KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Ügyszám: 17259/2014. Iktatószám: 75837/2014. Ügyintéző: Hornich Zsuzsa Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély HATÁROZAT 1.00 Engedélyes: Észak-dunántúli MÉH Nyersanyaghasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 9027 Győr, Puskás T. u. 12. Statisztikai azonosító jele: 11122496-4677-114-08 Ügyfél azonosító (KÜJ): 100170690 Telephelye: 8500 Pápa, Győri u. 3., hrsz.: 6185/5 Telephelyének EOV koordinátái: X = 223060 m, Y = 530382 m Telephely azonosító (KTJ): 102119593 2.00 Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezése: - veszélyes és nem veszélyes hulladék előkezelése Engedélyes részére környezetvédelmi szempontból engedélyezem, hogy a 3.01 pontban megadott fajtájú és mennyiségű veszélyes hulladékok, valamint a 3.02 pontban megadott fajtájú és mennyiségű nem veszélyes hulladékok előkezelését végezze. 3.00 A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett hulladékok jellemzői: 3.01 Az előkezelhető veszélyes hulladékok: Azonosító kód 16 16 02 16 02 13* 20

20 01 20 01 35*

Mennyiség

Megnevezés A HULLADÉKJEGYZÉKBEN HULLADÉK

KÖZELEBBRŐL

[t/év] MEG

NEM

HATÁROZOTT

elektromos és elektronikus berendezések hulladéka veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 12-ig terjedő hulladéktípusoktól

100

TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01) veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től és a 20 01 23-tól

Telefon: (22) 514-300 Telefax: (22) 313-564 Ügyfélszolgálat: (22) 514-310

250

Kérem, hogy válaszában hivatkozzon az iktatószámra! Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 830-1200 Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Szerda: 830-1200 és 1300 – 16 00 Honlap: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu Péntek: 830 – 12 00 E-mail: [email protected] Kedd, Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás

y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2014\5 - sajat honlap\hulladékos\17259-14-1.doc

2 Az előkezelhető nem veszélyes hulladékok:

3.02

Azonosító kód 07 07 02 07 02 13 12 12 01

Mennyiség

Megnevezés

[t/év]

SZERVES KÉMIAI FOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK műanyagok, műgumi és műszálak gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék hulladék műanyag FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉK

450 ÉS

MECHANIKAI

fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladék

12 01 01

vasfém részek és esztergaforgács

1.500

12 01 02

vasfém részek és por

210

12 01 03

nemvas fém reszelék és esztergaforgács

500

12 01 13

hegesztési hulladék

500

12 01 99

közelebbről meg nem határozott hulladék

2.000

15

CSOMAGOLÁSI HULLADÉK; KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT FELITATÓ ANYAGOK (ABSZORBENSEK), TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT

15 01

csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékot)

15 01 01

papír és karton csomagolási hulladék

5.000

15 01 02

műanyag csomagolási hulladék

900

15 01 03

fa csomagolási hulladék

500

15 01 04

fém csomagolási hulladék

500

15 01 05

vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék

350

15 01 06

egyéb, kevert csomagolási hulladék

210

15 01 07

üveg csomagolási hulladék

200

16

A HULLADÉKJEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉK

16 01

a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó hulladékká vált gépjármű (ideértve a terepjáró járművet is), a hulladékká vált gépjármű bontásából, valamint karbantartásából származó hulladék (kivéve a 13, a 14 főcsoportokban, a 16 06 és a 16 08 alcsoportokban meghatározott hulladék)

16 01 03

hulladékká vált gumiabroncsok

20

16 01 06

hulladékká vált gépjármű, amely nem tartalmaz sem folyadékot, sem más veszélyes összetevőt

700

16 01 17

vasfémek

1.000

16 01 18

nemvas fémek

150

16 01 19

műanyagok

150

16 01 20

üveg

50

16 01 22

közelebbről meg nem határozott alkatrészek

150

16 02

elektromos és elektronikus berendezések hulladéka

3 16 02 14 17 17 04

kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 13-ig terjedő hulladéktípusoktól ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS)

A

200 SZENNYEZETT

fémek (beleértve azok ötvözeteit is)

17 04 01

vörösréz, bronz, sárgaréz

210

17 04 02

alumínium

700

17 04 03

ólom

70

17 04 04

cink

70

17 04 05

vas és acél

10.000

17 04 06

ón

20

17 04 07

fémkeverék

700

17 04 11

kábel, amely különbözik a 17 04 10-től

150

19

19 10 19 10 01 19 12

HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, A SZENNYVIZET KÉPZŐDÉSÉNEK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, VALAMINT AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK fémtartalmú hulladék aprításából (shredderezéséből) származó hulladék vas- és acélhulladék

1.000

közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás, tömörítés, pellet készítés) származó hulladék

