Magyarország. éve az Európai Unióban

Magyarország

10 éve az Európai Unióban

01

Tíz év a változó Európában Győri Enikő előszava

03

Magyarország tíz éve az Európai Unió tagja

02

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz

04

Magyar EU-elnökség 2011 első felében

Magyarország

10 éve az Európai Unióban

02 Tartalom

ta r ta l o m

03

1

2

Tartalom

Előszó Tíz év a változó Európában Győri Enikő

Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz

05. o ldal

07. ol dal

3

4

Magyarország tíz éve az Európai Unió tagja

Magyar eu-elnökség 2011 első felében

19. o ldal

45. ol dal

Előszó Előszó – Tíz év a változó Európában

1 04

05

Tíz év a változó Európában

Előszó – Tíz év a változó Európában

Kedves Olvasó! Tíz évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén Magyarország kilenc másik állammal együtt az Európai Unió teljes jogú tagja lett. Sokunk dédelgetett álma vált ezzel valóra, egy olyan lépést tettünk, amelyet minden jelentős magyar politikai erő támogatott. Az uniós csatlakozás már a rendszerváltozás után közvetlenül Magyarország legfontosabb külpolitikai céljává vált. Nem csoda; Magyarországot a XX század tragikus fordulatai távol tartották az európai integrációtól. Úgy éreztük, itt a lehetőség, hogy visszafoglaljuk természetes helyünket az öreg kontinens politikai térképén. De nem csak történelmi igazságtételnek tekintettük a csatlakozást. Az uniós tagság a fejlődés, felzárkózás eszményképét hordozta magában, azt a lehetőséget, amelyet a kommunizmus évtizedei elvettek tőlünk. Tíz év nemcsak a mi életünkben, hanem az európai integráció történetében is hosszú időnek számít. A kerek évforduló alkalmat kínál az értékelésre. Polgáraink az uniós tagság számtalan előnyét élvezik és tagállamként is belerázódtunk az integráció mindennapjaiba. Magyarország érdekeit következetesen érvényesítettük minden idők talán legkeményebb többéves pénzügyi

keretről szóló tárgyalásán, így elegendő uniós forrással rendelkezünk a 2014-2020 közötti időszakra fejlesztési elképzeléseink megvalósításához. 2011 első félévében sikeresen levezényeltük a Tanács soros elnökségét. Markáns álláspontot képviselünk az unió jövőjével, válságkezelésével kapcsolatban is, annak érdekében, hogy az Európai Unió a válságot megerősödve, a legfontosabb értékeit megtartva, de megújulva vészelje át. Ezekre a pillanatokra szívesen és büszkén emlékezhetünk a kiadványt lapozgatva. De érdemes felidéznünk azt is, amit a saját bőrünkön tapasztalhattunk meg: az Európai Unióban csak egy érdekeit következesen képviselő, felelősen, hosszú távon gondolkodni képes ország lehet sikeres. Folytatnunk kell a megkezdett munkát annak érdekében, hogy az uniós tagság pozitív hozadékait mindenki számára érezhetővé tegyük, miközben Európa jövőjét úgy formáljuk, hogy abban minden magyar – határainkon innen és túl - otthon és megbecsülve érezze magát.

Győri Enikő, Magyarország Külügyminisztériumának EU-ügyekért felelős államtitkára

Magyarország útja az európai uniós csatlakozásig 2 – Magyarország útja az európai uniós csatlakozásig

2 06

1988 08. 08. Diplomáciai kapcsolat létesült az Európai Közösségek (EK) és Magyarország között.

2 – Magyarország útja az európai uniós csatlakozásig

07

09. 26. Az 1985 óta folyó előkészítő tárgyalások eredményeként Brüsszelben aláírták a Magyarország és az EK kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködéséről szóló megállapodást, amely december 1-jén lépett életbe.

1989 08. 01. Elindult a reformokban leginkább élen járó Magyarország és Lengyelország pénzügyi-gazdasági-technikai támogatását célzó PHARE (Pologne/Hongrie: Assistance á la Restructuration Économique) program.

1990 01. 01. Az EK megszüntette a magyar árukkal szembeni különleges vámokat, kiterjesztette Magyarországra az Általános Preferencia Rendszert (GSP).

04. 28. Az Európai Tanács rendkívüli dublini ülése felajánlotta a társulási viszony lehetőségét Közép- és Kelet-Európa országainak.

07. 16 -18. Antall József kormányfő Brüsszelben átadta Jacques Delors-nak, az Európai Közösségek Bizottsága elnökének a memorandumot, amely tartalmazta Magyarország belépési szándékát.

12. 21. Brüsszelben megtartották az első magyar-EK tárgyalási fordulót a leendő társulási szerződésről.

08

1991 12. 16. Antall József miniszterelnök Brüsszelben aláírta a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek közötti társulási megállapodást.

1993 06. 21-22. Az Európai Tanács koppenhágai ülésén először kötelezte el magát a csatlakozni kívánó közép- és kelet-európai országok felvétele mellett, ha azok teljesítik a tagság politikai, gazdasági és jogharmonizációs feltételeit, a „koppenhágai kritériumokat”.

01

Brüsszel, 1991. december 16. Antall József miniszterelnök és Hans van den Broek, az EK tanácsának soros elnöke Brüsszelben a Charlemagne-palota sajtótermében, ahol aláírták a visegrádi hármak társulási szerződését az Európai Közösségekkel.


01

1994 04. 01. Magyarország – a volt szocialista országok közül elsőként – hivatalosan benyújtotta a teljes jogú tagságát kezdeményező csatlakozási kérelmet az Európai Unióhoz.

2000

09

1997


12. 07- 09.

07. 16. Az Európai Bizottság a csatlakozni kívánó tíz tagjelölt országról szóló hivatalos vélemény (avis) jóváhagyása után javasolta, hogy kezdjék meg a tagfelvételi tárgyalásokat.

Az EU nizzai csúcsértekezletén elfogadták az unió reformjáról szóló szerződést, amelyben rögzítették a bővítéshez szükséges intézményi változásokat.

2001 12. 14 -15.

12. 12-13. Az EU tagállamainak állam- és kormányfői Luxembourgban úgy döntöttek, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdenek a felkészülésben legjobb eredményt elért hat országgal, köztük Magyarországgal. Az tárgyalások 1998. március 30-án kezdődtek el.

