69. évfolyam
1. füzet.
1940. januir—március
MAGYAR NYELVŐR SZARVAS GÁBORfÉS- SIMONY1 ZSIGMOND3 FOLYÓIRATA AZ ORSZÁGOS NÉPTANULMÁINYI EGYESÜLET KIADÁSA r
LATOR. Irta: Balass
József.
KüiVvi
A lator szó a magyar nyelv régi szókincséhez tartozik; ott találjuk már a legrégibb magyar kódexben, a Jókai (régebben: Ehrenfeld) kódexben. Alakja és az a körülmény, hogy egyedül áll, nagyobb rokonság nélkül a magyar szókincs sűrű erdejében, arra mutat, hogy idegen jövevény. A Czuczor—Fogarasi Szótár azt mondja, hogy «eredetileg nem egyéb, mint a szentírásból ismert latin latro». Ez a vélemény azonban nem maradt meg változatlanul. Miklosich etimológiai szótárában (Etymologisches Wörterbuch der siavischen Sprachen, 174. 1.) lotru címszó alatt szláv nyelvek szavaival állítja egy sorba s melléjük állítja az ófn. lotar szót. Ebből az összeállításból azt következtethetjük, hogy Miklosich német eredetűnek tartja a magyar és szláv szavakat. Ezóta megváltozott a magyar nyelvészek felfogása a lator szó eredetéről. Ennek első jelét Halász Ignác dolgozatában látjuk (Ma gyaí elemek az északi szláv nyelvekben. Nyr. 18:215). Itt csak ennyit, mond: «lator (német eredetű)»; minden bizonyítás nélkül. Lumtzer és Melich ^Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter» c. munkájukban tárgyalják a lator szót és a kfn. loter-ben látják eredetijét. Azóta ez az általánosan elfogadott vélemény. Gombocz Zoltán (MNy. 7:37), Moór Elemér (A Toldi monda és német kapcsolatai), Simonyi Zsigmond (Nyr. 49:100), Thienemann Tivadar (Ung. Jb. 2:100) egyértelműleg a kfn. loter, lotter átvételének tekintik a lator-t. Ezzel, a már eldöntöttnek tekintett felfogással szemben a szó alakjának és jelentésének vizsgálata alapján a Czuczor—Fogarasi Szótár véleményéhez kell visszatérnem és a lator-t a lalin latro szó átvételének tartom. Nézzük először a szó alakját. Az átadó nyelv a mai felfogás szerint, a német nyelv volt. Mivel a lator már legrégibb kódexeinkben előfordul, az átvétel a német nyelv középfelnémet korszakában történhetett. Ha végignézzük azokat a szavakat, amelyek a középfelnémet nyelvből kerültek a magyarba, azt látjuk, hogy a kfn. -er, -aere szóvégből a magyarban mindig -ér, vagy magánhangzó illeszkedéssel -ár lett: erker > erkély; gollier > gallér; hoher, há-
haere > hóhér; parizer ~> páncér, páncél; binder > pintér; wagenaere > bognár; *zapfelaere > csaplár; krámaere > kalmár; burgaere > polgár; tragaere > trágár. Sőt a korai újfélnémet korban átvett szavakban is -ér, -ár lett a szóvégi er-ből: zeiger > cégér; vorreiter > fullajtár; morder > mordály; morser > morzsár, mozsár; thaler > tallér. Csak az újfelnémet korszakban átvett mélyhangú szavakban lett a szóvégi -er-ből a magyarban -or; pl. zucker > cukor, gader > gádor, schwager > sógor. Tehát ezeken a példákon okulva, azt mondhatjuk, hogy a kfn. /oíer-ból, ha abban a korban kerül a magyarba, lotár lett volna. Még erősebb bizonyíték a német eredet ellen a szó jelentése. Gombocz így okolja meg, hogy a lator német jövevényszó: «A középfelnémet loter ( = újfelnémet lotter), a magyar lator példaképe ,könnyelműt, semmiházit, feslett erkölcsűt' jelent. A nyelvemlékek és a népnyelv bizonysága szerint ez volt a magyar lator eredeti jelentése is: isemmiházi, gazember, parázna, kurafi. Mai tolvaj, rabló jelentése csak későbbi fejlemény®. A magyar nyelvtörténet adatait vizsgálva, éppen az ellenkező eredményre jutunk. A NySz. adatai azt bizonyítják, hogy a lator szó a kódexek korában és később is, rablót, gazembert jelentett. íme néhány példa a kódexekből: Ti vagytok két latrok, kik ez világot kernyel kerengik. (Jókai K.) Ütet kezdé verni, miképen tolvajt, latrot. Ti gonosz latrok és kegyetlen gyilkosok. (Virg. K.) Latrok jövének én házamra. Gonosztevö latrok. (Érdy K.) Ugyanez a jelentése a latornak a későbbi századok irodalmában. Másik jelentése: parázna, kurafi, csak a 16—17. sz.-ban fordul elő néhány írónál. A lator-ból képzett szavak is mind az eredeti jelentést őrizték meg: latorkodik: rabol, garázdálkodik; paráználkodik jelentéssel csak a 16. sz. második fele óta fordul elő; latorság: rablás, garázdálkodás, gonoszság; latorságos: gaz, aljas. így áttekintve a lator szó jelentését a régi irodalomban, azt látjuk, hogy eredeti jelentése: rabló, gonosztevő, tehát ugyanaz, mint a latin latroé. Csak később, a 16—17. század vitázó, szabadszájú irodalmában használták kezdetben mint jelzőt parázna értelemben: lator asszony, lator társa. Az irodalmi nyelv máig is az eredeti rabló, gonosztevő jelentést őrizte meg. A nép nyelvében a lator szó eredeti jelentése enyhült, amint azt elég gyakran tapasztaljuk, és a TSz. adatai szerint ma ilyen jelentésekkel fordul elő: vásott, konok, megátalkodott; csintalan, eleven, kópé, víg fickó; kicsapongó, parázna, kurafi. Hogy hogyan lett a latin latro-ból a magyarban lator, azt könnyű megérteni. Amint fentebb a kódexekből vett idézetekben látjuk, a lator szó csaknem mindig többesszámban fordul elő:- lairok; a régi, ú. n. hangzóvesztő szótövek (álmok: álom, sátrak: sátor, ökrök, ökör, bokrok: bokor) mintájára a latrok-hoz is megalkotta a nyelvérzék a lator egyesszámot.
ÚJABB ADATOK SZÓLÁSAINK TÖRTÉNETÉHEZ. í r t a : B e k e Ödön. Olyan vén, mini a hetevény. A hetevény a , f i a s t y u k ' csillagzat n e v e a S z é k e l y f ö l d ö n és a b a r a n y a m e g y e i O r m á n y s á g b a n . C s í k s z e n t m i h á l y o n a hetevén v. hetevény a n y á r d e r e k á n jelenik meg, e k k o r k e z d i a zab h á n y n i a f e j é t . A z é r t m o n d j á k : Még nem pillantotta még a hetevént, azétt nem fejedzik. A z öregre azt m o n d j á k : Együdős a hetevénnel. Olyan vén, mind a hetevén. T r é f á s a n h a r m i n c éves l e á n y n a k is m o n d j á k . (Szőcs L a j o s szíves közlése.) Ez a szólás t e h á t p á r j a a n n a k az o r s z á g s z e r t e e l t e r j e d t m o n d á s n a k : Vén, mint az országút ( N y r 68:77). E b b e n a z o n b a n a t e j ú t országút neve elhomályosult, a z é r t n y u g a t o n postautat is m o n d a n a k h e l y e t t e , ami pl. K e m e n e s a l j á n az o r s z á g ú t neve. D e az e r e d e t i j e l e n t é s elhomályosod á s á t a z o k a v á l t o z a t o k is b i z o n y í t j á k , a m e l y e k b e n az o r s z á g ú t n e v e t kap, pl. M i k s z á t h F e k e t e k a k a s á b a n : Vén, mint a palojtai országút (Rubinyi, M. K. stílusa és n y e l v e 69). Vén vagyok, mint a perkátai országút ( T o l n a m. Pálfa, P a l o t a y G e r t r ú d ) . Vigyorognak a csillagok. K i s k ú n h a l a s o n vigyorog a nap, ha a f e l h ő k közül k i - k i b u k k a n ( N y r 68:31). A S z é k e l y f ö l d ö n meg, m i k o r téli f a g y o s é j e n d e r ü l t az ég, azt m o n d j á k : M i n d vigyorognak, m i j é n h e g y e s szemmel n é z n e k a csillagok ( M N y 12:38). A vigyorog alapszava, a vigyog, T ö r ö s Beregszászi n y e l v j á r á s á b a n ,nevet' jelentéssel van f ö l j e g y e z v e . E n n e k csak h a n g v á l t o z a t a vícsog vihog, vigyorog, k a c a g ( M a r c a l mell., B o d r o g k ö z , Cegléd, H a j d ú m. Földes, Jászság, Beregszász, M T s z Szalonta, N y r 42:462), ,viccsog, m o s o l y g á s r a h ú z o g a t j a a s z á j a c s k á j á t (a csecsemő)' (Csallóköz); ,vigyorog' (Kiskúnhalas) M T s z ; vicsorog ,nevet' ( S o m o g y m. Szenna, N y í r i ) . A M T s z ismeri ezt a szólást is: a nap kiviccsanik: a f e l h ő k közül kisüt, kivillan (Somogy m. Balaton mell., Bács-Bodrog m. Bezdán), egy zalamegyei m e s é b e n a z o n b a n így is e l ő f o r d u l : Egyszer a z t á n kiviccsant a t o r o n y (Balaton vid. M N G y 8:472), t e h á t .kivillant, e l ő t ű n t hirtelen'. Szent János pohara, áldása. A Pallas-Lexikon s z e r i n t J á n o s áldása Szt. J á n o s evangélista e m l é k n a p j á n , dec. 27-én az egyház által e szent tiszteletére m e g á l d o t t bor, m e l y e t a hívek eltesznek s belőle azon célból isznak, h o g y Szt. J á n o s k ö z b e n j á r á s a által m i n d e n testi-lelki b a j t ó l megóvassanak. Egy t e m e s k ö z i m e s é b e n k é t v ő f é l y a t e m e t ő n k e r e s z t ü l m e n e t m e g r ú g o t t egy k o p o n y á t , s csúfságból m e g h í v t a a l a k o d a l o m b a . A k o p o n y a megszólalt s e l f o g a d t a a meghívást. A m e g i j e d t v ő f é l y e k n e k a p a p azt tanácsolta, h o g y h a eljön, v a l a h á n y s z o r isznak, a z t m o n d j á k : *Igyuk mög a Szenjános poharát!». V a l ó b a n , m i k o r inni a k a r t a k , a Szenjános poharát köszöntötték rá. A l a k o d a l o m végén a k o p o n y a is m e g h í v t a ő k e t vendégségbe. A p a p t a n á c s á r a e l m e n t e k a p a p p r o s e k c t ó j ával, s m e g i n t a Szenjános poharát itták mög; azt m o n d t a nekik a k o p o n y a : «Szöröncsések v a t t o k , hogy prosekcijóvá g y ü t t e t ö k ki, m ö g a Szenjános áldását köszöntöttétök rám". M á s u t t a Szentjános pohara, áldása , b ú c s ú p o h á r ' ( M N y 3:338, 6:351, SzhSz), s a szólás n é m e t e r e d e t ű ( E r n y e y M N y 9:399, T o l n a i 10:24), de megvan mása a szlovénben is ( M a r i á n o v i c s Milán [ = Simonyi] N y r 43:283). A s o m o g y m e g y e i K a p o l y o n azt m o n d j á k : Megittuk az Erzsébet poharát ( N y r 26:327). M o n d j á k - e ezt m á s u t t is, s mi lehet az e r e d e t e ?
Szent Mihály lova. Calepinusnál először van szótározva annak a saroglyának ez a neve, amelyen a h a l o t t a k a t vállon viszik a temetőbe, a legrégibb a d a t u n k azonban a Székelyudvarhelyi kódexből való: mikoron négy embernek miatta vitetik a t t e testöd a szent mihál lovába (272); azonkívül egy tordai diák 16. sz.-i bejegyzésében: zent Myhalj loua ( N y r 35:224). E r e d e t é r e nézve 1. M N y 3:358, 6:216. Egy névnapi köszöntő szerint Szent Mihály igazi lovon viszi a halott lelkét az égbe: H a pediglen eljön a . . . h a l á l . . . a k k o r aztán testét négy szál f e k e t e deszka közzé préselve . . . hegedülő cigánok kisírjík a temetőbe, lelkit pedig Szent Miháj négy fekete csikójával repiccse a m e n n y e k n e k országába! (Érmellék, N y r 29:532). Az istenfáját! N a g y o n e l t e r j e d t k á r o m k o d á s . V á c o t t így m o n d j á k : Az istenfáját, aszt a jószágát! ( N y F 10:52). Nyilván arra a szagos, recéslevelü n ö v é n y r e gondolnak, melynek a háromszékmegyei Nagyajtán istenfa a neve ( N y r 34:105). Ez a n ö v é n y Artemisia-fajok neve (Kiskúnság 29:19), még pedig az A . a b r o t a n u m (Tolna m. Sárköz Ethn. 15:273, M a k ó 18, Moldva Bogdánfalva M N y 29:317, Csapó 244), A. a b s y n t h i u m ( N a g y károly SzF 2:67), A. m o n o g y n a (Jászapáti M N y 23:69), a Brassói-törben is megvan ez alakban, m á s u t t a régiségben istenfája (1520—30 M N y 11:38, G y ö n g y T . Dorst. CasGl. Melius, Clusius, Cal. SzikszaiF); Istenke fája A. m o n o g y n a (Kúnszentmiklós M N y 23:69); Kolozsvárt az istenfa Biota orientális (SzF 2:67). A k á r o m k o d á s n a k azonban semmi köze sincs az i s t e n f á j a növényhez, m e r t eredetileg euphemisticus átalakítása volt a penis dei magyar megfelelőjének. Ugyanígy m o n d j á k : a kutya fáját! penis canis értelmében. Három a magyar igazság. Ez ma általánosan e l t e r j e d t alakja szólásunknak. De Baján ezen kívül így is m o n d j á k : Három a magyar! (Nyr 31:283). A Szamosháton: Három az Isten igazsága (Csüry). Sirisakánál: Három az igazság (Marg.). Egy udvarhelymegyei mesében: Három az isten igaza (Keresztürfiszék M N G y 12:177). Erdélyi k ö z m o n d á s g y ü j t e m é n y é b e n ellenben így j e g y e z t e föl: Mert egy az igazság. Kutyafejű tatár. Csokonai egyik v í g j á t é k á b a n emlegetik először irodalm u n k b a n a kutyafejű tatárt, s P e t ő f i J á n o s vitézében is szerepel. Mindk e t t e n bizonyára a nép a j k á r ó l vették. 1 Az udvarhelymegyei Égén káromk o d á s b a n m o n d j á k : Te kutyafejű tatár! ( N y r 27:477). Más népeknél is emlegetnek k u t y a f e j ű és k u t y a o r r ú szörnyetegeket így az észteknél, cseremiszeknél, finneknél (Beke, N y r 56:61, 58:119, Toivonen, F U F 24:97). A z észtek beszélnek olyan k u t y a o r r ú a k r ó l , melyeknek csak egyetlen nagy szeme van a h o m l o k u k közepén, de az akkora, mint a hold vagy egy kerek doboz, de ezzel messzebbre lát, mint az e m b e r kettővel. A csebokszári cseremiszek szerint is van féllábú és félszemű k u t y a o r r ú . A szarapuli és a malmyzsi v o t j á k o k szerint a Palás-murt, félszemű, félkezű, féllábú óriás, az erdő réme, akinek h a n g j a a népképzelet szerint a visszhangban hallható' (Munkácsi, V o t j á k Szótár 541; palás .darabka, kis rész', pal ,fcP; murt ,ember'). W i c h m a n n a moldvai csángókról í r j a szótárában, hogy az ő hitük szerint a t a t á r o k n a k csak félszemük van: „Die T a t a r e n sollen nur 1
fejű
Kálmány L a j o s n a k egy egyházaskéri meséjében szerepel pl. a. kutyatatár ( H a g y o m á n y o k I. 17.).
ein A u g e habén u n d w o h n e n irgerrdwo im O s t e n ; in altén Zeiten sind sie ö f t e r s in die Moldau eigestürmt.'' Eb ágyából esett. Ismeretes, hogy a nép a b o s z o r k á n y o k a t ördögöknek, az ördög leszármazottainak t a r t o t t a , s a b o s z o r k á n y o k a t avval szidták, hogy ördög ágyában született (Kertész, Szokásmondások 91). A néphit szerint a boszorkányok k u t y á v á v á l t o z h a t n a k , é r t h e t ő tehát, hogy egy mesében eb ágyából esett is előfordul szidalomképpen: H á t te fiu, eb ágyából estél volna, hol a poklokon telekeltél a n n y i t ? (Kisküküllő mel. Pócsfalva N y r 39:284). Kertésznél is: eb ágyába született boszorkány. Bórsóuszálmán kém megégetni. Szamosháton Csüry szerint a. m. ,tüzrevaló, gonosz ember'. C s e f k ó egy érdekes cikkében k i m u t a t t a , hogy régen borsószalmán a b o s z o r k á n y o k a t égették meg (Balassa-Eml. 46, vö. még Beke Ethn. 46:144). A z é r t m o n d t á k az öregasszonyokra: Vin ígetni való (Szolnok-Doboka m. D o m o k o s N y r 42:69). A D u n á n t ú l inkább azt m o n d j á k tüskérevaló .gonosz' (Sárköz N y r 32:463), pl. Én is régön l á t t a m ám ilyen tüskére való vén boszorkányt (Somogy m. Hetes M N G y 6:325). U g y a n e b b e n a cikkében C s e f k ó azt is k i m u t a t t a , hogy ez a szólás eredetileg nem a b o s z o r k á n y o k r a v o n a t k o z o t t , hanem a házasságtörők és gyermekgyilkos a n y á k régi b ü n t e t é s é n e k egykori emléke, m e r t tövises fával megverték vagy tövissel k i r a k o t t sírba elevenen t e m e t t é k el őket (vö. még Ethn. i. h.). Farhámos mise. A Palócságban, R i m a s z o m b a t b a n és Heves megye mátrai j á r á s á b a n V o z á r i G y u l a följegyzése szerint a farhámos mise ,az olyan adstantialis mise, melyen a kispapok d a l m a t i k á b a öltözve szoktak segédkezni' ( N y r 26:382). A nógrádmegyei Ipolyvecén ,három papos mise' ( N o g a Tibor). A Karancsvidéken (Nógrádmegyer, Ság, Sóshartyán) farhámos ,ünnepies, díszes', kül. a farhámos mise kifejezésben ( N y r 46:133). A M T s z n e m közli, pedig m á r a CzF-ban is megvan palóc t á j szóként, ezzel az értelmezéssel: ,ünnepélyes mise, midőn a p a p o k ékesebb, c a f r a n g o s a b b öltözékekben szolgálnak'. A nagyküküllőmegyei H a l m á g y o n fórhám kétu j j n y i széles fekete szalag, melyet az asszonyok a h o m l o k u k fölött szorosan a f e j k ö t ő j ü k r e k ö t n e k ' ( N y K 31:408, N y r 31:230). A szó régiségére vall, hogy Szlavóniában is följegyezték, az eredetihez közelebb álló jelentéssel: farhám ,az a szalag, amit hátul a f u t á r a k ö t n e k ' (futa ,szines szalagöv', N y r 23:308—9). M a a farhám m á r csak lószerszám, még pedig ,cifra sallangos hám, mely a ló f a r á t b e t a k a r j a , különösen avégből, hogy ereszkedőkön a ló a szekeret k ö n n y e b b e n tarthassa' (CzF). Ezek az adatok is bizonyítják, hogy a 16. szbeli levélben szereplő faraszyára a. m. ,fara szíjára' ( N y r 63:131, 68:63). Ölbe kap. Egy udvarhelymegyei mesében azt olvassuk: M i k o r megérköznek, a Sármán k i r á j kapja az ölibe a vejit (Kereszturfiszék M N G y 12:206). Az ölbe kap itt nyilván nem azt jelenti, mint ha kis gyermeket vesznek ölbe, tartanak ölben. T k p . k é t öle van az e m b e r n e k : az egyik ülő helyzetben, a két combja, hasa, melle és k é t k a r j a közt, álló helyzetben pedig az ölelő k a r és a .mell között. Ülő helyzetben f e l n ő t t is ülhet az ölben, nem egy n é p d a l u n k b a n ül a leány a legény ölében, a másik esetben azonban csak kis gyermeket lehet ölben vinni, ölben tartani, pl. mikor az anya s z o p t a t j a gyermekét. Mikor tehát Sármán király az ölibe
1
k a p j a vejét, az nyilván azt jelenti, hogy megöleli. A régi nyelvben a kar által a l k o t o t t öl általános kifejezés volt; pl. T é r n i vix eam a r b o r e m e i r c u m p l e c t u n t u r : Alig érik [azt a fát] ölökkel hárman által. A complexu abripere: öléből kiragadni (PP). Boczata rnagat ewlebe: misit se inter braehia ejus (EhrK). öleeben zoroytta (ÉrdyK). Meg nem tölti a kezét, sem az ölét, a ki kévét köt (Offic.) N y S z . A sopronmegyei D ő r ö n ezt az ölet nyaköl-nek m o n d j á k : Ahogy meghozták a gyereket, nagy ö r ö m m é nyakölbe k a p t a az a n n y a ( N y r 28:521). Szamosháton: ölbe vitte a gyermeket a mezöüre (Csűry). Fazekas Ludas M a t y i j á b a n is: Ölükben vitiék kocsihoz (II. lev.) ölre mennek (Arany, A fülemile). A z u t á n a k é t k a r b a férő mennyiség: Hozzál eggy öl fát! Tettem a jóuszág elibe eggy öl szénát (Csűry SzhSz). A z öl és nyaláb keveredéséből keletkezett a palóc öleb ,nyaláb' szó: egy öleb szalma, moha; fölölebel fölnyalábol' ( M á t r a vid., G ö m ö r m. MTsz.). Nyilvánvaló, hogy a m é r t é k e t jelentő öl ,Klafter, Faden' is e jelentésből f e j l ő d ö t t , mint a I.udas M a t y i köv. részlete b i z o n y í t j a : Ilyen [fa] lenne derék, ha egy ölnyi kerülete volna. Döbrögi mellé áll s által p r ó b á l j a ölelni. A k k o r megkapván M a t y i túlnan két keze szárát, Egy gúzzsal, melyet csak azért font, összeszorítja (II. lev.). A szó megfelelője a v o t j á k kivételével az összes rokon nyelvekben megvan, azonban az o s z t j á k b a n , z ü r j é n b e n , cseremiszben és m o r d v i n b a n csak .Klafter' jelentése m a r a d t meg, de ez sem más, mint .a k é t s z é t t á r t k a r hosszának megfelelő hosszúság' (Csűry), ,mit beiden ausgestreckten A r m e n gemessen' (Paasonen, S-Laute 18); a vogulban tal ,öl (a k i t e r j e s z t e t t k a r o k végeinek távolsága)' (Munkácsi V N G y 2:707), de itt eredeti jelentésében is használatos: tahf\ yiim talnp mén palimén ,öles ember m ó d j á r a ölre m e g y ü n k mi' (uo. 3:419). Erwast finn szótárában helytelenül k ü l ö n v á l a s z t j a a m é r t é k e t jelentő syli szót a másiktól. A finn syli jelentése teljesen egyezik a magyar öZ-ével: 1. ,Klafter'; 2. ,Arm, Schoss', ,sylissá ,auf dem Schoss, auf dem A r m , in den A r m e n , auf der Knien; oitaa syliinsá ,auf den Schoss, in die A r m e nehmen, in die A r m e umschlingen, einen u m a r m e n , umschlingen'; tule syliini! ,komm in meine A r m e , an meine Brust!' vaipua jkn syliin ,an die Brust j m n d e s sinken'; sylitysten istua ,einander auf dem Schoss sitzen einander umschlungen haltén'; syli, sylys, sylillinen .Armvoll', kolme sylystá (sylillistá) puita ,drei Armvoll Holz'; halko-sylys ,Armvoll Brennholz'; syli heiniá ,ein Armvoll Heu'. A lappban hasonlókép: sállá ,1. bosom (enclosure f ö r m e d by breast and arms; embrace w i t h one h a n d ; 2. f a t h o m as measure of length (about 2 metres); 3. cord, f a t h o m , as a measure used for measuring firewood; piled up cord of f i r e w o o d ; 4. a r m f u l (e. g. of hay, as much hay as one can hold in one's arms)' (Nielsen; Lagercrantz, Lappischer Wortschatz 6028. sz.). Nincsen lába. Szamosháton, ha megsántult az ökör azt m o n d j á k : Nincs annak az ökörnek lába (Csüry). A népnyelvben hibázik a. m. .hiányzik' (MTsz, SzhSz). Kisújszálláson: a fülem is hibázik a. m. .nagvot hallok' (MTsz). B a k o n y a l j án: hibáz a fülem, a szemem .nagyot hallok, rosszul látok' ( N y F 34:95). A rokon nyelvekben hasonló kifejezések nem ritkák. Egy cseremisz mesében pl. a hős 33 évig f e k ü d t a kemencén ,kéz és láb nélkül' (kitté jolte), azaz bénán. Mikor aztán meggyógyítja egy
angyal, azt m o n d j a neki: «Kelj fel, mozogj, aztán lesz kezed lábod (Hifis jolet kidet* Beke MSFOu 76:222). A finnben jalaton (diai. jalvotoine) ,lábatlan', de azt is jelentheti: ,fájóslábú, járni, mozogni képtelen'; pl. hevonen tulee juuri jalattomaksi ,a ló egyáltalán n e m t u d járni, m e g f á j d u l t a lába'; vaikka olen juovuksissa, en tule sentáán jalattomaksi ,ámbár becsíptem, azért t u d o k járni' (szó szerint: ,nem válok lábatlanná'); kontiton (diai. koriteto) ua.; pl. kyllá se niin paljon juovuksissa oli, ettá oli jurri kontiton .bizony annyira berúgott, hogy lábra se t u d o t t állni' (kontti ,láb', diai., ,a láb a térdig, lábszárcsont'; a S a n a k i r j a s á a t i ö gyűjtéséből H a k u l i n e n szíves közlése). Ide t a r t o z n a k t ö b b finn-ugor és török nyelvnek azok a kifejezései, melyekben a szemetlen, fületlen, nyelvetlen jelentése: vak, süket, néma. (Vö. N y r 62:129.) Felrázta az abroszt. H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n jegyezték föl ezt a szólást minden magyarázás nélkül ( N y r 2:142), Margalics szerint azonban azt jelenti, hogy n e m k a p enni. Ü j a b b följegyzés szerint O r o s h á z á n így m o n d j á k : Förászták az abroszt v. összerászták a babaruhát, s ez a n n y i t jelent, hogy összevesztek (44:332). Felhőzsák. A somogymegyei T a b o n felhözsák esett le a. m. .záporeső esett' (MTsz). Hasonló kifejezés a hevesmegyei Besenyőteleken: essőzsák .leereszkedett terhes felhő' ( N y F 16:47), pl. úd dőt belülle a vér, mint az cssözsákbú ( M N G y 9:155). Bitangvetett. Kriza a szölásmódok közt közli: H a t a r t o t t a d , t a r t s a d ! Bitangvetettnek m o n d j á k ( M N G y 12:37). A M T s z szerint a Székelyföldön bitang ,fattyúgyermek', s a háromszékmezei Uzonban bitangot vetett , f a t t y ú g y e r m e k e t szült'; vö. fattyat vet (Kecskemét, Szeged, K o m á r o m vid.); fattyat hány (Érsekújvár) MTsz. Szerbe-számba szed, vesz. Beregszászról közölték ezt a szólást: szerbeszámba szedte ,rendbe r a k t a ' ( N y r 26:523). A S z a t m á r megyéből származó Móricz Zsigmond a szerbe-számbavesz kifejezést ,számba vesz' értelemben használja: A gazdának a tisztaság és a rend odáig t e r j e d , hogy a szerszámjai jó k a r b a n legyenek. A z állatjai jól elhelyezve éljenek s ő maga egy pillantásra szerbe-számba t u d j a venni az u d v a r egész készletét (Kelet népe, 1938 II. 1). Debrecenből is közölték: Szerbe számba veszi: összeszedi, megolvassa, m e n n y i ( N y r 29:429). M i n d e n n e k tudja szerét-számát a házban (Barczafalvi): t u d j a , mi hol van. Lehr a T o l d i E s t é j e magyarázataiban (173. 1.) idéz ugyan a népnyelvből is a d a t o k a t , de n e m közli a följegyzés helyét: Szerbe-számba tartom én a f ű b é r e s e k e t : hogy ki fizetett ki nem. Ez a gyerek tud m i n d e n t szerül-számul a házban, ebből lesz valami. A Toldi E s t é j é b e n : Szerbe-számba vette a hadi eszközét — S elhagyá az olasz sorompók közét: összeszedte (III. é. 3.). Hőköt mond. Egy hevesmegyei népmesében egy királyné a szolgálóit mind megöli. A z egyik leányt azonban nem sikerült elpusztítania, m e r t mikor azt parancsolta neki, hogy t a r t s a a f e j é t a tőkére, «a lyány hőköt mondott, nem tartotta», s a leányt lesben álló kedvese megmenti (Besenyőtelek M N G y 9:401). A hőköt mond itt a. m. ellentmond. A hők indulatszó, mely által a szarvasmarhát, különösen az ö k r ö t hátrálásra szólítják (CzF). Szamosháton höük ,hátra! vissza! (ökröt h á t r a l é p t e t ő s z ó ) ' ( C s ü r y ) ;
E r d ő v i d é k e n hök még nye! U d v a r h e l y m. ( N y r 9:236); Csiksztdomokoson hök hegyes! .vissza! h á t r á b b az agarakkal! ( N y F 9:28) Zilah vidéken hök! v. hök te hök! ( N y r 28:286), V e s z p r é m m. Lovászpatonán hű! (ökörnek, hogy h á t r a m e n j e n N y F 34:72). M a r o s v á s á r h e l y t hök me! "hátrálj ( N y r 27:480). Megvan m á r a régi n y e l v b e n : Hök h á t r á b b hitván ember (Haller). Hök barom, n e m tudszé szemérmetesben hazudni (Pázmány). NySz. Belőlek képzett igék: Höckölni, Retundere, R e v e r b e r a r e (MA 1621). (Az isteni felelemnec iozaga e m b ö r t ) m i n d ö n gonossagtol meg hököl, mint az eztön a b a r m o t (NagyszK NySz). Hőkölni ,a m a r h á t visszahátráltatni' (Erdővid. N y r 9:236), höjkölni ,visszafelé taszítani a lovakkal a szekeret' (Háromszék m. Angyalos, Besenyő, Gidófalva N y r 18:528), hötyköl, höjköl ,zuriickgehen lassen, zurückziehen (z. B. die P f e r d e od. die Ochsen beim Pflügen)' (Hétfalu W i c h m a n n ) ; hokkil ,rück\várts schreiten lassen [das P f e r d ] ' (Moldvai északi csángó, W i c h m a n n ) ; hőiiköl ,hátrál, hátrafarol, hátralép (ökör, tehén)' (Szamoshát Csüry), hököl (szarvasmarha Zilah vid. N y r 28:286), hükköl(l) (az ökör, V e s z p r é m m. Lovászpatona N y F 34:65); meghőköl .meghátrál, visszaretten' (Szentes, A b a ú j m. Beret MTsz). Heves megyében méghökül a. m. .meghökken', pl. D e má erre méhhőküt Miska. A z t hitte, hogy má ezt Juliska sé tuggya m é t t é n n y i (Besenyőtelek M N G y 9:153). N a g y o n méghöküt, mikor a feleségi beszéggyit m e g é r t e t t e (Pusztahanyi 534). Bozsonyog, mind a hangyái. A zalamegyei T a p o l c á n m o n d t á k a maradhatlan (.nyughatatlan, veszteg maradni nem tudó') vászoncselédre ( N y r 29:430). A bozsonyog jelentése nyilván .hemzseg'. Alakváltozatai: hosong Tsz, bozsong, bozsog SzD. Mikor a hangyabozsötot megpiszkálják, akkor a hangyák bozsognak (Somogy m. Visnye MTSz). O t t zsizségbuzsog mind egy csomóba (Somogy m. V á r d a N y r 32:54). A n n y i a nép, csakúgy büzsög: nyüzsög; (Baja 33:529, vö. még 68:27), pozsog ,zsibog' (Eger N y r 57:91). Ebadöba megy. Egy király elkergeti leányát, mert az szegény molnárfiút választott férjül. A z t m o n d j a nekik: * M e n n y e t e k ebadöba, nekem itthonn nem lesztek!» (Heves m. Bessenyőtelek M N G y 9:397). Szintén a Palócságból közölték: Eredj ebadöba! ( M N y 4:382). A békésmegyei Endrődön, ha valami kárbavész, azt m o n d j á k rá: Ez is elment ebadöba (Fülöp Imre). R i m a s z o m b a t vidékén oda jár az ebadöba a m. .kóborol, kószál' (MTsz). Mint C s e f k ó (Szállóigék, szólásmódok 86) k i m u t a t t a , a szólás eredetibb alakjai ezek voltak: Itt hagyott bennünket ebadöba: elment szó nélkül, cserben h a g y o t t (Szeged MTsz). Ott hatták az ebadöba: egymagát h a g y t á k (Kiskunhalas N y r 14:374). Ebadöba hagy: gazdátlanul, hanyagul o d a h a g y (Pest m. H a n t h á z a N y r 42:46). Itt hatra ebadöba: csúful cserben hagyta (Vác * N y F 10:64). A szólásra a legrégibb a d a t : S a j á t feleségét eb-el-adóbann hagyván, el-illantott: azt az al-fel-szélnek eresztvén, el-, meg-szelelt (SzD MagyVir. 92). Az ebadö tehát azt jelenti: amit a k u t y á n a k adnak (vö. még Mikó Pál N y r 23:458). Szőrén-szálán elveszett. Ennek a szólásnak az értelme CzF szerint: semmi nyoma, se híre, se hamva. A MTsz ilyen f o r m á b a n is idézi a szólást: szörin-lábán elveszeit (hely nélkül, Beregszász, N y r 44:189). A Szamosháton is: Szöüri"-lábánn éveszett (Csüry). Már 1755-ben: Egy kan-
disznó szőrin lábán elveszett (Kisújszállás N y r 44:128). A Jászságban: szőre-lábán elvész (29:42). Kertész ebből azt következteti, hogy a szőrénszálán eredeti a l a k j a szőrén-szárán volt, m e r t a régi nyelvben a szár lábszárt j e l e n t e t t ( N y r 42:113). Lehr A l b e r t szerint szöreszálán alakban is használatos a szólás, s így csak azt jelentheti, hogy: <úgy elveszett, hogy egy szőre szála vagy egy szál szőre se maradt», t e h á t szőröstül-bőröstül ( M N y 9:173). Lehr szála-szőrén [elveszett], szőre-szála veszett ,nyoma veszett' alakban is idézi a szólást, de hely nélkül. K á l m á n y L a j o s pécskai ( A r a d m.) g y ű j t é s é n e k egy n é p d a l á b a n az előbbi szólás valóban előfordul: Kis p e j lovam szőre szálán elveszett (Koszorúk 1:165). A N y r is közölte Szegedről ebben az alakban: szőre szálán eltűnt (7:180, a MTszban nincs meg egyik adat sem). Olyan, mind a tized diszna. Mikó Pál idézi a Palócságból ezt a szólást, s o t t a kövér, de maszatos képű e m b e r t g ú n y o l j á k vele. Szerinte a tized a katonaságra céloz, m e r t o t t sok mindent, sok rossz holmit falhat a disznó. Ez a szólás m á s h o n n a n n e m ismeretes, azért érdemes volna érdeklődni, m o n d j á k - e más vidékeken is. V é l e m é n y e m szerint a tized nem a katonaságra céloz, hisz o t t nem szokás disznót hizlalni; a tized bizonyára a dézsmát jelentő tizedre vonatkozik, s azt j e l e n t e t t e eredetileg, hogy amit tizednek kellett adni, azzal nem s o k a t t ö r ő d t e k . Vö. Mosolyog, mint a dézsma bárány (keservesen; Sirisaka-Marg.), Szomorún néz, mint a dézsma bárány (Békés m. N y r 5:86). Szóláskeveredések. A máramarosmegyei Hosszúmezőről közölték: Cserbe ment az égisz munkánk ( N y r 44:239). A régi nyelvben csak cserbe hagy, cserben marad (Kertész Szokásmond. 154). N y i l v á n ez a szólás keveredett össze a tönkre megy kifejezéssel. Kimutatja a foga fehérit a. m. .elárulja magát' (G'zF). S z a m o s h á t o n : Kimutatja a fogát v. a foga fejjérit .elárulja gonoszságát' (Csüry). A N y S z b a n : Féltél hogy hamisságodnak ki-tetczik ugy foga-fejire (Matkó). Kibül igen kitetszik n é m e t u r a m n a k fuga fehére (RákF). A jezsuiták m i n d j á r t kimutaták fogok fejérét (Cserei). Kikirnutatja foga fehérit a cigány (Dugonics). A foga fehérit m i n d j á r t kimutatta ( A r a n y T o l d i 8. én.). Egy hevesmegyei mesében azt olvassuk: Pegyig te ne m e n n y o d a ! M e r t ott hagyod a fogad fejérit! (Besenyőtelek M N G y 9:112). Balatonfelvidéken is: Asz gondótam, hon-nó én is ott hagyom a fogam fehérit ( N y F 40:32). Nyilván a f ö n t e b b i szólás k e v e r e d e t t össze evvel: Ott haggya a fogát .odavész' (SzhSz). Ott hagyták szépen a fogukat (Kónyi NySz). V ö . Csefkó M N y 20:76. — Más szólás Aiándék lónak nem kel a fogát nézni. Aiándék marhának nem kel a fogát nézni (Decsi NySz). Ennek a Bakonyalján a köv. változata j á r j a : Ajándik marhának nem fogafehirrit keresnyi ( N y F 34:111). Bottal ütheted a nyomát, m o n d j á k olyankor, ha az üldözött ember v. állat kisiklott kezünkből. Egy egri mesében: A Világi Szép Örzsébet r u h á j a szárnyas ruha, ha felveszi, elszáll, aztán ütheti bottal a nyomát az egész ország ( M N G y 9:257). A N y S z b a n : A nyomát az bottal ütik az elfutott nyúlnak ( R M K T 2:205). Egy hevesmegyei mesében ez a változata van: Zsófinak má csak hideg nyomát ütték (Pusztahanyi M N G y 9:371). Nyilván ezzel a szólással t ö r t é n t a keveredés: Hideg nyomát tanáta ,hült
h e l y é t lelte' ( M á t r a v i d . M T s z ) . M á r a k k o r r a hideg (Eger M N G y 9:250). M á r a k k o r csak hideg nyoma T i s z a f ü r e d 269). R é g g e r r e még má hideg nyoma sé telek 400). V ö . m é g : Poros nyomát sem érték, úgy márton MTsz).
