LIBRA6i integrált rendszer Üzemeltetési dokumentáció

LIBRA6i integrált rendszer Üzemeltetési dokumentáció

Készítette:

Libra Szoftver Zrt.

Létrehozás dátuma:

2005.12.15.

Utolsó módosítás:

2014.10.10.

Referencia szám:

LIBRA6i_UZEM_V_1.5

Verzió:

1.5

Üzemeltetési dokumentáció Dokumentum kontroll Változások Dátum

Kibocsátó

Verzió

Módosítás előzménye

2005.12.15. 2006.01.03. 2009.04.07. 2011.08.24. 2012.02.14 2014.10.10

VE Rt. VE Rt. Libra Szoftver Libra Szoftver Libra Szoftver Libra Szoftver

1.0 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

Aktualizálás Aktualizálás

0

Jóváhagyók Név Korpácsi László Faludi László Vigh Róbert

Beosztás

Megjegyzés jóváhagyásról

Vezérigazgató helyettes Projekt igazgató Projekt vezető

Kontrollált kiosztás Jóváhagyott verzió a következő személyeknek került kiosztásra: Másolat száma. 1. másolat 2. másolat

119/2

Név Omacht András Gyenes István

LIBRA6i

Beosztás fejlesztési igazgató DBA

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

Tartalomjegyzék: 1.

BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................... 6

2.

AZ ALKALMAZOTT LIBRA TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA .............................................................. 7

2.1 2.2

A SZÜKSÉGES MINIMÁLIS SZERVER ÉS SZOFTVER KÖRNYEZET ............................................................................... 9 A LIBRA RENDSZER ÁLTALÁNOS TECHNIKAI JELLEMZŐI ......................................................................................... 10

3.

BIZTOSÍTANDÓ INFORMATIKAI HÁTTÉRIGÉNYRŐL ÁLTALÁNOSSÁGBAN ............................ 13

3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6

ORACLE LICENC KÉRDÉSEK ................................................................................................................................ 14 ADATBÁZIS SZERVEREK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ....................................................................................................... 16 KÖZPONTI SZERVER MÉRETEZÉSI KÉRDÉSEK ....................................................................................................... 16 A JAVASOLT SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP JELLEMZŐI ................................................................................................. 18 EGYÉB ALKALMAZÁSRA JAVASOLT ESZKÖZÖK ................................................................................................... 19 HELYI ÉS TÁVOLI ÖSSZEKÖTTETÉST BIZTOSÍTÓ HÁLÓZATOK .............................................................................. 19

4.

LIBRA6I RENDSZERREL KAPCSOLATOS BEÁLLÍTÁSOK ................................................................ 20

4.1 ADATBÁZIS BEÁLLÍTÁSOK .................................................................................................................................. 20 4.2 ALKALMAZÁS SZERVER BEÁLLÍTÁSOK ............................................................................................................... 21 4.3 KLIENS OLDALI BEÁLLÍTÁSOK ............................................................................................................................ 21 4.4 KLIENS OLDAL BEÁLLÍTÁSAI LIBRA-INFOCENTER MODUL ESETÉN ......................................................................... 22 4.5 INFOCENTER MOBIL TERMINÁL BEÁLLÍTÁSOK .................................................................................................... 22 4.6 EGYÉB ESZKÖZÖK BEÁLLÍTÁSAI ......................................................................................................................... 22 4.6.1 Nyomtatók beállításai ............................................................................................................................... 22 4.6.2 Képernyő és képernyőkezelés beállításai .................................................................................................. 22 4.6.3 Billentyűzet és billentyű akciók beállításai, egérhasználat ....................................................................... 23 4.6.4 Egyéb perifériák beállításai ..................................................................................................................... 23 5.

BEÁLLÍTÁSI ÉS ÜZEMELTETÉSI FELADATOK ................................................................................... 24

5.1 ÜZEMELTETÉSI FELADATOK FELOSZTÁSA ........................................................................................................... 24 5.2 A SZÁLLÍTÓ ÁLTAL ELVÉGZENDŐ FELADATOK .................................................................................................... 24 5.2.1 Adatbázis szerver oldali feladatok ............................................................................................................ 25 5.2.2 Kliens oldali feladatok .............................................................................................................................. 25 5.3 A FELHASZNÁLÓ ÁLTAL ELVÉGZENDŐ FELADATOK ............................................................................................ 25 5.3.1 Adatbázis szerver oldali feladatok ............................................................................................................ 25 5.3.2 Alkalmazás szerver oldali feladatok ......................................................................................................... 26 5.3.3 Kliens oldali feladatok .............................................................................................................................. 27 6.

KAPCSOLATTARTÁS, SZÁLLÍTÓ ÉS FELHASZNÁLÓ FELELŐSÉGI KÖRE ................................. 28

6.1 HIBA ÉS IGÉNYBEJELENTÉS, AZ ELVÉGZETT FELADATOK DOKUMENTÁLÁSA ....................................................... 28 6.2 VERZIÓ MENEDZSMENT ........................................................................................................................................ 28 6.2.1 LIBRA6i verzióváltás ................................................................................................................................ 28 6.2.2 Patch változatok és kiegészítések kezelése ................................................................................................ 28 6.3 ARCHIVÁLÁSI MÓDSZEREK, FELADATOK ÉS FELELŐSÉGEK ................................................................................. 29 7.

A TELEP ALRENDSZER .............................................................................................................................. 30

7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8 7.9

AZ ALRENDSZER ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE ....................................................................................................... 30 PÉLDÁNYTULAJDONOSOK ..................................................................................................................................... 33 ALRENDSZEREK ................................................................................................................................................... 34 EGYMÁSRA VÁRAKOZÓ FELHASZNÁLÓK ............................................................................................................. 35 FELHASZNÁLÓ - ÚJ / REGENERÁL ......................................................................................................................... 37 FELHASZNÁLÓ - KIJELÖLT PÉLDÁNY ...................................................................................................................... 39 FELHASZNÁLÓ - PÉLDÁNYHOZ RENDELÉS .............................................................................................................. 40 FELHASZNÁLÓ - PÉLDÁNY MEGVONÁSA ................................................................................................................. 41 FELHASZNÁLÓ - MEGSEMMISÍTÉS ......................................................................................................................... 42

119/3

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.10 SPECIÁLIS JOGOK ............................................................................................................................................ 44 7.11 KILÉPÉS ......................................................................................................................................................... 45 7.12 VERZIÓVÁLTÁS ................................................................................................................................................ 45 7.13 HELYFELHASZNÁLÁS ........................................................................................................................................ 47 7.13.1 Objektumok extentjeinek megtekintése ................................................................................................. 50 7.13.2 Típusok karbantartása ......................................................................................................................... 51 7.13.3 Típusok hozzárendelése a példányokhoz ............................................................................................. 54 7.13.4 Típusok és valós állapot ...................................................................................................................... 55 7.13.5 Regenerálás minden példányra ........................................................................................................... 56 7.14 MENTÉS (EXPORT) ........................................................................................................................................... 57 7.15 SZERVIZPROGRAMOK - INTEGRITÁS .................................................................................................................. 60 Tárolt eljárások újrafordítása ................................................................................................................................. 61 7.15.1 Integritás - Szinonímák ........................................................................................................................ 62 7.15.2 Integritás - Triggerek ........................................................................................................................... 63 7.15.3 Integritás - Központi táblák ................................................................................................................. 63 7.15.4 Integritás - Nézet ................................................................................................................................. 63 7.15.5 Integritás - SYS .................................................................................................................................... 64 7.15.6 Megszorítások ellenőrzése ................................................................................................................... 65 7.16 SZERVIZPROGRAMOK - TELEPÍTÉS .................................................................................................................... 66 7.16.1 Új példány létrehozása ........................................................................................................................ 67 7.16.2 Törlés import előtt ............................................................................................................................... 68 7.16.3 Visszatöltés (import) ............................................................................................................................ 69 7.16.4 Példány megsemmisítése ..................................................................................................................... 72 7.16.5 Export/Import nyilvántartás ................................................................................................................ 73 7.17 MODULPARAMÉTEREK MEGADÁSA ................................................................................................................ 74 7.17.1 Működési paraméterek megadása ........................................................................................................ 75 7.17.2 HOST tábla karbantartása - PC .......................................................................................................... 76 7.17.3 HOST tábla karbantartása - UNIX ...................................................................................................... 77 7.18 NYOMONKÖVETÉS - RENDSZERHASZNÁLAT ....................................................................................................... 78 7.19 NYOMONKÖVETÉS - TÁROLT ELJÁRÁSOK ........................................................................................................... 79 8.

EGYÉB LEHETŐSÉGEK A RENDSZERGAZDA KEZÉBEN .................................................................. 81

8.1 8.2 8.3

AUTOMATIKUS FUTÁS ........................................................................................................................................... 81 AZ ADATBÁZIS KAPCSOLÓDÁSOK SZÁMA, KILÖVÉSE (INFO/P) ................................................................................ 89 RENDSZERHASZNÁLAT NYOMONKÖVETÉSE (INFO/R) ............................................................................................. 94

9.

KERESKEDELMI JOGOSULTSÁGI RENDSZER .................................................................................... 97

9.1

FELHASZNÁLÓI JOGOK KIOSZTÁSA .................................................................................................................... 100

10.

HAGYOMÁNYOS JOGOSULTSÁGI RENDSZER .................................................................................. 102

11.

LIBRA ADATBÁZIS PÉLDÁNYOK SZERKEZETE ............................................................................... 104

12.

ÜZEMELTETÉS A FELHASZNÁLÓ OLDALÁRÓL .............................................................................. 105

A KÉPERNYŐ-ÁTVÉTELES INFORMATIKAI TÁMOGATÁS ÉS A LIBRA6 I KIJELÖLT MODULJAI ELINDÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A FELHASZNÁLÓ OLDALÁN ...................................................................................................................... 105 12.2 A FELTÉTELEK MEGLÉTÉNEK ELLENŐRZÉSE ................................................................................................. 106 12.1

12.2.1 Számítógép/hálózati bejelentkezés ..................................................................................................... 106 12.2.2 A működőképes adatkapcsolat ellenőrzése ........................................................................................ 106 12.2.3 A telepített képernyő-átvételt lehetővé tevő alkalmazás ellenőrzése .................................................. 109 12.2.4 A JAVA környezet és az ADOBE READER program meglétének ellenőrzése. ................................... 109 12.2.5 Az Internet böngésző beállítása ......................................................................................................... 111 12.3 VE REMOTE PRINTING UTILITY TELEPÍTÉSE .................................................................................................... 113 12.4 BEJELENTKEZÉS A LIBRA6 I MODULJÁBA ....................................................................................................... 116 12.5 NYOMTATÁSI BEÁLLÍTÁSOK ............................................................................................................................ 118 12.6 TENNIVALÓK NEM KÍVÁNT, NAGY MENNYISÉGŰ NYOMTATÁS ESETÉN ......................................................... 119

119/4

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 12.7 A HIBABEJELENTÉS MENETE ........................................................................................................................... 119 12.7.1 Munkanapokon .................................................................................................................................. 119 12.7.2 Normál munkaidőn túl és munkaszüneti napokon .............................................................................. 119

119/5

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

1. Bevezetés Kedves Felhasználó!

Ön a Libra Szoftver Zrt. által forgalmazott LIBRA6i integrált gazdálkodási rendszer üzemeltetési dokumentációjának bevezető útmutatóját tartja a kezében. A kiadvány célja, hogy Önöknek, akik a LIBRA6i gazdálkodási rendszer különböző funkcióit a napi munkájuk során hatékonyan kívánják alkalmazni a programok által kínált közvetlen segítség (a programon belül bárhol elérhető HELP rendszer) mellett, írásos formátumban is hozzájuthassanak azokhoz az információkhoz, amelyek a továbblépéshez, vagy a programok működési logikájának megértéséhez szükségesek. A LIBRA6i gazdálkodási rendszer egy rendkívül összetett számítógépes programcsomag, amely az ügyvitel területén dolgozók munkáját segíti. A felhasználói dokumentáció készítése során mindenkor szem előtt tartottuk azt az elvet, hogy a legegyszerűbben és legérthetőbben fogalmazzuk meg a szoftver kezelési útmutatóját, utasításait. Bizonyos esetben azonban elkerülhetetlen, hogy az ügyvitelben jártas szakemberek számára idegen kifejezések legyenek láthatók akár a leírásban, akár később a napi munkafolyamatok során magában a LIBRA6i rendszerben, hiszen akár a háttérberendezések és programok, akár az esetleges hibaüzenetek meg kell jelenjenek, mivel a felmerülő problémák csak ezek segítségével oldhatók meg. Szoftvertermékünkkel való ismerkedésükhöz és eredményes munkájukhoz sok sikert kívánnak a

Libra Szoftver Zrt. munkatársai

119/6

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

2. Az alkalmazott LIBRA technológia bemutatása A LIBRA6i rendszer az 1993 óta fejlesztett LIBRA4GA rendszer technológiai alapjaira épül, annak funkcionálisan megfelelő, továbbfejlesztett grafikus változata. A megoldás egy on-line módon, valós azonos idejű Oracle adatbázisra épülő rendszer. A kiépítés fokozatosan is történhet, így a bevezetéskor lehetőség van arra, hogy minden on-line feldolgozás csupán a központ LAN-ján történjék meg, a tételek mozgatását az itt kiállított és itt rögzített bizonylatolás kövesse. A LIBRA6i rendszert a felhasználók intranet (vagy akár Internet) hozzáféréssel és egy modern, Java-képes web-böngészővel (pl.: Mozilla Firefox 3.x vagy Microsoft Internet Explorer 6.x vagy magasabb verziók) érhetik el. Az alkalmazáshoz az Oracle 11gR2 adatbázisszerver, valamint az Oracle Internet Application Server 11gR2 eszközöket vesszük igénybe. A megoldás akár egy szerveres, akár két-, vagy többszerveres változatban alkalmazható. Ez azt jelenti, hogy a két Oracle eszköz azonos szerveren, vagy kettő fizikailag külön megvalósított szerveren is üzemelhet. A rendszer alkalmazásfelületei Oracle Forms 6i fejlesztőeszközzel készülnek. Az Oracle Forms eszközkészlet az Oracle Developer csomag része, melyet tipikusan adatbázis alapú alkalmazások fejlesztéséhez terveztek. Az elkészült Forms alkalmazások programkódja, futtatóprogram (Forms run-time) segítségével működtethető. A futtató környezet telepíthető kliensoldalra (hagyományos kliens-szerver architektúra), vagy a Forms alkalmazás futtatását végezheti az alkalmazás-szerver (iAS) Form szerver modulja. Igény esetén mindkét megoldás megvalósítható, akár egyszerre, vegyesen is üzemeltethető. A „böngészős” megoldásnak a legfőbb előnye, hogy a felhasználók számítógépén csak egy web-böngésző telepítésére van szükség. Ezzel a megoldással megtakarítható a kliensoldali programok telepítéséből, karbantartásából, frissítéséből adódó időés költség ráfordítás, hiszen ezt a feladatot egyszer kell elvégezni az alkalmazás-szerver környezetében. Ugyanakkor, mivel az alkalmazáslogika futtatását, az erősebb, jobban terhelhető alkalmazás-szerver végzi, a felhasználók számítóképei nem igényelnek komoly erőforrásokat.

119/7

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Az alkalmazás felhasználói szabványos HTTP protokollon keresztül lépnek kapcsolatba az alkalmazás-szerverrel, annak a hagyományos internetes/intranetes szolgáltatást megvalósító HTTP Listener részével. A kommunikáció történhet HTTP protokollon. Amennyiben titkosítás szükséges, a HTTP protokoll használatát valamely vpn vagy ssh tunell-be ágyazva javasoljuk. Az alkalmazás-szerver a felhasználó kérését továbbítja a Forms szervernek, melynek futtató környezete kapcsolatba lép az alkalmazásrendszer adatbázisával. Ez a kommunikáció SQL*NET Éles adatbázis 1

HTTP/ HTTPS Felhasználók

4

HTTP Listener

Oracle Internet Alkalmazásszerver 9iAS

PL/SQL Modul

SQL NET

Oracle Form Szerver

SQL NET

Oracle RDBMS 9i

2

SQL NET

3

Felhasználók

Alkalmazás Szerver

Adatbázis szerver 5 Integrálandó Alklamazások Adatbázis Szerverei

Meglévõ távoli alkalmazásrendszerek

protokollon keresztül történik (A SQL*Net, az Oracle által kifejlesztett, platform-független adatbázis-kapcsolati protokoll.). Az adatbázis végrehajtja a kívánt műveletet (lekérdezés, adatfrissítés stb.), és a végrehajtás eredményét továbbítja a Forms szervernek. A Form szerver által előállított eredményt, az alkalmazás-szerver továbbítja a felhasználó böngészőjének. A felhasználó böngészőjének JAVA futtató környezete végzi az alkalmazásfelület megjelenítését. A LIBRA rendszer adatbázisa (belső adatbázis példánya) további SQL*NET protokollon keresztül kapcsolódhat meglévő alkalmazásrendszerek adatbázisaihoz. (Amennyiben a közvetlen kapcsolat nem megoldható WebService alkalmazása javasolt.) A LIBRA6i rendszer az Oracle 11gR2 RDBMS és a hozzá kapcsolt Oracle Internet Application Server 11gR2 eszköz. Ez utóbbi csak abban az esetben szükséges, ha ún. „vékony-kliens” megoldásban érik el a rendszert a felhasználók. A LIBRA6 rendszer tehát mind kliens szerver üzemmódban, mind pedig az ún. „vékony kliensek” felhasználásával, Internet böngésző segítségével üzemeltethető. Ez utóbbi rendszer a LIBRA6i, amely tehát akár intraneten, akár pedig Interneten működhet. A két rendszer között kialakításában és hardver igényében jelentős különbségek lehetnek. Az intranetes/Internetes LIBRA6i rendszer alkalmazásához tehát elengedhetetlen az Oracle Internet Application Server 11gR2. Ez esetben a rendszer szabványos „böngésző” programból érhető el, hiszen a futtatást a WEB szerver biztosítja. A kliens szerver üzemmódban üzemelő LIBRA6 alkalmazásához nem szükséges alkalmazás szerver, ugyanakkor igen nagy a futtatás vonali sávszélesség igénye, így WAN jellegű alkalmazásoknál nem tanácsos (adott esetben nem lehetséges) a használata. A tendencia természetesen az iAS alkalmazásával történő üzemeltetés

119/8

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció lehetősége, hiszen egységes rendbe foglalható mindaz, amelyet a kezelők és a vezetők el kívánnak érni a saját, belső intranet rendszerükön, így ennek integráns részét képezheti maga a LIBRA6i is. Libra Szoftver Zrt. a vezetői információs igények kielégítésére olyan rendszert ajánl, amely egyrészt a megfelelő információ csomag, illetve a lekérdezési lehetőségek megfogalmazását biztosítja, másrészt pedig egy könnyen kezelhető, nagy alkalmazói létszám által elérhető lekérdező rendszert nyújt. A lekérdezendő adattárház jellegű információk összeállítását segítő program-szegmensek futtatására és a lekérdezések futtatását biztosító programokhoz a fent vázolt környezet és kliens gépek szintén megfelelőek. Hosszabb távon megfontolandó egy adattárház funkciót ellátó további adatbázis szerver beállítása, amely tehermentesítheti a tranzakciós adatbázist, illetőleg nagyobb lekérdezési igény esetében pedig célszerű lehet egy újabb WEB szerver beállítása is a vezetői információs lekérdezésére.

