Még a végén azt hiszed, hogy nincs tovább...pedig?

Marik Laci – Pánik Után Szabadon

Marik Laci

Még a végén azt hiszed, hogy nincs tovább...pedig? II. felvonás

1. oldal

Marik Laci – Mariklaci.hu © 2015


„...de én nem vagyok már fiatal...”

Még a végén elhiszem, hogy az agyad teljesen leállt, és most is már csak vegetálsz. Gépeken vagy, és már a levegővétel is fáj. Hagyjuk ezt a már-már azonnal érkező kifogást. Az előző levelem után kaptam ám rendesen. „ Figyelj csak rám Laci! Több évet dolgoztam...na jó nem dolgoztam, csak hívogattam az ismerőseimet azért, hogy 2. oldal



csatlakozzanak már hozzám. A tököm is kivolt, amikor már nem tudtam kit felhívni, és mire elmondtam volna a mondókámat, már csak a letett telefonhangot hallottam. Ezzel a hanggal feküdtem le, és ezzel ébredtem. Ugye nem haragszol meg, ha azt mondom, hogy gyanúsan MLM szagú amit írtál. Nem adom fel, mert még az is lehet, hogy én tévedek. Ugye nem baj, hogy őszinte voltam? V.Sanyi” „Ha arra akarsz rávenni, hogy fejezzem be azt, amit most csinálok akkor rossz helyen kopogtatsz. Ez a munkám, ebbe fektettem bele a család pénzét. Elvárják tőlem, hogy megsokszorozzam. Ez alap. Viszont nem tartok még ott, hogy belekezdjek valami másba ráadásul most épp uborka szezon van, mint annyi más vállalkozásban így az év elején. Eddig is átvészeltük, ez után se lesz ez másképp. Ja, és közben megsúgom, hogy 56 éves vagyok. Hol kezdjek én bele valami újba? Na ne! Üdv: Szné Margit

3. oldal



„….valóban gyönyörűen berendezett kis boltocska volt. Igaz egy eldugott kis utcában, de első ránézésre, olyan bemehetnékem támad. A gazdája büszke volt, és minden apró szegletét be akarta mutatni. Beléptem a húsboltba, és köszönés helyett azt kérdeztem, hogy és hol van az árú? - Hát a helyzet az, hogy akitől vásárolunk, az nem ad addig árút, ameddig nem fizetjük ki az előzőt. -jöt szinte azonnal a válasz. - mennyi pénz az – kérdeztem, és láttam a csillogást a szemében, hogy lehet megérkezett a megmentő, aki majd kifizeti az adóságot helyette. - 400 ezer – vágta rá azonnal, remélve, hogy belenyúlok a zsebembe, és kirakom az asztalra. Közben a társa, a testvére ott áll a pult mögött, és belül érezte, hogy ma nem lesz megoldva az árufeltöltés. Tudta, hogy máshoz sem tud elmenni, mert oda is tartozik. 6 millió forintot fektettek bele az üzletbe. Minden csupa csempe és abból sem a legolcsóbb. A vadiúj hűtőpult ott tátogott tök üresen, és a csak zúgó hangja törte meg az egyébként üresen kongó húsbolt csendjét. Kínosan üres volt a polc is, ahova azokat a fűszereket rakták szét, ami egy jó vacsi elkészítéséhez nélkülözhetetlen. Jól szép pakolták, hogy többnek látszódjon. - le kell üljünk – mondtam határozottan, mert ennek nagy baj lesz a vége. Valami azonnal tenni kell, mert 4. oldal



