KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT

KÖRNYEZETI KOCKÁZATMENEDZSMENT Környezeti kockázatfelmérés, példák Molnár Mónika, Feigl Viktória, Gruiz Katalin

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

A vegyi anyagok környezeti kockázatának mérése EU TGD 1996 (2006) Technical guidance document for environmental risk assessment of new and existing substances, Brussels A technikai útmutató az EC 1488/94 és EEC 793/33 rendeleteket támogatja Forrás (Kibocsátás)

Hatás

Eloszlás modellezése

Extrapoláció

PEC

PNEC

RQ = PEC / PNEC Page  2

PEC előrejelzése és részletes felmérése (bármilyen környezeti elemre és fázisra)

1. Maximális mért koncentráció (a szennyeződés középpontjában) 2. Egyszerű terjedési modell alkalmazása, amely figyelembe veszi a kibocsátást és a koncentráció csökkenését a forrás és a receptor között  terjedési- és sorsmodell 3. Finomított transzportmodell, amely a fázisok közötti megoszlást és a biodegradációt is figyelembe veszi  terjedési- és sorsmodell 4. Különleges igényeket is figyelembe vesz, pl. tápláléklánc jellegzetességei, biokoncentráció, biomagnifikáció, biológiai hozzáférhetőség, stb. Page  3

MODELLTÍPUSOK Sokelemes modellek Egyelemes modellek Biológiai modellek Gyógyszer kinetikai modellek Expozíciós (kitettségi) modellek

Page  4

Modellszámítások  A modellszámítások során teljesen átláthatóvá kell tenni az környezeti koncentráció meghatározásának folyamatát és dokumentálni kell a számításokhoz felhasznált paramétereket és az előválasztott értékeket.  Expozíciós modellekhez szükséges adatok: 



Az anyag fizikai-kémiai tulajdonságok: -molekulasúly -oktanol-víz megoszlási hányados -vízoldékonyság -gőznyomás -forráspont (csak bizonyos kibocsátás becsléshez) Az anyag felhasználási jellemzői: -megtermelt mennyiség -importált mennyiség -exportált mennyiség -ipari kategória -felhasználási kategória -fő kategória

A terjedési- és sorsmodellek fent megadott adatigénye csak semleges szerves és ionokat nem képező anyagokra érvényes. Más típusú anyagok esetén több adatra is szükség lehet.

Page  5

Terjedési- és sorsmodellek célja  A szennyezőanyag előrejelezhető környezeti koncentrációjátnak kiszámítása  A modellek  a szennyeződési folyamatok matematikai leírása  szimulálják a valóságban lejátszódó folyamatokat  modellszámítások révén a vizsgált terület bármely pontjára és a vizsgált időszak bármely időpontjára képesek becslést adni a szennyezőanyag koncentrációra.  Alap a koncepciómodell, működő változata pedig általában egy szoftver.  A terjedési- és sorsmodellek a vegyi anyag jellemzőin kívül a környezet jellemzőit veszik számításba az előrejelzéshez.

 A környezet lehet egy előre meghatározott jellemzőkkel bíró fiktív (pl. európai) vagy egy konkrét, helyspecifikus jellemzőkkel bíró környezet. Page  6

PEC számítása - vegyi anyagok szabályozására és hatósági célokra  Előre meghatározott európai standard környezeti jellemzők megadásával egységesítik a környezeti paramétereket.  A PEC számítása során egy vegyi anyag „életét” követjük végig a gyártástól a felhasználáson keresztül a hulladékká válásig.  A PEC érték értelmezhető lokális, regionális és kontinentális szinten is.

Page  7

Európai standard környezeti jellemzők Standard európai környezeti jellemzők: egy fiktív európai környezetet jelentenek  a valóságban nem létezik  egy vegyi anyag környezeti viselkedését és terjedését egész Európában egységesen jellemzi. Page  8

A terjedési- és sorsmodellekkel szemben támasztott követelmények  A modellnek tükröznie kell a vegyi anyag szerkezete és aktivitása közötti kvantitatív összefüggést ((Q)SAR) a modell hátteréül szolgáló fizikai-kémiai és/vagy biológiai kölcsönhatások révén.  Egyértelműen kell közölni a modell létrehozásához felhasznált peremfeltételeket, a figyelembe vett környezeti fázisokat, folyamatokat.

