladási és záró jelentéseket, kifizetési kérelmek ellenőrzése, jóváhagyása.

•

Részvétel a kedvezményezett képviseletében a pályázatkezelő szervezetek helyszíni ellenőrzésein.

•

Projektfenntartás koordinációja, a beszámolók előírt rendszerességgel történő elkészítése a támogatással megvalósult projektek esetében.

•

Adminisztratív, információs, kapcsolattartási feladatok ellátása (kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal)

•

Koordináció, kapcsolattartás és egyeztetések megszervezése a projektben szerepet vállaló és érintett összes céggel, szakértővel, felügyeleti és engedélyezési hatóságokkal, minisztériumokkal, intézményekkel, az engedélyeztetésben, tervezésben, jóváhagyásban, tenderfolyamatokban, építés-felügyeletben és üzembe helyezési eljárásokban érintett felekkel.

•

Megbeszélések, rendezvények megszervezése, lefolytatása és szükség esetén emlékeztetők készítése.

•

Lakosság bevonása

•

A projekthez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása (projekt szintű marketingkommunikáció, kapcsolattartás a helyi médiával)

•

Koordináció a soft elemek lebonyolításában

•

További pályázati források felkutatása.

A Városfejlesztő Társaság külső erőforrás bevonásával ellátandó feladatai: •

Egyéb (pl. befektetői, hitel) források felkutatása.

•

A megvásárlandó ingatlanok adásvételének, szükség esetén kisajátításának előkészítése (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése, megkötése) az önkormányzat nevében, javára és költségének terhére.

•

Magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása az ingatlanfejlesztési projektek előkészítése és megvalósulása során (építészeti és funkcionális tervezés, megvalósítási kötelezettség melletti projektértékesítés, megvalósulás ellenőrzése, felügyelete, stb.)

•

A terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében);

•

A kivitelezési munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele

•

A projekt szakmai felügyelete a támogatási szerződésben szereplő időpontig (monitoring, belső értékelési rendszer kialakítása, minőségbiztosítás, könyvvizsgálat stb.)

•

A kötelező nyilvánossági szolgáltatások biztosítása

130



6.3.3. Külső szakértők feladatai Építész, mérnök Az Akcióterületi Tervben meghatározott projektelemek megvalósítása során lát el szakértői tevékenységet az esetlegesen felmerülő műszaki jellegű változásokkal, módosításokkal kapcsolatban. Műszaki ellenőr A projekt lebonyolításánál az építési munkák szakszerűségét, a beruházások műszaki megvalósulásának nyomon követését végző független szakértő. Független könyvvizsgáló Feladata a projekt lebonyolításával összefüggő pénzügyi folyamatok számviteli megfelelőségének vizsgálata és a támogató felé történő igazolása a projekt megvalósítást és zárást követően.

6.3.4. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje A városrehabilitációs fejlesztésekhez kapcsolódó stratégiai döntéseket az Önkormányzat Közgyűlése, illetve a Tulajdonosi Bizottság hozza meg. A döntések előkészítéséért a városfejlesztő társaság, azon belül a projekt menedzsere és a társaság igazgatója a felelős. A projektmenedzser a d öntéshozó testület, valamint DMJV Önkormányzat Városfejlesztési Főosztálya és a városfejlesztő társaság közötti kapcsolattartást is biztosítja, amellett, hogy a projekt operatív irányítását végzi. A projekt megvalósításának mechanizmusát a 22. ábra szemlélteti. A városrehabilitáció megvalósítását koordináló és operatív szervezete a kijelölt városfejlesztő társaság lesz, amely a projektmenedzsment feladatokat is ellátja. A városfejlesztő társaság felügyeletét a polgármester és a Közgyűlés látja el. A városfejlesztő társaság a projekt előkészítésének és megvalósításának teljes folyamata alatt fennáll, illetve a projekt megvalósítását követően is a városrehabilitációs tevékenység alapszervezete marad (pl. JESSICA konstrukciók lebonyolítása, középtávú forrás- és tervezési koordináció). A projekt lebonyolítása során keletkező információkat a projekt menedzsment szervezet tagjai átadják a városfejlesztési társaság vezetője számára, aki referál a városfejlesztő társaság felügyeletét ellátó polgármester, valamint a Közgyűlés felé. Egyéb operatív ügyekben a projekt menedzsere és a szervezet többi tagja szükség esetén a Polgármesteri Hivatal más tisztviselőivel, szakosztályaival konzultál.

131



22. ábra. A városrehabilitációs projekt megvalósításának projektmenedzsment ábrája DMJV Közgyűlése, Gazdasági alpolgármester (vezetői felügyelet, irányítás)

Pénzügyi Osztály Számlakifizetések, igazolások

Városfejlesztő társaság

Városfejlesztési Főosztály Kivitelezés felügyelete, operatív kapcsolattartás a Városfejlesztő Társasággal, a PH osztályai közötti koordináció a projekt vonatkozásában, üzemeltetés

Projektmenedzser

Műszaki ügyintéző Pénzügyi ügyintéző Területi tervező

Építész, mérnök Műszaki ellenőr Vagyonkezelő

Kulturális Osztály „soft” elemek tervezésében való közreműködés

Támogatói Csoport („soft” programok tervezésének támogatása, társadalmasítás)

Soft elemek koordinátora

Főépítész Várostervezési Osztály Közbeszerzési Osztály közbeszerzések lebonyolítása

Szakmai együttműködők (helyi és kistérségi civil szervezetek)

DMJV ingatlan hasznosítója Cívis Ház Zrt.

132

Könyvvizsgáló

Külső szakértők

DMJV Polgármesteri Hivatal (PH)

Városfejlesztési szakmai főtanácsadó

Támogató Hatóság



Önkormányzaton belüli felelősségek és kompetenciák: A döntéshozatal fő szereplője. A képviselő-testület fogadja el az integrált városfejlesztési stratégiát, a többéves akcióterületi tervet és pénzügyi megvalósíthatósági tervet, valamint ezek éves és negyedéves lebontásait, az éves tervet módosító lebontásokat, melyek az operatív munka alapjait képezik. Éves szinten kötelezettségvállalást tesz, melyet érvényesít az éves költségvetési rendeletben. Egyben elfogadja az éves és több éves megvalósulásokat is. Személyi és társasági ügyekben döntést hoz. Képviselheti a polgármester, vagy a Képviselő-testület által kijelölt személy (Gazdasági alpolgármester). Főépítész, Véleményezi az integrált városfejlesztési stratégiát, a tö bbéves Várostervezési Osztály akcióterületi tervet és megvalósíthatósági tervet, valamint ezek éves és negyedéves lebontásait már a tervezés során. Az IVS és az ATT összahngját biztosítja a település rendezési tervével és építési szabályzatával. Városfejlesztési Az integrált városfejlesztési stratégia kidolgozásáért felelős, annak szakmai főtanácsadó nyomon követése, felülvizsgálata tartozik a kompetenciájába. Az akcióterületi terv kidolgozásában közreműködik, annak IVS-hez való illeszkedését vizsgálja, nyomon követi, hogy mely akcióterületi fejlesztések valósultak meg, és újabb akcióterületek kijelölését javasolja. Városfejlesztési A városfejlesztési iroda kétoldalú információáramlást és egyeztetést Főosztály lát el: a Hivatal irányában és a Városfejlesztő Társaság irányában. Jegyzői utasítás alapján eljárási jogokat gyakorol: egyeztet, döntés előkészítésben részt vesz. A Városfejlesztő Társasággal operatív kapcsolattartás. Koordinálja az önkormányzat ágazati irodáit/ osztályait, és összegyűjti a szükséges inputokat, valamint a városfejlesztő társaságnál jelentkező kérdések/ problémák megoldásában az önkormányzati részlegek koordinációját látja el. Véleményezi az akcióterületi tervet, és annak éves és negyedéves lebontásait. Pénzügyi Osztály A Pénzügyi Osztály feladatai közé tartozik a kedvezményezett pénzügyi teljesítésének biztosítása és igazolása a projekt megvalósításával kapcsolatban. Közbeszerzési Osztály A kapcsolódó közbeszerzési eljárások kiírása, lebonyolítása Képviselő-testület

133



6.4. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, tájékoztatás A képviselőtestület és a projektmenedzsment szervezet folyamatosan nyomon követi a fejlesztési projekt megvalósítását. Ennek érdekében a pr ojekt elindítását követően a városfejlesztő társaság negyedéves jelentések keretében beszámol az Önkormányzatnak a megvalósult eredményekről, a felmerült problémákról, a pénzügyi előrehaladásról, lehetséges kockázatokról, illetve a projekttervben szükséges módosításokról. Amennyiben szükséges, a városfejlesztő társaság DMJV Önkormányzatával együttműködve javaslatot tesz a projekt megvalósításának átütemezésére, illetve a Támogatási Szerződés módosítására, a jogszabályok adta kereteken belül. Az Önkormányzat tájékoztatása mellett kiemelt hangsúlyt kell fektetni a városfejlesztés által érintett egyéb partnerek tájékoztatására is, lehetővé számukra véleményük javaslataik kifejtését is. A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez alkalmazott eszközök az igény- és szükségletfelmérés, a projekt előkészítő tervezői munkacsoportok, lakossági-, civil- és vállalkozói fórumok, folyamatos tájékoztatás és nyilvánosság. A városrehabilitációs projekt által érintett partnerek a következők: Partnerek Lakosság Civil szervezetek Szakhatóságok, hatóságok Az Önkormányzat különböző szakterületeinek képviselői Vállalkozások

Partnerség fő célja elfogadottság, identitás elfogadottság, identitás, városfejlesztési akciókban való közös részvétel szakpolitikai engedélyezés szakmai megalapozottság biztosítása magántőke mobilizálása

Az Önkormányzat szakterületeinek képviselőivel a kapcsolattartás folyamatos, hiszen az IVS és az Akcióterületi Terv megalapozásához szükséges szakmai koncepciók és tervek, valamint a szükséges önkormányzati adatbázisban rendelkezésre álló adatok biztosítása mellett véleményezik is a dok umentumokat. Több al kalommal került sor önkormányzati egyeztetésekre, illetve az egyes szakterületek képviselőivel egyéni konzultációkra. A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó folyamatosan tájékoztatni kell a helyi lakosságot, ennek elsődleges eszköze a helyi média (www.debrecen.hu, Debrecen TV, Hajdú Bihari Napló, HAON, Dehir), amelyeken keresztül rendszeresen beszámolnak a tervezés állásáról és a város rehabilitációs program aktualitásairól. A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének legfontosabb formálói közé tartoznak. Véleményük a városfejlesztési programmal és az egyes konkrét fejlesztésekkel kapcsolatosan azért is megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten projekt fő célcsoportját, a lakosságot – illetve annak egyes csoportjait – képviselik. A partnerség a város és a civil szervezetek között rugalmas, szervezett és aktív

134



formában valósul meg. Az önkormányzat a fejlesztésekhez kapcsolódó „soft” elemek egy részét közvetett támogatási konstrukcióban valósítja meg, azaz programalapot hoz létre, és ezen keresztül pályáztatja tovább a k idolgozott szempontok mentén a „ soft” tevékenységeket. A folyamatban a civil szervezetek egyrészt potenciális pályázókként vehetnek részt, másrészt a programalap céljainak meghatározásához is figyelembe vesszük a véleményüket. A vállalkozókkal történő kapcsolattartás a kisebb vállalkozások esetében egyrészt igényfelmérést, másrészt pedig tájékoztatást jelent, mivel ők a fejlesztésekbe csak korlátozottan vehetnek részt (pl. saját akcióterületbe tartozó üzleteik felújítása, bővítése), inkább a létrehozott új kapacitások lehetséges felhasználóiként jelennek meg. Mivel a megyei jogú városok funkcióbővítő városfejlesztései esetében elvárás a magántőke bevonása, ezért fontos elem a tőkeerős potenciális befektetők mobilizálása, amely már személyes jellegű kapcsolattartást igényel. A tervezett fejlesztések volumene és komplexitása szükségessé teszi, hogy az érintett hatóságok és szakhatóságok (katasztrófavédelmi, építési, munkaügyi, természetvédelmi stb.) is tájékoztatást kapjanak a tervezés és a megvalósítás folyamatáról. A műszaki terveket készítő tervezők szerződésben rögzített feladata a tervek valamennyi hatósággal és szakhatósággal való leegyeztetése.

6.5. Üzemeltetés és működtetés A projekt üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségei tekintetében 2013-tól, 2019-ig terjedő időszakot vettük figyelembe. A projekt infrastrukturális jellegű beruházásai a tervek szerint 2013-ban már üzemelni fognak, a 2019. évben pedig lezárul a projekt zárását követő ötéves fenntartási időszak (16 táblázat) Üzemeltetési költségek már az infrastrukturális beruházások elkészülte után jelentkeznek, karbantartási és pótlási költségekkel viszont 2013-ban még nem számolunk. Az üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségek a műszaki tervek figyelembe vételével, DMJV Önkormányzata által üzemeltetett hasonló létesítmények adataiból lettek kalkulálva. Az utak és kerékpárutak fenntartási költségeit évente átlagosan 12 Ft/m2/év költséggel terveztük, a játszótér és sportpálya fenntartására évente 370.000 Ft, illetve 210.000 Ft költséggel számoltunk, míg a közösségi ház becsült üzemeltetési költsége 5.800 Ft/m2 évente.

135



16. táblázat. Projektelemek üzemeltetési, karbantartási és pótlási költsége

136



A projekt összes tervezett üzemeltetési költsége 943.00 Ft/év. Projektelemenkénti bontásban az üzemeltetési költségek az alábbiak szerint alakulnak;  Közösségi Ház üzemeltetési költsége 635.000 Ft/év mely tartalmazza a K özösségi Ház hasznos alapterületére vetítve felmerülő gáz, villamos energia, víz és csatornadíj költségeket.  A Játszótér és sportpálya üzemeltetési költsége 290.000 Ft/év, mely tartalmazza a felmerülő villamos energia, víz és csatornadíj költségeket éves vonatkozásban.  A Balásházy és Szent Mihály utca üzemeltetési költsége 6.650 Ft/év mely tartalmazza a k özút üzemeltetése során felmerülő útfenntartási (hó eltakarítás) költségeket éves vonatkozásban.  A Kerékpárút üzemeltetési költsége 11.550 Ft/év mely tartalmazza a k erékpárút üzemeltetése során felmerülő útfenntartási (hó eltakarítás) költségeket éves vonatkozásban. A projekt összes tervezett karbantartási költsége 388.200 Ft/év a további évek tekintetében. P rojektelemenkénti bontásban a k arbantartási költségek az alábbiak szerint alakulnak;  Közösségi Ház karbantartási költsége 80.000 Ft/év mely tartalmazza a K özösségi Ház méreteihez és kihasználtságához mérten felmerülő becsült karbantartási, kisjavítási munkálatok költségeit. Például falfestés, takarítás, izzócsere stb.  A Játszótér és sportpálya karbantartási költsége 290.000 Ft/év, mely tartalmazza a Játszótér és sportpálya méreteihez és becsült kihasználtságához mérten felmerülő karbantartási, kisjavítási munkálatok költségeit. Például megrongált játékok javítása, cseréje.  A Balásházy és Szent Mihály utca karbantartási költsége 6.650 Ft/év mely tartalmazza a Balásházy és Szent Mihály utcák útfenntartása során felmerülő karbantartási munkálatok költségeit. Például kátyúzási munkálatok.  A Kerékpárút karbantartási költsége 11.550 Ft/év mely tartalmazza a kerékpárút útfenntartása során felmerülő karbantartási munkálatok költségeit. Például útfestés, felszíni hibák javítása munkálatait. A projekt összes tervezett pótlási költsége 105.000 Ft/év. Projektelemenkénti bontásban a pótlási költségek az alábbiak szerint alakulnak;  Közösségi Ház pótlási költsége 50.000 Ft/év mely tartalmazza a Közösségi Ház készleteihez mérten felmerülő becsült pótlási költségeket.  A Játszótér és sportpálya pótlási költsége 50.000 Ft/év, mely tartalmazza a Játszótér és sportpálya eszközeinek pótlását. Például játékok, valamint térelemek (pad, szemetes kuka) pótlása.  A Balásházy és Szent Mihály utca pótlási költsége 0 Ft/év, mert az üzemeltetési és karbantartási költségek kiteszik a tervek szerint jelentkező, felmerülő költségeket.  A Kerékpárút pótlási költsége 5.000 Ft/év, mely tartalmazza a k erékpárút eszközeinek pótlását. Például jelzőtábla pótlása.

137



17. táblázat. Bevételek becslése projektelemenként

Igény esetén a nem a Közösségi Ház szervezésben megvalósított programok esetében (nem közvetlenül a helyi közösség fejlesztését szolgálják) lehetőség van a klubhelyiség bérbeadására, amelyből származó bevételeket éves szinten 100 000 Ft-ra becsüljük. Ezek a bevételek minden esetben a Közösségi Ház működtetésére kerülnek visszaforgatásra.

138



Ábrajegyzék 1. ábra. Az akcióterület elhelyezkedése Debrecen teljes területén belül ................................. 7 2. ábra. Az akcióterület és az IVS-ben megjelölt városrészek viszonya .................................. 8 3. ábra. Az akcióterület elhelyezkedése telekhatáros földhivatali alaptérképen ...................... 9 4. ábra. Az akcióterületi vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlása ....................... 22 5. ábra. A vállalkozások nagysága az akcióterületen a foglalkoztatottak létszáma alapján ... 23 6. ábra. A vállalkozások nagysága az akcióterületen az árbevétel alapján ........................... 24 7. ábra. A vállalkozások megoszlása az akcióterületen gazdálkodási forma szerint ............. 24 8. ábra. A kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek elhelyezkedése az akcióterületen . 27 9. ábra. Az akcióterület funkcióinak elhelyezkedése .............................................................. 52 10. ábra. Az akcióterület tulajdonviszonyai ............................................................................ 54 11. ábra. A megkérdezettek életkor szerinti megoszlása ....................................................... 56 12. ábra. A válaszadók iskolai végzettség szerinti megoszlása ............................................. 57 13. ábra. A megkérdezettek iskolai végzettsége korcsoportok szerint ................................... 57 14. ábra. A megkérdezettek gazdasági aktivitás szerinti megoszlása ................................... 58 15. ábra. A megkérdezettek gazdasági aktivitása korcsoportok szerint................................. 59 16. ábra. „Szeret-e a Nagysándortelepen élni” ...................................................................... 59 17. ábra. Milyennek értékeli a településrész nyújtotta lehetőségeket? .................................. 61 18. ábra. „Mit tart a legnagyobb megoldásra váró problémának a településrészen?” ........... 62 19. ábra. A hetente rendelkezésre álló szabadidő nagysága ................................................. 62 20. ábra. „Milyen szolgáltatásokat látna szívesen egy közösségi házban a településrészen?” ...............................................................................................................................................64 21. ábra. Az akcióterületen tervezett fejlesztések elhelyezkedése ........................................ 81 22. ábra. A városrehabilitációs projekt megvalósításának projektmenedzsment ábrája ...... 132

139



Táblázatok jegyzéke 1. táblázat. Az akcióterülethez tartozó közterületek ............................................................... 10 2. táblázat. Az akcióterületi adatok forrása ............................................................................ 13 3. táblázat. Debrecen és az akcióterület lakónépességének korösszetétele ......................... 20 4. táblázat. A lakosság iskolai végzettsége 2001-ben............................................................ 21 5. táblázat. Az akcióterület foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai 2001-ben ............ 29 6. táblázat. Az egyes segélytípusokban részesülők száma 2009. december 1-én ................ 30 7. táblázat. Légzsennyezettségi index és határérték túllépések Debrecen automatikus mérőállomásain 2008-ban ......................................................................................................32 8. táblázat. Debreceni bűncselekmény statisztika 2008, 2009 .............................................. 37 9. táblázat. Az akcióterületen elkövetett bűncselekmények száma 2009-ben ....................... 38 10. táblázat. Az akcióterületi utak főbb jellemzői.................................................................... 42 11. táblázat. A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése ................................. 80 12. táblázat. Összefoglaló táblázat a ROP pályázat keretében tervezett beavatkozásokról . 84 13. táblázat. A ROP által támogatott tevékenységek bemutatása ......................................... 85 14.táblázat. A konzorciumi partnerek bemutatása ............................................................... 104 15. táblázat. Az akció megvalósításának átfogó költségvetése ........................................... 120 16. táblázat. Projektelemek üzemeltetési, karbantartási és pótlási költsége ....................... 136 17. táblázat. Bevételek becslése projektelemenként ........................................................... 138

140



MELLÉKLETEK 1. melléklet: A DÉSZ akcióterületre vonatkozó szabályozási tervlapjai 2. melléklet: A ROP pályázat közvetlen támogatásával megvalósuló „soft” elemek bemutatása 3. melléklet: Lakossági, civil és vállalkozói fórum dokumentumai 4. melléklet: A pályázat részletes pénzügyi terve

141

51

œt

b 167

42

47

29

5

3

3Sz

159

4 6

165-

163

8

10

29

30

19

Lk

8

157

11

12

10a

11

13

10b

21

22

12

19

143

iroda

141

œt

14

15 17

ki af. 30 =<4,5 % m

538

e ki af. 40 %

786

244

Lke

TZP

137

af. t

15

16

248

18

15

139

t

17

t t

9

Lf

kk af.

20

13a

14

23

24

t 791

135

œt

rÆm

2

pa

tera sz

17

œt

18

18

11

8

535

9

3

09-102-01

œt

20

21

pa rÆm

16

156

kk nki szÆ 720 30 7,0m2 % 9,5m

`ltalÆnos iskola

3

Lk

5

789

1

œt

4

21

7

Orvosi rendelı

12/A

9

œt

14 t

Lk

Gygysz.

5

12

9

11

1

1

3

12

t

788

8

12

œt

t

/2 15

1 œt

t t

2

31

113E

6 4

bk nki szÆ 600 30 =<7,5 m2 % m

534

152

12/B

12 10

27

6

158

18

L

14

19

537

10

536 œt

4

19

ki af. 30 =<4,5 % m

12

5

Lke

508

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m

kk af.

