Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés 2011. március
© Századvég Gazdaságkutató Zrt. © Strategopolis Kft. © Századvég Alapítvány A jelentést Mellár Tamás kutatási igazgató általános felügyelete alatt Balatoni András szerkesztette. A jelentés egyes részeit készítették: Balatoni András, Cseh András, Mellár Tamás, Pitz Mónika, Tóth G. Csaba és Virovácz Péter. A jelentéshez felhasznált adatbázis 2011. március 11-én zárult le.
2
Tartalom Vezetői összefoglaló ................................................................................................................... 4 Nemzetközi kitekintés ................................................................................................................ 8 A globális konjunktúra alakulása ............................................................................................ 8 Munkaerőpiac ...................................................................................................................... 11 Pénzügyi folyamatok ............................................................................................................ 12 Az árak alakulása .................................................................................................................. 13 A monetáris kondíciók alakulása .......................................................................................... 16 Fiskális politika...................................................................................................................... 17 Magyar külső kereslet .......................................................................................................... 19 A növekedés alakulása ............................................................................................................. 22 Felhasználási oldal ................................................................................................................ 22 Termelési oldal ..................................................................................................................... 25 Munkaerőpiac .......................................................................................................................... 29 Foglalkoztatottak és munkanélküliek................................................................................... 29 Bérek..................................................................................................................................... 31 Infláció és monetáris kondíciók ................................................................................................ 34 A fogyasztói árak dinamikája ................................................................................................ 34 A kamatok és a hitelezés ...................................................................................................... 37 Árfolyam ............................................................................................................................... 41 Fiskális politika.......................................................................................................................... 43 A 2010-es költségvetés alakulása ......................................................................................... 43 Az idei költségvetés alakulása .............................................................................................. 46 A Széll Kálmán Terv és a költségvetés hosszú távú kilátásai ................................................ 47 Célok és intézkedések .......................................................................................................... 48 A költségvetés és az adósság várható pályája ...................................................................... 50 Külső egyensúly ........................................................................................................................ 52 Táblázatok ................................................................................................................................ 56
3
Vezetői összefoglaló A világgazdasági növekedés a 2010-es évben nagyobb volt a korábban vártnál, köszönhetően a fejlődő ázsiai országok jelentős bővülésének. A térség növekedésének importigénye jótékony hatást fejt ki a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül a fejlett államokra, melyek GDP-növekedése a fogyasztás dinamizálódásával sokkal kiegyensúlyozottabbá vált az elmúlt negyedévben. Jelentős kockázatot hordoz ugyanakkor a fiskális egyensúly megbomlása, ezért az elmúlt három hónapban továbbra is fokozott figyelem övezte a nemzeti költségvetések alakulását. A korábbi várakozásokkal ellentétben, az Egyesült Államokban visszafogták a konszolidációs lépések ütemét, sőt újabb ösztönzőket vetettek be a gazdaság élénkítésének érdekében. Vele szemben Európa fejlett országai folytatják a költségvetési kiigazítási lépéseket. A nemzetközi konjunktúra- és bizalmi indexek némi csökkenést mutattak az elmúlt hónapokban, azonban továbbra is historikusan magas szinten állnak, ami jó jel a belső kereslet szempontjából. A munkaerőpiac ugyanakkor lassan heveri ki a válság okozta sokkot: a munkanélküliségi ráta ciklikus komponense továbbra is magas, így a laza kondíciók a bérek mérsékelt emelkedését vetítik előre. Az inflációs folyamatokat rövid távon szinte valamennyi országban az olaj- és egyéb nyersanyagárak dinamikus emelkedése határozza meg. Bár a nyersanyagár-robbanás gyakorlatilag minden államot érint, az egyes országokban lényegesen eltér a kínálati sokkok inflációra gyakorolt középtávú hatása. A fejlett gazdaságokban a kereslet továbbra is lanyha, az inflációs várakozások pedig horgonyzottak. Ezzel szemben a gyorsan növekvő országok a túlfűtöttség jeleit mutatják, így félő, hogy a kínálati sokkok tartós inflációs nyomást okoznak. Ebből következik, hogy a fejlett országokban a kamatok csak lassan fognak emelkedni, míg a fejlődő államokban az irányadó ráták gyorsabb növekedése prognosztizálható. A hazai külső kereslet 2010-ben meghaladta a historikus átlagot. Feltételezésünk szerint a dinamikája 2011-ben enyhén mérséklődni fog, ugyanis komoly negatív kockázatot jelent az adósságválság, valamint a fiskális konszolidációs intézkedések megkezdése a külkereskedelmi partnereinknél. Ezzel szemben jövőre várhatóan ismét a sokévi átlag fölé emelkedik a GDP alapon számított külső kereslet növekedésének a rátája, és 2012 végén meghaladhatja a 3 százalékot. A hazai gazdaság növekedése 2010 utolsó negyedévében elérte az 1,9 százalékot. A felhasználási oldalon azonban a fogyasztás negatív meglepetést okozott, mivel éves és negyedéves bázison is visszaesett. Előrejelzésünk szerint a megingás csak ideiglenes és nagyrészt a januári személyi jövedelemadó változások miatti adóoptimalizációnak tudható be: a vállalatok a decemberben szokásos bónuszok kifizetését áttolták januárra, így a negyedik negyedévben csökkent a bruttó bérek szintje éves bázison számolva. A vártnál alacsonyabb fogyasztási dinamika ellenére 2011-re 3,1 százalékra megemeltük a fogyasztási kiadások volumennövekedésére vonatkozó prognózisunkat, a revízió az alacsony bázissal magyarázható. 2012-re 4,1 százalékos éves fogyasztásbővüléssel számolunk. A beruházások 4
jelentős visszaesése szintén kellemetlen meglepetést okozott: a vállalati hitelezésben továbbra sem látszik a fordulat, sőt a bankok ismét szigorítottak a hitelezés ár- és nem árjellegű feltételein. Az autóipari nagyberuházások azonban jelentős beruházási dinamikát okoznak 2011-ben, az alacsony bázis miatt különösen az év második felében. A bruttó állóeszköz-felhalmozásra vonatkozó előrejelzésünket összességében 3,5 százalékra csökkentettük 2011-re, jövőre pedig 4,9 százalékos növekedést várunk. Az exportról alkotott képünk alapvetően nem változott: előrejelzésünk szerint a 2011-es év fokozatos lassulását követően 2012 második felében ismét két számjegyű bővülést regisztrálhatunk. Az idei GDPnövekedésre vonatkozó prognózisunkat összességében 3,1 százalékra csökkentettük, jövőre azonban 3,6 százalékot is elérhet a dinamika. Termelési oldalról elsősorban az ipar dinamikus bővülésére számítunk az előrejelzési időhorizonton, míg a jelentős súlyt képviselő szolgáltatások csak 2012-ben növekednek 2 százalékot meghaladó mértékben. A kisebb súlyt képviselő mezőgazdaság hozzáadott értéke a bázishatás miatt 3,5 százalékkal bővülhet az idén. A tavalyi év utolsó negyedévében megtört a foglalkoztatottak számának emelkedő trendje. A visszaesés azonban nem jelentős, mivel a KSH Munkaerő felmérésének hibahatárán belül van, ráadásul szezonális hatások is közrejátszhattak benne. A munkanélküliek aránya az aktívakon belül 0,1 százalékkal, 10,8 százalékra csökkent, köszönhetően az aktivitás visszaesésének. Az előrejelzésünkben a legnagyobb bizonytalanságot a közmunkaprogram okozza, mivel az itt foglalkoztatottak bére, illetve létszáma jelentősen torzítja a statisztikai mutatókat. Előrejelzésünk szerint a munkanélküliségi ráta 2011-ben 10,6, jövőre pedig 10,2 százalékra csökken. 2010 negyedik negyedévében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az előző évhez viszonyítva átlagosan 1,6 százalékkal csökkent. A visszaesés mögött elsősorban a közfoglalkoztatottak számának növekedéséből eredő összetételhatás, illetve a januári személyi jövedelemadó-változás, illetve annak a bónuszok időzítésére gyakorolt hatása húzódik meg. Mindkét tényező a valós béremelkedést lefelé torzítja. Összességében kissé felfelé módosítottuk a bruttó bérek dinamikájára vonatkozó előrejelzésünket, mivel a mérsékeltebb gazdasági növekedést kompenzálja az idei alacsony bázis. Az infláció az elmúlt két hónapban mérséklődött, ami részben a fogyasztói kosár változásának, részben pedig a feldolgozatlan élelmiszerek vártnál alacsonyabb drágulásának volt köszönhető. A kínálati sokkok (mezőgazdasági termelői árak, olajár dinamikus emelkedése) azonban erősebbek a korábban feltételezettnél, ezért az éves bázisú fogyasztói árindex emelkedésére számítunk a második negyedévben. Az előrejelzési időhorizont (2011 első negyedéve és 2012 negyedik negyedéve közötti időszak) végén a kibocsátási rés záródása keresleti nyomást fejthet ki az árakra, ezért az alapkamat szinten tartása, esetleg lassú emelése indokoltnak látszik. A szigorúbb monetáris kondíciók fenntartását támasztja alá az is, hogy a lakosság által várt infláció szintje és dinamikája meghaladja az észlelt áremelkedés rátáját. Az irányadó ráta emelése megjelent a lakossági, illetve vállalati hitelek 5
kamataiban, emellett pedig a bankok a nem árjellegű hitelezési feltételeken is tovább szigorítottak. Ennek következtében a hitelezési aktivitásban továbbra sem látszik fordulat, a kedvezőtlen tendenciák pedig gátat szabnak a beruházások megindulásának. A tavalyi deficit a prognózisunk szerint néhány százalékponttal meghaladja a törvényben tervezett előirányzatot. Bár az elmaradó adóbevételeket új intézkedésekkel pótolta a kormány, és a kiadásnövekedés sem haladja meg a tartalékok mértékét, az önkormányzatok hiánya várhatóan jócskán túllépi a tervezett összeget. Az idei költségvetéssel kapcsolatban mindenképp kedvezőtlen jel a gyors hiánynövekedés, ám az első hónapok alapján még nem áll rendelkezésre annyi információ, mely elég lenne a várható deficit felülvizsgálatához. A tartalék nagyságának jelentős megnövelése mindenesetre javítja a kilátásokat. Az újonnan meghirdetett Széll Kálmán Terv sikeres megvalósítása biztosíthatja a költségvetés hosszú távú egyensúlyát és az államadósság csökkenését, ám az intézkedések részleteinek többsége még nem ismert. A program leginkább a munkaerő-kínálat növelésére támaszkodik, így a végrehajtás sikere elsősorban attól függ, hogy találnak-e állást maguknak azok, akiket a különböző támogatások visszafogásával igyekszik a kormány visszaterelni a munkaerőpiacra. A folyó fizetési mérleg egyenlege a világkereskedelem felfutása és a nyomott belső kereslet révén az előző negyedévekhez hasonlóan többletet mutatott. Az egyenlegére vonatkozóan 2010-re a GDP 1,6 százalékának, 2011-re 1,8 százalékának megfelelő többletet várunk, vagyis 1,7, illetve 1,9 milliárd eurós szufficitet. Hosszú távon a pozitív egyenleg csökkenésére, a belső kereslet élénkülésével az importigény növekedésére és a különadók kifutásával a jövedelmek egyenlegének romlására számítunk, így 2012-re 1,2 milliárd eurós, a GDP nagyjából 1,1 százalékának megfelelő többletet várunk.
6
1.
TÁBLÁZAT: A FŐBB MAKROGAZDASÁGI VÁLTOZÓK VÁRHATÓ ALAKULÁSA
1
2010
2011
2012
Bruttó hazai termék (volumenindex)
1,2
3,1
3,6
A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)
–2,1
3,1
4,1
Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)
–5,6
3,5
4,9
Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)
14,1
9,2
9,3
Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)
12,0
8,2
9,7
A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)
5,5
6,1
5,7
Éves fogyasztói árindex (%)
4,9
4,3
3,1
A jegybanki alapkamat az év végén
5,75
6,25
6,5
Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)
11,2
10,6
10,2
A bruttó átlagkereset alakulása (%)
1,4
3,1
6,6
–15,4
3,5
8,5
Az ipar hozzáadott értéke (volumenindex)
8,9
7,5
5,5
Az építőipar hozzáadott értéke (volumenindex)
–8,3
4,5
6,0
Szolgáltatások hozzáadott értéke (volumenindex)
0,1
1,0
2,6
A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában
1,6
1,8
1,1
Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában
–4,2
–2,9*
–2,6
Bruttó államadósság a GDP százalékában év végén
80,1
70,7
68,9
A mezőgazdasági hozzáadott értéke (volumenindex)
* A magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználásával becslésünk szerint +3,6 százalékos GDP-arányos egyenleg várható.
1
A negyedéves adatok a jelentés végén, a Táblázatok részben találhatók.
7
Nemzetközi kitekintés A világgazdaságot továbbra is a recesszióból való kilábalás jellemzi. A helyreállás dinamikája azonban jelentősen eltér az egyes régiókban és országokban: a fejlett gazdaságokban lassabban megy végbe a kibocsátás normalizálódása, míg a fejlődő országokban, főleg Ázsia területén, robusztus gazdasági növekedés tapasztalható. Utóbbi térség bővülése, illetve az ahhoz kapcsolódó importigény elősegíti a világkereskedelem folyamatos növekedését, és ebből kifolyólag a fejlett országok számára jelentős exportkeresletet biztosít. A növekedés beindulása mellett azonban továbbra is jelentős egyensúlyi problémák vannak jelen a fejlett országokban. Így van ez az Egyesült Államokban és Európa több gazdaságában is. Strukturális reformokra és a költségvetési kiadások lefaragására van szükség, melyek bár rövid távon keresletszűkítő hatásúak, azonban végrehajtásuk esetén a fiskális politika visszanyerheti hitelességét és elősegítheti a növekedési potenciál emelkedését. A fogyasztói árak emelkedése gyorsult az elmúlt időszakban, köszönhetően a nyersanyagárak jelentős növekedésének. Az infláció várható felpörgése korábbi kamatemelésre kényszerítheti a jegybankokat, illetve visszafoghatja a gazdasági növekedést.
A globális konjunktúra alakulása A legutóbbi negyedéves jelentésünk óta az IMF januárban kiadta a legutóbbi World Economic Outlook frissítését. Az októberben készült előrejelzéseikhez képest a harmadik negyedéves világgazdasági adatok kedvezőbb képet festenek. Ennek hátterében a vártnál jobban fellendülő fogyasztás áll. Mindemellett továbbra is „kétsebességes” a világgazdaság: a fejlett országok visszafogott gazdasági növekedése mellett a fejlődő piacokon erőteljesebb a bővülés, ami elsősorban az élénk belső keresletnek, a tőkebeáramlás intenzitásának, valamint az ehhez kapcsolódó külkereskedelemnek a következménye. A Nemzetközi Valutaalap által készített becslés 2010-re 5 százalékos globális gazdasági növekedést mutat, ami az októberi kivetítésükhöz képest 0,2 százalékponttal magasabb dinamikát jelent. Előrejelzésük szerint a pozitív tendenciák az idei évben is fennmaradnak, melynek következtében a korábbi, 2011-re vonatkozó előrejelzésüket 0,2 százalékponttal, 4,4 százalékra emelték. A 2012-es évre vonatkozó növekedési prognózisuk azonban nem változott, továbbra is 4,5 százalékra számítanak a szakemberek. A fejlődő Ázsia 2010-ben 9,3 százalékos GDP-bővülést tudott felmutatni, és bár az IMF szakértői szerint a jelentős dinamika az elkövetkező két évben kissé mérséklődik, a térség növekedése így is elérheti a 8,4 százalékot. Az Egyesült Államok esetében 2011-re 0,7 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést várnak, ami így elérheti a 3 százalékot. Ezzel szemben az euróövezet növekedését továbbra is jelentős kockázatok övezik, mivel több európai országban is komoly
8
fiskális problémák mutatkoznak. Az euróövezet 2011-es gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisuk a kedvezőbb világgazdasági bővülési ütem ellenére változatlanul 1,5 százalék. A világkereskedelem volumenében tovább folytatódott a korábbi kedvező tendencia: a 2009es 10,7 százalékos csökkenés után 2010-re 12 százalékos kereskedelmi bővülést becsült az IMF. Az erőteljes növekedés idén és 2012-ben várhatóan visszaesik, azonban az éves bővülés még így is eléri a 7,1, illetve a 6,8 százalékos szintet. A fejlődő gazdaságok mind az export-, mind pedig az importdinamikát tekintve túlszárnyalják a fejlett országokat, azonban a nettó export előjele idén várhatóan megfordul az egyes régiókban: az IMF vélekedése szerint a fejlett gazdaságok pozitív mérleget tudnak majd felmutatni, míg a fejlődő országok esetében a nettó export ismételten negatívba fordul. Ez a folyamat 2012-ben még erőteljesebb lehet. Az Egyesült Államokban a gazdasági aktivitás 2010 második felében és 2011 elején mérsékelt ütemben növekedett: a GDP mind a harmadik (0,6 százalék), mind pedig a negyedik negyedév során (0,7 százalék) növekedni tudott az előző negyedévhez viszonyítva. Az előző esztendő azonos időszakához viszonyított adatok alapján a gazdaság bővülése a negyedik negyedévben 2,7 százalékos volt, ami a dinamika mérséklődését mutatja a harmadik negyedév hasonló statisztikájához képest (3,2 százalék). A GDP növekedésében 2010 utolsó két negyedévében felhasználási oldalról nagy szerepet játszott a fogyasztás bővülése, köszönhetően a bérek emelkedésének, valamint a lakossági hitelezési korlátok enyhülésének. Ugyanez a folyamat tükröződik a termelési oldalról a kereskedelmi forgalom bővülésében. Az Eurostat gyorsbecslése szerint 2010 negyedik negyedévében az euróövezetben 0,3 százalékos, míg az unió egészében 0,2 százalékos volt a GDP bővülése az előző negyedév bázisán. Ez 2010 harmadik negyedéves adataihoz mérten lassulást mutat, hiszen a harmadik negyedévi növekedés a valutaövezetben 0,3, az unió egészében pedig 0,5 százalékos volt. Az előző év negyedik negyedévéhez viszonyítva a gazdasági növekedés az eurózónában 2,0, míg az unióban 2,1 százalékra süllyedt, ami éves bázison 0,1 százalékpontos dinamikavesztést jelent mindkét országcsoportban. A GDP komponenseit szétbontva láthatóvá válik, hogy a fogyasztás az előző negyedévhez képest gyorsabb ütemben növekedett, 0,4 (eurózóna) és 0,3 (EU27), azonban ezt a pozitív képet ellensúlyozta a továbbra is csökkenő beruházási aktivitás: 2010 utolsó negyedévében mind az euróövezetben, mind pedig az unióban csökkent a bruttó állóeszköz-felhalmozás (–0,6 és –0,8). A GDP növekedésének lassulásához hozzájárult a készletfelhalmozás csökkenő tendenciája is. A külkereskedelem tekintetében mindkét országcsoport esetében pozitívan alakult a nettó export, azonban a kivitel és az import dinamikája is mérséklődött. A nettó export alakulásában jelentős szerepet játszott az euró leértékelődése, valamint a fejlett uniós gazdaságok élénk külkereskedelmi kapcsolata a dinamikusan bővülő ázsiai országokkal. Jelentős különbségek mutatkoznak ugyanakkor az Európai Unió és az eurózóna tagországai között: a válság által kevésbé érintett országok,
9
Németország és Franciaország gazdasági növekedése nagyobb, mint az adósságválság problémáival küszködő Görögországé, Spanyolországé, Írországé és Portugáliáé. 1.
