KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETI OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 (Tervezet: KOP_0.07_2006_06_07)
2006. június 7.
BEVEZETÉS A Környezeti Operatív Program (KOP) a 2007-2013 közötti Európai Uniós (EU) költségvetési tervezési időszakra vonatkozó második magyar Nemzeti Fejlesztési Terv, EU terminológia szerint Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) négy középtávú, átfogó céljának és hat tematikus és területi prioritási tengely végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése nélkül. A Környezeti Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. Az NSRK legfőbb stratégiai célja az Új, Kreatív Magyarország megteremtése, amely elképzelhetetlen az élhető környezet középtávú cél elérése nélkül. A KOP abból a stratégiai megfontolásból indul ki, hogy: • a környezetvédelem erősítése – az egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, valamint a kapcsolódó intézkedések révén – mind rövid, mind hosszú távon elősegíti az életminőség javulását, • az infrastruktúra környezeti szempontokat is figyelembe vevő fejlesztése előnyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételéhez, • az erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek kulturális és természeti örökségének védelmét, fejlesztését, valamint lehetőséget ad fokozottabb részvételükre a gazdasági fejlődésben. A KOP az élhető környezet megteremtésén túl szervesen hozzájárul az NSRK másik három középtávú céljához: • a versenyképes gazdaság, • a megújuló társadalom, • és a területi kohézió megteremtéséhez. A Környezeti Operatív Program fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódva tovább javítható számos termelő és szolgáltató szektor teljesítménye és bővíthető a foglalkoztatás. A bennünket körülvevő környezeti és természeti rendszerek megóvása és körültekintő fejlesztése az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, és egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés meghatározó tényezője. A KOP az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap általános szabályozásáról szóló 2004/0163 (AVC) sz. Intézményközi Tanácsi ST08750/06 sz. rendelettervezet, valamint a Közösségi Stratégiai Útmutató (CSG) szóló Bizottsági dokumentum tervezetének figyelembevételével készült. A KOP beavatkozásai megfelelnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 2004/0167 (COD) sz. Intézményközi Európai Parlamenti és Tanácsi ST08751/06 sz. rendelettervezetben, illetve a 2004/0166 (AVC) sz., a Kohéziós Alapról szóló Intézményközi ST08749/06 sz. rendelettervezetben foglaltaknak. A Környezeti Operatív Program tervezetének készítése során számos magyar és európai uniós jogszabályt, terv- és programdokumentumot is felhasználtunk.1 1
96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról; 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról; 132/2003. (XII. 11.) OGY határozat a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról stb.
KOP_0.07_2006_06_07
ii
KÖRNYEZETI OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 (Tervezet: KOP_0.07_2006_06_07)
TARTALOMJEGYZÉK I.
HELYZETELEMZÉS....................................................................................................... 1 I.1. A környezet állapota.................................................................................................... 1 I.1.1. Települési és épített környezet ........................................................................... 1 I.1.2. Vizeink állapota.................................................................................................. 8 I.1.3. Természeti értékeink ........................................................................................ 12 I.1.4. Környezeti és energiahatékonyság a termelésben és a fogyasztásban ............. 15 I.2. Az európai uniós források felhasználásának tapasztalatai ........................................ 21 I.3. SWOT elemzés.......................................................................................................... 25 II. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK .......................................................................................... 27 II.1. Nemzeti stratégiai környezet..................................................................................... 27 II.1.1. A hazai környezetpolitika főbb irányai ....................................................... 27 II.1.2. Kapcsolat az NSRK Új Magyarország programja többi operatív programjával, az EMVA által finanszírozott intézkedésekkel ................. 28 II.2. A KOP fejlesztési stratégiája..................................................................................... 33 II.2.1. Magyarország hosszú és középtávú fejlesztési céljaihoz való kapcsolódás .......................................................................................................................... 33 II.2.2. A horizontális politikák érvényesítése ........................................................ 33 II.2.3. A KOP célrendszere....................................................................................... 34 II.2.4. A célokhoz kapcsolódó prioritási tengelyek............................................... 35 II.3. A prioritási tengelyek ................................................................................................ 40 II.3.1. Egészséges, tiszta települések prioritási tengely .............................................. 40 II.3.2. Vizeink jó kezelése prioritási tengely .............................................................. 47 II.3.3. Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely ......................................... 52 II.3.4. Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritási tengely............................... 56 II.3.5. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése prioritási tengely 61 II.3.6. Technikai segítségnyújtás prioritási tengely .................................................... 65 II.4. Programindikátorok................................................................................................... 67 III. PÉNZÜGYI TÁBLA ...................................................................................................... 72 IV. A MEGVALÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK.................................... 73 IV.1. A végrehajtásban érintett és ellenőrző szervezetek, a kifizetéseket igazoló és utaló szervezet .................................................................................................................... 73 IV.1.1. A Környezeti Operatív Program Irányító Hatósága (KOP IH) ........................ 73 IV.1.2. Az OP Menedzsment Bizottság........................................................................ 75 IV.1.3. A minisztériumok közreműködése a KOP végrehajtásában ............................ 75 IV.1.4. Közreműködő Szervezetek............................................................................... 75 IV.1.5. Igazoló Hatóság................................................................................................ 78 IV.1.6. Ellenőrző Hatóság ............................................................................................ 78 IV.2. A Monitoring Bizottság, a monitoring és értékelő rendszerek leírása ...................... 79 IV.2.1. Az OP Monitoring Bizottság............................................................................ 79 IV.2.2. A mutatószámrendszerrel kapcsolatos intézkedések........................................ 80 IV.2.3. Értékelés ........................................................................................................... 81 KOP_0.07_2006_06_07
iii
IV.3. A projekt-kiválasztási és pénzügyi folyamatok és eljárások..................................... 82 IV.3.1. Projektkiválasztás............................................................................................. 82 IV.3.2. Adatgyűjtés....................................................................................................... 83 IV.3.3. Közösségi politikák érvényesülésének biztosítása ........................................... 83 IV.3.4. Éves jelentések elkészítése............................................................................... 86 IV.3.5. A pénzügyi folyamatok .................................................................................... 87 IV.3.6. Pénzügyi irányítás és ellenőrzés szabályai....................................................... 87 IV.4. Információs rendszer ................................................................................................. 90 IV.5. Kommunikációs terv ................................................................................................. 90 IV.5.1. Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések.................................................... 90 V. NAGY PROJEKTEK INDIKATÍV LISTÁJA ............................................................... 91 VI. MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 92 VI.1. Partnerségi egyeztetések ........................................................................................... 92 VI.2. Az ex-ante értékelés eredményei............................................................................... 93 VI.3. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat eredményei ......................................................... 93 VI.4. Rövidítések jegyzéke................................................................................................. 93
KOP_0.07_2006_06_07
iv
I.
HELYZETELEMZÉS
I.1. A környezet állapota A Kárpát-medence és ezen belül hazánk természeti kincsei, élővilága sajátos ökológiai rendszert alkotnak és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő értéket képviselnek. Ezen értékek védelme és ezzel egyidejűleg a folyamatosan növekvő gazdaság erőforrás szükségleteinek kielégítése komoly kihívás elé állítja hazánkat. A 90-es évek közepe óta ugyanis növekvő mértékben éljük fel a környezeti erőforrásokat, és ez a terhelés egyre nagyobb mértékben meghaladja a rendelkezésre álló kereteinket (ld. az egy főre jutó ökológiai lábnyom és az ökológiai deficit növekedése).2 A hosszú távon nem fenntartható folyamatok mögött az erőforrásokkal való józan, racionális gazdálkodás hiánya húzódik meg, melynek egyrészről technológiai (a környezetvédelmi infrastruktúra hiányosságai) másrészről szemléletbeli (nem fenntartható fogyasztói szokások, környezeti demokrácia terén tapasztalható deficit) okai vannak.
I.1.1. Települési és épített környezet A kistelepülések (falvak, kisvárosok) környezeti állapota általánosságban véve még jónak mondható, de sok helyen romló tendenciát mutat. A sűrűn lakott városi területek, agglomerációk, pólusok környezeti állapota és környezetegészségügyi helyzete nem megfelelő, különös tekintettel a lég-, és zajszennyezettség, valamint a területhasználat környezeti konfliktusaira. A társadalom nem fenntartható fogyasztói és termelési szokásainak és az urbanizációs, illetve a szuburbanizációs folyamatok eredményeként a környezeti elemek: a talaj, a víz, a levegő, és a bioszféra állapota európai összehasonlításban bár még kedvező, de a 90-es évek közepe óta romlik. A nem környezettudatos termelési és fogyasztási szokások következtében Magyarországon folyamatosan nő a keletkezett települési szilárd hulladék mennyisége és ezzel párhuzamosan a lerakásra kerülő hulladék mennyisége, mivel a hulladékhasznosítás infrastrukturális feltételei hiányosak. Ugyanakkor fejlődést jelent, hogy a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a jogszabályi kötelezés hatására az utóbbi években tovább nőtt, 2004-ben elérte a 92%-ot. Ennél alacsonyabb értékkel csak a Dél-alföldi és az Észak -alföldi Régió rendelkezik (84% illetve 83%, míg a legjobb mutatója Közép-magyarországi Régiónak van (96%). A szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék mennyisége 2004-ben mintegy 12% volt, amelynek mintegy 60%-a csomagolási hulladék (KSH adatok). Magyarországon 2003-ban mintegy 4,7 millió, 2004-ben 5,1 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezett, amely nagyrészt lerakásra került (EUROSTAT). Az elkülönítetten begyűjtött települési szilárd hulladéknak 10,6%-a, 2004-ben 11,8%-a került anyagában hasznosításra, a fennmaradó mennyiséget pedig égetéssel és lerakással ártalmatlanították. 2003-ban a begyűjtött teljes hasznosított mennyiség 5,6%-át, 2004-ben a 3,5%-át kitevő, égetéssel ártalmatlanított hulladékból felszabaduló hő került energetikai hasznosításra3. 1. ábra: Települési hulladék kezelése, kg/fő/év (forrás: EUROSTAT)
2 3
ld. Living Planet Report 2004, WWF A csökkenés csak átmeneti jellegű volt, mely a Fővárosi Hulladékhasznosító rekonstrukciójával (a kazánok átépítésével) magyarázható.
KOP_0.07_2006_06_07
1
MAGYARORSZÁG 600 500 400 300 200
82 32
69 32
64 32
53 35
346
367
391
396
44 34 404
35 34
41 35
45 28
49 24
63 21
376
375
384
390
422
újrahasznosított / komposztált égetett lerakott
100 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
EU 15 600 500 400 300 200 100
110 83
131
141
150
173
184
190
209
214
227
84
89
90
95
99
102
106
107
111
294
286
287
281
282
281
276
265
252
242
újrahasznosított / komposztált égetett lerakott
0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
2002-ben az összes keletkező építési-bontási eredetű hulladék mennyisége kb. 6 millió t volt, aminek mindössze 21,8%-át hasznosították, lerakásra került 76,8%, az elhagyott menynyiség aránya 1,4% volt. (OHT, 2002, becsült adatok) Az állati eredetű hulladékot (állati melléktermékeket), mint a hulladékok speciális fajtáját különleges módon kell kezelni. 2001-ben közel 400 ezer tonna állati eredetű hulladék képződött (amelynek ~10%-a veszélyes hulladék), ennek 74%-át hasznosítással, 24%-át lerakással, 2%-át égetéssel ártalmatlanították. (OHT, 2002, becsült adatok) A csomagolási hulladékok több mint fele ipari és nagykereskedelmi forrásokból származik, a többi a lakosságtól gyűjthető be. A Hgt. értelmében 2005-re el kellett érni a csomagolási hulladékra vonatkoztatva a minimálisan 50%-os átlagos hasznosítási arányt. Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25%-ot kellett teljesíteni és egy minimális 15%-os arányt minden anyagfajtánál el kellett érni. Ma már megállapítható, hogy a fenti célok teljesültek. 2005-ben az összes képződő mennyiség 835 ezer t, amiből hasznosított 419 ezer t (50,2%). Az anyagában hasznosított mennyiség 386 ezer t (46,2%). Az egyes anyagfajtákra is teljesül a minimum 15%-os hasznosítási arány. A többi speciális hulladékárammal kapcsolatosan az elmúlt időszakban a szabályozás és a piaci eszközök alkalmazásával sikerült előrelépni. A következő 10 év fejlesztései ezeken a területeken alapvetően a magán szektortól várhatóak. Napjainkban összesen 2545 rekultiválandó (részben még ma is működő) települési szilárd nem veszélyeshulladék-lerakó (továbbiakban hulladéklerakó) található az országban, ezek döntő többsége illegális lerakó.
KOP_0.07_2006_06_07
2
A szennyvíz kezelés - csatornázás terén különösen az elmúlt években a fejlesztések eredményeként dinamikusan nőtt a csatornahálózat hossza, valamint a csatornázott települések és lakások száma. A csatornahálózatra rákötött lakások aránya 2000-től kezdődően évi 2,5-3%-al nőtt, 2004-ben elérte 62,2%-ot. A közműolló évente mintegy 2,1 – 2,7%-kal zárul. A szennyvízelvezető hálózat összes hossza 2003-ban 33,3 ezer km volt, 2004-re 35,4 ezer km-re nőtt. 2003-ban 1302 település volt csatornázva (az összes település közel 42%-a), 2004-ben már 1393 település (44,3%). 2004-ben az összegyűjtött szennyvíznek 66,5%-a került biológiai tisztítás után a befogadókba. Ennek a mennyiségnek közel 32%-a III. fokozatú (tápanyag eltávolítás) tisztítási fokozaton is átmegy. Ugyanakkor elmondható, hogy a csatornázással párhuzamosan az alternatív szennyvíz-kezelési megoldások (természetközeli szennyvíztisztítás, szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés) még nem terjedtek el kellő mértékben. 2. ábra: Települési szennyvízkezelési hálózatra rákötött lakosság aránya: I., II., III. tisztítási fokozat , % (forrás: EUROSTAT) MAGYARORSZÁG 100
III. fokozat
80 60 40 20 0
1 11 4
1 14 5
1 16 4
1 17 3
1 18 3
1 20 3
3 20 3
3 22 4
11
6
6
24
23
25
16
20
22
II. fokozat I. fokozat
1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002
Az ivóvízbázisok4: Magyarországon az ivóvízellátás mintegy 97%-ban felszín alatti vizeken alapszik. A közüzemi vízellátás céljára kitermelt víz valamivel több mint 1600 üzemelő vízbázisról történik. Ezeken felül ismeretes még 75 kedvező vízbeszerzési adottságokkal rendelkező terület – távlati vízbázis – amelyek a fejlesztés lehetőségét, a stratégiai tartalékot jelentik. Valamennyi távlati vízbázisunk és az üzemelő vízbázisok közül több mint 600 – természeti-földtani szempontból – sérülékeny környezetben van. Sérülékeny vízbázisokra települt a kiépített kapacitás több mint 60%-a, vagyis az ezeken a helyeken meglévő problémák közel 6 millió fő ivóvízellátásának biztonságát érintik.
4
Az ivóvízbázis-védelemre vonatkozó adatok, megállapítások az OKTVF által kidolgozott Vízbázisvédelmi Program Diagnosztikai projekt előzetes megvalósíthatósági tanulmányából származnak (2004. november).
KOP_0.07_2006_06_07
3
3. ábra: Teljes vízkivétel, millió m3 (forrás: EUROSTAT) MAGYARORSZÁG 25000
18878
20000
21091 21033
15000 10000
7137
6638
6259
6054
6011
5767
5771
5540
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
5000 0 2000
2001
2002
A kiépített vízvezeték hálózat hossza 2004-ben 64,4 ezer km volt, ami 18,6%-kal meghaladta az 1991-es adatot. 1991-ben még csak a települések 84,1%-a volt ellátva vezetékes ivóvízzel, ma már ez az arány közel teljes körű (99,9%). Hazánkban 1991-ben a lakások 86,4%-a, 2004ben már 93,7%-a volt bekapcsolva a vízvezeték hálózatba, azonban az Észak-magyarországi, Dél-alföldi régiókban ez az arány még mindig 90% alatti. 4. ábra: Közüzemű vízellátás (ebből a háztartások vízellátása), millió m3 (forrás:EUROSTAT) MAGYARORSZÁG 1000 926
600
817
811
800
665 512
435
662
445
400
582 560 550 536 421 396 380 377 369
388
373
381
200 0 1992
1993
1994
1995
1996
Közüzemű vízellátás
1997
1998
1999
2000
2001
2002
Közüzemű vízellátás a háztartások számára
A szolgáltatott ivóvíz jelentős részének minősége néhány paraméter esetében elmarad az EK irányelv5, illetve a kihirdetett6, majd 2005-ben módosított7 hazai jogszabály határértékeinek előírásaitól. A nem megfelelő (arzén, nitrát, bór, fluorid, ammónium határértékeket nem teljesítő) ivóvízzel ellátott lakosok száma több mint 2,5 millió fő, az ország lakosságának 25,1%a. Az érintett önkormányzatok száma 871.
5 6 7
Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv 201/2001. (IX. 2.) Kormány rendelet 47/2005. (III. 11.) Kormány rendelet
KOP_0.07_2006_06_07
4
1.térkép
A felszín alatti vizeket potenciálisan veszélyeztető pontszerű szennyezőforrások száma megalapozott becslés szerint közel 40 000. Ezek közül eddig mintegy 15 000 szennyezőforrás nyilvántartásba vételére került sor a FAVI-KÁRINFO8 rendszerben. Az országban kármentesítést igénylő, komoly környezeti kockázatot jelentő, szennyezett területek száma jelenleg 700-800 közé tehető. A legfőbb környezeti problémát az jelenti, hogy a szennyezéssel érintett telephelyek többsége lakott terület közvetlen közelében, sok esetben kiemelten érzékeny vízbázis védőterületen található.
8
Felszín alatti vizek és a földtani közegek környezetvédelmi nyilvántartási rendszerének (FAVI) részét képező KÁRmentesítési INFOrmációs Rendszer (FAVI-KÁRINFO
KOP_0.07_2006_06_07
5
2.térkép
Magyarország légszennyezettség szempontjából a közepesen szennyezett levegőjű országok közé tartozik. A települési levegőminőség kén-dioxid és szén-monoxid vonatkozásában az egész országban kiváló, a nitrogén-oxid értékek a nagy forgalmú utak és közlekedési csomópontok mentén a meteorológiai helyzettől függően időnként jelentős mértékben meghaladják az egészségügyi határértéket. A közlekedéstől távolabb eső helyeken az értékek stagnálása állapítható meg. A szállópor (PM10) szennyezettség a vizsgált városokban a határértékhez közeli és azt meghaladó átlagos terhelést jelez, leginkább Budapesten és az Északmagyarországi Régió vizsgált városaiban. Éves határérték túllépés 2004-ben Budapest több mérőállomásán, Miskolcon, Putnokon és Salgótarjánban volt.
KOP_0.07_2006_06_07
6
5. ábra: Légszennyezettségi mutatók (forrás: EUROSTAT) MAGYARORSZÁG 1000 836
800
774 741
827
600 400 200
464
463
727 673
737 592 476
476
633
620
600
486
449 359 180
447 347 180
183
187
196
203
475 185
142
142
150
141
173
155
155
1992
1994
1996
1998
2000
2002
2003
0
SO x (1000 t SO2 egyenérték) NO x (1000 t NO2 egyenérték) Troposzferikus ózon okozói (1000 t nem metán VOC egyenérték) CO (1000 t) nem metán VOC (1000 t)
EU 15 50000
46112
41687
40000 30000 20000 10000
34447
31696
38463 35169 29696
27681
30552 25193
12932 13314 13784
11966 12239 11286
0 1992
1994
11342 11361 8823
1996
10612 10611 7503
1998
9953 9450 6054
2000
27076 23172
26009 22717
9389 8512 5644
9269 8326 5421
2002
2003
SO x (1000 t SO2 egyenérték) NO x (1000 t NO2 egyenérték) Troposzferikus ózon okozói (1000 t nem metán VOC egyenérték) CO (1000 t) nem metán VOC (1000 t)
A PM10 tekintetében kialakult kedvezőtlen hazai környezeti állapot az utóbbi 10 évben intézkedéseket tett szükségessé. Elsőként a mérő-megfigyelő országos rendszer kialakítása történt meg. 1995. és 2004. között a hálózatban nagymértékű korszerűsítése valósult meg, a mérőpontok száma jelentősen kibővült és nőtt a PM10 mérések megbízhatósága. Elkészült egy országos állapot értékelés, amelynek eredménye a légszennyezettségi zónák jogszabályi kijelölése volt 2002-ben. További feladat a jogszabályi előírások változásának megfelelően a szállópor vizsgálatok bővítése: az emberi egészségre ártalmasabb, kisebb szemcseátmérőjű (PM 2,5) porfrakció, valamint a toxikus fémek (arzén, kadmium, nikkel és higany) és rákkeltő poliaromásszénhidrogének (PAH vegyületek) ellenőrzésének bevezetése. Becslés szerint 2004-ben a nappali 75 dB(A) feletti zajterheléssel érintettek száma 100 000 fő, a 65 dB(A) feletti zajterheléssel érintettek száma pedig 1,9 millió fő volt. Reprezentatív országos felmérés vagy vizsgálat hiányában a jelenlegi értékek azonban továbbra is csak közelítik a tényleges érintettséget. Az utóbbi években a közúti közlekedés által okozott környezeti zajterhelés növekedése lelassult, köszönhetően a járműállomány korszerűsödésének a tehermentesítő elkerülő utak építésének, valamint az új utak építésekor alkalmazott zajvédelKOP_0.07_2006_06_07
7
mi módszereknek (zajvédelmi töltések, falak és növénysávok kiépítése, telepítése). A főforgalmú utak környezetében a zajterhelés nappal 5-10 dB-lel, éjjel 10-13 dB-lel meghaladja az új tervezésű területekre előírt 65 dB-es nappali és 55 dB-es éjjeli határértékeket. Ingatlan kulturális örökségünk és a települések helyi védett területei is befolyásolják a települési környezet minőségét, meghatározzák a régiók, térségek, települések arculatát, karakterét. Környezeti szempontból is nagy jelentőségűek a történeti kertek és parkok, amelyek felújítása hozzásegíthet települési zöldfelületek megőrzéséhez, növeléséhez is. A fenti területek megfelelő kezelése komoly szerepet játszhat a városrészek és vidéki térségek újjáélesztésében. A fejezetben említett hiányosságok mellett megállapítható, hogy összességében is a környezeti monitoring, a környezeti informatika terén számos hiányosság (elavult műszerpark, hiányos monitoring, nincsenek modellek az adathiányok pótlására stb.) hátráltatja a döntéshozatalt, a megfelelő környezetpolitika kialakítását. Ez a lakosságra, a civil részvételre fokozottan érvényes. A környezetterhelés és az erőforrás-használat ismeretének hiányosságai miatt nem teljesen azonosíthatók a környezetállapotot, illetve a környezeti és egészségi hatásokat kiváltó mechanizmusok, s így az adekvát válaszok meghatározása, illetve véghezvitele sem kellően pontos és hatékony.
I.1.2. Vizeink állapota Vízkészleteink, vízháztartási viszonyok Magyarország a felszíni vizeket illetően jellegzetesen tranzit ország, ami azt is jelenti, hogy a vízkészletek mind mennyiségileg, mind minőségileg döntő mértékben függnek a szomszédos országokban tett beavatkozásoktól. A magyarországi folyók vízkészlete csaknem teljes egészében (96%-ban) külföldről származik. Hazánkban a vizekkel való fenntartható gazdálkodást alapvetően két tényező határozza meg: a kontinentális éghajlat, valamint a medencejelleg. Mindkettő szélsőségeket hordoz magában. Különös jelentőséget ad a vizek védelmének a klímaváltozás vélelmezhetően igen kedvezőtlen hatása. A száraz és csapadékos évek váltakozása az évszakonként lehulló csapadék jelentősen eltérő nagyságrendje, a környező hegyekből lezúduló, s nálunk néha hónapokig összetorlódó árvizek jellemzik a Kárpát-medence vízviszonyait. Magyarország területének több mint a fele síkvidék. Az árvizek által veszélyeztetett terület 21 088 km2, az ország területének 23%-a. Az ár- és belvizekkel veszélyeztetett területek nagysága megközelíti az ország területének 50%-át, ezek döntően nagyobb folyóink mentén, az Alföld és a Kis-Alföld mélyfekvésű részein, valamint az Északi-középhegység, a Dunántúli-dombság és Nyugat-magyarország peremhegyvidéken helyezkednek el. A 70 éves belvízelöntési adatsor alapján a 300 ezer hektárt megközelítő, vagy afeletti belvízi elöntés volt 1966-ban, 1970-ben, 1999-ben és 2000-ben és 2006-ban. A belvizek gyakoriságára jellemző, hogy az utóbbi 57 évből mindössze 3 olyan év volt (1973, 1976 és 1990), amikor nem került sor belvízvédekezésre.
KOP_0.07_2006_06_07
8
6 ábra: Az elmúlt tizennégy év belvízi elöntései (elöntött területek, ezer ha) (forrás:) 500 420,0 400
343,0
300 200 100 0
39,8
67,2
104,2
54,5
102,6
31,3 30,4 11,5 4,4 2,9 1,9 0,0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 15,4
A jelentősebb árhullámok tartóssága folyóink hazai, felső szakaszain 5-10 nap, a kis esésű középső és alsó szakaszokon 50-120 nap is lehet. Ilyen tartósságú árvíz más, európai folyókra nem jellemző. Folyóink felső szakasza heves vízjárású: gyors hóolvadás vagy egy-egy nagyobb csapadék után az árvíz 1-2 napon belül megjelenik, rövid idő alatt több méteres áradást okozva. Különösen veszélyesek e tekintetben a Felső-Tisza és mellékfolyói, valamint a Körösök, ahol a csapadékot követő 24-36 órán belül határainknál 8-10 m-t is emelkedhet a vízszint. Az 1998 óta több folyószelvénynél évszázados árvízi tetőzési szintek dőltek meg (Duna, Tisza, Hernád, Körös esetében) és a rendkívüli árvízi védekezési vészhelyzetek gyakorisága is jelentősen nőtt. A Duna-völgyben öt, a Tisza-mentén három régió folyó menti települései fokozottan árvíz-veszélyeztetettek. 7. ábra: Árvízi védekezésben töltött napok 1995-2005 I. fok nap
II. fok nap
III. fok nap
Rendk. nap
2000
2002
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 1995
1996
KOP_0.07_2006_06_07
1997
1998
1999
2001
2003
2004
2005
9
A klimatikus változások és a XIX. és XX. század antropogén tevékenysége (erdőirtás, vízrendezés stb.) következtében a vízháztartás kiegyensúlyozatlanná vált, ami a bel- és árvízvédelmi problémák mellett, számos területet aszállyal sújt. Az utóbbi tizenöt évben az „aszályossági index”9 alapján rendkívül aszályos év volt 1990, 1992, 1993, 1994, 2000, 2001. Meg kell említeni a 2002-es dunai árvízzel egy időben fellépő, az Alföldet és a Rába térségét érintő rendkívül vízhiányos időszakot is, amelyet a 2003. év még túl is szárnyalt.
120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0
Az aszállyal érintett terület, az országterület arányában (%)
12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0
19 80 19 82 19 84 19 86 19 88 19 90 19 92 19 94 19 96 19 98 20 00 20 02 20 04
A Pálfai-féle aszályindex és az aszállyal érintett terület (millió ha)
8. ábra: Pálfai-féle aszályossági index és az aszállyal érintett területek nagysága.1980-2005
Az aszályindex (PAI) országos átlaga Az aszállyal érintett terület nagysága Az aszállyal érintett terület az országterület arányában
A jelenlegi föld- és vízhasználat a mozaikos adottságokkal ellentétben egysíkú és nem tölti be megfelelően a táj és társadalom működéséhez szükséges szerepeit. A területhasználatban a vizek, gyepek és erdők számára alkalmas helyeken is elsősorban a szántóművelés és a fajtaválasztásban a szárazságtűrés szempontjának súlytalansága jellemző. Ezek veszteségforrások, rontják a mezőgazdaság hatékonyságát, túlzott feladatok elé állítják az ár- és belvízvédelmet, valamint folyamatosan csökkentik a stratégiai vízkészleteket, illetve rontják az ökológiai és agrárpotenciált. Felszín alatti vízkészleteink kiemelkedő természeti erőforrást képviselnek, azonban ezek 75%-a sérülékeny. A több ezer méter mélységig megtalálható felszín alatti vizek minősége összességében jó. A felszínközeli talajvizek a települések környezetében általában szennyezettek. A döntően ivóvízellátásra használt rétegvizek esetében is előfordul felszíni eredetű szennyezés. A természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából a felszínközeli vizeknek (pl. a talajvíz) van nagyobb jelentősége. A természetes állapotú, foglalatlan vagy foglalt források kiemelt természeti értékeket képviselnek.
9
A kialakult aszály mértéke az ún. „aszályossági index”-szel jellemezhető, amely mérőszám a mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi a párolgási és csapadékviszonyok, valamint a növények időben változó vízigénye alapján. Értéke országos átlagban mérsékelt aszály idején 6-8, közepes aszály esetén 8-10, súlyos aszály esetén 10-12. Ha az aszályossági index meghaladja a 12-at, rendkívül súlyos aszályról beszélünk.
KOP_0.07_2006_06_07
10
3. térkép
Vizeink mennyisége és minősége A 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) előírásai alapján meghatározott (2005. évi országjelentés), előzetes állapotértékelés alapján (szervesanyag-szennyezés, tápanyagterhelés, veszélyes anyagok) jó állapot 2015. évi teljesítése szempontjából kockázatos felszíni víztesteink (vízfolyások és tavak) száma 579, amely a víztestek mintegy 46%-át érinti. Az előzetes felmérés alapján a vízfolyásaink 42 %-ának hidrológiai és/vagy morfológiai állapota az emberi beavatkozások által jelentősen befolyásolt, a tavak közül 47 víztest lehetséges, hogy kockázatos e tekintetben. Vízminőségi szempontból a legnagyobb problémát a tápanyagterhelés okozza 470 vízfolyás víztest és 17 tó került a kockázatos kategóriába. A korábbi felszíni vizes monitoring rendszer nem terjedt ki a kis vízfolyásokra, ezért ezek tápanyagterheléséről nincsenek adatok, pedig ezek a legérzékenyebbek az eutrofizációra. A szerves- és szervetlen mikroszennyezők tekintetében 201 vízfolyás víztestet ítéltek kockázatosnak, de itt is jelentős adathiány mutatkozik. Kiemelve nagy tavainkat, a Balaton vize mára nagyobb részt mezotrófnak tekinthető, de időszakonként előfordulnak eutróf, illetve ahhoz közeli állapotok. A Velencei-tó ökológiai állapotában ugyancsak javulás következett be, amelyben a külső vízpótlásnak is hatása volt. A tó azonban továbbra is eutrofizálódásra hajlamos. A Fertő-tó mezo-eutrofikus. Nagy folyóink vízminősége összességében javuló, többségében elfogadható; a kisvízfolyások minősége rosszabb. A határon túlról származó vízszennyezések kockázata magas. Mintegy 240 jelentősebb holtágunk olyan vizes élőhely, amelyek nemzetközi viszonylatban is egyedülálló tájképi értéket és rendkívüli fajgazdagságot képviselnek. Ezen tójellegű holt folyómedrek nagyon fontos szerepet töltenek be az árvízlevezetés szabályozásában, az árvizek
KOP_0.07_2006_06_07
11
során a halállomány megóvásában. Bár az árvizek során vizük felfrissül, a globális felmelegedés és az aszályos időszakok egyre gyakoribb előfordulása komoly veszélyt jelent a holtágakra nézve. Vízminőségüket és ökológiai állapotukat a megfelelő frissvíz-táplálás csökkenése, valamint a helyi és a tápvízzel érkező szennyezés veszélyezteti. A felszín alatti vizekre vonatkozóan a VKI előírásai alapján meghatározott (2005. évi országjelentés), előzetes állapotértékelés alapján a 108 víztest közül 20 víztest állapota kockázatos a jó állapot 2015. évi teljesítése szempontjából (15 esetben csak a diffúz szennyezés, háromban csak a mennyiségi állapot az ok, két esetben mindkettő). További 24 víztest esetében a kockázatosság megítélése bizonytalan. A jelenlegi felszíni vízrajzi monitoring hálózatban 330 országos jelentőségű törzsállomás és 1560 területi szintű üzemi állomás működik. Az 1026 vízfolyás víztesten mindössze 182, a 224 tó víztest esetében pedig mindössze 3 rendelkezik törzsállomással. Hiányoznak törzsállomások a kisebb vízgyűjtőkön, nagy természeti értéket képviselő holtágainkon és mocsaras területeinken. A felszíni vízminőségi monitoring rendszer 490 mintavételi helyről évente mintegy 8500 vizsgált mintából elsősorban fizikai és kémiai adatokat szolgáltatott. A felszíni vízminőségi monitoring hálózat jelenleg 491 mintavételezési helyet foglal magába, amely a nagyobb vízfolyásokra összpontosul. A VKI szerinti monitoring tekintetében elsősorban a biológia területén van elmaradás. A felszín alatti vízkészletek mennyiségi állapotát jelenleg észlelő kutak száma nem csekély. Az 2144 kútból álló, mintegy 70 éves talajvízszintészlelő törzshálózat mellett 377 kútból áll a medenceterületek rétegvizeit megfigyelő törzshálózat és 242 db a karsztvízszint-figyelő törzshálózati kutak száma. Ezt a vízrajzi hálózatot egészíti ki a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) vízszint-figyelő hálózatának 163 kútja. Fentiekkel szemben jóval kevesebb a felszín alatti vizek minőségi állapotát megfigyelő törzshálózati kút (kevesebb, mint 600). A mezőgazdasági eredetű nitrát terhelés megfigyelésének érdekében a felügyelőségek évente kb. 800 kúton végeznek méréseket, évente egy-két alkalommal. Fentiekkel szemben jóval kevesebb a felszín alatti vizek minőségi állapotára vonatkozó monitoring pont, amely a közelmúltig elsősorban az ivóvízbázisok víztermelő objektumainak vízminőségéről adott tájékoztatást. Az ivóvízbázisok monitoringja mellett, a felszíni eredetű szennyeződés szempontjából fontos felszínközeli zóna monitoring hálózata 2005-ben egészült ki.
