Köz, teher, elosztás. A TÁRKI Háztartás Monitor 2007 vizsgálat eredményeinek ismertetése

Jövedelemeloszlás – Szegénység – Humán tőke – Pártpreferencia-csoportok - Háztartás Monitor 2007 Bemutató

Köz, teher, elosztás

A TÁRKI Háztartás Monitor 2007 vizsgálat eredményeinek ismertetése

Jövedelemeloszlás – Szegénység – Humán–tőke – Pártpreferencia-csoportok Jövedelemeloszlás – Szegénység Humán tőke – Politikai attitűdök - Háztartás Monitor 2007 Bemutató

A kutatás előzményei • 1989-1991: TÁRKI Panel

• 1992-1997: Magyar Háztartás Panel (MHP), BKE, TÁRKI, KSH • 1998-2005: TÁRKI Háztartás Monitor • A 2007 évi kutatás megrendelője: Miniszterelnöki Hivatal.


Kutatási eredmények közzététele • Tudományos publikációk magyar és nemzetközi kiadványokban • Társadalmi riport (legközelebb: 2008 ősz) • Tárolás adatbankokban: TÁRKI, LIS (Luxembourg Income Study) • Nemzetközi projektek: PACO, CHER • Nemzetközi szervezetek: Világbank, OECD, ILO • Közpolitika: kormány, Parlament • Közvélemény: napilapok, hetilapok


A Háztartás Monitor 2007 kutatásról • Témakörök: – jövedelemeloszlás, szegénység, – munkaerőpiac, – társadalmi rétegződés és egyenlőtlenségek, – társadalmi és politikai attitűdök. • Minta: N= 2006 háztartás, N= 5064 személy. • Megkérdezve: minden felnőtt háztartástag • Információ: minden háztartástagról • Kérdőív: • Háztartási kérdőív: háztartásgazda • Egyéni kérdőív: minden 16 éves vagy idősebb tag • Az adatfelvétel ideje: 2007. ősz • Az adatbázis nyilvánosan elérhetővé válik a TÁRKI Egyesülés Adatbankjából 2008. december 1-től


Program Jövedelemeloszlás Tóth István György

Humán tőke Lannert Judit (TÁRKI-TUDOK)

Vita

14:05-14:20 14:20-14:30 14:30-14:40

14:40-14:50 14:50-15:40 15:40-15:45

Jövedelmi szegénység Gábos András – Szivós Péter

Pártpreferenciák Fábián Zoltán – Tóth István György

Zárszó Kolosi Tamás


A jövedelemeloszlás változásai 2005-2007

Tóth István György


A legutóbbi adatfelvétel időszakát erősen lassuló GDP növekedés, emelkedő infláció, csökkenő reálfogyasztás és erős nettó reálkereset esés jellemezte GDP növekedés, %,

Infláció, %,

7,0

12,0

6,0

10,0

5,0

8,0

4,0 6,0

3,0

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2000

2007

2006

2005

2004

2003

0,0

2002

0,0

2001

2,0

2000

1,0

2001

4,0

2,0

Bruttó és nettó reálkeresetek %

A háztartások tényleges fogyasztása, % 20,0

14,0 12,0

15,0

10,0 10,0

8,0 6,0

5,0

4,0

-4,0

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

2007

2006

2005

2004

2003

2002

-5,0

2001

0,0 -2,0

2000

0,0

2,0

-10,0

Magyarázat: az előző év azonos negyedév=100. A satírozott szakaszok az egyes adatfelvételek jövedelem- referencia időszakait mutatják


Az egyenlőtlenség összefoglaló mutatói szerint: lényeges egyenlőtlenség csökkenés történt az utóbbi években A legfelső decilis alsó töréspontja és az alsó decilis felső töréspontjának aránya (P90/P10)

A legfelső és a legalsó decilisek jövedelemátlagainak aránya (S10/S1) 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0

