KÜRTÖS
s Q t r W k VII. évfolyam 9. szám
Közéleti havilap
2 0 0 9 . szeptember
Tanévnyitókról jelentjük Szeptember 2-án újra benépesültek az iskolák, megkezdõdött a 2009/2010-es tanév. Csakúgy, mint más években, most is figyelemmel kísértük a tanévnyitókat a Nagykürtösi járás magyar tanítási nyelvû alapiskoláiban, s bizony azt tapasztaltuk, hogy évrõl évre fogyóban az anyanyelvi tanintézményekbe beíratott elsõ osztályos tanulók száma. Az idén azonban nemcsak a kisdiákok létszáma, de sajnos magyar nyelvû tanintézményeink száma is csökkent, hiszen a kelenyei egyházi kisiskola bezárta kapuit. Errõl és a tanévnyitókról lapunk 10. oldalán találhatnak összefoglalót a kedves olvasók.
Ára 0,40 EUR 12,- Sk 150,- Ft
X. ŐSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenye A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2009. október 4-én tizedik alkalommal rendezi meg az amatõr magyarnóta-énekesek országos minõsítõ versenyét. A rendezvénynek az ipolynyéki mûvelõdési otthon ad helyet.
Anyagi támogatás a Szülõföld Alaptól A Kürtös havilap 2009 áprilisától a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya által bérelt új, Develop ineo+451 nyomdagépen kerül kinyomtatásra. A közelmúltban azonban a Szülõföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumához benyújtott pályázatot pozitívan bírálták el a döntéshozók, s ezáltal a Csemadok NTV hárommillió forintnak megfelelõ, nem viszszatérítendõ támogatást kapott a Szülõföld Alap Irodától. A támogatással a Kürtös magyar nyelvû regionális lap megjelentetési költségeihez járultak hozzá, s ezáltal lehetõség nyílt arra, hogy az eddig bérelt nyomdagépet a területi választmány megvásárolhassa. A támogatásért, amely hatalmas segítséget jelent a Kürtös havilapnak, köszönetet mondunk a magyar államnak, ill. a pályáztatást lebonyolító szervnek, a Szülõföld Alap Irodának!
A gálában a gyõzteseken kívül fellépnek a zsûri tagjai: Tarnai Kiss László énekmûvész, a Magyar Rádió fõmunkatársa, vezetõ szerkesztõ-mûsorvezetõ, Madarász Katalin nótaénekes és Magyar Nándor, az I. Õszirózsa verseny gyõztese. A zenei kíséretet ismét a kürti Balogh Béla és cigányzenekara biztosítja.
MINDEN
N Ó TA K E D V E L Õ T SZERETETTEL VÁRUNK!
Közélet
2 Kürtös
2009. szeptember
VÉGSÕ BÚCSÚ
Jó visszhangra talált a felhívás Járásunkból szeptember 1-jén, a szégyenletes nyelvtörvény hatályba lépése napján három autóbusszal vettek részt a dunaszerdahelyi DAC-stadionban az MKP által, Kiállunk a jogainkért! címmel szervezett nagygyûlésen. Akár öt vagy hat különbusz is indulhatott volna térségünkbõl a találkozóra, ha nagyobb érdeklõdés nyilvánult volna meg a rendezvény iránt. Akik viszont fontosnak
tartották megjelenésükkel is tiltakozni a jogaink megcsorbítására irányuló intézkedések ellen, túlzás nélkül állíthatjuk, remekül érezték magukat a jó visszhangra talált felhívás nyomán összegyûlt tízezres tömegben, amelynek talán ha egy százalékát tették a Nagykürtösi járásból érkezett demonstrálók. De ott voltak, köszönhetõen elsõsorban az ipolynyékieknek és a lukanényeieknek, merthogy többségében õk foglaltak helyet az autóbuszokban, de voltak köztük Csábról, Nagycsalomjáról, Ipolynagyfaluról, Ipolykeszirõl, Ipolyvarbóról, Ipolybalogról, Bussáról, Rárósmúlyadról, Zsélybõl, Apátújfaluból és Bátorfaluból is. A történeti hûség kedvéért szükséges megemlíteni, hogy az egyik buszban bizony kínosan kevesen ültek, aminek az volt az oka, hogy az utolsó pillanatban, az indulás napjának reggelén az egyik településrõl közel harmincan mondták le részvételüket, mert állítólag atrocitásoktól tartottak Dunaszerdahelyen. Kár, mert akik ott voltak, bizonyíthatják, semmilyen rendbontásra nem került sor sem a stadionban, sem annak környékén. Ellenkezõleg, méltóságteljesen, jeles közéleti személyeink hitet, reményt, nyugalmat árasztó, közös kiállásra, összefogásra biztató felszólalásain kívül színvonalas kulturális programokkal tarkítva zajlott le a dunaszedahelyi nagygygyûlés. /Bár/
AZ ELHUNYT BÁNYÁSZOKTÓL
A Nyitrabányán augusztus 11-én történt bányarobbanás 20 halálos áldozata között volt három bányamentõ a Nagykürtösi járásból is. A szerencsétlenül járt bányászok nyilvános búcsúztatására augusztus 20-án került sor a város Bányász terén. Egy nappal késõbb Nagykürtösön hozzátartozók, családtagok, rokonok, kollégák és barátok százai vettek búcsút Róbert Nagytól /48 éves/, Peter Púpavától /40/ és Rég Róberttõl /38/. Jelen voltak a nyilvános búcsúztatáson a város és a Dolina Bánya Rt. képviselõi is. Ezt követõen az elhunytak földi maradványait lakóhelyük temetõjében helyezték örök nyugalomra. Róbert Nagyot Nagykürtösön, Peter Púpavát Alsósztregován. Lukanényén nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára Rég Róbertet, akinek a holttestét szállító gyászkocsi, édesanyja kérésére, szülõfaluján, Zsélyen keresztül érkezett a nényei temetõbe, ahol koporsóját mély fájdalommal állták körül szerettei: felesége, Mónika, fiai, Viktor és Richárd, édesanyja, nõvére, közeli és távoli rokonok, valamint a gyászolók sokasága. Tisztelet az elhunyt bányászok emlékének!
XI. Grand Prix - Gõzmozdonyverseny - Zólyom A II. Szlovák-Magyar Vasutasnapon született a gondolat a vasutasoktól, hogy ebben az évben az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás szervezze meg, hogy az érdeklõdõk eljuthassanak a nagyszabású versenyre Zólyomba, de „nem akárhogyan“ egy modern DESIRÓval. A vonat a Nyugati pályaudvarról indult a kora reggeli órákban, nagy volt az érdeklõdés. A vasutas szakma képviseltette magát. A Budapest-Vác-Drégelypalánk-Balassagyarmat-SzécsényNógrádszakál-Ipolytarnóc-KalondaRapp-Losonc-Viglas-Zólyom útvonalon mindenki igénybe vehette, megjegyzem a szlovák részen ingyen. Mi Nógrádszakál-
ban szálltunk fel, oda persze gyalogosan, a hídon keresztül könnyû volt eljutni.
Nagy élmény volt utazni ezen a fantasztikus korszerû vonaton, amely - ahol lehetett - 100 km/óra sebességgel is szá-
guldott, de bizony az Ipoly mentén csak 20, néha meg 5 km/óra sebességgel cammogott. A zólyomi teherpályaudvarra megérkezve, a szlovák vasút képviselõi üdvözöltek minket. A hatalmas tömeg már izgatottan várta a versenyt. Elõször a korabeli páncélvonatot mutatták be, egy korhû jelenettel: a német katonák megtámadták a vasútállomást, majd jöttek az oroszok, és persze felszabadították a foglyokat. Volt lövöldözés, harc a javából. Aztán a „német“ katona együtt sörözött az „orosz“ fegyveressel. (Folytatás a 3. oldalon)
2009. szeptember
Közélet
Kürtös 3
XI. Grand Prix - Gõzmozdonyverseny - Zólyom A gõzmozdonyversenyt izgatottan várta a hatalmas tömeg, 5 mozdony indult, egy cseh, 1 lengyel, 2 szlovák és egy magyar. Különbözõ versenyszámok voltak, 2 x 100 m gyorsulás, 3 ügyességi kategória. Izgalmas volt látni a mozdonyok nehéz mozdulatait, s ahogyan a füst, a korom mindenfelé szállt. Amikor elõször olvastam a versenyfelhívását, csodálkoztam, miért van az írva figyelmeztetésképpen, hogy fehér ruha nem ajánlott, most már tudom. Mindent egybevetve a magyar gõzös nyert, csodálatos volt, ahogy örült a magyar csapat. A verseny nemcsak errõl szólt, voltak koncertek, kiállítások több színhelyen, vásár, vasúti bemutatók. Az a rengeteg
csillogó gyermekszem, amely ott volt, az volt maga az élmény. Reméljük, hogy ezek a gyerekek mindig csodálattal lesznek a vasút iránt. Mi, felnõttek pedig szintén nagy élményekkel indultunk haza, hozzáteszem: a DESIRÓ is kiállítási tárgy volt.
