I. BEVEZETÉS: Intézményünk profilját továbbra is a professzionális művészetek képezik, melyek
bemutatása
során
sokszínűségre,
magas
művészi
színvonalra,
tartalmasságra, értékre törekedtünk. A jövőben sem mondunk le alapelveinkről, tudatosan dolgozunk azon, hogy anyagi nehézségek ellenére is értéket képviselő művészet otthona maradjunk. Az elmúlt években felerősödött a fesztiválközpontú rendezvényszervezés, az országban 1000–1200 fesztivál vagy fesztiválszerű program zajlott tavaly. A megváltozott körülményeket is figyelembe véve kapcsolódunk az egy-két hetes idõszakra szorítkozó rendezvénysorozatokhoz, összművészeti jellegű Kortárs Művészeti
Fesztivált
szerveztünk,
„Emlékezni
és
emlékeztetni”
címmel
megemlékeztünk a Holokaust-évről, a Sine Morbo Művészeti Estekkel országos rendezvénysorozatba
kapcsolódtunk,
ugyanakkor
törekedtünk
arra,
hogy
programstruktúránk kiegyensúlyozott maradjon és havonta minden művészeti ágban 3-4 rendezvénnyel jelentkezzünk. 2004-ben hazánk az Európai Unió tagja lett, ami az új lehetőségek feltérképezésére és nyitásra ösztönzött bennünket. II. Irodalmi és színházi rendezvények: 2004. évi irodalmi és könyvszakmai programjaink kialakításakor célunknak tekintettük, hogy a kulturális értékeket oly bõven teremtõ Pécs városa, művelt közönsége és a tanintézményeibe járó hallgatók minél szélesebb köre legyen nyitott a mai magyar irodalom alkotásaira, íróit, költõit megismerje és ezáltal értõ és érdeklõdõ olvasóvá váljon. Fontosnak tartjuk, hogy – Bertók László szavaival élve – a költõ, író által megjelenített „virtuális kert” szemlélésén keresztül minél többen „ölelhessék magukévá a világot”. Ezért az élményszerű befogadásra, a megértés könnyítésére és a találkozás maradandó élményére törekedtünk, a már bevált programok mellett új sorozatokat indítottunk. Törzsasztal című sorozatunk évek óta az egyik leglátogatottabb irodalmi rendezvényünk. Az íróval való találkozás kötetlen formában valósul meg, az estek a kávéházak közvetlen hangulatát idézik. A sorozatban két olyan, Pécs művészeti életéhez erõteljesen kötõdő vendége volt, akik a kortárs magyar irodalom széles 1
körben is elismert alkotói. Parti Nagy Lajos költõi-írói pályája Pécsett indult, és hét évig volt a Jelenkor folyóirat szerkesztõje. A vele való találkozás apropója a Grafitnesz című verseskötet megjelenése, és a kötetért megítélt Magyar Irodalmi Díj volt. A szerzõ a pécsi évekrõl, műhelytitkokról beszélt és készülõ munkájából olvasott fel. A Pécsett élõ Bertók László munkásságát 2004-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. A Törzsasztal keretében a szerzõt a magas elismerés alkalmából köszöntöttük, a költészet napjának méltó megünneplésre pedig a közelmúltban megjelent Háromkák című verseskötetének bemutatása teremtett lehetõséget. Bertók Lászlóval dr. Nagy Imre irodalomtörténész beszélgetett. Az alkalom ünnepélyességét emelték Simon Andrea, a Pécsi Nemzeti Színház művészének tolmácsolásában elhangzó versek. Krasznahorkai Lászlóval közvetlenül a Kossuth-díj átadása után, az Északról hegy, Délrõl tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című könyvéről való beszélgetésen találkozhatott a közönség. Heller Ágnes író-filozófussal Weiss János filozófus beszélgetett az európai értékekrõl. Konrád György Herder- és Kossuth-díjas íróval a műveiben megjelenõ morális kérdésekrõl, európaiságról, az esszé mibenlétérõl és készülõ
műveirõl
folytatott
diskurzust
Ágoston
Zoltán
a
Jelenkor
folyóirat
főszerkesztője. Programjaink között kiemelt helyen szerepelt az irodalmi lapokat, periodikákat mint műhelyeket bemutató Lapozgató sorozatunk. A sorozatban – melyet lehetõségeink szerint folytatni kívánunk – az országosan ismert, nagy hagyományú lapok mellett teret kívánunk adni az elmúlt tíz, tizenöt évben létrejött, vidéken szerkesztett és Pécsett kevésbé ismert orgánumoknak. A kéthavonta megjelenõ Bárka folyóiratot a fõszerkesztõ Elek Tibor és Grecsó Krisztián szerkesztõ mutatta be, akik hangsúlyozták, hogy a helyi irodalom felkarolása mellett a tekintélyes szerzõktõl is csak a jó írásokat közölnek. A beszélgetés után a laphoz közel álló szerzõk: Kiss László, Balázs Imre József (Kolozsvár) és Grecsó Krisztián olvastak fel legújabb írásaikból. A Magyar Naplót és két kiadványát, „Az év versei 2004”, valamint „Az
év
novellái
2004”
című
reprezentatív
antológiákat
V.
Gilbert
Edit
irodalomtörténész mutatta be. Az est vendégei Oláh János fõszerkesztõ, kiadóigazgató és a lap munkatársai, szerzõi – Bíró Gergely, Ekler Andrea, Kondor Péter, Szentmártoni János – voltak. A határon túli irodalmat az Apokalipsa című, ljubljanai folyóirat szerzői képviselték. Bemutattuk az Echo című Pécsett szerkesztett kulturális kritikai szemle új számait, ahol a szerkesztőség és az olvasók találkozása
2
alkalmat adott a lap által felvetett építészeti, színházi, zenei, képzőművészeti kérdések és a Kultúra Fővárosa címhez készülő pályázat megvitatására. 2004-ben aktuális témák köré csoportosított tematikus esteket szerveztünk. Célunk a fiatalabb, középiskolás és egyetemista korosztály érdeklõdésének felkeltése volt. Irodalmi farsang címmel meghívott vendégeink karneváli hangulatot teremtettek írásaikkal, paródiáikkal, ezáltal is érzékeltetve, hogy a kortárs irodalomtól sem áll távol a humor. A meghívott vendégek kivétel nélkül a fiatal írógenerációt képviselték, többféle műfajban érdekeltek. Király Leventét jó formaérzékkel megalkotott paródiáiról, afféle „így írtok ti” munkáiról ismerheti a közönség. Grecsó Krisztián Pletykaanyu című, nagy visszhangot kiváltó művéhez hasonló stílusú szöveget olvasott fel. Podmaniczky Szilárd írót, dramaturgot, forgatókönyvírót az ÉSben olvasható tárcáiból, novelláiból ismerjük. Karafiáth Orsolya komoly, Berlinben és Berlinhez kapcsolódó versélményeivel sem rombolta a farsang hangulatát, mert a mókás
beszélgetés
során
remek
humorral,
öniróniával
kommentálta
saját
szerzeményeit. Bevezetés az irodalomba címmel indított előadásaink célközönsége is főként a középiskolás generáció volt. Új sorozatunk mottójában – „Az irodalom élmény, nem egy tantárgy” – megfogalmazott célunk szerint a magyar irodalom nagyjait szerettük volna az iskolától eltérõ módon bemutatni, s így a fiatalokban maradandó élményt elõidézni. A sorozatban eddig három klasszikus, a magyar irodalom kiemelkedő jelentőségű szerzőjéről volt szó: Jankovits László PTE egyetemi docense, a neolatin irodalom egyik legkiválóbb hazai kutatója Janus Pannonius költészetérõl beszélt. Tóth Orsolya a PTE BTK Irodalomtörténeti Tanszékének oktatója Kazinczy önéletrajzi írásainak (Pályám emlékezete; Fogságom naplója) segítségével keltette fel az érdeklõdést Kazinczy írásai és a magyar klasszika iránt. Arany János balladáit fõként A walesi bárdok és a Szondi két apródja szemszögéből elemezte Milbacher Róbert, illetve ezek apropóján az 1849 utáni gondolkodás eddig kevéssé reflektált kérdéseiről, például Ferenc Józsefhez, a nemzethalálhoz, a túlélőkhöz való viszonyról beszélt. Szingli irodalom vagy női irodalom? címmel rendezett estünk vendégei Sümegi Noémi (író), Gács Anna (kritikus), Szabados Tamás (szerkesztő) és az estet moderáló
Tóth
Orsolya
manapság
fontossá
vált
kérdésekrõl
beszélgetett,
nevezetesen, hogy meghatározható-e, és ha igen, hogyan a szingli irodalom
3
„műfaja”?
Létezik-e
ennek
magyar
nyelvű
hagyománya?
Milyen
típusú
olvasóközönségre számíthat? A Pécsi Tudományegyetem Irodalom tanszékeivel való együttműködés keretében részt vettünk a „Jelentésadás és értelmezői gyakorlat a 19. századi kritikában” címû konferencia szervezésében, ahol a korszak olyan jeles szakértõi mondták el eddigi kutatómunkájuk eredményét, mint Dávidházi Péter, Hites Sándor, Laczkó András, Milbacher Róbert, Porkoláb Tibor, Somorjai Eszter, Szabó Levente, Szajbély Mihály, Szilágyi Márton, Takáts József, Tóth Orsolya, Z. Kovács Zoltán. A terek, képek és tér–képek: a modern város tudományos konferencia „Fél korsó hiány, avagy
a
városban
esik
az
eső”
címmel
megrendezett
kísérõprogramját
szervezõmunkával és helyszínnel is támogattuk. A Ljudmila Ulickaja munkásságáról rendezett konferencia mind az érdeklõdés, mind az aktualitás szempontjából kiemelkedõ jelentõségû volt. „Az Európa-, és immár Amerika-szerte ismert Ljudmila Ulickaja műveinek fordítója, Gilbert Edit jutott arra a gondolatra, hogy a különbözõ szakmák ezúttal egy könyvsláger kapcsán nyissanak egymás felé. A konferencia előadói ennek köszönhetõen különböző tudományágak képviselői voltak, akik az írónő
munkásságát
a
saját
területük
(humán
vagy
reál)
szemszögéből
vizsgálták.…Kaland is volt, ahol az derült ki, hogy mi mindent tudnak hozzátenni az értelmezéshez a különbözõ (humán-, és reál-) szakmák képviselői mint elsõsorban olvasók. Könyv/Jelző sorozatunkban bemutattuk Marosi Antal újságíró Irakról írt útinaplóját, valamint a Rajnai László posztumusz megjelentetett Fekete könyv című bölcseleti naplóját.
