MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM évfolyam KOMPETENCIA SZINTEK

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5– 8. évfolyam

KOMPETENCIA SZINTEK

1

Írta: Pap Judit

Szerkesztette: Borbély Borbála

Mûszaki szerkesztõ: Knausz Valéria

Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

© Pap Judit, 2005

A Kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. 414-0363, Fax: 414-0246

2

BEVEZETÉS A magyar közoktatás számára a XXI. század igényeihez való alkalmazkodásban a legfontosabb és egyúttal a legnehezebb feladat a tanítás-tanulás megújítása. Ezt a célt kell szolgálnia a megfelelõ tanítási-tanulási környezetnek, a taneszközöknek, a pedagógusok tantárgyi és módszertani tudásának és a tartalmi fejlesztés különbözõ eszközeinek is. A Nemzeti Alaptanterv (243/2003. XII. 17. Kormányrendelet alapján) e célnak a jegyében született, és a NAT-ra épülõ kompetenciaközpontú tantervvel a közoktatás tartalmi és módszertani megújulását kívánjuk segíteni. Mindez összhangban áll az oktatáspolitika által a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott közép- és hosszú távú célokkal. A tanítási-tanulási folyamat korszerûsítésének tehát fontos eszközei a tantervek, de melyek azok a kompetenciák (ismeretek, képességek és motívumok) amelyeknek a modern tantervekben meg kell jelenniük? A NAT, a hazai és a külföldi szakirodalom kulcskompetenciákról és alapkompetenciákról beszél, Nagy József személyiségmodellje személyes, szociális, kognitív és speciális kompetenciákat tartalmaz. Bár a pedagógiai szakirodalom fogalomhasználata nem egységes, érdemes a szóhasználat mögött meghúzódó tartalmi azonosságot keresnünk. Az iskolai nevelés hatékonyságának növelése szempontjából nagy lehetõségeket rejt magában mindazoknak a kompetenciáknak a folyamatos és tervszerû fejlesztése, amelyek a személyes és a társadalmi életben való boldogulást segítik. Tehát a kulcskompetenciák az autonóm személyiség kifejlõdését, kibontakozását segítik, komplex tudást jelenítenek meg, amelyet jól szervezett ismeretekre és alapkészségekre lehet ráépíteni úgy, hogy a képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlõdést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezõk megerõsítésével, a gyermekek együttmûködését igénylõ tevékenységek szervezésével. A kompetenciák, mint pszichikus rendszerek, a döntés és a kivitelezés megvalósítására alkalmas motívum-, képesség- és ismeretrendszerek (Nagy József 2002. XXI. század és nevelés Bp. Osiris), ezért a helyi tantervek készítése, a tantervi struktúra kialakítása során arra kell törekednünk, hogy a kompetenciák folyamatos és tudatos építésére inspiráljanak. Az ily módon fejlesztett kompetenciák – kellõ motivációs bázisra épülve, a szükséges ismeretekkel és megfelelõ szintû képességekkel-eredményes feladatvégzésben nyilvánulnak majd meg a helyi tanterv megvalósítása során. A NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák (szabálykövetõ, problémamegoldó, narratív, lényegkiemelõ, kritikai, komplexitás kezelése, kommunikációs, életvezetési, együttmûködési, döntési) a személyiség legfontosabb kompetenciáinak kiemelt elemei, azaz képességek, képesség-együttesek, amelyeknek a kialakítása, gazdagítása, folyamatos tökéletesítése minden tantárgy és minden pedagógus feladata. Mindez azonban csak a „megtanító pedagógia” (Nagy József: XXI. század ls nevelés. Bp., 2002, Osiris) szellemiségével és gyakorlatával lehetséges. Ennek lényegi ismérve a mindennapi pedagógiai gyakorlatba beépült rendszeres visszacsatolás, a folyamatos értékelés. Így a pedagógus meggyõzõdhet arról, hogy mi az, amit a tantervi követelményekbõl elsajátítottak a gyerekek, mi az, ami még hiányzik, ki az, aki fejlesztésre szorul, ki az aki gyorsabban halad. A rendszeres monitorozás eredményeként meghatározhatók a szükséges pedagógiai teendõk, megvalósulhatnak azok a fejlesztések, amelyek a legfontosabb kompetenciák optimális mûködését teljes körûen eredményezik. Mindebbõl az következik, hogy egy helyi tanterv a megvalósulása során lesz kompetencia központú.

3

Ennek ellenére arra törekedtünk helyi tantervünk megírása során, hogy a kulcskompetenciák leglényegesebb képességcsoportjainak, képességegyütteseinek fejlesztése külön megfogalmazva és külön órakeretben is megjelenjen a tantervben. Az 5 – 8. évfolyamon projekteket építettünk a tantervbe, amelyek a sokoldalú képességfejlesztés és a sokszínû és variábilis feladatmegoldás lehetõségeit hordozva a személyiségfejlesztés hatékony fórumainak tekintünk. A tanulói értékelési rendszer a szokottnál részletesebb kidolgozásával azt az alaptézisünket szeretnénk erõsíteni, hogy a folyamatos, és tudatos nem pusztán minõsítõ, hanem tájékoztató és diagnosztikus értékelés a kompetenciaközpontú tanítási-tanulási folyamatnak az alapját képezi. A NAT-ban kulcskompetenciaként leírtak (szabálykövetõ, problémamegoldó, narratív, lényegkiemelõ, kritikai, komplexitás kezelése, kommunikációs, életvezetési, együttmûködési, döntési) a személyiség egészét tekintve zömében a kognitív kompetencia körébe tartozó képességek, képesség-együttesek, kivétel a szociális kompetencia részét képezõ együttmûködési képesség és az életvezetési képesség, amely a személyes kompetenciába sorolható. A magyar nyelv és irodalom tantárggyal a NAT-ban kulcskompetenciaként megfogalmazott képességek mindegyike fejleszthetõ, különösen a kommunikációs, a narratív, a lényegkiemelõ, a szabálykövetõ, a kritikai és az együttmûködési képességegyüttes. A Dinasztia Kiadó Integrált magyar nyelvi és irodalmi tankönyvcsaládja felépítésébõl és szellemiségébõl adódóan kiválóan alkalmas kompetenciaközpontú tantervek megvalósítására. Az egyes tantárgyak, tantárgyi modulok, a magyar nyelv és irodalom integrálásán túl olyan módszertani integráció, módszertani átgondoltság jellemzi, amely a készségek, képességek, kompetenciák folyamatos és hierarchikus kiépülését szolgálja. A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás közege, elõfeltétele és eszköze. Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. Ezért az anyanyelvi képzés befolyásolja a többi mûveltségterület tanítását, elsajátítását, így az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a magyar nyelv és irodalom tantárgyon túl minden tantárgy feladata.

4

A tanulók értékelésének rendszere Az értékelés területei: A tanulók kognitív kompetenciájának megnyilvánulásait, a tantárgyi tudást (ismereteket és képességeket) értékeljük. Módszer, eszköz, forma

Szempont

Értékelõ

Idõ

Az értékelés formája

Dokumentálás

Szintfelmérõk, az elõzetes tudás feltérképezése szóban és írásban.

Olvasás, írás, tan- Pedagógus, tárgyi ismeretek, tanuló. az egyéni és a csoportjellemzõk összegyûjtése.

Diagnosztikus, nem osztályozzuk!

Év elején, elsõ két hét.

Szóban és írásban. A szintfelmérõkön szöveggel.

Tanulói A tervezõ munka alapja, dossziék, tanári az ismétlés menete, üteme feljegyzések. ehhez alakítható.

Óra végén vagy ki- Az elsajátítás mér- Pedagógus. sebb anyagrész be- tékének megállafejezésekor, annak pítása. elsajátításáról 4-5 kérdésbõl álló kérdéssor írásban.

Formatív értékelés a folyamat közben, nem osztályozzuk!

Kisebb egyséSzóban. genként, 5-6 alkalommal félévente.

A tanár feljegyzései.

Következõ órára kijavítani, kielemezni, megtervezni a hiánypótlást, a téma más módon való megközelítését

Szóbeli felelet.

Tárgyszerûség, elõre megadott szempontok szerint, 1 óra anyagából.

Pedagógus, tanuló.

Szummatív, minõsítõ értékelés, osztályozzuk!

Félévente 2 alkalommal.

Szóban, minõsítés írásban érdemjeggyel.

Szempontsor, ellenõrzõ, napló.

Az évfolyamon tanító kollégákkal év elején közösen kialakított szempontok legyenek, és a gyerekekkel ismertessük meg.

Írásbeli felelet, „röpdolgozat”.

Tárgyszerûség, elõre megadott szempontok szerint, 1 óra anyagából.

Pedagógus, tanuló.


Félévente 1 alkalommal.

Szóban, minõsítés írásban érdemjeggyel.

Szempontsor, ellenõrzõ, napló, tanulói dosszié.

Az évfolyamon tanító kollégákkal év elején közösen kialakított szempontok legyenek, és a gyerekekkel ismertessük meg.

Témazáró.

Évfolyam szinten azonos.

Pedagógus, iskolai munkaközösség, tanuló.


Témánként 1-1, 4 db évente.

Írásban a dolgozaton és szóban, minõsítés írásban érdemjeggyel.

Ellenõrzõ, Az azonos évfolyamon tanínapló, tók közösen állítják össze. tanulói dosszié.

Fogalmazás, dolgozat.

Mûfaji és szöveg- Pedagógus, alkotási jellemzõk. iskolai munkaközösség, tanuló.


Tanterv szerint 3 évente.

Írásban a fogal- Ellenõrzõ, mazáson és napló, szóban, minõsí- tanulói dosszié. tés írásban érdemjeggyel.

5

Az értékelés típusa

Megjegyzés

Az azonos évfolyamon tanítók közösen összeállított értékelési szempontsora alapján (összbenyomás, ötletesség, stílus…).

Módszer, eszköz, forma

Szempont

Házi fogalmazás

Értékelõ

6


Idõ


Mûfaji és szöveg- Pedagógus, alkotási jellemzõk. tanuló


Évente 3 db.

Írásban, a fogal- Tanulói dosszié. Alapos órai megbeszélés, jamazáson és szóvítás után elõkészületet jelent ban. a fogalmazás dolgozatra.

Minimum felmérõk, minden tanuló számára kötelezõen elsajátítandó tudásból. Tartalma a témazárókba beépítendõ, a tudás elsajátítása után.

A kitûzött kritériumszinteknek megfeleljen 90%-ban!


Félévente 2 db. Írásban, a dolgozaton és szóban.

A tanár feljegy- Adott témában és képességzései és a tanu- területen a mindenki számára lói dosszié. elsajátítandó ismeretek mennyiségét és a képességek szintjét évfolyam szinten megállapítani, erre mérõeszközt készíteni. Az eredmények után olyan fejlesztési stratégiát kidolgozni, hogy a lemaradók is elérjék a kritériumot.

Projekt – önálló, csoportos.

A téma kidolgoPedagógus, Szummatív, mizottsága, a protanuló, szülõ nõsítõ értékelés, jektterv megvalóosztályozzuk! sításának mértéke.

Tanévente 1-2 alkalommal.

Szóban és írásban, minõsítés érdemjeggyel.

Videó, írásbeli összegzés, portfolió.

Szövegértés, szintfelmérés.

Az életkori kritériumszint optimuma.

Pedagógus


Félévente.

Szóban és írásban, a szintfelmérõkön szöveggel.

A tanár feljegy- Az iskolai munkaközösség álzései és a tanu- tal kidolgozott kritériumrendlói dosszié. szer megalkotása, és ismertetése a tanulókkal. Cél a tájékoztatás, és a pedagógus tervezõ munkájának segítése.

Szövegalkotás, szintfelmérés.

Az életkori kritériumszint optimuma.

Pedagógus


Félévente.



Pedagógus

Dokumentálás

Megjegyzés

Tanári témajavaslatok, csoportalkotás a vállalt feladatoknak megfelelõen, a tanulói döntésekre, vállalásokra alapozzunk!

Módszer, eszköz, forma

Szempont

Beszéd, szóbeli kommunikáció


Idõ


Dokumentálás

Folyamatos, érthe- Pedagógus tõ, a kommunikációs helyzetnek megfelelõ legyen.


Félévente



Memoriterek

Hibátlan szövegtudás!

Pedagógus, tanuló


Tanterv szerint


Napló, ellenõrzõ.

Füzetvezetés, egyéb írásbeli munkák.

Rendezettség, áttekinthetõség, hiánytalan órai munkák!

Pedagógus, tanuló

Félévente 1 alkalommal

Szóban és írásban.

Füzetek, írásos munkák.

Kéthavonta

Szóban

7

Órai munka, hozzáállás a tantárgyhoz.

Értékelõ

Pedagógus, tanuló

Tájékoztató jelleg, tanulói önértékelés.

Formatív értéke- Alkalomszerûen Szóban lés a folyamat és írásban. közben, nem osztályozzuk!

Házi feladat

Készen legyen!

Pedagógus, tanuló

Külön vállalt feladatok.

Idõre megoldva, szóbeli v. írásbeli prezentációk.

Pedagógus, Formatív és tanuló, szülõ szummatív egyaránt lehet.

Alkalomszerûen Szóban és írásban.

Mérések – országos, területi, intézményi

Leggyengébb, legjobb feladatok.

Pedagógus, szakértõ, mk. vezetõ

Évente

Szóban, a típushibák kiemelése.

Összegzõ elemzés, tesztek, tanári feljegyzések.

Szakmai elemzés után az egyéni és a csoportjellemzõk megállapítása, a további pedagógiai teendõk meghatározása.

Évente 1


Tételek, jegyzõkönyvek napló, ellenõrzõ.

A tételsorok folyamatos javítása, aktualizálása.

Vizsgák, ha az in- Megadott szemtézmény értékelési pontok és tételek rendszerében szerint. szerepel.


Pedagógus Szummatív, mivizsgabizott- nõsítõ értékelés, ság osztályozzuk!

Füzetek, írásos munkák.

Megjegyzés

Szoros kapcsolat az elõzõ és a következõ órai anyaggal.

Tanulói önállóság a feladatmegoldásban.

5. évfolyam

Évi: 148 óra 74 irodalom és 74 nyelvtan Heti: 4 óra 2 óra irodalom és 2 óra nyelvtan

Bevezetés Az 5. évfolyam az alsó tagozat fejlesztõ munkájának folytatása és összegzése, egyben kaput nyit a felsõbb évfolyamokra. A tanulók elõzetes tudásának (képességeinek és ismereteinek) megfelelõ mérõeszközökkel történõ felmérése, elemzése után a hibák javítására, a hiányok kiküszöbölésére, a fejletlenebb képességterületek megfelelõ fejlesztésére szolgál. Ebben a szakaszban rendkívüli fontosságú a pedagógus differenciáló munkája, az egyéni fejlesztések megtervezése és folyamatos megvalósítása, a tanulási utak támogatása, a megfelelõ személyiségfejlesztés érdekében. Az anyanyelvi kompetencia kulcskompetencia, ezért a részét képezõ kommunikációs képességek fejlesztésére minden magyarórán, sõt minden egyéb órán gondolni kell. Javasolt idõkeretek Óra

Témakörök, fejlesztési követelmények Bevezetés, az elõzetes tudás felmérése, ismétlés

12

Ismeretek az irodalomról

34

Népdalok, mesék Petõfi Sándor: János vitéz Természet, táj, szülõföld, család, szülõk, gyerek Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélõ mûvekben 34

Ismeretek az anyanyelvrõl Eligazodás mindennapi élethelyzetekben A beszélt nyelv Az írott nyelv A szavak jelentése és szerkezete Könyv- könyvtárhasználat

-

Projekt

6

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

5

Olvasás, írott szöveg megértése

5

Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

5

A tanulási képességek fejlesztése

5

Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

-

Témazáró összefoglalás

8

Dolgozatok

16

Dolgozatjavítások, a hiányok pótlása

10

Év végi összefoglalás, felmérés, értékelés

8 74+74 8

A javasolt idõkeret külön jeleníti meg mindazokat a feladatokat, amelyekkel az irodalom- és anyanyelvoktatás során foglalkozni szükséges. Természetesen a fejlesztésre fordítandó idõkeretet – mintegy összesítve – külön óraként jelenítettük meg, de a képességfejlesztés, a képességek rendszeres mûködtetésével az órák állandó elemeként képzelhetõ csak el. Szánhatunk rá teljes órákat, vagy az órák bizonyos részeit, és az új anyag feldolgozását is célszerû a képességfejlesztés köré tervezni.

