KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP

VIII. évfolyam.

Budapest, 1898 évi február hó 19.

15. (665.) szám

KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP.

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij : Egósz évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 60 kr.

AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Felhívás a tejtermelő gazdákhoz. Több tejtermelő gazda azzal a kérelemmel fordult az „Országos Magyar Gazdasági Egyesületihez, hogy nyújtson módot a tej kereskedők által a mult év őszén életbeléptetett kartell ellen való védekezésre. Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület állattenyésztési és állategészségügyi szakosztálya legutóbbi ülésén tárgyalva e kérdést, elhatározta, hogy a tejtermelök értekezletre hivassanak egybe, melyen a foganatositandó intézkedések megállapittassanak. Az értekezlet f . évi február cl. u. 4 árakor fog a „Köztelek" mében megtartatni.

hó 19-én nagyter-

Felkérjük a tejtermelő gazdákat, hogy az értekezleten saját érdekükben minél nagyobb számban résztvenni szíveskedjenek. Megjegyzendő, hogy a czélba vett tejkartelnek lényegét a „Köztelek" mult számában ismertettük.

Meghívó a közgazdasági szakosztály február h ó 26-án, azaz szombaton d. u. 4 órakor a „Köztelek" kistermében tartandó ülésére. Tárgy. MiJclós Ödön felolvasása a „Termény záloghitelről." gróf ZsélénsTci Róbert. szakoszt. elnök.

MedeM

rálel

szerááa és szombatoi.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K ö a t e l e K ) , l l l ő i - ú t 85. szám. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza.

igazgatási közegek által is igen gyakori esetben Kölcsönös biztosítás, elősegittetik, h a n e m általában magáról a köl•.Nem első izben emlékeztünk m e g arról csönös biztosításról, azon mozgalomból kifolyóa tisztességtelen versenyről, a mely m a a lag, amely a „Gazdasági Egyesületek Országos biztositás terén folyik. Az egyes biztosító Szövetsége" végrehajtó bizottságából indult ki. intézetek valóságos élet halál harezot folytat- A gazdaközönség ugy látszik mégis csak m e g nak egymás ellen, a mely versenyből igaz, sokalta végül a biztosító intézetek önkényes hogy a gazda közönségre nézve haszon szár- eljárását és különösen legutóbbi föllépésüket, mazott, mert a verseny részben a dijak le- amidőn valamennyiük a dijak felemelésének szállítására is vezetett, mégis — tekintve a határozott czélzatával kartelbe lépett. meg n e m engedett eszközöket, a melyekkel Nyíltan a jégüzlet terén és titokban a ezen verseny él, s a melyek igénybevétele tüzüzlet terén. teszi épp a versenyt tisztességtelenné, —- a z A gazdaközönség tehát jelenben teljesen elítélendő, mert ezen verseny is nagyban ki v a n szolgáltatva a biztosító intézetek önhozzájárult különösen a tudatlanabb néposz- kényének, mert a n e m rég alakult „Hazai tályok demoralizáeziójához. Biztosító Részvénytársaság" oda jutott, hogy a Ezen 1 tisztességtelen verseny azonban hibás kezelés folytán bekövetkezett veszteségei a biztosítási üzlet felhagyására késztetik, a z sohasem volt oly szembeötlő, oly határokat nem ismerő, mint azóta, a mióta az „Országos az a czég talán fenmarad, d e a tulajdonos Kölcsönös Biztosító Szövetkezet" és a „Hazai változik, amennyiben a részvénytársaság öszszes részvényeit — tudomásunk, szerint — az Biztosító Bészvénytársulat" megkezdették m ű „Első Magyar Általános Biztosító T á r s a s á g " ködésüket. De különösen az előbbi intézmény létrejötte volt az, a mely az összes részvény- vásárolta meg. Az egyetlen intézet, mely a társulati alapon álló biztosító részvénytársu- kartelen kívül áll, a z „Országos Kölcsönös latokat oly irányú kartelbe kényszeritette, a Biztosító Szövetkezet". mely az egymás közötti versenyt megszüntette, A „Gazdasági Egyesületek Országos Szöhogy annál nagyobb erővel küzdjenek a vetsége" egy bizottságot küldött ki azon megszövetkezet térhódítása ellen. S ezen küzdelem bízatással, hogy a biztosító intézetek karteljéérthető i s ; mert h a a szövetkezet boldogul, vel szemben a gazdaközönség részéről teendő akkor a részvénytársulati biztositás tért vészit lépések iránt javaslatokat tegyen. s a befektetett tőkék nagy jövedelmezősége Amidőn a biztositás kérdése aktuálisan megszűnik. Mindenáron arra kell t e h á t a nye- merül föl a gazdaközönség körében, é r d e m e s részkedésre alakult részvénytársaságoknak tö- azzal a nyilvánosság előtt is foglalkozni. A rekedniük, hogy a szövetkezeti biztosítást min- gazdaközönség m á r egy izben a „Jégszövetden rendelkezésükre álló eszközzel diskreditál- ség" megalakításakor a kölcsönös biztositás ják és a közönségben az iránta való bizalmat eszméje mellett döntött. Tekintve azonban, megdöntsék. Ezen bizalmatlanságnak nálunk hogy ezen 12 évre alapított szövetség másfél van is alapja. A múltban az „Erdélyi Tüz- és millió veszteséggel zárult, meglehetősen megJégkár-Mentesitő Társaság", m a j d u j a b b a n az ingott a kölcsönös biztositás iránti b i z a l o m ; és „Első Magyar Általános Biztosító Bészvénytár- igy az alapító intézet el is érte czélját. saság" által létesített „Jégszövetség" teljes De bármily tapasztalataink legyenek is a fiaskóval végződött. kölcsönös biztositás terén, azért szilárd m e g Az előző bukását kellő szakértelem hiánya győződésünk az, hogy a gazdaközönség biztoés gondatlanság o k o z t a ; a „Jegszövétség" siker- sítási intézetek karteljével szemben semmi telenségének okairól pedig épp e lap hasábjain más módon s e m veheti föl a harezot sikeretöbbször volt szó. sebben, mintha a biztosítás terén a kölcsönöDe n e m a biztositás terén mindnagyobb ség alapelveinek szem előtt tartásával tömörül. tért foglaló tisztességtelen verseníyröl akarunk A kölcsönösség elve nálunk igen lassan a jelenben szólani, amely sajnos módon a köz- halad, illetve terjed. Azt lehet mondani, hogy

Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok.

ADRIANCE P L A T T & Co. N E W - Y O R K I

Több évi tapasztalat után bebizonyult, hogy a legtökéletesebb és tartósságánál fogva a legolcsóbb és legtökéletesebb permetezőgép a Vermorel-féle

világhirü g é p g y á r o s o k : kizárólagos

„ E

képviselősége

Fűkaszáló, M a r o k r a k ó arató és Kévekötő aratógépeire.

Kitűnő magyar bizonyítványok. 930BT Késések

elkerülése

végett

C

L

A

I

R "

peronospora permetező, mely eddig minden versenynél az első dijat nyerte el. K i z á r ó l a g o s m a g y a r o r s z á g i képviselet. HM Áf 20 forint csomagolással, mm Aussigi Sa „ B é z g á l i o z " 25V2 frt métermázsánként, „ R a f f i a h á n c s " 42 kr. métermázsája

kérjük

a

megrendelések :et már most

M a i K á i n u n k 20 oldal.

elő

jegyeztetni.

26É

mi e tekintetben ott vagyunk, ahol Ausztria vagy Németország e század elején volt. Sőt rosszabbul vagyunk, mert mig ezen országokban e század elején létesült kölcsönös biztosító társaságok, egyesületek és bankok stb., a leghatározottabban állami és hatósági támogatásban részesittettek, addig arra nálunk semmiféle kilátás nincs; sőt állithatjuk, hogy általában a szövetkezeti kezdeményezések iránt a kormányzat passzive viseltetik. Azóta a kölcsönösség elve a külföldön óriási terjedelmet vett, meggyökeresedett közvéleniényhyé vált, amelyet többé a merkantilis iránynak megdöntenie nem sikerül. Mi tehát a kezdetek kezdetén , vagyunk, a szövetkezés terét illetőleg valóságos csecsemőkort élünk s kitartó és öntudatos küzdelemre van szükség, hogy a szövetkezés, a kölcsönösség eszméjét nálunk — daczára a külföldi fényes -példáknak — meghonosítsuk s közkedveltté tegyük. A magyar inkább fizet kétszerannyi dijat, csak más káráért felelősséggel ne tartozzék, pedig ezen felelősség, , mely a kölcsönösségből egyre háramlik, igazán jóformán, csak a papiroson van meg ; mindig föltételezve természetesen a szakszerű és lelkiismeretes vezetést; mert ahol a vezetésben hibák, mulasztások történnek, ahol a kezelés lelkiismeretlen, ott törmészetesen a bukást elkerülni nem lehet. De tény az, hogy a létező külföldi kölcsönösségen alapuló biztosító intézetek ':özül — daczára a mieinknek nagyon is mögötte maradó biztosítási dijaiknak — az ütánfizetés szükségessége alig minden 10 esztendőben, sőt varinak intézetek, hogy 60 esztendőben csak egyszer állott be, a többi-években pedig azon csekély dijaknak is, amelyeket a biztosított fél fizetni köteles, legnagyobb része visszatérittetett. Ami ezen intézményeknek gyors fejlődését különösen lehetővé tette, az az, hogy a biztosítók a beállott károkért nemcsak egy évi dijuk erejéig, de az egyetlen góthai kölcsönös biztositót kivéve — amely az egyévi díj négyszereséig mondja .ki a felelősséget — a többiek korlátlan felelősségen alapulnak. ; A korlátlan felelőség, mellett tehát ki van zárva az az eshetős scg, hogy a kárt szenvedő a kárnak teljes értékét meg ne kapja; másrészről pedig, az ily'biztosító intézet bármely bariktól könnyen szerezheti be pénzszükségletét áz esetben, ha a befizetett dijak a károk fedezésére nem volnának elegendők és addig, amíg a pótlólag kivetett dijak befolynak. A másik körülmény, amely a külföldi kölcsönös biztosító .intézeteknek a fölvirágzását biztosította az, hogy a dijakat mindenkor előre kell fizetniök á feleknek ós aki a dijat befizetni elmulasztja, az nem tekinthető biztosítottnak és kártérítésre sem tárthat igényt. Ez egy helyes és egyedül elfogadható erkölcsi alap, a mely annak az eszmének, a melyen a kölcsönösség' elvén szervezett intésetek alapszanak, teljesen megfelel. Mit látunk ezzel szemben nálunk? A biztosítási dijat a biztosító fél csak az évvégén köteles fizetni. De csak az első év biztosítási dijának a fizetése kötelező. Hogy ha már most a biztosított a dijat a második év végén egyáltalában nem fizeti, illetve a fizetést megtagadja, az esetben az intézet egy egész éven át oly rizikót viselt, a miért semmi ellenszolgáltatást nem kapott; mért a mennyiben t a biztosított az év folyamán •kárt szenvedett volna, ugy az intézetlek a kárt teljes, mértékben meg is kellett volna térítenie; föltételezve, - hogy több évre szólt a biztosítás. A mi biztosító intézeteinknek tehát nagyobb a rizikója, nagyobb a forgótőkeszükséglete, miután a károkat előlegezniök kell s miután az ügynököknek is hiteleznök kell. A dijaknak ezen hitelezése, az ingyen évek adása, a °/o-os kedvezmények a biztosításoknál mindenféle képzelhető czimen, nagyon megrontották a biztosítók kontingensét, a

KÖZTELEK, 1898. FEBRUÁR HÓ 19. mennyiben minden úton és módon igyekszenek az elvállalt-kötelezettség alól kibújni. Ezeken a bajokon csakis radikálisan lehet segíteni €s pedig ugy, h a a biztosító, intézetek által megkö ve teltetnék a*, hogy a dijakat előre fizessék a felek és senkinek semmiféle czimen biztosítási százalékok ne engedélyeztessenek. Az ilyen engedmények csakis a laikus közönség félrevezetését czélozzák, a mely azt hiszi, hogy minél nagyobb % engedményt kapott, unnál olcsóbban van biztosítva. Ezen engedmények a kölcsönös biztosításoknál a külföldön egyáltalában Sem léteznek, a dij mindenkire egyaránt van megállapitvá, a ki előre megfizetteti a biztosítási dijat, az a. kárnak megtérítésére is igényt tarthat. Általában elterjedt nézet az is a gazdaközönség körében, hogy minél nagyobb tőkévél bir valamelyik biztosító társaság, annál biztosabb, hogy esetleges károsodás esetén rövidséget nem szenved. S kölcsönös biztosító intézetekkel szemben éppen azért tartózkodók, miután ezeknek, vagy általában nincs, vagy ha van is mint kezdő intézeteknél a biztosítéki alap igen csekély. A kölcsönös biztosító intézetekkel szembentáplált ezenbizalmatlanság teljesenjogosulat1 lan, mert ha valahol, ugy éppen a kölcsönös ségben alapuló biztosító intézeteknél áll fenn az előforduló károk megtérítésénél a feltétlen biztonság. Áll ez különösen akkor, ha a kölcsönösség korlátlan, de áll ez az esetben ha a szavatosság nem korlátlan, hanem pl. csak egy évre szól, mint pl. az „Országos Kölcsönös Biztosító Szövetkezet"-nél az eset. A tapasztalat ugyanis az bizonyítja, hogy eddig a biztosító intézeteknél egyáltalában nem volt reá eset, hogy az ütánfizetés az egy dijat meghaladta volna. Ha ezt figyelembe veszszük, ugy i magyar intézmény is föltétlen biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a károk teljes fedezettel bírnak ; mindenkor föltételezve természetesen ázt, hógy csakis mezőgazdasági ingók és ingatlanok biztosíttatnak, mert gyári biztositásnál. igen is előfordulhatnak olyan eshetőségék, hogy nagyobb- utánfizetésekre van szükség, ámbátor mint azt egy később ismertetendő tisztán gyárakat biztosító s kölcsönösségen alapuló intézetnél látni fogjuk, ennek a bekövetkezése sem feltétlen. A kölcsönösségen alapuló biztosító intézetek éppen a kölcsönösség elvénél fogva nemcsak utánfizetéseket követelhetnek tagjaiktól, de a mutatkozó tiázta hasznot kötelesek a biztosított felek között dijaik arányában J den év végével fölosztani. Ez épugy, mint az ütánfizetés meglehetős nehézségekbe ütközik, tekintve a biztosítottak nagy tömegét és- azért a kölcsönös biztosítók jó része a dijakat nem fizeti vissza, hanem a biztosítottaknak számlája javára írja ugy, hogy az a következő dijba tudatik be. Talán nagyobbik része a kölcsönös biztositóknak az évi felesleget a biztosítottak között a dijak arányában tényleg felosztja. . Nagyobb nehézségekbe ütközik azonban az utánfizetéseknek a behajtása, tekintve a sokszor igen csekély összeget, amely egy-egy biztositón behajtatik. Ezen a bajon pk a góthai biztosító intézet akként segit, hogy azon biztosított fél, • aki a szövetkezet hivatalos közlönyében közzétett időn belül az utánfizetést nem teljesiti, minden további kártérítési igényét elveszti, ..biztosítása . töröltetik és egyúttal a négyszeres dij erejéig pörösitheiő az illető. Ausztriában igen egyszerű az eljárás, mert ott az összes kölcsönös biztositóknak meg van adva a jog, hogy az utánfizetéseket az adóhivatalok utján hajtsák be. Ausztriában különben egyéb kedvezményben is részesülnek a kölcsönös biztosító intézmények még azok is,- amelyek nem maga a közigazgatás által kezeltetnek. így a dijakat az adóhivatalok utján hajtathatják be, a károkát az elöljárósá-

15. SZÁM. 8-1K ÉVFOLYAM. gok utján becsültethetik meg s adó-illeték és bélyegmentes díjkövetelményeiket könyvkivonatuk alapján egyszerűen végrehajtatják, egyszóval olyan kedvezményekben részesülnek az állam részéről, melyekről minálunk ez idő sze* rint még álmodni sem lehet. Érdekesnek tartom még megemlíteni, hogy egyes, kölcsönös biztosító intézetek így pl. a krakkói is az újonnan belépő tagoktól a mindenkire egyformán megszabott dijon felül még belépti dijat is szed, mely a tartalékalap Ezen intézkedés egészen jogosult, mert méltányos dolog, azokkal szemben, akik . az intézetnek régebben tagjai, hogy az újonnan belépők azon kedvezményeket, amelyek a tag' Sággal járnak, egy bizonyos ellenszolgálmánynyal érdemeljék ki". Ezen beléptidij pl. a krakkói biztosító intézetnél az első évi dij.30°/o-a, mely három, sőt hat évre. is . elosztva- fizethető, tehát egyáltalában az a belépő fél nagyobb megterheltetésével nem jár. Végezetül meg kell említenem a módot is, melylyel a biztosítottak a közgyűlésen szavazatukat gyakorolhatják. Ez igen különböző a mértéket illetőleg az egyes intézeteknél & mód tekintetében, azonban teljesén ugyanaz, amennyiben a szavaáóképesség mindig a biztosított összeg magasságához van kötve. Pl. az említett krakkói biztosító intézet tüzosztályában egy szavazattal bir, aki legalább 10,000 frt értéket biztosított, a jégosztályban szavazattal bír, aki legalább 5 ezer frt értéket biztosított. Más intézeteknél bizonyosan az illető vidéki viszonyokhoz képest a szavazóképesség majd alacsonyabb, majd magasabb összeghez van kötve, a gyakorolható szavazatok legmagasabb száma azonban mindenütt megkötött. Ennyit általánosságban a kölcsönös biztosító intézetek szervezetére nézve-. Ami már most az egyes biztozitó intézetek által felmutatott eredményt illeti-, csakis egyeseket a jellegzetesebbeket választjuk ki, miután valamennyi kölcsönös biztosító intézet üzleti eredményének az ismertetése a, végtelenségbe nyúlna. Csak magában Ausztriában a következő biztosító intézeteket ismerjük. Úgymint: a Concordiát Reichenbergben, a Szent Flórisról czimzettet Égerben, a Tiroli és Vorarlsbergit Innsbruckban, a Morva-Sziléziait Brünnben, Stájer országit Gráczban, Csehországit Prágában, Lengyelországit Krakkóban, Szláviat Prágában és az Osztrák Magyar Czukorgyárosok kölcsönös biztosító egyesületét Prágában. Némétországban még több ily kölcsönös biztosító intézet van, amelyek közül azonban a legrégibb a góthai tüzbiztositó intézet, amelynek a fejlődése is legérdekesebb és épp azért ennek üzleteredményeit fogjuk ismertetni a németországiak közül, mig az osztrákok k-özül a krakkóit és a tisztán ipari biztosítással foglalkozó czukorgyárosok kölcsönös biztosító egyesületét. A góthai kölcsönös tüzbiztositó intézet T82l-ben alakult, tehát 78 év óta áll fenn. Ezen 78 év alatt egyetlen egyszer 1842-ben volt az eset, hogy utánfizetéshez kellett fordulni, amidőn a hamburgi tűznél 4 millió márka kárt szenvedett az intézet. Ekkor az egy évi dij 93V8°/o-át kellett pótolni a feleknek; Leszámítva ezen egy évet. a 77 többi évben, átlag a dij 60'7°/o-a fizettetett vissza a biztosítottaknak. A visszafizetési % azonban évtizedről évtizedre kedvezőbbé változott, amint azt. az alábbi kimutatás i 1828-tól 1897-ig á dijak 1848-tól „ ,, 1858-tól „ „ „ 1868-tól ,, ,, - , , 1878-tól . „ ,, „

63.36 70,41 73 59 74.34 72.97

fizettetett vissza a biztosítottaknak. A visszafizetés legkisebh °/Va

°/o „ „ „ „ 18%, £

15.

SZÁM.

8-ik

ÉVFOLYAM.