Az
egyik
legkülönösebb
Vörösmarty
monográfia,
a
Kodolányi
tanulmánykötet szerzõjének most a kisebb kiadványokat, írásokat magában foglaló kötetét adta ki a Pro Pannónia Kiadó. Kiemelt irodalmi rendezvényeink közül a Költészet Napját a már említett Törzsasztal keretében Bertók Lászlóval ünnepeltük, a Könyvszakma legfontosabb fórumán, az Ünnepi Könyvhéten a Pro Pannónia Kiadó és a Jelenkor Könyvkiadó újdonságait mutatjuk be, és a POSZT rendezvényeinek kísérõprogramjaként a színházi dramaturgok Nyílt Fórumának adunk helyet. Kapcsolódva a Pécs város és Baranya megye által idén immár 13. alkalommal megrendezésre kerülő Határon Túli Magyarok
Fesztiváljához
felolvasóestek
mellett
kerekasztal-beszélgetést 4
szerveztünk, ahol a Magyar Lettre szerkesztői mondhatták el gondolataikat a határon túli magyar irodalom helyzetérõl. A Pécsi Napokon Bálint András mutatta be Arany János estjét. A pódiumműsorok, előadói estek más szeletét érintették az irodalomról való gondolkodásnak. Az alkotások élményszerű befogadásán keresztül a befogadói attitűd kialakítását, a színház és irodalom megkedveltetését segítették elő. A programokon a közönség színművészek értõ tolmácsolásában, színházi színvonalú produkciókon keresztül találkozhatott a magyar irodalom kimagasló alkotásaival, miközben a katarzis, öröm és humor átélése a hétköznapokon való felülemelkedést, önnön sorsunk szemlélését tette lehetõvé. A középiskolások, egyetemisták és a felnõttek körében egyaránt nagy igény mutatkozott az előadások iránt, melynek köszönhetően néhány produkciót - így Mácsai Pál Örkény-estjét – ebben az évben is bemutattuk. Hegedűs D. Géza „Arccal a tengernek” címmel készített Nagy László estje, Pálfy Margit „Valaki önarcképe” című Kondor Béla verseiből készült összeállítása azt bizonyította, hogy a versek ma is sok fiatalt vonzanak. A Pécsi Nemzeti Színház fiatal művésznõjének, Simon Andreának magyar költõnõk verseibõl „A széplány panasza” címmel készített összeállítása komplex színházi élményt nyújtott: a párkapcsolat és a szerelem kettős arcát mutatta meg női szemszögből. Az est szomorúság és öröm, vágy és beteljesülés élményén keresztül az örök asszonyi hivatást is érzékeltette. A kortárs magyar irodalom egyik legismertebb alkotójának, Esterházy Péternek a műveibõl készített válogatását adta elõ Vallai Péter színművész. Kornis Mihály „Én mondom” címmel egy személyes, élõ irodalmi újságot jelenített meg, ahol Dés László „zongorázott, énekelt vagy azt csinált, amihez éppen kedve szottyant.” Márai Sándor művei alapján állította össze Erdélyi György elõadóművész Tanú vagyok rá című estjét, melyben a legendák Máraijával találkozhattunk, aki a földre, közénk jött, hozzánk szólt, szavaival a legendából egy XX. századi embersorsot formázott. Az elõadóművésznek köszönhetõen a jó ismerősből egy még jobb ismerős lett… Kézdy György vallomása szerint Karinthy Frigyes „Nemzetközi nagyság lett volna, ha nem magyarul ír, hiszen Ionesco például belõle pattant ki.” Ennek a nagyságnak adta tanúbizonyságát az „Én Karinthym” címû komoly és mély érzelemmel, mérhetetlenül okosan összeállított est. Nagy érdeklõdés kísérte Kulka János Kertész Imre 5
könyvébõl összeállított felolvasószínházát - a Regény a meg nem született gyermekrõl című alkotás bemutatása nem csak a felnõtteket, hanem a fiatal korosztályt is a katarzis élményében részesítette. Az
év
folyamán
indított
programjaink
nyomán
megerõsödött
az
a
meggyőződésünk, hogy a nemcsak a felnőtt, hanem a középiskolás korosztály érdeklődése is felkelthető a művészet, az irodalom iránt. A megfelelő szövegek kézbe adásával, egy-egy téma felkészült, és a tinédzserekkel szót értő előadójának vezényletével megmutatható, hogy az irodalom – akár a kortárs, akár a korábbi koroké – nem egy kötelezően teljesítendő tantárgy, hanem a szórakozásnak egyik legkiválóbb formája. Épp ezért a késõbbiekben szeretnénk a középiskolások figyelmét ráirányítani az élő irodalomra és az elmúlt fél évszázad szerzőire – kortársainkra -, akikre általában nem marad idő a középiskolákban, pedig õk képezik jövendõ irodalmunk alapját. II. ZENEI PROGRAMOK: A 2003/2004-es zenei évadunkat az elõzõ évek szellemiségéhez igazodva szerveztük. Az egyre nehezedő körülmények között is arra törekedtünk, hogy a kamarazene fellegváraként magas művészi értékkel rendelkezõ központként működjünk. Programjainkat az eddig bevált sorozatok mellett újak beindításával állítottuk össze, szélesítettük a zenei műfajok kínálatát, nagy figyelmet fordítottunk kortárs zenei koncertek szervezésére. A bemutatott zenei korszakok, műfajok és stílusok spektrumának szélesítése és a neves előadók szerepeltetése mellett fontosnak tartottuk a fiatal, tehetséges, ám kevésbé ismert művészek bemutatását. A különleges zenei produkciók mellett olyan előadásokat is szerveztünk, ahol érdekes, színvonalas interpretációk keretében a zene lényegéről kaphatott képet a közönség. A „magyarázó” szavakkal egybekötött koncertek ugyanis – tapasztalataink szerint – segítik a mélyebb megismerést, erõsítik a koncert élményszerűségét. A zenei „beavatást”, nevelést szolgálták a „ZONGORA/SZENVEDÉLY” és „A TITKAI”
ZENE
címmel rendezett estek, melyek meghatározó egyénisége Fellegi Ádám
zongoraművész, Batta András zenetörténész, és az Auer Vonósnégyes volt, a „MŰHELYTITKOK” sorozatban pedig a Pannon Filharmonikusok soron következő koncertjeihez kapcsolódtunk, ahol a közönség a fellépő művészekkel és az elhangzó 6
alkotásokkal ismerkedhetett meg. A sorozat emlékezetes eseménye volt Timár Judit fuvolaművésszel és Hamar Zsolt zeneigazgató-karmesterrel való találkozó éppúgy, mint a nemzetközileg elismert Mischa Santora, Nikolás Pasquet karmesterekkel, Koppándy Jenő, Szabadi Vilmos hegedűművészekkel vagy a Kocsis Zoltán és Jandó Jenő zongoraművészekkel történő beszélgetés. Az esteket Kircsi László, a PTE Mûvészeti Karának docense vezette, akinek kérdései nyomán és a bemutatott kompozíciókon keresztül a közönség nemcsak zenei alapfogalmakat ismerhetett meg, hanem együtt gondolkodhatott a zeneszerzővel a zene értelméről, tartalmáról, megújítási lehetőségeiről. Batta András zenetörténész, a zeneakadémia rektora, a Könemann Music Zeneműkiadó főszerkesztője, aki komolyzenei ismeretterjesztő rádió- és tévéműsorokat készít. A koncerteken hallott művek megértését segítették a mély
értelmű
elemzései,
a
zenetörténeti
hátteret
megvilágító
történetei,
magyarázatai. A
zenében
rejlő
gazdag
interpretációs
lehetőséget
olyan
kiváló
zongoraművészek elõadásai érzékeltették, mint Király Csaba Liszt-estje, a fiatal Tóth Péter bemutatkozása, Szokolay Balázs Klenyán Csabával adot közös műsora, valamint Zentai Károly és Bizják Dóra – utóbbiak II. Padovai Nemzetközi Négykezes Zongoraverseny győztesei lettek 2000-ben – négykezes koncertje. A kamarazenélés kiemelkedõ példája volt a Somogyi Vonósnégyes Jandó Jenő zongoraművésszel közösen adott koncertje. A „ZENE HATÁROK NÉLKÜL” és „A ZENE VILÁGA - A VILÁG ZENÉJE” sorozatokkal az európai zenekultúra gyökereire, sokszínűségére koncentráltunk, a külföldi- és a külföldön élõ magyar vendégművészek interpretációi a klasszikus és kortárs zene határokon átívelõ érvényességét, a zene univerzális egységét érzékeltették. Multinacionális
kulturális
találkozásokat
teremtve
szerveztük
meg
a
Münchenben élõ Regős Róbert zongoraművész, a Bécsben élõ Oborzil Adél fuvolaművész és Mikka Mori zongoraművész, valamint a klasszikus és kortárs zene egymásra hatását kiemelõ Zádory Édua Amarilla (a Yehudi Menuhin hegedűverseny győztese), Teresa Turner (zongora) és Rudolf Leopold (gordonka) koncertjét. Oborzil Adél jelenleg a klagenfurti konzervatórium professzora, Japántól Mexikóig ad önálló koncerteket, Tokióban CD-t jelentetett meg, és elnyerte a német Wagner Társaság ösztöndíját is. A koszovói születésû Ardita Statovci (zongora) és a Bécsben élõ Kállai Enikő (hegedű) Mozart, Beethoven, Vitali és Chopin műveit adta elõ. A műfaji sokszínűség jegyében lépett fel programjainkon a jazz és a 7
klasszikus zene elemeit ötvözõ Ale Brider Band, olasz-magyar jazzest keretében pedig az Oláh Kálmán (zongora), Egri János (nagybõgõ), Marco Tamburini (trombita), Pierro Borri (ütõhangszerek) alkotta formáció érzékeltette a zene határok nélküliségét. A Concilium Musicum Wien könnyedebb hangzású Haydn, Mozart és Strauss művekkel hozta el Pécsre Bécs üdvözletét. A távoli, egzotikus Izland világát Varga Ildikó operaénekes és Fodor Gabriella zongoraművész tolmácsolta. A kortárs zene megismertetését, elfogadását és megszerettetését fontosnak tartjuk, ennek jegyében szerveztük meg Ittzés Gergely fuvola és Várjon Dénes (zongora) koncertjét, ahol a klasszikus zene és a modern, kortárs zene kapcsolata állt a középpontban. A Horn András, Déri György, Eckhardt Gábor nevével fémjelzett Trio d’Echo repertoárja felölelte a különböző zenei stílusokat Beethoventől Brahmsig. Hangsúlyt fektettek a XX. század kevésbé ismert szerzőinek és műveinek a bemutatására. Műsorukban külföldi szerzõk mellett Vajda János, Bánlaki Ákos, Weiner Leó műveit is hallhatta a közönség.