13

16

16

7

1

Lke

œt

zem

t

11

13

26

voda

2

145/A

13

69-2349

porta

145/B

ki af. 30 =<4,5 % m

Telephely

15

147

4

Lf

kk af.

kk nki szÆ 720 30 =<7,5 m2 % m

Lke

149

151

792

25

153

509

ki af. 30 =<4,5 % m

28

17

155

6

kk af.

Lf

27

/B

793

e nki zk 2500 60 7,0m2 % 9,5m

539

09-110-06

9

32

9

21

1

510

781

540

31

zlet

161 511

34

7

10

8/a

8

167

33

169

36

Srfızde

766 512

L

3L

4

6

28

1 3

167 a

œt

Lke

ki af. 30 =<4,5 % m

29

2 4 6

6/b

kk af.

30

1

5

Lke

a rn ato

B

cs c-

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

Lke

171/

35

A

3 23

171/

T

173

177

782

541

ki af. 30 =<4,5 % m

140/B

kk af.

37

175

38

514

39

2/B

œt

513

41

2

4

12

5

4 6

179

181

Telephely

542

8

25

Lke

183

kk nki szÆ 720 30 =<7,5 m2 % m

4

516

40

A

27

185/

43

2/A

10

783

3

45

44

31

543

5

517

8

49

33

7

6

09-113-04

544 69-231-312

œt

14

Sz

12

522

bk nki 300 40 m2 %

Lk

46

7

16

521

519

518

7

48

8

9

18

520

252

790

546

545 523

254

53

20

9

784

69-231-311

m

14

187

256

%

30 =<4,5 % m

11

191

af.

13

Lke

195

258

Lke

15

197

526

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

16

Lke

525

kk nki szÆ 720 30 =<7,5 m2 % m 193

167c

3

m 785

t

533

146

t

117

t t

115

/1

œt

t

t

ki af. 30 =<4,5 % m

113D

14

t t t

t

œt

Lke

507

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

œt

sportpÆlya

16

Lf

kk af.

porta t

532

11

Ipari Park

t

kk nki szÆ 720 30 7,0m2 % 9,5m t

Lk

œt

Lk

Sz 5

kk nki szÆ 720 30 7,0m2 % 9,5m

Lk

154

/C

4

kt t

si œ t

140

/A œt

œt

t

kt

138

20

œt

œt

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m

Lke

t 529

2

t

œt

17

132

6

œt

utca

530

134

vasœt

ag

œt

B

egye

/B

136

porta

130b

130a

128 126a

24

505

113

Kish

t

150

3

t t

t

4

18

t

kk nki szÆ 720 30 7,0m2 % 9,5m

3C

531

t

kt

28

26

124

126

b

œt

30

œt t

t

22/A

20/2

utca

16

40

t

Lke

t t.

t

18/B

t

œt

1/C

utca

utca

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m

6

t

utca

7

9

3

1

t

utca

500

Lk

t

t

44

Ipartelep

bk nki szÆ 600 30 =<7,5 (TL) m2 % m

œt

4

t

t 2

Lke

502

bk nki i 450 30 =<7,5 (TL) m2 % m

Lk

8

6/B

6/A

8

t

t.

42

rnok

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m

12 t

14

rtcsa

501

7

t

18-1/a

gyÆ

3

20/3

œt

Lke

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m

14/B14/A

t

t kt

1/A

17

18/A

t

12

1/E

t

Lk

t

Lk

22/C

Sz 5

kk nki szÆ 720 530 7,0m2 % 9,5m

1

22/B t

38

504

528

7

20/1

t

1/B

36

ki af. 30 =<6,0 % m

10

Lke

œt

kk af.

3

32 34

26/2 Sz 5

yatest vasœti pÆl

utca

ag.

Ipartelep

527 t

Lke

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 % m 6m2

48

utca

10 12b

t

Lke

69-231-314

œt

7

18

5

46

utca

Ipartelep

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m

4 5

Ipartelep

14

2

œt

t

9 t

t 13

24

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

58

Lke

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m

Lke t

10

20

56

Ipartelep

12/A 15

telephely

566

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

utca

Lke

ag.

11

12/B

t t

18

22

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

17

54

Lke

ki af. 30 =<6,0 % m

bk nki o 600 30 =<6,0 (TL) m2 % m

Lk

5

1 t

Lke kk af.

t

16

œt

œt

kk nki o 900 30 =<6,0 m2 % m

utca

Lke

52

556

7

11

50

557

6

4

22

œt

œt

26

60

Lk

1

7

62

5 22

3

1 œt

/B

t

12 /A 12

œt

555

64

Ipartelep

64b

69-2365 R

œt

t œt

t

1/D

Lke

t

t

t

œt

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 6/B m2 6/A % m

66 œt

bk nki i 600 30 =<7,5 (TL) m2 % m

11 t

t

Lk

565 t

4

25

30

t

29

rle

œt 564 t

œt

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m

Lke

7/A

34

68

Ipartelep R

5

raktÆr

70

œt

33

554

telephely œt

553

1

72

t

35

telephely

36

ud

t

32 /B

Ipartelep

Lke

Ipartelep

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

Lke

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

Lke

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m

Lke

œt

38

Ipartelep

74 76

œt

œt

43

Lk

14

t

80

12/B

œt

15/A 11/B

13

7/B

11/A

7/A

3/B

5

t

9/1

3/A

œt

œt

utca

t

40

12/A

3/ A

t

Ipartelep

kt

t

10

6

8

2

4

5

12

12 t

t

t

t

st

œt

œt

7/

A

84

18/b

œt

Lke

œt

18/a

22

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

yate vasœti pÆl

ki af. 30 =<6,0 % m

œt

82

Lke

551

3/

B

552

kk af.

bk nki szÆ 600 30 =<7,5 (TL) m2 % m

42

15/B

t

t

œt

œt

t

œt

t

10

Ipartelep œt

œt

39

œt

œt

78

œt

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m

4/

46

A 16

4/

B

/B

A 6/

B

t

48

8/

13 /

1

A

43

8/

.

B

B 10 /

Lke

/C

57

59

10

/A

u

C

47

51

10

œt

92/A

1013

61

92/B

49/1

53

œt

548

54

tc a

8/

œt

55

50

/B

6/

C

t

49/2

t

550

œt

6/

11

t

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

C

11 /

/A 48

41

3

90

Lke

4/

A

49/3

88

Ipartelep

œt

Lke

Ipartelep

kk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m 1/A-C

558 561 769

768 utca

560 559

œt

80

68/B

68/A

62

18/A-B

kzterlet

ud.

10

60

œt

2

72

t

96

3

80

78

kzterlet

Srzı

t Sz 2

œt

69-2371

œt

56

1

547 œt

œt

18/d

29

7/ t

t t

œt

B

7

18/c

86

M

%

35

m2

te kz

K

K

Lke 260

m

t

35-1

44

35-2

t

%

31/B

42

t

m2

31/A 29/B 29/A

m

t

37

551

%

40

39

œt

550

m2

69-2306/2

œt

46

69-2304/1

Gyep

33

16

telephely

telephely

Gyep

L 69-2304/2

t

t

31

27/B 27/A rlet kzte

œt

549

t

29

/A

23

t

/B

23

25/B 25/A

œt vzmßkœt

2 954 69-231-1

t

547

Lk

548

bk nki szÆ 720 30 =<6,0 m2 % m

t

t œt

e nki szÆ 4000 30 7,0m2 % 9,5m

Gyep

vzmßkœt vzmßkœt

telephely

545

œ

t

Kke

telephely

960

METR `ruhÆz

958

961

vzmßkœt

69-2306/1 telephely

542

telephely telephely telephely E

œt

œt

Kke

e nki szÆ 4000 40 7,0m2 % 9,5m

E

telephely

telephely

955 541

vzmßkœt

965

ud.

Gy

œt 540 telephely

œt

vzmßkœt

œt

raktÆrcsarnok,

iroda

œt

vzmßkœt ely

ph

tele

vzmßkœt

raktÆr

507

ERD telephely

za.tltı Æll.

505

telephely

œt

œt œt 504 œt

telephely 105 km

33.sz

telephely

. kzlek

edØs

i œt

538

œt

œt

ud.

œt

537

œt

udvar

33

telephely

501

kzpark

502 œt 500

0766118-1

Gk

telephely

Ge

e nki szÆ 1100 40 =<7,5 (NYI) m2 % m

e nki af. af. 50 7,0% 9,5m

telephely

536

69-2316/1

telephely teleph.

Gk

532

Ge

e nki szt 1100 50 7,0- (NYI) m2 % 9,5m

e nki szÆ 2500 50 7,0m2 % 9,5m

533

531

ud.

530

vasœ

t

beØp.le

Ge

Gyep

n ter.

e nki szÆ 1100 40 =<7,5 (NYI) m2 % m

telephely

Ærok

œt

L

526

528 69-2315/1 527

KishatÆr u.

utca

t

a

PLUS

œt

12-3/a

rÆmp

34/B

rakod

`ruhÆ

z

525 vzmß 524 69-2315/2 522 520

515

udvar

518

vasœ

t

512

œt

510

parkol, udvar

telephely

509

vasœt

34/A

Parkcenter ÆruhÆz

vasœ

t

577

9

œt

kz

l.

œ

t

576

telephely

telephely telephely

Ærok

Nyom

da 574

œt

telephely

69-231-113

573

572 69-2316/2

vasœ

t

œt

32

telephely

Kke

e nki szt 4000 40 7,0- (NYI) m2 % 9,5m

TTL zlet

œt

9/A

telephely ALDI ÆruhÆz

570

Autszalon

Kereskedelmi

telephely

zlethÆz

Øs autszalon

Ge

e nki szÆ af. 30 7,0- (NYI) % 9,5m

telephely darup

Ælya

Ge Ge

e nki szÆ af. 30 7,0- (NYI) % 9,5m

beØptetlen terlet telephely

darup

telephely

Ælya

e nki szÆ 4000 50 7,0- (NYI) m2 % 9,5m

Gk

fal

tÆm

l

fa

e nki szÆ 4000 50 7,0m2 % 9,5m

Gk

œt

m

tÆ

œt

569

k

Æro

Ge

telephely iroda, raktÆr

e nki szÆ af. 50 7,0- (NYI) % 9,5m

œt

vzmß kœt

568

KishatÆr u.

telephely

567

Kke

e nki szt 4000 40 8,5- (NYI) m2 % 12,5m

Ki 566

30/A

556

iroda

ÆruhÆz

sato rna

telephely

œt

To c-c

t

telephely Vzm

565 telephely

telephely

MT

œt

Rec

yclin

gB t.

t

œt 555

œt

28

Autjavt Mhely

œt

telephely 562

CORA ÆruhÆz Vzm

telephely

561

œt œt 560 554

œt Æ

Telephely

k

26

ro

TK

TK

Lk

Sprinkler alkzpont

œt œt

15 13

11

Kft.

9

7

Szalk

Ge

i-FØm

10

e nki szÆ af. 30 7,0- (NYI) % 9,5m

1

Italbolt

5

3 559 L

2

szt 8,5- (NYI) 12,5m

553

Ge

e nki szÆ 2500 50 7,0- (NYI) m2 % 9,5m

558 Porta TrafohÆz

557

œt

6 2

4b

4a tph.

3

Ge

e nki szÆ af. 30 7,0- (NYI) % 9,5m

5 7

9 œt

L

tph.

tph.

13

tph. œt

raktÆr, bemutat term

telephely

L 746

telephely

745 721

e nki szÆ 4000 50 8,5- (NYI) m2 % 12,5m

50

15

œt

69-231-131

e nki szÆ 2500 50 7,0- (NYI) m2 % 9,5m

Ge 16/C

12

k

œt

e nki szÆ 4000 50 7,0- (NYI) m2 % 9,5m

L

ro Æ

œt

Sz 1Sz

rna

œt

16/D

orna

To c-c sato

Ge

csat

Ge

69-231-132

mßhely

L

beØptetlen ter. 744 743

vasœti pÆlyatest

vasœt

vasœt œt

L

csato

rna

Gk

œt

69-2329

e nki szÆ 4000 40 7,0m2 % 9,5m

L

45

45

719

720

718

12

14

10

16 28

ud

43

50

52

L

12

44

717

46 40/A-B

10

48

L

716

8

csatorn

beØptetlen ter.

a 742

Sz

œt

1Sz

41

L

csatorna

L

e nki szÆ 4000 50 7,0m2 % 9,5m

715 713

e nki szÆ 4000 50 7,0- (NYI) m2 % 9,5m

Ge

œt L

712

711

39

09-111-02

Vk

e nki szÆ 4000 50 7,0- (NYI) m2 % 9,5m

Ge

714

csat

orn

a

œt

4

741

35 33

31

6

29 27 L

25

710

740

23

37

2Sz

3 21

739

26

708

709

24

19

20

Lke

4

18 707

ki af. 30 =<4,5 % m

13 737

11

1

6

csatorna

12

csatorna

9

736

16 3

10

8

8

3

69-2332

9

10

706

6

6a

733

735

7

4 3a

35

Ge

738

14

œt

e nki szÆ 1100 50 7,0- (NYI) m2 % 9,5m

15

1

7

6

t

beØptetlen ter.

17

kk af.

5

8

4

22

734

10

Lke

kk af.

11

ki af. 30 =<4,5 % m

12-3/c 15

17

16

œt

zlet

95

a utc a

œt

20 a 20

87 89 91

93

utc

rna

15 9

6

œt

15

9

97

Tc-csato

22

163

161

sh.œt

165

14

7

sh.œt

167

8

14

5

/B 153 149 /A

151

153

7

14 1

14

145

3

14

136

13 9 7

11 3

30

28

27

26

25 23

œt

21

20

17

13

95

87

84

85

83

81

78

7/B

œt

8

œt

7/A

œt

65

63

62 60

59

61

58

57

54

55

37

50

52

ki af. 30 =<4,5 % m

10

kk af.

4

11

Lke

56

12

6

13

35

3

67

69

64

4

73

786

71

66

39

14

10

15

ki af. 30 =<4,5 % m

20

o

22

nki

Lke

kk af.

bk nki zÆ 300 40 =<7,5 m2 % m

L

24

kk

Lke

19

szÆ

75

68

41

16

8

26

17

21

18

nki

Lk

72

70

6

77

74

2

79

76/A

/B

43

12

ki af. 30 =<4,5 % m

18

kk af.

17

28

23

20

kk

30

80

76

45

20

14

19

30

25

Lke

22 18038

Lke

24 26

82

47

22

21

24

1b

kiv

œt

260

œt

787

16

14

18

201

kk nki szÆ 720 30 =<7,5 m2 % m

œt

Lk

29

789

51

24

23

32

16

751

/A

747

21

bk ki 450 30 m2 %

32

49

26

18

12

t

199

Lke

31

23 25

t

20

œt

89

86

ki af. 30 =<4,5 % m

25

34

31

19

26

1c

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

ki af. 30 =<4,5 % m

t

t

260

csatorna

93

91

88

14

97

99

90

œt

10

15

7

/B

33

10

5 10

10

œt

9

ki af. 30 =<4,5 % m

bk nki zÆ 300 40 =<7,5 27 m2 % m

28

53

28

36

kk af.

Lke

157 203

749

bk nki 720 40 =<6,0 m2 %

94

/A

11

10

96

92

Lke

kk af.

Lk

53

55

30

/B

38

6

788

28

3

Lke

kk af.

kiv

748

Lk

1

18

œt

3

32

27

2

9

13

œt

B

bk nki 300 40 =<6,0 m2 %

15

Lke

205/

Lk

100

16

11

104 98

57

790

7

35

12

5

2/F

11

106

2/E

œt

11

108 102

2/D

9 11

110

22

121

114

59

3

4

17

207

750

bk nki zÆ 300 40 =<7,5 m2 % m

Lk

a

63

2/C

3

24

12

116 112

63

ki af. 30 =<4,5 % m3a

/C

27

40

37

2/B

125

118

61

65

42

kk af.

Lke

5

2/A

129

7

12

120

67 34

lı

29

Øg

nd Ve

44

5

39

30

1

t

5a

kk nki szÆ 720 30 =<4,5 m2 % m

131

122

69

36

31

46

41

32

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

752

1a

3 13

126

71 38

48

43

34

3

Lke

40

33

50

6

12

791

18

22

L

8 10

45

36

ki af. 30 =<4,5 % m

7

Lke

124

73

1

œt

35

52

ki af. 30 =<4,5 % m

753

205

128

77/A

75

42

2

37

54

47

38

5

7

4 œt

5b

77/B

44

3

/B

56

49

40

Lke

2/B

œt

46

5

4

39

z Æ

4

755

kk af.

20 24

7

6

/A

uh

`r

51

7

6

6

7/A 7/B

kk af.

15a

utca

795

26

792

2

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

8

754

79

9

39

58

C

B

53

4

9/B

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

Lke

L

794

55

9

6

9/A

8

10

kk nki o 720 30 =<6,0 m2 % m

15 utca

9

42

11

8

11

10

Lke

Lke ki af. 30 =<4,5 % m

Lke

17

793

44

13

10

13

12

Lke

ki af. 30 =<4,5 % m

ki af. 30 =<4,5 % m

57

46

15

17

15

14

Lke

756

kk af.

A

59

48

17

12

œt

759

kk af.

kk af.

Lke

kt

kk nki o 720 30 =<4,5 m2 % m

21

8

41

ki af. 30 =<4,5 % m

bk nki zÆ 300 40 =<7,5 m2 % m

utca

G

61

19

14

19/B

760

757

œt

63

19/A

16

20

szÆ 7,0- (NYI) 9,5m

K

do

on

50

21

kk af.

Lke

758

Lke

si

ki af. 30 =<4,5 % m

zÆ

22 761

10

52

t

on

zp

762 763

t

Lke

43

91

kk af.

62

B

54

89

130

A

48

24

t

8

65

764

132

ki af. 30 =<4,5 % m

81

kk af.

64

Lke

50

10

11

12

56

71

87

ki af. 30 =<4,5 % m

12

kk af.

5 13

59

Lk

kt

137

58

6

134

12

Kzpark

138

767

4

4

8

15

6

16

83

18

52

20

22

13

24

45

26

66

28

14

30

140

2 32

85

68

766

34

10

2

60

36

142

8

87

11

54

3

5

7

9

15

11

13

144

89

sh.œt

9

0

15

91

56

2 796

bk nki zÆ 300 40 =<6,0 m2 % m

6

5

79/B

Lke

Lk

93

sh.œt

16

154

152

95

58

17

15

Lk

16

17

7

6

18

21

81

83

300 m2

9

4

9b

1

770

768

85

Lk

208

8 797

9a

47

19

23

Kzpark

90

765

bk nki zÆ 300 40 =<7,5 m2 % m

799

60

19

21

25

75 77 79/A

26

171

32

173

156

97

34

175

160 /B

99

62

21

30

177

181

162

64

23

20

28

9

17

185

2/A

16

158

101

66

Lk

5

3

86

1

49

Lke

ki af. 30 =<4,5 % m

73

88

œt

798

70

Lke

69-2338

zlet

67a

ki af. 30 =<4,5 % m

kk af.

69

67b

69

kk af.

62

63

65

80 82

84

55

57

61

800

3

2

72

25

53

769

74

76

64

23

b

76

771

ki af. 30 =<4,5 % m

71

49

51

kk af.

Lke

43

47

kert

35

39

a

Æly

73

33

37

Vzmß

41

45

772

76

Mih

66

76

774

64

Nagy

25

52

773

78

bk nki zÆ 300 40 =<6,0 m2 % m

v

46

48

bk nki zÆ 300 40 =<6,0 m2 % m

Lk

a od

56

60

66

70

99

75

74

58

62 68

27

27

777

ki af. 30 =<4,5 % m

78

25

kk af.

Lke

51

34

38

40

42

50

54 776

53

23 t

36

44

775

26

55

32 14

Lke

ki af. 30 =<4,5 % m

ki af. 30 =<4,5 % m

ki af. 30 =<4,5 % m

30

13

13

Lke

16

kk af.

kk af.

Lke

80

12

11

72

14

szÆ 7,0- (NYI) 9,5m

ki af. 30 =<4,5 % m

kk af.

779

12

27

nki

kk af.

68

11

10

26

6

10

29

Lke

29

28

t

24

28

Lk

3

b

57

ki af. 30 =<4,5 % m

10

29

7

8

kk af.

Lke

6/A

9

780

70

778

105

4/B

œt

7

8

68

107

69-231-134

2

6

85

70

4

64

1

782

781

62 66

Lke

72

5

58 60

kk ki af. af.5 30 3=<4,5 % m

7/B

3

79

81

7/A

6

56

77

19

3

4/A

54

783

83 69-231-133

183

4

801

50

52

bk nki zÆ 300 40 =<6,0 m2 % m

187

48

164

67

71 75

Lk

189

09-113-03

42

44

109

46

bk ki af. 450 30 =<7,5 m2 % m

111

69

2Sz

36

40

65

Sz

32

28a

74

38

28b

166

34 785

63

Lk

2

4

6

2c

24b

113

30

698

61

8

bk ki af. 450 30 =<6,0 m2 % m

76

24

55

18a

18

kt

26b

26a

73

723

12

14

115

kt

700

53

784

Lk

724

722

51

59

725

23

31

33

35

43

45

47

726

25

39 49

5

9

29

41

699

1

7

14

Lke

e nki szÆ 4000 50 7,0- (NYI) m2 % 9,5m

ki af. 30 =<4,5 % 37 m

94

96

108

727

15

17

98

100

102

728

t

1

11

19

21

18

31

Ge

nki szÆ 50 7,0- (NYI) % 9,5m

kk af.

57

701

Lke

ki af. 30 =<4,5 % m

104

106

110

3

kk af.

13

27

731

730 729

13

14

702

732

t

5

10

Ev

Lke

ki af. 30 =<4,5 % m

3

e nki szÆ 1100 50 7,0- (NYI) m2 % 9,5m

12a

7

12

33

704

703

kk af.

