MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE

„A NÉGY KÖZSZOLGÁLTATÁS ÁTVILÁGÍTÁSA” PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓAN

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSHOZ ÉS KÖZÖSSÉGSZERVEZÉSHEZ TARTOZÓ EGYES KÖZSZOLGÁLTATÁST VÉGZŐ INTÉZMÉNYEK VERSENYKÉPESSÉGI SZEMPONTÚ ÁTVILÁGÍTÁSA

2013. NOVEMBER

1/23

Tartalom 1 2 3

BEVEZETŐ

....................................................................................................................... 3 MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE, ÁLTALÁNOS ALAPOZÁS .................................................. 3 RÉSZLETES VIZSGÁLAT ..................................................................................................... 4 3.1 Erősségek ............................................................................................................... 4 3.2 Gyengeségek .......................................................................................................... 5 3.3 Lehetőségek............................................................................................................ 6 3.4 Veszélyek ................................................................................................................ 7 4 ÁGAZATI ÉS SZEKTORKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK AZ „INTEGRÁLT SZOLGÁLTATÁSOK” KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK TERÉN ......................................... 8 5 PRIORITÁSI CÉLOK ........................................................................................................... 9 6 INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................................10 6.1 Első intézkedés: Többfunkciós terek kialakítása .....................................................10 6.2 Második intézkedés: A komplex rehabilitáció és idősellátás infrastrukturális és humán feltételeinek megteremtése ...................................................................................12 Célja: .............................................................................................................................12 Kapcsolódás a prioritás céljaihoz: .................................................................................12 Az intézkedés leírása ....................................................................................................12 6.3 Harmadik intézkedés: Komplex reintegrációs szolgáltatások infrastrukturális és humán feltételeinek megteremtése, kísérleti projektek megvalósítása ..............................15 6.4 Negyedik intézkedés: A humán szolgáltatások hiányzó szakembereinek életpályaprogramja .........................................................................................................................17 Célja: .............................................................................................................................17 6.5 Ötödik intézkedés: Szolgáltatások igénybevételének ösztönzését szolgáló kommunikációs projektek megvalósítása ..........................................................................18 6.6 Hatodik intézkedés: Egységes humán információ-technológiai és intézményi hálózat kialakítása .........................................................................................................................18 Az intézkedés keretében megvalósítandó tevékenységek .............................................19 7 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KITERJESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE ...............................20

2/23

1

BEVEZETŐ

A „Lehetőségek feltárásán” alapuló tanulmányrészben, a részletes, és elfogadott munkaterv alapján az alábbi szempontrendszer kibontásával vizsgáljuk, hogy a szolgáltatók bent-rejlő potenciáljai hogyan bonthatók ki a célcsoportok munkerőpiaci versenyképessége vonatkozásába, természetesen azzal a kötöttséggel, hogy mind a belső, mind a külső szabályozó környezetben rejlő lehetőségeket és korlátokat is figyelembe vesszük. A megvalósíthatósági tanulmány célja: olyan, a lehetőségekig objektív pálya kijelölése, amely megalapozza a konkrét cselekvési, beavatkozási tervezési folyamatot, illetve reális és valós alapokra helyezi azt.

2

MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE, ÁLTALÁNOS ALAPOZÁS

A célok megjelölését, valamint a lehetőségek feltárását követően a közszolgáltatóknál végzett személyes tapasztalatszerzést is integráló szakértői anyagban kerül elemző értékelésre a javaslatoknak a vizsgált intézményre vonatkozó megvalósíthatósága. A műszaki leírásban rögzített szempontok figyelembevételével kritériumként fogalmazódik meg, hogy olyan innovatív javaslatok szülessenek, melyek érdemben és mérhető módon segítik a projektben megjelölt célcsoportok tagjainak munkaerőpiaci potenciál-növekedését. Mivel, Kecskeméten a szociális és egészségügyi közszolgáltatást egy igazgatóság alá tartozó részintézmények látják el, az egységekre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányt összefoglaló javaslatokkal is kiegészítjük, mely teljes intézményi vetületre vonatkozóan elemzi az innováció lehetőségét, ill. eredményeit. Mindezeknek megfelelően, a megvalósíthatóság elemzésének elemei: 







Belső potenciálok vetületében: anyagi források rendelkezésre állása, épített környezet alkalmassága, IT jellegű lehetőségek rendelkezésre állása, humánerőforrások biztosíthatósága, szükséges képzések, átképzések lehetőségének biztosítása, információs felületek kialakításnak lehetősége, interaktív felhasználási felületek biztosításának lehetősége, feedback és moderáció felületeinek kialakítása, eredménymérési lehetőségek Külső erőforrások szempontjából: jogszabályi környezet alakításának lehetősége, helyi döntéshozatali mechanizmusok befolyásolásának lehetősége, kapcsolati rendszerek újragondolásának és újrastrukturálásának lehetősége, interface-ek kialakításának lehetősége, média befolyás és támogatás, külső eredménymérő pontok meghatározásának lehetősége Infokommunikációs szempontok: közérthető, interaktív felületek kialakítása „etámogatás”, tartalomszolgáltatók bevonása, tudás-menedzsment portál működtetése Igénybevevői szempontból: elérhetőség, közérthetőség, akadálymentes lehetőségek, opcionális és alternatív megoldás sémák, halmaz-jellegű kínálati oldal, visszacsatolás folyamatos lehetősége, ismételt megkeresések lehetősége

3/23

A megvalósíthatósági tanulmányban értékeljük és elemezzük mindkét célcsoportra vonatkozóan a munkaerőpiaci versenyképesség szemszögéből a habilitáció-rehabilitáció, integráció- reintegráció megvalósulását, nem csak tény szempontú elemzésként, hanem a külső partnerek értékelésének vetületében, mint reális esélynövelő lehetőséget. A szakértői anyag ugyanakkor tartalmazza az innováció lehetőségét oly módon, hogy az elemzés során percentilisként kijelölt határok között gazdaságilag is megvalósítható-e. A megvalósíthatósági elemzésre vonatkozóan a tanulmány elkészülésével párhuzamosan több rétegű visszajelzést kérünk mind az igénybevevői oldalról, mind a közszolgáltatást nyújtók oldaláról. A visszajelzések modulálhatják a tanulmány eredményét, ugyanakkor prioritásnak tekinthetjük, hogy lehetőség szerint „tisztán” objektív szempontokat vegyünk figyelembe. A megvalósíthatósági tanulmány külön fejezetét képezi a helyben nyert tapasztalatok általános kiterjesztésének lehetősége. Valamennyi vizsgálati pont esetében a helyi elemzés tanúságait úgy fogalmazzuk meg, hogy kiterjeszthető legyen általában legalább a két fókuszcsoport vonatkozásában, akár országos szinten is közszolgáltatók (szociális) versenyképességének javítására irányuló változás menedzsment tervezésében. Ez a tanulmányrész fokozottan fókuszál a „külső erőforrások” vizsgálata kapcsán az országos és helyi döntéshozói testületekkel való konzultációra amennyiben az aktuális jogi környezet változtatást is célozza, célozhatja a projekt-cél elérése érdekében. A megvalósíthatósági terv végén összefoglaljuk, hogy melyek a kizárólag helyben (vizsgált városban) alkalmazható módszerek és lehetőségek, valamint mely terv részek terjeszthetők ki. E vizsgálati rész kitér a települési, regionális sajátosságok egyes elemeinek elemzésére is amennyiben a sajátos település szociológiai képekhez általánosítja és igazítja a konkrét vizsgálati eredményeket, ezzel kiterjesztve azokat.

