BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Tel: 85/560-158, Fax: 85/361-802 E-mail:
[email protected] MEGHÍVÓ a Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. december 18-án (kedd) 9.30 órára a községháza nagytermében tartandó ülésére. Napirendek: 1. Közszolgáltatók tájékoztatója Előadó: Somogy Kéményseprő-Mester Kft. Rezi Bt. DRV Zrt. Somogy Megyei Kormányhivatal tájékoztatója közszolgáltatásokról 2. Kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 19/2003.(XII.12.) rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 3. A temető használatának szabályairól szóló 2/2001.(I.26.) rendelet módosításáról Előadó: Lombár Gábor polgármester 4. Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az elmúlt testületi ülés óta történtekről Előadó: Lombár Gábor polgármester 5. Beszámoló az önkormányzat gazdálkodásának háromnegyedéves helyzetéről Előadó: Lombár Gábor polgármester 6. Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ 2011. évi beszámolójának elfogadása 7. 2013. évi költségvetési koncepció Előadó: Lombár Gábor polgármester 8. Fonyód-Balatonfenyves Viziközmű Társulat végelszámolással történő megszűnése, belső ellenőri jelentés Előadó: Lombár Gábor polgármester, Kahó Ildikó belső ellenőr 9. 2012. évi költségvetési rendelet módosítása –később kerül kiküldésre Előadó: Lombár Gábor polgármester 10. Átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet alkotása Előadó: Lombár Gábor polgármester 11. Általános iskola állami fenntartásba vételével kapcsolatos feladatok Előadó: Lombár Gábor polgármester 12. A Képviselő-testület 2013. évi munkaterve – később kerül kiküldésre Előadó: Lombár Gábor polgármester Zárt ülésen: 13. Jogviszony megszüntetése Előadó: Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves, 2012. december 12. Lombár Gábor
Polgármester Somogy Kéményseprő-Mester Kft. K a p o s v á r, Rákóczi tér 9-11. Tel. 82/313-401; 06-20/9669-845 E-mail:
[email protected]
Balatonfenyves Község Képviselő Testülete
Tisztelt Képviselő Testület!
Kéményseprő közszolgáltatási szerződésünk értelmében társaságunk az elmúlt egy év munkájáról az alábbiakban számol be. Településeink száma az év folyamán nem változott, jelenleg is 89 településen dolgozunk. 4 fő kéményseprő mester, 8 fő kéményseprő és 3 fő adminisztrátor a létszám. Szolgáltató irodáink továbbra is Kaposváron(Rákóczi tér 9-11. Tel./Fax: 06-82/313-401; 209669-845),
Marcaliban
(Piac
u.
23.
Tel/Fax:
06-85/415-022;
20-9667-386)
és
Balatonbogláron(Vikár Béla u. 69. Tel/Fax:06-85/352-866; 30/9086-358), heti 40 órás ügyfélszolgálati idővel dolgoznak. Nagybajom és Fonyód Város Polgármesteri Hivatalának Műszaki Osztályán heti rendszerességgel ügyfélszolgálatot tartunk. Rendszeres a munka- és védőruha, valamint a tisztálkodó szer ellátásuk. Béremelésük 2012. évre bruttó 4,5 %-os volt. Az év folyamán a megrendeléses munkák száma továbbra sem nőtt
(lakhatási
engedélyekhez
és
gázkémények
beüzemeléséhez
szükséges
kéményvizsgálatok) száma. A megrendelt munkákat (tervegyeztetések, kéményvizsgálatok, szakvélemények) a megrendelő által kért időpontban végezzük. Ez 24 órán belüli ügyintézést jelent. Műszaki fejlesztést jelentett az év során újabb 4 db kézi szén-monoxid mérő monitor vásárlása, melyek segítségével a legkisebb szénmonoxid mennyiséget (1 köbméter levegőben 1 millilitert ) is ki tudjuk mutatni a helyiségekben. Országosan ez példa nélküli sormunka esetén. Ma már minden kéményseprőnk helyiség CO tartalmat mér!
Ez évben megjelent a 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Hatályba lépése 2013. január 1. A törvény a kéményseprést teljesen új, de hozzá tartozó feladatokkal látja el és meghatározza a jövő feladatait a kéményseprőipar számára a tűzvédelem, az energiatakarékosság és az életvédelem területén. Meghatározza a jövőre nézve: - Az önként átvállalt kéményseprő szerződések továbbra is érvényesek. - Bevezeti az országosan egységes díjat, melyet kormányrendeletben szabályoznak, egységes nyomtatványokat, egységes nyilvántartási rendszert. - A kéményseprés szakmai felügyeletével a Katasztrófavédelmi Igazgatóságokat bízza meg. - Új tevékenységeket határoz meg, így: 1. a kémények új szempontok szerinti átcsoportosítását 2. a levegőellátás felmérését 3. a gáztüzelő berendezések szén-monoxid tartalmának mérését 4. a füstcsövek ellenőrzését, tisztítását 5. a gáztüzelő berendezések felülvizsgálatának megtörténtét Ezekhez a fenti feladatokhoz a tervezett kormányrendelet központi díjat rendel, melynek kötelező alkalmazását 2015-re kell bevezetni, addig a helyi önkormányzat dönt a bevezetés ütemezéséről (mellékelve a BM állásfoglalása). A kéményseprő szakma szakmai feltételeit és tevékenységét a tervezett új BM rendelet rögzíti. 2013. évtől az új BM rendelet által előírt plusz munkák: 1. Összekötő elemek felmérése, hibajegyzék felállítása 2. Fűtőberendezések típus szerinti felmérése 3. Légellátási területek felmérése 4. Csak megrendelésre végezhető nyaralók kötelező kiértesítése (ez komoly költségnövekedést és egyben árbevétel kiesést jelent) 5. A kéményjelölések teljes átdolgozása, 31 fajta kémény besorolás (lásd díjjegyzék) 6. A számítógépes nyilvántartási és számítási rendszer teljes átdolgoztatása, rendszerbe állítása
7. Országosan egységes nyomtatványok rendszerbe állítása 8. Sikertelen munkavégzés kísérletek, vagy a munkavégzés megakadályozása esetén nem a jegyzőt, hanem a Katasztrófavédelmi kirendeltséget kell értesíteni. A fenti munkákhoz társaságunknak a kéményseprő létszámot 40 %-al kell bővíteni, ami a szakmunkások melletti betanított munkások számát jelenti. Közvetlen plusz költséget jelent még a felkészítő oktatások szervezése, egy plusz gépkocsi rendszerbe állítása, a szakképzetlen, felvett dolgozók betanítása. A fenti munkák fedezetére a többletbevételt a központi ártáblázathoz történő azonosulás jelenti. 2012. évi áraink változatlanul hagyása mellett a az eddigi éves díjak alkalomra változnak. Csak egy tételt érint az egész árjegyzékben: az egyedi vegyes kémény díját alkalmanként kell fizetni. Ez a többletbevétel a várható költségeink nagy részét fedezni fogja, de a kormány által meghatározott egységes díjnak csak 1/3-a, így továbbra is a területünkön lesznek a legalacsonyabb kéménydíjak. Kérjük a T. Képviselő Testületet, hogy beszámolónkat, valamint a 2013. évre vonatkozó díjkérelmünket elfogadni szíveskedjenek, hogy a fenti többletelvárásoknak gazdaságilag is meg tudjunk felelni.
Kaposvár, 2012. november 05. Tisztelettel: F a r k a s József ügyvezető
A SOMOGY KÉMÉNYSEPRŐ-MESTER KFT., KÖZSZOLGÁLTATÓ
2013. évre vonatkozó DÍJAJÁNLAT Balatonfenyves A díjak bruttó díjak. Az első oszlop díjai megegyeznek a 2012. évi díjakkal. Szolgáltató által javasolt 2013
I. Kötelező ellenőrzés, tisztítás 4 évenkénti műszaki felülvizsgálat (vegyes kémény) Új jel: ENHS; ENTS; EZHS; EZTS 1. Szabványkémény lakossági: közületi: 2. Gyűjtőkémény lakossági: Új jel: GNHS; GZHS; GZTS; közületi
II.
Nem kötelező központi díj
Kötelező központi díj
2013-ra
2015-re
2388,-/alk
3584,-/alk
1080,-/szint
1190,-/szint
2280,-/alk
4985,-/alk
3160.-/szint
3184,-szint
1016,-/alk
1120,-/alk
1760,-/fm
1940/fm
1016,-/alk 1240,-/alk1016,-/szint1240,-/szint-
Kötelező ellenőrzés, tisztítás, visszaáramlás mérés, 4 évenkénti kötelező felülvizsgálat ( gázkémény )
1. Szabványkémény lakossági: Új jel: ENHG; ENTG; EZHG; EZTG közület:
1016.-/alk
2. Gyűjtőkémény lakossági: Új jel: GNHG; GZHG,;GZTG közület:
1016.-/szint
1240,-/alk
1240,-(szint
III. Tartalék kémények használhatóságának ellenőrzése évente egyszer Új jel: ET; GT; KT; NT
375,-/alk
IV. 1. Központi és üzemi vegyestüzelésű kémény tisztítása, 4 évenkéntiműszaki felülvizsgálat lakossági:* Új jel: KNHS; KNTS; KZHS; KZTS közületi:
258,-/fm
V. Központi és üzemi gázkémény évente egyszeri felülvizsgálata, tisztítása, huzatmérés lakossági:* Új jel: KNHG; KNTG; KZHG; KZTG közületi:
258,-/fm
3481,-/fm
3837,-/fm
VI. Évente egyszer kötelező ellenőrzés, tisztítás 1. Gyárkémény, gyári jellegű kémény egyszeri tisztítása lakossági:* Új jel: NNHS; NNHG; NNTS; NNTS; NNTG közületi:
1044,-/fm
3481.-/fm
3837,-/fm
Az eddigi munkákhoz kiszállási pótlék számítandó nem számítható fel:
VII. Megrendelésen alapuló munkák: 1. Szabványkémény vizsgálata: lakossági: 5547,-/db
25.400,-/db
28.000,-/db
3637,-/szint
2032,-szint
2240,-/szint
7290,-db
10160,-/fm
11200,-/fm
közületi: 2. Gyűjtőkémény vizsgálata: lakossági: közületi: 3. Üzemi, központi kémény vizsgálata: lakossági: közületi: 4. Építési terv felülvizsgálata: lakossági: 2428,-
5080,-
5600,-
4856,-
5080,-
5600,-
közületi: 5. Szakvélemény készítés: lakossági: közületi: 6. Kéményméret ellenőrzés
7. Kéményégetés 8. Soron kívüli kéménytisztítás
díjmentes díjmentes
10160,-
12900,-
747,-
1016,-
1290,-
7467,-
-
-
9. Összekötő elem ( füstcső ) szétszerelése, ellenőrzése, tisztítása, összeszerelése: 10. Cserépkályha tisztítása:
A díjakat a munkavégzéssel egy időben a munka elvégzése után számla ellenében kell fizetni. A számla a gyakoriság szerinti éves díj arányos részét tartalmazza.
Kaposvár, 2012. november 05. ………………………………….. Somogy Kéményseprő-Mester Kft
* Gyakorlatilag ma nem létezők, de mivel elvi lehetőségük fennáll, az árjegyzékben szerepeltetni kell.
2012 évi ÉVES BESZÁMOLÓ Balatonfenyves temetőről
Tisztelt Képviselő-testület!
A kegyeleti Közszolgáltatási tevékenység végzése során a következő beszámolót nyújtjuk. Balatonfenyves községben 2012. november 30-ig összesen 22 haláleset történt. Ebből: -
9 koporsós temetés
-
9 urnás temetés, ebből 1 temetés a régi temetőben ,
-
4 hamvakat otthonukba szállítottak a hozzátartozók.
2012 évben a temetések aránya 35 %-kal kevesebb volt a 2011 évhez képest. Részletezve 2011 évhez képest: -
4 koporsós temetéssel több volt,
-
17 urnás temetéssel kevesebb volt,
-
1 -el több hamvakat vittek haza otthonukba,
-
1 urnás temetéssel több volt a régi temetőben.
Öt év átlaga alapján a koporsós és a hamvasztásos temetések aránya megváltozott. Eleinte nem volt hamvasztásos temetés, most a temetések 59 %-a hamvasztásos temetés és itt is jelentkezik, hogy a hozzátartozók otthonukba szállítják a szerettei hamvait. Az idei évben nem volt szükség a koporsós temetés korlátozására, mert a talajvíz nem haladta meg a veszélyes határt. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei évben is kegyeleti méltóságnak megfelelő módon történtek a temetési szertartások. A temetésekről végzett nyilvántartásban
egyre több sírhely tulajdonos adatait tudjuk feljegyezni a megfelelő sírhely felett rendelkezés érdekében. A nyilvántartás tartalmazza a temetési időpontot, az elhunyt neve, adatait, a hozzátartozó, - temettető adatait, a sírhely felett rendelkező adatait, a sírhely megváltási idejét. Az idegen vállalkozók által végzett temetések az év folyamán nem történtek, így a nyilvántartó könyvekben nem kellett elkülöníteni. 2012. január 01.-től - 2012. november 30.-ig a balatonfenyvesi temetőben a sírhely megváltásból 9.000,- Ft. bevétel történt. A hűtők karbantartását és javítását az év során folyamatosan végezzük, szükség szerint. A hűtők fertőtlenítését alkalomszerűen, megbízási szerződés által, szakirányú végzettséggel rendelkező vállalkozóval végeztetjük. A hűtők karbantartási költsége a balatonfenyvesi temetőben 64.500,- Ft volt. A ravatalozók belső állagmegóvását folyamatosan végezzük az év folyamán. A temető zöldterület karbantartását egész évben végezzük. A temetőt 6 alkalommal kaszáltuk, melynek a költsége ( karbantartással együtt ) 621.300,Ft. volt. A szemétszállítást folyamatosan, igény szerint végezzük, költsége 154.500,- Ft volt. 2013 évi szolgáltatási árjegyzékünket a mellékletben csatoljuk, szíves elfogadás céljából. 2013 évi szolgáltatási árainkat átlagosan 5 %-kal emeltük. Balatonfenyves, 2012. december 6. Tisztelettel: ………………………………. Szabó Csilla
……………………………… Rezi Zsolt Rezi Bt.
