Közúti Biztonsági Menedzsment Program

Közúti Biztonsági Menedzsment Program

Előszó A „Közúti Biztonság Menedzselési Program” az IRU és az egyes országok tagszervezeteiben tevékenykedő árufuvarozó és személyszállító cégek részére készült abból a célból , hogy hozzásegítse az érdeklődőket a rendszerszemléletű biztonságtechnikai tevékenység bevezetésére. Költségcsökkentés és minőségbiztosítás a biztonság révén Az említett szakanyag a fuvarozást végző cégek számára nyújt segítséget ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni két fontos követelménynek. Először, a közúti fuvarozási tevékenység nagyobb biztonsága révén javítani lehet a fuvarozás általános minőségi teljesítményén és a fuvarozókról kialakult képről. Másodszor, a cégek számára segítséget nyújt a költségek csökkentéséhez, ami a napjaink egyre nagyobb kihívást jelentő piaci feltételei között a versenyképesség megőrzése szempontjából alapvető fontossággal rendelkezik. A megbízás A megbízás lényegében a gyakorlati használatra tervezett anyag kialakítására vonatkozott, ezért a „Közúti Biztonság Menedzselési Program” az árufuvarozó és a személyszállító járműveket üzemeltető cégekkel szoros együttműködésben került kialakításra. Az anyag kialakítása rugalmas, ezért az egyes cégek a program által kínált előnyöket a nagyságuktól függetlenül kiaknázhatják. A közúti biztonság, mint a cég felelőssége! Az IRU és az egyes országok tagszervezetei remélik, hogy ez az anyag tovább bővíti a cégeknek a közúti biztonságra vonatkozó ismereteit. Ezután már az egyes cégeken múlik, hogy ennek az anyagnak egyfajta eszközként való hasznosítását, és a kézikönyvben javasolt intézkedések alkalmazását megkezdik-e. A közúti biztonság lényegében a cég szervezeti szintű kötelezettségét jelenti az alkalmazottai, illetve a társadalom egésze felé. A támogató program A „Közúti Biztonság Menedzselési Program” kialakítása a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy a saját biztonsági programjukat mindenféle külső segítség nélkül is ki tudják alakítani. További részletekért kérjük, forduljon a Magyar Közúti Fuvarozó Egyesületének közlekedésbiztonsági szakembereihez.

IRU – 2000.

1


Előszó

A.1. A.2. A.3. A.4.

„A.” Rész: Módszer Bevezetés, a kézikönyv célja és felépítése A balesetek költségei, csökkentésük A cég felépítése, ISO és a közúti biztonság A közúti biztonságért felelős szakember „B.” Rész: Intézkedések

B.1. B.2. B.3. B.4. B.5. B.6.

A cég irányítását érintő kérdések Közúti biztonsági motiváció, külső kommunikáció A balesetek kezelése, tervek az előre nem látott eseményekre Tervezés A közúti biztonsági motiváció, belső kommunikáció Bírságok, közlekedési kihágások Bérfuvarozás

B.7. B.8. B.9. B.10. B.11.

A személyi állományt érintő kérdések Gépkocsivezetők kiválasztása Gépkocsivezetők képzése Kézikönyv összeállítás a gépkocsivezetők számára A gépkocsivezetők teljesítményének értékelése A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése

B.12. B.13.

Az eszközöket érintő kérdések A járműpark menedzselése A járművek használata

C.1. C.2. C.3. C.4. C.5.

„C.” Rész: Lépésenkénti terv 1. lépés: Orientáció 2. lépés: Projekt terv 3. lépés: Problémák meghatározása és elemzése 4. lépés: Az intézkedések alkalmazása 5. lépés: Folyamatos figyelés, előrehaladás és új intézkedések

D.1. D.2. D.3. D.4. D.5.

„D.” Rész: A balesetek nyilvántartása Miért kell a baleseteket nyilvántartásba venni? Hogyan végezzük el a nyilvántartásba vételt? Milyen adatokat regisztráljunk? A baleseti adatok elemzése, kiértékelése Vezetői információk

IRU - 2000.

2

Közúti Biztonsági Menedzsment Program A.1. Bevezetés, a kézikönyv célja és felépítése Közúti biztonság: mindenki érdeke Szerencsére a teherszállító gépjárművek és a személyszállító autóbuszok baleseti aránya az összes baleseteken belül viszonylag alacsony. Bár minden baleset eggyel több balesetet jelent, mint amennyinek elő kellene fordulnia. A rossz baleseti statisztika rontja a cég megítélését , ezen felül növeli a költségeket és csökkenti a profitot. Ezért alapvető fontosságú, hogy a cégek nagy figyelmet fordítsanak a közúti biztonsági helyzetükre. A balesetekben való érintettség: mi tehető ehhez kapcsolódóan? A balesetekben való részvétel adhat senkinek sem elégedettségre okot. Sőt éppen ellenkezőleg olyan óriási kihívást jelent, amivel határozott módon meg kell birkózni. Ennek a kézikönyvnek a segítségével a balesetekben való részvétel arányát és a következményként felmerülő költségeket tekintve jelentős csökkenés érhető el. A kézikönyv alapjául szolgáló elképzelés Az alacsony baleseti arány alapjául a hatékony vállalati szervezet szolgál. Ez a kézikönyv a cégvezetés számára segítséget nyújt azoknak a lépéseknek a megjelöléséhez, amelyeket meg kell hozni annak érdekében, hogy végrehajtásra kerülhessen az a program, amely az egyes érintettek szerepét megjelölő, megfelelő intézkedések bevezetését célozza. A kézikönyv célja a következő: A közúti biztonsági statisztika javuljon (nem az üzemeltetés-biztonsággal foglalkozunk!). A költségek csökkenjenek. Javuljon a cégről kialakított kép. A célközönség A kézikönyv a cégvezetőség számára készült. A vezetőség az, amely dönt a cég politikájáról és szabályairól, és a vezetőség felelősségét jelenti annak biztosítása is, hogy az alkalmazottak betartsák azokat. Az ebben a kézikönyvben szereplő intézkedések potenciálisan az összes cég alkalmazottjaira érvényesek. A gépkocsivezető viselkedése alapvető fontosságú. A balesetekben való érintettség mértékét nem csak a gépkocsivezetők képesek befolyásolni, hanem ahhoz minden alkalmazott hozzá tud járulni. Nem előre gyártott anyagról van szó. A kézikönyv nem egy olyan univerzális anyagot jelent, amelyet bármelyik cég azonnal fel tud használni. Az anyag inkább útmutatásokkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a baleseteket és a hozzájuk kapcsolódó költségeket miként lehet csökkenteni. Azért ezt a megközelítési módot vesszük igénybe, mert a cégek különböznek egymástól. Például különböző méretű járműparkot és eltérő típusú járműveket használnak. A cégek az aktuális közúti biztonsági statisztikáik és a fejlődés lehetséges mértékének tekintetében is különböznek egymástól. A vezetőségen múlik, hogy a cégek a kézikönyvet a cég konkrét helyzetéhez igazított eszközként a kívánt célok elérése érdekében igénybe veszik-e.

IRU - 2000.

3

Közúti Biztonsági Menedzsment Program A kézikönyv felépítése : A kézikönyv négy részből áll. Az A. rész a kézikönyv céljával, módszereivel, a balesetek költségeivel és a potenciális megtakarításokkal foglalkozik. A B. rész azokat az intézkedéseket tárgyalja, amelyek három csoportra oszthatók aszerint, hogy a vezetőségre, a munkatársakra vagy a berendezéseket érintik-e. A C. rész az intézkedések alkalmazásának lépésenkénti tervezetét ismerteti. A D. rész a balesetek nyilvántartásának fontosságával foglalkozik. A kulcspontok 1. 2. 3.

A közúti biztonság javítása minden cég számára alapvető kérdést jelent. A kézikönyvben ismertetett Közúti Biztonság Menedzselési Program a költségek csökkentésére, illetve a cég hírnevének és a cégről alkotott kép javítására vonatkozó befektetést jelenti. Az említett két területre történő befektetéseknek elő kell segítenie a nyereségesség javulását, és ennél fogva a cég versenyképességének növelését.

A.2.1. Bevezetés A cég közúti biztonsági statisztikáinak javítása jelentős költségszintű megtakarításokat eredményezhet. A kézikönyv segítséget nyújt ezeknek a megtakarításoknak a realizálásához. Azokon a piacokon, ahol a profitra gyakran óriási nyomás nehezedik, a tartós veszteség és a nyereség elérése között ez jelentheti a különbséget! A költségtényezők A balesetek valódi költségei között azok a tételek is szerepelnek, amiket a cég könyvelése gyakran nem jelöl meg külön-külön. Ez az oka annak, hogy a cégek gyakran elmulasztják felmérni, hogy a balesetek mekkora költségeket idéznek elő. A balesetekhez közvetlenül kapcsolódó költségtételek a következők: javítási költség; a pótjármű bérlése; a tulajdonos kockázatának költsége; a biztosítási díj; a megrongálódott szállítmány költségei. Költségek, amiket gyakran nem tartanak nyilván a cég könyvelésében: a baleset miatti időveszteség; a jármű állásából fakadó bevétel kiesés; orvosi költségek, ha a gépkocsivezető a baleset után nem áll rendelkezésre; a baleset elrendezésének adminisztratív költségei; a cég jó hírének károsodása.

IRU - 2000.

4

Közúti Biztonsági Menedzsment Program A gépkocsivezető vezetési stílusának jelentősége Az üzemanyag-fogyasztás, a javítási és karbantartási költségek olyan kiadásokat jelentenek, amelyek nagyban a gépkocsivezető vezetési stílusán múlnak. A rezsi költségek jelentős %-kal csökkenthetők a vezetési stílus javításával. - üzemanyag-fogyasztás - javítási és karbantartási költségek - biztosítási díj Hogyan csökkenthető az üzemanyag-fogyasztás Az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó potenciális megtakarítást egyszerűen meg lehet becsülni: Az agresszív vezetési stílusról az egyenletesebb vezetési stílusra való áttérés mintegy 13%-os megtakarítást jelenthet. Az egyenletesebb vezetési stílusról az energiatakarékos vezetési stílusra való áttérés újabb 10%-ot jelenthet. Az egyenletesebb vezetési stílusra való áttérés a karbantartásnál és a javításoknál is költségmegtakarítást eredményezhet. A balesetek megelőzése: mennyi takarítható meg? A kulcskérdést egyértelműen az jelenti, hogy „Mennyi takarítható meg?” Erre a kérdésre nehéz választ adni, mert ez nagyban függ az aktuális közúti biztonsági statisztikáktól is. A biztonság irányában már elköteleződött cégnek alacsonyabb a balesetezési rátája, mint annak a vállalatnak, amely ilyen irányú elkötelezettséggel még nem rendelkezik. Ezen felül más egyéb tényezők is megnehezítik azt, hogy a megtakarítási lehetőségekről általános megállapításokat tegyünk. A következőkben néhány szempontot adunk ahhoz, hogy a cégük potenciális megtakarításait miként lehet előre megbecsülni. Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy az eredmények csak előzetes becsléseket jelentenek. A balesetek megelőzése Amikor a balesetek megelőzésének köszönhető potenciális megtakarításokat próbáljuk előre felbecsülni, alapvető fontosságú, hogy a biztosítási díjakhoz kapcsolódó megtakarításokat (A.2.2.) és a közvetlenül a cég által viselendő költségekre vonatkozó megtakarításokat (A.2.3) világosan elkülönítsük egymástól. Végezetül, gyors ellenőrzést végzünk (A.2.4.), ahol megmutatjuk, hogy az adott potenciális megtakarításokról miként alkothatunk egyfajta képet anélkül, hogy különféle számításokat kellene elvégeznünk. A.2.2. A biztosítási díj A biztosítótársaságok saját módszereik segítségével számítják ki a felszámított biztosítási díjat. A különböző járművekre vonatkozó biztosítási díjak jelentős eltéréseket mutatnak, és mind a baleset előfordulási lehetőségéhez kapcsolódnak. A városi forgalomban gyakran használt járműnél jobban valószínűsíthető, hogy részese lesz egy balesetnek. A nemzetközi fuvarozásban használt járművek nagyobb távolságokat tesznek meg, bár ezeknek a távolságoknak java részét autópályán teszik meg, ezért a balesetek előfordulási valószínűsége alacsonyabb, így a biztosítási díj is kisebb lesz. A biztosítási díj attól is nagy mértékben függ, hogy csak kötelező gépjármű felelősség biztosítást vagy teljes körű casco biztosítást választanak-e. Ez ugyancsak magyarázatául szolgálhat annak, hogy a cégek miért fizetnek annyiféle biztosítást. Ha a cég viszonylag új járművekből álló járműparkot működtet, akkor valószínűbb, hogy vagy teljes körű casco biztosítást, vagy minimum alap casco biztosítást választ. Ha a járművek már régebbiek, akkor elégségesnek tűnik, ha a cég csak kötelező gépjármű felelősségbiztosítást választ.

IRU - 2000.

5

Közúti Biztonsági Menedzsment Program -

Az említett tényezőkkel magyarázható, hogy a cégek által fizetett biztosítási díjakban jelentős eltérések mutatkozhatnak. Ezért az előzetesen felbecsült megtakarításokat csak megközelítő jelzésként szabad felfogni. Az országunkban a teherszállító járművekre vonatkozó átlagos kötelező felelősség biztosítási díj: ..... ..€/év teljes körű casco biztosítás díja. ………€/év Az országunkban a személyszállító autóbuszokra vonatkozó átlagos kötelező felelősség biztosítási díj: ...... €/év teljes körű casco biztosítás díja: ……. .€/év /A díjak biztosítótól függően változók, a konkrét járműpark ismeretében kérhető ajánlat, melyből a cég kockázati körére legjobban illeszkedőt célszerű választani./ Kalkuláció A fenti információk segítségével egyszerűvé válik a biztosítási díjakra vonatkozó potenciális megtakarítás flotta kedvezményt esetére. A legvalószínűbb előzetes becslés a következő: a teherszállító járművek száma ... * X € = a személyszállító autóbuszok száma ... * Y € = -------rendes átlagos biztosítási díj

=

a ténylegesen fizetett biztosítási díj

-/--------

potenciális megtakarítás A.2.2. A cég közvetlen költségei Belső költségek Az egyéb költségösszetevőket a cég maga viseli. Ezeknek a költségeknek a túlnyomó részét a javítási költségek jelenti, ezen felül más ilyen jellegű költségek is léteznek, pl. a betegségek költsége, az irodai költségek, a gépjármű bérlési költségek és ami semmiféleképpen nem szabad elfelejteni, az üzleti forgalom kiesése. A káresetek rátája Az a cég, amely eddig semmilyen lépést nem tett a balesetek rátájának a csökkentésére, két éven belül harminc százalékkal csökkentheti a balesetek rátáját. A káresetek gyakorisága A káresetek gyakorisága a káresetek (az összes baleset) éves rátájának és a járművel számának az arányaként adható meg. Kiszámítása következőképpen történik:

A káresetek gyakorisága =

összes káreset összes jármű

IRU - 2000.

6


A teherszállító járművek esetében a számítás eredménye akkor túl magas, ha az értéke meghaladja az 1-et. Természetesen ez egy átlagos értéket jelent. A specializálódott (például veszélyes anyagokat szállító) cégek jobb eredményeket érnek el. A személyszállító autóbuszoknál a kiszámított érték akkor mondható túl magasnak, ha meghaladja a 0,5-et. Az átlagos káreset a cégnek …… € költséget okoz. /konkrét cégre jellemző, számítandó adat/ Kalkuláció A fenti útmutatások lehetővé teszik, hogy a potenciális megtakarításokat a következők szerint kiszámíthassuk:

A káresetek rátája: A káresetek aktuális rátája A káresetek rátájának csökkenése A káresetek rátája a baleset-megelőzési intézkedések meghozása után

= = -------=

VAGY

A káresetek rátája: A káresetek aktuális rátája Szokvány káreset ráta szokvány káreset gyakorisággal A káresetek rátájának potenciális csökkenése Megtakarítások: A káresetek rátájának csökkenése Átlag költség/baleset, €

= = -------=

= = -------=

Megtakarítások

A.2.4. Gyorsellenőrzés

A kalkuláció problémáját az jelenti, hogy olyan régebbi adatokat igényel, amelyek nem mindig állnak készen rendelkezésre. Ahhoz, hogy viszonylag rövid idő alatt megfelelő benyomásokat szerezhessünk, a következő kérdőív nyújt segítséget. Ha a kérdések többségénél nemlegesek a válaszok, akkor a baleseteket és a költségeket még tovább lehet csökkenteni.

IRU - 2000.

7


Kérdés Nem Igen 1. A balesetek adatai szerepelnek-e a rendszeres vezetőségi jelentésekben? 2.. A cégnél ismert-e a káresetek gyakorisága? 3. A cégnél ismert-e a biztosítási díj/káreset arány? 4. Van-e valamilyen rendszer a balesetek nyilvántartására? 5. A baleseteket megbeszélik-e az érintett gépkocsivezetőkkel? 6. Az alkalmazottak a cég közúti biztonsági statisztikáiról kapnak-e rendszeres tájékoztatást? 7. A balesetekben gyakran érintett gépkocsivezetők neve ismert-e? 8. Az üzemanyag-fogyasztást nyilvántartják-e? 9. A gépkocsivezetők az alkalmazásuk előtt részt vesznek-e tesztvezetésen? 10. Van-e olyan cégelőírás, amit a balesetek után be kell tartani? Kvalitatív előnyök

A Közúti Biztonság Menedzselés nem csak a cégek költségeinek csökkentéséről szól. Ezen felül a cég hírnevét és a cégről alkotott képet is befolyásolja. A többi közúti közlekedő szempontjából a közúti biztonsági statisztikák kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolhatják a cégről kialakított képet, és különösen annak van óriási jelentősége, hogy a gépkocsivezetőink miként viselkednek velük szemben. Mint áru – és személyszállító cégnek büszkének kell lennünk arra, hogy a járműveink jelen vannak a közutakon. De a cégünknek és a cégünk vezetőségének is elkötelezettséget kell tanúsítania és jó példával kell elöl járnia. A.3.1. Bevezetés

A kézikönyv olyan intézkedésekkel foglalkozik, amelyek a cégeknek a balesetekben való érintettségének mértékét hivatottak csökkenteni. A baleseti ráta csökkentésének az alapját a cég hatékony szervezeti felépítése jelenti. Milyen intézkedésekről van szó?

-

-

A biztonság javítása céljából különféle intézkedéseket lehet foganatosítani, például a közutak javítása, a gépjármű technika fejlesztése (pl. ABS, EBS, légzsák , mellső és hátsó aláfutás gátló stb.) Ezek az intézkedések azonban nem tartoznak a cégek közvetlen ellenőrzése vagy befolyása alá, ezért a kézikönyv ezekkel nem foglalkozik. A kézikönyv a balesetek csökkentésének módszereire és a közúti biztonság javítására összpontosít, ami a cégek „hatókörébe” tartozik. A kézikönyvben szereplő intézkedések kiválasztásának megkönnyítése céljából egy olyan táblázatot készítettünk, amely a problémák elemzését szemlélteti. A táblázat megmutatja, hogy az autóbusz vagy a tehergépkocsi üzemeltetése során milyen problémák adódhatnak, és hogy azok kihatnak-e a közúti biztonságra vagy sem. Amennyiben igen, akkor a kézikönyv tartalmazza a megfelelő intézkedést.

IRU - 2000.

8


Probléma

Kapcsolódás a közúti biztonsághoz Intézkedés a kézikönyvben A fuvarozás iránti kereslet meghatározása

A piaci kereslet meghatározása Eszköz vásárlás vagy bérlés Munkatársak felvétele

A közúti biztonsági előnyök figyelembevétele az eszköz kiválasztásakor A közúti biztonság figyelembevétele a munkatársak kiválasztásánál

B12 B1

Járműpark menedzsment Biztosítás kötése

B7

Gépkocsivezetők toborzása A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése A gépkocsivezetők képzése Járműpark menedzsment Gépkocsivezetők toborzása

B11 B8 A piaci kereslet meghatározása

Az utazás megtervezése Eszköz rendelkezésre állás Munkaerő rendelkezésre állás Bérfuvar Az útleírás megtervezése Előkészítés, berendezés vizsgálat Az úti okmányok ellenőrzése A gépkocsivezető előkészítése A jármű rakodása (teheráruval) Probléma Tachográf előírások Vezetés: utasok az útelőírás teljesítése az ügyfelek tájékoztatása Vezetés: rakomány az út teljesítése

Vezetési korlátozások, munkaidő korlátozások, pihenési szünetek Problémák az úton

Piaci kritériumok a közúti biztonság szempontjából

B12 B7

A fuvarozás megtervezése Az út megvalósítható-e anélkül, hogy B3 a közúti biztonságot veszélyeztetnék? B3 B3 A közúti biztonsági előnyök figyeB3 lembevétele az eszköz kiválasztásakor Tervezés és a biztonság garantálása B3 Az utazás megtervezése A jármű ellenőrzése a gépkocsivezető B13 által B9

Tervezés Tervezés Tervezés Tervezés Tervezés A jármű használata

Gépkocsivezetők kézi könyve A gépkocsivezető utazásának részle- B9 Gépkocsivezetők kézi tei, az útvonal leírása könyve A rakomány rögzítése B9 Gépkocsivezetők kézi könyve Kapcsolódás a közúti biztonsághoz Intézkedés a kézikönyvben Az út végrehajtása A tachográf használatára vonatkozó B9 Gépkocsivezetők kézi törvények könyve vezetési biztonság B11 A gépkocsivezetők az ügyfelek várható reakciószaktudásának értékelése jának ismerete a fedélzeti B9 Gépkocsivezetők kézi biztonság garantálása érdekönyve kében B5 Bírságok -vezetési biztonság B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése B9 Gépkocsivezetők kézikönyve B5 Bírságok A gépkocsivezetők váltására és a B9 Gépkocsivezetők pihenőkre vonatkozó előírások kézikönyve B3 Tervezés Mi a teendő, ha baleset vagy vészB2 A balesetek kezelése helyzet alakul ki B1 A biztosítás kötése B4 Közúti biztonsági motiváció

IRU - 2000.

9


A munkanap vége Az útleírási űrlap kitöltése Adatok bevitele a tachográf lapjára Az útleírási adatok és a tachográf lap leadása Az útleírás a tachográf lap kiértékelése

Az úti adatok pontos regisztrálásának B9 garantálása A gépkocsivezetők váltására és a pihenőkre vonatkozó előírások Az útleírás elkészítése

Gépkocsivezetők kézikönyve

A tachográf lap kiértékelése a vezeté- B3 si biztonság szempontjából B11

Tervezés A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése A gépkocsivezetők teljesítményének értékelése Tervezés A gépkocsivezetők teljesítményének értékelése

B10 Panaszkezelési eljárások

A közúti biztonságot érintő panaszok B3 elintézése B10

Karbantartási műveletek A karbantartási műveletek definiá- Rendszeres karbantartási műveletek a B12 lása és megtervezése jármű biztonságának garantálása érdekében A karbantartási műveletek elvég- Karbantartás az utasításoknak megfe- B12 zése lelően

Járműpark menedzsment Járműpark menedzsment

A.3.2. ISO - Közúti Biztonsági Kézikönyv Bevezetés A kézikönyv olyan intézkedésekkel foglalkozik, amelyek azt célozzák, hogy a cégek minél kevesebb balesetben legyenek érintettek. Az ISO szabvány igazolás elérése a cégen belüli teljes minőségbiztosítás továbbfejlesztését jelenti. Ez a fejezet a közúti biztonság és az ISO igazolás közötti összefüggéseket ismerteti. ISO tanúsítvány Az ISO a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet rövidítését jelenti. Különféle ISO szabványok léteznek, amelyek mindegyike megfelelő számmal rendelkezik. A legfőbb minőségi szabványok a következők:

-

ISO 9000 ISO 9001 ISO 9002 ISO 9003 ISO 9003

Belső minőségbiztosítás A minőségbiztosítási rendszer Minőségbiztosítási rendszer az ügyfelek felé Minőségbiztosítási rendszer termékek tesztelése számára A minőségbiztosítás teljes rendszere

A személyszállítással és árufuvarozással foglalkozó cégekre az ISO 9002-es igazolás érvényes. Az ISO szabványok alapjául szolgáló alapelképzelés A kézikönyv megközelítési módja nagyon hasonlít az ISO megközelítési módra.

Az ISO 9002 szabvány azt követeli meg, hogy a cég szervezetét oly módon alakítsák ki, hogy az garantálja az ügyfelekkel kötött megállapodások betartását. Az érintett megállapodások érdekében az említett megállapodások betartása szempontjából döntő fontosságú folyamatok IRU - 2000.

10


mindegyikének a tervek szerint kell működnie. Az ISO megközelítési mód szerint a tervet az alapul szolgáló eljárások és munkavégzési instrukciók megfogalmazásával kell végrehajtani. Ha az említett eljárásokat és instrukciókat valamennyi tevékenységnél alkalmazzák, akkor az elkészült termék vagy a teljesített szolgáltatás eleget tesz a követelményeknek. Amennyiben az elvárásoknak nem sikerül eleget tenni, aminek okát egyszerűen meg lehet állapítani, azt a cég minden tevékenységére vonatkozóan regisztrálják. A kézikönyv alapjául szolgáló alapelképzelés Az alacsony baleseti ráta, és következésképpen a jó minőségű szolgáltatások és a szilárd cég image /imázs/ elérésének alapjául a hatékony üzleti szervezet szolgál. A kézikönyv azokkal az intézkedésekkel foglalkozik, amelyeket a cégek a balesetekben való érintettség mértékének csökkentése érdekében hoznak meg. A cégek szempontjából a kézikönyv végső célját a szervezeti felépítés oly módon történő fejlesztése jelenti, hogy ez által a közúti biztonságot a vezetési irányelvekbe lehessen integrálni. Az eltérés

Nyilvánvalóan a kézikönyv alapjául szolgáló alap ötlet erősen hasonlít az ISO szabványok alapjául szolgáló alapelképzelésekre. A különbség mindazonáltal az, hogy a „C.” részben leírt intézkedések csak a balesetben való érintettség mértékét befolyásoló eljárásokat érinti. A kézikönyv kizárólag ezekre a tevékenységekre összpontosít. Az ISO szabványok azonban átfogóbb témakörökkel foglalkoznak. Az intézkedéseknek a kézikönyvbe való integrálása

-

-

Az ISO igazolással rendelkező cégek automatikusan olyan kézikönyvvel rendelkeznek, amely az Eljárásrendet tartalmazza. A szándék az volt, hogy az ISO eljárásokat tartalmazó kézikönyv és az ISO munkavégzési instrukciókat tartalmazó kézikönyv kiegészítéseként külön közúti biztonsági kézikönyv is megírásra kerüljön, mert mindez elősegíti a közúti biztonságra vonatkozó intézkedéseknek az ISO kézi könyvekbe való integrálását. Az ISO igazolással rendelkező cégeknek meg kell vizsgálniuk a közúti biztonsághoz való viszonyukat. A témakörből hiányzó tételeket bele kell építeni az ISO eljárások és munkavégzési instrukciók kézikönyvébe.

Az ISO igazolás felé való továbblépés

Az ISO igazolással még nem rendelkező cégek számára ez a kézikönyv hasznos segítséget nyújthat az ISO igazolás megszerzéséhez. A kézikönyvben szereplő intézkedések nem csak azokat az intézkedéseket jelentik, amelyeket az ISO igazolás megszerzése érdekében meg kell hozni. Ez azért fordulhat elő, mert a kézikönyv kizárólag a közúti biztonságra összpontosít. Az A.3.3. fejezetben lévő táblázat a kézikönyv és az ISO 9002 minősítés közötti kapcsolatot szemlélteti. A.3.3. ISO 9002

IRU - 2000.

11


Bevezetés A kézikönyv alapelvei nagyon hasonlítanak az ISO alapelveire.

Az ISO 9002 szabvány azt követeli meg, hogy a cég szervezetét oly módon alakítsák ki, hogy az garantálja az ügyfelekkel kötött megállapodások betartását. Az említett megállapodások betartásának módját eljárások és munkavégzési utasítások írják le. Az említett eljárások és instrukciók betartása automatikusan a megállapodás betartását is eredményezi. Összefüggés az ISO 9002 és a kézikönyv között Az ISO nem ír elő abszolút szabványokat vagy előírásokat, ami azt jelenti, hogy az eljárások és munkavégzési instrukciók végrehajtásának tekintetében a cég kellő rugalmassággal rendelkezik. Mindazonáltal különféle dolgokkal szükséges foglalkozni.

A következő táblázat az ISO 9002 és a kézikönyv közötti összefüggéseket szemlélteti. Az első oszlop az ISO 9002-vel összhangban megadandó tételeket nevezi meg. A második oszlop röviden összefoglalja, hogy a cég milyen módon valósítja meg azokat. A harmadik oszlop a kézikönyvnek kérdéses témakör ismertetésével foglalkozó részeit jelöli meg.

ISO aspektus Előszó Bevezetés 1. 1.1.

A vezetőség kötelezettsége Minőségbiztosítási irányelvek

1.2.

Szervezeti felépítés

1.2.

Minőségbiztosítási rendszer kiértékelés

2. -

Minőségbiztosítási rendszer Minőségbiztosítási kézi könyv Eljárások Instrukciók

Végrehajtás a cég által Mikor van szükség a kézikönyvre Olyan jellegű cégadatok, mint pl. az alkalmazottak száma, a telephelyek, a tevékenységek és a szervezeti diagram A vezetőség szerepe Cégszintű irányelvek Minőségbiztosítási irányelvek A minőségbiztosítási irányelvek célja Szervezeti diagram Munkaköri leírások A minőség nyomon követése A megbeszélések típusai A megbeszélések célja Napirendi pontok

5.1.

B4

Kommunikáció

Gépkocsivezetők kézikönyve Járműpark menedzsment Tervezés

-

Minőségbiztosítási kézikönyv

-

Mi a teendő? Gépkocsivezetők kézikönyve

B9

-

Műhelymunka kézikönyv

B12

3. A megállapodás és a szállíA következők meghatározása: tókra vonatkozó kritériumok értékelé- éves kereslet se árak jármű kapacitás 4. A terv véglegesítése 5.

Kapcsolat a közúti biztonsággal

Dokumentumok szabályozott kezelése Dokumentum elfogadás -

B3

Használatban lévő dokumen-

IRU - 2000.

12


5.2. 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 7.

8.

Dokumentum aktualizálás Beszerzések Általános tudnivalók Szállító értékelés Beszerzési adatok Termék vizsgálat Szállítók minőség vizsgálata

Termék beazonosítás és nyomon követhetőség

tumok -

Elfogadott szállítók A beszerzett termékek véletlenszerű vizsgálata

B12

Járműpark menedzsment

be -

Fuvarozás kiadása szerződés-

B6

Bérfuvarozás

B3 B9

Tervezés Gépkocsivezetők kézikönyve

B3 B6

Tervezés Bérfuvarozás

B4


B12


B13 B9

A jármű használata Gépkocsivezetők kézikönyve Járműpark menedzsment

9. 9.1. 9.2.