3

RÉSZLETES VIZSGÁLAT

A „SWOT” elemzés módszertanára alapozva humánszolgáltatás vizsgálat

3.1

ERŐSSÉGEK

Humán szolgáltatások mindegyikét befolyásoló •

Erős kistérségi és együttműködési hajlandóság

•

Előremutató kezdeményezések megléte

•

Színvonalas és innovatív szolgáltatások koncentrációja Kecskeméten

Egészségügyre jellemző Egészségfejlesztés • Számos jól szervezett társadalmi és civil szervezet megléte, amelyek a kapcsolódó területeken sokat ígérő programokkal rendelkeznek és hajlandók részt venni a regionális vonatkozású megelőzési és rehabilitációs projektekben 4/23

• Helyi prevenciós és szűrési kezdeményezések, akciók szervezése reprezentáns lakossági részvétellel Szociális ellátásra jellemző Szabályozó környezet •

Szociális és gyermekvédelmi törvényi szabályozás megléte

•

Ellátó-rendszer szakmai háttértámogatása

• Kecskeméten kedvező irányú változások az alapszolgáltatásokat illetően, erősödő önkormányzati aktivitás, szociálisan elkötelezett önkormányzat • Civil szervezetek egyre erősödő jelenléte, nő az ún. ellátási szerződéssel feladatot ellátó civil szervezetek száma (elsősorban szakellátások terén – hajléktalanok, szenvedélybetegek és fogyatékossággal élők)

3.2 GYENGESÉGEK Humán szolgáltatások mindegyikét befolyásoló   

Esetenként versenyhelyzet és koordinálatlanság a meghatározó szolgáltatók között Elszigetelt, régión kívülről ágazati szempontból koordinált „pilot” jellegű projektek Idősödő népesség, elvándorló fiatalok

Egészségügyre jellemző Egészségfejlesztés   

A primer prevenciónak nem megfelelő anyagi bázisa, holott az egészségvédelem önkormányzati feladatként definiált A szekunder prevenció nem kielégítő programjai a legnagyobb morbiditást és mortalitást eredményező területeken (hipertónia, daganatok) A lelki segítségnyújtást folytató civil szervezetek hosszabb távú működése nem biztosított

Szociális ellátásra jellemző Szabályozó környezet    

A szociális és gyermekvédelmi törvény megléte, túlszabályozottság Szerteágazó szabályozás (szociális, gyermekvédelmi, esélyegyenlőségi, családtámogatási, fogyatékos-ügyi stb.) Nincsenek szociális szakmai standardok, helyi és sokszínű protokollok léteznek Helyi végrehajtási rendeletek szakmailag hiányosak

Szolgáltatások Strukturális problémák

5/23

     

Párhuzamosságok: Az egyes szolgáltatástípusok közötti együttműködések kereteinek tisztázatlansága, párhuzamos feladatellátás Nem jelennek meg hangsúlyosan a speciális szolgáltatások (mediáció, családterápia stb.) a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások esetében A szociális szakmában a szakmai/szervezeti integráció megítélésében tapasztalható polarizálódás A vertikális és horizontális integrációból származó szinergiák kihasználatlanok Kimeneti szabályozás, egyénre szabott segítő szolgáltatások hiánya, nincs működő monitoring és kontrolling rendszer Az önkéntesek és az ún. feladatellátó civilek alacsony részvétele a szociális ellátásokban

A szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémái 

A szolgáltatások területi összehangolása terén a koordináció, a párbeszéd hiányzik

Humántőke 





Szociális tervezés hiányosságai (szükséglet- és helyzetfelmérések, időben ütemezett tervek a hiányzó szolgáltatások megszervezésére, hiányos szakmai tartalmú szolgáltatástervezési koncepciók, az adatszolgáltatás esetlegessége) A innovatív projektek/szolgáltatások működtetése és fenntarthatósága a pályázati rendszerek miatt „nehézkes”, eseti és modell-jellegűek, nem tagozódnak be a szociális védelmi/ellátórendszerbe A szociális szakma szakmafejlesztési, érdekérvényesítési és továbbképzési hiányosságai

Szolgáltatási infrastruktúra hiánya 

Digitális szakadék, szociális informatikai írástudatlanság: hard és soft infrastruktúra hiánya, nyilvántartási rendszer hiánya

3.3 LEHETŐSÉGEK Humán szolgáltatások mindegyike szempontjából fontos   

Együttműködésen alapuló integrált fejlesztések megvalósítása A városban megvalósuló előremutató „pilot” tevékenységek előterjesztése, gyakorlattá fejlesztése A város tudásbázisának hálózatos kiterjesztése, alközponti szerepek meghatározása, a hálózati funkciók figyelembevételével történő fejlesztések

Egészségügyre jellemző Egészségfejlesztés 

Az ország remélhetőleg folytatódó gazdasági növekedése értelmében javítja az egészségügy működés-finanszírozását

6/23



A gazdasági felemelkedés segítheti a kulturális felemelkedést, a lakosság egészségromboló magatartásformáinak megváltoztatását és jó alapot adhat a primer prevenció hatásfokának növeléséhez

Szociális ellátásra jellemző 









 

      

