Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet)
dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda
•
Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm. Határozat alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával, a szaktárcák közreműködésével készül a PM;
•
A dokumentum azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait;
•
Kitűzi hazánk fő fejlesztési prioritásait;
•
A fejlesztési irányok részleteit operatív programok rögzítik: – ágazati és területi operatív programok; – vidékfejlesztési program; – halgazdálkodási operatív program.
•
A PM és az operatív programok tervezése két szakasz keretében zajlott, illetve zajlik: – 1 – felülről vezérelt, ágazati szakminisztériumok által rögzített fejlesztési törekvésekre, valamint EU Bizottság által kidolgozott tervezési irányelvekre, útmutatókra épült; – 2 – széleskörű szakmai egyeztetések, majd átfogó partnerség keretében véglegesedik a PM, valamint az OP-k tervezése. - jelen fázis
1113/2013. (III. 8.) Korm. Határozat a Partnerségi Megállapodás, az operatív programok, valamint a Stratégiai Környezeti Vizsgálati Jelentés társadalmi egyeztetésének módjáról, prioritásairól és menetrendjéről
Tervezési lépés
Dátum
Tervezési tartalom
Partnerségi Megállapodás
2013. 09.
A nyilvánosság és tájékoztatás elvének is megfelelve a PM tervezetének bemutatása fórumokon.
Partnerségi Megállapodás
2013.06.30.
PM 1.0 teljes verzió
Partnerségi Megállapodás 0.2. verzió
2013.03.15.
Fő irányok, célok, előzetes tartalom
Bizottsági informális egyeztetés Partnerségi Megállapodás 0.1. verzió
2013.02.25-26.
2013.01.31
OP témakörök a PM kapcsán Fő irányok, célok
Operatív Programok •
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) – 5 prioritás;
•
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) – 8 prioritás;
•
Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) – 5 prioritás;
•
Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) – 7 prioritás;
•
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) – 4 prioritás;
•
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) – 7 prioritás;
•
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) – 7 prioritás;
•
Végrehajtási Koordinációs Operatív Program – 2 prioritás;
•
Vidékfejlesztési Program (VP) – 6 prioritás.
Operatív programok javasolt indikatív forrásallokációja Javasolt forrásallokáció (a rendelkezésre álló források %-ában)
OPERATÍV PROGRAM Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program (GINOP) ERFA, ESZA
39,40 %
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) ERFA, ESZA
16,15 %
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) ERFA, ESZA Központi és területi gazdaságfejlesztés összesen Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) ESZA, ERFA
10,94 %
Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) Kohéziós Alap, ERFA
14,77 %
Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) Kohéziós Alap, ERFA Végrehajtási Koordinációs Operatív Program Kohéziós Alap
= 59,10 %
13,69 % 1,50 % Összesen
Vidékfejlesztési Program EMVA Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) ETHA
3,55 %
= 100, 00 %
Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások 1114/2013 (III.8.) Korm. Határozat Átfogó cél: Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása; 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre); 3. Energia- és erőforrás hatékonyság növelése; 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam; 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.
Európai Unió által meghatározott 11 tematikus célkitűzés (KSK) 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA), a halászati és akvakultúraágazat (az ETHA estében) versenyképességének javítása. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés- és kezelés előmozdítása. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrában. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
Vidékfejlesztési Program (EMVA) prioritásai 1. 2. 3.
4.
5.
6.
A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben; A versenyképesség fokozása az agrárgazdasági termelés valamennyi típusa esetében és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása; Az élelmiszerlánc és a nem élelmiszer jellegű termékek lánca tekintetében e láncok szervezésének és a kockázatkezelésnek az előmozdítása a mezőgazdaság terén; A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban; A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben.
Magyarország 2014-2020-as uniós forrásfelhasználásnak célrendszere: a nemzeti és a közösségi célkitűzések kapcsolata, valamint az operatív programok struktúrája
A vidékfejlesztési és halászati tartalom megjelenése a PM-ben • Tematikus célonként önálló alpontban tartalmazza: – Vidékfejlesztési vonatkozású hiányok és potenciálok – Agrár- és élelmiszeripari szektor hiányai és potenciáljai, valamint a halgazdálkodási szektor hiányai és potenciáljai – 2007-2013 támogatási időszak tapasztalatai – Vidékfejlesztési és agrár- és élelmiszeripari fejlesztési szükségletek – Fejlesztések és elvárt eredmények (PM szintű EMVA és ETHA vállalások)
• EMVA, ETHA és többi alap (OP) koordinációja, együttműködése – Nevesített vidékfejlesztési hozzájárulás – Területi és helyi fejlesztési programokban
Területi alapú fejlesztések • A következő programozási időszakban a NUTS3 szintű megyék jelentik a területileg decentralizált fejlesztések legfontosabb platformját. - megyei fejlesztési koncepciók és programok • A területi alapú fejlesztések területi logikájú integrált operatív programokban, valamint ágazati operatív programokban kapnak helyet.
Közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) • Az eszköz segítségével: – helyi szinten, közösségvezérelt megközelítésben kezelhető a területi problémák orvoslása; – a területi fejlődési potenciálok kihasználása támogatható. • Az eszköz az alábbi hazai gazdaság és társadalomfejlesztési célokat segítheti: – vidéki térségek fejlesztése: • Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek; • Vidéki helyi gazdaság megerősítése, • A fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés;
– várostérségek és városrészek integrált és fenntartható fejlesztése.
Integrált Területi Beruházások (ITI) • Az eszköz segítségével: – Magyarország a területi problémáinak kezelését és a területi fejlődési potenciáljainak kihasználását támogatja; – lehetővé válik, hogy több alap, akár több operatív program is szolgáljon egy-egy integrált térségi beavatkozás-csomagot – támogatható mind a decentralizált területi fejlesztéseket (megyék, nagyvárosok), mind az országosan kiemelt, központilag tervezett és végrehajtott vagy koordinált jelentős területfejlesztési beavatkozások. – a 2014-2020-as időszakban ITI-k kerülnek megvalósításra minden megye vonatkozásában, valamint minden megyei jogú város és közvetlen térsége tekintetében.
Intézményrendszer, eljárásrendek Központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszer: • • •
•
alapelv: hatékony központi koordináció mellett érvényesüljön az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák elsődleges tervező és irányító szerepe az operatív programokat az ágazati minisztériumok tervezik, az NGM aktív koordinálása mellett a 2014-2020 közötti operatív programok irányító hatóságai az ágazati minisztériumokhoz kerülnek (a 2007-2013 közötti NFÜ-s irányító hatóságok áthelyezésével) az NFÜ által ellátott központi koordinációs funkciók ellátásának szervezeti kereteiről későbbiekben születik döntés
Eljárásrendek egyszerűsítése: • • •
kiemelt cél a 2014-2020 közötti EU-s források felhasználásához kapcsolódó eljárásrendek egyszerűsítése állami intézményi kedvezményezett esetében pályáztatás helyett egyszerűbb eljárások alkalmazása vissza nem térítendő támogatások mellett az ún. pénzügyi eszközök is szerephez jutnak
Partnerség Partnerség: • a Bizottság elvárása a széles körű, formális, transzparens és dokumentált társadalmi partnerség lefolytatása • a 2014-2020-as tervezést megalapozó stratégiai dokumentumokról (pl. OFTK, Innovációs Stratégia) széles körű társadalmi konzultáció folyt: erre lehet építeni • a kifejezetten a 2014-2020-as tervdokumentumokhoz kapcsolódó informális konzultációk már folynak • a formális konzultációs szakasz módjáról, időzítéséről szóló döntéseket a Miniszterelnökség készíti elő
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