2.1 





119/9

A szükséges minimális szerver és szoftver környezet

Adatbázisszerver (Oracle 11gR2): o Linux x86 (32-bit) x86-64 (64-bit):  Asianux v.: 2; 3;  Oracle Linux v.: 5; 4;  Red Hat Enterprise Linux v.: 5; 4;  SLES v.:11;10; o Microsoft Windows (32-bit) v.: 2008; 2003R2; 2003; 7; XP; Vista; o Microsoft Windows x86 (64-bit) v.: 2008R2; 2008; 2003R2; 2003; 7; XP; Vista; Applikációs szerver (Oracle iAS 11gR2): o Linux x86 (32-bit) x86-64 (64-bit):  Oracle Linux v.:5; 4;  Red Hat Enterprise Linux v.: 5; 4;  SLES v.:9;10; o Microsoft Windows (32-bit) v.: 2000; 2003; 2003R2; XP;Vista; o Microsoft Windows x86 (64-bit) v.: 2000; 2003; 2003R2; XP;Vista; Kliens: o Tetszőleges operációs rendszer, amelynek a böngészője java6 alkalmazás futtatására képes

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

2.2

A LIBRA rendszer általános technikai jellemzői

Integrációs követelmények A LIBRA Integrált Informatikai Rendszer biztosítja, hogy a felhasználó valamennyi feldolgozását megvalósító, egységes információs rendszert használjon, s egyúttal az egész vállalatra kiterjedő integrációt valósítson meg. A LIBRA egyszerre teremti meg mind a különböző vezetői információs funkciók, vezetői döntéstámogató funkciók, mind pedig a különböző alrendszerekben keletkező üzleti tranzakciókat feldolgozó funkciók integráltságát. A LIBRA Integrált Informatikai Rendszer teljes mértékben eleget tesz az integrált rendszer követelményeinek. A LIBRA rendszerben a feldolgozás egyes lépései úgy adják tovább az információt az azt követő lépéseknek, hogy közben nem változik az eszköz (pl. nincs szükség floppy diszkre, stb.), nincs többszörös adatbevitel. A LIBRA rendszerben az egyes alrendszerek egyrészt szorosan együttműködnek, egymásra épülnek, másrészt pedig ugyanazon adatokat használják, azaz egységes vállalati adatbázist használnak. A LIBRA rendszer standard interface-ek segítségével képes idegen rendszerekből adatok fogadására, tartalmazza azokat a feladás fogadási lehetőségeket, amelyek a hagyományos rendszerekben adottak. Az Oracle magas szintű, rendkívül produktív beágyazott SQL felületet biztosít, amely 100%-ban megfelel az ANSI/ISO szabványoknak.

Adatbiztonság A LIBRA rendszerben a legmélyebb szinten biztosított az adatok védelme. A hozzáférési jogosultság kialakítása személyhez rendelten történik. A jogosultságok beállítását csak megfelelő jogosultsággal rendelkező személy teheti meg.

119/10

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Minden bevitt adathoz hozzá van rendelve annak a rögzítőnek az azonosítója, aki az adatot rögzítette, vagy módosította, és mindezek időpontja is. A tranzakciók védelmét és az adatok konzisztenciáját az adatbázis kezelő biztosítja. Adatbázis oldalról elsősorban az illetéktelen hozzáférés elleni védelem biztosítása lehetséges, tehát a LIBRA is működik a többszintű jelszavas védelmi rendszerrel. A hozzáférési jogosultság személyhez rendelten működik.  Adatbázishoz való hozzáférés  Funkciók szerinti védelem  Menüpont szerinti hozzáférési védelem  Adat olvasás/írás elleni védelem  Adatkérdezés elleni védelem  Adat érvényesítés elleni védelem

A LIBRA rendszerben korlátozni lehet, hogy az egyes felhasználók az adatbázisnak mely részéhez férhessenek hozzá. Ez a korlátozás több összerendelés segítségével alakítható ki.

Adatvédelem Az Oracle csúcstechnológiája a biztosíték arra, hogy szoftveres hibából adódóan az adatbázisok helyrehozatala a LIBRA-ban ismeretlen fogalom. Az adatbázis-kezelő rendszer eredendően biztosítja a tranzakciók védelmét. Ettől függetlenül a hardver meghibásodások miatt az adatbázis mentés, az adataink védelmében, feltétlenül szükséges az. A LIBRA rendszer által készített ún. "on-line" teljes mentési eljárásért, illetve módszertanért felelőséget vállalunk, de - a rendszer felépítéséből adódóan igen sokféle eszközzel és eljárással készülhet mentés. A szakértőinkkel nem egyeztetett módon készülő archivált anyagok helyességéért azonban felelősséget nem tudunk vállalni. Alapvetően kétféle archiválási módszer lehetséges: 

a rendszerből indítható "on-line" mentés;



az adatbázis leállításával végzett teljes mentés.

A LIBRA rendszer alapértelmezésben nyújtja az ún. on-line mentés lehetőségét. Ez a menüpontból indítható archiválási eljárás a rendszer futása közben biztosítja annak teljes és 119/11

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció konzisztens mentését. Ez a mentési eljárás nem követeli meg az adatbázis leállítását, a technológiát ismerő felhasználó adatbázis ismeret nélkül el tudja készíteni a mentést. A másik archiválási lehetőség az ún. teljes backup (off-line), amely esetén az adatbázis leállítására van szükség. Ez a módszer szakértelmet kíván, de nem időigényes. Az adatbázis leállításával történő mentésre csak akkor van mód, ha nem szükséges 7/24 órás folyamatos üzem biztosítása. Többféle ilyen metodika létezik, a lényeg, hogy minimum 5, legalább 7 egymástól különböző példány nyújtja a legnagyobb biztonságot. A példányokat egymástól elkülönített, jól védhető helyen kell elhelyezni. Lehetőség van ún. belső mentésre is, amely esetén az adatoknak az exportja történik meg, akár disk-re, akár más, pl. magnetooptikai meghajtóra, vagy CD-re. A legelterjedtebb archiválási eszköz a DAT szalag, hiszen az adatbázis mérete miatt ez az eszköz, amelyre a teljes állomány - adatbázissal együtt - archiválható. A mentési metodikát, a javasolt eljárást a rendelkezésre álló eszközök ismeretében a rendszerterv készítési fázisban dolgozzuk ki. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a teljes mentési eljárás automatizálható. A LIBRA esetében programhiba miatt adat-visszatöltési igény még nem fordult elő. A Libra Szoftver Zrt. a felhasználó archiválási eljárási előírásainak kialakítását szakmai tapasztalatai alapján segíti, azonban a mentési tevékenységek elvégzése, illetve az adatok biztonságos kezelése a Felhasználó felelőssége.

Térbeli kiterjeszthetőség A LIBRA üzemeltetése a jelen anyagban is bemutatott 3 rétegű architektúrát előnyben részesíti. Ez lehetővé teszi azt, hogy vékony kliens-ek felhasználásával minden olyan helyszínről elérhető legyen az on-line, valós idejű feldolgozás, amely a megfelelő sávszélességű és adatbiztonsági szempontoknak megfelelő IP alapú hozzáféréssel rendelkezik. Az adatkapcsolat rendelkezésre állása az LIBRA üzemideje során 100 %-os kell legyen. Ez megteremti annak lehetőségét, hogy a jövőben tetszőleges kiépített helyszín bevonható a feldolgozási feladatokba, A területi intézmények, képviseletek munkája on-line módon integrálható a központi LIBRA rendszerbe.

119/12

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

3. Biztosítandó informatikai háttérigényről általánosságban A LIBRA6i rendszer annak érdekében, hogy internetes, böngészős technológia alapján működjön, igényli az RDBMS mellett az Oracle iAS eszközt is. Ez az ún. Internet Application Server biztosítja a működést a böngészős LIBRA számára. A LIBRA6i architektúrája a skálázhatóság többféle formáját is lehetővé teszi, így az alkalmazásszerver futtatható egyszerre több gépen, azaz egy esetleges teljesítményjavítás nemcsak az adott gép teljesítményének növelésével, hanem további gépek beállításával is elérhető. Ennek megfelelően az első kézenfekvő funkcionális megosztás, amennyiben az Oracle adatbázis, valamint az Oracle iAS applikációs szerver külön berendezésen kerül implementálásra. Egyszerűbb, olcsóbb és bizonyos esetben célszerűbb is, ha egy szerveren kerül megvalósításra a két eszköz, de ebben az esetben az adott szerver berendezés erre alkalmas kell legyen. Ez az igény nem csupán a teljesítmény adatokra, hanem a rendelkezésre álló erőforrások felhasználhatóságára, illetve azok dedikálására is igaz. Egy szerveres megoldás esetében a LIBRA6i tökéletesen üzemel, sőt optimális kialakítás is lehetséges, de mindenképpen előnyös, ha a beállított egy szerver megfelelően particionálható (praktikusan a különböző Oracle eszközökhöz egy gépen belül dedikálható erőforrások állnak rendelkezésre, azaz a rendelkezésre álló erőforrások funkciókhoz rendelhetőek). Nyilvánvaló módon, kellően nagy gépteljesítmény és kapacitás esetén a particionálás jelentősége csökken, hiszen a megfelelő memória és diszk kapacitás, valamint I/O kapacitás elfedtet az esetleges optimalizálási kérdéseket. Ez egy bizonyos ponton túl azonban már gazdaságossági kérdésként jelentkezik, túl drága és túl nagy teljesítményű szerver beszerzése szükségtelen. Az elfogadott architektúra kialakítási elvek alapján a korszerű rendszerek, így a LIBRA6i esetében kérdés lehet az ún. tranzakciós szerver és adattárház, vagy lekérdező szerver funkció szétválasztása is. Így lehetővé válik az, hogy a napi operatív tevékenységek és az operatív, akár nagyobb lélegzetű lekérdezések egymástól függetlenül készülhessenek el, s egymást, vagy például az adatrögzítés sebességét ne befolyásolják. Ebben az esetben a funkció szétválasztás lehetővé teszi azt, hogy a „lekérdező adatbázis” egyben operatív archiválási funkciót is betöltsön, sőt a tranzakciós szerver meghibásodása esetén a munkát szinte azonnal, adatvesztés nélkül folytatni lehessen a tartalék szerveren. Ezt az átváltást a nagynevű szerver és tárolóeszköz gyártók igen magas színvonalon, akár automatikusan biztosítják (pl. cluster-es megoldások), azonban ezeknek a megoldásoknak az ára is igen magas. Figyelembe kell venni továbbá az esetleges cluster alkalmazások felépítésekor azt is, hogy ezekhez nem csupán a hardver berendezésekben kell kialakítani a lehetőséget (megfelelő, illetve további hardver eszközökkel), hanem adott esetben ez az üzemmód további Oracle eszköz licencvásárlási, valamint az operációs rendszerhez tartozó általában meghatározó költségszintet jelentő „cluster szoftver” vásárlási kötelezettséggel is együtt jár.

119/13

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

3.1

Oracle licenc kérdések

A Libra Szoftver Zrt. az Oracle minősített partnereként értékesíthet Oracle eszközöket. Bejelentett LIBRA moduljaira, gyakorlatilag a teljes LIBRA rendszerhez speciális konstrukcióban is értékesíthet adatbázis, illetve applikációs szerver licenceket. Ez a speciális licenc az Application Specific Full Use (ASFU), amely csak a LIBRA rendszerhez, azzal együtt értékesíthető és lényegesen nagyobb licenckedvezményt biztosít a Libra Szoftver Zrt. számára ugyanúgy, mint a végfelhasználó részére. Figyelembe kell venni, hogy az Oracle időszakonként módosítja a licencpolitikáját, illetve a hazai licencárait is folyamatosan igazítja. Az Oracle termékek igen sokfélék, számtalan kiegészítő termékkel is találkozhatunk. A LIBRA szempontjából két termék a lényeges: -

Oracle adatbázis (Oracle Database)

-

Oracle applikációs szerver (Internet Application Server)

Alapvetően mindkét termékből háromféle alapváltozat van: -

Standard Edition One

-

Standard Edition

-

Enterprise edition

IAS esetében megkülönböztetünk még egy Forms and Reports Standaone változatot is, amely a forms és a riports környezetre szabott összetételt jelent. Ezek alkalmazhatóságban és az üzemeltető szerverek fajtáiban, illetve bővíthetőségében kerülnek megkülönböztetésre. Ugyanakkor lényeges funkcióbeli különbségek vannak, de ezek elsősorban az iAS termékre jellemzők. A LIBRA szempontjából éppen ez az egyik lényeges szempont, ugyanis az iAS eszköz Standard változatai nem tartalmazzák azokat az eszközöket (Forms Server, Riports Server), amely a LIBRA6i futtatásához elengedhetetlen. Így a LIBRA esetében alapvetően Standard Edition, Standard Edition One vagy Enterprise adatbázis és csakis Enterprise Edition, vagy Forms and Reports Standalone változatú applikációs szerver képzelhető el.

119/14

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A szerverek kategóriájától is függ az, hogy milyen Oracle adatbázis licenc szükséges. Amennyiben olyan adatbázis szerver kerül beállításra, amelynek a processzorszámát 4 processzor fölé lehet bővíteni, más típusú licenc beszerzésére van szükség. Ilyen esetben mindenképpen ún. Enterprise kategóriájú (drágább és többet tudó) Oracle licenc beszerzése szükséges (az Oracle licencszabályzata alapján ún. Standard kategóriájú licenc maximum 4 processzor használatára képes berendezésekre értékesíthető, azonban működtethető az olcsóbb licenc ilyen gépekből álló gépfürtön is). Amennyiben például alkalmazni kívánják az ún. Real Application Clusters Oracle eszközt is, úgy ez csak Enterprise kategóriájú adatbázishoz és további Oracle licencdíjért lehetséges. Amennyiben lekérdező céllal kerül beállításra egy „lekérdező adatbázis”, és azt ugyanazok a felhasználók érik el amelyek az éles szervert is használják, akkor a lekérdező adatbázisra nem szükséges a meglévő Oracle licencek mellé újabbakat beszerezni. Az architektúra vonatkozásában tehát akár egy, vagy két szerverrel is kalkulálhatunk és figyelembe kell vennünk az ehhez tartozó Oracle licencelési szabályokat is. A fentieknek megfelelően tehát egyrészt támogatott, certifikált RDBMS (adatbázis kezelő rendszer), valamint támogatott Internet Application Server eszköz szükséges. A LIBRA6i verziók támogatják az Oracle 11gR2 iAS változatot. Ennek megfelelően olyan operációs rendszert kell alkalmazni az iAS szerveren, amely alkalmas és az Oracle által certifikált iAS eszköz futtatásához. A platform megválasztás fontos szempontja, hogy a választott operációs rendszer környezet és az Oracle eszközrendszer között legyen (illetve egyszer már létezett legyen) megfelelőségi kapcsolat. A LIBRA6i szempontjából a meglévő korlátozások, az Oracle általi aktuális támogatottság elsődleges szempont az operációs rendszerek, és egyéb eszközrendszerek támogatottságát illetően.

