Öltözz pirosba! 2011 novemberében indult útjára a Szemem Fénye Alapítvány „Öltözz pirosba!” elnevezésű országos kezdeményezése, amelynek során együttérzésük kifejezésére piros ruhadarabot, kiegészítőt öltöttek magukra a résztvevők, és minimum 200 Forint perselybe helyezésével első ízben támogatták hazánk első gyermek hospice házát, a pécsi Dóri Házat.
Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott az idei évben a Dombóvári Belvárosi Általános Iskola is. 2016. február 19-én gyerekek és felnőttek jöttek pirosban az iskolába a „VI. Öltözz pirosba!” napon.
A programhoz csatlakozóknak köszönhetően 100.100 Ft gyűlt össze a Dóri Ház támogatására.
A farsangi farsangi időszak id szak A farsang a vígság azon időszakát jelzi, mely a húsvéti nagyböjtöt megelőzi. A farsangot jan. 6-ától hamvazószerdáig számítják. Velencében már István napján (dec. 26.), Spanyolországban pedig Sebestyén-napkor (jan. 20.) kezdődik a farsang, Rómában csakis hamvazószerdát megelőző 11 napot tartják a karneváli időszaknak. Sok helyen a hamvazószerdát megelőző héten ünneplik. A farsang hazája Olaszország, manapság is az olasz, különösen a velencei karnevál utolsó hete a leghíresebb népi ünnepek közé tartozik.
A farsang eredete A farsang zajos, nevetéssel teli mulatság, amelyet ősi hiedelmek, babonák hívtak életre. A középkori hiedelmek szerint a tél utolsó napjaiban, amikor a nappalok egyre rövidebbek, azt hitték, hogy a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Ezért vigalommal, felvonulással, beöltözéssel és boszorkánybábu-égetéssel akarták ezeket a gonosz szellemeket elűzni. Ezért a régi jelmezek mind ijesztőek voltak, hogy elűzzék a halált ás a hideget. Az első jelmezesek pedig halottas menetet imitálva masíroztak, ebből alakult ki a mai modern karnevál.
A húshagyó kedd szerepe A húshagyó kedd a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. Szó szerint eltemették a telet, mert koporsót készítettek, amit el is égettek. Ha nem is készítettek koporsót, akkor is égettek szalmát. A húshagyó kedd más néven madzaghagyó kedd, amit a madzagon lógó ételek elfogyása miatt kapta.
Farsangi ételek Főleg laktató húsételeket fogyasztottak, és mindenből mértéktelenül ettek a mulatozás közepette, hiszen ezt követően már a böjti időszak következett, amikor le kell mondani a húsról és a sok ételről. Jellegzetes farsangi ételek még a kocsonya, káposzta és természetesen a farsangi fánk.
Erdélyben Társadalmi keretük a dramatikus-játékos szokásokkal telítődött fonó. A leányfonókban a munkát a fonójátékok váltogatták. A legények játékai részben ügyességi és erőpróbák voltak, részben a fiatalabbak, be nem avatottak beugratására szolgáltak. A leányok és a legények közös társasjátékai sokszor párválasztó jellegűek, és gyakran zálogkiváltással, öleléssel, csókkal végződtek. A fonók gyakori vendégei voltak az alakoskodások utolsó és legfontosabb képviselői. Salamon Vivien, Horváth Amanda 5.c
Az álarc szimbolikája „ Ha önmagadat mutatod, akkor téged látlak, ha valamilyen jelmez, álarc mögé bújsz, akkor azt fogom látni. Minden jelmez és álarc jó, de ha felteszed, akkor nem szabad panaszkodnod és a másik embert okolod, hogy nem lát be mögé. Álarcot teszek fel, és aztán sírok, hogy senki nem akarja leszaggatni rólam. ” (Feldmár András) Az álarc elrejtette és megváltoztatta a viselőjét. Vannak színházi, rituális és halotti álarcok. Már az arc kifestése is ide vonható. A rituális álarcokat varázsláskor, törvénykezéskor vagy ünnepi alkalmakkor viselték. Az isteni és mitikus lényeket, valamint az ősöket jelenítik meg. Rómában már csak színházi kellék volt. A barokkban épületdíszként vagy stilizált növényi formában jelent meg. Idővel az illúzió, a hazugság, a félrevezetés, a csalás jelképe lett.