nyoma se volt, e l m e n t volt o t t h o n ( H e v e s m. vöt a v á r b a (Besenyőelszaladott ( K ú n s z e n t -
NÉPETIMOLÓGIÁVAL ALKOTOTT NÖVÉNYNEVEK. írta : SzÖCS L a j o s (Csíkszereda). A n y e l v f e j l ő d é s é b e n n a g y o n f o n t o s szerepe van a n é p e t i m o l ó g i á n a k . E z t m u t a t j a az a t é n y is, h o g y az e m b e r i g o n d o l k o z á s k ü l ö n b ö z ő m e z e j é n b ő v e n lehet n é p e t i m o l ó g i á s alkotású s z ó k a t tarlózni. L e g u t ó b b Beke 1 Ö d ö n dr. g y ű j t ö t t egy j ó c s o k o r r a v a l ó n ö v é n y n e v e t . E z e k e t olvasgatva, ki a k a r t a m egészíteni s z é k e l y f ö l d i a d a t o k k a l a felsorolást, de g y ű j t é s k ö z b e n egy csomó ú j a d a t h o z j u t o t t a m . E z e k e t k ö z l ö m az a l á b b i a k b a n . E l s ő s o r b a n t e h á t a Beke a n y a g á t s z e r e t n é m kiegészíteni, a z u t á n pedig s a j á t g y ű j t é s e m e t s o r o l o m fel. Ez u t ó b b i először C s í k s z e n t m i h á l y , ill. Csík és az egész s z é k e l y s é g ^ n y e l v é b ő l m e r í t i anyagát, 2 m á s o d s o r b a n az egész m a g y a r n y e l v t e r ü l e t r ő l g y ű j t ö t t tarlózás. I. A z aszat (néha z á r t a b b a n : oszot), Cirsium arvense, n e v e egész Szék e l y f ö l d ö n e l t e r j e d t . A z á r p á b a n , z a b b a n b e é r ő aszat szúrós s z á r a : aszatcsipke v. csipke. A bakszaka, T r a g o p o g o n n e v é h e z h o z z á f ű z ö m azt, hogy az e l ü s z k ö s ö d ö t t virágú b a k s z a k á t mákos-b.-nak h í v j á k . N é h a hallani lehet g y e r m e k e k k ö z t bakf ... .-nak (penis). Ismerős n ö v é n y n e v e k t o v á b b á , m a j d n e m az egész S z é k e l y f ö l d ö n a baltacin, O n o b r y c h i s viciaefl. ( Z s ö g ö d b e n bartacin); a berkenye, S o r b u m még belekényer n é v e n is; a Betonia neve E r d é l y s z e r t e bétónia; a karfiol, Brassiea b o t r y t i s r é g e b b e n alig ismert növény, m a m á r a városi p i a c o k r ó l e l t e r j e d t a k ö r n y é k r e is kertifiól n é v e n ; a portulákát, P o l y g o n u m grandifl., C s í k b a n porcsinrózsának is h í v j á k ; (a porcsinról alább lesz szó); a vadrozs, B r o m u s n e v e C s í k s z e n t m i h á l y o n , de m e g y e s z e r t e is rozsnok és rozsmag; ez u t ó b b i alak n é p e t i m o l ó g i á s képzés. II. A bazsarózsa, P a e o n i a a S z é k e l y f ö l d ö n e l t e r j e d t virág; néhol basar. n a k is e j t i k , de k ö v e t k e z e t l e n ü l : szinte u g y a n a z a személy is m i n d a kétf é l e k é p p e n . Melius H e r b á r i u m á b a n (1578.) basarosa, Lippai J. Pozsonyi k e r t (1664): bása rósa, Diószegiék F ü v é s z k ö n y v é b e n (1807) 3 bazsál, bazsálrózsa, bazsa-rózsa, Bugát P. S z ó h a l m a z á b a n (1844) 4 bazsál, Hoffmann— W a g n e r M a g y a r o r s z á g virágos n ö v é n y e i b e n (1903) 5 basa- v. bazsá'rózsa, bazsalyikom (P. off.), k e r t i bazsarózsa (P. festiva), ill. keleti bazsarózsa 6 (P. tenuifl.), dr. J á v o r k a S. M a g y a r Flóra bazsarózsa, bazsárrózsa alakok a t ismer. A z EtSz felsorol még basarúzsa a l a k o t is. Sajnos, n e m lehet m e g t u d n i , h o g y m e l y i k e t , hol h a s z n á l j á k . V a l a m e n n y i n é p n y e l v i f o r m a népetimológiai s z á r m a z á s ú n a k látszik a X V I . sz.-beli basal, basar, basalrózsa u t á n (EtSz). A lat. P a e o n i a s z á r m a z é k a i t 1. alább. A besztercei szilva, P r u n u s d a m a s c e n u m neve E r d é l y s z e r t e ismeretes. L e g i n k á b b besztercei sz.-nak h í v j á k , d e g y a k r a n lehet hallani mindenhol népetimológiás a l a k j á t : pérpénce sz. v. pérpcncei-sz., ill. bérbence-sz. A szilvafaj n e v é t valószínűleg Beszterce v á r o s t ó l k a p t a (EtSz).
A bórsoscsuka neve, amint ellenőrizhettem szűkös k ö n y v t á r i viszonyaim közt, szótározatlan. T é l lévén, n e m áll m ó d o m b a n a n ö v é n y t pontosan meghatároznom. Vadrepceszerű, b o r d á s szárú n ö v é n y r ő l van szó, amelynek zsenge szárát lehámozva karalábé íze m i a t t eszik. A leírások szerint valamelyik Brassicá-ról (rapa v. rapifera) lehet szó. A n ö v é n y t eredetileg borsos csutikának hívhatták, m e r t csípős íze van. Ebből lett a bórsoscsuka. A burusztujlapi A r c t i u m lappa románul brusture. Valószínű, hogy ebből származik a magyar név is. Csíkban az e r d ő t j á r ó e m b e r e k ismerik s különböző kiejtéssel m o n d j á k : burusztuj-, buruzduj-, bruzdúj-, borozdojj-, purusztojlapi. H a valami ismeretlen, nagy levélről beszélnek, r á m o n d ják, hogy égy nagy burusztoj lapi vót. Csíkszentmihályon az egyik hegyoldalt Burusztojosnak hívják. E g y é b k é n t össze lehet vetni a magyar nevet a régi magyar-román h a t á r közelében, a vasútvonal m e n t é n fekvő Brusturoasa-Yal, amelyet a h á b o r ú alatt a m a g y a r k a t o n á k Pusztarózának hívtak. Balogh A. t a n á r szerint a Csobányoson á t j á r ó székelyek a h a t á r o n túli völgyet, amely Brustoroasa felé vezet, Brusztoráca tartományának nevezik. A Pelargonium neve Csíkban sokhelyen büdöslizi v. büdöslijzi. Emellett előfordul a pélárgónia v. muskátli név is. F o d o r m e n t á v a l összekötve álomriasztónak használják a vénasszonyok a t e m p l o m b a n : ruhácskába k ö t v e orruk alá bökögetik a virágot s emiatt vénasszonybüzlentyünek is 7 h í v j á k tréfásan a pelargoniumot. Valahol Erdélyben bú'zöslizának is mondják. Cikória alakult a katáng latin nevéből a Cichorium Intybus-ból. Csíkban azonban ezen a néven más n ö v é n y t ismernek, a gyermekláncfüvet, T a r a x a c u m off.-tIsmert és kedvelt ablaki virág a cinéllária v. cénéllária, a lat. Cineraria. Citrosnak hívják a t u j a és t u j a s z e r ű fákat, f ü v e k e t . Ügyszintén citros nevet a d n a k a tarkacsíkos tehénnek is. A név a lat. ciprusból származik. A györgyina, Dahlia pinnata, régen ismert és nagyon e l t e r j e d t kerti virág Csíkban is. A név a Georginából ered s a nép Györgynek az ina értelmet a d o t t a szónak. Hasonló képzésű szó a györgyike is (Jáv.). A Yucca neve is meghonosodik a Székelyföldön a kertészek igyekezetéből, azonban jutka, ill. judka népetimológiás alakban. A Kálmánkörte neve ott található minden gyümölcsfaárjegyzékben. Az ú j a b b idők szele elhozta hozzánk is «Coloman de vará» (nyári k.) címen. A z o n b a n ezen k ö r t e nevének, a m i n t a N ö v é n y v é d e l e m és K e r t é s z e t egyik közelmúlt é v f o l y a m á b a n olvastam, semmi köze sincs a Kálmán-névhez. Mind a név, mind a gyümölcs török eredetű és kármánnak hangzott átvételekor. Érdekes volna a többi gyümölcsnevet is megvizsgálni ebből a szempontból. A lórum elnevezés valamikor általános lehetett. Ma a R u m e x acetosat lósóskának hívják. 15—20 év előtt hallottam csúfolódásként: te lórúdgyüker! Öregektől értesültem, hogy /orumgyökérről van szó. A nárcis, Narcissus poéticus neve nárdusnak vagy márc/usvirágnak hangzik. Az ostorménfa, V i b u r n u m lantana a magyar nyelvterületen sokféle-
képpen fordul elő: ostorménfa (Diósz. és Bugát); Bernolák 'Lexicon slavicum' r e p e r t ó r i u m á b a n (VI., 208.1.) ostorményfából valót (tótul: krosinovi) is ír; a N y S z b a n ostormén van; előfordul ezenkívül még ostornyélfa (Hoffm.—Wagn., Jáv.), ostornyelüfa (Bugát). Sajnos, n e m t u d h a t j u k , melyik elnevezést, hol használják. A szó legrégibb alakja, úgy látszik az ostorménfa. (Beythe István, Stirpium n o m e n c l a t o r Pannonicus, A n t w e r p e n , 1584.) Eszerint a t ö b b i név népetimológiás alkotás. Ezekhez h o z z á f ű z ö m még a csíki ostorméz alakot is (Fitód, Sztmihály). A t e r m é s t hívják így, elég méltatlanul, m e r t a s a r j u b a n való érlelés ellenére olyan keserű, mint az epe. A paponya, Helleborus purp., t u d o m á n y o s a n h u n y o r n a k is hívják. A legtöbb s z a k k ö n y v így használja (Hoffm.—Wagn.), máshol páponya (Diósz.). N é h a más n ö v é n y e k e t is hívnak így: Physalist (Diósz., H o f f m . — Wagn.', Jáv.), E r a n t h y s hiemalist (Hoffm.—Wagn., Jáv.), D e n t a r i a enneaphillat ( H o f f m . — W a g n . , Jáv.). A ' p a p o n y a ' név előfordul ritkán papmonya f o r m á b a n is: Melius H e r b a r i u m a 85. 1., 1578, és Csikban a népnyelvben. Népetimológiás alaknak látszik. A porcsin név t ö b b n ö v é n y t jelöl. így a Polygonum aviculare-t: portsfü, portsin, disznó-pázsit (Diósz.), porcsin keserüfü, porcsfü, nagy porc, véraltató porcsin (Hoffm.—'Wagn.); disznóporcsin, utiporcsinfü, portzogó pázsit, porcing, porcingfü, porcogófü, porcinkula (Jáv.); a Polyg. floridumot: porcsin, porcsfü (Jáv.) és a Portulaca-t: Kövér Portsin, kerti portsfü, disznó-órja (Diósz.); poncsér, disznóporcsin, disznó-órja (Hoffm.—Wagn.); kövér porcsin, szelid porcsinfü, kerti porcsfü, jeges porcsin, poncsér (Jáv.). Megint az a nagy b a j , hogy nem lehet tudni, melyik nevet, hol használják. Pedig a további fejtegetés s z e m p o n t j á b ó l fontos volna. A z t tapasztaljuk ugyanis, hogy a Polyg. floridum kivételével a porcs f ü v e k e t 'disznó'-fünek, -pázsitnak, - o r j á n a k is nevezik. Tekintve, hogy a 'disznó'-összetételek a 'porcsin'-nak megfelelnek, arra lehet következtetni, hogy románsággal vegyes területen születtek. Ugyanis a 'porc', t ö b b e s 'porci' (olv. porcs) a r o m á n b a n 'disznó'-t jelent. V. ö. porcsfü, porcsinfü, stb. a d a t o k k a l a NySzból. E g y é b k é n t Bekének igaza van, amikor egy egész sor népetimológiás alakot lát ezek között. L. Porcinkulafü. 8 A repce, Brassica campestris, a Székelyföldön különböző népetimológiás a l a k o k b a n van elterjedve: repcsént, rebcsént (Maros- és Kézdivásárhely k ö r n y é k é n ) , rabcsont (Cssztmihályon), repcsont (Cstaploca). A szádokfa, Tilia nevét a háss m i n d j o b b a n kiszorítja. Csikban: hássfa, hássfatéa v. -téja, hássfavirág. R i t k á b b a n : szádogfa, -virág, szádok-, stb. Csikban a kötöző r a f f i á t háncsnak nevezik. A szarvaskerep, Lotus corniculatus, mint t a k a r m á n y n ö v é n y csak az utóbbi időben vált ismeretessé C s i k b a n : szarvaskelet v. -keret néven. III. Ebben a csoportban olyan népetimológiás neveket sorolok fel, amelyek a m a g y a r nyelvterületen élnek. Sajnos, a forrásmunkák, mint annyi más esetben is, csak elindulási alapnak jók, mivel hiányzik a hely megjelölése a felsorolások után. A bazsalikom, O c y m u m basilicum egyike a legrégebbi magyar virágoknak, Melius Péter H e r b á r i u m á b a n (1578) szerepel a basilicum, azaz 'király udvarához méltó virág' (109. 1.). Néhol a Paeonia off. is basa- vagy bazsál-
rózsa, bazsalyikom (Hoffm.—Wagn.). A z O c y m u m m a g y a r neve, a bazsalikom számtalan v á l t o z a t b a n él a nyelvben, t ö b b n y i r e a népetimológia hatása k ö v e t k e z t é b e n : bisziókfü (Pápai Páriz F. Bod-féle kiadású Szótára 1767, Szeben), bazsalyikom (Diósz.). A j u g a reptans; vadbuszsziók (Hoffm.— Wagn.), bazsalikum, bazsiliom, brasiliom, bisziók, bazsalik, basziók, biszió (Jáv.); az EtSz-ból még a k ö v e t k e z ő k e t s o r o l h a t j u k fel: bosolicom (Clusius 1584), bazsaikom (Magy. Füvészk. Ind.), barsalikom (Pápai Páriz Szótára). A buziók, busziók, büziók, bosziók, bosszujók, buszujóka, stb. alakok < rom. busuioc, < szláv. A többi pedig < klat. basilikum (EtSz). A név egyébként a Székelyföldön is ismeretes, de n e m t u d o m azonosítani az Ocymum-mal. A dudafa, M o r u s nigra a Székelyföld jó részén ismeretlen, így neve is. A z EtSz szerint < oszm. krim. dut 'maulbeerbaum', ebből v e t t é k át a szerb-horvát, bolgár, orosz, r o m á n és albán nyelvek. T e k i n t v e a szó dunántúli elterjedését, feltételezi, hogy a m. szó h o r v á t közvetítésnek köszönhető. A népnyelvi duda (Somogy m., MTsz), dudafa (Somogy m. T u d . G y ú j t . 1830, V I I : 119, Kassai, I, 454, MTsz), dudáz (Somogy m. M T s z ) 'szedret szed' népetimológiás alak. Erdély magyar-román vegyes lakosságú területein a G a l a n t h u s nivalist gyócsvir ágnak h i v j á k . N y i l v á n románból való átvételről van szó. A ghiocel (olv. gyocsel) 'hóvirág'. A rom. szó származik a lat. glaucus > g/n'oc + suff. dim. el > ghiocel. A népetimológiás gyócsvirág a m. gyócs-csal való társítás kapcsán született. A m a g y a r nyelvterületről még a következő alak o k a t s o r o l h a t j u k fel: g y ó c s é , gyolcsinka ( H o f f m . — W a g n . , Jáv.), gyócsvirág 'Gal. niv. és Gal. v e r n u m ' (Jáv.). A láionya neve tudós átvételnek látszik az 'elatine'-ből, de lehet népetimológia is, amint az alábbiakból következtetni lehet. Egyik-másik az Elatine-kből mocsaras helyen él, m i n t az El. hexandra, amelyet aztán pocsolyagyomnak is hivnak (Hoffm.—Wagn., Jáv.), s az El. alsinastrum, amelynek magyar neve pocsolya láionya (Diósz., Jáv.). U g y a n a k k o r Pesthy Fr. Magyarország helyneveiben a zalamegyei Sáska falu h a t á r á b a n említ egy Látonya nevű ingoványt. Feltevésünk jelentéstanilag igazoltnak mondható a fentiek alapján. Muskotály szavunk összes népi alakjaival: muskotáj, moskotáj, mocskotáj (-alma, -dinnye, -körte, -szöllő, stb.) és a muskátli, muskáta virág népetimológiával k é p z ő d ö t t a középkori lat. muscatellusból. (V. ö. muscata 'nux aromatica' és muscatulae 'vitis species', Du Cange). Jegyzetek. 1 Beke Ödön dr.: Népetimológia a m a g y a r növénynevekben. Különleny. a Vasi Szemle 1936. (III.) évf. 3—4. számából. — 2 Ezek a növénynevek Csíkszentmihály t á j s z ó t á r a c. g y ű j t e m é n y e m b ő l valók. — ;1 Magyar Füvész könyv. Debrecen, 1807. í r t á k Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály (rövidítve: Diósz.). — 4 T e r m é s z e t t u d o m á n y i Szóhalmaz. Ő fölsége kegyelmes királyunknak ajánlva Bugát Pál által. Budán, 1844 (röv. Bugát). — 5 Magyarország virágos növényei. A dr. H o f f m a n n Gy. átdolgozta harmadik kiadás alapján írta W a g n e r János, a m a g y a r szöveget átnézte Mágocsy-Dietz Sándor. Budapest, 1903 (röv. Hoffm.—Wagn.). — 8 Magyar Flóra (Flóra Hungarica). Irta: Dr. J á v o r k a Sándor, I—-III. kötet. Budapest, 1925 (röv. Jáv.). — 7 Kolozsvári egyetemi hallgató k o r o m b a n hallottam (az 1920-as évek végén), de nem tudom, hová való volt, akitől hallottam. — 8 L. az 1 alatt idézett tanulmányban.
14
FOKOS DÁVID
FINNUGOR-TÖRÖK MONDATTANI EGYEZÉSEK. írta : F o k o s D á v i d . — Negyedik közlemény. — 45. Ablatívusi határozóval fejezzük ki azt a részt, amelynél vkit v. vmit fogunk, érintünk. Pl. vö. hajánál fogva vonván DebrK. 11 ; az edényt fülénél fogva fogdossad Com : Jan. 83 (a -nál eredetibb abl. szerepével? De 1. Simonyi MHat 1:236, 2 : 200) | vog. kálinál püstzl 'kezénél fogva (or. 'za ruku') fogta' Munk. Nyelvj. 262 ; aw ppt]-ál3n?l nor\-towitus 'a leányt hajánál fogva fölakasztotta' Munk. 4 : 3 6 7 j mordv. pulodo kundasa, or\gi 'ich greife es an dem Schwanz, es bellt' Paas. 2 : 4 5 ; sulmamiz mon piTgidá 'kössetek meg engem lábamnál (or. 'za nogu')' Klemm 29 | finn : pidá hanta kiinni korvasta 'tartsd őt a fülénél fogva' Bud. 96 [| s ó r : apsyjaqty qáb-aldy qoldat] 'er fasste den Altén bei der Hand' Pr. 1 : 343 ; üs alyp öl aq sar atty quzuruqtaf] tart car 'die 3 Hsldensöhne das weissgelbe Pferd, beim Schwanze zerren sie es' uo. 382 | kaz. kulimnan tot, kütemá tib, annari cácemnán östöráb alib bar 'fogj karomnál, rúgj farba, azután hurcolj a hajamnál fogva' Bál. 1 : 4 6 | csag. aq qojni ajagindin asadir, qara qojni ajagindin asadir 'das weisse Schaf hángt man bei seicien Füssen auf, das schwarze Schaf hángt man auch bei s. F. auf ( = kein Unterschied ; Tod ist Tod)' Vámb. 51 ; belindin tutgil 'fasse es in der Mitte an (prends-le par le milieu)' uo. 252 | csuv. titras máteskená örindzén-allindzén pörréx 'megfogták a matuskát lábánál-kezénél egyszerre' Mész. 2 : 403. Vö. Beke NyK. 4 1 : 2 6 4 s kk„ Szendrey NyK. 4 6 : 8 2 , Fehér NyK. 4 4 : 1 7 1 . Budenz FNy. 2 96, Set. L a u s " 62, Böhtlingk 325, Schriefl KSz. 1 3 : 2 8 0 , 311, stb. 46. Ablatívusszal jelölik azt a testrészt, ahol vkit megülnek, megcsókolnak. Ezek az ablatívusi kapcsolatok természetesen igen közel állnak az előbbi pontben tárgyalt szerkezetekhez. Pl. arcul üt; ha ky arczivl vér 'si quis in faciem vos caedit' ÉrdyK. 92; térdül megütődve (Vörösmarty); üsd orrul azt a kant Lehr MNy. 4:100 | vog. chun chon junititá nagen jomas pal votmennel 'ha ki üt téged jobb orcádra' Hunf. Kondai vog. szótár 184; yumitá ftijimaid fanl-patitnzl kasdjil pütmpslá 'férjét, amint fekszik, hóna aljában megbökte a késsel' Munk. 2 : 3 0 0 | cser. mart uli pÍZP ben? maiskam $ui-g3c ruales 'der Mann schlug aus Leibeskráften den Bárén auf den Kopf' Porkka 9. (A legtöbb fgr. nyelvben újabb fejlődés alapján latívusi szerkezetet találunk ezekben a kapcsolatokban.) || szag. náqtat] sapty PuyaDakani 'auf die Wange schlug er P.-D.' Pr. 2 : 30 (vö. lat.-szal: náqqa sáp ijadyr Ai Mav\ysty 'auf die Wange schlug er den Ai M.' uo. 261); köksunár\ ári sabaldzyq 'an die Brust schlágt sie ihn' uo. 268; Ai Tolyzyn aqsynar] oqsandy den Ai T. küsst sie auf den Mund' uo. 187 | adak. janayyndan iipej '[sie] küsste ihn am Mund' Kún. 9 ; deli Mehmed-de okyny atmasile rast gele, divi gözünden urur 'der tolle Mehmed schoss seinen Pfeil ab und traf den Dew in sein Auge' uo. 178 j csuv. vara visss pidindzén sápr? 'azután háromszor arcul csapta' Mész. 2 : 457 ; pözsndzén pe'dim '(azt) fejen dobtam' uo. 449. Vö. Beke NyK. 41 : 264, Simonyi MHat. 1 : 323, Lehr MNy. 4 : 100, 307, 428, Schink.-Rabf. 36 stb. 47. Azt, hogy meddig ér valami, ma a magyarban és a fgr. nyelvekben általában lativusszal fejezzük ki (pl. torkig merült adósságba a szabóknál, fülig a kalmároknál Faludi; színig töltött pohár; finn: polviin asti 'térdig' Budenz
FINNUGOR-TÖRÖK
MONDATTANI
EGYEZÉSEK
15
FNy. 2 44), úgy, mint az idg. nyelvekben; azonban több fgr. és török nyelv tanúsága szerint itt eredetileg ablatívusi szerkezet volt használatos. Ilyen kifejezés a régi színül teljes, azaz 'színtől teljes'. Ezekben a szerkezetekben az a szemlélet nyilvánul meg, hogy a test honnan kezdve (felülről tekintve), felületének mely részétől kezdve érintkezik valami idegen anyaggal. (A másik szemlélet: színig teljes azt nézi, hogy vmi alulról tekintve meddig, mely részéig jut érintkezésbe az idegen anyaggal.) Pl. mynden yo yzetv venereekbkkel zynewl lellyes ÉrdyK. 432 ; telczeetek be mynd zynfvl az vydreketh vyzzel, es be telleek mind zynivl JordK. 627 ; tőből váglak le a karját | votj. pidesisán cos viia perene 'térdig belemennek a vízbe' VotjSz. 293 (vö. cirlijániz tsols, kuskiniz tsots vir-putskin vetlo 'nyakukig, csípőjükig vérben járnak' uo. Az előbbi mondatban tehát szerkezetkeveredéssel van dolgunk : 'térd/őr X 'térddel együtt') | cser. piiasU pt malánem kofigála-5dt]gils 'im Damme geht mir das Wasser'bis mitten an die Brust' Ramst. 143 | finn: iisen lauloi Joukahaisen, lauloi suohon suonivöistá, niittyhyn nivuslihoista, kankahasen kainaloisla 'magát Joukahajnent pedig 'mély ^mocsárba dallá övig (tkp. derekából), kastos rétbe köldöktájig (tkp. csípőhúsból), homokföldbe hónaljáig (tkp. hónaljból)' Kalevala 3 : 3 2 7 - 3 3 0 (V'ikár ford.) ; jnokse polvesta merehen, vyö-lapasta lainehesen 'térj a tengervízbe térdig (tkp. térdből), hab közibe övkötésig (tkp. övcsatból)' uo. 45:121-2; onp' on suossa suonivyösta, kankahassa kainalosta 'övig áll mocsár vizében, hónaljig homokmezőben' uo. 5 0 : 4 1 9 420; é s z t : (Wied.) ta láks harudest sadik sisse 'er ging hinein bis zu den Hüften'; pöhvest sadik 'bis zum Knie, vom Knie an" [j szag. azayyn tizüzinav\ kes- tastady, qolyn syyanaqtar\ k.-t., köznöklöf] ;syyara laslab-ysty 'die Füsse beim Knie hieb er ihr ab, die Hánde beim Ellbogen hieb er ihr ab, aus dem Fenster warf er sie' Pr. 2 : 188 | adak. liulaktan asik oldum 'ich verliebte mich bis über die Ohren' Kunos 35 (tkp. 'fültől szerelmes') | csuv. tübáreneh tir toldarne 'egész tetőig tele van rakva gabnával (a csűr; tkp. egész a tetőről föl van töltve gabona)' Reg.-Bud. NyK. 2 : 259. Vö. Simonyi MHat. 1 : 3 2 3 , 339, Beke NyK. 4 1 : 2 5 2 , Nyr. 5 0 : 1 5 8 , Fokos NNy. 9 : 2 1 , 170, Eesti Keel 1 7 : 9 7 , stb. 48. Jellemző ablatívusi szerkezet a vmiről megismerni. Pl. bolondot beszédéről, szamárt füleiről szoktak megesmérni Simonyi MHat. 1 : 150 | vog. nárpii) ául?p jamtwananil, tül ta yansikátem 'festett homlokbojtú gyeplőszáráról, onnan ismerem meg a kedvest' Munk. 4 : 1 3 | mordv. cuvto rastamodo sodavi 'a fát gyümölcséről ismerik meg'^Steuer NyK. 22 : 445 | finn : höyhenistaan lintu, tavoistaan mies tutaan 'tollairól (tollainál fogva) megismerik a madarat, szokásairól az embert' Bud. 96 ; észt: náust tundma 'am Gesicht erkennen' Wied. Gr. 328 |] oszm. asik olan gözlerinden belli dir 'a szerelmest szeméről felismerni' Kúnos 2 : 275 | anat. ssvda ccken k'izlhrin gözlerinmn belli-dir 'die liebenden Mádchen erkennt man an den Augen' Rás. 10 | csuv. eb ona kibindzen v. sassindzen palarem 'megismertem őt ingéről v. hangjáról' Reg.-Bud. NyK. 2 : 1 6 , 255 | jak. min abam kinini syrajyltan bilárá' meine Grossmutter kannte sie von Gesicht' Böhtl. 327; vö. sajyny samyrynw bilán 'den Sommer am Regen erkennend' Böhtl. Wbuch 139. Vö. Simonyi MHat. 1 : 149, 191, Beke Cser. nyelvt. 219, Set. Laus. 1 1 61 stb. 49. Ősi az ablatívusi (v. elativusi) mód- (és állapot)határozó is. Pl. gonoszul szálának 'male locuti sunt', rosszul vagyok; csalardwl mívelkedett 'dolose égit' KesztK. | vog. ti molay^l yotá sáltspeuiv? 'ily gyorsan hová menjünk?' Munk. 1:71; tü softsl minu-r\kw3 éri 'oda egyenesen kell menni' Nyelvj. 25 | mordv. jovtak victe, jovtak parste 'sprich gerade, sprich gut' 2 : 6 | finn: maistuu hyválta 'jól
16
FOKOS DÁVID
(jónak) ízlik', haisee pahalta 'rosszul szaglik (rossz szaga van)' Bud. 106 ; kylláliá 'eléggé, elegendőn' uo. 44 ; kissa nieli hiiren eláválta 'a macska elevenen nyelte el az egeret' Set. 71 ; kovasti 'keményen, erősen* Bud. 3 9 ; é s z t : müb kallimalt, odavamalt 'er verkauft teurer, billiger', sövad liha tőreit 'sie essen das Fleisch roh' Wied. Gr. 334 || kaz. jáserten, urintin, urtin 'titkon, alattomban' Bál. 3 : 90 | ufai: di]Sezdan 'véletlenül' Pröhle NyK. 3 8 : 3 3 2 | krimi: ap ar\syzdan öldü 'er starb plötzlich, unerwartet' Radl. 1 : 197 | oszm. bu jiizden 'auf diese Weise' Zenk. 972 | csuv. (Paas.) ínzártran 'váratlanul', sismen yiitran 'észrevétlenül, egészen váratlanul' ; sayaltan 'legalább' jepleren te pulsan 'akárhogyan is' Asm. 344, 346 vö. jak. yráy^ sir ucugasynan köstörö 'eine ferne Gegend erschien nah' Böhtl. 331; ár soyotoyunan y^al 'bleibe unverehücht' uo. Vö. Simonyi MHat. 1 : 324 s kk., Lehr MNy. 4 : 102 s kk., Beke Vog. hat. 59, Fuchs FUF. 1 3 : 1 7 s kk., Klemm Mondattan 172, Szendrey NyK. 46 : 95, Budenz NyK, 1 3 : 4 2 , Steuer NyK. 2 2 : 4 5 8 , Fehér NyK. 4 4 : 2 2 1 ; Bang KOsm. 1 : 4 0 , Munkácsi KSz. 1 8 : 1 4 0 ; stb. 50. Az előbbi pontban tárgyalt használatból fejlődött az a jellemző szerkezet, hogy a hányszor ? kerdésre felelő számnévi határozót ablatívusszal fejezik ki (hártnul kiáltják — mint hármat — háromszor kiáltják; vö. egyel, azaz eggyél — egyűl, a Jókai K.-ben 'semel' és 'simul' 1. Simonyi MHat. 1 : 336 és NySz.). Pl. keassatuc charmul HB.; történek egyel 'accidit semel' JókK. 20 | osztj. y^üdem-pisivet 'dreimaf Patk. 2 : 2 0 | vog. ay^-pdrsl 'egyszer' Munk. 4 : 354, yürim naksl 'három ízben (ízzel)' 4 : 2 3 6 | zürj. kik is 'kétszer', kujimis 'háromszor', medis 'másodszor' | finn: kahdesti 'kétszer', toisesti 'másodszor' Bud. 3 9 ; észt: ezitelt 'erstens, zuerst' Wied. Gr. 424; sest korrast 'für diesesmal' uo. 330. (Némelyik fgr. nyelvben a számnév ablatívusa osztószámnév kifejezésére szolgál : osztj. Castr. védat 'je fünf', xüdat 'je sechs'; 1. Patk.-Fuchs 72 | vog. akwsl 'egyenként', yüssl 'húszanként' Munk. Nyelvj. 26 | cser. iktegec 'egyenként' Bud. NyK. 3 ; 452 ; vö. Beke Cser. nyelvt. 221.) || kt. ilkidin 'zuerst, zum ersten Male', Schink.-Rabf. 36 | tel. aqta cardyr\ lárázin altydar\ tartqan qamcym pazy 'aus dem Leder des verschnittenen Ochsen bist du sechsfach geflochten, oh Peitschenriemen!' Pr. 1 : 2 0 8 ; tönöncardyt] tarazin törttöf] tartqan qamcym pazy 'aus dem Leder des vierjáhrigen Ochsen bist du vierfach geflochten, oh Peitschenriemen!' uo. I mis. kamcilarsn bistán üralar 'sie flechten ihre Peitschen aus fünf (Riemen)' Paas 59 (tkp. 'ötször') | oszm. birden 'auf einmal' Zenk. 183, 'egyszerre' Kún. 2 : 4 0 3 ; iki tausan birden avlanmaz 'két nyúl egyszerre nem vadászható (vadásztatik)' Kún. OTNy. 240 ! adak. otadan bunlar uci birden gidejler 'dann gingen diese drei auf einmal fort' Kún. 231. Vö. Simonyi ;MHat. 1 : 3 3 6 , Lehr MNy. 4 : 1 0 8 , Orbán : A fgr. nyelvek számnevei 87 stb.
Fuchs FUF.
