Kossuth Nemzetőrség Budapest, VIII. ker. Baross u.61 03./2012 Jóváhagyom: Budapest, 2012.február 18-án vitéz. Dezső Mihály nőr. altábornagy parancsnok
KOSSUTH NEMZETŐRSÉG RENDFOKOZATI SZABÁLYZATA
Felterjesztem : Budapest, 2012. január 10. vitéz Kolcsár Géza nőr. ezredes személyzeti ov.
2 Bevezetéshadnagy
I. A szabályzat hatálya 1. § „ A Kossuth Nemzetőrség (továbbiakban Nemzetőrség) Rendfokozati Szabályzata „ vonatkozik minden: Nemzetőr fogadalmat tett nemzetőrre, aki állománytáblázatban beosztással és feladattal rendelkezik.
II. Értelmező rendelkezések 2. § E szabályzat alkalmazásában a) állományilletékes parancsnok: az általános jogkört gyakorló elöljáró, aki a szervezet olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Nemzetőrség alap- és egyéb szabálya nem határoz meg más parancsnok, vezető részére; b) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója; c) szolgálati elöljáró: a Nemzetőrség állománya tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására jogosult személy; d) országos parancsnok: a Kossuth Nemzetőrség országos elnöke, főparancsnoka e) szervezeti egység: a szervezet szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet; f) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a Nemzetőrség állomány tagja tartozik; g) a szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani; h) kinevezés: az elöljáró rendelkezése a Nemzetőrség állományába történő felvételről (szolgálati viszony létesítéséről), az első és az ezredesi illetve tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb vagy azonos (hasonló) beosztásba helyezésről; i) felmentés: a szolgálati beosztás betöltése, valamint a szolgálati viszony megszüntetésének módja; j) áthelyezés: a szervezet szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez történő kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés; k) berendelés: a szervezetet vezető arra irányuló rendelkezése, hogy a Nemzetőrség állományának tagja a Nemzetőrség Központi Állományának meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát; o) vezénylés: a Nemzetőrség állománya tagjának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti egységhez időleges, illetőleg a rendelkezési állományból más szervezeti egységhez, valamint más szervhez időleges vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása; s) magasabb beosztás: nagyobb felelősséggel, szélesebb hatáskörrel és ennek megfelelően magasabb rendfokozattal járó státusz.
3
III. A szolgálati viszony jellege 3. § (1) A szolgálati viszony a Nemzetőrség parancsnoksága és a Nemzetőrség állományának tagjai között létrejött különleges szolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, a Nemzetőrség egyéb szabályzataiban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. (2) A Nemzetőrség állományának tagja a önkéntes társadalom szervezeti viszonyból fakadó kötelmeit - a szervezet Alapszabály szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, függelmi rend elfogadásával, teljesíti.
IV. Egyenruha és rendfokozatok 4. § (1) A Nemzetőrség állományának tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához a Nemzetőrség Öltözködési Szabályzatban előírtaknak megfelelően esetenként a szervezetnél rendszeresített egyenruhát , és az egyenruhán rendfokozatot visel. (2) A rendfokozat kifejezi az állomány tagjának állománycsoportba tartozását, alá – és / vagy fölérendeltségi viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. (3) A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni. (4) A Nemzetőrség állományának tagját az első és az ezredesi illetve a tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatokba előléptetik. (5) A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek. (6) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a szabályzat 16. § tartalmazza. (7) A Nemzetőrség állományának tagja rendfokozatát neve, az adott szervezethez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. nőr.szds., nőr.őrgy., nőr. alez.). (8) A Nemzetőrség állományának tagja csak azonos rendfokozati állománycsoporton belül vethető vissza rendfokozatban.
V. Rendfokozat elismerési feltételek 5.§ (1) Minden, a Nemzetőrséghez belépő új tagnak a más fegyveres és / vagy rendvédelmi testületnél, szervezetnél elért rendfokozatot kell megadni, illetve ha ez indokolt egyel nagyobb adható. Az új tag a más szervnél elért rendfokozatát okmányával köteles igazolni. (2) Katonai vagy rendvédelmi múlttal nem rendelkező új tag (újonc) belépése esetén az iskolai végzetség az állomány táblában betöltendő beosztás és az életkora alapján célszerű az első rendfokozatba kinevezni.
VI. Az előmenetel feltételei 6. § (1) A Nemzetőrség állományának, ha az 1§-nak és egyéb szabályzatoknak megfelel az önkéntesen vállalt nemzetőr tevékenység során belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb szolgálati beosztás, besorolás és rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez.