se áru, se vevő nincs. Tele vagytok hitelekkel – még a hatmillió nagy része is hitel volt –, és ha nemlépünk szinte azonnal, akkor az adósságból soha nem jöttök ki. Anyukájuk ott zsörtölődött mögöttem, és szinte minden mondatomba beleszólt. - És akkor mi lesz Norbival? Nincs munkahely, mit fog csinálni? - kérdezte, mert valahol érezte, hogy mire készülök. Kicsit megviselt panzió, de még működött. Leültünk a konyhába, és papírt ceruzát kértem. - két vállalkozásotok van, és most kérem a pontos adatokat mindenkitől. Határozott voltam, mert tudtam, hogy ha ma nem döntünk, holnap még nagyobb a baj. Szóltam, hogy csak akkor tudok segíteni, ha mindenki türelmes. Na ez volt a legnehezebb dolog az egészben, mert percenként estek egymásnak. Érkeztek az adatok,a húsboltból. A nap bevétel: 40.000 Ft A havi bevétel: 880.000 Ft Napi nyereség (10-15%): 4.800 Ft Havi nyereség: 105.000 Ft - Nincs több – kérdeztem. Mély csend volt, mert már tudták, hogy mire is akarok kilyukadni. - A panzió bevétele – de az anyué, jött egy halk válasz, de éreztem, hogy e mögött valami van. Olyan 5. oldal



halkan mondták, hogy a csendet anyu határozott hangja törte meg. Láttam, ahogy mind a ketten összerezzentek, mert már tudták, hogy mi következik? - DE MEDDIG TUDOM ÉN FINANSZÍROZNI A HÚSBOLTOT? BELEROKKANAK ÉN IS! - kiabálta bele anyu, a konyha zavart csendjébe. - Nyugi van még – szóltam közbe. - Most kérem a kiadásokat. Láttam, hogy ezt meg kell ismételnem, mert úgy csináltak, mind ha nem érkezett meg volna hozzájuk a hangom. - A kiadások következnek – szóltam ismét. A A A A

Bérleti díj: 40.000 Ft Villanyszámla: 35.000 Ft hitel: 50.000 Ft lenne! járulékaink: 100.000 Ft lenne

- Mert nem fizetitek? - kérdeztem azonnal? - Hááát, nem nagyon- jött egy halk válasz. A hitelt is én fizetem – szólalt meg egy hang mögöttem arrogánsan...” A történet persze itt nem ért véget. Ha szeretnéd megismerni, ha kíváncsi vagy arra, hogy mi történt a családdal, a vállalkozásaikkal, akkor kattint ide. ( kattints, mert még nem működik :) 6. oldal



Az egyperces döntés a sikerhez. Volt már úgy, hogy készültél valamit megvásárolni, és az ügy érdekében több helyen is megnézted a választékot, majd egyszerűen visszamentél ez elsőhöz, azt azonnal megvenni? Több ingatlant megnéztél, és mégis az elsőt vetted meg? Azóta tudod, hogy nem döntöttél rosszul. Meglátni és megszeretni elsőre. Nem töltöttél el több időt, mint összesen egy percet. Pontosan ennyi idő alatt az összes kifogást – miért nem jó, mit szeretnél másképp látni –, felsoroltad magadban, és a végén mégis mellette döntöttél. De vajon miért? Mert a többit, az elsőhöz hasonlítottad, mert a következőnél az elsőben talált hibák megoldását kerested. Az lett az etalon, és mint mindig, az ETALON kellett neked. Ergo, az első. Ugyan így hozunk döntést is a sorsunk felett. Tudod, hogy nem jó amit most csinálsz, de következő pillalantban lebeszéled magad arról, hogy a (kényelmes) helyzetet feladd. Közben egyre szegényebb vagy, egyre ágrólszakadtabb, és még mindig az jár a fejedben, hogy: 7. oldal



Így kell leélnem az életem.

Pontosan azt hallod a fejedből, amit a dokid mondott az első döbbenetes találkozásotok alkalmával:

„Ezzel kell leélnie az életét”. Aztán ehhez tartod magad, mert hisz egy hiteles, orvos mondta meg a frankót. Miért is ellenkeznél? Menet közben rájössz, hogy ez az egész piszok kényelmes. • •

Imádod, mert nem kell csinálni szinte semmit Mert nem kel korán kelni, és dolgozni menni.