119/15

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

3.2

Adatbázis szerverek együttműködése

A két adatbázis szerverrel megvalósított architektúra rendkívül robosztus megoldást biztosít. Bármely elem hibája esetén átkonfigurálással fenntartható a rendszer működése. Ez különösen vidéki telephelyek és/vagy 24 órás üzem esetén rendkívül fontos. Az adatbázis szerver és a tartalék szerver között meg lehet osztani a feladatokat. Erre kézenfekvő megoldást jelenthet az Oracle RAC (Real Application Cluster) eszköz, azonban ennek mind hardver, mind pedig további Oracle licencfeltételei vannak (alapként csakis az Enterprise RDBMS változat alkalmazható, s ennek kiegészítése a RAC licenc). Alternatívaként javasolható a tranzakciós és adattárház/tartalék adatbázis jellegű kialakítás. Ez esetben a gyors, dedikált kapcsolattal a tranzakciós logokat a tartalék szerverre lehet írni és a tartalék szerveren stand-by jellegű adatbázist lehet létrehozni. Ez tehát a napi munkában is használható adattárház jellegű szerverként, másrészt pedig a tartalék szerver hiba esetén meggyorsítja az adatbázis helyreállítását. Az adatbázis előző esti mentése a tartalék szerverhez rendelt tároló területen rendelkezésre áll (nyilván a „fáziskésés” a két adatbázis állapot között beállítható, lehet ez akár néhány perces, vagy néhány órás eltérés is). Az éles szerver meghibásodása esetén a napközben gyűjtött tranzakciós logokkal frissítve az adatbázis rövid időn belül a tartalék szerveren naprakésszé tehető. A tartalék szerver tehát normál üzemben lekérdező szerverként használható.

3.3

Központi szerver méretezési kérdések

A rendszer működése szempontjából egyszerű megközelítésben 4 paraméter megfelelő megválasztása játszik szerepet (ebben a kifejtésben nem foglalkozunk azzal, hogy különböző gyártók diszkjei pl. más és más fordulatszámon üzemelnek, vagy más órajele van x, vagy y processzornak; ezen a szinten ennek nincs jelentősége). A paraméterek az alábbiak: -

operatív memória méret

-

nettó diszk kapacitás

-

I/O sávszélesség, illetve sebesség; RAID rendszer

-

processzorok darabszáma

A fenti felsorolás a fontossági sorrendet is tükrözi, tehát a célszerűen a bevezetendő Windows Server 2000/2003, vagy Linux szerver esetén véleményünk szerint éppen a processzorok darabszáma a legkevésbé meghatározó a felhasználószám mellett. Feltételként kell szabnunk, hogy valamilyen biztonsági diszk alrendszer üzemeljen a szerverben, pl. valamilyen fizikai RAID megoldás. Jelen ismereteink szerint a mai, jó minőségű, diszkek

119/16

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció minimum kapacitása 160-250 GB, így azok mérete az átlagos igények kielégítésére mindenképpen megfelelőek. A különböző megvalósítási módok és a tároló berendezések, valamint RAID megoldások miatt végül a nettó, használható diszk terület ezt meghaladó is lehet, de a minimum igény kétszeresére történő bővítés lehetősége fontos. A processzorszámnál és a diszk alrendszernél lényegesen fontosabb az operatív memória kérdése. A memóriaigény meghatározásakor a LIBRA6i által megkövetelt értékekből indultunk ki. Példaként egy legfeljebb 50 LIBRA6i felhasználó kalkulációjával élünk. A memória értékeket nyilván csak diszkrét lépcsőkben lehet változtatni, s cél, hogy inkább a magasabb diszkrét értékre méretezünk. Ennek megfelelően a szükséges memóriaméret meghatározása az alábbi elvek alapján történt: - Az adatbázis memóriaigénye:

2 GB

- Az iAS memóriaigénye:

2 GB

- Az alkalmazás memóriaigénye userenként:

10 MB/user

- A userenkénti ún. háttérprocessz memóriaigénye:

20 MB/user

A fentiek alapján adódó értékek: „Egy szerveres” megoldás esetén: „Két szerveres” esetben:

minimum 4 GB (ajánlottan 6 GB, vagy több)* DB szerver:

4 GB

iAS szerver: 4 GB * minél több a szerverekben alkalmazható operatív memória a LIBRA6i performanciája annál jobb lesz, a rendszer sebessége nagyobb operatív memóriaméret esetén lényegesen nőhet

(Megjegyezzük, hogy 4 GB feletti operatív memória kezeléséhez 64 bites operációs rendszer szükséges, az operációs rendszer típusától (linux, windows, unix) függetlenül.)

Mivel a memória hiánya az a probléma, amellyel a rendszer esetében szinte semmit sem lehet kezdeni, javasoljuk, hogy a fenti értékeket a LIBRA6i rendszer kapcsán mindenképpen tartsák stratégiai fontosságúnak, hiszen nagyobb felhasználószám esetén a LIBRA rendszernél a kevés memória miatt további operatív diszk terület lenne szükséges (swap), amely ha kevés, vagy nincs, az a program általános lassulásához is vezethet. Nyilván a rendszer, illetve a teljes LIBRA példányok mentését biztosítani kell, így korszerű archiváló berendezést célszerű beállítani. Biztosítaniuk kell továbbá a berendezések hálózatba kötésének lehetőségét, két szerveres megoldásnál a szervereket külön dedikált ethernettel kell összekapcsolni.

119/17

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

3.4

A javasolt személyi számítógép jellemzői

A LIBRA6i rendszerhez a mai átlagos teljesítményű (DualCore Pentium, Core2Duo, i3, i5, i7, illetve hasonló sebességű AMD) PC-k alkalmazhatók. Követelmény a minimum 512MB (optimális esetben 1GB, ideális esetben pedig 2 GB) operatív memória, valamint a min. 1-2 GHz sebességű processzor alkalmazása. A javasolt személyi számítógépbe, vagy bármely más beszerzett berendezésbe Windows 7 operációs rendszert javaslunk; ennek alternatívája lehetséges még a Windows Vista, XP operációs rendszer is.

119/18

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

3.5

Egyéb alkalmazásra javasolt eszközök

Egyéb berendezésként a nyomtatókat tekintjük, de azok típusának meghatározása a specifikációs szakaszban szabadon megtörténhet. A LIBRA6i rendszer tetszőleges olyan nyomtatót kezelni képes, amely ismeri és alkalmazni tudja a Latin2 kódkészletet, továbbá PCL nyelvű kommunikációra is alkalmas. Ebből következően akár mátrix, akár lézer, vagy bármely, ennek a feltételnek megfelelő, nagy teljesítményű nyomtató megfelelő. Annak meghatározása, hogy konkrétan milyen típus szükséges alapvetően gazdasági és teljesítmény igény kérdése, mivel nem számlánként generálódnak le pl. a nagytömegű nyomtatási adatok, hanem – kiaknázva a nyomtatási sebességi lehetőségeket – adatbázisba.

3.6

Helyi és távoli összeköttetést biztosító hálózatok

A LIBRA6i rendszerek hasonlóan más standard hálózati rendszerekhez, IP alapú hálózati protokollra épülnek. Ennek megfelelően a rendszerkialakítás során a LIBRA számára tetszőleges, szabványos adatátvitelt biztosító eszközök megfelelőek. Több felhasználónk alkalmaz pl. mikrohullámú technológiát, illetve lézeres összeköttetést. A leglényegesebb szempont az adatátvitel biztonsága, valamint az összeköttetés megfelelő sávszélesség igénye. Helyi hálózatoknál egyértelműen a manapság általános 100 Mbps sávszélességet biztosító UTP alapú hálózatok a megfelelők. Távoli összeköttetésnél az alkalmazott eszközöktől (mikrohullám, lézer, bérelt vonal, ISDN, vagy egyebek) függetlenül meglévő távadat-átviteli vonalak megfelelő alapot jelenthetnek. A gyakorlati tapasztalataink alapján pl. egy 1 Mbps sávszélességű vonal kb. 10 párhuzamos LIBRA6i „vékony-klienst” szolgálhat ki. Ezt az elvet követve kell a magasabb felhasználószámhoz is a sávszélességeket megállapítani. A sávszélességet befolyásolhatja még több tényező is. A vállalat egyéb internetes tevékenysége is ugyanezen-a vonalon történik-e. Ha igen, akkor a Libra szolgáltatásaihoz dedikált sávszélességet kell biztosítani. Az előzetes becslések után minden esetben a konkrét használati tesztek a mérvadóak, befolyásolhatják a végleges sávszélesség igényt.

119/19

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

4. LIBRA6i rendszerrel kapcsolatos beállítások 4.1

Adatbázis beállítások

A Libra 6i üzemeltetéséhez az alábbi adatbázis paraméter beállítások szükségesek az adatbázis oldalon: Változó

Paraméter

07_DICTIONARY_ACCESSIBILITY TRUE db_file_multiblock_read_count

32

dml_locks

2500

open_cursors

6000

optimizer_mode

RULE

remote_dependencioes_mode

SIGNATURE

sort_area_retained_size

5 000 000

Sort_area_size

50 000 000

nls_language

HUNGARIAN

nls_territory

HUNGARY

Amennyiben más folyamat nincsen a szerveren, az adatbázis a szerver 80%-ának memóriaterülete az adatbázisnak kiosztható. Többfunkciós szerverek esetén mindig az adott körülmények határozzák meg a memória felhasználásra vonatkozó paraméterek beállítását.

119/20

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

4.2

Alkalmazás szerver beállítások

Az Alkalmazás szerver oldali beállítások részletezését nem ismertetjük, mert ezek pontos végrehajtását az alkalmazás szerver oldali feladatok között szereplő script-ek a futtatások során automatikusan elvégzik, a pontos beállítások az említett scrip-eket megtekintve megismerhetőek.

4.3

Kliens oldali beállítások

A böngészős futtatás esetében kliens oldalon a következőknek kell telepítettnek lennie: 

Megfelelő böngésző biztosítása



SUN Java JRE megfelelő verziójának telepítése (1.5.x vagy 1.6.x)



Távoli nyomtatásvezérlő telepítése és automatikus indítása (letölthető a szerverről)



Adobe Acrobat Reader 9.x

Klienses működés esetén 

Oracle Forms Runtime



Oracle Reports Runtime



Oracle Client

A Libra által megkövetelt egyéb környezeti beállítások. Böngészős futtatás esetén, 1.6-os java mellett a következő beállítás szükséges a Libra problémamentes futtatásához: Vezérlőpult/Java/Advanced/Security/Mixed code/Disable verification Lehetőség van az alkalmazás azonos böngészőben többszöri indítására más-más felhasználó névvel, de ez Libra licencjogi kérdéseket vet fel.

119/21

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

4.4

Kliens oldal beállításai LIBRA-InfoCenter modul esetén

Böngésző alá telepített 1.6.x JAVA futtató környezet szükséges.

4.5

InfoCenter mobil terminál beállítások

A mobiltelefonra telepíteni kell az InfoCenter Mobil Client JAVA alkalmazást, ami történhet soros kábelen, infra porton, Bluetooth vagy wapos letöltésen keresztül. Továbbá a kiszolgáló webserver internetes címét ismertetni kell a felhasználóval.

4.6

Egyéb eszközök beállításai

4.6.1

Nyomtatók beállításai

Ideális esetben a nyomtatónak tudnia kell a Latin2-es kódlapot, amennyiben nem, úgy a LIBRÁBAN lehetőség van a 852 kódlap konverzióra. Továbbá olyan nyomtatóra van szükség, ami PCL nyelven is tud kommunikálni. Amelyik csak bitkép alapú nyomtatást tud karakteres lista esetén a Librában, a paramétereknél ezt külön be kell állítani. Browser-es működésnél szükséges egy Adobe Acrobat 9.x vagy magasabb verzió megléte, továbbá egy távoli nyomtatást vezérlő szoftver telepítése szükséges. 4.6.2

Képernyő és képernyőkezelés beállításai

A képernyő felbontása minimum 1024x768 kell legyen. Az ablakok átméretezése nem javasolt tekintettel arra, hogy plusz információt nem ad. Az aktív mező sárga színe segíti az eligazodást. A hálózat sebessége fontos szerepet játszik (browseres esetben) a Libra ablak frissítésének gyakoriságában.

119/22

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 4.6.3

Billentyűzet és billentyű akciók beállításai, egérhasználat

A használható gyorsbillentyűk listája megjeleníthető a Ctrl+K lenyomásával. A korábban F1-re definiált funkciók a Libra6i-bbn az F11 billentyű lenyomásával érhetők el. Bizonyos gyorsbillentyűk eltérőek lehetnek a klienses és a böngészős változat esetében. Alt+E --Ctrl+S mező szerkesztése Alt+G --Ctrl+G Glossary Libra6i esetén a menüben a nyomógomboknak nem elég a betűjelét leütni hanem Alt+betűjel. Libra6 és 6i esetében nem Ctrt+Home az ugrás az első rekordra henem Ctrl +fel , ill. nem Ctrl+End hanem Ctrl+le. Azon programrészekben amelyek a 4GA-ból konvertálódnak nem lehetséges az egér használata, az összes többi esetben lehetséges, de nem szükségszerű. Ebből adódóan egér nélkül is pont olyan jól használható a rendszer mint egérrel. Azon alkalmazás részekben ahol támogatjuk az egér használatát jobb egérgombbal elérhető az un. értéklista amennyiben a mezőhöz van értéklista rendelve.

4.6.4

Egyéb perifériák beállításai

A vonalkód olvasó, és egyéb soros portra csatlakozó perifériák kezelése a Libra6-ban mindig egyedileg megoldott, és a konkrét fejlesztés eredményeként készült alkalmazáshoz vagy menüponthoz tartozó leírás szerint kell eljárni.

119/23

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

5. Beállítási és üzemeltetési feladatok

5.1

Üzemeltetési feladatok felosztása

A rendszerüzemeltetési feladatokat többféleképpen csoportosítjuk: A feladat végzője szerint 

A rendszer felhasználója által elvégzendő feladatok,



A rendszer szállítója által elvégzendő feladatok,



Adatbázis-szerver oldalon elvégzendő feladatok,



Alkalmazás-szerver oldalon elvégzendő feladatok,



Kliens oldalon végzendő feladatok



Ütemezett, állandó feladatok,



Egyedi (ad-hoc) feladatok,

Elhelyezkedés szerint

A feladat típusa szerint

5.2

A szállító által elvégzendő feladatok

A Libra6i esetében a rendszer szállítója (Libra Szoftver Zrt.) által, az adatbázis az alkalmazásszerver valamint a kliens gépek vonatkozásában az üzemeltetés környezeti feltételeinek biztosítása érdekében végzendő állandó jellegű feladatait elhelyezkedés szerint lehet felosztani.

119/24

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 5.2.1

Adatbázis szerver oldali feladatok

A Libra 6i esetében a rendszer szállítója (Libra Szoftver Zrt.) által végzendő ütemezett jellegű feladatok az alábbiak: 

A fejlesztéshez kapcsolódóan a szállító vagy felhasználói igény által szükségessé váló Libra rendszer verzióváltása, (nem beleértendő az operációs rendszer, vagy adatbázis verzióváltása.

A Libra 6i esetében a rendszer szállítója (Libra Szoftver Zrt.) által végzendő eseti jellegű feladatok az alábbiak: 

Felhasználó által jelzett Libra 6i alkalmazásra vonatkozó hibák feltárása, javítása,



A Libra 6i rendszert futtató környezet felhasználó által jelzett hibáinak feltárása, javítása együttműködve a felhasználóval.

5.2.2

Kliens oldali feladatok

A kliens oldali feladatokat a felhasználó, illetve általa kijelölt személy(zet) maga végzi.

5.3

A felhasználó által elvégzendő feladatok

A Libra6i esetében a rendszer szállítója (Libra Szoftver Zrt.) által, az adatbázis az alkalmazásszerver valamint a kliens gépek vonatkozásában az üzemeltetés környezeti feltételeinek biztosítása érdekében végzendő állandó jellegű feladatai elhelyezkedés szerint lehet felosztani. 5.3.1

Adatbázis szerver oldali feladatok

Az adatbázis oldali folyamatok futásának biztosítása:

119/25



Az adatbázis futásának biztosítása



A LISTENER folyamatos futásának biztosítása,



A megfelelő szabad hely biztosítása az operációs rendszerben és az adatbázisban,



Adatbázis megfelelő időközönkénti mentése, archiválása,



A mentések biztonságos tárolása,

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 5.3.2

Alkalmazás szerver oldali feladatok

Megfelelő alkalmazás szerver oldali folyamatok futásának biztosítása: 

A környezeti beállítások meglétéhez le kell futtatni a

$HOME/.bash_profile file-okat (ezek futtatása a környezeti változók beállítását végzik.)



iAS szerver indítása,

$ORACLE_HOME/opmn/bin/opmnctl startall



iAS Management indítása:

$ORACLE_HOME/bin/emctl start iasconsole



A rendszer működéséhez szükséges, egy elérhető X szerver, ennek indítása az alábbi módon történik:

/usr/bin/vncserver :1 $MVE_HOME/bin/addfonts /usr/bin/xhost +

119/26



A megfelelő szabad hely biztosítása az operációs rendszerben



Az iAS szerver megfelelő időközönkénti mentése, archiválása

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 5.3.3

Kliens oldali feladatok

A megfelelő kliens oldali programok futásának biztosítása:

119/27



Megfelelő böngésző biztosítása



SUN Java JRE megfelelő verziójának telepítése (1.5.x vagy 1.6.x)



Távoli nyomtatásvezérlő telepítése és automatikus indítása (letölthető a szerverről)



A nyomtatók latin II (ISO 8859-2) kódlapba történő beállítása,

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

6. Kapcsolattartás, szállító és felhasználó felelőségi köre 6.1

Hiba és igénybejelentés, az elvégzett feladatok dokumentálása A végfelhasználó feladata az ISO 9001:2000 Libra Szoftver Zrt. által alkalmazott bizonylatok alapján.