4 (2) Az előmenetel feltétele: a) a magasabb beosztáshoz, besoroláshoz, illetve rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés); b) a magasabb beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, illetőleg vezetői készség; c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság; (3) Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzéséhez (oktatási intézményi beiskolázáshoz) a Nemzetőrség állományának tagjai részére minősítési rendszeren nyugvó esélyegyenlőséget kell biztosítani.
VII. Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények 7. § (1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai, a zászlósi és altiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. A szabályzatban meghatározott altiszti rendfokozatokhoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén indokolt esetben a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni. (2) A tisztesi rendfokozatokhoz kötött beosztás betöltéséhez általános iskolai végzettség szükséges. 8. § (1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését hazai vagy külföldi katonai, rendvédelmi, illetőleg polgári felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés keretében kell megszerezni. (2) A Nemzetőrség állományának tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni, amelyre az állományilletékes parancsnok javasolja a résztvevőket.
VIII. Előmenetel a beosztásban 9. § (1) Szolgálati érdekből magasabb betölthető szolgálati beosztásba kell kinevezni a Nemzetőrség állományának tagját, ha a beosztáshoz előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, egészségügyi elbírálás alapján a beosztás betöltésére alkalmas minősítése van, a fizikai alkalmassági követelményeknek megfelel és a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas. (2) A Nemzetőrség tagjainak magasabb beosztásba történő kinevezésével biztosítani kell a szervezetnél a parancsnoki (vezetői) váltások tervszerűségét, valamint - a rendkívül indokolt eseteket kivéve - a vezetési szintek szerinti fokozatos előrehaladást.
IX. Előmenetel a rendfokozatban 10. § A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A Nemzetőrég állományának tagja előléptethető: a) soron, b) soron kívül,
5 c) a 15. §-ban meghatározott egyéb okból.
X. Soron történő előléptetés 11. § (1) A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a Nemzetőrség állományának tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek: a) a soron következő rendfokozatra előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik; b) az előléptetését a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi; c) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt. (2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. 12. § (1) Nem léptethető elő a Nemzetőrség állományának tagja. a) a rendfokozatot érintő fegyelmi büntetés, vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt, b) ha ellene büntető, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban. (2) Ha a Nemzetőrség állományának tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés kiszabásával, az eljárás jogerős befejezésekor a várakozási idő leteltének napjával elő kell léptetni.
XI. Soron kívüli előléptetés 13. § (1) A Nemzetőrség állományának tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető, ha ezt a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi, a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) és kiemelkedő minősítéssel rendelkezik, és a meglévő rendfokozatában eltöltendő várakozási időnek legalább a fele eltelt. (2) A Nemzetőrség állományának tagját a soron következő rendfokozatba elő kell léptetni: a) állományilletékes parancsnoki (vezetői) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál; b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb.
XII. Az előléptetés egyéb esetei 15. § (1) A egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a Nemzetőrség állományának tagját, ha a nemzetőr tevékenység befejezésekor, az a szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el. (2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet, főtisztet és tábornokot. (3) A hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt alhadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.
XIII. Rendfokozatok 16. § A rendfokozatok rendfokozati állománycsoportok sorrendben: a./ rf. nélküli: nemzetőr
6 őrvezető tizedes szakaszvezető c./ altisztek: őrmester tőrzsőrmester főtőrzsőrmester d./ zászlósok: zászlós tőrzszászlós főtőrzszászlós e./ tisztek: alhadnagy hadnagy főhadnagy százados f./ főtisztek: őrnagy alezredes ezredes g./ tábornokok: vezérőrnagy altábornagy tábornagy 17. § (1) Az egyes rendfokozatban eltöltendő várakozási idő: - tisztesi rendfokozatban 6 hónap - őrmesteri rendfokozatban 3 év. - tőrzsőrmesteri rendfokozatban 4 év. - zászlósi rendfokozatban 6 év. - tőrzszászlósi rendfokozatban 7 év. - alhadnagyi rendfokozatban 3 év. - hadnagyi rendfokozatban 3 év. - főhadnagyi rendfokozatban 4 év. - századósi rendfokozatban 5 év. - őrnagyi rendfokozatban 6 év. (2) A polgári felsőoktatási intézményben végzett hadnagy várakozási idő figyelembevételével: - őt év tanulmányi idő esetében : 2 év. - hat év tanulmányi idő esetében : 1 év. b./ tisztesek:
(3) A főtőrzsőrmesteri, főtőrzszászlósi, alezredesi, ezredesi és tábornoki rendfokozatban nincs várakozási idő.
