MAGYAR VOLT A VILÁG LEGNAGYOBB LÉLEKSZÁMÚ ÉS A LEGHATALMASABB NÉPE Akik a magyarság mai állapotából kiindulva hihetetlennek, képtelennek tartják, alábbi idézeteink tartalmát, vegyék figyelembe, hogy a magyarság kétségtelenül és bizonyíthatóan az ókori világ leghatalmasabb népének, a szkítáknak maradéka. Több mint kétezer év tudományos és világközvéleménye - szkíta népek közvetlen szomszédai és kiváló ismerői, akik szoros érintkezést tartottak fenn a szkíta néppel - azonosnak tartotta a hungárokat, illetve magyarokat a szkítákkal - a történelmi ténynek megfelelően, és ezt a tényt tudományosan soha senki sem cáfolta meg, csupán egy szűk magyar-német történelemhamisítói csoport vonta azt kétségbe tudománycsúfolóan hamis érvek alapján. Ókori szerzők, kútforrások következetesen a szkíta népek sokaságáról szólnak: nem egyetlen népről van tehát szó, hanem a rokon etnikumú testvérnépek széles sokaságáról.
S erről számolnak be a haladó magyar történetírás képviselői.
KÉPES KRÓNIKA: "Mondják, szkítaország hossza háromszázhatvan mérföld, szélessége százkilencven. Fekvése oly biztonságos, hogy csupán egyetlen helyen vezet hozzá egy kicsinyke gázló; ezért nem igázhatta le a szkítákat soha egyetlen birodalom, még a macedon sem, és ezért demptusoknak, azaz exemptusoknak, minden hatalom alól kivetteknek is nevezzük. Kétségtelen, hogy a honfoglaló magyarság nagyszámú hatalmas nemzet volt, mely rögtön meg tudta szállni az egész országot. (...) Ezt a tényt különben Bölcs Leo is megerősíti, mondván: "a magyar nagy számú nép." (Pálffy K.: A. m. nem. ősvallás 80.)
A VILÁG TEREMTÉSE ÓTA NEM ÉLT HATALMASABB NÉP A FÖLDÖN Dr. Szemes Miklós: "A mi fajtánk a világ legősibb, leg régibb történelmi népe. Az indiai puránák adatai szerint a hun-magyar népek ősei az indiai özönvíz előtt 35.000 évvel kezdtek szétszóródni India s az ettől nyugatra eső vidékek területére. Maga a modern-nek nevezett történetírás is ezt a népet Kr.e. 2500tól kezdve Indiában ismeri. Ekkor lettek ők India kultúrőstelepülői. A fehér hunok vagy magyarok India 40 állama felett uralkodtak. Az ő közvetlen utódaik a "radsput" népcsoport, mely Indiának ma is kultúrában legjelentékenyebb, 10 milliós létszámú lakossága. A Kr. e. 2000-ik évtől kezdték őseink rendszeresen meghódítani egész Ázsiát. Ez a hódítás a hosszú évszázadok alatt többé-kevésbé sikerrel állandóan terjeszkedett. Az egyes állomások: India, Perzsia, az asszír-babiloniai birodalom,
Kína, a nagy szarmata síkság, a mai Afganisztán, Beludzsisztán, Turkesztán egészen az Urai hegységig, majd -Armenia, a Kaukázus és a Káspi-tenger vidéke. Aztán Európában a Volga melléke, végül a Don, Dnyeszter, Prut, Szeret folyók lapálya... Kis mellékes kitérések voltak: a levantei Szíria, a mai Palesztina északi része, az ún. Galilea, ahol Názáret is fekszik s ahol egy nagyobb tömeget állandó települőül hátra is hagytak, végül ott hagyták nyomaikat Egyiptomban, sőt Itáliában is, ahol szintén hagytak tekintélyes számú telepeseket, akiket később etruszk néven ismer a történelem és a kultúrhistória. Soha a világ teremtése óta hatalmasabb nép nem élt a földön!" (Dr. Szemes Miklós: Magyar őstörténet - őskultúra, Debrecen 1940, 8-9.)
"Hunnok (Chuni, Unni) ezek is állottak, mint az ázsiai, Szkítiában; főtanyájok a caspiumi tenger és kaukázusi hegység fölötti nagy rónaság volt. (...) Két országot alapítottak: egyet napnyugaton, mely Perzsia országgal megvívott... Ezen hunok Scytháknak is mondattak." (Fehér György: A kunok története)
"Azon korban - írja az Árpád-korról Beöthi Ákos - nemigen volt Európában hatalmasabb dynastia és erőteljesebb állam, mint Magyarország." (B. Á.: A magyar államiság fejlődése és küzdelmei 1.66)
További bizánci szerzők a magyar sokaságról: Eustathios (1174—1180): "Ezenkívül hirdetni fogom a Piononoknak (magyarok), e nagyon nagy népnek a sorsát, mely túllépte régi hírét és ősi határait. (saját kiemelésünk.) Kiáltani fogom, hogy az ember mindennek inkább vélné őket, mint a csatarend művészeinek és a háború és a harci fegyverek ismerőinek." Pár sorral tovább Eustathios a Dunáról szólván azt mondja, hogy a folyót déli határuk "bizosítékául tekintették"
Konstantinos Porphirogennetos: "Magyarok élnek az Aldunától délre eső területeken is." A Bíborbanszületett világosan megírja (41), hogy a Duna jobb partján is élnek, valamint a Duna és a Száva közt, a Szerémségben. Bíborbanszületett Konstantin beszámolójából félreérthetetlenül kitűnik (31), hogy Horvátország, mely az avar birodalom szétzúzása után római fennhatóság mellett jött létre, Magyarországtól délre feküdt, az Adriai tenger mellett jött létre, a Kulpától délre eső területen, le egészen a Csetine folyóig. A magyarságot itt is óriási területekről pusztították ki.