Folyamat ellenőrzés Általános tudnivalók Speciális eljárások

-

10. 10.1.

Megtekintés és kipróbálás Átvételi próba

-

10.2. 10.3.

Időközi vizsgálat Végső megtekintés, próba

-

10.4.

A vizsgálat (eredményeinek) regisztrálása -

11. 12. 12. 14.1. 14.2

Inspekciós, mérési és tesztelési berendezések Inspekciós és tesztelési fázis A termékhibák és a nem megfelelőség ellenőrzése A hibák kezelése Korrigáló intézkedések

A használatban lévő mérőberendezések ellenőrzése

-

Megjelölt hibák

-

A szabványok nem teljesítése A probléma forrásának megjelölése Óvintézkedések Ellenőrzési eljárások igénybevétele Ellenőrzési eljárások átvétele

15.1. 15.2. 15.3. 15.4.

Bírságok Balesetek, kártételek

-

15.

Elfogadott szállítók Dokumentumok, nyilvántartás Írásos megbízások a sofőrök számára A megbízás teljesítése a gépkocsivezetők kézikönyv ében rögzített szab. szerint A különféle eljárások specifikálása Tervezési stílus Bérelt személyzet és berendezés A megbízások véglegesítése A gépkocsivezetők kézikönyve, mint alap Műhelymunka Karbantartási munka Számlázás Jármű átvételi szemle A tételek megtekintése az út kezdetén Megelőző karbantartás A karbantartás eredményeinek megvizsgálása Jármű megtekintés

B12 B12


B13 B3 B5 B2

A jármű használata Tervezés Bírságok Balesetek

B3

Tervezés

B4 B5 B9

Kommunikáció Bírságok Gépkocsivezetők kézikönyve

Tárolás, csomagolás és le szállítás Általános tudnivalók Rakodás Tárolás Csomagolás

IRU - 2000.

13


15.5. 16.

Leszállítás Minőség nyilvántartás

17. 18.

Belső minőség ellenőrzés Képzés

-

Nyomon követés Statisztikai adatok felhasználása Mellékletek

Fejlesztési űrlap Bírságok Úti adat nyilvántartás Üzemanyag nyilvántartás Minőségi ellenőr Munkaköri leírás Személyi állomány kiválasztása A képzési igény felmérése

B3 B5 B9

Tervezés Bírságok Gépkocsivezetők kézikönyve „C.” rész B11 A gkv-k szaktudásának értékelése B7 Gépkocsivezetők felvétele B8 Gépkocsivezetők képzése B10 Teljesítmény értékelés

19. 20.

Mellékletek: * Munkaköri leírás: Vezető Minőségellenőr Tervező Karbantartó személyzet Irodai munkatársak Gépkocsivezetők * Űrlapok: Költség-meghatározás Fejlesztés Útkijelölési adatok Összegző ütemterv a jármű és a gépkocsivezető számára A gépkocsivezető útjainak nyilvántartása -

Heti felmérés a gépkocsivezetőkről Meghibásodások, káresetek A műhelymunka rendje Inspekciók Tesztelési/mérési berendezések Üzemanyag nyilvántartás

IRU - 2000.

B1

Gépkocsivezetők felvétele

B3

Tervezés

B9


B9

Gépkocsivezetők kézikönyve Járművek használata

B13

14

Közúti Biztonsági Menedzsment Program A.4.1. Bevezetés Ez a fejezet a kézikönyv kiegészítését célzó támogató programmal foglalkozik. Az első rövid tétel a kézikönyvnek a külső támogató program nélkül történő alkalmazásával foglalkozik. A „Közúti Biztonság Menedzselési” kézikönyv azt a célt szolgálja, hogy a felhasználók számára lehetővé tegye azt, hogy mindenféle külső segítség nélkül létre tudják hozni a saját biztonsági programjukat. A Közúti Biztonsági Program kézikönyv sikeres alkalmazásának két alapvető szempontja van: a közúti biztonságért felelős tisztviselő és a cégen belüli kommunikáció. A.4.2. A közúti biztonságért felelős tisztviselő

Késztermék A kézikönyv nem olyan szabvány terméket jelent, ami bármely cégnél bármilyen felhasználásra készen áll. A kézikönyv inkább egyfajta útmutatásként szolgál a cégek számára ahhoz, hogy a saját közúti biztonságmenedzselési programjukat ki tudják dolgozni. A „C.” rész egy lépésről-lépésre kidolgozott tervet is tartalmaz, ami a cég számára lehetővé teszi annak eldöntését, hogy milyen intézkedéseket kíván hozni, és azokat miként valósítsa meg. Két olyan fontos kérdést kell érinteni, amely a sikeres alkalmazást biztosítja, ez a biztonságért felelős tisztviselő és a belső kommunikáció. A közúti biztonságért felelős tisztviselő A közúti biztonságért felelős tisztviselőnek kulcsszerepet kell betöltenie a közúti biztonsági program összeállításában. A tisztviselő funkciói a következők: Vezetői tanácsadó a közúti biztonsági kérdésekben. Felvázolja és koordinálja a közúti biztonság javítását szolgáló intézkedéseket. Ellenőrzi, hogy az említett intézkedések jóváhagyásra kerültek-e. Kit kell közúti biztonságért felelős tisztviselőnek kinevezni? Az, hogy önálló közúti biztonságért felelős tisztviselőt neveznek-e ki mindenek előtt a cég méretétől függ. A gyakorlatban ez a funkció a cég már meglévő valamelyik munkatársának a kiegészítő megbízatását és kötelezettségét jelenti. A közúti biztonságért felelős tisztviselő posztjára a következő munkatársak jelölhetők ki: Minőségellenőr Személyügyi vezető (emberi erőforrások) Forgalomirányító osztály vezetője Az Igazgatótanács valamelyik tagja A kinevezett munkatárs alapvető ismérvei a következők: a megfelelően strukturált módon való munkavégzés képessége, 100%-os elkötelezettség a közúti biztonság mellett, ittas vezetés miatt soha nem volt büntetve (hogy közúti biztonságért felelős tisztviselőként hiteles legyen), kiváló kommunikációs készség, irányítási jogkörök.

IRU - 2000.

15

Közúti Biztonsági Menedzsment Program A.4.3. Belső kommunikáció A siker egyik legfontosabb tényezőjét a cégen belüli kommunikáció jelenti. Egyértelmű és rendszeres üzeneteket kell küldeni, ha a kívánt eredményt a cég attitűdjének megváltoztatása jelenti. A közúti biztonság iránti vezetőségi szintű attitűd és elkötelezettség jelenti a kulcsot ahhoz, hogy az alkalmazott szintjén is közúti biztonsági szintű tudatosságot és elkötelezettséget lehessen kialakítani B.1.1. Előszó A kézikönyv a balesetek megelőzésére összpontosít. A célkitűzést annak a közúti biztonsági programnak a megvalósítása jelenti, amely biztosítja, hogy a balesetek kockázata minimálisra csökkenjen. Azt azonban irreális lenne feltételezni, hogy a kézikönyv bevezetését követően több baleset már nem fordul elő. Ezért a megfelelő biztosítás mindig is fontos marad. A biztosítás megvédi a céget azokkal a kockázatokkal szemben, amelyekre vonatkozóan a cég nem rendelkezik elegendő pénzügyi kapacitással. Az, hogy hol húzzák meg azt a vonalat, ami alatt a cég még maga kívánja viselni a kockázatokat, természetesen cégenként változik. Ezért léteznek különféle típusú biztosítások. Ebből kifolyólag alapvető fontosságú, hogy mindegyik cég olyan konkrét biztosítást válasszon, ami pontosan megfelel a kockázati profiljának. B.1.2. A törvény A felelősség biztosításról két törvény rendelkezik. A Polgári Törvénykönyv a cégek tekintetében határozza meg a felelősségvállalást. A „Gépjármű Felelősség Biztosítási Törvény” a gépjármű vezetőjének és üzemben tartójának felelősségvállalásáról rendelkezik. Egy vagy két pont a kézikönyv későbbi részében részletesebben is kifejtésre kerül. A gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésére a jármű üzembentartója köteles. A felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során másoknak okozott károkat téríti meg. A felelősségbiztosítás megkötése minden gépjármű üzembentartó számára jogszabályban előírt kötelezettség. A kötelezővé tételt az indokolja, hogy a vétlen károsult jogos kártérítési igényeinek kielégítése ne függjön a károkozó fizető képességétől vagy fizetőkészségétől. A károsultak védelme érdekében a biztosítatlan gépjárművek által okozott károkat a MABISZ téríti meg. A felelősség biztosítás hatálya Európára, valamint Törökország és a volt Szovjetunió Európán kívüli területeire vonatkozik. A biztosítási szerződés határozatlan időtartamú. A díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerződések is köthetők. A biztosítási időszak a naptári év. A gépjármű-felelősségbiztosítás díját a Pénzügyminisztérium állapítja meg. A tulajdonos vagy üzembentartó - az e rendelet hatályba lépését követő - első biztosítási év eltelte után a díjszabásban meghatározott esetekben és mértékben kármentességi díjengedményre, bónusra jogosult, illetve az általa okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj malus megfizetésére köteles. A bónus-malus rendszer 2001-től kezdődően a személygépkocsikon kívül a személy – és teherszállító járművekre is vonatkozik Magyarországon.

IRU - 2000.

16


Polgári Törvénykönyv A fuvarozó cégek kötelezettségeit a Polgári Törvénykönyv határozza meg. A fuvarozó cégek felelnek a fuvarozáshoz kapcsoló balesetekben bekövetkező halál eset vagy sérülés miatt felmerülő kárigényekért. A fuvarozó cég nem felel azokért a károkért, ha az azt előidéző haláleset vagy sérülés olyan körülményeknek tudható be, amelyeket egy körültekintően intézkedő fuvarozó cég nem tud kiküszöbölni, és ezért a következmények kialakulását sem tudja meg gátolni. A törvény arról is rendelkezik, hogy a gépkocsivezető fizikai vagy mentális mulasztását, valamint a jármű meghibásodását olyan körülményeknek kell tekinteni, amelyeket egy körültekintően intézkedő fuvarozó cég ki tudott volna küszöbölni. A cég szempontjából mit is jelent mindez? Az előbbiek azt jelentik, hogy a cégnek minden lehetséges dolgot meg kell tennie annak érdekében, hogy a biztonságot mindig garantálni tudja. Amennyiben a sérüléssel járó baleset után bebizonyosodik, hogy a cég valamit tehetett volna a baleset megelőzésére, a céget felelősségre vonhatják. Gépjármű Felelősség Biztosítási Törvény A Kormány 84/1992. (V.19.) Korm. rendelettel módosított 58/1991.(IV.13.) Korm. rendelete a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősség biztosításáról ( kivonatosan közölve!) A Polgári Törvénykönyv 198. § (2) bekezdésében és az 567. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kormány a következőket rendeli el: 1. § (1) A Magyar Köztársaság területén a gépjármű; a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha üzembentartója érvényes gépjármű felelősség biztosítási szerződéssel (a továbbiakban: biztosítási szerződés) rendelkezik. (2) A szerződéskötési kötelezettség a belföldi forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművek esetében a gépjármű; mindenkori üzembentartóját a jármű; első forgalomba helyezésétől a jármű; forgalomból való végleges kivonásáig terheli - a szüneteltetés esetét kivéve - függetlenül attól, hogy a gépjármű; ténylegesen részt vesz-e a közúti forgalomban. Ideiglenes forgalomba helyezés esetén a biztosítási szerződésnek (előzetes fedezetigazolásnak) legalább arra az időszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalmi engedély és a rendszám érvényes. (3) A biztosítási szerződés alapján az e rendeletben és a mellékletében foglaltak szerint a biztosító a gépjármű; üzemeltetése során okozott kárt megtéríti. A biztosítás kiterjed arra a kárra is, amelyért a biztosított munkaadói minőségében felel, ha az üzemi balesetet a gépjármű; üzemeltetésével okozták. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) gépjármű az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármű; továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a forgalmi rendszámmal ellátott lassú jármű; és a segédmotoros kerékpár; b) üzembentartó: a gépjármű; tulajdonosa, vagy akit a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyeztek; c) telephely szerinti ország: az ország, amelynek hatósági jelzéseivel a gépjárművet ellátták; d) biztosított: a gépjármű; üzembentartója és vezetője;

IRU - 2000.

17

Közúti Biztonsági Menedzsment Program 3. § (1) Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe tulajdonjoggal kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármű; rendszámtábláját cserélni, a gépjármű; időszakos műszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor szabad, ha a kötelező felelősségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták. (2) A biztosítási fedezet fennállását a biztosító által kiállított igazolás vagy biztosítási szerződés tanúsítja, amelyet az üzembentartó köteles a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló jogszabályban meghatározott forgalmi engedélyt kiadó szervnek (a továbbiakban: forgalmi engedélyt kiadó szerv) rendelkezésére bocsátani. (3) A biztosító a Belügyminisztérium központi gépjármű nyilvántartó szervét (a továbbiakban: nyilvántartó) haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítási szerződés megkötéséről, továbbá, ha a biztosítási igazolás érvényét vesztette (a biztosítási szerződés nem jött létre vagy a korábban kötött szerződés megszűnt). A nyilvántartó összesített nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművekre megkötött kötelező gépjármű; felelősségbiztosítási szerződésekről; a károsult megkeresésére felvilágosítást ad a károkozó gépjármű; adatairól. A károsult megkeresésére a Magyar Biztosítók Szövetsége is köteles felvilágosítást adni a károkozó üzembentartó gépjármű; felelősségbiztosítási adatairól. (4) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjárműre nincs érvényes biztosítási szerződés, a nyilvántartó értesítése alapján az üzembentartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes rendőrhatóság tizenöt napon belül az üzembentartót felhívja a biztosítási szerződés megkötésének igazolására. Amennyiben az üzembentartó a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a biztosítási szerződés fennállását nem igazolja, a rendőrhatóság a forgalmi engedélyt és a rendszámtáblát határozattal visszavonja. A határozattal szembeni jogorvoslatnak halasztó hatálya nincs. 4. § (1) A forgalmi engedélyköteles gépjármű; üzembentartója a biztosítási szerződés megkötését tanúsító bizonylatot (kötvény, igazolólap) köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani és a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni. 6. § A biztosító a szerződés alapján összegszerű; korlátozás nélkül köteles helytállni a károsulttal szemben. 7. § (1) A károsult kártérítési igényét a biztosítási szerződés keretei között közvetlenül a biztosítóval szemben jogosult érvényesíteni. (2) A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a biztosított olyan szerződésszegést követett el, amelynek következményeként jogszabály a biztosítót a kötelezettségek alól mentesítené. (3) A biztosító vagy - a 10. § keretei között - a Kártalanítási Számla a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzembentartóval a biztosítási szerződés nem jött létre vagy ez megszűnt. A Kártalanítási Számla az e rendeletben foglalt feladatok ellátása érdekében pert indíthat, illetve perelhető. 10. § (3) Nem terjed ki a Kártalanítási Számla kártalanítási kötelezettsége az ismeretlen üzembentartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, elektromos hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. (6) A Kártalanítási Számla a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült valamennyi ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól.

IRU - 2000.

18

Közúti Biztonsági Menedzsment Program 11. § (1) A külföldi telephelyű; gépjármű; a Magyar Köztársaság területére történő belépéséhez szükséges, hogy a) üzembentartója (vezetője) érvényes felelősségbiztosítást igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezzék, vagy b) a gépjármű; olyan ország hatósági jelzéseit és ország jelét viselje, amely a rendszámegyezmény részese, vagy c) a Magyar Köztársaság területére való belépésekor az üzembentartó (vezető) - határozott időre szóló - felelősségbiztosítási szerződést kössön, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartsa. 12. § (1) A gépjármű felelősségbiztosítás díjkalkulációjának és eredmény elszámolásának rendjét, valamint a biztosítás alapdíját és az attól való pozitív és negatív irányú eltérés lehetséges szempontjait, a biztosítók kérelmére vagy hivatalból, a pénzügyminiszter - az Állami Biztosítás Felügyelet javaslatára - rendeletben állapítja meg. 13. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet 58.§ának (3) bekezdése helyére a következő rendelkezés lép: "(3)" Ha a rendőrhatóság értesítése a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében nem kötelező, de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrhatóságot ( a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíti, a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk. A rendőrhatóság értesítése, ill. rendőri intézkedés hiányában az érdekeltek kötelesek személyazonosságukat és a kötelező felelősség biztosításuk fennállását hitelt érdemlően igazolni.

Melléklet az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelethez A gépjármű felelősségbiztosítás általános feltételei § A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési követeléseknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kárigényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű; üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak. 2. § (1) A biztosítás hatálya Európára, valamint az Oroszországi Föderáció és Törökország Európán kívüli területeire vonatkozik. (2) A biztosított által külföldön okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettsége a káresemény helye szerinti ország gépjármű felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn, ha a gépjárműre a káresemény napján erre az országra érvényes nemzetközi biztosítási bizonylat van érvényben, vagy a nemzetközi biztosítási bizonylatról szóló megállapodást kiegészítő egyezmény alapján arról lemondtak. § (1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosító negyedévnél hosszabb időszakra nem követelheti a biztosítási díj befizetését. Ha a szerződés megkötésére a hónap 16. napja előtt kerül sor, a biztosító jogosult a tárgyhónapra járó teljes díjat felszámítani, míg a hónap 16. napjától megkötött szerződéseknél csak a tárgyhónapot követő hó első napjától számíthat fel díjat. 8. § A biztosító e feltételek szerint nem téríti meg azt a kárt, amely a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak; b) abban a járműben keletkezett, amelyre a biztosítás vonatkozik;

IRU - 2000.

19


c) a károkozó gépjármű; biztosítottainak (üzembentartók, tulajdonosok, vezetők) egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett; d) sugárzó anyagok és termékek hatására vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett; e) a gépjármű; balesete nélkül az út burkolatában keletkezett; f) a gépjármű; munkagépként való használata során keletkezett; g) álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett; h) üzemi balesetnek minősül és a gépjármű; javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett; j) környezetszennyezéssel a gépjármű; balesete nélkül keletkezett; k) a gépjármű; üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott. 9. § (1) A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti: a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzembentartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette; b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták; c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotban, vagy gépjármű vezetésre jogosító engedély (igazolvány) nélkül vezették, illetve, ha annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjármű vezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték, illetve a vezető alkoholosan, vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint); d) az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű; súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta; e) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták; f) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta. (2) Amennyiben a biztosított az (1) bekezdés c) -e) pontjában felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 200 000 Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére. (3) Ha a biztosított az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 50 000 Ft-ig jogosult érvényesíteni. (4) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító nem érvényesíthet megtérítési követelést. 10. § A tulajdonos vagy az üzembentartó - az e rendelet hatálybalépését követő - első biztosítási év eltelte után a díjszabásban meghatározott esetekben és mértékben kármentességi díjengedményre (bonus) jogosult, illetve az általa okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) megfizetésére köteles. 11. § (1) A biztosított köteles a káreseményt 8 napon belül a biztosítónál írásban bejelenteni, és a kárbejelentéshez szükséges közléseket megtenni.

IRU - 2000.

20


(2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés idejétől kell számítani. (3) Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káresettel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletét ellátni. 12. § (1) A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett volna. (2) Ha a szerződéskötésre nem a tulajdonos (üzembentartó) változás kapcsán kerül sor, a biztosított köteles bemutatni a megelőző biztosítási időszakra vonatkozó díjbefizetések bizonylatait. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére az üzembentartó (tulajdonos) köteles, de ezt a díjat a biztosító a Szövetség részére tartozik befizetni, amelyből 3 havi díj azt a biztosítót illeti meg, amelynél a korábbi biztosítás fennállt, illetve amely a fedezetigazolást kiadta. A hátralékként befizetett díj a kockázatviselést nem befolyásolja.

(3) A biztosított köteles 8 napon belül minden olyan körülménnyel kapcsolatos változást a biztosítónak bejelenteni, amelyet az ajánlat és a kötvény meghatározott. B.1.3. Biztosítás Biztosítás céljából különféle biztosítás típusokat lehet igénybe venni. A kézikönyv a következő biztosítási típusokat ismerteti részletesebben: A Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás B Felelősségbiztosítás C Gépjármű casco biztosítások főbb módozatai

A

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás Ez a biztosítás a „Gépjármű Felelősség Biztosítási Törvény” közvetlen eredményét jelenti. Az említett törvény értelmében minden gépjármű tulajdonosnak biztosítási kötvényt kell vásárolnia. Ez a biztosítás, baleset esetén, a másik fél számára minden kárt megtérít, ha az említett fél a balesetért nem tehető felelőssé.

IRU - 2000.

21


B

Felelősségbiztosítások

Általános felelősségbiztosítás A gazdálkodás, termelés során nemcsak a saját érdekkörben keletkezhet kár, hanem - a legnagyobb körültekintés ellenére - mások tulajdonában és más személyekben is. A felelősségbiztosítás a szerződésen kívüli harmadik személynek okozott dologi és személy- sérüléses károk kapcsán felmerült jogszabályi kártérítési kötelezettségét vállalja át a biztosítottnak, nevesített kizárások mellett. A biztosítás általában a biztosított teljes körű tevékenységére szól, nem fedezi a szerződésszegéssel a másik félnek és harmadik személynek okozott károkat, többek között kizárásra kerültek a termékfelelősségi körben keletkezett, a közlekedési eszközök által okozott, a környezetszennyezési károk. Szándékos és súlyosan gondatlan károkozás megnevezett eseteiben a biztosítónak - a biztosítottal szembeni - visszakövetelési joga áll fenn. A kockázatviselés értékterjedelme a biztosítási összeg, amely a káreseményenkénti és évenkénti kártérítési felső határ értékét jelenti. A biztosítás díja a biztosítási összeg és az árbevétel, (ill. a munkabérköltség,) továbbá a tevékenység veszélyességének függvénye. Szolgáltatás felelősségbiztosítás A gazdálkodás, termelés során nemcsak a saját vagyonban keletkezhet kár, hanem a legnagyobb körültekintés ellenére - mások tulajdonában és más személyekben is. A felelősségbiztosítás a gazdálkodók által végzett megrendeléses, megbízásos, eredményköteles szolgáltatások teljesítése során, ill. következtében a megrendelőknek okozott, véletlen, váratlan formában, balesetszerűen bekövetkező dologi és személysérüléses károkat fedezi, amelyekért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel és kártérítési kötelezettséggel tartozik. A szolgáltatás felelősség biztosítás gyűjtő fogalom, a műszaki, gazdasági, egészségügyi, szociális szolgáltatások széles körének biztosítására nevesített és egyedi felelősségbiztosítások szolgálnak. Az általános (alap)fedezet kibővülhet a szolgáltatások sajátosságaiból eredő speciális kiegészítő biztosításokkal, záradékokkal. A kockázatviselés nem terjed ki - többek között - a termékfelelősség körében keletkezett, az el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett, a jótállás, garancia és szavatosság körében megtérülő, továbbá a környezetszennyezési és néhány sajátos gondatlansággal összefüggő károkra. Szándékos és súlyosan gondatlan károkozás megnevezett eseteiben a biztosítónak - a biztosítottal szembeni - visszakövetelési joga áll fenn. A kockázatviselés értékterjedelme a biztosítási összeg, amely a káreseményenkénti és évenkénti kártérítési felső határ értékét jelenti. A biztosítás díja a biztosítási összeg és biztosított szolgáltatás árbevételének, továbbá a szolgáltatás veszélyességének függvénye. Környezetszennyezési felelősségbiztosítás. A felelősségbiztosítás keretében a biztosító azokra a környezetszennyezési (élővilág, a levegő, a talaj, a vizek szennyezése), személysérüléses károkra nyújt fedezetet, amelyek ezen károk elhárítására szolgáló, vagy egyéb technológiai rendeltetésű berendezések, vezetékek baleseti eredetű, hirtelen bekövetkező, véletlenszerű meghibásodása következtében keletkeztek.

IRU - 2000.

22


Az előzőeknél fogva a biztosításnak elsősorban olyan ipari üzemek, technológiák esetében van jelentősége, amelyeknél - a szabályozhatatlanná válás eredményeképp - a környezetre veszélyes anyagokat, különböző halmazállapotú közegeket alkalmaznak, dolgoznak fel, vagy állítanak elő, a technológiák, berendezések hosszú vezetékhálózattal, széttagoltan, vagy éppen túlkoncentráltan, zsúfoltan telepítettek, a védő és elhárító berendezések, szerkezetek sérülékenyek, gyorsan elhasználódóak, továbbá ahol a környezeti kárhatás fokozott, vagy katasztrofális is lehet. A kockázatviselés többek között nem terjed ki a normális üzemi folyamatok, tevékenység által okozott, a meghibásodás miatt, de annak elhárítására szolgáló haladéktalan beavatkozás késedelme, elmaradása következtében fellépő folyamatos, továbbá a folyamatosan fennálló meghibásodás miatti folyamatos szennyezési károkozásra. Többletfedezet teremthető bizonyos, a környezetszennyezési károk kapcsán felmerülő kényszer kitelepítési költségek - meghatározott mértékű - térítésére. Szándékos és súlyosan gondatlan károkozás megnevezett eseteiben a biztosítónak - a biztosítottal szembeni - visszakövetelési joga áll fenn. A kockázatviselés értékterjedelme a biztosítási összeg, amely a káreseményenkénti és évenkénti kártérítési felső határ értékét jelenti. A biztosítás díja a biztosítási összeg, a teljes árbevétel és a kockázat elbírálással meghatározott veszélyesség mértékének függvényében kerül meghatározásra. C Gépjármű casco biztosítások főbb módozatai A casco biztosítás elemi károkra (tűz, villámcsapás, szélvihar, jégeső, lezúduló hótömeg stb). lopáskárokra, valamint a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban - balesetből vagy idegen személy által okozott rongálásból - keletkezett károk fedezetére szolgál. Díja a gépkocsi típusától, a vállalt önrészesedéstől, a díjfizetés gyakoriságától, továbbá a biztosító állandó lakóhelyén fennálló kockázati viszonyoktól függ. A biztosítás évi díját az autó tulajdonos egy összegben vagy részletekben (havonta, negyedévenként, illetve félévenként) fizetheti. Legmagasabb a díj a havonkénti díjfizetés esetén, ennél ritkább időpontokban történő díjfizetés, vagy egy összegbeni fizetés esetén a biztosító a díjat engedménnyel állapítja meg. Az alap casco biztosításhoz köthetők az alábbi kiegészítő modulok: Kiegészítő balesetbiztosítás A gépjármű üzemeltetésével összefüggésben a biztosított gépjármű vezetőjét és utasait ért bizonyos személysérülések esetén nyújt meghatározott anyagi kártérítést. Ez független az esetleges egyéb forrásokból származó térítésektől (pl. társadalombiztosítás, felelősségbiztosítás stb.). Kiegészítő gépjármű-törésbiztosítás Az ún. "saját hibás" gépjárműsérülések vagy az ismeretlenek által okozott rongálások helyreállításához nyújt anyagi segítséget - beleértve azt is, amikor egy másik gépjármű az Ön járművében kárt okoz, de a károkozó "inkognitóját megtartva" távozik a helyszínről. (Ebben az esetben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján nincs mód gépjárműkárának megtérítésére.) Kiegészítő extratartozék biztosítás

IRU - 2000.

23


Amennyiben valaki igényli, lehetősége van arra is, hogy az alap- és törésbiztosítás alapján nem térülő ún. "extra tartozékokra" is kártérítést kapjon. Ebbe a körbe tartoznak mindazon alkatrészek, tartozékok, kényelmi vagy esztétikai igényt kielégítő kivitelezési módok, amelyek egyedileg, külön megrendelés alapján - általában felár ellenében - a gyártás során vagy utólag kerülnek a gépjárműre (gépjárműbe), és mint ilyenek, nem részei az alapfelszereltségnek. B.1.4. Biztosítási szerződés kötése

A fejezet lezárásaként tekintsünk át néhány olyan kérdést, amely az új biztosítási szerződésekhez kapcsolódik: A biztosítási díj évenkénti/negyedévenkénti/havonkénti fizetése A biztosítási díjat, mint éves szerződést rendszerint évente egyszer kell kifizetni. Mindazonáltal a biztosítási díjat célszerűbb lehet negyedévenként vagy havonta fizetni, ami a költségek jobb eloszlását eredményezi. Egyedi vagy az egész járműparkra /flotta/ vonatkozó biztosítás A cégek egyedi biztosítási szerződést is köthetnek. Ez azt jelenti, hogy a biztosítási díjat gépjárművenként egyedileg határozzák meg. Minden jármű „saját” biztosítási kötvénnyel rendelkezik. - A teljes járműpark /flotta/ összevont biztosítása esetében a biztosítási feltételeket a teljes állományra vonatkozóan, egyedi szerződési konstrukcióban lehet megkötni. Ennek feltételeit letárgyalni célszerűen biztosítási ismeretekkel rendelkező belső vagy külső /biztosítás közvetítő bróker/ munkatárs alkalmas - Rendszerint a nagyobb cégek tudnak járműpark /flotta/ biztosítást kötni, ami egy-egy járműre lebontva általában alacsonyabb, mint az egyedi biztosítás. A biztosítás közvetítő bróker cég felkérése azért is célszerű, mivel egyidejűleg több biztosító termékét árulva, a cég adottságaihoz legjobban illeszkedőt tudjuk így kiválasztani. Saját kockázati résszel vagy anélkül Ugyancsak számításba kell venni, hogy a biztosítási kötvény saját kockázati résszel (változó nagyságú önrésszel) vagy anélkül kerüljön megkötésre.. Ha a kisebb károkat minden esetben a cég fizeti ki, akkor ezt a saját kockázatvállalást természetesen bele kell foglalni a biztosítási kötvénybe. A saját kockázat nagyságát a biztosítótársasággal való konzultálással lehet a legmegfelelőebben meghatározni. A biztosítási kötvényekre vonatkozó tárgyalások Különösen a nagyobb járműparkok esetében fontos szempont lehet a biztosítási díjaknak a biztosítótársasággal való megtárgyalása. Ilyen esetekben alapvető fontosságú, hogy a múltbeli balesetekről pontos adatokkal rendelkezzenek. Röviden elmondva, a megfelelő (csökkentett) biztosítási díjak kialkudásának elősegítése céljából alapvető fontosságú, hogy a balesetekre vonatkozó minden adatot nyilvántartsunk. A reális biztosítási díj meghatározásához a biztosítási díj és a kártérítések közötti arányt kell kiszámítani. Mindez a következőképpen végezhető el:

Biztosítási díj − kártárítések aránya =

kifizetett károk és tartalék a káresetek számára kifizetett biztosítási díj IRU - 2000.

