KÜRTÖS (V ISSZA) SZÁMLÁLÁS

KÜRTÖS

s Q t r W k IX. évfolyam 5. szám

Közéleti havilap

2 0 1 1 . május

Ára 0,40 EUR 12,- Sk 150,- Ft

(V I S S Z A ) S Z Á M L Á L Á S Európa népszámlálás elõtt áll. Nem kell nagy képzelõtehetség ahhoz, hogy elõre megjósoljuk a tényt, egy 90 éve kisebbségi sorban lévõ nemzetrész nincs könnyû helyzetben egy ilyen megmérettetés esetén. Tíz évvel ezelõtt félszázezerrel csökkent az itt élõ magyarok száma, miközben a szlovák nacionalisták habzó szájjal ordibálnak a Dél-Szlovákiában élõ szlovákok elmagyarosításáról. Ehhez az utóbbi idõben még hozzájárult a politikából már jócskán kikopott exminiszterelnök, Vladimír Meèiar is, aki a magyarok gyarapodását a romák elmagyarosításában látja. Nos, nagy az isten állatkertje, mindenki megfér benne, a szomorú tények azonban azt mutatják, valószínûleg megint kevesebben leszünk. Nagy tudású emberek állítják, hogy egy kisebbségi létben élõ közösség csak akkor gyarapodhat, ha biztonságban, lelki és szellemi egyensúlyban él, látja önmaga és gyermekei jövõjét, családja megélhetését. Nos mindazt, amit mi itt, az elcsatolt területeken 90 év óta nem tapasztalunk. Mindent megtesznek azért, hogy ne érezhessük magunkat itthon, nyelvünk

használata, jogaink, a magyar nemzethez való tartozásunk napi szinten a legfelsõbb törvényhozás témája. Olyan, mint egy állandó értekezlet, ahol ezen a témán kívül néha az ország más ügyeivel is foglalkoznak, alapvetõen azonban a magyar kérdés az, ami a legfontosabb. Nem ismerjük, hogyan mûködik a tolvajok lelkiismerete, mert mi nem loptuk a földet, ahol élünk, de sejtjük, hogy mi mozgathatja a legfelsõbb politikai körök gondolatmenetét. Sok lehetõségünk nincs, csak annyi, hogy megszervezzük magunkat. Hónapok óta biztatjuk a nemzeti közösségünkhöz tartozókat, ne féljenek vállalni az édesanyák nyelvét, a nagymamák meséit, a nagyapák hõskorba illõ történeteit, a bölcsõben hallott éneket, a kézenfogó hitet, a templom harangját, ha délidõben a családi asztal-

hoz szólít. Ne féljünk, mert akármenynyire is igyekszünk másoknak lenni és látszani, ha magyarnak születtünk, hát leginkább így érdemes meghalnunk is. Másoknak nem kellünk, hacsak nem kirakati bábunak. Valójában sosem lehetünk mások, mint azok, akikké születtünk. A természetes fogyásnak, elvándorlásnak nem tudunk gátat vetni, mert a globalizálódó világ ma sokkal inkább nemzetpusztító, nyelvölõ, mint akárcsak tíz évvel ezelõtt. De az óriási erõ, mellyel próbálunk megkapaszkodni az anyaföldben, erõsebbõ tesz minket. Aki ezt a próbát kiállja, többet számít egynél. Bár a statisztikában csak egynek számít majd, közösségében azonban példaképpé válhat, mely megtartó erõ lesz mindenkor, tízek, százak számára. Néhány nap múlva kopognak majd az ajtón a számlálóbiztosok. Fogadjuk õket széles mosollyal, hangos köszönéssel és kézfogással. Azzal a tudattal, hogy mi már döntöttünk. Magyarnak maradunk, mindhalálig! Palócz

„Előbb a regölést / aztán a regét / Előbb a földet / aztán az otthont /

Előbb az iskolát / aztán a nyelvet / Előbb a hitet / aztán a fejfát / Előbb a jövőt / aztán a múltat / S mindezt egyszerre / jeleindőben.“ Kovács István: Beolvasztás

2 Kürtös

Közélet

A KÜRTÖS KÖRKÉRDÉSE

MIÉRT VALLJUK MAGUNKAT MAGYARNAK? Zahorec Ákos vagyok, a Lukanényei Alapiskola diákja. Iskolatársaim és a magam gondolatait szeretném megosztani a Kürtös olvasóival a népszámlálás kapcsán: Magyar vagyok, magyarnak születtem… Legelsõ szavaimat is magyarul mondtam ki. Anyanyelvemet a világ összes kincséért sem adnám fel, soha nem tagadnám meg. Számomra a világ legtermészetesebb dolga, hogy megvallom magyarságomat, megmaradok magyarnak, és ezen nem változtathat senki és semmi. Teljesen mindegy, hogy hol és milyen országban élek, a világ melyik sarkában hajtom álomra fejem… Próbáljuk meg bátran és õszintén megvallani nemzetiségünket, legyünk rá büszkék, hisz nincs mit szégyellnünk. Gyönyörû a történelmünk… Sajnos egyre kevesebben vallják meg magyarságukat. Nem értem, hogy miért van ez így?! Az én számomra ezek az emberek a leggyávábbak a világon. Szlováknak vallják magukat, mégis magyarul beszélnek. Vallja meg hát mindenki nemzetiségét, hiszen az utolsó népszámláláskor nagyon lecsökkent a magyarság száma. Én megvallom magyarságomat, mert magyar vagyok, meg aztán nem szeretek hazudni… a legnagyobb hazugság volna, ha szlováknak vallanám magam. Fontos, hogy mindig, minden körülmények között vállaljuk fel nemzeti hovatartozásunkat. A Felvidéken egyre csökken a magyarok száma. 2001-ben 521 000-re csökkent a számunk, nagyon remélem, hogy a 2011-es adatok nem 4-sel fognak kezdõdni… Ezért kell mindenkinek bátran, becsülettel megvallania nemzetiségét, magyarságát. Minél kevesebben leszünk, annál nagyobb az esélye annak, hogy nem lesznek magyar iskoláink, de lesznek újabb törvények, amelyek a magyarság ellen fogalmazódnak meg. Kedves felnõttek, hallgassanak eszükre és szívükre! Maradjunk magyarok a Felvidéken…

Hány lakosa van a Nagykürtösi járásnak? Természetesen településenként, járásonként szinte napról napra változik a lakosság száma, tehát csak egy megadott idõponthoz lehet viszonylag pontosan meghatározni az adott község vagy térség lakosainak számát. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 végén a Nagykürtösi járásban 45 654 lakost tartottak nyilván. Ebbõl a nõk száma 23 481, a férfiaké 22 173 /a különbség 1 308/. 2009-hez viszonyítva 160 személlyel csökkent a járás népessége. Tavaly az élveszületett gyermekek száma 415 volt, az elhunyt személyek száma 565. A lakosság természetes fogyása 150 személy. Ami pedig a migrációt illeti, az értékelt idõszak alatt 343 személy költözött a járásba, elköltözött 353. Az elmúlt évben a járásban 186 pár kötött házasságot, ugyanakkor 100 házasság felbomlott. SZSH A magyar nemzetiségû lakosság százalékos aránya a Nagykürtösi járás magyarok által is lakott településein: 0-10% - Nagykürtös; 10-20% - Kiscsalomja, Szlovákgyarmat; 20-30% - Bátorfalu, Felsõzellõ, Haraszti, Múlyad, Zsély; 30-40% - Dacsókeszi, Csalár; 40-50% - Bussa, Leszenye; 50-60% - Galábocs, Szelény; 60-70% - Gyürki, Kovácsi, Nagycsalomja; 70-80% - Apátújfalu, Csáb, Ipolyhidvég, Ipolykér, Kõkeszi, Lukanénye, Óvár, Sirák; 80-90% - Ipolybalog, Ipolykeszi, Ipolynagyfalu, Ipolynyék, Ipolyvarbó, Kóvár, Szécsénke, Terbegec; 90-100% - Inám, Kelenye.

2011. május

Jegyzet

Léteznek szlovák magyarok? Régi igazság, hogy az ember a szüleit, testvéreit nem, csak a barátait válogathatja meg. Ebbõl adódóan senki sem tehet sem származásáról, sem elõdeirõl. Ja, az más lapra tartozik, ha valaki bizonyos érdekbõl megtagadja õseit. Mindez arról jutott eszembe, hogy a minap egy kedves szlovák ismerõsöm azt fejtegette nekem, hogy én és az itteni magyarok tulajdonképpen szlovák magyarok, illetve magyarul beszélõ szlovákok vagyunk, akiknek legfeljebb csak az ükszüleik voltak magyarok. Mivel nem elõször hallottam velünk, szlovákiai magyarokkal kapcsolatban ilyen és hasonló magyarázatot, azt ne mondjam, sületlenséget, szükségesnek tartottam egy rövid fejtágított tartani a már nem éppen fiatal atyafinak. A dolgok jobb megértése végett elmondtam neki, hogy például azok a szlovákok vagy magyarok, akik a múlt század elsõ évtizedeiben kivándoroltak Amerikába, és ott is maradtak, azokat jogosan nevezhetjük amerikai szlovákoknak, magyaroknak. Ott született gyermekeik, unokáik persze már amerikaiak lettek, legfeljebb elmondhatják magukról, hogy magyar vagy szlovák származású amerikaiak. Nyomatékosan kihangsúlyoztam ismerõsömnek, merõben más a helyzet a Szlovákiában élõ magyarokkal, mivel nekik, nekünk más történelmi elõzményeink vannak. Mi nem vándoroltunk ide, nem települtünk ide - mi itt õshonos lakosok vagyunk, ami azt jelenti, hogy már ezer éve itt élünk. Arról pedig végképp nem tehetünk, hogy az elmúlt közel 100 év alatt megkérdezésünk nélkül többször tologatták fejünk felett a határokat. Hogy jobban megértse az atyafi a lényeget, apai nagymamámmal példálóztam, aki, hála istennek, 96 évet élt, s ez idõ alatt ötször cserélt hazát úgy, hogy szinte ki sem mozdult a szülõfalujából. Az Osztrák-Magyar Monarchiában született. A Monarchia felbomlása után faluját az I. Csehszlovák Köztársasághoz csatolták, majd húsz év múlva néhány évig újra Magyarország részét képezte a település, aztán ismét Csehszlovákiában találta magát. Az ország kettéválása után pedig a Szlovák Köztársaság állampolgára lett. Látva, hogy kedves ismerõsöm érdeklõdéssel hallgatja, amirõl beszélek neki, végezetül már csak azt igyekeztem vele megértetni, hogy az ükszüleim valóban magyarok voltak, és abban a faluban születtek, ahol az unokájuk, vagyis az én nagymamám. És nem csak a nagyim gyerekei, köztük az édesapám születtek ott, hanem én is. Akkor én, tettem fel a kérdést, miért lennék szlovák magyar? Vagy: magyarul beszélõ szlovák? Én Szlovákia adófizetõ, törvénytisztelõ polgára vagyok, akinek anyanyelve és nemzetisége magyar. Ráadásul, tettem még hozzá, nekem már 1986-tól az áll a személyi igazolványomban, hogy Bodzsár Gyula