Szokolay Balázs és Zádory Édua
Amarilla ünnepi koncertje a zene folyamatosságát képviselte Debussy-től Dohnányi műveiig terjedő repertoárjával. A kortárs zenei programok kiemelt rendezvénye volt a Gyöngyössy Zoltán, Rozmán Lajos (klarinét) és Lakatos György (fagott) által alkotott Trio Lignum fellépése éppúgy, mint a pécsi Herpay Ágnes fagottművész estje. Külön esttel köszöntöttük a hazai kortárs zeneszerzés kiemelkedõ egyéniségét, a számítógépes zeneszerzés honi megteremtõjét, Vidovszky Lászlót 60. születésnapja alkalmából, akinek a nevéhez érdekes audiovizuális kísérletek fűződnek. A kortárs zene népszerűsítése iránt érzett elkötelezettségünk és az alkalom miatt kértük fel a hazai kortárs zeneszerzőket arra, hogy erre az alkalomra írt kompozícióval köszöntsék Vidovszky Lászlót. A programon – mely õsbamutató is volt – 12 zeneszerzõ –köztük Serey Zsolt, Dargay Attila, Weber Kristóf, Sáry József…- külön erre az alkalomra írt darabjai hangzottak el. A jazz-zene a Ház programjaiban nagyobb szerepet kapott és fontos részét képezte a műfaji sokszínűségnek. Felléptek olyan együttesek, amelyek vagy a klasszikus zenébõl „kirándulnak” a jazz sok-műfajú világába, vagy jazz-zenészként a klasszikus zenei elemeket használják fel zenéjükben. A Tin-Tin Quintet kamara jellegű, improvizatív zenét játszik, melynek stílusában a klasszikus zene, a kortárs
8
jazz egyaránt fellelhető, de melódia- és ritmusvilága a kelet-európai folk és a távolkeleti zenei kultúrák hatását mutatja. Koncertek és egyedülálló Jazz Talk Show keretében találkozhatott a közönség a hazai jazz élet neves művészeivel, zeneszerzõivel: Gonda Jánossal (zongora), Binder Károllyal (zongora), László Attilával (gitár), Balázs Elemérrel (dob, zongora), Szakcsi Lakatos Bélával (zongora). A Pécsi Tavaszi Fesztivál kiemelkedő jazz eseménye a „bőgő Paganinijével”, Pege Aladárral (nagybõgõ) való találkozása a fiatal művészekből álló Budapest Szaxofon Quartett Dóm Kőtár hangulatos belső falai között megvalósult koncertje volt. Az énekhang, a dal- és áriairodalom fontos szerepet játszik a zenei kultúrában, viszont napjaink kamaraformációiban, a közönség befogadói attitűdjében kissé háttérbe szorult. Ennek a műfajnak a népszerűségét kívántuk erõsíteni többek között Hajnóczi Júlia énekművész és Vígh Andrea Liszt-díjas hárfaművész, valamint a külföldön is elismert Kovács István estjével, aki Schubert utolsó befejezett dalciklusát, a Winterreise-t adta elõ, mely alapvetõ kérdéseket – az élet értelmét, a célokat, a szerelmet, az elhagyatottságot és a reményt – taglalta. A műfaj nagyszerűségére irányította a figyelmet a Gregor Józseffel való találkozó, ahol Vermes Tímea ifjú tehetségis bemutatkozott. A „FIATAL MŰVÉSZEK PÓDIUMA” sorozatban az „ifjú mesterjelöltek”, akadémiai tanulmányaikat folytató, illetve előadóművészi pályájuk elején álló tehetséges zenészek léptek föl. Szereplésüket fontosnak tartjuk, mert a közönség így ismerheti meg tehetségeinket, másrészrõl a fiatal művészek fellépéseik során szakmailag fejlõdhetnek. Szilágyi Orsolya, a Zeneakadémia negyedéves hallgatója ritka repertoárjával és nagyszerű játékával különleges élményben részesítette a közönséget. A pályája elején álló, de már nemzetközi ismertséggel bíró Zsoldos Bálint zongoraművész kortárs és klasszikus szerzõk műveit mutatta be. A Magyar Rádió Zenekarának elsõ fuvolistája, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktorandusz hallgatója Seres Dóra Mali Emesével közös műsorán kevésbé ismert szerzõk művei szerepeltek. Szendrői Zsuzsanna szaxofon és Forgó György zongorajátéka, Lakics Bernadett fuvola- és Góth Tamás marimbajátékával kiegészülve kiváló hangulatú műveibe vezette be a közönséget. „MESTER
ÉS
TANÍTVÁNY” sorozatunkban zongorakoncerttel mutatkozott be Ifj.
Szabó Ferenc, aki Jandó Jenõ zongoraművész tanítványa, de önálló esten hallhattuk 9
Papp Gábor hegedűművész és a PTE Művészeti Karának növendékeit. Hangsúlyt
fektettünk
tevékenységének
a
városban
megismertetésére,
és
önálló
a
megyében
élõ
koncert-estek
muzsikusok
keretében
való
bemutatásukra. Papp Gábor (hegedû), Szeléndi Zsuzsanna (fuvola) és Gábor József (zongora) személyében olyan zenészek mutatkoztak be, akik nemcsak kiváló tanárok, de hangszerüknek is mesterei. Tamás Jánost, a Pannon Filharmonikusok – Pécs
zenekar
szólamvezetõ
trombitamûvészét
koncerttel
köszöntöttük
55.
születésnapján. A Mecsek Fúvósötös 40 éves jubileumi hangversenye és a közelmúltban elhunyt Szkladányi Péterre való emlékezés méltó befejezése volt a nagyszerű együttes pályájának. A zenei évad kiemelkedõ eseményeivel kapcsolódtunk a város nagy rendezvényeihez, a Pécsi Napokhoz és a Tavaszi Fesztiválhoz. Emlékezetes volt Kocsis Zoltán, vagy a fiatal Kossuth-díjas Bogányi Gergely fellépése épp úgy, mint a pécsi származású Jandó Jenő Somogyi Vonósnégyessel közösen adott koncertje, Gyöngyössy Zoltán és Matúz István estje, de a fesztivál ünnepi hangulatának színfoltját képviselte a Gershwin dalest, Bornemissza Mária és az Oláh Kálmán Trió előadásában. A pécsi Művészetek Házában hatodik alkalommal rendeztük meg a Weidinger Imre, pécsi születésű, világhírű fagottművész tiszteletére létrehívott Weidinger Imre Nemzetközi Fagottversenyt. Az idei rendezvénynek olyan jeles védnökei voltak, mint Dr. Toller László, Pécs város polgármestere és Aknai Tamás a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának
dékánja.
A
megmérettetésen
az
ország
minden
zeneművészeti
egyeteméről, főiskolájáról (Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen, Pécs) illetve Szlovákiából, Kolozsvárról, Görögországból és a luganoi konzervatóriumból érkeztek versenyzők. A teljesítményt neves zsűri, név szerint Hartenstein István, a Magyar Állami Operaház fagottművésze, Bogányi Bence fagottművész (Helsinki) Kircsi László oboaművész és Janzsó Ildikó a Pannon Filharmonikusok – Pécs szólógordonkása, bírálta el.
10
KIÁLLÍTÁSOK: (Képzõ-, ipar-, fotó és építõmûvészet) Kiállítási programjaink szerkezete Pécs gazdag, sokrétű kínálatában önálló, az új törekvések befogadására képes karaktert mutat. Miközben – a Ház tradícióit követve – törekedtünk a képzõművészet különbözõ ágainak és eltérõ korszakainak bemutatására, tendenciózusan nyitottak voltunk azokra a lehetõségekre, melyek a jövõben erõsíthetik a Ház, a város és a régió Európai Unióban elfoglalt helyét. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a múlt és a jelen értékeit bemutatva lehetõséget
biztosítsunk
a
város
művészetszeretõ
közönségnek,
fiatal
generációjának arra, hogy megismerhesse, megérthesse és megszerethesse a képzõművészet nyelvét, irányait, törekvését és alakulását. A hazai képzõművészet törekvései mellett külföldi művészeti értékeket is bemutattunk, helyet adtunk mind monografikus képzõ- és iparművészeti, mind pedig gyűjteményes kiállításoknak. A Játékteremben a Pécsett élő képzõművészek évfordulójára összeállított tematikus kamara kiállítások bemutatására, iparművészeti és fotókiállításokra került sor. Képzõművészeti kiállításaink közül épp olyan jelentõs volt a „Rejtett Kincsek” sorozatában bemutatott XX. század elejének magyar avantgarde festészetéből ízelítőt adó gyűjteményes kiállításunk, mint a Vallon-brüsszeli kerámiát, vagy a japán babaművészetet bemutató anyag. A kortárs magyar művészet kiváló törekvéseit Bakos Gábor és Weber Imre „vágy képei”, a pécsi Csonka Károly fotó összeállítása, Vincze Ottó képzõművész „Faragott kép” című installációja és a kortárs technikai vívmányokat a lélek projekciójára felhasználó Csontó Lajos-féle multimédiás „esemény” képviselték. A Pécsi Tavaszi Fesztivál idején a Rejtett Kincsek sorozat keretében a magyar avantgarde klasszikusainak magángyűjteményben található alkotásaiból rendeztünk kiállítást. A múlt század két nagy hazai művészeti mozgalmának, a nyolcaknak és az ún. aktivistáknak 15 olyan alkotójától származó műveit láthatta együtt a közönség, mint pl. Bortnyik Sándor, Czóbel Béla, Kassák Lajos, Mattis Teutch János, Uitz Béla... A maga nemében egyedülálló anyagot - a sorozat eddigi kiállításaihoz hasonlóan - a műgyűjtõk intézményünk iránt érzett bizalmának köszönhetõen mutathattuk be. Kuriózumként olyan alkotások szerepeltek, amelyek elõször – s valószínű, hogy utoljára voltak így együtt láthatók. 11
A Pécsi Napokon megrendezett „Terres en Lumiere / Az agyag ragyogása” címmel megrendezett, a Vallon – brüsszeli kerámiát reprezentáló kiállítás igazi Európai Uniós rendezvény volt, anyaga közvetlenül a párizsi bemutatkozás után érkezett Pécsre. A rendezvényre Magyarország, a Belgiumi Francia Közösség és a Vallon Régió együttműködési megállapodásának keretében került sor. A tárlat a múlt eredményein és a jelen alkotásain keresztül a belga kerámiaművészet jövõjét és a kerámiában rejlõ lehetõségeket is érzékeltette. Három nagy témakört érintett: a belga kerámia Zsolnay Vilmoshoz hasonló szintű alkotója, Charles Catteau gazdag
életművének
keresztmetszete
mellett,
tíz
kortárs
belga
keramikus
alkotásaiból és a kerámia iparban, csúcstechnológiában való alkalmazásáról nyújtott ízelítõt. A nagy ívű kiállítást multimédia előadás egészítette ki. A „Terres en Lumiere / Az agyag ragyogása” címû tárlat pécsi bemutatója Pécs városának és a kiállítást felajánló Belgiumi Francia Közösség Nemzetközi Kapcsolatok Központi Hivatalának köszönhetően jött létre. Ez utóbbi, mint a kiállítás felajánlója, vállalta a tárgyak rendelkezésre bocsátását, a kiállítási koncepciót, a biztosítást, a szállítást és a rendezés munkáit. A rendezvényt több belgiumi- és magyar vállalat, intézmény támogatta. A kiállítás párizsi bemutató után érkezett a Mûvészetek Házába. Az elõbbiek figyelembevétele mellett nem volt túlzás, amikor a rendezvényt az Új Dunántúli Naplóban Bebessi Károly „igazi EU-s rendezvényként” aposztrofálta. A magyarországi helyszín, Pécs kiválasztásában több tényezõ játszott szerepet, így a városban található patinás, nagy múltú Zsolnay gyár elõzõ évi belgiumi bemutatkozása, a város kortárs kerámiát bemutató biennáléi, a mûvészeti ág komoly jelenléte a városban. Az
elõzetes
helyszíni
felmérés
során
a
kiállítás
fõbiztosa
a
rendezvény
lebonyolítására intézményünket találta a legalkalmasabbnak: megközelíthetõség, az épület többféle, többcélúan használható helyiségei, a ház profiljába tartozó kiállítás szervezõi múlt miatt.