A jelenlegi szociális/gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások fejlesztése (pl. szervezeti és szakmai integráció – különösen a szakosított ellátások meglévő kapacitásainak bázisán az alapszolgáltatások kiépítése, működtetése -, területi szintű összehangolása, szolgáltatásfejlesztés lehetőségei) Humánágazatok szorosabb együttműködése, ezáltal ún. integrált szolgáltatások, közösségi terek működtetése. Az időskorúak ellátása, az általános egészségi állapot javítása a rehabilitációs tevékenységek javítása érdekében a szociális és egészségügyi ellátások jobb összehangolása, fejlesztése A területi egyenlőtlenségek csökkentését és a szegregáció, zárványosodás enyhítését célzó, ezen problémákat holisztikus szemléletben közelítő programok A szegénység újratermelődésének megakadályozására, életesélyek egyenlőtlenségeinek a kisgyermekkortól kezdődően, tudatosan szervezett folyamat segítségével A helyi szociális gazdaság fejlődése, a civil és a helyi közösségek szerepvállalásának erősödése elősegítheti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját, valamint a helyi szükségletek jobb kielégítését Foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazásának terjedése a szociális szférában (pl. helyi szociális gazdaság kiépítése) a jobb ellátások érdekében Az életszínvonal emelkedésével várható a szolgáltatások – a magasabb minőségűeké is – iránti kereslet növekedése és a szolgáltatási szektor foglalkoztatási képességének jelentős javulása Non- és forprofit intézmények térnyerése Növekvő igény a fogyatékkal élők integrált ellátásának megvalósítására Bővülő uniós forráslehetőségek, PPP Meglévő, el – és kiterjeszthető projekt-tapasztalatok, Új Széchenyi Tervben szerzett pályázati tapasztalatok Önkéntesek bővülő számú foglalkoztatása, ezt már törvény legitimálja (közérdekű önkéntes tevékenységről szól) Szakmai hálózatok építése Szociális képzési potenciál (KF) kihasználása a szakemberképzésben és a kutatási és fejlesztési tevékenységekben

3.4 VESZÉLYEK (Főként) belső tényezőkön alapuló

7/23



Ágazaton belüli és ágazatközi együttműködés nem fejlődik, rész-érdekek csatája és versenyhelyzetek következtében a források szétaprózódnak, a fejlesztések együttes hatása minimális marad

(Főként) külső tényezőkön alapuló 

A 2014-20 között a városba érkező forrásmennyiség – a város érdekérvényesítési képességének elégtelensége következtében – nem a város tényleges problémáinak megoldására fordítódik

Egészségügyre jellemző Egészségfejlesztés  

Az ország gazdasági növekedésének megtorpanása A szekunder prevenció kiterjesztése révén rövid távon megnövekedhet az ellátórendszer igénybevétele, melynek jelentős finanszírozási növekedés kihatása lehet

Szociális ellátásra jellemző 



    



4

Szegénység továbbörökítése. Gyermekszegénység. A jövedelmi különbségek és a társadalmi szegregáció növekedése veszélyezteti a társadalom kohézióját. Egyes marginalizálódott csoportok körében a munkanélküli életmód, az inaktivitás normává rögzülése kudarcra kárhoztathatja e rétegek társadalmi integrációjának elősegítésére tervezett intézkedéseket, csökkentheti a társadalmi szolidaritást. A szociális gazdaság „gazdanélkülisége”, az egyes ágazatok eltérően definiálják és határozzák meg a kereteit. Növekszik a különböző szakosított ellátásokat igénylők száma. A profitorientált szereplők szolgáltatásai nem feltétlenül adnak választ a szociális igényekre. Az állami és nem állami fenntartású intézmények közötti „olló” szétnyílik. Szűkülő hazai forráslehetőségek, a szociális szakma felkészületlen az uniós források lehívására, forrásteremtési technikák ismeretének hiánya, projektszemlélet kialakulóban van. Együttműködési, forrás és koordinációs hiány, szakmai rivalizálás, szakmai ellenérdekeltség, stb. nehezítheti a jóléti szolgáltatások és módszertani tevékenységek racionalizálását, fejlesztését, új típusú szolgáltatások és komplex – ágazati és szektorközi – programok/szolgáltatások megvalósítását.

ÁGAZATI

ÉS SZEKTORKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK AZ „INTEGRÁLT SZOLGÁLTATÁSOK” KIALAKÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK TERÉN

A jelenlegi szolgáltatási struktúra önmagában nem elégséges a komplex társadalmi

8/23

problémák (szegénység, társadalmi kirekesztés, stb.) meg- és feloldására. Önmagukban a jelenlegi pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások nem elégségesek az egyének/családok/közösségek szociális helyzetének és életminőségének javításához. A szolgáltatások színvonalának fenntartható, egyben azok elérhetőségét is eredményező javulását a szolgáltatások összehangolásával. lehetőség szerinti – vertikális vagy horizontális integrációjával lehet elérni, preferáltan az alábbi szakterületeken:  





5

Multifunkciós szolgáltató és közösségi terek lehetőségeinek kihasználása az ellátások összehangolt biztosítására a munkanélkülieknek nyújtott szolgáltatások összehangolása, komplex szolgáltatások kifejlesztése, ezzel a szolgáltatások eredményességének javítása A társadalmi kirekesztettség megelőzése a kismamák és a fogyatékkal élők tekintetében az alternatív oktatási, és felzárkóztató tevékenységeken/programokon és szolgáltatásokon keresztül, Helyi innovatív közösségi kezdeményezések támogatása és közösségi szolgáltatások biztosítása. Közösségfejlesztés.

PRIORITÁSI CÉLOK

Az integrál szolgáltatások megvalósításának céljai 1. Az integrált szolgáltatások infrastrukturális hátterének kialakítása 2. Szolgáltatások integrált megszervezése és működtetése A célok illeszkedése Mindkét cél elsődlegesen a megvalósítási program fenntartható térbeli szerkezetű intézményrendszerek kialakításának elérését szolgálja. Mindkét cél emellett közvetlenül hatással van az elérhetőség javítására és a szolgáltatások minőségének javítására is: a racionálisan, költségtakarékosan megszervezett intézményrendszer fenntarthatóvá válik, stabilizálódik, a létesítmények térbeli elhelyezésének optimális megválasztásával javul azok elérhetősége, az integrált, az ember komplex igényeire tervezett szolgáltatások pedig eredményesebben segítenek a különböző élethelyzetek megoldásában. Jelen okokból következő általános érvényű szabály, hogy minden olyan tevékenység támogatása, amely integrált intézményi és infrastrukturális keretekben megvalósítható, jelen, integrált prioritás keretében preferált. Területi specifikumok

9/23

Az 1. és 2. cél érdekében történő fejlesztések elvárt hosszú távú hatása elsősorban a hozzáférési különbségek csökkenése. Ennek megfelelően mind az infrastrukturális fejlesztések mind a programok és szolgáltatások körében prioritást élveznek az lemaradt szolgáltatási szegmensekben történő fejlesztések. Az integrált szolgáltató infrastruktúra kialakítása városi szinten történik meg. A szervezeti integráció – legalább a közös stratégiai irányítás szintjéig – követelménye annak, hogy az infrastrukturális fejlesztések támogatásban részesülhessenek a prioritás költségvetéséből. Támogatásban az adott területi szinthez tartozó szolgáltatástartalom nyújtásához szükséges infrastruktúrafejlesztések részesülnek.

