Meghívottként jelen volt: Sasvári Annamária, a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa mint szakértı, Szudár Béla Csaba Tv tulajdonosa

Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. sz. I. 201-4/2009. JEGYZİKÖNYV Készült: 2009. április 2-án Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala hivatalos helyiségében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének nyilvános ülésén. Jelen volt: Vantara Gyula polgármester, Köles István alpolgármester, Hanó Miklós alpolgármester, Szente Béla, Dr. Kerekes Attila, Tímár Ella, Dr. Ferenczi Attila, Vrbovszki Viktor, Fodor Lajos, Kiss Tibor, Fodor Jánosné, Herczeg Tamás tanácsnok, Hirka Tamás, Dr. Fábián Ágnes tanácsnok, Kutyej Pál, Hricsovinyi Tamás, Bokros Mátyás, Baji Lajos, Tóth Károly, Szilvásy Ferenc, Benkóné Dudás Piroska, Miklós Attila, Mezei Zsolt, Pap János, Vámos József, Takács Péter, Halász Zsanett, Hrabovszki György képviselı. Tanácskozási joggal vett részt: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı Meghívottként jelen volt: Sasvári Annamária, a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa mint szakértı, Szudár Béla Csaba Tv tulajdonosa Napirendje tárgyalásánál jelen volt: Dr. Tıgye Ildikó, a Szociálpolitikai Osztály osztályvezetıje, Opauszki Zoltán kabinetvezetı, Tarné Stuber Éva, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetıje, Soczóné Dömény Edit, a Pénzügyi és Gazdasági Osztály osztályvezetı-helyettese, Bornné Dr. Stefkovics Valéria, a Stratégiai- Fejlesztési Osztály osztályvezetıje, Csernus István, a Stratégiai-Fejlesztési Osztály osztályvezetı-helyettese, Túriné Kovács Márta, az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály megbízott osztályvezetıje, Szigeti Csaba Sport Csoport csoportvezetı, Dr. Kiss Gyula, Jogi, Önkormányzati és Szervezési csoportvezetı, Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyőlés határozatképes, 28 fı képviselı van jelen. A meghívóban a zárt ülésre tervezett Z.1, Z.2. (mivel a pályázók egyike nem járult hozzá a kinevezés nyilvános ülésen való tárgyalásához) napirendeket a törvény erejénél fogva zárt ülésen tárgyalja a testület, amirıl nem kell szavazni. A tervezett napirenddel kapcsolatban az alábbi javaslatot tette: A nyilvános ülés 1.3. pontját az elıterjesztı javaslata alapján levételre javasolja, mivel további egyeztetést igényel. A vagyoni ügyek napirend keretében 4.14 és 4.15 jelzéssel javasolja napirendre venni a Volt lıszerraktár értékesítése és az Ingatlancsere a Hunyadi téren tárgyú elıterjesztéseket. Tájékoztatásul elmondta, hogy a Bejelentés napirend keretében tárgyalja a közgyőlés a képviselıi kérdésekre adott válaszok elfogadását, a Barnevál levelét, illetve az Idıskorú intézményi ellátását segítı közalapítvány felügyelı bizottság tagjainak megválasztását. Javasolta, hogy a szennyvíz projekthez kapcsolódó 7. és 8. jelzéső elıterjesztéseket a szakértı jelenlétében 14 órakor tárgyalja a közgyőlés. (Kazetta 1/1. 001-037)

2 Hrabovszki György képviselı: Mivel a képviselık elızetesen nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a Barnevál ügyét Vantara Gyula polgármester szeretné napirendre tőzni, a szocialista frakció kezdeményezte volna a téma napirendre vételét, illetve elıterjesztést készített a békéscsabai válságkezeléssel kapcsolatos önkormányzati lépések vonatkozásában. A frakció által készített elıterjesztést a Bejelentések között javasolja tárgyalni, csatlakozva Vantara Gyula polgármester kezdeményezéséhez. (Kazetta 1/1. 037-043) Takács Péter képviselı: Jelezte, hogy nyilvános ülés elején kíván kérdést intézni Vantara Gyula polgármester felé. Megjegyezte, hogy az írásban megküldött elıterjesztéseken kívül a CD lemezen szereplı elıterjesztések oldalszáma 794 volt. Személy szerint valamennyi elıterjesztést átolvas. A hivatkozott oldalszám azonban rendkívül idıigényes feladat elé állította a képviselıket. Javasolta, arányosítsák a közgyőlésen tárgyalandó napirendek tartalmát. Köztudott, hogy a júliusi közgyőlés kevés elıterjesztést tárgyal. Kérte, amennyiben olyan elıterjesztések készülnek, amelyek késıbbi idıpontban történı tárgyalása nem jelent problémát, javaslatát vegyék figyelembe. (Kazetta 1/1. 043-057) Miklós Attila képviselı: Jelezte, hogy a városüzemeltetési ügyek elıtt kíván Vantara Gyula polgármesterhez kérdést intézni. Kérte, hogy a sportügyek elıtt egy percben adózzanak a képviselık ifj. Ocskay Gábor magyar jégkorongozó emléke elıtt. (Kazetta 1/1. 057-062) Vámos József képviselı: Jelezte, hogy a nyilvános ülés elején kíván szót kérni. (Kazetta 1/1. 062-064) Pap János polgármester: 14 órakor, a nyilvános ülésen kíván szót kérni. (Kazetta 1/1. 064-066) Tóth Károly képviselı: A zárt ülés elején kíván Hanó Miklós alpolgármesterhez kérést intézni. (Kazetta 1/1. 066-068) Szente Béla képviselı: A Bejelentések napirend keretében kíván két témában megnyilvánulni. (Kazetta 1/1. 068-072) Baji Lajos polgármester: Jelezte, hogy a napirendi pontok elfogadása után, a zárt ülés megkezdése elıtt, illetve 14 órakor, a nyilvános ülés elején kíván szót kérni. (Kazetta 1/1. 072-075) Vantara Gyula polgármester: Az elhangzott módosításokkal együtt szavazásra bocsátotta a meghívóban szereplı napirendi pontokat. Megállapította, hogy a közgyőlés 27 igen szavazattal, 1 tartózkodással a napirendet elfogadta. (Kazetta 1/1. 075-081)

3 Zárt ülés: 1.)

Jegyzıi pályázat elbírálása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Titkársági Osztály Személyzeti Csoport

2.)

Fellebbezések, méltányossági ügyek Elıterjesztı: Szociálpolitikai Osztály vezetıje Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály

Nyilvános ülés: 1.)

Szociális, egészségügyi területet érintı ügyek: 1. A Réthy Pál Kórház területi ellátási kötelezettségének módosítása Elıterjesztı: Dr. Fábián Ágnes tanácsnok Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály 2.

Beszámoló az egészségügyi ágazat részére a 2008. évben gép-mőszer támogatásra nyújtott fenntartói támogatás felhasználásáról Elıterjesztı: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály 4.

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2008. (II.29.) önk. rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı Elıkészítı: Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport Szociálpolitikai Osztály 5.

Az adósságkezelési szolgáltatás kiterjesztése és a szociálisan hátrányos helyzetben lévık lakhatását segítı adósságkezelési szolgáltatás mőködtetésérıl szóló 33/2003. (XII.11.) önk. rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály Titkársági Osztály Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 6. „Vasút-tisztasági” közmunkaprogram önrészének biztosítása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály 7. Közfoglalkoztatás-szervezık foglalkoztatásának támogatása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály Pénzügyi és Gazdasági Osztály 8. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatási Terve – Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály

4

9.

Békéscsaba városban területi ellátási kötelezettséggel mőködı háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi vállalkozások támogatásáról szóló szabályzat módosítása Elıterjesztı: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály 10. Szociális alapszolgáltatást nyújtó, nem állami fenntartók támogatása Elıterjesztı: Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke Elıkészítı: Szociálpolitikai Osztály 11.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. változásának lekövetése Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı Elıkészítı: Titkársági Osztály Személyzeti Csoport 2.)

Oktatási, közmővelıdési és sport ügyek: 1.

Az általános iskolák elsı évfolyamán indítható osztályok száma a 2009/2010es tanévben Elıterjesztı: Köles István alpolgármester Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály 2. Alapítványi támogatások, közmővelıdési megállapodások jóváhagyása Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúság, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály 3. Jankay-képek árusítása, árverése Elıterjesztı: Köles István alpolgármester Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály 4. Helytörténeti ügyek (emléktábla állításának kérelme) Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúság, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály 5.

A 2009. évi ifjúsági feladatokra fordítható pénzeszközök felosztása – alapítványi támogatás jóváhagyása Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúság, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály 6.

A Békéscsabai Elıre NK Kft. végelszámolása utáni vagyonfelosztásból származó pénzmaradvány felhasználása Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúság, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály

7. Pályázat benyújtása sportlétesítmény-felújításra Elıterjesztı: Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúság, Oktatási és Sportbizottság elnöke Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály

5

3.)

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 1. Javaslat a 2008. évi költségvetési rendelet módosítására Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı Pénzügyi és Gazdasági Osztály 2.

Független könyvvizsgálói jelentés - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelet-tervezet vizsgálatáról Elıterjesztı: Pankucsi János könyvvizsgáló 3. A 2008. évrıl szóló költségvetési beszámoló Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı, Pénzügyi és Gazdasági Osztály 4. Javaslat a 2009. évi költségvetési rendelet módosítására Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı, Pénzügyi és Gazdasági Osztály 5.

Beszámoló a polgármester döntési hatáskörébe tartozó elıirányzatok felhasználásáról Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Pénzügyi és Gazdasági Osztály 6.

A prémium évek program költségvetési megtérítéséhez kapcsolódó fenntartói döntés Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Pénzügyi és Gazdasági Osztály 7. 2008. évi összefoglaló ellenırzési jelentés Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı 7.)

„Békéscsaba Megyei Jogú Város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése” címő projekt régészeti és lıszermentesítési feladatokra kötendı szerzıdés Elıterjesztı: Hanó Miklós alpolgármester Elıkészítı: Projekt Végrehajtó Egység

8.)

„Békéscsaba Megyei Jogú Város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése” címő projekthez kapcsolódó mérnöki feladatok ellátása elnevezéső közbeszerzési eljárás eredménye Elıterjesztı: Hanó Miklós alpolgármester Elıkészítı: Projekt Végrehajtó Egység

6 3.)

Pénzügyi, költségvetési ügyek: 8.

A helyi önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló 30/2006. (IX.12.) önk. rendelet módosítása Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı Elıkészítı: Titkársági Osztály, Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 9. A Csaba TV közszolgálati mősorainak támogatása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Kabinet 4.)

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok: 1. Pályázat benyújtása az Északi iparterület fejlesztésére Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 2.

Pályázat benyújtása „Győjteményes növénykertek és védett történeti kertek megırzése és helyreállítása” projektek támogatására Pályázat kódszáma: KEOP-3.1.3. Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Kabinet Stratégiai- Fejlesztési Osztály 3.

Bölcsıdék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére pályázat benyújtása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály Szociálpolitikai Osztály Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály

4. Építési telkek értékesítése a Franklin és Báthory utcák mögötti területen Elıterjesztı: Hanó Miklós alpolgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 5.

Alapítói döntés Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. Alapító Okirat módosítás Elıterjesztı: Borbíró Zoltán, a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. Igazgatóság elnöke Elıkészítı: Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt.

6. A Dél-alföldi Regionális Ivóvíz-minıség javító Program megvalósítása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 7. Beszámoló a vállalkozásfejlesztési célelıirányzat felhasználásáról Elıterjesztı: Dr. Ferenczi Attila, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi Mezıgazdasági Bizottság elnöke Elıkészítı: Békéscsabai Vállalkozói Centrum Kft. Stratégiai- Fejlesztési Osztály

és

7 8. Telek tulajdonjogának átruházása az Élıvíz-csatorna mellett Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 9.

A Trófea utcai 0391/53 hrsz-ú ingatlan kisajátításáról szóló 638/2007. (XII.13.) közgy. határozat módosítása Elıterjesztı: Hanó Miklós alpolgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 10.

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló rendelet megalkotása Elıterjesztı: Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı Elıkészítı: Titkársági Osztály, Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport 11. Extrém sportpálya fejlesztésére rendelkezésre álló forrás átadása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 12. Békéscsaba „Kalandpark” II. ütem Elıterjesztı: Hanó Miklós alpolgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály „Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet Sürgısségi Betegellátó Osztályának (SO2) korszerősítése” tárgyú pályázat – elızetes támogató döntés elfogadása Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Stratégiai- Fejlesztési Osztály 13.

5.)

Városüzemeltetést érintı ügyek 1. Békéscsaba forgalmi rendjének felülvizsgálata Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály 2. Földgáz energia szabadpiaci beszerzése Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály 3. Földutak karbantartása Elıterjesztı: Dr. Ferenczi Attila, a Városfejlesztési, Mezıgazdasági Bizottság elnöke Elıkészítı: Városüzemeltetési Osztály

6.)

Környezetvédelmi

Parkolóház építése Elıterjesztı: Vantara Gyula polgármester Elıkészítı: Titkársági Osztály, Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport

és

8

9.)

BEJELENTÉSEK 1.

Az Idıskorúak Intézményi Ellátását Segítı Közalapítvány felügyelı bizottsági tagjainak megválasztása Elıterjesztı: Herczeg Tamás tanácsnok Határidı: 2009. április 30.

2. 3.

Barnevál ügye Képviselıi kérdésekre adott válaszok elfogadása

Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatta a képviselıket, hogy az irányító hatóság megváltoztatta a feltételeket, ezért a 4.3 jelzéső „Bölcsıdék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére pályázat benyújtása” tárgyú anyag elıterjesztését kicserélték és kiosztották a kollégák. 9 óra 45 perckor zárt ülést rendelt, a közgyőlés zárt ülésen folytatja tovább munkáját. (Kazetta 1/1. 081-085) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Szvercsák Szilvia kinevezett jegyzıt, tegye le a köztisztviselıi esküt. „Én Dr. Szvercsák Szilvia, esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hő leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. Az államés szolgálati titkot megırzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelıen, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata érdekeinek szolgálatával teljesítem. Hivatalomban és azon kívül példamutatóan viselkedem, s minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlıdését, szellemi és anyagi javainak gyarapodását elımozdítsam. Isten engem úgy segéljen!” Sok sikert, jó munkát kívánt. (Kazetta 1/2. 107-145)

Napirend tárgya:

Tárgy:

Szociális, egészségügyi területet érintı ügyek:

A Réthy Pál Kórház területi ellátási kötelezettségének módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását támogatja. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 145-162) A közgyőlés 21 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta:

9

168/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése hozzájárul ahhoz, hogy Bucsa Község és Ecsegfalva Község lakosságának sürgısségi betegellátását a továbbiakban a karcagi Kátai Gábor Kórház lássa el. Felelıs: Határidı: Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2009. április 6. Beszámoló az egészségügyi ágazat részére a 2008. évben gép-mőszer támogatásra nyújtott fenntartói támogatás felhasználásáról

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását támogatja. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. (Kazetta 1/2. 162-168) Dr. Kerekes Attila képviselı, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: A fenntartói támogatás kapcsán tolmácsolta a házi orvos kollégák köszönetét. Remélik, hogy a következı évben is hasonló tendencia érvényesül. Megjegyezte, hogy sajnos évek óta csökken a központi támogatás. (Kazetta 1/2. 168-173) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 173-179) A közgyőlés 21 igen szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 169/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Réthy Pál KórházRendelıintézet részére 2008. évben nyújtott fenntartói támogatás felhasználásról készült beszámolót elfogadja.

Felelıs: Határidı: 2.

Vantara Gyula polgármester 2009. április 6.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a városban ellátási kötelezettséggel mőködı háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi vállalkozások, és a Csaba Ügyeleti Kft. részére 2008. évben nyújtott fenntartói támogatás felhasználásról készült beszámolót elfogadja.

Felelıs: Határidı:


10 Tárgy:

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2008. (II.29.) önk. rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, és a rendelet módosítását támogatja. Az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság támogatja a rendelet módosítását. (Kazetta 1/2. 179-188) Takács Péter képviselı: A közgyőlés az együttmőködésre kijelölt szerv esetében a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központot nevesíti. Véleménye szerint jelentıs esetszám emelkedéssel jár a változtatás. A szolgálat a feladat ellátásához kap további létszámot? (Kazetta 1/2. 188-193) Dr. Tıgye Ildikó osztályvezetı: Igen. Közel 100 rendszeres szociális segélyben részesülı kapcsolattartását kell megvalósítania a családsegítı központnak. Szakmailag az egyetlen szervezet, amely a feladat ellátására alkalmas. Jelenleg a közcélú foglalkoztatásban már két kolléga, (szociálpolitikus és szociális munkás) segíti a feladatok ellátását. Pályázat került kiírásra a családsegítık együttmőködésének támogatására, ami további két fı munkavállaló igénybevételére nyújt lehetıséget, bérüket a központi költségvetés támogatja. (Kazetta 1/2. 193-203) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 1/2. 203-206) A közgyőlés 23 igen szavazattal, 3 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 10/2009. (IV. 6) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 34/2008. (IX. 22.) önk. rendelettel módosított 7/2008. (II. 29) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2008. (II. 29) önk. rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A Rendelet 12. §-a az alábbiak szerint módosul: Aktív korúak ellátása (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeit, az ellátás összegét az Szt. 3337/G. §§-ai állapítják meg.

11 (2) Az aktív korúak ellátására jogosult, egészég-károsodottnak nem minısülı személy (továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülı személy) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttmőködésre köteles a közgyőlés által kijelölt szervvel. (3) A közgyőlés által együttmőködésre kijelölt szerv: a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ (továbbiakban: Gyermekjóléti és Családsegítı Központ). (4) A rendszeres szociális segélyben részesülı személy az együttmőködés keretében: a) a Gyermekjóléti és Családsegítı Központnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítı programról, c) teljesíti a beilleszkedést segítı programban foglaltakat, köteles a Gyermekjóléti és Családsegítı Központtal kapcsolatot tartani, az általuk elıírt idıpontban megjelenni, d) az Szt.-ben elıírt kötelezettségeinek eleget tesz.

(5) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülı személy az együttmőködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésıbb 3 munkanapon belül bejelenteni a Gyermekjóléti és Családsegítı Központ felé. Az akadályoztatás okát a bejelentéssel egyidejőleg, de legkésıbb 5 munkanapon belül köteles hitelt érdemlı módon igazolni. 2. § A Rendelet az alábbi 12/A. §-al egészül ki: (1) A beilleszkedést segítı programok típusai: a) a rendszeres szociális segélyben részesülı személy saját erıforrásainak feltárására irányuló egyéni programok, b) mentálhigiénés életmódot formáló programok, c) munkavégzésre felkészítı és integráló programok, d) csoportos önsegítı és képességfejlesztı programok, e) álláskeresési technikák, jogi és pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkoztatás, f) segítségnyújtás képzés, átképzés különösen az általános iskolai végzettség és az elsı szakképesítés megszerzésének érdekében. (2)

A beilleszkedést segítı program tartalmi elemei: a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erısítése, pszicho-szociális megerısítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerısítés, álláskeresési készségek erısítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és

12 konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés, b) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erısítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elısegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítı csoportok, pszichológiai megerısítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megırzése, c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerı-piaci kapcsolódásokról. (3)

A Gyermekjóléti és Családsegítı Központ kötelezettségei: a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidı betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerıs határozat alapján- a Központnál történı megjelenéskor- nyilvántartásba veszi, b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítı program elkészítésének menetérıl, a programok típusairól, az együttmőködés eljárási szabályairól, c) a nyilvántartásba vételtıl számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítı programot, és arról a segélyben részesülı személlyel írásban megállapodást köt, d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítı programban foglaltak betartását, e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzıt a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról, f) jelzi a jegyzınek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget, g) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

(4)

A jegyzı kötelezettségei: a) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Gyermekjóléti és Családsegítı Központnak, b) tájékoztatja a Gyermekjóléti és Családsegítı Központot - az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésérıl - a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszőnésérıl és az Szt. 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttmőködési kötelezettség elıírásáról, - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresıként történı nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.

13 3. § A Rendelet az alábbi 12/B. §-al egészül ki: (1)

Az együttmőködési kötelezettség megszegésének minısül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülı személy számára felróható okból: a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidın belül nem jelenik meg a Gyermekjóléti és Családsegítı Központnál, b) a Gyermekjóléti és Családsegítı Központ által elıírt idıpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, c) a számára elıírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt, d) a beilleszkedést segítı programban meghatározottakat nem hajtja végre, e) a rendszeres szociális segély természetben történı folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl. 4. §

A Rendelet 13. §-a hatályát veszti:

5. § Ez a rendelet 2009. április 6. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekre is alkalmazni kell.

Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:

Dr. Szvercsák Szilvia sk. jegyzı

Az adósságkezelési szolgáltatás kiterjesztése és a szociálisan hátrányos helyzetben lévık lakhatását segítı adósságkezelési szolgáltatás mőködtetésérıl szóló 33/2003. (XII.11.) önk. rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, és a rendelet módosítását támogatja. Az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság támogatja a rendelet módosítását. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 1/2. 206-216) A közgyőlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 11/2009. (IV. 6.) önk. rendelete a szociálisan hátrányos helyzetben lévık lakhatását segítı adósságkezelési szolgáltatás mőködtetésérıl szóló 33/2003. (XII. 11.) önk. rendelet módosításáról

14 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55/C. § (1) bekezdés a) pontjában, és a (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociálisan hátrányos helyzetben lévık lakhatását segítı adósságkezelési szolgáltatás mőködtetésérıl szóló 33/2003. (XII. 11.) önk. rendelet módosításáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. § A Rendelet 1. § (2) bekezdés e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „e) aki 5. § (8) bekezdésében elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, és” 2. § A Rendelet1. § (2) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „f) aki vállalja a kezelt adósság legalább 25%-ának - önrész - megfizetését egy összegben kivéve a 2. § g) pontját -, vagy a hitelezıkkel kötött szerzıdés alapján legfeljebb 18, az 5. § (3) bekezdésében foglalt esetben legfeljebb 60 havi részletben és” 3. § A Rendelet 2. §-a az alábbi g) ponttal egészül ki: „g) e Rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerzıdésbıl fennálló hátralék.” 4. § A Rendelet 2. §-a az alábbi h) ponttal egészül ki: „h) szemétszállítási díjtartozás” 5. § A Rendelet 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „5. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult a) adósságcsökkentési támogatásban, b) adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó valamint c) adósságkezelési tanácsadásban részesül.

lakásfenntartási

támogatásban,

(2) Az adósságkezelés idıtartama legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható.

15 (3) Amennyiben a 2. § g) pontja szerinti adósság a (2) bekezdés szerinti idıtartamban nem kezelhetı, az adósságkezelési szolgáltatás idıtartama legalább 24, de legfeljebb 60 hónap, amennyiben a) az adósság összege meghaladja a 200 000 forintot, b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50 %-át, és c) az adós hozzájárul az adósságkezelés idıtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történı bejegyzéséhez, illetıleg feljegyzéséhez. (4) A jelzálogjog bejegyzésének és az elidegenítési és terhelési tilalom ténye feljegyzésének kezdeményezésérıl az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozat rendelkezik. A határozat egy példányát az ingatlanügyi hatósághoz meg kell küldeni. Az ingatlanügyi hatóság a jelzálogjogot és az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi, illetıleg feljegyzi. (5) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítása az önkormányzati adóhatóság megkeresésével történik. (6) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. (7) A (6) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, és a jogerıs bírói ítélettel megosztott lakás lakrészeit. (8) A komfortfokozatra tekintet nélkül elismerhetı lakásméret az egy háztartásban élık számához viszonyítva a következı: legfeljebb 68 m2, a) 1-2 fı b) 3-4 fı legfeljebb 80 m2, c) 5 vagy több fı legfeljebb 90 m2.” 6. § A Rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „6. § (2) Az adósságcsökkentés támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75 %-át és összege legfeljebb 200 000 forint, az 5. § (3) bekezdésében foglalt esetben legfeljebb 400 000 forint lehet.” 7. § A Rendelet 10. § (3) bekezdés e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „e) igazolását arról, hogy munkanélküli járadékra nem jogosult, a Munkaügyi Központtal folyamatosan kapcsolatot tart, részére munkahelyet nem tudnak felajánlani, „ 8. § A Rendelet az alábbi 1. számú melléklettel egészül ki: „1. számú melléklet Az adósságkezelési szolgáltatás kiterjesztése és a szociálisan hátrányos helyzetben lévık lakhatását segítı adósságkezelési szolgáltatás mőködtetésérıl szóló 33/2003. (XII. 11.) önk. rendelet 2. § g) pontjában meghatározott adósságtípus az alábbi hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerzıdésbıl fennálló hátralék. 1.) az OTP Bank Nyrt.„

16

9. § Ez a rendelet 2009. április 6. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekre is alkalmazni kell. Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:


„Vasút-tisztasági” közmunkaprogram önrészének biztosítása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság és a határozati javaslat elfogadását javasolják a közgyőlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 216-226) A közgyőlés 23 igen szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 170/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése egyetért azzal, hogy a Békés megyei „Vasút-tisztasági” közmunkaprogram meghirdetése esetén Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a közmunkaprogramban részt vegyen. Felelıs: Határidı:

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Békés megyei „Vasúttisztasági” közmunkaprogram program megvalósításához szükséges 14 fı 6 hónapra történı alkalmazásához szükséges 1.456.000,- Ft önrészt a 2009. évi költségvetésében az általános tartalék terhére biztosítja. Felelıs: Határidı:

Tárgy:



Közfoglalkoztatás-szervezık foglalkoztatásának támogatása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság és a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolják. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 226-234) A közgyőlés 24 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta:

17 171/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése egyetért azzal, hogy az Önkormányzat nyújtson be pályázatot a Közfoglalkoztatás-szervezık foglalkoztatásának támogatása elnevezéső központi munkaerı-piaci program keretében közcélú foglalkoztatás szervezéséhez szükséges személyek foglalkoztatásának támogatására. A program keretében az önkormányzat 8 fıt foglalkoztasson 2009. április 6. - 2010. március 31. idıszakban. Felelıs: Határidı:

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a támogatott munkavállalók munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatának, valamint a munkavégzéssel kapcsolatban egyéb költségek - betegszabadság, táppénz - fedezetére 300.000,- Ft-ot, azaz háromszázezer forintot különít el a 2009. évi költségvetésben az általános tartalék terhére. Felelıs: Határidı:

3.


Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 2. pontban meghatározott - 2010. évhez kapcsolódó kiadásokat - a 2010. évi költségvetésében biztosítja. Felelıs: Határidı:

Tárgy:


Vantara Gyula polgármester 2010. február 15.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatási Terve

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, a Kisebbségi, Érdekegyeztetı és Külkapcsolati, valamint a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, és a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Valamennyi bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyőlésnek. (Kazetta 1/2. 234-240) Takács Péter képviselı: Véleménye szerint nagyon nagy jelentısége van az elıterjesztésnek, kb. 800 fı számára biztosít idıleges elhelyezkedési lehetıséget. Az elıterjesztés készítıjének megköszönte a színvonalas munkát. (Kazetta 1/2. 240-249) Vantara Gyula polgármester: Csatlakozott a képviselı köszönı szavaihoz. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 249-253) A közgyőlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

18

172/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közfoglalkoztatási Tervét az elıterjesztés mellékletében szereplı tartalommal elfogadja. Felelıs: Határidı:


Tárgy:

Békéscsaba városban területi ellátási háziorvosok, házi gyermekorvosok és támogatásáról szóló szabályzat módosítása

kötelezettséggel mőködı fogorvosi vállalkozások

Vantara Gyula polgármester: A közgyőlés az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elıterjesztését tárgyalja. (Kazetta 1/2. 253-258) Pap János képviselı: Ismert, hogy magánorvosok mőködnek a városban, akik saját maguk mőködtetik, fejlesztik és tartják fenn rendelıiket. Emlékezik még arra, hogy a praxisok privatizálásakor még Domokos László alpolgármester javaslatára vezették be azt a rendszert, aki 50 %-ot letesz, annak a másik 50 %-ot az önkormányzat biztosítja támogatásként. Ez alapján valamennyi szakorvos felülbírálta igényét. A rendszer rendkívül logikus és ésszerő megoldás volt, ezért annak további fenntartása mellett érvelt. (Kazetta 1/2. 258-294) Dr. Kerekes Attila képviselı, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke: 14 évvel ezelıtt kezdıdött a program Dr. Ferenczi Attila és Dr. Futaki Géza képviselık javaslatában, amely egy orvos, egy rendelı kialakítására vonatkozott. Korábban még nagyon sok orvos váltórendelésben dolgozott. A Kolozsvári u. 33. szám alatti fogorvosi rendelıben még 2008. évben is váltórendelés mőködött, ami végre megszőnt. A program sikeres volt. Pap János képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy emlékezete szerint annak idején a rendszer változtatását nem Domokos László alpolgármester, hanem Dr. Futaki Zoltán képviselı javasolta. Sajnálatos, hogy a kormány a korábban megszerzett támogatást vonta el, mely igen érzékenyen érintette a házi orvosokat. Jelenleg az állam által kivont forrást az önkormányzat biztosítja. (Kazetta 1/2. 294-320) Vantara Gyula polgármester: Megkérdezte Pap János képviselıt, hogy továbbra is fenntartja-e módosító javaslatát. (Kazetta 1/2. 320-322) Pap János képviselı: Igen. Javasolta, hogy az összeg kerüljön elkülönítésre, amelybıl valamennyi házi orvos, gyermekorvos és fogorvos részesüljön úgy, hogy fejlesztés céljára biztosítsák úgy, hogy a konkrét összeg 50 %-a az orvosra esı részbıl lehívható legyen, a másik 50 %-ot pedig az orvos önrészként biztosítsa. (Kazetta 1/2. 322-336)

19

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosító javaslatot. Megállapította, hogy a közgyőlés 10 igen, 12 nem javaslattal, 4 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 336-347) A közgyőlés 17 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodással a következı határozatot hozta: 173/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Békéscsaba városban területi ellátási kötelezettséggel mőködı háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi vállalkozások támogatásáról szóló szabályzatát 2009. április 15. napjától a melléklet szerint módosítja. Felelıs: Határidı:

Dr. Kerekes Attila, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnöke 2009. április 15. Melléklet

Szabályzat a Békéscsaba városban területi ellátási kötelezettséggel mőködı háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosi vállalkozások támogatásáról Módosítás 1. A Szabályzat 6./b) pontja hatályát veszti 2. Jelen szabályzat módosítása 2009. április 15. napján lép hatályba. Békéscsaba, 2009. március 26.

……………………………….. Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı

…………………………………. Vantara Gyula polgármester

A modellszámítás az alábbiak szerint módosul: Modellszámítás: Háziorvosi: 240.000 Ft/év x 37 háziorvos Ebbıl: 2 szolgáltató több telephelyes: 2 x 60.000 Ft Részösszeg:…………………………………………………

= 8.880.000 Ft/év = 120.000 Ft/év = 9.000.000 Ft/év

Fogorvosi: 324.000 Ft/év x 19 fogorvos

= 6.156.000 Ft/év

20 + 1 ügyeleti tev. 162.000 Ft/év Részösszeg:…………………………………………………

= 162.000 Ft/év = 6.318.000 Ft/év

Összesen:

15.318.000 Ft/év

Tóth Károly képviselı: Ügyrendi hozzászólásában jelezte, hogy ıszintén sajnálja, hogy nem értette meg Dr. Kerekes Attila képviselı, hogy akkor van értelme az önkormányzatnak támogatást nyújtania, ha a színvonal biztosítása érdekében a támogatásban részesülı orvos is erıfeszítést tesz. (Kazetta 1/2. 347-353) Tárgy:

Szociális alapszolgáltatást nyújtó, nem állami fenntartók támogatása

Vantara Gyula polgármester: A közgyőlés az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elıterjesztését tárgyalja. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság 6 igen, egyhangú szavazattal támogatta az elıterjesztés elfogadását. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2 353-365) A közgyőlés 23 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozat hozta: 174/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlés a szociális alap és nappali ellátást végzı civil szervezetek támogatására 2009-2011. évben meghatározott 11 millió Ft keretösszeget az alábbiak szerint osztja fel. -

Aut-Pont Alapítvány Béthel Alapítvány Egyensúly Szabadidı Klub Mi-Értünk Egyesület Mentálhigiénés Egyesület Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete


2.000.000 Ft 2.000.000 Ft 2.000.000 Ft 1.500.000 Ft 1.500.000 Ft 2.000.000 Ft


Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert az ellátási szerzıdések aláírására. Felelıs: Határidı:


Benkóné Dudás Piroska képviselı: Jelezte, hogy az elızı napirenddel kapcsolatban szerette volna kifejezni abbéli örömét, hogy az Autista Világnap alkalmából az Aut-Pont Alapítvány támogatásával példaértékő, ami ezen a területen a városban történik. Egyre több sajnos az

21 autista, vagy autisztikus tüneteket produkáló gyermek. Mőködésük megsegítése a közgyőlés felelıssége is. Megköszönte a pozitív döntést. (Kazetta 1/2. 365-380) Tárgy:

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény változásának lekövetése

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság, és a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Mindkét bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyőlésnek. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 1/2. 380-389)

A közgyőlés 24 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 175/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a jogszabályváltozásokra tekintettel az egészségügyi és szociális ágazatban jelenleg hatályban lévı magasabb vezetıi megbízásokról szóló közgyőlési határozatok határozott idejő kereset-kiegészítésre vonatkozó rendelkezéseit visszavonja, míg a vezetıi pótlékok összege a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és annak végrehajtási rendeleteivel összhangban kerül megállapításra. Felelıs: Határidı:


Napirend tárgy: Tárgy:

Oktatási, közmővelıdési és sport ügyek

Az általános iskolák elsı évfolyamán indítható osztályok száma a 2009/2010-es tanévben

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, és a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolják a közgyőlésnek. (Kazetta 1/2. 389-397) Takács Péter képviselı: Javasolta, hogy az elıterjesztés szerinti határozati javaslat az alábbiak szerint módosuljon: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése befogadó iskolaként a 10. sz. Általános Iskolát, a József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézményt, valamint a Szabó Pál téri Általános Iskolát jelöli ki. Amennyiben a közgyőlés a javaslatot elfogadja, úgy lehetıvé válna, hogy a Szabó Pál téri iskolában a logopédiai osztály mellett is induljon még egy további osztály. Nem tartja logikusnak, hogy kizárólag azt az iskolát jelölje ki az önkormányzat fogadó iskolaként, ahová városi szinten a legkevesebb gyermek jelentkezett. Azok a vidéki gyermekek, akik majd májusban jelentkezhetnek, létszámtöbbletet okozhatnak. Kérte módosító javaslata elfogadását. (Kazetta 1/2. 397-419)

22 Pap János képviselı: Kérdését a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnökéhez intézte: hosszabb távon milyen következménye várható a beiskolázási tervnek? Ezzel összefüggésben a városrészek lakónépességét elemezték-e? Nyilvánvaló, hogy a születési szám alapján a gyermekek pár éven belül elérik az iskolás kort, ezért adott területen célszerő az iskolát mőködıképes állapotban tartani. Azokon a területen, ahol teljesen nyilvánvaló, hogy nem születik gyermek, a bizottságnak kell megoldást találnia arra, hogy milyen szervezeti átalakítást hajt végre. Rendelkeznek megfelelı jövıképpel? A statisztikákból ismert, hogy 2008. évben több gyermek született, mint a korábbi években. Lehet olyan tendencia, amelyre az oktatási hálózatban (óvoda, iskola) is fel kell készülni. (Kazetta 1/2. 419-470) Hirka Tamás képviselı: A jaminai városrész képviselıi nevében megköszönte a bizottság és az oktatási csoport munkáját, amely lehetıvé tette, hogy négy elsı osztály indulhasson a városrészben. (Kazetta 1/2. 470-478) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Hirka Tamás képviselı szavaiból is kitőnik, hogy az oktatási osztály, illetve az igazgatói munkaközösség egyeztetı fóruma követi a változásokat. Megnyugtatta Pap János képviselıt, hogy szeptemberre rendkívüli bizottsági ülés került összehívásra, amelyen az általános iskolák intézményvezetıi vesznek részt, illetve a bizottság tagjai. Szívesen várják az érdeklıdıket is annak érdekében, hogy megpróbálják az anomáliákat orvosolni. Takács Péter képviselı által javasolt módosító javaslatot nem javasolja elfogadásra. Az igazgatói munkaközösség egyeztetési megállapításainak egyik nagyon fontos szempontja az elvárható, azonos terhelés. Kérdés, ha a képviselı által javasoltakat elfogadja a közgyőlés, hogyan néz szembe a megszőnı intézménybıl elbocsátott pedagógusokkal. Fontosnak tartja az egyenletes elosztást. A részönkormányzat kérését a határozati javaslat messzemenıkig teljesítette. A 10. sz. Általános Iskola, mint befogadó iskola mellett fontos érvként szerepel, hogy olyan helyen helyezkedik el, ami nagyon könnyen megközelíthetı a vidéki gyermekek számára is. (Kazetta 1/2. 478-517) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Nem tartja jónak, hogy a képviselı által javasolt két iskola kerüljön megjelölésre, hiszen a szétosztható gyermekek száma nem teszi lehetıvé, hogy a három befogadó iskolában egy-egy osztály indulhasson. Csak azt teszi lehetıvé, hogy magasabb legyen az osztálylétszám. Hiányolta, hogy a képviselık nem kapták meg azt a táblázatot, amelybıl egyértelmően látható, hogy a körzetek között mekkora mozgás van. Az adott körzetbıl elvándorolnak. A 10. sz. Általános Iskola harmadik alkalommal került megjelölésre befogadó intézményként, tehát abban a körzetben nagy valószínőséggel radikálisan lecsökkent a gyermekek száma. Amennyiben nem ez az indok, akkor abból a körzetbıl más belvárosi intézménybe íratják a gyermekeket a szülık. Amennyiben amellett dönt a közgyőlés, hogy a Lencsési lakótelepen is legyen befogadó intézmény, kezdeményezte, hogy abban maximum egy osztály induljon. Jó lenne, ha a Lencsési lakótelepen csak egy iskola lenne integrált, akkor nem képezné vita tárgyát, hogy melyik intézmény indíthat plusz osztályt. Ezzel szemben még nem biztos, hogy a 10. sz. Általános Iskolában kedvezményezettként meg lesz a második elsı osztály. Nagy nyomás hárul az intézményvezetıkre, illetve az újonnan kinevezett jegyzıre is, hiszen a szülık érdekérvényesítése eléggé jelentıs. Magyarországon jelenleg szabad iskolaválasztás van. A 10. sz. Általános Iskolával kapcsolatosan elmondta, hogy a legutóbbi bizottsági ülésen megrökönyödve szerzett tudomást arról, hogy az iskola állaga a legrosszabb a városban, nagyon elhanyagolt, lepusztult. Lehet, hogy a jövıt illetıen ezen is gondolkodni kell. Kérte,

23 hogy az elkövetkezendı idıben azt a táblázatot, amely kimutatja a szülık körzetenkénti iskolaválasztási szándékát, biztosítsák a képviselık részére, mivel nagyon beszédesek az abban található számadatok. (Kazetta 1/2. 517- 2/1. 004) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Az elmúlt bizottsági ülés is nyilvános volt, melyen a Lencsési lakótelepen található mindkét intézmény vezetıje megjelent. Egyik sem tett módosító javaslatot, a határozati javaslathoz nem főzıtt hozzászólást. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egész város oktatáspolitikáját kell képviselni, nem pedig a városrészekét. (Kazetta 2/1. 004-012) Baji Lajos képviselı: Valóban azok a kimutatások, amellyel az oktatási bizottság, illetve az intézmények elıtt ismert, pontosan megmutatja azokat az adatokat, hogy egy-egy oktatási intézmény beiskolázási körzetébe hány iskolás gyermek van. Természetesen a városon belüli mozgásból adódóan vannak olyan területek, ahol kifejezetten több gyermek lakik, illetve az elmúlt években költöztek arra a területre. Azt is tudni kell, hogy ezeknek a családoknak más iskolához – ahonnan elköltöztek – kötıdésük van. Hiába laknak a körzeti iskolához közelebb, mégis egy általuk máshol preferált intézményt választanak. Figyelemmel kell lenni az iskolák ellátási kötelezettségére, ugyanakkor tudomásul kell venni a törvény adta lehetıséget, a szabad iskolaválasztást. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok az intézmények, amelyek már túljutottak az integráción – Petıfi Utcai Általános Iskola, Erzsébethelyi Általános Iskola, Jankay Iskola – szakmailag megerısödtek, keresett intézmények lettek. Lehet rájuk számítani. Egyre több tapasztalatot kell szerezni, és ha megfelelı módszerrel hajtják végre az intézmények szakmai integrációját, akkor a megerısödési folyamat pozitív visszajelzést mutat. A számokat tekintve: 490 fı 22 osztályra került elhelyezésre. Ebben az osztályszámban van alacsonyabb létszámú, speciális osztály is. Az osztálylétszám közel van a 24 fıhöz, amely kifejezetten jónak mondható. Természetesen ez másképp indokolható szakmai, illetve pénzügyi szempontból. Figyelmet kell fordítani arra, hogy október 1-jén zárul az intézményi statisztika, amely során elsıdleges feladat a városban állandó lakóhellyel rendelkezı tanulók elhelyezése. Figyelemmel kell kísérni a speciális igények ellátását is, amely tehetséggondozó iskolai oktatásra alapszik, illetve a kistérség és a környezı városok oktatáspolitikai irányaira is. Az oktatási intézményekben tanuló gyermekek létszámának végleges kialakítása május 12-ig valósul meg, amikor a sorban álló, még nem békéscsabai lakosok is töltik az intézményeket. Ezért logikus a 10. sz. Általános Iskola befogadó iskolaként való megjelenése, mert belsı, nagy mozgásra nem lehet számítani, 5-10 gyermeket érinthet maximum. Igazán majd az októberi statisztika fogja pontosan megmutatni, hogyan töltıdtek fel az intézmények. A közgyőlésnek érvényben lévı belsı szabályzatai vannak az egyenletes - mégis a szülık igényeit és az oktatási rendszert jól szolgáló - kialakítás érdekében. A képviselı asszony is jelezte, ha két egymást követı évben az iskolák beiskolázása három osztályt jelent csak, kérdésként vetıdik fel a lakótelepen lévı iskolák integrációja. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogyan alakul a 10. sz., a 2. sz., vagy a Szent László Utcai Iskolák helyzete. A Szent László Utcai Iskola idıközben nyitott az óvoda felé, így speciális feladatot lát el. Az érvényben lévı beiskolázási szabályzattal és az oktatásfejlesztési tervben akár az osztályszámok szervezésében, akár az intézmények infrastrukturális ellátásában hosszú távon így kell figyelembe venni. (Kazetta 2/1. 012- 067)