I. Ismeretek az irodalomról Az 5. osztályos irodalmi anyag összegzi és folytatja az alsó tagozatos olvasmányokat, tartalmi (természet, szülõföld, emberi kapcsolatok) és irodalomelméleti szempontból (epikai mûfajok, az elbeszélõ mûvek szerkezete, a kettõsképek), középpontjában a történetmondás áll. Célok: Az irodalom mint mûvészet befogadásának megalapozása. Az olvasás mint mûélvezet megtapasztalása. Az olvasás iránti igény felkeltése. Felkészítés az irodalmi kifejezési formák felismerésére, megértésére, befogadására. A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. Felkészítés az irodalmi mûveltséghez tartozó ismeretek elsajátítására. Érzékenység az irodalmi mûvekben megjelenõ értékek, emberi problémák felfedezésére. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény kialakítása. Megismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedõ alkotásaival, alkotóival, korszakaival. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önismeret, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A tananyagban szereplõ írók és mûvek ismerete. A tananyagba szereplõ mûfajok ismerete. Az olvasott mûvek elemzése, az új irodalomelméleti, stilisztikai, verstani ismeretek bekapcsolása az elemzésbe. Memoriterek tudása. Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. Tanulói tevékenységek: Hangos és néma olvasás. Válogató olvasás. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl, frontális munka. Az olvasott állásfoglalás szóbeli és írásbeli értékelése. Vers- és prózamondás. Megfigyelés. Lírai és epikai mûvek értelmezése szóban és írásban. Szövegmondás mozgással, gesztusokkal, mimikával. Dramatizálás. Vita. Kiselõadás.

9

Témakörök 1. Népdalok, mesék, mítoszok Négy-öt népdal. Teremtésmítoszok (Biblia, Kalevala). Mondák (eredetmonda, hiedelemmonda, mondakör, krónikák), szemelvények a görög mitológiából, a csodaszarvas motívum továbbélése, Mátyás-mondák. A felezõ nyolcas. A mese fogalma, a mesetípusok összegzése (varázsmese, tündérmese, tréfás mese, állatmese, fabula), Tündérszép Ilona, Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona. Az epikai mû szerkezete. 2. Petõfi Sándor: János vitéz Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és megjelenítés eszközei, a hõs, a kaland, az erkölcsi változások. Az alföldi táj leírása. Kettõsképek: metafora, hasonlat, megszemélyesítés. A felezõ tizenkettõs. Elbeszélõ fogalmazás íratása, párbeszédek és leíró részek alkalmazásával. 3. Természet, táj, szülõföld; család, szülõ, gyerek Petõfi Sándor: Az alföld, Mi kék az ég!, Õsz elején, Pálnapkor, Úti levelek (részletek) Arany János: Családi kör Kosztolányi Dezsõ: Petõfi Sándorka, A szegény kisgyermek panaszai Szabó Lõrinc: Debrecenben, Hatodnap Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (Magyardolgozat, Röhög az osztály) Örkény István: Meselevelek Angélának és Antalnak A régió, a lakóhely irodalmi emlékei (múzeumok, emlékhelyek, emléktáblák, utcanevek) 4. Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélõ mûvekben A barátság, ellentét, felelõsség, közösségi élethelyzetek, konfliktusok ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzõi: szerkezet, szereplõk, helyszínek, a szereplõk közötti kapcsolat. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (a regény fogalma, mûfaji jellemzõi) A novella: Karinthy Frigyes: Reggel hétkor Kosztolányi Dezsõ: Csak egy kis fehér kutya Gelléri Andor Endre: Júliusi emlék Déry Tibor: Niki (kisregény) Örkény István: Egypercesek (részletek) A kisherceg, Micimackó (meseregény) A fogalmazási ismeretek rendszerezése, összefoglalása: anyaggyûjtés, téma, cím, rendezés, vázlat, szerkesztés, bevezetés, elõkészítés, tárgyalás, fõrész, befejezés, zárás, elbeszélés, leírás, levél, világosság, szabatosság, tömörség.

II. Ismeretek az anyanyelvrõl Az 5. osztályos nyelvtani anyag az 1. és a 2. osztály anyagának a kibõvítése és rendszerezése. A bõvítés és a rendszerezés most már a szófajtani ismeretek alapján történhet, a 3. és a 4. osztályok anyagának a felidézésével. Újnak számítanak a nyelvrõl, a kommunikációról, az írás kialakulásáról szóló ismeretek. A hangtanhoz kapcsolódó verstan feleleveníti, kibõvíti és rendszerezi az alapvetõ verstani ismereteket, másrészt ismétli a hangtant. Az olvasás- és írástechnika év eleji felmérése, a fejlesztõ tevékenységek megtervezése szükséges.

10

Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Az elemi kommunikáció, az illemszabályok ismerete. A kommunikációs folyamat, a kommunikáció tényezõi és azok funkciói. A jelek és a jelrendszer, a nyelv mint jelrendszer. Beszédtechnika, mondat- és szövegfonetika. A nyelv zenei elemei, hangutánzás, hangfestés. Az olvasmányok szóbeli tartalmi összegzése. A szóbeli beszámolók technikája és megformálása. Célok: A kommunikációs folyamat megismerése, a kommunikációs tényezõknek és funkcióknak konkrét példákon történõ bemutatása. A jelek és a jelrendszerek, ezen belül a nyelv mint speciális jelrendszer jellemzése. A hangképzési folyamat megismertetése és tudatosítása. A beszédtevékenység és a beszédértés fejlesztése. A nem verbális jelek használata a mondanivaló kifejezése érdekében (vokális jelek, tekintet, mimika, a mozgásos kommunikáció, azaz a gesztus, a térköz, az emblémák, a kronémika). Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben, valamint a kapcsolatteremtés formáinak elsajátítása. A szóbeli kifejezõképesség fejlesztése és alkalmazása különféle helyzetekben és mûfajokban. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A köznyelvi kiejtésnek és a mondanivalónak megfelelõ beszéd: pontos artikuláció és a mondatfonetikai eszközök rugalmas és kifejezõ alkalmazása. A helyes és kifejezõ beszéd a felolvasásokban és a memoriterekben. Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben. A kapcsolattartás elemi udvariassági formáinak ismerete. Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. Tanulói tevékenységek: Beszédtechnikai gyakorlatok (légzés, hangindítás, artikuláció). A mondat-és szövegfonetikai eszközök használata (hangsúlyozás, dallam, tempó, szünettartás). Az elemi udvariassági formák használata. A nem verbális jelek használata. Részvétel a különbözõ kommunikációs folyamatokban. Társalgási gyakorlatok. Kommunikációs helyzetgyakorlatok (kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, tájékoztatás, kérdés, kérés, beszélgetés). Nyelvhelyességi gyakorlatok. Felolvasás. Vers- és szövegmondás. Szóbeli beszámolók. Az olvasmányok szóbeli tartalmi összegzése. Szituációs gyakorlatok, dramatizálás.

11

Nyelvtan Célok: Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele hangtani és szóalaktani ismeretekkel. A nyelvrõl és a kommunikációról szóló alapvetõ ismeretek megszerzése. A szóhasználat megalapozása a szókészlettani ismeretekkel. A köznyelv ismeretének elmélyítése a nyelvjárási jelenségek bemutatásával. A hangtan és az alaktan megismertetése. A nyelvtani terminológia (szaknyelv) megismertetése. Az ismereteknek megfelelõ elemzési képesség kialakítása. A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó helyesírási ismeretek, a tanított helyesírási ismeretek készségszintû alkalmazása. A helyesírás alapelveinek és rendszerének megismertetése, a helyesírási szabályzat használata. A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. Az olvasás- és írástechnika fejlesztése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A nyelv és a beszéd jellemzõinek megismertetése. Nyelvünk helye a világ nyelvei között, a finnugor nyelvrokonság, rokon nyelvek, népek megismertetése. A nagyobb nyelvjárások ismerete, néhány nyelvjárási jellegzetesség kiemelésével. A köznyelv sajátosságai és kialakulása. A szókincs rétegzõdése: csoportnyelvek és rétegnyelvek. Hangrendszerünk jellemzõi. Az írás kialakulása, írásrendszerek. A magyar helyesírás szabályai. Ismeretterjesztõ, dokumentum és szépirodalmi szövegek értelmes, folyamatos felolvasása felkészülés után. A szöveg megértését biztosító készségszintû néma olvasás fejlesztése. Rendezett, olvasható íráskép, megfelelõ tempójú írás: tollbamondás, másolás, emlékezetbõl írás, önálló írás, kreatív írás során. Alapvetõ verstani ismeretek megszerzése. Szóalaktani ismeretek: egyszerû szó, összetett szó, szótõ és toldalék, toldalékfajták. Biztonságos elemzés a szóelemek szerint.

Témakörök 1. A beszélt nyelv A magyar nyelv változatairól: anyanyelvünk, a köznyelv, a nyelvjárások, a szaknyelv, a gyermeknyelv, az ifjúsági nyelv és a diáknyelv, a nyelvi viselkedés. Annak megfigyelése, hogyan beszélnek az országban, a közvetlen környezetben, valamint a saját beszéd megfigyelése. Hangtan: a beszédhangok képzése, a köznyelvi beszédhangok, a magánhangzótörvények és a mássalhangzótörvények, a szótag és az elválasztás, a hangok zenéje (a hangutánzó és hangfestõ szavak), a hangok, a szótagok és a verselés: a ritmus és a rím. Kommunikáció és történetmesélés. 2. Az írott nyelv Az élõszó és az írott szöveg azonos és eltérõ jellemzõi (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány mûfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. 12

Mindennapi szövegek és helyzetek: a bemutatkozás, a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás, az emlékkönyv. A beszéd és az írás, az írás története, a magyar helyesírás története, helyesírásunk, helyesírásunk alapelvei. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemzõ írásmód. 3. A szavak jelentése és szerkezete A hangalak és jelentés viszonya, egy- és többjelentésû szavak, rokon- és ellentétes jelentésû, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. (Az elõkészítés szintjén, a fogalmak a felismerés és a megnevezés szintjén.) A szavak szerkezete: a szóelemek (szótövek, toldalékos), helyesírási ismétlés és rendszerezés, régies szóalakok. 4. Anyanyelvünk és a világ nyelvei Anyanyelvünk néhány sajátossága, nyelvtípusok, a világ nagy nyelvcsaládjai, az indoeurópai nyelvcsalád, az uráli nyelvcsalád, magyarok a világban. (A téma szabadon kezelhetõ, 8. osztályig átvihetõ.)

Könyv- és könyvtárhasználat Könyvtár- és könyvtárhasználati alapismeretek. Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban, könyvek (ismeretközlõ és szépirodalmi), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia). Az olvasási képesség fejlesztését össze kell kapcsolni a tanulás tanításával. Célok: Az önálló tanuláshoz és az önmûveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A könyvtár- és könyvtárhasználati alapismeretek használata, alkalmazása, bõvítése. A különféle könyvtári dokumentumtípusok megismerése, használata. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés, tanulás) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A könyvtári dokumentumok használata az önálló tanulás során. Tanulói tevékenységek: Könyvtárlátogatás. Ónálló és csoportmunka a könyvtári dokumentumok használatával. Segédkönyvhasználat (szótárak, lexikonok, enciklopédiák). Anyaggyûjtés. Néma olvasás, önálló szövegfeldolgozás. Kulcsszavak keresése. Jegyzetelés.

13

Projekt Javasolt téma: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk c. regénye Témajavaslatok: Feladatok az íróról, a helyszínekrõl, a mû keletkezésérõl. Felnõttek és gyerekek a regényben. Iskolák régen és most. Ételek, öltözködés és közlekedés a regényben. A történet bizonyos elemeinek dramatizálása. Célok: A tanulói aktivitás fokozása a feladatmegoldás során. A mû minél sokoldalúbb megismerése. A regény feldolgozása a tanulók ötleteire, vállalásaira alapozva. Az órai, az otthoni, az önálló és csoportos tevékenységek összekapcsolása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés, tanulás) fejlesztése, szociális kompetencia (együttmûködés és versengés) és a személyes kompetenciába tartozó képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A könyvtári dokumentumok használata az önálló tanulás során. A kreativitás fejlesztése. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A döntésképesség megalapozása. Tanulói tevékenységek: Önálló szövegértõ olvasás. Önálló szövegfeldolgozás. Ütemterv-készítés. Feladatterv-készítés. A feladatok elosztása, vállalása. Csoportos és önálló megvalósítás (olvasás, szövegalkotás, szövegtanulás, kutatómunka). Riportkészítés. Videofelvétel-készítés. Dramatizálás. Nyilvános prezentáció az egyes csoportok feladatának a megvalósításáról. Értékelés, dokumentálás.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Célok: A társas-társadalmi együttmûködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelõ kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést elõsegítõ kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés.

14

Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési feladatok: Egyszerû, érthetõ, hatékony közlés, változatos kommunikációs helyzetekben. A beszédhibák feltérképezése és javítása. Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelõen. Törekvés a kifejezõ és mások által érthetõ, nyelvileg igényes beszédre. Törekvés a megfelelõ artikulációra. Figyelem a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerõ és a hanglejtés alkalmazására. A testbeszéd, az arcjáték a szemkontaktus megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. Az üzenet rövid, szóbeli összefoglalása. Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra, törekvés a személyiséghez illõ jó fellépésre, az árnyalatok érzékeltetésére. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és a beszédhelyzetnek megfelelõen. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplõs helyzetben. Különféle dramatikus formák kipróbálása (bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás). Tanulói tevékenységek: A tanár és az osztálytársak beszédének megfigyelése, meghallgatása, megértése. Beszélgetés mindennapi témákról (pármunka, csoportmunka). A szóban hallott információk továbbadása szóban. A szóban hallott információk lejegyzése. Állandósult szókapcsolatok használata, értelmezése, beillesztése adott szövegkörnyezetbe. Folyamatos beszéd 2-3 percig választott témáról. Folyamatos beszéd megadott témáról 2-3 perc. Ellenõrzõ kérdések alapján a hallottak felidézése. A beszédértés szintjének folyamatos monitorozása. Olvasmányélmények elmesélése. Cselekményismertetés. Beszámoló. Tömörítés. Szöveg-kiegészítés szóban. Órai bemelegítõ beszélgetések. Helyzetgyakorlatok. Szituációs játékok.

Olvasás, írott szöveg megértése Célok: Az iskolai képzés szintjének megfelelõ olvasási készség, értõ olvasás, szövegértés, amely magában foglalja a korosztálynak megfelelõ csendes és hangos olvasást, a különbözõ tartalmú és rendeltetésû (magán, hivatalos, publicisztikai, tudományos, szépirodalmi) szövegek megértését, a szövegekben megformált értékek felfogását, megítélését, kritikáját, ill. befogadását, valamint a mûvészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértését a korosztálynak megfelelõ szinten.