6

INTÉZKEDÉSEK

6.1 ELSŐ INTÉZKEDÉS: TÖBBFUNKCIÓS TEREK KIALAKÍTÁSA Célja: Integrált szolgáltatásoknak helyet adó infrastruktúra kiépítése Kapcsolódás a prioritás céljához/céljaihoz: (1) Az intézkedés leírása A fejlesztések eredményeképpen az ellátásszervező egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatásoknak egyaránt helyt adó ún. „életházat” létesít. Az „életház” a lakosság számára egymással összefüggő, az alábbi indikatív lista („A fejlesztések indikatív tartalma”) szerinti humán szolgáltatások nyújtására alkalmas, fizikailag is egységes épület vagy összetartozó épületegyüttes, melyben minden esetben közösségi programok szervezésével megbízott, legalább egy fő helyi munkaerő is dolgozik. Az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó szolgáltatások indikatív tartalma: 

Egészségügy o

Felnőtt- és gyermek háziorvosi ellátás,védőnő szolgálat, otthoni szakápolás, prevenció és szűrés számára infrastruktúra biztosítása, kommunikációs pont (informatikai, melyen keresztül az ellátók külső adatbázisokhoz csatlakozhatnak), fiókpatika

 

Szociális ellátás o Étkeztetés, házi segítségnyújtás, szociális információs szolgáltatás, gyermekjóléti szolgáltatás, családsegítés „bázishelye”.

10/23

o





A helyi körülményektől (pl. megközelíthetőség), szükségletektől- és igényektől függő szolgáltatások: gyermekek napközbeni ellátásai: bölcsőde, vagy egyéb alternatív napközbeni gyermekfelügyelet (nem intézményes forma) biztosítása, idősek nappali ellátása.

o Alapfokú oktatás o Az alapfokú oktatás infrastruktúrája (iskola) nem része az „életház”-nak, mindazonáltal „életház” iskolaépület részeként is kialakítható. o Kulturális és szabadidős szolgáltatások o Közösségi tér (min. 50 m2, klubhelyiség, kiállító- és előadóterem funkcióval), információs pont, könyvtári szolgáltatás (vagy „bibliobusz”megálló), 5-6 elemű szabadtéri játszótér, füves sportpálya vagy sportudvar kiszolgáló létesítményekkel (ez utóbbi nem feltétlenül az „életház”-hoz fizikailag kapcsolódva)

Az életház funkcionális működésének feltétele, hogy adott épületben legalább kulturális és szociális vagy kulturális és egészségügyi vagy szociális és egészségügyi funkciók együttesen kapjanak helyet. Életház kivételes esetekben csak kulturális funkcióval is létesíthetők, ezen esetekben azonban egyrészt a fejlesztés eredményeképpen létrejövő beruházásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a későbbiekben egyéb, a fentieknek megfelelően meghatározott funkciókkal kibővíthető legyen, másrészt a fenntartó település önkormányzatának megfelelően indokolnia kell, hogy az adott településen a fenti humán funkciókhoz kapcsolódó infrastruktúra integrált megvalósítása miért nem lehetséges vagy miért nem célszerű. A fenti szolgáltatás-lista indikatív, tehát a helyi szükségletekhez és igényekhez kapcsolódó kisebb eltérések lehetségesek, mindazonáltal az intézkedés a fenti lista szerintit meghaladó szolgáltatás-tartalomhoz szükséges infrastruktúra kialakítási költségeit nem finanszírozza. Egy „életház” projekt tehát nem feltétlenül tartalmazza a fentiek szerinti teljes tartalomhoz szükséges infrastruktúrát, hanem a helyi igények és lehetőségek alapján a későbbi fenntarthatóság figyelembevételével, a fenti lista szerinti szolgáltatásokból alakítja ki az „életház” szolgáltatási profilját és az ehhez szükséges infrastruktúrát. Az intézkedés keretében megvalósítandó tevékenységek: Az életház létesülhet új épület létesítésével vagy nem humán szolgáltatások céljait szolgáló épületek teljes átalakításával valamint jelenleg is humán szolgáltatások céljaira szolgáló épületek és szabadtéri létesítmények funkcionális átalakításával, új közösségi funkciók befogadására alkalmas kibővítésével (pl. feleslegessé vált iskolaépületek vagy épületrészek, művelődési házak átalakítása és kibővítése, stb.)

11/23

Támogatható minden épület átalakításával és berendezésével (eszköz és felszerelés beszerzésével) kapcsolatos, a fenti c.) pont szerinti szolgáltatás-tartalom nyújtásához szükséges beruházás. A fejlesztések kötelező eleme az akadálymentesítés. Az életházban dolgozó programszervező foglalkoztatásához és képzéséhez kapcsolódó költségek fedezésére az intézkedés pénzügyi keretének10%-át kitevő forrás áll rendelkezésre, melynek felhasználása az ESZA szabályai szerint történik. Ezen keret indikatív 20%-a az életházakban dolgozók foglalkoztatási módjának és a szükséges kompetenciák azonosítására szolgáló előkészítő munkák finanszírozására, fennmaradó 80%-a pedig – az egyes fejlesztések során, egyedileg igénybe véve – a konkrét képzések és egyéb fejlesztési tevékenységek finanszírozására szolgál.

6.2 MÁSODIK

INTÉZKEDÉS:

A

KOMPLEX

REHABILITÁCIÓ

ÉS

IDŐSELLÁTÁS

INFRASTRUKTURÁLIS ÉS HUMÁN FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE

Célja: 



 

A felhasználó kiesett képességeinek helyreállítása, a megmaradt képességek megerősítése, az egyén önálló életvitelének segítése, nyílt munka erőpiaci foglalkoztatásra való felkészítése több ágazati együttműködéssel, a feladatok és kompetenciák megosztása révén költség hatékony intézményi hálózat kialakítása Az egészségügyi ellátórendszerre jellemező túl súlyban lévő aktív ágykapacitások eloszlása a szükségleteket kövesse, szükség szerint redukálódjon mennyisége, a szociális ellátórendszerre nehezedő nyomás csökkenjen Fejlődjön az idősellátás intézményrendszere. Korszerű szociális szolgáltatási struktúra kialakítása, amelyben a megújult szakmai alapelvek és eredmények figyelembevételével működő ellátások valósulnak meg, amelyek segítik a társadalmi befogadás stratégiájának megvalósítását.