24


Az árufuvarozó cégeknél egy bizonyos x százaléknál magasabb eredmény azt jelenti, hogy a biztosítási kötvény megújításakor a biztosítási díj emelése várható. Az x százaléknál alacsonyabb eredmény esetén a biztosítási díj csökkentése kialkudható. A személyszállítással foglalkozó cégek esetében az x százaléknál magasabb eredmény azt jelenti, hogy a biztosítási kötvény megújításakor a biztosítási díj emelése várható. Az x százaléknál alacsonyabb eredmény esetén a biztosítási díj csökkentése kialkudható. / Az x %-os értékek biztosító társaságonként változók./ Biztosítási kárigények benyújtása Végezetül az a kérdés merül fel, hogy a biztosítási kárigény benyújtásra kerüljön-e vagy sem. Bizonyos esetekben kevesebb költséggel járhat, ha a saját kockázaton felüli rész megtérítésére nem nyújtunk be kárigényt. A biztosítóval való szóbeli konzultáció útján pontos tájékoztatást kaphatunk arra vonatkozóan, hogy a (nagyobb) kárigény benyújtása milyen (növekvő!) kihatással lehet a jövőbeni biztosítási díjakra. 2.1. Előszó A legjobb közúti biztonság menedzselési program ellenére minden cég előbb vagy utóbb érintetté válik valamilyen balesetben. Különösen fontos, hogy a baleset előfordulása esetén megfelelő módon cselekedjünk. A személyi sérüléssel járó baleseteknél nagyon lényeges, hogy a sérültek azonnal ellátásra kerüljenek. A baleset utáni első percek gyakran meghatározzák a sérültek túlélési esélyeit, és a megfelelő elsősegély-nyújtási képzéssel rendelkező sofőr alapvető szerepet tölthet be a balesetek túlélése szempontjából. Ez nem csak azokra a balesetekre vonatkozik, ahol maga az említett gépkocsivezető is érintett, hanem más balesetekre is. A cégnek is vannak bizonyos kötelezettségei. A balesetek helyszínén való megfelelő cselekvés, illetve a balesetek későbbi megfelelő kezelése nem csak a biztonság tekintetében különösen fontos, hanem a cégről alkotott kép szempontjából is. Ezért ezt a témakört a kézikönyvben is érintjük. A nagyobb balesetekről készült átfogó jelentések eredményeként a szerencsétlenségeket mindenki nyomon követheti. Még ha a cég pénzügyileg talpon is marad, a róla alkotott kép károsodása szélsőséges esetekben a cég csődbemenését okozhatja. Ezért a cég számára kritikus fontosságú, hogy komoly baleset esetén megfelelő módon cselekedjen. Mindez nagyban vonatkozik a nagyobb szerencsétlenségekre is. Ez a fejezet útmutatással szolgál arra vonatkozóan, hogy miként cselekedjünk baleset esetén. A fejezet a cég, a tervezés és a gépkocsivezető szerepével foglalkozik. B.2.2. Előzetes megállapodások A „megelőzés jobb, mint a kezelés” mottó igencsak érvényes erre az esetre is. Ezért alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a cég minden óvintézkedést megtegyen.

Miről kell gondoskodni? A balesetek áldozatai, a cég és a balesetben érintett valamennyi fél szempontjából alapvető fontosságú, hogy a tevékenységek megfelelően összehangoltak legyenek. Ennek elérése érdekében a cég számára tanácsos lehet feltárni, hogy milyen dolgokról kell előre gondoskodni annak érdekében, hogy a baleset bekövetkezésekor ne kelljen feleslegesen időt vesztegetni.

IRU - 2000.

25


Koordinálás Baleset, főleg súlyosabb baleset, bekövetkezése esetén rengeteg dolgot kell elrendezni. Ami igazán fontos az az, hogy a munkavégzés és a cselekvés strukturált és gyors legyen. Ebből a szempontból a tervezési/üzemeltetési osztály kulcsszerepet tölt be. Elvileg arra kell számítani, hogy a segítségnyújtást a tervezési osztály koordinálja. Ezért a tervezési osztály számára tanácsos lehet ellenőrző listát készíteni, ily módon pontosan tudni fogják, hogy miről kell gondoskodni. Szerencsétlenség esetén nagyon fontos, hogy a cég egyik munkatársa kapcsolattartási pontként tevékenykedjen, vagyis a nagyközönség és a tevékenységeket koordinálók között ő legyen az összekötő kapocs. Ezért tanácsos lehet listát vagy névsort összeállítani azokról a személyekről, akik napi 24 órás váltásban behívhatók. Szóvivő Egy közúti szerencsétlenség bekövetkezése esetén további problémát jelentenek azok a riporterek, akik rendszerint gyorsan megjelennek a szerencsétlenség helyszínén. A sajtó bizonyos körülmények között problémákat okozhat. A cég érdekében nagyon fontos, hogy a sajtót korrekt módon kezeljék. Ezért mindig szóvivőt kell kinevezni. Tanácsos lehet minden munkatársnak olyan egyértelmű utasítást adni, hogy a sajtó felé semmilyen kommentárt ne adjanak. Ugyancsak tanácsos elérni, hogy a balesetben érintett gépkocsivezető ne legyen szem előtt. Utaslista Különösen, amikor a szerencsétlenség személyi sérüléssel vagy halálesettel jár, bizonyos fázisban a családtagokat is értesíteni kell. Mindezt az utaslista segítheti elő, amely magában foglalja az utasok címét is. Nagyon fontos, hogy legalább azt meg lehessen állapítani, hogy az egyes autóbuszokban pontosan hány utas utazott. Kit kell értesíteni Amikor a gépkocsivezető alkalmazásba kerül, meg kell határozni és a személyi anyagban rögzíteni kell, hogy baleset esetén kit kell értesíteni (pl. legközelebbi hozzátartozó). B.2.3. A Koordinálás

Ki koordináljon? Szerencsétlenség esetén rengeteg dologról gondoskodni kell. Ami igazán fontos az az, hogy a munkavégzés és a cselekvés strukturált és gyors legyen. Meg kell határozni, hogy a szerencsétlenség területén ki nyújt majd támogatást (utazási iroda, a fuvarozó cég vagy a kereskedelmi szervezet). A szerencsétlenség koordinálásáról mindig a mentőszolgálatok vagy a biztosítótársaságok gondoskodnak. Koordinálás Szerencsétlenség esetén rengeteg dolgot el kell intézni. Ami igazán fontos az az, hogy a munkavégzés és a cselekvés strukturált és gyors legyen. Ebből a szempontból a tervezési osztály kulcsszerepet tölt be. Elvileg arra kell számítani, hogy a segítségnyújtást a tervezési osztály koordinálja. Ezért a tervezési osztály számára tanácsos lehet ellenőrzőlistát készíteni, ily módon pontosan tudni fogják, hogy miről kell gondoskodni. Válságstáb A segítségnyújtás koordinálásáért rendszerint a mentőszolgálati központ felel. Magának a cégnek még így is túl sok előre nem látható dologra kell figyelnie. Ezért tanácsos lehet egy

IRU - 2000.

26


olyan válságstábot létrehozni, amely a tényleges szerencsétlenséggel foglalkozik. A csoportban a következő pozícióknak kell képviselve lenniük: A csoport vezetője - a cég vezetősége; Kommunikáció; Jogi kérdések; Public Relations (szóvivő); Üzemeltetési támogatás. A megfelelő munkavégzés előfeltételét jelenti, hogy a válságstáb napi 24 órában elérhető legyen. B.2.4. Instrukciók a gépkocsivezető számára A legtöbb szerencsétlenség többnyire közlekedési baleset során következik b e. Ha a gépkocsivezető nem sérül meg, ő is segíthet. Ezért a gépkocsivezetőket ki kell képezni a cég baleseti eljárásairól, és tisztában kell lenniük azzal is, hogy baleset esetén mit várnak el tőlük. A következő témák alapvető fontosságúak: Mi a teendő? Saját biztonság; Más személyek biztonsága; A tűz eloltása; A rendőrség és a mentők riasztása; Elsősegélynyújtás; A mentőcsapattal annak eldöntése, hogy mi a következő teendő.

A forgalom többi résztvevőjének figyelmeztetése Amikor a gépkocsivezető balesetet szenved, azonnal intézkednie kell arról, hogy a forgalom többi résztvevője figyelmeztetésre kerüljön. Személyi sérüléssel járó baleset Amikor a baleset személyi sérüléssel jár, késedelem nélkül meg kell állapítani, hogy az áldozatok igényelnek-e valamilyen segítségnyújtást, és ha igen, milyet. Az azonnal segítség megmentheti az áldozatok életét. A rendőrség/tűzoltóság/mentők értesítése A baleset jellegétől és attól függően, hogy személyi sérülés történt-e, a lehető leghamarabb értesíteni kell a rendőrséget/tűzoltókat/mentőket. Elvileg a balesetek után a rendőrséget mindig tanácsos értesíteni. Ahol kérdéses, hogy a balesetért ki felel, a rendőrség jelentése alapvető fontosságú. A baleset után a mentőszolgálatok és ahol lehet a cég tervezési/üzemeletetési osztálya felé a következőkről kell beszámolni: a) A baleset: Vannak-e áldozatok? A forgalmat veszélyezteti-e valami? A jármű milyen helyzetben van (pl. egy vizesárokban az oldalán fekszik). b) A baleset helyszíne: Az út száma, kilométerjelzés. Az utca neve, a ház száma. c) Milyen típusú járművek érintettek a balesetben: Teherautó / személyszállító autóbusz. Egyéb járművek.

IRU - 2000.

27


d) Hol és hogyan közelíthetők meg (ha lehetséges) e) A rakomány: A teherautón volt e rakomány? Mekkora a rakomány tömege? A rakományban volt-e veszélyes vegyi anyag, és ha igen, mi a besorolása? f) A fuvar pótlása: szükség van-e egy másik munkatárs kiküldésére? A további balesetek megelőzése Amikor valamely forgalmas úton bekövetkezett baleset során csak anyagi kár keletkezett, és a járművek továbbra is vezethetők, tanácsos lehet azokat egy olyan helyre vinni, ahol a forgalom számára nem jelentenek további veszélyt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a balesetek gyakran további baleseteket idéznek elő. Ha a baleset nem zavarja a forgalmat, akkor bölcsebb lehet nem elmozdítani a járműveket. Veszélyes vegyi anyagok Ha a baleset során dízelolaj vagy ami még rosszabb, veszélyes vegyi anyag szivárog el, gyorsan kell intézkedni. A veszélyjelző táblán egyértelműen jelezni kell, ha a jármű veszélyes vegyi anyagokat szállít. A gyors intézkedéssel megelőzhetőek a felesleges károk és ennél fogva a felesleges költségek. A dízelolaj vödörbe gyűjtésével, vagy egy konzervdoboznak a szivárgás alá való helyezésével megakadályozható, hogy a vegyi anyag a talajba jusson. Ezzel elkerülhető, hogy az adott területet ne kelljen felásni és az ehhez kapcsolódó extra költségek ugyancsak megelőzhetővé válnak. Amennyiben a rakományt át kell szivattyúzni, tanácsos lehet biztosítani, hogy az a tartály, amelybe a rakományt átszivattyúzzák, tiszta legyen. Ha erre nem ügyelnek, a rakomány szennyezetté és felhasználásra alkalmatlanná válhat. A rakomány fuvarozásáért felelős cég minden bizonnyal kérni fogja ezeknek a költségeknek a megtérítését. Tanácsos lehet, ha valamilyen független megbízottat kérünk fel annak felmérésére, hogy a környezet milyen mértékben károsodott. Ezzel megakadályozható, hogy egy későbbi időpontban valaki kárigénnyel lépjen fel akkor, amikor már nem lehet megállapítani, hogy a kárigény jogos-e vagy sem. A gépkocsivezetőnek be kell tartania a vészhelyzetre vonatkozó instrukciókat, kapcsolatba kell lépnie a mentőszolgálatokkal és végre kell hajtania minden olyan teendőt, amit a vészhelyzetre vonatkozó instrukciók előírnak a számára. A rakomány átrakásához megfelelő berendezéseket kell használni, és óvintézkedéseket kell tenni a termék szennyeződésének megakadályozására. Megfelelő eljárásokkal biztosítani kell a biztosítótársaság értesítését és a kötelezettségek teljesítését. A baleseti kártérítés igénylési űrlap kitöltése Baleset bekövetkezése esetén Európai baleseti kártérítés igénylési űrlapot kell kitölteni. Az űrlap pontos kitöltése különösen fontos annak érdekében, hogy a biztosítótársaság el tudja rendezni a kártérítési igényt. Következésképpen a cég elkerülheti a plusz költségek felmerülését. A baleseti kártérítés igénylési űrlap első oldalát az összes többi érintett személlyel együtt azonnal és a baleset helyszínén ki kell tölteni. A baleseti kártérítés igénylési űrlap hátoldalát a gépkocsivezetőnek a baleset helyszínén azonnal és önállóan kell kitöltenie. A tanúk fontos szerepet tölthetnek be annak megállapítása során, hogy a balesetért ki tehető felelőssé. A baleset időpontjában a autóbuszban tartózkodó utasok a baleseti

IRU - 2000.

28


kártérítés igénylési űrlapon tanúként nevezhetők meg. Ezeket a személyeket udvariasan meg kell kérdezni, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy tanúként nevezzék meg őket. Ezt mindig írásban is rögzíteni kell. A tervezési/üzemeltetési osztály értesítése A gépkocsivezetőnek a tervezési/üzemeltetési osztályt a lehető leghamarabb értesítenie kell a balesetről, hogy meghatározható legyen az, hogy milyen további intézkedéseket kell foganatosítani (pl. a pótfuvar elrendelése). Fényképfelvételek készítése a balesetről Amikor csak lehetséges, különböző perspektívákból fényképeket kell készíteni a baleset helyszínéről. A fényképek fontos szerepet tölthetnek a baleset okának és felelősének a megállapításánál. A jármű elszállítása Amikor a teherautó vagy a személyszállító autóbusz balesetet szenved, gyakran jelentős anyagi károk keletkeznek. Ezen felül további problémát jelenthet a veszélyes vegyi anyagok kiszabadulása. Minthogy a legtöbb cég ezzel a problémával nem szembesül naponta, nagyon fontos, hogy a cégek már előre kidolgozzák az instrukciókat, hogy ilyen esetekben mit kell tenni. A járművek elszállítási költsége gyakran igen jelentős lehet. A jármű elszállításához szükséges tényleges időtől függetlenül általában egy minimális óraszámot számolnak fel. A járművek mentésével foglalkozó cégek törvényesen jogosultak arra, hogy a járművet addig megtartsák, amíg az elszállítás költségeit meg nem térítik számukra. A cég által kötött biztosítástól függ azután az, hogy a biztosítótársaságtól milyen költségek megtérítését lehet kérni. Az elszállítás költségei: Amennyiben a cég minden kockázatra kiterjedő (általános) biztosítással rendelkezik, akkor a járműnek az első szervizállomásra való elvontatási költsége tartozik a biztosítás alá. Ha a cég csak kötelező gépjármű-vezetői felelősségbiztosítás rendelkezik, akkor a vontatás teljes költségét a cégnek kell kifizetnie. A további károk megelőzésének költségei: Ezek azok a költségek, amelyek a további károk megelőzéséből fakadnak. Ide sorolhatók például azok a költségek, amelyek a veszélyes vegyi anyagok szivárgása által okozott károk korlátozásához kapcsolódóan merülnek fel. Ezeket a költségeket fedezik, ha a cég minden kockázatra kiterjedő (általános) biztosítással rendelkezik, de felelősségbiztosítási kötvénnyel is fedezhető. A rakomány tárolásának költségei: A raktározást is annak a cégnek számlázzák ki, amelyhez a teherautót elvontatták. Az áruknak a baleset utáni időleges tárolása esetén a felmerülő költségeket a fuvardíjbiztosítás fedezi. B.2.5. Kommunikáció A cég érdekében nagyon fontos, hogy a sajtót korrekt módon kezeljék. Ezért tanácsos lehet szóvivőt kinevezni. Minden munkatársat egyértelműen utasítani kell, hogy a sajtót miként kezeljék. Azt egyáltalán nem javasoljuk, hogy a szóvivő szerepét a balesetet szenvedett gépkocsivezető töltse be. A gépkocsivezető ugyanis közvetlenül érintett a balesetben. A média tájékoztatása szempontjából a következő lépéseket kell kiemelni:

IRU - 2000.

29


A.

Információk szolgáltatása a cégről: Amint a szerencsétlenségről beszámoltak, a média megpróbál kapcsolatba lépni a céggel. Ebben a fázisban csak olyan információk szolgáltathatók ki, amelyek magára a cégre vonatkoznak (pl. a cég mérete, politikája stb.). B. A történtek leírása A következő lépést valószínűleg a történtek leírása jelenti. Ebben a fázisban még nem biztos, hogy a baleset okára magyarázatot lehet adni. A sajtóval nem szabad spekulációkba bocsátkozni. Az erre vonatkozó kérdéseket a rendőrséghez kell továbbítani. C. A meghozott intézkedések A továbbiakban ismertetni lehet a cég által a szerencsétlenséghez kapcsolódóan meghozott intézkedéseket. Az intézkedések területe a következő lehet: a autóbuszon tartózkodó utasok meghatározása, az utasokról való gondoskodás, a családtagok értesítése, az alternatív szállítási lehetőség elintézése, szálláslehetőség biztosítása a baleset területén. D. Utótájékoztatás Végezetül, a média tájékoztatható a végleges rendelkezésekről. Mindez olyan területeket ölel fel, mint például az utasok miként térnek haza, vagy hogy milyen intézkedéseket kell meghozni. Az, hogy a cég miként reagál a szerencsétlenségre, nagyban meghatározza azt, hogy a média milyen színben tűnteti fel a céget. Ezért sohase spekuláljunk, legyünk őszinték és tanúsítsunk együttérzést. A sajtót tájékoztassuk a lehető legvilágosabban és legérthetőbben a megállapított tényekről. B.2.6. A későbbi intézkedések Amikor a gépkocsivezető balesetet szenved, a lehető leghamarabb beszélni kell vele. Az első lépést a gépkocsivezető fokozottabb bevonása jelenti. Ez elősegítheti a következőket: a baleset körülményeinek jobb megismerése; a baleseti kártérítés igénylési űrlap pontos kitöltésének biztosítása; annak megállapítása, hogy a baleset meg lehetett volna-e előzni; annak hangsúlyozása, hogy a balesetek csökkentése milyen fontos; annak megállapítása, hogy a gépkocsivezető igényel-e további tanácsadást és/vagy képzést. A balesetek nyilvántartásba vétele Annak érdekében, hogy a balesetekről pontos elemzést készíthessünk, és a balesetek a jövőben elkerülhetővé váljanak, nagyon fontos, hogy nyilvántartást vezessünk róluk. A nyilvántartás szempontjából hasznos információkat a D. pont alatt találhatjuk. Minden egyes balesetről baleseti nyilvántartást kell készíteni. A nyilvántartás a következőket tartalmazza. Az Európai baleseti kártérítés igénylési űrlap. A rendőrségi jelentés másolata. A baleset teljes történeti leírása. A gépkocsivezetőt tájékoztató levél a baleset által okozott teljes kárról. B.3.1. Előszó A közúti biztonságot nem szabad azzal veszélyeztetni, hogy a gépkocsivezetőkre indokolatlan nyomást gyakorolnak azzal, hogy az utat akkor is időben teljesíteniük kell, ha arra nem biztosítanak elegendő időt. A stressz alatt vezetett járműveknél az üzemanyag és a karbantartási költségek is megnövekednek. A tervezés nem csak a munka jelentette nyomást határozza meg. Más oka is van annak, hogy miért befolyásolja a közlekedés biztonságát. A szolgálati beosztás megtervezésénél a gépkocsivezető tapasztalatát és szaktudását is számításba kell venni.

IRU - 2000.

30


Ez a fejezet azzal foglalkozik, hogy a tervezés szempontjából mi tehető annak érdekében, hogy a megfelelő biztonság, üzemanyag-fogyasztás és szolgáltatás biztosítható legyen. B.3.2. Az utazás ütemezése A gépkocsivezetők szolgálati beosztásának összeállítása A gépkocsivezető ütemezésének megszervezése jelentősen befolyásolhatja a gépkocsivezetőknek a balesetekben való érintettségét. Itt kettő probléma merülhet fel: 1. A járatok rendszeres, rotációs kiosztása: Az első problémát a járatoknak a gépkocsivezetőkhöz való rendszeres vagy rotációs hozzárendelése jelenti. Az első esetben minden egyes gépkocsivezető rendszeres útvonallal rendelkezik. Ennek az az előnye, hogy a gépkocsivezető jól fogja ismerni az adott területet. Ezért kevesebb idő veszteget el azzal, hogy a címeket megtalálja. A veszélyt az jelenti, hogy a vezetés egyre inkább rutinná válik. 2. „Mentesítő gépkocsivezető” A „mentesítő gépkocsivezető” nem rendelkezik állandó járművel és különféle területekre utazik. Általában az új gépkocsivezetőket helyezik ezekre a vonalakra. A kisebb vezetési gyakorlat, a mindig más jármű és a különböző területek gyakrabban idéznek elő baleseteket ezeknél a gépkocsivezetőknél. A forgalom biztonsága érdekében megfelelőbb, ha „mentesítő gépkocsivezetőként” csak tapasztaltabb gépkocsivezetőket alkalmaznak.

Gépkocsivezető - jármű Az a személyszállító cég, amely a célcsoportok alapján a különböző szállítási típusok között egyértelmű különbséget tesz, ezt a különbségtételt akkor is szem előtt kell tartania, amikor meghatározza a járművek rendelkezésre állását. A járművek rendelkezésre állásának meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az adott jármű milyen típusú szállításra használható. Ami érvényes a járművek esetében, ugyanaz érvényes a gépkocsivezetőknél is. Tanácsos lehet tisztában lenni azzal, hogy melyik gépkocsivezető milyen képességekkel /tapasztalattal/ képzéssel vehető igénybe. A gépkocsivezetők kiválasztásánál a következőket kell figyelembe venni: A gépkocsivezetőnek az adott járműre vonatkozó gyakorlata. A gépkocsivezetőnek az adott típusú szállításra vonatkozó gyakorlata. A gépkocsivezetőnek az adott országban meglévő gyakorlata. Nyelvismeret. A gépkocsivezetőnek a turizmusra vonatkozó ismeretei. Amikor két gépkocsivezető szükséges, az egymás kölcsönös megértése. A cégnek lehetőség szerint minden egyes gépkocsivezető számára ugyanazt a járművet kell kijelölni. A gépkocsivezető ezt a járművet a „sajátjának” tekinti, és következésképpen jobban vigyáz majd rá. B.3.3 Előkészítés

Előkészítés tervezés útján A tervezési/forgalmi osztálynak minden nap elő kell készítenie a következő napi fuvarokat. Ez az előkészítés következőkből áll: A megbízó felhívása annak megállapítása céljából, hogy történt-e valamilyen változás vagy van-e valamilyen további kívánság. Annak leellenőrzése, hogy a tervben szereplő jármű ténylegesen rendelkezésre áll-e és

IRU - 2000.

31


-

-

-

az igénybevételre készen áll-e. Az útvonal kijelölési űrlap megírása a gépkocsivezető számára. Az egyes járművekhez tartozó dokumentumok: A fuvarok megtervezésénél az ügyfél és a gépkocsivezető dokumentumait egyaránt számításba kell venni. Ezek a következők lehetnek: Minden egyes jármű számára egy útvonal kijelölési űrlapot (I. számú melléklet) kell kiállítani azokkal a címekkel, amelyeket a gépkocsivezetőnek fel kell keresnie. Amennyiben a gépkocsivezető az útvonalat nem határozhatja meg saját maga, akkor a felsorolásnak a címeket sorrendben kell rögzítenie. Ez a lista azt is rögzíti, hogy a gépkocsivezetőnek mikor kell az adott címekre megérkeznie. Amikor a címet nehéz megtalálni, különösen hasznosnak bizonyulhat egy útvonal leírás. Az útinapló a külföldi utaknál kötelező jellegű útiokmányt jelent. Más egyebekkel együtt az útinaplónak rögzítenie kell az utasok számát, az utasok nevét és a megteendő útvonalat. Minden egyes berakodási/kirakodási cím vonatkozásában a gépkocsivezetőnek fuvarlevéllel kell rendelkeznie. A vevőnek a kirakodás/berakodás után a fuvarlevelet megfelelően alá kell írnia. Veszélyes vegyi anyagok fuvarozása esetén a berakodás előtt vészjelző táblát kell kiállítani. A fuvar megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy a dokumentumokat ponto-

san -

töltötték-e ki. Manapság egyre kevésbé szükséges, hogy a külföldi utaknál speciális dokumentumokat vigyünk magunkkal.

A gépkocsivezetők által tett előkészületek Nyilvánvalóan a gépkocsivezetőnek is el kell készíteni az útvonal kijelölési űrlapot. A gépkocsivezetőnek legalább azt ellenőriznie kell, hogy a címek ismerősek-e. Amennyiben az adott címeket nehéz megtalálni, különösen hasznosnak bizonyulhat egy útvonal leírás. Tanácsos az útvonal leírást a központban vagy a gépkocsivezetők kézikönyvében nyilvántartásba venni. Külföldi fuvarok esetében számításba kell venni a levezetett órákat, a szüneteket, a sebességet, a pihenő területeket stb. Hosszabb utaknál, természetesen külföldi utak esetén, a gépkocsivezetőnek tanácsos lehet útvonal terv ütemezést készíteni. Ez az útvonal menetrendnek megfelelően készül el. Az útvonal terv menetrend a II. számú mellékletben látható. B.3.4. A megrendelés lebonyolítása

Késedelmek A gondos tervezés ellenére késés mindig előfordulhat. A késés addig nem jelenthet problémát, amíg megteszik a szükséges intézkedéseket, ezen felül a vevőt és a megbízót megfelelően és időben értesítik. Kapcsolattartás Az esetlegesen felmerülő problémák és késések szempontjából alapvető fontosságú, hogy a tervezési osztállyal könnyen kapcsolatba lehessen lépni. Annak a fuvarozó cégnek, amelynek

IRU - 2000.

32


járművei a nap 24 órájában úton vannak, biztosítania kell, hogy a tervezési/üzemeltetési osztály ugyancsak a nap 24 órájában elérhető legyen.

Jelentések Amikor a fuvar teljesítésre került, a gépkocsivezetőnek a nyilvántartási könyvbe be kell jegyeznie a teljesített órákat. Ez a könyv és a tachográf lapén lévő információk segítségével az adott napon végzett munkáról megfelelő kép alakítható ki. Nagyon fontos, hogy a nyilvántartási könyvbe minden információ bejegyzésre kerüljön, mert: A könyvből megállapítható, hogy a gépkocsivezető mennyit dolgozott. A könyvből megállapítható, hogy a gépkocsivezető betartotta-e a vezetési órákat és a szüneteket. A fuvar részleteinek megfelelő nyilvántartása ugyancsak fontos, amikor valamilyen közúti baleset esetében meg kell állapítani a baleset okát. Mindez korlátozhatja a felelősséget. A tachográflap kiértékelése A tachográf lapjának ellenőrzése értékes információkkal szolgálhat. Az adatok tájékoztatnak arról, hogy: A gépkocsivezető a vezetési órákat és a pihenő időket betartotta-e. Milyen volt a vezetési magatartás. Milyen volt a haladási sebesség. A tachográf lap elemzésével részletesebben a II. számú mellékletben foglalkozunk.

IRU - 2000.

33


I. számú melléklet: Útvonal kijelölési űrlap (teherautó)

A következőkben egy adott jármű útvonaltervének nyilvántartási űrlapjára láthatunk példát. A menet száma : Gépkocsivezető : A jármű rendszáma: : A pótkocsi rendszáma : Indulási idő : No. Cím

Várható berakodási / kirakodási idő

IRU - 2000.

Tevékenység

Részletek

34

Közúti Biztonsági Menedzsment Program I. számú melléklet: Útvonal kijelölési űrlap (turista autóbusz)

A következőkben az útvonal kijelölési űrlap látható. a sofőrnek az itt szereplő információk szerint kell elkészítenie az útra vonatkozó menetrendjét. Útvonal kijelölési szám: Gépkocsivezető: Turista autóbusz: A menet dátuma: Megbízó: Az indulás helye: Az indulás várható ideje: Beszállás helye 1 Útmegszakítás 1: Célállomás: Az utasok száma: Üzemanyag Várható kilométer mennyiség Üzemanyag felvétel: Felmerült költségek:

Érkezési idő: Az indulás várható ideje: Indulási idő: Stb. A megérkezés várható ideje: Érkezési idő: Az indulás várható ideje: Indulási idő: Idegenvezető I/N A kilométeróra állasa induláskor: A kilométeróra állasa érkezéskor: Megtett kilométerek:

Egyéb részletek:

II. számú melléklet: Az útvonal menetrendje

A gépkocsivezető részletes tervét az itt látható útvonal menetrend űrlap tartalmazza. Idő

KM

KM összesen Útszám

Város

Információ

III. számú melléklet: A tachográflap kielemzésének lehetőségei

IRU - 2000.

35


A tachográflap elemzése képet adhat a következőkről: 1.

Vezetési magatartás A tachográflap elemzése útján egyértelműen meghatározható a nem megfelelő gépkocsivezetői vezetési technika. A maximális nagyságú gyorsítások, a nagy hatásosságú fékezések és a sebesség szélsőséges ingadozása negatívan befolyásolja az üzemanyagfogyasztást, illetve a fékek és a gumiabroncsok elhasználódását. Emellett ez a fajta vezetési stílus a balesetek előfordulási valószínűségét is megnöveli. Annak érdekében, hogy a gépkocsivezető vezetési képességéről és stílusáról megfelelő képet alakíthassunk ki, a tachográflapot a következő szempontok alapján kell vizsgálni: - A jármű elindulási módja, - A gyorsítás sebessége/módja. - A megfelelő sebesség megválasztása/megítélése. - Állandó sebességgel való haladás. - A fékezés módja. Fékezés motorfékkel, illetve üzemi fék vagy retarder segítségével. - A folyamatos vezetési magatartás. - Eltérés a reggeli és a délutáni vezetési stílus között. - A vezetési stílus hozzáigazítása a terhelt vagy terheletlen jármű vezetéséhez. - Ingadozó sebesség az autópályákon való haladáskor.

2.

Baleset elemzés Végezetül, a tachográflap tudományos elemzése elősegíti a balesetek okának a megértését. Az ilyen jellegű elemzések részletes képet festhetnek a gépkocsivezető cselekedeteiről és a jármű viselkedéséről (pl. sebesség, gyorsítás és fékezési lassulás, hol és milyen távolságban történt meg maga a baleset). Ehhez speciális mikrószkópos és számítógépes kiértékelő berendezés és szaktudás szükséges. (Magyarországon az IbB-Hungary végez autorizált módon speciális, baleseti tachográflap vizsgálatokat)

IRU - 2000.