I.1.3. Természeti értékeink A biológiai és táji sokféleség védelme (megőrzése és helyreállítása) az utóbbi évtizedekben a globális és az európai környezeti politika egyik központi kérdésévé vált. A természet- és környezetvédelem előtérbe kerülését több tényező motiválta, mindenekelőtt annak felismerése, hogy mi magunk is a biológiai sokféleség részei vagyunk és az élő környezet védelme egyben saját életfeltételeink megőrzését is jelenti. A másik fő szempont a gazdasági érdekeltség, hiszen természeti erőforrásaink a Föld rohamosan növekvő népességének felbecsülhetetlen táplálékforrást, megújítható és nem megújuló energiát, illetve több milliárd ember számára megélhetést biztosító nyersanyagot jelentenek.
KOP_0.07_2006_06_07
12
A pannon biogeográfiai régió területét majdnem teljes egészében Magyarország fedi le, az ország teljes területe ide tartozik, számos Európában és a világon csak itt élő fajnak és élőhelynek ad otthont Természeti területeinknek még jórészt megvannak a szomszédos országok felé irányuló migrációs, génkicserélődési kapcsolatai, amelyek viszonylag jól megőrzött ökológiai folyosókon valósulnak meg. Ez biztosíthatja a Kárpát-medence egyedi élővilágának fennmaradását. Jelenleg Magyarország területének 9,2%-a helyi vagy országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület. A védett természeti területek száma és kiterjedése, ha nem is az Országgyűlés által elfogadott alaptervben meghatározottak szerint, de növekedett. Az 1997-ben nyilvántartott, országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek kiterjedéséhez képest a növekedés 86 341 hektár. 1. táblázat: Országos jelentőségű védett természeti területek változása Magyarországon Védelmi kategóriák
199010
1997
2005
Nemzeti parkok (NP)
ha 146 595
db 4
ha 407 445
db 9
Tájvédelmi körzetek (TK)
414 753
44
319 830
35
Természetvédelmi területek (TT)
35 016
138
25 403
138
-
0
-
1
596 364
186
752 678
183
Természeti emlék (TE) Összesen
ha
486 056 324 014 28 949 0 839 019
db 10 36 147 1 194
A Natura 2000 hálózat az Unióban kötelezően megőrzendő, az Európai Közösség által meghatározott uniós jelentőségű élőhelytípusok, állat- és növényfajok védelmére kijelölt területek hálózata. A természeti területekből álló hálózat célja, hogy biztosítsa az érintett természetes élőhelytípusok, valamint az érintett fajok élőhelyeinek kedvező védettségi állapotának fenntartását vagy adott esetben helyreállítását természetes kiterjedésükön illetve elterjedési területükön belül. A védett és a Natura 2000 területek kijelölése megtörtént. Olyan térségek is védettség alá kerületek, amelyek a fenntartó, kímélő gazdálkodás színtereiként ökológiai funkciójuk figyelembevétele mellett gazdasági potenciállal is rendelkeznek.
10
Forrás: Magyarország domborzata, természetvédelmi térképe (M= 1:390 000) Klett-Perthes kiadó
KOP_0.07_2006_06_07
13
4. térkép Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek ( Natura 2000 területek)
Jelmagyarázat Különleges madárvédelmi terület Forrás: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, KvVM Természetvédelmi Hivatala
Különleges természetmegőrzési terület
2. táblázat: Natura 2000 területek száma Magyarországon 2005-ben Közösségi jelentőségű területek típusa
Millió ha
db
Különleges Természetmegőrzési Terület
1,41
467
Különleges Madárvédelmi Terület
1,29
55
Natura 2000 összesen (átfedés a két típus között 41%)
1,94
512
A természeti örökség megőrzését veszélyeztető tényezők azonban egyre több területen jelentkeznek. A növekvő és differenciálódó területhasznosítási igények (pl. zöldmezős beruházások) következtében a természetes élővilág élettere töredékére csökkent. Ezt a negatív folyamatot tovább fokozza a természetes élőhelyeket felaprózó és elszigetelő mesterséges létesítmények (pl. elektromos vezetékek, közutak) magas száma. A természetes élőhelyeket átalakító káros hatások leghatékonyabban ezen élőhelyek helyreállításával és fejlesztésével, a feldarabolódott területek összeköttetésének visszaállításával ellensúlyozhatók.
KOP_0.07_2006_06_07
14
3. táblázat: Nemzeti Park Igazgatóságok természetvédelmi fejlesztéseinek adatai 2002 Élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága (ha) Élőhely helyreállítási, fejlesztési projektek száma (db) Védett, és veszélyeztetett fajok aktív védelmét szolgáló kihelyezett objektumok száma (db) (madárodú, denevérodú, gólyafészek-magasító…) Természetvédelmi szempontból átalakított vonalas létesítmények (elektromos vezetékek, utak, vasutak, csatornák) hossza (km) A vonalas létesítmények elszigetelő hatását csökkentő vagy biztonságot növelő kihelyezett objektumok száma (tartóoszlopok, békaalagút, vadátjárók) (db) Erdei iskolákban fogadott diákok számának alakulása (fő)
2005
12603 257
12505,6 309
2014
3386
279
320,65
235 11972
340 30571
A biológiai sokféleség és a természeti környezet megőrzéséhez, gazdagításához szükséges társadalmi környezettudatosság terén hazánkban is érzékelhető javulás. Az iskolás korúak természetvédelmi szemléletének fejlesztésében különösen fontos szerep jut az erdei iskoláknak. Bár színvonalas működésük szigorú minősítési rendszer alkalmazásával biztosított, az oktatási, képzési, ismeretterjesztési, bemutatási tevékenységük műveléséhez szükséges optimális technikai felszereltségi szintet még nem mind éri el. A természetvédelem korai, megőrzésen alapuló szemléletét napjainkban egy modern, dinamikus természetvédelmi megközelítés egészíti ki, amely a területek fenntartható kezelésével és használatával járul hozzá a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez. A természetvédelmi állami és önkormányzati szakapparátus, illetve a társadalmi szervezetek ereje és aktivitása nem elegendő önmagában minden környezet- és természetvédelmi probléma kezelésére, ezért a természetvédelmi célok elérése összehangolt ágazati felkészülést és társadalmi egyeztetést kíván. Alapvetően szükséges, hogy a további problémák megelőzésére, a meglévő értékek védelmére és a még „menthető” értékek rehabilitációjára irányuló természetvédelmi szempontrendszert oly módon határozzuk meg, hogy a természetvédelmi érdekek érvényesítéséhez a társadalmi támogatást és segítő szándékot megnyerjük
I.1.4. Környezeti és energiahatékonyság a termelésben és a fogyasztásban Energiagazdálkodás Az energiafelhasználás struktúrája a rendszerváltás (1990) óta jelentősen átalakult. Az összenergia felhasználás kb. az 1970-es szintre csökkent, és ott stagnál, a villamosenergia felhasználás nő.
KOP_0.07_2006_06_07
15
4. táblázat: Egyes ágazatok energiafelhasználása (Me %)(Forrás: Energia Kp Kht)
1990 1998 2004
Anyagjellegű+ nem energetikai 6,9 9,2 7,9
Ipar 29,9 21,1 19,2
Lakosság 32,4 31,8 32,8
Kereskedelem és szolgáltatás 11,9 17,0 16,9
Mezőgazdaság 5,1 4,0 3,3
Közlekedés 13,8 17,0 19,7
Az 1990-óta 2004-ig kb 14%-kal lecsökkent összenergia felhasználáson belül közel 30%-ról, 20%-ra (44%-kal) csökkent az ipar szerepe, miközben a lakossági felhasználás aránya 32% körül maradt, a kereskedelem és szolgáltatás szerepe pedig 5%-kal nőtt, ami azonban több mint 28%-os fogyasztásnövekedést takar. Hasonlóan látványos a közelekedési szektor részarány növekedése (6%), ami viszont 40%-os fogyasztásnövekedést takar. A villamosenergia felhasználás 5%-os növekedésén belül az ipari fogyasztás 31%-kal, a mezőgazdaság 45%-kal esett vissza, miközben a háztartások 20%-kal, a kereskedelmi és közszolgáltatói szektor 64%kal növekedett11. Az elmúlt 15 évben az öko-hatékonyság javult, de még mindig komoly elmaradások vannak az EU-15-höz, sőt az EU-25-höz képest is. 5. táblázat: Energiaintenzitás 2003 (Forrás: EIA. 2005)
Magyarország EU-25 országai EU-15 országai
GDP (milliárd USD, 2000) 51,70 342,92 546,43
GDP (PPP) 135,92 424,46 645,99
TPES (Mtoe) 26,34 69,48 101,70
TPES/ GDP (PPP) 0,19 0,19 0,17
Az alábbi táblázatból látszik, hogy bár 21%-kal javult az energiaintenzitási mutatónk, ez még több mint 2,5-szerese az EU-25-nek. Jelentős, 8 %-kal javult a széndioxid intenzitás. 6. táblázat: Energiaintenzitás és széndioxid intenzitás (Forrás: EU Energy and Transport in Figures, 2005)
Magyarország EU-15 EU-25
11
Energiaintenzitás (toe/Meuro1995) 1990 1998 2003
Széndioxid intenzitás tCO2/toe 1990 1998 2003
738 216,4 245,6
2,33 2,33 2,43
662 203,1 224,1
582 189 203
2,14 2,18 2,25
2,15 2,17 2,23
Forrás: Energia Központ Kht, IEA-nak történő Annual Electricity Adatszolgáltatási idősor táblája, 2005
KOP_0.07_2006_06_07
16
Az egy főre jutó villamosenergia-felhasználás továbbra is növekszik, miközben a GDP növekedés a gazdasági szerkezetváltás következtében elszakadt az energiafelhasználás növekedésétől. 9. ábra: Magyarország belföldi energiafelhasználása, összes villamosenergia fogyasztása, és a bruttó hazai termék (GDP) termelés alakulása (1970-2004) (Forrás: VESTÉK, 2004)
250
200
150
100
50
Bruttó hazai term ék
20 03
20 00
19 97
19 94
19 91
19 88
19 85
19 82
19 79
19 76
19 73
19 70
0
1970=100
Belf öldi energiaf elhasználás*
1970=100
Belföldi energiafelhas ználás *
1970=100
Az egyik legnagyobb szennyező az erőművi szektor. Magyarországon a hőerőművek felelősek a széndioxid kibocsátás több mint 30%-áért, a kénkibocsátás kb. 68%-áért, a nitrogéndioxid kibocsátás 16%-áért. A szilárd részecskéknek kevesebb mint 10%-át engedik a levegőbe. A veszélyes hulladékok 8%-a köthető az villamosenergia és hőszektorhoz12. Jelenleg a villamosenergia termelés közel 67%-át fosszilis energiahordozók, 35%-át atomenergiá felhasználásával történik. Importfüggőség Magyarország importfüggősége – eltekintve az atomerőmű fűtőanyag behozatalától – 1993ban 52% volt. Ez az érték az azt követő tizenkét évben éves átlagban 2,1%-kal növekedett. A 2005-ös előzetes adatok szerint az ország importfüggősége megközelíti a 66,4%-ot. Legjelentősebb a (82%-os) földgáz-importarány. A földgáz korábban elsősorban lakossági hőigényt elégített ki, 2004-re azonban már a villamosenergia 35%-át földgázból állította elő az ország13.
12 13
KVVM: Adatok hazánk környezeti állapotáról, 2004 VESTÉK, 2004
KOP_0.07_2006_06_07
17
7. táblázat: A primer energiaimport- függőség alakulása 1990-2005, % (Forrás: Energia Kp Kht) Szén Olaj Földgáz Villamos energia (primer) Egyéb (koksz, brikett, tüzifa és egyéb megújuló)
1990 16,4 75,9 58,0 21,1
1998 28,6 80,9 72,7 1,7
2005 39,6 86,1 81,8 12,9
43,4
-16,0
8,5
Ennél is magasabb értéket mutat (évi 1,67%-os növekedés mellett) a behozatal atomerőművi importtal növelt aránya (az atomerőműben felhasznált fűtőanyagot is külföldről szerzi be az ország). 1993-ban 64,0%-os volt az ország energiahordozó import függősége, a 2005-ös előzetes adatok alapján ez az érték eléri a 78,0%-ot. Energia importunk legnagyobb része (gázimportunk 90%-a) Oroszországból származik (míg az EU-15 esetén ez összesen 32%), amely egyoldalú függőség jelentős bizonytalanságot visz ellátásunkba, nagy kitettséget jelent az árváltozásoknak. Megújuló energiahordozó-felhasználás Amíg 2003-ban az összes megújuló energiahordozó-felhasználás 38,6 PJ volt. Ez az érték 2005-re 51,7 PJ-ra nőtt (az összes primer energia-felhasználáson belül a 2003. évi 3,5%-os megújuló energiahordozó részarány 2005-ben előzetes becslések szerint 4,33%-ra (kommunális hulladékkal együtt 4,6%-ra) emelkedett).14 8. táblázat: Megújuló villamosenergia termelés (GWh)(Forrás: Magyar Energia Hivatal) Biomassza Víz Szél Egyéb Összesen
2003 97 23 4 6 124
2004 677 42 5 8 724
2005 1568 50 9 11 1627
A megújuló energiahordozón alapuló villamosenergia termelés 2005-ben 1627 GWh volt. Ennek 96%-át régi szenes erőművi blokkok tisztán15 fatüzelésre történő átállásával, illetve biomassza együttégetésével állítják elő16.
14
2004-es adatok alapján az összes megújuló megoszlása: 78,8% tűzifa, 8,9% geotermikus hőenergia, 3,4% biogáz és kommunális hulladék égetés, 8,6% zöld áramtermelés. A megújulókból termelt villamos energia összetétele: 74% biomassza, 23% vízi energia, 2% biogáz és 0,6% szélenergia. 15 Pécsi Erőmű, Ajkai Erőmű, Kazincbarcikai Erőmű 16 Tiszapalkonyai Erőmű, Mátrai Erőmű
KOP_0.07_2006_06_07
18
Fenntartható termelési és fogyasztási folyamatok A fenntartható termelés folyamatában több oldalról is meg lehet közelíteni a környezetvédelmi problémák feltérképezését. A hagyományos „kibocsátási” oldalról (termék, hulladék, emisszió) való megközelítést megelőzi az erőforrás-felhasználás (víz-, energia-, anyag-, talajhasználat) felülvizsgálata, amely végül a technológiai megoldásokra is utal (legjobb technológiák BAT, nulla kibocsátás, ipari ökológia). Az öko-hatékony megoldások, a környezetvédelmi információk minőségének és elérhetőségének javítása mind az innovációt, mind a lelassult gazdasági növekedést jól szolgálja, támogatja ugyanannyi érték előállítását kevesebb szennyezéssel és erőforrás használattal. Az egyes erőforrások használatáról már az előzőekben szó esett. Itt annyit emelnénk ki, hogy a hűtést igénylő iparágak vízfelhasználása a legnagyobb, ráadásul a vízhasználat csökkentését a vállalatok gyakran nem is tekintik környezetvédelmi feladatnak. Anyagfelhasználás tekintetében kezdenek előtérbe kerülni az ökohatékony megoldások, nyersanyag helyettesítések, újrahasznosítás, ugyanakkor többek között a fogyasztási oldal nem megfelelő attitűdje miatt is a rövid élettartamú termékek, anyagigényes csomagolóanyagok nagy mennyisége, vissza nem forgatott, nem újrahasznált és/vagy nem lebomló anyagok felhasználása továbbra is jelentős. A talajok minősége hazánkban viszonylag jónak mondható, a biogazdálkodásba bevont területek aránya évről-évre nő. Fontos a talajhasználat szempontjából a hulladékkezelés, -tárolás is, hiszen a lerakók rekultiválás hosszú időt vesz igénybe, a szilárd hulladék mennyisége ugyanakkor évről-évre nő. Kibocsátás tekintetében a termék, a hulladék és az emissziós áramok képezik a termeléssel kapcsolatos kibocsátás összességét elsődlegesen. Termék/szolgáltatás: Öko-címkével jelenleg Magyarországon jelenleg 32 cég összesen 352féle terméke rendelkezik nemzeti termékjellel, az Európai Unió öko-címkéjével egy Magyarországon tevékeny cég (szálloda), de ezzel a védjeggyel rendelkező külföldi termékek vásárolhatóak hazánkban is. Hazánkban a környezetbarát termékjelnek nincs jelenleg presztízse, a gyártók egyéni termékjelzései nem megfelelően ismertek, sokszor félrevezetők, a lakosság környezettudatosságának alacsony volta komoly akadálya a piaci pozitív ösztönzés és visszacsatolása. A hulladék, a szennyvíz és az üvegházhatású gázok kibocsátásáról már az előzőekben szó volt. Üvegházhatású gázok: A 2006. májusban napvilágot látott kibocsátási adatok alapján a kvóták meghatározása sikeres volt hazánkat tekintve, tehát kedvező helyzetben van Magyarország. 9.táblázat: Üvegházhatású gázok kibocsátási indexe és vállalások (%) 1993 EU25 91,9 EU15 96,1 HU 69,5
1994 91,9 96,1 69,5
1995 92,1 97,1 68,3
KOP_0.07_2006_06_07
1996 94,1 99,0 70,3
1997 92,7 97,6 68,7
1998 92,2 97,8 68,8
1999 90,6 96,2 68,5
2000 90,5 96,4 66,3
2001 91,4 97,5 68,5
2002 90,7 97,0 66,1
2003 CÉL 92,0 98,3 92,0 68,1 94,0
19
10. ábra: Üvegházhatású gázok kibocsátási indexe és vállalások
Áruszállítás, közlekedés: 10. ábra: Közlekedési munkamegosztás 100% 90% 80% 70%
földi személy
60%
közúti áru
50%
légi
40%
víz vasút
30% 20% 10% 0% EU25
HU 2001
EU25
HU 2002
EU25
HU 2003
Áruszállításon belül a közút aránya több mint 60%, ami ugyan kevesebb, mint az Európai Uniós átlag (>70%), mégsem megnyugtató, miközben ismeretes a kiépített vasúthálózat és a hajózás rendelkezésére álló kapacitása. a hazai, helyi, lokális gazdaság erősítése, a helyi fogyasztás részarányának növelése szükséges. Az export-import szállítások növekedéséből származó kereskedelmi deficit változása, valamint a környezeti károk keletkezése nincs arányban. Megdöbbentő a tájékozatlanság a közlekedési módok környezetei hatását illetően. Megnőtt a személy- és áruszállítás energiafogyasztása és az egyéni közlekedés teret nyert a tömegközlekedéssel szemben. A közúti közlekedés teret nyert a vasút terhére. A távolság az otthon, a munkahely, az iskola, az üzletek és a szabadidős tevékenységek között folyamatosan nő. A lakosság környezettudatosságának növelése alapvető feltétele a fenntartható fogyasztási és termelési módok elterjedésének. A lakosság fele tisztában van azzal, hogy a fogyasztásnak vannak környezeti hatásai, azonban háromnegyede úgy véli, a problémát technikai fejlődéssel kell áthidalni. Az emberek nem akarnak életmódjukon változtatni, holott belátják a jelenlegi életmódminták fenntarthatatlanságát. Az attitűdökből kiindulva mintegy 40%-os piaci növekedési potenciál rejlik a környezetileg felelős vállalatok termékeinek piacában, ha környezetvédelmi programokat megfelelő kommunikáció, a termékekhez való hozzájutást megfelelő infrastruktúra támogatja. KOP_0.07_2006_06_07
20
A fogyasztói társadalom alapvető motorjaként a gyors fogyasztású cikkek tömeges termelését és fogyasztását, a rövid élettartamú termékek gyártását és fogyasztását említhetnénk. Sajnos hazánkban a piacot elözönlő „olcsó-termékek”, valamint a hiper- és szupermarketek által kínált gyenge minőségű, olcsó termékek fogyasztása a jellemző. A következő kategóriák képezik a fogyasztási struktúrát: Élelmiszer: Megemlíthető a biogazdálkodás térnyerése, mely további támogatásra szorul, a GMO-k tekintetében szükséges fokozott körültekintés, illetve a szupermarketek által exportált élelmiszerek előállításának globálisan kiterjedő környezeti hatásai (fair traid, termelési környezetszennyezés, szállítás, csomagolás, stb.). Háztartás: háztartások száma növekszik, különösen az egyszemélyes háztartások száma. A tartós fogyasztási cikkek számának növekedése és bővülése figyelhető meg, háztartási/konyhai eszközök energiahatékonysága faktor 2 illetve 3 javulása mellett, ám a háztartások teljes energiafelhasználása összességében nőtt a cikkek számának növekedésével. A háztartások hulladék és szennyvíz kibocsátása növekedett (2000 és 2004 között a települési hulladék mennyiségének növekedése átlagosan 3,5% volt évente, amelynek több mint 80%-a lerakókba kerül), az üvegházhatású gáz kibocsátási aránya megmaradt a korábbi szinten. A reáljövedelem növekedéssel az utóbbi években a háztartási vízfogyasztás megint növekedésnek indult
I.2. Az európai uniós források felhasználásának tapasztalatai A csatlakozást megelőző négy, és az azóta eltelt csaknem két évben az Európa Unió számos területen támogatta Magyarország környezeti fejlesztési programjait. Az EU a 2000-2006. közötti időszakban 12 regionális hulladékgazdálkodási ISPA projekt befogadásával támogatta Magyarország környezetvédelmi infrastruktúrájának fejlesztését. Ezen kívül részben (időarányosan) egy hulladékgazdálkodási Kohéziós Alap projekt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei települési szilárdhulladék gazdálkodási rendszer, kerül még ebben az időszakban az EU folyó költségvetéséből támogatásra. Az ISPA projektek és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei projekt megvalósulása összesen 1449 településre terjed ki, öszszesen 4,3 millió (4 329 885) embert érint, ami az összlakosság 42,8%-a. KIOP-ból öt állati eredetű hulladék kezelési és hét építési-bontási hulladékkezelési projekt került elfogadásra. Az EU a 2000-2006. közötti időszakban 7 ISPA projekt befogadásával támogatta Magyarország szennyvízkezelésének fejlesztését. Ezen kívül három Kohéziós Alap projekt, (közte a Budapesti Központi szennyvíztisztító fejlesztése) kerül az EU folyó költségvetéséből támogatásra. Az ISPA és Kohéziós Alap projektek megvalósulása összesen 1858 ezer embert érint. Az ISPA és KA szennyvízkezelési projektek beruházási összköltsége, mintegy 815 millió €. A KIOP-ból öt város szennyvízkezelési projektje került elfogadásra. Az öt város együttesen, mintegy 16,4 milliárd Ft értékű beruházásához 15,6 milliárd Ft támogatást nyert el. Az ivóvízellátás (ivóvízminőség-javítás) esetében egy Kohéziós Alap projekt, az Északalföldi Régió I. ütem kerül megvalósításra, 5 milliárd Ft támogatással. E projektben az érintett lakosok száma 108 ezer fő. A projekt által lefedett 41 település zömében az ivóvíz arzéntartalma meghaladja a 30 µg/l-t határértéket, de 7 településen a bór, 1 településen pedig a nitrit határérték feletti. Ezen felül a KIOP-ból hat projekt került elfogadásra. A légszennyezettségi mérőhálózat mérőeszközeinek megfelelő szinten tartása érdekében a 2005. évi továbbfejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzését egy 323 mFt értékű KIOP
KOP_0.07_2006_06_07
21
támogatás segíti. Budapest és a vonzáskörzetéhez tartozó települések zajtérképének első határidőre történő elkészítése szintén KIOP központi projekt keretében valósul meg. Négy környezetvédelmi felügyelőség kap zajtérkép készítésére alkalmas számítástechnikai eszközöket és hosszúidejű zajmérés elvégzésére alkalmas műszereket. Környezeti kármentesítés esetében a KIOP-ból öt projekt került elfogadásra. Az árvízvédelmi biztonság megteremtése érdekében folytatódott az árvízvédelmi fővédvonalak megerősítési programja, valamint megkezdődött a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében (VTT) a Tisza-völgyi árapasztó rendszer létrehozása, és a Tisza nagyvízi medrének rendezése. A KIOP-ból 6,2 milliárd Ft támogatás jutott a VTT-n belül a Cigánd-Tiszakarádi árvízi tározó tájgazdálkodási létesítményeinek megvalósítására. A projekt befejezése 2008 év végére várható. Az NFT KIOP „Természetvédelem erősítése” központi program keretében Natura 2000 területek fejlesztése valósul meg a Tisza vízgyűjtőjén mintegy 3 Mrd Ft értékben. A program kedvezményezettje három nemzeti park igazgatóság, a Hortobágyi, a Kiskunsági és a KörösMaros Nemzeti Park Igazgatóság. A kitűzött természetvédelmi célok elérését Natura 2000 területek vásárlása (közel 5000 ha), élőhelyrekonstrukciók megvalósítása és erdei iskolák kialakítása szolgálja. A KIOP „Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése” intézkedése alatt eddig az összes 105 beérkezett (56 megújulós, 49 energiahatékonysági) pályázatból 28 pályázatot bíráltak el nyertesnek, ebből 13 vonatkozik megújuló energiaforrásra irányuló beruházásra (M), 15 pedig energiahatékonyságra (H), ami évenként összesen 1 752 784 GJ energia megtakarítást eredményez (M: 675 718 GJ, H: 1 077 066 GJ). Az EU által finanszírozott beavatkozások végrehajtása három témakör szerint csoportosítva szolgál tanulságokkal a következő időszakra vonatkozóan, az alábbiak szerint: 1. Beruházások előkészítése A beruházások engedélyezése időigényes, miközben az EU támogatások felhasználására vonatkozó szabályok (n+2 illetve n+3 szabály) miatt e beruházások megvalósítására a korábbinál rövidebb idő áll rendelkezésre. Az engedélyezés rendszerének hatékonysága általában is javítandó. Középtávon nem elég az EU-finanszírozású nagyberuházások helyzetének javítása. Az engedélyezés hatékonyabbá tételéhez középtávon lehetséges az engedélyezés rendszerének átfogó felülvizsgálata, amely már nemcsak a legnagyobb beruházások számára tudna a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremteni. A beruházások előkészítése tekintetében a legnagyobb gond, hogy a támogatási döntés az esetek igen jelentős részében az előtt történik meg, hogy a kedvezményezett minden szükséges előfeltétel biztosításáról gondoskodott volna. Ebben szerepet játszik az önkormányzatok körében tapasztalható forráshiány, mely – az utóbbi évek igen jelentős költségvetési erőfeszítései, három nagy méretű projekt-előkészítő alap beindítása ellenére – még mindig ahhoz vezet, hogy a települések a beruházások előkészítését általában a támogatási döntést követő időre halasztják. A beruházás-előkészítés speciális, az utóbbi időben egyre több gondot okozó vetületét jelentik a régészeti feltárások. A kulturális örökség megmentése érdekében az építési beruházások
KOP_0.07_2006_06_07
22
helyszínén végzett feltárások időigénye és költségkerete sok esetben nehezen előrelátható, illetve a beruházási döntés pillanatában nem kellően tisztázott. További gondot jelent, hogy a régészeti feltárásokkal kapcsolatos, a beruházók által fizetendő térítés igen jelentős szerepet játszik az örökségvédelmi intézményrendszer finanszírozásában A fentiekből adódóan, a beruházások előkészítése területén az eddigieknél szigorúbban kell eljárni az EU-támogatások megítélése során, és csak a megfelelően előkészített projekteket szabad támogatásban részesíteni. Részletesen meg kell vizsgálni a fejlesztési beruházásokkal kapcsolatos örökségvédelmi szabályokat, és javaslatot kell tenni a feltárások előre jelezhető, és reális költség- és időkeretek közé szorításának módjára. A 2007-2013-as ciklusban alapvetően megváltozik a pályázati rendszer, annak érdekében, hogy a jelenleg legtöbb gondot okozó, nem megfelelően előkészített pályázatok kiszűrhetők legyenek. A tervezett kétkörös pályáztatás bevezetésével már az első lépcsőben szűrhetők lesznek a pályázatok. Így a nem kellően előkészített, kiforratlan, vagy megalapozatlan projektötletek nem léphetnek tovább a második fázisba, ahol már konkrét, részleteiben is kidolgozott, tervekkel rendelkező és elsősorban megvalósítható projektjavaslatokról születne döntés. 2. Közbeszerzések Jelentős csúszásokat okoznak a közbeszerzési eljárások elhúzódásai. Megfigyelhető, hogy a nagyobb értékű közbeszerzéseket gyakran alapos ok nélkül is megtámadják, a Közbeszerzési Döntő Bizottság (KDB) ennek ellenére nem alkalmaz szankciókat az alapos ok nélkül támadókkal szemben. További probléma a közbeszerzésekkel kapcsolatban, hogy a KDB egyes határozataiban nem konzekvens álláspontra helyezkedik, ami a kiszámíthatóságot nagymértékben veszélyezteti, és a gyakori jogorvoslatok miatt, jelentős késedelmeket okoz. Pozitívumként említhető az eljárási díj 900 e Ft-ra emelése. A jövőben megoldást jelenthet, ha Brüsszelbe csak olyan nagyprojekt kerül benyújtásra, amelyiknek a közbeszerzési eljárásai elkezdődtek. Ehhez felül kell vizsgálni a feltételes közbeszerzés alkalmazását az EU által támogatott projektek esetében és szükség szerint módosítani szükséges a hatályos Közbeszerzési törvényt. Sok esetben az eljárások sikertelensége a kedvezményezett tapasztalatlanságából is fakadhat. Ezen a kedvezményezett folyamatos támogatásával, a dokumentációk minőségellenőrzésével, és az eljárások szoros nyomon követésével, illetve az eljárásokon való részvétellel lehet segíteni. A jelenlegi periódusban a már felsorolt lehetőségeken túl független közbeszerzési szakértők bevonásával, a közbeszerzési eljárások lebonyolítási költségeinek elszámolhatóvá tételével támogatta a KIOP az eljárások sikeres lebonyolítását. 3. Kifizetések alacsony szintje Összességében megállapítható, hogy a kifizetések alacsony szintje két jelentős problémára vezethető vissza. Az egyik a projektek előrehaladásának kis sebessége, a másik a kedvezményezetti önerő rendelkezésre állásának elégtelen volta. A projektek előrehaladásának kérdése természetesen több alprobléma megoldatlanságából fakad. Mindezen tényezők visszavezethetők a környezetvédelmi infrastrukturális beruházások
KOP_0.07_2006_06_07
23
komplexitására, komoly műszaki és gazdasági tartalmára, valamint az igényelt magas szintű projektmenedzsment-kapacitásra. Komoly problémát jelent a szükséges régészeti feltárások időigénye (Nem elhanyagolható a feltárások költsége sem, de a régészet elszámolhatóvá tételével ez a probléma rendeződni látszik.) A jelenleg hatályos szabályzás monopóliumot biztosít a területileg illetékes múzeumok részére, amely nem szolgálja sem az árak, sem a munka sebességének számunkra megfelelő irányú elmozdulását. Megoldást jelenthet a régészeti feltárásokat „liberalizáló” szabályozás. További problémát jelent, hogy a hatóságok jogszabály értelmezése nem egységes. Jellemző példát jelentenek a területileg illetékes KÖTEVIFE, ÁNTSZ, Közútkezelő szervezetek, melyek a projekt végrehajtása során fogalmaznak meg újabb és újabb igényeket, melyek a projekt időbeni és forrásokban történő ellehetetlenülésének veszélyét hordozzák. Több esetben megfigyelhető, hogy a hatósági előírások túlzóak az adott létesítményre vonatkoztatva. A projektek során a Kedvezményezettek nem kellő alapossága is megfigyelhető. Több esetben az adatszolgáltatás pontatlanságából (pl. rekultiválandó lerakók adatai) jelentős problémák és késedelmek adódtak. A megfelelő minőségű és kellő mennyiségű humán erőforrással rendelkező helyi végrehajtó szervezetek ezt a problémát kiküszöbölhetik. Szintén gondot okoz és lassítja a megvalósítást –ezzel párhuzamosan a kifizetéseket – a már említett közbeszerzési eljárások elhúzódásával összefüggő csúszás. A változó jogszabályi háttér is okoz problémákat. A jogalkotás nem minden esetben veszi figyelembe, hogy egy-egy jogszabály kisebb mértékű változása is jelentős problémákat okozhat egy olyan merev rendszerben, mint amilyen az EU források felhasználásával létrejövő bármely projektünk. Kohéziós Alapból finanszírozott projektek esetén a műszaki tartalom változását jóvá kell hagyatni az EU illetékeseivel, míg a többletként jelentkező költségekre hazai finanszírozást kell keresni. Az ERFA forrásból támogatott projektek műszaki tartalmának változása szintén komoly csúszást okoz az előrehaladásban, hiszen ezekben az esetekben is szükség van (irányító hatósági) jóváhagyásra, valamint támogatási szerződés módosításra. Jelentős gondot okozhat a kedvezményezettként kijelölt költségvetési szervek átszervezésére, megszűntetésére irányuló jogszabályváltozás is. A kedvezményezettek finanszírozási problémái több vonatkozásban is felmerülnek. Egyrészt nem képesek a számlák önerejét átutalni, másrészt semmilyen EU forrásból nem támogatott, de a projekthez kapcsolódó munka elvégzését nem képesek végrehajtani. Az önerő probléma megoldására több lehetőség is felvetődött. Lehetséges az önerő eltörlése, csökkentése, illetve az önerő fizetését megkönnyítő banki konstrukciók kialakítása az önkormányzatok számára.