15

Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Különbözõ szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmezõ hangos olvasása. A szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalása, megértésük gyakorlása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi (magyarázó és dokumentum) típusú olvasmányokban /szövegeken tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különbözõ szövegösszefüggésekben. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Az irodalmi szövegekben megjelenõ egyszerûbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás). A szövegek mûfaji különbségeinek érzékelése (mese, dokumentum, lírai költemény, elbeszélés). Rövidebb és hosszabb mûvek (novellák, ifjúsági regény) önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplõk cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és nem kifejtett nézeteinek megértése. Az olvasás örömének megtapasztalása. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplõinek cselekedeteirõl, nézeteirõl, a szövegekben megjelenõ emberi helyzetekrõl. Tanulói tevékenységek: Hangos és néma olvasás (globális, információkeresõ, értelmezõ, reflektáló olvasás). Válogató olvasás. Értelmezõ felolvasás. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl írásban. Az olvasott állásfoglalás szóbeli és írásbeli értékelése. A szövegértõ képesség mûködtetése a szó-, a mondat- és a szöveg szintjén. Megfigyelés. A szöveg tartalmi egységekre bontása. Kulcsszókeresés. Szövegmondás mozgással, gesztusokkal, mimikával. Dramatizálás.

Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Célok: Az anyanyelvû írásbeliség normáinak megismerése, az európai és magyar kultúrában hagyományos, alapvetõ szövegtípusok elsajátítása. A kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelõ írástechnika, olvasható betûformák, esztétikus íráskép, az anyanyelvi normákat követõ helyesírás. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. 16

Fejlesztési követelmények: Az írástechnika továbbfejlesztése, a tanulási igényeknek megfelelõ és rendezett írásmód begyakorlása. Rövidebb szövegek alkotása különbözõ szövegtípusokban és mûfajokban (rövidebb leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás és elbeszélés mûfajában. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Az önkifejezés képességének fejlesztése, kreatív szövegalkotás különbözõ mûfajokban (szövegek átírása, olvasott mûvekhez különbözõ befejezések készítése, a történet folytatása). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különbözõ nézõpontokból rövidebb fogalmazások formájában. Az anyaggyûjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyûjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekbõl tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Tanulói tevékenységek: Másolás. Vázlatírás. Helyesírási gyakorlatok. Anyaggyûjtés. Szövegtömörítés. Vázlat- szöveg- ábra kiegészítése. Szöveg-átalakítás. Szövegbõvítés. Szó- és kifejezésgyûjtés adott témához. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl írásban. Szómagyarázat. Szinonimák keresése. Mondatalkotás. Szövegjavítás. Címadás. Szövegalkotás (elbeszélés, leírás, jellemzés, magánlevél, írásbeli beszámoló). Kreatív fogalmazás.

A tanulási képességek fejlesztése Célok: Az alapmûveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása, könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai. Önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása, könyvek keresése megadott témához, egyénileg és csoportosan. Tapasztalatgyûjtés különbözõ információhordozók mûködésérõl, használatáról. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztõ mûvek, lexikonok szótárak megismerése, használata. Vázlat használata különbözõ témájú, mûfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. 17

Ismerkedés különbözõ információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus, Internet, CD-ROM). Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalása, megértése. Tanulói tevékenységek: Önálló néma és hangos olvasás. Önálló és csoportos szövegfeldolgozás, szövegelemzés szóban és írásban. Vázlatírás. Anyaggyûjtés. Szövegtömörítés. Tételmondatok a szövegben. Kérdésfeltevés. Jegyzetelés. Kiselõadás. Könyvtári dokumentumok használata. Önálló kutatómunka. Szómagyarázat.

Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Célok: Az önálló gondolkodás fejlesztése. A kulturált önkifejezés fejlesztése. A kulturális és a történeti másság felismerése és erre épülõ tisztelete. A saját kultúra sokrétû ismeretén nyugvó képesség a különbözõség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekrõl, a vélemény érvelõ kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A mûalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a mûélvezetre, a mûalkotások fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személy- és közösségépítõ szerepének megértése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció, tolerancia, empátia) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (vicc) és a mûalkotásokban a korosztály érdeklõdésének megfelelõ néhány szöveg kapcsán. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában, a mindennapok, a mûvek és az olvasmányok kiváltotta élményekrõl. Mások véleményének meghallgatása, megértése. A jó, a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle mûalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és mûalkotások idegenségének megtapasztalása.

18

Tanulói tevékenységek: Olvasás (köznyelvi, tájnyelvi, csoportnyelvi szövegek különbözõségének megélése). Beszélgetés. Vita. Élménybeszámoló. A helyzetnek megfelelõ hatékony kommunikáció. Szöveg-átalakítás. Szövegértelmezés.

A továbbhaladás feltételei:

A továbbhaladás megállapításához szükség van az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden aspektusát figyelembe vevõ sokirányú értékelésre. Az értékelés különbözõ módszereinek és eszközeinek segítségével gyõzõdjünk meg a tanulók állandósult tudásának szintjérõl. A minimum felmérõkkel mód nyílik annak az ellenõrzésére, hogy a minimum követelményeknek megfelelnek-e a tanulók. A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazása. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezõeszközök használata a kommunikációs helyzetnek megfelelõen. Az élõbeszéd tempójával egyezõ folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolásra, tollbamondásra, az emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott mûvekben néhány alapvetõ irodalmi téma felismerése. Az epikai és lírai mûvek, a nép- és a mûköltészet jellemzõ vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplõk, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes- és olvasmányélmény egyszerû megfogalmazása szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményrõl, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyrõl, tájról. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzésérõl, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésû szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztõ, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott mûvekben elõforduló szavak jelentésének értelmezése. Gyakorlat a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.

19

6. évfolyam


Bevezetés Ez a tanév az ötödik évfolyamhoz hasonlóan átmeneti jellegû: egyrészt az alsó tagozat fejlesztõ munkájának folytatása és összegzése, másrészt bevezet a felsõbb évfolyamok tanulási stratégiáiba. A tanulók elõzetes tudásának (képességeinek és ismereteinek) megfelelõ mérõeszközökkel történõ felmérése, elemzése után a hibák javítására, a hiányok kiküszöbölésére, a fejletlenebb képességterületek megfelelõ fejlesztésére szolgál. Ebben a szakaszban rendkívüli fontosságú a pedagógus differenciáló munkája, az egyéni fejlesztések megtervezése és folyamatos megvalósítása a tanulási utak támogatása, a megfelelõ személyiségfejlesztés érdekében. Az anyanyelvi kompetencia kulcskompetencia, ezért a részét képezõ kommunikációs képességek fejlesztésére minden magyarórán, sõt minden egyéb órán gondolni kell. Javasolt idõkeretek Óra


10


35

Monda, rege, ballada Arany János: Toldi Hõsök a történetmondás mûfajában Képek és formák a költészetben Szóbeli és írásbeli szövegmûfajok fõbb ismérvei 35

Ismeretek az anyanyelvrõl Páros és kisközösségi kommunikáció A szavak jelentése és szerkezete Könyv- könyvtárhasználat

-

Projekt

6


5


5


5


5


-


8

Dolgozatok

16


10


8 74+74 20

A javasolt idõkeret külön jeleníti meg mindazokat a feladatokat, amelyekkel az irodalom- és anyanyelv-oktatás során foglalkozni szükséges. Természetesen a fejlesztési feladatokat – mintegy összesítve – külön óraként jelenítettük meg, de a képességfejlesztés, a képességek rendszeres mûködtetésével az órák állandó elemeként képzelhetõ csak el. Szánhatunk rá teljes órákat vagy az órák bizonyos részeit, az új anyag feldolgozását is célszerû a képességfejlesztés köré tervezni.

I. Ismeretek az irodalomról Az irodalom középpontjában még mindig a történetmondás, az epika áll. A lírai alkotásokat a történelmi eseményekhez, Petõfi és Arany barátságához, valamint a XX. századi költészethez kapcsoljuk. A 6. osztályban az epikai mûnembe tartozó alkotásokat rendszerezzük, az ismereteket kiegészítjük. A tananyag középpontjában az epikai mûnem áll, de bevezetjük a lírai mûnemet. A hangsúly a mûvek olvasásán van. Nem tanítunk irodalomtörténetet, de ez nem jelenti azt, hogy nem közlünk háttérismeretet. A tananyag két fõ alakja: Petõfi és Arany, barátságuk és mûveik kapcsán életpályájuk áll a középpontban. Célok: Az irodalom mint mûvészet befogadásának megalapozása. Az olvasás mint mûélvezet megtapasztalása. Az olvasás iránti igény felkeltése. Felkészítés az irodalmi kifejezési formák felismerésére, megértésére, befogadására. A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése. Felkészítés az irodalmi mûveltséghez tartozó ismeretek elsajátítására. Érzékenység az irodalmi mûvekben megjelenõ értékek, emberi problémák felfedezésére. Megismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedõ alkotásaival, alkotóival, korszakaival. Az ötödikben tanult epikai mûfajok ismétlése, rendszerezése, kiegészítése: eposz, legenda, széphistória, históriás ének; meseregény (fantáziairodalom); kalandregény. A lírai mûnem megismertetése: a dal (népdal és mûdal), helyzetdal, életkép, tájleíró költemény. A vegyes mûfajú mûalkotás: a ballada megismertetése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önismeret, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztésére. Fejlesztési követelmények: A tananyagban szereplõ írók és mûvek ismerete. A tananyagba szereplõ mûfajok ismerete. Az olvasott mûvek elemzése, az új irodalomelméleti, stilisztikai, verstani ismeretek bekapcsolása az elemzésbe. Egy hosszabb házi olvasmány olvasása és elemzése (Gárdonyi Géza: Egri csillagok). Memoriterek tudása. Tanulói tevékenységek: Hangos és néma olvasás. Válogató olvasás. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl. Beszélgetés. Vers- és prózamondás. Megfigyelés. Lírai és epikai mûvek értelmezése szóban és írásban. 21

Dramatizálás. Szövegmondás mozgással, gesztusokkal, mimikával. Önálló kutatómunka a tankönyv feladatainak felhasználásával. Az Írói arcképcsarnok felhasználása. A feladatfüzet feladatainak a megoldása.

Témakörök 1. Monda, rege, ballada Mítoszok és mondák tájain: az eposz (Homérosz eposzai, Szigeti veszedelem); három–négy magyar történeti monda. Az idõmértékes és az ütemhangsúlyos verselés megismertetése. Népballada és mûballada: Kõmûves Kelemenné, Júlia szép leány, Egyszer egy királyfi, Rózsa Sándor; Goethe: A villikirály, Burns: Falusi randevú, Vörösmarty: Búvár Kund, Arany: Szibinyányi Jank, A walesi bárdok, a ballada jellemzõi. Elbeszélõ költemény és életkép: Arany: Rege a csodaszarvasról, Vörösmarty: Szép Ilonka Petõfi: Befordultam a konyhára, Egy estém otthon 2. Arany János: Toldi Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A fõszereplõ összetett jelleme: próbatételek, bûn és megtisztulás. Szerkezeti, elõadásbeli, nyelvi sajátosságok. Háttérismeretek (szöveggyûjtemény). Ilosvai, mondák Toldiról, mondák táltosokról, hiedelemmondák. Verselés. Párhuzamok a János vitézzel. 3. Hõsök a történetmondás mûfajában Fazekas Mihály: Lúdas Matyi: A prózai és a verses elbeszélés különbsége, az idõmértékes verselés. Gárdonyi Géza: Egri csillagok, a történelmi regény. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidézõ írói eszközök, ismétlõdõ motívumok. Egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból: Tolkien: A babó (meseregény), Defoe: Robinson (kalandregény), Hernádi Gyula: Egri csillagok háborúja, Apor Elemér: Feje fölött pallos árnyéka (történelmi regény) 4. Képek és formák a költészetben Vitézi versek és énekek. Balassi: Egy katonaének, Bocsásd meg, Úristen, Idõvel paloták. Tinódi: Egri históriának summája. Lírai alkotások elemzése különbözõ korokból, költõknek költõkhöz és költõkrõl írt verseibõl. Petõfi: Levél Arany Jánoshoz, Arany: Tinódi Redivius, Börcsök Mária: Ötszáz?, Orbán Ottó: Melyben Balassi módján fohászkodik, Rákos Sándor: Balassi Bálint szitokverse, Kovács András Ferenc: Kiben Júliát szólítja, Zrínyi: Szigeti Zrínyi Miklós, Vörösmarty: Zrínyi, a költõ, Babits: Zrínyi Velencében, Lévay: Mikes, Csokonai: Fõhadnagy Fazekas úrhoz, Fazekas: Csokonai Vitéz Mihály halálára, Weöres: Csokonai, Petõfi: Csokonai, Vajda János: Petõfi olvasásakor. Ady: Levél-féle Móricz Zsigmondhoz Példát adnak a lírai formanyelv sokféleségére, a képiségre, a zeneiségre, a szerkezetre. 5. Szóbeli és írásbeli szövegmûfajok fõbb ismérvei A nézõpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jelentés tartalmi és formai követelményei: Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerûbb dialogikus formák, dramatikus népszokások. Az irodalmi levél: Petõfi levele Aranyhoz, Petõfi: Arany Jánoshoz, Arany: Válasz Petõfinek.

22

II. Ismeretek az anyanyelvrõl A 6. osztályos nyelvtani anyag a 3. és 4. osztályos anyag kibõvítése és rendszerezése. A nyelvtan gerincét a szófajtan alkotja, a szófajokhoz kapcsolódnak az alaktani ismeretek (képzés, jelezés, ragozás). Az ötödikben tanult jelentéstani és alaktani ismeretek biztos tudása alapkövetelmény. A helyesírás tanítása a nyelvtani anyaghoz kapcsolódik, elsõsorban a szófajok helyesírását tartalmazza. Páros és kisközösségi kommunikáció Az elemi kommunikáció, az illemszabályok ismerete A kommunikációs folyamat, a kommunikáció tényezõi és azok funkciói A jelek és a jelrendszer, a nyelv mint jelrendszer A beszédhang létrehozása, szabályos képzése Beszédtechnikai gyakorlatok (légzés, hangindítás, artikuláció, mondat- és szövegfonetikai eszközök, a nyelv zenei elemei, hangutánzás és hangfestés) A beszédtechnikai ismeretek alkalmazása a felolvasásokban, a memoriterekben, a saját fogalmazások felolvasásában és a dramatizálásokban A nem verbális jelek megismertetése és felhasználásuk tanítása Az olvasmányok szóbeli tartalmi összegzése A szóbeli beszámolók technikája és megformálása Kommunikációs helyzetgyakorlatok: tájékoztatás, kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi helyzetekben (család, baráti közösség, iskola). Célok: A kommunikációs folyamat megismerése, a kommunikációs tényezõknek és funkcióknak konkrét példákon történõ bemutatása. A jelek és a jelrendszerek, ezen belül a nyelv mint speciális jelrendszer jellemzése. A hangképzési folyamat megismertetése és tudatosítása. A beszédtevékenység és a beszédértés fejlesztése. A nem verbális jelek használata a mondanivaló kifejezése érdekében (vokális jelek, tekintet, mimika, a mozgásos kommunikáció, azaz a gesztus, a térköz, az emblémák, a kronémika). Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben, valamint a kapcsolatteremtés formáinak elsajátítása. A szóbeli kifejezõképesség fejlesztése és alkalmazása különféle helyzetekben és mûfajokban. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A köznyelvi kiejtésnek és a mondanivalónak megfelelõ beszéd: pontos artikuláció és a mondatfonetikai eszközök rugalmas és kifejezõ alkalmazása. A helyes és kifejezõ beszéd a felolvasásokban és a memoriterekben. Eligazodás a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben. A kapcsolattartás elemi udvariassági formáinak ismerete. Tanulói tevékenységek: Beszédtechnikai gyakorlatok (légzés, hangindítás, artikuláció). A mondat-és szövegfonetikai eszközök használata (hangsúlyozás, dallam, tempó, szünettartás). Az elemi udvariassági formák használata. A nem verbális jelek használata. 23

Részvétel a különbözõ kommunikációs folyamatokban. Kommunikációs helyzetgyakorlatok (kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, tájékoztatás, kérdés, kérés, beszélgetés). Felolvasás. Vers- és szövegmondás. Szóbeli beszámolók. Az olvasmányok szóbeli tartalmi összegzése. Szituációs gyakorlatok, dramatizálás.