8

12b

5

705

16

M

% 9,5m

18

M

K

K

Ge

69-2344

KÖZÖSSÉGI HÁZ PROGRAMJAI A NAGYSÁNDOR TELEPEN TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 1 1. BABA-MAMA KLUB ............................................................................................................ 3 1.1. A program indokoltsága ............................................................................................................................ 3 1.2. Célcsoport .................................................................................................................................................. 3 1. 3. A program leírása ..................................................................................................................................... 4 1.4. A program várható eredménye ................................................................................................................. 4 1.5. Tematika ..................................................................................................................................................... 4

2. EGÉSZSÉGVÉDELMI ELŐADÁSOK .................................................................................. 6 2.1. A program indokoltsága ............................................................................................................................ 6 2. 2. Célcsoport ................................................................................................................................................. 6 2. 3. A program leírása ..................................................................................................................................... 7 2. 4. A program várható eredménye ................................................................................................................ 7 2. 5. Tematika .................................................................................................................................................... 7

3. SPORT- ÉS MOZGÁSOS PROGRAMOK ........................................................................... 9 3. 1. A program indokoltsága .......................................................................................................................... 9 3. 2. Célcsoport ................................................................................................................................................. 9 3. 3. A program leírása ..................................................................................................................................... 9 3. 4. A program várható eredménye .............................................................................................................. 10

4. HOBBICSOPORTOK MŰKÖDTETÉSE ............................................................................ 11 4. 1. Senior-nóta klub...................................................................................................................................... 11 4. 1. 1. A program indokoltsága ................................................................................................................... 11 4. 1. 2. Célcsoport ........................................................................................................................................ 11 4. 1. 3. A program leírása............................................................................................................................. 11 4. 1. 4. A program várható eredménye ........................................................................................................ 11 4.1.5. Tematika ............................................................................................................................................ 11 4. 2. Kézműves klub – praktika szakkör ........................................................................................................ 12 4. 2. 1. A program indokoltsága ................................................................................................................... 12 4. 2. 2. Célcsoport ........................................................................................................................................ 12 4. 2. 3. A program leírása............................................................................................................................. 12 4.2.4. A program várható eredménye .......................................................................................................... 13

5. VAKÁCIÓ UTCA MŰKÖDTETÉSE ................................................................................... 14 5. 1. A program indokoltsága ......................................................................................................................... 14 5. 2. Célcsoport - a program résztvevőinek bemutatása ............................................................................. 23 5. 3. A program bemutatása .......................................................................................................................... 23 5.3.1. Kölyök-klub- mentálhigiénés program kallódó gyerekek számára ..................................................... 23 5.3.2. Filmklub ............................................................................................................................................. 25 5. 3. 3. Játszóház ......................................................................................................................................... 25 5. 3. 4. Játékbarlang .................................................................................................................................... 25 5. 3. 5. Korrepetálás ..................................................................................................................................... 25

5.3.6. Nyári táboroztatás .............................................................................................................................. 25 5.3.7. Nyári napközis tábor szervezése ....................................................................................................... 26 5. 4. A vakáció utca programjainak várható eredménye ............................................................................ 26

6. KIÁLLÍTÁSOK SZERVEZÉSE .......................................................................................... 26 6. 1. A program indokoltsága ......................................................................................................................... 26 6. 2. Célcsoport ............................................................................................................................................... 27 6. 3. A programok leírása ............................................................................................................................... 27 6. 3.1. Állandó kiállítás a Nagysándor telep természeti értékeiből .............................................................. 27 6. 3. 2. Időszaki kiállítások ........................................................................................................................... 27 6. 4. A program várható eredménye .............................................................................................................. 28

7. INFORMÁCIÓS PONT MŰKÖDTETÉSE .......................................................................... 29 7. 1. A program indokoltsága ......................................................................................................................... 29 7. 2. Célcsoport ............................................................................................................................................... 29 7. 3. A program elemek leírása ..................................................................................................................... 29 7. 3. 1. Internet elérés biztosítása ................................................................................................................ 29 7. 3. 2. Kultúra sarok működtetése .............................................................................................................. 29 7. 3. 3. Közérdekű információk naprakész biztosítása ................................................................................. 30 7. 3. 4. Nagysándor telepi hírmondó ............................................................................................................ 30 7. 3. 5. Internetes portál működtetése .......................................................................................................... 30 7. 4. A program várható eredménye ............................................................................................................. 30 8.1. A program indokoltsága .......................................................................................................................... 31 8. 2. A program célcsoportja .......................................................................................................................... 31 8. 3. A program leírása ................................................................................................................................... 31 8. 3. 1. Városrészi gyermeknap ................................................................................................................... 31 8. 3. 2. Autóbuszos kirándulások szervezése .............................................................................................. 31 8. 3. 3. Nagysándor telepi Téglavető napok ................................................................................................. 32 7. 4. A program várható eredménye .............................................................................................................. 32

1. Baba-mama klub 1.1. A program indokoltsága A tizenéves generáció nagyon keveset tud önmagáról, sok felszínes információval rendelkeznek például a szexualitás terén, hiányosak az ismereteik a gyermekek gondozása, táplálása és a családtervezés terén. Az említett rizikófaktorok közül összetett módon veszélyeztetettek a nők és a fiatal lányok, mindenekelőtt a sokgyermekes, külvilág ingereitől elszigetelt családanyák, akik nemcsak testi, de mentális problémáik tekintetében is többszörösen hátrányos helyzetűek. A Nagysándor telepen az alapellátást nyújtó intézményeken túl nincs olyan szolgáltatás, amely a m agyar és roma családok egészségügyi és szociális problémáinak kezelése köré szerveződne, család- és nővédelmi feladatokat látna el, kivéve a védőnői szolgálatot. A speciális női szükségletek tulajdonképpen ellátatlanok, az itt élő nők döntő többsége kellő ismeretek, információk, intézmények hiányában csak abban az esetben folyamodik segítségért, amikor problémái kezelhetetlenné válnak, illetve akadályozzák a mindennapos teendők ellátásában. A Debrecen belvárosában működő különféle prevenciós szolgáltatások számukra anyagi helyzetüknél, elszigeteltségüknél fogva szinte elérhetetlenek, éppen ezért életmódjukban, életvitelükben változások spontán módon ritkán következnek be. A fiatal korosztály is veszélyeztetett helyzetben van. A fiatalokat nagykorúságuk betöltése után nem követi semmilyen segítő intézményrendszer. A felnőttkor küszöbére szakképzetlenül érkeznek, ebből a helyzetből nagyon nehéz segítség nélkül kikerülniük. A szülők nem is tudnak a gyermekek miatt szakképzettséget és munkát szerezni, hanem a gyermekek után járó ellátásokból és alkalmi munkákból fenntartani magukat. Nehéz ebből az ördögi körből kilépniük, főként, amikor már elérik a szülésképtelen kort. Az ilyen családokban felnőtt gyermekek maguk is ezt a mintát követik. A Baba-mama klub szervezését a fenti tényezők indokolják. Korábbi tapasztalat szerint az összejövetelek hatékonyságát növeli, ha a tanácsadások nem előadások, hanem gyakorlatorientált „csináld magad”, „próbáld ki”, „mutasd be” foglalkozások formájában zajlanak, elősegítve ezzel a résztvevők intenzív bevonódását az adott témakörbe. Az egyes foglalkozások összeállításánál figyelemmel vagyunk arra, hogy a résztvevőknek alkalma adódjon nemcsak kívülállóként szemlélni, hanem ki is próbálni a különféle egészségmegőrző praktikákat, gyakorlatokat. A helyi védőnői szolgálat statisztikái megerősítik a program szükségességét. Az elmúlt évek tendenciája, hogy minden évben 3-4 fő kismama 18 éven aluli életkorú, amely kb. 15-20 %-át teszi ki az évente terhes gondozásban részesülőknek. Jelenleg 3 fő 16 éves és 1 fő 17 éves kismama van gondozás alatt. A védőnői szolgálat 2008 évi statisztikája a Nagysándor telepre vonatkozóan: 24 várandós, és 20 csecsemős, kisgyermekes családot gondoztak. 1.2. Célcsoport A telepen élő kisgyermekes anyukák, apukák, várandós kismamák. A helyi védőnői szolgálat véleménye szerint a korábbi tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy a program maximális érdeklődésre ad majd számot, azaz 15-20 fős csoporttal számolni lehet az igénybevétel tekintetében.

1. 3. A program leírása A foglalkozások tematikus felépítésűek, havonta egy alkalommal kerülnek megrendezésre. Minden alkalommal trénerek irányítanák a lebonyolítást, a különböző tevékenységek, feszültségoldó játékok közbeiktatásával. Az egyes foglalkozásokat 2 óra hosszára tervezzük, a szüneteket a résztvevők igényei szerint iktatnánk be. A résztvevők spontán is segíthetnek egymásnak, pl. megfogni a babákat, pelenkázáskor, stb. A program során filmvetítéseket, és ehhez kapcsolódó beszélgetéseket tervezünk. Ezen kívül a személyiségfejlesztő és önismereti játékok a csoportépítés, személyiségépítés azt a célt szolgálná, hogy a tradicionális női szerepek új elemekkel egészüljenek ki, illetve a hibás, korrekciót igénylő szerepmintázatokat életképes modellek váltsák fel. A klub keretén belül tanácsadást, családtervezéssel, születésszabályozással kapcsolatos előadásokat, közös beszélgetéseket tervezünk. Célunk az, hogy az előadássorozatra minél több ember eljöjjön, ezért motivációs tényezőként a klubfoglalkozás indításakor előtérbe helyezzük a résztvevők megajándékozását. További szándékunk a női tulajdonságok és értékek tudatosítása, a személyiség pozitív adottságainak megerősítése, valamint a nőket jellemző kettős szerep (anya, munkavállaló) harmonikus összeegyeztetéséhez szükséges készségek elsajátítása volt. További célkitűzésünk beszédtémává tenni a klubban részt vevő családanyákat érintő speciális (családi, házastársi, szülői) szerepekkel és gyermekek nevelésével összefüggő nehézségeket, kompetenciánk függvényében közös megoldást találni ezek kezelésére. Az egy-egy témához kapcsolódó könyveket, kiadványokat, kazettákat elérhetővé tudjuk tenni a kismamáknak azzal, hogy kölcsönözhetik ezeket a foglalkozások alkalmával. A klub megvalósítása során a körzeti védőnővel, valamint a telepen lévő oktatási intézmények szakembereivel szoros együttműködés keretében valósítanánk meg a foglalkozásokat, külső szakemberek meghívásával. A klub zárásakor kérdőívben névtelenül visszajelzéseket szeretnénk kérni a foglalkozásokról. 1.4. A program várható eredménye A program a Nagysándor telepen élő családok otthoni, munkahelyi, háztartásban való helytállásához kíván segítséget nyújtani, hogy megtalálják helyüket az átalakuló társadalomban, érdekeiket felismerjék, és élni tudjanak a lehetőségekkel önmaguk, gyermekeik és a társadalom egésze érdekében. 1.5. Tematika 1. foglalkozás: Önismereti tréning, a résztvevők megismerése 2. foglalkozás: A család – az anya szerepe a családban 3. foglalkozás: Családtervezés, fogamzásgátlás 4. foglalkozás: Szexuális kultúra 5. foglalkozás: A problémamentes terhesség 6. foglalkozás: Minden tudnivaló a szülésről 7. foglalkozás: Csecsemőgondozás, az újszülött fogadása 8. foglalkozás: Gyermekbetegségek 9. foglalkozás: A gyermek nevelése, fejlődése a családban

10. foglalkozás: Balesetmegelőzés, elsősegély nyújtás 11. foglalkozás: A családoknak járó társadalombiztosítási ellátások, jogok és kötelességek 12. foglalkozás: Záró foglalkozás

2. Egészségvédelmi előadások 2.1. A program indokoltsága "Az egészség a t esti (fizikai), a szellemi (pszichikus) és a társas-társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség hiánya." A definíció szerint a program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók: - a testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgás-fejlesztés ), - a lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása, - a szociális kapcsolatok harmóniája (közösségi élet, segítés stb.) - az egészségvédő képesség fejlesztése, - a gyermekek egészséges életmódjának, egészségvédő szokásainak kialakítása, - a szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása, egészségvédő példamutatás, meleg-engedékeny nevelési módszer) - az iskola-egészségügyi szolgálattal való együttműködés Ebben az eg észség-fogalomban az esélyegyenlőség is kifejezésre jut. Ismert, hogy egyes társadalmi csoportoknak kevesebb lehetőségük van életmódjuk megválasztására, kisebb arányban vesznek igénybe egészségügyi vagy közoktatási-közművelődési szolgáltatásokat, a munkanélküliség következtében beszűkült életlehetőségeik adódnak, egészségtelen lakáskörülmények között élnek stb. A szegényebb, kulturálisan elmaradt társadalmi csoportoknak nem igen marad más választásuk, mint az adott szociális állapotuk minimális szinten tartása. Tovább fokozza kedvezőtlen helyzetüket a problémák halmozódása, egymásra hatása, összegződése, fokozódása; a szegénység mellett a krónikus betegségek megjelenése, a gyermekek nevelési költségének magas szintjére, a családban előforduló káros szenvedélyek és m indezek összegzett hatásaként. Mindezekre gondolva az egészségi szükségleteket és lehetőségeket a nevelési tanácsadásaink során tüzetesen kell mérlegelnünk, megtalálva a legjobb lehetőséget arra, hogy az egyéneket, családokat képessé tegyük az egészségesebb életmód követésére. A program célja, hogy e településrész egészségügyi és mentális ellátásának javítását szolgálja, amely jelentékeny szemléletváltozást eredményez a lakosság testi, lelki egészségvédelme terén. További célkitűzés az, hogy a családok megerősítésük által képessé váljanak funkcióik ellátására, illetve a társadalmi változások közepette alkalmazkodóvá, kezdeményezővé váljanak, szemben a mai passzív elfogadó helyzettel. A közösségszervezés során megvalósuló programok az egészségvédelmi feladatokat az egészségügyi intézmények mellett a közművelődés sajátos lehetőségeit is felhasználva valósíthatják meg. A folyamatban elsődlegesen a szemléletformáló, felvilágosító munkára törekszünk. 2. 2. Célcsoport

A településrészen élő valamennyi korosztályt célozzuk meg a programmal, hiszen fontos, hogy folyamatosan biztosított legyen a leszakadó rétegek egészségügyi ellátásának javítását célzó program a telepen. 2. 3. A program leírása Prevenciós előadásokat tervezünk havi rendszerességgel, egy-két alkalommal, egy-egy előadáson 20-40 fő érdeklődőre számítva. Egy-egy előadást nemcsak témájában, hanem korosztályonként is differenciálunk. Az előadásokon törekszünk a szemléletes, oktató előadásmód mellett a kötetlen formában történő témafeldolgozásra, „kérdezz-felelek” típusú aktív kommunikációra az előadó és a hallgatóság között. Az előadások kísérőrendezvényei témához kapcsolódóan az ingyenes vérnyomásmérés, testtömeg mérés, vércukorszint mérés, testtömeg-index számítás; szórólapok, tájékoztatók, promóciós anyagok osztása. Ételbemutató, receptcsere, kedvezményes vásárlási lehetőségek biztosítása. Kalkulátorok, tesztek kitöltése. 2. 4. A program várható eredménye A résztvevők a foglalkozások révén érezzék jobban magukat testben, lélekben, legyenek eredményesebbek a kommunikációban, kapjanak olyan érzelmi töltést, sajátítsanak el olyan konfliktuskezelési módokat, melyek később is megoldási mintául szolgálnak. 2. 5. Tematika Táplálkozás témakörben: - Az emésztőrendszer működése - Szív és érrendszeri megbetegedések - Miért nem tudok lefogyni? Az elhízásról - Az állatbetegségek kihatásai az emberi egészségre - Függőség gyermek és felnőttkorban - Az élelmiszeripar értünk él vagy belőlünk? - Candida, a rejtőzködő betegség? - A táplálkozással összefüggő hiánybetegségek - Vegetáriánus életmód Szenvedélybetegségek témakörben: - az alkohol és a kábítószerek veszélyei, - a krónikus játékszenvedélyek - A pusztító szenvedély: a dohányzás káros hatásai „Minden, ami alternatív” témakörben: - Gyógyteák - Homeopátiás készítmények - Természetgyógyászat - Rég elfelejtett gyógymódok - Alternatív főzési technikák bemutatása - Talpmasszázs, akupunktúra

„Szexualitás tabuk nélkül” témakörben felvilágosító előadás sorozat a helyi általános iskolásoknak - Pszichoszexuális fejlődés – születéstől felnőttkorig: A megszületéstől foglalkozunk az egyén szexuálisfejlődés állomásaival a felnőttkorig, benne a párkapcsolattal. Címszavak: szeretet, fogamzás, szülés, csecsemő- és kisgyermekkor, fiú és lány – nemi szerepek, nemi szervek érintése, kérdezz – válaszolj korszak, gyermekvárás gyermekszemmel, serdülőkor, önkielégítés, emberi szexualitás jellege, a szexuális együttlét formái, ismerkedés, első szeretkezés fontossága, a nemi élet felelőssége, erkölcsi megfontolások, gyereknevelés. Szeretkezés. - Nemi szervek felépítése és működése Itt a férfi és a női nemi szervek felépítésével (anatómiájával) és a nemi szervek működésével, az élet során a nemi hormonok hatására fellépő változásokkal foglalkozunk. Címszavak: nemi szervek szerepe, női külső nemi szervek, női belső nemi szervek, férfi külső nemi szervek, férfi belső nemi szervek, férfi nemi ciklus és másodlagos nemi jellegek, női nemi ciklus beindulása és szabályozása, menopauza, női másodlagos nemi jellegek, menstruáció. - Szeretkezés, a terhesség jelei A kölcsönösen örömszerző nemi kapcsolat szakaszait és terhesség jeleit dolgozzuk fel. Címszavak: szeretkezés célja, szeretkezés szakaszai, szeretkezés és a speciális életszakaszok, nemi élet zavarai, termékeny napok, terhesség kimutatása, terhességi jelek. - Családtervezés, terhesség-megszakítás Itt a családtervezés értelméről, hasznáról van szó, illetve a terhességmegszakításról. Címszavak: családtervezés szükségessége, apai és anyai tennivalók, ép család, Családvédelmi Szolgálat, terhesség-megszakítás mellékhatásai, szövődményei. - Fogamzásgátlás Az általánosan elfogadott fogamzásgátlási eljárásokról van szó, azok hatásáról, megbízhatósásáról, használatáról, előnyeiről és hátrányairól, hogy kik használhatják, hogy lehet hozzáférni. Címszavak: tabletták, esemény utáni tabletták, gumi óvszer, pesszárium, spermicid anyagok, méhbe helyezhető eszközök, természetes módszerek, megszakított közösülés, meddővé tevés. - AIDS, szexuális úton terjedő egyéb betegségek Az AIDS-ről részletesen szólunk. Címszavak: AIDS jelentése, kórokozója, a betegség lefolyása, hogyan lehet elkapni, megelőzése, hogy nem terjed az AIDS, hogyan lehet kimutatni. A leggyakoribb nemi úton terjedő betegségek tünettana kerül terítékre. Címszavak: Trichomonas, gombás fertőzések, bakteriális gyulladások, szifilisz, gonorrhea, hepatitis, orvoshoz fordulásról. Testápolás témakörben: -

Fogaink ápolása kozmetikai tanácsadás és bemutató filléres ötletek testápoláshoz otthon, természetes szerek a hűtőből, a kertből

3. Sport- és mozgásos programok 3. 1. A program indokoltsága A mozgás fogantatásunktól kezdve végigkíséri életünket. Légfontosságú, mert általa fejlődik személyiségünk, fizikumunk, testünk-lelkünk. Arra kell törekednünk, hogy az egészséges testben az egészséges lelket megőrizve a mozgás életfilozófiánkká váljon. Mindehhez hozzátartozna az eg észséges környezet és táplálkozás feltételeinek megteremtése, amely nagyban elősegítené a harmonikus élet kialakulását. A Nagysándor telepen hiányoznak a mozgásos programok feltételei, nem áll rendelkezésre sportpálya, játszótér, fitnessz terem, táncklub stb. A korábbi évek felméréseiből kiderül, hogy a gyermekek, fiatalok nagyon igénylik a mozgásos programokat, amelyek egy-két alkalommal kerülnek megrendezésre az év folyamán, általában a városrészi programokhoz kapcsolódóan. Gyermeknapok szervezésekor a programok összeállítása kapcsán kiemelt helyen szerepeltetjük a sport programokat, az elmúlt években a falmászás, az ugrálóvár, a barátságos focimeccsek voltak népszerűek. Az általános iskolában tömegsport működik, de csak az ide járó gyermekek vehetik igénybe. Igény lenne a táncos foglalkozásokra, amely lehetőséget teremtene a művészeti fesztiválokon, kulturális programokon való bemutatkozásra, kapcsolatépítésre helyi szinten. Jelenleg az óvodában működik mazsorett csoport, azonban az iskolában nincs folytatása. A célunk az, hogy minden korosztály találja meg számára az elérhető mozgásos tevékenységet, legyen lehetőségük egyéni, vagy csapatjátékokat játszani. 3. 2. Célcsoport Gyakorlatilag a telepen élő valamennyi korosztályt várjuk a programokra. A klub formájában működő csoportokban 12-20 fő részvételével számolunk. 3. 3. A program leírása A sport és mozgásos programokon belül három formában szeretnénk biztosítani a lehetőséget azoknak, akik önszerveződő formában mozgásos, rekreációs tevékenységet végeznek. -

Az egyik az állandó tér biztosítása a mozgásra például kosárlabda palánk felállításával vagy lengő teke az udvaron, ping-pongozási, csocsó asztal lehetőség biztosításával a közösségi házban. A másik a klub formában működtethető tevékenységek: például alakformáló női torna, testépítő klub, tánc szakkör, jóga, terhes, illetve gyógytorna is megvalósítható lakossági igény szerint. Ezeket a p rogramokat heti rendszerességgel egy-két alkalommal tervezzük megvalósítani. Az alakformáló női torna a mélyizmok megmozgatásával és az egész test átmozgatásával segíti a hölgyek kondíciójának és egészségének megőrzését, a test vonalainak karbantartására, finomítására szolgál. Kevésbé dinamikus szakaszok váltakozása minden testrészre kiterjedően, nagy ismétlésszámmal, különböző eszközök használatával (súlyzó, szalag, fit-ball labda, labda). Szökdelés- és

koreográfiamentes. Hatása: izomrostok közötti zsírégetés, melynek eredménye a szálkásítás és az izomtónusok kiemelése, izomerősítő, javítja a testtartást, fokozza az izomtónust. Tánc szakkör formájában lehetőséget kívánunk biztosítani azoknak a csoportoknak, akik önszerveződő formában különböző mozgásos, rekreációs tevékenységet szeretnének végezni. A gyermek korosztály számára elsősorban a néptánc, népi játékok és a modern táncok tanítását tartanánk megvalósíthatónak. Az általános iskolások körében az igény már a korábbi években is jelentkezett a tánc tanítására. Az iskola hagyományos karácsonyi műsorára, illetve a korábbi évek iskola báljára is több táncprodukcióval is készülnek az osztályok. -

A harmadik lehetőségként az időszakos mozgásos programok szervezését tartjuk megvalósíthatónak: táncház, biciklitúra, természetjáró kirándulások stb.