Az alapitás első évében 100 frt után 40 ; kr volt a biztosítási dij, tehát már akkor is 1 oly alacsony volt a biztositási dij, mint nálunk ' a jelenben. 1897-ben 100 frt biztosított tőkére 1 30 kr díjfizetés esik. Tekintve azon körülményt, hogy az Í8Ö7. év 16.745,722 márka bevételből 7 4 % , azaz 1 11.856,464 márka a biztosítottaknak vissza- ; fizettetett, a m'ult üzletévben 100 frt érték után a biztosítottak 8 kr dijat fizettek, azaz a 30 kr előre fizetett díjból 22 kr dijat visszakaptak. Ezen biztositási dij tehát olyan minimális, hogy az alig számottevő. Az 1821. évben, tehát az alapitás évében a biztosított érték 40:546,392 márkát tett ki, a dij 170,670 márkát, amelyből az első évben 37,777 márkát, tehát 3 1 % - o t téritettek vissza, mig 70,000 márkát tartalékba tettek, miután a kár csak 44,000 márkára, az esetleges jutalék pedig 20,000 márkára rúgott. Ezzel szemben az 1897. évben a biztosított érték 5,175.950,200, a díjbevétel 16 millió, a kár 2'3 millió, a jutalék 1'4'millió; a kezelés 0 ' 4 millió, a visszatérített összeg 11 '8 millió márka volt.' A tartalék alap 8 - 4 millió m á r k á r a emelkedett. A krakkói viszontbiztosító tüz- és jégüzletet folytat. Alapíttatott 1861-ben, tehát 37 esztendeje működik. Rendelkezésünkre csakis az 1861—1893. évig tartó üzletévekre szóló kimutatás áll, adataink t e h á t e s a k i s ezen évekre < vonatkoznak. Az alapitás évében 1861-ben a kiállított biztositási kötvények száma 8111 volt, amelyek 32 millió biztosított értéket képviselnek. Az első évi díjbevétel 276,726 frt volt, amelyből károkra 82,000 .frt fizettetett ki s a tagoknak 54,000 frt téríttetett vissza, mig 72,000 frt a tartalékalapba helyeztetett. Az 1893. évben a kiállított kötvények száma 327,521, amelyek 540 millió forint biztosított értéket képviselnek. A díjbevétel 4.220,102 frt, a kifizetett kár 2.106,964 f r t ; a tagoknak visszatérittetett 664,401 frt, a tartalék kitett 3.205,127 frtot. Az egész tárgyalt idő alatt kiállított az intézet 4.406,712 darab kötvényt, mely után 73 millió forint dijat vett be. Kifizetett pedig 43 millió forintot károkra, 10 millió. forintot pedig díjvisszatérítésképp a . tagóknak. A díjvisszatérítés 7 — 3 3 perczent közölt váltakozik. A 33 évből 4 oly év volt, amidőn a biztosító feleknek diját vissza nem téritették, de utánfizetés esete egyszer sem merült fel. Hogy a visszatérítési perczent a góthaiéhoz aránylag oly csekély, az annak tulajdoniiható, hogy itt a jégüzlet nagyobb rizikója megoszlik a tüzüzlet jobb rizikójával. Tény az azonban, hogy az utánfizetéseknek szükségessége egyetlen egyszer sem fordult elő és az 1874-ik évtől kezdődőleg minden évben kivétel nélkül a tagoknak a dij' bizonyos perczentje visszatérittettett. Hogy azonban n e m c s a k a mezőgazdasági biztosítás terén lehet a kölcsönösség elveivel ily kedvező eredményeket elérni, de a legnagyobb rizikóval járó ipari biztosítás terén is, mi sem igazolja inkább, mint a czukorgyárosoknak 1861-ben P r á g á b a n létesített kölcsönös biztosító egyesülete. A czukorgyárosok kölcsönös biztosítóegyesületének az első üzletévben, tehát 1861/62ben 55 tagja vólt, biztosított összeg 23 millió forint, a díjbevétel 94,462 frt, kára pedig 1000 frt volt. 100 frt érték után fizetett dij tehát 40 kr volt. Az 1896/97. üzletévben az egyesületnek 234 tagja volt, akik 510 millió frt értéket biztosítottak és 1.288,763 frt dijat fizettek, mig a kár 143,270 'frt volt, tehát a biztosítottak 100 forint u t á n m á r csak 25 kr dijat fizettek. Az egyesület fenállása alatt a biztosított érték kitett 7792 millió frtot. A díjbevétel volt 21'5 millió, a kár 9'3 millió, a tartaléktőke 1 millió, a tagoknak visszafizettetett 1"7 millió, a czukorgyáraknál alkalmazott tisztviselők nyugdíjintézetének alapja - j a v á r a kifizettetett 1'5 frt.

KÖZTELEK, 1898. FEBRUÁR HO

19.3v"

A fenállás 36 esztendeje alatt 4 évben h a - | ladta meg a kár a fizetett évi dijak összegét, de ezen négy eset közül egy sem emelkedett egyetlen egyben sem a kar a díjbevétel egyszeresére. így tehát egy tisztán nagy rizikóval dolgozó ipari kölcsönös biztosító intézet ily fényes eredményt tud felmutatni, a mellett, hogy tagjai biztosítását a lehető legkényelmesebb, legelőnyösebb feltételek mellett teljesiti. Ezen dolog elmondására s ezen adatok közzétételére azt hisszük sohasem volt nagyobb szükség és kedvezőbb alkalom, mint épen most, a midőn végre a ma,gyar gazdaközönség irányadó körei is a biztositásnak . egészséges és előnyös alapon való szervezésének a szükségességét belátják. Meggyőződésünk az, hogy ezen mozgalom csakis ugy eredményezhet sikereket, ha a magyar gazdaközönség belátja végre, a szövetkezés előnyeit, felismeri azt a hatalmas eszközt, a mely neki ebben adva van, felkarolja pedig nemcsak a biztosítás terén, a melynél előnyei igazán kézzelfoghatók de fölkarolja a gazdasági élet minden terén. Meri a jelenlegi korlátlan vérsenynyel szembén azzé a nemzeté a jövő, a mely saját érdekei védelmére és az együttműködés nyújtotta előnyük kihasználására a legkiterjedettebb és legerélyesebb módon t á r s u l . —a.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely K iSmáii,

Termelési kiserleiek inpregnált és közönséges takarmányrépamaggal. Mauthner Ödön fővárosi magkereskedő inpregnált és közönséges takarmányrépamagot és pedig sárga obendorfit, vörös m a m u t h o t ós sárga olajbogyót küldött oly czélból, hogy összehasonlitó termelési kísérlet alapján a magimpregnálás értékéről véleményt adjak. Az inpregnált répamagnak előnyeül felhozatott, hogy 1. jobban és gyofsabban csírázik, 2. erőteljesebben fejlődő s így a rovarkároknak s m á s esélyeknek jobban ellentálló palántákat nevel, 3. a szárazságnak j o b b a n ellentáll és 4. mindezek folytán nagyobb termést ad. A maginpregnálás módjáról s az inpregnáló anyagról semminemű felvilágosítást nem kaptam. Megjegyzem, högy az 1897-diki időjárás annyiban nem volt kedvező az összehasonlitó termelésre, mert esőben nem volt hiány, rovarok és férgek pedig nem bántották a répát s igy az inpregnált mag ily irányú h a t á s a n e m képezhette a figyelem tárgyát. A répamagot elsősorban „csirázási képességére" vizsgáltam meg, kicsirázott 21 n a p alatt : Vörös m a m u t h impregnált 93% „ -nem „ 72% Sárga obendorfi impregnált 95% „ nem ,,' 92% Sárga olajbogyó impregnált 91% „ nem „ 80% Az impregnált mag tehát mind a h á r o m féleségnél nagyobb csírázó képességet mutatott ; vájjon azonban ez az impregnálás, vagy a már természettől fogva jobb mag következménye, erre határozottan felelni nem merek. Biztos válasz csak ugy volna nyerhető, ha a mag felerészben szemünk előtt impregnáltatnék. R e á m az impregnált s közönséges mag összehasonlítása azt a benyomást tette, mintha előbbi, már eredetileg is jobb minőségű (tökéletesebb) lenne, mely feltevésemben a 100 maggomolyból előtört csirák száma is megerősíteni látszik. 100 maggomolyból előtört csira 14 nap alatt:

vörös

m a m u t h n á l , impregnál mag 242 csira „ nem „ » 172 ' „ obendorfi impregnált mag . . . 238 „ „nem „ „. . . ' 206 „ olajbogyó „ „ . . . 187 „ „ nem „ - • „ ; . . 161, , Hogy ezen tetemes különbség, mely az impregnált mag előnyére esik, tisztán csak az impregnálás -következménye lenne, eldönteni n e m merem, mert a vizsgálat alkalmával kitűnt, hogy a nem impregnált magnál pl. 100 maggomolyra 4 0 — 4 5 % apróbb (tehát kevesebb csirával bíró) mag esik, különösen a m a m u t h nál s o b e n d o r f i n á l m i g az impregnált magb a n apró m a g alig volt található. A kísérlet tárgyát képező takarmányrépamag, trágyázott tök után április 10-én, (homoktalajunkra való tekintettel), 70 cm. sortávolságra sorvető-géppel lett elvetve. Az impregn á l t m a m u t h s olajbogyó mag "egy nappal előbb (április 17-én) kelt ki mint a nem impregnált, a különbség csakhamar elenyészett; Hogy a rovarkároknak, szárazságnak stb. az impregnált mag jobban tudna ellentállani, ez, amint említettem, kísérlet tárgyát nem képezhette, mert a rovarok hiánya s a gyakori esőzés ily irányú megfigyelést nem tett lehetővé. Hogy áz impregnált mag sora kezdettől fogva j o b b a n volt kivehető, hogy sűrűbb volt, annak oka a jobb csirázóképességben s a nagyobb csiraszámban találja magyarázatát, h a n e m hogy ez a mag eltérő jóságában (tökéletességében) vagy tisztán az impregná'lásban leli-e ókát, egy évi kísérlet után eldönteni nem lehet. Az október 12-én kiszedett r é p a t e r m é s eredménye következő v o l t : T e r m e t t : 400 • ölön több 1600 • ölön több vörös m a m u t h impregnált . 6 9 ' 1 0 q 3"70 q 276'40.q l4"80q vörös m a m u t h nem impregnált 65'40 q — 261:60 q ''-—/' sárga obendorfi impregnált . 80'80 q 4"40q 323-20 q 1 7 - 6 0 ^ sárga obendorfi n e m impregnált 76'40 q — . 305'60 q — sárga olajbogyó impregnált . 76'60 q 0 2 0 q 306'40 q 0.-80 q sárga olajbogyó nem impregnált 76'40 q — 305-60q — A különbség tehát kat. holdankint az impregnált mag j a v á r a a mamuthnál 14'80 q, az obendorfinál 17'60 q, az olajbogyónál 80 kgr. a m a m u t h és obendorfinál tehát tényleg egy kis terméstöbblet volt konstatálható, de megjegyzem, hogy éppen ezen kétféleségnél volt a n e m impregnált mag között igen sok apró. Kerpely

Kálmán.

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.

A leromlott ökrök és a hizlalás *) II. További hibák a hizlalásban azáltal követtetnek el, - hogy mérlegelések a beállításakor és a hizlalás folyamatában nem történnek, -s a takarmányok mennyisége és minőségé kellő figyelemre nem méltattatik. Pedig puszta szemmel legfeljebb csak azt láthatjuk, hogy egyforma kondiczióban vesztegelj vagy pedig, hogy fogy avagy gyarapszik a hizó, de azt, hogy mennyit gyarapszik naponta, vagy hetenként és hogy gyarapszik-e annyit amennyinek pénzbeli értéke felér az adagolt t a k a r m á n y pénzbeli értékével, azt

;

.

*)'h. I. közleményt a „Köztelek" 1898. évi számában. h

12.'

26É pozitivitással csak időszakonkint végrehajtott pontos mázsálással deríthetjük ki. És viszont, hogyan tudhassuk bizonyossággal, hogy mi a nyújtott takarmányoknak pénzbeli értéke egyfelől ős tápláló értéke másfelől, ha — bár megközelítőleg— nem ismerjük azok tápláló-anyagtartalmát akár megejtett vegyi vizsgálatokból, akár m á r létező takarmányösszetételi táblázatokból, s enélkül hogyan tudhassuk, hogy nyujtunk-e hízóinknak elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű takarmányt, avagy meg se közelitjük azt, vagy — ami az eredményre nézve oly káros, á kelleténél többet nyújtván, pazarlunk. Ismerni tehát, hogy hizlalási periódusonként 1000 kiló élősúlyra mennyi szerves anyag s abban mily arányú és mennyi lége-, nyes' és légenytelen tápláló anyag kell, hogy eleség pocsékolás nélkül a lehető legnagyobb gyarapodás a lehető legrövidebb idő alalt eléressék, egyik leglényegesebb nyitja a jövedelmező hizlalásnak s azért aki az u. n. takarmányreczepteket megmosolygásnál egyébre méltóknak n e m t a r t j a s aki nem igyekszik saját legjobban ismert viszonyainak és körülményeinek tüzetes és komoly számba vevésével ily szabványokat maga, összeállítani, az n e csodálkozzék, hogy akkor is kárral hizlal, ha hozzávetőleg etetve tul sokat s akkor is, ha tul keveset nyújt. Ha valahol, hát a hizlalásban nem okszerű eljárás az, hogy találomra meghatározzuk, hogy ennyit s ilyet nyujtunk n a p o n t a egy-egy állatnak, akár fiatal az, akár öreg, akár olyan, hogy arra amúgy soványon abszolúte n e m reflektál semmiféle mészáros, akár olyan, hogy azt kimérésre további hizlalás nélkül is, bármely mészáros •— talán elég kedvező áron is — megveszi. Nem okszerű eljárás tovább is nyújtani a drága takarmányt, ha a mázsa világosan mutatja, hogy az egyes állatok m á r hetek óta semmit se gyarapszanak, mások meg egyenesen fogynak, ismét mások csak oly gyarapodást m u t a t n a k , amely deficzitet. jelent s csak a többi állatról m u t a t j a a mázsa, hogy azok a takarmányt kielégítő haszonnal értékesitik. Mázsálás nélkül a kedvezőtlein eredményt látva, közönségesen javítják — megint csak találomra — a takarmány adagját és talán minőségét is, meg n e m gondolva, hogy az imént emiitett állatoknak ugy se használ, a számadás végeredményét tehát csak rosszabbítja, a többi állatnál pedig fölösleges levén, a számadási m é r l e g kedvézőtlenségét az is csak fokozza. Mig egyfelől t e h á t elengedheteUen követelmény, hogy a hízókat kondiczió és esetleg még kor és f a j t a szerint is osztályozzuk addig másfelől kikerülhetetlen, hogy azok takarmány értékesítő képességét (gyarapodását) mázsálással folyton ellenőrizzük s az állat beállítási értékét és a hizlalás költségét a remélhető eladási árral összehasonlítva, kalkuláljunk s kiderítsük, hogy vájjon még mindig haszonnal kecsegtet-e a hizlalás, avagy máris deficzittel j á r akár amiatt, hogy magasabb volt a beállítási ár, sem hogy az az eladási á r b a n arányosan megtérülhetne, akár amiatt, mert hibás adagolás, vagy az állat rossz értékesítő képessége folytán a takarmány pocsékolódik. Ki fogom mutatni, hogy gyakran igen sokat igérő állatok hizlalása deficzittel jár, s viszont, hogy sokszor a keveset igérő hizók jövedelmezősége rántja ki a gazdát a károsodásból, de felvetem előbb azt a kérdést, hogy mi h e l y e s e b b : saját termésű takarmányokat, avagy bevásároltakat használni fel a hizlalásra ? A legtöbb hizlaló ai:t hiszi, hogy minden körülmény között előnyösebb a saját termésű takarmányokat felhasználni, mert azokért n e m kell pénzt kiadni, de feledi, hogy azok azért m a j d piaczi árt, m a j d előállítási árt — tehát egy bizonyos értéket — reprezentálnak, amely érték nagyságát idő, körülmény és viszony

KÖZTELEK,

1898. FEBRUÁR HÓ

19.

szerint ha számításba veszszűk, kisülhet, hogy d r á g á b b az az eleség, mint egy vagy másik, talán jóval magasabb áru bevásárolható takarmány. Mert a hizlalásban nem az dönt, hogy valamely eleségnek milyen az ára, hanem, hogy ahhoz képest milyen a tápláló értéke. De viszont kisülhet a számvetésből, hogy a vásárlandó, bármily olcsó árutakarmány, tényleg drágább^ mint a talán hasonló áru s a j á t termés, miíel á tápláló érték emennél nagyobb, amannál kisebb. És hányszor áll be az a helyzet, hogy bizonyos gazdaság csak potom áron, vagy semmi áron se képes értékesíteni a hizlalásra alkalmas takarmányát, ugy, hogy az értéket, mint takarmány, alig reprezentál. Miféle jogon veszi tehát valaki az ilyen eleséget piaczi á r b a n a hizlalás számlájába s nem. okosabb-é azt hízókban megforgatni, mint elromlani hagyni, vagy nevetséges oly áron vesztegetni el, amely ár duplán is megtérülhet a hízó állatból. De viszont okszerű dolog volna-e mondjuk jó piaczi áron biztosán értékesíthető szemes terményeinket el nem adni s a kapott pénzért hasonló, vagy még nagyobb táplálóértékű • takarmányt, mely ez értékéhez képest olcsóbb, be nem szerezni a hizlalás czéljára, mondjuk gyári hulladékok alakjában ? Egy dolog megdönthetlenül bizonyos tehát, t. i. az, hogy tökéletesen mindegy, vájjon sajáttermésü, vagy vásárolt-e a takarmány, h a annak táplálóértékéhez mért ára egyforma, mert gyakran a saját, sokszor meg a vásárolt eleség jutányosabb ily é r t e l e m b e n : nyilvánvaló, hogy ezt tudni kell s ahhoz czélszerü alkalmazkodni és aszerint kell a s z á m a d á s i mérleget is felállítani. Oly1 érdekes fejtegetésekbe bocsátkozik ezt illetőleg a már hivatkozott szakférfiú, hogy itt m á r átadom a szót neki. Mikor takarmányozási kimutatásokat csinálunk, rendszerint azt látjuk, hogy az adagokban légenytelen anyag elég van s emészthető protein az, amiben hiány mutatkozik. Nem azt a kérdést kell tehát feltennünk, amit általánosan feltenni szoktak, h o g y : hol, miben vásárolhatunk tápláló értékegységei legolcsóbban, h a n e m azt, h o g y : hol, miben kapjuk a proteint legjutányosabban? Mert hiszen keményítőt, czukrot, zsirt talán n e m ís akarunk beszerezni, ezek a rendelkezésünkre álló takarm á n y o k b a n talán bőségben, sőt fölöslegben megvannak s a fehérje az, amit vásárolni akarunk oly olcsón, amily olcsón csak lehet. Már pedig rendszerint oly takarmányokban kapjuk a fehérjét legolcsóbban, amelyekben legtöbb ez az anyag. A takarmányok tápláló anyagtartalmára nézve 1 : 5—1 : 6 arány van felállítva, tekintettel éppen arra, hogy az anyagot produkáló állati szervezet 1 kiló proteinnal együt körül-, belül 5 — 6 kiló nem protein anyagot dolgoz fel és rak le szöveteibe. Mivel a n e m protein mindenféle takarmányban nagymennyiségben, a protein pedig kismennyiségben fordul elő, érthető, hogy ez utóbb 5 — 6 szor akkora értéket képvisel a takarmányban, mint az előbbi, ha tehát a kereskedelemben az áralakulás pl. olyan, hogy egy bizonyos takarmányban 3 kiló légenytelen anyag kellene, hogy éppen ugy értékesüljön az állatban, mint 1 kiló légenyes anyag, ugy ránk nézve az a légenytelen anyag túlságos d r á g a : oly abraktakarmányhoz ezélszerübb tehát nyúlni, amelyben aránylag sok f e h é r j e lévén, az olcsóbban kerülhet az állatba. Hogy mily nsgy különbség állhat így elő, s z kitűnik, ha egy bizonyos időben az abraktakarmányok piaczi á r á t s takarmány, illetőleg tápláló értékét összehasonlítjuk olyformán, amint azt Schaaf a következő táblázatban tette.

15.

S Z Á M . 8-1K

c Abraktakarmá-

1 ia

&

Takarmányborsó. Bükkönyrriag » . Árpamag . . . . Kukoriczamag. . TakarmányrizsGyapo.tm.agliszt. Sesampggácsa . Repczepogácsa . Rozskorpa. . . . Buzakorpa. . . . Malátacsira . . . Szárított sörtörköly

ÉVFOLYAM.

Arány r 60'

3 • 2:5 g.; •1

f

'

s" c

2

1 «

Msí ' Isi!

f E SD«

ÉT

1 l « ' 8-00 20, 1-5: 53. Ho, 2 .51 7'í i 58 670 8' 4 68,

116-75 125 86-75 102

40-00 .6-85 32-60 ; 6-0Ó 91-30 7-89 83-75 ; 6-56

5-65 12 13 68 7'2Ö .16 24 7-90 33-5, 11-5• l-l 7-5 24 5*25 16 62 4-75 14 = 59 5-60 22 2 48

136-5 202 145-25 117-75 117 '5 111-0 119

47-08 15-65 23-58 26.00 32-81 33-92 25-45

6-00' 22

6, 44 125'

413 356 ' 5-43 5-52 4-46 4-28 470

27-27 - 4*80

Eszerint vettük a táplálóegységet pl. az árpadarában 7 8 9 fillérért, a kukoriczában 6 56, a rizslisztben 4'12, a borsóban 6 85 s a gyapotmaglisztben 3 56 fillérért, s a szénhydrátok számításon kívül hagyásával került mégis a proteinnak fontja a borsóban csak 40 fillérbe, holott az á r p á b a n 9.1 3-be került, a kukoriczában pedig 8 5 7 5 fillérbe. Jóllehet tebát a táplálóegység a kukoriczában olcsóbb, mint a borsóban, a protein b e n n e ' több, mint 10Ö°/o-al drágább. Emiatt szükséges az abraktakarmányok bevásárlásánál kalkulálni s nem fizetni meg drágán tápláló anyagokat, melyek jóval olcsóbban is rendelkezésünkre állnak. De természetes, hogy mindig csak azt a proteint etetni, amely legolcsóbb, n e m lehetséges, de nem is tanácsos, mert a hizlaló takarmányok változatosságára és izletességére is törekedni szükséges, azért ki nem kerülhető a takarmánykeverékek készítése és nyújtása, h a b á r így valamivel d r á g á b b á lesz is a hizlaló eleség. . De egyéb okok is szólnak a keverékek etetése mellett, amint azt a következő közleményemben ki fogom fejteni. Monostori Károly.