1999 03. 24 -25. Az Európai Tanács berlini ülésén megállapodás született az Agenda 2000 költségvetési reformról, ezzel elhárult a fő akadály az Európai Unió bővítése elől.

A belgiumi Laekenben tartott csúcsértekezletükön az EU állam- és kormányfői megnevezték azt a tíz országot, köztük Magyarországot, amelyek 2004-től az EU tagjai lehetnek.

2002 12. 12-13. Koppenhágában a tagállamok vezetőinek ülésén az “Egyetlen Európa” című nyilatkozatban bejelentették a tárgyalások sikeres befejezését a csatlakozni kívánó országokkal.

1

Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává válljon? Igen

Nem

16,24 % Megjelent 3 669 252 fő, a választópolgárok 45, 62 %-a. Nem szavazott 4 373 020 fő, a választópolgárok 54, 38 %-a. Nem hivatalos végeredmény, a szavazatok 100,0%-ának feldolgozása alapján.

2003 04. 12. Magyarországon ügydöntő népszavazást tartottak az Európai Unióhoz való csatlakozásról. Ezen a szavazók 83,76 százaléka voksolt igennel.

04. 16. Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter Athénban aláírta a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló okmányt. December 15-én az Országgyűlés egyhangúlag megerősítette az uniós csatlakozásról szóló dokumentumot.


10

83,76 %

02

02

Doboz, 2003. április 12. Az évszázad első népszavazásán az ország 3167 településén, 10 ezer 743 szavazókörben 8 millió választópolgárnak arra a kérdésre kell választ adnia: “Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” A képen a 108 éves Békési Istvánné adja le szavazatát a mozgó urnába.

12 03

Athén, 2003. április 16. Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter aláírja a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló okmányt Athénban, az Attalosz Sztoa oszlopcsarnokban.

13

04

Budapest, 2004. április 30. Országos napilapok 2004. április 30-i számainak címoldalai.

04

2004 03. 03. Befejeződött a tíz új európai uniós tagország EU-csatlakozási szerződésének parlamenti ratifikációs folyamata, miután - az Európai Unióban utolsóként - a flamand törvényhozás is jóváhagyta az egyezményt.

04. 26. Az Országgyűlés ünnepélyes keretek között elfogadta az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényt és a csatlakozás alkalmából született négypárti politikai nyilatkozatot.

05. 01. Magyarország az Európai Unió tagja lett, amelynek létszáma így 25-re nőtt.

05

06

05

Sopronpuszta, 2004. május 1. Medgyessy Péter miniszterelnök és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, valamint Walter Dezső, Sopron polgármestere EU-pecséttel ellátott útlevelüket mutatják a sopronpusztai ideiglenes határátkelőn. A magyar és az osztrák kormányfő az 1989-es határnyitás helyszínén az eredetinek megfelelően rekonstruált sopronpusztai ideiglenes határátkelő kapuját nyitotta meg.

06

Budapest, 2004. május 1. Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője ajándékcsomaggal és oklevéllel köszönti Goral Barbarát, aki május 1-jén 1 óra 2 perckor hozta a világra Budapesten második kisfiát, Bekó Donátot. A csecsemő az Európai Unió legfiatalabb állampolgárai közé tartozott születése pillanatában.

07

07

Budapest, 2004. május 1. Magyarország Európai Uniós csatlakozása alkalmából óriásplakátok díszítik az Erzsébet hidat.

Magyarország 10 éve az Európai Unió tagja 3 – Magyarország 10 éve az Európai Unió tagja

3 18

3 – Magyarország 10 éve az Európai Unió tagja

19

2004 05. 01.

06. 13.

Az uniós intézményeknél megkezdték munkájukat Magyarország képviselői: a 30 tagú Európai Bizottságban Balázs Péter, az Európai Bíróságon Juhász Géza és Czúcz Ottó, az Európai Számvevőszéken pedig Halász Gejza. Az addig megfigyelői státussal rendelkező magyar európai parlamenti képviselők teljes jogú tagként vettek részt a munkában. Az Európai Unió budapesti képviselete átalakult az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletévé. A május 11-i pénzügyminiszteri tanácskozás volt az első, amelyen Magyarország már teljes jogú tagként vehetett részt.

Megválasztották a 732 tagú Európai Parlament 24 magyar képviselőjét. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 12, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) 9, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) 2, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) 1 mandátumot szerzett, a Fidesz listáján jutott mandátumhoz Járóka Lívia, az Európai Parlament első roma képviselője. Kósáné Kovács Magdát a szocialista frakció, Szájer Józsefet az Európai Néppárt (EPP) frakció alelnökévé választották.

2

A magyarok személyes élethelyzetükkel kapcsolatos várakozásai az EU-csatlakozás után Ugyanolyan

51 % Rosszabb

21 % Javul

26 %

Nem tudja / nincs válasz

2% Magyarország 2004. május 1-jei csatakozása után, 2004 õszén készült felmérés eredménye 24 791 lakos megkérdezése alapján az elkövetkezõ 12 hónapra vonatkozóan.

06. 15.

11. 22.

Brüsszelben bejelentették, hogy Magyarország és Szlovákia az Európai Bizottság közvetítésével megállapodásra jutott a tokaji borokkal kapcsolatos vitájában. (A tokaji borvidék egy része Szlovákiában található.) A névhasználati vitában az Európai Bizottság engedélyezte Szlovákia számára a Tokaji borvidék (Vinohradnícka oblast’ Tokaj) mint oltalom alatt álló védjegy használatát, az ezt kifogásoló magyar keresetet az Európai Bíróság 2012 novemberében elutasította.

Megkezdte munkáját a José Manuel Durao Barroso vezette új, 25 tagú Európai Bizottság, tagjai között Kovács László adóés vámügyekért felelős biztossal.

Jakab Zsuzsannát nevezték ki az újonnan alakuló Európai Betegségmegelőzési és -Ellenőrzési Központ (ECDC) igazgatójává, a tisztséget 2010. január 31-ig töltötte be.

20

12. 14.

A 25 EU-tagország állam- és kormányfői brüsszeli csúcsértekezletükön elfogadták az EU alkotmányos szerződését, amelyet október 29-én Rómában írtak alá. A szerződést Magyarország 2004. december 20-án, másodikként ratifikálta.