Főigazgató
7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Levelezési cím: 7401 Kaposvár, Pf.: 281 Telefon: (82) 502 600 Fax: (82) 502 603 E-mail:
[email protected] Honlap: www.somogy.gov.hu
12 Ügyiratszám: XV-B-3-537-3/2012 Ügyintéző: dr. Csapó György Gábor
Tárgy: Tájékoztató közszolgáltatásokat érintő
jogszabályok megváltozásáról Valamennyi Önkormányzat Címzetes Főjegyzője, Körjegyzője és Jegyzője részére Székhelyén Tisztelt Címzetes Főjegyző/Körjegyző/Jegyző Asszony/Úr! Tájékoztatom, hogy a 2013. évben a hatályos, illetve hatályba lépő jogszabályok jelentősen átalakítják az egyes közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, így például a közszolgáltatások díjait, amelyek miatt szükséges az ebben a tárgyban alkotott rendeletek felülvizsgálata. I. Hulladékgazdálkodás - Hgt-ből Ht. Több jelentős kérdésben is szemléletváltozást mutatnak 2013. január 1-én hatályba lépő, a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban Ht.) rendelkezései a 2012. december 31-éig hatályos, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényhez (a továbbiakban Hgt.) képest. A Hgt. szemlélete az volt, hogy a keletkezett hulladékot a környezetet a legkisebb mértékben terhelő, szennyező ártalmatlanító eljárásokkal kezeljék, azaz a legjobb minőségű hulladéklerakók kialakítása volt a cél. E szemlélet hibája, hogy egyáltalán nem ösztönöz a hulladék mennyiségének csökkentésére és ezáltal a környezet terhelése sem csökken. Ehhez képest a Ht. már magának a hulladék mennyiségének a keletkezését kívánja megelőzni. Az új megközelítés központi gondolata a hulladék mennyiségének csökkentése, már a termék és csomagolás tervezésekor, létrehozásakor, továbbá az a célja, hogy a hulladék ne kerüljön közvetlenül ártalmatlanításra, hanem előtte vizsgálják meg, hogy azt nem lehetne-e valamilyen formában hasznosítani, akár anyagában, akár egy előkezelés követően. Így kerüljön sor pl.: a feleslegessé vált anyagok további használata, esetleges újra használata a termelési folyamat egy másik állomásán, energetikai hasznosítása, vagy egyenesen a hulladékstátusz megszűnése és melléktermékként való elismertetése. Ha mindezek a lehetőségek megszűnnek, akkor kerülhet csak sor az ártalmatlanításra. 1. Fogalmak: Fontos változások történtek a terminológia terén, melyet Ht. 2.§-a tartalmaz. Ezek közül az alábbiak kiemelését tartom fontosnak. - Meghatározza a hulladék fogalmát (23. pont). A hulladék egyik, jelen témánk szempontjából fontos típusa a települési hulladék (43.pont). Az új rendszer megszűntette a települési szilárd hulladék, illetve a települési folyékony hulladék fogalmát! Az új fogalmak között már csak a települési hulladékot használja.
13 - A települési hulladékba tartozó hulladékot két nagy csoportra osztja: háztartási és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű hulladék (21. és 22. pontok). A háztartási hulladékon belüli csoportot képez a nagydarabos hulladék, azaz lom (40. pont). - Meghatározásra került az építési-bontási hulladék (10. pont) fogalma is. - Meghatározásra került a biohulladék (3. pont) és a biológiailag lebomló hulladék (4. pont) fogalma is. Utóbbi fogalom egyik csoportját képezi az előbbi. A biológiailag lebomló hulladék meghatározásának ismerete amiatt jelentős, mivel az alapelvek (Ht. 3.§ f) pont) között kiemelt szerepet kap az, hogy a biológiailag lebomló hulladék minél kisebb mértékben kerüljön a lerakókra. - A gyűjtőedény (18. pont) fogalmát kibővíti a jogalkotó és abba a zsákot, valamint a szelektív gyűjtőszigeteket is bele kell érteni. - Meghatározza a gazdálkodó szervezet fogalmát (15. pont), egyben kiveszi annak hatálya alól a költségvetési szerveket, aminek a Ht. 39.§ (3) bekezdése szempontjából is jelentősége van! - Egyértelműen meghatározza, hogy mit ért hulladékgazdálkodás (26. pont), hulladékgazdálkodási közszolgáltatás (27. pont), hulladékgazdálkodási létesítmény (28. pont), kezelés (36. pont), hasznosítás (20. pont), ártalmatlanítás (2. pont) alatt. A fogalmak pontos ismerete és használata nem nélkülözhető, mivel a helyi hulladékgazdálkodási rendszert a továbbiakban is helyi önkormányzatnak kell rendeletben szabályoznia! - Felhívom a figyelmet a Ht. 2.§ (7) bekezdése, mely egyértelművé teszi, hogy a Ht-ben nem szabályozott fogalmak és rendelkezések esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt, a számvitelről szóló törvényt 2000. évi C. törvényt, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt kell alkalmazni! 2. Helyi önk. és az ingatlantulajdonos feladata: - A Ht. szerint a továbbiakban is a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatás megszervezése. (Ht. 33.§ (1) és 34.§ (1) bekezdése értelmében az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására.) - Új szabály, hogy a települési önkormányzat csak 1 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést köthet (Ht. 34.§ (2) bekezdés). Ez azt jelenti, hogy a jogalkotónak az a szándéka, hogy egy település-egy közszolgáltatási szerződés-egy közszolgáltató elve. Ebből az következik, hogy ha egyes közszolgáltatási feladatokat más gazdálkodó szervezet lát el pl.: a települési hulladékot vegyesen, illetve annak egyes összetevői gyűjtését szelektíven más-más közszolgáltató végzi, akkor azoknak egymással fő- és alvállalkozói kapcsolatban kell állniuk vagy egy közszolgáltatónak a tagjai (részes felei). Az önkormányzat a jövőben is a közszolgáltató kiválasztása előtt meg kell, hogy vizsgálja szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia. A Ht. 33.§ (2) bekezdése tételesen felsorolja, hogy mely esetekben nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. - Új szabály (Ht. 34.(3) és (4) bekezdés), hogy az önkormányzat csak az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által minősített és hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel köthet. A három kivastagított feltételnek egyszerre megfelelő szervezettel köthet az önkormányzat közszolgáltatási szerződést, kivéve a
14 (4) bekezdésben foglalt esetet, valamint az Átmeneti rendelkezéseket (Ht. 90.§ lásd bővebben a 4. pontban). - Változás, hogy a közszolgáltatási szerződést legfeljebb 10 évre kötheti csak meg a települési önkormányzat. A közszolgáltatási szerződés tartalmának egyes elemeit a Ht. 34.§ (5) bekezdése, valamint egy a jövőben megjelenő Korm. r. határozza meg. Így a közszolgáltatási szerződések felülvizsgálata a Korm. r. megjelenését követően indokolt lesz. A közszolgáltatási szerződést a települési önkormányzat a helyben szokásos módon közzé kell, hogy tegye. - A helyi önkormányzatnak továbbra is feladata, hogy helyi rendeletben szabályozza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyi szabályait (Ht. 35.§). Az alábbiakban a Hgt. 23.§ához képest történt változásokat fogom kiemelni, melyek a helyi rendelet felülvizsgálatát, módosítását teszik szükségessé: - b) pont szerint meg kell határozni a közszolgáltató tagjai (részes felei), illetve az alvállalkozóknak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát (felügyeleti díjjal is összefügg – Ht. 49.§ (3) bekezdése), (Ilyen rendelkezés megalkotására csak akkor köteles az önkormányzat, ha a közszolgáltatónak több tagja van vagy van alvállalkozója!) - d) pont szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit, (Ez egy jövőbeni rendeletmódosításra adhat alapot, mivel ilyen tárgyú miniszteri rendeletet még nem fogadtak el.) - e) pont szerint az ingatlantulajdonost terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezményeket, (Ez egy jövőbeni rendeletmódosításra adhat alapot, mivel ilyen tárgyú miniszteri rendeletet még nem fogadtak el. Változás, hogy az alkalmazható legmagasabb díjat már nem állapíthatja meg az önkormányzat (Ht. 47.§ (4) bekezdése). - f) pont szerint az üdülőingatlanokra és az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat, (Ez azt jelenti, hogy ahol vannak üdülőingatlanok - helyi építési szabályzatban hétvégi vagy üdülőövezetként jelölt terület - ott meg kell alkotni az azokra vonatkozó rendelkezéseket, de ahol nincsenek ott az nem szükséges. Ismételten felhívom a települési önkormányzatok figyelmét arra, hogy az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó szabályokat alkossa meg minden önkormányzat, ugyanis ilyen ingatlanok nem csak az üdülésre használt lakóingatlanok, hanem lehetnek hétvégi házak, vagy üresen álló, eladásra váró ingatlanok is, amelyek valamennyi településen találhatók.) - g) pont a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezések. A természetes személyazonosító adatok körét az 1996. évi XX. törvény 4.§ (4) bekezdése határozza meg. Felhívom a figyelmet, hogy a Ht. 38.§ (3) bekezdése meghatározza, hogy az ingatlantulajdonos a közszolgáltató felhívására milyen személyes adatokat köteles megadni. - kikerült a Hgt. 23.§ h) pontja, mely alapján a gazdálkodó szervezetek számára írhatták elő a közszolgáltatás kötelez igénybevételét. Módosítani kell a helyi rendeleteket ebben a kérdésben. - A települési önkormányzatok egymással társulhatnak a hulladékgazdálkodási feladataik ellátására (Ht. 36.§ (1) bekezdés). - A települési önkormányzat közmeghallgatást tarthat (Ht. 35.§ (2) bekezdése), illetve köteles tartani a Ht. 35.§ (3) bekezdése)!
15 - Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatást köteles továbbra is igénybe venni, az ingatlan területén képződött hulladékot gyűjti és átadja a közszolgáltatónak, kivéve az alábbi két esetet: (A Hgt. 20.§-át leváltotta a Hgt. 38.§ (1) és 39.§ (1) bekezdése.) - Kivétel1:A természetes személy ingatlantulajdonos a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint maga is elszállíthatja és a jogosultnak átadhatja, de csak akkor, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette. (Ht. 39.§ (2) bekezdés) - Kivétel2: A gazdálkodó szervezet ingatlantulajdonos a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a Ht. 31.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó szervezetek nem kötelesek a közszolgáltató igénybe vételére, ha elkülönítetten gyűjti a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékát, hanem azt maga is megoldhatja. - A Ht. 39.§ (4) bekezdése értelmében az ingatlantulajdonos a biohulladékot (jelenleg használt kifejezés a zöldhulladék) csak akkor köteles átadni a közszolgáltatónak, ha annak komposztálásáról maga nem gondoskodik. Ez a zöldhulladék szállítási napokat meghatározó önk-i rendeletek felülvizsgálatát is igényli. A Ht.92.§ (2) bekezdése szerint a települési hulladékon belül 2016. július 1-éig 35%-ra, azaz 820.000 tonna alá kell csökkenteni a lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag mennyiségét. A Ht. 6.§ (1) bekezdésben foglaltak esetén figyelemmel kell lenni a zaj és bűz hatásokra, így pl.: egyes önkormányzatok esetében az üdülőterületen elhelyezett közösen használható gyűjtőkonténerek zavaró hatásaira is tekintettel kell lenni. A Hgt. kifejezetten nem tért ki erre a kérdéskörre. A Ht. 39.§ (5) bekezdése lehetőséget ad a települési önkormányzatnak, hogy rendeletében előírja a települési hulladék meghatározott anyagfajta vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtését. (szelektív hulladékgyűjtés) A Ht. 95.§-a már kötelezően írja elő az ingatlantulajdonos szelektív hulladékgyűjtési kötelezettségét (papír, fém, műanyag, üveg, bio- és veszélyes hulladék), valamint a települési önkormányzat gondoskodik az elkülönített hulladékgyűjtési rendszer helyi feltételeinek megszervezéséről. A Ht. 95.§-a - a Ht. 89.§ (3) bekezdése szerint - 2015. január 1-én lép hatályba. A települési önkormányzatnak a kivételekre, a biohulladékkal kapcsolatos, valamint a zaj és, bűz hatásokra vonatkozó szabályra a helyi rendelet megalkotása során tekintettel kell lennie, míg a szelektív gyűjtésre csupán lehetősége van a települési önkormányzatnak 2015-ig. 3. Közszolgáltatót érintő változások (minősítés, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély): A 2013. január 1-étől hatályba lépő szabályok szerint a továbbiakban is az önkormányzat joga és kötelessége lesz a közszolgáltató kiválasztása. Azonban a választási lehetőség némileg korlátozódni fog, mert csak azzal a gazdálkodó szervezettel (a gazdálkodó szervezet fogalmát megadja a Ht. 2.§ 15. pontja!) köthet majd közszolgáltatási szerződést, amelyeket az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban OHÜ) előzetesen minősített és rendelkezik hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel – kivéve a (4) bekezdésben leírt esetet (Ht. 34.§ (3)-(4) bekezdés). Minősítést csak az kérhet, aki a kérelem benyújtását megelőző 1 évben folyamatosan végzett ilyen tevékenységet (Ht. 11.§ (2) bekezdés).