:

LÓTENYÉSZTÉS. Meg nem tőgyelő kaücza. S. Gy. a „Köztelek" szerkesztőségéhez az alább kérdést intézte:, .Egyik anyakanczám, - mely most harmadszor vemhes, ez idén márczius elején fog leelleni. Ezen lónak leellésekor egy csepp teje sem szokott lenni és a csikók ,3—4 napos korukban (ameddig is melegített te-, hén tejjel és tojással tápíáltattak) .elpusztultak, Kérek szíves felvilágosHást az iránt, hogy milyen abrakot és takarmányt nyújtsak e kanczának, a melytől tnegtőgyelne? Vagy egyáltalát an lesz-e ennek a legjobb'etetés mellett is teje ? És végül helyén van-e a vemhes lovakkal rozsot etetni ? Megjegyzem, hogy a rozs egészen tiszta." Hogy ép, egészséges csecsü kancza nehezen tőgyel meg és kevés tejét ad, az elég gyakori eset, különösen petyhüdt szervezetű, el* zsirosodott állatoknál, de hogy ép, egészséges csecsü kancza, pláné ismételten, egy csepp tejet se ad a leellés után, az a legnagyobb ritkaság s azért énnékem az a gyanúm, hogy a szóban forgó állat csecse nem ép, n e m egészséges. Egyéb betegségétől eltekintve, nincs kizárva nevezetesen az, hogy esecsbimbói el vannak zárulva, mint mondani szokás: siketek. Ez az elzárulás lehet vele született, de szerzett b a j is s hogy fenforog-e, azt állatorvos kiderítheti és h a jelen van, operálhatja s avval a kalamitáson segíthet. Lehet aztán a kancza csecse oly durványos fejlődésü, hogy tejet emiatt n e m készíthet, avagy kórosan — előre haladott tőgybeteg-

IHHHI

15. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM. ség következtében —. lehet ugy elváltozva, hogy tejet nem szolgáltathat. A takarmánynak van ugyan némi befolyása a tejelésre s pl. a szóba hozott rozs nem az az abrak, amely vemhes ló számára alkalmasnak volna mondható, de bizonyosnak vehető, hogy ez nem oka a tejhiánynak. Bár nagy a gyanúm tehát, hogy helybeli szervi elváltozás az oka a kalamitásnak, ajánlom, hogy egy-egy etetésre adjon a kanezának egy-egy kiló aprított takarmány, vagy murokrépát rozsdarával, vagy más, legczélszerübben zabdarával meghintve, és emellett gyengéden gyömöszöltesse a csecsét oly formán, mint fejésnél szokás, még pedig — mert márczius elején fog elleni — február közepéből kezdve naponta reggel és este. Ez a helybeli erőmüvi izgatás felélénkíti a tőgy működését, ha az egyáltalában felélénkíthető. Egyébiránt, hogy már két csikót nem volt képes felnevelni e kanczától, annak okát a csikók hibás itatásában vélem rejleni. Az első napokban ugyanis minden űj • szülöttnek szüksége van az első, u. n. fecstejre (kolosztrum), mert az oldja és hajtja a belekben felhalmozódó u. n. bélszurkot. Á teljes tehéntej és tojás, melyet kérdésttevő az újszülötteknek adott, oly nehezen emészthető anyagok, hogy azokat az 1—2 napos állat baj nélkül el nem viselheti, de valószinü aztán az is, hogy a köldökön át fertőzés történt, mert az első í—4 napban kiváft emiatt pusztul az újszülött. Ha a mondott beavatkozásokra se tőgyelne meg a kancza, a következőket ajánlom: 1. A megszülető csikónak hasától 4 ujjnyira, azonnal kösse be a köldök zsinórját. 2. Ha lehetséges, nyújtson neki az első naptól kezdve legalább 4 napon keresztül oly tejet, amely éppen leellett tehéntől (kecskétől, vagy juhtól) ered, még pedig felerészben langyos vizzel meghigitva. 3. Ha ez nem lehetséges, öntsön be a csikó szájába már az első nap elmulta után reggel 1 és este 1 kávéskanálnyi riczinus olajat 2—3 napon keresztül, s egyben itasson vele oly tehéntejet, amely felerészben langyos vizzel van higitva s ily tejet adjon neki — 2 hét múlva nyers tojással is megtoldva — mindaddig, mig zúzott zabra és finom szálú szénára reá kap. Ekkor a tojásadást be lehet szüntétni s a tejet kevésbé higitva is adni lehet, mindenképpen arra törekedvén, hogy minél hamarább pusztán zabon és szénán éljen és nevelkedjék tovább a csikó. Igen nagy előny volna persze, ha esetleg más kanczához dajkaságba lehetne adni az újszülött csikót, feltévén, hogy anyja az idén se fog megtőgyelni, amire — ha a mondotakkal segíteni nem igyekszik — el lehet kértésttevő készülve.

Kinek van igaza? . Szabolcs vármegyéből valóságos harcztéri tudósításokat küldenek a hírlapokhoz. Ezek a tudósítások forradalmi állapotokról számolnak be.* Magának a vármegyének intelligencziája összebeszél s küldöttséget meneszt a kormányhoz. A küldöttség azt mondja, hogy a személyés a vagyonbiztonság veszélyeztetve van s katonai segítséget kér. Ugyanekkor a földmivelésügyi miniszter a nagy nyilvánosság számára szánt beszédében több hidegvérüséget s bátorságot ajánl a szabolcsi földbirtokosoknak. A megyét ugyan erősen megszállja katonasággal a kormány. Ám, hogy ez intézkedésekből ne vonjon le az ország túlságosan súlyos konzekvencziákat, nyíltan hirdeti, hogy az ördög sem olyan fekete, mint a minőnek festik : csak bátran kell a szeme közé nézni. Kinek van igaza ? Ezúttal a kormánynak van igaza.

KÖZTELEK, 1898. FEBRUÁR HO 19. A harcztéri tudósítások túloznak. Nem előre megfontolt czélból, csak szokásból, ambiczióból, csak az érdekesség keresésének okából. A küldöttség is túlzott. Ezt nem mi mondjuk, hanem a vármegye sajtója. A kép, amely ekként elibénk rajzolódott, jóval sötétebb a valónál. Tekintélyes egyénekkel volt alkalmunk beszélni Szabolcs vármegyéből, kik odavalók s a népet és a helyzetet minden izében ismerik. Bejárták az u. n. fenyegetett pontokat s a helyzet ez. A szabolcsi paraszt ugy van a szocziálizmussal, mint a tüdőbeteg, aki azt hiszi, hogy a lába fáj. Ez a kifejezés sem a bajok okára, sem a törekvések czéljára nem talál. Az izgatók nem is a szoczialízmus elveivel vagy eszméjével lázítanák, hanem helyi okokat keresnek az elégedetlenség keltésére. A „szoczialízmus" mint a helyi elégedetlenkedések formai kifejezése szerepel. Az' elégedetlenség okai azonban a legkülönfélébb motívumokból táplálkoznak s a nép törekvése is az egyes községek specziális viszonyai szerint alakul. Itt a magas községi pótadó a baj, ott jobb napszámbér kellene, amott a harmados földet a szokott s terhes szolgálmányok nélkül kívánják s más egyéb kívánságokkal czélozzák a megélhetési viszonyok tűrhetőbbé tételét. Túlzás, elfajulás itt is, ott is. De a túlzóknak a többség nem hisz komolyan, velők végezhet a rend embere anélkül, hogy a nép közérzületében - nehezen hegedő sebek maradnának vissza. Csak azokkal nem lehet végezni oly egykönnyen, akik nem túlzók, hanem csupán élni akarnak. A sajtó egy része nem akarja meglátni, hogy a jelen mozgalom eredő okai a nehézzé vált megélhetési feltételekhez vezetnek. Megelégszik azzal, hogy a mozgalmat, melyet pusztán az izgatás következményeinek tart, a maga törvényellenes túlkapásai után jellemezze. Megelégednék következésképpen azzal is, ha é túlkapások egyszerűen megtoroltatnának. A sajtó másik része az akczióban pusztán egy hibás gazdaság-politikai rendszer következményeit látja. Kívánja tehát ez ötletből, hogy a gazdasági politika siessen meggyógyítani a krónikus bajokat. Kinek van igaza a diagnózisban ? Szabolcs vármegyére nézve az igazság a kettő között foglal helyet. Magyarország mezőés közgazdasági politikájával megelégedve mi sem vagyunk. Bámutatni a helytelen irányzatokra mi sem késünk. Sikereiben a mai alapon mi sem bizunk. De rávarrni ennek a politikának a nyakára e mozgalom egész ódiumát, amelyet Európaszerte az izgatás s fanatizmus szövevénye igyekszik összetartani: ez már igazságtalanság. Ebből a mozgalomból igenis válogathatunk ki érveket, de az egészet, mint érveket odadobni, nem lehet. Az egyik valóság az, hogy a mozgalomnál olyan elemeknek is szerep jut, akiknek nem lévén veszíteni valójuk, minden alkalmat szívesen ragadnak meg arra, hogy valamit nyerjenek. Ezekért felelősségre senki nem vonható. A másik valóság azonban az, hogy a mozgalomnak tekintélyes számban vannak a jobb módú telkesgazdákból is hivei. Ha a proletárt ragadja magával az elégedetlenség s a rombolás láza, azon még nem csodálkozhatunk, de ahol a földhöz kötött, szolid exisztencziákat ragad magával ez a láz, ott már baj van, ott már beteg szervezet van, amelyet orvosolnia kell annak a valakinek, a kinek mulasztásából, vagy vétkéből a betegség keletkezett. Ki ez a felelősségre és kötelezettségre vonandó valaki? A kormány mindenesetre ideértendő, mert a baj tulajdonképpen a mezőgazdaság beléletébe fészkelte magát. Többet kívánnak a földtől, mint amennyit megbir. Ebben a tulkövetelésben az állam járt elől, annélkül, hogy a végképpen kimerült földnek erejét, birtokosainak rugékonyságát évtizedes sürgetésekre is visszaadta volna. A következ-. mények sülya elsősorban ezt az önző szivattyú

2 6 3 v" politikát terheli. De csak ezt és semmit mást? Mindjárt meglátjuk ha tovább megyünk. A gazdasági egyesületek szövetségének gyűlésén kifejezésre jutott az a határozat, hogy a gazdatársadalom a felelősséget elhárítja magáról, hogy a társadalom részéről az úgynevezett szoczialisztikus mozgalom megfékezésére mit sem tehetett: miután a gazdatársadalom mai szervezetlensége s következőleg gyönge ellentállő képessége egyenesen a kormányzat mulasztásaira vetendő vissza. Ez áll Szabolcs vármegyére is. Ugyanezen a gyűlésen azonban érvényre jutott az a nézet is, hogy ez a képviseleti orgánum nem azonosítja magát azokkal a földbirtokosokkal, akik egyes tulkapásokkal s visszaélésekkel hozzájárultak a nép elégedetlenségének megszivelendő indokaihoz. Ennek a tiltakozásnak Szabolcs vármegyére nézve" különös jelentősége van. Vessük össze ezt a két mementumot s közelebb jutunk az igazsághoz. Az összevetés eredménye, átvive a felvett példára, ez : „Én szabolcsi gazdatársadalom nem érzem magamat mulasztásban, de azért megengedem, hogy vannak bennem hibásak is". Kik ezek a hibásak? Mindegy, most ne keressük. Legyen elég, hogy magát a beismerést megtaláltuk. S megtalálja azt velünk együtt minden fia széles Szabolcs vármegyének. Mert mindegyik tudhatja, hogy a néppel nem törődtek. Öt meg nem védték, hagyták a nyerészkedés eszközéül. Kortesczélokra felhasználták, bizalmát aláásták. A kormány bűne ez mind? Nem! Ebből a mulasztásból magánosoknak is be kell ismerniök a maguk részét, vagy legalább bátorsággal kell birniok,, hogy rámutassanak azokra, akiket a beismerés megillet. < Összegezzük most, a mi a szabolcsiakra, vonatkozik. A mozgalomban méltányos s jogtalan törekvések játszanak össze. Ami jogtalan, tehát törvényellenes, azt orvosolni kell ' a jogvédelem megadott eszközeivel. Jogi állam nem habozhat akkor, mikor a törvény tekintélyének megóvásáról van szó. Vagy ha habozik, ezzel kárt tesz.- És ha fél intézkedést végez, ezzel is kárt ,tesz. Ne három szál csendőrt küldjön a tekintély helyreállítására,; ; mert ez csak ingerkedés, játékra hívás. Hanem ha már fegyvert visz játékba, szerezze meg intézkedésének a külső tekintélyt is, hogy az ne legyen összetéveszthető a tornajáték fogalmával. Ez hat a nélkül, hogy fegyverhez kellene nyúlnia, három ember nem tekintély, ha vért ont is. ... , Azonban vannak méltányos követelések is. Ezeket ki kell elégíteni. 1 Kinek ? Az államnak egyedül nem lehet. A kormány nem mehet el minden községbe a szocziálistákkal alkudozni. A kormány nem tehet olyan józan ész által felfogható Ígéreteket, amelyek lecsilapitsák a legkülömbözőbb okokból forrongó kedélyeket; nem tehetne még abban az esetben sem, ha e következményért minden felelősségét magára vállalna. Holott beismertük, hogy a felelősség súlyát itt-ott a társadalom is osztja. A mindenhatóság ereje s a kötelezettség teljes átérzése hiányzik a kormányból, hogy megbirkózzék a megoldás feladatával. Tényleg nincsen is birkózó kedvében. A megoldásnak az a módja, amelyik fegyveres intézkedést kiván, a kormányé. A megoldásnak az a módja, amelyiket a békés elintézés tesz méltányossá és szükségessé, a társadalomé. Nagyban és egészben elvileg elháríthatja ezt, de a gyakorlatban nem. A gyakorlatban két fél áll egymással szemben: a birtokos s a munkás. Ezeknek kell elintézni az ügyet, ez világos. De hogy intézzék el, honnan vegye a birtokos az erőt, hogy engedményeket tegyen, mikor maga is súlyos megterheltetésével küzd? Hát itt jön a kormány feladata. A néppel magával szóba ne álljon, az állam szoczialízmus gyakorlatához a népet ne vezesse.

26É KÖZTELEK, Hanem emeljen egyet, azon a t e r h e n , ami a birtokost nyomja s a birtokos emeljen azon a terhen, ami a munkás népet nyomja. A gazda a kormánynál, a munkás a gazdánál több jóakaratot tapasztalhasson, mint eddig. Ez a fokozatos megkönnyítésnek egyedül kérésziül vihető munkája. A keresztülvitel módj á t is megmondjuk, Hívjon egybe a k o r m á n y , értekezletet a mozgalom révén érdekelt gazdákból. Ugyanekkor szerezzen tudomást az elégedetlenség megfigyelendő indokai felől. Beszélje meg a teendőket, ítéljen a helyzet fölött s oszsza fel a munkát, de csendben, ós ne kiáltványokban. Osztozkodás abban, hogy a felelősség kit illet, ne történjék, ebből elég volt m á r ; h a n e m szérezze meg a kormány a gazdák viszonttámasztott panaszaiból azt a meggyőződést, a mi még hiányzik a már pontozatokban is kidolgozott agrár p r o g r a m m elfogadásához. ,Vagy szerezze meg azt a meggyőződést, hogy. annak a programmnak nincs testre szüksége, m a r a d j o n kisértő szellemnek, m a r a d j o n minden a régiben. Végezni igy is, ugy is lehet. De határozott lépés a cselekvés felé, akár a mai állapotok szentesítéséhez, akár egy u j állapot megteremtéséhez igy : is, ugy is kell. Ezt a lépést várjuk. Ki a hibás, ki nem ? — az n e m k é r d é s ; de hogy orvosolhatni fognak-e a hiba okai: ez a kérdés, a melyre felelni kell. A szocziálista vezetők vállalkoztak erre kedvezően megtelelni, tehát most nekik van igazuk. Ám a szocziálista apostolok végeredményében még sem adnak kenyeret a népnek, holott az egész mozgalom igazi rugója a kenvérkérdés. Annak lesz ennélfogva igaza a végén, aki a népnek kenyeret tud adni. B.

B.

A finom kerti dohány érdekében. Ordódy Pál úrtól a finom térti dohány egyik legnagyobb és legjobb termelőjétől az alábbi fölötte aktuális és figyelemreméltó közleményt kaptuk . Dohánytermelésünk érdekében szükségesnek tartom, hogy a finom kerti levelek beváltási árai felemeltessenek, m e r t a m o s t a n i árak mellett félni lehet, hogy a termelés sem minőség, sem mennyiség tekintetében 1 n e m fog emelkedni. Az idei évben ugyanis kitűnő minőségű s, nagymennyiségű dohányunk termett s a kincst á r is belátta, hogy két-három évi silány termés és rossz árak után méltányosan kell az osztályozásnál eljárni s igy idei jövedelme a termelő ós felesnek olyan volt, hogy legalább feles kertészeink, kik m á r leakartak mondani a ' kertészkedésről, némileg megnyugtathatok voltak. Azonban a beváltási árak alacsony volta s a gabona és élelmezés drágasága folytán daczára az osztályozás méltányosságának a feles kertészek jövedelmeikből csak n e h e z e n tudnak igy is megélni. Ilyen minőségű dohány, mint az idei azonban legfeljebb minden három-négy évben egyszer érhető el, a többi évek átlagban jóval gyengébb minőségű dohányt szolgáltatnak, . mely években a termelő, de a feles kertész is , kevés jövedelemmel kénytelen megelégedni. A finom kerti levelek termelése annyi munkát és figyelmet igényel, hogy egy családnak két katasztrális holdnál többet n e m adhat a földbirtokos. Ha m á r most a gyengébb termést veszszük alapul, holdanként | egyre-másra - hat métermázsa dohányt számítva, jut a két hold után beváltásra 12 métermázsa, ezt pedig a mult 1897. évi termést megelőző években

1898. FEBRUÁR

HÓ

19.

érvényes beváltási árakat tekintve, ' métermázsáját átlag 14 frttal m a g a s a n számítom, elérhető tehát a két hold föld jövedelme fejében 168 frt, ebből fele a kertészé, tehát 84 forint. Ezen 84 frtért dolgozott a feles dohányos egész nyáron, májustól kezdve egész a simítás bevégzéséig, tehát j a n u á r hónapig nemcsak maga, de legalább négy tagból álló családja is, tehát kilencz hónapig dolgozott eyvel 4-—5 ember, illetőleg egy férfi, a felesége és egy vagy két felnőtt családtagja. Kerestek tehát ezek 4-en naponkint 35 krt, jut t e h á t egyre-egyre naponként körülbelül nyolcz krajczár napszám, melyből megélni lehetetlen. Ezen viszonyokból következik a z u t á n az, hogy a gazda csak azért, hogy feleseit megtarthassa, kénytelen ezeket m á s módon jövedelemhez j u t t a t n i ; igy többi között, ingyen lakást ad, az a r a t á s b a n addig, mig a dohány érése n e m sürget, munkát, azaz részes munkát ad n e k i ; ezen felül feles földeket ad nekik kukoricza és burgonya alá stb. Mindez pedig nem igen előnyös a dohánytermelésre, mert sokszor megesik, hogy elkésnek a szedéssel és kapálással, mit többé helyre hozni igen nehéz. A gazda is kénytelen tehát sok áldozatot hozni, hogy a dohánytermelést fentarthassa, pedig ez sem válik a termelés előnyére, mert bizonyos, hogy j o b b a n vigyázna a feles is dohányára, h a n e m volna kénytelen jövedelmét más foglalkozással biztosítani. Az idei évben m á r reményiettük, hogy a finom kerti dohányok beváltási ára- felemeltetik s ezzel biztattuk feles kertészeinket; azonban fájdalom, ez még most sem valósult meg ; igy t e h á t kénytelenek vagyunk ez iránti kérelmünkre a m a g a s kincstár figyelmét felkérni, nehogy egy közepes vagy rossz év folytán feleseink elvesszék kedvüket a dohánytermeléstől, mi pedig nemcsak a birtokos osztályra és felesre, de szerény nézetem szerint az államkincstárra is káros volna. Az érsekújvári dohánybeváltó körzetben u. i. a jeles dohányosok m á r oly gyakorlottak és értelmesek, hogy nehéz volna ezeket u j a k - . kai pótolni, sőt azt hiszem, hogy ujakkal egyáltalán csak silány minőségű árut volnánk képesek előállítani. Mindezek, valamint a kincstár jóakarata is arra késztet, hogy figyelmébe a j á n l j a m az előadottakat a m a g a s minisztériumnak s kérj e m az ügy érdekében, hogy az árak felemelése mielőbb elhatároztassák, különben félni lehet, hogy termelésünk nem f o g a megkezdett jó uton haladhatni, h a n e m a tulajdonos is és a feles is figyelmét kénytelen lesz m á s termelési források felé terelni. Ordódy Pál.

IRODALOM. Háziállataink egészségének fentartásáról. Irta: Monostori K roly, állatorvosi adadémiai tanár.

