Körülírás? Metafora? Körülíró metafora! (Kisérlet egy kevéssé számon tartott képtípus bemutatására)
1. A m agyar IS T V
s tilis z tik a
Á N "a szóképekhez
k ö rü lírá s t (a h a s o n la t ro z z a m e g : "a z vagy
vonásai
(re n d s z e rin t
nevén
a la p já n
fe ls o ro l
d é k o lt fo g a lm a t
m ás
re s z te tt
benne,
a
,,B ú s
ta n k ö n y v
s zű v é t
s z e re le m re
/
m ás
u tó la g
az
Ifiu
fo g v a ,
szavakkal
m eg
a
h a tá -
s tilis z tik a i
s z e m b e ö tlő
hogy
(Z rín y i: 'a
ve n d é g é t" ,
a lá b b i
vonása fe je z i
a k ife je z n i
is m o n d ja
ki
szán-
a z ille tő
azaz
A
á ld o tt
's z e r e l m e t
s z ig e ti
s z e m p illá já n
n é p e 'a m a g y a r p a r a s z t s á g '
ö zv e g y s é g n e k
s z e m lé lte ti:
p é ld á k o n
D e lim á n n a k " ,
g e rje s z te tte '
h íva tla n
( A r a n y : T o l d i I V . ) ; D ó zs a lé k e z e te );
néha
tá rg y a lja
1 1 8 ).
fo g a lm á t
tö r lé
oknál
v a la m ily e n
é rz é k e lte ti,
m e g é rts ü k ;
S Z A T !I M Á . l U
e g y ik e k é n t
s a k ö v e tk e z ő k é p p e n
b iz o n y o s
hanem
szavakkal
h a j a ] m e g k ö t ö zé
" T e n ye r é h e z
m e lle tt),
a b e s z é lő
a fo g a lm a t,
p o n to s a n
k ö rü lírá s
,,[ K u m illa
vagy
ta n k ö n y v b e n
s tilá ris e s z k ö z ö k "
a tu la jd o n s á g a i b ó l) o ly m ó d o n ,
fo g a lo m n e v é t" (M S tilÚ . A
c ím G e g y e te m i
é s a z e u fe m iz m u s
író -k ö ltő
c é lb ó l n e m n e v e z i
v á z la ta
c s a tla k o z ó
ü lő
éb-
v e s z e d e le m ); k ö n n y c s e p p e t'
( J ó z s e f A .: A d y e m (Ju h á sz
G y .:
ú tja c ím G k é z ik ö n y v b e n
k is s é
h o r d o zó j a ,
A n y á m ... "
É d e sa n y á m ). N éhány évvel később tö m ö ríte tt
A m agyar
m e g fo g a lm a z á s b a n
lé n y e g é b e n
S Z A T H M Á R tIa n á r ú r a k ö r ü l í r á s r ó l ily e n e k e t is ta lá lu n k :
m a g ya r
s tilis z tik a (M S tilÚ .
ugyanezt
a
d e fin íc ió t
a d ja
4 6 9 ). A s z á m o s p é ld a k ö z ö tt itt
e zü s t 'a l u m í n i u m ';
p i r o s s ze m ű
s zö r n y
a k ö rü lírá s
m agyar
'v o n a t '
( J u h á s z G y .: B u d a p e s t) . A
K is m a g y a r
n e m ta lá lh a tó
rá b u k k a n h a tu n k :
(1 9 8 8 )
re to rik a
m eg,
" e g y fo g a lo m ,
k é z ik ö n y v
m ondat
s z e rin t
á ll"
(c irc u m lo c u tio )
tá rg y , tu la jd o n s á g
tö b b s z ó v a l. T e h á t a m e g n e v e z é s e s e tle g tö b b
m u ta tó já b a n
d e p e rip h ra s z is z
h e ly e tt
(K M R e t.
a m ito lo g ik u s ,
c ím s z ó
vagy esem ény
e g y sz ó sz e rk e z e t
1 7 2 ). A k ö rü lírá s
vagy
k ö rü lírá s a egy egész,
le g g y a k o rib b
a m e to n im ik u s -a b s z tra h á ló
nevén
a la tt k ö n n y e n
fa jtá i c
é s a m e ta fo ri-
k u s k ö r ü lír á s ( u o .) . " M e ta fo rik u s
k ö rü lírá s " -ró l
egyébként
h ., a la p le g a ljá n ) .
