Kultúráért Felelős Államtitkárság

Kultúráért Felelős Államtitkárság EURÓPAI UNIÓS TÁMOGTÁSI LEHETŐSÉGEK A KÖZMŰVELŐDÉSBEN, A KÉPZÉSHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS BIZTOSÍTÁSA A NEM FORMÁLIS ÉS INFORMÁLIS TANULÁSI FORMÁKON KERESZTÜL Eszenyi Miklós közigazgatási tanácsadó

ELŐZMÉNYEK: eredmények TÁMOP, TIOP 2015. október 30-ig számokban:

• 50 pályázati felhívás jelent meg (ebből TÁMOP tartalom- és szolgáltatásfejlesztés 35 db, TIOP infrastruktúra-fejlesztés 15 db) – 2012 decemberéig minden tervezett megjelent (+ 2015-ben 3 új) • 2006 db szerződéskötésre került sor • 72,86 Mrd Ft leszerződött támogatási összeg • átlagban projektenként 95% feletti a felhasználás

2

Részletezve Megjelent konstrukciók száma 2007-2009 TÁMOP TIOP Összesen

Megjelent konstrukciók száma 2010-től

Összesen

19

16

35

9

6

15

28

22

50

3

Operatív program szerinti indikátorok: Kulturális intézményekben és szervezetekben szervezett nem formális tanulási alkalmak résztvevőinek száma (db)

Közművelődési intézményekben létrehozott, nem formális képzésre alkalmas hasznos alapterület (nm)

Könyvtári távhasználatok száma (millió db)

Kitűzött célérték →

340.000

16.000,00

70,00

2010. XII. 31-ig:

119.127

-

61,97

2011. XII. 31-ig:

307.628

10.781,31

62,05

2012. XX. 31-ig:

466.036

29.678,35

71,30

2013. XII. 31-ig:

626.474

43.798,22

74,20

2014. XII. 31-ig:

813.211

52.284,23

77,08) 4

Az eredményekről készült értékelési és hatásvizsgálatok: • A kulturális intézményrendszer oktatást támogató szolgáltatási és infrastrukturális fejlesztéseinek értékelése (készítette: HÉTFA Kutatóintézet, az Európai Bizottság előtt bemutatva: 2013. április 30.) • A következő 7 éves uniós pénzügyi ciklus fejlesztéspolitikai forrásainak kulturális felhasználását megalapozó hatástanulmány – átfogó elemzés és összesítés • A fentiek szakterületenkénti elemzése is megtörtént: könyvtár, levéltár, múzeum, közművelődés • Oktatási fejlesztések Magyarországon c. könyv

5

Az értékelések megállapításai: Az uniós fejlesztési források elérhetővé válásával • a kulturális intézményrendszer hatékonyan be tudott kapcsolódni az egész életen át tartó tanulással, valamint a minőségi oktatással kapcsolatos fejlesztési célok megvalósításába • a tevékenységek megjelentek a kisebb kulturális intézmények kínálatában is, így a korábbinál szélesebb lakossági kör számára váltak elérhetővé a szolgáltatások • irányváltás a klasszikus kulturális intézményi funkcióktól a társadalmi funkciók felé a kulturális intézmények szolgáltatásai kibővültek, átalakultak a társadalmi és a területi hátrányok leküzdése érdekében • a meglévő szolgáltatások magasabb színvonalúvá váltak • a kulturális intézményrendszer fogyasztói-látogatói köre átalakult • a kulturális intézmények társadalmi beágyazottsága javult (három-négyszeres eltérés a nem támogatott és a támogatott intézmények között) • javult az intézmények közötti együttműködés, szoros partnerség a köznevelési intézményekkel (közel 4.500 együttműködési megállapodás született) 6

Példák (Duna Múzeum)

7

Példák (Agóra Kaposvár, kiállítóterem)

8

Példák (Bródy Sándor Könyvtár)