ÁBRA:
A
E U R ÓPA I U NI Ó GDP- JÉ NE K V I S ZO NY Í T VA ( SZ Á Z A L É K )
KE R ES LE T I O L DA L R É S Z E I NE K HOZ Z Á JÁ R U LÁ SA A Z
NÖV E KE D É SÉ HE Z A Z E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D Ő SZ A K Á H OZ 2,5 2 1,5 1 0,5 0 -0,5 -1 -1,5 2010. I. Végső fogyasztás
II.
III.
Bruttó felhalmozás
Készletváltozás
IV. Nettó export
GDP
Forrás: Eurostat
A visegrádi régió országai közül Lengyelországban regisztrálták a negyedik negyedévben a legnagyobb, 4 százalékos növekedést az előző év azonos időszakának bázisán. Szlovákiában eközben 3,5, Csehországban pedig 2,9 százalék volt a bővülés rátája. Felhasználási oldalról Lengyelországban 3 százalékot meghaladó szinten növekedett a fogyasztás, míg a másik két térségbeli országban elsősorban a kormányzati fogyasztási kiadások zsugorodása révén a végső fogyasztás enyhe csökkenést regisztráltak. A beruházási dinamika Szlovákiában a legnagyobb (10,6 százalék), és bár a lengyelországi kapacitáskihasználtsági mutatók historikusan magas szinten állnak, az állóeszköz-felhalmozás csak szerény mértékben (+0,8 százalék) emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az Eurostat felmérése alapján a fogyasztói bizalmi index 2010 utolsó negyedévében ismételten nőtt, az Európai Unióban és az eurózónában egyaránt. Azonban a havi adatokat figyelve elmondhatjuk, hogy a pozitív trend megfordult, ugyanis a 2010 novembere óta ismételten csökken az index értéke. Az indikátor romló tendenciát mutat Görögországban, Portugáliában, az Egyesült Királyságban, és a legfrissebb havi adatok alapján csatlakozott ezekhez az országokhoz Szlovákia és Olaszország is, megtörve a korábbi pozitív folyamatokat. Ez a trend várhatóan 2011 első negyedévében fennmarad. A bizalmi index visszaesése a belső kereslet enyhe zsugorodását vagy stagnálását vetíti előre. Ennek következtében várhatóan visszaeshet a gyenge lábakon álló háztartási fogyasztás, illetve az importigény is.
10
2.
ÁBRA:
A
FOG YA S Z TÓ I B I Z A LM I I ND E X A LA KU L Á SA
( M É R LEG ,
S Z E ZO NÁ LI SA N KI I G A Z Í T VA )
0 -5 -10 -15 -20 -25 -30
Európai Unió (27)
2011. I.
X.
VII.
IV.
2010. I.
X.
VII.
IV.
2009. I.
X.
VII.
IV.
2008. I.
X.
VII.
IV.
2007. I.
X.
VII.
IV.
2006. I.
-35
Eurózóna
Forrás: Eurostat
Munkaerőpiac A munkapiaci feltételek a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt lassú javulást mutatnak. Az OECD-országokban a szezonálisan kiigazított adatok szerint a negyedik negyedévben a munkanélküliségi ráta 8,5 százalékos szinten állt, vagyis a harmadik negyedévhez képest stagnálást regisztráltak. Az indikátor magasabb, mint a természetes rátája, ezért világviszonylatban elmondható, hogy a munkaerőpiac továbbra is laza. A mutató alakulása az elemzői várakozásokkal összhangban van: a válság okozta sokkhatás a munkaerőpiacon lassabban múlik el, mint a kibocsátás vagy a nemzetközi kereskedelem esetében. A G7 országaiban a foglalkoztatottság bővülése lassan megy végbe, mivel a fellendülés először a munkatermelékenység és a ledolgozott munkaórák növekedésében mutatkozik meg. Az Egyesült Államokban az elmúlt három negyedév szezonálisan kiigazított statisztikái alapján a munkanélküliségi ráta változatlanul 9,6 százalékon áll. A havi adatok ezzel szemben arra utalnak, hogy az arány 2011 első negyedévében már csökkenni fog: a mutató 2010 novembere óta minden hónapban mérséklődött, így februárra két éve nem látott szintre süllyedt (8,9 százalék). A 16 évnél idősebb lakosság 58,3 százaléka volt foglalkoztatott 2010 negyedik negyedévében, ami az előző negyedévhez képest 0,2 százalékpontos csökkenést jelent. Ezzel szemben a havi adatok tanúsága szerint 2011 első két hónapjában a decemberi 58,3 százalékos szintről 58,4 százalékra nőtt a foglalkoztatottság. Az elmúlt hónapokban stabilizálódni látszott az euróövezet munkaerőpiaca is, mivel 2010 negyedik negyedévében megtört a foglalkoztatottság 2009 óta tartó csökkenő trendje. A ledolgozott órák száma ismételten növekedni kezdett, amit lassan követni fog a 11
foglalkoztatottság bővülése is. A 2010-es év végére az euróövezet munkanélküliségi rátája 10 százalékos szintet ért el. Az Európai Központi Bank szakértői stábja 2011-re pozitív irányba módosította növekedési prognózisát, így a munkaerő-piaci kilátások is javultak. Ezt támasztja alá a 2011. januári statisztika is, mely szerint a munkanélküliségi ráta ismételten 10 százalék alá süllyedt az valutaövezetben. Az EU27 adatait vizsgálva hasonló folyamatok zajlottak le 2010 utolsó negyedévében. A munkanélküliségi ráta 2010 minden negyedévében 9,6 százalékon állt, a januári adatok szerint pedig 9,5 százalékra csökkent. Ami szűkebb régiónkat illeti, Csehországban a legnagyobb károkat elszenvedett feldolgozóiparban újra nőtt az alkalmazottak száma. Ez jól mutatja már a konjunktúra kedvező hatásait. A Cseh Nemzeti Bank (CNB) prognózisa szerint 2011 elején pozitív tendenciák jellemezhetik a munkaerőpiacot, azonban a gazdasági növekedés lassulásával párhuzamosan, az év második felében újra kedvezőtlen folyamatok bontakoznak ki. A munkanélküliségi ráta kétéves horizonton süllyedni fog, ez azonban elsősorban a gazdaságilag aktív népesség csökkenésének tulajdonítható. Szlovákiában a foglalkoztatottság visszaesése tovább folytatódott 2010 decemberében. Egyedül az ipari és szállítmányozási ágazatban nőtt a foglalkoztatás. A javuló konjunktúra miatt az autóipar is kezd helyreállni, ami a vele szorosan összefonódó vállalatok statisztikai mutatóin is meglátszik. Lengyelországban a munkaerőpiac nem szenvedett akkora veszteségeket, mint a többi visegrádi országban. Nem történt nagy visszaesés, mivel a bruttó kibocsátás folyamatosan nőtt. A foglalkoztatottak száma az év végén tovább emelkedett, azonban a munkanélküliségi ráta is nőtt, és elérte a 9,9 százalékot. A jelenséget az magyarázza, hogy a gazdaságilag aktívak száma sokkal nagyobb ütemben nőtt az elmúlt három évben, mint a foglalkoztatottaké, így a kedvező konjunkturális helyzet ellenére az indikátor romló képet fest a legnagyobb visegrádi országról.
Pénzügyi folyamatok 2010 második felében a globális pénzügyi helyzet erőteljes javulást mutatott, azonban a pénzügyi piacok továbbra is sérülékenyek. A kockázati felárak csökkentek, a fejlett gazdaságok hitelezési aktivitása ismételten növekedni kezdett, azonban ez nem mondható el a periférián elhelyezkedő euróövezeti tagországok esetében: 2010 végére ismételten felerősödtek a térséggel kapcsolatos pénzügyi és fiskális kockázatok, emellett az ingatlanpiacon is komoly problémák jelentkeztek. A pénzpiacok továbbra is sérülékenyek, azonban az Európai Központi Bank február havi jelentésében a szakértők már likviditásbővülésre számítanak a következő hónapok során. A hitelezés összességében még mindig akadozik, és növekedést egyedül a háztartások által felvett hitelek mutatnak. A magánszektor már képes hitelhez jutni, ami segítheti a beruházások és a belső kereslet élénkülését.
12
Az országkockázatok vizsgálata során elmondható, hogy a komoly államadóssági problémákkal küzdő országok esetében nem sikerült mindenhol megfelelően megnyugtatni a piacokat a bejelentett kiigazító intézkedésekkel. Az Írországban bejelentett komoly kiigazítás hatására 2011 januárja folyamán csökkentek a CDS-felárak, vagyis a piacok bíznak a csomag pozitív kimenetelében. Portugália esetében ez a bizalom csak átmenetinek bizonyult, ugyanis az idei év februárja óta megint folyamatosan emelkedik az index értéke. Spanyolországban, Írországhoz hasonlóan, hitelesnek és kivitelezhetőnek vélik a kiigazítást. Az Egyesült Királyság esetében érdemi változás nem látszódik a felárakon, így az idei évben folyamatosan csökkent az indikátor, és már megközelíti a német CDS-indexet. Habár az Egyesült Királyság is komoly adósságproblémákkal küzd, a Bank of England megfelelő beavatkozásai nyomán ez nem jelent meg az országkockázati felárak emelkedésében. 3.
ÁBRA:
N E M FI Z E T ÉS I
KOC KÁ Z AT FE LÁ R Á N A K A LA KU LÁ SA
N É M E TOR SZ ÁG H OZ
V I S ZO N Y Í T VA
600
10 éves CDS felárak
500 400 300 200 100 0
Egyesült Királyság
Portugália
Spanyolország
Írország
Forrás: Thomson Reuters
A nemzetközi tőkepiacokat megvizsgálva elmondható, hogy az S&P 500 index viszonylag nagy volatilitás mellett, folyamatosan növekedett 2010 harmadik negyedévétől kezdve. Az index emelkedése 2010 negyedik negyedévében túllépte a 10 százalékot, azonban február közepe óta, valószínűleg az észak-afrikai és közel-keleti forrongások hatására, veszít az értékéből. Azonban ez a csökkenés még nem számottevő, egyelőre mindössze 2 százalékos. Hasonló mozgás figyelhető meg a német DAX és a londoni FTSE indexekben is.
Az árak alakulása Az inflációs folyamatokat rövid távon szinte valamennyi országban az olaj- és egyéb nyersanyagárak dinamikus emelkedése határozza meg. A drágulásban az emelkedő világgazdasági kereslet mellett a kínálati sokkok is szerepet játszottak. A Brent olaj 13
hordónkénti átlagára 2011 februárjában ismét meghaladta a 100 dollárt, amire utoljára 2008 augusztusában volt példa. Ez az árszint az előző év azonos időszakához viszonyítva 40 százalékos drágulást jelent. A gazdasági növekedéssel együtt járó olaj iránti robusztus kereslet a fekete arany árát tartósan magas szinten stabilizálta. A folyamatot felgyorsították az észak-afrikai események (Egyiptom, Líbia), így a két hatás eredőjeként az olaj ára a historikus csúcsának közelébe emelkedett, meghaladva a 110 dolláros hordónkénti szintet is. Piaci várakozások szerint középtávon kissé csökkenhet az olaj ára, ám így is tartósan 100 dollár felett maradhat. 2012. decemberi futures árak alapján átlagosan 111 dollár/hordó árat várnak a kereskedők.
4.
ÁBRA:
2006. I.
IV.
A mezőgazdasági termelői árak, valamint az egyéb nyersanyagárak is jelentősen emelkedtek: a kompozit indexek azt mutatják, hogy 2011 februárjában az előző év azonos időszakának bázisán a globális élelmiszerek 39,2, a fémek pedig 39,8 százalékkal drágultak. Egy év alatt különösen nagy növekedést regisztráltak a kukorica- (+81,5 százalék), illetve a gabonaárakban (+79,0 százalék), amit némiképp ellensúlyozni tudott a rizs árának mérséklődése. A drágulás elsősorban a vártnál rosszabb 2010-es termésátlagok miatt következett be, azonban az IMF szakemberei azzal számolnak, hogy a 2011-es év közepén a felfelé ható árnyomás mérséklődhet. N Y E R SA NYAG Á R I ND E X (2005 = 100)
300
250
200
150
100
2011. I.
X.
IV.
VII.
X.
2010. I.
VII.
IV.
2009. I.
X.
IV.
Egyéb nyersanyagok árindexe
VII.
X.
2008. I.
VII.
IV.
2007. I.
X.
VII.
X.
VII.
IV.
2005. I.
50
Olajár index
Forrás: IMF
Bár a nyersanyagár-robbanás gyakorlatilag minden államot érint, az egyes országokban lényegesen eltér a kínálati sokkok inflációra gyakorolt középtávú hatása. A fejlett gazdaságokban a kereslet továbbra is lanyha, az inflációs várakozások pedig horgonyzottak. Az országcsoportra vonatkozó inflációs előrejelzéseket mindössze 0,3 százalékponttal emelte meg az IMF januárban, így 2011-re és 2012-re a fogyasztói árak 1,6 százalékos emelkedését prognosztizálják a szakértők. Ezzel szemben a gyorsan növekvő országok a túlfűtöttség jeleit 14
mutatják, így félő, hogy a kínálati sokkok tartós inflációs nyomást okoznak. Ezt a folyamatot jól jelzi, hogy az IMF a januári előrejelzésében 0,8 százalékkal felfelé módosította az országcsoportra vonatkozó inflációs prognózisát, mely szerint a fogyasztói árindex 2011-ben elérheti a 8 százalékot, jövőre azonban 4,8 százalékra mérséklődhet. Az Egyesült Államokban az infláció a 2010 júniusa és novembere között megfigyelt 1,1–1,2 százalékos szintről érdemben megemelkedett: decemberben 1,4, 2011 első hónapjában pedig 1,7 százalékos drágulást regisztráltak az előző év azonos időszakának a bázisán. Az infláció felpörgéséről tanúskodik a szezonálisan kiigazított hó/hó index is, ami decemberben és januárban 0,4 százalékra emelkedett, ez évesítve 4,9 százalékos áremelkedési rátát jelent. A fogyasztói árindex szerkezetében a kínálati sokkok tükröződnek: januárban éves bázison a legnagyobb mértékben az energiaárak (7,3 százalék), ezen belül is a benzin- (17,3 százalék), és a gázolajárak (13,4 százalék) emelkedtek. A termékcsoport havi dinamikája eléri a 4 százalékot, így az éves bázisú indexek további jelentős növekedése várható. Bár az élelmiszerárak növekedése éves bázison mindössze 1,8 százalék volt, januárban a hó/hó szezonálisan kiigazított index 0,5 százalékra emelkedett (évesítve 6,2 százalék), azaz a mezőgazdasági nyersanyagok áremelkedése a következő hónapokban jelentősen megemeli az éves indexeket is. Továbbra is mérsékelt árdinamika jellemzi ugyanakkor a szolgáltatásokat, ami az inflációs várakozások horgonyzottságára utal. A 2010 novemberében az eurózónában regisztrált 1,9 százalékos éves áremelkedési ráta 2011 februárjára 2,4 százalékra gyorsult. Az eurózóna fogyasztói árindexének a dekomponálása során hasonló kép rajzolódik ki, mint az Egyesült Államokban: az energiaárak emelkedése éves bázison a novemberi 7,9 százalékról 12 százalékra gyorsult. A termékcsoporton belül a legmarkánsabb drágulást az üzemanyagoknál regisztrálták. Az energiaárak havi emelkedése is jelentős dinamikát mutat (3 százalék), így az éves indexek további gyorsulására számítunk. Az élelmiszerárak emelkedése éves bázison továbbra is moderált, azonban a hó/hó árindex januárban már elérte a 0,5 százalékot, ami a nyersanyagárak fogyasztói árindexbe való begyűrűzésére utal. Az Európai Központi Bank stábjának előrejelzése szerint a harmonizált fogyasztói árindex a valutaövezetben 2011-ben várhatóan 2–2,6, míg jövőre 1–2,4 százalék között alakulhat, azaz decemberhez képest felfelé módosította előrejelzését az intézet. Lengyelországban a harmonizált fogyasztói árindex éves bázison a novemberi 2,6 százalékról 3,5 százalékra gyorsult. Az emelkedés mögött itt is elsősorban az olaj- és egyéb nyersanyagárak jelentős növekedése húzódik meg, azonban olyan egyszeri tételek is gyorsítják a drágulás éves rátáját, mint a 2011. januári áfaemelés, illetve az internetelőfizetési díjak 2009 decemberében megfigyelt csökkenése okozta bázishatás. Lengyelországban a dinamikus gazdasági növekedés miatt fennáll a túlfűtöttség veszélye, ami jelentős inflációs nyomást okozna a legnagyobb visegrádi országban. Szlovákiában szintén emelkedett a fogyasztói árak dinamikája: a novemberi 1 százalékos éves szintről 3,1 15
százalékra gyorsult az éves áremelkedés rátája. Északi szomszédunknál a globális kínálati sokkok mellett felfelé mutató inflációs kockázatokat jelez a szolgáltatások éves drágulásának az emelkedése, illetve az, hogy az energia- és élelmiszerárak kiszűrésével számított maginfláció szintén emelkedett az elmúlt hónapok folyamán. 5.