Kapcsolódás a prioritás céljaihoz: Elsősorban (2), részben (1) Az intézkedés leírása Az egészségügyi ellátórendszer struktúrája nem követi le a szükségletek megváltozását, földrajzi és ellátási területen torz. Jelentős társadalmi igény jelentkezik a nem aktív ellátások iránt, az egyre jobban idősödő lakosság egészségügyi ellátása. A jelenlegi aránytalan aktív ágy kapacitást rehabilitációs kapacitássá szükséges konvertálni, akár egyes most még aktív profilt is művelő intézmények szakkórházakká való átalakításával. Ezzel együtt szükséges fejleszteni olyan rehabilitációs ellátásokat (nappali kórház, járóbetegszakellátás), amely révén a rehabilitációs tevékenység mélyebb komplexitást nyerhet. E mellet a rehabilitáció, mint egészségügyi szolgáltatás, együtt kell, hogy működjön a szociális

12/23

ellátással, illetve a definitív ellátásokat (ápolás, hospice) nyújtó intézményekkel. Kiemelt feladat, hogy a rehabilitációban érintettek (idősek7, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok stb.) sorsa nyomon követhető legyen, az egészségügyi és a szociális ellátás is legyen definitív (befejezett). Problémaként jelenik meg, hogy a kórházi ellátásban újra és újra megjelenő betegek esetén a további sorsuk intézését (elhelyezés, utógondozás, foglakoztatás stb.) elölről kell kezdeni. Ennek érdekében szükséges a szociális és az egészségügyi ágazatok szorosabb együttműködése, illetve ún. integrált szolgáltatások kiépítése és működtetése, az időskorúak ellátása, az általános egészségi állapot javítása és a rehabilitációs tevékenységek javítása érdekében. Kiemelt célterületek: mentálhigiéné, rehabilitáció, geriátria; pl.: kórházi kezelést követő ápolási szolgáltatások létrehozása A fejlesztések iránya terjedjen ki a szociális foglalkoztatási lehetőségek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése és javítása is, a zárt intézményi környezet nyitott nappali ellátással való kombinálása. A szociális foglalkoztatás lényeges eleme, hogy nem passzív ellátást kap az intézményben élő személy, hanem aktív közreműködése eredményeként jövedelemszerző tevékenységet folytat, melynek során tényleges munkavégzés, értéktermelés történik A szociális szolgáltatás keretein belül a rehabilitációs és szociális intézményekben ellátott, tovább nappali ellátás keretei között az aktív korú fogyatékos személyek és megváltozott munkaképességű emberek, továbbá a tartós munkanélküliek munkaerő piaci esélyeinek javítását célozza meg - a foglalkozási rehabilitáció eszköztárának rendszerszerű fejlesztésével. Kiemelten támogatást élvez: a fogyatékos, hajléktalan személyek, pszichiátriai-, szenvedélybetegek rehabilitációs részlegeként új szolgáltatások: a munka rehabilitáció, a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás (pl. háztartási tevékenységek, kertművelés, növénytermesztés, állattenyésztés, kézműves termékek, ajándéktárgyak készítése, szövésfonás). Hangsúlyt kell fektetni az egyéni készségekre és képességekre, fejlesztő, felkészítő foglalkoztatásra, a nyílt munkaerőpiac megcélzására. Támogatandó az így előállított termékek értékesítésének lehetőségeit vázoló koncepciók kidolgozása Intézményen belüli foglalkoztatásnál alapelv a szektorsemlegesség elve, azaz önkormányzat, civil és egyházi fenntartó egyaránt legyen a támogatott szervezetek között. A komplex rehabilitáció alatt mind a korábban bemutatott öt területi szinten egymásra épülő feladatok határozhatók meg: A feladatok térségi szintű megoszlása: 5. szint – regionális: speciális szakellátások (pl. látássérültek orvosi rehabilitációja és életviteli támogatása, idősek mozgásszervi rehabilitációja, célcsoport specifikus rehabilitáció: fogyatékosok/pszichiátriai betegek/szenvedélybetegek/hajléktalanok rehabilitációja-speciális fejlesztés, kevés igénybe vevővel)

13/23

4. szint – térségi: szakellátó intézmények (pl, krónikus / rehabilitációs szakkórház, időellátó intézmények idősek mozgásszervi rehabilitációja, célcsoport specifikus rehabilitáció: fogyatékosok/pszichiátriai betegek/szenvedélybetegek/hajléktalanok rehabilitációja-általános fejlesztés, magas számú igénybe vevővel)) 2-3. szint – kistérség: utógondozó és rehabilitációs járóbeteg-szakellátás, idősellátó ápolási intézmények, idősek nappali/átmeneti/kistérségi szinten: tartós bentlakásos ellátása, közösségi ellátások, támogató szolgálat, szociális foglalkoztatás) 1. szint – település: otthonápolás, házi gondozás házi segítségnyújtás, Az intézkedés keretében megvalósítandó tevékenységek: ERFA által támogatható 

Krónikus / rehabilitációs kapacitás fejlesztése



Ápolás / geriátria / hospice ellátások fejlesztése

Integrált, informatikai alapú esetkövető, „esetmenedzser” rendszer kialakítása. Az újonnan induló szociális foglalkoztatás tárgyi feltételeinek kialakítására, fejlesztésére, kisebb költségigényű külső / esetleg belső foglalkoztató műhely átalakításra. Ingatlan beruházások: Foglalkoztató helyiség; Rehabilitációs részleg; Rehabilitációs célú lakóotthon Tárgyi eszköz: Kézműves foglalkozásokhoz kis értékű tárgyi eszköz beszerzések (kemence, varrógép, szövőgép, stb.) Támogató háttérszolgáltatás (közösség közlekedéssel biztosítható a szociális foglalkoztatás városi szintű működtetése) ESZA által támogatható 

Rehabilitációs szakemberképzés / tovább képzés (szakorvos, házi gondozó, gyógytornász, fizioterápiás asszisztens, foglalkozás-terapeuták, kórházi szociális munkás, mentálhigiénés, lelki segítségnyújtók, foglalkoztatási koordinátorok, szabadidő és foglalkoztatás szervezők)



A kórházi szociális munka elterjedését támogató projektek szervezése: képzés, felvilágosító munka, kórházi szervezetbe való illeszkedés támogatása,

Egészségügyi dolgozókkal való kommunikáció fejlesztése, tréningek szervezése Modellkísérletek, amelyek a partnerség, az integráció, az ütemezett tervezés alapelveinek figyelembevételével működnek a szociális intézményrendszer foglalkoztató készségének fejlesztésére. A szociális intézményekben (elsősorban rehabilitációs intézményekben, de nem kizárhatók az ápoló-gondozó intézmények sem) folyó szociális foglalkoztatási formák továbbfejlesztése, megújítása.