E z te h á t, jó lle h e t
kép, hanem
k ö rü lírá s
o ly a n
a m e ly n e k m e ta fo rik u s
je lle g e
("a
m á r a M S tilÚ .
m e ta fo rik u s ,
szóképekhez
v a n . E s z e rin t
nem
m e ta fo ra ,
c s a tla k o z ó
azonban
is e m líté s t te s z (i. s tilá ris
nem
szó-
e sz k ö z "),
k e ll le n n iü k : o ly a n
kö-
rü líráso k n ak is, am ely ek n em m etafo rik u sak (m in t láth attu k , a K M R et.-b an is csak az eg y ik v o lt a h áro m típ u s k ö zü l a m etafo rik u s). H o g y an v iszo n y lik teh át a k ö rü lírás a m etafo ráh o z, 'ill. általáb an a szó k ép ek h ez? S Z A T H M Á R IIS T V Á N szerin t "A k ö rü lírás ab b an k ü lö n b ö zik a szó k ép tő l, h o g y tu lajd o n k ép p en n em átv itel" (M S tilÚ . 1 1 8 ). E g ész é b en p ersze v aló b an n em az, d e n ém ely ik k ö rü lírásb an k étség telen ü l v an (n ak ) k ép es (átv itt) értelm ű elem (ek ). V eg y ü n k szem ü g y re eg y eg y szerlí p éld át! M in d en k i ism eri D eb recen v áro sán ak ezt a félig tréfás, félig elism erő -m éltató k ö rü lírását: a kálvinista Róma. N o s, eb b en a k ö rü lírásb an a R ó m a v áro sn év n y ilv án v aló an k ép es (m etafo rik u s, ill. szim b o lik u s) értelm lí, m ert D eb recen n em R ó m a, ah o g y a magyar tenger 'B alato n ' sem ten g er. E zzel szem b en az ezer tó országa 'F in n o rszág ' v aló b an o rszág , teh át a k ö rü lírás n em tartalm az k ép es elem et. L eg feljeb b az ezer tek in th ető szin ek d o ch én ak : h atáro zo tt szám n év a h atáro zatlan h ely ett, 'n ag y o n so k ' értelem b en (eg y éb k én t F in n o rszág b an v aló jáb an n em ezer, h an em h atv an ezern él is tö b b to, v an 1) . S Z A T H M Á R I S T V Á N is ú g y látja, h o g y ak ö rü lírást n em célszertí szem b eállítan i a szó k ép p el, ső t g y ak ran élesen elh atáro ln i sem : " ... a szem b eö tlő v o n áso k , am ely ek k el a k ö rü lírás ... tö rtén ik , g y ak ran k ép szerű ek ... , a k ö rü líráso k k ö zel k erü lh etn ek a szó k ép ek h ez, an n y ira, h o g y so k szo r n eh éz ő k et eg y m ástó l elk ü lö n íten i", s itt k ö v etk ezik az elő b b jelzett tag m o n d at: "eg y éb k én t b eszélü n k is p l. m etafo rik u s k ö rü lírásró l" (M S tilÚ . 1 1 8 ). A to v áb b iak b an ezzel az ed d ig arán y lag k ev és fig y elem re m éltato tt n y elv ik ép -típ u ss'al fo g lalk o zo m . A p éld ák elem zése n y o m án - rem én y em szerin t - k i fo g d erü ln i, h o g y e k ép ek a m etafo ra és a k ö rü lírás h atárm ezsg y éjén , p o n to sab b an fed ési sáv jáb an , m etszetéb en h ely ezk ed n ek el, s en n élfo g v a ép p o ly an jo g g al n ev ezh ető k körülíró metaforá-nak, m in t metaforikus