19 12 01

papír és karton

500

19 12 02

fém vas

1.200

19 12 03

nemvas fémek

300

19 12 04

műanyag és gumi

150

19 12 05

üveg

50

19 12 07

fa, amely különbözik a 19 12 06-tól

50

20

20 01

TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01)

20 01 01

papír és karton

3.000

20 01 02

üveg

100

20 01 11

textíliák

20

20 01 36

kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21-től, a 20 01 23-tól és a 20 01 35-től

700

20 01 38

fa, amely különbözik a 20 01 37-től

200

20 01 39

műanyagok

210

20 01 40

fémek

8.000

Összesen:

42.640

4 4.00 Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 4.01 A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület: A veszélyes és nem veszélyes hulladék előkezelési tevékenységgel a Pápa, Győri u. 3. szám alatti 6185/5. hrsz.-ú telephely érintett. 4.02 A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett telephelyre vonatkozó műszaki jellegű információk: A telephely 8496 m2 alapterületű, kerítéssel körülhatárolt. Iroda, szociális épület, mérlegház, színesfémtároló (zárt, betonozott), papírbálázó és tároló csarnok (zárt, betonozott), veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely rendelkezésre áll. Az irodahelyiség vízzel, villannyal, szennyvízelvezetéssel, központi fűtéssel ellátott. Az alkalmazottak részére öltöző, szociális helyiség, valamint fürdő biztosított. A telephely csapadékvíz elvezetése zárt csővezetékes gerinchálózaton keresztül, vasbeton aknás és teherbíró víznyelőrácsos megoldással, egy olajfogó műtárgyon való átvezetéssel biztosított. Az alácsövezett vízzáró térbeton nagysága kb. a telephely 75 %-a. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely (30 m2) a hulladékgyűjtő és –kezelő csarnokban került kialakításra. A gyűjtőhely fedett és zárható. A saválló, vízzáró szigetelt padozat alatt szivárgó drén rendszer került kialakításra. A telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyisége nem veszélyes hulladékok esetében 2000 t, veszélyes hulladékok esetében 100 t. A hulladékgazdálkodási tevékenység tartalék veszélyes hulladékot nem igényel. 4.03 A hulladékgazdálkodási tevékenység ismertetése: Előkezelés kódja: R12 – hasznosítást megelőző előkészítő műveletek: válogatás, aprítás, bálázás, szétszerelés D13 – ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek: válogatás, aprítás, bálázás, szétszerelés A fémhulladék előkezelés kapacitása: 110 t/nap. A 3.00 pontban meghatározott veszélyes és nem veszélyes hulladékok telephelyen történő fogadása, gyűjtőhelyen történő elhelyezése a gyűjtésre vonatkozó külön hulladékgazdálkodási engedélyben foglaltak alapján történik. A vasfém részek és por, könnyű frakció és por, valamint a reve hulladék előkezelése során a nagyobb fémdarabokat kiválogatják, majd tömörítik. Kiszállításig konténerben vagy térbetonon tárolják. A forgács hulladék előkezelése során a nagyobb fémdarabokat kiválogatják, majd tömörítik. Tárolása a forgácstárolóban, konténerben vagy térbetonon történik. A vas és acél hulladékot rakodógép segítségével a mobil ollózó/bálázógépbe adagolják, ahol ollózásra/bálázásra kerül. Szükség szerint kézi erővel válogatják, lángvágó segítségével vágják. A válogatott, darabolt, bálázott/ollózott fémhulladékot elkülönítetten, térbetonnal ellátott területen tárolják. A nem-vas fém hulladékok válogatásra, kézi szerszámmal vágásra, illetve bálázásra kerülnek. Ezt követően a színesfémtárolóban tárolják. A kábelhulladék válogatásra, nyúzásra és darabolásra kerül. Ezt követően térbetonon elhelyezett raklapon vagy konténerben tárolják. A papír hulladék, a műanyag fólia, a vegyes és a kompozit csomagolási hulladék válogatásra, majd bálázó berendezéssel bálázásra kerül. A bálázott hulladékot a csarnokban tárolják, majd szállítást megelőzően a csarnoképület elé helyezik rakományképzés céljából. A műanyag hulladék válogatásra, aprításra, darálásra kerül. Tárolása térbetonon, valamint konténerben, big-bag zsákban vagy egyéb edényzetben történik. Az üveg hulladékot szükség szerint válogatják, aprítják, melyet követően konténerben tárolják. A fa hulladékot válogatják és darabolják, ezt követően térbetonon tárolják.