Nyelvtan Célok: Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele szófajtani ismeretekkel. A nyelvtani terminológia (szaknyelv) használata. Az ismereteknek megfelelõ elemzési képesség kialakítása. A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó helyesírási ismeretek készségszintû alkalmazása. A helyesírás alapelveinek a megismerése, a helyesírás rendszerének a megértése, a helyesírási segédkönyvek használata. A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó nyelvhelyességi és stilisztikai ismeretek. Az olvasás- és írástechnika fejlesztése. A Képes diákszótár használata, az Értelmezõ kéziszótár megismerése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A szófaji rendszer ismerete. A szófajtanhoz kapcsolódó helyesírási ismeretek: a szófajok toldalékolása, helyesírása, a tulajdonnevek helyesírása. A hangalak és a jelentés kapcsolatának ismerete. Frazeológia: szólások, közmondások, szállóigék; állandó szókapcsolatok. Alapvetõ stilisztikai ismeretek megtanítása. Ismeretterjesztõ, dokumentum és szépirodalmi szövegek értelmes, folyamatos felolvasása felkészülés után. A szöveg megértését biztosító olvasási képesség fejlesztése. Rendezett, olvasható íráskép, megfelelõ tempójú írás, jó írástechnika kialakítása: tollbamondás, másolás, emlékezetbõl írás, önálló írás, kreatív írás esetén. Biztonságos elemzés a szóelemek szerint.

Témakörök A szavak jelentése és szerkezete A szó jelentése A hangalak és a jelentés közötti viszony: egyjelentésû, többjelentésû, azonos alakú és rokon értelmû szavak. Az ellentétes jelentésû és a hasonló alakú szavak. Mezõösszefüggés (jelentésmezõ). A szófajok rendszere Az alapszófajok Az ige A névszók: a fõnév, a melléknév, a számnév, a névmás Az igenevek 24

A határozószók A viszonyszók: a névelõ, a névutó, az igekötõ, a kötõszó, a módosítószó Az indulatszó A szófajok osztályozásának problémái Az átmeneti szófajok A többszófajúság A szófajváltás Szótörténeti, jelentéstörténeti ismeretek A szófajokkal kapcsolatos nyelvhelyességi kérdések A szófajokkal kapcsolatos helyesírási kérdések A szófajok a nyelvhasználatban: stilisztikai vonatkozások, szófajok a fogalmazásokban: nominális, verbális stílus, díszítõ jelzõk, a rokon értelmû szavak és a mezõösszefüggések használata. Stilisztikai összefoglaló: az elsõ hat iskolaévben tanult stilisztikai ismeretek összefoglalása és rendszerezése.

Könyv- és könyvtárhasználat Könyv- és könyvtárhasználati alapismeretek. Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban, könyvek (ismeretközlõ és szépirodalmi), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia). Szótárhasználat esetében a jegyzetkészítés tanítása. Az olvasási képesség fejlesztését össze kell kapcsolni a tanulás tanításával. Célok: A könyvtár- és könyvtárhasználati alapismeretek használata, alkalmazása, bõvítése. A különféle könyvtári dokumentumtípusok megismerése, használata. A könyvekbõl való tanulás képességének a kialakítása, segédletek használatának a megtanítása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés, tanulás) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A könyvtári dokumentumok használata az önálló tanulás során. Bevezetés a jegyzetkészítésbe. Tanulói tevékenységek: Könyvtárlátogatás. Önálló és csoportmunka a könyvtári dokumentumok használatára. Segédkönyvhasználat (szótárak, lexikonok, enciklopédiák). Jegyzetkészítés.

Projekt Javasolt téma: Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. regénye Témajavaslatok: Feladatok az íróról, a helyszínekrõl, a mû keletkezésérõl. Török szemmel – magyar szemmel. Így harcoltak a törökök – így harcoltak a magyarok. A gyûrû útja. A történet bizonyos elemeinek a dramatizálása. 25

Célok: A tanulói aktivitás fokozása a feladatmegoldás során. A mû minél sokoldalúbb megismerése. A regény feldolgozása a tanulók ötleteire, vállalásaira alapozva. Az órai, az otthoni, az önálló és a csoportos tevékenységek összekapcsolása. Tanulói tevékenységek: Önálló szövegértõ olvasás. Önálló szövegfeldolgozás. Ütemterv-készítés. Feladatterv-készítés. A feladatok elosztása, vállalása. Csoportos és önálló megvalósítás (olvasás, szövegalkotás, szövegtanulás, kutatómunka). Riportkészítés. Videofelvétel. Dramatizálás. Kirándulás. Nyilvános prezentáció az egyes csoportok feladatának a megvalósításáról. Értékelés, dokumentálás.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Célok: A társas–társadalmi együttmûködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek folyamatos fejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. A szóbeli szövegalkotás terén a felelet, a beszámoló, az összefoglalás technikájának elsajátítása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás) fejlesztése, szociális képességek (szociális kommunikáció) és a személyes képességek fejlesztése. Fejlesztési feladatok: Egyszerû, érthetõ, hatékony közlés, változatos kommunikációs helyzetekben. Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelõen. Törekvés a kifejezõ és mások által érthetõ, nyelvileg igényes beszédre. Törekvés a megfelelõ artikulációra. Figyelem a megfelelõ beszédtempó, hangmagasság, hangerõ és hanglejtés alkalmazására. A testbeszéd, az arcjáték a szemkontaktus megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. Az üzenet rövid, szóbeli összefoglalása. Törekvés a hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodásra, törekvés a személyiséghez illõ jó fellépésre, az árnyalatok érzékeltetésére. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és a beszédhelyzetnek megfelelõen. Értelmes feleletek, beszámolók és összegzések alkotása. Pontos szóhasználat, ép mondatok alkotása, helyes mondatalkotás a kötõszók megválasztásával. Véleményalkotás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, tanács, köszöntés, gratuláció, köszönetnyilvánítás, telefonbeszélgetés megvalósítása szóban. Beszámoló, bizonyítás szóbeli megalkotása. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplõs helyzetekben. 26

Különféle dramatikus formák kipróbálása (bábjáték, árnyjáték, némajáték, helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás). Figyelem- és memóriafejlesztés. Tanulói tevékenységek: A tanár és az osztálytársak beszédének megfigyelése, meghallgatása, megértése. Beszélgetés mindennapi témákról (pármunka, csoportmunka). A szóban hallott információk továbbadása szóban. A szóban hallott információk lejegyzése. Állandósult szókapcsolatok használata, értelmezése, beillesztése adott szövegkörnyezetbe. Folyamatos beszéd 3-4 percig választott témáról. Folyamatos beszéd megadott témáról 3 percig. Ellenõrzõ kérdések alapján a hallottak felidézése. A beszédértés szintjének folyamatos monitorozása. Olvasmányok tartalmának elmondása vázlat segítségével és szabadon. Cselekményismertetés. Feleletek, beszámolók és összegzések elmondása vázlat segítségével. Tömörítés. Szöveg-kiegészítés szóban. Órai bemelegítõ beszélgetések. Helyzetgyakorlatok. Szituációs játékok.

Olvasás, írott szöveg megértése Célok: Az iskolai képzés szintjének megfelelõ szövegértés, olvasási készség, értõ olvasás, amely magában foglalja a korosztálynak megfelelõ csendes és hangos olvasást, a különbözõ tartalmú és rendeltetésû (magán, hivatalos, publicisztikai, tudományos, szépirodalmi) szövegek megértését, a szövegekben megformált értékek felfogását, megítélését, kritikáját, ill. befogadását, valamint a mûvészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértését a korosztálynak megfelelõ szinten. A szövegértõ olvasás folyamatos fejlesztése, kibõvítve a metaforikus nyelvhasználathoz szoktatással. A tantárgyi olvasástanítás kapcsán a sajátos szókincsek megértése, alkalmazása, elsajátítása. A szövegelemzés alapvetõ módszereinek az elsajátítása: bevezetés a szövegtani és a stilisztikai elemzésbe. Fejlesztési követelmények: Különbözõ szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmezõ hangos olvasása. A szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalása, megértésük gyakorlása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Hosszabb és ambivalens (metaforikus) szövegek megértése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi (magyarázó és dokumentum) típusú olvasmányokban/szövegeken tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különbözõ szövegösszefüggésekben. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Az irodalmi szövegekben megjelenõ egyszerûbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás). Képesség szövegek mûfaji különbségének érzékelésére (mese, dokumentum, lírai költemény, elbeszélés). 27

Rövidebb és hosszabb mûvek (novellák, ifjúsági regény) önálló elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplõk cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és nem kifejtett nézeteinek megértése. Az olvasás örömének megtapasztalása. Különféle mûfajú – elsõsorban epikai – szövegek elemzése. Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szövegek szereplõinek cselekedeteirõl, nézeteirõl, a szövegekben megjelenõ emberi helyzetekrõl. Tanulói tevékenységek: Hangos és néma olvasás (globális, információkeresõ, értelmezõ, reflektáló olvasás). Válogató olvasás. Értelmezõ felolvasás. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl írásban. Az olvasott állásfoglalás szóbeli és írásbeli értékelése. A szövegértõ képesség mûködtetése a szó-, a mondat- és a szöveg szintjén. Megfigyelés. A szöveg tartalmi egységekre bontása. Szövegelemzés önállóan és kérdések alapján. Kulcsszókeresés. Szövegmondás mozgással, gesztusokkal, mimikával. Dramatizálás.

Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Célok: Az anyanyelvû írásbeliség normáinak megismerése, az európai és magyar kultúrában hagyományos, alapvetõ szövegtípusok elsajátítása. A kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelõ írástechnika, olvasható betûformák, esztétikus íráskép, az anyanyelvi normákat követõ helyesírás. Az írásbeli szövegalkotás terén a tanult mûfajok további gyakorlása, kibõvítve a bizonyítással (retorikai ismeretek). A szövegszerkesztés általános menetének megtanítása; a téma kijelölése, a cél megfogalmazása, a közlés körülményének feltérképezése (kiknek szól az írás?). Az anyaggyûjtés módjainak megismerése. Az anyag elrendezése, vázlatkészítés. A szöveg kidolgozása a stílus, a szerkesztés és a helyesírás szempontjából. Az önellenõrzés, a javítás módjainak alkalmazása. A feleletterv mint új tevékenység megtanítása. Bevezetés a jegyzetkészítésbe. Fejlesztési követelmények: Az írástechnika továbbfejlesztése, a tanulási igényeknek megfelelõ és rendezett írásmód begyakorlása. Rövidebb szövegek alkotása különbözõ szövegtípusokban és mûfajokban (rövidebb leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés). Személyes olvasmányélmények megfogalmazása a rövidebb leírás és elbeszélés mûfajában. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Az önkifejezés és a kreativitás fejlesztése különbözõ mûfajokban (szövegek átírása, olvasott mûvekhez különbözõ befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok…). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különbözõ nézõpontokból rövidebb fogalmazások formájában. 28

Az anyaggyûjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyûjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekbõl tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Az önálló vázlatkészítés gyakorlása egyszerûbb szöveghez. Pontos szóhasználat, helyes mondatkapcsolás a kötõszók megfelelõ használatával, gondos és olvasható írás, elfogadható helyesírás. Az önellenõrzés, javítás elemeinek megismerése (a gondolatmenet egyenessége: a hézag, az eltérülés, a kitérülés felismerése; a szóhasználat, a mondatalkotás és -kapcsolás hibái, a bekezdések megléte és szerkezete). Tanulói tevékenységek: Másolás. Vázlatírás. Helyesírási gyakorlatok. Anyaggyûjtés. Szövegtömörítés. Vázlat – szöveg – ábra kiegészítése. Szöveg-átalakítás. Szövegbõvítés. Vázlatírás. Feleletterv készítése. Jegyzetkészítés. Szó- és kifejezésgyûjtés adott témához. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl írásban. Szómagyarázat. Szinonimák keresése. Mondatalkotás. Szövegjavítás. Folyamatírás. Szövegelemzések a fogalmazástanítás szempontjai szerint: a tagolás, a gondolatmenet, a pragmatikai háttér, a mondatkapcsolás és -alkotás, a szóhasználat, az alakzatok és a költõi képek megfigyeltetése. Önellenõrzés, többször és több szempontból (tartalmi, fogalmazásai, helyesírási).

A tanulási képesség fejlesztése Célok: Az alapmûveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása, könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai. A könyvekbõl való tanulás képességének a kialakítása, segédletek használatának a megtanítása. Az önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása, könyvek keresése megadott témához, egyénileg és csoportosan. Tapasztalatgyûjtés különbözõ információhordozók mûködésérõl, használatáról. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztõ mûvek, lexikonok szótárak megismerése, használata. Vázlat használata különbözõ témájú, mûfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. 29

Ismerkedés különbözõ információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus, Internet, CD-ROM). Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalása, megértése. Tanulói tevékenységek: Önálló néma és hangos olvasás. Önálló és csoportos szövegfeldolgozás, szövegelemzés szóban és írásban. Vázlatírás. Anyaggyûjtés. Szövegtömörítés. Tételmondatok a szövegben. Kérdésfeltevés. Jegyzetelés. Kiselõadás. Könyvtári dokumentumok használata. Önálló kutatómunka. Szómagyarázat.

Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Célok: Önálló gondolkodás fejlesztése. A kulturált önkifejezés fejlesztése. A kulturális és a történeti másság felismerése és erre épülõ tisztelete. A saját kultúra sokrétû ismeretén nyugvó képesség a különbözõség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekrõl, a vélemény érvelõ kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A mûalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a mûélvezetre, a mûalkotások fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre A humor személy- és közösségépítõ szerepének megértése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció, tolerancia, empátia) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és olvasmányok hatásáról. A humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban (vicc) és a mûalkotásokban a korosztály érdeklõdésének megfelelõ néhány szöveg kapcsán. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában, a mindennapok, a mûvek és az olvasmányok kiváltotta élményekrõl. Mások véleményének meghallgatása, megértése. A jó, a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi szövegekben és különféle mûalkotásokban. A nem saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak és mûalkotások idegenségének megtapasztalása.

30

Tanulói tevékenységek: Olvasás (köznyelvi, tájnyelvi, csoportnyelvi szövegek különbözõségének megélése) Beszélgetés Vita Élménybeszámoló A helyzetnek megfelelõ hatékony kommunikáció Szöveg-átalakítás Szövegértelmezés A továbbhaladás feltételei: A továbbhaladás megállapításához szükség van az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden aspektusát figyelembe vevõ sokirányú értékelésre. Az értékelés különbözõ módszereinek és eszközeinek segítségével gyõzõdjünk meg a tanulók állandósult tudásának szintjérõl. A minimum felmérõkkel mód nyílik annak az ellenõrzésére, hogy a minimum követelményeknek megfelelnek-e a tanulók. A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvetõ szabályaihoz alkalmazkodó kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezõeszközök helyes használata az élõbeszédben. Különbözõ témájú és mûfajú szövegek értõ olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szövegek rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggõ ismertetése az idõrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a mûfaj és a téma megállapítása. Rövid, tárgyszerû beszámoló a feldolgozott mûvekrõl: szerzõ, cím, téma, mûfaj. Az epikai mûvekrõl néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplõk, a fõhõs életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai mûvek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi mûvek szereplõinek jellemével, a mûben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, a szófajok jellemzõinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyûjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Ismerje és tudja használni a korosztály számára készült lexikonokat.