1 3 : 6 s kk.,
51. Az ablatívus (elatívus) mikor? kérdésre felelő idóhatározók kifejezésére is szolgá'hat. Pl. örökül jár^ a szája : nappalul ( = nappal folyamán, idején) bátran járhatsz} arra ; még nyárul vdtem ezt a borjút Lehr MNy. 4 : 101 | vog. Hál toalil niinén, párái tujil jiwin 'el télen mész, vissza nyáron jössz' Munk. Nyelvj. 117 | cser. erla kecegec éstena 'holnap egész nap dolgozunk' Reg.-Bud. NyK. 3 : 1 0 8 ; nil sagadkec tol 'négy óra múlva jöjj' uo. | mordv. falinda 'im Winter' Paas. Chiest. 141 ; pzlz-ve Skadá 'ura die Mitternacht' uo. 136 | finn : alkuviikosta (v. viikon alusta) oltim elossa 'a hét kezdetén aratással foglalkoztak' Bud. 97 ; hán herási aamuyöstá 'ő éjfél utáni időben ébredt fel' Set. 63 ; isántá
FINNUGOR-TÖRÖK
MONDATTANT
EGYEZÉSEK
17
ja emanta túli jo pualiyasta saunaa(n) 'a gazda és a gazdasszony már éjfélkor jött a fürdőházba' Kannisto : Lauseopill. havaint. lant. Et.-Hámeen kielimurt. 109 ; kellő kahdelta 'két órakor' Szinnyei || kt. artádin 'morgen', óvj din 'früher' Schink.Rabf. 36 | leb. annaiÍJ 'darauf' Pr. 1 :309 | mis. atna-kíc kictan dzet\akajlarítn cakcak psssra kijaw asinaj 'am Donnerstag Abend backen meine Schwágerinnen Kuchen meinem Gatten zur Speise' Paas. 63 i anat. günuzdtn gelzmtsam, gsdzs gzlürum ailan 'wenn ich am Tage nicht kommen kann, so komme ich in der Nacht wáhrend des Mondscheins' Rás. 40 | oszm. erken, erkenden 'korán' Kún. 162; türk akli sonradan gclir 'a török esze későre (azután) jön meg' uo. 334 ] adak. aksamdan burada hic birsej jok idi 'abends war hier gar nichts' Kunos 209 ; o gedzeden av hazyrlyyyny görerek 'noch wáhrend der Nacht schaute er nach den Vorbereitungen der Jagd' uo. 218 | csuv. vissJmss-kunns v. -kundan 'tégnapelótt.' Paas. 202; ir sindzen tordzis 'reggel felkeltek' Mész. 2:297; mize suldan avlanap? 'hány év múlva házasodom ?' Mész. 1 : 100 (vö. Paas. Szójegyz. 140). Vö. Patk.-Fuchs 58, 166, Fuchs FUF. 1 3 : 1 7 , 1 8 : 2 0 2 , Kara: Ész.-osztj. hat. 79, 80, Beke Vog. hat. 62, NyK. 4 0 : 4 6 3 , Cser. nyelvt. 221, Lewy Tscher. Gramm. 137, Budenz NyK. 13:123, Fehér NyK. 44:167, 219, Klemm NyK. 45:371, Kannisto id. m. 125, 86, Schink.-Rabf. 36, Salonen Aik. 49 3 : 38 stb. 52. Ablatívusi okhatározó sok nem-rokon nyelvben is ismeretes ugyan, de azért nem egy jellemző szerkezettel találkozunk ezen a téren is. Pl. haldiáról az városnak polgári bánkódnak VirgK. 5 8 ; erriil és minden egyéb latorságirúl keményen megfeddi ötét Pázm. ; arról koldul; nevet vmiről; be velék az hálót, és csak ilyen hamar fel nem vonhatták vala az nagy sok haltul Sylv. ; 1. Simonyi MHat. 1 : 101, 193, 263. | vog. am ti po^sif] yar-táut TüT mán-supsmnsl mansr müyintiyilla ? 'ezen az én férges rénbikabőrből való rossz gatyámon (kis ingemen) ugyan mit nevettek ki?' Munk. 4 : 185; royjlvmamtvl yami ráullaylssm 'ijedtemben fölborulok' uo. 242 (vö. Nyelvj. 150) | zürj. starik gaztemítsini pondas nivjassis 'az öreg bánkódni kezd a leányai után' Szöv. 5; mudz vivsid sije régid unmovsis 'fáradtságában hamar elaludt' Népk. 122 | finn : iloitsen onnestasi 'örvendezek a szerencséden (sz. miatt)' Budenz 96 ; lapsen itkemalta en voinut tulla 'a miatt, hogy a gyermek sírt (a gy. sírásától) nem jöhettem' uo. 134 || ujg. qary bulyumdyn máning qaqyzluqum joq turur 'infolge meines Alters habe ich keinen Mut mehr dazu' Salonen 37 | kaz. aclyqtan üldi 'er ist Hungers gestorben' Radl. 1 :514 | csuv. váteran kulitstsén jileran kul 'a helyett, hogy az öregen nevetnél, a kutj'án nevess' Mész. 2 : 28 ; somurdan kajmaris 'az esőtől (e. miatt) nem mentek' Bud. NyK. 2 : 1 6 . Vö. Simonyi MHat. 1:101, 260, Fuchs FUF. 18:202, Szendrey^NyK. 49:95, 97, Klemm Pannonhalmi Évk. 1912:270, NyK. 4 5 : 3 8 9 , Steuer NyK. 2 2 : 4 4 5 , Fehér NyK. 4 4 : 1 7 3 , Setálá 61, 71, Kannisto id. m. 104, 124, Schink.-Rabf. 37, Salonen 37 stb. 53. Valamennyi urál-altaji nyelvben használatos az ablatívusi hasonlító-határozó (abl. comparationis). Ez az abl. — külön középfok-képző hiánya esetében — a melléknév „alapfokával" kapcsolatos. Pi. a barmok jobbak azoktól 'bestiae meliores sunt illis' BécsiK. 116; mentül na'gubb Sylv.; -nál raggal (ez eredetileg szintén ablatívus volt; 1. Szinnyei NyH. 6 128): semmy ygazb ezeknel 'nihil verius istis JókaiK. 93 | vog. taw dnsmml jani 'ő nagyobb nálam' Munk. Nyelvj. 8 | votj. iurimles kuarles lapeg, pisles-piules dzuzit 'niedriger als das Kraut, höher als der Baum' Wichm. 2 : 40 | cser. mülec, sakdrlec tutlo socso 'süsser als Honig u. Zucker
ist mein Liebchen' Gen. 65 | finn : mi na öleti hantci vanhempi 'én nálánál öregebb vagyok' Set. 53 („a partitivus eredeti ablativus-értékével" Bud. 86) || ujg. ayudyn adzyq 'bitterer als Gift' QB. 112:9 | bask. löndin kara kubér\éd 'éjszakánál feketébb a szemed' Pröhle KSz. 4 : 2 0 3 | csag. ildin ac joq, ttdin imc joq 'nicmand ist hungriger, aber auch niemand sorgenloser als der Hurd' Yámb. 54 | oszm. dzan maldan talli 'az élet a vagyonnál édesebb (a vagyontól édes)' Kúnos 234 | jak. luoyjan da Urduk 'höher als irgend etwas (eig. hoch, von jedem gedenkbaren Dinge an gerechnet)' Böhtl. 327. Vö. Szinnyei NyK. 46 : 300, Simonyi MHat. 1 : 2 3 6 , Binder Nyr. 18:194, 199, Klemm Magy. tört. mondattan 195, NyK. 45:369, Schink.-Rab"'. 39, Salonen 37 stb. (Folytatjuk.)
IRODALOM. Nyirl Antal dr.: A zselicsígi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása. Csurgói k ö n y v t á r , 13. k ö t e t . K a p o s v á r , 1939. 192. 1. A magyar nyelvjárások tanulmán y o z á s á n a k m i n d e n ú j a b b lépését örömmel üdvözöljük, mert benne a D e b r e c e n b e n és Szegeden megindult komoly munkának egy-egy e r e d m é n y é t l á t j u k . N y i r i A n t a l tan u l m á n y a n a g y o n is m e g é r d e m l i az elismerést, m e r t b e n n e a n v e l v j á rástanulmányok újabb módszerén e k k ö v e t é s é t , igazi f e l a d a t a i n a k felismerését l á t j u k . Szenna és v i d é k e Kaposvártól délre fekszik s az alföldi öző nyelvj á r á s t e r ü l e t d u n á n t ú l i részéhez tartozó felsődrávai n y e l v j á r á s n a k egyik szélső csücske. Ez is egyike a nyelvjáráskutatás szempontjából elhan y a g o l t t e r ü l e t e k n e k , pedig az ilyen h a t á r t e r ü l e t e k (a d u n á n t ú l i és az alföldi n y e l v j á r á s t e r ü l e t érintkező vonala) sok é r d e k e s a n y a g o t , k é r dést n y ú j t a n y e l v j á r á s t a n u l m á n y o z ó j a s z á m á r a . N y í r i négy községre korlátozta megfigyelését: Szenna, Patca, Zselickisfalud és S z i l v á s s z e n t m á r t o n . Összesen körülbelül n é g y h ó n a p o t t ö l t h e t e t t csak a négy község n y e l v é n e k megfigyelésével és feljegyzésével. Ez a r á n y lag rövid idő alatt igen gazdag a n y a g o t g y ű j t ö t t és é r t é k e s megfigyeléseket tett. T a n u l m á n y a k é t részre oszlik: N y e l v t a n és népnyelvi anyag (mesék, dalok, balladák). A nyelvtan feldolgozása nem
egyszerű leírása a megfigyelt nyelvjárási s a j á t s á g o k n a k , h a n e m igyekszik mindig n y e l v t ö r t é n e t i szemp o n t b ó l is megvilágítani az egyes jelenségeket. E b b e n H o r g e r A n t a l m u n k á j á n a k (A m a g y a r n y e l v j á r á sok) j ó t é k o n y h a t á s á t l á t j u k . A h a n g t a n t elég bő a l a k t a n követi. K ü l ö n ö s é r d e m e N y í r i tanul m á n v á n a k , h o g y a régebbi nyelvjárástanulmányoktól eltérően bőven foglalkozik a j e l e n t é s t a n n a l , megvilágítva a szavak s z ó f ö l d r a j z i és j e l e n t é s t a n i s a j á t s á g a i t és a szólások j e l e n t é s t a n á t . A r á n y l a g rövid hely j u t o t t a m o n d a t t a n i s a j á t s á g o k n a k . A z a rövid idő, a m e n n y i t Nyíri megfigyeléseire f o r d í t h a t o t t , n e m is t e t t e lehetővé a m o n d a t t a n i k é r d é s e k b e h a t ó b b t á r g y a l á s á t és megfigyelését. De r e m é l j ü k , hogy ez a k ö t e t n e m befejezése, h a n e m csak b e v e z e t é s e N y í r i m u n k á j á n a k . U t ó s z a v á b a n felcsillan a r e m é n y «egy eljövendő Somogyi-szótár megírásáról. K í v á n j u k , hogy ez a r e m é n y valóra v á l j o n . A kép, amelyetí így a négy község nyelvéről k a p u n k , a z t m u t a t j a , hogy az eredetileg az alföldi nyelvj á r á s h o z t a r t o z ó öző t e r ü l e t r e itt a szomszédos d u n á n t ú l i is t ö b b esetben hatással volt. N y í r i megjegyzi, hogy ez a négy község régi m a g y a r település. Ennél t ö b b e t is m o n d h a tunk. A d u n á n t ú l i öző n y e l v j á r á s o k a legősibb m a g y a r települések közé t a r t o z t a k ; részei a n n a k az egységes m a g y a r t e r ü l e t n e k , amely a Tiszántúlról a D u n a - T i s z a k ö z é n keresztül a D u n á n t ú l déli részét foglalta
el és á t t e r j e d t a Szerémségbe. Ezt az egységes m a g y a r n y e l v ű t e r ü l e t e t szaggatta szét a t ö r ö k hódoltság és az azt k ö v e t ő idegen telepítések. (L. A m a g y a r n y e l v j á r á s o k keletkezése c. dolgozatomat. Ethnographia. 1898.) A z a n y a g g y ű j t é s e r e d m é n y e néh á n y népmese, n é p d a l , n é p b a l l a d a a k i e j t é s hű feltüntetésével. N a g y o n é r t é k e s része a k ö n y v n e k a szójegyzék. Aránylag rövid idő alatt igen szép t á j s z ó a n y a g o t sikerült g y ű j t e n i . N y í r i n e m elégszik meo a szó egyszerű közlésével, han e m mindig egy vagy t ö b b , az élőb e s z é d b e n ellesett p é l d a m o n d a t t a l világítja meg. így elevenedik meg e l ő t t ü n k a szó jelentése és használata. A n é p r a j z i t á r g y a k a t eléggé szemléltető rajzok magyarázzák meg. A szótár nyomdatechnikai részére v o n a t k o z ó l a g van m e g j e g y z é sünk és j a v a s l a t u n k , ha újabb anyag közléséről lesz szó. N e m helyes k ü l ö n v á l a s z t a n i az á b é c é r e n d ben az a és á, v a l a m i n t az e és é, sőt N y í r i n é l még az é b e t ű t is. Ez a szétválasztás g y a k r a n elszaggatja egymástól az ö s s z e t a r t o z ó szavak a t és megnehezíti a k e r e s é s t ; az a, á és az e, é, é b e t ű k az ábécér e n d b e n egy közös h e l y e t k a p j a nak. A másik m e g j e g y z é s tisztán tipográfiai. H e l y e s a szerzőnek az az eljárása, hogy az összetett szav a k a t az összetétel utolsó t a g j á n a k a s o r r e n d j é b e illeszti. 'Ezeket az összetett s z a v a k a t kisebb b e t ű k k e l vagy a s o r b a n beljebb kellene szedetni, hogy a címszók s o r r e n d j e világosan s z e m b e t ű n ő legyen. V é g ü l elismerésünket kell kifejezn ü n k n e k ü n k is a csurgói ref. Csokonai gimnázium Fenntartótestületének, hogy lehetővé t e t t e N y í r i m u n k á j á n a k m e g í r á s á t és k i a d á s á t . BALASSA JÓZSEF.
N. Bartha Károly: A debreceni gubacsapó cch. A D e b r e c e n i Tisza Is tv án I u d o m á n y o s T á r s a s á g I. osztályának k i a d v á n y a . VI1T. k ö t e t , 2. f ü z e t D e b r e c e n , 1939. Bartha Károly jónevű etnográfusunk e m u n k á j á b a n a gubacsapómesterség t ö r t é n e t é t , a gubakészítés m u n k a m e n e t é t és mesterszótá-
rát a d j a a levéltárak és m ú z e u m o k , a m a g y a r és k ü l f ö l d i s z a k i r o d a l o m , valamint saját gyűjtése alapján. A g u b a c s a p ó céh a s z ű r c s a p ó c é h n e k egyenes f o l y t a t á s a , m e l y n e k első szabadalomlevelére 1398-ból van a d a t ; ezt a D é r i - M ú z e u m b a n m a is meglevő, 1440-ben kelt céhleyél megerősíti. A s z ű r c s a p ó k a szűrp o s z t ó készítői v o l t a k . 1738 t á j á n k e z d e t t U n g v á r t á j á n a gubavise lés d i v a t b a jönni, s i n n e n k e r ü l D e b r e c e n b e . M a g a a m e s t e r s é g hamarosan a múlté lesz, 1936-ban m á r csak négy g u b a c s a p ó m e s t e r volt D e b r e c e n b e n , s ezek közül is csak egynek volt inasa. A műveltségtörténeten kívül nagy hálára kötelezte Bartha a n y e l v t u d o m á n y t is a m e s t e r s z a v a k összegyűjtésével és a fontosabb céhbeli k i f e j e z é s e k (csapás, guba, hallás) t ü z e t e s tárgyalásával. Az ú j a b b n y e l v t u d o m á n y f o k o z o t t jelentőséget t u l a j d o n í t az ú. n. osztálynyelveknek, mert fölismerte ezek k ü l ö n f e j l ő d é s é t és a köznyelvre gyakorolt hatását. Bartha adatai alapján megérthetj ü k az elkallódik ,elpusztul, elvész, elveszelődik' ige mai jelentését. K e r t é s z ezt a j e l e n t é s t úgy magyarázza, hogy a kallás által a laza g y a p j ú s z ö v e t veszít ,hosszúságábó;l és szélességéből, a h i á n y z ó rész elk a l l ó d o t t ( N y r . 43:107). A valóságban a z o n b a n s e m m i sem k a l l ó d o t t el, m e r t a p o s z t ó csak összehúzód o t t , szövése s ű r ű b b é lett. Vélem é n y e m szerint n e m a szabályszerűen k a l l o t t p o s z t ó r a m o n d t á k eredetileg, h o g y elkallódott, h a n e m a rosszul k a l l o t t r a . A hiba m á r a szövésnél történhetik, mert ha gyengén szőtték, «a víz ö s s z e k a p j a , a víz összeszalad vele, n a g y b ú i is kicsi lesz. N e m lehet megcsalni» ( B a r t h a 39). «Rossz m u n k á t dolgozott, úgy, h o g y a kalló széjjelh o r d t a » (1829, üo. 49. 1.). «Két gub á t v e t t zsírosan, a m e l y e t is a kalló elhordott, hibás m u n k á é r t búntetőd ö t t » (1817, uo.). B a j t ö r t é n h e t i k a k k o r is, ha n e m ügyelnek a kallásnál: «Csak ára v i g y á z u n k , hogy nagyon össze n e veressük, mer n a g y b ú i kicsit csinál. A víz veri össze, o t t jön szenvedís alá, a kallóba» (39). «Már el is k é s z í t e t t h é t gubát, melyek addig k a l l ó d t a k , míg
a jó g y a p j ú b ó l h á r o m k ö z t e olvan rossz, h a s z n a v e h e t e t l e n » (1834, 43.). T e h á t elkallódik eredeti jelentése az v o l t : ,a kallóban elromlik, elpusztul, t ö n k r e megy, h a s z n á l h a t a t lanná válik'. BEKE ÖDÖN A Debreceni Aritmetika. A legrégibb m a g y a r m a t e m a t i k a i m u n k a teljes szövege, m a g y a r á z a t a , kritik á j a . í r t a : Hárs János. (Közlemények a Debreceni Tudományegyetem matematikai szemináriumából. XIV. füzet. K i a d j a : Dávid Lajos, S á r o s p a t a k , 1938.) A z 1577-ben D e b r e c e n b e n megj e l e n t m ű n e k e r e d e t i címe: A r i t metica, az az. A S z a m v e t e s n e c T v d o m a n i a , mell' az t v d o s G e m m a Frisivsnac Szam-vetesbeol Maggar nvelure... forditatot. A NySz Gemma Frisius Arithmetica név a l a t t dolgozta föl, pedig Szily Kálm á n m á r 1876-ban megállapította, h o g y teljesen e r e d e t i m ű v e l állunk szemben. A n a g y t e k i n t é l y ű n é m e t alföldi szerzőre való h i v a t k o z á s csak a r r a szolgált, h o g y a kiadó, H o f f h a l t e r Rudolf n y o m d á s z , b i z a l m a t szerezzen a m u n k a iránt, s n a g y o n valószínű, h o g y m a g a a k i a d ó volt a szerző. Öt év múlva, 1582-ben a k ö n y v e t H o f f h a l t e r v á l t o z a t l a n alakban ú j r a k i n y o m a t j a ; a 3. erősen b ő v í t e t t és á t d o l g o z o t t k i a d á s t m á r Heltai Gáspár adta ki 1591-ben Kolozsvárt. Ezt a N y S z k ú l ö n műnek t a r t j a , s H e l t a i M a g y a r A r i t m e t i k á j a címen dolgozza föl. A z 1577-es, egyetlen p é l d á n y b a n meglevő k i a d á s sem teljes; négy lap h i á n y z i k belőle, e z e k e t a r é s z e k e t H á r s a 2. k i a d á s b ó l p ó t o l t a . N a g y h á l á r a k ö t e l e z t e a k i a d ó evvel a b e t ű s z e r i n t i kiadással n e m c s a k a matematika történetének kutatóit, h a n e m a n y e l v t u d o m á n y t is, m e r t n y e l v e a k o r a b e l i életet t ü k r ö z t e t i vissza, tősgyökeres magyarsággal van írva, közvetlen hangú, helyenk é n t szellemes. A N y S z csak nagyon h i á n y o s a n dolgozta föl ezt a becses n y e l v e m l é k e t . í g y a .fasciculus, Bündel' jelentésű bál-ra csak k é s ő b b i a d a t o t idéz; a cifra csak .zérus' j e l e n t é s b e n f o r d u l elő, .számjegy' j e l e n t é s é t az EtSz is csak CzF-ból idézi, pedig a kalkulusokkal való s z á m o l á s b a n állandóan ez
a jelentése (127. 1.-tól). T é v e d azonban H á r s , h o g y a karasia posztóf a j t a n e m f o r d u l elő a N v S z - b a n (2:126). N a g y o n becses a k ö n y v b e n a p é n z e k és m é r t é k e k m e g h a t á r o zása, s az á r u c i k k e k a k k o r i á r á n a k m e g a d á s a . É r d e k e s a p á r o s és páratlan régi feles és feletlen neve ( u t ó b b i a N v S z b a n csak a 3. kiadásból), m e r t ezek a m e g v á r kett ő s ^ á m m a r a d v á n y a i (Beke N y r 56:89L A hüvelv azonban nem a h'ivelvk hosszúságmérték változata (45), h a n e m a mai hüvelv, t o k : két hiiuel kést, e7er hiiuellvel (118, 120L Azt írja a kiadó: «Az egységár m e g a d á s á n á l az egvségár utolsó szav á t megismétli: M i n d e n i k n e c a ^ o c 71/í nvolcad fél fél forintotn (55V Az egves megismétlésével f e j e z t é k ki régen a többiegvíí osztószámok a t (Beke N y r 43:138). E g y j e g y ű osztószám is az a l a n s z á m megismétlése: M i n d e n ü t t fél fél vagyon (125L Először a 10 singöt töd fél fél f e r t á l l y á (86). Ezt-is el o z t h a t o d ha fele fele (féllé-féllé) szegdelöd (116). V o l t 30 a r a t ó m , a d o c eggiknec tiz tiz p é n z t (90). A mennyiséget k i f e j e z ő k é r d ő n é v m á s t is megismétlik: I m m á r lasd m e g m i n d e n i c végben hán' hán' sing v a g y o n (94. a N y S z n e m közli). Ez a d a t kétségtelenné teszi, h o g v a kiki n é v m á s is osztó é r t e l m ű , pl.: V a l l y o n kinec kinec a z ü p é n z é r e mi i u t t ( j u t o t t ) b e n n e ? (130). I m m á r ad özüe az személlyec részét, t u d n i illic azt a meni részt a k a r eggic eggic venni (106). A szegdel f ö n t i jelentése ,oszt'. T u d j u k , h o g y a szeg e r e d e t i jelentése ,tör' v o l t : A z Fracctio semmi n e m egyéb h a n e m h a valameH' egész s z a m n a c részre való szegése, mint ha valaki egy singöt n é g y részre szegne (122); ámeni felé szegőd (124); részre szegdelt számoknac (74); vö. Egy egész singöt töröc n e g y u e n felé (124); részre törőt s z á m n a c (84). A z osztásnak még egy é r d e k e s k i f e j e z é s e : Egy t a r s o m el oszta az ö p é n z é t h á r o m reszre, az az h a r m a s a u a l el vondosa. No i m m á r vondosd el ötöseuel (137). A N y S z n e m közli a mi? k é r d ő n é v m á s , m e n n y i ? ' j e l e n t é s é t : vallyon n y o l c z m á s a t neg'uen méll f ö l d r e miért visznec? (128. 129); ö
neki egy e m b e r t a r t o z n e i e e 4 sing posztoual ö t f o r i n t é r t , min essic ( m i b e k e r ü l ) 21 sing? (135). H e t sing p o s z t o t veszöe fl: 2. h á r o m sing min esik? L á t o d hog' nyolczuan öt penzen esic, még öt p é n z mar a d a (116). A N y S z n e m közli: H a peniglen oly szam volna a k i t az ö fen fekesse m i a t t ki n e m m o n d h a t n a d : f e n n f e k v é s e , m a g a s helyi értéke m i a t t (142). N e m i s m e r e m m á s h o n n a n ezt a k i f e j e z é s t : egy e m b e r k é r d i az ö a t t i a t menni üdöse (az a t y j a é l e t k o r a h á n y s z o r o s a az övének) 135. A N y S z csak k é s ő b b r ő l idézi ezt a szólást: az konyhárra semmit nem hoznac, d e t u d n i igön szép dolog, h a szinte n e m használ-is (110). A t á r s a s s z a b á l y r ó l azt m o n d j a : M a g y a r o r s z á g b a n e n n e c e regulanac igön n a g y h a s z n a nintsen, m e r t á Magyaroc igön kemeny nyakuuac. es e g y a r á n t az fizetést (restellic) 130. M á s u t t is n a g y o n k ö z v e t l e n ü l , jóízű m a g y a r s á g g a l ír: az számlálásban kezdic iob kézről, bal k é z r e szamláluán v á k (rák) m ó d r a , m e r t ök-is vissza m e n n e c , a u a g y töröc módra, m e r t ök-is viszsza irnac: a u a g y mint az rákoc, m e r t ök-is viszsza m e n n e c az m a s z á s b a n (62). A k i a d á s é r t é k é t emeli, hogy a k i a d ó közli a 2. k i a d á s teljes a j á n lását, a kolozsvári á t d o l g o z o t t kia d á s t pedig f e j e z e t e n k é n t összehas o n l í t j a az első k e t t ő v e l . A nem s z a k e m b e r e k e t is érdekli a k i a d ó bevezetése a számolás fejlődéséről és a m a t e m a t i k a t ö r t é n e t é n e k 1577 előtti m a g y a r v o n a t k o z á s a i r ó l . BEKE ÖDÖN.
A legújabb finn n y e l v é s z e t i irodalom. A latin k ö z m o n d á s azt t a n í t j a : Inter arma silent Musae. Finn nyelvészeink alaposan m e g c á f o l t á k ezt a m o n d á s t . Míg a h a r c t e r e k e n Finnország dicsőséges élet-halálharcát vívta függetlenségéért, nyelvtudósaik n e m p i h e n t e k , h a n e m f o l y t a t ták a b é k e i d e j é b e n m e g k e z d e t t munkáikat. A háború hónapjai alatt a k ö v e t k e z ő k i a d v á n y o k jelentek meg és j u t o t t a k el h o z z á n k : 1. Finnisch-ugrische Forschungen. X X V I . k. 1. f. T a r t a l m a : Posti
Lauri: Ü b e r den S t u f e n w e c h s e l im wepsischen. Fuchs D. R.: Das obugrische D e m i n u t i v s u f f i x -n. Beke Ö.: Z u r G e s c h i c h t e eines tscheremissischen N o m i n a l b i l d u n g s s u f f i x e s . Rásánen Martti: Nochmals über ung. könyv und mord. konov. Lümola M. E.: E t y m o l o g i s c h e Bemerkungen. Beke ö.: Z u r Geldrechnung der W o t j a k e n . 2. Journal de la Société Finnoougrienne. L. k. G a z d a g t a r t a l m á ból k i e m e l ü n k két, b e n n ü n k e t is k ü l ö n ö s e n é r d e k l ő cikket. A z egyik K a n n i s t o A r t t u r i beszéde, m e l y e t Setálá s í r e m l é k é n e k f e l a v a t á s a alk a l m á v a l m o n d o t t . A f ü z e t közli a m ű v é s z i síremlék k é p é t is. A másik A h l q v i s t és B u d e n z levelezésének közlése. K a n n i s t o rendezte sajtó alá ezt a r e n d k í v ü l é r d e k e s levelezést. Szerencsére m i n d k é t t u d ó s m e g ő r i z t e b a r á t j á n a k leveleit és haláluk u t á n a levelek a l e g m é l t ó b b helyre kerültek. A h l q v i s t levelei Budenz hagyatékából a M. T. Akad é m i a k é z i r a t t á r á b a , B u d e n z levelei A h l q v i s t h a g y a t é k á b ó l a Finn Irodalmi Társaság kézirattárába. B u d e n z n é m e t ü l í r t a leveleit, Ahlqvist finnül. A J o u r n a l az egész levelezést K a n n i s t o e l ő a d á s á n a k ker e t é b e n f i n n ü l és n é m e t ü l közli. E levélváltás a l a p j á n K a n n i s t o megrajzolja a két tudósnak egymástól eltérő jellemét. Mi, a k i k olv szerencsések v o l t u n k , hogy B u d e n z e t évek hosszú során i s m e r t ü k és közelébe juthattunk, igazolhatjuk, m e n n y i r e találó K a n n i s t o jellemzése: «Budenz úgy jelenik meg előttünk, amint barátságosan mosolyog, t r é f á s k e d v é b e n van, szívesen m o n d s z ó j á t é k o k a t , de heves h a r a g r a is t u d l o b b a n n i , ha azt hiszi, h o g y igazságtalanság történt vele. A h l q v i s t ellenben kissé nehézkes, m e g f o n t o l t a n mozog s a j á t ért é k é n e k t u d a t á b a n , rideg v é l e m é n y nyilvánításaiban megingathatatlanul szilárd, távol v a n tőle a h u m o r n a k m i n d e n lehellete. Őszinte és mély az a kölcsönös megbecsülésen és tiszteleten alapuló barátság, amelyhez a k é t t u d ó s állandó hűséggel r a g a s z k o d o t t . » K a n n i s t o előadásán a k és A h l q u i s t leveleinek n é m e t f o r d í t á s a Fokos D á v i d m u n k á j a . A kötet tartalmából m é g ki kell
IRODALOM
22 e m e l n ü n k K a n n i s t o é r d e k e s tanulm á n y á t a vogul m e d v e ü n n e p e k r ő l .
Finnois 1940.
3. Mémoires de la Société Finnoougrienne. LXXXI. A hatalmas k ö t e t (574 1.) Paasonen mordvin n é p k ö l t é s z e t i g y ű j t é s é n e k II. részét tartalmazza. A t u d ó s halála u t á n Ravila Paavo r e n d e z t e s a j t ó alá és f o r d í t o t t a n é m e t r e a szövegeket.
Tunkelo E. A. Beitráge zur Ges c h i c h t e des II. Partizips im Finnischen u n d Karelischen. ( K ü l ö n n y o m a t a Finn I r o d a l m i T á r s a s á g Evk ö n y v é b ő l . 1939.)
4. A Finn-ugor T á r s a s á g l e g ú j a b b k i a d v á n y a Lagercrantz Eliel lapp s z ó t á r á n a k (Lappischer Wortschatz) k é t óriási k ö t e t e (1250 1.). Tiszteletet parancsoló tudással, hozzáértéssel és s z o r g a l o m m a l g y ű j t ö t t e össze L a g e r c r a n t z a N o r v é g i a , Svédország és F i n n o r s z á g t e r ü l e t é n lakó l a p p o k szókincsét, 30 n y e l v j á r á s b ó l 100 egyén ajkáról. A gyűjtés 1918-tól 1926-ig t a r t o t t . 5. A Finn Irodalmi Társaságnak két, b e n n ü n k e t is é r d e k l ő k i a d v á n y a j e l e n t m e g : Nissilá Viljo helyn é v t a n u l m á n y a : Vuoksen paikannimistö (ezt k ü l ö n f o g j u k i s m e r t e t n i ) és Lakó Györgynek n a g y o n ügyesen összeállított magyar olvasók ö n y v e (Unkarin lukemisto) szójegyzékkel, f i n n e k s z á m á r a . B. J.
Könyvek és folyóiratok. W. Steinitz: O s t j a k i s c h e Yolksd i c h t u n g u n d E r z á h l u n g e n . (Az észt irodalmi társaság k i a d v á n y a . ) T a r t u , 1939. 460 1. A bécsi Phonogrammarchiv legújabb kiadványai: H. 68. Róbert Lach: G e s á n g e russischer Kriegsg e f a n g e n e r . II. B. Turktatarische V ö l k e r . 2. A b t . Baschkirische Gesánge. H. 70. Walter Ruth: Experiinental-phonetische Untersuchung ü b e r die D e h n u n g k u r z e r Y o k a l e im heutigen Englisch. Az Eesti Keele Arhiv legújabb kiadványai: 16. f. Paul Arist e: D i a l e k t p r o b e n aus d e m Kirchspiel Pühalepa. T a r t u . 1939. — ^4/o Raun: Sur 'les r a p p o r t s r é c i p r o q u e s du
et
de
l'Estonien.
Tartu.
J. Mágiste: Viron kielenuudis tuksesta. (Az észt n y e l v ú j í t á s r ó l . ) K ü l ö n n y o m a t a Virittájá 1939. 3. számából. Terjek László: N y e l v t a n u n k és helyesírásunk. Szeged. 1940. Ez a k ö n y v a felsőipariskolák s z á m á r a készült. S z e r z ő j e ügyesen, világosan és jó pedagógiai érzékkel ismerteti meg t a n í t v á n y a i v a l a m a g y a r n y e l v s z e r k e z e t é t . N a g y o n helyes eljárás, h o g y a helyesírás szabályait n e m k ü l ö n t á r g y a l j a , h a n e m a velük összefüggő n y e l v t a n i részekkel k a p c s o l a t b a n . Kcrzocsa Sándor: A H ű s é g Diad a l m á n a k első kidolgozása. Budapest, 1940. E g y e t e m i N y o m d a . V ö r ö s m a r t y f i a t a l k o r i m ű v é n e k eddig k i a d a t l a n első k i d o l g o z á s á t közli Kozocsa az e r e d e t i k é z i r a t a l a p j á n , gondos irodalomtörténeti bevezetéssel. Zempléni Árpád emlékezete. Halálának 20. é v f o r d u l ó j a alkalmából. A f ü z e t t a r t a l m a : V i k á r Béla: A p rólékos holmi Z e m p l é n i Á r p á d r ó l . — W a g n e r n é R. Elza: Emlékezés Z e m p l é n i Á r p á d r a . — R u b i n y i Mózes: Z e m p l é n i Á r p á d emlékezete. — K o z m a A n d o r : A t u r á n i lantos. Vajthó László: Reviczky Gyula. M a g y a r írók. 5. sz. Budapest. 1939. Egyetemi yyomda. Várkonyi Nándor: P e t ő f i arca. J a n u s P a n n o n i u s T á r s a s á g kiadása. Pécs. (Petőfi h é t a r c k é p é n e k másolatával.) Dunántúli Szemle. (Előbb: Vasi Szemle.) 1940. 1—2. §z. T a r t a l m á ból k i e m e l j ü k : Kallós Z s i g m o n d : H e j g e t é s . — N a g y László: A csu tora. — M o r v a y , P é t e r : K á d á r t a helynevei.
NYELVMŰVELÉS Hatemeletes vagy hatemeletű ház. A N y r egy o l v a s ó j a azzal a kérdéssel f o r d u l t h o z z á n k , v á j j o n helyes-e, ha azt m o n d j u k : k é t hatemeletes. ház épült. H i s z e n úgy tan u l t u k , h o g y az -as, -es melléknévk é p z ő a jelző nélküli f ő n é v h e z járul, az u g y a n o l y a n j e l e n t é s ű -ú, -ü k é p z ő pedig jelzős f ő n é v h e z . Ebben o l v a s ó n k n a k igaza van. Számos olyan példát idézhetünk, amelyek azt m u t a t j á k , hogy ezt a k é t mell é k n é v k é p z ő t a m a g y a r n y e l v valób a n így h a s z n á l j a : tehetséges: kitűnő tehetségű, tudományos: nagytudományú, tiszteletes: nagytiszteletű, lelkes: nagylelkű, erős: nagyerejű, elmés: éleseimé jü, koros: nagykorú, neves: nagynevű, nyeles: fanyelű, vizes: bővizű; nyakas: kemény nyakú, vállas: szélesvállú, szájas: nagyszájú, hajas: őszhajú. És mégsem h i b á z t a t h a t j u k a hatemeletes ház-at, m e r t ezen kívül még t ö b b m á s esetben is az -as, -es k é p z ő t h a s z n á l j u k , ha a f ő n é v jelz ő j e s z á m n é v : hároméves és hathónapos gyermek, négylovas hintó, hatökrös szekér, kétkulacsos jellem, ötkilós lúd. Egyik helyett sem a j á n l h a t j u k , h o g y helyesebb, ha azt m o n d j u k : háromévű és hathónapú gyermek, négylovú kocsi, hatökrű szekér stb. A z igaz, h o g y a nyelve b b e n a t e k i n t e t b e n sem k ö v e t k e zetes, m e r t v a n n a k s z á m n é v v e l öszs z e t e t t főnevek, a m e l y e k e t csak -ú, -ű k é p z ő v e l h a s z n á l u n k : kétkerekű kocsi, kétfűlű korsó, háromágú vasvilla, kétélű fegyver, négylábú állat. N y u g o d j u n k bele, h o g y az élő nyelv n e m következetes, g y a k r a n szeszélyes és m o n d j u k csak nyugodtan, hogy k é t ú j h a t e m e l e t e s ház épül, j B
Félfülű. Ismeretes a m a g y a r és a többi f i n n u g o r n y e l v n e k az a s a j á t sága, h o g y a p á r o s t e s t r é s z e k e t és a hozzájuk tartozó ruhadarabokat e g y e s s z á m b a n használja, s m i k o r csak az egyikről van szó, a k k o r azt mondja: félszem(ű), félkéz, félkesztyű. M á r m o s t az az érdekes, hogy u g y a n e z t a h a s z n á l a t o t l á t j u k a k k o r is, ha a testrésznév n e m ere/
deti j e l e n t é s é b e n , h a n e m k é p e s ért e l e m b e n f o r d u l elő. A g y ő r m e g y e i Á s v á n y b a n a f e j ő r o c s k a n e v e féfülü (
Kortes. A Pallas L. szerint «állítólag e szó s p a n y o l b ó l k e r ü l t hozz á n k s először 1821. egy n ó g r á d megyei heves' képviselőválasztás alkalmával j ö t t forgalomba®, még pedig a s p a n y o l cortes szóból. T ó t h Béla a latin cohor/es-ből, H o r g e r a f r a n c i a corfége-ből s z á r m a z t a t j a szav u n k a t , a z o n b a n ú j a b b a n fölszinre k e r ü l t a d a t o k a Pallas L. álláspontj á t igazolják. í g y a J e l e n k o r 1832. évfolyamában Cortesz van, egy 1846-ban m e g j e l e n t v e r s e s k ö n y v b e n pedig korteszkedés ( M N y 2:90, N y r 35:385, az i r o d a l m a t 1. a N y e l v ő r k a l a u z b a n ) . Megerősíti ezeket egy n é p n y e l v i a d a t is az u d v a r h e l y megyei B i b a r c f a l v á r ó l : O z s v á t Árpi, a k ü kort esz vala ( N y r 35:46). BEKE ÖDÖN.