 QSAR - a szerkezet hasonlósága alapján becsülhetjük a viselkedést, transzportot…hasonló szerkezetű ismert hatású vegyület adataiból (az eljárás angol nyelvű rövidítése QSAR = Quantitative Structure Activity Relationship).

Page  9

SimpleBox modell -Sokelemes modell, dobozmodell

-a környezeti elemek (homogének és jól keveredők (?)) -az anyag inputot folyamatosnak kell tekinteni (folyamatos diffúz emisszió)

Page  10

A környezet összes elemét és fázisát figyelembe vevő SimpleBox modell

Víz

A szennyvíztisztító telepekről kiengedett tisztított víz a felszíni vizekbe kerülve felhígul…sorsfolyamatok Page  11

PEClokális, víz számítása-1

Page  12

KÖRNYEZETI ELEM: TALAJ

 Kiemelt szerep a szárazföldi szervezetek expozíciója miatt. Mezőgazdasági talaj: növénytermesztés, legeltetés, állattenyésztés, tápláléklánc….

 Kimosódás: talaj mélyebb rétegeibe, vagy felszíni vízbe Page  13

BIOLÓGIAI MODELL

Ezek a modellek matematikai egyenletekkel fejezik ki adott élőlény környezetével való kölcsönhatását. Számba veszi a vegyi anyagok  felvételét a légzés és a táplálkozás során

 kiürülését a légzés, az ürítés során  valamint átalakulását, lebomlását a szervezetben… Page  14

GYÓGYSZERKINETIKAI MODELL

Kép forrása: http://www.landesbioscience.com/curie/chapter/4661/

 A gyógyszerkinetika azzal foglalkozik, hogy a szervezetbe bevitt gyógyszerek melyik szervben milyen koncentrációban jelennek meg, és hogy mennyi idő elteltével bomlanak le, ürülnek ki. A gyógyszerek szervezetre gyakorolt hatása szorosan Page  15 összefügg koncentrációjukkal.

PNEC meghatározása, kiszámítása  Az adatbázisokban elérhető adatok értékelésével kezdődik. – Az adatbázisok a legtöbb vegyületre vonatkozóan hiányosak.

 Ha az adatbázisban nincs adat, akkor QSAR – Mennyiségi összefüggés egy vegyi anyag szerkezete és aktivitása között. – A környezettoxikológia eszköze veszélyes anyagok hatásainak és környezetben való viselkedésének előrejelzésére. – Azonos csoportba tartozó vegyületek környezeti viselkedése kémiai szerkezetüktől függően szisztematikus és előrejelezhető összefüggéseket, ill. eltéréseket mutat, melyek matematikai egyenletekkel leírhatóak. – Sokváltozós regressziós matematikai összefüggések. – log 1/ LC50 = 0,871 * log Kow -4,87 egyenlet az aromás és alifás szénhidrogének toxicitását adja meg hal esetében.

Page  16

PNEC előrejelzése és részletes felmérése 1. Általános PNEC (TDI) alkalmazása, pl. rendeleti határérték vagy környezetminőségi kritérium a legérzékenyebb területhasználatra

2. Helyspecifikus területhasználatok és szokások figyelembevétele 3. Direkt ökotoxikológiai vagy toxikológiai tesztelés, helyspecifikus PNEC megállapítása

Page  17

A PNEC érték becsléséhez alkalmazott biztonsági faktorok (EU TGD) Alkalmazott teszt Három különböző trofikus szint élőlényeivel legalább 1-1 akut toxicitási teszt (LC50: hal, alga, Daphnia) Legalább egy hosszú távú NOEC mérés akár hal akár Daphnia tesztorganizmussal Két különböző NOEC mérés, két különböző trofikus szint élőlényeivel (hal és/vagy alga és/vagy Daphnia) Három trofikus szint élőlényeivel meghatározott krónikus NOEC értékek Szabadföldi adatok vagy mikrokozmosz kísérletek Page  18