16 A minősítési eljárást az OHÜ (Ht. 11.§ (1) bekezdés), míg a hulladékgazdálkodási engedélyezési és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyezési eljárást a környezetvédelmi hatóság folytatja le (Ht. 79.§ (4) bekezdés) a tevékenységet folytatni kívánó gazdálkodó szervezet kezdeményezésére. A 2013. január 1-én hatályba lépő Ht. 2.§ 37. pontja szerint csak gazdálkodó szervezet lehet közszolgáltató. A Ht. 81.§-a szerint 2013. január 1-étől már csak az a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet kaphat hulladékgazdálkodási közszolgáltatatási engedélyt a környezetvédelmi hatóságtól, amely többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban áll. A Ht. átmeneti rendelkezéseinek 90.§-a a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedély és a minősítés megszerzésére valamint a közszolgáltatási szerződés megkötésére többféle határidőt biztosít az alábbiak szerint: A Ht. hatályba lépésekor már működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet a Ht. 90.§ (4) bekezdése szerint 2013. június 30-áig szerzi be a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt és az OHÜ minősítést. A Ht. 90.§ (6) bekezdése szerint azzal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel, amely 2012. január 1-e és 2013. június 30-a között kezdi meg a hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységét és nem rendelkezik az OHÜ általi minősítéssel az önkormányzat köthet közszolgáltatási szerződést, de legfeljebb 2013. december 31-éig. Ebben az esetben az OHÜ általi minősítést a gazdálkodó szervezetnek a közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 1 év 6 hónapon belül meg kell szereznie. A Ht. 90.§ (5) és (7) bekezdései szerint, ha a közszolgáltató nem tett eleget a Ht. 90.§ (4) vagy (6) bekezdéseiben előírtaknak, azaz nem szerezte meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt és az OHÜ szerinti minősítést a települési önkormányzat köteles a közszolgáltatási szerződést 30 napon belül felmondani. E kötelezettség megtartását a megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása keretében vizsgálja. Fontos a közszolgáltatót érintő változás lép hatályba 2014. január 1-étől, ugyanis a Ht. 94.§a értelmében a Ht. 2.§ 37. pontja úgy fog változni, hogy 2014-től már csak nonprofit gazdasági társaság lehet közszolgáltató! A közszolgáltató a Ht. 41.§ (3) bekezdése alapján - a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény szerint - alvállalkozót vehet igénybe. A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatói tevékenységének tartalmát a Ht. 42.§-a tartalmazza. Ezzel kapcsolatban felhívom a figyelmet, hogy a lomtalanítás része a közszolgáltatásnak, az elhagyott hulladék kezelése pedig abban az esetben és abban a formában, ahogy arról a közszolgáltatási szerződésben megállapodik a települési önkormányzattal. A Ht. 42.§ (1) bekezdés e) és f) pontja, valamint a 42.§ (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a közszolgáltatónak nem kell rendelkeznie hulladékkezelő létesítménnyel, elegendő, ha csak gyűjtést és szállítást végez. A közszolgáltató felügyeleti díjat (Ht. 49.§), a hulladéklerakó üzemeltetője, - mely lehet közszolgáltató is - lerakási járulékot fizet (68.§) és céltartalékot képez (70.§), míg a
17 későbbiekben megjelenő kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet környezetvédelmi biztosítást köt (71.§). A Ht. 40.§ (1), 43.§ (1) és (2) bekezdése rendezi a közterületre kitett hulladék tulajdonjogának kérdését. A Ht. 42.§ (5) bekezdése értelmében egy, a későbbiekben megalkotandó kormányrendelet fogja előírni, hogy milyen körben végezhet a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívül egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet. A Ht. 44.§-a szerint a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységéről évente beszámolót készít, melyet a települési önkormányzatnak és az OHÜ-nek is benyújt. A Ht. 50.§ (1) bekezdése kimondja, hogy a közszolgáltató beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés A Ht. új szabályai szerint legfeljebb 2013. december 31-éig minden településnek új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kell kötnie olyan gazdálkodó szervezettel, amely eleget tesz a tulajdonosi viszonyokra vonatkozó (Ht. 81.§) előírásoknak, rendelkezik hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ szerinti minősítéssel (szükség szerint közbeszerzési eljárás lefolytatása is szóba jöhet). A Ht. 90.§ (8) bekezdése szerint, ha a Ht. hatályba lépésekor a települési önkormányzatnak érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése van és a közszolgáltató valamennyi e törvényben előírt feltételnek eleget tesz, akkor 2013. december 31-e előtt meg kell, hogy kösse a Ht. szabályainak megfelelő tartalmú hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést. A Ht. 90.§ (9) bekezdése szerint az új közszolgáltatási szerződés megkötéséig a Ht. hatálybalépésig megkötött közszolgáltatási szerződés alapján kerülhet sor a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés tartalmára nézve a Ht. 34.§ (5) bekezdése tartalmaz előírást, valamint a Ht. 34.§ (6) bekezdése jelzi, hogy a kérdésben kormányrendelet fog készülni. A Ht. 37.§-a tartalmazza a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés települési önkormányzat általi felmondására vonatkozó szabályokat, amelytől nem lehet eltérni. A Ht. 45.§-a rendelkezik arról, hogy a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést mely esetekben mondhatja fel. Új szabály, hogy a Ht. 34.§ (7) bekezdése értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést legfeljebb 10 évre lehet megkötni. 5. Közszolgáltatási díj:
18 A települési önkormányzatok díjmegállapítás joga és kötelessége 2013. január 1-től megszűnik (Ht. 47.§ (4) bekezdése) és ettől az időponttól kezdve a miniszter jogosult a közszolgáltatási díj meghatározására a Magyar Energia Hivatal javaslatát követően. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat első ízben várhatóan 2014-ben fogja miniszteri rendelet megállapítani, mivel a Ht. 91.§ (12) bekezdése értelmében a Magyar Energia Hivatal a díjjavaslatát a miniszternek első alkalommal 2013. szeptember 30-áig küldi meg! Ugyanis az önkormányzat a Ht. 35.§ d) és e) pontjai értelmében már csak a miniszteri rendeletben szabályozott kérdéseken túl alkothat szabályokat a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei, valamint az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség, a díj megfizetésének rendje, és az esetleges kedvezmények kérdéskörében. Míg a Hgt. tartalmazta, hogy az alkalmazható legmagasabb díjat is az önkormányzati rendelet határozza meg, addig e lehetősége/kötelezettsége 2013. január 1-étől megszűnik (lásd Hgt. 23.§ f) pontja). A Ht. ezzel 2013. január 1-étől beleavatkozik a települési önkormányzat és a közszolgáltató között fennálló közszolgáltatási szerződésben rögzített jogviszonyba és díj megállapítási eljárási rendbe, oly módon, hogy feleslegessé teszi annak lefolytatását. Ugyanis az a felemás helyzet állt elő, hogy a 2012. december 31-éig hatályos szabályok és az érvényben lévő közszolgáltatási szerződések értelmében a közszolgáltató benyújtja az önkormányzatoknak a 2013. évi díjkalkulációt, amelynek alapján az önkormányzatnak el kellene fogadnia a rendeletét, de annak a rendelkezéseit csak 2013. január 1-étől lehetne alkalmazni. Ugyanakkor, ha ezt megteszi, akkor arról is gondoskodnia kell, hogy 2013. január 1-étől a helyi rendeletéből hatályon kívül helyezze a díjra vonatkozó rendelkezéseket, mert azok megalkotására 2013. január 1-étől már nem lesz felhatalmazása. Fentiek értelmében a helyi önkormányzatok rendeleteinek 2013. január 1-én hatályos szövege a 2013. évre vonatkozó díjat nem tartalmazhat. Azt azonban nem tartom jogszabálysértő megoldásnak, ha a rendelet a 2012. évi díjakat a továbbiakban is tartalmazni fogja, de ekkor annak a rendelet szövegéből, mellékletéből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy azok a 2012. évre vonatkoznak. A 2012. évi díjak rendeletben hagyásának abból a szempontból lehet jelentősége, hogy a díj megállapításról szóló miniszteri rendelet még nem került megalkotásra. Így annak megjelenéséig egy átmeneti időszak kezdődik 2013. január 1-ével. Ebben az átmeneti időszakban a Ht. 91.§-a értelmében a törvény közvetlenül a közszolgáltatónak ad lehetőséget a közszolgáltatási díj megállapítására az alábbi két módon: - A Ht. 91.§ (2) bekezdés szerint a közszolgáltató bruttó 4,2 %-al emelhet a 2012. december 31-én hatályos helyi rendeletben meghatározott díjakhoz képest. Emiatt írtam korábban, hogy a 2012. évi díjakat tartalmazó rendelkezések hatályban tartása a miniszteri rendelet hatályba lépéséig segítséget nyújthat az ingatlantulajdonos és a közszolgáltató számára is. A közszolgáltatási díj jogszabálynak megfelelő alkalmazását a Magyar Energia Hivatal ellenőrzi a Ht. 48.§-a alapján és igen komoly eszközöket kapott a jogszabálysértő díjalkalmazás szankcionálására. 2013. január 1-től már az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatos panaszok nem a jegyzőre, vagy az önkormányzatra fognak tartozni, hanem a fogyasztóvédelmi hatóságra (Ht. 83.§ (1) bekezdés). A Ht. 83.§ (1) bekezdése szerint ezekben az eljárásokban a társasházak is fogyasztónak fognak minősülni.
19 Ez a szabályozás nagymértékben hasonlít az ivóvíz és szennyvíz díjak megállapításával kapcsolatban 2012. január 1-ével bevezetett rendszerre. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy az önkormányzat 2012. december 31-éig új helyi rendeletet fogadhatna el és léptethetne hatályba 2012. december 31-éig, ha a közszolgáltató benyújt egy újabb díjkalkulációt az év még hátralevő részében. Ugyanis a 2012. évi közszolgáltatási díjat a Hgt. 57.§-a szabályozza. 2012. április 15-ét követően a közszolgáltató 2012. évre vonatkozó díjkalkulációjának és a Hgt-nek megfelelő díj került megállapításra. A közszolgáltató által 2012. november-december hónap folyamán benyújtott díjkalkuláció a 2013. évre kell, hogy vonatkozzon a megkötött közszolgáltatási szerződés értelmében, így annak elfogadására a települési önkormányzat a díjmegállapító hatáskörének 2013. január 1-ei megszűnése miatt már nem jogosult! Ez egyben azt is jelenti, hogy 2013. január 1-étől a közszolgáltatási díjakat az ingatlantulajdonosok és így a települési önkormányzat is a közszolgáltató honlapján fogja megtalálni (Ht. 53.§ (2) bekezdés b) pontja). - A Ht. 91.§ (4) bekezdés alapján a közszolgáltató kezdeményezheti a Ht-ban előírt 4,2%-nál magasabb közszolgáltatási díj megállapítását is, ha azt a Magyar Energia Hivatal jogerős határozatában előzetesen jóváhagyta. Az általános szabályoktól eltérően az átmeneti időszakban a közszolgáltató a Magyar Energia Hivatal határozatának jogerőre emelkedését követően alkalmazhatja az árat és nem a miniszteri rendelet megjelenésétől. Erre a díjmegállapításra abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat és a területén szolgáltató közszolgáltató között létrejött hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó (ez nem csak közszolgáltatási szerződés lehet) szerződés alapján az önkormányzat és a közszolgáltató ISPA/KA, vagy KEOP-os pályázaton támogatást nyert és abból hulladékgazdálkodási beruházást (pl.: hulladéklerakó korszerűsítése vagy eszközpark fejlesztése stb.) fejleszt vagy üzemeltet. Ez a kitétel szinte valamennyi önkormányzatra igaz. Azt azonban meg kell vizsgálni, hogy az a közszolgáltató végzi a közszolgáltatást, akivel az önkormányzat a beruházást megvalósította. Ha nem, akkor közöttük ilyen szerződéses kapcsolat nem áll fenn és így a 4,2 %-nál magasabb közszolgáltatási díj alkalmazásának sincs alapja. Új díjnövelő tényezők lehetnek pl.: felügyeleti díj (49.§), lerakási járulék (68.§), céltartalék (70.§) és környezetvédelmi biztosítás (71.§). Jelentős változás, hogy a Ht. 51.§-a értelmében az üdülőként nyilvántartott és az időlegesen használt ingatlanok esetén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj nem lehet kevesebb az állandó lakóingatlanok tulajdonosaira meghatározott éves díj 50%-ánál. Jelentős változás, hogy a Ht. 52.§-a értelmében a közszolgáltatási díjhátralék behajtásával kapcsolatos hatáskör a települési jegyzőtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban NAV) hatáskörébe kerül 2013. január 1-étől. A Ht. 90.§ (1) bekezdése értelmében a NAV-nak csak a Ht. hatálybalépése után indult és a megismételt ügyekben kell eljárnia. 6. Folyékony hulladék A Ht. megszűntette a települési folyékony hulladék fogalmát és nem csupán megváltoztatta azt, de a Ht-t csak azokban a kérdésekben rendelte alkalmazni, amelyeket eltérő jogszabály nem rendez (Ht. 1.§ (2) bekezdés a) pontja). Az eltérő jogszabály a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi
20 LVII. törvényben, melynek IX/A. fejezetében találjuk a főbb szabályokat, e fejezet címe A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás. (Ht. 102.§) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz közszolgáltatás megszervezése a továbbiakban is a települési önkormányzat feladata. A közszolgáltatás igénybevételére az az ingatlantulajdonos köteles, aki nem rendelkezik a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi szennyvízkezelési megoldással. A vízügyi hatóság jelöli ki a közszolgáltató által összegyűjtött szennyvíz tisztítására igénybe vehető kezelő telepet a település jegyzője véleményének kikérését követően. Az új szabályok a Hgt. korábbi szabályozásával egybe vágnak: a települési önkormányzat feladata a közszolgáltató kiválasztása (közbeszerzési eljárás vagy kijelölés alapján), a közszolgáltatási szerződés kötése, a helyi rendelet megalkotása, az alkalmazható legmagasabb közszolgáltatási díj meghatározása. A díj meghatározását megelőzően a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a közszolgáltató díjkalkuláció készítésére köteles. A közszolgáltatási díjhátralék behajtása továbbra is a jegyző hatáskörébe fog tartozni. A közszolgáltatást végzőnek bejelentési, nyilvántartásba vételi kötelezettsége van a vízügyi hatóság felé. A közszolgáltatás igénybevétele kötelező minden ingatlantulajdonos számára, a gazdálkodó szervezetek sem mentesülnek az alól, mivel a Hgt. korábbi szabályait a Ht. 102.§-a, amely a Vgt-t módosítja már nem tartalmazza. A Ht. 104.§-a értelmében a Ht. hatályba lépését megelőzően kiadott hatályos települési folyékony hulladék begyűjtési és szállítási engedély egyenértékű a bejelentéssel. Fentiek alapján azok az önkormányzatok, amelyek egy rendeleten belül szabályozták a kérdést a települési szilárd hulladékkal, azoknak új rendeletet kell alkotniuk. 7. Hulladékgazdálkodási tervek, hatálybalépés és végrehajtó rendeletek A hulladékgazdálkodási tervek készítésének rendszere is megváltozik. A Ht. nem rendelkezik helyi hulladékgazdálkodási tervekről. A Ht. új szabályai értelmében az Országgyűlés a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként elfogadja az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban OHT). Az OHT részét képezi az Országos Megelőzési Program, amelyet az OHÜ alkot meg. Az OHÜ a fentiek megalapozásaként területi hulladékgazdálkodási terveket és az azokhoz kapcsolódó területi megelőzési programokat készít. A települési önkormányzatok a területi tervek, illetve megelőzési programok készítésében vesznek részt. A közszolgáltató is köteles közszolgáltatói hulladékgazdálkodási terv készítésére, amelynek megalkotása során egyeztet a települési önkormányzattal.