36


37

B.4.1. Előszó A cégen belül a balesetek csökkentésére irányuló minden stratégiának a cég alkalmazottainak motiválásán és aktív részvételén kell alapulnia. Az alkalmazott részvétele a kommunikációval kezdődik. A „probléma” csak azt követően kel életre a cégen belül és az alkalmazottak is csak azután válnak motiválttá a balesetek csökkentésében, ha az alkalmazottakat rendszeresen tájékoztatják a cég közúti biztonsági statisztikájáról. A problémáknak az alkalmazottakkal való megbeszélésével és az esetleges megoldások közös megtalálásával bármilyen bevezetésre kerülő intézkedés könnyebben elfogadhatóvá válik. Ezért a balesetek számának csökkentése érdekében a cégen belüli kommunikáció alapvető fontossággal rendelkezik. Ez a fejezet a belső kommunikációra és a motivációra összpontosít. B.4.2. Megbeszélések a gépkocsivezetőkkel Amikor a balesetek által okozott károk problémáját megbeszéljük az alkalmazottakkal, a személyes kockázatvállalás jelentőségének kihangsúlyozásával fokozható az alkalmazottak részvétele és motiválása. Minderre jó alkalmat kínálnak a gépkocsivezetőkkel való megbeszélések. Fontos, hogy a problémákat érdekes módon adjuk elő. A biztosítóval együtt évente egyszer rendszeres megbeszélés szervezhető, amelynek témája a közúti biztonság. Jó ötletnek bizonyulhat például évente egyszer bemutatót szervezni. A járművezetés, a közúti biztonság és a technikai ismeretek terén versenyek szervezhetők. B.4.3. Tájékoztatás Az alkalmazottak bevonása érdekében a baleseti statisztikákat a büfében havonta egyszer ki kell függeszteni az értesítőtáblára. Ily módon az alkalmazottak folyamatos tájékoztatást kapnak a cég közúti statisztikáiról és arról, hogy a meghozott intézkedéseknek volt-e valamilyen tényleges hatása. Az I. számú melléklet a megadható információkat ismerteti. B.4.4. A balesetek megtárgyalása Amikor valamelyik gépkocsivezetőt baleset éri, az esetet a baleset után a lehető leghamarabb meg kell vele külön beszélni. Erre a megbeszélésre a következők miatt is szükség van: a baleset körülményeinek jobb megismerése; a baleseti kártérítés igénylési űrlap pontos kitöltésének biztosítása; annak megállapítása, hogy a baleset meg lehetett volna-e előzni; annak hangsúlyozása, hogy a balesetek komoly problémát jelentenek; annak megállapítása, hogy a gépkocsivezető igényel-e további tanácsadást vagy képzést. Fontos, hogy a gépkocsivezetőt a baleset utáni fejleményekről folyamatosan tájékoztassák (pl. a baleset javítási költségei megnövelik a biztosítási díjat, illetve a lehetséges jogi eljárások vagy vádak). B.4.5. Figyelmeztetés A figyelmeztetések ugyancsak fokozzák az alkalmazottak bevonását. Ugyancsak tanácsos lehet átbeszélni a különféle kihágásokat, mint például a napi nyilvántartás pontatlan kitöltése, a bírságok, a jármű nem megfelelő karbantartása, az alkohol vagy kábítószer fogyasztás bebizonyosodása, vagy bármilyen panasz. Amennyiben a gépkocsivezető ismételten valamilyen kihágást követ el, írásos figyelmeztetésben kell részesíteni. Az írásbeli figyelmeztetésnek erősebb a hatása, mint a szóbeli figyelmeztetésnek.

IRU - 2000.

37


38

B.4.6. A közúti biztonság jutalmazása

A gépkocsivezetőknek a biztonságos vezetésre való motiválásának másik módját jelenti a cégszintű közúti biztonsági jutalmazási vagy premizálási rendszer. A premizálási rendszer olyan megállapodási rendszert jelent, melynek célja az, hogy a gépkocsivezetőt a biztonságos vezetésben motiváltabbá tegyék. A rendszer a következő formákat öltheti: a gépkocsivezetőt megjutalmazzák a helyes viselkedésért vagy megbüntetik a helytelen viselkedésért vagy a jutalmazásokat és a büntetéseket kombinálják. Az említett rendszerek, amennyiben megfelelően hozzák létre őket, a balesetek csökkenéséhez vezethetnek. A jutalmazási rendszernek nem szabad kizárólag a balesetmentes vezetésre korlátozódnia, hanem azt szélesebb körben is alkalmazni lehet. A jármű megfelelő gondozása, az ügyfelek felé tanúsított megfelelő viselkedés vagy a gépkocsivezető kézikönyvének betartása szintén részét képezheti az említett rendszernek. A rendszer létrehozása A jutalmazási vagy premizálási rendszer létrehozásakor lényeges eldönteni azt, hogy a helyes viselkedést jutalmazzák-e vagy a nemkívánatos viselkedést büntetik. Ide kapcsolódó kérdés az, hogy a rendszert egyénenként vagy kollektív módon hozzák-e létre. A következő szabályok érvényesek: A nemkívánatos viselkedésre vonatkozó büntetéseket elvileg mindig egyénenként kell kiróni. A helyes viselkedésért a gépkocsivezetőket egyénenként vagy kollektíven is lehet jutalmazni. A kollektív jutalmazás ösztönzi a társadalmi kontrolt. Kritériumok A jutalmazási vagy premizálási rendszer létrehozása előtt először a kritériumokat kell meghatározni. Mindezek természetesen szorosan kapcsolódnak a rendszer rendeltetéséhez. A balesetek számának csökkentése szempontjából a vezetés és a baleset bekövetkezte vagy a vezetés és a baleset okozása jelentheti a kritériumot. Nagyon fontos biztosítani azt, hogy a jutalmazási/büntetési kritériumok világosak legyenek a gépkocsivezetők számára, és hogy az említett kritériumokat ésszerű kritériumokként lehessen elfogadni. A II. számú melléklet az esetleg felhasználható kritériumokat körvonalazza. Ki kapjon jutalmat A balesetmentes gépkocsivezetők jutalmazása esetén mindig sok gépkocsivezetőt kell jutalmazni. Azok a rendszerek, amelyeknél csak egyetlen gépkocsivezetőt jutalmaznak, nem bizonyul hatékonynak, mert a gépkocsivezetők egy része úgy fogja érezni, hogy sohasem lesz képes nyerni. A jutalmazási időszaknak nem szabad sem túl rövidnek, sem pedig túl hosszúnak lennie. A fél évnél rövidebb időszak túl rövid, az egy évnél hosszabb időszak pedig túl hosszú. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy egyetlen hiba után ne törlődjön az összes jutalom. Ellenkező esetben az elkövetett hiba után a gépkocsivezetőt már semmi sem motiválja arra, hogy részt vegyen a rendszerben.

IRU - 2000.

38


39

Az egyes éveket a gépkocsivezetőknek mindig tiszta lappal kell kezdeniük. A jutalmazást havonta határozzák meg, amennyiben a gépkocsivezető semmilyen hibát nem követ el. Végrehajtás A rendszer tényleges bevezetése előtt először el kell magyarázni a működését. A rendszer működésének és céljának ismertetésével fokozható az alkalmazottak bevonása, és a rendszer hatása is jelentősebbé válhat. Végezetül jó ötletet jelenthet a közúti biztonsági jutalmazási/premizálási rendszer rendszeres (esetleg 3 vagy 5 évenkénti) felülvizsgálata, amelynek célját annak biztosítása jelenti, hogy az alkalmazottak motiválása és az alacsony baleseti ráta fenntartása szempontjából továbbra is a kívánt eredményeket érjék el.

IRU - 2000.

39


40

I. számú melléklet: Baleseti mutató, előszó

A gépkocsivezetők a balesetekről a cégen belül egy balesetei mutató útján megfelelőbb tájékoztatást kaphatnak. A baleseti mutató létrehozásának számtalan különféle módja van, a következőkben ezek közül ismertetünk néhányat. Baleseti helyzet az aktuális évben Ezt természetesen jelezni kell a baleseti mutatóban. A legegyszerűbb módszert a balesetek számának megadása jelenti. A kárigények összege ugyancsak megmutatható. Azt figyelembe kell venni, hogy ez az összeg csak hónapokkal később válhat ismertté. Végezetül el kell dönteni, hogy összesített éves képet mutassanak be, minden hónap 0 balesetről kezdődjön, esetleg ezt a két megközelítési módot kombinálják. Az aktuális évre vonatkozó cél Erősen javasoljuk, hogy a balesetek csökkentésére vonatkozóan egyértelmű cél kerüljön meghatározásra. Az előző évi balesetek A cégeknél a mutatónak az előző évben bekövetkezett balesetek számát is rögzítenie kell. Baleseti felelősség Az egyes baleseteknél azt is le lehet szögezni, hogy ki felel a balesetekért. Ezt csak akkor lehet elvégezni, ha a baleseteket hisztogramon ábrázolják, ahol minden egyes négyzet egyegy balesetet képvisel. Például: Piros négyzet: tehergépkocsi vezetője a felelős. Kék négyzet: valamilyen harmadik fél a felelős. Fehér négyzet: nem tisztázott, hogy ki a felelős. A balesetek oka A balesetek oka baleseti barométerrel szemléltethető, ahol a baleseteknél a balesetek kódja kerül megjelölésre.

IRU - 2000.

40


41

II. számú melléklet: A jutalmazási rendszer

A következőkben a közúti biztonsági jutalmazási/premizálási rendszer létrehozásának lehetséges célkitűzéseit és megfelelő kritériumait körvonalazzuk. 1. -

Közúti biztonság: Baleset előidézése. Balesetmentesség. Közlekedési kihágások/bírságok. A tachográfon/fedélzeti számítógépen regisztrált sebességtúllépés. Panaszok a közúti közlekedés más résztvevői részéről.

-

Üzemanyag-fogyasztás Üzemanyag-fogyasztás a járműállomány átlagához képest. Üzemanyag-fogyasztás a fuvar típusonkénti átlag üzemanyag-fogyasztáshoz képest. Üzemanyag-fogyasztás a gépkocsivezető előző műszakjához képest.

-

A jármű megfelelő karbantartása: A jármű állapota. A meghibásodások jelentése.

-

Helyes viselkedés az ügyfelek felé: Az ügyfelek panaszai.

-

A cég utasításainak betartása: A gépkocsivezetők kézikönyvében szereplő előírások betartásának elmulasztása. A megrendelés nem megfelelő teljesítése.

2.

3.

4. 5.

IRU - 2000.

41

Közúti Biztonsági Menedzsment Program B.5.1. Előszó Ez a fejezet a bírságok és a kihágások témakörével foglalkozik. Az nyilvánvaló, hogy amikor a közlekedési szabályokat nem tartják be, az negatívan befolyásolhatja a közúti biztonságot. A közlekedési szabályok betartásának elmulasztása egyértelműen negatívan befolyásolja a cégről kialakított képet. A kézikönyvben a bírságok a rendőrség által rögzített közlekedési szabálysértéseket jelentik. A kézikönyvben a kihágások a munkáltató által rögzített közlekedési szabálysértéseket jelentik. A kihágások körébe a sebességi korlátozásoknak, a vezetési óráknak és a szünetek a tachográf lapon rögzített megsértése tartozik. Ebben a fejezetben tanáccsal szolgálunk arra vonatkozóan, hogy cégként miként kezeljük a bírságokat és a kihágásokat. B.5.2. Irányelvek A bírságok és a kihágások tekintetében a cégnek világos útmutatásokat kell megfogalmaznia. Egyik oldalról a törvényben rögzített előírások szolgálhatnak útmutatásként, de a cég maga is kidolgozhatja a saját előírásait. Az említett útmutatások vonatkozásában a következőket kell szem előtt tartani: A városban, a kerülőutakon és az autópályákon megengedett sebességre vonatkozó útmutatások. A bírságoknak a gépkocsivezető vagy a cég által történő kifizetése. A bírságok azonnali jelentésének kötelezettsége. A bírságok/kihágások következményei a jutalmazás szempontjából. A gépkocsivezető szóbeli/írásbeli figyelmeztetése. B.5.3. Javasolt sebesség Amikor a rendelkezésre álló idő tekintetében feszített útról van szó, a cégek egy része a törvényes sebességkorlátozásoknál nagyobb ajánlott sebességet állapít meg. Ez nem tanácsos, mert úgy értelmezhető, hogy a cég „parancsot ad” a gépkocsivezetőinek, hogy a megengedettnél gyorsabban vezessenek. Mindez baleset esetén növelheti a felelősséget. B.5.4. A gépkocsivezető tájékoztatása Amikor a gépkocsivezető munkába áll, tájékoztatni kell a cég által meghatározott útmutatásokról. A gépkocsivezetőnek tisztában kell lennie az előírásokkal és a lehetséges büntetésekkel. Ezekre a gépkocsivezető munkába állásakor külön fel kell hívni a figyelmet. Tanácsos lehet az említett útmutatásokat a gépkocsivezetők kézikönyvében is rögzíteni. B.5.4. A bírságok jelentése Amikor a gépkocsivezetőt megbírságolják, akkor arról neki haladéktalanul jelentést kell tennie. A gépkocsivezetők figyelmét nyomatékosan fel kell hívni arra, hogy a munkaidőben való megbírságolást mindig azonnal jelenteni kell. Ha a bírság jogosságával kapcsolatosan bármiféle kétség merül fel, a cég csak akkor tud jogi lépéseket tenni, ha a gépkocsivezető azonnal jelenti a megbírságolást. B.5.6. A kihágások jelentése A sebességhatárokat és a vezetési órákat/szüneteket érintő kihágások a tachográf lapén regisztrálhatók. Ezt a lehető leghamarabb le kell ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrzésre csak napokkal később kerül sor, valószínű, hogy a gépkocsivezető már nem fogja tudni visszaidézni a pontos körülményeket. Ezután már nincs értelme a gépkocsivezetővel erről beszélni.

IRU - 2000.

42

Közúti Biztonsági Menedzsment Program B.5.7. Intézkedések Amikor a gépkocsivezetőt megbírságolják vagy a gépkocsivezetőre vonatkozóan kihágást regisztrálnak, az érintett gépkocsivezetővel el kell beszélgetni. Az elbeszélgetésre a lehető leggyorsabban sort kell keríteni. Ha erre nem kerülne sor, a gépkocsivezető úgy értelmezheti a bírságot, hogy az nem volt komoly és csak a munka részét képezi. Az, hogy a gépkocsivezető szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetést kap-e attól függ, hogy milyen súlyos volt a kihágás, és hogy a gépkocsivezető korábban már hány figyelmeztetést kapott. Az írásbeli figyelmeztetésnek nagyobb a hatása, mint a szóbeli figyelmeztetésnek. Amennyiben a jövőben bebizonyosodik, hogy a gépkocsivezetőt nem lehet tovább alkalmazni és el kell bocsátani, a céget kötelezhetik annak bizonyítására, hogy a gépkocsivezetőt korábban már többször figyelmeztették. B.5.8. A bírságok kifizetése A cégek egy része minden bírságot kifizet a gépkocsivezetők helyett. Bizonyos körülmények között elképzelhető, hogy a gépkocsivezető megbüntethető, de nem hibáztatható. Például amikor az utas felvétele vagy az áru berakodása/kirakodása miatt olyan helyen parkol, ahol várakozni tilos.

Mindig három lehetőség áll rendelkezésre: Mindig a gépkocsivezető fizet Ez a szabály világos és tisztességes. A bírság okától függetlenül mindig a gépkocsivezető fizet. Tanácsos az, ha a gyorshajtásért kiszabott büntetéseket mindig a gépkocsivezető fizeti ki. Mindig a cég fizet Ez a szabály ugyancsak tisztességes az alkalmazása szempontjából. A közlekedés biztonsága szempontjából azonban ennek a szabálynak az alkalmazása nem ajánlott. Időnként a cég fontolóra veheti a tilos helyen való parkolás büntetésének kifizetését. A megbírságolás okától függ, hogy ki fizet Ez olyan helyzetekre vonatkozik, amikor a cégnek az a véleménye, hogy azoknál a bírságoknál vagy kihágásoknál, ahol a gépkocsivezető nem hibáztatható, a gépkocsivezetőnek csak a bírság egy részét kell kifizetnie vagy egyáltalán nem kell a bírságot kifizetni. Annak meghatározása természetesen problémát jelent, hogy mikor van szó ilyen esetről. Az előbbiek alól kivételt jelenthet a műszaki hibákra vonatkozó bírságok. Bármilyen megoldást is válasszanak, a gépkocsivezetőnek tudnia kell, hogy mi a helyzet. Ezért az előbbieket tanácsos lehet a gépkocsivezetők kézikönyvében világosan rögzíteni. B.5.9. Adminisztrálás, teljesítményértékelés Minden bírságot, kihágást, írásbeli vagy szóbeli figyelmeztetést rögzíteni kell az érintett gépkocsivezető személyi nyilvántartásában. A bírságok/kihágások témakörét a teljesítményértékelés során tanácsos mindig megbeszélni.

IRU - 2000.

43

Közúti Biztonsági Menedzsment Program B.6.1. Előszó A kézikönyv a közúti biztonságot befolyásoló különböző témakörökkel foglalkozik. A közúti biztonság biztosítása nem csak a cég érdekét jelenti, de azoknak a cégeknek is érdekében áll, amelyek számára az adott cég bérfuvarozást végez. A cég nem csak a saját biztonságáért felel, hanem annak a cégnek a biztonságáért is, amely számára bérfuvarozást végez. A megbízóval kötött megállapodás a bérfuvarozást végző cégre is vonatkozik. Ebből kifolyólag, annak a cégnek, amelynek a szolgáltatásait igénybe veszik, ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tennie, mint a saját cégnek. Amikor valamilyen munkát szerződés keretében másik cégnek adnak ki, meg kell állapítani, hogy a másik cég ugyancsak elég figyelmet fordít-e a közúti biztonságra. Ezt nem csak az eseti fuvaroknál lehet elvégezni, hanem akkor is alapvető fontosságú, amikor a másik céggel hosszabb ideig működünk együtt. Ez a fejezet a hosszabb távra szóló kapcsolatok előfeltételeit ismerteti. B.6.2. Általános vizsgálat

A cég által keltett benyomás Mielőtt a munkát külső szerződésbe adnák, először meg kell állapítani, hogy a másik cégnek milyenek a képességei. A cég vezetését, a járművek típusát, az esetleges specializációt és a pénzügyi helyzetet mind át kell tekinteni. Gyakran nem vizsgálják meg, hogy a cég mekkora figyelmet szentel a közúti biztonságnak. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a megbízóval kötött megállapodás függetlenül attól érvényben van, hogy a fuvarozást a cég maga végzi el, vagy valamilyen másik céggel végezteti el. Ha a szerződésbe kiadott fuvarozás során valami történik, akkor először magát a céget vonják felelősségre. A céget csak akkor nem vonják felelősségre, ha bebizonyosodik, hogy a másik céget előre alaposan megvizsgálta és semmilyen rendellenességet nem tárt fel. A közúti biztonságnak szentelt figyelem Mielőtt az adott munkát egy másik cég számára szerződésbe adnák ki, meg kell állapítani, hogy a kérdéses cég tesz-e lépéseket, és ha igen milyen lépéseket tesz a közúti biztonság garantálása érdekében. Ha a cég ISO igazolással rendelkezik, az előnyt jelent. Azonban ez sem jelent garanciát arra, hogy ez a cég olyan mértékben ügyel a közúti biztonságra, mint a saját cégünk. További vizsgálatra van szükség, mert az ISO tartalma cégenként változik. Amikor a másik cég nem rendelkezik igazolvánnyal, meg kell állapítani, hogy elég figyelmet fordít-e a közúti biztonságra. B.6.3. Kutatás Kutatás határozza meg, hogy annak biztosításához, hogy az adott cég eleget tegyen egy másik cég követelményeinek, valamilyen intézkedésre szükség van-e, és ha igen, milyenre. Ehhez a következő lépéseket kell megtenni:

1. -

A balesetekre vonatkozó adatok megszerzése: Annak kiértékelése szempontjából, hogy a cég vajon elég figyelmet fordít-e a közúti biztonságra, különösen fontos kritériumot jelent a cég korábbi baleseti statisztikáinak a megszerzése. Ha a cég ilyen információkkal nem tud szolgálni, ez azt jelezheti, hogy a cég csak kis figyelmet szentel a közúti biztonságnak vagy egyáltalán nem fordít rá figyelmet.

IRU - 2000.


2.

A baleseti adatok kiértékelése: A cég baleseti gyakoriságának kiszámításával és a kapott értéknek egy másik cég balesetei gyakoriságával való összehasonlításával pontos kép alakítható ki.

A balesetek gyakorisága = 3.

1. 2.. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A balesetek évenkénti száma A járművek száma

Gyorsvizsgálat: A kézikönyv C. részében alternatív módszert ismertetünk annak meghatározásához, hogy a közúti biztonságra elegendő figyelmet fordítanak-e. A módszer neve gyorsvizsgálat. A teljesség kedvéért megadjuk a használt kérdőívet. Kérdés A járműpark megfelelően biztosítható-e? A baleseteket a cégen belül nyilvántartják-e? A baleset körülményeit megbeszélik-e a gépkocsivezetővel? Az alkalmazottakat tájékoztatják-e a balesetek adatairól? A gépkocsivezetők érintettek-e az ismert balesetekben? A gépkocsivezető részt vett-e vezetési teszten, amikor alkalmazásra került? A baleseti adatokról szóló jelentés része-e a vezetőségi jelentésnek? A cégnek van-e katasztrófa elhárítási terve arra az esetre, ha a cég járműve balesetet szenved? A tachográf lapokat a vezetési stílus szempontjából rendszeresen ellenőrzik-e?

Nem Igen

Amennyiben a kérdések túlnyomó részére negatív válasz érkezik, valószínű, hogy a cég nem fordít elég figyelmet a közúti biztonságra. 4.

Az intézkedések felsorolása A következő lépést annak megállapítása jelenti, hogy a cég milyen intézkedéseket tett a közúti biztonság javítása érdekében. Az 1. számú melléklet egy ellenőrzőlistát tartalmaz, amely segítségével felmérhető, hogy a cég megtette-e a kockázatok fedezéséhez szükséges intézkedéseket.

5.

Az intézkedések tartalma Az utolsó lépést az intézkedések tartalmának kiértékelése jelenti. A különböző intézkedéseket mind meg kell vizsgálni.

6.

Kiértékelés Az 1-5. lépések végrehajtása megadja, hogy a cég elegendő figyelmet szentel-e a közúti biztonságnak vagy sem.

B.6.4. Az intézkedések betartásának ellenőrzése Még ha a cég meghatározott intézkedéseket hoz is, akkor sem biztos, hogy azokat betartják.

IRU - 2000.

Közúti Biztonsági Menedzsment Program I. számú melléklet A következő űrlap segítségével felmérhető, hogy a bérfuvarozást végző (alvállalkozó) cég elég figyelmet fordít-e a közúti biztonságra. Eljárás

Kapcsolódás a közúti biztonsághoz

A járműszintű igények meghatározása A közúti biztonság szem előtt tartása az anyagok kiválasztásánál A közúti biztonság figyelembevétele a munkatársak kiválasztásánál Vevők szerzése A piaci igény meghatá- Piaci kritériumok a közúti biztonság szemrozása pontjából A fuvarozás megtervezése Az útvonal kijelölés Az útvonal kijelölés a közúti biztonság felmérése veszélyeztetése nélkül teljesíthető-e? Bérfuvarozás A közúti biztonság szem előtt tartása az anyagok kiválasztásánál Anyagok vásárlása, bérlése Munkatársak felvétele

Az útvonal kijelölés megtervezése Az alkalmazottak tervbevétele

Oly módon való tervezés, hogy a közúti biztonság garantálva legyen A feladatra alkalmas gépkocsivezetők tervbevétele Az útvonal kijelölés elkészítése A jármű biztonságának ellenőrzése

Anyagelőkészítés, inspekció Az útiokmányok ellenőrzése A gépkocsivezető felAz útvonal kijelölés kidolgozása a gépkokészítése csivezető által, útvonal leírás Megrakott (áruk) jármű Stabil, egyenletesen rakodott jármű

se

A tachográflap kitölté-

Vezetés: a személy A fuvar teljesítése A vevő tájékoztatása Vezetés: rakomány Az út teljesítése Vezetés - szünetek -

Problémák útközben.

A műszak vége Az útvonal kijelölés kitöltése A tachográf lap kitöltése Az útvonal kijelölési űrlap és a tachográf lap kiértékelése A panaszok kezelése

Az útvonal kijelölés teljesítése A fuvarrészletek pontos regisztrálásának biztosítása. Törvényben előírt vezetési órák - szünetek. Vezetési biztonság Elvárt vevő viselkedés a fedélzeti biztonság garantálása érdekében vezetési biztonság Törvényben előírt vezetési órák - szünetek. Viselkedés balesetek, szerencsétlenségek előfordulása esetén A fuvar részletek pontos regisztrálásának biztosítása. Törvényben előírt vezetési órák - szünetek. A fuvar teljesítése A tachográf lap kiértékelése a biztonságos vezetés szempontjából A közúti biztonságot érintő panaszok elrendezése

IRU - 2000.

Esetleges intézkedés

Anyag-specifikáció Kérvény

Anyag specifikáció Tervezési útmutató Tervezési szervezet Tervezési útmutató Anyag-specifikáció Gépkocsivezető szintű követelmények Tervezési szervezet, útmutatások Tervezési szervezet


Gépkocsivezetők kézikönyve Gépkocsivezetők kézikönyve Gépkocsivezetők kézikönyve Gépkocsivezetők kézikönyve Gépkocsivezetők kézikönyve Tervezés. Gépkocsivezetők kézikönyve Veszély elhárítási eljárás Gépkocsivezetők kézikönyve Gépkocsivezetők kézikönyve A tachográf lap kiértékelése A tachográf lap kiértékelése Panasz elrendezési eljárás

O. K.


rozás zés se

Karbantartás meghatá-

A karbantartás elvégzése A jármű időben való szervizelése a közúti biztonság szempontjából

Karbantartási útmutató

Karbantartás megterveA karbantartás elvégzé- A karbantartás pontos elvégzése

Karbantartási útmutató

Vezetési-pihenési-munkaidő előírások és a menetírókészülékek az Európai Unió (EWG/EU) és az AETR szabályozása alapján

Vezetési-pihenési-munkaidő előírások és a menetírókészülékek az Európai Unió (EWG/EU) és az AETR szabályozása alapján

A címben szerepelő fogalmak részletesebb ismertetése előtt célszerűnek látszik rávilágítani arra, hogy tulajdonképpen milyen szempontok hatására kezdték el először a közúti fuvarozásban a gépkocsivezetők vezetési és pihenési idejének szabályozását illetve ellenőrzését. ÉBERSÉG-ELFÁRADÁS-MONOTÓNIA Amennyiben a gépkocsivezető – jármű – út – környezet rendszer jól működik, nem keletkezik közlekedési konfliktus helyzet. A kis mértékű zavaró hatásokat a gépkocsivezető korrigálni tudja. Azokban az esetekben, amikor a külső behatások meghaladják a gépkocsivezető teljesítőképességének határát konfliktushelyzet lép fel. Tipikus példája ennek a közúti fuvarozás, ahol a gépkocsivezető elfáradása, figyelmetlensége, illetve extrém esetekben elalvása is bekövetkezhet. A monotónia, mint az elfáradás speciális esete már évtizedek óta a közlekedési kutatások központi kérdései közé tartozik. A szakirodalomból jól ismert vigilancia problematikával már 1932-ben foglalkozott N.H. Mackwort1, laboratóriumi kísérletében, ahol azt vizsgálták teszt-személyeken, hogy monoton körülmények között mennyi jelzést képesek észlelni. R.C. Travis és J.L. Kennedy2 nyolc évvel később már azt vizsgálta, hogy milyen berendezést lehetne alkalmazni az ember fáradásának észlelésére. A. Mc Farland és A.L. Moseley3 1954-ben laboratóriumi kísérletek során összefüggéseket talált az elalvás nélküli vezetési idő és a különböző vizuális és psycho-motorikus teljesítmények között. A vigilancia meghatározó jellemzőit Mc Grath4 határozta meg. Az emberi teljesítőképesség napi eloszlása jól jelzi a napközbeni és éjjeli ciklus alakulását.4

IRU - 2000.


40 30 20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 6

9

12

15

18

21

24

3

6

1. ábra Az ember teljesítő képességének napon belüli ingadozása

Nehéz haszongépjárművek vezetése során a monotónia effektus fellépésével a napi, biológiai ritmusból történő eltérések során lehet leginkább számítani.8 Az elfáradás (vigilancia) szint csökkenéséből eredő közlekedési balesetek statisztikai elemezése segíti ezen problémakör mélyebb megértését. Az amerikai Harris10 kutatásai alapján az un. egyjárműves balesetek - ezeknél nincs baleseti partner – előfordulási gyakorisága éjfél és reggel 8.00 óra között mintegy 70 %-ra tehető. Un fa llh äu fig ke it 30

Alle in u n fä lle Unfä lle m it m e hre re n Be te ilige n

25 20

Erwa rte te Unfa llh ä ufig ke it

15 10 5 0

1

3

5

7

9

11

13

15

17

19

21

23

Tag e s ze it [Uh r]

2. Ábra Az egyjárműves tehergépkocsi balesete alakulása a napszakon belül Az ábrában jól érzékelhető a 4.00 – 6.00 óra között 24 %-os részesedés nagysága. Saját vizsgálataink alapján11 hasonló következtetésekre jutottunk.

IRU - 2000.


Häufigkeit [%] 20

Kippunfälle

18 16 14

G

12 10 8 6 4 2 0 0-2

2-4

4-6

6-8

8-10

10-12 12-14 14-16 16-18 18-20 20-22 22-24

Tagezeit [St]

3. Ábra Az összes tehergépkocsi baleset és a borulások alakulása.

Általánosan megfogalmazható megállapítás, hogy az elfáradó/elalvó gépkocsivezetők 90%val történik egyjárműves baleset. Az európai nemzetközi közúti fuvarozásban elemzett mintegy 2200 baleset12 során egyértelművé vált, hogy a legnagyobb gyakorisággal a vezetési idő (napi) kezdetétől számított első három órán belül történik a balesetek meghatározó (~40 %) része. Ezekből kiemelhető, hogy a járat kezdetekori un. kifelé-menet során majdnem kétszeres gyakoriságbeli különbséget lehet megállapítani a visszfuvarhoz képest. Unfallhäufig keit [%] 30

25

20

15

10

5

0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

Stunde n

4. Baleseti gyakoriság a vezetési idő függvényében

IRU - 2000.


