magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

3. szám

128. évfolyam

2013. január 25.

ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Utasítások

Oldal

7/2013. (I. 25. MÁV Ért.3.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a szerződéskötések rendjéről szóló 22/2007. (VIII. 31. MÁV Ért. 29.) VIG számú utasítás 2. számú módosítása (egységes szerkezetben). 197

8/2013. (I. 25. MÁV Ért.3.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói uta- Oldal sítás az idegen felek részére történő energiaszolgáltatás és továbbadás eljárási rendjének szabályozásáról. 231 Egyéb közlemény: Hirdetmény

Utasítások 7/2013. (I. 25. MÁV ÉRT.3.) EVIG szÁMú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A szERződÉsköTÉsEk REndjÉRőL szóLó 22/2007. (VIII. 31. MÁV ÉRT. 29.) VIG szÁMú UTAsíTÁs 2. szÁMú MódOsíTÁsA (EGysÉGEs szERkEzETbEn). Ezen utasítás közzététele napjával a szerződéskötések rendjéről szóló 22/2007.(VIII.31. MÁV Ért.29.) VIG.sz. utasítás egyes rendelkezéseinek alábbi módosítását rendelem el: 1. Az utasítás 1. pontja az alábbiakkal egészül ki: „Az utasítás célja a MÁV Zrt.-nél (a továbbiakban Társaság) a szerződéskötések folyamatának (a szerződések előkészítésének, aláírásának, nyilvántartásba vételének, teljesítésének) szabályozása, a szerződések társasági szintű, egységes kezelése és koordinálása érdekében.”

283

2. Az utasítás egyéb pontjaiban a MÁV Zrt. helyett a Társaság, a Jogi Igazgató helyett a Vezető Jogtanácsos kifejezés kerül alkalmazásra. 3. Az utasítás 2.1. pont negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A közbeszerzésekről szóló törvény (jelenleg hatályos a 2011. évi CVIII. törvény, továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó szerződéskötések esetében a szerződés előkészítésére és megkötésére, a Társaság mindenkor hatályos Közbeszerzési Utasításában (lásd 5.3 pont) foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.” 4. Az utasítás 2.1. pont utolsó bekezdésének első mondata („Jelen utasítás 4.1, 4.2, 4.4.1 pontjainak alkalmazása alól megindokolt esetben teljes felelősség mellett felmentést adhat az a főtevékenységi kör vezető, akihez a szerződést megkötő szervezeti egység szervezetileg tartozik”) törlésre kerül. 5. Az utasítás 2.1. pont hetedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A közbeszerzési eljárás hatálya alá nem tartozó szerződéskötések esetén a szerződő partnerek versenyeztetésére vonatkozó szabályoktól való eltérésre a Működési és Szervezeti Szabályzatnak (a továbbiak-

198

A MÁV Zrt. Értesítője

ban: MSZSZ) megfelelően csak a MÁV Zrt. Igazgatóságának egyedi döntése alapján kerülhet sor.” 6. Az utasítás 2.2. pontja az alábbiak szerint módosul: „Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Vezető jogtanácsos felelős.” 7. Az utasítás 3.1. pont ötödik és hatodik bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A szerződés lehet: - vevői szerződés; - szállítói szerződés; - egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződés, pl. támogatási szerződés, szindikátusi szerződés, együttműködési megállapodás stb. A vevői és szállítói szerződés fogalmát a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló mindenkor hatályos utasítás tartalmazza.” 8. Az utasítás 3.2. pontja az alábbiak szerint módosul: „A szerződés értéke A szerződés értéke a szerződő fél által vállalt fizetési (ellenszolgáltatási) kötelezettség nettó, ÁFA nélküli értéke. A szerződés értékének megállapításakor a teljes (opcióval, díjakkal, kamatokkal, jutalékokkal, egyéb, a szerződéskötéskor ismert és meghatározott ellenszolgáltatásokkal együttesen) fizetendő ellenértéket figyelembe kell venni. Határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés értéke a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás teljes értéke, a határozatlan időre kötött szerződések esetén pedig az egy évi ellenszolgáltatás értéke. Ha a szerződés több részből áll, illetőleg a beszerzés több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész értékét egybe kell számítani. A keretszerződés értéke a keretösszeg, annak hiányában a szerződés alapján annak hatálya alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. Amennyiben a szerződés alapján fizetendő ellenszolgáltatás mértéke egyértelműen nem állapítható meg (pl. óradíjas szerződések esetén) az ellenszolgáltatás becsült értékét kell figyelembe venni a szerződéses érték meghatározásakor. A becsült érték megállapításánál figyelembe kell venni az adott szerződésre, rendelkezésre álló, illetve engedélyezett költségkeretet. Közbeszerzési eljárás keretében megkötésre kerülő szerződések esetében a szerződés becsült értékét a Kbt.

3. szám

11-18. §-aiban foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. A Kbt. hatálya alá tartozás megállapításához, az egybeszámítás során valamennyi szerződés becsült értékeként a Kbt.-ban meghatározottakat kell alapul venni.” 9. Az utasítás 3.3. pontja az alábbiak szerint módosul: „A szerződés előkészítését a Társaság MSZSZ-ében, valamint a Döntési és Hatásköri Listában (továbbiakban: DHL) megjelölt azon munkaszervezet köteles elvégezni, amelynek az adott üzleti folyamat vagy tevékenység a feladatai között szerepel, figyelemmel a beruházásra, beszerzésekre vonatkozó és a mindenkor hatályos Közbeszerzési utasítás, valamint az 1932/T/2010 számon kiadott, CenterLed-re vonatkozó utasítás rendelkezéseire is.” 10. Az utasításban új 3.4. pont kerül beiktatásra, az ezt követő sorszámozás pedig eggyel nő (a hivatkozások is ennek megfelelően módosulnak): „A MÁV Zrt.-n belül az a szervezet, akinél a szerződésből eredően kötelezettség keletkezik, és erre a kötelezettségre jóváhagyott üzleti terve fedezetet nyújt.” 11. Az utasítás 3.5. pontja (korábbi 3.4. pontja) az alábbiak szerint módosul: „A Társaságnál minden szerződést írásban kell megkötni, a személyszállítási szerződések és a 200 ezer Ft alatti készpénzes beszerzések kivételével. A szerződés írásban történő megkötésének minősül a 4.6. pont szerint kiállított megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejött szerződés is.” 12. Az utasítás 3.6. pont (korábbi 3.5. pont) első bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A szerződés aláírása akkor cégszerű, ha a Társaság kézzel, vagy géppel előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégneve alá vagy fölé - címpéldánynak vagy meghatalmazásnak megfelelően - a cégjegyzékbe bejegyzett vagy meghatalmazáson alapuló cégjegyzésre jogosult személy(ek) nevüket aláírják.” 13. Az utasítás 3.6. pontja (korábbi 3.5. pontja) kiegészül egy új negyedik bekezdéssel az alábbiak szerint (a további bekezdések változatlanul maradnak): „A helyettesítésre vonatkozó szabályokat az MSZSZ tartalmazza. A helyettesítésre adott megbízás nem minősül a cégjegyzési jog delegálásának.” 14. Az utasítás 3.7. pontja (korábbi 3.6. pontja) az alábbiak szerint módosul:

3. szám


„A szerződés akkor teljesül, ha az abban foglalt szolgáltatások – beleértve a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket is – maradéktalanul megvalósultak, valamint a szerződés szerinti díj megfizetésre került. A teljesítést – a 200.000,- Ft alatti ún. készpénzes beszerzések kivételével – dokumentálni szükséges. A teljesítés igazolás kiállítása azon szervezet feladata, amelynek az MSZSZ szerint az adott üzleti folyamat vagy tevékenység során a szerződő partner szolgáltatását át kell vennie, el kell fogadnia.” 15. Az utasítás teljes szövegében a típusszerződés helyett a mintaszerződés fogalom kerül alkalmazásra. 16. Az utasítás 3.10. pontja (korábbi 3.9. pontja) kiegészül egy második bekezdéssel az alábbiak szerint: „Az előszerződés a jelen utasítás alkalmazása vonatkozásában szerződésnek minősül.” 17. Az utasítás 3.11. pontja (a korábbi 3.10. pontja) kiegészül az alábbi mondattal: „Eseti szerződés keretszerződés hiányában nem köthető.” 18. Az utasítás 3.12. pontja (a korábbi 3.11. pontja) az alábbiak szerint módosul: „Általános szerződési feltételek azok a részletesen kidolgozott gazdasági- jogi feltételek, amelyeket az egyik fél hasonló árukra vagy hasonló szolgáltatásokra nagy számban, rendszeresen kötendő szerződések esetén a szerződéskötés egyszerűsítése és gyorsítása érdekében egyoldalúan előre meghatároz. A Társaság általános szerződési feltételeket határoz meg, például:  Térségi vasutakra vonatkozó Személyszállítási Üzletszabályzat A belföldi vasúti forgalomban elszállított személyek és kézipoggyászaik szállítására vonatkozó általános valamint jogszabályban nem szabályozott kiegészítő szerződési feltételeket a Térségi vasutakra vonatkozó Személyszállítási Üzletszabályzat tartalmazza. Az Üzletszabályzatot a vasút igazgatási szerv hagyja jóvá. A Térségi vasutakra vonatkozó Személyszállítási Üzletszabályzatot és annak módosításait a vasúti társaság a honlapján közzéteszi. Az Üzletszabályzat megjelenését a MÁV Értesítősben külön közzé kell tenni. A Személyszállítási szervezet gondoskodik arról, hogy a Térségi vasutakra vonatkozó Személyszállítási Üzletszabályzatot az utasok az utas kiszolgáló helyeken megtekinthessék.

199

 Országos nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevételének feltételeiről szóló Hálózati Üzletszabályzat A Társaságáltal üzemeltetett nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetében a a) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési feltételeket, b) a hálózat-hozzáférési díjakat, illetve azok alkalmazásának részletes feltételeit, c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, d) a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki specifikációt a Hálózati Üzletszabályzat tartalmazza. A Hálózati Üzletszabályzatot a VPSZ Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet honlapján közzéteszi. A HÜSZ módosítása, ezen belül a hálózat-hozzáférési szerződés (továbbiakban hhfsz) általános szerződéses feltételeinek módosítása esetén a hhfsz-t felül kell vizsgálni és szükséges esetben a fentieknek megfelelő tartalommal módosítani kell.  A Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság feladatkörébe tartozó ÁSZF-ek” 19. Az utasítás 3.13. pontja (a korábbi 3.12. pontja) kiegészül egy új harmadik bekezdéssel az alábbiak szerint: „A külföldi szerződőpartnerrel kötött szerződésekben törekedni kell arra, hogy a szerződés hivatalos szövege magyar nyelven szülessen, a szerződésre a magyar jog legyen az irányadó és joghatósággal a magyar bíróságok rendelkezzenek. Idegen nyelven született szerződésről aláírás előtt kötelező hivatalos fordítás készítése. A joghatóság és az irányadó jog tekintetében a Jogi Igazgatóság állásfoglalását be kell szerezni minden olyan esetben, amikor a külföldi fél a magyar jogot és bíróságot nem fogadja el.” 20. Az utasítás kiegészül egy új 3.14. ponttal: „Alkalmazott rövidítések Döntési és Hatásköri Lista: DHL Működési és Szervezeti Szabályzat: MSzSz Hálózati Üzletszabályzat: HÜSZ” 21. Az utasítás 4.1. pontja az alábbiak szerint módosul: „A szerződéskötés folyamata azoknak a tevékenységeknek összessége, amelyek eredményeként kötelezettség vállalásra irányuló szerződéses jogviszony jön létre a Társaság és a szerződő fél között.

200


3. szám

A szerződéskötési folyamat fontosabb elemei:

23. Az utasítás 4.3. pontja az alábbiak szerint módosul:

– a jóváhagyott üzleti cél és a felmerült igény alapján a szerződés tárgyának pontos meghatározása, – a szerződő fél kiválasztása pl. beszerzés vagy közbeszerzés útján – szerződéstervezet elkészítése, illetve megfelelő mintaszerződés vagy általános szerződési feltételek kiválasztása, vagy a szerződő fél szerződéstervezetének értékelése, – egyeztetés (tárgyalás útján, vagy írásbeli véleményeltérések cseréje és elfogadása útján) – szerződéstervezet Társaságon belüli véleményeztetése és szignóval történő ellátása, – a DHL szerinti döntéshozatalra jogosult döntése (szükség szerint előzetesen) – a szerződés megkötése, – az aláírt szerződés egy eredeti, jogi szignóval és a szerződést kötő szignójával ellátott példányának megküldése a Jogi Igazgatóság Levéltári Csoport számára nyilvántartásba vétel céljából,

„A Társaság a Kbt. 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérőnek minősül, mind az ún. klasszikus, mind az ún. közszolgáltatói rezsimben.

A szerződéskötést követő feladatok: – a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítése, és annak értékelése, – szerződésszegés esetén a pénzügyi és jogi következmények (szankciók) érvényesítése – szerződés nyilvántartás (levéltári és szerződéskötő szervezet általi) és szerződés management. A Dokumentum Menedzsment Rendszer (a továbbiakban DMS) bevezetésével, a szerződéskötés folyamata a DMS-en keresztül történik. A DMS-ben kezelt szerződések esetén jelen utasításban ügyirat alatt az elektronikus ügyirat, szignó alatt pedig – a jogi szignó kivételével – az elektronikus szignó értendő. A DMSen belül történő szerződéskötés folyamatábráját és annak leírását a 4. sz. melléklet tartalmazza.” 22. Az utasítás 4.2. pont második bekezdése az alábbiakkal egészül ki: „Beszerzésre irányuló szerződések esetén az igény pontos meghatározása és a forrás rendelkezésre állásának biztosítása a Költségviselő szervezetek feladata és felelőssége, Ugyancsak a Költségviselő szervezet feladata a beszerzési eljárás olyan időpontban történő kezdeményezése, hogy a beszerzés teljes időigényét (figyelemmel a belső egyeztetési, szignózási folyamatokra, valamint a beszerzési, közbeszerzési eljárás lebonyolításának időigényére, esetleges sikertelenség esetén a beszerzési, közbeszerzési eljárások megismétlésének időigényére) alapul véve elegendő idő álljon rendelkezésre a szerződés megkötésére.”

A szerződő fél kiválasztása – szükség esetén a költségviselő szervezet bevonásával – a szerződéskötésre feljogosított szervezet feladata. A szerződéskötésre feljogosított szervezetek kötelesek beszerzéseik során figyelemmel kísérni a közbeszerzési értékhatárokat. Amennyiben a közbeszerzéseik értéke eléri, vagy meghaladja a Kbt. szerinti értékhatárokat – figyelemmel az egybeszámítási szabályokra (Kbt. 1118. §) is - az eljárást a Kbt. szerint kell lefolytatni. A közbeszerzési értékhatárokat a jogszabály és a vonatkozó utasítás tartalmazza (lásd 5.3. pont). Az egybeszámítási nyilatkozat kiadásáért és tartalmának helyességéért a Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság felelős. A szerződő fél kiválasztására és az alkalmazandó eljárás meghatározására vonatkozó szabályokat a szerződések módosítása során is alkalmazni kell. A Kbt. hatálya alá nem tartozó szerződéskötések esetén a szerződő fél kiválasztására az alábbi szabályokat kell alkalmazni: - 200 000 Ft-ot el nem érő szerződési érték esetében a szerződő felet szabadon lehet kiválasztani. - 200 000 Ft és a közbeszerzési értékhatár közötti értékre a szerződő felet árajánlat(ok) értékelése alapján kell kiválasztani. 500 000 Ft feletti értékhatár felett minimum három árajánlat bekérése kötelező. Az ajánlatkérésnek és az ajánlattevők válaszának időben korábbinak kell lenniük a nyertes ajánlattevő kiválasztásának időpontjánál, az utólagos (kontroll-) ajánlatok a szerződő fél kiválasztásának indokaként nem vehetők figyelembe. A közbeszerzési értékhatárokat a mindenkor hatályos Közbeszerzési Utasítás tartalmazza. Az adott évre irányadó értékhatárok a Közbeszerzési Tanács a Közbeszerzési Értesítőben teszi közzé: http://www.kozbeszerzes.hu//nid/KE01/lid/ertesito/pid/ 0/ertesitoProperties?objectID=friss&topPosition=1 A Kbt. szerinti alanyi mentesség esetén – tehát ha a Kbt. szerinti kivételi kör feltételei a szerződéskötő fél irányában határoznak meg kritériumokat – azzal a társasággal kell és lehet szerződést kötni, melynél a mentesség feltételei fennállnak, a DHL szerint döntésre

3. szám


jogosult szerv/személy a mentesség alkalmazásának lehetőségét elvetheti. Ügyiratban, írásban megindokolt, illetve dokumentumokkal alátámasztott esetben (pl. ha a szerződés tárgyának speciális volta, illetve kizárólagos jog miatt nincs a piacon három teljesítésre képes és alkalmas partner, vagy olyan, a szerződést biztosító kötelezettségre kötött önálló szerződésről van szó, ahol a szerződő felek adottak, vagy ha a megkeresett partnerektől ajánlat, illetve érdemi válasz nem érkezett) egy ajánlat esetén is megköthető a szerződés. Az indok valós voltáért a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A szerződő fél kiválasztásánál a tisztességes piaci versenyt, és az esélyegyenlőség szabályainak alkalmazását és a Társaság üzleti érdekeinek védelmét minden körülmények között biztosítani kell.” 24. Az utasítás 4.4.1 pontja az alábbiak szerint módosul: „A Társaság által megkötött szerződések tartalmának kialakításakor az adott szerződés céljához és tárgyához igazodóan törekedni kell az alábbiak pontos rögzítésére: - a szerződés fejlécében a szerződés száma (4.7 pontnak megfelelően), a szerződés tárgyára vonatkozó CPV kód és EBR szám (CPV kódok elérhetőek: http://kozbeszerzes-e.hu/cpv_kodok.html), - közbeszerzési eljárásra, beszerzési eljárásra utalás a preambulumban, a felek meghatározása, (1. számú melléklet szerint), a szerződés aláírójának/aláíróinak olvasható neve (igazodva az Alapító Okirat és a DHL rendelkezéseihez), – a szolgáltatás, a szerződés pontos tárgya (pl. áru beszerzése, szolgáltatás beszerzése), - jogszabályi kötelező előírások, - számlázási és fizetési feltételek, – a szerződő felek feladatainak (jogok és kötelezettségek) részletes meghatározása az ellenszolgáltatás (díj) pontos megjelölése betűvel és számmal is, az elszámolás módjának megállapítása, ideértve a termék vagy szolgáltatás általános forgalmi adóvonzatát, hivatkozva a szerződött összegnél a mindenkor hatályos ÁFÁ-ra (Ft + mindenkor hatályos ÁFA), megjelölve a szerződött összegnél annak %-os adótartalmát, illetve a termékértékesítés, vagy szolgáltatás esetleges adómentességét, – a teljesítési határidő, részhatáridő, további más határidő, - teljesítés igazolás szabályai, - alvállalkozó, közreműködő igénybevételének szabályai, azok érvényesülésének ellenőrzése, ezzel kapcsolatos szankciók,

201

– a kellék- és jogszavatosság, jótállás (garancia) kikötése, meghatározása, – a szerződés időbeli hatálya, – a szerződésszegés következményeinek (elállás, kötbér, kártérítés) meghatározása, - annak szabályozása, hogy a Társaság tulajdon, illetve használati jogszerzése esetén harmadik személy jogfenntartása nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a Társaság tulajdonszerzését, használati jogát, ennek megszegése esetére a Társasággal szerződő partner korlátlan felelősségének rögzítése, - annak rögzítése, hogy Társaság munkavállalója nem vehet részt a Társasággal szerződő fél teljesítésében melyet a Társaság bármikor jogosult ellenőrizni –, ennek megszegése esetén a Társasággal szerződő fél teljes körű kártérítési felelősségének rögzítése, - annak rögzítése, hogy a (szerződéses partner) megismerte (www.mav.hu/mav/etikaikodex.php) és elfogadja a MÁV Zrt. Etikai Kódexét, az abban foglalt értékeket a jogviszony fennállása alatt magára nézve mérvadónak tartja. Kijelenti, hogy vitás eset felmerülésekor a MÁV Zrt. által lefolytatott eljárásban együttműködik a vizsgálókkal. Vállaja, hogy a MÁV Zrt. nevében eljáró személy(ek) Etikai Kódexet sértő cselekményé(ei)t jelzi a MÁV Zrt. által működtetett etikai bejelentő ás tanácsadó csatornán keresztül, - az üzleti titokra és a nyilvánosságra hozatali kötelezettségre vonatkozó rendelkezés az irányadó jogszabályok szerint, – a szerződéses jogviszony megszüntetésének lehetőségei, (elállás, felmondás, felmondási idő), - a vonatkozó jogszabályok felsorolása, – a szerződés aláírásának helye és ideje, – a szerződés cégszerű aláírása. A szerződés tartalmának kialakításakor figyelembe kell venni a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló, a mindenkor hatályos utasítás (lásd 5.4 pont) kötelező és ajánlott tartalmi elemeit is.” 25. Az utasítás 4.4.2 pontja az alábbiak szerint módosul: A szerződő felek által lényegesnek minősített, egyéb szerződéses feltételek az alábbiak szerint: – a szerződő felek szerződés teljesítéséért felelős megbízottjainak név-, cím, telefon- és telefax szám megjelölése, – a szerződés módosításának feltételei, - keretszerződés esetén az egyedi lehívások és visszaigazolások szabályai, eljárásrendje, – a mennyiségi és minőségi átadás-átvétel meghatározása, – összeférhetetlenségi szabályok, – pótmunka szabályozása,

202


– jogvitában eljáró bíróság meghatározása, melynek során törekedni kell a Társaság székhelyétől eltérő földrajzi fekvésű bíróságok illetékessége kikötésének elkerülésére.” 26. Az utasítás 4.5.1 pont második, harmadik és utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul, illetve kiegészül egy új negyedik bekezdéssel: „Az időrendi sorrend nyomon követhetősége érdekében valamennyi szerződés tervezetet ügyiratban (ide értve a DMS szerinti elektronikus ügyiratot is) kell tárgyalni. Az ügyirati bejegyzések alapján kell a szerződés tervezet műszaki, üzleti, pénzügyi, minőségügyi és jogi felelősséggel terhelt munkavállalóját meghatározni. A szerződést az annak elkészítéséért felelős szervezet kijelölt munkavállalója köteles a jelen utasítás 4.4. pontjában leírtaknak megfelelően elkészíteni. Ez a személy munkajogi felelősséggel tartozik a szerződéstervezet műszaki és üzleti tartalmáért. A szakmailag bonyolult szerződések előkészítésébe az illetékes kontrolling-számviteli-pénzügyi szervezetet és a Jogi Igazgatóságot előzetesen a megfelelő idő biztosításával be kell vonni. A szerződés előkészítéséért felelős munkavállaló kezdeményezésére, ezen szervezeteknek biztosítani kell a közreműködést a szerződés szövegének elkészítésében. A szerződéskötések előkészítése során a vonatkozó utasításokat minden esetben figyelembe kell venni. Az Alapító, Igazgatóság és Elnök-vezérigazgatói szint esetén az előterjesztések rendjéről szóló utasítást is megfelelően alkalmazni kell. A szerződéses tartalom és feltételek előkészítése során vizsgálni kell különösen: – a szerződő fél legalitását, referenciáit, teljesítőképességét (pl. cégnyilvántartás, céginformációs rendszer, szállítói minősítési rendszer stb. segítségével), – a szerződés kötelező tartalmi elemeinek meglétét, – a műszaki tartalom és feltételek helyességét, a határidők kitűzését, az igénybe vehető biztosítékokat, – a szerződés gazdasági hatásait, – a minőségi, kereskedelmi feltételek biztosíthatóságát, a teljesítési határidők realitását, – a hatályos jogszabályok betartását, (a szerződéstervezet feleljen meg a törvényes követelményeknek, melyek a szerződés érvényességéhez szükségesek), – a versenyszabályok betartását, – a szerződésszegés esetére vonatkozó kikötéseket, – a szerződés megszüntetésének lehetőségét a körülmények (partner fizetőképessége stb.), vagy a Társaság érdekének változása esetén, – szerződésszegés esetére igénybe vehető biztosítékokat,

3. szám

– a pénzügyi biztosítékokat, amelyekről külön utasítás rendelkezik (lásd 5.4 pont).” 27. Az utasítás 4.5.2. pont első és második bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A szerződést - cégszerű aláírását megelőzően - először a szerződést kötő szervezeti egység szignójával, majd kontrolling-számviteli-pénzügyi (külön utasítás szerint lásd 5.4 pont), és jogi szignóval kell ellátni. A DMS bevezetéséig a szerződést kötő szervezeti egységnek minden oldalon szignálnia kell a szerződést. Az előírt szignók beszerzéséért a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A szignó kérelmezése szerződés tervezet 2 példányban történő ügyiratba helyezésével és - vevő és szállítói szerződések esetén a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló a mindenkor hatályos utasítás (lásd 5.4 pont) 1. vagy 2. számú mellékletével, - egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződés esetén ezen utasítás 2. sz. mellékletével (szerződést kísérő adatlap) együtt, az ott feltüntetett szervezeti egységeknek való megküldésével történik. A szignó a DMS bevezetéséig akkor érvényes, ha a szignó megadására jogosult személy, vagy az általa felhatalmazott személy a szerződés minden oldalának alsó sarkában elhelyezi aláírását, és a szerződést kísérő adatlapot (lásd e pont 2. bekezdését) ellátta olvasható nevével és aláírásával. A DMS bevezetését követően a jogi szignó akkor érvényes, ha – a kontrolling-számviteli-pénzügyi szignó megadását követően – a jogi szignó megadására jogosult személy, vagy az általa felhatalmazott személy a szerződés minden oldalának alsó sarkában elhelyezi aláírását.” 28. Az utasítás 4.5.2.2 pont címe és tartalma az alábbiak szerint módosul: „jogi szignó (jogtanácsos vagy ügyvéd szignója) A közbeszerzési, beszerzési, valamint nyilvános, illetve meghívásos versenyeztetési eljárás eredményeképpen megkötésre kerülő szerződés esetén a jogi szignót a szerződési feltételeket illetve a szerződéstervezetet tartalmazó pályázati dokumentációra is be kell szerezni. Közbeszerzési, beszerzési eljárás esetén az eljárás megindítását megelőzően a szerződés tervezetre a jogi szignót be kell szerezni. Nem szükséges a jogi szignó újbóli megszerzése, amennyiben a szerződés az eljárás megindítására irányuló előterjesztés mellékleteként, illetve egyszer már szignóval ellátott szerződéstervezet szerint kerül megkötésre, a tervezet és a megkötött szerződés tartalmi azonosságáért a szerződést aláírásra előterjesz-

3. szám


tők munkajogi felelősséggel tartoznak. A szerződéskötő szervezeti egység ilyen esetben a jogi szignóval ellátott szerződést köteles az ügyiratba elhelyezni és a tartalmi azonosságról nyilatkozni. A szerződéstervezetre jogi szignót a Vezető jogtanácsos, az általa erre felhatalmazott jogtanácsos vagy a Jogi Igazgatósággal szerződéses kapcsolatban álló ügyvédi iroda képviselője, vagy egyéni ügyvéd adhat. A szerződéstervezetet jogi szignóval ellátni csak akkor lehet, ha a szerződésből, illetve az ügyiratból az alábbi feltételek fennállása megállapítható, illetve az alábbi dokumentumok csatolásra kerültek: – ha a szerződésben írt kötelezettségek és jogosultságok a hatályos jogszabályok és a jogi szakmai követelmények szerint megalapozottak és a Társaság részéről jogi úton érvényesíthetők,- a tervezetet az összes szignózásra jogosult szervezeti egység ellátta szignójával (lásd 4.5.2. pont), vagy annak beszerzése alól jelen utasítás rendelkezései alapján a szerződést kötő mentesül, – a jelen utasítás 4.4.1. pontjában előírt kötelező tartalmi elemeket a szerződéstervezet tartalmazza, - a szerződő partner kiválasztására a vonatkozó jogszabályoknak, illetve utasításoknak megfelelően került sor. - A szerződéskötő szervezeti egységnek a jogi szignó megadásához mellékelni kell: a szerződés tervezet végleges, a DMS bevezetéséig az előkészítő által minden oldalon szignált, a többi szignózásra feljogosított szervezet által már jóváhagyott és szignált szerződés 2 példányát, - közbeszerzési, beszerzési, versenyeztetési eljárás esetén az előzetesen jogi szignóval ellátott szerződéshez képest a változtatások ismertetését amennyiben az eljárás fajtája a változtatást megengedi, – a Kbt. szerinti egybeszámítás szabályainak figyelembevételére sor került, és a vonatkozó nyilatkozatot csatolták, – a lefolytatott közbeszerzési, beszerzési, versenyeztetési eljárás dokumentumai, (értékelési szempontok, ajánlatkérés, bontási jegyzőkönyv, értékelő bizottság javaslata, ettől eltérő döntés indokolása, elektronikus árlejtés dokumentációja, ajánlatok, stb.), – az ágazat-szakmailag érintett belső szervezeti egység véleményét (pl. az infokommunikációs tartalmú szerződések esetén az Infokommunikációs Igazgatóság), - a szükséges, adott esetben jogszabály által előírt engedélyeket, hozzájárulásokat (pl. NFM, MNV stb.) – szerződésmódosítás esetén a teljes előzmény dokumentációt, különösen az alapszerződést, továbbá az arról szóló nyilatkozatot, hogy vizsgálták a szerződésmódosítás során a Kbt. hatálya alá tartozást, – Kbt. szerinti kizárólagosság esetén a kizárólagosság indokolását és az azokat alátámasztó dokumentumokat

203

(pl. szerződés, oltalom, forgalmazási kizárólagosság stb.) A szerződés(tervezet) jogi szignóval történő ellátása azt jelenti, hogy a jogi szignó kiadására feljogosított személy a szerződés (versenyeztetési dokumentáció) aláírásra (megjelentetésre) kerülő egy példányának minden oldalát kézjegyével és a Társaság oldaláról jogszabály alapján ellenjegyzést igénylő szerződések esetén jogtanácsosi/ügyvédi pecséttel látja el. A szerződést kötő szervezeti egység jogi szignó megadására olyan szerződés tervezetet köteles ügyiratban megküldeni, melyet a többi, kötelező szignózásra feljogosított szervezet már jóváhagyott. Nem kell jogi szignó az általános szerződési feltételekkel teljes mértékben megegyező tartalmú, 500 ezer Ft alatti szerződések esetében, valamint a mintaszerződésekkel teljes mértékben megegyező tartalmú, 200 ezer Ft alatti szerződések esetében (lásd 4.11.1. pont), kivéve, ha a vezető jogtanácsos (illetve a vonatkozó belső utasítás) másként nem rendelkezik.” 29. Az utasítás 4.5.3. pontja az alábbiak szerint módosul: Kontrolling-számviteli-pénzügyi és jogi szignót – ebben a sorrendben – minden szerződéshez kell kérni (kivétel vonatkozó utasítás /lásd 5.4/ 2.2 pontja, illetve a jelen utasításban meghatározott egyéb esetek, így különösen a 4.5.2.2. és a 4.11.1. pontban foglalt esetekben). Amennyiben a kontrolling-számviteli-pénzügyi szignó adását az illetékes szervezet vagy a jogi szignó adását a Jogi Igazgatóság, illetve a Vezető jogtanácsos által kijelölt jogtanácsos/Ügyvédi Iroda/ügyvéd megtagadja, azt az ügyiratban foglalt írásbeli indoklással felülbírálhatják, és a vonatkozó szerződést megköthetik a következő vezetők: - ha a jogi szignó megtagadása a szerződő partner kiválasztására vonatkozó szabályok megsértése miatt történik, az Igazgatóság döntése alapján a felhatalmazott vezető (vezetők), - egyéb esetekben: - elnök-vezérigazgató (ha a szerződést kötő szervezeti egység az elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozik), - vezérigazgató-helyettesek (ha a szerződést kötő szervezeti egység a vezérigazgató-helyettes irányítása alá tartozik). Bármely szignó megtagadása esetén a szerződést kötő szervezet az engedély megküldésével írásban értesíti a szignót megtagadó szervezeti egység vezetőjét.” 30. Az utasítás 4.5.4. pontja az alábbiak szerint módosul:

204


„A szerződés előkészítési folyamatot a tervezett aláírást megelőzően olyan időben kell elindítani, hogy a szervezeti egységek számára a vonatkozó szabályok szerint elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet áttanulmányozására és a kötelező szignók megadására, figyelemmel az előkészítési időt esetlegesen befolyásoló tényezőkre, mint pl. a közbeszerzési eljárás időtartama, a szignó megadásához szükséges módosítás átvezetése, illetve, a szerződő partnerrel folytatandó egyeztetés időigénye stb. Ezért, továbbá azért, hogy a szerződés alá legyen írva a teljesítés megkezdésének időpontjára, a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A határozott idejű, folyamatos teljesítésről vagy szolgáltatásról szóló szerződés esetén a 4.2 pont szerinti szervezetnek, illetve a szerződést kötő szervezeti egységnek már a szerződés megkötésekor rendelkezni kell arról, hogy a jogviszony folyamatosságára tekintettel a lejárat előtt hány hónappal kell indítványozni az új szerződés megkötését, (szükség esetén figyelemmel a közbeszerzés időszükségletére is). A jogi szignó megadására 5 munkanap áll rendelkezésre. A Jogi Igazgatóság jogosult érdemi vizsgálat nélkül visszaküldeni az olyan szerződést, amely a jogi szignó megadásához szükséges, jelen utasítás szerinti mellékleteket nem tartalmazza. Ebben az esetben a 4.5.2.2. pontban meghatározott dokumentumokkal felszerelt szerződés véleményezésére és a jogi szignó megadására az ismételt megküldéstől számítva 5 munkanap áll a Jogi Igazgatóság rendelkezésre. Ha a szignó megadását a szignózó módosításhoz köti, a módosított tervezet szignóval való ellátására további 2 munkanap áll rendelkezésre. Ebben az esetben a szignó megadásához a Jogi Igazgatóság részére a szerződés korrektúrázott, a DMS bevezetéséig a szerződéskötő szervezet által oldalanként szignált változatát is meg kell küldeni. Az irattovábbítási idő a határidőbe nem számít bele. A kontrolling-számviteli-pénzügyi szignó megadásának határidejéről külön utasítás rendelkezik (lásd 5.4. pont.) Ha az utasításba foglalt határidőt valamelyik szervezeti egység elmulasztja, annak okát – szükség esetén – köteles az ügyiratba helyezett betétlapon megindokolni.” 31. Az utasítás 4.5.5. pontja az alábbiak szerint módosul: „Rendkívül indokolt esetben a jogi szignó 1 munkanapon belüli megadását kérheti a szerződést kötő szervezeti egység. Ilyen esetben a szerződést kötő szervezet felelőssége, hogy az előkészített tervezetet véleményezés céljából elektronikus levélben a Vezető jogtanácsos részére a jogi vélemény kialakítása céljából a lehető leg-

3. szám

korábbi időpontban a szükséges dokumentumokkal együtt rendelkezésre bocsássa. A rendkívüli sürgősséget betétlapon külön indokolni kell, indokként csak olyan okok hozhatók fel, melyeknek tényleges gyakorlati hatásuk van, pl. pénzügyi vagy jogi következmény, számviteli, adózási vagy szolgáltatási kötelezettség stb. Amennyiben a szerződéskötő szervezeti egység a rendkívüli sürgősség megalapozását szolgáló dokumentumokat a Jogi Igazgatóság részére a tervezet szignóra történő megküldésével egyidejűleg nem adja át, vagy azokból egyébként az állapítható meg, hogy a Jogi Igazgatóság rendkívüli eljárása nem indokolt a Jogi Igazgatóság a jogi szignót normál ügymenetben adja meg, vagy amennyiben a szerződéskötő szervezeti egység a rendkívüli sürgősségre vonatkozó álláspontját változatlanul fenntartja, a szignót megtagadhatja. Ez utóbbi esetben jelen utasítás 4.5.3. pontjában meghatározott szabályok irányadók.” 32. Az utasítás 4.6. pontja az alábbiak szerint módosul: „A szerződés előkészítési folyamat befejezése után kerülhet sor a szerződés megkötésére, aláírására. A szerződésből legalább két olyan aláírt példányt kell készíteni, melyet a szerződést kötő szervezet szignóval ellátott és kontrolling-számviteli-pénzügyi, valamint jogi szignóval is rendelkezik, ebből az egyik az ügyirati példány, a másikat a 4.8.1 pontnak megfelelően a Jogi Igazgatóság nyilvántartásába kell megküldeni. A szerződéseket és azok valamennyi mellékletét cégszerűen a 3.5. pontban meghatározott módon kell aláírni. A szerződést aláírók nevét és beosztását a szerződésen fel kell tüntetni. Az írásbeli megrendeléssel és visszaigazolással szerződés csak kivételesen, 200 000 Ft értékhatár alatti szerződéseknél, illetve általános szerződési feltételek alkalmazása esetén 500 000 Ft értékhatár alatt jöhet létre. A szerződések teljesítését, a szolgáltatás igénybevételét vagy nyújtását aláírt szerződés hiányában megkezdeni nem lehet. Az ettől eltérő esetekre a jogi szignó megtagadása esetén a 4.5.3. pontban írtak irányadók.” 33. Az utasítás 4.7. pont utolsó bekezdése törlésre kerül. 34. 35. Az utasítás 4.8.1. pont címe és tartalma az alábbiak szerint módosul:

3. szám


„4.8.1. A szerződések nyilvántartása, szerződés management A szerződést kötő szervezeti egységek kötelesek elektronikus nyilvántartást vezetni az általunk kötött szerződésekről a 3. sz. melléklet szerinti adattartalommal. A megkötött szerződések, szerződés módosítások lényeges adatait, a szerződéskötést követően haladéktalanul rögzíteni kell a vonatkozó mindenkor hatályos utasítások (lásd. 5.4, 5.8, pontok) rendelkezései szerint. A szerződéskötő szervezeti egységek a nyilvántartásuk alapján kötelesek eljárni a szerződés teljesítése érdekében, illetve figyelemmel kísérni a szerződés teljesítését. A szerződés kötő szervezeti egységek kötelesek továbbá ellátni a szerződés utógondozását, kezelését a szerződésben biztosított jogok, kötelezettségek szerint pl. opciós jog gyakorlásáról döntés, meghosszabbításról döntés, meghosszabbítás elutasításáról döntés, utófelülvizsgálati eljárás tartása (szerződés management). A szerződéskötő szervezeti egység szerződés management tevékenységét a Jogi Igazgatóság – a szükséges informatikai háttér bevezetése után – támogatja, azzal, hogy ez a szerződés kötő szervezeti egység felelősségét nem érinti. Amennyiben valamely aláírt szerződés tartalmaz olyan később gyakorolható jogokat, később teljesítendő intézkedéseket, amelyek a szerződéskötő szervezeti egységnek nem a szokásos tevékenységébe tartoznak, annak adatait (ügyiratszám, szerződésszám, szerződéskötő felek, szerződés tárgya, a szerződéssel kapcsolatos szükséges intézkedések, megjelölve a szerződés vonatkozó pontját is, szükséges lépés megtételének határideje, ügyintéző jogász) az aláírást követően a Jogi Igazgatóság felviszi a szükséges informatikai háttér bevezetésével a jövőben kialakításra kerülő rendszerbe és megjelöl egy, az intézkedési határidőt kellő idővel megelőző időpontot, majd azt figyelemmel kíséri. Az aláírt szerződés, megrendelés, lehívás, szerződésmódosítás, meghosszabbítás, megszüntetés egy eredeti példányát, a szerződést kötő szervezet az aláírást követően haladéktalanul köteles dokumentáltan megküldeni a Jogi Igazgatóság Levéltári Csoport részére, függetlenül annak értékétől. Erről a szerződést kötő szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. Kizárólag minden lapján jogi szignóval és a szerződést kötő szignójával ellátott, cégszerűen – a szerződésen olvasható módon megjelölt személy/személyek által - aláírt, dátummal és pecséttel ellátott, számmal és ügyiratszámmal is rendelkező szerződési példány küldhető a nyilvántartásba, a 3. melléklet szerinti, értelemszerűen kitöltött fedlappal és a szignós lap másolatával együtt. Ezek meglétét a Levéltári Csoport ellenőrzi és bármely hiányosság esetén a szerződést a szerződéskötő szervezeti egység részére

205

a hiány soron kívüli pótlása érdekében visszaküldi. A Levéltári Csoport gondoskodik a szerződés és a fedlap scanneléséről a Jogi Igazgatóság részére történő megküldését követően. A szerződések módosításáról és megszüntetéséről szintén tájékoztatni kell a nyilvántartást, annak naprakész állapotban tartása érdekében. A 4.6. pont szerint megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejövő szerződéseket elegendő kéthavonta, közös fedlappal, másolatban megküldeni a nyilvántartásba, feltüntetve a köteg ügyiratszámát, ha azonban azok a BASEWARE rendszerben megtalálhatók, akkor a nyilvántartásba való megküldésük nem szükséges. A jelen pontban foglaltak teljesítésének ellenőrzése érdekében a Jogi Igazgatóság Levéltári Csoport 2 havonta elektronikus levélben felhívja a főtevékenységi kör vezetőket, hogy nyilatkozzanak, hogy az irányításuk alatt működő szervezeti egységek a megelőző két hónapban milyen szerződéseket kötöttek, és azokat hiánytalanul megküldték-e a Jogi Igazgatóság kezelésében lévő nyilvántartásba. A főtevékenységi kör vezetők az irányításuk alatt működő szervezeti egységek vezetőitől teljességi nyilatkozatot kérnek a beküldött szerződések vonatkozásában, melyeket az esetlegesen még meg nem küldött szerződésekkel együtt továbbítanak a Jogi Igazgatóság Levéltári Csoport részére. A teljességi nyilatkozat tartalmáért az azt tevő munkajogi felelősséggel tartozik. A szerződés egy példányát, a szerződést kötő szervezeti egység is köteles megőrizni. A Jogi Igazgatóság felelős az érvényben levő szerződések központi nyilvántartásáért, azok előírás szerinti megőrzéséért. A Jogi Igazgatóság a nyilvántartásban szereplő szerződésekről az Igazgatóság Elnöke, az Elnök-vezérigazgató, a Felügyelő Bizottság elnöke részére, illetve a szerződést kötő szervezeti egység részére az általa kötött szerződésekről, valamint belső ellenőri vizsgálat céljából a belső ellenőri szervezet részére – kérésére – másolatot ad ki. A Vezető jogtanácsos engedélyezheti más szervezeti egység részére is másolat kiadását.” 36. Az utasítás 4.8.2. pont első bekezdése az alábbiak szerint módosul: „Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2.§-ban leírtak alapján az államháztartás, illetve a Társaság pénzeszközei felhasználásával, államháztartáshoz, Társasághoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési be-

206


ruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait a döntés meghozatalát követő 60 napon belül közzé kell tenni (kivéve nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzések adatai, minősített adatok, államtitokká, szolgálati titokká minősített adatok).” 37. Az utasítás 4.8.2. pont negyedik bekezdésében a hivatkozás az alábbiak szerint módosul: „A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos, a Társaság közzétételi szabályzatáról szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 26/2012. (V. 04. MÁV Ért. 11.) EVIG utasításban] előírt intézkedéseket a Jogi Igazgatóság a 4.8.1. pontban leírtak szerint nyilvántartásba vétel céljából megküldött szerződések alapján végzi.” 38. Az utasítás 4.9.1. pontja az alábbiak szerint módosul: „A szerződés tárgya (szerződéses főkötelezettség) azzal teljesül, ha a szerződéses szolgáltatás elfogadásra (átadás-átvételre) jogosult szervezet erre felhatalmazott képviselője igazolja, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatást, megfelelően és hibátlanul teljesítették, mely alapján a szolgáltatás ellenértékéről a számla kiállítható, illetve a kiállított számla kifizethető. A határidő teljesítésének megállapításakor figyelembe kell venni az alábbiakat: – A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a szerződéskötés napja nem számít bele. – Kezdőnap az a nap, amelyre, a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. – A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. – Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.” 39. Az utasítás 4.9.2. pontja az alábbiak szerint módosul: „Pénzügyi teljesítés alatt nem készpénzes fizetés esetén azt kell érteni, hogy a leigazolt számla vagy egyéb bizonylat alapján a kifizetés megtörténik, és a szerződéses összeg a másik szerződő fél számláján jóváírásra került. A Társaság fizetési kötelezettsége esetén pénzügyi teljesítésnek minősül az is, ha a vételárral a Társaság számlavezető bankja a Társaság számláját megterhelte

3. szám

Ennek egyik módja a Ptk. szerinti beszámítás. Készpénzes fizetés esetén pedig a pénztárba történő befizetés/pénztárból történő kifizetés tekintendő a pénzügyi teljesítésnek.” 40. Az utasítás 4.10. pontja az alábbiak szerint módosul: „Az utasítás ezen pontja csak azokban az esetekben alkalmazandó, amelyekre a Társaság kinnlévőségének kezeléséről szóló mindenkor hatályos utasítás [jelenleg a 2/2011. (I. 28. MÁV Ért. 1.) sz. EVIG utasítás] illetve a vevőminősítésre és kinnlévőség – kezelésre a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot és pályavasúti szolgáltatásokat hálózat-hozzáférési szerződés keretében igénybe vevő, fizetési késedelembe esett vállalkozó vasúti társaságok vonatkozásában követendő eljárási rendről szóló mindenkor hatályos utasítás [jelenleg a 38/2011. (IX.30. MÁV Ért.19.) sz. EVIG utasítás] hatálya nem terjed ki. 41. Az utasítás 4.10.1. pontja az alábbiak szerint módosul: „Szerződésszegés esetén a szerződéskötés folyamatában résztvevő szervezeti egységeknek haladéktalanul egyeztetniük kell. A Társasággal szerződő fél szerződésszegése esetén a Társaság igényei érvényesítésének módjáról és mértékéről a szerződéskötésért felelős szervezet vezetője dönt vagy kezdeményezi a DHL szerint illetékes vezető döntését a pénzügyi (számviteli, adózási) és jogi szervezettel egyeztetett álláspont alapján.” 42. Az utasítás 4.10.2. pontja az alábbiak szerint módosul: „A szerződésszegésből származó igény érvényesítése során a szerződéskötésért felelős szervezet a pert megelőző eljárás keretében a 4.10.1. szerinti belső egyeztetésben résztvevő érintett szervezeti egységek jóváhagyásának birtokában írásban felszólítja a szerződést szegő felet a teljesítésre, annak jogi és pénzügyi következményei mellett. Amennyiben a szerződést szegő fél a szerződéssel összefüggésben számlát bocsát ki, a felmondási kérelem benyújtásának elkerülése érdekében a szerződéskötésért felelős szervezet a pert megelőző eljárás keretében – szükség esetén a Jogi Igazgatóság közreműködésével – köteles a számlában szereplő összeget a szerződésszegésre vonatkozó részletes indokolással a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül vitatni, és a számlát ezen határidőn belül a szerződést szegő fél részére visszaküldeni. A pert megelőző eljárás során is törekedni kell arra, hogy a szerződés teljesüljön. Ha attól eredmény várható, egyeztetést kell lefolytatni. A pert megelőző eljárásba be kell

3. szám


vonni a Jogi Igazgatóságot és a Pénzügyi Igazgatóságot.” 43. Az utasítás 4.10.3. pontja az alábbiak szerint módosul: „Amennyiben a pert megelőző eljárás eredménytelen, a szerződést kötő szervezet vezetője, a Jogi Igazgatósággal történő ismételt egyeztetést követően, és annak eredményétől függően, az igények jogi úton történő érvényesítésére írásban megbízást ad peres vagy peren kívüli eljárás megindítására a Jogi Igazgatóságnak, illetve a Vezető jogtanácsos által kijelölt Ügyvédi Irodának/ügyvédnek. A perlési megbízás csak írásban adható ki. A megbízásnak tartalmaznia kell a tények és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy rövid öszszegzését is. A megbízáshoz csatolni kell mindazokat az eredeti okiratokat és bizonylatokat, amelyek a jogi igények érvényesítését megalapozzák.” 44. Az utasítás 4.11.1. pont címe és tartalma az alábbiak szerint módosul: „Általános szerződési feltételekre (ÁSZF) és a mintaszerződésekre vonatkozó különös szabályok Az általános szerződési feltételeket és a mintaszerződéseket a szerződéses kapcsolatokban, a Jogi Igazgatóság által elfogadott formában és tartalommal lehet alkalmazni. Amennyiben adott ügycsoportra vonatkozóan van a Társaságon belül elérhető mintaszerződés, a szerződéseket minden esetben az aktuális mintaszerződés alapulvételével kell elkészíteni, és az ügyiratban betétlapon (a DMS rendszer működését követően az ennek megfelelő elektronikus dokumentumon) a szerződéskötő szervezeti egységnek nyilatkoznia kell, hogy melyik mintaszerződést alkalmazta. Az általános szerződési feltételekben szabályozni kell minden, a Társaság gazdasági és jogi érdekeit támogató körülményt és feltételt, amely nem az adott ügylet konkrét jellemzőiről szól, és az adott szerződéstípus esetében alkalmazásuk indokolt. A szerződések létrejönnek a felek által megtett jognyilatkozattal (ajánlatkérés, ajánlat, ajánlat elfogadása), amennyiben ezen jognyilatkozat(ok)ban hivatkoznak az általános szerződési feltételekre, és a jognyilatkozat(ok) tartalmazzák a szerződés létrejöttéhez szükséges valamennyi, az eseti ügyletre vonatkozó lényeges tartalmi elemet. A mintaszerződésekben szabályozni kell minden, a Társaság gazdasági és jogi érdekeit támogató körülményt és feltételt, amely nem az adott ügylet konkrét jellemzőiről szól, és az adott szerződéstípus esetében alkalmazásuk indokolt.

207

Az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetők a Vezető jogtanácsosnál kezdeményezhetik új általános szerződési feltételek vagy mintaszerződések kiadását, továbbá a Vezető jogtanácsos – egyéb tevékenységi kör vezetők kezdeményezése hiányában is – jogosult általános szerződési feltételeket vagy mintaszerződéseket – jogi szignóval ellátva – az érintett szervezetek részére kiadni, melyeket az érintett szervezetek kötelesek alkalmazni. A mintaszerződéseket elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani. A Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság köteles a mintaszerződések elektronikus formában történő Társaságon belüli elérhetőségének biztosítására. A mintaszerződések a DMS rendszer működésének megkezdéséig a T meghajtón érhetők el, a DMS rendszer működését követően pedig a rendszeren belül. A mintaszerződések módosítására, cserélésére kizárólag a Jogi Igazgatóság jogosult saját észlelése, vagy az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetők kezdeményezésére. A Társaság a leányvállalatainak biztosítja a mintaszerződésekhez a hozzáférés lehetőségét. A Jogi Igazgatóság az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetők által kezdeményezett általános szerződési feltételt vagy mintaszerződést az erre irányuló igény beérkezését követő 15 napon belül – bonyolult szerződéstípus esetén 30 napon belül – elkészíti, szükség esetén a kezdeményező szervezeti egység, valamint a pénzügyi szervezet bevonásával. A Jogi Igazgatóság az általános szerződési feltétel vagy mintaszerződés elkészítését abban az esetben jogosult megtagadni, ha az adott ügytípusra nézve ilyen dokumentum már rendelkezésre áll, vagy megítélése szerint az adott ügycsoportra, annak jellegénél, értékénél, gyakoriságánál fogva általános szerződési feltétel vagy mintaszerződés elkészítése nem indokolt. Jogi Igazgatóság álláspontjáról az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetőt írásban értesíti. Az általános szerződési feltételeket valamennyi, a szerződéskötésben érintett szervezeti egységnek jóvá kell hagyni. A Vezető jogtanácsos jogosult a közműszolgáltató szerződéses partner által készített és elfogadásra javasolt szerződést mintaszerződésnek minősíteni. Általános szerződési feltételek vagy mintaszerződések belső utasítással is kiadhatók. Az általános szerződési feltételek vagy mintaszerződés szerinti szerződések előkészítésére és alkalmazásuk elfogadására jelen utasításban rögzített szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános szerződési feltételekkel vagy mintaszerződéssel teljes mértékben megegyező tartalmú szerződések

208


általános szerződési feltételek alkalmazása esetén 500.000 Ft alatt, mintaszerződések esetén 200.000 Ft alatt – amennyiben a vezető jogtanácsos (illetve a vonatkozó belső utasítás) másként nem rendelkezik – jogi szignó nélkül köthetőek meg. A Vezető jogtanácsos (illetve a vonatkozó belső utasítás) jogosult a fentiektől eltérően a mintaszerződések kiadásakor akár alacsonyabb, akár magasabb összegben meghatározni azt a szerződéses értéket, amely felett a jogi szignó megszerzése kötelező a mintaszerződéssel megegyező tartalmú szerződések esetén. A szerződéskötő szervezeti egység kijelölt munkavállalója az ügyiratban felelősséggel nyilatkozik a szerződést aláíró személy felé, hogy a jogi szignó nélkül aláírásra előterjesztett szerződés teljes mértékben megegyező tartalmú – jogi szignóval ellátott –általános szerződési feltételekkel vagy mintaszerződéssel. Az általános szerződési feltételektől vagy mintaszerződéstől eltérő tartalmú szerződéseket minden esetben meg kell küldeni jogi szignóra. Mintaszerződés esetén az ügyiratban a betétlapon (a DMS rendszer működését követően az ennek megfelelő elektronikus dokumentumon) jelezni kell, hogy az adott szerződés mely mintaszerződés alapulvételével készült. A Vezető jogtanácsos által elfogadott, kiadott és alkalmazott általános szerződési feltételek és mintaszerződések felülvizsgálata a Vezető jogtanácsos hatáskörébe tartozik, bármikor jogosult akár saját hatáskörben, akár az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetője kezdeményezésére azokat módosítani, felülvizsgálni, beleértve a megjelölt értékhatárt is. Az általános szerződési feltételek vagy mintaszerződések alapján szerződést kötő szervezet havonta köteles kimutatást készíteni az ilyen formában megkötött szerződésekről, és ezt a kimutatást kérésre a Jogi Igazgatóság rendelkezésére kell bocsátania. A Vezető jogtanácsos, illetve a Jogi Igazgatóság jogosult ellenőrizni az általános szerződési feltételek és mintaszerződések alkalmazását. Az ellenőrzésben az érintett szerződéskötő szervezeti egység köteles a Jogi Igazgatósággal együttműködni. A Vezető jogtanácsos az ellenőrzés eredményeként a szükséges intézkedéseket megteszi. A Jogi Igazgatóság az általa kiadott általános szerződési feltételekről és mintaszerződésekről nyilvántartást vezet. Az általános szerződési feltételeket a Társaság honlapján (http://www.mav.hu/mav/aszf.php) kell nyilvánosságra hozni.” 45. Az utasítás 4.11.2. pont címe az alábbiak szerint módosul, illetve az utolsó bekezdése törlésre kerül:

3. szám

„A személyszállítási szerződésekre vonatkozó különös szabályok” 46. Az utasítás 5.0. fejezete az alábbiak szerint módosul: „5.1. Az ügyvédi szerződésekre jelen utasításban foglaltakat az ügyvédek megbízásáról a, szakmai felügyeletéről és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 21/2011. (VI. 17. MÁV Ért. 14.) EVIG számú utasításban] foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 5.2. A szakértői szerződésekre jelen utasításban foglaltakat a szakértői szerződésekről szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg 26/2007. (IX.14. MÁV Ért. 31.) VIG sz. utasítás 2. számú módosításáról szóló 20/2009 (III.13. MÁV Ért. 9.) VIG számú utasításban (egységes szerkezetben)] foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 5.3. A Kbt. hatálya alá tartozó szerződések megkötésénél figyelembe kell venni A Társaság Közbeszerzési Szabályzatáról szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 32/2010. (MÁV. Ért. 18.) Elnök-vezérigazgatói utasításban] foglaltakat. 5.4. A szerződéskötések során a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló mindenkor hatályos utasítás [jelenleg a 4/2010. (I.29. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. utasítás] rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 5.5. A szerződésekkel összefüggő iratkezelési, ügyintézési feladatokra a MÁV Zrt. ügyviteli utasításáról szóló mindenkor hatályos utasítás [jelenleg a 24/2003. (XII. 19. MÁV Ért. 51.) VIG. sz. utasítás 3. számú módosításáról szóló 41/2008 (XII.23. MÁV Ért. 31.) VIG számú utasítás (egységes szerkezetben)] vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 5.6. A cégjegyzési jog részletes szabályairól a cégképviselet, a cégjegyzési jog, a bankszámla feletti rendelkezési jog, valamint a jogi képviselet rendjéről szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a módosított 1/2010. (MÁV. Ért. 1.) Elnök-vezérigazgatói utasítás] rendelkezik. 5.7. A Társaságtól nem független vállalkozással kötött szerződések esetén a szerződés megkötésekor el kell készíteni a kapcsolt vállalkozások közötti alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 3/2010 (III.26. MÁV Ért. 10.) GÁVIGH számú utasítás] szerint a teljes ár nyilvántartást.

3. szám


209

5.8. A szerződések nyilvántartására vonatkozóan rendelkezéseket tartalmaz a számviteli szervezet átszervezése miatt bekövetkező, a számviteli folyamatokat érintő változásokról szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 4/2010. (MÁV. Ért. 11.) GÁVIGH sz. utasítás].

denkor hatályos utasításban [jelenleg a 33/2011. EVIG sz. utasítás] rendelkezéseit is alkalmazni kell

5.9. Az alapítói, Igazgatósági és Elnök-vezérigazgatói döntések esetén az előterjesztések rendjéről szóló min-

47. Az utasítás 3. sz. melléklete az alábbiak szerint módosul:

5.10. A 2011. június 1-jén kiadott 880/T/2011. sz. EVIG munkautasításban foglaltakat a jelen utasításban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

„3.sz. melléklet” Fedlap a szerződések nyilvántartásba való megküldéséhez

(A fedőlapon értelemszerűen csak azok az adatok adandók meg, amelyek az adott szerződés szempontjából értelmezhetőek.)”

1. Az utasítás egy új 4. sz. melléklettel egészül ki (külön iratként csatolva), és a 7. pont ennek megfelelően módosul. Jelen utasítás rendelkezései a kiadásának napján lépnek hatályba.

210


MódOsíTÁsOkkAL EGysÉGEs szERkEzETbE FOGLALT szöVEG 1.0. UTAsíTÁs CÉLjA Az utasítás célja a MÁV Zrt.-nél (a továbbiakban Társaság) a szerződéskötések folyamatának (a szerződések előkészítésének, aláírásának, nyilvántartásba vételének, teljesítésének) szabályozása, a szerződések társasági szintű, egységes kezelése és koordinálása érdekében. 2.0. HATÁLy És FELELőssÉG MEGHATÁROzÁsA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed azokra a munkavállalókra, akik részt vesznek szerződések előkészítésében, végrehajtásában, illetve azokra, akik a szerződéseket a Társaság képviseletében aláírják. Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a Társaság által kötött valamennyi szerződésre, továbbá a már megkötött szerződések módosítására, kiegészítésére. Az ügyvédi és a szakértői szerződésekre jelen utasítás rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az e szerződésekre kiadott 5. pontban megjelölt külön utasítások eltérően nem rendelkeznek. A közbeszerzésekről szóló törvény (jelenleg hatályos a 2011. évi CVIII. törvény, továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó szerződéskötések esetében a szerződés előkészítésére és megkötésére, a Társaság mindenkor hatályos Közbeszerzési Utasításában (jelenleg lásd 5.3 pont) foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell. Nem terjed ki az utasítás hatálya a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkaszerződésekre és a munkavégzésre irányuló egyéb szerződésekre. Amennyiben jelen utasítás rendelkezései bármely jogszabály rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a szerződés megkötése illetve teljesítése során a jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eltérés okaira ügyiratban minden esetben a jogszabályhely megjelölésével hivatkozni kell. A közbeszerzési eljárás hatálya alá nem tartozó szerződéskötések esetén a szerződő partnerek versenyeztetésére vonatkozó szabályoktól való eltérésre a Működési és Szervezeti Szabályzatnak (a továbbiakban: MSZSZ) megfelelően csak a MÁV Zrt. Igazgatóságának egyedi döntése alapján kerülhet sor. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Vezető jogtanácsos felelős.

3. szám

3.0. FOGALMAk 3.1. szerződés A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése valamely meghatározott gazdasági cél elérése érdekében, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben történő megállapodása szükséges. Nem szükséges a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. A szerződés lehet: - vevői szerződés; - szállítói szerződés; - egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződés, pl. támogatási szerződés, szindikátusi szerződés, együttműködési megállapodás stb. A vevői és szállítói szerződés fogalmát a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló mindenkor hatályos utasítás tartalmazza. 3.2. A szerződés értéke A szerződés értéke a szerződő fél által vállalt fizetési (ellenszolgáltatási) kötelezettség nettó, ÁFA nélküli értéke. A szerződés értékének megállapításakor a teljes (opcióval, díjakkal, kamatokkal, jutalékokkal, egyéb, a szerződéskötéskor ismert és meghatározott ellenszolgáltatásokkal együttesen) fizetendő ellenértéket figyelembe kell venni. Határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés értéke a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás teljes értéke, a határozatlan időre kötött szerződések esetén pedig az egy évi ellenszolgáltatás értéke. Ha a szerződés több részből áll, illetőleg a beszerzés több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész értékét egybe kell számítani. A keretszerződés értéke a keretösszeg, annak hiányában a szerződés alapján annak hatálya alatt kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke. Amennyiben a szerződés alapján fizetendő ellenszolgáltatás mértéke egyértelműen nem állapítható meg (pl. óradíjas szerződések esetén) az ellenszolgáltatás becsült értékét kell figyelembe venni a szerződéses érték meghatározásakor. A becsült érték megállapításánál figyelembe kell venni az adott szerződésre, rendelkezésre álló, illetve engedélyezett költségkeretet.

3. szám


Közbeszerzési eljárás keretében megkötésre kerülő szerződések esetében a szerződés becsült értékét a Kbt. 11-18. §-aiban foglaltaknak megfelelően kell megállapítani. A Kbt. hatálya alá tartozás megállapításához, az egybeszámítás során valamennyi szerződés becsült értékeként a Kbt.-ban meghatározottakat kell alapul venni. 3.3. szerződést előkészítő szervezet A szerződés előkészítését a Társaság MSZSZ-ében, valamint a Döntési és Hatásköri Listában (továbbiakban: DHL) megjelölt azon munkaszervezet köteles elvégezni, amelynek az adott üzleti folyamat vagy tevékenység a feladatai között szerepel, figyelemmel a beruházásra, beszerzésekre vonatkozó és a mindenkor hatályos Közbeszerzési utasítás, valamint az 1932/T/2010 számon kiadott, CenterLed-re vonatkozó utasítás rendelkezéseire is. 3.4. költségviselő szervezet A MÁV Zrt.-n belül az a szervezet, akinél a szerződésből eredően kötelezettség keletkezik, és erre a kötelezettségre jóváhagyott üzleti terve fedezetet nyújt.

211

MSZSZ II. kötetének mellékletét képező DHL határozza meg. Az aláírásra az adott ügyben az Alapító Okirat és a DHL előírásai szerinti döntéshozó jogosult – kettős aláírás esetén egyik aláíróként – vagy az aláíráshoz rendelkezni kell az Alapító Okirat és a DHL előírásai szerinti döntéshozó adott ügyben meghozott döntésével. Együttes aláírás esetén a másik aláíró lehet cégjegyzékbe bejegyzett vagy meghatalmazással rendelkező cégjegyzésre jogosult személy egyaránt. Főszabály szerint cégjegyzésre jogosult meghatalmazott csak cégjegyzékbe bejegyzett cégjegyzésre jogosult személlyel írhat alá. Ettől eltérő tartalmú meghatalmazás kiadásáról a MÁV Zrt. Igazgatósága dönthet, illetve két meghatalmazott együtt is aláírhat abban az esetben, ha rendelkeznek az Alapító Okirat és a DHL előírásai szerinti döntéshozó adott ügyben meghozott döntésével. A cégjegyzési jog részletes szabályairól külön utasítás rendelkezik (lásd 5.6.). 3.7. szerződés teljesítése

A Társaságnál minden szerződést írásban kell megkötni, a személyszállítási szerződések és a 200 ezer Ft alatti készpénzes beszerzések kivételével. A szerződés írásban történő megkötésének minősül a 4.6. pont szerint kiállított megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejött szerződés is.