Biztonsági faktor 1000

100 50

10 egyedi felmérés

KÖRNYEZETI KOCKÁZATFELMÉRÉS Példa (1.) Trifluralin kockázata a Duna üledékében

Page  19

Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében  A trifluralin korábban nagy mennyiségben gyártott és importált peszticid

 Hatása az ökoszisztémára  Apoláros szerves vegyület: nehezen biodegradálható, vízben rosszul oldódik és ezért jól adszorbeálódik a szilárd szerves anyagokon, pl. humusz-anyagokon.  Valószínűsíthető, hogy az üledékben felhalmozódik.  Kémiai időzített bomba!  Szabályozás… Page  20

A trifluralin kockázata a Duna ökoszisztémájára • Felszíni vizet érő trifluralin terhelés, PEC számítás • Trifluralin hatása az ökoszisztémára, a PNEC érték becslése

• A trifluralin kockázati tényezője Duna vízében és üledékben

Page  21

Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében Környezeti koncentráció becslése  Kibocsátási faktorok : Kibocsátás gyártás során szennyvízbe: Fvíz = 0,02 (EU-TGD) Kibocsátás felhasználás során felszíni vízbe: Fvíz = 0,1  Felszíni vizeket érő terhelés:  A termelésből adódó terhelés: 184 t/év x 0,02 = 3,6 t/év, (nincs szennyvíztisztító)  Ha van szennyvíztisztító, akkor az Fstp értékkel szorozva, ennél kisebb terhelést fogunk kapni. Fstp = 0,14 esetén 0,5 t/év terhelés értékkel kalkulálhatunk. Termelésből adódó terhelés = 3,6 t/év x 0,14 = 0,5 t / év Felhasználásból származó terhelés = 255 t/év x 0,1 = 25,5 t/év  A felszíni vizeket érő teljes trifluralin terhelés (Mo): 25,5 + 0,5 = 26 t/év Page  22

Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében  A biodegradáció: nehezen bidegradálódik, biodegradációs faktora: Fdegvíz = 0,5

 A Duna áramlási sebességét és a trifluralin biodegradálhatóságát figyelembe véve a regionális környezeti koncentráció: PECregionálisvíz = terhelés x Fdegvíz : Q = = 26 t/év x 0,5 : 2204 m3/sec Q = a Dunára jellemző átlagos áramlási sebesség

PECregionálisvíz= 1,9 x 10-4 mg/l Page  23

Trifluralin környezeti kockázata a Duna üledékében Környezeti koncentráció becslése A vízre vonatkozó trifluralin koncentrációból becsüljük az üledék koncentrációját.

PECregionálisvíz = 1,9 x 10-4 mg/l PECregionálisüledék = PECregionálisvíz x Koc x foc PECregionálisüledék = 1,9 x 10-4 mg/l x 104 l/kg x 0,2 = 0,38 mg/kg foc = a Duna üledékére jellemző szerves szén hányad Koc = szerves szén–víz megoszlási hányados (6400 - 13 400 az üledékminőségtől függő Koc érték; átlag: 104 l/kg)

Page  24

Az ökoszisztémára károsan nem ható koncentráció, a PNEC érték meghatározása Egyes tesztorganizmusokkal folytatott vizsgálati eredményekből kapható meg extrapolálással 

A bioindikáció a vizsgált ökológiai rendszer legérzékenyebb tagjának meglétét, vagy hiányát vizsgálja.



A biomonitoring a monitor-szervezetekben lejátszódó változásokat, pl. akkumulációt.



Adott terület diverzitásának vizsgálata (pl. életközösségek, koreloszlás, egyedszám, egyedsűrűség, egészségi állapot, szaporodási ráta, stb.) a biodiverzitás eltérése a háttér területtől.



A környezettoxikológiai tesztek laboratóriumban végzett vizsgálatok, egy, vagy több fajt alkalmazó tesztek, a koncentráció hatás görbe kimérésére.