21 A Hgt. a Ht. 108.§-a és a Ht. 89.§ (1) bekezdése értelmében 2013. január 1-ével hatályát veszti. Magyarország Kormányának weboldalán (www.kormany.hu) a dokumentumokon belül a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi jogszabálytervezetei között megtalálható a Ht. végrehajtására szolgáló kormányrendeletek tervezetei. II. Ivóvíz és csatornadíj Az ivóvíz és csatorna szolgáltatás díjainak megállapítására nem kerül sor a 2013. évre vonatkozóan. Ugyanis a települési önkormányzatoknak továbbra sincs ármegállapító hatásköre, a díjmegállapítás a minisztert illeti meg a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban Vksz.) 65.§-a értelmében, de ilyen miniszteri rendelet azonban azóta sem lépett hatályba, továbbá a Vksz 76.§ (7) bekezdése értelmében a Magyar Energia Hivatal a miniszteri rendelet alapját képező javaslatát először 2013. szeptember 15-ig küldi meg a miniszternek. Így 2013-ban már csak a Vksz. 76.§ (1) és (3) bekezdésében foglaltak alapján alkalmazhat díjat a víziközmű-szolgáltató, mivel a Vksz. 93.§ (4) bekezdése 2012. december 31én hatályon kívül helyezi a Vksz. 76.§ (2) bekezdését. A víz- és csatornadíjat 2012. évben a Vksz 76.§ (1) és (2) bekezdése alapján kellett megállapítani az alábbiak szerint: „A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a) a víziközmű-szolgáltató legfeljebb az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló miniszteri rendeletben a rá vonatkozóan meghatározott, 2011. december 31-én hatályos díjat, b) az a) ponttól eltérő esetben a víziközmű-szolgáltató a 2011. december 31-én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt mértékű díjat alkalmazhat.” A Vksz. 74.§ (2) bekezdés 3. pontja a vízgazdálkodásért felelős miniszternek ad felhatalmazást arra, hogy rendeletben állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdőidőpontját. A hatályos jogszabályok áttekintése után megállapítható, hogy a fent említett díjmegállapító miniszteri rendelet megalkotására, illetve hatályba lépésre a mai napig nem került sor. A Vksz. 76.§ (1) bekezdése közvetlenül a víziközmű-szolgáltatóknak ad maximum 4,2%-ig, míg a (3) bekezdése a Magyar Energia Hivatalnak ad hozzájárulási jogot a 4,2%-ot meghaladó vízés szennyvíz díjak megállapítására. Ennek az az oka, hogy a Vksz. 93.§ (2) bekezdése 2011. december 31-e 23:00 órától hatályon kívül helyezte az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény mellékletének azon rendelkezéseit, melyek alapján az önkormányzati tulajdonú víziközművek esetében a helyi önkormányzat hatósági ármegállapító hatáskörrel bírt. Fentiek alapján a víz- és csatornadíjakat a 2013. évben is csak a 2011-es évben megállapított díjhoz képest lehet maximum bruttó 4,2%-kal emelni. Tehát, ha a 2012. évben nem bruttó 4,2%-kal, hanem az alatti emelést hajtott végre a víziközmű-szolgáltató, akkor a bruttó 4,2%-os szintre emelheti a 2011-es önkormányzati rendeletben megállapított árakhoz képest.
22
Így azon települési önkormányzatok, amelyek 2012-ben még nem helyezték hatályon kívül a 2012. évre vonatkozóan árat/díjat meghatározó rendelkezéseiket, helyezzék azokat hatályon kívül vagy jelezzék egyértelműen, hogy azok nem alkalmazhatók a 2013. évre. Kérem, hogy a tájékoztatásban foglaltakat tekintse át és amennyiben az szükséges, gondoskodjon a helyi rendeletek magasabb szintű jogszabályokkal való összhangjának megteremtéséről. III. Kéményseprő-ipari közszolgáltatás Az Országgyűlés elfogadta a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvényt (a továbbiakban Kstv.), amely 2013. január 1-én lép hatályba. A Kstv. ekkortól helyezi hatályon kívül a 18.§-ában az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvényt. A közszolgáltatás ellátását illetően a jelentősebb változások az alábbiak: - a feladatellátást a megyei önkormányzat helyett a megyei jogú város kötelesek megszervezni, - meghatározták a tűzvédelmi hatóság jogosítványait, - a feladatátvállalás és visszaadás kapcsán a rendeletalkotás időben korlátozottá vált, - a közszolgáltatási szerződést a jövőben legalább 5 évre kell megkötni, - a közszolgáltató megválasztása két féle lehet: az önkormányzat maga oldja meg a feladatellátást „házon belül” vagy pályázat útján választ gazdálkodó szervezetet, - a közszolgáltatási szerződés tartalma így a sormunka fogalma is szabályozásra került, - a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanokat két csoportba sorolja és bevezeti az időlegesen használt ingatlanokra vonatkozó szabályt, hogy csak megrendelésre kell elvégezni a szolgáltatást, - meghatározták a közszolgáltatás tartalmát és az annak hatálya alá nem tartozó egyes égéstermék elvezetőket, - szabályozza a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos jogait az ellenőrzés elvégzését illetően, - a közszolgáltatási díjat november 30-áig lehet csak megállapítani és a díjmegállapítás előtt ki kell kérni a fogyasztóvédelmi hatóság és a szakmai érdekképviselet véleményét. 2013-ban a feladatellátók által 2012-ben a fennálló közszolgáltatási szerződésekben foglaltak szerint benyújtott díjkalkuláció alapján állapíthatja meg az önkormányzat a díjakat. A feladat átadására kötött megállapodásokat és a közszolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos szabályokat a Kstv. 15.§-a tartalmazza, mely szerint kell őket vizsgálni legkésőbb 2013. december 31-éig. 2014. január 1-étől a közszolgáltatás részét képező sormunka ki kell, hogy majd terjedjen a 6.§ (1) bekezdésének c) és d) pontjában foglaltakra is. Így meg kell vizsgálni, hogy a feladatellátást végző képes lesz-e ezen feladatok ellátására is és erre is tekintettel lenni a feladat vállalásáról szóló önkormányzati döntés meghozatalakor. Minden helyi önkormányzatot felkérek, hogy együttműködésével segítse Kaposvár Megyei Jogú Várost a feladatellátás átvételében. Kaposvár, 2012. december 11.
23
Tisztelettel: Juhász Tibor kormánymegbízott megbízásából Dr. Neszményi Zsolt s.k.
24
Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. december 18-án tartandó ülésére Tárgy: A kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 19/2003. (XII.12.) önkormányzati rendelet módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A 245/2008 (XI.13) számú határozat alapján a kéményseprő-ipari közszolgáltatást a Somogy Kéményseprő-Mester Kft. látja el településünkön 5 éves időtartamra. A közszolgáltatási szerződés alapján a Kft. benyújtotta a 2013. évi díjajánlatát. A beszámolójukban részletezik az új törvényből fakadó teendőket illetve a 2015. évtől alkalmazandó központi díjat. A törvényi előírásoknak megfelelően a rendeletünket is felül kell majd vizsgálni, melyre később fogunk javaslatot tenni. Jelenleg csak a díjakat tartalmazó melléklet módosítására teszek javaslatot, a közszolgáltató által beterjesztettek szerint. A közszolgáltató az új törvényi előírásoknak való megfelelés és többletmunkák fedezetére a 2012. évi árainak változatlanul hagyása mellett az eddigi éves díjak alkalomra történő változtatását javasolja. Ez egy tételt érint az egész árjegyzékben: az egyedi vegyes kémény díját. Ez a többletbevétel számítása szerint a várható költségei nagy részét fedezi. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a rendelet módosítás elfogadására. Balatonfenyves, 2012-12-06.
Lombár Gábor polgármester
25
Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012 ( ) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 19/2003. (XII.12.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 4.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. tv. 2.§-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ A kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 19/2003 (XII.12.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete helyébe a következő 1. számú melléklet lép. 2.§ Jelen rendelet 2013. január 01. napján lép hatályba. Balatonfenyves, 2012-12-06.
Lombár Gábor polgármester
ZÁRADÉK: A rendelet kihirdetésre került 2012. december ….
Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző
Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző
26 1. 1. melléklet a 19/2003. (XII.12.) önkormányzati rendelethez
A díjak bruttó díjak. Az első oszlop díjai megegyeznek a 2012. évi díjakkal. Szolgál-
Nem kötelező
tató által
központi díj
Kötelező központi díj javasolt 2013
2013-ra
I. Kötelező ellenőrzés, tisztítás 4 évenkénti műszaki felülvizsgálat (vegyes kémény) Új jel: ENHS; ENTS; EZHS; EZTS 1. Szabványkémény lakossági: 1016,-/alk 2388,-/alk közületi: 1240,-/alk2. Gyűjtőkémény lakossági: Új jel: GNHS; GZHS; GZTS; közületi
2015-re
3584,-/alk
1016,-/szint1080,-/szint 1240,-/szint-
1190,-/szint
1. Szabványkémény lakossági: Új jel: ENHG; ENTG; EZHG; EZTG közület:
1016.-/alk 2280,-/alk 1240,-/alk
4985,-/alk
2. Gyűjtőkémény lakossági: Új jel: GNHG; GZHG,;GZTG közület:
1016.-/szint 3160.-/szint 1240,-(szint
3184,-szint
III.
Kötelező ellenőrzés, tisztítás,
visszaáramlás mérés, 4 évenkénti kötelező felülvizsgálat ( gázkémény )
III. Tartalék kémények használhatóságának ellenőrzése évente egyszer Új jel: ET; GT; KT; NT
375,-/alk
1016,-/alk
1120,-/alk
IV. 1. Központi és üzemi vegyestüzelésű kémény tisztítása, 4 évenkéntiműszaki felülvizsgálat lakossági:* Új jel: KNHS; KNTS; KZHS; KZTS közületi:
258,-/fm
1760,-/fm
1940/fm
V. Központi és üzemi gázkémény évente egyszeri felülvizsgálata, tisztítása, huzatmérés lakossági:* Új jel: KNHG; KNTG; KZHG; KZTG közületi:
258,-/fm
3481,-/fm
3837,-/fm
27
VI. Évente egyszer kötelező ellenőrzés, tisztítás 2. Gyárkémény, gyári jellegű kémény egyszeri tisztítása lakossági:* Új jel: NNHS; NNHG; NNTS; NNTS; NNTG 3837,-/fm közületi:
1044,-/fm
3481.-/fm
Az eddigi munkákhoz kiszállási pótlék számítandó nem számítható fel:
VII. Megrendelésen alapuló munkák: 5. Szabványkémény vizsgálata: lakossági: 5547,-/db közületi:
25.400,-/db
28.000,-/db
2032,-szint
2240,-/szint
10160,-/fm
11200,-/fm
2428,-
5080,-
5600,-
4856,-
5080,-
5600,-
díjmentes díjmentes
10160,-
12900,-
6. Gyűjtőkémény vizsgálata: lakossági: 3637,-/szint közületi: 7. Üzemi, központi kémény vizsgálata: lakossági: 7290,-db közületi: 8. Építési terv felülvizsgálata: lakossági: közületi: 5. Szakvélemény készítés: lakossági: közületi: 7. Kéményméret ellenőrzés 7. Kéményégetés 8. Soron kívüli kéménytisztítás
10. Összekötő elem ( füstcső ) szétszerelése,
28 ellenőrzése, tisztítása, összeszerelése: 747,-
1016,-
1290,-
7467,-
-
-
10. Cserépkályha tisztítása:
* Gyakorlatilag ma nem létezők, de mivel elvi lehetőségük fennáll, az árjegyzékben szerepeltetni kell.