24

Takács Péter képviselı: Elfogadva Benkóné Dudás Piroska képviselı asszony által elmondottakat az alábbiak szerint módosította korábbi javaslatát: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése fogadó iskolaként a 10.sz. Általános Iskolát és a Szabó Pál Téri Általános Iskolát jelöli ki”. Fontosnak tartja a bizottság elnöke által elmondottakat, az arányok figyelembevételét. Ugyanakkor az is tény, hogy a 10. sz. Általános Iskolában három éve a jelentkezık száma igen visszafogott. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy az 1 km2-re a legtöbb iskola a belvárosban van. (2. sz., Belvárosi, Petıfi Utcai, Savio Szent Domonkos általános iskolák) A szeptemberi összejövetelen ezeket a tényeket fontos áttekinteni. A két lakótelepi iskola véleménye szerint kiváló infrastruktúrával bír, nagyon jó, megfelelı állapotban van ahhoz, hogy az elkövetkezendı 10-15 évben is tudja a diákokat fogadni. Érdemes lenne összevetni az oktatási intézményeket abból a szempontból is, hogy mekkora forrás bevonása szükséges annak érdekében, hogy a József Attila, vagy a Szabó Pál Téri intézménnyel egyenlı állapotba kerüljön. (Kazetta 2/1. 067-088) Fodor Jánosné képviselı: A 10. sz. Általános Iskola azért befogadó iskola három éve egyfolytában, mert az elhelyezkedése lehetıvé teszi a vidéki tanulók számára is a könnyő megközelítést. A vasútállomás, illetve az autóbusz pályaudvar közelsége predesztinálja arra, hogy befogadó iskola legyen. Visszautasítja azon kijelentést, miszerint az intézmény „lepusztult”, minden évben fejlesztést hajtanak végre. Természetesen másképp néz ki, mint az újonnan épített iskolák, mivel régi épület. Sokat tesznek azért, hogy a tanulók jó környezetben tanulhassanak. Az intézményben színvonalas matematikaoktatás folyik. Az évente lebonyolításra kerülı versenyeken nagyon jól szerepel. Javasolja, hogy az intézmény a továbbiakban is maradjon befogadó iskola. (Kazetta 2/1. 088-100) Köles István alpolgármester: A beiskolázás mindig a legérzékenyebb témák közé tartozott. Egyetért Kiss Tibor képviselı, bizottsági elnök véleményével, valóban nem egy városrész, hanem az egész város érdekeit kell figyelembe venni a döntés során. Véleménye szerint a bizottság körültekintı, jó munkát végzett. Az elıterjesztésben foglaltakat elfogadásra javasolta. Takács Péter képviselı javasolta, hogy legalább még a Szabó Pál téri Általános Iskola legyen befogadó iskola. Ez a lehetıség az elızı évben adott volt, azaz két osztály indítását engedélyezte az önkormányzat, aminek az eredményeként egy személy érkezett az iskolába. A tényleges létszám jelenleg 30 fı, mely két osztályba lett szervezve. Ez teljesen ellentmond az elveknek. A 10. sz. Általános Iskolában 47 fıvel, 53 számított létszámmal teljesítette a két osztályt. Mind a két intézménynek adott volt a lehetıség, amelyet csak a 10. sz. iskola teljesített, ezért tette le a voksot az önkormányzat az 1+1 osztály indítása mellett. A szülıknek valóban szabad iskolaválasztási joga van, de a felvételi kényszer csak a körzetbe tartozó gyermekek tekintetében áll fenn. A József Attila Általános Iskolában a körzetbıl 19 fı jelentkezett, míg a Szabó Pál Téri Általános Iskolába 23 fı. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet tökéletesen kielégítı. Javasolta, hogy a közgyőlés az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot fogadja el. (Kazetta 2/1. 100- 127)

25 Dr. Ferenczi Attila képviselı: A József Attila Lakótelepi Részönkormányzat meghallgatta az intézményvezetıket. Javasolták, hogy 2-2 osztályt indíthassanak az intézmények. Képviselıként nem volt kellıen körültekintı, mert a Szabó Pál Téri Iskola esetében 2 osztály + 1 logopédiai osztályt javasolt a részönkormányzat. Támogatja Takács Péter képviselı befogadó iskolákra vonatkozó kezdeményezését. (Kazetta 2/1. 127-133) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselı módosító javaslatát, miszerint a Szabó Pál Téri Általános Iskola, illetve a 10. sz. Általános Iskola legyen a befogadó intézmény. Megállapította, hogy a közgyőlés 9 igen, 11 nem szavazattal, 3 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 133-144) A közgyőlés 18 igen szavazattal, 5 tartózkodással a következı határozatot hozta: 176/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jóváhagyja a 2009/2010es tanévben az általános iskolákban indítható elsı osztályok számát az alábbiak szerint:

Intézmény Petıfi Utcai Általános Iskola 2. Sz. Általános Iskola Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Erzsébethelyi Általános Iskola Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon sport osztály (max. létszám 50%-a) 10. Sz. Általános Iskola József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Szabó Pál Téri Általános Iskola Szabó Pál Téri Általános Iskola logopédiai osztály Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Gerlai Általános Mővelıdési Központ Összesen

Osztályok száma 3 2 1 4 2 1 2 2 1 1 2 1 22

26

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése fogadó iskolaként a 10. Sz. Általános Iskolát jelöli ki.


Köles István alpolgármester 2009. április 2.

Vantara Gyula polgármester: Kezdeményezte, hogy a közgyőlés egy perces néma felállással adózzon ifj. Ocskay Gábor emléke elıtt. (Kazetta 2/1. 144-150) Tárgy:

Alapítványi támogatások, közmővelıdési megállapodások jóváhagyása

Vantara Gyula polgármester: A Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elıterjesztését tárgyalja a közgyőlés. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 150-161) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 177/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jóváhagyja Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság 2009. március 25-ei ülésén megítélt alábbi alapítványi támogatásokat: Csabai Garabonciás Alapítvány

18. Csabai Garabonciás Napok 1.350.000,- Ft

Balassi Táncegyüttes Mőködtetésére Alapítvány

Szólótánc Fesztivál

600.000,- Ft

Forrás: 2009. évi Kulturális elıirányzat Felelıs: Határidı:

II.

Kiss Tibor, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke 2009. április 2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a közmővelıdésrıl szóló 34/2000. (VII.6.) önkormányzati rendelet alapján a szakbizottság döntésének megfelelıen jóváhagyja az alábbi közmővelıdési megállapodások megkötését: Vasutas Mővelıdési Ház Csaba Honvéd Kulturális Egyesület Szlovák Kultúra Háza

350.000,- Ft 350.000,- Ft 350.000,- Ft

27

Forrás: 2009. évi Kulturális elıirányzat Felelıs: Határidı: Tárgy:


Jankay-képek árusítása, árverése

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, és a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolják a közgyőlésnek. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 161-168) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 178/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése megbízza a Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány kuratóriumát, hogy szakértı bevonásával mérje fel a budapesti Jankay kiállítás és árverés, valamint a közvetlen árverésen való szereplés lehetıségeit.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése megbízza a Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány kuratóriumát, hogy a mővész munkássága, a képek eladása szempontjából legkedvezıbb feltételek mellett kössön megállapodást a kiválasztott galériával.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése megbízza a Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány kuratóriumát – az aukciós kapcsolat létrejöttétıl, annak lezárásáig – a Jankay képek Közgyőlés által engedélyezett árusításának szüneteltetésével.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése elfogadja az elıterjesztésben szereplı járulékos befektetési költségeket, melyek forrása az eladott képekbıl származó bevétel: -

5.

képek keretezése (1 kép keretezése 15-25.000,- Ft+ áfa, mérettıl függıen), képek szállítása, csomagolása, rakodása (kb. 100.000,- Ft), szakértıi díjazás (bruttó 5% az eladott képek árából).

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 2009. december 1-jéig kér tájékoztatást a Jankay Győjtemény és Kortárs Galéria igazgatójától az árverés(ek) eredményérıl.

28

6.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az eladásból keletkezett bevétel összegével – az árverés elıkészítését szolgáló kiadások költségének kivételével – csökkenti a Jankay Tibor Mővészeti Közalapítvány éves támogatását.



Tárgy:

Helytörténeti ügyek (emléktábla állításának kérelme

Vantara Gyula polgármester: A Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elıterjesztését tárgyalja a közgyőlés. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 168-176) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 179/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése engedélyezi az alábbi, a magyar Holokausztra emlékezı tábla állítását az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium területén:

29

A tábla mérete: Anyaga: Avatásának idıpontja: Helye: Felelıs: Határidı: Tárgy:

60 cm x 90 cm - álló sötét mohazöld brazil gránit és bronz 2009. április 23. Békéscsaba, Andrássy Gyula Gimnázium elıtere


A 2009. évi ifjúsági feladatokra fordítható pénzeszközök felosztása – alapítványi támogatás jóváhagyása

Vantara Gyula polgármester: A Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elıterjesztését tárgyalja a közgyőlés. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 176-182) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 180/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 70/2009. (III. 25.) KIOS bizottsági határozat alapján jóváhagyja a Táliber Alapítvány részére a CSAK városi diákújság megjelentetésére megítélt 400.000,- Ft támogatást.

30

Forrás: Ifjúsági feladatok elıirányzat Felelıs: Határidı:


Tárgy:

A Békéscsabai Elıre NK Kft. végelszámolása utáni vagyonfelosztásból származó pénzmaradvány felhasználása

Vantara Gyula polgármester: A Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elıterjesztését tárgyalja a közgyőlés. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elfogadásra javasolja a határozati javaslatot. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 182-190) A közgyőlés 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 181/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Békéscsabai Elıre Nıi Kézilabda Kft. végelszámolását lezáróan Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatához átutalt pénzmaradványt – 580.299,- Ft-ot – a végelszámolással megszőnt társaság feladatait átvevı Békéscsaba 1912 Elıre Kft. részére kiegészítı támogatásként folyósítja. Az összeg kizárólag az NB I-es bajnokságban szereplı nıi kézilabdacsapat mőködtetésére használható fel. Felelıs: Határidı:

Hanó Miklós alpolgármester 2009. május 31.

Tárgy:

Pályázat benyújtása sportlétesítmény-felújításra

Vantara Gyula polgármester: A Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elıterjesztését tárgyalja a közgyőlés. Az elıterjesztést véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, és a határozathozatalt támogatja, a rangsorból a Kórház u. 6. sz. alatti székház öltözı és fürdı helyiségeinek felújítása nélkül. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság egyhangú szavazattal támogatta az elıterjesztés elfogadását. (Kazetta 2/1. 190-194) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Jelezte, hogy módosítani kívánja az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. A Baross utcai sportlétesítmény felújításának kivételét kérte, mivel az illetékes szakhatóság információja alapján a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola sportpályája címzett támogatással valósult meg. A fenntartási kötelezettség teljesítése miatt át kell helyezni a volt SZTK pályára a parkolóház építése miatt. Ennek megvalósítására nem igényelhetı újabb támogatás.

31 A határozati javaslat 4. pontja helyett az alábbiak elfogadását javasolja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázat aláírására, és a szükséges nyilatkozatok megtételére. Az elıterjesztésben jelenleg 4. sorszámmal ellátott határozati javaslatot új számmal fogadja el a közgyőlés. (Kazetta 2/1. 194-212) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Sajnálja, hogy a tervezés, illetve a kivitelezés során nem fordítottak kellı figyelmet a pályáztatásra. Örömmel számolt be arról, hogy a Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola két aszfaltpályája esélyesebben pályázik. Felhívta a figyelmet arra, hogy az említett pályákat naponta több mint kétezer diák használja. A pálya állapota azonban életveszélyes. A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság azért nem tárgyalta a témát, mert nem volt ismert elıtte az igény, illetve elképzelés, vagy esetleg azonos idıpontban került sor a bizottsági ülésekre? Kérte, hogy a bizottság adja támogatását a két aszfaltpálya felújításához. Az integrációs összevonásból adódóan érvényes közgyőlési határozat van arról, hogy az intézmények tanulóinak sportolási feltételeit javítják. (Kazetta 2/1. 212-234) Szente Béla képviselı: Mivel a 2. pontból az II. pont kivételre kerül, a mondat egészüljön ki azzal a kitétellel: amennyiben a rangsorban a Kórház utca 6. szám külsı homlokzatának rendbehozatala, belsı festése, valamint a tornacsarnok öltözıinek felújítása pályázat nem nyer. (Kazetta 2/1. 234-241) Herczeg Tamás tanácsnok: Pontosításként megjegyezte, hogy a Baross utcai sportlétesítmény a tervek szerint felújításra kerül, csak nem az elıterjesztésben szereplı pályázati forrásból. (Kazetta 2/1. 241-245) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: A bizottság elıtt nem szerepelt a téma tárgyalása. Mivel a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság késıbb ülésezett, így az általa vezetett bizottság elıtt nem volt ismert. Személy szerint maximálisan támogatja a Kórház utca 6. szám alatti ingatlan külsı homlokzatának rendbehozatalát, belsı festését, valamint a tornacsarnok öltözıinek felújítását. (Kazetta 2/1. 245-251) Kiss Tibor képviselı, a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság elnöke: Megerısítette Herczeg Tamás tanácsnok által elmondottakat. Módosító javaslata szerint a határozati javaslat 2. pontjából kivételre kerül a Baross utcai sportlétesítmény felújítása. A határozati javaslat 4. pontjában Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázat aláírására, és a szükséges nyilatkozatok megtételére. Az eddigi IV. pont, külön határozati számot kap. (Kazetta 2/1. 251-264) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a I. jelzett határozati javaslatot az elhangzott módosításoknak megfelelıen. A közgyőlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta:

32 182/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése támogatja, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata benyújtsa pályázatát a helyi önkormányzatok fenntartásában lévı sportlétesítmények felújításának támogatásáról szóló 15/2009. (III. 17.) ÖM rendeletben foglaltak szerint.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése négy pályázat benyújtását támogatja, az alábbi rangsor szerint: I. II. III. IV.

A Vandháti úti atlétikai centrum korszerősítése; A BÉKSZI két aszfalt pályájának felújítására A Kórház utca 6. szám alatti székház öltözıinek, fürdıinek felújítása; A Kórház utca 6. szám külsı homlokzatának rendbehozatala, belsı festése, valamint a Tornacsarnok öltözıinek felújítása.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése megbízza a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt.-t a pályázatok elıkészítésével.

4.

A közgyőlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázat aláírására és a szükséges nyilatkozatok megtételére.


Köles István alpolgármester Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. cégvezetıje 2009. április 24.

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a módosított II. jelzett határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 264-280) A közgyőlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 183/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt.-t, hogy a Kórház utca 6. szám alatti épület külsı homlokzatának felújítását a saját költségvetésébıl végezze el, amennyiben a 182/2009. (IV.2.) közgy. határozat 2/IV. pontja szerinti „Kórház u. 6. sz. külsı homlokzatának rendbehozatala, belsı festése, valamint a tornacsarnok öltözıinek felújítására” benyújtott pályázat nem nyer. Felelıs: Határidı:

Köles István alpolgármester Kozma János, a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. cégvezetıje 2009. április 24.

Tárgy:

Pénzügyi, költségvetési ügyek:

33

Tárgy:

Javaslat a 2008. évi költségvetési rendelet módosítására

Vantara Gyula polgármester: A rendelet-tervezetet véleményezte a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, azt elfogadásra javasolja. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 2/1. 280-292) A közgyőlés 16 igen, 3 nem szavazattal, 4 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 12/2009. (IV.6.) önk. rendelete a 2008. évi költségvetésrıl szóló 10/2008.(III.3.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 74. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 2008. évi költségvetésrıl szóló 10/2008.(III.3.) önk. rendeletét az alábbiak szerint módosítja.

1. § (1)

A Rendelet 1.§ (1) bekezdésében foglalt 2008. évi összes bevétel 31.106 ezer nı, a költségvetés fı összege 26.180.438 ezer Ft-ra módosul.

Ft-tal

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi fıösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2. §

(1)

A Rendelet 2.§ (1) bekezdésében foglalt 2008. évi összes kiadás 31.106 ezer Ft-tal nı, a költségvetés fı összege 26.180.438 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási fıösszeg növekmény felhasználási feladatonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3)

Az önkormányzat személyi juttatásainak elıirányzata 1 ezer Ft-tal emelkedik, 9.186.229 ezer Ft-ra módosul, míg a munkaadókat terhelı járulék összege 2.941.056 ezer Ft marad. 3. §

(1)

A Rendelet 4.§ (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási elıirányzata 1.718 ezer Ft-tal csökken, 4.982.127 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A Rendelet 4.§ (2) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatal személyi juttatás összege 1 ezer Ft-tal növekedik, 1.443.220 ezer Ft-ra módosul, a dologi kiadások összege 2 ezer Ft-tal csökken, 1.605.945 ezer Ft-ra módosul, véglegesen átadott

34 pénzeszközök és a támogatásértékő kiadások összege 1.717 ezer Ft-tal csökken, 672.852 ezer Ft-ra módosul, míg a munkaadókat terhelı járulékok összege 450.442 ezer Ft, a szociálpolitikai ellátások összege 662.104 ezer Ft, a fejlesztési kiadások összege 89.518 ezer Ft, a felújítási kiadások összege 2.192 ezer Ft, a támogatási kölcsönök összege 55.854 ezer Ft marad. (3)

Az (1) – (2) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e endelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(4)

A 3/a. számú melléklet szerint a Polgármesteri Hivatal és a kisebbségi önkormányzatok bevételei 53.781 ezer Ft-tal növekednek, 1.970.170 ezer Ft-ra módosulnak. 4. §

A közgyőlés az önkormányzat fejlesztési kiadásainak fıösszegét 32.824 ezer Ft-tal növeli, melynek részletezését e rendelet 4.sz. melléklete tartalmazza. A Rendelet 5.§ (1) bekezdésében szereplı fejlesztési kiadások fıösszege 5.109.177 ezer Ft-ra módosul. 5. § (1)

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2008. december 31tıl kell alkalmazni.

(2)

Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a 10/2008.(III.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a, 2.§ (1),( 2) és (3) bekezdései, a 4. § (1), (2) és (5) bekezdései, az 5. § (1) bekezdése. Vantara Gyula sk. polgármester

Tárgy:


Független könyvvizsgálói jelentés - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetése végrehajtásáról szóló rendelettervezet vizsgálatáról

Pankucsi János könyvvizsgáló: Írásban tett független könyvvizsgálói jelentését szóban az alábbiakkal egészítette ki: A megbízásnak megfelelıen elvégezték a város 2008. évi egyszerősített éves beszámolójának könyvvizsgálatát. A beszámolót hitelesítı záradékkal láttál el, míg a költségvetési rendelet-tervezetet rendeletalkotásra alkalmasnak minısítették. A könyvvizsgálat elsısorban a polgármesteri hivatal beszámolójára terjed ki részletesen, ezen kívül az intézmények 10 %-át kellett volna kiválasztani részletes könyvvizsgálatra. Létezik egy olyan kitétel is, miszerint az átszervezéssel érintett intézményeket mindenképpen vizsgálni kell. 2008. évben öt ilyen intézmény volt, mely meghaladta a 10 %-ot, ezért csak ezeket az intézményeket vizsgálták részletesen. (Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium BÉKSZI, Közép-békési Térségi Integrált Szakképzı Központ Központi Intézménye TISZK, Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola, SzentGyörgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, és a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola)

35 Megjegyezte, hogy a kórháznak 2008. évben már volt könyvvizsgálata, ezért azt a jelentést elfogadták, nem tekintették át a kórház beszámolóját részletesen. A vizsgálatokról összefoglaló jelentésüket a polgármester részére vezetıi levélként rendelkezésre bocsátották. (Kazetta 2/1. 292-324) Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselıket, hogy a könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatban tegyék meg észrevételeiket. Kérte Pankucsi János könyvvizsgálót, hogy a feltett kérdésekre egyben adja meg a válaszokat. (Kazetta 2/1. 324-328) Takács Péter képviselı: A jelentés 10. oldalán olvasható, hogy a TISZK központi intézményénél olyan súlyos számviteli hiányosságok merültek fel, hogy a második negyedéves pénzforgalmi és mérlegjelentést, valamint a féléves beszámolót, csak az átvevı intézmény gazdasági szakembereinek közremőködésével sikerült összeállítani. A számviteli nyilvántartás a megszőnés idıpontjában nem volt alkalmas az átadás – átvétel lebonyolítására, melyet 60, illetve 120 napon belül sem sikerült pótolni. Mi volt ennek az oka, vagy hogyan fordulhatott elı? (Kazetta 2/1. 328-336) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Szintén várja a feltett kérdésre a választ, bár részben tudja, hogy gazdasági vezetık változtak. Fölöttébb felháborítónak tartja, amikor a projekt ideje alatt a közalkalmazottak valamennyien távoznak a megyeházára. Az eszközforrás oldalakkal megegyezı mérleget jelzı 2.388.570.000,- Ft pénzmaradvány tartalmazza a kötvények kibocsátását, illetve az azokból keletkezett összegeket. (Kazetta 2/1. 336-354) Fodor Lajos képviselı, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnöke: A bizottság javasolja a határozati javaslat módosítását. Tájékoztatásul elmondta, hogy a könyvvizsgálói jelentés 17. oldalán található 9. pontot két külön pontra bontották, eltérı határidıt szabva, melyet a melléklet tartalmaz. (Kazetta 2/1. 354-365) Pankucsi János könyvvizsgáló: Takács Péter képviselı kérdésére az alábbiakat válaszolta: Már 2007. évben lefolytatott intézményi vizsgálatok alkalmával is felmerült, hogy vannak intézmények, ahol a számviteli tevékenységet tanítani lehetne, olyan magas színvonalú. Sajnálatos módon a könyvvizsgálatban és a belsı ellenırzésben nem tervezték a TISZK vizsgálatát, mivel 2007. évben még nem volt az átszervezéssel érintve, ezért kimaradt a kötelezı vizsgálat alól. 2008. évben kezdtek az intézménnyel foglalkozni. A belsı ellenırzés csak 2008. évben folytatott vizsgálatot az átszervezéssel, illetve a vagyonátadással kapcsolatban, hiszen az intézmény vagyona beolvadt a BÉKSZI vagyonába. Ezért az intézmény számviteli elszámolása kiemelten fontos kérdés. Ekkor derült ki, hogy a számviteli nyilvántartás annyira pontatlan, hogy nem teszi lehetıvé a vagyonátadást. Nem lehetett leltározni. Elıször az eszközök számviteli nyilvántartását kellett elvégezni, csak ezt követıen lehetett leltározni, ezért késett a záró beszámoló illetve a letétbe helyezés közzététele. A leltár ellenırzésére október 17-én került sor. Gyakorlatilag a megszőnés napjával a gazdasági vezetı felmentésre került, a BÉKSZI gazdasági szakemberei hozták rendbe a nyilvántartást. Nincs tudomása arról, hogy ez az eset hogyan fordulhatott elı. Az intézmények nem élveznek felmentést a szabályszerő számviteli tevékenység elvégzése alól. Az intézmény esetében nagyon komoly hiányosságok merültek

36 fel, 2008. január végéig nem is rendelkezett számviteli szabályzattal. Ezt pótolták, de a számviteli gyakorlat és a szabályzat nem volt összhangba. Emlékeztette a közgyőlést arra, hogy a TISZK támogatási szerzıdéséhez 25.000.000,- Ft értékben eszközöket apportált a város, az értéket 0-ra vették az átadás idıpontjában. A következı kérdés arra irányult, hogy a pénzmaradvány tartalmazza-e a kötvénykibocsátásból származó bevétel 2008. évben fel nem használt részét. Az összeg pénzmaradványban történı szerepeltetése attól függött, hogy 2008. december 31-én a fel nem használt összeg mely fıkönyvi számlán volt nyilvántartva. Maradványként huszonkétezervalahány Ft került kimutatásra, a többi összeg forgatási célú értékpapír állományként szerepel a mérlegben. (Kazetta 2/1. 365-440) Mezei Zsolt képviselı: Jelen pillanatban milyen árfolyamon van nyilvántartva a 22.000,- Ft értékő kötvény? (Kazetta 2/1. 440-442) Pankucsi János könnyvizsgáló: A számviteli törvény és a kormányrendelet szerint a deviza alapú követelések év végi értékelése a város számviteli politikája szerint az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon van nyilvántartva. Ez az átértékelés 182.000.000,- Ft valamennyivel növelte a város kötelezettségét. (Kazetta 2/1. 442-453) Mezei Zsolt képviselı: A 4.000.000.000,- Ft további 182.000.000,- Ft kötelezettségvállalással emelkedett. Mi alapján fizettek sikerdíjat annak a vállalkozónak, ami oly jól forgatta az eszközállományt, aminek következtében tovább növekedett a kötelezettségvállalás. Ismerete szerint a közvetítı cégnek több mint 40.000.000,- Ft-ot fizetett ki az önkormányzat. (Kazetta 2/1. 453-462) Pankucsi János könnyvizsgáló: A vezetıi levélben rögzítette, hogy az önkormányzat az államháztartási törvény szerint szabályszerően, törvényesen bocsátotta ki a kötvényt. 2008. évi költségvetési rendelet 4. § 9. pontjában a közgyőlés felhatalmazta a polgármestert arra, hogy átmenetileg szabad pénzeszközöket hasznosítsa, forgatási célú értékpapírokat is vásárolhat. Ez a felhatalmazás kiegészül azzal a kitétellel, miszerint a polgármester ezzel a felhatalmazással élt, de annak érdekében, hogy minél magasabb szinten, szakszerően tegyen eleget a felhatalmazásnak tanácsadói szerzıdést kötött. A tanácsadói szerzıdés nem ütközik jogszabályi akadályba. Célszerősége viszont nem tartozik a könyvvizsgálóra. (Kazetta 2/1. 462-485) Mezei Zsolt képviselı: Számára a válasz azért meglepı, mert korábban a könyvvizsgáló több alkalommal is felhívta a közgyőlés figyelmét arra, hogy bár törvényes keretek között folynak az ügyletek, de az a város számára kedvezıtlen a folyamat. Hiányolta, hogy a könyvvizsgálói jelentés jelen esetben nem hívja fel a figyelmet arra, hogy a 2014. évre betervezett 713.000.000,- Ft éves költség és kamat jelen pillanatban az árfolyamveszteség következtében (180.000.000,- Ft tıke összeg változás és azt követı hitel változások értelmében) valószínőleg 3-5 %-kal magasabb visszafizetést fog eredményezni. A könyvvizsgáló miért nem érezte szükségességét annak, hogy erre felhívja a közgyőlés figyelmét? (Kazetta 2/1. 485-509)

37 Pankucsi János könnyvizsgáló: Mezei Zsolt képviselı kérdésére válaszolva közölte, hogy a vezetıi levélben a kötvénnyel kapcsolatban rögzítette, hogy a kötelezettség az év végi értékelés következtében 182.000.000,- Ft-tal növekedett, tehát nem kerülte el figyelmét. A hosszú távú következményeket nyilván a közgyőlés mérlegelte, amikor a kötvény felvétele mellett döntött. (Kazetta 2/1. 509-517) Vantara Gyula polgármester: Megjegyezte, hogy a bevételi oldalon is jelentkezik 280.000.000,- Ft többlet. Szavazásra bocsátotta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság által összeállított határozati javaslatot. (Kazetta 2/1. 517-547) A közgyőlés 18 igen, 5 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 184/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról szóló könyvvizsgálói jelentést elfogadja.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése – a könyvvizsgáló által készített összefoglaló jelentés 9. pontjában foglaltaknak megfelelıen - a következı feladatok végrehajtását határozza el: 1.

Önkormányzati szinten, egységes elvek alapján aktualizálni kell a számviteli politika és a kapcsolódó számviteli szabályzatokat, a módosításokkal egységes szerkezetbe kell foglalni. Meg kell vizsgálni a kötelezettség-vállalási szabályozat módosítását, amely kiterjedne a SzeKöSz és az IRMA rendszer lehetséges összehangolására is.


Az érvényben lévı üzemeltetési és vagyonkezelıi szerzıdéseket ki kell egészíteni a számviteli törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési, valamint az Áht. szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek megfelelı formai és tartalmi követelményeire vonatkozóan (kiemelten a Vagyonkezelı Zrt. és a Vízmővek Zrt. szerzıdését).


Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı 2009. június 30.

Vantara Gyula polgármester 2009. október 31.

Az ingatlankataszter, a földhivatali nyilvántartás és a számviteli nyilvántartás adatainak az egyezıségét biztosítani kell, valamint folyamatosan fenn kell tartani.


Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı 2009. december 31.

38

Tárgy:

A 2008. évrıl szóló költségvetési beszámoló

Vantara Gyula polgármester: A költségvetési beszámolót véleményezte a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, melyet a közgyőlésnek elfogadásra javasol. (Kazetta 2/1. 547-556) Mezei Zsolt képviselı: A könyvvizsgáló alá tudja támasztani, vagy meg tudja-e cáfolni, hogy a 4.000.000.000,- Ft kötvény kibocsátásból az önkormányzat összes eredménye 40.000.000,Ft? Információja szerint a 280.000.000,- Ft-tal növekedett a bevétel, melybıl 40.000.000,- Ftot az alvállalkozónak fizettek ki, 180.000.000,- Ft-tal emelkedett az árfolyamváltozás miatt a kötvény tıke értéke. Számára ez azt jelenti, hogy a 4.000.000.000,- Ft értékő kötvény kibocsátása óta 40.000.000,- Ft pozitív eredménnyel zárult. Mennyivel kedvezıbb bármely hitelfelvételi lehetıségnél? (Kazetta 2/1. 556- 2/2. 003) Pankucsi János könnyvizsgáló: A könyvvizsgálat nem végzett ilyen számításokat. Korábban említette, hogy a kötvényhez kapcsolódó mérlegtételek értékelése során tételesen áttekintették a Pénzügyi és Gazdasági Osztállyal a kötvény szabályszerő értékelését. Nem vizsgálja a könyvvizsgáló a gazdaságosságot. Említette, hogy a 857.000.000,- Ft levonása után fel nem használt kötvény bevétel 2008. december 31-én állampapírba volt fektetve. Ez kétoldalú értékelést jelent, mivel egyszer árfolyam veszteségként el kellett számolni 182.000.000,- Ft-ot a forrás oldalon, mely növelte a kötelezettséget. Svájci frankban jelentkezett, melyet szintén fel kellett volna értékelni. Ilyen számítást konkrétan nem tud említeni, de nem sok hiányzott, 20 % körüli értéket használt fel az önkormányzat, amelynek már sem vesztesége, sem nyeresége nem keletkezett. A megmaradó rész árfolyam nyereségét ezzel szembe kellene állítani, ami biztosan 100.000.000,- Ft-on felüli összeget jelentett volna. Tudja, hogy a tanácsadói szerzıdéssel kapcsolatban kiadások jelentkeznek, de olyan bevételek is keletkeztek, amelyek ellentételezték a kiadásokat. A két fı tétel, a 182.000.000,- Ft és a fel nem használt rész felértékelésébıl származó összeg. Amennyiben nem lett volna államkötvény, akkor svájci frankban ott lett volna a deviza számlán, amelyet szintén át kellett volna értékelni. Csak a különbözet jelenti tulajdonképpen a veszteséget. (Kazetta 2/2. 003-028) Vantara Gyula polgármester: Felkérte a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetıjét, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban a soron következı közgyőlésre részletes kimutatást készítsen. Tájékoztatásul elmondta, hogy a város vagyona 8 %-al emelkedett, amelynek értéke jelenleg 60.000.000.000,- Ft. Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 2/2. 028-036) A közgyőlés 16 igen, 6 nem szavazattal, 2 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 13/2009. (IV.6.) önk. rendelete a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított

39 jogkörében eljárva, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 2008. évi költségvetés végrehajtásáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. § (1)

Az önkormányzat költségvetésének 2008. évi összes teljesített bevétele 26.393.586 ezer Ft.

(2)

Az /1/ bekezdésben foglalt bevételi fıösszeg forrásonkénti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza. 2. §

(1) Ft.

Az önkormányzat költségvetésének 2008. évi összes teljesített kiadása 23.554.139 ezer

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási fıösszeg felhasználási feladatonkénti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza. 3. §

(1) (2)

Az önkormányzati intézmények kiadási fıösszege 14.471.053 ezer Ft. Az (1) bekezdés szerinti fıösszeg intézményenkénti részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza. 4. §

(1)

Az önkormányzati intézmények teljesített bevételeinek fıösszege 14.823.149 ezer Ft.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti bevételi fıösszeg intézményenkénti és bevételenkénti részletezését a 2/a. számú melléklet tartalmazza. 5. §

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál foglalkoztatottak létszámát a 2/b. számú melléklete mutatja be. 6. § (1) (2)

A Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási teljesített fıösszege 4.340.934 ezer Ft. Az (1) bekezdésben megállapított kiadási fıösszeg feladatonkénti részletezését a 3. számú melléklet tartalmazza. 7. §

(1) (2) (3)

Az önkormányzat fejlesztési kiadásai 1.816.406 ezer Ft-ban teljesültek. Az (1) bekezdés szerinti kiadási összeg részletezését a 4. számú melléklet tartalmazza. Az intézményi kiadásokból fejlesztési kiadásra fordított összeg 421.849 ezer Ft, melyet a 2. számú melléklet tartalmaz.

40

(4)

Az Európai Uniós támogatással megvalósuló programok bemutatását a 4/a. számú melléklet tartalmazza. 8. §

(1) (2) (3)

Az önkormányzat tulajdonában lévı ingatlanok felújítására fordított összeg 420.142 ezer Ft. Az (1) bekezdés szerinti felújítási kiadások célonkénti részletezését az 5. számú melléklet tartalmazza. Az intézményi kiadásokból felújításra fordított összeg 154.038 ezer Ft, melyet a 2. számú melléklet tartalmaz. 9. §

A más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 507.672 ezer Ft, melyet a 3. számú melléklet 24. cím 1. alcíme részletez. 10. § Az év során fennálló fejlesztési hitelek, kamatok, kötvénykamat törlesztése 457.632 ezer Ftban teljesült, amelyet a 6. számú melléklet tartalmazza. 11. § A közgyőlés az általános tartalék elıirányzat-maradványának összegét 2.406 ezer Ft-ban, a céltartalékok összegét 72.409 ezer Ft-ban állapítja meg. 12. § (1)

(2)

Az önkormányzati vagyon bemutatását a könyvviteli mérleg tartalmazza a 9., 9/a. számú melléklet szerinti részletezésben. Az önkormányzat eszközei összesen 59.393.800 ezer Ft, a források összesen 59.393.800 ezer Ft. Az önkormányzat gazdasági társaságokban képviselt tulajdoni részarányait a 9/b. számú melléklet tartalmazza. 13. §

(1) (2) (3)

A 10/1., 10/2., 10/3. számú mellékletek az önkormányzat vagyonkimutatását tartalmazzák. A 10/a. számú melléklet tartalmazza a Polgármesteri Hivatal és az önálló és részben önálló intézmények 0-ig leírt eszközeinek állományát. A 10/b. számú melléklet az önkormányzat vagyonváltozását tartalmazza. 14. §

A mőködési és felhalmozási célú bevételi és kiadási elıirányzatok és teljesítések mérlegszerő bemutatását a 11. számú melléklet tartalmazza.

41

15. § (1)

A Polgármesteri Hivatal 2008. évi pénzmaradványát a 12. számú melléklet szerint a 12/a., 12/b., 12/c. táblák tartalmazzák. A közgyőlés felhatalmazást ad a kapcsolódó elıirányzat módosítás 2009. évi költségvetési rendeletben történı átvezetésére.

(2)

A közgyőlés az önálló és részben önálló intézmények 2008. évi pénzmaradványának összegét a 12/d. számú melléklet szerint hagyja jóvá, és egyben felhatalmazást ad az ezzel összefüggı elıirányzat módosítások átvezetésére.

(3)

A közgyőlés az önálló és részben önálló intézmények 2008. évi pénzmaradványának felhasználását - a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet kivételével – oly módon határozza meg, hogy az intézmények legalább dologi pénzmaradványuk 50 %-át karbantartási feladatokra kötelesek fordítani. 16. §

A 13. és 13/a. számú melléklet mutatja be a normatív hozzájárulások, valamint a normatív kötött felhasználású támogatások elszámolását. 17. § A 14. számú melléklet az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat foglalja magában. 18. § A 15/, 15/a., 15/b., 15/c., 15/d. számú melléklet a kisebbségi önkormányzatok beszámolóját tartalmazza. 19. § A 16., 17., 18., 19. számú mellékletek az önkormányzat összevont egyszerősített mérlegét, pénzforgalmi jelentését, pénzmaradványát és eredmény-kimutatását tartalmazzák. 20. § (1)

Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2)

A rendelet hatálybalépésével önkormányzati rendeletek:

egyidejőleg

hatályukat

vesztik

10/2008.(III.03.) sz. önk. rendelet a 2008. évi költségvetésrıl, 23/2008.(IV.28.) önk. rendelet a 2008. évi költségvetés módosításáról, 30/2008.(VII.14.) önk. rendelet a 2008. évi költségvetés módosításáról, 33/2008.(IX.22.) önk. rendelet a 2008. évi költségvetés módosításáról, 43/2008.(XI.03.) önk. rendelet a 2008. évi költségvetés módosításáról, 55/2008.(XII.22.) önk. rendelet a 2008. évi költségvetés módosításáról,

a

következı

42 4/2009.(II.23.) önk. rendelet a 2008. évi költségvetés módosításáról, 12/2009.(IV.06.) önk. rendelet a 2008. évi költségvetés módosításáról. Vantara Gyula sk. polgármester

Tárgy:


Javaslat a 2009. évi költségvetési rendelet módosítására

Vantara Gyula polgármester: Kérte, hogy az elıterjesztés fedılapján javítsák ki a dátumokat. A rendelet-tervezetet véleményezte a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság egyetértett a módosítással. (Kazetta 2/2. 036-042) Takács Péter képviselı: A felvezetı szöveg is utal arra, hogy image kiadvány készül, melynek elıirányzata 2.500.000,- Ft. Érdeklıdött, hogy milyen kiadvány készül, bizottság véleményezte-e. (Kazetta 2/2. 042-045) Opauszki Zoltán kabinetvezetı: Az elmúlt évhez hasonlóan saját forrást különítettek el arra az esetre, ha az önkormányzati minisztérium pályázatot ír ki. A pályázathoz benyújtandó kiadványok önerejét kívánják a forrásból biztosítani. (Kazetta 2/2. 045-049) Miklós Attila képviselı: Ha már az image kiadványokról van szó, örömmel vette tudomásul az idıközben kiosztásra került kiadvány elkészültét. Azt áttanulmányozta, ezért visszajuttatja a kabinetvezetınek. Kérte, hogy továbbítsák a befektetık részére. A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság foglalkozott a kiadvány jóváhagyásával. Megjegyezte, hogy a képviselık korábban csak vázlatot kaptak, amibe belejavítottak. Mivel idıközben áttanulmányozta a kiadványt, tapasztalta, hogy az a javítások figyelembevételével készült el. Véglegesítés, illetve nyomdába történı leadás elıtt azonban a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság nem látta, amit hiányolt. Az elkészült kiadványt ettıl függetlenül jónak tartja. (Kazetta 2/2. 049-063) Vantara Gyula polgármester: A kiadvány módosítására van lehetıség. 500 példányban készült el, folyamatosan követi majd az aktuális változásokat. Megköszönte a képviselı értékes észrevételét. (Kazetta 2/2. 063-067) Mezei Zsolt képviselı: Megjegyezte, hogy a vagyoni bevételek mértékét és százalékos bevételét érdemes lenne módosítani. Véleménye szerint nagyon nehezen teljesíthetı az elıirányzott vagyoni bevételi terv. (Kazetta 2/2. 067-072) Vantara Gyula polgármester: Az önkormányzat a korábbi években százmilliós nagyságrendet irányzott elı, amit túltervezett. Tájékoztatásul elmondta, hogy a közgyőlés napirendi pontjai között szerepel egy 30.000.000,- Ft bevételt eredményezı elıterjesztés. (Kazetta 2/2. 072-076)

43

Takács Péter képviselı: Érdeklıdött, hogy az idıközben kiosztott kiadványra került elkülönítésre 2.500.000,- Ft? (Kazetta 2/2. 076-078) Vantara Gyula polgármester: Nem, a kiosztott kiadvány a befektetık részére készült. az image kiadvány ”Békéscsabai séták” címmel kulturális programokra hívja fel a figyelmet. (Kazetta 2/2. 078-080) Takács Péter képviselı: Javasolta, hogy kiadványon található elválasztó korongok ne a román nemzeti színeket tartalmazzák, hanem a magyart. (Kazetta 2/2. 080-082) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 2/2. 082-087) A közgyőlés 16 igen, 6 nem szavazattal, 4 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésének 14/2009. (IV.6.) önk. rendelete a 2009. évi költségvetésrıl szóló 6/2009.(II.23.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 74. §-ában kapott felhatalmazás alapján a 2009. évi költségvetésrıl szóló 6/2009.(II.23.) önk. rendelet (a továbbiakban: rendelet) módosításáról a következı rendeletet alkotja. 1. § (1)

A rendelet 1. § (1) bekezdésében foglalt 2009. évi összes bevétel 303.276 ezer Ft-tal nı, a költségvetés fı összege 24.475.979 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt bevételi fıösszeg növekmény forrásonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 2. §

(1)

A rendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt 2009. évi összes kiadás 303.276 ezer Ft-tal nı, a költségvetés fı összege 24.475.979 ezer Ft-ra módosul.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt kiadási fıösszeg növekmény felhasználási feladatonkénti részletezését e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3)

Az önkormányzat személyi juttatásai 49.313 ezer Ft-tal nı, 8.174.282 ezer Ft-ra módosul, a munkaadókat terhelı járulék összege 21.234 ezer Ft-tal nı, 2.634.004 ezer Ft-ra módosul.