Page  25

A PNEC érték becsléséhez alkalmazott biztonsági faktorok (EU TGD) Alkalmazott teszt Három különböző trofikus szint élőlényeivel legalább 1-1 akut toxicitási teszt (LC50: hal, alga, Daphnia) Legalább egy hosszú távú NOEC mérés akár hal akár Daphnia tesztorganizmussal Két különböző NOEC mérés, két különböző trofikus szint élőlényeivel (hal és/vagy alga és/vagy Daphnia) Három trofikus szint élőlényeivel meghatározott krónikus NOEC értékek Szabadföldi adatok vagy mikrokozmosz kísérletek Page  26

Biztonsági faktor 1000

100 50

10 egyedi felmérés

Trifluralin – PNEC érték vízre (Duna) Organizmus

Hatás

Koncentráció [mg/l]

Alga Crustacea Crustacea Hal Hal Hal …

EC50 LC50 NOEC LC50 LOEC NOEC

2,5– 0,05–12,0 0,004– 0,010–1,0 0,005–0,02 0,001–0,002

Fajok száma 1 9 1 6 2 2

Az ökoszisztéma egészére károsan nem ható koncentráció, vagyis a PNEC érték előrejelezhető az ökoszisztéma egyes tagjaira kapott eredményekből.

A legkisebb koncentrációértéket vesszük alapul: NOEC érték 0,001, ezt osztjuk a faktor (10) értékével. Page  27 PNECvíz = 0,0001 mg/l

Trifluralin: PNEC becslése üledékre Kevés mérési adat (a becsült érték nem reális)  a vízre számított és elfogadott, hatáson alapuló értékből az üledék PNEC értékét a megoszlási modell alapján adjuk meg A megoszlási hányados alapján becsült érték reálisabb

PNECüledék (mg/kg) = Koc (l/kg) x PNECvíz (mg/l) x foc PNECüledék = 6400 (13 400) x 0,0001 x 0,2 = 0,12 – 0,27 mg/kg (6400 - 13 400 az üledékminőségtől függő Koc érték)

Page  28

234

A trifluralin kockázati tényezője Duna üledékében A kockázat jellemzésére a környezeti koncentráció és a hatást még nem mutató koncentráció hányadosát használjuk. Ez üledék esetén így számítható: PECüledék = PNECüledék = Rq =

0,38 0,27 – 0,12 1,4 – 3,2

NAGY KOCKÁZAT

Tehát a trifluralin az egyik olyan vegyi anyag Magyarországon, mely a felszíni vizek, köztük a Duna üledékében nagy kockázatot jelent. (A kockázati tényező pontosításának lehetőségei !!!) Page  29

234

Lépcsőzetes kockázatfelmérés szénhidrogénekkel szennyezett területre

Page  30

Szénhidrogénekkel szennyezett terület, Kaba Kaba, volt benzintöltő-állomás Szennyezőforrás:  földalatti üzemanyagtartály és szerelvényei, valamint az üzemanyagkút Jellemző transzportfolyamatok:  növekvő mozgékonyság és biológiai hozzáférhetőség  terjedés talajvízzel Expozíciós utak:  talaj felporzása következtében porszemcsék lenyelése és belégzése  talajvízzel Területhasználat:  mezőgazdasági (szántó)

Kockázatfelmérés 3 lépcsőben 

Page  31

Feltárógödör a területen

A szénhidrogénekkel szennyezett terület előzetes állapotfelmérésére alkalmazott módszeregyüttes 8 db talajfúrás: az üzemanyagkút és földalatti tartály környezetében a szennyezés mértékének, összetételének és kiterjedésének meghatározása TalajTesztelő Triád szénhidrogénekkel szennyezett terület (benzintöltő állomás) előzetes állapotfelmérésére

Page  32

Kémiai analitikai módszerek A szennyezőanyag jellemzésére talajban A talaj szénhidrogén tartalmának mérése

Kémiai analitikai módszerek A szennyezőanyag jellemzésére talajvízben

Talaj ultrahangos extrakció hexán-aceton (2:1) eleggyel extraktum gravimetriával Talaj összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával

Talajvíz extrakció n-pentánnal extraktum gravimetriával Talajvíz összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával

A talajvíz szénhidrogén tartalmának mérése

Az előzetes kockázatfelmérés főbb eredményei A szennyezőanyag: szénhidrogének, elsősorban dízelolaj és motorolaj Koncentrációja a talajban: 3 000–28 800 mg/kg; talajvízben: 0,1–36,8 mg/l A kockázati tényező (RQ), a mért koncentráció értékek és a határértékek figyelembe vételével (pesszimista becsléssel): A szennyezőanyag (dízelolaj és motorolaj) kockázati tényezője talajvízben PEC RQtalajvíz= PNECtalajvíz = 36,8 (0,1–36,8) IGEN NAGY KOCKÁZAT talajvíz