A főnévi igenév birtokragos használatához. A f ő n é v i igenév -ni k é p z ő j e s z e m é l y r a g o s a l a k b a n csak az egyes és t ö b b e s szám 3. személ y é b e n j e l e n t k e z i k (adnia, kérnie; adniok, kérniök), a t ö b b i személyben a k é p z ő végső h a n g j a h i á n y z i k (adnom, adnod, adnunk, adnotok; kérnem, kérned, kérnünk, kérnetek). A z o n b a n n é m e l y i k n y e l v j á r á s ban a t ö b b e s 3. személyű a l a k o k b a n
is csak egy m a g á n h a n g z ó van. így pl. H o r g e r a h a l m á g y i n y e l v j á r á s ból ( N a g y k ü k ü l l ő m.) ilyen példák a t k ö z ö l : A t t á l énnik a d i s z n y u ó k n a k ? Ennik a t t u n k a j o o k n a k (juhoknak). N e m szabad beliénéznik ( N y K 31:389). U g y a n i l y e n a l a k o k a t találunk H o r g e r h é t f a l u s i csángó mesegyűjteményében: Az ökröknek ennik a d o t t ( M N G y 10:27). A gyermekeknek ennik a d t a k (115). A p u l y k á k n a k ennik a d o t t (316). Ilyen alakokra van példa m á r a régi n y e l v b e n is (Kovács M. = S i m o n y i Zs. N y r 47:88, Melich N y K 50:270). Ezektől eltérnek a hevesmegyei n y e l v j á r á s megfelelő alakjai, mel y e k r e Berze N a g y J á n o s n é p m e s e gyűjteményében találunk nagyon becses a d a t o k a t : A l o v a k n a k énnek a d (Besenyőtelek, M N G y 9:32). M á sé a h á z b a n e m f é r t e k , sé énnek n e m b i r t a n n y i az a p j o k (513). A h a l m á g y i és h é t f a l u s i n y e l v j á r á s o k ban a t ö b b e s 3. személyű b i r t o k r a g -ik, s így n e m lehet megállapítani, h o g y a f ő n é v i igenév végső h a n g j a tünt-e el, vagy a b i r t o k r a g magánh a n g z ó j a . Heves m e g y é b e n a z o n b a n a b i r t o k r a g -ik-en kivül -ok, -ék, -ük is lehet ( N y F 16:23), a f e n t i a d a t o k t e h á t a r r a vallanak,' hogy a f ő n é v i igenév k é p z ő j é n e k a végső h a n g j a esett ki, épúgy, m i n t az egyes és t ö b b e s szám 1. és 2. s z e m é l y é b e n . F o n t o s volna a n n a k a megállapítása, hogy mely n y e l v j á r á s o k b a n f o r d u l n a k elő még hasonló alakok, m e r t ily m ó d o n véglegesen tisztázni leh e t n e ezt az ú j a b b i d ő b e n annyiszor t á r g y a l t k é r d é s t . B E K E Ö D Ö N
Olvasás közben. Keret. Egy idő óta n a g y o n d i v a t b a n van a keret. Ú j s á g b a n s f ő k é n t a r á d i ó b a n szócsemege lett és « s a j á t ízlés» szerint t á l a l j á k , n e m t ö r ő d v e azzal, v á j j o n mások is olyan kellemetesnek és he-
l y é n v a l ó n a k találják-e. Ezelőtt jól m e g é r t e t t ü k , ha valahol ünnepélyesen lepleztek le egy emléket, beszédben m é l t a t t a k é r d e m e k e t , ülés v a g y t á r g y a l á s során, folyamán, v a g y e g y s z e r ű e n tárgyaláson, ülésben t e t t é k szóvá, vagy i n t é z t é k el ezt v a g y a m a z t , m o s t ünnepélyes keretek között, beszéd keretében, tárgyalás keretében i n t é z n e k el m i n d e n t . S nincs az a p a r á d é s ebéd v a g y vacsora, a m i t ez a k e r e t e z ő szenvedély mohón be ne kebelezne! Sőt egy felvidéki székház-avatásról szóló j e l e n t é s b e n Szent István birodalmának kereteit h a l l o t t u k emlegetni . . . És ez a sok k e r e t n e m remek képek vagy más arra érdemes holmik kecsesebb vagy m u t a t ó s a b b f o g l a l a t á t j u t t a t j a eszünkbe. Sokkal i n k á b b egy n a g y k ö z s é g vásárterén e k d a r a b o s a n kiácsolt korlátait, esetleg egy l o m h á n cipelt jármot. — Halottakat vesztenek. Pedig ők m á r n y u g o s z n a k békén, csöndben... A z é l ő k n e k az élők elvesztése f á j és a h a d v e z e t ő s é g e k az elesett katonákat t a r t j á k számon. A magyarul elhangzó v e s z t e s é g - k r ó n i k á k kérlelhetetlenül r a g a s z k o d n a k a halottak elvesztéséhez. M i é r t ? — Elnéző bombák . . . A híradói kényelemszer e t e t v a d v i r á g a ez is és igen szívósn a k látszó: elnézés. A márciusvégi háborús hírek közt fölolvasták, h o g y b i z o n y o s repülőgépek puszta elnézésből a dán p a r t o k a t b o m b á z ták . . . N e m szállunk ki a n n a k a b i z o n y á r a é r d e k e s m ű v e l e t n e k szemléletére, amellyel «Most védekezésk é p h a t a l m a s t á b l á k r a festik a dán lobogót* — hisz m a n a p lehetséges, h o g y a tilalomfái: is lengedezve-lob o g n a k —, csak az a v é l e m é n y ü n k , hogy nem kívánhatunk a bombáktól t ö b b elnézést, amennyi tőlük merő tévedésből, vagy puszta véletlenből is kitelik. — Tanulmányút hajóval. N e m ritka a csodálkozá-
sunk, a m i é r t a p c l d a a d á s r a , tanításra hivatott r á d i ó b ó l m i é r t hallunk a n n y i f u r a g e r m a n i z m u s t . Y T ajj o n kevés a rávaló idő vagy a rávaló ember, h o g y a k ü l f ö l d i t á v i r a t i i r o d á k hírei oly helytelen m a g y a r sággal h a n g z a n a k el? A z ú j s á g í r á s ütemének kényszere magyarázat, ha n e m is m e n t s é g a p o n g y o l a s á g r a .
Azonban a székesfőváros Népművelő B i z o t t s á g á b a n m é g s e s z a b a d n a megfeledkezni arról hogy a magyar e m b e r szekéren, következésképpen vonaton és hajón utazik, n e m pedig szekérrel, v o n a t t a l vagy h a j ó v a l . (L. 1940. áprilisi M u n k a t e r v e t . ) JOZEFOVICS
SÁRI.
MAGYARÁZATOK. A "kálvinista Rójna» név története. x\zt mindenki tudja, h o g y ezt a n e v e t D e b r e c e n viseli, de azt m á r sokkal k e v e s e b b e n t u d j á k , hogy az elnevezés m i k o r k e l e t k e z e t t , kitől e r e d t és milyen é r t e l e m b e n haszn á l t a t o t t . A "kérdéssel évekig fogl a l k o z o t t Révész Imre, azelőtt a d e b r e c e n i e g y e t e m t a n á r a , ezidőszerint a tiszántúli ref. e g y h á z k e r ü let p ü s p ö k e , s k é t t a n u l m á n y t is írt róla.* M i n d k é t dolgozatból kitűnik, h o g y a «kálvinista R ó m a » t u l a j donkép gúnyolódásnak a szülötte, amely h a j d a n D e b r e c e n vallási, később nyelvi s irodalmi csalhatatlansága ellen i r á n y u l t . A r e f o r m á c i ó nagy h a r c a i b a n az u n i t á r i u s o k a híres Vplaszúti komédiában, más szóval a Debreceni disputában Péter p á p á n a k c s ú f o l j á k h a j t h a t a t l a n ellenfelüket, Méliusz P é t e r t , p a p t á r sait pedig kardinálisnak, vikáriusnak nevezgetik és csak egy lépés v á l a s z t o t t a el őket, hogy Pét e r p á p a székhelyére, D e b r e c e n r e , expressis verbis reá n e húzzák a Rónia nevet, t e r m é s z e t e s e n szintén n e m a h ó d o l a t és megtisztelés jeléül. A «kálvinista R ó m a » elnevezés gyökérszálai t e h á t a 16. s z á z a d második felére nyúlnak vissza, a m i r e m a g a m is r á m u t a t t a m egy m a j d n e m f é l s z á z a d d a l ezelőtt írt kisebb t a n u l m á n y o m b a n . * * Elülnek a hitviták, eltelik több, *1. A «kálvinista Róma». (Két elnevezés t ö r t é n e t e ) 1934. 2. K a z i n c z y és a «kálvinista Róma». 1939. ** A debreceni disputa. Fővárosi Lapok. 1892,
m i n t k é t s z á z a d és a kálvinista Róma név mintha elmerült volna az idők h u l l á m a i b a n . D e j ö t t a 19. s z á z a d eleje és b e n n e a n y e l v ú j í tási harc, az i r o d a l m i r e f o r m á c i ó , mely ha n e m a n a g y t ö m e g e k , de a t a n u l t e m b e r e k lelkében m a j d n e m olyan f o r r o n g á s t idéz elő, m i n t a h i t ú j í t á s . K a z i n c z y , az irodalmi és nyelvi f o r r a d a l o m vezére, s z e m b e t a l á l j a m a g á t D e b r e c e n n e l , amely a maga felfogását, f ő k é p a m a g a Magyar G r a m m a t i k á j á t csalhatatlannak, fellebbezhetetlen fórumnak tartja. Kazinczy Debrecennek elbizakodottságát, arroganciáját, intoleranciáját n e m győzi évek s o r á n eléggé t á m a d n i , o s t o r o z n i és m i k o r az Á r k á d i a i - p ö r h a r a g o s i n d u l a t á t l e g m a g a s a b b r a hevíti, 1808-ban kiszökken tollából, m i n t égető megbélyegzés, ez a k i f e j e z é s : Debrecen, az az igazi kálvinista Róma. A g ú n y n é v m e g s z ü l e t e t t és t e r j e d t , t e r j e d t és Debrecen n é h á n y évtizedig mint s z é g y e n b é l y e g e t viselte, mellyel n e m c s a k az i r o d a l o m emberei, Kazinczy követei, h a n e m h a l a d ó h i t t e s t v é r e i is illették, m i k o r a pesti p r o t e s t á n s teológia szembek e r ü l t az o r t o d o x alapon maradt d e b r e c e n i kollégiummal. D e f o r d u l t az idő, a szabadságharc dicsfénybe vonta Debrecent, f ő k é n t kollégiumát és N a g y t e m p l o m á t , az országgyűlés és a függetlenségi n y i l a t k o z a t színhelyét és aztán jött Jókai debreceni tárgyú elbeszéléseivel és regényeivel és az ő b ű b á j o s tolla n y o m á n a g ú n y n é v dísznévvé, a csúfság dicsőséggé vált, m i n t h a csak m e g i s m é t l ő d ö t t volna
a bibliai c s o d a : Bálám á t k a áldássá lett. A Jókai szerkesztése a l a t t megjelent Osztrák-magyar monarchia (1886—1891) v é g k é p s z e n t e s í t e t t e a kálvinista Róma n e v e t és m a D e b r e cen m a g a t i l t a k o z n é k a legerősebben m i n d e n olyan t ö r e k v é s ellen, mely őt e t t ő l a dísztől és k i t ü n t e téstől meg a k a r n á fosztani. KARDOS
ALBERT.
Eszik-iszik róla. A M N y 35. évf o l y a m á n a k 333. l a p j á n Bálint Sánd o r a k ö v e t k e z ő szegedi szólást közli: öszik-iszik rúlla ,mindig a nyelvén h o r d o z , elrágalmaz v a l a k i t ' . A szólást t e h á t n e m úgy kell érten ü n k — a m i r e e g y é b k é n t gondolh a t n á n k —, h o g y ' á l l a n d ó a n ( a k á r eszik, a k á r iszik, a k á r m i k o r , mind e n k o r ) g o n d o l reá, m i n d e n k o r emlegeti, mindig beszél róla', h a n e m n y i l v á n úgy, h o g y 'meg a k a r j a rontani, el a k a r j a pusztítani'. Itt t e h á t az eszik igének' emészt, m e g e m é s z t , r o n t , m e g r o n t , elpusztít' jelentésével (vö. Cz. F., C s ű r y ) v a n dolgunk. I g é n k n e k ezt a j e l e n t é s é t jól ismerj ü k . V ö . egyen meg a fene; megeszen a fene (Csüry); fene eszi, szú eszi a csontjait (Cz. F.), ne egyél meg 'ne g y ö t ö r j ' ( C s ü r y ) ; majd hogy meg nem evé kezét lábát érte a kapus (TE. V I , 9. L e h r m a g y a r á zata szerint «ezt a szólást a k k o r h a s z n á l j á k , ha valakit bosszúság, b á n a t ér s n e m segíthet a dolgon ( m a g á r a haragszik)» Rusztán csaknem eszi mérggel kezét lábát ( Z r i n y i ; 1. NySz., L e h r id. h. és M N y . 14:159). A m i é n k h e z h a s o n l ó összefoglaló összetételt (eszik-iszik = 'teljesen elemészt, elpusztít, m e g s e m m i s í t ' ) a votják nyelvből ismerünk. Munkácsi v o t j á k n é p k ö l t é s i g y ű j t e m é n y é b ő l i d é z z ü k a k ö v e t k e z ő ráolvas á s o k a t : « A m i d ő n a vizi b i k á n a k szarva k ö z ö t t ülvén j á r h a t s z : a k k o r edd meg, idd meg (s'i, ju) ezt az e m b e r t ! » (180 1.). « H a az izzó kövön, izzó vason k e r e s z t ü l bírok m e n n i , — ellenséges, v é s z t h o z ó szellem: a k k o r ehesd meg, ihasd meg ezt az e m b e r t ! » (uo.) «Ha a k o m l ó t alá bírod meríteni, a k ö v e t a m i k o r f e n n b í r o d lebegtetni: a z u t á n — el-
lenséges szellem! — edd meg, idd meg ezt az embert!» (186.1.) Imádságban is: « . . . megevötöl, megivötól m e n t s meg, őrizz meg!» (152. 1.). Érdekes a következő ráolvasás, a m e l y b e n e szólás n e m c s a k «teljes megsemmisítés», h a n e m talán eredetibb, értelmében is szerepel: « A m i d ő n a t e j u t a t , táncolva, tapsolva ( r a j t a ) — teljesen megetted, megittad: a k k o r edd meg, idd meg ezt' az embert!» (180. 1.) ( W i c h m a n n g y ű j t e m é n y é b e n r e n d e s e n az egyszerű 'eszik' ige h a s z n á l a t o s az e f f a j t a r á o l v a s á s o k b a n ; pl. « W e n n es dir gelingt einen weiss glühenden Stein zu essen, d a n n iss [votj. si] diesen K r a n k e n auf!» W o t j . Sprachp r o b e n 1:189). Szólásunkat azonban a vogul nyelv is ismeri. M u n k á c s i V o g u l N é p k ö l t é s i G y ű j t e m é n y é n e k 4. köt e t é b e n (358. 1.) olvassuk, hogy mik o r a m e d v e f i ú belép a h á r o m f e j ű s á r k á n y h á z á b a , o t t a s á r k á n y így f o g a d j a : «Isten n e k e m enni inni valót (tini-ajni) adott». Embert «evö ivó menkw»-rő\ h a l l u n k uo. a 2. k ö t e t 605—606. l a p j á n is. (L. még uo. 1:0217.) FOKOS DÁVID. Kinyissam-e verses ládám? k é r d i a Kalevala k ö l t ő j e , m i k o r é n e k é t kezdi. «Aukaisen sanaisen arkun. virsilappahan viritánv> (1:87—88) ' f ö l t á r j a m - e dallos t á s k á m , kinyissam-e verses l á d á m ? ' ( V i k á r Béla ford.). A z t a k é p e t , h o g y a dal lád á b a van zárva, o n n a n kell elővenni, m á s f i n n u g o r n é p e k költészete is kedveli. így Wichmann cseremisz g y ű j t e m é n y é b e n (169. 1.) a k ö v e t k e z ő dalt t a l á l j u k : ((Dalolnék, d e nincsen d a l o m ; dalaim lád á b a n v a n n a k . K i n y i t n á m [a ládát] és k i v e n n é m d a l o m a t , d e a kulcsa egy szép leány kezében van». P o r k k a 10. cseremisz d a l á b a n hasonló gondolatot látunk: «Azt m o n d j á t o k : ,Dalolj, dalolj!' csakh o g y a dalolás n e m o l y a n k ö n n y ű . A dalos l á d á n a k kulcsa a k a z á n i b ó d é előtt van. M i r e a kulcsot elhozom, vége ennek az ü n n e p n e k » . Ezt a szép költői m o t í v u m o t a votj á k b a n is m e g t a l á l j u k . W i c h m a n n 318. v o t j á k d a l á n a k f o r d í t á s a a következő: «Egy n a g y o n szép dalt énekelnék, de azok a dalok, melye-
k e t énekelni a k a r n é k , l á d á b a n (v. szekrényben) vannak. Kinyitnám a ládát és k i v e n n é m [a dalokat], csakhogy [a láda] kulcsa anyámnál yan>> FOKOS DÁVID.
Közköpü. A MTSz köszköpü címszó alatt közli s idézi még fiiszküpii, szüszkiipü, üszküpii alakváltozatait. Ü j a b b a d a t o k : köszköpü ,pletykahordó, hírhordó' (Csüry SzhSz), köszkiipü ,az, aki h o r d j a viszi a s z ó t , elferdíti; ö s s z e h a r a g í t j a az e m b e r e k e t ' (Somogy m. Szenna, Nyíri). Ettől különválasztja a MTsz azt a szót, amely k é t szólásban fordul elő: Közköpüre eresztötték .osztás alá' (Kiskúnhalas), a Becsali csárda a zsiványok küzköpiije (Hortobágy). H o r g e r ( M N y 3:406) azon o s í t j a u g y a n a k é t szót, de mindegyiket a köpü más-más jelentésével m a g y a r á z z a . H e l y e s n e k t a r t o m azt a m a g y a r á z a t o t , amely szerint az első közköpü köpüje ,forrás- v. k ú t f a l u l a l k a l m a z o t t tágas öblű (kio d v a s o d o t t v. k i v á j t ) f a d e r é k ' (küpü Székelyföld). Némi változtatással azt is elfogadom, hogy a közköpü a z u t á n azt j e l e n t e t t e : ,közös kút', H o r g e r szerint ,közös forrás', s őszerinte a z u t á n a h í r h o r d ó , pletyk a h o r d ó lett a h í r f o r r á s , p l e t y k a forrás. Én úgy k é p z e l e m a dolgot, hogy az ilyen falusi közös k ú t a leányok, asszonyok esti találkozó helye, valóságos kaszinója volt, a h o n n a n n e m n a g y o n siettek haza, m e r t o t t t á r g y a l t á k meg a falubeli eseményeket, s maga a k ö z k ö p ü , a közös k ú t lett a f o r r á s a a sok pletyk á n a k , s ezzel a z t á n a z o n o s í t o t t á k az olyan személyt, aki t e r j e s z t e t t e a p l e t y k á k a t . H a így f o g j u k föl a dolgot, a zsiványok közköpüjében n e m kell k e r e s n ü n k a ,méhkas' jelentésű köpüi, m e r t o t t s z o k t a k tanyázni, o n n a n kelnek p o r t y á z á s r a , s oda térnek vissza-vissza zsákm á n n y a l m e g r a k o d v a , m i n t a méhek a k ö z ö s k ö p ü b e . A csárda nem t a n y á j a a z s i v á n y o k n a k , hisz o t t k ö n n y e n elfognák őket, oda csak m u l a t n i j á r t a k , vagy legföllebb zsákm á n y u k a t értékesíteni, m e r t a csapláros g y a k r a n volt a zsiványok org a z d á j a . A m i a k ö z ö s k ú t , a közk ö p ü volt a falubeli a s s z o n y n é p n e k , az volt a csárda a z s i v á n y o k n a k :
találkozóhely, ahol e l m o n d t á k egym á s n a k , hol j á r t a k , hol van kilátás újabb zsákmányra, hol f e n y e g e t i ő k e t az elfogás veszedelme. A közköpüre ereszt ,osztás alá' szólás szintén a k ö z ö s k ú t f o g a l m á b ó l mag y a r á z h a t ó . A szólásban az a t y a f i ság k ö z ö s t u l a j d o n á r ó l v a n szó, ingóságról v a g y ingatlanról, m e l y e t egy d a r a b i g közösen használtak, m i n t a falusiak a k ö z ö s k u t a t , d e a z t á n a l k a l o m a d t á n k ö z ö s megegyezéssel m e g o s z t o z t a k r a j t a . BEKE ÖDÖN.
Enged, engeszt, engesztel. Balassa följegyzése szerint a szlavóniai n y e l v j á r á s b a n engesztö tigany ,zsír olvasztó lábas', engeszték pedig ,zsír' ( N y r . 23:311). Nyilvánvaló, h o g y e z e k b e n az alapszóul szolgáló engeszt ige e r e d e t i jelentése ,olvaszt' volt. E j e l e n t é s n e k n a g y o n réginek kell lennie, m e r t m e g v a n más, távoli n y e l v j á r á s o k b a n is, így pl. a m o l d v a i északi c s á n g ó k n á l : megeng eszt .schmelzen (tr.): auslassen' ( W i c h m a n n ) ; kiolvaszt (pl. szalonn á t ) ( R u b i n y i N y r . 30:174); a huny a dmegyei Lozsádon engesztel a l a k b a n .olvaszt, leolvaszt' jelentéssel; kiengesztel ua. pl. engeszteld ki az a j a k á t ; o d a f a g y o t t az a b l a k r a ; ( M T S z ) Ez egy zalamegyei n é p d a l b a n is e l ő f o r d u l : T a r c s ki kis lány azt a g y e r t y á t , engeszteld föl az a j a k á t ! ( N y r 23:48). V i s s z a h a t ó enged a l a k j á b a n is m e g v a n ,olvad' jelentése, pl. M á n engedett e kicsit a főiit f a g y a ( C s ü r y SzhSz); enged, ,schmelzen (vom Eis)' ( H é t f a l u ) ; elenged d u r c h W á r m e od. Hitze schmelzen (intr.); e hó tavaszval enged él, ,der Schnee schmilzt im Frühling' (Moldva, északi csángók, Wichm.); megenged, .megolvad' ( U d v a r h e l y m. Bögöz N y r 34:220); engedelmes (idő) ,lágy, e n y h e ' ( V a s m., H e v e s m. 1840, F e j é r m. Csákb e r é n y N y r 45:140); e. az ü d ő ,olv a d a f a g y ' (Tiszadob) M T s z . ; .meleg, langyos', pl. mos m á n engedelmesebb idöü v a n ide be: be van f ű t v e (SzhSz). A Székelyföldön éngül alak is v a n : félengül, a bras1
A s z ó k e z d ő z á r t e-re n é z v e vö. a n y i t r a v i d é k i n y e l v j á r á s b a n : cngeggye ( N y r 29:140), önged ( U d v a r hely m. M T s z ) .
sómegyei H á t f a l ú b a n féléngiil, ,fölolvad' ( M T s z ) . A régi n y e l v b e n sem az engeszt, sem ez a j e l e n t é s n e m m u t a t h a t ó ki s a n n á l é r d e k e sebb, h o g y CzF-nál az enged 3. jelentése: ,meglágyul (a hideg, v. fagy, hideg által m e g m e r e v ü l t test', pl. enged a fagy, a tél, a hó, jég, mid ő n elolvad; az idő); engeszt ,lágygyá tesz, olvaszt'; pl. A déli szelek meg- v. fölengesztik a havat. jeget. A z E t S z szerint az engeszt-re nincs b i z t o s a d a t , de- az i d é z e t t n é p n y e l v i a d a t o k i g a z o l j á k CzF-t. V ö . még F a l u d i n á l : a viaszt engeszteli és lágyítja; a k e m é n y vasat, ha t ü z h e z t a r t y u k , u g y megengesztellyük és lágyittyuk, h o g y gyenge vas fonal o k r a lehet n y ú j t a n i (NySz). Engesztel t e h á t t k p . a. m. ,lágyít, puhít, olvaszt'. M i n d e n e s e t r e a r r a fig y e l m e z t e t n e k ezek az a d a t o k , h o g y mily f o n t o s a h a t á r n y e l v j á r á s o k szókincsének tanulmányozása. BEKE ÖDÖN.
Virgő. Szabó T . A t t i l a erdélyi helynévkutatásai során kimutatta, h o g y az erdélyi Virgó h e l y n é v a virrog (1. sz. virgok) .pörlekedik, veszekszik' ige melléknévi igenévi s z á r m a z é k a , s olyan helyek n e v é ü l használatos, a m e l y e k é r t p e r f o l y t ( M N y 35:50). E z t a virgó szót Kriza is k ö z ö l t e a V a d r ó z s á k b a n a köv. értelmezéssel: ,két fél közti p e r e s hely, m e l y e t m i n d k é t fél mag á é n a k t a r t ' ( U d v a r h e l y m.). A z a d a t m e g v a n a M T s z b a n is, amely G y e r g y ó b ó l még a köv., b i z o n y á r a szintén idevágó a d a t o t közli: virgófold ,olyan föld, a m e l y e t a családtagok v. a család ágai közösen bírnak, úgy h o g y é v e n k i n t v á l t a k o z v a h a s z n á l j á k ' . 1 A M T s z ettől különv á l a s z t j a ezt az, u g y a n c s a k Csik m e g y é b ő l közölt t á j s z ó t : virgó-föld ,fáktól, c s e r j é k t ő l megtisztított, de még föl n e m s z á n t o t t föld'. Ez a jelentés az előbbivel e g y ü t t valószí1
T e h á t n e m a forgó-val függ össze e b b e n a k i f e j e z é s b e n : forgólag bír ( s z á n t ó t v. kaszálót, a m e l y e t kicsiny v o l t a m i a t t n e m é r d e m e s fölosztani): t ö b b e d magával közösen b í r j a , úgy hogy é v e n k é n t váltak o z v a h a s z n á l j á k ( H á r o m s z é k m.) MTsz.
nűleg a virgó szó e r e d e t i jelentésén e k e l h o m á l y o s o d á s a f o l y t á n keletkezett. A virrog szóval összefügg ez a d u n á n t ú l i t á j s z ó is: virgódik .vesződik'; megvirgódik ,megküzd, megbirkózik (pl. a betegséggel)' ( K a p o s v á r vid. M T s z . virgószik .vesződik'. Légrád N y r 43:43.). V i k á r szerint a virgódik j e l e n t é s e : .bajlódik k ü z d , harcol', s e l ő f o r d u l egy j u t á i b e t y á r d a l b a n : D e h o g y axnég itt virgódtunk, B o r z a s z t ó rossz hirt h a l l o t t u n k (Somogy m. n é p k . M N G y 6:167, 426). E n n e k v á l t o z a t a : megvirgad ,megküzd, m e g b i r k ó z i k (pl. a hidegleléssel)' ( S o m o g y m. Á d á n d MTsz). BEKE ÖDÖN. Padmalygcrenda. Szentimrei Jenő erdélyi író «Ferenc t e k i n t e t e s úr» c., Kölcseyről szóló é l e t r a j z i regén y é b e n beszél p a d m a l y g e r e n d á r ó l , s K a r d o s A l b e r t v é l e m é n y e szerint az író h i b á s a n h a s z n á l j a padlásgerenda helyett, mert a padmaly f ö l d a l a t t i üreg a v í z p a r t j á n vagy a s í r g ö d ö r b e n . A b b a n igaza van K a r d o s n a k , h o g y a szónak ez az eredeti jelentése, de mégis kételkedem, h o g y Szentimrei helytelenül h a s z n á l t a a szót. V a n ugyanis a p a d m a l y n a k az e r e d e t i jelentésből f e j l ő d ö t t egyéb j e l e n t é s e is, így ,a k e m e n c e b e l s e j é n e k alsó szöglete, ahol az oldala meg a f e n e k e összehajlik'. A padmalyt sok helyt a n é p ö s s z e t e t t szónak érezte, s azt hitte, h o g y a pad szó rejlik benne, s elv o n t a belőle a maj, maly alakot, m e l y n e k jelentése azonos a padmaly éval; azonkívül beszélnek az ágy, a d i v á n y mayáról, mely az ágy fal mellett levő részét, a d i v á n y h á t a és az ülése k ö z ö t t i b e h a j l á s t jelenti. Sőt egy szentesi a d a t szerint (Beke N y r 63:115) moj alakban g e r e n d á z a t o t is j e l e n t h e t . N é z e t e m szerint t e h á t a padmalygerenda a p a d l á s eresz felé eső ger e n d á j a . M i n d e n e s e t r e f o n t o s volna a d a t o k a t kapni, hogy a népnyelvben ez a szó e b b e n a jelentésben valóban használatos-e, s mely vidéken. BEKE ÖDÖN. Máma, mama. A M T s z megjelenése ó t a rengeteg n é p n y e l v i anyagot közöltek a N y r , M N y , N y F egyes k ö t e t e i b e n és önállóan ki-
adott nyelvjárástanulmány okban, azonkívül néprajzi folyóiratokban és ilyen t á r g y ú m ű v e k b e n , a z o n b a n s z ó t á r o z á s h i j á n ez az a n y a g csak n a g y üggyel-bajjal, rengeteg időveszteséggel h a s z n á l h a t ó , s e r r e még az EtSz sem vállalkozott. R á m u t a t t a m , h o g y b a r a n y a m e g y e i származású írók a máma helyett marná a l a k o t h a s z n á l n a k ( N y r 61:64). M o s t r á a k a d t a m a N y r b e n is a n é p n y e l v h a g y o m á n y o k k ö z ö t t e r r e a szóra baranyaózdvidéki közleményekben: D e csak h a d lén, l á n y o m , n e m fár o t t a m é még marná (27:334). Kikerű rnég marná az is (336). BEKE ÖDÖN.
Sugár, kutsudár. D u n á n t ú l a kutsudár a k ú t g é m r ő l lefüggő rúd, amelynek végére a vödör van a k a s z t v a . F e h é r és S o m o g y megyéb e n e n n e k n e v e sudárfa, a Csallók ö z b e n sudarléc, a B a l a t o n mellett, V a s , Somogy, B a r a n y a m.-ben egyszerűen sudár (MTsz.) Ismeretes, hogy a sudár a z o n o s a sugár szóval, s Veszelszki 1798-ban ezt az a l a k o t h a s z n á l j a ( N N y 8:158). Egy n y i t r a m e g y e i n é p d a l b a n pedig sugárfa neve f o r d u l elő: .Téges a sugoárfa, n e h é z vizet h ú z n y i (Kolon, N y r 29:140).
"
BEKE ÖDÖN.
Fiirészbak. A Balatonfelvidéken azon X alakú készülék, m e l y e n a f á t fürészelik ( N y F 40:57); T a t a t ó v á r o s b a n is fíríszbak a neve (Nyr 39:77), a B a k o n y a l j á n firíszöllüő bak ( N y F 34:55), a s o m o g y m e g y e i Szennán firészölö-bak (Nyíri), másutt egyszerűen bak (Kemenesalja N y F 3 3 : 20, Szigetköz 38:30, Kolozsvár M T S z ) . N y i l v á n v a l ó , h o g y a kecske szétt e r p e s z t e t t l á b á h o z való hasonlatossága f o l y t á n k a p t a nevét (1. Beke N y r 68:46), a z o n b a n n é z e t e m szerint az átvitel a n é m e t n y e l v b e n t ö r t é n t , s mi o n n a n k a p t u k (Bock, Ságebock). V a l ó s z í n ű v é teszi ezt a kocsisülés bak, n é m e t Bock neve, amely eredetileg nyilván a kocsi elejére h e l y e z e t t k e c s k e l á b ú ülés volt. U g y a n e z e n a szemléleten alapszik a f ü r é s z b a k k e l e t m a g y a r o r s z á g i kecske n e v e (Felsővisó N y r 41:291, Fogaras 42:111, M o l d v a 30:172, fűrészelő kecske Brassó m. T a t r a n g
M N G y 10:245), s az e r e d e t i szemléletet még hívebben tükröző kecskeláb (Bihar m. T á r k á n v N y r 43:166, D e b r e c e n R u b i n y i , A b a ú j m. N a g y s z a l á n c N y F 13:44). Kassa v i d é k é n kecskeláb a s ü t ő t e k n ő alá t e t t g ö m b ö l y ű a l k o t m á n y és az a k é t á g ú karó, a m e l y h e z a s ö v é n y t f o n j á k ( N y r 25:384).
BEKE ÖDÖN.
Remek. Ismeretes, h o g y a remek e r e d e t i j e l e n t é s e , d a r a b ' volt, a mesterremek pedig ,Meisterstück'. k é s ő b b a z t á n a remek m a g á b a n is ezt j e l e n t e t t e . Érdekes, h o g y a váci n y e l v j á r á s b a n a remek k á r t y a m ű s z ó k é n t is h a s z n á l a t o s ,Kunsts t ü c k ' j e l e n t é s b e n : A k á r t y á n á l az egyik remeket m o n d , a z t feleli a m á s i k : Jó, jó, s n e m is d r á g a ( N y F 10:51).
BEKE ÖDÖN.-
Feterész. ( N y r 67:103). Feter a l a p s z a v a m e g v a n a főt őr igében, pl. fötör a tik , p o r b a n f i i r ö d v e kotor' (Zala m. Légrád, H a l l e r 28, N y r 43:42). V i k á r is k ö z ö l t e egy s o m o g y m e g y e i találós m e s é b e n : H o l fötör a kotlós tik l e g t ö b b e t ? — A hasa a l a t t ( J u t a M N G y 6:243). U o t t S z e n n á n kifötör, kifötri (a t y ú k ) , . , k i f ü r d i s z á r n y á v a l a f ö l d e t , szalmát'. J a j , az a sárga csibe b e n t v a n a kerbe, összeföiör-kotor ot m i n d ö n t ( N y í r i ) . K o v á c s V i l m a értesítése szerint uott Toponáron fötör a. m. ,kapar', d e a z t is m o n d j á k : Eső léssz, m e r t a tikok f űr önnek a porba. R o z s n y ó n is: Porba fürdik a veréb: eső lesz ( N y r 32: 452). Kiföröd, ,fürdésszerű mozdulattal k i h e v e r (veréb, t y ú k m a g o t a földből)' ( B a k o n y a l j a N y F 34:96). Kiférédték a v e r e b e k a kelő kend e r t a f ö l d b ő l (Székelyföld M T s z ) . A feter nyilván a fertő, fetreng c s a l á d j á b a t a r t o z i k , s b á r itt a fürdik azonos j e l e n t é s b e n f o r d u l elő, v é l e m é n y e m szerint a k é t ige n e m tartozik
össze.
BEKE ÖDÖN.
Mezítláb, mezítkéz. A régi nyelvb e n a mezitlábbal (mezétlábbal) mellett e l ő f o r d u l mezít szárral és mezít fővel is (NySz). K á l m á n y Lajos szerint a T e m e s k ö z b e n azt is m o n d j á k mezét kézzel: é g y ü h e t tűlük (t. í. a k u t y á k t ó l ) mezét kézzel
is (Szeged n é p e II. 242), vagyis .üres kézzel' ( M T s z n e m közli). A z o n b a n n e m biztos, hogy ez a k i f e j e z é s régiséget ő r z ö t t meg, lehetséges, hogy csak a mezítláb mintájára alakult.
BEKE ÖDÖN.
Vaj, lúdvaj, h á j v a j ( N y r 65:156). A vaj eredeti zsiradék j e l e n t é s é h e z vö. még: vajazó .zsiradék' ( M á t y u s földe), vö. zsírzó ,zsiradék' (Heves m. 1840 MTsz), zsírozóu ,zsíros húsnemű, melyet Ízesítés és zsírozás végett az ételbe f ő z n e k (pl. egy d r b szalonna v. f ü s t ö l t s ó d a r ) ' Szamoshát (Csüry), zsírozó ,szalonna' (Szilágy m. Bürgezd, M T s z ) . BEKE ÖDÖN.
Javasol és jósol ( N y r 60:243, 68: 30). A z O r m á n y s á g b a n a javos egyszerű, n é h a testi hibával, pl. vaksággal is m e g v e r t f é r f i v. asszony, aki firól-fira szálló, ősi kuruzslót u d o m á n y t ő r i z g e t e t t s a nép előtt orvos és jós, t e h á t j ö v ő b e és m ú l t b a látó volt egy személyben. Betegségeket állapított meg s gyógyított, egymástól t u d n i se akaróKat fívelt össze, szerelmeseket fívelt el egymástól, s óva i n t e t t jövőbeli, előrelátott veszedelmektől. E z é r t i j a v o s t fives-nek is hívták, az aszs z o n y j a v o s t pedig tudósasszonynak Mögjavasóta azt is j e l e n t e t t e : megjósolta (Kiss G . 150, 276, 290). Egy debreceni elbeszélés szerint a javasasszonyhoz f o r d u l t a k , ha elveszett v a l a m i j ü k ( N y r 23:383). N a g y s z a lontán javasasszo" , kuruzsló, jós asszony', megjavasol ,megjósol' (42: 304). BEKE ÖDÖN.