körii/irás-nak. 2 . A z ily en k ép ek b en a n y elv i k ép n ég y leh etség es alk o tó elem éb ő l (k ép , tárg y , m o tív u m , m o d alizáto r) ren d szerin t k ettő v an ex p licit n y elv i jellel k ifejezv e: a k ép és a m o tív u m . P l. Ju h ász G y u lán ak m ár em lített pirosszemií s:örny k ép éb en a szörny fő n év a k ép i elem , en n ek tárg y a, a 'v o n at' (v ag y in k áb b 'm o zd o n y ') im p licit m arad , s a k ét k ép zet eg y m ásra v o n atk o ztatású t, ö sszek ap cso lását a pirosszemíí jelző seg íti m in t a k ö zö s szém ák (jelen tésjeg y ek ) eg y ik ét k iem elő , h an g sú ly o zó m o tív u m . A z azo n o sításn ak n in cs fo rm ális k ifejező eszk ö ze (m o d alizáto ra), teh át az ad o tt k ép a jelö letlen , m o tiv ált, im p licit k ép típ u sáb a so ro lh ató (v ö . K E M É N Y G Á 1 3 0 1 {:N y I'. 1 1 5 [1 9 9 1 ]: 3 2 -3 , ill. K ép ek b e m en ek ü lő élet. B alassi K iad ó , B p ., 1 9 9 3 , 2 1 6 -7 ).
Az
id e ta r to z ó
já n : jó v a l
képek
n a g y o b b ik
é p p e lle n k e z ő le g to z z a ,
-
V agy
ré sz é b e n ) a képi
e z t á llítja
a
X V II.
" n e v e ts é g e s
ebben
je lz ő ily e n
(u g y a n ),
d e (c sa k )
a
m o tív u m
m o tív u m o t
közös,
r á , s e z á lta l
a je lle g z e te s
m in t
a d a to k
a la p -
hanem
-
m in te g y
k o r lá -
Róma
k if e je -
P l. a k á l v i n i s t a
p r é c ie u s e - ö k n e k ,
Az
de a száj é' .
'R ó m a
ö s s z e g y ű lt
v a la m e ly
m u ta t
f o g la lta k a t.
D e b r e c e n r ő l:
a s zá j b ir to k o s
'b ú to r z a t,
nem
je g y r e
e le m b e n
kényeskedőknek"
(= fo g a k ),
a z e d d ig
a m o tív u m
e lté r ő
századi
(ső t
ré sz é b e n
v a la m e ly
" h e ly e s b íti"
z é s je lz ő je
egy
a k á lv in is tá k é '.
M o lie r e
á lta l
képében:
a s zá j b ú t o r za t a
épp
k ig ú n y o lt
a k ü lö n b s é g e t
é p p e z é r t " n e g a tív
e m e li
k i:
m o tív u m " - n a k
is n e v e z h e tjü k . A n e g a tív
m o tív u m
a z iz o tó p iá já h o z v a ló s á g g a l ré b e .
(h o m o g é n
v is s z a k ö ti,
E zzel
oka annak,
hogy
s tílu s k o r s z a k e s z té tik a i N agy je le .
n y e lv i,
a z ily e n
r itk á n
a tá r g y i
E z é r te lm e z ő k é n t
K ia d ó ,
m e n e k ü lő e lő b b .
1974.
k a p ja
Az
é le t 2 1 0 - 1 ) ,
nem
In :
végső
so-
v is z o n t
épp
ez
m a to p o s z n a k ,
egy
le tíín t
p e d ig
e le v e n
az
s z e m lé le te s s é g ű ,
is v a n
id é z i
és
s tilis z tik a . m o tiv á lt,
1 1 4 [1 9 9 0 ]:
te k in th e tő
m eg
n y e lv i is e lő z i:
VÍGH ARPÁD: A h a s o n la t
a ,J e lö le tle n , N y r.
e x p lic it
d e o ll'k o r
e le m h e z ,
J e le n té s ta n
kép
GÁBOR:
de épp úgy
k ö z ö tti
k é p n e k !) a képi
ily e n
KEM ÉNY
ré sz é t
R e n a r d - tó i
e le m z é s e .
6 5 7 ).