5 A felnis gumiabroncs hulladék válogatásra, szétbontásra kerül gumi és vasfém hulladékra, majd a tárolásra kijelölt helyen helyezik el. A gumiabroncs hulladék válogatásra, aprításra kerül, majd térbetonon tárolják. A textil hulladék válogatásra kerül, majd konténerben tárolják. Az egyéb kevert hulladékot fajtánként szétválogatják, majd térbetonon tárolják. A hulladékká vált gépjárművekből (melyek veszélyes összetevőket nem tartalmaznak) eltávolítják a kerekeket, üzemanyagtartályt, kábeleket, üléseket, műanyagokat, egyéb nem vas fém hulladékokat, majd térbetonon tárolják. Veszélyes és nem veszélyes elektromos és elektronikai hulladékok esetében a kisebb berendezések kézi erővel, a nagyobbak rakodógép, illetve targonca segítségével válogatásra kerülnek. Szükség szerint kézi szerszámokkal eltávolítják a tápkábeleket és az egyéb fém és műanyag alkatrészeket, melyhez nem kapcsolódik elektronika. A hulladékok további bontását más engedéllyel rendelkező kezelő szervezetek végzik. A nem veszélyes hulladékok fedett helyen térbetonon, a veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelyen kerülnek tárolásra. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok a telephelyen végzett előkezelést követően további kezelés (elsődlegesen hasznosítás) céljából elszállításra kerülnek a telephelyről. 4.04 A hulladékgazdálkodási tevékenység környezetvédelmi jellemzői: A hulladékgazdálkodási tevékenység során határértéket megahaladó zaj- és levegőterheléssel nem kell számolni. A nem veszélyes hulladékokat szilárd burkolattal ellátott területen, a veszélyes hulladékokat üzemi gyűjtőhelyen tárolják. 4.05 A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló személyi feltételek: A hulladékgazdálkodási tevékenységgel 10 fő érintett. Az Engedélyes 1 fő hulladékfelvásárló és 1 fő gépjármű technikus képesítéssel rendelkező személyt, valamint 1 fő környezetmérnök végzettségű környezetvédelmi megbízottat alkalmaz. Az elektronikai hulladék előkezelési tevékenységhez szükséges személyi feltételek, az 1 fő környezetvédelmi szakmérnök és 1 fő hulladékgazdálkodási technológus végzettséggel rendelkező személy megbízási szerződés alapján biztosított. 4.06 A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló tárgyi feltételek: - mérlegek (hídmérleg, kézi mérleg) - rakodógépek (rakodógép, targonca) - gépek, berendezések (mobil ollózógép, papírbálázó, fémbálázó, lángvágó, kézi szerszámok) - konténerek 4.07 A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló pénzügyi feltételek: Az Engedélyes a tevékenysége során esetlegesen bekövetkező környezeti károk elhárítása céljából környezetszennyezési felelősségbiztosítással, valamint bankban elkülönített pénzösszeggel rendelkezik. 5.00 Előírások: 5.01 Előkezelésre a 3.00 pontban szereplő veszélyes és nem veszélyes hulladékok kerülhetnek a 4.03 pontban foglaltak szerint. 5.02 A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés tömegét a kezelést megelőzően, a képződött hulladékfrakciók tömegét a kezelés befejezését követően kell megmérni. 5.03 A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezésből, valamint a hulladékká vált gépjárműből a vonatkozó jogszabályban meghatározott anyagokat el kell távolítani, melyről az Engedélyesnek az előkezelési tevékenysége során, vagy más kezelőnek történő átadással szükséges gondoskodnia. 5.04 A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 5.05 Amennyiben az Engedélyes a hulladékot másnak átadja, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, illetve nyilvántartásba vétele megtörtént.

6 5.06 Az Engedélyes köteles telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott, általa kezelt hulladékról naprakész nyilvántartást vezetni, valamint rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni. 5.07 Az Engedélyes köteles az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését, továbbá – ha tevékenysége megváltozik vagy megszűnik – az adatszolgáltatási kötelezettségének megváltozását vagy megszűnését a kötelezettség keletkezésétől, megváltozásától vagy megszűnésétől számított 60 napon belül a Felügyelőségnek írásban bejelenteni. 5.08 A pénzügyi fedezetet és a környezetvédelmi felelősségbiztosítást folyamatosan fenn kell tartani. 5.09 Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, az Engedélyes köteles a bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Felügyelőségnek bejelenteni. 5.10 Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt legalább 60 nappal új engedély iránti kérelmet kell benyújtania a Felügyelőségre. 5.11 A tevékenység során előforduló rendkívüli eseményeket a Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az Engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni. 5.12 Amennyiben az Engedélyes a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, továbbá a hatósági engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérően végzi, a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. 5.13 Az Engedélyes köteles évente a tárgyév február 28-ig a Felügyelőség részére az éves felügyeleti díjat megfizetni. 6.00 Szakhatósági előírások: 6.01 A Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetének előírásai: - A hulladékok előkezelése során a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. - A kockázati tényezők ismeretében munkakörökhöz kapcsolódóan meg kell határozni a védőoltási kötelezettséget és azt a munkáltatónak biztosítania kell. - A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény alapján kell a bejelentést megtenni, amennyiben a törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagot, készítményt használnak fel a tevékenység során. - A telephelyen dohányzó terület kijelölése a nem dohányzók védelméről szóló és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényben foglaltak alapján végezhető. 6.02 A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltségének előírásai: -

A szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolására vonatkozó tűzvédelmi előírásokat be kell tartani.