ÁBRA:
AZ
E U RÓZ Ó N A ÉS A V I SE G R Á D I OR SZ Á G O K H A R M O NI Z Á LT FOGYA S Z TÓI Á R I ND E XÉ NE K
A LA KU LÁ SA ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZ Ő É V A Z O NO S I D Ő S Z A KÁ NA K BÁ Z I SÁ N ) 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0
Eurozóna
Csehország
Lengyelország
II.
2011. I.
XII.
X.
XI.
IX.
VIII.
VII.
V.
VI.
III.
IV.
II.
2010. I.
XII.
X.
XI.
IX.
VIII.
VII.
V.
VI.
III.
IV.
II.
2009. I.
-1,0
Szlovákia
Forrás: Eurostat
Csehországban ezzel szemben egyelőre nem tükröződnek az éves bázisú inflációs adatokon a kínálati sokkok: a harmonizált fogyasztói árindex 2 százalék körül ingadozik. Ennek hátterében a cseh korona felértékelődése áll, ami részben ellensúlyozni tudta a globális nyersanyagár-emelkedés inflációs hatásait. A Cseh Nemzeti Bank stábja által készített előrejelzés szerint az infláció, illetve a jegybank számára releváns maginfláció is a 2 százalékos inflációs cél közelében van a monetáris politika számára releváns 5-8 negyedéves időhorizonton.
A monetáris kondíciók alakulása Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nem változtatott az irányadó rátán, ami így továbbra is a 0–0,25 százalékos sávban mozog. Az inflációs nyomás alapvetően a kínálati sokkok következtében emelkedett az elmúlt negyedévben, azonban a kapacitáskihasználtsági mutató átlag alatti szinten van, és az aggregált kereslet továbbra is lanyha. A Federal Open Market Committee várakozásai szerint idén mérsékelt lesz a gazdasági növekedés, mely 2012–2013-ra kismértékben erősödhet. A Fed szerint a hosszú távú inflációs várakozások stabilak, és továbbra is a fogyasztói árindex csökkenését várják. A FOMC reálgazdaság és a pénzügyi szektor konszolidációjának elősegítése érdekében a 16
monetáris stimulust hirdetett meg 2010 második felében. Az akció keretében közel 600 milliárd dollárt fordítanak hosszú lejáratú kincstárjegyek vásárlására 2011 második negyedévéig bezárólag. Valószínűleg ennek következtében 2010 őszén csökkentek az amerikai hosszú lejáratú kincstárjegyek hozamai. Mivel Európa is jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd (adósságválságok), a problémák begyűrűzési lehetőségét minimalizálni kívánják, ezért folyamatosan likviditásbővítést folytatnak a világ pénzügyi piacain. Az FOMC decemberben ezért hozzájárult az ideiglenes dollárlikviditási swap ügyletek bővítéséhez több külföldi központi banknál (vagyis a jegybankok számára biztosította a dollár-devizatartalék képzését). Az Európai Központi Bank továbbra sem változtatott az irányadó rátán, ami így változatlanul 1 százalékon áll. Bár az inflációs várakozások a felmérések szerint továbbra is konzisztensek az inflációs céllal, az utolsó, márciusi kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón Jean-Claude Trichet ECB-elnök már kifejezetten szigorúan fogalmazott. Igaz, az irányadó ráta szinten tartása egyhangú döntés volt, a kamatemelési ciklus lassan megkezdődik. Mindemellett a pénzpiacokon továbbra is jelentős feszültségek figyelhetők meg, így a nem standard eszközök továbbra is fennmaradnak. A két eszköz (kamat-, illetve mennyiségi lazítás) két különböző célt szolgál: a kamatláb meghatározásával a belső keresletet „finomhangolja” az ECB, az inflációs folyamatok tükrében, a nem standard eszközök pedig a pénzügyi feszültségek oldására szolgálnak. A Cseh Nemzeti Bank nem változtatott az irányadó rátán, ami így továbbra is a historikusan alacsony 0,75 százalékon áll. A tanács azonban igen megosztott volt a döntésben, a szinten tartás mellett egy 25 bázispontos emelésről is tárgyaltak a döntéshozók, a „galambok” pedig csak egyetlen szavazattal nyertek. Az alapkamat emelése napirenden van, és a lazább monetáris politikát támogató tanácstagok többsége folyamatosan csökken. A kamatemelési ciklus előrejelzésünk szerint legkésőbb 2011 közepéig megindul, ami összhangban lehet az eurózóna irányadó rátájának emelkedésével, így nem jelent érdemi felértékelési nyomást a cseh koronára nézve. A Lengyel Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ezzel szemben januárban megkezdte a kamatemelési ciklusát. Az irányadó ráta 25 bázisponttal, 3,75 százalékra emelkedett. A fogyasztói árak dinamikája felülmúlja a nemzeti bank 2,5 százalékos célját. A kínálati sokkok, illetve azok tovagyűrűző hatásai mellett Lengyelországban a keresleti infláció is veszélyezteti az árstabilitást. A lengyel kamatemelés így gyorsabb és robusztusabb lehet, mint a többi európai országban, ahol a belső kereslet élénkülése és így a GDP bővülése továbbra is törékeny.
Fiskális politika Az elmúlt három hónapban továbbra is fokozott figyelem övezte a nemzeti költségvetések alakulását. A korábbi várakozásokkal ellentétben, az Egyesült Államokban visszafogták a konszolidációs lépések ütemét, sőt újabb ösztönzőket vetettek be a gazdaság élénkítésének 17
érdekében. Vele szemben Európa fejlett országai folytatják a költségvetési kiigazítási lépéseket. Az IMF egy nemrég publikált kiadványában vizsgálta meg 25 ország kilépési stratégiáját.2 Általánosságban elmondható, hogy az országok többségében sikerült megtalálni a helyzethez leginkább megfelelő, úgynevezett best practice stratégiát, azonban a konszolidációs célok közül a legtöbb esetben kimaradt a hosszú távú adósságcsökkentés, ami aggodalomra adhat okot. Azok az országok, melyek kevésbé voltak érintettek a válságban és enyhe keresletösztönzéssel reagáltak a gazdasági recesszióra, csupán fokozatos, középtávú terveket dolgoztak ki. Ezek mértéke általában megegyezik a lazítás okozta hiány- és adósságnövekedés mértékével. Azoknál az országoknál, melyeknél nagyobb a piaci nyomás az egyensúly helyreállítására és az adósság csökkentésére, a legnehezebb intézkedéseket az időszak elején kell meghozni. Különösen igaz ez Görögországra és Portugáliára, de az Egyesült Királyságban, Írországban és Spanyolországban is jelentős megtakarítást hirdettek meg. A válságok természetéből fakadóan a tervezett kiigazítás üteme általánosságban alacsonyabb, mint az egyenlegromlás dinamikája volt. A vizsgált államok a fiskális egyensúly visszaállítása érdekében 2010–2013 között átlagosan a GDP 4 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtanak végre, ami egy kicsit több mint a fele az egyenlegromlásnak. (2. táblázat) 2.
TÁBLÁZAT:
A
VÁLSÁG HATÁSA ÉS A TERVEZETT KIIGAZÍTÁSOK MÉRTÉKE,
2007–2013 (GDP
SZÁZALÉKÁBAN)
GDP százalékában 2010
Válság hatása (változás) 2007–09
Kiigazítási terv (változás) 2010–13
2013
Egyenleg
–6,9
–2,8
–7,2
4,1
Államadósság
68,5
73,4
14,9
4,9
Forrás: IMF
A költségvetési egyensúly helyreállítása nem oldja meg automatikusan az államadósság problémáját: pár ország kivételével a tervezett intézkedések még nem lesznek képesek újra csökkenő pályára állítani az államadósságot, csupán a növekedés ütemét mérsékelni. A tavalyi év vége és 2013 decembere között a vizsgált országokban az IMF prognózisa szerint átlagosan 4,9 százalékponttal növekszik az államadósság.
2
A vizsgált országok: Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Görögország,
India, Indonézia, Írország, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Lettország, Litvánia, Mexikó, Portugália, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-afrikai Köztársaság, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok.
18
Az országok jelentős többsége a költségvetési kiigazítás súlypontját a kiadási oldalra helyezi, ami a szakirodalom alapján kedvező jelnek tekinthető a fenntarthatóság és a hosszú távú növekedés szempontjából. A bevételek növelése a kiadás oldali megtakarítások mellett általában azokban az országokban hangsúlyos, amelyek a piaci nyomás vagy a drasztikus egyenlegromlás miatt gyors kiigazításra kényszerülnek (például Görögország, Portugália). A kiadási oldalon a bürokrácia csökkentése mellett a közalkalmazottak bérének befagyasztása a legelterjedtebb lépés. A vizsgált országok szinte mindegyike meghirdette e kettő közül valamelyiket, vagy akár mindkettőt. A fejlett gazdaságok között egy másik elterjedt intézkedés a szociális juttatások csökkentése, illetve növekedési ütemének visszavágása. Ez főleg azokban az országokban járható út, ahol rendkívül magas ezen juttatások kiadásokon belüli részaránya. Németországban például a bejelentett intézkedéseknek több mint az egyharmadát a szociális kiadások csökkentése teszi ki. A közösségi beruházások befagyasztását kevesebben alkalmazzák, ám erre is találunk példát, főleg azokban az országokban, ahol rendkívül magas a deficit (Görögország, Írország), vagy ahol rövid időn belül kell végrehajtani a megszorításokat a piaci nyomás miatt (Portugália). A bevétel oldali intézkedések között a leggyakoribb a direkt adók (szja, társasági adó) emelése, különös tekintettel a jövedelmet terhelőkre. Mivel az adóemelés negatívan hat a munkaerőpiacra és a beruházásokra, a legtöbb ország éppen ezt szem előtt tartva hangsúlyosabban támaszkodik az adóalapok szélesítésére, mint az adó mértékének növelésére.
Magyar külső kereslet A magyar export struktúrája 2010 utolsó negyedévében nem változott jelentősen a korábbi negyedévekhez képest. A magyar export legfőbb felvevőpiacának továbbra is Németország számít (24,1 százalék). A negyedik negyedévben a további főbb export partnereink Románia (5,8 százalék), Olaszország (5,7 százalék), Szlovákia (5,6 százalék), Egyesült Királyság (5,5 százalék), Franciaország (5,1 százalék) és Ausztria (4,8 százalék) voltak. A magyar kivitel a KSH számítása szerint 2010 utolsó negyedévében 22,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévhez viszonyítva az export 5,1 százalékkal növekedett, szemben a korábbi 5,8 százalékos negyedéves bővüléssel. Az adatokból tehát az látszik, hogy negyedévről negyedévre fokozatosan lassul a magyar kivitel bővülése. Az export értéke 2010-ben 19678 milliárd forint volt, így a magyar export forintértéke már meghaladta a két évvel korábbi, vagyis a világgazdasági válság előtti szintet. 2010. január–decemberben a kivitel összességében 18,7 százalékkal nőtt. A magyar kivitel alakulásának meglehetősen jó indikátora lehet a bizalmi indexek változása. Ahogy már korábban is szó volt róla, az Eurostat által számolt indikátor a legújabb, februári adatok alapján pozitívabb képet mutat a januári megtorpanás után. Legfőbb kereskedelmi partnerünk, Németország esetében a bizalmi index négy hónapja kismértékben csökken. A 19
borúsabb kilátásokat tovább fokozza, hogy januárban mind a német export, mind pedig az import csökkent a decemberi adatokhoz képest, szemben a szakértői becslésekkel. Az olasz, román, szlovák hármas bizalmi indexei közül a szlovák meglehetősen volatilis, az elmúlt hónapokban azonban nőtt. Az olasz bizalmi index hosszú hónapok után februárban ismét emelkedett, míg a román index továbbra is dinamikusan növekszik. A német üzleti környezetet mérő Ifo-index mind a jelenlegi helyzetet, mind pedig a kilátásokat tekintve az előző negyedévhez képest tovább javult, így történelmi csúcsra emelkedett. 6.
ÁBRA:
A
M AGYA R KÜ L SŐ KE R ES LE T A LA KU LÁ SA A Z E LŐZ Ő É V A ZO NO S I D ŐSZ A KÁ HO Z KÉ P E ST
( SZ Á Z A LÉ K ) 6,0
Előrejelzés 4,0 2,0 0,0 -2,0 -4,0
2005 I. II. III. IV. 2006 I. II. III. IV. 2007 I. II. III. IV. 2008 I. II. III. IV. 2009 I. II. III. IV. 2010 I. II. III. IV. 2011 I. II. III. IV. 2012 I. II. III. IV.
-6,0
GDP alapú külső kereslet
Historikus átlag (1996-2008)
Forrás: Századvég-számítás
A GDP-alapú külső kereslet növekedése 2010 harmadik negyedévében megtorpant, azonban ez a bázishatásnak tudható be, ugyanis egy évvel korábban indult el a gazdasági kilábalás folyamata, amely a magyar exportot rendkívüli mértékben megnövelte. Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet dinamikája a válság kitörése óta eltelt időszakban elérte a maximumát, és ismételten a historikus átlag felett tartózkodott. Feltételezésünk szerint a külső kereslet 2011-ben enyhén mérséklődni fog, ugyanis komoly negatív kockázatot jelent az adósságválság, valamint a fiskális konszolidációs intézkedések megkezdése a külkereskedelmi partnereinknél. További lefelé irányuló kockázat mutatkozik az Eurostat által számolt bizalmi indexek alakulása nyomán. Az Ifo-index alapján pozitív kockázatok is jelen vannak a külső keresletet illetően, valamint a globális konjunkturális környezet továbbra is kedvező maradhat, és folytatódhat a válságból való kilábalás. A sikeres fiskális konszolidáció egyes külkereskedelmi partnereknél akár már 2012-ben is pozitív eredménnyel járhat, ami a kereslet ismételt dinamizálódását vonja maga után. Ezen hatások mentén alakult ki a 2012-ben általunk várt enyhén emelkedő külső keresleti pálya, mely ismételten átlag feletti növekedést mutathat, ahogy partnereink kibocsátása fokozatosan folytatja a 20
felzárkózást a válság előtti szintre. Feltételezésünk szerint a GDP-alapú külső kereslet növekedése 2012 végére meghaladhatja a 3 százalékot.
21
A növekedés alakulása A hazai gazdaság továbbra is növekedési pályán halad, azonban ez a bővülés meglehetően törékeny, illetve jelentős kockázatok övezik. A fogyasztásban a harmadik negyedévben bekövetkező pozitív fordulatot követően ismét visszaesést regisztráltak, míg a beruházások drasztikus zsugorodását csak a készletek változásának pozitív GDP-hozzájárulása tompította a belső felhasználási tételek közül. Az exportdominancia így a negyedik negyedévben is éreztette hatását, ami termelési oldalról elsősorban a feldolgozóipar dinamikus növekedésében érhető tetten. A mezőgazdasági hozzáadott érték ezzel szemben jelentősen csökkent.