Az előbb idézett elemzés12 szerint a következő megállapítások tehetők: A gépkocsivezetők fáradási szintje nem nő egyenes arányban a napi vezetési teljesítménnyel, az elfáradást inkább a következők befolyásolják: • nem elegendő alvás • melléktevékenységek (vámkezelés, várakozás, adminisztráció, rakodás, stb.) • az egyes országok eltérő közlekedési viszonyaihoz való alkalmazkodás (különösen a kelet-nyugati irányú szállításoknál) • eltérés a napi biológiai ritmustól • a gépkocsivezető személyiség jellemzői (extravertált - intravertált) Az extrém gépkocsivezetői elfáradás alapvető jellemzője, hogy a vizuális észlelésben karakterisztikus változás lép fel. Erről a jelenségről tanúskodik egy 100 távolsági gépkocsivezetőt érintő interjú is13 , amelyben a 30 év alatti gépkocsivezetők 31-45 év közöttiek és a 46 év felettiek

50 %-a, 39 %-a, 29 %-a észlelt ilyen elfáradási tüneteket.

A haszongépjármű szektorban a növekvő konkurencia a szállító cégeket nagyobb teljesítményre készteti, amely során az engedélyezett vezetési és előírt pihenő időket nem tartják be. Jóllehet az EU 3820/85, illetve 3821/85, valamint az AETR - rendelet körültekintően szabályozza a vezetési – pihenési – munkaidő kereteket, azonban az Európában nem teljesen egységes ellenőrzési rendszerek következtében valós baleseti kockázat növelő tényező a haszongépjármű vezetők elfáradásának kérdése. A mai korszerű tehergépkocsik és autóbuszok jelentős komfortszintet biztosítanak a gépkocsivezetők számára, ennek ellenére törekedni kell az Európában ma már szinte teljesen általánosan alkalmazott menetíró készülékek biztonságot növelő hatását elősegíteni a fuvarozó cégeken belüli tachográf ellenőrzésekkel. A gépkocsivezetők éberségi szintjét ellenőrző berendezések is hasznos segítséget tudnak ehhez nyújtani. A legnagyobb hatásfokú intézkedést a gépkocsivezetők és irányítóik ez irányú képzése (munkaszervezés és elosztás, pihenési idők megtervezése stb.) jelentheti. A követelmények fejlődése

Az akkori Kienzle cég már 1926–ban rendelkezett, Európában elsőként adatértékelő és mutató műszerrel, haszongépjárművek részére, a tachográffal. A 70–es években a 3,5 tonna feletti járműkategóriában egységes EG – berendezésként vezetési- és pihenési idők ellenőrzésére használták az EG országokban. A gépjárműtechnika fejlődésével egyidejűleg követelmény lett az üzemeltetés egyéb paramétereinek rögzítése is. (motorfordulatszám, nyomások, hőmérsékletek stb.) A célszerűség és az ergonómiai szempontok miatt fejlesztették ki az elektronikus jelzés - feldolgozású ún. kombinált műszereket. A tachográf ezáltal a gépjárművek műszerfalának integráns részévé vált. IRU - 2000.


Az EU- menetíró készülék előírásainak áttekintése: Az érvényben lévő rendeletek a következők: • VO(EWG) Nr. 3820/85 –vezetési-pihenési-munkaidők • VO(EWG) Nr. 3821/85 – ellenőrző berendezés( menetíró készülék) • VO(EWG) Nr. 3814/90 –manipuláció jelzései • VO(EWG) Nr. 3688/92 – védőkábel(páncélozott) • VO(EWG) Nr. 2479/95 – elektromos ellenőrzés • VO(EWG) Nr. 1056/97 –kis járművek ellenőrző rendszere Az előbbiekben szerepelők közül az 3820/85 számú előírása, amely a közúti közlekedés meghatározott szociális előírásainak harmonizálására, a 3821/85-ös számú pedig az előbbiek ellenőrzését lehetővé tevő ellenőrző készülékekre vonatkozik. Mit is kell tulajdonképpen ellenőrizni ?Elsősorban a vezetési-pihenési idők ) pl. 4,5 óra időtartamú megszakítás nélküli vezetést ill. a 9 órás napi vezetési idők betartását. Másodsorban pedig a megengedett haladási sebességek betartását. Az ellenőrzések közúton és a járművek telephelyein történhetnek, az arra kijelölt hatóság szakemberei által. Az ellenőrzés széleskörűségére jellemző, hogy az EU- 88/599 határozata értelmében a munkanapok 1 %-át kell ellenőrizni, amelyek min. 25 %-nak az üzemen belül ill.min. 15 %-nak közúti ellenőrzésnek kell lennie. Az ellenőrzés során a menetíró készülékek diagramm tárcsáit használják a gépkocsivezető azonosítására és a megtett út, idő és sebesség megállapítására. Alapvető szabály, hogy a gépkocsivezetőnek az adott hétre vonatkozó tachográf lapokat ill. az előző hét utolsó munkanapjáról szóló lapot is magánál kell tartania. A fuvarozó cégeknek a diagramm tárcsákat 1 évig meg kell őrizniük. A menetíró berendezéseket két évente hitelesíteni kell, amelynek bizonylatát szintén a gépkocsiban kell tartani. Ugyancsak hitelesíteni kell a tachográfot minden javítása után is. Egyértelműen bebizonyosodott a tachográf biztonságot növelő hatása, jótékony hatással van a harmonizált versenykörülmények kialakulására és a szociális partnerek (munkaadókmunkavállalók) elfogadják a menetíró készüléket ellenőrző eszközként. Személyi sérüléses baleset/ megtett km Németországban Km(1.000)/ Unfall

Tgk 1331

1.200.000

1218

1193

1054

1.000.000

Szgk

Javulás

990 916

800.000

828 824

682

600.000

639

400.000 200.000 Tac hográ f bevezetése a z Eu-ban

0 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995

Quelle: DIW

5. Ábra A németországi tehergépkocsi és személygépkocsi személyi sérüléses balesetek alakulása.

IRU - 2000.


Jól érzékelhető, hogy a tachográf 1970-es kötelező bevezetése után jelentősen szétnyílt a két járműtípus biztonsági szintjére jellemző olló. A tehergépkocsikkal mintegy 1 millió 400 ezer kilométerenként történik egy személyi sérüléses baleset, addig a tachográf nélküli személygépkocsiknál kb. 1 millió km futásra jut egy baleset Mi jelent az AETR előírás ? Ez lényegében egy francia nyelvű 1970-ből származó előírás rövidítése, amely a nem EU országok járműveire vonatkozó vezetési-pihenési-munkaidő nagyságát szabályozza. Mint a következő összehasonlítás is jelzi lényegében nincs eltérés a két előírás között.

Meghatározó azonban , hogy a közép és kelet európai országok járművei menetíró készülék nélkül nem léphetnek be az EU-országokba.

Gépkocsivezetők életkora

min. Max. 7, 5 t össz.görd.tömeghatárig 18 év 7,5 tonna felett: -21 év , vagy - 18 év, amennyiben igazolja a speciális tanfolyam elvégzését - általában amin. Életkor 18 év Napi vezetési idő 9 óra, amely hetente kettő alkalommal 10 órára növelhető Átlagos heti vezetési idő Hetente: max. 56 óra, 6 alakom során Kettő egymást követő hét során: 90 óra Megszakítás nélküli ve- 4 óra 50 perc ( az EU-ban 4 óra 30 perc) zetési idő tartama Megszakítások Min. 45 perc, amely kettő vagy három legalább 15 perces szakaszokra osztható fel. A várakozási idő, a haladó járművön, de nem vezetéssel eltöltött idő ill. a kompon, vagy vonaton töltött szállítás ideje megszakításnak minősül. Napi pihenő idő (egy 11 óra (megszakítás nélkül) gépkocsivezetőnél 9 óra megszakítás nélkül, heti három alkalommal, fizetéssel Engedélyezett csökken- A következő hét vége előtt tés Lehetséges. Felosztás esetében 12 órára kell növelni a pihenő időt, Normál felosztás amelyből 8 órát megszakítás nélkül kell biztosítani. A pihenőidő eltölthető a jármű hálófülkéjében ill. a jármű állásakor is. Felosztás(Ro/Ro ill.vasút Lehetséges. Egy megszakítás nélkül minden 30 órás időszakban között) Napi pihenő idő két gép- 8 óra megszakítás nélkül, 30 órás időszakonként kocsivezető esetében Heti pihenő idő Norma 45 óra megszakítás nélkül ( napi pihenőidő is beszámítva) Engedélyezett csökken- -36 óra megszakítás nélkül, a mennyiben lakóhelyén vagy a jármű tés telephelyén veszi ki a gépkocsivezető a pihenő idejét, - kötelező kifizetés a hetet követő harmadik hét vége előtt

IRU - 2000.


B.7.1. Előszó A gépkocsivezető a cég követe. Már a felvételnél kell elkezdődnie annak , hogy az alkalmazottak megfelelően motiváltak legyenek. Ami a közlekedési biztonságot illeti, a gépkocsivezetők felvételénél nagyon fontos, hogy kellő figyelmet fordítsanak a vezetési stílusra és a korábbi balesetekre. A közlekedési biztonságnak már az új alkalmazottak felvételénél és kiválasztásánál is fontos szerepet kell játszania a következők biztosítása érdekében: Az alkalmazott gépkocsivezetőknél viszonylag kis esélye legyen a balesetek előfordulásának, vagy adott esetben a balesetek vonatkozásában pozitív fejlődés legyen tapasztalható. A jelentkezők már az első elbeszélgetésnél szembesüljenek azzal, hogy a cég milyen nagy jelentőséget tulajdonít a vezetési stílusnak és a jármű karbantartásának. A cég pozitív képet alakíthasson ki a közlekedési biztonság tekintetében. Hogyan kerülnek kiválasztásra az alacsony baleseti kockázattal rendelkező gépkocsivezetők? A következőkben vázoljuk a kiválasztási eljárást és azt, hogy az említett cél elérése érdekében mit kell tenni az egyes fázisokban. B.7.2. A munkakör leírása Az új gépkocsivezetők felvételének megkezdése előtt világos elképzelést kell kialakítani arról, hogy mik lesznek az új gépkocsivezetők feladatai és kötelezettségei. Ez a gépkocsivezető által általában végzett munka típusa szerint kerül megállapításra. A követelményeket a munkaköri leírás tartalmazza. Az I. számú melléklet egy sor olyan aspektust ismertet, ami belefoglalható a munkaköri leírásba. B.7.3. A jelentkezési lap Az elbeszélgetésre behívott jelentkezők számára a meghívással együtt egy jelentkezési lap is kiküldhető. Ezt az űrlapot, a jelentkező által kitöltve, az elbeszélgetés előtt vissza kell küldeni. A jelentkezési lap az elbeszélgetés alatt megbeszélhető. A jelentkezési lap mintáját a II. számú melléklet tartalmazza. B.7.4. Alkalmassági elbeszélgetés Az alkalmassági elbeszélgetés a munkaköri leíráson és a kitöltött jelentkezési lapon alapul. A jelentkezési levél és a jelentkezési űrlap segítségével még az elbeszélgetés előtt meg kell határozni, hogy különösen mely témakörök kerülnek megbeszélésre. Az elbeszélgetést nem hivatalos formában kell megtartani. Így a jelentkező nyugodtan érzi magát, ami még pontosabb benyomással szolgálhat. Az elbeszélgetés során a jelentkezőnek világosan el kell magyarázni, hogy az adott pozíció milyen feladatokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A teherautó/személyszállító autóbusz gondozása fontos szempontot jelent. Lehetőség szerint meg kell vizsgálni a jelentkező saját autóját. Ez megfelelő képpel szolgálhat arról, hogy a jelentkező miként viseli gondját a járműnek. Az embereket a munkavégzésben támogató „otthoni körülmények” igen fontosak. Részben ez határozza meg, hogy az alkalmazott képes-e vagy sem megfelelően végezni a munkáját. A teherautó/személyszállító autóbusz vezetői bizonyos feszültséget hordoznak, amit otthon szednek össze. Az otthoni helyzetről való benyomások megszerzése érdekében a második elbeszélgetés a jelentkező otthonában is megtartható. Ekkor a gépkocsivezető partnere is pontos képet nyerhet arról, hogy a gépkocsivezető alkalmazása milyen következményekkel jár.

IRU - 2000.


B.7.5. A referenciák ellenőrzése A jelentkezőknek lehetőleg némi referenciával is szolgálniuk kell. Az átadott referenciáknak érdemes lehet utánajárni, hogy a jelentkezőkről további információkat szerezhessenek. A referenciák ellenőrzését előre meg kell tanácskozni a jelentkezővel. A jelentkezőt arra is meg lehet kérni, hogy a saját autójára vonatkozóan mutassa meg a károkozás mentességről szóló igazolást. B.7.6. Tesztvezetés A kiválasztási eljárás következő lépését a tesztvezetés jelentheti. A tesztvezetés lebonyolítási módját, illetve a kiértékelendő aspektusokat a B.11. fejezet ismerteti. A jelentkezők kiértékelésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a tesztvezetés alatt a rendesen vezető gépkocsivezető az idegesség miatt rosszabbul vezethet, illetve a „vadvezető” bizonyos mértékig visszafoghatja magát. Ezért a tesztvezetés eredménye nem döntő fontosságú. B.7.7. Orvosi vizsgálat Miután véglegesen eldőlt, hogy mely jelentkezőket alkalmazzák, a fennmaradt jelentkezőknek orvosi vizsgálaton kell részt venniük. A munkáltató és az alkalmazott érdeke egyaránt az, hogy az alkalmazási szerződés tényleges aláírása előtt sor kerüljön az orvosi vizsgálatra. B.7.8. Személyi nyilvántartás Új gépkocsivezető alkalmazása esetén a részletes adatait rögzíteni kell a személyi nyilvántartásban. A III. számú melléklet ismerteti azokat az adatokat, amelyeket nyilvántartásba kell venni. I. számú melléklet: Teherautó vezetők munkaköri leírása A következőkben körvonalazzuk azokat a témaköröket, amiket a munkaköri leírásban rögzíteni lehet/kell. Munkaköri leírás A jármű típusa: kisteherautó / gépkocsi - utánfutó / tehergépkocsi - pótkocsi Fuvarozási körzet: helyi, regionális, belföldi, külföldi Rendszeres / nem rendszeres fuvarozás A munka típusa: berakodás / vezetés / lerakodás A rakomány típusa: különféle piaci szegmensekre osztva Az összkilométer megjelölése A munkakör jellemzői Az alkalmazott ismeretekkel rendelkezik a következőkről: Speciális járművek üzemeltetése: daru, munkavégzés konténerekkel, hűtőegység, VLG Útvonalak az érintett fuvarozási körzetben Forgalmi szabályok az érintett fuvarozási körzetben A fuvarozásra vonatkozó törvényi előírások A járműrakodás módja Önálló munkavégzés Dokumentumok kitöltése: napi nyilvántartás, fuvarlevelek, határátlépési okmányok Útvonal meghatározás: előre meghatározott, a sofőr által meghatározott A jármű műszaki ismerete, nyelvismeret

IRU - 2000.


Szükséges bizonyítványok A gépkocsivezetőnek a következő érvényes bizonyítványokkal kell rendelkeznie: Például: Kötelezettségek / jogosultságok: A jármű készen tartása igénybe vétel céljára és megfelelő állapotban tartása. A rakomány fuvarozásának típusa. A biztonsági előírások betarttatása. A kisebb hibák kijavítása útközben. A teherautó tisztán tartása. A pontos összegek átadása. A speciális berakodó/kirakodó berendezések megfelelő használata. I. számú melléklet: Személyszállító autóbusz vezetők munkaköri leírása

A következőkben körvonalazzuk azokat a témaköröket, amiket a munkaköri leírásban rögzíteni lehet/kell. Munkaköri leírás A autóbusz típusa: kisautóbusz / normál / csuklós / emeletes A szállítás típusa: egynapos út / többnapos út / ingajárat / bejövő turizmus / iskola autóbusz cégszállítás / speciális szállítás / tömegközlekedés / diszkó szállítás Körzet: helyi, regionális, belföldi, külföldi A munka típusa: gépkocsivezető / idegenvezető Rendszeres külföldi tartózkodás Rendszertelen munkaidő Évszakhoz kötődő séma Az évszakonkénti összkilométer megjelölése A munkakör jellemzői Az alkalmazott ismeretekkel rendelkezik a következőkről: Útvonalak az érintett országban Forgalmi szabályok az érintett országban Dokumentumok elintézése: útinapló A jármű műszaki ismerete Nyelvismeret A turizmus ismerete az érintett országokban Jó kommunikációs készség Megfelelő megjelenés Improvizációs készség / szervezési készség Stressz és konfliktus kezelési készség Szükséges bizonyítványok A gépkocsivezetőnek a következő érvényes bizonyítványokkal kell rendelkeznie: Például: Kötelezettségek / jogosultságok:

IRU - 2000.


A jármű készen tartása igénybe vétel céljára és megfelelő állapotban tartása. A kisebb hibák kijavítása útközben. Az autóbusz tisztán tartása. II. számú melléklet: jelentkezési lap a teherautó / autóbusz vezetők számára

Mielőtt a jelentkezőt elbeszélgetésre behívnák, jelentkezési űrlapot küldenek a számára. A következőkben az említett űrlap segítségével kérhető információkat ismertetjük. Személyi adatok Név: - Keresztnév: Cím: Irányítószám: Város: Születési dátum: Családi állapot: Bizonyítványok, képzések Vezetői jogosítvány: A vizsga időpontja: Melyik iskolában: Nehéz tehergépkocsi vezetői engedély: A vizsga időpontja: Melyik iskolában: Nyelvismeret: Földrajzi ismeret: Közlekedési biztonsági képzés: Turizmus ismerete: Elsősegély-nyújtási igazolvány: Újraélesztési igazolvány: Szociális ismeretek: Közlekedési biztonsági képzés:

Képzés Időtartam

Képzés

Az iskola neve

Hajlandó-e további képzésben részt venni? Egészségügyi adatok A múltban volt-e hosszabb ideig beteg?

Van-e olyan munka, amit az egészségi állapota miatt nem végezhet? Hajlandó-e kábítószer teszten részt venni? IRU - 2000.

Bizonyítvány (I/N)

Közúti Biztonsági Menedzsment Program Munkavégzési gyakorlat

Időtartam

Munkavégzés típusa

Szerződés

Munkáltató

-

Miért kívánja otthagyni az előző munkahelyét?

-

Hozzájárul-e ahhoz, hogy a referenciaként megadott munkáltatókkal felvegyük a kapcsolatot?

-

Milyen típusú teherjárműveket vezetett a múltban?

-

A fuvarozás mely területén alkalmazták a múltban?

-

Van-e külföldi vezetési gyakorlata? Ha igen, mely országokban?

-

Szenvedett-e már balesetet? Ha igen, kérjük töltse ki a következő táblázatot:

A baleset időpontja

A baleset jellege

A balesethez kapcsolódó sérülések

Rendszeresen megbírságolják-e? Műszaki ismeretek: A teherautó kisebb hibáit saját maga is meg tudja-e javítani? Az autóbusz kisebb hibáit saját maga is meg tudja-e javítani?

IRU - 2000.

Közúti Biztonsági Menedzsment Program Személyi körülmények

Otthoni körülmények (család): Házas / élettársa van / özvegy A családi körülményei megnehezítik-e a feladata ellátását? Rugalmasság: Készen áll-e arra, hogy munkáját rendszertelen műszakokban végezze? Sport, hobbi: Szabadságolási időszak: Fix szabadságolási időszakhoz ragaszkodik-e? Ha igen, miért? Az űrlapot az igazsághoz híven töltöttem ki,

Aláírás

Dátum

IRU - 2000.

Közúti Biztonsági Menedzsment Program III. számú melléklet: Személyi nyilvántartás

Azokat az adatokat ismertetjük, amelyeket a személyi adatok nyilvántartásban rögzíteni kell. A bizonyítványok másolata A vezetői jogosítvány másolata Az útlevél másolata Baleset esetén kit kell értesíteni Jelentkezési űrlap Az alkalmazási szerződés másolata Munkavégzési engedély (ha szükséges) Egészségügyi igazolás Nehéz tehergépkocsi vezetői engedély Adott időben a személyi nyilvántartást a következőkkel lehet kiegészíteni: Bírságok Figyelmeztetések A teljesítményértékelés nyilvántartása B.8.1. Előszó A biztonság, az üzemanyag-fogyasztás és az ügyfelek kiszolgálása szempontjából fontos, hogy a gépkocsivezető megfelelően képzett legyen. A megfelelő képzésben részesülő vezető a munkáját is hatékonyabban tudja elvégezni és rendszerint jobb teljesítményt nyújt. Az a cég, amely a képzési időszak kezdetétől kezdve figyelmet fordít a közúti biztonságra, tudatosítja a gépkocsivezetőkben, hogy az ügyfelek számára a biztonság és a megbízható fuvarozás jelenti az elsődleges prioritást. A gépkocsivezető a cég követe. A megfelelő képzésben részesülő vezető jobban tudja, hogy mi várható, és ezzel hozzájárulhat a cég pozitív képéhez. Ez a fejezet az új gépkocsivezetők képzésével foglalkozik. B.8.2. A képzési program A képzési program nem csak az új gépkocsivezetőket szolgálja, hanem azoknak a gépkocsivezetőknek is hasznos lehet, akik jármű típust váltanak, illetve akik más fuvarozási formára térnek át. Milyen kérdésekkel kell foglalkozni a képzési program során? Ez azon múlik, hogy a program kit vesz célba: egy teljesen új gépkocsivezetőt vagy egy olyan vezetőt, akinek változik a munkája.

Az új és gyakorlatlan gépkocsivezetők képzési programja során a következő témakörökkel kell foglalkozni: A) A jármű B) A vezetés C) A vezető viselkedése D) Cégszintű eljárások, adminisztráció E) Útvonal ismeret F) A határátlépéshez tartozó formalitások elvégzése G) A teherautó berakodása/kirakodása

IRU - 2000.


Az új, de már bizonyos gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetők képzési programja során a következő témakörökkel kell foglalkozni: D) E) F)

Cégszintű eljárások, adminisztráció Útvonal ismeret (új ügyfelek) A határátlépéshez tartozó formalitások elvégzése

A következő témakörökkel kell foglalkozni azoknál a vezetőknél, akik az adott járművet nem ismerik: A) A jármű B) A vezetés A következő témakörökkel kell foglalkozni azoknál a gépkocsivezetőknél, akiket új munkakörbe osztanak be: D) Cégszintű eljárások, adminisztráció E) Útvonal ismeret F) A határátlépéshez tartozó formalitások elvégzése G) A teherautó berakodása/kirakodása A fenti témákat később még érintjük. A gépkocsivezetők képzése során külön figyelmet érdemlő pontokkal az I. számú melléklet foglalkozik. B.8.3. A) A jármű Napjainkban sok teherautó/autóautóbusz olyan speciális funkciókkal rendelkezik, ami pozitív hatást gyakorol a közlekedés biztonságára (pl. ALB, ABS, ESP). Ezeknek a funkcióknak a helyes használatához elengedhetetlen a működtetés módjának ismerete, illetve a jármű kezelésére gyakorolt hatásának az ismerete. B.8.4. B) A vezetés Minden alkalmazásba vett gépkocsivezető tud vezetni, de a professzionális vezetőtől ennél sokkal többet várnak el! Az elsődleges prioritást a biztonság jelenti. A vezetési biztonság a defenzív és anticipáló vezetést jelenti. Ezért az új gépkocsivezetők kiképzése során különös figyelmet kell szentelni a vezetésnek. Az senkit sem lep meg, hogy a közlekedési szabályok ismerete a közlekedés biztonsága szempontjából alapvető fontosságú. Ennek ellenére a közlekedési szabályok ismerete gyakran sok kívánnivalót hagy maga után. Különösen azért, mert a közlekedési szabályok otthon és külföldön is sokszor változnak. B.8.5. C) A gépkocsivezető viselkedése A gépkocsivezető a cég követe. Az ügyfél elégedettsége nagymértékben a gépkocsivezetőn múlik. A vezető egy sor különböző problémát megoldhat. Az utasokkal való foglalkozás sokszor nagyon nehéznek bizonyulhat. Előfordulhat, hogy a gépkocsivezetőnek problémákat kell megoldania, stresszhelyzetben is helyesen kell cselekednie stb. A vezetőnek az összes ügyféllel/utassal foglalkoznia kell, akik mind-mind saját problémákkal bírnak. Mindez természetesen a végzett fuvartól is függ. Fontos, hogy az új gépkocsivezetőt ezekkel az aspektusokkal is megismertessék. B.8.6. D) Cégszintű eljárások, adminisztráció A képzés ideje alatt a gépkocsivezetőnek meg kell ismerkednie a cég eljárásaival, különösen a cég adminisztrációjával. Az új vezetőnek el kell magyarázni a napi nyilvántartások és a tachográf lap kitöltési módját.

IRU - 2000.

Közúti Biztonsági Menedzsment Program B.8.9. E) Útvonal ismeret Az útvonalak megfelelő ismerete komoly előnyt biztosít minden gépkocsivezető számára. Sajnos ennek az ismeretnek az elsajátítása éveket vesz igénybe. Ezért azt már a képzési program során is meg lehet kezdeni. Az új gépkocsivezetők eleinte egy tapasztalt pilótával együtt utaznak. B.8.10. F) A határátkeléshez tartozó formalitások elvégzése Bár napjainkban a határátkeléshez tartozó formalitások egyre egyszerűbbé válnak, bizonyos országokba való belépéskor (pl. Kelet-Európa) különféle dokumentumokat kell kitölteni. Az ezekbe az országokba belépő gépkocsivezetők számára konkrét instrukciókat kell adni. B.8.11. G) A teherautó berakodása/kirakodása Amikor a gépkocsivezető saját maga kell, hogy a teherautót berakodja/kirakodja, akkor ezzel a képzési programba is foglalkozni kell. A balesetek egy részét a nem megfelelő rakodás okozza. B.8.12. Ki képzi ki az új gépkocsivezetőt? Az új gépkocsivezetők képzését végző vezetőt példaként állíthatják a többiek elé. Az érintett vezető a biztonság, a vezetési stílus, az ügyfelek kiszolgálása stb. tekintetében lehetőleg rendelkezzen jó hírnévvel. Nyilvánvaló módon csak a gyakorlott vezetőre bízható rá az új gépkocsivezetők kiképzése. Az is nagyon fontos, hogy a kiképzést végző vezetőt tiszteljék a kollégái. I. számú melléklet: A képzési program tartalmának további részletei Azokat a témákat ismertetjük, melyek a képzési program részét képezhetik/kell hogy képezzék. A) A teherautó / személyszállító autóbusz Kezelési jellemzők, a jármű mérete - A jármű fékezési lassulása - A pótkocsi homlokfalának túlnyúlása, a pótkocsi hátsó részének farolása - A jármű speciális funkciói (példa): - ALB - ABS, ASR, ESP - Sebességkorlátozó - Tachográf - Retarder használata - A pneumatikus felfüggesztés működése - Légkondicionálás - Naponkénti járművizsgálat - A pótkocsi csatlakoztatása B) A vezetés - A jármű alapvető irányítása - Biztonság: defenzív vezetés, anticipáló vezetés - Komfort: anticipáló vezetés - Üzemanyag-fogyasztás: defenzív vezetés, anticipáló vezetés - A vezetési készséget részletesebben a „vezetési készség” című fejezet tárgyalja C) A gépkocsivezető viselkedése - Öltözködés - A vezető dohányzik / nem dohányzik - Hogyan kell kezelni a panaszokat

IRU - 2000.


D) E) F) G) -

A helyes viselkedéssel bővebben a gépkocsivezetők kézikönyve foglalkozik Az utasok dohányzása Beszélgetés az utasokkal Az utasok biztonsági öv használata Segítségnyújtás a felszállásnál / leszállásnál Zene a turista autóbuszokon Cégszintű eljárások, adminisztráció A napi nyilvántartások kitöltése Fedélzeti számítógép használata Különböző dokumentumok használata Tachográf lap használata Útvonal ismeret A különböző rendeltetési helyekhez vezető útvonalak A legrövidebb útvonalak Az elkerülő utak és az átjáró utak ismerete A határátlépéshez tartozó formalitások elvégzése A különféle dokumentumok használata A teherautó berakodása/kirakodása Berakodási módszerek A rakomány elhelyezése A speciális berakodó/kirakodó berendezések megfelelő használata.

B.9.1. Előszó A gépkocsivezetők kézikönyvének fő célja az, hogy a vezető számára a munkavégzéshez kapcsolódóan gyakorlati instrukciókkal szolgáljanak arra vonatkozóan, hogy a gépkocsivezetők miként végezzék a napi munkájukat. A biztonság természetesen külön figyelmet kap. A gépkocsivezetők kézikönyvének ezért világosan el kell magyaráznia, hogy a gépkocsivezetőknek a biztonság garantálásához miként kell viselkedniük. A gépkocsivezetők kézikönyvének óriási előnye az, hogy világosan és részletesen elmagyarázza, hogy a vezetőktől a munkavégzés szempontjából mit várnak el. Ez véget vet azoknak az időknek, amikor a gépkocsivezetők azt mondhatták, hogy „Én ezt nem tudtam”. B.9.2. A gépkocsivezetők kézikönyvének elkészítése Annak biztosítása érdekében, hogy gépkocsivezetők kézikönyvét megfelelő módon igénybe vegyék, a kézikönyv összeállításába a gépkocsivezetőket is be kell vonni. Ezzel biztosítható, hogy a kézikönyvet könnyebben elfogadják. Amennyiben a gépkocsivezetőket nem vonják be a kézikönyv elkészítésébe, egészen valószínű, hogy nem fogják azt használni. B.9.3. A gépkocsivezetők kézikönyvének tartalma A gépkocsivezetők kézikönyve a gépkocsivezetők munkájának részét is képező témaköröket tartalmazza. A gépkocsivezetők kézikönyvébe a következő témaköröket tanácsos belefoglalni:

IRU - 2000.