06. 24. Az Európai Bizottság hivatalosan megállapította a túl nagy (a hazai össztermék 3 százalékát meghaladó) államháztartási hiány fennállását Magyarországon. Az EU pénzügyminiszterei július 5-én döntöttek a túlzott deficit miatti eljárás megindításáról, amelyet 2013. június 21-én szüntettek meg.

09. 01. Magyarország teljes jogú tagja lett az EU rendőrségi hivatalának, az Europolnak.

2005 04. 28. Az Európai Parlament Brüsszelben - első ízben állást foglalva a kérdésben - elfogadta az európai romák helyzetével foglalkozó, magyar kezdeményezésű határozatot.

04. 28. Hat uniós tagállam - köztük Magyarország - vezetője az Európai Bizottság elnökének küldött levelében digitális európai könyvtár létrehozását indítványozta. Az Europeana digitális multimédia-könyvtár 2008. november 20-án nyílt meg.

05. 10. Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban megszavazta Hegyi Gyula (MSZP) jelentését az európai filmörökség védelméről. Ez volt az első, magyar képviselő által önállóan beterjesztett és az EP által elfogadott jelentés.


06. 17-18.

3

Az európai kohéziós politika Magyarországon Magyarországnak szóló támogatások 2007 és 2013 között (milliárd euró) Célkitűzés

21

Konvergencia

uniós

állami önrész

összesen

ka

8,6

1.5

10.1

erfa

11.2

2

13.2

esza

3.2

0,5

3.7

22,99

Konvergencia összesen Regionális versenyképesség és foglalkoztatás


alap

erfa

1,5

0,3

1,8

esza

0,5

0,1

0,6

0,4

-

0,4

25,3

4,4

29,7

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás összesen Európai területi együttműködés összesen* Mindösszesen

2 erfa

ka: Kohéziós Alap, erfa: Európai Regionális Fejlesztési Alap, esza: Európai Szociális Alap

Kerekített adatok * A területi együttműködési programok társfinanszírozásához minden egyes résztvevő tagállamnak minimum 15%-kal kell hozzájárulnia.

07. 18. Aláírták a budapesti 4-es metró és a csepeli központi szennyvíztisztító beruházás finanszírozásáról szóló, összesen 1,07 milliárd euró értékű két hitelszerződést, a beruházások összértéke 1,7 milliárd euró. Ez volt az EIB addigi legnagyobb hitele Közép-Európában.

12. 17. Az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján megállapodtak a 2007-2013 közötti keretköltségvetésben. A 862,36 milliárd euró az uniós összjövedelem 1,045 százaléka volt, ebből 308 milliárd eurót fordítottak a régiók fejlesztésére. Miután az EU jóváhagyta az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) végleges változatát, Magyarország 2007 és 2013 között 25,3 milliárd euró uniós támogatáshoz jutott. Az Európai Bizottság 2007 szeptemberében fogadta el a magyar régiók számára kidolgozott 15 új programot, ezek közül hét regionális és nyolc ágazati program, a legnagyobb szabású a közlekedési program.

4

Új Magyarország Fejlesztési Terv Az ágazati program o k forrásmegosztása , 2 0 0 7 - 2 0 1 3 minimális forrás (milliárd forint)

588

882

22

gazdaságfejlesztés

maximális forrás (milliárd forint)

1361

közlekedés

1802

810

emberi erõforrás fejlesztése államreform

34

közszolgálat korszerûsítés

33

1027 43 141 634

359

humáninfrastruktúra

1037

környezet, energia

1430 238

238

Végrehajtás Támogatási Program

4460

összesen

6197

Az ágazati program o k forrásmegosztása , 2 0 0 7 - 2 0 1 3 operatív programok

minimális forrás (milliárd forint)

maximális forrás (milliárd forint)

Közép-Magyarország

398 256

Észak-Alföld

213

170

Dél-Dunántúl

összesen

258

196

Dél-Alföld

Nyugat-Dunántúl

277

237

Észak-Magyarország

Közép-Dunántúl

430

134

185 145

121

132 1512

1640


operatív programok

2006 04. 03. Magyarországon is megkezdte működését az EU emisszió-kereskedelmi rendszere (ETS).


23

04.30. A régi EU-tagállamok eddig az időpontig döntöttek a 2004-ben csatlakozott új tagok munkavállalóival szembeni korlátozásokról. Nagy-Britannia, Írország és Svédország már 2004-től sem alkalmazott korlátozást, Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország most csatlakozott hozzájuk. Olaszország 2006-tól, Hollandia és Luxemburg 2007től, Franciaország 2008-tól, Belgium és Dánia 2009-től, Ausztria és Németország 2011-től szüntette meg ezeket a korlátozásokat.

05. 18. Az uniós kulturális miniszterek ülésén közös magyar-francia-spanyol kezdeményezést terjesztettek elő egy európai örökségi jegyzék létrehozására. Az Európai Örökség cím létrehozásában és kétévenkénti adományozásában 2011 májusában - a magyar elnökség alatt - állapodtak meg, az előterjesztést novemberben fogadta el az Európai Parlament. Magyarország 2014-ben terjeszthetett fel először pályázatokat, ezek a Páneurópai Piknik Emlékpark, valamint a Hajdúkerület székháza Hajdúböszörményben, a szabad hajdúk központja.

09. 25. Az Európai Bíróság úgy döntött, hogy az olasz borászoknak végleg le kell mondaniuk a „Tocai” márkanév használatáról, amire 2007. április 1-jétől Magyarország kapott kizárólagos jogot.

10. 9-10. Az Európai Parlament történetében először tartott Brüsszelben együttes ülést a Fazakas Szabolcs (MSZP) által vezetett költségvetési ellenőrző bizottság a 25 tagország illetékes társbizottságaival.

10. 23-26. „Magyar hetet” tartottak az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján. José Manuel Barroso 23-án Budapesten részt vett az ünnepségeken, az EP 26-án állásfoglalást fogadott el az 1956-os magyar forradalomról.

11. 13. Az uniós kulturális miniszterek úgy döntöttek, hogy Pécs, Essen és Isztambul lesz az EU kulturális fővárosa 2010-ben. A pécsi EKF-program négy nagyprojektje között volt a konferencia- és koncertközpont és a Zsolnay Kulturális Negyed kivitelezése.