-

Az épületekben megfelelő számú és oltásteljesítményű tűzoltó készülékeket kell elhelyezni.

6.03 A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének előírása: -

A hulladékgyűjtési tevékenység, a közegészségügyi követelmények érvényesülése, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelme, a levegő higiénés követelményeinek teljesülése mellett végezhető és a tevékenység emberi egészséget nem veszélyeztethet.

6.04 A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság előírásai: -

A tevékenység során a földtani közeg, felszíni- és felszín alatti vizek minőségét károsan befolyásolni, szennyezni tilos.

-

Szennyező anyagok felszínre jutását meg kell akadályozni, az esetlegesen kikerülő szennyeződést azonnal el kell távolítani.

7 7.00 A hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyásának feltételei: Az Engedélyes az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatásának megszüntetését, befejezését – a megszüntetést, befejezést megelőzően legalább 30 nappal – a Felügyelőségnek köteles bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg az Engedélyesnek a Felügyelőségre benyújtandó dokumentációban be kell mutatnia a Telephely működése következtében a környezetet ért hatásokat, továbbá a tevékenység felhagyására, szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó tervet, továbbá igazolnia szükséges, hogy a Telephelyen lévő hulladék elszállításáról és további kezeléséről gondoskodott. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása, megszüntetése esetén, a Felügyelőség az engedélyt hivatalból visszavonja. A Felügyelőség az engedély visszavonása esetén határozatában meghatározza a tevékenység felhagyására, valamint szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó követelményeket. 8.00 Engedélyest és a határozatot hatósági nyilvántartásba veszem. 9.00 Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően gondoskodjon a határozatnak – a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a Felügyelőség internetes honlapján való közzétételéről. 10.00 Jelen határozat 2019. október 31-ig hatályos, de környezetvédelmi érdekből visszavonható. 11.00 Az igazgatási szolgáltatási díj, amelyet az Engedélyes köteles viselni, megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel. 12.00 Jelen határozat nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez külön jogszabályok alapján szükséges engedélyek beszerzése alól. 13.00 Jelen határozatom jogerőre emelkedésével egyidejűleg a 22910/2010. ügyszámon 86836/2011. iktatószámon kiadott hulladékkezelési engedély érvényét veszti. 14.00 Jogorvoslat 14.01 A szakhatósági állásfoglalások ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, azok jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadhatóak meg. 14.02 Döntésem ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de hozzám 2 példányban benyújtandó (igazgatási szolgáltatási díjköteles) fellebbezéssel lehet élni. A Főfelügyelőség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat. 14.03 A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A természetes személyek által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. A társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli MÉH Zrt. (továbbiakban: Zrt.) által 2014. július 15-én benyújtott kérelem alapján 17259/2014. ügyszámon hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárás indult a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségen (továbbiakban: Felügyelőség). A Zrt. kérelme a Felügyelőség által 22910/2010. ügyszámon 86836/2011. iktatószámon a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) alapján kiadott, nem veszélyes hulladék előkezelési tevékenységre vonatkozó hulladékkezelési engedély (továbbiakban: engedély) módosítására irányult. A kérelem szerint a Zrt. az engedélyben szereplő nem veszélyes hulladékok előkezelésén kívül a 200136 és 200135* azonosító kódú elektronikai hulladékok előkezelését is végezni kívánja, valamint az engedélyben szereplő 170405 vas és acél hulladékok előkezelhető mennyiségének csökkentése tervezett. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 79. § (4) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási engedélyt, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt, valamint a nyilvántartásba vett adatokat módosíthatja. A Ht. a Hgt. alapján kiadott hulladékkezelési engedély módosítására nem ad lehetőséget.