Felhasználási oldal A hazai gazdaság bruttó hozzáadott értéke az intézetünk korábbi előrejelzésében felvázolt pályán halad: 2010 negyedik negyedévében a GDP éves növekedési rátája 1,9 százalékot tett ki. A felhasználási oldal szerkezete azonban eltér a korábbi prognózisunktól: a fogyasztás és a beruházás dinamikája alacsonyabb a korábban vártnál, emellett pedig az nettó export GDPhozzájárulása markánsabb. A harmadik negyedévben a fogyasztásban kedvező fordulat látszott, azonban az év végére a háztartások fogyasztási kiadása éves és negyedéves bázison ismét csökkenni kezdett. A visszaesés a kiskereskedelmi forgalomban is tükröződött: a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakának bázisán 0,7 százalékkal csökkent a volumen. A meglepő visszaesés nem tükröződik a háztartások bizalmi indexeiben: bár az indikátorok némiképp csökkentek az elmúlt időszak során, továbbra is historikusan magas szinten állnak. A korábbi alappályánktól eltérő fogyasztási pálya véleményünk szerint elsősorban a bérdinamika alapvető megváltozásával magyarázható. A bruttó bérek decemberben átlagosan 4,6 százalékkal csökkentek, ezen belül a versenyszférában megfigyelhető átlagkeresetek 2,2 százalékkal mérséklődtek éves bázison számolva. A negyedik negyedéves év/év infláció eközben elérte a 4,4 százalékot, vagyis a reálbérek érdemben visszaestek a negyedév során. A rendszeres havi bruttó átlagkeresetek ezzel szemben a versenyszektorban 3,1 százalékos emelkedést mutattak decemberben az előző év azonos időszakának bázisán. Arra lehet tehát következtetni, hogy a vállalatok elhalasztották az év végén szokásos bónuszok kifizetését, aminek a hátterében a 2011. január 1-jével életbe lépő új adószabályok magasabb jövedelműek számára kedvezőbb feltételei állnak. Az intézetünk által előre jelzett negyedik negyedéves fogyasztásbővülés így átcsúszhatott 2011-re, azonban a tavalyi év végi dinamika alacsonyabb pályát mutatott. Ennek megfelelően az előrejelzésünk rövid távon érdemben nem, hosszú távon azonban felfelé módosul. Különösen igaz ez 2011 negyedik negyedévére, amikor a bázishatás miatt a 22
nominális bérdinamika várakozásaink szerint érdemben megemelkedik az alacsony bázis következtében. 2012 első negyedévében ezzel szemben az idén első negyedévben kifizetett bónuszok okozta magasabb bázis miatt visszaesik a fogyasztásdinamika, majd fokozatosan emelkedik az év/év volumenindex. Összességében 2011-re nem változik érdemben az előrejelzésünk a fogyasztásbővülésre vonatkozólag. Éves alapon 3,1 százalékkal nőhet a háztartások fogyasztási kiadása, majd jövőre a dinamika elérheti a 4,1 százalékot. 7.
ÁBRA:
A
HÁ Z TA RTÁ S O K FO GYA S Z TÁ S I K I A DÁ SÁ N A K V O LU M E N I ND E XE É S VÁ R HATÓ PÁ LYÁ JA
(AZ
E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D ŐSZ A KÁ NA K A B Á Z I SÁ N )
6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10
Revízió
Háztartások fogyasztási kiadása
Előrejelzés március
Előrejelzés december
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
-12
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A háztartások tényleges fogyasztása a fogyasztási kiadásoknál gyorsabban zsugorodott a negyedik negyedévben, mivel a természetbeni juttatások volumene nagyobb kontrakciót mutatott 2010 végén. A végső fogyasztást emellett a kormányzat fogyasztási kiadásának kiugró, 7,6 százalékos visszaesése is csökkentette, ami a tavalyi 11,7 százalékos, illetve az első három negyedévben megfigyelt átlagos 2,3 százalékos növekedés után negatív meglepetés volt. A kisebb súlyú felhasználási tételek GDP-hozzájárulása várhatóan negatív marad az előrejelzési időhorizonton. A bruttó állóeszköz-felhalmozás zsugorodásának a mértéke nagyobb volt a decemberben prognosztizáltnál. A beruházási aktivitás dinamikája azonban az szektorok között jelentős eltérést mutatott: az exportorientált feldolgozóipar beruházásainak a volumenindexe a negyedik negyedévben elérte a 23,6 százalékot az előző év azonos időszakának bázisán, illetve a kisebb súlyú oktatás ágakban is érdemben emelkedett a bruttó állóeszközfelhalmozás (39,6 százalék). Emellett azonban az ingatlanügyek (–22,4 százalék), illetve a szállítás, raktározás ágban (–15,1 százalék) érdemi zsugorodást regisztráltak. Mivel a beruházási fordulat későbbre tolódott, a korábbi előrejelzésünket lefelé módosítottuk, amit nagyrészt a hitelezési folyamatok vártnál rosszabb alakulása indokol. Felfelé hajtja 23
ugyanakkor a beruházási dinamikát a 2011-ben és 2012-ben induló autóipari nagyberuházások jelentős volumene, amit tovább erősít az idei negyedik negyedéves alacsony bázis is. Összességében éves átlagban 2011-ben 3,5, 2012-ben pedig 4,9 százalékos beruházás növekedéssel számolunk. 8.
ÁBRA:
A
B R U T TÓ Á L LÓ ESZ KÖZ - FE L HA LM OZ Á S V O LU M E N I ND E XE , É S VÁ R H ATÓ PÁ LYÁ JA
(AZ
E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D ŐSZ A KÁ NA K A B Á Z I SÁ N )
10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12
Revízió
Bruttó állóeszköz-felhalmozás
Előrejelzés március
Előrejelzés december
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A kivitel a decemberben előre jelzett pályán halad: 2010 negyedik negyedévében 11,7 százalékkal nőtt az export, ezért érdemi revízióra nem került sor. Továbbra is a kivitel dinamikájának a mérséklődésére számítunk az idén, ami elsősorban a külső kereslet növekedésének a lassulásával indokolható. Az exportdinamika várhatóan 2012 első negyedévében éri el a minimumát (7,4 százalék). Az exportpartnereink bruttó hozzáadott értékének bővülése várhatóan 2012 második felében gyorsul fel ismét, ezért az év/év volumenindex ismét emelkedni kezd, és az előrejelzési időhorizont végén újra 10 százalékos bővülésre számítunk. 2011-re éves átlagban 9,2 százalékos, míg jövőre 9,3 százalékos kiviteli dinamikát prognosztizálunk. A behozatal alacsonyabb pályát fut be, mint amit a korábbi előrejelzésünkben prognosztizáltunk. A belső kereslet ismételt megtorpanása az importot mérsékli, a fogyasztás és a privát beruházások magas importtartalma révén. A behozatal növekedésére vonatkozó prognózisunkat ezért lefelé módosítottuk, elsősorban az importigényes beruházási kereslet vártnál nagyobb visszaesése, illetve lassabb felfutása miatt. 2011-ben átlagosan 8,2, jövőre pedig 9,7 százalékos behozatalbővülést várunk. Az export- és az importdinamika közötti rés 2012 első negyedévében bezárul, és a kivitel növekedése prognózisunk szerint elmarad a behozatal éves volumenindexétől. 24
A bruttó hazai termék 2011-es volumenindexére vonatkozó előrejelzésünket lefelé korrigáltuk: prognózisunk szerint idén a GDP 3,1 százalékkal fog bővülni, majd 2012-ben tovább folyatódhat a növekedés gyorsulása. A dinamika elérheti éves átlagban a 3,6 százalékot, amihez elsősorban a belső keresleti tételek bővülése járul hozzá. 9.
ÁBRA:
A
B R U T TÓ HA Z A I T E R M É K V OLU M E NI ND E XE , É S VÁ R HATÓ PÁ LYÁ JA
(AZ
E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D ŐSZ A KÁ NA K A B Á Z I SÁ N )
6 4 2 0 -2 -4 -6 -8
Revízió
GDP
Előrejelzés március
Előrejelzés december
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
-10
Forrás: KSH, Századvég-számítás
Számításaink szerint 2010-ben a kibocsátás nagyjából 3,3 százalékkal marad el a potenciális szintjétől, vagyis a kibocsátási rés negatív. Mivel a hazai potenciális GDP növekedése alacsony marad az elkövetkező másfél–két évben, ezért arra számítunk, hogy a kibocsátási rés 2012-ben bezárul, sőt az előrejelzési időhorizont végén túlkereslet jellemezheti a magyar gazdaságot. Ezt támasztja alá az Eurostat kapacitáskihasználtsági mutatója is, ami 2011 első negyedévében alig marad el az elmúlt tíz év átlagos szintjétől. A jelenlegi autóipari nagyberuházások csak 2013-ban kezdenek el termelni, így a kapacitások bővülése jövő év végéig elmarad a kereslet felfutásától. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a kibocsátási rés becslésében és főleg az előrejelzésében rendkívül nagy a bizonytalanság, így az ezzel kapcsolatos okfejtést távolságtartással kell kezelni.
Termelési oldal A mezőgazdaság 2010. évi teljesítményét alapvetően a rossz időjárás határozta meg. Az előzetes várakozásokhoz képest azonban lényegesen kisebb, mintegy 6 százalékos volt csak a termelés visszaesése. Az itt létrehozott hozzáadott érték azonban tovább csökkent, a harmadik negyedévi 15,2 százalékos visszaesés után a negyedik negyedévben 18,6 százalékot tett ki a zsugorodás az előző esztendő azonos időszakához képest. Az év egészét tekintve így 25
15 százalékos hozzáadottérték-kontrakciót regisztráltak a mezőgazdaságban. A tavalyi jelentős visszaesés minden bizonnyal ebben az évben is éreztetni fogja hatását, ezért 2011re csak igen kis mértékű, 3–4 százalék körüli növekedést prognosztizálunk, jóllehet az alacsony bázis nagyobb bővülési ütemet tenne lehetővé. 2012-re viszont már 8-9 százalékos növekedést jelzünk előre a mezőgazdaságban. A negyedévről negyedévre egyre erőteljesebb éves bázisú gazdasági növekedés motorja egyértelműen az ipar volt 2010-ben. A hazai ipari termelés az egész év folyamán két számjegyű bővülést ért el, ami felhasználási oldalon a kivitel dinamikájában tükröződött. Az ipari termelés volumene 10,5 százalékkal emelkedett a külpiaci értékesítés 16 százalékos bővülésének köszönhetően, miközben a belföldi értékesítés 2,9 százalékkal csökkent. A GDP szerinti hozzáadottérték-bővülés a harmadik negyedéves 10,8 százalékos kiugró növekedéshez képest némiképp lassult, azonban így is 9,7 százalékos szintet ért el. A korábbi előrejelzésünkben az ipari termelés éves növekedését 9 százalék körülire tettük, ehhez képest a tényleges teljesítés a jó exportlehetőségeknek köszönhetően 1,5 százalékkal felülmúlta a várakozásainkat. A 2011-es esztendőre ehhez képest valamivel szerényebb ipari növekedéssel számolunk (7–8 százalék), egyfelől a nemzetközi konjunktúra mérséklődése miatt, másfelől pedig az idei magasabb bázis okán. Ennek a tendenciának a továbbélését valószínűsítjük 2012-re, és ezért a korábbi éveknél alacsonyabb, 5–6 százalék körüli ipari termelésbővülést várunk. Az ipari termelés bővülésének meghatározó része a feldolgozóiparban valósult meg, az év egészét tekintve 12 százalékkal nőtt a kibocsátás az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari hozzáadott érték 11,3 százalékkal bővült a negyedik negyedévben. A feldolgozóipari alágak közül az ipari termelés majdnem felét kitevő gépipari termelés 18 százalékkal növekedett tavaly, ami elsősorban a külpiaci értékesítés ugyanilyen ütemű növekedésének köszönhető. Még ennél is jelentősebb mértékben, 20 százalékkal növekedett a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása, s ettől csak egy kicsivel marad le a járműgyártás a maga 18 százalékos bővülésével, melyet szintén az exportkereslet húzott. A többi alágban elég vegyes kép alakult ki: a vegyipar, fémfeldolgozás, fa-, papír- és nyomdaipar esetén növekedést, míg a textil- és bőripar, egyéb feldolgozóipar alágakban csökkenést regisztráltak. Az építőipari termelés tartós, immár három éve tartó csökkenése 2010-ben is folytatódott, a visszaesés 10 százalék volt. Ez az érték megfelel a korábbi előrejelzéseinknek, ahol 10,5 százalékos csökkenéssel számoltunk a szektor vonatkozásában. A hozzáadott érték alapján némiképp kedvezőbb a kép: 7,2 százalékkal csökkent az előző év azonos negyedévéhez képest. Az épületek építése éves szinten átlagosan 5,2 százalékkal csökkent, amit alapvetően a lakásépítések igen komoly, 35 százalékos visszaesése idézett elő. Az egyéb építmények építése 15 százalékkal csökkent, lényegében azért, mert az útépítéssel foglalkozó szervezetek kibocsátása több mint 30 százalékkal mérséklődött. Az építőipar neuralgikus 26
pontja a lakásépítés elhúzódó gyengélkedése. 2010-ben éves szinten kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint amennyi lakást használatba vettek, a KSH adatai szerint ilyen az elmúlt húsz évben nem fordult elő. Az építőipar elhúzódó válsága azt jelzi, hogy az igazi fellendülés még várat magára. Ahogyan azt az előző jelentésünkben megfogalmaztuk: a 2011-es esztendő lehet a fordulat éve, amikor újból növekedésnek indul ez a szektor. Ennek megfelelően idénre 4–5, a jövő esztendőre pedig 5–7 százalékos építőipari növekedést prognosztizálunk. Mindezt persze jelentős kockázatok övezik, elsősorban finanszírozási oldalról. 10.
ÁBRA:
A
N ÖV E KE D É S SZ E R KE Z E T E ÁG A Z AT I B O NTÁ S BA N
6
Előrejelzés
4 2 0 -2 -4 -6 -8 2006. 2007. Mezőgazdaság Kereskedelem Termékadók
2008.
2009. Ipar Szállítás GDP
2010.
2011. 2012. Építőipar Egyéb szolgáltatás
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A szolgáltatás szektorán belül a kiskereskedelmi forgalom csak fokozatosan talál magára a válság után, a harmadik negyedév enyhe fellendülését követően a negyedik negyedévben újra csökkent az előző év azonos időszakához képest. A kiskereskedelemben eladott áruk volumene 2010-ben 2,3 százalékkal volt kisebb, mint a megelőző évi érték. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai is hasonlóan alakultak: az átmeneti növekedés ellenére összességében 2,1 százalékkal csökkentek. A vendéglátóhelyek eladási forgalma 2010-ben 1,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A turisztikai mutatók enyhe javulást tükröznek: a vendégek száma 1,9 százalékkal, a vendégéjszakáké pedig 1,5 százalékkal haladta meg a 2009. évi szintet. A kereskedelem, szálláshely és vendéglátás ágazat hozzáadott értéke 2010 negyedik negyedévében 0,7 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. De ez a megelőző, harmadik negyedéves 1,9 százalékos bővüléssel együtt sem volt elég, hogy éves szinten pozitívvá tegye az alágazat hozzáadottérték-változását. 2011-re viszont már a GDP várt növekedési üteméhez hasonló, 3 százalékos, majd azt követően 4 százalék körüli bővülést tartunk valószínűnek a kereskedelem alágazatban. 27
A szállítási szektoron belül az áruszállítás teljesítménye tavaly közel 1 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A helyközi személyszállítás teljesítése is ezzel összhangban alakult, az év egészében az utaskilométer-teljesítmény 1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A helyi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye viszont 6 százalékkal csökkent 2010-ben az előző év teljesítményéhez képest. Ehhez képest valamivel erőteljesebb volt a szállítás, raktározás, posta alágazat hozzáadott értékének alakulása, a harmadik negyedévi 2,3 százalékos bővülés után a negyedik negyedévben 2,8 százalékkal emelkedett a teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt évi 2,5 százalékos hozzáadottérték-bővülés után erre és a következő évre 4 százalékos növekedést várunk. A pénzügyi szolgáltatások negyedéves hozzáadottérték-indexei azt mutatják, hogy ez az alágazat az elmúlt esztendőben stagnált, a harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, míg a negyedik negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a teljesítménye az előző év azonos időszakaihoz képest. Figyelembe véve a bankadót és annak időbeli kiterjesztését, az idénre sem várható számottevő bővülés ettől az alágazattól. A közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás hozzáadott értéke a negyedik negyedévben már meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét, 0,3 százalékkal, de mivel a megelőző három negyedévben masszív 1–2 százalékos csökkenést realizált, ezért éves szinten sem tudott pozitívra váltani. Az ez évi 250 milliárd forintos költségvetési zárolás miatt erre az évre sem várható pozitív fordulat az alágazatban. Összességében 2011-ben a szolgáltatások hozzáadott értékének 1, jövőre pedig 2,6 százalékos emelkedését prognosztizáljuk.
28
Munkaerőpiac Az elmúlt év utolsó negyedévében megtörni látszik a munkaerőpiacon korábban tapasztalt kedvező tendencia: a foglalkoztatottak és az aktívak száma is csökkent. Kevesebb bruttó bért kaptak az alkalmazottak, mint az előző év azonos időszakában, így elsőre tényleg visszalépésnek tűnhet szinte minden statisztika. Azonban az adatok mögött több olyan tényező is rejlik, ami arra utal, hogy ezt a megtorpanást ideiglenes, jellemzően egyszeri hatások okozták. Az elmúlt egy évben számos olyan intézkedés történt, ami most fejtette ki hatását a munka világára, de ezek csak átmenetileg torzítják el a statisztikákat. Többek között a közmunkaprogramok átalakítása, valamint az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése is negatívan hatott a tavalyi év végén a mutatókra, de a következő időszakokban javulást várunk.