A kiállítás lebonyolításához alkalmassá kellett tenni intézményünket. A létrejött szerződés (a beszámolóhoz egy példányt csatolunk) előírta a teremek megfelelő védelmét. Így a Játékteret videokamerás rendszerrel szereltük fel, míg a többi termet külön
teremőrök
biztosították.
A
kiállító
tereknek
alkalmassá
kellett
válni 12
fényviszonyokban is. Az alsó tereket teljesen lesötétített helységekké kellett alakítani, míg a galériában az elavult szpot lámpás világítást, korszerű megvilágításra cserélni. Ehhez támogatóként megkerestük a Webs Kft.-t, aki jelentős támogatást adott. Mivel a Játéktér a kiállítás egyik legreprezentatívabb részének adott otthont, a Wc ajtókat lefüggönyöztük. A kiállítás kamionnal érkezett Pécsre. Az üveges tárlók szállítása és felcipelése az intézménybe 10 ember teljes napi munkáját jelentette, nem beszélve a kortárs kerámiák installációjához használt 250 db Ytong tégláról, melyhez szponzorként megnyertük a gyártó céget. Külön nehézséget jelentett a négy kaleidoszkópos multimédiás vetítőfülke, amely nemcsak méreténél és technikai bonyolultsága miatt kívánt külön szakértelmet, hanem az ott elhangzó filmet magyarra kellett szinkronizálni, melynek technikai nehézségét csak Belgiumban lehetett megoldani. A kiállítás tíz napig épül, s öt nap alatt lehetett elbontani. Ez idő alatt a Belga delegáció küldötteit és a kiállítás biztosait városunkban szállásoltuk és láttuk vendégül. A gyűjtemény Charles Catteau (1880-1966), a két világháború közötti időszak leghíresebb belga keramikusa által készített tárgyakon keresztül a belga kerámia „art deco”-s korszakának sokszínű szín és formavilágát mutatta be. A kortárs iparművészeti részben 12 kortárs művész alkotása, az ipari részben pedig vallon vállalkozásoktól származó tárgyak kerültek bemutatásra, az egyszerű formák univerzális jelentésétől a modern designig bezárólag. A tárlat kiválóan érzékeltette a belga kerámiaművészet korábbi és mostani alkotásain a tradíció iránti tiszteletet és az újítási vágy folyamatos kölcsönhatását: Az ipari részt kiegészítő videó- és a bemutatóhoz kapcsolódó történeti multimédiás előadás arra is felhívta a figyelmet, hogy az ősi kézműves agyag nem csak a modern művészet, hanem a csúcstechnológia egyik központi szereplője is.
A kiállítás ismertté tétele több lépésben és széleskörûen alkalmazott eszközök igénybevételével történt. A sajtó (országos és megyei rádió, tv, és napilapok) érdeklõdését igyekeztünk már elõzetesen felhívni az eseményre. A megnyitó elõtt sajtótájékoztatót rendeztünk, ahova országos napilapok tudósítóit is meghívtuk.
13
Külön promóciós dossziét állítottunk össze a sajtó képviselõinek, azoknak, akik pedig nem tudtak jelen lenni, interneten elküldtük a rövid ismertetõt és az információk lelõhelyét. A megjelent cikkeken kívül, és az általunk nyomon követett TV interjúkon kívül tudomásunkra jutott néhány rádiós interjú (pl. Inforádió) elhangzása is. A közönség tájékoztatása egyéb eszközök – az intézmény frissen megtervezett és erre az alkalomra készített weblapja, meghívók, plakátok, molinók és buszos reklám –
igénybevételével
történt.
Plakátokat
minden
jelentős
budapesti
kulturális
intézménybe is eljuttattuk. A nagyszabású megnyitó esemény is hozzájárult ahhoz, hogy a kiállítást nagyszámú érdeklõdõ látta (a megnyitó vendégeit nem számítva több mint 1400 ember látta a tárlatot. A kiállítás jelentõségét emeli, hogy minden korosztály érdeklõdését felkeltette. Számos iskola szervezetten hozta osztályait, de baranyai településekről is bússzal szervezett csoportok utaztak be, hogy megtekintsék a kiállítást. Hatása a hazai kerámiaművészetben később lesz felmérhető, egyes értékelések szerint mérföldkõ lehet a mûvészeti ág történetében. A nemzetközi esemény mind a szervezésre, lebonyolításra, mind pedig a kiállításra vonatkozó pozitív visszhangnak köszönhetően méltán lehet hivatkozási alap akár Európai Uniós pályázatokban, akár a különböző szintű (szakmai, oktatási, kulturális, gazdasági) kapcsolatok fejlesztésében. Ennek a kiállításnak is köszönhetően újabb kapcsolat és kiállítás van tervben 2005 tavaszán,
melyet
szintén
a
belgiumi
francia
közösségnek
köszönhetünk.
Megelégedettségük jeleként, Párizs után ismét Pécsre, a Művészetek Házába tervezik George Simenon író hatalmas fotóhagyatékának bemutatását. A pécsi kortárs kerámiát Fürtös György Munkácsy-díjas kerámiaművész jubileumi kiállítása képviselte, aki alkotásai többségét elsõsorban az alkalmazott művészetek közé sorolja. Pályáján és alkotásain Picasso azon gondolata tükrözõdik, ami életének is vezérmotívuma volt, hogy a sokoldalú művészé a jövõ. Harminc hazai városban és külföldön Kütahyatól Sao Paolon, Tripolin át Svájcig sok helyütt állnak köztéri szobrai, szökõ- és emlékkútjai. A japán babákat és a Magyar Bábszínháztörténetet bemutató tárlatok minden korosztály – az óvodásoktól a nyugdíjasokig – körében osztatlan sikert arattak. A japán történelmet is megidézõ babák (ázsiai harcosok, zenélõ hölgyek, császári
14
család) korhű, festett alakok, kimekomi és palotababák, kokeshi babák a távoli kultúra gazdagságát hozták megigézõ közelségbe. A POSZT alatt megrendezett „100 ÉV – 100 BÁB” című kiállítás pedig a bábszínháztörténet nagy korszakának izgalmas, képzõművészeti és színháztörténeti szempontból is értékes figuráival (Kemény Henrik, Vitéz László) való találkozóra invitálta a látogatókat. Az újkori magyar képzõművészet kiemelkedõ alakjának, az enciklopédikus műveltségű és képességű Kondor Bélának retrospektív kiállítása valósult meg „Rézkarckirály” címmel a galériában. A kortárs magyar képzõművészet két alkotójának, Bakos Gábornak és Weber Imrének „Vágy képek 1999-2003” címû kiállításán különleges ötletbõl kiinduló – más vágyainak képbe fogalmazott -, brilliáns technikával készült, gondolatébresztõ művek voltak láthatók. „A zene szép” címmel mutatkozott be a tehetséges fiatal képzõművész, CSONTÓ LAJOS. A művészeti alkotások kivetítésével – új dimenzióként – egy, az amőba mozgásával modellálható folyamatot hozott létre, ami hol be akarja kebelezni a világot és ráfolyik, hol óvatosan, erre-arra kinyúlik, tapogatózik, ám időről-időre visszahúzódik, s visszatér önmagába a lélek belső vívódásaihoz. Szintén a fiatal generációt képviselte VISNYEI ILONA képzőművész, aki a hagyományos technikát használva fejez ki mély gondolati tartalmakat. Érett,
kiforrott,
ismert
fotóművészként
hazánk
városait
különleges
szépségeken keresztül megmutató Csonka Károly új oldalát tárta fel a tiszteletére rendezett „A tárgyak lassacskán magukhoz emeltek engem…” című jubileumi kiállításon. Tárgyakba foglalta életének elmúlt hatvan évét: a szülõktõl az unokákig egy-egy tárgy, illetve annak részlete jelezte az embert, aki mögötte áll. A művész szemérmesen elbújva a tárgyak mögé, felemelte azokat úgy, hogy közben érezhetõvé vált fontosságuk.
