Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály

Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken Nyugat-Alföld RÉGIÓ

Budapest, 2004. november.

Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken: DUNA-TISZA KÖZE

t

Bevezetés, előzmények A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízására elkészült a „Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken” című tanulmány, amely az ország területén hat olyan térséget tárt fel, ahol a hulladékgazdálkodás fejlesztésére szükség lenne, de eddig a térségben érintett önkormányzatok és/vagy vállalkozások nem készítettek tervet, projektjavaslatot a megoldásra. A vizsgálandó területeket – a már nemzetközi támogatásra elfogadott vagy előkészítés alatt levő (a továbbiakban „futó projektek”) – komplex hulladékgazdálkodási projekttervek határozták meg. A tanulmány tárgya az ezek között kimaradt települések, illetve régiók vizsgálata („fehér foltok”). Jelen résztanulmány a Nyugat-Alföld Régió területén szükséges és lehetséges hulladékgazdálkodási fejlesztésekre ad szakmai javaslatot. A nemzetközi támogatásokból kimaradó települések, területek alapadatai, jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzetének tényszerű meghatározása érdekében első lépésben az összes érintett önkormányzat számára kérdőívet küldtek szét a tanulmány készítői. Az önkormányzatok megkeresésével párhuzamosan konzultáltak a terület jelentősebb szolgáltatóival, illetve további érintett szervezetekkel a regionális, illetve területi elképzelések és lehetőségek feltérképezésére. Az önkormányzati felmérés alapvetően sikeresnek, reprezentatívnak tekinthető, a települések részéről a válaszolási hajlandóság 50-70 %, országos átlagban 60% volt. Az érintett lakosszám tekintetében az arány még jobbnak bizonyult, a válaszoló önkormányzatok a lakosság 71%-át képviselik. A tanulmányunk tárgyát képező, nemzetközi hulladékgazdálkodási támogatásokból kimaradó területek 687 önkormányzatot, illetve mintegy 2.040.000 lakost jelentenek. Ezek a „fehér foltok” alapvetően az alábbi egybefüggő területeket takarják: 1. Nógrád Régió 2. Nyugat-Alföld Régió 3. Jászság – Dél-Heves Régió 4. Dél-Kelet-Aföld Régió 5. Komáromi Régió 6. Nyugat-Dunántúli Régió A jelen résztanulmány az általános helyzetelemzési és javaslat fejezetnek egy nagyobb - a Nyugat-Alföld összefüggő területegységre vonatkozó részeit tartalmazza. A vizsgált régiót a mellékelt ábra mutatja be. 1.

A futó projektekből kimaradó települések, illetve területek helyzetének elemzése

Az adott régiókban egyes jelentősebb közszolgáltatást végző cégek megkeresésével felmérést végeztünk (személyes interjú és kérdőív formában is) annak érdekében, hogy tájékozódjunk a szándékukról, terveikről. A régió hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése szempontjából rendkívül lényeges a meglévő lerakók alapos ismerete, illetve elemzése, mivel ez meghatározó lehet az egyes régiókban kialakítandó projektekre, illetve a települések

2


t

hovatartozására. A hulladékgazdálkodási rendszerek jellemzően 2-3 nagyobb lerakótelep köré szerveződnek, amelynek egy része meglévő telep. A kérdőívben rögzítettük az egyes hulladéklerakók szolgáltatási körzetére jellemző legfontosabb adatokat, a szolgáltatás jelenlegi szintjét. A személyes interjúk során felmértük a fejlesztési lehetőségeket, terveket, koncepciókat, egy esetleges állami/nemzetközi szerepvállalás lehetőségét a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításában. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos támogatási rendszer alanyai közé bekerültek az önkormányzatok mellett a közszolgáltatók is, mivel gyakorlatilag az önkormányzatokkal kötött szerződésekkel önkormányzati feladatok ellátását vették át, ezért a feladataik ellátásához szükséges fejlesztésekhez állami támogatást is igénybe vehetnek, azaz például sikerrel pályázhatnak a szolgáltatási körzetükben a szelektív hulladékgyűjtés működtetéséhez szükséges eszközök beszerzésének támogatására. A következőkben ismertetjük a régióra vonatkozó részletes adatokat, fejlesztési lehetőségeket. A logikusabb tárgyalás végett ebben a fejezetben mutatjuk be és vetjük össze a helyzetet a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervekben foglalt elképzelésekkel is. Nyugat-Alföld Régió A régió a Duna-Tisza-közén, a Közép-Magyarország régió területén található. Keletről a Duna-Tisza Regionális Hulladékkezelési Projekt, nyugatról a Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszere határolja. A területi elhelyezkedés miatt szétszabdalt, nehezen kezelhető egy egységként. Regionális felosztás szempontjából a terület déli Kunpeszér-Kunszentmiklóstól délre eső - része a Dél-Alföld Statisztikai Régióhoz tartozik, ettől északra a Közép-Magyarország Statisztikai Régió körzete található. Vizsgált önkormányzatok: Gödöllő, Gyál, Vecsés, Dunaharaszti, Dabas, Pécel, Üllő, Isaszeg, Kistarcsa, Maglód, Ócsa, Tura, Kerepes, Solt, Szabadszállás, Izsák, Csömör, Örkény, Alsónémedi, Dány, Inárcs, Orgovány, Hernád, Táborfalva, Ecser, Újhartyán, Nagytarcsa, Fülöpszállás, Felsőpakony, Galgahévíz, Kakucs, Csengőd, Zsámbok, Valkó, Ágasegyháza, Vácszentlászló, Kunadacs, Tatárszentgyörgy, Újlengyel, Pusztavacs, Soltszentimre, Páhi, Tabdi, Kaskantyú, Fülöpháza, Kunpeszér, Újsolt, Gyömrő, Pánd, Dunavarsány, Taksony, Harta, Jakabszállás, Akasztó, Dunatetétlen. Érintett települések: összesen 55 település, kb. 277.000 lakos: 1.1.1