(v ö .
( J u le s
v o n a tk o z á s b a n ) , ( M á s f e lő l
nagy
e le m e t
a je le n té s k ö -
é s a k o n te x tu s
( a k if e je z e n d ő n e k )
c s a tla k o z ik
f o r m á lis
B p .,
n ő s íté s t
k ö ltő i
e le m n e k
,,A r á k o k , s é t á l ó k a v i c s o k " re n d sz e ré n e k
képek
tá r g y n a k
a képi
tá r g y n a k
a kép
p r a g m a tik a i
k if e je z e tt
s e z á lta l
m a ra d t
f e l is o ld ja
é re z z ü k ,
is m é r h e tő
ta r to z ik ,
d e k ó d o lá s á t.
típ u s ú
r e k v iz itu m á n a k
a képpel
a r e jtv e
m in d
a k ö z le m é n y
m é rc é v e l
hanem
je le n té s s ík já h o z )
ső t ré sz b e n
( m in d
m e g k ö n n y ítv e
a képnek,
v is s z a k a p c s o lja
c s ö k k e n ti,
in k o m p a tib ilitá s t ro n
nem
k ö r ü lír ó
A k a d é m ia i e x p lic it"
1 7 3 -4 ,
m i-
ill. K é p e k b e
m e ta f o r á n a k ,
m in t
az
tá r g y a lta k .
3 . N y e lv ta n i
o s z th a tó k :
s z e r k e z e tü k
a j ö s s z e te tt
s z e r in t
szavak;
bJ
a k ö r ü lír ó
b ir to k o s
m e ta f o r á k
je lz ő s
h á ro m
s z in ta g m á k ;
f ő c s o p ü lir a
c j m in ő s é g je l-
z ő s s z in ta g m á k .
a j A m e ta f o r ik u s ö s s z e te tt ta g
s z ó a la k ú
tá r g y - k é p ,
ö s s z e té te l te lje s
ill.
k é p - tá r g y
p é ld a :
g o n d o l a t - fe l h ő k ;
e lő ta g
p e d ig
r á b b i p é ld á i te le i,
ennek
a z ó iz la n d i
s zó - r a k t á r s é g g e l,
's z á j'.
e f f é le ,
A m ai
tö b b n y ir e
á g y ú , g y á s zh u s zá r .
hogy
v is z o n y b a n m o tív u m a .
és az óangol
b á ln a -ú t
a d d ig
b iz a lm a s
o r á lis
a z k ü lö n b ö z te ti
am abban
egym ással
k ö lté s z e t
ig e n
ö s s z e té te l
m eg
a képi
K rú d y e le m ,
ő s i e r e d e tű ;
'u a .'; bár
az
le g k o -
s z ó ö s s z e té -
c s o n t-h á z f a k u ló
az
é s a z u tó -
(k é t
m e ta f o r ik u s
h a ttyú -ú t
is e lő f o r d u ln a k ,
h a n g u la tú
a z e lő -
itt a z u tó ta g
E k é p típ u s
'te n g e r ';
k ö z n y e lv b e n
p é ld á it m íg
vannak
h ó e m b e r ko c s is ),
( n e g a tív )
a z ú n . k e n n in g e k :
e k id e ta r to z ó
m e ta f o r á tó l,
'te s t';
k é p sz e rű -
ek : b o r vir á g ,
g u lyá s -
A legtöbb példa az argóból, pontosabban ennek tréfás, nem durva rét~géből idézhető. R adnóti M iklós m ár a 30-as évek vége felé felfigyelt egy ilyen beszélt nyelvi szóalkotásra: "Tej csarnok ban vásárolok. Fiatal m unkás lép be, leül a kis bolt egyetlen asztalához s rendel: - N egyed félbarna, fél m a c s ka fr ö c c s ! - A zonnal, - hangzik a válasz. A tejes m egértette a rendelést. K érdőn nézek az asztal felé. A fiatal m unkás nem érti a pillantást. N em érti, m it nem értek. -
M i az a m a c s ka fr ö c c s ?