1 5 . S Z Á M . 8-1K É V F O L Y A M . örvendetesen tapasztaljuk-azt a jóakaratot, amely az államhatalom részéről állattenyésztésünk fejlesztése érdekében nyilvánul, czélul tűzvén ki az álattenyésztési felügyelőségek létesítése. által az eddig nagy mértékben rendszertelen.állattenyésztésünket megfelelően irányitani^ és javítani. Ennek egyik eszköze az, hogy áz állam jp- minőségű tenyészállatokat b o c s á j t kedvező fizetési feltételek mellett a gazdák azon részének rendelkezésére, a melynek ilyenek, beszerzése egyébként m ó d j á b a n nem állana, Kétségtelen, hogy ily m ó d o n állatállományunk minősége javíttatván, annak értéke is emeltetik. Ámde nem lehet elégséges egymagában jobb minőségű állatoknak előállítása, h a n e m szükséges, hogy az ezek tenyésztésévei foglalkozók az, állatok miként való leghelyesebb felnevelésére is kioktattassanak. Mert mit ér a jó anyag, h a annak kellő felnevelését és hasznosítását n e m biztosítjuk. E téren hasznos működés, kifejtésére nyílik alkalmuk az erre hivatott társadalmi szerveknek, a gazdasági egyesületeknek, az által, hogy különösen a kisgazdákat megösmertetik az állattenyésztés helyes alapelveivel, azokkal a hátrányokkal, a melyek ezeknek figyelmen kivűl hagyásából származnak, szóval a tenyésztéssel kapcsolatos összes kérdésekkel. Ez irányb a n egyesülete nk az általuk rendezni szokott gazdasági előadások keretében igyekszenek is feladatukat teljesíteni-. Azonban legyenek az előadások még oly közvetlenek, még oly könynyen megérthető módon tartva,, n e m szenvedhet kétséget, hogy sok fontos tudnivalót a • hallgatóság csakhamar elfeled, a mi a kisgazdák előképzetlensége és csekélyebb értelmi képességét tekintve, természetes is. Éppen ezért kívánatos, hogy ne csak szóbeli tanítás utján, de a kisgazdák értelmi képességéhez mért irodalmi termékekkel is fejlesztessenek azok körében az állattenyésztési ismeretek. Ennek hangsúlyozására az a kis mű késztetett, amely az E. G. E- könyvkiadóvá!lalatának megbízásából Monostori .Károly tollából „Háziállataink egeszsógének fentartásáról" czim alatt, legutóbb hagyta el a sajtót. Ilyennek képzelem azokat a sajtótermékeket, amelyekkel a nép ismereteit kívánatos módon emelni lehetne, s amilyeneknek a n é p körében való terjesztésével földmiyelési kormányunk czélszerüen egészíthetné ki az állattenyésztés fejlesztése érdekében megindított akczióját. Monostori müve a kisgazdáknak van s z á n v a ; röviden, világos és könnyen érthető modorban fel van benne sorolva mindaz, a miknek betartásával állataink egészségét és azok megfelelő diszlését biztosithatjuk. Ösmerteti a tenyészállatok kiválasztásának fontosságát, a rokontenyésztés hátrányait és a vérfelfrissítés szükségességét.' A' vemhes állatokkal való mikénti bánást, ellési segélyt s ezzel kapcsolatban r á m u t a t a kisgazdáink körében általánosan elterjedt magzatburok kirothasztásából származó veszélyekre. A levegő és világosságnak az állatok fejlődésére való befolyásának ismertetése után. szerző.vázolja a talaj és trának különféle betegségeket előidéző hatását. A jó ivóvíz nélkülözhetetlenségéről szólván, hasznos utmutatást nyújt , arra nézyé, hogy egyszerű eszközökkel mily módon lehet a rossz és az állatok egészségére ártalmas ivóvizet megjavítani és élvezhetővé!tenni. A legeltetésről szóló fejezetben méltatja énnek kiváló fontosságát, de egyúttal figyelmeztet a tulkorai és késői legeltetésből származható bajókra., A tápszerek, és takarmányozás, istálló s az állátok tisztántartásának fontosságát, szerző külön fejezetekben tárgyalva elősorolja a fontosabb tudnivalókat. Az állatok használásáról sok gyakorlati tanácsosai szolgál a szerző,.a növendékállatok tulkorai használatbavételét, a zsaroló fejtést stbt illetőleg.

A nemz'etvagyon egy tekintélyes hányada az, a mely az ország állatállományában fekszik; ennek fejlesztése elsőrendű feladatát kell. Egy szóval fel van sorolva e müvecskéhogy képezze az államhatalomnak, de közre ben mindaz, amit tudni az , állattenyésztéssel kell müködniök e tekintetben az arra hivatott foglalkozó kisgazdának okvetlenül szükséges s társadalmi tényezőknek is. Az utóbbi időben amit sajnos kisgazdáink nagyrésze még n e m

15. SZÁM.

8-ik

ÉVFOLYAM.

tud. Ép ez okból volna nagyon kívánatos, hogy az ily müvecskék a kisgazdák körében terjesztessenek. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül szerzőnek azt a kijelentését, melyet a védőojtásokat illetőleg müve befejező soraiban tesz. Felemlítvén, hogy a kormány s a gazdák is nagyon sokat költöttek már és költenek ma is a védőoltásokra, abban a reményben, hogy ily módon a ragadós' betegségek pusztításai ellen biztosan megvédhetik a háziállatokat, oda konkludál, hogy ez hiábavaló igyekezet s a védőojtások eddigi eredményei folytán szerző lelkiismerete, nem engedi, hogy ezek alkalmazását ajánlja. Ezt a kijelentést szakember részéről, nagyon figyelemre méltónak kell tartanunk, annyival inkább, mert az ojtásokat eddig mint a ragadós betegségek elleni egye'diil'biztos tanácsot hallottuk ajánlani. A tudományos körök ezen nézete ugy látszik kezd módosulni, aminek bizonyítékát látjuk egy másik jeles szakemberünk legutóbb tett azon kijelentésében is, hogy kívánatosnak jelezte a védőojtásoknak specieir a juhoknál való korlátozását, melyeknek alkalmazása a jövőben hatósági engedélyhez kötendő, azon okból, hogy ily módon a juhhimlő csökkenthető legyen. Az ojtások terén tehát ugy látjuk, uj. aeía küszöbért állunk. Ha tényleg igy. áll a dolog, nagyon helyes erre a kisgazdák figyelmét is felhívni. ' A müvet különben ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. J.P.

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések 80. sz. kérdés. Egy tenyésztésre való kost vettem Belgiumban, zalamegyeí birkanyájam részére és miután most útra akarom indítani Magyarországba, kérném útba igazítani, hogy kihez folyamodjam, hogy: 1. Magyarországba a kost nehézség nélkül ereszszék be. 2. Hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában az állat, miután tenyésztésre való, a vasutakon abban a kedvezményben részesüljön, amely a tenyészállatokat megilleti. C. L. 81. sz. kérdés. Van 4 drb. szép egy éves méncsikóm; tisztelettel kérem tudatni, hova és mikor kell. ezen méncsikókat az államnak való eladás czéljából bejelenteni? P. M. L. 82. sz. kérdés. Itthon a pusztán, közvetlen reggeli etetés, itatás után, lemázsáltam, fejlődésükben elmaradt, hizlalt tinókat 952 kiló súlyban. Mázsálás után, útnak indítottam a berakodó állomásra. Odáig szeles, fagyos időben,, göröngyös uton 4 órai hajtás volt. Ott berakva, waggonban körülbelül 110 kilóméternyi utat tettek meg, mig másnap a déli órákban a Ferenczvárosban kirakva, 30 órai koplalás után lemázsálva 121/«% suly.veszteséget eredményeztek. Hogy ez lehetséges-e? a vélemények szives nyilvánítását kérem. Az, elszállítást megelőző napokban adagoltam páronkint 68, kg. répát, 10 kg. erő- és 20 kg. szálastakarmányt s minthogy a tinók mint mindég, ugy a lemázsálás előtt is jól ittak, ugy számítom, hogy páronkint naponta 55—60 liter vizet fogyasztottak. Az etetés napjában kétszer történt, tehát közvetlen a mázsálást megelőző reggeli etetésnél, a felsoroltaknak felét fogyasztották. Pa-Varsány. B. M. 83. sz. kérdés. Hízó ökreim e hó 15-én lépnek a hizlalás harmadik időszakaszába s miután a burgonyám fogyatékán van, de mindazonáltal az utolsó napokig szándékozom azt etetni, a következő takarmányféleséget állítottam össze, 1000 klgrm élősúlyra.

2 6 5 v"

KÖZTELEK, 1898. FEBRUÁR HO 19. 1. Burgonya 15 kgr., 2. igen jó zsombolyázott csalamádéból 10 kgr., 3. finom buzakorpából 2 kgr., 4. tengeri darából 6 kgr., 5. zabos bükkönyszénából 8 kgr., 6. repczepogácsából 1 kgr. Ezen keverék 24 órai füllesztés után reggel és este lenne etetendő. Déli takarmányozásra szálason 5 kgr. lúczernaszénát kapnának. Kérdem, helyes-e a takarmányozási tervem, vagy ellenkező esetben a fent előadott körülményeim között melyik takarmányból adjak többet, vagy kevesebbet. P.-Vám. Sz. Á. 84. sz.- kérdés. Van-e jogom arra, ha a községtől a vadászati jog ki van adva és nekem 285 kataszt. hold birtokom van, a mely azelőtt kí volt táblázva, de a mostani bérbeadásnál nem lett bejelentve, hogy a vadászati jogomat gyakorolhatom-e vagy sem. Üj-Verbász. O. F. 85. sz. kérdés. Kísérletet óhajtok tenni biborhere és baltaczim termelésével. Gazdaságom részint fensik, részint kissé dombos, kötött humuszos agyagtalajjal jó trágyaerőben. Kérek szives felvilágosítást mindkét takarmánynövény vetőmag szükségletére, vetési módjára és idejére, takarmány és magtermelési hozamára kat. holdanként? K- M. 86. sz. kérdés. Egy pinzgaui lovamnak nyakán oldalvást, ugy a száján felül, 5.—6 l cm. átmérőjű fekély van' már l /2 év óta. Az állatorvos hetek óta orvosolja, kezdetben pokolkővel égette, ez nem használván, azóta kékkővel hinti be, ugy látszik ez sem használ, mert semmi javulás sem állt be, mások ajánlanak égetett timsót kékkövei összefőzve, annak levével gyakran mosogatni. Kérek utasítást miféle szerrel lehetne meggyógyítani. Kadarkút. V. B. 87. sz. kérdés. Homoki szőlőt szándékozom telepíteni. A költséges rigolozás munkályát mélyítő ekével kivánom végeztetni. Szakkönyvek ugyan a rigolozás munkáját mélyitő ekével rendesen elvégezhetőnek nem tartják, de én már hallottam és tudok ily mélyitő ekével való szőlőtelepítésről. Megnyugtatólag és buzditólag hatna rám más hasonló telepítések leirása, továbbá az alkalmas mélyitő éke és a készítőjének, valamint az árának megnevezése. A mennyiben pedig 50-^-70 cm. mélyen ekével dolgozni nem lehet, ennek barázdájában altalajturó ekével végezhető-e a teljesen megfelelő munka? Geszteréd. Sz. J. 88. sz. kérdés. Kérem velem tudatni, hogy a biborhere (trifolium incarnatum) közép kötöttségű agyagtalajon, a mely nem a legjobb áteresztő altalajjal bir, megterem-e és hány q. szénát ad holdanként száraz takarmányt értve, továbbá, hogy a vetése ugy történik-e mint .a vörös lóheréé és van-e benne annyi tápérték? V. K. 89. sz. kérdés. Kérném velem tudatni, hol lehet legjobban és legjutányosabban tengeri nyulakat beszérezni? Br. B. A. 90. sz. kérdés. Mult év augusztus végével vetettem először őszi árpát és borsót vegyesen zöldtakarmánynak, a mely őszkor igen szép volt, azt hiszem, hogy normális időjárás mellett április második felében lehet lesz kaszálni. Kérek szives felvilágosítást arra nézve, vájjon czélszerü lenne-e nevezett földbe kora tavaszszal biborheremagot vetni, s ha igen, lehetne-e azt még a nyáron zölden etetni, illetve kaszálni.. L. D. 91. sz. kérdés. Kérem velem tudatni, hol és körülbelül mily árban szerezhető be a homoki borsócsalamádé zabosbükkönynyel kevertem, szépen diszlett, de a marhák d bükkönyt nem szívesen fogadták el. B. E.

Feleletek Felhágatott kanczák utánpróbálása. (Felelet a 76. számú kérdésre.) Kivételektől s abnormitásoktól eltekintve, a leellés után 5—9-ed napra fellépő sárlás alkalmával történt hágatás sikeres szokott lenni. Mindaddig tehát, mig a sárlás jelei megint nem mutatkoznak, nemcsak fölösleges, de esetlég káros ismét hágatni. Amennyibe^ azonban a nemfogamzás esetén ismét fellepő ivarzás jelei a figyelmet kikerülhetik, szokásban van 8—9-ed napon utánpróbálásnak vetni alá a kanczát, sőt szokásban van ez az esetben is, ha a kancza az előbbi fedeztetésnél fogamzott s ismét nem sárlik, de feltételeztetik, hogy nem fogamzott. Sajnos, sok helyen az is uzuális, hogy 8 - 9 naponként hágatnak derüre-borura erőszakosan is, ügyet se vetvén arra, hogy fogamzott-e előbb a kancza vagy nem, mutatkozik-e a sárlás vagy nem, pedig mindez jelentékeny hiba, mivel a rövid időközökben ismétlődő párzások az előbbi párzás tényleg bekövetkezett sikerét lerombolhatják anélkül, hogy azon második, harmadik közösülés azt helyrehozná, de sőt ezen rövid időközökben par force eszközölt fedeztetések a kanczánál paráznaságot idézhetnek fel, ami aztán meddőséggel jár. Annak, hogy valamely kancza vagy más nőstény nem fogamzik az első alkalommal, különben is ritkán az az oka, hogy az a közösülés nem volt „elég", oka annak számos más körülmény, amelyek egy hasonló kérdésre adott feleletemben — mely a napokban fog a „Köztelekében megjelenni — benfoglaltatik. Ajánlom, hogy ha . 9-et nem, hát 7—8 napot okvetlenül várjon az utánpróbálással s par force ne hágasson, hacsak az ivarzásnak félreismerhetlen jelei nem mutatkoznak. A sárlás egész lefolyása különben is — a fellépéstől az elmúlásig — 5 napig is eltarthat, azért az első hágatás után 2—3 nap múlva megint próbálni, egészen okszerűtlen s már okosabb inkább az nap kétszer egymásután, avagy az nap pl. reggel és este hágatni, hogy ugyan valaki az egyszeri hágatás sikerében hinni, vagy bizni nem hajlandó. Ha 7—9 nap múlva próbálván a kanczát, az a mén felvételére hajlandóságot nem mutat s az első hágatástól számított 24—30 nap múlva se sárlik ismét, bizonyosra lehet venni, hogy megfogamzott. Sokan a leellés utáni első sárláskor nem, hanem a reá 5—9 nap múlva bekövetkező 2-ik ivarzáskor hágatnak. Az bizonyos, hogy a méh a szülés után 5—9 nap múlva nem mindég tisztul ki teljesen, másik 5—9 nap múlva azonban valószínűleg jóval alkalmasabbá válik kitisztulás után a fogamzásra s ezért, bár lényegesebb ok nem szól az előbb emiitett időben való hágatás ellen, czélszerübbneK látszik •— különösen némileg abnormis, nehéz szülések esetén — az utóbb említett időpontot választani. M. K. Gabonarostaalj takarmányértéke és elemzése. (Felelet a 77. számú kérdésre.) A kérdéssel egyidejűleg beküldött gabonarostaalj minta elemzése és becslése alapján arról azt a véleményt nyilváníthatom, hogy az akármilyen állat etetésére felhasználható. Alkatrészeit képező magvak nagyobbára igen jó állati táplálékot nyújtanak s az egészségre nézve ártalmas mag és egyéb anyag csak igen csekély mennyiségben van közte. Amint az elemzésből látható, az alkatrészeket túlnyomó számban és sulymennyiségben gyommagvak képezik, ennélfogva az más szempontból lehet a gazdaságra nézve káros. A magvak belső tápdus részei ugyanis kemény magburokkal vannak körülvéve, a mely egy bizonyos mértékig a viz behatolásának s igy a csirázási folyamat megindulásának is ellent áll, másrészt pedig külső mechanikai hatások (sérülések) ellen is védik a magot. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy az ilyen apró magvakat

AMX

266 az állatok elfogyasztás közben csak . részben sértik meg annyira fogaikkal, hogy a csiráképességük tönkre megy. A sértetlenül a gyom o r b a került magvak sem mennek ott mind tönkre ,az emésztés folytán, ebből azután két hátrány is származik. Az egyik az, hogy, a megevett mag mint táplálék az állatra nézve csak részben értékesül, a másik pedig, hogy a gyommag sértetlenül kerülvén ki az állatból, a trágyával előbb-utóbb a földekre kerül. Hogy a gyommagvakban foglalt kitűnő tápanyagokat (főként protein, zsir és keményítő) •mind értékesítsük s másrészt m e g ' földeinket is megóvjuk az e réven való elgyomosodástól, czélszerü a rostaaljakat etetésre való felhasználása előtt egy sürüfonatu rostán átejteni, a por és az igen apró gyommagvak eltávolítása czéljából, azután megdarálni egyrészt a magvak könnyebb emészthetősége, másrészt azok csiraképességének elpusztítása czéljából. Az előzetes rostálást nemcsak a néha tetemes mennyiséget kitevő por eltávolítása czéljából tartom fontosnak, h a n e m az apró gyommagvak miatt is, a melyek b á r szintén jó táplálékot nyújtanának, de minthogy a darálás által kicsinységüknél fogva nem törnek össze, nézetém szerint több kárt tehetnek, mint hasznot. Hogy milyen sokféle veszedelmes gyommagból állhat egy ilyen gabonarostaalj, arra nézve igen tanulságos például szolgál a beküldött minta. Ez okból érdemesnek találtam az egyes fajokat meghatározni s azokat a sulyszerinti százalékok pontos feltüntetésemellett közzétenni:

KÖZTELEK, 49. 50. 51.. 52. 53.. 54. 55. 56. 57. •58. 59. 60.

1897. F E B R U Á R HO

Lichuis (vespertina ?) . . . . Lolium perenne . . . . . Arenaria Serpillifolia . . . Amaranthus retroflexus ., ., Chamaemelum inodorum . CapseÚa bursa pastoris . . Stellaria, média . . . . . Nasturtium (Austriacum ?) . Chondrilla juncea . . . . . Crepis setosa P a p a v e r Rhoeas . . . . . . Plantago m a j o r

. . , . . . . .

19

,0,0045 0.0045 Q0020 0,0010 0,0005 0,0005, 0,0005 0,0005 0,ÓÓ05 0,0005 0,0005 0,0005

B) Egyéb alkatrészek : 61. Különféle növényi törmelék . . 3,3085 62. Gomba sclerotium . . . . . 0,0010 63. Ásványi anyag 17,0535 Összesen . . 100,0000 Thaisz Lajos. Elvetélés koczáknál. [Felelet a 78. sz. kérdésre.) Ha a helszinén, az összes körülmények ismerésével fegyverkezetten és szakértő állatorvos igénybevételével nem volt képes a kérdésttevő az elvetélések okát kideríteni, bizonyos, hogy azt a közölt adatok nyomán, imigy látatlanban, biztosan ki n e m fogja deríthetni senki. Kérdésttevő — igen helyesen — csak azt kívánja, hogy azok, kiknek tömeges elvetélésekből tudomásuk, tapasztalatuk szóljanak hozzá az esethez. Némi szerény ismereteim, tapasztalataim nekem is vannak e téren, azokat itt közlöm: szíveskedjenek az itt mondandókat mások kiegészíteni, s ha szükség "van" rá, rektifikálni. TJj-Panát [Áradni.) vidéken termett gabonaAz elvetélést, mely kivált tulnemesitett rostaaljának elemzése: tenyészetekben gyakori, általában a kezelésben, A) Magvak. százalék gondozásban, takarmányozásban elkövetett hi1. Vicia augustifolia . . . . . 38,0790 bák okozzák. Még a fertőző természetű abor2. Ervum hirsutum . . . . . . 17,5020 tus is — melyet specifikus fertőző gomba lé3. Triticum vulgare 6,9025 tesít — a védekezés, gondozás hibáiban leli 4. Trifolium arvense 3,7260 fellépésének közvetett okát. 5. Cirsium arvense 2,3040 Egyáltalában minden oly külső vagy 6. Vicia sativa 1,7,555 belső hatás, mely a méhet idő előtt nagyobb 7. Galium tricorne . . . . . . 1,2960 fokú összehúzódásokra s ennek folytán meg8. Anagallis arvensis 0,8910 nyílásra képes bírni, az elvetélést felidézheti. 9. Convolvulus arvensis . . . . 0,7530 Különféle erőmüvi, erőképi és vegyi 10. Thlaspi arvense . 0,7095 hatások, tehát azok, a melyek a m é h r e direkt, 11. Sinapis arvensis . . . . . . 0,6315 nagy indirekt hatván, az abortust okozzák. 12. Plantago l a n c e o l a t a . . . . 0,5410 így a hasasság előrehaladottabb szaká13. Agrostemma Githago . . . . 0,4205 b a n levő koczák kíméletlen hajszolása, kutyák 14. C e n t a u r e a Gyanús 0,4180 általi nyugtalanitás, továbbá a testükre mórt olyanok, a melyek 15. Polygonum Convolvulus . . . 0,4000 ütések, rúgások mind 16. Vicia villosa . . . . . . . 0,3155 elvetélést idézhetnek fel. 17. Medicago lupulina 0,3065 A közös etetésnél marakodó, a ketrecz18. Muscari eomosum . . . . . 0^2660 b e n eleség után felágaskodó, elegendő mozgást 19. Melampyrum b a r b a t u m . . . 0,2660 n e m végző, s a szabadban nagymértékben . 20. Polygonum aviculare 0,2455 átfázott, meghűlt koczáknál is már sokszor 21. Avena sativa . . . . . . . . 0,2300 észleltek abortust. • 22; Barbarea vulgáris . . ' . . 0,2060 Az eleség és .ital roszasága, tulsok, 23. Myosotis arvensis . . . . . 0,1555 vagy tulkevés volta, annak rendszer nélküli •24. Lathyrus hirsutus . . . . . . 0,1420 nyújtása szintén abortusokrá vezethet. 25. Panicum Crus-Galli 0,1360 Nehezen emészthető, szorulást, felfúvó26'. Setaria glauca 0,1260 dást, h a s m e n é s t okozó t á p s z e r e k ; tulmeleg 27. Hordeum vulgare . . . . . - 0,1070 vagy tulhideg eledel vagy viz ; dohos, penészes, 28. Rubus caesius ... . . . . 0,1020 avas, fagyott, rothadt takarmány ; üszkös, kon- . 29. Stachis annua • . 0,0870 kolyos, anyarozsos e l e s é g ; tulsok só, nagyon 30. Camelina micocarpa . . . . 0,0870 ; fűszeres konyhahulladék; legelői mérges nö31. Anthemis arvensis 0,0750 vény, férges, éretlen makk, mind oka lehet az 32. Delphinium Consolidu . . . . 0,0585 elvetélésnek. 33. Lathyrus tuberosus . . . . . 0,0565 Továbbá súlyosabb, különösen lázas és 34. Viola arvensis . . . . . . 0,0515 fertőző betegségek, .aminő a sertésvész is, rend,35. Lythospermum arvense . . . 0,0480 szerint elvetéléssel j á r n a k . 36. Panicum Miliaceum v. sanguinale 0,0410 Kérdésttevő esetében azt hiszem okozni 37. Medicago sativa . . . . . . 0,0315 lehet egyfelől az üszkös és gazos ocsút s ha 38. Echium vulgare . . . . . . 0,0240 a többi takarmány (répa, árpa, tengeri) n e m 39. P a n i c u m Miliaceum v. viride . 0,0210 volt kifogástalan minőségű, azt is. 40. Euphorbia (virgata?) . . > ' . , . 0,0190 Részemről erősebben gyanúba m e r e m 41. Ranunculus Sardous . . . . 0,0135 venni a sertésvészt,; melyen a nyáj, 2 — 3 hét42. Digitaria sanguinalis . . . . • 0,0130 tel az elvetélések előtt, keresztül m e n t s éppen 43. Lythrum Hyssopifolia . . . . 0,0120 e fertőző betegség enyhébb (csak 7 % veszte44. Lepidium campestre . . . . 0,0115 séget okozott) formájának tulajdonítom, hogy 45. Rumex (sp.?) . . . . . . . . . 0,0110 az elvetélés nem előzetesen, sem egyidejűleg, 46. Galeopsis Ladanum . . . . . 0,0105 h a n e m utólag lépett fel. 47. Scleranthus annuus . 0,0090 H a tehát az elől felsorolt okok közül 48. Setaria Italica . . . . . . 0,0070 semmit se gyanúsíthat a kérdésttevő, körül -