A szerződés akkor teljesül, ha az abban foglalt szolgáltatások – beleértve a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket is – maradéktalanul megvalósultak, valamint a szerződés szerinti díj megfizetésre került. A teljesítést – a 200.000,- Ft alatti ún. készpénzes beszerzések kivételével – dokumentálni szükséges. A teljesítés igazolás kiállítása azon szervezet feladata, amelynek az MSZSZ szerint az adott üzleti folyamat vagy tevékenység során a szerződő partner szolgáltatását át kell vennie, el kell fogadnia.

3.6. Cégszerű aláírás fogalma

3.8. szerződésszegés

A szerződés aláírása akkor cégszerű, ha a Társaság kézzel, vagy géppel előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégneve alá vagy fölé – címpéldánynak vagy meghatalmazásnak megfelelően – a cégjegyzékbe bejegyzett vagy meghatalmazáson alapuló cégjegyzésre jogosult személy(ek) nevüket aláírják.

Szerződésszegésnek minősül a szerződő felek minden olyan magatartása, amellyel ok-okozati összefüggésben, a szerződésben meghatározott szolgáltatások, illetve kötelezettségek nem, vagy csak részben teljesülnek, a szerződéses jogok vagy kötelezettségek maradéktalanul nem érvényesülnek.

A társaság cégjegyzésére jogosultak körét az Alapító Okirat 15.2 pontja határozza meg. A cégjegyzésre feljogosított – aláírási címpéldánnyal illetve meghatalmazással rendelkező – személyekről a Jogi Igazgatóság nyilvántartást vezet. Cégjegyzésre feljogosított személyek a cégjegyzési jogukat nem delegálhatják. A helyettesítésre vonatkozó szabályokat az MSZSZ tartalmazza. A helyettesítésre adott megbízás nem minősül a cégjegyzési jog delegálásának.

3.9. Mintaszerződés Mintaszerződések azok a Társaságnál gyakran, illetve nagyobb számban előforduló szerződések, amelyek azonos vagy nagymértékben hasonló jogviszonyokra, jogügyletekre vonatkoznak, a szerződések főbb tartalmi elemeikben azonosak.

Az aláírási jog megléte nem jogosít fel döntéshozatalra. A döntéshozatal jogát és kereteit, korlátait az Alapító Okirat és a MÁV Zrt. Igazgatósága által elfogadott

Előszerződés az a szerződés, amelyben a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Az előszerződés alapján a felek kö-

3.5. szerződéskötés módja

3.10. Előszerződés

212


telesek az előszerződésben meghatározott szerződést megkötni. Az előszerződésnek tartalmaznia kell a megkötendő szerződés lényeges tartalmi elemeit. Az előszerződés a jelen utasítás alkalmazása vonatkozásában szerződésnek minősül. 3.11. keretszerződés és eseti szerződések A keretszerződés olyan szerződés, amelynek célja, hogy egy adott időszakra vonatkozóan rögzítse a felek között meghatározott módon megkötendő szerződések (eseti szerződések) lényeges feltételeit, különösen a szerződés tárgyát, az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. Az eseti szerződések a keretszerződéssel együttesen határozzák meg a konkrét jogügyletek feltételeit, egyes tartalmi elemeit. Eseti szerződés keretszerződés hiányában nem köthető. A keretszerződésben szabályozottak alapján az eseti szerződések az egyik szerződő fél megrendelésével, és annak a másik szerződő fél általi visszaigazolásával is létrejöhetnek. 3.12. Általános szerződési feltételek Általános szerződési feltételek azok a részletesen kidolgozott gazdasági, jogi feltételek, amelyeket az egyik fél hasonló árukra vagy hasonló szolgáltatásokra nagy számban, rendszeresen kötendő szerződések esetén a szerződéskötés egyszerűsítése és gyorsítása érdekében egyoldalúan előre meghatároz. A Társaság általános szerződési feltételeket határoz meg, például:  Térségi vasutakra vonatkozó Személyszállítási Üzletszabályzat A belföldi vasúti forgalomban elszállított személyek és kézipoggyászaik szállítására vonatkozó általános valamint jogszabályban nem szabályozott kiegészítő szerződési feltételeket a Térségi vasutakra vonatkozó Személyszállítási Üzletszabályzat tartalmazza. Az Üzletszabályzatot a vasút igazgatási szerv hagyja jóvá. A Térségi vasutakra vonatkozó Személyszállítási Üzletszabályzatot és annak módosításait a vasúti társaság a honlapján közzéteszi. Az Üzletszabályzat megjelenését a MÁV Értesítőben külön közzé kell tenni. A Személyszállítási szervezet gondoskodik arról, hogy a Térségi vasutakra vonatkozó Személyszállítási Üzletszabályzatot az utasok az utas kiszolgáló helyeken megtekinthessék.  Országos nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat igénybevételének feltételeiről szóló Hálózati Üzletszabályzat

3. szám

A Társaság által üzemeltetett nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetében a) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó általános szerződési feltételeket, b) a hálózat-hozzáférési díjakat, illetve azok alkalmazásának részletes feltételeit, c) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának részletes feltételeit, d) a vasúti pályahálózatra vonatkozó forgalmi és műszaki specifikációt a Hálózati Üzletszabályzat tartalmazza. A Hálózati Üzletszabályzatot a VPSZ Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet honlapján közzéteszi. A HÜSZ módosítása, ezen belül a hálózat-hozzáférési szerződés általános szerződéses feltételeinek módosítása esetén a hálózat-hozzáférési szerződést felül kell vizsgálni és szükséges esetben a fentieknek megfelelő tartalommal módosítani kell.  A Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság feladatkörébe tartozó ÁSZF-ek 3.13. nemzetközi magánjogi szerződés Nemzetközi magánjogi szerződésnek tekintendők azok a szerződések, amelyekben az egyik szerződést kötő fél a jogszabályok szerint külföldinek minősül. A Társaság nemzetközi szerződéseinek megkötésénél figyelembe kell venni a vonatkozó nemzetközi vasúti egyezményeket, megállapodásokat. A külföldi szerződőpartnerrel kötött szerződésekben törekedni kell arra, hogy a szerződés hivatalos szövege magyar nyelven szülessen, a szerződésre a magyar jog legyen az irányadó és joghatósággal a magyar bíróságok rendelkezzenek. Idegen nyelven született szerződésről aláírás előtt kötelező hivatalos fordítás készítése. A joghatóság és az irányadó jog tekintetében a Jogi Igazgatóság állásfoglalását be kell szerezni minden olyan esetben, amikor a külföldi fél a magyar jogot és bíróságot nem fogadja el. 3.14. Alkalmazott rövidítések Döntési és Hatásköri Lista: DHL Működési és Szervezeti Szabályzat: MSzSz Hálózati Üzletszabályzat: HÜSZ 4.0. UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. szerződéskötés folyamata A szerződéskötés folyamata azoknak a tevékenységeknek összessége, amelyek eredményeként kötelezettség vállalásra irányuló szerződéses jogviszony jön létre a Társaság és a szerződő fél között.

3. szám


A szerződéskötési folyamat fontosabb elemei: – a jóváhagyott üzleti cél és a felmerült igény alapján a szerződés tárgyának pontos meghatározása, – a szerződő fél kiválasztása pl. beszerzés vagy közbeszerzés útján, – szerződéstervezet elkészítése, illetve megfelelő mintaszerződés vagy általános szerződési feltételek kiválasztása, vagy a szerződő fél szerződéstervezetének értékelése, – egyeztetés (tárgyalás útján, vagy írásbeli véleményeltérések cseréje és elfogadása útján) – szerződéstervezet Társaságon belüli véleményeztetése és szignóval történő ellátása, – a DHL szerinti döntéshozatalra jogosult döntése (szükség szerint előzetesen) – a szerződés megkötése, – az aláírt szerződés egy eredeti, jogi szignóval és a szerződést kötő szignójával ellátott példányának megküldése a Jogi Igazgatóság, Levéltári Csoport számára nyilvántartásba vétel céljából, A szerződéskötést követő feladatok: – a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítése, és annak értékelése, – szerződésszegés esetén a pénzügyi és jogi következmények (szankciók) érvényesítése, – szerződés nyilvántartás (levéltári és szerződéskötő szervezet általi) és szerződés management. A Dokumentum Menedzsment Rendszer (a továbbiakban DMS) bevezetésével, a szerződéskötés folyamata a DMS-en keresztül történik. A DMS-ben kezelt szerződések esetén jelen utasításban ügyirat alatt az elektronikus ügyirat, szignó alatt pedig – a jogi szignó kivételével – az elektronikus szignó értendő. A DMSen belül történő szerződéskötés folyamatábráját és annak leírását a 4. sz. melléklet tartalmazza. 4.2. Az igény pontos meghatározása Az igény pontos meghatározása a DHL-ben megjelölt, – a szerződés tárgyától és értékétől függően – döntésre feljogosított személyek feladata, figyelemmel az alábbiakra: Beszerzésre irányuló szerződések esetén az igény pontos meghatározása és a forrás rendelkezésre állásának biztosítása a költségviselő szervezetek feladata és felelőssége. Ugyancsak a költségviselő szervezet feladata a beszerzési eljárás olyan időpontban történő kezdeményezése, hogy a beszerzés teljes időigényét (figyelemmel a belső egyeztetési, szignózási folyamatokra, valamint a beszerzési, közbeszerzési eljárás lebonyolításának időigényére, esetleges sikertelenség esetén a beszerzési, közbeszerzési eljárások megismétlésének időigényére)

213

alapul véve elegendő idő álljon rendelkezésre a szerződés megkötésére. 4.3. A szerződő fél kiválasztása A Társaság a Kbt. 6. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérőnek minősül, mind az ún. klasszikus, mind az ún. közszolgáltatói rezsimben. A szerződő fél kiválasztása – szükség esetén a költségviselő szervezet bevonásával – a szerződéskötésre feljogosított szervezet feladata. A szerződéskötésre feljogosított szervezetek kötelesek beszerzéseik során figyelemmel kísérni a közbeszerzési értékhatárokat. Amennyiben a közbeszerzéseik értéke eléri, vagy meghaladja a Kbt. szerinti értékhatárokat – figyelemmel az egybeszámítási szabályokra (Kbt. 1118. §) is – az eljárást a Kbt. szerint kell lefolytatni. A közbeszerzési értékhatárokat a jogszabály és a vonatkozó utasítás tartalmazza (lásd 5.3. pont). Az egybeszámítási nyilatkozat kiadásáért és tartalmának helyességéért a Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság felelős. A szerződő fél kiválasztására és az alkalmazandó eljárás meghatározására vonatkozó szabályokat a szerződések módosítása során is alkalmazni kell. A Kbt. hatálya alá nem tartozó szerződéskötések esetén a szerződő fél kiválasztására az alábbi szabályokat kell alkalmazni: - 200 000 Ft-ot el nem érő szerződési érték esetében a szerződő felet szabadon lehet kiválasztani. - 200 000 Ft és a közbeszerzési értékhatár közötti értékre a szerződő felet árajánlat(ok) értékelése alapján kell kiválasztani. 500 000 Ft feletti értékhatár felett minimum három árajánlat bekérése kötelező. Az ajánlatkérésnek és az ajánlattevők válaszának időben korábbinak kell lenniük a nyertes ajánlattevő kiválasztásának időpontjánál, az utólagos (kontroll-) ajánlatok a szerződő fél kiválasztásának indokaként nem vehetők figyelembe. A közbeszerzési értékhatárokat a mindenkor hatályos Közbeszerzési Utasítás tartalmazza. Az adott évre irányadó értékhatárok a Közbeszerzési Tanács a Közbeszerzési Értesítőben teszi közzé: http://www.kozbeszerzes.hu//nid/KE01/lid/ertesito/pid/ 0/ertesitoProperties?objectID=friss&topPosition=1 A Kbt. szerinti alanyi mentesség esetén – tehát ha a Kbt. szerinti kivételi kör feltételei a szerződéskötő fél irányában határoznak meg kritériumokat – azzal a társasággal kell és lehet szerződést kötni, melynél a mentesség feltételei fennállnak, a DHL szerint döntésre jogosult

214


szerv/személy a mentesség alkalmazásának lehetőségét elvetheti. Ügyiratban, írásban megindokolt, illetve dokumentumokkal alátámasztott esetben (pl. ha a szerződés tárgyának speciális volta, illetve kizárólagos jog miatt nincs a piacon három teljesítésre képes és alkalmas partner, vagy olyan, a szerződést biztosító kötelezettségre kötött önálló szerződésről van szó, ahol a szerződő felek adottak, vagy ha a megkeresett partnerektől ajánlat, illetve érdemi válasz nem érkezett) egy ajánlat esetén is megköthető a szerződés. Az indok valós voltáért a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A szerződő fél kiválasztásánál a tisztességes piaci verseny és az esélyegyenlőség szabályainak alkalmazását és a Társaság üzleti érdekeinek védelmét minden körülmények között biztosítani kell. 4.4. A szerződés tartalmának megállapítása 4.4.1 A szerződés kötelező tartalmi elemei A Társaság által megkötött szerződések tartalmának kialakításakor az adott szerződés céljához és tárgyához igazodóan törekedni kell az alábbiak pontos rögzítésére: – a szerződés fejlécében a szerződés száma (4.7 pontnak megfelelően), a szerződés tárgyára vonatkozó CPV kód és EBR szám (CPV kódok elérhetőek: http://kozbeszerzes-e.hu/cpv_kodok.html), – közbeszerzési eljárásra, beszerzési eljárásra utalás a preambulumban, – a felek meghatározása, (1. számú melléklet szerint), – a szerződés aláírójának/aláíróinak olvasható neve (igazodva az Alapító Okirat és a DHL rendelkezéseihez), – a szolgáltatás, a szerződés pontos tárgya (pl. áru beszerzése, szolgáltatás beszerzése), – jogszabályi kötelező előírások, – számlázási és fizetési feltételek, – a szerződő felek feladatainak (jogok és kötelezettségek) részletes meghatározása az ellenszolgáltatás (díj) pontos megjelölése betűvel és számmal is, az elszámolás módjának megállapítása, ideértve a termék vagy szolgáltatás általános forgalmi adóvonzatát, hivatkozva a szerződött összegnél a mindenkor hatályos ÁFÁ-ra (Ft + mindenkor hatályos ÁFA), megjelölve a szerződött összegnél annak %-os adótartalmát, illetve a termékértékesítés, vagy szolgáltatás esetleges adómentességét,– a teljesítési határidő, részhatáridő, további más határidő, – teljesítés igazolás szabályai, – alvállalkozó, közreműködő igénybevételének szabályai, azok érvényesülésének ellenőrzése, ezzel kapcsolatos szankciók, – a kellék- és jogszavatosság, jótállás (garancia) kikötése, meghatározása, – a szerződés időbeli hatálya,– a szerződésszegés kö-

3. szám

vetkezményeinek (elállás, kötbér, kártérítés) meghatározása, – annak szabályozása, hogy a Társaság tulajdon, illetve használati jogszerzése esetén harmadik személy jogfenntartása nem akadályozhatja vagy korlátozhatja a Társaság tulajdonszerzését, használati jogát, ennek megszegése esetére a Társasággal szerződő partner korlátlan felelősségének rögzítése, – annak rögzítése, hogy Társaság munkavállalója nem vehet részt a Társasággal szerződő fél teljesítésében – melyet a Társaság bármikor jogosult ellenőrizni –, ennek megszegése esetén a Társasággal szerződő fél teljes körű kártérítési felelősségének rögzítése, – annak rögzítése, hogy a (szerződéses partner) megismerte (www.mav.hu/mav/etikaikodex.php) és elfogadja a MÁV Zrt. Etikai Kódexét, az abban foglalt értékeket a jogviszony fennállása alatt magára nézve mérvadónak tartja. Kijelenti, hogy vitás eset felmerülésekor a MÁV Zrt. által lefolytatott eljárásban együttműködik a vizsgálókkal. Vállaja, hogy a MÁV Zrt. nevében eljáró személy(ek) Etikai Kódexet sértő cselekményé(ei)t jelzi a MÁV Zrt. által működtetett etikai bejelentő és tanácsadó csatornán keresztül, – az üzleti titokra és a nyilvánosságra hozatali kötelezettségre vonatkozó rendelkezés az irányadó jogszabályok szerint, – a szerződéses jogviszony megszüntetésének lehetőségei, (elállás, felmondás, felmondási idő), – a vonatkozó jogszabályok felsorolása, – a szerződés aláírásának helye és ideje, – a szerződés cégszerű aláírása. A szerződés tartalmának kialakításakor figyelembe kell venni a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló, a mindenkor hatályos utasítás (lásd 5.4 pont) kötelező és ajánlott tartalmi elemeit is. 4.4.2. Egyéb, nem kötelező tartalmi elemek A szerződő felek által lényegesnek minősített, egyéb szerződéses feltételek az alábbiak szerint: – a szerződő felek szerződés teljesítéséért felelős megbízottjainak név-, cím, telefon- és telefax szám megjelölése, – a szerződés módosításának feltételei, – keretszerződés esetén az egyedi lehívások és visszaigazolások szabályai, eljárásrendje, – a mennyiségi és minőségi átadás-átvétel meghatározása, – összeférhetetlenségi szabályok, – pótmunka szabályozása, – jogvitában eljáró bíróság meghatározása, melynek során törekedni kell a Társaság székhelyétől eltérő földrajzi fekvésű bíróságok illetékessége kikötésének elkerülésére

3. szám


.4.5. szerződéstervezet elkészítése, szignálása 4.5.1 A szerződéstervezet elkészítése A szerződéstervezet elkészítése az MSZSZ (DHL) szerinti szerződéskötésre jogosult szervezet feladata. Az időrendi sorrend nyomon követhetősége érdekében valamennyi szerződés tervezetet ügyiratban (ide értve a DMS szerinti elektronikus ügyiratot is) kell tárgyalni. Az ügyirati bejegyzések alapján kell a szerződés tervezet műszaki, üzleti, pénzügyi, minőségügyi és jogi felelősséggel terhelt munkavállalóját meghatározni. A szerződést az annak elkészítéséért felelős szervezet kijelölt munkavállalója köteles a jelen utasítás 4.4. pontjában leírtaknak megfelelően elkészíteni. Ez a személy munkajogi felelősséggel tartozik a szerződéstervezet műszaki és üzleti tartalmáért. A szakmailag bonyolult szerződések előkészítésébe az illetékes kontrolling-számviteli-pénzügyi szervezetet és a Jogi Igazgatóságot előzetesen a megfelelő idő biztosításával be kell vonni. A szerződés előkészítéséért felelős munkavállaló kezdeményezésére, ezen szervezeteknek biztosítani kell a közreműködést a szerződés szövegének elkészítésében. A szerződéskötések előkészítése során a vonatkozó utasításokat minden esetben figyelembe kell venni. Az Alapító, Igazgatóság és Elnök-vezérigazgatói szint esetén az előterjesztések rendjéről szóló utasítást is megfelelően alkalmazni kell. A szerződést kötő szervezeti egység vezetőjének felelőssége és kötelessége, hogy a szerződéssel érintett kockázatok azonosítása után gondoskodjon a kockázatok minimalizálásáról vagy megszüntetéséről. A szerződések előkészítése során a harmadik személyek felé történő kommunikációban rögzíteni szükséges, hogy az előkészítés nem minősül kötelezettségvállalásnak, jogról való lemondásnak vagy tartozás elismerésének a Társaság részéről mindaddig, amíg a döntésre jogosult szerv vagy személy a szerződést a Társaság képviseletében jóvá nem hagyja, illetőleg alá nem írja. A szerződéses tartalom és feltételek előkészítése során vizsgálni kell különösen: – a szerződő fél legalitását, referenciáit, teljesítőképességét (pl. cégnyilvántartás, céginformációs rendszer, szállítói minősítési rendszer stb. segítségével), – a szerződés kötelező tartalmi elemeinek meglétét, – a műszaki tartalom és feltételek helyességét, a határidők kitűzését, az igénybe vehető biztosítékokat, – a szerződés gazdasági hatásait, – a minőségi, kereskedelmi feltételek biztosíthatóságát, a teljesítési határidők realitását, – a hatályos jogszabályok betartását, (a szerződésterve-

215

zet feleljen meg a törvényes követelményeknek, melyek a szerződés érvényességéhez szükségesek), – a versenyszabályok betartását, – a szerződésszegés esetére vonatkozó kikötéseket, – a szerződés megszüntetésének lehetőségét a körülmények (partner fizetőképessége stb.), vagy a Társaság érdekének változása esetén, – szerződésszegés esetére igénybe vehető biztosítékokat, – a pénzügyi biztosítékokat, amelyekről külön utasítás rendelkezik (lásd 5.4 pont). 4.5.2. A szerződéstervezet cégszerű aláírását megelőző eljárás A szerződést – cégszerű aláírását megelőzően – először a szerződést kötő szervezeti egység szignójával, majd kontrolling-számviteli-pénzügyi (külön utasítás szerint, lásd 5.4 pont), és jogi szignóval kell ellátni. A DMS bevezetéséig a szerződést kötő szervezeti egységnek minden oldalon szignálnia kell a szerződést. Az előírt szignók beszerzéséért a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A szignó kérelmezése szerződés tervezet 2 példányban történő ügyiratba helyezésével és – vevő és szállítói szerződések esetén a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló a mindenkor hatályos utasítás (lásd 5.4 pont) 1. vagy 2. számú mellékletével, – egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződés esetén ezen utasítás 2. sz. mellékletével (szerződést kísérő adatlap) együtt, az ott feltüntetett szervezeti egységeknek való megküldésével történik. A szignó a DMS bevezetéséig akkor érvényes, ha a szignó megadására jogosult személy, vagy az általa felhatalmazott személy a szerződés minden oldalának alsó sarkában elhelyezi aláírását, és a szerződést kísérő adatlapot (lásd e pont 2. bekezdését) ellátta olvasható nevével és aláírásával. A DMS bevezetését követően a jogi szignó akkor érvényes, ha – a kontrolling-számvitelipénzügyi szignó megadását követően – a jogi szignó megadására jogosult személy, vagy az általa felhatalmazott személy a szerződés minden oldalának alsó sarkában elhelyezi aláírását. 4.5.2.1. A kontrolling-számviteli-pénzügyi szignó A kontrolling-számviteli-pénzügyi szignó megadásánál az 5.4. pontban megjelölt utasítás rendelkezései szerint kell eljárni.

216


4.5.2.2. jogi szignó (jogtanácsos vagy ügyvéd szignója) A közbeszerzési, beszerzési, valamint nyilvános, illetve meghívásos versenyeztetési eljárás eredményeképpen megkötésre kerülő szerződés esetén a jogi szignót a szerződési feltételeket illetve a szerződéstervezetet tartalmazó pályázati dokumentációra is be kell szerezni. Közbeszerzési, beszerzési eljárás esetén az eljárás megindítását megelőzően a szerződés tervezetre a jogi szignót be kell szerezni. Nem szükséges a jogi szignó újbóli megszerzése, amennyiben a szerződés az eljárás megindítására irányuló előterjesztés mellékleteként, illetve egyszer már szignóval ellátott szerződéstervezet szerint kerül megkötésre, a tervezet és a megkötött szerződés tartalmi azonosságáért a szerződést aláírásra előterjesztők munkajogi felelősséggel tartoznak. A szerződéskötő szervezeti egység ilyen esetben a jogi szignóval ellátott szerződést köteles az ügyiratba elhelyezni és a tartalmi azonosságról nyilatkozni. A szerződéstervezetre jogi szignót a Vezető jogtanácsos, az általa erre felhatalmazott jogtanácsos vagy a Jogi Irodával szerződéses kapcsolatban álló ügyvédi iroda képviselője, vagy egyéni ügyvéd adhat. A szerződéstervezetet jogi szignóval ellátni csak akkor lehet, ha a szerződésből, illetve az ügyiratból az alábbi feltételek fennállása megállapítható, illetve az alábbi dokumentumok csatolásra kerültek: – ha a szerződésben írt kötelezettségek és jogosultságok a hatályos jogszabályok és a jogi szakmai követelmények szerint megalapozottak és a Társaság részéről jogi úton érvényesíthetők, – a tervezetet az összes szignózásra jogosult szervezeti egység ellátta szignójával (lásd 4.5.2. pont), vagy annak beszerzése alól jelen utasítás rendelkezései alapján a szerződést kötő mentesül, – a jelen utasítás 4.4.1. pontjában előírt kötelező tartalmi elemeket a szerződéstervezet tartalmazza, – a szerződő partner kiválasztására a vonatkozó jogszabályoknak, illetve utasításoknak megfelelően került sor. – A szerződéskötő szervezeti egységnek a jogi szignó megadásához mellékelni kell: a szerződés tervezet végleges, a DMS bevezetéséig az előkészítő által minden oldalon szignált, a többi szignózásra feljogosított szervezet által már jóváhagyott és szignált szerződés 2 példányát, – közbeszerzési, beszerzési, versenyeztetési eljárás esetén az előzetesen jogi szignóval ellátott szerződéshez képest a változtatások ismertetését amennyiben az eljárás fajtája a változtatást megengedi, – a Kbt. szerinti egybeszámítás szabályainak figyelembevételére sor került, és a vonatkozó nyilatkozatot csatolták, – a lefolytatott közbeszerzési, beszerzési, versenyeztetési eljárás dokumentumai, (értékelési szempontok,

3. szám

ajánlatkérés, bontási jegyzőkönyv, értékelő bizottság javaslata, ettől eltérő döntés indokolása, elektronikus árlejtés dokumentációja, ajánlatok, stb.), – az ágazat-szakmailag érintett belső szervezeti egység véleményét (pl. az infokommunikációs tartalmú szerződések esetén az Infokommunikációs Igazgatóság), - a szükséges, adott esetben jogszabály által előírt engedélyeket, hozzájárulásokat (pl. NFM, MNV stb.) – szerződésmódosítás esetén a teljes előzmény dokumentációt, különösen az alapszerződést, továbbá az arról szóló nyilatkozatot, hogy vizsgálták a szerződésmódosítás során a Kbt. hatálya alá tartozást, – Kbt. szerinti kizárólagosság esetén a kizárólagosság indokolását és az azokat alátámasztó dokumentumokat (pl. szerződés, oltalom, forgalmazási kizárólagosság stb.) A szerződés(tervezet) jogi szignóval történő ellátása azt jelenti, hogy a jogi szignó kiadására feljogosított személy a szerződés (versenyeztetési dokumentáció) aláírásra (megjelentetésre) kerülő egy példányának minden oldalát kézjegyével és a Társaság oldaláról jogszabály alapján ellenjegyzést igénylő szerződések esetén jogtanácsosi/ügyvédi pecséttel látja el. A szerződést kötő szervezeti egység jogi szignó megadására olyan szerződés tervezetet köteles ügyiratban megküldeni, melyet a többi, kötelező szignózásra feljogosított szervezet már jóváhagyott. Nem kell jogi szignó az általános szerződési feltételekkel teljes mértékben megegyező tartalmú, 500 ezer Ft alatti szerződések esetében, valamint a mintaszerződésekkel teljes mértékben megegyező tartalmú, 200 ezer Ft alatti szerződések esetében (lásd 4.11.1. pont), kivéve, ha a vezető jogtanácsos (illetve a vonatkozó belső utasítás) másként nem rendelkezik. 4.5.3. A kontrolling-számviteli-pénzügyi és jogi szignó megtagadása és következményei Kontrolling-számviteli-pénzügyi és jogi szignót – ebben a sorrendben – minden szerződéshez kell kérni (kivétel vonatkozó utasítás /lásd 5.4/ 2.2 pontja, illetve a jelen utasításban meghatározott egyéb esetek, így különösen a 4.5.2.2. és 4.11.1. pontban foglalt esetekben). Amenynyiben a kontrolling-számviteli-pénzügyi szignó adását az illetékes szervezet vagy a jogi szignó adását a Jogi Igazgatóság, illetve a Vezető jogtanácsos által kijelölt jogtanácsos/Ügyvédi Iroda/ügyvéd megtagadja, azt az ügyiratban foglalt írásbeli indoklással felülbírálhatják, és a vonatkozó szerződést megköthetik a következő vezetők: - ha a jogi szignó megtagadása a szerződő partner kiválasztására vonatkozó szabályok megsértése miatt történik, az Igazgatóság döntése alapján a felhatalmazott vezető (vezetők),

3. szám


– egyéb esetekben: - elnök-vezérigazgató (ha a szerződést kötő szervezeti egység az elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozik), - vezérigazgató-helyettesek (ha a szerződést kötő szervezeti egység a vezérigazgató-helyettes irányítása alá tartozik). Bármely szignó megtagadása esetén a szerződést kötő szervezet az engedély megküldésével írásban értesíti a szignót megtagadó szervezeti egység vezetőjét. 4.5.4. Határidők A szerződés előkészítési folyamatot a tervezett aláírást megelőzően olyan időben kell elindítani, hogy a szervezeti egységek számára a vonatkozó szabályok szerint elegendő idő álljon rendelkezésre a tervezet áttanulmányozására és a kötelező szignók megadására, figyelemmel az előkészítési időt esetlegesen befolyásoló tényezőkre, mint pl. a közbeszerzési eljárás időtartama, a szignó megadásához szükséges módosítás átvezetése, illetve, a szerződő partnerrel folytatandó egyeztetés időigénye stb. Ezért, továbbá azért, hogy a szerződés alá legyen írva a teljesítés megkezdésének időpontjára, a szerződést kötő szervezeti egység felelős. A határozott idejű, folyamatos teljesítésről vagy szolgáltatásról szóló szerződés esetén a 4.2 pont szerinti szervezetnek, illetve a szerződést kötő szervezeti egységnek már a szerződés megkötésekor rendelkezni kell arról, hogy a jogviszony folyamatosságára tekintettel a lejárat előtt hány hónappal kell indítványozni az új szerződés megkötését, (szükség esetén figyelemmel a közbeszerzés időszükségletére is). A jogi szignó megadására 5 munkanap áll rendelkezésre. A Jogi Igazgatóság jogosult érdemi vizsgálat nélkül visszaküldeni az olyan szerződést, amely a jogi szignó megadásához szükséges, jelen utasítás szerinti mellékleteket nem tartalmazza. Ebben az esetben a 4.5.2.2. pontban meghatározott dokumentumokkal felszerelt szerződés véleményezésére és a jogi szignó megadására az ismételt megküldéstől számítva 5 munkanap áll a Jogi Igazgatóság rendelkezésre. Ha a szignó megadását a szignózó módosításhoz köti, a módosított tervezet szignóval való ellátására további 2 munkanap áll rendelkezésre. Ebben az esetben a szignó megadásához a Jogi Igazgatóság részére a szerződés korrektúrázott, a DMS bevezetéséig szerződéskötő szervezet által oldalanként szignált változatát is meg kell küldeni. Az irattovábbítási idő a határidőbe nem számít bele. A kontrolling-számviteli-pénzügyi szignó megadásának határidejéről külön utasítás rendelkezik (lásd 5.4. pont.).