Hulladékgazdálkodási szempontból való egybefüggőség és az egybefüggő területek szelektív hulladékkezelésének szintje

A térség hosszan elnyúlik, beékelődik egyes meglévő vagy alakuló projektekbe, nehezen kezelhető egy egységként. A jelenlegi hulladékkezelési rendszerek több szolgáltató gyűjtési körzetén szerveződnek, gyakran egymásba ékelődő gyűjtőkörzetekkel. A főbb szolgáltatókat és a szolgáltatás szintjét a következőkben mutatjuk be: Az Izsáki Regionális Hulladéklerakó, üzemeltetője a Izsák-Kom Kft., közel 42.000 fő települési szilárd hulladék lerakását látja el. Jelenleg a következő településeket látja el: Izsák, Kunadacs, Fülöpháza, Szabadszállás, Újsolt, Solt, Fülöpszállás, Ágasegyháza, Orgovány,

3


t

Páhi, Kaskantyú, Tabdi, Soltszentimre, Harta. A lerakó 2003. május 1. óta üzemel, kialakítása nem felel meg a 2008 utáni üzemeltetés feltételeinek (környezetvédelmi engedély: 30.298/1998, módosítva 32.281-5/1998, 47240-15/2003 hulladékártalmatlanítás), mivel az I. ütem 2 mm vastag HDPE szigeteléssel épült. Meglévő szabad kapacitása 392.000 m3, amely ilyen beszállítási ütem mellett mintegy 32 évre oldaná meg a térség hulladéklerakási feladatát. A lerakón hulladékkezelés, válogatás nem történik, a lerakott hulladékot kompaktoros tömörítés után földdel takarják. A gyűjtési területen szelektív hulladékgyűjtés nincs. A lerakó tulajdonosai a beszállító önkormányzatok. A szolgáltató csak a lerakó üzemeltetését végzi, a települési hulladék begyűjtését, szállítását az önkormányzatok által megbízott vállalkozók végzik. Legjelentősebb szolgáltató a Saubermacher Kft., emellett egyes településeken helyi vállalkozók végzik a begyűjtést. (A jelenleg beszállító önkormányzatok egy része – Apostag, Dunavecse, Dunapataj, Kiskörös - kifejezte csatlakozási szándékát más projektekhez.) A Gyáli Regionális Hulladéklerakót, az A.S.A Magyarország Kft. üzemelteti. 36 településen (amelyek nem mindegyike tartozik jelen tanulmány vizsgálati körzetébe) (Gyál, Dunaharaszti, Ócsa, Felsőpakony, Vecsés, Üllő, Csévharaszt, Gomba, Tóalmás, Ecser, Alsónémedi, Pécel, Isaszeg, Maglód, Bénye, Budaörs, Budapest1, Bugyi, Délegyháza, Dunavarsány, Gyömrő, Halásztelek, Inárcs, Kakucs, Káva, Monor, Monorierdő, Nyáregyháza, Nagykáta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Taksony, Tápiószecső, Tököl, Újhartyán, Vasad) mintegy 100.000 ember települési szilárd hulladékának lerakását látják el. A lerakó az A.S.A Kft. tulajdona, a gyáli önkormányzattól bérli a területet. Mintegy 70.000 ember hulladékbegyűjtését az A.S.A végzi, egyes településeken az önkormányzatok által megbízott egyéb vállalkozók végzik a begyűjtést és a szállítást. A lerakó szabad kapacitása az első ütemben 430.000 tonna, engedélyezett kapacitása 3.000.000 tonna. (Engedély: KF:4648/2002 hulladékkezelés, lerakás, szállítás. Felülvizsgálat 2004 januárban az IPPC eljárás kezdeményezése miatt nem került elfogadásra.). A lerakón a papír és műanyag frakciókat válogatják, majd bálázva tárolják, illetve átadják a feldolgozónak. Szelektív hulladékgyűjtést 3 településen folytatnak (ill. folynak tárgyalások annak beindításáról: Felsőpakony, Pécel, Gyál). A többi településen a szolgáltató az önkormányzati szándék és forrás hiányával magyarázza, hogy nem gondolkoznak ilyen irányú fejlesztésben. A Turai Regionális Hulladéklerakó és Hasznosító Telepet a Szelektív Hulladékhasznosító és Környezetvédelmi Kft. üzemelteti 2000 óta, 4 település (Tura, Vácszentlászló, Zsámbok, Galgahévíz) közel 15.000 lakosának települési hulladékgyűjtési és -ártalmatlanítási szolgáltatását látja el. A lerakó tulajdonosa a négy önkormányzat, üzemeltetője a Kft. A telep lerakási kapacitása 328.000 m3, mintegy 40 évre elegendő ilyen ütemű beszállítás mellett a térség hulladékának fogadására. (Engedély: KF:8294/2004 hulladékártalmatlanítás, -hasznosítás, felülvizsgálati dokumnetáció beadva) A lerakó kistérségében a szelektív hulladékgyűjtés mind a négy településen megvalósul. A lakosság a keletkezett hulladékot három frakcióban gyűjti: biohulladék, egyéb hasznosítható hulladék és a maradék frakció. Az egyéb hasznosítható hulladékok közé tartozik a papír, műanyag (PET palackok, fóliák) üveg és fém. Ezen hulladékok utóválogatása a lerakón történik, a válogatás után bálázzák, majd átadják a felhasználónak a hulladékokat. A biohulladék kezelését a lerakón kialakított komposztálón végzik, nyitott prizmás módszerrel. A kész komposztot rostálás és csomagolás 1