6.2

Verzió menedzsment A verziókészítés első lépésének tekinthetjük a folyamatos fejlesztői munkát, amelynek során megvalósítják az új, felhasználók által jelzett, illetve törvényi változások által megkövetelt igényeket a számukra külön erre a célra létrehozott adatbázisban. A verzió végfelhasználóhoz történő kiadása előtt visszacsatolással egybekötött többlépcsős teszt zajlik, melynek végeredményeképpen előáll egy felhasználó által is telepíthető verzió. A verzió management teljes folyamata megfelel az ISO 9001:2000-es szabványnak

6.2.1

LIBRA6i verzióváltás

A Libra6 verzió elektronikus formában eljut a felhasználóhoz. A verzióváltás folyamata jól dokumentált. A megfelelő műveletek meghatározott sorrendben történő végrehajtása után az új verzió az ügyfél rendelkezésére áll. A verzióváltás során zajlik tehát az adatbázis objektumainak a frissítése illetve az MVE_HOME tartalma. A megfelelő működéshez az adatbázisnak és az MVE_HOME-nak tartalmilag szinkronban kell lenni. Unixos ill. Windowsos esetben a két verzióváltás különbségeket mutat.

6.2.2

Patch változatok és kiegészítések kezelése

A két verzió között amennyiben szükséges ill. lehetséges az egyedi változások un. Patch-ként kerülnek ki az ügyfélhez. Ezen javítások, változások kijuttatása jól dokumentált formában lekövethető, visszakereshető.

119/28

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

6.3

Archiválási módszerek, feladatok és felelőségek Alapvetően kétfajta archiválási módszert különböztetünk meg az un. online és offlinet. Jelentős különbség a kettő között, hogy az offline mentésnél az adatbázis leállításra kerül, ebből kifolyólag nem alkalmazható olyan esetekben ahol a 7/24 órás üzemszerű működés a megkövetelt. Az online mentés alapvetően két fajta lehet. Az egyik esetben un. Dump file készül az Oracle export segítségével. A másik esetben az adatbázis un. achív log módban fut és fileszintű másolat készül az egyes adatfileokról és logfileokról az adatbázis leállítása nélkül. A mentés elkészítése és használhatóságának biztosítása és ellenőrzése a felhasználó feladata. A Libra Szoftver Zrt. segítséget nyújt a mentési megvalósításához ill. ezen megoldások automatizálásához.

119/29

LIBRA6i

technológiák

egyedi

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.

Telep alrendszer

7.1

Az alrendszer általános ismertetése

Funkcióját tekintve ez a modul kiemelkedő szerepet lát el a LIBRA6i többi moduljai között, hiszen innen lehet végrehajtani sok olyan műveletet ami elkerülhetetlenül szükséges a többi modulban való munkavégzéshez. Itt lehetséges karbantartani a felhasználókat illetve adott időszakok archiválása innen is lehetséges. A LIBRA6i szempontjából három féle felhasználó létezik, melyeket itt fel is sorolnék: 1,

MVEADMIN,

2,

Példánytulajdonosok,

3,

„Normál” felhasználók.

Melyik megjelölés mit is takar ? Az MVEADMIN egy speciális felhasználó, akinek a tulajdonában vannak a Telep alrendszer objektumai. Megléte (telepítéskor jön létre, a későbbiek folyamán programon belülről semmilyen adata nem módosítható) feltétlenül szükséges ahhoz hogy a LIBRA6i rendszer kifogástalanul működjön. „Ő” tartja karban a példánytulajdonosokat, felhasználókat, és teljes illetve átfogó képe van az egyes példányokban lezajlott változásokról (pl.: verzióváltások, importok, stb.). Mivel „Ő” egy igen speciális felhasználó, ezért vele egyenrangú nincs is a rendszerben. A Péld án ytul ajdon osok azok a speciális felhasználók akiknek birtokában vannak a LIBRA6i objektumai. A legelső szintén telepítéskor jön létre, de a későbbiek folyamán ezen felhasználók köre bővülhet, illetve szűkülhet aszerint, hogy mennyi példányra van szükség. Gyakorlatilag egy- egy példánytulajdonos egy-egy LIBRÁ -t jelent, hiszen a példánytulajdonosok (és ezáltal az objektumai is) függetlenek egymástól. Egy-egy példánynak több felhasználója lehet, de egy felhasználó csak egy példányhoz lehet hozzárendelve. Miért is van szükség esetlegesen több példányra? Most csak két példát említenénk meg: 1, A programrendszer használatának kezdeti szakaszában szükséges lehet az a megoldás, hogy két példányra van szükség. Az egyik példány bizonyos alrendszereiben már az „éles” adatok feldolgozása történik, a másik példányban a dolgozók egy része csak gyakorolja ugyanezen alrendszerek működését, működtetését.

119/30

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 2, Bizonyos esetekben (pl.: revízió alkalmával) szükséges lehet, hogy egy korábbi időszakot is le lehessen kérdezni, de az aktuális adatok feldolgozásával is foglalkozni kell, hiszen az élet nem áll meg. Nor mál f elh aszn álók : azok a felhasználók, akik a programmal ténylegesen dolgozni fognak. Mint már fentebb említettem, egy felhasználó csak egy példányhoz lehet hozzárendelve. és csak az abban a példányban lévő adatokat láthatja. Tehát ha valaki több példányt szeretne használni, akkor azt a felhasználót több KÜLÖNBÖZŐ néven fel kell venni a rendszerben amelyeket a megfelelő példányokhoz hozzá kell rendelni (a felhasználót minden példányban fel kell venni az alkalmazottak közé is, ebből egyértelműen kiderül, hogy a belépési név ténylegesen kit is takar). Miképpen az előzőekben már kitérten arra, hogy a LIBRA6i objektumai a példánytulajdonosok birtokában vannak a „normál” felhasználók birtokában csak segédobjektumok lehetnek, de mindezek mellett jogokat kapnak a példánytulajdonos objektumainak kezelésére. A felhasználók hierarchikus felépítéste:

Ábra 1

119/31

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Telep alrendszer főmenü felépítése:

Ábra 2

119/32

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.2

Példánytulajdonosok

Ábra 3

Ebben a menüpontban megtekinthetjük a bejegyzett példánytulajdonosokat, illetve információt kaphatunk róluk. Tulajdonos: Itt látható egy három példánytulajdonos neve látható.

karakteres

belső

azonosító,

mellette

a

Státusz: Rövidített, majd teljes kiírás az adott példánytulajdonos jelenlegi állapotáról. Tartalma alapvetően három érték lehet: 

URES: a példány létezik de még nem történt meg az objektumok importálása nincsenek objektumai,



ADAT: a példánynak vannak objektumai, az adott példányban adatfeldolgozás lehetséges,



KILL: a példányt törölték, csak a nyilvántartás létezik róla,



JAVT: a példánynak vannak objektumai, az adott példányban adatfeldolgozás lehetséges, de a következő változtatások ezen a példányon nem megengedettek:

119/33

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció  objektumok törlése („T/B” menüpont)  betöltés (import) („T/C” menüpont)  megsemmisítés („T/D” menüpont) Telepítés: Ez a mező a példány létrehozásának dátumát tartalmazza. Megszüntetés: Itt a példány megszűnésének dátumát látható. Ebben a mezőben csak akkor van érték, ha a Státus: KILL. Amennyiben a Státus: KILL akkor az adott példány törölhető a <Shift-F6> -os billentyűk segítségével a nyilvántartásból. Itt használható az billentyűkombináció is melynek leütésére a megjelenő információs ablakba lehetőség van a példányhoz információ felvezetésére (ill. lekérdezésére). Ezt érdemes használni, hiszen így később is megtudható pl. hogy ki és milyen célból hozta létre az adott példányt. Tilt: Ezt beállítva tilthatjuk a példányba való belépést (pl. verzióváltás idejére).

7.3

Alrendszerek

Ábra 4

Ebben a menüpontban információt kaphatunk az egyes példányok alrendszereiről.

119/34

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A képernyő felső részén a példányokról látható információ jelenik meg, míg az alsó részen a példányhoz tartozó alrendszerekről kapunk tájékoztatást. A példányok között a és a nyíl segítségével lapozgathatunk, az alrendszerekhez a billentyűkombinációval juthatunk le, innen a leütésével jutunk vissza a példányokhoz. Az Alrendszer oszlop alatt látható a két karakteres alrendszer azonosító kód és az alrendszer megnevezése. A verzió kiírás alatt láthatjuk az alrendszer aktuális adatbázisban lévő verziószámát (Minden alrendszerhez két verzió tartozik. Az egyik az itt látható, a másik a menüben kiírt verziószám, ami a kliens oldali verziószámot takarja). Az adott alrendszer melletti ’X’ jelzi, hogy az alrendszer használatban van vagy nincs. A Verzióváltás oszlopban az utolsó verzióváltás idejét láthatjuk. A Telepített moduloknál láthatjuk azon alrendszereket, melyek telepítve vannak.

7.4

Egymásra várakozó felhasználók

Ábra 5.1

Itt lehet megtekinteni azokat a felhasználókat, akik esetlegesen várakoznak egy másik felhasználó által elindított munkafolyamat befejezésére. Amennyiben ide belépve a mezők üresen maradnak akkor nincs ilyen folyamat, ha nem, akkor a következő információkat tudhatjuk meg a várakozókról: 119/35

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Lefoglalta: Itt látható annak a felhasználónak a neve és a bejelentkezési száma aki lefoglalta az adott objektumot. A LOCK típusa: Megmutatja az adott lefoglalás típusát (pl.: Transaction, DML, stb.) és erősségét (pl.: Exclusive, Share, stb.) Objektum jellemzői: ID: A lefoglalt objektum belső azonosító száma. Tulajdonos: Itt látható az objektum tulajdonosa. Elnevezés: A mező az objektum nevét tartalmazza. Típus: Itt az objektum típusa látható (pl.: TABLE) Várakoznak: A várakozó felhasználókról kaphatunk információkat a következők szerint: a felhasználó neve, bejelentkezési száma, illetve a lock erőssége. Tranzakciós típusú zárolásnál lekérdezhetjük a zárolt sor (rekord) tartalmát, ha a várakozó felhasználón F10-et nyomunk.

Ábra 6.2

119/36

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.5

Felhasználó - Új / Regenerál

Ábra 7

Ebben a menüpontban lehet létrehozni új felhasználókat, illetve a már létező felhasználóknak megváltoztathatjuk itt a jelszavát. Amennyiben új felhasználót hozunk létre az még nem használhatja a LIBRA6i rendszert, de az adatbázisba be tud jelentkezni pl. SQL*Plus -ból. Táblaterület - adatok : Itt kell megadni azt a táblaterületet ahová a felhasználó objektumai kerülnek. Létezik egy LIBRA táblaterület, ezt célszerű ide megadni (természetesen megadható bármely más létező táblaterület is pl.: USERS). Lehetőség van egy -es billentyű segítségével kiválasztani a létező táblaterületeket. A kiválasztható listában nem csak a létező táblaterületek nevét láthatjuk, hanem az adott táblaterületben lévő szabad helyet is megabyte ban. Táblaterület - temporális: Itt kell megadni azt a táblaterületet ahová a felhasználó temporális objektumai kerülnek (pl. SORT, INDEX karbantartása). Mindig létezik egy temporális táblaterület, melynek neve változhat (pl.: TEMP vagy TEMPORARY_DATA). A fenti adatok megadása után meg kell adnunk a felhasználó(k) nevét illetve a hozzá tartozó jelszót. Egyszerre több felhasználót is felsorolhatunk itt. Az -es billentyű segítségével kiválaszthatunk létező felhasználót is, ekkor (mivel a LOV a létező felhasználókat mutatja és mi

119/37

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció ebből választottunk) a program a következő kérdést teszi fel: „A felhasználó létezik, regenerálja a jogait ?”. Igen választva nem Libra jogok regenerálása történi, hanem Oracle szintű jogok (create session, resource, connect) kerülnek kiosztásra, ill. a felhasználó jelszava a megadottra változik. Miután megadtuk a felhasználókat az -es billentyűvel indítható el az akció. Biztonsági okokból meg kell adni annak a felhasználónak a jelszavát, akivel beléptünk a rendszerbe (a neve kiírásra kerül, a jelszava megadás közben sem látszik). Ahhoz, hogy egy felhasználó dolgozni tudjon a LIBRA6i rendszerben, három menüpontot kell lefuttatni. Ezek a menüpontok a sorrendiségüket tekintve a következők: 1, felhasználók létrehozása. Itt hozzuk létre a felhasználót. Ekkor már be tud jelentkezni az adatbázisba, de nem a LIBRA6i rendszerbe. 2, Példány kijelölése. A felhasználó jogokat kap a kiválasztott példányhoz, de még nem tud semmilyen műveletet végrehajtani a LIBRA6i rendszerben, de beléphet a főmenübe. 3, Speciális jogok. Itt adhatunk globális jogokat a felhasználónak alrendszer szinten. Most már dolgozhat a rendszerben.

119/38

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.6

Felhasználó - Kijelölt példány

Ábra 8

Itt kaphatunk információkat az adott példányhoz rendelt felhasználókról. A menüpont szoros összefüggésben áll a „G:Felhasználó- Példányhozrendelés” menüponttal, az ott létrehozott összerendelések kérdezhetők itt le. A képernyő felső részén az példányokról látható információ, míg az alsó részen a felhasználókról kapunk tájékoztatást. A példányok között a és a nyíl segítségével lapozgathatunk, az felhasználókhoz a billentyűkombinációval juthatunk le, innen a leütésével jutunk vissza a példányokhoz. Felhasználó: Itt látható a példányhoz rendelt felhasználó neve. Dátum: Ebben az oszlopban látható a felhasználó létrehozásának dátuma. No: Itt egy szám áll, ami azt mutatja, hogy a felhasználó hányszor van bejelentkezve az adatbázisba (NEM a LIBRA6i rendszerbe !). Amennyiben ez a szám nulla akkor a felhasználó nincs bejelentkezve. Esetlegesen lehetséges, hogy itt egynél nagyobb szám áll. Ilyen eset például akkor fordulhat elő, ha pl.: csak egyszer lépett be ugyan a rendszerbe de az éppen végrehajtódó művelet több ORACLE alkalmazást követel meg (pl.: SQL*Forms -ból a program SQL*Plus -t hív), vagy csak egyszerűen két különböző gépen van bejelentkezve az adatbázisba.

119/39

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.7

Felhasználó - Példányhoz rendelés

Ábra 9

Ez a menüpont szolgál arra, hogy az „E”menüpontban(Felhasználó- Új/Regenerál) létrehozott felhasználókhoz kijelöljünk egy példányt. Egy felhasználó csak egy példányt kezelhet, csak egy példányhoz lehet joga. Ezen menüpont lefuttatásával kap a felhasználó jogokat a példány objektumaihoz, be tud lépni a LIBRA6i rendszerbe, a rendszer főmenüjébe, de még nem tud adatokat feldolgozni. Először ki kell választanunk azt a példányt, amihez hozzá akarjuk rendelni a felhasználót. Miután kiválasztottunk egy példányt, meg kell adnunk azokat (egyidejűleg több felhasználó is megadható) a felhasználókat akiknek ki akarjuk jelölni az előzőleg kiválasztott példányt. Itt szintén használható az -es billentyű, mely hatására azoknak a felhasználóknak a listája jelenik meg akiknek nincs kijelölve példány. A listából az <Enter> segítségével a felhasználókat kijelölhetjük, vagy a kijelölést megszüntethetjük. Az leütésével hagyhatjuk jóvá a kiválasztást. Amennyiben olyan felhasználó is kiválasztásra került, akinek mégsem akarjuk kijelölni a példányt, akkor a listából a <Shift-F6> -os billentyűvel törölhető. A művelet az leütésével indítható.

119/40

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.8

Felhasználó - Példány megvonása

Ábra 10

A menüpont felépítését és kezelését tekintve megegyezik az előző („G” menüpont: Felhasználó Példányhoz rendelés.) menüponttal, attól csak funkciójában tér el (annak az ellenkezője). Itt lehet a felhasználótól megvonni azt a jogot, hogy beléphessen a LIBRA6i rendszerbe, megszüntetni a jogait a példányhoz. Amennyiben ez megtörténik a felhasználó visszatér az „E” menüpont (Felhasználó - Új / Regenerál) utáni állapotba. Különbség van még a „felhasználó” -nál leütött billentyű hatására a LOV -ban azok a felhasználók láthatók akik a megadott példányhoz vannak hozzárendelve.

119/41

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.9

Felhasználó - Megsemmisítés

Ábra 11

Itt nyílik lehetőség arra, hogy megszüntessük a felhasználót. FIGYELEM: amennyiben itt törlünkegyfelhasználót,akkorazadatbázisbólis(NEMcsakaLIBRA6Irendszerből)törlődikaz ÖSSZES OBJEKTUMÁVAL egyetemben, azaz ORACLE szinten is megsemmisül !!! Ezen okból a menüpont használata előtt jól meg kell gondolni kit is szabad törölni és kit nem. Ez akkor jelent problémát, ha a felhasználó a LIBRA6i rendszeren kívül is folytatott tevékenységet az adatbázisban és az Ő tulajdonában vannak olyan objektumok, melyekre a későbbiek folyamán szükség lehet (hiszen ezek is törlődnek a felhasználóval egyetemben). Felhasználó: csak olyan felhasználókat láthatunk akik nincsenek példányhoz rendelve (amennyiben egy példányhoz hozzárendelt felhasználót szeretnénk megszüntetni akkor előbb meg kell vonni tőle a példányt). Az Id egy belső azonosítót, a Létrehozva a létrehozás dátumát tartalmazza. Miután kiválasztottunk egy felhasználót akkor a rendszer kitölti a felhasználó tulajdonában lévő objektumokat: Név: Az objektum megnevezése. Típus: Az objektum típusa (pl.: TABLE, VIEW, stb.). Létrehozva: Az objektum létrehozásának a dátuma.

119/42

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Státus: Az objektum státusza (pl.: VALID, INVALID, stb.). A folyamat a <Shift-F6> -os billentyű leütésével indítható el, majd a törlés fokozott figyelmeztetése után a kívánt jelszó megadása után a felhasználó törlődik.