31

7. évfolyam


Bevezetés Az irodalom középpontjában a líra, valamint a XIX. századi alkotások állnak. A nyelvtan fõ témája az egyszerû mondat: a mondatrészek és az alá- és fölérendelõ szószerkezetek. Ehhez közvetlenül és ésszerûen kapcsolódnak az alá- és fölérendelõ szóösszetételek. (Az elemzés logikája azonos.) A többi szóalkotási mód (képzés) szerepel a hatodikos szófajtanban, itt összefoglalás, rendszerezés van. Javasolt idõkeretek Óra


8


36

Ritmus, kép, kifejezésmód. A líra alapformái (dal, elégia, óda, epigramma) A kisepika mûfaji változatai: novella, elbeszélés, anekdota A regény változatai Irodalom és kulturális élet a reformkorban Egy drámai mû feldolgozása 36

Ismeretek az anyanyelvrõl Magán- és közéleti kommunikáció Az egyszerû mondat A szóalkotási módok Helyesírási ismeretek Könyv- könyvtárhasználat

-

Projekt

6


5


5


5


5


-


8

Dolgozatok

16


10


8 74+74 32

A javasolt idõkeret külön jeleníti meg mindazokat a feladatokat, amelyekkel az irodalom- és anyanyelvoktatás során foglalkozni szükséges. Természetesen a fejlesztési feladatokat – mintegy összesítve – külön óraként jelenítettük meg, de a képességfejlesztés, a képességek rendszeres mûködtetésével az órák állandó elemeként képzelhetõ csak el. Szánhatunk rá teljes órákat vagy az órák bizonyos részeit, az új anyag feldolgozását is célszerû a képességfejlesztés köré tervezni.

I. Ismeretek az irodalomról A hetedik osztály irodalmi anyagában fõleg a XIX. század alkotói szerepelnek. Az epikai mûnemet most elsõsorban a nagyobb regények és a különbözõ válfajú kisprózai írások képviselik. Ebben az évfolyamban nagyobb szerepet kap a lírai mûnem különbözõ mûfajaival, fõleg a klasszikus nagy alkotások példái alapján. A szoros irodalomtörténeti rendet most sem követjük, de módot adunk a történeti rendszerezésre is. Célok: Rendszeres olvasóvá nevelés. A szövegértõ néma, az értelmezõ hangos felolvasás és a kifejezõ olvasás képességének fejlesztése szépirodalmi, ismeretterjesztõ és publicisztikai szövegek segítségével. Önálló olvasmányválasztás, önálló mûolvasás és az önálló mûértés képességének fejlesztése a közös mûértelmezések és a könyvtárhasználat segítségével. Az irodalmi mûvek szó szerinti és metaforikus jelentésének, jelentésrétegeinek értelmezése a mûelemzõ eljárások segítségével. A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének fejlesztése. A mûvek és az alkotók elhelyezése a történelmi folyamatban. Az esztétikai érzékenység fejlesztése, az esztétikum megjelenési formáinak felismertetése a mûvek értékfeltárásának folyamatában. Az önálló véleményalkotás, a kritikai érzék fejlesztése. Az önálló ismeretszerzés, a tanulás képességének fejlesztése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önismeret, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Közös és önálló mûolvasás, mûértelmezés az epikai, a lírai, a drámai szövegek körébõl. A mûelemzés, mûértelmezés eljárásainak és fogalmainak alapvetõ ismerete. Az epikai, a lírai mûnem jellemzõ mûfajainak ismerete a tanult példák alapján. A drámai mûnem (dramatizált szöveg, a dialógus) alapvetõ sajátosságainak ismerete. A szóbeli és írásbeli szövegalkotás formáinak használata különbözõ mûfajokban, nézõponthangnem- és stílusváltással. A tanulási technikák ismerete és alkalmazása: gyûjtés, jegyzetkészítés, vázlatkészítés, összegzõ és rendszerezõ eljárások ismerete és alkalmazása, a könyvtári ismeretek alkalmazása (lexikon- és szótárhasználat). Tanulói tevékenységek: Hangos és néma olvasás. Válogató olvasás. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl. Beszélgetés. Vers- és prózamondás. Megfigyelés. Lírai és epikai mûvek értelmezése szóban és írásban. 33

Dramatizálás. Kifejezõ szövegmondás. Önálló kutatómunka a könyvtárban. Mûelemzés. Jegyzetkészítés. Vázlatkészítés. Feleletterv készítése. Az Írói arcképcsarnok felhasználása. A feladatfüzet feladatainak a megoldása.

Témakörök 1. Ritmus, kép, kifejezésmód. A líra alapformái (dal, elégia, óda, epigramma) Lírai alkotások a klasszikus és a kortárs magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a mûfaji sajátosságok, a versformák változatai. Az epigramma és az ars poetica JANUS PANNONIUS:

Pannónia dicsérete KAZINCZY FERENC: A nagy titok, Írói érdem KÖLCSEY FERENC: Huszt, Emléklapra PETÕFI SÁNDOR: A XIX. század költõi A népdal és a mûdal. A szerelmi dal és a szerelmi panaszdal Megrakják a tüzet, ha folyóvíz volnék…(népdal) Tartózkodó kérelem PETÕFI SÁNDOR: Reszket a bokor, mert… CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY:

A búcsúdal és a bújdosóének Elmegyek, elmegyek (népdal) Elindultam szép hazámból (népdal) BORNEMISSZA PÉTER: Siralmas énnéköm CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: Szegény Zsuzsi, a táborozáskor A hazafias dal és a toborzó PETÕFI SÁNDOR:

Nemzeti dal Most szép lenni katonának… (népdal) Gábor Áron rézágyúja… (népdal) ARANY JÁNOS: Nemzetõr-dal Az óda és a himnusz BERZSENYI DÁNIEL:

A magyarokhoz 2. Hymnus VÖRÖSMARTY MIHÁLY: Szózat KÖLCSEY FERENC:

Az elégia és a rapszódia CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY:

A Reményhez Közelítõ tél PETÕFI SÁNDOR: Szeptember végén, Pacsirtaszót hallok megint BERZSENYI DÁNIEL:

34

ARANY JÁNOS:

Letészem a lantot A vén cigány

VÖRÖSMARTY MIHÁLY:

A szeretet és a szerelem versei WILLIAM SHAKESPEARE:

Az vagy nekem John Anderson, szívem CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY: Egy tulipánhoz HEINRICH HEINE: Mint egy virág, olyan vagy VAJDA JÁNOS: Húsz év múlva BUDA FERENC: Szürke szemû ROBERT BURNS:

2. A kisepika mûfaji változatai: novella, elbeszélés, anekdota Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különbözõ korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzõi. A karcolat, a tollrajz és a novella MIKSZÁTH KÁLMÁN:

A korlátfa, A pénzügyminiszter reggelije GÁRDONYI GÉZA: A tûz, Az ablak, Megmutatás MIKSZÁTH KÁLMÁN: A néhai bárány, Bede Anna tartozása Karcolat, kisregény, novella JÓKAI MÓR:

A nagyenyedi két fûzfa Kaméleon MIKSZÁTH KÁLMÁN: Jókai beszél (részlet) ESTERHÁZY PÉTER: Termelési-regény (részlet) ANTON PAVLOVICS CSEHOV:

3. A regény változatai Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások mûveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek). A regény, a verses regény, a kisregény JÓKAI MÓR:

A kõszívû ember fiai (A házi olvasmány feldolgozása) A délibábok hõse (részlet) MIKSZÁTH KÁLMÁN: Szent Péter esernyõje (A házi olvasmány feldolgozása) ARANY LÁSZLÓ:

4. Irodalom és kulturális élet a reformkorban Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzõk és mûvek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, a zene, a festészet néhány közös vonása a romantikában. Epika: A napló, a szónoklat és az intelem KAZINCZY FERENC: KÖLCSEY

(részletek)

Fogságom naplója (részletek) FERENC: Beszéd a magyar nyelv ügyében (részletek), Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

Szabadság, szerelem! A nagy nap PETÕFI SÁNDOR: SZANA TAMÁS:

Egy gondolat bánt engemet, Szabadság, szerelem Petõfiné Szendrey Júlia (részlet) 35

PETÕFI SÁNDOR:

Naplójából 15-dik március, 1848 JÓKAI MÓR: Forradalom vég nélkül MIKSZÁTH KÁLMÁN: Jókai Mór élete és kora (részlet) Mikszáth Kálmánné visszaemlékezéseibõl KOSZTOLÁNYI DEZSÕ: Mikszáth Kálmán (részletek) PETÕFI SÁNDOR: Szeptember végén, Föltámadott a tenger…, Csatadal, Az erdélyi hadsereg ILLYÉS GYULA: Petõfi Sándor (részletek) SZILÁGYI DOMOKOS: Szembõl, Halál, Héjjasfalva felé PETÕFI SÁNDOR: Nemzeti dal PETÕFI SÁNDOR:

5. Egy drámai mû feldolgozása Egy dráma (vígjáték, színmû) feldolgozása, lehetõség szerint megtekintése, a szöveg és az elõadás összehasonlítása. A komikum, a humor, a paródia tartalmi és nyelvi jellemzõi. Dráma A tragédia és a komédia KATONA JÓZSEF:

Bánk bán (részlet) SZIGLIGETI EDE: Liliomfi (részlet) Komédia, tragédia, színház, film WILLIAM SHAKESPEARE:

Ahogy tetszik (részlet) A fösvény (részlet) KATONA JÓZSEF: Bánk bán (részlet) EGRESSY BÉNI – ERKEL FERENC – KATONA JÓZSEF: Bánk bán (operaszövegkönyv, részlet) SZIGLIGETI EDE – MÉSZÖLY DEZSÕ – MAKK KÁROLY: Liliomfi (filmforgatókönyv, részlet) ` RE: MOLIE

II. Ismeretek az anyanyelvrõl A 7. osztályos nyelvtani anyag gerincét a mondatrészek tanítása képezi, hozzákapcsolva az összetett szavakat. A helyesírás tanítása a nyelvtani anyaghoz kapcsolódik. Az elõzõ évek nyelvtani ismereteit állandóan a felszínen kell tartani.

Magán- és közéleti kommunikáció A kisközösségi kommunikációs helyzetek számbavétele és jellemzõik tudatosítása. Eligazodás és részvétel a kisközösségi kommunikációs helyzetekben. A magán- és kisközösségi (iskolai) kommunikáció: felszólalás, hozzászólás, érvelés, vita, megbeszélés, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselõadás. Az írásbeli és a szóbeli közlés kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán és a közéleti kommunikációban. A szóbeli és az írásbeli közlés egyforma arányú fejlesztése, mind a tartalom, mind a forma szempontjából (rendezettség, igényesség). A beszédtechnikai ismeretek alkalmazása a felolvasásokban, a memoriterekben, a saját fogalmazások felolvasásában és a dramatizálásokban. Beszédmûvelési és stilisztikai gyakorlatok. Kommunikációs helyzetgyakorlatok: tájékoztatás, kapcsolatfelvétel, szándék - és véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére.

36

Célok: A magán- és a közösségi kommunikáció tényezõinek megismerése, funkcióinak konkrét példákon történõ bemutatása. Az írásbeli és a szóbeli közlés jellemzése, az azonosságok és a különbségek feltárása. A közlési bátorság kialakítása, az alkalomnak megfelelõ felszólalások, érvelések, viták során. A szóbeli és az írásbeli kifejezõképesség fejlesztése konkrét kisközösségi kommunikációs helyzetekben. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Eligazodás a kisközösségi kommunikációs helyzetekben. A mondanivaló szabatos és stílusos megfogalmazása. A beszédpartner szempontjának figyelembevétele. A hatékony kommunikáció tartalmi, szerkezeti és stilisztikai kiválasztása. A nem verbális kommunikációs eszközök felfogása, értékelése és alkalmazása. Az elõzõ években elsajátított és kialakított beszédtechnikai ismeretek alkalmazása és továbbfejlesztése. Tanulói tevékenységek: Beszédmûvelési gyakorlatok. A mondat- és szövegfonetikai eszközök használata (hangsúlyozás, dallam, tempó, szünettartás). Az elemi udvariassági formák használata. A verbális és a nem verbális jelek használata. Részvétel a különbözõ kommunikációs folyamatokban. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Vers- és szövegmondás. Különbözõ szóbeli és írásbeli megnyilatkozások. Az olvasmányok szóbeli tartalmi összegzése. Szituációs gyakorlatok, dramatizálás. Közös megbeszélések.

Nyelvtan Célok: Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele az új mondattani és szótani ismeretekkel. A nyelvtani szaknyelv tudatos használata. A mondattani és a szótani elemzési képesség elmélyítése. A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó helyesírási ismeretek, a tanított helyesírási ismeretek készségszintû alkalmazása. Az egybeírás és a különírás egyszerûbb esetei a központozás általános szabályai. A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó nyelvhelyességi és stilisztikai ismeretek megtanítása. Az olvasás- és íráskészség fejlesztése. A Magyar helyesírási szótár használatának megismertetése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése.

37

Fejlesztési követelmények: A rendszermondat felépítése: a mondatrészek és a szószerkezetek ismerete. A mondatelemzési képesség kialakítása. A mondattanhoz kapcsolódó helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása. A szóalkotás gyakoribb típusainak ismerete: a mellérendelõ és alárendelõ összetett szavak felismerése, elemzése és helyesírása. A szövegértõ néma és szövegértõ hangos olvasás különféle tartalmú és mûfajú szövegeken. Rendezett, olvasható és a szövegtagolást tükrözõ íráskép az iskolai és a házi feladatokban. A nyelvhelyesség szabályainak betartása mind a szóbeli, mind az írásbeli közlésekben. A Magyar helyesírási szótár használata az önellenõrzés során. Tanulói tevékenységek: Néma és hangos olvasás. Írás. Szövegalkotás. Jegyzetkészítés. Nyelvtani elemzések. Helyesírási gyakorlatok megoldása. A feladatfüzet feladatainak megoldása. Nyelvi játékok. Feleletterv-készítés. Beszélgetés. Megfigyelés. A helyesírási szabályzat használata. Szótárhasználat. Szóbeli és írásbeli beszámolók készítése. Önellenõrzés. Az írásmûvek rendszeres javítása.