Autókrosszverseny Szécsénykovácsiban Az idén nyáron immár második alkalommal rendezte meg a helyi Autócross Klub hobbi autókrossz versenyét a falu Ipoly melletti rétjein, amelyre egész Szlovákia területérõl érkeztek versenyzõk. A tavalyi pályagondokat a rendezõknek sikerült egy állandó pálya bérlésével megoldaniuk, ahol a verseny megrendezésén kívül egész évben edzeni is tudnak. A versenyek öt kategóriában kerültek megrendezésre, és bár a versenyre nem érkezett meg valamennyi bejelentkezett, drámai jelenetekben az idén sem volt hiány, és a szép számú nézõsereg elégedett volt a versengések színvonalával. Eredmények: JUNIOR 1. 54 Šemoda Maroš - VW Golf 1,6 Trpín Kategória 1600 cm3 - ig 1. 603 Pastieroviè Viktor - Škoda 130, Fülek Kategória 1600 cm3 felett 1. 157 Korytár Stanislav - Škoda Fabia 2,0 Partizánske Szuper döntõ 1. 157 Korytár Stanislav - Škoda Fabia 2,0 Partizánske Nagykürtös járás bajnoka 1. 85 Ïorï Gabriel - Mitsubishi Galant 2.0 Szécsénykovácsi 2. 300 Gyurász ¼udovít - Lada 1500 Dacsókeszi 3. 101 Peténi Marian - Škoda 130, Nagykürtös Fair Play-díjat kapott 119-es rajtszámmal Škrovina Igor, aki jó helyezését feladva segített felborult versenyzõtársának. Filip József
A rendezvény kellemes élmény volt szlováknak, magyarnak, mert összekötött minket a vasút szeretete. Köszönöm a magyar MÁV-nak hogy biztosította számunkra a vonatot, és persze nagy-nagy köszönet a Szlovák Vasúttársaságnak is. Molnár Katalin
SPORTNAP SZÉCSÉNKÉN A szécsénkei sportegyesület kezdeményezésére elsõ alkalommal tartottak közösen sportdélutánt a helyi sportegyesület és a Csemadok rendezésében 2009. szeptember 12-én. 14.00 órától az ifjúságé volt a sportpálya, ahol különféle ügyességi játékokban mérhették össze erejüket és tehetségüket a falu fiataljai, majd a röplabdapályán folytatódtak a játékok, ahol elõször a lányok a fiúk ellen, majd vegyes csapatokat alkotva versenyeztek a gyõzelemért. 16.00 órától a balassagyarmati öregfiúk csapata játszott barátságos futballmérkõzést a szécsénkei öregfiúk csapata ellen. A „megerõltetõ játékok“ után a balassagyarmati Dorisz énekesnõ
szórakoztatta a szép számban összegyûlteket. Este pedig tábortûz mellett folytatódott a szórakozás. A sportszervezet tagjai háromféle gulyással gondoskodtak az energiautánpótlásról, természetesen a frissítõk is biztosítva voltak Koncz Tibor, helyi válalkozó által, aki a gyermekek részére édességet is biztosított. -ké-
Közélet
4 Kürtös
2009. szeptember
Falunapról falunapra Zsély - Hagyományosan, így idén is augusztus elsõ hétvégéjén került sor a jól elõkészített falunapi ünnepségre jeles vendégek, többek közt Milan Murgaš megyeelnök, részvételével. Az ünnepi szabadtéri szentmisét Mons. Rudolf Baláž, besztercebányai megyéspüpök celebrálta. A rendezvény szórakoztató részében nagy sikerrel szerepelt a BCITY BAND együttes, Števo Hruštinec énekes parodista, és nem utolsó sorban a Dupla Kávé formáció. /zsé/ Csalár - Augusztus 22-én, szombaton szabadtéri ünnepi szentmisével és az új kenyér megáldásával vette kezdetét a „Vetéstõl a kenyérig“ címmel immár második alkalommal megrendezett népmûvészeti fesztivál. Hasonlóan a tavalyihoz, ezúttal is nagy érdeklõdés kísérte a helyi önkormányzat és az idén újjáalakult Csemadok-szervezet szervezésében megtartott rendezvényt. Ádám Béla polgármester kétnyelvû megnyitó beszédének végén kérte a jelenlevõket, egyperces néma felállással emlékezzenek a nyitrabányai bányarobbanás áldozataira. Ezután két helyszínen folytatódott a program. A kultúrház tõszomszédságában található gazdaudvarban az érdeklõdõk figyelemmel kísérhették a régi paraszti munkák, a szántás, vetés és aratás bemutatását, egy másik helyen pedig a kézmûvesek ügyességét csodálhatták meg. A kultúrház udvarán felállított szabadtéri színpadon a helyi Molnár Katalin szlovák, Bodzsár Gyula meghívott mûsorvezetõ pedig magyar nyelven konferálta a fellépõ együtteseket és csoportokat. Elsõként a bussai Melódia nõi énekkar mutatkozott be a nagyszámú közönségnek, majd az óvári moderntánccsoport és a Szivárvány menyecskekórus lépett színpadra. Méltán váltotta ki a nézõk tetszését a besztercebányai Urpín Néptáncegyüttes színvonalas mûsora, és természetesen a helyi óvodások és iskolások mesejelenetei és táncprodukciói. Késõ délutánra is maradt még közönségcsalogató mûsor, hiszen Števo Hruštinec showman és zenésztársa, Juro Chlebana sok humorral fûszerezett zenés szórakoztató összeállítása alaposan „feldobta“ a közönséget, és ezt még tovább fokozta a magyarországi Csocsesz nagysikerû fellépése. Mindent egybevetve: a szervezõk igyekeztek olyan programokat biztosítani, hogy gyerekek és felnõttek egyaránt jól érezzék magukat a népmûvészeti fesztivállal összekötött falunapi rendezvényen. /B.Gy./
Kóvár - Bár az idõjárás nem kedvezett augusztus 23-án, vasárnap a település elsõ írásos említésének 765. évfordulója alkalmából rendezett falunapi ünnepségnek, a meg-megeredõ esõ ellenére is megtelt az alkalmi szabadtéri színpad nézõtere. Gresina Erzsébet polgármester asszony nyitotta meg a rendezvényt, köszöntötte a résztvevõket, és ezt követõen felolvasta a magyarországi Becske községgel megkötött testvértelepülési szerzõdés szövegét. Az újdonsült testvérközség elsõ asszonya, Szalatnyainé Zsigmond Éva reményét fejezte ki, hogy a szerzõdés aláírásával még szorosabbá válik a két község amúgy már évek óta tartó baráti kapcsolata. Ami pedig a rendezvény további részét illeti, a szórakoztató mûsort a helyi óvodások énekekkel és táncokkal nyitották meg, míg a folytatásban régi falusi szokásokat elevenítettek fel az ipolykeszi Aranyesõ folklórcsoport tagjai, színvonalasan muzsikáltak a százdi citerások, és jól énekeltek a becskei menyecskék is. Fõleg a fiatalok tetszését nyerte el a Bukott Angyal rockzenekar produkciója, míg a népszerû magyarországi elõadó, Postás Józsi, valamint a tájainkon nagy sikernek örvendõ Zsuzsi és Orsi duó fellépése minden korosztály érdeklõdését felkeltette. /ár/ Apátújfalu - Az augusztus 23-án, vasárnap tartott falunapi ünnepség délelõtti programjában ünnepi szentmise és koszorúzási ünnepség szerepelt Szent István szabadtéri szobránál. Nehézkesen indult az esõs idõ miatt a délutáni szórakoztató mûsor a szabadtéri színpadon, ahol Jámbor László polgármester köszöntötte a vendégeket és a közönséget. Kezdetben nemcsak a nézõtér, de a program is foghíjas volt, de Bodzsár Gyula rutinos mûsorvezetõ rögtönzéseinek köszönhetõen nem volt üresjárat a színpadon, ahol elsõként a Mar-Szil duó régi slágerekkel és dalokkal, aztán a helyi Alaksa János nótákkal mutatkozott be, majd ezt követõen az egykori apátújfalui asszonykórusból népviseletbe öltözve hárman vállalkoztak közös produkcióra, felváltva énekeltek magyar és szlovák nótákat a nézõk nagy tetszésére. Mivel a sztárvendég megérkezéséig maradt még kitölteni való idõ, a mûsorvezetõ alkalmas „showmanra“ talált Péter József egykori hnb-elnök személyében, akivel jól elmókáztak a színpadon. Megtelt a mókázás végére a nézõtér is, ahol elõbb a népszerû magyarországi elõadó, Balázs Pali, õt követõen a Megasztárból ismert Gáspár Laci, legvégül pedig Zsuzsi és Orsi szórakoztatta a nagyérdemût. /Br/
Óvár - Jobb idõt vártak a szervezõk, a helyi képviselõ-testület tagjai augusztus utolsó szombatján a falunapi ünnepségre. Délelõtt a szabadtéri szentmisét Jókay Lukaš helybeli plébános mutatta be. Kora délután a helyi futballstadionban Óvár csapata Szlovákgyarmat együttesét fogadta bajnoki labdarúgó-mérkõzésen, amely a vendégek gyõzelmével végzõdött. Ahogy véget ért a focimeccs, kezdõdõtt a szabadtérire tervezett, de a borongós idõjárás miatt a kultúrházban megrendezett szórakoztató mûsor. Benkocs Irma polgármester asszony köszöntõ szavai után Bodzsár Gyula mûsorvezetõ mindjárt a budapesti Dalénekes Stúdió tehetséges elõadóit szólította színpadra. Csáky Tibor táncdalokkal, Kovács Bözsi és Király Vali nótákkal, Petrik Balázs zenés paródiával, Blasko Bernadett operettekkel, és a stúdió vezetõje, a negyven éve énekesi pályán levõ Nógrádi Tóth István pedig örökzöld dalokkal bûvölte el a közönséget. A mûsor további részében a helyi óvodások és iskolások, valamint a Szivárvány nõi énekkar, majd az õrhalmi-ipolyvarbói közös asszonykórus, a Mar-Szil duó és az ipolynyéki Hont táncegyüttes lépett színpadra. A kora estébe nyúló szórakoztató mûsort az óvári - Bernáth József-Bernáth SaroltaMondok József összetételû - Trió zárta az István, a király c. rockopera betétdalaival, gitár kíséretében. Ha késve is, de megérkezett az est sztárvendége, a Két Zsivány. /-vár/
Vadászíjászversenyt rendeztek Tájainkon egyre közkedveltebbek a jobbára falunapi rendezvények kísérõprogramjának számító íjászbemutatók. Azt már kevesen tudják, hogy Oravec Gyula kezdeményezésére Zsélyben nemcsak megalakult a Viktória íjászklub, hanem tagjai rendszeresen képviseltetik magukat a vadászíjászversenyeken. A klub megalakulása óta eltelt három év alatt több alkalommal szerveztek helyben nemzetközi vadászíjászversenyt. Legutóbb augusztus végén több mint hetven versenyzõvel került sor erre a nemes viadalra, amelyen a magyarországi szügyiek nyerték meg a csapatversenyt, megelõzve a rimaszombatiakat és a zsélyieket. Mint azt a Viktória íjászklub vezetõje, Oravec Gyula elmondta, a szügyi íjászok szerettették meg velük ezt a sportágat, amely iránt a környezõ falukból is érdeklõdés mutatkozik. /-/
2009. szeptember
Közélet
Kürtös 5
Magyar őstörténeti válogatás ÕSHONOS-E A MAGYAR A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN? Ezeréves titkok sûrûsödnek a magyar történelemben és az emberek tudatában, fölfedezetlen, nem létezõnek látszó titkok, mikrõl nem esik szó, és amelyekre nincs válasz sehol. Ha van valami, ami jelzi a magyar történelem rejtett jellegét, úgy ez az. Látszólag azonban minden rendben van, a legnagyobb rendben, vita nincs sehol, természetesen a történetírásban sem, amibõl szinte arra lehetne következtetni, hogy a viták hiánya, teljes mellõzése a tudományosság alapkövetelménye. A szemlélõnek azonban föltûnik, hogy mégiscsak van két merõben ellentétes fölfogású történészi tábor. További érdekesség: a két tábor között nincs semmilyen vita, azaz, pontosabban, a nem hivatalos tisztségben ülõ, tehát szabadnak nevezhetõ történészek tábora ugyan folytonosan bírálja a hivatalosak nézeteit, ámde a másik oldalról, egy-két indulatos, becsmérlõ kifakadástól eltekintve, éppúgy nem jön válasz, mintha holdbéli szúnyogok döngését hallanák, a titoközön pedig afféle tudat mögötti mocsárként szabadon gõzölöghet tovább. Ne kívánja olvasónk, hogy ennek az írásnak szûkre szabott keretében fölsoroljuk az évezreden (netán több évezreden) át fölgyûlt titkok tömegét. A tárgyunkkal kapcsolatos, fölöttébb izgalmas ezeréves titkokra (a magyarok õseredetének, õshonos vagy jövevény voltának és az ezekkel kapcsolatos, itt amúgy is kifejtendõ) titkokra utalnunk pedig fölösleges. Nem hallgatható el azonban, hogy e titkok körül eltorzult kódok formájában Európa egyik legrégibb nemzetének, a magyarságnak történelmi drámája zajlik. És ez az, amiért nem hallgathatunk errõl a kérdésrõl. A vitákat lefújták - de a történelem választ követel. A magyar népnek, de a világnak is, jogában áll eldönteni, megtudni, mi történt Közép-Európában 896-ban, és határozott választ kapni az alábbi kérdésekre: 1) Mi az igazság, békés bejövetelrõl, a kinti magyarok visszatérésérõl, honviszszavételrõl volt szó, vagy fegyveres hódításról? Melyik a régibb feltevés? 2) Kik képviselik az elsõ és kik a másik feltevést? Lehetséges, hogy a honvisszafoglalás valóban csupán néhány hóbortos történész és mûkedvelõ bolondériája? 3) Mirõl tanúskodnak a középkori magyar és nem magyar krónikák?