Menandros Világkrónikája: "Hunok jelentek meg véget nem érő sokaságban"
Hunok a Meotisztól a Káspi kapuig Procopios szerint a Káspi kaputól (Porta Caspia) a Maeoti tengerig minden nép hunnak tekinthető; nyugati csoportjaik: atzigurok (Pontusi vidék), kara (fekete) hunok; keleti csoport: a Káspi tenger körüli szavirok v. hunugorok, fehér hunok.
Georgios Monachus folytatása (963—969): A magyarokkal folyó háborúban "a bolgárok... az ungrokhoz folyamodtak hírül adván a makedonok dolgát. Megérkeztek a császár hajói, hogy felvegyék és a fővárosba vigyék őket, de azonmód hunok jelentek meg végtelen tömegben..."
ÁZSIA URAI A SZKÍTA NÉPEK Regino prumi apát évkönyve: "Ázsia felett a hatalmat háromszor nyerték el, de ők maguk idegen hatalom részéről állandóan vagy bántatlanul, vagy legyőzetlenül maradtak (...) Dáriuszt a perzsák királyát gyalázatos megfutamítással űzték ki Szkítiából. Cyrust egész hadseregével együtt lekaszabolták. Nagy Sándornak a hadvezérét, Sopyriont, hasonlóképpen összes csapataival együtt elpusztították; a rómaiaknak csak hallották hírét, de nem érezték a fegyvereit. A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen. A népeknek akkora sokaságában bővelkednek, hogy szülőföldjük nem tudja táplálni őket."
Chöril (i. e. 472–399): "A juh legeltető Sákok (Sakák= Székelyek), származásukra szkíták lakták a búzatermő Ázsiát, s igazságos embereknek voltak leszármazottai."
Megasthenes (i. e. 300–247): "Idanthros szkíta (király) kiindulva Szkítiából Ázsia számos népét leigázta s győzelmesen hatolt be Egyiptom földjére is."
MAGYARORSZÁG TERÜLETI NAGYSÁGÁRÓL "A magyar királyok által birtokolt területek hossza és kiterjedése akkora, hogy bármerre utazik az ember, nem kevesebb mint 800 római mérföldet tehet meg." Petrus Ransanus (XV. sz.)
"A szkíta földnek széle-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, közönségesen DENTUMAGYAROKNAK nevezik a mai napig, és SOHA SEMMIFÉLE URALKODÓ HATALMÁNAK AZ IGÁJÁT NEM VISELTÉK. A SZKÍTÁK UGYANIS JÓ RÉGI NÉPEK, s van hatalma Szkítiának keletre, mint fennebb mondottuk. Szkítiának első királya Magóg volt, Jáfet fia, és az a nemzet a Magóg királytól kapta a magyar nevet. Ennek a királynak az ivadékából sarjadt az igen nevezetes és roppant hatalmas Attila király, ő az úr megtestesülésének négyszázötvenegyedik esztendejében a szkíta földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette." Anonymus
"Egyik hajdani uralkodójuk harciassága és harcászati kiválósága révén területükhöz csatolták a Kaukázusig terjedő hegyvidéket és a síkságot is az óceán és a Maetisz tava mentén, valamennyi területet a Tanais folyóig." (Diodorus Siculus: Diodori Siculi Bibliotheca Hystoriae T. 1. 155.) "Krisztus előtt az ötödik és a negyedik évszázadokig Ázsia mérsékelt égöv alatt fekvő területein a Kárpát-medencétől a Sárga-tengerig az ősszittyahun fehér bőrszínű ember uralkodott." (Csobánczi E.: Ősturánok 69.)
"A szkíta hatalom fénykorában, a Kr. e. VI. században az Oxus völgyétől a Dunamedencéig terjed" (Szász Béla: Attila nagykirály 94.)
MAGYARORSZÁG NAGYSÁGA TÖBBSZÖRÖSE A BIZÁNCI BIRODALOMNAK Abu Hamid al Garnáti arab utazó 1150-től 1153-ig Magyarországon tartózkodott. Erről többek közt ígyemlékezik meg útleírásában: "Megérkeztem Magyarországba, melyet baskírok, vagyis magyarok laknak, bátrak és felettébb nagyszámúak, 78 városuk van, várakkal, körülöttük falvak, hegyek (a Kárpátok hegykoszorúja), erdők és kertek. Az országban ezerszámban élnek bessenyők, de rajtuk kívül horezmiek is szinte megszámlálhatatlan sokaságban. A magyarok uralkodóját királi-nak nevezik, birodalma a többszöröse a bizáncinak, serege megszámlálhatatlan. Hatalmas serege és vitézsége miatt minden nép fél tőle ."
(Tardy Lajos közlése: Régi hírünk a világban. Magyar Nemzet 1976. I.6.) Vegyük figyelembe azt is, hogy a szkíta-magyar azonosságot csupán a hiperkritikus történelemhamisítás tagadja.