Néhány megjegyzés. T ó b b kis m e g j e g y z é s e m e t s z e r e t n é m közölni, talán e g y ü t t é r d e m e s e k egy cikk nyilvánosságára. Beke Ödón a kétkés (haris) madárnévről ír (67:51—52.). A kétkés nevet a m a d á r , azt hiszik, o n n a n k a p t a : «mert h a n g j a olyan, mint mikor két e v ő k é s t e g y m á s o n élükkel k e r e s z t b e n gyors ü t e m b e n végighúzunk". «Az is b i z o n y í t é k a a haris h a n g u t á n z ó neveinek, hogy h a n g j á t sok szólásban emlegetik.®
A haris tudvalevőleg r e n d k í v ü l félénk m a d á r , amely alig m u t a t k o z i k az e m b e r i szem előtt, s így a n n á l f e l t ű n ő b b h a r s o g ó h a n g j a . » Minde n n e k megerősítésére, úgy érzem, i d e k í v á n k o z i k C z u c z o r G e r g e l y néh á n y s o r a is: T e k i n t e t e s Singi e r e d e t i egy k é p G y a k r a n szól, b e s z é d e h o l o t t b i z o n y n e m szép, M i n t h a r i s k i á l t á s a tiszta búzából, Parlag n y e l v e kirí a g r a m m a t i k á ból... (Singi úr magyarsága.) Beke ö d ö n t ö b b s z ö r foglalkozik az edény szó jelentésével. (67:105— 106, 68:47—48, 68:33.) H a m i s n a k találja a z t a m a g y a r á z a t o t , hogy az edény eredetileg étkezésre, vagy élelmiszer ő r z é s é r e szolgált. A szó e r e d e t i j e l e n t é s é n e k a ,szerszám'-ot, ,eszköz'-t t a r t j a . K ü l ö n b ö z ő nyelv e k h a s o n l ó jelenségeit idézi és megemlíti azt is: «Az edénynek ,eszköz' j e l e n t é s é t megerősíti... Károlyi bibl i a f o r d í t á s á b ó l : A z leuitác visellyéc az s á t o r t és m i n d e n ö edénit: et o m n i a utensilia eius.» T a l á n n e m lesz egészen é r d e k t e l e n , ha megj e g y z e m , h o g y e n n e k a bibliai versnek a héber szövegében is olyan szó van, a m e l y i k e d é n y t is, eszközt is j e l e n t . A G e s e n i u s — B ü h l : H e b r á isches u. A r a m á i s c h e s H a n d w ö r t e r b u c h ü b e r das A l t e T e s t a m e n t 17 (Leipzig, 1921) szerint a k'lí: *Gerát, ö. so allgem., dass es am besten m. G e g e n s t a n d , übers. w.»} különleges jelentései: 1. G e f á s s . 2. Sack. 3. G e p á c k eines Lagers. 4. K. vókor. P f l u g g e r á t . K'lé rechev. Wagengeráte. 5. Kleid. 6. W e r k z e u g , Instrum e n t . 7. W a f f e n . 8. K a h n . A M a n d e l k e r n : V e t e r i s T e s t a m e n t i Conc o r d a n t i a e (Editio minor, Lipsiae V e i t et C o m p . ) s z e r i n t : supellex, vas; vestes, o r n a t u s ; n a v i g i u m ; ins t r u m e n t u m ; a r m a . ( L á t j u k mellesleg, hogy a h é b e r szó t ö b b különleges j e l e n t é s e is egészen megfelel a m a g y a r edény szó egyik-másik népnyelvbeli j e l e n t é s é n e k . ) D e t r e László a paraszt szó jelentésváltozataival foglalkozik. A paraszt s z ó n a k n á l u n k lealacsonyító j e l e n t é s e van. A m i k o r ugyanis a m a g y a r lovasok b e h a t o l t a k h a z á n k
jelenlegi területére, l e n é z t e k a földművelő szláv p a r a s z t o k r a . N é m i l e g talán e m l é k e z t e t e r r e a h é b e r ám hoórec kifejezés jelentésváltozása. A z ám hoórec j e l e n t i az ország lakosságát, a föld n é p é t , stb. P é l d á u l : «És elhurcolta az egész Jeruzsálemet, összes f e j e d e l m e i t és m i n d e n vitézeit, tízezer foglyot, az összes m e s t e r e m b e r e k e t és l a k a t o s o k a t , úgy h o g y a föld szegény népén kivül senki sem m a r a d t ott.» (Kir. II. 24, 14.) K é s ő b b ez a k i f e j e z é s azt a különleges j e l e n t é s t k a p j a : a Szentf ö l d p o g á n y , t i s z t á t a l a n lakossága. A biblia u t á n i k o r b a n p e d i g : a tudatlan, t ö r v é n y b e n j á r a t l a n . ( E b b e n az u t ó b b i j e l e n t é s b e n h a s z n á l j a m a i napig a zsidó n é p n y e l v is.) A M a n n h e i m — G r o s z : H é b e r — m a g y a r szót á r szerint: «Ám hoórec paraszt; t u d a t l a n . Ám hoárócusz n. t u d a t lanság.®
VIDOR PAL.
Tehénhús. Beke Ö d ö n úgy említi ezt az ö s s z e t e t t szót, m i n t h a csak a szélein élne a m a g y a r n y e l v t e r ü letnek, például Gyergyóújfaluban (Csík m.) és Felsőőrben (Vas m.). A tehénhús a z o n b a n él M a g y a r o r szág k ö z e p é n is, D e b r e c e n b e n és a H a j d ú s á g b a n , ahol r é g e b b e n közk e l e t ű v o l t a tehénhús és ahol a n é p n y e l v b ő l m a sem s z o r í t o t t a ki a hivatalos színezetű marhahús. K. A.
A hejgetés két sora. (Egy tréfás mondóka változatai.) Ahhoz nem szólok, hogy a hejgetés v a l ó b a n az ősi p o g á n y t e m e t é s t jelenti-e és hogy a hejgetésnek a Nyelvőrben (68:98) a V a s i Szemle n y o m á n közölt nyolc sora a h a l o t t i szertartást végző m a g y a r a j k á r ó l m a r a d t - e fenn, d e azt n e m h a l l g a t h a t o m el, hogy a nyolc sor közül k e t t ő közismert egy t r é f á s gyermek-versikéből. Ez az ismert k é t sor: «Puszta p a j t a fedetlen, H á r o m v e r é b n e k h a t szeme.»
E z t a k é t s o r t megelőzi egy és k ö v e t i is egy, a m e n n y i r e emlélcszem, s az egész így hangzik, lega l á b b így h a n g z o t t az én szoboszlói iskolás k o r o m b a n : «Árva Puszta Három Tehén
borjú anyátlan, p a j t a fedetlen, v e r é b n e k h a t szeme, s . . . . fekete.»
A k i e l m o n d t a , h o z z á t e t t e a kérd é s t : M i a z ? A k i hallotta, ha ism e r t e a verses találós k é r d é s t , rávágta: A b bizony! A V a s i Szemlének a h e j g e t é s t magyarázó cikkére a N é p r a j z i Múz e u m é r t e s í t ő j e is (1939. 2—4. sz.) felfigyelt és M o r v a y P é t e r az általam i d é z e t t k é t s o r t szintén kiegészíti n é g y r e ilyen f o r m á n : «Szenes t ő k e f e k e t e , H á r o m v e r é b n e k h a t szeme, N y i t o t t p a j t a fedetlen, Á r v a b o r n y ú anyátlan®. Ö is t r é f á s m o n d ó k á n a k ismeri, po gány halotti szertartási maradv á n y t n e m a k a r b e n n e látni, s ő szerinte is ez a c s a t t a n ó j a : Abbiza! M o r v a y n e m elégszik meg a saj á t emlékezetével, h a n e m h i v a t k o zik Krizára, a k i n e k Vadrózsái-bari (1863) m a j d n e m szóról szóra megtalálható. A t r é f á s m o n d ó k á t — a k á r van benne p o g á n y regős maradvány, a k á r nincs, n e m á r t f e l ú j í t a n i , m e r t — úgy látszik — k i v e s z ő f é l b e n van. Én ugyanis h i á b a f o r d u l t a m D e b r e c e n b e n a n é p fiaihoz és a néppel, n é p n y e l v v e l foglalkozó tan u l t e m b e r e k h e z , legalább tízhez, e g y i k ő j ü k sem ismerte. Pedig érdemes életben t a r t a n i , m i n t a m a g y a r nép j ó k e d v é n e k , naiv szellemességének a t e r m é k é t . KARDOS ALBERT.
A kiadóhivatal
értesítései.
A M a g y a r N y e l v ő r é v e n k é n t n é g y s z e r j e l e n i k meg, A M a g y a r N y e l v ő r előfizetési á r a egész é v r e 5 pengő. Külföldi előfizetők számára 6 svájci frank, Németországban 5 márka. Félévi előfizetést n e m f o g a d u n k el.
A MAGYAR N Y E L V Ő R szerkesztősége és kiadóhivatala „„ m,* Budapest, V., Klotild ucca 10/A.
Postatakarékpénztári számla:
~Dr. DBalassa , ,, . Jozseí 2560 Orsz. Néptanulmányi Egyesület: 25.241
Telefon: 310
634.
STEMMER D D O N Tudományos és művészeti antiquarium
*
B u d a p e s t , V, G r ó f T i s z a
István
N a g y nyelvészeti,
Könyvkereskedés
ucca
14
r a k t á r k é s z l e t
néprajzi,
régészeti
és történelmi
müvekből.
V á s á r o l u n k tudományos arcképeket
müveket, és városi
értékesebb látképeket, egyes
régi könyveket, régi térképeket, magyar folyóiratok sorozatait és számait.
Megvételre keressük: Károli, Biblia I. k i a d á s á t (1590.), v a l a m i n t egyéb m ü v e k e t , m e l y e k r ő l egy keresleti listát kívánatra készséggel rendelkezésre bocsátunk.
T A R T A L O M : Balassa József: Lator . Beke Ödön: Ü j a b b a d a t o k szólásaink t ö r t é n e t é h e z Szöcs Lajos: N é p e t i m o l ó g i á v a l a l k o t o t t n ö v é n y n e v e k Fokos Dávid: F i n n u g o r - t ö r ö k m o n d a t t a n i egyezések Irodalom; N y í r i A n t a l : A zselicségi Szenna és v i d é k e m a g y a r nyelvj á r á s a (Balassa J ó z s e f ) . — N . B a r t h a K á r o l y : A debreceni g u b a c s a p ó céh (Beke Ö d ó n ) . — H á r s J á n o s : A D e b r e c e n i Aritm e t i c a (Beke Ödón). — A l e g ú j a b b finn nyelvészeti irodalom (B. J.). — K ö n y v e k és f o l y ó i r a t o k N y e l v m ű v e l é s : H a t e m e l e t e s vagy h a t e m e l e t ü ház (B. J.). — Félfülű. Kortes. A főnévi igenév b i r t o k r a g o s h a s z n á l a t á h o z (Beke Ö d ö n ) . — Olvasás k ö z b e n (Jozefovics Sári) Magyarázatok: A «kálvinista R ó m a > n é v t ö r t é n e t e ( K a r d o s A l b e r t ) . — Eszik-iszik róla. Kinyissam-e verses l á d á m (Fokos Dávid). — K ö z k ö p ű . Enged, engeszt, engesztel. Virgó. Padmalygerenda. M á m a , m a m á . Sugár, k ú t s u d á r . F ű r é s z b a k . R e m e k . Feterész. Mezítláb, mezítkéz. V a j , l ú d v a j , h á j v a j . Javasol és jósol (Beke Ödön). — N é h á n y m e g j e g y z é s ( V i d o r Pál). — T e h é n h ú s . A hejgetés k é t sora (Kardos A l b e r t ) A
szerkesztésért
Balassa
3 10 14
18
23
25
József, a k i a d á s é r t V i k á r Béla felelős.
3000.40. Hungária P«. T. Budapest, Vilmos császár-út 34. Felelős: vitéz Bánó Lehel igazgató. Nyomatott a nyomdászat 500-ik évében.
69. évfolyam
2. füzet.
1940. április—június
MAGYAR NYELVŐR SZARVAS GÁBOR ÉS SIMONYI ZSIGMOND
FOLYÓIRATA
AZ ORSZÁGOS NÉPTANULMÁNYI EGYESÜLET KIADÁSA
BESZÉDHIBÁK ÉS NYELVTÖRTÉNET. írta: Balassa József.
Ezt az előadást 26 évvel ezelőtt, 1914 április 22-én tartottam a kísérletező fonétika első nemzetközi kongresszusán Hamburgban. Ekkor szervezkedtek összefogó, tervszerű munkára a kísérletező fonétika művelői az európai országokban. Az volt a cél, hogy az ezen a kongresszuson megalakítandó egyesületben együtt dolgozzanak a fonétikával foglalkozó, de különféle tudományok területén működő tudósok, a fiziológia, akusztika, laríngológia, nyelvtudomány, gyógyító pedagógia, énekpedagógia művelői. Néhány hónappal később kitört a világháború és véget vetett minden egységes, a nemzeteket összekötő munkásságnak a tudományok terén is. Ennek az előadásnak csak rövid kivonata jelent meg német nyelven a kongresszus beszámoló jelentésében. Az előadás részletes kidolgozását előbb jobb időkre halasztottam, azután végleg elmaradt. Most mégis közlöm eredeti alakjában, mert a gondolatot, amelyet ebben az előadásban akkor a kongresszus tagjai elé bocsátottam, ma sem tartom idejét múltnak. *
Talán különösnek tetszik, hogy a fonétikával foglalkozóknak ezen a kongresszusán a beszédhibákról a nyelvtörténet szempontjából akarok szólani. Hiszen a beszédhiba, mint maga az elnevezés is mutatja, a beszéd, a kiejtés hibája, vagyis helytelen, hibás eltérés egy nyelvközösségben általánosan elfogadott, helyesnek ismert beszédmódtól. A nyelvtörténet ellenben, sok más feladat mellett, a hangok változásait és e változások okait kutatja egy nyelv vagy egy nyelvcsalád történeti fejlődése folyamán, tehát a szabályos, vagy mondjuk normális, hibátlan kiejtést kell szem előtt tartania. Csakhogy a beszélőképesség fejlődését vizsgálva az egyénnél épúgy, mint egy nyelvi közösségnél nem lehet szoros, pontos határvonalat megállapítani a normális vagyis egészséges és az abnormális vagyis hibás kiejtés között. Tudjuk, hogy a beszélőképesség, a nyelv, minden egyénben hosszas és állandó gyakorlás által tökéletesedő automatikus működés, melyet az egyénnek magának kell megszereznie a gügyögő
csecsemőkortól kezdve éveken keresztül. A beszélőképesség fejlődése soha sincs befejezve, hanem párhuzamosan halad az egyén testi és lelki fejlődésével. Az egyén testi és lelki képességének emelkedésével a beszélőképesség tökéletesedik, ezeknek az erőknek hanyatlása viszont károsan befolyásolja a beszélőképességet. Tehát beszédhibák előfordulhatnak mindenkinél és ha gondosan figyeljük az egészséges felnőttek beszédét, nagyon gyakran vehetünk észre hibás, a szabályosnak tartottól eltérő kiejtést. Gutzmann is utalt arra (Sprachheilkunde c. munkájában), hogy a beszélnitanuló gyermekeknél ugyanolyan eltéréseket figyelhetünk meg a normális kiejtéstől, mint az aggkori gyengeségben szenvedőknél vagy az elmebetegeknél. Ebben az előadásban arra akarom a fonétikával érintkező különféle tudományok művelőinek figyelmét felhívni, hogy az egyes egyének beszédében megfigyelhető beszédhibák gyakran ugyanazok a jelenségek, mint a hangok változásai a nyelvek történeti fejlődése folyamán vagy mint a kiejtésbeli nyelvjárási különbségek ugyanazon nyelv területén belül. A nyelv hangalakjának eltéréseit egy nyelvi közösségen belül három szempontból vizsgálhatjuk: 1. Az egyén kiejtése eltér az általános beszédmódtól ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben; ez esetben beszédhiba. 2. Az ugyanazon nyelvi közösséghez tartozó, de a nyelvterület más-más részén élő egyének kiejtése eltér egymástól; ez esetben nyelvjárási sajátság-nak nevezzük. 3. A nyelvi közösség kiejtésében eltéréseket állapíthatunk meg ugyanazon a helyen a nyelv történeti fejlődése folyamán; ez esetben hangváltozás-x\ak nevezzük. íme egy példa. Ha egy német egyén s helyett sz-t mond a spielen, sprechen szókban ott, ahol mindenki s-nek ejti, ezt beszédhibának mondjuk; de ha Hamburgban vagy Észak-Németország más vidékein m o n d j á k szpílen, szprechen, ott nem beszédhiba, hanem nyelvjárási sajátság. Ha pedig a középfelnémet sláfen, smerze, spil alakokat összehasonlítjuk az újfelnémet nyelv schlafen, Schmerz, Spiel alakjaival, hangváltozást állapítunk meg. Midőn most beszédhibákat összehasonlítok a nyelvtörténet folyamán megállapított hangváltozásokkal, nemcsak egyes esetek. ről van szó, hanem ez az egybevetés azt bizonyítja, hogy a hangváltozások igen sok esetében a testi és lelki erőknek ugyanolyan hatását figyelhetjük meg, mint a beszédhibák keletkezésénél. Nézzük elsősorban a központi eredetű beszédhibákat.* Ezek közül utalhatunk a hadarás-ra, a feltűnően, csaknem betegesen gyors beszédre és a kiejtés néhány funkcionális zavarára. A hadarás és ellentéte, a lassú, vontatott beszéd egyéni sajátságok ugyan, de jellemző sajátsága is lehet egy nyelv vagy nyelvjárás beszédmódjának. Ha például egy olasz a magyar kiejtés tempójával beszélné anyanyelvét, ezt joggal neveznénk vontatottnak; ha pedig * A beszédhibákról 1. Balassa, Magyar Fonétika, 151—155. 1.
egy magyar ember beszélne magyarul az olasz kiejtés tempójával, beszéde hadarás lenne. A beszéd tempója fontos tényező a nyelvek hangalakjának változásában. A beszédtempó módosulása gyakran okozza a kiejtés változását. Brugmann is utalt arra, hogy a nyelvek történetében gyakran a beszéd gyorsulásában kell látnunk bizonyos nyelvi újítások keletkezésének okát. (L. Grundriss der vergl. Grammatik der idg. Sprachen, I. 70.) Itt említhetjük meg azokat a hangváltozásokat, amelyek egy idegen nyelvből átvett szavakon történnek az átvétel alkalmával. Minden nyelvnek megvan a maga sajátságos hangalakja, a nyelvbeli kifejezés sajátos rendszere, amelyhez az átvett szónak alkalmazkodnia kell. Az átvevő nyelven beszélő nem képes tökéletesen utánozni az idegen szónak hangalakját, de nem is törekszik erre. Azt mondhatjuk, hogy ez a kiejtés funkcionális képtelenségének egyik jelensége. Az eredeti magyar szavak csak egy mássalhangzóval kezdődhetnek, ha tehát egy idegen nyelvből két mássalhangzóval kezdődő szó került a magyar nyelvbe, rendesen vagy elhagyták az egyik mássalhangzót (font, ném. Pfund) vagy egy magánhangzót ejtettek a szó elején vagy a két mássalhangzó között (salak, selejt, istráng, ném. Schlacke, schlecht, Strang). A magánhangzók kiejtésében kétféle beszédhibát kell megemlítenem. Az egyik az orrhangií beszéd (Náseln). Ez úgy keletkezik, ha valamilyen betegség vagy csak a kiejtés hanyagsága miatt a lágy íny nem zárja el teljesen az orrüreget, tehát a beszélő minden hangot, különösen a magánhangzókat az orrán át is bocsátja ki. A francia orrhangú magánhangzók keletkezése is úgy történt, hogy az m, n, ng hatása alatt a lágy íny már a magánhangzó képzése közben lebocsátkozott. A magyar nyelvjárásokban is több helyen figyelték meg a magánhangzóik orrhangú ejtését m, n, ny előtt. A magánhangzók szempontjából másik beszédhiba, hogy nem ejtik helyesen, határozottan; pl. az o az a vagy u felé hajlik, az ő, ü helyett é, í hangzik stb. Gutzmann ugyan azt mondja, hogy a magánhangzók kiejtése tekintetében aránylag ritkán fordul elő beszédhiba. Én azonban azt hiszem, hogy az ilyen beszédhiba elég gyakori, csakhogy nem mennek mindjárt az orvoshoz, ha a gyermek vagy a felnőtt nem ejti pontosan a magánhangzókat. A magánhangzók ejtésének ezt az elmosódottságát vagy jobban mondva ingadozását gyakran tapasztalhatjuk, ha pontosan megfigyeljük a tudatosan nem gyakorlott beszédű egyének kiejtését. Az ilyen ingadozás leginkább az e, é, á és ö, ü hangoknál fordul elő. Ez az ingadozás a kiejtésben magyarázza meg a magánhangzók nyíltságának és zártságának, az ajakgömbölyítésnek módosulásait csaknem minden nyelv történetében. A magyar nyelv története is érdekes példáját mutatja a rövid magánhangzók nyiltabbá válásának a történeti fejlődés folyamán. Az é és ö, i és ü váltakozását megfigyelhetjük a magyar és" német nyelvjárásokban,
És itt említhetjük meg a német Umlaut-ot is, midőn bizonyos hangrendi helyzetben magashangok lépnek a mélyhangok helyébe. A mássalhangzók képzése szempontjából előforduló beszédhibákat összefoglaló néven selypítésnek, selypes beszédnek (Stammeln) nevezzük. Selypesen beszél az, akinél a beszéd egész menete, az egyes hangok összekapcsolásának módja hibátlan ugyan, csakhogy egyes hangokat nem tud helyesen képezni és vagy rosszul, hibásan ejti, vagy pedig más hanggal pótolja őket. A zárt vagy pillanatnyi hangok (explosivák) képzésénél a selypítés úgy jelentkezik, hogy a zöngés mássalhangzók helyett a zöngétlent, a tenuis helyett a médiát ejtik, vagy pedig a zárt hang helyébe az ugyanazon a helyen képzett folytonos (spiráns) hang lép. Ugyanilyen hangváltozásokat megfigyelhetünk különböző nyelvek történetében. Elég, ha a germán nyelvek Lautverschiebung-}á.va utalok és megemlítem, hogy a magyar nyelvben is a szókezdő fgr. k-nak h, a p-nek f felel meg. A k, t, p hangok erősen hehezetes ejtése szintén beszédhiba az olyan nyelvekben, amelyek tisztán ejtik ezeket a hangokat. Ez a meginduló hehezetes ejtés magyarázza meg az affrikáták (kx, tsz, p f ) és mint további fejlődést a spiráns hangok (X» h; sz, f ) keletkezését a k, t, p-ből. A legtöbb beszédhiba a sziszegőhangok helytelen, vagy tökéletlen ejtéséből keletkezik. Ezt nevezzük pösze beszédnek, pöszesegnek (Lispeln). Neve orvosi művekben: Sigmatismus és Parasigmatismus. A sziszegőhangoknak két sorát különböztetjük meg: az sz és s hangos sorát. Ezek között nem a képzés helyére, hanem csak a képzés módjára nézve van különbség. Az sz hangok úgy keletkeznek, hogy a nyelv háta vagy eleje működik és alkotja a rést a szájpadlásnál, a nyelv hegye pedig az alsó fogsorhoz közeledik; az s hangoknál ellenben a nyelv hegye emelkedik a szájpadlás felé és alkotja a hangképzéshez szükséges rést. Ebben a két hangsorban a nyelv legkisebb mozgása is már más színt ad a keletkező hangnak. Ezért figyelhetünk meg olyan sokféle sziszegő hangot a különböző nyelvekben és nyelvjárásokban. Mihelyt a beszélő nem úgy képezi az sz vagy s hangot, amint azt az illető nyelvközösségben általában használják, már beszédhibának, pösze beszédnek nevezzük. A sziszegőhangok ejtésmódja jellemző sok nyelvjárásra az olaszban, magyarban és más finnugor nyelvekben is. A sziszegő hangoknak ez az ingadozó, változó ejtése magyarázza meg az sz-féle hangok átmenetét s-féle hangokba több germán és román nyelvben. A magyar nyelven beszélőknél előfordul a pösze beszédnek egy fajtája, amelyet az orvosi irodalom nem említ. A magyar nyelvben megvan a két zárt ínyhang, a ty és gy, melyeket a szájpadlás közepén a nyelv hátával képezünk. Ha a beszélő hátrább húzza a nyelvet és a nyelv hegyével alkotja a zárt, a cst dzs-hez hasonló hang keletkezik az ilyen szavakban: tyúk, aíya, gyors, így. Ez nem ritka megfigyelés. Valószínűleg előfordul hasonló jelenség
a francia kiejtésben is az ilyen szavakban: adieu, moitié. Az angolban gyakori eset, sőt némely vidéken általános a try, tree és hasonló szavak olyan ejtése, hogy a szókezdő mássalhangzó csaknem ugyanaz a hang, mint a magyar cs. A ty hangkapcsolatnak ilyen elváltozása magyarázza meg a francia naiure (és számtalan más hasonló alakú szó) átalakulását a mai angol kiejtésben nécszr ré. A magyar nyelvben is a hangképzésnek ez a módosulása magyarázza meg a í j változását cs-vé az igeragozás bizonyos alakjaiban (tartsa, tanítson, stb.). A selypítésnek egy másféle esetét az orvosi nyelv lambdacismus-nak nevezi, midőn a beszélő az / hangot nem tudja pontosan kiejteni és j-t, vagy néha n-t mond helyette. Ehhez hasonló jelenség a magyarban, hogy az ly hangot a nyelvterületnek csak igen kis része őrizte meg, a nyugati nyelvterületen l-t, a keletin j-t ejtenek helyette. Leggyakoribb beszédhiba az r helytelen, tökéletlen ejtése. Ezt az orvosi nyelven rhotacismus-nak. nevezik, közönségesen rácsolás-nak (Schnarren) nevezzük. Ennek a hangnak tökéletlen ejtése magyarázza meg nyelvtörténeti átalakulását másféle rezgőhanggá vagy magánhangzóvá, amit megfigyelhetünk a német, angol és francia nyelvben. Egy rövid előadás keretében nem lehetett ezt a tárgyat minden oldaláról részletesen megvilágítani. Csak azt akartam elérni, hogy felhívjam hallgatóim figyelmét arra, hogy a hangváltozásoknak sok faját ugyanazoknak a nyelvalkotó erőknek a működésével magyarázhatjuk meg, amelyek az egyénnél az eltérést okozzák a normális beszédmódtól.
ENYHÍT, ENYHELY, ENYETT. írta: Beke Ödön Az enyhely ,védett hely, ahol szél, eső, hó, nap heve nem éri az embert, állatot' (Alföld MTsz); ,locus pacis, quietis, respirii' SI. ,Ruheort, Versteck' (NySz). Nyilvánvaló, hogy a szó elhomályosult összetétel, melynek második eleme a hely, de első tagja is használatos volt még a régi nyelvben ,praesidium; Schutz* jelentésben (NySz). Kassai is idézi Szókönyvében: A napnak enyébenn ül: in solis catore sedet (2 : 89). A MTsz az enyhely alatt idéz ilyen alakokat is : fa enyhében (Szeged), az ég enyhébe (Borsod m.), ház enyhibe (Szentes). Berze Nagy János Hevesmegyei nyelvjárásában is: az ég enyhibe, a fa enyhibe (NyF 16:47). Gömör megyéből Mikó Pál közölte Simonyival: a ház enyhibü, a nap enyhibe (MHat 2:228). Négyesy szerint az enyhében az enyhely ében összevonásából keletkezett (Nyr 17:206), de nyilvánvaló, hogy ez azonos a régi eny szóval, de lehet az enyh elvonás is az enyhít, enyhül igékből. Simonyi is az enyhül hatására gondol, de a régi enyves ,opacus, umbrosus; dunkel, schattig' szóban a v járulékhang lehet. Az EtSz ettől az eny főnévtől különválasztja az enyhít, enyhedik, enyheszik, enyhódik, enyheget (enyeget), enyhül igéket, melyek alapszavául egy *enyh- < *ehny- < *ehn- igét tesz föl, mert az enyhít a kódexekben ehneit, ehnyét alakokban is előfordul. A régi
magyar nyelvben valóban hn hangkapcsolat előzte meg az nh-1 (pl. dunha, dunyha < duhna, konyha < kohnya, kuhnya, kuhna), de éppen ezért föltehetjük, hogy az eny főnévhez járuló h kezdetű denominális igeképzős alakokban hangátvetés ment végbe, mert az nyh hangkapcsolat akkor szokatlan volt. Ilyen esetre van több példánk is, így már a régi nyelvben volt ablacska < ablakosa, fazecska < fazekcsa, gyermecske
s hangváltozás megtörténte előtt kellett végbe mennie, mert a többi szókezdő
s-szel együtt e szó kezdő hangja is s-re változott. Ez az eset tehát némileg hasonló azokhoz, amelyekre Toivonen mutatott rá (FUF 1 5 : 7 8 ) , amikor egy szóban a szó elején eredeti 5 hang volt, végén pedig jésített s, s az utóbbi hang hatása alatt a szókezdő s is s re változott, vagy pedig hangcsere ment végbe a szóban. A magyar eny szó ny-je is eredetibb j-bői fejlődött. Ilyen eset a kígyó (népnyelvi kégyó) szó, melynek gy-je a rokon nyelvek tanúsága szerint /-bői lett: votják (Munk.) S kij, K (Wichm.) J kii, G U kii, mordvin (Paas.) E k'ijov, k'ju, kuj, guj, M kuj ,kígyó', finn kyy, kyy-kaarme 'vipera' (kaarme ,kigyó'). A népnyelvben nagy területen él ma is a kijó változat (Sümeg, Bács m., Esztergom, Érsekújvár, Hont m., Ipoly völgye, Szolnok-Doboka m., kijó Nógrád m. kijő Pest m. Gyömrő, Monor MTsz.), s a NySz is idéz az Ehrenfeld- és Teleki-kódexből kyo alakot, amely nyilván kijó-nak olvasandó. A kijó, *kéjó alakból fejlődött azután a kinyó (Békés m. Újkígyós, Csanád m. Apáca), kényó (Szeged, Torontál m.) MTsz. A mogyoró eredeti alakja bizonyára *mojotó volt, s ebből fejlődött a régi és népnyelvi monyoró. A szó Munkácsi és Paasonen szerint azonos a csuvas m3jír 'mogyoró' szóval, de itt csak finnugor jövevényszó lehet, mert a többi török nyelvekben nincsen megfelelője. (NyK 2 1 : 1 2 2 , 3 8 : 2 7 1 ) . A hajit, hajigál 1 igének is van hagyít, hagyigál és hanyít, hanyigál változata. Megemlíthetjük még a borjú > bor nyű, varjú > varnyú, eperje > epetnye, szederje > szedernye szócsoportot, továbbá az olyan eseteket, amelyekben 2-ből ly-en keresztül fejlődött j, s ebből ny: vöfél vőfély > vöféj > vőfény; sármái sármály "]> sármáj > sármány ; fekély > fekéj fökény.