29
Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012 ( ) önkormányzati rendelete A temető használatának szabályairól szóló 2/2001(I.26.) önkormányzati rendelet módosításáról Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. Törvény 42.§-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. Törvény 41.§ (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének a temető használatának szabályairól szóló 2/2001 (I.26.) önkormányzati rendeletének 3.1. számú melléklete helyébe a következő melléklet lép. 2.§ Jelen rendelet 2013. január 01-én lép hatályba.
Balatonfenyves, 2012-12-10.
Dr. Tóthné Dr. Sass Mónika jegyző
ZÁRADÉK: A rendelet kihirdetésre került 2012. december .
Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző
Lombár Gábor polgármester
30
3.1. melléklet a 2/2001(I.26.) önkormányzati rendelethez Temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díj 3.1. Kötelezően igénybeveendő létesítmények, szolgáltatások esetén fizetendő Igénybevett létesítmény, szolgáltatás Temetési helyre való első temetést megelőző sírhely kiásása Urnahely ásás Hűtés Ravatalozó használata
A létesítmény, szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díj 11.945,-Ft + ÁFA 5.252,-Ft + ÁFA 1.527,-Ft / nap + ÁFA 10.835,-Ft + ÁFA
31 Jelentés Tárgy: Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 16án tartandó ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két testületi ülés között történtekről Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester A 158/2012(XI.15)Kt számú határozattal elfogadta a testület a Fonyód-Balatonfenyves Önkormányzatok Szolgáltatásszervezési Koncepcióját annak felülvizsgálatát. Az előterjesztés tárgyalása során felvetődött ismételten annak az igénye, hogy a Szolgálat által előterjesztett, és a testületektől elvárt döntés előtt – megfelelő egyeztetés történjék, akár együttes testületi ülés keretében. Ezen problémát a szakbizottság személyes egyeztetésen közölte az Alapszolgáltatási Központ vezetőjének. A 160/2012(XI.15)Kt számú határozatunkkal döntöttünk a helyi Általános Iskola elkövetkezendőkben való működtetésének módjáról, mely szerint 2013.január 1-től a működtető a törvényi felhatalmazás alapján a Magyar Állam lesz. A változáshoz szükséges dokumentumokat Jegyző Asszony, és munkatársaink elkészítették, és az átadásról szóló dokumentumokat a Tankerület Igazgatójának december 10-én átadtuk. A 161/2012(XI.15)Kt számú határozattal elfogadtuk a 2013 évi belső ellenőrzési munkatervet, melyet a belső ellenőrnek megküldtük. Január 1-től még nem lehet pontosan tudni, hogy a Kistérségek nyomán kialakul-e egy szervezet amely a közös feladatok szervezését köztük a belső ellenőrzést – végezné. A 162/2012(XI.15)Kt számú határozat felhatalmazása alapján folyik az Alapszolgáltatási Központ beszámolójában szereplő támogatás visszafizetésére vonatkozó kötelezettség következményeinek tisztázása – melynek eredményéről tájékoztatást adok. A 163/2012(XI.15)Kt számú határozat tartalmáról – mely szerint az abban folyó bírósági eljárás befejeztét követően tárgyaljuk azt ismét – Ambrus Ferencet, és társait ügyvédjükön keresztül tájékoztattuk. A 164/2012(XI.15)Kt számú határozat felhatalmazása alapján benyújtottuk határidőre a LEADER HACS-hoz pályázatunkat „az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a falumegújításra, és fejlesztésre igénybevehető pályázatok” címmel, mely során játszóteret szertnénk építeni, valamint a ravatalozót szeretnénk felújítani. A 165/2012(XI.15) Kt számú határozattal megfogalmaztuk a téli hóeltakarításra, és sikosság mentesítésre vonatkozó árajánlat kérést, egyben megválasztottuk a beérkező árajánlatokat elbíráló eseti bizottságot. A 166-167/2012(XI.15)Kt számú határozatunkban megfogalmaztuk azon feltételeket amelyek alapján a 2013 évre a jelenlegi bérlők számára felajánljuk üzleteik bérleti lehetőségét a Központi strandon. Amely üzlet tulajdonosa ezen lehetőséggel nem kíván élni azt az üzletet meghírdetjük üzemeltetésre. Amennyiben egy üzletre több ajánlat is érkezik annak bérleti jogát licittárgyaláson döntjük el. Az üzletek bérleti díjait is meghatároztuk. 2012.november 30. Rendkívüli ülés A 170/2012(XI.30) Kt számú határozattal a költségvetési tartalék terhére döntést hoztunk az István, Avar, és Pozsonyi utcák medertisztításának elvégzésére. A medertisztításra az engedélyt a KDTVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltsége kiadta, a szerződést a kivitelezővel aláírtuk. A Fenyves-alsói medertisztítás elvégzésére folyik az árajánlat bekérése.
32 A 171/2012(XI.30)Kt számú határozat alapján – ismételten tárgyaljuk a térfigyelő kamerák telepítéséről szóló előterjesztésünket – amennyiben az ebben a témában beadott pályázatunk eredményéről hitelt érdemlő információink lesznek. A 172/2012(XI.30)Kt számú határozatunkkal az Imre major Ivóvíz ellátását célzó pályázatunkhoz igénybe kívánjuk venni az EU önerőalap pályázatát. A pályázatot elkészítettük, azt a kiíró felé továbbítottuk. Módosítottuk adórendeleteinket, mivel ahhoz, hogy 2013 január 1-től alkalmazhassuk ezt meg kellett tenni. - A 10/2012(XII.01) önkormányzati rendelettel a telekadóról - A 11/2012(XII.01) önkormányzati rendelettel az idegenforgalmi adóról - A 12/2012(XII.01) önkormányzati rendelettel a helyi iparűzési adóról A 173/2012(XI.30) Kt számú határozat döntése alapján a mai ülésünkön ismételten tárgyaljuk a Fonyód-Balatonfenyves Viziközmű Társulat végelszámolással történő megszüntetéséről. A fenti határozatnak megfelelően a belső ellenőrünk megbizásunk alapján elvégezte a kért ellenőrzést, levélben kértem a végelszámolót, hogy válaszolja meg azon kérdéseimet, melyek a jelen helyzet kialakulásához vezethettek. A 174/2012(XI.30) Kt számú határozat alapján megemeltük a személyi juttatások előirányzatát. 2012.december.6. Rendkívüli ülés A 182-183/2012(XII.06)Kt számú határozatokkal kiegészítettük a LEADER pályázatunk szövegét a létrehozandó létesítmények ingatlanainak helyrajzi számaival. A 184/2012(XII.06)Kt számú határozatunkkal kiegészítettük, módosítottuk az EU Önerő Alap pályázatunkat. A 185/2012(XII.06)Kt határozattal egy nyolcadik évfolyamos diáknak az Arany János tehetség gondozó programban való részt vételéről döntöttünk, pályázati anyagát a közölt középfokú tanintézetbe továbbítottuk. November 15-én Nagykónyiban vettünk részt a körjegyzőséghez tartozó településeinek polgármesterei, képviselői tájékoztatóján, mivel szándékukat fejezték ki, hogy csatlakoznának a Délnyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társuláshoz. November 16-án Tabon tartottunk Társulási ülést ahol az elkövetkezendő teendőket határoztuk meg. Megbízást fogunk adni egy hulladékválogató közbeszerzésének kiírására tekintettel arra, hogy a szolgáltatói terület folyamatosan gyarapodik, több település jelezte a csatlakozását (pl: Tamási térsége – 22 település), Ezen a napon egyeztettünk a Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás elnökével Szekszárd alpolgármesterével Ács Rezső Úrral is. Balatonmáriafürdőn egy Balatonnal foglalkozó konferenciát tartottak, melyen munkatársam Horváth Gábor vett részt, annak tartalmáról beszámolt. November 17-én szombaton délután a Községházán eskettünk. November 20-án a közvilágítási megállapodásunk lejártáról, az azt követő lehetőségfekről, és teendőkről egyeztettünk szakemberekkel. November 21-én Fonyódon egyeztettünk a Fonyód-Balatonfenyves Szennyvízelvezető Társulat végelszámolásával kapcsolatban, melyen részt vett a Társulat elnoke, végelszámoló is. November 23-án Az AVE Zöldfok közgyűlésén vettem részt. November 26-án a Megyei Könyvtár szakembereivel egyeztettünk a Könyvtár további működtetésének formájáról, módjáról.
33 November 30-án a Hulladékgazdálkodási Társulás elnökségével és az AVE Zöldfok vezérigazgatójával egyeztettünk a Községházán a jövő évi hulladékszállítási díjakkal kapcsolatban, különösebb eredmény nélkül. Az egyeztetésnek a jelentősége talán az volt, hogy nem egyenként, hanem 56 település képviseletében tartottuk a megbeszélést. December 3-án Fonyódon a Tankerület igazgatója tartott tájékoztatót, melyen részt vettünk . December 5-én itthon egyeztettünk a Tankerület Igazgatójával az Intézmény működtetésével kapcsolatban. December 8-án szombaton a Hubertus Vendégházban eskettünk.
Balatonfenyves, 2012-12-11.
Lombár Gábor polgármester
34 Előterjesztés Balatonfenyves Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére Tárgy: A 2012. évi háromnegyedéves beszámoló megtárgyalása és elfogadása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében az önkormányzat gazdálkodásának háromnegyed éves helyzetéről a következő évi költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan tájékoztatni kell a képviselő-testületet. A tájékoztató az elfogadott költségvetési rendeletünk szerinti tagolásban a szeptember 30-i zárónappal tartalmazza az önkormányzat és intézményei által teljesített bevételeket és kiadásokat. Beszámolónk 1.számú mellékletében bevételeinket és kiadásainkat többféle csoportosításban is megtekinthetjük az államháztartási törvényben előírtak szerint. Ennek alapján a táblázat tartalmaz egy működési és felhalmozási elkülönítést. Emellett tagol aszerint is, hogy melyek voltak a tárgyévben ténylegesen befolyt, illetve ténylegesen kifizetett pénzforgalmi tételek, amelyeket költségvetési bevételeknek és kiadásoknak hívunk. S ha ezekhez a költségvetési tételekhez hozzáadjuk a pénzforgalom nélküli tételeket, ami esetünkben a pénzmaradványt jelenti, illetve a finanszírozási bevételeket és kiadásokat, amely lehetne hitellel, kölcsönnel kapcsolatos, ám mivel nálunk ezek felvételére nem került sor, most csak a megtakarításra használt értékpapír forgalmat értjük alatta. A mellékletből láthatjuk, hogy az idei év elmúlt háromnegyedében költségvetési bevételeink 75%– os beszedése időarányos volt, míg a költségvetési kiadásainkat csupán 54 %-ban teljesítettünk. A 2. számú mellékleten a működési célú bevételek és kiadások vannak egymás mellé állítva, míg a 3. számú táblázat a felhalmozási költségvetésünk alakulását mutatja be ugyanezen rendszerben. Itt is megtekintjük a költségvetési pénzforgalmi bevételek és a pénzforgalmi kiadások arányát, és láthatjuk, hogy az év ezen szakaszát a működési oldalon 113.201 e Ft bevételei többlettel, zártuk, míg ez az arány a felhalmozási oldalon fordított, hiszen tárgyévi felhalmozási bevételeink nem fedezték felhalmozási kiadásainkat. A bevételi oldalon a központi költségvetésből kapott támogatások időarányosan folytak be, s ugyanezt mondhatjuk el a személyi jövedelemadó átengedett részéről is. E jogcímeken a folyósítás minden évben előre ütemezett módon történik, így ez várható is volt. A központi költségvetésből kapott támogatások közé tartoznak a normatív állami hozzájárulások, melyekből 56.791 e Ft-ot utaltak számlánkra. A központosított előirányzatok is e csoport részét képezik, s ezen belül a prémiumévek programra 1.383 ezer, a nyári gyermekétkeztetésre 499 ezer, könyvtári érdekeltségnövelő támogatásra pedig 36 e Ft-ot, a tavalyról áthúzódó kompenzációra pedig 198 e Ft-ot kaptunk. A munkavállalók idei béréhez nyújtott kompenzációt, egyéb központi támogatásként juttatták el hozzánk összege 5.046 e Ft volt. E csoportba tartozik még a segélyek visszaigényelt része 8.925 e Ft összegben (egyes szociális feladatok támogatása), valamint a kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz. Ez a megnevezés korábban is létezett, és a pedagógusok továbbképzéséhez valamint az informatikai feladatok ellátáshoz juttatott csekély összeget jelentette. Idéntől egy kis feladat átrendezéssel nem a normatívák között, hanem e jogcímen kapjuk a kedvezményes étkeztetéshez járó hozzájárulást is. Az SZJA átengedett részéből és a településünknek e címen átadott kiegészítésből 48.992 e Ft lett a miénk az év tárgyalt részében. A gépjárműadó, melyet ugyan hivatalunk szed be, de szintén az átengedett bevételek közé tartozik 13650 e Ft-tal járult hozzá költségvetésünk bevételeihez.