Közélet

2011. május

Kürtös 3

A bányászok értékes ősmaradványokra bukkantak

Az õsmaradványok megtalálói. Balról Adam Sándor, Bohovic Pál és Petényi Alfonz 2010 decemberében a nagykürtösi Baòa Dolina szénbányában, közel 100 méteres mélységben, rég letûnt harmadkori világ bizonyítékai kerültek elõ. Bohovic Pál munkavégzés közben egy különös tárgyat talált, ami elsõ pillantásra munkagépe egyik meglazult alkatrészére hasonlított. Alaposabb szemlélés után rájött, hogy kövülettöredékkel van dolga. Munkatársa, Adam Sándor a közelben heverõ három fogra és kisebb csontdarabra lett figyelmes. A munkahely ellenõrzése közben Petényi Alfonz részletes fotódokumentációt készített a lelõhelyrõl, és elkezdett érdeklõdni afelõl, hogy a fellelt maradványok miféle állathoz tartozhattak. A leletek fotói a Szlovák Paleontológiai Klub jóvoltából a besztercebányai Közép-szlovákiai Múzeumba (Stredoslovenské múzeum v Banskej Bystrici) kerültek, ahol a szakemberek megállapították, hogy a fogak és az agyar egy deinotheriumtól származnak. A deinotheriumok testfelépítése nagyon hasonlított a ma élõ elefántokéhoz, azonban ezekkel csak távoli rokonságban álltak. A jelenkori elefántokkal ellentétben

rövidebb volt az ormányuk, és fogkoronájuk is jóval alacsonyabb volt. A legszembetûnõbb különbséget azonban az alsó állkapocs lefelé ívelt agyarai képezték. A legkorábbi deinotherium fajok aránylag kis termetûek voltak, magasságuk alig haladta meg a 2 métert. Késõbb nagyobb méretû fajok is megjelentek, melyek 4 métert elérõ magasságukkal a legnagyobb szárazföldi emlõsök közé tartoztak. A nagykürtösi lelet a harmadidõszaki, alsó miocéni korszakból származik. A megközelítõleg 17,5 millió éves maradványok a deinotheriumok egyik legrégebbi elõfordulását bizonyítják Európaszerte. Az utolsó deinotheriumok Európában 6 millió évvel ezelõtt éltek, A deinotherium amikor jelentõs éghaj- fejének rekonstrukciója. lati változások követEzek a bizarr ormányosok keztével az erdõségek a Nagykürtös környékén elterülõ területe alaposan megnedves erdõkben kóboroltak fogyatkozott. 17,5 millió évvel ezelõtt. Szlovákia területérõl mindeddig csak Rajz: Matúš Hyžný. néhány deinotheriumfog volt ismert, így a fellelt agyar egyedülálló leletnek számít. Az õsmaradványokat a bányászok a besztercebányai Középszlovákiai Múzeumnak adományozták, amiért hálás köszönet illeti õket. Petényi Alfonz, Baòa Dolina a.s, Nagykürtös Tóth Csaba, Közep-szlovákiai Múzeum, Besztercebánya

Villáminterjú Striho Tiborral

Repülőoktató a főiskolán Dacsókeszibõl származik a 48 éves Striho Tibor, foglalkozását tekintve repülõoktató. Huszonöt éve kassai lakos, nõs, egy fiú és két lány édesapja. Vele készítettük az alábbi interjút. - Kezdjük az elején. Hogyan kerültél Kassára? - Az alapiskolát Dacsókesziben és Csábon végeztem. 1978-ban kerültem Kassára, ahol a Magyar Tannyelvû Ipari Iskola elektroenergetikai tagozatán érettségiztem. - Innen kerültél a kassai Katonai Fõiskola pilóta szakára. Miért éppen ide jelentkeztél? És származott-e hátrányod abból, hogy anyanyelven végezted alapés középiskolai tanulmányaidat? - Már az iparista éveim alatt sportrepülést tanultam, pilóta szerettem volna lenni, ezért esett a választásom a katonai fõiskolára. A magyar középiskola után úgy éreztem, nagy fába vágtam a fejszémet, mert a fõiskolai tananyag mellett

volt még mit pótolnom a szlovák nyelvbõl is. A rövid átmeneti idõszak után ugyan mindenki tisztában volt azzal, hogy magyar vagyok, de az eredményeim sokszor jobbak voltak szlovák osztálytársaiménál, ezért ezt mindenki respektálta. A diplomaosztás után a fõiskolán maradtam mint repülõoktató. - Hogyan lehet megmaradni magyarnak, és mit jelent magyarnak lenni Kassán?

- Ugyanúgy, mint bárhol másutt, Kassán is belsõ indíttatás magyarnak maradni, családi háttér, emberi tartás kérdése. - Kérdés volt, hogy gyermekeiteket milyen iskolába íratjátok? - Három gyermekünk van, iskolába íratásuknál nem volt kérdés, hogy magyar iskolába fognak járni. Két idõsebb gyermekünk már fõiskolás. A fiam negyedéves pilótahallgató, a lányunk a Pavel Jozef Šafárik Egyetem tolmácsfordító szakán tanul. A legfiatalabb a Márai Sándor Alapiskola tanulója. - Milyen gyakran jártok haza, Dacsókeszibe? Nem hiányzik a szûkebb pátria? - Õszintén remélem, hogy a nyugdíjas éveimet otthon tölthetem Dacsókesziben, de egyelõre, amíg a gyerekek tanulnak, Kassán maradunk. B.Gy.

Közélet

4 Kürtös

GONDOLATOK

2011. május

MÁJUS NYOLCADIKA KAPCSÁN

Amióta ember él a földön, örökké háborúskodott. A háborúk oka, célja és tartalma állandóan változott, és csak nagyon kevés esetben mondhatnánk el, hogy az emberiség, illetve valamelyik fél hasznára vált. A kiváltó okok általában valamilyen veszélyérzet megfogalmazása, kimutatása. Így mutatható ki ez sok esetben magyarságunk tekintetében is. Soha nem szûnt meg számunkra az a veszély, amely puszta létében fenyegette közösségünket több száz éven keresztül. Az ellenállás, a harc módja is idõnként változott, legtöbbször a fegyvereké volt a szó, és ekkor százezrek váltak áldozatokká. Sok esetben feleslegesen. A mi népünk annyi mindent ért meg csupán ebben az évszázadban is, amire - Illyés Gyula szavai szerint - nincs ige. Embert ölni nemcsak fegyverrel, hanem sok más módon is lehet, például kimondott vagy leírt szóval, sõt hallgatással is. A háborúba küldõ parancs, az ellenség védekezése vagy bosszúja, a belviszályok, forradalmak, politikai baklövések, nemzetiségi gyûlölködések, a megfogant emberi élet megszületésének megakadályozása stb. mind-mind nemzetfogyáshoz, pusztuláshoz vezet, és ahhoz a létszámunkhoz, mely jelenleg egy elbizonytalanodó, fogyó nemzet tragikus képét vetíti elénk. Minden gyilkosság borzalmas. Fájnak a másoktól kapott halálos sebek, de azok is, amelyeket önmagunknak okozunk. Az emberek nagy része ma depressziós ájulásban van. Reményvesztettebb, mint valaha. Nem tudják, minek örüljenek. A magyar történelem ismerete, õseink példája elvezethet minket az elvesztett remény visszaszerzéséhez, a pusztulásba sülylyedésbõl emelkedõ nemzetté váláshoz. Ez és a nemzeti erõk összefogása elengedhetetlen a nemzeti megmaradáshoz és felemelkedéshez, ha azt akarjuk, hogy ez a nép magyar nép maradjon. Ennek érdekében sok a tennivalónk. Értelmes célokat kell kitûzni magunk elé. Nemcsak azért élünk a világon, hogy otthon legyünk valahol, hanem hogy elvégezzük a feladatainkat, és boldogok legyünk. A boldogsághoz eszköz a szabadság, melyet ma sokan összetévesztenek a szabadossággal. Ez rengeteg - elkerülhetõ - baj forrásává válhat. Historia est magistra vitae - a történelem az élet tanítómestere. Ám, ha nem tanulunk belõle, azért csak magunkat okolhatjuk. Keresztény tartás nélkül, saját értékeink önérzetes fölmutatása nélkül nincs jövõnk. Nemzeti emlékezet nélkül semmiféle kultúra nem létezik. Petõfi Sándor ezt írta naplójába: „Nekünk nincs a világon olyan testvérnemzetünk, amelytõl segítséget kérhetünk. Egyedül állunk, mint a magányos fa a pusztában. Nem támaszkodhatunk csak Istenre és önmagunkra, de ha összefogunk, e kettõ elegendõ lesz arra, hogy örökre megmentsük a magyar nemzet becsületét“. A magyar nemzeti katasztrófák mérföldköveire számunkra szívbe markoló nevek és évszámok vannak írva: Muhi (1241), Mohács (1526), Budavár (1541), Világos (1849), Trianon (1920), Párizs (1946) és Budapest (1956). Mivel önvédelmi reflexünk lebénult - legalább ezek láttán kell komolyan elgondolkodnunk az elõidézõ okokon, hogy azok a sorscsapások soha ne ismétlõdhessenek meg. Május 8-án Európa Napot tartanak sokfelé az országban. Ez a nap egyben a második világháború befejezésének a napja is. Sok helyütt ez alkalomból tábortüzeket gyújtottak ennek tiszteletére és az elesettekre való emlékezésként. A háborúkban elesett hõseink áldozata, akikre évente emlékezünk, ne legyen