217

Ha az utasításban foglalt határidőt valamelyik szervezeti egység elmulasztja, annak okát – szükség esetén – megindokolja. 4.5.5. Rendkívüli sürgősség Rendkívül indokolt esetben a jogi szignó 1 munkanapon belüli megadását kérheti a szerződést kötő szervezeti egység. Ilyen esetben a szerződést kötő szervezet felelőssége, hogy az előkészített tervezetet véleményezés céljából elektronikus levélben a Vezető jogtanácsos részére a jogi vélemény kialakítása céljából a lehető legkorábbi időpontban a szükséges dokumentumokkal együtt rendelkezésre bocsássa. A rendkívüli sürgősséget betétlapon külön indokolni kell, indokként csak olyan okok hozhatók fel, melyeknek tényleges gyakorlati hatásuk van, pl. pl. pénzügyi vagy jogi következmény, számviteli, adózási vagy szolgáltatási kötelezettség, stb. Amennyiben a szerződéskötő szervezeti egység a rendkívüli sürgősség megalapozását szolgáló dokumentumokat a Jogi Igazgatóság részére a tervezet szignóra történő megküldésével egyidejűleg nem adja át, vagy azokból egyébként az állapítható meg, hogy a Jogi Igazgatóság rendkívüli eljárása nem indokolt a Jogi Igazgatóság a jogi szignót normál ügymenetben adja meg, vagy amennyiben a szerződéskötő szervezeti egység a rendkívüli sürgősségre vonatkozó álláspontját változatlanul fenntartja, a szignót megtagadhatja. Ez utóbbi esetben jelen utasítás 4.5.3. pontjában meghatározott szabályok irányadók. 4.6. A szerződések megkötése, aláírása A szerződés előkészítési folyamat befejezése után kerülhet sor a szerződés megkötésére, aláírására. A szerződésből legalább két olyan aláírt példányt kell készíteni, melyet a szerződést kötő szervezet szignóval ellátott és kontrolling-számviteli-pénzügyi, valamint jogi szignóval is rendelkezik, ebből az egyik az ügyirati példány, a másikat a 4.8.1 pontnak megfelelően a Jogi Igazgatóság nyilvántartásába kell megküldeni. A szerződéseket és azok valamennyi mellékletét cégszerűen a 3.5. pontban meghatározott módon kell aláírni. A szerződést aláírók nevét és beosztását a szerződésen fel kell tüntetni. Az írásbeli megrendeléssel és visszaigazolással szerződés csak kivételesen, 200 000 Ft értékhatár alatti szerződéseknél, illetve általános szerződési feltételek alkalmazása esetén 500 000 Ft értékhatár alatt jöhet létre. A szerződések teljesítését, a szolgáltatás igénybevételét vagy nyújtását aláírt szerződés hiányában megkezdeni nem lehet. Az ettől eltérő esetekre a jogi szignó megtagadása esetén a 4.5.3. pontban írtak irányadók.

218


4.7 A szerződések számozása A szerződés tervezetet mindig ügyiratba kell helyezni, és a tervezetre rá kell vezetni az ügyirat számát. Ez az ügyiratszám azonosítja végig a szerződéskötési folyamatban a tervezetet, majd később a megkötött szerződést. Szerződés aláírására és kiküldésére szám nélkül nem kerülhet sor. A szerződés módosításokra ugyanez vonatkozik azzal, hogy a szerződés címében vagy a tárgyánál fel kell tüntetni annak a szerződésnek a számát, amelyet módosít, továbbá a módosítás sorszámát (pl. a …. számú szerződés 2. számú módosítása). Kivétel ez alól a 4.6 pontban meghatározott megrendeléssel és visszaigazolással létrejött szerződés, melyek esetén a szerződés száma a megrendelést és visszaigazolást tartalmazó levél száma. 4.8.1. A szerződések nyilvántartása, szerződés management A szerződést kötő szervezeti egységek kötelesek elektronikus nyilvántartást vezetni az általuk kötött szerződésekről a 3. sz. melléklet szerinti adattartalommal. A megkötött szerződések, szerződés módosítások lényeges adatait, a szerződéskötést követően haladéktalanul rögzíteni kell a vonatkozó mindenkor hatályos utasítások (lásd. 5.4, 5.8. pontok) rendelkezései szerint. A szerződéskötő szervezeti egységek a nyilvántartásuk alapján kötelesek eljárni a szerződés teljesítése érdekében, illetve figyelemmel kísérni a szerződés teljesítését. A szerződés kötő szervezeti egységek kötelesek továbbá ellátni a szerződés utógondozását, kezelését a szerződésben biztosított jogok, kötelezettségek szerint pl. opciós jog gyakorlásáról döntés, meghosszabbításról döntés, meghosszabbítás elutasításáról döntés, utófelülvizsgálati eljárás tartása (szerződés management). A szerződéskötő szervezeti egység szerződés management tevékenységét a Jogi Igazgatóság – a szükséges informatikai háttér bevezetése után – támogatja, azzal, hogy ez a szerződés kötő szervezeti egység felelősségét nem érinti. Amennyiben valamely aláírt szerződés tartalmaz olyan később gyakorolható jogokat, később teljesítendő intézkedéseket, amelyek a szerződéskötő szervezeti egységnek nem a szokásos tevékenységébe tartoznak, annak adatait (ügyiratszám, szerződésszám, szerződéskötő felek, szerződés tárgya, a szerződéssel kapcsolatos szükséges intézkedések, megjelölve a szerződés vonatkozó pontját is, szükséges lépés megtételének határideje, ügyintéző jogász) az aláírást követően a Jogi Igazgatóság felviszi a szükséges informatikai háttér bevezetésével a jövőben kialakításra kerülő rendszerbe és megjelöl egy, az intézkedési határidőt kellő idővel megelőző időpontot, majd azt figyelemmel kíséri.

3. szám

Az aláírt szerződés, megrendelés, lehívás, szerződésmódosítás, meghosszabbítás, megszüntetés egy eredeti példányát, a szerződést kötő szervezet az aláírást követően haladéktalanul köteles dokumentáltan megküldeni a Jogi Igazgatóság, Levéltári Csoport részére, függetlenül annak értékétől. Erről a szerződést kötő szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. Kizárólag minden lapján jogi szignóval és a szerződést kötő szignójával ellátott, cégszerűen – a szerződésen olvasható módon megjelölt személy/személyek által - aláírt, dátummal és pecséttel ellátott, számmal és ügyiratszámmal is rendelkező szerződési példány küldhető a nyilvántartásba, a 3. melléklet szerinti, értelemszerűen kitöltött fedlappal és a szignós lap másolatával együtt. Ezek meglétét a Levéltári Csoport ellenőrzi és bármely hiányosság esetén a szerződést a szerződéskötő szervezeti egység részére a hiány soron kívüli pótlása érdekében visszaküldi. A Levéltári Csoport gondoskodik a szerződés és a fedlap scanneléséről a Jogi Igazgatóság részére történő megküldését követően. A szerződések módosításáról és megszüntetéséről szintén tájékoztatni kell a nyilvántartást, annak naprakész állapotban tartása érdekében. A 4.6. pont szerint megrendeléssel és annak visszaigazolásával létrejövő szerződéseket elegendő kéthavonta, közös fedlappal, másolatban megküldeni a nyilvántartásba, feltüntetve a köteg ügyiratszámát, ha azonban azok a BASEWARE rendszerben megtalálhatók, akkor a nyilvántartásba való megküldésük nem szükséges. A jelen pontban foglaltak teljesítésének ellenőrzése érdekében a Jogi Igazgatóság, Levéltári Csoport 2 havonta elektronikus levélben felhívja a főtevékenységi kör vezetőket, hogy nyilatkozzanak, hogy az irányításuk alatt működő szervezeti egységek a megelőző két hónapban milyen szerződéseket kötöttek, és azokat hiánytalanul megküldték-e a Jogi Igazgatóság kezelésében lévő nyilvántartásba. A főtevékenységi kör vezetők az irányításuk alatt működő szervezeti egységek vezetőitől teljességi nyilatkozatot kérnek a beküldött szerződések vonatkozásában, melyeket az esetlegesen még meg nem küldött szerződésekkel együtt továbbítanak a Jogi Igazgatóság, Levéltári Csoport részére. A teljességi nyilatkozat tartalmáért az azt tevő munkajogi felelősséggel tartozik. A szerződés egy példányát, a szerződést kötő szervezeti egység is köteles megőrizni. A Jogi Igazgatóság felelős az érvényben levő szerződések központi nyilvántartásáért, azok előírás szerinti megőrzéséért. A Jogi Igazgatóság a nyilvántartásban szereplő szerződésekről az Igazgatóság Elnöke, az Elnök-vezérigazgató, a Felügyelő Bizottság elnöke részére, illetve a szerződést kötő szervezeti egység részére az általa kötött szerződésekről, valamint belső ellenőri vizsgálat céljából a belső ellenőri szervezet részére – kérésére – másolatot ad ki. A Vezető jogtanácsos engedélyezheti más szervezeti egység részére is másolat kiadását.

3. szám


4.8.2. A szerződések nyilvánosságra hozatala

4.9. A szerződés teljesítése

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2.§-ban leírtak alapján az államháztartás, illetve a Társaság pénzeszközei felhasználásával, államháztartáshoz, Társasághoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait a döntés meghozatalát követő 60 napon belül közzé kell tenni (kivéve nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzések adatai, minősített adatok, államtitokká, szolgálati titokká minősített adatok). A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött – általános forgalmi adó nélkül számított (nettó) – ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő – egy évnél hosszabb időtartamra kötött – szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét a kötelezettség szempontjából egybe kell számítani. A Társaság a törvény hatálya alá tartozó szerződések meghatározott adatait a Társaság honlapján hozza nyilvánosságra.

4.9.1. A szerződés tárgyának teljesítése

A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos, a Társaság közzétételi szabályzatáról szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 26/2012. (V. 04. MÁV Ért. 11.) EVIG utasításban] előírt intézkedéseket a Jogi Igazgatóság a 4.8.1. pontban leírtak szerint nyilvántartásba vétel céljából megküldött szerződések alapján végzi. A szerződések Jogi Igazgatóság részére történő megküldésének, ezáltal a szerződések nyilvántartásba vételének és nyilvánosságra hozatalának elmulasztásáért a szerződést kötő szervezeti egység, a megküldött szerződések nyilvánosságra hozatalával összefüggő intézkedések megtételének elmulasztásáért a Jogi Igazgatóság a felelős.

219

A szerződés tárgya (szerződéses főkötelezettség) azzal teljesül, ha a szerződéses szolgáltatás elfogadásra (átadás-átvételre) jogosult szervezet erre felhatalmazott képviselője igazolja, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatást, megfelelően és hibátlanul teljesítették, mely alapján a szolgáltatás ellenértékéről a számla kiállítható, illetve a kiállított számla kifizethető. A határidő teljesítésének megállapításakor figyelembe kell venni az alábbiakat: – A napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a szerződéskötés napja nem számít bele. – Kezdőnap az a nap, amelyre, a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. – A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. – Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. 4.9.2. Pénzügyi teljesítés Pénzügyi teljesítés alatt nem készpénzes fizetés esetén azt kell érteni, hogy a leigazolt számla vagy egyéb bizonylat alapján a kifizetés megtörténik, és a szerződéses összeg a másik szerződő fél számláján jóváírásra került. A Társaság fizetési kötelezettsége esetén pénzügyi teljesítésnek minősül az is, ha a vételárral a Társaság számlavezető bankja a Társaság számláját megterhelte, vagy a számla vagy bizonylat megfizetésére a fennálló tartozások és követelések összevezetésével kerül sor. Ennek egyik módja a Ptk. szerinti beszámítás. Készpénzes fizetés esetén pedig a pénztárba történő befizetés/pénztárból történő kifizetés tekintendő a pénzügyi teljesítésnek. 4.10. szerződésszegés esetén követendő eljárás Az utasítás ezen pontja csak azokban az esetekben alkalmazandó, amelyekre a Társaság kinnlévőségének kezeléséről szóló mindenkor hatályos utasítás [jelenleg a 2/2011. (I. 28. MÁV Ért. 1.) sz. EVIG utasítás] illetve a vevőminősítésre és kinnlévőség – kezelésre a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot és pályavasúti szolgáltatásokat hálózat-hozzáférési szerződés keretében igénybe vevő, fizetési késedelembe esett vállalkozó vasúti társaságok vonatkozásában követendő eljárási rendről szóló mindenkor hatályos utasítás [jelenleg a 38/2011. (IX.30. MÁV Ért.19.) sz. EVIG utasítás] hatálya nem terjed ki.

220


3. szám

4.10.1. belső egyeztetés

4.11. A szerződésekre vonatkozó különös szabályok

Szerződésszegés esetén a szerződéskötés folyamatában résztvevő szervezeti egységeknek haladéktalanul egyeztetniük kell. A Társasággal szerződő fél szerződésszegése esetén a Társaság igényei érvényesítésének módjáról és mértékéről a szerződéskötésért felelős szervezet vezetője dönt vagy kezdeményezi a DHL szerint illetékes vezető döntését a pénzügyi (számviteli, adózási) és jogi szervezettel egyeztetett álláspont alapján.

4.11.1. Általános szerződési feltételekre (ÁszF) és a mintaszerződésekre vonatkozó különös szabályok

4.10.2. Felszólítás teljesítésre, pert megelőző eljárás A szerződésszegésből származó igény érvényesítése során a szerződéskötésért felelős szervezet a pert megelőző eljárás keretében a 4.10.1. szerinti belső egyeztetésben résztvevő érintett szervezeti egységek jóváhagyásának birtokában írásban felszólítja a szerződést szegő felet a teljesítésre, annak jogi és pénzügyi következményei mellett. Amennyiben a szerződést szegő fél a szerződéssel összefüggésben számlát bocsát ki, a felmondási kérelem benyújtásának elkerülése érdekében a szerződéskötésért felelős szervezet a pert megelőző eljárás keretében – szükség esetén a Jogi Igazgatóság közreműködésével – köteles a számlában szereplő összeget a szerződésszegésre vonatkozó részletes indokolással a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül vitatni, és a számlát ezen határidőn belül a szerződést szegő fél részére visszaküldeni. A pert megelőző eljárás során is törekedni kell arra, hogy a szerződés teljesüljön. Ha attól eredmény várható, egyeztetést kell lefolytatni. A pert megelőző eljárásba be kell vonni a Jogi Igazgatóságot és a Pénzügyi Igazgatóságot. 4.10.3. Megbízás peres eljárás megindítására Amennyiben a pert megelőző eljárás eredménytelen, a szerződést kötő szervezet vezetője, a Jogi Igazgatósággal történő ismételt egyeztetést követően, és annak eredményétől függően, az igények jogi úton történő érvényesítésére írásban megbízást ad peres vagy peren kívüli eljárás megindítására a Jogi Igazgatóságnak, illetve a Vezető jogtanácsos által kijelölt Ügyvédi Irodának/ügyvédnek. A perlési megbízás csak írásban adható ki. A megbízásnak tartalmaznia kell a tények és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy rövid öszszegzését is. A megbízáshoz csatolni kell mindazokat az eredeti okiratokat és bizonylatokat, amelyek a jogi igények érvényesítését megalapozzák.

Az általános szerződési feltételeket és a mintaszerződéseket a szerződéses kapcsolatokban, a Jogi Igazgatóság által elfogadott formában és tartalommal lehet alkalmazni. Amennyiben adott ügycsoportra vonatkozóan van a Társaságon belül elérhető mintaszerződés, a szerződéseket minden esetben az aktuális mintaszerződés alapulvételével kell elkészíteni, és az ügyiratban betétlapon (a DMS rendszer működését követően az ennek megfelelő elektronikus dokumentumon) a szerződéskötő szervezeti egységnek nyilatkoznia kell, hogy melyik mintaszerződést alkalmazta. Az általános szerződési feltételekben szabályozni kell minden, a Társaság gazdasági és jogi érdekeit támogató körülményt és feltételt, amely nem az adott ügylet konkrét jellemzőiről szól, és az adott szerződéstípus esetében alkalmazásuk indokolt. A szerződések létrejönnek a felek által megtett jognyilatkozattal (ajánlatkérés, ajánlat, ajánlat elfogadása), amennyiben ezen jognyilatkozat(ok)ban hivatkoznak az általános szerződési feltételekre, és a jognyilatkozat(ok) tartalmazzák a szerződés létrejöttéhez szükséges valamennyi, az eseti ügyletre vonatkozó lényeges tartalmi elemet. A mintaszerződésekben szabályozni kell minden, a Társaság gazdasági és jogi érdekeit támogató körülményt és feltételt, amely nem az adott ügylet konkrét jellemzőiről szól, és az adott szerződéstípus esetében alkalmazásuk indokolt. Az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetők a Vezető jogtanácsosnál kezdeményezhetik új általános szerződési feltételek vagy mintaszerződések kiadását, továbbá a Vezető jogtanácsos – egyéb tevékenységi kör vezetők kezdeményezése hiányában is – jogosult általános szerződési feltételeket vagy mintaszerződéseket – jogi szignóval ellátva – az érintett szervezetek részére kiadni, melyeket az érintett szervezetek kötelesek alkalmazni. A mintaszerződéseket elektronikus formában kell rendelkezésre bocsátani. A Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság köteles a mintaszerződések elektronikus formában történő Társaságon belüli elérhetőségének biztosítására. A mintaszerződések a DMS rendszer működésének megkezdéséig a T meghajtón érhetők el, a DMS rendszer működését követően pedig a rendszeren belül. A mintaszerződések módosítására, cserélésére kizárólag a Jogi Igazgatóság jogosult saját észlelése, vagy az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetők kezdeményezésére. A Társaság a leányvállalatainak biztosítja a mintaszerződésekhez a hozzáférés lehetőségét.

3. szám


A Jogi Igazgatóság az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetők által kezdeményezett általános szerződési feltételt vagy mintaszerződést az erre irányuló igény beérkezését követő 15 napon belül – bonyolult szerződéstípus esetén 30 napon belül – elkészíti, szükség esetén a kezdeményező szervezeti egység, valamint a pénzügyi szervezet bevonásával. A Jogi Igazgatóság az általános szerződési feltétel vagy mintaszerződés elkészítését abban az esetben jogosult megtagadni, ha az adott ügytípusra nézve ilyen dokumentum már rendelkezésre áll, vagy megítélése szerint az adott ügycsoportra, annak jellegénél, értékénél, gyakoriságánál fogva általános szerződési feltétel vagy mintaszerződés elkészítése nem indokolt. Jogi Igazgatóság álláspontjáról az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetőt írásban értesíti. Az általános szerződési feltételeket valamennyi, a szerződéskötésben érintett szervezeti egységnek jóvá kell hagyni. A Vezető jogtanácsos jogosult a közműszolgáltató szerződéses partner által készített és elfogadásra javasolt szerződést mintaszerződésnek minősíteni. Általános szerződési feltételek vagy mintaszerződések belső utasítással is kiadhatók. Az általános szerződési feltételek vagy mintaszerződés szerinti szerződések előkészítésére és alkalmazásuk elfogadására jelen utasításban rögzített szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános szerződési feltételekkel vagy mintaszerződéssel teljes mértékben megegyező tartalmú szerződések általános szerződési feltételek alkalmazása esetén 500.000 Ft alatt, mintaszerződések esetén 200.000 Ft alatt – amennyiben a vezető jogtanácsos (illetve a vonatkozó belső utasítás) másként nem rendelkezik – jogi szignó nélkül köthetőek meg. A Vezető jogtanácsos (illetve a vonatkozó belső utasítás) jogosult a fentiektől eltérően a mintaszerződések kiadásakor akár alacsonyabb, akár magasabb összegben meghatározni azt a szerződéses értéket, amely felett a jogi szignó megszerzése kötelező a mintaszerződéssel megegyező tartalmú szerződések esetén. A szerződéskötő szervezeti egység kijelölt munkavállalója az ügyiratban felelősséggel nyilatkozik a szerződést aláíró személy felé, hogy a jogi szignó nélkül aláírásra előterjesztett szerződés teljes mértékben megegyező tartalmú – jogi szignóval ellátott –általános szerződési feltételekkel vagy mintaszerződéssel. Az általános szerződési feltételektől vagy mintaszerződéstől eltérő tartalmú szerződéseket minden esetben meg kell küldeni jogi szignóra. Mintaszerződés esetén

221

az ügyiratban a betétlapon (a DMS rendszer működését követően az ennek megfelelő elektronikus dokumentumon) jelezni kell, hogy az adott szerződés mely mintaszerződés alapulvételével készült. A Vezető jogtanácsos által elfogadott, kiadott és alkalmazott általános szerződési feltételek és mintaszerződések felülvizsgálata a Vezető jogtanácsos hatáskörébe tartozik, bármikor jogosult akár saját hatáskörben, akár az MSZSZ szerinti tevékenységi kör vezetője kezdeményezésére azokat módosítani, felülvizsgálni, beleértve a megjelölt értékhatárt is. Az általános szerződési feltételek vagy mintaszerződések alapján szerződést kötő szervezet havonta köteles kimutatást készíteni az ilyen formában megkötött szerződésekről, és ezt a kimutatást kérésre a Jogi Igazgatóság rendelkezésére kell bocsátania. A Vezető jogtanácsos, illetve a Jogi Igazgatóság jogosult ellenőrizni az általános szerződési feltételek és mintaszerződések alkalmazását. Az ellenőrzésben az érintett szerződéskötő szervezeti egység köteles a Jogi Igazgatósággal együttműködni. A Vezető jogtanácsos az ellenőrzés eredményeként a szükséges intézkedéseket megteszi. A Jogi Igazgatóság az általa kiadott általános szerződési feltételekről és mintaszerződésekről nyilvántartást vezet. Az általános szerződési feltételeket a Társaság honlapján (http://www.mav.hu/mav/aszf.php) kell nyilvánosságra hozni. 4.11.2. A személyszállítási szerződésekre vonatkozó különös szabályok: Személyszállítási szerződés akkor jön létre, ha az utas díj fizetése ellenében a menetjegyét megváltotta. Díjmentes utazásra jogosultak esetén a személyszállítási szerződés a vasúti személyszállítási szolgáltatás igénybevételekor keletkezik (ráutaló magatartás). 5.0. HIVATkOzÁsOk, MódOsíTÁsOk, MEGszÜnTETÉsEk 5.1. Az ügyvédi szerződésekre jelen utasításban foglaltakat az ügyvédek megbízásáról a, szakmai felügyeletéről és az ügyvédi teljesítés igazolásáról szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 21/2011. (VI. 17. MÁV Ért. 14.) EVIG számú utasításban] foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 5.2. A szakértői szerződésekre jelen utasításban foglaltakat a szakértői szerződésekről szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg 26/2007. (IX.14. MÁV Ért. 31.) VIG sz. utasítás 2. számú módosításáról szóló 20/2009 (III.13. MÁV Ért. 9.) VIG számú utasításban

222


(egységes szerkezetben)] foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 5.3. A Kbt. hatálya alá tartozó szerződések megkötésénél figyelembe kell venni A Társaság Közbeszerzési Szabályzatáról szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 32/2010. (MÁV. Ért. 18.) Elnök-vezérigazgatói utasításban] foglaltakat. 5.4. A szerződéskötések során a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól szóló mindenkor hatályos utasítás [jelenleg a 4/2010. (I.29. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. utasítás] rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. 5.5. A szerződésekkel összefüggő iratkezelési, ügyintézési feladatokra a MÁV Zrt. ügyviteli utasításáról szóló mindenkor hatályos utasítás [jelenleg a 24/2003. (XII. 19. MÁV Ért. 51.) VIG. sz. utasítás 3. számú módosításáról szóló 41/2008 (XII.23. MÁV Ért. 31.) VIG számú utasítás (egységes szerkezetben)] vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 5.6. A cégjegyzési jog részletes szabályairól a cégképviselet, a cégjegyzési jog, a bankszámla feletti rendelkezési jog, valamint a jogi képviselet rendjéről szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a módosított 1/2010. (MÁV. Ért. 1.) Elnök-vezérigazgatói utasítás] rendelkezik. 5.7. A Társaságtól nem független vállalkozással kötött szerződések esetén a szerződés megkötésekor el kell készíteni a kapcsolt vállalkozások közötti alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 3/2012. (III.26. MÁV Ért. 10.) GÁVIGH számú utasítás] szerint a teljes ár nyilvántartást. 5.8. A szerződések nyilvántartására vonatkozóan rendelkezéseket tartalmaz a számviteli szervezet átszervezése miatt bekövetkező, a számviteli folyamatokat érintő változásokról szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 4/2010. (MÁV. Ért. 11.) GÁVIGH sz. utasítás]. 5.9. Az alapítói, Igazgatósági és Elnök-vezérigazgatói döntések esetén az előterjesztések rendjéről szóló mindenkor hatályos utasításban [jelenleg a 33/2011. EVIG sz. utasítás] rendelkezéseit is alkalmazni kell 5.10. A 2011. június 1-jén kiadott 880/T/2011. sz. EVIG munkautasításban foglaltakat a jelen utasításban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. szám

6.0. HATÁLybALÉPÉs Jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit értelemszerűen a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. 7.0. MELLÉkLET 1.sz. melléklet Szerződések bevezető szövegének mintája 2.sz. melléklet Kísérőlap egyéb, vevői illetve szállítói szerződés körébe nem tartozó szerződéshez 3.sz. melléklet Fedlap a szerződések nyilvántartásba való megküldéséhez 4. sz. melléklet A DMS rendszeren belül történő szerződéskötés folyamatábrája és annak leírása Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

3. szám


223

1. sz. melléklet

224


3. szám

2. sz. melléklet

3. szám


225

3. sz. melléklet

226


3. szám

4/a. sz. melléklet

3. szám


227

4/b. sz. melléklet

228


3. szám

3. szám


229

230


3. szám

3. szám


8/2013. (I. 25. MÁV Ért.3.) EVIG szÁMú Elnök-VEzÉrIGazGatóI utasítÁs az IdEGEn fElEk rÉszÉrE törtÉnő EnErGIaszolGÁltatÁs És toVÁbbadÁs EljÁrÁsI rEndjÉnEk szabÁlyozÁsÁról. 1. az utasítÁs CÉlja A Társaság. tulajdonát képező mért fogyasztói hálózatról az idegen felek részére történő  villamos energia,  hőenergia továbbadása, illetőleg szolgáltatása (időközben működési és szervezeti változások módosulása) esetén követendő egységes eljárás szabályozása. [a 2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról (továbbiakban VET), a 2008. évi XL törvény a földgázellátásról (továbbiakban GET), a 2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról (továbbiakba Távhő törvény), a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VET. Vhr.), a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet, valamint a 9/2009(I.30.MÁV Értesítő 4.)VIG Utasítás „Az ingatlanok bérbeadásának rendje ” (továbbiakban Bérleti utasítás) szerint.] 2. HatÁly És fElElőssÉG MEGHatÁrozÁsa 2.1. az utasítás hatálya 2.1.1. személyi hatály Az utasítás személyi hatálya a Társaság valamennyi szervezeti egységére, illetőleg azokon belül az 1. pontban felsorolt energiák továbbadásában (szolgáltatásában) közreműködő valamennyi munkavállalójára kiterjed. Az utasítás hatálya nem terjed ki a vasúti közlekedésről szóló 2005.évi CLXXXIII. törvény 54.§ (4) és a 3. számú melléklet III a) pontja szerinti vontatási, továbbá előfűtési előhűtési célra nyújtott energia szolgáltatás elszámolási eljárásrendjére. 2.1.2. tárgyi hatály Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed az 1. pontban felsorolt energiáknak idegen felek részére történő továbbadásával (szolgáltatásával) összefüggésben  kiépítésre kerülő csatlakozási pontok kialakításának,  a szerződések megkötésének és ezzel együtt a csatlakozási engedélyek kiadásának,

231

 a szolgáltatási (továbbadási) díjak megállapításának,  a számla kibocsátásnak a szabályozására. 2.1.3. Időbeli hatály Jelen utasítás a MÁV Értesítőben történő közzététele napján lép hatályba és visszavonásig hatályos. 2.2. az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság Központi Energiagazdálkodás (KE) a felelős. 3. foGalMak MEGHatÁrozÁsa Az utasítás alkalmazásában a) Társaság: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság b) idegen fél: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, mindezek között értve a MÁV alapítású Zrt-ék, és Kft-ket is, aki/amely a Társaság tulajdonát képező mért fogyasztói hálózatról energiát vételez. c) csatlakozási pont: a Társaság tulajdonát képező mért fogyasztói hálózat azon pontja, amelyen keresztül a MÁV az idegen fél részére az energiát átadja. A csatlakozási pont egyben a fogyasztói berendezések (hálózat) tulajdoni határa is lehet. d) továbbadási szerződés: a Társaság által megkötött szerződés, amelynek birtokában az idegen fél a csatlakozási ponton keresztül meghatározott feltételekkel a Társaság mért fogyasztói (szállító- és elosztó) hálózatáról energiát vételez. f) ideiglenes csatlakozási engedély: esetenkénti, rövid időtartamú energia vételezésre feljogosító engedély. Érvényessége legfeljebb 30 naptári napra terjedhet ki. Indokolt esetben további két alkalommal 30-30 napra meghosszabbítható. g) energia továbbadás: az a tevékenység, amelynek során a Társaság a közüzemi szolgáltató(k)tól, vagy energiakereskedőktől / VET , GET és Távhő törvényben előírtak szerint / megvásárolt energia egy részét a saját tulajdonát képező mért fogyasztói hálózaton, magánvezetéken keresztül térítés ellenében a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével és betartásával a vele szerződéses viszonyba kerülő idegen fél részére átadja, valamint a saját előállítású hőenergiát továbbadja.

232


h) lakossági fogyasztó: egy fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás bérlője, aki a Társaság tulajdonát képező mért fogyasztói / VET , és Távhő törvényben előírtak szerint / hálózatról történő energia vételezés céljából a Társasággal (vagy közvetlenül egyetemes szolgáltatóval, kereskedővel) energia továbbadási (szolgáltatási) szerződést kötött, vagy köt. i) fajlagos hálózat fenntartási díj: a Társaság tulajdonát képező mért villamos energia elosztóhálózat éves teljes karbantartási és üzemeltetési költségének a Társaság által vásárolt villamos energia egységnyi mennyiségére (1 kWh) vetített hányada (Ft/kWh). Megállapítása évente egy alkalommal (legkésőbb a tárgyév március 31.-ig) történik. j) rendelkezésre állási díj: a fajlagos hálózat fenntartási díj, valamint az idegen fél által a Társaság mért fogyasztói hálózatáról vételezett villamos energia mennyiségének a szorzata. Érvényesítése számlázási időszakonként történik. A rendelkezésre állási díj lakossági fogyasztó felé nem számlázható. k) Fajlagos beszerzési és szétosztási díj: a vezetékes energiahordozók közvetített szolgáltatáson kívüli, a beszerzés és szétosztás kapcsán felmerült költségek és a beszerzett energiahordozók hőegyenértékében kifejezett hányadosa (Ft/MJ). Megállapítása évente egy alkalommal, az éves Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság Központi Energiagazdálkodás költségterve, valamint a kereskedelmi szerződésben lekötött mennyiségek alapján (legkésőbb tárgyév március 31-ig) történik. l) Továbbadási díj: a beszerzési és szétosztási költségek fedezésére szolgáló díj. Számítása: a fajlagos beszerzési és szétosztási díj szorozva a számlázási időszak alatt elfogyasztott vezetékes energiahordozók hőegyenértékében kifejezett értékével (Ft). A továbbadási díj kiszámlázásának jogszerűségét az energiahordozó, vevő felé történő átadása (elfogyasztása) önmagában igazolja. m) Az energiaszolgáltatás díjai: A kereskedői és a rendszerhasználati számlákból számított díjak. Részletesen lásd jelen utasítás 4.8.7 pontját. Értelmezési rendelkezések vonatkozásában:

a

villamos

energia

Felhasználási hely: egy vagy több csatlakozási ponton keresztül ellátott, összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja; Továbbadó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez;

3. szám

Kisfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózat; Közcélú hálózat: olyan átviteli vagy elosztó hálózat, amely szükséges a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez; Középfeszültségű hálózat: az 1 kV-nál nagyobb és legfeljebb 35 kV névleges feszültségű hálózat; Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsoló berendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál; Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik; Továbbadás: a Továbbadó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére; Üzemi hiba: azon nem tervezett üzemi esemény, amely a villamosenergia-termelés, -átvitel vagy -elosztás tervszerű üzemmenetében nem szándékolt változást eredményez; Vételező: aki a Továbbadótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak; Értelmezési rendelkezések a hőenergia vonatkozásában: Egybefüggő telephely: a gázfelhasználó(k) tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, , ahol a gázfelhasználók felhasználói berendezése(i), és a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), a gázmérőhely(ek) vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka.