4) Mit tanúsítanak a történeti tények? 5) És, végére hagyva, a döntõ kérdés: Cui prodest? - Kinek használ? Kinek az érdeke? Ha ezekre a kérdésekre kellõ választ kapunk, megvilágosodhat elõttünk a történelem egy bonyolultan homályos szakasza. EGY MEGEMÉSZTETLEN HAGYOMÁNY NYÛGÉBEN Manapság közkeletû a vélekedés Árpád 896-os bejövetelérõl, a hivatalos álláspont alapján, hogy „h o n f o g l a l á s “ történt. Egyöntetûen errõl szólnak a hivatalos közlemények, a lapok, a médiák. Eszerint el kellene fogadnunk, hogy ez a történeti valóság, s 896-ban csakugyan honfoglalás zajlott le. De vajon mit mondunk ezzel? Már felületesen tekintve is világos, hiszen benne van a honfoglalás szóban: foglalást, területfoglalást, vagyis: erõszakos, fegyveres hódítást, idegen népre, területre való fegyveres betörést, fegyveres rátelepülést idegen népekre. Ez történt Árpád bejövetelekor? Meg kell fontolnunk hát, hogy amikor honfoglalásnak mondjuk Árpád bejövetelét, vajon akaratlanul is, nem azt állítjuk, hogy a magyarok nem eredeti lakói, nem õslakói hazánknak, hanem betolakodók, akik fegyveresen, erõszakkal hatoltak be ide, idegen népek területére? Továbbá, azt is állítjuk ezáltal, hogy idegenek vagyunk saját hazánkban, vagyis, ahogy rosszmájú rágalmazóink suttogják - ázsiaiak vagyunk, idegenek Európában. Még tovább menve, a „honfoglalás“ már-már szinte fennhéjázó hangoztatásával, közvetve, szándékunk ellenére is igazoljuk világunk egyik legszörnyûbb rákfenéje, a terjeszkedés, hódítás jogosultságát, ami pedig nekünk magyaroknak egyáltalán nemhogy nem érdekünk, hanem a legutóbbi ezredévet tekintve is, legnagyobb tönkretevõnk, aminek áldozatai vagyunk, és ami a legélesebben ellentmond nemzeti létünk alapjainak, tragikus történetünknek, közfölfogásunknak, igazságérzetünknek. Ezt a hírneves antik szerzõ, az ógörög Xenophon is tanúsítja, mondván: „A szkíta nép képtelen a hódításra.“ A hódításra képtelen nép pedig képtelen más népek elnyomására, erõszakos beolvasztására, s õ maga válik erõszakos népek beolvasztási hajlamának áldozatává (ez a magyar tragédia egy mondatba tömörítve).
ELKÉPESZTÕ PÁRHUZAMOK De adódnak itt még különösebb érdekességek. A „h o n f o g l a l á s“ hangoztatása sajátos módon egybeesik azoknak a környezõ országoknak a propagandájával, amelyek a trianoni világfölforgatás folytán országnyi részeket ragadtak el a Történelmi Magyarország felségterületébõl, és akik saját leleményeik alapján azt állítják, hogy nem mi, hanem õk hazánk, a Kárpátmedence õslakói, a magyarok pedig fegyveres ázsiai betolakodók. Ez az állítás a magyar állami, hivatalos történelemírás „h o n f o g l a l á s“elméletével párosulva jelentõs mértékben hozzájárult a végzetes trianoni döntés kicsikarásához és igazolásához, azóta pedig a kisebbségbe szorult sokmilliós magyarság elnyomására, erõszakos beolvasztására is jogcímet szolgáltatott. Döbbenetes párhuzam ez: mindkét fél, a nyertes is, a vesztes is, a magyar is, és ellenfelei is ugyanazt állítják. Mégis hiba volna arra gondolnunk, hogy megátalkodott ellenségünk minden historikus, aki a „honfoglalás“ szemlélete alapján áll. Képtelenség erre még gondolni is. A téves hiedelmek, beidegzettségek is óriási szerepet játszanak ebben. Azzal sem számolhatunk, hogy annyira megszállottaivá váltak vélt igazságuknak, hogy kiállnak érte, bármi történjék is, úgy gondolván, az igazság érvényesítése érdekében, ha kell, inkább önmagunkat, népünket pusztítjuk el, de nem takarjuk el az igazságot. Ahogy a régiek mondták: vesszen a világ, gyõzzön az igazság. Egy efféle magatartást tán még borzalmasan szépnek is nevezhetnénk, de lehetetlen, hogy ezért tennék, lehetetlen, mégpedig azért, mert nemhogy nincs bizonyítékuk rá, de fordítva, minden ellene bizonyít. Kérdés tehát, miért sodródnak hivatalosaink a létünk ellen folyó birtokperben az ellentáborba, hiszen látniok kell, kárvallottjává teszik az egész magyarságot. Más szóval: érthetetlennek és képtelennek kell tartanunk, hogy saját hivatalos történetírásunk tudatosan fordítja ellenünk történelmi birtokperünket. Ép ésszel - a háttér-okok ismerete nélkül ezt fölfogni is lehetetlen és érthetetlen. Beleütközünk tehát az érthetetlenbe, ez pedig csalhatatlanul jelzi: a kérdés mögött valami tisztázatlanság, vagyis rejtély lappang. Ennek kell utánajárnunk. Folytatjuk. Forrás: világháló
6 Kürtös
Közélet
2009. szeptember
Jó hangulat és fergeteges buli nyárbúcsúztatóval Ipolynyéken Augusztus utolsó hétvégéjén tartották Ipolynyéken a hagyományos szüreti ünnepségeket és az évek óta egyre jobban felfutó pincefesztivált, nyitott pincék napját. A helyi önkormányzat képvielõi
Tóth István polgármesterrel és a társadalmi, politikai szervezetek vezetõivel - az ünnepségek nyitányaként már hagyományosan - elhelyezték a megemlékezés koszorúit az I. és II. világháborúban elesett hõsök emlékmûveinél. Bár a szombat délben hirtelen jött nyári zápor kissé elbizonytalanította az ünnepbe vetett hitet, és a templomba „számûzte“ a Szent Orbán-szobornál meghirdetett szabadtéri misére vágyókat, mit sem vett
el a jó hangulatból, mely már a koraesti órákban fellángolt a pincék jó borainak tüzénél, melegénél. A szõlõhegy egyes dûlõiben, a Zsobrákon, a Pacsoban, a Vágányban, az Õrhegyen és más helyeken is étellel, itallal és muzsikaszóval kedveskedtek az ide érkezõ vendégeknek. A Csemadok helyi szervezete Gyurász Gábor pincészetében, a Pacsoban állította fel a „fõhadiszállását“, ahol kiemelt vendégszeretettel fogadták Pásztor Istvánt, az MKP parlamenti képviselõjét Királyhelmecrõl, aki a helyi
római katolikus templomban mondta el a délután folyamán a szabadtérre szánt ünnepi gondolatait a szüretrõl, az ünnepek fontosságáról és társadalmi életünk helyzetérõl. Az esti órákban verte fel
zenei sátrát a Csemadok fõhadiszállásán a Szõttes zenekara, a Figur Banda Hanusz Zoli vezetésével, akik hajnalig húzták a talpalávalót, és alaposan kimerítették a zenei anyagot bõségesen felvonultató vendégsereget. A hajnalig tartó mulatozás lecsendesedésével és a napfelkeltével egyidõben vette kezdetét a vasárnapi készülõdés a szüreti ünnepégekre, melyet a Csemadok helyi alapszervezete immár 13 éve folyamatosan felvállal mindenki örömére. A helyi szabadtéri színpad környékén gulyásfõzõk sürögtek-forogtak, árusok pakolták ki portékáikat, technikusok készültek az esti szabadtéri koncertre, melynek sztárvendége az EDDA mûvek. A kora délutáni órákban a hagyományos szüreti felvonulással vette kezdetét a vasárnapi ünnepség, melyek neves résztvevõi voltak a Szõttes Néptáncegyüttes jóvoltából. A délutáni pazar mûsorban felléptek a helyi nyugdíjasok, a helyi Hont Néptáncegyüttes, a zselízi Kincsõ a Gereben zenekar kíséretében, a Szõttes, az inámi „menyecskék“, a párkányi showtáncosok, a helyi Karnevál énekesei, valamint Jámbor Mónika népdalénekes. Ennek a napnak is volt jeles vendége, hiszen jelenlétével megtisztelte az ünnepséget Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, aki rövid, de tartalmas beszédében arra ösztökélte a jelenlévõket, hogy a jó hangulat mellett ne feledkezzünk meg a jogaink védelmérõl sem, mely mellett ki kell állnunk a mindennapokban. Ne féljetek! Ezt üzente mindenkinek. A délutáni mûsort közel ezer
ember nézte, szórakozta végig. A nézõtér együtt élt és mozgott az ünnepi mûsorral, fogyott a murci, a sör, a bor és a finom gulyás, egyszóval csodálatos idõben, csodálatos hangulat jellemezte az idei szüreti ünnepségeket. Az esti Edda koncertre is zökkenõmentesen, tömött sorokban érkeztek a fiatalok és a középkorosztály egyaránt. A jó elõhangulatról a szimpatikus Kovács Áron, a popdaráló mûsorvezetõjének felvezetõ, bemelegítõ koncertje gondoskodott. Pataki Attila, az
Edda frontembere ezen az estén sziporkázott, és fergeteges bulival búcsúztatta a nyarat több mint ezer tomboló rajongó elõtt a Palócföld eme kis, de annál gyönyörûbb szegletében. A koncertet hajnalig tartó diszkó követette. Reméljük, nemcsak az idõseknek, de a fiataloknak is tetszõ, fantasztikus nyárvégét varázsoltak mindenki elé a helyi szervezõk, akik elégedetten nyugtázhatták a 13. Szüreti Ünnepségek és Pincefesztivál sikerét. Jövõre még nagyobb tervek vannak, még látványosabb ünnepséget ígérnek a szervezõk mindnyájunk örömére, mert ezt csak így érdemes csinálni. Az idén 60 éves Csemadok pazar fényben pompázott Ipolynyéken, mert ismét értéket teremtett. Palócz
2009. szeptember
Kultúra
Kürtös 7
F E L H Í V Á S A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma 2009. szeptember 2-án kihirdette a garanciarendszer pénzeszközeinek szétosztására vonatkozó pályázat 6. sz. programjának - Kisebbségi kultúrák 2010 - új leadási határidejét. Azokat a pályázatokat, amelyek 2009. november 10-ig megérkeznek, 2010 február végéig dolgozzák fel és bírálják el. A kitöltött kérvényeket a mellékletekkel együtt a következõ postacímre kell küldeni: Ministerstvo kultúry SR, Sekcia ekonomiky, Odbor programovej podpory, Nám. SNP 33, 813 31 Bratislava 1, vagy a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának iktatójában lehet leadni. A borítékra írják rá: „KNM 2010 - podprogram (az alprogram száma és megnevezése)“. Figyelem! Minden kérvényt elektronikus formában is regisztrálni kell a http://registerkultury.gov.sk/granty2010 címen. Részletesebb információk a kulturális minisztérium honlapján, a: www.culture.gov.sk címen találhatók a Garanciarendszer 2010 rész alatt.