Foglalkoztatottak és munkanélküliek A KSH Munkaerő felmérése szerint 2010 negyedik negyedévében a 15–74 éves korosztályban 4 millió 266 ezer főt regisztráltak a gazdaságilag aktívak csoportjában, ami az előző negyedévhez képest 22 ezres csökkentést jelent. A foglalkoztatottak számában megtört a 2010 első negyedéve óta tartó kedvező tendencia, és a harmadik negyedévről a negyedikre 18 ezer fővel csökkent a csoport létszáma. A képet árnyalja, hogy a visszaesés kisebb, mint a Munkaerő felmérés relatív hibája. A foglalkoztatottak számának csökkenését emellett a szezonális hatásokkal magyarázzuk. A munkanélküliek száma nem változott jelentősen az előző negyedévhez képest, miközben az arányuk az aktívakon belül 0,1 százalékkal, 10,8 százalékra csökkent, köszönhetően az aktivitás visszaesésének. A munkanélküliség szerkezetét vizsgálva szembetűnő, hogy a tartósan állás nélkül maradók számának emelkedése megállt az elmúlt negyedévben, így megtört a legalább 12 hónapja munkanélküliek arányának másfél éve tartó növekedési trendje. Ez alapvetően két tényező hatását tükrözi: egyrészt a foglalkoztatottak közül kikerülők jelentős része munkanélkülivé vált, ami a régóta állást keresők arányát mérsékelte a sokaságon belül, másrészt a több mint egy éve munkát keresők egy része az inaktívak csoportjába sorolódott át. Nehéz pontos magyarázatot kapni arra, hogy miért vonultak ki a munkaerőpiacról: mivel viszonylag rosszak az elhelyezkedési esélyeik, ezért valószínűsíthető, hogy az alacsony munkakeresési költségeik sem térültek meg, ezért inkább az inaktívak táborát bővítették. A legnagyobb mértékben (14 ezer fővel) a 0–6 hónapja munkanélküliek csoportja bővült 2010 negyedik negyedévében az előző negyedév bázisán, azaz a foglalkoztatottak csoportjából kiesők nagyrészt a munkanélküliek közé kerülhettek.
29
11.
ÁBRA:
A
FO G LA L KOZ TATOT TA K , A KT Í VA K É S M U NKA NÉ L K Ü L I E K SZ Á M A
(EZER
FŐ )
3 600
200
Foglalkoztatottak
Gazdaságilag aktívak
IV.
250 III.
3 700 II.
300
2010. I.
3 800
IV.
350
III.
3 900
II.
400
2009. I.
4 000
IV.
450
III.
4 100
II.
500
2008. I.
4 200
IV.
550
III.
4 300
II.
600
2007. I.
4 400
Munkanélküliek (jobb tengely)
Forrás: KSH
Bár az összes foglalkoztatott száma csökkent, kedvező tendencia, hogy az 55–59 éves korosztályban nőtt a foglalkoztatottak száma az előző év azonos időszakához képest, ami főleg a nők számában mutatkozott meg (+27 ezer fő). A változásban elsősorban a nyugdíjszabályozás hatása érezhető, aminek következtében a korosztály gazdasági aktivitása érdemben megemelkedett. Az intézményi statisztikák szerint 2010 negyedik negyedévében tovább folytatódott a munkaerő iránti kereslet növekedése éves bázison, bár negyedévről negyedévre csökkent az alkalmazottak száma, ami jórészt a szezonalitással magyarázható. A 4 fő fölötti vállalkozások, a költségvetési és a nonprofit szervezetek 74 ezer fővel alkalmaztak többet, mint az előző év azonos időszakában, ami 2,8 százalékos növekedés. A versenyszférában közel 54 ezer fővel több alkalmazottat jelentettek be a vállalatok, mint 2009. október és december között. A költségvetési szerveknél 12 ezer fővel nőtt a munkavállalók száma, a nonprofit szervezeteknél pedig több mint 8 ezerrel. A költségvetési szervezeteknél az előző évhez képest leginkább helyi szinten nőtt a létszám a negyedik negyedévben, miközben a központi költségvetéshez tartozó intézményeknél nem történt nagy változás. A közfoglalkoztatottak nélküli létszámadatok stagnálást mutatnak. 2008 óta 20 ezerről 100 ezerre nőtt a támogatott álláshelyek száma. 2010 utolsó három hónapjában átlagosan 86 ezren tartoztak a közfoglalkoztatás rendszerébe, ami több mint 11 ezer fős bővülés az előző évhez képest. A nyugdíjkorhatár emelése miatt az idei évre kismértékű aktivitásbővülést várunk, így 2011re a gazdaságilag aktív népesség létszáma átlagosan elérheti a 4 millió 275 ezer főt, majd rá 30
egy évre akár a 4 millió 280 ezret is. A kedvező konjunkturális kilátásoknak köszönhetően az idei évre 3 millió 820 főre becsüljük a foglalkoztatottak számát, ami a feldolgozóipar pozitív kilátásaival van összhangban. 12.
ÁBRA:
A
M U N KA N É L KÜ LI SÉG I R ÁTA E LŐR E JE L Z ÉSE ( SZ Á Z A LÉ K )
12 10 8 6 4 2 0
Revízió
Munkanélküliségi ráta
Előrejelzés március
Előrejelzés december
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010 I.
IV.
III.
II.
2009 I.
IV.
III.
II.
2008 I.
-2
Forrás: Századvég-számítás
A legnagyobb bizonytalanságot a közmunkaprogramokban foglalkoztatottak létszáma okozza, mivel a rendszer felülvizsgálata várható. Idén az első negyedévben a foglalkoztatottság csökkenésére számítunk, számuk azonban év közben nőni fog a szezonális munkáknak köszönhetően. 2012-ben várakozásaink szerint az idei 40 ezer fős bővülés után már csak 20 ezer fővel lesz több foglalkoztatott. A közfoglalkoztatás további bővülésére nem számítunk, így csak a versenyszférában képzelhető el a foglalkoztatás növekedése. A munkanélküliségi ráta így 2011-ben várhatóan 10,6 százalék lesz, majd jövőre 10,2 százalékra csökken.
Bérek 2010 negyedik negyedévében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az előző évhez viszonyítva átlagosan 1,6 százalékkal csökkent. A költségvetési intézményekben 7,1 százalékkal voltak alacsonyabbak a bérek, míg a vállalkozásoknál 0,7 százalékkal adtak több bért a teljes időben foglalkoztatottaknak. Az utolsó negyedévben tapasztalt enyhe bércsökkenés mögött több jelenség húzódhat meg. A bruttó bérek alakulását erőteljesen befolyásolják a közszféra bérintézkedései, illetve a közfoglalkoztatás bővülése miatt a kedvezőtlen összetételhatás (sok új, alacsony bérű alkalmazott került emiatt a rendszerbe). A költségvetési szervek bérdinamikája e tényezők következtében igen hektikusan alakult. A közfoglalkoztatottak hatását kiszűrve a negyedik 31
negyedévben a költségvetési szférában dolgozók bére 6,2 százalékkal csökkent, míg nemzetgazdasági szinten átlagosan 1,3 százalékos bruttó bércsökkenés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakának bázisán. A bérdinamikát alapvetően befolyásoló másik ok az szja-változtatás. Az egykulcsos adórendszer miatt lehetséges, hogy a vállalatok a jutalmak kifizetését a 2011-es évre csúsztatták át, így a jutalommal számított bruttó bérdinamika alacsonyabb szintre esett, mint a rendszeres havi bérek év/év emelkedése. 13.
ÁBRA:
A
B R U T TÓ B É R N ÖV E KE D ÉS Ü T E M E A Z E LŐZŐ É V HE Z KÉ P E ST ( SZ Á Z A LÉ K )
8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10
Nemzetgazdasági átlag
Költségvetési intézmények
IV.
III.
II.
2010. I
IV.
III.
II.
2009. I
-12
Vállalkozások
Forrás: KSH
A 2011-es bruttó bérre vonatkozó előrejelzésünket 3,1 százalékra módosítottuk. A bruttó hazai termék várhatóan lassabban fog bővülni, mint decemberben vártuk, ami lazább munkaerőpiacot von maga után. A vállalatok jobb alkupozíciója miatt viszonylag alacsony bruttó bérnövekedést prognosztizálunk, ami a várható infláció alatt marad. Ezzel ellentétben 2011 első és utolsó negyedévében az elhalasztott jutalomkifizetések miatt szeptemberi előrejelzésünkhöz képest felfelé módosítjuk bérdinamikával kapcsolatos prognózisunkat, ami a bázishatás miatt lehet magasabb az előző jelentésünkben várt szintnél.
32
14.
ÁBRA:
B R U T TÓ B É R E K N ÖV E KE D É SI R ÁTÁ JA , É S VÁ R HATÓ ( S Z E Z ON Á LI SA N KI I G A Z Í TOT T É V / É V I ND E X )
PÁ LYÁ JA
10 8 6 4 2 0
Revízió
Bruttó keresetek indexe
Előrejelzés március
Előrejelzés december
III.
IV.
II.
IV.
2012. I.
II.
III.
IV.
2011. I.
II.
III.
2010. I.
IV.
II.
III.
IV.
2009. I.
II.
III.
2008. I.
III.
IV.
II.
IV.
2007. I.
II.
III.
2006. I.
-2
Forrás: Századvég-számítás
2012-től azonban már több kedvező hatás is befolyással lesz a bérek növekedésére. A közfoglalkoztatottak okozta bázishatás eltűnhet, mivel nem várjuk a létszámuk növekedését. Emellett a közalkalmazottak reálbérének a befagyasztására számítunk. A versenyszférában azonban bérnövekedést prognosztizálunk a növekvő feldolgozó- és építőipari kibocsátás miatt. Ezek tükrében 6,6 százalékos bruttó nominális bérnövekedést jelzünk előre jövőre.
33
Infláció és monetáris kondíciók Az infláció az elmúlt két hónapban mérséklődött, ami részben a fogyasztói kosár változásának, részben pedig a feldolgozatlan élelmiszerek vártnál kisebb mértékű drágulásának volt köszönhető. A kínálati sokkok (mezőgazdasági termelői árak, olajár dinamikus emelkedése) azonban erősebbek a korábban feltételezettnél, ezért az éves bázisú fogyasztói árindex emelkedésére számítunk a második negyedévben. Az előrejelzési időhorizont végén a kibocsátási rés záródása keresleti nyomást fejthet ki az árakra, ezért az alapkamat szinten tartása, esetleg lassú emelése indokoltnak látszik. A szigorúbb monetáris kondíciók fenntartását indokolja az is, hogy a lakosság által várt infláció szintje és dinamikája meghaladja az észlelt áremelkedés rátáját. Az alapkamat emelése megjelent a lakossági, illetve vállalati hitelek kamataiban, emellett pedig a bankok a nem árjellegű hitelezési feltételeken is tovább szigorítottak. Ennek következtében a hitelezési aktivitásban továbbra sem látszik fordulat, a kedvezőtlen tendenciák pedig gátat szabnak a beruházások megindulásának.
A fogyasztói árak dinamikája A fogyasztói árindex a decemberi váratlan megugrást követően januárban és februárban érdemben mérséklődött, így elmaradt a korábban az intézetünk által prognosztizált szinttől. Ebben részben szerepet játszott a fogyasztói kosár megváltozásának hatása is: egyes, nagyobb árdinamikájú termékek (üzemanyagok) súlya csökkent (5,7 százalékról 5,3 százalékra), míg a mérsékelt áremelkedési rátájú ipari termékek részesedése megemelkedett (26,5 százalékról 28,1 százalékra). Tompítja ugyanakkor a lefelé mutató hatást az élelmiszerek, ezen belül is a feldolgozatlan élelmiszerek súlyának az emelkedése (5,8 százalékról 5,9 százalékra), azonban a fogyasztói kosár megváltozása összességében 0,1 százalékponttal mérsékli az inflációs rátát. Az éves bázisú maginfláció 2010 negyedik negyedévében 1,9 százalékra gyorsult, szemben a harmadik negyedévre jellemző 1,4 százalékos értékkel. Az inflációs alapfolyamatokat jól jellemző szezonálisan kiigazított hó/hó maginfláció ezzel szemben továbbra is rendkívül alacsony, és a dezinflációs trend változatlanul folyatódik. 2011 első negyedévében az éves bázisú maginfláció lassult, azonban ennek hátterében jórészt az összetételhatás áll. Másrészt, mivel a nyers élelmiszerek árának növekedése egyelőre elmarad az általunk prognosztizálttól, ennek következtében a maginflációs kosár részét képező feldolgozott élelmiszerek árdinamikája is alacsonyabb, mint azt decemberben prognosztizáltuk. Az ipari termékek és a szabadpiaci szolgáltatások áremelkedési rátája, akár hó/hó, akár éves bázison vizsgáljuk, változatlanul alacsony, a magyar gazdaságra jelenleg jellemző kihasználatlan kapacitások miatt. 34
A maginflációs termékkosáron kívüli tételek közül a feldolgozatlan élelmiszerek év/év dinamikája némiképp elmaradt a várakozásainktól. Ez abból a szempontból is figyelemreméltó, hogy a mezőgazdasági termelői árak drágulása gyorsabb volt tavaly a negyedik negyedévben, illetve 2011 januárjában, mint vártuk. Ezen belül is kiemelkedő dinamikát mutatnak a növénytermékek, melyek 2010 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakának bázisán 41,3, idén januárban pedig 57,6 százalékkal drágultak. Ezt az árnyomást még a forint euróval és USA-dollárral szembeni negyedév/negyedéves felértékelődése sem tudta ellensúlyozni, ezért azt feltételezzük, hogy a termékcsoport kiskereskedelmi árrése érdemben csökkent 2010 utolsó negyedévében. A feldolgozatlan élelmiszerek árindexe a vártnál lassabban emelkedett, azonban az év hátralévő időszakában, különösen a háztartások fogyasztási kiadásának emelkedése mellett, a kiskereskedelmi szektor nagyobb áremelkedést is eszközölhet a vártnál. Erre az ágazat jövedelmezőségének a helyreállítása kényszerítheti rá a gazdasági aktorokat, mivel az árrések esése mellett az ágazatra kivetett különadó is negatív hatást fejt ki a profitrátára. Az idei év első két hónapjának adatai alapján a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése éves bázison számítva tovább gyorsult, azonban változatlanul alacsonyabb, mint amit a kínálati sokkok, illetve a nominális árfolyam indukálna. 15.
ÁBRA:
A
M E ZŐ G A Z D A SÁG I T E R M E L ŐI Á R I ND E XR E V ONAT KO ZÓ A L A P FE LT E V ÉSÜ NK
(AZ
E LŐZ Ő É V A Z ON O S I D ŐSZ A KÁ NA K BÁ Z I SÁ N )
40 30 20 10 0 -10 -20
Revízió
Mezőgazdasági termelői árindex
Előrejelzés március
Előrejelzés december
IV.
III.
II.
IV.
2012. I.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
II.
III.
2009 I.
III.
IV.
II.
2008 I.
III.
IV.
II.
2007 I.
-30
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A vártnál magasabb mezőgazdasági árindex miatt megváltoztattuk a mezőgazdasági termelői árakra vonatkozó alapfeltevéseinket: korábban azzal számoltunk, hogy a termelői év/év árindex tavaly év végén 24 százalékon éri el a csúcsát, majd csökkenni kezd, és a harmadik negyedévtől a bázishatás miatt az árindex negatív tartományba süllyed. Ezzel szemben az új előrejelzésünknél arra számítunk, hogy a mezőgazdasági termelői árak dinamikája a 2007-es 35
árrobbanáshoz hasonló pályán fog mozogni: az index a csúcsot 2011 első negyedévében 40 százalék körül fogja elérni, majd a ráta csökkenni kezd, és az idei év harmadik negyedévétől negatív indexek figyelhetők majd meg. A ráta minimumát a magas bázis miatt jövő év elején éri el, azonban a mezőgazdasági termékek iránti kereslet hatására nem lesz olyan jelentős visszaesés, mint ami 2009-ben volt megfigyelhető. Ez a robusztus ázsiai kereslettel magyarázható, ami szintben feljebb tolja az árakat, és kisebb visszaesést okoz az év/év árindexben. Az infláció tavaly év végi felpörgését elsősorban az üzemanyagok árának vártnál nagyobb év/év áremelkedése okozta, a fogyasztói kosár 5,7 százalékát kitevő termékcsoport, így egymaga csaknem 1,1 százalékkal emelte meg az inflációt tavaly decemberben. Az árindex megugrását alapvetően a világpiaci olajár alapfeltevésünktől eltérő pályája okozta: tavaly év végén, illetve az idei első hónapokban az energiahordozó jelentősen megdrágult, köszönhetően a kereslet növekedésének, valamint a közel-keleti feszültségeknek. Ennek megfelelően az olajárra vonatkozó pályánk is felfelé módosult: 2011-ben átlagosan 105,8, jövőre pedig 100,3 dolláros hordónkénti Brent olajárral számolunk. A revízió jelentős, a 2011-es évben csaknem 20 százalékos. 16. Á B R A : A M AG I N F LÁ C I Ó A LA KU LÁ S A É S VÁ R HATÓ PÁ LYÁ JA ( SZ Á Z A LÉ K , A Z E LŐZŐ É V A ZO N OS I D ŐSZ A KÁ N A K B Á Z I SÁ N ) 6 5 4 3 2 1 0
Revízió
Maginfláció
Előrejelzés március
Előrejelzés december
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010 I.