119/43

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.10

Speciális jogok

Ábra 12

Ez a menüpont egy egyszerűsített jogosultsági rendszernek felel meg. Amennyiben valamelyik alrendszerkód oszlopába nem áll „X”, akkor érvényes a valódi jogosultsági rendszer. Itt lehet megtekinteni és módosítani adott példány felhasználóinak alrendszer szintű jogait. A felhasználónak korlátlan szintű jogokat biztosít az adott alrendszeren belül és ezzel felülbírálja a jogosultsági rendszert. Az egyes alrendszerek kódjaihoz tartozó megnevezést a „B” menüpontból (Alrendszerek) tudhatjuk meg. Ez alól kivételt képez a @ amely az összes alrendszert magába foglalja, kivéve a TELEP-et (TP). A képernyő felső részén a már megszokott információkat tudhatjuk meg az adott példányról. Az alsó részen pedig az egyes példányokhoz hozzárendelt felhasználók nevét és jogaikat láthatjuk. A felhasználónak arra az alrendszere van használati joga melynek oszlopában „pipa” van. A fel-le nyíl segítségével lapozgathatunk a példányok között. A felhasználók és a példányok között a ill. billentyűk segítségével válthatunk. Az alrendszerek oszlopait „kipipálva” engedélyezzük az adott alrendszer használatát, annak törlésével pedig letiltjuk azt.

119/44

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.11

Kilépés

A menüpont használata értelemszerű, magyarázatot nem igényel.

7.12

Verzióváltás

A LIBRA6i rendszerben a verzióváltást minden esetben a Libra Szoftver Zrt. munkatársai végzik. Tájékoztató jelleggel ismertetjük a Libra Szoftver Zrt. verzió készítő és leváltó technikáját. A verziókészítés első lépésének tekinthetjük a folyamatos fejlesztői munkát, amelynek során megvalósítják az új, felhasználók által jelzett, illetve törvényi változások által megkövetelt igényeket a számukra külön erre a célra létrehozott adatbázisban. Általában fél évente új DB verzió készül, amely a betöltendő adatbázis-objektumokat tartalmazza, majd egy-két napon belül a modulfejlesztők is elkészítik az új fejlesztéseket már magukban foglaló modulverziókat. A modulverzió egy olyan állomány, amelyben egy adott funkciócsomag programfile-jai vannak összetömörítve. Mindezek a változások a belső tesztelői adatbázisban is megjelennek. Ezután egy héten keresztül az egyes modulok felelős szervező-tesztelői dolgoznak az ún. Teszt Librában, rögzítenek és lekérdeznek, a funkciók teljes körére kiterjedően tesztelnek, vizsgálják az új fejlesztések helyes működését, a már régebbi verziókban is meglévő funkciókkal való összehangoltságát. A hibákat tesztelői jegyzőkönyvben rögzítik, amely alapján a fejlesztők kijavítják azokat, és megadott határidőn belül átadják a javított verziót, ami ismét felkerül a teszt adatbázisba. Ez után 2-3 napig ismételt tesztelés következik, ahol a hangsúly a már korábban észlelt hibák felülvizsgálatán van. A leírtakból kitűnik, hogy a tesztelés-javítás-tesztelés egy ciklikusan ismétlődő folyamat, melynek előrehaladását az adott modul fejlesztői és tesztelői közötti konzultációk is segítik, és amely addig tart, amíg a tesztelés már nem észlel hibát a programban. Az utolsó javított verziókból készül az ún. kiadható verzió. Ez adathordozóra kerül, amit régebben fizikailag (hordozható winchester, CD), ma már az Interneten keresztül jutattunk el a cégekhez. A verzióváltás folyamán az első feladat a programfile-ok aktualizálása. Az új verziós filecsomagokat, forrásokat, illetve az azóta elkészült javításokat fel kell juttatni a szerverre. A kicsomagolást végző script ezeket a „helyükre” másolja, az MVE_HOME alá. Az MVE_HOME az a könyvtár, amely alatt a Libra működéséhez szükséges fle-ok találhatók, meghatározott struktúrában. Ez után Unix/ Linux operációs rendszer esetén a források még némi átalakításra szorulnak: a soron következő művelet a file-ok Unix-os formátumra való átalakítását, mint pl. az útvonalakban szereplő perjelek megfordítása. A javítások szétmásolása, és Unix/Linux-os átalakítása ezek után manuálisan történik. Ezek után következik a db verzióváltás, az adatbázis objektumainak módosítása.

119/45

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Következő lépésként a user-specifikus objektumok létrehozása következik. Ezek olyan objektumok, amelyekre nincs állandóan szükség, ilyenek például a tételek vagy törzsadatok feladási-fogadási táblái. Ezek a felhasználók tulajdonában levő táblák csak az adott programrész futásakor jönnek létre, azonban a formok fordítása miatt létre kell hozni őket egy direkt erre szolgáló, KOZOS nevű felhasználónak. Unix/Linux rendszerek esetében ez után következik a nyomtatódriverek módosítását szolgáló script futtatása. Ha ez lefutott, következhet a források lefordítása. Ekkor íródnak felül a file-ok az újabb verziójú formokkal és riportokkal. A verzióváltás és a fordítás alatt minden felhasználónak ki kell lépnie a rendszerből! A felsorolt műveletek mindegyikét egy-egy Unix, vagy windows-script indításával hajtjuk végre.

119/46

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.13

Helyfelhasználás

Ábra 13

Ezen almenüben vannak azok a menüpontok amelyek az adatbázisban lévő szabad illetve foglalt hellyel és az egyes példányok objektumainak helyfoglalásával kapcsolatosak.

119/47

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Szabad hely az adatbázisban

Ábra 14

Ebben a menüpontban megtekinthető az adatbázisban lévő szabad hely és annak töredezettsége (a billentyűk lenyomása segítségével) táblaterületenként (értelemszerűen a táblaterületekhez a leütésével juthatunk vissza). 

Helyfoglalás táblaterületenként: 

A Táblaterület oszlopban láthatjuk azok megnevezését



A Szabad hely (K) alatt látható az adott táblaterületben lévő szabad hely kilobájtban

  

A Foglalható (K) oszlopban látható növekedhetnek még az adatfájlok

kilobájtban, hogy mekkora

területtel

Foglalt hely (K): itt láthatjuk az adott táblatérhez tartozó jelenleg foglalt hely méretét

Szabad hely adatfájlonként: 

File: itt a táblaterülethez tartozó adatfájl számát láthatjuk



Első blokk: az adatfájlon belüli szabad hely első blokkjának száma



Blokkok: az extenthez tartozó blokkok száma



Össz(K): az extent által biztosított szabad hely mérete kilobájtban

119/48

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 

Adatfájlok: 

ID: Az adatfájl belső azonosítószáma



Fájlnév: Itt láthatjuk a táblatérhez tartozó adatfájl(ok) nevét és útvonalát



Státusz: A fájl státusza



Méret (K): A fájl jelenlegi mérete



Max. méret (K): A fájl maximális mérete

Előfordulhat, hogy egy létező táblaterület nem jelenik meg ezen a képernyőn, vagy a szabad helyre vonatkozó adatok üresen maradnak. Ez az eset akkor jön létre, ha a táblaterületben egyáltalán nincs szabad hely.

119/49

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.13.1

Objektumok extentjeinek megtekintése

Ábra 15

Itt megtekinthetők az objektumok (táblák, indexel, stb.) helyfoglalása felhasználónként. A menüpontba belépve megadhatjuk a felhasználó és a táblaterület nevét. Az egyes oszlopok a következő információkat nyújtják: 

Objektum: Az objektum nevét láthatjuk itt



Tipus: Az objektum típusa (pl.: index vagy tábla)



Ext: Extentek száma



Össz(K): Foglalt hely az adatbázisban kilobájtban kifejezve



Init(K): Az objektum méretének kezdő (initial) értéke kilobájtban



Next(K): A következő (next) extent mérete kilobájtban



Pct: a következő extent százalékos növekménye

Az utolsó két oszlopban (Next és Pct) 11gR2-es adatbázis esetén nem látunk értéket, de ez nem baj. Lehetőségünk van a képernyőn a sorrend megváltoztatására, ha leütjük a billentyűket. Egyidejűleg négy rendezési szempont adható meg, melyek az értéklistából

119/50

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció kiválaszthatók. Innen a vagy az segítségével térhetünk vissza. Ezen kívül lehetőségünk van még az extentek megtekintésére is, ha az objektumon állva -et ütünk. Így a következő képernyőt kapjuk:

Ábra 16

Ez a képernyő formailag hasonlít az „O / A - Szabad hely az adatbázisban” című menüpontban látható képernyő egy részéhez, de tartalmilag pont a fordítottja annak. Az egyes oszlopok a következőket takarják: 

File: itt az objektum extentjéhez tartozó adatfájl számát láthatjuk



Ext: az extent száma



Első blokk: az extentnek az adatfájlon belüli első blokkjának száma



Blokkok: az extenthez tartozó blokkok száma



Össz (K): az extent által foglalt hely mérete kilobájtban 7.13.2

Típusok karbantartása

Lehetőségünk van úgynevezett típusok létrehozására, melyben meghatározhatjuk, hogy az egyes példányok indexei és/vagy táblái mekkora méretűek legyenek a későbbiekben. Erre pl. akkor lehet szükség, ha a példányban csak kevés pénzügyi tétel kerül rögzítésre, de sok főkönyvi. 119/51

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Ehhez tudnunk kell, hogy az adatbázisban a tábláknak, indexeknek a helyfoglalása a következőképpen történik: A táblának (vagy indexnek) van egy kezdeti (initial extent) értéke mellyel létrehozzuk. Ez azt jelenti, hogy ez a (méretnek megfelelő) terület le van foglalva a tábla (index) számára, de nem tartalmaz adatot a létrehozás pillanatában. Az adatok bevitelével ebbe a lefoglalt helybe kerülnek az adatok amíg az tartalmaz szabad helyet. Ha ez a szabad hely elfogy, akkor a táblához (indexhez) egy következő terület (next extent) kapcsolódik, melynek mérete előre meghatározott. Ez a méret az előző extent plusz annak százalékosan meghatározott mértékű (pct increase) növekménye lesz. Ezen menüpontok használata nem ajánlott ötletszerűen, az egyes objektumok ismerete és az VE Rt. munkatársaival való előzetes konzultáció nélkül.

Ábra 17

Az ablak két része között a illetve a billentyűvel válthatunk. Több típust is meghatározhatunk, ezek között a Típuson állva a és nyilakkal közlekedhetünk. A következőket tudjuk megadni: 

119/52

Típus: itt kell megadnunk a típus kódját, lehetőség van -t ütve leírást fűzni hozzá

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 

Objektum: az első oszlopban az objektum típusát kell megadnunk (index vagy tábla), a másodikban annak nevét. Mind a két helyen használható kiválasztásra az -es billentyű



Next: következő extent mérete kilobájt vagy megabájtban



Inc: százalékos növekmény

119/53

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.13.3

Típusok hozzárendelése a példányokhoz

Ábra 18

Ebben a menüpontban rendelhetjük az előzően meghatározott típusokat a példányokhoz. A képernyő felső részén a példányokat láthatjuk, közöttük a és a nyilakkal mozoghatunk. A hozzárendelt típusokhoz a onnan vissza a billentyűvel léphetünk. A típusok magadásához használható az -es billentyű is. Érvényesíteni az -el lehet a felvitt adatokat. Egy példányhoz több típus is hozzárendelhető, amennyiben mindegyik tartalmazza ugyan azt az objektumot, akkor az objektumhoz tartozó (következő extent, százalékos növekmény) legnagyobb érték megadás lesz a mérvadó, hisz így mindegyik típus feltétele teljesül.

119/54

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.13.4

Típusok és valós állapot

Ábra 19

Itt láthatjuk a típusoknál meghatározott és a példányban lévő objektumok állapotát (következő extent illetve százalékos növekmény). A képernyő felső részén a példányokat láthatjuk, közöttük a és a nyilakkal mozoghatunk. Az objektumokhoz a onnan vissza a billentyűvel léphetünk. Az első (bal oldali) ablakban lévő mezők jelentése: 

Objektum: objektum neve és típusa



Típus: az objektumhoz tartozó típus kódja



Next: következő extent mérete kilobájtban



Inc: százalékos növekmény

A második (jobb oldali) ablakban lévő mezők jelentése: 

Next: objektumhoz aktuálisan tartozó következő extent mérete kilobájtban



Inc: az aktuális százalékos növekmény

119/55

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Lehetőség példányonként elindítani egy regenerálást a billentyű lenyomásával, mely folyamat aktualizálja a megadott objektumok beállításait.

7.13.5

Regenerálás minden példányra

Ez a menüpont hasonlóan az előző menüpontban lévő leütésére végrehajtandó regenerálást indítja el (a jelszó megadása után), az összes példányra.

119/56

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.14

Mentés (export)

Ábra 20

A menüpont segítségével lehetséges az egyes példányokat menteni. A mentés csak a példány (vagyis egy-egy LIBRA6i rendszert) objektumait menti, felhasználó segédobjektumait nem. Böngészős Libra6i esetében az sql scriptek kimenete nem látszik. A menüpont használata IAS-os környezetben nem javasolt, mivel az esetleges hibákról nem látszik az értesítés.

A képernyő felépítése: Legelőször is meg kell adnunk annak a példánynak a nevét amit menteni akarunk. Segítségül használhatjuk az értéklistát, mely a létező példányokat mutatja meg. A példány megadása után a következő export paraméterek definiálhatóak: Exportfájl: Itt kell megadni annak a fájlnak a nevét ami a mentést fogja tartalmazni. Természetesen megadható meghajtó és könyvtár név is.

119/57

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Hibafájl: Ez annak a fájlnak az útvonala és neve amiben az export leírja a mentéssel kapcsolatos információkat (pl.: mely táblák hány sort tartalmaznak). Ez a mentés log fájlja. A mentés paraméteri közül csak két érték állítható még, a következők: Konzisztens: Amennyiben a paraméter érték „Y” akkor az akkori állapot kerül kimentésre amikor az export elindult, a mentés ideje alatt rögzített tételek az úgynevezett rollback (tranzakciós) szegmensekbe kerülnek. Tehát az export ideje alatt is biztosítva van a munka zavartalan menete. Célszerű a mentést akkor készíteni, amikor senki sem dolgozik a rendszerben. Ha mégis dolgoznának akkor sem célszerű nagyobb munkafolyamatokat végezni (pl. fogadás, feladás, költségfelosztás, stb.).

Ábra 21

Az export a táblákat név szerinti sorrendben menti. feltételezzük, hogy az első mentésre kerülő tábla az „AA”, az utolsó pedig az „XX”. A T1, T2, T3, T4 egy-egy tranzakció. feltételezzük még hogy minden tranzakció két táblát módosít, az elsőt („AA” tábla) a tranzakció kezdetén, a másodikat („XX” tábla) a tranzakció végén. Az ábrából kitűnik, hogy amennyiben a mentés konzisztens akkor csak a T1 tranzakció által előidézett változások szerepelnek benne. Nézzük mi is történik akkor, ha nem konzisztens: A T2 tranzakció által előidézett változások szerepelnek a mentésben. A T3 tranzakcióból az „AA” táblában előidézett változások nem szerepelnek a mentésben, de az „XX” táblában előidézett változások igen (Ekkor a mentett adat beláthatóan inkonzisztens lesz !).

119/58

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A T4 tranzakcióból sem az „AA” táblában előidézett változások, sem az „XX” táblában előidézett változások nem szerepelnek benne. Bufferméret: Az adatátviteli buffer mérete, bizonyos esetekben gondot okozhat ha az adott érték túl alacsony vagy magas. Javasolt érték 2000000 byte. Ezen paraméterek megadása után a mentés indítható. A librából történő mentés helyett sokszor gyorsabb az adatbázis szerveren parancssorból indítani a mentést. Ennek formátuma a következő: exp parfile=exp.par Az exp.par file felépítése a teljes adatbázis exportja esetén a következő: userid=system/system_jelszava file= .dmp log= .lxp buffer=20000000 compress=Y grants=Y indexes=Y rows=Y constraints=Y full=Y consistent=Y statistics=none triggers=y

Példa az exp.par file felépítésére egyetlen példány exportja esetén: userid=pld_tulaj/old_tulaj_jelszava file= .dmp log= .lxp buffer=2000000 grants=N indexes=Y rows=Y constraints=Y consistent=Y statistics=none triggers=Y compress=N owner=pld_tulaj

Csak a hiba és figyelmeztetés nélkül elkészült export állomány a megfelelő! 119/59

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.15

Szervizprogramok - Integritás

Ábra 22

A csoportba tartozó menüpontok a LIBRA6i rendszer integritását biztosítják, illetve a rendszer bizonyos típusú ellenőrzését teszik lehetővé, melynek során a vizsgált hiányosságokat korrigálják. Böngészős Libra6i esetében az sql scriptek kimenete nem látszik. Ezen menüpontok használata IAS-os környezetben nem javasolt, mivel az esetleges hibákról nem látszik az értesítés.

119/60

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Tárolt eljárások újrafordítása

Ábra 23

Az itt elindítható folyamat célja, hogy az olyan adatbázis objektumokat (eljárások, függvények, stb.) amelyek érvénytelen állapotúak és az adott példány objektum karbantartója számára ismertek, megpróbálja újrafordítani. Bizonyos esetekben erre szükség lehet, illetve a rendszer bizonyos műveletek (pl.: verzióváltás, import) után automatikusan elindítja ezt a folyamatot. Az újrafordítás háromszor fut le egymás után, amennyiben még létezik érvénytelen állapotú objektum arról hibalistát ír a képernyőre. Amennyiben ez fordul elő meglehet próbálni a menüpontot ismételten lefutatni, de előfordulhat, hogy ez sem vezet eredményre. Ebben az esetben kérjük hívja fel a Mikro Libra Szoftver Zrt. -t. A menüpontban csak a példányt kell kiválasztani (használható kiválasztásra az értéklista), majd a feltett kérdésre értelemszerű választ adni.