Az álarc története A világon kevés olyan rejtélyes és misztikus dolog létezik, mint az álarc, hiszen bárki és bármi bőrébe bújhatunk, ha felveszünk egy-egy maszkot. Átváltozhatunk a végzet asszonyává, gonosztevővé vagy éppen az igazság bajnokává. Minden a fantázia kérdése. Az álarc történelme egészen az őskorig nyúlik vissza, ugyanis már akkor is ezek mögé bújtak az emberek. Akkoriban a zsákmány bőrét húzták a fejükre az emberek. Ennek oka egyrészről az volt, hogy közelebb kerüljenek a természethez. Másrészről az őseink szerettek volna kicsit belebújni az elejtett állat lelkébe. Akkoriban ez nem csupán szórakoztató játék volt, hanem az élet tisztelete és a varázslat része. Mivel a lélek kiszállt a testből, ezért az azt magára húzó újra élettel töltötte meg a bőrt. Anno ez volt az a pillanat, amikor az emberek az élet és halál határán állhatnak, ettől volt varázslatos. Ez az oka annak is, hogy az első álarcok halotti maszkok voltak, amik megőrizték az elhunyt arcvonásait, ezáltal meglehet idézni az illető szellemét. Ezeket az álarcokat elsősorban fából alakították ki, de voltak, akik más anyagot használtak. A görögök például nemesfémet, míg Szibériában gipszet alkalmaztak. Juhász Alexa 5.c
Farsangi játékok Sok gyerek és felnőtt játszik és szórakozik a farsangi ünnepkörben. Különböző jelmezekben, álarcokban mulatoznak. Sokféle étellel - itallal kínálják a résztvevők egymást. Örülnek, hogy szabadok lehetnek farsangkor, nem kell dolgozni.
Téltemető Otthoni kerti gyerekbulik esetén téltemetőt lehet rendezni a farsangi népszokásokból. Énekkel tánccal jelmezbe beöltözve. Készítsünk kiszebábut, amelyet el is égetünk az udvaron, mint a gonoszság, sötétség jelképét. Ezt készíthetjük öreg lepedőből, rongyokból.
Mit súgtam Súgjunk valamilyen
az
egyik
gyerek
utasítást,
neki
fülébe ezt
kell
eljátszania: pl. süssön palacsintát. A többieknek
ki
kell
találniuk
a
mozdulataiból. Aki kitalálta, ő kapja a következő feladatot.
Grimaszjáték A gyerekek körben ülnek. Sorban mindenki vág egy grimaszt, amit a többiek utánoznak, és megpróbálják kitalálni, mit fejez ki (dühös vidám, elkeseredett stb.)