hiábavaló, ez alkalomból is legyen meg bennünk a kellõ elhatározás, hogy mi is mindent megteszünk megmaradásunk érdekében. A mai idõkben - hála istennek - nem kell fegyverrel a kézben harcolni, de élni kell a szó erejével, az igazság megismertetésével, visszaadni önmagunk becsületét és becsülését. A közelgõ népszámlálás az egyik ilyen erõpróba, hogy mennyire vagyunk készek vállalni magunkat, vállalni sorsunkat, vállalni magyarságunkat. Hõseink legyenek elõttünk példaképeink, akik vállalták sorsukat, a magyarság sorsát, ha sokszor nem is öntudatosan és ilyen kifejezett céllal. A leírt gondolatok (amelyek Dr. Ádám Sándor: Magyarok pusztulása c. könyve alapján íródtak) befejezéseként legyen egy idézet Vörösmarty: Honszeretet címû versébõl: Tûrj érte mindent, ami bánt, Kínt, szenvedést és halált; De el ne szenvedd, el ne tûrd Véred gyalázatát. Balogh Gábor Járásunkban a következõ településeken emlékeztek tábortûzgyújtással május 8-ára:

Bussa, Csáb, Csalár, Ipolybalog, Ipolykeszi, Ipolykér, Inám, Kelenye, Szécsénke, Zsély.

Ezenkívül Bussán és Ipolybalogon májfaállításra is sor került.

2011. május

Közélet

Újabb két állomás Európában Március közepén a Tolna megyei Alsónyéken, majd április derekán Ipolynyéken egy nemzetközi konferencia keretén belül folytatódott a tavaly útjára induló európai uniós program, melyet az EACEA brüsszeli székhelyû ügynökségnél nyertek az ipolynyékiek. A program, melyet most elõször egy nagyszabású kiállítás is kísért, több napon keresztül hívta fel a magára a figyelmet. A programra érkezõ hazai és nemzetközi vendégek a kiállítás megnyitását megelõzõen megkoszorúzták gróf Esterházy János szobrát a kultúrház elõtti parkban, ahol ünnepi beszédet mondott Hrubík Béla polgármester, majd a mûvelõdési házban megnyitották azt a népmûvészeti kiállítást, melyet a programban szereplõ kilenc település néprajzi és épített örökségét mutatta be. A megnyitót a Csemadok helyi szervezete elnökének, Pobori Sándornak a köszöntõje elõzte meg. A két egyéni kiállító, Palencsár Magdolna és Lukács János mellett bemutatkoztak a gömöri kézmûvesek, a rimóci fõkötõkészítõk, de nagy érdeklõdés kísérte a Terebessy Zoltán által rendelkezésre bocsájtott, a hordókészítéshez használatos eszközök bemutatását is, melyet a helyi viseleti bemutató is gazdagított. A program másnap délelõtt az elfeledett népi mesterségek konferenciával indult, ahol Erdély képviseletében elõadást tartott Szatmári Ferenc a RMNSZ elnöke, Török Csaba fafaragó, T. Szabó Árpád toplász és szalmafonó, Magyarországról Beszkid Andor, Rimóc polgármestere a rimóci hagyományõrzésrõl, Bordás Péter a kemencekészítésrõl, majd a hazaiak nevében Ulmann István várhosszúréti fafaragó. Nagy érdeklõdéssel hallgatta a közönség Ipolynyék község egykori polgármesterének, Terebessy Zoltánnak az elõadását, aki a hordókészítés rejtelmeibe vezette be a jelenlévõket. Elõadása alatt bemutatta azokat a kiállított eszközöket is, melyek egy jó fahordó elkészítéséhez nélkülözhetetlenek voltak. Az elõadásokról felvétel készült, mely a program keretében készülõ DVD anyagaiban kap majd helyet. A kiállítást közel egy hét alatt több százan tekintették meg, így elmondható, hogy a népi értékek, a népviselet, a kézmûvesség még mindig élénk érdeklõdésre számít vidéken. Külön öröm volt a helyiek számára, hogy ízelítõt kaptak azokbók a faragásokból is, melyek majd az õszre megnyitásra kerülõ helyi Csemadok tájház kerítését fogják díszíteni, s melynek utolsó darabjait az augusztus elején megrendezésre kerülõ fafaragó tábor keretén belül fejeznek be. Így elmondható, hogy az európai értékek és támogatási rendszer szervesen beépül a helyi kultúrába, és a program bizonyítja, hogy lehet európai forrásokat bevonni a népi kultúra gazdagításába, s így nemcsak a politikáról szól a mindennapi életünk, de szemmel láthatóan a gyarapodást is szolgálja, hogy egy olyan közösség tagjai lehetünk, ahol mi is számítunk, ha tudunk és akarunk élni a felkínált lehetõségekkel. Palócz

Kürtös 5

Alapvetõ jogi információk A házasság megszûnésének módjai. A házasság a házastárs (ak) halálával, érvénytelenítéssel vagy válással szûnik meg. A házasság természetébõl adódik, hogy ez a viszony csak a házasfelek életében létezik. Ha a házastársak közül az egyik meghal, a házasság megszûnik létezni. Ugyanilyen következménye van annak, ha a házastársak egyikét halottá nyilvánítják, ha a halál tényét nem lehet az elõírt módon bizonyítani - tehát halotti bizonyítvánnyal. Abban az esetben, ha a házasság megszûnésére az egyik házastárs halála miatt került sor, a másik házastársnak joga és egyben kötelessége is viselni azt a vezetéknevet, amelyet a házasságkötéskor felvett. Nem veheti fel tehát a saját elõzõ nevét, amelyet a házasságkötés elõtt viselt, mivel ezt a jogot a családtörvény csak az elvált és nem a megözvegyült házastársnak adja meg. A házasság megszûnésének másik módja a válás. A bíróság az egyik fél javaslata alapján akkor bontja fel a házasságot, ha az nem teljesíti be a társadalmi célját, és a házastársak közti viszony annyira megromlott, hogy a házastársaktól nem várható el a házastársi együttélés felújítása. Azok a házasságok, ahol kiskorú gyermekek is vannak, a szülõk elsõsorban nevelõi feladatot látnak el, ez a fõ társadalmi cél. Ha gyermektelen házasságról van szó, akkor a házastársak feladata az érzelmi együttélés, a kölcsönös támogatás. Olyan válás esetén, ha kiskorú gyermekek is vannak a családban, a bíróságnak a gyermekek érdekeit kell szem elõtt tartania, és a válás kimondásán kívül a bíróság a válás utáni szülõi jogokról és kötelességekrõl is dönt - a gyermekkel való kapcsolattartásról és a kiskorú gyermek utáni tartásdíjról van szó. Az ellátási kötelezettség mértékének meghatározásánál a bíróság a szülõk lehetõségeibõl, vagyoni viszonyaiból és a gyermek indokolt szükségleteibõl indul ki. Az a házastárs, aki felvette a házastársa nevét, a végzés érvénybe lépése után három hónapon belül bejelentheti az anyakönyvi hivatalnak, hogy visszaveszi elõzõ nevét. A válásról szóló döntés jogerõre emelkedésével megszûnik a házastársak kölcsönös eltartási kötelezettsége, mint ahogyan az osztatlan közös tulajdon és a házastársak közös lakásbérlete is. Folytatás a következõ számban. Konkrét kérdéseiket az alábbi e-mail címre küldhetik: [email protected]. Telefonszámomat megkaphatják a szerkesztõségben. Mgr. Novák Gabriella, jogász-mediátor

6 Kürtös

2011. május

Közélet - Oktatás

Április 22. - a Föld napja „Hajlamosak vagyunk nagy hangsúlyt fektetni az anyagi javakra, fontosnak tartjuk az autókat, házakat és birtokainkat, de nem szentelünk kellõ figyelmet a környezetünk védelmének. Tudomásul kell vennünk, hogy azok a dolgok, amelyeket ma természetesnek

tartunk, a jövõben csak emlékekké válhatnak. Próbáljuk meg a Föld napja alkalmából idõnk parányi részét a környezetvédelemnek szentelni“ - mondta Nagy József környezetvédelmi miniszter, amikor április 22-éhez, vagyis a Föld

napjához kapcsolódva a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma elindította az egész országot érintõ „Takarítsuk ki Szlovákiát“ programját. Ehhez a felhíváshoz csatlakozott az Ipolyi Arnold Alapiskola is, melynek tanulói a húsvéti szünidõ elõtti utolsó napon, azaz április 20-án nagyszabású takarítási és tisztítási akcióba kezdtek az iskola összes tanulójának és pedagógusának részvételével a helyi községi hivatal együttmûködésével. Az iskola parkjában a legkisebbek takarítottak, míg a nagyobbak a faluba utcáit járták végig, s szedték össze a szétdobált szemetet az árkokban, járdák mentén. Három osztály a falu végén található illegális szemétlerakat megszüntetésén fáradozott, s munkájuk eredménye az a több tucat (közel száz) zsáknyi szemét volt, amelyet a bokrok és fák közül szedtek össze a tanulók. Az akció nevelõ hatása már a takarítás közben megmutatkozott, amikor is a

diákok elborzadva nézték, mi minden kerül ki a háztartásokból a természetbe. Remélhetõleg õk - felnõve - már nem fogják azon felnõttek példáját követni, akik károsítják, tönkreteszik környezetüket, s a környezettudatos gondolkodás és cselekvés erõsítésére szervezett program eléri célját. Ugyan nem szervesen ehhez a programhoz kapcsolódva, de a tanulók a tavasz folyamán az iskola parkjában közel negyven facsemetét ültettek ki, amelyek azóta már megeredtek, s reméljük, pár év múlva a gyümölcsfák már termést hoznak, a többi lomblevelû fa pedig sok oxigént és kellemes árnyékot fog számunkra nyújtani. -ná-