Tudta Ön, hogy hazánk egyetlen kortárs zenei kórusfesztiváljának járásunk ad otthont? A Hajnalok Völgye - Kortárs Kórusfesztivál Csábon nevû rendezvény immár második alkalommal kerül megrendezésre november 8-án, szombaton, 16 órai kezdettel a csábi római katolikus templomban. A Csemadok égisze alatt mûködõ Csábi Szeder Fábián Dalegylet által életre hívott rendezvényen a meghívott együttesek a XX. és a XXI. század kórusrepertoárjából meríthetnek, egyetlen megkötés azonban, hogy minden együttesnek el kell énekelnie egy addig még soha, sehol fel nem csendült mûvet is. Az így elhangzott õsbemutatók közül a szakmai zsûri és a közönség is kiválasztja kedvencét: elõbbi a fesztivál nagydíját, utóbbi pedig annak közönségdíját nyeri el. Idén olyan neves énekkarok vállalták a fellépést, mint a Vox Columbalae énekkar Szepsibõl, vagy a váchartyáni Canzonetta Nõikar, illetve a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa. A szervezõ Csábi Szeder Fábián Dalegylet szeretettel vár minden kedves érdeklõdõt ezen a Szlovákiában teljesen egyedülálló rendezvényen, bízva abban, hogy ezáltal is közelebb kerülhet mindenki a modern kóruszene különleges, varázslatos világához. Bõvebb információk a www.dalegylet.com oldalon találhatóak.
K Ö N Y V B E M U T A T Ó I P O LY B A L O G O N Augusztus utolsó szombatján nem mindennapos eseményre került sor Ipolybalogon, a helyi alapiskola éttermében. A mintegy harminc érdeklõdõ Lõrincz Sarolta Aranka Adventtõl Adventig c. könyvének bemutatójára gyûlt össze. A könyvet maga a szerzõ mutatta be, de megjelentek a bemutatón a balassagyarmati székhelyû Jobbágy Károly Alapítvány képviselõi, kurátorai is, amely alapítvány jóvoltából, egy pályázat nyerteseként kapott a szerzõ pénzbeli támogatást a könyv kiadásához. Az alapítvány bírálóbizottságának munkájában részt vesz Z. Urbán Aladár is, aki szintén jelent volt a könyvbemutatón, és méltatta a megjelent munkát. A rendezvényt az ipolybalogi Bukréta hagyományõrzõ csoport dalai tették színesebbé. A könyvbemutatón Aranka néni elmondta a kézirat keletkezésének történetét, mesélt a gyûjtõmunka szépségeirõl és nehézségeirõl, valamint további terveirõl is. Megtudtuk tõle, hogy újabb könyvön dolgozik, mégpedig a 2. világháborúhoz kötõdõ visszaemlékezéseket gyûjti össze, hogy azokat majd - ha sikerül rá támogatást szerezni - könyv formában megjelentetve megismerhessék az érdeklõdõk, az utókor is. Ám, egyelõre a frissen megjelent munkáról beszélt többet, amely Ipolybalog hagyományait, szokásait, a népi életmód jellegzetességeit dolgozza fel. Az év jeles napjainak és az azokhoz fûzõdõ szoká-
soknak a leírásán kívül megtalálhatók az anyagban a mindennapi élet dolgai: a mosás, fõzés, ruházkodás, gyermekjátékok, de olyan kiemelkedõ, az emberi élet fordulóihoz kötõdõ események is, mint a születés, halál, házasság, iskoláztatás stb. Az anyag egésze a szerzõ és adatközlõi visszaemlékezésein alapszik, akik talán az utolsó élõ szemtanúi a régi paraszti világnak. (Sajnos, ahogyan Aranka néni elmondta, a gyûjtõmunka és a könyv megjelenése között eltelt idõszak alatt is már több adatközlõje távozott az élõk sorából.) Ez a kiadvány valamennyi ipolybaloginak, sõt a tágabb régió lakosainak is érdekes és tanulságos olvasmány lehet; részletes, aprólékos leírásai segítségével közelebb kerülhetünk elõdeink életéhez, hagyományaihoz, gondolatvilágához, s ahhoz a kevésbé rohanó életmódhoz, ahol az embereknek volt idejük a beszélgetésre, egymás meghallgatására és segítésére. A családon, rokonságon és a falusi közösségen belül pedig nagyobb volt az egyetértés, de legalábbis a másik ember és az õ véleményének tiszteletben tartása. Ez a könyv tehát nemcsak megismertet a múlttal, de egyben utat is mutat(hat) a jövõ irányába. A szerzõvel együtt mindenkinek nagy szeretettel ajánlom! Németh Ágota (A könyv megvásárolható Lõrincz Arankánál.)
8 Kürtös
Kultúra
Eddigi, havonta megjelent visszatekintõnkben általában országos szintû történésekkel foglalkoztunk. A Csemadok megalakulása után az elsõ nagy társadalmi esemény, amely kihatott az élet minden szakaszára, az 1968-as februári és az azt követõ változások voltak. Ezen belül most csak a szövetségünket érintõ behatásokkal foglalkozunk. Az ún. szocialista demokratizálódási folyamat kibontakoztatása olyan rendszert lett volna hivatott kialakítani Dubèek elvtárs szavaival élve, amelyben minden dolgozó embernek helye, megbecsülése van, biztosítottak jogai és jövõje is. A társadalmi fejlõdésnek ebben a forradalmi, történelmet formáló szakaszában különbözõ állásfoglalások fogalmazódtak meg. Járásunk megalakulása elõtt a jelenlegi Nagykürtösi járás területe a Losonci járáshoz tartozott. A Csemadok KB március 12-én tartott ülésének állásfoglalása javaslatokat tartalmaz az itt élõ magyar nemzetiségû polgárok nemzetiségi kérdésének rendezésével kapcsolatban. Már ebben az idõben ismeretes volt, hogy a Losonci járás területének déli részén Nagykürtös székhellyel új járás lesz alakítva. Április 6-án járási aktíva alakult, hogy a losonci elnökséggel karöltve a járás kettéválasztása zökkenõmentesen történjen. A járási aktíva megalakulása után már önálló járást alkotott a Csemadok, melyen megválasztották az új 25 tagú vezetõséget (ebbõl 11 tagú elnökség), az 5 tagú ellenõrzõ bizottságot, a 7 tagú népmûvelési szakbizottságot, a 9 tagú népmûvészeti és dramaturgiai szakbizottságot.
Kidolgoztak egy javaslat a járásunk területén fennálló problémák igazságos rendezése érdekében. Idéznék az állásfoglalás fõbb pontjaiból: - javasoltuk, hogy az SzLKP KB mellett létesítsünk nemzetiségi osztályt, amely a Csemadok KB-val karöltve hivatva lenne irányítani a magyar nemzetiségi kérdés megoldását mindaddig, amíg hivatalos fórumai nem lesznek a magyar nemzetiségû kisebbségeknek; - javasoltuk, hogy nevezzenek ki központi viszonylatban egy szakemberekbõl álló bizottságot, amely a magyar tanítóság bevonásával önállóan irányítaná a magyar iskolákat az állampolgárok és a köz igényeinek,
2009. szeptember
követelményeinek figyelembevételével; - javasoltuk mielõbb megoldani a magyar tannyelvû óvodák problémáját, valamint a magyar tannyelvû iskolák irányításának a tökéletesítését, önálló igazgatás alá helyezését; - javasoltuk Zsély községben a gyümölcsészeti és méhészeti tanonciskola mellett magyar osztály megnyitását, továbbá hogy járásunkban magyar nyelvû szõlészeti-borászati szakiskola nyíljon; - a felsõoktatás terén javasoltuk, hogy a nyitrai mezõgazdasági fõiskolán, a pozsonyi Komenský Egyetemen, valamint a losonci mezõgazdasági iskolán magyar osztályok, illetve tanszékek létesítését; - figyelembe véve, hogy járásunkban nincsen magyar mûveltséget nyújtó középiskola, javasoltuk, hogy az ipolynyéki kilencéves magyar iskolát fejlesszék gimnáziummá; - alakuljon a járásban népmûvelési otthon, járási népkönyvtár és ezekben magyar nemzetiségû káderek is legyenek elhelyezve, akik módszertani és szervezési tekintetben elõ tudják segíteni a magyar lakosság kulturális fejlõdését; - javasoltuk a kétnyelvûség betartását (táblák, feliratok) körlevelek és hivatalos levelek magyar nyelven küldését, ill. elhelyezését; - javasoltuk az Új Szó mellett egy további magyar napilap, a Közép-szlovákiai kerületben a járás területén kétnyelvû lap kiadását; - javasoltuk a magyar és vegyes lakosságú községek neveinek szlovák - magyar párhuzamos elnevezésének feltüntetését és egyes magyar községek eredeti nevének visszaadását; - javasoltuk a mûemlékvédõ hivatalnak Mikszáth Kálmán Szklabonyán lévõ szülõházának restaurálását (megjegyzés: azóta már lebontották). Aztán jött 1968 augusztusa, amely elõre vetítette a visszarendezõdést. Helyi szervezeteink közgyûlésein azonban mintha ez nem hagyott volna nyomot. Még mindig nagy volt a lelkesedés. Fontosnak tartották, hogy a Csemadok az itt élõ magyar nemzetiség érdekeit képviselõ szervezetté váljon társadalmi, politikai, jogi és kulturális téren. Novemberben került sor az elsõ rendkívüli járási konferenciára, melynek határozatai lényegében tükrözték a fentiek teljesítése mellett való szilárd kiállást, de már más szelek fújtak. Balogh Gábor
Kürtös 9
2009. szeptember
Visszaemlékezés A legtöbb ember, úgy hetvenen túl, különösen, ha kínzó, talán gyógyíthatatlan betegségben szenved, nem kis nosztalgiával gondol ifjúkorára, az életét meghatározó és kitöltõ szeretett hivatására. Engem ez az érzés úgy szeptember táján kerít hatalmába - nem csoda, hiszen nyugdíjas pedagógus vagyok, s az utóbbi években egyre gyakrabban gondolok pályám kezdetére s a hivatásomat meghatározó elsõ iskoláimra. Miután 1958. június 22-én átvettem a pedagógiai pályára jogosító oklevelemet s az elhelyezési rendelvényt, nagyon boldog voltam, mert a Kékkõi JNB iskolaügyi szakosztálya Ipolybalogra /a legmagyarabb faluba/ irányított. Bár Ipolybalogon csak rövid idõt tölthettem, még most is - több mint ötven év távlatából szeretettel gondolok elsõ kollégáimra s a falu kedves lakóira. Emlékszem... Az akkori utasításoknak megfelelõen a tanévkezdést megelõzõ héten jelentkeztem az iskola igazgatójánál. Az intézmény direktora /CS.A./ kissé hidegen fogadott. Furcsa magatartásának okát csak késõbb értettem meg. Jogilag ugyanis augusztus végéig még õ volt az iskola vezetõje - de az új /fiatalabb/, e posztra kiszemelt kolléga is megkapta szeptember elsejétõl érvényes kinevezési dekrétumát. A fura helyzet ellenére leendõ kartársaim kedvesen fogadtak, s bevezettek az iskolai élet „rejtelmeibe“. Szeptember elsejéig konszolidálódott a helyzet, s én türelmetlenül vártam az elsõ tanítási napot. Kollégáim, látván felfokozott izgalmamat, a maguk módján megnyugtattak. Sosem felejtem el az azóta már elhunyt Pölhös Imre baráti ölelését és biztató szavait. A Šumava közeli Klatovyban eltöltött két év katonai szolgálat után, bár a Lévai JNB iskolaügyi szakosztályának akkori tanfelügyelõje /aki középiskolai tanárom volt/ tanítói állást ajánlott fel járásában, én mégis úgy határoztam, hogy visszatérek Ipolybalogra. Nagy meglepetésemre az iskola új igazgatója /az azóta már elhunyt I.J./ 1960. november 1-jével a VI. osztály vezetésével bízott meg. /Nagyon megörültem, amikor egy szakorvosi rendelésre várva egykori diákom, az ipolykeszi Skerlec Mária megismert, és boldogan adta betegtársaink tudtára, hogy 1960-ban osztályfõnöke voltam. Nem tudom, a többi 23 megismerne-e? Én a megõrzött névsor alapján valamennyit