Tappancs Vegyünk egy öreg lepedőt! Fessünk rá 3-4 féle színnel pöttyöket! Készítsünk egy korong alakú táblát, és fessük rá a lepedőn lévő 4 színt úgy, hogy mindegyik legalább kétszerháromszor szerepeljen rajta! Keressünk a kamrában, régi fiókokban dobókockát! Feladat a következő: aki dob, az leteszi a kezét vagy a lábát arra a pöttyre, amelyen az eldobott kocka megállt. A gyerekek közül egy mindig dob, a többiek meg követik az utasításait. Ez nagyon mulattató, jó egyensúlyérzék fejlesztő játék. Lengyel Vivien 5.c
A farsang farkának kitüntetett szerepe volt A farsangi ünnepek a tél temetését, a tavasz közeledtét jelzik. A keresztény kultúrkörben ez a húsvéti böjt előtti tivornyázás, a nagy evések és ivások időszaka. Eredete a kereszténység előtti időkre nyúlik vissza: a télbúcsúztató ünnepségek már az ókori Görögországban és Rómában is átlagosak voltak. A farsang csúcspontja „a farsang farka”. Ez a farsangi időszak utolsó vasárnapjától húshagyó keddig tart. Ilyenkor mindenki igyekszik még egy nagyot mulatni a szigorú böjt előtt, és ezen a három napon - sok helyen -jelképesen eltemetik a telet. Farsanghétfőt asszonyfarsangnak is nevezték, mert ekkor az asszonyok férfi módra ihattak, mulathattak. Húshagyókedd (volt) a farsang temetésnapja. „ Madzaghagyó keddnek” is hívták, mert ezen a napon kellett elfogyasztani a madzagon lógó ételeket (szalonna, sonka). Régen ezen időn túl már nem volt szabad bábokat, mulatságokat szervezni, hiszen a keresztény világban elkezdődött a húsvét előtti nagyböjt ideje. Hamvazószerda a 40 napos böjt első napja. A katolikusok ettől a naptól kezdve húsvét vasárnapjáig nem ettek húst és zsírral készített ételeket. A húsvétig terjedő időszakban tilos a vigadalom, mulatozás, lakodalom, a keresztényeknek megtisztult testtel és lélekkel kell várniuk a közelgő ünnepet. A torkos csütörtök egyesek szerint tévesen éledt ujjá hamvazó szerdát követően, hisz ez régen a farsang farkát megelőző csütörtökre esett. Mások szerint a hamvazószerdát követő torkos vagy csonkacsütörtökön még kivételesen el lehetett fogyasztani a maradékot. Az ünnepkör záró szakasza külön nevet is kapott: ezt a pár napot hívják farsang farkának, avagy „ háromnapok”-nak , amikor a legzajosabbak és legkicsapongóbbak a mulatságok. A farsang farkának első napja farsangvasárnap. Ez a nap a magyar néphagyományokban nemcsak a böjt előtti bulizásról szólt, de a párválasztásban is kitüntetett szerepet játszott.
A tihanyi téltemetés A Tihanyi Téltemetés kedélyes farsangvégi rendezvény. Január 30-án vidám maskarások vonulnak végig az utcákon a Visszhang-dombig, ahol Carneval - herceg köszönti őket. A dombon menyegzőt tartanak, Carneval elveszi Tihany Szépét, minden pártában maradt helyi lány képviselőjét. Az esküvő után hatalmas máglyát raknak, rádobják a tél koporsóját, és hajnalig táncolnak a tűz körül. Sőt a bizarr, esküvővel és temetéssel tarkított farangi mulatságon még Fánk királynő is fellép. Hetesi Diána 5.c
Tánctípusok Színpadi tánc: Bemutatásra szánt, színpadi szempontok szerint szervezett táncprodukció. Európai formái a 16. sz. végén alakultak ki. Összefoglaló neve a balett. Versenytánc: tangó, angol keringő, foxtrott, bécsi keringő, szamba, jive, rumba, cha-cha-cha, pasodoble Modern tánc: jazz balett, modern tánctechnikák (például: Graham, Cunningham, Limón alapú) Divattánc:break, diszkó (disco), electric boogie, hip-hop, showtánc, Fashion Dance, blues. Társas tánc: pogo, boogie-woogie, ceroc, mambó, merengue, rock and roll, salsa, swing, argentin tangó és a cha-cha-cha. Néptánc
Farsangi táncok a Belvárosiban Keringő A bécsi keringő a legrégebbi hagyományú társastánc. Neve a német „waltzen” (forogni, keringeni) szóból származik, és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik. Néptáncként a keringőt a harmincas évek elején fedezték fel újra, mégpedig a Harmadik Birodalomban – Németországban – és Ausztriában. Az osztrák császári és királyi katonatiszt és tánctanár, Karl von Mirkowitsch tette a bécsi keringőt újra társaság- és versenyképessé. A tánc a gyors, egyenletes, szárnyaló, teret betöltő lépésekben és forgásokban fejeződik ki. Zenéjében sok a vonós hangszer. 1951-től hivatalosan is a versenytánc program részét képezi.