Közösen környezetünkért Április 22-ét már több évtizede a Föld napjaként ünnepeljük. Ez idõ tájt számos önkormányzat és civil szervezet is megpróbálja felhívni a figyelmet különféle rendezvény keretén belül a környezetünk védelmére, tisztábbá, egészségesebbé tételére. Ipolynyéken a Gazdák Erdeje Vadászszervezet Baksa Sándor elnök és Varga Miroslav vadászgazda kezdeményezésével és a helyi Balassi Bálint Alapiskola pedagógusai Jusztin Imre igazgató vezetésével és az iskola diákjaival közösen 2 alkalommal környezetvédelmi napot tartottak. Az elsõ szemétszedési napot április 17-ére tervezték. Közel 30 vadász, 20 diák és tanító több útvonalon indult útnak. Forrásés ösvénytisztítás, túraútvonalak megismerése és az útvonalak mentén elõforduló szemét összeszedése volt a napi feladat. Délutánra 120 zsákkal gyûlt össze. A kezdeményezés diákoknak felnõtteknek egyaránt tetszett, s megegyeztek a folytatásban. A következõ idõpont május 1-jén a „munka ünnepén“ volt. Ismét szép számban indultak útnak a környezetvédõk, és a még ki nem tisztított helyeket vették célba. Az iskolások

a Csali-völgyben szorgoskodtak, napi „termésük“ 60 zsák szemét. A vadászok 70 zsákkal szedtek azon a napon. S a látvány, hogy mennyi hulladék és piszok van még körülöttünk nem megfelelõ helyeken lerakva, tárolva, elszomorító és elgondolkodtató. Ha szeretnénk, hogy gyermekeink, unokáink is madárdalra ébredjenek, és játék közben õz után fussanak az erdõben, tennünk kell valamit. Fel kell szednünk a szemetet, védeni és óvni kell az állat- és növényvilágot, s nem utolsó sorban kialakítani a gyermekekben azt a tudatot, hogy a szemét nem megfelelõ helyen való lerakásával és tárolásával hogyan árthatnak a környezetüknek. Ha ezt életvitelként elsajátítják, biztosak lehetünk abban, hogy tettünk valamit Földünk életkorának meghosszabbítása és védelme érdekében. „Miután megölted az utolsó vadat, kivágtad az utolsó fát, és beszennyezted az utolsó folyót is, rájössz, hogy a pénzt nem lehet megenni.“ (indián bölcsesség) -nt-

2011. május

Fiatalok oldala

NYOMOZÓTISZTKÉNT

DOLGOZIK

A Nagykürtösi Járási Rendõrkapitányság fiatal nyomozótisztjével, a Lukanényén élõ Török Michallal beszélgettünk eddigi életútjáról. - Hol kezdtél alapiskolába járni? - Szülõfalumban, Lukanényén a helyi iskola magyar tagozatán jártam ki az elsõ négy évet, és a csábi iskola felsõ tagozatán fejeztem be az alapiskolát. Elõnynek számított, hogy nem kellett messzire utaznom, valamint az, hogy kezdettõl fogva magyar nyelven, az anyanyelvemen tanulhattam, miközben tanítóim nagy figyelmet fordítottak a szlovák nyelv elsajátítására is. Ennek is köszönhetem, hogy a „Poznaj slovenskú reè“ szlovák nyelvi verseny járási fordulójának megnyerésével a kerületi fordulón is képviseltem a csábi iskolát, felkészítõ tanáraim nagy örömére. Tanulmányaimat az Ipolysági Magyar Tannyelvû Gimnáziumban folytattam. Az ott töltött négy év volt az elõkészítõje egyetemi tanulmányaimnak. 2004-ben érettségiztem, és utána két magyar és egy szlovák egyetemen felvételiztem sikeresen pedagógiai szakirányokon. - Miért éppen pedagógiára jelentkeztél? - A gimnáziumi éveim alatt állásajánlatot kaptam az Apátújfaluban mûködõ menekülttáborba szociális gondozónak, aminek természetesen akkor nagyon megörültem, másrészt tudtam, hogy ehhez egyetemi végzettség szükséges. A nyitra Konstantin Filozófus Egyetem pedagógiai karára, 1-4 szakra munka mellett, távúton kezdtem járni. Itt szeretném megjegyezni, hogy édesanyám, Török Teréz szintén alsó tagozatos tanító már lassan több mint 10 éve a nényei alapiskolában, így tehát elsõsorban róla vettem példát. Másik oka annak, hogy ezt a szakirányt választottam pedig a munkahelyem volt, hiszen nap mint nap emberek között dolgoztam, ahol szükség volt az emberi kapcsolatok kiépítésére, tehát pszichológiai, szociológiai és filozófiai ismeretekre. Az elsõ évet sikeresen zártam Nyitrán, majd innen a komáromi Selye János Egyetem pedagógiai karára léptem át az utazás miatt. Itt szereztem 2010-ben magiszteri fokozatot 1-4 szakon. A menekülttáborban mintegy két és fél évig dolgoztam aktívan, rengeteg élettapasztalatot szereztem, sokféle idegen kultúrát ismertem meg, valamint nyelvtudásomat is kiszélesítettem, mivel tolmácsként dolgoztam angol-szlovák, illetve orosz-szlovák nyelven, együttmûködve a hatóságokkal és a bevándorlási hivatallal. Szeretném megemlíteni, hogy aktívan bekapcsolódtam az EQUAL nevû nemzetközi projektbe, amelynek az volt a célja, hogy az alapiskolákban tartottam elõadásokat magukról a menekültekrõl, továbbá kutatásokat és felméréseket végeztem kollégáimmal, ami számomra felejthetetlen élmény volt. - Mégis hogyan kerültél a rendõrséghez? - A tábori munkásságom és a frissen szerzett diplomám után úgy döntöttem, hogy a rendõrségnél szeretnék dolgozni. Ehhez az is hozzátartozik, hogy már a táborban kialakult bennem egyfajta vonzalom a rendõri pálya iránt, hiszen sokat dolgoztam velük a menekülttáboron belül. Így kerültem 2010-ben a Nagykürtösi Járási Rendõrkapitányságra, ahol nyomozótisztként dolgozom. S ezzel egy új fejezet nyílt meg az életemben. Ez is egy felelõsségteljes hivatás, ahol szintén emberekkel kell dolgozni, de egyidejûleg munka mellett tovább folytatom tanulmányaimat a Selye Egyetemen, ahol jelenleg a doktori rigorózus munkámon dolgozom. - Mit jelent számodra a szülõföld, a magyar identitás? - A szülõföld és az identitás számomra a hovatartozást jelenti. Sajnos, egyre több szlovákiai magyar ember számára kezdenek elszürkülni ezek a fogalmak, és nem tudatosítják, milyen súlyos következményekkel jár ez. Én személy szerint büszke vagyok arra, hogy magyar vér kering az ereimben, hogy magyarul, a világ egyik legszínesebb nyelvén beszélek és írok, de leginkább arra, hogy kiállok a magyarságomért, azért, aki vagyok. Az emberek sokszor félnek magyar iskolába íratni a gyermekeiket, mondván, nem tanulnak meg szlovákul, és nem fognak tudni elhelyezkedni. Szerintem ez nagy hiba, és itt keletkezik a kisgyermekekben egyfajta identitászavar, amit semmiképp nem szabad megengednünk. Úgy gondolom, magyar iskolával is vagyunk legalább olyan tanult emberek vagy még szakképzettebbek, mint idegen nyelvû iskolával. Érdemes elgondolkodni Komenský szavain: „a gyermeket idegen nyelvre tanítani az anyanyelv ismerete elõtt olyan, mintha lovagolni tanítanánk, mielõtt járni tudna.“ -té-bé-

Kürtös 7

Tûnõdés „Mami és oci, sztarka meg sztarki“ Régóta figyelem, hogy Nagykürtösön sok, úgymond magyar családban a gyerekek egymás között elõszeretettel beszélnek szlovákul. Mint ahogy annak idején az egyik anyuka elmagyarázta nekem, ez azért van, mert a gyerekek az oviban, az iskolában szlovákul beszélnek, és otthon is már automatikusan ezen a nyelven társalognak. Ha azonban magyarul szólunk hozzájuk, az „anyanyelvükre“ váltanak. Azt meg már én teszem hozzá, hogy enyhe szlovák akcentussal, mert módomban állt többször is tapasztalni, hogy egyikük-másikuk bizony üggyel-bajjal tudott csak magyarul válaszolni kérdéseimre. Hadd mondjak el okulásul néhány nagykürtösi „ihletésû“ történetet. Egy alkalommal színmagyar szomszédomék kislányától megkérdeztem, mondjad már, hány éves vagy? Értette az egyébként aranyos csöppség a kérdést, mert mutatta az ujján, hogy kettõ. Igen, már kétéves vagy?! - reagáltam tettetett csodálkozással, mire a kislány rávágta, „Ano.“ Csemadok évzáró taggyûlést tartottunk. Az egyik apuka magával hozta ötéves forma kisfiát is, mert valószínûleg nem volt kire hagyni õt otthon. Láthatóan nem érdekelte a fiúcskát a felnõttek beszéde, mert egy idõ után félhangosan súgta az apjának: „Oci, kedy ideme už domov?!“ A vasárnap délutáni magyar misén a kislány unoka mindvégig izgett-mozgott nagymamája mellett a padban. Az áldoztatás alatt, látva, hogy sokan kilépnek a padsorokból, egyszer csak erélyesen megszólalt: „Starka, poïme už!“ Nos, tûnõdöm el magamban, hogy ezeknek a fenti miniatûr történeteknek a szereplõi bizony ma már felnõtt emberek, lehet hogy már maguk is anyukák, apukák. És elképzelhetõ, hogy változatlanul „mamiznak“, „ociznak“, no meg „sztarkáznak és sztarkiznak“. Nagyon kíváncsi volnék, hogy a népszámláláskor az anyanyelvet és a nemzetiséget illetõen, hová teszik majd az x-et? Hogy ez volna a természetes asszimiláció, ami ellen nem tehetünk semmit? És ha annak idején a szüleik, nagyszüleik rávezették volna a fenti történetekben szereplõ gyerekeket arra, hogy a mami magyarul mama, anya, anyuka, édesanya, az oci meg apa, apuka, édesapa, a sztarka és a sztarki pedig nagymama és nagyapa, akkor talán most fel sem merülne bennük, hogy anyanyelvük, nemzetiségük más is lehet, mint magyar. /bodzsár/

8 Kürtös

Kultúra

2011. május

A nyák na pj á r a

„Mama, kérlek, meséld el nekem...“

Májusban az egész világon megünneplik az anyák napját, melynek története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Járásunk magyarok által is lakott településeinek nagy részében május elsõ vasárnapján tartottak ünnepi kultúrmûsort az édesanyák tiszteletére. Ezek a következõk: Apátújfalu, Bussa, Ipolybalog, Ipolykeszi, Ipolynagyfalu, Ipolynyék, Kelenye, Lukanénye, Szécsénke; Inámban és Kóvárban pedig lapzárta után lesz az anyák napi mûsor.