IV.
III.
II.
2009 I.
IV.
III.
II.
2008 I.
-1
Forrás: MNB, Századvég-számítás
A maginflációs előrejelzésünket alapvetően a záródó, sőt számításaink szerint 2012 végére pozitívvá váló kibocsátási rés határozza meg. A potenciális növekedés alacsony rátája, illetve a következő két évre előre jelzett növekedés hatására a kapacitásfelesleg eltűnik az előrejelzési időhorizont végén. Ez a keresleti infláció felpörgését vonja maga után, ami elsősorban a maginflációs tételek gyorsabb áremelkedésében ölt testet 2012 második felében. A maginflációban ezenkívül megjelennek a kínálati sokkok is: az év/év ráta az idei év 36
második negyedévében emelkedni kezd, és a maximumát a negyedik negyedévben éri el. Ezt követően némiképp csökken a mutató, a jövő év közepétől azonban a keresleti inflációs nyomásra számíthatunk, ami lassan 3 százalék közelébe, esetleg kismértékben célszint fölé emeli az indexet. Éves átlagban 2011-re a maginflációs kosár termékeinek és szolgáltatásainak a 2,4, míg jövőre 2,8 százalékos emelkedését prognosztizáljuk. A teljes fogyasztói árindexre vonatkozó prognózisunkat rövid távon csökkentettük, aminek a hátterében elsősorban a negatív árréssokk húzódik meg. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelői árak vártnál dinamikusabb növekedése 2011 vége felé magasabb inflációt eredményez. Mindezt a hatást ellensúlyozza a fogyasztói árindex termékcsoportjainak a súlyváltozása, mely összesen 0,1 százalékkal mérsékli a teljes éves fogyasztói árindexet. A headline és a maginfláció közötti különbség várhatóan csökkenni fog az előrejelzési időhorizonton, a 2012-es év végére pedig eltűnik, sőt a keresleti infláció felpörgése miatt a magrátája magasabb lesz 2012 utolsó negyedévében. Összességében idénre 4,3, jövőre pedig 3,1 százalékos inflációt prognosztizálunk. 17.
ÁBRA:
A
FO GYA S Z TÓ I Á R I ND E X A LA KU L Á SA É S VÁ R HATÓ PÁ LYÁ JA
( SZ Á Z A LÉ K ,
A Z E LŐZŐ É V A ZO N OS I D ŐS Z A KÁ N A K B Á Z I SÁ N )
7 6 5 4 3 2 1 0
Revízió
Infláció
Előrejelzés március
Előrejelzés december
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009 I.
IV.
III.
II.
2008 I.
-1
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A kamatok és a hitelezés A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa decemberben és januárban 0,25 százalékponttal megemelte az irányadó rátát, majd februárban szinten tartotta az alapkamatot, ami így 6 százalékos szinten áll. A korábbi előrejelzéseinkben hangsúlyoztuk, hogy a kamatemelési ciklus 2011-ben megindulni, azonban a szigorítás sebessége az általunk prognosztizáltnál nagyobb volt. A három egymást követő emelés indoklásában jellemzően az inflációs veszélyekre hivatkozott Simor András jegybankelnök, amit részben intézetünk is alá tud 37
támasztani. A januári kamatemelési döntésnél a Monetáris Tanács megosztottságát jól jelzi az a tény, hogy három javaslatot tárgyalt a döntéshozó testület: a kamat szinten tartását, egy 25 bázispontos csökkentést, illetve egy 25 bázispontos szigorítást. Az aggregált kereslet, ha lassan is, de magára talál, így a záródó kibocsátási rés egyre kevésbé fékezi az árak és a bérek emelkedését, sőt prognózisunk alapján 2012 végére a magyar gazdaság a túlfűtöttség jeleit is mutathatja. A kínálati sokkok eközben rövid távon felpörgetik az áremelkedés rátáját, ami akár hosszabb távon is makacs inflációt eredményezhet, amennyiben az inflációs várakozások megemelkednek. Mivel ez utóbbi tényező közvetlenül nem megfigyelt változó, ezért a tanácstagok közötti vitában jellemzően ez képezi az ellentétek forrását. Az inflációs várakozásokra következtetni lehet a piaci szolgáltatások áremelkedéséből, a nominális bérdinamika alakulásából, illetve különböző kérdőíves felmérésekből. A szolgáltatások árindexe, akár éves, akár havi bázison nézzük, egyelőre nem árulkodik az inflációs várakozások emelkedéséről. A dinamikára elsősorban az elégtelen belső kereslet hat, ami visszafogott árazásra és bérezésre szorítja a szektor vállalatait. A piaci szolgáltatásoknál regisztrált negyedik negyedéves alacsony bérindexet azonban valószínűleg lefelé torzítja az év végi bónuszok kifizetésének az elhalasztása. Az alkalmazásban állók rendszeres havi bruttó átlagkeresete decemberben éves bázison 3 százalékos emelkedést mutatott, ami konzisztens az inflációs céllal, és jól tükrözi a hazai munkaerőpiac laza jellegét. 18.
ÁBRA:
A
HÁ Z TA RTÁ S OK Á LTA L A Z E LM Ú LT É V B E N É SZ LE LT , A KÖV E T KE Z Ő
12
H ÓNA P R A
VÁ RT Á RT E ND E NC I Á K ( M É R LEG ) 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 2008. III. I.
V.
VII.
IX.
XI. 2009. III. I.
V.
VII.
Árváltozások az elmúlt 12 hónapban
IX.
XI. 2010. III. I.
V.
VII.
IX.
XI. 2011. I.
Árváltozások a következő 12 hónapban
Forrás: Eurostat
Az Eurostat által készített felmérés alapján azonban az elmúlt 12 hónapban észlelt infláció, illetve a következő évre vonatkozó áremelkedési várakozások is emelkedtek a háztartások körében. A jegybank a három egymást követő szigorítással jelezte a piacok felé: elkötelezett 38
az inflációs cél tartása mellett, és az egyszeri sokkok másodkörös tovagyűrűző hatásainak megakadályozását tekinti elsődleges feladatának. Számításaink szerint a kínálati sokkok, illetve azok várakozásokra gyakorolt hatása mellett a keresleti tényezők is felfelé hajthatják az inflációt 2012 második felében, ezért indokolt a szigorú kamatkörnyezet fenntartása. A jegybank ugyanis döntéseinél jellemzően 5–8 negyedévre előre tekintve határozza meg a kamatpolitikát, és ezen az időhorizonton ismét egyensúlyi problémák léphetnek fel. Előrejelzésünk szerint az év közepén újraindulhat a kamatemelési ciklus, azonban annak dinamikája sokkal alacsonyabb lesz, mint amit az elmúlt három hónapban megfigyeltünk. Az irányadó ráta év végére 6,25 százalékra emelkedik, míg jövőre a keresleti tényezőktől hajtva az alapkamat további növekedésére számítunk. A monetáris szigorítás hatása érződött mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek kamatain. A háztartásoknak újonnan nyújtott, forintalapú fogyasztási és lakáscélú hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos hitelköltség-mutatói egyaránt növekedtek, de még így is az egy évvel korábbi szint alatt alakultak. Bár az eurózóna irányadó kamatlába továbbra is változatlan, a pénzpiaci feszültségek miatt a bankközi hitelek kamata érdemben megemelkedett. Az euróalapú fogyasztási hitelek kamatai a szokásosnál változékonyabbak voltak: 2010 végére átlagosan 3,24 százalékra csökkentek, majd januárban 6,53 százalékra módosultak. 19.
ÁBRA:
A
HÁ Z TA RTÁ S OK HI T E L KÖ LT S ÉG E I NE K A LA KU LÁ SA
( SZ Á Z A LÉ K ) 30 25 20 15 10 5
Forint, fogyasztási hitel
Forint, lakáscélú hitel
Deviza, fogyasztási hitel
Deviza, lakáscélú hitel
2011. I.
XII.
XI.
X.
IX.
VIII.
VII.
VI.
V.
IV.
III.
II.
2010. I.
0
Forrás: MNB
A monetáris kondíciók szigorodása figyelhető meg a vállalati hitelek kamatain is: mind a forintban, mind a devizában denominált ráták emelkedtek az elmúlt negyedévben, köszönhetően a hazai alapkamat, illetve a bankközi kamatlábak növekedésének. Eközben a 39
nem pénzügyi vállalatok által elhelyezett forintbetétek kamatai fokozatosan nőttek az elmúlt fél évben. Az euróalapú betétek kamataira a csökkenés volt jellemző, így az euróban denominált hitelek kamatmarzsa némiképp emelkedett. 20.
ÁBRA:
A
N E M P É N Z Ü GY I VÁ LL A LATOK HI T E L KÖ LT SÉG E I NE K A LA KU LÁ SA
( SZ Á Z A LÉ K ) 10,0 9,0 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0
Forint hitel, 1 millió euró érték alatt
Forint hitel, 1 millió euró érték felett
Deviza hitel, 1 millió euró érték alatt
Deviza hitel, 1 millió euró érték felett
2011. I.
XII.
XI.
X.
IX.
VIII.
VII.
VI.
V.
IV.
III.
II.
2010. I.
0,0
Forrás: MNB
A korábbi időszak folyamatai azt tükrözték, hogy a kamatok mellett a hitelezés nem árjellegű feltételei is fontos jellemzőket hordoznak a monetáris kondíciók alakulásával kapcsolatban. Az MNB hitelezési felmérésének eredményei szerint 2010 utolsó negyedévében a bankok tovább szigorítottak a hitelezési feltételeken. A nemzetközi tendenciáktól elszakadó újabb szigorodó banki hitelstandardok okaként a bankok elsősorban az alacsony jövedelmezőség miatt romló tőkevonzó képességet jelölték meg, melynek hátterében egyértelműen a hazánkban különösen magas bankadó áll. A lakáscélú hitelek esetén a bankok nettó 31 százaléka számolt be szigorításról, azonban a szakemberek szerint további restrikció nem várható. A fogyasztási hitelek piacán is folytatódott a szigorítási ciklus, mely folyamat a bankok várakozásai szerint a következő időszakban is ki fog tartani. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén a bankok nettó értelemben vett 12 százaléka számolt be a nem árjellegű feltételek szigorításáról. A vállalati szegmensben a bankok nettó értelemben vett 24 százaléka szigorította tovább hitelezési feltételeit, és 12 százalékuknál a következő időszakra is a tendencia folyatására számítanak, bár a kis- és mikrovállalatok számára nyújtott hitelek feltételeit enyhíteni szeretnék. A bankok elsősorban a kockázati prémiumon, a fedezetekre, a monitoringra és a maximális futamidőre vonatkozó feltételeken szigorítottak.
40
A kihelyezni kívánt hitelek mennyiségében a bankok nettó 28 százaléka számolt be növekedésről, a kis- és mikrovállalati hitelek esetén ez az arány 47 százalék volt. A hitelkereslet erősödését a bankok nettó értelemben vett 19 százaléka jelentette, különösen a devizahitelek (18 százalék), valamint a kis- és mikrovállalatok hitelei (29 százalék) voltak keresettek, de az üzleti célú ingatlanhitelek iránti kereslet is tovább erősödött. A szigorú nem árjellegű feltételek, valamint a növekvő kamatok hatására a hitelezésben továbbra sem mutatkozik fordulat: mind a háztartások, mind a vállalatok nettó értelemben véve hitel-visszafizetők voltak az elmúlt hónapokban. A háztartások hitelállománya 2010. október és 2011. január között (az átértékelődésektől és az egyéb volumenváltozásoktól megtisztítva) bő 100 milliárd forinttal csökkent. Ezen belül a forintban felvett hitelállomány nettó 69 milliárd forinttal nőtt, míg devizában a háztartások 171 milliárd forinttal törlesztettek többet, mint amennyit felvettek. A szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatok szerint a nettó forinthitel-felvétel október óta 86 milliárd forint, a nettó devizahiteltörlesztés 183 milliárd forintot tett ki. A nem pénzügyi vállalatok tranzakciókból eredő hitelállománya 2010. október és 2011. január között összesen 86 milliárd forinttal csökkent. A nettó forinthitel-felvétel 85 milliárd, a nettó devizahitel-törlesztés 159 milliárd forint volt.
Árfolyam A forintárfolyam december elejétől megközelítőleg 2,5 százalékkal értékelődött fel az euróval szemben. Ez a dinamika nagyjából megegyezik a cseh korona vizsgált időszak alatt megfigyelt erősödésével, míg a lengyel zloty alulteljesített a régióban, köszönhetően a várt kamatemelés elmaradásának. A forint USA-dollárral szembeni felértékelődése még jelentősebb (2010. december elsejéhez képest 8,6 százalék), míg a svájci frank/forint árfolyam, bár nagy volatilitást mutatott, nem változott érdemben az elmúlt időszak alatt. A reálárfolyam is követte a nominális árfolyam pályáját, mert bár továbbra is magasabb inflációt regisztrálnak Magyarországon, mint a külkereskedelmi partnereknél, ezt a nominális felértékelődés túlkompenzálta. A szeptember óta tartó felértékelődés hatására a fogyasztói-, illetve a termelőiár-alapú reálárfolyam is a historikus trend szintjére erősödött. A reálfelértékelődés mérsékli az ár-versenyképességet az exportpiacokon, ami a kivitel dinamikáját visszafogja. Mindemellett a hazai gazdaság exportpiaci részesedése továbbra is emelkedik, mivel a külső kereslet növekedésénél nagyobb exportbővülést regisztráltak. Ez a trend a reálárfolyam felértékelődése ellenére várakozásaink szerint továbbra is fennmarad, bár a tendencia lassulását várjuk.
41
A
FO R I N T FOG YA SZ TÓI Á R - A LA P Ú R E Á LE F FE KT Í V Á R FOLYA M I ND E X E
(2000.
É V ÁT LAG A
VII.
ÁBRA:
X.
21.
= 100)
90
85
80
75
70
HP trend
Fogyasztói ár alapú reálárfolyam
Forrás: MNB
42
X.
2011. I.
VII.
IV.
2010. I.
X.
VII.
IV.
X.
2009. I.
VII.
IV.
2008. I.
X.
IV.
2007. I.
VII.
IV.
2006. I.
X.
IV.
VII.
2005. I.
65
Fiskális politika A 2010-es költségvetés alakulása A Nemzetgazdasági Minisztérium januárban publikálta az államháztartás központi alrendszerének decemberi gazdálkodásáról szóló adatokat, az MNB pedig februárban hozta nyilvánosságra az önkormányzati szektor tavalyi utolsó negyedévi gazdálkodását (is) bemutató pénzügyi számlákat. Bár az összes alrendszer részletes és konszolidált adatai csak a szeptemberben nyilvánosságra kerülő zárszámadási törvényből derülnek majd ki, a rendelkezésre álló adatokból már nagy vonalakban fel lehet vázolni a tavalyi gazdálkodás legfőbb jellemzőit. Az államháztartás központi alrendszerét képező központi költségvetés, társadalombiztosítási alapok és elkülönített állami pénzalapok együttes pénzforgalmi hiánya 2010-ben 869,8 milliárd forint volt, ami összesen félmilliárd forinttal marad el az előirányzatban szereplő összegtől. Ezen belül a központi költségvetés hiánya 835,7 milliárd, a társadalombiztosítási alapoké 95,7 milliárd forint volt, miközben az elkülönített állami alapok 61,6 milliárd forint többlettel zárták az évet. A központi alrendszer GDP-arányos hiánya a tervezettnél nagyobb nominális bruttó hazai termék miatt az előirányzatban szereplő 3,3 százaléknál alacsonyabb, 3,2 százalék volt. 3.
TÁBLÁZAT:
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HÁROM ALRENDSZERÉNEK* ADÓ- ÉS JÁRULÉKBEVÉTELEI REÁLÉRTÉKEN (2010-ES ÁRSZÍNVONALON) 2008
2009
2010
Tény
Tény
Terv
Társasági adó 531,8 403,6 609,3 Egyéb gazdálkodói befizetés 747,2 661,7 454,6 Személyi jövedelemadó 2 180,7 1 962,3 1 881,1 Egyéb lakossági adó (különadó, illeték) 179,4 152,9 120,1 Általános forgalmi adó 2 306,4 2 270,4 2331,9 Jövedéki és regisztrációs adó 1 014,3 944,8 932,2 Társadalombiztosítási járulékbevétel 3 352,8 2 999,8 2 781,3 Egyéb adó és járulékbevétel 644,2 583,0 387,8 ÖSSZES 10 956,9 9 978,4 9 498,3 Forrás: NGM, Századvég-számítás * Önkormányzatok nélkül. ** A Kormány által az év közben bejelentett intézkedések (adóváltozások, új adók).