9

2014-2020 stratégiai keretek: a Partnerségi Megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között az aláírás megtörtént: 2014. szeptember A fejlesztéseket megalapozó operatív programok: • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) • Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) • Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) • Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) • Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) • Vidékfejlesztési Program (VP) • Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) • Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) 10

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Európai Bizottság jóváhagyta: 2015. március 2. Bizottsági határozat száma: C(2015)1494

11

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program kapcsolódása az EU 2020 Stratégia célkitűzéseihez Fontos: a kultúra önmagában nem támogatható, csak annyiban, amennyiben hozzá tud járulni az EU2020 Stratégia célkitűzéseihez

1. Szegénység/társadalmi kirekesztés – Legalább 450 000 fővel csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent 2. Oktatás – A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni – El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 30,3%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen

12

OPERATÍV PROGRAM ↓ PRIORITÁSI TENGELYEK ↓ BERUHÁZÁSI PRIORITÁSOK ↓ INTÉZKEDÉSEK ↓ KONSTRUKCIÓK ↓ I

13

Az EFOP prioritási tengelyei Prioritási tengely

Finanszírozó alap

1. Társadalmi együttműködés erősítése

ESZA

2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében

ERFA

3. Gyarapodó tudástőke

ESZA

4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében

ERFA

5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés

ESZA

erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések

14

1. prioritás: Társadalmi együttműködés erősítése

1.3 intézkedés: Társadalmi együttélés erősítése Cél: társadalmi és közösségi szerepvállalás erősítése Főbb beavatkozások: • hátrányos helyzetű emberek aktív társadalmi szerepvállalása, társadalmi szemléletformálás antidiszkriminációs programokkal • nemzetiségi, etnikai identitás megőrzése, a kultúrák közötti párbeszéd erősítése • közösségi szerepvállalás erősítése az önkéntesség, a karitatív munka előmozdítása és a civil társadalom megerősítése által → CSELEKVŐ KÖZÖSSÉGEK konstrukció (2015 éfk.)

• az áldozattá válás és bűnelkövetővé válás megelőzése 4/1 15

2015. évi fejlesztési keret (ÉFK) Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozat

CSELEKVŐ KÖZÖSSÉGEK

16

CSELEKVŐ KÖZÖSSÉGEK kiemelt konstrukció Meghirdetés tervezett ideje: 2015. december Támogatást igénylői kör: Nemzeti Művelődési Intézet, Szentendrei Szabadtéri Múzeum MOKK, Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet (kiemelt) Keretösszeg: 3 Mrd Ft •

célja: a közösségek és ezeken keresztül az egyének önálló cselekvési szándékának és képességének erősítése, továbbá a közösségi, együttélési konfliktusok oldása,

•

részcélja a kulturális intézmények felkészítése működésük társadalmiasítására, a közösségfejlesztési folyamatok és önkéntes programok eredményeinek fenntartására, továbbiak megvalósítására és további, a közösségek fejlesztését célzó tevékenységek megvalósítására,

•

továbbá az ezen célokhoz kapcsolódó közösségfejlesztési mentorhálózat létrehozása, önkéntesség erősítése, módszertani fejlesztés. 17

A konstrukció kapcsolódása: a TOP-ból valósulnak meg a helyi szintű közösségi programok (ezek módszertani, szakember stb. alapját az EFOP országos program adja) •

TOP 4. prioritási tengely: „A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése” (szociális városrehabilitáció keretében közösségi terek is érintettek lehetnek)

•

TOP 5. prioritási tengely: „Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztés, társadalmi együttműködés és foglalkoztatás-ösztönzés” (felzárkóztató és társadalmi befogadást célzó programok) → HELYI KÖZÖSSÉGEK FEJLESZTÉSE

•

TOP 6. prioritási tengely: „Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban” (megyei jogú városokban TOP 4. és 5.)