Menedzsment Ide az olyan témák tartoznak, mint például balesetek esetén tanúsítandó viselkedésmód, a nyilvántartó könyv kitöltési módja, az adminisztráció, a bírságok, a sebességre vonatkozó útmutatások, a vezetési órák és a szünetek stb. Vezetés Természetesen fontos feladatot jelent annak megvitatása is, hogy a gépkocsivezetőtől milyen vezetést várnak el. Az olyan lényegre törő kérdésekkel is foglalkozni kell, mint a jármű melegítése vagy a megbízható módon való vezetés. A jármű A teherautó / autóbusz értéke teljes felszereléssel együtt könnyen elérheti a 250.000 ECU-t /65 MFt./. Ez elég okot jelent arra, hogy a gépkocsivezetők kézikönyve a járművekkel is foglalkozzon. A gépkocsivezetők kézikönyvében érinthetők az olyan témakörök is, mint a jármű ellenőrzése és használata, a jármű iratai vagy a meghibásodások jelentése. A gépkocsivezető Ami legfőként számít, az az ügyfelek elégedettsége. Az elégedett ügyfél visszatér és reklámot jelent a cégnek. Ezért a gépkocsivezetők kézikönyvében világosan le kell írni, hogy a gépkocsivezetőktől milyen viselkedést várnak el. Az I. számú melléklet részletesen leírja, hogy a gépkocsivezetők kézikönyvének a közlekedési biztonság szempontjából milyen témakörökkel kell foglalkoznia. B.9.4. A gépkocsivezetők kézikönyvének használata Számos cég készít a gépkocsivezetők számára kézikönyvet. A probléma azonban az, hogy a gépkocsivezetők gyakran nincsenek eléggé tisztában a kézikönyv tartalmával. A probléma a következőképpen oldható meg:

Új gépkocsivezetők A kiválasztási eljárás során az új vezetőknek átadják a kézikönyvet, hogy azt vigyék haza és tanulmányozzák át. Végül is a gépkocsivezetőnek meg kell ismerkednie a cégen belüli napi rutinmunkával. Emellett az új gépkocsivezetők jellemzően jó hozzáállást kívánnak tanúsítani, és ezért gondosan áttanulmányozzák a kézikönyvet. Ha a kiválasztási eljárás egynél több elbeszélgetésből áll, a kézikönyvet az első elbeszélgetés után oda lehet adni a gépkocsivezetőnek, majd a második elbeszélgetés során le lehet ellenőrizni, hogy jelölt mennyire ismeri a kézikönyv tartalmát. A témakörök megvitatása Annak érdekében, hogy a gépkocsivezetőket a kézikönyv rendszeres tanulmányozására ösztönözzék, évente egyszer megbeszélést kell szervezni, ahol a gépkocsivezetők kézikönyvében szereplő konkrét témák kerülnek megvitatásra.

Teljesítményértékelés A gépkocsivezetők kézikönyvét a teljesítményértékelés során is meg lehet vitatni, különösen akkor, ha az adott vezető rendszeresen figyelmen kívül hagyja a kézikönyv előírásait.

IRU - 2000.


B.9.5. A kézikönyv átvételének aláírással való tanúsítása Annak a vitának a megelőzése érdekében, hogy a gépkocsivezetők a gépkocsivezetők kézikönyvét megkapták-e vagy sem, tanácsos lehet a kézikönyv átvételét aláírással igazolni. Az is tanácsos lehet, ha a vezetővel aláíratnak egy olyan dokumentumot, ami rögzíti, hogy a gépkocsivezető ismeri a kézikönyv tartalmát és a kézikönyvben szereplő előírásoknak megfelelően kíván cselekedni.

IRU - 2000.

Közúti Biztonsági Menedzsment Program I. számú melléklet: A gépkocsivezetők kézikönyvében szereplő témakörök A következőkben a gépkocsivezetők kézikönyvébe belefoglalható témaköröket ismertetjük. Létesítmények A jármű garázsban való elhelyezése a létesítményekben. Hazavigyék-e a járművet? A rendszeres ügyfelek létesítményeiben való biztonságra vonatkozó instrukciók. A különböző ügyfelek létesítményeinek elhelyezkedése. Az egyes ügyfelekre vonatkozó instrukciók. Előkészület az útra Megérkezés 15 perccel korábban. A sebességre vonatkozó útmutatások, javasolt sebesség. A vezetési órák és szünetek megismerése. A többnapos és/vagy külföldi utak útvonalára vonatkozó menetrend elkészítése. Az okmányok ellenőrzése. Okmányok, a teherautó papírjai A jármű papírjai Lajstromozási bizonyítvány 1., 2. és 3. rész. Zöldkártya. Euro-licenc Érvényes műszaki vizsgaigazolás. Útadó nyilatkozat. Nyilatkozat az érvényes tachográfról. Nyilatkozat a tachográf (lap) hiányáról. Európai baleseti kártérítés igénylési űrlap. Elegendő számú tachográf lap. A teherautó vezető okmányai Vezetői jogosítvány. Tachográf lapok.(járatra vonatkozó ill. az előző hét utolsó kettő napjáról ) Munkáltatói igazolás. ADR igazolás. ATP igazolás. Útlevél. Az útvonalra vonatkozó dokumentumok Térképek. A beszállási helyek listája, a beszállási helyek útvonalának leírása. Az útvonal menetrendje. Útinapló. A rendeltetési helytől / rakománytól függő okmányok TIR okmányok. Vámokmányok a külföldre való fuvarozásnál. Útvonal engedély. A rendkívüli fuvarok bejelentése. Engedély veszélyes vegyi anyagok szállítására. Vészjelző tábla.

IRU - 2000.

Közúti Biztonsági Menedzsment Program Okmányok, a turista autóbusz papírjai A jármű papírjai Lajstromozási bizonyítvány 1., 2. és 3. rész. Zöldkártya. Érvényes műszaki vizsga igazolás. Érvényes licenc. Érvényes ingázási igazolás. Európai baleseti kártérítés igénylési űrlap. Elegendő számú tachográf lap. A gépkocsivezető személyes okmányai Érvényes vezetői jogosítvány. Érvényes útlevél, vízum. Egészségügyi biztosítási kártya külföldi orvosi segítségnyújtás esetére. Érvényes orvosi igazolás. Speciális utas-szolgáltatási járműengedély. Az útvonalra vonatkozó dokumentumok Térképek. A beszállási helyek listája, a beszállási helyek útvonalának leírása. Az útvonal menetrendje. Útinapló. A teherautó / turista autóbusz (speciális) funkcióinak használata Retarder (retarder használata csúszós úton, a retarder használatának minimális sebessége). ABS (blokkolásgátló fék). ASR (kipörgésgátló). Légkondicionálás, fűtési rendszer. Tachográf használata. Fedélzeti számítógép használata (adott esetben). Berakodó / kirakodó berendezés használata (adott esetben). A jármű naponkénti átvizsgálása, ellenőrzés az elindulás előtt Az olaj ellenőrzése. A hűtőfolyadék ellenőrzése. A gumik kopásának ellenőrzése. A guminyomás ellenőrzése. A csavaranyák meghúzása. A világítás, a kürt és az ablaktörlők ellenőrzése. Az elegendő üzemanyag meglétének ellenőrzése. Az ülés beállítása. A tükör beállítása. A jármű tisztaságának ellenőrzése. A kávéfőző és a főzőfülke ellenőrzése. A vécé ellenőrzése. A videó és audiovizuális eszközök ellenőrzése.

IRU - 2000.

Közúti Biztonsági Menedzsment Program Hetenkénti átvizsgálás A hidraulikus szervokormány ellenőrzése. A hidraulikus folyadék hűtőventillátorának ellenőrzése. Az olajellenőrzési átvitel / automatika ellenőrzése. Az akkumulátor folyadék ellenőrzése. A hidraulikus szervofékek ellenőrzése. A levegővíztelenítő ellenőrzése. Az ablakmosó-folyadék ellenőrzése. Téli átvizsgálás A motor hűtőfolyadékának védelme. Az ablakmosó folyadék védelme. Dízeladalék alkalmazása a csomósodás /parafin kiválás/ megakadályozása érdekében. Téli gumik / hólánc használata. Vezetési stílus / magatartás Vezetési stílus Javasolt sebesség. Vezetés állandó sebességen. A megfelelő sebességi fokozat megválasztása (motor tojás-diagram). Egyenletes gyorsítás, időben való lassítás. A megfelelő fordulatszám tartása. Nem engedni, hogy a motor ok nélkül működésben legyen. Vezetési magatartás A vezetési stílus hozzáigazítása: - A forgalom nagyságához. - A látási viszonyokhoz. - Az időjárási körülményekhez. A világítás állandó használata. Előzés Ne előzzünk: - Ha az úton sok kanyar található. - Ha a járművünk és az előttünk lévő jármű között csak minimális a sebességkülönbség. - Ha ez veszélyeztetheti a mögöttünk haladó forgalmat. - Ha rosszak a látási viszonyok. - Hegyi lejtőn. Letérés A letérés irányát jelezzük időben. Vigyázzunk a jármű mellett haladó kerékpárokra, mopedekre és gyalogosokra. Csatlakozó forgalom A forgalomba időben csatlakozzunk. Ne álljuk el a mögöttünk haladók útját. A követési távolság tartása Fékezési lassulás. Minimális követési távolság különböző sebességeknél. Az időjárásnak, a forgalom nagyságának és az út felszínének számításba vétele.

IRU - 2000.


A követési távolság tartása Fékezési lassulás. Elsőbbség Az elsőbbség joga nem jelent privilégiumot. Megfordulás Sohase forduljunk meg forgalmas úton. Hajtsunk olyan helyre, ahol a megfordulást semmi sem akadályozza. Megállás Amikor az útirányt kérdezzük, az irányjelzővel időben jelezzük a leállási szándékot. Amikor az úton megállunk a vészvillogóval figyelmeztessük a többi közlekedőt. Többszörös összeütközés veszélye. Közlekedési dugó esetén a kereszteződéseket hagyjuk szabadon! Tolatás Ha lehet először előrefelé haladjunk. Először járjuk körbe a járművet. A többi közlekedő figyelmeztetéséhez kérjünk segítséget. Műszaki hiba Vészjelző háromszög. A vészvillogó bekapcsolása. Manőverezés Kerüljük el, inkább tegyünk kerülőutat. Állítsuk be a tükröt. Kérjünk segítséget a kocsikísérőtől. A jármű karbantartása, használata A meghibásodások jelentése. Rendelkezések az üzemanyag felvételről: hogyan vegyünk fel üzemanyagot, hol vegyünk fel üzemanyagot (itthon / külföldön). A jármű letisztítása (belül, kívül). A gépkocsivezető által elvégzendő karbantartás. Attitűd, viselkedés Egységes attitűd és viselkedés. Az utasok segítése a be- és kiszállásnál. A nap és az útvonal megbeszélése az utasokkal. Legyünk türelmesek. Ne essünk pánikba. Ne meséljünk vicceket, ne káromkodjunk. Panaszok, pozitív észrevételek: az ügyfélnek mindig igaza van. Szabályok a turista autóbuszon Megállapodás a dohányzásról. A hulladék kezelése. Megállás útközben. Állítható ülések. A biztonsági öv használata. Vészkijáratok. Szellőzés, fűtés. Világítás.

IRU - 2000.


-

A vécé használata. Konyha / bár. Videó. Audió.

Az útvonal részleteinek rögzítése A tachográf lapjának kitöltése. A nyilvántartókönyv kitöltése, a munkaórák igazolása. Problémák útközben Hogyan viselkedjünk baleset esetén. Hogyan viselkedjünk az útközben bekövetkező meghibásodás esetén. Mit tegyünk valami elvesztése, ellopása esetén. A (napi 24 órában elérhető) telefonszámok listája. A külföldi követségek listája. A cég előírásai Kábítószer, alkohol, orvosság használata. A gépkocsivezető dohányzása. Visszatérítések. Biztosítás. Az utak megtervezése, okmányok, a késések jelentése: - Részletes útiterv készítése a gépkocsivezető által. - A levezetendő útvonal meghatározása. - A jármű megrakodása. Az útvonal részleteinek rögzítése Tachográf használata. A nyilvántartókönyv használata. A csalások büntetése. Bírságok A sebességre vonatkozó útmutatások. Vezetési órák és szünetek. Személyi biztonsági készlet Védősisak. Védőszemüveg. Egy üveg szemöblítő folyadék. Biztonsági lábbeli. Kesztyű. Légzésvédő berendezés.

IRU - 2000.

Közúti Biztonsági Menedzsment Program B.10.1. Előszó Minden cég számára fontos, hogy az alkalmazottak megfelelő teljesítményt nyújtsanak. Ezért lényeges, hogy az alkalmazottakkal rendszerint megbeszéljék, hogy a munkájukban vagy otthon van-e valamilyen problémájuk. Az említett problémák negatívan befolyásolhatják a munkavégzést, ezért növelik a balesetek kockázatát. A közlekedési biztonság szempontjából teljesítményértékelés során a gépkocsivezetőkkel meg kell beszélni az adott évre vonatkozó baleseti statisztikák alakulását. Ily módon a teljesítmény értékelése során a gépkocsivezetők érzékelhetik, hogy az adott probléma még mindig aktuális. A gépkocsivezetők teljesítményének nyomon követése és a velük való jó kapcsolat fenntartása pozitív hatást gyakorol a munkahelyi légkörre. Ez növeli a gépkocsivezetők motiváltságát. A gépkocsivezetőknek a cég ügyeibe való bevonása a balesetek számát is kedvezően befolyásolhatja. B.10.2. Mikor kell a teljesítményértékelést elvégezni? A teljesítményértékelésre legalább évente egyszer sort kell keríteni. A próbaidő végén is teljesítményértékelést kell tartani annak megállapítása érdekében, hogy a gépkocsivezető számára állandó állást kínáljanak-e vagy sem. A teljesítményértékelésre akkor is sor kerülhet, ha látszólag valamilyen probléma merül fel, vagy a gépkocsivezető kifejezetten kéri a teljesítménye kiértékelését. Mindezt elvileg a munkavégzési körülmények között kell elvégezni. Ha otthon merülnek fel olyan problémák, amelyek befolyásolják a gépkocsivezető munkáját, akkor azokat is meg lehet beszélni. Az otthoni feszültség a gépkocsivezető teljesítményét és ennélfogva a közúti biztonságot negatívan befolyásolja. B.10.3. A teljesítményértékelés elkészítése A teljesítmény pontos kiértékelése céljából meg kell határozni, hogy milyen témakörök kerülnek megbeszélésre. A témakörök között legalább a következőknek szerepelniük kell: 1. Az alkalmazott kiértékelése az értékelőlap alapján. 2. A korábbi kötelezettségvállalások teljesítése. 3. Munkahelyi, otthoni problémák. 4. Fizetés változása. 5. Annak felmérése, hogy szükség van-e képzésre. 6. Rendszeres orvosi vizsgálat. 7. Új kötelezettségvállalások a teljesítményértékelés alapján. 8. A teljesítményértékelés aláírása. B.10.4. Az alkalmazottak teljesítménye A teljesítményértékelés során meg kell állapítani, hogy az alkalmazott megfelelő teljesítményt nyújt-e. Mindez az érintett alkalmazott munkaköri leírásában rögzített kritériumok alapján valósítható meg. A teljesítmény kiértékelését értékelőlap összeállítása segíti elő. Az említett értékelőlap előnye az, hogy az összes alkalmazottat ugyanazon szempontok alapján értékelik ki. Az értékelőlapot az I. számú melléklet mutatja be.

IRU - 2000.

Közúti Biztonsági Menedzsment Program I. számú melléklet: A gépkocsivezetők értékelőlapja Személyi adatok Név: Születési dátum: Alkalmazásba vétel időpontja: Munkakör:

2. Általános Termelékenység Munkaminőség Kezdeményezés Szervezés Beszámolás Önállóság Döntéskészség A feladatok értelmezése Magatartás a kollegák felé Magatartás a vezetőség felé Magatartás az ügyfelek felé Stresszleküzdő-készség Rugalmasság Lojalitás Fegyelmezettség

Gyenge

IRU - 2000.

Kielégítő

Jó

Kiváló


-

-

Gépkocsivezetőként való munka- Gyenge végzés Műszaki ismeretek A gépkocsivezető alkalmazhatósága A jármű típusa A fuvar / piac típusa Külföld Utak megtervezése Balesetekben való részvétel A tachográf lap kiértékelése Üzemanyag-fogyasztás A jármű karbantartása Nem jelentett meghibásodások Bírságok / kihágások Alkohol és kábítószer használata Panaszok A rakomány megrongálódása Kiszolgálás Megjelenés A turizmus ismerete

Kielégítő

4.

Igényelt képzés

5.

Új kötelezettségvállalások a teljesítményértékelés alapján

Elbíráló

Munkáltató

Dátum

IRU - 2000.

Jó

Kiváló

Közúti Biztonsági Menedzsment Program B.11.1. Előszó Vezetési biztonság = üzemanyag megtakarítás = kényelmes vezetés = gazdaságos vezetés. A jármű megfelelő ellenőrzése és a közlekedés ismerete alapvető fontossággal rendelkezik a közúti biztonság szempontjából. A vezetői jogosítvány megszerzése után kevés az olyan gépkocsivezető, akinél az évek során nem alakul ki valamilyen hiba. Mielőtt a gépkocsivezetők számára állandó alkalmazást ajánlanánk, tanácsos meghatározni a vezetési készséget. A tesztvezetés megmutatja, hogy a vezető elegendő figyelmet fordít-e a közúti biztonságra és az üzemanyag-fogyasztásra. Ez a fejezet azzal foglalkozik, hogy a cégek mit tehetnek annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazott gépkocsivezetők jó vezetési készséggel rendelkezzenek. B.11.2. Kit kell felmérni Az első kérdés az, hogy „Kinek a vezetési készségét kell felmérni?” Különbséget kell tenni: Az új gépkocsivezetők és azon vezetők között, akik viszonylag sokszor szenvedtek balesetet. Valamennyi gépkocsivezetőt rendszeresen fel kell mérni. A kérdést a továbbiakban részletesebben tárgyaljuk. B.11.3. Új gépkocsivezetők Logikusnak tűnik, hogy az új gépkocsivezetőknél megvizsgálják a vezetési készséget, mielőtt állandó szerződést kínálnának nekik. A tesztvezetés során megfelelő benyomásokat lehet szerezni a vezetőkről. A tesztvezetés megmutatja, hogy a gépkocsivezető elegendő figyelmet fordít-e a közúti biztonságra és az üzemanyag-fogyasztásra. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az a vezető, aki a tesztvezetés során jól vezet, nem feltétlenül motivált abban, hogy balesetmentesen vezessen, vagy a vezetés során az üzemanyag-fogyasztást szem előtt tartsa. B.11.4. Nagy számú baleset A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a gépkocsivezetők, akik sokszor szenvednek balesetet, valószínűbb, hogy a jövőben valamilyen nagyobb balesetet szenvednek. Ezért tanácsos lehet felmérni azoknak a vezetőknek a vezetési készségét, akik sok balesetet szenvedtek (évente kettőnél többet). B.11.5. Valamennyi gépkocsivezető rendszeres felmérése A vezetői jogosítvány megszerzése után a vezetési készséget többé már nem mérik fel. A napi rutinban azonban „különös” szokások alakulhatnak ki. Ezért nem rossz ötlet az, hogy az összes gépkocsivezetőnél rendszeresen (két évente egyszer) felmérjék a vezetési készséget. Mindez az alkalmazottak számára egy kirándulás formájában is megszervezhető. B.11.6. A vezetési készség felmérése: cégen belül / kívül megszervezve A vezetési készség felmérését a cég, vagy valamilyen külső vezetési készség felmérő képzési központ végezheti el. Előny Ha a gépkocsivezetők vezetési készségét a cégen belül mérik fel, akkor annak az előnyét a költségek megtakarítása jelenti. A belső vezetési készség felmérő rendszer kialakítása olcsóbb, mint ha a felmérést valamilyen külső vezetési készség felmérő képzési központtal végeztetik el.

IRU - 2000.

73


Hátrány A belső vezetési készség felmérő rendszer kialakítása a cégtől azt kívánja, hogy legyen egy olyan alkalmazott, aki az említett felmérést képes elvégezni. A vezetési készség felmérése az új gépkocsivezetőknél rendszerint nem jelent problémát. Amikor azonban olyan gépkocsivezető vezetési stílusát kell kielemezni, aki már sokszor szenvedett balesetet, az nehéz feladatot jelent. Az erre a területre szakosodott központ minden bizonnyal rendelkezik a megfelelő szaktudással és képzési programmal. Objektivitás: A vezetési készség felmérésének cégen kívüli megszervezése inkább garantálja az objektivitást, mintha a felmérést a cégen belül végeznék el. A döntés elfogadása: A cégen belüli vezető döntését valószínűleg jobban vitatják, mint a külső szakértőét. Az értékelőlapra az I. számú melléklet szolgál példával. B.11.7. A vezetési készség teszt pontjainak kiértékelése A tesztvezetés előtt meg kell határozni, hogy a gépkocsivezetőt milyen aspektusokból ellenőrzik. Az aspektusokat olyan űrlapon kell rögzíteni, amely a vezetési készség teszt során kitöltésre kerül. Az űrlap használata biztosítja, hogy minden felmérésre kerüljön. Az űrlap további előnye az, hogy mindenkit ugyanolyan módon mérnek fel. Amennyiben a gépkocsivezetőnek rendszeresen meg kell találnia az ismeretlen rendeltetési helyhez vezető utat, akkor ezt is bele kell foglalni a vezetési készség tesztbe. Amennyiben a gépkocsivezetőtől azt várják el, hogy az út során az utasokat mikrofonon keresztül tájékoztassa és turisztikai információkkal szolgáljon a számukra, akkor ezt is bele kell építeni a vezetési készség tesztbe. B.11.8. A vezetési készség tesztelése: az útvonal Annak az útvonalnak, amit a vezetési készség tesztelése során meg kell tenni, hasonlónak kell lennie, mint az adott gépkocsivezető által rendesen megtett útvonal. A következő megoszlásokat kell figyelembe venni: Városközpont Üzemi területek Lakott területeken belül Lakott területeken kívül Másodrendű utak Autópályák Amennyiben a gépkocsivezetőt rendszeresen küldik új ügyfelekhez, akkor ezt ugyancsak bele kell építeni a vezetési készség tesztbe, lehetővé téve a vezető számára, hogy ismeretlen területen vezessen. Amikor a gépkocsivezetőnek várhatóan speciális berakodó / kirakodó berendezést kell kezelnie, akkor ezt is bele lehet építeni a vezetési készség tesztbe. B.11.9. Az eredmények megvitatása, adminisztrálás A vezetési készség teszt befejezése után a gépkocsivezetővel meg kell beszélni az eredményeket. Az elbíráló világosan rámutat azokra az aspektusokra, ahol javulni kell. Az előrehaladást rögzíteni kell a „vezetési készség felmérési űrlapon”. Ezt az űrlapot a személyi nyilvántartásban meg kell őrizni. I. számú melléklet: A gépkocsivezetők értékelőlapja Általános adatok A gépkocsivezető neve:

IRU - 2000.

74


A vezetéskészség-vizsgálati teszt időpontja: Levezetett kilométerek száma: Időjárási körülmények:

A jármű ellenőrzése A jármű vizuális ellenőrzése Tükrök Indulás Felvett testhelyzet A jármű műszaki ismerete A jármű melegítése Kormányozási technika Sebességszabályozás Fékezési technika Sebességváltási technika Magatartás a vezetés közben Helyfoglalás az úton Távolságtartás Útkereszteződés Körforgalom Belépő forgalom Kilépő forgalom Előzés Közlekedési szabályok Jelzőtáblák Szabályok Sebesség Figyelés Lehajtásnál Teljes körben Tükörhasználati technika Tudatos figyelés Tudat alatti figyelés

Gyenge

IRU - 2000.

Kielégítő

Jó

Kiváló

75


Anticipáció Gyenge Gyalogosok Kerékpárosok Autók Speciális manőverek Elindulás hegymenetben Megfordulás Parkolás Tolatás Általános értékelés Koncentráló készség Önbizalom Az út érzékelése A jármű érzékelése Defenzív vezetés A berakodó/kirakodó berendezések használata Emelővillás targonca Mini villástargonca Berakodó/kirakodó daru Szivattyú, ömlesztett anyagok kirakodó berendezése Az utasok kiszolgálása Beszállás / kiszállás A mikrofon használata A autóbuszban folyó tevékenységek megfigyelése

Kielégítő

Jó

Kiváló

Képzési javaslatok: Észrevételek: Dátum: Az elbíráló aláírása

A gépkocsivezető aláírása

IRU - 2000.

76

Közúti Biztonsági Menedzsment Program B.12.1. Előszó A korszerű járműveket olyan felszerelésekkel látják el, amelyek a gépkocsivezetők biztonságát, illetve a forgalom többi résztvevőjének biztonságát egyaránt növeli. A fejezet első része külön foglalkozik azokkal a rendelkezésre álló felszerelésekkel, amelyek növelik a közlekedés biztonságát. A járműpark menedzseléséhez szorosan kapcsolódó másik témát a karbantartás jelenti. A megelőző karbantartás nem csupán a balesetek kockázatát csökkenti, hanem alacsonyabb üzemanyag-fogyasztási szintet eredményez, és meggátolja a járművek komolyabb károsodását. A fejezet második része a karbantartással foglalkozik. B.12.2. A jármű biztonsági felszerelései A nyolcvanas évek óta a haszongépjármű gyártásban komoly változások történtek a járművek biztonsági szintjének növelése területén. Ennek következtében az elmúlt tíz év során óriási mértékben növekedett a haszongépjárművek passzív biztonsága. Sok járművet már gyárilag ellátnak olyan különféle funkciókkal, amelyek még tovább növelik a biztonságot. Ide sorolható pl. a biztonsági-öv, az ABS vagy az ASR. Emellett olyan felszerelések is beszerezhetők, amelyek ugyancsak a biztonság növelését szolgálják. Előbbiek következtében a különböző biztonságtechnikai berendezéseknek óriási a kínálata: ABS (blokkolásgátló fék) vagy a differenciálzár. ASR (hajtókerék- kipörgésgátló). EBS ( elektronikus sűrítettlevegős fékberendezés) ESP ( elektronikus stabilitás növelő, perdülésgátló ) Fekete doboz a balesetek rögzítésére.( UDS- Unfalldatenspeicher) Tolatásjelző hangjelzés. Tolatást segítő kamera. Kétoldalas tachográf lap( sebesség-út –idő illetve motorfordulatszám) Teherautók Oldalsó fényvisszaverő, fényvisszaverő festés ill. csíkok. Nagy látószögű oldaltükrök. Tükör a járda megfigyeléséhez. Mellső aláfutásgátló. Oldal- aláfutásgátló. Hátsó aláfutásgátló. Turista autóbuszok: Ülés rögzítés (ECE R80-as előírás) Védelem felborulás esetére (ECE R.66). Statikus tetőterhelési teszt. Borítópados borulás vizsgálat. Blokkoló rendszer a nyitott ajtókkal való elindulás megakadályozására. B.12.3. Karbantartás Nyilvánvalónak tűnik, hogy minden jármű bizonyos műszaki karbantartást igényel. A fuvarozó cégeknél a műhelyben végzett tevékenységek általában megfelelően szervezettek. Számos cég annyira rajong a járműveiért, hogy szinte az mondható, „olaj folyik az ereikben”. A rendszeres műszaki vizsgák általános elterjedése óta a műszaki hibák által okozott balesetek száma jelentősen csökkent. A megelőző karbantartás nem csupán a balesetek kockázatát csökkenti, hanem alacsonyabb üzemanyag-fogyasztási szintet eredményez, és meggátolja a járművek komolyabb károsodását. A karbantartás a gépkocsivezetők motiváltságát is befolyásolja. A nem megfelelően kar-

IRU - 2000.

77


bantartott teherautó/autóautóbusz negatívan befolyásolja a gépkocsivezetők motiváltságát és a cégről kialakított képet is negatívan befolyásolja. A megelőző karbantartás csökkenti a váratlan műszaki meghibásodás kockázatát. Mindez kedvezően hat a közlekedés biztonságára és a cég megbízhatósága is erősödik az ügyfél felé. Ezért a megelőző karbantartás javítja a cégről alkotott képet. A megelőző karbantartás a karbantartás teljes költségét is csökkenti. Ez a fejezet a cég járműveinek karbantartásával foglalkozik. B.12.4. A cég által végzett és külső szerződésbe kiadott karbantartás A járműveknél alkalmazott technológiák egyre bonyolultabbá és összetettebbé válnak. A szervizelések között egyre több idő telik el. A kérdés az, hogy a karbantartást kiadják-e külső szerződéses munkába vagy sem. Ezt a kérdést nem egyszerű megválaszolni. A döntést a pénzügyi előnyök/hátrányok és a minőségben megmutatkozó eltérések befolyásolják. Attól a kérdéstől függetlenül, hogy a karbantartást a cég végezi-e el, vagy adják ki külső szerződésbe, a járművek műszaki állapotáért továbbra is a cég felel. B.12.5. A karbantartások közötti időköz a megelőző karbantartás esetében A megelőző karbantartás egyik alapvető kérdése az, hogy a karbantartást meghatározott kilométerenként vagy bizonyos számú hónap elteltével végezzék-e el. Teherautó/autóautóbusz: A teherautó/autóautóbusz karbantartása rendszerint a megtett kilométerek alapján történik. A vizsgálatok, mint például a műszaki vizsga és a tachográf kalibrálás, konkrét idő elteltéhez kötődnek. Amennyiben a karbantartásra meghatározott időnként kerül sor, érdemes tekintetbe venni, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek meddig tart a hatályossága. Pótkocsik: A pótkocsik karbantartására rendszeres időközönként kerül sor. A meghatározott kilométerenkénti karbantartás azért nem valósítható meg, mert nehéz megállapítani, hogy a pótkocsi mennyit közlekedett. B.12.6. Időközi javítások a jelentett hibák eredményeként A rendszeres megelőző karbantartás mellett akkor is karbantartást kell végezni, ha valamilyen meghibásodást jelentenek. A hibákat nagyon gyakran nem javítják ki a következő megelőző karbantartásig azért, hogy a járművet feleslegesen ne vonják ki a használatból. Meg kell jegyezni, hogy még ha a hiba semmiben nem is befolyásolja a jármű használhatóságát, a gépkocsivezető számára rendkívüli kényelmetlenséget okozhat. Ha a meghibásodást nem javítják ki azonnal, az negatívan hathat a gépkocsivezető motiváltságára. B.12.7. Karbantartási munkalap A karbantartások közötti időközök meghatározása mellett azt is meg kell határozni, hogy a megelőző karbantartás során a járműnek mely részeit kell átvizsgálni. Annak érdekében, hogy a járműről megfelelő képet alakíthassunk ki, és megtudjuk, hogy az egyes járművekkel mik történtek, tanácsos lehet munkalapon rögzíteni azokat a pontokat, amelyek megvizsgálást igényelnek. A munkalapon az is feltűntetésre kerül, hogy melyik járműnél milyen típusú munkát kinek kell elvégeznie.

IRU - 2000.

78

Közúti Biztonsági Menedzsment Program I. számú melléklet: Karbantartási munkalap A következőkben a munkalapra (kisebb generáljavítás) mutatunk példát. Az egyes jármű típusok esetében dönteni kell arról, hogy mit és mikor kell elvégezni.

A jármű adatai A jármű rendszáma: Kilométeróra állás: A karbantartás időpontja: Szerelő: Motorolaj Hajtóműolaj Hűtőfolyadék Fagyálló Fékek, fékbetétek Fékfolyadék Kerékcsapágy holtjáték Ékszíj Guminyomás Kerékanyák Légszűrő Üzemanyagszűrő Hűtő Világítás Ablakmosó Jelentett hibák

Ellenőrzés / csere Ellenőrzés / csere Ellenőrzés / utántöltés Ellenőrzés / mérés / utántöltés Ellenőrzés Ellenőrzés Ellenőrzés Ellenőrzés / beállítás / csere Ellenőrzés Ellenőrzés / meghúzás Megtisztítás / csere Csere Szint ellenőrzés, fagyálló Ellenőrzés Ellenőrzés / utántöltés

Indokoltság:

A munkaórák száma:

Felhasznált anyagok

A jármű állapota:

IRU - 2000.