FINNUGOR-TÖRÖK MONDATTANI EGYEZÉSEK. írta: Fokos Dávid. — Ötödik közlemény. — 54. Az ablatívusi határozók köréből még csak három egyező szerkezetet emelünk k i : a) küld vkitől. Pl. küldje el az bakot bizonyos embertől az pusztába 'emittet illum per hominem paratum in desertum' Kár. | é s z t : ma sádi jo kahelt sona 'ich habe schon durch 2 Personen sagen lassen' Wied. Gr. 335; ma ole köstrelt, omalt sulazeli sátnu 'ich habe es durch den Küster, durch meinen Diener geschickt' uo. || kumük : sar ajakli kuslardan salam jiberdim saya 'ich habe dir durch gelbfüssige Vögel einen Gruss geschickt' Németh KSz. 12:305, 125 | csuv. yjorá korakran salam jar 'küldj üdvözletet a fekete varjútól' Mész. 2 : 171. — b) szégyenkezik vkitől. Pl. szégyölte magát tűlem Simonyi MHat. 1 : 258 | vog. ésssmim? anyánál 'elszégyelte magát az ángyától' Munk. 4 : 143 | mordv. sin kideják, tnezdejak ezt vizdt 'ők senkitől, semmitől nem szégyenkeztek' NyK. 19:75 [| szag. syqtirya tjonnat] ujalyp tjadyr 'zu jammern schámt er sich vor dem Volke* Radl. Pr. 2 :431 | oszm. benden ajmanma 'scháme dich nicht vor mir' Vámb. 143. — c) megszűnik (vö. eláll) vmitőt. Pl. szűnjél meg te haragodtul 'desine ab ira' KesztK. 109 ] vog. yántlaft^ns malátái ti pojias 'evvel megszűnt 1
A > gy hangváltozás régiségét bizonyítják a f-tövű igék felszólító módú alakjai: legyek, tégy, végyen, vigyünk, higgyetek, egyenek, igyanak, melyek nyilván *lévjek, *tévj, "'vévjen stb. alakokból fejlődtek. Hasonló a ragozásuk a régi nyelvben az ósz ,óv', metsz, vonsz igéknek: ógy, meggy, vongy (TMNy 631),
hadakozni' Munk. 2 : 2 4 (vö. 2 : 6 6 6 , Klemm: Évkönyv 1916:145) | zürj. ruís dugdis berdemis 'a róka abbahagyta a siratást' Népk. 92 | finn : herkesi (lakkasi) itkemdstd 'megszűnt sírni' Bud. 132 || adak. bunlar-da gaugadan váz gecüp derler 'diese hörten auf zu streiten und sagten' Kún. 58. Vö. a) Simonyi MHat. 1:260, Fokos Nyr. 6 1 : 6 2 ; — b) Simonyi MHat. 1:258, Fehér NyK. 44:169, Rabf.-Schink. 37; — c) Simonyi MHat. 1:253, Bud. FNy. 2 97, Steuer NyK. 22 : 444, 447, 459 stb. 55. Végül még a különösen a finnből ismeretes következő határozás szerkezetet akarjuk megemlíteni: olla marjassa 'eprészni' (tkp. 'eperben lenni'), tulivat marjasta 'eprészésből (tkp. eperből) jöttek', menivát marjaan 'eprészni (tkp. eperbe) mentek'; ezekben a szólásokban „a foglalkozást concrete megnevezi a tárgyának szava" (Budenz 94). Ezekre emlékeztető kifejezések pl. híres eperre nem kell kosárral menni; mogyoróra menni 'mogyorót szedni' Simonyi MHat. 1 : 119, FUF 1 2 : 2 2 | votj. koskoz domesle 'elmegy gyümölcsért' Munk. 204 | cser. subS-ytlssn kuzmSká 'nachdem man vom Heumachen (tkp. szénából) zurückgekommen ist' Ramst. 204 | é s z t : ta on haris, seus 'er hütet Ochsen, Sc'nweine' Wied. Gr. 326 | lapp : manak manne muörjai 'a gyermekek a bogyóba (bogyót szedni) menének' Hunf. NyK. 5 : 4 1 2 || alt. picánya pararda 'wenn ich ins Heu fuhr' Pr. 1 : 119 | kaz. alar izelgd siuya töstölár 'ők lementek a folyóra vízért' Bál. 3 : 108 ; bez pecdnnan kajttik 'mi a szénagyűjtésből haza jöttünk' uo. 115 I jak. okho klr- 'sich auf die Heuernte (tkp. fűbe, szénába) begeben' Böhtl. Szót. 68. (Vö. ném. ins Heu fahren ; finn : olla marjassa 'Beeren pflücken, in den Beeren sein, menná marjaan 'in die Beeren gehen Katara Suom.-saksal. Sanakirja 357). Vö. Budenz FNy. 2 94, Szendrey NyK. 4 6 : 122, Beke Nyr. 5 5 : 4 8 , Wichmann FUF. 1 6 : 1 6 1 , Steuer NyK. 2 2 : 4 6 0 , Set. Laus. 11 59, Asm. Mondattan 192 stb. Megjegyzendő azonban, hogy az itt (28-55 alatt) tárgyalt egyező határozós szerkezeteknek egy része bizonyosan nem ősi egyezésen alapszik, hanem csak — rokon nyelvekben egyébként is tapasztalható — azonos fejlődésből magyarázandó. 56. Nem lehet véletlen, hogy több fgr. nyelvben és a törökségben is a ragos tárgy mellett ragtalan tárgy is használatos, vagy mint Szinnyei a fgr. accusatívusszal kapcsolatban m o n d j a : „Es kommen auch suffixlose Akkusative vor, d. h. der Nominativ wird zugleich als Objektskasus gebraucht; und zwar vertritt er entweder regelmássig den fehlenden Akkusativ, oder er wird neben demselben angewendet. Der Akk. Pl. ist in mehreren Sprachen (auch in solchen, die ein Akkusativsuffix für den Singular habén) mit dem Nom. Pl. gleichlautend" (Fgr. Sprw. 69). A ragos alak eredetileg valószínűleg a határozott tárgy jelölésére szolgált, a ragtalan alak a határozatlan tárgyat jelölhette. Több nyelvben a „ragtalan tárgy" elsősorban igenevekkel kapcsolatban használatos ; erre nézve vö. Klemm MNy. 18 : 156, Lewy : Tscher. Gr. 125-127. — Pl. embert keresek, az embert keresem | vog. uj voltél-kel, pdr\kdtam, kátlápám kiván-ár\k'wsián 'ha medvét (a vogulban tárgyrag nélkül!) ölnek, a fejét és kezeit (tárgyraggal!) levetkőztetik' Munk. Nyelvj. 105 | finn : kissa söi kalan 'a macska ette (teljesen = megette) a halat v. megevett egy halat' Bud. 81 ; anna láma kirja ystávdlleni 'add ezt a könyvet a barátomnak' uo. 82 (a részleges tárgy partitívusba kerül: kissa syö kalaa 'a macska eszik halat', toivat hevosia 'hoztak lovakat' tkp. 'halból; lovakból'; 1. uo. 81) || ót. qayanda bddizci kdlürtiim 'de chez le kagan j'ai fait venir des sculpteurs' Thoms. Orkh. I S I I ; qayanyri ictáki bádizcig yty 'on a envoyé les sculpteurs intérieurs (c. - á - d . attachés á la maison) du kagan' uo. I S 12 | csuv. Petír seyetc suiatrv
'Péter elvesztette az órát', P. se^et s. 'P. órát vesztett el' Asm. Mondattan 265 ; tavaj tántes xsr poyas 'gyere pajtás leányt nézni' Mész. 2 : 196 | jak. dziá oyustum 'ich habe ein Haus gezimmert' Böhtl. 3 1 5 ; kisi dziáni taptyr 'der Mensch liebt das Haus' uo. 316; imperativus mellett partitívusi (locativusi) t á r g y : ulayan kuobayta ayal 'bringe mir einen grossen Hasén' uo. 320. Vö. Szinnyei Fgr. Sprw. 69, Klemm MNy. 1 8 : 1 5 6 , 2 1 : 1 8 8 , Winkler FUF. 1 3 : 1 5 2 , KSz. 1 2 : 8 - 9 , Simonyi MNy. 2 437, Ung. Spr. 385, Gombocz : Tört. magy. nyelvt. Synt. 2. füzet 3, 11, Wichm. FUF. 1 6 : 1 5 9 , Bud. FNy. 2 81, Lagercr. 55, Lőcsei NyK. 4 7 : 3 2 1 , Thomsen Inscr. 191, 210, Radl. Inschriften 102, Alttürk. Stud. 5 : 4 2 9 , 440, Rab"j\-Schink. 25-28, Salonen Aik. 49 3 : 7, 16, K. Grönbech : Der türk. Sprachbau 1:149-175, Bálint 3 : 1 1 3 , Asm. Mondattan 265 s kk., Böhtlingk 317, 320, Schriefl KSz. 1 0 : 2 1 3 , 1 3 : 3 1 9 stb. 57. A finnugor nyelvek jellemző szerkezetei közé tartoznak a figura etymologicdnak (szótőismétlésnek) bizonyos f a j a i ; így mindenekelőtt az igével azonos tövű határozói igenévvel alakult szerkezetek. Pl. várva vár, kérve kér; nőttön nő, fogyton fogy | finn: pilvi kasvoi kasvamisiaan 'a felhő nőttön nőtt' Szinnyei: Finn olvasókönyv 3 10 || Kas-f. bariy bárdi 'er ging energisch weg' Brockelm. KCsA. 1:35 | szag. kálárlá kalar tnynda 'er wird gewiss hierher kommen' Pr. 2 : 26 | oszm. gele gele geldik 'jőve jőve jöttünk' Kunos 303 | csuv. vut jatánnaran jvtinat (síklennssem s-
siklenet) 'a tűz egyre magasabbra emelkedik (nőttön nő)' Asm. 538; vei faré kürzén kür 'azt a leányt elhozván hozd el' Mész. 2 : 293. Itt említjük meg, hogy e szótőismétléshez közel álló szerkezet szolgál mondatoknak szorosabb egymáshoz-kapcsolására is. (L. még a 68. pontot is.) Már Radloff is kiemeli az ótörök feliratokkal kapcsolatban, hogy „nach Aufführung eines Satzes wiederholt der Verfasser oft das Verbum des Satzes im Gerundium der Verbindung an der Spitze des náchsten Satzes, nur um die abgerissenen Sátze mit einander náher zu verknüpfen" (Alttürk. Inschr. 123). Pl. osztj. lis, iinzds. liumal, iésmal iubina sidi laual 'evett, ivott. Miután evett, ivott, így szól' Pápay 40 || ót. qayan olurtym. qayan oluryp joq cyyai budnnyy qop-qobartdym 'je suis moi-méme devenu kagan. Aprés étre devenu kagan, j'ui élévé le peuple de rien et pauvre' Thoms. Orkh. I S 9 j kojb. ay-oi atqa altandy, altanyb-alyp ailandra tartjyq, ailandra tarlyp qamdjy saldy 'er bestieg sein weissblaues Pferd, es besteigend, wendet er es um, es umwendend, schwang er die Peitsche' Pr. 2 : 289 | csuv. alánne sámreklay^, alanzan kimmé kajne. völ kimmé kajne fsoy_ söyeslazd kajne 'megházasodott fiatalon, megházasodván hajóra (hajós szolgálatba) ment. Amikor ő hajóra ment, gondolkozva ment' Mész. 2 : 456. A figura etymologicával részletesen foglalkoztunk a Nyr. 60. és 61. kötetében, továbbá az Ung. Jahrbücher 12. évfolyamában; a kérdés irodalmát 1. ott. Vö. még Kelemen J. : Szempontok az ikerszók vizsgálatához MNy. 3 5 : 2 3 6 - 2 4 7 (az itt tárgyalt szerkezetek közül néhányat ikerszónak, nem pedig figura etymologicának tekint). 58. Az idg. és sémi nyelvekben is megvan ugyan, de az ualt. nyelvekre nagy elterjedtsége és változatos alakjai miatt jellemző a következő fig. etymologica; látni láttam; látást, láttam ; ülést, nem ültem | vog. má táratui)ktv9 ti tárdmtaslin 'a földet lebocsátani már lebocsátottad' Munk. 1:36 | cser. purtas purténa 'einlassen lassen wir ein' Lewy: Tscher. Gr. 145; kaitnhn kaisna 'wir wanderten u. wanderten' Wichm. 318 ('vándorlást vándoroltunk') || Kás*j. ol barmaq bárdi 'er ist wirklich gegangen', ol kálinak káldi 'er ist wirklich gekommen' Brockelm. KSz. 1 8 : 4 2 |
csuv. sutma sudep 'eladni eladom' Mész. 2 : 4 2 5 ; tidassi tidap 'felfogadni felfogadlak' uo. 313. Vö. Fokos Nyr. 6 0 : 4 6 , UJb. 1 2 : 7 4 . (L. még az előbbi pontot.) 59. Jellemző figura etymologica a szépnek szép- féle szerkezet. Pl. szépnek szép ez az alma, de drága ; bűnnek nem bűn | mordv. son b'ezmende a b'ezmeú 'eine Schnellwage ist es freilich nicht' Paas. 2 : 55 (tkp. 'mérlegtől nem mérleg') || csuv. v3l fsznne fsán 'az igaznak igaz' Asm. Mondattan 225 ; vö. ku taranttsen kilmennine ml? kilmy 'ha eddig nem jött, [akkor] már nem jön' uo. 208 ('nem jöttének nem jön'). Vö. Fokos Nyr. 6 0 : 1 3 3 , 6 1 : 5 , UJb. 1 2 : 8 5 (1. még NyK. 5 0 : 8 8 ) . 60. Jellemző fig. etymologicá ink közé tartozik egy névszónak azonos tövű középfokkal kapcsolatos alkalmazása. Pl. szebbnél szebb; érdtkesnél érdekesebb; rókább a rókánál \ votj. kailáitis kaila mi kirdzami 'wir sangen listiger als der listigste' Wichm. 1 :9 | mordv. sovdadonga sovda 'a legostobább' Juhász NyK. 47 : 121 || alt. Qudai tázá jaryqtar\ jaryq, ar jaqsylyqtat} jaqsylyq 'denn Gott ist das hellste von allém Hellen, das erhabenste von allém Erhabenen' Pr. 1:138 | kaz. ariudan ariu 'jónál j o b b ' (tkp. 'jótól jó'), izgedán izge 'szentnél szentebb' Bál. 3 : 117 | oszm. kyzy güzellerden giizel 'leánya a szépek legszebbje' Palló NyK. 48 : 227 ('lánya szebb a szépeknél' Kúnos Népk. 2 : 144) | adak. indzeden indzsje 'zart und höflich' Kún. 258 ('gyengédnél gyengédebben") | csuv. semseren semse 'puhábbnál puhább' Asm. 340. Vö. Fokos Nyr. 6 1 : 8 , UJb. 1 2 : 8 6 . 61. Ősi figura etymologica a véges-végig, újdonat-új féle szótőismétlés is, amikor „az első tag a másodiknak valami ragozási vagy szóképzési módozata" (Simonyi MHat. 1:14; 1. még az előbbi pontot is.) Pl. véges-végig-, mélységes-mély; évös éccaka 'az éjtszaka kellős közepén, a legsötétebb éjtszakán' Mészöly NyK. 4 8 : 6 0 ; vén teles tél (nagyon vén emberről) Lehr TE. I 5 ; deles dilbe (Nyr. 2 0 : 4 1 7 ) ; újdonat-új; cggen yg (OMS.) ; vadon-vad; ezernyi ezer | vog. mán táf\yjpá táriyit] yul, mán úolpá nolir\ yjul kis hátszárnyú hátszárnyas hal, kis orrú orros hal' Munk. 2 : 58 | zürj. piris-pir 'rögtön' || Kas^. sap saryg 'hellgelb' | mis. sap sari 'ganz gelb' Paas. 46 | oszm. jirlü jirindze 'a maga helyén, a kellő helyen' Thúry NyK. 3 4 : 3 6 4 | adak. codzuk birden bire bir tausan olij 'der Sohn wurde auf einmal ein Hase' Kúnos 16; Sezádeler kendi basly baslaryna kalijler 'die Schehzades blieben alléin (tkp. 'fejes fejüknek') uo. 234 ; basly basyma kodza bir memlekette oturijsem 'dass ich ganz alléin in einem grossen Orte wohne' uo. 178; her tarafy jerli jerinde temiz 'überall war alles auf seinem Platze rein' uo. 163 | csuv. (Paas.) sap-sar5 'egészen sárga'; perien pvr 'egyetlen' Asm. 182; 1. még Bud. NyK. 1:236. Vö. Fokos Nyr. 60 : 103, 130, UJb. 1 2 : 8 0 . (Az ott 1. még Gombocz : Jelentéstan 14.)
idézett
irodalomhoz
62. Az igeragozás alakjai (kevés kivétellel) eredetileg személyragos (vagy személyrag nélküli) névszók, igenevek, a harmadik személy rendszerint jelöletlen. Setálá megállapítása szerint „die Tempusstámme in den fgr. Sprachen sind Nominalstámme (Stámme íür nomen agentis)" (Zur Geschichte der Tempus- und Modusstammbildung in den finnisch-ugr. Sprachen 182. 1.); ezt Gombocz azzal egészítette ki, hogy „die fgr. Tempus- u. Modusstámme [sind] zum grössten Teil ursprünglich Verbalnomina" (Uber die Haupttypen der ung. Verbalformen, UJb. 1 0 : 1 4 ) . Pl. adott 'dedit' ^ adott 'datus'; várók 'vártuk 1 < várók [vagyunk] | osztj. joyfss 'jutott', tkp. 'a jutott (ember)'; viansmst 'mentek', tkp. 'ment (ember-)ek' |
vog. yajti 'fut', tkp. ' f u t ó ' ; ndf^nala 'látszik', tkp. 'látszása' | finn antaa 'ad' < antavi 'adó' || ót. yraq arsár jablaq ayy birür, jayuq árscir cidgii ayy birür iip anca busyurur armis 'celui qui est au loin donne de mauvais trésors, celui qui est prés donne de bons trésors — en parlant ainsi ils les excitaient' Thoms. Orkh. I S 7 ('die Fernseienden schlechten Tribut Gebende [sind]...' Radl. Inschr. 110); baryrmán 'ich gehe' Radl. ChT. VII 3 (vö. Bang. KOsm. 1 : 48) | alt. parazyq 'du gehst' Pr. 1 : 232 (tkp. 'menő vagy') | kaz. ciy-a-min, ciy-a-sin 'kimegyek, kimész' Bál. 3 : 6 1 (-a igenévképzővel) ) ufai: bél-a-mén, bél-d sén 'tudok, tudsz' Pröhle NyK. 38 : 8 4 ; bél-ér-mén, bél-ér-sén 'tudok, tudni fogok . . .' uo. 85 ; kit-kan-mén 'mentem' uo. 82 (-a, -a, -r, yan, -kan, -kan képzős igenevekből) | csuv. vnl tttne 'ő fogott, megfogott' (Ütne „participium praeteriti") Bud. NyK. 1 :417. Vö. Szinnyei NyK. 3 3 : 2 5 0 , 3 6 : 2 6 2 , 3 7 : 1 3 4 , Fgr. Sprw. 138, NyH.e 104, Schmidt NyK. 3 6 : 4 5 8 , Gombocz UJb. 1 0 : 1 , KCsA. 1 : 2 6 5 , Horger: A magy. igeragozás története, Klemm MNy. 23 : 328, Magy. tört. mondattan 55, Winkler KSz. 1 2 : 2 0 , Radl. Inschr. 110, Donner FUF. 1 : 1 4 4 , Schriefi KSz. 1 3 : 5 5 , Bang KOsm. 1:48, Munkácsi KSz. 18:141, Ramstedt Tóim. 19:84, Pedersen Tóim. 67:310; 1. még K. Grö'nbech: Der türk. Sprachbau 1:18, stb. (A kérdőszónak más a helye a birtokos személyragos, egységesnek felfogott igei alakoknál és más az állítmányi személyjelekkel ellátott, névszó és névmás összetételének érzett igei alakoknál a törökségben; 1. a 71. pontot.) 63. Számos ősi egyezést találunk az igenévi szerkezelek terén. Finnugor eredetűnek mutatta ki Simonyi a nap-levő- féle jelzői igenévi szerkezeteket, amelyekben a létige igeneve előtt egy ragtalan főnév (v. más névszó) áll, és már utalt a megfelelő török szerkezetre is (NyF. 4 7 : 1 ) . Pl. megfeketült nap lévő színod (Szt. Bernát himnusa, 16. század) | osztj. tal-olti nörhn-vdj-sox 'üresen levő réti-állatbőr' Pápay Népk. 235 ('üres levő') || ót. ardam bolsar budunuy ark budunuy 'mein treíflich seiendes Volk, das starke Volk [beherrschte ich]' Radl. M M III a 1 | kacs. adam polyan qar' adym 'du schwarzes Pferd, das mir Vater war' Pr. 2 : 582 | kturk. jay\\ ámas qatv^onlarni 'the melons that were not good' Raqu. 35 ('a jó nem4évő dinnyéket'); devin teiesemg olan ökiiz 'a devnek talizmánja levő ökör' Kúnos Népk. 1 : 14. Vö. Szilasi NyK. 2 6 : 1 4 2 , Simonyi NyF. 4 7 : 1 , Kertész FgrF. 1 7 : 9 3 , KSz. 14:309, Klemm: Pannonhalmi Évk. 1912:275, 1916:173, Fokos Nyr. 64:55, stb. (A szerkezet magyarázatát 1. Nyr. 64 : 58.) (Folytatjuk.)
IRODALOM. Eliel Lagercrantz: Lappischer Wortschatz. Lexica Societatis FennoU g r i c a e V I . Helsinki 1839. Suomalais-ugrilainen Seura. A k é t k ö t e t ára 1000 finn m á r k a . A k i ezt az 1250 lapos h a t a l m a s s z ó t á r t a k e z é b e veszi, n e m hiszi el, h o g y m e g j e l e n é s e k o r vívta a r o k o n finn n é p élet-halál h a r c á t . E m ű k i a d á s a a legválságosabb időben igazi szellemi h ő s t e t t . D e nemcsak a f i n n n é p hősiességéről ta-
n ú s k o d i k L a g e r c r a n t z l a p p szótára, hanem szerzőjének önfeláldozó, f á r a d s á g o t és n é l k ü l ö z é s t n e m ism e r ő m u n k á j á r ó l is. É r d e m e s elolvasni a F U F A n z . 16. és 18. k ö t e t é b e n k ö z ö l t úti b e s z á m o l ó j á t , h o g y f o g a l m u n k legyen arról, m i t jelent egy l a p p f ö l d i t a n u l m á n y ú t . S Lag e r c r a n t z n e m egy, h a n e m h á r o m t a n u l m á n y ú t a t végzett. A z első, északnyugati Finnországban, ink á b b csak b e v e z e t ő n e k számított, 1918 j ú n i u s elejétől szeptember
elejéig t a r t o t t . A második út 1919 június vége felé k e z d ő d ö t t s 1921 július végén é r t véget. Ezután N é m e t - és Magyarországban nyelvi, fonétikai és lélektani t a n u l m á n y o k kal foglalkozott, részben pedig g y ű j t ö t t a n y a g á t dolgozta fel, de 1925 április 12-én ú j r a m á r a lappok k ö z t van, s ez a tanulmányú t 1926 március végéig t a r t o t t . Északi primitív népek közti utazás nemcsak fáradságos, hanem életveszélyes is. A hosszú tél, a közlekedő eszközök és ió útak hiánya, megfelelő lakás és ételek nélkülözése nagy k i t a r t á s t és lelkesedést követelnek. Sokszor kellett hótalpon vagy gyalog nagy ú t a k a t tennie. Egyszer a h ó f ú v á s b a n eltéved s déltől m á s n a p reggel 6-ig bolyong, teljesen kimerülve, míg végre céljához ér. K ö v e t k e z m é n y e h á r o m n a p o s láz. M á s k o r lova alatt beszakad a jég, s oly szerencsétlenül esik le lováról, hogy egy évig t a r t ó h á t f á j á s kínozza, de csak az a fontos előtte, hogy műszereinek n e m t ö r t é n t b a j a . R e u m á t kap, a megerőltető munka is kimeríti, anyagi b a j o k is érik, m e r t a k k o r z u h a n t a finn pénz, meg volt idő, amikor az anyagi támogatások is kimerültek, s heteken át csak hideget eszik, sőt éhezik is, úgyhogy egészen legyengül. D e büszke, hogy f e l a d a t á t minden nehézség ellenére sikerült megoldania. S ezt a n n a k köszönheti, hogy a különben bizalmatlan és gyanakvó lappok bizalm á t sikerült m i n d e n ü t t megnyernie; velük lakott s á t r u k b a n , jelen volt legkülönbözőbb munkáiknál és beszélgetéseiknél, s mindig a n y a n y e l v ü k ö n társalgott velük. Lagercrantz szakít a lapp nyelvj á r á s o k n a k régi, országok szerinti elnevezésével (norvég-, svéd-, oroszlapp), s a déli-, északi-, nyugati- és keleti-lapp elnevezést használja, m e r t a régi elnevezések félreértésre a d n a k okot. Régebben a nyugati lapp nyelvet hívták svéd-lappnak, pedig déli- és északi-lapp nyelvjárásokat is beszélnek Svédországban, másrészt Norvégiában is vannak nyugati nyelvjárások. Ily szempontból írta meg déli-, nyugatiés északi-lapp nyelvtanait (1923, 1926, 1929), sőt m á r egy délilapp szótára is megjelent, a wefseni n y e l v j á r á s szótára (1926).
Most megjelent nagy szótárában 30 n y e l v j á r á s b a n g y ű j t ö t t anyagát közli, s m ű v e Nielsennek nemrég befejeződött háromkötetes lapp szótárával együtt a finnugor összehasonlító n y e l v t u d o m á n y n a k megbecsülhetetlen forrása lesz. A szótár 8859 címszót tartalmaz, s az egyes címszók a l a t t együtt vannak az összes nyelvjárási változatok, származékok és összetételek. N a g y értéke a szótárnak, hogy bőségesen közöl kifejezéseket, szólásokat, k ö z m o n d á s o k a t és példamond a t o k a t , melyek a röviden mega d o t t jelentéseket megvilágítják. A lapp nyelvjárások hangtanilag gyöngysorszerűen sorakoznak egymás mellé a déli-lapptól a nyugati- és északi-lappon át a keletilappig, amely m á r Finnországban az Inari-tónál és Oroszországban Kola félszigeten van. Csak ritka esetben oly nagy a szomszédos nyelvjárások közt a különbség, hogy a n é p nem érti meg egymást. Ilyen h a t á r o k csak az öt nyelvj áráscsoport k ö z ö t t vannak. Keletilapp a d a t o k Lagercrantz szótárában csak egy norvégiai skolte-lapp telepről vannak. Itkonen enarei és kolai-lapp g y ű j t é s e f o g j a még ezeket kiegészíteni. Lagercrantz nyelvtanain és szótárain meglátszik alapos fonétikai és lélektani készültsége. A lapp hangrendszer talán a legbonyclód o t t a b b az összes finnugor nyelvek között, úgyhogy műszerek nélkül csaknem lehetetlen a pontos följegyzés. A kísérleti fonétika nem régi t u d o m á n y , s így érthető, hogy Halász Ignác lapp följegyzéseit hangtani szempontból a későbbi g y ű j t ő k elég szigorűan bírálták. Lagercrantz azonban elfogulatlanul r á m u t a t Halász érdemeire is, mikor a következőket írja Pite lappmarki szótáráról és nyelvtanáról: «Die Analyse der L a u t t y p e n ist nicht ausreichend, und er hat in seiner Darstellung kein klares Bild v o m Lautsystem der M u n d a r t zu geben vermocht. Dagegen will ich besonders auf die Vorzüge seiner Formenlehre hinweisen. Es ist meine Erfahrung, dass man sich auf seine Flexionsparadigmen getrost verlassen kann. Ich bin auch n u r darauf ausgegangen, seine Formenlehre durch
solche Teile zu ergánzen, die er nicht b e h a n d e l t hat. Solche Teile sind z. B. die Behandlung der Partikein u n d der abgeleiteten Begrifíswörter. Meine T r a n s k r i p t i o n unterscheidet sich sehr von der jenigen, die Halász angewandt hat. Z u m Teil b e r u h t das darauf, dass Halász' Untersuchungspersonen anders gesprochen h a b é n als meine.» (Sprachl. des Westlappischen 10— 11.) — A z Ume- és Tornio-lappmarki n y e l v m u t a t v á n y o k r ó l pedig t ö b b e k közt ezt í r j a : «Immerhin besitzen sie einen d a u e r n d e n W e r t fiir allgemeine Orientierung des Lappischen dieser Gegenden. Mein S t a n d p u n k t Halász' A r b e i t e n gegenüber unter keinen U m s t á n d e n verwerfend. Ich h a b e übrigens eine T a t f ü r v o r n e h m e r als eine unwürdige Kritik. N a c h meiner Erfahrung f i n d e t sich in Halász' Sammlungen sehr viel, was bei d e m heutigen Rückgang der Sprache nicht m e h r zu finden ist.» (Sprachl. des Südlappischen IX.) A n é m e t szómutató, eddigi szótárainktól eltérően, n e m betűrendes, h a n e m tárgyi csoportok szerinti, melyet azonban rendszeres és b e t ű r e n d e s m u t a t ó tesz áttekinthetővé. Második t a n u l m á n y ú t ján Lagercrantz 1635 lapnyi szöveget is g y ű j t ö t t . T í z hosszú évig dolgozott hatalmas szótárán Lagercrantz. T o v á b b i m u n k á j á h o z az egész finnugor n y e l v t u d o m á n y nevében kívánunk neki erőt és egészséget.
BEKE ÖDÖN.
Egy primitív nyelv k é p e . A finn-ugor n y e l v t u d o m á n y t ö b b viszonylagosan primitív fokon maradt nyelvvel foglalkozik, t e h á t nem nélkülözheti a primitív népek nyelvének vizsgálatából a d ó d ó tanulságokat. A legegyszerűbb műveltségi fokon álló nép, melynek a vizsgálódásokhoz szükséges nyelvi anyaga ismeretes, kétségkívül az ausztráliai aranta. Baldwin Spencer — F. J. Gillen (The N a t i v e T r i b e s of Central-Australia, London 1899 — T h e N o r t h e r n Tribes of Central-Australia, London 1904 — T h e A r u n t a . A S t u d y of a Stone Age People T . I—II. London 1927) és C. Strehlow (Die A r a n d a u n d Loritja — S t á m m e in
Zentral-Australien, F r a n k f u r t 1907 —1920) közlései n y o m á n Alf Sommerfelt-nek (La Langue et la Société, Oslo 1938) sikerült e primitív nép t á r s a d a l m á n a k és gondolk o d á s á n a k alapos vizsgálata alapj á n a nyelv és az azt létrehozó társadalom viszonyát megértetni és elődjeinek súlyos félreértéseit kiigazítani. Spencer, Gillen és Strehlow az indogermán nyelvészet paradigmái közé a k a r t á k belekényszeríteni az a r a n t a nyelvi f o r m á k a t , m i n t ahogy k e z d e t b e n nálunk is a latin esetek (cas-usok) megfelelőit keresték névragozásunkban. A b b ó l a meggondolásból indul ki Sommerfeit, hogy n e m c s a k a nyelv szerepét kell vizsgálni a társadalomban, h a n e m az egész társadalmi b e r e n d e z k e d é s t . A társadalom egység, rendszer és m i n d e n elemének m e g h a t á r o z o t t helye van ebben a rendszerben. A z ilyen vizsgálódás kétségtelenül sok ú j szemponttal g a z d a g í t h a t j a ismereteinket és olyan tanulságokat n y ú j t hat, m e l y e k r e azoknak ismerete nélkül n e m is gondoltunk. N e m t a g a d h a t ó az ilyen eljárás egyoldalú volta sem. Helytelen a nyelv organikus voltát «elavult feltevésnek» tekinteni, a lélektani s z e m p o n t o k a t figyelmen kívül hagyni, t e k i n t e t t e l kell lenni a f ö l d r a j z i tényezőkre, sőt a nyelvet beszélő egyének szervezetére is. A n y e l v t u d o m á n y n a k nincs s a j á t o s és kizárólagos módszere. Különböző feladatcsoportjának különböző módszerek felelnek meg, melyek közül a társadalomtudományi feladat és módszere kétségkívül nagyfontosságú. Természetesen egyetlen nyelv vizsgálata n e m vezethet általános eredményekre, de a belőle levont e r e d m é n y e k az általános n y e l v t u d o m á n y i vizsgálód á s o k n a k értékes m ó d s z e r t a n i szemp o n t o k a t n y ú j t h a t n a k . Különleges társadalmi berendezettség, különleges (már a miénktől gyökerében eltérő) nyelvi gondolkodást és ennek megfelelő nyelvi t é n y e k e t eredményezhet. A z a r a n t a nyelvben pl. nincsen számnév. Ezt a t é n y t nem lehet azzal az önkénytelenül felötlő gondolattal magyarázni, m i n t h a az a r a n t a nép nem lenne képes bonyolultabb gondol-
kodásra. E primitív nép rokonsági kapcsolatai és elnevezéseik, az egyén viszonya t o t e m j é h e z , a vallásos külsőségek r e n d j e végtelenül bonyolult és megértése még az európai számára is n a g y o b b szellemi m u n k á t jelent és mégis mindez az a r a n t a előtt természetes. A z é r t n e m ismer az a r a n t a számneveket, m e r t t á r s a d a l m i berendezésénél fogva nincs erre szüksége. Távol él a fehérek befolyásától, nincs semmije, sem háziállata, sem áruja, p é n z e vagy hadserege, amit szükségszerűen meg kelljen számolnia. M a g u k a t sem s z á m o l j á k meg, hiszen egy családba t a r t o z n a k valamennyien, m i n t ahogy mi sem számoljuk meg rokonainkat, mégis azonnal észrevesszük, ha valaki hiányzik közülük. (Egy magyar havasi pásztortól megkérdezték, hogy hány éves. N e m tudom, felelte, mivel ezt úgysem kéri tőlem senki számon.) Lényeges különbség van az a r a n t a köznyelv és az ú. n. szent nyelv k ö z ö t t . Somm e r f e l t felveti a kérdést, hogy v á j j o n e k é t nyelv szavai közös e r e d e t ű e k - e ? Á l t a l á b a n azt tartj u k valószínűnek az obi-ugor nyelv e k r e gondolva, hogy valaha a köznyelv és a totemisztikus nyelv (vogul-osztják medvenyelv) azonos kifejezésekkel élt, amit bizonyos, csak a vallási nyelvből k i m u t a t h a t ó finn-ugor megfelelések is bizonyítanak. Később a szókincs egy része a szent nyelv s z á m á r a lefoglalódott és a köznyelv ú j szavakkal p ó t o l t a őket. Hangtani tekintetben Sommerfelt a k ö v e t k e z ő megállapításokra j u t : az a r a n t a nyelv mássalhangzórendszere egyszerű. A zárhangok zöngés és zöngétlen volta csak a kiejtésben különbözik, de n e m játszik a nyelvben jelentésmegkülönböztető szerepet, t e h á t nincs e kettősségnek fonológiai értelme. Dentalis a f f r i k á t á j a a ts és dz k ö z ö t t van. A z a r a n t a nyelv nem ismer sem spirást, sem szibilánst. A nazálisok közül az m és az n van meg. A gutturális nazális szó elej én is előfordul. (Ismeretes, hogy Budenz a finn-ugor n, ny h a n g o k a t a finn-ugor nyelvek egy részében ilyen hangból magyarázta. A mai finn-ugor nyelvek egyike sem
ismer szókezdő r)-t, de mint l á t j u k , ennek lehetősége n e m vitatható.) Strehlow, Spencer és Gillen az a r a n t á b a n a, e, i, o és u magánh a n g z ó k a t és k e t t ő s h a n g z ó k a t : ai, ia, ua stb. talált. Ezt a változatosságot S o m m e r f e l t h á r o m hangra egyszerűsíti. A társadalmi berendezettség nemcsak a szókincsben, h a n e m minden nyelvi f o r m á b a n érezteti hatását. Az a tény, hogy az a r a n t a a mi felfogásunk szerint homlokegyenest ellenkező fogalmakat ugyan%vval a szóvei jelölheti, annak tul a j d o n í t h a t ó , hogy világszemléletük is homlokegyenest ellenkezik a miénkkel. Mi alig t u d j u k elképzelni, hogy valaki a világ jelenségeit és az őt k ö r n y e z ő jelenségeket n e m m i n t o b j e k t u m o k a t szemlélje, h a n e m m i n d e n b e n cselekedetet és állapotot lásson. A z a r a n t a minden szava körülbelül a mi igénknek felel meg. A m i s z á m u n k r a tulajdonság, az neki akció. A mara' jó' a d v e r b i u m számára összetett szó (ma' adni, sokat adni' +ra' előtte lenni, látni, megjelenni'). Az aranta minden elemében agglutináló nyelv; ragja, k é p z ő j e és jelei nincsenek, illetve ezek helyett is a szóösszetétel eszközévél él. Ezzel kapcsolatban S o m m e r f e l t k i t é r más nyelvcsaládok szóképzésére is. Grönbeck: Der türkische Sprachbau (Koppenhága 1936)-ja n y o m á n felteszi, hogy a török eljárás mintegy á t m e n e t a primitív szóalkotás és az indogermán között. G r ö n b e c k szerint ugyanis az ó t ö r ö k b e n nem volt ige és főnév k ö z ö t t különbség; a főnév és melléknév k ö z ö t t azonban annál inkább. A főnév értelme nem o b j e k t u m , h a n e m tulajdonság (vagy inkább erő) volt. A z indogermánban, m i n t t u d j u k , legalábbis a történeti időkben, ige és főnév gyökeresen elkülönült. A finn-ugor n o m e n v e r b u m r ó l n e m szól Sommerfelt, mint ahogy finn-ugor péld á r a az egész 223 oldalas műben egyszer sem hivatkozik. A törökség s z e m p o n t j á b ó l is egyetlen forrása Grönbeck, kinek megállapításai nem m i n d e n b e n fedik a hivatalos török nyelvtudomány álláspontját. A z akció és az állapot, valamint a tulajdonság nem annyira elhatároltak, m i n t az o b j e k t u m o k . Az
a r a n t a n e m is különíti el egymástól, n e m i n d i v i d u a l i z á l j a úgy a f o g a l m a k a t , m i n t mi, k ö n n y e b b e n azonosít jelenségeket egymással, sőt s a j á t magával is (pl. az egyént t o t e m j é v e l ) . A világot s a j á t társadalmi b e r e n d e z e t t s é g e szerint l á t j a . A l é n y e k e t c s o p o r t o k r a o s z t j a és a csoportok tagjai ugyanolyan azonosulás módján kapcsolódnak e g y m á s h o z m i n t a h o g y az a r a n t a nép tagjai azonosulnak (azonos névvel is szerepelnek) csoporttársaikkal és t o t e m j ü k k e l . KNÖPFLER LÁSZLÓ.
A Kalevala legújabb kiadása. Alig n é h á n y évvel ezelőtt, 1935ben j e l e n t meg V i k á r Béla k i t ű n ő Kalevala fordításának jubileumi k i a d á s a díszes külsőben, GallenKallela művészi r a j z a i v a l . Ez a kia d á s teljesen e l f o g y o t t és m o s t a L a f o n t a i n e irodalmi t á r s a s á g egy ú j , olcsó k i a d á s b a n t e t t e h o z z á f é r hetővé a költeményt a nagyközönség legszélesebb rétegei számára. H á r o m kisalakú k ö t e t r e osztva, nagyon jó, k ö n n y e n o l v a s h a t ó n y o mással, csinosan b e k ö t v e j u t o t t el m o s t a Kalevala a m a g y a r olvasóközönség kezébe. A h á r o m k ö t e t á r a 2 P 88 fillér. E z az, olcsó ár lehetővé t e t t e , h o g y a n é p k ö l t é s z e t n e k ez a r e m e k e eljusson a falu n é p é h e z is és élessze, é b r e n t a r t s a a r o k o n é r z é s t a finn n é p iránt. Ebben l á t j u k ennek a népies kiadásn a k egyik legnagyobb é r d e m é t . A z új kiadást Gombos (Knöpfler) László r e n d e z t e s a j t ó alá. B. J.
Balassa József. A magyar nyelv szótára. B u d a p e s t , 1940. Grill Kár o l y k ö n y v k i a d ó vállalata. 2 k ö t e t . (I. k. 465 1. II. k. 392 1.) A z előszóból i d é z z ü k a k ö v e t k e z ő részt: Száz éve a n n a k , hogy a M. T . A k a d é m i a 1840-ben kidolg o z t a t t a a m a g y a r n y e l v elkészít e n d ő n a g y s z ó t á r á n a k t e r v é t és a m u n k a elvégzését Czuczor Gergelyre és Eogarasi J á n o s r a bízta. A z azóta eltelt száz év a l a t t n a g y f e j l ő d é s e n m e n t át a m a g y a r n y e l v és a m a g y a r stilus. A n y e l v ú j í t á s s z ó a l k o t á s a i n a k igen n a g y része n é l k ü l ö z h e t e t l e n k i n c s e l e t t a mag y a r szókészletnek, n é l k ü l ü k ma beszélni, írni n e m is t u d n á n k . A selejtese, a felesleges rossz szavak elhullottak, k i v e s z t e k a z élő nyelvből. A műveltség, a t u d o m á n y , a t e c h n i k a óriási h a l a d á s a s z á m t a l a n ú j szóval g a z d a g í t o t t a a n y e l v e t . A z élő, h a l a d ó és f o r r o n g ó élet megváltoztatja a szavak jelentését, ú j g o n d o l a t o k k a p c s o l ó d n a k a régi s z a v a k h o z és ú j s z ó l á s o k a t szül a rohanó élet. E z t a mai n y e l v e t igyekeztem számon v e n n i és a m ű v e l t m a g y a r k ö z ö n s é g elé tárni e b b e n a s z ó t á r b a n . E n n é l valamivel t ö b b e t is a k a r o k a d n i : összek a p c s o l n i a m a g y a r szókincs jelenét a magyar nyelv múltjával. E z é r t v e t t e m fel a s z ó t á r a n y a gába a m a g y a r n y e l v régi század a i b a n élt, d e a m a i m a g y a r nyelvből k i h a l t s z a v a k a t . E z e k a s z a v a k is k i f e j e z ő i v o l t a k a m a g y a r lélekn e k a m a g u k k o r á b a n , előfordulnak régi nyelvemlékeinkben és igen g y a k r a n világot v e t n e k a mai s z a v a k eredetére, j e l e n t é s é r e .