- Tej, - felel gyerm eki m osollyal." (1938. augusztus 6. N yelvgazdagodás. In: N apló. M agvető, B p., 1989. 21). További argónyelvi példák, részben B O R O SS JÓ ZSEF és SZŰ TS LÁ SZLÓ könyvecskéjéből (M egszólal az alvilág ... A m ai m agyar argó kisszótára. Idegenforgalm i, Propaganda- és K iadóvállalat, B p., 1990.), részben saját gyűjtésem ből: b é b ip ö r kö lt 'tejbedara' ; d r ó ts za m á r 'kerékpár'; d : : s u n g e ln yu s ú 'színes bőrű em ber'; e g é r ka m io n 'Trabant vagy m ás kicsiny, olcsó autó'; ku ka b ú vá r 'guberáló' (B O R O SS és SZŰ TS szerint: 'csavargó'); le p e d ő a kr o b a ta 'prostituált'; d a va jg itá r 'dobtáras (orosz) géppisztoly'; r e n d ő r ko lb á s z 'gum ibot'; K á d á r -ko lb á s z 'ua.'. b ) A birtokos jelzős szerkezet alakú körülíró m etaforák egy része ókori eredetű, m itológiai vonatkozású: Am p h itr ité te m p lo m a 'tenger'; N e p tu l1 u s b ir o d a lm a 'ua.'; Th a lia p a p ja 'színész', ill. p a p n ő je 'színésznő'. N agyon kedvelték ezt a képtípust a précieuse-ök is, pl. a b á ja k ta n á c s a d ó ja 'tükör'; a m ú zs á k c s e c s s zo p ó ja 'költő'; sőt a te s t á r ta tla n g yö n yö r e 'köröm ' (vö. M O R IER , H EN R I: D ictionnaire de poétique et de rhétorique. Press es U niversitaires de France, Paris 1961. 300). N em ism eretlen ez a képfajta a m agyar közéleti és publicisztikai stílusban sem . N éhány példánya régiessé vált: a n e m ze t n a p s zá m o s a i (V as G ereben regényének C Ím éből; eredeti jelentése: 'színészek', később inkább 'néptanítók' értelem ben használták); a K e le t p o r o s za i 'japánok'; E u r ó p a b e te g e m b e r e 'Törökország' stb., esetleg kom prom ittálódott, m int a Sztálinnak tulajdonított a lé le k m é r n ö ke i 'írók' szókapcsolat. M ások napjainkban is élnek az igénytelenebb sajtónyelvben és a közbeszédben: a s iva ta g h a jó ja '(egypúpú) teve'; É s za k Ve le n c é je 'Stockholm '; a p a r ke tt ö r d ö g e 'nagyonjó táncos'. A sportújságírók körében m a is népszerűek az effélék: a s p o r to k kir á lyn ő je 'atlétika', ill. kir á lya 'Iabdarúgás'; a te n is ze ző k M e kká ja 'W im bledon'. D raZen Petroviéról, az A m erikába szerződött és gépkocsi balesetben fiatalon m eghalt horvát kosárlabdázóról olvastam valahol, hogy a ko s á r la b d a v. a ko s á r la b d á zá s
I v l o z a r t j a v o lt.