14/23

A rehabilitációs intézményekben folyó foglalkoztatási formák továbbfejlesztése, megújítása. A szociális alapszolgáltatás keretein belül a partnerségi és közösségi elvek figyelembevételével a rászorulók minél szélesebb körének bevonása, elősegítve a társadalmi integráció és re - integráció megvalósítását. A különböző ellátotti csoportokban, a megmaradt készségekre, képességekre és azok fejlesztésére építő, az egyéni karrier-igényeket figyelembe vevő foglalkoztatás megvalósítása. Adaptálható, más intézményekben/szolgáltatóknál foglalkoztatási tevékenységek modellezése.

is

alkalmazható

rehabilitációs

Nappali ellátás keretében, foglalkoztató kialakítására és működtetésére, amely a családban, saját lakókörnyezetben való maradást, gondoskodást teszi lehetővé, ugyanakkor a fogyatékos, megváltozott munkaképességű emberek megmaradt készségekre, képességekre építő foglalkoztatást tud biztosítani. A szociális intézmények és szolgáltatók profiltisztítása, modernizációja, innovatív eljárások, az ehhez szükséges eszközök, módszerek kidolgozása, amelyek hatékonyan hozzájárulnak az eddigi munkavégzés szakszerűségének növeléséhez. A foglalkoztatási szakmai program működtetése érdekében személyi feltételek kialakítására, biztosítására, tényleges foglalkoztatás esetén. A szociális foglalkoztatás új formáinak bevezetéséhez, működtetéséhez szükséges képzési programok: 

a rehabilitációs eljárások, készségfejlesztés, pszicho-edukáció, pszicho-szociális tanácsadás ismerete,



a munka világába való visszatérés, illetve tartósan ott maradás elősegítésének ismerete,



az egészségügyi, szociális, munkaügyi szolgáltatások szakmai együttműködés – esetmegbeszélők tapasztalatcsere műhelyek a program alatt és befejezése után



6.3 HARMADIK

INTÉZKEDÉS:

KOMPLEX

REINTEGRÁCIÓS

SZOLGÁLTATÁSOK

INFRASTRUKTURÁLIS ÉS HUMÁN FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE, KÍSÉRLETI PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA

Célja: Komplex munkaerő-piaci problémákra választ adó, az egyéni és csoport-szükségleteket maximálisan figyelembe vevő szolgáltatási rendszer kiépítése, a meglévők minőségi és mennyiségi fejlesztése. 15/23

Kapcsolódás a prioritás céljához/céljaihoz: Az intézkedés a prioritás mindkét céljához szorosan kapcsolódik. Az intézkedés leírása: A munkaerőpiactól tartósan távol lévő egyének társadalmi – munkaerő-piaci reintegrációja a szociál-foglalkoztatás- és oktatáspolitikai eszközök – szervezetek – intézmények összehangolásának segítségével. Az intézkedés keretében megvalósítandó tevékenységek 

Új típusú felnőttképzési programok / szolgáltatások, kiemelten a 8. osztályt be nem fejezett, inaktív csoportok részére



lemorzsolódás csökkentése és a lemorzsolódók visszavezetése (a tanórán kívüli tevékenységek helyszíneinek a kulturális és szociális intézmények kapacitásfejlesztéseivel összhangban megvalósuló átfogó korszerűsítése elősegíti az oktatás eredményességének növelését)



Készség és képességfejlesztő képzések – nem-formális – (tanulásmódszertan, önismereti, kapcsolatteremtő, kommunikációs, közösségfejlesztés, nyelv- és számítástechnikai oktatás stb.) szervezése, kistérségi, illetve mikrotérségi szinteken a 16-25 év közötti fiatalok életesélyeinek növelése érdekében.

Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítása, összehangolása („Lehetőségek Központja”): Főbb tevékenységek: 

információnyújtás és tanácsadás (minden, a munkaerő világához kapcsolódó pénzbeli ellátásról, szolgáltatásról (NMH, képzések, átképzések), külön kiemelt célcsoportként a gyermek- és ifjúsági korosztály számára), kihasználva a modern információs technológiák által biztosított lehetőségeket, honlap, öninformációs állomások létesítése;



infrastruktúrát ad az ún. alternatív foglalkoztatási kezdeményezéseknek (pl.: civil, nonprofit, szociális gazdaság típusú);

16/23



az életházakban, a mikrotérségi központokban és kistérségi közösségi központokban zajló reintegrációs tevékenységek és munkaerő-piaci szolgáltatások területi szintű és szakmai összehangolása, illetve szakmai irányítás, módszertani segítő tevékenység; a komplex regionális humán közszolgáltatási módszertani központ végső módszertani koordinálásával



infrastruktúrát ad az ún. alternatív munkaerő-piaci szolgáltató programoknak, kezdeményezéseknek (pl.: civil, nonprofit, szociális gazdaság típusú);



megfelelő infrastruktúra kialakításával lehetőséget ad ún. kihelyezett, illetve helyben szervezett képzéseknek, pl.: iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli, formális és informális képzések;



egyéb, a munka világához kötődő szakmai és szabadidős programok, rendezvények, pl.: családi nap, különböző börzék, szakmai napok.

6.4 NEGYEDIK

INTÉZKEDÉS:

A

HUMÁN

SZOLGÁLTATÁSOK

HIÁNYZÓ

SZAKEMBEREINEK ÉLETPÁLYA-PROGRAMJA

Célja: Humán szolgáltatások területén dolgozó felsőfokú végzettségű szakemberek megtartása Kapcsolódás a prioritás céljához/céljaihoz: és (2) Az intézkedés leírása: Az intézkedés forrásokat biztosít ahhoz, hogy vonzó munka- és életkörülményeket alakítsanak ki humán szolgáltatásokkal foglalkozó diplomás szakemberek számára. A források városi szinten felvázolt terv („humánerőforrás-megtartási stratégia”) alapján kerülnek odaítélésre. Az intézkedés keretében megvalósítandó tevékenységek 

Képzések, továbbképzések támogatása



Szolgálati lakások építése

17/23

6.5 ÖTÖDIK INTÉZKEDÉS: SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ÖSZTÖNZÉSÉT SZOLGÁLÓ KOMMUNIKÁCIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA

Célja: A város közvéleményének formálása, a humán szolgáltatások igénybevételének promóciója, jelentőségük tudatosítása Kapcsolódás a prioritás céljához/céljaihoz: (2) Az intézkedés leírása A humán szolgáltatások jelentőségének felismerése és ezáltal igénybevételük javítása valamint a legjobb gyakorlatok, legjobb projektek széles körű megismertetése érdekében a Kecskemét Város Önkormányzata információs napokat, egyéb kommunikációs célú eseményeket rendez, kiadványokat készíttet és terjeszt Az intézkedés keretében megvalósítandó tevékenységek  