felismerni véltem.../ A történelem-földrajz mellett /ez volt a szakom/ biológiát és munkára való nevelést tanítottam, s kollégáim fokozatosan bevontak az osztályon és iskolán kívüli munkába is. Cseri Antal, aki akkor a Csemadok helyi szervezetének elnöke volt, szervezett be a kultúregyesületbe. Mézes László kartársammal a rádiókörben dolgoztam, s az akkori elvárásoknak megfelelõen hetente háromszor köszöntöttük az EFSZ egyes munkaterületein kimagasló eredményeket elért dolgozóit. A tanév végén Cselényi Lászlóné Dobos Magda volt iskolatársnõmmel /aki akkor egészségügyi nõvér volt/ egy sikeres egészségügyi felvilágosító témájú esztrádmûsort tanítottunk be. Június vége felé az igazgatóm már éreztette velem, hogy mivel a Bussán leváltott direktor /aki szintén történelemföldrajz szakos volt/ az ipolybalogi iskolát pályázta meg, nekem valószínûleg máshová kell mennem. Bár rosszul esett a felsõbb iskolai szerv döntése /mert Ipolybalogon nagyon jól éreztem magam/, de mivel akkor még legényember voltam, megértettem azt, s elfogadtam a Szécsénkére felkínált tanítói posztot. Tanítói pályám második állomására, Szécsénkére már mint házasember érkeztem. A község elöljárói Somsich kastélyának alagsorában biztosítottak „lakást“ számunkra. Szécsénkén az 1961/62-es tanév mesterségesen elõidézett konfliktussal kezdõdött. Az iskola akkori igazgatója /azóta már elhunyt K.S./ a körzeti 1-5. évfolyamú iskolák „beolvasztásával“ kívánta növelni az osztályok számát, mert ez igazgatóhelyettest jelentett volna. Ez az igyekezete az érintett körzeti iskolák igazgatóinak ellenállásába ütközött. A kialakult „harci hangulat“ ellenére õ görcsösen ragaszkodott elképzeléséhez, s ábrándjainak megfelelõen készítette elõ az új iskolai évet. Az igazgatóhelyettesi posztra kiszemelt kolléga, mivel reálisan felmérte a helyzetet, nem vállalta el a bizonytalan tisztséget. A hoppon maradt igazgató sorra ajánlotta fel a funkciót az iskola törzsállományú tanítóinak. Mivel senki sem vállalta el, végsõ megoldásként nekem ajánlotta fel. Amikor kollégáim biztatására igent mondtam, az igazgató megnyugodott. Természetesen „tisztségemet“ nem gyakorolhattam, mert az iskola összevonásának terve még szeptember elseje elõtt meghiúsult.
Szécsénkén hat iskolai évet töltöttem. Voltam osztályfõnök, pályaválasztási irányító, úttörõ csapatvezetõ, iskolai konyhavezetõ. Iskolán kívül leginkább a Csemadok munkájában aktivizálódtam. Mint az alapszervezet kultúrfelelõse színdarabokat, esztrádmûsorokat tanítottam /nem egynek szereplõje is voltam/. A betanult színdarabokat /pl. a Kakukk Marci, Hazatérés, Cigány/ a környezõ falvakban is bemutattuk. Táncmulatságokat szerveztünk, a helyi hangszórón keresztül könyvbemutatókat tartottunk, mûködtettük a rádiókört, stb. Szerveztük a magyarországi mûvészek helyi szereplését is. Megtiszteltetésnek vettük, hogy a Csemadok losonci járási vezetõsége a grófi kastély angolkertjében rendezte /talán kétszer/ a Csemadok-napot. Ennek elkészítésébe az alapszervezet tagjain, az EFSZ vezetõségén és a HNB képviselõin kívül a falu apraja-nagyja, még a római katolikus plébános úr, Antal atya is bekapcsolódott /õ csinálta a villannyal kapcsolatos dolgokat/. Ötven év után is tisztelettel gondolok a kultúra akkori fáklyavivõire, Koncz Istvánra, Deák Lászlóra, Krasznica Lászlóra, Molnár Sándorra... a névsor nem teljes. Sajnos, több évtized után mindenkire már nem emlékszem. 1964-ben a Szécsénke-Nagyfalusi közös HNB képviselõjévé választottak. Mint az iskolai és kulturális ügyi bizottság elnöke szorgalmaztam az óvoda megnyitását Ipolynagyfalun, az angolkert átfogó felújítását, stb. /Sajnos, ez akkor nem sikerült, de azóta már felújították. Nagyon örülök annak, hogy a község lakóinak pihenõhelyévé vált./ Szécsénkérõl 1967-ben kerültem haza, Százdra. Július elsõ napjaiban vettem búcsút a pedagógiai pályafutásomat döntõen meghatározó iskolámtól. Vérmérsékletembõl fakadóan politikai, társadalmi és kulturális téren Szécsénkén aktivizálódva lakhelyemen és járásomban folytattam a munkát. Pedagógai téren iskolaigazgató, járási tanfelügyelõ, a Csemadok vonalán pedig a lévai járási bizottság elnöke, ill. a központi bizott-ság tagja lettem. 1998. november elsejétõl „élvezem“ a nyugdíjas pedagógus gondnélkülinek vélt életét, és szülõfalum múltját kutatom. PaedDr. Budai Ernõ
Oktatás
10 Kürtös
2009. szeptember
Ta n é v n y i t ó k r ó l j e l e n t j ü k IPOLYNYÉK Valaha háromszáznál is több gyerek foglalt helyet a Balassi Bálint nevét viselõ alapiskola padjaiban, az idei iskolai évet viszont csak 139, köztük 7 elsõs tanulóval kezdték a tanintézményben, tájékoztatta lapunkat Jusztin Imre igazgató.
létével, hogy szívén viseli közösségünk sorsát. Diáknak és tanárnak egyaránt jólesõ érzés, hogy polgármesterünk fontosnak tartja a tanévnyitó szentmiséken való részvételt, mert ezzel a cselekedetével is minket erõsít és bátorít. Napóleon sem nézhette büszkébben a gyõztes csatából hazatérõ seregét, mint ahogy Kuzma Zoltán kísérte végig tekintetével a templomba besorakozó 154 diákot.
IPOLYVARBÓ Járásunk neves szülöttérõl, Mikszáth Kálmánról kapta nevét a helyi alapiskola, ahol Alaksa Zita igazgató asszony tájékoztatása szerint mindössze 52 gyermekkel kezdõdött a tanév, s ami ennél is meglepõbb, csak egy kiselsõsük van. INÁM Észrevehetõen csökkent az utóbb idõben a tanulók száma térségünk egyetlen magyar tanítási nyelvû állami kisiskolájában. Mint azt Siket Eszter igazgató asszonytól megtudtuk, az idei tanévben 8 gyerekkel folyik az oktatás, és elsõ alkalommal fordult elõ, hogy nincs elsõs nebuló a faluban. IPOLYHIDVÉG A Szent Rita Egyházi Alapiskolában hatan tanulnak az új iskolai évben. ÓVÁR Régi gond az új tanévben is, hogy kevés a gyerek a Szent Erzsébet Egyházi Alapiskolában, ahol továbbra is hat tanulóval folyik a tanítás.
A polgármester ünnepi köszöntõje után az iskola igazgatónõje, Za ko Ágnes szólt a diákokhoz, bemutatta a tanári kart, köszöntötte az újonnan érkezett pedagógusokat, diákokat. Külön szeretettel szólt a 9 szlovák és a 7 magyar kiselsõshöz, akik még most ijedten, megszeppenve álltak a gyereksereg között. Török Mihály és Fónody Mónika szavalata tette még ünnepélyesebbé, bensõségesebbé a 2009/2010-es tanév évnyitóját. B.É. IPOLYBALOG Az idei, 2009/2010-es tanév ünnepélyes megnyitójára szeptember 2-án került sor az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapiskolában is. Az évnyitó, már hagyományosan, istentisztelettel kezdõdött, ahol a
LUKANÉNYE A helyi alapiskola és óvoda tantestülete és diákserege negyedik alkalommal sorakozott fel a Jópásztor-kápolna harangszavára, hogy az ünnepélyes szentmise keretében kezdje meg a 2009/2010-es iskolai tanévet. Zsúfolásig megtelt a kicsi templom megilletõdött diákokkal, könnyes szemû édesanyákkal, nagymamákkal. Dobos Péter pápai káplán, plébános a gyerekekhez és tanítókhoz intézett szavaiban rámutatott a tanítói pálya nehézségeire, a szeretet, a tolerancia, a nevelés fontosságára. „Csak az elsõ tíz hónap lesz nehéz, a többi már gyerekjáték“ - biztatta tréfásan a gyerekeket, majd sok sikert, kitartást kívánt az új tanévhez. A szentmisén részt vett a község polgármestere, Kuzma Zoltán is, aki iskolánk fennállása óta mindig igazolta jelen-
lelkiatya biztató szavait hallgathatták meg a diákok s nevelõik. Majd az iskola udvarán folytatódott a tanévnyitó, itt rövid kultúrmûsor után az igazgatónõ, Skabela Rózsa köszöntötte a diákokat, a megjelent szülõket, falunk polgármesterét, a szülõi szövetség és az iskolatanács képviselõt, majd megnyitotta az új tanévet. Ebben az iskolai évben 13 kis elsõs kezdi meg tanulmányait az ipoly-
balogi alapiskolában, az iskola tanulóinak összlétszáma pedig 168. -ná-
Kisiskola Rárósmúlyadon A múlt század hetvenes éveinek körzetesítési hulláma elsodorta a rárósmúlyadi magyar tanítási nyelvû kisiskolát is. Közel 40 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra iskolát nyissanak a településen. Nagy Béla agilis polgármester érdeme, hogy a 2009/2010-es tanévben 17 kisdiák ülhetett be az ünnepélyes külsõségek között átadott 1-4. évfolyamú, napközi otthonnal is mûködõ tanintézménybe, amely egy erre a célra átalakított családi házban kapott helyet. Igaz, szlovák ajkú roma gyerekek látogatják a két tanerõs szlovák tanítási nyelvû iskolát, de ez mit sem változtat azon a régóta ismert és igaz megállapításon, hogy a kisiskoláknak létjogosultságuk van. /Br/
Megszûnt a kelenyei iskola Még nem is olyan régen járásunkban négy egyházi kisiskola mûködött. Az évekkel ezelõtt megszûnt nagycsalomjai Magyarok Nagyasszonya Egyházi Alapiskola után az idei tanévtõl Kelenyén is üresen maradt a Béke Királynõje nevet viselõ egyházi kisiskola. Csáky Ilona polgármester asszonyt is meglepetésként érte a tanintézmény fenntartójának, a besztercebányai püspökségnek a váratlan döntése. Bár az iskolát a régi helyérõl idõközben átköltöztették az óvoda épületébe, ahol lényegében megfelelt az üzemeltetésével szemben támasztott követelményeknek, éppen ezért is fogadta megdöbbenéssel a polgármester asszony az iskolafenntartó nem a leghelytállóbb és könnyen megcáfolható érvekkel alátámasztott határozatát az iskola megszüntetésérõl. „Emlékszem, amikor idén tavasszal nálunk járt a püspök úr, mindent jónak talált, dicsérõleg szólt a látottakról, és annak a meggyõzõdésének adott hangot, hogy szükség van a miénkhez hasonló kisiskolák mûködtetésére - idézte fel Csáky Ilona a püspöki vizitet. - Én pedig biztosítottam püspök urat arról, hogy a helyi önkormányzat részérõl a továbbiakban is minden tõlünk telhetõt megteszünk az iskola megtartása érdekében.“ Nem óhajtunk mindenáron célzatosságot látni vagy szándékosságot feltételezni a püspökség döntésében, de úgy véljük, egy kis jóakarattal megtarthatta volna a kelenyei iskolát. B.Gy.