3. 4. A program várható eredménye A mozgással egészségünket védve, életmódváltásra ösztönözzük a lakosokat. Preventív jellegű a betegségek megelőzésévben. Közösségformáló ereje miatt a csoportok önműködővé válhatnak, erős baráti kapcsolatok alakulhatnak ki.

4. Hobbicsoportok működtetése Lehetőséget kívánunk teremteni az olyan önszerveződő csoportok megalakulásához, amelyek szabadidős tevékenységeik megteremtéséhez teret igényelnek. A csoportok kialakításában az igényfelmérésben preferált tevékenységi formákra fókuszálunk, de nyitottak vagyunk új programok beindítására is. 4. 1. Senior-nóta klub 4. 1. 1. A program indokoltsága Mind a mai napig, a 21. századi emberek között is van egy olyan jelentős réteg, aki szívesen hallgatja és énekeli a magyar nótákat. A magyar nóták közül ma már sokszor csak a legismertebbek ismétlődnek körbe-körbe, mert az emberek a nagy részüket nem is ismerik. Vannak olyan magyar nóták, amelyek különlegesen szép és igényes dallamúak, értékes szöveggel. Ezek a nóták igényes előadásmódot kívánnak meg, olyan "gyöngyszemek", amelyekből a magyar kultúra büszkén viselhető ékszereit hordhatjuk. A magyar nóta őszinte hangon szól a magyar ember öröméről, bánatáról, a szerelemről és az elmúlásról, mély emberi érzéseket szabadíthatnak fel az éneklőkben és a hallgatóságban. A klub keretében szeretnék felkutatni és feleleveníteni a helyi hagyományok elfeledett nótáit és népdalait, azokat vidáman előadva főleg önmaguk szórakoztatására. 4. 1. 2. Célcsoport A programmal a telepen élő idős korosztályt célozzuk meg, akik a helyi idősek házában csak évi néhány alkalommal hódolhatnak az éneklésnek. Az igényüket erre a szolgáltatásra nemcsak a felmérés jelzi, hanem az eddigi jól sikerült idősek napi rendezvények, ahol lehetőséget kaptak a bemutatkozásra, a közös éneklésre és táncra. A programon 15-25 fő részvételére számítunk, elsősorban az idős korosztályból. 4. 1. 3. A program leírása A dalnak mindenkor közösségmegtartó ereje volt, és van ma is. A klubban a magyar nótákat tematikusan dolgoznánk fel, tájegységenként és hagyományokhoz kapcsolódóan. Minden alkalommal az ad ott témában a dalcsokor bemutatását közös daltanulás követné. A dalszövegeket nyomtatott formában is megkapják A repertoárunkból válogatva t elepi és a városi nagyobb rendezvényeken is megmutathatnánk a csoport tudását. 4. 1. 4. A program várható eredménye A közös éneklés, a szívből jövő nótázás összekovácsolja az embereket, erősíti a közösséget és olyan baráti légkört, teremt, amely derűt hoz valamennyiünk számára. Célunk, minél több emberhez eljuttatni a magyar népdalokat és nótákat. A magyar folklór zenei tára olyan bőséges és gazdag, hogy repertoárunkat folyamatosan tervezzük bővíteni. Arra törekszünk, hogy aki szereti a népdalokat és a magyar nótát, az szívügyének érezze megtartani azáltal, hogy hallgatja és énekeli. Aki számára pedig még ismeretlen ennek hagyománya, lehetősége nyíljon megismerésére ezen klub segítségével is. Célunk, hogy közösen ápoljuk a magyar kultúrát, őseink hagyományát, hogy e műfajok a jövőben is tovább virágozzanak. 4.1.5. Tematika - bordalok, szüreti mulatós dalok - Katona dalok - Karácsonyi és újévi dalok

- Kossuth nóták - Arató dalok - Bihari nóták - Szerelmi dalok - Az elmúlás nótái 4. 2. Kézműves klub – praktika szakkör 4. 2. 1. A program indokoltsága Jelenleg nincs lehetőség a telepen a hagyományos kézműves technikák (hímzés, makramé, kötés, virágkötészet stb.) elsajátítására, illetve új technikák kipróbálására. A minden évben megrendezendő karácsonyi vásár alkalmával tapasztaljuk, hogy azokat a díszeket vásárolják elsődlegesen, amelyek egyénileg készítettek, és sokan érdeklődnek is a tárgyak elkészítési technikája iránt, ezért a klubban elkészült darabok időszaki kiállítását és vásárát is tervezzük nagyobb ünnepekhez kapcsolódóan. A családokban nincs hagyománya a saját készítésű dísztárgyaknak, amelyekkel praktikus ajándékokat készíthetnek, vagy lakás- és kertdekorációt. 4. 2. 2. Célcsoport  

A kézműves klubba elsősorban a helyi fiatalokat, és az általános iskolás gyermekeket várjuk, egy-egy alkalommal 15-25 fő részvételére számolva. A praktika szakkörben a felnőtt korosztály képviselői közül a háziasszonyok, gyesen, gyeden lévő kismamák, nyugdíjasok részvételével számolunk. Elsősorban azért ezt a célcsoportot jelöljük meg, mert az otthon lévő anyák társas kapcsolatai beszűkülnek, az ő fiatalos aktivitásukat mindenképpen fenn kell tartani. Az idősebb korosztály bevonására az elmagányosodás megelőzése mellett az általuk átadható tapasztalatok gazdag tárházára építünk, alkalmanként 5-15 fő érdeklődőre számítva.

4. 2. 3. A program leírása 

A kézműves klub bevezetésével a hagyományos népi technikák elsajátítása mellett lehetőség nyílna a mai kor modern technikáinak bemutatására. A program lebonyolítására a helyi pedagógusokat, ügyes kezű önkénteseket, szülőket szeretnénk bevonni, illetve egy-egy nagyobb ünnepkörhöz kapcsolódóan iparművészeket, népi mesterséget űző szakembereket is. A klub programjai tematikus rendszerben ünnepnapokhoz kapcsolódóan legalább havi egy alkalommal, de igény szerint kétheti, heti rendszerességgel is tarthatóak. Az ősi technikát, hagyományokat ápolva, korunk igényeihez igazodva igyekszünk szépet, hasznosat, maradandót alkotni.

-

Technikák textil felhasználásával Szövés, vászonszövés, hímzés, tollfosztás, ruhakészítés, kötés, kékfestés, csipkekészítés, makramé, goblen, foltvarrás (patchwork), nemezelés, rongyszőnyegszövés, varrás, fonás

-

Technikák fával, fémmel vagy agyaggal fazekasság; szobrászat; fafaragás; teknőfaragás, hangszerkészítés

-

Technikák papírral vagy vászonnal kalligráfia; kollázs; origami; papírmasé; papírmerítés

-

Technikák növényi anyagokkal kosárfonás; csuhébaba-készítés; virágkötészet, viráglenyomat, képkészítés, szalmafonás, szalmaszobrászat

-

Egyéb technikák Gyöngyfűzés, babakészítés, babaház és berendezésének készítése, mézeskalács készítés, tojásfestés, tojáskarcolás, mozaikrakás, üvegfestés, ólomüveg készítése, játékkészítés, szalvéta-technika



A praktika szakkör során a h áztartásban található anyagokból a k észítünk lakás és kertdekorációt, ajándéktárgyakat, illetve konyhai fortélyokat is szeretnénk megosztani egymással. Feldolgozható témakörök: - szobanövényeink ápolása - Karácsonyi ajándékok - Főzési praktikák, receptcsere - fotóalbumok készítése, a fényképezés - Gyógyfüvek: fűben-fában orvosság - Hogyan készüljünk az iskolakezdésre? - Madáretető készítése - Falfestés, bútorfelújítás - Nagytakarítás, fertőtlenítés - Befőttek házilag - Gyermekzsúrok megszervezése

4.2.4. A program várható eredménye A résztvevők szabadidejük tartalmas eltöltése mellett hasznos ismeretekre tesznek szert. Kibontakoztathatják és fejleszthetik egyéni képességeiket, amelyeket gyermekeikre is tovább hagyományozhatnak. A hagyományos kézműves technikák nem merülnek feledésbe. A környezettudatos gondolkodás ösztönzése a résztvevők körében.

5. Vakáció utca működtetése 5. 1. A program indokoltsága A nyári szünet csaknem „eseménytelenül” telik a telepen, hiányoznak azok a programok, melyek tartalmas elfoglaltságot nyújtanak a fiataloknak. A szabadidős tevékenységek és az érzelmi, szociális területeket fejlesztő tevékenységek megvalósításával a célunk az, hogy a résztvevő gyermekek ne az utcán csellengjenek, hanem szervezett formában az őket érdeklő programokon vegyenek részt. Azt szeretnénk, hogy saját választásuk legyen ez a klub, ahol az idejüket eltöltik az utca helyett az iskolai szünetben, ahol szervezett kereteken belül jól érzik magukat, és a jelenlévő felnőttek közvetíteni tudják számukra a helyes erkölcsi normákat. A Kölyök-klub beindítása kapcsán, a Nagysándor telepen kérdőíves felmérést végeztünk a gyerekek szabadidős szükségleteinek felmérésére. A felmérés apropója az volt, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatot írt ki a 6-14 éves korig terjedő korosztály szabadidős tevékenységének megszervezésére. Kíváncsiak voltunk arra, hogy m ivel töltik a gyerekek a szabadidejüket, így a programok szervezésénél, kialakításánál figyelembe vehessük a véleményüket. A felmérést a Nagysándor József Általános Iskola tanulói körében, a másodiktól és a nyolcadik osztályba járók között végeztük. Összesen 297 darab kérdőív került kiosztásra, ebből 263 darab kérdőívet töltöttek ki 1. A felmérésben részt vevő tanulók közül 107 alsó-, 156 pedig felső tagozatos volt. A kitöltött kérdőíveket külön-külön értékeltük, mert azt feltételeztük, hogy a korosztályi eltérések miatt különböző tevékenységekkel töltik a szabadidejüket a gyerekek. 1. kérdés: Nemi különbségek Alsó tagozat

Felső tagozat

Összesen kitöltő

107 fő

156 fő

263 fő

Fiú

48% 51 fő

51% 80 fő

49,8 % 131 fő

Lány

52% 56 fő

49% 76 fő

50,2 % 132 fő

összesen

100 %

100%

100%

2. kérdés: Szerinted mi a szabadidő?

1

Mi a szabadidő?

Alsó tagozat

Felső tagozat

Pihenés

37%

14%

Szórakozás

15%

14%

Amikor azzal foglalkozom, amivel szeretnék

47%

72%

Nem válaszolt

1%

A feldolgozási arány: 89 %

összesen

100%

3. kérdés: Általában mennyi szabadidőd van? Alsó tagozatban

100%

Időtartam

Hétköznap

Hétvégén

1-5 óra között

82

15

6-10 óra között

9

35

10 órától több

6

29

20 órától több

0

18

Nem válaszolt

3

3

összesen

100

100

Időtartam

Hétköznap

Hétvégén

1-5 óra között

61

12

6-10 óra között

35

35

10 órától több

2

19

20 órától több

0

34

Nem válaszolt

1

0

Nincs ideje

1

0

összesen

100

100

Felső tagozatban

4. kérdés: Elegendőnek tartod-e ezt a szabadidőt? Alsó tagozat

Felső tagozat

Igen, elég sok szabadidőm 77% van

75%

Kevés a szabadidőm

21%

19%

Nincs szabadidőm

2%

1%

Nem válaszolt

5%

5. kérdés: Az alábbi tevékenységek közül melyikben töltöd el a szabadidődet?

Te melyikben töltöd el a szabadidődet? TV-nézés 15% zenehallgatás 9% kirándulás 4% hobbi 5% Sportolás 15%

Pihenés

Pihenés 10% Szórakozás 9%

Szórakozás Tanulás Munka

Tanulás 12%

Játék Sportolás hobbi

Munka 9%

kirándulás zenehallgatás

Játék 12%

TV-nézés

6. kérdés: Szabadidődben szoktál-e sportolni? Alsó tagozat

Felső tagozat

Sportol

92%

77%

Nem sportol

8%

23%

Leginkább focizni, futni, biciklizni, kézilabdázni, és kosárlabdázni szeretnek a gyerekek. 7. kérdés: Milyen zenei stílust szeretsz az alábbiak közül? Felső tagozatban: 4%

8%

10%

disco

8%

rock

12%

klasszikus népzene

62%

14%

Alsó tagozatban:

47%

13%

Egyéb

22%

8. kérdés: Naponta hány órát hallgatsz zenét? Zenehallgatás időtartama Alsó tagozat

Felső tagozat

1 órától kevesebb

19%

3%

1 és 3 óra között

49%

97%

3 órától több

12%

0%

Nem hallgat zenét

10%

0%

Nem válaszolt

10%

0%

Összesen:

100%

100%

9. Mennyit nézel tv-t?

Tévénézés időtartama

Felső tagozat

Naponta

Hétvégén

1 órától kevesebb

19%

3%

12%

6%


49%

97%

37%

12%

3 órától több

12%

0%

51%

82%

Nem hallgat zenét

10%

0%

0%

0%

Nem válaszolt

10%

0%

0%

0%

100%

100%

100%

100%

10. Mil Összesen: yen műsorokat nézel általában?

11. Szoktál-e videózni?

Alsó tagozat

Alsó tagozat

Naponta

Felső tagozat

Mese

93%

56%

Sorozat

80%

80%

Vetélkedő

37%

73%

Természetfilm

63%

54%

Akciófilm

64%

82%

Romantikus

36%

31%

Fantasztikus

38%

42%

Horror

36%

42%

Alsó tagozat

Felső tagozat

Igen

21%

81%

Nem

79%

19%

12. Szoktál olvasni?

Alsó tagozat

Felső tagozat

Igen

92%

85%

Nem

8%

15%

3. Milyen könyvet olvasol leginkább?

Alsó tagozat

Hétvégén

Felső tagozat

Mesés könyvek

72%

27%

Verses

48%

24%

Kötelező

34%

45%

Képregény

30%

45%

Bestseller

11%

0%

Regény

21%

16%

Ifjúsági folyóirat

18%

48%

Tudományos

37%

23%

Viccek

65%

74%

Nem válaszolt

3%

0%

4. Mit olvastál utoljára? A felsős tanulók többsége a kötelező olvasmányokat sorolta fel cím szerint, a többiek képregényeket, és vicceket neveztek meg. Alsó tagozatban a t öbbség valamilyen mesét nevezett meg, néhányan természetről szóló könyveket soroltak fel. 5. Hány könyved van otthon? Könyvek száma

Alsó tagozat

Felső tagozat

0 – 20 db között

43%

56%


36%

28%


20%

15%

Nem válaszolt

1%

1%

Összesen:

100%

100%

6. Szoktál-e szabadidődben kirándulni?

Alsó tagozat

Felső tagozat

Kirándul

61%

53%

Nem kirándul

31%

45%

Nem válaszolt

8%

2%

Összesen:

100%

100%

7. Voltál-e tavaly nyáron nyaralni? 67

26 7 nyaralt

nem nyaralt

nem válaszolt

80 70 60 50 40 30 20 10 0

Alsó tagozat Felső tagozat

8. Voltál-e már táborozni? Voltál -e már táborozni?

80 47%

60 40

38

47%

60 Alsó tagozat 6%

20 0

Felső tagozat

2

táborozott már nem táborozott nem válaszolt még

9. Hova szeretnél eljutni? Mindkét tagozaton jellemző, hogy a tanulók nagy számban vágynak külföldre (Görögország, Spanyolország), belföldön pedig a fővárosba, a Balatonhoz, és a hegyekbe szeretnének eljutni. 10. Szoktál –e tanulni az iskola után?

Tanulás időtartama

Alsó tagozat

Felső tagozat

Hétköznap Hétvégén Hétköznap Hétvégén 1 órától kevesebb

9%

6%

0%

0%


68%

68%

82%

73%

3 órától több

9%

18%

8%

8%

Nem tanul

14%

8%

10%

19%

100%

100%

100% 100% 11. Járs Összesen: z– e iskola után valamilyen szakkörre vagy foglalkozásra? Alsó tagozat

Felső tagozat

Jár

25%

43%

Nem jár

70%

53%

Nem válaszolt

5%

4%

Összesen:

100%

100%

12. Szabadidődben segítesz –e otthon a házimunkában? Alsó tagozat

Felső tagozat

Segít

93%

90%

Nem segít

6%

8%

Nem válaszolt

1%

2%

Összesen:

100%

100%

13. Szabadidődben hol játszol szívesen?

14. Mit

Alsó tagozat

Felső tagozat

Kint

33%

25%

Bent

2%

10%

Egyformán

64%

62%

Nem válaszolt

1%

3%

Összesen:

100%

100%

szoktál játszani az udvaron? A legtöbben focizni, biciklizni, labdázni, fogócskázni szeretnek a szabadban. A felsősök 13%a nem válaszolt a kérdésre. 15. Mit szoktál játszani a szobában? Az alsó tagozatos gyerekek leginkább rajzolni, társasjátékozni, babázni, kártyázni, legózni, kirakózni szeretnek. A felsősök körében a legnépszerűbbek a számítógépes játékok. 16. Általában mennyit alszol egy éjszaka?

Alvás időtartama

Alsó tagozat

5 óránál kevesebb

6%

3%


23%

35%

8 óránál többet

71%

62%

Összesen:

100%

100%

17. Általában kivel töltöd a szabadidődet?

Felső tagozat

Kivel töltöd a szabadidőt?

Alsó tagozat

Felső tagozat

Család

74%

64%

Barátok

51%

62%

Utcabeliek

25%

8%

Egyedül

21%

10%

Egyéb alkalmi ismerős

21%

11%

18. Megengedik –e a szüleid, hogy azt csináld a szabadidődben amit szeretnél? Alsó tagozat Felső tagozat Megengedik, hogy azt csináljam, amit akarok

54%

64%

Megmondják, hogy mit csináljak

13%

3%

Közösen megbeszélik

33%

33%

100%

100%

Összesen: 19. Az alábbiak közül hova szoktál járni?

Alsó tagozat

Felső tagozat

Könyvtár

65%

29%

Mozi

18%

35%

Színház

11%

3%

Játékterem

23%

26%

Egyéb (Plaza, Tesco)

0%

16%

Összegezve a kérdőíves felmérés eredményeit, elmondható, hogy a szabadidő eltöltésének módja a vizsgált gyermekeknél esetleges jellegű. Megállapítható továbbá az is, hogy a szabadidő eltöltése alatt gyakorlatilag azt a t evékenységet végzik, amit szeretnének, csak csekély szülői kontrollal. Ezzel összefüggésben van a pihenés időtartama is, mely meglepően kevés már az alsó tagozatban is. A társas-, illetve családi kapcsolatok minőségét is jelzi, hogy majdnem ugyanolyan arányú az az időtartam, melyet a gyermekek a családtagjaikkal illetve kortársaikkal töltenek el. A szabadidő tartalmas eltöltésére hiányoznak a megfelelő lehetőségek mind a településrészen, mind a családi környezetben. Erre következtethetünk a kérdőív nyaralásra, a saját könyvállományra, a szakköri foglalkozásokra vonatkozó kérdéseiből. A telep gyermekvédelmi helyzete is azt indokolja, hogy a gyerekek számára helyben kell megszervezni a szabadidős programokat. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek között sok az iskolakerülő, bűnelkövető magatartású. A telepen gyermekjóléti szolgáltatást a DMJV Gyermekvédelmi Intézménye nyújt. A A DMJV Gyermekvédelmi Intézménye által készített 2008 évi jelentés adataiból kiderül, hogy nagyon magas a gondozott gyermekek aránya a településrészen, amely jóval meghaladja a többi városrészét. (A Nagysándor telepen 2757 fő 0-18 évesből 241 fő (8,7%), a Józsai telephelyen 2590 fő 0-18 évesből 76 fő (2,9%), a Csapókerti telephelyen 5133 gyerekből 231 fő (4,5%), a Kertváros- Újkert részen 7927 gyerekből 259 fő (3,3%) gondozott.) A Nagysándor teélep ellátásának sajátosságai, problématípusok: - Gyermeknevelési: 95 (16,8%) - Anyagi (megélhetési, lakhatási): 85 (15%) - Szülők, család életvitele: 84 (14,7%) - Szülői elhanyagolás: 70 (12,2%) - Családi konfliktus: 62 (10,9%) - Magatartászavar, teljesítményzavar: 51 (8,9%) - Szenvedélybetegség: 40 (7%) - Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség: 36 (6,3%) - Családon belüli bántalmazás: 32 (5,6%) - Fogyatékosság, retardáció: 15 (2,6%) A családoknál egyidejűleg több probléma is jelentkezik, melyek ok-okozati összefüggésben vannak egymással és nem is választhatók szét a gondozás során. Több család is küzd anyagi gondokkal, de kizárólag e miatt nem került gondozás alá a gyermek. E mellett veszélyeztető helyzetek egyéb okai: a válásból eredő állandósult konfliktusok a szülők között, a szülők alacsony iskolázottsága, munkanélküliség, szerény lakáskörülmények, tartósan beteg szülők és gyermekek, alkoholfogyasztó életmódot folytató szülők, vagy sérült gyermek a családban.