8 A fentiek alapján az 53896/2014. iktatószámú végzésben előírtam a veszélyes és nem veszélyes hulladék előkezelési tevékenységre vonatkozó, a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: hull.eng.R.) alapján összeállított hulladékgazdálkodási engedély kérelem benyújtását. A veszélyes és nem veszélyes hulladék előkezelési tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: DíjR.) DíjR. 1. számú melléklet I. pontjának 5. pontja alapján figyelemmel a 11. pontra 300.000 Ft. A Zrt. 150.000 Ft-ot fizetett meg, így a díj meg nem fizetett részének (150.000 Ft) megfizetésére is felhívtam a Zrt.-t az 53896/2014. iktatószámú végzésben. A Zrt. a hiánypótlást és a díjfizetési igazolást 2014. augusztus 4-én küldte meg, mely 57019/2014. számon iktatásra került. A csatolt bizonylat szerint a Zrt. a fennmaradó 150.000 Ft-ot a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 10029008-01712041-00000000 számlaszámára fizette meg. A fentiek alapján a Zrt.-t a 63281/2014. iktatószámú végzésben ismételten díjfizetésre szólítottam fel. A Zrt. a díjfizetési igazolást 2014. szeptember 11-én küldte meg, mely 65050/2014. számon iktatásra került. Az érintett civil szervezeteket 59173/2014. iktatószámon értesítettem az eljárás megindításáról. Az engedélyezési eljárásban civil szervezet ügyféli jogállásának megállapítását nem kérte. A Zrt. a telephelyen előkezelni kívánt veszélyes és nem veszélyes hulladékok gyűjtésére vonatkozóan rendelkezik a Felügyelőség által 3575/2014. ügyszámon és 43272/2014. iktatószámon kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel. A kérelemben az egyes hulladékok előkezelni kívánt mennyisége meghaladta a gyűjtésre vonatkozó engedélyben meghatározott mennyiséget. A Zrt. 2014. október 22-én 74537/2014. számon kiegészítést küldött, melyben kérte a Felügyelőséget, hogy az érintett hulladékok esetében a gyűjtésre vonatkozó engedélyben meghatározott mennyiségeket vegye figyelembe előkezelhető mennyiségként. A fentiek alapján a 120102, 150106, 150105, 160106, 160122, 170401, 170402, 170403, 170404, 170411, 200101, 200139 azonosító kódú hulladékok mennyiségét a Zrt. által küldött kiegészítésben foglaltak alapján állapítottam meg, összhangban a gyűjtésre vonatkozó engedélyben foglaltakkal. A kérelem tartalmazta az alábbiakat - az engedélyt kérelmező nevét, székhelyét, telephelyét, valamint statisztikai azonosító adatait; - a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését, leírását; - az előkezelni kívánt veszélyes és nem veszélyes hulladékok megnevezését, mennyiségét tonna/év mértékegységben; - a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület megnevezését; - a hulladékgazdálkodási tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket; - a tervezett tevékenységgel érintett telephely helyrajzi számát, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, kapacitását, a telephely helyszínrajzát, a tulajdoni lap másolatát, Pápa Város Címzetes Főjegyzője által 4/317-14/2013. ügyiratszámon kiadott veszélyes és nem veszélyes hulladék gyűjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás tevékenységekre vonatkozó telepengedély másolatát; - a havária tervet; - a környezetszennyezési felelősségbiztosítási kötvényt; - egy banknál zárolt betétlekötésekről szóló igazolást; - a környezetvédelmi megbízott munkaszerződésének másolatát és a környezetmérnöki oklevelének másolatát; 1 fő hulladékfelvásárló képesítéssel rendelkező személy végzettségét igazoló bizonyítványának, valamint munkaszerződésének másolatát; az E-Elektra Zrt.-vel kötött megbízási szerződés, illetve annak mellékletét képező 1 fő környezetvédelmi szakmérnök és 1 fő hulladékgazdálkodási technológus végzettségét igazoló oklevél- és bizonyítványmásolatát, mely szerint az E-Elektra Zrt. irányítja és felügyeli az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak kezelésével kapcsolatos tevékenységet; - a korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységről szóló, a hull.eng.R. 11. §-a szerinti nyilatkozatot;

9 -

-

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők alkalmazása lehetőségének figyelembevételéről szóló nyilatkozatot; a 2014. júliusban történt lekérdezés kivonatát, mely szerint a Zrt. a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel.

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az elektromos és elektronikai hulladékok kezeléséhez az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Er.), a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló 1/1990. (IX.29.) KHVM rendeletben és a hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: gépjárműR.) előírt feltételek rendelkezésre állnak. A rendelkezésre álló iratanyagok tartalmazták azokat az információkat, amelyek alapján a tevékenység környezetvédelmi szempontból megítélhető. A tevékenység környezetszennyezést kizáró módon történő végzéséhez a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A környezetvédelmi előírások betartása mellett a környezet veszélyeztetésével nem kell számolni, ezért a hulladékgazdálkodási tevékenységet környezetvédelmi szempontból engedélyeztem. Az eljárás során 59174/2014. iktatószámon megkerestem az ügyben érintett szakhatóságokat. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Pápai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete VE05R/095/01669-2/2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában előírásokkal járult hozzá az engedély kiadásához, melyeket a 6.01 pontban szerepeltettem. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „Az Észak-dunántúli Méh Nyersanyaghasznosító Zrt. (szh.: 9027 Győr, Puskás T. u. 12.; adószám:11122496-2-08, KÜJ: 100170690, KTJ 102119593) kérelmére a Pápa, Győri u. 3. 6185/5 hrsz.-ú telephelyen folytatott nem veszélyes hulladék előkezelési tevékenység engedélyezése tárgyában a Középdunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.) szakhatósági állásfoglalás kiadása ügyében megkereste Intézetemet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet (továbbiakban Kormányrendelet) 34. § (1) bekezdése és 6. sz. melléklet 3. pontja alapján. A megkeresés mellékleteként benyújtott dokumentációban foglaltakat a Kormányrendelet 34. § (1) bekezdése alapján a 6. sz mellékletében foglalt szakkérdések vonatkozásában közegészségügyi szempontból a fenti kikötések és a vonatkozó rendeletek előírásainak betartásának feltételével fogadom el, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A hulladékgazdálkodási tevékenység során meg kell felelni: A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002.(IV.10.) EüM rendelet előírásainak. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 9. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mely kimondja: „9. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében - a foglalkoztatás feltételeként - a külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A veszélyeztetett munkakörök felmérésének eredményéről a munkáltató kérésére a járási népegészségügyi intézet szakvéleményt ad.” A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 28. § (3) bekezdés és a 29. § (1) bekezdés előírásait, melyek kimondják: „28. § (3) A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. 29. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek.”