2010 Intézkedések nélkül**
2010 Végleges tény
443,4 476,4 1 767,9 92,6 2 313,6 886,6 2 773,4 370,5 9 124,4
323,4 802,4 1 767,9 92,6 2 313,6 886,6 2 838,4 370,5 9 395,4
Korábbi prognózisainkkal összhangban a központi alrendszer összes adóbevétele 9395,4 milliárd forint volt, 102,9 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzatban szereplő összeg. A különbség azonban jóval nagyobb lett volna az év közben bejelentett kormányzati intézkedések nélkül: becslésünk szerint összesen 373,9 milliárd forinttal kevesebb adó- és 43
járulékbevételt realizált volna a központi alrendszer, ha nem változik a szabályozás, ami 4 százalékos csökkentést jelent. A kormányzati intézkedések adóbevételekre gyakorolt nettó egyenlegjavító hatása ennek megfelelően 271 milliárd volt. A kiadási oldal részletes elemzését számos tényező nehezíti. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az év elején publikált pénzforgalmi adatsor nem a konszolidált számokat tartalmazza, azaz nincsenek belőle kiszűrve azok a kiadási tételek, amelyek a bevételi oldalon is megjelennek. Emiatt nem lehetséges egy átfogó és mindenre kiterjedő részletes képet kialakítani a kiadásokról, csupán egyes tételek alakulására érdemes felhívni a figyelmet. Az mindenképp kiderül az adatokból, hogy a központi költségvetésen keresztül folyósított támogatások közül leginkább az „egyedi és normatív támogatások” soron szereplő összeg tér el a tervezettől. Az előirányzatban szereplő összeg 25 százalékos túllépése elsősorban a helyközi személyszállítási szolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésére fordított többlettámogatásnak köszönhető. A jövedelempótló és egyéb támogatásokból viszont a vártnál kevesebbet utalt ki a kormány, ami elsősorban a megváltozott munkaképességűek járadékainak szigorúbb elbírálására vezethető vissza. Az előirányzatban szereplő összeghez képest a legnagyobb kiadásnövekedés a költségvetési szervek nettó, azaz a bevételekkel csökkentett kiadásaiban történt. A tervezett 1259,7 milliárd helyett 1480,4 milliárd forintot költött erre a Kormány, bár fontos hangsúlyozni, hogy az állam működési kiadásainak pontos nagysága csak a konszolidált adatsorból derül majd ki. A tervezettnél némileg kevesebbet költött a Kormány 2010-ben a nyugdíjakra és az egészségügy pénzbeli ellátásaira is. Ezzel szemben az egészségügy természetbeni ellátásai 40 milliárd forinttal többe kerültek, mely összeg kétharmadát az egészségügyi szolgáltatók adósságrendezésére fordította a Kormány, míg a többit a gyógyszertámogatás emésztette fel. Az utolsó negyedéves gazdálkodásra vonatkozó előzetes pénzügyi számlák megjelenése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy áttekintsük az önkormányzati szektor gazdálkodását is. Az önkormányzati szektor vagyonvesztése 2010-ben nagyobb volt, mint bármikor a korábbi években: a szektor nettó pénzügyi vagyona 325,9 milliárd forinttal, –198,6 milliárd forintra csökkent, azaz decemberben a kötelezettségek már jelentősen meghaladták az eszközök értékét. A vagyonvesztés egyik oka, hogy a 2009-es lassulás után a tavalyi évben újra jelentősen növekedett a kötvényállomány és kisebb mértékben a hitelállomány is. E két tétel nagyjából fele-fele arányban teszi ki a decemberre 1249,6 milliárd forintra duzzadt kötelezettségállományt. Azonban míg 2007–2008-ban az önkormányzatok általában nem költötték el, hanem félretették a kötvénykibocsátásból származó összeget, a válság kitörése óta ez a helyzet megváltozott. Az elmúlt két évben, de különösen 2010-ben, a kötvénykibocsátással párhuzamosan már nem növekedett, hanem jelentős mértékben csökkent a szektor tulajdonában álló pénzügyi eszközök értéke. Ez azt jelenti, hogy nem
44
csupán az újonnan szerzett forrásokat költötték el az önkormányzatok, hanem a nettó vagyonvesztés közel fele a korábbi évek megtakarításainak elköltésére vezethető vissza.
Összegzés Korábbi prognózisainknak megfelelően az adóbevételek (az önkormányzati adókat kivéve) 374 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől, az évközi intézkedések azonban ebből 267 milliárd forintot kompenzáltak, az egyéb egyenlegjavító tételek pedig 82 milliárd forintot. 4.
TÁBLÁZAT: AZ EGYES TÉNYEZŐKNEK A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEGRE GYAKOROLT HATÁSA (2010)
Az egyenlegre gyakorolt hatás Adóbevételek alakulása intézkedések nélkül Ebből: Társasági adó Személyi jövedelemadó Áfa Járulékok Egyéb Egyes adóintézkedések költségvetési hatása Ebből: Társasági adó (kulcscsökkentés, feltételek törl.) Bankadó Kis adók eltörlése Különadók Járulékeltérítés Egyéb egyenlegjavító tételek Kiadások növekedése Éves tartalék A központi alrendszer várható egyenlegváltozása Önkormányzatok egyenlege Az államháztartás egyenlegének változása A nominális GDP-növekedés változásának hatása GDP-arányos államháztartási egyenleg változása Forrás: Századvég-számítás
Mrd Ft
GDP (%)
–374 –166 –113 –18 –8 –69 267 –120 182 –7 152 60 82 –185 210 0 –140 –140
–1,4 –0,6 –0,4 –0,1 0,0 –0,3 1,0 –0,4 0,7 0,0 0,6 0,2 0,3 –0,7 0,8 0,0 –0,5 –0,5 0,1 -0,4
A bevételi oldal viszonylagos egyensúlya mellett a kiadások közel 200 milliárd forinttal túllépték ugyan a tervezett mértéket, ám a jelentős tartalék miatt a központi alrendszer egyenlege a terveknek megfelelően alakult. Ez utóbbi önmagában mindenképp kedvezőnek tekinthető, ám a korábbi előrejelzéseinkben azt prognosztizáltuk, hogy az önkormányzati szektor terven felüli hiányát éppen a központi alrendszer többlete kompenzálja. Mivel e többletet nem sikerült kigazdálkodni, így legfrissebb prognózisunk szerint az önkormányzati szektor hiányának terven felüli része várhatóan növeli az államháztartási deficitet. A 2010-es évre ennek megfelelően a tervezett 3,8 százalék helyett 4,2 százalékos ESA-hiányt prognosztizálunk. Az előzetes adatokat április elsején publikálja a Központi Statisztikai Hivatal.
45
Az idei költségvetés alakulása Az elmúlt három hónapban történt egyik legfontosabb gazdaságpolitikai esemény, hogy december végén elfogadta az Országgyűlés a 2011-es költségvetést. A korábban benyújtott (az előző Gazdaságpolitikai monitorban részletesen bemutatott) törvényjavaslathoz képest csupán apróbb változások történtek. A tervezett bevételi oldal nagyságát nagyjából 70 milliárd forinttal növelte meg a Kormány leginkább az általános forgalmi adóból várható összeg megemelésével, a többlet pedig elsősorban a központi költségvetés mozgásterét növeli. Ennek eredményeképpen a megcélzott deficit nagysága nem változott: a kormány tervei szerint 2011-ben a GDP 2,9 százaléka lesz az államháztartás hiánya.3 Az első hónapok adataiból messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, ám azért érdemes áttekinteni a költségvetéssel kapcsolatos friss híreket, információkat. Ezek közül a legfontosabb, hogy az államháztartás hiánya – az önkormányzatok nélkül – az előzetes adatok alapján február végéig elérte az 559,7 milliárd forintot, ami a teljes évre tervezett deficit 81,4 százaléka, miközben tavaly (amikor a hiány alakulása szintén deklaráltan orrnehéz volt) ez a szám alig haladta meg a 40 százalékot. Ez mindenképpen kedvezőtlen jelnek tekinthető, ám az információ súlyozásánál érdemes az alábbi körülményeket szem előtt tartani. A helyzetértékelésnél a megfelelő viszonyítási alap a tervezett hiány várt lefutása lenne. Mivel ilyen prognózist már nem publikál a Kormány, így minden más pálya (például korábbi évek alakulása) csak pótmegoldás, mely komoly hibákat okozhat a szám értelmezésében. A korábbi évekkel történő összevetésben a kiadási oldal különösen problémás. Bár ezek egy része (nyugdíjak, egyéb támogatások, a közigazgatásban dolgozók bérkifizetései) évről évre akár azonos ütemben is alakulhatna, a szabályrendszer gyakori változása jelentősen módosítja a szezonalitást. Ráadásul a kiadások legalább harmadát, azaz idén nagyjából 4500 milliárd forintot olyan tételek (beruházások, közösségi fogyasztás, kamatfizetés) jelentik, melyek hektikus alakulásukból adódóan még kevésbé teszik lehetővé, hogy a kiadások éven belüli alakulását a korábbi évekkel vessük össze. A bevételi oldalon kedvezőbbnek tűnik a helyzet, hiszen az adóbevételek alakulása általában hasonló – ha nem tör ki év közben gazdasági válság. Ezen túlmenően azonban még két tétel itt is csökkenti a historikus összehasonlítások információtartalmát: a gyakori jogszabályváltozások (új adók, új adókulcsok) és az egyszeri bevételek. Az idei költségvetés sokkal több változást és egyedi tételt tartalmaz az előző évihez képest, mint bármikor az elmúlt időszakban. Ezek közül a legfontosabb a magán-nyugdíjpénztári vagyon felhasználása (530 milliárd forint), mely várhatóan az év közepén, egy összegben történik majd meg. Hasonlóképp nehezíti a historikus összehasonlítást a pénzügyi 3
Figyelmen kívül hagyva a magán-nyugdíjpénztári vagyon azon részét, melyet államadósság-csökkentésre fordít a Kormány. Ezzel együtt 3,6 százalékos lehet a többlet.
46
szervezetek különadója (187 milliárd forint) és az egyes ágazatokat terhelő különadó (161 milliárd forint). Előbbit minden negyedév utolsó hónapjának 10-éig kell befizetniük az érintett cégeknek, utóbbit két részletben, július, illetve október 20-ig. Bár e tanulmány lezárásakor a részletes februári adatok még nem ismertek, a januári számokból kitűnik, hogy a fentieken túl az adóváltozások is nehezítik a tisztánlátást. A személyi jövedelemadó átalakítása részben éppen annak a vagyonosabb rétegnek kedvez, melynek tagjai leginkább számíthatnak (év végi) prémiumra vagy ehhez hasonló kifizetésre. Az esetek egy részében az adóminimalizálás miatt ezt vélhetően áttolták a tavalyi évről 2011re, ezért lehet kevesebb a decemberi bérkifizetéseket tükröző januári bevételi adat, bár kétségtelen, hogy az első két hónap összevont adatait ez már nem befolyásolhatja. Jócskán megnövekedtek viszont az első hónapban a költségvetési szervek kiadásai, ám éppen a fent említett okok miatt egyelőre nem lehet pontosan megítélni, mekkora hatása lesz ennek az éves egyenlegre. A hiány várható alakulásával kapcsolatban mindenképp kedvezőnek tekinthető, hogy döntés született egy 250 milliárd forintos stabilitási alap létrehozásáról. A zárolási kötelezettség minden minisztériumot érzékenyen érint, de a saját költségvetéséhez képest jelentős teher a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap, az ügyészség, a bíróságok és a Magyar Tudományos Akadémia számára is. Az intézkedés abból a szempontból mindenképp indokoltnak tekinthető, hogy az idei költségvetésben a korábbi évekhez képest kevesebb tartalékot tett félre a kormány: a központi alrendszerek mérlegében szereplő összes tartalék összege a 2010-es 348,7 milliárd forintról 123,9 milliárd forintra csökkent 2011-re. Másrészt viszont a költségvetés tervezési időszakában kidolgozott kiadáscsökkentés valószínűleg kevésbé veszélyeztette volna az érintett rendszerek működőképességét, és egy hosszabb távon is fenntarthatóbb megtakarítást eredményezett volna, mint az év közben meghirdetett forráselvonás. Összességében úgy ítéljük meg, hogy a hiány rendkívül gyors növekedése mindenképp kedvezőtlen jel, ám az első hónapok alapján még nem áll rendelkezésre annyi információ, mely elég lenne a várható hiányszám felülvizsgálatához. A tartalék nagyságának jelentős megnövelése mindenesetre javítja a kilátásokat, illetve növeli annak az esélyét, hogy a Kormány képes lesz megvalósítani a tervezett hiánycélt.
A Széll Kálmán Terv és a költségvetés hosszú távú kilátásai A Kormány március elején Széll Kálmán Terv néven új, egyensúlyjavító programot hirdetett meg a 2012 és 2014 közötti időszakra. A terv egyik deklarált célja, hogy ellensúlyozza az elmúlt időszakban bejelentett kormányzati intézkedések egyensúlyi helyzetre gyakorolt negatív hatásait, vagyis azt, hogy a tartós egyenlegrontó lépéseket (szja-csökkentés) egyszeri, illetve rövid távra meghirdetett bevételnövelő intézkedésekkel (különadók, magán47
nyugdíjpénztári vagyon felhasználása) kompenzálta a Kormány. További intézkedések hiányában a középtávú előrejelzések a költségvetési deficit jelentős növekedését prognosztizálták. Ezzel összefüggésben a program másik célja az államadósság csökkentése, illetve olyan fiskális politika kialakítása, mely hosszú távon is meggátolja a további eladósodást. A Széll Kálmán Terv ennek megfelelően pontosan lefekteti a célokat és az irányokat, felvázolja az ehhez szükséges eszközöket, a konkrét intézkedések jelentős többsége azonban egyelőre még hiányzik, illetve hivatalosan nem hozták nyilvánosságra.
Célok és intézkedések A legfontosabb cél a nyilvános program szerint az, hogy a bruttó magyar államadósság 2014 végére a tavaly év végi GDP-arányos 80,1 százalékról 65–70 százalékra csökkenjen. Ennek érdekében az éves hiányt az idénre tervezett 2,9 százalékról négy év alatt GDP-arányosan 1,9 százalékra tervezi csökkenteni a Kormány. Kilenc területen lesz jelentős változtatás, melyektől 2012-ben összesen 550 milliárd forint, 2013-ban és 2014-ben pedig évente 902 milliárd forint megtakarítást várnak a döntéshozók. A tervezett megtakarítások túlnyomó része a kiadási oldalt érinti, az első évben az egyenlegjavítás 84 százaléka, a következő kettőben 76 százaléka származik az újraelosztás csökkentéséből. A munkaerőpiaccal kapcsolatos egyik legfontosabb változás, hogy a jelenlegi paraméterekhez képest kevesebb ideig jár és csökken az álláskeresési járadék (a korábbi munkanélküli-segély) összege. Prioritásként kezeli a Kormány, hogy a segély összege minden esetben elmaradjon a közmunka útján megszerezhető jövedelemtől, ez utóbbi viszont ne érje el a minimálbért. Ennek érdekében a minimálbér százalékában maximálják az egy ember által összesen igénybe vehető segély összegét. Csökken a maximálisan felvehető táppénz értéke is, mely jelenleg a minimálbér négyszeresével egyenlő. E területhez csatolta a Kormány a szociális támogatások átalakítását is. A tervek szerint a következő években nominálisan befagyasztja a családtámogatási rendszerhez kapcsolódó összes kifizetést (családi pótlék, gyes, gyed stb.). A területhez kapcsolódó célok és irányok még a részletes intézkedések hiányában is markáns gazdaságpolitikai megfontolásokról árulkodnak. A fiskális egyensúly fenntartásának, illetve helyreállításának deklarált prioritása mellett elsősorban a munkaerő-kínálat növelésére koncentrál. A szociális támogatások jelentős csökkentése, illetve súlypontjának eltolása a szegényebbeknek alanyi jogon járó támogatásoktól a foglalkoztatottak által igénybe vehető juttatásokig jelentős változás a korábbi évekhez képest. Az érdekeltségi rendszer javítása pedig valóban komoly ösztönzés az aktív korúak számára, ami elengedhetetlen a foglalkoztatás növeléséhez. Az intézkedések legnagyobb kockázata éppen abban rejlik, ha a munkaerőpiac – a nem megfelelő képzettségük, egészségügyi állapotuk vagy mobilitásuk miatt – nem képes állást biztosítani azoknak, akiket leginkább érint a szociális és családügyi támogatások csökkentése. Ebben az esetben az említett rétegek további leszakadása kormányzati beavatkozás nélkül elkerülhetetlennek látszik. 48
A nyugdíjrendszerben tervezett megtakarítások egyik súlypontja a jelenlegi rokkantnyugdíjasok jogosultságának felülvizsgálata, illetve a feltételek szigorítása. Ezenkívül szerepel a tervekben az egyes foglalkoztatási csoportoknak (rendőrök, tűzoltók) járó korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségének teljes kivezetése. Annyi bizonyos, hogy jelenleg Magyarországon a korhatár alatti rokkant nyugdíjasok száma nagyjából 339 ezer, körülbelül 80 százalékuk pedig 50 évnél idősebb. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak évente 289 milliárd forint kifizetést jelentenek az költségvetésnek. Az egyes szakmákhoz kapcsolódó korkedvezményes nyugdíjasok száma 62 ezer fő, rájuk 108 milliárd forintot költ az állam.4 Az effektív korhatár megemelése mindenképp kívánatos cél, azonban a megvalósítás nagy körültekintést igényel. A rokkantnyugdíjrendszer szigorítása már megtörtént, ezért különösen fontos, hogy a munkaerőpiacra visszakerülők, vagy tovább ott maradók megfelelő képzettséget szerezzenek, hogy ne a munkanélküliek táborán keresztül növeljék az aktívak létszámát. A szakmákhoz kapcsolódó kedvezmények eltörlését érdemes összekapcsolni az államigazgatási rendszer reformjával, hogy az abból származó hosszú távú előnyök kompenzálják a kedvezmények megvonását.