A gyermeknevelési problémák hátterében a mai rohanó világ áll, a szülők nagyon kevés időt töltenek együtt gyermekeikkel, nincsenek közös programjaik, a gyermekek sok esetben céltalanok, a szülők pedig eszköztelennek érzik magukat a gyermekük problémáival szemben. Számunkra a l egnagyobb problémát az iskolával kapcsolatos gondok jelentik. A tankötelezettség elmulasztása, igazolatlan hiányzások. A magántanulók még mindig nagy aránya, illetve indokolatlan magántanulói kérelmek. A gyermekek családon belüli elhanyagolása, a nem megfelelő szocializáció a gyermek viselkedés- és magatartászavarához vezethet, mely az iskolai teljesítménycsökkenésben, agresszióban nyilvánul meg. A Nagysándor telepi területi iroda ellátottjainak jellemzői Elsősorban rossz szociális körülmények között élő családok. (A jobb szociális helyzetűek a Csigekert, Hatvan utcai kert területén élnek.) - Súlyos anyagi problémával küzdő családban él a gondozott gyermekek 58 %-a, családjukban nincsen semmiféle munkajövedelem. - Többségében a jelzőrendszer által küldött, vagy hatóság által kötelezettek. - A központot önként felkeresők elsősorban szociális, ügyintézési, érdekérvényesítési, információhiányból adódó szükségleteik kielégítését várják el, illetve programokon kívánnak részt venni. - A szülők részéről jellemző a gyermek elhanyagoló nevelése, amelynek sok esetben következménye a gyermek iskolakerülő, közösségi együttélés normáinak semmibe vevő, agresszív magatartása. Szabálysértést, bűncselekményt elkövetett gyermekek gondozása (43 eset) A Debreceni Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a 2008. évben tudomásukra jutott cselekmények száma az alábbiak szerint alakult Debrecen egész területén: Szabálysértés Gyermekkorú: 119 eset Fiatalkorú: 176 eset

Bűncselekmény Gyermekkorú: 84 eset Fiatalkorú: 304 eset

A Nagysándor telepi területi iroda által gondozott esetek: Szabálysértés Gyermekkorú: 19 eset Fiatalkorú: 13 eset

Bűncselekmény Gyermekkorú: 3 eset Fiatalkorú: 8 eset

A statisztikai adatokból kitűnik, hogy városi szinten a Nagysándor telephely ellátási területén nagyon magas a gyermekkorú szabálysértést (22%) elkövetők aránya. Ezek főleg Tesco, Cora Áruházakból történt lopásokat jelent. Az elkövetővé vált gyermekek és családjaik kb. 72%-a (43 esetből 31 eset) ismert volt a gyermekjóléti központunk számára már az elkövetést megelőzően is. Ez az adat az országos statisztikában is több mint 70%. További vizsgálatot kíván, hogy miért nem volt ez elégséges a megelőzéshez a gyermekjóléti családgondozás. A fiatalok jobbára a vagyon elleni cselekményekben érintettek: lopás, rablás, garázdaság.

A cselekmények elkövetéséhez vezető okok jellemzően az alábbiak: • A családi szocializáció hatása. A családi értékek labilitása és eltérése a közértékektől, kedvezőtlen minta, alkoholistaszülők, bántalmazást is alkalmazó a nevelési módszerek. • A család szociális helyzete. A szociálisan hátrányos helyzet halmozódása magával vonhatja a negatív életfeltételeket, melyek más, ezzel, összefüggő tényezőkkel együtt nagyobb mértékben eredményeznek normaszegést. A gazdaságilag rossz helyzetű családok mellett, egyre nagyobb számban jelennek meg a viszonylag jó anyagi körülmények között élő, bűnelkövető gyermek- és fiatalkorúak is. Két fiatalkorú ellen folytattak eljárást eltűnés miatt. A kiváltó ok a kitörési szándék és a kalandvágy volt. Több esetben kaptunk jelzést családon belüli erőszak miatt indított bűncselekmények nyomozása esetén, de egyébként más, a rendőri intézkedések során felmerült esetekben, általános ügyekben is, amikor gyermekek veszélyeztetettsége felmerül, sor került a problémajelzésre. 5. 2. Célcsoport - a program résztvevőinek bemutatása A programokon 30 gye rek részvételére számítunk, akik a 6-14 éves korosztályba tartoznak. A Nagysándor telepen élő, a helyi Nagysándor József Általános Iskola tanulói számára szeretnénk a programot biztosítani. A kölyök-klub prevenciós célú klub, ami elsősorban azoknak a gyermekeknek és fiataloknak kínál kultúrált szabadidő eltöltési és közösségi programokon való részvételi lehetőséget, akik a helyi szociális és gyermekvédelmi intézményekkel tartják a kapcsolatot. A kallódó gyermekek számára tervezett klubban, amely gyakorlatilag több szolgáltatási forma igénybevételét is jelentheti párhuzamosan, azokkal a gyermekekkel foglalkozunk, akik veszélyeztetett és hátrányos életkörülmények között élnek. A program célja 1) Olyan tevékenységek felkínálása, amelyek kielégítik a g yerekek természetes mozgásigényét, ugyanakkor az önkifejezés különböző módjait is jelenthetik a gyerekek számára. Az együttműködési készség és képesség előnyeinek felismerése kritikus helyzetekben. 2) A résztvevő gyermekek ne az utcán csellengjenek, hanem szervezett formában az őket érdeklő programokon vegyenek részt. Szociális, és kommunikációs érzék fejlesztése, az illemszabályok megismertetése és alkalmazása. 3) A hagyományok és kultúra ápolása, az önbecsülés és az én kép pozitív irányú fejlesztése. A gyerekeknek a támasznyújtás lelkileg és fizikailag egyaránt, pozitív felnőtt modell bemutatásával. 5. 3. A program bemutatása 5.3.1. Kölyök-klub- mentálhigiénés program kallódó gyerekek számára A Nagysándor telepen élő hátrányos szociális helyzetben élő családok gyermekei számára nincs lehetőség arra, hogy kulturált formában tölthessék el szabadidejüket. A családok nehéz anyagi helyzetük következtében nem tudják biztosítani gyermekeik számára,

hogy a városi rendezvényekre eljussanak. A napjainkban divatossá vált bevásárlóközpontok, plázák ezekre a g yerekekre negatív hatással vannak, mivel ez a f ajta értékrend számukra csupán csábító, de el nem érhető. Ennek következtében jellemző, hogy olyan viselkedési formákat vesznek fel, amely hátrányosan érinti személyiségfejlődésüket, életükben állandósul a frusztráció, mert ebben a siker - és pénzorientált értékrendben valójában nem lehetnek jelen. A kisebbségi érzésük kompenzálására keverednek nem megfelelő társaságba, illetve szabálysértési ügyekbe, mert csak ilyen módon képesek megtartani helyüket ebben a szubkultúrában. A gyermekek számára olyan szabadidős tevékenységeket, játékokat kínálunk fel foglalkozási kereteken belül, melynek célja az iskola hátrányos helyzetű tanulóinak énképfejlesztése. A foglalkozások tömbösítve vannak, amely bevezető szakaszában a gyerekek önismeretére irányulnak. Valamennyi gyermekről esetnaplót vezetünk, amelyben a gyermekek adatain túl a csal ád háttere, a cso portban történt események kerülnek regisztrálásra. A Kölyök-klub programjai hetente ismétlődtek, amelyeket pszichológus és mentálhigiénés szakemberek bevonásával tervezünk megvalósítani. A klub pszichológiailag egy áttételes családot jelent a gyerekek számára. Ez olyan új típusú kapcsolat, ahol a gyerekek megtapasztalhatják a felnőttek és a gyerekek elfogadását, figyelmét és szeretetét. A rosszul szeretett gyerekeknek olyan érzelmi tapasztalatot nyújt, ahol a gyerek önmagát eredeti, alkotó és szeretetreméltó lényként fedezheti fel, s ez lehetővé teszi életstílusának átalakítását. A közös tevékenységek, amelyek e sajátos környezetben zajlanak, hozzájárultak a gyerekek szociális érzésének a megerősítéséhez is. Fontos a gyerekeknek a támasznyújtás lelkileg és fizikailag egyaránt. A klubban résztvevő gyerekek családi életét kapcsolati zavarok nehezítik, több esetben csonka családban élnek. Ezeknek a gyerekeknek nagy szükségük van arra, hogy pr oblémáikat közösen megbeszéljék, mert otthon sok esetben nem hallgatják meg őket. A klub foglalkozásain próbáljuk önértékelésüket erősíteni, pozitív énképüket kialakítani, erősíteni illetve a társadalmi értékeket, normákat közvetíteni számukra. A legfontosabb célkitűzéseink a kialakított készségek elmélyítése, és a pozitív énkép kialakítása. A klubfoglalkozások igény szerint kerültek megszervezésre, hetente, illetve kéthetente, igazodva az iskolai elfoglaltságokhoz. Szeretnénk bevezetni a k lubtagsági igazolványt, ami formálisan ad biztonságot a gyermekeknek a klub programjain való részvételhez. Az igénylők közül bárki kaphat klubtagsági igazolványt, akik elfogadták a klub közösen hozott szabályzatát az ún. „szerződést”, és vállalták, hogy rendszeresen részt vesznek a programokon. A klub programjain való a gyermek önként vállalt tevékenysége, melyhez hozzájárul munkatársaink pártatlansága, akik minden gyermeket olyannak fogadtak el amilyen. A gyermekeknek igyekszünk inkább barátja lenni, mintsem irányító felnőtt. Ez a felnőtt olyan modell a g yermekek számára, aki nem a csal ádja, nem a t anára, és n em elérhetetlen ideál. Szinte naponta találkozhat velünk, elmondhat nekünk bármit, mert megértjük és elfogadjuk. Ez a f ajta szemlélet hosszú távon az ö nkéntelen utánzáshoz vezet, mely során a gyermek sikeresen felveheti a modell attitűdjeit, ami viselkedésében és személyiségében pozitív változásokat hoz.

5.3.2. Filmklub A program keretében hetente délutánonként egy-egy filmet tervezünk levetíteni, amelyet a gyerekek választanak ki 3 megadott filmből. Igyekszünk olyan filmeket kiválasztani, ami az érdeklődési körüknek megfelelő, és még nem láthatták. Ez a szolgáltatási forma igen népszerű a gyermekek körében, hiszen felméréseink szerint az iskolás gyermeket nevelő családok 52,6 %- a rendelkezik videomagnóval, mozijegyre pedig nincs pénzük. Az eddigi filmklubok alkalmával a vetítéseket átlagban 20-25 gyermek látogatta. A klubba járóknak vetítés után kiosztunk egy pár kérdésből álló totót, és egy listát a 3 filmcímmel, amiből kiválaszthatják azt a filmet, amelyet a következő alkalommal szeretnének megnézni. Ezeken a v etítéseken közösen alakítjuk ki a viselkedési szabályokat, hogy mindenki kultúráltan végignézhesse a filmet, megértve, hogy miről szól, pl: Rossz fiúk, Macskajaj, A legyek ura, Egy kosaras naplója, Indul a bakterház, Árvácska, Holt költők társasága, stb. A filmválasztékot az igényeikhez igazítjuk, és meglepve tapasztaljuk, hogy egyre fogékonyabbak a kulturális értékű filmekre. Inkább választják a tartalmasabb filmet, mint az akciófilmeket. 5. 3. 3. Játszóház Az év folyamán a nagyobb ünnepek, farsang, húsvét, Valentin nap, nőnap, anyák napja, gyermeknap alkalmával a rendezvények előkészületét a gyerekekkel közösen játszóház keretében oldottuk meg. Ajándéktárgyakat, teremdíszeket és egyéb alkotásokat készítetünk, amelyet a gyerekek hazavihetnek. 5. 3. 4. Játékbarlang Kéthetente egy alkalommal biztosítjuk a g yermekek számára, melynek keretében felváltva tartunk drámajátékokat, illetve a rekreációt szolgáló játékokat. A drámajátékokat fejlesztő céllal alkalmazzuk, hogy a csoporttagok erős közössége megmaradjon, ezért leginkább az együttműködést fejlesztő, és a bizalom kialakulását elősegítő játékokat helyezzük előtérbe. Tematikusan haladunk előre. Témakörök: önismeret, helyem a családban, helyem a csoportban, helyem a társadalomban, szeretet, szerelem, barátság, egészség, stb. A különféle társasjátékok játszásával (csocsó, darts, Activity, Monopoly, kártyajátékok) pedig a szabálytudat és a koncentrációképesség, figyelem fejlesztését szeretnénk elérni. 5. 3. 5. Korrepetálás A programrészben részt vevő gyermekek számára szeretnénk megszervezni a korrepetálási lehetőségeket kötetlen, oldott hangulatú körülmények között. Ennek a szo lgáltatásnak a b evezetését az indokolja, hogy az évismétlő gyermekek az egész nyarat tanulás nélkül töltik. A nyári szünetben heti két alkalommal pedagógus alapvégzettségű kollégák, önkéntesek, illetve főiskolás hallgatók bevonásával szerveznénk meg az együttműködő gyermekek felkészítését. Rendelkezésünkre állnak tankönyvek, kötelező iskolai olvasmányok, ezek feldolgozását közösen is meg tudjuk valósítani. 5.3.6. Nyári táboroztatás A Nagysándor telepen élő, szociálisan rászorult vagy mentálisan valamilyen okból sérült gyermekek számára nyári tábort is tervezünk megvalósítani. A közös nyaralást a gyermekek igénylik (lásd felmérés9, lehetőségeik azonban családi környezetben korlátozottak vagy hiányosak, elsősorban anyagi okok miatt.

Cél egy olyan tábor megszervezése, amelyben a gyermekek az előkészületektől kezdve aktív résztvevők. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a programok kiválasztásában részt vegyenek, kutatómunkát végezzenek a táborozás színhelyének és környékének nevezetességeiről, látnivalóiról, természeti értékeiről. A tábor helyszínének, időpontjának kiválasztása után tábori útmutatót állítunk össze, amely minden lényeges információt tartalmaz a táborra vonatkozóan, valamint a szülők részére szülői értekezletet tartunk. Az alkalmazott módszerek között elsődlegesen az őszinte légkörű viták, beszélgetések nyílt kommunikációjára építünk. A tábor programjai és mindennapjainak megszervezése során a sajátos képességeket figyelembe vevő nevelés mellett a versengés, biztatás, jutalmazás módszereit alkalmazzuk. A közösségi szellem erősítését a csoportos foglalkozások, előadások, játékok szolgálják. A kirándulások beiktatásával az ember és természet viszonyának fontosságát a természeti és épített kulturális értékeink megismerését célozzuk. 5.3.7. Nyári napközis tábor szervezése A nyári időszakban azoknak a gyerekeknek szeretnénk elfoglaltságot biztosítani, akiknek a szülei dolgoznak, nincs állandó felügyeletük, tartalom nélkül töltik a szabadidejüket a nyári szünet alatt. A közösségi házban a délelőtti órákban a gyermekek számára különböző programokat szerveznénk (társasjátékozás, kézműves foglalkozások, mesevetítés, sportjátékok, internetezés stb.). A délután folyamán pedig bekapcsolódhatnának a ház szervezett programjaiba, illetve Debrecenben kisebb kirándulásokat tehetünk a Nagyerdőre, a Békás tóhoz, Ötholdas Pagony, református Kollégium, Nagytemplom, Botanikus kert, Hármashegyaljai kirándulás,Bánki tájház, Állatkert, Vidámpark, Déri Múzeum megtekintése; részvétel a cívis korzó gyermekrendezvényein. A nyári szünet végén a programokon készült fotókból albumot állítunk össze, és műveltségi vetélkedő keretében adunk számot debreceni helytörténeti tudásunkról. 5. 4. A vakáció utca programjainak várható eredménye A telep gyermekei érdeklődésüknek, korosztályuknak és egyéni képességeiknek megfelelő tartalmas programokat találnak a telepen. A programokon való részvétellel nemcsak személyiségük fejlődik, hanem felügyeletük is megoldottá válik. A nyári szünet idején kevesebb csellengő gyerek lesz az utcán, kevesebb bűnelkötés fordul elő azáltal, hogy igénybe veszik a közösségi ház programjait. 6. Kiállítások szervezése 6. 1. A program indokoltsága A Nagysándor telepen teljességgel hiányoznak a képzőművészeti alkotások bemutatkozási lehetőségei. Ezt a hiányt szeretnénk pótolni azzal, hogy lehetőséget teremtünk a helyi képzőművészek számára a bemutatkozásra

6. 2. Célcsoport A Nagysándor telep valamennyi lakosa. Kiemelt célcsoport az öntevékeny hobbicsoportok, az óvodai, iskolai közösségek, a helyi civil szervezetek. 6. 3. A programok leírása 6. 3.1. Állandó kiállítás a Nagysándor telep természeti értékeiből A Nagysándor telepért Egyesület 2002-ben jelentette meg „Nagysándor telep környékének természeti értékei” című kiadványát. Az egyesület 2001-ben alakult. Tagjai a Nagysándor telepen és közvetlen környékén meglévő természet közeli élőhelyek – a Tócó vízfolyás, a legelők, laposok – megvédésével, élőviláguk megismerésével és a környezetüket veszélyeztető káros hatások kiszűrésével próbálnak tenni azért, hogy a terület meglévő élővilága a jövőben is megmaradhasson. Egyes tagjai már az egyesületbe tömörülés előtt is aktív természetvédelmi tevékenységet folytattak, és a megalakulás után azonnal komoly munkába fogtak. 2001-ben az egyesület csatlakozott az immár hagyománynak nevezhető Debreceni Zöld Napok programsorozathoz. A rendezvénysorozaton a Föld napjához kapcsolódóan takarítási akcióban vettek részt, melynek során megtisztították a telepen található Hegyes halmot és környezetét. Tény, hogy egy terület természetvédelmi értékét annak biológiai sokfélesége határozza meg. Ha egy vizsgált területen – jelen esetben a Nagysándor telepen és közvetlen környékén – sokféle madárfaj képes megfelelő táplálkozási és szaporodási élőhelyet találni, akkor az valószínűleg az egyéb állatcsoportok számára is hasonlóan értékes. A madárfajok összetételének megváltozása jól jelzi, ha a vizsgált területen megváltoznak a korábbi adottságok. A fészkelő és rendszeresen előforduló fajok számából egy-egy élőhely háborítatlanságára ugyanúgy lehet következtetni, mint a rendelkezésre álló táplálékforrások – például az előforduló gerinctelenek – bőségére. A Nagysándor telep környéke a meglévő veszélyek ellenére jelenleg kitűnik változatos élőhelyeivel, amelyek ráadásul teljes egészében a város belterületére esnek. Száraz és nedves levegők, folyóvíz, erdők, fasorok, bokrosok, kertek és lakott területek – mindez biztosítja a viszonylagos fajgazdaságot. Egy lakóhely értékét növeli, ha a közelében tiszta vizű patak, madárdalos erdő, vagy nyugalmat adó füves legelő található. Ezek a jóérzésű emberek számára sem lebecsülhető tényezők. A vízben, legelőkön, erdőben élő állatok és növények számára viszont mindez létszükséglet. A Nagysándor telepért Egyesület szellemi tulajdonát képező, kb. 20-25 képből álló színes, A/4-es méretű fotósorozat, mely a ”Rejtőzködő szépségek” címet viseli. A képek állandó kiállítása nem megoldott. A képek bemutatásával lehetőség nyílna arra, hogy a Nagysándor telep természeti szépségeit megismertessük, ezáltal alkalmat teremtsünk arra, hogy a szűkebb környezetünk élővilágát megóvjuk. 6. 3. 2. Időszaki kiállítások

A közösségi házban működő kluboknak szeretnénk lehetőséget adni a bemutatkozásra, ahol műveiket is bemutathatják, és tevékenységüket is népszerűsíthetik, például a hobbi szakkörök munkái. Az időszaki kiállítások alkalmával a helybeli amatőr képzőművészek is bemutatkozhatnának. Emellett gyűjteményes kiállításokat is szerveznénk, pl. letűnt korok gyermekjátékai, régi fotók a Nagysándor telepről és környékéről. A hagyományos gyermeknapi és karácsonyi rajzpályázatunk beérkezett pályaműveiből is kiállítást tudnánk szervezni. A Nagysándor József Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola tanulói, a Pósa Utcai Óvoda óvodásai, a Nagysándor Telepi Gondozószolgálat idősei, és az Értelmi Fogyatékosok Szülői Egyesülete tagjai számára lehetőséget biztosítanánk a bemutatkozásra. 6. 4. A program várható eredménye A „Rejtőzködő szépségek” című állandó kiállítási anyag bemutatásával szeretnénk elérni, hogy a h elyiek legyenek büszkék a t elepülésrész értékeire, óvják ezeket a t ermészeti értékeket. A Nagysándor telep városrész kedvezőtlen társadalmi megítélése csökken, ezáltal a helyiek önbecsülése nő, a település többi lakójában pozitív képet alakít ki a városrészről. Az állandó és az időszakos kiállítások szervezésével felfedezésre kerülhetnek a helyi tehetségek, akiknek ez idáig nem voltak lehetőségeik a bemutatkozásra. A telep lakosainak állandó igénye alakuljon ki arra, hogy keressék a szépet, az esztétikusat, az érdekeset a tárgyi világban is, lássák meg az alkotásokban rejlő művészi erőt.