Nem lakossági

4


t

(50 kg-os zsákok) után értékesítik. A lakossági veszélyes hulladékot előre meghirdetett időpontba és helyszínen gyűjtik. Az üzemeltető szerint a lakosság kb. fél év alatt megszokta az ilyen jellegű hulladékbegyűjtést. A környezettudatosság kialakulását segítette a falusias környezet, azaz az emberekkel folytatott személyes beszélgetések, a közismert, köztiszteletben álló helyi emberek „példamutatása”. A Csömör Regionális Hulladékkezelő Központ üzemeltetője és tulajdonosa a Ker-Hu Kft. A Kft. csak a lerakó üzemeltetésével foglalkozik, a hulladék begyűjtését és beszállítását az egyes önkormányzatok által megbízott vállalkozók végzik. A lerakó 6 település (Csömör, Kistarcsa, Nagytarcsa, Kerepes, Mogyoród, Szada) mintegy 33.000 lakosának települési hulladékát, valamint az Ereco Rt. által beszállított ipari nem veszélyes hulladékot kezeli. A lerakó első üteme épült ki, amely az engedélyezett kapacitás egyötöde. Jelenlegi szabad kapacitása így 250.000 m3, végleges engedélyezett kapacitása 1.000.000 m3. (Engedély: KF:489-8/1996 környezetvédelmi engedély, KF:1004/2004 hulladékártalmatlanítás, felülvizsgálati dokumnetáció beadva) A tulajdonos 2006-ban tervezi a második ütem, újabb 360.000 m3 kiépítését. A lerakón papír, műanyag és fém frakciók utóválogatása történik. A szelektív gyűjtés bevezetése 2004 első-második negyedévében várható minden ellátott településen. Az önkormányzatokkal folytatott tárgyalások eredményeképpen a települések biztosítják a gyűjtőszigetek helyét (szükség szerint végzik a gyűjtőhely műszaki kialakítását, pl. betonozás), a Kft. vállalja a gyűjtőkonténerek kihelyezését és a begyűjtést. A gyűjtőszigeteken az eddig válogatott frakciók mellett zöldhulladék elkülönített gyűjtése is megvalósul. A Dabasi Regionális Hulladéklerakót a Rethmann-OKÖT Kft. üzemelteti. Az üzemeltetés jelenleg csak jelképes, mert a beruházás óta (a lerakót 2002-ben adták át) a tulajdonos önkormányzatok között (Dabas, Inárcs, Újhartyán, Újlengyel, Hernád, Pusztavacs, Örkény, Táborfalva, Tatárszentgyörgy) úgy megromlott a viszony, hogy nem tudnak megegyezni az üzemeltetés feltételeiről, így az új szigetelt lerakóba azóta sem történt beszállítás. Hulladékkezelési engedélykérelmet nyújtott be, amely elbírálás alatt van, várhatóan 2004. IV. negyedévben indulhat meg a beszállítás. A szolgáltató cég jelenleg a dabasi szigeteletlen lerakóba szállítja a begyűjtött települési szilárd hulladékot, hulladékkezelési engedéllyel nem rendelkezik. A felülvizsgálati dokumentáció elfogadás alatt van. Szelektív gyűjtés a térség településein nincs. A Nyugat-Alföld térség nagyobb lerakói köré szerveződött szolgáltatási körzetek mellett a térségben több településen a begyűjtött települési hulladékot a meglévő helyi lerakóra szállítják, a közszolgáltatást a településen belül végzik el, meglehetősen alacsony színvonalon. A térségben lévő szigeteletlen lerakók a következők: Gyál, Vecsés, Dabas, Isaszeg, Maglód, Ócsa, Kerepes, Dány, Táborfalva, Valkó, Tatárszentgyörgy – amelyek felülvizsgálati dokumentációt benyújtottak -, továbbá Örkény, Hernád, Újhartyán, Nagytarcsa, Kakucs, Pusztavacs, Pánd, amelyek nem nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet. Ezen lerakók kialakítása több szempontból sem felel meg a 22/2001. (X. 18.) KöM rendelet előírásainak. Mivel azonban ezek a lerakók 2008 december 31-ig üzemelhetnek az önkormányzatoknak nem érdekük, hogy a korszerű lerakókkal, illetve az oda beszállító gyűjtőcégekkel kössenek szerződést, hiszen ez nyilvánvalóan a hulladékszállítási díj megemelését eredményezné.

5


1.1.2

t

Regionális hulladékkezelési terv alapján meghatározott elképzelés

A térség déli területe a Dél-Alföld Statisztikai Régióba tartozik. A területen található központi helyzetű Izsáki Regionális Hulladéklerakót a regionális hulladékgazdálkodási terv figyelembe veszi, mint hosszú távon üzemelő települési szilárd hulladéklerakót. A terv szerint a lerakó mellett további fejlesztésként komposztáló épülne, ezt azonban az üzemeltető nem erősítette meg. A lerakón ilyen irányú tervek egyenlőre nem születtek, a szelektíven begyűjtött zöldhulladék a Kecskeméten üzemelő komposztálótelepre kerülne. A térség Kunpeszértől északra fekvő része a Közép-Magyarország Statisztikai Régióba tartozik. A régióra vonatkozó területi részletes hulladékgazdálkodási terv csak általános célokat fogalmaz meg, konkrét helyszínek, cselekvési programok a tervben nem szerepelnek, így a régióban működő közszolgáltatók és önkormányzatok elképzeléseit, terveit nem lehet összevetni a regionálisan megfogalmazott tervekkel. A fejlesztéseket - pl. létrehozandó 10 db önálló- és a két ISPA projekt részeként még néhány komposztáló - nem határozza meg egzaktan, pl. a helyszínek és kapacitások nem meghatározottak. 1.1.3