Hosszú idõ óta elõször tartottak ismét anyák napi ünnepséget Ipolynagyfalun. Május elsõ vasárnapjának délutánján ovisok és iskolások színvonalas mûsorral készültek a kultúrház széksoraiban helyet foglaló nagymamák és édesanyák köszöntésére. A legkisebbek Krasznica Erika óvónõ vezetésével mutatták be szép összeállításukat, és a közönség nagy tapssal jutalmazta szereplésüket. A mûsor további részében Villant Boglárka és Nagy Nikolas verssel léptek színpadra, Villant Enikõ a Mama, kérlek meséld el... címû örökzöld sláger, Suszter Dorotty pedig szlovák népdalok elõadásával váltotta ki a nézõk tetszését, de taps fogadta Horváth Balázs és Kafka Vivien prózai elõadását is. Felnõtt szereplõi is voltak a mûsornak, mégpedig az újjáalakult Búzavirág asszonykórus közremûködésével. A jó hangú asszonyok közül Tómusz Aranka és Sokol Klára duettben is színpadra lépett magyar és szlovák nóták bemutatásával. Külön is említést érdemel Kiss Kristóf remek zongorajátéka, valamint Huszka Blanka néni mesemondása a gyerekeknek. A mûsor végén Kerata László polgármester egy-egy szál vörös szegfûvel kedveskedett a jelenlevõ anyukáknak, nagymamáknak, a vendéglátás során pedig Huszár Renáta és Villant Bernadett jó háziasszonyoknak bizonyultak, míg Huszár Ildikónak a mûsor vezetéséért, Huszár Andrásnak pedig a hangosítás és a zenei kíséret biztosításáért jár elismerés. -bégyé-

Anyák napja alkalmából szerkesztõségünk nevében az alábbi történettel köszöntjük az édesanyákat.

Egy napon a gyermek... ...így szólt Istenhez: - Azt beszélik, holnap leküldesz a földre. De hogyan fogok ott élni, hiszen olyan kicsi és védtelen vagyok? Az Isten azt válaszolta: - A sok angyal közül kiválasztottam egyet neked. Várni fog téged, és vigyáz majd rád. - De - mondta a gyermek - itt, a Mennyországban nem csinálok semmi mást, csak énekelek és mosolygok. Erre van szükségem, hogy boldog lehessek. Az Isten így szólt: - Az angyalod mindennap fog énekelni neked, és érezni fogod az angyalod szeretetét, és boldog leszel. - És - mondta a gyermek - hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket? - Könnyû - mondta az Isten. - Az angyalod meg fogja tanítani neked a legszebb és legédesebb szavakat, amiket valaha is hallani fogsz, és az angyalod türelemmel, gondossággal meg fog tanítani beszélni is. A gyermek felnézett Istenre és így szólt: - És mit fogok tenni, ha veled akarok beszélgetni? Isten rámosolygott a gyermekre, és azt mondta: - Az angyalod össze fogja tenni a kezeidet, és megtanít imádkozni. A gyermek azt mondta: - Úgy hallottam, a földön rossz emberek vannak. Ki fog engem megvédeni? Az Isten megölelte a gyermeket, és azt mondta: - Az angyalod óvni fog téged akkor is, ha ez az élete kockáztatásával jár! A gyermek szomorúan nézett, és így szólt: - De mindig szomorú leszek, mert nem láthatlak téged! Isten megölelte a gyermeket. - Az angyalod mindig beszélni fog neked rólam, és meg fogja mutatni, hogy hogyan juthatsz el hozzám. Bár tudd, én mindig melletted leszek. Ekkor nagy békesség volt a Mennyben, de már hallani lehetett a földi hangokat. A gyermek sietve megkérdezte: - Istenem, ha most mennem kell, kérlek, áruld el nekem az angyalom nevét! Az Isten így válaszolt: - Az angyalod neve nem fontos... Egyszerûen csak így fogod hívni: Édesanyám...

Anyák napja Ipolybalogon

Május elsõ vasárnapján az ipolybalogi alapiskolában került sor az anyák napi mûsorra, amelyet a Csemadok alapszervezete szervezett. Lenický Anett, az alapszervezet elnöke köszöntötte a megjelent édesanyákat és a közönséget, majd a program a kultúrmûsorral folytatódott. Ebben az óvoda, az alapiskola és a mûvészeti iskola tanulói, növendékei, valamint lukanényei vendégeink szerepeltek. A verseken kívül zeneszámokat, táncokat, jelenetet láthatott a szép számban megjelent közönség, majd a lukanényei asszonykórus népdalcsokrát hallhattuk, zárásként pedig Török Máté versmondó egy anyákhoz szóló költeményt tolmácsolt az összegyûlt nézõknek. -ná-

Hitélet

10 Kürtös

JÉZUS

ISKOLÁJÁBA JÁRUNK!

Kedves jó szülõk! Magam és a környékbeli lelkipásztorok nevében írom: örömmel fogadtuk, hogy engedelmeskedtetek az Úr Jézus hívásának: „Engedjétek hozzám a gyerekeket, hiszen ilyeneké az Isten országa“.

2011. május

A

BOLDOGGÁ

AVATÁS

2011. május 1-jén XVI. Benedek pápa Rómában boldoggá avatta elõdjét, II. János Pál pápát. Számos híradás számolt be a nem mindennapi eseményrõl, hiszen rendkívüli gyorsasággal végezték el a boldoggá avatáshoz szükséges elõzetes kutatásokat, vizsgálatokat. Minden hívõ sajátjának érezte az eseményt, hiszen a 27 évig regnáló II. János Pál boldoggá avatása által olyan követendõ példát állított elénk az egyház, melyet mindenki szívbõl szeretne követni.

Gyermeketeket beírattátok a hitoktatásra. Ezzel elismertétek, hogy jövõjük az Isten - hit nélkül reménytelen. A szülõk számára is megnyugtató, és biztosíték az olyan gyermek, aki ismeri és betartja: „Tiszteld atyádat és anyádat“ isteni parancsát. Mint lelkipásztorok mindent megteszünk - erõnkön felül is azért -, hogy gyermekeiteket a Mindenható Istenhez vezessük, és így számukra boldog jövõt biztosítsunk. De titeket is, szülõket szeretettel kérünk, hogy közösen együttmûködve segítsük gyermekeitek ártatlan lelkének fejlõdését és jövõjét. Elsõsorban jó példával járjunk elöl a vallásos életben. Hadd lássák gyermekeitek, hogy Ti is Isten családjához tartoztok. Ti is Isten gyermekei vagytok, akik számára a templom a második otthon. Itt találkozunk Mennyei Atyánkkal és keresztény testvéreinkkel. Vegyetek részt tehát közösen gyermekeitekkel együtt a vasárnapi szentmiséken, mint hívõ édesapa és édesanya. Hiszen az az egy óra a legkevesebb, amit hetente Istennek adhatunk. Isten nem fukar - megáld Benneteket éppen gyermekeitekben. „Hiábavaló az ember iparkodása, ha nincs rajta Isten áldása…“ Gyermekeitek kritikusan figyelnek Titeket, és nem értik meg szüleik távolmaradását az Isten házától. A mi munkánk és erõfeszítésünk is hiábavaló lenne, mikor a gyermek látja szülei más álláspontját, mint amit a hittanon tanul. Remélem, megértitek aggódásunkat, amikor lelkiismeretünkben felelõsséget érzünk Isten elõtt gyermekeitek jövõjéért. De ez a felelõsség Titeket is terhel mint szülõket. Azt akarom (akarjuk) elérni, hogy közösen vezessük a ránk bízottakat a keresztény nagykorúságra. A templomban Isten szavát, kegyelmét kapjátok, hogy Ti is adhassatok… Elmélkedés: (Martin Buber nyomán) „Magamon kezdeni, de nem magamnál befejezni, magamból kiindulni, de nem magamat megcélozni, magamat megérteni, de nem magammal foglalkozni.“ Közös imánk legyen: Uram, ébreszd egyházadat, hogy meglássa fogyatékosságait, mulasztásait és új feladatait, és kezdd rajtam. Uram, építsd egyházközségedet, adj másra figyelõ, nyitott szívet tagjainak, és kezdd velem. Uram, békességed és jóságod örömhírét juttasd el mindenüvé a földre, és kezdd nálam. Uram, gyújtsd meg szereteted lángját minden szívben, és kezdd bennem. Ámen. Gyönyör László, ipolyhidvégi plébános