Palotás A palotást királyi és fejedelmi udvarokban is táncolták. A 18. és 19. században élte fénykorát. Ünnepélyes tartású tánc, hangulata derűs, lovagias. Elnevezését a várak, kastélyok dísztermeiről (palota) nyerte. Az új hangszerek, új zene és új szellem ösztönözte a magyar nemességet, hogy kialakítsák saját előkelő táncukat. Rózsavölgyi Márk (1789-1848) magyar zeneszerző komponálta a legrégibb csárdást 1835-ben. Bár a csárdás eredetileg paraszt tánc, a nemesség körében népszerűvé vált. A palotás részben a verbunkoson és a friss pároson alapszik, és így a férfias magyar virtus is érvényesül, de végül előkelő, kifinomult tánccá fejlődött az Andalgóval. A színpadi zene is befogadta a palotást. Magyarországon hagyományos megnyitó tánc lett a bálokon Halmosi Csilla 8.b
5 csapatot hívtak meg a Bolyai matematika csapatverseny ünnepélyes eredményhirdetésére
A 2015/2016. tanévben a versenyt az egész ország, valamint Kovászna, Hargita, Bihar és Kolozs megye területén hirdették meg, A verseny célja: segíteni a diákokat azon képességek kifejlesztésében, hogy közösen, összedolgozva oldjanak meg problémákat. A feladatok megoldása közben lehetőségük nyílik arra, hogy átéljék az együttgondolkodás örömét, és a logikus gondolkodás mellett készségeiket közvetlenül is bemutathassák diáktársaik előtt, eközben pedig összemérhessék tudásukat. Iskolánkból a következő öt csapat vett részt a megyei döntő ünnepélyes eredményhirdetésén: 3. évfolyam: megyei 5. helyezés: Észforgatók Bakonyi Fanni Lakatos Lukács Szabó Gréta Virág Erika Felkészítő: Kraussné Papp Éva 5. évfolyam: megyei 5. helyezés: Mindent verünk Bt. Csuti Patrícia Takács Kata Takács Lora Szabó Zalán Felkészítő: Dr. Ribáné Fülöp Erika 6. évfolyam: megyei 4. helyezés: Cuki csajok Szemes Fanni Pintér Lorina Szabadkai Flóra Vincellér Dóra Felkészítő: Támpa-Hella Ildikó 7. évfolyam megyei 5. helyezés: Alfa csapat Kübler Ákos Jágri István Müller Csongor Kertész Kitti Felkészítő: Markovits Edit 7. évfolyam megyei 4. helyezés: AgyÁSZOK Szabó Bence Bálint Perei Fedor Hajdu János Gulyás Ármin Felkészítő: Markovits Edit Markovits Edit
Debrecenbe kellett menni… a Dombóvári Belvárosi Általános Iskola két 6. b osztályos tanulójának, Nagy Zsófiának és Vercz Krisztiánnak, akiket Balogh Lászlóné, a történelemtanáruk kísért el. Bár pulykakakast nem tudtunk venni, de találkoztunk az ország különböző részeiről érkezett versenyzőtársakkal. Február 20-án a Debreceni Református Kollégiumban rendezték meg ugyanis a Furfang Kiadó által hirdetett tanulmányi versenyek országos döntőit. Miskolczi Szilvia és Széplaki Erzsébet, a kiadó két ügyvezető igazgatójának megnyitója után 45 perc állt a versenyzők rendelkezésére a feladatlapok kitöltéséhez. Ezeknek az értékelése alapján dőlt el a versenyzők rangsora. Amíg a zsűri a feladatlapokat javította, ismerkedtünk a belváros történelmi nevezetességeivel, többek között a híres