A közelben tervezett hulladékgazdálkodási projektek és kapcsolódási lehetőség

A vizsgált településeket nyugatról a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Projekt területe határolja, délről a Homokhátsági, keletről a Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Projekt településeivel határos a terület. Északról az Észak-Kelet-Pest Megyei Hulladékgazdálkodási Rendszer szerveződik, a közelmúltban tisztázódtak a kezelőlétesítmények helyszínei és a csatlakozó települések. A vizsgált „fehér folt” területéről Gödöllő, Kerepes és Valkó résztvevőként kifejezte csatlakozási szándékát (így a továbbiakban nem szükséges számításba venni a két települést jelen projektben). Akasztó település jelenleg két nemzetközi forrásból támogatást tervező projektnek is aláírója, amely helyzet nem tartható. Döntenie kell, hogy a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer vagy a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer keretében kíván-e résztvevő lenni! A „fehér folt” területére javasolt projektben nem kell számításba venni. Dunatetélen résztvevőként a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerbe jelentkezett, ezért a „fehér folt” területére javasolt projektben nem kell számításba venni. Az eddigi fejlesztési projektbe nem szerveződött települések a következők: Gyál, Vecsés, Dunaharaszti, Dabas, Pécel, Üllő, Isaszeg, Maglód, Kistarcsa, Nagytarcsa, Ócsa, Tura, Solt, Szabadszállás, Izsák, Csömör, Örkény, Alsónémedi, Dány, Inárcs, Orgovány, Hernád, Táborfalva, Ecser, Újhartyán, Fülöpszállás, Felsőpakony, Galgahévíz, Kakucs, Csengőd, Zsámbok, Ágasegyháza, Vácszentlászló, Kunadacs, Tatárszentgyörgy, Újlengyel, Pusztavacs, Soltszentimre, Páhi, Tabdi, Kaskantyú, Fülöpháza, Kunpeszér, Újsolt, Gyömrő, Pánd, Harta, Jakabszállás, Dunavarsány, Taksony. A térséghez tartozó projektbe nem szerveződött települések számára a következő lehetőségek adódnak, hogy külső segítséggel fejleszthessék hulladékgazdálkodásukat:

6


t

1.

Pánd település számára a Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Projekthez történő csatlakozás célszerű, tekintve, hogy minden oldalról olyan települések határolják, amelyek már csatlakoztak. Így lehetősége nyílik külső forrást felhasználni a lerakója rekultiválásához is. Ebben az esetben a „fehér folt” területére javasolt projektben nem kell számításba venni.

2.

Jakabszállás számára mind a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer, mind a Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Projekthez való csatlakozás megoldható, mivel éppen a két projekt földrajzi határán fekszik, de lehetősége van a jelen „fehér folt” területére javasolt projektben is a részvételre. (A település jelenleg feltehetően saját hulladéklerakóját használja, amelynek rekultiválása a közeljövőben szükséges.)

1.1.4

Helyzetelemzés, új projekt kialakítási lehetőségek

1.

Harta jelenleg nem csatlakozott egyik szerveződő projekthez sem, az izsáki lerakóra szállítja hulladékát. A település hulladéklerakójának rekultiválása a közeljövőben szükséges, 339 millió Ft becsölt költséggel. Mindenképpen célszerű számára élni a lehetőséggel, ha a térségben új projekt szerveződik, hogy ahhoz kapcsolódjon.

2.

Tura térsége (Tura, Vácszentlászló, Zsámbok, Galgahévíz) már működteti a szelektív hulladékgyűjtést és válogatást, a biohulladék elkülönített kezelését és rendelkezik megfelelő műszaki védelmű lerakóval. A Turai Regionális Hulladéklerakónak nincsenek jelenleg fejlesztésre irányuló konkrét tervei. Két településsel folytatnak most tárgyalásokat a közszolgáltatás ellátásáról. Amennyiben a két települést megnyerik, úgy hosszú távon fejleszteni kell mind az eszközparkot (szelektív gyűjtést lehetővé tevő szállítójárművek), mind a telepen működő válogatócsarnokot. A fejlesztés becsült költsége mintegy 100 millió forint. Számukra a régi lerakók rekultivációja jelentkezik elvégzendő feladatként, amelyhez külső segítségre van szükségük, ezért célszerű lenne e vonatkozásban egy nagyobb régióhoz – például a jelen „fehér folt” területére javasolt projekthez csatlakozni.

A csömöri, izsáki és a dabasi korszerű hulladéklerakó kellő ártalmatlanítási kapacitást biztosít a térség települései számára, ha közös projektet szerveznek, bevezetik a szelektív hulladékgyűjtést a hasznosítható összetevőkre és a biohulladékra. 3.

Izsákon és a környező településeken jelenleg tervezik a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését. A településeken összesen 60 db gyűjtősziget létesítését tervezik, amelyek a papír, színes és fehér üveg, valamint PET palackok elkülönített gyűjtésére szolgálnak. Az ily módon begyűjtött hulladék a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakón ISPA támogatással megépülő hulladékkezelő, -hasznosító műbe kerül. A szelektív gyűjtés megvalósítására az egyes önkormányzatok külön vagy együttesen pályáznak állami támogatásra, az összes eszközfejlesztésre irányuló beruházási költség mintegy 150 millió forint, amelynek 10% önrésze az önkormányzatok rendelkezésére áll. A biohulladék szelektív gyűjtését nem tervezik,

7


t

így nem fogják tudni betartani a szerves hulladék fokozódó lerakási tilalmát, ezért szükséges a fejlesztés e vonatkozásban. 4.