De valójában mit is jelent a boldoggá avatás? A boldoggá avatás rendesen megengedi Isten valamely szolgájának tiszteletét, vagy engedélyt ad arra, hogy bizonyos területen, helyen vagy személyek között nyilvánosan is tiszteljenek elhunyt Krisztus-hívõket. A szentté avatás ellenben a pápa vagy a zsinat végsõ és definitív ítélete, mellyel kinyilvánítják azt, hogy Isten valamely szolgája felvétetett a mennyei egyházba, és elõírják, hogy az egész egyetemes egyházban tisztelet illesse meg. Tehát a boldoggá avatás alkalmával nincs végleges és tévedhetetlen ítélet, és nem teszi kötelezõvé a tiszteletet az egész egyházban, szemben a szentté avatással. Boldoggá csak megkeresztelt és már elhunyt személyt lehet avatni. Míg a szentté avatás - mivel tévedhetetlen ítélet meghozataláról van szó - a pápának van fenntartva, addig a boldoggá avatás más püspöknek is delegálható a pápa által, ugyanis a történelem folyamán ez így honosodott meg. Ez a dolog természetébõl eredõen volt lehetséges, mivel a boldoggá avatás egy hivatalos és erkölcsileg biztos, ám megváltoztatható ítélet. A 3. századtól az egyházban folyamatosan alakul ki a szentek, ill. boldogok kultusza, tisztelete. Az elsõ századokban a boldoggá avatáshoz elég volt a nép szava, természetesen a püspök jóváhagyásával. Ezzel a cselekménnyel kívánták az illetõ tiszteletét bevezetni, mely elõbb kötõdött a sírhelyhez és a vértanúság évfordulójához, késõbb pedig más egyházak is átvették a tiszteletet. A 12. században III. Sándor pápa volt az elsõ, aki fenntartotta magának a boldoggá avatási hatalmat, de még nem vette ki teljesen ezt a jogot a megyéspüspökök kezébõl. Késõbb VIII. Orbán pápa elrendelte, hogy minden boldoggá avatással kapcsolatos ügy az Apostoli Szentszéknek van fenntartva. II. János Pál pápa - aki számos boldoggá avatás kezdeményezõje és végrehajtója - 1983ban új eljárást vezetett be a boldoggá avatási ügyekre vonatkozóan. Az egyház nagy jelentõséget tulajdonít a boldoggá avatásoknak és a boldoggá avatottaknak, hiszen számunkra õk az erények példaképei és közbenjáróink Istennél. A boldogok tisztelete által - ami a magyar nemzet körében is nagy jelentõséggel bír - megvalósul az egyház Atyával való közössége, a földi és égi egyház közössége. A boldogok tisztelete megszilárdítja a hívek egymás közti egységét ugyanazon erények gyakorlása által, melyeket megcsodálunk a boldogokban is. Példaképek és közbenjárók, akik segítségét hatékonyan kérhetjük. Balga Zoltán, ipolysági káplán

2011. május

Közélet - Kultúra

Ipolynyéki körkép

Helyi természetbarátok javaslatára új turistaösvény kialakítását tervezik Ipolynyéken, mely a falut körülvevõ csodálatos természeti adottságokra, erdõre, forrásokra, tengerszemre, erdei tavakra és nem utolsó sorban a gyönyörû panorámára szeretné felhívni az idelátogató turisták, de a helyiek és a környékbeliek figyelmét is. Az ösvény egy kellemes, nem megerõltetõ, két óra alatt bejárható, fõleg az erdõs területeket átszelõ sétát kínál, ahol számos érdekesség, különleges növény és természeti képzõdmény is található. A turistaösvény kiindulópontja a felsõnyéki temetõt elkerülõ, az õrhegyi pincesor felé vezetõ útelágazás, ahol a helyiek az útvonalat ábrázoló információs táblát szeretnének elhelyezni néhány képpel, az útvonal hosszával, idõtartamával és a turistaösvényt jelölõ jelzésekkel együtt. Az útvonal forrást, tavat, a kõbányát érintve a falu fölé magasló Õrhegy tetejére vezet, ahol az ötven évvel ezelõtt felszentelt Szent Ilona-kereszttõl csodálatos kilátást nyújt mind a Börzsöny hegység, mind a Csali-völgy és a csábrági vár irányába. Az õrhegyi pihenõ után az Ipoly-völgy felé fantasztikus kilátást biztosító sziklák, és a merészebbek számára ajánlott kis barlang megtekintése ajánlott, majd a hegy tetején lévõ, mindig bõvizû Porga-tó, és a kissé lejjebb, a Zsobrák felé vezetõ erdei ösvény végén, a Fehér kút bõvizû forrásának megtalálása okoz örömet. Ha szerencsénk van, az utunk végén, és miért ne lenne, néhány pincegazda bizonyára beinvitál bennünket egy pohár friss, jóízû ipolynyéki borra, s ha nem, hát magunk is megrendelhetünk az útvonal végére egy borkóstolót, melyhez mind a helyi hivatal, mind a térképen feltüntetett borospincék gazdái szívesen közremûködnek. Iskolák, baráti társaságok és családok részére ideális vasárnap délutáni program. Próbáljuk ki! Új községi hirdetõtáblák jelentek meg Ipolynyéken, melyek a régi, már több évtizede szolgáló különbözõ, nem egységes táblákat váltják le. Az ízlésesen megtervezett, hangulatos táblák kihelyezése folyamatban van a falu öt különbözõ pontján. Mind méretük, mind hangulatuk már magában is felkelti az emberek érdeklõdését, így minden bizonnyal megfelelõen szolgálják majd az elkövetkezõkben az itteni rendezvények baharangozását. Folytatás a 14. oldalon

Kürtös 11

XIX. SZENT-IVÁNYI FERENCZ ORSZÁGBÍRÓ EMLÉKNAP

Ipolyvarbó község és környékbeli régiójának 1993 óta színesíti hétköznapjait e tavaszi ünnep, mely megszólítja a határon túliakat is, hiszen a néhai templomépíttetõ Szentiványi Ferenc államférfi földbirtokosa volt néhány, az Ipoly másik oldalán fekvõ községnek is, mint például Õrhalom vagy Hugyag. Az emléknap nem csak a múltba tekintésre ad alkalmat, méltatni a régi dicsõségeket a hazaszeretet nagyságát, de lehetõvé teszi a jövõbeni célok felvázolását mindennapjainkat illetõen, valamint a szülõföldünket és nemzeti közösségünket érintõen is. Ebben az évben virágvasárnapra esett az ünnep. A 11.30-kor kezdõdõ szentmisét Mgr. Zolcer György helyi lelkiatya celebrálta, aki felhívta a hívek figyelmét Jézus szenvedéseire, megaláztatására, kínok közti halálára a kereszten, hogy a nagyböjti idõszakot mélységes áhítattal, az Istenre való teljes figyelemmel éljük át, és a feltámadás dicsõsége váljon a mi örömünkké is. A szentmisét követõen a ragyogó napfényben e déltáji órában dudaszó invitálta az ünneplõket a templomkertbe, ahol szavalatok, egyházi énekek majd ünnepi beszéd hangzott el Zólyomi Károly ipolyvarbói polgármester és Balogh Gábor, a CSEMADOK Nagykürtösi Területi Választmányának elnöke részérõl. A templomkerti ünnepség Szent-Iványi Ferencz nyughelyének a sírboltban való megkoszorúzásával zárult. Az emléknap további programjai a helyi mûvelõdési házban folytatódtak. A közéleti fórumon népszámlálással kapcsolatos információkat adtak át a jelenlevõknek, valamint beszámolót hallhattunk a régiónkban már épülõ és a közeljövõben létrehozandó Ipoly-hidakról. A délutáni kultúrmûsor kezdetét már türelmetlenül várta minden nézõ és szereplõ. Az ipolybalogi Bukréta hagyományõrzõ csoport mesét, balladát és az 1930-ból való virágvasárnapi kiszehajtás hagyományát elevenítette meg a színpadon, nagy sikert aratva elõadásukkal. Bodonyi András és Moys József Ipolyságról megzenésített versekkel és dalokkal szórakoztatta a közönséget, Faggyas Friderika és Marcsok Rebeka ipolyvarbói diáklányok népdalokat adtak elõ, Bese Botond Gödrõl kecskedudán (magyarduda) Ipoly menti dudanótákat játszott, valamint fellépett még az õrhalmi Gyöngyösbokréta Hagyományõrzõ Kör tánccsoportja. KSz

12 Kürtös

Tö r t é n e l m i e s e m é n y n a p t á r

Május 1. 1711 - A szatmári békeszerzõdés április 29-én véglegesített szövegének ünnepélyes aláírása az elõzõ napi nagymajtényi zászlóletételt követõen. A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerzõdés, amelyet Károlyi Sándor kötött meg a szövetkezett rendek képviseletében, III. Károly király megbízottjával, Pálffy János császári fõparancsnokkal, II. Rákóczi Ferenc vezérlõ fejedelem távollétében (ekkor az orosz I. Péter cárral tárgyalt).

2004 - Magyarország Szlovéniával, Szlovákiával, Csehországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal, Észtországgal, Máltával és Ciprus görögök lakta részével együtt vált az Európai Unió tagjává, 25 tagúra bõvítve az eddig 15 tagú közösséget.

Május 2. 1989 - A magyar-osztrák határon megkezdõdik a mûszaki zárrendszer, a „vasfüggöny“ felszedése. Május 4. 1541 - Buda ostroma. 1849 - A Görgey Artúr által vezetett honvéd haderõ megkezdi Buda várának ostromát. Május 5. 1919 - Aradon gróf Károlyi Gyula ellenkormányt alakít a kikiáltott Tanácsköztársasággal szemben, ami késõbb (május 30.) Szegedre teszi át székhelyét. Május 6. 1615 - Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és II. Mátyás német-római császár megkötik a nagyszombati békét. A császár biztosítja Erdély függetlenségét.

Május 8. 1945 - A május 8-áról 9-ére virradó éjjel Wilhelm Keitel a német hadsereg, a Wehrmacht fõparancsnoka aláírta a feltétel nélküli kapitulációt, és ezzel véget ért a második világháború európai szakasza. Az antifasiszta koalíció - amelynek vezetõ hatalmai az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy-Britannia voltak gyõzelmével teljes vereséget szenvedett a világuralomra törõ hitleri német birodalom. A három nagyhatalom haderõi, majd a negyedikként késõbb hozzájuk csatlakozó Francia Köztársaság csapatai megszállták Németországot.