44 3. § (1)

A rendelet 3. § (1) bekezdésében foglalt önkormányzati intézmények kiadási fıösszegét 41.086 ezer Ft-tal nı, így 13.463.367 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározottak a következıkkel egészülnek ki, illetve módosulnak: Az önkormányzati intézmények önkormányzati támogatása 23.086 ezer Ft-tal nı, így 7.178.143 ezer Ft-ra módosul, a támogatásértékő bevétel 18.000 ezer Ft-tal nı, így 150.000 ezer Ft-ra módosul, az elızı évi pénzmaradványát 845.011 ezer Ft-ban állapítja meg, míg az OEP támogatás 3.964.406 ezer Ft, a mőködési bevétel 1.325.807 ezer Ft marad.

(3)

A rendelet 3. § (3) bekezdésében szereplı önkormányzati intézmények személyi juttatása 27.095 ezer Ft-tal nı, így 6.955.730 ezer Ft-ra módosul, a munkaadókat terhelı járulékok összege 8.671 ezer Ft-tal nı, így 2.273.844 ezer Ft-ra módosul, a dologi kiadások összege 5.320 ezer Ft-tal nı, így 4.008.767 ezer Ft-ra módosul, az ellátottak pénzbeni juttatását 2.670 ezer Ft-ban, a fejlesztési kiadások összegét 181.030 ezer Ft-ban, a felújítási kiadások összegét pedig 41.326 ezer Ft-ban állapítja meg. 4. §

(1)

A rendelet 4.§ (1) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásának kiadási elıirányzata 196.193 ezer Ft-tal nı, így 4.976.451 ezer Ft-ra módosul.

(2)

A rendelet 4. § (2) bekezdésében foglalt Polgármesteri Hivatal személyi juttatása 22.218 ezer Ft-tal nı, így 1.218.552 ezer Ft-ra módosul, a munkaadókat terhelı járulékok összege 12.563 ezer Ft-tal nı, így 361.160 ezer Ft-ra módosul, a dologi kiadások összege 2.500 ezer Ft-tal csökken, így 1.578.227 ezer Ft-ra módosul, a szociálpolitikai ellátások összege 153.912 ezer Ft-tal nı, így 378.474 ezer Ft-ra módosul, a véglegesen átadott pénzeszközök és a támogatásértékő kiadások összege 10.000 ezer Ft-tal nı, így 1.175.775 ezer Ft-ra módosul, a fejlesztési kiadás 90.053 ezer Ft-ban, a felújítási kiadások összege 113.000 ezer Ft-ban, a kölcsönök nyújtásának összege pedig 61.210 ezer Ft-ban kerül megállapításra.

(3)

Az (1) – (2) bekezdésben foglalt kiadási változások feladatonkénti részletezését e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(4)

A 3/a. számú melléklet szerint a közgyőlés, polgármesteri hivatal és a kisebbségi önkormányzatok bevételei 4.939.269 ezer Ft-ban állapítja meg. 5. §

A rendelet 5. §-ában szereplı önkormányzat fejlesztési kiadásainak fıösszegét a közgyőlés 3.376.429 ezer Ft-ban állapítja meg.

45 6. § A rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt, az önkormányzat tulajdonában lévı tárgyi eszközök felújítási elıirányzatát a Közgyőlés 626.535 ezer Ft-ban állapítja meg. 7. § A rendelet 8. §-ában foglalt más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatásának összege 10.000 ezer Ft-tal nı, melyet e rendelet 3. sz. mellékletének 24. cím 1. alcíme részletez. A rendelet 8. §-ában foglalt más szervek, jogi személyek, civil szervezetek támogatása 681.514 ezer Ft-ra módosul. 8. § (1)

A közgyőlés a tartalékok összegét 65.997 ezer Ft-tal növeli, melybıl az intézményekhez kötıdı céltartalékok összege 65.997 ezer Ft-tal nı, a közgyőlés a felhalmozási céltartalékot 1.477.344 ezer Ft-ban állapítja meg, míg az általános tartalék összege 199.000 ezer Ft marad.

(2)

A céltartalékok célonkénti meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza. 9. §

(1)

Ez a rendelet 2009. április 6-án lép hatályba.

(2)

Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a 10/2008.(III.3.) önk. rendelet 1 §-a, a 2. § (1), (2), (3) és (4) bekezdései, a 3 § (1), (2) és (3), bekezdései, a 4. § (1), (2), (4) és (5) bekezdései, az 5. § (1) bekezdése, a 6. §-a, a 8. § (1) bekezdése és 10. §-a. Vantara Gyula polgármester

Tárgy:

Dr. Szvercsák Szilvia jegyzı

Beszámoló a polgármester döntési hatáskörébe tartozó elıirányzatok felhasználásáról

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, elfogadásra javasolja. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 087-095) A közgyőlés 17 igen, 6 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 185/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a vezetıi keret, a városmarketing

46 keret, a választókerületi célelıirányzat, valamint a polgármesteri keret felhasználásáról készített beszámolót tudomásul veszi. Felelıs: Határidı:


Tárgy:

A prémium évek program költségvetési megtérítéséhez kapcsolódó fenntartói döntés

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, elfogadásra javasolja. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 095-104) A közgyőlés 21 igen, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 186/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 69/2007. (II.15.), a 149/2007. (III. 19.), valamint a 269/2008. (IV.24.) közgy. határozataiban döntött véglegesen megszőnı álláshelyekrıl, melyek közül a következı munkavállalói létszám fogadta el a prémium évek programban való részvételt:

Intézmény megnevezése Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium 10.sz. Általános Iskola Szabó Pál Téri Általános Iskola

Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium Gépészeti és Számítástechn. Szakk. és Koll. Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal

Esély Pedagógiai Központ Erzsébethelyi Általános Iskola összesen:

Létszám ( fı ) 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4 1 16 1 1 1 1 1 35

Mely idıponttól veszi igénybe a PéP-ot 2007.június 01. 2007.október 17. 2007.április 01. 2007.június 01. 2007.szeptember 01. 2007.október 01. 2007.április 01. 2007.április 16. 2007.július 01. 2007.augusztus 01. 2007.augusztus 01. 2007.május 01. 2007.június 15. 2007.augusztus 01. 2007.november 01. 2008.május 21. 2008.szeptember 01.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a fenti létszámra vonatkozóan nyújtja be a Magyar Államkincstárhoz a költségvetési megtérítésre vonatkozó igénylését. Felelıs: Határidı:

Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı 2009. április 15.

47

Tárgy:

2008. évi összefoglaló ellenırzési jelentés

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság, és a jelentést elfogadásra ajánlja a közgyőlésnek. (Kazetta 2/2. 104-109) Miklós Attila képviselı: Tájékoztatást kért az Életfa Nyugdíjasház Kht. 2008. évi végelszámolása kapcsán készült jegyzıkönyvével kapcsolatban, amelyrıl hiányzott a felügyelı bizottsági tagok aláírása. Késıbbiekben kiderült, hogy a hivatkozott felügyelı bizottsági ülés meg sem volt tartva. A felelıs a mai napig nem ismert. Ehhez képest az ellenırzési jelentés szerint minden rendben van. Korábban az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság megállapította, hogy a polgármester megsértette az államháztartási törvényt, a közgyőlés viszont nem foglalt állást. Mi történt idıközben az ügyben? A polgármester lezárta a témát és szerinte minden rendben van, vagy ezzel kell-e még foglalkozni valakinek? Csak két, elég erısen kirívó példát említett, hiszen ismert, hogy 2008. évben ennél nagyobb botrányok is voltak. (Kazetta 2/2. 109-125) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Régen látott ennyire színvonalas beszámoló jelentést az önkormányzati ellenırzésekkel kapcsolatban. Laikus számára is áttekinthetı, idırendben az azonnali intézkedésektıl a határidıs intézkedésig, illetve a jövıbeni intézkedést intézkedı javaslatok is megfogalmazásra kerültek. Egyetlen intézményben sem irigyli azokat a gazdasági dolgozókat, akik a jelentıs jogszabályi változások ellenére – a rendelkezésre álló informatikai háttér mellett – végre tudták hajtani a feladatot. Mégis úgy érzi, hogy az intézmények között – bár ebben megerısítette a könyvvizsgáló is – hatalmas eltérés van. Nem tudja, hogyan fordulhatott elı, hogy abban az intézményben, ahol tananyag a számvitel, egy közalkalmazottat kettıs jogviszonyban is alkalmaznak. Ugyanakkor azt is látja, hogy mérhetetlen mennyiségő feladat hárul a javításra. Javasolta, hogy különítsenek el forrást a gazdasági dolgozók továbbképzésére, az informatikai, illetve a szoftver használatának képzésére, valamint az aktuálisan változó szabályozókhoz való alkalmazkodó készségük fejlesztése érdekében. Megítélése szerint erre nagy szükség lenne. Javasolta a beszámoló elfogadását. Kezdeményezte, hogy a soron következı közgyőlésre készüljön javaslat a szakemberek továbbképzésére vonatkozóan. A megállapításban vannak olyan pontok meghatározásra, amelyeknek megítélése szerint komolyabb következményeinek is kellett volna, hogy legyen. Amennyiben nem az önkormányzat ellenırei, hanem az ÁSZ vizsgálat megállapításai akár büntetést is vonhatnak maguk után. (Kazetta 2/2. 125-159) Takács Péter képviselı: Jelezte, hogy a 3.5 jelzéső elıterjesztést elnézte, kérdést kíván az elıterjesztéshez kapcsolódóan feltenni. Mezei Zsolt képviselı többször kezdeményezte a közmővelıdési intézmények ellenırzésének idıpontját, amelyre a társintézmény vezetıje Szente Béla képviselı tájékoztatásul elmondta, hogy másfél hónapon keresztül tartott az ellenırzés az általa vezetett intézmény esetében. Az összesítı táblázatban látható, hogy a másfél hónapból 15 napot a Lencsési Közösségi Házban fordítottak az ellenırzésre.

48 A 13. oldal 9. pontjának értelmezésében kért segítséget. A hivatkozott pont szerint megbízási szerzıdés került ki a hivatalból. Amennyiben ez nem titok, milyen iratról van szó? Miért történt rendırségi feljelentés? A belsı ellenıri jelentés különbözı visszaélésekre mutatott rá a hivatal útfelügyelıjével kapcsolatban. Milyen megállapítások történtek? A hivatalban dolgozik még a nevezett személy? (Kazetta 2/2. 159-184) Vantara Gyula polgármester: Csatlakozva Benkóné Dudás Piroska képviselı asszonyhoz megköszönte az ellenırzésben részt vett személyek munkáját. Felkérte Hudák Katalin belsı ellenırt, válaszoljon a Takács Péter képviselı által feltett kérdésekre. (Kazetta 2/2. 184-189) Hudák Katalin belsı ellenır: A vizsgálatban az útfelügyelıt az ügyészség marasztalta el, folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás miatt. Ügyészi megrovást kapott, jelenleg is útfelügyelıként dolgozik. Dr. Benedek Mária volt jegyzı asszony által kötött megbízási szerzıdés kikerült a hivatalból. Dr. Benedek Mária volt jegyzı asszonyt feljelentették, az ügyben szintén elmarasztalták a feljelentı személyt. (Kazetta 2/2. 189-199) Takács Péter képviselı: Nem véletlenül kérdezte, hogy az útfelügyelı még mindig a hivatal munkatársa. (Kazetta 2/2. 199-204) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: A történet ennél azért bonyolultabb. Az adatvédelmi törvény értelmében amennyiben a képviselı teljes körő választ kíván kapni, - miután sajtóvisszhangja is volt a dolognak és hivatalon belül több eljárás is folyt - a részletekrıl csak zárt ülés keretében kíván nyilatkozni a testület elıtt. Tekintettel arra, hogy a köztisztviselı jogaihoz főzıdı körülmények nem teszik lehetıvé a nyilvános ülésen való támogatást. A sajtónak ezt egyébként annak idején elmondta az önkormányzat. Megköszönte a hivatal munkatársainak a magas színvonalú munkát, amelyet a jelentés tükröz. Miklós Attila képviselı kérdésére válaszolva az Életfa Nyugdíjasház Kht-val kapcsolatban tájékoztatásul elmondta, hogy az az eljárás, amely a végelszámoláshoz fog vezetni, jelen pillanatban is folyamatban van. Az aláírással kapcsolatban a korábbi kérdések kapcsán részletes választ adott. Benkóné Dudás Piroska képviselı asszony méltató szavait megköszönte. Valóban nincsenek könnyő helyzetben az oktatási intézmények gazdasági vezetıi. Tudomással bír arról, hogy folyamatosan segítséget kérnek a Pénzügyi és Gazdasági Osztálytól. A segítséget minden esetben megkapták, a továbbiakban is adott a lehetıség a konzultációra. Semmi akadálya nincs annak, amennyiben az intézmények részérıl igényként merül fel, hogy hivatalon belüli képzést biztosítson az önkormányzat. (Kazetta 2/2. 204-230) Fodor Lajos képviselı, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke: Kezdeményezte, hogy az intézményi céltartalék legyen a továbbképzés fedezete. (Kazetta 2/2. 230-236)

49 Benkóné Dudás Piroska képviselı: Továbbra is fenntartja azon javaslatát, miszerint a soron következı közgyőlésre készüljön átfogó javaslat a továbbképzésre vonatkozóan. Megdöbbenve tapasztalja, hogy jó gazdasági szakembert a közszférába megnyerni egyszerően lehetetlen. Az integrált intézmények esetében komoly szakértelmet követel a gazdaságvezetıtıl a rábízott dolgozók irányítása. A hiányosság listája igen jelentıs a CD melléklet alapján. Azt is érdemesnek tartja megvizsgálni, hogy a gazdasági vezetık bérezése helyén van-e, vannak-e aránytalanságok. Amennyiben az rendben van, akkor jutalmazásukra kellene nagyobb figyelmet fordítani. A jutalmazásnál legyen szempont az ellenırzés tapasztalata. (Kazetta 2/2. 236-255) Vantara Gyula polgármester: Bármilyen törvénytelen mőködésre utaló jel van Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlésében, a megfelelı jogi fórumokat igénybe lehet venni. Példaként említette a Regionális Államháztartási Hivatalt és a bíróságot. Az Életfa Nyugdíjasház Kht. felszámolása az önkormányzattól független. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 2/2. 255-278)

A közgyőlés 19 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 187/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 2008. évi összefoglaló ellenırzési jelentésben leírtakat tudomásul veszi és elfogadja. Felelıs: Határidı:


Vantara Gyula polgármester: 12 óra 47 perckor szünetet rendelt, bejelentette, hogy a közgyőlés 14 órakor folytatja tovább nyilvános ülését. (Kazetta 2/2. 278-282) Szünet Napirend elıtti hozzászólás: Takács Péter képviselı: Jelezte, hogy képviselıi kérdést kíván intézni Vantara Gyula polgármesterhez. Bizonyosan a polgármester figyelmét sem kerülte el, hogy egy hónappal korábban botrány robbant ki az Oktatási Minisztériumban, amely elég nagy sajtóvisszhangot kapott. A témával kapcsolatban 2009. március 10-ei számában a Magyar Nemzet címő napilap terjedelmes cikket jelentetett meg Milliós útravaló a Hiller tárcától címmel. A cikk részben vélelmezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen visszaélések történtek az adott tárcánál, amely Borovszki Tímea köztisztviselı személyéhez főzıdik, aki az Esélyegyenlıségi Fıosztály vezetıje volt. A nevekkel a város önkormányzata is kapcsolatba hozható, mivel Békéscsaba is megnevezésre került az említett cikkben.

50 A Magyar Nemzet a következıket írja: „Figyelemreméltó Mesterházi Balázs, az OKM Fejlesztési Fıosztályának korábbi vezetıje által elnyert megbízások sorozata is. Mesterházi Balázs 2007. év végéig töltötte be az említett tisztséget, ám ekkor váratlanul lemondott és megalakította cégét, a Multiplay Konzulting Kft-t. A következı évben pedig sorra nyerte el a különbözı szakértıi megbízatásokat, és a Multiplay Konzulting Kft. egyébként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett KIOP Agóra program keretében is több millió forintra tett szert.” Itt jegyzik meg Békéscsaba város nevét Nyíregyháza mellett. Korábban érintılegesen volt szó a témáról a közgyőlésen. Tóth Károly képviselı volt az, aki egy vita kapcsán ígéretet tett arra, hogy bejelentéssel fog élni Bajnai Gordonnál, a gazdasági, illetve az európai integrációs ügyekért felelıs miniszter felé. A képviselı szerint nem korrekt az eljárás. A cikket áttanulmányozva indokoltnak tartja a kérdést feltenni, hogyan került Békéscsaba önkormányzata kapcsolatba Mesterházi Balázzsal, illetve cégével? Milyen megbízást kapott a polgármestertıl? A megbízást megelızte legalább három ajánlat bekérése? Milyen javadalmazásban részesült Mesterházi Balázs? Ellentételként mit nyújtott, konkrétan miben segítette az önkormányzat célkitőzéseit, illetve szándékait? (Kazetta 2/2. 282-340) Vantara Gyula polgármester: A feltett kérdésekre válaszolva tájékoztatásként elmondta, hogy a szerzıdést nem a polgármester kötötte. Az Agóra kapcsán korrekt szerzıdéses kapcsolatban áll az önkormányzat. (Kazetta 2/2. 340-345) Szente Béla képviselı: Nap, mint nap olvashatóak hasonló cikkek, amelyeknek valóságtartalmáról nincs meggyızıdve. Több témában dolgozott együtt a Multiplay Konzulting Kft-vel. Nem minden esetben Mesterházi Balázzsal. Minden esetben korrekt módon, nagyon megfelelı szinten látták el feladatukat. Arról, hogy egy meghívásos eljárás során elnyert munka milyen színvonalú, a döntnökök döntenek. Az elsı fordulóban a Multiplay által készített dolgok maximális pontszámot kapott. Véleménye szerint pénzükért megdolgoztak. Hogy kisebbségi ügyekben milyen fondorlatot hajtottak végre, arról ismerettel nem rendelkezik. Takács Péter képviselı által feltett kérdéseket minden további nélkül 15 napon belül írásban meg lehet válaszolni, mivel valamennyi információ rendelkezésre áll. (Kazetta 2/2. 345-367) Vámos József képviselı: Rendben van-e, hogy az Európai Parlamenti kampány kiírását követıen politikai nyilatkozatot osztanak ki a városháza termében a közgyőlés alatt? Amennyiben jogilag rendben van, valamennyi pártnak legyen lehetısége hasonlóan eljárni. Jogállamban nem járja, hogy egyes pártok megtehetik, más pártok viszont nem. Amennyiben lehetséges, ki kell mondani, hogy a városháza teljes területén bármelyik párt politikai nyilatkozatot oszthat ki. Tudja, hogy a közterületeken erre lehetıség van. Amikor a köztársasági elnök kitőzi az Európa Parlamenti választásokat, akkor gyakorlatilag közterület foglalási engedély nélkül a szavazás idejéig lehet demonstrációt és pártrendezvényt tartani. A kérdés az, hogy a városházán lehet ilyet tenni, vagy sem. Amennyiben lehet, nem szeretné, ha más párt azzal kerülne elutasításra, hogy az önkormányzat épületében nem folytathat ilyen tevékenységet. Emlékezete szerint három hónappal korábban képviselıi kérdést intézett Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı asszonyhoz azzal kapcsolatban, hogy a kerékpárút mentén miért kellett kivágni a tiszafákat. Azzal érvelt, hogy a tiszafa Magyarországon valamilyen szintő

51 védettséget élvez. Kérdésére azt a választ kapta, hogy a kivágásnak balesetvédelmi okai voltak. Akkor hozzászólását azzal zárta – ismerte a belváros rehabilitációs tervét – nem szeretne olyan folyamatot tapasztalni, hogy most csak a tiszafa került kivágásra a városházától a kereskedelmi bankig, majd azt követıen a többi. Nehogy a városháza elıtt elfogyjanak a fák. Kiss Tibor képviselı szót kérve elmondta, hogy nem kell belegondolni az ügybe olyat, amit Vámos képviselı mond, mert arról szó sincs. Ehhez képest azt tapasztalta, hogy az elsı fa kivágása egy hónapja megtörtént a Narancs Klub elıtt. A földben maradt része még ma is jól látható, teljesen egészséges törzse volt a fának. Ezt követıen nem is olyan régen a gallyazás során a Katolikus templom elıtt vágták ki egy másik fát. Kérdésként vetıdik fel, hogy arról szól a történet, hogy szép lassan, háromhavonta egy-egy fát kivágva letarolják a városháza elıtti teret? Sokkal korrektebb dolog lenne kiállni és azt mondani, hogy az eredeti terveknek megfelelıen a rendezvényteret díszburkolattal kívánják ellátni, melyet a fák akadályoznak, azokat ki kell vágni. Lesz, akiknek tetszik, azok támogatásukat adják, akiknek nem tetszik tiltakozni fognak ellene. Nem alaptalan, amit elmondott. Véleménye szerint anélkül is el lehet vezetni a kerékpárút forgalmát, hogy a tiszafákat kivágnak. Ezt követıen csonkolták a tiszafákat, illetve teljesen ép, egészséges fákat vágtak ki. Ezért kérdésének van alapja, hiszen egy folyamatot láthatnak, amire szeretne egyértelmő választ kapni. Nem szeretné, ha minden második fa kivágásra kerülne. (Kazetta 2/2. 367-442) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Elırebocsátotta, hogy a jelenlévı képviselık számára kiosztásra került tájékoztató az Országos Választási Iroda kiadványa, amely minden állampolgárhoz el fog jutni. Nincs politikai tartalma, tájékoztató. A Jobbik Magyarországért Párt által kiosztott szóróanyaggal kapcsolatban hosszas megbeszélést folytattak a párt képviselıjével. Polgármester is és ı maga is elmondta, hogy a városházán politikai tevékenység a közgyőlés kivételével nem folytatható. A párt elnök asszonya megértette, azt válaszolta, hogy keresni fogja az egyéni kapcsolatot a képviselıkkel. Véleménye szerint személyesen kereste meg a képviselıket. Ezt megtiltani nem tudja. A pártok a megfelelı tájékoztatást megkapták, olyan esemény nem történt, amely szankciót vonna maga után. Megjegyezte, hogy elkötelezett környezetvédı. A fák, és a tiszafasor kivágásával kapcsolatban tájékoztatásul elmondta, hogy semmiképpen nem vetemedne az önkormányzat arra, hogy olyan fát, vagy cserjesort kivágasson, amely esetében nem indokolt. A tiszafasor kivágásakor is elmondta, hogy elsısorban közlekedésbiztonsági okai voltak, amit meg kell tartani. Továbbra is baleset veszélyes helyzetet okozott az a rész, amely a gyalogátkelıhely mellett megmaradt. Csak azok a fák lettek legallyazva, amelyek esetében szakvélemény is alátámasztotta a gallyazás szükségességét. Egy fa került kivágásra, amely bedılt az útra. A lakók kérték - mivel a jelzılámpák nem látszanak rendesen, és a fa állapota is olyan – a fa eltávolítását. A feltett kérdésekre 15 napon belül a képviselı számára részletes választ ad. (Kazetta 2/2. 442-485) Takács Péter képviselı: Véleménye szerint az a válasz lenne a megnyugtató, ha a kivágott fák - feltéve, hogy azok valóban betegek voltak - helyett új fákat ültetnek. (Kazetta 2/2. 485-491) Vámos József képviselı: Kérte az aljegyzı asszonyt válaszában térjen ki arra, hogy a tiszafa sövény miért volt balesetveszélyes, mivel párhuzamos volt a kerékpárúttal. Ismerete szerint a

52 tiszafát sövényszerően lehet nyírni. Ha már annyira megnıtt, hogy a kerékpárút széléig elért, egyszerően meg lehetett volna nyírni. A Narancs Klub elıtti fa semmilyen jelzılámpát nem takarhatott el, mivel ott nincs jelzılámpa. Nap, mint nap adott területen jár, nem tapasztalta, hogy rádılt volna az útra. Amennyiben egy fa rá akar dılni az útra, akkor meghajlik. Ha meghajlik, magával hozza gyökérzetét és a fa tövében látszana annak nyoma. A tuskó az elmondottak ellenére nagyon stabilan áll a földben. Véleménye szerint az elhangzott érvek nem elégségesek ahhoz, hogy megnyugtató válaszként el lehessen fogadni. Kérte, hogy képviselıi kérdésére adandó részletes válasz erre is térjen ki. (Kazetta 2/2. 491-514) Hirka Tamás képviselı: Kezdeményezte, hogy bizottsági ülésen vitassák meg a témát. Véleménye szerint ez nem annyira fajsúlyos kérdés, amelyet a közgyőlésen kellene megvitatni. Ennél jóval fontosabb kérdések is vannak. A balesetveszély számára teljesen jogos. Kérte, hogy a közgyőlés az elfogadott napirend szerint folytassa ülését. (Kazetta 2/2. 514-524) Pap János képviselı: Meglepıdve olvasta a március 12-én megjelent Csabai Mérleg címő kiadványt, hiszen olyan tényeket olvasott, amelyek nem valósak. Elfogadja, hogy a vélemények különbözıek, de amikor a tényekben vannak valótlan állítások, azok ellen tenni szükséges. Dr. Ferenczi Attila képviselı a költségvetés vitájáról azt nyilatkozta, „úgy gondoltuk, részletekbe menı vita lesz errıl, azonban a jobboldali képviselıkön kívül más nem szólalt fel a napirend tárgyalásánál.” Ez nem valós állítás, hiszen személye is hozzászólást intézett a költségvetés tárgyalása kapcsán. Nem gondolja, hogy Dr. Ferenczi Attila képviselı már másnak sem tekinti személyét. Érdemben készült a témában és próbálta a város költségvetési vitájában elmondani azt, ami még jobbá tehette volna. Nem ismeri, hogy a költségvetés kapcsán milyen megszorítások várhatóak. Ezért azt kijelenteni, hogy más nem is szólalt fel, nem fedi a valóságot. (Kazetta 2/2. 524- 3/1. 007) Baji Lajos képviselı: Nem kívánt a témában hozzászólni, de ha már Pap János képviselı szóba hozta a dolgot, akkor személye a másik senki, hiszen szintén hozzászólt a 2009. évi költségvetési vitához. Külön jelezte azt is, hogy az összes többi véleményét a bizottsági ülésen közölte. Ennyire nem érintette meg az ügy, hiszen lassan kezd hozzászokni, hogy a szocialista frakció véleménye nem sokat számít. Az viszont tényszerő, hogy hozzászólt a 2009. évi költségvetési vitához. Idıközben kiderült, hogy a képviselıi kérdésekre adott válaszok elfogadását a „Bejelentések” napirend keretében tárgyalja a közgyőlés. A Barnevál, illetve a város helyi gazdasági problémáinak kezelését szintén a „Bejelentések” napirend keretében vitatja meg a közgyőlés. Jelezte, hogy mindkét témához hozzá kíván szólni. A Széchenyi Ligetben a Kórház utcával párhuzamos úton több fa a hóterhelés alatt eléggé meghajolt. Feltételezi, ha a lombozat teljesen kifejlıdik, célszerő megvizsgálni, hogy a fák balesetveszélyesek-e. Nem szeretné, ha a városi majálison beleset érné a megjelenteket. Örömére szolgál, hogy a város az említett helyen szervezi meg a majálist, azonban az már kevésbé örömteli, hogy más társadalmi szervezeteit, pártjait a polgármester kategorikusan elutasította. Kérte, hogy a polgármester revidiálja nézetét, és teremtsen módot és lehetıséget arra, hogy mindenki, aki ünnepelni szeretne, egy helyen meg tudja azt tenni. (Kazetta 3/1. 007-036)

53

Vantara Gyula polgármester: A képviselı úgy látszik, hogy speciálisan értelmezi szavait. Nem hangzott el, amit a képviselı mondott. Válaszában azt jelezte, hogy mindenki ünnepel, de pártpolitikától mentes városi majális kerül megrendezésre. (Kazetta 3/1. 036-038) Kiss Tibor képviselı: Valóban arról volt szó korábban, hogy a pártok nem jelennek meg, magánemberként azonban bárki megjelenhet. Igazat ad Baji Lajos és Pap János képviselıknek abban, hogy kb. 5-5 percben valóban hozzászólt a költségvetés tárgyalásakor. A Csabai Mérleg címő városi lap nem idézıjellel kezdi és fejezi be a képviselıi interjúkat, tehát nem szószerint idézik a képviselık által elmondottakat. Becsúszhatnak szerkesztési hibák is. (Kazetta 3/1. 038-054) Szente Béla képviselı: A Széchenyi Ligettel kapcsolatban jelezte, hogy jelenleg a tervezés II. üteme van folyamatban. Tudomása szerint 5 cég kérte ki az anyagot és készít tervet. Ezen belül jelentıs mennyiségő kertészeti tevékenység tervezésre is sor kerülhet. Egyetért abban Baji Lajos képviselıvel, amennyiben balesetveszélyt okozhatnak a meghajlott fák, ezért érdemes megvizsgálni. Szemtanúja volt pár évvel ezelıtt télen, hogyan dılt ki egy fa a ligetben, szerencsére személyi sérülés nem történt. Reméli, hogy a tervezés lehetıséget biztosít a faállomány megújítására is. Tudomása szerint saját genetikai állományból kívánják a liget élıvilágát újratelepíteni. (Kazetta 3/1. 054-067) Pap János polgármester: Megkérte Vantara Gyula polgármestert, hogy a következı közgyőlésre a jegyzıkönyvben, a magnófelvételben nézesse meg a megfelelı hivatali személyekkel, hogy a költségvetés kapcsán hány percben szólt hozzá. Véleménye szerint téved Kiss Tibor képviselı. (Kazetta 3/1. 067-074) Vantara Gyula polgármester: A képviselınek is van erre lehetısége, nem polgármesteri feladat. (Kazetta 3/1. 074-076) Szilvásy Ferenc képviselı: Hozzászólásában nem a madarak és fák napjának ünnepi szónoklatát kívánja megtenni. „Addig ameddig szívlapáttal hányták a borsót a falra, addig érdemes volt szólni. İszintén csodálja még mindig azokat a képviselıtársakat, akik egyáltalán megnyomják a hozzászólás gombot, mivel elvették a szívlapátot is, villát adtak helyette. Guruló borsót villával a falra hányni igen strapás dolog és igen nagy optimizmus kell hozzá, hogy valaki felvállalja. Itt pedig errıl szól minden vita bármilyen téma van. A FIDESZ frakción kívüli képviselıknek jutott a szívlapát helyett a villa, meg egy szép nagy sima fal és a friss borsó.” Akinek még van kedve bármihez is hozzászólni, ıszinte tisztelete. (Kazetta 3/1. 076-084) Vantara Gyula polgármester: Szilvásy Ferenc képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy még van olyan képviselıtársa a képviselınek, aki az elmúlt 94 szavazásból 87 %-ban tartózkodott. Ha ez felelıs városi vezetés, akkor nem értenek egyet a város irányításával kapcsolatban.

54 Jelezte, hogy a napirend elfogadásakor a képviselık egyetértettek azzal, hogy a csatornázással és szennyvíztisztítás fejlesztésével kapcsolatos elıterjesztések tárgyalására a szakértı vendégek jelenlétében, az ebédszünetet követıen kerüljön sor. (Kazetta 3/1. 084-092) Napirend tárgya:

„Békéscsaba Megyei Jogú Város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése” címő projekt régészeti és lıszermentesítési feladatokra kötendı szerzıdés

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, és a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság a határozati javaslat elfogadását ajánlják a közgyőlésnek. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 092-099) A közgyőlés 19 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 188/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése megismerte a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekt régészeti és lıszermentesítési munkálataira vonatkozó szerzıdés fıbb tartalmi elemeit, azokat elfogadja és felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert arra, hogy ezen szempontok szerint a Kulturális és Örökségvédelmi Szakszolgálattal az Önkormányzat nevében szerzıdést kössön. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester Sztankó Ilona PIU vezetı 2009. április 2.

Napirend tárgya:

„Békéscsaba Megyei Jogú Város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése” címő projekthez kapcsolódó mérnöki feladatok ellátására szerzıdés

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, és a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság mindkét bizottság a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyőlésnek. (Kazetta 3/1. 099-104) Baji Lajos képviselı: Az elıterjesztés a mérnök tender eredményérıl szól. Eredmény az is, ha nincs eredmény. Megkérdezte, hogy a következı kiírás mikorra készül el, mennyi idıt vesz igénybe a meghirdetés, elbírálás és a szerzıdéskötés. A két kiírásra került sor: a mérnök kiválasztása, kivitelezıi tender –. Jobb megoldás lett volna, ha a mérnök kiválasztás megelızı a kivitelezı kiválasztását, mert fontos szakmai érveket kell megjeleníteni. Adott esetben késıbb lesz eredményes a mérnök tender, mint a kivitelezıi tender elkészülte? Az ütemezéssel kapcsolatban tájékoztatást kért. Fentiek alapján ebben az évben megkezdıdhet a fizikai munka? (Kazetta 3/1. 104-121)

55 Pap János képviselı: Az elıterjesztés határozati javaslata szó szerint megegyezik a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, illetve a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi bizottságok kivonataival. Miért kapják meg a képviselık dupla példányban? Ha a bizottság változtat, vagy módosít, akkor indokolt az újra kinyomtatni a javaslatot. Akkor azonban, amikor szó szerint egyezı, erre nincs szükség. Még egy fát ki kellett vágni. (Kazetta 3/1. 121-139) Sasvári Annamária, a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa: A feltett kérdésre az alábbiakat válaszolta: Amennyiben a közgyőlés elfogadja az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot, akkor eredménytelen lesz a mérnök kiválasztására irányuló eljárás, így új, nyílt eljárásra kerül sor. A két kivitelezıi szerzıdés (telep és csatorna) közül a csatornára vonatkozóan az elızı héten érkezett meg a minıségbiztosítással kapcsolatos észrevétel, amely nem támogatja a kétszakaszos eljárást. A mai napon érkezett meg a PIU irodához az a levél, amely a telepre vonatkozó felterjesztést nem kívánja egyelıre minıség biztosítani. Ezért a tervek szerint a csatorna és a telep minıségbiztosítás alapján történı átdolgozása, illetve a mérnök kiválasztására irányuló kiírás már az új Kbt. szerint párhuzamosan történne azzal, hogy értelemszerően a csatorna és a mérnök tenderbıl kikerülnének azok a feladatok, amelyek a csatorna és a telektender kiírásával kapcsolatosak, hiszen oka fogyottá váltak a párhuzamosság miatt. Meglátása szerint az augusztusi határidı ettıl függetlenül tartható, vállalható. (Kazetta 3/1. 139-161) Vantara Gyula polgármester: Bonyolítja a helyzetet, hogy április 1-tıl új közbeszerzési törvény lépett életbe, ezért az összes pályázatot annak megfelelıen kell átalakítani. Pap János képviselı hozzászólására reagálva elmondta, hogy a kifogásolt eljárás az SzMSznek megfelelı. A bizottsági ülésen hozott határozatok javaslatként kerülnek a közgyőlés elé. Tudomása szerint ez 19 éve így történik. Megköszönte a szakértı és a témában érintett személyek munkáját. Szavazásra bocsátotta az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot. (Kazetta 3/1. 161-172) A közgyőlés 19 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 189/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekthez kapcsolódó mérnöki feladatok ellátása elnevezéső közbeszerzési eljárásban résztvevı Ister Mérnökiroda Kft. ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja, Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekthez kapcsolódó mérnöki feladatok ellátása elnevezéső közbeszerzési eljárásban résztvevı

56 FİBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztı és Mérnöki Zrt. vezette konzorcium ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja. 3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekthez kapcsolódó mérnöki feladatok ellátása elnevezéső közbeszerzési eljárásban résztvevı Grontmij Canor Beruházó, Tervezı és Szolgáltató Kft. ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés e) és g) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekthez kapcsolódó mérnöki feladatok ellátása elnevezéső közbeszerzési eljárásban résztvevı Csaba 2009 Mérnök Konzorcium ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.

5.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekthez kapcsolódó mérnöki feladatok ellátása elnevezéső közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítja tekintettel, hogy kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be.

6.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a „Békéscsaba Megyei Jogú Város szennyvíztisztításának és csatornázásának fejlesztése” tárgyú projekthez kapcsolódó mérnöki feladatok ellátása elnevezéső közbeszerzési eljárásban a Közbeszerzési törvény szabályai szerinti, új nyílt közbeszerzés eljárást indít.


Hanó Miklós alpolgármester Sztankó Ilona PIU vezetı 2009. április 2.

Pap János képviselı: Vantara Gyula polgármester nem tudja, hogy mi volt 19 éve. Amikor ugyan azt mondja egy bizottság, amit az elıterjesztés is tartalmaz, akkor elegendı azt jelezni, hogy a bizottság támogatja az elıterjesztést. Nem két oldalban írja le még ugyan azt és kiosztják. Példa erre a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, amelyik nem szokta még egyszer ugyan azt leírni és úgy tenni, mintha új elıterjesztés lenne. Természetesen, ha módosító javaslat van, akkor azt le kell írni, hogy a képviselık el tudják olvasni, hogy mi a különbség az eredeti elıterjesztés és a módosítás között. Ha ugyan azt szó szerint javasolja, akkor azt még egyszer leírni és kinyomtatni papír és fa pazarlás, a munkaerı pazarlásról nem is beszélve. (Kazetta 3/1. 172-189) Tárgy:

A helyi önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló 30/2006. (IX.12.) önk. rendelet módosítása

Vantara Gyula polgármester: A rendelet-tervezetet tárgyalta az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság, és a rendeletmódosítást javasolja elfogadásra a közgyőlésnek. Jelezte, hogy a rendeletmódosításban pontosítások, számszerősítések történtek. Szavazásra bocsátotta a rendeletmódosítást. (Kazetta 3/1. 189-199)

57 A közgyőlés 23 igen, 2 nem szavazattal alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 15/2009.(IV. 6.) önk. rendelete a helyi önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló 30/2006.(IX. 12.) önk. rendelet módosításáról Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirıl és az önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 17. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló 30/2006.(IX. 12.) önk. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. § (1) A Rendelet preambulumában az „1990. évi LXIV. törvény” szövegrész helyébe az „1994. évi LXIV. törvény” szövegrész lép. (2) A Rendelet 1. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A helyi önkormányzati képviselı (a továbbiakban: képviselı) tiszteletdíja havonta 100.490,- Ft (a továbbiakban: alapdíj).” (3) A Rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Ha a képviselı bizottságnak tagja, tiszteletdíja – több bizottsági tagság esetén is – havonta az alapdíj 145%-a, 145.710,- Ft.” (4) A Rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) A bizottság és a településrészi önkormányzat nem képviselı tagjának tiszteletdíja havonta az alapdíj 45%-a, 45.220,- Ft.” (5) A Rendelet 1. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) A bizottság elnökének és a tanácsnoknak a tiszteletdíja – több tisztség, bizottsági tagság esetén is – havonta az alapdíj 190%-a, 190.930,- Ft.” 1. § A Rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Ha a képviselı a naptári év egésze alatt tartott közgyőlések vagy bizottsági ülések több mint 1/4-érıl hiányzott, a Közgyőlés – az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság javaslatára – a következı év január 1-jétıl a képviselı tiszteletdíját 25%-kal, legfeljebb 12 havi idıtartamra csökkentheti, illetıleg természetbeni juttatását ugyanilyen idıtartamra megvonhatja.”