Az Európai Parlamentben először választottak meg magyar képviselőt, Fazakas Szabolcsot (MSZP) a tanácsnoki (quaestor) posztra.

01. 31. Az Európai Bizottság megindította az Európai Bíróságon az első kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben (az unión kívüli országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárai jogállásának szabályozása miatt), ezt 2008. január 21-én megszüntették.

02. 12. Az EU külügyminiszteri tanácsa jóváhagyta, hogy az EU új moldovai különleges képviselője Mizsei Kálmán, Magyarország jelöltje legyen, akkor lett először különleges képviselő magyar szakember.

03. 01. Bécsben felavatták az Európai Alapjogi Ügynökséget. Az előkészítő munkálatokban Gál Kinga (Fidesz), valamint Kósáné Kovács Magda (MSZP) európai parlamenti képviselő jelentéstevőként vett részt.

04. 25. A moldovai Chisinauban megnyitották a közös európai uniós vízumkérelem-átvevő központot (CAC), amelyet a magyar nagykövetség működtet.

Az Európai Bizottság adatai szerint az közép- és kelet-európai új uniós tagállamok közül Lengyelország után Magyarország volt a második legnagyobb haszonélvezője az EU-költségvetésnek 2004 és 2006 között: összesen 3,9 milliárd eurót kapott a közös büdzséből.

12. 13. Az EU-tagországok állam- és kormányfői, illetve külügyminiszterei, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter aláírták a lisszaboni szerződést, amely az immáron 27 tagállamot tömörítő EU működési kereteit korszerűsítette. A dokumentumot 2007. december 17-én Magyarország a tagállamok közül elsőként ratifikálta.

12. 14. Első magyar termékként védett eredetűnek minősítette az Európai Bizottság a szegedi téliszalámit. Azóta uniós nyilvántartásba vették a Pick és Herz téliszalámit, a csabai és a gyulai kolbászt, a hajdúsági tormát, a makói hagymát, a gönci kajszibarackot, a szegedi paprikát, a magyar szürkemarhahúst, az alföldi kamillavirágzatot, a kalocsai fűszerpaprika-őrleményt, a szőregi rózsatőt és a szentesi paprikát is.

12. 21. Magyarország a 24 tagúra bővült schengeni övezet tagja lett, ezzel megszűnt a határellenőrzés a magyar-szlovák, a magyar-osztrák és a magyar-szlovén határon.

24

01. 16.


2007

09. 24.

08

Hegyeshalom, 2007. december 22. A belső határőrzést lebontó európai térség kibővítése alkalmából útjelző emlékoszlopot avattak a schengeni ünnepségsorozatot lezáró hegyeshalmi rendezvényen. Az eseményen részt vettek magyar és külföldi vezetők, köztük Gyurcsány Ferenc kormányfő és az Európai Unió legmagasabb szintű vezetői.

09

Hegyeshalom, 2007. december 22. Fazakas Szabolcs EP-képviselő, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, José Sócrates portugál miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök, Robert Fico szlovák miniszterelnök, Günther Platter osztrák belügyminiszter, Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke, bel- és igazságügyi biztos kibontja az unió zászlaját Hegyeshalomban a schengeni övezet bővítése alkalmából rendezett ünnepségsorozaton. 08

09

10

Szeged, 2008. június 20. A tizedik alkalommal megrendezett rózsaünnep Szőregen. Három napon át nyolc helyszínen százhúsz órányi program várta a résztvevőket.

10

2008 01. 14.


27

10. 29. Az Európai Parlament vezetősége Strasbourgban arról döntött, hogy a parlament brüsszeli épületének egyik új szárnyát Antall Józsefről, a rendszerváltás utáni első szabadon választott magyar kormány miniszterelnökéről nevezik el. A másik új épületszárnyat Willy Brandt egykori német szociáldemokrata kancellárról, az új és a régi épületeket összekötő folyosót Konrad Adenauer volt német kancellárról nevezték el. A két épületszárnyat 2009. március 31-én avatták fel.

05. 08. Először folytatott Brüsszelben megbeszélést Magyarország, Spanyolország és Belgium képviselője az EU-elnökségre való közös felkészülés jegyében. Spanyolország 2010 első, Belgium második felében, Magyarország 2011 első felében töltötte be az uniós soros elnöki tisztét.

06. 18. Az EU-tagországok versenyképességi ügyekkel foglalkozó miniszterei úgy döntöttek, hogy Budapesten legyen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) központja. Az első magyarországi székhelyű uniós intézmény első programjai a megújuló energiaforrások, a klímaváltozás és az infokommunikációs technológiák témakörében indultak.

Washingtonban bejelentették, hogy a pénzügyi válság miatt nehéz helyzetbe került Magyarország 25,1 milliárd dolláros (20 milliárd eurós) gazdasági mentőövet kap a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a Világbanktól és az Európai Uniótól a válság hatásainak kezelésére. Az uniós pénzügyminiszterek novemberben hagyták jóvá az Európai Bizottság által Magyarországnak szánt 6,5 milliárd eurós támogatást.

12. 10. Surján László magyar európai parlamenti (Fidesz) képviselőt jelölte ki az Európai Néppárt képviselőcsoportja az EU 2010. évi költségvetésének parlamenti felelősévé, most először irányította egy „új” EU-tagország képviselője a témában a munkát.

12. 18. Az Európai Bizottság jóváhagyta a 20072013. fejlesztési ciklus első magyarországi uniós nagyprojektje, a debreceni 2. villamosvonal kiépítésének beruházási tervét, a sorban második nagyprojektet, a miskolci villamoshálózat fejlesztését 2009 márciusában hagyták jóvá. Néhány nagyobb támogatást elnyert projekt: a budapesti négyes metró építése, a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújítása, a Budapest-Kelenföld-Székesfehérvár-Boba vasútvonal rekonstrukciója, az M0 útgyűrű építése, a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása, valamint az M43-as gyorsforgalmú út Makó-Szeged közti szakaszának építése.