Május 11. 1945 - A magyar Aranyvonatot Salzburgban lefoglalja az amerikai hadsereg. Május 14. 1917 - Elsõ világháború: a tizedik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg támadó egységei visszaszorítják az osztrák-magyar haderõt, és átkelnek az Isonzó folyó keleti partjára is. Május 18. 1514 - Dózsa György, a keresztes had vezére Cegléden kiáltványt bocsát ki, melyben az egész jobbágyságot felkelésre szólítja. 1521 - a magyar-török háború (152126) kezdete: I. Szulejmán hadat üzen II. Lajosnak. Május 20. 1795 - A magyar jakobinusok (Hajnóczy József, Laczkovics János, Martinovics Ignác, gróf Sigray Jakab és Szentmarjai Ferenc) kivégzése a budai „generális kaszálóréten“, amely ekkor kapja a Vérmezõ nevet.

2011. május

Május 22. 1867 - Kossuth Lajos híres nyílt Cassandra-levelében tiltakozik a kiegyezés ellen. Szerinte végzetes következményei lehetnek, ha Magyarország sorsát Ausztriához kötik.

1879 - Az 1879:XVIII. törvénycikk kötelezõvé teszi a magyar nyelv tanítását minden népiskolában és tanítóképzõ intézetben. Május 23. 1915 - Olaszország csatlakozik az antanthoz, és hadat üzen az OsztrákMagyar Monarchiának. 1990 - Antall József magyar miniszterelnök megalakítja a rendszerváltás utáni elsõ, demokratikusan választott magyar kormányt. Május 25. 1571 - Az erdélyi rendek Báthory Istvánt választják fejedelemnek. Május 26. 1980 - Farkas Bertalan, az elsõ - és eddig egyetlen - magyar ûrhajós a Szojuz-36 fedélzetén elindul a világûrbe. Május 29. 1867 - A magyar országgyûlés megszavazza az 1867.évi XII.törvénycikket a kiegyezésrõl. E szerint a két ország élén közös uralkodó áll (I. Ferenc József magyar király és osztrák császár). A külügy, a hadügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek közösek. Vám- és kereskedelmi unió Ausztriával. Létrejön az OsztrákMagyar Monarchia. Május 31. 1433 - Luxemburgi Zsigmondot német-római császárrá koronázzák Rómában.

2011. május

Évfordulónaptár

* 110 éve, 1901. május 1-jén született Szerb Antal magyar író, irodalomtörténész, nemzetközileg népszerû regények szerzõje. Fontosabb mûvei: Az angol irodalom kistükre, Magyar irodalomtörténet, A világirodalom története, Pendragon Legenda, Utas és holdvilág, A királyné nyaklánca, Gondolatok a könyvtárban. (†1945) * 75 éve, 1936. május 5-én született Lázár Ervin Kossuth-díjas magyar író, elbeszélõ, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. (†2006) * 235 éve, 1776. május 7-én született Berzsenyi Dániel magyar költõ, a niklai remete. (†1836) * 150 éve, 1861. május 8-án hunyt el Teleki László magyar író, akadémikus és politikus. (*1811) * 5 éve, 2006. május 8-án hunyt el Somlyó György magyar költõ, író, esszéíró, mûfordító, a párizsi Mallarmé Akadémia tagja, a Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia (1992) és a Digitális Irodalmi Akadémia (1998) alapító tagja, számtalan díj és elismerés birtokosa. Somlyó Zoltán, a Nyugat elsõ nemzedékéhez tartozó költõ fia. (*1920) * 130 éve, 1881. május 11-én született Kármán Tódor magyar születésû amerikai gépészmérnök, a PKZ nevû katonai helikopter feltalálója. Tudományos munkájának elismeréseként halála után a Hold és a Mars egy-egy kráterét nevezték el róla. (†1963) * 75 éve, 1936. május 20-án született Orbán Ottó költõ, esszéíró, mûfordító; a Magyar PEN Klub alelnöke. (†2002) * 225 éve, 1786. május 23-án hunyt el gróf Benyovszky Móricz magyar utazó, kalandor és emlékiratíró, a „malgasok királya“. (*1746) * 45 éve, 1966. május 26-án hunyt el Tamási Áron Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják. (*1897) * 30 éve, 1981. május 27-én hunyt el Pilinszky János a huszadik század egyik legjelentõsebb, katolikus érzésû magyar költõje. (*1921) * 90 éve 1921. május 21-én Balassagyarmaton született Jobbágy Károly, született Jancsovits a „könyvtáros tanár“, kétszeres József Attila-díjas (1954, 1963) költõ, mûfordító. (†1998) * 150 éve, 1861 május 23-án született RipplRónai József festõ, grafikus, iparmûvész, a posztimpresszionizmus legkiemelkedõbb magyar képviselõje. (†1927) * 225 éve, 1786. május 30-án született Fáy András író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja. (†1864) * 85 éve, 1926. május 31-én született Kemény János matematikus, a BASIC programozási nyelv egyik megalkotója, valamint a ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörõje. (†1992)

Kürtös 13

Tamási Áron 1897. szeptember 20-án született Farkaslakán. Apja Tamás Dénes, földmûves, anyja Fancsali Márta. Farkaslakán járt elemi iskolába, majd a székelyudvarhelyi katolikus fõgimnázium tanulója lett. 1916-ban behívták katonának. 1918-ban õrvezetõként az olasz frontra került. 1918-ban megkezdte jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen, majd a Kereskedelmi Akadémián tanult tovább. Az elsõ világháború után Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekbõl elsõ kötete, a Lélekindulás összeállt.1926-ban települt haza Kolozsvárra. A két háború között gyors egymásutánban jelentek meg novelláskötetei, regényei is: A szûzmáriás királyfi, a Címeresek, majd fõ mûve, az Ábel-trilógia (Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában). Az Ujság és az Ellenzék c. lapok munkatársa volt. 1940-ben a második bécsi döntéssel Tamási Áron szûkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz, amitõl kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett. A második világháború után Magyarországon maradt. 1949 és 1953 között kiszorították az irodalmi életbõl, egyúttal akadémiai levelezõ tagságától is megfosztották; a Sztálin halála utáni enyhülés jegyében megjelenhettek cikkei, elbeszélései is, valamint kitüntették a Kossuthdíjjal is. A Magyar Írók Szövetségének társelnöke is volt. Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten. Kérésére szülõfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható a sírja a templomkertben.

Berzsenyi Dániel 1776. május 7-én született Hetyén, apja Berzsenyi Lajos földbirtokos és okleveles ügyvéd, anyja Thulmon Rozália. 1788 õszén került a soproni evangélikus líceum elõkészítõ osztályába, s közel 7 esztendõt töltött itt. Összeütközésekbe került az intézet szokásaival, s 1793-ban meg is szökött Sopronból, beállt katonának, de hamarosan innen is elmenekült. Sokat olvasott, beszélt latinul, németül, költõ mintaképe Horatius volt. 1799-ben feleségül vette Dukai Takách Zsuzsannát. Sömjén telepedtek le, kiváló gazda lett. 1804-ben Niklára költöztek. Társtalan, magának élõ, befelé forduló magányos lélekké vált. Itt kötött barátságot Kis Jánossal; õ fedezte fel, hogy Berzsenyi verseket ír. 1813-ban jelent meg az elsõ kötete. Kölcseynek 1817-ben a Tudományos Gyûjteményben megjelent egy bírálata Berzsenyirõl, ami után Berzsenyi elhallgatott, nagyon kevés mûvet írt. Ezek után tudományos munkálkodásba és esztétikai-irodalmi tanulmányokba kezdett, igyekezett pótolni mûveltségének hiányait. 1825-ben jelent meg Észrevételek Kölcsey recenziójára címû mûve. Életét most már a tudományoknak szentelte: A versformákról; Kritikai levelek. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság filozófiai osztályának elsõ vidéki rendes tagja lett. Sokat betegeskedett, Balatonfüreden és a budai fürdõkben keresett gyógyulást.1836. február 24-én Niklán halt meg. Néhány ismert költeménye: A közelítõ tél, A Magyarokhoz, Osztályrészem. Szerk.

14 Kürtös

Közélet - Programajánló

Ipolynyéki körkép

J U N I Á L I S 2 011

Folytatás a 10. oldalról

Teljes gõzzel elindult a Csemadok helyi szervezetének tulajdonában lévõ tájház felújítása és az udvar rendezése. A ház kívül-belül új köntöst kapott, készül a faragott kerítés és a parkoló kialakítása. Idõközben elkezdõdött a tájház berendezésének, használati tárgyaknak, viseleteknek és eszközöknek a begyûjtése. A régóta várt helyi néprajzi ház megnyitását a Csemadok augusztus végére, szeptember elejére tervezi a hagyományos szüreti ünnepségek keretén belül. Utolsó fázisába érkezett a helyi szabadtéri színpad tervezése, melyet minden valószínûség szerint július hónapban kezdenek el építeni. A Makovecz-iroda által megtervezett, az organikus építészet jegyeit magán viselõ építmény nemcsak a régóban, de az országban is egyedülálló lesz, és minden tekintetben megfelel majd a XXI. század elvárásainak. Nemcsak turisztikai látványossága lesz a régiónak, de alkalmas lesz majd szabadtári színházi elõadások, rockkoncerek, rockoperák, folklórfesztiválok és nagyobb horderejû elõadások fogadására is. Mind a színpad, mind a nézõtér fedett lesz, és így függetleníti magát az idõjárás szeszélyeitõl. A beruházó ipolynyéki önkormányzat, mely helyi munkahelyeket teremt az építkezéssel, európai uniós, magyarországi és saját források igénybevételével jövõ évre tervezi az átadást. Palócz

Mikszáth- és Balassiemléknap Az idei Mikszáth- és Balassi-emléknapra május 20-án, pénteken kerül sor a következõ programmal: 15.00 órakor szlovák-magyar emlékmûsor, koszorúzás a kékkõi vár udvarán, majd a vár Szent Anna kápolnájában megtekinthetjük a „Naše kres anské mená - Keresztény neveink“ elnevezésû kiállítást. 16.30 órakor emlékezés és koszorúzás Nagykürtösön az evangélikus templomnál, ahol Mikszáth Kálmánt megkeresztelték. 17.00 órakor megemlékezés és koszorúzás Szklabonyán a Mikszáth-emlékháznál. 17.30 órakor a CSNTV tavaszi ülése a Mikszáth-emlékházban.