És közben már az sem érdekel, hogy szinte mindenki elhagyott, vagy otthagyott a slamasztikában. Holott, nem ők hagytak el, hanem te , saját magad. Vajon mi lehet a megoldás? Mit kell tenned azért, hogy a dolgok ne csak javuljanak, hanem gyökeresen meg is változzanak. A „Pánik, nem esz meg, csak megkóstol” *¹ című könyvemben erre, egy egész fejezetet szenteltem. Irtsd ki az erdőt címmel. Akkor már jeleztem, hogy nagyon nagy döntéseket kell hoznod. Még az is lehet, hogy az másoknak fájni fog. ---------------------------------------------------------------*¹ Ha érdekel a könyv, akkor gyere és nézd meg, hogy lehetsz szabad, hogy tűnhet el az életedből a pánik.

8. oldal



Nem teheted meg, hogy csak felületesen megkapargatod a problémákat. Azokat gyökeresen ki kell irtanod! Ha tetszik, ha nem. És itt lép be a képbe az egy perc, amiről ez a cikk is szól.

Pontosan egy perced van arra, hogy ma meghozd a döntést! Azonnal ülj le a papír lap mellé, és írd fel válogatás nélkül - összes olyan tevékenységet, ami így elsőre nem visz előrébb. (Ne hazudj, magadnak írod) • Egy másik lapra, sorold fel azokat a dolgokat, amik most körülvesznek ( számgép, laptopp, stb.) Nézd meg, hogy épp mind dolgozol. Dolgozol, vagy Facebook?) •

És már kész is van egy perc alatt. Ott van előtted az, ami folyamatosan hátráltat. Ezek a dolgok miatt nem vagy képes beindítani magad. Mára nincs más dolgod, mert elhasználtad az egy percet. Nem ér csalni. Holnapra van megint egy perced. Mindjárt mondom, hogy holnap mit kell csinálnod? Mindig mondom, hogy magad vagy, és nem lehetek veled. Ha úgy gondolod, hogy érdekel a vég kifejlett, akkor szót kell fogadnod. Az elkövetkező napok 9. oldal



mindegyikében lesz egy perced dönteni. Csalhatsz, de akkor csak magad csapod be. Miért ne használj el kettő, vagy több percet egy nap alatt? Mert, amit a mai napon, a dolgaid megváltoztatására szántál (az egy percet) azon szinte egész nap gondolkodni, elgondolkodni fogsz. Azzal fogsz lefeküdni, és másnap már nem vele kelni, mert tudod, hogy arra a napra is kaptál tőlem egy percet. Játék? Nagyon nem az. Véresen komolyan beszélek, és erre majd akkor jössz rá, amikor kezded az egészet elölről olyan 1-2 év múlva. Akkor fogsz rájönni arra, hogy szót kellett volna fogadnod, mert elpocsékoltál megint egy rakás időt. Ha egy nap két dologgal foglalkozol, akkor összekevered azokat. Elhiszed magadnak azt, hogy jó, ha pl fészbukkozól, és az is, ha a cégeddel foglalkozol. Elhiszed azt, hogy kell óránként 50 perc szünetet tartani, és az is jó, ha reggel, már 6-kor felkelsz a bejövő levelekre válaszolni 8 óráig. Érted? Össze fogod keverni a hasznos, és a haszontalan dolgokat.

10. oldal



Egyelőre nem bízom benned, így ma nem kapod meg a holnap, az azutáni feladatokat. Most látom, hogy morcos lettél, de hidd el ez is a javadat szolgálja.

Tudom azt is, hogy türelmetlen vagy, és mindent 11. oldal



akarsz most, és azonnal. Megnyugtatlak, hogy én sem voltam különb nálad. Meg is lett az eredménye. Persze, hogy nem haladtam előre. Aztán kezdtem elölről, és siker nem marad el. Most már csak az a kérdés, hogy akarod-e a sikert? Képes vagy-e megtanulni az egészet függetlenül attól, hogy most épp hol tartasz? Írd ide a kék mezőbe...igen a képernyőre, nyugodtan. Majd egyszer lemosod, vagy nem ;)

12. oldal



Ha kérdésed van, ha véleményed van, akkor azt írd meg bátran ide: [email protected]

Holnap találkozunk nagyot :D

ismét.

Addig

is

pihenj

jó

Üdv: Marik Laci a te ………………………. ui.: Ide te mit írnál a helyemben?

13. oldal


Még a végén azt hiszed, hogy nincs tovább...pedig?

Recommend Documents