3. szám


Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a GET szerinti egyéb gázfajtákat is. Korlátozás: földgázellátási zavar esetén az egyes korlátozási kategóriákba besorolt felhasználók gázfogyasztásának csökkentése vagy megszüntetése annak érdekében, hogy az együttműködő földgázrendszeren vagy annak egy részén a hidraulikai egyensúly helyreálljon, és fenntartható legyen. Lekötött kapacitás: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra a rendszerhasználó kapacitás lekötési szerződéssel leköt, és amely a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt energia egységben kifejezett két kapacitásértékkel – kiadási ponti és forrásoldali kapacitásigénnyel – szerepel a rendszerüzemeltető nyilvántartásában. Nominálás: a rendszerhasználó által a betáplálási és kiadási pontokra - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - igénybe venni tervezett kapacitás, valamint a szállítási, elosztási, tárolási feladat gáznapra történő megadása. Rendszerhasználó: aki a szállító- vagy az elosztóvezetékbe, valamint a földgáztárolóba kapacitáslekötési szerződés alapján földgázt betáplál, valamint abból földgázt vételez. Vételező: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó. Továbbadó: aki földgázt a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából közcélú hálózatról vagy telephelyi vezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez; Továbbadás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók (Vételezők) ellátásának biztosítása. Teljesítmény: a felhasználók időegységre eső gázfogyasztása, gázfelhasználása.

233

Újranominálás: a gáznapra vonatkozó nominálásnak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban rögzített eljárási rend szerint történő módosítása. Üzemzavar: minden olyan a földgáz termelését, tárolását, szállítását, elosztását korlátozó vagy megszüntető esemény, amelynek oka az együttműködő földgázrendszer normál üzemmenettől eltérő olyan működése, amelynek következménye veszélyeztetés vagy földgázellátási zavar, és amely egy vagy több felhasználó földgázellátásának szünetelését okozza. Távhőfelhasználási hely: a Továbbadó tulajdonában lévő, a közüzemi szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető; Távhőfelhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhő felhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó: Lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa; Egyéb felhasználó: a nem lakóépület vagy nem vegyes célra használt épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa; 4. az utasítÁs lEírÁsa 4.1. Villamos energia továbbadása 4.1.1. A Társaság tulajdonát képező mért fogyasztói hálózatról villamos energiát továbbadni csak a Társaság területén (egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül) továbbadási szerződésben rögzített módon szabad. A szerződést csak a Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság Központi Energiagazdálkodás (KE) kötheti meg, az energiavételezés csak ezután történhet meg. 4.1.2. A továbbadott villamos energia mennyiségét minden lehetséges esetben mérni kell. Ettől eltérő megoldást alkalmazni a KE vezetőjének hozzájárulásával és engedélyével szabad.

234


4.1.3. Társaság tulajdonát képező mért fogyasztói hálózatról villamos energiát vételező idegen fél az erre irányuló kérelmét a MÁV Vagyonkezelő Zrt., valamint a KE részére köteles benyújtani. Az Igénylésnek tartalmaznia kell: a) az igénylő pontos megnevezését és címét, számlázási címét, adószámot, valamint egyéb elérhetőségeit (telefonszám,fax-szám, e-mail cím ) b) a vételezési hely (csatlakozási pont) megjelölését is tartalmazó vázlat helyszínrajzot, c) az igényelt villamos teljesítményt (kW-ban), d) a felhasználni kívánt villamos energia havi – becsült – mennyiségét (kWh-ban), e) az igényelt villamos energia esetében a feszültségszintet és a fázisszámot f) az igénylő számlavezető pénzintézetének nevét valamint számla számát. 4.1.4. A KE a benyújtott kérelmet az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység (IGI ISZE), valamint a Pályavasúti Üzemeltetés Távközlés és Erősáramú Biztosítóberendezési Osztály (PVÜ TEB) bevonásával köteles a beérkezéstől számított 30 napon belül megvizsgálni. A felülvizsgálat során különös figyelmet kell fordítani: a) az igényelt teljesítmény biztosításának lehetőségére, gazdaságosságára, b) a csatlakozási pont kiépíthetőségének módjára, ezen belül elsősorban a mérés megvalósíthatóságára és c) a fázisjavításra 4.1.5. A kérelemben foglaltak teljesíthetősége esetén a KE a MÁV Vagyonkezelő Zrt. útján az 1.sz. mellékletben foglaltak szerinti módon köteles értesíteni a kérelmezőt a csatlakozási pont kiépítésének feltételeiről, valamint az esetleges kiviteli tervdokumentáció felülvizsgálatát végző MÁV szervezeti egység TEB Erősáramú Alosztály megnevezéséről és elérhetőségéről. 4.1.6.. A megfelelő módon benyújtott kiviteli tervdokumentáció jóváhagyását követően a KE a 7.sz. mellékletben foglaltak szerint eljárva villamos energia továbbadási szerződést köt a kérelmezővel. A szerződés egy példányát a KE köteles eljuttatni a számlázást végző Ingatlan Könyvelés részére, egy példányt a MÁV Vagyonkezelő Zrt-hez, egy másolati példányt IGI ISZEhez (aki elrendeli a mérőóra havi rendszeres leolvasását) valamint egy másolati példányt a Pályavasúti Üzemeltetés (PÜ) TEB részére. 4.1.7. A megkötött energia továbbadási szerződést egyidejűleg csatlakozási engedélynek kell minősíteni. A Társaság a teljesítményt Vételező részére kizárólag csak a villamos energia továbbadási szerződés hatálya alatt biztosítja. 4.1.8. Amennyiben a vételező a Társaság magánvezetékén keresztül mint Felhasználó vételez villamos energiát, úgy vele a VET szerinti Magánvezeték használati szerződést kell kötni. A szerződés azonos az utasításban található Villamos energia továbbadási (szolgáltatási) szerződéssel.

3. szám

4.1.9. A 7. sz melléklet szerinti továbbadási szerződést megkötni (a csatlakozási engedélyt kiadni) csak az esetben szabad, ha az igénylő (idegen fél) a szükséges esetben a 4.1.10. pontban meghatározottak szerint a hálózatfejlesztési hozzájárulás (csatlakozási díj) összegének befizetését vagy átutalását megbízható és utólag is ellenőrizhető módon (készpénz-átutalási megbízás, GIR adat) igazolja. 4.1.10.Amennyiben az idegen fél teljesítmény igényének kielégítése a Társaság csatlakozási pontján meglévő rendelkezésre álló teljesítményen belül nem biztosítható, úgy a csatlakozási engedély – amennyiben a teljesítmény növelésének műszaki-technikai akadálya nincs – a KE vezetőjének jóváhagyásával adható ki. Az ilyen esetekre jellemző hálózatfejlesztési hozzájárulás (csatlakozási díj) és a bővítés valamennyi költségét az igénylőre át kell hárítani. A hálózatfejlesztési hozzájárulás költségéről a Társaság az 1. sz. melléklet alapján előzetesen tájékoztatja az igénylőt. A hálózatfejlesztési hozzájárulás (csatlakozási díj) kiszámlázása a KE értesítése alapján az Ingatlan Könyvelés feladata. A csatlakozási engedély kiadásakor figyelembe kell venni, hogy a teljesítmény növelés hatására az energia ellátás továbbra is gazdaságos legyen. Azaz a teljesítmény bővítés hatására fellépő többlet rendszerhasználati díj a Társaság részére az adott csatlakozási pontra vonatkozó egységárat nem növelheti. A hálózatfejlesztési díj (csatlakozási díj) fizetésének mértékével kapcsolatban a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 76/2011. (XII. 21.) NFM rendelet előírásait kell figyelembe venni a területi Elosztó Műszaki, Pénzügyi Feltételeinek megfelelően. Amennyiben a Bérlő közvetlenül kíván a közcélú hálózatra csatlakozni, a Vezetékjogi nyilatkozatot az Társaság nevében a MÁV Vagyonkezelő Zrt., míg a műszaki hozzájárulást a Pályavasúti Üzemeltetés TEB Főosztály adja meg. 4.1.11. A hálózatfejlesztési hozzájárulás költségének áthárítása a lekötött teljesítmény növelésével egy időben történhet meg. 4.1.12. Az idegen fél a Társaságtól vásárolt villamos energiát további személy(ek), idegen felek részére nem adhatja tovább. 4.1.13. A Továbbadó – helyileg a területileg illetékes Társaság Pályavasúti Üzemeltetés TEB. Erősáramú Alosztálynál -, mint a Magánvezeték üzemeltetője a VET. Vhr. ide vonatkozó pontja alapján Üzemviteli naplót vezet a Vételezőt érintő üzemszünetekről, hálózati kiesésekről, üzemzavarokról és észlelt feszültségingadozásokról. A Vételező az Üzemviteli naplóba – a Továbbadóhoz a tervezett betekintést 72 órával megelőző előzetes bejelentés alapján – betekinthet, arról másolatot vagy kivonatot kérhet, ill. az előbbi eseményekről, az Üzemviteli napló adatainak kiértékeléséről a Továbbadótól tájékoztatást kérhet, továbbá az Üzemviteli naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását feltüntetheti.

3. szám


4.1.14. Jogvita rendezése A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell. 4.2. Hőenergia szolgáltatás és továbbadás 4.2.1. Bármely hőenergia szolgáltatótól vásárolt, vagy a Társaság által megtermelt hőenergiát idegen fél részére továbbadni csak a továbbadási szerződésben rögzített módon lehetséges. 4.2.2. A Társaság tulajdonát képező mért fogyasztói hálózatról hőenergiát vételezni kívánó idegen fél az erre irányuló kérelmét a KE-hoz, vagy a MÁV Vagyonkezelő Zrt-hez köteles benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a 4.1.3.a), b), f) pontokban leírtakon túlmenően a) a vételezni kívánt hőhordozó közeg megjelölését, b) az igényelt hőteljesítményt (kW-ban, fűtött lm³-ben) c) a téli és a nyári időszak csúcsidei tervezett legnagyobb órás felhasználását (GJ/ó), az elvárt belső hőmérséklet, a helyiség használók létszámát, és a használatában lévő berendezések teljesítményét, d) a vételezni kívánt havi – becsült – hőenergia mennyiségét (GJ-ban). 4.2.3. A benyújtott kérelemben foglaltakat a KE köteles az IGI ISZE bevonásával a beérkezéstől számított 30 napon belül megvizsgálni. A vizsgálat során különös figyelmet kell fordítani az igényelt hő teljesítmény biztosításának lehetőségére, valamint a csatlakozási pont kiépíthetőségének módjára, ezen belül elsősorban a mérés megvalósíthatóságára. Amennyiben a benyújtott kérelemben foglaltak teljesíthetők, úgy arról a kérelmezőt a KE a MÁV Vagyonkezelő Zrt útján az .1.sz. melléklet szerinti minta felhasználásával köteles értesíteni. 4.2.4. Az 1. számú mellékletben megjelölt kiviteli tervek felülvizsgálata az IGI ISZE feladata. 4.2.5. A megfelelő módon benyújtott kiviteli tervdokumentáció jóváhagyását követően a KE a 6. számú mellékletben foglaltak szerint eljárva hő energia továbbadási szerződést köt a kérelmezővel. A szerződés egy példányát a KE köteles eljuttatni a számlázást végző Ingatlan Könyvelés részére, egy példányt pedig a MÁV Vagyonkezelő Zrt-hez, valamint egy másolati példányt IGI ISZE-hez aki elrendeli a mérőóra havi rendszeres leolvasását. 4.2.6. A megkötött hőenergia továbbadási szerződést egyidejűleg csatlakozási engedélynek is kell minősíteni.

235

4.2.7. A 6. sz melléklet szerinti továbbadási szerződést megkötni (a csatlakozási engedélyt kiadni) csak az esetben szabad, ha az igénylő (idegen fél) szükséges esetben a hálózatfejlesztési hozzájárulás (csatlakozási díj) öszszegének befizetését vagy átutalását megbízható és utólag is ellenőrizhető módon igazolja. A hálózatfejlesztési hozzájárulás (csatlakozási díj) kiszámlázása a KE értesítése alapján az Ingatlan Könyvelés feladata a 4.2.3. pont illetve az 1. számú melléklet szerint. 4.2.8. A 4.2.1. – 4.2.7. pontok szerinti eljárást kell lefolytatni akkor is, ha a hőenergia szolgáltatása a Társaság tulajdonát képező, vagy más tulajdonában lévő, de kizárólagosan a Társaság létesítményeit ellátó hőtermelő berendezésben megtermel hőenergia egy részének bármely idegen fél részére történő átadásával (szolgáltatásával) jár. 4.2.9. A fűtési célra felhasznált gáz továbbadása is hőszolgáltatási szerződés keretében történik. A még érvényes, meglévő gázenergia továbbadási szerződéseket, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyintézést a hőenergia továbbadásra vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével kell kezelni. 4.2.10. Az idegen fél a Társaságtól vásárolt hőenergiát további személy(ek) részére nem adhatja tovább. 4.3. Árvetés készítése 4.3.1.Hődíj A hődíj fűtési rendszerenként külön-külön, a KE területi főenergetikusa által kerül megállapításra, melyet a KE vezetője hagy jóvá. A hődíj kiszámítási módjai: a) a csatlakozási ponton jelentkező éves gázdíj, biztonsági készletezési díj, fogyasztás arányos rendszerhasználati díj és az energia adó összes költsége, fűtött légm³-re és GJ-ra számított értéke. (Ft/lm³/év, Ft/GJ) b) vásárolt hő továbbadása esetén a vásárolt hő hődíja. (Ft/GJ) c) Hőenergia átalány esetén történő továbbadásakor figyelembe veendő éves hőigény 330-350 MJ/lm³. 4.3.2. Fűtési alapdíj A fűtési kapacitásdíj vagy alapdíj fűtési rendszerenként külön-külön, a KE területi főenergetikusa által kerül megállapításra, melyet a KE vezetője hagy jóvá. A fűtési kapacitásdíj kiszámításának módja: a) a hőtermelésre használt földgáz kapacitás díja vagy alapdíja a Továbbadó rendelkezésre álló teljesítményére, vagy fogyasztás arányosan jutó hányada. (Ft/lm³/év, Ft/m3/óra/év Ft/MW/év) b) vásárolt hő továbbadása esetén a vásárolt hő alap vagy teljesítménydíj a Továbbadó rendelkezésre álló teljesítményére, vagy fogyasztás arányosan jutó hányada. (Ft/lm³/év, Ft/MW/év) 4.3.3. Használati melegvíz vízmelegítési díj meghatározása.

236


A használati melegvíz vízmelegítési díjának meghatározása fűtési rendszerenként külön-külön, a KE területi főenergetikusa által kerül megállapításra, melyet a KE vezetője hagy jóvá. A használati melegvíz vízmelegítési díjának számítása: a) a használati melegvíz termelésre felhasznált földgáz összes díja az előállított használati melegvíz m³-re és GJ-ra számított értéke. (Ft/m³, Ft/GJ) b) termelt melegvíz hőtartalma 0,2 GJ/m³ c) vásárolt használati melegvíz továbbadása esetén a vásárolt melegvíz díja a Továbbadó fogyasztására arányosan jutó hányada. 4.3.4. A hődíj, a kapacitásdíj (alapdíj) és a vezetékes energiahordozó továbbadási díj éves díj. Az éves díj számlázása a fűtési idényben történik. A fűtési idény 6 hónap. A november, december, január, február, március teljes hónap, míg október és április fél hónapként kerül megállapításra. A fogyasztó külön kérésére a számlázás havonta is történhet a szerződésben foglaltak szerint. 4.4. Ideiglenes villamos energia csatlakozási engedély Idény-jelleggel, vagy csak rövid időtartammal jelentkező igények kielégítésére ideiglenes csatlakozási engedély is kiadható. Az ilyen engedély kiadása a 9. számú melléklet szerinti minta alkalmazásával – a fentiekhez hasonló módon – a területileg illetékes MÁV egységek (IGI ISZE, PÜ TEB) esetleges közreműködésével a KE hatáskörébe tartozik. 4.4.1. Az ideiglenes csatlakozási engedély egy igénylő részére egy adott csatlakozási ponton maximum 30 napra adható ki, amely évente legfeljebb két alkalommal, 30-30 nappal meghosszabbítható. 4.4.2. Az ideiglenes csatlakozási engedély érvényességének lejártakor a csatlakozási pont felett területi felügyeletet gyakorló (üzemeltető) szolgálati főnökség vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az idegen fél a villamos energia vételezést befejezze. Ezzel egyidejűleg az IGI ISZE területileg illetékes szervezeti egysége köteles a fogyasztásmérő állásának leolvasásáról gondoskodni és az így megállapított villamos energia fogyasztást írásban, 5 munkanapon belül, az Ingatlan Könyvelés részére jelenteni. 4.4.3. Ideiglenes csatlakozási engedély kiadásakor a Társaság energiaellátó hálózatra csatlakozás esetén kauciót nem kell alkalmazni. 4.5. Energia továbbadás lakossági fogyasztó részére 4.5.1. Lakás célú ingatlan vonatkozásában magánszemély számára történő energia továbbadás esetén az üzemeltetési költség, rendelkezésre állási díj (hálózat fenntartási díj és továbbadási díj) nem számlázható, mivel a tulajdonosnak a közmű ellátást a lakó részére biztosítani kell.

3. szám

4.5.2. A lakó, magánszemély részére a villamos energia továbbadása esetén kiállított számlának az alábbi díjakat megbontva kell tartalmaznia: 1. energia díj 2. rendszerhasználati díjak 3. pénzeszközök, adók 4.5.3. Lakás célú, Társaság energiaellátó hálózatra csatlakozó ingatlan esetén az ingatlanra vonatkozó bérleti szerződésben megjelölt óvadék/kaució összege biztosítékul szolgál az energia továbbadási szerződésben szereplő fizetési kötelezettségek 15 napot meghaladó elmulasztása esetére is. 4.5.4. Lakás célú ingatlanra vonatkozóan a 10. és 11. számú melléklet szerinti energia továbbadási szerződéseket kell alkalmazni. A kiszámlázásnál az előző évi fogyasztás 1/12-e kerül számlázásra havonta, év végén elszámoló számla készül a tényleges fogyasztás alapján. Új bérlővel történő szerződés kötéskor a számlázandó havi fogyasztást a BLI KE határozza meg, és a szerződés „ Díjtételek” mellékletében feltünteti. 4.5.5. Lakás célú ingatlanok esetén a kiszámlázásnál alkalmazott Lakbér program kialakításának megfelelően a közüzemi díjak továbbszámlázása a lakbérrel együtt történik, a kapcsolódó lakásbérleti szerződés szerint. 4.6. különös esetek eljárási rendje 4.6.1. Nem kell külön csatlakozási hozzájárulást kiadni akkor, ha az építmény vagy üzletrész fogyasztásának önálló mérése nem megoldható, vagy az ingatlanhasználat jellege nem indokolja (pl. irodahelyiség), így az általános ingatlanhasználathoz kötődő összes közüzemi fogyasztás költségét a bérleti szerződésben meghatározott kezelési díj tartalmazza. Ez esetben a bérleményben technológiai felhasználás nem lehet. 4.6.2. Amennyiben a mérés műszaki-technikai okok miatt nem valósítható meg, vagy a mérőhely kialakítása gazdaságilag nem indokolt, és az ingatlanhasználathoz tartozó fogyasztás jól elkülöníthető, a havi átalányfogyasztás szerinti elszámolás is alkalmazható. Az átalány fogyasztás mértékének megállapítása a beépített fogyasztói berendezések teljesítménye és várható havi üzemideje alapján KE feladata. 4.6.3. Fogyasztásmérő meghibásodás esetén követendő eljárás Az energia továbbadási szerződésben leírtak szerint Vételező köteles a mérőberendezés meghibásodását a Társaságnak a meghibásodást követő 24 órán belül jelezni. Továbbadó köteles a Vételező kérésére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 nap alatt, a kifogásolt fogyasztásmérő-berendezés működését hitelesítő ellenőrző fogyasztásmérő-berendezéssel, vagy egyéb módon ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő-berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt túllépi, köteles a mérőóra tulajdonosa azt kicseréltetni. Az ellenőrzés költsége minden esetben a Vételezőt terheli.

3. szám


Amennyiben a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely része műszaki vizsgálattal igazoltan hibásan mér, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodás bejelentését követően a meghibásodott készüléket soron kívül a fentiekben leírt módon meg kell vizsgálni, a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ha a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely része hibás működése a rendelkezésre álló műszaki adatok és a műszaki vizsgálat alapján megállapítható, a megállapítást rögzítő jegyzőkönyv alapján számlával egy tekintet alá eső okirat kerül kiállításra. A meghibásodás bejelentését megelőzően kiállított utolsó számla és a fogyasztásmérő kicserélése vagy kijavítása közötti időszakra az elszámolás alapját az energia továbbadási szerződésben meghatározott módon számított 1 havi átlag képezi. A fogyasztásmérő vizsgálatáról, valamint a fogyasztásmérő kijavításáról vagy cseréjéről illetve a megállapításokat is tartalmazó jegyzőkönyvet a Vételező és Továbbadó egyaránt aláírásával látja el. A jegyzőkönyveket a Továbbadó a kiállítástól számított 3 munkanapon belül eljuttatja az Ingatlan Könyvelés részére. 4.7. Árkalkuláció készítése 4.7.1. Energia továbbadás (szolgáltatás) esetében a tovább adott energiadíj, rendelkezésre állási díj, továbbadási díj megállapítása során a KE–nak a mindenkori üzleti elvárásoknak megfelelően kell eljárni. Ezen díjakról az Ingatlan Könyvelést minden év január 31-ig tájékoztatni kell. Ezzel együtt az energia továbbadási (szolgáltatási), illetve bérleti szerződésekben – szükségszerű módosításokra történő utalással mindenkor biztosítani kell a hatósági, vagy szolgáltatási díjak változásának a fogyasztó (bérlő) felé történő továbbhárításának lehetőségét. 4.7.2. A szükséges árkalkulációt a villamos rendelkezésre állási díj esetében a PÜ TEB végzi el. A továbbadási díj kalkulációját a KE a saját adatai alapján végzi el. 4.8. Villamos energia díjának számlázása 4.8.1. Az idegen felek által elfogyasztott (továbbadott, vagy szolgáltatott) energia mennyiségeket a fogyasztásmérőknek a tárgyhónap utolsó öt napjában történő leolvasásával az IGI ISZE megbízott területi szervezeti egységek, valamint (például a Bp. 10 kV-os hálózat esetén) a TEB alosztály kötelesek rögzíteni és írásban 5 munkanapon belül (legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10-ig) az Ingatlan Könyvelés részére jelenteni. 4.8.2. Az Ingatlan Könyvelés a számlákat a jogszabályi előírások szerint, - figyelembe véve a Társaság felsorolt belső utasításaiban (43/2012. VIII.17. MÁV Ért.19., 8/2012. IX.07. MÁV.Ért.21., 31/2012. V.25. MÁV

237

Ért.13., 30/2012. V.25. MÁV Ért.13.) előírtakat -, a szerződésben rögzített számlázási feltételeknek megfelelően állítja ki. 4.8.3. A villamos energia díjára és megfizetésére a Bérleti utasítás 4.3.7. pontjaiban foglaltak az irányadóak. 4.8.4. Kaució (Óvadék) A bérleti utasítás 2.sz. melléklete, Bérleti szerződés szerint „A kaució mértékének a mindenkori, a felek által megállapodott, 2-6 havi bruttó Bérleti, Ingatlankezelési , valamint hozzáadott becsült Közüzemi díjnak az öszszegével kell megegyeznie. „…bérbeadó jogosult az óvadék összegéből a szerződés előírt fizetési kötelezettségének elmulasztásából eredő tartozásait kiegyenlíteni . (Bérleti díj, Ingatlankezelési díj, Közüzemi díj, egyéb fizetendő díjak, ellenértékek, bérlőt terhelő kártérítési, megtérítési kötelezettség stb.) Az Ingatlan Könyvelés a kaució összegének az óvadéki számlán történő jóváírásáról, a jóváírást követő 3 napon belül köteles írásban értesíteni a MÁV Vagyonkezelő Zrt-t.” A közüzemi szolgáltatások és azok díjának biztosítékára vonatkozóan a bérleti utasításban, és a Bérleti szerződésben leírtak az irányadók. Az energia továbbadási szerződésre vonatkozóan amennyiben az energia továbbadás bérleti szerződéshez kapcsolódik, a bérleti szerződésben megjelölt óvadék/kaució összege biztosítékul szolgál az energia továbbadási szerződésben szereplő fizetési kötelezettségek 15 napot meghaladó elmulasztása esetére is. Ez esetben külön kaució megállapítása nem szükséges. Amennyiben az energia továbbadás nem ingatlan bérleti szerződéshez kapcsolódik kaució megállapítása szükséges. Alkalmazása a fentiek, illetve a mellékletben található energia továbbadási szerződésben meghatározottak szerint történik. 4.8.5. A szerződések létrejötte, megszűnése esetén a MÁV Vagyonkezelő Zrt. értesítése (ingatlan bérleti szerződés, ingatlan visszavételi jegyzőkönyv) alapján a KE-nak tájékoztatni kell az Ingatlan Könyvelést a változásokról (számlázás, törzsadat módosítás). 4.8.6. A villamos energia továbbadása esetén a Társaság a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a Szolgáltatótól a MÁV Zrt. részére beérkező számla kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig számlát készít és azt eljuttatja a Vételezőhöz.. A kiállított számlának az alábbi díjakat megbontva kell tartalmaznia: 1. energia díj 2. rendszerhasználati díjak 3. pénzeszközök, adók 4. üzemeltetési költség, rendelkezésre állási díj (1) hálózat fenntartási díj (PÜ TEB bevétele) (2) továbbadási díj (KE bevétele) 5. mindenkori ÁFA törvény szerinti ÁFA mérték

238


Ahol: 1.Energia díj: Továbbadó mindenkori szolgáltatási díjak figyelembe vételével határozza meg a felhasznált villamos energia utáni energia díjat. 2. Rendszerhasználati díj: a közcélú hálózat használatáért a Továbbadó által fizetett Vételezőre jutó díj (öszszevontan), 3. Pénzeszközök és az adók : a VET.147. § szerint, 4. Rendelkezésre állási díj (üzemeltetési költség): (1) A Társaság a villamos hálózat fenntartására fordított költségének a Vételezőre jutó részét a villamos energia rendelkezésre állási díj tartalmazza. E díjat az 1 kWhra számított fajlagos hálózat-fenntartási díj és az elfogyasztott villamos energia szorzata adja. A hálózat-fenntartási díj egységára évente kerül megállapításra az éves költségek ismeretében. (2) A közüzemi díjak számlázása során a továbbadó továbbadási díjat számít fel. 4.8.7. A továbbadott villamos energia díjainak kiszámlázása során figyelembe kell venni, hogy az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmében a továbbadás akkor nem minősül kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség átlagára nem haladja meg a magánvezeték engedélyese által ugyanazon üzleti évben beszerzett villamosenergia-mennyiség átlagárát. a) a beszerzett villamos energia átlagára a magánvezeték engedélyese által az adott üzleti évben vásárolt teljes villamos energia mennyiség bekerülési költségének – beleértve a kiegyenlítő energia költségét is – és a megvásárolt mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó, és b) a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamosenergia-mennyiségből származó árbevételnek és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó. A VET és a VET Vhr. ide vonatkozó rendelkezései alapján a továbbadó által fizetett, a vételező felé érvényesíthető átlagos rendszerhasználati díjon a továbbadó felhasználó rendszerhasználati díjakra vonatkozó legutolsó számlájában szereplő, adók nélküli díjösszeg és a számla forgalmi típusú díjainak alapjául szolgáló kWh-mennyiség hányadosát kell érteni. Amennyiben a vételező és a továbbadó egységnyi lekötött teljesítményre eső villamos energia vételezése eltér, akkor ennek hatása figyelembe vehető az átlagárszámítás során. A fenti feltétel teljesítésére az idegen felek részére történő számlázásánál a továbbadó által befogadott havi kereskedői és rendszerhasználati számlák díjait kell figyelembe venni. 4.8.8. A magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a VET Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint a továbbadási tevékenységét bejelenteni.

3. szám

4.9. Hőenergia továbbadás díja és számlázása 4.9.1. A számlázásra a 4.8.3. – 4.8.6. pontok alkalmazandók az alábbi eltéréssel. 4.9.2 A hő energia továbbadása esetén a Társaság a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a Szolgáltatótól a MÁV Zrt. részére beérkező számla kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig számlát készít és azt eljuttatja a Vételezőhöz. Továbbadó a számlában elkülönítve érvényesíti a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hő díját. A közüzemi díjak számlázása során a továbbadó továbbadási díjat számít fel. A számla elemei fűtési szolgáltatás esetén: - hődíj: fűtési hődíj - fűtési alapdíj - vezetékes energiahordozó továbbadási díj (KE bevétele) A számla elemei használati meleg víz szolgáltatás esetén: - hődíj: használati melegvíz vízmelegítési díja - vezetékes energiahordozó továbbadási díj (KE bevétele) 4.10. Energia továbbadási szerződés megkötése informatikai rendszeren keresztül A MÁV Térinformatikai Rendszer Ingatlangazdálkodási Modul (MTR-IGM) rendszer fejlesztése, illetve a Bérleti utasítás módosítását követően az abban foglaltak szerint az energia továbbadási szerződés a Bérleti szerződés része lesz. Az energia továbbadásra vonatkozó mellékletet az informatikai rendszerben az ott elkészülő leszabályozás szerint kell elkészíteni. 5. HIVatkozÁsok, MódosítÁsok HatÁlyon kíVÜl HElyEzÉsEk 5.1. A hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekre az utasítás előírásait kell alkalmazni. 5.2. Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg az 53/2009. (VIII.7.MÁV Ért.23.) VIG. számú utasítás hatályát veszti. 5.3. Az utasításban leírtaktól való eltérést a KE vezetőjének javaslata alapján csak a Beszerzési és Logisztikai Igazgatóság igazgatója engedélyezhet. 5.4. Idegen féllel energia továbbadási szerződést csak a KE köthet. A 4.8. és 4.9. pontban leírtak megvalósulása után a szerződéskötő személye a bérleti szerződésekkel kapcsolatos energia továbbadások esetében módosulni fog. Azonban az energia továbbadási szerződésekkel kapcsolatos előkészítési, engedélyezési eljárást továbbra is a KE bevonásával kell megvalósítani.