A szennyezőanyag (dízelolaj és motorolaj) kockázati tényezője talajban RQtalaj =

PECtalaj PNEC talaj

= 9,5

(1–9,6)

NAGY KOCKÁZAT

A szennyezett terület részletes kockázatfelmérése (A megoszlások, a biológiai hozzáférhetőség, a biodegradáció és a helyszínspecifikus toxicitás figyelembevétele) Page  33

A szénhidrogénekkel szennyezett terület részletes állapotfelmérésére alkalmazott módszeregyüttes TalajTesztelő Triád A szénhidrogénekkel szennyezett terület talajának részletes állapotfelmérésére

Kémiai analitikai módszerek A szennyezettség jellemzésére a talajban és a talajvízben

Biológiai vizsgálatok A talajökoszisztéma, talajaktivitás jellemzésére

Talaj ultrahangos extrakció Hexán-aceton (2:1) eleggyel Extraktum gravimetriával Talajtulajdonságok vizsgálata pH, redox, EC, CaCO3, C-, N-, P- és humusztartalom Talaj összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával

Talajvíz extrakció n-pentánnal extraktum gravimetriával

Talajvíz összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával Page  34

Talajban sza. megoszlás és hozzáférhetőség jellemzése Kow és biológiailag hozzáférhető frakció mérése

Környezettoxikológiai tesztek A talaj toxikus hatásának jellemzésére

Talaj aerob heterotróf telepképző sejtek számának meghatározása

Talaj biolumineszcencia gátlás vizsgálata Vibrio fischeri bakteriális tesztorganizmussal

Talaj szénhidrogén biodegradáló sejtek koncentrációjának mérése

Gyökér, ill. szárnövekedés gátlási teszt Sinapis alba tesztorganizmussal

Talaj szaporodás-gátlás Tetrahymena pyriformis állati egysejtűvel

Letalitás vizsgálata Folsomia candida állati tesztorganizmussal

A részletes kockázatfelmérés eredményei • A területen főként dízelolaj van jelen, de a felszínen és a mélyebb rétegekben található szennyeződés nem dízelolajtól származik (motorolaj). • A biológiai eredmények (a sejtszámok) aktívan működő talajra utaltak. Aerob heterotróf sejtszám: 1,0*107/ g talaj Dízelolaj-bontó sejtszám: 2,0*104/g talaj A szénhidrogénbontó baktériumok jelenléte  a szénhidrogénbiodegradáció természetes feltételei adottak a területen. • A szennyezett talaj direkt kontakt tesztelésével végzett környezettoxikológia tesztek eredményei, mind a bakteriális, mind a növényi tesztorganizmussal enyhe toxicitást mutattak. A szennyezőanyag nincs hozzáférhető formában. Page  35

Környezeti kockázat jellemzése a szennyezett területen Részletes kockázatfelmérés 1. Mért Kow érték segítségével meghatároztuk a szennyezőanyag talaj-víz megoszlási hányadosát, Kp-t Kutricamajor talajára mért szerves szénhányad (foc=0,024) figyelembevételével. A szennyezőanyag talaj-víz megoszlási hányadosa: Kp = 978 l/kg Ebből számítva a PECtalaj érték = 10 465 mg/kg. A szerves szennyezőanyag megoszlását figyelembe véve az új, finomított kockázati tényező értéke:

RQtalaj =

Page  36

PECtalaj PNEC talaj

= 3,5

NAGY KOCKÁZAT

A kockázati tényező értékének további finomítása a toxicitási tesztek eredményei alapján

Környezeti kockázat jellemzése a szennyezett területen Részletes kockázatfelmérés 2. A PNEC érték pontosítása a környezettoxikológiai eredmények alapján: A Vibrio fischeri biolumineszcencia-gátlási teszt alapján a szennyezett talajra RQVf = 2,4

NAGY KOCKÁZAT

A Sinapis alba gyökér- ill. szárnövekedés-gátlási teszt alapján a szennyezett talajra

RQSa = 2,5

NAGY KOCKÁZAT

A helyszínspecifikus jellemzőkkel (pl. toxicitási adatok) kiküszöbölhetők az előzetes kockázatfelmérés pontatlanságai.