58 3. § Ez a rendelet 2009. április hó 15. napján lép hatályba. Vantara Gyula sk. polgármester Tárgy:


A Csaba TV közszolgálati mősorainak támogatása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság. Mindkét bizottság elfogadásra javasolja. (Kazetta 3/1. 199-203) Miklós Attila képviselı: Nyilván meg fogja szavazni a közgyőlés a támogatást, ami teljesen jogos is lehet. A Csaba TV mellett még két helyi rádió is támogatásban részesül, a többi helyi média pedig nem. Jelen pillanatban támogatásban részesül a Csaba TV, a Juventus és a Csaba Rádió. Az elızı évben is felvetette a költségvetés tárgyalásakor, jónak tartaná, ha egységesen támogatná az önkormányzat a helyi médiákat, akár pályázati jelleggel. Ennek kidolgozása elmaradt, azóta sem rendezte a közgyőlés. Amennyiben a továbbiakban is ekkora mértékben kívánják támogatni a három médiát, azzal személy szerint nem ért egyet. A szocialista frakció partner lenne az egységes rendszer kidolgozásában. (Kazetta 3/1. 203-215) Vantara Gyula polgármester: Emlékeztette Miklós Attila képviselıt, hogy a hivatal média bizottságot szeretett volna alakítani, amely éppen a szocialista frakció passzivitása miatt nem sikerült. Nemzetközi tulajdonú lapokat, illetve médiumokat nem kívánja a város támogatni. Nem mindegyik média vállalta a közszolgálati mősorokat. (Kazetta 3/1. 215-222) Takács Péter képviselı: Amennyiben a közgyőlés az elıterjesztés szerinti határozati javaslatot fogadja el, akkor a felsorolt kitételek is életbe lépnek? Mióta televíziós közvetítés van a közgyőlésrıl, azóta 14 órától 19 óráig tart a közvetítés. Kezdeményezte, hogy a közvetítés 21 óráig tartson. Kérését azzal támasztotta alá, hogy a választópolgároknak egyre szélesebb köre követi nyomon a közgyőlés munkáját. Többen szóvá tették felé, hogy miért fejezıdik be 19 órakor a közvetítés. Ismeri az ezzel kapcsolatos ellenvéleményeket is, miszerint ha tovább tart a közvetítés, elhúzódhat a közgyőlés. Ennek ellenére a nyilvánosság és az adófizetık tájékoztatása akár egyenes adás útján is mindennél elıbbre való. A felsorolásban szerepel, hogy „a közgyőlés rendes üléseit követıen vitamősort készít a közgyőlési többséget és ellenzéket alkotó képviselık részvételével”. Ez eddig úgy alakult, hogy öt képviselı vett részt a vitamősorban, akik gyakorlatilag nem tartoznak egyik frakcióhoz sem. A képviselıknek nincs módjuk és lehetıségük, hogy véleményüket kifejtsék. Az ellenzések alkotó kifejezést hogyan kell értelmezni? (Kazetta 3/1. 222-251) Vámos József képviselı: Kérte a polgármestert, hogy legalább a televízió nézıit ne tájékoztassa félre azzal, hogy a város nem kíván közpénzbıl nemzetközi tulajdonú médiumot támogatni. A Békés Megyei Hírlap az Axel tulajdonában van, amely nem hazai vállalkozás. A város rendszeresen fizetett cikkben jelenteti meg a közgyőlési tudósításokat. A nézık számára mondják el, mirıl szól az elıterjesztés. Véleménye szerint arról, hogy a Csaba TV

59 24.000.000,- Ft közpénzbıl meglévı támogatást fog kapni. Mire kapja ezt az összeget? Az elıterjesztésben található, hogy a közgyőlés ülését követıen vitamősort készít. Nincs világosan kifejtve, hogy ezen ki vehet részt és ki nem. A leírtakból viszont az látszik, hogy mindenki, a többség és az ellenzék is. Jó, ha tisztázzák, hogy a valóságban ez nem így történik, mivel bizonyos képviselık elmehetnek oda, és bizonyos képviselık nem. Kérte, hogy a valóságnak megfelelı tényeket szerepeltessék az elıterjesztésben, ne úgy tegyék, mintha minden ellenzéki képviselı azt közpénzbıl megtehetné. Ellenzési képviselıként nem vehet részt vitamősorban. Jelöljék meg, hogy mely ellenzési képviselık jelenhetnek meg, ami talán a valóságot is fedi. A Fogadóóra címő mősor nem szól másról, mint arról, hogy a polgármester egyedül, közpénzbıl mondja el mondandóját anélkül, hogy bárkinek lehetısége lenne arra, hogy arra reflektáljon, vagy ellenvéleményt fejthetne ki. Ez ismét közpénzbıl, a polgármester menedzselése, 24.000.000,- Ft-ért. Az elıterjesztés szerint a közgyőlési bizottságok elnökei kéthetente egy alkalommal magazinmősor keretében számolnak be a bizottság munkájáról. Pontosan lehet tudni, hogy bizottsági elnökök a város többségét alkotó FIDESZ és koalíciós partnerei, akik közpénz ellenében adnak számot. Jó, ha mindenki tudomásul veszi, hogy a városban jelenlévı valamennyi média úgy kap mőködési engedélyt, hogy közszolgálati mősorokat kell a kérelemben szerepeltetni. Az ORTT egyébként ezt ellenırzi is. Azért az engedélyben leírt közszolgálati feladatért nem jár semmilyen plusz közpénzbıl támogatás egy normális polgári demokráciában. Az elıterjesztés szerint sem ezért kapják, hanem azért, hogy a polgármester és a város többségét alkotó képviselık elmondhassák úgy a véleményüket, hogy arra az ellenzési képviselık nem tudnak reflektálni. Erre kíván a város 24.000.000,- Ft közpénzt kifizetni, amit személy szerint nem támogat, és nem tart helyénvalónak. (Kazetta 3/1. 251-297) Hirka Tamás képviselı: Nem lát abban kivetnivalót, hogy a bizottsági elnökök által a nézık megismerjék a bizottság munkáját. Véleménye szerint ez hozzátartozik az egészséges demokráciához. A korábbiakban erre nem volt példa, pedig ez egy olyan lehetıség, amivel meg lehet ismerni a közgyőlés struktúráját, mőködését. Ebben nem lát kivetnivalót, azért nem érti, Vámos József képviselınek mi a problémája. Attól függetlenül, hogy elégedett a Csaba TV mőködésével, az alábbi kritikát fogalmazta meg: szeretné, ha ezután a jaminai városrész nem lenne „mostohagyermeke” a Csaba TV-nek. Az elmúlt években több olyan rendezvény volt a városrészben, amelyen meghívás ellenére sem jelent meg a TV. Példaként említette a Jaminálist, az Adventi rendezvénysorozat, amire egyébként Gyuláról is átjött a helyi televízió. Véleménye szerint a rendezvénysorozatot illett volna megtisztelni. Nem szeretne javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy lakosságszám arányában csökkentsék a költségvetést. Reméli, hogy nem kell ilyen eszközökhöz fordulni azért, hogy a Csaba TV ugyan úgy a város lakosainak tekintse e városrészben élıket is. (Kazetta 3/1. 297-318) Szilvásy Ferenc képviselı: Hány nézıje van a Csaba TV-nek? Megjegyezte, hogy a TKábeltıl vásárolt beltéri egységen a Csaba TV csatorna nem fogható. A 24.000.000,- Ft támogatás ellenében hány lakos tudja nézni a közvetítést? Meg kell kérdezni a T-Kábeltıl, hol van kábeltévé bevezetve. (Kazetta 3/1. 318-334) Baji Lajos képviselı: Takács Péter képviselı kezdeményezte, hogy a televíziós közvetítés 21 óráig tartson. Korábbi közgyőlésen a polgármester kifejezetten kérte, kímélve a köztisztviselıket 20 óránál tovább ne tartson a közgyőlés. Kérte a képviselıt, kérése legyen

60 párhuzamban a polgármester által javasoltakkal. A 19 óráig tartó közvetítés után esély van arra, hogy 20 óráig a közgyőlés be tudja fejezni munkáját. A hozzá eljutott vélemények alapján az utóbbi idıben egyre jobban emelkedett a Csaba TV nézettsége a közgyőlés érdekfeszítı vitái miatt. A nézık kifejezetten várják, hogy mi történik. (Kazetta 3/1. 334-354) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Opauszki Zoltán kabinetvezetıt, hogy az elıkészítéssel felmerült kérdésekre adjon választ. (Kazetta 3/1. 354-360) Opauszki Zoltán kabinetvezetı: Takács Péter képviselı mősorközvetítési idıvel kapcsolatos kérdésére elsısorban Szudár László, a Csaba Televízió producere tudna választ adni. Ismerete szerint ennek az ORTT elıírása az oka, mivel 19 órához köti a híradó közvetítést, amely megszakítaná az élı közvetítést. A Fogadóóra címő mősorral kapcsolatban megjegyezte, hogy fontosnak tartja, amikor a polgármester bıvebben kifejti a város ügyeit, hiszen a város elsı embere ad tájékoztatást a lakosságnak. Ez hasonló ahhoz, amikor a miniszterelnök a közszolgálati televízióban tájékoztatja az ország lakosságát a folyamatban lévı ügyekrıl. Arra a kérdésre, hogy kereskedelmi televízió miért vesz igénybe költségvetési forrást a mősorkészítéshez, a következıket reagálta: Számos példát tud mutatni arra az országos kereskedelmi televíziók esetében is, amikor pl. Európai Uniós forrásból megvalósuló fejlesztéseket mutatnak be, amely ugyancsak költségvetési forrásnak minısül. A médiatörvény nem tiltja, illetve nem minısítette szabálytalannak. A médiatörvény rendelkezéseibıl levezethetı, hogy ilyen tiltó rendelkezés nincs. A médiatörvény 25. §-ában tiltó rendelkezés csak a közszolgálati televíziók vonatkozásában van. Szilvásy Ferenc képviselı kérdésére konkrét nézettségi adatot nem tud mondani, de talán nem mellékes, hogy nemcsak a kábel hálózaton, hanem földi sugárzással is elérhetı a Csaba Televízió. Szobaantennával valamennyi békéscsabai háztartásban elérhetı. (Kazetta 3/1. 360-399) Vantara Gyula polgármester: A néhány évvel korábban készült utolsó felmérés szerint 48 % volt a nézettség, azóta emelkedıben van. Vámos József hozzászólására reagálva elmondta, hogy a Csaba TV elsıdleges feladata a közgyőlés közvetítése, ahol valamennyi képviselınek lehetısége van arra, hogy kifejtse véleményét. A korábbi gyakorlatot vették át, a frakcióval rendelkezı bizottsági elnököknek van lehetıségük a vita lebonyolítására. Kihangsúlyozta, hogy a Békés Megyei Hírlap nem támogatásban részesül, hanem szigorúan üzleti alapon reklámfelületet vásárol a város. 24.000.000,- Ft az elmúlt évnek megfelelı, mely bruttó értendı. Kibıvült a bizottsági elnökök meghallgatásával a mősor. (Kazetta 3/1. 399-417) Vámos József képviselı: Jól értette, hogy a Békés Megyei Hírlap nem támogatást kap, hanem fizetett hirdetést? Felhívta a figyelmet egy korábbi vitára, amikor az ellenzési képviselık felvetették, hogy miért úgy és milyen összetételben jelenik meg az újságban a közgyőlési tudósítás. Akkor az volt a válasz, hogy a városháza semmilyen módon nem avatkozik bele az elkészült anyagba, azt a közgyőlésen résztvevı tudósító készíti el. A sajtószabadságot nem

61 megsértve, önállóan tudósít a Békés Megyei Hírlap. Ezt követıen volt is olyan képviselı, aki kérdést tett fel a szocialista frakcióból. A választ valamennyi képviselı megkapta, amelyben az van leírva, hogy amikor a tudósító elkészíti az anyagot, pontosításra kerül a városházára, nehogy eltérı adatok szerepeljenek benne, de nem itt készül. Abban a vitában „kapták rajta” hogy nem avatkoznak be, azt az újságíró önállóan készíti, vagy jelen esetben az Axel Spingel nemzetközi cég mégis kap támogatást. Ez alól úgy próbál kibújni, hogy az nem támogatás, hanem fizetett hirdetés. Kérte a polgármestert, döntse el, abban a vitában nem mondott valós tényeket, vagy jelen esetben. Fizetett hirdetés, vagy támogatás? A baj az, hogy kilóg a lóláb. Nem elég kommunikációs szinten vezetni a várost. Jó lenne a sok szép kiadvány helyett a „sípról egyszer a kerekekre engedni a gızt, hogy haladjon is a szekér”. Kommunikálni szépen lehet, de a tényeket a televízióban el kell mondani. (Kazetta 3/1. 417-451) Vantara Gyula polgármester: Az oldal a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat támogatásával készül, magyarul nem a tartalmat szabja meg a hivatal, hanem a helyet vásárolja meg reklámfelületként. Tartalmát a közgyőlésen résztvevı újságíró állítja össze. Örül annak, hogy a képviselı ennyire aggódik a város közéletének sorsáért. Arról a helyrıl, ahol a képviselı ül, több riportot letiltottak a Csaba Televíziónál, amin érdemes lesz elgondolkodni, hogy ki és milyen demokráciát képviselt azon a helyen. (Kazetta 3/1. 451-469) Kiss Tibor képviselı: Sajnálja, hogy Vámos József képviselıvel ismét vitába bonyolódik. A képviselı végszava szerint „kilóg a lóláb”. Persze, hogy kilóg. Ameddig az ellenzék is rendelkezett frakcióval, a képviselınek sem fájt ennyire a szíve az ellenzési képviselık megszólalási joga miatt. Nem kérdıjelezte meg, hogy Takács Péter vagy Halász Zsanett képviselık miért nem kapnak lehetıséget a felszólalásra. Annak idején a képviselı is elment a televízióba vitázni. Ahogy Bokros Mátyás képviselı kilépett a frakcióból, és nem lett frakció, nem lehetett a tv nyilvánossága elıtt szerepelni, attól kezdve „savanyú a szılı”. Van egy mérték, amihez egyszer igazodik az ellenzék, azonban ha az megváltozik, akkor újat kell varrni. Ez nem így mőködik. Tudomása szerint a napirend nem a Békés Megyei Hírlap, hanem a Csaba TV támogatásával foglalkozik. Kérte, hogy a közgyőlés térjen vissza az eredeti napirendre és szavazzon, hogy elfogadja a határozati javaslatot, vagy sem. (Kazetta 3/1. 469-487) Szilvásy Ferenc képviselı: A polgármester által elmondottak pontosításaként elmondta, hogy a Békés Megyei Hírlap levette azt, hogy ı állítja össze az oldalt. Az oldal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával készül. Nincs hírlapíró, aki vállalja érte a felelısséget. A hírlap elszégyellte magát és levette az újságíró nevét, miután a kabinetiroda írja a cikkeket. Ezt valamennyi képviselı tudja. Amennyiben a 48 %-os nézettség folyamatosan nı, az azt jelenti, hogy a „0 éves kortól a 99 éves aggastyánok fele izgatottan, reszketı kézzel és máris oda rohan, mert holnap után Kiss képviselı fog egy órás elıadást tartani az oktatási bizottság munkájáról.” Kérte, hogy ezzel ne vicceljenek, mely rendkívül durva. Azt még tudomásul veszi, hogy a közgyőlés ülésén vagy van vitamősor, vagy nincs, vagy megnézi valaki, vagy nem. Még az elmegy, hogy fogadóórát tart a polgármester. De az, hogy a polgármester megtízszerezze magát és nem egy fogadóórát tart, hanem tizet, már nagyon durva. Azt a polgármester is elhiszi, hogy amikor oda mennek a bizottsági elnökök, azok fegyelmezetten „végigszajkózzák a leckét” az önálló gondolataikat félretéve, magukban

62 tartva. Ez a kéthetente megjelenı magazin durva megoldás. Milyen magazin az, ahová beül a bizottság elnöke és „beszélı fejként” elıadást tart? Ez nem magazin. Ez így durva. (Kazetta 3/1. 487-527) Vantara Gyula polgármester: Mindenki magából indul ki, a feltételezések nem érnek semmit. (Kazetta 3/1. 527-529) Miklós Attila képviselı: Amennyiben a polgármestert érdekelné a bizottságok munkája, akkor legalább egy alkalommal személyesen is részt vett volna. A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság ülésén még egyetlen egy alkalommal sem találkozott a polgármesterrel. Valóban nem kell szóbeszédre adni, de tudomása szerint az M1 televízió megkereste Békéscsaba Megyei Jogú Várost azzal, hogy gazdasági mősort kíván készíteni 50 percben, amiért 600.000,- Ft-ot kért volna. Erre a polgármester azt a választ adta, hogy nem kíván a televízióban szerepelni. Tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy a megkeresés mire irányult, és mi volt rá a válasz. Nem a szóbeszédre kíván támaszkodni, hanem a hivatalos tényekre. (Kazetta 3/1. 529-550) Vantara Gyula polgármester: Nem gazdaságfejlesztési mősort, hanem vetélkedıt szeretett volna a televízió készíteni, aminek a céljait nem ismeri. Nem az M1 csatorna, hanem egy produkciós társaság. A tárgyban nem egyedül döntött, javaslata alapján vezetıi döntés született. (Kazetta 3/1. 550-556) Hrabovszki György képviselı: Véleménye szerint a Csaba Tv témája általában az önkormányzat médiatámogatási politikája is, attól függetlenül, hogy az ki van-e emelve, vagy sem. Nyilván azon lehet vitatkozni, hogy az a forrás, amelyet a város közpénzbıl költ el a média támogatására, sok, vagy kevés. Természetesen azon is lehet vitatkozni, hogy megosztása mennyire célszerő, igazságos, mennyire tartja szem elıtt a városban élık tájékoztatását, tájékoztatási kötelezettségét. Sok mindenben nem ért egyet, Békéscsaba médiapolitikája gyakorlatilag kiválasztott szerepeket tartalmaz. Bosszantó, hogy a polgármester meglehetısen erıteljes csúsztatásokat alkalmaz. Amire Vámos József képviselı felhívta a figyelmet, az valós. Abban az esetben, ha az önkormányzat hirdetési felületet vásárol, meglehetısen érdekes lenne, hogy az adott médium határozza meg a hirdetınek azt, hogy mi jelenhet meg az újságban. Békéscsaba e vonatkozásban teljes önkormányzatával nem tud részt venni. A Békés Megyei Hírlap közgyőlésrıl szóló egy oldalas tudósításaiból egyértelmően kitőnik, hogy a városban van egy koherens városvezetés, szóba se kerül, hogy bárkinek, bármikor lett volna bármivel kapcsolatban ellenvéleménye, hogy egy-egy vita, döntés milyen kontextusban születik. Ha valaki butaságot mond, lehet, hogy érdemes néha elgondolkodni, és azt mondani, hogy bocsánat, a múltkor nem így gondoltam. Ezt néha még talán egy polgármester is megteheti. A két ügy kapcsán, most már ismételten a saját csapdájába keveredik, meglehetısen komikus helyzetet idéz elı. Vagy városvezetıként nem tud felhasználni közpénzt, és azt mondja, hogy „bár kifizetek egy hirdetési felületet, de nem én mondom meg, hogy az autómat akarom eladni, vagy a kecskémnek keresek társkeresıben partnert” vagy pedig a hírlapban szó szerint leírtakat támogatja. Nem magyar médiumot, hanem külföldi tulajdonban lévı, nyomtatott újságot támogat közpénzbıl. Szilvásy Ferenc képviselıvel ellentétben sajnálja, hogy alacsony a Csaba Televízió nézettsége. (Kazetta 3/1. 556- 3/2. 025)

63 Vantara Gyula polgármester: Nem kívánt reagálni. Az újság mindenki számára lehetıséget biztosít a hirdetésre. (Kazetta 3/2. 025-027) Takács Péter képviselı: Korábban már Opauszki Zoltán kabinetvezetı figyelmébe ajánlotta a Megyei Könyvtárban 2002-2006. évig fellelhetı Békés megyei Hírlap közgyőlési tudósításait. Rájöhet arra, hogy a jelen és a múlt között hatalmas különbségek vannak. Az elızı ciklus összeállításai sokkal olvasmányosabbak és érdekesebbek. Nem érti a Csaba Televízió támogatásával kapcsolatos vitát, mivel az elızı évben is hasonló nagyságú összegben részesült. Az elızı ciklus elsı két évében 4.000.000,- Ft volt a támogatás összege, majd lecsökkent 2.000.000,- Ft-ra. Ehhez képest a mostani elıterjesztés jelentıs emelést eredményezhet. Javasolta, hogy a Csaba Televízió a testületi ülések közvetítését 20 óráig biztosítja. Véleménye szerint az ORRT nem fog a televízióra milliós büntetést kiróni azért, mert egy hónapban egyszer a 19 órás híreket 20 órakor adja le. A televíziós szerepléssel kapcsolatban pontosan kell fogalmazni. „A közgyőlés rendes üléseit követıen vitamősort készít a közgyőlési többséget, és az ellenzéki frakciót alkotó képviselık részvételével.” E mondat alapján egyértelmő, hogy az vehet részt a vitamősorban, aki frakcióval rendelkezik. (Kazetta 3/2. 027-057) Vantara Gyula polgármester: Szudár László ügyvezetı a vitakérdések után kíván-e hozzászólni? (Kazetta 3/2. 057-060) Szudár László a Csabai Televízió ügyvezetı igazgatója: A televízió nézettséggel kapcsolatban elmondta, hogy az akkori Pap János polgármester vezette önkormányzat mérte fel külsı megbízás alapján. Minimum 48 %, minden második ember figyelemmel kíséri a Csaba Televízió híradóját. Valóban engedélyköteles a 19 órás híradó áttétele, jogi kategóriát érint. (Kazetta 3/2. 060-068) Vantara Gyula polgármester: A finanszírozással kapcsolatban elmondta, hogy 2004. évet megelızıen három párti megállapodás alapján 10.000.000,- Ft volt az alaptámogatás összege, míg 20.000.000,- Ft pályázatokon való együttmőködés. (Kazetta 3/2. 068-072) Szudár László a Csabai Televízió ügyvezetı igazgatója: A 2004-ben született megállapodás szerint a keretösszeg 20.000.000,- Ft, míg a garantált összeg 8.000.000,- Ft volt. 1990-2004. közötti idıszakban 800.000,- - 3.000.000,- Ft-ért dolgozott a televízió az önkormányzatnak. (Kazetta 3/2. 072-078) Szilvásy Ferenc képviselı: A Békés megyei Hírlap 12 számában 12 fotón csak a polgármester, a két alpolgármester jegyzı vagy aljegyzı szerepelt, mintha a közgyőlésnek más tagja nem is lenne. Nyilvánvaló, hogy ehhez a kabinetnek semmi köze, a jelen lévı újságírók felelıssége. Ugye véletlenül sem a Csaba Televízióra célzott az az újságcikk, amiben az állt, hogy egy férfi 4.000.000,- Ft-tal kóválygott a hivatal folyosóján? (Kazetta 3/2. 078-087) Vantara Gyula polgármester: A cikk számára nem ismert. (Kazetta 3/2. 087-090)

64

Pap János képviselı: Célszerő lenne, ha a felszólalók megpróbálnának a tényekkel megismerkedni. A lakosság azon részének 48 %-a nézi a mősorok összefoglalóját, akik számára az adás elérhetı. A támogatás összegével kapcsolatban elmondta, hogy az ügyvezetı szaladgált, hogy mennyit pályáznának, hogyha az önkormányzat beleegyezne. A televízió még soha nem kapott hasonló nagyságrendő támogatást az önkormányzattól. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez mire megy ki. „Nem érdemes a fingot festeni.” Mindenki tudja, hogy a 24.000.000,- Ft öntömjénezésre adott pénz. Azzal kapcsolatban, hogy a jelen lévı képviselık a polgármester cikkeit az újságban letiltották, elmondta, hogy mindenki magából indul ki. Nem célozgatni kell, ki kell mondani, hogy Vantara Gyula állítása szerint Velkey Gábor volt képviselı tiltatta le az írást. „Aljas, piti dolog a célozgatás, nem meri kimondani, mert annyi vér nincs a pucájában”. Olyan társaságban, ahol az ilyen célozgatásokat „bekajálják, benyalják” nem vesz részt. (Kazetta 3/2. 090-132) Takács Péter képviselı: Korábban mégis célszerő lett volna a médiakoncepcióval foglalkozó bizottságot létrehozni. Szabályok meghatározásával a célozgatások elkerülhetıek lettek volna. A három párti megállapodás úgy szólt, hogy a Csaba Televízió számára nyújtott éves támogatás összege – jelentıs pályázati pénzek bevonásával együtt - 20.000.000,- Ft. Az elmúlt ciklusban elıfordult, hogy mindösszesen 2.000.000,- Ft volt beállítva. (Kazetta 3/2. 132-146) Hanó Miklós alpolgármester: Egyes képviselıknek elég szelektív az emlékezete. Másként állnak a dolgokhoz vezetıként és utána. 2006. évben kisgazdaként a Csaba Televízióban nem nyilatkozhatott, kivéve akkor, amikor az M44-es úton a sertéságazat és mezıgazdaság megmentése miatt tüntetett. Kérte a televízió ügyvezetıjét, hogy minél több közcélú rendezvényen vegyenek részt, és tudósítsanak az eseményekrıl, és tegyék lehetıvé a közgyőlési közvetítés meghosszabbítását. (Kazetta 3/2. 146-164) Köles István alpolgármester: Lehet, hogy Takács Péter képviselı a vitamősorokban nem vehet részt, de az élı adások 90 %-át az elnyomott ellenzék uralja. A Fidesz frakció az elızı ciklusban szeretett volna a Heti Mérleg címő újságban fizetett hirdetésként megjelenni, de nem engedélyezték. (Kazetta 3/2. 164-174) Dr. Ferenczi Attila képviselı: Aki úgy látta, hogy a polgármester fogadóóráján vagy a bizottsági elnökök beszámolóján bármi jellegő politikai felhang ütött ki, személyesen keresse fel, vagy írjon számára levet. Véleménye szerint a mostani városvezetés egy új metódust vezetett be, amelynek lényege, hogy párbeszédet kíván folytatni a lakossággal, bevonva ıket döntéseibe, nem kíván a fejük felett jogszabályokat, rendeleteket alkotni. Nagyon sok esetben a leadott hatáskör miatt elıfordul, hogy pl. a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság saját hatáskörben történı 200.000.000,- Ft felosztása nem kerül be az újságba, de jó, ha a lakosság értesül arról, hogy kéréseik alapján a városban hol épül járda, pad és parkoló. Tájékoztatni nem bőn, hanem kötelessége egy városvezetésnek. A lakosság 2006-ban úgy döntött, hogy a városvezetés a Fidesz és szövetségeseinek a kezében legyen, ezáltal ez a frakció adja a bizottsági elnököket, ezért mellızni az ezzel kapcsolatos mősorokat, véleménye szerint nem szabad. A polgármester fogadóóra címő mősora tényszerő, felsoroló, megállapító, soha nem véleményezı, kifejezetten tájékoztatja a lakosságot. A Csabai Mérleg múlt heti számában Vámos József, Szilvásy Ferenc, Kiss Tibor és személye fényképe

65 szerepelt. A Békés Megyei Hírlap közgyőlési beszámolójában Takács Péter, Hrabovszki György, Tóth Károly nevei is elhangzanak, amiben nem vicckategóriák és szellemes rovatok találhatóak, hanem az újságíró megpróbál tényszerően és a tárgyhoz ragaszkodóan közvetíteni. (Kazetta 3/2. 174-210) Vantara Gyula polgármester: Kérte Takács Péter képviselıt, hogy a közvetítés idıtartamával kapcsolatos módosító javaslatát a szükséges egyeztetések miatt vonja vissza. (Kazetta 3/2. 210-217) Vámos József képviselı: „A közgyőlés rendes üléseit követıen vitamősort készít a közgyőlési többséget és ellenzéket alkotó képviselık részvételével.” vagy „a közgyőlési többséget és frakcióval rendelkezı ellenzéket alkotó képviselık részvételével” szövegezés kerüljön beépítésre. (Kazetta 3/2. 217-222) Vantara Gyula polgármester: Elıterjesztıként a frakcióval kapcsolatos javaslatot befogadta, amit a szerzıdés összeállításánál figyelembe vesznek. (Kazetta 3/2. 222-224) Pap János képviselı: Tekintettel arra, hogy a Csaba Televízió közszolgálati televízió, ezért az elsı gondolatjelben szereplı kitelepülés és élı közvetítés belefoglalható, míg a harmadik gondolat ne kerüljön bele a szerzıdésbe, mert az a feladata. Támogatás a közgyőlésekrıl készült, az önkormányzat és minden képviselı számára havi rendszerességgel eljuttatott digitális hang- és képanyagért adható. (Kazetta 3/2. 224-250) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 250-256) 190/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a közszolgálati mősortartalom arányának növelésére, valamint a helyi közérdekő hírmősorok gyártására és sugárzására 24.000.000,- Ft, azaz huszonnégymillió forint támogatást nyújt a „Csaba TV” Elsı Csabai Televíziós Kft. részére, utólagos elszámolási kötelezettséggel. Az elszámolás határideje: 2010. június 30. A támogatás folyósítására negyedévente, négy egyenlı részletben kerül sor. A közgyőlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a támogatási szerzıdés aláírására. Forrás: médiakapcsolatok. Felelıs: Határidı:


Napirend tárgya:

Vagyoni, közbeszerzési ügyek, pályázatok

66 Tárgy:

Pályázat benyújtása az Északi iparterület fejlesztésére

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását ajánlja a közgyőlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. (Kazetta 3/2. 256-263) Szilvásy Ferenc képviselı: A képviselı-csoport nevében az elızı napirendhez hozzá kíván szólni. İszintén sajnálja, hogy a Pap János képviselı digitális felvétellel kapcsolatos felvetésérıl nem szavazott a közgyőlés. (Kazetta 3/2. 263-270) Vantara Gyula polgármester: A képviselık rendelkezésére bocsátják. (Kazetta 3/2. 270-272) Kiss Tibor képviselı: Szintén az elızı napirendhez kíván hozzászólni. Az, hogy a vita hevében néha az ember szájából kicsúszik egy-két illetlen szó, megbocsátható, de hogy valaki ebbıl sportot őzzön egy közszolgálati mősor keretén belül, elfogadhatatlan. Kérte a képviselıket, mellızzék ezen kifejezéseket a képviselıi hozzászólásaiban. (Kazetta 3/2. 272-280) Takács Péter képviselı: Név szerint kellene a képviselıt megemlíteni. Értelmezése szerint a pályázaton megnyerhetı maximális összeg 299.000.000,- Ft. Ehhez képest az önkormányzat kérelme 250.000.000,- Ft-ról szól. Mi ennek a magyarázata? Miért a 4. pontban szereplı zrtre esett a választás? (Kazetta 3/2. 280-295) Opauszki Zoltán kabinetvezetı: A pályázatíró és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítıje meghívásos eljárás keretében került kiválasztásra. A három ajánlattevı közül a legkedvezıbb – a nettó 5.000.000,- Ft a tervezési költségbecslés figyelembevételével lett meghatározva került kiválasztásra. (Kazetta 3/2. 295-302) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 302-307) A közgyőlés 19 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 191/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be a Dél-alföldi Operatív Program keretében „Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése” címő, DAOP-2009-1.1.1/A kódszámú pályázati felhívására.

67

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázaton az Északi ipartelep infrastruktúra fejlesztése és 3000 m2-es ipari üzemcsarnok építésére igényel támogatást.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a projekt megvalósításához szükséges önerıt, legfeljebb 348 millió Ft, azaz háromszáznegyvennyolcmillió forint erejéig a 2009. és a 2010. évi költségvetésben biztosítja.

4.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a pályázat elkészítésével megbízza a Cashfund Zrt.-t (1188 Budapest, Damjanich u. 15.).

5.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázat aláírására és a szükséges nyilatkozatok megtételére.


Vantara Gyula polgármester 2009. május 15.

Tárgy:

Pályázat benyújtása „Győjteményes növénykertek és védett történeti kertek megırzése és helyreállítása” projektek támogatására Pályázat kódszáma: KEOP-3.1.3.

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását ajánlja a közgyőlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 307-319) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 192/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be a KEOP – 3.1.3. pályázati felhívásra a „Győjteményes növénykertek és védett történeti kertek megırzése és helyreállítása” címő kétfordulós pályázatos konstrukció keretében megvalósítandó projektek támogatására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a pályázat benyújtása érdekében a szükséges nyilatkozatokat megtegye, továbbá a Körös Klub Természet-, Környezetvédı és Természetbarát Társadalmi Szervezettel az együttmőködési megállapodást megkösse.

68

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázat elıkészítéséhez kapcsolódó elızetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének költségét, 4.800.000 Ft + áfa, azaz négymillió-nyolcszázezer forint + áfa, a 2009. évi költségvetésben a pályázati célelıirányzatból biztosítja. Kifizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a pályázat befogadásra került és annak 2. fordulóba jutásáról a pályázatkezelı írásbeli értesítést küldött a Megbízó részére.



Tárgy:

Bölcsıdék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére pályázat benyújtása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi, valamint a Közmővelıdési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság, és a határozati javaslat elfogadását ajánlja a közgyőlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. A pályázati feltételek tisztázódtak. Tekintettel arra, hogy a három bölcsıde egy intézményi keretben mőködik, ezért egy pályázat benyújtására van lehetıség. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 319-330) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 193/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése egyetért azzal, hogy az önkormányzat pályázatot nyújtson be „a bölcsıdék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeirıl szóló 8/2009. (II.26.) ÖM rendelet” felhívására.

2.

A pályázaton Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi 7 intézmény infrastrukturális fejlesztésére igényel támogatást, a mőszaki tartalom fontossági sorrend szerinti rangsorba állítása mellett.

Intézménye neve, címe, mőszaki tartalom Egészségügyi Alapellátási Intézmény (Békéscsaba, Wlassics sétány 4.) - 1 db gyermekmosdó, WC felújítása (8. Sz. Bölcsıde) - Fızıkonyha felújítása (épületgépészet, csempe, járólap) (8. Sz. Bölcsıde) - Csoportszobai eszközbeszerzés (8. Sz. Bölcsıde)

Fejlesztés Támogatási összköltsége igény (Ft) (Ft) 20.000.000 16.000.000

Sajáterı (Ft) 4.000.000

2.650.000

2.120.000

530.000

3.200.000

2.560.000

640.000

800.000

640.000

160.000

69 - Fızıkonyhai gázzsámoly beszerzés (8. Sz. Bölcsıde) - Nyílászárók teljes cseréje (6. Sz. Bölcsıde) - Csoportszobák elavult (35 éves) bútorainak cseréje (6. Sz. Bölcsıde) - 1 db gyermekmosdó, WC felújítása (3. Sz. Bölcsıde) - 1 db ipari villanytőzhely (konyhai berendezés) (3. Sz. Bölcsıde) - 1 db ipari villanysütı (konyhai berendezés) (3. Sz. Bölcsıde) Napsugár Integrált Óvoda (Békéscsaba, Pásztor u. 70.) - Két épületet akadálymentesen összekötı folyosó építése Lencsési Lakótelepi Óvoda (Békéscsaba, Pásztor u. 91-93.) - Nyílászárók cseréje - Homlokzat felújítása Százszorszép Mővészeti Bázisóvoda (Békéscsaba, Wlassics sétány 4/1.) - 7 db vizesblokk (gyermekmosdó, WC) teljes felújítása Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon (Békéscsaba, Thurzó u. 33.) - Tetıtér beépítéssel szükségtantermek kiváltása 10. Sz. Általános Iskola (Békéscsaba, Kazinczy u. 8.) - Vizesblokkok felújítása - Lépcsık csúszásmentesítése - Folyosókon, zsibongókban lámpák cseréje - Zsibongók padlóburkolatának cseréje Erzsébethelyi Általános Iskola (Békéscsaba, Rózsa u. 21-23. telephely) - Nyílászárók cseréje - Tantermekben, folyosón burkolat csere Összesen:

270.000 7.500.000

216.000 6.000.000

54.000 1.500.000

628.000

502.400

125.600

2.650.000

2.120.000

530.000

900.000

720.000

180.000

1.402.000 10.000.000

1.121.600 8.000.000

280.400 2.000.000

10.000.000 15.000.000

8.000.000 12.000.000

2.000.000 3.000.000

13.000.000 2.000.000 16.500.000

10.400.000 1.600.000 13.200.000

2.600.000 400.000 3.300.000

16.500.000

13.200.000

3.300.000

20.000.000

16.000.000

4.000.000

20.000.000 10.000.000

16.000.000 8.000.000

4.000.000 2.000.000

6.600.000 900.000 700.000 1.800.000 20.000.000

5.280.000 720.000 560.000 1.440.000 16.000.000

1.320.000 180.000 140.000 360.000 4.000.000

15.000.000 5.000.000 111.500.000

12.000.000 4.000.000 89.200.000

3.000.000 1.000.000 22.300.000

3.

A pályázathoz szükséges saját forrást, legfeljebb összesen 22.300.000,- Ft-ot Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2009-2010. évi költségvetésben a felhalmozási céltartalék elıirányzat terhére biztosítja.

4.

A közgyőlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a pályázat aláírására és a szükséges nyilatkozatok megtételére.



70

Tárgy:

Építési telkek értékesítése a Franklin és Báthory utcák mögötti területen

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdaság Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyőlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. Szavazásra bocsátom a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 330-340) A közgyőlés 22 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 194/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése nyilvános árverésen értékesíti az alábbi önkormányzati tulajdonú ingatlanokat: -

a 20552/65, 20552/66, 20552/67 és 20552/68 hrsz-ú, 633 m2 területő telkeket a 20552/81, 20552/82, 20552/84 hrsz-ú, 646 m2 területő telkeket a 20552/83 hrsz-ú, 647 m2 területő telket a 20552/85 hrsz-ú, 1029 m2 területő telket a 20552/69 hrsz-ú, 774 m2 területő telket a 20552/71 hrsz-ú, 776 m2 területő telket a 20552/72 hrsz-ú, 632 m2 területő telket a 20552/73 hrsz-ú, 626 m2 területő telket a 20552/74 hrsz-ú, 619 m2 területő telket a 20552/75 hrsz-ú, 612 m2 területő telket

2.

A telkek kikiáltási ára bruttó 3700 Ft/m2, a beépítési kötelezettség 4 év.

3.

A telkek kikiáltási ára tartalmazza a közmő csatlakozási lehetıségek kiépítését, ezért a vevıknek közmőfejlesztési hozzájárulásokat megfizetni nem kell.

4.

Az értékesítésre felkínált telkek közül egy természetes személy csak egy telekingatlan tulajdonjogát szerezheti meg, az árverésen jogi személyek nem vehetnek részt.

5.

A közgyőlés a telkek értékesítése során, az árverésen kialakult legmagasabb áron elıvételi jogot biztosít az önkormányzati bérlakásból kiköltözık számára.


Hanó Miklós alpolgármester 2010. december 31.

Tárgy:

Alapítói döntés Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. Alapító Okirat módosítás

Vantara Gyula polgármester: A Vagyonkezelı Zrt-t érintı alapítói döntéshozatalhoz jegyzıkönyv hitelesítınek javasolta Takács Péter és Miklós Attila képviselıket, jegyzıkönyvvezetınek Illés Réka köztisztviselıt. A jelöltek elfogadták a felkérést.

71

Szavazásra bocsátotta a jegyzıkönyv hitelesítık és a jegyzıkönyvvezetı személyérıl szóló döntést. (Kazetta 3/2. 340-353) A közgyőlés 21 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 195/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése „Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. Alapító Okirat módosítás” tárgyú alapítói döntéshozatalhoz jegyzıkönyv hitelesítınek megválasztja Takács Péter és Mezei Zsolt képviselıket, jegyzıkönyvvezetınek Illés Réka köztisztviselıt. Vantara Gyula polgármester: Az alapító okirat módosítását tárgyalta a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolta a közgyőlésnek. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 353-362) A közgyőlés 21 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 196/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Békés Megyei Bíróság Cégbíróságán 04-10-001475. cégjegyzékszám alatt bejegyzett Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. (5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.) egyedüli részvényese a társaság alaptıkéjét (jegyzett tıkéjét) 178.00.000 Ft-ról 223.000.000 Ft-ra felemeli. Az emelés mértéke 45.000.000 Ft, amely új részvény zártkörő forgalomba hozatalával, pénzbetét befizetésével történik. Az új részvény nyomdai úton kerül elıállításra. A kibocsájtásra kerülı új részvény sorozata G. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kötelezettséget vállal arra, hogy az alaptıke emelés összegét 45.000.000 Ft-ot, azaz Negyvenötmillió forintot az alaptıke emelés elhatározásától számított 8 napon belül megfizeti a társaság bankszámlájára. A pénzbeli hozzájárulás ellenében járó 1 db 45.000.000 Ft névértékő névre szóló törzsrészvény átvételére Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata jogosult. Az önkormányzat – azonnali hatállyal – kötelezettséget vállal a kibocsátott új részvény átvételére. Az alaptıke emeléssel zártkörően forgalomba hozott részvény általános jogokat biztosító, névre szóló törzsrészvény, névértéke 45.000.000 Ft. Az alaptıke emelés legkisebb összege 45.000.000 Ft.

72

Forrás:

2008. évi pénzmaradvány

Felelıs:

Vantara Gyula polgármester Borbíró Zoltán a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. Igazgatóságának elnöke a határozat Cégbíróságra történı benyújtásáért Határidı: 2009. május 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. alapítója és egyszemélyes tulajdonosa a részvénytársaság Alapító Okiratának módosítását az alábbi tartalommal elfogadja: ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁS amely a Békés Megyei Bíróságon, mint Cégbíróságon 04-10-001475. cégjegyzékszám alatt bejegyzett Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. (5600 Békéscsaba, Irányi u. 4-6.) 1995. szeptember 15-én kelt Alapító Okiratának módosításáról jött létre az alábbiak szerint: 1.

Az Alapító Okirat 4.1 pontja elsı bekezdése és a 4.2 helyébe a következı rendelkezés lép:

4.

A társaság alaptıkéje (jegyzett tıkéje)

4.1

A társaság alaptıkéje 223.000.000 Ft, azaz: Kettıszázhuszonhárom-millió forint, amely 212.000.000 Ft pénzbetétbıl és 11.000.000.- Ft nem pénzbeli betétbıl áll. A nem pénzbeli betét a békéscsabai 2639. hrsz. alatt nyilvántartott vásártér megnevezéső, 1 ha 8084 m2 területő, Békéscsaba, Kétegyházi út 26. szám alatti belterületi, tehermentes ingatlan.