3. szám


6. HatÁlyba lÉPtEtÉs Ez az utasítás közzététele napján lép hatályba. 7. MEllÉklEtEk 1. sz. melléklet Tájékoztatás a Társaság energia szállító-, elosztó hálózatára történő csatlakozás feltételeiről 2. sz. melléket Átalánydíj fizetése esetén Az energia jellemző adottságainak meghatározása bérlői igénybenyújtáskor 3. sz. melléket Mért mennyiségű fogyasztás esetén Az energia jellemző adottságainak meghatározása bérlői igénybenyújtáskor 4/a. sz. melléket Bérbeadói adatszolgáltatás villamos energia továbbadás esetén Átalánydíj fizetése esetén Az energia jellemző adottságainak és a szolgáltatott átalány mennyiségek meghatározása 4/b. sz. melléket Bérbeadói adatszolgáltatás hőenergia továbbadás esetén Átalánydíj fizetése esetén Az energia jellemző adottságainak és a szolgáltatott átalány mennyiségek meghatározása 5/a. sz. melléket Bérbeadói adatszolgáltatás Mért mennyiségű villamos energia továbbadás esetén Az energia jellemző adottságainak meghatározása 5/b. sz. melléket Bérbeadói adatszolgáltatás Mért mennyiségű hőenergia továbbadás esetén Az energia jellemző adottságainak meghatározása 6. sz. melléklet Hőenergia továbbadási (szolgáltatási ) szerződés 7. sz. melléklet Villamos energia továbbadási (szolgáltatási ) szerződés 8/a. sz. melléklet Díjtételek villamos energia továbbadás esetén 8/b. sz. melléklet Díjtételek hőenergia továbbadás esetén

239

9. sz. melléklet Ideiglenes csatlakozási engedély 10. sz. melléklet Lakossági villamos energia csatlakozási engedély 11. sz. melléket Energia továbbadási (szolgáltatási) szerződés Hőenergia csatlakozási engedély lakossági fogyasztó részére Dávid Ilona s.k. elnök-vezérigazgató

240


3. szám

1.sz. melléklet Tájékoztatás a MÁV Zrt. energia szállító-, elosztó hálózatára történő csatlakozás feltételeiről A hálózatra való csatlakozás az alábbi feltételek megléte esetén lehetséges. 1. Az energiafelhasználást mérni kell, ezért a Bérlőnek saját költségén fogyasztásmérővel ellátott csatlakozási pontot és ezzel együtt hálózatot kell kialakítania. Amennyiben a mérés műszaki-technikai okok miatt nem valósítható meg, vagy a mérőhely kialakítása gazdaságilag nem indokolt, úgy átalány fogyasztás szerinti elszámolás is alkalmazható. 2. A csatlakozási pont kiépítésének módját feltüntető kiviteli terveket 5 példányban jóváhagyásra a  MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetés Erősáramú Üzemeltetési Alosztály (cím:....................................................................................................................................................................)  MÁV Zrt. Ingatlankezelési Szolgáltató Egység Területi Szervezete cím:....................................................................................................................................................................) kell benyújtani. 3. A csatlakozási pont megvalósulása esetén Bérlőnek az üzemeltetés megkezdése előtt a következő díjakat kell fizetni: - A kialakított csatlakozási pont üzembe helyezése csak MÁV szakfelügyeleti közeg jelenlétében történhet. A szakfelügyeleti közeget MÁV Zrt. …………………………………………………(Al)osztályától (cím:……………………………………..) külön meg kell rendelni. - Bérlő igénye alapján a bővítés miatt a Hálózati Engedélyes részére fizetendő csatlakozási díj, melynek összege: ……………..… + ÁFA. A díjat a …………………………… számlaszámra kell befizetni 4. Felsővezetékkel ellátott vasútállomásokon légkábeles villamos energia ellátás megvalósítását nem engedélyezünk. Ennek megfelelően a kiviteli tervek készítése során földkábel-fektetést kell figyelembe venni. A kivitelezési munkák megkezdésére, a csatlakozási pont kialakítására csak a kiviteli tervek felülvizsgálata és jóváhagyása után, a MÁV Zrt. engedélye alapján lehetséges. A kiviteli tervek megküldésekor a munkák kivitelezőjét is meg kell jelölni. Kelt………………

3. szám


241

2 sz. melléket Átalánydíj fizetése esetén Az energia jellemző adottságainak meghatározása bérlői igénybenyújtáskor Bérlő által a bérleményben végzett tevékenység jellemzői: Tevékenység leírása:……………………………………………………………... Bérleményben használt, az energiafogyasztást meghatározó és befolyásoló eszközök, berendezése megnevezése, azok műszaki jellemzői: ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Bérleményben tartózkodó személyek számának és az általuk végzett tevékenység megnevezése, melyek az energiafogyasztást meghatározzák és befolyásolják. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: ……………………………..... V Beépíthető max. teljesítmény: ……… ………. kVA Egyidejűleg igénybe vehető max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: B.) Hőenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén A melegített víz hőmérséklete……………….…C0 Gáznyomás………………………………………………..bar Egyidejűleg igénybe vehető gázteljesítmény……………..GJ/óra Kelt …………………………

.….….….….……....….….…. Vételező/Bérlő

242


3. szám

3. sz. melléket Mért mennyiségű fogyasztás esetén Az energia jellemző adottságainak meghatározása bérlői igénybenyújtáskor A.) Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: …………………………….. V MÁV főbiztosító fokozatszáma: ……………… Igénylő főbiztosítójának fokozatszáma (névleges érték): ……………………………… Beépíthető max. teljesítmény: ……… ………. kVA Egyidejűleg igénybe vehető max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: B.) Hőenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén A melegített víz hőmérséklete……………….…C0 Gáznyomás………………………………………………..bar Egyidejűleg igénybe vehető gázteljesítmény……………..GJ/óra

Kelt ………………………….........

……………………………………. Vételező/Bérlő

3. szám


243

4/a. sz. melléket Továbbadói feltételek villamos energia átalány fogyasztás esetén Az energia jellemző adottságainak és a szolgáltatott átalány mennyiségek meghatározása Bérlő által a bérleményben végzett tevékenység jellemzői: Tevékenység leírása:……………………………………………………………... Bérleményben használt, az energiafogyasztást meghatározó és befolyásoló eszközök, berendezések megnevezése, azok műszaki jellemzői: ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Bérleményben tartózkodó személyek számának és az általuk végzett tevékenység megnevezése, melyek az energiafogyasztást meghatározzák és befolyásolják. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: …………………………….. V Beépíthető max. teljesítmény: ……… ………. kVA Egyidejűleg igénybe vehető max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: Átalány mennyisége: ……………………………….. kWó/hó

Kelt …………………………

……………………………………. Továbbadó/Bérbeadó

.….….….….……....….….…. Vételező/Bérlő

244


3. szám

4/b. sz. melléket Továbbadói feltételek hő energia átalány fogyasztás esetén Az energia jellemző adottságainak és a szolgáltatott átalány mennyiségek meghatározása Bérlő által a bérleményben végzett tevékenység jellemzői: Tevékenység leírása:……………………………………………………………... Bérleményben használt, az energiafogyasztást meghatározó és befolyásoló eszközök, berendezése megnevezése, azok műszaki jellemzői: ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Bérleményben tartózkodó személyek számának és az általuk végzett tevékenység megnevezése, melyek az energiafogyasztást meghatározzák és befolyásolják. ……………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………. Hőenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén A melegített víz hőmérséklete……………….…C0 Átalánydíj összege: ……………………………….. Ft/lgm3/hó Gáznyomás………………………………………………..bar Egyidejűleg igénybe vehető gázteljesítmény……………..GJ/óra Átalány mennyisége: ……………………………….. GJ/hó, (m3/hó) Kelt …………………………


.….….….….……....….….…. Vételező/Bérlő

3. szám


245

5/a. sz. melléket Továbbadói feltételek mért mennyiségű villamos energia fogyasztás esetén Az energia jellemző adottságainak meghatározása Villamos energia továbbadás (szolgáltatás) esetén Feszültségszint: …………………………….. V MÁV főbiztosító fokozatszáma: ……………… Igénylő főbiztosítójának fokozatszáma (névleges érték): ……………………………… Beépíthető max. teljesítmény: ……… ………. kVA Egyidejűleg igénybe vehető max.telj.: ……….. kVA Értesítésvédelmi mód: Fogyasztásmérő gyári száma:

Kelt …………………………


.….….….….……....….….…. Vételező/Bérlő

246


3. szám

5/b. sz. melléket Továbbadói feltételek mért mennyiségű hőenergia fogyasztás esetén Hőenergia továbbadás (szolgáltatás) esetén A melegített víz hőmérséklete……………….…C0 Gáznyomás………………………………………………..bar Egyidejűleg igénybe vehető gázteljesítmény……………..GJ/óra Fogyasztásmérő gyári száma: Kelt …………………………


.….….….….……....….….…. Vételező/Bérlő

3. szám


247

6. sz. melléket Energia továbbadási (szolgáltatási) szerződés Hőenergia csatlakozási engedély amely létrejött I. Szerződő felek: egyrészről: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. Számlavezető pénzintézet: ERSTE Bank Hungary Zrt Számlaszám: 11996808-06200820-00000000 Adószám: 10856417-2-44 Statisztikai jelzőszáma: 10856417-5221-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-10-042272 Aláírásra jogosult: ………………………………………. mint Továbbadó, vagy MÁV ZRt. másrészről A.) Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság és cégjegyzékszáma: Képviseli: B.) Egyéni vállalkozó esetén Név: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: EV igazolvány száma: mint Vételező között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel:

248


3. szám

1. Előzmények 1.Továbbadó kijelenti, hogy a hőenergia hálózat tulajdonosa és üzemeltetője. 2. Felek megállapítják, hogy a Vételező a tulajdonában vagy bérleményében álló ingatlanon ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytat, mely tevékenység végzéséhez szükséges hőenergia szolgáltatást jelen szerződés szerint Vételező kérésére Továbbadó biztosítja számára. 2. Fogalmak Jelen szerződéshez kapcsolódó fogalmak magyarázata: 1.Továbbadó: aki hőenergiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából felhasználói vezetékhálózaton keresztül nem továbbadás útján vételez; 2.Vételező: aki felhasználótól felhasználói vezetékhálózaton keresztül továbbadás útján vásárol hőenergiát kizárólag saját felhasználás céljára. 3.Felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja 4.Továbbadás: a továbbadó által megtermelt vagy vásárolt hőenergia egy felhasználási helyen belül, mért vezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére; 3. A szerződés tárgya: Továbbadó e szerződésben foglalt feltételek szerint és minőségben Továbbadás útján hőenergiát szolgáltat a Vételező részére, a Vételező, pedig e szerződésben foglaltaknak megfelelően hőenergiát vételez és annak ellenértékét rendszeresen megfizeti. 4. Csatlakozás a hálózathoz 4.1. Fogyasztási hely megnevezése, címe és azonosító száma: 4.2. Csatlakozási pont megnevezése:

3. szám


249

4.6. A MÁV Zrt. a jelen szerződésben az 1. mellékletben meghatározott paraméterekkel rendelkező energiát adja tovább Vételező részére. 4.7. Vételező tudomással bír arról, hogy a MÁV Zrt. a hő/gáz energiát teljes ellátás alapú kereskedelmi szerződés keretében / egyetemes ellátási szerződés keretében (a megfelelő rész aláhúzandó) vásárolja és biztosítja Vételező számára. A MÁV Zrt. a vásárolt szolgáltatást (csak távhő továbbadása esetében) részben, vagy egészben közvetíti, ezt a Vételező tudomásul veszi. A közvetítés tényét a Továbbadó számláján feltünteti. 5. A hőenergia ellenértéke, fizetés, elszámolás, késedelem Mérőórás fogyasztás esetén: 5.1. A Vételező kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott hőenergiát a szerződésben rögzített feltételek mellett vételezi, és annak ellenértékét megfizeti. Súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben Vételező a szolgáltatott hőenergia ellenértékét a fizetési határidőt követő 15 napon belül nem fizeti meg Továbbadó részére. 5.2. A MÁV Zrt. a mindenkori szolgáltatási díjak figyelembe vételével a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig számlát készít, és azt eljuttatja a Vételezőhöz. Továbbadó a számlában elkülönítve érvényesíti a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hő díját. A közüzemi díjak számlázása során a továbbadó továbbadási díjat számít fel. A számla elemei fűtési szolgáltatás esetén: - hődíj: fűtési hődíj - fűtési alapdíj - vezetékes energiahordozó továbbadási díj - mindenkori ÁFA törvény szerinti ÁFA mérték A számla elemei használati melegvíz szolgáltatás esetén: - hődíj: vízmelegítési díj - vezetékes energiahordozó továbbadási díj - mindenkori ÁFA törvény szerinti ÁFA mérték 5.3. A Továbbadó a szolgáltatott energia ellenértékét rendszeresen, (a megfelelő rész aláhúzandó) a.) az erre a célra rendszeresített mérőóra leolvasás alapján b.) átalánymennyiség alapján számolja el. 5.4. A MÁV Zrt. a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a Szolgáltatótól a MÁV Zrt. részére beérkező számla kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig számlát készít, és azt eljuttatja a Vételezőhöz. Felek határozott időre szóló elszámolásban állapodnak meg, az elszámolási időszak egy naptári hónap. Az Általános Forgalmi Adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény 58. § (1) bekezdése alapján, a számlán feltüntetendő teljesítési időpont az ellenérték megtérítésének esedékessége. 5.5. Fizetési határidő, a számla kiállításától számított 15. naptári nap. A Fizetés módja, átutalás. 5.6. Késedelmes fizetés esetén a Vételező a késedelem idejére a Ptk. 301/A § (2) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles a továbbadó részére megfizetni a Ptk.301/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerint.

250


3. szám

5.7. A Felek kijelentik, hogy a Felek között létrejött, jelen szerződés 6.12. pontjában hivatkozott bérleti szerződésben megjelölt óvadék/kaució összege biztosítékul szolgál a jelen szerződésben szereplő fizetési kötelezettségek 15 napot meghaladó elmulasztása esetére is. Vagy: (az esetnek megfelelően az első vagy a második bekezdés illesztendő a szerződésbe) A Vételező legkésőbb 20……. .hó . napjáig …..,-Ft óvadékot köteles megfizetni. Az óvadékba helyezett összeg nem kamatozik, ezt a Vételező jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. A Vételező tudomásul veszi, hogy a Továbbadó jogosult a jelen szerződés szerinti vételezői fizetési kötelezettségek 15 napot meghaladó késedelme vagy elmulasztása esetén a Vételező kötelezettségeit az óvadék felhasználásával kiegyenlíteni. Amennyiben a továbbadói követelés kiegyenlítése következtében az óvadék összege csökken, azt a Vételező köteles15 napon belül a jelen pontban meghatározott összegre kiegyenlíteni, ellenkező esetben magatartása súlyos szerződésszegésnek minősül, ami a Továbbadó azonnali felmondási jogát megalapozza. 5.8. Vételező a Továbbadó számlájának tartalma ellen írásban a számla kézhezvételét követő 5 munkanapon belül, megfelelő bizonyítékokkal dokumentáltan kifogást emelhet, de a kifogás bejelentésének a számla kifizetésére halasztó hatálya nincsen. Továbbadó köteles Vételező kifogását annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megvizsgálni, és a Vételezővel egyeztetést kezdeményezni. Az egyeztetés jegyzőkönyve alapján – amelyben rögzítésre kerül a rendezendő fogyasztás - a Továbbadó számlát/számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki és küld meg a Vételező részére. A visszatérítés összege a Vételező kötelezettségébe pénzügyi beszámításra kerül. 5.9. Vételező köteles a mérőberendezés meghibásodását a MÁV Zrt.-nek a meghibásodást követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül jelezni. 5.10. Továbbadó köteles a Vételező kérésére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 nap alatt, a kifogásolt fogyasztásmérő-berendezés működését hitelesítő ellenőrző fogyasztásmérő-berendezéssel, vagy egyéb módon ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő-berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt túllépi, köteles a mérőóra tulajdonosa azt kicseréltetni. Az ellenőrzés költsége minden esetben a Vételezőt terheli, Továbbadó vállalja, hogy a lehető legtakarékosabban fog eljárni adott ügyben. 5.11. Amennyiben a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely része műszaki vizsgálattal igazoltan hibásan mér, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodás bejelentését követően a meghibásodott készüléket soron kívül (az 5.10. pontban írt módon) meg kell vizsgálni, a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. - Ha a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely részének a hibás működése a rendelkezésre álló műszaki adatok és a műszaki vizsgálat alapján megállapítható, a megállapítást rögzítő jegyzőkönyv alapján, - amelyben rögzítésre kerül a rendezendő fogyasztás -, a Továbbadó számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki és küld meg a Vételező részére. A meghibásodás bejelentését megelőzően kiállított utolsó számla és a fogyasztásmérő kicserélése vagy kijavítása közötti időszakra az előző év azonos időszakában mért mennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre korrigált mennyiségét kell az elszámolás alapjának tekinteni. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hőfelhasználása képezi az elszámolás alapját. - A fogyasztásmérő vizsgálatáról, valamint a fogyasztásmérő kijavításáról vagy kicserélésről készült jegyzőkönyvet a Vételező és Továbbadó egyaránt aláírásával látja el. 5.12. Vételező köteles a mérőóra leolvasásokat lehetővé tenni minden hónap utolsó 5 munkanapján. A leolvasás meghiúsulása esetén az előző hasonló időszak fogyasztása alapján számított havi mennyiség kerül kiszámlázásra. Az eltérés rendezése a következő leolvasott mérőóra állás adat alapján kiállított számlában történik 6. A felek jogai és kötelezettségei: 6.1. A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben foglalt feltételek mellett a területén lévő Vételező részére hőenergiát továbbadás útján biztosít. 6.2. Az első üzembe helyezés csak MÁV Zrt. szakfelügyeletet ellátó személy jelenlétében történhet. Vételező köteles a tervezett üzembe helyezés előtt legalább 15 nappal korábban megrendelni a szakfelügyeletet. A szakfelügyeletet a tájékoztatásban szereplő szervezetnél kell megrendelni. A szakfelügyelet díját és annak fizetési feltételeit, a szakfelügyeletet adó szervezettel készült megállapodás tartalmazza.

3. szám


251

6.3. Vételező a vételezési, csatlakozási pontot jelentő határt követő energiaellátó hálózat üzemviteléért, fenntartásáért, a vonatkozó munkavédelmi szabályok és szabványossági előírások betartásáért teljes körű felelősséggel tartozik. Súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben Vételező a műszaki vagy szabványossági előírásoktól eltérő energia hálózatot épít ki vagy üzemeltet, illetve a szabványossági és műszaki előírásoknak megfelelő energia hálózatot (vagy annak részét) épít ki vagy üzemeltet a MÁV Zrt. írásbeli hozzájárulása nélkül. 6.4. A Vételező köteles figyelemmel kísérni a fogyasztásmérő és tartozékai rendeltetésszerű állapotát, s bármely rendellenesség esetén, illetve a méretlen csatlakozó vezeték és fogyasztásmérő (és annak záró pecsétje) kívülről észlelhető rendellenességét, sérülését, átalakítását, megszüntetését a Továbbadónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül. 6.5. A Vételező köteles a külön jogszabályokban előírt biztonságtechnikai szabályok betartására. 6.6. A MÁV Zrt. a saját energiaszállító és elosztó hálózatának védelme érdekében a vételezési, csatlakozási pontot jelentő határt követően is – a Vételező előzetes értesítése után – felülvizsgálatot, ellenőrzést tarthat, melyet Vételező tűrni köteles. 6.7. A Továbbadó jogosult maga, vagy megbízottja útján ellenőrizni a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a Vételező hálózatát, a saját és a vételezők biztonságos energia ellátása érdekében. Az ellenőrzést a fogyasztási helyen a Vételező érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni. 6.8. Az energiaszolgáltatás folyamatosságáért, az előre nem látható műszaki problémákból származó szüneteltetésért a MÁV Zrt. semminemű felelősséget nem vállal. 6.9. A MÁV Zrt. köteles a szükséges karbantartási munkálatokból vagy az egyéb előre látható műszaki problémákból adódó szolgáltatási szünetet a Vételezőnek a szüneteltetés megkezdése előtt legalább 72 órával korábban bejelenteni. 6.10. A mérőberendezés hitelesítése a mérő tulajdonosának költsége. A fogyasztásmérő le-és felszerelésénél a MÁV Zrt. jelenléte abban az esetben is kötelező, ha a mérő tulajdonosa a Vételező. A hitelesítés a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes szervezeti egységénél történik, gyakoriságát a mindenkor érvényben lévő MKEH előírások szabályozzák. 6.11. A Vételező a MÁV Zrt. hálózatáról vételezett energiát további fogyasztó(k) részére nem adhatja tovább. A kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. 6.12. Felek megállapítják, hogy Továbbadó mint bérbeadó és Vételező mint bérlő között az energia továbbadással érintett területre vonatkozóan ………/20YY számon bérleti szerződés van hatályban. Felek kijelentik, hogy jelen szerződés hatályát az e pontban hivatkozott ingatlan bérleti szerződés hatályosságának idejére kívánják fenntartani. Az ingatlan bérleti szerződés megszűnése esetén jelen szerződés is megszűnik minden további jogcselekmény nélkül. Vételező jelen szerződés megszűnését követő energia vételezése a súlyos szerződésszegés jogkövetkezményeit vonja maga után. 7. A szerződés időtartama Jelen szerződés 2012. ……….től lép hatályba és határozatlan ideig érvényes.

8. A szerződés módosítása Jelen szerződés módosítása kizárólag közös megegyezéssel, írásban történik.

252


3. szám

9. Szerződésszegés, a szolgáltatás felfüggesztése, a szerződés megszüntetése 9.1. Szolgáltatás felfüggesztése: A Továbbadó a jogsértés észlelését követően azonnal felfüggesztheti a szolgáltatást, amennyiben a Vételező a. a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a Vételező állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a Továbbadónak nem jelenti be; b. a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - hőt vételez; c. a Továbbadó írásbeli felszólítása ellenére a szolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg, d. a folyamatos és biztonságos szolgáltatást, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű hő vételezését zavarja vagy veszélyezteti. 9.2. A Továbbadó a szolgáltatás azonnali felfüggesztést követően jogosult a szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni a jelen szerződés 9.4. pontja alapján. Amennyiben a szolgáltatás felfüggesztését követően a Továbbadó a szerződést nem mondja fel, abban az esetben jogosult a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a Vételezőre hárítani. 9.3. Rendes felmondás: A szerződést a Vételező külön indoklás nélkül írásban 30 napra felmondhatja. A felek között hatályban lévő – a 6.12. pontban hivatkozott – bérleti szerződés megszűnésével jelen szerződés külön felmondás nélkül, automatikusan megszűnik. A szerződés megszűnése a felek elszámolási kötelezettségét nem érinti, a Vételező a szerződés megszűnését követően is köteles az általa igénybevett szolgáltatás díjainak rendezésére. 9.4. Rendkívüli felmondás: Súlyos szerződésszegés esetén a szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja. 9.5. Amennyiben a szerződést a Vételező mondja fel, (akár Vételező általi azonnali felmondással) úgy köteles saját költségén a csatlakozási ponton a MÁV Zrt. kívánsága szerint az eredeti állapotot visszaállítani. A Továbbadó mind a rendes felmondás, mind a rendkívüli felmondás esetén a csatlakozási pontot a Vételező költségére felszámolhatja, amennyiben az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó fenti kötelezettségének a Vételező a felmondás hatályba lépését követő 30 napon belül nem tesz eleget. A Továbbadó az eredeti állapot visszaállításával kapcsolatban felmerült költségeit kiszámlázza Vételező felé. 10. Vis maior Felek megállapodnak, hogy Vis maior eseménynek tekintik jogviszonyukban különösen, de nem kizárólagosan az alábbiakat: a.) Továbbadótól független külső hálózat működési és ellátási zavarait, b.) A területet ellátó energia hálózat megsemmisülését vagy tartós üzemzavarát 11. Kapcsolattartás: A Felek a kapcsolatot egymás között személyesen jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozattal, ajánlott tértivevényes levéllel (kivéve a számlaküldés) illetve rövid úton fax és e-mail útján tartják. A rövid úton történő értesítés fax esetében a készülék által kiadott igazoló jelentés, e-mail esetén a visszaigazolásban foglaltak szerint minősül kézbesítettnek. Továbbadó:

Vételező:

E-mail cím:

E-mail cím:

Fax szám:

Fax szám:

3. szám


253

12. Záró rendelkezések Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az 1959. évi IV. törvény. (Polgári Törvénykönyv), valamint a 2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról1, és kapcsolódó jogszabályainak rendelkezései valamint szabványok rendelkezései az irányadók.. Jogvita esetén a felek a szerződésből eredő esetleges vitáikat tárgyalásos úton rendezik, amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, úgy a Felek kötelezik magukat, hogy a bírósági eljárást a szerződéskötés helye szerinti bíróság előtt indítják meg. Felek a jelen szerződést mint akaratukkal mindenben egyezőt az arra jogosult képviselőik által az alulírott napon és helyen írták alá. Kelt: Budapest, 2012. .

............................................................. MÁV Zrt. KE területi főenergetikusa ............................................................. MÁV Zrt. továbbadó

............................................................. cégnév vételező

254


3. szám

7. sz. melléket Energia továbbadási (szolgáltatási) szerződés Villamos energia (csatlakozási engedély) amely létrejött I.Szerződő felek: egyrészről: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. Számlavezető pénzintézet: ERSTE Bank Hungary Zrt. Számlaszám: 11996808-06200820-00000000 Adószám: 10856417-2-44 Statisztikai jelzőszáma: 10856417-5221-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-10-042272 Aláírásra jogosult: ……………………………………… mint Továbbadó, vagy MÁV Zrt. másrészről A.Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság és cégjegyzékszáma: Képviseli: B.Egyéni vállalkozó esetén Név: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: EV igazolvány száma:

mint Vételező között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel:

3. szám


255

1.Előzmények 1.1.Továbbadó kijelenti, hogy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: VET) VET 3. § 44. pontja szerint magánvezetéknek minősülő hálózat tulajdonosa és üzemeltetője. 1.2.Felek megállapítják, hogy a Vételező a tulajdonában vagy bérleményében álló ingatlanon ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytat, mely tevékenység végzéséhez szükséges villamos energia szolgáltatást jelen szerződés szerint Vételező kérésére Továbbadó biztosítja számára. 2.Fogalmak Jelen szerződéshez kapcsolódó fogalmak magyarázata a VET értelmező rendelkezéseire figyelemmel: 1.Továbbadó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez; 2.Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak; 3.Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsoló berendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál; 4.Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére; 5. Vhr.: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 3.A szerződés tárgya: Továbbadó e szerződésben foglalt feltételek szerint és minőségben Továbbadás útján villamos energiát szolgáltat a Vételező részére, a Vételező, pedig e szerződésben foglaltaknak megfelelően villamos energiát vételez és annak ellenértékét rendszeresen megfizeti. 4.Csatlakozás a hálózathoz 4.1.Fogyasztási hely megnevezése és címe, POD azonosító: 4.2.Csatlakozási pont megnevezése:

256


3. szám

4.6. A MÁV Zrt. a jelen szerződésben az 1. sz. mellékletben meghatározott paraméterekkel rendelkező energiát adja tovább Vételező részére. 4.7.Vételező tudomással bír arról, hogy a MÁV Zrt. a villamos energiát teljes ellátás alapú kereskedelmi szerződés keretében vásárolja és biztosítja Vételező számára. A MÁV Zrt. a vásárolt szolgáltatást részben, vagy egészben közvetíti, ezt a vételező tudomásul veszi. A közvetítés tényét a Továbbadó a számláján feltünteti. 5.A villamos energia ellenértéke, fizetés, elszámolás, késedelem Mérőórás fogyasztás esetén: 5.1.A Vételező kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott villamos energiát a szerződésben rögzített feltételek mellett vételezi, és annak ellenértékét megfizeti. Súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben Vételező a szolgáltatott villamos energia ellenértékét a fizetési határidőt követő 15 napon belül nem fizeti meg Továbbadó részére. 5.2.A Vételező számla ellenében az alábbi elemeket köteles megfizetni a villamos energia továbbadás ellenértékeként: 1. energia díj 2. rendszerhasználati díj 3. pénzeszközök, adók 4. üzemeltetési költség, rendelkezésre állási díj (1)hálózat fenntartási díj (2) továbbadási díj 5. mindenkori ÁFA törvény szerinti ÁFA mérték Ahol: 1.Energia díj: Továbbadó mindenkori szolgáltatási díjak figyelembe vételével határozza meg a felhasznált villamos energia utáni energia díjat. Az energia díj a zöld energia átvételi díjjal (KÁT) együtt kerül számlázásra. 2.Rendszerhasználati díj: a közcélú hálózat használatáért a Továbbadó által fizetett Vételezőre jutó díj (összevontan), 3.Pénzeszközök és az adók : a VET.147. § szerint (a szénipari szerkezetátalakítási támogatás, kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása, kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása) a Továbbadó által fizetett díj Vételezőre jutó része 4.Rendelkezésre állási díj (üzemeltetési költség): a. A MÁV Zrt. a villamos hálózat fenntartására fordított költségének a Vételezőre jutó részét a villamos energia rendelkezésre állási díj tartalmazza. E díjat az 1 kWh-ra számított fajlagos hálózat-fenntartási

3. szám


257

díj és az elfogyasztott villamos energia szorzata adja. A hálózat-fenntartási díj egységára évente kerül megállapításra az éves költségek ismeretében. b. A közüzemi díjak számlázása során a továbbadó továbbadási díjat számít fel. 5.3. A Továbbadó a szolgáltatott energia ellenértékét rendszeresen, (a megfelelő aláhúzandó) a.) az erre a célra rendszeresített mérőóra leolvasás alapján b.) átalánymennyiség alapján számolja el. 5.4. A MÁV Zrt. a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a Szolgáltatótól a MÁV Zrt. részére beérkező számla kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig számlát készít, és azt eljuttatja a Vételezőhöz. Felek határozott időre szóló elszámolásban állapodnak meg, az elszámolási időszak egy naptári hónap. Az Általános Forgalmi Adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény 58. § (1) bekezdése alapján, a számlán feltüntetendő teljesítési időpont az ellenérték megtérítésének esedékessége.5.5. Fizetési határidő, a számla kiállításától számított 15. naptári nap. A Fizetés módja, átutalás. 5.6. Késedelmes fizetés esetén a Vételező a késedelem idejére a Ptk. 301/A § (2) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles a továbbadó részére megfizetni a Ptk.301/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerint. 5.7.A Felek kijelentik, hogy a Felek között létrejött, jelen szerződés 6.12. pontjában hivatkozott bérleti szerződésben megjelölt óvadék/kaució összege biztosítékul szolgál a jelen szerződésben szereplő fizetési kötelezettségek 15 napot meghaladó elmulasztása esetére is. Vagy: (az esetnek megfelelően az első vagy a második bekezdés illesztendő a szerződésbe) A Vételező legkésőbb 20……. .hó . napjáig …..,-Ft óvadékot köteles megfizetni. Az óvadékba helyezett összeg nem kamatozik, ezt a Vételező jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. A Vételező tudomásul veszi, hogy a Továbbadó jogosult a jelen szerződés szerinti vételezői fizetési kötelezettségek 15 napot meghaladó késedelme vagy elmulasztása esetén a Vételező kötelezettségeit az óvadék felhasználásával kiegyenlíteni. Amennyiben a továbbadói követelés kiegyenlítése következtében az óvadék összege csökken, azt a Vételező köteles15 napon belül a jelen pontban meghatározott összegre kiegyenlíteni, ellenkező esetben magatartása súlyos szerződésszegésnek minősül, ami a Továbbadó azonnali felmondási jogát megalapozza. 5.8. Vételező a Továbbadó számlájának tartalma ellen írásban a számla kézhezvételét követő 5 munkanapon belül, megfelelő bizonyítékokkal dokumentáltan kifogást emelhet, de a kifogás bejelentésének a számla kifizetésére halasztó hatálya nincsen. Továbbadó köteles Vételező kifogását annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megvizsgálni, és a Vételezővel egyeztetést kezdeményezni. Az egyeztetés jegyzőkönyve alapján – amelyben rögzítésre kerül a rendezendő fogyasztás - a Továbbadó számlát/ számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki és küld meg a Vételező részére. A visszatérítés összege a Vételező kötelezettségébe pénzügyi beszámításra kerül. 5.9. A Továbbadó, mint a Magánvezeték üzemeltetője Üzemviteli naplót vezet a Vételezőt érintő üzemszünetekről, hálózati kiesésekről, üzemzavarokról és észlelt feszültségingadozásokról. A Vételező az Üzemviteli naplóba – a Továbbadóhoz a tervezett betekintést 72 órával megelőző előzetes bejelentés alapján – betekinthet, arról másolatot vagy kivonatot kérhet, ill. az előbbi eseményekről, az Üzemviteli napló adatainak kiértékeléséről a Továbbadótól tájékoztatást kérhet, továbbá az Üzemviteli naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását feltüntetheti. Az Üzemviteli naplóba való betekintésre bejelentkezni az alábbi telefonszámon lehet: ………………………… 5.10.Vételező köteles a mérőberendezés meghibásodását a MÁV Zrt.-nek a meghibásodást követő 24 órán belül jelezni. 5.11.Továbbadó köteles a Vételező kérésére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 nap alatt, a kifogásolt fogyasztásmérő-berendezés működését hitelesítő ellenőrző fogyasztásmérő-berendezéssel, vagy egyéb módon ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő-berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt túllépi, köteles a mérőóra tulajdonosa azt kicseréltetni. Az ellenőrzés költsége minden esetben a Vételezőt terheli. Továbbadó vállalja, hogy a lehető legtakarékosabban fog eljárni adott ügyben. 5.12. Amennyiben a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely része műszaki vizsgálattal igazoltan hibásan mér, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodás bejelentését követően a meghibásodott készüléket soron kívül (az 5.11. pontban írt módon) meg kell vizsgálni, a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

258


3. szám

- Ha a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely részének a hibás működése a rendelkezésre álló műszaki adatok és a műszaki vizsgálat alapján megállapítható, a megállapítást rögzítő jegyzőkönyv alapján, - amelyben rögzítésre kerül a rendezendő fogyasztás -, a Továbbadó számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki és küld meg a Vételező részére. A meghibásodás bejelentését megelőzően kiállított utolsó számla és a fogyasztásmérő kicserélése vagy kijavítása közötti időszakra az elszámolás alapját a meghibásodás bejelentését megelőző négy hónap fogyasztási adatai alapján számított 1 havi átlag képezi. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap energia felhasználása képezi az elszámolás alapját. - A fogyasztásmérő vizsgálatáról, valamint a fogyasztásmérő kijavításáról vagy kicserélésről készült jegyzőkönyvet a Vételező és Továbbadó egyaránt aláírásával látja el. 5.13. Vételező köteles a mérőóra leolvasásokat lehetővé tenni minden hónap utolsó 5 munkanapján. A leolvasás meghiúsulása esetén az előző négy hónap átlagfogyasztása alapján számított 1 havi átlag kerül kiszámlázásra. Az eltérés rendezése a következő leolvasott mérőóra állás adat alapján kiállított számlában történik 5.14.Amennyiben a MÁV Zrt. a Szolgáltató felé fizetési késedelembe esik, erről a Vételező kérésére a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatást nyújt.