15
A művészetek találkozására adott példát a Város/Víziók a budapesti Építész Mesteregylet Mesteriskolájának tárlata, melynek kiindulópontját a Jelenkor folyóirat 2001. szeptemberi műmelléklete szolgáltatta. A pécsi folyóirat V. Majerszky Róbert pécsi festõ fantáziaszüleményeit közölte a „Nagy-Pécsrõl”, szülõvárosának „égi másáról”. Például arról, hogy mi lenne, ha Pécs nem a periférián, hanem a központban helyezkedne el, ha tengere vagy metropolisz lenne…Ez a sorozat adta az ötletet a tárlathoz, mely a városról alkotott vízión alapult. A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódott NAGY ZSUZSANNA ikonkészítő ÁDVENTI TALÁLKOZÁS címmel bemutatott kiállítása. Az építészet hónapjáról VISY ZOLTÁN (1903-1938), a fiatalon elhunyt tehetséges építész emlékkiállításával emlékeztünk meg. Az építészet a várost és vonzáskörzetét érintő aktuális kérdések, tervpályázatok nyilvánossá tételével is jelen volt intézményünkben, mint pl. a szederkényi Idősek Otthona bővítésének tervpályázatára érkezett munkák bemutatásával. Helyet adtunk a FilmÜnnep 35 címû rendezvénysorozat Pécsi Filmszemléket bemutató kiállításainak. A Dél-Afrika népművészetét bemutató kiállítás a III. Nemzetközi Folklór Fesztivál keretében volt intézményünkben megtekinthetõ. A gazdag törzsi kultúrákba bepillantást nyújtó tárlat zulu kosarakat, nbedele gyöngyfűzéseket, díszített strucctojásokat mutatott be. Helyet adtunk, szintén a Folklóriáda keretében – az Orfűi Kézműves Egyesület hat alkotójának műveibõl készült színvonalas tárlatnak, mely a népi iparművészet folytonosságát illusztrálta. A Ház konzulátusokkal, követségekkel és kulturális egyesületekkel való együttműködésének köszönhetõen határainkon túlról érkezett művészeti értékeket is bemutattuk. A Frankofon Hét pécsi rendezvényeihez a Mouton – Rotschild vidék képzõművészeti szintű, híres művészek mint pl. Picasso, Andy Warhol, Jean Cocteau kézjegyével ellátott borcímkéinek bemutatásával kapcsolódtunk. Az Osztrák Köztársaság Tiszteletbeli Konzulátusa pécsi kirendeltsége révén kapott ízelítőt a közönség a Thonett cég iparművészetéről, Josef Hoffmann és Adolf Loos alkotásait csodálhatta meg Walter Zendicek fotóin az „Osztrák építészet a 19– 20. század fordulóján” című kiállításon. A képeken szereplõ házakról és házbelsõkről a szemlélőnek az az érzése támadt, hogy mindezek akár Budapesten és Pécsett is lehetnének - s ezzel a kiállítás a 16
korabeli stílus általános érvényét sugallta. A „Das Jüdische Wien” című kiállítás – mely egyúttal illeszkedett a holokauszt emlékév rendezvényeinek sorába is – kettõs jelentõsége, hogy a Bécs arculatát nagyban meghatározó zsidó építészeti emlékeket és a zsidó Bécs mindennapjait mutatta be az 1956-tól Ausztriában élõ Kalmár János fotóművész alkotásain keresztül. A 7. Brit Napok gazdag sorozatának egyik részét képezték a klubban bemutatott warringtoni életképek. FILMMŰVÉSZETI PROGRAMSOROZATOK: Az elmúlt években átalakult a város mozi-kínálat rendszere: a belvárosban megszűnt mozikat nem pótolja a „pláza.mozi”, mely elsõsorban az új és népszerű filmekre csábítja a nézõket, kínálatában csak elvétve szerepelnek művészfilmek, a filmtörténet nagy alkotásait pedig egyáltalán nem vetítik. Az Uránia mozi korszerű felszerelése mellett, az egyetemista és a nyugdíjasok széles rétege igényli a számukra elérhető áron megtekinthető művészfilmeket. A középiskolások közül is egyre többen látogatják filmes rendezvényeket, esetünkben legfõbb célunk, hogy megismertessük velük a szabad idő eltöltésének igényes formáit, felkeltsük érdeklődésüket a kultúra, ezen belül a filmművészet iránt. Az ebben a korban szerzett intellektuális élmények ugyanis nemcsak tanulmányaikat segítik, hanem, akár egész életükre szólóan megalapozhatják a filmhez és műveltséghez való viszonyukat. Intézményünk a művészfilmek terén mutatkozó hiátust igyekezett artvideo programokkal tartalmasan kitölteni. Célunk az igényes filmkultúra terjesztése, alakítása, a filmtörténet nagy alkotóinak, alkotásainak és a kortárs filmművészet új irányzatainak bemutatása volt. 2004. januárjától tervezett sorozatainkat Dr. Stark András pszichiáter és Szilágyi László egyetemi tanár vezette, akik ismertetőikkel, a film iránt érdeklõdõkkel beszélgetve bõvítették ki az értelmezés kereteit; így rávilágítottak többek között az alkotás létrejöttének körülményeire, társadalmi és morális leképzõdésére, közelebb vitték a filmkultúra nyelvi és képi- kifejezésmódját a közönséghez. Filmklubunk működése nemcsak videofilmek bemutatására fókuszál, hanem működő filmszövetségeknek, kortárs film-műhelyeknek is találkozási fórumot ad. A „Bűn anatómiája” című sorozat a hangosfilm elsõ nagy alkotásaitól a közelmúltban készült filmekig ívelt. Középpontjában klasszikus értelemben vett
17
művészi krimik, a bűn, büntetés, bűnhõdés, a társadalmi rend felrúgása és ennek következményei álltak. A programok - mind a filmművészet klasszikusainak alkotásai, mind a legújabb megjelenésű, főleg európai filmek – újszerűen járultak hozzá a fiatal korosztály önismereti segítették
érzékenységének, a
látogatók
nyitottságának,
pszichológiai
kíváncsiságának
kultúrájának
alakításához,
gazdagodását,
személyes
fejlődésüket, művészi fogékonyságuk, képi látásmódjuk gazdagodását. 2004-ben is folytattuk az elõzõ évben megkezdett „Francia filmklub” sorozatot, melynek keretében bemutatott alkotások nemcsak a művészi érzéket, hanem a nyelvi értést, kifejezésmódot, szókincset is fejlesztették. A Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Megyei jogú Város támogatásával a Fülep Lajos termet klímával láttuk el, és a galéria világítástechnika feltételeit korszerűsíttettük. Ez fontos lépés volt az intézmény versenyképességének megtartásához, a magas színvonalú programok élvezhetőségének javításához. Összehasonlítva a korábbi évek koncertlátogatóinak számát és összetételét elmondhatjuk, hogy a 2004-es évadot igen sikeresen zártuk. 278 rendezvény zajlott az intézmény falai között ebben az évben, s közel harmincezer regisztrált látogatónk volt. A számadatok nem fejezik ki a minőséget, de szeretném megemlíteni, hogy közel 350 művész, előadó fordult meg a Művészetek Házában. A rendezvényeket a középiskolai tanárokkal való kapcsolatunknak köszönhetõen az eddigieknél nagyobb számban látogatták a gimnazisták. Rendezvényeinken a sajtó, a rádió és a televízió folyamatosan jelen volt, programjainkról számos kritika és interjú jelent meg. Koncertjeinket CD-felvételeken archiváltuk, melyek egy részét a Pécsi Rádió Pannon Koncert-Tükör című műsorában be is mutatta. A rendezvényekről készült felvételeket folyamatosan műsoron tartja a Pécs Tv és az ÉK Tv. A Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak minden koncertünkre 50 %-os kedvezményt biztosítottunk, de a Művészeti Szakközépiskola kedvezménnyel
és
az
Arany
látogathatták
János
Felzárkóztató
koncertjeinket.
Mára
Program
hallgatói
kialakult
is
bővülő
törzsközönségünk, akik szinte minden programunkat szívesen látogatják. A zenei programokban együttműködtünk a Filharmónia Dél-dunántúli Kht-val és a Pannon Filharmonikusokkal, a PTE Zeneművészeti Intézetével. 18
Az
irodalmi
programok
megtervezésében
és
megvalósításában
támaszkodtunk széleskörű szakmai kapcsolatainkra, együttműködtünk a város irodalmi műhelyeivel, így a Jelenkor folyóirattal, Jelenkor Kiadóval és a Pro Pannonia Könyvkiadóval, a PAB Irodalmi Bizottságával, az Öttorony Filológiai Alapítvánnyal, a PTE
BTK
irodalmi
tanszékeivel.
A
középiskolákkal
szorosabbra
vont
együttműködésnek köszönhetően egyre több olyan irodalmi rendezvényt tudtunk kínálni, amely a középiskolás korosztály érdeklődését is felkeltette.
2004. ÉVI PROGRAMOK MEGVALÓSULT ZENEI RENDEZVÉNYEK JANUÁR ZONGORA-SZENVEDÉLY FELLEGI ÁDÁM ZONGORAMŰVÉSZ KONCERTJE Közreműködött: Kovács Anikó - hegedű, Somodai Péter - cselló Műsor: Mozart, Beethoven művei MŰHELYTITKOK - PÁRBESZÉD A PÉCSI SZIMFONIKUSOKKAL Vendég: STURCZ LÁSZLÓ - a Pécsi Szimfonikus Zenekar oboaművésze Az est házigazdája: KIRCSI LÁSZLÓ, a PTE Művészeti Karának docense JAZZ TALK SHOW Vendégünk: GONDA JÁNOS zongoraművész, zeneszerző Az est házigazdája: Bornemissza Géza ZENE HATÁROK NÉLKÜL OBORZIL
ADÉL
FUVOLAMŰVÉSZ
és
MIKA
MORI
ZONGORAMŰVÉSZ
HANGVERSENYE ROMANTIKUS KAMARAEST A BUDAPESTI VONÓSOK KAMARAZENEKAR és HARGITAI IMRE ZONGORAMŰVÉSZ KONCERTJE 19
Fellépnek: Papp Gyöngyi (hegedű), Botvay Károly (gordonka), Ludmány Emil (brácsa) GOLDMARK KÁROLY-EST ROHMANN IMRE ZONGORAMŰVÉSZ és FENYŐ KLÁRA HEGEDŰMŰVÉSZ FEBRUÁR JUBILEUMI HANGVERSENY TAMÁS JÁNOS (trombitaművész) ESTJE F. SCHUBERT: WINTERREISE KOVÁCS ISTVÁN ÉS SELMECZI GYÖRGY HANGVERSENYE LISZT-EST KIRÁLY CSABA (zongoraművész) KONCERTJE SINE MORBO MŰVÉSZETI ESTEK EWALD RÉZFÚVÓS QUINTET KONCERTJE Bakó Levente (trombita), Tarkó Tamás (trombita), Kovalcsik András (kürt), Kelemen Lajos (harsona), Kelemen Tamás (tuba) GÁBOR JÓZSEF (zongoraművész), PAPP GÁBOR (hegedűművész) és SZELÉNDI ZSUZSA (hegedûmûvész) KONCERTJE JAZZ TALK SHOW Vendégünk: LÁSZLÓ ATTILA jazzgitár-művész ZENEI FARSANG A KŐSZEGI HAYDN VONÓSNÉGYES KONCERTJE Gellén Lászlóné (hegedű), Deák György (hegedű), Ágotha Zoltán (mélyhegedű), Orosz Sándor (gordonka) ZENE HATÁROK NÉLKÜL OLASZ–MAGYAR JAZZEST 20
Marco Tamburini (trombita), Oláh Kálmán (zongora), Egri János (nagybőgő), Piero Borri (ütőhangszerek) MÁRCIUS KESZTHELYI TAMÁS (hegedűművész) és HARGITAI IMRE (zongoraművész) koncertje FIATAL MŰVÉSZEK PÓDIUMA SZENDRŐI ZSUZSANNA – szaxofon, és FORGÓ GYÖRGY – zongora koncertje Közreműködők: LAKICS BERNADETT – fuvola, GÓTH TAMÁS - marimba JUBILEUMI KONCERT – VIDOVSZKY LÁSZLÓ A 60 éves VIDOVSZKY LÁSZLÓ zeneszerzőt barátai, pályatársai és növendékei köszöntik.