A csömöri lerakó fejlesztési tervei között 2004-ben a komposztáló megépítése szerepel. A 4000 t/év szennyvíziszap és zöldhulladék kezelésére tervezett komposztáló esetében a környezetvédelmi felügyelőség nem hozott határozatot az ügyben, így nem kezdhette meg működését. A beruházást önerőből kívánják megvalósítani. Szelektív begyűjtést a telephelyre beszállított hulladék esetében, külső beszállítókkal végez. A lerakó fejlesztése mellett a szolgáltatási körzetüket is növelni kívánják, amely a lerakó eddigi kihasználtsága (kihasználatlansága) miatt a kapacitásba belefér. Több településtől rendelkeznek szándéknyilatkozatokkal, azonban ezek elvi szinten vannak, megvalósulásuk bizonytalan.

5.

A Gyáli Hulladéklerakó szolgáltatási területén tervként szerepel a hasznosítható lakossági települési hulladék gyűjtőszigeten történő szelektív gyűjtése. A szolgáltatási körzet bővítésével kapcsolatban három településsel kötöttek előszerződést, ameddig azonban a települések használhatják a saját, többnyire szigeteletlen lerakóikat, addig a megállapodásuk nem lép hatályba. Emellett hosszabb távú fejlesztésként 9 újabb település bevonásával számolnak, a megnövelt körzet ellátásához már egy átrakóállomás létesítését is tervbe vették. Ennek beruházási költségeiről és a bővítés koncepciójáról nem rendelkezünk részletes adatokkal. Szintén az elkövetkező négy évben kívánják a lerakón a komposztálóteret és egy hulladékválogatót kialakítani. A lerakó nem önkormányzati tulajdonban van, ezért a fenti beruházásokra nem pályázhatnak állami támogatásra, a beruházásokat saját erőből próbálják megvalósítani. Amennyiben pályázati lehetőség nyílik, természetesen pályáznának.

A térség jelenlegi települési szilárdhulladék kezelési szintjét és fejlesztési terveket áttekintve fő problémaként fogalmazható meg az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott célokkal kapcsolatosan. (amely országos problémának tekinthető), hogy a szigeteletlen lerakók működését 2008 végéig engedélyezik a felügyelőségek. Azokon a településeken, ahol korszerű lerakóval rendelkező vagy oda beszállító szolgáltatók végzik a közszolgáltatást, belátható időn belül megvalósul a szelektív gyűjtés is, hiszen a lerakó üzemeltetőjének hosszú távú érdeke, hogy minél kevesebb hulladékot rakjon le, minél nagyobb mennyiség kerüljön hasznosításra, mivel abból még bevételre is szert tehet. Azon települések esetében, ahol a szolgáltató a település meglévő, régi lerakóját használja, nem érdeke a lerakott hulladék csökkentése, de egyetlen településen nem is kivitelezhető ésszerűen az önálló szelektív gyűjtés. Még egy 5-6000 fős településen is olyan kevés hulladék gyűlne össze a szelektív gyűjtőkben, hogy nem érné meg azokat elszállítani, a nagyobb mennyiség összegyűjtéséig normális keretek közt tárolni, átválogatni, bálázni. Ez az országos probléma ezen a Nyugat-Alföld térségi „fehér folt”-on is jelentkezik. Minden a térségben működő szolgáltató szolgáltatási körzetében van olyan település, amely a regionális projektek korábbi alakulásánál kinyilvánította csatlakozási szándékát egyik vagy másik regionális hulladékgazdálkodási projekthez. Amíg a projektek nem valósulnak meg, addig a meglévő lerakókba szállítanak. A nagy beruházással az elmúlt években létesített lerakók így nem rentábilisak, gyakorlatilag megpróbálják túlélni a még hátralevő közel négy évet.

8


t

Az egyes települések számára, függetlenül a lakosszámtól, a tervezett több projekt közül azt fogják választani, amely esetében a lerakási díj kedvezőbb lesz, függetlenül az előzetesen tett szándéknyilatkozatoktól. Előfordul, hogy egy jelenleg a saját lerakójára szállító település több szolgáltatónak is ad szándéknyilatkozatot, így biztosítva be magát a 2008 utáni időszakra.

1.1.5. Elvégzendő rekultivációs feladatok A települési szilárdhulladék lerakók rekultivációjára készült országos program szerint a következő lerakók esetén kell gondoskodni a rekultivációs feladatok elvégzéséről. A „fehér folt” településein 43 db, összesen 4112 M Ft rekultivációs költségű lerakó található. Település Fülöpszállás Tabdi Kaskantyú Kunpeszér Solt Csengőd Csengőd Orgovány Harta Páhi Izsák Szabadszállás Kunadacs Soltszentimre Fülöpháza Fülöpháza Újsolt Galgahévíz Pécel Pécel Tura Ócsa Tatárszentgyörgy Dunaharaszti Dunaharaszti Gyál Csömör Csömör Hernád Örkény Pusztavacs Isaszeg Üllő Kakucs

Költség, M Ft 132 43 33 11 59 61 59 46 339 34 70 88 46 69 94 114 10 54 62 12 20 94 32 135 83 530 207 726 60 27 72 47 29 21

Rekultiválás módja rekultiválás rekulitválás rekultiválás rekultiválás rekultiválás rekulitválás rekultiválás rekultiválás Rekultiválás rekultiválás rekulitválás rekultiválás rekultiválás rekultiválás rekulitválás rekultiválás rekultiválás Rekultiválás rekultiválás (földdel takarva) rekultiválás (földdel takarva) rekultiválás rekultiválás rekultiválás rekultiválás (földdel takarva) rekultiválás (földdel takarva) rekultiválás (földdel takarva) rekultiválás rekultiválás (földdel takarva) rekultiválás rekultiválás rekultiválás rekultiválás rekultiválás (földdel takarva) rekultiválás

9


Újhartyán Felsőpakony Táborfalva Inárcs Vecsés Maglód Dány Zsámbok Vácszentlászló Összesen:

2.