35 A támogatásértékű bevételek működési részét képezi a védőnői szolgálat ellátásához kapott 1973 e, az iskolatej programhoz átvett 96 e és a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásához kiutalt 35 e Ft. Egyszeri gyermekvédelmi támogatásra (júliusi és októberi kifizetések) 354 e Ft-ot kaptunk. A közfoglalkoztatást 1.184 e Ft-tal finanszírozták központilag, és 2.631 e Ft-os juttatásban részesültünk az idegenforgalmi adó differenciált kiegészítése címén. Előző évi visszatérítésként járt még nekünk 7.180 e Ft, a tavalyi évi normatíva elszámolása után. Az intézményi működési bevételeket szokás saját bevételként is emlegetni, hiszen ezek azok az összegek, amelyekhez intézményeink, és hozott döntéseink évközi tevékenységének eredményeként juthatunk (pl. adatszolgáltatás, növényvédelmi bírság, bérleti díjak, étkeztetés, a kapcsolódó ÁFA bevételek, kamatok). Ezeket ugyancsak megtekinthetők az 1. számú mellékletben fajtánként összegszerűen. Összes teljesítésük 67 %. Nem folyt be kellő mértékben a szociális étkezés és a gyermekétkezés térítési díja, és így természetesen az ezekhez kapcsolódó ÁFA sem. A kamatbevételeink azonban 131%-os teljesítést mutatnak, és többletbevételünk keletkezett a továbbszámlázott szolgáltatásokból, mert nem számoltunk év elején a fenyves-alsói üzletek közmű díjának továbbszámlázásával. A közvilágítás, áramdíj és a befizetett gáz díjából 2.159 e Ft-ot visszatérítettek a szolgáltatók, ami a kötbér, egyéb kártérítés, visszatérülések sor nagymértékű túlteljesítését okozta. Természetesen ezeket az emelkedéseket be kell építenünk költségvetésünk előirányzataiba. A helyi adók 110 %-ban folytak be, ami nagyon örvendetes, és tudjuk, hogy a kurtaxából még november-december hónapban is várhatók befizetések. Talajterhelési díjból 885, szabálysértési bírságból 180, lakbérekből pedig 435 e Ft érkezett számláinkra. Államháztartáson kívülről a lakosságtól útépítéshez 4.028 e Ft-ot vettünk át, sokan kértek részletfizetést, ezért e címen még számíthatunk további befizetésekre. Pályázati támogatásként 15.170 e Ft-ot kaptunk, nagy része a strand rekonstrukciójához érkezett. Mivel az imremajori ívóvízhálózat kiépítése projekt még az elején jár, így az e célra tervezett bevételek és természetesen a kiadások nagyobb hányadával jövőre kell újfent számolnunk. Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal szétválasztása miatt felül kellett vizsgálnunk szerződéseinket, és mivel megváltoztak az adószámok és a bankszámlaszámok is, a hosszabb távú szerződéseket esetenként módosítani kellett. Így történt ez a viziközmű eszközhasználati szerződésével is, s mivel a módosítás elhúzódott szeptember végéig nem keletkezett bevételünk ezen a jogcímen. (Azóta az egész évre vonatkozóan rendeztük.) A helyi lakosok a kapott építési kölcsönökből 796 e Ft-ot fizettek vissza az első kilenc hónapban Az AVE Zöldfok részvény 1417 e Ft osztalékot hozott. Kiadásaink között a személyi juttatások és járulékaik valamint a dologi kiadások tejesítését időarányosnak nevezhetjük, hiszen ezeket néhány kivétellel (például jubileumi jutalom) havi rendszerességgel kell fizetnünk. Ugyanezt elmondhatjuk a szociális juttatásokra is, melyek re az éves előirányzat 72 %-át fordítottuk eddig. Az államháztartáson kívülre, civil szervezeteknek, központi ügyeletnek, háziorvosnak szánt hozzájárulásokat csaknem teljes egészében megkapták az érintettek, néhány kisebb összegű támogatási szerződés van még folyamatban. Az államháztartáson belüli támogatási kiadások csupán 7 %-ban teljesültek, melynek oka az volt, hogy csak a kistérségi hozzájárulás és néhány kisebb támogatás került kiutalásra, de az Alapszolgáltatási Központ, a bölcsődei nevelés és a zeneiskola támogatását nem utaltuk át, mivel a szociális étkeztetés számláit Fonyód nem fizette ki. Ahogy a tavalyi évben, most is kompenzációs megállapodással rendezzük egymás felé a tartozásainkat, melynek megkötése folyamatban van. A felújítások és beruházások alakulását a 4.számú mellékleten követhetjük nyomon. Ahogy a bevételi oldalon már láthattuk az imremajori ivóvízhálózat megvalósulásának áthúzódása 2013-ra nagymértékben csökkenti a tervezett beruházások megvalósítási százalékát. Ugyanakkor a térfigyelő rendszer kiépítése még az idei évben befejeződik. Beruházásra 68.739 e Ft-ot költöttünk, ez a tervezettnek 32 %-a az említett okok miatt. Felújítást 3.753 e Ft értékben végeztünk, ami 83 %-ban valósította meg éves tervünket.
36 Lakásépítési, felújítási kölcsönt szeptember végéig a beérkezett igények alapján 523e Ft összegben nyújtottunk. Az ELMIB részvény vásárlására kötött szerződés alapján 4.595 e Ft-ot kellett még kifizetnünk az év első hat hónapjában, s ezzel a tíz évre vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk. A szennyvíztársulat korábban felvett hiteléért a fonyódi Önkormányzattal közösen vállaltunk kezességet, ennek rendezése 1.267 e Ft terhet rótt ránk.
Létszám: Az önkormányzat a megengedett létszámkeretet nem lépte túl. Az állandó dolgozókon kívül szeptember 30-án 8 fő idegenforgalmi adóellenőr és 8 fő közmunkás szerepelt az állományunkban.
Hitelállomány és értékpapír műveletek: Önkormányzatunk hitellel nem rendelkezik. Az év eleji OTP pénzpiaci befektetési jegy, és OTP optima tőkegarantált befektetési jegy értékpapírokból 26.977 e értékben váltottunk vissza idén, és 40.764 e Ft összegben vásároltunk, így év eleje óta értékpapír állományunk gyarapodott. Szeptember 30-án 69.035 e Ft értékű pénzpiaci befektetési jegy volt a tulajdonunkban. Pénzkészlet: A szeptember 30-i pénzkészlet az önkormányzat intézményeinél összesen 99327 e Ft volt, amelynek részét képezte 60000 e Ft összegű lekötött betét is. Az értékpapír forgatásnak és a betét lekötésnek köszönhetően már az év ezen részében 5233 e Ft hozam- és kamatbevételre tehettünk szert. A tervezett céltartalékok a háromnegyedévben nem kerültek felhasználásra. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a leírtak alapján a háromnegyedéves beszámolót szíveskedjenek elfogadni. Határozati javaslat Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2012. évi háromnegyedéves beszámolót elfogadja az alábbiak szerint: (ezer Ft-ban) eredeti előirányzat módosított előirányzat teljesítés Bevételek 718.067 726.131 475.271 Kiadások 718.067 726.131 431.360 Balatonfenyves, 2012. november 30. Lombár Gábor polgármester
37 Fonyód-Balatonfenyves Alapszolgáltatási Központ 2011. évi teljesítési adatai Elszámolás
Saját bevétel: Többcélú Kistérségi Társulás kiegészítő normatíva: Normatív állami hozzájárulás: Jelzőrendszeres házisegítségnyújtás támogatás: Bevétel összesen: Kiadás összesen: Balatonfenyves önkormányzat hozzájárulása:
11.205.000 Ft 1.612.216 Ft 10.067.280 Ft 1.111.654 Ft 23.996.150 Ft 30.740.000 Ft 6.743.850 Ft
Fonyód, 2012. április 16.
Perusza Ferencné osztályvezető
38 ELŐTERJESZTÉS Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. december 18-i ülésére
Tárgy: Balatonfenyves Község Önkormányzatának 2013. évi költségvetési koncepciója Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24 §.-a alapján, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott 368/2011.(XII.31.) Korm.rendelet előírásainak megfelelően előterjesztem a 2013. évre vonatkozóan Balatonfenyves Község költségvetési koncepcióját. A koncepció elsődleges célja a következő évi költségvetés kialakításához szükséges alapelvek, főbb célkitűzések meghatározása. Magyarország kormánya a költségvetési törvényjavaslatban megfogalmazott gazdaságpolitikai elképzeléseiben az államháztartási hiány, és ezzel együtt az államadósság további csökkentésével, a válság ellenére is, a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével lassan induló gazdasági növekedést tűzött ki célul a 2013-as esztendőre. A Kormány – a Széll Kálmán Tervben részletesen is kifejtett – törekvése, hogy az ország gazdasági fejlettsége, illetve foglalkoztatási rátája folyamatosan közelítsen az Európai Unió átlagához. Ezen célok elérését a központi költségvetés bevételi oldalán elsősorban különféle új adónemek, díjak és illetékek bevezetésével, illetve a már létező adók - különösen az ÁFA - hatékonyabb beszedésével, valamint az uniós források további kihasználásával kívánja elérni. A kiadási oldalon takarékossági és hatékonyságot növelő intézkedésnek szánt átszervezések találhatók, melyek az államháztartás működésének egészét érintik. Ilyen, a gazdaság igényeinek megfelelő ellátórendszerek kialakítását célzó folyamatokat jelöl meg a javaslat: − a nyugdíjrendszer átalakítása (az egészségkárosodáshoz kapcsoló és öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjrendszer megváltoztatása) − az állami és önkormányzati igazgatás karcsúsítása, átalakítása; − a felsőoktatási rendszer megújítása; − a közoktatási, köznevelési rendszer megújítása; − a szociális ellátások megváltoztatása; − a Start-munkaprogram továbbvitele; − az egészségügyi rendszer-átalakítása; − valamint a közösségi közlekedés területén végbemenő változások. Önkormányzatunk költségvetésére e területek átalakítási folyamatai közül több is hatással lesz. Rendelkezünk ugyan információkkal erre vonatkozóan, ezek az információk azonban hiányosak, és sok bennük a bizonytalansági tényező mind a mai napig. Az önkormányzati igazgatás karcsúsítása a járások kialakításával valósul meg elsősorban, hiszen már tudott, hogy hivatalunkból is vesz át dolgozókat az újonnan felálló járási hivatal. Azt azonban, hogy hány főt foglalkoztathatunk az alig csökkentett feladataink ellátásához, még mindig homály fedi. 38
39 A közoktatási, köznevelési rendszer átalakítása során az eddig általunk működtetett általános iskolát átveszi az állam. A gyermekétkeztetés biztosítása azonban továbbra is önkormányzati feladat lesz, a konyha működéséről a képviselő-testületnek kell dönteni. A községi könyvtári szolgáltatás ugyancsak részét kell, hogy képezze az önkormányzat közművelődési feladatkörének. E célra a központi költségvetés önálló előirányzaton biztosít támogatást, hogy a rendelkezésre álló források az eddigieknél célzottabban jussanak el ehhez a területhez. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben is jelentős változások várhatók. A módosítások elsősorban az alapellátások erősítésére irányulnak, az érintettek „otthonközeli” ellátása érdekében. Az önkormányzati szektor szerepe e területre fog koncentrálódni, elősegítve, hogy a rendelkezésre álló erőforrások ne aprózódjanak szét a különböző kötelezettségek között, ezzel a rászorulók számára a jelenleginél komplexebb ellátást tudjanak biztosítani. A pénzbeli ellátások terén fontos változás, hogy a jegyzői hatáskörben levő segélyek a jövőben „létalapként” egyesülnek. E kategória egységesebb rendszerként fogja össze a jelenlegi jövedelemhez, vagy különböző élethelyzetekhez kapcsolódó támogatásokat A szakmai elképzelések szerint a létalap: ü ü alaptámogatási komponense nyújtana segítséget a kellő jövedelemmel nem rendelkező háztartásoknak úgy, hogy jövedelmüket egy meghatározott szintig kiegészíti (azaz ide tartozna a mostani foglalkoztatást helyettesítő támogatás, illetve a rendszeres szociális segély), ü ü kiegészítő támogatási komponense foglalná magába a háztartás társadalmilag elismert egyéb szükségleteinek biztosításához nyújtott támogatásokat (pl. a lakásfenntartási támogatást). A létalapként nyújtott ellátásokat önkormányzati szinten (a képviselőtestület hatáskörében) már csak egy, ún. krízisellátás egészítheti ki, amely az egyének, háztartások egyedi, átmeneti jellegű krízishelyzetének megoldását segíti. Az önkormányzat várható bevételei Központi költségvetési támogatás Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól egy - az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő- általános jellegű támogatás szolgálja. Az általános támogatás lényege, hogy a települési önkormányzatok az új önkormányzati törvényben meghatározott, célzott támogatással nem támogatott feladataihoz kapcsolódó elismerhető kiadás csökkentésre kerül a helyi bevételek meghatározott mértékével (a gépjárműadó önkormányzatoknál maradó része, az iparűzési adó esetében az elvárt összeg, valamint az egyéb helyi adók összegének fele), és az ezt követően fennmaradó különbözethez biztosít a központi költségvetés támogatást. E támogatási forma összege jelen pillanatban még nem ismert. Közoktatási normatívára óvodánk okán vagyunk jogosultak, ám a finanszírozási rendszer ebben az esetben is gyökeresen átalakul. Sokáig az volt a gyakorlat, hogy gyermekenként számították a fajlagos összeget, néhány éve pedig ezt a törvény által meghatározott átlaglétszámmal súlyozták. Most az óvoda támogatásához a központi költségvetés több elemű támogatással járul hozzá. A gyermeklétszám alapján kell kiszámítani, hogy hány pedagógust és segítőt alkalmazhatunk, figyelembe véve a közoktatási/köznevelési törvény óvodai nevelésszervezési paramétereit (csoportátlag, létszám, foglalkozási időkeret, gyerekekkel töltendő kötött idő, stb.), és a támogatás elsősorban az ő bérükhöz és az utána fizetett járulékokhoz jár, a kereseteket meghatározó törvények kötelezően elismerendő elemei alapján . Emellett kötött felhasználású támogatás illeti meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, valamint a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működéséhez. A támogatás mértékéről itt sincs információnk. 39