3,8 3,6 3,4 3,2 3,0 2,8 2,6 1987

1992

1996

2000

2003

2005

1987

2007

1992

Gini-együttható

Megjegyzés: személyi ekvivalens jövedelmek, személyi eloszlás, e=.73, konfidencia intervallumok becslése 1000 ismétléses Stata bootstrap eljárással

0,32 0,31 0,30 0,29 0,28 0,27 0,26 0,25 0,24 0,23 0,22 1987

1992

1996

2000

2003

2005

2007

1996

2000

2003

2005

2007


Mindez lefelé nivellálódás révén valósult meg: elsősorban a legfelső népességtized és a középső tizedek közötti távolság csökkent 25,0

20,0

S1 S 5+S 6 S 10

15,0

10,0

5,0

0,0 1962

Egyes

egy

főre

1967

jutó

Forrás: 1962–1987: 1992–1996: Magyar

1972

1977

jövedelmek

1982

alapján

1987

képzett

1992

1996

2000

népességtizedek

2003

2005

részesedése

2007

az

összes

jövedelemből

KSH jövedelemfelvételek alapján Atkinson–Micklewright [1992] HI1. Háztartás Panel I–VI. hullámai, 2000–2007: Tárki Háztartás

táblázat; Monitor.


A legnagyobb mértékben azoknak a száma csökkent, akik a középjövedelem (medián) kétszeresénél több jövedelemmel rendelkeznek (ők legalább egy jövedelmi kategóriával lejjebb csúsztak) 1987

1992

1996

2000

2003

2005

2007

Százalékos megoszlás „jómódúak” (akiknek a medián kétszeresénél több a jövedelme)

6

7

9

9

9

9

7

„felső-középréteg” (a medián 120-200%-a)

27

25

23

25

25

25

25

„középréteg” (a medián 80-120%-a)

39

42

35

34

34

33

36

„alsó középréteg” (a medián 50-80%-a)

24

20

21

23

22

24

22

„szegények” (50% alatt)

4

6

12

9

11

10

10

100

100

100

100

100

100

100

Összesen

Népességbecslés, ezer fő „jómódúak” (akiknek a medián kétszeresénél több a jövedelme)

599

737

919

920

882

899

715

„felső-középréteg” (a medián 120-200%-a)

2848

2583

2415

2596

2546

2514

2476

„középréteg” (a medián 80-120%-a)

4120

4326

3654

3424

3418

3342

3684

„alsó középréteg” (a medián 50-80%-a)

2533

2085

2136

2351

2191

2373

2215

„szegények” (50% alatt)

410

643

1197

930

1105

969

983

Szegénységbecslés*, alsó és felső határok, ezer fő Felső

432

700

1299

1004

1182

1047

1065

Alsó

398

583

1105

849

1030

887

901

10509

10374

10321

10222

10142

10096

10066

Népesség az év elején összesen, ezer

Egy főre jutó jövedelem medián-értékének százalékában meghatározott csoportok, százalék, illetve ezer fő. Szegénységbecslés: sztenderd hiba alapján, 95 százalékos megbízhatósági szinten


s ze mé lye k me g o s zlás a az ado tt é vbe n, %

2005 és 2007 között a felső középrétegek lefelé csúsztak a jövedelem eloszlásban, az alsó középrétegek pedig felfelé mozdultak el 14 12 10 8

2005 2007

6 4 2 0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

s ze mé lye k de c ilis e i a 2005-ö s e kv iv ale ns jö v e de lme k alapján

Magyarázat: Személyek megoszlása 2005-ben és 2007-ben a 2005-ös decilis eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban,%


2005 és 2007 között az alsó ötöd részesedése … növekedett a munkanélküli járadékokból és … csökkent a segélyekből

az egyes kvintilisek részesedése

60 50 40

nyugdijak munkanélküli anyasági segély családi pótlék

30 20 10 0 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 03 05 07

Az alsó (ekvivalens jövedelem alapján meghatározott) népességötöd részesedése az egyes társadalmi jövedelmekből 1992–2007(%)