79

Közúti Biztonsági Menedzsment Program B.13.1. Előszó Mielőtt a járműveket kiengedik a közútra, meg kell bizonyosodni arról, hogy azok olyan állapotban vannak, hogy másokkal együtt biztonságosan részt vehetnek a közúti forgalomban. Ezért kell a járműveket átvizsgálni. A járműveket azért is rendszeres át kell vizsgálni, hogy megállapíthassák, nincs-e valamilyen hibájuk. Ebben a fejezetben a teherautó/autóautóbuszok használatával foglalkozunk. B.13.2. Az utat megelőző átvizsgálás Mielőtt a járműveket kiengedik a közútra, meg kell bizonyosodni arról, hogy azok olyan állapotban vannak, hogy másokkal együtt biztonságosan részt vehetnek a közúti forgalomban. A következő táblázat azokat a pontokat sorolja fel, amelyek átvizsgálást igényelnek, és amelyeket a gépkocsivezetőnek minden reggel le kell ellenőriznie.

Hibák ellenőrzése Olaj Hűtőfolyadék szivárgás Fékek Guminyomás Gumihiba Vészkijáratok Ablaktörő kalapács Világítás

A jármű körüljárása Olajszint ellenőrzés Szivárgás ellenőrzése a jármű alatt Ellenőrzés a jármű alatt ABS, ASR jelző A fékek kiengedése Féktömlő csatlakozások Vizuális ellenőrzés

Elsősegély-készlet, elakadásjelző háromszög Rugóköteg Ponyva Pótkocsi csatlakozás A vezérlőszelep szintje

Ellenőrzés Megvan-e? A működés ellenőrzése Megtisztítás Tartalék izzók Megvan-e? Esetleges törés ellenőrzése Szakadások ellenőrzése A megfelelő rögzítés ellenőrzése A biztos csatlakozás ellenőrzése Ellenőrzés

B.13.3. A jármű melegítése Amikor a motor hideg, nem szabad teljes terhelést kapnia. A hideg motor teljes megterhelése nagyobb elhasználódást okoz. A jármű vezetése előtt a légtartályokban be kell állítani a nyomást. A jármű kezelési kézikönyv előírja, hogy a légtartályokban mekkora nyomásnak kell lennie (7-8 bar). Ha a nyomás az éjszakai leállítás alatt 1-2 bar-nál többel csökken, azt rendszerint valamilyen meghibásodás okozza. Ha a légtartályban megfelelő a nyomás, a járművel haladéktalanul útra kell indulni. A jármű álló helyzetben való melegítése károsíthatja a motort, és káros kipufogógázokat állíthat elő. Amíg a motor fel nem melegszik, a járművet egyenletesen kell terhelni.

IRU - 2000.

80

Közúti Biztonsági Menedzsment Program B.13.4. Ellenőrzés útközben Az útközben való megállásoknál tanácsos a járművet általános vizsgálatnak alá vetni. Azt, hogy mit kell megvizsgálni, a következő táblázat szemlélteti.

A kerékagy hőmérséklete Ellenőrzés Olajszint Ellenőrzés Hűtőfolyadék szint Ellenőrzés Világítás Megtisztítás B.13.5. Hetenkénti átvizsgálás A következő táblázat azokat a pontokat mutatja, amelyek átvizsgálást igényelnek és amelyeket járművenként minden héten le kell ellenőrizni. Gumik levegőnyomása A gumik kopása Hidraulikus szervokormány Hidraulikus folyadék hűtőventillátora Olajellenőrzési átvitel / automatika Akkumulátor folyadék Hidraulikus szervofékek Ablakmosó-folyadék Kerékanyák

Mérés / ellenőrzés: 8,5 bar A kopás ellenőrzése Ellenőrzés Ellenőrzés Ellenőrzés Ellenőrzés Ellenőrzés Ellenőrzés Rozsdásodás- ellenőrzés

B.13.6. Instrukciók a téli vezetéshez Télen több olyan további pont is van, amit a közúti biztonság szempontjából meg kell vizsgálni. Üzemanyag felvétel: A járművet este töltsük fel üzemanyaggal. Ez megakadályozza a kicsapódások kialakulását a vezetékben, ami megfagyhat és következésképpen megakadályozza a jármű elindítását. Hólánc, téli gumi: Különösen hegyi területeken való közlekedésnél, a járművet a téli hónapokban hólánccal vagy téli gumival kell ellátni. A téli átvizsgálás során a következőket kell végrehajtani.

Téli gumik / hólánc Guminyomás Ablakok Üzemanyag felvétel A fagyálló folyadék szintje Levegővíztelenítő Légtartályok Hűtőrendszer Ablakmosó-folyadék szint Ponyva

Fel van-e szerelve a járműre? Növelés Megtisztítás Esténként A fagyásgátló dízeladalék ellenőrzése Ellenőrzés Ellenőrzés Kiszárítás Ellenőrzés (-20 fok) Ellenőrzés A jég eltávolítása

IRU - 2000.

81

Közúti Biztonsági Menedzsment Program B.13.7. A jármű megrongálódásának jelentése A cégek egy részénél a járműveket különböző gépkocsivezetők használják. Ezért nehéz megállapítani, hogy a jármű meghibásodásáért ki a felelős. Egyetlen vezető sem szereti, ha az általa vezetett jármű megrongálódik. Amikor a jármű valamilyen balesetben súlyosabban megsérül, az nem titkolható tovább. A túlzsúfolt garázsban végzett manőverek során elszenvedett kisebb sérüléseket sem egyszerű észrevenni. A gépkocsivezetők hajlamosak arra, hogy hallgassanak az ilyen balesetekről. Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy a jármű bármilyen megrongálódásáért ki a felelős, a járművet minden egyes műszak előtt végig kell vizsgálni. Ha a gépkocsivezető bármiféle sérülést észlel, azt haladéktalanul jelentenie kell. Miután a gépkocsivezető útnak indult a járművel, a továbbiakban minden sérülésért ő felel. Mindez kíméletlen szabálynak tűnhet, de ez az egyetlen olyan szabály, ami garantálja, hogy a gépkocsivezetők megvizsgálják, vajon a jármű nem szenvedett-e valamilyen sérülést. Bevezetés A C. rész azt írja le, hogy a B. részben ismertetett intézkedéseket miként lehet végrehajtani. Sikeres végrehajtás A B. rész olyan intézkedésekkel foglalkozik, amelyek a közúti biztonság növelését és az üzemanyag-fogyasztás csökkentését célozzák. A siker zálogát a korlátozott számban hozott egyszerű intézkedések jelenthetik. Nem tanácsoljuk, hogy a kézikönyvben szereplő valamennyi intézkedés végrehajtásra kerüljön. Ennek a zavar, a személyi állomány esetleges ellenállása és a hatékonyság hiánya lenne az eredménye. Az intézkedések alkalmazása A kézikönyvben szereplő általános intézkedések túlnyomó részét hozzá kell igazítani a cég konkrét követelményeihez. Ha ez a lépés kihagyásra kerül, az intézkedések nem lesznek megfelelően definiáltak, és a személyi állomány részéről valószínűleg nem fogják a kívánt reakciót kiváltani. Lépésenkénti terv A megfelelő intézkedések kiválasztása a következő lépések elvégzésétől függ: 1. Orientáció 2. Projekt terv 3. Probléma definiálás és elemzés 4. Az intézkedések alkalmazása 5. Figyelemmel követés, előrehaladás és új intézkedések A részleteket a következő oldalak tartalmazzák.

IRU - 2000.

82

Közúti Biztonsági Menedzsment Program 1. lépés - Orientáció Az 1. lépés célja Annak megállapítása, hogy a kármegelőzési terv a költségek csökkenését idézte-e elő. Annak megállapítása, hogy az említett program végrehajtása megvalósítható-e. Tevékenység A közúti biztonság fejlesztését szolgáló program megkezdése előtt alapvető fontosságú megállapítani, hogy a károk rátája csökkenthető-e. Más szavakkal, a helyzet javulhat-e? A következő táblázatban lévő kérdések megválaszolásával állapítsuk meg, hogy a cégnek milyen a közúti biztonság fontosságáról alkotott elképzelése és hogy a javulásra van-e lehetőség. Kérdés 1. Voltak-e problémák a járművek biztosításának megkötésével? 2. A cégnél ismert-e a káresetek gyakorisága? 3. A cégnél ismert-e a biztosítási díj/káreset arány? 4. Van-e valamilyen rendszer a balesetek nyilvántartására? 5. A baleseteket megbeszélik-e az érintett gépkocsivezetőkkel? 6. Az alkalmazottak a cég közúti biztonsági statisztikáiról kapnak-e rendszeres tájékoztatást? 7. A balesetekben gyakran érintett gépkocsivezetők neve ismert-e? 8. A gépkocsivezetők az alkalmazásuk előtt részt vesznek-e tesztvezetésen? 9. A cég közúti biztonsági statisztikája szerepel-e a rendszeres vezetői jelentésekben? 10. A cég az előre nem látott váratlan eseményekre vonatkozóan rendelkezik-e valamilyen tervvel arra az esetre, ha a cég valamelyik járműve balesetet szenved? 11. A tachográf lapjait a gépkocsivezetők viselkedésének kielemzése céljából ellenőrzik-e rendszeres időközönként?

Nem

Igen

Eredmények Ha a kérdések többségénél negatívak a válaszok, akkor a költségeket csökkenteni kell, és a program végrehajtása tanácsosnak mondható. Gyakorlatilag megvalósítható-e? A költségek csökkentésének lehetősége nem garantálja a program sikerét. A program csak akkor lehet sikeres, ha a vezetőség elkötelezett, mert az alkalmazottakat a vezetőknek kell motiválniuk. A tapasztalatok azt sugallják, hogy a projektek mellőzésre kerülhetnek, ha más terület (pl. elbocsátások, fúziók vagy új számítógép rendszerre való átállás) kap prioritást. A projekt elindítása előtt fel kell tenni a kérdést, hogy az említett problémák befolyásolhatják-e a program alakulását az elkövetkező néhány hónapban. A siker másik tényezőjét az elegendő idő jelenti. A program végrehajtásával megbízott személynek elég időt kell a programra fordítania. Ez a tevékenység évente egy munkahetet vesz igénybe, bár a munka tényleges időtartama nagyban függ a cég nagyságától.

IRU - 2000.

83

Közúti Biztonsági Menedzsment Program 2. lépés - Projekt terv A 2. lépés célja A program célkitűzésének, célcsoportjának és eljárásának definiálása. Eljárás

A végrehajtási terv szükségessége A megfelelően strukturált programfejlesztéshez és az információknak az érintettekhez való körültekintő eljuttatásához megfelelő terv szükséges. A terv a következőkkel foglalkozik: Célkitűzések A fejlődés célul kitűzött mértékét világosan meg kell határozni. Alapvető fontosságú, hogy az aktuális helyzetről megfelelő képet lehessen kialakítani. Ez a következő kiszámítását igényli: Káresetek gyakorisága =

éves baleset ráta = járműpark nagysága

Biztosítási díj − káreset arány =

a biztosítótársaság által kifizetett összeg = befizetett biztosítási díj

A cél a kívánt fejlődés alapján kerül kiszámításra. A definiált célnak a járműpark méretének és a megtett távolság várható változásait is számításba kell vennie. Célcsoportok Alapvető fontosságú, hogy a célcsoportok definiálásra és külön-külön kiértékelésre kerüljenek. Például külön meg kell vizsgálni a nagyteherautók és kisebb furgonok baleseti rátája közötti eltéréseket. Ha az adott fuvarozási vagy jármű típushoz kapcsolódóan felmerülő problémák eltérnek a többi problémától, érdemes az előbb említett problémákra összpontosítani, és az érintett csoportot külön megvizsgálni. A megkülönböztetés a következők alapján lehetséges: A fuvarozás típusa, A fuvarozás régiója (belföld - külföld), A jármű típusa. A fázisok és az egyes fázisok tevékenységeinek leírása Végezetül nagyjából specifikálni kell az egyes tevékenységeket. A végrehajtandó fázisok a következők: Probléma definiálás és elemzés. A megoldások definiálása és az intézkedések kiválasztása. Az intézkedések alkalmazása. Figyelemmel követés. Az elfogadás alapja A megfelelő intézkedés kiválasztásának és elfogadásának biztosításához alapvető fontosságú, hogy a cég alkalmazottai is részt vegyenek a programszintű tevékenységekben. 3. lépés - Probléma definiálás és elemzés A 3. lépés célja IRU - 2000.

84


Az aktuális helyzet kielemzése. Az intézkedések definiálása. Eljárás

Az intézkedések kiválasztása A célt a meghatározott célok elérését szolgáló intézkedések meghatározása jelenti. Íme néhány módszer, ami az intézkedések kiválasztását célozza. I. módszer: A problémák általános vizsgálata Hasznosnak bizonyulhat, ha a konkrét módszereket kielemzése előtt általánosságban megvizsgáljuk a cégnél a közúti biztonsággal kapcsolatban felmerülő problémákat. Mindez kezdeti benyomással szolgál az esetlegesen felmerülő problémákról. Menedzsment, nyilvántartás, kommunikáció: A balesetek nyilvántartásra kerülnek.? A balesetek adatait rendszeres időközönként kielemzik-e? Gyakran előfordulnak-e olyan sérülések, amelyeknél nem ismert, hogy melyik gépkocsivezető a felelős? A munkatársak a cég közúti biztonsági statisztikáiról rendszeres tájékoztatást kapnake? Potenciális intézkedések: B4: A közúti biztonság motivációja, belső kommunikáció B5: Bírságok, közlekedési kihágások B10: A gépkocsivezetők teljesítményének értékelése Tervezés: A gépkocsivezető naponta mekkora távolságot ütemezett be? A gépkocsivezető naponta ténylegesen mekkora távolságot tesz meg? A gépkocsivezető naponta hány órányi munkát ütemezett be? A gépkocsivezető naponta ténylegesen hány órát dolgozik? Mennyi a gépkocsivezető átlagos heti túlóra rátája? A járművek átesnek-e periodikus ellenőrzésen, és ha igen, milyen időközönként? Amennyiben az erre a pontra adott válaszok jelentős eltérésre mutatnak rá a tervezett és a tényleges tevékenység között, további vizsgálatra lehet szükség. Potenciális intézkedések: B3: Tervezés B5: Bírságok, közlekedési kihágások B6: Bérfuvarozás B7: Gépkocsivezetők felvétele B12: A járműpark menedzselése

IRU - 2000.

85


Műszaki aspektusok: A járműnél miként állapítják meg a javítási helyzetet? A régóta esedékes karbantartásokra vonatkozó panaszok rendszeres időközönként jelentkeznek-e? A időszakos átvizsgálásokat az ütemezésnek megfelelően végzik-e el? Ha a legtöbb kérdésre nemleges a válasz a potenciális intézkedések a következők: B12: A járműpark menedzselése B13: A jármű használata Személyi állomány Az alkalmazottak fluktuációja alacsony szintű-e? Képzési ütemterv áll-e az új sofőrök rendelkezésére? Az összes balesetet megbeszélik-e a gépkocsivezetőkkel? Minden egyes alkalmazott teljesítményét rendszeres időközönként kiértékelik-e? Potenciális intézkedések: B7: Gépkocsivezetők felvétele B8: A gépkocsivezetők képzése B9: Kézikönyv összeállítás a gépkocsivezetők számára B10: A gépkocsivezetők teljesítményének értékelése B11: A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése II. módszer: Közúti biztonság: a baleseti adatok kiértékelése A baleseti adatok kielemzése jelzi azokat a konkrét szereppel rendelkező problémákat. A D. rész a balesetek részleteivel és a káresetek nyilvántartásával foglalkozik. A balesetek körülményei - A baleset típusának, tényezőinek és okainak kielemzése. - Az elemzések eredményei jelzik a balesetek okait. Potenciális intézkedések: B4: A közúti biztonság motivációja, belső kommunikáció B8: A gépkocsivezetők képzése B11: A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése A gépkocsivezetők érintettsége a balesetekben A baleseti ráta/gépkocsivezető és a baleseti okok/gépkocsivezető összefüggések kielemzése. Amennyiben bizonyos gépkocsivezetők viszonylag nagy arányban részesei a baleseteknek, akkor ezeknél a vezetőnél tanácsos lehet felmérni a szaktudást. Potenciális intézkedések: B8: A gépkocsivezetők képzése B11: A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése Gyakorlatlan gépkocsivezetők Amennyiben konkrétan gyakorlatlan gépkocsivezetők rendelkeznek magas baleseti rátával, akkor a cégnek meg kell állapítania, hogy a képzési tevékenységei megfelelőek-e? Potenciális intézkedések: B8: A gépkocsivezetők képzése B11: A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése

IRU - 2000.

86


Tervezés: - Amennyiben úgy tűnik, hogy a balesetek összefüggnek a gyakori gépkocsivezető / jármű váltással, a gépkocsivezetőnek a járművel való azonosulása és a járművel való törődése igen csekély mértékű lehet vagy az teljesen hiányozhat. Emellett a gépkocsivezetőnek problémát jelenthet a rendszeresen változó jármű tulajdonságokhoz / méretekhez való alkalmazkodás. Potenciális intézkedések: B3: Tervezés B7: Gépkocsivezetők felvétele B8: A gépkocsivezetők képzése B11: A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése A járművek érintettsége a balesetekben - A baleseti ráta/jármű és a baleseti ráta/jármű típus összefüggések kielemzése. Meg kell vizsgálni, hogy bizonyos járművek miért rongálódnak meg gyakrabban vagy súlyosabban, mint más járművek. Ezen eredmény jelezheti a balesetek alapvető okait. Potenciális intézkedések: B3: Tervezés B7: Gépkocsivezetők felvétele B8: A gépkocsivezetők képzése B11: A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése A munkakör által okozott stressz - Napi, heti és havi elemzések Az elemzések eredményeinek egy része kimutathatja, hogy olyan csúcsidőszakok léteznek, amelyeket számításba kell venni. A magyarázat jelezheti a balesetek alapvető okait. Potenciális intézkedések: B3: Tervezés B6: Bérfuvarozás

IRU - 2000.

87


III. módszer: Közúti biztonság, milyen intézkedéseket kell tenni és mikor Amennyiben az előbbi eljárások továbbra sem világítják meg a cég számára, hogy a közúti biztonság javításához milyen intézkedések szükségesek, a következő táblázat hasznosnak bizonyulhat az intézkedések kiválasztásához. A táblázat összefoglalja a kézikönyvben tárgyalt tételeket, és az egyes tételek tekintetében azokat az eseteket, amikor az útmutatások jól használhatónak bizonyulhatnak.

B1

Tétel Biztosítás

B2

A balesetek kezelése, tervek az előre nem látott eseményekre

B3 B4

B11

Tervezés A közúti biztonság motivációja, belső kommunikáció Bírságok, közlekedési kihágások Bérfuvarozás Gépkocsivezetők felvétele A gépkocsivezetők képzése Kézikönyv összeállítás a gépkocsivezetők számára A gépkocsivezetők teljesítményének értékelése A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése

B12

A járműpark menedzselése

B13

A jármű használata

B5 B6 B7 B8 B9 B10

Milyen esetben Problémák a járműpark biztosításra való alkalmassága szempontjából A közúti biztonság szintű tudatosság túl gyenge a kárjelentő űrlapon szereplő adatok nem felelnek meg a követelményeknek Tervezési problémák A közúti biztonság szintű tudatosság túl gyenge A bírságok magas szintje Fuvar bérelés Új gépkocsivezetők alkalmazása Új gépkocsivezetők alkalmazása Bármilyen körülmények között A közúti biztonság szintű tudatosság túl gyenge Új gépkocsivezetők alkalmazása A balesetek nagy részénél korlátozott számú gépkocsivezető érintett A járműpark kibővítése A gépkocsivezető elégedetlensége a teherautó/autóbusz berendezéseivel A járművet ismételten javítani kell A gépkocsivezető elmulasztja megfelelően gondját viselni a járműnek A rendszeres karbantartás ismételten hibákat tár fel

IRU - 2000.

88


A módszerek kiválasztása Az előző oldalakon azokat a módszereket ismertettük, amelyek a közúti biztonság javítása érdekében meghozandó intézkedések meghatározását szolgálják. Azt javasoljuk, hogy mind a három módszert próbáljuk ki, mielőtt magát az adott módszert kiválasztanánk. Egyidejűleg ne alkalmazzunk háromnál több módszert. A következő táblázat kitöltésével megvizsgálhatjuk, hogy melyik a számunkra legmegfelelőbb intézkedések. Tegyünk egy keresztet a harmadik, negyedik vagy ötödik oszlopba, ha az adott intézkedést kiválasztottuk. Ezután világossá válik, hogy mely intézkedéseket alkalmazzuk.

B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B8 B9 B10 B11 B12 B13

Tétel Biztosítás A balesetek kezelése, tervek az előre nem látott eseményekre Tervezés A közúti biztonság motivációja, belső kommunikáció Bírságok, közlekedési kihágások Bérfuvarozás Gépkocsivezetők felvétele A gépkocsivezetők képzése Kézikönyv összeállítás a gépkocsivezetők számára A gépkocsivezetők teljesítményének értékelése A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése A járműpark menedzselése A jármű használata

Módszerek I. II. III.

4. lépés - Az intézkedések alkalmazása A 4. lépés célja A kézikönyvben szereplő intézkedések hozzáigazítása a cég konkrét igényeihez. Az említett intézkedések alkalmazása. Eljárás

Mit adaptáljunk? A kézikönyv nem olyan készterméket jelent, amelyet a cégek azonnal alkalmazhatnak. A kézikönyv inkább egyfajta útmutatásként szolgál. Ezen a szinten az intézkedéseket hozzá kell igazítani a cég saját igényeihez. Ha ez a lépés kihagyásra kerül, az intézkedések nem lesznek megfelelően definiáltak, és a személyi állomány részéről valószínűleg nem fogják a kívánt reakciót kiváltani. Az intézkedések alkalmazása A siker szempontjából fontos, hogy az új intézkedéseket pozitívan és elkötelezettséggel alkalmazzák. Az igazolt módszerek alkalmazásának okait el kell magyarázni a személyi állomány tagjainak is. A munkatársaknak lelkeseknek és motiváltaknak kell lenniük.

IRU - 2000.

89


Az alkalmazottakkal tartott megbeszélések (adott esetben a gépkocsivezetők megbeszélése) kiváló alkalmat biztosíthat arra, hogy a közúti biztonság menedzselési program végrehajtására vonatkozó terveket megismertessük. A gépkocsivezetők megbeszélésén a következő napirendet lehet követni: * Megnyitó: a program elindításának oka: - az üzem teljesítményének javítása, - a baleseti ráta csökkentése, - az üzemről alkotott kép javítása. * A baleseti ráta: - képek az autóbuszokról vagy a teherautókról, - áldozatok/kórházi ápoltak, * A cég baleseti rátája: - a fontos elemzések kiemelése, - a kérdéses elemzések megvitatása. * A cégen belül meghozott intézkedések elmagyarázása: - az új intézkedés(ek)re szolgáló alkalmak, - az új intézkedések jelentősége, - a korábbi munkavégzési módszerektől való eltérés. 5. lépés - Figyelemmel követés, előrehaladás és új intézkedések Az 5. lépés célja Annak figyelemmel követése, hogy az intézkedések elfogadásra kerültek-e. A munkatársak tájékoztatása az eredményekről. Eljárás

A fejlemények figyelemmel követése Az intézkedések jóváhagyása után alapvetően fontos azt biztosítani, hogy az intézkedések ténylegesen végrehajtásra kerüljenek. Az ellenőrzés elmulasztása esetén komoly a kockázata annak, hogy visszatérnek a régi megszokásokhoz. Az ellenőrzés azt is feltárhatja, hogy az adott intézkedés nem teljesen alkalmazható, ezért további adaptációt igényel. A vizsgálatok alapja A vizsgálatok alapjául az intézkedés hordereje szolgál. A kitöltött űrlapok ugyancsak alapul szolgálhatnak. Egyik lehetőséget annak leellenőrzése jelenti, hogy az űrlapokat használják-e egyáltalán. Ha ez az ellenőrzés nem végezhető el, akkor az új intézkedés alkalmazásának szúrópróbaszerű ellenőrzése válhat szükségessé. Az eredmények kritériumait a következő paraméterek jelentik: Káresetek gyakorisága =




Új intézkedések IRU - 2000.

90


Az adott cél elérése után, illetve amennyiben az átvett intézkedések nem hozzák meg a kívánt hatást, új intézkedések alkalmazását kell fontolóra venni. Ehhez az 1. lépéstől kezdődően haladjunk végig ismét a most ismertetett öt lépésen. Bevezetés A kézikönyvnek ez a része a káresetek és a balesetek nyilvántartásával foglalkozik. A baleset-megelőzési program első lépését az alkalmazottak tudatosságának megerősítése jelenti. Csak amennyiben a cég alkalmazottai tudatában vannak annak, hogy a baleseteknek mik a következményei és hogy a balesetek milyen költségekkel járnak együtt, akkor válnak a baleset-megelőzési program teljes elkötelezettjeivé. Ebből a szempontból a teljes körű baleset nyilvántartási rendszer az említett program alapvető fontosságú részét képezi. A kézikönyv D. része a következő témákkal foglalkozik: D.1.: a hatékony baleset nyilvántartási rendszer szükségességét ismerteti. D.2.: azt írja le, hogy a baleset nyilvántartási rendszert hogyan kell kialakítani és milyen aspektusokat kell számításba venni. D.3.: a rögzítendő adatokkal foglalkozik. D.4.: a D: rész kulcskérdéseivel foglalkozik: a baleseti adatok értelmezése és kielemzése. D.5. a baleseti adatoknak a különféle vezetői információs rendszerekbe való integrálásával és azzal foglalkozik, hogy mindezt hogyan lehet megvalósítani. D.1. A baleseteket nyilvántartásba vételének oka Bevezetés A baleset-megelőzési program első lépését az alkalmazottak tudatosságának megerősítése jelenti. Csak amennyiben a cég alkalmazottai tudatában vannak annak, hogy a baleseteknek mik a következményei és hogy a balesetek milyen költségekkel járnak együtt, akkor válnak a baleset-megelőzési program teljes elkötelezettjeivé. Ez az oka annak, hogy a megfelelő baleset nyilvántartási rendszernek miért olyan fontos a szerepe, még akkor is, ha a bevezetés egyedüli okát a károk költségének csökkentése jelentené is. Adatok, megelőző hatás A cég csak akkor fog közreműködni, ha a balesetekről világos kép áll rendelkezésre. Ez az egyedüli mód annak eldöntésére, hogy a javulás eléréséhez milyen intézkedéseket kell hozni. Az átfogó rendszernek minden kártételt és minden balesetet rögzítenie kell. Bizonyított tény, hogy azoknál a gépkocsivezetőknél nagyobb a súlyos baleset elszenvedésének valószínűsége, akik rövid időn belül több esetben kárt okoznak. A kártételek és a balesetek feljegyzése már korai fázisban jelzi, hogy mely gépkocsivezetők jelenthetnek konkrét kockázatot. A károk nyilvántartása ebben az esetben nyilvánvaló megelőző hatással rendelkezhet. Milyen intézkedések? A baleset-megelőzési program egyik kulcstényezőjét az aktuális baleseti minták kielemzése jelenti. Ezzel a témával a C. rész 3. bekezdése foglalkozik. A meghozandó intézkedésekre vonatkozó döntéshez világosan ismerni kell minden lényeges tényezőt. A károk kielemzésének választ kell adnia arra a kérdésre, hogy az adott probléma a cégre jellemző tipikus problémát vagy csak egy egyedi problémát jelent. Ezzel a témakörrel a D.4. rész foglalkozik részletesebben. Költségek

IRU - 2000.

91


A cégek között folyó, és az elmúlt néhány évben egyre kiélezettebbé váló verseny számos céget arra kényszerített, hogy szigorúan áttekintse a költségcsökkentési lehetőségeket. A megfelelően strukturált baleset-megelőzési program jelentős megtakarításokat eredményezhet. Sok cég azonban nincs eléggé tudatában annak, hogy a balesetek milyen költségeket okoznak. A probléma abban rejlik, hogy ezek a költségek a könyvelésben esetleg olyan tételeknél kerülnek nyilvántartásra, amelyek nem a balesetekhez kapcsolónak. Ennek következtében sok cég nem is tudja, hogy a balesetek ténylegesen milyen költségekkel járnak. Bár a biztosítási díjak és a jármű javítási költségei rendszerint ismertek, a különféle egyéb direkt költségek, mint például a jármű pótlását célzó bérleti szerződés, a rakomány megrongálódása vagy a tulajdonos saját kockázati része sokkal bonyolultabbá teszik a kiértékelést. A cégek egy részének nem nagyon van fogalma a balesetek közvetett olyan költségeiről, mint például az időveszteség, az ütemterv átütemezése vagy a balesetből adódó adminisztratív költségek. Motiváció A motiváció a baleset-megelőzési program hatékonysága és sikere szempontjából alapvető fontosságú. A motiváció hiánya miatt a baleset megelőzés gyakran másodlagos jelentőségűvé válik. Ez a program egyértelmű kudarcát jelenti, és kiábrándító eredményeket idéz elő. Ez viszont hátrányosan hat a program további alkalmazásának motivációjára: ördögi kör. Egyik részről, amikor az alkalmazottak világos benyomásokat szereznek a balesetekről és a balesetek következményeként felmerülő költségekről, láthatják, hogy ezek a költségek csökkenthetők. Ennek fokoznia kell a motivációt és következésképpen a baleset-megelőzési program sikerét is. Röviden, az átfogó baleset nyilvántartási és elemzési program a balesetek megelőzésének kulcskérdését jelenti! D.2. Hogyan végezzük el a nyilvántartásba vételt? Bevezetés Az első kérdés az, hogy a baleset nyilvántartási rendszert miként kell létrehozni. A rendszerek jelentősen eltérhetnek egymástól. Számos cégnél működik bizonyos ideig egyfajta baleset regisztrálási rendszer. A következőkben a baleset nyilvántartási rendszerrel, azok hátrányaival (ha van ilyen) és elindításával foglalkozunk. Baleset nyilvántartások Az elsődlegesen baleset nyilvántartási módszert az adatoknak a baleset nyilvántartásba való összegyűjtése jelenti (egy nyilvántartás minden egyes balesethez). Ennek a módszernek az az előnye, hogy az adatok jól kezelhetően vannak elrendezve. A módszer hátránya az, hogy hiányzik a káradatok elemzése, ami egyben a legfontosabb kármegelőzési elem hiányát is jelenti. Az alkalmazott nyilvántartásai A balesetek regisztrálásának ez a módszere a baleseti kártérítés igénylési űrlap másolatának az alkalmazottak nyilvántartásaiba való elhelyezését feltételezi. A módszer előnye az, hogy az éves teljesítmény értékelés során ismertté válnak az érintett gépkocsivezetőkre vonatkozóan regisztrált kártételek, ami fokozhatja a gépkocsivezetők részvételét. A hátrányt a cégen belüli összes kártételről alkotott átfogó kép hiánya jelenti. Ez az oka annak, hogy miért kell az említett másolatnak az alkalmazottat nyilvántartásában való elhelyezése mellett átfogó kárnyilvántartást is készíteni. Műhely

IRU - 2000.