62 26 18 11 370 50 5 24 27 4112

t

rekultiválás rekultiválás (földdel takarva) rekultiválás rekultiválás (földdel takarva) rekultiválás (földdel takarva) rekultiválás rekultiválás Tájba illesztés (földdel takarva) Tájba illesztés

A nemzetközi támogatásokból kimaradt területek fejlesztési lehetőségei

A jelen tanulmány egyik célja, annak meghatározása, hogy a „fehér foltnak” minősülő területeken milyen módon, milyen költségekkel és milyen támogatási igényekkel lehet, illetve célszerű komplex hulladékgazdálkodási rendszereket beindítani. A következőkben becsüljük a szükséges intézkedések irányát és nagyságrendjét. Kiindulási alapnak a már „futó” projektekből levont következtetéseket és a helyzetfelmérés eredményeit tekintjük. Ennek megfelelően az alábbi gondolatmenetet alkalmazzuk: 1.

Megállapítjuk, hogy mely területeken van egyáltalán szükség „beavatkozásra”, azaz új projekt szervezésének előmozdítására. (Ahol ez a tervezés már megtörtént, illetve történik, nyilvánvalóan a jelen tanulmány kereteit jóval meghaladó precizitású projekttervezés folyt, illetve folyik. Ezek a területek valójában már átsorolhatók a megszerveződött projektekkel már lefedett régiók közé.)

2.

Összegezzük a beruházási igényeket azokra a területekre, amelyeken új rendszerek szerveződése célszerű.

3.

A beruházási igényekhez a „futó” projektek tervezéséből levont következtetések felhasználásával nagyságrendi költségbecslést adunk.

4.

Gazdasági, gazdaságpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve teszünk javaslatot az adott terület kezelésére.

Nyugat-Alföld Régió A javaslat hulladékgazdálkodási szakmai szempontok alapján készült, alapvetően azzal a filozófiával, hogy a települési hulladékok kezelését akkor lehet környezetkímélő módon és gazdaságosan megvalósítani, ha • nem csak a hulladék begyűjtése és ártalmatlanítása történik meg, hanem a szelektív hulladékgyűjtés segítségével a hasznosítható és veszélyes hulladékok elkülönítése, hasznosítónak átadása, valamint a maradék hulladék ártalmatlanítása, • a hulladék kezelése korszerű eszközökkel és létesítményekben valósul meg, regionális szervezésben, mert így biztosítható a költségek optimuma, • a régi lerakók felülvizsgálatra, a felhagyott lerakók rekultiválásra kerülnek,

10


•

t

a szükséges fejlesztésekhez, rekultivációhoz állami és nemzetközi forrásokat vesznek igénybe az önkormányzatok.

A szakmai filozófia átültetése a Nyugat-Alföld Régióba a jelenlegi állapotokból kiindulva a jövőre nézve fogalmaz meg célkitűzéseket. A javaslat a feladatokat a régió adta keretek között tervezi megoldani, ami azt jelenti, hogy a más régiók közreműködésével ésszerűbben, logikusabban megoldhatónak látszó esetekben csak rendkívül indokolt alkalommal teszünk ilyen javaslatot. Jelen esetben régió alatt nem a statisztikai régiót értjük, hanem azt a területet, ahol egységes projektben, korszerű szolgáltatással el nem látott „fehér foltok” vannak a DunaTisza-közén. Ennek indoka, hogy vizsgálataink szerint a jelen régiót határoló más régiók már projektekbe szerveződtek, azokról már pozitív döntés született, a fejlesztések megkezdődtek (pl. ÉszakKelet-Pest Megyei, Homokhátsági és Duna-Tisza Közi Regionális Hulladékgazdálkodási Projektek). Az ilyen módon meghatározott projektekhez hozzányúlni már nem célszerű, mert a nemzetközi (EU) forrásokból való támogatottságukból következően minden módosítás számtalan szerződés megváltoztatását, pénzügyi és logisztikai változtatásokat vonna magával, ami a projektek szereplőinek okozna nehézséget. Ezért a csatlakozó területeken megvalósuló projektekbe társulni a kimaradó településeknek csak nagyon kevés esetben javasolható (pl. Pánd). A tárca állásfoglalása szerint a rendelkezésünkre álló eszközökkel védjük a korábban kialakult projektek egységét, még akkor is, ha célszerűségi okok indokolnák egyes települések utólagos integrációját. A „fehér foltok” területére az egységes projekt összeállításának és megvalósításának indoka továbbá az, hogy a szükséges fejlesztésekhez a források biztosítását csak az EU-források igénybevételével látszik lehetségesnek, amelyet a magyar kormányzat kiegészít. Az EU-források felhasználása során tekintettel kell lenni azokra a követelményekre, amelyet a közösség támaszt, így pl. a támogatott projekt mérete, a beruházás volumene, ami azt jelenti, hogy célszerű a javasolt – magyar viszonyok között nagynak tűnő – térség egy projektként történő kezelése. A csak hazai forrásokból történő támogatás fedezete lényegesen kisebb összeg, vagyis kisebb arányú is, ezért az önkormányzatok számára kedvezőtlenebb megoldás. A javaslat tehát nem csak Bács-Kiskun megyével számol mint projektterülettel, hanem a térség mindazon településeivel, amelyek nem részesei EU-források igénybevételével történő hulladékgazdálkodási fejlesztéseknek. Ezért javaslatunk kiterjed Pest megye egyes településeire is. A javasolt kezelési központok kialakításánál a meglévő gyűjtőkörzetek változatlanságával számoltunk, hiszen ezekben az esetekben már korábban megkötött közszolgáltatói szerződéseket feltételezünk. Változással azokban az esetekben kell számolni, ahol a ma még működő lerakók bezárásra kerülnek, így ezek a gyűjtőkörzetek a bezárást követő időponttól kezdődően lerakási szempontból a regionális lerakókat (Csömör, Gyál, Dabas, Tura) veszik igénybe. A lerakók hosszú távon működhetnek (engedélyeik vannak, tartalék terültek rendelkezésre állnak), új lerakó építése nem szükséges. Feltehetően a regionális projekt jóváhagyása és a beruházások