2009. szeptember
Oktatás - Közélet
Kürtös 11
Beiratkozási ösztöndíjak átadása Ipolybalogon A Rákóczi Szövetség által meghirdetett felvidéki beiratkozási program
gyermekeiket magyar iskolák elsõ osztályába íratták. Az ipolybalogi átadáson a helyi, az ipolynyéki, az inámi és az ipolyhidvégi iskolákba íratott elsõ osztályosok szülei kapták meg a támogatást a Rákóczi Szövetség elnökétõl, Dr. Halzl Józseftõl. A megjelent szülõket Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke köszöntötte, amely társaság közremûködésével kaphatják meg a Nagykürtösi járás magyar
keretén belül került sor 2009. szeptember 16-án az ipolybalogi alapiskolában az ösztöndíjak átadására. Ennek keretében 10 000 Ft egyszeri beiratkozási ösztöndí-
jat kaptak mindazon, az akcióra kijelölt régiókban élõ felvidéki családok, akik
alapiskoláiba beíratott elsõ osztályosok szülei az ösztöndíjat. Ezután a helyi alapiskolások rövid kultúrmûsora következett, majd Halzl József szólt a megjelentekhez. Mondanivalójában arra biztatta a megjelent, tehát már helyesen döntött szülõket, hogy továbbra is tartsanak ki a magyar iskolák mellett, és környezetükben is terjesszék, vigyék tovább az anyanyelvi oktatás fontosságának gondolatát.
Néhány érdekes pozitív példát is említett az idei beiratkozási ösztöndíjprogram tapasztalataiból. Pl. beszélt arról, hogy Kassán szlovákul beszélõ szülõknek is átadhatta az ösztöndíjat, akik fontosnak és hasznosnak tartják, hogy gyermekük a magyar iskolát látogassa, hisz ezzel több kultúrát, több nyelvet ismer meg a gyermek, amely majd elõnyére válik az életben. Ezt követõen - a szükséges adminisztráció után - a szülõk átvehették a tízezer forintot tartalmazó borítékot. Ahogyan azt Urbán Aladártól megtudtuk, a 2009-2010-es tanévben a Nagykürtösi járásban 30 (optimális esetben 33 - ez a lukanényei átadás után derül ki) kis elsõs kezdi meg tanulmányait magyar iskolában. -náA lukanényei ösztöndíjátadásról lapunk következõ számában tudósítunk.
Badiny Jós Ferenc - emléktúra
REJTETT FORRÁSAINK
A Palóc Társaság 2009. november 7-8-án, szombat-vasárnap 2 napos emléktúrát szervez a 100 éve a Losonc melletti Gácson született magyarõstörténetkutató és sumerológus professzor, Badiny Jós Ferenc tiszteletére. Az emléktúra mûsora: Budapest (a Farkasréti temetõben megemlékezés a professzor sírjánál) - Várpalota ( a Trianon Múzeum kiállításainak - köztük a Sajó Sándor Emlékszoba - megtekintése) - Veszprém (városnézõ séta) - Hévíz ( a Badiny-emlékszobában emlékezés, és 3 órás fürdés az anyagcserét serkentõ, az idegrendszert nyugtató, a fájdalomcsillapításra alkalmas gyógyvizû tóban, mely páratlan a világon) - Keszthely (városnézés, Festetics-kastély, Balaton) - esetleg pihenõ Pákozdon (1848-49-es emlékhely és II. világháborús emlékkápolna). Elszállásolás (franciaágyas és 3 ágyas szobákban), továbbá étkezés a Kis Helikon Romantik Hotelban. Az emléktúra díja: 16 500 Ft. Ebben az útiköltség, a vacsora, a szállás, a reggeli és a tófürdõ díja értendõ. Az utasoknak a Palóc Társaság 4 500.- Ft kedvezményt nyújt, így csak 12 000.- Ft-ba kerül a két nap szolgáltatása. Ebbõl kell elõlegként 5 000.- Ft-ot a jelentkezéskor befizetni. Jelentkezni mielõbb, legkésõbb szeptember végéig lehet elérhetõségeink valamelyikén:
[email protected] vagy távbeszélõn: 48 85 313. Az autóbusz tervezett útvonala: Balassagyarmat-Kóvár-IpolykesziNagycsalomja-Ipolybalog-Ipolynagyfalu-Ipolyhidvég-Ipolyság (Ipolynyékre akkor megy az autóbusz, ha több mint öt személy jelentkezik az emléktúrára). Minden érdeklõdõt szeretettel fogad a Palóc Társaság
Ismeretek testi, lelki, szellemi egészségünk megteremtéséhez és megõrzéséhez. A Nagykürtösi Vakok és Gyengénlátók Alapítvány és a „Tét a lét“ Alapítvány rendezvénye 2009. szeptember 26-án 10 órától a szlovákgyarmati kultúrházban Sztárvendég: Christian Pantera mentalista A rendezvény alatt az alábbi szolgáltatások kedvezményesen vehetõk igénybe: aura-fotózás, feng-shui tanácsadás, számmisztika, grafológia, tenyérelemzés, íriszdiagnosztika, hangrezgés terápia, auraszoma, harmonizálás, számítógépes állapotfelmérés, tarot, pszisebészet, nemeskõ-gyógyászat,asztrológia, energetikai kezelés, fülés testgyertyázás. Tombola. Ezoterikus vásár: könyv, bio borok, gyógytermékek, nemeskõ DJ ROBI - mulatás korhatár nélkül Egész napos belépõ: 4 euró Mulatság: 3 euró
Kultúra
12 Kürtös
2009. szeptember
60 ÉVES A CSEMADOK Bussai Alapszervezete A szentmise keretén belül terményáldásra került sor, meg-
N a g y lelkesedéssel fogott a tagság a szervezésbe. Szerény, de emlékezetes ünnepséget szerettünk volna szervezni. Tudjuk hogy 60 éve sem volt könnyû pénz és lehetõségek nélkül, hát ma is itt tartunk. A hálaadó szentmise a Csemadok elhunyt tagjaiért volt felajánlva. Diós László helyi plébános méltatta õseink hatalmas munkáját, akik leküzdve minden akadályt megalakították a Csemadokot.
köszönve a jó Isten adományait. A megáldott új kenyérbõl mindenkinek jutott a templom elõtt. Az ünnepség a helyi kultúrházban folytatódott. Az elnök asszony, Bombór Ivett ünnepi beszéde után, aki talán helyenként kritikusan is értékelte a 60 évet, következett az összefoglaló a krónikából, amely nagyon érdekes volt.
Mennyi mindenre volt energiájuk az akkori tagoknak: színjátszás, kórus, esztrádmûsor és még sorolhatnám. Megtudtuk, hogy a Csemadok Bussai Alapszervezete egy szabómûhelyben alakult, érdekes, nem? A kultúrmûsor szerény, de nagyon szórakoztató volt, mindenkit megvendégeltünk, senki sem maradt éhes: régi tag, új tag, nem tag. A mulatság sokáig tartott, jó volt együtt lenni. További 60 évet, Csemadok! Molnár Katalin
A Palóc összetartozás vasárnapja
Szeptember elsõ vasárnapján Kalondán tartották a Palóc összetartozás vasárnapja címû rendezvényt, amelyre szép számmal látogattak el az érdeklõdõk a szomszédos falvakból, városokból, sõt Magyarországról is. Jelenlétével és ünnepi köszöntõjével megtisztelte a kalondaiakat Csáky Pál, az MKP országos elnöke, valamint Becsó Zsolt a Nógrád Megyei Közgyûlés elnöke. Jelen voltak a Besztercebányai Megyei Önkormányzat képviselõi, Csúsz Péter, az MKP járási és kerületi elnöke, Szvorák Zsuzsanna, Zupko Mária és György Péter, valamint Erdélyi Erzsébet, Kalonda község polgármester asszonya.
Szeptember hatodikától hét kopjafa díszíti a kalondai Palóc Múzeum udvarát, melyek leleplezésére is sor került. A hét vezért szimbolizáló kopjafákat Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke faragta, aki elmondta, hogy a látszat ellenére a kopjafák elsõsorban a barátságról szólnak, mellyel Papp Sándor munkásságának fontosságára és eredményeire szerette volna felhívni a közvélemény figyelmét. Papp Sándor, a Pro Kalondiensis polgári társulás elnöke a tíz év munkájáról és eredményeirõl szólt. Szép
szavalatok hangzottak el Csák István és Erdélyi Gábor tolmácsolásában, mindketten a losonci Kármán Színház tagjai.