119/61

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.15.1

Integritás - Szinonímák

Ábra 24

A menüpont célja a példánytulajdonos és a felhasználók közötti kapcsolatok (pl.: jogok és szinonimák) regenerálása. Ez a folyamat történik akkor is mikor az alrendszer „G” menüpontját (Felhasználó - Példányhoz rendelés) elindítjuk, de míg azt felhasználónként csak egyszer futtatjuk (amikor kijelöljük a felhasználónak a példányt), ezen menüpontot a későbbiek folyamán az összes falhasználóra futtathatjuk. Elindításának csak akkor van értelme, ha az adott példányhoz már hozzárendeltünk felhasználókat. Miként már szó esett arról, hogy a LIBRA6i rendszer objektumai a példánytulajdonos birtokában vannak, a felhasználók jogokat és a példánytulajdonos objektumaira szinonímákat kap. Bizonyos esetekben előfordulhat hogy ezeket regenerálni kell, ezt valósítja meg az alrendszer ezen menüpontja. A menüpontban meg kell adni a példányt (használható kiválasztásra az értéklista, mely a létező példányokat mutatja). A példány kiválasztása után feltett kérdésre „I”gennel válaszolva a folyamat elindul.

119/62

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.15.2

Integritás - Triggerek

Ábra 25

Ez a menüpont a kiválasztott példány triggereinek meglétét ellenőrzi, illetve létrehozza azokat. A példány kiválasztása után (használható az -es funkcióbillentyű), majd a feltett kérdésre „I”gennel válaszolva a folyamat elindul. 7.15.3

Integritás - Központi táblák

Az MVEADMIN objektumaihoz való hozzáférést lehet itt ellenőriztetni, illetve az esetleges hiányosságokat a program korrigálja. Ezen menüpont lefuttatására pl. akkor lehet szükség, ha „normál” felhasználóval a Telep alrendszer „J” – Speciális jogok menüpontjába belépve hibaüzenetet kapunk. 7.15.4

Integritás - Nézet

A művelet az egyes példányok verziófigyelésével van összefüggésben. Itt regenerálható az a nézet, ami a Telep alrendszer „B” – Alrendszerek menüpontjának az alapja.

119/63

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.15.5

Integritás - SYS

Némely folyamatok megkívánják a SYS felhasználó objektumaihoz (bizonyos rendszertáblák) való hozzáférést. A menüpont ezen jogok kiosztását teszi lehetővé. Futtatásához ismernünk kell a SYS felhasználó jelszavát.

119/64

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.15.6

Megszorítások ellenőrzése

Ábra 26

Itt lehetséges a megszorításokat ki illetve bekacsolni. Ezen megszorításoknak a kikapcsolása nem szükséges, sőt kifejezetten veszélyes lehet! Ha azonban ezek nem lennének bekapcsolt állapotban, akkor itt ez megtehető. A példánytulajdonos megadása (kiválasztáshoz használhatjuk az -es billentyűt) után meg kell adni, hogy KI vagy BE szeretnénk kapcsolni ezeket.

119/65

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.16

Szervizprogramok - Telepítés

Ábra 27

Az itt található menüpontok, egy új LIBRA6i rendszer létrehozásához nyújtanak segítséget. Itt nyílik lehetőség többek között arra is, hogy egy korábban archivált példányt visszatöltsünk, illetve megtekinthetjük a mentések (export) és a visszatöltések (import) nyilvántartását is.

119/66

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.16.1

Új példány létrehozása

Ábra 28

Itt van lehetőség a példánytulajdonos létrehozására. A folyamathoz kötelezően meg kell adni a példánytulajdonos négy jellemzőjét: A példánytulajdonos neve: A példánytulajdonos nevét kell megadni. Értelemszerűen csak olyan felhasználónév adható amilyen még nem létezik. A példánytulajdonos jelszava: Itt kell megadni a példánytulajdonos jelszavát. Táblaterület - adatok: Az itt megadott táblaterületre kerülnek a példány adatait tartalmazó objektumok. A táblaterület kiválasztásához használható az értéklista, melyben a létező táblaterületek neve mellett látható az adott táblaterületben lévő szabad hely Mbyte -ban kifejezve. Általában a LIBRA nevű táblaterületet szokás itt megadni, amennyiben létezik, de természetesen megadható bármely más létező táblaterület is. Táblaterület - temporáris: Az itt megadott táblaterületre kerülnek a példány ideiglenes adatait tartalmazó objektumai. A program automatikusan felkínálja a TEMP nevű táblaterületet, de értelemszerűen megadható bármely más létező temporáris típusú táblaterület is. A táblaterület kiválasztásához használható az értéklista A fenti adatok megadása után a program bekéri a felhasználó jelszavát, melynek megadása után a példánytulajdonos létrejön.

119/67

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.16.2

Törlés import előtt

Ábra 29

A menüpont segítségével törölhető egy példány összes objektuma. Ez a menüpont hasonló funkciót biztosít a „D” menüpontoz képest (Példány megsemmisítése), azzal a különbséggel, hogy itt a példánytulajdonos maga nem törlődik, csak az objektumai. Ezen menüpont használatára akkor lehet például szükség, amikor egy már meglévő példányt akarunk felhasználni egy korábbi mentés visszatöltésére , és a példánynak - melybe ezt visszatöltenénk - léteznek objektumai. A menüpontban csak a példánytulajdonos nevét kell megadni (kiválasztáshoz használható az értéklista), majd a megerősítő kérdésre „I”gent válaszolva a törlés elindul. Csak „URES” és „ADAT” státuszú példány objektumainak törlésére van lehetőségünk. Fokozott körültekintéssel használjuk a funkciót! A művelet nem visszavonható!

119/68

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.16.3

Visszatöltés (import)

Ábra 30

Itt lehetséges egy korábban mentett példány visszatöltése. A menüpont használható telepítéskor, illetve egy korábban mentett állomány visszatöltésére. Böngészős Libra6i esetében az sql scriptek kimenete nem látszik. A menüpont használata IAS-os környezetben nem javasolt, mivel az esetleges hibákról nem látszik az értesítés. A menüpontban először meg kell adni a példány tulajdonosát ahová vissza akarjuk tölteni az állományt (kiválasztáshoz használhatjuk az -es billentyűt). Majd a következő paramétereket kell kitölteni: Importfájl: A mentést tartalmazó állomány helye és megnevezése. A program felkínálja a „%MVE_HOME%\install\mve.dmp” állományt, de ez természetesen módosítható. Hibafájl: Az import közben keletkező logfájl helye és megnevezése. A program felkínálja a „%MVE_HOME%\work\mve.lmp” állományt, de ez természetesen módosítható..

119/69

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Adatok: Ez a paraméter adja meg, hogy a visszatöltésre kerülő tábláknak a sorai is visszatöltődjenek vagy sem. Amennyiben az értéke „Y” akkor a táblákban lévő adatok is visszatöltődnek, ellenkező esetben nem. Alapértelmezett értéke „Y”. Bufferméret: Az adatátviteli buffer mérete, bizonyos esetekben gondot okozhat ha az adott érték túl alacsony vagy magas. Javasolt érték a 2000000 byte. Ignorál: Az értéke meghatározza, hogy a létező objektumok visszatöltődjenek vagy sem. Amennyiben az értéke „Y” (ez az alapértelmezett), akkor a létező objektumok is visszatöltődnek. Például ha az adott példányban létezik egy tábla és annak vannak sorai és ez a paraméter „Y” -on áll akkor a visszatöltés után a táblában az import elkezdése előtti sorok és az importált sorok egyaránt találhatók lesznek. A megerősítő kérdésre „I”gent válaszolva a visszatöltés kezdetét veszi. Az import befejezése után automatikusan lefut a főmenü „Szervízprogramok - Integritás” menüpontjai közül a következő kettő: „Integritás - Szinonímák”, majd a „Tárolt eljárások újrafordítása” menüpont. Fontos, hogy egy példány visszatöltésekor annak kimentéskori verziói kerülnek betöltésre, amely nem feltétlenül egyezik meg a jelen pillanatban használt verzióval. Ha a két verzió nem egyezik meg, akkor két lehetőség van: 

Verziót váltunk a példányon a visszatöltés után



Amennyiben a példánnyal egyidőben mentésre került az MVE_HOME programkönyvtár is, akkor annak visszatöltésével a példány használhatóvá válik. Ebben az esetben nem célszerű a jelenlegi MVE_HOME -ot felülírni, hiszen akkor az aktuálisan használt példány nem lesz elérhető, javasolt egy másik drive -ra vagy másik könyvtárba történő visszatöltés, majd a szükséges környezeti változók beállítása a használathoz.

A librából történő emport helyett sokszor gyorsabb az adatbázis szerveren parancssorból indítani a visszatöltést. Ennek formátuma a következő: imp parfile=imp.par Az imp.par file felépítése a teljes adatbázis importja esetén a következő: userid=system/system_jelszava file= .dmp log= .lmp buffer=20000000 ignore=N grants=Y indexes=Y rows=Y commit=Y full=Y statistics=none constraints=y compile=y

119/70

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Példa az imp.par file felépítésére egyetlen példány importja esetén: userid=pld_tulaj/pld_tulaj_jelszava file= .dmp log= .lxp buffer=20000000 ignore=Y grants=N indexes=Y rows=Y commit=Y constraints=y compile=y statistics=none fromuser=pld_tulaj_akit_exportaltunk touser=pld_tulaj_akinek_importaljuk

119/71

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.16.4

Példány megsemmisítése

Ábra 31

Ebben a menüpontban lehetséges egy példány megsemmisítése. A menüpont használatát és működését tekintve hasonló a „Törlés import előtt” menüpontra. Attól csak annyiban tér el, hogy nem csak példány objektumait semmisíti meg, hanem magát a példánytulajdonost is törli. A példánytulajdonos ezen folyamat után is megtalálható a példánytulajdonos között, de csak a nyilvántartás szintjén, a státusza „KILL” lesz. A példány megadása (melyhez használható az értéklista), a jelszó megadása, majd a megerősítő kérdésre „I”gent válaszolva a folyamat elkezdődik. Csak „URES” és „ADAT” státuszú példány objektumainak törlésére van lehetőségünk. Fokozott körültekintéssel használjuk a funkciót! A művelet nem visszavonható!

119/72

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.16.5

Export/Import nyilvántartás

Ábra 32

Itt megtekinthető az egyes példányokról készült mentés (export) és visszatöltés (import) amennyiben a Librából történt az indításuk. A felső részben a példánytulajdonosokról a már megszokott információkat kapjuk, és a illetve nyíl segítségével válthatunk közöttük. A képernyő alsó területére , onnan vissza a segítségével léphetünk. Az alsó táblázat oszlopai: Dátum: Az import vagy export dátuma. Helyigény: Ebben a mezőben láthatjuk a példány által az adatbázisban elfoglalt helyet. Típus: A művelet típusa. Fájl neve: A dump fájl neve és útvonala.

119/73

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.17

Modulparaméterek megadása

Ábra 33

Ezen menüpontokban van lehetőség Libra szintű és a Telep alrendszerre vonatkozó paraméterek ill. a HOST típusú menük, illetve az SQL*Plus használatának engedélyezésére és tiltására.

119/74

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.17.1

Működési paraméterek megadása

Ábra 34.1

Itt a telep modul alapvető működési paraméterei definiálhatóak. Lehetőség van a HOST típusú menük, illetve az SQL*Plus használatának engedélyezésére és tiltására. Ha a „Menüpontokba való belépés logolása (audit)” –ot beállítjuk, akkor a menüpontokba való belépés letárolódik és visszakereshető az „X - Nyomonkövetés rendszerhasználat” menüpontban. Azonosítás: két értéke lehet, melyeket az billentyű lenyomásával kiválaszthatunk. A két lehetőség a következő: 

ORACLE: a Librába való belépés a szokásos módon megy végbe (bekérésre kerül a felhasználó neve és jelszava),



UNIX: abban az esetben ha erre állítjuk, akkor a Libra nem kéri be másodszor is a jelszót, hanem feltételezi, hogy az megegyezik „Jelszó” mezőben megadottal. Ennek hatására, ha kívülről parancssorban megadjuk az ismert (minden felhasználónak azonos ) jelszót a Libra indításakor, akkor gyakorlatilag a Libra nem kér jelszót.

Figyelem ! Ha az azonosítás típusát ‘ORACLE’ -ról ‘UNIX’ -ra változtatjuk, vagy ‘UNIX’ azonosítás mellett átírjuk a jelszót, akkor rákérdezés után minden LIBRA felhasználónak (kivéve a példánytulajdonoskat és az MVEADMIN -t) átállítja a jelszavát.

119/75

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Unix és Oracle felhasználók azonosak: IGEN/NEM. Értelme csak Unix operációs rendszeren és abban az esetben van ha, az azonosításnál UNIX-ot állítottunk be. Ha IGEN -re állítjuk akkor az Oracle felhasználónév kezdetének meg kell egyezni a Unix felhasználó nevével. Mentések / Visszatöltések: Itt megadható, hogy export ill. import esetén hova kerüljön az adatfájl és a logfájl. Az itt beállított érték kerül bekínálásra a „Mentés (export)” és a „Mentés visszatöltése (import)” menüpontokban.

Ábra 35.2

Futtatható fájlok: Itt megadhatók azok az sql scriptek, melyeket a rendszer a meghatározott folyamat (pl. Felhasználó példányhoz rendelése, stb.) esetén elindít (a normál folyamatok után). Ezek beállítására „idegen” rendszerekkel való kapcsolat esetén lehet szükség.

7.17.2

HOST tábla karbantartása - PC

Ebben a menüpontban lehetséges felsorolni azon operációs rendszerbeli utasításokat, melyeket a felhasználó elindíthat. Csak az itt beírt utasítások indíthatók el, ha az előző menüpontban (Működési paraméterek megadása) az érték „TAB” -on áll illetve ha az egyes menüpontoknál a parancs mezőbe ezeket írjuk. Egy sorba csak egy utasítás írható.

119/76

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 7.17.3

HOST tábla karbantartása - UNIX

A menüpont felépítésében és funkciójában megegyezik az előzővel, csak itt a UNIX operációs rendszerbeli parancsokat definiálhatunk.

119/77

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.18

Nyomonkövetés - Rendszerhasználat

Ábra 36

Ebben a menüpontban lehet nyomon követni a LIBRA6i rendszer használatát (ki mikor milyen menüpontot indított el, mennyi ideig tartózkodott a menüpontba. Ezen menüpont csak „normál” felhasználóval érhető el, MVEADMIN-nal nem. Lehetséges keresni az billentyű lenyomásával, majd a feltétel megadása után a keresés -al indítható. A képernyőn a rendezési sorrendet lehet változtatni a idő, a felhasználó és idő, menü és idő szerint. Hasonló tartalommal (de nagyobb funkcionalitással) bír a Libra / W – INFO – rendszerinformációk / R – Rendszerhasználat nyomonkövetése menüpont.

119/78

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

7.19

Nyomonkövetés - Tárolt eljárások

Ábra 37

Ebben a menüpontban lehetséges fogadni azon üzeneteket melyeket egy tárolt eljárás küld (csak abban az esetben ha az úgy van megírva, hogy küldjön ilyet). A képernyőn a következő információk láthatók: Felhasználó: Itt látható a felhasználó neve (amivel az Oracle adatbázisba bejelentkezett) és a rá vonatkozó egyedi belső azonosító Session: Az adott session belső azonosítója Terminál: A felhasználóhoz tartozó terminál típusa Program: A használt program neve Státus: A felhasználó státusza (Aktiv,Inaktiv,Kill) Ahhoz, hogy üzenetet tudjunk fogadni ki kell választani egy (vagy több) felhasználót az billentyűvel. A kiválasztás után (az adott sor színe megváltozik) az üzenet fogadásához a billentyűt kell lenyomni és a program fogadja az esetlegesen bejövő üzeneteket.

119/79

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

Ábra 38

Újabb üzenet fogadásához használható a - billentyűk. A billentyűvel időhatár adható meg (a program addig az időpontig fogadja az üzeneteket amit megadunk), a -el csak bizonyos üzeneteket lehet fogadhatunk.

119/80

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

8. Egyéb lehetőségek a rendszergazda kezében A LIBRA főmenüjében az INFO modult választva az alábbi lehetőségek közül választhatunk:

8.1

Automatikus futás

Az Automatikus futtatás olyan funkció a LIBRA6i rendszerben, amely éjszaka készíti el a napközben beállított, előkészített listákat. Ezáltal egyrészt gyorsabban elkészül egy-egy lista, másrészt az adatbázis kevésbé van leterhelve, mint a listák napközbeni futtatásakor. Így a napközbeni adatrögzítési tevékenység is felgyorsul. A funkcióhoz az INFO modulban az A, B, C menüpontok tartoznak. Az automatikus futtatás során egy file-ba készül el a lista, ami egy automatikusan sorszámozott filenevet kap. Nagyon fontos, hogy a felhasználók a lista elindításakor a riportparaméterek beállításánál különösen figyeljenek arra, hogy a kimenetet printerre vagy képernyőre állítsák be! Amennyiben file-ba kérik az adott listát, akkor ha már létezik ilyen nevű file, azt felülírja a program. Majd amikor elkészül a lista, akkor úgyis lehet újra kimenetet választani, változtatni. A nyomtatótípust előre be kell állítani a véglegesre, mert a kész lista nyomtatásakor ezen már nem lehet változtatni, hiszen a kiválasztott nyomtató típusától függ a nyomtatókarakterek kialakítása, elhelyezése a listában.