7. Információs pont működtetése 7. 1. A program indokoltsága A Nagysándortelepen sem eMagyarország pont, sem nyilvános könyvtár nem található. Bár országos szinten egyre elterjedtebb a háztartásokban a s zélessávú internet, a leghátrányosabb területeken, mint amilyen a p rojekt akcióterülete, sok család számára még gondot jelent a világhálóhoz való hozzáférés. Amennyiben a szolgáltatás pozitív visszhangra talál, úgy szeretnénk azt eMagyarország ponttá fejleszteni, és az internethez való hozzáértésre is hangsúlyt fektetni. Segíteni szeretnénk az internet iránt idegenkedő és “bizalmatlan” állampolgárokat (különösen az idősebb korosztályt és a hátrányos helyzetű rétegeket) abban, hogy használni tudják a számítógépet, és b átrabban “navigáljanak” a v ilágháló gazdag információs kínálata között, ezáltal ők is hozzáférjenek az információs társadalom nyújtotta lehetőségekhez, s részesülhessenek e tudás adta előnyökből. 7. 2. Célcsoport A Nagysándor telep valamennyi lakosát szeretnénk elérni a szolgáltatással. 7. 3. A program elemek leírása 7. 3. 1. Internet elérés biztosítása A közösségi házban kialakításra kerülne egy információs részleg, amelyben 2 db számítógépen internet elérést biztosítanánk az ügyfelek részére. Nélkülözhetetlen tudás birtokában van az, aki képes az ügyeit interneten keresztül intézni: állást keresni, néhány kattintással e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybe venni; az adóbevallását kényelmesen, az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan benyújtani; banki tranzakciókat bonyolítani sorban állás nélkül, vagy akár online jelentkezni egy felsőoktatási intézménybe anélkül, hogy a postára kellene mennie. Rendelkezésünkre állnak, csak ki kell nyitnunk az okmányirodák internetes “bejáratait”, hogy számos ügyet elektronikusan kezdeményezzünk, ill. néhányat teljes körűen elintézhessünk, vagy szükség esetén időpontot foglaljunk a személyes látogatáshoz. Sokan nem tudják, hogy hozzáférhetnek saját társadalombiztosítási adataikhoz is az interneten keresztül: lekérdezhetik a “betegéletútjukat”, ellenőrizhetik jogviszonyukat és TAJ-kártyájuk érvényességét -, hogy csak néhányat említsünk az elektronikus közszolgáltatások napról napra bővülő köréből. A szolgáltatás igénybevételét regisztrációhoz kötjük, amely ingyenes, csakúgy, mint a szolgáltatás. A regisztrációval azt szeretnénk biztosítani, hogy egyenlő lehetőséget kapjanak a lakosok a használatra, illetve ezzel tudjuk a használat mértékét (idejét) szabályozni. A szolgáltatás igénybevételéhez állandó szakmai és t echnikai segítséget szeretnénk biztosítani. 7. 3. 2. Kultúra sarok működtetése Lehetővé tennénk országos és helyi napilapokat, folyóiratok olvasását a közösségi házban.

A folyóiratok közül olyan kiadványokat részesítenénk előnyben, amelyek az öntevékeny csoportok működéshez is jól használhatóak. A napilapok közül elsősorban azokat preferáljuk, amelyek a helyi hírekről, aktualitásokról tudósít. Hetilapok közt a hirdetési újságokat mindenképpen biztosítani kell, hiszen nagyon sokan keresnek munkát ebben a formában. 7. 3. 3. Közérdekű információk naprakész biztosítása Ezen a részlegen elérhetővé tennénk azokat a szórólapokat, tájékoztató kiadványokat, amelyekből a lakosság közérdekű adatokról, rendezvényekről szerezhet tudomást. Például kulturális és szabadidő programok, tanfolyamok, diákmunka, turisztikai programok, szálláshelyek, nyári táborok, menetrendek, közérdekű szervek ügyfélfogadása, elérhetőségei, továbbtanulással kapcsolatos információk; civil szervezetek, egészségügyi, szociális, oktatásinevelési intézmények szolgáltatásairól naprakész adatbázist működtetnénk. 7. 3. 4. Nagysándor telepi hírmondó A telep aktuális híreiről és ház szolgáltatásairól kis hírlevelet szerkesztenénk, amelyeket az információs pontban is kifüggesztenénk. A helyieket érdeklő információkra nincs a telepen hirdetőtábla, a lakosság a Debrecen című helyi újságból értesül ezekről. Lehetőség lenne a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat aktuális rendezvényeiről, az óvoda, az iskola az idősek klubja programjairól beszámolni. A lombzsák osztást, eboltást, az infrastruktúrát érintő fejlesztéseket, az óvodai és iskolai beiratkozást éppúgy meg lehetne benne jelentetni, mint a civil szervezetek programjait, közgyűléseit is, például adomány osztás, parlagfű akció. A hírmondó terjesztését a helyi lakosok segítségével és önkéntesek bevonásával képzeljük el, de az igénylőknek elektronikus úton is eljuttatjuk. A házon belül a lakossági ingyenes hirdetések (albérlet, adás-vétel) kitűzésére is lehetőséget biztosítanánk, ezzel is a buszmegállókat, és a fákat is óvnánk. 7. 3. 5. Internetes portál működtetése Szükségesnek tartjuk egy internetes portál beindítását a közösségi programok népszerűsítésére. Az internetes felületen a programok leírásán és idején túl képes beszámolókat is közzé tennénk a megvalósulásról. 7. 4. A program várható eredménye Az igénybevevők naprakész információkkal könnyebben boldogulnak a mindennapi életben, az ügyintézések és a szolgáltatások elérése terén. Esélyegyenlősége nő azzal, hogy azonos módon tud hozzájutni közérdekű információkhoz és szolgáltatásokhoz.

8. Családi rendezvények 8.1. A program indokoltsága A Nagysándor telep kertvárosias jellege lehetővé teszi, hogy családi rendezvények kerüljenek megrendezésre. Eddig a településrész oktatási-nevelési intézményei és ci vil szervezetek összefogásával városrészi gyermeknap került megrendezésre, illetve a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó karácsonyi műsor és vásár. A családi rendezvények a szabadidő hasznos eltöltésére irányuló, közösségformáló szemléletű programok, amelynek egyszerű célja, hogy az emberek egy kicsit kimozduljanak a hétköznapi, rohanó világból, és ha csak egy napra is, a problémáikat maguk mögött hagyják. Emellett az egymás megismerése, közösségformálás, családi hagyományok felelevenítése, családi kapcsolatok erősítése is motiváló lehet ilyen rendezvények megszervezésére. A szükségletfelmérésből kiderül, hogy a családi rendezvények megszervezését valamennyi korosztály igényli, a gyermekkorúaktól az idősekig. Az eddigi tapasztalatok alapján nagyon sikeresek azok a programok, amelyek a család valamennyi tagját megmozgatják, több generációt is érintenek. 8. 2. A program célcsoportja A program célcsoportja a településrész valamennyi lakosa, korosztályi megkötés nélkül. Kiemelten célozzuk a családokat, hiszen az itt élő családok az utolsó évtizedekben számos olyan változáson mentek keresztül az társadalmi-gazdasági-politikai történések hatására, amelyek megnehezítik a családi funkcióik megfelelő ellátását. Miután a családok rendkívül fontos szerepet töltenek be az értékközvetítésben, a k ulturális tőke átörökítésében, ezért szeretnénk ilyen rendezvények szervezése által a családok egyre szűkülő szocializációs szerepét növelni. A család közvetíti a társadalmi normákat, a családban tanulják meg a gyerekek azokat a szerepeket, amik alkalmassá teszik őket arra, hogy beilleszkedjenek a t ársadalomba. Ezeken a r endezvényeken a csal ádok számára magasabb erkölcsi normákat is közvetítünk, például az egymáshoz való alkalmazkodást, a társas érintkezés szabályait, a tisztességes verseny, az együttműködés szabályait. 8. 3. A program leírása 8. 3. 1. Városrészi gyermeknap A családi rendezvények közül a gyermeknap városrészi gyermeknapként minden évben hagyományszerűen kerül megrendezésre. A programon kicsik-nagyok egyaránt részt vesznek, színvonalas műsorok, játéklehetőségek várják az érdeklődőket ezen a napon. A gyermekek bemutatói mellett (tánc, divatbemutató, bábozás, BMX bemutató) mellett lovaskocsikázás, arcfestés, ügyességi játékok, tűzoltósági, rendőrségi bemutatók programjai várják a családokat. Az aszfalt rajzverseny, ugrálóvár, mászófal, katonai bemutató évről-évre nagy sikert arat. Ezen a napon kerül sor a gyermekek megajándékozására a felajánlott adományokból, a gyermeknapi rajzverseny díjainak átadására, az iskola sport versenyeinek győzteseinek megjutalmazására. 8. 3. 2. Autóbuszos kirándulások szervezése Az elmúlt évek során a helyi civil szervezetek közül a Héra Egyesület és a Nagysándor telepért egyesület is több alkalommal szervezett autóbuszos kirándulást a Nagysándor telepen

élők számára. A kirándulások alkalmával Tokaj, Gyula, Nyíregyháza, Miskolc-Diósgyőr, Mezőkövesd-Szilvásvárad, Eger, Hortobágy nevezetességeit tekintettük meg, de eljutottunk Nagyváradra is, ahol Nagysándor József szülőházát is megkoszorúztuk. Ezek a kirándulások mindig nagyon sikeresek, nagyon jó a hangulat. Ezért igyekszünk olyan helyeket felkeresni, ahol valószínűleg még nem jártak a családok, és az adott földrajzi hely sajátosságait, hagyományait, kultúráját megismerhetik. A családok anyagi helyzete nem teszi azt lehetővé, hogy önmaguk finanszírozzanak ilyen kirándulásokat, ezért a településrész lakosait ezzel a szolgáltatással is támogatni kívánjuk. A programot legalább évi 3 alkalommal szerveznénk meg. 8. 3. 3. Nagysándor telepi Téglavető napok A Nagysándor telep őse az egykori Téglavető, mely ma az aradi vértanú tábornok Nagysándor József nevét viseli. A területen régészeti leletek bizonyítják, hogy a z agyagot évezredek óta bányászták. A telepnek egyéb földrajzi jellegzetessége a Nagydomb (Hegyes-halom), ezen kívül csak a Nagysándor Józsefről elnevezett emlékmű található a környéken. A lakosság a városrész földrajzi adottságaiból kifolyólag nem folytat kiemelt mezőgazdasági és állattenyésztési tevékenységet, egyéb kereskedelmi, kisipari szakmai tájjellegű foglalkozásokat sem találunk itt. A Nagysándor telep városrész megítélése rendkívül kedvezőtlen, ezért mindenképpen szükséges olyan nagyszabású, az egész városra hatást gyakorló programsorozat megszervezése, amely növeli a h elyben lakók önbecsülését, és a t elepülés többi lakójában pozitívabb képet alakít ki a városrészről. A fenti adottságokból kiindulva – mivel sem egyéb történelmi vagy földrajzi sajátosságok nem jellemzik a területet – egy olyan rendezvényt szeretnénk meghonosítani, amely akár Debrecen határain túl is említésre méltó, és egyedi. A rendezvény elnevezésével a v árosrész régi nevére utalunk. A program elemei között tervezünk sportjellegű tevékenységet (biciklitúra a Nagysándor halomhoz, 1849 méteres futás a Pósa utcán) reformkori ételek versenye (főzőverseny); a vályogvetés bajnokának megválasztása; tégla-tárlat (miniatűr művészeti alkotások 1 téglára vésés, festés technikákkal) Téglafal-graffiti elkészítése stb., művészeti csoportok fellépése, kirándulás Nagyváradra, a tábornok szülőhelyére; a csata lejátszása a dombon stb. A programot augusztus 2-án tartanánk, a debreceni csata napjára emlékezve. 7. 4. A program várható eredménye A településrész lakossága megismerkedik a szűkebb és tágabb lakókörnyezetével. A közösségi élet erősödik, az emberek közötti kapcsolat javul. A közösség ereje fontos erőforrása lesz a településnek. A kialakult mag aktivitása hosszútávon mozgatja a közösségi életet. A családok szintjén várható eredmények közül a legfontosabb, hogy ol yan életforma alakul ki, ahol a gyermekek számára magas szintű testi és szellemi fejlődés lehetőségét kínálja a településrész. Az emberek jobban odafigyelnek egymásra, szomszédi, baráti kapcsolatok erősödnek, melyben az egyén életvitele, életminősége pozitív irányban változik.

ÖSSZEFOGLALÓ Nagysándortelep- Vulkán telep szociális városrehabilitációja címmel DMJV Önkormányzata által benyújtandó pályázat és a kapcsolódó Előzetes Akcióterületi Terv társadalmi egyeztetéséről Helyszín:

Nagysándor József Általános Iskola (4031 Debrecen, Pósa u. 1.)

Időpont:

2011. március 28. 1700

Előzményként ismertetésre kerültek a szociális városrehabilitációs pályázat kertében megvalósítani tervezett projektelemek. Bemutatásra kerültek az elkészült műszaki tervek és röviden ismertetésre került a tervezett „soft” program is, valamint a közszféra akcióterületen a pályázaton kívül megvalósítani tervezett beruházásai. Témát érintő hozzászólások, kérdések és az azokra adott válaszok: - A létesítendő sportpálya körbe lesz-e kerítve zárható kerítéssel? Ez az ott e lhelyezett játékok állapotának megóvása miatt fontos. Igen, a játszótér és sportpálya körbekerítése megtörténik és éjszakára bezárásra kerül. A soft programelemek között lesznek olyan akciók is, amelyek a helyiek bevonásával elősegítik, hogy a lakosság magáénak érezze a fejlesztéseket.. - A Kishegyesi út m elletti egykori iskolaépület (akcióterülethez közel, de a határ án kívül) rendkívül lepusztult, mit kíván vele kezdeni vele az Önkormányzat? Az épület magántulajdonban van, aki új épület létesítését vállalta a helyén, de a g azdasági válság miatt a beruházás húzódik. - A Vulkán telepen leburkolandó két utca kivitelezése mikor történik majd, mert rendkívül rossz állapotban vannak? Sikeres pályázat esetén 2012. el ejére tervezzük a Tám ogatási Szerződés megkötését, és még abban az évben sor kerül valamennyi akcióterületi építési beavatkozás megvalósítására - Nem tervezik-e a vasút által leválasztott Bartók Béla utca újbóli összeköttetését az akcióterülettel, mivel sokan illegálisan átjáróként használják? Volt olyan elképzelés, hogy az akcióterület a Bartók Béla utcán át kapcsolódjon be a városi kerékpárút hálózatba, de a M ÁV nem adott engedélyt vasúti átjáró építésére, felüljáró létesítése pedig indokolatlanul magas költségeket jelentene. - A Tegez utca és a vasút közötti belvizes területtel mik az Önkormányzat szándékai? A terület magántulajdonban van, számos tulajdonossal, akik nem tudnak megegyezni az értékesítéséről. Az Önkormányzat időnként kitakarítja a területet, de belvíz elvezetéséhez megfelelő kapacitású befogadó híján igen jelentős ráfordítás és tulajdonosi hozzájárulás is szükséges. - Van-e lehetőség a Szent Mihály utca elegyengetésére a tervezett útfelújítás előtt, mivel a kátyúkat folyamatosan egyengetni kell, hogy ne akadjanak el az autók? Az önkormányzati rossz állapotú utakon folyamatosan dolgozik ilyen gép, az érintett utcát is felveszik a listába. - A 2002 k örnyékén tervezték a Kishegyesi út négy sávosítását a Nagysándortelepnél létesítendő körforgalommal. Ez mikor valósulhat meg?

1

A tervek elkészültek az egész Kishegyesi út autópályáig tartó rekonstrukciójára, de jelenleg nincs olyan aktív pályázati kiírás, amely ennek a ber uházásnak az igen magas költségeit fedezné. - Mikor kerülhet sor a Nagysándortelep többi földútjának elburkolására? A szilárd útburkolatok fejlesztése az akcióterületen folyamatosan a város tervei között szerepel, még 2011-ben sor kerülhet néhány utca leburkolására. - A Lant utcán nincs járda, várható-e ennek kiépítése? A kérdés napirenden van, bár szilárd útburkolat nélküli utcákon az a rossz tapasztalat, hogy a járdát tönkre teszik asz autósok. - Régi igénye a városrésznek a közösségi tér kialakítása, lesz-e lehetőség környezeti tudatosságot elősegítő programok indítására ehhez kapcsolódóan a szemetelés visszaszorítása érdekében? Igen, a megalapozó kérdőíves igényfelmérés során is jelezték a lakosok ilyen irányú igényeiket. Összegzés: a pályázat keretében tervezett fejlesztéseket a jelenlévők egyértelműen támogatták, kiemelten fontosnak ítélték meg a közösségi színterek létesítését, valamint a rég óta várt útfejlesztéseket.

2

JELENLETI IV Téma: Nagtsándortelep

Vulkan telep szociális városrehabilitációja címmel DMJV

Önkormanyzata által benyújtandő pátyazat és a kapcsolódó Előzetes Akcióterületi Terv ársadalmi egyeztetése

Helyszín:

Nagysandor József Általános Iskola (4031 Debrecen, Pósa u.1.)

Időpont:

2O7l.március 28. 17@

lD}|

l_

? l

)Q(f))(/,_7:t

S]..,aj f\.,

lt-r.

4

,^n

#.,.*".t, C;,t i|

.

V_\-*-l

l!,,^

í

l.r,.rrJ"

,\.\ l,rn,

,

,)

tem ezett fej lesztés eket támosatom íkériükielölie be)

](,--,r*-i ,\_ l

nem

D-+\ l

nem

ih, , l,r r*

nem

)l

nem

],ll

",,*!

,u,{^h <_

1"éa4- \Á-{oJ^t_

a-,W*t

nem

*l-}-^

V§UCsA C
A

Aláírás

Név

Uolrrrt

nem

,.

úlpt(c '_ l

(

\"

sen'l

)

nem

-, rr r' S-' 71lrr,

K*r^ű

It^Láe*|-

f6cZr"é -bár,, üycucíl

3[, t M űLUi,l

8n

ú. &.ur ur q

t§0

\'\t

R s0

[.l

Dű RlU 6

kníö\ru€

§rU?r.li zl'uz.S,AtJí|Jl

ü4At=ls

y j

L}+<9c-+

p,-LF!?-J

ilue+,

ÓrrY ( ?e":eFr-z:

ILrJ..

-D

§-L;.*,'

,l.,,[r1^.' ,(:t

I)

0.

tlt.,1l

Rr;. Utü*'

h€lT)

ű , n,,,,,[

i. f-u,,L-r,

lr,'-' 3.. l*

fuJ--ij

tl-,,c

J^ {4'

t

nem

al;;-' \l

nem nem nem

,rsl

.{a_,,^*n ,\Áa.,*

nem

L"td7"_jm+\

nem

ü'1

l\,.-

-SZ;z" '( -r' 1/-.

*n^

§o.[.*q |

igeil

nem

\

nem

a--\

.,

"L,,,

,.,*..-í lí

flelTl

nem

( tsen

^ a_l{ (* l

( rsen I

nem nem

JELENLETI IV Téma: Nag,,sóndortelep

Vullran telep szociális városrehabilitációja címmel DMJV

Önkormányzata álál benyújtandő pályázat és a kapcsolódó Előzetes Akcióterületi Terv társadalmi egyeztetése

Helyszín: Nagysandor József Időpont: 2}Il.március 28.