Énekelt a Bussai Asszonykórus, majd a kopjafák leleplezése után szalagjaikat helyezték el a testvértelepülések képviseletében a vendégek, többek között járásunkból az ipolynyéki MKP alapszervezete nevében Gömöry Lóránt elnök. A több mint 200 egybegyûlt együtt énekelte el a Szózatot, majd a program a kultúrházban folytatódott. Este Kormorán- és Balázs Fecó-koncert várta az érdeklõdõket. Igazi maradandó élményt nyújtó esemény volt ez az odalátogatóknak, Kalonda méltón lehet büszke a palócok összetartozására. HB
2009. szeptember
Hitélet
Kürtös 13
Szent Anna-relikviát találtak Kékkőben 2009. július 26-án volt a kékkõi vár barokk kastélyában található Szent Anna-kápolna megalapításának 250. évfordulója (1759). A Szlovák Nemzeti Múzeum Báb- és Játékmúzeuma, amely a mûemlék fenntartója, nagy erõfeszítéseket tett, hogy a kerek évforduló kapcsán visszakerülhessen a kápolnába a fõoltár oltárképe, amely évtizedeken át hiányzott innen. Fõleg akkor hiányzott, amikor a kápolnát a tárlatvezetés során megtekintették a turisták. A fõoltár eredeti oltárképe elveszett, ezért egy másik eredetivel pótolták. Szent Anna képét a múzeum kérésére Darina Gladišová akadémiai festõmûvész festette, aki régiónk szülötte, Zahoráról származik. Sokáig Újbányán (Nová Baòa) élt, ma Pozsonyban él és alkot. Mûvei között gyakran szerepelnek szakrális témájú festmények, hiszen életét mély vallásosság hatja át. Képeit Európa több országában és a tengerentúlon is ismerik. Több templomot, kolostort, más szakrális teret díszítenek, többek között a zahorai templomot is. A Szent Annatéma megszólította õt, hatással volt rá a kápolna építészetileg tiszta belsõ tere és a kápolna oldalsó oltárain található ferences tematikájú képek: Wagenschön, bécsi festõ Szent Domonkos és Szent Klára festménye. A fõoltár oltárképére tekintve nem is tudatosítjuk, hogy új mûrõl van szó. Mintha mindig ott lett volna, ahogyan Szent Anna lányát, Máriát, Jézus Krisztus anyját a kolostorba viszi, hogy ott neveljék. Szent Joachimot, Mária apját galambok jelképezik, ez volt az áldozati ajándékuk, amikor hosszú ideig nem volt gyermekük, s amelyet egy pap visszautasított a templomban. Sorsukat nehezen viselték, imádkoztak, hogy Isten áldja meg õket utóddal. Anna elõrehaladott korban szülte Máriát, aki már kislány korában a szentség jeleit mutatta. Enynyit röviden Szûz Mária szüleinek életérõl… Az oltárkép a kápolna belsõ terével egységes hatást nyújt. Néhány nappal a kápolna alapításának 250. évfordulója és az oltárkép felszentelése elõtt PaedDr. Marek Veverka, kékkõi plébános a plébánián egy barokk ereklyetartót talált Szent Anna maradványaival. Valódiságát a vatikáni pe-
csét és a duplaaljú ereklyetartóban eldugott okirat bizonyítja. 1747-bõl datálódik, és latin nyelven íródott. Az ereklyetartó egy fatokban található, amely puha, valószínûleg báránybõrrel van bevonva. Feltételezhetõ, hogy a Balassi-család tulajdona volt, akik a 12.-13. századtól a 19. század közepéig lakták a kastélyt. Pártfogójukat, Szent Annát minden várukban, kastélyukban vagy más székhelyükön tisztelték. Szent Annának szentelt templomokat, kápolnákat építtettek, a család valamennyi generációjának patrónusa volt. Az ereklyetartó megtalálása a kápolna évfordulójának idejében annyira váratlan volt, hogy a muzeológus „lúdbõrös“ lett tõle. Lehet, hogy Szent Annának köszönhetõen…? Vagy elismerésül a fiatal plébánosnak az új helyén végzett lelkes papi tevékenységéért? Mindenesetre az ünnepség örömtelibb lett, s a kékkõiek számára is az évekig nem látogatható várkápolna közelebbivé vált. Az ünnepi szentmisét ThDr. Marián Bublinec, a Besztercebányai Egyházmegye vikáriusa celebrálta. A szentmisét PaedDr. Marek Veverka, helyi és Viktor Mièuda, alsósztregovai plébános koncelebrálta. Megismételhetetlen atmoszférát teremtett a Stará Haliè-i Szûz Mária családja nõvérek énekkara. A kápolnában rendszeresen végeznek vasárnapi istentiszteletet latin nyelven, nagyon sok résztvevõvel. Az ereklyetartó a kápolna fõoltárán van elhelyezve. A megtalálás színhelyébõl adódóan a kékkõi egyházközség tulajdonát képezi. Állandó helyérõl és védel-
mérõl a közeljövõben döntenek a múzeum és a plébánia képviselõi. A kékkõi vár barokk kastélya rekonstrukció elõtt áll, és az elkövetkezõ években a kápolnára is kiterjedt restaurátori munkák várnak. A rekonstrukció után ez a gyönyörû tér még inkább telve lesz lelkiséggel és történelemmel. Mgr. Helena Ferencová
14 Kürtös * 140 éve, 1869. október 1-jén az OsztrákMagyar Monarchiában (a világon elsõként) bevezették a postai levelezõlapok használatát. * 140 éve, 1869. október 2-án született Mahatma Gandhi jogász, India politikai és spirituális vezetõje, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja († 1948). * 100 éve, 1909. október 4-én született Szalay Sándor magyar fizikus, a magyar atommagkutatás megalapítója († 1987). * 340 éve, 1669. október 4-én hunyt el Rembrandt (eredeti nevén: Rembrandt Harmenszoon van Rijn), a világ egyik legismertebb festõje, az egyik legjelentõsebb 17. századi holland mûvész (* 1606). * 120 éve, 1889. október 6-án Thomas Alva Edison bemutatta elsõ mozgóképét. * 160 éve, 1849. október 6-án végezték ki a 13 aradi vértanút és Pesten gróf Batthyány Lajost, Magyarország elsõ alkotmányos miniszterelnökét (* 1807). * 160 éve, 1849. október 7-én hunyt el Edgar Allan Poe amerikai író, költõ, újságíró (* 1809). * 120 éve, 1889. október 11-én hunyt el James Prescott Joule angol fizikus (* 1818). * 100 éve, 1909. október 15-én született Dobrovits Aladár mûvészettörténész, egyiptológus, muzeológus, egyetemi tanár, az ókori Kelet kutatásának kiváló képviselõje († 1970). * 160 éve, 1849. október 17-én hunyt el Frédéric Chopin lengyel zeneszerzõ (* 1810). * 160 éve, 1849. október 25-én végezték ki Kazinczy Ferenc legfiatalabb gyeremekét, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc hõs ezredesét, a 14. aradi vértanút: Kazinczy Lajost (* 1820). * 70 éve, 1939. október 27-én hunyt el Csonka János gépészmérnök, a magyar motor- és autógyártás úttörõje, az elsõ hazai autó konstruktõre, Bánki Donáttal közösen a porlasztó feltalálója (* 1852). * 250 éve, 1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc, a nyelvújítás vezéralakja († 1831). * 55 éve, 1954. október 28-án hunyt el Nagy Lajos író, publicista (* 1883). * 80 éve, 1929. október 28-án hunyt el Osvát Ernõ szerkesztõ, kritikus, író, a Nyugat egyik alapítója és haláláig szerkesztõje (* 1876). * 250 éve, 1759. október 28-án született Georges Jacques Danton, a francia forradalom egyik kimagasló alakja († 1794). * 170 éve, 1839. október 29-én született Steindl Imre építõmûvész, mûegyetemi tanár, akadémikus, a magyar historizáló építészet egyik legkiválóbb képviselõje, az Országház tervezõje († 1902). * 585 éve, 1424. október 31-én született I. Ulászló magyar és III. Ulászló (lengyelül: W³adys³aw III Warneñczyk) néven lengyel király († 1444).
Évfordulónaptár
2009. szeptember
Madách Imre 1823. január 21-én született a Nógrád megyei Alsósztregován. Édesanyja, Majthényi Anna elõkelõ lány volt, hozománya a csesztvei kúria és birtok volt. Magántanuló, vizsgáit a váci piarista gimnáziumban tette le. Pestre került, a jogi kar hallgatója. Eljárt a Pesti Magyar Színház elõadásaira, olvasta az Athenaeum folyóiratot. Latinul, németül, franciául olvasott. 1840-ben Pesten megjelent elsõ verseskötete Lant-virágok címmel. Lírai darabjait Lónyay Etelka iránti ifjúkori szerelme ihlette. Egész élete folyamán írt verseket, de életében több verseskötete nem jelent meg. Gyengülõ egészségét pöstyéni gyógyfürdõzéssel igyekezett javítani. 1840-ben visszatér szülõvárosába, ahol magánúton készült további jogi vizsgákra. 1841-ben befejezte egyetemi tanulmányait. Egy év múlva megszerezte ügyvédi képesítését. Balassagyarmaton joggyakornok lett, majd kinevezték aljegyzõnek. Bekapcsolódik a politikába, a centralisták híve. Késõbb szívbaja miatt le kellett mondania az aljegyzõségrõl. 16 évesen írta az elsõ drámáját, és Az ember tragédiája elõtt már hat tragédiája és egy szatirikus vígjátéka volt készen. Egyik sem volt jelentõs alkotás. 1845-ben feleségül veszi Fráter Erzsébetet. Házasságuk kudarcba fullad, 1854-ben elválnak. Madách anyja átadta nekik a csesztvei birtokrészt és kúriát. Három gyermekük született: Aladár, Jolán, Borbála. Madách betegeskedése miatt nem vehetett részt a szabadságharcban. Forradalmárok rejtegetése miatt feljelentették, 1852. augusztus 20-án letartóztatták. Pozsonyban, majd Pesten raboskodott. Birtoka jövedelmét lefoglalták, de 1853-ban bizonyítékok hiányában elengedték. Madách egy ideig magányosan élt Sztregován, gondolati költeményekre helyezõdött a hangsúly. 1859-ben komédiát írt Aristophanes modorában. A mû címe A civilizátor. 1859-tõl 1860-ig írta, 1862-ben jelent meg Az ember tragédiája. Ez a mû egy kérdésre keresi a választ: „Vitte-e elõbbre a civilizáció az embert?“ Mûfaja szerint drámai költemény. A Kisfaludy Társaság és az Akadémia is tagjai sorába választotta. 1860-61-ben megírta Mózes címû drámáját. Ez már nem tragédia, hanem dramatizált eposz. 1860-61-ben ismét bekapcsolódik a politikába, Nógrád megye országgyûlési követévé választotta. 1861-ben a pesti országgyûlésen a radikálisabb határozati párthoz csatlakozott. Egészségi állapota egyre romlott, 1864. október 5-én Alsósztregován halt meg. Balassi (Balassa) Bálint (15541594) - az elsõ európai színvonalú magyar lírikus, a hazai reneszánsz nagy költõje, a magyar nyelvû világi líra megteremtõje. Zólyom várában született, nagy múltú fõnemes szülõk gyermeke. Édesapja Balassa János, zólyomi fõkapitány, édesanyja Sulyok Anna. Nevelõje Bornemissza Péter, a kor legnevesebb prédikátora volt. 1575-tõl Báthory István erdélyi fejedelem udvarában élt, majd urával együtt ment Lengyelországba. 1572-82 között Egerben huszárhadnagy volt. 1578-ban Losonczy Anna iránti érzelmei ihlették az Anna, - majd Júlia - verseket. 1584ben unokahúgával, Dobó Krisztinával kötött házassága országos botrányt kavart. Sógora, Dobó Ferenc barsi fõispán hûtlenségi és vérfertõzési pert indíttatott ellene. Szorongatott helyzetében 1586-ban áttért a kat. hitre, ennek ellenére az egyházi hatóságok megsemmisítették házasságát, 1585 végén született János fiát pedig törvénytelennek nyilvánították. 1588-ban azután királyi kegyelemben részesült és újra törvényesített házasságának válással vetett véget. 1588-ban Érsekújvárott szolgált, majd Lengyelországba ment. Hazatérve 1593-tól vett részt a török elleni háborúban. Részt vett Fejérvár ostromában, a gyõzelmes pákozdi csatában, majd a menekülõ törököktõl visszafoglalta családi várait, Divényt és Kékkõt. 1594-ben Esztergom ostrománál ágyúgolyó sebesítette meg, néhány nap múlva vérmérgezésben meghalt. Szerk.