40 A kedvezményes étkeztetés támogatása a jövő évben is megmarad, melynek keretében a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a három- vagy több gyermekes családban élő, valamint a tartósan beteg gyermekek étkezhetnek ingyen vagy féláron. Az átengedett bevételek rendszerének átalakítása A helyi önkormányzatoktól az államhoz történő feladat-átcsoportosítással egyidejűleg az államhoz kerülő feladatok finanszírozásához szükséges, ezért az önkormányzatokat megillető átengedett források rendszere is átalakul. A központi költségvetésből származó bevételek összességükben csökkennek, a jelenlegi információk alapján a bevételek pontosan nem prognosztizálhatók az önkormányzatnál. A feladatváltozásból eredően a gépjárműadó átengedés mértéke is csökken, 100%-ról 40%-ra, továbbá a helyben maradó személyi jövedelemadó részesedés megszűnik (a feladatátcsoportosításhoz kapcsolódó részük átkerül az érintett fejezetbe, a feladatátcsoportosítással nem érintett pedig a fentebb említett általános jellegű támogatásba épül be). A jövedelemkülönbség mérséklés rendszere is megszűnik, helyette az átalakított támogatási rendszer egésze, benne pedig elsősorban a fentebb említett általános működési támogatás segíti hozzá az önkormányzatokat az egyenlő esélyű feladatellátáshoz. Az önkormányzat saját bevételei A helyi adók – így az iparűzési adó – rendszere nem változik. Az ebből származó bevétel továbbra is teljes egészében az önkormányzatok saját bevétele marad és helyben járul hozzá a feladatok ellátásához. Mivel az államtól kapott támogatások köre nagymértékben leszűkül, így továbbra is mindent meg kell tennünk, hogy feltárjuk a helyi adóztatás esetleges tartalékait. Működési bevételek Az intézményi bevételeink között, az üzletbérleti díjak és a területbérleti díjak az inflációt és a jogszabályváltozásokat figyelembe véve változhatnak. Az intézményi ellátás keretében az étkezési térítési díjak felülvizsgálata is szükséges a nyersanyagárak nagyarányú növekedése következtében. Azokban az időszakokban, amikor több bevételünk érkezik (jellemzően az adófizetési határidők miatt) jövőre is törekedni kell pénzeszközeink kamatoztatására. A felhalmozási és tőkejellegű bevételek E címen az AVE Zöldfok részvényeink után kapott osztalékkal és a szennyvízhálózat üzemeltetéséért járó díjjal számolhatunk. Támogatások és átvett pénzeszközök A 2012. évi egészségügyi intézményi ellátás átszervezése önkormányzatunk ellátandó feladatait nem érinti, így a védőnői finanszírozáshoz továbbra is OEP támogatására számíthatunk. A felhalmozási célra átvett pénzeszközök esetében a pályázaton már elnyert, az Imremajori ívóvízhálózat fejlesztéséhez megítélt támogatási összeget vehetjük figyelembe, illetve, ha az ökopart fejlesztésre benyújtott pályázatunkat kedvezően bírálják el a költségvetés készítéséig, akkor az abban szereplő összeget is szerepeltetni kell az eredeti előirányzatok között. Az útépítéshez átvett pénzeszközökből azok az összegek, melyekre részletfizetési kérelmet nyújtottak be ugyancsak a jövő évben várhatóak. Kölcsöntörlesztés bevételei A lakásépítésre, felújításra adott kölcsönök visszatérülésével a lakosságtól az előző években megszokott mértékben számolhatunk. Pénzmaradvány Az idei évi pénzmaradvány felhasználása a következő esztendőben is a tárgyévi bevételek és kiadások különbözetéből adódó hiányt lesz hivatott pótolni, annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlyát megőrizhessük. Bár mind a 2013. évi bevételeink, mind a kiadásaink bizonytalanok egyelőre, úgy kell összeállítani költségvetésünket, hogy hitel felvételére ne kerüljön sor.
40
41 Az önkormányzat várható kiadási A feladatátrendezésekből következően nem csak bevételeink, de kiadásaink csökkenése is várható. A személyi jellegű kifizetések az iskola államhoz kerülése miatt is csökkennek, és azért is mivel a polgármesteri hivatalban végzett feladatokat kevesebb létszámmal látjuk el. A dologi kiadások terén azonban nem számíthatunk jelentős csökkenésre, hiszen az iskola szakmai kiadásai nem képviselnek nagy volument e területen. Mivel a szociális feladatok nagyobb része szintén az önkormányzat hatáskörében marad, itt is csak kismértékben csökkenthetjük kiadásainkat. Az Alapszolgáltatási Központ a jövőben is ellátja a szokott feladatokat, ezért hozzá kell járulnunk működéséhez, csakúgy, mint a hétvégi ügyelet és a háziorvosi szolgálat ellátásához. Ezek működtetése kötelező feladat, önként vállalt feladatainkat azonban át kell gondolnunk, és csak csökkent anyagi lehetőségeink függvényében célszerű támogatást nyújtanunk a civil szervezeteknek. A beruházások, felújítások nagyságrendjét a szabad pénzeszközeinkből tartalék képzése után kell meghatározni. Mindezen körülmények figyelembe vétele szükséges tehát az önkormányzat 2013. évi költségvetésének összeállításakor. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a 2013. évi koncepciót fogadja el. Határozati javaslat 1. A Képviselő-testület megtárgyalta Balatonfenyves község 2013. évi költségvetési koncepcióját, és azt az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a részletes költségvetést az előterjesztésben meghatározott célokra kiterjedően a jogszabályi előírásoknak megfelelően készíttesse el, és a törvényben meghatározott határidőn belül terjessze a testület elé. Felelős: Lombár Gábor polgármester Határidő: 2013. február 15. Balatonfenyves, 2012. november 30.
Lombár Gábor Polgármester
41
42 Balatonfenyves Község Önkormányzat Polgármestere Lombár Gábor részére Balatonfenyves Kölcsey u.27. 8646
Tisztelt Polgármester Úr! Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Fonyód-Balatonfenyves Viziközmű Társulat végelszámolással történő megszűnéséről szóló előterjesztést, 2012. november 30-i rendkívüli ülésén tárgyalta, amelyet a következő ülésen a belső ellenőri átvizsgálást követően, ismételten napirendre tűz. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testület 174/2012. (XI.30.) Kt.sz. határozata értelmében, a belső ellenőrzés az e tárgyban Balatonfenyves Község Önkormányzat Hivatalvezetője és a végelszámoló által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján, az alábbi megállapításokat teszi: -
-
-
-
-
Tisztelt Képviselő-testület a végelszámolás tervezett befejezésének költségvetéséről 2012. november 10-i dátummal összeállított tervezett adatokat ismerte, amely alapján Balatonfenyves esedékes hozzájárulás és készfizető kezességvállalási összege együttesen: 7.353.279 Ft. A belső ellenőr 2012. december 04-én személyesen felkereste a végelszámolót, aki betekintést engedett az ott lévő anyagokba. Arról másolatot nem készíthetett, egy két adatot feljegyzett. Megjegyzendő továbbá, hogy a könyvelési anyagok nem a Fonyód-Balatonfenyves Víziközmű Társulat Irodájában voltak, ezért abba betekintést részletesen nem nyert az ellenőr, csupán a már előkészített, számadatok álltak rendelkezésre. Kérésnek megfelelően, a végelszámoló, a 2012. október 31-i állapotot tükröző főkönyvi kivonatot a belső ellenőr részére, postán megküldte. 2012. december 04-én Balatonfenyvesi lakósok hátraléka: 5.689.081 Ft befizetése:4.737.004 Ft volt A postán megküldött főkönyvi kivonat, a végelszámoló szóbeli nyilatkozata, valamint a Balatonfenyves Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Vezetője által átadott 2011. évi Mérleg adatai alapján teszem meg a megállapításokat. A végelszámoló 2012. március 27-i levelében értesítette Balatonfenyves Község Önkormányzatát a Fonyód-Balatonfenyves Víziközmű Társulat végelszámolásáról. Mellékletként csatolták a az eljárás megindításáról szóló taggyűlési határozatot. A Víziközmű Társulat Elnöke által 2012. 01.25-én készített 2012. év I.-IX. hóra szóló bevétel-kiadás tervezete, nem tartalmazta a végelszámolás tervezett befejezésének költségvetését, 2012. 10.01.- 2012. december 20-ig terjedő időszakra. Ezen költségekről, 2012. 11.19-én készült kimutatás. 1) DRV felügyeleti díj, építés tervezői díja: 725.048 Ft
42
43 -
-
2) végelszámolással összefüggő költségek: 1. 940.915 Ft Az összeg tartalmazza a könyvelő, ügyvéd részére a fentiekben megjelölt időszakra vonatkozó jutatásait, az 1 fő alkalmazott végkielégítésének összegét, irodabérletet, számviteli-pénzügyi szolgáltatás díját, és a közüzemi díjakat. 3) végelszámolást elhatározó közgyűlés 7/2012. (03.19.) Tgy. határozata szerint:A Társulat végelszámolási eljárását befejező taggyűlés időpontjában, a jelenlegi taggyűlés által elfogadott tiszteletdíjak és jutalmak 50%-os mértékű kifizetését számfejtheti az elszámoló bizottság. Ezen költségek a végelszámolási eljárás részét képezik, azokat ott kell számba venni az elszámoló bizottságnak. Mindezek alapján: 2012. november hónapban az IB és EB tagok részére (5 fő) részére 250.000 Ft, a vezetés, adminisztráció, számviteli, részére, 503.500 Ft került kifizetésre, amely összeg és járulékai., a 2012. novemberi könyvelésben fog megjelenni, így azt a 2012. október 31-i kivonat, még nem tartalmazza. 2011. évben ezen kifizetés alapja a 3 havi bér volt, 2012-re vonatkozó taggyűlés értelmében, 1,5 havi bér.
Az leírtak alapján, megállapítható, hogy a Tisztelt Képviselő-testület elé kerülő „Megállapodás a Fonyód-Balatonfenyves Víziközmű Társulat Megszűnésével kapcsolatos egyes kérdésekről” számszaki adatai, az előzetes számítások alapján megfelelőnek ítélhető. Azonban, szeretném jelezni, hogy a Fonyód-Balatonfenyves Víziközmű Társulás 2011. évi mérlege 23. „Egyéb tartósan adott kölcsön” sora 10.000. e Ft összeget mutat, a tárgyév és azt megelőző év vonatkozásában is. Ezen adat, a tartozás átvállalás és kiegyenlítés összegénél, - mérlegelésük és döntésük alapján -, esetlegesen jelentőséggel bír, a visszatérülése, csökkentheti az összes megosztásra váró kötelezettség összegét. Az összeg a 2010. év és 2011. év vonatkozásában is, valamint a 2012. évi főkönyvi kivonat adatai szerint is, változatlan, nem került visszafizetésre. Ugyancsak megfontolás tárgyát képezheti, a 2012. októberi főkönyvi kivonat szerinti különféle követelések soron kimutatott 1.650 e Ft összeg is, amely a 2011. évi mérleg 40. sorában szerepelt. Ezen kettő összeg (10.M Ft és 1,65 M Ft keletkezési okát nem tisztem vizsgálni, megbízásom a 2012. évi adatokra vonatkozott. Kérem, Tisztelt Képviselő-testületet, az általam leírtak tudomásul vételére! Balatonfenyves, 2012. december 9.
Tisztelettel: Kahó Ildikó sk. belső ellenőr
43
44 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. december 18- án tartandó ülésére Tárgy: Rendeletalkotás a 2013. évi átmeneti gazdálkodás átmeneti szabályairól Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 25.§-a szerint: 25. § (1) Ha a költségvetési rendeletet a képvisel - testület a költségvetési év kezdetéig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék. (2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás id tartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megsz nik. A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a költségvetési rendeletbe kell beilleszteni.
Amennyiben a képviselő-testület az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem hoz, a polgármester abban az esetben is jogosult a bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére, ezekről el kell számolnia a képviselő-testületnek, és a bevételeket és kiadásokat be kell építeni a költségvetési rendeletbe. A Szervezeti és Működési Szabályzatunk 43.§.(3) bekezdése alapján a költségvetési rendelet elfogadásáig átmeneti rendeletben kell szabályoznunk a gazdálkodást. A rendeletben a polgármester és a költségvetési szervek vezetői a bevételek beszedésére és a kiadások teljesítése a 2012. évi eredeti előirányzatok figyelembe vételével jogosultak. A bevételeket és kiadásokat a 2013. évi költségvetési rendeletbe be kell építeni. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a rendelet tervezet elfogadására. Balatonfenyves, 2012-12-09.