Nagytemplommal, Bocskai István és Kossuth Lajos szobraival. Megszemlélhettük a híres Aranybika Szálló impozáns épületét is. Az eredményhirdetésre a Református Kollégium Oratóriumában került sor, amelyet izgatott várakozás előzött meg. Versenyzőink jól szerepeltek: Nagy Zsófia az előkelő 8., míg Vercz Krisztián a 7. helyet szerezte meg a rangos megmérettetésen. Mindketten a Kiadó könyvcsomagját, illetve egy kupont kaptak, amellyel nyáron részt vehetnek Debrecenben egy négynapos „lovagi” táborban. Balogh Lászlóné _________________________________________________________________________
A Belvárosiból Bíró Dávid bejutott a Kazinczy-verseny országos fordulójába A Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd” verseny megyei fordulóját 2016. február 24-én rendezték Szekszárdon a Garay János Gimnáziumban. Az iskolai fordulóból továbbjutó diákoknak egy magukkal vitt Az 5-6. évfolyamosok közül Balikó Dorina (6.a) 3. helyezést ért el. A 7-8. évfolyamosok közül Bíró Dávid (7. b) 2. helyezett lett; így részt vehet a Balatonbogláron ápr. 21-től 23-ig tartandó országos döntőben. szabadon választott és egy kötelező, 20-25 soros prózai szöveget kellett bemutatniuk. Dorinát Nyári Éva, Dávidot Erdősné Fedeles Zita készítette fel a versenyre.
Március 15. diadalmas pillanatai Március 11-én reggel ünneplőbe öltözött, kokárdás gyerekekkel telt meg a Dombóvári Belvárosi Általános Iskola aulája. A várakozás alatt egyre erősödő zsongást az iskola nagykórusa által megszólaltatott Tavaszi szél dallamai váltották fel, a Pilvax kávéház hangulatába röpítve a közönséget. Az 48as forrongó tömeget megjelenítő, zömével hatodik évfolyamos tanulók lelkesen, mély átéléssel adtak hangot a 12 pontban megfogalmazott követeléseiknek. A nemzeti érzületű szavalatok, forradalmi kiáltások, dalok megelevenítették azt a tettvággyal telt történelmi légkört, amelyben a szabadság kivívásának minden mozzanata újra élővé vált. A forradalmi hangulatot a hatodik és hetedik évfolyamos ének- zenei tagozatos tanulók tánca fokozta, melyet Nyári Éva tanárnő Brahms: Magyar táncok című zenéjére tanított be. A diadalmas pillanatok alatt felfokozott érzelmekkel az „Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe!” kezdetű verssel üdvözölték a kivívott szabadságot. A diadalmámor hangulatát a bécsi udvar újabb támadásai miatt a haza sorsa feletti aggodalom vette át: „Mi lesz majd sorsod a jövőben? Ki tudja azt; sötét titok”. E jövőbe tekintés mégse zárult elkeseredéssel vagy belenyugvással, hisz a Kossuth szavára gyülekező tömegek újabb reményt adtak a nemzet, a haza sorsának jobbra fordítására. A Főbusz Nóra által vezetett kiskórus lelkesítő, toborzó katonadalai gondoskodtak a reményteli hangulat megteremtéséről. A színvonalas műsort Marton Csilla és TámpaHella Ildikó állította össze. Mindkét kórust Főbusz Nóra vezényelte. A dekoráció elkészítésében Dörnyei Szilárdné segített.