NYELVMŰVELÉS Cifra nyomorúság. E z t a szólást m a Csiky G e r g e l y n y o m á n idézzük (Cifra nyomorúság 1882, első előadása 1881. v. ö. T ó t h Béla, S z á j r u l s z á j r a , 2. kiad. 382). D e m á r a 18. s z á z a d b a n is előkerül. P u t n o k y I m r e idézi ( M N y . 1910, 6:226-7) H o r v á t h J ó z s e f b ő l (Emberi okosság 1764; G á n ó c z y A n tal angol e r e d e t i n alapuló latin f o r d í t á s á n a k m a g y a r í t á s a . A szóíás latin megfelelője: «splendida
miseria»). H o g y m á r C s i k y előtt is k ö z k e l e t ű l e h e t e t t , a z t Cz. F.-ból látni. P á z m á n y Kalauza ismeri egy rokon változatát (Világi uraság, színes nyomorúság). Klasszikus lelőhelye G o e t h e (Die Leiden des jungen Werther, II. dec. 24: Und das glánzende Elend, die Langeweile unter dem garstigen Volke, das sich hier neben einander sieht). T e r m é s z e t e s e n n e m ő a l k o t t a , de bizonyos, hogy r e g é n y é n e k p á r a t -
48 lan n é p s z e r ű s é g e e g y e n g e t t e világirodalmi ú t j á t . É r d e k e s h o g y az első, n y o m t a t á s b a n m e g j e l e n t mag y a r W e r t h e r n e m ismeri a szólást és «csillogó kín»-nal f o r d í t j a (Az i f j ú Verther gyötrelmei Göthéböl. F o r d í t o t t a K. S. S. K. F e j j é r d e n — P e s t e n 1823, 83: 'S a' Csillogó kín az ú n a l o m i t t a' h i t v á n y pórság között). A szólás e r e d e t e a n t i k forrásvid é k r e u t a l ( T a c i t u s ? ) . Nyelvlélektanilag u g y a n a n n a k a p a r a d o x képzettársításnak lehetne az eredm é n y e , a m e l y m á s s í k b a n a «távollétével tündökleni»-félék, modern e b b , r o k o n i b b s í k b a n pedig a «gazdag szegények®, «szegény gazdagok® m ö g ö t t l a p p a n g . A z olyan mitikus-lélektani helyzetekre is g o n d o l h a t n á n k , a m i l y e n a Darnoklesé v a g y még i n k á b b a M i d á s é , a k i n e k é r i n t é s é r e a r a n n y á változik minden, de ő maga m a j d hogy éhen n e m hal (a legigazibb c i f r a n y o m o r ú s á g , v a g y ha úgy t e t s z i k : csillogó kín!). H a m o s t s z ó l á s u n k n a k egy eddig ismeretlen magyar előfordulására h í v o m fel a figyelmet, n e m a z é r t teszem, h o g y s t a t i s z t i k a i t u d á s u n k a t g y a r a p í t s a m , v a g y időbeli táv o l s á g o k a t h i d a l j a k át vele, hanem, mert Vörösmarty nevéhez f ű z ő d i k . — A k ö l t ő 1829 szeptemberében a Mátrában járt s útjáról beszámolt Fábián G á b o r n a k (Vörösmarty összes munkái VIII. 404—7). Levele m a g á b a n v é v e is n a g y o n tanulságos, e l s ő s o r b a n azért, m e r t romantikus korszakának legmélyebb, l e g ü n n e p é l y e s e b b időpontj á b ó l származik, s mégis úgy hat, mintha egészen más, végletesen reális szemű e m b e r írta volna, sőt egyenesen v i s s z á j á r a f o r d í t a n a mindent, ami p á t o s z és r o m a n t i k a . Egyik-másik stíluselemével az akk o r divatos út- és t á j l e í r ó p r ó z á r a (Heine!) e m l é k e z t e t . V ö r ö s m a r t y é kat útközben többszörös zápor érte, bőrig ázva, c s a t a k o s a n b a n d u k o l n a k lefelé: « A h e g y r ő l a m a r h a csapásra, v a g y is ú t r a j ö t t ü n k . Fek e t e agyag volt c i f r á r a kitiporva, gödrei tele vízzel, s itt m á r oly lassan h a l a d h a t á n k , m i n t a bogár. H o g y ezt k e r ü l j ü k , a s z á n t ó f ö l d e k r e t é r t ü n k ; d e itt épen irtózatos gyalogolás esett. A f e l d a g a d t
NYELVMÜVELÉS sár oly b u n k ó k k á t e t t e l á b a i n k a t , h o g y alig e m e l h e t t ü k . M o s t m á r nem állhattam tovább, elkezdtem ezen cifra nyomorúságon nevetni, s oly szívből n e v e t t e m , hogy társaim szinte m e g b á n t ó d t a k általa; t r é f á l t a m volna is; d e senki sem f e l e l t . . . » . A z egész helyzet olyan, h o g y a «cifra» jelző hirtelen ú j , egyéni és alkalmi színt és s z e r e p e t k a p : a «furcsa» (groteszk), «nevetséges» j e l e n t é s á r n y a l a t vegyül beléje. ( C i f r a egy állapot!) T e r m é s z e tesen, magától é r t e t ő d ő e n simul a p i l l a n a t n y i »nyomorúság»-hoz. Ezzel e g y ü t t a z t á n a szólás is elveszti a maga megszokott, ellentmondásos jellegét. TURÓCZI-TROSTLER JÓZSEF.
Egy szónak két ellentétes jelentése. Ilyen cím a l a t t t á r g y a l j a Simonyi ( J e l e n t é s t a n i s z e m p o n t o k 16. 1.) a szavak t ö b b é r t e l m ű s é g é n e k a z t a k ü l ö n ö s esetét, m i d ő n egy és ugyanaz a szó k é t ellentétes jelentéssel h a s z n á l a t o s . E jelenség legismert e b b példáiul G o m b o c z (Jelentéstan 36. 1.) hírhedett ( ' b e r ü h m t ' és ' b e r ű c h t i g t ' ) és átkoz (az áld ige s z á r m a z é k a ) s z a v a i n k a t említi. ( A k é r d é s m a g y a r i r o d a l m á h o z v. ö. még S i m o n y i N y r . 45:215, Spitzer N y r . 46:30, 140, Körösi N y r . 46:90, S c h u c h a r d t N y r . 46:137, H o r g e r : A n y e l v t u d . alapelvei 63, F o k o s N y r . 60:107, U J b . 12:82, stb.) A szó h a n g u l a t á n a k , érzelmi velejárójának megváltoztatásával pejoratív, rosszabb j e l e n t é s t v e t t fel pl. az együgyű szó, amely régebben 'egyszerűt, ő s z i n t é t ' j e l e n t e t t , a trágya, a m e l y eredetileg az e b é d h e z való édességet jelölte, az erkölcsös szó, amely a n é p n y e l v b e n 'rossz erkölcsű, rossz szokású' e m b e r t jelent (v. ö. S i m o n y i id. m. 9, G o m bocz id. m. 29); közönséges jelenség ez a szépen vagyunk, jó madár-féle g ú n y o s a n vagy megvetően h a s z n á l t k i f e j e z é s e k b e n , d e különösen g y a k o r i ez a jelentésváltozás j ö v e v é n y s z a v a k b a n . M á s a povedál h a n g u l a t a , m i n t a t k p . azonos jelentésű beszél szóé, más a frázis, m i n t a szólásmód stb. Itt két példát akarunk idézni a r r a a jelenségre, h o g y az idegenből á t v e t t szó hogy v e h e t fel az á t v e v ő n y e l v b e n — talán szintén
í
gúnyos é r t e l e m b e n használva — a szó e r e d e t i jelentésével h o m l o k egyenest ellentétes j e l e n t é s t . A vogul és az o s z t j á k «tolvajnyelv»-ben az o r o s z n a k a n e v e kaper. E n n e k a «titkos szó»-nak az e r e d e t i j e pedig — m i n t K a r j a l a i n e n (Zur ostj. L a u t g e s c h i c h t e 42) és K a n n i s t o (Die t a t a r . Lehnwörter im W o g . 126) k i m u t a t t a — a t ö r ö k kápir. Ez pedig n e m más, m i n t — ezt a szintén (arab-) t ö r ö k e r e d e t ű gyaur s z a v u n k a l a p j á n is t u d j u k — a hitetlen (nem m o h a m e d á n - h i t ű ) e m b e r n e k a neve. így t e h á t az a vogul és o s z t j á k , aki még m a is ősi pogány h a g y o m á n y a i h o z ragaszkodik, »hitetlen»-nek, vagyis istentagadó pogánynak mondja a keresztény oroszt! A z obi-ugor ' p o g á n y ' — 'kereszt é n y ' j e l e n t é s v á l t o z á s n a k p á r j a egy mongol példa, a m e l y b ő l azt l á t j u k , hogy a tökéletességre törekvő szentéletű h i n d u p a p n a k a n e v e szolgál az ördög jelölésére. R a m s t e d t K a l m ü k s z ó t á r á b a n (46 a) olvassuk, hogy a kalmük-mongol birmn szó j e l e n t é s e ' W i d e r s a c h e r , b ö s e r Geist, T e u f e l ' , pedig ez a szó (1. R a m s t e d t uo.) t k p . az ó i n d brahman ' b r a h m á n ' szó átvétele. FOKOS DÁVID
Laboratórium, laboráns. A n y a k ö n y v i h i v a t a l a i n k n a k r e n d e s e n az ú. n. születési osztály a legderűsebb helyük. I t t n e m b ú s családtagok, vagy más, t ö b b é - k e v é s b é ideges, f o n t o s k o d ó e m b e r e k j e l e n n e k meg, h a n e m leginkább b ü s z k e a p á k és ö r ö m t ő l ragyogó a n y á k köszöntenek be a pecsétes í r á s o k é r t . A z é r t a legnaposabb t á j r a is ráborul n é h a egy kis felhő. Ilyen az, h a például az ú j h a z a f i vagy honleány é d e s a p j á n a k laboráns a foglalkozása. Lévén ugyanis komoly rendelkezés: csak s e m m i idegen szó! — H á t mit í r j a k be, k é r e m ? — Sajnos, a h i v a t a l f ő t más dolog szólítja és h a m a r elnyeli a s z o m s z é d t e r e m t ö l g y f a a j t a j a . — V á r j , kedvesem, n y u g t a t j á k társai a kérdezőt, v á r j , amíg a D o k t o r u r odab e n n elvégzi a gyászszertartást... A h á z a s s á g k ö t é s n e k ez a helyi hum o r ú megjelölése kissé f e l v i d í t j a a tisztviselőhölgy a r c á t ; a z t á n t o v á b b
mérgelődik, h o g y «az e m b e r úgy fel lesz tartva ilyen m a r h a s á g o k m i a t t . . . » Á m , h a a toll pihen is, az agy még m u n k á l k o d h a t , félvagy egész h a n g o s a n : Gyógyszerészeti munkás? Nem! Mivelhogy m á s f a j t a l a b o r a t ó r i u m o k is vann a k . . . Igazis! E l ő b b ezt k é n e megm a g y a r o s í t a n i . D e m i k é p ? . . . Hisz ép e n a p o k b a n volt a r á d i ó műsor á n is « M a g y a r laboratóriumok)) című e l ő a d á s . . , . Tudományos-kutató-intézeti munkás?? . . . Ez meg sok l e n n e egy érző k e b e l n e k s net á n légzési z a v a r o k a t is .okozna . . H a g y j u k meg — szól csöndesen egy kisasszony, — nincs még j o b b és egészen bevett. — Szavának t ö b b a j ó s z á n d é k a , m i n t az eredm é n y e . S z e r e n c s é r e a t ö b b i e k tízp e r c n y i találgatása, m e d d ő ötletc s e r e b e r é j e u t á n a h i v a t a l f ő úr ismét munkatársai körében terem. N e m feledte, h o g y válaszolnia kell az előbb utánaszalasztott fogas k é r d é s r e . H a n g j á n a k érce jóleső b i z t o n s á g r a v á l t j a az i m b o l y g ó tétov á z á s t : «Be lehet írni: laboráns!» No, hálaistennek! Egyedülálló. N a p i h í r : «X-országban olyant embertelenül bántak Y-beli h a d i f o g l y o k k a l , a m i a háború történetében egyedülálló.» Persze, az ízlésről még mindig n e m lehet v i t a t k o z n i . Mégse értjük, h o g y f é r k ő z h e t e t t és fészkelődhet e t t b e ez a t e n y e r e s t a l p a s idegen szó-szépség " a k a r c s ú b b , izmosabb m a g y a r virágszál h e l y é b e : páratlan?! Falra borsó? A Nyr. legutóbbi s z á m á b a n b á t o r k o d o t t egy szépn e v ű és s z é p h i v a t á s ú i n t é z m é n y ü n k figyelmébe ajánlani, hogy magyarul járművön s n e m járművel meg y ü n k . Mivel a júniusi Munkat e r v is hajóval kelleti a dalmáciai t a n u l m á n y u t a t , tisztelettel kérdezz ü k : megéri-e a kész szedés, h o g y k é t s é g e t k e l t s e n valamely ingadoz ó b a n : k i n e k h i g y j e n ? A tiszta m a g y a r s á g g a l beszélő családi körn e k és a helyességre o k t a t ó elemi iskolának, v a g y pedig az Iskolánkívüli Népművelő Bizottságnak, amely címe és jellege szerint szintén n e m utolsó s o r b a n hivatott
a n n a k hirdetésére, h o g y az anyanyelv szent és sérthetetlen!.,. Lelkük r a j t a , a k i k e t illet. JOZEFOVICS
n y í t j a , h o g y r é g e b b e n a Kalotaszegen is h a s z n á l t á k a hétköznapn a k ezt az elnevezését. B. J.
SÁRI.
Dörögtőnap. K ö r ö s f ő n (Kalotaszeg) egy öreg ember mondta, hogy anyja a hétköznapot dőrőgtőnapn a k nevezte, d e m á r m o s t n e m m o n d j á k . Ez a szó n e m más, m i n t a dologtevő nap-nak (a. m. hétköznap) egy eddig ismeretlen a l a k j a . A T á j s z ó t á r csak d u n á n t ú l i h a s z n á l a t á t ismeri ilyen a l a k o k b a n : dologténap, dologteőnap, dologtőnap, dologtívönap és hangrendi illeszkedéssel: dölögténap, dölögtévőnap, dölögtívőnap, dölögtövönap stb. A z itt e m l í t e t t alak bizo-
A névelő idegen tulajdonnév előtt. N é m e l y napilapban láttuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok s z o k á s o s rövidítése előtt a névelőt h a s z n á l : a USA. A m a g y a r olvasó joggal m e g ü t k ö z h e t i k ezen, mert n e m kell t u d n i a , h o g y az angol kie j t é s b e n az u b e t ű neve jú, t e h á t angol olvasás szerint az USA rövidítés így h a n g z i k : jú esz é. M a g y a r szövegben azonban erre semmi szükség és m i n d e n l e l k i i s m e r e t f u r d a l á s n é l k ü l m o n d h a t j u k : ú esz á és í r j u k : az USA. B. J.
MAGYARÁZATOK. Táborszernagy. A m a g a s r a n g ú katonatiszti nevek tudvalevőleg a nyelvújítás korában keletkeztek. A tábornok Barczafalvinál (1787) még a 'Feldmarschall', s csak Fogarasinál (1835) k a p j a meg mai ' G e n e r a l ' jelentését. A tábornagy H e l m e c z y n é l (1832) és a M a g y a r Tudós Társaság zsebszótárában még ' G e n e r a l ' , Fogarasinál a z o n b a n m á r 'Feldmarschall' (1836). A z altábornagy H e l m e c z y n é l és a Z s e b szótárban 'Generalleutnant' (ma 'Feldmarschalleutnant'). A vezérőrnagy először Kiss K á r o l y H a d i M ű s z ó t á r á b a n szerepel mai 'Generalmajor' jelentésében (1843), Helmeczynél és a Z s e b s z ó t á r b a n még tábornagyi őrmester. A táborszernagy 'Feldzeugmeister' jelentésben Fogarasi Z s e b s z ó t á r á b a n f o r d u l elő először (1836), M á r t o n n á l (1823) még hadi tármester ( N y U S z ) . Ezek közül b e n n ü n k e t m o s t a táborszernagy érdekel. Ez nyílván a n é m e t Feldzeugmeister fordítása. M i volt ez a k a t o n a i r a n g ? A d e l u n g szerint 'ein v o r n e h m e r Kriegsbedienter, w e l c h e r die A u f s i c h t ü b e r d a s s c h w e r e G e s c h ü t z bei einem Feldzuge h a t ; ein G e n e r a l von der Artillerie'. W e i g a n d m á r a 16. sz.b ó l idézi Artilleriegeneral jelentéssel (Deutsches Wörterbuch, 5. kiad.). A Z e u g szó j e l e n t é s e Simonyi—-Balassa s z e r i n t : 1. a n y a g (amiből v m i készül); 2. szövet,
k e l m e ; 3. szer, szerszám, eszköz; e d é n y , holmi; 4. élesztő stb. Kluge— G ö t z e n é l 'Stoff, A u s r ü s t u n g , G e r á t , A u f w a n d " . A d e l u n g n á l a z o n b a n ezt olvassuk: « A u c h im Kriegswesen w u r d e n das G e s c h ü t z u n d alle ü b r i g e G e r á t s c h a f t e n e h e d e m der Zeug genannt, welche Bedeutung z w a r im H o c h d e u t s c h e n veraltet ist, a b e r doch die Zusammensetzungen Zeughaus, Zeugmeister u. s. f. z u r ü c k g e l a s s e n hat». Zeughaus SimBal.-nál is 'fegyvertár, s z e r t á r ' ; Zeugmeister 'fegyvermester'. Adelungnál Zeughaus: «in e n g e r e r B e d e u t u n g ist es ein Geb á u d e , w o r i n das G e s c h ü t z u n d andere Kriegsgerátschaften aufbewahrt werden». Zeugmeister 'ein K r i e g s b e a m t e r , w e l c h e r die A u f sicht ü b e r das G e s c h ü t z u n d die übrige Kriegsgerátschaften hat'. Weigandnál Zeug 'Geriitschaft; K a m p f - , K r i e g s g e r á t ; Stoff zu Geráten, G e w i r k o d . sonstigen D i n g e n ; G e w i r k aus Flachs, Wolle, Seide usw.'; stb.; középfelnémet ziuc Gerát, Handwerkszeug, Ausrüstung, W a f f e n aller A r t , G e s c h ü t z , g e r ü s t e t e Kriegsschar, Zeug, Stoff, M a t c r i a l ' ; ó f e l n é m e t giziug 'Kriegs-, Schiffsgerát, bewegliche Habe, Fischzug'; Feldzeug 'Geschütz' (1663); Zeugmeister 'Befehlshaber der Artillerie'. Mindebből táborszernagy
nyilvánvaló, hogy a a. m. 'tüzérségi tábor-
n o k ' (vö. gyalogsági tábornok 'General der I n f a n t e r i e ' ; lovassági tábornok ' G e n e r a l der Kavallerie'), m e r t a Zeug szó a Feldzeugmeister nevében ágyút jelentett, tehát tkp. f o r d í t á s a az v o l n a : ' t á b o r i ágyúsmester'. Természetesen nem az 'ágyú' j e l e n t é s az eredeti, h a n e m a 'szer, szerszám, eszköz', s é p p e n az az érdekes, h o g y a m a g y a r ágyú szó e r e d e t i jelentése is 'eszköz, szerszám' volt, a k ó d e x e k k o r á b a n j e l e n t h e t e t t pl. k í n z ó e s z k ö z t , sőt még h a n g s z e r t is. N e m r é g m u t a t t a m rá arra, h o g y a finn ase jelentése is 'szerszám, eszköz', valam i n t 'fegyver' ( N y r 67:107). L a p p megfelelője: Park. ásas 'Waffe, Werkzeug, Gerát' (Lagercrantz, L a p p i s c h e r W o r t s c h a t z 258. sz.). U g y a n e z a k e t t ő s j e l e n t é s megtalálh a t ó m á s f i n n u g o r , t ö r ö k - t a t á r és i n d o g e r m á n n y e l v e k b e n is. í g y a votjákban tirlik, tgrlgk 'eszköz, szerszám, holmi' és ' f e g y v e r ' (Munkácsi, V o t j S z ) . A k a z á n i - t a t á r b a n korai 'eszköz, s z e r s z á m ' és 'fegyver' (Bálint), a b a s k í r b a n korai 'eszköz' és 'fegyver', korqlla'felfegyverez', korqmal 'fegyver' (Pröhle, KSz 5:254); \ural ' f e g y v e r z e t ' , tkp. 'fölszerelés' ( V á m b é r y , N y K 17: 377). Ez a szó a t a t á r b ó l f i n n u g o r n y e l v e k b e is á t m e n t : v o t j á k korai 'fegyver' (Munkácsi, VotjSz), 'Waffe, Werkzeug' (Munkácsi, NyK 18:117), cseremisz kural ' I n s t r u m e n t , W a f f e n ' (Rásánen, T a t . Lehnw. 43). A latin arma jelentései: 1. 'fegyverzet, f e g y v e r e k ' ; 2. 'eszközök, szerszámok, szerelvények'; arma equestria 'lószerszámok'; arma venatoria ' v a d á s z s z e r s z á m ' ; arma cerealia ' k e n y é r s ü t é s r e szolgáló eszk ö z ö k ' ; navis spoliata armis 'korm á n y á t ó l m e g f o s z t o t t h a j ó ' (Burián, Georges). A z arma származéka: armamenta (-orum) 'das nötige Zeug, G e r á t ' , bes. 'auf S c h i f f e n das Segelwerk (wie T a u e , M a s t , Segels t a n g e n ) ; Pfáhle, S t ü t z e n ; Gerát z u m Z e r s t a m p f e n (Mörser u. M ö r serkeule); B l a s i n s t r u m e n t e ; G e r á t s c h a f t e n des H a u s e s ' ( G e o r g e s ) . G ö rög SixXov überh. 'Rüstzeug, W e r k zeug; G e r á t ' ; insbes. 1. 'Schiffszeug, S c h i f f s g e r á t , T a k e l w e r k , bes. T a u w e r k ' ; 2. ' H a n d w e r k z e u g ' ; .3. 'Kriegszeug, Kriegsgerát, die W a f -
fen'; T evxsoc 1. ' W a f f e n , W a f f e n r ü s t u n g ' ; 2. ' G e r á t , R ü s t z e u g , W e r k zeug, G e s c h i r r , z. B. d i e G e r á t s c h a f t e n des G a s t m a l s , S c h i f f s g e r á t , W a g e n g e s c h i r r , P f e r d e g e s c h i r r , Zuggeschirr für Rinder, Riemenzeug' (Passow).
BEKE ÖDÖN.
Forró tenger. A N y S z P á z m á n y p r é d i k á c i ó i b ó l közli ezt a m o n d a t o t : A t e n g e r n e k m o n d a : hallgass, n e z u g j , és m i n d g y á r t n a g y tsendesség lén a forró tengeren. A f o r r ó j e l e n t é s e i t t ,aestuans, strep e n s ; b r a u s e n d ' . E r r e a jelentésre, s a j n o s , nincs t ö b b a d a t u n k , sőt m a g á n a k a forr igének h a s o n l ó jel e n t é s é r e e g y á l t a l á n nincs a d a t . D e kétségtelen, h o g y a régi n y e l v b e n ez a j e l e n t é s általános volt, azonb a n a s z ó t á r a k b ó l n e m d e r ü l ki, m e r t pl. M A ,ferbeo, ferveo, bullio, bullo' igékkel f o r d í t j a , s ezekn e k is m e g v a n m i n d k é t j e l e n t é s ü k . D e M á r t o n n á l ferveo 1. ,meleg v. f o r r ó lenni, f o r r a n i , buzogni, buzogva f o r r n i ; heiss, hitzig sein, sieden, s t r u d e l n ' ; 2. ,pezsegni, forrni, h a b o z n i ; wallen, b r a u s e n ' (1818), vö. G e o r g e s n é l fervor ,die s i e d e n d e Hitze, das Z i s c h e n u. B r a u s e n ; I. a) des F e u e r s u. e r h i t z t e r G g s t d e ; b) das Sieden, Z i s c h e n u n d Brausen eines Gewássers, O c e a n i ' ; bullio1 1. ,felforrani, b u z o g n i ; Blasen werfen, s p r u d e l n ' ; 2. .felhevülni, nekitüzesülni; a u f b r a u s e n ' ; bullo .forrani, buzogni, f e l b u z o g n i ; Blasen werfen, sprudeln, aufsprudeln' (Márton). Calepinusnál bullio, bullo — Forrok, buzgok, MA-nél Bullio: Buzgoc; Bullo: Buboricoloc, Buzgoc, Posgoc; PP-nál Bullio: Buzgok, Fövök, Forrok; Bullo: Buborékotok, Pesgek. G e o r g e s n é l : Blasen w e r f e n , ( a u f ) s p r u d e l n . M á r a l a t i n b a n is m e g v a n : v i n u m f e r v e t : Forr a' bor (PP). 2 A Gyöngyösi Szótártöredékben: Bullio tumor a q u e bullientis uyznek bornak forrasa. B l i c t r u m u n d e u i n u m bibullis: a q u a ebullit: ceruisia b l i c t r i t : forr eeled as ser. Szikszai Fabriciusnál: 1
V ö . M i n d j á r t a forró tengerbe hajítom (Heves m. Tiszafüred) ( M N G y 9:130). A m e s é b ő l nem lehet megállapítani a forró jelentését. 2 Vö. Mártonnál: vinum ferment a t ,a must forr v. pezseg'.
V i n u m t e n e r u m — Forrot bor. V . d e f e c a t u m — Meg forrot (bor). Sapa, d e f r u t u m — Forrot must. V ö . még PP-nál: S i n i t u r f e r m e n t a r i in dolio: Megvárják, hogy jól megposhadjon a' hordóban, vagy megtörjön. M á r a k ó d e x b e n v a n rá a d a t : Forro bor (WinklK). Az h o r d o , k y b e n a z forro bor \vagyon (ÉrsK). Egy 1558-ban kelt levélben: az borok forrottanak, s e m m y k e p p e n az b o r o k zadaytt be n e m d w g a z t h a t t a k ( N y S z ) . Hasonló jelentésváltozásokat más n y e l v e k b e n is m e g f i g y e l h e t ü n k , így a l a t i n b a n vö. még:aestus, die infolge innerer Hitze verursachte W a l l u n g , I. das W a l l e n v o r Hitze, a) die w a l l e n d e Hitze, G l u t des Feuers; b) d e r Sonne, der Tagesu. Jahreszeit, des Lánderstrichs, Hitze, Glut, Schwüle, grosse W á r m e ; II. d a s W a l l e n d e r Flüssigkeiten, die gleichs. wie siedendes W a s s e r a u f k o c h e n ; die Brandung, das Fluten, Wogen von Gewássern, u. die brandenden, w o g e n d e n Fluten, WGgen; die n a c h d e m U f e r zu u. w i e d e r z u r ü c k w o g e n d e Flut' (Georges). A n é m e t Brandung ,hullámverés, -csapás, -torlódás, z a j l á s ' (vö. alném. németalf. branding, dán braending, svéd bránning) a branden ,(a víz) hullámzik, a p a r t h o z v e r ő d i k , c s a p ó d i k ; viharzik, zúg, zajlik' ige származéka, melynek t k p i j e l e n t é s e ,sich wie F l a m m e n bewegen', alapszava Brand .égés, tűz'. A Brandung 1720 ó t a v a n használatban, azelőtt a brennen ,ég, lángol' igétől s z á r m a z ó Brennung helyettesítette, vö. alném. branning, barning.1 A sieden ,forr, fő' hasonló jelentésére vö. Er m a c h t , dass das tiefe M e e r seudet (siedet) wie ein T o p f e n (Hiob, Adelung). A wallen .hullámzik, forr, f o r r o n g , buzog, pezseg', megfelelői: gót wulan ,sieden', óészaki vella ,wallen, sieden', albán va/'s ,Sieden, Welle' ( K l u g e — G ö t z e ) . V é gül idézem még a finn kiehua igét, melynek jelentései: ,kochen, sieden; s c h á u m e n , zischen'. BEKE 1
ÖDÖN.
«Das W a l l e n erregten W a s s e r s h a b é n die A l t é n gern d e m Brennen u. Sieden verglichen.» (Kluge— Götze.)
Ábrahámtól ábrándig. Ez az út hosszú és s z a k a d é k o s , de azért m e g p r ó b á l o m m e g t e n n i , sőt olvas ó i m a t is szívesen elvezetem, ha hajlandók velem tartani. E l i n d u l á s k o r az is b i z t a t , h o g y u t a m b ó l n e m kell m á r ott-levő köv e t e l h á r í t a n o m , n e m kell egy m á r felállított s z ó f e j t é s n e k a g á t j á t ler o m b o l n o m . A z Etimologiai Szótár a z t a cikket, a m e l y b e n ábrándoz címszó a l a t t az ábránd dal foglalkozik, így végzi: E r e d e t e ismeretlen. Ez pedig szinte felhívás a n y o m o zásra. H o g y célhoz é r j e k , k é t k ü l ö n ú t o n fogok végig haladni, egy jel e n t é s t a n i és egy szóképzés, illetőleg h a n g t a n i ösvényen, még pedig úgy, h o g y a k é t ú t végül is egybetorkoljon. A j e l e n t é s t a n i ú t o n a z t találom, hogy valamint más nyelvekben, a m a g y a r b a n is n a g y o n g y a k r a n váln a k t u l a j d o n n e v e k , elsősorban személy-tulajdonnevek köznevekké, a k á r főnévi, a k á r melléknévi közn e v e k k é . A sok közül itt n é h á n y példa. Katuska: női d o l g o k k a l (főzés, v a r r á s ) foglalkozó f é r f i ; futri-kati: szeles, m e g g o n d o l a t l a n , f ő k é p n ő r e a l k a l m a z v a ; fajankó: ostoba, ügyetlen e m b e r ; mátyás: s z a j k ó f é l e mad á r ; mackó ( M á t y á s n a k egyik kicsinyítője): medve; balek (tulajdonkép családnév): k ö n n y e n becsapható, rászedhető; pali, ez talán csak t r é f á s m a g y a r o s í t á s a az előbbinek, m a j d n e m u g y a n a z t jelenti; melák, ez eredetileg szintén c s a l á d n é v volt, a n n y i mint mamlasz, ügyefogyott. Idesorozh a t ó k azok a k i f e j e z é s e k is, melyekben vezeték- és k e r e s z t n e v e k e g y ü t t halványodnak köznevekké, mint Sobri Jóska, Hübele Balázs, sőt részben Bolond Istók is; ide tartozik a magyar miskásan is. D e visszatérek a személynevekhez és m e g e m l í t e m a macá-1, amely szóval tisztességtelen s z e r e t ő t illetnek. A n e m i élet h a t á r á n j á r a péierke v a g y petike, az ilyen szólás o k b a n , m i n t a m i l y e n t A falu roszs z á b a n G o n o s z Pista használ: Viszek n e k i ebből a k o r a i szőlőből, h o g y le ne tegye a P é t e r k é t . N u n e v e n i m u s ad f o r t i s s i m u m v i r u m , ad Antal. A n t a l a régi ma-
gyár nyelvben annyi, m i n t dőre, féleszű, esztelen. D e a fejlődés nem állott meg ott, hogy a személynevet melléknévvé változtatta, h a n e m tovább m e n t és a melléknévből igét képzett antalkodik és andalodik alak o k b a n , melyek k e z d e t b e n bolondozik, döréskcdik é r t e l m ű e k voltak és csak később, főkép a nyelvújítás k o r á b a n v e t t e fel az andalodik és p á r j a az andalog, a sokkal enyhébb álmodozik, elmereng jelentést. Hosszabban időztem egy kissé az Antalnál és származékainál mert t u l a j donkép ez az egy példa elegendő bizonyíték amellett, hogy helyes úton járok. M e r t ha az Antal fölvehette a dőre, féleszű jelentést, a k k o r az Ábrahám szóhoz is, melynek nemcsak a bibliában, han e m a m a g y a r nyelvben is megvan a rövidebb, az Ábrám alakja, könnyen hozzászegődhetett az ámuló, álmélkodó, bámészkodó jelentés, annál k ö n n y e b b e n , m e r t a személynevek, mikor köznevekké alakulnak, szeretnek p e j o r a t í v színt magukra ölteni: v. ö. Balek, Melák, Pali, Maca. H a az Á b r a h á m - Á b r á m t u l a j d o n név piegkezdte a köznév felé vezető ú t j á t , akkor természetesen elj u t h a t o t t az antalkodik, andalodik analógiájára ábrándozik igealakhoz, melynek álmélkodik, bámészkodik volt a jelentése s ettől csak egy lépés kellett az ábrándozik alakhoz és az álmodozik jelentéshez. Csak az a b a j , hogy a Nyelvtörténeti Szótárban nincs n y o m a az Ábrahám-Ábrám köznévi használatának, és még nagyobb b a j , hogy a T á j szótár sem foglal magában idevonatkozó közvetlen adatot, de a népnyelvből mégis közöl ilyenek e t : ábrándoz: ácsorog, bámészkodik, ábrándozás: káprázat, továbbá ábrándoskodik ugyanolyan értelemben, mint ábrándoz. De abból, hogy a köznévi használatú Ábrahám—ábrám nincs szótározva, korántsem következik, hogy n e élt volna, hiszen nagyszámú, közkeletű szó m a r a d t ki a szótárakból, amint azt magam is b i z o n y í t o t t a m pl. a dur igéről és a követség (deprean-
tis) főnévről. (Nyelvőr, 65:27 és 130. lap.) A most említett hiány ellenére is b á t r a n k i m o n d h a t j u k , hogy jelentéstanilag semmi sem akadályozza, hogy Á b r a h á m - Á b r á m köznévvé ne v á l h a t o t t volna és az A n t a l péld á j á t k ö v e t v e ámuló, álmélkodó, bámész jelentést n e v e t t volna magára. Még a k a d á l y t a l a n a b b a hangtani és szóképzéstani út. A n y e l v t ö r t é net számos példával bizonyítja, hogy Á b r a h á m - Á b r á m váltakozik Ábrán-nal és Ábrány-nyal, még pedig m i n t személy- és helynév egyaránt. A helységnévtár Ábrahám, Szentábrahám, Ábrahámfalu, Ábránfalva mellett még legalább három Ábrányt ismer az ország legk ü l ö n b ö z ő b b részeiből ( A r a d , Bihar, Sáros), amelyeknek összetartozandóságát a z Etimologiai Szótár is kétségtelennek t a r t j a . H a valaki mégis kétségeskednék az Ábrám és Ábrány kapcsolatában, azt megn y u g t a t h a t j a egy másik bibliai névnek, Ádám-nak Ádán és Ádány változata. A z m-n-ny hangoknak egymással való fölcserélése közönséges hangtani jelenség, a magyarban bizonyítékul m o s t csak helységneveket hozok fel, így Gyertyámos-1, Oroszlámos-1, melyeknek alapszava akár gyertyán és oroszlán, akár g y e r t y á n y és oroszlány. Most m e n j ü n k egy lépéssel tovább, t é r j ü n k át a hangtan ú t j á r ó l a szóképzéstanira. Ezen az úton azt l á t j u k , hogy az -ám, -án, illetőleg -ány végű szavakból, első sorban személy- és állatnevekből, de amely állatneveknek egy része h a j dan szintén személynévül szolgált, d képzővel t ö m é r d e k helynév származott, kezdve Ádánd-on és Ártánd-on, f o l y t a t v a Báránd-on, Cigánd-on, Istvánd-on, Koppánd-on, végezve Varsánd-on és Zaránd-on. Szinte csodaszámba megy, hogy a helységnévtár ezek k ö z ö t t nem említi Ábránd-ot; én n e m is a d o m fel a reményt, hogy valamely határjárásról szóló régi oklevélből egyszerre csak előbukkan Ábránd, talán éppen mint biharmegyei község, hogy p á r j á u l szolgáljon a biharmegyei Sáránd nagyközségnek, amely szinte kétségtelenül a Sára személynévből származik, amint
ízt a Sárafalva (v. ö. Á b r a h á m falu), Sára (v. ö. Á b r a h á m h e l y n é v ) ss S á r á d (?) helységnevek is bizonyítják. Ez az -ánd végzetü n a g y s z á m ú helységnév, m e l y e k oly p o m p á s a n rímelnek egymással, z s o n g h a t o t t a n y e l v ú j í t ó k f ü l é b e n , m i k o r a gyökelvonás, j o b b a n m o n d v a a gyökf e l t á m a s z t á s k o r á b a n e g y s z e r r e ketten is, S z e m e r e Pál és H e l m e c z y M i h á l y — úgy 1815. k ö r ü l — k i f e j t e t t é k az ábrándoz igéből, ebből az inkább tájnyelvi, mint irodalmi nvelvi szóból a b e n n e elrejtőzött, az elevenholt g y ö k e r e t , az ábránd-ot. U g y a n c s a k ezek a Báránd-ok, Sáránd-ok és t á r s a i k t e t t é k a k i f e j t e t t szót, a feltámasztott gyökeret olyan jó h a n g z á s ú v á és k ö n n y e n ejthetővé, hogy Kisfaludy Károlynál, V ö r ö s m a r t y n á l és k o r t á r s a i k nál n e m c s a k az ábránd-dal találkoz u n k igen g y a k r a n , h a n e m a belőle k é p z e t t ábrándos, ábrándít, ábrándul és a vele ö s s z e t e t t ábrándkép, ábrándvilág szavakkal, amelyek nélkül egy Auroravagy Athenaeum-korabeli költő alig mert volna a nyilvánosság elé lépni. Érdekes, h o g y az ábrándnak és származékainak legerősebb versenytársa a szépirodalmi nyelvben é p p e n az andalodik és e n n e k a csal á d j a volt, de n e m k e v é s b é érdekes, h o g y az ábránd is, az andalgó is zenei k i f e j e z é s s é vált, m e r t m i n d k e t t ő v e l a Phantasiestück-öt jelölt é k ; így idősb Á b r á n y i K o r n é l első zenei s z e r z e m é n y é t (1841) Magyar ábránd-nak nevezte; az andalgó pedig n e m c s a k z e n e m ü v e t , h a n e m m a g y a r t á n c f a j t á t is j e l e n t . De, h o g y egy m á s i k n y e l v ú j í t á s i szóval éljek, elkalandoztam egy kissé; az ábránd s z ó n a k a messze m ú l t b a n y ú l ó e r e d e t é t a k a r t a m kik u t a t n i és n e m a k ö r ü l b e l ü l 125 év óta t a r t ó életét. Bizonyos, h o g y a szó e r e d e t e n e m olyan világos, m i n t az élete; a c s a l á d f a k u t a t á s á b a n itt is úgy v a g y u n k , m i n t a polgári leszármazásnak k i m u t a t á s á n á l . D e m a g a m meg v a g y o k győződve, h o g y ábránd szavunknak Ábrahám volt az őse, m e r t ennek a s z ó f e j t é s n e k sem a h a n g t a n , sem a szóképzéstan, sem a j e l e n t é s t a n n e m m o n d ellene, t e h á t ezt a szár-
maztatást mindaddig fenn lehet t a r t a n i , míg egy másik, egy teljesen k é t s é g t e l e n s z ó f e j t é s az enyém e t meg n e m dönti. A szófejtés legnagyobb magyar mestereitől, B u d e n z J ó z s e f t ő l és Szarvas Gábortól azt tanultam, h o g y f a n t á z i a , képzelődés, mondj u k , ábrándozás nélkül n e m s o k r a megy az e m b e r ezen a n e h é z pályán. N i n c s m i t csodálni, h a egy kissé én is á t a d t a m m a g a m a t a fant á z i á n a k , a k é p z e l ő d é s n e k , az ábrándozásnak. D e ez az á b r á n d o z á s n e m az élet m e g r o n t ó j a , m é g csak a n y e l v é s z e t é sem. A z Ábrahám é» ábránd összekapcsolása alkalmából távol volt és van tőlem az a törekvés, h o g y f e l t á m a s s z a m azt az ábrándvilágot, melyben tiszteletre méltó magyar nyelvtudósok: Otrok á r i Fóris Ferenc, Beregszászi N a g y Pál, Kiss Bálint és m á s o k m a j d n e m k é t századig ringatták magukat, m i d ő n a m a g y a r és sémi n y e l v e k r o k o n s á g á t h i r d e t t é k . E n n e k a rég m e g d ő l t r o k o n s á g n a k n e m a k a r tám a s z á u l szolgálni a m a g y a r ábr á n d n a k a h é b e r Á b r a h á m t ó l való s z á r m a z á s a , m e r t az az Ábrahám, a k i n e k kései i v a d é k a k é p e n az ábránd m e g s z ü l e t e t t , kilencszáz év ó t a M a g y a r o r s z á g o n lakik és minden j u s s a m e g v o l t ahhoz, hogy egyik m a élő i v a d é k a ábránd néven é l j e n a m a g y a r nyelv t e r ü l e t é n és m i n t t ö r z s ö k ö s m a g y a r foglaljon h e l y e t a m a g y a r szavak nemesi könyvében.