Média-megjelenés Információs napok, rendezvények megrendezése Kiadványok elkészíttetése

6.6 HATODIK INTÉZKEDÉS: EGYSÉGES HUMÁN INFORMÁCIÓ-TECHNOLÓGIAI ÉS INTÉZMÉNYI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA

Célja: A humán szolgáltatások városi szintű összehangolására és minőségük folyamatos javítására alkalmas info-kommunikációs környezet és együttműködő intézményi hálózat fokozatos létrehozása Kapcsolódás a prioritás céljához/céljaihoz: (2) Az intézkedés leírása: A humán szolgáltatások mindegyikében, részben jelen stratégia által is ösztönzött módon, az ágazaton belüli intézményi együttműködések fokozatosan a regionális területi szintre tevődnek át. Ezen törekvéseket jelen sfp keretében az adott ágazati prioritás mind az egészségügy, az oktatás, a szociális szolgáltatások és a közművelődés területén támogatja, emellett, ezen támogatásoktól függetlenül is előre jelezhető a régiós szintű koordináció erősödésének tendenciája. Szintén előre jelezhető és jelen stratégia elemzései által is indokolt az egyes ágazatok által nyújtott humán szolgáltatások közötti összhang jelentős javítása, az elmozdulás az integrált humán szolgáltatások kifejlesztése irányába. A közszolgáltatások reformjának fontos eleme a humán szolgáltatások területén is a közszolgáltatások info-kommunikációs technológiák széleskörű alkalmazására épülő

18/23

korszerűsítése, ezáltal azok hozzáférhetőségének jelentős és fenntartható módon történő javítása. Az információ-technológiai fejlesztések eredményeként egységesített, szabványos, illetve együttműködést biztosító, inter-operábilis eszközök, alkalmazások, adatbázisok kerülnek létrehozásra, minden esetben olyan technológiával és szervezeti formában, melyek lehetővé teszik a rendszerek bővítését, illetve szükség szerinti összekapcsolását.

Az intézkedés keretében megvalósítandó tevékenységek ERFA által támogatható 

Városi, intézményközi ágazati és ezeket összekapcsoló ágazatközi informatikai infrastruktúra mintarendszerek kiépítése, illeszkedve a városi szintű intézmények kialakulásának konkrét módjához és üteméhez



Informatikai rendszerek kialakítását és összekapcsolását megalapozó tanulmányok és tervek



adatbázis-fejlesztés, elektronikus nyilvántartás készítése

közhiteles

ESZA által támogatható 

az adminisztratív közszolgáltatási feladatok, folyamatok elektronizálásához kapcsolódó tervezés és képzés 



Informatikai (IT) képzés, az információ-rendszer bevezetését elősegítő végfelhasználói és üzemeltetői képzések



Alkalmazott térinformatika képzések



Intézményi együttműködési megvalósíthatósági elemzések készítése, vezetési-szervezési és működési modell felállítása

19/23



humán szolgáltatások adatgyűjtő és –feldolgozó valamint monitoring- és jelentési rendszereinek fejlesztése, kapcsolódó megalapozó tanulmányok elkészítése és kapcsolódó képzések

Javasolt jelen intézkedések összehangolása 2014-2020 közötti fejlesztési ciklus Operatív Programjaival, valamint Kecskemét Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájával. Az intézkedések célcsoportjának, végső kedvezményezettjének, becsült költségvetésének és forrásának meghatározása az előbbiekben említett stratégiák függvényében kerülhet pontosításra. A fejlesztések gyakorlati megvalósításával a Következő programozási időszakban kiépíthetővé és megvalósíthatóvá válik az integrált szolgáltatások teljes körű modellje

7

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY KITERJESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE

Fentiekben a SWOT analízis módszertanát követve, a javasolt és tervezett beavatkozások megvalósíthatóságát vizsgálva olyan lehetőségeket tártunk fel, melyek nem csupán és kizárólag a vizsgált városra, illetve a benne élő célcsoport-tagokra, hanem általában a ’kismamák’ (GYES-ről, GYED-ről visszatérők, illetve a különféle ’fogyatékkal élők’ munkaerőpiaci versenyképesség növekedését szolgálhatják, s melyek a jelen, illetve javaslat szerint változtatott (modulált) jogi és finanszírozási környezetben megvalósíthatók. Nyilvánvaló, hogy a megvalósíthatóság alapját első sorban a (köz)szolgáltatói szándék, illetve a (köz)szolgáltatásban résztvevők affinitása alapozza, alapozhatja meg, ugyanakkor nem hagyható(k) figyelmen kívül azok a külső (rendelkezésre álló tényezők, melyek az innovációt, illetve annak lehetőségétkorlátok között tartják. Ha elemzés szinten vizsgáljuk a jelen projektben javasolt, illetve a közszolgáltatók belső javaslataként megfogalmazott fejlesztési ötleteket, az alábbiakat találjuk:   



valamennyi szolgáltató esetében van, és kommunikált is az innovációra való készség valamennyi szolgáltató rendelkezik legalább részben a megvalósításhoz szükséges (humán)kapacitással minden (köz)szolgáltató elvként vallja a vizsgálatban szereplő célcsoportokkal, illetve tagjaikkal való , a csoport sajátosságaihoz, illetve az igénybevevői szükséglethez igazodó (akár speciális) szolgáltatás-profil működtetését és/vagy kialakítását valamennyi vizsgált közszolgáltató hajlandó csatlakozni olyan információs („e” és/vagy hagyományos) csatornához, mely adekvát segítséget tud nyújtani a célcsoportok tagjainak munkaerőpiaci versenyképességjavításához

20/23

Mindezek mellett és ellenére:   

  

minden (köz)szolgáltató jelzi az anyagi források (finanszírozás) elégtelenségét (főként speciális, innovatív feladatok) vonatkozásában a hagyományos (öröklött) infrastruktúra alkalmatlanságát a feladatok elvégzésére a humán infrastruktúra (szintén finanszírozásból következő) hiányára (első sorban abban az értelemben, hogy nem, vagy csak kevéssé állnak rendelkezésre többlet kapacitások, melyek az innovációkba bevonhatók lennének) a minőségi munkaerő is (és első sorban)az alapfeladatok ellátására fordítódik, gyakran a szolgáltató munkatársainál is megfigyelhető (az első sorban ismerethiányból fakadó) előítélet, mely rontja a segítő pozíciót. a megvalósíthatóságnak (több esetben) a jogi szabályozó környezet is akadálya lehet, amennyiben:  túlszabályoz  szabályozása nem tud kellően flexibilis lenni az innovációk kapcsán