Az elemzés korlátai: 1. A Tárki háztartás Monitor és a hasonló mintavételes vizsgálatok kénytelenek nélkülözni (nem képesek reprezentálni) a jövedelemeloszlás két szélén Kb. 2-3%-ot (ez összesen akár több százezer ember kiesését is jelentheti!!) 6000

2. Minden mintavételen alapuló vizsgálatnak van statisztikai hibája. A jövedelem eloszlásra vonatkozó adatok is csak becslések!! 5000 4000

Jövedelmek 3000

2000

1000

105

101

97

93

89

85

81

77

73

69

65

61

57

53

49

45

41

37

33

29

25

21

17

13

9

5

1

0

Személyek rangsorolva


A vizsgált időszakot érintő, a jövedelem eloszlás alakját lényegesen befolyásoló társadalompolitikai intézkedések … 2006 nyara előtt: Közalkalmazotti béremelések Nyugdíj emelések (korrekciók, 13 havi nyugdíj) Családi támogatások átirányítási az alacsonyabb jövedelműek felé (családi adókedvezmény megszüntetés, családi pótlék emelés) Egyéb adók: ÁFA csökkentés 2006 nyara után: TB járulékok: emelés, kiterjesztés Személyi jövedelem adók, EVA: adókulcs emelések, különadók Egyéb adók: ÁFA emelések, illetékek és különadók Közszféra-elbocsátások

… egyirányba hatottak. Előbb az alsó középrétegek jövedelmi pozícióját javították, majd a felső-középrétegek pozícióját rontották.


Összefoglalás -Alacsonyabb reáljövedelmek, nivelláltabb jövedelem eloszlás - A jövedelem eloszlás alakját most nem a piaci paraméterek (foglalkoztatottság, humán tőke megtérülés, stb.) befolyásolták, hanem az adó/támogatási rendszer változása - Két szakasz: I: 2005-2006 közepe, II: 2006 közepe-2007 vége - Az első időszak nyertesei: alsó középrétegek (és a közalkalmazottak) - A második időszak vesztesei: felső középrétegek (és a közalkalmazottak)


Jövedelmi szegénység Gábos András Szivós Péter


A szegénységi ráta trendje, 1992-2007 (%) 16

15

14

13

12

11

10 1992

1996

2000

2003

Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások az MHP és a TÁRKI Háztartás Monitor alapján

2005

2007


A szegénységi rés-arány trendje, 1992-2007 (%) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1992

1996

2000

2003

2005


2007


A szegénységi ráta trendjei, eltérő fogyasztási egységek használata mellett, 1992-2007 (%) 18 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 1992

1996

2000 Egy főre jutó

2003 OECD1

2005 OECD2


2007


A szegénységi ráta és rés-arány nemzetközi összehasonlításban, 2005/2007 (%) Szegénységi ráta (%)

Szegénységi rés (%)

25

35

30 20 25

15

20

15

10

10 5 5

Be lg iu m C ip ru s

Lu xe m bu rg

H

Au sz tri a

0 ol la nd ia

0

Szegénységi ráta

Szegénységi rés

Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: EUROSTAT, saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján


A szegénységi rés-arány különböző társadalmidemográfiai csoportokban, 2007 (%) 35

30

25

20

s ze g é nys é g i ré s -arány a te lje s né pe s s é g be n

15

10

5

0 40-59 é ve s e k

3+ g ye rme ke s e k

Ninc s aktív a háztartás ban

Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

Háztartás fő ro ma


A szegénységi ráta különböző társadalmidemográfiai csoportokban, 2007 (%) 55 Is ko lázo tts ág