KOP_0.07_2006_06_07
24
I.3. SWOT elemzés Erősségek
Gyengeségek
-
-
-
Magyarország nemzetközi viszonylatban is kedvező természeti, agro-ökológiai adottságokkal és értékekkel, kiemelkedő geotermikus adottságokkal rendelkezik Az ország a pannon biogeográfiai régióba tartozik, amely számos, csak itt élő fajnak ad otthont A kistelepülések, falvak döntő hányada jelenleg még jó környezeti állapotú A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya A Közép-magyarországi Régióban, a Dunántúlon és Észak- Magyarországon magas Az elmúlt években dinamikusan nőtt a csatornázott települések és lakások száma A légszennyezettség mértéke a vidéki térségekben alacsony, a szennyezőanyagok kibocsátása csökken. A közműves ivóvízellátás közel 100%-ban kiépített Az ivóvízellátás több mint 97%-ban felszín alatti vizekre települt. A felszín alatti vízkészletek – a talajvizet kivéve – jó minőségűek Európai viszonylatban alacsony primer energia felhasználás Kedvező természeti adottságok egyes megújuló energiaforrások (elsősorban biomassza, napenergia, geotermikus energia) felhasználása területén,
Lehetőségek
KOP_0.07_2006_06_07
A jelenlegi föld- és vízhasználat a mozaikos adottságokkal ellentétben egysíkú: a vizek, gyepek és erdők számára alkalmas helyeken is a szántóművelés jellemző A tájgazdálkodás infrastrukturális feltételei hiányosak Átgondolatlan beépítésekkel, és vonalas infrastruktúrák elhelyezésével tájökológiai és tájképi szempontból károsított tájak jelenléte elsősorban az üdülőkörzetekben, agglomerációkban. Felszíni vízfolyás és tó víztesteink 46%-a vízszennyezettség szempontjából kockázatos Vízkár veszélyeztetettségünk igen nagy, az árvízvédelmi rendszerek állapota nem megfelelő Magas aszály kockázat, az ország teljes területe aszályérzékeny Nagyvárosok és pólusok környezeti állapota nem megfelelő, romló tendenciát mutat A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya Dél- és Észak Alföldön nem kielégítő A települési hulladéknak kevesebb, mint egy ötödét hasznosítják Az illegális és előírásokat ki nem elégítő hulladéklerakók száma magas A kármentesítés szempontjából meghatározó területek száma jelentős, különösen a nagyvárosokban A szennyvizek kezelésének és ártalommentes elhelyezésének mértéke elmarad az európai színvonaltól. A megfelelő szennyvízkezeléssel el nem látott területeken a szennyvizek nagy része a talajt és a talajvizet terheli és szennyezi. Jentős a zajterheléssel érintett lakosság száma. Ivóvízbázisaink jelentős része sérülékeny környezetben van Sok településén az ivóvízbázisok természetes elemdúsulásai miatt az ivóvíz minősége nem megfelelő, különösen a Dél-alföldi, az Észak-alföldi és a Dél-dunántúli Régiókban (a lakosság 25%-a érintett) A környezettudatosság szintje alacsony Az energia intenzitás magasabb a régi EU tagállamokhoz viszonyítva Nem kiegyensúlyozott a hazai energiaszerkezet, alacsony a megújuló energiaforrások részesedése Nagymértékű az energiaimport függőségünk Hiányos az integrált energia-termelés és használati rendszer Energiahatékonysági szempontból nem korszerű az ország épületállománya A védelemre érdemes történeti épületekhez kapcsolódó parkok, kertek többsége leromlott állapotú Veszélyek
25
-
-
-
-
-
-
Modern, dinamikus természetvédelmi megközelítés előtérbe kerülése, amely biztosítja a területek fenntartható kezelését és használatát A mezőgazdaság hatékonyságának csökkentése nélkül lehetséges a vízháztartási, lefolyási viszonyokat javító területhasználat váltás Az erdők különösen a természetközeli erdők arányának növekedése a biológiai sokféleség fennmaradását segíti. A vízgyűjtők határon túli részein végzett beavatkozások eredményeképpen az árvízi kockázatok csökkennek, az érintett térségek tájgazdálkodási lehetőségei javulnak A tájjellegű,, magas minőségű termékek és a biotermékek iránti kereslet növekszik, az ökogazdálkodás felértékelődik A környezettudatos gondolkodás elterjedése, a környezetvédelmi ipar, hulladékgazdálkodási valódi piac révén a lerakott hulladék mennyisége jelentősen csökken A csatornázás ill. az alternatív szennyvízkezelési módok elterjedésével a talaj és talajvízterhelés csökkenthető Az ivóvízellátást szolgáló vízkészletek biztonságba helyezésének körülményei javulnak A javuló települési környezeti infrastruktúra, az árvizek kártételei elleni védelem és a környezeti kármentesítés következtében csökkennek a településhálózaton belüli regionális egyenlőtlenségek, a lakosság életminősége javul A természetvédelmi, környezeti nevelés és az erdei iskolák fejlesztésének hatására növekszik a lakosság környezettudatossága A megújuló energiaforrások nagyobb kihasználásával, és a környezetbarát (BAT) technikák elterjedésével növelhető az ország környezeti és gazdasági hatékonysága, fenntarthatósága javul. A megújuló energiaforrások felhasználásának illetve energiahatékonyság növelésének kedvező hatása van más fejlesztési területekre (foglalkoztatás, mezőgazdaság, környezetvédelem, egészségügy), továbbá kedvezően hat az energiafüggőségre és a nemzeti jövedelemre Egyes városrészek és vidéki térségek újraélesztése, új városi funkciók megjelenése kedvezően hat a lakosság életminőségére és a gazdasági lehetőségek bővülésére
KOP_0.07_2006_06_07
-
-
-
A természetes élővilág élettere töredékére csökkenése, felaprózódása, elszigetelődése visszafordíthatatlan folyamattá válik Az intenzív mezőgazdaság térhódítása miatt a talajok veszélyeztetettsége fennmarad. Intenzív és ökológiai mezőgazdálkodás érdekeinek ütközése A vízkészletek mind mennyiségileg, mind minőségileg döntő mértékben veszélyeztetettek a felvízi országokban tett beavatkozásoktól Klímaváltozás negatív hatásai felerősödnek A fogyasztói szokások kedvezőtlen tendenciáinak folytatódása miatt nő a települési hulladék és szennyvíz mennyisége A döntően ivóvízellátásra használt rétegvizek fokozottabb használata esetében nő a felszíni eredetű vízszennyezés kockázata Az infrastrukturális fejlesztések és a zöldmezős beruházások és a városkörnyéki zöldterületek további aktív beépítése a természeti vagy természet közeli területek elvesztését eredményezhetik. A gazdaságfejlesztési és környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok és érdekek ütközése A közlekedési, szállítási teljesítmények nőnek, a tranzit helyzet felerősödése negatív környezeti hatásokkal jár A közlekedési és lakossági szektorban az energiafelhasználás növekedése várható. Jogszabályi bizonytalanságok a megújulók területén gyengítik a beruházások tervezhetőségét (a beruházások tervezhetősége hosszútávon stabil jogszabályi hátteret kíván) Forráshiány és kedvezőtlen jogszabályi környezet miatt az energiahatékonyság nem javul. Ezért a fogyasztás várható növekedése valamint az ország nagyfokú primerenergia import függősége és import-koncentráció miatt az ellátásbiztonság várhatóan csökken.
26
II.
CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK
II.1.
Nemzeti stratégiai környezet
II.1.1. A hazai környezetpolitika főbb irányai A hazai környezetpolitika főbb irányait a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény által előírt, és az Országgyűlés által elfogadott, 2003-2008 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) tartalmazza. A törvény 40. §. (4) bekezdése alapján az NKP-II-ben foglaltakat az ország társadalmigazdasági tervének meghatározása, a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni. A Nemzeti Fejlesztési Terv esetében az NKP környezetvédelmi céljai így kiindulási feltételként jelentkeztek. Az Új Magyarország programja és operatív programjainak kidolgozása és végrehajtása során tehát a mindenkori aktuális NKP célkitűzéseit jogszabályi feladat érvényre juttatni. Az NKP-II nagy hangsúlyt helyez a környezeti értékek megóvására azáltal, hogy pontosan rögzíti az „állapot” célokat, függetlenítve azokat a környezetpolitikai válaszok, ill. alkalmazott módszerek pontos meghatározásától. A környezeti célállapotok konkrét indikátorokkal kerülnek bemutatásra, számszerűen bemutatva a jelenlegi és a célállapotot. A célok elérésének módját a területi adottságok és a mindenkori legjobb megoldások ismeretében lehet azonosítani, amely tág lehetőséget ad többek között az OP-k tervezéséhez. A környezeti célállapotok eléréséhez a programozást illetően alapvetően két környezetpolitikai út együttes alkalmazását ajánlja az NKP-II. Egyrészt a prioritások ismeretében különleges kezelést igénylő területként választott környezeti problémák megoldására tematikus akcióprogramokat kell készíteni az NKP-II tervezési időszakára. Ezt indokolja a kijelölt területek komplexitása, illetve az érintett környezeti elemek, valamint az érintettek és végrehajtók széles köre. Másrészt viszont a terhelésekért felelős ágazatokat, alágazatokat ösztönözni kell a környezetbarát működésre, hogy elősegítsék a környezeti szempontok integrálását ágazati tevékenységeikbe. Az NKP-II kilenc tematikus akcióprogramban jelöli ki a terület specifikus és operatív céljait, amelyek alapján évente készülő végrehajtási tervek határozzák majd meg a megvalósítandó főbb környezetvédelmi projekteket. A kilenc tematikus akcióprogram a következő: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Környezettudatosság növelése akcióprogram, Éghajlatváltozási akcióprogram, Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági akcióprogram, Városi környezetminőség akcióprogram, Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem akcióprogram, Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat akcióprogram, Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram, Hulladékgazdálkodási akcióprogram, Környezetbiztonság akcióprogram.
KOP_0.07_2006_06_07
27
Az NKP-II-ben a feladatok finanszírozását központi és helyi költségvetési forrásokból, gazdálkodói és lakossági, valamint nemzetközi és EU-s források egyaránt segítik. Az NKP-II kilenc tematikus akcióprogramjában előirányzott feladatok költségvetési forrásigénye 2002. évi árszinten mintegy 2100 Mrd Ft, a teljes ráfordítás mintegy 4200 Mrd Ft-ra tehető. A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásával és végrehajtásával kapcsolatos feladatok során az NKP-II akcióprogramjainak célkitűzéseit az alábbi operatív programokban szükséges különösen érvényre juttatni:
Akcióprogramok
VEGOP
KözOP
KOP
HEFOP
ROP-k
Környezettudatosság növelése
X
X
X
X
X
Éghajlatváltozási
X
X
X
X
X
X
X
X
Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem
X
X
X
Vidéki környezetminőség, terület- és földhasználat
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Környezetegészségügyi és élelmiszerbiztonsági Városi környezetminőség
X
Vizeink védelme és fenntartható használata
X
Hulladékgazdálkodási
X
Környezetbiztonság
X
X
X X
X
II.1.2. Kapcsolat az NSRK Új Magyarország programja többi operatív programjával, az EMVA által finanszírozott intézkedésekkel A Versenyképes Gazdaság Operatív Programmal (VEGOP) való kapcsolat A VEGOP -ban a környezetvédelmi szempontok figyelembevételének alapvetően horizontális szempontként kell megjelennie. A VEGOP -ból támogatott műveletek döntő befolyást fognak gyakorolni a magyar üzleti élet alakulására az elkövetkezendő évtizedben. Ennek megfelelően kiemelt szempont a versenyképesség fejlesztésén túl a fenntartható erőforrás-gazdálkodás és környezetbarát vállalati működés elterjesztése a magyar gazdaságban. A KKV szektor fejlődésének elősegítése során különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a környezeti szempontból innovatív és hatékony gazdasági szereplők megerősítésére. Ehhez komoly lehetőséget biztosít a KOP-ból támogatott műveletek jelentős fizikai és technológiai beruházási hányada, amelyeknél a legjobb elérhető technikát alkalmazó hazai KKV-k közreműködését kell ösztönözni. A környezetvédelmi innováció, menedzsment és hálózati együttműködések támogatása a VEGOP-ban és KOP-ban egyaránt megjelenik, egymással összhangban. Közlekedési Operatív Programmal (KözOP) való kapcsolat A közlekedésből származó környezeti terhek – elsősorban a légszennyezés és a zajterhelés – enyhítését, és a fenntartható (erőforrás takarékos) közlekedés kialakítását a KözOP keretében megvalósuló fejlesztések támogatják. A KözOP négy prioritás tengelyén belül a kedvezőbb környezeti hatással jellemezhető közlekedési módoknak (vasúti, vízi ill. általában a közforgalmú közlekedési módok) az előtérbe helyezése az alábbiak szerint valósul meg: 1. prioritás: Az ország és régióközpontok (nemzetközi) elérhetőségének javítása
KOP_0.07_2006_06_07
28
A vasút-fejlesztés meghatározó területe a transz-európai vasút hálózat részét képező (TEN) hazai vasútvonalak, azon belül is a Pán-Európai Korridorokban futó vasútvonalak fejlesztése. (pályafelújítás, korszerű elektronikus irányító- és biztosító berendezések, a villamosított vonalak hosszának és arányának növelése) A vízi közlekedés fejlesztése Magyarországon elsősorban a dunai vízi út fejlesztését szolgálja 2. prioritás: Térségi (régión belüli) elérhetőség javítása A prioritás keretében a régiókat a TEN-hálózatra „rákötő” gyorsforgalmi elemek fejlesztése valósul meg. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen prioritás kizárólag a vasúti és vízi közlekedés dinamikus fejlesztése mellett jelenthet környezeti szempontból kedvező megoldást. 3. prioritás: Városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése E fejlesztések eredményeképpen Budapest körzetében kiépül az elővárosi vasúti szolgáltatás, megújulnak a Bp-i fejpályaudvarok. Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztésének része a személyközlekedést szolgáló vasúti szerelvények megújítása is. A vidéki nagyvárosokban is jelentősen javul a közösségi közlekedési infrastruktúra és a szolgáltatások minősége, aminek várható eredménye, hogy kevesebben választják majd az autós egyéni közlekedést. 4. Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése E fejlesztések eredményeképpen javul az ország/régiók nemzetközi elérhetősége, jelentősen növekednek az áruszállítási szükségleteket kielégítő versenyképes és környezetkímélő kapacitások. Az intermodális logisztikai központok közlekedési csatlakozásainak fejlesztése révén – ahol lehet - a környezetbarát közlekedési módok (vasúti, vízi úti szállítás) felé célszerű terelni. Ennek érdekében a következő időszakban a kikötők fejlesztésének is célja a trimodális funkció betöltése (a vasúti kapcsolat kialakítása) és áruforgalmi központ kialakítása. Fentieken túl, a környezetbarát közlekedés egyik fontos eleme a környezetbarát üzemanyagok felhasználása, amelyet a „Környezetbarát energetikai fejlesztések” prioritás keretében támogat a KOP. Másik fontos elem pedig az energia-hatékony, környezetbarát járműpark kialakítása. A környezetbarát járművekhez kapcsolódó innovációnak, K+F-nek és gyártásnak a VEGOPban kell megjelennie. A humán erőforrás fejlesztési operatív programokkal való kapcsolat Az Új Magyarország programjából tervezett ESZA típusú beavatkozásokat tartalmazó Emberi Erőforrások Fejlesztése OP (EMEROP) és az ERFA típusú beavatkozásokat tartalmazó Humán Infrastruktúra fejlesztési OP (HIOP) programokban a környezetvédelmi szempontokat alapvetően – műveletenként eltérő - horizontális módon kell figyelembe venni. A környezetkímélő erőforrás-gazdálkodást és a környezetbiztonságot kiemelten kell kezelni a humán infrastrukturális beruházások során, ahogy a természettudományos ismeretek és a környezettudatos magatartás elterjesztését is szervesen be kell építeni a képzési, átképzési és foglalkoztatás elősegítő műveletekbe. Ennek részeként a környezetvédelem területén jelentős digitális tartalomfejlesztés valósítandó meg, mely az informatikai infrastruktúra fejlesztése révén a tudásmenedzsment eszközeivel (távoktatás, tudásportál) a felhasználók egyre nagyobb köre számára hozzáférhető lesz. Az informatikai infrastruktúra és a tartalomszolgáltatás fejlesztése (távmunka, telekonferencia, telebanking, e-learning stb.) révén kiváltható mobilitásszükséglet ugyancsak nagymértékben hozzájárulhat környezeti céljaink megvalósulásához. A KOP-ban tervezett beavatkozásai jelentős foglalkoztatás növelő hatást jelentenek majd a kö-
KOP_0.07_2006_06_07
29
vetkező 7-10 évben. A megvalósítandó beruházások eredményeként az esélyegyenlőség és a területi kiegyenlítés szempontjait is figyelembe vevő jelentős életminőség emelkedés érhető el. A Regionális Operatív Programokkal (ROP-ok) való kapcsolat Minden ROP számára kötelező környezeti fejlesztési elemet egyelőre csak az EU-s kötelezettségvállalással érintett témák képviselnek. A fejlesztések többsége nem önálló prioritásként jelenik meg, hanem más prioritások részét képezve, például: • A településrehabilitáció részeként a kulturális örökség védelme, megőrzése, belterületi utak pormentesítése, települési zöld területek közösségi célú revitalizációja, új zöldterületek kialakítása, belterületi fásítás, belterületi bel- és csapadékvíz rendezés, szennyvízkezelési rendszerek hálózatrekonstrukciós munkái, közvilágítás energiatakarékos kialakítása. • A térségi, valamint az önálló település szintű, kisléptékű környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések különösen az érzékeny területeken. A 2000 Le alatti agglomerációk és települések szennyvízkezelése, vegyes műszaki megoldásokkal, a természetközeli szennyvíztisztítás és a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés kislétesítmények előnyben részesítésével az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program részeként; a települési folyékony hulladékok tengelyen történő elszállítása és kezelésének megoldása, a szelektív hulladékgyűjtéshez kapcsolódó kis beszerzések (gyűjtőszigetek, konténerek) • A településrehabilitáció és gazdaságfejlesztés részeként, barnamezős beruházásokhoz kapcsolódva a szennyezett területek kármentesítése (kivéve az állami felelősségi körbe tartozó területeket). • Ökoturisztikai fejlesztések (nemzeti parkokhoz, vízügyi igazgatóságokhoz, gyűjteményes kertekhez, egyéb védett területekhez kapcsolódóan). • Megújuló energiás intézkedések részeként a közvilágítás megoldása, és tanyavillamosítás megújuló és alternatív energiaforrások segítségével, elsősorban a helyi energiaigényt kielégítő, közösségi energia és hőtermelő létesítmények megújuló erőforrásokra alapozott fejlesztése 0,5 MW névleges teljesítményig. (Technológiai okokból nem zárható ki a hálózatra termelés sem. A lehatárolás csak egy előzetes egyeztetés eredménye, további tárgyalásokat igényel) • Bioüzemanyag termelés alapanyagainak logisztikai feladatai • Közösségi intézmények egyedi ill komplex felújításakor megvalósuló megújulós fejlesztései • Környezetbarát térségi közlekedési rendszerek kialakítása • Integrált térségfejlesztési programok részeként komplex vízgazdálkodási programok végrehajtása. • Helyi természeti értékek védelme és megismertetése, fejlesztésekhez kapcsolódó környezeti szemléletformáló programok. A Zöld-Pont irodák hálózatának bővítése, valamint regionális környezetinformatikai központok, környezeti adattárházak létrehozása További, az NFH forrásmegosztási javaslata alapján a ROP-okba javasolt intézkedések, amelyek pontos megvalósítása még egyeztetést igényel: •
Ivóvízminőségjavítás és vízbázisvédelem (a lakosság megfelelő előírásokat kielégítő, egészséges ivóvízzel történő ellátása, a szolgáltatás színvonalának és biztonságának javítása és az ivóvíz minőség terén a régiók között fennálló különbségek csökkentése érdekében).
KOP_0.07_2006_06_07
30
• •
•
•
A levegőtisztaság-védelmi és zajvédelmi intézkedések megalapozását biztosító mérőhálózat, megteremtése, korszerűsítése, felújítása, zajtérképek készítése zajvédelmi intézkedési tervek végrehajtása. Magán vagy önkormányzati tulajdonú lakóházak, középületek / Lakó-, köz- és magánépületek azbesztmentesítése, beleértve az azbeszttartalmú szigetelések biztonságos eltávolítását, és az így keletkező hulladékok biztonságos kezelését, valamint ártalmatlanítását. A környezetbiztonság feladatait támogató monitoring és informatikai fejlesztések, a települések normális működését, kiépített vonalas infrastruktúrát, közintézményeket veszélyeztető földtani veszélyforrások (természetes partfalak omlása) elhárítása, megelőzése. Nem költségvetési intézmények által üzemeltetett erdei iskolák építése, fejlesztése
A hat konvergencia régió operatív programján kívül eső 2. célterülethez tartozó Közép Magyarországi Operatív Programmal való kapcsolat A Közép-magyarországi Régió (KMR) speciális helyzetben van a hat konvergencia régióhoz képest. A KMR-ben 2007-2013 között limitált a strukturális alap források felhasználási lehetősége, hiszen összesen 1 860 millió euró, azaz 469,650 Mrd forint kerettel rendelkezik. A KMR fejlesztési feladatainak funkcionális megosztása (NFH 2006.05.10. tervezete) alapján úgy számolunk, hogy a KMR strukturális alap forrásainak 20%, azaz mintegy 94 Mrd forint kerül felhasználásra a környezet-, víz-, természetvédelem és energia ügyek kezelésére. Ez a forrás egyértelműen nem elegendő a régióban jelentkező környezeti fejlesztési problémák kezelésére, ezért azokon a területeken, ahol a KOP fejlesztések a Kohéziós Alap közreműködéssel valósulnak meg a KMR is ugyan olyan kedvezményezett, mint a másik 6 régió. A KMR számára környezeti fejlesztések céljára rendelkezésre álló strukturális alap forrásokat ezért azokra az intézkedésekre kell összpontosítani, amelyek a többi régióban is a Regionális Operatív Program keretében történnek, illetve speciálisan azokra a típusú műveletekre, amelyeket a KOP is ERFA forrásból valósít meg a másik hat régióban. Konkrétan tehát a KMR-ben is érvényesek azok a megállapítások, amelyeket a korábbiakban a ROP-okkal kapcsolatban tettünk, valamint kiemelten szükséges foglalkozni a KOP Természetvédelem prioritásban és a Fenntartható termelés és fogyasztói szokások ösztönzése prioritásban szereplő műveletekkel. A fent összegzett elemek alapvetően megtalálhatóak a KMR regionális operatív programjának általunk ismert 2006. május végi tervezetében (különösen a 3.1.1.3-3.1.1.6., 3.1.2.6-3.1.2.9., 3.2.1.1., illetve 3.3.1.1-3.3.1.9. műveletekben). A Központi Koordináció Programmal, az igazgatási rendszer korszerűsítése és az információs társadalom kiteljesítése operatív programmal (IGITOP) való kapcsolat A környezetvédelem egyaránt érdekelt az erőforrás-kímélő e-közigazgatásban és ekörnyezetvédelemben (ez utóbbit az ITOP megszüntetését követően a KOP-ban tervezzük, de a hozzá tartozó források még nem kerültek átadásra a KOP-ba), valamint a kormányzati hatékonyságnövelést célzó központi fejlesztésekben. A közigazgatás fejlesztése során célszerű támogatni a helyi kistérségi szintű környezettudatos közigazgatási, közösségfejlesztési törekvéseket, illetve a környezetvédelmi tervek, programok elkészítését. Különösen célszerű lenne bizonyos témakörök esetében az ESZA-ból a hátrányos helyzetű, forráshiányos stb. önkormányzatok számára is megteremteni a környezetvédelmi feladatok ellátásához szükséges fel-
KOP_0.07_2006_06_07
31
tételeket. A KOP-ban tervezett környezetinformatikai és monitoring műveletek is elősegítik a hatékonyabb közigazgatás és a hálózatos működés megteremtését. Kapcsolat az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatott Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Programmal17 (NAVP) A NAVP az uniós rendelet alapján (1698/2005/EK) jelentős környezetvédelmi intézkedéseket tartalmazó terv, amellyel a KOP szerteágazó módon fonódik össze. Az EMVA-ból finanszírozható tevékenységek jelentős hányada – kiemelten az EMVA 2. tengelyén szereplő földhasználatot segítő intézkedések – alapvető természetvédelmi fontosságúak. Az agrár-környezetvédelmi, erdő-környezetvédelmi intézkedések és a Natura 2000 hálózat, illetve a VKI alapján, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kijelölt területek finanszírozási lehetőségét megteremtő önálló támogatási jogcím hozzájárulnak a hazai és nemzetközi jogszabályok által védett természeti területek értékeinek megőrzéséhez, az optimális természetvédelmi kezelési tevékenység megvalósításához. A modern magyar ökológiai gazdálkodás infrastrukturális hátterét a mezőgazdasági termelők az EMVA-ból nem termelő beruházások jogcímen folyósított támogatás segítségével teremthetik meg. Az EMVA felhasználási lehetőségei azonban – elsősorban a támogatott tevékenységek, illetve kedvezményezetti kör tekintetében – korlátozottak, így nagy szerepe van az NAVP és a KOP céljai és intézkedései összehangolásának. Az EMVA támogatásban nem részesülő, de az állami kezelésű védett területek természeti értékeinek megőrzéséhez elengedhetetlen kezeléshez és használathoz kapcsolódó infrastrukturális beruházások a KOP keretében valósulhatnak meg Kulcsfontosságú elem az agrár- és vidékfejlesztési politika összehangolása a vízgyűjtőgazdálkodás fejlesztésével. Az integrált vízgyűjtőgazdálkodás hatékonyságának növeléséhez a NAVP a holtágak és hatásterületének környezetkímélő hasznosításán, a természetközeli mezőgazdasági területhasználatok támogatásán, az árterek és belvízöblözetek rehabilitációjával érintett területeken a gazdálkodók támogatásán, a vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges jó mezőgazdasági gyakorlat előmozdításán keresztül járul hozzá. A NAVP-nak jelentős szerepe van a biomassza termelés és feldolgozás kialakításában, amelyre építve alakítható ki a megújuló erőforrás használat fejlesztése Magyarországon. A megújuló energia felhasználási arány növelésének szinergikus hatása nagy jelentőségű a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szerkezetváltoztatása és az ezzel elérhető versenyképesség javítása szempontjából is.
17
A 1698/2005/EK rendelet alapján minden tagállamnak el kell készítenie a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervét, amely a vidékfejlesztési programok elkészítésének referenciakerete. Hivatkozásul a Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Program 2007-2013, „nulladik változatot” (2006. március) használtuk.
KOP_0.07_2006_06_07
32
II.2.
A KOP fejlesztési stratégiája
II.2.1. Magyarország hosszú és középtávú fejlesztési céljaihoz való kapcsolódás A KOP általános stratégiáját az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció18 „Természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása” célkitűzése jelöli ki. Ezen célkitűzés szerint Magyarország biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségét biztosítva éri el, hogy 2020-ra Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol emelkedik az emberek életszínvonala, és javul életminőségük. A KOP-ban megvalósuló fejlesztések területi vetületét az OFK-val együtt az Országos Területfejlesztési Koncepció19 adja. A KOP fejlesztései hozzájárulnak az ország területileg harmonikus és hatékony működéséhez és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődéséhez. Az OFK és az OTK hosszú távú stratégiai céljai alapján a Kreatív Magyarország programjának (Az Új Magyarország Programja) legfontosabb középtávú fejlesztési céljai: • a versenyképes gazdaság (amely nem lehetséges a közlekedési elérhetőség fejlesztése nélkül), • a megújuló, egészséges társadalom, • az élhető környezet • területi kohézió A társadalmi fejlődésnek, az életminőség javításának alapvető feltétele a mindenkit megillető élhető környezet Ennek érdekében biztosítani kell erőforrásaink, természeti és épített környezetünk fenntartható, az életminőséget hosszú távon biztosító védelmét és fejlesztését. Ez magába foglalja a természeti, épített és kulturális értékek megőrzését és fenntartható hasznosítását éppúgy, mint az anyag- és energiahatékonyság javítását, az energetikai infrastruktúra fejlesztését és a korszerű technológiák bevezetését. AZ ÁLTALÁNOS STRATÉGIÁT JELLEMZŐ HATÁSINDIKÁTOR: EUROSTAT: HEALTHY LIFE YEARS AT BIRTH (AZ INDIKÁTOROK MÉG NEM VÉGLEGESEK, NINCSENEK HOZZÁJUK KONKRÉT ADATOK RENDELVE!)