6.A felek jogai és kötelezettségei: 6.1.A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben foglalt feltételek mellett a területén lévő Vételező részére villamos energiát továbbadás útján biztosít. 6.2. Az első üzembe helyezés csak MÁV Zrt. szakfelügyeletet ellátó személy jelenlétében történhet. Vételező köteles a tervezett üzembe helyezés előtt legalább 15 nappal korábban megrendelni a szakfelügyeletet. A szakfelügyeletet a tájékoztatásban szereplő szervezetnél kell megrendelni. A szakfelügyelet díját és annak fizetési feltételeit, a szakfelügyeletet adó szervezettel készült megállapodás tartalmazza. 6.3.Vételező a vételezési, csatlakozási pontot jelentő határt követő energiaellátó hálózat üzemviteléért, fenntartásáért, a vonatkozó munkavédelmi szabályok és szabványossági előírások betartásáért teljes körű felelősséggel tartozik. Súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben Vételező a műszaki vagy szabványossági előírásoktól eltérő villamos energia hálózatot épít ki vagy üzemeltet, illetve a szabványossági és műszaki előírásoknak megfelelő villamos energia hálózatot (vagy annak részét) épít ki vagy üzemeltet a MÁV Zrt. írásbeli hozzájárulása nélkül. 6.4. A Vételező köteles figyelemmel kísérni a fogyasztásmérő és tartozékai rendeltetésszerű állapotát, s bármely rendellenesség esetén, illetve a méretlen csatlakozó vezeték és fogyasztásmérő (és annak záró pecsétje) kívülről észlelhető rendellenességét, sérülését, átalakítását, megszüntetését a Továbbadónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül. 6.5. A Vételező köteles a külön jogszabályokban előírt érintésvédelmi szabályok betartására. 6.6. A MÁV Zrt. a saját energiaszállító és elosztó hálózatának védelme érdekében a vételezési, csatlakozási pontot jelentő határt követően is – a Vételező előzetes értesítése után – felülvizsgálatot, ellenőrzést tarthat, melyet Vételező tűrni köteles. 6.7. A Továbbadó jogosult maga, vagy megbízottja útján ellenőrizni a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a Vételező hálózatát, a saját és a vételezők biztonságos energia ellátása érdekében. Az ellenőrzést a fogyasztási helyen a Vételező érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni. 6.8. Az energiaszolgáltatás folyamatosságáért, az előre nem látható műszaki problémákból származó szüneteltetésért a MÁV Zrt. semminemű felelősséget nem vállal. 6.9. A MÁV Zrt. köteles a szükséges karbantartási munkálatokból vagy az egyéb előre látható műszaki problémákból adódó szolgáltatási szünetet a Vételezőnek a szüneteltetés megkezdése előtt legalább 72 órával korábban bejelenteni. 6.10. A mérőberendezés hitelesítése a mérő tulajdonosának költsége. A hitelesítés a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes szervezeti egységénél történik, gyakoriságát a mindenkor érvényben lévő MKEH előírások szabályozzák. A fogyasztásmérő le-és felszerelésénél a MÁV Zrt. jelenléte abban az esetben is kötelező, ha a mérő tulajdonosa a Vételező.

3. szám


259

6.11. A Vételező a MÁV Zrt. hálózatáról vételezett energiát további fogyasztó(k) részére nem adhatja tovább. A kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. 6.12. Felek megállapítják, hogy Továbbadó mint bérbeadó és Vételező mint bérlő között az energia továbbadással érintett területre vonatkozóan ………/20YY számon bérleti szerződés van hatályban. Felek kijelentik, hogy jelen szerződés hatályát az e pontban hivatkozott ingatlan bérleti szerződés hatályosságának idejére kívánják fenntartani. Az ingatlan bérleti szerződés megszűnése esetén jelen szerződés is megszűnik minden további jogcselekmény nélkül. Vételező jelen szerződés megszűnését követő energia vételezése a súlyos szerződésszegés jogkövetkezményeit vonja maga után. 7. A szerződés időtartama Jelen szerződés 2012. ……….től lép hatályba és határozatlan ideig érvényes. 8. A szerződés módosítása Jelen szerződés módosítása kizárólag közös megegyezéssel, írásban történik. 9. Szerződésszegés, a szerződés megszüntetése 9.1. Rendes felmondás: A szerződést a Vételező külön indoklás nélkül írásban 60 napra felmondhatja. Továbbadó a VET 66. § 2.) bekezdés alapján jelen szerződést csak akkor szüntetheti meg, ha a Vételező a jelen szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi. Vételező kötelezettség szegése esetén Továbbadó jelen szerződést a kötelezettség szegés megjelölésével, írásban 60 napra felmondhatja, azzal, hogy a felmondás 9.3. szerinti jogkövetkezményéről a felmondásban értesíti Vételezőt. 9.2. Rendkívüli felmondás: Súlyos szerződésszegés esetén a szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja. Rendkívüli felmondása esetén Továbbadó a 9.3 pont szerint jár el azzal, hogy a felmondásáról és jogkövetkezmény alkalmazásáról a jogkövetkezmény alkalmazását megelőzően legalább 15 nappal korábban írásban értesíti Vételezőt. 9.3. A vételezés megszüntetése: A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a Vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. A felek között hatályban lévő – a 6.12. pontban hivatkozott – bérleti szerződés megszűnésével jelen szerződés külön felmondás nélkül, automatikusan megszűnik. A szerződés megszűnése a felek elszámolási kötelezettségét nem érinti, a Vételező a szerződés megszűnését követően is köteles az általa igénybevett szolgáltatás díjainak rendezésére. A Vételező kikapcsolásáról Felek a VET 39/D § 2.) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján úgy állapodnak meg, hogy a VET 66. § 2.) bekezdésben szabályozott esetben, jogvita esetén a jogvita eldöntéséig a továbbadott villamos energia mennyiség 0 KW/h. A kikapcsolásra vonatkozó tartalmi elemekről a magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel egyeztet. Amennyiben a Vhr. 13/D § 2.) bekezdés szerinti egyeztetésről szóló írásos emlékeztető (továbbiakban: Emlékeztető) a kikapcsolásra vonatkozóan jelen megállapodástól eltérően rendelkezik, úgy az Emlékeztető rendelkezései irányadóak. 9.4. Amennyiben a szerződést a Vételező mondja fel, (akár Vételező általi azonnali felmondással) úgy köteles saját költségén a csatlakozási ponton a MÁV Zrt. kívánsága szerint az eredeti állapotot visszaállítani. A Továbbadó mind a rendes felmondás, mind a rendkívüli felmondás esetén a csatlakozási pontot a Vételező költségére felszámolhatja, amennyiben az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó fenti kötelezettségének a Vételező a felmondás hatályba lépését követő 30 napon belül nem tesz eleget. A Továbbadó az eredeti állapot visszaállításával kapcsolatban felmerült költségeit kiszámlázza Vételező felé.

260


3. szám

10. Vis maior Felek megállapodnak, hogy Vis maior eseménynek tekintik jogviszonyukban különösen, de nem kizárólagosan az alábbiakat: a.) Továbbadótól független külső hálózat működési és ellátási zavarait, b.) A területet ellátó villamos hálózat megsemmisülését vagy tartós üzemzavarát 11. Kapcsolattartás: A Felek a kapcsolatot egymás között személyesen jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozattal, ajánlott tértivevényes levéllel (kivéve a számlaküldés) illetve rövid úton fax és e-mail útján tartják. A rövid úton történő értesítés fax esetében a készülék által kiadott igazoló jelentés, e-mail esetén a visszaigazolásban foglaltak szerint minősül kézbesítettnek. Továbbadó:

Vételező:

E-mail cím:

E-mail cím:

Fax szám:

Fax szám:

12. Záró rendelkezések Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az 1959. évi IV. törvény. (Polgári Törvénykönyv), valamint a 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) és kapcsolódó jogszabályainak rendelkezései valamint szabványok rendelkezései az irányadók.. Jogvita esetén a felek a szerződésből eredő esetleges vitáikat tárgyalásos úton rendezik, amenynyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, úgy a Felek kötelezik magukat, hogy a bírósági eljárást a szerződéskötés helye szerinti bíróság előtt indítják meg. Felek a jelen szerződést mint akaratukkal mindenben egyezőt az arra jogosult képviselőik által az alulírott napon és helyen írták alá. Kelt: Budapest, 2012.

................................................... MÁV Zrt. továbbadó

MÁV Zrt. KE területi főenergetikusa

............................................................. cégnév vételező

3. szám


261

8/a. sz. melléket Díjtételek Villamos energia továbbadás esetében

Tartozik a MÁV Zrt. mint Továbbadó és a …………………., mint Fogyasztó között, 2012. ……………... napján ………………. szám alatt létrejött szerződéshez.

A számlázás alapját képező, a szerződéskötés időpontjában érvényes egységárak: Rendelkezésre állási és a továbbadási díj Villamos Vezetékes energiahordozó továbbadási díja: ( villamos energia 3,6 MJ/kWh)

7,21 Ft/kWh+ÁFA 0,065 Ft/MJ+ÁFA

Kelt:………………………..

.................................... Továbbadó

............................................................. Vételező

262


3. szám

8/b. sz. melléket

Díjtételek Hőenergia továbbadás esetén Tartozik a MÁV Zrt. mint Továbbadó és a …………………., mint Fogyasztó között, 2012. ……………... napján ………………. szám alatt létrejött szerződéshez.

A számlázás alapját képező, a szerződéskötés időpontjában érvényes egységárak: Hődíj:

Ft/lm³/év+ÁFA, vagy Ft/GJ+ÁFA

Fűtési kapacitásdíj (alapdíj/teljesítménydíj): Továbbadási díj: Vezetékes energiahordozó továbbadási díja: (földgáz 34 MJ/ m3 )

Ft+ÁFA 0,065 Ft/MJ+ÁFA

Budapest, 2012.

................................................... Továbbadó

............................................................. Vételező

3. szám


263

9. sz. melléket Energia továbbadási (szolgáltatási) szerződés Ideiglenes villamos energia csatlakozási engedély amely létrejött I.Szerződő felek: egyrészről: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. Számlavezető pénzintézet: ERSTE Bank Hungary Zrt. Számlaszám: 11996808-06200820-00000000 Adószám: 10856417-2-44 Statisztikai jelzőszáma: 10856417-5221-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-10-042272 Aláírásra jogosult: ………………………………………….. mint Továbbadó, vagy MÁV Zrt. másrészről A.Társaság esetén: Teljes cégnév: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: Cégbíróság és cégjegyzékszáma: Képviseli: B.Egyéni vállalkozó esetén Név: Székhely: Levelezési címe: Számlavezető pénzintézete: Számlaszáma: Számlázási címe: Adószáma: Statisztikai jelzőszáma: EV igazolvány száma: mint Vételező között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel:

264


3. szám

1.Előzmények 1.1. Továbbadó kijelenti, hogy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: VET) VET 3. § 44. pontja szerint magánvezetéknek minősülő hálózat tulajdonosa és üzemeltetője. 1.2. Felek megállapítják, hogy a Vételező a tulajdonában vagy bérleményében álló ingatlanon ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytat, mely tevékenység végzéséhez szükséges villamos energia szolgáltatást jelen szerződés szerint Vételező kérésére Továbbadó biztosítja számára. 2.Fogalmak Jelen szerződéshez kapcsolódó fogalmak magyarázata a VET értelmező rendelkezéseire figyelemmel: 1.Továbbadó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez; 2.Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak; 3.Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsoló berendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál; 4.Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére; 5. Vhr.: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet

3.A szerződés tárgya: Továbbadó e szerződésben foglalt feltételek szerint és minőségben Továbbadás útján villamos energiát szolgáltat a Vételező részére, a Vételező, pedig e szerződésben foglaltaknak megfelelően villamos energiát vételez és annak ellenértékét rendszeresen megfizeti. 4. Csatlakozás a hálózathoz Vételező részére a MÁV Zrt ............................................. területén üzemelő berendezései ideiglenes jellegű villamos energia ellátása MÁV Zrt elosztóhálózatáról történő biztosításához a MÁV Zrt. az alábbi feltételekkel járul hozzá: 4.1.Fogyasztási hely megnevezése és címe, POD azonosító: 4.2.Csatlakozási pont megnevezése:

3. szám


265

4.6. A MÁV Zrt. a jelen szerződésben az 1. sz. mellékletben meghatározott paraméterekkel rendelkező energiát adja tovább Vételező részére. 4.7.Vételező tudomással bír arról, hogy a MÁV Zrt. a villamos energiát teljes ellátás alapú kereskedelmi szerződés keretében vásárolja és biztosítja Vételező számára. A MÁV Zrt. a vásárolt szolgáltatást részben, vagy egészben közvetíti, és ezt a Vételező tudomásul veszi. 5. A villamos energia ellenértéke, fizetés, elszámolás, késedelem 5.1. A Vételező kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott villamos energiát a szerződésben rögzített feltételek mellett vételezi, és annak ellenértékét megfizeti. Súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben Vételező a szolgáltatott villamos energia ellenértékét a fizetési határidőt követő 15 napon belül nem fizeti meg Továbbadó részére. 5.2. A Vételező számla ellenében az alábbi elemeket köteles megfizetni a villamos energia továbbadás ellenértékeként: 1. energia díj 2. rendszerhasználati díj 3. pénzeszközök, adók 4. üzemeltetési költség, rendelkezésre állási díj (1) hálózat fenntartási díj (2) továbbadási díj 5. mindenkori ÁFA törvény szerinti ÁFA mérték Ahol: 1. Energia díj: Továbbadó mindenkori szolgáltatási díjak figyelembe vételével határozza meg a felhasznált villamos energia utáni energia díjat. Az energia díj a zöld energia átvételi díjjal (KÁT) együtt kerül számlázásra. 2. Rendszerhasználati díj: a közcélú hálózat használatáért a Továbbadó által fizetett Vételezőre jutó díj (összevontan), 3. Pénzeszközök és az adók : a VET.147. § szerint (a szénipari szerkezetátalakítási támogatás, kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása, kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása) a Továbbadó által fizetett díj Vételezőre jutó része. 4. Rendelkezésre állási díj (üzemeltetési költség): a. A MÁV Zrt. a villamos hálózat fenntartására fordított költségének a Vételezőre jutó részét a villamos energia

266


3. szám

rendelkezésre állási díj tartalmazza. E díjat az 1 kWh-ra számított fajlagos hálózat-fenntartási díj és az elfogyasztott villamos energia szorzata adja. A hálózat-fenntartási díj egységára évente kerül megállapításra az éves költségek ismeretében. b. A közüzemi díjak számlázása során a továbbadó továbbadási díjat számít fel. 5.3. A Továbbadó a szolgáltatott energia ellenértékét rendszeresen, (a megfelelő rész aláhúzandó) a.) az erre a célra rendszeresített mérőóra leolvasás alapján b.) átalánymennyiség alapján számolja el. 5.4. A MÁV Zrt. a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a Szolgáltatótól a MÁV Zrt. részére beérkező számla kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig számlát készít és azt eljuttatja a Vételezőhöz. Felek határozott időre szóló elszámolásban állapodnak meg, az elszámolási időszak egy naptári hónap. Az Általános Forgalmi Adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény 58. § (1) bekezdése alapján, a számlán feltüntetendő teljesítési időpont az ellenérték megtérítésének esedékessége. 5.5. Fizetési határidő, a számla kiállításától számított 15. naptári nap. A Fizetés módja, átutalás. 5.6. Késedelmes fizetés esetén a Vételező a késedelem idejére a Ptk. 301/A § (2) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamatot köteles a továbbadó részére megfizetni a Ptk.301/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételek szerint. 5.7. Vételező a Továbbadó számlájának tartalma ellen írásban a számla kézhezvételét követő 5 munkanapon belül, megfelelő bizonyítékokkal dokumentáltan kifogást emelhet, de a kifogás bejelentésének a számla kifizetésére halasztó hatálya nincsen. Továbbadó köteles Vételező kifogását annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megvizsgálni, és a Vételezővel egyeztetést kezdeményezni. Az egyeztetés jegyzőkönyve alapján – amelyben rögzítésre kerül a rendezendő fogyasztás - a Továbbadó számlát/számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki és küld meg a Vételező részére. A visszatérítés összege a Vételező kötelezettségébe pénzügyi beszámításra kerül. 5.8. A Továbbadó, mint a Magánvezeték üzemeltetője Üzemviteli naplót vezet a Vételezőt érintő üzemszünetekről, hálózati kiesésekről, üzemzavarokról és észlelt feszültségingadozásokról. A Vételező az Üzemviteli naplóba – a Továbbadóhoz a tervezett betekintést 72 órával megelőző előzetes bejelentés alapján – betekinthet, arról másolatot vagy kivonatot kérhet, ill. az előbbi eseményekről, az Üzemviteli napló adatainak kiértékeléséről a Továbbadótól tájékoztatást kérhet, továbbá az Üzemviteli naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását feltüntetheti. Az Üzemviteli naplóba való betekintésre bejelentkezni az alábbi telefonszámon lehet: ………………………. 5.9. Vételező köteles a mérőberendezés meghibásodását a MÁV Zrt.-nek a meghibásodást követő 24 órán belül jelezni. 5.10. Továbbadó köteles a Vételező kérésére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 nap alatt, a kifogásolt fogyasztásmérő-berendezés működését hitelesítő ellenőrző fogyasztásmérő-berendezéssel, vagy egyéb módon ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő-berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt túllépi, köteles a mérőóra tulajdonosa azt kicseréltetni. Az ellenőrzés költsége minden esetben a Vételezőt terheli. Továbbadó vállalja, hogy a lehető legtakarékosabban fog eljárni adott ügyben. 5.11. Amennyiben a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely része műszaki vizsgálattal igazoltan hibásan mér, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodás bejelentését követően a meghibásodott készüléket soron kívül (az 5.10. pontban írt módon) meg kell vizsgálni, a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. - Ha a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely részének a hibás működése a rendelkezésre álló műszaki adatok és a műszaki vizsgálat alapján megállapítható, a megállapítást rögzítő jegyzőkönyv alapján, - amelyben rögzítésre kerül a rendezendő fogyasztás -, a Továbbadó számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki és küld meg a Vételező részére. A meghibásodás bejelentése és a fogyasztásmérő kicserélése vagy kijavítása közötti időszakra az elszámolás alapját a meghibásodás bejelentését megelőző időszak fogyasztási adatai alapján számított átlag képezi. - A fogyasztásmérő vizsgálatáról, valamint a fogyasztásmérő kijavításáról vagy kicserélésről készült jegyzőkönyvet a Vételező és Továbbadó egyaránt aláírásával látja el. 5.12. Vételező köteles a mérőóra leolvasásokat minden hónap utolsó 5 munkanapján, valamint az ideiglenes csatlakozás megszűnésének időpontjában lehetővé tenni. A leolvasás meghiúsulása esetén az előző időszak fogyasztása alapján számított átlag kerül kiszámlázásra. Az eltérés rendezése a csatlakozás megszűnésének időpontjában rögzített mérőóra állás adat alapján kiállított számlában történik

3. szám


267

5.13. Amennyiben a MÁV Zrt. a Szolgáltató felé fizetési késedelembe esik, erről a Vételező kérésére a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatást nyújt. 6. A felek jogai és kötelezettségei: 6.1. A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben foglalt feltételek mellett a területén lévő Vételező részére villamos energiát továbbadás útján biztosít. 6.2. Az első üzembe helyezés csak MÁV Zrt. szakfelügyeletet ellátó személy jelenlétében történhet. Vételező köteles a tervezett üzembe helyezés előtt legalább 15 nappal korábban megrendelni a szakfelügyeletet. 6.3. Vételező a vételezési, csatlakozási pontot jelentő határt követő energiaellátó hálózat üzemviteléért, fenntartásáért, a vonatkozó munkavédelmi szabályok és szabványossági előírások betartásáért teljes körű felelősséggel tartozik. Súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben Vételező a műszaki vagy szabványossági előírásoktól eltérő villamos energia hálózatot épít ki vagy üzemeltet, illetve a szabványossági és műszaki előírásoknak megfelelő villamos energia hálózatot (vagy annak részét) épít ki vagy üzemeltet a MÁV Zrt. írásbeli hozzájárulása nélkül. 6.4. A Vételező köteles figyelemmel kísérni a fogyasztásmérő és tartozékai rendeltetésszerű állapotát, s bármely rendellenesség esetén, illetve a méretlen csatlakozó vezeték és fogyasztásmérő (és annak záró pecsétje) kívülről észlelhető rendellenességét, sérülését, átalakítását, megszüntetését a Továbbadónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül. 6.5. A Vételező köteles a külön jogszabályokban előírt érintésvédelmi szabályok betartására. 6.6. A MÁV Zrt. a saját energiaszállító és elosztó hálózatának védelme érdekében a vételezési, csatlakozási pontot jelentő határt követően is – a Vételező előzetes értesítése után – felülvizsgálatot, ellenőrzést tarthat, melyet Vételező tűrni köteles. 6.7. A Továbbadó jogosult maga, vagy megbízottja útján ellenőrizni a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a Vételező hálózatát, a saját és a vételezők biztonságos energia ellátása érdekében. Az ellenőrzést a fogyasztási helyen a Vételező érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni. 6.8. Az energiaszolgáltatás folyamatosságáért, az előre nem látható műszaki problémákból származó szüneteltetésért a MÁV Zrt. semminemű felelősséget nem vállal. 6.9. A MÁV Zrt. köteles a szükséges karbantartási munkálatokból vagy az egyéb előre látható műszaki problémákból adódó szolgáltatási szünetet a Vételezőnek a szüneteltetés megkezdése előtt legalább 72 órával korábban bejelenteni. 6.10. A mérőberendezés hitelesítése a mérő tulajdonosának költsége. A hitelesítés a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes szervezeti egységénél történik, gyakoriságát a mindenkor érvényben lévő MKEH előírások szabályozzák. A fogyasztásmérő le-és felszerelésénél a MÁV Zrt. jelenléte abban az esetben is kötelező, ha a mérő tulajdonosa a Vételező. 6.11. A Vételező a MÁV Zrt. hálózatáról vételezett energiát további fogyasztó(k) részére nem adhatja tovább. A kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. 6.12. Az ideiglenes csatlakozási engedély érvényességének lejártakor a csatlakozási pont felett területi felügyeletet gyakorló (üzemeltető) szolgálati főnökség vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az idegen fél a villamos energia vételezést befejezze. Ezzel egyidejűleg az Ingatlankezelő Szolgáltató Egység területileg illetékes szervezeti egysége köteles a fogyasztásmérő állásának leolvasásáról gondoskodni és az így megállapított villamos energia fogyasztást írásban, 5 munkanapon belül, az ugyancsak területileg illetékes Könyvelési Egységnek jelenteni 7. A szerződés időtartama Jelen ideiglenes csatlakozási engedély 20………………………….-től 20…………………… -ig érvényes. érvényes.

268


3. szám

8. A szerződés módosítása Jelen szerződés módosítása kizárólag közös megegyezéssel, írásban történik. 9. Szerződésszegés, a szerződés megszüntetése 9.1. Rendes felmondás: A szerződést a felek a határozott időre tekintettel rendes felmondással nem szüntethetik meg. 9.2. Rendkívüli felmondás: Súlyos szerződésszegés esetén a szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja. Rendkívüli felmondása esetén Továbbadó a 9.3 pont szerint jár el azzal, hogy a felmondásáról és jogkövetkezmény alkalmazásáról a jogkövetkezmény alkalmazását megelőzően legalább 15 nappal korábban írásban értesíti Vételezőt. 9.3. A vételezés megszüntetése: A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a Vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. A Vételező kikapcsolásáról Felek a VET 39/D § 2.) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján úgy állapodnak meg, hogy a VET 66. § 2.) bekezdésben szabályozott esetben, jogvita esetén a jogvita eldöntéséig a továbbadott villamos energia mennyiség 0 KW/h. A kikapcsolásra vonatkozó tartalmi elemekről a magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel egyeztet. Amennyiben a Vhr. 13/D § 2.) bekezdés szerinti egyeztetésről szóló írásos emlékeztető (továbbiakban: Emlékeztető) a kikapcsolásra vonatkozóan jelen megállapodástól eltérően rendelkezik, úgy az Emlékeztető rendelkezései irányadóak. 9.4. Amennyiben a szerződést a Vételező mondja fel, (akár Vételező általi azonnali felmondással) úgy köteles saját költségén a csatlakozási ponton a MÁV Zrt. kívánsága szerint az eredeti állapotot visszaállítani. A Továbbadó mind a rendes felmondás, mind a rendkívüli felmondás esetén a csatlakozási pontot a Vételező költségére felszámolhatja, amennyiben az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó fenti kötelezettségének a Vételező a felmondás hatályba lépését követő 30 napon belül nem tesz eleget. A Továbbadó az eredeti állapot visszaállításával kapcsolatban felmerült költségeit kiszámlázza Vételező felé. 10. Vis maior Felek megállapodnak, hogy Vis maior eseménynek tekintik jogviszonyukban különösen, de nem kizárólagosan az alábbiakat: a.) Továbbadótól független külső hálózat működési és ellátási zavarait, b.) A területet ellátó villamos hálózat megsemmisülését vagy tartós üzemzavarát 11. Kapcsolattartás: A Felek a kapcsolatot egymás között személyesen jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozattal, ajánlott tértivevényes levéllel (kivéve a számlaküldés) illetve rövid úton fax és e-mail útján tartják. A rövid úton történő értesítés fax esetében a készülék által kiadott igazoló jelentés, e-mail esetén a visszaigazolásban foglaltak szerint minősül kézbesítettnek. Továbbadó:

Vételező:

E-mail cím:

E-mail cím:

Fax szám:

Fax szám:

3. szám


269

12. Záró rendelkezések Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az 1959. évi IV. törvény. (Polgári Törvénykönyv), valamint a 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) és kapcsolódó jogszabályainak rendelkezései valamint szabványok rendelkezései az irányadók.. Jogvita esetén kikötik a felek a szerződésből eredő esetleges vitáikat tárgyalásos úton rendezik, amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, úgy a Felek kötelezik magukat, hogy a bírósági eljárást a szerződéskötés helye szerinti bíróság előtt indítsák meg. Felek a jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt az arra jogosult képviselőik által az alulírott napon és helyen írták alá. Kelt: Budapest, 2012. .