2011. május

A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya hagyományosan Nagycsalomján a szabadtéri színpadon tartja járási kulturális ünnepélyét

június 5-én, vasárnap 14.30 órai kezdettel járási és vendégcsoportjaink szereplésével.

Mindenkit szeretettel várunk! * * * * * * * *

FELHÍVÁS Mézkirálynõ-jelöltek kerestetnek Inám Község Önkormányzata, a Csemadok Inámi Alapszervezete és a CSNTV szervezésében 2011. július 9-én, szombaton kerül megrendezésre a mézkirálynõválasztással egybekötött XII. MÉZFESZTIVÁL. Várjuk a rendezvényre a 18-25 év közötti, jó megjelenésû, határozott fellépésû mézkirálynõ-jelöltek jelentkezését 2011. június 10-ig. Jelentkezés és bõvebb tájékoztatás az alábbi elérhetõségeken: Telefon: 047-4889121, e-mail: [email protected]

Mézverseny Várjuk méhészek benevezését akácmézzel a XII. MÉZFESZTIVÁL keretében tartandó mézversenybe. Jelentkezés és bõvebb tájékoztatás a fenti elérhetõségeken.

Mézessütemény-verseny Várjuk sütni szeretõ lányok és asszonyok benevezését mézes alapú süteménnyel a XII. MÉZFESZTIVÁL keretében tartandó mézessütemény-versenybe. Jelentkezés és bõvebb tájékoztatás a fenti elérhetõségeken.

Úgy érzi, elveszik a munkában? Mi segítünk, hogy otthona, lakása, udvara tisztább és rendezettebb legyen. Szolgáltatásaink: - ablakmosás - kárpittisztítás - szõnyegtisztítás - porszívózás - felmosás - mosás - vasalás - bevásárlás - fûnyírás - sövényvágás - rendezvények elõtti és utáni takarítás - lépcsõházak takarítása - irodák, üzlethelyiségek takarítása Érdeklődni lehet a: 0907 66 80 28-as telefonszámon!

Ingyenes esküvõ és re n d e z v é n y szervezés Ha esküvõre készül, de nincs ideje szervezkedni? Nem ismeri a megbízható szolgáltatókat? Hívjon minket! Okleveles esküvõszervezõ csapat várja Önt! Elérhetõségek! 0908 13 87 64

2011. május

Szabadidõ - Felhívás

Kürtös 15

KERTÜNK MÁJUSBAN Az elvirágzott hagymások virágait le kell vágni (a leveleket ne bántsuk, míg el nem hervadnak), és érdemes tápanyag-utánpótlásról is gondoskodni. Érdemes az idõsebb pünkösdi rózsákat is trágyázni teljes értékû szerves trágyával. A már bimbóban lévõ rózsáknak is javasolt plusz tápanyagot kijuttatni (akár speciális rózsamûtrágyával). Ha a rózsán vadhajtások jelennek meg, azonnal vágjuk le. Ültessünk a rózsa mellé levendulát, fodormentát, borsmentát, amelyek erõs illóolajukkal elriasztják a levéltetveket. Most virágoznak a rododendronok és az azáleák. Mindkét faj vízigényes, ezért ha száraz az idõjárás, locsoljuk õket rendszeresen, így tovább gyönyörködhetünk a virágpompában. Az elhervadt virágok rendszeres eltávolítása is segíti a hosszabb virágzást. Májusban javasolt savanyú kémhatású, speciális mûtrágyát is kijuttatni ezeknek a növényeknek. Májusban díszíti kertünket virágával az orgona, a labdarózsa. Az orgona virága vázába helyezve a lakásnak is szép és illatos dísze. A kártevõk, gyomok fõ szezonja ez, ezért fontos, hogy - lehetõleg környezetkímélõ lépésekkel - foglalkozzunk a növényvédelemmel a haszon- és dísznövények megóvása érdekében. A kapálás nem csak a gyomok ellen megoldás, száraz idõjárás esetén az átmozgatott talaj könnyebben fel tudja venni a levegõ páratartalmát is. Veteményes: a hónap második felében ki lehet ültetni a fagyérzékeny uborka, cukkini, padlizsán, paradicsom és paprika palántáit. A paprikát érdemes bársonyvirággal (büdöske) kombinálni, amely a gyökérzónában kedvezõen hat a fonalférgek ellen. Ideje elkészíteni a futóbab támrendszerét. Vethetünk még céklát, csemegekukoricát, salátát, fekete retket. Ne feledkezzünk meg a szõlõ permetezésérõl. A réz- és kéntartalmú szerek használata még a biokertben is megengedett. Ha fóliasátrunk van, érdemes a sátor oldalára uborkahálót kihúzni, erre lehet futtatni a babot vagy uborkát, ez megoldja az árnyékolást is. Májusban, a fóliában mindenképpen árnyékolni kell, mivel egyre erõsebb a sugárzás. A növények nagyon hálásak lesznek, ha nem égnek meg, így jobban és többet teremnek. A legegyszerûbb és leggyorsabb megoldás, ha a fóliát befújjuk fóliafestékkel, amit permetezõvel lehet kijuttatni a pormentes fóliára. Készítsünk támrendszert minden olyan növénynek, amely erre alkalmas, megéri szabad földön is, hiszen a paradicsom, a futóbab, az uborka, a tökfélék és a sárgadinnye sokkal többet terem, mint a földön. Különösen fontos ez akkor, ha kevés a hely a kertben. Ezzel a módszerrel a növények élettartama is megnõ, hiszen az öntözésnél nem kerül víz a levelekre, így a gombabetegségek sem támadják meg olyan könnyen azokat. A hónap közepén ki lehet ültetni a fagyérzékeny növényeket, mint például a paprikát, a paradicsomot, a padlizsánt, a kabakosokat, a kolbásztököt, a cukkinit, az úritököt, a fûszerpaprikát. Ebben a hónapban vethetõek még az õszi káposztafélék, a csemegekukorica, a póréhagyma, a karós bab és a bokorbab. Érdemes a zöldhüvelyû fajtákat elõnyben részesíteni, mert beltartalmi értékeik jobbak, és nem is szálkásodnak olyan könnyen. Hangyák a kertben A hangyák nagyjából hasonló szerepet töltenek be a kertben, mint a szántóföldeken a varjak, amelyek sok rovart pusztítanak el, de kárt is okoznak az elfekvõ és a csírázó búzaszemek kiszedésével. A hangyák a gyümölcsfákon, a zöldségféléken, a díszbokrokon és a rózsatöveken akkor jelennek meg, ha azokon levéltetvek is vannak. Ha azt látjuk, hogy a növényeken a hangyák le-fel korzóznak, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ott levéltetû károsít, szívogatja a leveleket. A hangyák szimbiózist építettek ki a levéltetvekkel: masszírozzák a tetvek potrohát; ennek a hatására a tetvek több mézharmatot választanak ki, amit a hangyák táplálékul használnak fel. Az intenzívebb mézharmat- kiválasztáshoz viszont a levéltetvek több nedvet szívnak el a növényektõl, tehát kártételük fokozódik. Igaz viszont, hogy a hangyák sokszor megtámadják „teheneiket“, és elpusztítják a levéltetveket. Olykor megragadják õket a potrohuknál fogva, és más - még egészséges, fertõzetlen - növényre hurcolják át, és ezzel terjesztik a levéltetveket. Még nagyobb a baj, ha a levéltetvek vírusfertõzött növényrõl egészségesre kerülnek, mert akkor a vírusos betegség is terjed. Ahol a hangyák megjelennek, ott fel kell készülni a levéltetvek elleni védekezésre. Erre a célra igen jó szerek állnak rendelkezésünkre. A kerti ágyásokban, a gyepben levõ hangyabolyt a legegyszerûbb széttúrni, és rovarölõ szerrel lepermetezni. Ezt többször is meg kell ismételni, mert csak azok a hangyák pusztulnak el, amelyeket közvetlenül ért a permetlé, de ezek is elmásznak, és valahol a föld alatt szívódik fel testükben a halálos méreg. Helyettük más hangyák jönnek a felszínre; ezeket csak ismételt permetezéssel lehet elpusztítani. -be-

FELHÍVÁS Ipolynyék Község Önkormányzata az 596/2003 és az 552/2003 törvény értelmében pályázatot hirdet az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvû Alapiskola igazgatói posztjának betöltésére. A jelentkezés leadásának határideje 2011. május 31., 12.00 óra. A jelentkezés feltételeirõl és a csatolandó dokumentumokkal kapcsolatos részletes információkról a község honlapján (www. vinica.sk), valamint a községi hivatalban érdeklõdhetnek (tel.: 047 4891210). A jelentkezést zárt borítékban kell leadni a megadott idõpontig a községi hivatalban. A borítékra írják rá „Výberové konanie riadite¾ ZŠ s VJM, Školská 10 Vinica - neotvára “.

FELHÍVÁS

Tisztelt Olvasók! Az Ipoly-hidakkal kapcsolatos kiadvány készítéséhez keresünk régi fényképeket, képzõmûvészeti alkotásokat, verseket, anekdotákat stb., amelyeken (amelyekben) szerepel, akár csak egy kis részletében is, valamelyik híd. Kérjük, amennyiben van ilyen a birtokukban, jelezzék felénk az alábbiakban megadott elérhetõségek egyikén, és mi felvesszük Önökkel a kapcsolatot. Elérhetõségek: Kürtös havilap szerkesztõsége 0907 856 296, [email protected] Makai Tamás 0036-30/605-6901, [email protected]

16 Kürtös

Népszámlálás

2011. május

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.