II.2.2. A horizontális politikák érvényesítése A KOP végrehajtása során olyan intézkedéseket valósítunk meg, amelyek maguk is lényeges hatással vannak környezetünk fenntarthatóságára. A tervezési folyamat részeként lebonyolított, a tervezést támogató stratégiai környezeti vizsgálat a KOP esetében is kiemelt szerepet kap abban, hogy a környezeti fenntarthatóság horizontális elve teljesüljön. Minden esetben vizsgálandó, hogy a fejlesztés következtében helyben és regionálisan hogyan változik a környezetterhelés, elkerülendő azt, hogy egy helyi szennyezést régióssá, vagy egy régiósat helyivé transzponálva a környezetminőség romoljon, illetve a járulékos környezeti terhek növekedjenek. Az anyagáramok értékelésekor a körfolyamatok és a takarékosság, az energiaáramok vizsgálatában a takarékosság, a fejlesztések állandó és ideiglenes területfoglalásában a ki18 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat 19 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat
KOP_0.07_2006_06_07
33
emelkedő biodiverzitás értékek bizonyított elkerülése, a fejlesztések eredményének humán vonatkozásai szempontjából a (minden egyes állampolgár, valamint csoportjaik számára) pozitív vagy semleges környezetegészségügyi egyenleg és a környezettudatos termelés és fogyasztás elősegítése a mértékadó. A fenntarthatóság elősegítéséhez hozzájárul a biztonság megteremtése, ezen belül a kiszámíthatóság növelése, a jövő generációk (az ifjúság) létérdekeinek megóvása, és a jelen és jövendő kockázatok (elsősorban a környezeti kockázatok) helyben/regionálisan tolerálható szinten tartása. Kiemelt beavatkozási terület ezen szempontból a komplex vízgyűjtő gazdálkodás keretében megvalósuló ár- és belvízvédelem, a vízminőségi kárelhárítás, a kármentesítés, és a kockázatfigyelő rendszerek inforkommunikációs technológiájának fejlesztése; a fenntarthatóbb energiapolitika felé vezető fejlesztések és az öko-iinovűciók révén megvalósuló környezeti és egészségtudatosság fejlesztés. A környezet minőségének javulása jelentősen javítja az ország különböző tájain élők esélyeit, aktuális társadalmi helyzetüktől függetlenül. A szennyezések csökkenése, a tiszta környezet pozitívan hat az egészségi állapotra, az életminőségre, így alapvetően járul hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez. Az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését projektszinten és programszinten is vizsgálni kell. A területiségnek megfelelően a program megköveteli, hogy a keretében végrehajtott fejlesztések igazodjanak az adott helyi térségi és táji rendszerek adottságaihoz, és a szubszidiaritásnak megfelelően a végrehajtási döntések a lehető legalacsonyabb területi szinteken szülessenek meg. A program végrehajtása során a beavatkozásokat mind a KOP-on belül, mind más OP-kkal és a NAVP-tal térségi szinten integrálva, koordináltan kell végrehajtani, a fenntartható térségi rendszerek kialakítása érdekében. A program végrehajtása során érvényesíteni kell a környezeti fejlesztéspolitika saját térségi preferenciáit, melyek közül kiemelkedik az országosan kiemelt környezetileg érzékeny nagytérségek, a Balaton, a Tisza térségének és a Duna-mente térségi rendszerei fenntarthatóságának helyreállítása, ezen belül is különösen a környezeti állapotuk stabilizálása és környezeti, természeti értékeik fenntartható hasznosítása helyreállítása.
II.2.3. A KOP célrendszere Az országos hosszú és középtávú tervekben elfogadott fejlesztési célokat alapul véve fogalmazható meg az a keret, amelyben értelmezendő a KOP célrendszere. A nemzetközi környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokat figyelembe véve, valamint kötelezettségeinket és érdekeinket számba véve a következő célrendszert határozzuk meg. 1) Élhető környezet megteremtése és fenntartása A megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása, illetve helyreállítása, a lakosság egészségi állapotának javítása, azaz az egészséges környezet feltételeinek biztosítása, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások csökkentése, megszüntetése. SPECIFIKUS CÉLOKAT JELLEMZŐ HATÁSINDIKÁTOR: • Kompozit indikátor a hulladék- és szennyvízkezelési infrastruktúrára. Azaz o A szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe bevont lakosok aránya az összlakosság-számához viszonyítva o Települési szennyvízkezelési hálózatra (legalább II. tisztítási fokozat) rákötött lakosság aránya számtani átlagából képzett indikátor. KOP_0.07_2006_06_07
34
2) Értékvédelem és megőrzés Az ökoszisztémák és vizeink védelme, a fenntartható természeti erőforrás- és területhasználat, a környezet terhelhetőségét meg nem haladó igénybevétel, a környezet károsodásának megelőzése, értékvédő gazdálkodás megvalósítása - figyelembe véve mennyiségi és minőségi jellemzőiket is -, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása, a bioszféra sokszínűségének megtartása, környezetileg biztonságos életfeltételek elérése SPECIFIKUS CÉLOKAT JELLEMZŐ HATÁSINDIKÁTOROK: • A jó ökológiai állapotot elért felszíni és jó állapotot elért felszín alatti víztestek aránya • Vizek kártétele ellen kielégítően védett emberek száma • Természeti és természetközeli területek aránya 3) Megelőzés, takarékosság, hatékonyság A gazdasági fejlődésben a környezeti szempontok érvényesítése. Ennek feltétele a gazdasági fejlődés során a társadalom és a környezet harmonikus viszonyának kialakítása és fenntartása, a szennyezések és a hulladék keletkezésének megelőzése, az alacsony anyag-és energia igényű technikák alkalmazása, a megújuló eneregiaforrások nagyobb arányú felhasználása, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttműködés erősítése SPECIFIKUS CÉLOKAT JELLEMZŐ HATÁSINDIKÁTOROK: • Energiaintenzitás (kgoe per 1000 Euro). • Primer fosszilis energia felhasználás • Domestic Material Consumption (DMC - EGYELŐRE NINCS MO. ADAT)
II.2.4. A célokhoz kapcsolódó prioritási tengelyek Egészséges, tiszta települések (a KOP célrendszer 1. céljának elérésére) A településeken végrehajtandó környezeti fejlesztések felölelik a hulladékgazdálkodást (a komplex hulladékkezelési rendszerek kialakítását, a szelektív hulladékkezelés elterjesztését, a kiemelt hulladékáramok kezelését, egyes az előírásokat ki nem elégítő hulladékkezelő létesítmények bezárását, lezárását, rekultiválását stb.); a települési szennyvíz kezelést; a környezeti kármentesítést. A fejlesztések érintik vagy érinthetik majd az ország teljes lakosságát, és az esetek több mint 95%-ában az EU által kötelezően előírt normák elérésének teljesítése a tiszta és biztonságos települések kialakítása a fő cél. Vizeink jó kezelése (a KOP célrendszer 2. céljának elérésére) Befejeződik a Duna árvízvédelmi rendszerének kiépítése és folytatódik a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének megvalósítása, megvalósulnak egyéb vízfolyások árvízvédelmi fejlesztései és az önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi rendszerek fejlesztése. A vízgyűjtő gazdálkodás és az integrált vízhasználat intézkedései felölelik többek között; a vizek jó állapotának az elérése érdekében a VKI által előírt intézkedéseket (monitoring, vizek mennyiségi és minőségi védelme). Annak érdekében, hogy vizeink 2015-re elérjék a jó állapotot; megvalósulnak vízvédelmi, térségi vízvisszatartási, vízpótlási és vízrendszer rehabilitációs fejlesztések (komplex vízvédelmi beruházások, vízfolyások, tavak, holtágak fejlesztései, felszín alatti vizek további szennyezését megakadályozó intézkedések, síkvidéki vízrendezés). Természeti értékeink jó kezelése (a KOP célrendszer 2. céljának elérésére)
KOP_0.07_2006_06_07
35
A természetvédelem területén megvalósuló beavatkozások magában foglalják a NATURA 2000 és egyéb védett területek természetvédelmi fejlesztéseit (faj- és élőhelyvédelem, erdei iskolák, vonalas létesítmények tájromboló hatásának mérséklése, élőhelymegőrző mező- és erdőgazdálkodás). A fejlesztések érintik vagy érinthetik majd természetvédelmi szempontból az ország területének 20%-át, megvédik az ország ma még gazdag biodiverzitását. Környezetbarát energetikai fejlesztések (a KOP célrendszer 3. céljának elérésére) A környzetbarát energetikai fejlesztések során a megújuló energiaforrásokból nyert energia nagyobb arányú felhasználása, és az energiahatékonyság fejlesztése nyer támogatást. A megújuló energia felhasználási arány növelésének szinergikus hatása nagy jelentőségű a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás szerkezetváltozatása és az ezzel elérhető versenyképesség javítása szempontjából is. Fenntartható termelés és fogyasztási szokások erősítése (a KOP célrendszer 3. céljának elérésére) A környezeti megfontolások előtérbe helyezése (anyagtakarékosság jegyében a hulladékkeletkezés megelőzése és a másodnyersanyagok hasznosításának növelése; energiatakarékosság; a humán lakókörnyezet és a természetvédelmi értékek további károsodásának megelőzése) számos területen vezethet a gazdasági hatékonyság növeléséhez. Ezen területek: a magán és közösségi termelés és szolgáltatás „ipari ökoszisztéma” alapon történő szervezése és a környezetvédelmi ipar, a környezetbarát, elérhető legjobb technológiák és technikák bevezetése, valamint a tudatosan és takarékosan gazdálkodó fogyasztási szokások kialakulásához vezető környezeti szemléletformálás. Fontos a környezetbarát életmód és fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtése. A fejlesztések érintik vagy érinthetik szinte bármely önkormányzatot és intézményeit, a kis- és középvállalkozások legtöbbjét. A fejlesztések eredményeképp alacsony környezetterhelésű, anyag- és energiatakarékos, területkímélő és jelentős foglalkoztatási kapacitással bíró gazdasági vállalkozások fejlődnek ki, megadva a jövő környezetvédelmének és versenyképességének biztonságos feltételeit.
KOP_0.07_2006_06_07
36
A KOP célhierarchiája (a célokat meghatározó tervezési dokumentumok) A KOP átfogó stratégiája (96/2005. OGY hat. OFK-ról) A KOP specifikus céljai (NSRK 2.01 tervezet) A KOP céljaihoz tartozó prioritási tengelyek (NSRK 2.01 tervezet)
Magyarország biztonságos, tiszta és jó minőségű környezet, egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségét biztosítva éri el, hogy 2020-ra Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol emelkedik az emberek életszínvonala, és javul életminőségük. Élhető környezet megteremtése és fenntartása
Egészséges, tiszta települések
Értékvédelem és megőrzés
Vizeink jó kezelése
Természeti értékeink jó kezelése
Megelőzés, takarékosság, hatékonyság
Környezetbarát energetikai fejlesztések
Fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése
A Tanács rendelete KA létrehozásáról (2. cikk): - olyan, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos területek, amelyek egyértelmű környezeti előnyökkel járnak, pl. az energiahatékonyság és a megújuló energiák
Az EP és a Tanács rendelete az ERFA-ról (I. fejezet/ 4. cikk): - a környezetszennyezés integrált megelőzése és megfékezése; - a KKV-k részére nyújtott támogatás a fenntartható / ökohatékony / megelőző környzetvédelmet szolgáló termelés előmozdítására
A KOP célhierarchiát alátámasztó jogszabályi háttér Kohéziós jogszabályok
A Tanács rendelete KA létrehozásáról (2. cikk): - környezetvédelem a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapján meghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében
KOP_0.07_2006_06_07
A Tanács rendelete KA létrehozásáról (2. cikk): - környezetvédelem a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapján meghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében
Az EP és a Tanács rendelete az ERFA-ról (I. / 4. cikk): - a biológiai sokféleség és a természetvéde lem előmozdítása, beleértve a NATURA 2000 területeibe történő befektetéseket
37
Kapcsolat a KOP célhierarchiája és a hazai a nemzetközi, ill. tervezési dokumentumok között NKP 2003 – 2008 (AP= Akcióprogram)
3.3 Környezet-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági AP 3.7 Vizeink védelme és fenntartható használata AP 3.8 Hulladékgazdálkodási AP
3.7 Vizeink védelme és fenntartható használata AP
3.5 Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem AP
3.2 Éghajlatváltozási AP
3.1 Környezettudatosság növelése AP 3.9 Környezetbiztonság AP
3.6 Vidéki környezet-minőség, terület- és földhasználat AP (összhangban a NAVP beavatkozásaival)
EU Környezetvédelmi Akcióprogram 2001– 2010 (EU VI. EAP)
A program célja (1. cikk) A célok megfelelnek a Közösség által teljesíteni kívánt fő környezetvédelmi prioritásoknak az alábbi területeken: Éghajlatváltozás, természetvédelem és biodiverzitás, környezet-egészség-életminőség, természeti erőforrások és hulladékok - A VKI végrehajtásának biz- a Natura - a megújuló energia - a felszíni és felszín alatti vizek magas tosítása, a vizek jó ökológiai, 2000 hálózat források használatának szintű védelme, a szennyezés megelőzése kémiai és mennyiségi állapotákialakítása és ösztönzése és a fenntartható vízhasználat elősegítése nak, valamint a komplex és ennek üzemel- (5. cikk) (7. cikk) fenntartható vízgazdálkodás tetésé-hez, - az energiahatékonyság elérése érdekében (6. cikk) valamint a előmozdítása - Hulladékhasznosítási stratégia kialakítáNatura 2000 (5. cikk) sa (8. cikk) területeken kívül a Madár és Élőhelyvédelmi Direktíva alá tartozó fajok védelméhez szükséges feltételek biztosítása, (6. cikk)
KOP_0.07_2006_06_07
- az öohatékony gyakorlat és technikák előmozdítása az iparban, a KKV-k támogatása ezek alkalmazására, fejlesztésére és teljesítményük növelésére (5. cikk) - A fenntartható erőforrásgazdálkodás és használat stratégiájának kialakítása, hulladékgazdálkodás és a megelőzés fejlesztése (8. cikk)
38
Közösségi Stratégiai Iránymutatások a Növekedésért és Foglalkoztatásért (CSG) 2007–2013
Integrált Iránymutatások a Növekedésért és Foglalkoztatásért 2005-2008 (IGGJ) Magyar Lisszaboni Nemzeti Akcióprogram (2005–2008) /2005. december/
4.1. IRÁNYMUTATÁS: Európát és régióit a beruházások és a munka szempontjából vonzóbbá kell tenni 4.1.2. A környezetvédelem és a növekedés közötti együttműködés erősítése 4.1.3. Válasz a hagyományos energiaforrások intenzív európai felhasználásának kérdésére - Az infrastruktúrába való beruházásra - Kockázatmegelőzési intézke- Az infra- Az energiahatékonyirányuló jelentős igények kielégítés a dések vállalása a természeti struktúrába ság fejlesztését szolgáló célból, hogy a tagállamok megfeleljenek erőforrások továbbfejlesztett való beruháprojektek támogatása. a víz, hulladék-, levegővédelem terén kezelésén, a célratörőbb kutatázás a célból, - A megújuló és alteralkotott környezetvédelmi jogszabályokson és az IKT-k helyesebb alhogy a tagál- natív technológiák nak. kalmazásán, valamint az innova- lamok meg(szél, nap, biomassza) tívabb közigazgatási politikákon feleljenek a fejlesztésének támoga- Annak biztosítása, hogy a vállalkozások keresztül természet- és tása, és magasan képzett személyzetük számáfajvédelem ra vonzó terén alkotott körülmények álljanak fenn. környezetvédelmi jogszabályoknak
- A környezetgazdálkodási rendszerek előmozdítása, a tiszta technológiák KKV-k körében történő elterjesztésére
11. iránymutatás: Az erőforrások fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés közti szinergiák erősítése - az erőforrások racionálisabb felhasználását és a biodiverzitás csökkenését megállító intézkedések
- az energia hatékonyság növelése a fenntartható fejlődés és a versenyképesség biztosítása érdekében
- a környezetbarát technológiák fejlesztése és elterjesztése
11. iránymutatás: Az erőforrások fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés közti szinergiák erősítése - A környezetbarát hulladékgazdálkodás erősítése. - Megelőzés, veszélyesség csökkentése, újrahasznosítás, korszerű kezelési eljárások elterjesztése, korszerűtlen eljárások (létesítmények) korszerűsítése vagy bezárása
KOP_0.07_2006_06_07
- Az éghajlatváltozáshoz járuló tényezők csökkentése terén is lemaradásunk van, csakúgy, mint a lehetséges következményekre (pl. árvizek) való felkészülésben.
- Az energiahatékonyság javítása szolgáltatói, felhasználói oldalon egyaránt - a megújuló energiaforrások használatának elérhetővé tétele
- a környezetbarát, anyag- és energiatakarékos tisztább technológiák, a környezetvédelmi ipar fejlesztése; - a környezettudatosságra nevelés
39
II.3.
A prioritási tengelyek
II.3.1. Egészséges, tiszta települések prioritási tengely Az egészséges, tiszta települések prioritási tengely célja a fenntartható településfejlődéshez való környezeti hozzájárulás erősítése, a települési környezet állapotjellemzőinek javítása annak érdekében, hogy javuljanak az emberi életkörülmények, és a települések minden lakója számára elfogadható életminőség, egészséges lakókörnyezet legyen biztosított. A célok elérése érdekében a prioritási tengely az átfogó környezetgazdálkodás és környezeti tervezés lehetőségeinek felhasználásával, minden esetben a költséghatékony megoldások alkalmazásával a települési környezetvédelmi közszolgáltatások, környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére és a közvetlen környezetvédelmi, veszélyelhárítási beavatkozások megvalósítására koncentrál. A prioritási tengely keretében megvalósuló fejlesztésekhez a Kohéziós Alap nyújt támogatást a „Konvergencia” célkitűzés elérése érdekében, mely támogatásra jogosult az ország teljes területe. II.3.1.1. Hulladékgazdálkodás Beavatkozási logika Az Európai Parlament és a Tanács 2006/12/EK irányelvében (2006. április 5.) a hulladékokról, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben lefektetett alapelvekkel összhangban, a hulladékgazdálkodási hierarchia biztosítása érdekében az „Egészséges tiszta település” prioritási tengely keretében a stratégiát az alábbi beavatkozási logika alapján határoztuk meg. Összhangban a hatályos jogszabályok előírásaival és a lakosság egészségvédelme érdekében az országban mindenütt közel azonos színvonalú hulladékgazdálkodási feltételeket kell létrehozni. A korszerű, logisztikai alapon szervezett, a szelektív hulladékkezelésre alapozott hulladékgazdálkodási rendszereken keresztül lehetséges a hulladékgazdálkodási prioritások érvényre juttatása (megelőzés, hasznosítás, környezetkímélő ártalmatlanítás). A megelőzés érdekében minden egyes hulladékhasznosító vagy ártalmatlanító fejlesztés értékének legalább 5%-ban a hulladékmegelőzést segítő fejlesztéseket is megvalósít. Megelőzési intézkedések biztosítják, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége összességében az időszak végére nem haladja meg a 2000. évi szintet. Ennek érdekében ösztönzésre került a fogyasztói szokásokat befolyásoló tájékoztató, felvilágosító munka, s a lakosok bevonása a települési hulladékok képződésének megelőzési és szelektív kezelési tevékenységbe. A cél az, hogy olyan települési hulladékkezelő rendszerek fedjék le az egész országot, amelyekben a költséghatékonyság szempontjának figyelembevételével: • biztosítják a lakosság számára a hasznosítható (különösen a papír, üveg, fém, műanyag, ezeken belül a csomagolások), illetve veszélyes hulladék összetevők, (elemek, az elektronikai hulladékok, gyógyszerek stb.) elkülönített begyűjtését és további kezelését,
KOP_0.07_2006_06_07
40
•
• •
A házi és helyi komposztálás elterjesztésével, illetve a telepi biohulladék-kezelés megoldásával (komposztálás, biogáz termelés, mechanikai-biológiai előkezelés és stabilizálás) megvalósul a biológiailag bontható szerves hulladék lerakásának minimalizálása, megvalósul a maradék hulladék biztonságos, regionális gyűjtőkörű égetőkben vagy lerakókban történő ártalmatlanítása, valamint rekultiválják a környezetet, és ez által a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő hulladéklerakókat.
Az önkormányzatokat is érintő kiemelten kezelendő hulladékáramok (építési-bontási, állati eredetű és egészségügyi hulladékok) esetében gondoskodni kell ezen hulladékfajták általános szabályozása mellett az anyag- és hulladékspecifikus kezelési szabályok betartásáról is. Ez a cél a többi hulladéktól való elkülönített kezelési, ezen belül gyűjtési, begyűjtési, szállítási, előkezelési, hasznosítási és ártalmatlanítási rendszerek kiépítésén, illetve ezek létrehozási feltételeinek megteremtésén keresztül valósulhat meg. Támogatni kell a begyűjtő rendszerek kialakítását, a hulladékok hasznosítását, és a veszélyes összetevők mennyiségének és veszélyességének a csökkentését. A csomagolási, az elektromos és elektronikai berendezések, valamint az elem és akkumulátor hulladékokra vonatkozó uniós elvárások teljesítése érdekében a lakosoknál képződő hulladék minél nagyobb hányadát elkülönítetten kell gyűjteni, s tovább kezelni. Ezen feladatot a jogi szabályozással összhangban a piaci folyamatok előre számítható trend szerint a kitűzött határidőre megoldják. Az egyes kiemelt hulladékáramok együttes kezelése, ehhez közös projekt kialakítása célszerű lehet amennyiben ezt a költséghatékonysági szempontok igazolják. A még működő, az előírásokat ki nem elégítő hulladéklerakókat 2009-ig be kell zárni, s azután rekultiválni kell. A hulladéklerakók közül 447 hulladéklerakó rekultivációja a már elfogadott, ISPA támogatással megvalósuló, komplex regionális települési hulladékkezelési projektek keretében lett betervezve. A maradék, állandó környezeti kockázatot jelentő 2098 hulladéklerakó rekultivációjára fokozatos, ütemezett megszüntetésére van szükség. A beavatkozás normatív indokai: Összhangban a lisszaboni és göteborgi cselekvési programokkal, valamint az Európai Közösség 6. Környezetvédelmi akcióprogramjának célkitűzéseivel, és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv-ben és a Területi Hulladékgazdálkodási Tervekben foglaltakkal, biztosítani kell, hogy a megújuló és a nem megújuló erőforrások fogyasztása ne haladja meg a környezet eltartó képességét. El kell érni az erőforrások felhasználásának és a hulladék képződésének elválasztását a gazdasági növekedéstől, jelentősen javított erőforrás-hatékonysággal, a hulladék keletkezésének és veszélyessé válásának megelőzésével. Megelőzési intézkedésekkel biztosítani kell, hogy a képződő, kezelendő hulladék mennyisége ösz-szességében az időszak végére ne haladja meg a 2000. évi szintet. Ennek érdekében ösztönözni kell a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató, felvilágosító munkát, s a lakosokat minél inkább be kell vonni a települési hulladékok képződésének megelőzési és szelektív kezelési tevékenységébe.
KOP_0.07_2006_06_07
41
Kapcsolódó jogszabályok: •
•
•
•
• •
•
•
Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat alapján el kell érni, hogy az ország egészére kiterjedjenek a települési szilárdhulladék kezelőhálózatok. A célok megvalósulásához az ISPA és a Kohéziós Alap adta lehetőségeit kell figyelembe venni. A hasznosítás terén az EU-ós és a hazai előírásoknak megfelelően – az Európai Parlament és a Tanács többször módosított 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól, 195/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról – a csomagolási hulladék 60%-ának hasznosítását kell biztosítani 2012-re, ami az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat alapján 2008 végéig a lakosság közel 60%-ának szelektív gyűjtési rendszerekbe történő bevonását igényli. Az egyes csomagolási anyagok anyagában hasznosítandó hányada 2012-ben: üveg 60%, papír 60%, fém 50%, műanyag 22,5%, fa 15%. Összhangban a hulladéklerakókról szóló 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvvel, a többször módosított, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat alapján a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék biológiai úton lebomló szervesanyag tartalmát az 1995. évi mennyiséghez képest 2016-ra 65%-kal kell csökkenteni. Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelően kialakított hulladéktárolók és –lerakók a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben foglaltak szerint a legkésőbb 2009-ig bezárásra, illetőleg az előírásoknak megfelelően felújításra kerüljenek. Összhangban a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben foglaltakkal, az Országos Rekultiváció Program alapján a bezárt és felhagyott hulladéktárolókat és –lerakókat (2545 db) rekultiválni/felszámolni kell. Az önkormányzatokat is érintő kiemelten kezelendő hulladékáramok esetében gondoskodni kell – ezen hulladékfajták általános szabályok mellett – a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtési, begyűjtési és előkezelési rendszerének kiépítéséről, illetve ezek létrejötte feltételeinek megteremtéséről. Állami intézkedések szükségesek a begyűjtő és előkezelő rendszerek kialakítására, az anyagában vagy energiatermeléssel történő hasznosítás elősegítésére, a veszélyes összetevők csökkentésére vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelvével és az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérő szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelettel összhangban a szelektív hulladékkezelés alkalmazásával kell megoldani a háztartási elektromos készülékek 2008-ig elérendő 4/kg/fő/év (40 ezer tonna) mennyiségű elkülönített begyűjtését és továbbkezelését. Az állati eredetű hulladékot (állati melléktermékeket), mint a hulladékok speciális fajtáját az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet alapján különleges módon – az Európai Parlament és a Tanács 1774/2002. EK (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladékokat érintő egészségügyi szabályok lefektetéséről szóló rendeletében foglaltak betartásával – kell kezelni. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY ha-
KOP_0.07_2006_06_07
42
•
•
tározat alapján a dögkutakat és állati hulladéklerakókat (650 db) meg kell szüntetni, valamint átfogó rendszer kell kiépíteni az állati eredetű hulladék begyűjtésére és előkezelésére. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat alapján, összhangban az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben foglaltakkal, megfelelő intézkedésekkel el kell érni, hogy 2008 végéig az önkormányzatokat is érintő építésibontási hulladékok 50%-a, hasznosításra kerüljön. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat alapján az egészségügyi hulladékok esetén meg kell szervezni a lakosság egészségügyi ellátása során képződő egészségügyi hulladék begyűjtését és további kezelését.
Tervezett műveletek: Ahhoz, hogy a korszerű települési hulladékgazdálkodás megvalósuljon és az EU követelmények teljesüljenek a már megépített és épülő komplex regionális rendszerek mellett szükséges: 1. Hulladék keletkezés megelőzése (az intézkedések a „II.3.5. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése prioritási tengely” alatt szerepelnek) 2. A települési hulladékok hasznosítása és a hasznosítás elősegítése ( a nem önkormányzati/ nem települési hulladékhasznosítási és hasznosítást elősegítő feladatok a „II.3.5. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése prioritási tengely” alatt szerepelnek) a) Egyéb kiegészítő beruházások megvalósítása (pl. biogáz termelő reaktorok kialakítása, lerakógáz gyűjtő rendszerek kiépítése, gázhasznosító beruházások stb.)Regionális termikus hulladékhasznosító művek létesítése. b) Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése. c) Helyben történő szelektív gyűjtés bevezetése d) Komposztálók regionális rendszerének kialakítása 3. Hulladékártalmatlanítás e) Egyéb kiegészítő beruházások megvalósítása f) Az önkormányzatokat is érintő kiemelt hulladékáramok kezelése, különösen - Egészségügyi hulladékgyűjtő és ártalmatlanító kezelő rendszerek fejlesztése, korszerűsítése. 4. Hulladékok káros hatása elleni védelem g) Régi települési szilárd nem veszélyeshulladék-lerakók lezárása, rekultiválása (két fázisú rekultivációs program megvalósítása), a régi dögkutak és dögtemetők felmérése, felszámolása, rekultiválása 5. Komplex hulladékgazdálkodási (hulladékkezelési – ártalmatlanítás és hasznosítás együtt) rendszerek kialakítása, fejlesztése h) Új komplex, regionális települési hulladékkezelő rendszerek kialakítása i) Kistérségi hulladékgazdálkodási rendszerek megvalósítása. j) Kiegészítő beruházások megvalósítása (termikus hulladékhasznosítást megvalósító regionális égetőművek létesítése, mechanikai-biológiai előkezelők létesítése, biogáztermelő reaktorok kialakítása, lerakógázgyűjtő-rendszerek kiépítése, gázhasznosító beruházások megvalósítása stb.)
KOP_0.07_2006_06_07
43
k) Az önkormányzatokat is érintő kiemelt hulladékáramok kezelése, különösen - az építési-bontási hulladék elkülönített gyűjtése, begyűjtése, hasznosítása és a nem hasznosítható, megmaradó hulladék ártalmatlanítását lehetővé tevő komplex rendszerek kialakítása/fejlesztése, - az állat eredetű hulladék (melléktermék) gyűjtő-átrakó telepek, előkezelő és szállító rendszerek, komposztálók regionális rendszerének kialakítása. II.3.1.2. Szennyvízkezelés Beavatkozási logika Folytatni kell a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és Tisztítási Program végrehajtását a szennyvízgyűjtő és - kezelő rendszerek, létesítmények - beleértve a folyékony hulladék kezelő műtárgyakat is - építését, a meglévő szennyvíztisztítók és szennyvízgyűjtő rendszerek bővítését illetve korszerűsítését, a szennyvíziszap-kezelés, hasznosítás fejlesztését, valamint meg kell kezdeni vegyes és átfogó műszaki tartalmú projektek keretében, a természetközeli szennyvíztisztítást, valamint azokon a településrészeken, ahol a csatornázás környezetvédelmi szempontból nem indokolt, vagy nem gazdaságos a költséghatékony és környezetbarát egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények alkalmazását. A csatornázatlan és különösen érzékeny területen elhelyezkedő településeken, illetve településrészeken, ahol a szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezés nem jöhet szóba, biztosítani kell a megfelelő települési folyékony hulladék elszállítást (tengelyen történő szállítással) és kezelést, valamint a hasznosítás fejlesztését. Ez elősegíti az ország minden polgára számára a komfortos lakásokhoz jutás esélyét. A települési folyékony hulladék keletkezését, amennyire csak lehet, redukálni szükséges, a keletkező hányad szennyvíztelepi fogadását pedig ki kell alakítani. Az egyes projekteknél, illetve egyes településeknél, település részeknél a megvalósítandó műszaki beavatkozásokat (egyedi szennyvíz-elhelyezés vagy csatornázás, hagyományos vagy természetközeli szennyvíztisztítás) gazdaságossági és környezetérzékenységi vizsgálatok alapján kell eldönteni. Egyes projektek tehát egyszerre tartalmazhatnak csatornázási, egyedi szennyvízelhelyezési, ritkább esetben települési folyékony hulladék kezelési elemeket. A szennyvíztisztítás hagyományos műszaki megoldásai mellett számításba kell venni a természetközeli szennyvíztisztítás lehetőségét. Az alternatívák közötti választás – amennyiben teljesíti a jogszabályi előírásokat – hosszú távú költséghatékonysági szempontok alapján történik. A beavatkozás normatív indokai Az „acquis”-ból adódó 91/271/EGK irányelv részeként kidolgozásra került a 30/2006 (II.8.) Korm. rendelettel módosított 25/2002 (II.27.) Korm. rendelet, a „Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program”, valamint az ezzel összhangban álló Csatlakozási Szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése érdekében 1746 településen, mintegy 783 Mrd Ft értékű fejlesztést kell megvalósítani a 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk esetében, mely fejlesztések egy része 2006. december 31-ig megvalósul. Ennek megfelelően 2007-2015 között a hátralévő feladatok mintegy 434,5 Mrd Ft értékű fejlesztést jelentenek a 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk gyűjtőrendszereinek és szennyvíztisztító telepeinek esetében. A fejlesztés költségei az egyedi berendezések
KOP_0.07_2006_06_07
44
költségeit nem tartalmazzák. A 2000 LE feletti szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetését és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésőbb • • •
2008. december 31-ig a 10 000 lakosegyenértéknél nagyobb terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogénés foszforeltávolítás egyidejű biztosításával. 2010. december 31-ig a 15 000 lakosegyenérték terhelést meghaladó szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén. 2015. december 31-ig a 2000-15 000 lakosegyenérték terheléssel jellemezhető szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési agglomerációk területén.
Előírt határidő 2008 2010
2015
Agglomerációs csoport 10 ezer LE fölöttiek, érzékeny területen 15 ezer LE fölöttiek, normál területen 2-10 ezer LE fölöttiek, érzékeny területen 2010 ezer LE közöttiek, normál területen 10-15 ezer LE közöttiek, normál területen
Összesen
Agglomerációk száma db
Szennyvízterhelés ezer LE
Beruházások
8
344
21
139
11217
441
17
66
12
377
1715
241
50
619
68
591
13961
783
Mrd Ft
A települési folyékony hulladékok hasznosítását fejleszteni kell a 2000 LE feletti körben. A települési folyékony hulladék keletkezését, amennyire csak lehetséges redukálni szükséges, a keletkező hányad szennyvíztelepi fogadását pedig ki kell alakítani 2008-ig olyan helyzetet kívánunk teremteni, hogy az ellenőrizetlen illegális szennyvízelhelyezés teljes mértékben megszűnjön. A nem szennyvíztisztító telepekre szállított települési folyékony hulladékot a megfelelő előkezelést követő természetközeli tisztítási technológiák alkalmazása során lehet legegyszerűbben ártalmatlanítani. A természetközeli tisztítási eljárások jól kombinálhatóak a mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági szennyvíz-hasznosítással.