•

TOP 7. prioritás tengely: „Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)” (következő oldalon) 18

3. prioritási tengely: Gyarapodó tudástőke ezen belül: 3.3 intézkedés A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül, ill. 3.7 intézkedés Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel

•

A korai iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal •

•

kompetencia- és személyiségfejlesztés, szociokulturális hátrányok csökkentése, területi leszakadási folyamatok megakadályozásához hozzájárulás stb. az egyéni tanulás támogatása személyre szabott foglalkozásokkal

•

A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal •

a gyermekek számára önmaguk, motivációik, képességeik mélyebb megismerését lehetővé tevő , az iskolai oktatást kiegészítő programok fejlesztése, tehetséggondozás, készségfejlesztés stb.

• Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel •

továbbtanulási és képzési utak támogatása, a munkaerőpiacra történő belépés támogatása nem formális képzésekkel kulturális intézményekben

19

A Gyarapodó tudástőke c. prioritást megalapozó stratégiai dokumentumok: A tervezett intézkedések szoros kapcsolatban állnak • az EU 2020 Stratégiával (lemorzsolódás) • a Nemzeti Reform Programmal (A kulturális intézmények által nyújtott informális és nem formális, valamint az egész életen át tartó tanulást segítő tanulási formák és programok • a 2010/C 324/03 és a 2011/C 175/01 Tanácsi következtetésekkel (kultúra hozzájárulása az EU2020 Stratégia végrehajtásához • az Egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiájával (ex ante feltétel) 20

A 3.3 intézkedés (A neveléshez és a képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül) célja

Az intézkedés • nagy hangsúlyt fektet azon hátrányok mérséklésére, amelyeket a köznevelés vagy a formális felnőttképzés önmagában nem tud kompenzálni • kora gyermekkortól a felnőttkorig biztosítja a nem formális és informális tanulási alkalmakat • esélyt kínál a formális oktatásba való visszatéréshez szükséges tudás, készségek és képességek elsajátításához 21

ELVÁRÁSOK Az intézkedés végrehajtása során az alábbi követelményeket kell szem előtt tartani: • A PROGRAMOKNAK illeszkedniük kell a Nemzeti Alaptanterv alapján készülő akkreditált kerettantervekhez vagy nevelési-oktatási programokhoz, és az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiájához; • a köznevelési intézményekkel való szoros együttműködés; • egyenlő esélyű hozzáférés a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók befogadó oktatásával, nevelésével; • a köznevelésnek szóló programok fejlesztése és támogatása a kulturális intézményekben és szervezetekben felhalmozott tudásra építve; • a társadalmi felelősségvállalás keretében biztosítani kell a programba bevont tanulók szüleinek motiválását.

22

A korai iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal és szolgáltatásfejlesztéssel Cél: • kompetencia- és személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, készségfejlesztő, a kulturális intézményekben lévő tudásvagyon megismerésén alapuló, a kreatív iparokat, a pályaorientációt támogató tanulási programok, foglalkozások kialakítása a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű célcsoportoknak, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, • a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkózási esélyeinek növelése, egyénre szabott fejlesztése, képességeik kibontakoztatása (tanodák, illetve tanoda típusú fejlesztések révén), • a fejlesztés eredményeinek és a létrejött jó gyakorlatoknak a terjesztése, a korai iskolaelhagyásra vonatkozó egyedi megoldások összegyűjtése, a köznevelésben történő megjelenésük elősegítése. 23

A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal Cél: Nem formális és informális tanulási alkalmak a minőségi és hatékony oktatás támogatása