TámpaTámpa-Hella Ildikó
Bendegúz hat diáknak nyújtott át jutalmat Szekszárdon Szép tavaszi napon, 2016. március 18-án rendezték meg a Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskolában a nyelvÉSZ verseny megyei fordulóját. A gyerekeknek gazdag szókinccsel, kifogástalan helyesírással, alaktani és mondattani ismeretekkel kellett rendelkezniük ahhoz, hogy bekerüljenek évfolyamonként az első nyolcba. A legrátermettebbek tárgyjutalmat és oklevelet kaptak: 3. hely: Szabó Gréta 3.a
Királyné Oletics Szerén
5. hely: Csizmadia Xénia Roxána 4.a
Kemény Attiláné
8. hely: Vida Liliána 4.b
Hábich Judit
1. hely: Szabó Zalán 5.a
Nyári Éva
2. hely: Szabó Bence 7.a
Bódis Péterné
8. hely: Halmosi Csilla 8.b
Erdősné Fedeles Zita
Tolna megyéből az 5. évfolyamosokat Szabó Zalán képviseli Szegeden május 7-én az országos döntőben. Erdősné Fedeles Zita
Németül is szépen szavalnak Német nemzetiségi szavalóversenyt rendezett az Idegen nyelv Munkaközösség március 2-án a harmadik évfolyam német nemzetiségi tagozatos tanulóinak. 17 kisgyerek vett részt a megmérettetésen. A szavalók versmondását tapssal jutalmazták a nézők, de a jó hangulatú rendezvény vérén mindenki bekapcsolódott a német nyelvű Húsvétváró dalok éneklésébe. Három versmondó teljesítményének jutalma a területi német nemzetiségi szavalóversenyen való részvétel. Bán Léna 3.b felkészítője: Gyenei Zsuzsa A három első helyezett: Illés Zsóka 3.b felkészítője: Tímárné Szűcs Szilvia Ördög Réka 3.c felkészítője: Märcz Tünde Tímárné Szücs Szilvia
Király Dániel Tolna Megye Legjobb Sportolója 2015 díjjal büszkélkedhet 2016. március 3-án a Tolna Megyei Önkormányzat és a Tolna Megyei Sportszövetségek Szövetsége Szekszárdon a Vármegyeháza dísztermében rendezte meg a Tolna Megye Legjobb Sportolója 2015 díjátadó rendezvényét. Az ünnepségen 21 sportág 52 sportolója és 32 edzője részesült elismerésben kimagasló 2015. évi sporteredményeiért. Király Dániel 4.a osztályos tanuló, a Dombóvári Sportiskola Egyesület úszója legifjabb versenyzőként vehette át Fehérvári Tamástól, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökétől a rangos elismerést. A tehetséges sportoló edzője: Virovecz Richárd. forrás: www.tolnasport.hu _________________________________________________________________________
Országos aerobic diákolimpián folytatják menetelésüket a lányok Aranyéremmel tértek haza a Belvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola aerobic szakkörösei a Budaörsön megrendezett Diákolimpia nyugat-magyarországi fordulójáról. A csapat tagjai: Furulyás Lilla, Nagy Zsófia, Pápai Patrícia Gréta, Somogyvári Kíra, Szabadkai Flóra Anna, Szabó Mia. Felkészítőjük Ockenfusz Enikő. A Diákolimpiát a Magyar Torna Szövetség Aerobic Szakága szervezte a Magyar Diáksport Szövetséggel karöltve Ockenfusz Enikő
A világnapon vízcsepp alakban a belvárosisok
Az idén is megünnepelték a belvárosisok a víz világnapját. Reggel az összes gyerek vízcseppet formált az aulában, ezen a napon mindenki vízzel oltotta a szomját. Az alsósok és az ötödikesek rajzai díszítik az aulában lévő paravánokat, filmet is néztek az éltető elem fontosságáról. A hatodikosok az Apáczai központi laborban vízvizsgálaton vettek részt. A hetedikeseknek Fodor Balázs, a Vízmű munkatársa tartott előadást a szennyvíztisztításról. A nyolcadikosok üzemlátogatáson jártak a DRV Gunarasi úton lévő telepén, ahol megismerhették a dombóvári ivóvíz eredetét és tisztítását. Somfalvi Józsefné