Témakörök 1. Az egyszerû mondat Mondattani ismeretek (szövegeken kívüli, azaz rendszermondat): a mondat mibenléte, fajtái; a mondatrészek; a szószerkezetek: az alá- és a mellérendelõ viszonyok a szószerkezetekben. 2. A szóalkotási módok Az összetett szavak: a mellérendelõ összetett szavak és helyesírásuk; az alárendelõ összetett szavak és helyesírásuk. A mozaikszók. Az állandósult szószerkezetek. A gyakori szóalkotási módok rendszerezõ összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel). Különféle tartalmú és mûfajú szövegek olvastatása, felolvastatása az újonnan tanult nyelvtani ismeretek alkalmazásával. 3. Helyesírási ismeretek Írásgyakorlatok az iskolai és a házi feladatokban. A tanult mondattani és szótani ismereteknek megfelelõ helyesírási ismeretek (szabályok) körének kibõvítése, begyakorlása: – a mondaton belüli és a mondatzáró írásjelek ismerete (vesszõ, gondolatjel, zárójel, kettõspont, pontosvesszõ); – a tulajdonnevek és a belõlük képzett melléknevek helyesírásának a felszínen tartása és kibõvítése: a tanult idegen személynevek, a többelemû földrajzi nevek, intézménynevek és a belõlük képzett melléknevek írása; – az egybe- és a különírás szabályai. A Magyar helyesírási szótár használatának a megtanítása. 38

Könyv- és könyvtárhasználat Könyv- és könyvtárhasználati alapismeretek bõvítése. Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban, könyvek (ismeretközlõ és szépirodalmi), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia) esetében. Szótárhasználat esetében a jegyzetkészítés tanítása. A névmutató és a tárgymutató használata. Az olvasási képesség fejlesztését össze kell kapcsolni a tanulás tanításával. Célok: A könyv- és könyvtárhasználati alapismeretek használata, alkalmazása, bõvítése. A különféle (írott és modern technológián alapuló) könyvtári dokumentumtípusok megismerése, használata. A könyvekbõl való tanulás képességének a kialakítása, a segédletek használatának a megtanítása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés, tanulás) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A könyvtári dokumentumok használata az önálló tanulás során. Bevezetés a jegyzetkészítésbe. Tanulói tevékenységek: Könyvtárlátogatás. Önálló és csoportmunka a könyvtári dokumentumok használatára. Segédkönyhasználat (szótárak, lexikonok, enciklopédiák). Kulcsszókeresés. Jegyzetkészítés. Forráskiválasztás név- és tárgymutató alapján.

Projekt Javasolt téma: A reformkor Témajavaslatok: Korrajz A reformkor kiemelkedõ egyéniségei Romantika és reformkor Színház és irodalom a reformkorban Az irodalom, a zene, a képzõmûvészet közös vonásai a romantikában Elsõ bálom 18….-ban Célok: A tanulói aktivitás fokozása a feladatmegoldás során. A kor minél sokoldalúbb megismerése. A történelem, az irodalom, a képzõmûvészet és a zene egységének feltárása, tantárgyi integráció. Az órai, az otthoni, az önálló és a csoportos tevékenységek összekapcsolása. Tanulói tevékenységek: Önálló szövegértõ olvasás. Önálló szövegfeldolgozás. Gyûjtõmunka. 39

Ütemterv-készítés. Feladatterv-készítés. A feladatok elosztása, vállalása. Csoportos és önálló megvalósítás (olvasás, szövegalkotás, szövegtanulás, kutatómunka). Riportkészítés. Alkotómunka (versírás, festés stb.). Dramatizálás. Nyilvános prezentáció az egyes csoportok feladatának a megvalósításáról. Értékelés, dokumentálás.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Célok: A társas–társadalmi együttmûködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek folyamatos fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelõ kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést segítõ kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. A szóbeli szövegalkotás terén a felszólalás, a hozzászólás, az érvelés, a vita, a megbeszélés, a rövid alkalmi beszéd, a köszöntés, a kiselõadás technikájának az elsajátítása. A kommunikációs helyzetnek megfelelõ szövegek alkotása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás) fejlesztése, szociális képességek (szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési feladatok: Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezõihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelõen. A szöveg tartalmát és a beszélõ szándékát tükrözõ kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelõ alkalmazása). Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése. A testbeszéd, az arcjáték néhány jelének ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. A szemkontaktus jelentõségének megtapasztalása. A beszédpartnerrel való együttmûködés. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás kialakítása. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. A látottak (átéltek) és a feltételezések (következtetések, hipotézisek stb.) tudatos, nyelvi megkülönböztetése. Különféle beszédmûfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (a szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából). Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplõs helyzetekben. Memoriterek szöveghû tolmácsolása kifejezõ szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi elõadás). Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. Figyelem a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerõ és a hanglejtés alkalmazására. Figyelem- és memóriafejesztés. 40

Tanulói tevékenységek: A tanár és az osztálytársak beszédének megfigyelése, meghallgatása, megértése. Beszélgetés mindennapi témákról (pármunka, csoportmunka). A szóban hallott információk továbbadása szóban. A szóban hallott információk lejegyzése. Állandósult szókapcsolatok használata, értelmezése, beillesztése adott szövegkörnyezetbe. Folyamatos beszéd 5 percig választott témáról. Folyamatos beszéd megadott témáról 4 percig. Ellenõrzõ kérdések alapján a hallottak felidézése. A beszédértés szintjének folyamatos monitorozása. Olvasmányok, szövegek tartalmának elmondása vázlat segítségével és szabadon. Cselekményismertetés. Felszólalás, hozzászólás, érvelés, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselõadás elmondása vázlat segítségével. Tömörítés. Szöveg-kiegészítés szóban. Órai bemelegítõ beszélgetések. Részvétel vitákban, megbeszélésekben. Helyzetgyakorlatok. Szituációs játékok.

Olvasás, írott szöveg megértése Célok: Az iskolai képzés szintjének megfelelõ szövegértés, olvasási készség, értõ olvasás, amely magában foglalja a korosztálynak megfelelõ néma és hangos olvasást, a különbözõ tartalmú és rendeltetésû (magán, hivatalos, publicisztikai, tudományos, szépirodalmi) szövegek megértését, a szövegekben megformált értékek felfogását, megítélését, kritikáját, ill. befogadását, valamint a mûvészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértését a korosztálynak megfelelõ szinten. A szövegértõ olvasás folyamatos fejlesztése, kibõvítve a metaforikus nyelvhasználathoz szoktatással. A tantárgyi olvasástanítás kapcsán a sajátos szókincsek megértése, alkalmazása, elsajátítása. A szövegelemzés alapvetõ módszereinek az elsajátítása: bevezetés a szövegtani és a stilisztikai elemzésbe. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Különbözõ szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmezõ felolvasása. Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése, ennek gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértései technikákkal. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben tanári irányítással és önállóan. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különbözõ szövegösszefüggésekben, önálló munkával. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Irodalmi, ismeretterjesztõ és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvetõ eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok - okozati kapcsolatok, válasz kérdésre, vázlatkészítés, összefoglalás). Az irodalmi szövegekben megjelenõ egyszerûbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása. Különbözõ szépirodalmi és nem szépirodalmi mûfajok közötti különbség megfigyelése. 41

A tájékoztató és a véleményközlõ mûfajok közötti különbség (hír, kommentár). Rövidebb és hosszabb irodalmi és nem irodalmi szövegek önálló elolvasása házi olvasmányként, a szöveg megadott szempontok szerinti feldolgozása. Rövidebb, a mai köznyelvtõl eltérõ nyelvhasználatú (régi, archaizáló) szövegek megtapasztalása, megértésük gyakorlása segédeszközökkel (egynyelvû szótárak, jegyzetek stb.). Különbözõ vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Tanulói tevékenységek: Hangos és néma olvasás (globális, információkeresõ, értelmezõ, reflektáló olvasás). Válogató olvasás. Értelmezõ felolvasás. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl írásban. Az olvasott állásfoglalás szóbeli és írásbeli értékelése. A szövegértõ képesség mûködtetése a szó-, a mondat- és a szöveg szintjén. Megfigyelés. A szöveg tartalmi egységekre bontása. Szövegelemzés önállóan és kérdések alapján. Beszélgetés. Szóbeli összefoglalók. Kulcsszókeresés. Szövegmondás mozgással, gesztusokkal, mimikával. Kreatív szöveggyakorlatok párbeszédekkel és monológokkal. Dramatizálás.

Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Célok: Az anyanyelvi írásbeliség normáinak megismerése, az európai és magyar kultúrában hagyományos, alapvetõ szövegtípusok elsajátítása. A kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelõ írástechnika kialakítása, olvasható betûformák, esztétikus íráskép, az anyanyelvi normákat követõ helyesírás. Az írásbeli szövegalkotás terén a tanult mûfajok további gyakorlása, kibõvítve a bizonyítással (retorikai ismeretek). A szövegszerkesztés általános menetének gyakorlása: a téma kijelölése, a cél megfogalmazása, a közlés körülményének feltérképezése (kiknek szól az írás?). Az anyaggyûjtés módjainak megismerése. A jegyzet és a vázlat, valamint a jegyzetírás és a vázlatkészítés különbözõ eljárásainak bemutatása és megtanítása. Az anyag elrendezése, vázlatkészítés. A szöveg kidolgozása a stílus, a szerkesztés és a helyesírás szempontjából. A fogalmazási képesség elmélyítése. A kommunikációs helyzetnek megfelelõ szövegek alkotása. Az önellenõrzés, javítás módjainak ismerete. Feleletterv készítése. Bevezetés a jegyzetkészítésbe. Az önálló ismeretszerzés fejlesztése kapcsán az egyes tantárgyak sajátos szövegalkotási módszereinek a megismertetése. Fejlesztési követelmények: Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelõen. A szövegalkotási képesség fejlesztése különbözõ szövegtípusokban és mûfajokban (a leírás, a különbözõ nézõpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése). 42

A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különbözõ stílusértékérõl tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban. Az önkifejezés és a kreativitás fejlesztése különbözõ mûfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különbözõ nézõpontból. Rövidebb beszámolók anyagának összegyûjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Személyes olvasmányélmények megfogalmazása. Pontos szóhasználat, helyes mondatkapcsolás a kötõszók megfelelõ használatával, gondos és olvasható írás, elfogadható helyesírás. Az önellenõrzés, javítás elemei (a gondolatmenet egyenessége: a hézag, az eltérülés, a kitérülés felismerése; a szóhasználat, a mondatalkotás és -kapcsolás hibái, a bekezdések megléte és szerkezete). Jegyzet és vázlat készítése tanári segédlettel különbözõ tartalmú és típusú szövegek alapján, más tantárgyak könyveibõl is! Önálló jellemzés készítése hangnem- és nézõpontváltással. Tanulói tevékenységek: Vázlatírás. Helyesírási gyakorlatok. Anyaggyûjtés. Szövegtömörítés. Vázlat – szöveg – ábra kiegészítése. Szöveg-átalakítás. Szövegbõvítés. Vázlatírás. Feleletterv készítése. Jegyzetkészítés. Szó- és kifejezésgyûjtés adott témához. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl írásban. Szómagyarázat. Szinonimák keresése. Mondatalkotás. Szövegjavítás. Folyamatírás. Szövegelemzések a fogalmazástanítás szempontjai szerint: a tagolás, a gondolatmenet, a pragmatikai háttér, a mondatkapcsolás és -alkotás, a szóhasználat, az alakzatok és a költõi képek megfigyeltetése. Önellenõrzés, többször és több szempontból (tartalmi, fogalmazási, helyesírási). Kreatív szövegalkotásai gyakorlatok párbeszédekkel és monológokkal.

A tanulási képesség fejlesztése Célok: Az alapmûveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése.

43

Fejlesztési követelmények: Az önálló feladatvégzés, információgyûjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvû szótárakban, a tanult anyag bõvítése különbözõ információhordozókból). Adatok, ismeretek gyûjtése különbözõ információhordozókról tanári segítséggel, csoportosan és önállóan. A gyûjtött ismeretek elrendezése, a kitûzött célnak megfelelõ felhasználása. Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. Egyszerûbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése a szövegösszefüggésben. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés, a lényegkiemelés gyakorlása. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl. azonos témáról különbözõ forrásból származó rövidebb információ összevetése tanári irányítással, csoportosan). Különbözõ információhordozók használata (vizuális, audiovizuális, elektronikus, Internet, CD-ROM). Tanulói tevékenységek: Önálló néma és hangos olvasás. Válogató és kiemelõ olvasás. Önálló és csoportos szövegfeldolgozás, szövegelemzés szóban és írásban. Különbözõ információhordozók használata. Adatgyûjtés. Szövegelemzés. Ábraelemzés. A szövegek vizuális elemeinek elemzése. Vázlatírás. Anyaggyûjtés. Szövegtömörítés. Lényegkiemelés. Tételmondatok kikeresése a szövegben. Kérdésfeltevés. Jegyzetelés. Jegyzetkészítés. Kiselõadás. Könyvtári dokumentumok használata. Önálló kutatómunka. Szómagyarázat.

Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Célok: Önálló gondolkodás fejlesztése. A kulturált önkifejezés fejlesztése. A kulturális és a történeti másság felismerése és tisztelete. A saját kultúra sokrétû ismeretén nyugvó képesség a különbözõség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekrõl, a vélemény érvelõ kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. 44

A mûalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a mûélvezetre, a mûalkotások fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személy- és közösségépítõ szerepének megértése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció, tolerancia, empátia) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérõ ízlésítéletek különbségének megértése és elfogadása. A helyzet- és jellemkomikum a mûvészetben, a szerzõi modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtõ szerepük felismerése (pl. irónia, gúny). Egymástól lényegesen különbözõ esztétikai normákhoz kapcsolódó mûvek összehasonlítása, a mûvészi és a nem mûvészi szépség változékonyságának megtapasztalása. Az önálló mûbefogadás mind gyakoribb magtapasztalása, a hatás reflektálása csoportos beszélgetésekben és önállóan. A igazság és a nézõpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különféle mûalkotások és mindennapi szövegmûfajok kapcsán. Életkorfüggõ szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegmûfajok kapcsán. Tanulói tevékenységek: Olvasás (köznyelvi, tájnyelvi, csoportnyelvi szövegek különbözõségének megélése). Beszélgetés. Vita. Élménybeszámoló. A helyzetnek megfelelõ hatékony kommunikáció. Szövegátalakítás. Szövegértelmezés. A továbbhaladás feltételei: A továbbhaladás megállapításához szükség van az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden aspektusát figyelembe vevõ sokirányú értékelésre. Az értékelés különbözõ módszereinek és eszközeinek segítségével gyõzõdjünk meg a tanulók állandósult tudásának szintjérõl. A minimum felmérõkkel mód nyílik annak az ellenõrzésére, hogy a minimum követelményeknek megfelelnek-e a tanulók. Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttmûködés felnõtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghû folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle mûfajú és rendeltetésû (szépirodalmi, ismeretterjesztõ, értekezõ) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fõ- és mellékszereplõk jellemzése. A szépirodalmi mûvekben megjelenõ helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése, szakszerû megnevezése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. 45

Az egyszerû mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak felismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelõ alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során elõforduló tulajdonnevek, a belõlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és különírás elveinek ismerete és megfelelõ alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi mûvekhez, a mindennapi élet kérdéseinek a megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak a felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemzõ beszélgetésekben.

46

8. évfolyam

Évi: 148 óra 74 irodalom és 74 nyelvtan Heti: 4 óra 2 óra irodalom és 2 óra nyelvtan Javasolt idõkeretek Óra


8


38

Az irodalom határterületén – a népszerû irodalom mûfajai Az irodalom nagy témáiból A Nyugat elsõ nemzedékének irodalmából A dráma világa Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók 38

Ismeretek az anyanyelvrõl Tömegkommunikáció Az összetett mondat A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése Kitekintés a magyar nyelv életére Helyesírási rendszerünk Könyv- könyvtárhasználat

-

Projekt

6


4


4


4


4


-


10

Dolgozatok

16


10


6 74+74

A javasolt idõkeret külön jeleníti meg mindazokat a feladatokat, amelyekkel az irodalom- és anyanyelvoktatás során foglalkozni szükséges. Természetesen a fejlesztési feladatokat – mintegy összesítve – külön óraként jelenítettük meg, de a képességfejlesztés, a képességek rendszeres mûködtetésével az órák állandó elemeként képzelhetõ csak el. Szánhatunk rá teljes órákat vagy az órák bizonyos részeit, az új anyag feldolgozását is célszerû a képességfejlesztés köré tervezni.