A magyar kezdeményezésre Budapesten összeült Nabucco-konferencia részvevői nyilatkozatot fogadtak el, másnap az Európai Bizottság hivatalosan javasolta, hogy az Európai Unió 250 millió euróval támogassa a Nabucco gázvezeték építését. A 2009. márciusi európai uniós csúcstalálkozón a Nabucco rákerült az EU által támogatandó 5 milliárd eurós fejlesztési csomag projektlistájára. A Nabucco Gas Pipeline International GmbH 2013. június 28-án bejelentette, hogy nem valósul meg a Nabucco vezeték, amely egy azerbajdzsáni földgázmezőről szállította volna a gázt Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül Ausztriába.

04. 22. Először tett közzé jelentést az EU alapvető jogokkal foglalkozó ügynöksége a kisebbségek témájában. (Magyarországon, Szlovákiában és Romániában csak a romákat vonták be a kutatásba.) A megkérdezett magyarországi cigányok 90 százaléka úgy értékelte, hogy az országban kiterjedt az őket negatívan érintő diszkrimináció és zaklatás.

04. 29. A Pénzügyminisztérium összesítése szerint Magyarország a 2004. május 1-jei csatlakozás óta eltelt öt évben csaknem 3200 milliárd forint európai uniós forráshoz jutott, miközben 1100 milliárd forintot fizetett be a közös büdzsébe. Az öt év alatt

06. 07. Megrendezték a második európai parlamenti választást Magyarországon, amelyen a Fidesz az EP-választások 30 éves történetének legjobb eredményét elérve 56,36 százalékot kapott és 14 mandátumot szerzett a Magyarországnak jutó 22-ből. Az MSZP 4, a Jobbik 3, az MDF egy mandátumhoz jutott. Az új Európai Parlamentben a 14 alelnök egyike a néppárti magyar Schmitt Pál (Fidesz-KDNP) lett. Kósa Ádám (Fidesz) személyében az első siket képviselő került be az EP-be.

10. 01. Magyarország Csehországgal és Romániával közösen elnyerte az Extreme Light Infrastructure (ELI) nevű, a világ legnagyobb lézerkutató központjának létrehozására kiírt európai uniós pályázatot. A lézerberendezést a tervek szerint 2015-re építik meg.

2010 01. 10. Pécsett megkezdődött az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat, amelyet A határtalan város mottóval rendeztek meg.

28

01. 27.

összesen több mint 2000 milliárd forint, míg a csatlakozást megelőzően, 1998 és 2003 között 145 milliárd forint uniós forrás folyt be a magyar költségvetésbe. A költségvetésen kívüli uniós források összege 2004 óta több mint 1100 milliárd forintot tett ki.


2009

02. 10. Hivatalba lépett a José Manuel Durao Barroso vezette második Európai Bizottság, tagjai között Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztossal.

02. 25 -26.

szeptember 7-én hagyták jóvá a pénzügyi felügyeleti intézményrendszer reformját, az új pénzügyi ellenőrző intézetek 2011. január 1-jén kezdték meg működésüket.


29

07. 28. Budapesten az Európai Bizottság szervezésében, 11 ország részvételével rendeztek a Dunával kapcsolatos csúcstalálkozót, amelynek témája a Duna-stratégia volt.

03. 19. A kormány bejelentette: kéri az Európai Uniótól a 2011. április 30-án lejáró földvásárlási moratórium további három évvel történő meghosszabbítását, amit az Európai Bizottság december 20-án engedélyezett.

A kormány meghatározta a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség legfontosabb témáit. November 23-án Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár először mutatta be hivatalosan a programot uniós intézményben, az Európai Parlament strasbourgi székhelyén. December 20-án Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben sajtótájékoztatón ismertette a magyar EU-elnökség programját, s elindult az elnökség hivatalos honlapja, a www.eu2011.hu webcímen.

09. 16.

03. 25. Az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Számvevőszék új tagjai megbízatását, köztük a magyar kormány által jelölt Fazakas Szabolcsét, aki Halász Gejza utódaként lett a testület tagja hat évre.

Az Európai Tanács brüsszeli ülésén részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: az EU-nak saját romastratégiát kell kidolgoznia, ezzel a feladattal Magyarország soros EU-elnökként foglalkozni fog.

10. 20.

05. 07. Az euróövezeti országok brüsszeli csúcsértekezletén úgy határoztak, hogy az EU pénzügyi válságkezelő mechanizmust hoz létre. Az uniós pénzügyminiszterek

A 2011 első félévében esedékes magyar EU-elnökség prioritásairól rendeztek parlamenti vitanapot, amelyen a tárcák képviselői beszámoltak az EU-elnökség feladatairól, céljairól. Következő nap A magyar soros EU-elnökség prioritásai címmel a Parlamentben rendezett tanácskozást a Külügyminisztérium mintegy 200 civil szervezet 300 képviselője részvételével.

11. 17. Brüsszelben az Európai Bizottsággal folytatott megbeszélést a kormány a magyar elnökségről. José Manuel Barroso tárgyalt Orbán Viktor kormányfővel, aki hangsúlyozta: Magyarország átgondolt, végrehajtható elnökségi programmal rendelkezik.

12. 02- 03. A 2011. évi soros magyar elnökséget megelőzően Budapesten tárgyalt Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke, valamint az EP összes frakciójának vezetője. Orbán Viktor kormányfő október 8-tól az év végéig a magyar elnökség fő feladatairól tárgyalt a többi EU-tagállam vezetőjével.

2011 01. 01. Magyarország átvette az Európai Unió féléves soros elnöki tisztét. A magyar elnökség politikai napirendjét az emberi tényező köré építette fel, négy tágabb téma köré szervezve: 1. Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért 2. Erősebb Európa 3. Polgárbarát Unió 4. Bővítés és szomszédságpolitika.

01. 07. Együttes ülést tartott a magyar kormány és az Európai Bizottság a Parlamentben. A találkozón meghatározták a bizottság és az elnöki posztot betöltő Magyarország legfontosabb közös feladatait és egyeztették a munka menetrendjét.

11

11

Budapest, 2011. január 3. A féléves magyar EU-elnökség alkalmából huszárruhát öltött január 3-án egy napra Brüsszel legnevezetesebb turistalátványossága, a Manneken Pis. A pisilő kisfiú szobrát először 1698. május 1-én II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Spanyol Németalföld kormányzója öltöztette fel egy brüsszeli céh ünnepélye alkalmából. A huszárruha a magyar elnökség alatt még egy alkalommal, június 7-én került rá a kisfiúra, amely március 7-én matyó öltözetben, május 2-án pedig alföldi subában várta a turistákat.