15. SZÁM. 8 - I K

ÉVFOLYAM.

belül belenyugodhat abba, hogy a sertésvész idézte fel a kalamitást s azón segítenie nem lehetett volna. . Mi. Erdélyi szarvasmarhák. (Felelet a 79. sz. kérdésre.) 1. 2. Mokány m a r h a előnyösen Csik vármegyei vásárokon pl. a gyergyóin szerezhetők be, ugyanott ily f a j t á j ú ökrök is vásárolhatók. 3. A legnagyobb magyarfajta szarvasm a r h a Erdélyben Kolozs, Maros-Torda és Torda-Aranyos vármegyékben, a Királyhágón innen pedig az Alföldön tenyésztetik. 8. Z. Erdélyi szarvasmarhák. (2-dik felelet a 79. sz. kérdésre.) Erdélyi mokány marha beszerzési forrásai: Déva, Szászváros, Hátszeg, Gyulafehérvár, Topánfalva. Legjobb igásökrök tenyészhelye: Szászrégen, Marosvásárhely, Szt-Péter,, Gyalakuta, Székely-Keresztur. Erdélyben mindé nütt nagy fehér m a r h a tenyésztés található. H . O. Tenyészkos importálása Belgiumból. [Felelet a 80. sz. kérdésre) 1. Magyarországba Belgiumból akadály nélkül szállítható a kos, de kérdés, hogy áteresztik-e A u s z t r i á n ? tudomásunk szerint nem. 2. A m. a. v.-on kedvezményés szállít á s r a jogosító igazolványt a fel- és leadó állómások megnevezésével, az illetékes ker. állattenyésztési felügyelőség ad. Egyéves méncsikók vásárlása. (Felélet a 81-ik kérdésre.) A földmivelésügyi m. kir. minisztérium f. évi j a n u á r hó 1-én megjelent hirdetménye szerint, oly lótenyésztők, kiknek legalább is 4 drb. jó származású, erős csontú, szabályos testalkatú, saját .nevelésű 1 éves méncsikó van birtokukban, s azokat az államnak eladni kívánják, bejelenthették volna ebbeli szándékukat 50 krajczáros bélyeggel ellátott nyilatkozatban folyó évi február hó 1-éig a nevezett minisztériumnál. Ez a terminus lejárván, az ezutáni bejelentést ez évben figyelembe valószínűleg n e m veszik, ajánlatát azonban megteheti, h a a fáradságot és a bélyeget nem sajnálja. Ha jövőre ily ajánlatot t e n n i : szándékáb a n volna, jelentse be a nyilatkozaton az utolsó postát és a helyet, a hol a csikók vannak, továbbá iija meg a csikók származását, magasságát, szinét és árát, nehogy formahiány miatt elutasítsák s természetesen kisérje figyelemmel a jövő " évi erre vonatkozó hirdetést, melyet a „Köztelek" is — közönségesen januáriusban — közölni szokott. m. k.

VEGYESEK. Mai számunk t a r t a l m a : Felhívás a tejtermelő gazdákhoz. — Meghívó. — Kölcsönös biztosítás, n.-töl. ... — .... Kinek van igaza. Buday Barna. ... A finom kerti dohány érdekében. 0rdódy Pál. ... Állattenyésztés. A leromlott' ökrök és hizlalás. II. Monostori Károly. Lótenyésztés. Meg nem tőgyélő kaneza. 8. Gy ._. Háziállataink egészségének fentartásáról. Monostori Károly, áll.-örv. akad. tanártól. ... ... ... Levélszekrény. ... Vegyesek. ... Kereskedelem, tőzsde Budapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtrágyák. — Szeszüzlet.— A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott 'élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőbányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhavásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül .. _..'__. ... Szerkesztői üzenetek.

Oldal 260 - 261 263 263 261 262 264 265 266 268

269 269

Megbízatás. A földmivelésügyi miniszter Gyermek Milán remete-lunkai lakost Krassó-Szörény vármegye bégai járására nézve . az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. (

15. S Z Á M .

8-ik

ÉVFOLYAM.

Halálozás.iíís^ay Jeromos Antal a szent-benedek" rend áldözópapjá, az esztergomi érseki javak főkormányzója, életének 62-ik évében szívszélhűdés. következtében Budapesten elhunyt. Gazdasági előadások a Köztelken. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület évi rendes gazdasági előadásainak idei h á r o m n a p r a terjedő cziklusa a Köztelken február hő 17-én vette, kezdetét..,Az előadások. megkezdése előtt Kodplúnyi Antal az irodalmi ós tanügyi szakosztály alelnöke üdvözölte a szép számban megjelent gazdákat, akik az uralkodó n e h é z gazdasági viszonyok daczára is megjelentek, hogy az előadásokban r é s z t vegyenek. Az első nap, az első előadó Rázsú Imre a m.-óvári gazdasági akadémi segédtanára volt, aki a czukorrépamag tenyésztéséről és termesztéséről tartott előadást. Előadó. a czukorgyáros és a gazda közötti rossz visszony egyik okát abban találja, hogy a vetőmagot a gyárosok helytelenül választják meg, nem itthon termelik, h a n e m külföldön vásárolják s igy a gazda n e m tud oly eredményt elérni, minha teljesen megfelelő magot, vetne el. Ismerteti a czukorrépamag-tenyésztés lényegét és szabályait: a kiválasztási elj á r á s n á l figyelembe veendő fünyesőket s azok alkalmazását a czukorrépamag tenyésztésnél. Megismerteti a czukorrépamagtenyésztés végrehajtását is ezek alapján bebizonyítja azt, hogy a czukorgyárosok azon állítása, hogy hazánkban czukorrópamagot termelni és tenyészteni n e m lehet — valótlan. Hivatkozik végül az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti állomás azon kísérleteire, a melyeket mult évben hazánkban tenyésztett Vásárhelyi-féle • maggal végzett, a melyek a hazai czukorrépamag versenyképességét határozottan igazolták. A délelőtt folyamán a második előadó. Dr. Kosutány T a m á s a m.-óvári gazdasági akadémia t a n á r a volt. Előadásának rövid kivonata a következő: Az 1895-iki XLVL törvényczikk a mezőgazdasági czikkek és termékek hamisítását tiltja, sajnos hogy a gazdák s a j á t jól felfogott érdekükben ezt nem használják ugy ki, mint kellene, pedig erre — noha ez ideig még n e m gen van panasz, •— még a jóravaló, szolid kereskedő szempontjából is .szükség volna. Szólt olyan szupérfoszfátról mely csak 2'9°/o vizben oldható foszforsavat tartalmazott s igy egynegyedannyit sem ért mint a mennyiért kínálták; napraforgó-pogácsáról, mely maghéjból,' csirizből és rostaaljból volt préselve s mely trágyának sem való, mert csak elgyomosit a n á a földet, a vad repczéből, vad mustárból készített teljesen értéktelen, sőt mérges olajpogácsákról, melyek csak akkor fognak eltűnni a piaczról, h a a gazda teljes bizalommal fordul a vegykísérleti állomásokhoz, a mintát szabályosan véve vizsgálat végett beküldi s igy a fennidézett törvénynek érvényt szerez. A vegykísérleti állomások mindenütt, erre vannak hivatva nálunk is és igyekeznek is n e m e s hivatásuknak megfelelni, s. ezt meg is teszik, csak a gazda vetkőzze le közönyét és vegye igénybe az állomásokat. A délutáni előadások elejét ifj. Sporzon Pál, a debreczeni gazdasági tanintézet t a n á r a tartotta a petróleum és a villamos ekéről. Jelenleg kőt villamos eke rendszer lépett a nyilvánosság elé. Az egyik a Zimmermann-féle villamos eke, melynél mozgó villamos vezeték viszi az erőt a z ekére, melyre a sekundár dynamo v a n felszerelve. Az eke itt m a g a húzza magát az előre lefektetett lánczon végig s horganykocsikkal lesz a Jáncz megfelelő barázdaszélességre beállítva.. A Borsig-féle villamos eke ; az egylokomobilos gőzeke-rendszer elvén k é szült. Itt csak az a különbség, hogy a gőzlokomobil helyett villamos motorkocsi m o z g a t j a az ekét. Egyébként az elv megfelel a gőzeke-rendszer elvének. A horgonykocsi — mely legérdekesebb része a rendszernek — önmagától, illetve a,visszatérítő láncztól jő mozgásba. A petroleum-eke a Mechwarth-íéle ásóeke elvén készült s főleg olcsó m u n k á j a által tűnik ki. A mi viszonyaink közé mai napság legfeljebb a petroleum-eke való, a fokozatos m é l y '

KÖZTELEK,

1898.

FEBRUÁR HO

1 9 .9v"

müvelés b e h o z a t a l á r a . A villamos-eke, bármily i i é t és alapszabályait — egyszerű kérésre — olcsónak bizonyult is, csak akkor fog igazán bárkinek díjtalanul megküldi az igazgatóság. nálunk is általánossá válhatni, h a Megismer- A „Kolozsvári Népbank, Mint Szövetkezet" k e d n e k gazdáink s főleg a gazdaságokban igazgatósága a következőkből áll: Kuszkó alkalmazott gépészek a villamosság elvével István hírlapíró, a „Történelmi Lapok" szerés a villamoserő alkalmazásának módjaival. kesztője, igazgatósági elnök. Dr. Kádár János Az első n a p utolsó előadója Thaisz Lajos a bu- az „ Erdélyi Ev. Ref. Egyházkerület" s. titkára, dapesti állami vetőmagvizsgáló állomás asszisz- h. elnök, vezérigazgató. Dávid Lajos a „Báró tense volt,. aki a vetőmagvak vizsgálatának Hirsch Jótékonysági Egylet" titkára. Dr. Eisler fontosságáról értekezett; különösen megemlé- Mátyás a „Kolozsvári Izr. Hitközség" főrabbija, kezvén arról, hogy u j a b b a n Amerikából mily .egyetemi m. tanár. Dr. P á p p József köz- és mennyiségű lóhere és luczerna jön az országba, váltóügyvéd. Tokaji László az „Erdélyi Gazdamélylyel a gazda silány minőségű és egyáltalán sági Egylet" titkára. nem fagyálló takarmánynövényt termel. Mivel Könnyítések a sertésforgalom terén. A ilyen import ellen kereskedelmi szerződéseink sertésvész eseteinek száma ez utóbbi hónapokértelmében a kormány mit sem tehet, az egyes b a n tetemesen kevesbedett. Ezidőszerint az orgazdák feladata a védekezés azáltal, hogy a szágban csak 506 , község van sertósvőszszel megvenni szándékolt magvakat vizsgáltassák fertőzve. Ezen körülményre és arra, való tekinmeg s ha n e m kifogástalan az áru, meg ne tettel, hogy a vérsavóval több esetben sikerrel vegyék. A második n a p (február 18.) délelőttvégzett ojtások is reményt nyújtanak arra, j é n JablonowsM József kezdette meg az előhogy a betegség némileg leküzdhető — eléradásokat. Jablonowski ismertette azokat a kezettnek látta az időt a földmivelésügyi milégyparazitákat, a melyek az őszi vetéseket^ niszter arra, hogy a sertéseknek a kőbányai és őszszel és tavaszszal támadják. A hesszeni' győri szállásokba való szállítására nézve fennlégy, .fritlégy,. fekete buzalégy, csikoshátu légy álló korlátozásokat enyhítse. Ez okból az eméletmódjának és kártételének ismertetése kaplített szállásokba váló szállítás tárgyában egy .' csán előadta, hogy milyen m á s állatok is foruj, egységes rendeletet adott ki, mely, míg az dulhatnak elő az őszi vetésekben, a melyek állandó hatósági állatorvosi felügyelet alatt kártételét az előbbi kártevőkkel összetéveszteni álló vészmentes hizlaló telepeken harmincz lehet. Az életmódból azután levezette azokat n a p óta elhelyezett és darabonkint 100 kiloa védekezésmódokat, a melyeket a gazdasági gramm élősulylyal biró sertések szállítására életben legegyszerűbben, de egyúttal legjobb és n é z v e kedvezményt f biztosit, addig a vészmenlegkielégitőbb sikerrel alkalmazni lehet s a metes községek területéről való szállítást is az edlyek m á r eddig is sikereseknek bizonyultak be. diginél jóval könnyebbé teszi az által, hogy a Délelőtt még Kerpély Kálmán tartott előadást sertések megvizsgálását és megfigyelését a haaz istállótrágya kezeléséről és a zöldtrágyázástósági állatorvosok hatásköréhez utalja s hogy ról. Délután pedig dr. Tangl Ferencz tartotta az elszállítandó sertésekre bizonyos sulymenymeg az állatorvosi akadémián fölötte érdekes nyiség megkövetelését n e m irja elő. Ezenkívül előadását az állatvédelem köréből villamos velehetővé teszi az u j rendelet a nagy kiterjetitésü és Röntgen sugaras mutatványokkal. désű községek vészmentes területeiről való Herczegprimási uradalmak kezelése. Az sertéssszállitást is, a miniszter esetről-esetre elhunyt Leslcay Jeromos herczegprimási ura- külön kiadandó engedélye mellett abban' az dalmi igazgató, p a p létére legjobb akarata és esetben, ha az elszállítandó sertések harmincz intencziói daczára sem volt képes a nagykiter- n a p i megfigyelés u t á n egészségesnek találtatnak és darabonkint 75 kilogramm élősulyjedésű primási uradalmak kezelését a kor kívánalmainak megfelelő színvonalon tartani. Ez lyal birnak. Ezen rendelet legközelebb küldetik okozta, hogy mindjárt eleinte szívesen b é r b e - szét a törvényhatóságokhoz. adatta volna az uradalmakat. Ennek n e m sikerülte miatt a prímás legbizalmasabb embeFöldbirtokosok és gazdatisztek ü g y e i rének bele kellett nyugodnia a helyzetbe és vitte a dolgokat ugy, ahogy legjobb t u d o m á s a mébe. A mezei munkások zavargó mozgalmainak és képességei szerint tudta. Az ő elhunytával egyik jelentékeny előidézője a szocziális sajtó azonban hisszük, hogy az illetékes körök az izgatásai voltak. A sajtóbeli izgatásokat a éddigi állapotok fentartását n e m fogják kívánni tisztességes sajtó felvilágosításaival kell ellenGazdaszövetés a herczegprimási uradalmak vezetését olyan súlyozni. Az „Országos Magyar heti ködlönye eredményesen szakegyénre fogják bizni, aki ezen egykor ségnépies minta-uradalmat, ugy a közügy érdekében, működik ebben a tekintetben. Földbirtokosok mint a herczegprimás jövedelmeinek növelése és gazdatisztek legjobban terjeszthetik a helyes eszménket, ha a jó népies közlönyöket feltekintetében régi állapotába visszahelyezi. „Kolozsvári Népbank, mint Szövetkezet" karolják és ingyen kiosztják. Az „Országos népies közlönye a czimmel törvényszékileg bejegyzett szövetkezet Magyar Gazdaszövetség" alakult Kolozsvárit a mult h ó n a p b a n . A „Kolozs- „.Független Újság" helyes irányánál és olcsóvári Népbank, Mint Szövetkezet" alapítása való- ságánál (egy évre 2 frt 60 kr.) fogva hivatva b a n a közszükséglet kifolyása volt, m u t a t j a van arra, hogz a szocziális izgatások ellenazon tény, hogy az első héten már ötszáz üz- súlyozására a munkásnép és a cselédség között szívesen leüld a letrész jegyeztetett. Egy ü z l é t r é s z : 60 korona, terjesztessék. Mutatványszámot (Budapest, IX., Üllői-ut, 22. Közmely összeg heti 40 filléres részletekben fize- kiadóhivatal. tendő be — egyelőre — minden vasárnap telek épület.) délelőtt 8—12-ig, a szövetkezet pénztári helyiségében (Kolozsvárit, Belközép-utcza 15. szám f Mult évi forgalom: 25,223 m alatt), yidékiek postán is beküldhetik. Az üzletrész havi előleges részletekben, vagy egyFelhívjuk szerre is befizethető. A teljesen befizetett üza t. c z . g a z d a k ö z ö n s é g letrészek u t á n a tiszta nyereségből 8°/ 0 -ig terfigyelmét jedhető osztalék fizettetik. Minden megkezdett 5 üzletrész a közgyűlésen további 1—1 szavazatra jogosít, 10 szavazatnál többet azonban egy tag sem gyakorolhat. Mindenki jegyezhet tetszés szerinti mennyiségű üzletrészt. A tagok a szövetkezet p é n z t á r á b a takarékbetétet is tehetnek, amely után a szövetkezet 5°/o kamatot még a téíl hónapok. fizet. Legkisebb b e t é t : 1 .korona. Minden jegyzett üzletrész után egyszersmindenkprra 1 kor. Mindennemű felvilágosítással szolgál.: . belépési dij fizetendő. Kölcsönök u t á n fizetendő kamat — a kezelési költségekkel 'együtt — legfeljebb . 8 % lehet." A szövetkezet aláírási BUDAPEST, V„ ErzséM-tér-13,

L

óta,/

HELLER M.sTÁRSA, d\3>

26É

KÖZTELEK, 1898. FEBRUÁR HÓ 19.

Szuperfoszfát chilisalétrom kénsavas-káli kénsavas-ámmon és egyéb műtrágyaféléket, továbbá

Prézgálicz 98-99% jegeczekben és Ől'Ölve valamint egyéb

ermetező

anyagokat

legjutányosabban ajánl a

„ H U N G Á R I A műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság Budapesten, Váczi körút 21.

Amerikai mezőgazdaság Irta; S S I L Ü S S T S O U T Á N az 0. M. G. E. szerkesztő titkárja. A 352 oldalas, finom pajiirra' nyomrtt, ' 102 képpel díszített munka bolti á r a 4 forint; 0. M. G. E. tagok és ar „KÖZTELEK" előfizetői • 3 frt 50 kr, kedvezményes áron rendelhetik meg

a „KÖZTELEK" k i a d ó h i v a t a l á b a n (Budapest,

IX.,

Üllői-ut

23.)

KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Guttmann és Wahl budapesti termériybizományi - czég jelentése.) Napi j e l e n t é s 1898. február 18. a, gyengén volt kínálva, a malmok mellett. Eladatott: Tiszavidéki:

5C0 mm. : 77 kg. a 13 , 76 , „ 13 » 76 , „ 13 „. 13 » 76: '„ » 13 76 , , 13 „ 76 „ „ 12 „ 12 . 75 , „ 75 „ „ 75 „ „ 12 100 mm. 78 kg. á 12 100 . 76 , 400 * 76 „ „ 12 Vb " vegyül. 150 , 76 „ „ 13 500 „ 13 2000 » 74 B * 10 500 „ 0 volt forgalom. z árak szilárdak. 300 200 100 200 300 100 100 100

Tengeri szilárd. Zab tartott. Határidők a szilárd készárupiaczra, szilárdan indult realizálások folytán, később ellanyhultak. Következő kötések történtek. Köttetett. Déli zárlat. Tavaszi buza . . 12-07—12'03 •— 12-03—04 öszi buza . . . 9-32—9-30—" i w 9-30—31 Tavaszi rozs .. . 872 8-70 8-70—72. Öszi rozs . . . —• Tavaszi zab . . . . 6\50—6-49 — -—- : 6-49—50 Öszi zab . . . —•Nov. tengeri. . . •—•• Uj tengeri . . . 5-35—5-33 • 5-33-34 Uj repcze . . . 11-80 • — 11-80—85 .