10 A nem dohányzók védelméről szóló és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdés b.) pontja és a (7) bekezdés előírásait, mely joghelyek kimondják: „2. § (2) Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely a) közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben, b) munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, … …(7) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával – tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal – szembetűnő módon meg kell jelölni.” Szakhatósági állásfoglalásom a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet előírásain alapul. A szakhatósági állásfoglalásom kiadásakor az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a veszélyes anyagokkal, készítményekkel kapcsolatos eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet, a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény előírásait is figyelembevettem. Szakhatósági hozzájárulásomat a 481/2013. (XII.17.) Kormányrendelet 6. számú melléklet 3. pontja és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése alapján adtam ki. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. tv. 2. § (1) bekezdés d.) pontja, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamin a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Kormányrendelet 11. §-a, illetékességemet a 323/2010. (XII.27.) Kormányrendelet 3. sz. melléklete állapítja meg.” A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltség 19.3/5583/2014/PÁPA HAT. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását előírásokkal adta meg, melyeket a 6.02 pontban szerepeltettem. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…] A megkereséshez csatolt engedélyezési dokumentációt megvizsgáltuk, ezt követően 2014. augusztus 28án helyszíni szemlét tartottunk, és kikötésekkel hozzájárultunk a veszélyes és nem veszélyes hulladék előkezelő engedélyének kiadásához. A tűzvédelmi jogszabályokban, szabványokban és a szabályzatokban foglalt általános érvényű szabályokat a tevékenység során érvényre kell juttatni. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre tekintettel adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. 28/2011. (IX.6.) BM rendelet 591. § (1) A létesítményben a (2) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas – a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az újonnan létesült építményekben, építményrészekben, a megváltozott rendeltetésű helyiségekben, helyiségcsoportokban, építményekben, valamint szabadtereken a vonatkozó műszaki követelmények szerint gyártott tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után, b) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein – attól függően, hogy azok milyen tűzveszélyességi osztályúak – a c)–e)pontban foglaltak figyelembevételével, c) a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként, d) a „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein az – „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség, valamint veszélyességi övezet területével csökkentett – alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként,

11 e) az „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények, tűzszakaszok és szabadterek a) pont hatálya alá nem eső részein szükség szerint történjen. (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda) helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként – az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. (4) A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést, berendezést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Közösségi építményben a – fali tűzcsappal kombinált tűzoltó készüléket tartó fali tűzcsap szekrény vagy tűzoltó készülék tartó szekrény kivételével –tűzoltó készüléket (legfeljebb 1,35 m) akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad. 20. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelethez 2. táblázat Szilárd éghető anyagok tárolása szabadban A 1 2 3

A tárolt anyag megnevezése

B A tárolási egység méretei (m) (szélesség x hosszúság x magasság)

C

D

E

Az építmény tűzállósági fokozata I-II. III.

IV-V.

Az építménytől való távolság méterben1

Papír, rongy, éghető hulladék2 háztartási 6x20x8 12 14 16 hulladékgyűjtő kivételével 1 Egyes távolsági értékek legfeljebb 10 méterig térfogatarányosan csökkenthetők akkor, ha a tárolási egységek össztérfogata kisebb a táblázati méretből adódó térfogatnál. 2 A távolság mértéke a tárolt éghető anyag magassági méretéig csökkenthető, ha az építmény tárolási egység felőli homlokzatát nyílásnélküli tűzfalként, tetőfödémek tartó- és térelhatároló szerkezetét, továbbá fedélhéjalását nem éghető anyagból alakították ki. 5

Döntésem a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam. Szakhatósági állásfoglalásom a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdésén alapul. A szakhatósági állásfoglalást „a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról” szóló 259/2011. (XII.7.) Kormányrendelet 3. § (1) bekezdése és „A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdés d) pontja alapján biztosított jogkörömben – „a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről” szóló 43/2011. (XI.30.) BM rendelet 1. számú mellékletben meghatározott illetékességi területén eljárva – adtam ki. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.” A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve VER/092/01075-5/2014. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában előírással járult hozzá az engedély kiadásához, melyet a 6.03 pontban szerepeltettem. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „A megküldött dokumentációt a környezetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 35. § (1) a) pontjában foglalt szakkérdések vonatkozásában áttekintettük.