Munkae rő -piac i he lyze t

Háztartás -ö s s ze té te l

Etnikum

50 45 40 35 30 25 20 s ze g é nys é g i ráta a te lje s né pe s s é g be n

15 10 5 0 Hf. 0-7 os ztá lyt vé gze tt

Hf. 8 á lta lá nos t vé gze tt

Hf. munka né lküli

Hf. ina ktív

Módszertan: e=0.73, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

Egye dülá llő s zülő

P á r 3+ gye rme kke l

Hf. roma


A szegénységbe kerülés esélye, 2007 (logisztikus regresszió esélyhányadosai) 9

Munkaerő-piaci helyzet

Iskolázottság

Háztartás-összetétel

Etnikum

8 7 6 5 4 3 2 1 0 Hf. alapfokú végzettségű

Ref. kat.: diplomás

Hf. szakmunkás végzettségű

Hf. inkatív

Hf. munkanélküli

Pár 3+ gyermekkel

Ref. kat.: foglalkoztatott

Módszertan: OECD2-skála, szegénységi küszöb a mediánjövedelem 60%-a Forrás: saját számítások a TÁRKI Háztartás Monitor 2007 alapján

Egyszemélyes, 30-64

Ref. kat.: pár, <65

Egyedülálló szülő

Háztartásfő roma

Ref. kat.: nem roma


Összefoglalás • A rendszerváltást követő második évtizedet a jövedelmi szegénység kiterjedtségének és mélységének – kisebb hullámzások melletti állandósulása jellemzi • A szegénységi ráta a skandináv és a kontinentális országok közé helyezi Magyarországot • A szegénységbe kerülés legfontosabb meghatározói: – a háztartásfő •iskolázottsága, •munkaerő-piaci helyzete, •etnikuma és

– a háztartás összetétele


Humán tőke avagy az életen át tartó tanulás a Monitor adatok tükrében Lannert Judit Tárki-Tudok


Nem iskolarendszerű és iskolarendszerű felnőttkori képzési részvételi arány iskolai végzettség szerint 35

30

25

20

Iskolarendszerű Nem iskolarendszerű

15

10

5

Eg ye te m

Te ch ni ku m

0


Az otthoni és munkahelyi számítógép használat életkor szerint (%) 80

70

60

50

Munkahelyen Otthon

40

30

20

10

0 16-20

21-25

26-35

36-45

46-55

56-65

66-75

76-


A különböző szinten idegen nyelvet tudók aránya életkor szerint 80

70

60 50 Tárgyalási szint Társalgási szint Alapfok

40

30

20 10

0 16-20

21-25

26-35

36-45

46-55


Következtetések • A lakosság még mindig igen kis aránya tanul felnőtt korában. Minél fiatalabb, vagy képzettebb valaki, annál inkább képzi magát és rendelkezik korszerű kompetenciákkal. 55 éves kor után viszont a tanulási tevékenységet tekintve megállni látszik az élet. • Számítógép használat és internetezés terén előretörés tapasztalható a két évvel ezelőtti Monitor adatokhoz képest, a használható idegennyelvtudás terén viszont a lemaradásunk még most is óriási. • A felnőttképzésben való részvétel növeli a foglalkoztatottság esélyét és a kereset nagyságát is, ezért fontos lenne, hogy az életen át tartó tanulás jól hangzó szlogenből lassan valósággá váljon.


Pártpreferencia-csoportok Fábián Zoltán Tóth István György


Pártpreferencia-csoportok 2003-ban és 2007-ben Bizonytalan

27

Válaszmegtagadó

31

17

11 1 1

Egyéb párt

1

Jobbik Centrumpárt

1

KDNP

1

Munkáspárt

1 0

MIÉP

1 1

MDF

1

2007 2003 3 2 3

SZDSZ

14

MSZP

26 30 31

Fidesz-MPP

0

10

20

Forrás: DKMKKA Választáskutatás, 2003 és TÁRKI Háztartás Monitor 2007

30

40


Megállapítások • A legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága 2003-hoz képest nem változott. • Az MSZP tábora lényegesen csökkent. • Nőtt a látens preferenciájú megkérdezettek köre.