4.2

A társaság alaptıkéje 1 db 30.000.000.- Ft, 1 db 11.000.000.- Ft, 1 db 50.000.000.Ft, 1 db 58.500.000.- Ft, 1 db 5.100.000.- Ft, 1 db 23.400.000 Ft és 1 db 45.000.000 Ft névértékő névre szóló törzsrészvénybıl áll.

Az alapító kötelezettséget vállal a részvények átvételére. Az Alapító Okirat módosítást Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 196/2009. (IV.2.) határozatával elfogadta. Békéscsaba, 2009. április 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Vantara Gyula polgármester Ellenjegyezte: Felelıs:

Határidı:

Vantara Gyula polgármester, az Alapító Okirat módosításának aláírásáért, Borbíró Zoltán a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. Igazgatóságának elnöke az Alapító Okirat módosítás Cégbíróságra történı benyújtásáért 2009. május 2.

73 Vantara Gyula polgármester: Az érintetteknek jó munkát kívánt. Tárgy:

A Dél-alföldi Regionális Ivóvíz-minıség javító Program megvalósítása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdaság Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyőlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. (Kazetta 3/2. 362-370) Takács Péter képviselı: A határozati javaslat 2. pontja a szavazati arányt úgy vélelmezi, hogy a társulásban minden település részére egy szavazat jár, továbbá távlati vízfogyasztás arányában kerüljön meghatározásra a szavazatok száma. Megközelítıleg hány szavazatot jelent? (Kazetta 3/2. 370-376) Bába Sándor a Stratégiai-Fejlesztési Osztály beruházási ügyintézıje: A város távlati vízfogyasztási aránya 38 %. A plusz egy szavazat csekély mértékben csökkenti Békéscsaba részarányát, de lényegesen 30 % fölött marad. (Kazetta 3/2. 376-388) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 388-393) A közgyőlés 23 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 197/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT

1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése, mint a Közép-békési Regionális Ivóvízrendszer tulajdonnal rendelkezı tagja elfogadja a mellékletben csatolt nyilatkozatot a Dél-alföldi Ivóvízminıség-javító Program és romániai vízátvezetés megvalósításával kapcsolatosan. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a nyilatkozat aláírására.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy a Közép-békési Térség Ivóvízminıség-javító Rendszert Megvalósító és Mőködtetı Önkormányzati Társulás megalakításához szükséges tárgyalásokat folytassa le az alábbi elvek figyelembe vételével. a.

b. c.

az önkormányzati saját erıt a közös célú beruházások esetében a távlati vízfogyasztás arányában biztosítják a résztvevık, az egy település vagy két, három település kizárólagos érdekében létrejövı beruházások önerejét pedig az érintettek adják, a tulajdonviszonyok a saját erı arányában alakulnak, a társulásban minden település részére egy szavazat jár, továbbá távlati vízfogyasztás arányában kerüljön meghatározásra a szavazatok száma,

74 d. e. f. g.

a társulás székhelye Békéscsaba, a társulás elnökét Békéscsaba adja, a társulás gesztor települése Békéscsaba, a pályázat és a beruházás lebonyolítását a DARFÜ Kht. munkaszervezete végzi (PIU szervezet).



Tárgy:

Beszámoló a vállalkozásfejlesztési célelıirányzat felhasználásáról

Vantara Gyula polgármester: A közgyőlés a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdaság Bizottság elnökének, Dr. Ferenczi Attila elıterjesztését tárgyalja. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 393-404) A közgyőlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 198/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése elfogadja a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság beszámolóját a 2008. évi vállalkozásfejlesztési célelıirányzat felhasználásáról az alábbiak szerint: A nyertes pályázók által igényelt összes támogatás 13.448.219 Ft A Bizottság által megítélt összes támogatás 12.891.219 Ft ebbıl Munkahelyteremtésre 2008. évi keretbıl 1.615.696 Ft Technológiafejlesztésre 2008. évi keretbıl 8.271.373 Ft 2008. évi keretbıl összesen 9.886.969 Ft Technológiafejlesztésre 2009. évi keretbıl 3.004.250 Ft Felelıs: Határidı:

Dr. Ferenczi Attila, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke 2009. április 3.

Tárgy:

Telek tulajdonjogának átruházása az Élıvíz-csatorna mellett

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdaság Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását javasolja a közgyőlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 404-412) A közgyőlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta:

75

199/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jogszabályi elıírások, illetve a pályázat támogatási szerzıdésének teljesítése, a támogatás folyósítása miatt, közérdekő feladatvállalás jogcímén a Békéscsaba belterület hrsz.: 6111/2, 43m2 terület tulajdonjogát ingyenesen átruházza a Magyar Állam tulajdonába és a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖR-KÖVIZIG, Gyula, Városháza u. 26.) vagyonkezelésébe az ÖKOVÍZ projekt kapcsán megvalósult vízi létesítmények állományba vétele érdekében. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2009. július 30.

Tárgy:

A Trófea utcai 0391/53 hrsz-ú ingatlan kisajátításáról szóló 638/2007. (XII.13.) közgy. határozat módosítása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 412-424) A közgyőlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 200/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT I.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az általa hozott 638/2007. (XII. 13.) közgy. határozatot hatályon kívül helyezi.

II.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az 523/2007. (X. 18.) közgy. határozatot az alábbiak szerint módosítja: 1.

2. 3.

A határozat 1. pontjában írtak helyébe az alábbi fogalmazás lép: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a szennyvízcsatorna – hálózat kiépítéséhez szükséges utcaszélesítés miatt a kisajátítási eljárás megelızése érdekében vételi ajánlatot tesz a békéscsabai 0391/53 hrsz alatt felvett, a természetben Békéscsaba, Trófea utcában található, szántó megnevezéső, 34995 m2 alapterülető ingatlanból leválasztásra kerülı 4922 m2 területre az ingatlan tulajdonosa számára. A felajánlott vételár bruttó 5.000.000,- Ft azaz ötmillió forint. Az 1. pontban írt módosításnak megfelelıen egyezségi ajánlatot kell tenni a 0391/53 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa számára. A kisajátítási eljárás megszüntetésének feltétele, hogy a 0391/53 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa az 1. pontban írt kártérítési összeget elfogadja, továbbá a szennyvízberuházás idıben történı megvalósításához szükséges tulajdonosi beleegyezı nyilatkozatot kiadja.

76

4.

5. 6.

Az egyezségi tárgyalás eredményes lezárásának további feltétele, hogy a településrendezési terv módosításához a városi fıépítész elızetesen hozzájáruljon. Az út áthelyezéséhez szükséges rendezési terv módosításának költsége az önkormányzatot terheli. A településrendezési terv módosítását a legközelebbi városi szintő módosításokkal együtt kell elıkészíteni. Az önkormányzat a 0391/53 hrsz-ú földrészletre vonatkozó településrendezési terv módosításának határidejére kötelezettséget nem vállal. Az 523/2007. (X. 18.) közgy. határozat módosítással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak. Amennyiben a 0391/53 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa a jelen határozatban foglaltakat a határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül nem fogadja el, a hatályon kívül helyezésrıl intézkedni kell és a kisajátítási eljárást be kell fejezni.


Hanó Miklós alpolgármester 2009. április 30.

Tárgy:

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló rendelet megalkotása – CD-melléklet

Vantara Gyula polgármester: A rendelet-tervezetet tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, valamint az Ügyrendi és Ellenırzési Bizottság, és a rendeletalkotást javasolja a közgyőlésnek. Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság is egyetért a rendelet megalkotásával. (Kazetta 3/2. 424-433) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Elıterjesztıként módosítást kezdeményez a rendelet 21. § (3) bekezdésébe foglalt szabályozásra. A közgyőlés a forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosításának jogát 20.000.000,- Ft és ez alatti forgalmi értéknél ruházza át. Az illetékes bizottság ülésén nem tudott részt venni, és ebbıl kifolyólag az elıkészítıvel sem tudott egyeztetni. (Kazetta 3/2. 433-445) Takács Péter képviselı: Korábban ugyanebben a paragrafusban mekkora volt az értékhatár? (Kazetta 3/2. 445-452) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Tekintettel arra, hogy teljesen új rendeletet alkottak a régi vagyonrendelet helyett, áttekintették azokat a szabályozási pontokat, amelyek a bizottságok hatáskörébe átkerülhetnek. A régi vagyonrendeletben nem szerepelt, közgyőlési hatáskörben volt jelen. A testület tehermentesítése érdekében, a bizottságok számára közgyőlési hatásköröket biztosítottak. Egységesen végigvezették az összes hatáskört, rendeleti szabályozást, más megyei jogú városok mőködését is figyelembe véve, és ennek mértékét 20.000.000,- Ft-ban állapítaná meg. (Kazetta 3/2. 452-467) Baji Lajos képviselı: Felhívta a képviselık figyelmét, hogy a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság tárgyalta a könyvvizsgáló jelentését, amiben szó volt arról, hogy a vagyonkataszter bizonyos pontosítást igényel, továbbá, hogy a beterjesztett vagyonrendelet módosításra szorul. A könyvvizsgáló megállapításait 2009. március végén nyújtotta be, az

77 abban foglaltakat a közgyőlés a kiegészítéssel együtt fogadta el. Célszerő lenne a fenti pontosításokat megtenni, és azok figyelembevételével módosítani a rendeletet. Kérte az illetékes bizottság elnökét, az elıterjesztéssel kapcsolatban egyeztessen a Jogi Csoporttal. (Kazetta 3/2. 467-496) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a rendeletalkotást. (Kazetta 3/2. 496-505) A közgyőlés 16 igen, 5 nem szavazattal, 5 tartózkodással alkotta meg rendeletét: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 16/2009.(IV.6.) önk. rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának a szabályairól Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az Ötv. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 80. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. ELSİ RÉSZ A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévı a) ingatlan és ingó vagyonra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékő jogokra és egyéb immateriális javakra, továbbá b) tagsági jogot és hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokra (a továbbiakban: értékpapírok), gazdasági társaságban az Önkormányzatot megilletı társasági részesedésekre, valamint követelésekre és pénzvagyonra. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a kisebbségi önkormányzatok vagyonjuttatására és vagyongazdálkodására. (3) A rendelet hatálya nem érinti a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények költségvetési rendjét. (4) Az önkormányzat tulajdonában lévı lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó rendelkezéseket a külön ezen tárgyban alkotott önkormányzati rendelet szabályozza. (5) Ezen rendelet szabályait minden olyan esetben alkalmazni kell, amennyiben más önkormányzati rendelet speciális szabályai eltérıen nem rendelkeznek.

78

MÁSODIK RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA 2. § (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképes vagyonból áll. (2) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és a korlátozottan fogalomképes vagyoni elemeket –, valamint a forgalomképes vagyonának a körét ezen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A törzsvagyon 3. § (1) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek. (2) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdonú ingó és ingatlan vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelezı önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. Törzsvagyonná nyilvánítható továbbá az a vagyonelem is, amely a közszolgáltatások ellátására, a helyi közösségek szükségleteinek kielégítésére, illetve közhasználatra közvetlenül szolgálnak. (3) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint ezen önkormányzati rendelet állapítja meg. (4) Forgalomképtelen törzsvagyontárgyak: a) b) c) d) e) f) g)

a helyi közutak és mőtárgyaik, terek és parkok, vizek és viziközmőnek nem minısülı közcélú vizilétesítmények, az önkormányzat és intézményeinek, valamint ezek jogelıdjeinek levéltári anyaga, az önkormányzat intézményei, az önkormányzat tulajdonában lévı köztemetı és hulladéktelep, mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy a Közgyőlés annak nyilvánít.

(5) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak: a) b) c) d) e) f)

a mőemlékek, a mőemlék jellegő és városképi jelentıségő épületek, építmények, a muzeális győjtemény és muzeális emlék, védett természeti területek és emlék, a köztéri mőalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévı mővészeti alkotások, a közgyőjtemények, a közmővek és a közmővállalatok (közlekedési, temetkezési, köztisztasági, településtisztasági, kéményseprési, tüzeléstechnikai szolgáltatást, parkosítást, zöldterületek gondozását, filmvetítést és szórakoztatást végzı közüzemi vállalatok használatába adott vagyon, gyógy-, termál- és strandfürdık),

79 g) az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévı, illetve használatába adott vagyon, h) az Önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévı gazdasági társaság és egyéb gazdálkodó szervezet használatába és kezelésébe adott vagyon, i) a Közgyőlés és szervei, valamint a Polgármesteri Hivatal elhelyezésére szolgáló középületek, j) az erdık, k) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy a Közgyőlés annak nyilvánít. (6) Az önkormányzat törzsvagyona hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz fedezetül nem használható fel, illetve semmilyen más módon nem terhelhetı meg. Forgalomképes vagyon 4. § Forgalomképes vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. HARMADIK RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Vagyonleltár 5. § (1) Az önkormányzati vagyont, annak változását és értékét az önkormányzatnak nyilván kell tartani. (2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. (3) A jegyzı a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról. (4) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban kell kimutatni az önkormányzat költségvetését megállapító és a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendeletek tartalmi és formai követelményeirıl szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint. (5) Az önkormányzat a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli tv.) végrehajtási rendeletében foglaltak alapján a leltározási tevékenységet úgy szabályozza, hogy azt kétévenkénti gyakorisággal kell végrehajtani, amennyiben a tulajdon védelme megfelelıen biztosított és az önkormányzat államháztartási szervezete az eszközökrıl és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletezı nyilvántartást vezet. A leltározást a polgármesteri hivatal szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározott szervezet a Leltározási szabályzatban foglaltak szerint végzi. A leltározás kezdı éve: 2005.

80 A tulajdonosi jogok gyakorlása 6. § (1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet elıírásai szerint a) a Közgyőlés b) átruházott hatáskörben az Ötv. 10. §-ában foglalt korlátozással a polgármester és a Közgyőlés bizottságai gyakorolják, illetve teljesítik. (3) A 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonhasznosító szerveket a tulajdonosi jogosítványok közül a birtoklás, a használat és a hasznosítás joga illeti meg e rendeletben foglaltak szerint. (4) Az önkormányzati vagyon hasznosításának elsıdlegesen a vagyontárgy rendeltetésének megfelelı célt kell szolgálnia. Az ettıl eltérı hasznosítás sem járhat a funkció zavarásával és a vagyontárgy állagának sérelmével. (5) Az önkormányzati többségi tulajdonrésszel mőködı és az önkormányzat által, vagy részvételével alapított gazdasági társaságban, gazdálkodó szervezetben a tulajdonosi képviseletet – a Közgyőlés eltérı döntése hiányában – a polgármester vagy az általa meghatalmazott alpolgármester látja el. (6) A nem önkormányzat által alapított gazdasági társaságoknál, gazdálkodó szervezeteknél a tulajdonosi jogok gyakorlását a Közgyőlés a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságra ruházza át. A gazdasági társaságokban az önkormányzat teljes körő képviseletét a bizottság által kijelölt önkormányzati képviselı tagja gyakorolja. A képviselet nem terjed ki a tulajdoni résszel való rendelkezésre, így különösen az értékesítésére vagy annak megváltoztatására. (7) A Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az önkormányzat tulajdonát képezı értékpapírok, pénzügyi befektetések, vagy vegyes portfolió-kezeléssel kapcsolatos tulajdonosi döntés. (8) A (7) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem vonatkozik a bevételek és kiadások között keletkezı, átmenetileg szabad pénzeszközök betétbe helyezésére, illetve azokért a legkedvezıbb hozamú értékpapírok vásárlására és értékesítésére. Ezen hatáskört a polgármester gyakorolja. (9) Az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítésénél az önkormányzat fizetıeszközként csak készpénzt vagy a Közgyőlés határozata alapján csereingatlant, vagy értékpapírt fogad el. (10) Önkormányzati vagyontárgyak elidegenítése esetén részletfizetésre vagy fizetési haladékra csak rendkívül indokolt esetben, az adott eset egyedi értékelése alapján, méltányosságból, a mindenkori jegybanki alapkamat felszámításával kerülhet sor. A részletfizetést, illetve a fizetési haladékot költségvetési éven belül a polgármester, egyéb esetben a Közgyőlés engedélyezi.

81

(11) Az önkormányzat tulajdonában lévı köz- és egyéb területeken közmővek, nyomvonal jellegő építmények, valamint ezekkel összefüggı egyéb al- és felépítmények létesítéséhez, bıvítéséhez vagy áthelyezéséhez – amennyiben ahhoz építési, létesítési, vagy egyéb hatósági engedély szükséges – a tulajdonosi hozzájárulást a polgármester adja meg. Önkormányzati vagyonhasznosító szervek 7. § (1) A Közgyőlés az Önkormányzat gazdasági társaságát, közhasznú társaságát, alapítványát, közalapítványát, valamint jogi személyt és jogi személyisséggel nem rendelkezı szervezetet önkormányzati vagyon hasznosításával szerzıdés alapján megbízhatja. (2) Az önkormányzati intézmények, valamint a Polgármesteri Hivatal részére a Közgyőlés a mőködéshez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben ingyenesen biztosítja. (3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek a használat jogánál fogva a pénzügyi fedezet biztosításának arányában a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerő használatára, mőködtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz főzıdı terhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére és kötelesek a használatukban lévı vagyon Áht., illetve a számviteli elıírások szerinti nyilvántartására. (4) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelezı vagy önként vállalt feladatok ellátását közvetlenül, vagy azt elısegítve szolgálhatja, a kötelezı feladatok ellátását azonban nem veszélyeztetheti. (5) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek kötelesek biztosítani a szükséges információkat a Közgyőlés, valamint szervei számára a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásához. (6) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt szervek az éves zárszámadáshoz szükséges, az átadott vagyont érintı változásokról kötelesek számot adni. Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés 8. § (1) A Közgyőlés az Önkormányzat tulajdonában lévı forgalomképes és korlátozottan forgalomképes vagyonára - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelıi jogot létesíthet. (2) Vagyonkezelıi jog nem létesíthetı önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetéső épületre, illetve társasházban lévı önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

82 (3) A vagyonkezelıi jog ellenérték fejében ruházható át vagyonkezelési szerzıdéssel, a vagyonkezelésre kiírt nyilvános pályázat nyertesére – jogi személyre, illetıleg jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetre – a közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárási, pályázati rend szerint. Ilyen hiányában a pályázati eljárásra az Áht. 105/A. § (2) és (3) bekezdéseiben, valamint e rendelet 4. sz. mellékletében foglaltak alkalmazandóak. A pályázat kiírása elıtt az önkormányzat köteles vagyonértékelést végezni vagy végeztetni. (4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának vagyonkezelıi jogát kijelöléssel szerezheti meg az önkormányzati közfeladatot átvállaló a) más helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, b) az önkormányzat, vagy több önkormányzat, illetve kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában lévı gazdasági társaság és közhasznú társaság, illetıleg állam és önkormányzat közös alapításában mőködı gazdasági társaság vagy az állam többségi részesedésével létrehozott gazdasági társaság, közhasznú társaság, ha ezek a szervezetek a közfeladat ellátását az önkormányzat számára nem üzletszerő vállalkozási tevékenységként végzik, azzal a feltétellel, hogy az állami vagy az önkormányzati többségi tulajdon a vagyonkezelési szerzıdés megszőnéséig fennáll. (5) A vagyonkezelıi jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhetı meg. (6) A közfeladatot átvállaló vagyonkezelıt - ha jogszabály másként nem rendelkezik megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a Számviteli tv. szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is - azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelıi jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. (7) A vagyonkezelı a rábízott vagyonról – az önkormányzat kötelezı feladatainak sérelme nélkül – e rendelet, egyéb hatályos jogszabályok, illetve a vele kötött vagyonkezelési szerzıdésben foglaltak szerint gondoskodik. (8) A vagyonkezelı jogosult a rábízott vagyon: a) birtoklására, b) használatára, c) a bérbeadásra és egyéb, a tulajdonviszonyokat nem érintı hasznosításra. (9) A vagyonkezelı az Áht-ban foglaltakon felül köteles a rábízott vagyon: a) biztosítására, b) közterheinek viselésére, c) jó gazda módjára történı megırzésére, d) az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra és gyarapítására, e) fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására, f) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, g) a vagyonkezelésébe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülı értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente történı elszámolására.

83 9. § (1) Vagyonkezelési szerzıdés megkötése – értékhatártól függetlenül – a Közgyőlés hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelési szerzıdésnek az általános szerzıdési tartalmi kellékeken túl tartalmaznia kell: a) a vagyonkezelı által kötelezıen ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátható egyéb tevékenységeket, valamint b) a vagyonkezelı által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetıleg közremőködık igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket, c) a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek a helyi önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyezı tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelezı önkormányzati feladathoz kapcsolódó vagyon megjelölését, d) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit, e) a vagyonkezelıi jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét, f) a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját, g) az önkormányzat költségvetését megilletı - a vagyonkezelésébe adott vagyon kezelésébıl származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történı elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket, h) a szerzıdés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, i) a teljesítés biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat, j) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetıen eredményes gazdálkodásra vonatkozó elıírásokat, k) a vagyonkezelési szerzıdés idıtartamát. (2) A vagyonkezelı a szerzıdéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy – az önkormányzattal kötött vagyonkezelési szerzıdéssel összhangban – más szereplık közremőködésével láthatja el. A jogosult az általa alkalmazott harmadik személy közremőködı eljárásáért úgy felel, mint sajátjáért. (3) A vagyonkezelésben lévı önkormányzati vagyon bérbeadására ezen rendelet elıírásait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérbeadással kapcsolatos jogokat (így pl. a versenyeztetési eljárás kiírása, lebonyolítása, eredményének megállapítása, a bérleti szerzıdés megkötése stb.) a vagyonkezelı gyakorolja. (4) A vagyonkezelıt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé. (5) A vagyonkezelı a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, mőködtetésébıl származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységbıl származó bevételeitıl, illetve költségeitıl és ráfordításaitól egyértelmően elhatárolható legyen.

84 (6) A vagyonkezelı a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeirıl olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat. (7) A vagyonkezelı köteles évente egyszer a tárgyévet követı év február 15-éig a vagyonkezelésbe vett ingatlan(ok) és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni és azt az (5)-(6) bekezdésekben szabályozott nyilvántartásokkal együtt bemutatni az Áht. 105/B. § (3) bekezdésében foglaltak szerint. (8) A vagyonkezelı, a vagyonkezelési szerzıdés idıtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot: a) ha ellene csıd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult, b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor, c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van és annak megfizetésére nem kapott halasztást, d) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerzıdés elıírja.

10. § (1) A vagyonkezelıt megilletı jogok gyakorlását, annak szabályszerőségét, célszerőségét az Áht. 105/B. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a polgármester, illetve a polgármester által meghatalmazott személy ellenırzi. (2) A tulajdonosi ellenırzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerőtlen, szerzıdésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértı, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintı vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerő állapot helyreállítása. (3) A polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy a tulajdonosi ellenırzés keretében jogosult: a) a vagyonkezelı vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni, b) az ellenırzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekbıl nyilvános adat, valamint - a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. LXIII. törvény rendelkezéseit nem sértı - az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére, c) az ellenırzött vagyonkezelı vezetıjétıl írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni. (4) A polgármester, illetve az általa meghatalmazott személy a tulajdonosi ellenırzés során köteles: a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenırzött vagyonkezelı tevékenységét és rendeltetésszerő mőködését a lehetı legkisebb mértékben zavarja, b) tevékenységének megkezdésérıl az ellenırzött vagyonkezelı vezetıjét az ellenırzés megkezdése elıtt legalább 15 nappal tájékoztatni,

85 c) megállapításait tárgyszerően, a valóságnak megfelelıen ellenırzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenırzött vagyonkezelı vezetıjének 30 napon belül megküldeni. (5) Az ellenırzött vagyonkezelı, illetve képviselıje jogosult: a) az ellenırzési cselekményeknél jelen lenni, b) az ellenırzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni. (6) Az ellenırzött vagyonkezelı, illetve képviselıje köteles: a) az ellenırzés végrehajtását elısegíteni, abban együttmőködni, b) az ellenırzést végzı részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani, c) az ellenırzést végzı kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességérıl nyilatkozni, d) az ellenırzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni, e) az ellenırzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseirıl az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni. (7) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenırzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követı év április 30-ig tájékoztatja a Közgyőlést. 11. § (1) A vagyonkezelıi jog megszőnik: a) határozott idıtartamú vagyonkezelési szerzıdésben meghatározott idıtartam elteltével, b) határozatlan idıtartamú vagyonkezelési szerzıdés esetén a szerzıdés felmondásával, c) a (3)-(4) bekezdés szerinti rendkívüli felmondással, d) az adott vagyontárgyra vonatkozóan a vagyontárgy megsemmisülésével, e) a vagyonkezelı jogutód nélküli megszőnésével, valamint f) a szerzıdésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén. (2) A felmondási idı jogszabály, vagy a felek eltérı rendelkezése hiányában: a) rendes felmondás esetén hat hónap, b) rendkívüli felmondás esetén két hónap, ide nem értve a (4)-(5) bekezdések szerinti azonnali hatályú felmondás eseteit. (3) Az Önkormányzat a határozatlan idejő, illetve határozott idejő vagyonkezelési szerzıdést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha a) a vagyonkezelıi az Áht. 105/A-105/B. §-aiban foglalt kötelezettségét a helyi önkormányzat költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeit hátrányosan érintı módon megszegi, b) a vagyonkezelı az ellene a szerzıdéskötés elıtt megindult, csıd–, vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja, illetıleg a vagyonkezelı ellen a vagyonkezelési szerzıdés tartama alatt csıd-, vagy felszámolási eljárás indul, c) a vagyonkezelı adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

86 (4) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelı a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonban kárt okoz. (5) Az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény a vagyonkezelési szerzıdés rendkívüli és azonnali felmondásának további eseteit határozhatja meg. (6) A helyi önkormányzat a vagyonkezelıi jog megszőnésekor haladéktalanul gondoskodik annak az ingatlan–nyilvántartásból való törlésérıl. (7) A vagyonkezelési szerzıdés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelı a változás bekövetkezésétıl számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerzıdés módosítását. A vagyongazdálkodás tervezése 12. § (1) A Közgyőlés minden évben vagyongazdálkodási koncepciót fogad el a költségvetési koncepció részeként legkésıbb a tárgyévet megelızı december 31-ig. (2) A vagyongazdálkodási koncepció tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitőzéseket, valamint a lakás és nem lakás célú ingatlanok elidegenítésének elveit. A vagyon értékének meghatározása 13. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására – a bérbeadás, használatba adás, mőködtetésre átadás kivételével -, illetve megterhelésére irányuló döntést megelızıen az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét a) b) c) d)

ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján, ingó vagyon esetében 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, vagyoni értékő jog esetén 6 hónapnál nem régebbi egyedi szakértıi értékelés alapján, tızsdei értékpapírok esetén a legutolsó ismert tızsdei ár, tızsdén kívüli árjegyzıs értékpapírok esetén a legutolsó ismert közzétett árjegyzıi ár, tızsdén kívüli árjegyzı nélküli értékpapírok, üzletrészek esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján

kell meghatározni. (2) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál régebben készült ingatlanforgalmi, forgalmi értékbecslés, vagy üzleti értékelés áll rendelkezésre, a döntést megelızıen ennek aktualizált változata is elfogadható.

NEGYEDIK RÉSZ RENDELKEZÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETT

87 1. cím Önkormányzati vagyon szerzése 14. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ellenérték fejében történı megszerzése nettó 10.000.000,- Ft értékhatárig a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság hatásköre, ezen értékhatár felett a vagyonelem megszerzésérıl a Közgyőlés dönt. (2) Az ingyenes önkormányzati vagyonszerzés a polgármester hatásköre. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése 15. § (1) A Közgyőlés jogszabály eltérı rendelkezése hiányában a) az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjogát önkormányzati feladatellátás esetén ingyenesen átruházhatja ajándékozás, közérdekő kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén gazdálkodó szerv, egyház, társadalmi szervezet, köztestület, más önkormányzat, közalapítvány és alapítvány részére, b) az önkormányzati ingatlanvagyont közfeladat ellátás esetén ingyenesen vagy kedvezményesen használatba adhatja gazdálkodó szerv, egyház, társadalmi szervezet, köztestület, más önkormányzat, közalapítvány, alapítvány és költségvetési szerv részére. (2) Az önkormányzati ingó vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, vagy hasznosításáról 1.000.000,- Ft nyilvántartási értékig a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, minden más esetben a Közgyőlés dönt. (3) A Közgyőlés az önkormányzat korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingó- és ingatlan vagyonának vagyonkezelıi jogát önkormányzati közfeladat átvállalásához kapcsolódóan kijelöléssel ingyenesen a 8. § (4) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott szerveknek átadhatja. 2. cím Önkormányzati követelésrıl lemondás, követelés elismerése 16. § (1) Jogszabály eltérı rendelkezése hiányában önkormányzati követelésrıl lemondani a) 100.000,- Ft és ez alatti érték esetén a Polgármester, b) 100.000,- Ft érték feletti, de 500.000,- Ft-nál nem nagyobb érték esetén a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, c) 500.000,- Ft-ot meghaladó érték esetén a Közgyőlés

88 jogosult, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy az érvényesítés aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az Önkormányzat részére a követeléssel összevethetı mértékő egyéb elınnyel jár. (2) Az Önkormányzatot terhelı követelés elismerésére a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság abban az esetben jogosult, ha a) a bizottság által beszerzett szakértıi vélemény azt alátámasztja, valamint b) döntésével az Önkormányzatot további szükségtelen kiadástól mentesíti, és c) a követelés fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll. 3. cím Az önkormányzati vagyon elidegenítése és hasznosítása 17. § (1) Az e címben, illetve a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel az Önkormányzat vagyonának elidegenítése és hasznosítása a Közgyőlés hatáskörébe tartozik. (2) A Közgyőlés az Önkormányzatot megilletı tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozattétel jogát a polgármesterre ruházza át. I. Fejezet A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosítása 18. § A forgalomképtelen vagyontárgyat nem lehet elidegeníteni, az e rendelkezésbe ütközı szerzıdés semmis. II. Fejezet 19. § A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése és hasznosítása (1) Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni, vagy rendeltetésétıl eltérı célra hasznosítani csak akkor lehet, ha az az önkormányzati feladat ellátásához már nem szükséges, vagy a feladat ellátása egyéb módon is biztosítható. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyon elidegenítése a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. 20. § (1) A Közgyőlés a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosítását az alapító okirat, vagy tárasági szerzıdés (továbbiakban: alapító okirat) szerinti tevékenység keretében az önkormányzati vagyonhasznosító szervre bízhatja.

89 (2) Az önkormányzati vagyonhasznosító szerv, amennyiben az (1) bekezdés szerint használatába adott ingatlant legfeljebb 1 évre bérbe adta, a szerzıdésekrıl köteles az illetékes szakbizottságot (bizottságokat) tárgyév december 31-ig tájékoztatni. Az 1 éven túli szerzıdéskötés, vagy bármilyen tulajdoni korlátozás esetén az aláírás elıtt köteles megküldeni az illetékes önkormányzati szakbizottság (bizottságok) részére a szerzıdéstervezetet véleményezésre. III. Fejezet A forgalomképes vagyon elidegenítése és hasznosítása 21. § (1) A Közgyőlés kizárólagos hatásköre a forgalomképes vagyontárgyak gazdasági társaságba történı bevitele. (2) A Közgyőlés a forgalomképes vagyontárgyak elidegenítésének jogát a) ingatlan vagyon esetében nettó 5.000.000,- Ft értékhatárig a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságra, b) egyéb (ingó) vagyontárgy esetében nettó 3.000.000,- Ft értékhatárig a polgármesterre ruházza át. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság döntését érvényesen csak a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság egyetértésével hozhatja meg. (3) A Közgyőlés a forgalomképes önkormányzati vagyon hasznosításának jogát 20.000.000,Ft és ez alatti forgalmi értéknél a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottságra ruházza át. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ezen döntését érvényesen csak a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság egyetértésével hozhatja meg. (4) Amennyiben a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetekben a bizottságok nem hoznak egyezı tartalmú döntést, úgy az ügyben a Közgyőlés jogosult dönteni. 22. § Ha a gazdasági társaságban lévı önkormányzati tulajdoni rész a 25%-ot meghaladja, úgy a Közgyőlés képviselıje részére meghatározza, 100%-os önkormányzati tulajdon esetén pedig gyakorolja a tagsági jogok közül: a) korlátolt felelısségő társaság esetében aa) a Számviteli tv. szerinti beszámoló jóváhagyása, ab) osztalékelıleg fizetésének elhatározása, ac) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, ad) elıvásárlási jog gyakorlása a társaság által, ae) az elıvásárlásra jogosult személy kijelölése, af) az üzletrész kívülálló személyre történı átruházásánál a beleegyezés megadása, ag) eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészrıl, ah) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,

90 ai) a tag kizárásának kezdeményezésérıl való határozat, aj) a Gt. 37. §-ában foglalt kivétellel az ügyvezetı megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, ak) a felügyelıbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, al) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, am) olyan szerzıdés megkötésének és jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetıjével vagy azok közeli hozzátartozójával (Ptk. 685. § b) pont), illetve élettársával köt, an) a tagok, az ügyvezetık, a felügyelıbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése, ao) a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történı megvizsgálásának elrendelése, ap) az elismert vállalatcsoport létrehozásának elıkészítésérıl és az uralmi szerzıdés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerzıdés tervezetének jóváhagyása, aq) a társaság jogutód nélküli megszőnésének, átalakulásának elhatározása, ar) a társasági szerzıdés módosítása, as) a törzstıke felemelésének és leszállításának elhatározása, at) törzstıke emelés esetén a tagok elsıbbségi jogának kizárása, au) törzstıke emelés során az elsıbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése, av) a törzstıke felemelésekor, illetve az elsıbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása, aw)törzstıke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása, ax) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerzıdés a taggyőlés kizárólagos hatáskörébe utal. b) részvénytársaság esetében ba) döntés – ha a Gt. eltérıen nem rendelkezik – az alapszabály megállapításáról és módosításáról, bb) döntés a részvénytársaság mőködési formájának megváltoztatásáról, bc) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszőnésének elhatározása, bd) a Gt. 37. §-ában foglalt kivétellel az igazgatóság tagjainak, illetve a vezérigazgatónak (a Gt. 247. §), továbbá a felügyelıbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, be) a Számviteli tv. szerinti beszámoló jóváhagyása, bf) döntés – ha a Gt. eltérıen nem rendelkezik – osztalékelıleg fizetésérıl, bg) döntés a nyomdai úton elıállított részvény dematerializált részvénnyé, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton elıállított részvénnyé történı átalakításáról, bh) az egyes részvénysorozatokhoz főzıdı jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása, bi) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról, bj) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptıke felemelésérıl, bk) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptıke leszállításáról, bl) döntés a jegyzési elsıbbségi jog gyakorlásának kizárásáról.

91 23. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyat nem lehet megterhelni. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat önkormányzati feladat ellátásához szükséges beruházás megvalósítása érdekében a Közgyőlés a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, valamint az illetékes szakbizottság elızetes véleményezését követıen terhelheti meg. (3) A forgalomképes vagyontárgyat a Közgyőlés a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság és a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elızetes véleményezését követıen terhelheti meg. ÖTÖDIK RÉSZ AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ELIDEGENÍTÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA 24. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése az alábbi eljárások keretében történhet: a) b) c) d)

nyilvános vagy zártkörő versenytárgyalás, nyilvános vagy zártkörő pályázat, vevıkijelölés. árverés.

(2) Az e rendeletben meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén – az önkormányzat vagyonát pályáztatás, vevıkijelölés vagy árverés útján értékesíti. 25. § (1) Nyilvános, indokolt esetben zártkörő versenytárgyalás útján a legjobb ajánlattevınek kell elidegeníteni az önkormányzati vagyont, amennyiben a vagyontárgy értékbecsléssel megállapított egyedi forgalmi értéke a 20.000.000,- Ft-ot, ipari parkban lévı ingatlan esetében pedig az 50.000.000,- Ft-ot meghaladja. (2) A versenytárgyalásra a 26-28. §, vagy a 30. § rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (3) az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésektıl csak a 29. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet szabályosan eltérni. Nyilvános és zártkörő pályázat 26. § (1) A pályázat során követendı eljárás rendjét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza. (2) A pályázatok fıszabályként nyilvánosak. (3) Nyilvános pályázat helyett csak akkor írható ki zártkörő pályázat, ha

92 a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentısége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása elıre meghatározott ajánlattevık, befektetık, illetıleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, b) az önkormányzati érdekek, különösen a közszolgáltatás ellátása, vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik, c) a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevık képesek. (4) A pályázat módjáról a kiírásról történı döntés alkalmával kell rendelkezni. 27. § (1) A kiíró a pályázat kiírásával egyidejőleg rendelkezik arról, hogy maga vagy más szerve jogosult a pályázatot elbírálni. (2) A pályázat eredményét az elbírálást követıen legkésıbb 15 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevıvel. (3) A pályázati eljárás eredményeként - a 29. §-ban foglalt kivétellel - csak azzal a pályázóval köthetı szerzıdés, aki a pályázatot megnyerte. (4) A pályázat nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak és az önkormányzat érdekeinek összességében a legmegfelelıbb ajánlatot tette. (5) A megkötendı szerzıdésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, a nem vagy nem szerzıdésszerő teljesítés esetén alkalmazható szankciókat, továbbá lehetıvé kell tenni a szerzıdés teljesítésének ellenırizhetıségét. 28. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerzıdés megkötése - a szerzıdéskötésre nyitva álló határidıben - meghiúsul, vagy a szerzıdés aláírása után a nyertes pályázó a szerzıdést nem vagy nem szerzıdésszerően teljesíti és ezért a kiíró a szerzıdéstıl eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következı pályázóval - azonos feltételek mellett - szerzıdést kötni, vagy új pályázatot kiírni. (2) A nyertes pályázó helyébe lépı pályázóval csak akkor köthetı szerzıdés, ha a pályázati kiírás erre lehetıséget adott, és a szerzıdésnek a kiíró által történı - az (1) bekezdésben foglalt okok miatti - felmondásakor vagy attól történı elállásakor a szerzıdéskötéstıl számított 6 hónap még nem telt el. Vevıkijelölés 29. § Vevıkijelöléssel idegeníthetı el az önkormányzati vagyon, ha: a) az ajánlattevıt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg (elıvásárlási jog, használati jog, stb.), vagy b) egy ajánlat érkezése esetén, vagy

93 c) az ingatlan önállóan nem beépíthetı, vagy d) az önkormányzat érdekeinek figyelembe vételével a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv így dönt. Az árverés 30. § (1) Az árverés a vagyon értékesítésének nyilvános, a pályázó közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, amely során a vételár - a rendelet eltérı rendelkezése hiányában - a licitlépcsık alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár. (2) A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat. (3) Az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat ezen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. HATODIK RÉSZ ÉRTELMEZİ RENDELKEZÉSEK 31. § E rendelet vonatkozásában: 1. Önkormányzati vagyon elidegenítése: az önkormányzati vagyon értékesítése, cseréje, gazdasági társaságba bevitele, 2. Önkormányzati vagyon hasznosítása: az önkormányzati vagyon használata, használatba-, bérbe- vagy haszonbérbe adása, üzemeltetésbe adása, illetve más módon történı hasznosítása, 3. Üzleti értékelés: az adott gazdasági társaság tıkeszerkezetére, gazdasági- és pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti- és piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés. 4. Vagyoni értékő jog különösen: vételi jog, visszavásárlási jog, haszonélvezet, használat, földhasználat, telki szolgalom, névhasználat, lakás- és helyiség bérleti jog, stb. megszerzése és biztosítása. 5. Vagyontárgy forgalmi értéke értékbecslés esetén: a vagyontárgy ÁFA-t nem tartalmazó értéke. 6. Követelés: pénzben kifejezhetı vagyoni követelés, továbbá egyéb jogosultság, mint tulajdonjog, vagyoni értékő jog. 7. Jogszabály rövidítések: a) Ötv. – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, b) Áht. – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, c) Gt. – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, d) Ptk. – a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény.

94

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. § (1) A vagyonnal felelıs módon, rendeltetésszerően, a jó gazda módjára kell gazdálkodni. (2) A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság figyelemmel kíséri a vagyonváltozás vagyonnövekedés-, csökkenés - alakulását. 33. § (1) Ez a rendelet 2009. május hó 1. napján lép hatályba. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg a 19/2007.(V.2.) önk. rendelet, valamint a 25/2008.(IV.28.) önk. rendelet hatályát veszti. 1. sz. melléklet*1 2. sz. melléklet A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS SZABÁLYAI I. A pályázat kiírása, meghirdetése 1. A nyilvános pályázatot az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat honlapján, szükség esetén helyi és országos napilapban kell meghirdetni. 2. Zártkörő pályáztatás esetén legalább 2 érintettnek kell egyidejőleg és közvetlenül megküldeni a pályázati felhívást legalább a határidı kezdı napját 15 nappal megelızıen. 3. Pályázatok leadására határidıt kell megjelölni, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idı ne legyen kevesebb 15 napnál. 4. A pályázati eljárás folyamán - az 5. pontban foglaltak kivételével - a kiíró a pályázati feltételt, az eljárás és az elbírálás módját nem változtathatja meg. 5. A kiíró a kiírásban szereplı, illetve a pályázó(k) tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat, vagy azok bármelyikét a pályázat során csak az alábbiak szerint változtathatja meg: a) ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának és errıl a pályázókat megfelelı módon tájékoztatta, b) ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg, illetve c) a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétıl - zártkörő pályázat esetén az értesítés elküldésétıl - számított legalább 7 nap álljon rendelkezésére. 1

Technikai megjegyzés: A rendelet 1.sz. mellékletét (vagyonkataszter) terjedelmi okok miatt a RENDELET könyvtár tartalmazza.