01. 17.

02. 16.

Aggályokat fogalmazott meg az új magyar médiatörvénnyel kapcsolatban Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke. Február 16-án megállapodott az Európai Bizottság és Magyarország a médiatörvény módosításában, a témáról aznap plenáris vitát tartottak az Európai Parlamentben. Az Országgyűlés március 7-én módosította a médiatörvényt és a médiaalkotmányt.

Az EU soros elnöksége képviselőjeként Martonyi János külügyminiszter és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke Strasbourgban aláírta az európai polgári kezdeményezés részletes szabályairól szóló rendeletet, amely 2012. április 1-jén lépett hatályba.

01. 19.

Először került magyar szakember európai pénzügyi felügyeleti hatóság operatív vezetői pozíciójába: Farkas Ádámot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábbi elnökét választotta ügyvezető igazgatónak az Európai Bankhatóság (EBA) Felügyeleti Tanácsa.

02. 04. Magyar előkészítéssel először tartottak ágazati kérdésekkel - energetika és innováció - foglalkozó uniós csúcstalálkozót, s elfogadták a 2020-ig szóló energiastratégiát.

12

03. 09-10. Az uniós szakminiszterek útjára indították az egységes európai szabadalom létrehozását lehetővé tevő megerősített együttműködést. 2013. február 19-én Brüsszelben aláírták az európai szabadalmi bíróság létrehozásáról szóló szerződést. Az európai szabadalmi bíróképzés központja 2014. március 13-án nyílt meg Budapesten.

Budapest, 2011. január 7. Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter a kormány és az Európai Bizottság együttes ülésén az Országházban. A találkozón egyeztették az EU végrehajtó testülete és az elnöki posztot 2011 első felében betöltő Magyarország legfontosabb közös feladatait és a munka menetrendjét.

32 3 – Magyarország 10 éve az Európai Unió tagja

Orbán Viktor kormányfő Strasbourgban, az Európai Parlamentben ismertette a magyar EU-elnökség programját. Ezt a frakciók kedvezően fogadták, de a vitát a médiatörvény témája uralta.

03. 02.

12

13

14

13

Budapest, 2011. február 3. Johannes Hahn regionális politikáért felelős EU-biztos és Martonyi János külügyminiszter nevet találkozójukat követően sajtótájékoztatójukon a Külügyminisztériumban.

14

Strasbourg, 2011. március 9. Járóka Lívia néppárti (Fidesz) európai parlamenti képviselő nevet az Európai Néppárt frakcióülésén Strasbourgban, az Európai Parlament épületében, miután az EP elsöprő többséggel szavazta meg a magyar képviselő előterjesztését, amely a romák társadalmi beilleszkedését célzó uniós keretstratégiához nyújtott szempontokat.

15

16

15

Budapest, 2011. április 7. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az Európai Roma Platform ötödik találkozóján a Millenáris Teátrumban. A rendezvényen a társadalmi kirekesztés megelőzéséről, a romák integrációjának lehetőségeiről tanácskoztak az EU, nemzetközi szervezetek és roma civil szervezetek képviselői.

16

Budapest, 2011. április 12. A soros magyar EU-elnökséget hirdető molinó a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér irányítótornyára függesztve.

03. 11. Az Európai Tanács rendkívüli csúcsértekezletet tartott Brüsszelben a líbiai és észak-afrikai válságról, s még aznap a Japánban pusztító földrengés és szökőár miatt aktiválták az EU polgári védelmi rendszerét.

03. 15. A magyar elnökség bábáskodása mellett a pénzügyminiszterek megállapodtak a jövőbeni pénzügyi válságok elkerülését szolgáló, úgynevezett hatos jogszabálycsomagról. Az Európai Tanács március 24-25-i ülésén elfogadták a versenyképességi paktumot.

05. 30 -31. Az uniós országok versenyügyi miniszterei megtartották az EU történetének első űrkutatási tanácsülését Brüsszelben.

06. 06 - 07. Gödöllőn rendezték meg az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) tizedik külügyminiszteri értekezletét, Budapesten pedig a magyar EU-elnökség kiemelt civil eseményét, az Európai Civil Találkozót.

06. 23-24. Brüsszelben az EU állam- és kormányfőinek a magyar uniós elnökséget lezáró csúcstalálkozóján elfogadták az uniós romastratégiát, a Duna-stratégiát és befejezettnek nyilvánították az első ízben lefolytatott féléves gazdasági koordinációs európai szemesztert.

17

17

Budapest, 2011. december 6. Martonyi János külügyminiszter a minisztériumban átadja a magyar EU-elnökség tiszteletére a Herendi Porcelánmanufaktúrában készült váza duplikátumát örökös megőrzésre az eseményeknek helyet adó gödöllői Grassalkovich-kastélynak. A Viktória-motívummal és az EU-országok himnuszainak első két sorával díszített váza egy méter magas, súlya 25 kg. Az eredeti váza a magyar elnökség időszakát követően az Európai Unió Tanácsának épületébe került.

07. 05. Az Európai Parlament a féléves magyar EU-elnökség eredményeit értékelő strasbourgi plenáris ülésén beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is.

09. 22. Első alkalommal jelöltek magyar vezetőt uniós polgári válságkezelési misszió élére Huszár László büntetés-végrehajtási dandártábornok személyében, aki az iraki EUJUST LEX, a rendvédelmi és igazságszolgáltatási képességek fejlesztését elősegítő EU-misszió misszió vezetője lett.

10. 12.

2012 01. 17. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a jegybank függetlenségére, a bírói tevékenység felső korhatárára és az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályok miatt. Az MNB-vel kapcsolatos eljárást július 19-én lezárták, a másik két ügyben a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult. Ez a testület november 6-án kimondta, hogy a bírák nyugdíjazása uniós jogot sértett. Az eljárás 2013 novemberében lezárult, miután Magyarország összhangba hozta a jogszabályt az uniós joggal. A harmadik eljárás folytatódott.

01. 18. Orbán Viktor kormányfő is felszólalt az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, ahol az aktuális magyarországi politikai fejleményekről vitáztak.