15. SZÁM. 8-1K ÉVFOLYAM. természetesen más elnevezés, alatt, tisztán vagy keverve, amerikai heremaghoz. Takarmányrépamag. Most, hogy az idény elérkezett, előkerülnek a két-három éves készletek is, melyeken a 3—4 frttal leszállított ár daczára sem birnak túladni, az érdeklődés csakis megbízható utolsó évi termésű impregnált és jó kereskedelmi áru feléirányul. Jegyzések nyers áruért 100 kilónként Budapesten: Vörös lóhere uj 38—45 frt. Vörös lóhere mult évi 34—38. Luczerna magyar mult évi 45—50 forint. Luczerna franczia uj 68—IS frt. Luczerna olasz uj 45—55 frt. Baltaczim 13—13-50 frt. Mohar 5'75—6 frt. Bükköny 6—6-25 frt.

A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezeténekjelentése 1898. február hó 16-áról.' Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő tudósítása.) Meglehetős lassú egyformaságban telt le ezen A szeszüzletben e héten változatlan szilárd irány- bét első fele, a beküldés nagyobb tételeiként megint zat fentartotta magát és a szeszárak azonnali szállításra csak a birkahúst említhetjük. A küldemények , többi változatlanul szilárdan jegyeznek. Finomított szesz, ugy, része majdnem kizárólag tejtermékekre szorítkozik és vidéki, valamint helybeli gyárak állal 55-75—5ö írtön gyéren — mint a tavasz előhírnöke — már melegházi lett kínálva, élesztőszesz 56 frt. A denaturált szesz ára zöldség is mutatkozik a piaezon, melynek java része 1/2 írttal emelkedett. azonban szállítás közben megfagyott és jóformán- érté• Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyers- kesithetlen állapotban jött a piaezrá. A gyümölcs nászesz e héten V2 frttal drágábban 18—18.25 frton lett lunk teljesen lejárta magát. Baromfi jelentéktelen menykínálva felsőmagyarországi állomásokhoz szállítva. Er- nyiségben érkezett. délyi állomásokhoz szállítva több tétel 17 frton kelt el. Még' a vasárnapi és keddi napokban sem volt A kontingens nyersszesz ára Budapesten 18vásár színezete, sem a beküldött árukat, sem pedig a 1-8-25 £rt. vevőközönséget tekintve. jegyzés 19—Í9-20 forint kontingens nyersElkelt; bárány 4.50—5 frt darabonként, birkahús II. 22—24 Ír, borjúhús hátulja 50—70, eleje 48—56 kr Prágai jegyzés 54-75—55-55 frt adózott tripplé kilónként. Liba 55—58, pulyka 55—60 kilónként, csirk© szeszért. 40-^70, kappan 70—1.10 frt darabonként. Theavaj elkelt 1.10—1.20, főzővaj 70—80 fav Trieszti jegyzés 11 frt kiviteli szeszért 90%. A kivitel néhány tétel finomított szeszt vásárolt, kilónként, tej literje 7 kr, tejlel kilója 25—30 kr. mely Fiúmén és Trieszten át tovább lett szállítva. Füst'ölthusban kielégítő volt a kereslet. Vidéki szeszgyárak közül Győr, Kenyérmező, LoItalüzletben e hét eiején a szokásos lassúság' soncz, Arad, Lúgos, Temesvár 25 krral drágában, a mutatkozott. többiek yi frttal drágábban zárulnák. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelenBudapesti zárlatárak ,e héten: Finomított szesz 56 ——56.25 frt, élesztőszesz 56' 56'25, frt, nyers- tése. Budapest, 1898. febr. 17-én. szesz adózva 55. 55'25 frt, nyersszesz adózatlan Hns. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 46—55 15-25—15.50 frt, denaturált szesz 19-75—20.50 frt. II. oszt. 40—46, III. oszt. 30—40, eleje I. oszt. 40—49 Kontingens nyersszesz —. II. oszt. 34—40, III. oszt. 30—34, borjúhús hátulja I. ;—.—. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül oszt. 52—64, II. oszt. 48—52, eleje I. oszt. 48—56, II. budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mel- oszt. 44—48, birkahús hátulja I. oszt. 30—38, II. oszt. lett ertendők. 28—30, eleje I. oszt. 24^-36, II. oszt. 20—24, bárány eleje 1 db—.—•—, hátulja —• •—, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 52—56-0, vidéki 46—59, szaHeremag vak ólomzárolása.*) lonna nélkül elsőrendű 60—60, vidéki 54—56, sertésA budapesti m. kir. állami vetőmag-vizsgáló állo- hús pörkölt 48—50, sertéshús szerb szalonnával 48— 52—, szalonna nélkül 50—54, sertéshús füstölt magyar más az 1897/98. idényben f. évi február hó 17-ig az , idegen (mdéki) , sonka nyers 1 kg.. alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél 60—80, füstölt belf. csonttal 0-8—0-9, csont nélkül 0-90 —0-95, sonka füstölt kiüf. csont nélkül —• •—, a következő mennyiségű vetőmagvakat ólomzárolta: szalonna sózott 1 q 50 0-^51, füstölt 56'0—57'0, sertészsír bordóval 55-5—56 0, hordó nélkül 53-0—54-0, kolbász Luczerna Lóhere Összesen nyers 1 kg. , füstölt 70—80, szalámi belföldi 130 —160, külföldi -, malacz szopós élő 1 kg —• , Mauthner Ödön,1) Budapest 2411 1343 tisztított 80—l-l. Haldek Ignácz, Budapest2)... Deutsch Gyula, Budapest Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-20—1.90» Magy. mezőg. szöv. Bpest — csirke 0'8Ó—1-3, kappan hizott 1-60—2-60, sovány —.— Klein Vilmos Szatmár —•—, récze bizott 2"40—3 60, sovány 1-60—2-80, lud Beiméi és fia Budapest hizott 4-50—8-—, sovány 2-20—4'00, pulyka hizott 3-60 Frommer A. H. utóda Bpest —6-—, sovány —• •—.'&) Tisztított. Tyúk 1 db frt Boross és ,Szalay 0-50—0-80, 1 kg. , csirke 1 db 0-40—0-70, 1 kg. Fuchs Fülöp és fia, Budapest , kappan hizott 1 db 0-90—1-50, 1 kg. —• •—, Ifj. Freund Sámuel, Szatmár récze hizott 1 db 14-60, 1 kg. 50—56, félkövér 1 db — 182 Kramer Lipót Budapest 69 128 197 0-80—1-—, lud hizott 1 db 3—3"70, 1 kg. 0-54—0'60 Gr. Teleki Arvéd, Drassó — 124 124 félköv. 1 db 2-50—3-20, 1 kg. 44—53, pulyka hizott M. lesz. és pénzv. b. Bpest 120 — 120 1 db 2-50—3-—, 1 kg. 50—60, félkövér 1 db 1-20—2-—, 1 kg. 40—55, ludmáj 1 db 20—1-—, 1 kg. 1-50—1-90 Widder testvérek, Bpest 48 — 48 ludzsir 1 kg. 70—090, idei liba 1 db —•—•—. Nöthling Vilmos Budapest... 9 29 38 Radváner I. L. Budapest2)... 1 5 - 6 Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-44—1-20, csuka 0-30Szávoszt Emil, Budapest — — 27 27 —0-80, ponty (dunai) 0-20-0-28, süllő 28-—50'—, kecsege 1-—1-6, márna —• •—, ezompó O'OO—O'OO, Összesen... ... 4926 4874 9800 angolna 00 —, apró kevert 0'18—0'24, lazacz , pisztráng —•- •—. ') 2 q biborhere. ! Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-06—0-K), ) 1 ij svédhere, 1 q csábair. 1 q csomós ebir, lefölözött 0-05—0-08, tejszin 00—, tejföl0-24—0-30, 1 q angol perje, 1 q árva rozsnok, 3 q franczia perje, tehénvaj (tea) 1 kg. 0 80—1-20,1. rendű 0'70—0'80, II. r. 5 qbaltaczim. 0-50—60-—, olvasztott 0—, MargarinI, rendű *) A hazai mezőgazdaságra nézve' káros amerikai 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró 0'12—0-18, juheredetű hereféle magvakat a magvizsgáló állomás turó 44—56, liptói 0-42—0-56, juhsajt 0' , emmennem plombozza. thali sajt 1-05—1-10, groji sajt 0-65—0-76. Liszt és kenyérnemii. Fehér kenyér 1 kg. frt Vetőmagyak. (Mauthner Ödön tudósítása.) 0-16—0-18, barna kenyér 0"14—0'16, .rozskenyér 0-13—0-15. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—, 1 —•—, A piacz jellege e héten is általános .élénkségben nyilvánult.. Lóheremag. Nagy a kereslet és különösen kiemeHüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 14—18, stokelendő az, hogy gazdakörökben csak az igazán szép raui 26—30, borsó héjas magyar 8-0—12-—, koptatott minőségek felé irányul a figyelem. A korai betavaszodás is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy gazdáink ez idén. magyar 13—18, külföldi 15—20, bab fehér apró 7—9'5, nagy 8—16, szines 6-50—10. gyorsabban fognak szükségletök fedezéséhez, mint más Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 3536-0években. n. oszt. (1440 db.) , meszes —-0 , orosz tojás Luczerna. Belföldi, franczia és olasz eredetűnek 100 db. —, tea tojás 2-65—2 80, törött tojás—•— jó kelendősége volt. Amerikai luczerna még folyvást oly nagy tömegben özönlik hazánkban, hogy az ilyen Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 2. -4-—, 1 q nagy forgalmazói áraikat 4—5 frttal leszállították. Jó 2-0—3-0, Petrezselem 100 kötés 3-^—4-—, 1 q 2-5—5-5 lesz, ha gazdáink ezt figyelembe veszik, mert szigorú zeller 100 drb 12-50, karalábé 0-6—1-0 vöröshagyma kikötések daczára nem biztosak, vájjon nem-e jutnak, 100 köt. —• •—, 1 q 6-——7-50. foghagyma 100 köt Szeszüzlet.

15. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM. —-i— l' q .íö-O— IS'ffvörösrépa 100 drb-0'80—1-20,~ fehérrépa —, fejeskáposzta 4-0—6-0,.kelkáposzta 1Ö0. drb 1-40—2-5, vörös káposzta 6'0—8'—' fejessalátá 0'0'—, kötatt saláta -0—, burgonya, rózsa 1 q 2-20 3'—, sárga 2-60—3-20, külföldi —•—•—, fekete retek 100 drb 1'20—2-40, uborka nagy salátának 100 db — t - n - í , savanyítani váló 100 db —• —, savanyitott —•—•—, zöld paprika 0 - — 0 — , tök főző ———, zöldbab 0" 0-—, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. —•—, fejtett 1 lit. —•—, tengeri 100 cső —•—•—, karfiol 100 db 7-0—10, , paradicsom 1 kg. 0' 0'—', spárga '•—, torma 100 db 12—16. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 18—30, köz. alma 1-2—18, fajkörte 26—30, közönséges körte 7—10, szilva magvaváló 00—., vörös —, aszalt 18—26, cseresnye faj , közönséges , meggy faj ———, közönséges , ringló' -a—r.j baraczk kajszin , őszi —:--—dinnye-görög nagy 100 db -— y kicsi , sárga faj —• •—, _ 1 kg. közönséges ——— szőlő 1 kg. —' , csemege dió (faj, papir.héju) , közönséges 22—25, mogyoró 22—30, gesztenye magyar , olasz 16—24, narancs messinai 100 db 1-5—3"5, pugliai —•—•—, • mandarin. 1-80— 3"—, czitrom 0'80—1'20, füge hordós ,f, q 17—20, koszorús 20' 22, datolya 40^46, mazsolaszőlő 48—65, egres 1 lit. — , eper 1 kg. kr. Fiiszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30—45, II. rendű 18—30, csöves 30—3Q—, (szárított)— .köménymag —*>*, borpókamag — . mák 1 q. frt 20—32, méz csurgatott 0-38— szappan szín , 0-42,' sejtekben 1 kg. —••• közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0*40—0*60, vörös asztali, palaczkban 0-55—0-85, házi pálinka palaczkban 0'——0"00, , ásványvíz, palaczkban Hideghusvásár . a Garay-téri élelmi piaczon, 8. febr. 18-án. (A székesfővárosi VII. ker. elöljáróság ntése a főztelek* részére.) Felhozott Budapestről , , /:: , : ,J : ( -VOG fris s hust, 500 kg. füstölt hust, 400 kg. szalonnát, 200 kg. hájat. Vidékről és pedig > szokott helyekről 21 árus kg. friss hus. 223 - db sertés, Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 56—58, 1 q 5250—5400, süldöhus 1 kg. 60—72, 1 q , füstölt sertéshusi kg. 60—72, 1 q , szalonna zsírnak 1 kg. 54—5^ 1 q • , füstölt szalonna 1 kg. 64—72, 1 q , háj 1 kg. 58—60, 1 q ,. disznózsír 1 kg,' 64—64, 1 q , kocsonyahús 1 kg. 34—35, 1 kg. , füstölt sonka 1 kg. 76—80, 1' q krig. Budapesti takarmány vásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1898. febr. 18. A székesföv. vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 110 -szekér réti széna, 20 szekér muhar, 30 zsupszalma, 8 szekér alomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengeriszár 5 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles sib.), 1500 zsák szecska. A forgalom élénk. Árai q-ként a következők: réti széna 180—260, muhar uj 200—260, zsupszalma 110—130, alomszalma 110—120, egyéb takarmány S , lóhere , takarmányszalma , tengeriszár -, luczerna , -T—g sarjú , szalmaszecska 150—180, széna , uj , zabosbükköny 190—250. Összes socsiszám 188, suly 1.69,200 kg. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a „Köztelek" részére, Budapest, 1898. febr. 17-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, telj súlyt tiszta súlynak' értve, zsákostul, budapesti vasúti vagy hajóállomáshoz szállítva: & és "B dara 19.70 írt. Buza "Q, 1 2'. ' . Jj>t Jf. ' 5 . 8 "^7*. '?ll%-17-6017.—14.8012.10 •buzakorpa 8-as takarmányliszt ...finom' .goromba . frt 6.90 4.20 4.— Állatvásárok. Budapesti gazdasági és tény észmarha vásár. 1898. évi február hó 17-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére. Felhajtatott: 266 db, ugvmint: jármos ökör elsőmin. 6 db, közép 110 db, alárendelt 10 db. Fejőstehén: fehér 0' drb, tarka 114 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó —, fehér; — db, jármosbivaly — db, bonyhádi 26 db, ökör — db, tarka — db. Jármos ökörre csak kevés vevő jelentkezett, a felhajtás egy rés/.e eladallamil visszamaradt. Jobb minőségű tehenet keresték,
269 v"

KÖZTELEK, 1898. FEBRUÁR HO 19. Budapesti vágómarhavásár. 1898. február hó 17-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek* tészére.)) Felhajtatott: 2307 db nagy vágómarha, nevezetesen: 1405 db magyar és tarka ökör,. 657; db magyar és tarka tehén, 79 db szerbiai ökör, — db boszniai ökör, — db boszniai tehén, 5 db szerbiai t'ehéi^, 125 db bika éss,36 db bivaly. Minőség szerint: 466 darab 1 elsőrendű hízott 1505 db középminöségü és 336 db alárendelt min. db elsőrendű hízott' ökör, db középminöségü ökör és — db alárendelt min. ökör; — db elsőrendű hizott tehén, db középminöségü tehén,. ír-' db alárendelt minőségű tehén. A nagyobb felhajtás következtében az árak általánosságban 100 kg.-ként 1—1-5 írttal hanyatlottak. Mindamellett a kereslet elég élénk volt s az adás-vevés gyorsan meni i i aru volt elhanyagolva, melynek egy része eladatlan is maradt. E hó végén níegkezdődik a konze^v-gvártás, akkor előreláthatólag nagyobb felhajtások mellett sem fognak az árak lényegesen csökkeni. Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 30——32'—, kivételesen —' , hizott magyar ökör középminöségü 25"—•—30'—, alárendelt minőségű magyar ökör 21' 26'—\ jobb minőségű magyar és tarka tehén 22—30-—, kivételesen tarka tehén 31'—, magyar tehén középminöségü, 22- r30-—, alárendelt minőségű magyar és tarka tehén w-r—szerbiai ökör jobb minőségű 25:—26—•—, kiv. —•—, szerbiai ökör középminöségü 21— 24—, boszniai ökör alárendelt minőségű —• •—, szerbiai bika 22--—30'—, kivételesen 31-—, szerbiai bivaly 16É20— —•— frtig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, ,1898. febr. 17-én. (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztélek" részére). -A forgalom közép. Felhajtatott összesen 574 db. Eladatott 264 db. Jobb minőségű lovakból hátas 15 db, eladatott 6 db 110—260 frtért, könnyebb-kocsiló (jukker stb.) 20 db, eladatott 7 db 100—170 frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 40 db, eladatott 14 db 75—160-frtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 25 db, eladatott 8 db 100— 140 frtért, ponny — db, eladatott - db frtért; közép minőségű lovakból : nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 80 db, eladatott 30 db 50—90 frtért, könDyebb félék (parasztié stb.) 140 db, eladatott 65 db 16—50 frtértalárendelt minőségű lovakból 254 db, eladatott 134' db 10— 20 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 35 db, az állatiért és kutyák részére vásároltatott — db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett — db. Kőbányai sertésvásár. 1898. febr. 18. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a „Köztelek" részére.) Az üzlet csendes volt. Heti átlagárak : Magyar válogatott 320—380 kg. nehéz 55—56, 280—300 kg. , nehéz 54—56 kr, Öreg 300 kg. tuli—-0— — kr, vidéki sertés könnyű — krajezár. Szerb 54.—541/? kr. Bomán —- tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4% engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri ó 5-50—-— frt, árpa 7-25 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: febr. 11. maradi 16626 drb Felhajtás: Belföldről 750 drb, Szerbiából 1775 darab, Bomániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 2525 db. F ő ö s s z e g 191 51 db. Állomány és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I—X. kerület) 2525 drb, belföldre Budapest környékére 424 drb, Bécsbe 85 drb, Csehországbaj Morvaország és Sziléziába — drb, Ausztriába 234 db, Német birodalomba drb, egyéb országokba — db. A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott 2, vaggpnból kirakatott hulla 7, borsókásnak találtatott 13, összesen 22 db. Összes elhajtás 1915 darab. Maradt álloniány 1723<j drb. A részvény-szállásokban 350 drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzité szállásokban maradt 2275 drb. Félhajtás : Szerbiából 1775 drb, Homániából — drb, összesen 4050 drb. Elhajtás: 1987 drb, maradt állomány 2963 drb és pedig 2963 drb szerb és — db román. Az egészségügyi szemlénél jan, 1-től máig 143 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokrá feldolgoztatott.

Sertésvészen átment ." 80—120 kg. 56—60 kr ,„ 120—160 ,„ 55—60 „ „' 160—200 . 54-57 . Sertésvészen át. nem. ment ... 80—120 „ 41—43 „ "'•» „ » ' — 120—160 „ 43—45 „ „ „ J — 160—200 „ 44—45 „', .: Az árak pusztán átvéve 4" o levonással érlendök. Kőbányára szállítva kilónkint 3 krral többet fizetünk. Az üzlet élénk. Ingatlanok árverései (20000 f r t becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) 36237.' a tkvi ha- Beke , Febr. 19 Debreczeni László 1 kir. tvszék • tóság 2427Q Febr. 2 5 Budapesti kir. a tkvi ha- Skutsch ésWeisz i, törvényszék tóság • Gajcsinovits, ..3Q30Q Febr. 2,6 Zentai kir. Mílos örökösei járásbíróság tóság Ridolfó 24705,. Márcz. 1 Zólyomi kir. János járásbíróság tóság 31973'. Márcz. 2 Ipolysági Ignáez kir. tvszék 3483^ Szécsényi kir. a tkviha-• Micsky Márcz. Lajosné járásbiróság tóság 2:1638 a tkvi ha- - Berzeviczy Márcz.. 4' Élesdi kir. Béla járásbíróság tóság özv. Schuster 3689b Márcz. 7 Budapesti Károlyné kir. tvszék . 3695|) Márcz. 14 Kis-Helmeczi a tkvi ha- l'uissy Férdinánd járásbíróság tóság' Vukovári 44229 18 Budapesti Albertné tóság kir. tvszék Szerkesztői üzenetek. A 72. számú kérdésre J. M. és G. V. urak is küldtek be feleletet. Minthogy azonban ugyanazt mondják, ami lapunk f. évi 13-ik szemaban már közölve i hm - mözönétünket nyilvánítva — mellőznünk kellett., Kilesik Gábor urnák. Beszerzési fórrások: 1'. Unghváry László Czegléd. 2. Koschner András Kalocsa. 3. Főherczegi kertészet Alcsuth. 4. Unghváry Józset Czegléd. , 5. Ady Károly N.-Kőrös. Állami telepekről csak őszszel rendelhet. Eckstein Fülöp urnák. Szőlőojtványok most már alig kaphatók valahol, mert a készletek, elfogytak. Qszszel tessék az ojtvány termelő r.-társasághoz Aradra fordulni, ott biztos és jó ojtványokat kaphat. Ez időszerűit legfölebb hirdetés utján nyerhetne ajánlatot, dfe ki áll aztán jót a minőségért. A i Orsz. miagy. graasd. egyesület tulajdonul. Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős : Forster Géza az 0. M. G. E. iga? gatója. — Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G. E. szerkesztő-titkára. — Társszerkesztő; Buday Barnabás.