95 6. Az 5. pont szerinti változtatást a pályázati kiírás közzétételére, illetve az ajánlatok kérésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni, illetıleg valamennyi érdekeltnek megküldeni. 7. A pályázati felhívásnak (hirdetménynek) tartalmaznia kell: a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét, b) a pályázat célját, jellegét, (nyilvános vagy zártkörő), több forduló esetén a fordulók számát, továbbá arra vonatkozó utalást, hogy a pályázó titkosan (a pályázó neve külön zárt borítékban szerepel), vagy név megjelölésével pályázhat, c) a pályázat tárgyaként az értékesítésre szánt vagyon megjelölését, d) szükség esetén a pályázati biztosíték nyújtásának módját és értékét, e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos idıpontját, f) az ajánlati kötöttség minimális idıtartamát, g) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének és idejének megjelölését, h) a részletes pályázati kiírás, illetıleg a prospektus, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, illetve kiváltásának helyét, módját, idejét és költségét, i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázat során ajánlatot tett egyik ajánlattevıvel se kössön szerzıdést, és ily módon a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek minısítse, j) a vagyontárgy jellege szerint szükséges további információkat, k) a pályázat tárgyára vonatkozó terheket, korlátozásokat, az esetleges elıvásárlási jogot, illetve az ennek gyakorlásával kapcsolatos feltételeket, l) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét. 8. A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban elıírható, hogy az ajánlattevınek meghatározott fizetési garanciát, vagy szerzıdés-tervezetet is csatolnia kell, illetve a megküldött szerzıdéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia. 9. A benyújtott ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni. 10. A pályázó részére a pályázati feltételek pontosítása céljából a pályázati felhívásban foglaltakon túl is adható felvilágosítás, illetve biztosítható a helyszíni szemle lehetısége, de csak olyan tartalommal, mely nem sérti a többi pályázó esélyegyenlıségét, és az ajánlatok értékeléséig az azok kezelésére vonatkozó elıírásokat. 11. A pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást a többi, a pályázatban résztvevı számára is ugyanolyan módon kell biztosítani. Az ilyen felvilágosítás nem eredményezheti a már benyújtott eredeti ajánlat feltételének módosítását, vagy egyes pályázónak más pályázókkal szembeni elınyben részesítését. II. Pályázati biztosíték 1. A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthetı, amelyet a pályázati felhívásban meghatározott idıpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.

96 2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - az alábbi kivételektıl eltekintve - vissza kell adni. Nem jár vissza a biztosíték, ha a) a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerzıdést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, b) az ajánlattevı az ajánlati kötöttség idıtartama alatt ajánlatát visszavonta, c) a szerzıdés megkötése az ajánlattevınek felróható, vagy az ı érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. III. A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból 1. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt idıpontig visszavonhatja, a visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni. 2. A pályázati felhívás visszavonása esetén a kiíró a dokumentumok szolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az I/7/h.) pont szerinti ellenértéket visszafizetni. 3. Ha az ajánlattevı, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból. 4. Az ajánlattevı a benyújtásra nyitva álló határidı lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja, illetve módosíthatja. 5. Az ajánlattevı nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elı követelést. IV. Az ajánlat 1. Az ajánlattevık ajánlataikat zárt borítékban, hivatalos cégszerő aláírással, az adott pályázatra utaló jelzéssel személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthatják be. 2. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevı részletes és jogilag kötelezı erejő nyilatkozatát: a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására, b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre, c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére, d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan, e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra. 3. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elı, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevı igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegő biztosítékot rendelkezésre bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letételét.

97

V. Az ajánlatok benyújtása, felbontása 1. Az ajánlati dokumentumokat - a beérkezés sorrendjében - sorszámmal kell ellátni. 2. A határidıben beérkezett pályázatok felbontása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıjének jelenlétében a kiíró döntésének megfelelıen zártkörően, vagy nyilvánosan történhet. Nyilvános a bontás, ha a pályázók, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek. 3. Az ajánlattevı meghatalmazottja köteles közokirattal, ügyvédi meghatalmazással, vagy teljes bizonyító erejő magánokirattal igazolni a képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét. 4. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselıje a) tanúsítja a pályázatok átvételét és felbontásuk szabályos lefolytatását, b) ellenırzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek, c) rögzíti az ajánlatok sorszámát és darabszámát, a pályázatok felbontásakor illetve ismertetésekor bejelentett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket, hozzászólásokat, d) megállapítja az ajánlatok érvénytelenségét. 5. Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévıkkel ismertetni kell az ajánlattevık nevét, székhelyét (lakóhelyét) és azt, hogy az ajánlat megfelel-e a kiírásban meghatározott alaki, formai követelményeknek. VI. A pályázatok értékelése, elbírálása 1. Pályázaton benyújtott ajánlatokat a bíráló bizottság véleményezi, és köteles a Közgyőlésnek az elbírálásra indokolással ellátott javaslatot tenni. 2. A bíráló bizottság tagjait a kiíró a pályázat kiírásáról történı döntéssel egyidejőleg, de legkésıbb a pályázat lezárásáig jelöli ki, vagy dönt arról, hogy a bíráló bizottság tagjainak kijelölésére mely szerv jogosult. 3. Az ajánlatok értékelésében (elbírálásában) résztvevı személyeket, illetve az általuk felkért szakértıket titoktartási kötelezettség terheli. Az ajánlat értékelésében (elbírálásában) résztvevık az e minıségben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázat értékelésének (elbírálásának) céljára használhatják fel. 4. A pályázat értékelésében résztvevı, illetve közeli hozzátartozója (Ptk. 685 § b./) nem lehet: a) az ajánlatot benyújtó pályázó, b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja, c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerzıdéses jogviszony keretében foglalkoztatott,

98 d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy tagja, vezetı tisztségviselıje, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, e) az, aki vezetı tisztségviselıje vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan gazdasági társaságnak, amelynek a pályázó a tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy vezetı tisztségviselıje. 5. A pályázat értékelésében résztvevı köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn. 6. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a Közgyőlés dönt. Az összeférhetetlenség megállapítása esetén a pályázót az eljárásból ki kell zárni. 7. Az ajánlatok felbontása után felvilágosítás kérhetı a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhetı legyen. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott vállalások, lényeges feltételek módosítását, csak azok értelmezését szolgálhatja. 8. Érvényes az az ajánlat, amely mind formai, mind pedig tartalmi követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak. 9. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint e rendeletben foglalt egyéb feltételeknek. 10. Eredménytelen a pályázat, ha a) a kitőzött idıpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlatok a pályázati kiírás alapján nem értékelhetık, b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó elıírásnak, valamint az ajánlat tartalma, vagy az ellenérték jelentısen eltér a kiíró elvárásaitól, c) a kiíró valamely ajánlattevınek a pályázat tisztaságához főzıdı, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértı cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött. 11. A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezıbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. 3. sz. melléklet ÁRVERÉSI SZABÁLYZAT 1. Az árverést hirdetmény kibocsátásával kell kitőzni, ebben fel kell tüntetni: e) ingatlan vagyontárgy esetében: - az ingatlan-nyilvántartási adatokat (település, utca, házszám, helyrajzi szám, nagyság), - az ingatlan beépíthetıségét, közmővesítettségét, tartozékait, épületnél a jellemzı sajátosságokat, - a beépítéssel kapcsolatos esetleges kikötéseket,

99

f) g) h) i)

ingó vagyontárgy esetében a vagyontárgy leírását, az induló árat, fizetési feltételeket, az árverés helyét és idejét, az árverési letéti díj összegét.

2) Az árverési hirdetményt az önkormányzat hivatalos lapjában, az önkormányzat honalapján, szükség esetén helyi és országos napilapban kell közzétenni, ki kell függeszteni továbbá a Polgármesteri Hivatal hirdetıtáblájára legalább 8 napra. 3. Árverezni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, ügyvédi meghatalmazásba, vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba kell foglalni. Az árverésen az vehet részt, aki az induló ár 10%-át letéti díjként az Önkormányzat számlájára, vagy a Polgármesteri Hivatal házipénztárába - legkésıbb az árverés megkezdéséig - befizeti. 4. Az árverési tárgyalást a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıje vezeti. Az árverés megkezdésekor az árverés vezetıje az árverezıkkel közli az induló árat (a kikiáltási árat) és felhívja ıket ajánlatuk megtételére. A licitálás az induló ár 5%-ának megfelelı licitlépcsıkkel történik. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetıje a megajánlott legmagasabb összeg kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette (árverési vevı). 5) Az árverésen nem csökkenthetı az induló ár. 6) Az árverési vevı által befizetett letéti díjat be kell számítani az árba. A többi árverezınek a letéti díjat az árverés befejezését követı 15 napon belül vissza kell adni. 7) Az árverési vevıvel a szerzıdést az árverést követı 30 napon belül kell megkötni. Amennyiben az árverési vevı a szerzıdést a 30 napos határidın belül saját hibájából nem köti meg, vagy az árat a kiírási feltételek szerint nem fizeti meg, a befizetett letéti díjat elveszíti. 8) Az árverésen az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevıjének figyelmét az árverésen fel kell hívni arra, hogy az árverés nyertesével kötendı szerzıdés meghiúsulása esetén a szerzıdést a kiíró vele is megkötheti. 9) Az árverés sikertelen, ha a) nem tettek vételi ajánlatot, b) a második legmagasabb vételi ajánlatot tevı vevı sem köt szerzıdést. 10) Az árverés sikertelensége esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az elızı árverésen nyertes vevıként, vagy utóbb nyertes helyébe lépett második legjobb ajánlatot tevıként késıbb a szerzıdéskötéstıl visszalépett, vagy az árat határidın belül nem fizette meg. 11) Az árverésrıl jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell: -

az árverés helyét, idejét, az árverés vezetıjének nevét, az árverésre jogosultak azonosító adatait,

100 -

az elárverezett vagyontárgy adatait, induló árát, az árverési árat, a legmagasabb, és az azt követı ajánlatot tevı árverési vevı nevét, születési évét, anyja nevét, és lakcímét, jogi személy esetében az azonosító adatokat.

12. Az árverési jegyzıkönyvet az árverés vezetıje és az árverés résztvevıi írják alá. 4. sz. melléklet Az önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelıi jogának pályázat útján történı megszerzésének szabályai A pályázatra irányuló javaslatok és döntések 1. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelıi jogának pályázat útján való átadása esetén a pályázat kiírásáról, valamint annak tartalmáról a Közgyőlés dönt. 2. A Közgyőlés számára készített, a pályázat kiírásáról szóló döntés meghozatalához szükséges elıterjesztésnek az SZMSZ szabályain túl az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a vagyon jogi helyzetét, ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a kezelési és használati viszonyainak részletes bemutatását, a vagyonra, illetve annak állagmegóvására, felújítására vonatkozó kötelezı elıírásokat, kötöttségeket, illetve korlátokat és tilalmakat, b) a vagyonkezelıi jog átadására vonatkozó javaslatot, különösen annak célját, indokát, tervezett konstrukcióját, javasolt idıtartamát, c) a vagyonkezelésbe adást megalapozó szakmai érveket, annak indokait, d) mindazokat a további tényeket, érveket és körülményeket, amelyeket az elıterjesztı a döntéshozó tájékoztatása érdekében szükségesnek tart, e) mindazokat az egyetértı, illetve hozzájáruló nyilatkozatokat, melyeket az Áht., vagy egyéb jogszabály a döntés elıfeltételéül elıír. A pályázaton való részvétel általános feltételei 3.) A részvétel feltételei: a) a tájékoztató dokumentáció megvásárlása vagy átvétele, b) az ajánlattevı igazolja, hogy rendelkezik a közfeladat ellátására vonatkozó törvényi elıírásokban meghatározott személyi és szakmai felkészültséggel, a vagyonkezeléshez szükséges pénzügyi biztosítékokkal, c) az ajánlattevınek két hónapnál nem régebbi hatósági igazolással kell bizonyítania, hogy nem áll csıd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt, nincs lejárt esedékességő adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott olyan végrehajtható adó-, illeték-, vám-, vagy társadalombiztosítási tartozása, amelynek megfizetésére nem kapott halasztást, d) az önkormányzati közfeladat megszerzésére vonatkozó külön törvény a pályázatból való kizárás további eseteit állapíthatja meg.

101 A pályázati felhívás, a pályázati felhívásra utaló közlemény és tartalma 4. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét, b) a pályázati eljárás célját, c) a vagyonkezelésbe kerülı vagyon megjelölését (ingatlan esetén az ingatlannyilvántartási adatokat, beleértve a per-, teher-, és igénymentességre vonatkozó körülményeket és az ingatlan-nyilvántartáson kívüli igényeket is), d) az elbírálásra kerülı tartalmi elemeket, a pályázat elbírálása során alkalmazandó rangsorolási, bírálati szempontokat, e) a pályázaton való részvétel feltételeit, f) az esetleges ajánlati biztosíték mértékét, befizetésének módját, illetve visszafizetésének módját és feltételeit, g) az ajánlati kötöttség idıtartamát, h) a szerzıdés teljesítését biztosító mellékkötelezettség és egyéb biztosíték megjelölését, i) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, j) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, idıpontját, továbbá amennyiben a bontás nyilvánosan történik, az erre való utalást, k) a pályázattal kapcsolatban további információt szolgáltató szervezet, személy nevét, címét, telefonszámát, további információt a vagyontárgy megtekintésének lehetıségérıl, l) a tájékoztató dokumentáció beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit, m) az esetleges egyéb információkat, adatokat (környezetvédelmi, természetvédelmi, mőemlékvédelmi és egyéb jogi kötöttségek, elıírások stb.), n) a vagyonkezelıi jog megszerzése és gyakorlása ellenértékére vonatkozó ajánlatkérést, o) a vagyonkezelés idıtartamának megjelölését, vagy erre vonatkozó ajánlatkérést, p) a tervezett vagyonkezelés pénzügyi fedezetének bemutatására, illetve meglétének igazolására vonatkozó adatszolgáltatás kérést, q) a pályázó szervezet mőködési adataira és üzleti tervére vonatkozó adatszolgáltatás elıírását (a megelızı három év mérlegbeszámolóit, üzleti tervet a vagyonkezelés idıszakára), r) a pályázati ajánlatok elbírálási határidejét és az ajánlattevık értesítésének módját, határidejét, s) a kiíró azon jogának – szükség szerinti – fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevı visszalépése, vagy a vele való szerzıdéskötés meghiúsulása esetén jogosult a pályázat soron következı helyezettjével szerzıdést kötni, amennyiben az megfelel a jogszabályi, illetve a pályázati feltételeknek, t) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa, u) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy szükség esetén az ajánlattevıtıl írásban felvilágosítást kérhet annak elırebocsátásával, hogy az ajánlattevı ezzel kapcsolatos írásbeli válasza semmilyen formában nem eredményezheti az ajánlat elbírálásra kerülı tartalmi elemeinek megváltozását, v) egyéb, a kiíró által fontosnak tartott feltételeket. 5. A nyilvános pályázati felhívásra utaló közleményt a kiíró legalább az önkormányzat hivatalos lapjában és az önkormányzat honlapján köteles megjelentetni, szükség esetén egy országos napilapban és egy helyi lapban is megjelentethetı.

102 6. A pályázati felhívásra utaló közleménynek tartalmaznia kell: a) b) c) d) e)

a kiíró nevét, székhelyét, a vagyonkezelés tárgyát, azon szervezet megnevezését, ahol a pályázat tartalmáról további információ kérhetı, a részletes pályázati felhívás megtekintésének helyét, idejét, az ajánlattételi határidıt.

Az ajánlattételi határidı, a pályázati felhívás, a pályázati ajánlatok módosítása és visszavonása 7. Az ajánlattételi határidıt a kiíró nem határozhatja meg a pályázati felhívásra utaló közlemény közzétételétıl számított 30 naptári napnál rövidebb idıtartamban. 8. A pályázati felhívás feltételeinek lényeges megváltoztatása esetén a pályázati felhívás módosítását legkésıbb a pályázatok benyújtására nyitva álló határidı lejárta elıtt, a meghirdetés nyilvánosságra hozatalával azonos módon közzé kell tenni. A módosított benyújtási határidı a közzétételtıl számított legalább15 naptári nap. A kiíró jogosult a Közgyőlés hozzájárulásával a pályázati felhívást az ajánlattételi határidı elıtt módosítani, visszavonni, de errıl - a pályázati felhívásra utaló közlemény közlésével megegyezı helyeken - az ajánlattételi határidı lejárta elıtt köteles hirdetményt megjelentetni. A pályázati felhívás visszavonása esetén – amennyiben a tájékoztató dokumentációt az ajánlattevı ellenérték fejében kapta meg – a kiíró köteles az ellenértéket visszafizetni, ha az ajánlattevı a dokumentációt hiánytalanul visszaadja. 9. Az ajánlattevı az ajánlattételi határidı lejártáig módosíthatja, vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidı lejártát követıen a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók. Az ajánlati kötöttség, ajánlati biztosíték 10. Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidı lejártának napjával kezdıdik. Az ajánlattevı köteles legalább 90 napos ajánlati kötöttséget vállalni. A pályázati felhívásban elıírtak szerint az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni. A biztosíték átutalása a pályázati felhívásban rögzítettek szerint a kiíró számlájára történhet. Amennyiben az ajánlattevı az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a rendelkezésre álló határidın belül a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodás megkötése az ajánlattevınek felróható okból hiúsul meg, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. 11. A kiíró az ajánlati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az eljárás eredménytelenségének megállapítása esetén, illetve – az ajánlatok az elbírálását követıen – a nem nyertes ajánlattevık részére köteles 15 munkanapon belül visszafizetni. A határidıt a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételének, illetve a pályázat eredményérıl szóló döntés megküldésének napjától kell számítani.

103

A nyertes ajánlattevı esetében a befizetett biztosíték a pénzben kifejezett ellenértékbe beszámít. Amennyiben a vagyonkezelıi jog ellenértéke tevékenységben kifejezett, vagy a pénzben kifejezett ellenérték a befizetett biztosíték összegénél kisebb, a kiíró a befizetett biztosítékot illetve a különbözetet a nyertes ajánlattevı számára a pályázat eredményérıl szóló döntés megküldésének napjától számított 15 munkanapon belül fizeti vissza. A pályázati ajánlatok felbontása 12. A pályázati ajánlatokat tartalmazó zárt borítékokat a kiíró, vagy az általa megbízott, meghatalmazott személy a pályázati felhívásban megjelölt idıpontban bontja fel. Az ajánlatok felbontásánál a kiírásért felelıs és az általa meghívottakon kívül – nyilvános bontási eljárás esetén – az ajánlattevık, valamint az általuk írásban meghatalmazott személyek lehetnek jelen. A pályázati ajánlatok felbontásáról és ismertetésérıl jegyzıkönyvet kell készíteni. A pályázati eljárás érvénytelensége 13. Érvénytelen a pályázati eljárás, ha: a) a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, b) valamelyik ajánlattevı az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevı érdekeit súlyosan sértı cselekményt követett el. A pályázati ajánlat érvénytelensége 14. Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha: a) azt az ajánlattételi határidı lejárta után nyújtották be, b) azt olyan ajánlattevı nyújtotta be, aki jogszabály alapján az eljárásban nem vehet részt, c) az ajánlattevı az ajánlati biztosítékot nem, vagy nem az elıírtaknak megfelelıen bocsátotta rendelkezésre, d) azt olyan ajánlattevı nyújtotta be, aki a pályázati dokumentációt nem vásárolta meg, illetve nem vette át, e) az ajánlattevı nem csatolta a meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat, f) az ajánlattevı a pályázatot nem írta alá (gazdasági társaság esetén cégszerő aláírással), g) az nem felel meg a pályázati felhívásban, dokumentációban, jogszabályban meghatározott feltételeknek. A pályázati ajánlatok elbírálása 15. A pályázati ajánlatokat legkésıbb az ajánlattételi határidı lejártát követı 30 naptári napon belül kell elbírálni. Az ajánlattevık a kiírásért felelıs egyedi elbírálása alapján, a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidıig kötelesek a hiányzó igazolásokat beszerezni, illetve a nyilatkozatokat megtenni. A hiánypótlási határidı legfeljebb 15 napban határozható meg. A hiánypótlás során a pályázat elbírálásra kerülı tartalmi elemei nem módosulhatnak.

104 A kiírásért felelıs az elbírálási határidıt – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az új határidırıl a kiírásért felelıs köteles tájékoztatni az összes pályázót. A pályázati ajánlatok elbírálása során a kiírásért felelıs írásban – a többi ajánlattevı azonos és egyidejő értesítése mellett – módosításnak nem minısülı felvilágosítást kérhet az ajánlattevıtıl az ajánlatában foglalt nem egyértelmő kijelentések tartalmának tisztázására. A pályázati ajánlatokat a kiírásért felelıs feldolgozza, köteles a pályázati ajánlatok tartalmi és formai érvényességét vizsgálni, egyben a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján a pályázati ajánlatok elbírálására és rangsorolására vonatkozó javaslatait és észrevételeit rögzíteni. A polgármester a kiírásért felelıs által összeállított döntésre elıkészített összefoglaló anyagot a Közgyőlés elé terjeszti és a nyertes pályázó személyérıl a Közgyőlés dönt. Összeférhetetlenségi szabályok 16. A pályázat elbírálásából ki van zárva, és abban, mint elbíráló nem vehet részt: a) a pályázó, vagy annak képviselıje, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója, b) a pályázó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselıje, tulajdonosa, tagja, alkalmazottja, vagy más, szerzıdéses jogviszony alapján foglalkoztatottja, c) aki annak a jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak a képviselıje, alkalmazottja (foglalkoztatottja), amelyben a pályázó közvetlen vagy közvetett befolyással rendelkezik, illetıleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja, illetve más szerzıdéses jogviszony keretében foglalkoztatója, vagy foglalkoztatottja, d) az a)-c) pontokban megjelölt személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), e) akitıl a pályázat tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el (elfogultság). 17. A pályázat elbírálásában résztvevı köteles haladéktalanul bejelenteni a kiírónak, ha vele szemben bármely, az 1. pontban körülírt összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenséget az ajánlattevı is bejelentheti. 18. Összeférhetetlenségi kérdésben vita esetén a polgármester dönt. Pályázati eljárás eredménytelensége 19. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha a) nem érkezett pályázati ajánlat, b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek, c) amennyiben a Közgyőlés a pályázati eljárást eredménytelenné nyilvánította. A pályázati eljárás eredményének kihirdetése, közzététele 20. A kiíró a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó döntésrıl, a döntést követı 15 naptári napon belül a pályázókat értesíti.

105

21. A kiírónak az önkormányzati vagyon vagyonkezelésére vonatkozó megállapodást a pályázat nyertesével a Közgyőlés döntését követı 30 munkanapon belül kell megkötnie. 22. A kiíró a pályázat soron következı helyezettjével köti meg a szerzıdést, ha a nyertes pályázóval a vagyonkezelésre vonatkozó megállapodás nem jön létre, illetve a vagyonkezelésbe adás a nyertes érdekkörében felmerülı okból meghiúsul, feltéve, hogy annak ajánlata megfelelı, és az erre vonatkozó feltétel a pályázati kiírásban szerepelt. Tárgy:

Extrém sportpálya fejlesztésére rendelkezésre álló forrás átadása

Vantara Gyula polgármester: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot támogatta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 3/2. 505-517) A közgyőlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 201/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a közterületeken lévı sportlétesítmények 2009. évi költségvetésben „a szabadtéri sportlétesítmények fejlesztésére, ifjúsági parkok létrehozására” rendelkezésre álló forrásból 6.200.000,- Ft-ot fejlesztési támogatásként átad Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. részére, abból a célból, hogy a Zrt. az extrém sportpálya 2009. évi aktuális fejlesztéseit megvalósítsa. Felelıs: Határidı:


Tárgy:

Békéscsaba „Kalandpark” II. ütem

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, és a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a határozati javaslatot támogatták. (Kazetta 3/2. 517-524) Hrabovszki György képviselı: Az elıterjesztés szerint a Kalandpark II. üteméhez a Gyulai út mentén lévı Trófea Hotel, valamint az ÁNTSZ mögötti területek kapcsolódnak. Ezen területek az önkormányzat tulajdonában vannak? (Kazetta 3/2. 524-537) Hanó Miklós alpolgármester: A hotel területét nem érinti a beruházás. (Kazetta 3/2. 537-542) Pap János képviselı: Korábban a terület egy olyan kolbászfalu létrehozását tervezte, amely a hétköznapok során is mőködik. Kérdıjelei vannak ezzel kapcsolatban, de nagy érdeklıdéssel várja a beruházást. (Kazetta 3/2. 542 - 4/1. 001)

106

Hanó Miklós alpolgármester: Elképzeléseik szerint a kolbászfalu az év minden szakában folyamatosan üzemelne, árusító helyek, szállások kerülnének kialakításra. A turizmus fellendítése érdekében ısztıl-tavaszig bemutató disznóvágást, feldolgozást rendeznének. Békéscsabán jelentıs azon termelık száma, akik ıstermelıként kolbászt állíthatnak elı. Ezen a területen nyerne elhelyezést a nagyrendezvény tér, ahol többek között a Kolbászfesztivál is megrendezésre kerülhet. (Kazetta 4/1. 001-012) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 012-014) A közgyőlés 22 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 202/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a Kalandpark II. ütemérıl szóló tájékoztatót megismerte és elfogadja. Felelıs: Határidı:

2./

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése kifejezi azon szándékát, hogy támogatja a Kalandpark további fejlesztését, jóváhagyja, hogy a II. ütem megvalósítását célzó elıkészítı munkálatok, illetve a projektdokumentáció elkészítésének munkálatai elkezdıdjenek. Felelıs: Határidı:

3./

Hanó Miklós alpolgármester 2009. június 30.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a projekt elıkészítéséhez szükséges önerıt (legfeljebb 15 millió Ft-ot) a pályázatok és egyéb fejlesztések célelıirányzat terhére biztosítja. Felelıs: Határidı:

4./



Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése jóváhagyja az engedélyes tervek megszerzését célzó nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását és egyben felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a nyertes ajánlattevıvel való szerzıdés megkötésére. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2009. szeptember 30.

107 Tárgy:

„Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet Sürgısségi Betegellátó Osztályának (SO2) korszerősítése” tárgyú pályázat – elızetes támogató döntés elfogadása

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. (Kazetta 4/1. 014-020) Pap János képviselı: Kérdését Vrbovszki Viktor bizottsági elnökhöz intézte: Miért van szükség a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság véleményezésére? (Kazetta 4/1. 020-027) Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztés pályázatot érint, ezért volt szükség a fenti bizottság véleményére. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 027-034) A közgyőlés 26 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 203/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT

1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív program támogatási rendszeréhez benyújtott TIOP-2.2.2-08/1-2008-0028 regisztrációs számú, „Réthy Pál KórházRendelıintézet Sürgısségi Betegellátó Osztályának (SO2) korszerősítése” címő elsı fordulós csökkentett összegő elızetes támogatási döntésben részesült pályázatot a 476.346.723,- Ft csökkentett támogatási összeggel is fenntartja.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a „csökkentett összegő elızetes támogatás esetében a pályázat fenntartásáról” szóló nyilatkozat aláírására.



Tárgy:

A volt lıszerraktár értékesítése

Vantara Gyula polgármester: Az anyag helyszínen került kiosztásra. Az elıterjesztést véleményezte a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, valamint a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a határozati javaslat elfogadását javasolták a közgyőlésnek. Az ingatlanok együttes kikiáltási ára bruttó 31.000.000,- Ft. (Kazetta 4/1. 034-041) Szilvásy Ferenc képviselı: Az árok külön értékesítésére van lehetıség? Szívesen licitálna. (Kazetta 4/1. 041-045)

108 Vámos József képviselı: A táblák elhelyezésével kapcsolatban van-e elıírás arra, hogy azokat a talajban milyen mélyen kell elhelyezni? Sok esetben tapasztalta a táblák helyükrıl történı kimozdítását, ezért javasolta, hogy ennek megakadályozása érdekében mélyebben helyezzék el a figyelmeztetı táblákat. (Kazetta 4/1. 045-056) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Vámos József képviselı figyelmét, hogy a közgyőlés a lıszerraktár értékesítését tárgyalja. (Kazetta 4/1. 056-060) Pap János képviselı: Nem kapott meghívást a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság mai rendkívüli ülésére. (Kazetta 4/1. 060-072) Fodor Lajos képviselı, bizottsági elnök: Krattinger Mártonné a Stratégiai-Fejlesztési Osztály vagyonkezelı tájékoztatása szerint minden bizottsági tag meghívást kapott a mai rendkívüli bizottsági ülésre. (Kazetta 4/1. 072-078) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 078-080) A közgyőlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 204/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése nyilvános árverésen értékesíti a békéscsabai 0964 hrsz-ú, 6 ha 1368 m2 területő, telephely mővelési ágú , továbbá a 0963 hrszú, 6104 m2 területő, út és árok mővelési ágú ingatlanokat, az alábbi feltételekkel: 1. Az ingatlanok együttes kikiáltási ára bruttó 31.000.000,- Ft azaz harmincegymillió forint. 2. Az önkormányzat az ingatlanokat megtekintett állapotban értékesíti, mindenféle bontási, felújítási munka a vevı feladata és költsége. 3. Az értékesített ingatlan igény szerinti közmőcsatlakozásainak kiépítése az új tulajdonos feladata és költsége. 4. A vevı köteles térítésmentesen átjárási szolgalmi jogot biztosítani a 0963 hrsz-ú ingatlan területére a 0965/14, 0965/15 és 0965/16 hrsz-ú ingatlanok tulajdonosai számára. Felelıs: Határidı:


Tárgy:

Ingatlancsere a Hunyadi téren

Vantara Gyula polgármester: Az anyag helyszínen került kiosztásra. Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési Környezetvédelmi és Mezıgazdasági, valamint Gazdasági,

109 Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását ajánlja a közgyőlésnek. (Kazetta 4/1. 080-086) Takács Péter képviselı: Felkérte az anyag elıterjesztıjét, ismertesse annak lényegi elemeit. Értelmezése szerint az önkormányzat a Békéscsaba, Szent István tér földszinti sorát szándékozik elcserélni a Hunyadi téren elhelyezkedı pizzériával. A cserét milyen városi érdek indokolja? (Kazetta 4/1. 086-093) Vantara Gyula polgármester: A Justh Gy. utca és a Hunyadi tér sarkán elhelyezkedı földszintes épület cseréjérıl van szó. (Kazetta 4/1. 093-096) Pap János képviselı: Az ötletet jónak tartja, de célszerő végiggondolni a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola udvarára tervezett parkolóház építést. Véleménye szerint a létesítményt nem az iskola sportudvarán kellene megvalósítani. Korábban a tervek szerint a Szent István tér 10. szám alatt mővész kávéház kialakítását tervezték, amihez véleménye szerint a zárt udvar megfelelı. Annakidején a pizzéria létrehozása jó kezdeményezés volt, de mára már világossá vált, hogy annak épülete akadályozza a Jókai Színházból és a Fiume Szállóból történı kijárást. (Kazetta 4/1. 096-115) Miklós Attila képviselı: Egyetért Pap János képviselı által elmondottakkal, továbbá felvetette, hogy amennyiben az önkormányzat a Szent István tér 10. szám alatti ingatlan együttes hasznosítását tervezi, nem célszerő annak egy részének vállalkozó általi felújítása. (Kazetta 4/1. 115-122) Fodor Lajos képviselı, bizottsági elnök: Az elıterjesztés megtárgyalásának sürgısségét az indokolta, hogy a pizzéria tulajdonosa a 2009. májusában záruló pályázatokon elnyerhetı pénzügyi források igénybevételével kívánja megoldani a létesítmény elhelyezést. Az önkormányzat a Szent István tér 10. szám alatti ingatlan felújítását a belváros rehabilitációval együtt kívánja megvalósítani. A Jankay ház külsı- és belsı kialakítása a pályázat része. A vállalkozó tulajdonába - a pizzéria épületéért - a Justh Gy. utca és a Hunyadi tér közötti terület kerülne, tekintettel arra, hogy a hunyadi téri épület a város rehabilitációjában „útban van”. Amennyiben az önkormányzat nem él a cserelehetıséggel, a Jankay házat saját költségén kell felújítania. (Kazetta 4/1. 122-153) Vámos József képviselı: Értelmezése szerint a csere alapja a 3886/1. hrsz-ú, 416 m2-es, több épületbıl álló ingatlan 140 m2-es beépítettséggel. Az A/12-14-es helyrajzi számokkal jelölt terület a 390 m2-es „B” betővel jelzett területet jelöli. Hogyan történt és ki végezte a közel hasonló értékő – kb. 48.000.000,- Ft – ingatlanok értékbecslését? A határozati javaslat értelmében a cserét haladéktalanul végre kell hajtani, meg kell kötni a szerzıdést. Hogyan kell értelmezni „Az elcserélt ingatlanok használatáról külön megállapodás köthetı, melynek lényege, hogy a használat a felek által tervezett beruházásokat nem akadályozhatja.” mondatot? Véleménye szerint a pizzéria és annak kiszolgáló helyiségei a csereingatlanban annak lepusztult állapota miatt - nem tud elhelyezést nyerni, a használhatóság érdekében a vállalkozónak beruházást kell végrehajtania. A tisztánlátás érdekében felvilágosítást kért az érintettektıl. (Kazetta 4/1. 153-180)

110

Baji Lajos képviselı: A városmarketing kiadványa alapján a Szent István tér 10. belsı udvara azt a funkciót látná el, amire a vállalkozó pályázott. Örömmel vette a kisvállalkozók gazdasági támogatását, lehetıvé téve ezzel a kisebb-nagyobb projektekhez való csatlakozást. A fejlesztések kapcsán az uniós támogatások mellett biztosítani kell a magántıke beáramlását is. Példaként említette a cserét kezdeményezı vállalkozót. Véleménye szerint a parkolóház esetében méltányolni kell az érintett iskola sportudvarával kapcsolatos kérését. Célszerő megvizsgálni a sportudvar változatlanul hagyása mellett az áruház területén egy kisebb, a Hunyadi téren egy tervben lévı parkolóház létrehozását. Javasolta a határozati javaslat 6. ponttal történı kiegészítését, amely úgy szól, hogy a társasház új résztulajdonosa egyben tudomásul veszi, hogy a belváros rehabilitációs programra önkormányzat által benyújtani kívánt pályázathoz csatlakozik, és a ráesı önrészt vállalja. Az ingatlancsere folytán a tulajdonos társasházi résztulajdonossá válik, vállalva ezzel az idıközben felmerülı feladatokat, költségeket. (Kazetta 4/1. 180-239) Szente Béla képviselı: Ismeretei szerint a Szent István tér 10. számú épület érintett része késıbbi hozzáépítése a nagyépületnek. Ebbıl adódóan építészetileg sem egy tömbnek minısül, éppen ezért más célra történı hasznosítása elképzelhetı. A városban számtalan önkormányzati tulajdonban lévı használaton kívüli, „árva” épület található – Szabadság tér 10., Szent István tér 10., Andrássy úti Óvoda, Sörház, Gerlai kastély -. A Szabadság téri ingatlan vételára 150.000.000,- Ft, részfelújítása megközelítıleg 108.000.000,- Ft-ot vonna maga után. Ekkora összegért az ingatlan nem talál gazdára, ezért tartja fontosnak a vállalkozói tıke megjelenését, aminek segítségével ezen ingatlanok felújításra kerülhetnek. Javasolta a határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 4/1. 239-291) Pap János képviselı: Egyetért Szente Béla képviselı által elmondottakkal. Az ingatlanok elhanyagoltak, hajléktalantanyák, felújításuk elengedhetetlen. A cserére váró ingatlanok közül az egyik viszonylag jó állapotban lévı, míg a másik bontásra szorul, éppen ezért az ingatlanbecslés tekintetében kétségei merülnek fel. Nyilvánvaló, hogy az udvart majd kizárólag csak a vállalkozó használja, az épület által bezárt területet ezért számára használatba kell adni. A határozati javaslat nem tükrözi az átépítés utáni használat végiggondolását. (Kazetta 4/1. 291-326) Fodor Jánosné képviselı: Az a felvetés, miszerint a pizzéria épületének cseréjével a parkolóház a Hunyadi téren nyerjen elhelyezést, nem tartja elfogadhatónak, tekintettel arra, hogy a bérlakások ablakai a térre néznek. Az önkormányzat sokat dolgozott azon, hogy a város rehabilitációjába a legjobb vállalkozók kerüljenek kiválasztásra, mivel a pályázat feltétele a 10 %-os vállalkozói tıkebevonás. Az Univerzál Kereskedelmi Vállalat és az Élésker bevonásával ez a feltétel megvalósul. A sportudvar elvételével kapcsolatban elmondta, hogy az Ibsen palota építése miatt a sportudvar mindenféleképpen „áldozatul” esik. A Szent István tér 10. szám alatt lévı ingatlan az önkormányzat hosszú távú koncepciója. A nehéz gazdasági helyzetben egyre kevesebb az olyan vállalkozó, aki egy óriási komplexumot egymaga fel tudna újítani. Örülni kell annak, hogy az épület legalább egy része felújításra kerülne, ezért javasolta a határozati javaslat elfogadását. (Kazetta 4/1. 326-360)

111 Takács Péter képviselı: A város vezetésének mi az elképzelése a fıépület hasznosításával kapcsolatban? A korábbi testület Jankay Galéria kialakítását tervezte. (Kazetta 4/1. 360-374) Vantara Gyula polgármester: A fıépület a fıtér felújítási programjában szerepel, melynek keretén belül a tetı, a homlokzat és a nyílászárók felújítására van lehetıség. Belsı kialakítására keresik a lehetıségeket. Szándékukban áll az üzletek bérbeadása, a tetejére több elképzelés van, de hasznosítására jelenleg még nem találtak befektetıt. (Kazetta 4/1. 374-386) Fodor Lajos képviselı, bizottsági elnök: Vámos József képviselı értékbecsléssel kapcsolatos kérdésére elmondta, hogy mind a két ingatlan vonatkozásában hivatalos értékbecslés készült. Baji Lajos képviselı azon felvetésére, miszerint az IVS a Hunyadi téren mélygarázs kialakítását tervezi, kifejtette, hogy a belváros parkolási problémáinak megoldására van szüksége. A Szent István tér felújításával a parkolási lehetıségek megszőnnek, ezért van szükség újabb parkolók kialakítására. Nem javasolta a Hunyadi téren mélygarázs létesítését, tekintettel arra, hogy annak bekerülési költsége plusz 30-40 %-os kiadást jelentene az önkormányzatnak. Az Irányi utca-Hunyadi tér parkolási kihasználtsága 130 %. A pizzéria területe lehetıséget biztosít a parkoló bıvítésre. A helyrajzi számokkal kapcsolatban elmondta, hogy a pizzéria és a Szent István téri ingatlanok három albetétben szerepelnek – 25-50-250 m2 terület -. A Justh Gy. utcáról a Szent István tér 10. szám belsı udvarából átjárásra lesz lehetıség. Megmarad a Szent István téri és a Hunyadi téri átjáró. A határozati javaslat 5. pontja értelmében a csereszerzıdésben rögzíteni szükséges, hogy a tulajdonos mőködése ne zavarja a belváros rehabilitáció során a Szent István tér 10. szám alatti ingatlan új funkcióját. A csereépületek felújítása egyszerre kell, hogy megvalósuljon, magántıke bevonásával. (Kazetta 4/1. 386-440) Baji Lajos képviselı: A Hunyadi téren parkolóház kialakítása nem elképzelhetı, a tervek nem is tartalmazzák. A terület szintben töredezett, szerkezetében felszabdalt, egységes kezelése kedvezı feltételeket biztosítana. Azzal, hogy a Szent István térre tervezett mélygarázsok nem kerülnek megvalósítása, ezáltal az önkormányzatnak kötelezettsége – rájárási távolságon belül – a parkolók számának megnövelése. A határozati javaslat 5. pontja utólag került az elıterjesztésbe, amely azt célozza meg, hogy az új tulajdonos miben nem akadályozza az önkormányzatot. Az általa javasolt 6. pontban a város hívja fel a vállalkozó figyelmét arra, hogy a továbbiakban az albetéte miatt együttmőködési kötelezettsége áll fenn, ami korrektebbé teszi a két fél közötti megállapodást. Az elıterjesztést ezzel a kiegészítéssel tudja elfogadni, ami a társasházi albetéti, jogi funkciót egymás számára teljes mértékben egyértelmővé teszi. (Kazetta 4/1. 440-476) Vámos József képviselı: Kérte, hogy az értékbecslést a jegyzı válaszával együtt bocsássák rendelkezésére. A 3886/1. hrsz-ú ingatlan hasznosítása funkcióban megoldott. Abban az esetben, ha az önkormányzat tulajdonába kerül, holtértékké válik, ugyanakkor, ha a vállalkozó a „B” jelő épületben funkcióját el szeretné látni, komoly befektetést igényel, de hosszú távon megtérül. Véleménye szerint a két ingatlan értéke nincs arányban. A homlokzatmegtartás a vállalkozó