11


t

kezdete a nem megfelelő műszaki védelmű lerakók bezárását követően kezdődhet csak meg, tehát már a kezdettől a régióközpontokban valósulhat meg a kezelés. A régióközpontok és a kiszolgált települések távolsága, illetve az útviszonyok átrakóállomás(ok) üzembe állítását teheti szükségessé (pl. Izsákon). A régióban javasolható továbbá egy válogatómű megépítése (Gyálon vagy Dabason), és a felhagyott lerakók rekultivációja. A biohulladék kezelésének biztosítása érdekében Gyálon, Csömörön, Dabason, Izsákon komposztálótelep üzemelése szükséges, és erőteljes tudatformálással el kell érni, hogy a vidékies környezetben élő lakosság házi komposztálást végezzen. Bár komolyabb kezdeményezés történt már eddig is a szelektív hulladékgyűjtés, -kezelés bevezetésére, az ehhez szükséges infrastruktúra csak részben, néhány településen áll rendelkezésre. A szelektív hulladékgyűjtést és feldolgozást vizsgálva a régióban található a mintaértékűnek tekinthető turai körzet (kb. 15 ezer lakos). Itt ezt a kérdést megoldottnak tekinthetjük. A régió más gyűjtőkörzeteiben a kérdés nem megoldott. Egyedül az ASA üzemeltetésében levő gyáli körzetben van szelektív gyűjtés, mintegy 22 ezer főre kiterjedően. Az ehhez kapcsolódó gyűjtő és válogató infrastruktúra alapszinten rendelkezésre áll. A dabasi lerakó körzetében nincs szelektív gyűjtés, de a rendszer befogadására (komposztáló terület, üres válogatócsarnok) a lerakót felkészítették. Az izsáki körzetben szándék van a szelektív gyűjtésre, infrastruktúra nem áll rendelkezésre. A szolgáltató a Kecskeméten, a Duna-Tisza ISPA projekt keretében kiépülő szelektív hulladék feldolgozó kapacitás használatára számít. Ez azonban hosszú távon nem reális lehetőség. Valószínűleg ez csak első lépésben oldja meg a kérdést, az említett ISPA projekt feldolgozó kezelő-kapacitása nem lehet olyan mértékben túltervezett, hogy az Izsáki körzet mintegy 40 ezer fős hulladéktermelését is ide lehessen terhelni. A valóban hatékony rendszer beruházási költségigénye szempontjából – és a jelen tanulmány becslési pontosságát is figyelembe véve – ezt a körzetet is ellátatlannak tekinthetjük szelektív gyűjtés, kezelés terén. A mintegy 240.000 lakost érintő térség turai körzetében 15 ezer és gyáli körzetében 22 ezer fős közösség szelektív hulladékgyűjtési rendszerrel, amelyek megújítása, fejlesztése szükséges lesz a jelen javaslat alapján szerveződő projekt kivitelezése idejére. A gyűjtőszigetes megoldáson túl ebben az időszakban már számolni kell a háztól történő begyűjtéssel megvalósuló szelektív gyűjtési módszer alkalmazására is. Ezért a teljes térség fejlesztési igényével számolva a szelektív gyűjtési rendszer várható összes beruházási költségigénye mintegy 6,2 milliárd Ft (mintegy 320 db gyűjtősziget, 10-12 db hulladékudvar, 3 db komposztálótelep és 1 db válogatómű). Jelen javaslat – tekintettel a megvalósítás időtávjára is (legkorábban 2008-tól) – számol a hulladékok egy részének hőhasznosításával is, amelyet célszerűen egy égetőmű valósíthat meg. Az égetőműben kerülhetnek hasznosításra a szelektív gyűjtést követő válogatóműről lekerülő olyan hulladékok, amelyek fűtőértéke megfelelő, de amelyek anyagában történő hasznosításra nem alkalmasak, például, mert szennyezettek. Ugyancsak égetőműbe kerülhet a mezőgazdasági célra nem hasznosítható, kezelt szennyvíziszap, illetőleg a vállalkozásoknál keletkező, a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető hulladékok egy része.