Aman Gergõ, Dargay Marcell, Dinnyés Dániel, Héja Benedek, Jeney
Zoltán, Melis László, Sáry László, Serei Zsolt, Tihanyi László, Weber Kristóf, Wilhelm András IFJÚ TEHETSÉGEK PÓDIUMA Ifj.SZABÓ FERENC zongoraestje SINE MORBO MŰVÉSZETI ESTEK HAJNÓCZY JÚLIA énekművész és VÍGH ANDREA hárfaművész estje ZENE HATÁROK NÉLKÜL KÁLLAI ENIKŐ hegedűművész és ARDITA STATOVCI zongoraművész koncertje PÉCSI TAVASZI FESZTIVÁL - KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL JAZZ TALK SHOW - Vendégünk: PEGE ALADÁR Kossuth-díjas érdemes művész PÉCSI TAVASZI FESZTIVÁL - KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL A TRIO LIGNUM KONCERTJE KLENYÁN CSABA és ROZMÁN LAJOS klarinét, LAKATOS GYÖRGY fagott PÉCSI TAVASZI FESZTIVÁL - KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL 21
DÓNUSZ KATALIN énekművész és CS. NAGY ILDIKÓ zongoraművész koncertje ÁPRILIS PÉCSI TAVASZI FESZTIVÁL - KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL GYÖNGYÖSSY ZOLTÁN fuvolaművész és MATUZ ISTVÁN fuvolaművész koncertje ZENE HATÁROK NÉLKÜL ZÁDORY
ÉDUA
AMARILLA
(Ausztria)
hegedűmûvész
TERESA
TURNER
zongoraművész és RUDOLF LEOPOLD gordonkaművész koncertje SINE MORBO MÛVÉSZETI ESTEK TÓTH PÉTER zongoraművész estje HERPAY ÁGNES fagottművész koncertje Közreműködők: Sopianae Vonósnégyes, Huszics Ibolya – zongora JAZZ TALK SHOW Vendég: VUKÁN GYÖRGY Erkel-díjas zongoraművész, zeneszerzõ MÛHELYTITKOK – PÁRBESZÉD A PANNON FILHARMONIKUSOKKAL Vendégek: MISCHA SANTORA karmester és KOPPÁNDY JENÕ hegedűművész Házigazda: KIRCSI LÁSZLÓ ZENTAI KÁROLY és BIZJÁK DÓRA zongorakoncertje MÁJUS ROMANTIKUS EST BARÁTH YVETTE énekművész és KRISHTOP PÁVEL zongoraművész koncertje ZENE HATÁROK NÉLKÜL – ÜDVÖZLET BÉCSBŐL A CONCILIUM MUSICUM WIEN koncertje ANNIE LAFLAMME – fuvola, PAUL ANGERER – hegedű, CHRISTOPH ANGERER – brácsa, GÜNTER SCHAGERL – cselló
22
ZENE HATÁROK NÉLKÜL – SAGAK VARGA ILDIKÓ operaénekes és FODOR GABRIELLA zongoraművész koncertje Közreműködik: MÁNFAI GYÖRGY fotóművész FIATAL MŰVÉSZEK PÓDIUMA SERES DÓRA fuvolaművész és MALI EMESE zongoraművész koncertje PÓDIUM DUÓ Felléptek. OROSZ ZOLTÁN – harmonika, URSU GÁBOR – gitár, ÜNNEPI HANGVERSENY A PÉCSI LISZT TÁRSASÁG megalakulása JAZZ TALK SHOW Vendégünk: BALÁZS ELEMÉR jazzdobos és zeneszerző ÉLŐ BENCZE SHOW GREGOR JÓZSEF önálló estje, közreműködők: Harazdy Miklós, Vermes Tímea IFJÚ TEHETSÉGEK PÓDIUMA HOFFMANN
ÁGNES
(hegedű),
TALLIÁN
ANDRÁS
(brácsa),
HORVÁTH
ALEXANDRA (cselló) és BREZOVÁCZ MIRJAM (zongora) koncertje JÚNIUS MESTER ÉS TANÍTVÁNY A PTE MŰVÉSZETI KAR ZENEMŰVÉSZETI INTÉZETÉNEK VONÓSZENEKARA SZOKOLAY BALÁZS zongoraművész és KLENYÁN CSABA klarinétművész estje PANNON FESZTIVÁL – „Egymásra hangolva” A Pannon Filharmonikusok zenekari művészeinek kamarahangversenyei I. Előadó: SOPHIANAE VONÓSNÉGYES Közreműködtek: Eckhart Gábor, Palotai Péter
23
PANNON FESZTIVÁL – „Egymásra hangolva” A Pannon Filharmonikusok zenekari művészeinek kamarahangversenyei II. Előadó: Pécsi Klarinétkvartett PANNON FESZTIVÁL – „Egymásra hangolva” A Pannon Filharmonikusok zenekari művészeinek kamarahangversenye III. Előadó: Symphonic Brass Quintett JÚLIUS EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI KIRÁLY CSABA Liszt-díjas orgonaművész koncertje SZEPTEMBER ZENE HATÁROK NÉLKÜL CSER TAMÁS hegedűestje Közreműködő: Kanae Sawa – zongora „MIÉRT SZÉP?” – A GERMÁN HÕSMONDÁK VILÁGA FELLEGI ÁDÁM zongoraművész koncertje VASVÁRI STRING TRIÓ Vasvári Pál – akusztikus basszusgitár, Birta Miklós – gitár, Frankie Látó – hegedű PÉCSI NAPOK 2004 JANDÓ JENŐ zongoraművész és a SOMOGYI VONÓSNÉGYES koncertje Somogyi Péter – I. hegedű, Lendvay György – II. hegedű, Tóth Balázs – mélyhegedű Pólus László – cselló MŰHELYTITKOK – PÁRBESZÉD A PANNON FILHARMONIKUSOKKAL Vendégünk Marton Éva operaénekes és Hamar Zsolt Házigazda: KIRCSI LÁSZLÓ
24
PÉCSI NAPOK 2004 GERSHWIN DALEST Bornemissza Mária és az Oláh Kálmán Trió koncertje PÉCSI NAPOK 2004 BUDAPEST SAXOFONE QUARTETT SZEPESI BENCE – szopránszaxofon, PUSKÁS LEVENTE - altszaxofon TÓSZEGI BERNÁT – tenorszaxofon, HORVÁTH MARCELL - baritonszaxofon MAROUAN BENABDALLAH zongorakoncertje OKTÓBER TIN-TIN QUINTET Szőke Szabolcs – gadulka, sarangi, kalimba, sansa Monori András – kaval, szaxofon, bansuri, kalimba, gadulka Nyusztay Iván – ghatam, kanjira Szalai Péter – tabla, kalimba Kardos Dániel – gitár GRÓF BATTHYANYI KÁZMÉR halálának 150. évfordulója alkalmából SZOKOLAY
BALÁZS
(zongora)
és
ZÁDORY
ÉDUA
AMARILLA
(hegedű)
KONCERTJE „MIÉRT SZÉP?” – bérlet BATTA ANDRÁS ÉS AZ AUER VONÓSNÉGYES KONCERTJE FIATAL MŰVÉSZEK PÓDIUMA SZILÁGYI ORSOLYA (klarinét) KONCERTJE BÁNKY JÓZSEF zongoraművész JUBILEUMI HANGVERSENYE MŰHELYTITKOK – PÁRBESZÉD A PANNON FILHARMONIKUSOKKAL Vendégünk Nicolás Pasquet karmester és Szabadi Vilmos hegedűművész Házigazda: Kircsi László 25
HÁROM LEMEZ / LEMEZBEMUTATÓ-KONCERT Binder Károly – szóló zongora Márkus Tibor – szóló zongora East Side Jazz Company (Lakatos Ágnes – ének, Ágoston Béla – fúvósok, dorombének; Lukács Miklós – cimbalom, Blaho Attila – zongora, Csuhaj B. Tibor – nagybőgő, Jeszenszky György – ütősök) NOVEMBER IFJÚ TEHETSÉGEK PÓDIUMA TELEKI GERGŐ ZONGORAKONCERTJE MŰHELYTITKOK – PÁRBESZÉD A PANNON FILHARMONIKUSOKKAL Vendég: Hamar Zsolt zeneigazgató és a Budapest Fesztivál Kürtkvartett Házigazda: Kircsi László A MECSEK FÚVÓSÖTÖS 40 ÉVES JUBILEUMI HANGVERSENYE Szkladányi Péter Deák Ildikó (fuvola), Paláncz Tamás (klarinét), Deák Árpád (oboa), Tolnay Gábor (kürt), Várnagy Attila (fagott). Közreműködő: SÓLYOM KATALIN színművész „MIÉRT SZÉP?”- bérlet MENNY ÉS POKOL BEETHOVEN MŰVÉSZETÉBEN FELLEGI ÁDÁM zongoraművész koncertje SZAKCSI LAKATOS BÉLA jazzkoncertje ITTZÉS GERGELY (fuvola) és VÁRJON DÉNES (zongora) KONCERTJE JUBILEUMI KONCERT Győrffy István zeneszerzőt 50. születésnapja alkalmából „MIÉRT SZÉP?”- bérlet BATTA ANDRÁS ÉS AZ AUER VONÓSNÉGYES KONCERTJE 26
DECEMBER MŰHELYTITKOK – PÁRBESZÉD A PANNON FILHARMONIKUSOKKAL Vendég: KOCSIS ZOLTÁN karmester, JANDÓ JENŐ zongoraművész A KLASSZIKUS XX. SZÁZAD – A TRIO D’ECHO KONCERTJE SOMOGYI PÉTER (hegedű), HORN ANDRÁS (klarinét), ECKHARDT GÁBOR (zongora) KAMARAEST A PTE Művészeti Kara hallgatóinak vizsgahangversenye „MIÉRT SZÉP?” bérlet FELLEGI ÁDÁM zongoraművész koncertje 6. NEMZETKÖZI WEIDINGER IMRE FAGOTTVERSENY NYITÓHANGVERSENYE Lakatos György (fagott), Vizsolyi Livia (fagott), Gyöngyössy Zoltán (fuvola), Herpay Ágnes (fagott), Bogányi Bence (fagott) és a Pécsi Szimfonietta. Vezényelt: Cser Miklós 6. NEMZETKÖZI WEIDINGER IMRE FAGOTTVERSENY LISZT: KARÁCSONYFA CIKLUS Az est előadói: GOMBOS LÁSZLÓ – zenetörténész, KIRÁLY CSABA – zongoraművész MEGVALÓSULT IRODALMI PROGRAMOK: JANUÁR TÖRZSASZTAL – DONÁTH LÁSZLÓ evangélikus lelkésszel DR. STARK ANDRÁS pszichiáter beszélgetett FOLYÓIRATBEMUTATÓ – ECHO-EST KÖNYVBEMUTATÓ – MAROSI ANTAL: IRAK - Útinapló