érdekében a könyvtárak, muzeális intézmények, levéltárak, közművelődési intézmények, egyházi és civil szervezetek részvételével a minőségi és hatékony oktatás támogatása érdekében a közneveléssel együttműködve, a következő területeken: • • • • • • •

a gyermekek számára átfogó kompetencia- és készségfejlesztés, az iskolai oktatást kiegészítő, ahhoz illeszkedő tanórán kívüli programok fejlesztése (képzések, szakkörök, foglalkozás sorozatok, táborok, tanulást támogató információhoz hozzáférés, mozgásprogramok stb.): múzeum- és könyvtárpedagógiai programok, biblioterápiai foglalkozások, az olvasási és digitális kompetenciák fejlesztése, szövegértést fejlesztését támogató nem formális tanulási formák, foglalkozások kialakítása, meseterápia; tehetséggondozás, kreatív készségek fejlesztése, művészetpedagógiai, valamint drámapedagógiai foglalkozások fejlesztése; a fogyatékkal élők tanuláshoz történő hozzáférésének növelése; anyanyelvi- és viselkedéskultúra fejlesztését támogató programok; ismeretterjesztés, egészségnevelési, mozgásfejlesztő és környezeti nevelési programsorozatok. 24

3. 7 intézkedés: Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel

Célok: • kompetenciafejlesztés, esélyteremtés az egész életen át tartó tanulás révén, korosztálytól függetlenül • az élethosszig tartó tanulást támogató szolgáltatások fejlesztése Az intézkedés kizárólag olyan képzéseket támogat, melyek nem kapcsolódnak képesítés megszerzését tanúsító okirat kiadásához, de támogatott a validáció. 25

Operatív program szintű indikátorok (EFOP) • A korszerű kulturális intézményekben informális, nem formális tanulási programban résztvevők száma (fő) 680.000 • Kidolgozott új képzési módszertanok száma (db) 50 (közös 3. prioritás) • Inaktívak száma, akik nem vesznek részt oktatásban vagy képzésben (fő) 10.000 (közös 3. prioritás) • Fejlesztett informális, nem formális tanulást szolgáló terek száma (db) 50

26

Kapcsolódás a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése Szélessávú hálózati elérés javítása Infokommunikációs ismeretek és készségek fejlesztése, a digitális szakadék csökkentése a társadalom egyes rétegei között Könyvtárak, IKSZT-k egységes digitális írástudást célzó koncepció szerinti programjai, valamint az ott dolgozó szakemberek egységes képzésének támogatása Mindkettő kapcsolódik a Digitális Nemzetfejlesztési Programban lefektetettekhez. Felnőttképzés innen támogatott. EFOP elhatárolása a GINOP-tól: „jelen intézkedésben a nem formális és informális tanulási formák dominálnak, a cél nem a végzettséget, szakképzettséget igazoló dokumentumok (bizonyítvány, tanúsítvány stb.) megszerzése.” 2/1 27

Kapcsolódás a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programhoz (VEKOP)

Országos múzeumi és könyvtári fejlesztés (EFOP) KMR „lába” LLL KMR „lába”

Kapcsolódás a Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (KEHOP) Állami fenntartású kulturális intézmények korszerűsítése

Kapcsolódás a Vidékfejlesztési Programhoz (VP) Közösségi művelődési tevékenységet és könyvtári szolgáltatást is biztosító infrastruktúra és szolgáltatások - IKSZT „light”

28

Kapcsolódás a Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztés Operatív Programhoz Operatív Programhoz (KÖFOP) Közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó levéltári szolgáltatás fejlesztése – közigazgatás munkáját segítő program 20 MNL megyei levéltárban és 4 városi levéltárban (2,63 Mrd Ft)

29

LLL Stratégia 1603/2014. (XI. 4.) Korm. Határozat A Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II., Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája, a Köznevelés-fejlesztési stratégia, továbbá a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia elfogadásáról Intézkedések (kultúra): • Kulturális intézmények nem formális és informális tanulást támogató tevékenységei és programjai • Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kulturális fejlesztések és az egész életen át tartó tanuláshoz hozzáférés biztosítása a kulturális intézményekben

30

Eljárásrendi változások Elnevezések változása: pályázati felhívás → felhívás pályázó → támogatást igénylő pályázat → támogatási kérelem Pályázati típusok: • egyszerűsített • standard • kiemelt

31

Köszönöm a figyelmet! http://palyazat.gov.hu [email protected]

32