119/81

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A listák futtatási sorrendjét prioritási kód alapján figyeli a program. A legerősebb a 0-s prioritás, a 9-es a leggyengébb. Tehát minél kisebb egy lista prioritása, annál hamarabb sorra kerül. Az azonos prioritású listák közül a legrégebben (legkorábban) beállítottat indítja el a rendszer. Az egyes listákhoz rögzítve van a prioritási kód, de ezt a rendszergazdák tudják módosítani a már bekészített listáknál az A menüpontban.

Az INFO modulban lévő Nyomonkövetés menüpontban (A menüpont) minden, a LIBRA6i rendszerben automatikusra elindított lista nyomonkövethető. De ide nem célszerű beengedni a felhasználókat, így nekik „ki kell rakni” az egyes modulokba egy bizonyos menüpontot, ahol ők csak a saját listáikat látják.

Az automatikus futtatás használatának elindításához először be kell állítani néhány dolgot. Ahhoz, hogy egyáltalán lehessen használni, az VE segítségét kell kérni, bizonyos programon kívüli beállítások, és egy külön speciális könyvtár ($MVE_HOME/worknr ) létrehozása miatt. Az automatikusan futtatott listák ugyanis egy külön könyvtárba kerülnek, és itt csakis az automatikus listafile-ok találhatók. Majd be kell állítani az Automatikus futtatás paramétereit az IN FO m od u l / Para méte rek men ü p on tjáb an (C men ü p on t) . A beállítható paraméterek a következők: LIBRA automatikus futás Itt IGEN-nek kell szerepelni, amennyiben használják az automatikus futtatást. Maximum elindítható listák Ide a LIBRA6i rendszerből összesen elindítható listaszámot kell beírni. Ha ez a limit betelik, tehát ennyi darab VAR státuszú lista van az automatikus futtatásban, akkor visszaüzen a felhasználóknak a program, hogy már nem indíthat el több listát. Ha szükséges, meg lehet emelni ezt a limitet. Végső időkorlát Az éjszakai futtatás az itt megadott időpontban fejeződik be legkésőbb, amennyiben esetleg nem tudott lefuttatni minden listát a program. Azonnali nyomtatás A listák elkészültekor azonnal nyomtasson-e a rendszer. Ezt célszerű Nem-re állítani. Ez az azonnali nyomtatás csak akkor lehetséges, ha a szerverhez van kapcsolva nyomtató, és erre fogja kinyomtatni a listákat, ha ez a paraméter ’I’-re van állítva.

119/82

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Régebbi törlés Az automatikusan lefuttatott, kinyomtatott listákat, illetve az elkészített file-okat a rendszer automatikusan nem törli, azok a helyet foglalják. Bizonyos időnként szükséges ezek törlése. Ezt kétféle módon lehet megtenni:  egyenként kitörölve a listákat Shift-F6-tal  bizonyos időn túli listákat egyszerre a Ctrl-F6-tal. Ez utóbbi törlési módnál alapértelmezésben a 7 napnál régebbi listákat törli a program, de ezen a 7 napon lehet változtatni a paraméter megadásával. Csak ez a modul induljon Itt lehet korlátozni, hogy csak adott modul listái induljanak el. Automatikus futás leállítása Ha ide nagybetűvel beírjuk, hogy IGEN, akkor az éppen futtatott lista elkészülte után nem indítja el a következő várakozó listát, hanem leáll a futás.

119/83

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A paraméterek megadása után meg kell határozni, hogy mely listákat szeretnénk éjszaka lefuttatni. Ezeket be kell írni az INFO mod u l / L istak orlátok men ü p on tjáb a (B men ü p on t) . Itt be kell írni a megfelelő listák kódját, vagy F9-cel ki lehet választani az értéklistából. Majd a következő mezőket lehet kitölteni az egyes listákhoz kapcsolódóan:

DB Ebben a mezőben lehet meghatározni, hogy az adott listából összesen hány darabot lehet berakni automatikus futtatásra. Ez az érték maximálisan 99 lehet, és bármikor módosítható. PRI Itt található az adott listához rögzített prioritási kód, ami az nyomonkövetése menüpontban (A menüpont) módosítható.

Automatikus futtatás

AUT Ennek a mezőnek 2 értéke lehet:  I – ekkor az adott lista csak automatikusan futhat, a Rendben lehetősége meg sem jelenik a lista elindításakor  Üres – ez a lista automatikusan is és azonnalira is indítható, tehát a lista indításakor megjelenik a Rendben is és az Automatikus is, és a felhasználó tetszőlegesen választhat. 119/84

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Amennyiben olyat szeretnénk csinálni, hogy csak egy-két felhasználó indíthassa azonnali futásra a listát a Rendbennel, akkor célszerű ennek a paraméternek I értéket adni, és annak az egy-két felhasználónak pedig meg lehet adni olyan elemi jogot, ami „felmenti” őt az automatikus listafuttatás kötelezősége alól. Ezek az elemi jogok egy-egy modulhoz kapcsolódnak. Pl.: FK_AUTOMATIKUS_NEM

Az INFO modul / Nyomkövetés (A menüpont) menüpontba belépve a képernyőn látható mezők jelentése a következő:

FELHASZNÁLÓ Annak a felhasználónak a kódja, neve, aki elindította az adott listát. LISTA KÓD Az adott lista kódja. LISTA NÉV

119/85

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Az adott lista neve. BEJEGYEZVE Az adott lista ebben az időpontban lett automatikus futásra bejegyezve. STAT Az adott lista státusza. A mezőnek 4 értéke lehet: VAR – az adott lista még várakozó állapotú, amíg nem kerül sorra FUT – ekkor fut éppen az adott lista VEGE – már lefutott az adott lista, ekkor lehet kinyomtatni HIBA – ha valamilyen ok miatt nem sikerült az adott lista lefuttatása, akkor hibás lesz, és ekkor a képernyő alján lévő ÜZENET mezőben hibaüzenetet küld a program NYOM – ekkor már kinyomtatta a felhasználó a kész listát. P Az adott lista prioritása. Itt lehet egy-egy lista prioritását átírni. Ehhez először ki kell törölni a meglévő értéket, és beírni azt, amit szeretnénk, majd F10-zel jóvá kell hagyni a változtatást. Egy adott listán állva a részletes információk a következők: INDÍTVA Az adott lista indításának időpontja. LEZÁRVA Az adott lista futásának a végző időpontja. ELTELT Ennyi idő alatt készült el az adott lista. ALR Azon alrendszer kódja, ahonnan az adott listát elindították. PLD Ebből a példányból indították az adott listát. TABID Az adott lista azonosítója. A mező alatt lévő mezőben található a lista file neve. KIMENET, FILE NÉV, PRINTER TIPUS Erre a kimenetre állította be a felhasználó az adott listát. ÜZENET Ide írja ki az adott listához kapcsolódó üzenetet a program.

119/86

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció LISTÁK SZÁMA A bal oldali szám mutatja, hogy az automatikus futás paraméterezésénél ennyi a maximálisan elindítható listák száma. A jobb oldali szám mutatja a várakozó státuszú listák mennyiségét. FUTÁS VÉGE Az automatikus futás paraméterezésénél ez az időpont lett beállítva a végső időkorláthoz.

A menüpontban elérhető fun kciók: A VÉGE státuszú listák kinyomtatása előtt az F5-ös billentyűvel lehet megtekinteni képernyőn a listákat, hogy helyesen jött-e le. Ezután Ctrl-F2-vel lehet kinyomtatni a listát, és ekkor lehet kimenetet változtatni (csak nyomtatótípust nem!). Ha hosszabb ideje bent van a menüpontban bárki, akkor az F8-as billentyűvel lehet frissíteni a képernyőt, a képernyőn lévő adatokat. A már kinyomtatott és nem szükséges listák törlése:  Shift-F6-tal lehet egyszerre 1 listát törölni  Ctrl-F6-tal lehet a „régi” , X napnál régebbi listákat törölni. Alapértelmezésben a 7 napnál régebbieket törli a program ezzel a billentyűkombinációval, de az automatikus futás paraméterezésénél meg lehet változtatni a napok számát. Valamely lista szűrési paramétereit a Ctrl-F5-ös billentyűkombinációval lehet megtekinteni. Ha az éppen futó listát szeretnénk leállítani, ehhez a Ctrl-F4-gyel lehet HIBA státuszúvá tenni. Ilyenkor az automatikus futtatást is le kell állítani programon kívülről. Egy adott listán állva Ctrl-F1-gyel lehet megnézni, hogy abból a típusból összesen hány listát lehet berakni az automatikusba, és hogy jelenleg hány van beállítva. Adott lista / listák keresése történhet az F7-tel, részletesebb szűrést a Ctrl-F7-tel lehet kérni. A megfelelő keresési feltételek megadása után F8-cal indul mindkét esetben a keresés. Ctrl-F7 esetén lehet szűrni:  Felhasználói kódra  Státuszra  Listakódra  Prioritásra  Alrendszerkódra  Tabidra (listaazonosító)  Indítási időintervallumra 119/87

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció  Lezárási időintervallumra  Rendezettségre: itt F9-re értéklista jelenik meg, amik segítik a választási lehetőséget a következő értékek közül: 

CRD: létrehozás ideje



ELTELT: az ELTELT mezőre rendez



INDIT: az indítási mezőre rendez



LEZAR: a lezárási mezőre rendez



LISTA KÓD: listakódra rendez



PRI: prioritásra rendez



STATUS: a státusz mezőre rendez



UNEV: felhasználói kódra (usernév) rendez

A DESC megjelölés fordított sorrendet jelent. Ctrl-F8-ra az aktuális pontos időt lehet megtudni, valamint az adott listához (amelyik sor az aktuális) kapcsolódóan:  Ha FUT státuszú, akkor az eddig eltelt futási időt  Ha VÉGE / NYOM státuszú, akkor az ELTELT időt (amennyi idő alatt készült el a lista) Ha egy várakozó státuszú listát azonnal szeretnénk elindítani akkor azt a Ctrl-F10-zel vagy a Ctrl-Enter billentyűkkel tehetjük meg, amennyiben éppen nem fut másik lista. F4-gyel le lehet másolni egy listát, és így egy VÁR státuszú listát kapunk.

119/88

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

8.2

Az adatbázis kapcsolódások száma, kilövése (INFO/P)

A fenti listában az adatbázis lock-olások láthatók.

119/89

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A Ctrl-F1 lenyomására a következő ablak jelenik meg:

A Oracle user count mutatja a LIBRA rendszert használó felhasználók kapcsolódásának számát. A táblázatban pedig a felhasználó név (user) az alrendszer kód (ALR) és a menü kód (IAKOD) tájékoztat a rendszer használatáról. A felhasználói kapcsolódást indokolt esetekben kiléptethetjük a rendszerből, ha a kurzor mozgató billetyűvel ráállunk az adott konnekcióra és egy Enter-t nyomunk. Ctrl-F2 lenyomására az éppen végrehajtás alatt lévő SQL utasítás jelenik meg.

119/90

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A felhasználók számáról egy a menükből indítható program segít:

119/91

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció Itt a LIBRA6i rendszert használók számát alrendszerenként tekinthetjük meg:

A megfelelő alrendszert (Kód) kiválasztva (A DB az összes alrendszert jelképezi) és a felhasználók nyomógombra kattintva az alábbi információkhoz jutunk:

119/92

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokwnentáció l

fil APOLLO / Felhasználók < TESZT >

Kód Név ·, Alr Felhasználó

MVE_HOME SIO

DB

SERIAL#

MAX AU DS ID

AKT Státusz

ll

J

: jBR JAE jSAGI jMARANY

j19 j66

j161 j3a3

j197a73 j19a312

jiNACTIVE jiNACTIVE

jBR jSAGI jBü jLASZABO jBü jKOVACSJ jBü jKOVACSJ jFK jVROBI jGL jLGONDA !. ji
j40

j 33

j197926

jiNACTIVE

js6 j2 9

j423 jal O

j19a130 j19a266

jiNACTIVE jiNACTIVE

ll ll

j 31

j46a j75 j aa 3

j197904 j197932 j 19a309

jiNACTIVE jiNACTIVE jACT!VE

j 377 j725

j 197aas j19a09a

j iNACTIVE jiNACTIVE

ja j 424 j a 36

j 197a65 j 19a210 j 19a269

j724 j159

j19a24a j19a302

jiNACTIVE jiNACTIVE jiNACTIVE jiNACTIVE

ll ll ll ll ll ll ll

j2 a j62 j2 4 j2 6

117 147 j49 pa

127

jiNACTIVE

ll ll

. Info

Y. issza

ll j LGONDA IReco1d: 1/?

119/93

; s:'-libraweb (DESIGN)

l

"

l

NR

ll:

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

8.3

Rendszerhasználat nyomonkövetése (INFO/R)

Ebben a menüpontban lehet nyomon követni a LIBRA6i rendszer használatát (ki mikor milyen menüpontot indított el, mennyi ideig tartózkodott a menüpontba.

119/94

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A Ctrl-F1 lenyomására az alábbi rendezési szempontok közül tudunk választani:

119/95

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció F7 billentyű lenyomásával lehetőségünk van részletes szűrés beállítására:

Ha időpontra akarunk szűrni, akkor a Tól és az Ig mezőt kell kitölteni (HHNNÓÓPP) bontásban. A tényleges tevékenység I-re állítása esetén a feladatok tényleges futási ideje alapján hozza elő a program a táblázatot. Ellenkező esetben az aktuális menüpontba belépés ideje alapján listáz. Ez akár több óra is lehet tekintettel egy menetlevél kiadás, vagy munkalap előállító menüpontra, mivel a kilépésig méri a program a tevékenység idejét. Konkrét felhasználóra, alrendszerre és menüpontra is szűrhetünk. A többi mezőt nem érdemes használni.

119/96

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

9. Kereskedelmi jogosultsági rendszer A LIBRA6i rendszer integráltságából, összetettségéből adódik, hogy szükséges egy szigorú, strukturált jogosultsági rendszer alkalmazása, amely többszintű védelmet biztosít a program használata közben; ugyanakkor személyre szabottan, egyedileg kialakítható, hogy mindenki csak a munkájához, feladatához szükséges menüpontokhoz és adatokhoz férhessen hozzá. A következő jogosultsági szintek léteznek a LIBRA6i rendszerben: 1.

szint: adatbázis-védelem

2.

szint: funkcióvédelem

3.

szint: menüpont-védelem

4.

szint: adatvédelem.

Az 1. szintű védelmet a LIBRA6i adatbázis-példányai közötti elkülönítést jelenti (éles példány, teszt példány), ugyanis egy felhasználói kódot egyszerre csak 1 példányhoz lehet hozzárendelni. Ezáltal korlátozódik, hogy az egyes felhasználók az adatbázisnak mely részéhez férhetnek hozzá. A 2. jogosultsági szinten az egyes modulok menüpontjainak elkülönítése történik speciális jogosultságok beállításával. A 3. szintű védelmet a LIBRA - feladatkörök megfelelő kialakításával lehet biztosítani. A 4., adatvédelmi szintet az adatok iktatókönyvek és szervezeti egységek (telephelyek) szerinti csoportosítása és felhasználóhoz rendelése biztosítja. A jogosultsági beállítások elvégzéséhez a következő törzsadatok kialakítására van szükség:





Felhasználói kódok



Alkalmazotti kódok



Feladatkörök, beosztások



Iktatókönyvek



Raktárak

Szervezeti egységek

119/97

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A törzsadatok között megfelelő összerendelésekkel a következő összefüggések alakíthatóak ki:

Ker.sz.egység Alkalmazottak

Raktárak

Iktatókönyvek

Felhasználók

Ker.sz.egység

Feladatkörök (szerep)

Raktárak

Iktatókönyvek Elemi jogok

Menüpontok

Ennél a kereskedelmi típusú jogosultsági rendszernél fontos, hogy jól legyenek kialakítva az összefüggések az egyes törzsadatok között. Amint az ábrából is látszik, a felhasználókat hozzá lehet rendelni az egyes szervezeti egységekhez (és ekkor minden, az adott egységhez tartozó hierarchia-elem-hez automatikusan hozzáférhetnek), valamint az egyes elemekhez is közvetlenül, szerepeken, feladatkörökön keresztül.

119/98

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A közvetlen összerendeléssel szabályozni lehet például, hogy a cég több pénztára közül melyeknél tölt be egyszerű pénztárosi, és melyeknél magasabb LIBRA-jogosultságú főpénztárosi szerepet az adott felhasználó. A kereskedelmi jogosultsági rendszer beállításai az összes modulban meghatározzák az adatrögzítési és a lekérdezési lehetőségeket. További apróbb beállításokkal különféle finomításokat lehet végezni a jogosultságokban: 

Elemi jogokkal az egyes menüpontok használatát lehet szigorítani. Pl. korlátozni lehet, hogy a számlarendet, a főkönyvi számokat kik módosíthatják.



Felhasználónként korlátozható a MÉRLEG modulban, hogy ki, mely főkönyvi számokra (számlaosztályokba), UTK és Üzemkódokra rögzíthet, illetve kérdezhet le. Valamint korlátozható, hogy mely felhasználó milyen összeghatár alatt rögzíthet.



A LIBRA6i-ben és az egyes modulokba az egyszerre belépők száma is szabályozható, akár szervezeti egységenként is.

Mindezen lehetőségek alkalmazásával teljesen biztonságossá lehet tenni a program használatát, és biztosítani lehet az adatok megfelelő, többszintű védelmét.

119/99

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

9.1 -

Felhasználói jogok kiosztása

Felhasználók felvétele: a Telep/Felhasználók-Új menüpontban a felhasználói név és jelszó megadásával.