27
FEBRUÁR IRODALMI FARSANG Az est résztvevői: Cserna-Szabó András, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Karafiáth Orsolya, Király Levente és Márton László Moderátor: Keresztesi József a Jelenkor folyóirat szerkesztője MÁRCIUS TÖRZSASZTAL – Vendégünk: PARTI NAGY LAJOS költő Az est házigazdája: ÁGOSTON ZOLTÁN a Jelenkor folyóirat főszerkesztője TÖRZSASZTAL – ÁMOS IMRE EMLÉKEZETE Vendég: EGRI MÁRIA művészettörténész Az est házigazdája: VÁRKONYI GYÖRGY művészettörténész KÖNYV/JELZŐ - RAJNAI LÁSZLÓ: FEKETE KÖNYV – bölcseleti napló Aknai Tamás művészettörténész és Nagy Imre irodalomtörténész beszélgetett. PÉCSI TAVASZI FESZTIVÁL - KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL TÖRZSASZTAL - Vendégünk: KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ író ÁPRILIS TÖRZSASZTAL - Vendégünk: BERTÓK LÁSZLÓ LAPOZGATÓ - A BÁRKA FOLYÓIRAT ESTJE Az est házigazdája NAGY BOGLÁRKA, a Jelenkor folyóirat szerkesztõje. Vendégek: GRECSÓ KRISZTIÁN író, költő, ELEK TIBOR irodalomkritikus, irodalomtörténész valamint KISS OTTÓ, és KISS LÁSZLÓ írók. LAPOZGATÓ - MAGYAR NAPLÓ - Az év versei és novellái 2004 A Magyar Írószövetség lapját, „Az év versei 2004” és „Az év novellái 2004” címû antológiákat V. Gilbert Edit irodalomtörténész mutatta be. Az est vendégei: Oláh János, Bíró Gergely, Ekler Andrea, Kondor Péter, Szentmártoni János
28
MÁJUS EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI - A „zsidó kérdés” megoldhatatlansága Vendégünk: HELLER ÁGNES filozófus Az est házigazdája: WEISZ JÁNOS filozófus, a PTE Filozófia Tanszékének vezetője. FÉL KORSÓ HIÁNY AVAGY A VÁROSBAN ESIK AZ ESŐ A TEREK, KÉPEK ÉS TÉR–KÉPEK: A MODERN VÁROS Bevezető: Prof. dr. Thomka Beáta Csuhai István előadása a pécsi irodalmi folyóiratokról Levetítésre került Kismányoky Károly „Évezredek öröksége” című rövidfilmje, és elhangzott Weber Kristóf „A városban esik az eső” című zeneműve. SZINGLI IRODALOM VAGY NŐI IRODALOM? A kérdésről Lukács Eszter (író), Gács Anna (kritikus) és Szabados Tamás (szerkesztő)vel Tóth Orsolya beszélgetett. EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI – Trauma és hit 60 év után – Vendég: dr. SCHWEITZER JÓZSEF ny. országos főrabbi Az est házigazdája: KERTÉSZ PÉTER újságíró TÖRZSASZTAL - Vendégünk: KONRÁD GYÖRGY író Az est házigazdája: ÁGOSTON ZOLTÁN, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője KONFERENCIA - Jelentésadás és értelmezői gyakorlat a 19. Századi kritikában Előadók: Dávidházi Péter, Hites Sándor, Laczkó András, Milbacher Róbert, Porkoláb Tibor, Somorjai Eszter, Szabó Levente, Szajbély Mihály, Szilágyi Márton, Takáts József, Tóth Orsolya, Z. Kovács Zoltán JÚNIUS KÖNYV/JELZŐ BALOGH ROBERT Schvab legendariom (Álmoskönyv) című kötetének bemutatója. A szerzővel ZALÁN TIBOR beszélget. Közreműködik: Köles Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház művésze.
29
ÜNNEPI KÖNYVHÉT - SÁROSI ISTVÁN: DIAGNÓZISOK című kötetének bemutatója. A szerzővel dr. Nagy Imre egyetemi tanár beszélgetett. PÉCSI ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ PÉCSI KÖNYVÁRVERÉS Kolofon Antikvárium, Pécs – Kiméra Antikvárium, Pécs FOLYÓIRATBEMUTATÓ - JELENKOR EST Vendég: PARTI NAGY LAJOS Az est házigazdája: Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője SZEPTEMBER BEVEZETÉS AZ IRODALOMBA JANKOVITS LÁSZLÓ: JANUS PANNONIUS „Az irodalom élmény, nem egy tantárgy.” OKTÓBER BEVEZETÉS AZ IRODALOMBA TÓTH ORSOLYA: KAZINCZY FERENC ÖNÉLETÍRÁSAI KONFERENCIA LJUDMILA ULICKAJA MUNKÁSSÁGÁRÓL Embertan és irodalom; elbeszélésbe oltott gének Ljudmila Ulickaja regényeiben Előadók: Bódis József, Veszprémi Béla, Ruzicska Zsolt, Stark András, Koltai Mária, Gyöngyösiné Kiss Enikő, Deim Éva, Méhes Károly, Gábriel Róbert, Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula, Barna János, Kiss Gabriella, Beney Zsuzsa, Molnár F. Tamás, Hajnal Klára, Bassa László, Csattos Ilona, Balogh Gábor, Simon Izabella PÁRHUZAMOS TÖRTÉNETEK – kerekasztal-beszélgetés A beszélgetés meghívott vendégei voltak: Láng Zsolt (Erdély), Lovas Ildikó (Szerbia) és Simon Attila (Szlovákia) A LETTRE INTERNATIONALE őszi számának bemutatója Vendégek:Láng Zsolt, Lovas Ildikó, Simon Attila és Csordás Gábor. Moderátor: Karádi Éva, a Lettre Internationale főszerkesztője. 30
NOVEMBER ECHO-EST Vendégünk VARRÓ DÁNIEL költő Az Év Gyermekkönyve-díjával jutalmazott szerzővel Keresztesi József, a Jelenkor folyóirat szerkesztője beszélgetett. BEVEZETÉS AZ IRODALOMBA MILBACHER RÓBERT: ARANY JÁNOS TÖRTÉNELMI BALLADÁI IRODALMI ÖRÖKSÉGÜNK ÉS A JELEN BERTHA BULCSU ÉS CSORBA GYŐZŐ LEVELEZÉSE 1961-1995 című könyv bemutatója A beszélgetés résztvevői: BERTHA BULCSUNÉ, GYURKOVICS TIBOR író, PINTÉR LÁSZLÓ, a könyv szerkesztője. A beszélgetést vezeti: SZIRTES GÁBOR szerkesztő, kritikus. TAKÁTS JÓZSEF: TALÁLT TÁRGY - Beszélgetések A kötetről Takáts József, Thomka Beáta és Ágoston Zoltán cserél eszmét. BALASSI BÁLINT SZAVALÓVERSENY DECEMBER KONFERENCIA ÉN-TERIŐRÖK – modern énkonstrukciók, saját terek, önarcképek KÖNYVBEMUTATÓ PILKHOFFER MÓNIKA: PÉCS ÉPÍTÉSZETE A SZÁZADFORDULÓN 1888-1907 A szerző, AKNAI TAMÁS művészettörténész, BACHMAN ZOLTÁN építész, VONYÓ JÓZSEF történész beszélgetését SZIRTES GÁBOR szerkesztő, kritikus vezette. KÖNYV/JELZŐ ERNYES MIHÁLY: BARANYAI RENDŐRSÉGEK 31
A vármegyei és községi rendőrségek története FOLYÓIRATBEMUTATÓ - APOKALIPSA A ljubljanai szlovén folyóirat szerzőivel, a szerkesztőség munkatársaival Ágoston Zoltán a Jelenkor főszerkesztője és Gállos Orsolya író, műfordító beszélgetett. KÖNYV/JELZÕ PÁSZTOR BÉLA - WEÖRES SÁNDOR: HOLDASKÖNYV (ARCUS 2004) (Gaál József rajzaival) A könyvet bemutatta: TÜSKÉS TIBOR író. Közreműködő: SÓLYOM KATALIN színművész. A PÉCSI SZEMLE TÉLI SZÁMÁNAK BEMUTATÓJA KÖNYVBEMUTATÓ SZABÓ KÁZMÉR: MEGSZÉPÜLÉS Az est vendégei: SZABÓ KÁZMÉR és RAJCZY PÉTER tanár. A beszélgetést Szirtes Gábor szerkesztő, kritikus vezeti.