12


t

Számítások szerint így 400 kg/fő/év keletkező települési hulladék esetén a szelektív hulladékgyűjtés elkülönített hulladékfrakcióin túl mintegy 25 ezer tonna/éves égetőművi kapacitásigény jelentkezhet a körzetben. Ez a mennyiség önmagában a gazdaságos égetéshez nem elegendő, de számolni lehet a térséget körülvevő más -, jelenleg éppen fejlesztés alatt álló - projektek2 hőhasznosítással kezelendő hulladékával. Figyelembe véve a három ISPA projektet és az ott tervezett kezelési megoldásokat, várhatóan ugyancsak számolni lehet háromszor 25 ezer tonnányi égetendő hulladékkal. Erre a hulladékmennyiségre már célszerű megépíteni az égetőművet. Az égetésre kerülő hulladék különböző régióközpontokból (helyszínekről) történő szállítása szempontjából praktikus, és az égetési technológia folyamatos hulladékkal történő ellátása érdekében célszerű tervezni azt is, hogy lehetőség legyen a hulladék csomagolt (nem ömlesztett) tárolására. Helyszínnek logikusan adódik a jelenlegi „fehér folt”, mert központi elhelyezkedése, és a más területekről történő szállítás erre alkalmassá teszi. A „fehér folt”-on belül az égetőmű helyének kiválasztása részletes elemzést, tervezést igényel, tekintettel számos szempontra (pl. közlekedés, természetvédelmi területektől való távolság). Olcsóbbá tenné a beruházást, ha a helyszín az elektromos hálózatra való csatlakozás szempontjából már meglévő létesítményhez (erőmű) csatlakozna. Az égetőmű beruházási költsége mintegy 13 milliárd Ft lenne. Égetőmű beruházását megelőzően nagy időigényű előkészítő munkákra kell számítani. Mind a helyszín megtalálása, mind az engedélyekhez szükséges dokumentációk összeállítása, mind az engedélyezés jelentős időt vesz igénybe, ezért már évekkel a tervezett üzembe állás előtt meg kell kezdeni a munkákat. Mivel a jelen „fehér folt”-ra vonatkozóan az alapellátást most is biztosítani lehet a lakosság számára, a projekt elkészítésére, elfogadtatására elegendő idő áll rendelkezésre. A fejlesztési lehetőségek gazdasági-politikai és logisztikai részét tekintve, tekintettel a jelenlegi gyűjtőkörzetekre is, a régió közelítőleg a következő körzetekre osztható fel:

2

Dabas körzete

Település Dabas Hernád Inárcs Kakucs Kunpeszér Örkény Pusztavacs Táborfalva Tatárszentgyörgy Újhartyán Újlengyel Összesen

Gyál körzete

Település

Lakos 15510 3373 3695 2520 695 4737 1521 3186 1720 2749 1717 41423 Lakos

Észak-kelet Pest megyei ISPA, Duna-Tisza-közi ISPA, Homokhátsági ISPA

13


Alsónémedi Dunaharaszti Ecser Felsőpakony Gyál Isaszeg Maglód Ócsa Pécel Dunavarsány Taksony Üllő Összesen

4646 16101 3151 2553 19495 9558 8607 8495 11707 5362 5610 9604 104.889

Izsák körzete

Település Ágasegyháza Csengőd Fülöpháza Fülöpszállás Izsák Kaskantyú Kunadacs Orgovány Páhi Solt Soltszentimre Szabadszállás Tabdi Harta Újsolt Összesen

Lakos 1934 2362 969 2612 6272 1135 1740 3554 1305 7291 1421 6886 1217 3949 194 42.841

Csömör körzete

Település Csömör Dány Kistarcsa Nagytarcsa Vecsés Összesen

Lakos 6029 4164 9213 2617 18689 40.712

Tura körzete

Település Galgahévíz Tura Vácszentlászló Zsámbok Összesen:

Lakos 2542 7949 1807 2295 14.593

t

14


t

A projekt előkészítési szakaszában szükséges tisztázni azokat a feltételeket, amelyek a magánerőből fejlesztett hulladéklerakók (Csömör, Gyál) hosszú távú igénybevételét meghatározzák, az önkormányzatok és a magánbefektetők együttműködését szabályozzák. A körzetek együttes kezelését, egy projektté összeállítását a Kohéziós Alap támogatás elnyerése érdekében javasoljuk, mert a Budapesttel szomszédos néhány település kivételével a szolgáltatási határok jól definiálhatók és az egységes akarat kialakítható. Az így összeállított projekt értéke és mérete (lakosszám) alátámasztja a fenti javaslatot. Szakmai szempontból –a közszolgáltatók tapasztalataira alapozva – az üzemeltetők bevonásával a szükséges szakértelem rendelkezésre áll a projekt kidolgozásához. 3.

A fejlesztési lehetőségek és támogatási igények összefoglalása

Az egyes körzetekre egységes intézkedési, támogatási rendszer kialakítása csak nehezen definiálható. Az önkormányzatok helyzetéből kiindulva mindenképpen szükség van tájékozottságuk és szakmai felkészültségük erősítésére. Ennek egyik formája lehet ehhez nyújtható (kisebb mérvű) központi segítség. Feltétlenül előremozdító hatású bizonyos kisebb projektek (helyi komposztálás, gyűjtőedényzet beszerzés stb.) támogatása is. Az ország, illetőleg a nemzetgazdaság szempontjából a legnagyobb hozadéka az EU pénzalapok felhasználását lehetővé tevő nagy projekt kialakításának lenne. A lehetőségeket ezért elsősorban ebből a szemszögből vizsgáltuk. A helyzetet a következő táblázat összegzi:

Nyugat-Alföld Régió Szelektív hulladékgyűjtés és kezelés Égetőmű Rekultiváció

Fejlesztési igény (milliárd Ft)

Nemzetközi támogatás lehetősége

6,2

Csak a teljes „fehér folt”-ra vonatkozó projektjavaslat esetén lehetséges az EU források felhasználása mind a lakosszám miatt, mind a rekultivációs költségek nagysága miatt (a jelenlegi konstrukcióban kb. a költségek 40%)

13,0 4,1

A projekt(ek) összehangolását jelentősen megnehezíti a szolgáltató cégek közötti harc a piac megszerzéséért. A szakértelem gyakran nem is hulladékos szakmai téren, inkább a projektszervezés terén hiányzik az önkormányzatoknál. A támogatási rendszerek és lehetőségek mélyebb ismeretében a szolgáltatók érdekei összehangolhatók lehetnének a közösségi támogatások megszerzése érdekében. A viszonylag hosszú előkészítési időszak alatt az érdekelt szolgáltatók megtalálhatják azt a konstrukciót (PPP), amely az önkormányzatok számára is kedvező és az EU szabályokat is kielégítő.

15

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály

Recommend Documents