Pártpreferencia-csoportok és politikaiideológiai azonosulás, 2003 Fidesz

liberális-kozervatív azonosulás

konzervatív

MSZP SZDSZ MDF MIÉP bal

jobb

Munkáspárt Centrumpárt Egyéb párt

liberális

bal-jobb azonosulás

Válaszmegtagadó Bizonytalan


Pártpreferencia-csoportok és politikaiideológiai azonosulás, 2007 MSZP

liberális-kozervatív azonosulás

konzervatív

Fidesz SZDSZ MDF MIÉP bal

jobb

Munkáspárt KDNP Jobbik Egyéb párt

liberális

bal-jobb azonosulás

Válaszmegtagadó Bizonytalan


0=”Az embereknek saját maguknak kell vállalniuk a felelősséget sorsuk alakulásáért.” (b) 100=”Az államnak nagyobb felelősséget kellene vállalnia az emberekről való gondoskodásban.” SORS: eredetileg négyfokú skála 0-100 fokú skálára transzformálva

100= „Az állam kötelessége, hogy munkát biztosítson a munkanélkülieknek.” 0= „A foglalkoztatással kapcsolatos problémák megoldását a piaci viszonyokra kell bízni.”

MUNKA: 0-100 fokú skála

„Ha a kormány mérlegelné, hogy az adókat csökkentse, vagy pedig a szociális kiadásokat növelje, akkor Ön szerint hogyan kellene az államnak állást foglalnia? …”

ADÓ: eredetileg tízfokú skála 0-100 fokú skálára transzformálva

0= „A tanulás is befektetés és csakis a tandíjbefizetések által biztosítható az egyetemek színvonalas működése.” 100= „Az államnak kötelessége, hogy tandíj nélkül is biztosítsa a fiatalok felsőfokú képzését.”

TANULÁS: 0-100 fokú skála


100= „A kormány fontos feladata lenne, hogy többet költsön az egészségügyre, az oktatásra és különböző szociális juttatásokra.”

100= „A fiatalok lakásproblémáinak megoldása csakis az állami lakások építésével képzelhető el.”

0= „Az adók csökkentése fontosabb lenne még akkor is, ha kevesebb pénz jut az egészségügyre, az oktatásra és különböző szociális juttatásokra.”

0= „Minden fiatal oldja meg saját lakásproblémáját, de az állam támogassa őket kedvező hitellehetőségekkel és adókedvezményekkel.”

SZOCIÁLIS KIADÁS: 0-100 fokú skála

LAKÁS: 0-100 fokú skála

100= „Az államnak anyagilag támogatnia kell a mezőgazdasági termelést, mert e nélkül megélhetési gondjai lennének a termelőknek.” 0= „A mezőgazdasági termékek is ugyanolyan termékek, mint amiket más gazdasági ágazatok állítanak elő. A mezőgazdasági termelők megélhetési gondjainak megoldását is a piaci viszonyokra kell bízni.”

MEZŐGAZDASÁG: 0-100 fokú skála


100

75

MSZP Fidesz SZDSZ MDF 50

MEZŐGAZDASÁG

LAKÁS

SZOCIÁLIS KIADÁS

TANULÁS

MUNKA

ADÓ

25 SORS

0=kisebb állami szerep 100=nagyobb fokú állami szerepvállalás

A parlamenti pártok szimpatizánsainak állammal kapcsolatos attitűdjei


2003

2007

Jövedelem (ln)

-0,30

-0,79

Múltbeli jövedelmi mobilitás (5 kat)

-0,01

-0,01

Jövedelmi várakozások (3 kat)

-0,16

-0,34

Ideológia (egyéni felelősség preferencia)

0,50

0,42

Kockázatvállalás

-0,36

0,00

Hedonizmus-preferencia

-0,01

-0,39

Egyenlőtlenség averzió

-0,35

-0,16

MSZP

-0,49

-0,84

FIDESZ

-0,09

0,42

SZDSZ

-0,90

-1,10

MDF

-0,02

-0,24

Vállalkozó

-0,76

-0,70

Nyugdíjas

0,34

0,13

Inaktív

0,20

0,18

Életkor (3 kat)

0,09

0,26

Neme

0,18

0,32

Magyarázat:

Iskolai végzettség (4 kat)

-0,21

-0,25

Robusztus regressziós paraméterbecslések,

Budapest

-0,47

0,47

Falu

-0,12

0,47

Magyarázandó: redisztribúciós index

Konstans

4,48

10,57

N=

3895

3137

- Az állami újraelosztáshoz fűződő viszony tekintetében erősödött a politikai azonosulás meghatározó szerepe -A magukat „jobbra” definiáló Fidesz-szavazók támogatják inkább az állami megoldásokat, a „baloldaliak” kevésbé teszik ezt -figyelem: az utóbbi felvétel 2007 őszén történt!!

p<1%, 1%

Köszönjük a figyelmüket!