Szabadidõ
2009. szeptember
Õ SZ A KERTEKBEN Szeptemberi cikkünket Kosztolányi Dezsõ: Õszi reggeli címû versével indítjuk, mely hûen kifejezi e hónap hangulatát. Ezt hozta az õsz. Hûs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szõlõt, hatalmas, jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklõ ékszerét. Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról, és elgurul, akár a brilliáns. A pompa ez, részvéttelen, derült, magába-forduló tökéletesség. Jobb volna élni. Ámde túl a fák már aranykezükkel intenek nekem. Visszavonhatatlanul beköszöntött az õsz. Sok virág még a lombhullás elõtt kezdi el nyitni virágait, de a legtöbb növény már a télre kezd készülõdni. A trágyázást ebben az idõszakban már be kell fejeznünk. A kálium és foszfor a szövetek szilárdságát fokozza, ezért e két tápelem kijuttatása indokolt lehet. A sok víz is gátolja a hajtások beérését, ezért csak nagyon indokolt esetben szabad pótolnunk a természetes csapadékot. A gyepet már nem szükséges hetente nyírnunk, a szokásosnál egy kicsit hosszabbra is hagyhatjuk. Nagyon fontos, hogy õszutón egy alkalommal fellazítsuk és mohátlanítsuk a gyep talaját. Erre a célra a gereblyére hasonlító eszköz (vertikulátor) a legalkalmasabb, amelynek éles fokai, hajlított késekhez hasonlóak. A pengék fellazítják az elmohásodott felszínt, s egyben összegyûjtik az elpusztult növényi részeket. Vertikulátort csak fûnyírást követõen használjunk, s tanácsos utána könnyû hengerrel végigjárva a felhasogatott és esetleg kirángatott fûcsomókat visszanyomni a laza talajba. A kopasz foltokba még október elejéig vethetünk fûmagot, amely gondos locsolás mellett kikel, s megerõsödik annyira, hogy szépen áttelel. Egyenletes tápanyag-utánpótlást biztosítunk a gyepnek, ha vertikulálás után gyommentes, apróra rostált, érett komposztot gereblyézünk bele. Hogy minél hamarabb gyönyörködhessünk tavasszal a virágokban, õsszel mindenképpen ültessünk hagymás, gumós növényeket. Gondoljuk végig, hogy a virágzásban a sort a hóvirág nyitja, majd következik a tõzike, a téltemetõ, a sáfrány. Késõbb elõbújnak a vadtulipánok, a jácintok, a nõszirmok, gyöngyikék, nárciszok, csillagvirágok, kerti tulipán.
Ha 10-15 cm mélyre ültetjük az õszi kikerics hagymáját, hamarosan kibújnak a fehér, kék vagy rózsaszínû virágok. Sok mindent nem kell tennünk. Fogjunk egy széles szájú, viszonylag alacsony edényt, persze, csak ha elvezetõ nyílás van az alján, aztán töltsük fel jó vízvezetésû, laza talajjal. Dugjuk bele a hagymákat, és öntözzük szorgalmasan. A virágok hamar megjelennek. A telet azonban a hagymáknak már védett helyen kell tölteniük Lassan elkezdhetjük behordani az edényes növényeket, de ha naponta figyeljük az idõjárást, akkor megvárhatjuk azt az idõpontot, amikor megjelennek az elsõ talaj menti fagyok. Az évelõk kiültetésére még egy hónap a rendelkezésünkre áll, de érdemes sietni vele, mert minél hamarabb ültetjük ki õket, annál több idejük van begyökeresedni. Most van a legkedvezõbb idõszaka az örökzöldek ültetésének, ezért ne késlekedjük vele. A szeptemberi-októberi esõs, hûvös idõjárás kiválóan alkalmas erre. Igyekezzünk a fûvetéssel, mert a hûvös idõben már lassabban csíráznak a fûmagok, és nem lesz idejük kellõen megerõsödni a télig. Dísznövények gondozása szeptemberben A muskátlit még most is szaporíthatjuk. Az elvirágzott egészséges hajtásvéget vágjuk le, és dugványozzuk homokos komposztföldbe. A tél végén virágzó amarillisztõl vonjuk meg a vizet 2-3 hónapig, amíg elszárad a levele, majd aztán újból öntözzük. A leanderrõl most vághatunk hajtásdugványt, és vízben gyökereztethetjük. Szobanövényeink átültetésének is most van a tavasz mellett a legkedvezõbb ideje. Telepíthetjük a pázsitot, ill. a csúnya gyepfoltokat újravethetjük. Ez utóbbihoz elég néhány cm friss, laza földet kicserélni. Még nem késõ elültetni az apróhagymás növényeket (hóvirág, krókusz, írisz). A gyepben csoportosan is szépek. Az ültetési mélységük 5 cm. Az apróhagymások és a liliomok ültetése után szeptemberben ültetendõk a jácint, nárcisz, tulipán hagymái. A rózsa elvirágzott virágait a virág alatti levéllel vágjuk le, ezzel elõsegítjük a késõbbi szebb virágzást. -be-
Kürtös 15
Számítógép a mindennapokban Az információs technológiák terén igaz, hogy gazdasági nehézségek idején növekszik az adatok biztonságára leselkedõ veszély. Válság idején a cégek igyekeznek spórolni, és úgy gondolják, hogy a biztonság terén is bátran szoríthatnak azon a bizonyos nadrágszíjon. Az információs technológiák terén (de nemcsak ott) a biztonságra és hitelességre törekvésnek megalkuvás nélkülinek kell lennie, mert így járulhat hozzá az elektronikus és internetes vállalkozások fejlõdéséhez. Egyes esetekben a cégek, ha háttérbe szorítják a biztonságot, veszélyeztetik vállalkozásuknak nemcsak a sikerességét, de túlélését is. Azon túl, hogy a cégek jelentõs büntetést kaphatnak, ha adataik illetéktelen kezekbe kerülnek, gondoljunk arra, hogy a jelenlegi válság elsõ áldozata éppen a bizalom volt. Ezek után természetes, hogy az egyes médiák elõszeretettel számolnak be olyan cégekrõl, akik felelõtlen viselkedésükkel hiteltelenné váltak. Ahhoz, hogy a cégek az információvédelmet nélkülözhetetlennek tartsák, fontos, hogy a piac azon szereplõi, akik ezt biztosítják, az áraikat ne emeljék folyton, mind nagyobb szeletet igyekezve kiszakítani a vásárlók költségvetésébõl. A termékek terén pedig a vásárlók igényeihez kell alkalmazkodniuk. Az ideális technológia az adatvédelemre nem zavarja az üzletmenetet, és kiváló védelmet biztosít. Az adatok védelme mindig aktuális téma lesz, erre utalnak a statisztikák is, amelyek azt jelzik, hogy nemcsak külsõ veszélyforrások leselkednek a cégek adataira, de az alkalmazottak is „készen állnak“ az adatokkal való visszaélésre. RNDr. Balázs Péter
Könyvtár az interneten Megújult tartalommal várja olvasóit a Madách Imre Városi Könyvtár honlapja. A www.vkbalassa.hu -n többek között megtalálhatók az intézmény aktuális hírei, könyvajánlók és beszámolók a rendezvényekrõl. Mindehhez gazdag fotóanyag párosul. Nemrégiben elindult a könyvtár blog-ja, ezt a http://mivkbgy.blogspot.com/ -on látogathatják meg az érdeklõdõk. A bejegyzések között szerepelnek programajánlók, aktualitások, de várjuk az olvasói javaslatokat, hozzászólásokat is!
Programajánló - Hirdetés
16 Kürtös
BOLDOG
SZÜLETÉSNAPOT!
Szeptember 19− én 2 éves
2009. szeptember
Hegyaljai Õsznyitó 2009. szeptember 27-én immár 7. alkalommal kerül sor Kõkesziben a Hegyaljai Õsznyitó c. regionális szüreti ünnepélyre. A 15.00 órakor kezdõdõ kultúrmûsorban helyi és vendégfellépõk szerepelnek. Mindenkit szeretettel vár a rendezõség!
Nedela William Ipolybalogon. Nagyon sok szeretettel köszöntjük e szép ünnep alkalmából: a Lenický és a Ferenc család
Könyvbemutató
Szeptember 21 − én betölti 13. életévét
Lenický Erik
Az ipolynyéki könyvtár olvsótermében 2009. szeptember 27-én, vasárnap 17.00 órai kezdettel kerül sor Böjtös János Göröngyös úton, napsütésben c. vers-és prózagyûjteményének bemutatójára. A kötet a helyszínen megvásárolható, és a szerzõ dedikálja. Minden érdeklõdõt szeretettel várnak.
Ipolybalogon. Születésnapja alkalmából sok boldogságot, jó egészséget, kiváló eredményeket kívánnak: szülei, öccse és nagyszülei.
H I R D E T É S
Köszönetnyilvánítás „Már nincs holnap, csak ennyi volt az élet, én nem vagyok más, csak tisztuló lélek. Sirassatok csendben, mert én a szívetekben élek.“ Ezúton is szeretnénk megköszönni minden kedves rokonnak, ismerõsnek és szomszédnak, hogy 2009. július 24-én elkísérték utolsó útjára az ipolynyéki temetõbe szeretett leányunkat, testvérünket,
Balázsné, szül. Cibulya Anasztáziát, akit a tragikus halál fiatalon, búcsúszó nélkül ragadott el szerettei körébõl. Köszönet és hála minden szál virágért, sírjára elhelyezett minden szál gyertyáért és érte elmondott imáért! Nyugodjál békében! Emléked örökké szívünkben él! Gyászoló szeretõ szüleid és testvéreid
Megemlékezés
Eladó Füleken emeletes 30 évvel ezelõtt épített, felújított családi ház. Emeletenként 3 szoba, konyha, fürdõ, konyha és spajz van. Az egész épület alatt pince van, a házhoz udvar, kert, garázs tartozik. Ár megegyezés szerint. Címe: Hviezdoslavova 18, 98601 Fi¾akovo.Tel.0905639343
„Egy szál virág, egy gyertyaszál, egy fénykép, melyen mosolyogsz ránk. Emléked örökké itt van velünk, amíg élünk, Te is itt élsz velünk.“ Halálának 10. évfordulóján fájdalommal emlékezünk 1999. szeptember 19-én elhunyt szerettünkre,
Filipné Petrezsély Ilonára Ipolynyéken. Tisztelet emlékének! Lányai: Mária és Erzsébet. Unokái: Hajnalka és Krisztián. Dédunokái: Benjamin, Patrik, Brigitta, Lívia.
havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Balogh Gábor. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail:
[email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: EV 1419/08. ISSN 13363972. Nyomda: Csemadok OV Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 12.- korona, 0,40 EUR. Megjelenik 800 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.