Lombár Gábor polgármester
44
45 Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2012.(……) önkormányzati rendelete
a 2013. évi költségvetési gazdálkodás átmeneti szabályairól Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 25. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a 2013. évi költségvetési gazdálkodás átmeneti szabályairól a következőket rendeli el: 1.§.
A rendelet hatálya kiterjed Balatonfenyves Község Önkormányzatára és költségvetési szerveire. 2.§. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert és a költségvetési szervek vezetőit, hogy az önkormányzat illetve az intézmények bevételeit folytatólagosan beszedjék, és működési kiadásait arányosan fedezzék, a 2012. évi költségvetés eredeti előirányzatának alapulvételével. 3.§. A felhatalmazás időszakában beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a 2013. évi költségvetésbe be kell építeni. 4.§. (1) Jelen rendelet 2013. január 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályát veszti a 2013. évi költségvetési rendelet hatályba lépésének napján.
Balatonfenyves, 2012. december 9. Lombár Gábor polgármester
Dr. Tóthné dr. Sass. Mónika jegyző
ZÁRADÉK: Jelen rendelet kihirdetésre került 2012. ……………….. Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző
45
46 Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. december 18-án tartandó ülésére Ügyiratszám:3470-6/2012 Tárgy: Általános iskola állami fenntartásba vételével kapcsolatos feladatok Előadó: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A Magyar Közlöny 2012. december 07-i számában megjelent a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. Törvény, amely részletezi az átadás-átvétel teendőit. A törvény 2.§-a alapján az önkormányzati fenntartó 2013. január 1-jei hatállyal módosítja az általa fenntartott települési önkormányzati és 2013. január 1-jét l állami feladattá váló köznevelési alapfeladatot egyaránt ellátó a) többcélú intézmény, b) korai fejlesztést és gondozást alapfeladatként ellátó bölcs de, fogyatékosok ápoló, gondozó otthona és gyermekotthon alapító okiratát akként, hogy az intézmény 2013. január 1-jét l kizárólag önkormányzati feladatot lásson el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakról a képvisel - testület, a közgy lés vagy a települési önkormányzati társulás döntéshozó szerve e törvény hatálybalépését l számított tíz munkanapon belül dönt. (3) Az önkormányzati fenntartó a (2) bekezdés szerinti döntését haladéktalanul megküldi az Nkt. 79. § (1) bekezdése szerinti szervnek (a továbbiakban: hivatal) és az állami intézményfenntartó központnak (a továbbiakban: Központ.) Balatonfenyves nem a klasszikus többcélú intézményt m ködteti, így esetünkben erre a megoldásra nem kerülhet sor, hiszen nem maradna a módosítás után önálló intézmény. A Magyar Államkincstár útmutatása alapján: „Ha az intézmény alapfeladatai között konyha vagy nem iskolai könyvtár működtetésével összefüggő feladatok is vannak, akkor az önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy ezt a feladatot és a hozzákapcsolódó foglalkoztatottakat saját feladat ellátási körében, illetve irányítása alatt tartsa meg. A Tv. külön nem rendelkezik arról, hogy azon, nem köznevelési feladatok, melyek nem tartoznak az állami feladatellátás körébe, miként kerüljenek ki az átadásra kerülő intézmény feladatai közül. E két feladatkör önkormányzati körben tartásának biztosítása érdekében az önkormányzati fenntartónak a következő lehetőségei vannak: - az irányítása alá tartozó másik költségvetési szervhez teszi át ezeket a feladatokat és az érintett munkavállalókat, vagy
46
47 - az önkormányzat szakfeladaton működteti tovább ezeket a feladatokat és az önkormányzathoz kerülnek át az érintett munkavállalók. Az első esetben az önkormányzat dönt arról, hogy a feladatot melyik állami fenntartásba kerülő intézményétől visz át az irányítása alá tartozó másik intézményébe. Ennek megfelelően a fogadó intézmény alapító okiratát 2013. január 1-jei hatállyal módosítja. A módosító okirat felvezető szövegében megjelöli, hogy a módosításra a Tv. rendelkezéseinek végrehajtása miatt kerül sor, és mely állami fenntartásba kerülő szervtől kerül át a feladat ehhez a költségvetési szervhez. Az alapító okiratban feltünteti az áttett feladatokat, továbbá gondoskodik az érintett munkavállalók áthelyezéséről. Közfeladat átadásakor általában az átadó és átvevő költségvetési szervek alapító okirata módosítandó, hiszen az átadott feladat az egyik alapfeladatai közül törlésre kerül, a másikba pedig bekerül. Módosulhatnak az okiratok telephelyek tekintetében is, ha az átadásra kerülő feladathoz telephelyként nevesített intézményegység is tartozott. Jelen esetben az átadó költségvetési szerv alapító okirat módosítására már nem kerül sor, mivel ezen költségvetési szerveknek már nem lesz 2013. január 1-jei hatályú alapító okirata, hiszen 2012. december 31-én beolvadással megszűnnek. Az előzőekben említett megállapodás fogja rögzíteni, hogy a köznevelési intézmény már ezen feladatok és foglalkoztatottak nélkül válik a KIK szervezeti egységévé. A második esetben az önkormányzat döntésével a saját feladatkörébe vonja ezeket a feladatokat. Ennek megfelelően módosítja az SZMSZ-ét. Az SZMSZ módosításához kapcsolódó döntésében célszerű rögzíteni, hogy módosításra a Tv. rendelkezéseinek végrehajtása miatt kerül sor, továbbá, mely állami fenntartásba kerülő szervétől kerül át a feladat. Az SZMSZ-ben új szakfeladat felvétele is szükségessé válhat. Amennyiben az átvett feladathoz telephely is kapcsolódik, akkor azt az önkormányzat telephelyeként meg kell adni. Ebben az esetben a törzskönyvi nyilvántartás felé az önkormányzat SZMSZ módosulásával összefüggő változásokat kell bejelenteni. Az önkormányzat szakfeladatán megvalósuló feladatellátáshoz kapcsolódó munkavállalók az önkormányzat foglalkoztatottjai lesznek. „
1. Könyvtári ellátás Balatonfenyvesen az iskola az általános iskolai nevelés-oktatáson, mint köznevelési alapfeladaton kívül ellátja a községi könyvtári feladatokat is. Ún. kett s funkciójú könyvtárként szerepel a nyilvános könyvtárak jegyzékében, mely magában foglalja az iskolai és községi könyvtári funkciókat is. A települési könyvtári ellátás biztosítása kötelező önkormányzati feladat, ennek formája megvalósulhat önálló költségvetési szervként vagy szolgáltatási szerződéssel. Egyeztetve a tankerületi igazgatóval, a megyei és városi könyvtár szaktanácsadói osztályával, arra megoldásra jutottunk, hogy a legcélszerűbb az lenne, ha az önkormányzat kötne szolgáltatási szerződést a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárral, ezzel együtt kérné a levételét a nyilvános könyvtárak jegyzékéről. (A szolgáltatási szerződés tervezetét mellékelem az előterjesztéshez.)
47
48 Ebben az esetben a megyei könyvtár gondoskodik többek között a könyvtári dokumentumok beszerzéséről, a könyvtári állomány gondozásáról, az önkormányzat pedig a szolgáltató helyet illetve az egyéb személyi és tárgyi feltételeket biztosítja. A szolgáltató hely továbbra is ellátja mind az iskolai, mind a települési könyvtári feladatokat. A költségvetési törvény tervezete alapján ebben az esetben a megyei könyvtár kiegészítő normatívára lesz jogosult, melyet a dokumentumok beszerzésére fordíthat, így a könyvtári olvasók még színvonalasabb ellátásban részesülhetnek. A könyvtári szolgáltatások elnevezésű szakfeladatot felvesszük az önkormányzathoz. A feladatot ellátó könyvtáros-tanító –akinek végzettsége megfelel a további feladatellátáshoz is – pedig egyetértése esetén átkerülne az önkormányzathoz közalkalmazottként. Tekintettel arra, hogy az iskolai könyvári feladatokat is az önkormányzat látná el, egyedi megállapodással az állami intézményfenntartó központ hozzájárulna ezen feladathoz. Ennek mértéke és formája jelenleg még nem ismert. Étkeztetés: Módosításra kerül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény is. Eszerint 2013. január 01-től a települési önkormányzat kötelező feladata az gyermekétkeztetés biztosítása akkor is, ha a nevelési intézményt az állami intézményfenntartó központ tartja fenn. 151.§ (2) Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Az étkeztetés biztosítására kötelezett önkormányzat e feladatának ellátásához a közigazgatási területén kívülről érkező gyermek, tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól hozzájárulást kérhet. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. (2a) Ha a (2) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg. Jelenleg az iskola feladataként szerepel az étkeztetés biztosítása, a konyha működtetése. A konyha nemcsak az iskolás és óvodás gyermekek étkeztetését látja el, hanem az önkormányzati alkalmazottakét illetve az Alapszolgáltatási Központ részére a szociális étkeztetést is. Abban az esetben ha ezt a feladatellátást változatlanul hagyjuk, úgy az önkormányzat fog fizetni az állami intézményfenntartó központnak ezen feladat ellátását. Ennek mértékét nem ismerjük, vélhetőleg a teljes dologi és személyi kiadások költségét jelentené. Tekintettel arra, hogy az étkeztetés biztosítása kötelező önkormányzat feladat, javaslom, hogy a konyha működtetése kerüljön át az iskolától az önkormányzathoz külön szakfeladaton.
48
49 Ebben az esetben az iskolai intézményi étkezetés szakfeladaton szereplő közalkalmazottak – egyetértésük esetén- szintén az önkormányhoz kerülnének át közalkalmazotti jogviszonyba. Jelenleg a konyha nem rendelkezik önálló közüzemi mérőórákkal, ezek leválasztása folyamatban van, amely egyértelművé fogja tenni a dologi költségek megosztását.
3. Intézményi dolgozók továbbfoglalkoztatása, a vagyon használata A törvény alapján az intézmény 2013. január 1-jével – a Központba történ beolvadással – az állam fenntartásába kerül. Az átvett intézmény jogutódja a Központ. A beolvadó intézmény tekintetében a megsz nés évére vonatkozó beszámoló-készítési, adóügyi és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget az önkormányzati fenntartó teljesíti. A beolvadás és közfeladat-ellátás átadás – a törvényben foglalt kivétellel – nem érinti az intézmény foglalkoztatásában állók közalkalmazotti jogviszonyát, valamint magasabb vezet i, vezet i megbízását. A Központ állományába kerülnek a pedagógus munkakörben illetve a működtetési feladatok végzésére foglalkoztatott technikai dolgozók. A pedagógusok 2012 decemberére járó illetményének, munkabérének és egyéb járandóságának, valamint azok közterhének megfizetése a Központ feladata, míg a technikai dolgozók járandóságának megfizetése az önkormányzat feladata lesz. Az önkormányzati fenntartó tulajdonában lév , az intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lév egyéb eszközöket, felszereléseket – leltár szerint a Központ ingyenes vagyonkezelésébe kerül 2013. január 1-jén mindaddig, amíg a köznevelési feladat Központ részér l történ ellátása az adott ingatlanban meg nem sz nik. 4. Átadás-átvételi eljárás A törvény alapján az átadás-átvételt az önkormányzati fenntartó képviseletére jogosult személy és a Központ képviseletében eljáró, az intézmény székhelye szerint illetékes tankerületi igazgató megállapodásának legkés bb 2012. december 15-éig történ megkötésével kell végrehajtani Ugyanakkor a Központtól kapott útmutató alapján a megállapodást illetve annak 15 darab mellékletét már december 10-én hétfőn le kellett adnunk a tankerületi igazgatónak. Itt köszönöm meg mind az iskola, mind a hivatal munkatársainak, akik ebben a feszített munkában közreműködtek. A fentiek alapján kérem a tisztelt Képviselő-testületet az alábbi határozati javaslatok illetve rendelet módosítás elfogadására.
49
50
Határozati javaslat 1. 1.1. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 01-i hatállyal a községi könyvtári feladatokat is ellátó Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár levételét kéri a Nyilvános Könyvtárak Jegyzékéről. 1.2.Felhatalmazza a polgármestert, hogy az előterjesztés mellékletét képező szolgáltatási szerződést a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárral megkösse. 1.3.Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 01-től a települési könyvtári ellátást az önkormányzat szakfeladatán biztosítja. Az általános iskolánál könyvtáros-tanító munkakörben foglalkoztatott 1 fő közalkalmazott továbbfoglalkoztatását vállalja Balatonfenyves Község Önkormányzatánál. 2. 2.1. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 01-től a konyha működtetését átveszi az iskolától és azt az önkormányzat szakfeladatán biztosítja. 2.2. Az általános iskolánál az intézményi étkeztetés szakfeladaton foglalkoztatott 5 fő közalkalmazott továbbfoglalkoztatását vállalja Balatonfenyves Község Önkormányzatánál. 3. Felkéri az általános iskola igazgatóját és a polgármestert, hogy a szükséges munkáltatói döntéseket tegye meg. Határidő: 1.1 és 1.2. pont- értesítésre 3 nap 1.3. és 2.2. pont - értesítésre 3 nap Felelős: Lombár Gábor polgármester Magyarfiné Kalmár Franciska Balatonfenyves, 2012-12-12. Lombár Gábor Polgármester
50
51
51
52
52