92


A saját műhellyel rendelkező cégek egy része nyilvántartja a károk kijavítására fordított műhelyidőt. Ennek az az előnye, hogy a cég bizonyos mértékben fogalmat alkothat a balesetek belső javítási költségeiről. A hátrány az, hogy ezek az adatok nem alkalmasak a baleseti adat elemzések elkészítéséhez. Az említett módszer arra sem ad ötletet, hogy milyen intézkedéseket kellene meghozni. Ez az oka annak, hogy nem elég csak műhelynyilvántartást készíteni, hanem mellette átfogó baleseti nyilvántartást is össze kell állítani. Számítógépes adatnyilvántartás A balesetek nyilvántartásának másik módját a számítógépes rendszerek használata jelenti, aminek az az óriási előnye, hogy a baleseti adatokból szisztematikus elemzések készíthetők. A módszer hátránya az, hogy a baleseti adatok bevitele rengeteg munkaórába telik. Az elemzési eredmények csak akkor lesznek megbízhatók, ha az összes fontos adat szisztematikusan, pontosan és teljesen bevitelre kerül. Amennyiben a balesetek éves rátájának értéke 10 alatt marad, akkor a cégnek nincs szüksége a baleset nyilvántartási rendszerre. A részletes elemzés elhagyható, mert a tíznél kevesebb baleset manuálisan is adminisztrálható, és a számítógépes rendszer által biztosított előnyöket kiegyenlíti a baleseti adatok bevitelére fordított plusz munkaidő. A számítógépes baleset nyilvántartási rendszer általában a nagyobb méretű cégeknél használható megfelelően. D.3. Az adatok D.3.1. Bevezetés A számítógépes nyilvántartási rendszerek létrehozására vonatkozó döntés felveti azt a kérdést, hogy milyen adatokat kell nyilvántartani. Ez a kérdés csak annak előzetes megbecslésével válaszolható meg, hogy a káresetek problémájáról előre láthatóan milyen elemzések szolgálnak egyértelmű képpel. Ez a fejezet a nyilvántartás szempontjából megfelelő adatokkal foglalkozik, és arra is kiterjed, hogy az említett adatok milyen jelzésekkel szolgálnak. A fejezet utolsó része a balesetek és a káresetek nyilvántartását szolgáló űrlapokat ismerteti. D.3.2. Az adatok célja A következő adatok a balesetek nyilvántartása szempontjából hasznosnak tűnő adatokat jelentik. Minden egyes adat mellett megtalálható az is, hogy az adott adat mennyire fontos.

Hónap, nap, időpont A hónap, a nap és az időpont regisztrálása alapvetően fontos. Ezek az adatok jelzik a csúcsokat, ha vannak ilyenek. A csúcsok okainak kivizsgálása egyértelműbbé teszi, hogy mik lehettek a balesetek kiváltó okai. A helyszínre vonatkozó adatok A baleset helyszínének feljegyzése jelzi, hogy vannak-e különösen veszélyes helyek, ahol nagyobb a balesetek előfordulási valószínűsége. Például, a nehezen megtalálható ügyfélhez vezető utak és azok az utak, ahol nincs elég hely a teherautó manőverezésére, növelik a balesetek előfordulási valószínűségét.

IRU - 2000.

93


A balesetek felelőse Alapvetően fontos rögzíteni, hogy ki hibáztatható és ki felel a balesetért. Mind a kettőt fel kell jegyezni, mert a hibáztatható fél nem feltétlenül azonos a balesetért felelős féllel. Például amikor a teherautó/autóautóbusz gyalogosbalesetet szenved. Bár lehet, hogy a balesetet maga a gyalogos okozta, mégis elképzelhető, hogy a teherautót/autóautóbuszt tartják majd felelősnek. A „ki hibáztatható” kérdésnek és a gépkocsivezető személyi adatainak a kielemzése megmutatja, hogy a baleseteknél mely vezetők „erőszakolják ki a prioritást”. Azok az utak, amelyek során a balesetek előfordultak Fel kell jegyezni, hogy a balesetek mely utak során és mely területeken következtek be. Sok baleset történik a gépkocsivezető saját bázisa közelében, valamint a nagyon ismerős utakon vagy területeken. A baleset helyére és az adott teljes útra vonatkozó információk regisztrálása az említett tényezők és a balesetek gyakorisága között összefüggést mutathat ki. A fuvarozás típusa A fuvarozás típusának feljegyzése is hozzájárulhat a balesetek előfordulási valószínűségéről alkotott képhez. Például a teherfuvarozás során a veszélyes anyagoknak, az autóbusz utak során pedig a nemzetközi ingajáratoknak kell mindig különös figyelmet szentelni. Az elemzések megmutatják a balesetek eloszlását az összes fuvarozási típus között, illetve rámutatnak a csúcsértékekkel rendelkező konkrét típusokra. Az említett csúcsértékek esetén az adott fuvarozási típust a csúcsértékek okainak kiderítése céljából közelebbi elemzés alá kell vetni. A baleset típusa és oka A baleset típusa például a következő kategóriákba való körülbelüli besorolást feltételez: egy járműves baleset, hátulról való ütközés, oldalütközés és sérülésmanőverezés közben. Az elemzés eredménye, a baleset oka valamint a gépkocsivezető személyi adatai a balesetmegelőzési program legfontosabb input /beviteli/ adatait jelentik. Ezek az adatok megmutatják, hogy a gépkocsivezetőnek milyen a szakmai felkészültsége és hogy az utakon milyen viselkedést tanúsít. A gépkocsivezetőre vonatkozó adatok Alapvető fontosságú, hogy a balesetben érintett gépkocsivezető neve regisztrálásra kerüljön, mert az egyes gépkocsivezetőknél ki kell mutatni a balesetek rátáját. A gépkocsivezetők nevén kívül azok életkora és években mért gyakorlata is hasznos adatot jelenthet. Gyakran kiderül, hogy a gépkocsivezető gyakorlata és a baleseti rátája között összefüggés van. A járműre vonatkozó adatok A jármű rendszámának feljegyzése alapvető fontosságú. A rendszám plusz a jármű típusa (teherautó, teherautó utánfutóval, emeletes autóbusz, csuklós autóbusz) megmutathatja, hogy vajon bizonyos járművek gyakrabban szenvednek-e balesetet. Időjárási körülmények A baleset időpontjában uralkodó időjárási körülmények (eső, köd, csúszós utak) regisztrálása ugyancsak fontos, mert az időjárási körülmények és a baleset között gyakran összefüggés van. A legtöbb baleset azonban normál időjárási körülmények között következik be, amikor a gépkocsivezető semmilyen váratlan problémára nem számít. Rossz időben a gépkocsivezető éberebb, és ezért kevésbé valószínű, hogy balesetet szenved.

IRU - 2000.

94

Közúti Biztonsági Menedzsment Program D.3.3. A baleseti adatok nyilvántartólapja A következő lépést a baleseti nyilvántartólap jelenti. Ennek megfelelő alternatívájaként az Európai baleseti kártérítés igénylési űrlapot használhatjuk. Az említett nyilvántartólap előnye az, hogy egyszerűbbé teszi az elemzések elvégzését. Általános adatok A baleset dátuma: A baleset hónapja: A baleset napja: A baleset időpontja: A baleset helyszíne Az utca neve: Város, falu vagy település: Az út száma: Ország: 0 Lakott területen belül 0 Lakott területen kívül A baleset résztvevői A következők igazolvány/jogosítvány száma: 0 személyautó 0 kisteherautó 0 motorkerékpár 0 moped 0 kerékpár 0 gyalogos 0 teherautó 0 teherautó és nyerges pótkocsi 0 teherszállító jármű 0 teherszállító jármű és pótkocsi 0 autóbusz 0 emeletes autóbusz 0 csuklós autóbusz A gépkocsivezető A vezető neve: kora: vezetői engedélye gyakorlata: bizonyítványai:

IRU - 2000.

95

Közúti Biztonsági Menedzsment Program A baleset típusa 0 álló objektumnak ütközés 0 egy járműves baleset 0 valamilyen objektumnak való frontális ütközés 0 valamilyen objektumnak való oldalirányú ütközés 0 hátulról való ütközés, a jármű elejének a másik jármű hátuljával való ütközése sorban haladó forgalomnál 0 jármű manőverezés 0 megrongálódás a berakodás / kirakodás során A baleset lehetséges oka 0 elsőbbségadás elmulasztása 0 közúti jelzőtábla figyelmen kívül hagyása 0 nem megfelelő irányú behajtás a forgalomba 0 nem megfelelő irányú kihajtás a forgalomból 0 nem megfelelő követési távolság hagyása 0 hirtelen, váratlan fékezés 0 nem megfelelő sáv megválasztása 0 nem megfelelő irányban történő kanyarvétel 0 nem megfelelő irányban történő előzés 0 nem megfelelő parkolási manőver 0 a jobbra tartás elmulasztása 0 az út nem megfelelő sávjának/oldalának megválasztása 0 túl alacsony sebesség 0 az irányjelzők nem megfelelő használata 0 a sofőr gondatlansága 0 figyelmetlenül keresztező gyalogos 0 keresztező vadállat 0 rossz minőségű útfelület 0 a jármű mechanikai hibája 0 időjárási körülmények 0 elveszett rakomány 0 alkohol/kábítószer/gyógyszer 0 elalvás/rosszullét/kimerültség Ki hibáztatható / ki a felelős Ki hibáztatható a balesetért: 0 maga a gépkocsivezető 0 másik fél Ki felel a balesetért: 0 maga a gépkocsivezető 0 másik fél

IRU - 2000.

96

Közúti Biztonsági Menedzsment Program Sebesség Tényleges sebesség: Sebességhatár: Forgalmi helyzet 0 egyenes út 0 kereszteződés 0 T-csatlakozás 0 körforgalom 0 kanyar 0 üzemi terület 0 autóbuszmegálló Az út felülete 0 száraz 0 nedves/nyirkos 0 hóval borított 0 jeges 0 szennyezett, csúszós Fényviszonyok 0 nappali fény 0 sötétség 0 derengés Időjárási körülmények 0 száraz 0 eső 0 jégeső 0 köd 0 hó 0 viharos széllökések Az út típusa 0 autópálya 0 „A.” típusú út 0 „B.” típusú út 0 jelölés nélküli út 0 üzemi terület

IRU - 2000.

97

Közúti Biztonsági Menedzsment Program A fuvar típusa 0 hulladék anyag 0 mezőgazdasági termény 0 sör/üdítő 0 virágok/növények 0 konténer 0 áruterítés 0 veszélyes anyagok 0 zöldség/gyümölcs 0 billenőplatós 0 mélyhűtött/fagyasztott áruk 0 tartály/ömlesztett áruk 0 állat 0 szokásostól eltérő A (autóbusz) fuvar típusa 0 egynapos út 0 ingajárat 0 a cég munkatársai számára 0 iskolás gyermekek számára 0 tömegközlekedés Az utazás típusa 0 semmi 0 helyi (10 km) 0 regionális (25-75 km) 0 belföldi 0 külföldi A baleset következménye 0 nincs kár 0 a saját jármű megrongálódása 0 más jármű(vek) megrongálódása 0 személyi sérüléssel járó baleset 0 végzetes baleset A jármű felszerelései 0 tachográf 0 feketedoboz 0 tolatásjelző kürt 0 sebességkorlátozó 0 automatikus sebességtartás 0 blokkolásgátló fék (ABS) 0 kipörgésgátló (ASR) 0 körvonal jelző lámpák 0 oldalvédelem 0 légkondicionálás

IRU - 2000.

98

Közúti Biztonsági Menedzsment Program D.4. Elemzés Bevezetés A balesetek kielemzése jelentős segítőeszközt jelent annak eldöntésénél, hogy a balesetek rátájának csökkentése érdekében milyen intézkedések kerüljenek alkalmazásra. Az elemzések által kínált előnyöket azonban nem szabad túlértékelni. A legtöbb balesetnél egynél több tényező merül fel. A gyakorlatban a baleset pontos okát gyakran nehéz kimutatni. Ez a fejezet a baleseti adatok kielemzésével és az eredmények értelmezésével foglalkozik. A fejezet ismerteti az elvégzendő főbb elemzéseket. Az elemzések eredménye szolgál alapul a megfelelő intézkedéseknek a kézikönyvből való kiválasztásához. Kérdés: általános cégszintű problémáról vagy speciális problémáról van-e szó? Az első kérdés az, hogy általános cégszintű problémáról vagy egy speciális problémáról vane szó? A válasz fontos. Lehetővé teszi a baleset-megelőzési program korlátainak definiálását. Ehhez a következő elemzéseket kell elvégezni:

A.

A baleset típusa és oka: Ez az elemzés általános képet nyújt a vezetés során keletkezett megrongálódások típusáról A fenti kérdés megválaszolása szempontjából ez jelenti a legfontosabb elemzést. További részletek a mellékletben találhatók.

B.

A gépkocsivezető érintettsége: Ez az elemzés azt mutatja meg, hogy bizonyos gépkocsivezetők gyakrabban részesei-e balesetnek. További részletek a mellékletben találhatók.

C.

Az érintett jármű: Ez az elemzés azt mutatja meg, hogy bizonyos típusú járművek gyakrabban szenvednek-e balesetet. További részletek a mellékletben találhatók.

D.

A fuvarozás típusa Ez az elemzés azt mutatja meg, hogy a balesetek egy adott fuvarozási típushoz kötődneke vagy a fuvarozás típusa nem befolyásolja a baleseti rátát. További részletek a mellékletben találhatók.

E.

Az időpont: Ez az elemzés azt mutatja meg, hogy a baleseti minták és az idő (időpont, nap, hónap) között van-e valamilyen összefüggés. További részletek a mellékletben találhatók.

F.

A helyszín Végezetül ez az elemzés egy konkrét problémára mutathat rá, például a baleseti ráta magas lehet olyan helyeken, ahol nehéz manőverezni. A balesetek 30 százaléka a rakomány berakodási/kirakodási helyén, vagy autóbuszmegállóban következik be. További részletek a mellékletben találhatók.

IRU - 2000.

99

Közúti Biztonsági Menedzsment Program Intézkedések Az elemzések elvégzése után nyilvánvalóvá kell válnia annak, hogy speciális problémáról vagy cégszintű általános problémáról van-e szó. A cégszintű általános probléma azt jelzi, hogy az alkalmazott figyelmének és attitűdjének a cég baleseti statisztikái felé irányítása intézkedések meghozását igényli. A következő intézkedések alkalmazhatók: B2 A balesetek kezelése, tervek az előre nem látott eseményekre B4 A közúti biztonság motivációja, belső kommunikáció B5 Bírságok, közlekedési kihágások B10 A gépkocsivezetők teljesítményének értékelése

Amennyiben az említett elemzések speciális problémára mutatnak rá, a következő lépést az adott probléma világosabb megismerése jelenti. Az egyes aspektusokra vonatkozó különféle elemzéseket a következő fejezet melléklete ismerteti. A. melléklet: Konkrét probléma: a baleset típusa és oka

Amennyiben az általános elemzések azt tárják fel, hogy a balesetek a jellegük mélyrehatóbb megvizsgálása után magyarázható meg, további elemzésekre van szükség. Ezek az elemzések a következő kérdéseket feltételezik: 1.

Milyen típusú balesetek fordulnak elő viszonylag rendszeresen?

2.

Mi az oka a baleseteknek? A balesetek okának elemzése alapvető fontosságú, mert alapul szolgál az intézkedések széles körének.

3.

Van-e valamilyen összefüggés a baleset típusa és a járműtípus között? Amennyiben igen, akkor nagyobb figyelmet kell szentelni az adott járműtípus tipikus problémáinak. Egyik alternatívát a jármű átalakítása jelentheti. Intézkedések: B7 Gépkocsivezetők felvétele B8 A gépkocsivezetők képzése B9 Kézikönyv összeállítás a gépkocsivezetők számára B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése B12 A járműpark menedzselése

4. Van-e valamilyen összefüggés a baleset típusa és a gépkocsivezető között? Amennyiben bizonyos gépkocsivezetők az átlagosnál több balesetet szenvednek, jobban fel kell mérni a vezetési készségüket. További alternatívát jelenthet a tachográf lapon lévő adatok kielemzése. Intézkedések: B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése 5. Van-e valamilyen összefüggés a baleset típusa és a fuvarozás típusa között? Ha igen, úgy alapvető fontosságú, hogy a fuvarozás típusához kapcsolódó problémákra nagyobb figyelmet szenteljenek. Intézkedések: B7 Gépkocsivezetők felvétel B8 A gépkocsivezetők képzése B9 Kézikönyv összeállítás a gépkocsivezetők számára B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése

IRU - 2000.

100


6. Van-e valamilyen összefüggés a baleset típusa és az utazás típusa (távolság) között? Ennek a tényezőnek a kielemzése rámutathat az összefüggésekre (pl. a helyi szituáció ismeretének hiánya, rutinszerű vezetés vagy kimerültség). Intézkedések: B3 Tervezés B7 Gépkocsivezetők felvétele B8 A gépkocsivezetők képzése B9 Kézikönyv összeállítás a gépkocsivezetők számára B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése B. melléklet: Konkrét probléma: a gépkocsivezető érintettsége Amennyiben az elemzések azt mutatják, hogy bizonyos gépkocsivezetők gyakrabban szenvednek balesetet, a baleset megelőzési programnak ezekre a gépkocsivezetőkre kell összpontosítania. További elemzésekre van szükség. A következő kérdések merülnek fel:

1. Mely gépkocsivezetők érintettek sok balesetben? Amennyiben bizonyos gépkocsivezetők rendszeresen rongálódást okoznak a járművüknek, fontos, hogy a vezetési készségük felmérésre kerüljön. Alternatívát jelent a tachográf lap kielemzése és a gépkocsivezető szakmai tudásának kiértékelése. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése 2. Van-e összefüggés a gépkocsivezetők és a helyszínek között? Ha mindig azok a gépkocsivezetők okoznak rongálódást a járművüknek, akik az adott helyen vagy az odavezető úton nem ismerik a helyi körülményeket, akkor felül kell vizsgálni a tervezés ütemezését. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) 3. Van-e valamilyen összefüggés a gépkocsivezetők és a járművek között? Amikor konkrét járművek akkor szenvednek károsodást, amikor bizonyos gépkocsivezetők vezetik őket, akkor ezeknek a gépkocsivezetőknek problémát jelenthet a jármű méreteinek megítélése. Ha a balesetek sémája a gépkocsivezetők és a járművek gyakori váltásával hozható összefüggésbe, akkor elképzelhető, hogy a gépkocsivezetőnek gyenge a járműre vonatkozó identitás tudata . Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) B7 Gépkocsivezetők felvétele B8 A gépkocsivezetők képzése B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése 4. Van-e valamilyen összefüggés a gépkocsivezetők és az életkor, illetve a gyakorlat között? A fiatal gépkocsivezetők gyakrabban részesei balesetnek. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) B7 Gépkocsivezetők felvétele B8 A gépkocsivezetők képzése B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése 5. Van-e valamilyen összefüggés a gépkocsivezetők és a balesetek típusa között?

IRU - 2000.

101


Amennyiben bizonyos gépkocsivezetők mindig egy adott típusú balesetet szenvednek el, akkor jobban meg kell vizsgálni a vezetési készségüket. Intézkedések: B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése 6. Van-e valamilyen összefüggés a gépkocsivezetők és a balesetek oka között? Amennyiben bizonyos gépkocsivezetők mindig egy adott típusú balesetet szenvednek el, akkor jobban meg kell vizsgálni a vezetési készségüket. Intézkedések: B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése 7. Van-e valamilyen összefüggés a gépkocsivezetők és a „ki hibáztatható” kérdés között? Ha bizonyos gépkocsivezetők sok balesetet szenvednek, de ezek a gépkocsivezetők nem hibáztathatók, kiderülhet, hogy ezek a gépkocsivezetők úgymond „kierőszakolják a prioritást”. Ezeket a gépkocsivezetőket emlékeztetni kell arra, hogy professzionális vezetőként mi a kötelezettségük. Intézkedések: B10 A gépkocsivezetők teljesítményének értékelése 8. Van-e valamilyen összefüggés a gépkocsivezetők és a fényviszonyok között? Igaznak bizonyulhat, hogy bizonyos gépkocsivezetők gyakrabban szenvednek balesetet, amikor sötétben vezetnek. Intézkedések: B3 Tervezés B7 Gépkocsivezetők felvétele 9. Van-e valamilyen összefüggés a gépkocsivezetők és az utazás között? A gépkocsivezetők nagyobb valószínűséggel szenvednek balesetet, amikor külföldi országban vezetnek. Az ismeretlen környezetben való vezetés növelheti a stressz szintjét. Intézkedések: B3 Tervezés B7 Gépkocsivezetők felvétele C. melléklet: Konkrét probléma: a járművek

Amennyiben az elemzések azt mutatják, hogy bizonyos járművek gyakrabban szenvednek balesetet, további elemzésekre van szükség. A következő kérdések merülnek fel: 1. Mely járművek szenvednek sok balesetet? 2. Van-e valamilyen összefüggés a jármű és a helyszín között? Ha igen, akkor elképzelhető, hogy a járművet a kérdéses helyen nehéz manőverezni. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) 3. Van-e valamilyen összefüggés a jármű és a gépkocsivezető között? Amennyiben bizonyos járművek folyamatosan károsodást szenvednek, amikor konkrét gépkocsivezető vezeti őket, akkor elképzelhető, hogy az említett vezetők nem teljesen értenek a kérdéses jármű vezetéséhez. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) B7 Gépkocsivezetők felvétele B8 A gépkocsivezetők képzése B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése

IRU - 2000.

102


4. Van-e valamilyen összefüggés a jármű és a baleset típusa között? Ha igen, át kell gondolni a kérdéses járműtípus jellemzőit. Intézkedések: B7 Gépkocsivezetők felvétele B8 A gépkocsivezetők képzése B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése B12 A járműpark menedzselése 5. Van-e valamilyen összefüggés a jármű és a jármű gyártási éve között? Az elemzésnek azt kell megmutatnia, hogy a jármű még elég biztonságos-e ahhoz, hogy a forgalomban továbbra is használják. Intézkedések: B12 A járműpark menedzselése B13 A jármű használata D. melléklet: Konkrét probléma: a fuvar típusa

Amennyiben az elemzések azt mutatják, hogy a fuvarozás típusa és a balesetek sémája között összefüggés van, akkor további elemzésekre van szükség. A következő kérdések merülnek fel: 1. Mely fuvarozási típus rendelkezik magas baleseti rátával? 2. Van-e valamilyen összefüggés a fuvarozás típusa és a gépkocsivezető között? Ha bizonyos gépkocsivezetők egy konkrét típusú fuvarozás során több balesetet szenvednek el, akkor ezeket a vezetőket ki kell-e vonni ebből a fuvarozási típusból? Alternatívát jelenthet a gépkocsivezetők szaktudásának a kérdéses fuvarozási típushoz való hozzáigazítása. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) B11 A gépkocsivezetők szaktudásának értékelése 3. Van-e valamilyen összefüggés a fuvarozás típusa és a jármű között? Ha bizonyos járművek egy konkrét típusú fuvarozás során több balesetet szenvednek el, akkor ezek a járművek alkalmatlanok lehetnek az említett fuvarozás szempontjából. Azt alapvetően fontos megállapítani, hogy az említett alkalmatlanságot mi okozza. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) B12 A járműpark menedzselése E. melléklet: Konkrét probléma: az idő

Amennyiben az átfogó elemzések azt mutatják, hogy a balesetek típusa és az idő (napszak, nap és hónap) között összefüggés van, akkor további elemzésekre van szükség. 1.

2.

A különböző napszakok baleseti rátája A balesetek tanulmányozása és a baleseteknek a különböző időpontok közötti megoszlása megadja azokat a napszakokat, amikor a balesetek rátája a legmagasabb. Konkrét csúcsidőszakokra lehet számítani. Szükség lehet a tervek ütemezésének megváltoztatására. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) A különböző napok baleseti rátája

IRU - 2000.

103


A balesetek tanulmányozása és a baleseteknek a különböző napok közötti megoszlása megadja azokat a napokat, amikor a balesetek rátája a legmagasabb. A csúcsidőszakok esetenként annak tudhatók be, hogy az adott napokon intenzívebbek a munkaterhek. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) B6 Bérfuvarozás B7 Gépkocsivezetők felvétele 3.

A különböző hónapok baleseti rátája A balesetek tanulmányozása és a baleseteknek a különböző hónapok közötti megoszlása megadja azokat a hónapokat, amikor a balesetek rátája a legmagasabb. A csúcsidőszakok esetenként annak tudhatók be, hogy az adott hónapokban intenzívebbek a munkaterhek. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) B6 Bérfuvarozás B7 Gépkocsivezetők felvétele

F. melléklet: Konkrét probléma: a helyszín

A balesetek színhelyének kielemzése konkrét problémákra mutathat rá. 1.

A különböző helyek baleseti rátája A balesetek típusa és a balesetek előfordulás helye közötti összefüggés elemzése olyan helyekre mutat rá, ahol magas a balesetek előfordulási valószínűsége. A baleseti ráta magas lehet olyan helyeken, ahol nehéz manőverezni. Alapvető fontosságú hogy ne csak a berakodási/kirakodási helyeken vagy a autóbuszmegállókban bekövetkezett baleseteket vegyük szemügyre, hanem az ezeknek a helyeknek a közvetlen környezetében történt baleseteket is. A legjobb megoldást az jelenti, ha az útvonal kijelölésekben vagy a gépkocsivezetők kézikönyvében speciális útvonal instrukciók is szerepelnek. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) B9 Kézikönyv összeállítás a gépkocsivezetők számára

2.

Balesetek lakott területen belül és kívül Ha a legtöbb baleset lakott területen belül történik, akkor arra különféle intézkedések vonatkozhatnak. Az első kérdést az jelenti, hogy az adott jármű alkalmas-e arra, hogy a zsúfolt nagyvárosi forgalomban közlekedjen. Egyfajta alternatívát jelenthet, ha a kérdéses járművet további tükrökkel szerelik fel, ami alkalmasabbá teheti a városi közlekedésre. Intézkedések: B3 Tervezés (a gépkocsivezető és a jármű vonatkozásában) B12 A járműpark menedzselése

IRU - 2000.

104

Közúti Biztonsági Menedzsment Program G. melléklet: Egyéb elemzések

Végül ez a fejezet olyan aspektusok elemzésével foglalkozik, amelyek eltérnek a baleseti ráta, illetve a baleset típusa, a gépkocsivezető, a jármű, az idő és a hely közötti összefüggések elemzésétől. 1.

A balesetek, megrongálódások következményei A balesetek következményeinek mélyrehatóbb vizsgálata feltárhatja azt, hogy megfelelő típusú biztosítás került-e megkötésre. Teljes körű (általános) biztosításra van-e szükség vagy kötelező gépjármű-vezetői felelősségbiztosítás is elegendő? A biztosításban kell-e tulajdonosi önrésznek lennie, és ha igen, annak milyen összegnek kell lennie? Intézkedések: B1 Biztosítás kötése

2.

Időjárási körülmények (eső, köd, csúszós utak) Az időjárás balesetekre gyakorolt hatását vizsgáló elemzésekkel szemben mindig nagyok az elvárások. Mindazonáltal a legtöbb baleset normál időjárási körülmények között történik Rossz időben a gépkocsivezető éberebb, és ezért kevésbé valószínű, hogy balesetet szenved. Az azonban hasznosnak bizonyulhat, ha a gépkocsivezetők számára a rossz időjárási körülmények között való vezetés terén extra képzést biztosítanak. Intézkedések: B8 A gépkocsivezetők képzése B9 Kézikönyv összeállítás a gépkocsivezetők számára

D.5. Vezetői információk és baleseti adatok Bevezetés A D. rész utolsó része a baleseti adatoknak a különféle vezetői információs rendszerekbe való integrálásával foglalkozik. Ahogy azt már korábban leszögeztük, a vezetőknek a baleset-megelőzési programban való közreműködése alapvető fontosságú, mert a baleset-megelőzési program végrehajtásáért végső soron a vezetőség felel. A közreműködés biztosítása érdekében a cég a vezetői információs rendszerben történő adatfeldolgozás céljaira rendszeres időközönként jelentéseket készíthet. Az itt megemlített témakörök mutatókat és nem részletes információkat jelentenek. Mutatók A következő mutatók szolgálhatnak a balesetekre vonatkozó vezetőségi szintű jelentések alapjául.

A. B. C. D.

Káresetek gyakorisága. Biztosítási díj - káreset arány. A nagyobb (súlyosabb) és a kisebb (könnyebb) balesetek közötti arány. A személyes és a harmadik fél felelőssége közötti arány.

Magyarázat

IRU - 2000.

105


A. Káresetek gyakorisága. A káresetek gyakorisága az éves baleseti ráta és a járművek száma közötti összefüggést jelenti. Kiszámítása a következőképpen történik:

Káresetek gyakorisága =


B. Biztosítási díj - káreset arány. A biztosítási díj - káreset arány a biztosítótársaság által kifizetett károk és a cég által befizetett biztosítási díjak közötti arányt jelenti. Kiszámítása a következőképpen történik:



C. A nagyobb (súlyosabb) és a kisebb (enyhébb) balesetek közötti arány. Ez az érték azt mutatja meg, hogy az összes baleset között milyen az arány a súlyosabb és a könnyebb balesetek aránya. A könnyebb baleset (és megrongálódás) meghatározása cégenként változik. A felső határt egyes cégeknél 500 ECU, más cégeknél 2000 ECU jelenti. Kiszámítása a következőképpen történik:

a kisebb balesetek aránya =

a kisebb balesetek rátája a balesetek összesített rátája

a nagyobb balesetek aránya =

a nagyobb balesetek rátája a balesetek összesített rátája

D. A személyes és a harmadik fél felelőssége közötti arány. Ez az arányszám a személyes felelősséget feltételező balesetek és a harmadik fél felelősségét feltételező balesetek közötti összefüggést mutatja. Kiszámítása a következőképpen történik:

személyes felelősséget feltételező balesetek % − a =

harmadik fél felelősségét feltételező balesetek % − a =

személyes felelősséget feltételező balesetek rátája a balesetek összesített száma

harmadik fél felelősségét feltételező balesetek rátája a balesetek összesített száma

IRU - 2000.

106

Közúti Biztonsági Menedzsment Program

Recommend Documents