47

I. Ismeretek az irodalomról A 8. osztály irodalmi anyagában fõleg a XX. század alkotói szerepelnek. Az epikai mûnemet a regények és a novellák, valamint más különbözõ válfajú kisprózai írások képviselik. Ebben az évfolyamban is nagyobb szerepet kap a lírai mûnem különbözõ mûfajaival. Elõtérbe kerülnek a magyar irodalom jelenkorához közeli alkotói pályák is. A szoros irodalomtörténeti rendet most nem követjük, de mód nyílik a történeti rendszerezésre is. Célok: Rendszeres olvasóvá nevelés. A szövegértõ néma, az értelmezõ hangos felolvasás és a kifejezõ olvasás képességének fejlesztése szépirodalmi, ismeretterjesztõ és publicisztikai szövegek segítségével. Önálló olvasmányválasztás, önálló mûolvasás és az önálló mûértés képességének fejlesztése a közös mûértelmezések, a könyvtárhasználat és egyéb médiumok segítségével. Az irodalmi mûvek szó szerinti és metaforikus jelentésének, jelentésrétegeinek értelmeztetése a mûelemzõ eljárások segítségével. A mûvek és alkotók elhelyezése a történelmi folyamatban, alkotásaik és a korszak történései között ok-okozati összefüggések feltárása. A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésének fejlesztése. Az esztétikai érzékenység fejlesztése, az esztétikum megjelenési formáinak felismertetése a mûvek értékfeltárásának folyamatában. A szépség forrása, a tragikum, a komikum, a részvét, az igazság, a konfliktusok értelmeztetése, élményszerû befogadása az olvasott mûvek segítségével. Az önálló véleményalkotás, a kritikai érzék és az önismeret fejlesztése, alkalmazása a szabad olvasmányválasztásban, a tanórai és köznapi beszélgetésekben. Az önálló ismeretszerzés, a tanulás képességének fejlesztése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önismeret, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Közös és önálló mûolvasás, mûértelmezés az epikai, lírai, a drámai szövegek körébõl. A mûelemzés, mûértelmezés eljárásainak és fogalmainak alapvetõ ismerete. Az epikai, a lírai mûnem jellemzõ mûfajainak ismerete a tanult példák alapján. A szóbeli és írásbeli szövegalkotás formáinak használata különbözõ mûfajokban, nézõponthangnem- és stílusváltással. Az irodalmi és a köznyelv szókincsének használata a tanult szövegösszefüggésekben. A tanulási technikák ismerete és alkalmazása: gyûjtés, jegyzetkészítés, vázlatkészítés, összegzõ és rendszerezõ eljárások ismerete és alkalmazása, a könyvtári ismeretek alkalmazása (forrásmû, lexikon- és szótárhasználat). Történeti tájékozottság a stílusok, a mûfajok körében és a klasszikus alkotók pályaképeiben. Tanulói tevékenységek: Hangos és néma olvasás. Válogató olvasás. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl. Beszélgetés. Vers- és prózamondás. Megfigyelés. Lírai és epikai mûvek értelmezése szóban és írásban. Önálló anyaggyûjtés. Dramatizálás. 48

Kifejezõ szövegmondás. Önálló kutatómunka a könyvtárban. Mûelemzés. Jegyzetkészítés. Vázlatkészítés Feleletterv készítése Az Írói arcképcsarnok felhasználása A feladatfüzet feladatainak a megoldása

Témakörök 1. Az irodalom határterületén – a népszerû irodalom mûfajai Aktualizálva, attól függõen, melyik mû népszerû az osztályban. 2. Az irodalom nagy témáiból ADY ENDRE: A Hortobágy poétája BABITS MIHÁLY: Örökké ég a felhõk mögött KARINTHY FRIGYES: Elõszó MÓRICZ ZSIGMOND: Curriculum vitae KOSZTOLÁNYI DEZSÕ: Önmagadról (részletek) SZABÓ LÕRINC: Dsuang Dszi álma JÓZSEF ATTILA: Curriculum vitae KASSÁK LAJOS: Fújjad csak furulyádat RADNÓTI MIKLÓS: Töredék TAMÁSI ÁRON: Magyar fohász… DÉRY TIBOR: Egy nap hordaléka (részlet) PILINSZKY JÁNOS: Költemény IILYÉS GYULA: Naplójegyzetek (részlet) TAKÁCS TIBOR: Húsvéti harangok RARINER MARIA RILKE: Liebes-Lied Szerelmes dal (Kosztolányi Dezsõ fordítása) GUILLAUME APOLLINAIRE: L’Adieu Búcsú (Vas István fordítása) TÓRH ÁRPÁD: Meddõ órán JUHÁSZ GYULA: Milyen volt ADY ENDRE: Õrizem a szemed SZABÓ LÕRINC: Szeretlek JÓZSEF ATTILA: Tedd a kezed RADNÓTI MIKLÓS: Tétova óda VAS ISTVÁN: Minden jelben NGY LÁSZLÓ: Himnusz minden idõben GARAY ZSUZSANNA: Szerelem 3. A Nyugat elsõ nemzedékének irodalmából ADY ENDRE: Góg és Magóg fia vagyok én, Szeretném, ha szeretnének, Párisban járt az Õsz BABITS MIHÁLY: Húnyt szemmel, Messze…messze…, A lírikus epilógja MÓRICZ ZSIGMOND: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig ( A házi olvasmány feldolgozása) KARINTHY FRIGYES: Tanár úr kérem (részletek), A jó tanuló felel, Magyarázom a bizonyítványom KOSZTOLÁNYI DEZSÕ: Kücsük, A kulcs 4. A dráma világa

MÓRICZ ZSIGMOND:

A regényrõl, a drámáról, a színházról A drámaírás iskolája (részletek) ÖRKÉNY ISTVÁN: Párbeszéd a groteszkrõl (részletek) MÓRICZ ZSIGMOND: Légy jó mindhalálig (részlet) TAMÁSI ÁRON: Énekes madár (részlet) HEVESI SÁNDOR:

49

ÖRKÉNY ISTVÁN:

Tóték (részlet) Játék a kastélyban (részlet) WEÖRES SÁNDOR: Holdbéli csónakos (részletek) EUGÈNE IONESCO: A kopasz énekesnõ (részlet, Gera György fordítása) ÖRKÉNY ISTVÁN –FÁBRY ZOLTÁN: Isten hozta, õrnagy úr! (filmforgatókönyv, részlet) HUBAY MIKLÓS – RÁNKI GYÖRGY – VASS ISTVÁN: Egy szerelem három éjszakája (részlet) MOLNÁR FERENC:

5. Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók A vers születése (részlet) BELLA ISTVÁN: A vers születése SOMLYÓ GYÖRGY: Philoktétész sebe. Bevezetés a modern költészetbe (részlet) SZABÓ LÕRINC: Tücsökzene. Rajzok egy élet tájairól (részlet), 1. A nyugodt csoda, 3. Órás szív, 20. Varázsboltban JÓZSEF ATTILA: Ringató, Betlehemi királyok, Születésnapomra RADNÓTI MIKLÓS: Két karodban, Nem tudhatom PILINSZKY JÁNOS: Harbach, 1944, Harmadnapon NAGY LÁSZLÓ: Adjon az Isten…, Ki viszi át a szerelmet WEÖRES SÁNDOR: Rongyszõnyeg; Magyar etûdök (részletek), Az ábécé 25 betûje NEMES NAGY ÁGNES: Nyíló gesztenye NÉMETH LÁSZLÓ: Három elbeszélõ (részlet) OTTLIK GÉZA: Próza (részletek) TAMÁSI ÁRON: Ábel a rengetegben (A házi olvasmány feldolgozása) DÉRY TIBOR: Szerelem ÖRKÉNY ISTVÁN: Tóték (részlet) WEÖRES SÁNDOR:

II. Ismeretek az anyanyelvrõl A 8. osztály nyelvtani anyaga a megelõzõ években jelen lévõ ismeretek nyelvi szintek szerinti elmélyítése, rendszerezése és összefoglalása. Gerincét az összetett mondatok tanítása képezi, mégpedig a rendszermondat és a szövegmondat vonatkozásában (vö. a mondat megszerkesztettsége és beszerkesztettsége). A helyesírás tanítása a nyelvtani anyaghoz kapcsolódik; a régebbi ismereteket állandóan a felszínen kell tartani. Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció egyes területeinek számbavétele és jellemzõik tudatosítása. Alapfokú ismeretek a tömegkommunikáció helyzeteirõl és mûfajairól (hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; glossza, interjú, riport). A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. A befogadói szemlélet érvényesítése a tömegkommunikációs helyzetekben és mûfajokban. A szóbeli és az írásbeli közlés fejlesztése, tekintettel a tömegkommunikációs helyzetekre és mûfajokra. Célok: A tömegkommunikáció területeinek megismerése és gyakoribb mûfajainak megismertetése, konkrét példákon történõ bemutatással. A tömegkommunikációs eszközök szerepének és hatásának tudatosítása a befogadó szempontjából. A szóbeli és az írásbeli kifejezõképesség fejlesztése a megismert kommunikációs helyzetekben és mûfajokban.

50

Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Eligazodás a tömegkommunikáció ágazataiban. Biztos tájékozódás a gyakoribb tömegkommunikációs helyzetekben és mûfajokban. A beszédpartner szempontjának figyelembevétele. A hatékony kommunikáció tartalmi, szerkezeti és stilisztikai kiválasztása. A nem verbális kommunikációs eszközök felfogása, értékelése és alkalmazása. Az elõzõ években elsajátított és kialakított beszédtechnikai ismeretek alkalmazása és továbbfejlesztése. Tanulói tevékenységek: Beszédmûvelési és stilisztikai gyakorlatok. A mondat- és szövegfonetikai eszközök használata (hangsúlyozás, dallam, tempó, szünettartás). Az elemi udvariassági formák használata. A verbális és a nem verbális jelek használata. Részvétel a különbözõ kommunikációs folyamatokban. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Kommunikációs terepgyakorlatok: az iskolarádió, az iskolaújság, a faliújság stb. kínálta lehetõségek felhasználása. Vers- és szövegmondás. Különbözõ szóbeli és írásbeli megnyilatkozások. Szituációs gyakorlatok, dramatizálás. Közös megbeszélések a tanulók élettapasztalatairól és olvasmányélményeirõl.

Nyelvtan Célok: Az ösztönös nyelvhasználat tudatossá tétele az új mondattani és szótani ismeretekkel. A felhalmozódott tapasztalati anyag rendezése. A nyelvtani szaknyelv tudatos használata. A mondattani elemzési képesség elmélyítése. Az összetett mondatok elemzésének megtanítása. A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó helyesírási ismeretek elsajátítása, a tanított helyesírási ismeretek készségszintû alkalmazása. A nyelvtani anyaghoz kapcsolódó nyelvhelyességi és stilisztikai ismeretek elsajátíttatása. Az olvasás- és íráskészség fejlesztése. A Magyar helyesírási szótár használatának gyakorlása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (tanulás, kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A rendszermondat felépítése: az összetett mondat szerkezetének felismerése. A mondatelemzési képesség fejlesztése az összetett mondatok esetében. Az összetett mondatokhoz kapcsolódó helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása. A rokon értelmûség és az azonosalakúság felismerése a tanult nyelvi szinteken. Az alá- és mellérendelõ viszonyok felismerése a tanult nyelvi szinteken. 51

A szövegértõ néma és szövegértõ hangos olvasás fejlesztése különféle tartalmú és mûfajú szövegeken. Rendezett, olvasható és a szövegtagolást tükrözõ íráskép az iskolai és a házi feladatokban. A nyelvhelyesség szabályinak betartása mind a szóbeli, mind az írásbeli közlésekben. A Magyar helyesírási szótár használata az önellenõrzés során. Tanulói tevékenységek: Néma és hangos olvasás. Írás. Szövegalkotás. Jegyzetkészítés. Nyelvtani elemzések. Helyesírási gyakorlatok megoldása. A feladatfüzet feladatainak megoldása. Nyelvi játékok. Feleletterv-készítés. Beszélgetés. Megfigyelés. A Helyesírási szabályzat használata. A Helyesírási szótár használata. Szóbeli és írásbeli beszámolók készítése. Önellenõrzés. Az írásmûvek rendszeres javítása.

Témakörök 1. Az összetett mondat Mondattani ismeretek (a szövegeken kívüli, azaz a rendszermondat): az összetett mondat fogalma és fajai. Az alárendelõ összetett mondat: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói és jelzõi alárendelõ összetett mondatok. A mellérendelõ összetett mondatok: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtetõ és magyarázó (okadó és kifejtõ magyarázó) mellérendelõ mondatok. A többszörösen összetett mondatok. A mondat a szövegben, vagyis a szövegmondat. A jelentéstani ismeretek bõvítése: rokon értelmûség és az azonosalakúság. Különféle tartalmú és mûfajú szövegek olvastatása, felolvastatása az újonnan tanult nyelvtani ismeretek alkalmazásával. 2. A tanult nyelvtani fogalmak rendszerezése A nyelvi szintek. A nyelvi szintekrõl tanultak rendszerezése: mondatok, szószerkezetek, szófajok, szóalak: szóelem, egyszerû és összetett szó, hangrendszer. 3. Kitekintés a magyar nyelv életére Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete és rokonsága. A magyar nyelv típusai: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága; szórendjének jellemzõi. 4. Helyesírási rendszerünk Írásgyakorlatok az iskolai és a házi feladatokban. A tanult mondattani ismereteknek megfelelõ helyesírási ismeretek (szabályok) körének bõví52

tése, begyakorlása: a mondaton belüli, a tagmondatok közötti és a mondatzáró írásjelek használata. A párbeszédek és az idézetek írásmódja. Az eddig tanult helyesírási ismeretek felszínen tartása, gyakorlása. A Helyesírási szabályzat és a Helyesírási szótár alkalmazása az önellenõrzésben. Tanulói tevékenységek: Néma és hangos olvasás. Írás. Szövegalkotás. Jegyzetkészítés. Nyelvtani elemzések. Helyesírási gyakorlatok megoldása. A feladatfüzet feladatainak megoldása. Nyelvi játékok. Feleletterv-készítés. Beszélgetés. Megfigyelés. A Helyesírási szabályzat használata. A Helyesírási szótár használata. Szóbeli és írásbeli beszámolók készítése. Önellenõrzés. Az írásmûvek rendszeres javítása.

Könyv- és könyvtárhasználat A könyvtár- és könyvtárhasználati alapismeretek bõvítése. Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban, könyvek (ismeretközlõ és szépirodalmi), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia) esetében. A névmutató és a tárgymutató használata. Szótárhasználat esetében a jegyzetkészítés gyakorlása. Az olvasási képesség fejlesztését össze kell kapcsolni a tanulás tanításával. Célok: A könyvtár- és könyvtárhasználati alapismeretek használata, alkalmazása, bõvítése. A különféle (írott és modern technológián alapuló) könyvtári dokumentumtípusok megismerése, használata. Eligazodás az alapvetõ kézikönyvekben. A könyvekbõl való tanulás képességének a kialakítása, a segédletek használatának a megtanítása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés, tanulás) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Az önálló tanulás képességének fejlesztése. A könyvtári dokumentumok használata az önálló tanulás során. A névmutató és a tárgymutató használatának gyakorlása. A jegyzetkészítés gyakorlása. Tanulói tevékenységek: Könyvtárlátogatás. Ónálló és csoportmunka a könyvtári dokumentumok használatára. Segédkönyvhasználat (szótárak, lexikonok, enciklopédiák). 53

Kulcsszókeresés. Jegyzetkészítés. Forráskiválasztás név- és tárgymutató alapján.