MÁV Zrt. KE területi főenergetikusa ............................................................. cégnév vételező

270


3. szám

10. sz. melléket Energia továbbadási (szolgáltatási) szerződés Villamos energia csatlakozási engedély lakossági fogyasztó részére amely létrejött I.Szerződő felek: egyrészről: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. Számlavezető pénzintézet: ERSTE Bank Hungary Zrt Számlaszám: 11996808-06200820-00000000 Adószám: 10856417-2-44 Statisztikai jelzőszáma: 10856417-5221-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg. 01-10-042272 Aláírásra jogosult: ……………………………………. mint Továbbadó, vagy MÁV Zrt. másrészről Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma: Fizetés módja: mint Vételező között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel:

3. szám


271

1. Előzmények 1.1. Továbbadó kijelenti, hogy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: VET) VET 3. § 44. pontja szerint magánvezetéknek minősülő hálózat tulajdonosa és üzemeltetője. 1.2. Felek megállapítják, hogy a Vételező a tulajdonában vagy bérleményében álló lakáscélú ingatlan ellátásához szükséges villamos energiát Továbbadó biztosítja számára. 2. Fogalmak Jelen szerződéshez kapcsolódó fogalmak magyarázata a VET értelmező rendelkezéseire figyelemmel: 1.Továbbadó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez; 2.Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül felhasználónak; 3.Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsoló berendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál; 4.Továbbadás: a felhasználó által megvásárolt villamos energia egy felhasználási helyen belül, mért magánvezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére; 5. Vhr.: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 3. A szerződés tárgya: Továbbadó e szerződésben foglalt feltételek szerint és minőségben Továbbadás útján villamos energiát szolgáltat a Vételező részére, a Vételező, pedig e szerződésben foglaltaknak megfelelően villamos energiát vételez és annak ellenértékét rendszeresen megfizeti. 4. Csatlakozás a hálózathoz 4.1.Fogyasztási hely megnevezése és címe, POD azonosító: 4.2.Csatlakozási pont megnevezése:

272


3. szám

4.6. A MÁV Zrt. a jelen szerződésben az 1. sz. mellékletben meghatározott paraméterekkel rendelkező energiát adja tovább Vételező részére. 4.7.Vételező tudomással bír arról, hogy a MÁV Zrt. a villamos energiát teljes ellátás alapú kereskedelmi szerződés keretében vásárolja és biztosítja Vételező számára. A MÁV Zrt. a vásárolt szolgáltatást részben, vagy egészben közvetíti, és ezt a Vételező tudomásul veszi. 5. A villamos energia ellenértéke, fizetés, elszámolás, késedelem Mérőórás fogyasztás esetén: 5.1.A Vételező kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott villamos energiát a szerződésben rögzített feltételek mellett vételezi, és annak ellenértékét megfizeti. Súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben Vételező a szolgáltatott villamos energia ellenértékét a fizetési határidőt követő 15 napon belül nem fizeti meg Továbbadó részére. 5.2.A Vételező számla ellenében az alábbi elemeket köteles megfizetni a villamos energia továbbadás ellenértékeként: 1.energia díj 2.rendszerhasználati díj 3.pénzeszközök, adók 4. mindenkori ÁFA törvény szerinti ÁFA mérték Ahol: 1. Energia díj: Továbbadó mindenkori szolgáltatási díjak figyelembe vételével határozza meg a felhasznált villamos energia utáni energia díjat. Az energia díj a zöld energia átvételi díjjal (KÁT) együtt kerül számlázásra. 2.Rendszerhasználati díj: a közcélú hálózat használatáért a Továbbadó által fizetett Vételezőre jutó díj (összevontan), 3.Pénzeszközök és az adók : a VET.147. § szerint (a szénipari szerkezetátalakítási támogatás, kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása, kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása) a Továbbadó által fizetett díj Vételezőre jutó része 5.3. A Továbbadó a szolgáltatott energia ellenértékét rendszeresen, (a megfelelő rész aláhúzandó) a.) az erre a célra rendszeresített mérőóra leolvasás alapján, az előző évi fogyasztás 1/12-e kerül számlázásra havonta, év végén elszámoló számla készül. b.) átalánymennyiség alapján számolja el. 5.4. A MÁV Zrt. a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a Szolgáltatótól a MÁV Zrt. részére beérkező számla kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig számlát készít és azt eljuttatja a Vételezőhöz. Felek határozott időre szóló elszámolásban állapodnak meg, az elszámolási időszak egy naptári hónap. Az Általános Forgalmi Adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény 58. § (1) bekezdése alapján, a számlán feltüntetendő teljesítési időpont az ellenérték megtérítésének esedékessége. 5.5. Fizetési határidő, a számla kiállításától számított 15. naptári nap. A fizetés módja: átutalás, készpénz átutalási megbízás, a MÁV Zrt. és leányvállalatai tényleges dolgozói részére munkabérből, vagy bármely egyéb járandóságából történő levonás. Készpénz átutalási megbízással történő kiegyenlítés esetén MÁV Zrt Vételező felé 500 Forint ügykezelési díjat számít fel. (megfelelő alkalmazandó)

3. szám


273

5.6. Késedelmes fizetés esetén a Vételező a késedelem idejére a Ptk. 301. § alapján számított késedelmi kamatot köteles a továbbadó részére megfizetni. 5.7.A Felek kijelentik, hogy a Felek között létrejött, jelen szerződés 6.12. pontjában hivatkozott bérleti szerződésben megjelölt óvadék/kaució összege biztosítékul szolgál a jelen szerződésben szereplő fizetési kötelezettségek 15 napot meghaladó elmulasztása esetére is. Vagy: (az esetnek megfelelően az első vagy a második bekezdés illesztendő a szerződésbe) A Vételező legkésőbb 20……. .hó . napjáig …..,-Ft óvadékot köteles megfizetni. Az óvadékba helyezett összeg nem kamatozik, ezt a Vételező jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. A Vételező tudomásul veszi, hogy a Továbbadó jogosult a jelen szerződés szerinti vételezői fizetési kötelezettségek 15 napot meghaladó késedelme vagy elmulasztása esetén a Vételező kötelezettségeit az óvadék felhasználásával kiegyenlíteni. Amennyiben a továbbadói követelés kiegyenlítése következtében az óvadék összege csökken, azt a Vételező köteles15 napon belül a jelen pontban meghatározott összegre kiegyenlíteni, ellenkező esetben magatartása súlyos szerződésszegésnek minősül, ami a Továbbadó azonnali felmondási jogát megalapozza. 5.8. Vételező a Továbbadó számlájának tartalma ellen írásban a számla kézhezvételét követő 5 munkanapon belül, megfelelő bizonyítékokkal dokumentáltan kifogást emelhet, de a kifogás bejelentésének a számla kifizetésére halasztó hatálya nincsen. Továbbadó köteles Vételező kifogását annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megvizsgálni, és a Vételezővel egyeztetést kezdeményezni. Az egyeztetés jegyzőkönyve alapján – amelyben rögzítésre kerül a rendezendő fogyasztás - a Továbbadó számlát/ számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki és küld meg a Vételező részére. A visszatérítés összege a Vételező kötelezettségébe pénzügyi beszámításra kerül. 5.9. A Továbbadó, mint a Magánvezeték üzemeltetője Üzemviteli naplót vezet a Vételezőt érintő üzemszünetekről, hálózati kiesésekről, üzemzavarokról és észlelt feszültségingadozásokról. A Vételező az Üzemviteli naplóba – a Továbbadóhoz a tervezett betekintést 72 órával megelőző előzetes bejelentés alapján – betekinthet, arról másolatot vagy kivonatot kérhet, ill. az előbbi eseményekről, az Üzemviteli napló adatainak kiértékeléséről a Továbbadótól tájékoztatást kérhet, továbbá az Üzemviteli naplóban ellenvéleményét, állásfoglalását feltüntetheti. Az Üzemviteli naplóba való betekintésre bejelentkezni az alábbi telefonszámon lehet: …………..… 5.10. Vételező köteles a mérőberendezés meghibásodását a MÁV Zrt-nek a meghibásodást követő 24 órán belül jelezni. 5.11. Továbbadó köteles a Vételező kérésére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 nap alatt, a kifogásolt fogyasztásmérő-berendezés működését hitelesítő ellenőrző fogyasztásmérő-berendezéssel, vagy egyéb módon ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő-berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt túllépi, köteles a mérőóra tulajdonosa azt kicseréltetni. Az ellenőrzés költsége minden esetben a Vételezőt terheli. Továbbadó vállalja, hogy a lehető legtakarékosabban fog eljárni adott ügyben. 5.12.Amennyiben a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely része hibásan mér, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodott, készüléket soron kívül (az 5.10. pontban írt módon) meg kell vizsgálni, a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. - Ha a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely részének a hibás működése a rendelkezésre álló műszaki adatok és a műszaki vizsgálat alapján megállapítható, a megállapítást rögzítő jegyzőkönyv alapján, - amelyben rögzítésre kerül a rendezendő fogyasztás -, a Továbbadó számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki és küld meg a Vételező részére. A meghibásodás bejelentését megelőzően kiállított utolsó számla és a fogyasztásmérő kicserélése vagy kijavítása közötti időszakra az elszámolás alapját a meghibásodás bejelentését megelőző négy hónap fogyasztási adatai alapján számított 1 havi átlag képezi. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap energia felhasználása képezi az elszámolás alapját. - A fogyasztásmérő vizsgálatáról, valamint a fogyasztásmérő kijavításáról vagy kicserélésről készült jegyzőkönyvet a Vételező és Továbbadó egyaránt aláírásával látja el. 5.13. Vételező köteles a mérőóra leolvasásokat lehetővé tenni minden hónap utolsó 5 munkanapján. A leolvasás meghiúsulása esetén az előző négy hónap átlagfogyasztása alapján számított 1 havi átlag kerül kiszámlázásra. Az eltérés rendezése a következő leolvasott mérőóra állás adat alapján kiállított számlában történik 5.14. Amennyiben a MÁV Zrt. a Szolgáltató felé fizetési késedelembe esik, erről a Vételező kérésére a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül tájékoztatást nyújt.

274


3. szám

6. A felek jogai és kötelezettségei: 6.1. A MÁV Zrt kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben foglalt feltételek mellett a területén lévő Vételező részére villamos energiát továbbadás útján biztosít. 6.2. Az első üzembe helyezés csak MÁV Zrt. szakfelügyeletet ellátó személy jelenlétében történhet. Vételező köteles a tervezett üzembe helyezés előtt legalább 15 nappal korábban megrendelni a szakfelügyeletet. A szakfelügyeletet a tájékoztatásban szereplő szervezetnél kell megrendelni. A szakfelügyelet díját és annak fizetési feltételeit, a szakfelügyeletet adó szervezettel készült megállapodás tartalmazza. 6.3. Vételező a vételezési, csatlakozási pontot jelentő határt követő energiaellátó hálózat üzemviteléért, fenntartásáért, a vonatkozó munkavédelmi szabályok és szabványossági előírások betartásáért teljes körű felelősséggel tartozik. Súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben Vételező a műszaki vagy szabványossági előírásoktól eltérő villamos energia hálózatot épít ki vagy üzemeltet, illetve a szabványossági és műszaki előírásoknak megfelelő villamos energia hálózatot (vagy annak részét) épít ki vagy üzemeltet a MÁV Zrt. írásbeli hozzájárulása nélkül. 6.4. A Vételező köteles figyelemmel kísérni a fogyasztásmérő és tartozékai rendeltetésszerű állapotát, s bármely rendellenesség esetén, illetve a méretlen csatlakozó vezeték és fogyasztásmérő (és annak záró pecsétje) kívülről észlelhető rendellenességét, sérülését, átalakítását, megszüntetését a Továbbadónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül. 6.5. A Vételező köteles a külön jogszabályokban előírt érintésvédelmi szabályok betartására. 6.6. A MÁV Zrt. a saját energiaszállító és elosztó hálózatának védelme érdekében a vételezési, csatlakozási pontot jelentő határt követően is – a Vételező előzetes értesítése után – felülvizsgálatot, ellenőrzést tarthat, melyet Vételező tűrni köteles. 6.7. A Továbbadó jogosult maga, vagy megbízottja útján ellenőrizni a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a Vételező hálózatát, a saját és a vételezők biztonságos energia ellátása érdekében. Az ellenőrzést a fogyasztási helyen a Vételező érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni. 6.8. Az energiaszolgáltatás folyamatosságáért, az előre nem látható műszaki problémákból származó szüneteltetésért a MÁV Zrt. semminemű felelősséget nem vállal. 6.9. A MÁV Zrt. köteles a szükséges karbantartási munkálatokból vagy az egyéb előre látható műszaki problémákból adódó szolgáltatási szünetet a Vételezőnek a szüneteltetés megkezdése előtt legalább 72 órával korábban bejelenteni. 6.10. A mérőberendezés hitelesítése a mérő tulajdonosának költsége. A hitelesítés a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes szervezeti egységénél történik, gyakoriságát a mindenkor érvényben lévő MKEH előírások szabályozzák. A fogyasztásmérő le-és felszerelésénél a MÁV Zrt. jelenléte abban az esetben is kötelező, ha a mérő tulajdonosa a Vételező. 6.11. A Vételező a MÁV Zrt. hálózatáról vételezett energiát további fogyasztó(k) részére nem adhatja tovább. A kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. 6.12. Felek megállapítják, hogy Továbbadó mint bérbeadó és Vételező mint bérlő között az energia továbbadással érintett területre vonatkozóan ………/20YY számon lakás bérleti szerződés van hatályban. Felek kijelentik, hogy jelen szerződés hatályát az e pontban hivatkozott ingatlan bérleti szerződés hatályosságának idejére kívánják fenntartani. Az ingatlan lakásbérleti szerződés megszűnése esetén jelen szerződés is megszűnik minden további jogcselekmény nélkül. Vételező jelen szerződés megszűnését követő energia vételezése a súlyos szerződésszegés jogkövetkezményeit vonja maga után. 7. A szerződés időtartama Jelen szerződés 2012. ……….től lép hatályba és határozatlan ideig érvényes.

3. szám


275

8. A szerződés módosítása Jelen szerződés módosítása kizárólag közös megegyezéssel, írásban történik. 9. Szerződésszegés, a szerződés megszüntetése 9.1. Rendes felmondás: A szerződést a Vételező külön indoklás nélkül írásban 60 napra felmondhatja. Továbbadó a VET 66. § 2.) bek. alapján jelen szerződést csak akkor szüntetheti meg, ha a Vételező a jelen szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi. Vételező kötelezettség szegése esetén Továbbadó jelen szerződést a kötelezettség szegés megjelölésével, írásban 60 napra felmondhatja, azzal, hogy a felmondás 9.3. szerinti jogkövetkezményéről a felmondásban értesíti Vételezőt. 9.2. Rendkívüli felmondás: Súlyos szerződésszegés esetén a szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja. Rendkívüli felmondása esetén Továbbadó a 9.3 pont szerint jár el azzal, hogy a felmondásáról és jogkövetkezmény alkalmazásáról a jogkövetkezmény alkalmazását megelőzően legalább 15 nappal korábban írásban értesíti Vételezőt. 9.3. A vételezés megszüntetése: A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese csak akkor szüntetheti meg, ha a Vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. A felek között hatályban lévő – a 6.12. pontban hivatkozott – bérleti szerződés megszűnésével jelen szerződés külön felmondás nélkül, automatikusan megszűnik. A szerződés megszűnése a felek elszámolási kötelezettségét nem érinti, a Vételező a szerződés megszűnését követően is köteles az általa igénybevett szolgáltatás díjainak rendezésére. A Vételező kikapcsolásáról Felek a VET 39/D § 2.) bek.-ben kapott felhatalmazás alapján úgy állapodnak meg, hogy a VET 66. § 2.) bek.-ben szabályozott esetben, jogvita esetén a jogvita eldöntéséig a továbbadott villamos energia mennyiség 0 KW/h. A kikapcsolásra vonatkozó tartalmi elemekről a magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel egyeztet. Amennyiben a Vhr. 13/D § 2.) bek szerinti egyeztetésről szóló írásos emlékeztető (továbbiakban: Emlékeztető) a kikapcsolásra vonatkozóan jelen megállapodástól eltérően rendelkezik, úgy az Emlékeztető rendelkezései irányadóak. 9.4. Amennyiben a szerződést a Vételező mondja fel, (akár Vételező általi azonnali felmondással) úgy köteles saját költségén a csatlakozási ponton a MÁV Zrt. kívánsága szerint az eredeti állapotot visszaállítani. A Továbbadó mind a rendes felmondás, mind a rendkívüli felmondás esetén a csatlakozási pontot a Vételező költségére felszámolhatja, amennyiben az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó fenti kötelezettségének a Vételező a felmondás hatályba lépését követő 30 napon belül nem tesz eleget. A Továbbadó az eredeti állapot visszaállításával kapcsolatban felmerült költségeit kiszámlázza Vételező felé. 10. Vis maior Felek megállapodnak, hogy Vis maior eseménynek tekintik jogviszonyukban különösen, de nem kizárólagosan az alábbiakat: a.) Továbbadótól független külső hálózat működési és ellátási zavarait, b.) A területet ellátó villamos hálózat megsemmisülését vagy tartós üzemzavarát 11. Kapcsolattartás: A Felek a kapcsolatot egymás között személyesen jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozattal, ajánlott tértivevényes levéllel (kivéve a számlaküldés) illetve rövid úton fax és e-mail útján tartják. A rövid úton történő értesítés fax esetében a készülék által kiadott igazoló jelentés, e-mail esetén a visszaigazolásban foglaltak szerint minősül kézbesítettnek.

276


Továbbadó:

3. szám

Vételező:

E-mail cím:

E-mail cím:

Fax szám:

Fax szám:

12. Záró rendelkezések Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az 1959. évi IV. törvény. (Polgári Törvénykönyv), valamint a 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) és kapcsolódó jogszabályainak rendelkezései valamint szabványok rendelkezései az irányadók. Jogvita esetén kikötik a felek a szerződésből eredő esetleges vitáikat tárgyalásos úton rendezik, amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, úgy a Felek kötelezik magukat, hogy a bírósági eljárást a szerződéskötés helye szerinti bíróság előtt indítsák meg. Felek a jelen szerződést mint akaratukkal mindenben egyezőt az arra jogosult képviselőik által az alulírott napon és helyen írták alá. Kelt: Budapest, 2012. .


MÁV Zrt. KE területi főenergetikusa ............................................................. cégnév vételező

3. szám


277

11. sz. melléket Energia továbbadási (szolgáltatási) szerződés Hőenergia csatlakozási engedély lakossági fogyasztó részére amely létrejött II. Szerződő felek: egyrészről: MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság Levelezési cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. Számlavezető pénzintézet: ERSTE Bank Hungary Zrt. Számlaszám: 11996808-06200820-00000000 Adószám: 10856417-2-44 Statisztikai jelzőszáma: 10856417-5221-114-01 Cégbíróság és cégjegyzék száma: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cg. 01-10-042272 Aláírásra jogosult: ………………………………………. mint Továbbadó, vagy MÁV ZRt. másrészről Magánszemély esetén: Név: Születési helye, ideje: Cím: Levelezési címe: Anyja neve: Személyi igazolvány száma: Adóazonosító jel/ adószám: Bankszámla száma: Fizetés módja: mint Vételező között alulírott helyen, napon az alábbi feltételekkel:

278


3. szám

1. Előzmények 1.Továbbadó kijelenti, hogy a hőenergia hálózat tulajdonosa és üzemeltetője. 2. Felek megállapítják, hogy a Vételező a tulajdonában vagy bérleményében álló lakáscélú ingatlanellátásához szükséges hő energiát Továbbadó biztosítja számára. 2. Fogalmak Jelen szerződéshez kapcsolódó fogalmak magyarázata: 1.Továbbadó: aki hőenergiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából felhasználói vezetékhálózaton keresztül nem továbbadás útján vételez; 2.Vételező: aki felhasználótól felhasználói vezetékhálózaton keresztül továbbadás útján vásárol hőenergiát kizárólag saját felhasználás céljára. 3.Felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja 4.Továbbadás: a továbbadó által megtermelt vagy vásárolt hőenergia egy felhasználási helyen belül, mért vezetéken keresztül történő értékesítése vételezők részére; 3. A szerződés tárgya: Továbbadó e szerződésben foglalt feltételek szerint és minőségben Továbbadás útján hőenergiát szolgáltat a Vételező részére, a Vételező pedig e szerződésben foglaltaknak megfelelően hőenergiát vételez és annak ellenértékét rendszeresen megfizeti. 4. Csatlakozás a hálózathoz 4.1. Fogyasztási hely megnevezése, címe és azonosító száma: 4.2. Csatlakozási pont megnevezése:

3. szám


279

4.6. A MÁV Zrt. a jelen szerződésben az 1. mellékletben meghatározott paraméterekkel rendelkező energiát adja tovább Vételező részére. 4.7. Vételező tudomással bír arról, hogy a MÁV Zrt. a hő/gáz energiát teljes ellátás alapú kereskedelmi szerződés keretében / egyetemes ellátási szerződés keretében (a megfelelő rész aláhúzandó) vásárolja és biztosítja Vételező számára. A MÁV Zrt. a vásárolt szolgáltatást (csak távhő továbbadása esetében) részben, vagy egészben közvetíti, ezt a Vételező tudomásul veszi. A közvetítés tényét a Továbbadó számláján feltünteti. 5. A hőenergia ellenértéke, fizetés, elszámolás, késedelem Mérőórás fogyasztás esetén: 5.1. A Vételező kötelezettséget vállal arra, hogy a kapott hőenergiát a szerződésben rögzített feltételek mellett vételezi, és annak ellenértékét megfizeti. Súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben Vételező a szolgáltatott hőenergia ellenértékét a fizetési határidőt követő 15 napon belül nem fizeti meg Továbbadó részére. 5.2. A MÁV Zrt. a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a Szolgáltatótól a MÁV Zrt. részére beérkező számla kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig számlát készít és azt eljuttatja a Vételezőhöz. Továbbadó a számlában elkülönítve érvényesíti a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hő díját.. A közüzemi díjak számlázása során a továbbadó továbbadási díjat számít fel. A számla elemei: 1. hődíj: a.) fűtés díja b.) vízmelegítési díj (csak használati melegvíz továbbadás esetén) 2. fűtési alapdíj 3. mindenkori ÁFA törvény szerinti ÁFA mérték 5.3. A Továbbadó a szolgáltatott energia ellenértékét rendszeresen, (a megfelelő rész aláhúzandó) a.) az erre a célra rendszeresített mérőóra leolvasás alapján, az előző évi fogyasztás 1/12-e kerül számlázásra havonta, év végén elszámoló számla készül. b.) átalánymennyiség alapján számolja el. 5.4. A MÁV Zrt. a tárgyhót követő hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a Szolgáltatótól a MÁV Zrt. részére beérkező számla kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig számlát készít, és azt eljuttatja a Vételezőhöz. Felek határozott időre szóló elszámolásban állapodnak meg, az elszámolási időszak egy naptári hónap. Az Általános Forgalmi Adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény 58. § (1) bekezdése alapján, a számlán feltüntetendő teljesítési időpont az ellenérték megtérítésének esedékessége. 5.5. Fizetési határidő, a számla kiállításától számított 15. naptári nap. A fizetés módja: átutalás, készpénz átutalási megbízás, a MÁV Zrt. és leányvállalatai tényleges dolgozói részére munkabérből, vagy bármely egyéb járandóságából történő levonás. Készpénz átutalási megbízással történő kiegyenlítés esetén MÁV Zrt Vételező felé 500 Forint ügykezelési díjat számít fel. (megfelelő alkalmazandó) 5.6. Késedelmes fizetés esetén a Vételező a késedelem idejére a Ptk. 301. § alapján számított késedelmi kamatot köteles a továbbadó részére megfizetni. 5.7. A Felek kijelentik, hogy a Felek között létrejött, jelen szerződés 6.12. pontjában hivatkozott bérleti szerződésben megjelölt óvadék/kaució összege biztosítékul szolgál a jelen szerződésben szereplő fizetési kötelezettségek 15 napot meghaladó elmulasztása esetére is.

280


3. szám

Vagy: (az esetnek megfelelően az első vagy a második bekezdés illesztendő a szerződésbe) A Vételező legkésőbb 20……. .hó . napjáig …..,-Ft óvadékot köteles megfizetni. Az óvadékba helyezett összeg nem kamatozik, ezt a Vételező jelen szerződés aláírásával egyidejűleg tudomásul veszi. A Vételező tudomásul veszi, hogy a Továbbadó jogosult a jelen szerződés szerinti vételezői fizetési kötelezettségek 15 napot meghaladó késedelme vagy elmulasztása esetén a Vételező kötelezettségeit az óvadék felhasználásával kiegyenlíteni. Amennyiben a továbbadói követelés kiegyenlítése következtében az óvadék összege csökken, azt a Vételező köteles15 napon belül a jelen pontban meghatározott összegre kiegyenlíteni, ellenkező esetben magatartása súlyos szerződésszegésnek minősül, ami a Továbbadó azonnali felmondási jogát megalapozza. 5.8. Vételező a Továbbadó számlájának tartalma ellen írásban a számla kézhezvételét követő 5 munkanapon belül, megfelelő bizonyítékokkal dokumentáltan kifogást emelhet, de a kifogás bejelentésének a számla kifizetésére halasztó hatálya nincsen. Továbbadó köteles Vételező kifogását annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megvizsgálni, és a Vételezővel egyeztetést kezdeményezni. Az egyeztetés jegyzőkönyve alapján – amelyben rögzítésre kerül a rendezendő fogyasztás - a Továbbadó számlát/ számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki és küld meg a Vételező részére. A visszatérítés összege a Vételező kötelezettségébe pénzügyi beszámításra kerül. 5.9. Vételező köteles a mérőberendezés meghibásodását a MÁV Zrt.-nek a meghibásodást követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül jelezni. 5.10. Továbbadó köteles a Vételező kérésére, a kérelem kézhezvételétől számított 15 nap alatt, a kifogásolt fogyasztásmérő-berendezés működését hitelesítő ellenőrző fogyasztásmérő-berendezéssel, vagy egyéb módon ellenőrizni. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő-berendezés a külön jogszabályban előírt hibahatárt túllépi, köteles a mérőóra tulajdonosa azt kicseréltetni. Az ellenőrzés költsége minden esetben a Vételezőt terheli, Továbbadó vállalja, hogy a lehető legtakarékosabban fog eljárni adott ügyben. 5.11. Amennyiben a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely része műszaki vizsgálattal igazoltan hibásan mér, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodás bejelentését követően a meghibásodott készüléket soron kívül (az 5.10. pontban írt módon) meg kell vizsgálni, a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. - Ha a fogyasztásmérő-berendezés, vagy annak valamely részének a hibás működése a rendelkezésre álló műszaki adatok és a műszaki vizsgálat alapján megállapítható, a megállapítást rögzítő jegyzőkönyv alapján, - amelyben rögzítésre kerül a rendezendő fogyasztás -, a Továbbadó számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki és küld meg a Vételező részére. A meghibásodás bejelentését megelőzően kiállított utolsó számla és a fogyasztásmérő kicserélése vagy kijavítása közötti időszakra az előző év azonos időszakában mért mennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre korrigált mennyiségét kell az elszámolás alapjának tekinteni. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hő felhasználása képezi a korrekció alapját. - A fogyasztásmérő vizsgálatáról, valamint a fogyasztásmérő kijavításáról vagy kicserélésről készült jegyzőkönyvet a Vételező és Továbbadó egyaránt aláírásával látja el. 5.12. Vételező köteles a mérőóra leolvasásokat lehetővé tenni minden hónap utolsó 5 munkanapján. A leolvasás meghiúsulása esetén az előző hasonló időszak fogyasztása alapján számított havi mennyiség kerül kiszámlázásra. Az eltérés rendezésére a következő leolvasott mérőóra állás adat alapján kiállított számlában történik 6. A felek jogai és kötelezettségei: 6.1. A MÁV Zrt. kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben foglalt feltételek mellett a területén lévő Vételező részére hőenergiát továbbadás útján biztosít. 6.2. Az első üzembe helyezés csak MÁV Zrt. szakfelügyeletet ellátó személy jelenlétében történhet. Vételező köteles a tervezett üzembe helyezés előtt legalább 15 nappal korábban megrendelni a szakfelügyeletet. A szakfelügyeletet a tájékoztatásban szereplő szervezetnél kell megrendelni. A szakfelügyelet díját és annak fizetési feltételeit, a szakfelügyeletet adó szervezettel készült megállapodás tartalmazza. 6.3. Vételező a vételezési, csatlakozási pontot jelentő határt követő energiaellátó hálózat üzemviteléért, fenntartásáért, a vonatkozó munkavédelmi szabályok és szabványossági előírások betartásáért teljes körű felelősséggel tartozik. Súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben Vételező a műszaki vagy szabványossági előírásoktól eltérő energia hálózatot épít ki vagy üzemeltet, illetve a szabványossági és műszaki előírásoknak megfelelő energia hálózatot (vagy annak részét) épít ki vagy üzemeltet a MÁV Zrt. írásbeli hozzájárulása nélkül.

3. szám


281

6.4. A Vételező köteles figyelemmel kísérni a fogyasztásmérő és tartozékai rendeltetésszerű állapotát, s bármely rendellenesség esetén, illetve a méretlen csatlakozó vezeték és fogyasztásmérő (és annak záró pecsétje) kívülről észlelhető rendellenességét, sérülését, átalakítását, megszüntetését a Továbbadónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül. 6.5. A Vételező köteles a külön jogszabályokban előírt biztonságtechnikai szabályok betartására. 6.6. A MÁV ZRt. a saját energiaszállító és elosztó hálózatának védelme érdekében a vételezési, csatlakozási pontot jelentő határt követően is – a Vételező előzetes értesítése után – felülvizsgálatot, ellenőrzést tarthat, melyet Vételező tűrni köteles. 6.7. A Továbbadó jogosult maga, vagy megbízottja útján ellenőrizni a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a Vételező hálózatát, a saját és a vételezők biztonságos energia ellátása érdekében. Az ellenőrzést a fogyasztási helyen a Vételező érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni. 6.8. Az energiaszolgáltatás folyamatosságáért, az előre nem látható műszaki problémákból származó szüneteltetésért a MÁV ZRt. semminemű felelősséget nem vállal. 6.9. A MÁV ZRt. köteles a szükséges karbantartási munkálatokból vagy az egyéb előre látható műszaki problémákból adódó szolgáltatási szünetet a Vételezőnek a szüneteltetés megkezdése előtt legalább 72 órával korábban bejelenteni. 6.10. A mérőberendezés hitelesítése a mérő tulajdonosának költsége. A fogyasztásmérő le-és felszerelésénél a MÁV Zrt. jelenléte abban az esetben is kötelező, ha a mérő tulajdonosa a Vételező. A hitelesítés a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes szervezeti egységénél történik, gyakoriságát a mindenkor érvényben lévő MKEH előírások szabályozzák. 6.11. A Vételező a MÁV ZRt. hálózatáról vételezett energiát további fogyasztó(k) részére nem adhatja tovább. A kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. 6.12. Felek megállapítják, hogy Továbbadó mint bérbeadó és Vételező mint bérlő között az energia továbbadással érintett területre vonatkozóan ………/20YY számon lakás bérleti szerződés van hatályban. Felek kijelentik, hogy jelen szerződés hatályát az e pontban hivatkozott ingatlan bérleti szerződés hatályosságának idejére kívánják fenntartani. Az ingatlan bérleti szerződés megszűnése esetén jelen szerződés is megszűnik minden további jogcselekmény nélkül. Vételező jelen szerződés megszűnését követő energia vételezése a súlyos szerződésszegés jogkövetkezményeit vonja maga után. 7. A szerződés időtartama Jelen szerződés 2012. ……….től lép hatályba és határozatlan ideig érvényes. 8. A szerződés módosítása Jelen szerződés módosítása kizárólag közös megegyezéssel, írásban történik. 9. Szerződésszegés, a szolgáltatás felfüggesztése, a szerződés megszüntetése 9.1. Szolgáltatás felfüggesztése: A Továbbadó a jogsértés észlelését követően azonnal felfüggesztheti a szolgáltatást, amennyiben a Vételező a) a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a Vételező állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a Továbbadónak nem jelenti be; b) a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - hőt vételez; c) a Továbbadó írásbeli felszólítása ellenére a szolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg, d) a folyamatos és biztonságos szolgáltatást, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű hő vételezését zavarja vagy veszélyezteti. 9.2. A Továbbadó a szolgáltatás azonnali felfüggesztést követően jogosult a szerződést rendkívüli felmondással megszüntetni a jelen szerződés 9.4. pontja alapján. Amennyiben a szolgáltatás felfüggesztését követően a Továbbadó a szerződést nem mondja fel, abban az esetben jogosult a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a Vételezőre hárítani.

282


3. szám

9.3. Rendes felmondás: A szerződést a Vételező külön indoklás nélkül írásban 30 napra felmondhatja. A felek között hatályban lévő – a 6.12. pontban hivatkozott – bérleti szerződés megszűnésével jelen szerződés külön felmondás nélkül, automatikusan megszűnik. A szerződés megszűnése a felek elszámolási kötelezettségét nem érinti, a Vételező a szerződés megszűnését követően is köteles az általa igénybevett szolgáltatás díjainak rendezésére. 9.4. Rendkívüli felmondás: Súlyos szerződésszegés esetén a szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja. 9.5. Amennyiben a szerződést a Vételező mondja fel, (akár Vételező általi azonnali felmondással) úgy köteles saját költségén a csatlakozási ponton a MÁV Zrt. kívánsága szerint az eredeti állapotot visszaállítani. A Továbbadó mind a rendes felmondás, mind a rendkívüli felmondás esetén a csatlakozási pontot a Vételező költségére felszámolhatja, amennyiben az eredeti állapot visszaállítására vonatkozó fenti kötelezettségének a Vételező a felmondás hatályba lépését követő 30 napon belül nem tesz eleget. A Továbbadó az eredeti állapot visszaállításával kapcsolatban felmerült költségeit kiszámlázza Vételező felé. 10. Vis maior Felek megállapodnak, hogy Vis maior eseménynek tekintik jogviszonyukban különösen, de nem kizárólagosan az alábbiakat: a. Továbbadótól független külső hálózat működési és ellátási zavarait, b. A területet ellátó energia hálózat megsemmisülését vagy tartós üzemzavarát 11. Kapcsolattartás: A Felek a kapcsolatot egymás között személyesen jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozattal, ajánlott tértivevényes levéllel (kivéve a számlaküldés) illetve rövid úton fax és e-mail útján tartják. A rövid úton történő értesítés fax esetében a készülék által kiadott igazoló jelentés, e-mail esetén a visszaigazolásban foglaltak szerint minősül kézbesítettnek. Továbbadó:

Vételező:

E-mail cím:

E-mail cím:

Fax szám:

Fax szám:

12. Záró rendelkezések Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az 1959. évi IV. törvény. (Polgári Törvénykönyv), valamint a 2005. évi XVIII. Törvény a távhőszolgáltatásról1, és kapcsolódó jogszabályainak rendelkezései valamint szabványok rendelkezései az irányadók.. Jogvita esetén kikötik a felek a szerződésből eredő esetleges vitáikat tárgyalásos úton rendezik, amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, úgy a Felek kötelezik magukat, hogy a bírósági eljárást a szerződéskötés helye szerinti bíróság előtt indítsák meg. Felek a jelen szerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt az arra jogosult képviselőik által az alulírott napon és helyen írták alá. Kelt: Budapest, 2012. .

............................................................. MÁV Zrt. KE területi főenergetikusa ................................................... MÁV Zrt. továbbadó

............................................................. név vételező

3. szám


283

HIRDETMény A PVTK Debrecen TEB Osztály Biztosítóberendezési Alosztálya selejtezési előtt, további hasznosításra, MÁV szervezet részére átszámítással felajánlja az alábbi eszközt. 1 db Diesel Aggregátor SF4-A Leltári száma: T0324057 Üzembe helyezve: 1969 Műszaki állapot: működőképes Megtekinthető: Püspökladány, Olajtároló 1/A Kapcsolattartó: Kiss Csaba Blokkmester Telefon: 03-6198 Határidő: A MÁV Értesítőben történő megjelenést követő 30. nap

284


Szerkeszti a MÁV Zrt. Jogi Igazgatóság. 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60. Telefon: 511-3105 Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság. Kiadja a MÁV Zrt. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit. Terjeszti a MÁV Zrt. BKSzE (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54–60.)

HU ISSn 1419–3973 Nyomda: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Oláh Miklós vezérigazgató

3. szám

magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság

Recommend Documents