Budapesti szurómarhavásár. Február hó 18-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Felhajtatott: 528 drb belföldi, db galicziai, drb tiroli, — db növendék élő borjú, 97 db élő bárány ; — drb belföldi, — drb galicziai, — drb tiroli, — drb bécsi, — drb növendék borjú, 384 drb ölött bárány, — drb . élő, kecske. - - Arak a következők: Élő borjuk: belföldi 34—42 — frtig, kivételesen — frtig dbonkint, frtig, kivételesen — frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen — frtig dbonkint, •— frtig súlyra. Ölött borjú : belföldi S8^46, , tiroli frtig, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány >3-^6 5 frtig, bécsi ölött borjú , kiv — frtig súlyra. Élő bárány 5—7-0 frtig, kivételesen írtig élő kecske —•— frtig páronkint. Hizlalt ürü Hizlalni való sertések árai. (Pfeifer Jakab és fia sertésbizományosok heti jelentése a „Köztelek" részére. Bpest, VIII., József-körut 3.)

Magyarország legnagyobb és sgyedtiü | g a z d a s á g i g é p g y á r a , mely a gazdálkodáshoz szükséges

ÜT

issses

"ISí!

gazdasági gépeket gyártja. pl M

Rendelések megtétele előtt kérjük minden I szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk I fordulni.

Részletes árjegyzékkei

ét szakszerű felvilágosítással díjmentesen szel- |

UBMEü 4$o

26É KÖZTELEK,

1898. FEBRUÁR HÓ 19.

1 5 . S Z Á M . 8-1K É V F O L Y A M .

Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet. B U D A P E S T E N , VIII., József-körut 8.

l i i l

Elnök: TELEKI GÉZA gróf. Alelnök: CSÁVOSSY BÉLA. Igazgatósági tagok : , ANDRÁSSY GÉZA gpóf, BUJANOVICS SÁNDOR, DESSEWFFY ARISTID, PÜSPÖKY EMIL, RUBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI KÁLMÁN, SZILASSY ZOLTÁN, SZONYI ZSIGMOMD, TELEKI SÁNDOR gpóf. Vezérigazgató: SZONYI ZSIGMOND. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ SZÖVETKEZET a gaídaközönség általános elismerése szerint hiven megfélel hivátásának ; folyton fej? leszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az épület és á t a l á n y (pausclial) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakaxitást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári .bélyeggel; — minden más illeték kizárásával. OTP" Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül" a biztosított érték nagyságára — a tiszta dijból 5°/o díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, ;(József-körut 5024 sz.) és a vidéken létesített ügynökségek.

i m p o r t á l tt, ,

1kezet megérkezett

mest

_

__

Roland

t e n y é s z s © r t é s e k

P I C K

china

p e d i g r é e v e l ,

O S W A L D

VIII., K ü l s ő

Kerepesi-út

I. s z .

Léván megtartott i MEL k i t ü n t e t v e . I

FRIEBLAENDER JÚZSEF H k i 1891-ben az ő

Egyetemes és mélyítő ekék

T R I U M P H III."

j""j a c z é l g e r e n d e l y l y e l , p á n c z é l a c z é l k o r m á n y l a p p a l egy darabbői, örivezetékkel, állitható

Többvasii

szarvakkal.

ekék.

1898-iki

szerkezet.

Finom-, szántó- és esuklós-boronák, rétboronák, háromtagú- és egytagú hengerek.

UnRATH BS TÁRSA —=

B U D A P E S T ,

Raktár és

sorvetőgépével á gazdaközönségnek egy uj, a mai kor kívánalmainak megfelelő wtőgépet nyújtott, a kellemetlen váltókerekeknek és magtartószékrény állításának elejtésével. A „Triumph 111" versenynélküli, legjobb és legegyszerűbb vetőgép hegyes és lapályos vidék részére. . Meritőkerekek nélkül, meritőkanalak nélkül, • állitható vétővályuk nélkül, beszóró csigák nélkül. irodahelyiségeim

Budapest, VIII., Külső Kerepesi-ut 1. sz. a központi pályaudvar mellett. &HJESY2ÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE.

Lapunk bekötési táblája 1

f p t

3

6 k r é r t

(portómentesen)

V. ker., V á c z i - k ö r u t 6 0 s z .

kapható kiadóhivatalunkban.

Fűkaszáló és aratógépek, lógereblyék, gőzcséplőkészletek nagy választékban.

Fuehs Hermann par

tejgazdasági edények gyára '

BUDAPEST, VI., S z o n d y - u t c z a 3 5 . s z .

Crazdak és kertkedvelők figyelmébe! M a g a s csirakópességü é s kitűnő m i n ő s é g ű

gazdasági és kerti m a g v a k a t szállit i g e n jutányos áron

FROMMER A. HERRMAAT utóda m a g k e r e s k e d é s e B U D A P E S T . Árjegyzék ingyen és bérmentve.

Edény gyártmányaim ugy ségben, mint ár tekintetében nos elismerésben részesülnék. Rendes vevőim közül felsorolom: a „Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet", a „Gazdák Budapesti Tejegyesületét" úgyszintén az aradi, pécsi, stb. tejcsarnokokat és számos nagy hazai gazdaságot.

minőáltalá-

KÖZTELEK, 1898. FEBRUÁR HO 19.13v"

15. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM. ALFi-LAVAI.

WEISER J. C.

S E P A R A T O R O K , Pfanhauser-féle tej hűtők, Pfanhauser-féle szállító kannak, Pfanhauser-féle előmelegitők, Pfanhauser-féle Pasteur-készülékek, Pfanhauser-féle próba-fejési mérlegek, Pfanhauser-féle tejtarisznyák, Pfanhauser-féle tejszivattyuk, Ismertető fűzetek katalógussal az okszerű tartásról, sajt- és vaj készítésről.

„SEPARATOR"

tejelárusitó állványok, Pfanhauser-féle gőzfejlesztők, Pfanhauser-í éle tejpróbálók, Pfanhauser-féle vajkészitő gépek, Pfanhauser-féle gyúró gépek, Pfanhauser-féle sajtüstök, Minta-tehenészeti berendezésék. tejértékesitésröl, tejvizsgálatról, marha' tervekkel stb. szolgálunk. —'

gazdasági gépgyára és vasöntödéje

Pfanhauser-féle

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG

XT I L G Y - 1 Z I L ST 1 Z S A 1 T , Magyarország

flegjobb s o r v e t ő g é p e a

ZALA-DRILL

Az Orsz. Magy. Gazd. Egyesület 1897. október hóban Kisbéren rendezett, nemzetközi vetőgépversenyén-á.jegékő dijjal, a á l l a m i a r a n y é r © m m e 1

e z e l ő t t : P F A S H A Í I S E K AlíTAX 3889. gépgyár és tehenészeti műszaki czdkkek irodája Budapest, V I I . ker., Erzsébet-körut 45. szám. STOCKHOLM. WIEN.

POSCHINGER FÜLÖP

puskagyáros,

FERLACH

(Karátia.)

Számos éremmel és a koronás arany érdem-kereszttel kitüntetve, ajánlja kitűnően gyártott jól belőtt, a cs. kir. kipróbálási hivatalánál hivatalosan kipróbált puskáit jutányos árakon. Szolid munka és jó lövés ..biztosíttatik. Árjegyzékek ingyen.

Sack-rendszerii aczélekéit, iszecska- és répavágóit és mindemféle gazdasági gépéit és eszközeit^ Árjegyzék ingyen és bérmentve.

TaMnyfcamra kmtit

A S a c k - f f é l e legujal»l>

rendszerű

sorbavető-gépek 1897. évben a számos külföldi kitüntetéseken kisbéri nemzetközi vetögépversenyen

ü§« ÁLLAMI és a lévai

kivül a mult őszön a első dijjal

ARANYÉREMMEL

nemzetközi vetögépversenyen a nagy üzemre való sorbavetőgépek csoportjában szintén az első dijjal

u t c z a i

I o li o i n o t i v o lí,

gőzcséplőgépek hajtására a r ő h c r c z e g i v a s m ü v e k b ő l . A gépek vásár-, lásánál mezőgazdasági szakértői tanács adatik. Szíves tudakozódások

ErzherzogSácii© CameraS -Dírection in Teschen in Schiesien, czimen.

t

ARANYÉREMMEL lettek kitüntetve. Ezen gépek, valamint mindennemű SACK-féle eszközök eredeti minőségben

PROPPER

ekék és csakis

talajmivelő

SAMU

mezőgazdasági g é p r a k t á r á b a n

Budapest, V., Váczi-körut 52. tartatnak készletben, a hol azok, valamint a legjobb szecskavágd-, és és járgányok jutárépavágógépek, kitűnő takarmány füllesztök nyos áron szerezhetők. Árjegyzékek és bárminemű felvilágosítások készséggel adatnak ingyen és bérmentve.

Gazdasági kötéláruk, vízhatlan és kocsipi tők, kender kócz 1

Tornaeszközök, függöágyak és mindennemű hálók ipartelepe.

SEFFER ANTAL Budapest IV., (Károly-laktanya) Károly-utcza 12. sz. ' Ered. angol Lawn-Ténnis játékokból gyári raktár. Előnyös árak. Gondos kiszolgálat. Vidékre árjegyzék szerint. 5200

Haszonbérleti hirdetés. Borsodmegyében Puszta-Csehin és Galvács községbén a lovag Léderer Sándorné, szül. Bródy Mária urnő tulajdonához tartozó és 1200 D-ölével számítva mintegy 800 (nyolczszáz) hold kiterjedésű birtok 1898. évi október 1-től haszonbérbe adatik. A haszonbéri föltételek Kohn Miksa urnái Miskolczon és alulírottnál Sajó-Szentpéteren megtekinthetők.

5274

Vattay Bertalan,

Borjuvérhast, kuiyabetegség'et, baromfiíz°nt7az kilátokrofndennemühasmenéseit a legsúlyosabb esetekben gyógyítják a

tliiiringi labdacsok

ügyen és bérmentve küldi meg az egyedüli gyáros CL. LAÖEMAN •egyészeti gyára Erfurt. Megéndelbető minden gyógyszerész :s állatorvos által dob.zonkéut

Gép-sodrony-szövetek,

czinkezett szúrós kerités-sodrony.

TERMESZETINYERS-VASEUNE Pata és Böritpolósier

Arak franco csomagolás, bécsi indóháztól szállítva: tartány ca 25 4Kilo tiszta suly bérmentesen fttZ.50. kilo, kilónként 40 kr., tartány ca 50 kiló, kilónként 35 kr., postán ingyen csomagolás és b é r m e n t e s e n 4 kiló. 4 kiló 1 pléhszelenczében 2 frt 50 kr., 4 kiló 4 pléhszelenczében 3 frt. K a u c s u k k a l végvitve kilónként 10 krral több. Vízmentes bőrkenőcs vadászcsizmáknak.

JUST E. A. és Társa, BÉCS, XII/2.

A legjobb és legellentálióbb Élosövény a Maciura aurentiaca, országok narancsa, kemény tövisű, sűrűn bokrosodik, gyorsan fejlődik, a nyúl nem rágja, rovar nem bántja, és azon előnye is van, hogy a levelei selyembogár etetésre épen ugy használhatók, mint az "eperfa levelei. Alkalmas szőlő, kert, udvari legelő és- utak bekerítésére. Egy éves gyökeres csemeték ezre 6'.frt,válogatott .8 frt? két evesek 12 frt, háromévesek 16 frt, ezren álul 15 százalékkal drágább, tízezren felül, ezrenként • 1 • korona árle enge.dés. "5207

A l m a

v a d o n c z

szép alanyok tavaszi és nyári nemesítéshez. Kétéves 4 frt 50 kr, egyéves 2 frt 50 kr., tízezren felüli vételnél, ezre egy koronával olcsóbb; ,körte vadoncz, két éves ezre 5 frt 50 kr. Kapható: R Á C Z ( . Y ( ( H ( » V „Jolánföldi* szölőtetelep és kertészetébén, Kula, Bácsmegye.

26É KÖZTELEK,

Luczernát, lóherét, répamagot, fiimagvakat, minden czélra és egyéb vetőmagot

a legjutányosabb áron és tált jó minőségben.

garan-

K R A M E R

1898. FEBRUÁR

HÓ

19.

1 5 . S Z Á M . 8-1K É V F O L Y A M .

G É P O J L A J A T , u. m. valódi tiszta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repczeolajat- elsőrendű ásványolajat stb.

Szalonnát F e r t ő t l e n í t ő s z e r e k e t , u. m. karbolsav, karbolpor,. creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz 1 "rbololeumot, keserűsót csudasót stb.

Kocsikenőcsöt, Petroleumot zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányrestékeket, redéllakot és minden egyéb gazdasági czikket Szállít:

Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok : gazdasági és erdei vetőmagvakat, • mely czélra mintázott ajánlatot kérek.

L I P Ó T ,

MŰTRÁGYÁT. BUDAPESTEN,

ker.,

Akadémia-utcza

lO.

sz.

Sürgönyczim : „CERES" Budapest. Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánatra szolgálok.

T C n M T n C földbirtokosok, gazdák és ^ R r U H U U ^ l raktárvállalatok stb.-nek. | Ausztria-Magyarországon általam béyézetett, é.ifiindenki által hasznosnak elismert |

ponyva-üölcsönző intézetem ^ p o n y v á k a t , ,

TörökMlint almafa 3 é v e s s z é p m a g a s t ö r z s i i különösen _ fasorokra alkalmas, 1 d r b 4 0 k l \ , 1 0 0 d r b 3 5 f r t .

* ajánl igen csekély kölcsöní díj mellett- ^ Él-mtr. és 48 1 | . • mtr. nagyságú telitett-JL _ {, kazalok, vasúti waggMlök és más mezei termékek betakarására, továbbá 12.p . s I mtr. nagyságú behordásHoz,alfca,lraaf jszekéippnyvákat, miáltal saját ponyvának í I beszerzése m é g t á k a r i t t a t i k . . " ' I l Úgyszintén zsákok is kölcsönöztetnekigen olcsó árak és előnyös fel- * í tételek mellett,. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők be uj és használt kátrányos és e i valamiül szekérponyvák 3.10 kr. _ l vés : '4'2Ö'ir4rt,'továbbá uj és használt*| minden néinbén'; gaböiia> fasiénj liszt és körpás zsákok stb. ' Minden 50%-kal o l c s ó b b mint b á r h o l . '

Ilozmarin almafa 3 éves 1 drb 40 kr., 100 drb 35 forint. Ugyanitt kapható i m m ú n i s h o m o k minta

:s

NACEL ADOLF,

Gróf A n d r á s s y G y u l a tisza-dobi uradalmában nagyobb mennyiség-ben eladó.

BUDAPEST, j

szölötelepröl:

Olaszrizling: sima vessző 1Ó00

szál

4 forint.

E z e r j ó sima vessző 1 0 0 0 szál 4 frt, v a s ú t i á l l o m á s o n

átadva.

Tudakozódhatni Torday

Y., ARANY JÁNOS-UTCZA 12.

5366

József,

tiszttartónál.

Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető:

A sertés javitásaés hizlalása

Grulyaárverés.

mm

g a z d á k é s hizlalók használatára, mm I r t a K". R u f f y P á l . Ára portómentes küldéssel I forint 10 krajczér.

F o l y ó évi f e b r u á r lió 3 8 - á n Szolnok pusztán, vasúti á l l o m á s P u t i n c e , 20 d r b 2 éves

gulgatengészbíha i t t 1 M Ü

A legolcsóbb, légjobb önműködő' és állítható rovarin és cltlorbarinm fecsKendezó'kétió:-.ég,emb.eri erőre való üzemre 4-^8-szoros, úgyszintén puttönyfecskendezőket 2—4 sorosakat szállít saját szabadalma szerint

KOTCSI FERENCZ, Zeliz, Barsmegye. Frospectusok

és elismerő

levelek kívánatra

ingyen

és

bérmentve

nyilvános szóbeli á r v e r é s u t j á n , készpénz fizetés mellett f o g e l a d a t n i . Az á r v e r é s 11 ó r a k o r d. e. kezdődik. A p u t i n c e i á l l o m á s h o z délelőtt é r k e z e n d ő s z e m é l y s z á l l í t ó v o n a t o k h o z az u r a d a l m i i g a z g a t ó s á g f o g k o c s i k a t r e n d e l n i az érkező vevők részére. R u m a , 1898. j a n u á r h ó b a n .

Rumai uradalmi igazgatóság. ^ I I M W i l i l l — B ^ W I

A r a t ó g é p r e 1897. Mezőhegyesen e l s ő J j j ^ < i i j állami nagy a r a n y é r e m !

fj TTJ*

J ^ J f

Alakult 1858.

B m M a g y a r o r s z á g legrégibb gazdasági c g y á r a Mosonban.

AÍ* „jJUHGÁRIA" e s J [ 0 S 0 N I

DRILL"

l e g j o b b s o r v e t ö g é p e i t , s i k é s h u l l á m o s t a l a j r a . (17.500 drb eladva) Leszállított árak miitrágyaszoróval

Ujf U J F

ÉffloraivekSack-féle

ekék,

féle 2,

3,

L a a c k e - f é l e h i r e s s z á n t ó f ö l d és kitünö r é t b o r o n á k .

répavetö

4 vasú Ősziek

s o l á s á r a Duplex boronák. Hengerek minden nagyságban.

ekék, foga

Gabona-

t i s z t i t ó gépek. Mezöhegyesi első d i j a t n y e r t 0 S B 0 R N E COLUMBIA marokrakó

aratógép, K é v e k ö l ő - f i i k s s s z á l ő g é p e k .

B ü l J A P E í S T ,

V I .

k e r „

V á c z i - k ö r u t

5 7 / a

ss á m . i

KÖZTELEK, 1898. FEBRUÁR HO 19.

15. SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM.

273 v"

i Wieschnitzky & Clauser'3 Nachf. i C e n i o v s k y & C o m p . mezőgazdasági gépgyára

B Ö H M I S C H B H O D "bei P R & G ,

magkereskedés és termelés W i e n ,

Ajánlja a t. czV' gázdáközönsegnek összes kiváló mH: nőségü és mindenkor első díjjal kitüntetett gazdasági gépeit és eszközeit, s : bátorkodik a kö.vetkezcí szabad, különlegességeire félhivni a ggyelmet: EGYES LÓKAPA (Cernovsky szabadalma) répa és repszéhez, eddig belJ és külfölfiün 20,000 drb használatban. .

B., W a S I f i s c h g a s s e 8 .

| Mindennemű gazdasági magvak, . Bécsi főzelék- és virágmagvak

3

e l s ő r e n d ű ,

b e s s e r s é s i

F obb

f o r r á s a .

czikkek:

j

, slyriai vöröshere, provencei lnczerna, fftmagvak, . r é p a m a g v a k , zöld- é s s z á r a z - t a k a r m á n y i n a g v a k . Árjegyzék

Legújabb szab. háromsoros répakultivátorok.

Egy év alatt 4-szer kitüntetve.

'

ingyen.

izaliadalmazott oricza- és burg kerteknél.' Munkaszélességé 70—14Ó' ő&étér. H a t -

é

sn y o l c z á g i i

e x t i r p a t o r o k

Chilisalétromszóró kétsoros, kézieröre darabja 25 forint, 4, és 6 soros-, vonóerőré kormányozható' oldalréswkkül darabja 80'és 100 fonnt.

első minőségben szállít

PUTZ OTTÓ (Jühlke F e r d i n á n d utóda) • magtenyész'ö, magkereskedő, mű- és kereskedelmi kertész

P

T

E

L

A

D

Ó

S

Í

R

T

O

K

^

150 hold jó minőségű földbirtok, m e g f e l e l ő belsőségekkel, j ő lakóházzal épületekkel, 3 0 . 0 0 0 frtért

E p f u n t

.

Szatmármegvében, Ér Endréden

é s gazdasági

s z a b a d k é z b ő l e l a d ó * Bővebb felvilágosítást ad: M I K L Ó S S Y M Á R T O N tulajdonos, ügyvéd. U a g y - K á r o l y b a n . 5341

gép- és rosta- •m lemez-gyár, malomépitészet váczi-ut 46.

Sraepel fflugó Budapesten,

V., Külső

Marshall, Sons & Co. Lmtd< angolországi

gépgyár

vezérügynöksége

Ajánl utolérhetetlen szerkezetű é s minőségű Mn rj o h a 11 f é i e gőzmozgonyokatfa-,széni f l a l ö l i a i r é s szalmafütésre M n u n l i o l ] féle gabona cséplőgépekel m a i ö l i a i r szabadalmazott kettős t ö rekrostával U n vjqIi n Íj., féle kombinált gabona- é s lo iVKU M i d i i here cséplőgépeketkétcsép lő dobbal M a r q h a l l f é l e gabonacséplő gépeke m a i Öllttii- kombinálva szabadalmazoti kukoriczamorzsoló készülék! el.

Marshall-féle közönség;s gabonacsáplögép kettős törek rostával.