112 számára kötelezı? Ráépítési lehetıség esetén az ingatlan értéke nagymértékben eltérhet. Ez alapján kételyei merülnek fel a tekintetben, hogy az értékbecslés alapján mind a két ingatlan 48.000.000,- Ft-ot ér. (Kazetta 4/1. 476-523) Fodor Lajos képviselı, bizottsági elnök: Vámos József felvetésére elmondta, hogy bizonyára mindenki számára ismert a „B” épület állapotromlása. A Szent István tér 10. szám alatti ingatlan régi épületének felújítási értéke kb. 250-300.000.000,- Ft, hasonlóan a „B” épület vállalkozó általi felújításával. A mőemlék megırzését az új tulajdonos vállalja. (Kazetta 4/1. 523-546) Vantara Gyula polgármester: Fodor Lajos bizottsági elnök Baji Lajos képviselı módosító javaslatát befogadásra javasolja? (Kazetta 4/1. 546-550) Fodor Lajos képviselı, bizottsági elnök: Nem javasolta, tekintettel arra, hogy a két fél közötti szerzıdés majd tartalmazza. (Kazetta 4/1. 550-556) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Baji Lajos képviselı módosító javaslatát. - Megállapította, hogy a közgyőlés 8 igen, 6 nem szavazattal, 10 tartózkodással a módosító javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/1. 556- 4/2. 010) A közgyőlés 17 igen szavazattal, 7 tartózkodással a következı határozatot hozta: 205/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése ingatlancsere megállapodást köt a 3886/1 hrsz-ú ingatlan tulajdonosával, az alábbi feltételekkel: 1. Az önkormányzat a tulajdonában lévı 3894/A/12, 3894/A/13 és 3894/A/14 hrsz-ú társasházi ingatlanrészeket a 3886/1 hrsz-ú ingatlan tulajdonosának tulajdonába adja. Az önkormányzat a 3886/1 hrsz-ú ingatlant tulajdonba átveszi. 2. Az ingatlancsere értékazonosságon alapul, az elcserélt ingatlanok forgalmi értéke bruttó 47.400.000,- Ft, azaz negyvenhétmillió-négyszázezer forint. 3. A csereszerzıdés megkötésérıl haladéktalanul intézkedni kell, a cserélı felek az általuk elcserélt ingatlanok birtokába a szerzıdés aláírását követıen lépnek. Az elcserélt ingatlanok használatáról külön megállapodás köthetı, melynek lényege, hogy a használat a felek által tervezett beruházásokat nem akadályozhatja. 4. A csereszerzıdésben külön fel kell hívni az új tulajdonos figyelmét a 3894 hrsz-ú ingatlan mőemléki jellegére. 5. A csereszerzıdésben rögzíteni kell, hogy a 3894/A/12, 3894/A/13 és 3894/A/14 hrsz-ú ingatlanok új tulajdonosa mőködésével nem zavarhatja, vagy korlátozhatja a belváros rehabilitáció során a Szent István tér 10. szám alatti ingatlan új funkcióját. A 3894/A/12, 3894/A/13 és 3894/A/14 hrsz-ú ingatlanok új tulajdonosa a fejlesztési

113 elképzeléseit Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának StratégiaiFejlesztési Osztályával folyamatosan egyeztetni köteles. Felelıs: Határidı:


Vantara Gyula polgármester: 16 óra 48 perckor szünetet rendelt el, a közgyőlés 17 óra 10 perckor folytatja tovább munkáját. (Kazetta 4/2. 003-010) Szünet Napirend tárgya: Tárgy:

Városüzemeltetést érintı ügyek

Békéscsaba forgalmi rendjének felülvizsgálata – CD-melléklet

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását ajánlja a közgyőlésnek. Kérte Csiaki Tamást a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetıjét, hogy a felmerülı kérdésekre adja meg a választ. (Kazetta 4/2. 010-020) Szente Béla képviselı: Örül annak, hogy az elıterjesztés túllépett a hatáskörén, és ebbıl adódóan jó néhány olyan elemet tartalmaz, ami eddig nem került megfogalmazásra. Olyan lakossági észrevételeket, javaslatokat sorakoztat fel, amelyek mindenképpen megszívlelendık és Békéscsaba közlekedési stratégiájába beépíthetık. (Kazetta 4/2. 020-034) Benkóné Dudás Piroska képviselı: Véleménye szerint az anyag egy nagyon alaposan elıkészített, körültekintıen állították össze mindazokat a változtatásokat, amelyek indokoltak a város területén. Kérte, hogy az elıkészítık a Gyulai úton – TISZK, Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola - vizsgálják meg a záróvonal feloldásának lehetıségét. A kerülıút mellızése érdekében naponta több száz ember szabálytalankodik az adott szakaszon. A gyalogos átkelıhely Alkotmány utcára történı áthelyezését az iskola és a vendéglátóipari egység közötti kötelezı 100 m-es távolság indokolta. A gyulai úti útbeszakadáshoz kapcsolódóan változtatásokra kerülhet sor, és amennyiben kérésük kivitelezhetı, örömükre szolgál. (Kazetta 4/2. 034-053) Herczeg Tamás tanácsnok: Békéscsaba forgalmi rendjének felülvizsgálata során az anyag összeállítója kérte a képviselıket, hogy körzetükben győjtsék össze a lakosság véleményét. A lakossági fórumokon, e-mailen érkezett vélemények jelentıs részét az anyag 1-4. kategóriája tartalmazza, amit az elıterjesztés a közlekedési koncepció elkészülte után javasol megvalósítani. Csiaki Tamás a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetıje tájékoztatása szerint körzetében is van számos olyan elvégzendı feladat, ami a fenti kategóriába beletartozik. Ilyen pl. az Illésházi-Trefort utca keresztezıdésében az átkelıhely visszaállítása. Módosító javaslata: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a „Békéscsaba forgalmi rendjének felülvizsgálata” tárgyú elıterjesztést megtárgyalta, az elkészült szakmai anyagot megismerte, és megállapítja, hogy az 1., 2., 3., 4. számú

114 mellékletben felsorolt feladatokat eseti mérlegelés alapján, indokolt esetben el kell végezni, és a közlekedési koncepciót ennek figyelembevételével kell elkészíteni.” A határozati javaslat második mondata változatlanul marad. (Kazetta 4/2. 053-073) Miklós Attila képviselı: Véleménye szerint a forgalmi rend felülvizsgálata csak úgy képzelhetı el, ha figyelembe veszik a készülı közlekedési koncepciót. Azt is figyelembe kell venni, hogyha elkészül a város rehabilitáció, mennyiben befolyásolja Békéscsaba forgalmi rendjét. 2009. április 1-jén lépett életbe az új szőkített menetrend, ezért várható, hogy a lakosság tájékoztatás céljából a területi képviselıt felkeresi. Vélhetıen május hónapban beérkeznek a járatritkítással kapcsolatos panaszok is. Végig kell gondolni, hogy miképpen kell újraszervezni és gondolni a tömegközlekedést Békéscsabán. (Kazetta 4/2. 073-086) Fodor Lajos képviselı: Benkóné Dudás Piroska képviselı felszólalásával kapcsolatban elmondta, hogy a Petıfi Utcai Általános Iskola elıtt, valamint a Petıfi u. több szakaszánál záróvonal húzódik, aminek figyelmen kívül hagyása mellett közlekednek az arra haladók, ezért kérte annak bizonyos területen történı feloldását. (Kazetta 4/2. 086-093) Hrabovszki György képviselı: Módosítással élt az elıterjesztés 5. mellékletének 53. pontjával – posta parkoló szervizút - kapcsolatban. Véleménye szerint a tükör és az elsıbbségadás kötelezı tábla kicserélése nem önkormányzati feladat, a posta kötelezettsége. Ugyanezen melléklet 55. pontjában rögzített felállás módját szabályozó kiegészítı táblát csak ott kellene elhelyezni, ahol nem egyértelmő. (Kazetta 4/2. 093-100) Hricsovinyi Tamás képviselı: Felkérte Miklós Attila képviselıt, tolmácsolja Molnár László és Tóth Károly országgyőlési képviselık számára a közgyőlés azon kérését, miszerint járjanak el annak érdekében, hogy a Körös Volán Zrt-tıl megvont 25.000.000,- Ft-ot a jövıben biztosítsák a zrt. számára, segítve ezzel a buszjáratok bıvítését. (Kazetta 4/2. 100-104) Csiaki Tamás a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetıje: Vámos József képviselı táblaelhelyezéssel kapcsolatos felvetésére elmondta, hogy a táblák elhelyezését szabvány nem írja le , a balesetveszély elkerülése érdekében nem kerülnek mélyebb szintre. Benkóné Dudás Piroska és Fodor Lajos képviselı felszólalásával kapcsolatban elmondta, hogy az általuk említett utak kezelése nem az önkormányzat, hanem a Közútkezelı Kht. feladata, akik felülvizsgálat után döntenek a módosítás lehetıségérıl. Miklós Attila képviselınek elmondta, hogy a kialakult új menetrenddel kapcsolatban a lakosság részérıl az észrevételek folyamatosan érkeznek a Körös Volán Zrt. és az önkormányzat felé, amely észrevételeket a zrt. bevonásával kivizsgálják, és ennek függvényében a menetrend módosításra kerül. (Kazetta 4/2. 104-125) Vantara Gyula polgármester: Az önkormányzat öt évente köteles forgalmi felülvizsgálatot végezni. A forgalmi rend felülvizsgálata és a közlekedési koncepció közötti ellentmondás a véletlenszerő egybeesésnek köszönhetı. A közlekedési koncepció választ ad Miklós Attila képviselı kérdéseire. A csatornázási program megkezdésével jelentıs változásokra kell számítani, de ettıl függetlenül a vizsgálatokat a koncepció keretén belül elvégzik, azok

115 bevezetése nagy valószínőséggel a munkálatok befejezése után fog megtörténni. A közlekedési koncepció a kerékpárúttól a járdákon keresztül a tömegközlekedési eszközök útvonalait is magába foglalja. Herczeg Tamás Tanácsnok koncepcióval kapcsolatos észrevételeit eseti mérlegelés alapján elıterjesztıként befogadja, de kérte figyelembe venni az építkezések miatti változásokat. Elsıbbséget élveznek a balesetveszély elkerülése miatti jelzıtábla-, mőszakilag elavult jelzırendszer cserék. (Kazetta 4/2. 125-145) Herczeg Tamás tanácsnok: Az elıkészített változások a módosító javaslat elfogadásával végrehajthatók. Tájékoztatta a képviselıket, hogy Kiss Tibor képviselınek unokája született. Jó egészséget kívánt a családnak. (Kazetta 4/2. 145-150) Vantara Gyula polgármester: A módosításokkal együtt szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 150-154) A közgyőlés 25 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta: 206/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a „Békéscsaba forgalmi rendjének felülvizsgálata” tárgyú elıterjesztést megtárgyalta, az elkészült szakmai anyagot megismerte és javasolja a közgyőlésnek, hogy az 1., 2., 3., 4. számú mellékletben felsorolt feladatokat eseti mérlegelés alapján indokolt esetben el kell végezni és a közlekedési koncepciót ennek figyelembe vételével kell elkészíteni. Az 5., 6. számú mellékletben felsorolt KRESZ tábla pótlásokat, útburkolati jel módosításokat a Polgármesteri Hivatal szükség szerinti felülvizsgálat után az üzemeltetési feladatok terhére 2009. évben végezze el. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2009. december 31.

Tárgy:

Földgáz energia szabadpiaci beszerzése

Vantara Gyula polgármester: Az elıterjesztést tárgyalta a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság, és a határozati javaslat elfogadását ajánlja a közgyőlésnek. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. (Kazetta 4/2. 154-158) Pap János képviselı: Érdemes megemlíteni, hogy korábban a földgáz piac liberalizálása fontos célkitőzés volt. Reményei szerint a mobiltelefon hálózathoz hasonlóan olyan piaci versenyhelyzetet teremt, mely lehetıvé teszi a monopolhelyzetben lévı partnerek kizárását. Végig kell gondolni, hogy a város intézményeinek, valamint a társasházi fogyasztók egybeolvadása olcsóbbá teheti-e a földgázbeszerzést. Ennek kivizsgálása érdekében az önkormányzat jelölje ki a megfelelı szakembert. Példaként említette, hogy Szeged város

116 összes intézménye az önkormányzat szervezésében versenyeztette meg a mobilszolgáltatót, kb. 12.000 közalkalmazott 4 telefonnal térítésmentesen kommunikálhat. (Kazetta 4/2. 158-222) Köles István alpolgármester: Személy szerint nem találkozott olyan szabadpiaccal, ahol mindent megoldott volna maga a piac. Célszerő lett volna, ha az állam szabályzó szerepe megmarad a tekintetben, hogy a magyar gáz ne import áron kerüljön értékesítésre. Az önkormányzat gondolkodik azon, – kistérségi szinten is – hogy az intézményeit közösen versenyeztesse meg, de a lakosság bevonása – tekintve a két gázár különbözısége miatt komoly gondot jelentene. 2009. évben a 100 m3/óra felett fogyasztók bevonására van szükség, de szándékukban áll a 20-100 m3/órába esık bevonása is. (Kazetta 4/2. 222-247) Fodor Lajos képviselı, bizottsági elnök: Pap János képviselı felvetésére elmondta, hogy az idei év gázbeszerzését piaci úton kívánják megvalósítani, hasonlóan a 2008. évi villamos áram beszerzéshez. Az „egyetemes” és lakossági áram beszerzés jóval kedvezıbb árfekvéső. Az önkormányzat tervei között szerepel a 20-100 m3/óra fogyasztók bevonása. A város intézményei éves szinten kb. 3.000.000,- m3 gázt fogyasztanak, ezért van szükség a piacra való kijutásra. Nem gondolja, hogy a térítésmentes mobiltelefon használathoz hasonlóan a jövıben ingyen gázt biztosítanak a gázszolgáltatók. (Kazetta 4/2. 247-269) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. (Kazetta 4/2. 269-273) A közgyőlés 24 igen szavazattal, 1 tartózkodással a következı határozatot hozta: 207/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése felkéri Vantara Gyula polgármestert, vegye fel a kapcsolatot a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás településeivel (Békéscsaba, Csabaszabadi, Kétsoprony, Szabadkígyós, Telekgerendás, Újkígyós) annak érdekében, hogy a települések kistérségi szinten vagy a Békés Megye Önkormányzat kezdeményezése alapján a megye települési önkormányzataival együttesen kívánják a földgáz beszerzést lefolytatni. Felelıs: Határidı:


2.

Amennyiben a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás települései kistérségi összefogással folytatják le a földgáz energia beszerzést, úgy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése kinyilvánítja, hogy a 20 m³/óra feletti önkormányzati fogyasztók földgáz energia igényét a szabad piacról Kistérségi szinten szerezni be.

3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a földgáz kereskedelmi szerzıdést minimum egy éves idıtartamra köti meg.

117

4.

Abban az esetben, ha a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás települései nem egységesen, közös összefogással indulnak a földgáz beszerzés lebonyolítására, akkor Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése részt vesz Békés Megye Képviselı-testületének alelnöke által kezdeményezett megyei szinten történı közös beszerzésben. Felelıs: Határidı:

Tárgy:

Vantara Gyula polgármester 2009. szeptember 30.

Földutak karbantartása

Vantara Gyula polgármester: A közgyőlés a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdaság Bizottság elıterjesztését tárgyalja. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. (Kazetta 4/2. 273-278) Szente Béla képviselı: Tájékoztatta a közgyőlést, hogy az elmúlt hét folyamán a város leendı tanyaprogramjával kapcsolatban munkacsoport alakult. Egyeztetésükön részt vettek az illetékes osztályok vezetıi, Hanó Miklós alpolgármester, a rendırség, a polgárırség és az érintett képviselık. Terveik szerint a tanyaprogram magába foglalná az infrastrukturális fejlesztéseket, szociális ügyeket, gazdaságfejlesztést, közigazgatást. A legjelentısebb infrastrukturális probléma az „egységes gazda” hiánya miatt a dőlıutak állapota. A nagygépek okozta károk miatt a tanyákon élıknek lehetetlenné válik a közlekedés. Az elıterjesztés földutak karbantartására vonatkozó melléklete 41.000.000,- Ft becsült költséget jelez, az abba foglalt utcákat nem részesítené elınyben. Véleménye szerint meg kellene különböztetni a belés külterület útjait, tekintettel arra, hogy más funkciót látnak el. A munkacsoport fontos feladata, hogy a dőlıutak felújítására javaslatot tegyen. Élni kell a mezıgazdasági feltáró utak felújítására kiírt pályázat adta lehetıséggel. A tanyavilág csatornahálózatát, közvilágítását, kerékpárútjainak felújítását is elıtérbe kell helyezni. Reményét fejezte ki a tekintetben, hogy a munkacsoport a földutak karbantartásával kapcsolatos felhasználást elısegíti. Békéscsaba területén kb. 1000 tanya található. Fájó, hogy az elmúlt idıszakban a tanyavilág 1/3-ada megsemmisült, ami a mezıgazdaság egyik lételeme volt. (Kazetta 4/2. 278-344) Dr. Ferenczi Attila képviselı, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság elnöke: Bizottságuk a földutak karbantartására az önkormányzat költségvetésének 200.000.000,- Ft-os tartalékából 20.000.000,- Ft-ot javasolt, de tekintettel arra, hogy a költségvetés terhére új feladatok jelentkeztek, - lakásfenntartás, szemétszállítási díj átvállalás, szociális támogatások, adósságkezelés programja - 10.000.000,- Ft elkülönítését javasolta a közgyőlésnek. A bizottság a legutóbbi ülésén a 200.000.000,- Ft jogkörébe osztott felosztási keretet bár felosztotta, de a mai helyzetben jó esély van arra, hogy a keretet, az alulvállalás, a munkához jutás miatt nem töltik ki, ezért javasolta a fennmaradó 10.000.000,- Ft-nak bizottsági hatáskörbe való utalását. (Kazetta 4/2. 344-374) Hanó Miklós alpolgármester: 10.000.000,- Ft a tartalék terhére, és 10.000.000,- Ft a 200.000.000,- Ft keretösszegbıl. Szente Béla képviselı felvetésével kapcsolatban elmondta, hogy Nagyréten megkezdte mőködését a tanyagondnoki szolgálat, amit a munkacsoportnak szándékában áll a teljes

118 külterületi körzetekre is kiterjeszteni. A város szélén élık folyamatosan hátrányos helyzetben vannak a belváros lakóival szemben, mind pl. az ivóvíz, mind a közlekedés tekintetében. Örömét fejezte ki a tekintetben, hogy az illetékes bizottság a külterületi utak és dőlıutak felújítására fekteti a hangsúlyt. A vízelvezetı csatornák helyzetét a Városüzemeltetési Osztály folyamatosan koordinálja. A csapadékvíz elvezetés terén is vannak megoldandó feladatok. (Kazetta 4/2. 374-406) Herczeg Tamás tanácsnok: Tájékoztatásul elmondta, hogy a Szociálpolitikai Osztály stratégiát készít a gazdasági válság okán szociális szükséghelyzetbe kerülı családok megsegítésére. A stratégia magába foglalja a pénzbeli- és természetbeli juttatásokat, közösségi segítség lehetıségeit. (Kazetta 4/2. 406-415) Hrabovszki György képviselı: Szente Béla képviselı azon kijelentése, miszerint a mellékletben meghatározott prioritások nem feltétlenül felelnek meg az általa is valósnak vélt problémáknak, felvetés volt vagy módosító javaslat? A város belterületén számos helyen vannak földutak, többek között ahol maga is lakik. Ezek az utak lakossági erıbıl megépültek cserepes útként. Járhatóságuk érdekében minimális karbantartás szükséges, meggyızıdése szerint néhány 10.000,- Ft-ból egy-egy utcaszakasz kezelhetı, de lepusztulásuk esetén milliós tételekkel kell kalkulálni. (Kazetta 4/2. 415-436) Szente Béla képviselı: Felvetése nem módosító javaslat, tekintettel arra, hogy körzetét három tétel érinti. Nem lenne tisztességes mások dolgába beleszólni. Személye más prioritást állítana fel. (Kazetta 4/2. 436-451) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök befogadott módosításával együtt. (Kazetta 4/2. 451-462) A közgyőlés 23 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 208/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 2009. évi költségvetésrıl szóló 6/2009. (II.23.) önkorm. rendeletben szereplı általános tartalékkeret terhére 10.000.000,- Ft, valamint a fel nem osztott kommunális elıirányzat terhére 10.000.000,- Ft összeget különít el a mellékletben szereplı földutaknak a szerzıdésben meghatározott mértéket meghaladó javítására. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2009. október 30.

Tárgy:

Parkolóház építése

Vantara Gyula polgármester: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdaság Bizottság tárgyalta az elıterjesztést, és a határozati javaslatot azzal a véleménnyel fogadta el,

119 hogy egy hónap múlva részletek ismeretében ismételten napirendjére kívánja tőzni a parkolóház építését. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság állásfoglalását a képviselık ülés elıtt kézhez kapták. (Kazetta 4/2. 462-467) Takács Péter képviselı: Kérte az elıterjesztıt néhány mondatban tájékoztassa a testületet arról, hogy a Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Gazdasági Szakközépiskola sportudvara annak felszámolása esetén hol kerül pótlásra. Emlékezete szerint a rendezési terv tárgyalásakor parkolóház létesítésére három helyszín került megjelölésre, többek között a Munkácsy utcán a rendırség mellett lévı szabad terület, amely területtel kapcsolatban az önkormányzat a Magyar Államtól a tulajdonba adást kérte. Véleménye szerint az adott terület parkolóház építésére ideális. Harmadikként a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium melletti terület jött szóba. Miért nem a Munkácsy utcai telek lett kijelölve a parkolóház megvalósítására, elkerülve ezzel a szakközépiskolával kapcsolatos problémát? (Kazetta 4/2. 467-492) Mezei Zsolt képviselı: A parkolóház koncepcióját a tulajdonrészek vonatkozásában két bizottsági ülésen tárgyalták. A Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport megtett mindent annak érdekében, hogy a pályázatbenyújtás zökkenımentes legyen. Véleménye szerint a parkolóháznak a tulajdonrészek felett van egy sokkal fontosabb szabályozása és kötelme az önkormányzattal kapcsolatban. Ki lesz adva üzemeltetésre a VAK Zrt-nek. A parkolóház jövıbeli árbevételét az önkormányzat szabja meg. Célszerő lett volna együtt kezelni az üzemeltetı részére fennálló garanciavállalást és megtérülést. Nem ismert a beruházás össz költsége, helyigénye, a hitelek kamatnagysága, továbbá koncepció szinten nem látható a legjobb üzleti terv. A parkolóháznak az egyetlen komoly felelıs döntése nem a mostani meghozatala a tulajdonrész arányában, hanem az, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város 100 % tulajdonában álló VAK Zrt. milyen futamidıvel és garanciákkal veszi át a tulajdonostól üzemeltetésre, és ezen üzemeltetési idı alatt mekkora haszon keletkezik a projekttársaságnál. Készüljön egy olyan anyag, mely a parkolóház építésére és tulajdonlásra létrejött út ingatlan és a VAK Zrt. közötti üzemeltetési szerzıdésre rávilágít. (Kazetta 4/2. 492-545) Miklós Attila képviselı: Az önkormányzat tisztában van az Univerzál Zrt. és az Élésker Kft. tulajdonosi szerkezetével? Amennyiben igen, tájékoztatást kér. (Kazetta 4/2. 545-552) Dr. Ferenczi Attila képviselı, bizottsági elnök: Takács Péter képviselı felvetésére elmondta, hogy a parkolóház azért nem a Munkácsy utcai területen valósul meg, mert a közgyőlés elfogadta az 1. akcióterületi terv indítását, ami a Luther-Irányi-Munkácsy utca és Posta közig tart. Túl azon, hogy nem az önkormányzat tulajdona, nem esik bele a fent említett akcióterületi tervbe. Korábbi viták során elhangzott, hogy legalább 10 % vállalkozói tıke bevonására van szükség. Az elıterjesztés a társulás megalapításáról szól. Miklós Attila képviselı kérdésére elmondta, hogy a bizottság az anyagot a tulajdonosok bevonásával újratárgyalta, 51:49 % az önkormányzat és a társak közötti megosztás, de a leendı tulajdonostársak kérésére 50:50 %-ról született döntés. (Kazetta 4/2. 552- 5/1. 017) Vantara Gyula polgármester: Takács Péter képviselı kérdésére elmondta, hogy az Ibsen Palota építése kapcsán a szakközépiskola sportudvarát fel kell bontani, ebbıl adódóan 1,5-2

120 évig használatra alkalmatlanná válik. Annak pótlása érdekében azzal a kéréssel fordultak az illetékes minisztériumhoz, - tekintettel arra, hogy a sportudvar céltámogatás részeként valósult meg - hogy a Baross utcai sportudvar egyik pályája kosárlabda pályaként is funkcionálhasson, áttelepítve a lelátót és a világítást is. A másik pálya mőfüves borítást kapna. Közgyőlési döntés alapján az Evangélikus Gimnázium és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény által beruházott csarnokkal együtt sportcentrum létesülne. Az önkormányzat szándékában áll telekrendezéssel a szakközépiskola udvarát minél nagyobbá tenni. A megyei fıkapitány szakmai véleménye alapján nem javasolták a térítésmentes területátadást. A Rendészeti Minisztérium belsı átszervezésekre hivatkozva területigényét továbbra is fenntartja. (Kazetta 5/1. 017-035) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: A belváros revitalizációs program egyik kitétele az önkormányzat maximum 25 %-os részvétele, a pályázat megvalósításához külsı tıke bevonására van szükség. A társasági szerzıdésben, ami a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint jön létre, és általában egybeesik a tulajdonosi hozzájárulás és szavazati arány, a haszonból való részesedés, jelen esetben elválik. A szavazati arányok alakulása a Gazdasági törvény értelmében nem lényeges, az 51:49 %-ot az önkormányzat szerette volna fenntartani, de tulajdonosi döntéseket csak kizárólagosan 2/3-os többséggel, jelen esetben konszenzussal lehet meghozni. A külsı vállalkozók kérése volt az 50-50 %. A megkötendı szindikátusi szerzıdés a részleteket pontosan tartalmazza. A társasági szerzıdés szigorúan szabályozza a társaság valamely tagjának üzletrészi átruházási szándékát - elıvásárlási jog, cserekizárás -. A telek kapcsán is bonyolult viszonyok alakultak ki. Meg kell felelni mindenféle építéshatósági elıírásnak, városépítészeti szempontnak. (Kazetta 5/1. 035-063) Baji Lajos képviselı: Egyértelmő számára, hogy milyen elvek alapján hoznak létre egy gazdasági társaságot, milyen törzsbetétekkel, és milyen arányban, amit a határozati javaslat 2. pontja tartalmaz. A hármas pontban a társaság tagjai ettıl eltérítı szindikátusi szerzıdést kívánnak aláírni. A négyes pont szerint a szindikátusi szerzıdés elıkészítése után van lehetıség a döntéshozatalra. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésén a tervek ismerete nélkül elhangzott a parkolóház 500.000.000,- Ft-os bekerülési költsége. Információi szerint a tulajdonostársak korlátozott mértékben támogatják a beruházást. Az önkormányzat az összberuházási költség 50 %-át uniós pályázati pénzbıl fedezi, külsı forrással száll be egy közös társaság által létrehozandó parkolóház építésébe. A fennmaradó részt osztja tovább 50 %-ban és kétszer 25 %-ban, de amennyiben ez az arány nem 500.000.000,- Ft, az önkormányzatnak kell megnövelnie a másik 50 % részeit. Amennyiben igaz az az állítás, miszerint a társtulajdonosoknak nincs szándékukban többet áldozni a beruházásra, ez alapján a szerzıdés máshogy alakulhat. Az önkormányzat teljesíti azon feltételt, hogy tulajdona és részesedése a 25 %-ot nem haladja meg. A szindikátusi szerzıdést a valós tervek és építési költségek ismeretében kösse meg. Javasolta, hogy a %-os arányokról jelen esetben ne tárgyaljon a közgyőlés. A szindikátusi szerzıdés kidolgozott része a valós tervek és költségek, pénzügyi fedezetek ismeretében legyen meghatározva, eltérítve a tulajdonosi szerkezet által vállalt törzsbetétek arányától. Az elkészült szerzıdés ismeretében döntsön a közgyőlés. (Kazetta 5/1. 063-112) Mezei Zsolt képviselı: A társulás határidıben történı cégbírósági bejegyzése érdekében javasolta, hogy amennyiben a gazdasági társaság felügyeletére a jogszabályok értelmében

121 szükség van felügyelı bizottság létrehozására, a közgyőlés jelöljön ki két személyt a feladatellátásra. (Kazetta 5/1. 112-127) Pap János képviselı: Az elıterjesztéshez csatolt Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság ülésének jegyzıkönyvi kivonata nem azt az általa javasolt szövegrészt tartalmazza, amit a bizottság 7 igen, egyhangú szavazattal elfogadott, miszerint az önkormányzat részesedési aránya minimum 51 % legyen a befektetett tıke arányában. (Kazetta 5/1. 127-146) Dr. Ferenczi Attila képviselı: A kérdés az, hogy a közgyőlés szeretne-e belváros rehabilitációt. A projekt feltétele a 10 %-os magántıke bevonás. Amennyiben bárki javasol egy olyan magánbefektetıt, aki képes 130.000.000,- Ft-tal hozzájárulni a beruházáshoz, maga fogja javasolni, hogy ne az adott helyen építsenek parkolóházat. Jelenleg ezen az akcióterületen ez az egyetlen befektetıi kör, aki hajlandó a fenti összeg megfizetésére. Abban az esetben, ha a tulajdonostársak kérései nem teljesülnek, elállnak beruházási szándékuktól, ezáltal nem lesz Békéscsaba belváros revitalizáció, az egész projekt megbukik. Errıl kell dönteni, és nem a részesedési arányról. Egyetért Baji Lajos képviselı azon javaslatával, miszerint a befektetések arányában alakuljon az osztalék és a szavazati arány. (Kazetta 5/1. 146-173) Miklós Attila képviselı: A közgyőlés a mai ülésén döntött a Szent István tér 10. szám alatti ingatlan magánvállalkozó általi felújításáról, aki nagy valószínőséggel csatlakozik a belváros rehabilitációhoz. Nem szavazza meg a szindikátusi szerzıdés létrejöttét mindaddig, amíg nincs tisztában a két vállalat tulajdonosi szerkezetével. (Kazetta 5/1. 173-185) Pap János képviselı: Véleménye szerint nem katasztrofális a helyzet. A vállalkozói csoport 130.000.000,- Ft-tal járul hozzá a beruházáshoz, az össz bekerülési költség 500.000.000,- Ft. Az önkormányzat kinyilvánítja maximum 51 %-os tulajdonjogát, és nyereségarányát, miközben elképzelhetı, hogy 400.000.000,- Ft terheli. Ilyen üzletet személye is bárkivel köt. Az üzlet erkölcsileg nem reális. Az önkormányzatnak legyen 25 %-os tulajdoni aránya, de a befizetett összeg arányában részesedjenek a nyereségbıl. (Kazetta 5/1. 185-218) Dr. Ferenczi Attila képviselı, bizottsági elnök: Az önkormányzat társulást szeretne létrehozni. A társulás pályázat útján nyeri az összeg fele részét, a fennmaradó rész felét fedezi az önkormányzat. A döntés a belváros revitalizációról, Békéscsaba hosszú távú fejlıdésérıl szól. Véleménye szerint a Miklós Attila képviselı által említett vállalkozó a szükséges 130.000.000,- Ft-hoz képest maximum 20-25.000.000,- Ft-tal tud a cseréhez hozzájárulni. Olyan vállalkozók bevonására van szükség, akik a 130.000.000,- Ft-ot biztosítják, ellenkezı esetben az egész projekt meghiúsul. (Kazetta 5/1. 218-236) Opauszki Zoltán kabinetvezetı: Tájékoztatásul elmondta, hogy a projekt rendkívül összetett, hosszú egyeztetéseket igényel. A testület 2008. november 28-án döntött a belváros rehabilitációs projekt benyújtásáról. Az elıterjesztés részeként becsatolásra került a beruházás tervezett költségvetése, az akcióterület fıbb elemei, a parkolóház megvalósítása is. A Délalföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2009. februárjában döntött és támogatta Békéscsaba Megyei Jogú Város belváros revitalizációs projektjét. Várhatóan kormányszinten további

122 döntések április hónapban várhatók. Csatlakozva dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök által elmondottakhoz, a belváros revitalizációs projekt sajátossága a megyei jogú városok számára elıírt kis- és közepes vállalkozásba sorolható 10 % vállalkozói tıke bevonása. Az I. akcióterületen csak a parkolóház beruházás valósulhat meg. Nem szükségszerő a vállalkozói tıkével megvalósuló beruházást megvalósítani, abban az esetben, hogyha záros határidın belül potenciális befektetı jelentkezik, és legalább 130.000.000,- Ft-ot befektet a projektbe. Amennyiben nem, a projekt megvalósítása veszélybe kerül. Pap János képviselı szerint nem helyénvaló az önkormányzat 25 %-os tulajdoni hányada, amihez képest 50 %-os mértékben vállal kötelezettséget a beruházás megvalósításában. A tulajdoni hányad és a beruházásból vállalt arány eltérhet egymástól, de a javaslat szerint is a szavazati arányok és az eredménybıl való részesedés aránya a befektetett tıkéhez, a beruházásból való részvállalás arányában jelenik meg. A 25 %-os mértékő társasági hányad azért nem lehet több, mert a bevont vállalkozások csak ilyen módon felelnek meg a kis- és közepes vállalkozás kategóriának. Abban az esetben, ha a társaság csak vállalkozói tıkébıl valósítaná a parkolóházat, a kkv. kategórián kívül esnének, nem tudnának támogatást lehívni. A Dél-alföldi Regionális Operatív Program keretében a vállalkozói tıkével megvalósított projektelemek esetében 50 %-ot megközelítı mértékő támogatási arány érhetı el. Ez abban az esetben is fennáll, ha a beruházást csak a vállalkozás valósítja meg, függetlenül az önkormányzat jelenlététıl. (Kazetta 5/1. 236-298) Takács Péter képviselı: Pap János képviselı másodjára vetette fel, hogy a bizottság ülésén nem az elıterjesztéshez csatolt határozati javaslatot fogadta el. Egyhangúlag arról döntött a bizottság, hogy a jogosultság a befektetett tıke arányában alakuljon. Tévedés történt vagy a képviselı emlékszik rosszul? Amennyiben Pap János képviselı állítása igaz, módosító javaslatnak minısül. (Kazetta 5/1. 298-317) Fodor Lajos képviselı, bizottsági elnök: A bizottsági ülésen az elıterjesztésben szerepelı számadatok elhangzottak. Az érintettek tájékoztatása szerint a vállalkozó 130.000.000,- Ft-tal járulna hozzá a beruházáshoz, az összköltség 500-600.000.000,- Ft. Az állam általi támogatás mértéke 50 %, a tulajdonosokat 25-25 % terheli. A közgyőlés a szindikátusi szerzıdéstervezet ismeretében, az érintett bizottságok elızetes véleményezése után, legkésıbb a 2009. június 25-ei ülésén dönt. A javaslat arról szól, hogy a projekt beindítása érdekében szükség van a kft. megalapítására. (Kazetta 5/1. 317-350) Baji Lajos képviselı: A célterületre megnyerhetı összeg nagysága ismert, továbbá az is, hogy megvalósítás esetén 130.000.000,- Ft vállalkozói tıkebevonásra van szükség. Az elıterjesztés szerint a tervezett bekerülési költség 500.000.000,- Ft, amibıl a projekttársaság 250.000.000,Ft-ot közös felelısséggel megpályáz az EU-tól. Nem szabad elfelejteni, hogy az egész projekt milliárdos nagyságrendő, ami a 130.000.000,- Ft-os vállalkozói önrész biztosítását szolgálja. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy mi történik abban az esetben, ha kiderül, hogy 600.000.000,- Ft-ba kerül a parkolóház létesítés, és maximum 130.000.000,- Ft-tal támogatják a beruházást? A pályázat keretén belül maximum 250.000.000,- Ft nyerhetı el, ez alapján már nem 250.000.000,- Ft oszlik 125-125.000.000,- Ft-ra. Korrekt javaslatuk ezért úgy szólt, hogy a szindikátusi szerzıdésben térítsék el a nyereség és a veszteség felosztásának arányát. A bekerülési költségvetés és a valós vállalási ár ismeretében lehetséges a szerzıdés véglegesítése. (Kazetta 5/1. 350-398)

123 Opauszki Zoltán kabinetvezetı: A bizottsági ülésen félreértés történhetett. A projektelem megvalósítása érdekében az érintettek hosszú hetek óta egyeztetést folytatnak a másik fél képviselıivel, jogi- és mőszaki szakértıkkel. Emlékezete szerint egyetlen egy alkalommal sem hangzott el olyan kijelentés a partnerek részérıl, hogy 130.000.000,- Ft-ban maximálják a befektetendı összeget. A tárgyalások arról szóltak, hogy a felek 50 %-os mértékben vállalnak kötelezettséget a projekt megvalósításában. Az 500.000.000,- Ft becsült költség „ököl” szabályok alapján került meghatározásra, egy férıhely kialakításának költsége kb. 2.000.000,- Ft. Akceptálható Baji Lajos képviselı kérése, amit kezelni szükséges a szindikátusi és a társasági szerzıdésben is. (Kazetta 5/1. 398-424) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Mezei Zsolt képviselı azon kérdésére, mely szerint a megalakítandó projektcéghez szükség van-e felügyelı bizottság felállítására, elmondta, hogy az Államháztartási Törvény szabályozza az erre vonatkozó rendelkezéseket. A 100/n. § értelmében a helyi önkormányzati költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet mőködésére kell alkalmazni a felügyelı bizottság kötelezı létrehozását. Tekintettel arra, hogy jelen esetben a tulajdonosi részesedés 25 %, ezért ebben az esetben felügyelı bizottság létrehozására nincs szükség. (Kazetta 5/1. 424-438) Vantara Gyula polgármester: A Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezıgazdasági Bizottság 50-50 %-ra tett javaslatát befogadta. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság határozatának 4. pontját, mely szerint a szindikátusi szerzıdés-tervezetet aláírás elıtt a 2009. június 25-iki közgyőlés tárgyalja, befogadta. Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot a módosításokkal együtt. (Kazetta 5/1. 438-454) A közgyőlés 16 igen, 3 nem szavazattal, 3 tartózkodással a következı határozatot hozta: 209/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése egyetért azzal, hogy a békéscsabai ingatlan-nyilvántartásban 3903 hrsz. és 3899/4 hrsz. alatt felvett ingatlanokon Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, az UNIVERZÁL Kereskedelmi Zrt., az ÉLÉSKER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint ifj. Varsányi Sándor és id. Varsányi Sándor természetes személyek közös beruházásában parkolóház létesüljön a „Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem” projekt keretén belül. Felelıs: Határidı:

2.


Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése hozzájárul ahhoz, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata az 1. pontban meghatározott parkolóház megépítésére létrehozandó Csaba Belvárosi Parkolóház Fejlesztı és Üzemeltetı Korlátolt Felelısségő Társaság 25 %-os tulajdoni arányú alapítója legyen. A 25 %-os tulajdoni arányt megtestesítı 1.430.000,- Ft-os törzsbetét – amely teljes

124 egészében pénzbeli betétbıl áll – forrása a 2009. évi költségvetésben meghatározott pályázatok és egyéb fejlesztések elıirányzata. A közgyőlés felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert a Csaba Belvárosi Parkolóház Fejlesztı és Üzemeltetı Korlátolt Felelısségő Társaság társasági szerzıdésének aláírására, illetve arra, hogy intézkedjen az 1.430.000,- Ft-os pénzbeli betétnek a társaság számlájára történı befizetésérıl. 3.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése egyetért azzal, hogy a Csaba Belvárosi Parkolóház Fejlesztı és Üzemeltetı Korlátolt Felelısségő Társaság alapítói között külön megállapodás – szindikátusi szerzıdés- jöjjön létre, amely rendezi a felek viszonyát a „Békéscsaba belváros rehabilitációja I. ütem” pályázat pozitív elbírálása és a parkolóház-beruházás tényleges megvalósítása esetére. A közgyőlés egyetért azzal, hogy a szindikátusi szerzıdésben a felek a beruházás megvalósulása esetén a projektcég társasági szerzıdését akként vállalják módosítani, hogy vagyoni hozzájárulásuk változtatása nélkül a szavazati arányuk, valamint a nyereség felosztásának módosítására oly módon kerül sor, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a szavazatok 50 %-ával lesz jogosult rendelkezni, továbbá jogosult lesz a nyereség 50 %-ára. A fennmaradó további 50 %-ot – mind a szavazati arányok, mint a nyereség felosztása szempontjából – a társaság többi tagja törzstıkéjének egymás közötti arányában osztja fel maga között. Felelıs: Határidı:

4.

Vantara Gyula polgármester 2009. június 30.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az 1. pontban meghatározott parkolóház megépítésére szolgáló telek-ingatlan kialakításáról a parkolóház részletes terveinek, a szindikátusi szerzıdés-tervezet ismeretében, az érintett bizottságok elızetes véleményezése után, legkésıbb a 2009. június 25-ei ülésén dönt. Felelıs: Határidı:

Vantara Gyula polgármester 2009. június 25.