Általános Iskola (4031 Debrecen, Pósa u.1.) 17@

Alóírás

ffiz-

Név

íJ s \,V*n,u

0l

J*.,

u:z _I,1 .l,rL

3 Qrv )l

ffóro tq í

r^ ís) url

J4 D -lA

p-w) LC i o. T,\td\, c,&L---

(.

tulc-* t

nem nem

,t ".l]

nem

,>D-á

nem

Ur#-1-

z-l ' í! .,/l Z.'--

9 o,,

teru uetJ fejlesztés eket támosaton íkériükielölie be)

lI

í,,r(,,; \t. ,,\,o

|>*

,JJ;],D,,f

Jlt,^r._---l'

A

{'sa-tJ

(

nem

'+-'J-..o) Á^,J |,/

fu.rc""

,

.\-

a

nem

uy'/

,

nem

BL^._ C.a.'*-

nem

'- _r_s=-_Z{

nem

-í--

-,_

igen

nem

igen

nem

lgen

nem

lgen

nem

lgen

nem

igen

nem

igen

nem

1gen

nem

lgen

nem

lgen

nem

lgen

nem

Összesített költségvetés Félévre ütemezett fizetési kérelem Elszámolható költségek

1

Számviteli kategória (3 számjegy)*

Projekt megvalósítás 2009.I.félév

2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév

Összes költség (HUF)












Összes nettó költség (HUF)

Le nem vonható ÁFA (HUF) **

Elszámolható összes költség (HUF)

Támogatás (HUF)

Önerő

Támogatás intenzitás (%)

(HUF)

I. Projekt előkészítési költségei 2

0

0

3 000 000

0

11 225 000

1 000 000

1 080 000

0

0

0

0

0

16 305 000

4 019 250

20 324 250

17 275 612

3 048 638

85,000

1. Tanulmányok, tervek elkészítése, engedélyek

0

0

3 000 000

0

11 225 000

1 000 000

1 080 000

0

0

0

0

0

16 305 000

4 019 250

20 324 250

17 275 612

3 048 638

85,000

1.1. Kötelezően előírt előzetes tanulmányok elkészítése

0

0

3 000 000

0

0

1 000 000

0

0

0

0

0

0

4 000 000

1 000 000

5 000 000

4 250 000

750 000

85,000

1.1.1. Integrált városfejlesztési stratégia

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

3 000 000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 000 000

750 000

3 750 000

3 187 500

562 500

85,000

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

1 000 000

0

0

0

0

0

0

1 000 000

250 000

1 250 000

1 062 500

187 500

85,000

1.1.5. Városfejlesztő társaság létrehozásával kapcsolatos költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

1.2. Tervek, engedélyek, tanulmányok

0

0

0

0

11 225 000

0

0

0

0

0

0

0

11 225 000

2 749 250

13 974 250

11 878 112

2 096 138

85,000

0

0

0

0

11 225 000

0

0

0

0

0

0

0

11 225 000

2 749 250

13 974 250

11 878 112

2 096 138

85,000

1.2.2. Régészeti feltárás előzetes felmérő munkálatainak költsége

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

1.2.3. Egyéb előkészítési költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

0

1 080 000

0

0

0

0

0

1 080 000

270 000

1 350 000

1 147 500

202 500

85,000

1.4. Ingatlanvásárlás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

200 074 978

9 570 960

0

0

0

209 645 938

52 411 486

262 057 424

222 748 810

39 308 614

85,000

2. Építés (átalakítás, bővítés, felújítás)4;5

0

0

0

0

0

0

0

189 899 544

9 570 960

0

0

0

199 470 504

49 867 627

249 338 131

211 937 411

37 400 720

85,000

2.1. Komplex terület előkészítés ( tényfeltárás, rekultiváció, környezeti kármentesítés, lőszermentesítés, tereprendezés stb.)4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2.2. Projekt tevékenységekhez kapcsolódó építés (új építés, átalakítás, bővítés, felújítás) és építményi infrastruktúra

0

0

0

0

0

0

0

189 899 544

9 570 960

0

0

0

199 470 504

49 867 627

249 338 131

211 937 411

37 400 720

85,000

0

0

0

0

0

0

0

38 283 840

9 570 960

0

0

0

47 854 800

11 963 700

59 818 500

50 845 725

8 972 775

85,000

0

0

0

0

0

0

0

151 615 704

0

0

0

0

151 615 704

37 903 927

189 519 631

161 091 686

28 427 945

85,000

1.1.2. Akcióterületi terv

114

1.1.3 Egységes arculati stratégia

1.1.4. Egyéb kötelezően előírt háttértanulmányok

1.2.1. Engedélyezési, kivitelezési dokumentumok, tendertervek, egyéb műszaki tervek és hatósági díjak

1.3. Közbeszerzési költségek (ideértve a közbeszerzési szakértő díját is)

2.2.1.Épület építése, felújítása, átalakítása, bővítése

114

529, 531

529

123

2.2.2.Közterület felújításával, fejlesztésével kapcsolatos költségek5

2.2.2.1 Zöldfelület fejlesztés, parképítés és egyéb közterület fejesztési költségek

124

0

0

0

0

0

0

0

45 792 367

0

0

0

0

45 792 367

11 448 092

57 240 459

48 654 390

8 586 069

85,000

2.2.2.2 Út, kerékpárút, járda építése, felújítása

124

0

0

0

0

0

0

0

92 173 226

0

0

0

0

92 173 226

23 043 307

115 216 533

97 934 053

17 282 480

85,000

2.2.2.3. Közműfejlesztés6

124

0

0

0

0

0

0

0

13 650 111

0

0

0

0

13 650 111

3 412 528

17 062 639

14 503 243

2 559 396

85,000

0

0

0

0

0

0

0

10 175 434

0

0

0

0

10 175 434

2 543 859

12 719 293

10 811 399

1 907 894

85,000

0

0

0

0

0

0

0

10 175 434

0

0

0

0

10 175 434

2 543 859

12 719 293

10 811 399

1 907 894

85,000

III. Szolgáltatások

0

0

0

0

0

0

2 161 800

4 936 200

86 000

86 000

90 000

0

7 360 000

1 840 000

9 200 000

7 820 001

1 379 999

85,000

4.1. Képzési szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos költségek

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

4.2. A projektmegvalósításhoz kapcsolódó szakmai szolgáltatások

0

0

0

0

0

0

717 800

2 274 200

0

0

0

0

2 992 000

748 000

3 740 000

3 179 000

561 000

85,000

0

0

0

0

0

0

717 800

2 274 200

0

0

0

0

2 992 000

748 000

3 740 000

3 179 000

561 000

85,000

4.2.2 Tervellenőr díja

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

4.2.3. Szakértői költségek (pl.: építész, épületgépész, belsőépítész, informatikai szakértő, felelős műszaki vezető, tervezői és egyéb szakfelügyelet költségei)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

4.2.4. Egyéb elengedhetetlen szakmai szolgáltatások (pl. akadálymentesítéshez, energiahatékonysági korszerűsítéshez igénybevett tanácsadás) költsége

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

4.2.5. Felmerült hatósági eljárási, igazgatási szolgáltatási díjak.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

4.3. A projektmegvalósításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások

0

0

0

0

0

0

1 444 000

2 662 000

86 000

86 000

90 000

0

4 368 000

1 092 000

5 460 000

4 641 001

818 999

85,000

4.3.1. Jogi szolgáltatással kapcsolatos költségek9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

0

1 444 000

1 444 000

0

0

0

0

2 888 000

722 000

3 610 000

3 068 500

541 500

85,000

3. Eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése 3.1. Projekt tevékenységek megvalósításához elengedhetetlenül szükséges új eszközök (gépek, berendezések, felszerelések)

4.2.1. Építési műszaki ellenőr7

141, 143

529

8

4.3.2. Nyilvánosság biztosításával kapcsolatos költségek10

524

Végrehajtó partner

Támogatási kategória14

Tevékenység rövid leírása, beszerzés részletezése13 (maximum 3 sorban)


4.3.3. Könyvvizsgálói díjak11

1

Számviteli kategória (3 számjegy)* 529


2009.II.félév

0

2010.I. félév

0

2010.II. félév

0

2011.I. félév

0

2011.II. félév

0

2012.I. félév

0

2012.II. félév

0

1 218 000

2013.I. félév

86 000

2013.II. félév

86 000

2014.I. félév

90 000


2014.II. félév

0

1 480 000


370 000


1 850 000

Támogatás (HUF)

1 572 501

Önerő

(HUF)

277 499


85,000





1


IV. Kiegészítő kisléptékű elemek 12


2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév


2014.II. félév



Támogatás (HUF)

Önerő


(HUF)

0

0

0

0

0

0

0

11 400 000

11 400 000

11 400 000

11 400 000

0

45 600 000

11 400 000

57 000 000

48 450 000

8 550 000

85,000

5.1. Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és identitást erősítő akciók szervezése, közösségi tartalomfejlesztés és az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra.

529

0

0

0

0

0

0

0

2 554 000

2 530 000

2 610 000

2 490 000

0

10 184 000

2 546 000

12 730 000

10 820 500

1 909 500

85,000

5.2. Bűnmegelőzés, közbiztonság megerősítése. Az emberek és a települések biztonságát szolgáló egyéb tevékenységek: baleset-megelőzés, bűnmegelőzés stb.

529

0

0

0

0

0

0

0

880 000

800 000

960 000

960 000

0

3 600 000

900 000

4 500 000

3 825 000

675 000

85,000

5.3. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények, közcélú képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások stb.)

529

0

0

0

0

0

0

0

3 442 000

3 290 000

3 210 000

3 290 000

0

13 232 000

3 308 000

16 540 000

14 059 000

2 481 000

85,000

5.4. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók

529

0

0

0

0

0

0

0

2 258 000

2 370 000

2 330 000

2 170 000

0

9 128 000

2 282 000

11 410 000

9 698 500

1 711 500

85,000

5.5. Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének és eszközigényének támogatása.

529

0

0

0

0

0

0

0

2 266 000

2 410 000

2 290 000

2 490 000

0

9 456 000

2 364 000

11 820 000

10 047 000

1 773 000

85,000

5.6. Az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések, képzések valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek (pl. szociális gazdaság)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

5.7. Városfejlesztéshez kapcsolódó általános képzések tartása (pl. városfejlesztő társaság működtetése, városmarketing, városrehabilitációs befektetések, közösségépítés, stb.)

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

6.1. A projekt céljára elkülönített bankszámla/alszámla költségei

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VI. Személyi jellegű költségek 14

0

0

0

0

0

0

2 368 000

4 152 000

4 152 000

2 968 000

600 000

0

14 240 000

3 560 000

17 800 000

15 130 000

2 670 000

85,000

7. Személyi jellegű költségek, bérjárulékok

0

0

0

0

0

0

2 368 000

4 152 000

4 152 000

2 968 000

600 000

0

14 240 000

3 560 000

17 800 000

15 130 000

2 670 000

85,000

7.1. Projekt menedzsment bérköltsége

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

7.1.1. Projekt menedzser bérköltsége

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

7.1.2. Pénzügyi-könyvelési, Jogi, Műszaki és egyéb szakmai munkatárs bérköltsége

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

7.1.3. Adminisztratív munkatárs bérköltsége

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

7.2. Projekt menedzsment bérköltségét terhelő járulékok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

7.2.1. Projekt menedzser bérköltségét terhelő járulékok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

7.2.2. Pénzügyi-könyvelési, Jogi, Műszaki és egyéb szakmai munkatárs bérköltségét terhelő járulékok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

7.2.3. Adminisztratív munkatárs bérköltségét terhelő járulékok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

0

2 368 000

4 152 000

4 152 000

2 968 000

600 000

0

14 240 000

3 560 000

17 800 000

15 130 000

2 670 000

85,000

VII. Tartalék 16

0

0

0

0

0

0

0

2 894 661

0

0

0

0

2 894 661

723 665

3 618 326

3 075 577

542 749

85,000

8.1 Tartalék

0

0

0

0

0

0

0

2 894 661

0

0

0

0

2 894 661

723 665

3 618 326

3 075 577

542 749

85,000

Projekt összes elszámolható költsége

0

0

3 000 000

0

11 225 000

1 000 000

5 609 800

223 457 839

25 208 960

14 454 000

12 090 000

0

0

73 954 401

370 000 000

Igényelt támogatás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Biztosítandó saját hozzájárulás

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

V. Általános költségek

13

7.3. Projektmenedzsmentet segítő szolgáltatások15

529

85,000 314 500 000 55 500 000





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

1

Részletezze az egyes elszámolható költségsorokat az adott pályázat fő tevékenységei alapján!

2

Az előkészítés elszámolható költsége nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének a 18%-át.

3

Az ingatlanvásárlás tervezett összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 10 %-át!

4

Komplex terület előkészítési munkák tervezett összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 30 %-át, kármentesítési tevékenység esetén 40 %-át (szociális városrehabilitáció esetén maximum 20%-át)!

5

Közterület rehabilitációra vonatkozó költségek aránya nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 70%-át (funkcióbővítő városrehabilitáció esetén) és 50%-át (szociális célú városrehabilitáció esetén) .

6

Közműfejlesztésekre szociális városrehabilitáció esetén a projekt összköltségvetésének maximum 10%-a, funkcióbővítő városrehabilitáció esetén maximum 20%-a fordítható.

7

Műszaki ellenőr költsége nem haladhatja meg az 1,5%-ot a teljes építési költségen belül.

8

A tervellenőr díja nem haladhatja meg a 0,5%-ot a teljes építési költségen belül

9

A jogi szolgáltatással kapcsolatos költségek nem haladhatják meg a projekt összköltségének a 0,5%-át.

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév




Támogatás (HUF)

Önerő

10

A nyilvánosság biztosításának költségei nem haladhatják meg a projekt összköltségének az 1%-át

11

A külön könyvvizsgálat költségei nem haladhatják meg a projekt összköltségének a 0,5%-át.

12

A támogatott projekt keretében "soft" tevékenységekre legalább 15 millió Ft, de legfeljebb 50 millió Ft fordítható (szociális városrehabilitáció esetében a projekt összköltségvetésének legalább 8%-a de legfelejebb 20%-a) .

13

Az általános költségek tervezett összege nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 0,5 %-át!

14

A projekt menedzsmenttel kapcsolatos költségek tervezett összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség max 4%-át! (Városfejlesztési társaságok kialakítása esetén)

15

Ha nincs a kedvezményezettnek a menedzsment feladatokra kellő szakmai tapasztalattal, végzettséggel rendelkező szakembere, akkor megfelelő szakmai színvonal biztosítása érdekében a közbeszerzési szabályok alkalmazásával szakértői szolgáltatást is igénybe lehet venni a projekt menedzsment feladatok ellátásához. Városfejlesztő társaság létrehozása esetén a menedzsment költségeket kérjük ezen soron szerepeltetni.

16

Tartalék tervezett összege nem haladhatja meg az összes elszámolható költség 5%-át.

17

A költségvetés részletezés szöveges indoklása és alátámasztása az alábbi dokumentumokkal lehetséges: - árajánlatok - munkanemekre bontott tételes kivitelezői árajánlat 18 A támogatási kategóriák: - Állami támogatás: Regionális; kulturális; de minimis - Nem állami támogatás * a projekt adatlapon szereplő költségvetés költségkategóriáinak sorszámával töltendő ki! ** Le nem vonható ÁFA összeg megadása (arányos ÁFA összeg, ha a Kedvezményezett a tevékenység tekintetében arányos ÁFA levonásra jogosult, teljes ÁFA összeg, ha a Kedvezményezett a tevékenység tekintetében egyáltalán nem jogosult ÁFA levonásra)

Projekt előkészítés költségeinek aránya a projekt összes költségén belül. (18%)

max 18 %

5,49%

Ingatlanvásárlás költségeinek aránya a projekt összes költségén belül. (10%)

max 10 %

0,00%

Komplex terület előkészítési munkák költségeinek aránya a projekt összes költségén belül (max 30 %), Kármentesítési tevékenység esetén max 40 %, szociális városrehabilitáció esetén max 20%. Közterület rehabilitációra vonatkozó költségek aránya a projekt összes költségén belül. (funkcióbővítő városrehabilitáció esetén max 70 %, szociális célú városrehabilitáció esetén max 50%)

max 20 % max 30 %

0,00%

max 40% max 50 % max 70 %

ESZA-típusú ("soft") tevékenységek költségeinek összege

51,22%

57677500

min 8%

ESZA-típusú ("soft") tevékenységek aránya a projekten belül (szociális városrehabilitáció esetén minimum 8% és maximum 20%).

max 20%

Általános költségek aránya a projekt összes költségén belül. (0,5 %)

max 0,5 %

0,00%

Projekt menedzsment költségeinek aránya az összes elszámolható költség összegén belül max 4% és a programalap 10%-a

max 4%

5,56%

Tartalék aránya nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható kölségének 5%-át.

max 5 %

0,98%

Műszaki ellenőr költsége (maximum 1,5%)

max 1,5%

1,50%

Külön könyvvizsgálat költsége (maximum 0,5%)

max 0,5%

0,50%

Jogi szolgáltatások költsége (maximum 0,5%)

max 0,5%

0,00%

max1%

0,98%

Tervellenőr költsége (max 0,5%)

max 0,5%

0,00%

Közművek fejlesztése szociális városrehabilitáció esetén maximum 10%, funkcióbővítő városrehabilitációs projekt esetén 20% fordítható.

max 10%

Közszféra funkcióba tartozó tevékenységek (maxium 30%)

max 30%

Lakóépület megújítására lakótelepi akcióterület esetén a projekt összköltségvetésének legalább 30%, de legfeljebb 80%-a fordítható (szociális városrehabilitáció).

min 30%

Nyilvánosság biztosításának költsége (maximum 1%)

max 20%

max 80%

15,59%

4,61%

0,00%

0,00%

(HUF)





Tevéken ységgaz

Költségvetés részletezése a NEM MEGOSZTANDÓ KÖLTSÉGEKHEZ Félévre ütemezett fizetési kérelem Elszámolható költségek

1


2

Projekt m egvalósítás 2009.I.félév

2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II.félév















Elszám olható összes költség (HUF)

Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)

Tám ogatás intenzitás (%)

0

0

3 000 000

0

0

1 000 000

0

0

0

0

0

0

4 000 000

1 000 000

5 000 000

4 250 000

750 000

85,000

1. Tanulm ányok, tervek elkészítése, engedélyek

0

0

3 000 000

0

0

1 000 000

0

0

0

0

0

0

4 000 000

1 000 000

5 000 000

4 250 000

750 000

85,000


0

0

3 000 000

0

0

1 000 000

0

0

0

0

0

0

4 000 000

1 000 000

5 000 000

4 250 000

750 000

85,000

I. Projekt előkészítési költségei

0

1.1.1. Integrált városfejlesztési stratégia (max nettó 5 millió Ft)

1.1.2. Akcióterületi terv (max nettó 5 millió Ft)

114

3 000 000

3 000 000

0



114

1 000 000

1 000 000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 187 500

562 500

250 000

1 250 000

1 062 500

187 500

0

85,000 DMJV

85,000 DMJV #ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2. Építés (átalakítás, bővítés, felújítás)4; 5; 6; 7

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2.2.2.Közterület és az úthálózat felújításával, fejlesztésével kapcsolatos költségek

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

3. Eszközbeszerzés, im m ateriális javak beszerzése12

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3.1. Projekt tevékenységek megvalósításához elengedhetetlenül szükséges új eszközök (gépek, berendezések, felszerelések)

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

1 444 000

1 444 000

0

0

0

0

2 888 000

722 000

3 610 000

3 068 500

541 500

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

Tevékenység rövid leírása, beszerzés részletezése14 (m axim um 3 sorban)

A projekt szakmai tartalmának megalapozottságához szükséges Akcióterületi terv elkészítése.

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0


3 750 000

Tám ogatási kategória15

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

750 000


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

4.2.1. Építési műszaki ellenőr

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

A projekt pénzügyi hátterének megalapozottságához szükséges Költség-haszon elemzés elkészítése.


0

0

0

0

0

0

1 444 000

1 444 000

0

0

0

0

722 000

0

4.3.1. Jogi szolgáltatással kapcsolatos költségek

4.3.2. Nyilvánosság biztosításával kapcsolatos költségek

2 888 000

524

1 444 000

2 888 000

1 444 000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 068 500

541 500

722 000

3 610 000

3 068 500

541 500

0

85,000 DMJV

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

V. Általános költségek 9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6.1. A projekt céljára elkülönített bankszámla/alszámla költségei 10

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

2 368 000

4 152 000

4 152 000

2 968 000

600 000

0

14 240 000

3 560 000

17 800 000

15 130 000

2 670 000

85,000

7. Szem élyi jellegű költségek, bérjárulékok

0

0

0

0

0

0

2 368 000

4 152 000

4 152 000

2 968 000

600 000

0

14 240 000

3 560 000

17 800 000

15 130 000

2 670 000

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VI. Személyi jellegű költségek


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


529

VII. Tartalék 13 8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

2 368 000

4 152 000

4 152 000

2 968 000

600 000

0

2 894 661

0

0

0

114, 123, 124, 141, 143, 524, 529, 531

0

2 894 661 0

0

3 000 000

0

0

1 000 000

3 812 000

8 490 661

4 152 000

2 968 000

600 000

0

14 240 000

3 560 000

17 800 000

15 130 000

2 670 000

2 894 661

723 665

3 618 326

3 075 577

542 749

85,000

2 894 661

723 665

3 618 326

3 075 577

542 749

85,000 DMJV

24 022 661

6 005 665

30 028 326


0

0


0

0

Az „Arculati Kézikönyv” szerint meghatározott kötelező elemek (hirdetőtábla, sajtóközlemény)

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

85,000

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

4.3.3. Könyvvizsgálói díjak

3 610 000

85,000 VFT

85,000 25 524 077 4 504 249

A projekt és a projekt részét képező PROGRAMALAP projekt menedzsmentjének ellátása.

Az előre nem tervezhető, de elszámolható költséget jelentő kiadások.

Tevéken ységgaz

Költségvetés részletezése a GAZDASÁGI FUNKCIÓT erősítő tevékenységekhez Félévre ütemezett fizetési kérelem Elszámolható költségek

1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I.félév

2014.II.félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!




Félévre ütemezett fizetési kérelem Elszámolható költségek

1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I.félév

2014.II.félév














0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0


0

0


Tám ogatás (HUF)

0

Önerő (HUF)

0


0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

Eszközbeszerzés az adott tevékenységre jutó összes elszámolható költségre vetítve. (20%)

0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I.félév

2014.II.félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I.félév

2014.II.félév














0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0


0

0


Tám ogatás (HUF)

0

Önerő (HUF)

0


0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I.félév

2014.II.félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I.félév

2014.II.félév














0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0


0

0


Tám ogatás (HUF)

0

Önerő (HUF)

0


0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I.félév

2014.II.félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I.félév

2014.II.félév














0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0


0

0


Tám ogatás (HUF)

0

Önerő (HUF)

0


0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I.félév

2014.II.félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I.félév

2014.II.félév














0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0


0

0


Tám ogatás (HUF)

0

Önerő (HUF)

0


0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz

Költségvetés részletezése a KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓT erősítő tevékenységekhez Félévre ütemezett fizetési kérelem Elszámolható költségek

1


2


2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

1 490 000

0

320 000

0

0

0

0

0

1 810 000

452 500

2 262 500

1 923 125

339 375

85,000


0

0

0

0

1 490 000

0

320 000

0

0

0

0

0

1 810 000

452 500

2 262 500

1 923 125

339 375

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

529, 531

1 490 000

0

0

0

0

0

0

0

1 490 000

1 490 000

372 500

1 862 500

1 583 125

279 375

85,000

1 490 000

372 500

1 862 500

1 583 125

279 375

85,000 DMJV


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


529

320 000

320 000

80 000

0


400 000

340 000

60 000

85,000 DMJV

0

0

0

0

0

0

0

40 833 440

9 570 960

0

0

0

50 404 400

12 601 100

63 005 500

53 554 675

9 450 825

85,000


0

0

0

0

0

0

0

38 283 840

9 570 960

0

0

0

47 854 800

11 963 700

59 818 500

50 845 725

8 972 775

85,000

0

2.2. Projekt tevékenységekhez kapcsolódó építés (új építés, átalakítás, bővítés, felújítás) és építményi infrastruktúra 2.2.1.Épület építése, felújítása, átalakítása, bővítése

0

0

0

0

0

0

0

123

38 283 840

9 570 960

38 283 840

9 570 960

0

0

0

2.2.2.Közterület és az úthálózat felújításával, fejlesztésével kapcsolatos költségek 3. Eszközbeszerzés, im m ateriális javak beszerzése12 3.1. Projekt tevékenységek megvalósításához elengedhetetlenül szükséges új eszközök (gépek, berendezések, felszerelések)

0

0

0

0

0

0

0

143

2 549 600

0

0

0

0

2 549 600

47 854 800

11 963 700

59 818 500

50 845 725

8 972 775

85,000

47 854 800

11 963 700

59 818 500

50 845 725

8 972 775

85,000 DMJV

2 549 600

637 400

3 187 000

2 708 950

478 050

85,000

2 549 600

637 400

3 187 000

2 708 950

478 050

85,000 DMJV

0

0

0

0

0

0

717 800

287 000

0

0

0

0

1 004 800

251 200

1 256 000

1 067 600

188 400

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

529

717 800

0

0

0

0

0

717 800

717 800

179 450

897 250

762 662

134 588

85,000

717 800

179 450

897 250

762 662

134 588

85,000 DMJV

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

287 000

0

0

0

0

287 000

0

71 750

358 750

0

Közbeszerzési eljárások költségei (ideértve a közbeszerzési szakértő díját, és a feltételesen lefolytatott közbeszerzési eljárások költségeit is)

A Nagysándortelepen található Közösségi Ház épületének átalakítás, bővítése.