Á r j egyzék é s részletes leírás ingyen bérmentve.

26É KÖZTELEK,

1 8 9 8 . FEBRUÁR HÓ 1 9 .

1 5 . S Z Á M . 8-1K É V F O L Y A M .

.ngol daráló-gépek, fiillesztők, rágyalé-szivattyúk a legjobb kiállításban.

teljesem berendezve: izecskavágók, répavágók ét ziízók, kukoricza-morztelók.

Kimerítő képes árjegyzékek és tervrajzok kívánatra ingyen é s bérmentve.

PARAFA I

[ I

Permütazó't, kihúzható légkazánnal, kocsira szerelt nagy permetezőt, unszol szolgáló Avszijnt prrmctezók hordásii Lámpát a szölönjoly befogására. L ö v e l ő d á r d á t a s z ő l ó m o l y ellen, Szénkéneg fecskendőt, kénporozót stb

< 1 1 1 szőlővessző *1''WH

j 1

nemesítésére,

valamint mindenféle czélokra

.s

I dugókat, legolcsóbban szállít

' 'vV'ifP^

az Első magyar

göz-parafadugasz-gyár

.

Kaszirer és Robicek Budapest, VII., Nefelejts-utcza 15. szÁrjegyzék ingyen és bérmentve.

Czinkupakokból nagy raktár. Koütyál-I'éle 1

rr

\

POZSONY, Dunakőpart 16. Tanvezető és intézet tulajdonos: tharnói KOSTYÁLKÁROLY, cs. és kir. nyug. százados. Folyó évi márczius hó 1-én kezdődik intézetünkön a 7 hónapig tartó nyári tanfolyam oly ifjak számára, kik á védtörvény szerint megengedett azon vizsgát óhajtják letenni, melynek alapján mint egyévi önkéntesek szolgálhatnak. Kimutatható igen jó eredmény. Vizsgát tett tanulóink neveit reklám czéljából ; újságokban nem közöljük. Ugyancsak márczius hó 1-én kezdődik azon tanfolyam is, melyben, fiatal emberek, kik a folyó év' őszén valamely cs. és kir. vagy m. kir. honvédségi hadapród is kólába (katonanevelő intézetbe) óhajtatnak fölvétetni, az előírt fölvételi vizsgára a legalaposabban lesznek előkészítve. Kívánatra internátus. Prospektus s. bővebb informátió kívánatra postafordultával. AZ IGAZGATÓSÁG. 5207 Dunakőpart 16.

K n u t h Károly

mérnök és gyáros. QVÁS ÉS IEODA:

mérlegeinket

„Glória" vihar-lámpa petróleum égetésre 5"' szabadégövei, Uvegcylinder nélkül, felülmúl minden eddigi találmtayt, mely eddig piaezra került. •JiilMg

mindiintt^fó^

BUDAPEST, V I I . fcer., G a r a y - u t c z a 6—8. s í i m . Elvállal: Központi-, viz-, lég- és gőzfűtések, légszesz- és vízvezetékek, csatornázások, szellőztetések, closettek, szivattyúk, vizerőművi emelőgépek stb., nemkülönben kőszén-, olaj- és róleum váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak, nagyobb épületek és gyárak számára. Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek. Legjobb minőségű kőagyag-osövek raktáron

9 1 1 8 1 0 ,^ LJj|Jplí|r

déssel'j frt 30 kr. Szétküldés rövidség kedvéért UTANYÉT mellett. Árjegyzék ingyen es bérmentve. Megrendelést idejekorán kérek.

ALEXANDER

BALINTH,

Wien, m / 3 , Salesianergrasse 8/1. .Pia" .viharlámpám mindenütt a legjobb eredményt érte el, és állandó használatban kir. állami uradalomnál Mezőhegyesen (123 drb.), Uradalmi felügyelőségnél lás (14 drb.), Jálics Géza gazdasága Gyál (12 drb.), Czukórgyár, Petdháza-

15. SZÁM. 8-ik

KÖZTELEK,

ÉVFOLYAM.

1898. FEBRUÁR HO

2 7 5 v"

19.

Hofherr és Schrantz Budapest,

lóheredcírzsőlő-gépüket

Árjegyzékek bérmentve és ingyen.

^nperfo§zfátok

-- N a g y m é l t ó s á g ú

Széli Kálmán úr Bátót-Héraházi f .

é .

telivér teny észete

i n á i ' c z i i i N

3 1 - é n ,

állati és ásványi eredetűek, i legmegbízhatóbb,

Simmenthali d é l e l ő t t i

állomás

K i s-U n y o in)

tartandó

árlejtésen

20 drb. bikát és 15 drb. tehenet és üszőt :

5367

fog '

előhasi

eladni. P I N T É R M I H Á L Y , ' számtartó. .

1

FISCHER-féle

Uj!

A.

butorfényező tinbtura.

Í

C Nagyméltóságú Gróf Wenckheim Frigyes i H szarvasmarha tenyésztéséből származó

eladás.

1 5 - é t ő l kezdve ^

Q a bikák bármikor megtekinthetők, meg és átvehetők. ~ R fi Venni szándékozók felkéretnek miszerint, ide vonatkozó kérdéseikkel H • az urad. tiszttartósághoz Békésen fordulni szíveskedjenek, a • mely minden U g kivánt felvilágosítással szolgáland. H § Vasút távirda és posta állomás B é k é s . ^

l

Ernperl

állami

Ernő,

urad. tiszttartó

|

^

ménesbirtok

tehenészetéből

tisztavérü

származó:

észbika és 24 db számfeletti előhasi üsző

j f. évi márczins

| szabad kézből eladandó, i

^

m. k i r .

simmenthali

„

é

Békési tiszta magyar fajta

4 darab éves és XT darab 2 éves C tiszta magyar, fajta hágóképes tenyészbika f. év f e b r u á r

Prága.

S C H R A N I

j A bábolnai

felvétetnek a kiadóhivatalban BUU&reST, frllftl-ut 35-dife s z á m .

Tenyéüzbika

alkalmasak.

Központi iroda: H E I 1 V R I C H S G A S S E ; 2 7 . Kénsav és műtrágyagyár Ludenburg-Themeneau és Rostok melletti Lissekben Helyi képviselők kerestetnek.

Az I h fényező tiniturámmal mindenki egyszerű eljárással régi bútort felújíthat. Fülülmiilhatlaniil tartós f é n y ű ! Ára palaczkonként s tartozékokkal együtt 60 kr.„ 1 frt és 2 frt. T ö r v é n y i l e g - v é d v e ! *HBMf Ajánlom továbbá ismert aranytinkturámat. E M . F I S C H E R , B É C S , TI., CmpJortetmt'" Ni 81 Fióküzlet: I, Wollzeile 5. (A késesüzletben.)

HIRDETÉSEK

minden t a l a j r a

Tartalmaznak 10—20% vizben oldható foszforsavat. Vegytartalomért feltétlenül szavato'unk. — Száritva és finoman őrölve. Tekintettel a rövid tenyéssidőre s e műtrágyák gyors hatására nélkülözhetetlen a tavaszi vetéseknél. Kétannyi mennyiségű czitrálban oldható foszfcrsavval sem pótolható hatása. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, Chilisalétromot, líén savas aminontákot, kálísót, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t k a p á s ós k a l á s z o s n ö v é n y e k alá, t h é m e n a u i szab. szuperffoszfátgypszet h e r é s e k t r á g y á j á u l és az i s ' á l l ó t r á g y a konzerv á l á s á r a ; takariiiáiiymész stb. b á r h o v á v e r s e n y k é p e s áron szállítja:

ÍO érakor H é r a házán (vasuli

a legjobban b e v á l t és a legolcsóbb

foszforsavas tragyaszerek,

lió 5 - é n

a kisbábolnai m a j o r b a n

d.

u.

1 órakor

megtartandó

nyilvános á r v e r é s e n

j a legtöbbet ígérőnek

elatlatik.

Az á r v e r é s n a p j á n e l ő z e t e s b e j e l e n t é s r e k o c s i k fog-

j n a k r e n d e l k e z é s r e állani az ácsi ,(m. á. v.) és a n a g y i g t n á n d i (d. v.)

vasútállomásokon.

Az e l a d á s r a k i j e l ö l t t e n y é s z á l l a t o k l e í r á s a

kívánatra

j megküldetik. Posta- és távirdaállomás: Bábolna,

1898. február hó

Bábolna-Puszta. 9-én.

! A bábolnai m. kir. állami ménesbirtok IGAZGATÓSÁGA.

15. SZÁM. 8-ik

ÉVFOLYAM.

PAlirifQPU'll^oÁPEST. M A H 1 1

1 1 1 I

l

i

l i

I

)m r l wIpartelepebet w l l w berendező w l I gyári Városi iroda: iuzeum-körut 35. Gazdasági részvénytársaság Gyártelep: KŐBÁNYA.

F Ő O S Z T Á L Y O K :

AJ Szeszgyárak, B) Sörfőzdék, C) Malátagyárak, D) Keményítőgyárak.

nagyban és Megrendelhető

az Országos hivatalánál

kicsinyben.

Magyar Gazdasági Egyesült* (Budapest Köztelek).

titkári

nagyban w a g g o n - r a k o m á n y o n k é n t a b L e o p o l d s h a l l S t a s s f u r t , ömlesztett állapotban 106 "írt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. • Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., n e m tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyidejűleg a kainit árát egyesületünk pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

WOHANKA és TÁRSA Budapest, V., Váczi-körut 76, f e l h í v j u k a t. gazdaközönség becses figyelmét

saját tenyésztésű répaiiu ugy mint

Mammuth ,rga és vörös

Wohanka-féle terménydús répa

melylyel éve

már

látjuk

osztrák Olcsó

mint

25

gazdaközönséget.

árakkal

sításokkal

több

el a magyar é s

és

felvilágo-

készséggel gálunk.

szol-

I

C s a l i óly í e v e l k r e válas/Oluiilt, m e l y e k k e l váln K é r j ült Nőtlen mindazokat, kik valamely jeligés hirdetés^ ajánlata-,1 ^yavorlattaL azonnali, _ esetleg kat kiadóhivatalunkba küí- nőtlen áll/stie9es,' Czim dik, (jeligés hirdetés czimét nam közölhetjük), Akadémiát hogy átokhoz eredeti okvégzett gazdatiszt, ki 27 év ó;ia iatokat né ösátoljaná't, mert aíékért sémmí felelőséget néni vállalunk. Áz aján- S l S i í S S S M S lató!; mégfete|ö lévélbéiyeg1 1 gei látandók Ül, mej-t á kl- X i '-fö'd" uía ^ívirá érté^ekaóHifátál ázt iáját laiti nak. Szíves megkeresések b Segéli nem továbbítja. lap kiadóhivatalába kéretnek, Egyúttal félreértések kikerülése végett tudatjuk t. olvasóinkIntézői kal, hogy kiadóhivatalunk állás közvetítésnél nem, foglalkozik s 82 éves, róm. kath. vallásit, nős, üresedésben tevő ál- 10 évi" gyakorlattal, a gazdasag Összes.. ágaiban, jártás. Bit jó lásokat sem tártjuk npilván, vQaki'é, á beküldött Mrdetésékf: t B S S r F ® ' közöljük lapunkban a megfelelő hirdetési dij előleges beküldése melleit. A kiadóhivatal. Gazdatiszt. -nagy uradalmakból 10 évi gya-;

i ^igiihséges l e v é l b é h e g e t Tflgy levelezőlapot

Nőtlen ^ákorlífttal*a azonnali 8' e^etlíT ^ későtbi belépéssel, nős vagy nőtlen állást"keres. Ozím a kiadóhivatalban 6363 •

kezelő gazdatiszt működött, pésre, szerény felt4telek mellett illáit^ ieres. , Bizonyitványai

ttagrób^TóheülsíXe^^^ka1-eStefcik. . fii'lm tt kiadáhivatülbán. ... 6381 Gazdásági i nick. útiiiní •' o i.: • i

^ Szesae

r

Elad© állatok. á mé,lióáái8s f>. Horváth GábOJ'tíé Patai ftSzdáságában 8

""""""III

e fóly'taítatffe,

idén is kapható az uradaloini mellett: gondosan kiválaszt, csövek közép részéről, kéz;

tvá (Budapest-Ujszőnyi Tefcömagböl I q-nAl, placzi 51 5 cf-r?ál kevesebb menyJószágeladás,

Ee?ybea:-P08ta" éS ir8,s "'- SUo ^

Megvételre kerestetnek plimut, lángszán, pulyka, tyúkok és ' kakasok,

álíáS t81tóJd6bf iSS8. évi ványszáma is kapható^Blőiizeáprilis h.ó elsejére. Földmi-ves0iimPa"kiadóhivatalban.8' 6827 bSen0ÍféÍesülnekgyttöeí í ® ' Jói M ^ ' inöndjft a kiadóhivatal.' 68s& . Főtehenészi, Egy ban^levő' • u. p„ K.'-K.?Félegyháza. 5363 Sa™delke2ikI3CzimtalkiadóA ' hivatalban. 6348 Földmives

. Kulcsár, kis osaládu, vágy. nőtlen Nőg-' rádmegyei gazdaságba felvételre kerestetik. Bizonyitványmásolatokkal 'ellátott ajánlatok „L. 0." alatt e lap kiuikihh ,. talába kéretnek. 5821 Magangyakornolc kerestetik Mlts.; Gróf TÁOiy világosítást' all az Uradalmi in-

ÁLLÁST KERESŐK,

Ksy . gazdaságban, valamint az irodai teendőkben,, is .teljesen jártas;

lattai TMró!a'segédtiIsztFvagy ^1-jére. '• Czim ^

amerikai mag-

t, mig a készlet tart, elfogad Birtok, sut- és hajóállomás, g épületekkel, 40 hold c gedélylyel előnyösen

UJJ

UJÍ

Lóheremag rosta, Egyedüli legbiztosabb szita lóheremagnak arankától való megtisztításához. Ára. 5 frt. Kapható:

DeiaraB vas és sodronyáru gyárában 5230

4

ióh&r& és

deíd'át kit ttn6 siS'rreWégJett, 14 évi gyakorlattal biró, erélyes és megbízható gazdatiszt. Beszél magyarul, németül, tótul,

Debreczeni gazdasági tánintézetet jeles, sikerrel végzett gazdász azonnali

Megvételre üsző '1-s-lVá éves 12 drb.' és egy bika ugyanily időSj suly és ár ini1P'j"!öjósc nv'Vt;. Ajánlíiiok

Minden fajta

S i B G ^ r n B magvait jutányos árban. Az amerikai magmente^séget úgy értelmezem, hogy a szavatosságot nemcsak a magra, hanem a növényre is kiterjesztem.

erdei csemeték erdők és sövények alapítá-

sához szép és olcsó: fenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, szomorú fenyő, Douglas fenyő,

Czirok szalma •'au? Lipót'éa'Társai'Kissa! Gutsverwaltung Borowna, Haszonbérbe Kiadó

jegyzók^kivánatra ingyen. Levelezés német nyelven. W T T J t T T f B i r t o k eladás!

H o n i h á n y b a ii igrádmegye) eladó^ 25^ n bérbe adása folytán is.

Homotei

Közo-

telepítése.

Irta: Itácz Sándor. Ára

Tenyész sertés eladás. A Bánok Szt.-Györgyi^bérgazátmentek, mezőhegvesi szaróban vannak. Felvilágosítással szolgál a bérgazdaság Bánok Szt.-Györgyön Zala-megye. 6376

n

30 év óta fennálló faiskolájában N a g y - K n r ü b e n , (Jász-N agy-Kun-Szolnok-m.) Árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik.

5097

I frt 50 kr.

Törleszt, kölcsön 1

Kezelőtiszti V

mindéül faiban, továbbá iskolázott f e n y ő f á k és gyökérnyakbiS o j t o t t rózsák stb. sok és a legszebb faiokban » f a j ' azonosságáért Vállalt felelelősség mellett az ojt» ványok korához és erősségéhez mért méltányos árakon kaphatók

államilag ólomzárolt

Eladó itlago ulya pa tarka, szép íiatal ökör átlagos súlya páronként krb. 1200 kg.

XenyészsertéseR. Az ország egyik legjobb'fajtájú fem'elésben^'g'év'ót'a'az alföld' ' magkocza süldő és 100 darab .egy. nagy uradalmában, fel- magkan süldő ; igen szépek és tiszt működik. Műveltsége, szakképzettsége^ minden fatai ái- zók márczius l-ig jelentkezni

ezius vagy április elsőjére vagy lépéssel gazdatiszti állást keres. tudható, " r " "&186 1

aranka tál m e n t e s

mas^ JfgyaMtt "so^darab^ne-

r

lalásban. Némi btztosttékot^is 6358 Mezőgazdasági és tejgazdásági szakiskolát jeles

magkereskedése József főherczeg ő cs. és kir, fensége udv. szállítója Károly-körut 9. sz. ajánlja

és

tertéfe.eűységte'língliábálany* Antaln 1 Ihászi pusztari, n.^.p^

1 maisai borgazdaságban egy Írnoki áljellemü szorgalmas reíleetansok adják be folj in i i kat és okmányaik másolatát,

Gyümölcsfák

a l c s u t h i t e n g e r i bő'terltSségfoél, mint korai s'sfflé'l fofíagfakábtfpedig:

álÜMS

FőldmivesFelsőbb végzett, kevés igénylatal eSbermtorestetikéBáró ' iskolát nyel bi'ró, kiszolgálj katona, dalma részére segédtiszti állást készpénz és teljes ellátás. Pályázók ^ kéretnek MyamodváGazdatiszt!

W 8 S

ÁLLATOK,

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,

Tehenészeti vLsef/mégbiahatdf a'ss^'Sesz-

tmmt Tlmótfümag termázsánként. Czim a^kiadó-

Hágó Tisztavérü Southdown eladatnak a marezaltöi uradalomban Veszpré ,iimegye. Részletesen az ihtézőségnél. 5347

kíildenek.

földbirtokokra.

fogad ha-

J á r ó buza, tékesebb -és legbővel

Nemesi birtok.

kellő gazdasági épületekkel

Legnagyobb Ingatlan- és zálog-Forgalmi-Intézet a földbirtokosoktól ajánlva 1

ÚSk

"278

KÖZTELEK, 1898. FEBRUÁR HO 19.

G ö z e k é k e t ,

1 5 . S Z Á M . 8-ik " É V F O L Y A M .

S ? z - U * i l , e n ö e r e k ? t í? G g z . u ü m o z d o n y o k a t

a legtökéletesebb szerkezettel és a legolcsóbb árak mellett szállít

J O H N F O W L E M & Co. Budapest-KeBenföld

9

hol is épített uj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt is tartanak fenn B u d a p e s t r ő l a Isele-bi ( h ö s p o n t i ) p á l y a u d v a r r ó l é s a d é l i w a s u t e a Bu.dá.ról k ö n n y a n e l é r h e t ő .

Impregnált

takarmány répamag Budapesten kizárólag

M a . u t l i x i e s

1

csakis

Ö d ö n

magkereskedésében kapható.

A z i m p r e g n á l á s i e l j á r á s a b b ó l áll, h o g y forró n e d v e s l e v e g ő j e l e n l é t é b e n a r é p a m a g e g y b i z o n y o s i d ő t a r t a m r a k é n e s s a v v a l és 'klórgázzal é r i n t k e z i k , t e h á t f e r t ő t l e n í t v e lesz, m i á l t a l a r é p a m a gon tapadó összes m i k r o o r g a n i z m á k , c s i r a g o m b á k stb. t e l j e s e n és Itiztosan m e g ö l e t n e k .

Az Impregnált répamag

előnjei:

1. Csiraképessége sokkal magasabb mint a iiem impregnálté. 2. 4 — 5 nappal előbb kel ki, mint az ugyanilyen viszonyok közt elvetett nem impregnált. 3. Csirázási és fejlődési erélye következtében 1 0 napos palántája oly erős, mint a nem impregnáltból származó 3 hetes. 4. Kedvezőtlen tavaszi időjárás eseten az impregnált 2 0 — 2 5 százalékkal nagyobb termést ad, mint ugyancsak kedvezőtlen tavaszi időjárásnál a nem impregnált. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve küldetik.

>>>:>>>:

S d l t f G E R H A U S E N I

G É P G Y Á R

M a g y a r o r s z á g i gyártelepe Budapest, Külső váczi-ut 1443. Első és egyedüli magyar special gépgyár. GYÁRTMÁNYOK: j az összes mezőgazdasági iparágak séges gépek. Nevezetesen:

számára szűk-

Gzukorgyárak, Sörgyárak, MalátagyáÍ ~/. , , I rali es & z e s z g y m i aK teljes berendezése és átalakitása. | Szaktekintély mezőgazdasági szeszgyárak és czukor gyárak terén. H! Q-7ű,c-7r>-\/ía r a M O Z - t ; ; : s Z & y c i r d l ^

berendezése hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsön mellett.

akbavágó

Mezőgazdasági .czélokra mint hajtóerő kiváló gyártmánya a V T _ -P-pvvr r> r c 4 / > r rt í\"TZ m f\4 f \ YZ P! J \ Ü I U U V 1 0 t I ^ j j U A I K U l U gr a legjobb, legolcsóbb és legbiztosabb gőzgép. — Helyettesit minden gőzgépet l o c o m o b i l t . _ Cséplésre és minden " - . • kalmasabb. — Fűthető szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. — Minden nagyságban, ^ lóerőtől kezdve egész 30 lóerőig gyártjuk.

ég

felvilágositással, tervekkel, költségvetéssel szolgálunk.

.Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).

készségesen