5.
TÁBLÁZAT: A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK EGYENLEGJAVÍTÓ HATÁSA
Kiadás
Bevétel
2012
2013
2014
Foglalkoztatás és munkaerőpiac
195
213
213
Nyugdíjrendszer
93
129
129
Közösségi közlekedés
45
60
60
Felsőoktatás
12
38
38
Gyógyszerkassza
83
120
120
Állami és önkormányzati finanszírozás
32
122
122
Útdíj
–
100
100
Társasági adó (változás)
–
120
120
Pénzügyi szervezetek különadója (változás)
90
–
–
Összesen
550
902
902
Tervezett éves hiány (a GDP százalékában)
2,5
2,2
1,9
Forrás: NGM
A többi, kiadás oldali intézkedésről egyelőre keveset lehet tudni, a bevételi oldalon viszont többé-kevésbé már tisztázottak a részletek: a korábbi terveknek megfelelően mégsem csökken 2013-tól egységesen 10 százalékra a társasági adó, 2012 helyett csak egy évvel később csökken a felére a pénzügyi szervezetek különadója, és 2013-tól elektronikus úthasználati díjat vezet be a kormány, mely a személygépkocsi-forgalmat várhatóan nem érinti.
4
2009-es adatok.
49
A tervnek fontos részét képezik az állami vagyonnal kapcsolatos intézkedések is. A korábbi programokban még az szerepelt, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyonból jövőre is felhasznál 250 milliárd forintot a Kormány folyó kiadások finanszírozására, ám a Széll Kálmán Terv e szándék megváltoztatásáról tanúskodik. A programban az szerepel, hogy a teljes vagyon nagyjából 10 százaléka marad azoknál, akik fenntartották magán-nyugdíjpénztári tagságukat, 9 százalékát fizetik ki reálhozamként, 18 százalékát költi el idén a költségvetés, és a maradék 63 százalékát államadósság-csökkentésre fordítják. Másrészt viszont a MÁV várhatóan 300 milliárdos tartozásának átvállalása növelni fogja az államadósságot.
A költségvetés és az adósság várható pályája Ha a Kormánynak a felsorolt területeken sikerül a tervezett megtakarításokat végrehajtani, akkor becslésünk szerint megvalósítható a célok között megjelölt hiánypálya. Sőt, 2014-ben még kedvezőbb is lehet az egyenleg. Prognózisunkban abból indultunk ki, hogy az intézkedések nélküli alappályában a kiadások minden évben az infláció mértékével növekednek, a bevételi oldalon az adók a Széll Kálmán Terv meghirdetése előtti kormányzati programok szerint alakulnak, a nem adójellegű bevételek pedig a GDP-vel azonos ütemben növekednek. Modellszámításaink szerint a következő két évben jelentős mértékben segíti a költségvetést a bejelentett program abban, hogy megvalósuljon a tervezett hiánycél, a megtakarítások nélkül ugyanis sokkal nagyobb lenne a deficit. A hároméves periódus utolsó évében pedig még az egyensúlyt is megközelítheti a költségvetés abban az esetben, ha a tervben szereplő lépéseket sikerül maradéktalanul végrehajtani és a külső tényezők is kedvezően alakulnak. 22.
ÁBRA:
A
VÁ R HATÓ HI Á NY É S A KOR M Á NY Z AT I C É LOK
( A GDP
SZ Á Z A LÉ KÁ B A N )
5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 2012 Intézkedések nélkül
2013 Széll Kálmán Terv becsült hatása
Forrás: Századvég-számítás
50
2014 Kormányzati hiánycél
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hosszú távú előrejelzéseket rendkívül nagy bizonytalanság övezi, a hibahatár sokkal nagyobb, mint a rövid távú prognózisok esetében. Ezenkívül több olyan tényezőt kellett figyelmen kívül hagynunk (például a támogatások mérséklése visszafogja a keresletet, ez utóbbi pedig adóbevétel-csökkenést okoz, az új munkahelyek viszont járulék- és szja-növekedést jelentenek), melyek ellentétes hatásuk miatt kiolthatják egymást, ám ez semmiképp sem állítható biztosan. Ennek fényében a becsléseink inkább tekinthetők a vélhető irányok felvázolásának, mint pontos előrejelzésnek. 23.
ÁBRA:
AZ
Á LL A M A D ÓS SÁG VÁ R HATÓ A LA KU L Á SA A
GDP
SZ Á Z A LÉ KÁ B A N
85 80
80 75
81
71
71 69
70
67 63
65
67
65
64
60 60
58
56
55 53
55
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
50
Forrás: Századvég-számítás
Összhangban a hiányra vonatkozó előrejelzésünkkel, úgy ítéljük meg, hogy az intézkedések végrehajtása esetén a tervezett adósságcsökkentés is megvalósítható. Az első évben, részben a magán-nyugdíjpénztári vagyon felhasználása miatt, 10 százalékponttal csökken az adósságráta és az alacsony hiányhoz kapcsolódó elsődleges többlet, valamint a modellben szereplő egyéb tényezők (növekedés, infláció, reálkamat, árfolyam) együttes hatásának eredményeképpen utána is dinamikusan zsugorodik. Modellszámításaink szerint a vizsgált periódus végére a Széll Kálmán Terv következetes és szigorú végrehajtása esetén GDParányosan akár a tervezett 65 százalék alá is csökkenhet az államadósság.
51
Külső egyensúly A folyó fizetési mérleg egyenlege a világkereskedelem felfutása és a nyomott belső kereslet révén a korábbi negyedévekhez hasonlóan többletet mutatott. Az aktívum 2010 harmadik negyedévében a speciális célú vállalatok nélkül 477 millió eurót tett ki, az első kilenc hónap többlete ezzel 1626 millió euróra nőtt, a tőkemérleg aktívuma pedig elérte a 1280 millió eurót. A két egyenleg együttes értéke alapján számított, külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség csak kismértékben esett vissza a harmadik negyedévben, 916 millió eurós értéke a GDP 3,3 százalékának felel meg. A szezonális hatásokat kiszűrve a többlet 997 millió eurót tesz ki, mely az előző év azonos időszakához képest egy bő 40 százalékos növekedésre utal. Mivel az export és az import többlete 2010 utolsó negyedévében is magas volt, ezért a nettó devizatörlesztői pozíció fennmaradását feltételezhetjük erre az időszakra, ugyanakkor a különadók hatása továbbra is érezhető lesz a jövedelmek egyenlegén. A pénzügyi mérleg és a nemzetközi tartalékok alapján alulról számított egyenleg 9,1 millió eurós hiányt mutat. 24.
ÁBRA:
A
FO LYÓ FI Z E T ÉSI M É R LE G E LE M E I NE K A LA KU LÁ S A
( M I LLI Ó
E U R Ó SZ E Z O NÁ L I SA N K I I G A Z Í T VA )
2 000 1 500 1 000 500 0 -500 -1 000 -1 500 -2 000 -2 500
Reálgazdasági tranzakciók
III.
II.
2010. I.
IV.
II.
III.
2009. I.
IV.
II.
Jövedelmek
III.
2008. I.
III.
IV.
II.
2007. I.
III.
IV.
II.
2006. I.
III.
IV.
II.
2005. I.
-3 000
Folyó fizetési mérleg
Forrás: MNB
Mind az export, mind az import szintje továbbra is emelkedett, a reálgazdasági tranzakciók egyenlege ugyanakkor ismét visszaesett tavaly a harmadik negyedévben. Az erős német exportszektornak köszönhetően a külkereskedelmi mérleg aktívuma történelmi csúcsot ért el, az export meghaladta a válság előtti szintet. A KSH által gyűjtött külkereskedelmi termékforgalom adatai szerint a kivitel és a behozatal jelentős bővülését regisztrálták az utolsó negyedévben, egyenlegük 1550 millió eurót tesz ki. A dinamikusan fejlődő német 52
ÁBRA:
A
II.
25.
2008. I.
gazdaság és a várakozásoknál lassabban beinduló belső kereslet végett 2011-re is jelentős, 6,1 milliárd euró körüli, 2012-re 5,7 milliárd eurós többletet várunk. KÜ LKE R ES K E D E LM I Á R U FORG A LOM E GY E NLEG E É S VÁ R HATÓ PÁ LYÁ JA
2
1,5
1
0,5
0
Revízió
Egyenleg (milliárd euro)
Előrejelzés március
Előrejelzés december
IV.
III.
II.
2012. I.
IV.
III.
II.
2011. I.
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
-0,5
Forrás: KSH, Századvég-számítás
A szolgáltatások egyenlegének javulása tartósnak tűnik, értéke 2010 harmadik negyedévére elérte a 744 millió eurót, és a szezonális hatásokat kiszűrve is növekvő trend rajzolódik ki. Szezonálisan igazítva a szolgáltatásokon belül az idegenforgalom többlete valamelyest visszaesett, a bevételek csökkenésével párhuzamosan nőttek a kiadások. A vizsgált időszakban a szolgáltatások egyenlegének javulásához a szállítási és egyéb szolgáltatásokból származó bevételtöbblet járult hozzá, mely a magas szintű nettó exporthoz köthető. A jövedelmekből származó hiány, melynek nagy része a közvetlen tőkebefektetések jövedelmei soron halmozódik fel, csökkent a harmadik negyedévre. Szezonálisan kiigazítva a jövedelmek egyenlegének lassú romlását figyelhettük meg. A szezonális hatásokat kiszűrve a tőkemérleg többlete jelentős mértékben növekedett, az EU folyó- és tőketranszfereinek egyenlege lényegében változatlan. A folyó fizetési mérleg egyenlegére vonatkozóan 2010-re a GDP 1,6 százalékának, 2011-re 1,8 százalékának megfelelő többletet várunk, vagyis 1,7, illetve 1,9 milliárd eurós szufficitet. Hosszú távon a pozitív egyenleg csökkenésére, a belső kereslet élénkülésével az importigény növekedésére és a különadók kifutásával a jövedelmek egyenlegének romlására számítunk, így 2012-re 1,2 milliárd eurós, a GDP nagyjából 1,1 százalékának megfelelő többletet várunk. A pénzügyi mérleget tekintve a közvetlen tőkebefektetés egyenlege 2010 harmadik negyedévére 604 millió nettó forrásbeáramlást mutat, ugyanakkor a pénzügyi mérleg alakulását (–1139 millió euró) a pénzügyi derivatívák (214 millió euró), a portfólió (713 millió euró) és egyéb befektetések (816 millió euró) nettó kiáramlása rontotta. A magyarok külföldi 53
közvetlen tőkebefektetései nettó tőkekiáramlást eredményeztek 383 millió euró értékben, ami főként a részvényekkel és egyéb részesedésekkel, valamint az újra befektetett jövedelmekkel kapcsolatos forráskivonással magyarázható. A Magyarországon megvalósuló közvetlen tőkebefektetések ugyanakkor 987 millió eurós nagyságban érkeztek hazánkba, melyet a működő tőke (2336 millió euró) jelentős növekedése táplált az egyéb tőkemozgás okozta kiáramlással (1349 millió euró) szemben. 2010 első három negyedévéig összesen 1713 millió euró összegben áramlott be hazánkba működő tőke, ami az előző év azonos időszakához képest közel 1 milliárd eurós bővülést jelent. 2010 harmadik negyedévében a portfólió-befektetésekkel összefüggő követelésnövekedés főként a részvénybefektetések (182 millió euró) bővülésével magyarázható. Az idevonatkozó tartozások csökkenéséért elsősorban a kötvénytartozások kiegyenlítése (1218 millió euró) és a pénzpiaci eszközökkel kapcsolatos tartozások növekedése (823 millió euró) felelős. A derivatívák okozta forráskiáramlás a tartozások csökkenésének (1716 millió euró) a követelések növekedését (1502 millió euró) meghaladó üteméből fakad. Az egyéb befektetésekből származó forráskiáramlás mértéke 816 millió eurót tett ki 2010 harmadik negyedévében. A tartozások hozzájárulása a rövid lejáratú hiteltartozások (747 millió euró) és az éven túli lejáratú betéttartozások (132 millió euró) csökkenéséből, továbbá a készpénz, betét és egyéb tartozások (545 millió euró) növekedéséből áll össze. 26.
ÁBRA:
A
N E T TÓ F I N A N S Z Í R OZ Á SI I G É NY / KÉ P E S SÉG É V ES VÁ LTOZ Á SA A
GDP
SZ Á Z A LÉ KÁ BA N * 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8
Nem pénzügyi vállalatok
Államháztartás
Háztartások
IV.
III.
II.
2010. I.
IV.
III.
II.
2009. I.
IV.
III.
II.
2008. I.
IV.
III.
II.
2007. I.
-10
Külföld
Forrás: MNB * A 2010 negyedik negyedévére vonatkozó háztartási és államháztartási statisztikák előzetes adatok.
2010 harmadik negyedévében a nemzetgazdaság nettó finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint 30 millió euró volt, az utolsó négy negyedév együttes finanszírozási képessége 1,2 milliárd eurót tett ki, mely a GDP 1,5 százalékának felel meg. Előzetes adatok 54
alapján az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2010-ben elérte a GDP 4,7 százalékát, a háztartások nettó megtakarítása a GDP 4,5 százalékának felelt meg. Továbbra is pozitív a vállalatok nettó finanszírozási képessége, ami a hitelhez jutási feltételek szigorodásához és így a beruházások alacsony szintjéhez köthető.
55
Táblázatok 6.
TÁBLÁZAT: ELŐREJELZÉS NEGYEDÉVES BONTÁSBAN
2010 éves Bruttó hazai termék (volumenindex) A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztói árindex (%) A jegybanki alapkamat az időszak végén Munkanélküliségi ráta (%) A bruttó átlagkereset alakulása (%) A mezőgazdaság hozzáadott értékének változása (%) Az ipar hozzáadott értékének változása (%) Az építőipar hozzáadott értékének változása (%) A szolgáltatások hozzáadott értékének változása (%) A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában Bruttó államadósság a GDP százalékában év végén
1,2 –2,1 –5,6 14,1 12,0 5,5 4,9 5,75 11,2 1,4 –15,4 8,9 –8,3 0,1 1,6 –4,2 80,1
2011 I. 2,4 1,7 –1,6 10,3 10,1 1,6 4,1 6,0 11,3 2,5 – – – – – – –
II. 3,0 3,1 3,1 9,3 9,0 1,6 4,6 6,25 10,7 2,6 – – – – – – –
III. 3,0 3,0 4,7 8,5 6,5 1,3 4,4 6,25 10,2 2,8 – – – – – – –
2012 IV 3,9 4,5 7,9 8,5 7,3 1,6 4,2 6,25 10,3 4,5 – – – – – – –
Éves
3,1 3,1 3,5 9,2 8,2 6,1 4,3 6,25 10,6 3,1 3,5 7,5 4,5 1,0 1,8 –2,9* 70,7
* A magán-nyugdíjpénztári vagyon felhasználásával becslésünk szerint +3,6 százalékos GDP-arányos egyenleg várható.
56
I. 3,1 3,4 5,7 7,4 8,0 1,4 3,4 6,5 11,1 5,5 – – – – – – –
II. 3,4 4,1 3,5 8,7 9,1 1,5 3,0 6,5 10,4 6,1 – – – – – – –
III. 3,9 4,3 4,7 9,9 10,4 1,2 3,0 6,5 9,6 7,1 – – – – – – –
IV. 4,1 4,5 5,8 11,0 11,3 1,6 3,1 6,5 9,5 7,7 – – – – – – –
Éves
3,6 4,1 4,9 9,3 9,7 5,7 3,1 6,5 10,2 6,6 8,5 5,5 6,0 2,6 1,1 –2,6 68,9
7.
TÁBLÁZAT: AZ ELŐREJELZÉS VÁLTOZÁSA AZ ELŐZŐ NEGYEDÉVHEZ KÉPEST
2011 Bruttó hazai termék (volumenindex) A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) Fogyasztói árindex (%) A jegybanki alapkamat az időszak végén Munkanélküliségi ráta (%) A bruttó átlagkereset alakulása (%) A mezőgazdaság hozzáadott értékének változása (%) Az ipar hozzáadott értékének változása (%) Az építőipar hozzáadott értékének változása (%) A szolgáltatások hozzáadott értékének változása (%) A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában
December
Március
Változás
3,3 3,0 3,8 9,3 9,1 5,8 4,2 6,25 10,6 2,8 3,0 7,0 4,0 1,4 0,8 –2,9
3,1 3,1 3,5 9,2 8,2 6,1 4,3 6,25 10,6 3,1 3,5 7,5 4,5 1,0 1,8 –2,9
–0,2 +0,1 –0,3 –0,1 –0,9 +0,3 +0,1 0 0 +0,3 +0,5 +0,5 +0,5 –0,4 +1,0 0
57