További információ: • TÁRKI weboldal: www.tarki.hu • TÁRKI-TUDOK weboldal: www.tarki-tudok.hu


Függelék táblák


Robusztus regressziós paraméterbecslések (magyarázandó változó: redisztribúciós index) 2003-ban 1. Modell

2. Modell

3. Modell

4. Modell

5. modell

Jövedelem (ln)

-0,34

-0,32

-0,32

-0,30


-0,07

0,02

0,00

-0,01


-0,31

-0,21

-0,19

-0,16


0,56

0,52

0,50

Kockázatvállalás

-0,38

-0,32

-0,36


-0,02

-0,02

-0,01

-0,36

-0,35

Egyenlőtlenség averzió MSZP

-0,49

FIDESZ

-0,09

SZDSZ

-0,90

MDF

-0,02

Vállalkozó

-0,97

-0,90

-0,79

-0,78

-0,76

Nyugdíjas

0,36

0,28

0,32

0,33

0,34

Inaktív

0,26

0,14

0,14

0,17

0,20

Életkor (3 kat)

0,08

0,11

0,06

0,07

0,09

Neme

0,24

0,25

0,22

0,21

0,18


-0,40

-0,27

-0,21

-0,21

-0,21

Budapest

-0,57

-0,58

-0,52

-0,51

-0,47

Falu

-0,08

-0,13

-0,12

-0,11

-0,12

Konstans

0,62

5,75

4,23

4,72

4,48

N=

4373

4185

3895

3895

3895

Megjegyzés: p<1%, 1%
Jövedelemeloszlás – Szegénység – Humán tőke – Pártpreferencia-csoportok - Háztartás Monitor 2007 Bemutató Robusztus regressziós paraméterbecslések (magyarázandó változó: redisztribúciós

index) 2007-ben 1. Modell

2. Modell

3. Modell

4. Modell

5. modell

Jövedelem (1n)

-0,86

-0,90

-0,88

-0,79


-0,07

-0,04

-0,02

-0,01


-0,42

-0,36

-0,36

-0,34


0,49

0,47

0,42

Kockázatvállalás

0,10

0,09

0,00


-0,45

-0,43

-0,39

-0,16

-0,16

Egyenlőtlenség averzió MSZP

-0,84

FIDESZ

0,42

SZDSZ

-1,10

MDF

-0,24

Vállalkozó

-0,78

-0,52

-0,66

-0,63

-0,70

Nyugdíjas

0,24

0,12

0,07

0,07

0,13

Inaktív

0,50

0,16

0,16

0,17

0,18

Életkor (3 kat)

0,20

0,20

0,22

0,23

0,26

Neme

0,31

0,32

0,29

0,30

0,32


-0,47

-0,30

-0,26

-0,26

-0,25

Budapest

0,07

0,31

0,33

0,37

0,47

Falu

0,50

0,48

0,51

0,51

0,47

Konstans

0,22

12,54

12,04

11,92

10,57

N=

3556

3424

3195

9167

9137

Megjegyzés: p<1%, 1%

A redisztribúcióval kapcsolatos itemek átlagai (0-100) 0=kisebb állami szerep 100=nagyobb fokú állami

M EZŐGAZDASÁG

59,2

LAKÁS

39,6

SZOCIÁLIS KIADÁS

63,4

TANULÁS

69,9

M UNKA

68,2

ADÓ

36,6

SORS

46,5

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Köz, teher, elosztás. A TÁRKI Háztartás Monitor 2007 vizsgálat eredményeinek ismertetése

Recommend Documents