Tárgy:

BEJELENTÉSEK

Tárgy:

Az Idıskorúak Intézményi Ellátását Segítı Közalapítvány felügyelı bizottsági tagjának megválasztása

Vantara Gyula polgármester: Az anyag helyszínen került kiosztásra. (Kazetta 5/1. 454-467) Herczeg Tamás tanácsnok: A közgyőlés az elızı ülésén az idıskorúak intézményi ellátását segítı közalapítvány kuratóriumát választotta újjá, de az MSZP frakció nem nevezte meg azt a személyt, akit a dr. Hrabovszki Róbert halálával megüresedı helyre választana. Az MSZP frakció Vágvölgyi Gábort javasolta a felügyelı bizottság tagjaként. (Kazetta 5/1. 467-478) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a határozati javaslatot. A közgyőlés 23 igen, egyhangú szavazattal a következı határozatot hozta:

125

210/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az Idıskorúak Intézményi Ellátását Segítı Közalapítvány felügyelı bizottsági tagjának Vágvölgyi Gábor, Békéscsaba, İr u. 10. II. 8. sz. alatti lakost választja meg. Felelıs: Határidı:


Vantara Gyula polgármester: Bejelentések között Szente Béla képviselı kért szót. (Kazetta 5/1. 478-487) Szente Béla képviselı: Tájékoztatta a közgyőlést arról, hogy a tegnapi nap folyamán lezajlott a Városi Ifjúsági Parlament. Soha nem látott aktivitással 240 fiatal vett részt a rendezvényen. Felvetette, hogy egyre több utcában találkozik fásítási problémákkal, amivel kapcsolatban néhány utcaközösség javaslattal, kéréssel élt feléje. Idıszerő volna a fásítási tervet a mai kor követelményeinek megfelelıen alakítani, és nem csak a problémák kezelésére kell a hangsúlyt fektetni, hanem célszerő Baji Lajos képviselı ligettel kapcsolatos felvetését is figyelembe venni. Javasolta a fásítási terv megújítását. (Kazetta 5/1. 487-530) Vantara Gyula polgármester: Felhívta Szente Béla képviselı figyelmét, hogy a mai napon elfogadott elıterjesztések között a pósteleki génbank megırzése is szerepel. (Kazetta 5/1. 530-537) Takács Péter képviselı: A televízión keresztül végigkísérte a diákparlament rendezvényét. Megnyugtató volt számára, hogy Szente Béla és Miklós Attila képviselık a közgyőlést képviselték. A fásítással kapcsolatban elmondta, hogy fontos az utcák, de ennél fontosabb a város környékének fásítása. Kérte a közgyőlést, tegyenek lépéseket az üggyel kapcsolatban. (Kazetta 5/1. 537-559) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatásul elmondta, hogy Mezımegyer vonalában kb. 4 ha területet megvásárolt az önkormányzat erdıtelepítés céljából. (Kazetta 5/1. 559- 5/2. 001) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Szente Béla és Takács Péter képviselı felvetésére elmondta, hogy több terület fásításáról van szó. Az utcákon lévı fák kezelése hatósági szegmenseket és önkormányzati vonalakat érint. Póstelek területére sokkal nagyobb figyelmet fordítanak, pályázatok útján próbálják a védett, fiatal fákat megırizni. Az új közfoglalkoztatási program lehetıséget biztosít arra, hogy míg a tavalyi évben kb. 200 ember foglalkoztatásával oldották meg a zöldfelületre vonatkozó karbantartási munkálatokat, addig az idei évben ennek a duplája foglalkoztatható április 1-jétıl. Elkészült a város 10 évre szóló erdıgazdálkodási terve. Idı függvénye az erdık gallyazása, az elöregedett fák kivágása, azok pótlása.

126 Az egyes utcák fásítási programjaival kapcsolatos javaslatokat egységesen kezelik, de figyelembe kell venni a közigazgatási hatósági eljárás szabályait. A város az elkövetkezendı másfél évben látható változáson megy át. (Kazetta 5/2. 001-025) Tárgy:

Békéscsabai Baromfifeldolgozó és Szolgáltató Kft. felszámolása

Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatta a közgyőlést a kft. felszámolójától kapott levél tartalmával kapcsolatban. A probléma mindenki számára ismert. A testülettıl nem várható el, hogy a pályázó személye, üzleti tervei, vételi ajánlatának ismeretének hiányában bármilyen konkrét pénzügyi kötelezettséget vállaljon. Ezért a kiosztott levél egy leendı szakmai befektetınek szóló levél, amibe Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata nem kíván belépni, de lehetıségeihez mérten minden eszközzel támogatja a baromfifeldolgozó újraindítását. Legmesszebbmenıkig elkötelezett a térségben élı családok jövedelmét, megélhetését biztosító, nagy hagyományokkal rendelkezı baromfiipar támogatásában, és az elıterjesztésben felsorolt támogatások nyújtására van lehetısége. A revitalizációt politikai konszenzus segíti, a közgyőlés tagjai támogatásával. A megoldás terén a kormány 1093/2004. (IX.29.) számú határozatával segítséget ígért a helyi önkormányzatnak. Bíznak abban, hogy javaslataikkal minden érdekelt fél számára megnyugtató megoldást nyújtanak. Hrabovszki György képviselı az MSZP frakció nevében indítványt juttatott el a közgyőléshez. Kérte a képviselıt, ismertesse. (Kazetta 5/2. 025-055) Hrabovszki György képviselı: A sajtóból értesültek arról, hogy a Barnevál megmentésével kapcsolatban a munkásgyőlésen, valamint a polgármester egyeztetésein mik hangzottak el. Tekintettel arra, hogy a frakció nem értesült arról, hogy a mai közgyőlés a Barnevál ügyét tárgyalja, ezért kérték a napirend tárgyalásakor elıterjesztésük felvételét. A jelenlegi gazdasági helyzetben minél komolyabb, gyorsabb és határozottabb lépésekre van szükség. Ahhoz, hogy ezeket a lépéseket a közgyőlés felhatalmazásával a polgármester megtehesse, meggyızıdésük szerint a válságkezelés céljára létre kell hozni egy olyan keretet, amelynek a felhasználására a polgármester felhatalmazást kap a közgyőléstıl, utólagos tájékoztatás megtételével a keret megosztásáról és felhasználásáról. Információik szerint egy nagyfoglalkoztatónál munkahelyek kerültek veszélybe, míg egy másik foglalkoztatónál korábban megszőnt munkahelyek újraindításáról lehet szó, ezért elıterjesztésükben két cég vonatkozásában javasolták az elıirányzat felhasználását. A cél alapvetıen az volt, hogy ne legyen szükség közgyőlési jóváhagyásra, hanem akár a polgármester által megírt levélbe beleszıhetı, hogy Békéscsaba a válságkezeléssel kapcsolatban egy külön alapot hozott létre. Meggyızıdésük szerint ennek az alapnak az összege 200.000.000,- Ft maximált értékben meghatározható, amibıl 190.000.000,- Ft a költségvetésben az általános céltartalékon rendelkezésre áll, továbbá a kötvénykibocsátással kapcsolatos bevételek lehetıséget adnak arra, hogy e fölött a forrás fölött az önkormányzat szabadon gazdálkodjon. A fentiekre tekintettel javasolják, hogy mindenféle késedelem és egyéb egyeztetés nélkül a polgármester kapjon egy teljes körő felhatalmazást a 200.000.000,- Ft maximált keretösszegig, a Barnevállal, illetve a Linemarral folytatott tárgyalások során. Abban az esetben, ha a fenti összeg elköltésére nincs szükség, a forrás visszakerül az önkormányzat költségvetésének általános tartalékába. Abban is maximálisan kompromisszum készek, ha az a döntés születik, hogy a polgármester tárgyaljon, felhatalmazása a keretösszegig szóljon, de a szerzıdés közgyőlési jóváhagyás után váljon hatályossá. Szükségesnek tartják, hogy a mai közgyőlésen a testület alakítsa ki, hozza létre a költségvetésben a fent említett keretösszeget, mert véleményük szerint azzal az üzenetértékkel bír egyrészt a Barnevál befektetıje, másrészt a

127 Linemar tulajdonosi köre részére, hogy az önkormányzat a lehetıségeihez képest vagy azon túl, mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy a Barnevál revitalizácója megtörténjen, illetve a Linemar munkahelymegtartását elısegítse. Az MSZP frakció elıterjesztését fenntartja, hajlandóak a kompromisszumra, a cél egy, amit a polgármester levelében is vázol, a közgyőlés egyöntetően, eltökélt szándékkal, új munkahelyek megteremtésén és meglévık megtartásán, politikai hovatartozás nélkül óhajt fáradozni, aminek komoly nyomatékot adna a 200.000.000,- Ft elkülönítése. (Kazetta 5/2. 055-094) Hanó Miklós alpolgármester: Reagálva az MSZP frakció indítványára elmondta, hogy jónak tartja, a kért összeg a költségvetésben rendelkezésre áll, de javasolta, hogy a közgyőlés ne döntsön az összeg nagyságáról. Példaként említette, hogy a „csirkés” vonal újraindítása 450 fıt érintene, a vízi szárnyas részleg megnyitása további munkaerıt igényelne. A Budapest Bank esetében is bevált a személyenkénti 200.000,- Ft-os kvóta alkalmazása, ezért ez esetben is ezt a keretet létre lehet hozni. Pápán 4.500.000.000,- Ft kormány garanciális hitel felvételére került sor, amit javasolt Békéscsaba esetében is alkalmazni. El kell érni, hogy a térség termelıi tulajdonosok lehessenek. Az ügy érdekében háromszor tárgyalt Gráf József agárminiszterrel, volt amikor a felszámoló jelenlétében. A szennyvízberuházás – tekintettel arra, hogy az önkormányzat projektjében nem szerepel a Barnevál, mint szennyvízkibocsátó is komoly összeget jelent. A mai nap folyamán lezárult a pályáztatás. Információi szerint 1518 baromfitermelı csoport szívesen összeállna, de nincs menedzsmentjük. Szükség van egy belföldi csirkepiac létrehozására, aminek exportoldalát meg kell találni. Áruházlánc értékesítés esetében 120 nap a fizetési idıszak, ezért a finanszírozás is komoly tıkét igényel. Az üzem újraindításához hatósági engedélyeztetés szükséges, amiben szintén próbál az önkormányzat segítséget nyújtani, de az életképesség biztosításához kormánygarantált hitel szükséges. A Medovarszki úrral folytatott tárgyaláson elhangzott, hogy a termelık szeretnék az üzem újraindítását, de a feldolgozók - akik szintén termék tanács tagok – nem. Remény van arra, hogy Románia – EU-s tagsága miatt üzembezárásokra került sor - érdeklıdést mutathat a magyar termékek irányába. Javasolta, hogy a közgyőlés a tárgyalásokat követıen döntsön a Barnevál sorsáról. (Kazetta 5/2. 094-147) Takács Péter képviselı: Örül annak, hogy a közgyőlés napirendre tőzte a Barnevál ügyét. Támogatja mind a két módosító indítványt. Javasolta, hogy a polgármester által ismertetett munkahelyteremtést és megtartást elısegítı támogatások a határozati javaslat 1. pontjában szerepeljenek, míg a 2-3. pont az MSZP frakció által nevesített elıterjesztést tartalmazza. Egyetért Hrabovszki György képviselıvel abban, hogy a 200.000.000,- Ft elkülönítése üzenetérték a munkahelyteremtés és megtartás tekintetében. A határozati javaslat 2. pontja úgy módosulna, hogy a polgármester tárgyal, megállapodás-tervezetet készít, és a közgyőlés elé beterjeszti jóváhagyásra. (Kazetta 5/2. 147-169) Vantara Gyula polgármester: Tájékoztatta a közgyőlést, hogy az önkormányzat az ez évi összes kötvényforrás és az Invitellel kötött szerzıdés 2009. éves részét lekötötte, 33 pályázatának önereje. Téves adatok jelentek meg, az Inviteltıl származó bevétel nem 1.600.000.000,- Ft, hanem 1.100.000.000,- Ft. Amennyiben a betét felbontásra kerül a 2010. évi arányos összegbıl vonható le. El kell dönteni, hogy a 2009. éves költségvetés terhére jóváhagyott tervet mely beruházásokra fordítja az önkormányzat. Megköszönte a tárgyalás irányába mutatott bizalmat, de valamennyi lépés, amely üzemek újraindításáról szól, kötelezıen közgyőlési tárgyalást igényel, tekintettel arra, hogy költségvetési pénzeket érint. A

128 vezetés javasolja, hogy a levél a befektetık felé kerüljön kiküldésre, és a közgyőlés az ı visszajelzésük figyelembevételével kalkuláljon a költségvetésben. A közgyőlés a lekötött összegbıl az elızı elıterjesztésnél már elvont 10.000.000,- Ft-ot. További problémák várhatók, az önkormányzat által nyújtott szociális segélyek kerete 2008. év végére kimerült, további 50.000.000,- Ft-ot igényelt. Várható, hogy a 2009. évben ez a probléma hamarabb bekövetkezik. A lebegıpontos pontszámozás miatt a kórház félévtıl kezdıdıen hátrányos helyzetbe kerül. Az elemzések szerint ennek hatására 100-120.000.000,- Ft mínusz várható. Meg kell találni azt az egyensúlyt, ahol elsısorban a munkahelyteremtés, az egészségügyi intézmény fenntartása, a szociális helyzet és fejlesztések szerepelnek. Tisztán kell látni a befektetık szándékát. A levél feladója egy ingatlanhasznosító kft. A kérdés az, hogy a Barnevál mitıl vált ezzé. Hanó Miklós alpolgármester is felvetette, hogy az újraindítás csak jelentıs állami segítséggel valósulhat meg. Véleménye szerint az önkormányzat nem lehet szakmai befektetı. Az elképzeléseket munkahelyteremtı támogatással támogathatja, de legnagyobb szerepet az államnak kell vállalnia. A pápai modellnek is vannak különbözı variációi, de csak a befektetıi szándék ismeretében, közgyőlési felhatalmazás mellett lehet tárgyalni. A levél tartalmát egyeztették a felszámolóval, a szakmai befektetı biztosítékokat kér az önkormányzat által támogatandó területekrıl. Nem zárja ki az MSZP frakció indítványát, de a konkrét összeg megjelölését nem javasolta, tekintettel arra, hogy nem ismert a munkaerıigény, az üzem megnyitásának mértéke és profilja. (Kazetta 5/2. 169-225) Baji Lajos képviselı: A mai nap folyamán két esetben is elıfordult, hogy a határidı betartásának érdekében az elıterjesztések helyben kiosztott anyagként szerepeltek. A mai napon lejár az ajánlatok beérkezésének határideje, ezért a Barnevál ügyében most kell határozatot hozni. A felszámoló az ingatlant elsısorban szakmai befektetınek kívánja értékesíteni. A legcélravezetıbb egy ajánlat keretén belül az ingatlan teljes részének eladása. Lehetıség van arra, hogy 130-150 fıt foglalkoztató termelés újrainduljon. A termelık szembesültek azzal a ténnyel, hogy az állatok vidékre történı elszállítása, feldolgozása súlyos anyagi vonzattal jár, érdekeltek lennének abban, hogy Békéscsabán céget alapítsanak, a szakmai befektetık összeállásával együtt, de akár az önkormányzat anyagi segítségével is újraindulhasson a gyár. A céget korábban feldarabolták társasházi albetétekké a részenkénti értékesítés érdekében, ezért szerepel a levélen a kereskedelmi és ingatlanhasznosító kft. neve. Amennyiben nem érkezik egy ajánlatos szakmai befektetı, nem áll össze a kisebbekbıl az önkormányzat segítségével egy szakmai cég, harmadik megoldásként szerepelhet a felszámoló általi részekben történı értékesítés. A koporsót három hét múlva kell a gyár elé kivinni, mert akkor már nem lesz lehetıség a szakmai feltámasztásra. Javasolta, hogy az MSZP által benyújtott határozati javaslathoz kerüljön beemelésre a polgármester levelének harmadik bekezdése. Konkrét, pénzügyi kerettel is alátámasztott ajánlat, amire a szakmai befektetı csoport vár, ami felhasználható a mőködés feltételeit jelentı telephely megvásárlására a szakmai befektetıvel közösen olyan formában, hogy a terület társasházi közös tulajdon formában áll, - a terület kb. 5 ha osztatlan közös tulajdonú – míg az épületek önálló albetéti formában. Az önkormányzat tulajdonszerzése ennek függvényében korlátozódhat a közös területre, és birtokolja az infrastruktúrát. Ez azért pozitív dolog, mert a megvásárláshoz az önkormányzat valamennyi forrást biztosít, közel sem a teljes vételárat, hanem annak csak egy tizedét, ezáltal egy olyan ingatlanhoz jut hozzá, amelyért akár bérleti díjat is szedhet, mert a felépítmények kerülnek a szakmai befektetık tulajdonába, az ingatlan földrésze az önkormányzathoz kerül. E kapcsán el lehet érni azt a helyzetet, hogy a termelık az elsı vásárlást véghezviszik. A szakmai befektetık felelıssége az alapanyag beszerzése, a piac milyensége. A közösség megalakulásakor a tárgyalásoknak az önkormányzat aktív közremőködésével kell lezajlódnia. A javaslat az általánosságon túlmutat, konkrét, a forrás az

129 általános tartalék, egyéb más források likvidálhatók. Fenntartja azon módosító javaslatát, hogy a határozati javaslat 4. pontjaként a polgármester levelének harmadik bekezdése kerüljön átemelésre. (Kazetta 5/2. 225-301) Vantara Gyula polgármester: Egyetért a földtulajdon vétellel, más befektetık bevonásával, de hangsúlyozta a felszámoló biztos azon véleményét, miszerint ı is természetesnek veszi, hogy az üzleti tervek, vételi ajánlatok, pályázók személye nélkül elızetesen bármilyen konkrét pénzügyi kötelezettséget nem célszerő vállalni. Mint polgármester nem is kíván. Tekintettel arra, hogy négy ágazat újraindításán van a hangsúly, közgyőlési kompetenciát igényel. (Kazetta 5/2. 301-315) Kiss Tibor képviselı: A Csaba Televízióhoz atomórát lehetne igazítani. A Barnevál ügye a mai közgyőlés legfajsúlyosabb napirendi pontja, a lakosság nagy része érdeklıdéssel figyeli a vállalattal kapcsolatos történéseket. Legalább a napirend tárgyalása után szakítsák meg a közvetítést. (Kazetta 5/2. 315-333) Hrabovszki György képviselı: Az önkormányzat kiadásainak tervezésekor költségvetést készít. Természetes, hogy a testület a költségvetésben, mint az önkormányzat legfontosabb dokumentumában rögzíti a szándékokat. Nem kívánnak mást, minthogy a költségvetés egészüljön ki egy olyan sorral, amely a válságkezeléssel kapcsolatosan x millió forintot tartalmaz. Ez akkora összeget jelentene, mint jelen esetben az általános tartalékban van. A közgyőlés nem tenne többet, minthogy kimondja költségvetésileg a támogatást, ami nem azt jelenti, hogy nem kellene a testület elé visszahozni, és nem lehetne testületi kontrollt gyakorolni a költségvetési pénzek felett. A gazdasági életben szükségszerő a konkrétumok megléte. Az önkormányzat konkrétuma a közgyőlési határozattal létrehozott válságkezelési alap. A két javaslat nem zárja ki egymást. A polgármester által leírtak a határozati javaslatba beilleszthetık. Az alap létrejötte a levélben közölhetı, ezáltal a város delegációja a felszámolókkal és befektetıkkel konkrét dolgokról tud tárgyalni. A frakció részérıl Takács Péter képviselı javaslatát elıterjesztıként befogadják. A tervezetek készüljenek el, és azokat a testület a késıbbiekben hagyja jóvá. Semmilyen testületi kontrollt nem veszít a közpénz, ezért javasolta megfontolás tárgyává tenni. (Kazetta 5/2. 333-385) Vantara Gyula polgármester: A probléma az, hogy nem ismert a befektetı szándéka, - mit vásárol meg, mennyiért, és mekkora az állami kölcsön - ezért az alap létrehozása jelenleg nem aktuális. Amint a szükséges információk birtokában lesznek, tájékoztatják a közgyőlést. (Kazetta 5/2. 385-393) Miklós Attila képviselı: A testület abban egyetért, hogy a közgyőlésnek nem kell szakmai befektetıként fellépnie. Véleménye szerint a 200.000.000,- Ft forrása a kötvény lehet. A cél támogatásra érdemes. Kíváncsi a felszámoló szándékára. Szeretnék, ha a Barnevál egyben kerülne értékesítésre, viszont ha részterület megvásárlására érkezik ajánlat, a felszámoló kénytelen lesz ennek eleget tenni, hiszen ı is pénzbıl él. Ügyrendi javaslata, hogy a közgyőlés a 3.9 napirendi pontot vegye újból napirendre, és felezze meg a Csaba Televízió támogatását. (Kazetta 5/2. 393-420)

130 Hanó Miklós alpolgármester: 2005-ben a közgyőlés határozatával fejezte ki projektcég alapításának szándékát, ami meghiúsult. Kormány támogatásra, Molnár László országgyőlési képviselı közbenjárására lenne szükség. A gyár újraindításához 200.000.000,- Ft nem elegendı, minimum 4-5.000.000.000,- Ft. A polgármester levelében meghatározott pontok értéke a szennyvízberuházással együtt akár 500.000.000,- Ft is lehet. A beindítás érdekében vagy legyen szakmai befektetı vagy gyızzenek meg termelıi csoportokat kormánygaranciális hitelfedezettel. Rossz a folyamat, nem a bankokat kell támogatni, hanem a kormány biztosítson garantált támogatást. (Kazetta 5/2. 420-450) Szatmári Tibor felszámoló biztos: A kérdésekre reagálva, elmondta, hogy nem férhet kétség a felıl, hogy a felszámolónak az a szándéka, hogy egyben újra próbálja mőködtetésbe helyezni a vállalkozást. Abban az esetben, ha az általános felszámolói hozzáállást veszik figyelembe, régen darabokban, vasanyagként, gépenként került volna értékesítésre. Történelmi pillanat elé érkeztek, lépéskényszer állt elı, elfogytak az apró készletek, amelyek fedezték az áramot, az ırzést, a fenntartást, állagmegóvási feladatokat. Várják az önkormányzat segítségét. A Barnevál korábban más vállalatok szárnysegédjeként funkcionált. Az új helyzetben önálló életet élhetne, amihez meg van a kellı adottság, a szakembergárda. A dolgozók nem segélyt, hanem munkát szeretnének. Ki kell nyilatkoztatni, hogy az önkormányzat a közös tulajdonszerzésben érdekelt lehet-e? Szerencsés helyzet, hogy a telek egy helyrajzi számon van bejegyezve, ehhez képest a rajta lévı üzemek más-más helyrajzi számon helyezkednek el, megkönnyítve ezzel a befektetık helyzetét. Ipari parkként kézben tarthatóak a területen lévı vállalkozások, ellenırizhetık a gazdasági események. A dél-békéscsabai elkerülı út átalakítása érinti magát a Barnevál területét, amiben szintén konszenzusra van szükség. Információik alapján 3-4 méteres széles sáv leszeli az üzem bejárati részét, befolyásolva ezzel az oda behajthatóságot, a kamionmozgást. A szennyvíztisztítóval kapcsolatban elmondta, hogy a Barnevál számításaik szerint naponta 500-600 m3 mennyiségő szennyvizet bocsátana ki, amivel az önkormányzat költségvetése nem tudott számolni. Kérdés, hogy a befektetıknek ezt a problémát - 300-400.000.000,- Ft-os tétel – maguknak kell megoldani, vagy az önkormányzattal közösen. A piaccal kapcsolatban látni kell, hogy a Békés megyei beszállítók több száz kilométerre viszik a portékájukat, ami gazdasági nonszensz, és versenyképtelenné teszi magát az ágazatot is. Értékesítéssel a békéscsabai baromfifeldolgozó nem foglalkozott, a hasznot a Zalabaromfi élvezte. A Barnevál egy hitelképes vállalkozássá válhat. Az 1.100.000.000,- Ft vételárat a piac akceptálhatja. Minimum 2.500.000.000,- Ft ingatlan vagyon, plusz a 2005. évben beszerzett gépek értéke. A feldolgozóüzem készenléti foka 95 %, a vízi szárnyas feldolgozó esetében a tulajdonosok – Kiskunhalas, Orosháza – a gépeket elszállították. Az érintett vállalkozók az újraindításban szeretnének részt venni, ami 300400.000.000,- Ft-os nagyságrendet jelent. A hőtıház tekintetében békéscsabai vállalkozás tett ajánlatot arra, hogy saját beruházásában a korábbi energetikai szempontból most már gazdaságtalannak tőnı megoldásokat kiváltja freongázos hőtırendszerre. A beérkezett pályázatok a jövı hét folyamán kerülnek felbontásra, annak eredményérıl tájékoztatják az önkormányzatot. (Kazetta 5/2. 450- 6/1. 025) Baji Lajos képviselı: Azonnali döntés szükséges. Négy évvel ezelıtt elıterjesztésében a CARNEX-csoport megmentése érdekében 400.000.000,- Ft-os hitelfelvételt javasolt garanciális feltételek meghatározásával. A támogatás megvolt, de a cég ezen feltételeket nem teljesítette. Az újraindítás reményében az MSZP ugyanezt kéri a testülettıl 200.000.000,- Ft keretösszeg meghatározásával, messzemenı garanciák biztosításával. A befektetıi kör a konkrét külsı, míg az önkormányzat a konkrét befektetıi ajánlatra vár. A parkolóház

131 megvalósítására – kiviteli terv és költségvetés ismerete nélkül - 130.000.000,- Ft-os önrészt szavazott meg a közgyőlés. El kell gondolkozni azon, hogy a létesítmény három alkalmazott felvételét, míg a feldolgozó kb. 130 személy elhelyezését biztosítaná. (Kazetta 6/1. 025-058) Vantara Gyula polgármester: A kormány korábbi ígéretébıl semmi nem valósult meg. Az ötletekkel egyetértenek. (Kazetta 6/1. 058-066) Dr. Ferenczi Attila képviselı, bizottsági elnök: Tájékoztatásul elmondta, hogy 2006-ban a Barnevál elıtt a képviselık közül senkit nem látott, a felszámolóval sem találkozott, amikor a dolgozók kétségbeesetten kerestek támogatást ahhoz, hogy a munkahelyüket ne veszítsék el. A probléma az 1093/2004. (IX.29.) számú kormányrendelettel kezdıdött, ami Békés megye foglalkoztatási feszültségeinek kezelését szolgálta. A Bábolnának 1.500.000,- Ft/fı volt megállapítva. Az ettıl a cégtıl átvett 1200 ember foglalkoztatásának megoldása érdekében a vízi szárnyas mellett beindították a csirkefeldolgozást, biztosítva az alapanyagot is hozzá. Segítséget kértek, ígéreteket kaptak. 2005. évben a feldolgozó már csak 1000 embert foglalkoztatott havi nettó 100.000.000,- Ft-ért. A megyei munkaügyi központ 62.000.000,- Ft támogatást biztosított. Környezetvédelmi gondokra hivatkozva a szennyvíztisztító telephez 300.000.000,- Ft-os beruházásra nyújtottak be pályázatot, és 94.000.000,- Ft-ot kaptak. Elmaradt a közvetlen kormányzati támogatás. A Magyar Fejlesztési Banktól 400.000.000,- Ft hitel forgóeszköz finanszírozását tervezték, amihez az önkormányzattól várt 150.000.000,- Ft kezességvállalásból 60.000.000,- Ft-ot kapott. Akkor még volt esély arra, hogy ne zárják be a Barnevált. A kórház számított vesztesége évente 150.000.000,- Ft, amit az önkormányzatnak kell pótolnia gazdasági társaság formájában. Orosházán 200 embert bocsátottak el a CARNEXcsoporttól, a Linemartól 709-et. Információi szerint a román állampolgárok Dániából származó baromfit teherautó számra szállítanak ki az országból, ez abból adódik, hogy sikerült a magyar élelmiszer ágazatokat tönkretenni. Az olyan kezdeményezést nem támogatná, aminek nem ismert az üzleti terve, menedzsmentje, piaca. Véleménye szerint nem az önkormányzatnak kell közpénzen megoldania egy kockázatos üzletet, de mindent el kell követnie az újraindítás érdekében. A polgármester által írt levéllel kapcsolatban az alábbi kiegészítéssel él: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése javasolja a kormánynak, hogy a város országgyőlési képviselıit bízza meg miniszteri biztosként a térség, Békéscsaba foglalkoztatási problémáinak, ezen belül a Barnevál újraindításának a konkrét megoldása kidolgozására, kormányzati támogatási program keretében. 2. Az önkormányzat dolgozza ki a város munkahelyteremtést elısegítı válságkezelési programját, belevonva a jelenleg is alkalmazott vállalkozásösztönzı, munkahelyteremtı támogatásokat, adókedvezményeket integrált módon. Az önkormányzat ezen az úton elindulva segíteni tudná a munkahelyteremtést és megırzést. Kérte a polgármestert, hogy az általa tett kiegészítı javaslatot tegye fel szavazásra. (Kazetta 6/1. 066-120) Vantara Gyula polgármester: A kérdés az, hogy a közgyőlés a fenti megoldással egyetért-e és születik-e konszenzus? A levél a felszámoló részére megküldésre. Dr. Ferenczi Attila képviselı által ismertetett határozati javaslat 2 pontjával megoldódnak azok a kérdések,

132 amelyeket a képviselık felvetettek. Tekintettel arra, hogy az alapköltségek – szennyvíz-, ivóvízbekötés, új hatósági engedélyek díja, mőködés elindításának pontos költsége - nem ismertek, ezért a támogatás összege nem kerül megjelölésre. (Kazetta 6/1. 120-135) Hrabovszki György képviselı: A konszenzus vagy a kompromisszum azt jelenti, hogy a másik oldalnak az érveit is megpróbáljuk meghallgatni. A polgármesternek a másik oldal nem az az oldal, amelyiken ül, a másik oldal a szocialista frakció. A polgármester által megírt levelet frakciója támogatja, de kevésnek tartja, ezért szükséges a válságkezelési céltartalék létrehozása. Ugyanazon szabályok vonatkoznak rá, mint bármely egyéb költségvetési elıirányzatra, semmilyen többletrizikót nem okoz, viszont konkrét üzenete van annak, hogy az önkormányzatnak szándékában áll fedezetet biztosítani. Ha mindenkinek egy az érdeke, nem érti, hogy miért kell az ellen tiltakozni. Meglehetısen furcsa, hogy az egyik pillanatban dr. Ferenczi Attila képviselı megkérdezi, hogy hol voltak, amikor koporsót vitt a Barneválnál, másik mondatában már azt mondja, hogy nyilvánvalóan csak a kormányzati segítség az, ami megoldást jelenthet. A kompromisszum nem az, hogy a képviselı beolvassa, mit szeretne, az MSZP pedig megszavazza. (Kazetta 6/1. 135-161) Vantara Gyula polgármester: A kompromisszumos javaslat az alap létrehozása összeg nélkül. (Kazetta 6/1. 161-165) Dr. Fábián Ágnes tanácsnok: Jelezte, hogy a tegnapi nap folyamán érvénybe lépett az új TVK eltörlésével jelentkezı finanszírozás, de sokkal kedvezıtlenebb a régebbinél. Javasolta, hogy a kórház számára is nevezzenek meg egy támogatási alapot a munkahelymegtartás érdekében. Kérte a képviselık felelıs gondolkodását. (Kazetta 6/1. 165-172) Vantara Gyula polgármester: Felkérte Dr. Ferenczi Attila képviselıt, ismertesse újra határozati javaslatát. (Kazetta 6/1. 172-175) Dr. Ferenczi Attila képviselı: Felolvasta a határozati javaslatot. (Kazetta 6/1. 175-184) Hanó Miklós alpolgármester: Hrabovszki György képviselınek elmondta, hogy korábban is a kormányt hibáztatta az üzem megszőnéséért. A támogatást nem a bankokon keresztül, hanem közvetlenül a mőködıképes cégeknek kell biztosítani. (Kazetta 6/1. 184-208) Fodor Jánosné képviselı: Kérdését Szatmári Tibor felszámoló biztoshoz intézte: Miért csak most kereste fel az önkormányzatot segítségkérésével? Nem volt befektetıi érdeklıdés ezidáig? Amennyiben üzleti titokról van szó, az önkormányzat hogyan szabja meg a támogatás mértékét? Tisztában kell lenni az üzleti terv tartalmával, a befektetıi csoport szándékával. (Kazetta 6/1. 208-218) Szatmári Tibor felszámoló biztos: A pályázatok nem kerültek felbontásra, ezért azok tartalmával kapcsolatban nem tud nyilatkozni. (Kazetta 6/1. 218-226)

133

Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta az MSZP frakció határozati javaslatát, amit elıterjesztıi oldal nem támogat. - Megállapította, hogy a közgyőlés 8 igen, 5 nem szavazattal, 10 tartózkodással a határozati javaslatot elvetette. Szavazásra bocsátotta Dr. Ferenczi Attila képviselı határozati javaslatát. (Kazetta 6/1. 226-242) A közgyőlés 18 igen szavazattal, 2 tartózkodással a következı határozatot hozta: 211/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT 1.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése javasolja a Kormánynak, hogy a város országgyőlési képviselıjét bízza meg miniszteri biztosként a térség, illetve Békéscsaba foglalkoztatási problémáinak, ezen belül a békéscsabai Baromfifeldolgozó Szolgáltató, Kereskedelmi és Ingatlanhasznosító Kft. újraindítása konkrét megoldásának kidolgozására kormányzati támogatási program keretében.

2.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése dolgozza ki a város munkahelyteremtést elısegítı válságkezelési programját, belevonva a jelenleg is alkalmazott vállalkozásösztönzı, munkahelyteremtı támogatásokat, adókedvezményeket, integrált módon.


Vantara Gyula polgármester 2009. december 31.

Vantara Gyula polgármester: Kérte Szatmári Tibor felszámoló biztost, hogy amennyiben érdemleges adatok birtokába jut, tájékoztassa a közgyőlést. Az általa írt levelet a holnapi nap folyamán megküldi a felszámoló biztos részére. (Kazetta 6/1. 242-250) Szatmári Tibor felszámoló biztos: A pályázat beadásának határideje a holnapi nap folyamán lejár, azok felbontása a jövı hét folyamán megtörténik. Az eredményrıl tájékoztatják az önkormányzatot. (Kazetta 6/1. 250-254) Mezei Zsolt képviselı: Miklós Attila képviselı javasolta, hogy a 3.9 napirendet tőzze újra napirendjére a testület. Javasolta, hogy amennyiben az 50 %-os csökkentés nem kerül elfogadásra, 15 %-ot fogadjon el a közgyőlés. (Kazetta 6/1. 254-260) Vantara Gyula polgármester: Az ügy tisztázása érdekében visszahívták Szudár Lászlót a Csaba Televízió ügyvezetıjét, amint megérkezik az elıterjesztést újratárgyalják. (Kazetta 6/1. 260-262) Mezei Zsolt képviselı: Szudár László jelenléte nélkül is megteszi szavazatát. (Kazetta 6/1. 262-263)

134 Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta a napirend újratárgyalását. - Megállapította, hogy a közgyőlés 12 igen, 3 nem szavazattal, 8 tartózkodással a javaslatot elfogadta. (Kazetta 6/1. 263-269) Miklós Attila képviselı: Javasolta a Csaba Televízió 2009. évi támogatását 24.000.000,- Ftról 12.000.000,- Ft-ra csökkenteni, a fennmaradó 12.000.000,- Ft-ot a békéscsabai médiatámogatásokra különítsék el. (Kazetta 6/1. 269-274) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Miklós Attila képviselı módosító javaslatát. - Megállapította, hogy a közgyőlés 6 igen, 6 nem szavazattal, 11 tartózkodással a javaslatot elvetette. (Kazetta 6/1. 274-276) Mezei Zsolt képviselı: Javasolta, hogy a 2009. évi támogatás összegébıl 15 % kerüljön levonásra. (Kazetta 6/1. 276-280) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Mezei Zsolt képviselı módosító javaslatát. (Kazetta 6/1. 280-284) A közgyőlés 16 igen szavazattal, 7 tartózkodással a következı határozatot hozta: 212/2009. (IV.2.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése módosítja a Csaba Tv közszolgálati mősorainak támogatása tárgyban hozott 190/2009. (IV.2.) határozatát a következık szerint: A Csaba Tv részére megállapított 24.000.000,- Ft-os támogatás összegét 15 %-kal csökkenti. A határozati többi része változatlan tartalommal hatályban marad. Felelıs: Határidı:


Vantara Gyula polgármester: Feladatok vonatkozásában a szerzıdés aláírásánál a 15 %-os csökkenést figyelembe veszik. (Kazetta 6/1. 284-287) Pap János képviselı: A Barnevál ügy szavazásánál rossz gombot nyomott, tartózkodott. (Kazetta 6/1. 287-291) Vantara Gyula polgármester: Az arányokon nem változtat.

135

Képviselıi kérdésekre adott válaszok: Vantara Gyula polgármester: Miklós Attila képviselı azon kérdésére, miszerint „szeretne kimutatást kérni az elmúlt ciklus képviselıirıl” a választ elfogadta. Takács Péter képviselı „hóeséssel, kiadvánnyal, vasútfejlesztéssel és az ifjúsági ház mőszaki állapotával” kapcsolatos kérdésére adott válaszokat elfogadja? (Kazetta 6/1. 291-302) Takács Péter képviselı: A hóeséssel kapcsolatban figyelmesen elolvasta a kapott anyagot, de számára még mindig nem egyértelmő, hogy az általa jelzett nap délelıttjén miért nem volt hó eltakarítás gyakorlatilag az egész városban? Ezért a választ elfogadni nem tudja. (Kazetta 6/1. 302-311) Vantara Gyula polgármester: Szavazásra bocsátotta Takács Péter képviselıi kérdésére kapott válasz elfogadását. - Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, 4 nem szavazattal, 2 tartózkodással a választ elfogadta. (Kazetta 6/1. 311-315) Takács Péter képviselı: A kiadvánnyal kapcsolatos választ elfogadja, abban valóban szerepeltek olyan arányosítások más megyei jogú városokkal szemben, amelyek eddig elkerülték a figyelmét, de a statisztikai hivatal elmúlt éves kimutatása negatív teljesítményt mutat. (Kazetta 6/1. 315-325) Vantara Gyula polgármester: A vasútfejlesztéssel kapcsolatos választ elfogadja? (Kazetta 6/1. 325-326) Takács Péter képviselı: A válaszból számára kiderül, hogy a fejlesztés 2013-ig megtörténik, ezért azt elfogadja. A kiadványban az ifjúsági ház épülete a polgármester szerint düledezik. Véleménye szerint ez egy költıi túlzás. „Az épület esetlegesen rossz statikai állapotával kapcsolatban konkrét adat eddig nem jutott tudomásunkra.” Hogyan kell értelmezni a már többször elhangzott vaspapucs elmozdulást, korrodációt és azbesztborítást? (Kazetta 6/1. 326-345) Vantara Gyula polgármester: Kérte a képviselıt, hogy ne olvassa fel ugyanazt a kérdést, amire a választ kapta. Elfogadja a választ vagy sem? (Kazetta 6/1. 345-350) Takács Péter képviselı: A polgármestertıl kapott választ megosztotta volna a képviselıkkel. A Csabai Életfa Kht-val kapcsolatos választ nem fogadja el. Néhány mondatban megindokolná, hogy miért. (Kazetta 6/1. 350-359)

136

Vantara Gyula polgármester: Nem engedélyezte. Szavazásra bocsátotta a képviselıi kérdésre adott választ. Megállapította, hogy a közgyőlés 16 igen, 6 nem szavazattal a választ elfogadta. (Kazetta 6/1. 359-365) Hrabovszki György képviselı azon kérdésére, miszerint Dr. Benedek Mária jegyzı az egyablakos ügyintézés terén végzett munkájáért részesült-e jutalmazásban, a választ elfogadta. Tóth Károly képviselı távollétében a választ elfogadni nem tudta. (Kazetta 6/1. 365-379) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Miklós Attila képviselı hozzá intézte a ciklusokban történı tisztség betöltésekre vonatkozó kérdését. Elfogadja a kérdésére kapott választ? (Kazetta 6/1. 379-381) Miklós Attila képviselı: A választ elfogadja. (Kazetta 6/1. 381-382) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Tóth Károly képviselı távollétében a választ elfogadni nem tudta. (Kazetta 6/1. 382-384) Vantara Gyula polgármester: A befektetési kiadványt minden képviselı megkapta. Május 1jén a Széchenyi-ligetben mindenkit szeretettel vár a városi ünnepségre. (Kazetta 6/1. 384-390) Vámos József képviselı: Felháborítónak és méltánytalannak tartja azt, ha egy képviselı feltesz egy kérdés, arra kap egy választ, és nincs módja, hogy legalább három mondatban elmondhassa, hogy miért nem fogadja el. Takács Péter képviselı több kérdést intézett a polgármesterhez, és már a harmadik kérdésnél nem volt türelme sem neki, sem Hanó Miklós alpolgármesternek végighallgatni. Hogy szavazzon ezek után a válaszról. (Kazetta 6/1. 390-405) Miklós Attila képviselı: Felhívta a polgármester figyelmét, hogy az SZMSZ 8 óra ülésezést engedélyez, ezután a közgyőlés berekesztését írja elı. (Kazetta 6/1. 405-411) Takács Péter képviselı ügyrendi hozzászólása: Kérdését Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzıhöz intézte: A képviselıi kérdésekre adott viszontválasz esetében valóban helytálló, hogy a képviselı csak igennel vagy nemmel válaszolhat? (Kazetta 6/1. 411-422) Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı: Az SZMSZ „hézagosan” szabályozza a képviselıi kérdés témakörét, de tekintettel arra, hogy a képviselık a kérdésekre kapott válaszokat írásban kézhez kapják, ezért csak igennel vagy nemmel kell válaszolni. (Kazetta 6/1. 422-430)

137

Vantara Gyula polgármester: A következı testületi ülés idıpontja az elfogadott munkatervünk szerint 2009. május 14-én 9.00 óra. A közgyőlés ülését 20 óra 13 perckor berekesztette. (Kazetta 6/1. 430-433)

K.m.f.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia aljegyzı

Meghívottként jelen volt: Sasvári Annamária, a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda munkatársa mint szakértı, Szudár Béla Csaba Tv tulajdonosa

Recommend Documents