01. 18. Az Európai Bizottság közzétette az új közös agrárpolitika (KAP) tervezetét. Az uniós intézmények 2013. júniusi politikai megállapodása szerint 2019től várhatóan egyetlen uniós tagállam sem részesül majd az uniós átlag 75 százalékánál kevesebb forrásban. Magyarország 13 százalékkal több uniós agrártámogatást kap 2014-2020 között, mint az előző ciklusban.

Az Európai Parlament az EP egyik alelnökévé választotta Surján László fideszes EP-képviselőt.

02. 13. Az Európai Űrügynökség (ESA) hordozórakétája Föld körüli pályára juttatta a Masat-1 elnevezésű első magyar műholdat.

02. 20. Az Országgyűlés határozatban támogatta, hogy Magyarország csatlakozzon az új európai uniós fiskális paktumhoz.

38

Befejeződtek Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásai, az ország 2013. július 1-jén lett az unió 28. tagja.


06. 30.

5

Magyarországnak szóló EU-támogatások, 2004-2013

összes kif ize t és (millió eur ó)

39

5744,6 5330,9


4177,1 3568,6

3650,0

2009

2010

2427,6 2002,6

1842,2 1357,0 713,4

2004

2005

2006

2007

2008

03. 13. Az EU pénzügyminiszterei a túlzottdeficit-eljárás keretében a Magyarországot 2013-ban megillető kohéziós források részleges felfüggesztéséről döntöttek az Európai Bizottság javaslatára. A döntést június 22-én vis�szavonták, mivel Magyarország időközben eleget tett az ajánlásoknak.

2011

2012

2013

10. 16. Az Európai Bíróság úgy döntött: Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László magyar államfő révkomáromi látogatását. (Magyarország azt követően fordult a testülethez, hogy az Európai Bizottság nem volt hajlandó a magyar kérésnek eleget téve kimondani azt, hogy Szlovákia megsértette az uniós jogot.)

Az Európai Tanács megállapodott a 20142020 közötti időszak uniós keretköltségvetéséről, amely most először kisebb, mint az előző hétéves periódusban volt, Magyarország egy főre jutó nettó támogatása ugyanakkor nő. A keretköltségvetés hét év alatt 960 milliárd euró uniós kötelezettségvállalást és 908 milliárd euró kifizetést tesz lehetővé. Az egy főre eső nettó költségvetési pozíciót tekintve Magyarország a 28 EU-tagállam közül a második legkedvezőbb helyzetben van a 712 ezer forintos összeggel.

03. 25. Az Országgyűlés kihirdette Magyarország csatlakozását az EU január 1-jén életbe lépett fiskális paktumához. Az elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozó szerződés az euróövezeten kívüli államokra csak azután vonatkozik, ha már csatlakoztak az eurózónához.

04. 17. A magyar alkotmányos helyzetről vitázott strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament. Orbán Viktor kormányfő előző nap az Európai Parlament néppárti frakciójának ülésén válaszolt a magyar alaptörvény módosításával kapcsolatos kérdésekre.

Az Európai Parlament döntése alapján a 2014. májusi európai választások után Magyarországnak 22 helyett 21 helye lesz a 751 tagú uniós képviselőtestületben.

07. 03. Az Európai Parlament elfogadta Rui Tavares zöldpárti portugál EP-képviselőnek a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozó jelentését, és több ajánlást fogalmazott meg az EU-intézmények és Magyarország számára. A dokumentum fő megállapítása, hogy a magyarországi jogi változások rendszerszintűek és eltávolodtak az unió szerződésében foglalt alapértékektől. Ha ez a trend nem változik „időben és megfelelő módon”, akkor az annak kockázatához vezethet, hogy Magyarországon sérülhetnek az európai alapértékek. A vitában július 2-án felszólalt Orbán Viktor kormányfő is.

08. 12. Bejelentették, hogy az EU a 2007-2013 közötti uniós időszak 15 magyar operatív programjából 13 finanszírozását felfüggesztette. A finanszírozás szeptember 9-én indult újra, cserébe 5 százalékos úgynevezett korrekciót hajtottak végre a szabálytalannak talált pályázatoknál.

10. 08. Az uniós országok belügyminiszterei úgy döntöttek, hogy a nagy-britanniai Bramshillből Magyarországra kerül az Európai Rendőrakadémia, a CEPOL, erről 2014. március 10-én született végleges megállapodás az Európai Parlament és az EU Tanácsa között. A CEPOL élén 2010 óta Bánfi Ferenc nyugállományú rendőrtábornok áll.

40

02. 07- 08.


2013

06. 12.

18

Budapest, 2013. október 22. A Zeneakadémia szimfonikus zenekara játszik a megújult Zeneakadémiát megnyitó gálaműsoron 2013. október 22-én.

18

19

Budapest, 2014. március 28. Utasok a 4-es metró Kálvin téri állomásán 2014. március 28-án. A kelenföldi vasútállomás és a Keleti pályaudvar között épült vonalat aznap avatták fel.

11. 20. Jóváhagyta az Európai Parlament az uniós belső felzárkóztatási támogatások kiosztására vonatkozó új kohéziós politikát, amely a 2014 és 2020 közötti időszakban 325 milliárd eurós támogatást biztosít az EU-tagországoknak. Magyarországnak 2011-es árfolyamon mintegy 20,5 milliárd euró támogatás juthat.

11. 27. David Cameron brit kormányfő az EU kritikus reagálását kiváltó terveket jelentett be a külföldi EU-munkavállalók szociális juttatásainak szigorítására, az intézkedések 2014. január 1-jétől fokozatosan léptek életbe.

2014 03. 07. Magyarország benyújtotta a 2014-2020 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodást az Európai Bizottságnak. Az új hétéves költségvetési időszak alatt a strukturális alapokból és a kohéziós alapból a hazai társfinanszírozással együtt 7480 milliárd forintot használhat majd fel Magyarország, amelynek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordíthatja.