KOP_0.07_2006_06_07
45
Tervezett műveletek A vázolt célok eléréséhez szükséges támogatandó tevékenységek: A 2000 LE feletti agglomerációk esetén a) Új szennyvízgyűjtő rendszerek / szennyvíztisztító telepek építése b) A meglévő szennyvízgyűjtő rendszerek / szennyvíztisztító telepek fejlesztése, bővítése c) Az építéshez/fejlesztéshez kapcsolódó hálózatrekonstrukció d) Szennyvíztisztító telepek építéséhez/ bővítéséhez kapcsolódóan a szennyvíziszap megújuló energiaforrásként történő hasznosítását célzó térségi és települési beruházások e) Természetközeli szennyvíztisztítás megvalósítása f) Települési folyékony hulladék fogadás, szállítás és tisztítás/ártalmatlanítás feltételeinek megteremtésére szolgáló fejlesztések megvalósítása (pl. települési folyékony hulladék fogadó műtárgy, hulladékgyűjtő jármű) g) Iszapkezelő létesítmények építése szennyvíztelepeken vagy térségi szennyvíziszap hasznosító telepek létrehozása h) Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását célzó beruházások i) Közcsatornával gazdaságosan el nem látható települések, településrészek környezetbarát és költséghatékony, szakszerű egyedi szennyvízkezelésének megoldása/fejlesztése j) Települési folyékony hulladék elhelyező telepek lezárása, rekultiválása k) Szennyvízgyűjtő rendszerek / szennyvíztisztító telepek üzemeltetéséhez kapcsolódó beszerzések (pl: csatornatisztító jármű) II.3.1.3. Környezeti kármentesítés Beavatkozási logika A Kormány 2205/1996. (VII.24.) határozatával indította Országos Környezeti Kármentesítési Programot (OKKP) és ekkor megkezdődött földtani közeget (talajt), illetve a felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrások, a szennyezett területek országos számbavétele. Az OKKP keretébe tartozó szennyezett területek, valószínűsíthető szennyezettséget okozó potenciális szennyezőforrások száma mintegy 30-40 000 db. Az OKKP jogszabályi hátterét és a program végrehajtását a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet (továbbiakban Kr.) és a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet biztosítja. Az OKKP fogja össze a környezeti kármentesítéssel kapcsolatos feladatokat. Ezen belül az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok elvégzése a kormányzati munkamegosztás szerinti felelős miniszterek feladata. Az érintett tárcák kármentesítési beruházásaikat OKKP tárcaalprogramok kertében valósítják meg. A Program 1996. évi kezdete óta OKKP feladatokra 2004. év végéig különböző állami forrásokból, állami felelősségi körben az alprogramok keretében összességében közel 200 területen, több mint 82 Mrd Ft került felhasználásra. Ezen belül a KvVM beruházásában folyó kármentesítésekre 60 területen, 11,15 Mrd Ft-ot költöttek. 2004. évben a KvVM beruházásában 17 projekt keretében folyt kármentesítés, emellett további 9 projekt közbeszerzési eljárása kezdődött meg és 39 területen folyt monitoringozás. Magyarországon 2004. év végéig a
KOP_0.07_2006_06_07
46
KÁRINFO rendszerben közel 15 000 szennyezőforrás került nyilvántartásba, az adatlapokon több mint 1 millió adattal, amely 7 csoportban, 208 jellemző tevékenységre és 407 jellemző szennyező anyagra terjed ki. Fentiek alapján szükséges a Program további folytatása, a tényfeltárások és műszaki beavatkozások ütemezett végzése. A beavatkozás normatív indokai A szennyezett területen található felszín alatti vizek elszennyezési mértékének csökkentése vagy a szennyezés megszüntetése a Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listákra (NKPL) támaszkodva a következő prioritás szerint: • A 2000/60/EK számú Víz-Keretirányelvvel harmonizáló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében, 2015. december 22-ig a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területre eső kármentesítési feladatok elvégzése (EU követelmény). • A fokozottan érzékeny, az érzékeny és a kevésbé érzékeny területeken található felszín alatti vízbázisok elszennyezési kockázatának csökkentése (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet ). . Az OKKP folyamatos végrehajtása érdekében a projektgenerálás és projekt előkészítés, a projekt eredményesség ellenőrzésének biztosítása szükséges. Tervezett műveletek a) A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területeken a kármentesítések végrehajtása (műszaki beavatkozás), a felszín alatti vizek és a talaj tényleges és potenciális szennyeződésének csökkentése a szennyezett területek kármentesítésével.
II.3.2. Vizeink jó kezelése prioritási tengely A prioritási tengely célja a részvízgyűjtő területeken a vízvédelmet szem előtt tartó társadalmi-gazdasági fejlődés biztosítása, az integrált vízgyűjtőgazdálkodás alapja a rendszerszemlélet, a víz- és területhasználatok alakítását kizárólag vízgyűjtő területi szinten lehet az ökológiai rendszerekkel összehangolni, a szükséges intézkedéseket megtervezni és megvalósítani. Az Európai Tanács és Parlament által 2000. december 22-én hatályba lépett 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) alapján az EU vízgyűjtő kerületeire és alrendszereire vízgyűjtő gazdálkodási tervet kell készíteni. Magyarország területe 4 db részvízgyűjtőt foglal magába (Duna, Tisza, Dráva és a Balaton vízgyűjtők). E részvízgyűjtők összesen 17 alegységet tartalmaznak, amelyekre vízgyűjtő gazdálkodási tervet kell készíteni a keretirányelv által meghatározott módszerek alapján, amelynek szerves részét alkotják a kidolgozott intézkedési programok. A VKI szerint meg kell akadályozni a vizek állapotának romlását, illetve el kell érni az európai vizek „jó állapotát” 2015-ig. A VKI végrehajtási jogszabályai rögzítik – többek között – a VKI célkitűzéseinek eléréséhez szükséges állami, önkormányzati, illetve gazdálkodói feladatokat. Az integrált KOP_0.07_2006_06_07
47
vízgyűjtőgazdálkodás alprioritás célja a VKI-ban foglalt határidők figyelembevételével vállalt kötelezettségek teljesítése: az élet- és vagyonbiztonságot, a kistáji vízkörforgásokhoz illeszkedő terület- és tájhasználatot elősegítő, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét szolgáló vízgyűjtő szemléletű fejlesztések megvalósítása. A prioritás tengely keretében megvalósuló fejlesztésekhez a Kohéziós Alap nyújt támogatást a „Konvergencia” célkitűzés elérése érdekében, mely támogatásra jogosult az ország teljes területe. II.3.2.1. Vizek kártételeinek megelőzése és vízkárelhárítás Beavatkozási logika A Duna mente egyes elmaradt fejlesztéseit a nem kellő biztonságú szakaszokon mielőbb meg kell kezdeni, valamint gondoskodni kell a védművek nélküli, mélyfekvésű területeken található értékes és sűrűn lakott települések településrészek megfelelő védelméről. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében a Tisza-völgy nagyvízi vízszállításának rehabilitációját folytatni kell megfelelő hullámtér rendezéssel, árvízi tározó-rendszer kiépítésével, a Tisza-völgy árvízvédelmi rendszerében lévő kritikus szakaszok megerősítésével, az ártéri vízrendszer rehabilitációjával és a tájgazdálkodási rendszerek kialakításával.) A két nagy folyónk mellett további vízfolyásokon is szükséges állami tulajdonú elsőrendű árvízvédelmi művek fejlesztése (így pl. Körös völgy, Alsó-Dráva, Zagyva-Tarna, Hernád völgy). Az önkormányzati védművek közel kétharmadának (65%) védképessége, állapota nem megfelelő, fejlesztést, erősítést igényel. A veszélyeztetett települések másik, jelentős csoportját azok alkotják, amelyek épített védművekkel nem rendelkeznek és az őket határoló un. „magasparti védvonal” biztonsága kimerült. A beavatkozás normatív indokai 2004. évi LXVII tv. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséről és ennek végrehajtási intézkedései 1022/2003. (III. 27.) Korm. határozat a Duna és a Tisza árvízvédelmi műveinek felülvizsgált fejlesztési feladatairól, valamint a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepcióról (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) 21/2006.(I.31.) Korm.rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásról. Tervezett műveletek a) a VTT céljainak megvalósítása (hullámtér rendezés, árvízi tározó-rendszer kiépítése, a Tisza-völgy árvízvédelmi rendszerében lévő kritikus szakaszok megerősítése, az ártéri vízrendszer rehabilitáció, tájgazdálkodási rendszerek kialakítása), b) a Duna árvízvédelmi fejlesztése, c) a vízfolyások árvízvédelmi fejlesztése, d) az önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi és rendszerek fejlesztése.
KOP_0.07_2006_06_07
48
II.3.2.2. Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása Beavatkozási logika A VKI alapján felmérésre került a hazai víztestek (tavak és vízfolyások) állapota, amelynek jó ökológiai állapotát/potenciálját 2015-ig szükséges elérni. Az intézkedések, különösen a szenynyezés-csökkentési intézkedések, ezen cél elérését szolgálják, kiemelten kezelve a nagy tavainkra irányuló fejlesztéseket, amelyek jó állapotának kialakítása jelentős társadalmi igény is. A tavak mellett kiemelt beavatkozási terület az Európában egyedülálló értéket képviselő holtágaink rehabilitációja, illetve a felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozását szolgáló intézkedések. A vízhasználatok, a vizeink mennyisége szempontjából az ország jelentős területére jellemző a vízhiány, vízkészleteink megőrzése és fenntartható használata érdekében vízvisszatartási, tározási, vízpótlási fejlesztések szükségesek. A beavatkozás normatív indokai • A 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) ütemezett végrehajtást (jelentéstételi kötelezettségekkel együtt) ír elő a tagországok számára azért, hogy a célkitűzés – a vizek jó állapotának elérése – 2015-re teljesüljön. A még hátralévő feladatok és határidők az alábbiak: 2006. december 22-i határidővel a legfontosabb feladat a VKI 8. cikkely szerint (221/2004. Korm. rendelet 21. § (5) bekezdés) a vizek és védett területek állapotának figyelemmel kísérésére a komplex (ökológiai, hidromorfológiai, kémiai, mennyiségi) monitoring rendszer kialakítása és a monitoring programok beindítása. (Jelentési határidő 2007. március) Ahhoz, hogy 2009. december 22- re (jelentési határidő 2010. március 22.) Duna medence egészére és Magyarország teljes területére egységes, a társadalommal és a szomszédos országokkal egyeztetett, intézkedési programokat és gazdasági elemzéseket tartalmazó vízgyűjtőgazdálkodási terv elkészüljön (VKI 13. cikkely, 221/2004. Korm. rendelet 21.§ (2) és (7) bekezdés), 2007-ben meg kell kezdeni a tervezést a 17 kijelölt magyarországi tervezési egységen. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatát 6 évenként kell elvégezni, az intézkedések programját szintén 6 évenként szükséges felülvizsgálni. A VKI jogharmonizációja során a végrehajtást segítő rendeletek közül: • A 221/2004. Korm rendelet tartalmazza a környezeti célkitűzéseket, a vizek jó állapotának elérése ill. fenntartása érdekében teendő intézkedések egységes kereteit, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmát, a tervezés szabályait, a tervezéshez szükséges különböző feladatok végrehajtásának és határidejét a társadalmi egyeztetésekkel együtt.
KOP_0.07_2006_06_07
49
• A 220/2004. Korm. rendelet a felszíni vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésre és csökkentésre vonatkozó szabályozást tartalmazza. Végrehajtási rendeletei (28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet; 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet) tartalmazzák a kibocsátásokra vonatkozó határértékeket, illetve a kibocsátás mérésére vonatkozó részletes szabályokat. • A 31/2004. KvVM rendelet a felszíni vizek állapota jellemzésének, értékelésének előírásait, valamint a terhelések hatásainak nyomon követésére szolgáló, kialakítandó monitoring hálózattal és monitoring programmokkal szemben támasztott követelményeket tartalmazza. • A 219/2004. Korm. rendelet a felszín alatti vizek jó állapotának elérése illetve fenntartása érdekében a szennyezések megelőzésére és csökkentésére, a fenntartható vízhasználatra és a földtani közeg kármentesítésére vonatkozó feladatokat, jogokat és kötelezettségeket tartalmazza. • A 30/2004. KvVM rendelet felszín alatti víztestek kijelölésére, állapotuk jellemzésére és értékelésére, valamint a kialakítandó monitoring hálózatra és programokra tartalmaz előírásokat. • • • •
2000. évi CXII Balaton törvény A 1075/2003. (VII.30.) Korm. határozatban foglaltak időarányos felülvizsgálatáról és a Balatonnal kapcsolatos további intézkedésekről szóló 1033/2004. (IV.19.) Korm.határozat 2317/2004. (XII.11.) számú Korm.. határozat A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem beruházás felülvizsgálatáról és a beruházási program módosításáról. az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról szóló 2083/2003. (IV.24.) Korm.határozat
A Balaton és Kis-Balaton vízminőségének védelme érdekében történő beavatkozások határidejét a VKI vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésének 2009 évi határideje és vizek jó állapotának eléréséhez a 2015-ös határideje az irányadó. A vízfolyások vízminőségének védelme érdekében történő beavatkozások határidejét a VKI vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésének 2009. évi határideje és vizek jó állapotának eléréséhez a 2015-ös határideje az irányadó Tervezett műveletek a) Kiemelten kezelt vízvédelmi területekre vonatkozó komplex vízvédelmi beruházások (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó, Tatai Öreg-tó, Felső Duna szakasz, Ráckevei-Soroksári Dunaág); b) Hidromorfológiai szempontból kockázatos víztestek kockázatosságát ellensúlyozó intézkedések (integrált vízfolyás gazdálkodás – természetközeli rendezés, tározó építés és rekonstrukció, hullámtér rehabilitáció, tavak); c) Holtágak vízpótlásának és vízminőségének javítása, rehabilitációja (térségi preferenciák: a Tisza és a Duna holtágai); d) Felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása (meddő szénhidrogén kutak, felhagyott bányák, olajtárolók és veszélyes anyagok biztonságos üzemeltetése …stb.); e) Vízvisszatartás, vízpótlás, vízvisszatáplálás a vizek mennyiségi védelme érdekében (belvízzel való gazdálkodás, térségi vízvisszatartás, vízpótlás, tározás, vízrendszer rehabilitáció).
KOP_0.07_2006_06_07
50
II.3.2.3. A VKI végrehajtásának állami intézkedései Beavatkozási logika A VKI alapján előírt vízgyűjtőgazdálkodási tervek határideje 2009. december 31, amelynek alapja a vizek állapotának monitorozása, értékelése. További követelmény a megfelelő tájékoztatás és a társadalom bevonása. A felszíni vizek monitoringját elsősorban a kisebb vízgyűjtő területtel rendelkező, nem vagy nem rendszeresen figyelt víztestek esetében kell fejleszteni, illetve a tavak esetében a mennyiségi méréseket ki kell terjeszteni a felszíni víztestként nyilvántartott valamennyi tóra. A felszín alatti víztestek monitoring hálózatban a mennyiségi monitoringhoz szükséges a talajvízszint észlelő kutak számának bővítése a felszín alatti víztől függő szárazföldi ökoszisztémák védelme érdekében, valamint az egyes kisvízfolyások mentén. A rétegvízszint és a karsztvízszint esetében a nem megfelelő térbeli eloszlás indokol fejlesztéseket. Fejleszteni szükséges a forrásmérő hálózatot, az általuk táplált kisvízfolyások megfigyelésére. A vízminőségi monitoring esetében PHARE támogatással megkezdődött megfigyelőkutak létesítését folytatni szükséges, oly módon, hogy az már kielégítse a nitrát-irányelvből adódó monitoring követelményeket is. 2007-től a VKI szerint kialakított tipológia és előzetes kockázat becslés alapján fejlesztett három szintű monitoring rendszer fog működni. A mintavételi helyek és vizsgálandó komponensek kiválasztása biztosítani fogja a vízgyűjtők állapotának értékeléséhez szükséges információkat. A monitoring rendszer megalapozza a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében szükséges intézkedési programokat, valamint ellenőrzi ezek hatékonyságát. 2007-től azonban át kell alakítani a felszín alatti vizek minőségének megfigyelését szolgáló monitoring rendszert. Bővíteni kell a mért komponensek körét és sűríteni kell az évenkénti mérések számát, továbbá olyan területeket is be kell vonni, melyeken eddig nem történtek rendszeres mérések. A beavatkozás normatív indokai • 2000/60/EK Víz Keretirányelv (VKI) a II.3.2.2 alatt leírtak szerint; • 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól a II.3.2.2 alatt leírtak szerint; • 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól a II.3.2.2 alatt leírtak szerint. Tervezett műveletek a) A monitoring rendszerek fejlesztése a felszíni víztestek, valamint a védett területek állapotának figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése érdekében. b) A monitoring rendszerek fejlesztése a felszín alatti vizek, víztestek és ezekhez kapcsolódóan a védett területek állapotának figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése a környezeti célkitűzés elérése érdekében.
KOP_0.07_2006_06_07
51
II.3.3. Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely A 2007-2013 közötti időszakban arra kell törekedni, hogy a pannon biogeográfiai régió jellegzetességeit, természeti, hagyományos tájhasználati, egyedi táji értékeit megőrizzük. A biológiai sokféleség és komponenseinek védelme a területek rehabilitációján, rekonstrukcióján, fenntartható használatán és kezelésén, az ehhez szükséges eszközrendszer kialakításán keresztül érhető el, összhangban a táj, a természet, a biodiverzitás, és az ökológiai rendszerek védelmével. Az ország ökológiai integritásának javítása érdekében alapvető fontosságú a természetközeli élőhelyek elszigeteltségének csökkentése. E tevékenységek akkor végezhetők hatékonyan, ha a Natura 2000 és védett természeti területekre, védett természeti értékekre koncentrálnak. A biológiai sokféleség és a természeti környezet megőrzéséhez, gazdagításához szükséges társadalmi tudatosság szintjének növelését, természetvédelmi szemlélet fejlesztését az erdei iskolák fejlesztése szolgálja. A prioritási tengely keretében megvalósuló fejlesztésekhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást a „Konvergencia” célkitűzés elérése érdekében, mely támogatásra a következő NUTS II régiók jogosultak: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. II.3.3.1. Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint védett területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése Beavatkozási logika A védett állat- és növényfajok, életközösségek, élőhelyek és élettelen természeti értékek védelme érdekében szükséges az élőhelyek megőrzése, helyreállítása és fejlesztése. Ezen belül különösen fontosak a közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint védett területek megőrzését és rekonstrukcióját szolgáló beruházások. A védett értékek ex situ védelmét segítő gyűjteményes kertek és védett történeti kertek fejlesztése és a hazánkban kiemelkedő jelentőséget képviselő földtani, barlangtani értékek helyreállítása is a műveletcsoport részét képezi. Az élőhelyvédelem, -helyreállítás és fejlesztés során a Natura 2000 területek élveznek térségi preferenciát. A beavatkozás normatív indokai A Natura 2000 területekhez kapcsolódóan a kijelölésen kívül egyéb kötelezettségeink is vannak az EU felé. A Tanács 92/43/EGK számú, a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelvének (élőhelyvédelmi irányelv) végrehajtásáról, a monitorozás eredményéről hatévenként beszámolót kell az EU részére készíteni. A jelentés tartalmazza a kedvező természetvédelmi állapot elérése és fenntartása érdekében tett intézkedéseket, illetve az állapot értékelését. Az első jelentés megküldésének ideje 2007 (a 2000-2006 időszakra vonatkozóan), a 2007-2012 időszakról szóló jelentést 2013-ban kell elküldeni. Az irányelv előírásai alapján 2 éves periódusokra bontva derogációs jelentést kell küldeni az EU KOP_0.07_2006_06_07
52
felé 2007, 2009, 2011, és 2013-ban. A Tanács 79/409/EGK számú irányelvének (madárvédelmi irányelv) értelmében évente derogációs jelentést, 3 évente pedig a kapcsolódó előírásokról kell jelentést kell küldeni. A VKI célul tűzte ki a felszíni és felszín alatti vizek jó ökológiai állapotának, illetve potenciáljának 2015-ig történő elérését. Az irányelv meghatározza a védett területeken elérendő környezeti állapotot, a monitorozási tevékenységet és ennek kiegészítő előírásait. Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: • Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; • Berni Egyezmény; • Ramsari Egyezmény • Bonni Egyezmény. Hazai előírások: • 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.); • Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II.; • Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA); • 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről; • 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről; • 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet „A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről”. Tervezett műveletek a) Élőhelyvédelem, -helyreállítás, fejlesztés b) Élettelen természeti értékek megőrzése, helyreállítása (barlangok, geológiai értékek), c) Gyűjteményes kertek és védett történeti kertek élőhely-rekonstrukciója. II.3.3.2. Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) Beavatkozási logika A dinamikus természetvédelmi megközelítés, illetve természethasználat értelmében a nemzeti természetvédelmi stratégia fontos célkitűzése, hogy a Natura 2000 és védett hazai erdők és mezőgazdasági művelésű területek ökológiai potenciálját megőrizzük. A természeti értékek megőrzését segíti az állami tulajdonban lévő Natura 2000 és védett mezőgazdasági és erdőterületeken folytatandó természetközeli gazdálkodási módok infrastrukturális feltételeinek megteremtése. A természetközeli erdőgazdálkodás bevezetését szolgáló beruházások elsősorban a természetközeli erdőtársulásokban gazdag középhegységi erdők (Északi- és Dunántúli középhegység), az erdőssztyepp erdők (Alföld) és az ártéri erdők (Duna-Tisza és mellékfolyói) valamint a Balaton térség (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetének területe) természetvédelmi fejlesztéseihez járulnak hozzá. KOP_0.07_2006_06_07
53
Ugyanakkor a természetközeli mezőgazdálkodás bevezetését szolgáló fejlesztések főként a Natura 2000 és ÉTT területekre koncentrálnak. A beavatkozás normatív indokai •
92/43/EGK (élőhelyvédelmi) irányelv a II.3.3.1 alatt leírtak szerint
Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások: • Egyezmény a Biológiai Sokféleségről; • Berni Egyezmény; • Bonni Egyezmény; • EU Erdészeti Stratégia (Council Resolution on a forestry strategy for the EU 1999/C 56/01); • Európai Erdők Védelme Miniszteri Konferenciák (MCPFE határozatok); Hazai előírások: • 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.); • Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II.; • Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA); • 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről; • 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről; • 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól; • 88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról; • 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról. Tervezett műveletek a) Természetközeli erdőgazdálkodás bevezetését szolgáló beruházások (védett, Natura 2000), b) Természetközeli mezőgazdálkodás bevezetését szolgáló beruházások (védett, Natura 2000, ÉTT) II.3.3.3. Vonalas létesítmények természet- és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások Beavatkozási logika A mesterséges hálózatok - közutak, vasút, vízelvezető csatornák, elektromos vezetékek súlyos természetvédelmi problémát jelentenek, sok esetben akadályozzák az állatfajok szabad vándorlását, mozgását, állományaik fennmaradását. Természet- és tájvédelmi szempontok miatt indokolt a vonalas létesítmények biztonságosabbá tétele, élőhely-elszigetelő hatásának csökkentése, az elektromos légvezetékek földkábelre cserélése stb., főképp ahol fontos vonulási útvonalakat kereszteznek.
KOP_0.07_2006_06_07
54
Az elektromos vezetékek természetbarát kialakítása Különleges Madárvédelmi Területek és a Ramsari területek preferenciájával valósul meg, míg a közlekedési infrastruktúra és vízlevezető csatornarendszer természetvédelmi beruházásai a Natura 2000 területeken összpontosulnak. A beavatkozás normatív indokai • •
92/43/EGK (élőhelyvédelmi) irányelv a II.3.3.1 alatt leírtak szerint; 79/409/EGK (madárvédelmi) irányelv a II.3.3.1 alatt leírtak szerint;
Egyéb vonatkozó nemzetközi előírások : • • •
Berni Egyezmény; Európai Tájegyezmény; Bonni Egyezmény.
Hazai előírások: • 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről (Tvt.); • Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) II.; • Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA); • 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről; • 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet „A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről”; • A villamosenergiáról szóló 2001. évi CX tv. Tervezett műveletek a) Elektromos vezetékek természetbarát kialakítása, átalakítása, biztonságosabbá tétele (madárvédelmi, tájvédelmi…stb. célból) b) Közlekedési infrastruktúra (út, vasút) természetbarát átalakítása c) Vízlevezető csatornarendszer (és kapcsolódó műtárgyak) természetbarát átalakítása II.3.3.4. Az erdei iskola hálózat fejlesztése Beavatkozási logika Az oktatás és a szemléletformálás a természetvédelem fontos stratégiai kérdése, amely az erdei iskolák intézményrendszerén keresztül jelentős szerepet játszik az ágazati politikában. A környezettudatos magatartás kialakításának elősegítése, az élményszerű, közvetlen természetmegismerés feltételeinek megteremtése az erdei iskola hálózat fejlesztésével valósulhat meg.
KOP_0.07_2006_06_07
55
A beavatkozás normatív indokai Nemzetközi előírások: • ENSZ-EGB Fenntarthatóságra Oktatás. Hazai előírások: • 1993. évi XXXIII. Közoktatási tv. Tervezett műveletek a) Költségvetési intézmények által üzemeltetett erdei iskolák infrastrukturális fejlesztései.
II.3.4. Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritási tengely A hazai energetika fenntartható fejlődést támogató prioritásai között kiemelt szerepet kell kapjon az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolása: a hagyományos energia források felől a megújuló források ill. a más módon nem hasznosítható hulladékok irányában való elmozdulás elősegítése. Ezzel egyidejűleg fontos feladat az energiatakarékosságot és az energiafelhasználás hatékonyságát szolgáló eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt. A prioritási tengely keretében megvalósuló fejlesztésekhez a Kohéziós Alap nyújt támogatást a „Konvergencia” célkitűzés elérése érdekében, mely támogatásra jogosult az ország teljes területe. Fontos megjegyezni, hogy a „Környezetbarát energetikai fejlesztések” prioritási tengely keretében a támogatási arány alacsony lesz (kb 30%), így a megvalósuló beruházásások összértéke, és a fejlesztésekkel elérhető hatás nagyobb lesz, mint az azonos EU forrásnagysággal támogatott más beavatkozások esetében. Más OP-k, más műveletek is tartalmaznak majd energetikai fejlesztéseket összetett beruházások keretében. II.3.4.1. A megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása Beavatkozási logika Az energiapolitikában környezetileg is hatékony megoldásokat jelentenek a különböző megújuló energiaforrások: • Mivel Magyarországon a biomassza termelés feltételei kedvezőek, ezért a biomassza erőművek lehetőséget kínálnak az alternatív energia felhasználás növelésére. • Napenergiát hasznosító rendszere telepítésével részben vagy egészben biztosítható a fogyasztók saját energiaellátása. A napelemek (fotovoltaikus rendszerek) a villamos energia, a napkollektoros rendszerek működtetése pedig a melegvíz- és fűtési hőenergia előállítására fordított fosszilis tüzelőanyag használatának csökkentését segítik elő. • A már meglévő vízierőművek hatékonyságának, energiaátalakítási hatásfokának növelése hozzájárulhat a megújuló energia részarányának növeléséhez. • Használt sütőolaj közlekedési célú bioüzemanyag felhasználása egyben hulladékkezelési problémát is megold. Fontos lenne elérni, hogy a lakosság elérhető módon és ingyenesen leadhassa a használt étkezési zsiradékokat. (feldolgozás + használat!!)
KOP_0.07_2006_06_07
56
• •
•
• •
Az EU-s elvárásoknak eleget tevő, esetleg azon túlmutató biológiai eredetű (növényi olaj alapú biodízel, vagy etanol) motorhajtóanyagok termelése. Az állattartó telepeken keletkező trágyából és szennyvíztisztító telepeken képződő szennyvíziszapból előállított, valamint növényi eredetű és hulladék alapú biogáz, mint megújuló energiaforrás hasznosítása hulladékkezelés és energiatermelés szempontjából is előnyös. Hő és villamos-energiatermelésre is fel lehet használni. (regionális biogázüzemek kialakítása, kis biogázüzemek létesítése, szennyvíztisztító telepeken a technológiához kapcsolt biogázüzem megvalósítása) A hazai geotermális potenciál kihasználásra épülő villamos- és/vagy hőenergia előállítására alkalmas üzemek beruházás-támogatása. A termelt villamos energia a hálózatra visszatáplálható, hőenergia a helyi lakossági, intézményi, termelői igények kielégítésére fordítható. A geotermikus energia felhasználásának támogatásánál kiemelten kell kezelni azokat a technológiákat, amelyek a felszín alatti vizek helyben tartását biztosítják, illetve a használt csurgalékvizek nem kerülnek felszíni befogadókba, és így nem hagyják el az ország területét. Ezzel egyidejűleg nem károsítják a felszíni befogadók vízminőségét magas só és hőtartalmuk révén. Hőszivattyús rendszerek kialakítása fűtési/hűtési célokra. Szélerőművek, szélerőmű parkok telepítésével ugrásszerűen lehet növelni a hazai megújuló energiafelhasználást. A megtermelt energia a hálózatra visszatáplálható, amennyiben a hálózati kapacitás megengedi. Az időjárás függő termelés miatt a megtermelt energia tervezhetősége a jelenlegi előrejelzési és szabályozási rendszer mellett korlátozott. Ezért csak olyan beruházások támogatandók, amelyeknél időjárástól független háttérkapacitás tervezésére is sor kerül (pl. biomassza, geotermális erőművek, hidrogén tározó).