MEGVALÓSULT SZÍNHÁZI PROGRAMOK: JANUÁR VALAKI ÖNARCKÉPE PÁLFY MARGIT SZÍNMŰVÉSZNŐ KONDOR BÉLA-ESTJE Rendező: Seregi Zoltán „ARCCAL A TENGERNEK” HEGEDŰS D. GÉZA SZÍNMŰVÉSZ NAGY LÁSZLÓ-ESTJE FEBRUÁR: A SZÉP LÁNY PANASZA Simon Andrea, a Pécsi Nemzeti Színház művészének előadói estje Zenéjét szerezte és közreműködik: Rozs Tamás 32
Összeállította és rendezte: Bükkösdi László MÁRCIUS: PÉCSI TAVASZI FESZTIVÁL - KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL SPIONJÁTÉK - ESTERHÁZY PÉTER írásai alapján Előadja: VALLAI PÉTER színművész PÉCSI TAVASZI FESZTIVÁL - KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL AZT MESÉLD EL PISTA! – ÖRKÉNY ISTVÁN AZ ÉLETÉRŐL Az író szerepében: MÁCSAI PÁL PÉCSI TAVASZI FESZTIVÁL - KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL „ÉN MONDOM” - KORNIS MIHÁLY és DÉS LÁSZLÓ színházi estje PÉCSI TAVASZI FESZTIVÁL - KORTÁRS MŰVÉSZETI FESZTIVÁL MARTIN SHERMAN: ROSE VÁRI ÉVA kiváló művész előadásában A Budapesti Kamaraszínház előadása. ÁPRILIS: EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI - a holokaust 60. évfordulójára HAVAS JUDIT: SÉTA JÚNIUS PÉCSI ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ A KORTÁRS MAGYAR DRÁMA NYÍLT FÓRUMA 2004 - FALUSY LILLA: FÉLÉDES - NÉNYEI PÁL: ŐK - VÖRÖS ISTVÁN: A LÉLEKEVŐK - NYÍLT FÓRUM FELOLVASÓSZÍNHÁZA - HÁY JÁNOS: A PITYUBÁCSI FIA
33
- ELŐADÁSSZÖVEG VAGY IGAZI DRÁMA? – beszélgetés azokról a szövegekről, melyek társulatokra íródnak. A beszélgetés moderátora: Merényi Anna dramaturg NYÍLT FÓRUM FELOLVASÓSZÍNHÁZA BARÁTHY GYÖRGY: ORIGAMI ÁGENS: OPERA MEA SZÍNÉSZTÁRSALGÓ – Különkiadás Vendég: Bessenyei Ferenc, Beszélgetőtársak: Sándor Erzsi, Jordán Tamás KORNIS MIHÁLY: NAPKÖNYV Monodráma a regényből – a szerző előadásában ARANY – BÁLINT ANDRÁS ESTJE NAGY LÁSZLÓ: ARCCAL A TENGERNEK HEGEDŰS D. GÉZA ESTJE AZ ÉN KARINTHYM KÉZDY GYÖRGY ESTJE NÉZZÜNK BIZAKODVA A JÖVŐBE! – Az Örkény Színház megalakulása Örkény István műveiből a társulat tagjai - Bíró Kriszta, Czukor Balázs, Csuja Imre, Debreczeny Csaba, Dömötör András, Für Anikó, Gálffi László, Hámori Gabriella, Járó Zsuzsa, Kerekes Éva, Kerekes Viktória, Mácsai Pál, Máthé Zsolt, Széles László, Végvári Tamás – olvastak fel. SZEPTEMBER PÉCSI NAPOK 2004 ARANY - Bálint András estje Versek, levelek, naplójegyzetek, balladák, szerkesztői üzenetek, papírszeletek…
34
OKTÓBER MÁRAI SÁNDOR: TANÚ VAGYOK RÁ – Olvasókönyv Márai Sándor művei alapján összeállította, rendezte és játszotta: Erdélyi György NOVEMBER AZ ÉN KARINTHYM KÉZDY GYÖRGY színművész estje
VISKY ANDRÁS: A MEG NEM SZÜLETETT – KADDIS Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért című regényének színpadi változata. KULKA JÁNOS előadásában. DECEMBER PSZICHO-SZÓMA ETŰDÖK (Performansz) Csabai Márta, Borgos Anna, Moukhtar Lucia, Szili Katalin: Pszicho-szóma etűdök JUBILEUMI KÖSZÖNTÉS – KÓS LAJOS 80 ÉVES MEGVALÓSULT KÉPZŐMŰVÉSZETI PROGRAMOK: JANUÁR KONDOR BÉLA (1931-1972) képzőművész kiállítása A CSODÁLATOS MANDARIN ÉS KORA - PÉCSI BALETT Tisztelgés Eck Imre életműve és a Pécsi Balett előtt SZALAY ZOLTÁN Pulitzer-díjas fotóriporter kiállítása FEBRUÁR VOLT,… LESZ, LEHET MÉG? – kiállítás a pécsi filmszemlékről VÁGY KÉPEK 1999–2003 – Bakos Gábor és Weber Imre kiállítása TERVPÁLYÁZAT A szederkényi Idősek Otthona bővítésének tervpályázatára érkezett munkák
35
FÜRTÖS GYÖRGY keramikusművész jubileumi kiállítása MÁRCIUS AZ AVANTGARD KLASSZIKUSAI – fejezetek egy magyar magángyûjteménybõl 4. MOUTON-ROTHSCHILD kiállítás ÁPRILIS „FARAGOTT KÉP” – VINCZE OTTÓ képzőművész kiállítása „ A TÁRGYAK LASSACSKÁN MAGUKHOZ EMELTEK ENGEM…” CSONKA KÁROLY fotómûvész jubileumi kiállítása A PÉCSI MAGYAR-FINN TÁRSASÁG 30. ÉVES JUBILEUMA – „ FEHÉR LÁNG” finn építészeti kiállítás MÁJUS VÁROS/VÍZIÓK. Ideáltervek Pécsről AZ ANK 25 ÉVES JUBILEUMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KIÁLLÍTÁS SZ. KOVÁCS ÉVA – a Martyn Ferenc Szabadiskola felnőtt kísérleti csoport tagja – a kiállítás az ANK 25. éves jubileumához kapcsolódott JÚNIUS PÉCSI ORSZÁGOS SZÍNHÁZI TALÁLKOZÓ 100 ÉV – 100 BÁB SZAKÁCS GYÖRGYI JELMEZEI JAPÁN BABÁK OSZTRÁK ÉPÍTÉSZET A 19–20. SZÁZAD FORDULÓJÁN Josef Hoffmann és Adolf Loos alkotásai Walter Zendicek fotóin
36
AUGUSZTUS FOLKLORIÁDA DÉL-AFRIKA NÉPMŰVÉSZETE – A Dél-afrikai Nagykövetség művészeti kiállítása AZ ORFŰI KÉZMŰVES EGYESÜLET hat alkotójának műveibõl készült tárlat. SZEPTEMBER „TERRES EN LUMIÈRE” – AZ AGYAG RAGYOGÁSA Vallon-brüsszeli kerámiakiállítás OKTÓBER VISY ZOLTÁN építész (1903-1938) emlékkiállítása DAS JÜDISCHE WIEN 7. BRIT NAPOK WARRINGTONI ÉLETKÉPEK NOVEMBER A ZENE SZÉP CSONTÓ LAJOS képzőművész kiállítása DAS JÜDISCHE WIEN THONETT BÚTOROK FOTÓKON DECEMBER VONALBAN ÁLLVA VISNYEI ILONA képzőművész kiállítása ÁDVENTI TALÁLKOZÁS NAGY ZSUZSANNA ikonkészítő kiállítása
37
MEGVALÓSULT FILMMŰVÉSZETI PROGRAMOK:
„CSAK AMI NINCS, ANNAK VAN BOKRA” – Hiány és vágy a filmművészetben JANUÁR AKI KAURISMAKI: A MÚLTNÉLKÜLI EMBER (2002) MAJID MAJIDI: BARAN (2001) A BÛN ANATÓMIÁJA JANUÁR FRITZ LANG: M - EGY VÁROS KERESI A GYILKOST (1931) ALFRED HITCHCOCK: A MANDERLEY-HÁZ ASSZONYA (1940) FEBRUÁR LUCHINO VISCONTI: MEGSZÁLLOTTSÁG (1942) AKIRA KUROSZAVA: A VIHAR KAPUJÁBAN (1951) MÁRCIUS STANLEY KRAMER: ÍTÉLET NÜRNBERGBEN (1961) JEAN-LUC GODARD: KIFULLADÁSIG (1959) ÁPRILIS MARTIN SCORSESE:TAXISOFÕR (1975) PETER GREENAWAY: A RAJZOLÓ SZERZÕDÉSE (1982) MÁJUS QUENTIN TARANTINO: PONYVAREGÉNY FEHÉR GYÖRGY: SZÜRKÜLET (1990) IZRAEL PÉCSI BARÁTAINAK KÖRE JANUÁR ROMAN POLANSKI: A ZONGORISTA (2002)
38
ÁPRILIS „EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI” SZABÓ ISTVÁN: SZEMBESÍTÉS (2001) FRANCIA FILMKLUB JANUÁR ALAIN RESNAIS: MEGINT A RÉGI NÓTA (1997) FEBRUÁR ETIENNE CHATILEZ: LE BONHEUR EST DANS LE PRÉ (BOLDOGSÁG VIDÉKEN) MÁRCIUS DOMINIQUE FARRUGIA: DELPHINE : YVAN – 1:0 (1996) FRANKOFON HÉT - AFRIKAI RÖVIDFILM-ÉJSZAKA ÁPRILIS JEAN-PIERRE JEUNET: AMÉLIE CSODÁLATOS ÉLETE MÁJUS GÉRARD KRAWCZYK: TULIPÁNOS FANFAN (2002) SZEPTEMBER CÉDRIC KLAPISCH: LAKÓTÁRSAT KERESÜNK / L’auberge espagnole (2002) OKTÓBER LAETITIA COLOMBANI: SZERETNI BOLONDULÁSIG (2001) NOVEMBER GRAHAM GUIT: HALLGATÁSI FOGADALOM (2002) DECEMBER SYLVAIN CHOMET: BELLEVILLE-I RANDEVÚ (2003)
HOGY SZERETSZ? – DOGMA-FILMEK TÜKRÉBEN
39
FEBRUÁR LARS VON TRIER: IDIÓTÁK (1998) SUSANNE BIER: HOGY SZERETSZ? (2003) SOREN KRAGH-JACOBSEN : MIFUNE UTOLSÓ DALA (1999)
MÁRCIUS LONE SCHERFIG: OLASZ NYELV KEZDŐKNEK (2000) JEAN-MARC BARR: SZERETŐK (1999) LARS VON TRIER: DOGVILLE (MENEDÉK) NAGY SIKER VOLT! MÁRCIUS ROMAN POLANSKI: A ZONGORISTA (2002) „FILM ÉS ÁLOM” ÁPRILIS INGMAR BERGMAN HÁROM RITKÁN LÁTHATÓ FILMJE PERSONA (1965) FARKASOK ÓRÁJA (1966) INGMAR BERGMAN: RÍTUS (1967) „MEGVÁLTÓ SZEX” MÁJUS JEAN-PIERRE SINAPI: LÉGYOTT A HETESEN (2000) LAURA MANÁ: MEGVÁLTÓ SZEX (2000) MŰVÉSZSORSOK FILMMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK TÜKRÉBEN OKTÓBER JULIE TAYMOR: FRIDA (2001) ANAND TUCKER: HILLARY ÉS JACKIE (1998) JULIAN TEMPLE: VIGO (1998)
40
JOSÉE DAYAN: EZ A SZERELEM (2001) NOVEMBER RICHARD EYRE: IRIS (2001) MILOS FORMAN: AMADEUS ROGER PLANCHON: LAUTREC (1998) BRIAN GILBERT: OSCAR WILDE SZERELMEI (WILDE) (1997) DECEMBER INGMAR BERGMAN: SARABANDE (2003) EGYÉB PROGRAMOK:
41