12 A rendelkező részben kiemelt szakkérdések tekintetében egyedi szakhatósági előírásunkat az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a alapján tettük, mely szerint „A talajt, a vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, amely közvetlenül vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti.” Hatáskörünket az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 2. § (1) d) pontja; a Kormányrendelet 35. § (1) a) pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. §-ban foglaltak állapítják meg. Illetékességünket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. § (2) pontja határozza meg. Jogorvoslati lehetőséget a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján biztosítottunk.” A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság 351-1/2014/F-VH számú végzésében az ügyintézési határidőt 15 nappal meghosszabbította. Szakhatósági állásfoglalását 351-2/2014/F-VH számon előírásokkal adta meg, melyeket a 6.04 pontban szerepeltettem. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: „[…]A dokumentáció szerint veszélyes és nem veszélyes hulladékok előkezelését kívánják végezni a telephelyükön. Vasfém részek és por, könnyű frakció és por, reve hulladékok, forgács hulladék, vas, acél, nem-vas fém hulladékok, kábelhulladék, papír, műanyag fólia, vegyes és kompozit csomagolási hulladék, műanyag és üveg hulladék, fahulladék, felnis gumiabroncs hulladék, textil és egyéb kevert hulladékok, valamint elektronikai hulladékok gyűjtése, előkezelése, tárolása történne a telephelyen. A hulladékok ezután elszállításra kerülnek engedéllyel rendelkező hazai és külföldi kezelőművekbe. A területen a vízellátás és a szennyvízelvezetés közművel megoldott. A telephelyen a hulladékok tárolása folyadékzáró térbetonnal ellátott területen biztosított, melyen a csapadékvíz elvezetése zárt csővezetékes gerinchálózaton keresztül, vasbeton aknás és teherbíró víznyelőrácsos megoldással egy olajfogó műtárgyon való átvezetéssel biztosított. A csapadékvíz-elvezetés 3606/2012. ügyszámú határozattal módosított 17199/2011. ügyszámú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A nem veszélyes hulladékokat alácsövezett térbetonon nyílt téren, vagy fedett helyen ömlesztve, konténerben; a veszélyes hulladékokat a hulladékgyűjtő és kezelő csarnokban gyűjtik, kezelik. A veszélyes hulladék gyűjtőhely fedett és zárható, valamint saválló, vízzáró, szigetelt padozat került kialakításra szivárgó drén rendszerrel. A talajvíz megfigyelésére a Zrt. monitoring kutat létesített, melyet a 989/2012. ügyszámú vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltet. A tárgyi terület ivóvízbázis védőterületet nem érint, a tervezett tevékenység vízilétesítményt, felszíni, felszín alatti vizet nem veszélyeztet. A vizsgált terület szennyeződés-érzékenységi besorolása: a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet (továbbiakban: faviR.) 7., § (4) bekezdésén alapuló 1:100.000-es méretarányú érzékenységi térkép alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület (2a)). A rendelkező rész 2.1., 2.2. pontjaiba foglalt előírásokat a faviR. 10. § (1) bekezdése alapján tettem. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a hatáskörömbe utalt kérdéseket megvizsgálva megállapítottam, hogy tárgyi tevékenység vízügyi, valamint felszíni és felszín alatti vízvédelmi érdeket nem sért, ezért a szakhatósági hozzájárulást a rendelkező részben foglalt előírásokkal megadtam. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízügyi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében 2014. szeptember 10. napjától a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében 2014. szeptember 10. napjától a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdés 4. pontja, a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi

13 hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 34. § (1) és 35. § (1) bekezdése, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése és a 2. melléklet 4. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs. A Ket. 44. § (9) bek. értelmében a szakhatósági állásfoglalásom az engedélyező hatóság által kiadott döntés elleni fellebbezéssel támadható meg.” A határozat 3.00 és 5.01 pontjában meghatároztam az előkezelhető hulladékok fajtáját és mennyiségét a benyújtott kérelem alapján, figyelemmel a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdésének b) pontjára. Az 5.02 és 5.03 pontban szereplő előírást az Er.-ben, valamint a gépjárműR.-ben foglaltak alapján tettem. Határozatom 5.04 pontjában szereplő előírást a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 4. §-a alapján tettem. Határozatom 5.05 pontjában szereplő előírást a Ht. 31. § (5) bekezdésére figyelemmel tettem. Határozatom 5.06 pontjában szereplő előírást a Ht. 65. §-ában foglaltak, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: hull.nyilv.R.) foglaltak alapján tettem. Az 5.07 pontban szereplő előírást a hull.nyilv.R. 11. § (1) bekezdése alapján tettem. A Ht. 80. § (1) bekezdés e) pontjára tekintettel az 5.08 pontban rendelkeztem. Határozatom 5.09 pontjában szereplő előírást a hull.eng.R. 14. § (1) bekezdése alapján tettem. Felhívom figyelmét, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység csak jogerős engedély birtokában végezhető. Ha az engedély jogosultja az engedélyköteles tevékenységét az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt gondoskodnia kell jogerős hulladékgazdálkodási engedély megszerzéséről, figyelemmel a hull.eng.R. 14. § (5) bekezdésére, ezért az 5.10 pontban rendelkeztem. Az 5.11 pontban szereplő előírást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 8. § (1) és (2) bekezdése és a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdésének h) pontja alapján tettem. A tevékenység engedélytől eltérő végzésének jogkövetkezményeiről a Ht. 86. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak alapján az 5.12 pontban rendelkeztem. Az 5.13 pontban szereplő előírást a Ht. 82/A. § (1) bekezdése alapján tettem. A Ht. 82/A. § (3) bekezdésének a) pontja alapján a felügyeleti díj mértéke hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységek esetén 40.000 Ft. Az engedélyezett tevékenység felhagyására, megszüntetésére vonatkozóan a 7.00 pontban tettem előírásokat a hull.eng.R. 9. § (2) bekezdésének f) pontja, a 14. § (2) bekezdése, a 15. § (2) bekezdés b) pontja és 15. § (3) bekezdése alapján. A Ht. 80. § (3) bekezdését figyelembe véve, a 9.00 pontban rendelkeztem. Az engedély időbeli hatályát a 10.00 pontban foglaltak szerint, a Ht. 79. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg, figyelemmel a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletben 27. § (1) bekezdés g) pontjára. Tekintettel arra, hogy a Zrt. kérelme a Felügyelőség által 22910/2010. ügyszámon 86836/2011. iktatószámon kiadott nem veszélyes hulladék előkezelésére vonatkozó, 2016. október 31-ig érvényes hulladékkezelési engedély módosítására irányult, azonban jelen eljárásban a telephelyen már folytatott és a tervezett veszélyes és nem veszélyes hulladék előkezelési tevékenységet is vizsgáltam, illetve engedélyeztem, így a 13.00 pontban foglaltak szerint rendelkeztem a hivatkozott hulladékkezelési engedély érvényességi idejéről. Felhívom figyelmét az elektromos és elektronikai hulladékok kezeléséhez az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (XII.29.) Korm. rendeletben, valamint az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletben foglaltakra, mely a kérelem benyújtását követően lépett hatályba. Határozatomat a Ht. 62. § (1) bekezdés alapján hoztam meg.

14 Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2014. november 24. A Felügyelőség az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A határozat 14. „Jogorvoslat” című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdésére figyelemmel - mely szerint, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg – jelen határozatom 14.01 pontjában rendelkeztem. - Az ügy érdemében hozott első fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontjára figyelemmel, a 14.02 pontban rendelkeztem. Azon ügyfelek esetében, akikkel a Felügyelőség döntését postai úton közli, a Ket. 78. § (10) bekezdése, és a 99. § (1) bekezdése alapján a közléstől, azaz a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. A jelen döntésem, amennyiben fellebbezést nem terjesztettek elő, a közlés utáni 15. napot követő napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján. - A 13.03 pontban az alábbiakra tekintettel rendelkeztem: Fellebbezés esetén DíjR. 2. § (4) bekezdése alapján az igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át kell fizetni, amely jelen esetben 150.000,- Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében a jogorvoslati eljárás díja a DíjR. 2. § (5) és (7) bekezdései alapján az alapeljárás díjának 1 %-a, azaz 3.000,- Ft. Felterjesztés esetén a másodfokú eljárás során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. § (5) bekezdése szerint a szakhatóság jogorvoslati díját - amelynek mértéke azonos az elsőfokú eljárás díjtételével - a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró intézet részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megfizetni. A Felügyelőség döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (1)-(2) bekezdése és a Ht. 62. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdése, 4. § (7) bekezdése és az 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése alapján jelen határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal közölni kell. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V.18.) KöM rendelet szerint jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről intézkedtem határozatom 8.00 pontjában foglaltaknak megfelelően. Székesfehérvár, 2014. október 31. dr. Zay Andrea igazgató megbízásából

Bognár József engedélyezési igazgatóhelyettes