Magyarország éghajlata
Dr. Lakotár Katalin
Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet: +8–12 °C 20–25 °C az ingadozása - hőmérséklet átlagos értéke januárban legalacsonyabb, −2–4 °C - júliusban a legmagasabb, 23–25 °C - napsütéses órák száma évente 1700–2100 óra az Alföldön legmagasabb, hegyvidéken a legkisebb fontos tényező mezőgazdaság szempontjából - évi átlagos csapadékmennyiség 500–900 mm, az Alföldön 500– 600 mm, a hegyvidéken 800–900mm - csapadék kb. fele télen hó formájában
Magyarország éghajlatát meghatározó tényezők: földrajzi szélesség energiabevétel nagysága időbeli a eloszlása övezeten belüli elhelyezkedés nedves kontinentális - keleten száraz kontinentális négy évszak nyugati szelek és mérsékelt övi ciklonok övezete medencefekvés évi középhőmérséklete magasabb csapadékszegénység száraz főnszelek uralma szélvédettség domborzat nagyobb egyöntetűsége miatt kisebb hatású, de érvényre jut a hőmérséklet magasság szerinti csökkenése, a csapadék növekedése alacsony tengerszint feletti magasság: 68% alföld 30% dombság 2 % középhegység
tengerektől való távolság
légköri nagy hatásközpontok
1. Atlanti-óceántól való távolság
óceáni hatás nyugati ciklonokon keresztül Észak-atlanti-áramlás évi középhőm. 2 C°-kal magasabb
Atlanti-óceán 1700 km Északi-tenger 1300 km 2. Földközi-tengertől való távolság mediterrán hatás ciklonokanticiklonok útján Adriai-tenger 400 km 3. belső szárazföldi területektől való távolság
szárazföldi hatás anticiklonokon át
Akciócentrumok - időjárási hatások -nyár hűvös, esős, téli enyhe, csapadékos: izlandi minimumból induló ciklonok óceáni hatás -nyári derült, száraz forró: Azori-szk-i maximumból induló Földközi-tenger fölött elhaladó anticiklonok mediterrán hatás -vénasszonyok nyara mediterrán hatás -nyári monszunszerű esőzések Perzsa-öbli minimum ciklonjai -esős ősz, enyhébb telek: Földközi-tengeri ciklonok mediterrán hatása -száraz, hideg, kemény telek: szibériai maximum anticiklonjai szárazföldi hatás
A hőmérséklet menete és a csapadék eloszlása az év során -tavasz elejétől meginduló felmelegedést májusban hőmérsékletcsökkenés - hajnali fagyok (fagyosszentek) – követi sarkvidéki eredetű, derült, anticiklonális időjárás -június közepétől az óceáni eredetű hűvösebb és párásabb légtömegek beáramlása csapadék gyakorisága és mennyisége nő Medárd nap -szeptember közepétől őszi lehűlést megszakítják anticiklonális időjárási helyzetekkel járó derült, napfényes meleg időszakok vénasszonyok nyara -mérsékelt övezetben elhelyezkedő Kárpát-medence éghajlata nedves kontinentális típusba sorolható - legszárazabb területeken, - pl. az Alföldön az átlagos csapadékmennyiség éppen csak elegendő a növénytermesztéshez, az Alpok és a Kárpátok vonulataihoz közelebbi területeken általában kedvező
-évszakok közötti különbözőség mértéke a legmelegebb hónap és a leghidegebb hónap közötti középhőmérsékletből kiszámított évi közepes hőingásban mérhető le: Ny-on: 18-19 °C K-en: 22-24°C -legkontinentálisabb térség Alföld közepe, Középső-Tisza vidék Éghajlatunk változásainak irányai -globális felmelegedésből adódóan szélsőségek nőttek tél későn köszönt be, hótakaróval való borítottság mértéke jelentősen lecsökkent a mediterrán hatás jobban érvényesül nyáron és ősszel is, forró szárazságot hoz megnőtt az aszályos napok száma átmeneti évszakok hirtelen köszöntenek be előfordul nyári hőmérsékleti érték márciusban, téli hideg áprilisban özönvízszerű esőzések sújtják a térséget viharok, orkánok, torná-dók veszélyeztetik az élővilágot, a környezetet
Magyarország fõ éghajlati körzetei (Bacsó N. 1966): I a, b, c: Nagyalföld és Mezõföld, II. Kisalföld, III a, b, c: dunántúli hegy- és dombvidék, IV. északi hegy- és dombvidék
Magyarország éghajlati körzetei (Péczely nyomán) 1. meleg‑száraz, 2. meleg‑mérsékelten száraz, 3. meleg‑mérsékelten nedves, 4. mérsékelten meleg‑mérsékelten száraz, 5. mérsékelten meleg‑mérsékelten nedves, 6. mérsékelten meleg‑nedves, 7. mérsékelten hűvös‑mérsékelten száraz, 9. mérsékelten hűvös‑mérsékelten nedves, 10. mérsékelten hűvös‑nedves, 11. hűvös‑nedves, 12. igen hűvös‑nedves
A beérkező sugárzás átlagos évi összegének térbeli eloszlása [MJ/m2]
A napfénytartam átlagos évi összegének alakulása Magyarországon [óra]
A téli napok [tmax <0 °C] száma Magyarországon
A fagyos napok [tmin <0 °C] száma Magyarországon
Az átlagban fagymentes időszak hosszának területi eloszlása [nap]
A nyári napok [tmax >25 °C] száma Magyarországon
Az átlagos évi csapadékösszeg Magyarországon [mm]
Uralkodó szélirányok
Magyarország éghajlati körzetei /Bartholy-Weindinger/
Magyarország éghajlati körzetei, illetőleg a körzetek néhány jellemzője