Magyar eu-elnökség 2011 első felében 4 – Magyar EU elnökség 2011 első felében

4 44

4 – Magyar EU elnökség 2011 első felében

45

Magyar eu-elnökség 2011 első felében

Magyarország 2004-es csatlakozása után 2011. január 1. és június 30. között töltötte be első alkalommal az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelynek politikai napirendjét négy tágabb téma köré szervezte: Növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért; Erősebb Európa; Polgárbarát Unió; Bővítés és szomszédságpolitika. A féléves elnökség alatt több mint 250 rendezvényt tartottak itthon. Az események kiemelt helyszíne volt a gödöllői Grassalkovich-kastély, ahol mintegy húsz magas szintű elnökségi találkozót, informális miniszteri ülést rendeztek. Elsőként az EU-tagállamok Európa-ügyi miniszterei értekeztek január közepén, utoljára, június 6-7-én az Ázsia-Európa találkozó (ASEM) külügyminiszteri értekezletét követően tartottak itt sajtótájékoztatót. Az ASEM-tanácskozás volt a félév legnépesebb rendezvénye, 46 ország képviseltette magát. Néhány nappal később rendezték meg a magyar elnökség legnagyobb üzleti összejövetelét, az európai munkaadói szervezet, a BusinessEurope elnökök tanácsának ülését Budapesten. Az egyik legnagyobb érdeklődést az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek (Ecofin) áprilisi gödöllői informális tanácsülése keltette, amelyre 465 sajtóbelépőt osztottak ki.

Gödöllő mellett Balatonfüred és Debrecen is nem hivatalos uniós értekezletek helyszíne volt. Az eseményeknek Budapesten helyszínt biztosított egyebek között a Néprajzi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, a Parlament épülete. Magas szintű, illetve szakértői tanácskozást rendeztek Szentendrén, Visegrádon, Esztergomban, Sopronban, Balatonszemesen és Pécsett. A félév első hivatalos miniszteri találkozóját január 16-án Brüsszelben a pénzügyminiszterek részvételével rendezték, az utolsón, június 28-án a mezőgazdasági és halászati tárcavezetők értekeztek Luxembourgban. A féléves magyar elnökséghez több „elsőség” fűződik: április 9-én rendezték az első európai tehetségnapot, elfogadták az EU első romastratégiáját, első sportmunkatervét, és megrendezték az EU történetének első űrkutatási tanácsülését a versenykérdésekkel foglalkozó miniszterek részvételével. Erre az időszakra esett az első európai szemeszter (féléves gazdasági koordinációs eljárás) lebonyolítása, útjára indították az egységes európai szabadalom létrehozását lehetővé tevő megerősített együttműködést, fogadták el a Duna-stratégiát, és zárultak le Horvátország csatlakozási tárgyalásai. A soros magyar EU-elnökségnek olyan váratlan eseményekkel is szembe kellett

46

néznie, mint a fukusimai baleset, az „arab tavasz” vagy az eurózónában kialakult helyzet: Portugália ugyanis harmadik euróövezeti országként pénzügyi segítséget kért az EU-tól április 7-én. Az elnökség alatt mintegy 300 kulturális program valósult meg, amelyek 60-40 százalékos arányban oszlottak meg a külföldi és a magyar helyszínek között. Kiemelt helyet foglalt el a zeneszerző, zongoraművész születésének 200. évfordulóján rendezett Liszt-év programsorozata. Tíz nagy kiállítást tartottak külföldön, mintegy 200 tárlatot, 180 koncertet, színházi, irodalmi és táncelőadásokat rendeztek. A magyar EU-elnökség vendégei magyar hagyományokat tükröző ajándékokat – herendi csészét, Zsolnay-medált, Liszt-lemezt – kaptak, a magyar találmányokat a Rubik-kocka, C-vitaminos cukorka, lézeres golyóstollak és dinamós zseblámpák képviselték. A hazai eseményeken kizárólag magyar - tokaji, egri, villányi, soproni és zalai - borokat szolgáltak fel, a brüsszeli találkozókon az italok mintegy fele származott magyar pincészetekből. A résztvevők magyar gasztronómiai specialitásokat is megkóstolhattak, az ételekért Ruprecht László séf, a borokért Gál Helga, Magyarország első magyar női sommelier-je felelt. A vendégek a ferihegyi repülőtér EU-elnökségi várójában különféle pálinkákat is megízlelhettek, automatából. Robák Ferenc, a magyar EU-elnökség operatív ügyeiért felelős kormánybiztos 2011 októberében közölte: a 2007 óta tartó felkészüléssel együtt 22 milliárd forintba került az elnökség. 20

20

Budapest, 2011. január 7. A kormány és az Európai Bizottság együttes ülése után a Parlamentben készült családi fotó. Az első sorban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Martonyi János külügyminiszter.

47

08

15

Brüsszel, 1991. december 16. MTI Fotó: Soós Lajos

Hegyeshalom, 2007. dec. 22. MTI Fotó: Beliczay László

Budapest, 2011. április 7. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

02

09

16

Doboz, 2003. április 12. MTI Fotó: Lehoczky Péter

Hegyeshalom, 2007. dec. 22. MTI Fotó: Beliczay László

Budapest, 2011. április 12. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

03

10

17

Athén, 2003. április 16. MTI Fotó: Kovács Attila

Szeged, 2008. június 20. MTI Fotó: Németh György

Budapest, 2011. december 6. MTI Fotó: Kovács Attila

04

11

18

Budapest, 2004. április 30. MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor

Brüsszel, 2011. január 3. MTI Fotó: Veres Béla

Budapest, 2013. október 22. MTI Fotó: Illyés Tibor

05

12

19

Sopronpuszta, 2004. május 1. MTI Fotó: Czika László

Budapest, 2011. január 7. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Budapest, 2014. március 28. MTI Fotó: Máthé Zoltán

06

13

Budapest, 2004. május 1. MTI Fotó: Kovács Attila

Budapest, 2011. február 3. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

07

14

Budapest, 2004. május 1. MTI Fotó: Kovács Attila

Strasbourg, 2011. március 9. MTI Fotó: Kovács Attila

táblázatok,diagramok:

1 2 3 4 5

OVB / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI Eurobarometer, 2004.12. / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI Európai Unió / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI Nemzeti Fejlesztési Hivatal / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI Európai Unió / NFÜ / MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI

Képjegyzék

01

48

k é pj e g y z é k

Magyarország Külügyminisztériuma megbízásából készítette az MTI/MTVA Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyagaiból válogatta: Perge Zita, Hódos Henriette, Varga László Felelős szerkesztő: Pietsch Judit (szöveg), Virágvölgyi István (fotó) Dizájn és tördelés: Graphasel Design Studio Felelős kiadó: Dr. Gazsó L. Ferenc, az MTI vezérigazgatója

Magyarország. éve az Európai Unióban

Recommend Documents