Page  37

A részletes kockázatfelmérés főbb eredményei A szerves szennyezőanyag megoszlását figyelembe véve az új, finomított kockázati tényező értéke: RQtalaj =

PECtalaj PNEC talaj

= 3,5

NAGY KOCKÁZAT

A PNEC érték pontosítása: A Vibrio fischeri biolumineszcencia-gátlási és Sinapis alba gyökér- ill. szárnövekedés-gátlási teszt alapján a szennyezett talajra

RQVf, Sa = 2,4 - 2,5

NAGY KOCKÁZAT

A helyszínspecifikus jellemzőkkel (pl. toxicitási adatok) kiküszöbölhetők az előzetes kockázatfelmérés pontatlanságai. A szennyezett terület remediációt megalapozó felmérése Page  38

A szénhidrogénekkel szennyezett terület remediációt megalapozó felmérésére alkalmazott módszeregyüttes TalajTesztelő Triád A szénhidrogénekkel szennyezett terület remediációt támogató részletes felmérésére Kémiai analitikai módszerek A szennyezettség jellemzésére a talajban és a talajvízben

Biológiai vizsgálatok A talajökoszisztéma, talajaktivitás jellemzésére

Környezettoxikológiai tesztek A talaj toxikus hatásának jellemzésére

Talaj ultrahangos extrakciója hexán-aceton (2:1) eleggyel Extraktum gravimetriával

Talajvíz extrakciója n-pentánnal extraktum gravimetriával

Talaj aerob heterotróf telepképző sejt számának meghatározása

Biolumineszcencia-gátlás vizsgálata Vibrio fischeri bakteriális tesztorganizmussal

Talajból összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával

Talajvízből összes extrahálható szénhidrogén (EPH) GC alkalmazásával

Talaj szénhidrogén biodegradáló sejtkoncentrációjának mérése

Szaporodás-gátlás vizsgálata Tetrahymena pyriformis állati egysejtűvel

Talajmikroflóra dehidrogenáz enzim aktivitásának mérése Talajlégzés mérése statikus rendszerben (zárt palack teszt)

Page  39

Talajlégzés mérése dinamikus rendszerben (levegőztethető oszloreaktorban)

A remediációt megalapozó kockázatfelmérés eredményei • Aktívan működő talaj Aerob heterotróf sejtszám: 1,0–2,0*107/ g talaj Speciális szénhidrogén-bontó sejtszám: 1–75*105/g talaj • Dinamikus talajlégzés-mérés oszlopreaktorban  a helyi mikroflóra biodegradációs képessége javítható a levegőztetés mértékének növelésével CO2 termelés

Szénhidrogén-eltávolítás

20 C O 2 18 [%] 16

Szénhidrogénbontó sejtszám

Napi 10 perc Napi 2 óra

40

16

Napi 6 óra

35

14

14

30

12

12

25

10 6

EPH-tartalom 20 eltávolítás [%] 15

4

10

4

2

5

2

0

0

8

1

Page  40

2

3

4

5 Idő [nap]

6

7

8

9

EPH eltávolítás [%]

Olajbontó sejtszám [*106 /g]

10 8 6

2. hét (10 min)

2. hét (2h )

2. hét (6h)

17,5

26,8

35,5

0 Olajbontó sejtszám

Ind

2. hét (10 min)

2. hét (2h )

2. hét (6h)

0,02

5

15

15

A remediációt megalapozó kockázatfelmérés eredményei A talajökoszisztéma adaptálódott a szennyezőanyaghoz, a levegőztetés serkentette a helyi mikroflórát Kockázatcsökkentés – biodegradáción alapuló remediáció Technológia-együttes a területen folyó természetes biodegradáció intenzifikálására: • felúszó olajréteg eltávolítása • talajvíz ex situ fizikai-kémiai kezelése • talaj telítetlen zónájának bioventillációja, tápanyagpótlással • talaj telítetlen zónájának időszakos átmosása

Page  41

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!