A vizsgálatunk helyszínéül kiválasztott Kecskemét Megyejogú városban a városvezetés törekvését a lehetőségek (megvalósíthatóság)biztosítására az alábbiakban foglalhatjuk össze, s ez az összefoglalás kiterjeszthető általánosan is, amennyiben egyéb területeken hasonló érték-vonalak mentén vázolható az innováció. Bár az önkormányzatnak korlátozott eszközök állnak rendelkezésére ahhoz, hogy az említett célcsoportokat fókuszcsoportként jelenítse meg a fenti szereplők előtt. A Foglalkoztatási Nonprofit Kft-n, mint önkormányzati intézményen keresztül igyekszik maga is támogatni a fogyatékkal élők munkaerő-piaci jelenlétét, illetve foglalkoztatóként – összhangban a hivatali esélyegyenlőségi tervvel - támogatja ezeknek a célcsoportok munkavállalását. Természetesen a célcsoportokat érintő önkormányzati stratégiai dokumentumok készítése során (Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció, Helyi Esélyegyenlőségi Program) mind a Munkaügyi Központ, mint az érintetteket képviselő civil és szakmai szervezetek, mind pedig a potenciális munkaadók bevonásra kerültek, így a foglalkoztatás javítására irányuló intézkedések megfogalmazása az ő részvételükkel és szakmai véleményezésükkel történt. Az önkormányzat és a Türr István Képző és Kutató Intézet Közép-Duna Menti Igazgatósága között jól működő együttműködési rendszer alakult ki az elmúlt években, amelynek egyik legfontosabb eleme a kismamák, valamint a fogyatékkal élők munkaerő-piaci reintegrációját támogató szolgáltatásokban való együttműködés. Ugyanakkor az önkormányzat nyitott minden olyan, a területet érintő civil vagy egyházi kezdeményezésre is, amelynek célja az említett célcsoport munkaerő-piaci esélyegyenlőségének elősegítése. A kismamák munkaerő-piaci jelenlétének támogatása az egyik legfontosabb célja például az Álláskeresők Egyesületeinek Bács-Kiskun Megyei Szövetsége által működtetett 21/23

Kismama Karrier Központnak. Itt olyan képzések, rendezvények, programok kerülnek megszervezésre, amelyek egyrészt segítik a kismamákat a munka világába való visszatérésben, másrészt pedig a leendő munkáltatókat is tájékoztatják a kismamákban, mint potenciális munkavállalókban rejlő lehetőségekről. Az önkormányzat és az említett egyesület között rendszeres konzultáció, együttműködés zajlik, aminek jó példája a nemrégiben elindult Alternatív Főiskola kezdeményezés is, amelynek célja a 20 év körüli, nem tanuló fiatalok munkahelyhez juttatása is. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara keretein belül Kecskeméten működik a Női Vezetők Klubja, mely kifejezetten női vállalkozók, elsősorban a gazdasági életben vezető szerepet betöltő nők számára szervez fórumokat, rendezvényeket 2013 februárjától. Fontos stratégiai partnere az önkormányzatnak a Humán-Rehab Kiemelten Közhasznú Egyesület is, amelynek profiljába tartozik egyebek mellett a fogyatékkal élő emberek intézményen belüli szociális foglalkoztatása és fejlesztő felkészítése is. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Kecskeméti Szervezete ugyancsak folytat olyan jellegű tevékenységet, amelynek célja az érintett emberek munkába állásának támogatása. A bölcsődék mellett a tényleges ellátás biztosítását segíti e tekintetben a városban működő 30 családi napközi, valamint 5 helyen alternatív napközbeni ellátás-játszóház is igénybe vehető. A kismamák munkaerő-piacra történő visszatéréséhez szükséges információk Kecskeméten több csatornán keresztül is beszerezhetők a már említett Kismama Karrier Központon vagy a Türr István Képző és Kutató Intézeten kívül is. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Kecskeméti Kirendeltség és Szolgáltató Központja a tanfolyamoknál és a különböző munkaerőpiaci támogatásoknál előnyben részesíti a GYESről, GYED-ről visszatérő nőket. Mivel hátrányos helyzetűnek minősülnek, előnyt élveznek a támogatások odaítélésénél, illetve bevonják őket a képzésekbe. Természetesen mindezen lehetőségekről tájékoztatást is nyújtanak az érintetteknek. Információnyújtás és tanácsadás területén is fontos partnere az önkormányzatnak a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület, valamint az általa működtetett Bács-Kiskun Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház, ahol információkkal, tanácsadással és különféle programok révén nyújtanak segítséget, a családokat, a gyermekeket, a fiatalokat, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket képviselő, valamint az őket támogató közösségeknek, intézményeknek. A versenyképesség javításának előmozdítása érdekében a következőket érdemes megfontolni: 



Szemléletváltás: a kismamák és a fogyatékkal élők egyaránt értékes, jó munkaerők. Az általuk végzett munka, előállított termék semmivel sem rosszabb minőségű, mint amit elvárnak a potenciális munkaadók/megrendelők. Alternatív és atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítése, legyen érték az, ha egy munkahely családbarát.

22/23



 

A hagyományos női szakmák piaci lehetőségeinek vizsgálata, valamint a női foglalkoztatás új útjainak keresése (olyan területeken, amelyek eddig férfias munkának számítottak) Női és fogyatékos kvóta, munkahelyi védettség. Fogyatékkal élők esetében alapvetően szükséges a potenciális munkahelyek akadálymentessége.

A szolgáltatástervezési koncepcióban főleg a fogyatékkal élők kapnak kiemelt szerepet, miután a városban támogató szolgálat, fogyatékosok nappali intézménye és fogyatékosok otthona is működik. Megjelenik a koncepcióban ezen intézmények tevékenységi köre, ellátotti struktúrája, valamint jövőbeni fejlesztési feladatai. A kismamák nem ebben a stratégiai dokumentumban, hanem a Helyi Esélyegyenlőségi Programban jelennek meg hangsúlyosabban, ahol a helyzetelemzés során bemutatásra kerülnek Kecskemét viszonylatában a nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége, a munkaerő-piaci és a családi szerepek összeegyeztethetőségének lehetőségei, a krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások, a családon belüli erőszak, a családtervezés és a nők szerepe a helyi közéletben is. Ugyanennek a dokumentumnak az intézkedési terve hangsúlyos feladatként fogalmazza meg a nők (kiemelten a kismamák) munkaerő-piaci diszkriminációja elleni küzdelmet, valamint a családi élet és a munka világának összehangolását támogató szolgáltatások kialakítását

23/23