E h an g zato s k ép m in tái alig h an em a t r o m b i t a P a g a n i n i j e 'M au rice A n d ré' típ u sú sajtó n y elv i m etafo rák v o ltak . Ig azi szép iro d alm i p éld ák csak elv étv e találh ató k erre a k ép típ u sra (ez is jelzi, h o g y a ren d szeres h aszn álat fo ly tán .n em csak az eg y es k ifejezések k ap tak m eg , h an em m ag a a típ u s is d iszk red itáló d o tt). A ritk a p éld ák eg y ik e, B ab itstó I: "B ájo s k o m o ly ság g al n éztek a v ilág b a l e l k e a b l a k a i a fió ren ci k alap n aiv eresze aló l" (A g ó ly ak alifa; id ézi J. S O L T É S ZK A T A L IN : B ab its M ih ály k ö ltő i n y elv e. A k ad ém iai K iad ó , B p ., 1 9 6 5 , 1 1 5 ). A z író talán m ag a is érezte, h o g y a l e l k e a b l a k a i 'szem ei' m etafo ra k eresetten iro d alm i as, to p o sz jelleg ű (v ö . a l é l e k t ü k r e 'szem '; ez m ár szin te k ö zh ely n ek szám ít!), ezért to v áb b sző tte az alap k ép et (a k alap e r e s z e ) , s ezzel v ég ü l is k o m p lex k ép et alk o to tt. ej A m in ő ség jelző s szerk ezet alak ú k ö rü líró m etafo ra p éld ái is jo b b ára eb b ő l a stiláris k ö rb ő l k erü ln ek k i: állan d ó szó k ap cso lato k , to p o szo k , sajtó n y elv i ízű k ifejezések . M ár id éztü k a k á l v i n i s t a R ó m a 'D eb recen ' fo rm u lát. E z eg y ú ttal ú n . arán y tró p u s is: 'am i a k ato lik u so k n ak R ó m a, az a k álv in isták n ak D eb recen '. A L B E R T H E N R Y n y o m án (v ö . M éto n y m ie et m étap h o re. K lin ck sieck , P aris 1 9 7 1 . 8 2 ) arán y p árral szem léltetv e: a l b = a ' I b " ah o l a = k ato lik u so k ; b = R ó m a; a' = k álv in isták ; b' = D eb recen . A k ép ei em ek v iszo n y a íg y áb rázo lh ató : (k ato lik u so k )
k álv in isták
R óm a
(D eb recen )
(am i záró jelb e v an tév e, an n ak n in cs ex p licit n y elv i k ép v iselete, d e k i leh et k ö v etk eztetn i a m ásik k ettő b ő l). A k á l v i n i s t a R ó m a k ifejezés eg y éb k én t tran szfo rm álh ató b irto k o s jelző s szerk ezetű k ö rü líró m etafo ráv á ( * a k á l v i n i s t á k R ó m 6 j a ) , ah o g y v iszo n t az É s z a k V e l e n c é j e is átalak íth ató m in ő ség jelző s szerk ezetté ( * é s z a k i V e l e n c e ) . A z id e so ro lh ató to p o szo k a X V III-X IX . század iro d alm i és sajtó n y elv éb en élték v irág k o ru k at: a m a g y a r O v i d i u s 'G y ö n g y ö si Istv án '; a z o r o s z B e e t h o v e n 'C sajk o v szk ij'; a z a v o n i h a t t y ú 'S h ak esp eare'; a p e s a r ó i h a ttyú 'R o ssin i'. M ai szö v eg b en v iszo ly g ást v ag y d erü ltség et k elten e az ily esm i: (/ m a g y a r P r o u s t 'K rú d y '. S ő t m ég az ily en ek is k iszo ru ló b an v an n ak a p u b licisztik ai s t í l u s b ó l : fe h é r a r a n y 'alu m ín iu m '; m a g y a r e z ü s t ' u a . ' ; fe h é r s zé n 'v ízen erg ia'; fe k e t e g y é m á n t 'k ő szén '; fe k e t e a r a n y 'k ő o laj'; ké k a r a n y 'fó ld g áz'; stb . M ég leg in k áb b a b izalm as élő b eszéd b en , a n em d u rv a arg ó b an éln ek az efféle k ép ek : fo l y é k o n y k e n y é r 'sö r'; k é t l á b ú . v ag y m o z g ó k i r a k a t 'feltű n ő en ö ltö zö tt n ő '; ö t á g ú v i l l a 'k éz'. E g y arán y lag friss sajtó n y elv i p éld a: , , F e k v ő