A műveleteket térségi és közösségi szempontú energia hasznosítás keretében kell megvalósítani. (1) A fejlesztések során az alapanyag előállítás, a feldolgozás, az energia előállítása és felhasználása egyaránt helyileg nyomon követhető legyen. (2) Preferált, ha a fejlesztésekhez kapcsolódó alapanyag előállítás, feldolgozás, energia előállítás és felhasználás egyaránt jól körülhatárolható, összefüggő térségeken belül valósul meg. A térség a fejlesztések méretétől függően egy településrészre, településre, települések csoportjára, kistérségre, kistérségek csoportjára terjedhet ki. (3) Az energiaigények fenntartható módon történő kielégítését nem az energiatermelés fokozásával, hanem elsősorban energiatakarékosságot és energiahatékonyság javítását szolgáló intézkedésekkel (termelésben, fogyasztásban) és a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésével kell megoldani. Így a beruházásoknak számszerűleg is kimutatható módon kell befolyásolnia az adott térségek fosszilis alapú energiafelhasználását és a térség szintjén jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások energetikai célú hasznosítását. A térségi megújuló alapú energiatermelési növekedések összességükben kimutatható módon, kedvezően járulnak hozzá az ország teljes energiafelhasználáson belüli megújulós részarány emeléséhez is. (4) A preferált, ha a fejlesztések közösségi beruházások keretében, közösségi hozzájárulással valósulnak meg, és a beruházások eredményei és a működtetés közösségi tulajdonban és kezelésben van. (5) Azok a fejlesztések támogathatók, melyek igazodnak a helyi adottságokhoz. A megújuló energiaforrások használata támaszkodjon a leghatékonyabb helyi megújuló energiaforrásra. Az ország egyes részein nagy különbségek fedezhetők fel a geotermikus, a szél és a vízenergia potenciál, valamint a biomasszát szolgáltató alapanyagok tekintetében (pl. erdősült terüle-
KOP_0.07_2006_06_07
57
tek, energiafű termelésére alkalmas területek), kisebb különbségek a napenergia használatának lehetőségeiben is kimutathatók. (6) Támogathatók a megújuló energiák használatát más energiaforrások használatával kombináló fejlesztések is, ha ezek összességében a megújuló energiák használati arányának növelését eredményezik, és ha az energiatermelés kiváltását és nem többletenergia előállítást szolgálnak. A beavatkozás normatív indokai A Cardiff-i folyamat (1998) célja, hogy a környezet védelme az egyes szektorokba integráltan jelenjen meg. A mezőgazdaság és szállítás mellett az energia szektor (termelés és felhasználás) ilyen kitüntetett ágazat. A Zöld Könyv az energia biztonságról20 megállapítja, hogy Európa nagyban függ külföldi energiaforrásoktól – orosz gáz, közel-keleti olaj –, mely jelentős gazdasági, társadalmi, ökológiai és fizikai kockázatot hordoz magában. Ezért energiaforrások diverzifikálását tűzi ki célul az ellátásbiztonság és –hatékonyság javítása érdekében, melyet a környezetvédelmi megfontolásokra, az elviselhető fogyasztói árakra és a fenntartható fejlődésre figyelemmel kell elérni. Az Európai Bizottság a Fehér Könyv: a jövő energiája - megújuló energiaforrásokban21 az ellátás biztonsága növelését, az európai vállalatok versenyképességének elősegítését és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét, különösen tekintettel az energia szektor hozzájárulására a klímaváltozáshoz tűzte ki célul. Ehhez szükségesnek tekinti a kutatást, a közös fejlesztést és technológiák elterjesztését, továbbá 2010-re célul tűzi ki a megújuló energiaforrások részarányának 12%-ra való növelését az összes energiatermelésben. Magyarország ezen belül vállalta, hogy a megújuló energiával termelt villamos energia esetében 3,6%os részarányt teljesít 2010-ig (csatlakozásról szóló 2004.évi XXX. Törvény II. melléklete). Ezt a részarányt hazánk már 2005-ben túlteljesítette (előzetes adatok szerint a részarány 4,5%), azonban a tervezett energiahordozó-felhasználás hazai stratégiája szerint a zöld villamos energia arány további növelése szükséges. A kitűzött célok: 2010-re 6,5%, 2013-re 11,4 %. Ezen kívül az összes megújuló energia részarányát a 2005. évi 5,3%-ról 2010-re legalább 8,2%-ra, 2013-ra 14%-ra kívánjuk növelni a hazai energiafelhasználáson belül. Az irányelv a zöld energia támogatásáról22 a megújulókkal termelt villamos energia részarányát 2010-re az Európai Unió egészére 21%-ban határozta meg. Magyarország ezen belül vállalta, hogy a megújuló energiával termelt villamos energia esetében 3,6%-os részarányt teljesít 2010-ig (csatlakozásról szóló 2004.évi XXX. Törvény II. melléklete). Irányelv a bio-üzemanyagokról23 rendelkezik arról, hogy a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok részarányát közösségi szinten 5,75%-ra kell növelni 2010-ig. Magyarország vállalása a bio-üzemanyagok tekintetében a 2233/2004. számú Kormány határozat értelmében 2%, illetve az Országgyűlés 63/2005. számú határozata szerint már 4%. Az Európai Tanács 2005. márciusi ülése szerint: a fejlett országok ÜHG-kibocsátáscsökkentési vállalásának mértéke: 2020-ban 15-30 % az 1990. évi szinthez képest (szemben a 2008-2012 közötti 8 %-os csökkentéshez), Emellett a környezetvédelmi Tanács 2005. márciu20
Európai Bizottság, Zöld Könyv "Towards a European strategy for the security of energy supply, [COM(2000) 769 COM(97)599 22 2001/77/EC Renewable energy: the promotion of electricity from renewable energy sources 23 2003/30/EC 21
KOP_0.07_2006_06_07
58
si ülése szerint az ÜHG-k globális kibocsátás csökkentésének további tervezett mértéke: 2050-re 60-80 % az 1990. évi szinthez képest. Ezért Magyarországnak is növekvő erőfeszítéséket kell tennie a fenntartható energiagazdálkodás előmozdítása terén, mivel a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti 6 %-os hazai vállalás teljesíthetőnek tűnik 2008-2012-re, de a 2020-as és 2050-es célok miatt az energiaszerkezet alapos átrendeződésére és komoly energiahatékonysági intézkedésekre lesz szükség. A Nemzeti reform a növekedés és foglalkoztatás érdekében (2005-2008) c. dokumentum kiemeli, hogy bár az uniós viszonylatban rendkívül alacsony kötelezettségeket teljesíti az ország, lényegesen több lépést lehetne tenni a megújulós technológiák fejlesztése érdekében, mely a növekedés és munkahelyteremtés lényeges eszköze24 is egyben. A megújulók tematikus kutatás-fejlesztése területén az ETAP Roadmap szerint 25 nincsen támogatási rendszer, mely a megújuló energiaforrásokat, és az energiahatékonyságot támogatná. Tervezett műveletek Megújuló energiák a) Biomassza energetikai létesítményekre épült térségi rendszerek kialakítása/átalakítása hő –és/vagy villamos energia termelésre: elsősorban energetikai célra termelt alapanyagok, vagy mezőgazdasági/egyéb biohulladék felhasználásával b) Fotovoltaikus rendszerek; c) Napkollektoros hőtermelő rendszerek; d) Meglévő vízierőművek energetikai korszerűsítése, kis teljesítményű erőművek létesítése; e) Biogáz hasznosító rendszerek kialakítása/átalakítása hő –és/vagy villamos energia termelésre; f) Bio-üzemanyagok (bioalkohol, illetve növényi olaj, használt sütőolaj alapú biodízel) előállítása; g) Geotermális hő- és/vagy villamos energiatermelésre alkalmas rendszerek kialakítása/átlalakítása; h) Hőszivattyús rendszerek; i) Kombinált rendszerek, különböző technológiák együttes alkalmazásának kialakítása: pl. települési bio-szolár (hibrid biomassza és fototermikus) rendszerek kiépítése; j) Egyéb megújuló energiaforrások, amennyiben meg tudnak felelni a szabályozhatósági kritériumoknak. II.3.4.2. Hatékonyabb energia felhasználás Beavatkozási logika Az energia felhasználás területén számos lehetőség nyílik a hatékonyság növelésére: •
•
24 25
A távfűtőművek energiaátalakítási hatékonyságának növelésével jelentős mértékű primer energiahordozó takarítható meg, ezáltal csökken az üzemanyagköltségek és a kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége. A művelet ezen kívül a távfűtés elosztó hálózatainak energia-hatékony korszerűsítésére is irányul. Energetikai audit elvégzése és ennek alapján energiahatékonysági intézkedések bevezetése, átalakítások, akár megújuló energia felhasználással is.
National Reform for Growth and Employment (2005-2008) National Roadmap for the Implementation of ETAP in Hungary, 2006.01.25
KOP_0.07_2006_06_07
59
A beavatkozás normatív indokai A Cardiff-i folyamat és a Zöld könyv az Energia biztonságról szintén vonatkozik az energia hatékonyabb felhasználására, ennek kifejtése a „II.3.4.1 megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználása” fejezet alatt található. Az Európai Bizottság közleményében (1998)246)26 felhívja a figyelmet az energiahatékonyságban rejlő gazdasági lehetőségekre: 2010-re a 2005. év energiafogyasztása 18%-a megtakarítható. Ezen túl javaslatot tesz azokra a területekre, amelyeken rövid és közép távon szükséges intézkedéseket hozni. Ezek többek között az épületek, háztartási eszközök, elektromos energia, gáz szektor, kombinált ciklusú energiatermelés energiahatékonysága, valamint a tájékoztatás és energiamenedzsment. Az Energiahatékonysági Akcióterv27 évi 1%-os éves energiafogyasztás csökkenést irányoz elő, így 2010-re az elméleti lehetőség kétharmadát lehetne elérni. A megvalósításhoz szükséges cselekvéseket három csoportba sorolja úgy, mint az energiahatékonyság integrálása más szabályozási területekbe, a meglévő szabályozás erősítése és kiterjesztése valamint új szabályozások és intézkedések hozatala. A Liszabon stratégiában elfogadott célok elérésnek érdekében döntött az Európai Bizottság a Competitiveness and Innovation Framework Programme (2007-2013)28 létrehozásáról. A program az „Intelligent Energy – Europe” alprogram keretében kiemelten fontosnak tartja a megújuló energia felhasználással kapcsolatos célok elérését. Ezért támogatja az energiahatékonyságot, a megújuló energia felhasználást növelő illetve az energia fogyasztást csökkentő intézkedéseket. Az irányelv az épületek energiahatékonyságáról29 a Zöld Könyv valamint a Kiotói Egyezmény céljai (energiabiztonság, kibocsátás csökkentés) teljesülése érdekében az épületek energiahatékonyságát integráltan kezeli. Ezek szerint a tagországoknak módszertant kell kidolgozniuk az épületek energiahatékonyságának mérésére, minimum követelményeket kell felállítaniuk az egyes épülettípusokra, azokat hitelesíteni és rendszeresen kell ellenőrizniük. Az Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003-2008) „Az Éghajlatváltozási akcióprogramjának” specifikus és operatív célkitűzései között szerepel az energiagazdálkodási tevékenységekből eredő légköri kibocsátások csökkentésének előmozdítása. Az NKP-II a környezetpolitikai célrendszert határozza meg. A 2005-ben elfogadott Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció megadja a fejlesztéspolitikai és annak területi hátterét.
Tervezett műveletek
26
Energy Efficiency in the European Community - Towards a Strategy for the Rational Use of Energy [COM (1998) 246
27
Action Plan to improve Energy Efficiency in the European Community COM (2000) 247 COM(2005) 121 29 Directive 2002/91/EC on the energy performance of buildings 28
KOP_0.07_2006_06_07
60
Energiahatékonyság a) Távhőellátás korszerűsítése, hálózati veszteségek csökkentése; b) Átfogó energia-hatékonysági intézkedések: energetikai audit elvégzése, ennek alapján az energia hatékonyság növelést, energiatakarékosságot szolgáló korszerűsítések megvalósítása;
II.3.5. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése prioritási tengely A prioritás a megelőző környezetvédelem területén szolgálja a megreformált Lisszaboni Stratégiát. Magában foglalja a fenntartható termelés, fenntartható fogyasztás, illetve az ekörnyezetvédelem elemeit. A prioritás keretében megvalósuló fejlesztésekhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást a „Konvergencia” célkitűzés elérése érdekében, mely támogatásra a következő NUTS II régiók jogosultak: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld. II.3.5.1. Fenntartható termelés Beavatkozási logika Az iparban az öko-hatékonyság növelésének módja lehet az átfogó gondos bánásmód, amelynek lényege a fenntartható erőforrás-gazdálkodási, a víz- és energiatakarékossági, hulladékképződés-megelőzési, -hasznosítási, hulladékveszélyesség-csökkentési és a képződő hulladék kezelhetőségének javítási, valamint egyéb „tisztább termelési” eljárások alkalmazása, valamint a halmozódó szennyezések, munkabiztonsági kockázati tényezők felszámolása. Kívánatos a hosszabb termékélettel rendelkező termékek előállításának, valamint a többutas csomagolóanyag használatának az ösztönzése, valamint a szintetikus, nem vagy nehezen lebomló nyers- és alapanyagok helyettesítése környezetbarát anyagokkal. A KOP keretében az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban prioritásnak tekintjük: – a hulladékképződés megelőzését, – a képződött hulladék anyagában történő hasznosítását elősegítő és megvalósító, – a képződő hulladék veszélyességének csökkenését elősegítő, valamint a – képződő hulladék kezelhetőségének javítására irányuló (pl. IPPC) beruházásokat. A fentieken túl kiemelt prioritásúak azok a beruházások, amelyek jogszabályi kötelezettségből adódó feladatok elvégzésére és/vagy kiemelt hulladékáramokra, illetve a hulladékból történő energiatermelésre irányulnak, s amelyeket a BAT-nak megfelelő módszerekkel valósítanak meg. A hulladék termelődésének megelőzése érdekében olyan termékek előállítóit és forgalmazóit kell támogatni, akiknek terméke alapszükséglet, emellett a piacon fellelhető versenytársakhoz vagy átlagszínvonalhoz képest bizonyíthatóan és kiemelkedően jó minőségű, hosszú élettartamú és javítható, környezetbarát, a megszokottól eltérően, innovatív módon újrafelhasznált anyagokból készül, vagy drasztikusan kisebb anyag- és/vagy energiaigénnyel lát el KOP_0.07_2006_06_07
61
ugyanolyan funkciót, legalább ugyanolyan jó szinten. A fenti ismérveknek megfelelő minősített termékek és szolgáltatások elterjesztésének támogatása kiemelt feladat ezen prioritáson belül. További fejlődési lehetőséget kínál a környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetése. A cél nem önmagában a tanúsított rendszer kialakítása, hanem a tényleges környezeti teljesítményjavulás. Az ISO 14001 tanúsítvány Magyarországon már bevett gyakorlatnak számít, ugyanakkor támogatandó a szigorúbb, átláthatóbb, ám akadozva terjedő, uniós előírás EMAS bevezetése. Kisvállalkozások esetében gyors és költség-hatékony megoldást jelenthet az EMAS felkészülésben az öko-térképezés, és annak csoportos módszerének az alkalmazása. Az ipari termelés ökológiai hatékonyságának legmagasabb szintű kiaknázását jelenti az ipari ökoszisztémák kialakítása, amelyekben egy adott üzemben keletkező hulladékot a másik üzemben használnak fel, közös energiatakarékossági, megújuló energiát hasznosító programokat szerveznek, helyi szennyvíztisztítókat építenek ki, közös környezetvédelmi oktatási és tudatformálási programokat valósítanak meg. A beavatkozás normatív indokai Az NKP II. „A környezettudatosság növelése akcióprogram” specifikus és operatív célkitűzései szerint a Környezetvédelmi vezetési rendszerek és környezetbarát termékek elterjesztése, ezen belül: • A munkahelyek, az oktatási és a közművelődési intézmények működésének környezettudatos fejlesztése, a látogatók tájékoztatása • Környezeti minősítési és címkézési rendszerek fejlesztése, a címkék ismertségének javítása és alkalmazási körének bővítése • A megelőzést elősegítő tisztább termelési módszerek és a környezetvédelmi vezetési rendszerek elterjesztése Tervezett műveletek Erőforrásokkal való gazdálkodás és kibocsátás csökkentés:
A hulladékképződés nagyfokú csökkentése (3R stratégia: reduce, reuse, recycle) • Helyben történő komposztálás elősegítése (eszközök biztosítása, technológia megismertetése); • Újrahasználható fogyasztási cikkek összegyűjtése és eljuttatása a fogyasztókhoz; Hulladékképződés csökkenését eredményező termelési technológiák bevezetése, • Hulladékok hasznosítását, másodnyersanyag előállítását biztosító létesítmények létrehozása; • Másodnyersanyag felhasználást lehetővé tevő technológia alkalmazása; • Hasznosítható csomagolóanyagokat tartalmazó termékek előállítása; Vízhasználat és szennyvíz mennyiségének csökkenését eredményező technológia alkalmazása; Szervezeti szintű műveletek:
KOP_0.07_2006_06_07
62
• • • •
Átfogó gondos bánásmód bevezetése (életciklus elemzés, beszállítókra is, környezeti/fenntarthatósági audit); Környezetkímélő termékrendszerek fejlesztése (technológia módosítás, termékmódosítás, nyersanyag módosítás); Anyag- és energia megtakarítást eredményező, hulladékszegény és másodnyersanyag feldolgozást lehetővé tevő technológiákra irányuló kísérleti projekt-tevékenység; Ipari parkok környezetkímélő működésének kialakítása;
A tervezett műveletekben preferáltak a jól körülhatárolható és összefüggő térségekben megvalósuló együttműködések keretében létrejövő fejlesztések. A térség a fejlesztések méretétől függően egy településrészre, településre, települések csoportjára, kistérségre, kistérségek csoportjára, régióra terjedhet ki. (1) Preferáltak azok a fejlesztések, melyek a térségeken belüli átlátható anyaggazdálkodási rendszerek kialakulását szolgálják, a (KKV-szintű) gazdasági, önkormányzati és civil szereplők közötti hulladékgazdálkodási, újrahasznosítási együttműködések. (2) És általában az említett szereplők összefogásában megvalósuló környezetvédelmi infrastrukturális, energiahatékonysági beruházások. II.3.5.2. Fenntartható fogyasztás elősegítése Beavatkozási logika A fenntartható termelés és fogyasztás szorosan összefüggő területei a fenntarthatóságnak. Hiába javítjuk a termelés hatékonyságát, csökkentjük a termelés során keletkező emissziókat, káros kibocsátásokat, ha a fogyasztás üteme meghaladja az ezekből származó előnyöket. A vállalati szféra öko-hatékonyságának növelése mellett jelentős a háztartások, a lakosság környezettudatos gondolkodásmódjának és cselekvési mintáinak szerepe a fenntartható fejlődés biztosításában. Ezért szükséges a fenntartható fogyasztást, életmódot segítő tudatformálási kampányok meghirdetése. Bármely olyan kampány szolgálhatja ezen célt, ami hatékonyan, konkrét akciókon keresztül, mérhetően növeli az érintett célcsoportok (gyerekek, diákok, felnőttek) környezettudatosságát, társadalmi felelősségét. A beavatkozás normatív indokai Az NKP II. „A környezettudatosság növelése akcióprogram” specifikus és operatív célkitűzései között szerepel a társadalom környezeti értékrendjének javítása, ezen belül a fenntartható egyéni, valamint családi életmód- és háztartásvezetési szokások elterjedésének támogatása.
KOP_0.07_2006_06_07
63
Tervezett műveletek a) Fogyasztással és a fenntarthatósággal kapcsolatos szemléltetformálás, informálás, képzés, kampányok; b) Környezettudatos erőforrás felhasználást és kibocsátás csökkentést célzó kampányok; c) Fenntartható fogyasztás az oktatásban d) Fenntarthatóbb termékek, szolgáltatások ismertségének támogatása, ökocímkék támogatása; e) Adatbázis készítés/kezelés, információ szolgáltatás (BAT, tisztább termelési technológiák, ökohatékonyság, legjobb háztartási gyakorlatok, stb); II.3.5.3. Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések Beavatkozási logika Az e-környezetvédelmi fejlesztéseken belül egyrészről célunk egy EIONET30-kompatibilis környezeti megfigyelő, adatgyűjtő és –feldolgozó hálózat kiépítésének befejezése, és erre alapozva egy integrált környezeti-gazdasági információs rendszer kiépítése. Másrészről, a K+F-et, a tervezést, politika-formálást és a döntéshozatalt támogató speciális, valamint a nyilvánosság tájékoztatását szolgáló közérdekű elektronikus környezeti tartalmak mennyiségi és minőségi fejlesztését, valamint a digitalizált környezeti információkhoz való hozzáférés javítását tűzzük ki célul. Harmadik cél a valós idejű (real-time) és az ún. „késleltetett” környezeti információk felhasználásával városi és regionális környezeti térinformatikai adatbázisok, információs rendszerek létrehozása és – lehetőség szerint – online hozzáférhetővé tétele. A beavatkozás normatív indokai A környezeti információkkal és tájékoztatással kapcsolatos irányelveket, továbbá az Århusi Egyezményben elfogadott előírásokat figyelembe véve – a rendelkezésre álló legfejlettebb technikai lehetőségek felhasználásával – a nyitott tájékoztatási rendszerek kialakítása és felhasználóbarát hozzáférhetőségének megteremtése jelenti a legfontosabb feladatot. Az alapelvek változatlanul a Kormány által 1994-ben elfogadott Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepciónak a környezetpolitikát megalapozó mérő-, megfigyelő- és információs rendszerekről megfogalmazott gondolataira, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényre, a 2. Nemzeti Környezetvédelmi Program téziseire, valamint a nemzetközi szervezetek − az Európai Unió irányelvei, az OECD és az ENSZ vonatkozó ajánlásai − környezeti információs rendszerre vonatkozó elfogadott fejlesztési elképzeléseire, valamint az Århusi Egyezmény előírásaira támaszkodnak. A környezetvédelem ágazatokat átívelő kérdésköre az informatikai támogatás hasonló típusú megközelítését követeli meg. Ez azt jelenti, hogy a tájékozódáshoz való alkotmányos jog érvényesülése céljából összehangolt, együttműködő és egymással kommunikációképes rendszereket kell kialakítani. Ennek érdekében többcélú és többfeladatos információs rendszer kialakítására és bővítésére kell sort keríteni
30
Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat
KOP_0.07_2006_06_07
64
Tervezett műveletek Első cél • A hazai EIONET hálózatot alkotó intézmények egymás közötti és a nemzeti központtal történő hálózati összeköttetésének megteremtése; szabályozott adatformátum, adatforgalom és adathozzáférés biztosítása; a közösségi és hazai környezetpolitika alakításhoz szükséges dokumentumok, segédletek, elemzések készítése •
Környezeti-gazdasági információs rendszer kifejlesztése
Második cél • Levegő- és zajvédelem • Hulladékgazdálkodás (a speciális, a hulladékgazdálkodási tevékenységek és hulladékáramok helyzetét és alakulását követő adatbázisok kifejlesztése, kialakítása, az Interneten történő megjelenítése) • A vizek védelme • Az integrált szennyezés megelőzés (PRTR31 adatszolgáltatás létrehozása) • Természetvédelem Harmadik cél • Zöldhatóságok székhelyei32 valamint a statisztikai-gazdasági régiók33 − a magyarországi EIONET hálózatban elérhető, illetőleg az OSAP keretében gyűjtött környezeti adatokat/információkat tartalmazó − digitalizált környezeti atlaszainak elkészítése. • Integrált környezeti információs és telekooperációs (táv-együttműködési) platform létrehozása a régiók között Negyedik cél • Termelés és fogyasztás környezeti hatásait csökkentő (fenntarthatóbb erőforrás gazdálkodás, kibocsátás csökkentés, szállítás-csomagolás, stb) e-szolgáltatások támogatása
II.3.6. Technikai segítségnyújtás prioritási tengely Az Európai Tanács rendelettervezetei meghatározzák, hogy az alapokból maximum a támogatás 4%-ig finanszírozhatóak előkészítő, monitorozó, értékelő és ellenőrző műveleteket, amelyek az említett rendeletek végrehajtásához szükségesek. A Bizottság 2004/0163 sz. Rendelet tervezete rögzíti, hogy a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok felhasználásának irányításával és végrehajtásával kapcsolatban milyen költségek társ-finanszírozhatók az Alapokból. A prioritási tengely keretében a KOP feladatait szolgáló műveletek kerülnek kialakításra.
Célja:
31
Szennyezőanyag Kibocsátás és Átadás nyilvántartási Rendszerré (Pollutant Release and Transfer Register) Baja, Budapest, Debrecen, Győr, Gyula, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely 33 Az időszak folyamán a távérzékeléssel nyert adatok legalább egyszeri aktualizálása szükséges. Később – igény szerint − a megyeszékhelyek, illetőleg a megyék digitális környezeti atlaszai (térinformatikai adatbázisai) is elkészíthetők. 32
KOP_0.07_2006_06_07
65
• • • • •
a KOP műveleteinek megvalósításához szükséges monitorozó, előrejelző, menedzsment, koordinációs és ellenőrzési rendszerek fejlesztése; a tájékoztatási, valamint a nyilvánossággal kapcsolatos feladatok biztosítása az OP végrehajtása során; a KOP közbülső értékelésének biztosítása; projektek előkészítése; képzések szervezése a feladatok hatékony és szabályszerű ellátásának érdekében.
Leírása: • Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele a programtervezés, -irányítás, -monitorozás és -értékelés módszertani, szervezeti, folyamatszervezési feladatainak megoldásához, valamint az e tevékenységeket támogató számítógépes rendszerek kialakításához, installálásához, működtetéséhez, és e rendszerek megfelelő összekapcsolásához. • Szakmai tapasztalatcsere támogatása az OP tervezésével, irányításával, monitorozásával, értékelésével kapcsolatos kérdésekben. • Képzés biztosítása az OP tervezésében, irányításában és végrehajtásában résztvevő szervezetek munkatársai számára az Európai Unióval, a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok működésével kapcsolatos, valamint a tevékenység magas szintű végzéséhez szükséges korszerű ismeretek elsajátítása érdekében. • Szakértői szolgáltatások igénybevétele szükség szerint a közbülső és végső értékelések elkészítéséhez. • Szemináriumok, konferenciák szervezése, prezentációk tartása, ismertető anyagok készítése és eljuttatása az OP-ról, a partnerek, a végső kedvezményezettek és a nagyközönség felé. • A pályázatkészítés követelményeinek megismertetése a potenciális kedvezményezettekkel, valamint az OP végrehajtása során szerzett pályázati tapasztalatok visszacsatolása. • Az OP internetes honlapjának elkészítése, karbantartása és működtetése. • Számviteli-pénzügyi és egyéb auditok elkészíttetése, valamint helyszíni ellenőrzések. • A Monitoring Bizottság és albizottságai KA és SA felhasználással kapcsolatos üléseinek költségei, ideértve szükség szerint szakértők és harmadik személyek részvételét is. • Tanulmányok és kísérleti projektek kidolgozása az OP innovatív prioritás tengelyeihez kapcsolódóan. • Adatgyűjtések és adatvásárlások költségei
KOP_0.07_2006_06_07
66
II.4.
Programindikátorok
Egészséges, tiszta települések prioritási tengely Települési hulladék – értékelési indikátor (forrás: EUROSTAT) Települési hulladék kezelése 2000 2001 2002 2003 2004 Újrahasznosított/ 35 41 45 49 63 komposzHUN tált Égetett 34 35 28 24 21 Lerakott 376 375 384 390 422 Összesen 445 451 457 463 506 Újrahasznosított/ 184 190 209 214 227 komposztált EU-15 Égetett 99 102 106 107 111 Lerakott 281 276 265 252 242 Összesen 564 568 580 573 580
Mértékegység kg/fő/év 2012 2016
Települési hulladék – nyomon követési indikátor (forrás:EMIR) A KOP műveletek eredményeként a hasznosított települési hulladék (ezen belül anyagában és energetikai hasznosítás) mennyisége
Mértékegység ezer t 2010
HUN
2013
Újrahasznosított/ komposztált Égetett
Települési hulladék – értékelési indikátor (forrás: OSAP) A szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe bevont lakosok aránya az összlakosságszámához viszonyítva 1995 1998 2002 2003 2006 0,5 2 8 32 50 HUN EU -25 V-4 Települési hulladék – nyomon követési indikátor (forrás:EMIR) A KOP műveletek eredményeként a szelektív hulladékgyűjtési rendszerbe bevont lakosok száma
Mértékegység % 2012 80
2016 100
Mértékegység fő 2010
2013
HUN Települési hulladék – nyomon követési indikátor (forrás:EMIR) EU magindikátor: (27) Number of waste projects
Mértékegység fő
2010
2013
HUN
KOP_0.07_2006_06_07
67
Szennyvízkezelés – értékelési indikátor (forrás:) A korszerű (EU követelményeket kielégítő) szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott lakosság aránya 34
HUN EU-25 V-4
1994 42,5
1998 48
2002 56 83 58,3
2004 62
2006 67
Szennyvízkezelés – nyomon követési indikátor (forrás: EMIR) A KOP műveletek eredményeként a korszerű (EU követelményeket kielégítő) szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott lakosság száma EU magindikátor: (26) Additional population served by waste water projects
Mértékegység %
2012
2016 91
Mértékegység fő
2010
2013
HUN Környezeti kármentesítés – értékelési indikátor forrás:) A talajok és Magyarország ivóvízellátásának alapját képező felszín alatti vizek szennyezettségét csökkentő, kármentesített, ill. kármentesítés alatt álló területek száma és a területek nagysága 1994 1998 2002 2004 2006 >120 ~400 >900 ~1400 HUN HUN Környezeti kármentesítés – nyomon követési indikátor (forrás: EMIR) A KOP műveletek eredményeként kármentesített, ill. kármentesítés alá került területek száma és a területek nagysága EU magindikátor: (29) Area rehabilitated (km2)
Mértékegység db, ha
2012
2016
Mértékegység Db, ha
2010
2013
HUN HUN
Vizeink jó kezelése prioritási tengely Vizeink jó kezelése (vizek kártétele elleni védelem) – értékelési indikátor Vizek kártétele ellen kielégítően (előírások szerint) védett lakosság 1994 1998 2002 2004 2006 1 200 HUN
34
Mértékegység ezer fő 2012 2016 1 900
2000 LE feletti szennyezőanyag-kibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációjának közműves szennyvízelvezetése és II. fokozatú biológiai tisztítása, szennyvíz befogadásra érzékeny területeken - 10.000 LE felett – pedig a III. tisztítási fokozata is.
KOP_0.07_2006_06_07
68
Vizeink jó kezelése (vizek kártétele elleni védelem) – nyomon követési indikátor (forrás: EMIR) A KOP műveletek eredményeként a vizek kártétele ellen kielégítően (előirások szerint) védett lakosság EU magindikátor: (32) Number of people benefiting from flood protection measures
Mértékegység ezer fő
2010
2013
HUN Vizeink jó kezelése – értékelési indikátor A jó ökológiai állapotot elért felszíni és a jó állapotot elért felszín alatti víztestek aránya 1994
1998
2002
2004
2006
Mértékegység %/%
2012
2016
HUN EU-25 V-4 Mértékegység db / db
Vizeink jó kezelése – nyomon követési indikátor A KOP műveletek eredményeként a VKI végrehajtását szolgáló monitoring rendszerrel megfigyelt felszíni és felszín alatti víztestek száma
2010
2013
HUN Vizeink jó kezelése - nyomon követési indikátor A KOP műveletek eredményeként a tározókban visszatartható víz mennyisége 1994 HUN
1998
2002
2004
2006
Mértékegység millió m3 2012
2016
hegy és dombvidéki belvíz
Természeti értékeink jó kezelése prioritási tengely Természeti értékeink jó kezelése – értékelési indikátor EUROSTAT: Population trends of farmland birds (?) 1994 1998 2002 2005
Mértékegység
2006
2012
2016
HUN EU-25 V-4 Természeti értékeink jó kezelése – nyomon követési indikátor A KOP műveletek eredményeként élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett területek nagysága
Mértékegység ha 2010
2013
HUN Természeti értékeink jó kezelése – nyomon követési indikátor A KOP műveletek eredményeként Természetvédelmi szempontból átalakított vonalas létesítmények (elektromos vezetékek, utak, vasutak, csatornák) hossza
Mértékegység km 2010
2013
HUN
KOP_0.07_2006_06_07
69
Természeti értékeink jó kezelése – nyomon követési indikátor A KOP műveletek eredményeként Erdei iskolákban fogadott diákok számának alakulása
Mértékegység fő 2010
2013
HUN
Környezetbarát energetikai fejlesztések prioritási tengely Környezetbarát energetikai fejlesztések – értékelési indikátor Megújuló energiahordozóból termelt villamos energia részaránya a villamosenergia felhasználáson, illetve az összes megújuló energia (villamos + hőenergia) részaránya az összenergia felhasználáson belül 1994 1998 2003 2004 2005 villamos 0,6 0,7 0,9 2,2 4,5 HUN összes 3,5 3,6 5,3 villamos ~13 ~13 14,8 EU-25 összes 5,3 villamos ~3,0 V-4 összes Környezetbarát energetikai fejlesztések – nyomon követési indikátor (forrás: EMIR) A KOP műveletek eredményeként megújuló energiahordozóból termelt villamos energia, illetve az összes megújuló energia (villamos + hő energia) termelése EU magindikátor: (24) Additional capacity of renewable energy production (MWh)
HUN
Megújuló energiahordo zóval történő villamosenergia termelés összes megújuló alapú termelés
Környezetbarát energetikai fejlesztések – nyomon követési indikátor A KOP műveletek eredményeként energiahatékonysággal kiváltott éves energia megtakarítás Adatforrás: projekt megvalósítási jelentés
Mértékegység %
2010 6,5 8,2. 22,1 12
2013 11,4 14
Mértékegység Villamos energia: GWh/év összes megújuló: GJ/év 2010
2013
2 892
5 394
94 500 x 103
165 000 x 103
Mértékegység
GJ/év 2010
2013
HUN
KOP_0.07_2006_06_07
70
Fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése prioritási tengely (módosítás alatt) Mértékegység db
Fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése - értékelési indikátor ISO 14001 nyilvántartás, EMAS regiszter, a tanúsított cégek száma
HUN EU-25 V-4
1996 3
1998 61
2002 398
2004 ~720
2006 992
2012
Mértékegység db
Fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése - értékelési indikátor ISO 14001 nyilvántartás, EMAS regiszter, a tanúsított szevezetek száma
HUN
EU
ISO 14001 EMAS
1996
1998
2002
2004
2006
3
61
398
720
992 5
ISO 14001
2626
18243
31997
EMAS
1269
2316
3055
Fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése - értékelési indikátor EU öko-címke termékminősítést nyert cégek, nemzeti környezetbarát termékminősítést nyert cégek száma
Környezetbarát öko-címke öko-címke
HUN EU
2016
2012
2016
30
70
Mértékegység db
1996
1998
2002
2004
2006
2012
2016
15
20
20
19
30
35
40
1
12
25
30
124
217
Fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése - nyomon követési indikátor A KOP műveletek eredményeként ISO 14001 nyilvántartás, EMAS regiszter, a tanúsított cégek száma
Mértékegység db 2010
2013
HUN Fenntartható termelés és fogyasztás ösztönzése - nyomon követési indikátor A KOP műveletek eredményeként a támogatott kampányok száma, az elért emberek száma
Mértékegység db, fő 2010
2013
HUN
EU magindikátorok Program szintű nyomon követési indikátor (forrás:EMIR) Létrehozott új munkahelyek száma: férfi alkalmazott/ nő alkalmazott
Mértékegység db / db 2010
2013
HUN Környezetügy mint gazdasági hajtóerő – nyomon követési indikátor (forrás:EMIR)
Mértékegység
2010
2013
HUN
KOP_0.07_2006_06_07
71
III. PÉNZÜGYI TÁBLA (NFH-nak megküldött változat) KOP indikatív pénzügyi tábla Operatív Programok KOP
Forrás KA ERFA KA+ERFA Nemzeti (15%) Összesen (KA+ERFA+Nemzeti)
millió Ft (252,5 Ft/euro) 2009 2010
2007
2008
43665,3 15129,5 58794,8 10375,6
91179,5 14389,1 105568,6 18629,8
143339,0 13443,0 156782,0 27667,4
1304166,7
69170,4
124198,4
Összesen 1004700,0 103841,7 1108541,7 195625,0
2011
2012
2013
173599,4 13656,9 187256,3 33045,2
178244,7 15203,6 193448,3 34137,9
184349,8 15738,3 200088,1 35309,7
190322,3 16281,3 206603,6 36459,5
184449,4
220301,5
227586,2
235397,8
243063,1
Egészséges tiszta települések (szennyvíz ~400, hulladék ~300, kármentesítés ~80) Környezetbarát energetikai fejlesztések
KA
780000,0
33899,6
70787,3
111281,4
134774,1
138380,4
143120,2
147756,9
KA
77000,0
3346,5
6988,0
10985,5
13304,6
13660,6
14128,5
14586,3
Vizeink jó kezelése Természeti értékeink jó kezelése
KA ERFA
325000,0 30000,0
14124,8 4370,9
29494,7 4157,0
46367,2 3883,7
56155,9 3945,5
57658,5 4392,3
59633,4 4546,8
61565,4 4703,7
Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése ERFA Technikai segítségnyújtás ERFA
40000,0 1004700,0
5827,9 43665,3
5542,7 91179,5
5178,3 143339,0
5260,7 173599,4
5856,4 178244,7
6062,4 184349,8
6271,6 190322,3
ERFA nemzeti része: KA nemzeti része: ERFA+ERFA nemzeti része: KA+KA nemzeti része:
KOP_0.07_2006_06_07
18 325,0 177 300,0 122 166,7 1 182 000,0
72
IV.
A MEGVALÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
IV.1. A végrehajtásban érintett és ellenőrző szervezetek, a kifizetéseket igazoló és utaló szervezet IV.1.1. A Környezeti Operatív Program Irányító Hatósága (KOP IH) A Környezeti Operatív Program Irányító Hatósága a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közgazdasági és Költségvetési Hivatala. Elérhetősége: Az Operatív Program irányításával kapcsolatos feladatoknak megfelelően az Irányító Hatóság az alábbi szervezeti egységekre tagozódik: Monitoring és Koordinációs osztály, Stratégiai és Operatív osztály, Pénzügyi osztály. Az Operatív Program megvalósításával kapcsolatos belső ellenőrzési feladatokat az Irányító Hatóság Belső Ellenőrzési egysége, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Ellenőrzési Főosztálya fogja ellátni. Az Irányító Hatóság osztatlan és teljes körű felelősséggel tartozik az Operatív Programnak a hazai kormányzati politikákkal összhangban, az érintett térségek, ágazatok fejlesztési lehetőségeinek maximális kiaknázását elősegítő, hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. A közösségi jogszabályok részletesen meghatározzák az Operatív Program vonatkozásában az Irányító Hatóság felelősségét és feladatkörét. Az Irányító Hatóság a KTK Hatósággal, a kiemelt minisztériumi partnerekkel és más partnerekkel, illetve az Igazoló Hatósággal együttműködve: •
kidolgozza a Program végrehajtását szolgáló Akciótervet, részt vesz az ezzel kapcsolatos egyeztetésekben;
•
az OP Monitoring Bizottság határozataival, a vonatkozó közösségi és tagállami jogszabályokkal, az OP-ben megfogalmazott feltételekkel összhangban és a célcsoportok igényeihez illeszkedve megvalósítja a támogatási programokat;
•
folyamatosan törekszik és lépéseket tesz az OP-ban meghatározott értékelési és nyomon követési indikátorokban vállalt kötelezettségek teljesítésére;
•
állandó és hatékony partneri együttműködést alakít ki az érintett szervezetekkel annak érdekében, hogy a program végrehajtása során hasznosulhasson a partnereknél rendelkezésre álló szakértelem, illetve biztosított legyen a program a folyamatosan fejlődő kormányzati szakpolitikákkal való összhangja.
Mindezek megvalósítása során az Irányító Hatóság: •
érvényesíti a Közösség költséghatékonyság (”value for money”) alapelvét és olyan fejlesztések megvalósítására törekszik, amelyek egyértelműen hozzájárulnak a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok célkitűzéseinek teljesüléséhez;
•
ösztönzi, hogy az érintett partnerek a fejlesztéseket az együttműködés és stratégiai szövetség alapján, a régió szereplőinek összefogásából adódó előnyök figyelembe vételével és kiaknázásával valósítsák meg;
KOP_0.07_2006_06_07
73
•
figyelembe veszi mindazokat a pénzügyi, illetve gazdasági-fejlesztési lehetőségeket, amelyek révén a magánszektor közvetve vagy közvetlenül hozzá tud járulni a program sikeréhez. Ennek megfelelően igyekszik elősegíteni a magánszektor maximális hozzájárulását, különös tekintettel arra, hogy a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok lehívásának előfeltétele a magánszektor megfelelő nagyságrendű hozzájárulásának mobilizálása;
•
folyamatos koordináció révén gondoskodik a többi Operatív Program keretében megvalósuló tevékenységekkel való összhangról;
•
egységesen elfogadott projektértékelési rendszerek alkalmazásával gondoskodik arról, hogy a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok forrásainak terhére jó minőségű és az OP stratégiai céljaihoz illeszkedő projektek kerüljenek kiválasztásra;
•
a kiemelt partnerekkel, illetve a Monitoring Bizottsággal együttműködve folyamatosan monitorozza és értékeli a programot, gondoskodik a költséghatékonyság elvének érvényesítéséhez, a kitűzött indikátorok teljesítéséhez szükséges lépésekről, illetve a program teljes életciklusa során a megvalósításnak a kormányzati politikákkal való összhangjáról.
A rendelet-tervezetekben lefektetett követelmények alapján és a követelmények teljes körű teljesítése érdekében az Irányító Hatóság felelős: •
a Program végrehajtását szolgáló Akcióterv elkészítéséért, szükség szerint módosításáért, a Bizottság számára történő előterjesztéséért és végrehajtásáért;
•
a megfelelő működési és - az Igazoló Hatósággal együttműködésben - finanszírozási mechanizmusok, eljárásrendek kialakításért, az operatív program végrehajtásában részt vevő szervezetek felkészítéséért és szakmai teljesítményük folyamatos nyomon követéséért, azaz az akkreditációs, illetve minőség biztosítási rendszer működtetéséért;
•
a közösségi politikák és horizontális irányelvek érvényesítéséért a program végrehajtása során;
•
annak biztosításáért, hogy a program működtetésében és végrehajtásában részt vevő szervezetek a támogatás keretében megvalósított tevékenységek vonatkozásában elkülönített számviteli nyilvántartási rendszert, vagy megfelelő számviteli szabályzatot alkalmazzanak;
•
a hatékony és eredményes pénzügyi irányítás elvei alapján kialakított belső ellenőrzési rendszer segítségével a források szabályszerű felhasználásának biztosításáért;
•
a szabálytalanságok vonatkozásában a Bizottság által megfogalmazott észrevételek és korrekciós intézkedések végrehajtásáért;
•
a program nyújtotta támogatási lehetőségek és a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok szerepének széles körű megismertetése érdekében - a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséért;
•
a végrehajtásra vonatkozóan megbízható pénzügyi és statisztikai információkat szolgáltató, az elektronikus adatcsere érdekében lehetőség szerint informatikai alapú rendszer kialakításáért, amely megfelelő alapként szolgál a monitoring mutatók meghatározásához és az értékelés elvégzéséhez; valamint lehetővé teszi ezen adatok a Magyarország és a Bizottság közötti megállapodásban foglalt szabályok szerinti továbbítását;
•
a Monitoring Bizottság titkársági, azaz mind szakmai, adminisztratív jellegű feladatainak ellátásáért, a Monitoring Bizottság üléseinek előkészítéséért és határozatainak végrehajtásáért;
KOP_0.07_2006_06_07
74
•
a végrehajtásról szóló éves beszámoló elkészítéséért és az OP Monitoring Bizottság jóváhagyását követően az Európai Bizottság elé terjesztéséért;
•
a Bizottsággal együttműködve a program megvalósítása során elért éves eredmények áttekintéséért;
•
a megfelelő ellenőrzési nyomvonal működtetéséért.
IV.1.2. Az OP Menedzsment Bizottság A Menedzsment Bizottság (magyar szóhasználatban Stratégiai Egyeztető Bizottság) az OP Monitoring Bizottság, valamint az Irányító Hatóság döntéseinek előkészítésében részt vevő, konzultatív, véleményező, javaslattevő, koordináló testület. Hangsúlyozzuk, hogy a Menedzsment Bizottság tevékenysége semmilyen módon nem korlátozhatja vagy befolyásolhatja sem a Monitoring Bizottság döntési jogkörét, sem pedig az Irányító Hatóság általános felelősségét az OP megvalósításáért. A Környezeti Operatív Program Menedzsment Bizottság elnöke az Irányító Hatóság vezetője, a Bizottság Titkárságát, a Menedzsment Bizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat az Irányító Hatóság biztosítja. A Menedzsment Bizottságot a következő tagok alkotják: •
Az Irányító Hatóság képviselői (elnök, titkár)
•
A Kiemelt Partnerek képviselői
•
A Közreműködő Szervezetek képviselői
•
A KTKH képviselője
•
Az Igazoló Hatóság képviselője
IV.1.3. A minisztériumok közreműködése a KOP végrehajtásában A kiemelt partnerek azok a minisztériumok, illetve minisztériumi szakfőosztályok, amelyek szakmailag közvetlenül is érintettek az OP egyes prioritás tengelyei vagy műveleteinek végrehajtásában, ezért a program irányítási és koordinációs rendszerébe történő bevonásuk elengedhetetlen feltétel. A kiemelt partnerek számára az Irányító Hatóság nem delegál feladatot, illetve felelősséget. E szervezetek bevonása az OP Monitoring, az OP Menedzsment, valamint a Projekt Kiválasztási Bizottságokban történő részvételben jelenik meg.
IV.1.4. Közreműködő Szervezetek Az Operatív Program végrehajtása alapvetően az Irányító Hatóság felelőssége, ugyanakkor számos, a végrehajtáshoz kapcsolódó feladatot delegál a megvalósításban részt vevő közreműködő szervezetek számára. A Környezeti Operatív Program végrehajtásában az alábbi Közreműködő Szervezetek vesznek részt: •
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Fejlesztési Igazgatósága
•
Energia Központ Kht.
KOP_0.07_2006_06_07
75
A feladatdelegálás jogi és intézményi keretei illeszkednek az adott közreműködő szervezet jogi státuszához – közhasznú társaság, gazdasági társaság, alapítvány, közalapítvány stb. –, illetve az Irányító Hatósághoz való viszonyához. Az Irányító Hatóság kétoldalúan, de az érintett minisztériumok vezetőinek jóváhagyásával szerződésekben rögzítik a feladatdelegálás feltételeit, terjedelmét és garanciáit, valamint a szervezetek viszonyát. Az Operatív Program keretein belül az összes műveletre és az összes közreműködő szervezetre a feladatok delegálásának azonos köre és szintje érvényesül, vagyis a hatáskörén belüli összes művelettel kapcsolatosan minden egyes közreműködő szervezet azonos feladatokat lát el, és a különböző Közreműködő Szervezetekre azonos jellegű és terjedelmű feladatkörök kerülnek telepítésre. Ennek értelmében a Közreműködő Szervezetek felelősek az egyes műveletek keretében megvalósuló pályázatok működtetéséért és ezen belül: •
a pályázatok érkeztetéséért, formai és tartalmi ellenőrzéséért és értékeléséért;
•
a projektek kiválasztásáért felelős szakmai testület(ek), a Projekt Kiválasztási Bizottság(ok) működtetéséért;
•
a kedvezményezettekkel való támogatási szerződések megkötéséért, a szerződés/projekt megvalósításának nyomon követéséért és szükség szerint módosításáért;
•
a kedvezményezettek előrehaladási jelentéseinek és lehívási kérelmeinek feldolgozásáért;
•
a források szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználását biztosító folyamatba épített és utólagos ellenőrzési tevékenységek ellátásáért az Irányító Hatósággal közösen;
•
a közösségi politikák és horizontális irányelvek, valamint nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek projekt szintű érvényesítéséért;
•
a központi monitoring információs rendszer projekt szintű, pénzügyi és statisztikai adatainak naprakész feltöltéséért és az Irányító Hatóság, illetve az Igazoló Hatóság számára a megadott formátumban és tartalommal rendszeres, valamint eseti jelentések elkészítéséért.
A Közreműködő Szervezetek intézményes-szakmai felkészültségét előre rögzítő, objektív szempontrendszer alapján mérő, ún. akkreditációs rendszer keretében kerülnek végleges kijelölésre. A feladat tényleges delegálásának előfeltétele, hogy a Közreműködő Szervezet az akkreditáció során a delegált feladat elvégzéséhez szükséges erőforrások és szervezeti feltételek meglétéről bizonyítottan számot adjon. Tekintettel a Közreműködő Szervezetek által ellátandó széles körű, végrehajtási és ellenőrzési feladatokra, a Közreműködő Szervezeteknek gondoskodniuk kell a hazai és közösségi források szabályszerű felhasználását biztosító, megfelelő menedzsment és ellenőrzési rendszerek kialakításáról és működtetéséről. Továbbá, a 438/2001/EK bizottsági rendelet 3. cikkében foglalt követelmények teljesítése érdekében, az Irányító Hatóság a Közreműködő Szervezetek kapcsán a következőkről rendelkezik – és egyrészt az akkreditáció keretében a megfelelő szervezeti szabályzatok kidolgoztatásával, másrészt az Operatív Program megvalósítására vonatkozó részletes eljárásrendek, irányelvek kibocsátásával gondoskodik arról, hogy: •
a program működtetéséhez, az ellenőrzéshez és a pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó feladatok pontos meghatározásra, a szervezeti egység, illetve személyi szintű felelősök egyértelműen kijelölésre, illetve a funkciók szétválasztásra kerüljenek;
•
a Közreműködő Szervezetek a feladatok végrehajtásáról és a végrehajtás módjáról, eszközeiről az Irányító Hatóság számára rendszeresen információt szolgáltatnak;
•
a Közreműködő Szervezetek beszámolnak az Irányító Hatóság számára a szervezeten belül kialakított és működtetett menedzsment és ellenőrzési rendszerekről, illetve az alkal-
KOP_0.07_2006_06_07
76
mazott pályázatkezelési, pénzügyi, ellenőrzési és egyéb végrehajtási eljárásokról és az ezekhez kapcsolódó belső szabályzókról; •
a Közreműködő Szervezetek az Irányító Hatóság által előírt rendszerességgel, megfelelő információt szolgáltatnak az IH számára a pénzügyi, fizikai és eljárásrendi mutatók teljesülésének nyomon követéséhez;
•
a Közreműködő Szervezetek szakmai támogatást nyújtanak a hazai és a közösségi intézmények által végzett különféle ellenőrzési – beleértve az 5%-os ellenőrzési – tevékenységekhez;
•
a Közreműködő Szervezetek haladéktalanul tájékoztatják az Irányító Hatóságot az olyan esetleges szabálytalanságokról, amelyek a közösségi hozzájárulás csökkentéséhez vagy visszavonásához vezethetnek;
•
a Közreműködő Szervezetek haladéktalanul eljuttatnak minden a program végrehajtását, illetve az Irányító Hatóság felelősségi körébe tartozó tevékenységet érintő polgári jogi, büntetőjogi vagy közigazgatási eljárásra vonatkozó információt az Irányító Hatóság számára.
Az Operatív Program végrehajtásának kulcsszereplőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Irányító Hatóság (IH): Kiemelt Partnerek:
Közreműködő Szervezetek (KSz):
KOP_0.07_2006_06_07
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Környezetvédelmi Hivatal - Természetvédelmi Hivatal - Vízügyi Hivatal Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - Energetikai Hivatal Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Energia Hivatal Területfejlesztési Régiók Egyeztetési Tanácsa (TERET) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Fejlesztési Igazgatósága Energia Központ Kht.
77
IV.1.5. Igazoló Hatóság A tagállam által kijelölt hatóság, amelynek feladata, hogy igazolja/tanúsítsa a költségnyilatkozatokat és a fizetési kérelmeket, mielőtt azokat a Bizottságnak megküldik. Az operatív program Igazoló Hatósága felelős különösen a következőkért: • • •
• • • •
elkészíti és benyújtja a Bizottságnak a költségnyilatkozatokat és a fizetési kérelmeket számítógépes formában; a program kiadásairól ellenőrzött számítógépes beszámoló készítése és a kifizetések kérelmezése; igazolja, hogy - a kiadási jegyzék megfelelő, megbízható elszámolási rendszereken és valós dokumentumokon alapulnak; - a bevallott kiadások a hatályban lévő közösségi és nemzeti szabályokkal megegyeznek, valamint a vonatkozó programhoz alkalmazandó kritériumoknak megfelelően használták-e fel; arról való gondoskodás, hogy az Irányító Hatóságtól az igazoláshoz szükséges dokumentumokat megkapja a kiadásokkal (beleértve a kiadási jegyzékeket) kapcsolatban végrehajtott ellenőrzésekről és eljárásokról; az Auditáló Hatóság vizsgálati eredményeinek figyelembe vétele; a Bizottságnak bejelentett kiadásokra vonatkozó számviteli nyilvántartások fenntartása számítógépes formában; annak biztosítása, hogy a szabálytalanul felhasznált támogatásokat a Bizottságnak visszatérítsék, kamatokkal együtt, és ahol lehet, ott a visszaszerezhető és a Bizottságnak visszafizetendő összegekről nyissanak számlát, és ahol lehetséges, ott levonni ezeket a következő kiadási jegyzékről.
IV.1.6. Ellenőrző Hatóság A tagállam által minden egyes operatív programhoz kijelölt, az Irányító Hatóságtól és az Igazoló Hatóság működésétől független szerv, amelynek fő feladata a menedzsment és az ellenőrzés helyes működésének felügyelete. Egy operatív program audit/ellenőrző hatósága felelős különösen a következőkért: • annak biztosítása, hogy az Irányító Hatóság működésének nemzetközi standardoknak megfelelő és auditálása rendszeresen megtörténjen; • annak biztosítása, hogy az audit megfelelő nagyságú minta alapján történjen; • a program jóváhagyása után 6 hónapon belül a Bizottságnak audit stratégia és program benyújtása. A stratégia tartalmazza azokat a szervezeteket, amelyek végrehajtják az auditot, az alkalmazott módszert, a mintavételi eljárást a műveletek ellenőrzésére és az indikatív audit tervezést annak érdekében, hogy biztosítsák a fő szervezetek auditálását; • ahol közös rendszereket alkalmaznak több operatív programra, ott elég egy egységes kombinált audit stratégia; • 2008 és 2016 között minden év június 30-ig egy audit beszámoló készítése és a Bizottságnak való benyújtása. Az audit beszámoló az audit stratégiával összhangban lévő audit megállapításait tartalmazza, és a program menedzsment és ellenőrzési rendszerének hiányosságait tárja fel. A 2014-es és 2015-ös évekre vonatkozó
KOP_0.07_2006_06_07
78
információkat a végső beszámolóban kell leírni. A beszámolóban véleményt kell írni arról, hogy hatékonyan működött-e a program menedzsment és ellenőrzési rendszere; • az operatív program zárásakor egy nyilatkozat benyújtása, amely értékeli a végső egyenleg fizetési kérelmének érvényességét és az utolsó kiadási jegyzék által fedezett alapvető tranzakciók törvényességét és szabályosságát. Egyértelműen szét kell választani az irányításhoz, a kiadások igazolásához és az ellenőrzéshez kapcsolódó funkciókat, ami akkor is igaz, ha ezen funkciókat egy szervezeten belül látják el. Ez utóbbi jelentheti azt, hogy pl. egyetlen minisztériumban található az irányítási, kifizetési, igazolási és ellenőrzési szerv, miközben a feladatokat és hatásköröket megfelelően elkülönítik egymástól.
IV.2. A Monitoring Bizottság, a monitoring és értékelő rendszerek leírása IV.2.1. Az OP Monitoring Bizottság A Monitoring Bizottsága az Operatív Program legfontosabb koordinációs és döntéshozó testülete. A rendelettervezetek értelmében a Monitoring Bizottság felelős a program megvalósításának minőségéért és eredményességéért. Ennek megfelelően a Monitoring Bizottság a következő feladat- és hatáskörökkel rendelkezik: •
megerősíti vagy kiigazítja az Akciótervet, beleértve a támogatás monitoringja során használatos fizikai és pénzügyi mutatókat. A Monitoring Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges valamennyi, az Akciótervben eszközölt módosításhoz;
•
a támogatás jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja az egyes intézkedések keretében finanszírozott tevékenységek kiválasztására vonatkozó kritériumokat;
•
rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy milyen mértékben halad a program célkitűzéseinek teljesítése;
•
elemzi a végrehajtás eredményeit, különös tekintettel a különböző intézkedések vonatkozásában kitűzött célok teljesülésére;
•
megtárgyalja és jóváhagyja a Bizottság számára benyújtandó, a végrehajtásról szóló éves és végső jelentéseket;
•
megtárgyalja és jóváhagyja a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok hozzájárulására vonatkozó bizottsági határozat tartalmának módosításával kapcsolatban tett javaslatokat;
•
bármely esetben javasolhatja az Irányító Hatóságnak a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok céljainak elérése érdekében a program kiigazítását, illetve a program irányítási és végrehajtási, beleértve pénzügyi menedzsment rendszereinek javítását.
A Monitoring Bizottság a partnerekkel történő egyeztetés révén jön létre. A partnerség elvének érvényesülnie kell a Monitoring Bizottság összetételében, ide értve a kiemelt minisztériumi partnerekkel, a társadalmi és gazdasági partnerekkel, a horizontális érdekek képviseletét ellátó intézményekkel és a régiókkal folytatott partnerséget egyaránt. Ennek megfelelően az OP Monitoring Bizottságát az alábbiak alkotják: •
KOP Irányító Hatóság
•
KTKH (Közösségi Támogatásokat Koordináló Hatóság)
•
Igazoló Hatóság
KOP_0.07_2006_06_07
79
•
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
•
A Kiemelt Partnerek
•
A közreműködő szervezetek
•
A területiség horizontális témájának érvényesülése érdekében a Regionális Fejlesztési Tanácsok
•
A társadalmi partnerség munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői
•
A tudományos élet és az oktatás képviselője
•
A környezeti fenntarthatóság horizontális célkitűzés képviseletére a környezetvédő társadalmi szervezetek demokratikusan választott képviselője
•
Az esélyegyenlőség horizontális célkitűzés képviseletére az esélyegyenlőségi társadalmi szervezetek hivatalos delegáltja vagy egy országos esélyegyenlőségi szervezet képviselője
A Monitoring Bizottság elnöki és titkársági feladatait az Irányító Hatóság látja el. Az OP Monitoring Bizottság évente legalább kétszer ülésezik, döntéseit alapelvként konszenzussal hozza.
IV.2.2. A mutatószámrendszerrel kapcsolatos intézkedések A támogatások igénybevételének feltételei között szerepel, hogy a támogatás igénybe vevője adatokat szolgáltasson, amelyek alapján a támogatás hatása értékelhetővé válik. A pályázóktól bekért adatokat a pályázati kiírás tartalmazza. A pályázó nem köteles olyan adatot szolgáltatni, amely nyilvánosan nem hozzáférhető és amely adatszolgáltatási kötelezettséget nem vállalt a támogatásra való jelentkezéskor. A pályázók által biztosított adatokat a KOP megvalósításában közreműködő szervezetek folyamatosan gyűjtik, és rendszeres időközönként, illetve szükség szerint az Irányító Hatóság rendelkezésére bocsátják. A KOP tágabb gazdasági és társadalmi hatásainak értékeléséhez szükséges makro-, illetve iparági vagy szakterületi szintű adatok és elemzések gyűjtése az adott prioritási tengelyért felelős Közreműködő Minisztérium feladata. Ezeket az információkat a Közreműködő Minisztériumok szükség szerint az Irányító Hatóság rendelkezésére bocsátják. A Rendelet 36. cikkének megfelelően az Irányító Hatóságnak és a Monitoring Bizottságnak az indikátorok összeállításánál tekintetbe kell vennie a beavatkozási területeknek a Bizottság által javasolt kategóriáit. E kategóriák alkalmazása a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapokról szóló jelentések összeállításában is segíti a Bizottságot. A beavatkozási területek két számjegyű kategóriáiba történő besorolását a kohéziós politikára, a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok végrehajtására vonatkozó együttes Bizottsági rendelet tervezet (COMMISSION WORKING DOCUMENT 15/02/2006 DRAFT) II. mellékletének megfelelően a következő táblázat mutatja. Részletes kibontását majd az Akcióterv tartalmazza.
KOP_0.07_2006_06_07
80
A 2007-2013 KA és SA beavatkozási területek kategóriái Prioritás tengelyek Kategória Fő kategória neve száma 1.1 Egészséges, tiszta települések 1.2 Vizeink jó kezelése
Környezetvédelem és kockázat megelőzés Környezetvédelem és kockázat megelőzés
1.3 1.4
Környezetvédelem és kockázat megelőzés Energia;
1.5 1.6
44, 46-47, 50 45, 48, 50, 54, 55 Természeti értékeink jó kezelése 50-51, 55 Környezetbarát energetikai fejlesz39-43, 52 tések Fenntartható termelési és fogyasztá48, 52, 55 si szokások ösztönzése Technikai segítségnyújtás 84, 85
Környezetvédelem és kockázat megelőzés Technikai segítségnyújtás
IV.2.3. Értékelés Annak érdekében, hogy a Környezeti Operatív Program eredményességét meg lehessen ítélni, kialakításáról, előrehaladásáról és teljesüléséről értékelést kell végezni. Az értékeléseket annak fényében kell végrehajtani, hogy a KOP milyen módon tesz eleget •
a Szerződés 158 cikkében foglaltaknak, illetve a Közösség gazdasági és társadalmi kohéziós célkitűzéseinek,
•
az Európai Tanács, illetve a Tanács és a Parlament együttes rendeleteiben megfogalmazott elvárásoknak,
•
az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban és az Új Magyarország programjában lefektetett átfogó és specifikus célok megvalósításának, és
•
a Környezeti Operatív Program dokumentumaiban lefektetett, számszerűsített céloknak.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban 2006 januárjától, a KOP kialakításával párhuzamosan elkezdtük a KOP stratégiai környezeti vizsgálatát, amelynek összegzését a jelen dokumentum 2. sz. melléklete tartalmazza majd. A KOP készítése során a KTKH koordinációjában az NSRK-val és a többi operatív programmal együtt elvégzésre kerül a KOP ex-ante értékelése, amelynek összegzését a KOP 1. számú mellékletében lehet majd megtekinteni. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi program a 2007 és 2013 közötti időszakot öleli át, 2010-ben szükséges elvégezni az időközi értékelését. Ugyanakkor a technikai segítségnyújtás keretében elérhető forrásokból a KOP Irányító Hatóság folyamatos értékelést kíván megvalósítani. A KOP IH megbízásából folytatott értékelések nem csökkentik a KTKH, illetve az egyes Közreműködő Minisztériumok felelősségét az Új Magyarország programja, illetve a vonatkozó magyar szakpolitikák tekintetében. A regionális operatív programok eredményességének értékeléshez kapcsolódóan és a szinergikus hatások feltárása érdekében, az értékelések területi dimenzióit erősíteni kell. Az értékelési rendszert alkalmassá kell tenni arra, hogy a környezetileg érzékeny, vízgyűjtőkhöz és vízrendszerekhez kötődő országosan kiemelt térségekben (Balaton, Tisza és Duna térsége) területileg integrált környezeti értékeléseket lehessen megvalósítani.
KOP_0.07_2006_06_07
81
Az utólagos értékelés végrehajtásáért a Rendelet tervezet értelmében az Európai Bizottság a felelős, együttműködésben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal (mint a KOP Irányító Hatósággal). Az értékelésre egyébiránt az értékelésekre vonatkozó általános rendelkezések vonatkoznak.
IV.3. A projekt-kiválasztási és pénzügyi folyamatok és eljárások IV.3.1. Projektkiválasztás A jelenleg tervezett hazai szabályozás értelmében négyféle módon zajlik a projektek kiválasztása, ezek: 1. Központi Program: Ennél az eljárástípusnál a támogatott projektet – vagy a projektek kijelöléséért felelős szervezetet – már maga az operatív program is tartalmazza. Pályázatra így nincs szükség. Elsősorban állami szervek projektjei esetében alkalmazható, főleg akkor, ha a projektek megvalósítására vonatkozó döntés egyben a gazdaság, az infrastruktúra térszerkezetére is jelentős hatást gyakorol (pl. autópálya építés). 2. Az akcióterven alapuló pályáztatás (több körös pályáztatás): Az akcióterven alapuló támogatás átmenetet jelent a központi projektek és a nyílt pályáztatás között. Az akciótervet az irányító hatóság az OP-ért felelős miniszter dolgozhatja ki, és terjesztheti – az irányító hatóság ellenjegyzésével – az illetékes monitoring bizottság, majd a Kormány elé. Decentralizált regionális programok esetén az akciótervet az RFÜ dolgozhatja ki, és terjesztheti – ismét az IH ellenjegyzésével – a monitoring bizottság elé, amelynek feladatait a társadalmi partnerekkel kibővített regionális fejlesztési tanács látja el. Az akcióterv kidolgozásába minden esetben be kell vonni a szakterületileg érintett tárcákat is. A Kormány döntésére – az IH vezető ellenjegyzésén túl - már nincs szükség. 3. Nyílt pályázat: Az nyílt pályázaton nagy számú szervezet pályázhat, és a projektek kiválasztása általában egy lépésben, a legjobb pályázatok kiválasztásával történik. Ugyanakkor lehetőség van az igények érkezési sorrendben történő kielégítésére is, amennyiben a közreműködő szervezet a pályázatokat elsősorban nem egymáshoz, hanem egy előre meghatározott mércéhez méri, és a minimum szintet elérő minőségű projekteket automatikusan támogatásban részesíti. A nyílt pályázat elsősorban vállalkozások, civil szervezetek projektjei esetében alkalmazható. A jelenlegi tervidőszakban ezt a formát a közreműködő szervezetek alaposan begyakorolták, a feladat ezért leginkább a legjobb gyakorlatok beazonosítása és meghonosítása minden pályázatos művelet esetében. 4. Visszatérítendő támogatások, tőkealapok: összhangban az európai gyakorlattal, indokolt elmozdulni a visszatérítendő támogatások, tőkealapok irányába. A visszatérítendő támogatások eredményesebb eszközei a vállalkozásfejlesztésnek, amely hosszabb távon a KKV szektor küldő forrásbevonási képességét növeli. A visszatérítendő támogatások – a vissza nem térítendő támogatásokhoz hasonlóan - az EU szempontjából elköltött forrásnak minősülnek, amint a kedvezményezett számlával igazolt teljesítését követően a forrást megkapja. A kedvezményezett által visszafizetésre kerülő összeg újrafelhasználása ügyében pedig a tagállam dönthet. A visszatérítendő támogatások esetében kisebb önrész is elegendő, továbbá az EU-15 tagállamok sikeresen alkalmazták a források - már működő, uniós társfinanszírozású tőkealapokba utalását az N+2 szabály miatti forrásvesztés elkerülésére. (Tőkealapba történő utaláskor az e célra fordítandó támogatás teljes egészében elköltöttnek
KOP_0.07_2006_06_07
82
minősül, függetlenül attól, hogy az a kedvezményezett vállalkozásokhoz csak később érkezik meg.)