KARDOS
ALBERT.
Harmadfű. A N y r . 63. évfolyam á b a n (61. 1.) r á m u t a t t u n k arra, h o g y a harmadfű-féle életkorjelölés eredetileg m i n d e n valószínűség szerint általános — n e m c s a k állatokra vonatkozó — életkormeghat á r o z á s v o l t ; egy régi a d a t szerint a n o m á d o k «az évet a fű kinövése szerint s z á m í t j á k ; ha valakitől azt k é r d e z i k , h o g y h á n y éves, a k k o r a z t feleli: e n n y i fű». A z időnek t e r m é s z e t i jelenségek szerint való s z á m í t á s a persze t e r m é s z e t e s és általános jelenség (v. ö. pl. a nap és hónap elnevezését; nem érte még meg húszszor a telet Petőfi, 1. L e h r T o l d i V I I I , 4). E g y déli-osztják m e s é b e n pl. ezt olvassuk: « H á r o m esőszem esett, három hópehely esett» (Patk. 2:150); ehhez P a t k a -
n o v azt a m e g j e g y z é s t f ű z i (uo. 232. 1.), h o g y «ez a z t jelenti, h o g y ez a l a t t az i d ő a l a t t h á r o m s z o r esett az eso, h á r o m s z o r volt hó, a z a z a z ó t a h á r o m év telt el.» Egy keletszibériai törzs emberei — f o l y t a t j a P a t k a n o v — a r r a a kérdésre, h o g y h á n y évesek, m a is így felelnek: «22-szer ettem halat*, vagyis «születésem ó t a a keta-hal 22-s*zer j ö t t felfelé a f o l y ó n k o n » . Tagadhatatlan azonban, hogy a harmadfű-féle életkormeghatározás n á l u n k csak állatokról, elsősorban a lóról h a s z n á l a t o s és L e h r A l b e r t helyesen á l l a p í t j a meg, h o g y «harmadfű nek a z t a csikót nevezik, amely születése ó t a a h a r m a d i k füv e t l e g e l i . . . » ( M N y . 12:191). A k i f e j e z é s n e k e r e d e t i b b általános é l e t k o r j e l ö l ő j e l e n t é s e t e h á t a magyarban szűkült és m a már r e n d s z e r i n t csakis lóra v o n a t k o z t a t ják. Ez az a l a p j a a n n a k , h o g y m a csak t r é f á s a n vagy g ú n y o s a n lehet ezt a k i f e j e z é s t emberre alkalmazni. E z é r t h a s z n á l h a t j a C s o k o n a i is ezt a szólást k o m i k u s e p o s z á b a n Dorottya korának megjelölésére, m i k o r azt í r j a a vénlányról, h o g y «már hatvanötöd fűre lesz menendő» (I. k ö n y v ) . FOKOS DÁVID. A párhuzamos gondolatritmusnak egy igen é r d e k e s a l a k j á v a l találkozunk a török népköltészetben: a g o n d o l a t o t megismétlik, úgy azonban, h o g y a m i t az első részben állítottak, a n n a k az ellenkezőjét tag a d j á k a m á s o d i k (tehát kétszeresen t a g a d ó ) részben. Egy szagájt ö r ö k epikai k ö l t e m é n y b ő l idézzük a k ö v e t k e z ő k e t : sarynir űzűn kálg á m , sarynabas űzűn kálbám 'zum Singen bin ich g e k o m m e n , ich bin n i c h t g e k o m m e n , u m n i c h t zu singen' (Radloff: P r o b e n 2:46). H a sonló p á r h u z a m o s g o n d o l a t o k ugyano t t : «zum V e r l e u m d e n bin ich gek o m m e n , ich bin n i c h t g e k o m m e n , u m n i c h t zu v e r l e u m d e n » ; «den Dieb zu fassen bin ich g e k o m m e n , ich bin n i c h t g e k o m m e n , u m ihn nicht zu
fassen».
FOKOS DÁVID.
Nyebeleg, nyebelgés. D e á k Farkas egy 1647-ben kelt levélből idézi a nyebeleg igét, 'ügyetlenkedik' jelentéssel ( N y r 13:227 N y S z ) . N e m lehetetlen, h o g y u g y a n e z az
a d a t , a m e l y e t szintén ő k ö z ö l a N y r 39. k ö t e t é b e n : M i k o r László hazament Bánffy pirongatta, hogy mit nyebeleg (263). A szó e l ő f o r d u l Teleki Mihály levelezésében is: Bizony - U r a m , eddig sem k e l l e t t v o l n a a z felküldéssel késni, m e r t h a mi k é s e d e l m e s k e d ü n k , más nem a l u s z i k . . . Á m mi nebelgünk egynéhányan, mert bizony nebelgésnek í r h a t o m d o l g u n k a t , m e r t h a csak ö t - h a t s z á z f o r i n t b a n j á r ó dolog volna is, j o b b a n k e l l e n e feln y i t n i a s z e m ü n k e t (1662,2:244—5), Kétségtelenül a nebeleg változata a lebeleg, m e l y e t a NySz a lebeg alatt közölt 'curo, l a b o r o ; sich k ü m m e r n , sich m ü h e geben' megk é r d ő j e l e z e t t jelentéssel: M i t lebelgiink ezekkel a b i t a n g e m b e r e k k e l ? (Bethlen: Élet. 2:217). V a l a m e n n y i adat Erdélyből származik.1 PALOTAY GERTRÚD.
E d é n y . Beke Ö d ö n a N y r 67:105 és 68:$) l a p j á n az edény szó jelentéséről szól. E h h e z kapcsolódnak alábbi a d a t a i n k ( G e r g e l y S. T e l e k i M i h á l y levelezése), m e l y e k szerint az edény általános g a b o n a t a r t ó és szállító eszköz j e l e n t é s b e n szerepel: . . . a b ú z á n a k z s á k o k a t s egyéb edényeket h o z z a n a k , m e r t i t t csak le van t ö l t v e (1663, 2:432). I d e Kőv á r b ó l 9 szán jött mindenestől f o g v a ; r e t t e n e t e s a l k a l m a t l a n u l ind í t o t t á k őket, nincsen edény, kiken vigyék az b ú z á t (1663, 2:433—4). íratja Nagyságod, udvarbíró uram kevés b ú z á n a k való edént küldött. Én ú g y t u d o m , száz k ö b ö l r e elegendőt vittenek (1663, 2 : 4 3 5 ) . . . más r e n d b e l i s z e k e r e k e t o d a n e m k ü l d h e t ü n k , mivel edények nincsen e k (1663, 2:436). — F e n t i e k a búz á n a k s z e k é r e n való szállításához 1
A N y S z a nyebeleg igéhez kapcsol egy ismeretlen jelentésű nebelö szót: R e á j a m e n é n e k és minden nebelö irogatásait megégetteték ( E r d T ö r t A d . 1:30). A k é t szón a k az ö s s z e t a r t o z á s a még a k k o r sem d ö n t h e t ő el ez egy a d a t alapján, h a föltesszük, h o g y átírási hibával állunk s z e m b e n nebelgő helyett. T u d j u k , h o g y a régi történeti kiadványok pontatlan kia d á s u k m i a t t nyelvészeti célokra csak n a g y óvatossággal használhatók.
szükségelt edényekre vonatkoznak, azaz olyan t a r t ó eszközökre, amel y e k e t a s z e k é r r e téve, a b ú z á t b e l e ö n t ö t t é k . H o g y a z s á k o k o n kívül milyen edényekre vonatkozhat o t t ez, n e m t u d h a t j u k , a mai népi g y a k o r l a t b ó l k ö v e t k e z t e t v e , Erdélyben fából, f a k é r e g b ő l készült böd ö n ö k r e , esetleg f o n o t t és tapasztott kosárfélékre gondolhatunk. PALOTAY GERTRÚD.
Lebeleg, nebeleg, nyebeleg. A N y S z 1674-ből közli a nyebeleg .ügyetlenkedik; ungeschickt sein; ineptio' j e l e n t é s ű igét (vö. még N y r 13:227, 39:263). Ezzel nyílván azonos a lebeleg ,sich k ü m m e r n , sich m ü h e g e b e n ; euró, l a b o r o ? ' szó, m e l y e t a N y S z a lebeg családj á b a sorol. Ez az erdélyi t á j s z ó m a is él a székelyeknél és c s á n g ó k n á l : lebeleg, nebeleg, nyebeleg, nytbeleg, nyeveleg 1. ,hiábavalóskodik, h a s z o n t a l a n k o d i k , l é h á s k o d i k , enyeleg, legyeskedik'; 2. ,haszon nélkül munkálkodik, piszmog, pepecseli, ügyetlenül bajlódik (vmi m u n k á val)'; lebelgés ,hiábavalóskodás, has z o n t a l a n k o d á s , léháskodás'. A nebeleg a l a k o t ,hiábavalóskodik, m i t sem tesz, h a s z o n t a l a n u l j á r ideo d a ' j e l e n t é s b e n székely tájszóul m á r C z F közölte. Lebeleg: .ledér, c s a p o d á r , k ö n n y e l m ű m ó d o n tölti az időt', Kriza szerint a székelyeknél .enyeleg, szellőzi magát, restelkedik'. CzF szerint a szó a lebbedez lebzsel igékkel függ össze. Fontos* lenne ú j a b b a d a t o k g y ű j t é s e pontos jelentésmeghatározással és példamondatokkal. BEKE ÖDÖN. Barokk. ( N y r 68:24.) Z e r f f i Gusztáv szerint Petőfi népdalait a «szépiránti torz k ö z ö n y ö s s é g , tántorgó ittasság, t a r k a f ö l h a l m o z á s a barokk ötleteknek...® jellemzi. ( H o n d e r ű . 1846. II. 323.) E b b e n a v o n a t k o z á s b a n a szó valószínű értelme azonos a .gúnyos, nevetséges' fogalmával. E z t a feltevést m a g a Z e r f f i igazolja. Megvetéssel idézi az Életképek ú j s z e r k e s z t ő s é g é n e k p r o g r a m j á t . A f o l y ó i r a t «szereti a 19-dik század f i l o s o f i á j á t az ú j d o n d á s z a t b a r o c k köntösében?) (u. o. 1847. II. 39). A z idézet p o n t a t lan, m e r t Z e r f f i e g y é r t é k ű tartalm a t tételez fel a b a r o k k és a .bo-
hókás, gúnyos, nevetséges' k ö z ö t t . Sükei K á r o l y a p r o g r a m g o n d o l a t o t k é t ízben is így f o g a l m a z t a m e g : Szeretjük a jelenkor romantikáját, szabadszelleműségét, filozófiáját «az u j d o n d á s z a t i m o d o r burlesk öltözetében (öltönyében)» (Életképek. 1847. II. 21—22.). ZSOLDOS JENŐ.
Lönnrot Illés. N y e l v é s z t á r s a s á g b a n v e t ő d ö t t fel a k é r d é s , m i k o r j e l e n t meg először a m a g y a r irodalmi közt u d a t b a n L ö n n r o t Illés neve. Ü g y vélem, ismeretlen a d a t o t közlök a következő idézetben: Kovacsóczy Mihály folyóirata arról tudósít, h o g y «A helsingfori finlandi t u d ó s társaság, régi s u j Finn é n e k e k és Balladák g y ű j t e m é n y é t a k a r j a kiadni. E végre L o ü r o t orvos, számos kirándulásokat tesz» (Literatúrai L a p o k . 1836. I. 23.). A Regélő Pesti Divatlap Finország népköltészete c. n é v t e l e n cikke L ö n n r o t m ű v é t is említi: «E n a g y s z e r ű k ö l t e m é n y , Kalervala, 32 é n e k b e n , az utolsó é v t i z e d b e n a n é p a j k a u t á n leirat é k s k i a d a t o t t egy szorgalmas g y ű j t ő , Dr. L ö n n r o t h Illés által...» (1842. 183.). A c i k k e t Erdélyi J á n o s írta. K é s ő b b szinte azonos fogalm a z á s b a n ismétli meg a k i t é t e l e k e t a Kisfaludy Társaságban tartott székfoglaló e l ő a d á s á b a n (Kisf. T á r s . Évlapjai. IV. Pest. 1844. 161.). A z A k a d é m i a 21. nagygyűlésén (1859 dec. 9) v á l a s z t o t t a külső levelező t a g j a i közé L ö n n r o t Illést (Magy. T u d ó s T á r s . É v k ö n y v e i . IX. Buda. 1860. 7 8 . ) .
ZSOLDOS JENŐ.
Németezni. Balassa József A nyelv e k élete c. m ű v é b e n (Bp. 1938. 54.) említi, h o g y a m a g y a r á z n i szó e r e d e t e elhomályosul az e f f é l e kit é t e l e k b e n : «ezt n é m e t ü l kellett megmagyarázni®. A z elhomályosulás k e z d e t i i d ő p o n t j á b a n , a m i k o r még é r e z t é k a szó a l a p j e l e n t é s e és az i d e g e n nyelven m a g y a r á z á s fogalma k ö z ö t t fennálló ellentétet, a n é m e t nyelvű szövegértelmezés megjelölésére a németezni szót használták. Rumy Károly György í r j a : A j é n a i e g y e t e m e n az exegesis t a n á r a «a Genesist m a g y a r á z t a (németezte)» (Hasznos Mulatságok. 1833. I. 47.). A szót Ballagi szótározta. ZSOLDOS JENŐ.
Virgó. ( N y r . 69:28.) Beke Ö d ö n említi e b b e n a c i k k é b e n a virgódik igének Vikár közölte bajlódik, küzd, harcol jelentését. Érdemes talán m e g e m l í t e n e m , h o g y ennek a z igének elvonás ú t j á n k é p z ő d ö t t főnévi s z á r m a z é k á t i s m e r e m szülőföldemről, T o l n á b ó l : a virga szót. N e m egyszer h a l l o t t a m ily m o n d a t o t : sok virgán ment át —, s o k a t küzdött, bajlódott értelemben. Azt hiszem virgódik: virga azonos képzés, m i n t a piszkál igéből a piszkafa.
BÚZÁS
DEZSŐ.
Késleg, késen. Kriza szerint késleg h a j t a n i a m a r h á t a székelyeknél a. m. «tereh nélkül s z a b a d o n v kötéllel összekötve v. j á r o m b a n , de teher nélkül h a j t a n i » (Vadr.), pl. Csak késleg h a j t o t t a m az ö k r ö ket az erdőre, m e r t a s z e k e r e t m o s t csinálják ( N y r 25:96). C s í k s z t d o m o koson késleg n e m c s a k a r ú d h o z fogott, j á r o m b a n lévő m a r h á k a t lehet külön, s a s z e k é r h e z n e m fogva hajtani, hanem a felhámozott lovat, is (Nyl 7 9:29). A szolnokmegyei T i s z a r o f f o n m á r úgy m o n d j á k : késen ,üresen, t e h e r nélkül' (Nyr 8:569). H a s o n l ó k é p az O r m á n y s á g b a n : késen, későn h a j t a n i a m a r h á t .szabadon, k ö t é l nélkül' (Kiss G . 295). A z o r m á n y s á g i a d a t m á r a régi T s z b a n megvan, C z F szerint pedig o t t is m o n d j á k lovakról: Késen ereszteni a lovat. Kétségtelenül i d e t a r t o z i k ez a régi j, a d a t N a g y b á n y a régi j e g y z ő k ö n y v e i b ő l : Mih e n t megszálltak, k é s t b o c s á t o t t á k lovaikat: azon szerszámostól (?) elbocsátották lovaikat legelni. A közlő K a t o n a L a j o s S z a t m á r vidékéről f ö l j e g y e z t e ezeket, az általa sem é r t e t t , szintén idevágó k i f e j e zéseket: Kés lovakkal v á r t u k ; kés lovakat küldöttünk elébe (Nyr 15:278). Ezek az a d a t o k a r r a vallanak, hogy b e n n ü k egy -s k é p z ő s f ő n é v rejlik A M T s z szerint a készételen . k é n y t e l e n - k e l l e t l e n ' , , a k a r v a n e m a k a r v a ' (Szatmár m. SzhSz) előtagj á b a n is megvan. A késkételen már a régi n y e l v b e n gyakori, a N y S z számos p é l d á b a n idézi a kéj és a kény alatt. G e l e j i K a t o n a így í r j a : ké-s' kénytelen, kény s' kénytelen, amiből az is kiderül, h o g y az s itt n e m képző, h a n e m kötőszó, s nél-
len, C o a c t e , N e c e s s a r i e (1621), kékételen (Pázm. stb.), nem keeketelen ( R M N y 2:227 N y S z ) , nem ken ketelen ua. (1548 L e v T 1:53). A Szamosháti nyelvjárásban kévekételen, kéve s kételen, akarva, nem a k a r v a ; k é n y t e l e n kelletlen' is haszn á l a t o s ( C s ü r y ) , az É r d y - K b e n pedeg nem keewe keetelen, de másutt is (nem kévekételen M o n l r ó k 3:144 N y S z ) A kételen (kitelen) kénytelen, kelletlen' m a g á b a n is e l ő f o r d u l m i n d a régi, m i n d a n é p n y e l v b e n ( N y S z . M T s z . SzhSz). A kékételen a l a k b ó l itt is kiválik egy ké- alapszó. M á r m o s t s z e r i n t e m a. kékételen nominativus-alak, a kén-kételen pedig módhatározó. Minthogy azonban a t a g a d ó k é p z ő -en-je is eredetileg hat á r o z ó r a g volt, a kékételen is szolg á l h a t o t t h a t á r o z ó u l , anélkül, h o g y az elsőtagon is k i t e t t é k volna az -n r a g o t ; m a j d az első tag h a t á s a a l a í t a m á s o d i k t a g b a is b e f u r a k o d o t t az -n, s így k e l e t k e z e t t a kénlyl-kénlyltelen változat; mikor pedig e g y a r á n t h a s z n á l t á k m á r a kételen és kénlyltelen alakot, k.ékéntelen v á l t o z a t is lehetségessé vált. M á r A í m u t a t t a m arra, h o g y a kételen alapszava a z o n o s a kéj szóval, s ennek a kény elhomályosult -n ragos a l a k j a ( N y r 59:99). A kéve-kételeri valószínűleg az akarva, akaratlan h a t á s a a l a t t keletk e z e t t , de a kéj, kény s z ó n a k is van v-tövű v á l t o z a t a (maga kévén N y S z , kévés, kévös 'kényes, r á t a r tós' M T s z ) . I t t még v a n n a k h o m á lyos részletek, de az v a l ó s z í n ű n e k látszik, h o g y a késleg, -en, -t) és a kény, kételen alapszava a kéj, illetve a kékételen előtagja. BEKE ÖDÖN.
Savanyú. A z t hiszem, Techert J ó z s e f n e k sikerült bebizonyítania, h o g y a savanyú a sd s z á r m a z é k a , m a g y a r f ö l d ö n k e l e t k e z e t t , s az eddig vele egyeztetett finnugor szavaktól külön kell választani ( M N y 27:112). A sóska, sós lórom n ö v é n y n e v e k és a sóstej .aludttej' (újabb adat: Csiktusnád Nyr 24:476) ezt k é t s é g t e l e n n é teszik. H ó d m e z ő v á s á r h e l y e n , m i n t Kiss Lajos közli A szegény e m b e r c. k ö n y v é b e n , a sóska ,a szőlő gyenge, új hajtása', melyet a gyermekek savanykás íze miatt megesznek.
I d e t a r t o z i k a köv. a d a t is: O x y gala, Savanyó tey, Sozott téy ( M A 1621), Aluit téj, Szérdék, Sós téj (PP). N e m é r t e k azonban egyet T e c h e r t t e l a savanyú elemeinek m a g y a r á z a t á b a n . Szerinte a só- (tő: sava-) a l a p s z ó h o z d e n o m . -ny és d e n o m . -ó k é p z ő j á r u l t . V é l e m é n y e m szerint a savanyú -ó k é p z ő s melléknévi igenév (vö. a régi n y e l v b e n savanyó, s a népnyelvben sónyó, csónyó, sanyó, sónya, savanya v á l t o z a t a i t , t o v á b b á savanyánn ragos a l a k j á t ) , s u g y a n o l y a n képzés, mint a laponya (1408 OklSz) ,lapos térség, síkság', CzF. ,régi t ó n é v H ó d m e z ő v á s á r h e l y környékén' (későbbi neve laponyag Föld és E m b e r 8:164; vö. I.apina, Lapinnya rétnév, Lapinadomb szántó, Z e m p l é n m. D e r e g n y ő N y r 37:95), higonya-étel ,a t a r h o n y á n a k hígabb n e m e ' ( B a r a n y a m. N a g y h a r s á n y M T s z , vö. higányú ,folyó, nyúlós, n y á l k á s a n folyó' CzF, higonyuság Cal. M A . , higányúság PP lentitia a., vö. N y r 57:130), vizenyős (MA). N é z e t e m s z e r i n t ezekb e n eredetileg h d e n o m i n á l i s igek é p z ő volt, s e h h e z j á r u l t a z -an, -en (régi -on, -én) mozzanatos képző. így keletkezett a vörhenyö, porhanyó, vörhenyeges, pirhonyagos melléknév (vö. f ö n t laponyag). E z e k b e n is elveszhet a h: vörnyeöes, poronyó, pirnyagos (Beke N y r 54:124).
BEKE ÖDÖN.
Marlia. Ismeretes, h o g y a marha eredetileg m i n d e n f é l e dolgot, tárgyat j e l e n t e t t . Szarvas G á b o r még a csángóknál f ö l j e g y e z t e a marha ,vagyon' jelentését. A z ú j a b b g y ű j tések ezt n e m közlik, d e W i c h m a n nál Rindvieh, Vieh (auch die Pferde) é r t e l m e z é s e is eredetibb szélesebb k ö r ű j e l e n t é s r e m u t a t . A b o r s o d m e g y e i Sátán is m o n d j á k : V a n annak mindenfélé marhája: réttyé, feőggyé, b a r m a ( M T s z ) . Egy felsőőri ( V a s m.) m e s é b e n P é t é r n e k nőm vót mássá, m i n d é kokassa, P á l n a k m é k p e r s z e sok m á s marhája v ó t ( N y F 9:15). Egy h é t f a l u s i csángó m e s é b e n ( A h á r o m m i r h a ) a szónak mirha a l a k j a van e b b e n a j e l e n t é s b e n : A szögelletben van a h á r o m mirha. Egy a r a n y óra, egv a r a n y n y a k l á n c és egy n y a k k e n d ő (Brassó m. T a t r a n g M N G y 10:249)
H o r g e r s z e r i n t a csángók m i n d e n napi nyelvhasználatában a mirha szónak m á r nincsen meg e t á g a s a b b jelentése, s az elbeszélő n e m is tudta megmagyarázni értelmét. Horger azt m o n d j a , h o g y csak ebben az egy m e s é b e n f o r d u l elő a mirha szó e j e l e n t é s b e n . A z o n b a n ez tévedés, m e r t egy másik, szintén tatrangi m e s é b e n ( H o g y a n n y e r t e el a szegény csobán a császár l e á n y á t ) is m e g v a n a mirha e r e d e t i b b jelentése: M a j d m e g l á t o m én és, h o g y leveszitek-é a n a p o t a csillagot és a holdat. Kötötték mind a három e m b e r m a g u k a t , h o g y ők má minden b i z o n n y a l leveszik azt a h á r o m mirhát (196). D e a csobán azt a h á r o m mirhát v i t t e magával (197). U g y a n e b b e n a m e s é b e n a marha köznyelvi a l a k j á b a n és , b a r o m ' jel e n t é s b e n is e l ő f o r d u l (198). BEKE ÖDÖN.
Zöld sár. A z u d v a r h e l y m e g y e i Okl á n d o n a s á r g a s á g o t fekete sárgaságnak nevezik ( N y r 34:104). Göc s e j b e n a z o n b a n k ü l ö n b s é g e t teszn e k sárgaság és fekete sárgaság közt, s S z a m o s h á t o n is sárga és fekete sárgaság van. A régi nyelvben a sárgaságot s á r n a k n e v e z t é k s a k k o r is m e g k ü l ö n b ö z t e t t e k sárga és fekete sárt ( N y r 66:71). Egy 17. századbeli csízió zöldsári is említ: Fél szerű C o m p l e x i o ez (t. i. a Cholerikus), zöld sár sok b e n n e ( N y r 29:259). A m i n t k i m u t a t t a m az ,epe' j e l e n t é s ű sár szó azonos a régi sárga' jelentésű sár szóval, s a s á r g a s á g b a n s z e n v e d ő e m b e r bőr é n e k a színe a szalmasárgától a s ö t é t z ö l d e s sárgáig a legkülönböz ő b b á r n y a l a t ú lehet, s ez az oka a n n a k , hogy a sárga és a zöld színn e v e k ö s s z e f ü g g h e t n e k az epe nevével. A zöldsár t e h á t a sárgaságn a k zöldes á r n y a l a t a . BEKE ÖDÖN.
Buzogány. W i c h m a n n a k a hétfalusi C s e r n á t f a l u b a n k é t nyelvmest e r e v o l t : B e n e d e k P é t e r és Mihály. M i n d k e t t ő t ő l f ö l j e g y e z t e a buzogán szót, az előbbi szerint j e l e n t é s e : 'Keule, K ő i b e n ; h ö l z e r n e r od. eisern e r Z u s c h l a g h a m m e r (der S c h m i e d e ; der H o l z h a c k e r ) ' , az u t ó b b i szerint ' D u m m k o p f ' . E z t az u t ó b b i jelentést eddig m é g n e m j e g y e z t é k föl, s ne-
héz is elképzelni, hogy jelenthet ugyanaz a szó b u n k ó t és ostobát. A nép sok helyt buzogánynak, botikónak, b u t i k ó n a k hívja a gyékényt ágatlan szárával s hengeralakú termős virágzatával, m e r t valóban olyan, m i n t a bunkós bot, a buzogány. A n é m e t b e n is Kolbe ,buzogány, bunkósbot, gyékény'. A gyékény még Narrenkolbe is. Kolbe továbbá a bolondok kopaszra n y í r t feje, ami nagyon hasonlított a gyékény virágzatához, a buzogányhoz. A buzogány szó tehát így k a p h a t t a , D u m m k o p í ' jelentését. B i z o n y í t j a ezt a kopaszi kákó kifejezés, melyet Hajdúszoboszlón az olyan gyereknek mondanak, akinek a h a j a nagyon rövidre van nyírva ( M N y 5:96). Ugyanitt a kopaszi kákó még: hosszú 'gallyaitól letisztított kampós bot, a zalamegyei T a p o l c á n pedig kopasz kákó a gyékény (uo.).
Haris ( N y r 67:52). H a n g u t á n z ó eredetének bizonyítéka a barkósági harsol ige, melyet a harisra mondanak, mikor szól. U g y a n i t t a haris még ,nyekegő f ű z f a t r o m b i t a ' , harsol .harissal trombitál' ( N y r 32: 522). A m a d á r n é v v e l azonos nyilván: harissan .mérgesen, pattogóan, élesen', pl. Ej, csak né beszéjjün k é d olyan harissan (Kiss G. Ormányság 284). Szólásban: Szaván fog-gyák a harist ( B a k o n y a l j a N y F 34:128, U d v a r h e l y m. Siménfalva N y r 26:43). Éles a nyelve, mint a harisnak (Zala m. N y r . 25:475). N é p d a l b a n : Árokparton szól a harismadár (Somogy m. Pusztamegygyes, 33:172, Szeged vid. Lőrincfalva, K á l m á n y Szeged népe 3:29). Árokparton szépen szól a harismadár (Törökbecse, 2:17). BEKE
ÖDÖN.
Horgos. Rubinyi följegyzése szerint a moldvai csángóknál horgossz ,lapos gyöngysor' ( N y r 31:84). A szót W i c h m a n n is följegyezte: horgossz, hörgossz-börgossz ,mit bunten Perlenstickereien versehene rote od. schwarze Stirn- od. Halsbinde, ebensolches H u t b a n d der jungen Mánner' (az ikerszóra vö. horgas-borgas ,sokhajlású, girbegörbe', H e g y a l j a Kassai MTsz). Véleményem szerint a csángó horgossz azonos egy régi erdélyi ezüstpénzdarabnak, a horgasnak a nevével. Értéke kbl. 17 k r a j c á r volt. Eredetileg bizonyára ebből az ezüstpénzből csináltak nyakláncot, mint a párából. A para tkp. török pénzegység, 1 para 5/e román bani volt a háború előtt, de általában pénzt is jelent, pl. álló-para ,tőkepénz', apró-para ,apró-pénz', ,arany-para', arany-pénz, hal-para ,halpénz, halpikkely' (Wichmann, Rubinyi N y r 30:177). A z a d a t azért is becses, mert egy darabig csak az erdélyi szászok nyelvéből ismertük a szót (horgasch, horgasch), Melich csak 1901-ben találta meg egy régi magyar n y o m t a t v á n y b a n e kifejezésben: ött horgason vette ( N y r 30: 434), ami tkp. azt jelenti: ,lopta', Csefkó azonban 1925-ben Cserei egyik m u n k á j á b a n megtalálta a horgas szót eredeti jelentésében
Sár haj. A M T s z a nyitramegyei Kolonból közli Erdélyi u t á n a sárhajú ,sárgahajú' szót. Mivel a népnyelvben a sár szónak ,sárga' jQlentése elavult, s csak összetételekben m a r a d t fönn, f o n t o s m i n d e n ide vágó adat. így az ugyancsak nyitramegyei Gesztén följegyeztek egy népdalt, amelyben a sár haj szintén előfordul: Aggyig iélem véloágomat, Mig szié f ú j j a soár hajamot, Szié nem f ú j j a soár hajamot, Búvá iélem véloágomat ( N y r 29:142). Gimesen pedig egy szentiváni énekben fordul elő: Selyem soár hajó M a g y a r Ilonoának H a j o á n felő gyöngy, G y ö n g y koszoró, gyöngy. (282. A menyhei változatban: Selyem szoál hajó M a g y a r Ilona 283). A sár haj nyilván ,szőke h a j ' , és a régiségben is van rá a d a t : Sarhaiu 1335, 1612, Sarhayo 1401, 1408, Sarhayw 1421, 1430, 1458, 1469, Saarhayw 1425 (OklSz); A r a n zynnel f e n l o zeep saar hayak (NagyszK), szép sár haját (RMK 3:244) NySz. A N y S z a ,sárga' jelentésű sár alatt közli Beythe Andrásból a Sar fyu, c h y u d a fa adatot, mely a ricinus nevű növény, ez a sár azonban az epesár, bilis, cholera nevével azonos. Hasonlóképpen a 2. sár, sárvíz ,epe, epesár' alá tartozik a MTsz-ben a s á r f ű m a g ,az Euphorbia latyris magva; amelyet hashajtószerül használnak' (Balaton
(MNy
mell-).
Vö. M N y
6:147.
21:198).
BEKE
ÖDÖN.
BEKE ÖDÖN.
BEKE ÖDÖN.
A kiadóhivatal
értesítései.
A M a g y a r N y e l v ő r é v e n k é n t n é g y s z e r j e l e n i k meg, A M a g y a r N y e l v ő r előfizetési á r a egész é v r e 5 pengő. Külföldi előfizetők s z á m á r a 6 s v á j c i f r a n k , N é m e t o r s z á g b a n 5 m á r k a . Félévi előfizetést n e m f o g a d u n k el.
A MAGYAR N Y E L V Ő R szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, V., Klotild UCC3 10/A.
Postatakarékpénztár! szarnia:
.
Orsz.
oce.
Dr. Balassa József 2560 Néptanulmányi Egyesület: 25.241
Telefon:
310—634.
STEMMER Ö D Ö N Tudományos és művészeli antiquarium
*
B u d a p e s t , V, G r ó f T i s z a
István
Nagy nyelvészeti,
Könyvkereskedés
ucca
14
r a k t á r k é s z l e t
néprajzi,
régészeti
és történelmi
müvekből.
V á s á r o l u n k tudományos arcképeket
müveket, és városi
értékesebb látképeket, egyes
régi
könyveket,
magyar
régi
folyóiratok
térképeket, sorozatait
és
számait.
T A R T A L O M : Balassa József: B e s z é d h i b á k és n y e l v t ö r t é n e t Beke Ödön: E n y h í t , enyhely, e n y e t t Fokos Dávid: F i n n u g o r - t ö r ö k m o n d a t t a n i egyezések. V
33 37
Irodalom: Eliel L a g e r c r a n t z : L a p p i s c h e r W o r t s c h a t z . (Beke Ödön). — Egy p r i m i t í v nyelv képe. Alf S o m m e r f e l t : La langue et la Société. (Knöpfler László). — A Kalevala l e g ú j a b b k i a d á s a (B. J.). Balassa József: A m a g y a r nyelv s z ó t á r a
43
Nyelvművelés: C i f r a n y o m o r ú s á g . ( T ú r ó c z i - T r o s t l e r József). — Egy szónak k é t ellentétes jelentése. ( F o k o s D á v i d ) . — L a b o r a t ó r i u m , laboráns. Egyedülálló. Falra b o r s ó ? (Jozefovics Sári). — Dörögt ő n a p . A névelő idegen t u l a j d o n n é v előtt. (B. J.)
47
Magyarázatok: T á b o r s z e r n a g y . F o r r ó tenger. (Beke ö d ö n ) . — Ábrahámtól ábrándig. (Kardos Albert). — H a r m a d f ű . Párhuzamos g o n d o l a t r i t m u s . (Fokos D á v i d ) . — E d é n y . Nyebeleg, nyebelgés. (Palotay G e r t r ú d ) . — Lebeleg, nebeleg, nyebeleg. (Beke ö d ö n ) . — Barokk. L ö n n r o t Illés. N é m e t e z n i . ( Z s o l d o s Jenő). — Virgó. (Búzás Dezső). — Késleg, késen. S a v a n y ú . M a r h a . Z ö l d sár. Buzogány. Horgos. Haris. Sár h a j . (Beke ö d ö n )
50
A
szerkesztésért
Balassa
József, a k i a d á s é r t V i k á r Béla felelős.
3272.40. Hungária R. T. Budapest, Vilmos császár-út 34. Felelős: vitéz Bánó Lehel igazgató. Nyomatott a nyomdászat 500-ik évében. -