A Közösségi Ház működtetéséhez szükséges új eszközök, felszerelések.

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



A projektelem műszaki terve és a kapcsolódó hatósági díjak.

#ZÉRÓOSZTÓ!

0




#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0


#ZÉRÓOSZTÓ!

0

II. Beszerzések



304 938

53 812

85,000

#ZÉRÓOSZTÓ!

A projektelem esetében felmerült építési műszaki ellenőr díja


1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév














0



529

IV. Kiegészítő kisléptékű elemek


287 000

8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


287 000

71 750

358 750

304 938

53 812

0

0

0

0

0

85,000 DMJV

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

1 490 000

0

1 037 800

41 120 440

9 570 960

0

0

0

53 219 200

13 304 800

0

85,000


0

0

m ax 20%

4,79%

#ZÉRÓOSZTÓ!

66 524 000

0


0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

Belső korlát:

0

0




#ZÉRÓOSZTÓ!

0




56 545 400 9 978 600

Kötelezően elvégzendő projektszintű külön könyvvizsgálat díja.

Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz

Költségvetés részletezése a VÁROSI FUNKCIÓT erősítő tevékenységekhez Félévre ütemezett fizetési kérelem Elszámolható költségek

1


2


2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

1 180 000

0

160 000

0

0

0

0

0

1 340 000

335 000

1 675 000

1 423 750

251 250

85,000


0

0

0

0

1 180 000

0

160 000

0

0

0

0

0

1 340 000

335 000

1 675 000

1 423 750

251 250

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

529, 531

1 180 000

0

0

0

0

0

0

0

1 180 000

1 180 000

295 000

1 475 000

1 253 750

221 250

85,000

1 180 000

295 000

1 475 000

1 253 750

221 250

85,000 DMJV


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


529

160 000

160 000

40 000

0


200 000

170 000

30 000

85,000 DMJV

0

0

0

0

0

0

0

53 418 201

0

0

0

0

53 418 201

13 354 551

66 772 752

56 756 839

10 015 913

85,000


0

0

0

0

0

0

0

45 792 367

0

0

0

0

45 792 367

11 448 092

57 240 459

48 654 390

8 586 069

85,000

0


0

0

0

0

0

0

0

45 792 367

0

0

0

0

11 448 092

2.2.2.Közterület felújításával, fejlesztésével kapcsolatos költségek

0

0

0

0

0

0

0

124

45 792 367

0

0

0

0

45 792 367

57 240 459

48 654 390

8 586 069

45 792 367

11 448 092

57 240 459

48 654 390

8 586 069

85,000

45 792 367

11 448 092

57 240 459

48 654 390

8 586 069

85,000 DMJV

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

2.2.2.3. Közműfejlesztés

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

141

7 625 834

0

0

0

0

7 625 834

7 625 834

1 906 459

9 532 293

8 102 449

1 429 844

85,000

7 625 834

1 906 459

9 532 293

8 102 449

1 429 844

85,000 DMJV


0

0

0

0

0

0

0

986 880

0

0

0

0

986 880

246 720

1 233 600

1 048 560

185 040

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0




0

0

0

0

0

0

0

529

686 880

0

0

0

0

686 880

686 880

171 720

858 600

729 810

128 790

85,000

686 880

171 720

858 600

729 810

128 790

85,000 DMJV

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

300 000

0

0

0

0

300 000

0

75 000

375 000

0

EU konform játszótér és sportpálya kialakításának költségei.

Az EU konform játszótér és sportpálya felszerelései.

#ZÉRÓOSZTÓ!

0




#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0


85,000




#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0



45 792 367


#ZÉRÓOSZTÓ!

0

II. Beszerzések



318 750

56 250

85,000

#ZÉRÓOSZTÓ!



1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév














0



529



300 000

8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


300 000

75 000

375 000

318 750

56 250

0

0

0

0

0

85,000 DMJV

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

1 180 000

0

160 000

54 405 081

0

0

0

0

55 745 081

13 936 271

0

85,000


0

0

m ax 20%

13,68%

#ZÉRÓOSZTÓ!

69 681 352

0


0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

Belső korlát:

0

0




#ZÉRÓOSZTÓ!

0




59 229 149 10 452 203


Tevéken ységgaz


1


2


2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

1 205 000

0

160 000

0

0

0

0

0

1 365 000

284 250

1 649 250

1 401 862

247 388

85,000


0

0

0

0

1 205 000

0

160 000

0

0

0

0

0

1 365 000

284 250

1 649 250

1 401 862

247 388

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

529, 531

1 205 000

0

0

0

0

0

0

0

1 205 000

1 205 000

244 250

1 449 250

1 231 862

217 388

85,000

1 205 000

244 250

1 449 250

1 231 862

217 388

85,000 DMJV


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


529

160 000

160 000

40 000

0


200 000

170 000

30 000

85,000 DMJV

0

0

0

0

0

0

0

29 023 337

0

0

0

0

29 023 337

7 255 835

36 279 172

30 837 296

5 441 876

85,000


0

0

0

0

0

0

0

29 023 337

0

0

0

0

29 023 337

7 255 835

36 279 172

30 837 296

5 441 876

85,000

0


0

0

0

0

0

0

0

29 023 337

0

0

0

0

29 023 337 0



0

0

0

0

0

0

0

29 023 337

0

0

0

0


29 023 337

36 279 172

30 837 296

5 441 876

0

36 279 172



85,000 #ZÉRÓOSZTÓ!

0

7 255 835


#ZÉRÓOSZTÓ!

0

7 255 835


#ZÉRÓOSZTÓ!

0

II. Beszerzések



30 837 296

5 441 876

85,000 #ZÉRÓOSZTÓ!

0


124

15 373 226

15 373 226

3 843 307

19 216 533

16 334 053

2 882 480

85,000 DMJV

Az akcióterületen található Balásházy és Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása.


124

13 650 111

13 650 111

3 412 528

17 062 639

14 503 243

2 559 396

85,000 DMJV

A Balásházy és Szent Mihály utcák szilárd burkolattal történő ellátása során felmerülő csapadékvíz elvezetése.

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

602 320

0

0

0

0

602 320

150 580

752 900

639 966

112 934

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0




0

0

0

0

0

0

0

529

435 320

0

0

0

0

435 320

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

435 320

108 830

544 150

462 528

81 622

85,000

435 320

108 830

544 150

462 528

81 622

85,000 DMJV


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

167 000

0

0

0

0

167 000

0

41 750

208 750

0

177 438

31 312

85,000

#ZÉRÓOSZTÓ!



1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév














0



529



167 000

8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


167 000

41 750

208 750

177 438

31 312

0

0

0

0

0

85,000 DMJV

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

1 205 000

0

160 000

29 625 657

0

0

0

0

30 990 657

7 690 665

0

85,000


0

0

m ax 20%

0,00%

#ZÉRÓOSZTÓ!

38 681 322

0


0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

Belső korlát:

0

0




#ZÉRÓOSZTÓ!

0




32 879 124 5 802 198


Tevéken ységgaz


1


2


2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

7 350 000

0

160 000

0

0

0

0

0

7 510 000

1 877 500

9 387 500

7 979 375

1 408 125

85,000


0

0

0

0

7 350 000

0

160 000

0

0

0

0

0

7 510 000

1 877 500

9 387 500

7 979 375

1 408 125

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

529, 531

7 350 000

0

0

0

0

0

0

0

7 350 000

7 350 000

1 837 500

9 187 500

7 809 375

1 378 125

85,000

7 350 000

1 837 500

9 187 500

7 809 375

1 378 125

85,000 DMJV


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


529

160 000

160 000

40 000

0


200 000

170 000

30 000

85,000 DMJV

0

0

0

0

0

0

0

76 800 000

0

0

0

0

76 800 000

19 200 000

96 000 000

81 600 000

14 400 000

85,000


0

0

0

0

0

0

0

76 800 000

0

0

0

0

76 800 000

19 200 000

96 000 000

81 600 000

14 400 000

85,000

0


0

0

0

0

0

0

0

76 800 000

0

0

0

0

19 200 000


0

0

0

0

0

0

0

76 800 000

0

0

0

0


76 800 000

76 800 000

76 800 000

19 200 000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

14 400 000

96 000 000

19 200 000

96 000 000

81 600 000

14 400 000

0

0

85,000

85,000

81 600 000

14 400 000

85,000 DMJV

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

0

0

0

1 616 000

0

0

0

0

1 616 000

404 000

2 020 000

1 717 000

303 000

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

529

1 152 000

0

0

0

0

1 152 000

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

1 152 000

288 000

1 440 000

1 224 000

216 000

85,000

1 152 000

288 000

1 440 000

1 224 000

216 000

85,000 DMJV


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

464 000

0

0

0

0

464 000

0

116 000

580 000

0

Az akcióterületen kialakításra kerülő kerékpárút építése.

#ZÉRÓOSZTÓ!




#ZÉRÓOSZTÓ!

0 0


#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0


81 600 000

0

0 124

96 000 000


#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0



76 800 000


#ZÉRÓOSZTÓ!

0

II. Beszerzések



493 000

87 000

85,000

#ZÉRÓOSZTÓ!



1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév














0



529



464 000

8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


464 000

116 000

580 000

493 000

87 000

0

0

0

0

0

85,000 DMJV

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

7 350 000

0

160 000

78 416 000

0

0

0

0

85 926 000

21 481 500

0

85,000


0

0

m ax 20%

0,00%

#ZÉRÓOSZTÓ!

107 407 500

0


0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

Belső korlát:

0

0




#ZÉRÓOSZTÓ!

0




91 296 375 16 111 125


Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz

Költségvetés részletezése a LAKÓFUNKCIÓT erősítő tevékenységekhez Félévre ütemezett fizetési kérelem Elszámolható költségek

1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz

Költségvetés részletezése a KÖZSZFÉRA FUNKCIÓT erősítő tevékenységekhez Félévre ütemezett fizetési kérelem Elszámolható költségek

1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz

Költségvetés részletezése ESZA FUNKCIÓT erősítő tevékenységekhez Félévre ütemezett fizetési kérelem Elszámolható költségek

1


2


2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

280 000

0

0

0

0

0

280 000

70 000

350 000

297 500

52 500

85,000


0

0

0

0

0

0

280 000

0

0

0

0

0

280 000

70 000

350 000

297 500

52 500

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

529

280 000

280 000

70 000

0


350 000

297 500

52 500

85,000 DMJV #ZÉRÓOSZTÓ!

0

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

43 000

43 000

45 000

0

131 000

32 750

163 750

139 188

24 562

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

43 000

43 000

45 000

0

131 000

32 750

163 750

139 188

24 562



#ZÉRÓOSZTÓ!




85,000



1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


529


8

0

0

0

0

0

0

0

43 000

43 000

45 000

5 920 000

5 920 000

5 920 000

5 920 000

0

131 000

32 750

163 750

139 188

24 562

23 680 000

5 920 000

29 600 000

25 160 000

4 440 000


85,000 DMJV




85,000


529

1 184 000

1 160 000

1 240 000

1 120 000

4 704 000

1 176 000

5 880 000

4 998 000

882 000

85,000 DMJV

Vakáció utca programelemei; kölyökklub, filmklub, játékbarlang, korrepetálás, nyári tábor megvalósítása


529

880 000

800 000

960 000

960 000

3 600 000

900 000

4 500 000

3 825 000

675 000

85,000 DMJV

előadások, kiállítások szervezése, Információs Pont működtetése


529

2 072 000

1 920 000

1 840 000

1 920 000

7 752 000

1 938 000

9 690 000

8 236 500

1 453 500

85,000 DMJV

Vakáció utca programelemei (játszóház, napközis tábor), hobbicsoportok (nóta-klub, kézműves klub) Baba-mama klub működtetése. Kiállítások, családi rendezvények (városrészi gyermeknap, autóbuszos kirándulás, Téglavető napok) szervezése.


529

888 000

1 000 000

960 000

800 000

3 648 000

912 000

4 560 000

3 876 000

684 000

85,000 DMJV

előadások, kiállítások szervezése, Információs Pont, Praktika klub működtetése


529

896 000

1 040 000

920 000

1 120 000

3 976 000

994 000

4 970 000

4 224 500

745 500

85,000 DMJV

Családi rendezvények (parlagfű írtási akciók, szemétszüret) szervezése


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

280 000

5 920 000

5 963 000

5 963 000

5 965 000

0

24 091 000

6 022 750

0

30 113 750

85,000

0


0

0

m ax 20%

0,00%


0


0

0


Belső korlát:

0

25 596 688 4 517 062

Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz


1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


8

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


9

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

m ax 20%

#ZÉRÓOSZTÓ!


0


0

0


Belső korlát:

0

0 0




Tevéken ységgaz

Költségvetés részletezése PROGRAMALAPHOZ Félévre ütemezett fizetési kérelem Elszámolható költségek

1

2



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév
















Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

II. Beszerzések

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


0

0

0

0

0

0

0

0

43 000

43 000

45 000

0

131 000

32 750

163 750

139 187

24 563

85,000


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0



0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

0

0

0

0

0

0

43 000

43 000

45 000

0

131 000

0

32 750

163 750

0

139 187

24 563

85,000

#ZÉRÓOSZTÓ!





1



2009.II.félév

2010.I. félév

2010.II. félév

2011.I. félév

2011.II. félév

2012.I. félév

2012.II. félév

2013.I. félév

2013.II. félév

2014.I. félév

2014.II. félév














0



529


8



0

0

0

0

0

0

0

529

43 000

43 000

45 000

5 480 000

5 480 000

5 480 000

5 480 000

1 370 000

1 370 000

1 370 000

1 370 000

0



Tám ogatás (HUF)

Önerő (HUF)




#ZÉRÓOSZTÓ!

0

131 000

32 750

163 750

139 187

24 563

21 920 000

5 480 000

27 400 000

23 290 000

4 110 000

5 480 000

1 370 000

6 850 000

5 822 500

1 027 500

0


85,000 DMJV


85,000

85,000 VFT

Hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások szervezése.

#ZÉRÓOSZTÓ!

0


529

1 370 000

1 370 000

1 370 000

1 370 000

5 480 000

1 370 000

6 850 000

5 822 500

1 027 500

85,000 VFT

Hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások szervezése.


529

1 370 000

1 370 000

1 370 000

1 370 000

5 480 000

1 370 000

6 850 000

5 822 500

1 027 500

85,000 VFT

Környezetvédelmi eőadások, rendezvények szervezése.


529

1 370 000

1 370 000

1 370 000

1 370 000

5 480 000

1 370 000

6 850 000

5 822 500

1 027 500

85,000 VFT

Helyi településfejlesztési akciók szervezése.


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0


0

0

0


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!



0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!


0

0

#ZÉRÓOSZTÓ!

VII. Tartalék 13

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

8.1 Tartalék


0

0

0

0

0

0

0

5 480 000

5 523 000

5 523 000

5 525 000

0

22 051 000

5 512 750

0

27 563 750

85,000

0


0

0

m ax 20%

0,00%


0


0

0


Belső korlát:

0

23 429 187 4 134 563

Megnevezés

Az összes (pénzügyi) hozzájárulás %-ában

Összeg HUF

A pályázatot benyújtó szervezet és partnereinek pénzügyi hozzájárulása (partnerenként és forrásonként - sajátforrás, hitel stb.)

55 500 000

Főkedvezményezett pénzügyi hozzájárulása

55 050 000

Saját forrás Egyéb Partneri hozzájárulások összesen Saját forrás Egyéb Partner 1 Saját forrás Egyéb Partner 2

15,00%

55 050 000 0 450 000 0 0 450 000 450 000 0 0

Saját forrás Egyéb Partner 3

0


0


0


0


0


0


0


0

Saját forrás Egyéb Igényelt támogatás

314 500 000

Partner 1

314 500 000

Partner 2

0

85,00%

Partner 3 Partner 4 Partner 5 Partner 6 Partner 7 Partner 8 Partner 9 Partner 10 Projekt forrásai összesen

370 000 000

100,00%

55 500 000

15,00%


314 500 000

85,00%

Projekt forrásai összesen

370 000 000

100,00%

A pályázatot benyújtó szervezet és partnereinek pénzügyi hozzájárulása (partnerenként és forrásonként - sajátforrás, hitel stb.)

Tevékenységek-költségkategóriák

11. IMMATERIÁLIS JAVAK 111. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 112. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 113. Vagyoni értékű jogok 114. Szellemi termékek TÁRGYI ESZKÖZÖK 12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 121. Földterület, termőföld 122. Telek, telkesítés 123. Épületek, épületrészek, tulajdoni hányadok 124. Egyéb építmények 125. Üzemkörön kívüli ingatlanok, épületek 126. Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK 131. Termelő gépek, berendezések, szerszámok, gyártóeszközök 132. Termelésben közvetlenül résztvevő járművek 14. EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK 141. Üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések 142. Egyéb járművek 143. Irodai, igazgatási berendezések és felszerelések 144. Üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek RÁFORDÍTÁSOK 51. ANYAGKÖLTSÉG 511. Vásárolt anyagok költségei 513. Egyéb anyagköltség 519. Anyagköltség megtérülés 52. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 521. Szállítás-rakodás, raktározás költségei 522. Bérleti díjak 523. Karbantartási költségek 524. Hirdetés, reklám, propaganda költségek 525. Oktatás és továbbképzés költségei 526. Utazási és kiküldetési költségek (napidíj nélkül) 529. Egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei 53. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI 531. Hatósági igazgatási, szolgáltatási díjak, illetékek 532. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak 533. Biztosítási díj 534. Költségként elszámolandó adók, járulékok, termékdíj 539. Különféle egyéb költségek 54. BÉRKÖLTSÉG 55. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések 552. Jóléti és kulturális költségek 559. Egyéb személyi jellegű kifizetések 56. BÉRJÁRULÉKOK 561. Nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék 562. Egészségügyi hozzájárulás 563. Munkaadói járulék 564. Szakképzési hozzájárulás 569. Egyéb bérjárulék EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKCSÖKKENÉS 87 PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI

OSSZESEN TARTALÉK MINDÖSSZESEN

4

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

79/2011. (III. 31.) önkormányzati határozata 2 pályázat benyújtásáról és saját forrás biztosításáról az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez kapcsolódó központosított előirányzatból származó támogatás igénybevételéhez A Közgyűlés Pajna Zoltán alpolgármester előterjesztésére az 1990. évi LXV. törvény 80. § (1) bekezdése alapján 1./ pályázatot nyújt be az „Az önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztésekhez

kapcsolódó központosított előirányzatból származó támogatás igénybevételének részletes feltételeiről” szóló 7/2011. (III. 9.) BM rendeletben meghirdetett pályázat keretében – az iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztésének, felújításának támogatására a Debrecen Jégcsarnok (4031 Debrecen, Derék u. 33.) sportlétesítmény fejlesztése céljából – a bruttó 25 millió Ft összköltségre becsült beruházás 80%-ának megfelelő 20 millió Ft összegű vissza nem térítendő támogatás elnyerésére.

2./ Sikeres pályázat esetén az 1./ pontban meghatározott fejlesztés megvalósítása

érdekében a DMJV Önkormányzata által elnyerhető támogatáshoz szükséges 20%-os mértékű, azaz 5.000.000.-Ft összegű saját forrást biztosít Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II. 18.) önkormányzati rendelete 5. számú mellékletének 9. cím 9.1.10. jogcímen megtervezett „Debrecen Jégcsarnok Nonprofit Kft. működési támogatása” előirányzat terhére.

3./ Felhatalmazza a polgármestert a pályázati dokumentumok aláírására.

Határidő: azonnal Felelős: a polgármester 4./ Felkéri a Gazdálkodási Főosztály vezetőjét, hogy a támogatás elnyerése esetén a

jóváhagyott támogatás és a 2./ pontban meghatározott saját forrás összegét bocsássa a Debrecen Jégcsarnok Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. rendelkezésére.

Határidő: a Magyar Államkincstár tájékoztatóját követően azonnal Felelős: a Gazdálkodási Főosztály vezetője Dr. Szekeres Antal sk. jegyző 2

A Közgyűlés a határozatot a 2011. március 31-ei rendkívüli ülésén fogadta el.

Kósa Lajos sk. polgármester

5

KÖZLEMÉNY A Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott támogatásokról Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városépítési Osztály Szerződés megnevezése (típusa): Szolgáltatási szerződés (tervezés). Szerződés tárgya: „Tudományos Élménypark kialakítása a Debreceni Botanikus Kertben” TIOP 1.3.3/08/2-09-0002 kódszámú projekt megvalósításához kapcsolódó kiviteli tervekre vonatkozó műszaki tervdokumentáció elkészítése. Szerződést kötő felek neve: Megrendelő: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen Piac u. 20. sz. Vállalkozó: Lengyel Építész Műterem Kft. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. I/2. sz. A szerződés értéke: 48.500.000.-Ft+25% áfa összesen bruttó 60.625.000.-Ft. A szerződés időtartama: 2011. február 28-2011. május 22.

6

Kiadja: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kiadásért felelős: Lukácsné dr. Pócsi Ildikó Szerkeszti: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szervezési és Jogi Főosztálya Szerkesztésért felelős: Dr. Clemensné dr.Veres Tünde

Készült: a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Ellátási Osztályának Nyomdájában Felelős: Derzsy Kálmán ISSN 1215-0975 Készült: 76 példányban Ára: 538.-Ft + ÁFA

Megyei Jogú Város Önkormányzatának évi 7. szám március 31. T A R T A L O M J E G Y Z É K. Szám Tárgy Oldal

Recommend Documents