-

Felhasználó

példányhoz

rendelése:

Telep/Felhasználó-

Példányhoz

rendelés

menüpontban. Kiválasztjuk a példányt, majd a felhasználók mezőn állva F9-re feljövő táblázatban Enterek-kel kiválasztjuk a korábban felvett felhasználókat. Majd 2x F10-et ütünk. A program megkérdezi, hogy tényleg engedélyezzük-e a belépés. I-t kell ütni. Ezután egy SQL képernyő fut, s megtörténik az összerendelés. -

A felhasználók iktatókönyvhöz rendelése: Jogok/M menüpontjába belépve megjelennek a felhasználók.

Rálépve

a

felhasználóra

egy

Enter-t

nyomva

átlépünk

az

iktatókönyvekhez. Itt hozzá kell rendelni a megfelelő iktatókönyvet. A munkalapoknak a kódja 0(nulla) Pl.

0-4522

Ehhez előtte fel kell tölteni az iktatókönyv törzset. -

Feladatkörök kialakítása: A Jogok/B menüpontban fel kell venni a feladatköröket. Annyi félét

kell

felvenni,

ahány

jogosultsági

szintet

akarunk

beállítani.

Pl.

KB_KULCSFELHASZNALO, KB_LEKERDEZ -

Feladatkörök-menüpontok

összerendelése:

Jogok/J

menüpontban

az

egyes

feladatkörökhöz meg kell adni, hogy az adott feladatkörrel rendelkező felhasználók mely menüpontokat láthatják. 

A menüpontba belépve előkeressük a feladatkört.



A feladatkörön állva Ctrl-F2-t kell ütni, amire megjelennek a funkciók.



Keressük meg a funkciót és Enter-rel válasszuk ki, amire megjelenik a funkció menüstruktúrája kékkel.



Enter-rel ki tudjuk jelölni azokat a menüpontokat, amit szeretnénk, ha elérne a feladatkörhöz rendelt felhasználó. Újabb Enter-rel le tudjuk venni a menüpontot a kijelöltek közül. FONTOS, hogy ahhoz, hogy egy alsóbb

119/100

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció menüpontot lássunk a felette lévőt is ki kell jelölni. Így mindig ki kell jelölni az első sort is. 

Kijelölés után F10-el elmentjük.

Felhasználó-Szerv. egys. összerendelés: Jogok/S menüpont.

-



F6-al új sort kérünk.



Kiválasztjuk a szervezeti egységet. F9-re feljövő törzsből tudunk választani. Előtte természetesen fel kell tölteni. Itt adjuk meg pl. 2512Budai szemétszállítás



Kiválasztjuk a feladatkört. F9



Megadjuk a felhasználót.



F10-el elmentjük.

Szervezeti egység: meghatározza, hogy melyik dolgozókat láthatja. Feladatkör: meghatározza, hogy mely menüpontokba léphet be Felhasználó: meghatározza, hogy kiről is van szó.

Ctlr-F1: újra tudjuk generáltatni a jogokat. Ha a feljövő táblázatban megadunk egy felhasználónevet, akkor csak az ő jogait generálja újra a program, ha üresen hagyjuk, akkor az összes felhasználóét.

119/101

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

10. Hagyományos jogosultsági rendszer A LIBRA6i rendszer integráltságából, összetettségéből adódik, hogy szükséges egy szigorú, strukturált jogosultsági rendszer alkalmazása, amely többszintű védelmet biztosít a program használata közben; ugyanakkor személyre szabottan, egyedileg kialakítható, hogy mindenki a munkájához, feladatához szükséges menüpontokhoz és adatokhoz férhessen hozzá.

A következő jogosultsági szintek léteznek a LIBRA6i rendszerben: 5.

szint: adatbázis-védelem

6.

szint: funkcióvédelem

7.

szint: menüpont-védelem

8.

szint: adatvédelem.

Az 1. szintű védelmet a LIBRA6i adatbázis-példányai közötti elkülönítést jelenti (éles példány, teszt példány), ugyanis egy felhasználói kódot egyszerre csak 1 példányhoz lehet hozzárendelni. Ezáltal korlátozódik, hogy az egyes felhasználók az adatbázisnak mely részéhez férhetnek hozzá. A 2. jogosultsági szinten az egyes modulok menüpontjainak elkülönítése történik speciális jogosultságok beállításával. A 3. szintű védelmet a LIBRA - feladatkörök megfelelő kialakításával lehet biztosítani. A 4., adatvédelmi szintet az adatok iktatókönyvek és szervezeti egységek (telephelyek) szerinti csoportosítása és felhasználóhoz rendelése biztosítja. A jogosultsági beállítások elvégzéséhez a következő törzsadatok kialakítására van szükség: 

Felhasználói kódok



Alkalmazotti kódok



Feladatkörök, beosztások



Iktatókönyvek



Szervezeti egységek (nem kötelező)

119/102

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A törzsadatok között megfelelő összerendelésekkel a következő összefüggések alakíthatóak ki: Szervezeti egység

Felhasználó

Feladatkör

Alkalmazott

Beosztás Iktatókönyv

Elemi jog

Menüpontok

A hagyományos jogosultsági rendszer beállításai a Mérleg, Likvid, Számla, Kassza, Iktató és Summa modulokban történő adatrögzítésekre vonatkoznak. Továbbá apróbb beállításokkal különféle finomításokat lehet végezni a jogosultságokban: 

Elemi jogokkal az egyes menüpontok használatát lehet szigorítani. Pl. korlátozni lehet, hogy a számlarendet, a főkönyvi számokat kik módosíthatják.



Felhasználónként korlátozható a MÉRLEG modulban, hogy ki, mely főkönyvi számokra (számlaosztályokba), UTK és Üzemkódokra rögzíthet, illetve kérdezhet le. Valamint korlátozható, hogy mely felhasználó milyen összeghatár alatt rögzíthet.



A LIBRA6i-ba, és az egyes modulokba az egyszerre belépők száma is szabályozható, akár szervezeti egységenként is.

Mindezen lehetőségek alkalmazásával teljesen biztonságossá lehet tenni a program használatát, és biztosítani lehet az adatok megfelelő, többszintű védelmét.

119/103

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

11. LIBRA adatbázis példányok szerkezete

ÉLES példány (MVEOWNER)

LIBDB ADATBÁZIS

ÉLES IAS

Migrációs példány (MIGR)

LIBDBDEV TESZT IAS

Párhuzamos példány (TESZT)

ADATBÁZIS Oktatási példány (OKT)

119/104

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

12. Üzemeltetés a felhasználó oldaláról Ez a fejezet - egy gyakorlati példán keresztül - a Libra Szoftver Zrt. LIBRA6i integrált gazdálkodási rendszerével kapcsolatos informatikai támogatást részletezi, különös tekintettel a távoli képernyő-átvétel lehetőségeire. A cég mindenkori Informatikai Üzemeltetésért felelős osztály technikai üzemeltetési csoportjának dolgozói csak a LIBRA6i moduleléréseihez szükséges technikai feltételeinek biztosításáért felelősek. (Hálózatba lépés, nyomtatás, alapvető Libra funkciók működésének ellenőrzése.) A Libra szolgáltatásaival kapcsolatos problémákat a rendszergazdának és/vagy a kulcsfelhasználóknak, illetve az erre kijelölt informatikusnak kell jelenteni. A hálózati belépéssel, az adatkapcsolati (hálózati) problémákkal és a nyomtatással kapcsolatos problémákat a technikai üzemeltetésért felelős csoport vagy személy hibabejelentő számán kell bejelenteni.

12.1 A képernyő-átvételes informatikai támogatás és a LIBRA6i kijelölt moduljai elindításának feltételei a felhasználó oldalán

119/105



Hálózati bejelentkezés



Működőképes adatkapcsolati vonal a megfelelő külsővégpontok felé



Központi számítógép által kiosztott egyedi hálózati címek



Telepített képernyő-átvételt lehetővé tevő alkalmazás



Telepített JAVA futtatási környezet.



Telepített Acrobat Reader 8.x dokumentum kezelő alkalmazás



Beállított Internet böngésző alkalmazás



Megtörtént LIBRA6i bejelentkezés

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 

Működőképes, a nyomtatásra felkészített nyomtató

12.2 12.2.1

A feltételek meglétének ellenőrzése Számítógép/hálózati bejelentkezés

A számítógép bekapcsolása után a hálózatra/számítógépre tipikusan felhasználónév és jelszó megadásával lehet belépni.

12.2.2

A működőképes adatkapcsolat ellenőrzése

Számítógép hálózati probléma esetén a képernyő alján, jobbra (az un. Tálcán) megjelenik az alábbi ikon, ami a probléma megszűntével eltűnik.

Minden számítógép hálózatos működésének alapja az egyedi azonosító cím (IP cím). Ezt a címet nagyobb telephelyeken a telephelyi központi számítógéptől (szerver) kapják meg a munkaállomások. Kisebb telephelyeken ez a cím fixen rögzített. A számítógép egyedi címét a parancssoros üzemmódban (korábban DOS) tudjuk lekérdezni. A parancssoros üzemmód a START – PROGRAMOK – KELLÉKEK – PARANCSSOR egérkattintások után érhető el.

119/106

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

A megjelenő képernyőn az IPCONFIG paranccsal lehet lekérdezni a címet.

A fenti képen az IP-cím sorban látható az adott gép egyedi címe a példában (172.16.174.54). A kapott hálózati címet telefonon tudatva a technikai üzemeltetési csoport munkatársával

működőképes

adatkapcsolat

esetén

a

képernyő-átvételes

segítségnyújtás megvalósítható! Szintén

parancssoros

üzemmódban

bizonyosodhatunk

meg

az

adatkapcsolat

rendeltetésszerű működéséről a központi szerver felé.

119/107

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A felhasználandó parancs: ping <szerver>. A parancsnak megfelelően a számítógép háromszor „megszólítja” a központi számítógépet. Sikeres próbálkozás esetén a következő választ kapjuk.

Sikertelen kísérlet esetén a válasz a következő. Ekkor a központi számítógép elérése, a LIBRA6i futtatása és a képernyő-átvételes segítségnyújtás nem lehetséges.

119/108

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció 12.2.3

A telepített képernyő-átvételt lehetővé tevő alkalmazás ellenőrzése

Az előbbieken kívül a képernyő-átvétel feltétele az azt lehetővé tevő program futása a számítógépen. A program úgy van beállítva, hogy a gép bekapcsolása után automatikusan betöltődik. Amennyiben az alkalmazás probléma nélkül fut a háttérben, akkor a képernyő alján, az un. tálcán az alábbi ikont találjuk.

12.2.4 A JAVA környezet és az ADOBE READER program meglétének ellenőrzése. A JAVA környezet és az Adobe Reader dokumentumkezelő meglétét a START – PROGRAMOK útvonalon található Adobe Reader, ill. a VEZÉRLŐPULT – JAVA Console elem bizonyítja. (Az Acrobat Readerre a nyomtatásoknál van szükség.)

119/109

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

119/110

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

12.2.5

Az Internet böngésző beállítása

A LIBRA6i egyes moduljainak futtatásához Internet böngésző alkalmazása szükséges. (Természetesen ez nem jelenti az Internet használatát.). A nyomtatáshoz szükséges, hogy az adott címről (ias szerver) engedélyezzük a felugró ablakokat. Bizonyos programok (pl. Google toolbar, stb.) okozhatnak nyomtatási problémát, ha a felugró ablakokat tiltják / megjelenésüket akadályozzák. Célszerű az ias szervert felvenni a helyi intranet zónába (Eszközök / Internet beállítások / Biztonság / Helyi intranet / Helyek / Speciális / Hozzáadás). Az Internet Explorer program hálózati beállítását a következő ábrák mutatják be.

119/111

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

Eszközök menü, Internet beállítások parancs.

biztonság „fül”, Helyi intranet kiválasztása, majd Helyek nyomógomb (jobbra középen)

119/112

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

A Sepciális gombot kell lenyomni

Írjuk be az ias szerver címét majd kattintsunk a Hozzáadás gombra

12.3

119/113

VE Remote printing utility telepítése:

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

A kliens oldali nyomtatás telepítéshez az alábbi lépéseket kell elvégezni: 1. Le kell tölteni a szerverről az mverpu.exe-t amit a bejelentkezéskor a fenti szövegre kattintva kell letölteni. . 2. Az önkicsomagoló exe-t ki kell bontani egy tetszőleges könyvtárba. 3. El kell indítani az mverpus.exe-t "-i" paraméterrel ("mverpus -i"). 4. Tegyük be az indítópultba az mverpus.exe-t. A létrejött file-ok jelentése a következő: MVERPUS.EXE Feladata az érkező riportok ütemezése (futás közben a system tray-ben van az ikonja) MVERPU.EXE Ezt hívja meg a browser a mime type bejegyzés alapján. MVEPRINT.EXE Ez intézi a tényleges nyomtatást.

119/114

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció MVERPU.GIF Ikon fájl. MVERPU.IN~ Példa nyomtatás konfigurációs (ini) file (használatához nevezzük át mverpu.ini-re), a bejegyzések az [OPTIONS] kulcs alatt kell legyenek. Choose_Printer=[yes/no]: NO esetén nyomtatás a default printerre történik, YES esetén kiválasztható. Wait_Time=(ezredmásodpercben): Acrobat Reader-es (PDF) nyomtatás esetén az Acrobat indítása és a kapcsolat felvétele közötti várakozási idő. Delete_After_Print=[yes/no]: A kinyomtatásra került listák törlődjenek-e vagy sem. Chr_2_Space=[yes/no]: YES esetén a chr(127)..chr(160) közötti karaktereket chr(32)-re cseréli. Nem alkalmazható, ha a lista nem Latin-II kódlapú, mert 852 esetén adatvesztést okoz ! comma_2_Dot=[yes/no]: YES esetén a numerikus bill. ütött vesszőt pontra cseréli Debug=[yes/no]: YES esetén logfájlt ír (mverpus.dbg) MsgWait=[yes/no]: Default yes, érkező riport esetén, ha fut Acrobat vagy MvePrint akkor fiyelmeztető üzenetet küld (mverpus). w98=[yes/no]: Default NO, yes esetén a nyomtatónévből csak a ' ON ' előtti részt veszi figyelembe (pl "hp4 on lgonda" => "hp4"). Win98-on a megosztott nyomtatóknál van erre szükség. Win2000 Terminál szerver esetén NEM SZABAD BEÁLLÍTANI ! FIGYELEM ! A Tray beállítása nem tálcás nyomtató (pl. Epson-FX1170) esetén hibát okoz ! DefaultTray=[0/1/2/3/4]: Default 0, Melyik tálca legyen bekínálva nyomtatáskor TrayAfterPrint=[0/1/2/3/4]: Default 0, Ha be van állítva, akkor ez a tálca lesz az aktív a nyomtatás után Tálcák: 0: Nincs meghatározva (nyomtató alapértelmezés) 1: Tálca 1 (printer-specific tray) 2: Tálca 2 (lower tray) 3: Tálca 3 (optional paper source) 4: Kézi adagoló (manual input)

119/115

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

12.4

Bejelentkezés a LIBRA6i moduljába

A képernyőn található ikont a következő ábrán látjuk.

Az ikonra duplán kattintva az Internet böngésző program megjeleníti a bejelentkezési képernyőt.

119/116

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció A Libra indítása gombra kattintva megjelenik a bejelentkezési képernyő

A kitöltendő mezők: 

Felhasználónév és Jelszó

A program főmenüje az alábbi ábrán látható.

119/117

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

12.5

Nyomtatási beállítások

A pirossal jelölt nyomtató ikonra kattintva, vagy a File menü Nyomtatás… parancsát választva a beállított nyomtatóra megtörténik a nyomtatás.

119/118

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.

Üzemeltetési dokumentáció

12.6

Tennivalók nem kívánt, nagy mennyiségű nyomtatás esetén

Amennyiben tévedésből hibás időintervallumot, vagy példányszámot adtunk meg és meg akarjuk szakítani a nyomtatást, akkor az operációs rendszer nyomtatást kezelő felületén tehetjök meg azt. Amennyiben itt már nem látszik a nyomtatásunk, akkor a nyomtatási feladat már a nyomtatón van, megszakítása csak a nyomtatón lehetséges. Egyes típusoknál eltérő lehetőség van erre.

12.7

A hibabejelentés menete

12.7.1

Munkanapokon

Munkanapokon a hibabejelentés az Informatikai osztály technikai üzemeltetési csoportjának kijelölt telefonszámán történik: (+36-1) 372-33-33 A fenti telefonszámon az informatikai asszisztens kitölti a munkalapot és a kérést továbbítja a számítástechnikai szakemberek felé, akik telefonos, képernyő-átvételes vagy helyszíni kiszállásos módon megkezdik a probléma elhárítását. A Libra szolgáltatásaival kapcsolatos problémákat a kulcsfelhasználóknak, illetve kijelölt informatikusnak kell jelenteni.

12.7.2

Normál munkaidőn túl és munkaszüneti napokon

Munkaszüneti napokon az Informatikai osztály technikai üzemeltetési csoportjának kollégái otthoni ügyeletet tartanak. Az ügyeletet adó technikus telefonos vagy képernyő átvételes módon megkezdi a probléma megoldását. Adatkapcsolati hiba esetén megteszi a bejelentést a távadatátviteli szolgáltató felé. Az ügyeletet adó kollégák elérhetőségének beosztása a kijelölt rendszergazdánál kerül leadásra, ő tudatja azt a rendszert használókkal. Természetesen a munkaszüneti napokon történt bejelentésekről is munkalap készül. 119/119

LIBRA6i

Libra Szoftver Zrt.