IV.3.2. Adatgyűjtés A pályázók és a támogatást igénybevevők által szolgáltatott adatok a monitoring információs rendszerbe kerülnek. Az informatikai rendszer része lesz a KTK Informatikai Rendszernek, amely azonban nem korlátozza és nem csökkenti a KOP IH felelősségét a Rendelet 34.1 (a) pontjában meghatározott felelősségét az indikátorok gyűjtésére vonatkozó rendszer működtetésével kapcsolatban. A rendszer képes adatot szolgáltatni a KTK Hatóság és az Európai Bizottság részére is. Az informatikai rendszer valós idejű adatokat szállít a megvalósítási rendszer minden egyes szintjéről, valamint elektronikus kommunikációs eszközként szolgál az Európai Bizottság és Magyarország között. Az információs rendszerben lévő adatok pontosak és naprakészek, hiszen a napi irányítási feladatok ellátásának szükséges részét képezi az információs rendszer használata. A monitoring indikátorok generálásán túl ez az érintett szervezet jelen rendszer adataira támaszkodva készíti el az összes egységesített dokumentumot, ami a program működéséhez szükséges.
IV.3.3. Közösségi politikák érvényesülésének biztosítása IV.3.3.1. A versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok Alapvetés Az Európai Közösségek Alapokmányának 87. és 88. cikke értelmében ahhoz, hogy a Közösség részt vegyen a tagállamok állami támogatási rendszereiből folyósított támogatások társfinanszírozásában, a Bizottságnak e támogatási rendszereket jóvá kell hagynia.
Az operatív programokon belüli támogatási rendszerek kezelése Összhangban a 9(m), 18(2)(b) és a 19(3)(b) cikkekkel az operatív programoknak tartalmazniuk kell egy összefoglaló leírást a prioritás tengelyek megvalósítása érdekében tervezett műveletekről, amely az alapokmány 87. cikkének értelmében tartalmazza az állami támogatások megfelelőségének ellenőrzéséhez szükséges információkat is. A fenti követelmények teljesítése érdekében a magyar hatóságok listát készítenek az állami támogatásokról, műveletekre lebontva, a Közösség által megkívánt formátumban. A fent említett lista tartalmazza az összes, már bejelentett állami támogatást, amelyet a Bizottság, mint létező támogatási formát elfogadott, és amelyeket a programok különböző műveletei által társfinanszíroz. A már bejelentett és jóváhagyott állami támogatásokon kívüli, a műveletek keretében nyújtott állami támogatások és egyedi támogatások besorolhatóak vagy a de minimis szabály alá, vagy pedig kivételes szabályozás vonatkozik rájuk, összhangban az Alapszerződés 87. és 88. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos kategóriáira való alkalmazásáról szóló Tanácsi Rendelettel (Council Regulation (EC) No 994/98 of 7 May 1998, OJ L 142 of
KOP_0.07_2006_06_07
83
14.05.1998). Az operatív programok döntéseinek jóváhagyásakor még nem ismert új támogatási rendszereket és a kötelező bejelentés alá eső új egyedi támogatásokat Magyarország a „közbenső eljárás” keretében nyújtja be a Bizottságnak jóváhagyásra.
Mentességi területek Az Alapokmány 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatás bizonyos kategóriáira való alkalmazására vonatkozó Tanácsi Rendelkezés (Council Regulation (EC) No 944/980of May 1998, OJ L 142 of 14.05.98) értelmében a Bizottságnak módjában áll elfogadni olyan rendelkezéseket, amelyek deklarálják, hogy az állami támogatások bizonyos kategóriái összeegyeztethetők a közös piac elvével, és ezekre nem vonatkozik az Alapokmány 88 (3) cikkében lefektetett bejelentési kötelezettség. Ez a rendelkezés biztosítja egyben a de minimis szabály jogi alapját. Négy mentességi terület került meghatározásra. Ezek a következők: •
•
•
•
"De minimis" (Commission Regulation (EC) No 69/2001 of 12 January 2001 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to de minimis aid OJ L 10, 13.01.2001, pages 30-32) Kis- és középvállalkozások (Commission Regulation (EC) No 70/2001 of 12 January 2001 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to State aid to small and medium-sized enterprises OJ L 10, 13.01.2001, pages 33-42) Képzési támogatások (Commission Regulation (EC) No 68/2001 of 12 January 2001 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to training aid OJ L 10, 13.01.2001, pages 20-29) Foglalkoztatási támogatások (Commission Regulation (EC) No 2204/2002 of 12 December 2002 on the application of Articles 87 and 88 of the EC Treaty to State aid for employment OJ L 337, 13.12.2002. pages 3-14)
Regionális támogatások Ami a támogatás intenzitás felső határát illeti, a közszféra támogatásának összege – beleértve a teljes hazai (központi, regionális, helyi), valamint az összes EU támogatást, illetve azok együttesét - nem haladhatja meg a magyar támogatási térképben meghatározott felső határokat.
Nagyberuházások A nagyberuházásokra a vonatkozó Bizottsági Közleményben (Multisectoral framework on regional aid for large investment projects OJ C 70, 19.03.2002, pages 8-20), az Alapokmány 88 (3) cikkével összhangban meghatározott szabályok az irányadóak.
IV.3.3.2. Közbeszerzés A Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok által finanszírozott műveletek megvalósítása során az Irányító Hatóságnak gondoskodnia kell a magyar közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeleteinek betartásáról. Ennek érdekében az Irányító Hatóság figyelemmel kíséri, hogy: • A nemzeti elbánás követelménye a közbeszerzések terén nemzetközi szerződéseinkkel összhangban érvényesüljön. KOP_0.07_2006_06_07
84
• •
• •
A támogatási szerződésekben külön fejezet tartalmazza a közbeszerzés igazolására vonatkozó rendelkezéseket. A kedvezményezettek által összeállított jelentések tartalmazzák a közbeszerzési szabályok érvényesülésének módját. Nem történik kifizetés az előírt közbeszerzési eljárás mellőzése esetén. A többszintű ellenőrzési folyamat során a megfelelő kompetenciával rendelkező szakértők megvizsgálják a közbeszerzési szabályok betartását igazoló dokumentumokat. Ha annak követelménye fennáll, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételre kerüljön az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED-adatbank )
A kiíró felhívja a pályázó figyelmét, a környezetvédelem és a nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontok érvényesítésére a közbeszerzési eljárás során még akkor is, ha a közbeszerzés értéke nem éri el a közösségi értékhatárt.
IV.3.3.3. Környezeti szempontok és fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés érdekében kiemelten fontos, hogy a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok programjai természeti erőforrás kímélő, kifejezetten környezetbarát tevékenységeket támogassanak, a rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások sokkal szélesebb körben érjenek el kedvező környezeti hatást, és a társadalmi és gazdasági biztonság érdekében a fiatalok és a jövő generációk létfeltételeit ne kockáztassák. Az Operatív Program céljait, prioritás tengelyeit tekintve kiemelkedően fontos a fenntartható fejlődés, amely összekötő témaként működik az Operatív Program egészében az alábbiak szerint: • A projektek jóváhagyást megelőző környezetvédelmi értékelése a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételének biztosítása érdekében; •
A környezeti szempontból többletet nyújtó, a természeti erőforrásokat ésszerűen felhasználó, a környezeti termékeket és szolgáltatásokat elősegítő stb. projektek nagyobb súlyozása az értékelési rendszerben;
•
A műveletek végrehajtása következtében a környezet minőségi mutatói a jelenlegi szinten maradjanak, illetve javuló tendenciát mutassanak;
•
Környezetvédelmi útmutató elkészítése a pályázók részére;
•
Környezetvédelmi képviselők részvétele a Monitoring Bizottságokban;
•
Technikai Segítségnyújtás igénybevétele az alapadatok létrehozásához és az előrehaladás figyelemmel kíséréséhez;
•
Jelentéstétel programszinten a környezetvédelmi tevékenységekről, projektszinten a környezeti és társadalmi felelősségvállalásról az éves jelentésekben..
KOP_0.07_2006_06_07
85
IV.3.3.4. Nemek közötti esélyegyenlőség A Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok felhasználásának általános szabályait meghatározó Tanácsi rendelet tervezete alapján az alapok által finanszírozott műveleteknek, illetve az EIBtől vagy más közösségi pénzügyi forrásból támogatásban részesülő tevékenységeknek összhangban kell lenniük a Szerződés rendelkezéseivel, az ebben elfogadott eszközökkel és a közösségi politikákkal, ezen belül a nemek közti esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó szabályozással. A rendelkezések érvényesítése a Környezeti Operatív Programban a következőképpen valósul meg: •
A projekt-kiválasztási kritériumok és a projekt indikátorok között a nemek közötti esélyegyenlőség teljesülésének kritériuma megfelelő súllyal szerepel;
•
A program és projekt output és eredmény mutatóit nemek szerinti bontásban is megadják, ahol lehetséges.
•
A projektek jóváhagyását megelőzően az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályok teljesülését a pályázónak igazolnia kell;
•
Az éves és a végső jelentésekben részletes elemzés készül a horizontális elvek, így a nemek közötti esélyegyenlőség elvének teljesüléséről is.
A KOP IH a Monitoring Bizottság felállításakor gondoskodik a nemek közötti egyensúly bizottságon belüli minél teljesebb érvényesüléséről.
IV.3.4. Éves jelentések elkészítése A Bizottság által előkészített rendelettervezet értelmében az Irányító Hatóságnak minden évben jelentést kell készítenie az Operatív Program megvalósításáról. A jelentést a Monitoring Bizottság hagyja jóvá, ezt követően az Irányító Hatóság az Európai Bizottság részére megküldi. Az éves jelentés kiterjed: •
az általános feltételekben bekövetkezett változásokra, amennyiben azok jelentősek a program megvalósítása szempontjából;
•
a prioritás tengelyek és műveletek megvalósításában elért előrehaladásra, a Program Kiegészítőben meghatározott pénzügyi és fizikai indikátorokkal számszerűsítve;
•
az Irányító Hatóság és a Monitoring Bizottság által a program megvalósítása minőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében tett lépésekre;
•
a közösségi alapelvek (a versenyszabályozás, a közbeszerzés, a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség) érvényesítése, illetve az összes strukturális támogatás koordinációja érdekében tett lépésekre;
•
indokolt esetben a jelentős projektek és a globális támogatások előrehaladására.
KOP_0.07_2006_06_07
86
IV.3.5. A pénzügyi folyamatok IV.3.5.1. Az Igazoló Hatóság pénzügyi és számviteli feladatai (a) Biztosítja az Alapokból származó, számlákon lévő, (előleg, közbenső kifizetések, záróegyenleg formájában érkező) kifizetések kezelését és az Irányító Hatóság által lehívott kifizetések (közösségi hozzájárulás) folyamatos rendelkezésre állását; (b) Gondoskodik arról, hogy a végső kedvezményezett - az Irányító Hatóság által benyújtott, a közösségi forrás átutalására vonatkozó kérelme alapján - a lehető leggyorsabban megkapja az Alapok őt illető teljes hozzájárulását, mellyel szemben semmilyen levonás, visszatartás vagy egyéb költség nem érvényesíthető; (c) Igazolja a költségkimutatások pontosságát és a számviteli rendszerekből származó adatok ellenőrizhető dokumentumokkal való alátámaszthatóságát az irányítási és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban, az Irányító Hatóság által szolgáltatandó információkra (beleértve a belső ellenőrzési jelentéseket), valamint, amennyiben szükséges saját ellenőrzéseire támaszkodva; (d) Összeállítja az Irányító Hatóság által elkészített kimutatásokon, illetve a végső kedvezményezettnél felmerült tényleges költségeken alapuló, alaponkénti igazolt kifizetési kérelem dokumentációját (költségigazoló nyilatkozat, költségkimutatás, kifizetési kérelem) és benyújtja a Bizottság felé; (e) Összeállítja a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzéseket az Irányító Hatóság által benyújtott előrejelzések alapján és évente, legkésőbb április 30ig benyújtja a Bizottsághoz; (f) Biztosítja az Irányító Hatóság által visszafizetett (visszautalt), az Alapokból származó összegek megtérítését és az adminisztratív szabálytalanságok, a program irányítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciók végrehajtását; (g) Biztosítja kimutatás elkészítését és Bizottsághoz való benyújtását azon összegekről, amelyek az adott időpontban behajtásra várnak, a behajtási eljárás megindításának éve szerinti csoportosításban. (h) Pontos és hiánytalan számviteli nyilvántartás vezetése a közösségi forrásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokról és kifizetésekről.
IV.3.6. Pénzügyi irányítás és ellenőrzés szabályai IV.3.6.1. A KOP Irányító Hatóság felelőssége Az Irányító Hatóság elsőrendű felelőssége a helyes irányítás és végrehajtás biztosítása az Operatív Program keretében végrehajtott, a Kohéziós Alapból és a Strukturális Alapokból finanszírozott műveletek esetében (34.1 cikk). Az Irányító Hatóság a pénzügyi irányítást illető feladatai egy részét delegálhatja a közreműködő szervezetek felé, feltéve, ha azoknál megbízható pénzügyi irányítási rendszer működik. Ebben az esetben a közreműködő szervezeteken belül külön részlegek vagy egységek végzik majd a delegált feladatokat és külön egységek a közreműködő szervezet egyéb feladatait. Az Irányító Hatóság jóváhagyja az adott támogatás konstrukcióhoz kapcsolódó támogatási szerződések sablonjait.
KOP_0.07_2006_06_07
87
A KOP Irányító Hatóság a megbízható pénzügyi irányítás érdekében ellenőrzést folytat. Biztosítja, hogy a közreműködő szervezeteket valamint a végső kedvezményezetteket megfelelő módon tájékoztassák a pénzügyi irányítással kapcsolatos felelősségükről. Biztosítja továbbá, hogy a közbeszerzéseknél érvényesüljenek a közösségi szabályozások. A KOP Irányító Hatóság, vagy képviseletében más közreműködő szervezet a fizetési kérelmeket alátámasztó forrásdokumentáció vizsgálatára helyszíni ellenőrzéseket végez. IV.3.6.2. Az adott támogatási konstrukció pénzügyi lebonyolítását végző Közreműködő Szervezet felelőssége A Közreműködő Szervezet ellenőrzi a támogatás igénybe vevője által benyújtott számlákat, beleértve azt is, hogy azok megfelelnek a támogatási szerződésben foglalt tartalmi és formai követelményeknek. A Közreműködő Szervezet felelős tehát annak biztosításáért, hogy a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok keretében benyújtott összes kifizetési kérelem igazolt számlákkal, számviteli dokumentumokkal legyen alátámasztva, és egyértelmű legyen az auditálási nyomvonal. A Közreműködő Szervezet felelős azért is, hogy csak a ténylegesen megtörtént jogosult kifizetéseket nyújtsák be az Irányító Hatósághoz. A Közreműködő Szervezet által működtetett ellenőrzési eljárások megfelelnek a 438/2001/EK Bizottsági Rendelet 4. cikkében foglaltaknak, és a támogatási kérelmek 100%-át lefedő dokumentum alapú ellenőrzéseket és mintavételi alapú helyszíni ellenőrzéseket foglalnak magukban. A Közreműködő Szervezet felelős a jogosult kiadások Igazoló Hatóságnak történő benyújtásáért az Igazoló Hatóság által előírt formátumban. Ezzel egy időben a Közreműködő Szervezet gondoskodik a kiadásokról készült jelentés eljuttatásáról az Irányító Hatóság és a Közreműködő Minisztérium felé. IV.3.6.3. A (Végső) Kedvezményezett részére történő kifizetés folyamata 1. A (Végső) Kedvezményezettek kifizetett számláikat, vagy az azonos bizonyító értékű számviteli dokumentumokat a Közreműködő Szervezetnek nyújtják be. A (Végső) Kedvezményezett felelős a költségek pontosságának és jogosultságának projekt szintű igazolásáért. 2. A Közreműködő Szervezet fogadja és ellenőrzi a számlákat, illetve igazolja a költségjogosultságot. 3. Az igazolt számlák alapján a Közreműködő Szervezet összeállítja és benyújtja a kifizetésekhez szükséges hazai és EU forrás biztosítására vonatkozó kérelmet az Irányító Hatóságnak. 4. Az Irányító Hatóság átutalási megbízása alapján a Magyar Államkincstár átutalja a nemzeti társfinanszírozást az IH központi költségvetési számlájáról az adott művelet lebonyolítási számlájára. 5. Ezzel egyidejűleg az IH továbbítja a z Hatósághoz EU támogatásra vonatkozó kérelmet. 6. Az Irányító Hatóságok által benyújtott EU támogatás átutalási kérelem alapján az Igazoló Hatóság átutalási megbízást ad a Magyar Államkincstár részére, hogy az EU hozzájárulást a KH OP számlájáról az adott művelet lebonyolítási számlájára utalja. 7. A Közreműködő Szervezet átutalási megbízása alapján a Magyar Államkincstár az adott művelet lebonyolítási számlájáról átutalja a Végső Kedvezményezettnek az őt megillető nemzeti és EU támogatást.
KOP_0.07_2006_06_07
88
IV.3.6.4. Pénzügyi ellenőrzés Függetlenített belső ellenőrzés Minden, az Operatív Program lebonyolításába bevont szervezet és intézmény saját, függetlenített belső ellenőrzési egységet hoz létre és működtet. Ennek megfelelően az OP Irányító Hatóság és a közreműködő szervezetek is saját függetlenített belső ellenőrzési egységgel rendelkeznek. Az OP minisztérium belső ellenőrzési, illetve felügyeleti ellenőrzési egységei (amelyek közvetlenül a miniszternek vagy a közigazgatási államtitkárnak jelentenek) és az OP Irányító Hatóság belső ellenőrzési egysége (amelyek közvetlenül az OP Irányító Hatóság vezetőjének jelentenek) funkcionálisan és szervezetileg is független egymástól. Műveletek ellenőrzése Az uniós alapok felhasználása keretében elvégzett műveletek a 438/2001. rendelet 4. cikke szerinti (első szintű) ellenőrzését a közreműködő szervezetek végzik. A közreműködő szervezetek - irányítási és ellenőrzési rendszereik keretében - részletes eljárásokat dolgoznak ki és működtetnek a társfinanszírozott termékek leszállításának, szolgáltatások teljesítésének, az igényelt költségek valós voltának igazolására, továbbá a vonatkozó bizottsági határozat és az alkalmazandó nemzeti és közösségi szabályok, a vonatkozó támogatás keretében a költségjogosultságra, a közbeszerzésre, az állami támogatásokra, a környezetvédelemre és esélyegyenlőségre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés biztosítására. A kifizetési kérelmek jóváhagyására az első szintű ellenőrzés lefolytatását követően kerülhet csak sor. Helyszíni ellenőrzést végző szervezetek (5%-os ellenőrzés) A 438/2001. rendelet 10. cikke szerinti helyszíni ellenőrzéseket az OP Minisztérium felügyeleti ellenőrzési részlege és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal végzi. A felügyeleti ellenőrzési részleg funkcionálisan független a OP Irányító Hatóság függetlenített belső ellenőrzési részlegétől. A helyszíni ellenőrzések feladatainak tervezését és végrehajtását a 2213/2002 (VII. 24.) Kormány határozatban foglaltak értelmében a pénzügyminiszter koordinálja. A koordinációs feladatok előkészítése érdekében a pénzügyminiszter létrehozta a Nemzetközi Támogatás Ellenőrzési Tárcaközi Bizottságot. Az ellenőrzésekről készült jelentést az OP Minisztérium és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megküldi a Pénzügyminisztériumnak. A jelentésekből éves beszámoló készül, amelyet az 5%os ellenőrzéseket koordináló Nemzetközi Támogatás Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság megvitat, majd a Pénzügyminisztérium megküld az Európai Bizottságnak. Zárónyilatkozat kiadása A zárónyilatkozat kiadása jelenleg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladata.
KOP_0.07_2006_06_07
89
IV.4. Információs rendszer A program megvalósulását, beleértve a monitoring tevékenységek ellátását központilag kifejlesztésre kerülő, valamennyi Operatív Programot, illetve Irányító Hatóságot és közreműködő szervezetet egységesen kiszolgáló számítógépes információs rendszer segíti. Az információs rendszer tartalmazni fogja minden, az Operatív Program keretében finanszírozott projekt adatait, beleértve a megvalósulás pénzügyi és fizikai jelzőszámait. Az információs rendszer által összegzett jelzőszámok alapján hozza meg döntéseit az Irányító Hatóság, valamint ezek alapján kerülnek összeállításra a jelentések a Monitoring Bizottság, illetve a Kormány és az Európai Bizottság részére. A számítógépes információs rendszer ugyancsak lehetővé fogja tenni az elektronikus adatcserét az Irányító Hatóság és az Európai Bizottság között. Az információs rendszer adatainak helyességét és naprakészségét biztosítani fogja, hogy az információs rendszer használata a napi munkafolyamatok integráns részét fogja képezni. Az érintett szervezetek a monitoring jelzőszámok generálásán túl a rendszer segítségével fognak előállítani valamennyi a program működtetése során használatos, egységes formátumú dokumentumot.
IV.5. Kommunikációs terv IV.5.1. Nyilvánossággal kapcsolatos rendelkezések Az Operatív Programot érintő minden tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos műveletet a 1159/2000 számú Tanácsi Rendelet követelményeinek megfelelően kell végrehajtani. Ennek alapján a nyilvánosságot érintő intézkedések célja: • Átláthatóság biztosítása a potenciális és végső kedvezményezettek, a regionális és helyi szereplők, a gazdasági és szociális partnerek és a civil szervezetek tájékoztatásával a Kohéziós Alapról és a Strukturális Alapokról, a finanszírozási lehetőségekről, továbbá a pályázati eljárásokról. • A Közösségi intézkedések megértésének elősegítése a közvélemény figyelmének a Kohéziós Alap és a Strukturális Alapok és az Európai Unió magyarországi regionális fejlesztésében valamint a gazdasági és szociális kohézió erősítésében játszott szerepére való fókuszálásával. Az említett 1159/2000 számú Tanácsi Rendeletben előírtaknak megfelelően a Közösség logóját fel kell tüntetni minden kommunikációs anyagon, kérelmezési nyomtatványon, támogatási jóváhagyáson stb. Az KOP-t érintő tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos teendők megvalósítására az Operatív Program Irányító Hatóság Kommunikációs Tervet készít, amely meghatározza a vonatkozó intézkedések célját, végrehajtásuk stratégiáját, tartalmát, a megcélzott társadalmi és gazdasági csoportokat, az intézkedések hatékonyságát mérő értékelési kritériumokat, az intézkedések ajánlott költségvetését, valamint a megvalósításért felelős adminisztratív egységeket. Az Operatív Program nyilvánosságát biztosító intézkedéseket és tevékenységeket a KOP-hoz készülő Akcióterv tartalmazza. A Közösségi Támogatási Keretre vonatkozó tájékoztatási és nyilvánossági stratégiát és intézkedéseket a Miniszterelnöki Hivatalon belüli Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Főosztálya koordinálja. A KOP tájékoztatásáért és a nyilvánosság biztosításáért felelős személy az Operatív Program Irányító Hatóságán belül kerül kijelölésre.
KOP_0.07_2006_06_07
90
V.
NAGY PROJEKTEK INDIKATÍV LISTÁJA
Környezeti Operatív Program (2007-2013) nagy projektjei között csak azon projektek felsorolása szerepel, amelyek beruházási összege meghaladja a 25 millió eurós határt. Az alább felsorolásra kerülő projektek továbbá olyan kormányzati döntés körében nevesített projektek, amelyeknek előkészítése folyamatban van kormányzati vagy uniós forrásból. A fentiek megfelelően a 1067/2005. (VI. 30.) Korm. Hat. alapján; a további egyeztetések az alábbi listánál sokkal nagyobb számú projektet eredményeznek Megye
Projekt (az előkészítés tervezett támogatási kerete, millió Ft-ban)
Békés
Békéscsaba város és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása (300) Makó és térsége szennyvízcsatornázás (112,8) Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatornázása (127,5) Tápió menti térség szennyvízelvezetés és tisztítás (296)
Csongrád Fejér Pest
Megjegyzés Tervezett költség település lakosság (Mrd Ft) 15,0 1 65 710 14,0 7,0
6 4
41 000 110 929
36,0
20
90 000
Pest
Dél-Budai agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása (525)
72,0
7
263 000
Somogy
A Balaton-törvény hatálya alá tartozó délbalatoni települések szennyvízkezelése (377) Nyíregyháza város és külterületei csatornázása és szennyvíztisztítása (380) Nagykanizsa és környéke csatornázás és szennyvíztisztítás (177,3) Dél-alföldi Régió ivóvízminőség-javítás (1524)
16,0
40
30 000
16,0
4
133 000
7,5
15
60 908
101,0
225
1 222 590
Észak-Alföld ivóvízminőség-javítás II. ütem (750) (EZEN FEJLESZTÉS A REGIONÁLIS OP KERETÉBENVALÓSUL MEG)
60,0
199
600 000
Mecsek-Dráva térség hulladékgazdálkodás (250) Közép-Duna vidéki hulladékgazdálkodás (190)
31,0
295
425 437
46,0
169
675 000
Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron hulladékgazdálkodás (378,6) Duna-Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztés (500) Ráckevei Duna-ág vízgazdálkodásának és vízminőségének javítása (1000) Tisza hullámtér projekt (Vásárhelyi terv továbbfejlesztése - VTT) (351,5)
39,5
227
483 072
SzabolcsSzatmár-Bereg Zala Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Hajdú-Bihar, Jász-NagykunSzolnok, SzabolcsSzatmár-Bereg Baranya, Somogy, Tolna Bács-Kiskun Fejér, Pest, Tolna Győr-Sopron Bács-Kiskun, Pest Bács-Kiskun, Pest Csongrád, Jász-NagykunSzolnok Zala
Kis-Balaton vízvédelmi rendszer II. ütem (389,3)
KOP_0.07_2006_06_07
18,0 35,0 10,5 7,7
91
Jász-NagykunSzolnok Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg KomáromEsztergom
VI.
Hanyi-Tiszasülyi árvízszint csökkentő tározó (113,3) Nagykunsági árvízszint csökkentő tározó (95,3)
19,0
Szamos-Kraszna közi árvízszint csökkentő tározó (110) Duna-projekt (árvízvédelmi művek, kerékpárút, mellékágak rehabilitációja) (497)
12,0
6,5
16,4
MELLÉKLETEK
VI.1. Partnerségi egyeztetések Az Operatív Program megalkotása során a kidolgozás koordinációjáért felelős Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával intenzív konzultációkra került sor a társadalmi partnerekkel, a regionális fejlesztési ügynökségekkel, valamint az Európai Bizottsággal. A konzultációk egyrészt az FKTB és munkaszervei ülésein, másrészt külön helyszíni egyeztetések során folytak. Az Operatív Program társadalmi egyeztetésének célja, hogy a legszélesebb közönség számára elérhetővé és véleményezhetővé tegye a Program dokumentumait, amelyek ezért elektronikus úton olvashatóvá váltak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján. A partnerségi egyeztetés első köre 2006. március 17-től március 27-ig zajlott le. Ennek során 30 társadalmi, szakmai szervezet kapott felkérést a dokumentum vitájában való részvételre. A felkeresésre 17 szervezet juttatta vissza a dokumentummal kapcsolatos véleményét. Különböző fórumokon, konferenciákon szintén lehetőség nyílt a vélemények kinyilvánítására. Ezek közül a legfontosabbak:
Az NSRK környezetvédelmi céljait megalapozó műhelyvita, KvVM, 2005. október 25.
A Környezeti Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatának Egyeztetési Fóruma, amely a rendeletben meghatározottnál szélesebb partnerségi kör bevonásával zajlott, KvVM, 2006. március 6.
„A 2007-2013 időszakra szóló nemzeti tervek és azok környezeti vonatkozásai” című konferencia, MTA, 2006. március 30.
A partnerségi egyeztetéseken, fórumokon, valamint a konferenciákon elhangzott vélemények feldolgozása elősegítette a Környezeti Operatív Program tökéletesítését. A partnerek észrevételei, javaslatai az egyeztetések során kialakult konszenzusnak megfelelően figyelembevételre, beépítésre kerültek az Operatív Program szövegtervezetébe.
KOP_0.07_2006_06_07
92
VI.2. Az ex-ante értékelés eredményei A KOP ex-ante értékelését a jelenlegi tervek szerint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal koordinálja, Az NFH-ban 2006. elején megkezdték az értékelés előkészítését. A KOP ex-ante értékelésének megkezdése 2006. május végén várható.
VI.3. A Stratégiai Környezeti Vizsgálat eredményei A KOP kialakításával párhuzamosan megkezdődött az 1995. évi LIII. a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény 43-44.§, illetve az annak végrehajtási előírásait tartalmazó 2/2005. (I. 11.) egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló Kormányrendelet alapján a KOP (startégiai) környezeti vizsgálata. A KOP jelenlegi tervezetének ismeretében a környezeti vizsgálat első lépéseként 2006. március végéig kialakításra került a vizsgálat tematikája, amely elérhető a KvVM honlapján. A KOP első átfogó környezeti értékelése május végére várható.
VI.4. Rövidítések jegyzéke CBC dB(A)
EGK EIB EK EMVA ENSZ ENSZ-EGB ERFA ESDP ESZA EU EUROSTAT EWC FKTB GEF HAWIS HEFOP Hgt. HOPE IH IKT
Határokon Átnyúló Együttműködés a PHARE program keretében decibel, a hangerősség mértékegysége (egyenértékű A-hangra vonatkoztatva, hangnyomásszintben), amely a hangtér egy-egy pontjára vonatkoztatott és hangnyomással jellemzett fizikai mennyiség. Számszerű értéke a hely függvénye. A zajterhelés mérése esetén az adott helyen a zajforrások okozta együttes zajterhelés megengedett legnagyobb hangnyomásszintje, amelyet hazánkban is rendelet rögzít. Európai Gazdasági Közösség Európai Beruházási Bank Európai Közösség Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Egyesült Nemzetek Szervezete ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Európai Regionális Fejlesztési Alap European Spatial Development Perspektive Európai Szociális Alap Európai Unió Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Statistical Office of the European Communities) Európai Hulladék Katalógus Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság Globális Környezetvédelmi Alap Veszélyes Hulladék Nyilvántartó Rendszer Humánerőforrás fejlesztés Operatív Program Hulladékgazdálkodási törvény Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz Irányító Hatóság Információs és kommunikációs technológia
KOP_0.07_2006_06_07
93
ISPA KIOP KOP Kht. KKV KSH KSZ LE LSIF MEH MTA Natura 2000 NAVS NKP NFH 1. NFT 2. NFT NAVS OECD OGY OHT OKKP OLM OP OSAP OTH PEEN PHARE PM10
RÁCS ROP SA TA TIR t Tvt. UNDP
Strukturális Felzárkózást Segítő Eszköz Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (2004- 2006) Környezeti Operatív Program (2007- 2013) Közhasznú Társaság Kis- és Középvállalkozások Központi Statisztikai Hivatal Közreműködő Szervezet Lakos egyenérték Large Scale Infrastructure Facility Miniszterelnöki Hivatal Magyar Tudományos Akadémia Külön védelem alatt álló Európai Uniós területek ökológiai hálózata Nemzeti Agrár és Vidékfejlesztési Stratégia Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Fejlesztési Hivatala első Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) második Nemzeti Fejlesztési Terv (2007-2013) Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégia Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Országgyűlés Országos Hulladékgazdálkodási Terv Országos Környezeti Kármentesítési Program Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Operatív Program Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Országos Területfejlesztési Hivatal Pán-európai Ökológiai Hálózat Közép- és Kelet-Európa Országainak Nyújtott EU támogatások programja (előcsatlakozási alap) particulate matter: PM10-nek a 10 mm-nél kisebb átmérőjű részecskéket nevezzük. (Kémiai értelemben aeroszoloknak nevezzük a körülbelül 10 mm-es (mikrométer) átmérőnél kisebb, 0,001 mm-nél nagyobb, levegőben - mint közegben - diszpergált (szétszórt) állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskéket, szálló port. Ezen részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől, kémiai összetételétől és tömegétől függően.) Regionális és Ágazati egyeztető Csoport Regionális Operatív Program Strukturális Alapok Technikai Segítségnyújtás (Technical Assistance) Tervezési Informatikai Rendszer (Kormányzati) tonna Természetvédelmi törvény ENSZ Fejlesztési Program
KOP_0.07_2006_06_07
94