Projekt Javasolt téma: 8 év krónikája Témajavaslatok: Iskolai történetek Fotóalbum Ki miben nagyszerû – egyéni alkotások bemutatása Vallomások Amire szívesen emlékezünk A „krónika” bizonyos elemeinek a dramatizálása Célok: A tanulói aktivitás fokozása a feladatmegoldás során. A nyolc év történetének minél színesebb, személyesebb bemutatása. A téma feldolgozása a tanulók ötleteire, vállalásaira alapozva. Az órai, az otthoni, az önálló és a csoportos tevékenységek összekapcsolása. Tanulói tevékenységek: Önálló szövegértõ olvasás. Önálló szövegfeldolgozás. Ütemterv-készítés. Feladatterv-készítés. A feladatok elosztása, vállalása. Csoportos és önálló megvalósítás (olvasás, szövegalkotás, szövegtanulás, gyûjtõmunka). Riportkészítés. Fényképezés. Videofelvétel. Dramatizálás. Nyilvános prezentáció az egyes csoportok feladatának a megvalósításáról. Értékelés, dokumentálás.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Célok: A társas–társadalmi együttmûködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek folyamatos fejlesztése. A beszédhelyzetnek megfelelõ kulturált nyelvi magatartás kialakítása. A nem nyelvi kommunikáció, valamint a másik ember megértését és az önkifejezést segítõ kommunikáció formálása, továbbfejlesztése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés. A kommunikációs helyzetnek megfelelõ szövegek alkotása. Beszédmûvek alkotása: felszólalás, hozzászólás, beszámoló stb. A kritikai érzék és a kifejezõképesség összhangjának megteremtése. A szóbeliség és az írásbeliség sajátosságainak figyelembe vétele és tudatos felhasználása a szövegalkotás során. A szóbeli szövegalkotó képesség fejlesztése mellett a szóbeli szövegek befogadásának mind intenzívebbé tétele. 54

A véleményalkotás gyakoribb szóbeli mûfajainak bemutatása a mindennapi és a kisközösségi élethelyzetekhez kapcsolódva. A kommunikációs helyzet figyelembevétele a véleménynyilvánításkor, különös tekintettel a befogadó személyére. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás) fejlesztése, szociális képességek (szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési feladatok: Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezõihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelõen. A szöveg tartalmát és a beszélõ szándékát tükrözõ kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelõ alkalmazása). Az egyéni beszédsajátosságok megfigyelése. A testbeszéd, az arcjáték jellemzõ jeleinek ismerete, törekvés ezek tudatos alkalmazására. A szemkontaktus jelentõségének megtapasztalása. A beszédpartnerrel való együttmûködés. Érvelés: érvek felkutatása, vélemény, állásfoglalás felkutatása. Törekvés empatikus viszony kialakítására a beszédpartnerrel. A látottak (átéltek) és a feltételezések (következtetések, hipotézisek stb.) tudatos, nyelvi megkülönböztetése. Különféle beszédmûfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (a szándék, a hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményessége szempontjából). A vélemények árnyalt megfogalmazása a tanult mûfajokban és a megismert élethelyzetekben. Mások véleményének meghallgatása, megértése és tömör reprodukálása többszereplõs helyzetekben. Memoriterek szöveghû tolmácsolása kifejezõ szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle dramatikus formák kipróbálása (helyzetgyakorlat, improvizáció, versmondás, diákszínpadi elõadás. Figyelem a beszédtempó, a hangmagasság, a hangerõ és a hanglejtés alkalmazására. Figyelem- és memóriafejlesztés. Törekvés a pontosságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. Tanulói tevékenységek: A tanár és az osztálytársak beszédének megfigyelése, meghallgatása, megértése. Beszélgetés mindennapi témákról (pármunka, csoportmunka). A szóban hallott információk továbbadása szóban. A szóban hallott információk lejegyzése. Állandósult szókapcsolatok használata, értelmezése, beillesztése adott szövegkörnyezetbe. Folyamatos beszéd 4–5 percig választott témáról. Folyamatos beszéd megadott témáról 3–4 percig. Ellenõrzõ kérdések alapján a hallottak felidézése. A beszédértés szintjének folyamatos monitorozása. Olvasmányok tartalmának elmondása vázlat segítségével és szabadon. Cselekményismertetés. Feleletek, beszámolók és összegzések elmondása vázlat segítségével. Tömörítés. Szöveg-kiegészítés szóban. Órai bemelegítõ beszélgetések. Helyzetgyakorlatok. Szituációs játékok. 55

Olvasás, írott szöveg megértése Célok: Az iskolai képzés szintjének megfelelõ szövegértés, olvasási készség, értõ olvasás, amely magában foglalja a korosztálynak megfelelõ néma és hangos olvasást, a különbözõ tartalmú és rendeltetésû (magán, hivatalos, publicisztikai, tudományos, szépirodalmi) szövegek megértését, a szövegekben megformált értékek felfogását, megítélését, kritikáját, ill. befogadását, valamint a mûvészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértését a korosztálynak megfelelõ szinten. A szó szerinti és a metaforikus értelem összefüggéseinek felismerése különféle mûfajú szövegekben. Szókincsfejlesztés különféle mûfajokban és stílusrétegekben. A szövegértõ olvasás folyamatos fejlesztése, kibõvítve a metaforikus nyelvhasználathoz szoktatással. A tantárgyi olvasástanítás kapcsán a sajátos szókincsek megértése, alkalmazása, elsajátítása. A szövegelemzés alapvetõ módszereinek az elsajátítása és gyakorlása. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Különbözõ szövegek néma és hangos olvasása. Ismert tartalmú szövegek értelmezõ felolvasása. Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek lehetséges jelentéseinek csoportos, egyéni, irányított és önálló megértése, ennek gyakorlása. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetésének és megértésének gyakorlása, ismerkedés a szövegértései technikákkal. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismerése szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben tanári irányítással és önállóan. Az aktív és a passzív szókincs gazdagítása különbözõ szövegösszefüggésekben, önálló munkával. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása, a fontosabb gondolatok kiemelése, összefoglalása. Irodalmi, ismeretterjesztõ és publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése, a szövegelemzés alapvetõ eljárásainak önálló alkalmazása (a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz kérdésre, vázlatkészítés, összefoglalás). Az irodalmi szövegekben megjelenõ egyszerûbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása. Különbözõ szépirodalmi és nem szépirodalmi mûfajok közötti különbség megfigyelése. A tájékoztató és a véleményközlõ mûfajok közötti különbség (hír, kommentár). Rövidebb és hosszabb irodalmi és nem irodalmi szövegek önálló elolvasása házi olvasmányként, a szöveg megadott szempontok szerinti feldolgozása. Rövidebb, a mai köznyelvtõl eltérõ nyelvhasználatú (régi, archaizáló) szövegek megtapasztalása, megértésük gyakorlása segédeszközökkel (egynyelvû szótárak, jegyzetek stb.). Különbözõ vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Tanulói tevékenységek: Hangos és néma olvasás (globális, információkeresõ, értelmezõ, reflektáló olvasás). Válogató olvasás. Értelmezõ felolvasás. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl írásban. Az olvasott állásfoglalás szóbeli és írásbeli értékelése. A szövegértõ képesség mûködtetése a szó -, a mondat - és a szöveg szintjén. Megfigyelés. A szöveg tartalmi egységekre bontása. Szövegelemzés önállóan és kérdések alapján. Beszélgetés. Szóbeli összefoglalók. 56

Kulcsszókeresés. Szövegmondás mozgással, gesztusokkal, mimikával. Kreatív szöveggyakorlatok párbeszédekkel és monológokkal. Dramatizálás.

Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Célok: Az anyanyelvû írásbeliség normáinak megismerése, az európai és magyar kultúrában hagyományos, alapvetõ szövegtípusok elsajátítása. A kreatív írás, az önkifejezés, az egyéni stílus fejlesztése. Az életkornak megfelelõ írástechnika, olvasható betûformák, esztétikus íráskép, az anyanyelvi normákat követõ helyesírás. Írásmûvek alkotása: olvasónapló, ismertetés, könyvajánlás stb. Az írásbeli szövegalkotás terén a tanult mûfajok további gyakorlása. Az írásos és az élõszóbeli szövegek alkotásának különbsége. A szövegszerkesztés általános menetének gyakorlása. A kritikai érzék és a kifejezõképesség összhangjának megteremtése. Szöveg-átalakítás (szövegtömörítés és szövegkifejtés) különbözõ kommunikációs helyzetekben. Az anyag elrendezése, vázlatkészítés. A szöveg kidolgozása a stílus, a szerkesztés és a helyesírás szempontjából. Az önellenõrzés, javítás módjainak alkalmazása. Feleletterv és jegyzet készítése. Fejlesztési követelmények: Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelõen. A szövegalkotási képesség fejlesztése különbözõ szövegtípusokban és mûfajokban (a leírás, a különbözõ nézõpontú elbeszélés és jellemzés gyakorlása, ismertetés és vélemény készítése). A nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek és a nyelvi elemek különbözõ stílusértékérõl tapasztaltak tudatos alkalmazása a fogalmazásokban, kreatív szövegalkotásban. Az önkifejezés és a kreativitás fejlesztése különbözõ mûfajokban (párbeszédek írása, dramatizálás, párbeszédes forma átírása epikus formába, érvelés stb.). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különbözõ nézõpontból. Rövidebb beszámolók anyagának összegyûjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Könyvajánlás és olvasmány-beszámoló készítése. Az önkifejezés képessége, kreativitás különbözõ mûfajokban (szövegek átírása, olvasott mûvekhez különbözõ befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok…). A kritikai érzék és az önbizalom fejlesztése. A kommunikációs partnerek eltérõ nézõpontjainak figyelembevétele, a hasonlóságok és a különbségek feltárása, következtetések megfogalmazása. Önálló vázlatkészítés gyakorlása. Pontos szóhasználat, helyes mondatkapcsolás a kötõszók megfelelõ használatával, gondos és olvasható írás, elfogadható helyesírás. Kreatív szövegalkotási gyakorlatok különféle idézési módok alkalmazásával. Szókincsfejlesztés különféle mûfajokban és stílusrétegekben. A fogalmazási képesség elmélyítése. Szabadidõs és kulturális programok (színielõadások, kiállítások) ismertetése. Tanulói tevékenységek: Vázlatírás. Helyesírási gyakorlatok. Szövegalkotás. Anyaggyûjtés. 57

Szövegtömörítés. Vázlat – szöveg – ábra kiegészítése. Szövegátalakítás. Szövegbõvítés. Feleletterv készítése. Jegyzetkészítés. Szó- és kifejezésgyûjtés adott témához. Kérdések és válaszok irodalmi mûvekrõl írásban. Szómagyarázat. Szinonimák keresése. Mondatalkotás. Szövegjavítás. Folyamatírás. Szövegelemzések a fogalmazástanítás szempontjai szerint: a tagolás, a gondolatmenet, a pragmatikai háttér, a mondatkapcsolás és -alkotás, a szóhasználat, az alakzatok és a költõi képek megfigyeltetése. Önellenõrzés, többször és több szempontból (tartalmi, fogalmazási, helyesírási). Kreatív szövegalkotási gyakorlatok párbeszédekkel és monológokkal.

A tanulási képesség fejlesztése Célok: Az alapmûveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: Az önálló feladatvégzés, információgyûjtés és ismeretszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvû szótárakban, a tanult anyag bõvítése különbözõ információhordozókból). Adatok, ismeretek gyûjtése különbözõ információhordozókról tanári segítséggel, csoportosan és önállóan. A gyûjtött ismeretek elrendezése, a kitûzött célnak megfelelõ felhasználása. Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. Önálló vázlatkészítés rövidebb szövegek alapján. Egyszerûbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése a szövegösszefüggésben. Az összefoglalás sajátosságainak ismerete, összefoglalás készítése megadott szempontok alapján tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Jegyzetkészítés tanári irányítással. A tömörítés, a lényegkiemelés gyakorlása. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (pl. azonos témáról különbözõ forrásból származó rövidebb információ összevetése tanári irányítással, csoportosan). Különbözõ információhordozók használata (vizuális, audiovizuális, elektronikus, Internet, CD-ROM). Tanulói tevékenységek: Önálló néma és hangos olvasás. Válogató és kiemelõ olvasás. Önálló és csoportos szövegfeldolgozás, szövegelemzés szóban és írásban. 58

Különbözõ információhordozók használata. Adatgyûjtés. Szövegelemzés. Ábraelemzés. A szövegek vizuális elemeinek elemzése. Vázlatírás. Anyaggyûjtés. Szövegtömörítés. Lényegkiemelés. Tételmondatok kikeresése a szövegben. Kérdésfeltevés. Jegyzetelés. Jegyzetkészítés. Kiselõadás. Könyvtári dokumentumok használata. Önálló kutatómunka. Szómagyarázat.

Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Célok: Az önálló gondolkodás fejlesztése. A kulturált önkifejezés fejlesztése. A kulturális és a történeti másság felismerése és erre épülõ tisztelete. A saját kultúra sokrétû ismeretén nyugvó képesség a különbözõség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekrõl, a vélemény érvelõ kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A mûalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a mûélvezetre, a mûalkotások fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személy- és közösségépítõ szerepének megértése. Kulcskompetenciák: A kulcskompetenciák részét képezõ kognitív képességek (kommunikáció, gondolkodás, tudásszerzés), szociális képességek (együttmûködési, szociális kommunikáció, tolerancia, empátia) és személyes képességek (önmegismerés, önértékelés, önfejlesztés) fejlesztése. Fejlesztési követelmények: A tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak elsajátítása, az eltérõ ízlésítéletek különbségének megértése és elfogadása. A helyzet- és jellemkomikum a mûvészetben, a szerzõi modalitás különféle formáinak azonosítása, jelentésteremtõ szerepük felismerése (pl. irónia, gúny). Egymástól lényegesen különbözõ esztétikai normákhoz kapcsolódó mûvek összehasonlítása, a mûvészi és a nem mûvészi szépség változékonyságának megtapasztalása. Az önálló mûbefogadás mind gyakoribb magtapasztalása, a hatás reflektálása csoportos beszélgetésekben és önállóan. A igazság és a nézõpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusának megértése különféle szövegekben. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és reflexiója különféle mûalkotások és mindennapi szövegmûfajok kapcsán. Életkorfüggõ szemlélet megfigyelése irodalmi és mindennapi szövegmûfajok kapcsán. 59

Tanulói tevékenységek: Olvasás (köznyelvi, tájnyelvi, csoportnyelvi szövegek különbözõségének megélése). Beszélgetés. Vita. Élménybeszámoló. A helyzetnek megfelelõ hatékony kommunikáció. Szöveg-átalakítás. Szövegértelmezés. A továbbhaladás feltételei: A továbbhaladás megállapításához szükség van az egész évben folyó rendszeres, a tanulói személyiség minden aspektusát figyelembe vevõ sokirányú értékelésre. Az értékelés különbözõ módszereinek és eszközeinek segítségével gyõzõdjünk meg a tanulók állandósult tudásának szintjérõl. A minimum felmérõkkel mód nyílik annak az ellenõrzésére, hogy a minimum követelményeknek megfelelnek-e a tanulók. A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglevõ eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelõ használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvetõ tömegkommunikációs mûfajokban. A média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értõ befogadását biztosító olvasás, különféle mûfajú szövegek kifejezõ felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintû íráskészség, jól olvasható, esztétikus írás. A feldolgozott mûvekrõl, olvasmányélményekrõl, színházi elõadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelõ stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert mûfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerûen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott mûvekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom korszakairól (reformkor, a XX. század elsõ és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott mûvek elhelyezése a korban. A népszerû irodalom néhány gyakori mûfajának ismerete, hatáskeltõ eszközeinek jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintû megnevezése, elemzése egyszerûbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzõinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetérõl, helyérõl a világ nyelvei között. Képesség az önálló könyvtári munkára, a tárgyi katalógus használatára. Színházi elõadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.

60

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM évfolyam KOMPETENCIA SZINTEK

Recommend Documents