a v a sú ti á tjá rq k e lő tt [c ím ]; " ... m e g k e z d ik
r e n d ő r ö k"
a z a z a m e ste rsé g e s k ö z ú ti á tjá ró k n á l"
ú ta k a d á ly o k
k ia la k ítá sá t
a » je k v ő r e n d ő r ö /« ( [ ,]
a v á ro si k e z e lé sb e n
lé v ő v a sú ti-
(M a g y a r N e m z e t, 1 9 9 3 . m á rc . 5 . 1 6 ). E b b e n a z e se tb e n a
sz a k n y e lv b iz a lm a s(a b b )
v á lto z a ta fo ly a m o d o tt
- e g y te rm in o ló g ia i
{ írn e k a
k itö lté sé re - a k ö rü líró m e ta fo ra e sz k ö z é h e z . S z é p iro d a lm i
p é ld á k is ta lá lh a tó k ,
h a n e m is n a g y sz á m b a n : " M o st flít
b o lo n d -so k á lm o m a lá / A jU tty ö s , b a r n a s zö r n y e te g " (A d y : A G a re d e I'E st-e n ); ,,A c su p a sz fá k c sú c sa m in t tű k h e g y e b ö k b e / a z é g i fla n e llb a " (B a b its: G o n d o k k e re p lő je ). K rú d y tó l e z e k e t tu d o m id é z n i: " T é li le p k é k ['h ó p e ly h e k '] im b o ly o g ta k a te tő k fö lö tt, a k o c sik n a k h a n g ja to m p á b b le tt a friss h ó e sé sb e n " (A ra n y k é z u tc a i sz é p n a p o k . S z é p iro d a lm i, B p ., 1 9 5 8 . 1 3 0 ); S z e 1 e c z k i, a " h a 1 á 1 m a d á r" (e g y te m e tk e z é si v á lla lk o z ó se g é d je ) m a g y a rá z z a Jó z siá sn a k é s Á ld á sk á n a k a h a lo tta sh á z b a n : " É p p e n h a rm in c h á ro m lé p c ső v e z e t le a fö ld a lá a je g e s k e m e n c é h e z. A p é k itt n e m tű z b e n k é sz íti a k e n y e re t,
hanem
S z é p iro d a lm i,
fa g y a sz tj a "
(H é t
B a g o ly
B p ., 1 9 6 3 , 1 7 6 ). A je g e s
[-
ke m e n c e
B o ld o g u lt
ú rfik o ro m b a n ].
'h u lla k a m ra '
m e ta fo rá t -
ta lá n m e rt m e ré sz n e k v a g y n e h e z e n é rth e tő n e k ta rto tta - a z író k ie g é sz íte tte m é g e g y m o n d a tta l, s íg y a k ö rü líró m e ta fo ra sa já to sa n k rú d y s h a n g u la tú k o m p le x k é p p é tá g u lt.
4. Ö ssz e g e z é s h e ly e tt (m iv e l a z t c sa k so k k a l n a g y o b b a n y a g a la p já n le h e t m a jd e g y sz e r e lv é g e z n i) m o st c sa k e n n y it: a k ö rü lírá so k e g y ré sz e n e m ta rta lm a z m e ta fo rik u s e le m e t (p l. a h a za b ö lc s e 'D e á k F e re n c '; a z a n y á k 'S e m m e lw e is Ig n á c '; a H im n u s z k ö ltő je 'K ö lc se y '); ezeket m in d e n b iz o n y ta la n sá g n é lk ü l te k in th e tjü k é s n e v e z h e tjü k k ö r ü lír á s - n a k . S o k k ö rü lírá sb a n v isz o n t v a n k é p e s (á tv itt) é rte lm ű , tö b b n y ire m e ta fo rik u s té n y e z ő is. E z e k á tm e n e ti h e ly z e tb e n v a n n a k a k ö rü lírá s é s a m e ta fo ra k ö z ö tt, e g y a rá n t m in ő síth e tő k m e ta fo rik u s k ö rü lírá sn a k , ill. k ö rü líró m e ta fo rá n a k . H a a k é p sz e rű sé g , a m e ta fo rik u s a z o n o sítá s m o z z a n a ta e lé g e rő s é s n y ilv á n v a ló b e n n ü k , jó m a g a m in k á b b a k ö r ü lír ó m e ta fo r a k a te g ó riá já b a so ro ln á m ő k e t. m e g m e n tő je
Jegyzet 'K E R E S Z T E S
LÁSZLó
és
Z A IC Z
GÁBOR
sz ív e s k ö z lé se a la p já n .
